6. TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS
Szempontjai és az értékelés rendje
6.1. A teljesítmény értékelés törvényi háttere A 2006. évi LXXI törvény (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról) 9. § 40 pontjának (11) bekezdése az alábbi konkrét feladatot fogalmazza meg intézményünk számára: „Az intézményi min ségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezet i feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A min ségirányítási programban rögzíteni kell a teljes kör intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói min ségirányítási rendszerrel való kapcsolatát” A jogszabály által el írt feladatnak megfelelve készítettük el óvodánk teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét.
6.2. A teljesítményértékelés min ségirányítási programmal való kapcsolata, helye a MIP rendszerében A teljesítmény értékelés a min ségirányítás része. Óvodánk min ségirányítási programja els sorban az intézmény egészének min ségi munkáját kíséri figyelemmel. Ennek keretei között vizsgáljuk az intézmény helyzetét, fogalmazunk meg feladatokat a jöv re vonatkozóan. A MIP dinamikus és kölcsönös kapcsolatban van a teljesítmény értékeléssel, mely kifejezetten az óvoda dolgozóinak egyéni teljesítményét hivatott figyelemmel kísérni és értékelni. A teljesítményértékelés helye a MIP utolsó fejezete, azaz a folyamatos fejlesztés során begy jtött információk feldolgozása, az eredmények rögzítése és a következ évre vonatkozó feladatok meghatározása után következik. A teljesítmény értékelés önálló rendszerének kidolgozására az erre vonatkozó jogszabály megjelenésével kerül sor.
Óvodánk teljesítmény értékelési rendszere az alábbiakban felsorolt pedagógusok rendszeres, egyéni értékelését t zi ki célul: Óvodavezet : Tarnai Istvánné Óvodavezet helyettes: Sz csné Buzás Ibolya Óvodapedagógusok:
Balla Ildikó Bessenyei Gyuláné Budáné Berke Gyöngyi Csuti Lajosné Forintos Józsefné Keszthelyiné Fónagy Zsuzsanna Kovácsné Zörényi Mária Schneiderné Kriglovics Krisztina Simonné Kokics Márta Szabóné Blum Adrien Zoltáné Csiki Virág
6.3. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja 6.3.1. Általában A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed - a munka eredményének, - a szervezeti magatartásnak, valamint - a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek - meghatározott célrendszeren kell alapulnia, - fejleszt értékelésnek kell lennie, - tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és az Intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse az Intézmény min ségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: - a képzési szükségletek felmérésére, - a fejl dési törekvések támogatására, - a munkavállalók önértékelésére, - a fejlesztési, fejl dési célok meghatározására, - a fejl déshez szükséges eszközök, források felkutatására, b vítésére, javítására, - a feladatellátási terv, a munkaid -nyilvántartás, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére.
A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi m ködtetés során egy olyan eszköz szerepét töltse be, mely a min ségcélok megvalósításához segíti hozzá az Intézményt azáltal, hogy - teljesítményelvárásokat határoz meg a vezet kkel, valamint a nem vezet beosztású pedagógusokkal szemben, - összehangolja a célokat, és egységes rendszer teljesítményértékelést határoz meg, - biztosítja a dolgozók fejl dését. A teljesítményértékelés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol - a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt, - meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet, - meg kell ítélni adott pedagógus alkalmasságát, tovább foglalkoztathatóságát (pl. szerz déses foglalkoztatásnál). 6.3.2.Óvodánkban megvalósuló teljesítmény értékelés célja, alapelvei, jelent sége Óvodánkban elvégzett felmérések alapján a pedagógusok a következ célrangsort állították fel: 1. Fejleszti a pedagógiai munka min ségét 2. Segíti az óvón párok minél eredményesebb együttm ködését 3. Segíti az egyéni igények és er sségek feltárását 4. Közös értékrendet és etikát teremt 5. Méltányolni a teljesítményt 6. Méltányolni a fejl dést 7. Az önértékelés igénye és képessége javul 8. Lehet vé teszi az intézményi feladatok optimálisabb elosztását 9. Javul a kommunikáció a szervezeten belül és kívül 10. Biztosítja a szervezeti problémák azonosítását és megoldását Az értékelés alapelveit a következ képpen rangsoroltuk: 1. Konszenzus elve Az értékelési rendszer kidolgozása a testület közös döntésén alapul, a közösség minden tagja érti és magára nézve is kötelez nek tekinti a megalkotott rendszert. 2. Fejleszt szándék elve Az értékelés nem hibákat keres hanem els sorban a fejl dés irányait határozza meg. 3. Sokoldalúság elve Az értékelés a pedagógiai tevékenység sokszín ségének megfelel en a lehet legtöbb területet érinti.
4. Kivitelezhet ség elve Az értékelési rendszer figyelembe veszi a testület és vezet k terhelhet ségét, nem zavarja a pedagógiai folyamatokat. 5. Célorientáltság elve Az értékelési rendszer a pedagógiai programban meghatározott célok elérését vizsgálja és segíti. 6. Pedagógiai megalapozottság elve Az értékelés során meg tudjuk fogalmazni azokat a korszer pedagógiai jellemz ket, melyek megvalósulását vizsgáljuk. 7. Méltányosság elve Az értékelés az er sségeket is ugyanolyan súllyal vizsgálja, és az értékelés adatait titkosan kezeli. 8. Mérhet ség elve Az értékelési rendszer tartalma csak mérhet kategóriákat tartalmaz, melyek világosan, pontosan kerülnek meghatározásra. Nevel testületünk meghatározta az értékelési rendszer jelent ségét Szerintünk fontos mert… …biztonságot adnak az értékelési szempontok, elvárások …az er sségek kiemelése motivál, ösztönöz …olyan kultúrát közvetít amelyben értéke van a jó munkának (és fordítva) …segíti a pedagógust az önfejlesztésben …egyénre szabott visszacsatolást ad a pedagógus munkájáról …tájékoztatja a vezetést …sokan igénylik ezt a visszajelzést …tényeken alapuló véleményeket rögzít …törvényi kötelezettség …az oktatás közszolgálat, tehát látható és elszámoltatható. 6.4. A vezet i feladatokat ellátók teljesítményértékelése 6.4.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása A vezet k teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek - maguk a vezet k, valamint - a fenntartó önkormányzatok – közvetve az önkormányzat által meghatározott min ségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezet i elvárások megfogalmazásával. A vezet k teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek - tartalmazzák a vezet i pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket, - a min ségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják.
A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkés bb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következ kre: - a teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkozhatnak, - tartalmazniuk kell - a vezet , illetve a pedagógus személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények részletes leírását. A vezet i feladatokat ellátók teljesítményértékelésnek szempontsorát ill. az egyéni értékel lap mintáját a 12. sz. melléklet tartalmazza. 6.4.2. A teljesítményértékelés A vezet k teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezet k, - a fenntartó, valamint - a nem vezet pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a vezet k tevékenységét. A vezet k teljesítményét a tanév végén, de legkés bb a következ tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek. A teljesítményértékelés során el kell készíteni: - egy összesített értékelést, mely tartalmazza a teljesítményértékelést a következ kategóriák szerint: - kiemelked teljesítmény, - átlag feletti teljesítmény, - átlagos teljesítmény, - átalag alatti, fejlesztésre szoruló teljesítmény, - nem kielégít , fejlesztésre szoruló teljesítmény. Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként kell elkészíteni. Az összesített értékelés tartalmazza a következ ket: - egy részletes teljesítményértékelést, mely tartalmazza: - az érintett személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelést, valamint az értékelést az összesített értékelésnél megadott kategóriák szerint. - az összefoglaló értékelést, javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett teljesítményértékelése során megállapíthatóak, és az érintett személy teljesítményének min ségi javítását segítik el . A vezet i feladatokat ellátók értékelési rendjét a 13. sz. melléklet tartalmazza.
6.5. A – nem vezet i feladatokat ellátó – pedagógusok teljesítményértékelése 6.5.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezet k végzik. A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek - a min ségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, - figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezet k számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják, - mégis kell en konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkés bb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni és átvételi elismervény ellenében át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezet k esetében. A teljesítmény követelmény meghatározásának mintapéldáját a 14.sz. melléklet tartalmazza. 6.5.2. A teljesítményértékelés A pedagógusok teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezet k, - a nem vezet pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a pedagógusok tevékenységét. A pedagógusok teljesítményét a tanév végén, de legkés bb a következ tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni. A teljesítményértékelés rendszerét a 15. sz. melléklet, eljárásrendjét a 15/a sz. melléklet tartalmazza. Az értékelési ciklus végén az intézmény vezet je értékeli a megfogalmazott célok és siker kritériumok mentén, az intézményben vezet i feladatokat ellátók és pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelési rendszerét, szüksége esetén javaslatot tesz a rendszer korrekciójára. A teljesítményértékelés tartalmára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezet k esetében. A teljesítmény értékelés folyamatát ill. értékel folyamatát a16. sz. melléklet tartalmazza.
beszélgetés lebonyolításának a
6.6. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai A teljesítménykövetelmények meghatározásánál, valamint a teljesítményértékelésnél a következ szempontokat kell figyelembe venni: - a nevelés min ségéhez, - a pedagógusokhoz, - az intézmények általános megítéléséhez és m ködéséhez kapcsolódó min ségcélok. A teljesítménykövetelmények meghatározásának szempontsorát és a pedagógus egyéni és önértékel lapjának mintáját a 17. sz. melléklet tartalmazza. 6.7.
A technikai dolgozók teljesítményértékelése A részletes munkaköri leírás alapján végezzük a 18. sz. melléklet szerint.
6.8. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok Az értékelés során – a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében – minél több tényszer elemre kell támaszkodni. Ehhez fel kell használni az Intézményben keletkezett, illetve az Intézményben meglév adatokból, információkból el állítható dokumentumokat, adatokat. Az értékelés egyes szempontjaihoz felhasználható információk: Foglalkozás látogatási lap Szül i kérd ív Véleménykér lap Egyéni értékel lap Pedagógus részletes teljesítmény értékelésének összesít lapja Összevont teljesítményértékel lap A fent említett értékel lapokat a 19. sz. melléklet tartalmazza. A vonatkozó mellékletet változás esetén szükség szerint módosítani kell. Az információ gy jtés eljárásai a Teljesítményértékelési megfogalmazottak szerint történik, lásd 20. sz. melléklet.
Szabályzatban
A teljesítmény értékelés megvalósulása során keletkez információkat dokumentumokat a Teljesítményértékelési szabályzat alapján kell kezelni.
és
7. A teljes kör intézményi önértékelés A közoktatási törvény min ségirányítási program tartalmi követelményeit meghatározó része kimondja, hogy a közoktatási intézménynek a min ségirányítási programjában rögzítenie kell a teljes kör intézményi önértékelés - periódusát, - módszereit, - a fenntartói min ségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 7.1. Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés célja az Intézmény adottságainak, eredményeinek - felmérése, - a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd - a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása. 7.2. Az intézményi önértékelés periódusa Az Intézmény teljes önértékelését hároméves periódusokban készíti el. A teljes intézményi önértékelést el ször 2008/2009. évben kell elkészíteni. 7.3. Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei Az intézményi önértékelés során a következ rendszerben kell végezni az értékelést: - értékelni kell az adottságokságokat, - értékelni kell az eredményeket, - az eredmények alapján meg kell határozni a további lépéseket a fejl dés érdekében. Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni: - a vezetés, - a dolgozók szakmai irányítása, - az Intézmény er forrása, - az Intézmény folyamatai, - az Intézmény stratégiája tekintetében. Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, - a meghatározó, kiemelt eredményeket, - a partnereknél elért eredményeket, így: - a fenntartó elégedettségét, - a gyermekek és a szüleik elégedettségét, - a pedagógusok elégedettségét,
- a gyermeket fogadó Intézmény elégedettségét.
Az önértékelés során meg kell határozni - az er sségeket, - a lehet ségeket, - a gyengeségeket, - a veszélyeket. Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kell fenntartónak, és az Intézménynek is.
információt nyújtson a
Így az önértékelés során figyelembe kell venni: a) a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken: - gazdálkodás, - tanügyigazgatás, - az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, - a vezetési, illetve az intézményirányítási, népszer sítési tevékenység, - a pedagógus munkájának megszervezése, - a szakmai munka értékelése, - a nevelési program megvalósítása, - az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel kapcsolatban felmerült igények, b) az Intézmény által a saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken: - gazdálkodás, - tanügyigazgatás, - az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, - az Intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolata, - a nevelés, képzés milyensége, - az Intézmény által ellátott egyéb feladatok, szolgáltatások (szociális stb.) - az Intézmény fenntartón kívüli partnereinek elégedettsége, illetve az intézménnyel szemben felmerült igényei. A fenntartói és az intézményi értékelés egymástól való elkülönítése azért is indokolt, mivel különböz adottságokat, illetve eredményeket másként értékelhet a fenntartó, az Intézmény, illetve az Intézmény fenntartón kívüli partnerei.
7.4. A fenntartói min ségirányítási programmal való kapcsolat Az Intézmény min ségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartói min ségirányítási programmal. A kapcsolat kétirányú: - az önkormányzat min ségirányítási programja határozza meg azokat a f bb min ségcélokat, célkit zéseket, melyeket az intézményi min ségirányítási program meghatározásakor figyelembe kell venni, - az Intézmény min ségirányítási programja, a program szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a min ségirányítási program éves végrehajtásának értékelése, továbbá az Intézmény által az országos mérés, értékelés során elért eredmények alapján a fenntartónak át kell tekintetnie a min ségirányítási programját, és a helyzetnek megfelel en új célokat, követelményeket kell megfogalmaznia az intézménnyel szemben. A két min ségirányítási program akkor tud jól m ködni, ha figyelembe veszik a folyamatosan változó adottságokat és eredményeket, és a szükséges intézkedéseket megteszi mind az Intézmény, mind pedig a fenntartó. A fenntartó közzé teszi min ségirányítási programot.
honlapján
az
önkormányzat
által
meghatározott
Óvodánk felülvizsgálata a ÖMIP elvárásait és megállapította, hogy a sikerkritériumok a kit zött határid kre megvalósultak. Változtatásokat nem igényel. 7.5. Az intézményi önértékelésre vonatkozó külön helyi szabályozás A partneri eljárásmód algoritmusát 21. sz. melléklet tartalmazza. Az intézményi irányított önértékelés részletes helyi szabályozására vonatkozó bels szabályzatot legkés bb 2007. december 31-ig kell elkészíteni és a min ségirányítási programhoz csatolni. A partneri igény és elégedettség mérés szabályzatát intézményünk legkés bb 2007. december 31-ig elkészíti és a min ségirányítási programhoz csatolja.
7.5.1. Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok Értékelés A nevel testület a szül i szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi min ségirányítási program végrehajtását. Intézkedések Az értékelés alapján olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek segítségével az Intézmény szakmai célkit zései és az Intézmény tényleges m ködése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz. Az intézményvezet feladata, hogy a nevel testület és a szül szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Intézkedési terv készítése Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni az intézkedés meghozatalához vezet helyzetet kiváltó okokat, tényez ket, körülményeket. Ehhez figyelembe kell venni az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellen rzések, értékelések megállapításait. Az intézkedési terv részei: - az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényez k, körülmények, - a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések. Az intézkedési tervek, algoritmusát, valamint az intézkedési tervek értékelésének algoritmusát, illetve a korrekciós tervek algoritmusát 22. sz. melléklet tartalmazza. 7.6. A min ségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata A min ségirányítási programban meghatározott min ségcélok végrehajtása érdekében biztosítani kell az intézmény bels szabályzatainak min ségcélokkal való összehangolását. A min ségirányítási program szempontjából a min ségcélok megvalósítására hatással lév bels szabályok különösen a következ k: − Intézmény Szervezeti és M ködési Szabályzata, − Nevelési program, − Közalkalmazotti Szabályzat, − Pedagógusok Etikai Kódexe, − Munkaköri leírások, − Éves munkaterv, − Házirend
A fent említett szabályok felülvizsgálatának rendjét a 25. sz. melléklet tartalmazza. 8. Az IMIP felülvizsgálata nyomán tett megállapításaink, valamint az OKAIM min ségi védjegy megszerzése érdekében elvégzett munkálataink 8. 1. Az IMIP felülvizsgálata nyomán tett megállapításaink Intézményünk felülvizsgálta a 2004-ben elkészített Min ségirányítási Programját, és a következ megállapításokat teszi: 8.1.1. A Ktv. 133.§ 5.bek. alapján az Intézmény kulcsfolyamatai mentén a következ kiegészítést teszi: Mérés-értékelés Ellen rzés Információáramlás- kommunikáció Intézményi nyitott és irányított önértékelés 8.1.2. A vizsgálat eredményeképpen szükségesnek tartjuk, az Intézmény irányító dokumentumainak ellen rz lappal való ellátását, hogy e lap segítségével naprakészen tudjuk vezetni dokumentumainkon a törvényi változásokat. Az ellen rz lap mintapéldányát a 23.sz. melléklet tartalmazza. 8.1.3. Az Intézmény a HOP-ból, az IMIP-jébe átemeli a gyermekekre vonatkozó mérési-értékelési rendszert. A dokumentumokat a 24.sz. melléklet tartalmazza. 8.1.4. Az intézmény kiegészíti az IMIP értékelési részét a céltartalomra vonatkozó értékelési fejezettel. A kiegészítést a 25.sz. melléklet tartalmazza. 8.1.5. Az intézmény a következ nevelési évben értelmezi a szempontsor elvárásait, és megfogalmazza a követelményeket annak érdekében, hogy minden pedagógus ugyanazt értse egy-egy fogalom alatt. 8. 2. Az OKAIM védjegy megszerzése érdekében végzett munkálataink Intézményünk 2006. Júniusában úgy döntött, hogy szeretne védjegyet kapni az óvodában folyó min ségi munkáról, OKAIM min ségi védjegy formájában. Ennek érdekében az alábbi feladatokat végezte el: Munkatervet készítettünk az óvodában folyó min ségfejlesztési munkához SWOT analízissel „nyitott önértékelésben” meghatároztuk intézményünk er sségeit, gyengeségeit, lehet ségeit, veszélyeit A helyzetértékelés keretében felmértük, hogy mennyire fontosak az intézmény dolgozói számára a Nevelési Program iránycéljai
Azonosítottuk a partnereket, partnerlistát állítottunk össze Összehasonlítható kérd íveket szerkesztettünk a partnerek megkérdezéséhez A partnerek megkérdezését a „3E” mentén készítettük el (elégedettség, elégedetlenség, elvárás) Feldolgoztuk a partneri kérd íveket Elkészítettük az összehasonlító elemzést 1.sz. elemzés – partneri vélemények összehasonlító elemzése a „3E” mentén 2.sz. elemzés – partneri vélemények és a nyitott önértékelés összehasonlítása 3.sz. elemzés – a partneri vélemények és a nyitott önértékelés összevetése a helyi nevelési programmal Az összehasonlítás eredményeképpen levontuk a következtetéseket - miben vagyunk jók - miben szükséges a fejlesztés Elkészítettük a fontosság – elégedettség diagrammunkat Kit ztük az iránycélokat Elkészítettük a METAPLAN rendez táblát A rendez táblán egyértelm en látható, hogy ilyen id távban és milyen szinten történik a fejlesztés Különböz id távra elkészültek az intézkedési tervek (17 db) Az intézkedési tervek megvalósítása folyamatban van Az OKAIM védjegy megszerzése 26. sz. melléklet tartalmazza.
érdekében
készített
dokumentumokat
a
További feladataink: Az intézkedési tervek megvalósulásának mérföldkövezése – rámérés Két eljárásrend kidolgozása - partneri eljárásrend kidolgozása - az irányított önértékelés eljárás rendjének kidolgozása Az OKAIM védjegy megszerzése Az intézményünk összeállítja Min ségi Szabályzat Gy jteményét, ebbe belehelyezi az algoritmusokat
9. A min ségirányítási program nyilvánossága és érvényessége A min ségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A keletkezett adatokat az intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell rizni. A min ségirányítási program teljes dokumentációját hozzáférhet
módon meg kell
rizni, illetve nyilvánossá tenni intézményvezet nél, valamint az intézmény könyvtárában. A hozzáférhet séget az óvoda faliújságán feltüntetjük. A Min ségirányítási Programot véleményezi az Óvodaszék, a Szül i munkaközösség. A Min ségirányítási Programot elfogadja az alkalmazotti kör. A Min ségirányítási Program érvényes visszavonásig. A Min ségirányítási Program módosításának lehetséges indoka: - Törvényi változások - Partneri igények változása A rendszert az óvoda 2 évenként felülvizsgálja, a szükséges pontosításokat megteszi. Felel s intézményvezet . Az értékelési cikluson belüli felülvizsgálatra is van lehet ség, amelyet kezdeményezhet − A vezet , vagy az intézményben vezet i feladatokat ellátó dolgozó, − Min ségfejlesztési csoport, − Indokolt esetben a nevel testület
