6.
STRATÉGIAI FELADATOK
A stratégiai feladatok meghatározásakor tekintettel kell lenni egyfel l az ország adottságaira, a gazdaság helyzetére, fejl dési lehet ségeire, másfel l az EU célrendszerére, a forrásainak bevonását szabályozó követelményekre. Mindezeket a technológiapolitika keretei között kell érvényesíteni. A technológiapolitika alappilléreit, úgymint -
a stratégiai f irányok kijelölését,
-
az intézményrendszert (amely a stratégia megvalósítását szolgálja),
-
a pénzügyi, jogi kereteket (a stratégia megvalósításának környezeti feltételeit)
Magyarország és az EU (várható) összefüggés rendszerében célszer körvonalazni, illetve gondoskodni a fejl dés feltételér l, meghatározni a végrehajtás tennivalóit. A technológiapolitika feladata – más megközelítésben – az, hogy el segítse az ország gazdaságának
innovációvezérelt
pályára
állítását,
a
tudásalapú
gazdaság
létrehozását és dinamikus növekedését. E vonatkozásban meghatározó az EU lisszaboni döntése, melynek értelmében az Európai Uniót a világ legversenyképesebb és dinamikus tudásbázisú gazdasággal rendelkez térségévé kell fejleszteni 2010-re. Kulcsszó: a versenyképesség 6.1. Az ipari parkok stratégiai f irányai, prioritásai Az ipari parkok további fejl dése nagymértékben függ attól, hogy a magyar gazdaságban milyen folyamatok válnak uralkodóvá, a (mindenkori) kormányzat céljai, e célok elérésének eszközei hogyan alakulnak. Az ipari parkok fejlesztése stratégiai feladatainak ezen átfogóbb célokhoz és feladatokhoz kell igazodniuk. Melyek az alapvet igazodási irányok, hol vannak a súlyponti feladatok? Ehhez mindenekel tt a gazdaság fejl dési irányait, prioritásait kell figyelembe venni.
68
Az elmúlt évtizedben a magyar ipari struktúra átalakult, a beáramló mintegy 26 Mrd USD t ke, a tulajdoni viszonyok átrendezése a fejlesztési lehet ségeket átalakította, s a prioritások terén is lényeges változásokkal számolhatunk. A magyar gazdaság integrációja az EU gazdaságába el rehaladt. E változások eredményeként Magyarország ma már el tudja fogadni (mert képes teljesíteni) az EU követelményei szerint értelmezett stratégiai prioritásokat a gazdasági növekedés gyorsítása és munkahelyek teremtése érdekében. Ezek: =
a foglalkoztatottság és a szociális biztonság növelése;
=
a vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása;
=
a bels (EU) piac meger sítése;
=
a környezet védelmének er sítése.
E prioritások figyelembevételével alakította ki a kormányzat a "Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve 2004-2006 Stratégia" c. dokumentum célrendszerét. A fenti prioritásokat e stratégiai anyagban az "életmin ség javítása", mint "legfels bb cél" fogja össze. A vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása terén a szükséges fejl dés el mozdítására a Nemzeti Fejlesztési Terv-en belül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) intézkedései hivatottak. (Jelenleg lényegében ez tekinthet
a technológiapolitikának). A GVOP-ban kijelölt prioritások
azok, amelyek közvetlenül hatnak az ipari parkok fejlesztésére is. Ezek: -
befektetés-ösztönzés;
-
kis- és középvállalkozások fejlesztése;
-
innováció;
-
információs társadalom- és gazdaságfejlesztés.
Az ipari parkok valamennyi itt jelzett prioritás érvényesítésében részt tudnak venni, azokat igen hatékonyan el tudják mozdítani (ez magyarázza egyébként az ipari parkok EU-ban való elterjedését).
69
Az ipari parkok mindezeken túl a Nemzeti Fejlesztési Terv többi operatív programjának végrehajtását is eredményesen tudják segíteni. Az ipari parkok ugyanis szervesen
beépülnek
–
különböz
súllyal
–
a
regionális
fejlesztés,
a
környezetvédelem, valamint az infrastruktúra-, az agrár- és a vidékfejlesztés, a humáner forrás fejlesztés operatív programjaiba. A továbbiakban – az EU tervezési logikájának megfelel en – ezek közül csak az egyik, a gazdasági versenyképesség operatív program kereteit szem el tt tartva tárgyaljuk az ipari parkok fejlesztésének stratégiai kérdéseit. 6.1.1. Befektetés-ösztönzés Az
ország
gazdasági
növekedésének
egyik
feltétele,
hogy
évente
nettó
1,8-2,0 Mrd USD volumen m köd t ke jöjjön az országba. A kilencvenes évek els felében ezt a célt a privatizáció révén, második felében jórészt az ipari parkok t kevonzóképességének köszönhet en el tudtuk érni. 2002-vel bezáróan az ipari parkokba települt m köd t ke meghaladta a 4 Mrd USD-t. Tekintettel arra, hogy a parkok "telítettsége" (a betelepült cégek által használt terület aránya) mintegy 40%-os, a potenciális befektetési szabad kapacitás (jelenleg) mintegy 5-6 Mrd USD. A világszerte tapasztalható recesszió a m köd t ke áramlásának alakulásában igen er teljesen mutatkozott meg: 2000-ben 1.379 Mrd USD, 2001-ben 824 Mrd USD, 2002-ben már csak 651 Mrd USD volumen t ke befektetésére került sor. A t kebeáramlás folyamatában eddig meghatározóak voltak az 1997-ben "Ipari Park" címet kapott szervezetek. Megjegyzés: az 1997-ben els ízben odaítélt "Ipari Park" címmel a korábbi évek (5-6 év) munkáját ismerte el az akkori ipari (ma gazdasági és közlekedési) tárca. A "régi" (összesen 28) ipari parkok teljesítményének összevetése a kés bbi ipari parkokéval ezért minden esetben korrekcióra szorul, hiszen az 1998-ban és az azt követ en 70
"Ipari Park" címet kapott szervezetek az érdemi munkát többnyire csak a cím elnyerését követ en kezdték el. A külföldr l települt cégek kétharmada a "régi" (1997-ben címet kapott) ipari parkokba települt. A multinacionális cégek többségére is ez a jellemz : 51 cégb l 39 települt a legnagyobb múltú (és leginkább kiépült) ipari parkokba. A t kebeáramlásban az utóbbi években markáns változások figyelhet k meg: -
A multinacionális cégek számának növekedése lelassult, az EU csatlakozás közeledtével a kis és közepes vállalkozások betelepedésének irányába tolódik el a hangsúly.
-
A multik kezdik felfedezni a magyar szellemi kapacitás lehet ségeit, egyre több cég telepít K+F részleget Magyarországra.
-
A nagy cégek betelepedésében a fejl d egyfel l vonatkozik a már itt lev
térségek felértékel dnek. Ez
multinacionális vállalatokra (pl.: a
Flextronics Nyíregyházán is beruházott), de a tervezett befektetésekre is (pl.: BOSCH 20-25 Mrd Ft-os beruházást tervez Miskolcon, az Elektrolux szintén Nyíregyházán szándékozik 65 M EURO-s nagyságú beruházást megvalósítani). A Gripen kifejezetten a keleti országrészben szándékozik befektetéseket eszközölni. -
A
t kebevonás
mellett
a
magyar
cégek
növekv
t kebefektetéseit is figyelembe kell venni. 2003 els
külföldi
negyedében ez a
folyamat már azt eredményezte, hogy 82 M EURO-s hiány jött létre a beáramló és kihelyezett t ke egyenlegeként. -
Az ipari parkokba települt külföldi cégek elvándorlása megkezd dött: a Flextronics az X-BOX gyártását Sárvárról, az IBM a székesfehérvári VIDEOTON-ban lev elektronikai gyárát telepítette át Kínába. 71
Mindez készületlenül talált bennünket, s a változások egy részét drámai felhangok, reagálások kísérték. Összességében a külföldi t ke beáramlásának gyengülését, struktúrájának a kis közepes vállalkozások felé való eltolódását, a K+F részlegek megjelenését, valamint a felzárkózó térségek felértékel dését figyelhetjük meg. Megkezd dött a cégek tovább vándorlásának folyamata. (Ez más megközelítésben a cégek cserél dési folyamatának kezdetét
jelenti,
melynek
során
a
parkok
szakmai
profiljai
fokozatosan
homogenizálódhatnak.) A változások hátterében több tényez áll: -
a magyar munkaer megdrágult, (és tovább drágul),
-
a környez
országok kedvez
lehet séget kínálnak még a privatizáció
terén is (Magyarországon sem települtek addig cégek az ipari parkokba, amíg volt privatizációs alternatíva is), -
a cégek kezdik felismerni az ország szellemi kapacitásában rejl lehet ségeket,
-
a felzárkózó térségek infrastruktúrájának kiépítése a lehetségesnél lassabban halad (az autópályák építésének több mint két éves szüneteltetése romboló hatást gyakorolt a t kebevonásra, és sok éves lemaradást a hátrányos térségek felzárkóztatásánál),
-
a parkok nem kapnak megfelel támogatást a szolgáltatások kiépítéséhez, hálózattá szervez désükhöz, így a multik a magyar ipari parkokat (indokoltan) ipartelepként kezelik,
-
az EU csatlakozás miatt a nagyberuházói adókedvezmény megsz nése, illetve az új (EU konform) ösztönz k kidolgozásának késlekedése kedvez tlenül hatott a külföldi t ke hazánkba telepedésére (a "SMART 72
HUNGARY" ugyan 2002. októberében megjelent, de akkor már a negatív trend kialakult), -
a forint árfolyampolitikájában tapasztalt következetlenség a gazdaság egészére is, a t kebevonásra is fékez en hatott (ez a hatás remélhet en egyszeri és átmeneti jelleg ként lesz majd értékelhet ),
-
a parkok átfogó, a teljes befektetési kínálatot az Interneten bemutató marketingje (számos kezdeményezés ellenére) nem valósult meg, az egyedi, eseti marketing munka volt hosszú éveken át a meghatározó.
A t kebevonás intenzitásának növelésére van szükség. Ez a cél azonban nem csupán annak gazdaságélénkít szerepével függ össze. Az EU csatlakozás sikere, az EU-ban elérhet
mozgásterünk b vülése vagy sz külése függ ugyanis az
államháztartás hiányának nagyságától, melyet a m köd t ke beáramlásával lehet (részben, egészében) fedezni.
2000
2001
2002
2003 (terv)
Az államháztartás hiánya a GDP %-ában
3,5
3,4
9,7
3,8
Továbbra is létkérdés tehát az évi mintegy 2 Mrd USD t kebevonásra vonatkozó cél elérése, melyet csak átgondolt, a szinergiahatásokat is felmutató befektetés-ösztönz politikával lehet elérni. Megjegyzés: a "SMART HUNGARY" 2002 októberi megjelenése, az abban szerepl ösztönz k hatásának értékelése ma még (2003. szeptember) nem lehetséges. A kormányzati intézkedések
73
minden bizonnyal fontos szerepet játszanak a gazdaság
élénkítésében,
versenyképességének
javításában. Mindemellett az ipari parkokkal ez az ösztönz csomag nem számol kell en, az a 3 év alatt felhasználható 500 MFt, amelyet a parkok megpályázhattak
még
a
korábbi
alacsony
támogatottsági szintt l is min ségileg el marad. 6.1.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése Az ipari parkokba települt cégek tevékenységük jellege szerint dönt en a feldolgozóiparban tevékenykednek, a betelepült cégek 47%-a tartozik ebbe a kategóriába. A 841 cégre és 138 ipari parkra kiterjed vizsgálat szerint (GKIeNET Kft. 2002.) a parkokban m köd
vállalkozások tevékenységi jellegük szerinti megoszlása a
következ : Vállalkozások száma Gépipar
%
77
9
110
13
72
9
136
16
Épít ipar
66
8
Mez gazdaság
12
1
368
44
–––––––––
––––––––
841
100
Elektronika és híradástechnika Fémfeldolgozás Egyéb feldolgozóipar
Szolgáltatás Összesen:
Az ipari parkok betelepítésénél ma még nem mutatható ki markáns szakmai súlypontképz dés. Ennek oka – többek között – az, hogy
74
-
a parkok létesítésekor nem m ködött kormányzati ösztönzés valamely szakmai prioritás érvényesítésére,
-
valamennyi park esetében az elmúlt évek meghatározó motiváló tényez ie a munkahelyteremtés és a t kebevonás (forráshoz jutás) voltak.
Szakmai prioritások kialakítása a következ id szak feladata lesz. A kormányzati tematikai célmegjelöléseknél a versenyképesség fokozásának, a hozzáadott érték növelésének szempontjai lesznek minden bizonnyal a meghatározóak. A tematikai prioritások a piac révén, (kormányzati, regionális) szabályozási, ösztönzési feladatok alkalmazásával alakulhatnak ki. A jöv
meghatározó motiváló tényez jének ugyanis a versenyképességnek kell
lennie. A versenyképesség maximalizálása vezet el azokhoz a szakmai prioritásokhoz, amelyek révén a szellemi er forrásokat, az innovációt az ipari parkok katalizálásával leginkább be lehet vonni a gazdasági fejl désbe. Fontos hangsúlyozni, hogy e cél elérésénél a helyi önkormányzatok nem rendelkeznek kell motivációval: a modernizáció ugyanis munkahely csökkenéssel is párosulhat. A kormányzat felel ssége és feladata ezen új célrendszer kidolgozása, elfogadtatása és érvényesítése. A kis és közepes vállalkozások támogatásában az ipari parkok szerepvállalása ma még a kezdeteknél tart. A kormányzatok által évek óta deklarált szándékok és a kisvállalkozók által érzékelt támogatás között mindmáig szakadék van. Az EU csatlakozás id szakában azonban e téren is igazodni kell az Unióban kialakított rendez elvekhez. Figyelmet érdemel, hogy 15 évvel ezel tt, az Európai Közösség országai az integráció szorosabbra f zése érdekében milyen rendez elveket* tartottak szem el tt, jóllehet mind a piaci viszonyok, mind a gazdaság, az innováció intézményei évtizedek alatt, egy szerves fejl dés eredményeként alakultak ki:
*
Vállalatpolitika az Európai Közösség számára, 1989. IKIM, bels anyag.
75
-
Általános feladat, hogy meger södjenek a piaci er k mechanizmusai, mely intézkedések függetlenek, s t kizárják a politikai beavatkozást.
-
Az esetleges, vállalatoknak nyújtott támogatás csak a még kezdetleges piacgazdaság hiányosságainak kiegyenlítését szolgálhatja: például a vállalat információs munkájának segítését; az innováció gyorsítását azoknak a hátrányoknak az ellensúlyozását, amiket a területi vagy szociális el nyök elvesztése okoz.
-
Mindenhol, ahol ez lehetséges, a partneri pozíciót biztosítani kell, többek között a különböz
gazdasági szervezetek képvisel i (magánvállalatok,
közintézmények, egyetemek, non profit szervezetek), a különböz regionális és szakmai szervezetek között. -
Mindenhol (ahol ez megoldható), a már meglev
szervezeteket kell a
közösségi politika megvalósítására felhasználni. -
A legkisebb terheket szabad csak a vállalatokra hárítani az integráció során.
-
Kivételekre is szükség van, mivel a kis- és középvállalatoknak aránytalanul nagyobb terhet jelent a jogi és adminisztrációs el írások teljesítése, a nagy kutatási projektekben való részvétel (innovációs gyakorlat) hiánya miatt.
Az innováció el térbe állítását szorgalmazó (már említett) lisszaboni csúcsértekezlet (2000. március 23-24.) a tudásalapú gazdaság kialakításában meghatározó szerepet szánt a kis és közepes vállalkozásoknak. A 2000. júniusában elfogadott "Európai Charta kisvállalatok részére" c. dokumentum e törekvéseknek megfelel feladatokat dolgozott ki és tett közzé, elfogadva a 2001-2005. évekre szóló KKVfejlesztési programot. Az 1989-es dokumentumot követ en a Charta az, amely a XXI. század elején körvonalazza a vállalkozásfejlesztés politika alapjait adó csomóponti feladatokat. Ezek: 76
1.
A vállalkozók oktatása és képzése.
2.
Olcsóbb és gyorsabb indulás.
3.
Jobb törvénykezés és szabályozás.
4.
Szakmai ismeretek biztosítása.
5.
Az on-line hozzáférés biztosítása.
6.
Az egységes piac jobb kihasználása.
7.
Adó- és pénzügyek egyszer sítése.
8.
A kisvállalatok technológiai teljesítményének er sítése.
9.
Sikeres üzleti modell és a legmagasabb szint kisvállalati támogatás.
10. A kisvállalati érdekek er sebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása uniós és nemzeti szinten. Magyarország 2002. áprilisában, Mariborban írta alá a Chartát. (A vonatkozó hazai döntést a 2126/2002. (IV. 26.) Korm. határozat tartalmazza.) A hazai KKV-k a jelzett program lehet ségeivel ez ideig (tagok sem lévénk) igen korlátozott módon tudtak élni. A következ id szakban az új 2001-2005. évekre szóló Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program körvonalazza a jelenleg érvényes f bb célokat, s a hozzájuk rendelt forrásokat. A 2003-as év forrásai: A vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása egy tudásalapú, nemzetközi gazdaságban:
2.100.000 EUR
a vállalkozói szellem, kultúra célcsoportos fejlesztése:
2.200.000 EUR
a vállalkozások adminisztratív és szabályozói környezetének egyszer sítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy virágozhasson a kutatás, az innováció és a vállalkozás-alapítás: a KKV-k pénzügyi helyzetének javítása:
500.000 EUR 66.270.000 EUR
a közösségi támogató szolgáltatások, programok igénybevételének megkönnyítése, koordinálásának javítása (EIC-határozat): egyéb projektek:
19.696.000 EUR 2.659.576 EUR
77
E dokumentumot a gazdasági és közlekedési miniszter 2002. szeptember 18-án írta alá, s az 2002. október 15-t l lépett hatályba. A programban ett l az id t l kezdve a 15-ökkel (jelenlegi tagokkal) azonos feltételekkel vehetünk részt. A KKV-kal kapcsolatos kormányhatározatok érvényesítése, bekapcsolódásunk az EU itt jelzett feladatainak megoldásába a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között realizálható. Az ipari parkok feladatai ebben a prioritásrendszerben: -
közrem ködés a kistérségi programok, pályázatok kidolgozásában;
-
oktatási projektek szervezésében való közrem ködés;
-
szolgáltatások nyújtása kisvállalkozóknak, különösen -
logisztikai,
-
kommunikációs,
-
informatikai,
-
képzés, távoktatás,
-
ügyviteltechnikai
területen; -
részvétel klaszterek szervezésében, majd m ködtetésében,
-
tanácsadás
a
KKV-nak
pályázatokban
való
részvétel,
illetve
pályázatkészítés terén, -
kkv-k ipari parkba történ betelepedésének el mozdítása.
Az ipari parkoknak három irányba történ köt dése lesz különösen fontos az EU csatlakozás során: a kistérségek, kistérségi társulások fejlesztésében való közvetlen részvétel (integrátori funkció); közrem ködés a regionális fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában; szolgáltatások a vállalkozók számára, lehet ség szerint a parkokba történ betelepítés lehet ségeit is kiaknázva. 78
6.1.3. Innováció A magyar gazdaság fejlesztésében leger sebb pozíciónk a szellemi bázis területén van. A tudásalapú gazdaság kiépítéséhez így az a feltétel áll leginkább rendelkezésünkre, amit a legnehezebb lenne megteremtenünk. A kilencvenes évek legjelent sebb innovációpolitikai fejleménye az ipari parkok intézményének – helyi kezdeményezéssel történ – megjelenése volt. Ez az új struktúra EU konform módon, a szubszidiaritás elvének megfelel en volt képes a helyi er források mobilizálását és összpontosítását megoldani. A meghatározó motivációs tényez k a munkahelyteremtés és a t kebevonás voltak. A következ években azonban – az EU gyakorlatát követve – a versenyképesség el térbe állítását kell megoldani. Ez szükségessé teszi, hogy az innováció a parkok fejl désében mind meghatározóbbá váló tényez
legyen, s a parkok be tudjanak illeszkedni a nemzeti innovációs
rendszerbe. Az innovációpolitika feladata e téren, hogy kiaknázza az ipari parkokban rejl lehet ségeket, illetve létrehozza azokat a szervezeti, financiális, jogi kereteket, amelyek segítenek a szellemi bázist bekapcsolni a parkokban folyó gazdasági tevékenységbe. Az ipari parkok fejl désénél az ország innovációpolitikáját kell tehát alapul vennünk. Helyzetkép A K+F ráfordítások 2002-ben 171 milliárd forintot tettek ki. A ráfordítások jelent s részét – mintegy 60%-át, – a központi költségvetés fedezte. A ráfordításokból a vállalkozások részesedése 2002-ben nem érte el a 30%-ot. Az utóbbi években legnagyobb dinamikával a nemzetközi források b vültek: arányuk 2002-ben meghaladta a 10%-ot. Azok az országok, amelyek a GDP-b l az átlagosnál nagyobb hányadát fordítják kutatásra és fejlesztésre, ezt zömmel nem állami, hanem üzleti forrásokból 79
finanszírozzák. Az OECD-országok átlagában az üzleti szféra finanszírozza a kiadások 61,3%-át, az Európai Unióban 53,5%-át. Az EU-ban 2010-re kellene elérni a 2/3-os részarányt. A vállalkozási szektor egyre jelent sebb szerepet tölt be a hazai kutatási-fejlesztési tevékenységben. A visszaesés itt volt a legnagyobb – ötödére zsugorodott a K+F ezen a területen – de a növekedés itt indult meg legkorábban, 1993-ban, s a trend a 2001-es megtorpanástól eltekintve kedvez en alakul. A K+F-ben foglalkoztatottak száma 10 év alatt felére – 1999-re 21.283 f re csökkent, az aktív keres k 0,58%-át képviselték, arányuk azonban 2001-ben már 0,61% volt. A fels oktatási kutatóhelyek száma öt év alatt 20%-kal, a vállalkozási kutatóhelyeké 156%-kal (!) n tt. A vállalati szféra dinamizmusa azért is figyelmet érdemel, mert a folyamatot nem segítette érdemi kockázatmérsékl technológiapolitika. Az itt foglalkoztatottak száma 6.800 f , 55%-uk van kutatófejleszt státusban. Nemzetközi összehasonlítást tekintve Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek viszonylag keveset fordítanak K+F-re. Az egy lakosra jutó K+F ráfordítás 2001-ben 55,3 USD volt hazánkban, s ez az érték az Európai Unió (EU) átlagának mintegy egyötöde. Néhány ország adata, illetve kés bbi id pontokra tervezett K+F részaránya a GDP-b l: Finnország
3,22% (1999), 3,5% (terv, 2010)
Írország
1,43% (1997), 2,6% (terv, 2006)
Magyarország
1,01% (2002), 1,8% (2006)
Portugália
0,65% (1997), 1% (2003)
Az EU átlaga 1999-ben 1,93% volt, az OECD országok átlaga ezt meghaladta: 2,21%ot ért el 1998-ban. Hazánkban a kormány 2006-ra 1,8%-os GDP arányt irányzott el . A "K+F ráfordítások a GDP százalékában" c. diagramból kit nik: ez igen ambiciózus cél, ami 80
az innovációnak abszolút prioritást helyez kilátásba. A törvényhozás el tt szerepl innovációs törvény, innovációs Alap, valamint az innovációs szervezet kiépítése – csak az els lépésekként tételezhet k. EU konform nemzeti innovációs rendszert kell kiépíteni. A nemzeti fajlagos GDP-k és K+F ráfordítások arányainak egymáshoz viszonyított pozíciója Európában* (1999)
* COMISSION STAFT WORKING PAPER, Brüsszel, 2003.4.30.
Az EU országok (és jelöltek) fajlagos GDP-jei és a GDP-b l a K+F-re fordított részarányok (%) viszonylag szoros korrelációt mutatnak. Kiugróan magas Finnország és Svédország K+F támogatása. Ezek az országok sokkal fejlettebb gazdaságot is m ködtetni tudnának a jelenlegi szellemi kapacitással. Szembeötl , hogy Írország milyen kevés K+F-el ért el magas fajlagos GDP-t. Kérdés, hogy az ír gazdaság így mennyire tekinthet hosszabb távot tekintve fejl d képesnek. Hazánk közel van a regressziós egyeneshez: csak kismértékben maradtunk el 1999-ben a gazdasági fejlettségüknek "megfelel " K+F részaránytól. Ez a megnyugtató pozíció
81
azonban súlyos ellentmondást takar: a tudománypolitikai és a technológiapolitikai pozíciónk ugyanis nagymértékben és ellentétes irányban tér el a regressziós egyenest l. A tudomány pozíciója hazánkban kiemelked en jó. A tudományos tevékenység legfontosabb mennyiségi mutatói közül a publikációk száma 1990 és 1999 között 2.500-ról 3.770-re emelkedett, a hazai tudományos publikációk súlya a világ teljes tudományos publikálási tevékenységében 0,44%-ról 0,52%-ra n tt. Az idézettség területén a National Science Indicators (Philadelphia) a jelzett id intervallumban 0,25%-ról 0,40%-ra való emelkedést jegyez. A
magyar
kutatók,
fejleszt k
szakmai
kvalitásán
túl
rendkívüli
alkalmazkodóképességük és kreativitásuk mutatkozik meg ezekben a számokban. Hiszen a kutatás anyagi feltételei minden korábbi katasztrófa-forgatókönyvet meghaladóan romlottak (lásd a "K+F ráfordítások a GDP százalékában" ábrát). A magyar tudományos közösség teljesítménye azonban (igen nagy részben a nemzetközi kapcsolatoknak hanyatlást.
Ezt
köszönhet en) huzamosabb id távban sem az
ellentmondásos
helyzetet
jól
fejezi
követte még a ki,
hogy
az
1 M USD egyetemi és akadémiai K+F ráfordításra jutó nemzetközi publikációk száma (107 db) szerint hazánk kutató közössége a hatékonyság terén világels . Az a tény, hogy a tudományos szféra publikációkkal mért teljesítménye a csökken K+F ráfordítások ellenére javult, arra is utal, hogy a korábban kialakult gyakorlati orientáció az elmúlt másfél évtized során – vállalati megrendelések híján – er sen megcsappant. A tudományos szféra ma jobban koncentrál a tudomány bels fejl déséb l fakadó kérdések megválaszolására, s ezzel együtt jobban rászorul a költségvetési támogatásra, mint korábban. Nemcsak maradt a kínálati piac a vállalkozások és az akadémiai szféra viszonyában, hanem a vállalati szféra K+F eredmények iránti fogadókészsége er sen csökkent. A tudományos és vállalati szféra elkülönültsége nem jó sem a tudománynak (mely így elszakad a gyakorlati problémáktól és kiszolgáltatottja lesz a költségvetésnek),
82
sem a vállalkozásoknak (melyek így nélkülözik a versenyképességhez ma már elengedhetetlen szellemi bázist). A technológiapolitika marginális szerepe rontja le a tudomány terén mutatkozó rendkívül jó pozíciónkat, amely hazánkban tartósan elmarad a gazdasági fejlettségünk által megkövetelt szintt l. Az elmúlt évtizedben e területen szenvedtük el a legjelent sebb
veszteségeket:
az
ipari
K+F
bázis
(ipari
kutatóintézetek,
fejleszt vállalatok, vállalati kutatóhelyek) 80%-a megsemmisült, a K+F ráfordítások töredékükre csökkentek, az államigazgatásban az irányítás intézményei jórészt leépültek. Különösen nagy kárt okozott az, hogy az OMFB a gazdasági szférából az oktatási tárcához került. (2003-ban már a KMÜFA pályázatok kiírására sem került sor, mert az oktatási tárca elvonta a forrásokat.) A 26 Mrd USD volumen külföldi m köd t kével csak igen kis mértékben jött olyan fejleszt bázis, vagy építettek a hazai K+F kapacitásainkra (NOKIA, KNORR BREMSE, ERICSSON, General Electric Lighting Tungsram stb.), amely a hazai vállalati K+F-nél létrejött hanyatlást ellensúlyozhatta volna. Nem épült ki – illetve a lehet ségekt l messze elmaradóan alakult – a külföldi vállalkozások és a magyar tudományos m helyek közötti együttm ködés. A nemzetközi t kepiac nem ismeri igazán a magyar tudományos szféra kínálta lehet ségeket, az idetelepült külföldi t ke ebben a vonatkozásban idegen testként m ködik a gazdaságban (és köt dése is ennek megfelel en gyenge). A kialakult helyzet különösen anakronisztikus az EU-csatlakozás néz pontjából, ahol a szerves fejl désb l fakadóan a gazdasági követelményekhez, igényekhez igazodott a szellemi bázis kiépítése (Finnországban a tudományos kapacitás fele a NOKIÁ-nak dolgozik). A Unióban az állam rendkívül nagyvonalú (de hosszú távon kifizet d ) támogatásban részesíti az innovatív vállalkozásokat, mérsékli a kockázatvállalást, intézmények, alapok hálózatai segítik az innovációt. Azzal kell számolnunk, hogy azok a vállalkozások, amelyek mögött nincs nagy multinacionális cég (a maga K+F bázisával, bárhol is legyen az), vagy nem rendelkeznek jelent s saját K+F bázissal – az integráció során nem tudják a nyílt 83
versenyben meg rizni pozícióikat, s különösen nem lesznek képesek javítani azt. Az adott helyzet oka az, hogy a vállalati szféra K+F tevékenységét nem ösztönzi kormányzati technológiapolitika, illetve nem jött létre a szükséges K+F szolgáltatásokat elérhet vé tev nemzeti innovációs rendszer, a kockázat mérséklése terén a hazai vállalatok rosszabb helyzetben vannak, mint az EU országokban m köd versenytársaik. Az ipari parkok vonatkozásában figyelmet érdemelnek Georges Benko a "Technológiai parkok és technopoliszok földrajza" cím könyvének azon gondolatai, amelyek rámutatnak az állam szerepére az ipari, tudományos parkok létesítésében. A Bostont elkerül
128-as utat övez
ipari parkok létesítésér l írja a szerz : "A
szövetségi kormány rendszeresen növelte a tudományos kutatás és fejlesztés költségvetését, és Massachusetts állam egyébként is az országos átlagnál nagyobb arányban részesedett a központi javakból. Nagyon gyakran az új vállalatokat könny volt szakmai alapon országos forrásokból finanszírozni, tehát a piac ismerete jellemz vonása volt az új technológiát alkalmazó új vállalatoknak. A statisztikák azt mutatják, hogy a kutatási és fejlesztési szerz dések 60%-át közös megegyezés alapján kötötték, a vállalatok közötti mindenféle hivatalos verseny nélkül. A piac egyensúlyban volt, mivel az állam viselte azt a kockázatot, amelyet egyébként a vállalkozóknak kellett volna viselniük. Nyilvánvalónak látszik az, hogy állami finanszírozás nélkül az új technológiát alkalmazó vállalatok általános elterjedése nem mehetett volna végbe." A jelenlegi, európai helyzetre is jellemz az állam fokozott támogatása az ipari parkok fejlesztésében. Az IASP (International Association of Science Parks) legfrissebb jelentésében ez a legmarkánsabb elem: az állami technológiapolitika a parkok esetében tudja leginkább érvényesíteni a kormányzati célokat, ezért az állam tulajdonosi szerepvállalása mind meghatározóbbá válik ezen a területen, különösen a tudományos parkok esetében.
84
Innováció - EU A lisszaboni csúcs (2000-ben) célul t zte, hogy az EU zárkózzon fel a világ legfejlettebb térségeihez. A dinamikus, tudásbázisú gazdaság létrehozásához ez a határozat 2010-re a GDP 3%-át irányozta el K+F célokra (amelynek kétharmadát a magánt ke ösztönzésével kívánják el teremteni). A 6. kutatási keretprogram révén, a nemzeti kutatási programok koordinálásával tervezik létrehozni az Európai Kutatási és Innovációs Térséget. 2003. március 13-án az EURÓPAI TANÁCS tavaszi ülésszaka el tt a Bizottság egy új vitaanyagot tett közzé. Ez megállapítja, hogy a Lisszabon után eltelt 3 évben tovább n tt a rés a legfejlettebb térségek és az EU között. Az utolérni kívánt országok közül több (USA, Japán) már ma jobb mutatókkal rendelkezik, mint amit a lisszaboni csúcs 2010-re célul t zött. A szakmai vitákat követ en a barcelóniai csúcs az innovációpolitika megújítása mellett döntött: -
Az innováció fogalmát mindenekel tt újra kell definiálni. A vitaanyag szerint a Bizottságban "az innovációt a jöv ben úgy tekintik, mint egy sokdimenziójú koncepciót, amely a technológiai innováción túlmen en magában foglalja például a vállalkozások szerkezeti átalakítását, a marketinget és a termékfejlesztést is". Így az innovációt a gazdaság minden területén jelenlev hajtóer ként értelmezi az EU vitaanyaga.
-
Az EU-nak ki kell alakítani a "harmadik generációs innováció politikáját". Ez nem csupán az innováció újra történ definiálását igényli (lásd: el bb), hanem az innovációs térben ható tényez k feltérképezését, reális célok és prioritások kifejl dését is. Ezek: -
a nemzeti innovációs politikák koherenciájának javítása;
-
az innovációt segít jogszabályi környezet kialakítása;
-
az innovatív vállalkozások létesítésének és fejl désének támogatása;
-
az innovációs rendszer interfészeinek kialakítása;
-
társadalmi nyitás az innováció felé.
85
Az új innovációs politika az innovációs tevékenység központjának és legfontosabb szerepl jének
a
profitot
termel
vállalkozásokat
tekinti.
(Az
innováció
megvalósításának módjai közül továbbra is els helyen említik az új tudományos eredmények beépülését a termelési technológiákba. De nem tekintik ezt kizárólagos útnak.) "Az innovációs térben – amely tulajdonképpen a gazdasági szféra maga – a legfontosabb küls ható tényez k a technológiai verseny, az árverseny és a piaci nyomás." A 3. generációs innovációpolitika összességében meger síti az ipari parkok pozícióit, szerepét a gazdaság versenyképességének fokozásában. Az innovációpolitika hazai stratégiai céljai és feladatai Magyarországon a lisszaboni csúcs döntését nem kísérte megfelel figyelem, nem születtek kapcsolódó tudománypolitikai döntések, de a technológiapolitika terén (a gazdaságpolitikába ágyazódva) sem történtek érdemi lépések. A barcelóniai döntések nyilvánvalóvá tették a lemaradásunkat: a technológiapolitika terén nem jöttek létre a megfelel intézmények, az innováció egészét kell új megvilágításba helyeznünk. E felismerés jegyében jelenleg igen szerteágazó munka folyik az innovációs törvény kidolgozása keretében. November 10-én az Országgy lés elfogadta az innovációs Alapról szóló törvényt. 2004. január 1-vel önálló intézményként jön létre a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. Mindez lehet séget nyújt az EU-ban bekövetkezett szemléletváltozás
figyelembevételére,
valamint
a felzárkózás átfogó jelleg
munkaprogramjának kimunkálására. E nélkül az ipari parkok fejlesztésében nélkülöznünk kellene a szellemi bázis érdemi bekapcsolását, illetve maga az ipari park program is egy tíz éves lemaradást tartósítana. Az "innováció" fogalmát (is) igazítani kell az EU fogalmi rendszeréhez. A vállalkozások számára dönt
elem, hogy a "tudomány- és technológiapolitika"
témaköreit soroljuk az innovációpolitikához, s az ne sz küljön le a K+F-re.
86
Egyértelm vé kell tenni, hogy az innováció e két nagy tevékenységi területet fogja át, amelyeknek eltér
cél és eszközrendszerük van, más és más feltételrendszert
igényelnek (2. sz. Melléklet). Az innovációs törvényt ennek szellemében – az EU 3. generációs innovációpolitikájának megfelel en – célszer kidolgozni. Az innováció ugyanis nem csupán a kutatást és az elért eredmények alkalmazását ("K+F"-et), hanem az üzleti sikerhez szükséges tevékenységeket, többek között a technológiai diffúzió eszköz és intézményrendszerét, fejlesztési prioritásokat, pénzügyi intézkedéseket (kockázati t ke, t kejuttatás, adókedvezmények, stb.) – a technológiapolitikát – is átfogja. A technológiapolitika f feladata a nemzeti innovációs rendszer fejlesztése, ami mind a nemzeti innovációs rendszer egyes elemeinek a fejlesztését, mind ezek együttm ködésének biztosítását, mind a rendszerelemek közötti tudásáramlás, er forrás transzfer el segítését jelenti. A rendszer f bb elemei: -
a tudás "termel " intézmények: az egyetemek, a kutató intézetek;
-
a közvetít
intézmények: innovációs központok, technológiai transzfer
szervezetek, alapítványok, inkubátorházak, ipari parkok, stb.; -
a regionális innovációs centrumok: a tudás értékesítésében szerepet játszó pénzintézetek, kockázati t ketársaságok, innovációs alapok, vállalkozások, tudományos, technológiai parkok, tudáscentrumok, technopoliszok, stb.
Új feladat az innováció regionális intézményeinek létrehozása, rendszerszer fejlesztése, (a régiók tudásalapú felzárkóztatása), illetve az információs társadalommal összefügg , a fejlesztés széles társadalmi bázisát is létrehozó kapcsolatrendszer kidolgozása és valóra váltása, hálózatok létesítése (ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai központok, (lásd a következ 6.1.4. pontot).
87
Ipari parkok – mint innovációs struktúrák Az innovációpolitika, ezen belül a technológiapolitika megvalósításában az ipari parkok új és ígéretes tevékenységi területet jelentenek. Alapvet feladat a szellemi bázis bekapcsolása a parkok munkájába, széleskör tudományos intézményekkel, fejleszt
együttm ködés kialakítása a
vállalatokkal, a hálózatépítés. Ez az ipari
parkok irányításában, finanszírozásában, kapcsolataik építésében (pl.: hálózat, partnerkapcsolat nemzetközi szinten is) új megközelítést igényel. A szellemi bázisnak a gazdasági folyamatokba való bekapcsolása téren az ipari parkok jó adottságokkal (lehet ségekkel) rendelkeznek. Tennivalók: -
az
ipari
parkok
tudományos,
differenciált
technológiai,
struktúrájának
üzleti,
logisztikai
kialakítása parkok),
(pl.-ul:
illetve
az
értékteremtés egyéb park-jelleg intézményeinek beépítése az ipari park rendszerbe
(média-park,
ökológiai
park,
egészség-park).
(lásd:
"Értékalapú parkok Magyarországon és külföldön", Függelék); -
az egyetemi centrumok (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Gy r, Veszprém) térségében regionális tudáscentrumok, tudásközpontok létrehozása, tudományos, technológiai parkokkal, innovációs centrumokkal;
-
az ipari parkok hálózattá fejlesztése, szolgáltatásaik feltételeinek min ségi javítása;
-
az ipari parki menedzserek képzésének, továbbképzésének megoldása.
Az ipari parkok tevékenységének továbbfejlesztésével együtt el kell végezni azokat a kodifikációs munkákat is, melyek révén a parkok menedzserei és a betelepült cégek közötti együttm ködés, a tulajdonosi jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése, a kistérségekhez, a régiókhoz, a kormányzathoz f z d megfelel jogi keretet kapnak.
88
kapcsolatok
6.1.4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés Az informatika óriási – ma még kevéssé kiaknázott – lehet ségeket nyújt az ipari parkok számára. Ezeket a lehet ségeket "Térinformatikai módszerek az ipari parkok fejlesztésében" címmel függelékben mutatjuk be, Dr. Detrek i Ákos akadémikus, egyetemi tanár és Dr. Barsi Árpád egyetemi docens által készített összeállításban. Az ipari parkok gazdaságpolitikai színrelépése hazánkban összekapcsolódik az információs társadalom létrehozásának kezdeti lépéseivel. Az elért eredmények – és a kihasználatlan lehet ségek – értékelésekor tekintettel kell lenni arra, hogy e szervezetek helyi kezdeményezésre jöttek létre, eltér
adottságokkal, szervezeti
struktúrákkal, tulajdonviszonyokkal, lényegében válságmenedzselési céllal. Mindez azt eredményezte, hogy az ipari parkok között ma még nagy és olykor növekv fejl désbeli különbségek vannak, a hálózatépítés – számos kezdeményezés (pl. IPE) ellenére – nem jutott megvalósítási szakaszba. A parkok kétharmadának van saját honlapja – ezek színvonala azonban igen eltér . Az információs rendszer kidolgozásának stratégiai céljai -
Az ipari parkok informatikai rendszerének kiépítésével és m ködtetésével stratégiai cél egy olyan regionális ipari parki hálózati rendszer kialakítása, mely lehet vé teszi a már megindult gazdaságfejlesztési folyamatok régiós szint összefogását és összehangolását, ugyanakkor a kormányzati szinten is megfogalmazódó átfogó fejlesztési törekvések (a nemzeti fejlesztési terv) eredményes megvalósítását. Mindehhez meg kell teremteni a gazdasági élet szerepl i közötti interaktív kommunikáció lehet ségét, mely az egyes gazdasági egységek m ködési feltételeinek javításán túl képes a többletértékeket eredményez , egyes egységek közötti szinergia megteremtésére. A végs cél egy közös tudásbázis létrehozása országosan és az egyes régiók gazdasági szerepl inek konszenzusa alapján, mely országos hálózatként is m ködhet, és rendszerszer en segítheti el , illetve gyorsíthatja fel a megcélzott gazdasági szerkezet 89
kiépülését. E célok eléréséhez olyan ipari parki információs hálózatot célszer kialakítani, mely több kommunikációs szint egymásra épülésével valósítja meg a gazdasági egységek kapcsolatát. Ezek: -
az egyes parkok vezet i információs rendszerének kialakítása;
-
a parkok m ködését összehangoló parki kapcsolatrendszer kiépítése;
-
a parkban m köd vállalkozások m ködési-informatikai rendszerei;
-
az egyes parkokon belül m köd vállalkozások közötti informatikai kapcsolat kiépítése;
-
a különböz parkokban m köd vállalkozások közötti informatikai kapcsolat kiépítése;
-
a parkokon kívül m köd vállalkozások bekapcsolása a rendszerbe;
-
a régión belüli és más régióbeli gazdaságfejleszt
szervezetek
bekapcsolása a rendszerbe; -
az országos döntések szakmai megalapozását szolgáló információk összegy jtése és rendezése.
A felvázolásra kerül
hálózati informatikai szolgáltató rendszer a
megfogalmazott stratégiai célokat a különböz kommunikációs szintekre épül , átfogó szakmai célrendszeren keresztül képes megvalósítani. A fejlesztéssel elérni kívánt szakmai célok kivétel nélkül kizárólag üzleti alapon valósulhatnak meg, ezért a fejlesztési folyamat szakaszosan tagolt, id ben hosszabb folyamatot jelent. Az egyes lépések megvalósíthatósága, a különböz kommunikációs szintek kiépíthet sége a piaci alapon történ alátámaszthatóság függvénye, azaz els sorban a kiépítend rendszer egyes szolgáltatásait igénybe vev
potenciális gazdasági szerepl k határozzák
meg az információs technológia elterjedésének lehet ségeit, színvonalát (ipari parkok kiépítettsége, betelepítettségük mértéke, vállalkozói inkubátor hálózat fejlettségi szintje, technológiai centrumok, transzfer ügynökségek kiépítettsége, kis- és középvállalkozói réteg informatika-felhasználói területen történ
fejlettsége, stb.). A rendszernek mindig a valós 90
igényeken kell alapulnia, hiszen csak így biztosítható az üzletszer ség. A rendszer egyik legfontosabb tulajdonsága ezért a mindenkori igényeknek megfelel , folyamatos b víthet ség, illeszkedés. Ingatlan nyilvántartási feladatok ellátása Az ipari parkok létesítési folyamatának klasszikus modelljében a létesít gazdasági társaság már a fejlesztés megkezdésekor rendelkezik a park számára kijelölt terület tulajdonjogával. Ez világos és egyértelm
érdekeltségi
viszonyokat teremt az egyes fejlesztési szerepl k között, mely lehet vé teszi a projekt gyors, célirányos megvalósítását. A hazai gyakorlat ebb l a szempontból különbözik a nemzetközit l. Az ipari parkok létesítését kezdeményez
helyi önkormányzatok – kevés kivételt l
eltekintve – a kijelölt területnek csak egy részén gyakorolnak tulajdonosi jogokat, a terület nagyobbik része vagy helyben m köd nagyvállalatok kezében van, vagy számos kárpótlásként kiosztott nadrágszíj parcella alkotja azokat. A lehetséges hasznosítási
tulajdonrendezési szerz dés,
megoldások
stb.),
az
lebonyolítása
ingatlanokhoz
(megvásárlás,
kapcsolódó
kötelezettségek érvényesítése e vegyes tulajdonszerkezet
jogok
és
ingatlanok pontos
nyilvántartását, az ezekkel kapcsolatos teend k átláthatóságát követeli meg. A fejlesztések el rehaladtával, a parki létesítmények kiépülésével szükségessé válik az ipari parki terület és a m ködtet által kezelt infrastruktúrák, épületek adatainak pontos, kezelhet
nyilvántartása (méret, kihasználtság, állapot,
karbantartási teend k, stb.). A parkba betelepült vállalkozásokkal kapcsolatos adatállományok kezelése Az ipari park üzemeltetése els sorban a már betelepült vállalkozások részére történ komplex szolgáltatásértékesítést jelenti, melynek már az els fázisban is biztosítania kell e vállalatok zavartalan m ködését, így a kapacitásigényeknek megfelel közm vek folyamatos rendelkezésre állását, a közlekedési feltételek 91
biztosítását, közvetített,
rzés-védelmi szolgáltatásokat, stb. A m ködtet folyamatosan
b vül
szolgáltatási
funkciók
társaság által biztosítása
az
üzemeltet és a betelepült vállalkozások közötti állandó kapcsolattartást igényli. Létesítménygazdálkodás Bár a hazai gyakorlatban még nem jellemz ingatlanhasznosítás,
a
néhány
sikeresen
a bérbeadáson alapuló
m köd
példából
kiindulva
elterjedésével számolni kell. Ebben a konstrukcióban a m ködtet
a
felépítményi beruházásokat is elvégzi, az épületeket a leend betelepül igényei alapján alakítja ki, és azt hosszú távú bérleti konstrukcióban hasznosítja. Az épületek tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének együttes szemlélete a költségek optimalizálását eredményezheti, biztosítja az épületek, berendezések folyamatos m ködési feltételeinek "láthatóságát", és a változó igényekhez való igazodását. Az optimális betelepül -szervezés gyakorlati megvalósítása Az ipari parki betelepítés vonatkozásában, a célzott marketing munka irányára bizonyos orientációs hatást gyakorolnak a nemzeti fejlesztési terv céljai, a régiós szinten megfogalmazott területfejlesztési koncepciók, a térségben kialakuló húzó ágazatok és hozzájuk kapcsolódó klaszterek, valamint a parkban már m köd
vállalkozások érdekei. Ezek a stratégiai célkit zések, szempontok
meghatározzák azoknak a vállalkozásoknak a kívánatos profilját, melyek arculatformáló nagyvállalkozásként, illetve ezek beszállítóiként kerülhetnek a betelepülés szervez inek látókörébe. Az ipari parki információs együttm ködés által biztosított folyamatos információ áramlás a hálózatba szervezett ipari parki betelepülés-szervezési módszerek
kialakítását teszi lehet vé. A közös
betelepül i adatbázis létrehozása nagymértékben segítheti a térségi igényeknek és a rendelkezésre álló er források által biztosított lehet ségeknek megfelel iparszerkezet kialakítását.
92
A térségi innovációs teljesítmény javítása Az egyes régiókban az ipari parkok m ködésének innovációs vonatkozásai mind fontosabb szerephez jutnak. Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl, KözépDunántúl ipari parkjai a betelepült vállalkozások révén a régió innovációs keresletében már jelenleg is érzékelhet súlyt képviselnek. Az ipari parkok e térségekben betelepültségük kb. 45-50%-os szakaszában vannak. Ebb l következik, hogy szerepük a jöv ben e régiók innovációs teljesítményében gyorsan fog növekedni. Rendkívül fontos, hogy ebben a folyamatban a regionális fejlesztéspolitika tudatos, pozitív orientáló szerepet vállaljon fel. Ez a szempont azért különösen fontos, mert e régiók fejlesztéspolitikája tekintetében már ma is meghatározó az innovációs súlypontok mezoszint meghatározása és a fejlesztések orientálása. Az ipari parki innovációs struktúrák pedig tudatosan orientált régió szint fejlesztési gyakorlat esetén – az ipari parki gazdasági társaságok megfelel irányú fejlesztése mellett – az egyik alapját képezhetik a többi régió tudásbázis-irányultságú fejlesztésének is. Az ipari parkok hosszabb, 2-3 éves id tartamban – az EU csatlakozás folyamatában – alkalmassá tehet k arra, hogy az el z ekben említet meghatározó térségi innovációs keresleti struktúrák mellett az innováció közvetítés, szolgáltatás, kereskedelem egyik központi intézmény rendszerévé fejl djenek. Ilyen értelemben az ipari parki struktúrák lehetnek az innovációs folyamatot legszélesebben átfogó térségi szervezetek, s mint ilyenek a helyi vállalkozások
innovativitásának
el mozdítói
(innovációs
központok,
technológia transzfer intézmények, innovációs bróker szolgáltatások, stb.). A hálózati kapcsolatokba – tudatos regionális fejlesztéspolitika esetén – szervesen illeszthet
be az innovációt el mozdító információk köre,
meghatározó jelent séggel a régió fels soktatási intézményei, K+F helyei, innováció közvetít szervezetei, vállalkozásai. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy tudományos ipari parki struktúrák jöjjenek létre.
93
A kis és közepes vállalkozások, valamint az ipari parki hálózat közötti informatikai kapcsolat kiépítésének f bb területei: -
A kis és közepes vállalkozók üzleti információs adatbázisa A kis és közepes vállalkozók informatikai hálózatba történ bekapcsolása a régiós ipari parki hálózatok kiépítésének egyik leghosszabb és legtöbb üzleti körültekintést igényl
feladata. E folyamat els
területe a kis és
közepes vállalkozók üzleti információs adatbázis-rendszerének kidolgozása, mely a tervezett hálózaton keresztül minden parkba betelepül és parkon kívüli vállalkozó számára hozzáférhet vé teszi az aktuális üzleti információkat, hiszen ahhoz, hogy a vállalkozások döntéseiket gazdasági elemzésekre épül legyen
a
üzleti tervezésekre tudják alapozni, és így módjuk
környezet
változásaihoz
történ
gyors
és
hatékony
alkalmazkodásra, gondoskodni kell az ehhez szükséges információk egy helyr l történ , egyszer hozzáférhet ségér l. Az adatbázis-rendszerb l lehívhatóvá kell tenni olyan információs anyagokat, melyek tájékoztatnak a piaci tendenciákról, az egyes ágazatok piaci lehet ségeir l, a fejlesztésekhez, m ködéshez igénybe vehet forrás lehet ségekr l, támogatási konstrukciókról, szabályozási kérdésekr l stb. Az adatbázis-rendszer kiépítésével párhuzamosan meg kell teremteni annak lehet ségét, hogy e vállalkozások vezet i elsajátíthassák ezen információk kezelésének képességét. Ehhez oktatási, képzési rendszert kell kiépíteni, mely részben m ködhet a kiépítend információs rendszer segítségével is. -
A
vállalkozások
interaktív
kapcsolattartási
lehet ségének
megteremtése a hálózaton keresztül A hazai kis- és középvállalkozói kör fejl désének el remozdításában az egyik alapvet feltétel e kör együttm ködési hálózatba történ kapcsolása, melynek kezelhet nagyságrendje szerencsésen éppen a régiós szint méret. 94
Az együttm ködési hálózat több területen is lehet séget teremt a vállalkozások min ségének javítására, az EU piacai által megkövetelt kritériumok teljesítésére, a kis- és középvállalkozók közbeszerzésekben való fokozottabb részvételére. A kutatás-fejlesztés területén történ együttm ködési konstrukciók lehet vé teszik olyan K+F infrastruktúrák és kapacitások fenntartását, hatékony m ködtetését, melyek a kis- és középvállalkozások egyedi szintjén el sem képzelhet k. Az informatikai hálózat által biztosított együttm ködések keretében nagyobb szervezettséggel, így eredményességgel épülhetnek ki a beszállítói kapcsolatok mind a megrendel
nagyvállalatok és a kis, közepes
vállalkozások viszonylatában, mind a kis és közepes vállalkozások között (együttes kapacitások létrehozása, feladatmegosztás, egymást kiegészít funkciók egyeztetése, stb.). -
Az ipari parkokba betelepült vállalkozások által igénybe vehet , m ködésüket
szakmai
téren
segít
informatikai
szolgáltatások
kiépítése, valamint a parkokon kívül m köd vállalkozások hálózatba történ bekapcsolódási lehet ségének megteremtése A kis és közepes vállalkozások számára komoly pénzügyi terhet jelent egy saját informatikai rendszer kiépítése és m ködtetése, pedig e rendszerek nélkül a modern vállalatirányítás, a küls er forrásoknak
megfelel
üzleti
tervezés
környezetnek és a bels és
m ködés
ma
már
elképzelhetetlen. A rendszerek állandó frissítése szintén költségigényes folyamat, mind hardver, mind szoftver oldalról. Megjegyzés:
Az
informatikai
rendszer
költségviszonyainak alakulására irányadó, hogy ha 1 egység a hardver, 10 egység a szoftver és 100 egység az adat. Az EU csatlakozásnál különösen 95
felértékel dnek a folyamatok tervezéséhez és a monitoringjához
megfelel en
kiválasztott
indikátorok, értékelési módszerek. E témakörrel külön
foglalkozik
egy
másik,
e
munkával
párhuzamosan készül (és szervesen kapcsolódó) munka. A saját informatikai rendszerek kiépítésénél fontos szempont a partnerként, megrendel ként
szóba
jöhet
vállalkozások
rendszereivel
történ
kompatibilitás is. Az ipari parki informatikai hálózat kiépítésével lehet vé válik e vállalati m ködést segít
informatikai rendszerek bérleti
konstrukcióban történ felhasználása. A rendszer e szintjének kiépítésével megvalósul az ipari parkok létrehozásakor megcélzott komplex szolgáltatási kör egyik leglényegesebb eleme, a parkok által a vállalkozások felé nyújtott informatikai szolgáltatási rendszer, melynek elemei lehetnek: -
Internet hozzáférés lehet ségének biztosítása;
-
vezet i információs rendszerek kiépítése;
-
számviteli információs rendszerek kiépítése;
-
kontrolling rendszerek;
-
pénzügyi rendszerek;
-
elektronikus kereskedelem;
-
logisztikai rendszerek;
-
tervez i rendszerek.
E szolgáltatások rendszerének kiépítésére szakcégek bevonásával, jórészt meglev szoftverek felhasználásával, pályázati alapon kerülhet sor. 6.2. Intézményrendszer Az ipari parkok több mint 10 éves fejl dése nagy változásokat hozott az ipari parkok
96
-
gazdasági szerepében (az ipari teljesítmény 26%-a, az export mintegy 40%-a, az ipari foglalkoztatottak 16%-a kapcsolódik az ipari parkokhoz),
-
területi elhelyezkedésében (30 km-es akciórádiusszal számolva csaknem ötszörösen fedik le az országot, dönt en a f közlekedési utak mentén települve),
-
térségfejlesztési funkcióinak ellátásában (csaknem mindegyik kistérség rendelkezik ipari parkokkal, ezen keresztül pedig a gazdasági tárca által elfogadott fejlesztési programmal),
-
menedzselésének módszereiben, a menedzserek képzésének tematikájában, kiterjedésében,
-
hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének alakulásában.
Az intézményrendszer fejlesztésében alapul kell venni az elért eredményeket, ugyanakkor szem el tt kell tartani, hogy a jöv ben már a min ségi vonások er sítése, az innováció el térbe állítása a stratégiai cél. Ez nem jelentheti azt, hogy a továbbiakban nem lehet új szervezeteknek ipari park címhez jutniuk, e téren korlátozásokat kellene bevezetni. És nem jelentheti azt sem, hogy minden ipari parknak ugyanazon feladatokat kellene végrehajtani. Érvényesíteni szükséges azonban azokat a törekvéseket, amelyeket a versenyképesség javítása, az EU csatlakozás követelményrendszere
összességében
igényel.
Egy
differenciáltabb,
az
adottságokhoz és a domináns tevékenységekhez jobban igazodó alkalmazkodni képes
intézményrendszerre
van
szükség,
amely
az
innovációorientált
fejlesztéspolitika megvalósítását eredményesen képes szolgálni. Amint a dinamikus fejl dési modellben (lásd: 3. fejezet, és a kapcsolódó ábrák) bemutattuk: alapvet en ma még a beruházási tevékenység dominál az ipari parkokban, de az EU követelményrendszere, s a parkok fejl dése is a szolgáltatási tevékenységek súlyának növelését, majd meghatározóvá válását fogja eredményezni. (A "marketing", mint ugyancsak domináns tevékenység a parkok tevékenységén 97
id ben végig vonul, igazán markáns különbségtétel ezért a beruházási szakasz és a szolgáltatási szakasz között van.) A fentiekb l az következik, hogy az intézményrendszernek az alábbi f bb feladatok ellátásáról kell gondoskodnia: =
Kormányszint: -
Dönteni kell az ipari parkok fejlesztési stratégiájáról, a finanszírozás megoldásáról, kiszámíthatóvá tételér l (Ipari Park Alap).
-
El
kell
végezni
az
ipari
parkokkal
összefügg
jogalkotási,
kodifikációs munkákat. Ennek során megoldandó a parkok küls kapcsolatainak (kistérségek, régiók, kormányzat), illetve a parkok bels , az ingatlanhasznosítással, a menedzsment és a betelepült cégek kapcsolatainak együttm ködését szabályozó jogviszonyok rendezése. Feladatként jelentkezik a parkok összességének, mint intézménynek a törvényi szabályozása. =
Kormány- és régiószint: -
Országos
és
regionális
szinten
olyan
stratégia
(különösen
iparpolitika, innovációpolitika) kidolgozására van szükség, amely az önálló vállalkozásként m köd parkok számára kiszámíthatóvá teszi a m ködési feltételeket, lehet vé teszi a kockázat mérséklését, a szakmai kapcsolatok, programok tervezését, klaszterek létrehozását. =
Önkormányzatok, kistérségek: -
A közszolgáltatási funkció (környezetvédelem, szennyvíztisztítás, útügyi igazgatás, hulladékkezelés, stb.) keretében – az ipari parkok beillesztése az idetartozó feladatok ellátásába.
98
-
A területfejlesztési funkció (forrástervezés, elosztás, térségfejlesztési programok, stb.) keretében az ipari parkok lehet ségeinek lehet legteljesebb figyelembevétele, illetve bekapcsolásuk a feladatok végrehajtásába.
-
Államigazgatási funkció (hatósági ügyek, építésügy, stb.) – ellátása során az ügyintézés egyszer sítése, szakszer ségének érdemi javítása.
=
Ipari parkok: Az ipari parkokat effektív tevékenységeik, illetve fejlesztési céljaik szerint csoportosítani szükséges: -
"Létesül ipari park" (a pályázó szervezet programját – a jelenlegi gyakorlatnak megfelel en – a gazdasági tárca elfogadta, de a terület még "üres". Megfelel a zöld mez s ipari park címmel rendelkez szervezetek induló státusának). Ide tartozóak lennének a jelenlegi "ipari parkok" közül azok, amelyekben nincs betelepült cég. "Létesül ipari park" címet korlátozott ideig (pl. 5 év) lehetne használni.
-
"Ipari park". Domináns tényez
a beruházás (az infrastruktúra
részben kiépült, vannak betelepült cégek, a szervezet viseli az "Ipari Park" címet. Dönt en termel
tevékenység folyik a parkokban). A
jelenlegi ipari parkok dönt többsége ennek a kategóriának felel meg. -
"Logisztikai park" dönt
elem a logisztikai (szállítmányozás,
raktározás, csomagolás, stb.) funkció, de nem zárható ki termel tevékenység sem (pl.: Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park, Debrecen; Harbor Ipari Park, Budapest). -
"Integrátor Ipari Park". Térségfejlesztési funkciót is ellát. Domináns tevékenység a szolgáltatás. Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, f leg a K+F területén. Foglalkozik termeléssel, eladással és 99
vállalati szolgáltatásokkal is. Els rend feladata tehát szolgáltatások nyújtása, a szükséges infrastruktúra megteremtése ezen vállalkozások – többnyire kisvállalatok – részére. Jelenleg két ilyen park van: Sárvári Ipari Park; BITEP - Budaörsi Ipari és Technológiai Park. Potenciálisan 10-15 park jöhet számításba e cím elnyerésére (Tatabányai, Pécsi, Gy ri, Szombathelyi, Tiszaújvárosi, Szentgotthárdi Ipari Parkok, VIDEOTON (Székesfehérvár), ALBA IPARI ZÓNA, Loranger Ipari Park, Oroszlányi Ipari Park ...). -
"Innovációs és technológiai park". A tudományos intézményekkel való együttm ködés és a technológiai transzfer egyaránt jellemz a park tevékenységére. A termelés, a térségfejlesztés mellett, a kisvállalkozók innovatív készségének és képességének javítása jelent s súllyal van jelen a park munkájában (Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park).
-
"Tudományos park". A tudományos park olyan területi alapon induló szervez dés,
mely
nagyobbrészt
a
fels oktatási,
kutatási
intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez köt dik, feladata az új technológiákon alapuló vállalkozások létrehozása, illetve azok
el segítése;
a
technológiai
transzfer
lebonyolítása
kutatóintézetek és a parkban (vagy azon kívül) m köd
a
vállalatok
között (EU-definíció). Hazánkban még nem m ködik ilyen parktípus, az INFO-Park fejlesztési céljai, illetve adottságai alapján közel áll az itt vázoltak teljesítéséhez. Rekonstrukciós Ipari Parkok. A 160 ipari park kb. 1/3-a olyan rekonstrukciós ipari park, amely a korábbi ipartelepek infrastruktúráján alakult, dönt en a külvárosi iparvállalatok – ipari szerkezetváltást túlél – egységeib l
létrejött
vállalkozások
m ködtetésére,
valamint
a
kihasználatlan épületek és területek betelepítésére. Ezen ipari parkok infrastruktúrája elavult (pl. korszer tlen f tési rendszerek) és elhasználódott (pl. nagy veszteséggel üzemel víz és elektromos ellátó rendszerek). Az itt 100
m köd
és
betelepül
vállalkozások
többsége
magyar
kis-
és
középvállalkozás, amelyek versenyképessége növekedésének alapvet követelménye az infrastruktúra felújítása, korszer sítése, a termelés fajlagos energia felhasználásának csökkentése (pl.: Ózdi, Diósgy ri, Salgótarjáni, Komlói Ipari Park). Javasoljuk ezen parkokat az "ipari park" kategóriába sorolni azzal, hogy preferenciarendszerüket,
pályázási
feltételeiket
az
adottságaiknak
megfelel en a hátrányos helyzetb l fakadó többletköltségeket figyelembe véve kell kialakítani. =
Átfogóbb szervezeti struktúrák -
"Technopolisz". Hazánkban e téren kezdeményez k: Kecskemét (2002), Székesfehérvár Technopolis (lásd: Függelék); Szeged Biopolisz (2004). Kormányzati preferencia ma még nem segíti e törekvések megvalósítását. A "regionális tudáscentrum" az a kategória, amely közel áll ezekhez a kezdeményezésekhez, de a tennivalók, finanszírozási feladatok ma csak nyilatkozatokban fogalmazódtak meg, kormánydöntésekben még nem.
-
"Technológiai pólus". Az innovációs folyamat kialakulásához stratégiailag szükséges elemek több térségben is jelen vannak (magasan képzett munkaer , alap- és alkalmazott kutatási tevékenység, legalább néhány inkubátorszolgáltatás, (és bankok vagy az innovációra áldozni hajlandó vállalatok). Ennek megfelel en vannak kezdeményezések is: INCO-PARK; Tudás-Völgy; Talentis Program - valamennyi Budapest agglomerációs környezetében: Közép Magyarországon.
A parkok besorolását egy vizsgálat keretében és pályázattal javasoljuk megoldani. A pályázat és a besorolás szakmai szempontjait "Az ipari parkok min sít rendszerének kidolgozása, a m köd adatbázis rendszer monitoring rendszerré fejlesztése és alkalmazása" cím
munka javaslatainak figyelembevételével lenne 101
célszer
kidolgozni. (Ez a munka a jelen anyaggal párhuzamosan, azzal szoros
összefüggésben folyik.) A parkok differenciált besorolása a korábbi egységes "Ipari Park" cím helyett a fejlesztéspolitika min ségi vonásainak er sítését célozza. Ennek érvényesítéséhez azonban az intézményi szférában további változások is szükségesek: -
A gazdaságpolitikai döntésekben minden szinten teret kell adni az ipari parkoknak. Különösen fontos, hogy a kistérségi és a regionális tanácsokban a parkok szervez dései helyet kapjanak, minimálisan tanácskozási joggal. Ugyancsak fontos, hogy az ipari parkok pályázatait véleményez
tárcaközi testületekben ("Ipari Park Cím Bizottság";
"SMART-4" tárcaközi bizottság) vegyen részt az ipari parkok képviseletét közvetlenül ellátni tudó szervezet képvisel je (1997 és 2002 között az Ipari Parkok Egyesület látta el ezt a feladatot). -
A pályázati rendszerben, a finanszírozás továbbfejlesztése során a parkoknak gazdasági súlyuknak és besorolásuknak (státusuknak) megfelel lehet séget célszer biztosítani (lásd.: következ fejezet).
-
Az ipari parkok regionális szervez déseit meg kell er síteni. Az elmúlt években az Ipari Parkok Egyesület kiépítette regionális divízióit. Ezek a struktúrák alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a parkok fejlesztésének alapvet kérdéseiben állást foglaljanak, a menedzserek képzését szervezzék, pályázatok
készítésében
közrem ködjenek.
Az
EU
csatlakozás
e
tevékenységeket felértékeli, ezért célszer lenne gondoskodni arról, hogy az ipari parkok regionális szervezetei a pályázatkészítés és továbbképzés tennivalóinak ellátásában intézményesen vegyenek részt. Ehhez egy olyan közhasznú szervezetet lenne célszer létrehozni, amely mindegyik régióban katalizátor funkciót látna el az ipari parkok és KKV-k között (pályázatkészítés, képzés, szolgáltatások, stb.).
102
-
Az ipari parkokat alkalmassá kell tenni arra, hogy részt vegyenek a regionális innovációs stratégiák megvalósításában, különös tekintettel a kistérségek
innovativitásának
el mozdítására,
fejlesztési
projektek
menedzselésére, az egyetemi, kutatóintézeti kapcsolatok kiépítésére. A regionális innovációs ügynökségek, alapok, a regionális és kistérségi fejlesztési társaságok között átgondolt feladatmegosztást és együttm ködési rendszert célszer kiépíteni a nemzeti innovációs rendszer keretei között. -
Az ipari parkok fejlesztésében az elmúlt években figyelemreméltó szerepet vállaltak a civil szervezetek. Az Ipari Parkok Egyesület 1994-t l, a Magyar Tudományos és Technológiai Ipari Parkok Szövetsége pedig 1997-t l.
Az
közrem ködött
IPÉ-nek a
kiterjedt
szlovák,
román
nemzetközi és
kapcsolatai
vannak,
ipari
törvény
bulgár
park
kidolgozásában, tagjai között van Székelyudvarhely Önkormányzata. A CIPE (Center for International Private Enterprise, Washington, DC.) számára az IPE tevékenységér l készített esettanulmány oktatási anyagul szolgált Romániában, Bulgáriában és Macedóniában. Fontos lenne, hogy az állami irányítás a jöv ben fokozottan építsen a nem kormányzati szervezetek tevékenységére, m ködésüket teljesítményükkel arányosan anyagilag is támogassa. 6.3. Pénzügyi, jogi keretek Az
ipari
parkok
1997-t l
kezd d en
pályázati lehet ségeikkel élve alap
infrastruktúrájuk kiépítéséhez költségvetési forrásokhoz jutottak:
103
IKIM, GM
2001
Összesen
1997
1998
1999
2000
2002
541 400
801 575
428 500
308 600 1 098 600 1 076 403 4 255 078
325 450
580 500
295 500
907 732
0
95 000
215 200
212 000
214 867
114 000
88 400
939 467
65 000
50 000
130 000
120 000
85 000
48 000
498 000
támogatás közp. TFC
0 2 109 182
támogatás decentralizált TFC. tám. PHARE támogatás összesen
1 026 850 1 647 275 1 066 000 1 551 199 1 297 600 1 212 803 7 801 727
A 160 "Ipari Park" címet visel szervezetb l 68 ipari park jutott támogatáshoz. E támogatások jelent s helyi beruházásokat indukáltak, az összes alap-infrastruktúra beruházás ugyanis a 160 ipari parkban 19.417.613.- Ft volt. Az itt jelzett alapinfrastruktúra beruházások igen nagy volumen
magán-t két
mobilizáltak: 2002-ig ugyanis 930 milliárd Ft termel beruházásra került sor az ipari parkokban. Az alap-infrastruktúra beruházás hatékonyságát jelzi, hogy: -
1 Ft központi támogatás
120-szoros-,
-
1 Ft állami (központi és önkormányzati) támogatás
48-szoros
volumen m köd t ke letelepedését segítette el . A támogatások terén egy csökken trend alakult ki, amely 2003-ban is folytatódik. A GKM
ez
évben
a
pályázható
összeget
jelent sen
csökkentette
és
500 MFt-os keretb l ez évben várhatóan mintegy 100 MFt felhasználására kerül sor.
104
az
Megjegyzés: az 500 MFt-os pályázati keretet nem alap-infrastruktúra kiépítésére, hanem szolgáltatások fejlesztésére lehet fordítani. A kialakuló trend az ipari parkok fejlesztését alapjaiban veszélyezteti. Az állam visszavonulása az ipari parki alap-infrastruktúra kiépítésének támogatásából nem párosul a magán-t ke fokozott bevonásával, (ilyen ösztönz csomag nem készült) így az ipari parkok finanszírozása akkor "ül le", amikor a szomszédos országok létrehozzák ipari parkjaikat, s a t kevonzásban mind jelent sebb versenytársként jelennek meg. Feladatok -
Továbbra is alapvet érdek az ország t kevonzó képességének növelése, illetve
szinten
tartásának
biztosítása.
Az
ipari
parkok
alap-
infrastruktúrájának kiépítését és rekonstrukcióját ezért továbbra is priorizálni szükséges. A rekonstrukciós ipari parkok infrastruktúrájának és épületeinek felújítása, környezeti kárainak felszámolása nemcsak a bennük m köd kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése céljából szükséges, hanem egészségügyi (kármentesítési, környezetszennyezés csökkentése), városképi és területrendezési célból is kívánatos. Ezért szélesíteni szükséges az állami támogatás elérésének lehet ségeit. Az állam saját szerepvállalását olymértékben csökkentheti, ahogyan a magán t ke ez irányú érdekeltségét létrehozza. -
Az ipari parkok fejlesztésében mind nagyobb súlyt célszer
adni a
szolgáltatások kiterjesztéséhez szükséges infrastruktúra megteremtésének (információtechnológia, innovációs
központok,
tevékenységének alapvet
logisztika, stb.).
ügyviteltechnika, A
szolgáltatások
inkubátorházak, kiépítésének,
feltétele az ipari parkok betelepítésének
felgyorsítása, hogy az igények elérjék azt a "kritikus tömeget", amely a kiépített szolgáltatások m ködését üzleti alapon gazdaságossá teszi. A
105
befektetés-ösztönzési
rendszer
kialakításában
ezért
fokozottabban
szükséges az ipari parkok betelepítésének preferálása. -
Az innovációt el mozdító létesítmények pénzügyi tervezésénél számolni kell a m ködési költségekkel is a létesítést követ 3-4 évben, évr l-évre csökken mértékben.
-
Az ipari parkok hálózattá szervez dését, az ezt szolgáló fejlesztéseket, a klaszterek létrehozásának kockázatát mérsékl pályázati lehet ségeket, az innováció térnyerését el segít beruházásokat célszer lenne finanszírozási csomagban összefogni, s ezzel a fejlesztési stratégia pénzügyi alapjait megteremteni, lásd: Ipari Park Alap 112. oldal. A helyi kezdeményezések mozgósító hatásának további meg rzése ugyanis szükségessé teszi a finanszírozás kiszámíthatóvá tételét, a stratégiai célok ez oldalról történ alátámasztását. E téren szükség van arra is, hogy az egyes tárcák felel sségvállalása egyértelm en körvonalazható legyen, illetve munkájuk koordinálása szervezetileg is meger södjön, átlátható és megítélhet legyen.
6.3.1. Forrásszükséglet Az ipari parkok forrásigényét a stratégiai feladatok határozzák meg. A forrásigények kielégítésének lehet ségét pedig dönt en a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának keretei határolják be. Azzal számolunk, hogy -
tovább folytatódik az ipari parkok alapinfrastruktúrájának kiépítése és a rekonstrukciós parkok fejlesztése,
-
megkülönböztetett figyelmet kap a parkok szolgáltatásainak fejlesztése, hálózattá szervezése,
-
a kormányzat a fejlettebb parktípusba történ "el relépést" preferenciákkal ösztönzi (integrátor, tudományos, stb. parkok),
106
-
az új innovációs létesítmények esetében a m ködtetéshez is hozzá fog járulni a kormányzat.
A konzultációk alapján négy pályázati csomagban az alábbi – hazai, központi – forrásokat tartjuk szükségesnek az ipari parkok lehet ségeinek kiaknázásához (Mrd Ft): Pályázati csomagok Mrd Ft GVOP
2004
2005
2006
Alapinfrastruktúra pályázati összeg
1. 4.
1,5
1,0
0,8
Hálózatépítés pályázat
1. 2. 3.
4,0
4,0
4,0
Integrátor-, tudományos-, innovációs-, technológiai parki pályázatok
2. 4.
2,0
3,0
4,0
0,3
0,3
0,3
0,6
0,6
0,6
8,4
8,9
9,7
prioritások
Képzés
M ködtetési pályázat
1. 2. 3. 4. 5. 1. 3. 4.
Összesen
Ezek a források nem tartalmazzák azokat a kormányzati akciókat, amelyek dönt en állami eszközökkel igyekszenek létrehozni tudományos centrumokat (Miskolcon,
107
Debrecenben, Szegeden, Pécsett), illetve a "rozsdafoltok" felszámolását célozzák "barna mez s" parkok kiépítésével. Az
ipari
parkok
fejlesztésének
forráslehet ségét
dönt en
a
Gazdasági
Versenyképesség Operatív Program megvalósításában való intenzív részvétel feltérképezésével igyekeztünk meghatározni. Az ipari parkok a GVOP prioritásában való lehetséges részvételét, az egyes komponensek teljes forrásigényét a következ táblázatban mutatjuk be: Megjegyzés: Az ipari parkok részvételi arányát komponensenként nem tudjuk megadni, ehhez nem állnak rendelkezésre adatok. A globális adatok
adhatnak
pontokat.
108
csak
megfelel
tájékozódó
!"#$%#& '()('*+(++& +(),(-.%#/0/+1'%-()#2+3 4
5
6
78
8
- Ipari parkok alapinfrastruktúrájának (energia, víz ...) kiépítése. - Pro aktív beruházás ösztönzés. - Sokrét szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra létrehozása (irodai munka, rzés-védés, logisztika, tanácsadás, Internet, e-kereskedelem, létesítménygazdálkodás, stb.). - Vállalatközi együttm ködés, beszállítói kapcsolat. - Pénzügyi terv (2004-2006): 57 Mrd Ft 208 M EURO
!
"#
- Tudományos, technológiai parkok létesítése az egyetemi centrumok térségeiben (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Veszprém ...). (Max. 200 MFt) - Tananyagfejlesztés, képzés, távoktatás. - Hálózatfejlesztés. - Klaszterek létrehozása. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 24,7 Mrd Ft 87 M EURO $
%
& &
#
- Az ipari parkok hálózatba szervezéséhez információs rendszer kiépítése és fejlesztése. - Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése. - Vezet i információs szolgáltatások (kistérségi, regionális és országos szinten). - Innovációs centrumok, inkubátorházak létesítése, fejlesztése. - Pénzügyi terv: (2004-2006):
14 Mrd Ft 508 M EURO
109
5
'
7
8
"
9 :
!
!
- A KKV-k ipari parkba településének ösztönzése. - Szolgáltatások az ipari parkban, illetve környezetében lev KKV-nak (valamennyi parktípus esetében). - Az integrátor-, tudományos-, technológiai ipari parkok fejlesztése, szolgáltatások kiterjesztése a KKV-kra. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 60 Mrd Ft 193 M EURO
(
&
- Menedzserképzés az ipari parki menedzserekkel közösen. - Külföldi tapasztalatszerzés (csereakciók). - Pályázatkészítés, stratégiai tervezés, üzleti terv, stb. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 24 Mrd Ft 89 M EURO
$
)
"
*
- A KKV-k bekapcsolása az ipari parki információs rendszerbe. - Az ipari parkok és kistérségek együttm ködésének ösztönzése. - KKV-k beszállítóvá válásának el segítése. - Inkubátorházak létesítése, a szolgáltatások infrastruktúrájának kiépítése. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 32 Mrd Ft 120 M EURO
110
5 6
$
79 :
# &
;
!
'
A tudományos, technológiai parkok, innovációs centrumok létesítését követ en m ködésük támogatása, klaszterek létrehozása egyetemek, MTA kutatóhelyek bevonásával, az együttm ködés ösztönzése. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 25 Mrd Ft 95 M EURO
$
+
#
'
&
!
&
!
# - KKV-k - tudásbázisok együttm ködésének támogatása. - Egyetemek érdekeltté tétele vállalati kapcsolatok er sítésében. - Spin-off vállalkozások támogatása. - Információs hálózatok fejlesztése. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 20 Mrd Ft 74 M EURO
$$
+,-
#
- Innovációs csomag kidolgozása - K+F tevékenység ösztönzése adókedvezményekkel, - K+F személyi költségeinek átvállalása, járulékok mérséklése, - külföldi kutatók Magyarországon való munkájának támogatása, - feltalálói tevékenység ösztönzése, támogatása. - Magas hozzáadott érték tevékenység elterjesztése, innovációs projekt megvalósíthatósági tanulmánya. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 18 Mrd Ft 68 M EURO
111
<
5 9
7 9 :
.
/'
'
- Térinformatikai módszerek alkalmazása az ipari parkok fejlesztésében, a gazdasági kapcsolatok, ingatlanfejlesztés terén. - KKV-k támogatása ipari parkokon keresztül. - Ipari parki marketing országos és regionális rendszerének kiépítése. - Ipari parki tematikus szakmai klaszterek informatikai hálózati rendszere. - Ipari parki térségi innovációs, technológiai transzfer informatikai hálózatok. - Pénzügyi terv: (2004-2006):
.
0
1
27 Mrd Ft 100 M EURO
2
- Ipari park (regionális, ágazati, üzleti) portál létesítése, fejlesztése. - Regionális hálózatok kiépítése az egyetemi, K+F bázisok bevonásával. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 10 Mrd Ft 37 M EURO
.$
'
- Ingatlan-nyilvántartás. - Létesítménygazdálkodás. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 12 Mrd Ft 42 M EURO
..
3
&
* #
A hálózat kiépítésében az ipari parkok – t keszegénységük miatt – ma még kevéssé tudnak részt vállalni. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 10 Mrd Ft 58 M EURO
112
=
4
5(67
5
#
>:
#
- Ipari parkok monitoringjának szervezése. - Projekttervezés-, fejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok. - Projektek értékelési szempontrendszerének kidolgozása. - Pénzügyi terv: (2004-2006): 3 Mrd Ft 12 M EURO
4
5(67 &
#
# #
'
1 *
- Képzési programok, ipari parki menedzserek képzése. - Intézményfejlesztési tanácsadás, megvalósíthatósági tanulmányok. - Pénzügyi terv: (2004-2006):
3 Mrd Ft 11 M EURO
113
2
*
A GVOP szóba jöhet
(kapcsolódó) programelemeinek összes hazai forrásigénye
mintegy 330 Mrd Ft. Az ipari parkok fejlesztéséhez szükséges forrás volumene 27 Mrd Ft. Ezen összeg aránya (8,2%) jelent sen elmarad az ipari parkok iparon belüli termelésének súlyától (25%), exportjának arányától (40%). Tekintettel arra, hogy az ipari parkok termelékenysége az ipari átlagot 70%-al haladja meg (s mindössze 15%-al marad el az EU termelékenységi átlagától) a jelzett forrásigények azt
az
alsó
küszöbértéket
tartalmazzák,
amely
a
min ségi
fejlesztéshez
nélkülözhetetlen. Jelezzük: az EU-s források igénybevételénél nem közömbös az sem, hogy milyen multiplikáló hatás várható a fejlesztést l: az ipari parkok a GVOP sikerességét nagymértékben javítani képesek. Az ipari parkok az EU-s forrásokért folyó versenyben jó pozícióval rendelkeznek, mivel itt a befektetés rendkívül nagy megtérülést mutat ki igazolhatóan 6 év átlagában. 6.3.2. Ipari Park Alap Tekintettel arra, hogy az ipari parkok a vállalkozói szféra innovativitását hosszabb távon tudják el mozdítani, gondoskodni szükséges a fejlesztéshez szükséges források rendelkezésre állásáról nagyobb id távban is. Megfontolásra javasoljuk ezért – az MGYOSZ korábbi javaslatát is figyelembe véve – egy Ipari Park Alap (IPA) létesítését. Az IPA kis részben az országos és nemzetközi feladatok ellátását mozdítaná el , nagyobb részben regionális fejlesztési törekvéseket finanszírozna az ipari parki stratégia jegyében. Az IPA-t 2004-t l fokozatosan kellene feltölteni, hogy 2006-ra már 8-9 Mrd Ft kihelyezésére-, a vállalkozói szféra versenyképességének fokozására teremtsen lehet séget. Ehhez a forrást a GVOP keretéb l kellene elkülöníteni. Az IPA felhasználásánál szükségesnek tartjuk a kisvállalkozók "saját er " problémájának enyhítését is. Az Alap fontos szerepet töltene be a gazdasági tárca stratégiaformáló szerepének kiépítésében és valóra váltásában. 6.3.3. Jogi keretek Az ipari parkok eddigi fejl dése alátámasztja azt a véleményt, hogy a helyi kezdeményezéssel induló folyamat számára az adott jogi keretek megfelel ek voltak. Az elmúlt id szakban ugyanis rendkívül nagy értéket jelentett az, hogy a létrejöv új 114
szervezeti struktúrát nem kellett feszes keretek közé illeszteni, tág mozgástér állt az ipari parkot létesít k rendelkezésére. Az ipari parkok szerepe azonban az EU csatlakozással megváltozik. A parkoknak a KKV-k támogatásában, az innováció, a technológiai transzfer el mozdításában, a kistérségi
fejlesztésekben
széleskör
funkciók
ellátására kell felkészülniük.
Vizsgálandónak tartjuk ezért az alábbiakat: -
A közigazgatási reform, a kistérségi igazgatási szint hogyan érinti az ipari parkok tevékenységét, van-e szabályozási feladat?
-
A területfejlesztésr l és területrendezésr l szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása során célszer az ipari parkok jogi szabályozását megoldani, avagy az ipari parkok intézményér l külön törvényt célszer alkotni?
-
Az európai integráció folyamata igényel-e, s ha igen, milyen területeken jogi szabályozást az ipari parkokkal összefüggésben?
Az eddigi tapasztalatok a jogi szabályozást illet en óvatosságra intenek. Eddig a piaci viszonyok érvényesülése, a gazdaságot szabályozó törvények (társasági törvény, adótörvények ...) elegend nek bizonyultak ahhoz, hogy a feladatokhoz igazodó szervezeti struktúra épüljön ki. Továbbra is fontos, hogy a fejl désben a piaci hatások legyenek a meghatározóak, ugyanakkor maguk a piaci viszonyok is átrendez dnek, s tekintettel kell lennünk arra, hogy a környez
országok (Románia, Szlovákia,
Csehország, Bulgária) ipari park törvénnyel igyekszik a befektet k kockázatát mérsékelni. Versenyhátrányunk származhat abból, ha nem lépünk e téren. A régió fejlesztés intézményrendszereinek kiépítése (innovációs ügynökségek, alapok, fejlesztési társaságok, stb.) során az ipari parkokban rejl lehet ségek kiaknázásához a jogi szabályozás tennivalóit is el kell végezni. Fontos, hogy a regionális ügyeket ne elkülönülten, hanem a maguk összefüggésrendszerében, átfogó jelleggel rendezzük. Megfontolandó, hogy az Országgy lés az ipari parkokról törvényt alkosson.
115
6.3.4. Szervezeti feltételek Az ipari parkok fejlesztési stratégiájának megvalósítását segít feladatok, javaslatok el készítése és végrehajtása, különösen -
a fejlesztési források biztosítása a GVOP prioritásaiban,
-
az Ipari Park Alap létrehozása és m ködtetése, valamint
-
a jogi keretek továbbfejlesztése
szükségessé teszik a stratégia és a megvalósítását szolgáló feladatterv kormányszint elfogadását. Az ipari parkok stratégiai szerepe, az ezt megvalósító ipari park program nem nélkülözheti azokat a szervezeti intézkedéseket, amelyek a versenyképesség el térbe állítását az irányítási rendszerben el mozdítják. Ennek pillérei: -
a GKM kormányzati feladatainak elvégzését, koordinációs funkcióinak ellátását biztosító szervezet meger sítése,
-
az ipari park program áttekintését biztosító szerz dési és adatbázis rendszer kezelését végz
PROMEI Kht. háttérintézményi szerepének er sítése a
min sít és monitoring rendszer alkalmazásának megoldására, valamint a stratégia megvalósítását szolgáló újabb feladatok el készítésére és végrehajtására a kiterjesztett feladatok ellátását végz létszám és pénzügyi fedezet biztosításával, -
az ipari parkok szakmai szervezeteinek (IPE, MATTIP) és rajtuk keresztül az ipari parkok fejlesztésében résztvev vállalkozások, szakért k bevonása a feladatok el készítésébe és megvalósításába.
116
IRODALOMJEGYZÉK
Georges Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza (MTA Regionális Kutatások Központja, 1992.) Iparpolitika - regionális fejlesztés - ipari parkok (Ipari Parkok Egyesület, kutatási jelentés, Rakusz Lajos, 1998.) IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület 1994-2000 (Ipari Parkok Egyesület, könyv, Rakusz Lajos, 2000.) Az ipari park fejlesztés tapasztalatai, lehet ségei (Terra Studio Kft., 2000.) Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segít intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása (Magyar Innovációs Szövetség, tanulmány, Pakucs János, 2001.) Innovációpolitika (József Attila Alapítvány, 2001. A munkabizottság vezet je Rakusz Lajos) Az ipari parkok hálózatának új fejl dési pályára állítása (Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszék, Kutatási jelentés, Dr. Lengyel Imre, 2002.) GKIeNET Kft.: A magyarországi ipari parkok közvetlen és közvetett gazdasági és térségi hatásai (Készült a GM megbízásából, 2002. készítette: Csákvári Tamás, szerkeszt : Molnár László) Vállalkozási övezetek, ipari parkok fejlesztési stratégiája (ITC-AMT Kft., Somogyi Miklós, 2002.)
117
Nemzeti Fejlesztési Terv (MEH, 2003.) NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GKM és IHM, 2003.) Program-kiegészít
Dokumentum, Gazdasági Versenyképesség Operatív Program
2004-2006 (2003. július) Kis és középvállalkozások helyzete, 2002 éves jelentés (Magyar Gazdaságelemz Intézet, készítették: Apatini Kornélné, Bácskai Tamás, Kállay László) Program-kiegészít
Dokumentum gazdasági Versenyképesség Operatív program
2004-2006 (2003. július 15., GKM, OM, IHM)
118
