A Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1. Kf.20.776/2015/6. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2016/12 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2016.01.29. 1426/2016
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Kf.20.776/2015/6.szám. A Pécsi Törvényszék Dr. Zoric Ildikó ügyvéd (7800 Siklós, Felszabadulás u. 38/A.) által képviselt Mecsek Mérnökiroda Kft. 7630 Pécs, Barázda köz 8. szám alatti székhelyű felperesnek Dr. Zámbó Balázs jogi előadó (7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.) által képviselt Pécsi Tudományegyetem 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. szám alatti székhelyű beavatkozó által támogatott, Dr. Szaller Ottó jogtanácsos (1026 Budapest, Riadó u. 5.) által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 1026 Budapest, Riadó u. 5. szám alatti székhelyű alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülbírálata iránt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt indított perében a 2015. július 17-én meghozott 8.K.27.087/2015/14. számú ítélet ellen az alperes által 15., a beavatkozó által 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések és a felperes 4. sorszámú csatlakozó fellebbezése folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Mellőzi a bírság kiszabását, az alperes és a beavatkozó perköltség viselésére kötelezését, 1
valamint annak megállapítását, hogy a felperes 30.000,(harmincezer) forint illeték visszatérítésére jogosult. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 150.000,- (százötvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak az illetékes állami adóhatóság külön felhívására 24.000,- (huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 2015. február 19. napján meghozott D.34/10/2015. számú határozatát akként változtatta meg, hogy az ajánlatkérő 2015. évi január hó 9. napján kibocsátott új összegzését megsemmisítette. Az ajánlatkérővel szemben 500.000,- forint bírságot szabott ki. Kötelezte az alperest és a beavatkozót egyetemlegesen 635.000,- forint perköltség megfizetésére és megállapította, hogy a felperes 30.000,- forint lerótt eljárási illeték visszatérítésére jogosult. Az ítélet ellen az alperes és a beavatkozó fellebbeztek. Az alperes fellebbezése az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult, felvetette az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének indokoltságát is eljárási szabálysértés miatt. Külön kifogásolta a felperes javára megítélt jogi képviseleti munkadíjból álló perköltség mértékét. A beavatkozó fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Másodlagos kérelme a vele szemben kiszabott bírság mellőzésére vagy mérséklésére, illetve a felperes javára megítélt perköltség mérséklésére irányult. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Csatlakozó fellebbezést terjesztett elő, a javára megítélt perköltség 200.000,- forint igazgatási szolgáltatási díjjal történő felemelése érdekében. A felperes és a beavatkozó a csatlakozó fellebbezés kapcsán fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A fellebbezések alaposak, a csatlakozó fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma alapján kiegészíti azzal, hogy a 2014. október 29-én megkötött kivitelezési szerződés alapján a munkaterület átadására 2014. november 13-án került sor, a kivitelező ekkor kezdte meg azokat az építőipari 2
kivitelezési munkákat, amelyekhez kapcsolódó építési műszaki ellenőri feladatok ellátására a beavatkozó a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban a felhívását kibocsátotta. A másodfokú bíróság az így kiegészített tényállás alapján sem értett egyet az elsőfokú bíróság által levont jogi következtetéssel és a keresetet teljesítő érdemi döntéssel, ezért az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az alperes indítványa alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nem volt indok az alábbiak miatt. A beavatkozó a 2014. október 10-én elkészített, a 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet szerinti összegzéssel hozta meg első eljárást lezáró döntését, amit a felperes előzetes vitarendezési kérelme folytán 2014. október 30-án a 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 78. § (1) bekezdése alapján módosított. A módosított összegzésnek megfelelő eljárást lezáró döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság (KBD) D.561/12/2014. számú határozatával megsemmisítette. Ezt követően a beavatkozó a Kbt. 152. § (7) bekezdése szerint hozott a 2015. január 9-én kelt összegzéssel új döntést, amit a felperes újabb előzetes vitarendezési kérelme folytán módosított és a 2015. január 19-én elkészített összegzéssel hozta meg a végleges tartalmú eljárást lezáró döntését. Ezért akkor, amikor az elsőfokú bíróság a felperes jogorvoslati kérelméről döntött, a KBD által a kérelem folytán vizsgált eljárást befejező beavatkozói döntést semmisítette meg, akkor is, ha azt a határozat rendelkező részében az ajánlatkérő 2015. január 9. napján kibocsátott új összegzéseként jelölte meg. Ezért a sérelmezett eljárásjogi szabálysértés hiányában az ítélet hatályon kívül helyezésére nem volt indok. A beavatkozónak az eljárást lezáró döntése KBD általi megsemmisítését követően meghozott új eljárás lezáró döntése az összegzés 7. pontjából kitűnően az eljárás eredménytelenségének megállapítása volt, melynek indokául a Kbt. 76. § (1) bekezdés g) pontját jelölte meg azzal, hogy az időmúlás miatt a nyertes ajánlattevő a megkötendő szerződést nem tudná maradéktalanul teljesíteni, ezért elállt a közbeszerzési eljárás lefolytatásától. A felperes jogorvoslati és felülvizsgálati kérelme folytán elsődlegesen eldöntendő jogkérdést az elsőfokú bíróság helyesen határozta meg, azonban a másodfokú bíróság nem értett egyet azzal a következtetésével, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdés g) 3
pontja alapján az elállásra és az eljárás eredménytelennek nyilvánítására csak akkor kerülhet sor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően hozott jogszerű döntéssel a korábbi döntés megsemmisítését eredményező jogerős határozattal megállapított jogsértés nem küszöbölhető ki. A Kbt. eredménytelen eljárásra vonatkozó rendelkezéseiből, a közbeszerzési eljárás céljából, de az ítélkezési gyakorlatból sem vonható le ilyen megszorító értelmezés. Utal a másodfokú bíróság arra, hogy a korábban hatályos 2003. évi CXXIX. törvény 92. § j) pontja az eredménytelenség feltételéül a Kbt. megsemmisítő döntését és az ajánlattevő elállásra (vagy új eljárás lefolytatására) irányuló elhatározását szabta. A Kbt. indokolásából kitűnik, a jogalkotó észlelte azt, hogy az eljárásban részt vevők jogorvoslati joga nem érvényesül megfelelően, ha az ajánlatkérő az általa elkövetett jogsértés megállapítása után szabadon úgy dönthet, hogy inkább nem fejezi be az eljárást. Ezért az érvénytelenség további feltételéül szabta a Kbt. 76. § (1) bekezdés g) pontjában az eljárást lezáró döntés megsemmisítése után az elállásra (vagy új közbeszerzési eljárás lefolytatására) irányuló elhatározás esetére, hogy az eljárást lezáró új jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége ne legyen helyreállítható. Ez a rendelkezés biztosítja azt, hogy az ajánlatkérő az őt megillető döntési jogot az elállásra ne gyakorolhassa visszaélésszerűen, az ne irányulhasson a közbeszerzési törvény szabályainak megkerülésére. E jogalkotói cél elérése azonban nem azáltal valósul meg, ha az elállás feltétele a korábbi döntés megsemmisítésére okot adó jogsértés kiküszöbölhetetlensége, hanem akkor, ha az ajánlattevőnek elfogadható magyarázatot kell adnia arra, hogy az érvényesnek értékelt és egyébként rangsorolható ajánlatok miért nem felelnek meg a közbeszerzési eljárásban kért ajánlatokkal kielégítendő szükségleteinek. Ez az értelmezés felel meg a jogintézmény céljának, mert biztosítja egyfelől, hogy ezt az eredménytelenségi okot az ajánlatkérő ne használhassa annak elkerülésére, hogy az általa esetleg preferált ajánlattevő helyett a KBD döntése következtében mással kösse meg a szerződést, másfelől azt is biztosítja, hogy elfogadható indok 4
alapján - amit jogorvoslati kérelem esetén bizonyítani is tartozik - ne legyen köteles a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjével a Kbt. 124. § (1) bekezdése alapján a szerződést megkötni. A beavatkozó ezért hivatkozhatott arra, hogy elállt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szándékától, mivel az eljárás jogszerűsége újabb, a KBD megsemmisítő döntését követő jogszerű döntéssel sem állítható helyre, mert ha a RIESZ GÉPTERV Kft. ajánlata érvénytelenségének megállapításával, az érvényes ajánlatok rangsorolásával az eredménytelenség megállapítása nélkül hoz új lezáró döntést, akkor annak alapján olyan szerződést kell kötnie a nyertes ajánlattevővel, aminek a maradéktalan teljesítésére, a vállalt szolgáltatások nyújtására az ajánlattevő nem lenne képes, hiszen az az építési munka, melynek műszaki ellenőrzését végeznie kell, már folyamatban volt; az elvégzett építési tevékenység kapcsán ezért a műszaki ellenőrzést objektív okból nem végezhetné el. Egy ilyen tartalmú szerződés megkötésére az ajánlattevőt kötelező közbeszerzési eljárás a Kbt. 2. § (3) bekezdésében írt jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeibe ütközne, ezért a közbeszerzési eljárás jogszerűsége újabb jogszerű döntéssel valóban nem volt helyreállítható. Az, hogy a beavatkozó a KBD megsemmisítő határozata után elállt az eljárás lefolytatásának szándékától, egyértelműen kitűnt a 2015. január 9-én kelt új összegzésből, annak 7.b. pontja tartalmazza ugyanis, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárástól elállt és az eljárást eredménytelenné nyilvánítja. Az összegzés 2015. január 19-i módosításával az ajánlatkérőnek ez a releváns döntése nem változott. Mindebből következik, hogy a beavatkozó jogszerűen nyilvánította az eljárást eredménytelenné, ami miatt az alperes a felperes jogorvoslati kérelmét megalapozottan utasította el, ezért az annak megváltoztatására irányuló kereset teljesítésére nem volt indok. Mivel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per érdemében megváltoztatta, a keresetet elutasította, ezért az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére irányuló csatlakozó fellebbezés sem volt teljesíthető, a jogorvoslati kérelem 5
elutasítása folytán annak viselésére a kérelmező felperes köteles a Kbt. 134. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 157. § (2) bekezdés a) pontja alapján. A másodfokú bíróság döntésével a felperes pervesztes lett, mellőzni kellett ezért az alperes és a beavatkozó perköltségben marasztalását és a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a felperest kellett kötelezni az alperes részéről felmerült első- és másodfokú perköltség megfizetésére, mely a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja, (5) és (6) bekezdése alapján a perben szükségszerűen kifejtett jogi képviseleti tevékenység mennyiségére is figyelemmel megállapított 100.000,- forint elsőfokú és 50.000,- forint másodfokú eljárásban felmerült jogtanácsosi munkadíj. A beavatkozót a perben jogi előadó képviselte, akinek munkadíja a Pp. 75. § (2) bekezdése alapján perköltségként nem számítható fel, a beavatkozó egyéb perköltséget nem számított fel, ezért az ő részére a felperest perköltség megfizetésére nem kötelezte a másodfokú bíróság. A pervesztes felperes viseli a saját költségeit, a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles megfizetni az államnak a le nem rótt és az 1/2012. (VI. 12.) KMK vélemény szerint számított 24.000,- forint fellebbezési illetéket. Pécs, 2015. november 30. Májerné Dr. Bükkösdi Diana s.k. Dr. Kovács János s.k. Dr. Barth Andrea s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró
6
