6. Milyen regisztereket ismer? akkumulátor,általános célú, utasítás számláló, memória címregiszter, memória adatregiszter, stack pointer

I. feladat

1.

Ismertesse az információ fogalmát! Általánosságban információnak azt az adatot, hírt tekintjük, amely számunkra releváns és ismerethiányt csökkent. Az információ nem más mint a valóság, vagy annak egy részének tükröződése.

2.

Milyen információs mértékegységeket ismer? Az információmennyiség mértékegysége 1 bit, ami nem azonos az adatmennyiséggel. Egy eldöntendő kérdésre azonos valószínűséggel adhatók különböző válaszok. Ezek a válaszok pontosan 1 bit információt tartalmaznak.

3.

Ismertesse ábrával a számítógépek funkcionális egységeit. -bemeneti egység -memória -aritmetikai és logikai egység -vezérlőegység -kimeneti egység

4.

Ismertesse a Neumann elveket!  Soros utasításvégrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik. Ellentéte a párhuzamos utasításvégrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható)  Kettes (bináris) számrendszer használata  Belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására[1]  Teljesen elektronikus működés  Széles körű felhasználhatóság  Központi vezérlőegység alkalmazása

5.

Milyen alapvető elemei vannak egy korszerű számítógépnek? központi egység  központi feldolgozó egység  központi vezérlő egység  aritmetikai-logikai egység  regiszterblokk  gyorsítómemória  matematikai társprocesszor  operatív tár (memória)  háttértárak  perifériák  input perifériák  output perifériák

6.

Milyen regisztereket ismer ? akkumulátor,általános célú, utasítás számláló, memória címregiszter, memória adatregiszter, stack pointer

7.

Mit nevezünk direkt és mit virtuális címzésnek ? Közvetlen címzés: az utasításban van az a cím, amelynek tartalmával el kell végezni a műveletet. A virtuális címzés tulajdonképpen táblázatok alapján megvalósított egy-, vagy többlépcsõs indirekt címzés.

8.

Ismertesse a negatív egész számok bináris ábrázolására szolgáló 2-es komplemens ábrázolást. Írjuk fel kettes számrendszerben, az ábrázolásban használt biteknek megfelelő számú számjeggyel a szám abszolút értékét. Fordítsuk meg a biteket: a 0 helyett írjunk 1-et, az 1 helyett pedig 0-át. Adjunk hozzá a kapott számhoz 1-et (előjelbit).

9.

Hogyan tárolják a számítógépek a valós számokat? Lebegőpontokkal: M: mantissza (a szám törtrésze) K: karakterisztika (az A alapszám előjeles kitevője) E: előjel (a mantissza előjele)

10.Mit tud a karakterek tárolásáról? ASCII: karakterkészlet és karakterkódolási szabvány (angol ABC+a nyugat-európai nyelv) Benne 1 betű = 1 byte

UCS: Universal Character Set (2 byte-os tárolási elv)

11.Milyen karakterfüzér tárolási stratégiákat ismer? C nyelvben: String s = „Lajos” (a karaktersor végét egy jel jelzi) Pascal: Az 5 azt jelzi, hogy hány karakterről van szó.

12.Definiálja a rekord fogalmát! Egy rekordba tartoznak a logikailag összetartozó adatok. Egy adatbáziskezelő rendszerben az egyedet rekordnak hívják.

13.Definiálja a file fogalmát! Logikailag összefüggő rekordok halmaza.

14.Definiálja a reláció fogalmát! Adattáblázat -> adatbázisban Milyen adatokat hozunk összefüggésbe.

15.Definiálja a relációs adatbázis fogalmát! Az adatokat valódi, kétdimenziós táblázatban tároljuk. A relációs adatbázis az adatok (relációk) közötti kapcsolatok összességét jelenti. Az oszlopok az attribútumok (oszlophalmaz+reláció).

16.Mit értünk a grafikus adatok vektoros tárolásán? Az ilyen ábrák vektorok által meghatározott alakzatokból (vonalak, görbék) épülnek fel.

17.Mit értünk a grafikus adatok raszteres tárolásán? Képpontokból épül fel (az egyik képpont fehér, a másik fekete).

18.Mi a TrueType Font-os karakter-ábrázolás lényege? Ez az előző kettő kombinációja. Az ábra vektorosan körül van rajzolva. A program befeketíti a belső részeket raszteresen.

19.Mit nevezünk pontmodellnek? Mire használható a modell? Megadja a pont x,y,z koordinátáit és a következő csúcs sorszámát. A két csúcs között vonallal össze lehet húzni. Használható síkidomok és térbeli testek ábrázolására.

20.Mit nevezünk élmodellnek? Mire használható a modell? Az adott él egyenletét, a kezdőpontot, a végpontot és a következő él sorszámát tartalmazza. Használható síkidomok és térbeli testek ábrázolására.

21.Mit nevezünk felületmodellnek? Mire használható a modell? Az adott felület egyenletét, a határélek sorszámát, és a következő felületek sorszámát tartalmazza. Jól alkalmazható pl.: NC megmunkálóközpontokhoz.

22.Mit nevezünk B-Rep modellnek? Mire használható a modell? Boundary Representation: Az adott felület egyenletét, a határélek sorszámát, és a következő felületek sorszámát tartalmazza + lehet tudni, hogy merre van a test külseje és belseje. Kiszámolható a súly is.

23.Mit nevezünk CSG modellnek? Mire használható a modell? Konstruktív testábrázolás, a modell primitív testek segítségével és a közöttük lévő viszony meghatározásával hoz létre alakzatokat. Pl: a téglalapból kivonjuk a hengert, a végeredmény egy üres téglatest.

24.Ismertesse az alapvető algoritmus-elemeket. Minden algoritmus leírható az alábbi logikai struktúrákkal:

25.Ismertesse a CAxx technológiákat. CAD: Computer Aided Design (számítógéppel segített dizájn) A látványtervezésben és a méretezésben segítő programok. 2D síkbeli vektor grafikák alkalmazása, 3D modellhez szilárdtest modellező rendszerek. CAM: Computer Aided Manufacturing (számítógépes gyártást segítő program) A meglévő CAD modellből csinálhatunk CNC gépek által értelmezhető kódot. CAE: Hő és feszültségi viszonyok meghatározása + szerkezeti optimalizálás CIM: Computer Integrated Manufacturing (az összes modellező-program gyűjtőneve) Számítógép használata a gyártás folyamatának részletes megtervezéséhez.

26.Mit nevezünk forrásnyelvű programnak,mit futtatható programnak? A forrásnyelvű program forrásnyelvben van megírva, amit egy fordító segítségével lehet futtatható programnak átalakítani. A forrásnyelv egy magasabb szintű nyelv, és különbözik a gép által végrehajtható gépi kódú programtól. A futtatható program a forrásnyelvű program átalakított verziója, amit gépen le lehet futtatni. Gépi kódú.

27.Mit értünk osztály alatt az objektum orientált programnyelvek esetén? Legtöbbször a class előtétszóval definiálunk osztályokat. Egy osztály függvényeket és változókat tartalmaz. Példány: adott struktúrájú adathalmaz. Minden osztálynak van legalább egy konstruktőre.

28.Magyarázza meg a tagfüggvény fogalmát az objektum orientált programnyelvek esetén! A tagfüggvények biztosítanak hozzáférést az adattagokhoz. A tagfüggvényt csakis az osztállyal együtt lehet deklarálni.

29.Magyarázza meg a konstruktor fogalmát az objektum orientált programnyelvek esetén! Az osztály, illetve az objektum inicializáló eljárása. Neve egyezik az osztálynévvel, nem öröklődik.

30.Magyarázza meg a destruktor fogalmát az objektum orientált programnyelvek esetén! Speciális metódus, amely akkor hívódik meg, amikor kérés érkezik az objektum törlésére. Automatikusan meghívódik, amikor az objektum megszűnik. Elsődleges célja, hogy megszüntessük az őrá mutató referenciákat és felszabadítsák az általa lefoglalt erőforrásokat. Ugyanaz a neve, mint az osztálynak, csak destruktor a neve.

31.Magyarázza meg az adattag fogalmát az objektum orientált programnyelvek esetén! Az osztály tagja, az osztályhoz tartozó adatok felépítését leíró deklaráció.

32.Magyarázza meg a tulajdonság fogalmát az objektum orientált programnyelvek esetén! Tulajdonságok/attribútumok olyan intelligens mezők az objektumban/osztályban, melyeknek írását/olvasását a program által megadott metódus végzi (pl. set/get metódus).

II. feladat

33.Ismertesse a

következő fogalmak jelentését: Digitális, Bináris! Digitális: diszkrét értékeket tároló, számjegyvezérlésű. Bináris: kettes számrendszerrel dolgozó.

34.Mit jelent a „Handshake jelpár” fogalom? Rajzoljon példát! Olyan, két időben változó jel, melyek a másik jel változására reagálnak. Pl. Mw.: memori write- memóriába történő írás, ACK: acknowledge – tudomásul vette. Ha érkezik jel a periférián lévő eszköz felé, akkor azt felismeri, és az ACK válaszjelet küld. Ha ez megszűnik, akkor az ACK jel is megszűnik.

35.Ismertesse a

következő fogalmak jelentését: Mikroprocesszor, Mikroprocesszoros rendszer! Mikroprocesszor: Egy digitális számítógép központi vezérlő és aritmetikai egységének szerepét ellátni képes áramkör együttes.

Mikroprocesszoros rendszer (számítógép): egy program végrehajtására alkalmas, mikroprocessszort, mint CPU-t tartalmazó operatív tárral és I/O egységgel ellátott rendszer

36.Mit mond ki a Church - Turing tétel? Ha egy algoritmus elég mechanikus, akkor bizonyára található olyan Turing gép, amely ezt végrehajtja. A Turing gép definiálja minadzt, amit matematikailag algoritmikus eljárás alatt értünk. Minden más algoritmikus rendszer ekvivalens valamely Turing-géppel.

37.Ismertesse a Turing-gép alkotórészeit és működését. Külső adat és tárolóterület: végtelen szakasz, amelynek egymás után cellái vannak, amelyek vagy üresek, vagy jelöltek A gép egyszerre egy cellával foglalkozik A szalagon tud jobbra-balra lépni, jelet olvasni, törölni, írni A bevitel a számítás és a kivitel véges, ezen túl a szalag üres A gép belső állapotait számozzuk meg: 0,1,2 A gép működését megadja egy explicit helyettesítési táblázat.

38.Ismertesse a Turing-gép fő problémáját. Nem tudjuk, hogy az adott programmal működik-e a gép, tehát nincs arra bizonyításim módszer, hogy az adott eljárás algoritmus-e.

39.Mit nevezünk algoritmusnak? Fogalmára formális definíció nincs, köznyelvben: véges utasítássorozat bármely input után, véges lépésszám esetén megáll, eredményt ad.

40.Egy grafikonon ábrázolja a bemenetek bonyolultsága és az algoritmusok idő-komplexitása közötti tipikus összefüggéseket.

41.Milyen csoportokra oszthatjuk egy mikropocesszoros rendszer BUS jeleit (vezetékeit)? BUS: párhuzamosan haladó, sok vezetékből álló köteg Cím BUS Adat BUS Control BUS (pl. MW : fő célja valamilyen információegység egyik irányból a másikba szállítása)

42.Mi a szerepe a mikroprocesszoros rendszer regiszter modelljében szereplő PC regiszternek? Másnéven utasításszámláló regiszer, a soron következő utasítás címét tárolja.

43.Mi a szerepe a mikroprocesszoros rendszer regiszter modelljében szereplő SP regiszternek? Stack pointer – veremmutató regiszter (a verem legfelső elemét jelöli ki).

44.Milyen főbb lépésekből áll egy gépi kódú utasítás végrehajtásának menete? utasítás felhozatal utasítás dekódolás végrehajtás a soron következő utasítás címének megadása

45.Mi a FLAG (állapotjelző) szerepe? A feltételes ugrás utasítás végrehajtásában játszik szerepet. Az utasításkészlet leírása meghatározza, mely utasítások melyik FLAG-eket használják.

46.***Hogyan működik a CPU feltételes ugró utasítása? Melyik magas szintű nyelvi (C++,C#) utasítás lefordításával kapunk ilyet? A programban szereplő utasítás végrehajtása során az állapotjelző Z (zéró) bitjének értéke határozza meg, hogy a feltétel teljesült-e. Ha igen, Z=1, a feltételben szereplő címre ugrik tovább a program. Hanem, Z=0 és a program a soron következő utasítást hajtja végre.

47.Ismertesse a STACK megvalósítását Mikroprocesszoros rendszerekben. A STACK egy Last in First out típúsú tároló. A kezdőcímét a programból értékadó utasítással állítjuk be.

48.Írja le a szubrutinhívás (CALL, RET utasítások) végrehajtásának menetét! A szubrutint a Call nevű függvénnyel hívhatjuk meg CALL - utasítás felhozatal (a memóriában a vall utasítást tartalmazó cím) - utasítás dekódolás - végrehajtás (a szubrutin meghívása előtt a visszatérési címet elmenti a STACK-be) RET - utasítás felhozatal - utasítás dekódolás - végrehajtás (a szubrutinból a RET utasítással lehet visszatérni, ilyenkor a STACK-be elmentett címen folytatódik a program futása)

49.Szubrutinhívás során mit nevezünk visszatérési címnek? Hol tároljuk ezt a cimet ? A CALL utáni utasítás címe, amit meghívás után a STACKba teszünk. A PC a RET művelet során erre a címre fog állni.

50.***Egy szubrutinon belül meghívhatunk-e egy másik szubrutint? Válaszát indokolja! Elméletileg bármennyi szubrutin beleágyazható egy másik szubrutinba. Ekkor a belső szubrutin(ok) végrehajtása után a külső szubrutin soron következő címén folytatódik a program.

51.Mi az Interrupt folyamat lényege? Az INTERRUPTot (Programmegszakítást) jelzés a CPU-nak. Egy váratlan vagy aszinkron esemény bekövetkezésére utal, ennek következménye, hogy a program futása felfüggesztődik a megszakítási kérelemkor, helyét átveszi a megszakítást kiszolgáló program, majd az INTERRUPT után visszatér a program futása a főprogramba, és onnan folytatja annak futását, ahol korábban az befejeződött.

52.Írja le a programmegszakítás végrehajtásának főbb lépéseit! - a váratlan esemény bekövetkezése - megszakítási kérelem (IRQ – INTERRUPT REQUEST) - éppen végrehajtás alatt álló utasítás végrehajtása - soron következő utasítás címe bemegy a STACK-ba - a megszakítási program lefutása - visszatérés a főprogramba

53.Mit tartalmaz az IT ugrási tábla? Megszakítások lekezeléséhez szükséges rutinok kezdőcímeit. Megnézi a processzor, hogy melyik INT-ról van szó és megnézi a táblában az ahhoz tartozó rutin kezdőcímeit.

54.Mik az Interrupt felhasználási lehetőségei? Perifériás eszközökkel kapcsolatos I/O eseményeknél (pl. billentyű lenyomás). Folyamatokon belül előidézett szándékos esemény (pl. CPU mód váltás). Folyamatokon belüli nem szándékos esemény (pl. hiba) ; Óraeszköz megszakítás; Másik folyamat által keltett esemény (pl. szinkronizálások)

55.***Egy Interrupt rutint megszakíthat egy másik Interrupt ? Válaszát indokolja! A mai számítógéprendszerekben a megszakítások prioritási osztályokba vannak sorolva. A kevésbé fontos IT (Interrupt) kiszolgálást megszakíthatja egy fontosabb megszakítás. Az ugyanolyan vagy magasabb fontossági osztályba sorolt megszakítás kezelését nem szakíthatja meg egy újabban keletkezett. Egy adott szintű megszakítás „lemaszkolja”, letiltja az ugyanolyan, vagy alacsonyabb szintű megszakításokat.

56.Rendszerhez csatolásuk szerint milyen kialakítású I/O rendszereket ismer? - Polling: Egy adott jellemző változásának figyelése az arra vonatkozó adatok folyamatos újrakérése, és az előző állapottal történő összehasonlítása révén. - Interrupt felhasználásával.

57.Miért előnyös adott esetben egy periféria (pld. Nyomtató) Interrupt felhasználásával történő illesztése, a „Polling” módszerrel történő illesztéshez képest? Az Interrupt felhasználásával értékes processzoridőt takarítunk meg, hiszen Polling illesztés esetén a kész állapotra várás akár 1-2000 gép utasnyi időt is felölelhet. A rendszer eredő teljesítménye nő.

58.Mi az előnye

egy háttértár-periféria DMA-val történő kezelésének? A folyamat lényege,hogy a processzor egy I/O művelet végrehajtását átadja a processzortól független DMA (Direct Memory Access) vezérlő egységnek amely a memória és az I/O egység közötti adatátvitelt önállóan végrehajtja. A processzor tehermentesül, ezáltal a rendszer teljesítménye nő.

59.Mi lenne a legjellemzőbb (hátrányos) sajátossága egy háttértár-periféria DMA nélküli kezelésének? A processzor adatmozgatás terhelné, a perifériaegység (Háttértár) kezelése a számítási kapacitás nagy részét felemésztené, így nem tudna hasznos tevékenységet végezni.

60.***Mit nevezünk BUSZ arbitrációnak? Írjon DMA műveletet alkalmazó példát. Az adatátvitelek lebonyolításához egyidőben több aktív eszköz (master) is igényelheti a busz használatát. Ilyenkor valamilyen eljárással el kell dönteni, hogy melyik eszköz kapja meg először a buszhasználat jogát. A buszhasználat jogának eldöntésére szolgál folyamatot nevezik buszfoglalásnak, busz arbitrációnak (bus arbitration).

61.Mire (milyen elven működő operációs rendszerben) használhatjuk a processzor DMA folyamattal történő tehermentesítése révén felszabadult időt ? A processzor értékes program végrehajtással foglalkozhat.

62.***Hogyan jelezheti a DMA-képes interface, hogy végzett a számára kiadott feladattal?

III. feladat

63.Ismertesse a számítógépes hálózatok kialakulásának okait. - Költséges erőforrások megosztása felhasználók között - Csoportmunka (pl. játék ) - Távolságok áthidalása (soros terminál->adathálózat) - Kommunikációs lehetőség (email, instant messenger)

64.Ismertesse a hálózatok OSI/ISO modelljében a rétegek kommunikációját. - Fizikai réteg: adatáramkör, összeköttetés - Adatkapcsolati réteg: hibajavítás, forgalomvezérlés - Hálózati réteg: ismétlés, darabolás, blokk, hálózati cím - Szállítási réteg: topológiamentes adatszállítás címpár között - Együttműködési réteg: párbeszéd, kommunikáció fel- és újraépítése - Ábrázolási: szintakszis alkalmazások fele - Alkalmazási: felhasználó programja (msn) - Lefelé irányuló kommunikációban parancs+adat, felfele státuszinformáció

65.Mi a node jellemzője a számítógépes hálózaton ? Csomópont. Bármi a hálózaton, aminek elérési címe van.

66.***Definiálja a PAN fogalmát, adja meg legfontosabb paraméterét. 67.Definiálja a LAN fogalmát. Hogyan döntjük el, hogy egy hálózat LAN-nak tekinthető-e? LAN-nak azt a hálózatot nevezzük, amelynek a tulajdonunkban van, használatáért (az üzemeltetési költségeken kívül) nem kell fizetnünk. Pl. LAN az egyetem több épületében jelenlévő hálózat.

68.Definiálja a WAN fogalmát. Angol mozaikszó, a Wide Area Network szavak kezdőbetűiből. Magyarul nagy kiterjedésű, vagy távolsági hálózatként ismert (pl. az Internet).

69.Ismertesse a busz hálózati topológiát, előnyeit, hátrányait. A nodeok egy adatforgalmi kábelen (bus-on) vannak. Előnye, hogy olcsó, könnyű karbantartani, egyszerűen bővíthető, egy csomópont meghibásodása nem hat a többire. Hátránya az alacsony üzembiztonság (kábelszakadás), alacsony biztonság (pl. vírusok).

70.Ismertesse a csillag hálózati topológiát, előnyeit, hátrányait. A csillag topológia csökkenti a hálózati meghibásodás esélyét azzal, hogy minden csomópont kapcsolatban áll a központi csomóponttal. Ha alkalmazzuk ezt a megoldást egy busz hálózatra, akkor ez a központi hub minden kapott üzenetet szétküld minden csomópont számára, ami azt jelenti, hogy két "perifériális" csomópont mindig a központi csomóponton keresztül tud kommunikálni. A központi csomópont és egy "perifériális" csomópont közötti átviteli vonal meghibásodása ugyan elszigeteli a hálózattól az adott csomópontot, de a hálózat többi részének a működőképességére ez nincsen hatással. Drágább. (pl. utp ethernet)

71.Ismertesse a gyűrű hálózati topológiát, előnyeit, hátrányait. Lényege, hogy minden állomás, beleértve a szervert is, két szomszédos állomással áll közvetlen kapcsolatban. Az összeköttetés körkörös, folyamatos gyűrű. Addig vándorol az üzenet gépről gépre, amíg el nem érkezik a címzetthez. Alacsony biztonság sok gép esetén lassú információáram jellemzi. Előnye, hogy minden gépnek csak a szomszédjával kell kapcsolatot teremtenie. Ennek kiépítése igen könnyű és olcsó.

72.Ismertesse a hub funkcióját az ethernet hálózatokon. Hub: jelerősítő. OSI/ISO 1. rétege. Az adat az egyik portján bemegy, a többin kijön. Busznál hálózat bővítésére használják, csillag topológia esetén központban áll.

73.Ismertesse a switch funkcióját az ethernet hálózatokon. Switch: olyan bridge aminek sok portja van (Multiport Bridge). Egy LAN switch elkülönült hálózati szegmenseket kapcsol össze és a lokális forgalmat nem engedi ki. Megtanulja a cím/port párosításokat, és irányítja a forgalmat. A swicth képes a portjai között egymástól függetlenül is kereteket továbbítani, így egyszerre több eszköz is kommunikálhat egymással. A switch tehát igény szerint kapcsol össze két portot, ami által tovább csökken az ütközések száma és nő a rendelkezésre álló sávszélesség. A switchek egy portján egy eszköz, gép van, tehát sosincs ütközés. Amennyiben túl sok adatot próbál egy gép küldeni az adott portra a switch ütközést szimulál. OSI/ISO 2. rétegben található.

74.Ismertesse a router funkcióját az ethernet hálózatokon. Router = útválasztó, útvonalválasztó. Intelligens hálózati eszköz, amelynek feladata a beérkező adatcsomagok

továbbítása a célállomás felé a lehető legoptimálisabb úton. Az útválasztók ennek a feladatnak az ellátásához útválasztási táblázatot vezetnek, amely alapján képesek annak eldöntésére, hogy melyik általuk közvetlenül elérhető csomópontnak kell továbbítaniuk az éppen feldolgozás alatt álló csomagot ahhoz, hogy az a legrövidebb úton a célállomásra juthasson. Címváltoztatás is történik! A Routerek közötti átvitel az OSI 3. rétegen keresztül (hálózati réteg) történik.

75.Ismertesse a csavart érpár (utp) zavarvédelmét. Az UTP kábeleknek mind a (általában) 8 rézvezetéke szigetelőanyaggal van körbevéve. Emellett a vezetékek párosával össze vannak sodorva, így csökkentve az elektromágneses és rádiófrekvenciás interferencia jeltorzító hatását. A kétkét összesodort vezeték ellentétes jeleket szállít és a vevőkészülék a kettő közötti különbséget észleli. (Különbségi jeltovábbítás) A zajforrásoktól származó zajok az elektromos vagy mágneses mezők összekapcsolása által egyformán jelentkeznek mindkét vezetéken, így a vevőkészüléket ellentétes előjellel érik el -> zavaró jel és ellentettje kioltják egymást.

76.Definiálja a struktúrált hálózati kábelezés fogalmát. UTP kábelen ethernet, telefon, riasztó stb is mőködtethető. Az összes helyiségben lévő aljzatot egy központi patchpanelre vezetik ki, és a megfelelő eszközzel (switch, telefonközpont, riasztóközpont) összekötik. Könnyen konfigurálható. Pl.: irodaépület kialakításakor minden potenciális munkahelyen egy LAN csatlakozót és egy telefoncsatlakozót alakítanak ki, melyeket egy emeleti elosztó szekrénybe vezetnek. A LAN csatlakozókat az emeleti szekrényben lévő switchekhez vagy routerekhez kötik, melyek között nagyobb sebességő kapcsolat van.

77.Rajzolja fel egy monomódusú üvegszálban a fénysugár útját.

(A bevezetett fénysugár a mag belső fala tengelyének irányában halad végig a szál mentén a teljes visszaverődés miatt. A mag és védőréteg határához nagy szögben érkező sugár (a határhoz párhuzamosan húzott vonalhoz képest nagy szögben) teljesen visszaverődnek. A teljes visszaverődés által meghatározott visszaverődési határszöget (a legkisebb szög, amelynél a fénysugár még teljes mértékben visszaverődik) az üvegmag és a héj anyagainak törésmutatókülönbsége határozza meg.)

78.Ismertesse a Wi-Fi (wlan) hálózat működését és paramétereit. WiFi: az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú (2,4 GHz) kommunikációt (WLAN) megvalósító, széles körően elterjedt szabvány (IEEE 802.11) népszerő neve. Szabványos típusok: - 802.11: 1-2 Mb/s elavult. - 802.11a: 54 Mb/s, 5 ghz-es frekvencia (fizetős) - 802.11b: 11 Mb/s - 802.11g: 54 Mb/s - 802.11n: 150-300 Mb/s. Szabványos 2009-sept-11. Több csatornáthasznál: több antenna. Csatornák: zavarás elkerülésére. Routerben beállítani országot. Autentikáció: bejelentkezés a wlan-ra, pl. jelszóval Kriptográfia: titkosítás. Az átküldött adatokat egy algoritmus bekódolja, másik oldal a kulcs ismeretében visszafejti.

79.Ismertessen két elvet a többcsomópontos hálózatok elsőbbségi problémájának megoldására. 1. megoldás minden node kaphat időszeletet, ha szabad a csatorna. Foglalt csatornánál (csomag ütközés: -collosion) véletlenszerű ideig vár, majd újra megvizsgálja. Kis terhelésnél (max 5-10%) hatékony. Ethernet ezt használja (CSMA/CD). 2. megoldás fix időszelet áll rendelkezésre az adáshoz. Az időszelet lehet azonos az összes node-ra (Token-ring), vagy változtatható (ATM: asynchronous Transfer Mode): sok kis cella közlekedik, ebből néhány a node-é. QOS: mindig megvan a sávszélesség. Nemzetközi vonalakhoz.

80.Melyik hálózati elsőbbségi elv hatékonyabb egy alacsony terheltségű hálózaton? Állítását indokolja. 79/1

81.Melyik hálózati elsőbbségi elv hatékonyabb egy magas terheltségű hálózaton? Állítását indokolja. 79/2

82.Miért daraboljuk fel kisméretű blokkokra a hálózaton továbbított adatot? A hálózaton átküldött adatot kis blokkokra bontjuk (atm: 53 byte/cella fix, ethernet: max 1518 byte/cella, változó), hibajavítás miatt.

83.Definiálja a hálózatok "payload" fogalmát. Payload: hasznos átvitt adat. Mindig kevesebb, mint a hálózat elméleti sebessége, fejléc miatt.

84.Honnan tudja a fogadó node a hálózaton, hogy egy adatcsomagot hibásan kapott meg? Egy, az adatcsomag fejlécében található ellenőrző bitsor segítségével tudja meg, ha hibás a csomag. (A különböző munkaállomásokon lévő azonos rétegek egymással beszélgetnek, informálják egymást az aktuális adatcsomag paramétereiről (pl.: adathossz, csomag sorszáma stb.). Ezek az információk fejléc formájában hozzácsatolódnak az adathoz, amikor az érintett rétegen halad keresztül. Lejutva a következő rétegbe szintén kap egy információs fejlécet, ennek megfelelően mire az adat a fizikai réteget elhagyja, már valójában jóval nagyobb, mint amikor az elindult. A vevő oldalon a rétegek lecsatolják az információkat, ennek alapján ellenőrzik az adatcsomagokat, és amennyiben hibátlannak bizonyultak, akkor a „megcsonkított” adatcsomagok a következő rétegnek adódnak át immár fölfelé.)

85.Miért bit/sec-ben adják meg a számitógépes hálózatok sebességét? Sebesség mindig bit/secben adott, mert: 1. a hálózat soros, 2. ez a szám nagyobb, mint a byte/sec.

86.Fordítható-e a hálózatok megadott sebessége teljes egészében adatforgalomra? Állítását indokolja. Nem, mert a hálózat szabványos rétegei a küldött adatokhoz plusz információt raknak (fejlécek), a másik oldali pár ezt lebontja (ez a hibajavítás). Így a hálózat részben ezeket a fejléceket továbbítja, tehát a megadott sebesség nem teljes egészében a „hasznos adatforgalomra” (=payload) fordítódik.

87.Ismertesse a központi erőforrású hálózati modellt. A Kliens/szerver modell központi erőforrású informatikai rendszer. A szerver a hálózaton keresztül megosztja erőforrásait (pl. háttértároló tartalma (fileok), cpu feldolgozási idő, adatbázisrekordok stb.) a kliensekkel, akik ezt igénylik. Egyszerre több kliens kiszolgálása ->csoportmunka. Distributed (elosztott) processing. (Pl.: web szerver és böngésző).

88.Ismertesse a peer-to-peer hálózati modellt. Peer-to-peer (P2P) modell esetén minden node rendelkezhet megosztott erőforrással. Pl: filecserélő hálózat. Mindig van központi adminisztrációs címtár.

89.Milyen csomagdefiníció szükséges a folyamatos kép/hangátvitelhez? A folyamatos kép/hangátvitelhez garantált sávszélességő hálózatra és megfelelő rtp (real time transport) csomagdefinícióra van szükség. IP-tv: tv adás az interneten, VoD: internetes videókölcsönző, VoIP: hangátvitel IP-n.

90.Ismertesse a multilink fogalmát, alkalmazását manapság. Multilink/bonding: több fizikai vagy átviteli csatorna összefogása. Vdsl: 50 mb/s, wideband docis 100 mbit.

91.Ismertesse az operációs rendszer hardverrel kapcsolatos feladatait. - rendszerindításnál hardverleltár készítése - hardver erőforrások (CPU, RAM, perifériák) menedzselése

92.Ismertesse az operációs rendszer felhasználókkal kapcsolatos feladatait. - felhasználók (ha vannak) kezelése: be/kijelentkezés, kapcsolattartás - biztonsági kérdések (felhasználók együttmőködése, személyes fileok védelme, távelérés)

93.Ismertesse az operációs rendszer processzekkel kapcsolatos feladatait. - processzek (programok) menedzselése - háttértárolón filerendszer (könyvtárak, fileok) logikai kezelése - hálózati kommunikáció (ha van)

94.Ismertesse az operációs rendszer alkalmazói programokkal kapcsolatos feladatait. - szabványos interface-k biztosítása programok fele (pl. filenyitás, fileba írás,file bezárás). - hibás mőködés esetén javítás (tönkrement program bezárása, filerendszer hibajavítása áramszünet után stb.).

95.Ismertesse az operációs rendszerek csoportosítását felhasználók száma szerint. - 0 felhasználós (nincs interaktív user) - 1 felhasználós - Több felhasználós

96.Ismertesse az operációs rendszerek csoportosítását processzek száma szerint. - 1 processzes (real-time): RTOS-MS-DOS - Több processzes (time sharing-időosztás): a több felhasználós mindig ilyen.

97.Ismertesse az operációs rendszerek csoportosítását felhasználói működtetés módja szerint. - Kötegelt (batch feldolgozás – szövegfileok, melyek automatikusan parancsként lefutnak) - interaktív: parancssoros (parancsértelmező programmal) GUI (grafikus mőködtetéső programmal)

98.Ismertesse a GUI alkalmazását a mai operációs rendszerekben. A unixokon grafikus felület csak az X szerver segítségével lehetséges. Ablakkezelő: window manager. Elkülönül az OS és a felület.

99.Ismertesse a parancsértelmező alkalmazását a mai operációs rendszerekben. parancsértelmező, shell (héj): Az operációs rendszerek parancsértelemző felülete, de vonatkozhat a grafikus felhasználói felületre is. Unix környezetben az előbbi jelentés használt, itt azt a felületet jelenti, ahová a felhasználó belép és ahol közvetlenül (parancssorban) vagy közvetve (grafikus X felületet használva) utasításait kiadja. A legismertebb Unix- shell a Bash (Bourne Again Shell – alapértelmezés szerinti shell), de számos más parancsértelmező környezet (Tcsh, Korn stb.) is használható. A DOS alapú rendszereken a könnyebb használatot lehetővé tevő grafikus felületet nevezzük shellnek, ilyen a DOS SHELL, a Norton Commander, a Windows 3x. A későbbi Windows rendszerek (9x, NT/ 2000/ ME/ XP) alapértelmezett shellje az Explorer (melynek csak egy része a fájlkezelő, mely szintén az Explorer (Intéző) nevet viseli). Számos megoldás született arra, hogyan lehetne ezt a shellt lecserélni (bőrök) a unixos ablakkezelők alapján, az ablakok, rendszermenük módosításával, témák használatával stb. Ilyen például a Windows Blinds, az eFX, a LiteStep, a Dimension ( ez utóbbi nem Unix alapú; háromdimenziós Asztalt kínál és a Delphi egyes futásidejű könyvtárait igényli, valamint OpenGL-t), az E-Sense (NT-re is; a unixos Enlightment átirata), a Reveal stb.

100.

Definiálja a "virtuális memória" fogalmat az operációs rendszereknél. Az operatív memória egyfajta kiterjesztése. Az operatív memóriába már nem férő adatokat, programokat háttértárakon helyezik el, s csak a futás szempontjából szükséges részeket töltik operatív memóriákba. Ha olyan részhez kerül a vezérlés, amely a háttértáron található, akkor azt töltik a memóriába. Tehát az operatív memória úgy viselkedik, mintha a virtuális memóriának egy változó helyzetű ablaka lenne, mely mindig ott található, ahol a vezérlés. A virtuális tárkezelést az operációs rendszer automatikusan végzi.

101.

Definiálja a "taszk" fogalmat az operációs rendszereknél. =task=job=process => folyamat =programrészlet, futó folyamat, szoftveres folyamatok egyik elnevezése. A számítógép memóriájában futás állapotában lévő programot nevezzük így, melyet az operációs rendszer indít és felügyel. A folyamat lehetséges állapotai: új, végrehajtódó, várakozó, végrehajtásra kész, befejezett.

102.

Definiálja a "utility" fogalmat az operációs rendszereknél. =segédprogram az operációs rendszer tevékenységét kibővítő, munkáját hatékonyabbá tevő, illetve a felhasználók munkáját megkönnyítő program, általában magának a rendszernek a része. Elmosódik a határ a rendszer és a külső (3rd party) alkalmazások közt (pl. icq -> messenger). Beépülnek a felinstallálható OS-be (windows, egyes linux disztribúciók).

103.

Definiálja a "thread" fogalmat az operációs rendszereknél. thread, fork: szál, A futtatható a számítógépes feladatok legkisebb egysége. A szálak önmagukban nem indítható, a folyamatok (processzek) részeit képező egységek, melyek nem az operációs rendszeren, hanem egy programon belül hajtódnak végre. Többszálúságról (multithreading) akkor beszélünk, ha párhuzamosan több szál végrehajtására kerül sor. Több is indítható belőle. Egy részfeladatot végez el. Mikor végeztek, eredményt összegezni kell. Többprocesszoros (“magos”) rendszernél (ma már minden intel/amd/stb. ilyen). Hibrid implementáció: Windows7, NetBSD.

104.

Definiálja az "idle" fogalmat az operációs rendszereknél. Üresjárati folyamat - CPU foglaltság: mennyi időt tölt a ciklusból CPU processzel és a semmivel.

105.

Ismertesse a multitaszk folyamatot, rajzoljon példát. Az operációs rendszer elindítja a programot, de úgy, hogy adott időközönként visszaveszi tőle a vezérlést, másik programnak (processz, task stb.) adja. Fontos feladata az operációs rendszernek, hogy a program ne tudjon a többiekről, ha nem akar. A vezérlés bármikor a programra kerülhet és onnan el, a regiszterek (és a program adatterülete a memóriában) tartalma nem változhat meg még akkor sem, ha a programot memóriahiány miatt a lapozófileba tesszük ki. Két típusa van: együttműködő (kooperatív) multitask rendszerben a programok határozzák meg, mennyi processzoridőre van szükségük, ezért a helyes időfelosztáshoz együtt kell működniük. Másik: a közbeavatkozó (preemptív) multitask-ság azt jelenti, hogy a rendszer adja meg az egyes programok számára, mennyi processzoridőt használhatnak, az idő leteltével közbeavatkozik és „átadja” a processzort a következő programnak. Ilyen rendszer a Windows is.

106.

Ismertesse a processzek közti adatcsere lehetőségeit. - közösen használt (shared) memória - kommunikációs rendszerhívások - közösen használt file - socket (hálózati kapcsolat)

107.

Milyen feladatokra készítették az első unix-ot? Alkalmasak-e a mai unix-ok ezekre a feladatokra? Feladatok: csoportmunka szöveges programfejlesztés és kapcsolódó tevékenységek (hibakeresés, dokumentáció) multi user multi task interaktív, rugalmas OS Igen, alkalmasak a mai UNIX rendszerek is erre.

108.

Ismertesse a unix rendszer részeit. Kernel: tárrezidens program, hw erőforrások kezelése driverekkel, filerendszer kezelése, felhasználók (jogok) és processzek kezelése. Shell: parancsértelmező. Felhasználó ezen keresztül indít processzeket. Kevés belső parancs, kényelmi szolgáltatások. Bash2 : bourne again v2. Utility-k: segédprogramok. Alapvető file, processz, stb. feladatokra. A disztribúciónak nem mindig részei, néha 3rd party alkalmazások.

109.

Hasonlítsa össze a nyílt és a zárt forráskódú programfejlesztést. Mondjon példát mindkettőre, mobiltelefonos platformon. NYÍLT Látható kód (szép program) Szabad felhasználás Fejlesztők száma korlátlan Free software: ingyenesen felhasználható, szabadon futtatható, forrása szabadon tanulmányozható, továbbadható, bővíthető és a bővítés közzétehető ZÁRT Csak bináris kód (gyorsan kész) Korlátozott használat Fejlesztők száma korlátos

110.

Hogyan segítette a unix az internet elterjedését? A UNIX és a net egymás elterjedését tették lehetővé. 1985-ben IP támogatás, az első internet-kezelő szerverek és kliensek UNIX- ra készülnek el és az első internet protokoll implementációkat BSD Unix rendszerekre készítették.

111.

Hogyan segítette az internet a unix elterjedését? A UNIX és a net egymás elterjedését tették lehetővé. Az első internetkezelő szerverek és kliensek UNIX- ra készültek el és az első internet protokoll implementációkat BSD Unix rendszerekre készítették. Az Internet szolgáltatásait maximálisan csak Unix alatt tudjuk kihasználni. Manapság talán ez a Unix rendszerek gyors terjedésének fő oka. A Linus op. rendszer nem született volna meg az internet nélkül, amely összekötötte a fejlesztőket, és amelyen mindig bárki számára ingyen hozzáférhetők az egyes Linux változatok.

112.

Ismertesse a unix alatti programfordítás fázisait. Programjainkat Unixon valamilyen szövegszerkesztő programmal gépelhetjük be, vagy a hálózatra kapcsolt gépekről az URAL2-re másolhatjuk. A forrásállományokat lefordítjuk a megfelelő fordító programmal, az így keletkező tárgykódú állományokból futtatható programot szerkesztünk. Az így elkészült programot Unix op. rendszeren futtathatjuk. A Unix C fordítója (cc) alapértelmezésben össze is szerkeszti a futtatható programot, ha a fordítás hibátlan volt. A futtatható program neve a.out lesz, ha nem specifikálunk mást. A Unix cc fordítóprogram .c-re végződő nevű C forrásállományokat fordít le. A lefordított tárgykódú programmodul neve egyezik az eredeti forrásmodul nevével, de e.o-ra fog végződni.

113.

Ismertesse, hogy mely programfejlesztő eszköz(öke)t kell kicserélni a unix-ban egy új processzorra való portolás esetén. A C-fordító és a futtatókönyvtár változtatása, néha a kernel javítása.

114.

Unix-nak tekintendő-e a Linux? Állítását indokolja. A Linux nem Unix. A Linux szabad szoftverként terjeszthető Unix-szerű rendszer, mely követi a Unix-filozófiát.

115.

Ismertesse, hogy mi alapján tekintendő egy operációs rendszer unix-nak. Kezelői felület szerint: szöveges, parancsvezérelt rendszer A felhasználók száma szerint: többfelhasználós Az egyidőben futtatható programok száma szerint: multitask Egyszerre több fejlesztő cég, felhasználó is fejlesztheti

116.

Mik a gnu gpl fő jellemzői? A GNU General Public License (rövid neve GPL, magyarul: GNU Általános Nyilvános Licenc) egy általános célú nyílt forráskódú licenc, amelyet a Free Software Foundation (FSF) tervezett a GNU projekt programkódjaihoz. A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon. A GPL legnagyobb programbázisa jelenleg a Linux rendszermag és a szabad Unix-szerű rendszerek segédprogramjai.

117.

Ismertesse a unix rendszerben a kernel feladatait. A kernel tárrezidens program, a rendszermag, az op. rendszer alapja, mely felelős a hardver erőforrásainak kezeléséért, beleértve a memóriát és a processzort is. Feladata: hardver erőforrások kezelése driverekkel, fájlrendszer kezelése, felhasználók (jogok) és processzorok kezelése. A rendszer erőforrásainak szétosztását és a futó folyamatok ütemezését végzi.

118.

Ismertesse a unix rendszerben a shell feladatait. Parancsértelmező program. A felhasználó ezen keresztül indít processzeket. Parancssori értelmező, mely összekötő kapocs a rendszer magját képező kernel és a felhasználó között. A shellből vezérelt gépek előnye, hogy jóval kisebb erőforrás igényűek a grafikus felületeknél. Emiatt a shellből vezérelt rendszerek stabilabbak, és gyorsabbak, így teherbírásuk miatt ma főleg a Unix alapú kiszolgálókon népszerűek.

119.

Ismertesse a unix rendszerben a utility-k feladatait. A utilityk segédprogramok. Alapvető file, processz, stb. feladatokra. A disztribúciónak nem mindig részei, néha 3rd party alkalmazások.

120.

Ismertesse a unixos rendszerek shared object elvét. Hogyan van megvalósítva ez az elv a Windows-ban? A "shared object" osztott tárgyprogramot jelent, vagyis a függvényeket - kölcsönözhető formában. Egyik program sem tartalmazza ezeket, s ezzel memóriát és háttértárat takarítanak meg. Csak akkor kerül betöltésre, ha szükség van rá, és több program is használhatja őket. Windows esetében többek közt ezt a szerepet a .dll (dynamic link library) kiterjesztésű állományok játsszák el.

121.

Mire használható a csővezeték a unix-ban? Több kis eszköz összekapcsolása pipeon (csővezetéken) keresztül történik. Így összetett feladatok is elvégezhetőek. Minden egyes parancs külön processz, egyik szabványos kimenete a másik szabványos bemenetére van kötve. Ha hiba van, a cső eltörik. A csővezeték jele: |

122.

Milyen adatszerkezetet alkotnak a unix könyvtárai? A Unix operációs rendszer egyetlen fájlrendszerrel dolgozik. Ez alapvetően egy fa szerkezetű struktúra, melynek van egy gyökere, a / nevű könyvtár. Ebben, mint minden könyvtárban bejegyzések találhatók, továbbá biztosan tartalmazza a saját magára mutató . és a szülőjére mutató .. bejegyzést. Ezek lehetnek közönséges fájlok, könyvtárak és egyebek. A kernelben lévő driver és a hardver közt a /dev könyvtárban lévő speciális fileok teremtik meg a kapcsolatot. A unix filerendszer megkülönbözteti a kis- és NAGYbetűket.

123.

Ismertesse a file-elérési jogok betűjeles kódolását a unix-ban. Elérési jogok kódjai: felhasználó (u); csoport (g); egyéb (o), mindenki (a). jogok: olvasás(r), írás(w), keresés/futtatás(x). Ismertesse a file-elérési jogok oktális kódolását a unix-ban.

Három féle jog létezik: olvasási (read), írási (write) és futtatási (execute). Ezeket a jogokat három osztályba osztva adhatjuk meg: magunkra (user, owner), a csoportunkra (group) és mindenki másra (world, others) nézve. A read=4, a write=2, az execute=1. Példa:

Így az elérési jog: 600.

124.

Létezik-e grafikus felhasználói interface a unix rendszerekhez? Igen, létezik, de unixon grafikus felület például az X szerver segítségével lehetséges, azonban legelterjedtebb ablakkezelők (window manager) a Gnome és KDE amik easy-to-use felhasználói környzetet teremtenek (multimédia, képnézegető, filemanager). (nem biztos, hogy jó ez a megállapítás tartalmilag) Áttetsző ablakok 2004. szeptember 8.tól lehetségesek. Az OS (oprendszer) és a GUI elkülönül egymástól.

125.

Mi a unix alapvető filozófiája a feladatokkal kapcsolatban? Egy eszköz egy feladatot csináljon, de azt jól. Kis eszközök összekapcsolása csővezetéken (pipe) keresztül a bonyolult műveletekhez.

126.

Definiálja a unix "démon" fogalmát. A UNIX alatt azokat a programokat, amelyek folyamatosan aktívak, nem felhasználóhoz és terminálhoz kötöttek démonoknak nevezzük. Ezeket a rendszer indulásakor általában az init vagy más rendszerindító folyamatok által lesznek indítva, és különböző rendszerszintű szolgáltatásokat látnak el. pl: inetd, sendmail, crond.

127.

Melyik utility használatával tudhatjuk meg unix-ban, hogy egy parancsnak mik a paraméterei?

A help paranccsal. Használata help *command+.

128.

A régebbi, kereskedelmi unix-okhoz papíralapú kézikönyveket adtak. Hogyan készült a kézikönyv tartalma? A parancsokat on-line manualból ismerhetjük meg, parancsonként 1 file. Tartalmazza a parancsot, kapcsolóit, mikor fordult elő először, példát, és a hibáit. Amikor kinyomtatott dokumentációt adtak, ezek a fileok voltak kinyomtatva. Fejezetek: 1:felhasználói parancsok, 2:rendszerhívások, 3:c könyvtári fv-ek, 4:eszközkezelők, 5:file formátumok, 6:játékok, 7:egyebek, 8:adminisztráció, 9:lokális

129.

Definiálja a linux "disztribúció" fogalmát. A disztribúció egy adott, üres háttértárolójú gépre (pl. i386 pc) felinstallálható, lefordított csomagot jelent. Méretbeli különbségek: 1 floppytól akár 1 darab bd-ig. Live rendszert nem kell installálni, cd (dvd, bd, pendrive)-ról fut. [Linux disztribúciók: hitvita. A többi disztribúció rossz, és felhasználói hozzá nem értő, buta kezdők (lamerek).+ példák: Ubunti, Debian, UHU

130.

Ismertesse az internet kialakulásánál megfogalmazott elveket a résztvevő node-okra és vonalakra. van redundancia szerepátvétel lehetséges

131.

Ismertesse az üzleti internet kialakításánál megfogalmazott elveket a résztvevő node-okra és vonalakra.

nincs redundancia

132.

Ismertesse az internetes kommunikációs szabványok elnevezését, elérhetőségét. kötelező érvényű ingyenes szabványok, ezek az RCF-ek (request for comments)

133.

***Ismertesse számpéldával az ip cím és netmaszk használatát egy másik node elérésének számításában. minden hostnak 32 bites címe van, (4 byte = v4)

Egyeznek, vagyis közvetlenül elérhető a két gép. Legyen lekérdezés 217.20.130.97-ről

Nem egyeznek meg, ezért a kérést az átjárónak kell címezni, ami majd továbbítja.

134.

Ismertesse az IPv4-es címek elfogyását lassító eljárásokat. Egyrészt a címtartomány bővítése /v6/-ra, ami 8 db 16 bites számot jelent. Pl: 2001:738:2001:2001::2 (amiben a 0-k elhagyhatók) DHCP: (Dynamic Host Controll Protocol) vagyis ideiglenes IP cím. Azon eszközöknek amik nincsenek bekapcsolva nem adunk címet, csak ha feljelentkeznek. NAT: Egy LAN, hogyha nincsen benne kintről elérhető szerver, kiszolgálható egyetlen IP címmel is. Illetve virtuális szerver létrehozása, ahol 1 címen 1 szerver van, de sok logikai oldalt tartalmazhat.

135.

Ismertesse a NAT használatát az internethez való kapcsolódásban. National Address Translation, vagyis hálózati címfordítás Amelynek során a hálózati útválasztó úgy viszi át az adatcsomagot két hálózat között hogy a címét módosítja. A belső privát címek az RCF-1918 szerint kapcsolódnak, lsd az ADSL routerek működése.

136.

Ismertesse az internethez való kapcsolódást LAN használata esetén (céges hálózat, kollégiumi gépek, tanszéki laborok) Ilyenkor a helyi hálózatban van egy router, ami kötve van netre ISP-hez. Ilyenkor a gépek címei kézzel, vagy DHCP segítségével adhatók meg kapcsolódáskor.

137.

Ismertesse az internethez való kapcsolódást egyedi gép esetén (otthoni/mobil felhasználó) A szolgáltatótól kapott felületre (ethernet felületre) csatlakozunk. Kábeltv-s net esetén: DHCP /vagy/ a gép MAC címe alapján. ADSL esetében PPPoE név + jelszó segítségével.

138.

Ismertesse a kereskedelemben kapható ADSL router funkcióit. Lényege, hogy egyszerre több gépet kapcsol fel az internetre, mégis csak NAT-nak megfelelően 1 IP címet foglal le.

Operációs rendszere Unix szerü, kezelőfelülete webes. NAT privát IP-je van, saját tűzfala. CSAK /v4/-es címeket tud kezelni.

139.

***Ismertesse (ábrával) egy ISP funkcióit. Ugye ISP maga az internet szolgáltató, aki összekapcsolást és IP tartományt vesz, majd ezt osztja ki. ISP: - előfizető (v1) - előfizető (v2) - előfizető (v3) - INTERNET (többi ISP) Overbooking jelensége: Több csatornát /v(i)/ ad el, mint amennyivel rendelkezik.

140.

Ismertesse (ábrával) a peering funkcióit. Szerződés melyben két ISP kölcsönösen lehetővé teszi egymás előfizetőinek közvetlen elérését.

141.

***Ismertesse a DNS rendszert, RFC-882,883 alapján. (Domain Name Space) Mivel az IP címek (főleg v6) nehezen megjegyezhetők a tisztes honpolgároknak, ezért névvel IS ellátták a gépeket, majd zónákba kapcsolták őket. Adatszerkezete hierarchikus.

142.

Ismertesse (saját keresztnevét alkalmazó példával) a magyarországi domain bejegyzés folyamatát, a megszüntetésig. regisztráció, ISZT, meghirdetés, megvitatás, bejegyzés. ISZT: Internetszolgáltatók Tanácsa

143. 144.

***Ismertesse a ping alkalmazást.

Ismertesse a telnet alkalmazást. Melyik protokoll (program) ajánlható helyette manapság ? (TErminal over EmuLator interNET) A TCP/IP protokoll része. A TELNET egy olyan protokoll ami lehetővé teszi a távoli számítógép használatot interneten keresztül. Hibája, hogy a jelszó kódolatlanul halad, ennek orvoslására van SSH (sercure shell) protokoll. Manapság használható: (windowshoz) /teratermSSH/ kilensek, vagy /openssh for windows/.

145.

Ismertesse az ftp alkalmazást. Melyik protokoll (program) ajánlható helyette manapság ? Alapfunkciója a filemozgatás, szerver és kliens között. Megkülönböztethetünk nyílt és zárt könyvtárakat, vagyis a nyíltra /anonymus ftp/-vel is fel lehet lépni, míg zárt esetében kell érvényes felhasználói azonosító. Parancssorokkal rendelkezik: - DIR: táv. gép aktuális könyvtárát listázza - CD: könyvtárváltás táv. gépen - GET: táv. gép adott fájlját másolja (ellentétes irány PUT)

146.

Ismertesse az emberközeli internetes alkalmazások kommunikációs mátrixát.

(Ezek mára integrálódnak, lsd. MSN, blog)

147.

Ismertesse az URL felépítését RFC-1630 szerint. A webcím, más néven URL (mely a Uniform Resource Locator [egységes erőforrás-azonosító] rövidítése), az Interneten megtalálható bizonyos erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe. Részei: A protokoll, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk (pl: http:)A protokoll neve után kettőspont (:) írandó. A szóban forgó gép vagy tartomány neve; Ez elé két perjel (//) írandó. A hálózati port száma, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen; (ez elé kettőspont (:) írandó. Ezt a részt gyakran teljesen elhagyhatjuk, például esetünkben a http protokoll alapértelmezett portszáma a 80.) A fájlhoz vezető elérési út a célgépen belül; Ez a rész mindig a perjellel (/) kezdődik.

148.

Ismertesse a http szerver-kliens kommunikáció megvalósítását RFC-1945 szerint. A World Wide Web napjaink leggyakrabban használt internetes szolgáltatása, amely kommunikációjához a HTTP (HyperText Transfer Protocol)-t használja. Ez a protokoll lehetővé teszi, hogy a HTTP kliensek, vagyis a böngészők letöltsenek oldalakat, képeket és egyéb állományokat a HTTP, vagyis web szerverekről. A HTTP protokoll működése: Amikor a böngészővel (Firefox, Internet Explorer, Lynx, stb.) le akarunk tölteni egy oldalt, akkor a következő folyamatok játszódnak le: 1. A beírt cím alapján a böngésző megállapítja a web szerver nevét. Amennyiben nevet írtunk be és nem IP címet, akkor a név szerverek segítségével lekérdezi a gép IP címét. 2. A böngésző egy TCP/IP kapcsolatot hoz létre a szerverrel. 3. A létrejött kapcsolaton a böngésző átküld egy HTTP kérést. 4. A szerver egy HTTP választ küld, amely ha nincs hiba, akkor a lekért oldalt is tartalmazza. Ennek végén a HTTP 1.0 verzió esetén a szerver lebontja a TCP/IP kapcsolatot, ezzel is jelezve az állomány végét.1 5. Az oldal többnyire HTML (HyperText Markup Language) formátumú web oldalt jelent. Ha ez további hivatkozásokat tartalmaz (képek, animációk), akkor azokat a böngésző egyesével letölti az előző pontok alapján.

149.

Ismertesse a web pók típusú keresők működését. Az Internetes keresőrendszerek a nap 24 órájában pásztázzák a világhálót és a Weboldalak tartalmából egy kivonatot (indexet) készítenek a minél gyorsabb és hatékonyabb keresés érdekében. Ha nem szabályozzuk ténykedésüket, akkor mindet indexelnek, ami csak az útjukba kerül. Ez programok által generált Weboldalak esetében nem mindig szerencsés, arról nem is beszélve, ha privát dokumentumok is meghúzódnak egy normális esetben nem elérhető alkönyvtárban. Megoldás a hatókörük korlátozásában rejlik, hogy hogyan azt az alábbiakban mutatjuk be. A keresőrendszerek Internet pásztázó, indexelő modulját Web Spider-eknek (~Web pók) nevezik. Teljesen automatikusan teszik a dolgukat, bizonyos rendszer szerint pásztázzák a Weboldalakat és az olvasható fájlokból (html, txt, doc, stb.) az adott nyelvezetnek megfelelően a nyelvtanilag lényeges szavakat eltárolják a kereső adatbázisában és innen olvassák ki. Ezért van az, hogy, ha rákeresünk egy szóra, akkor gyakorlatilag azonnal megkapjuk az eredményt, függetlenül attól, hogy a dokumentum Ausztráliában vagy az USA-ban található. Ha a keresés valóban az Interneten zajlana, amikor beírjuk a keresendő kifejezést, akkor órák vagy napok múlva jelennének meg a találatok.

150.

Ismertesse ábrával az e-mail folyamatot, RFC 821,822,918,2060 szerint. Rfc-821: smtp, tcp port 25 Rfc-822: üzenetformátum Rfc-918,1081,1225,1460,1725: pop3, tcp port 110 Rfc-1730,2060,3501: imap4, tcp port 143 Folyamat: 1. u1 szeretne írni u2-nek, címét tudja: u2@s2. 2. megírja a levelet, és elküldi s1-nek, smtp protokollal. Probléma: s1 nem ellenőrzi, tényleg u1 írta a levelet. 3. s1 átküldi s2-nek a levelet, ha nincs bekapcsolva, újrapróbálkozik. 4. odaért a levél, s2 hdd-jén van, u2 mailboxában. 5. u2 ellenőrzi a leveleit pop3-mal, vagy imap-pal 6. u2 letölti a levelet a hdd-re (pop3), vagy a szerveren marad 7. u2 válaszol rá.

151.

Ismertesse az smtp szabvány (RFC-821) ma leggyakrabban kihasznált hibáját. SMTP autentikáció. Az SMTP szerverek autentikációja azt a célt szolgálja, hogy illetéktelenek ne küldhessenek levelet a mi levelezőszerverünkön keresztül. Az SMTPAUTH egy kliens azonosítására szolgáló kiegészítő, amely segítségével a kliens azonosíthatja magát egy autentikációs mechanizmuson keresztül (SASL3). A forgalom titkosítására TLS-t (Transfer Layer Security) használhatunk. A Postfix két SASL-t támogat: a Cyrus és a Dovecot SASLt. A Dovecot egy mail delivery agent, ami a biztonság szem előtt tartásával készült, ezért a tesztrendszeremen ezt használtam. Támogatja mind a két elterjedt postafiók formátumot: a Maildir-t és az mbox-ot, de alapértelmezésként a Maildir-t használja. A támogatott protokollok: POP3, POP3S, IMAP, IMAPS. A POP3S és IMAPS protokollok SSL titkosítást használnak, így az üzenetek lehallgatás elleni védelme megoldott e protokollok kizárólagos használatával.

152. 153. 154.

***Ismertessen veszteséges állóképtömörítési eljárást (jpeg). ***Ismertessen veszteséges mozgóképtömörítési eljárásokat (mpeg 1-2, h.264). ***Ismertessen veszteséges hangtömörítési eljárást (mp3).

IV. feladat

155.

Ismertesse a keresztláncolt listát, rajzoljon pédát. A keresztláncolt lista egy vektoros adattárolási módszer, amely a koordinátákkal meghatározott pontokat és éleket rögzíti és meghatározza a sorrendjüket. A pontokat és sorrendjüket a pontlista rögzíti, a pontokba mutató éleket pedig az éllista rögzíti. A keresztláncolt lista láncolt lista kiegészített formája, mivel egy pontból több pontba is mutathat él.

156.

Ismertesse a grafikus adatok 4-es fás tárolásának elvét. A síkot felosztjuk 4 részre. Minden részt megvizsgálunk, amely értéket tartalmaz, az 1 értéket kap, amelyik nem, az pedig 0 értéket. Amelyik rész tartalmazott adatot, azt tovább bontjuk ugyanúgy 4 részre, mindaddig, amíg az összes képpontot meg nem kapjuk (pixel méretekig). Az adatokat az alábbi faszerkezetben tároljuk.

157.

Ismertesse a grafikus adatok 8-as fás tárolásának elvét. A teret felosztjuk 8 részre. Minden részt megvizsgálunk, amely értéket tartalmaz, az 1 értéket kap, amelyik nem, az pedig 0 értéket. Amelyik rész tartalmazott adatot, azt tovább bontjuk ugyanúgy 8 részre, mindaddig, amíg az összes

képpontot meg nem kapjuk (pixel méretekig). Az adatokat az alábbi faszerkezetben tároljuk.

158.

Definiálja a voxel fogalmát. A Voxel (a név „volume pixel” rövidítéséből származik) egy háromdimenziós kép legkisebb megkülönböztethető egysége, amely mindhárom tengely mentén kiterjedéssel bír. A három koordináta, amely legtöbbször az egyik sarkát, vagy középpontját írja le, meghatározza az adott pontot a háromdimenziós térben.

159.

Mit nevezünk paraméteres, és mit variációs tervezésnek? Mikor melyik tervezési módszert használja a CAD rendszer? A paraméteres tervezésnél nincs megadva a méret, csak a paraméterek és ezek változtatásával változtatható a test alakja. A variációs tervezésnél egy egyenletrendszert oldunk meg és így kapjuk meg a test méreteit. A CAD kiírja a táblázatot, ebbe mi adjuk az értékeket + további kényszereket is csatlakoztathatunk hozzá. A CAD számol a táblázatban, akkor is meg tudja oldani, ha kevesebb az adat, mint az ismeretlen és akkor is, ha kevesebb.

160.

Mit az alaksajátosság? Paraméteres elem+technológia Alaksajátosságnak (feature) nevezzük azt, ha van egy elemünk, amely paraméterezve van, és van egy olyan tulajdonsága, ami a termék megvalósításának szempontjából jelentőséggel bír, és ehhez adott egy technológia, ami le tudja gyártani. A paraméteres tervezéssel létrehozott test bázistest, egy építőelemnek számít. A bázistestet többnyire továbbfejlesztjük, a modell alaksajátosságát lépésről – lépésre formáljuk. Egy építőelem itt nem feltétlenül újabb geometriai elem hozzáadását jelenti, hanem a végső modell kialakításának egy lépését. Alaksajátosságok lehetnek: 1. Felvázolt sajátosság: egy újabb alakzatot hozunk létre és azt bázistesttel valamilyen művelettel egyesítjük. egyesítő műveletek: hozzáadás, kivonás és a közös rész képzése 2. Elhelyezett sajátosság: letöréseket, lekerekítéseket, furatokat alakítunk ki a már meglévő geometriai modellen. 3. Kiosztással létrehozott sajátosságok, más néven építőelem mintázat.

161. 162.

***Ismertesse a paraméteres térgörbemegadás elvét.

Ismertesse a természetes spline megadását, előnyeit, hátrányait. Spline: Görbe vonalzó. - n+1 ponton átmenő görbe - 2-szeresen differenciálható görbe - 4(m+1) ponton megy át (bonyolult számítást igényel) A természetes spline közelítéssel két alapvető probléma merül fel: -a görbeközelítés megadásához meg kell oldanunk egy m-1 ismeretlent tartalmazó egyenletrendszert. -ha akár csak egyetlen pont helyzete is megváltozik a teljes görbe menete is változik, azaz újra meg kell oldani az egyenletrendszert

163.

Ismertesse a Bezier-féle görbeszakasz interpolációt. A Bezier típusú közelítés a geometriai kényszereket segédpontokkal helyettesíti (4db). Igy a görbe elveszti interpolációs jellegét, azonban könnyen tervezhető lesz. A Bézier görbéket széles körben alkalmazzák a számítógépes grafikában sima görbe vonalak modellezésére. A görbék interaktív módszerrel is könnyen igazíthatók kontroll pontjaik mozgatásával. Affin transzformációk, mint például transzláció és rotáció könnyen elvégezhető kontroll pontjaik megfelelő transzformációjával.

164.

Ismertesse a B-spline megadási módját és tulajdonságait. A természetes spline melyik jellemzőjéről mondunk le, milyen előnyért? A B-spline nem a görbe pontjai által vannak meghatározva, hanem a tér bizonyos pontjai által, amelyeket tartópontoknak nevezünk, így ha elmozdul egy pont csak a környezetében lévő pontok változnak meg, nem az egész görbe. Ezért fel kellett adnunk a természetes spline azon tulajdonságát,hogy a görbe menjen át a tartópontokon. Ilyen elven működnek a CAD-k is.

165.

Ismertesse a Catmull-Romm görbék megadását, és használatának előnyeit. Pontok sorozatára interpolációs görbét fektethetünk úgy, hogy a görbe átmegy a pontokon és minden pontban a görbe érintője olyan, hogy arányos a két szomszédos pont által meghatározott vektorral. Lokálisan vezérelhető görbe. A lokális vezérelhetőségért fel kellett adni a kétszeresen differenciálhatóságot, viszont így egy egyszerűbben kezelhető görbét kaptunk. Rajzfilmek készítésénél használják.

166. 167.

***Ismertesse az STL fájl formátumát.

Ismertesse ábrával és magyarázattal az általánositott nyeregfelület megadási módját. Két generátorgörbét (általános esetben B spline :(maximum 24-ed fokú többfoltos felületeket hozhatunk létre kontrollpontokkal, felületi pontokkal, illetve felületi görbékkel, az a B spline.)) összeköthetünk a megfelelő paraméterértékeknél egyenesekkel. A létrehozott felület B felület, melynek fokszáma az egyik irányban a magasabb fokszámú generátorgörbétől függ, a másik irányban 1.

168.

Ismertesse ábrával és magyarázattal a Mesh felület megadási módját. azaz Görbeháló felület (spline-okból, azaz polinominális görbedarabokból áll) ezek a görbedarabok metszik egymást és így kapjuk meg a görbe felületét. Feltétel, hogy bármely két egymásra merőleges topológiájú görbe pontosan egyszer metszi egymást. A létrehozott felület többfoltos lesz és a foltok fokszáma a felületháló fokszámától függ.

169.

Ismertesse ábrával és magyarázattal a Sweep felület megadási módját. Azaz söpört felület.Egy harmadfokú görbét egy másik mentén megforgatunk Azt is meg kell adni, hogy a görbe deformálódik-e a söprés során Ami felületet súrol, az lesz a kívánt felület. Egy generátorgörbét egy trajektória mentén mozgatva hozhatunk létre felületet. A mozgatás során a létrehozott felület paramétervonalai párhuzamosak a generátor-, illetve a trajektória görbével.

170.

Ismertesse ábrával és magyarázattal a felület tartópontos megadási módját. Adottak a felületi tartópontok Ezekre illeszkedjenek a Bezier vagy a B-spline-ok Szabad formájú felületek jönnek létre.

171.

Ismertesse ábrával és képlettel az általános axonometria leképezést. Az elmozdulást a három (x,y,z tengelyek irányába eső) különböző elmozdulásra bontjuk fel. Az egyes elmozdulásokat az éta, kszi koordinátarendszerben való komponenseikre bontjuk, majd a megfelelő irányú komponenseket összeadva

megkapjuk a síkra levetített elmozdulást.

172.

Ismertesse ábrával és képlettel az izometrikus axonometria leképezést, paramétereit.

173.

Ismertesse ábrával és képlettel a Cavalier-féle axonometria leképezést, paramétereit.

174.

Ismertesse ábrával és képlettel a centrális vetítés leképezést.

175.

Hasonlítsa össze a centrális vetítést és az axonometriát! Az axonometria teljes mértékben távolságtartó, míg a centrális vetítés a térrövidülést is érzékelteti (a távoli tárgyakat

kisebbnek látjuk).

végtelenben párhuzamos vetitővonalak ferde, merőleges végesben összetartó vetítővonalak ferde

Képsikok Nézet száma fajtája

Párhuzamos/ merőleges, ferde egy

ferde

egy

háromdimenziós

Vetítési középpont

A képsík helyzete a vetitővonalakhoz képest

A tárgy jellemzői a képsikra vonatkoz tatva

Vetitésfajta

axonometrikus

középpontos

176.

Ismertesse ábrával és képlettel a Window – Viewport transzformációt. Irja le az algoritmus működését szavakkal is. Lényege, hogy a képet úgy kell nagyítani-kicsinyíteni, hogy ráférjen a képernyőre. Ez a transzformacio egy kepsikon levő ablakot tud transzformalni egy kepernyőn megjelenitendő ablakra. Az alfa a nagyítás/kicsinyítés nagysága, a transzformáció az eredeti arányokat megtartja.

177.

Ismertesse a láthatóságot megvalósító Depth-Sort algoritmust. A tárgypontosság algoritmusa. A tárgyakat a nézőpontból való távolság függvényében felülírja/sorrendbe rakja. A háromszögekkel közelített felület elemei a legtávolabbi pontjaik távolsága szerint sorbarendezve. Jó a sorrend, ha: az A háromszög legtávolabbi pontja közelebb van a síkhoz, mint a B háromszög legközelebbi pontja; ha a befoglaló téglalapon nem metszik egymást; ha az A vetített képe nem metszi B vetített képét és ha B minden sarokpontja az A háromszög síkja mögött helyezkedik el. Egyébként nem jó, darabolással fel kell bontani a háromszögeket.

178.

Ismertesse a láthatóságot megvalósító Area Subdivision algoritmust.

179.

Ismertesse a láthatóságot megvalósító Z-puffer algoritmust. Hol használjuk manapság a módszert? A tér minden egyes pixeléhez rendelünk egy távolságértéket. A Z-puffert (tároló, Zp) feltöltjük végtelen értékkel. Ezután a leghátsó ponttól indulva elkezdjük vizsgálni a rendelkezésünkre álló teret. A leghátsó pont pixelértékét (az a legnagyobb, hiszen az van legtávolabb a vizsgálati síktól) betöltjük a Z-pufferbe a végtelen helyére (Zp=zmax). Ezután végigmegyünk a képernyő pontjain, minden egyes pont esetében betöltve a hozzá rendelt pixelértéket a Z-pufferbe (z), és itt futtatjuk a következő algoritmust: ha az aktuális z érték (az aktuális vizsgálati pont pixelértéke) kisebb, mint az addig Zp-ben tárolt érték, akkor a pontot megjelenítjük, és felülírjuk Zp értékét (Zp=z). Ha z nagyobb Zp-nél, akkor az algoritmus ugrik a következő pixelre.

180.

Mit nevezünk RGB, CMY színrendszernek? Melyik színrendszert hol használjuk? RGB színkeverés (additív színkeverés): Egy képpont a piros, a kék és a zöld 256-256-256 féle árnyalatából áll össze,összesen 16 millió színárnyalattal. 24 biten tárolja az információt. Ez additívszínrendszer, tehát a három alapszín egyforma keverése fehér, hiányuk feketeszínt eredményez. Ezeket a színeket használja minden elektronikus kivetítőeszköz(monitor, kivetítő).RedGreen-Blue színrendszer. Egy olyan 255 egység oldalú kockát képzelünk el, aminek egyik csúcsa jellemzi a fehér színt, a testátló másik oldalán lévő pont a feketét. A fekete pont 3 szomszédos csúcsa a kék (0,0,255), a piros (255,0,0) és a zöld (0,255,0) színeket jelölik. A kockán belül minden pont egy színnek felel meg, amit a három alapszín keveréséből kaphatunk meg. A keverés arányát a pontba mutató vektor megfelelő koordinátái mutatják meg. Az értékeket hexadecimális formában adják meg, így 6 karakterben meg lehet adni a színt. Képernyőknél használják. Az RGB rendszer alap színeinek kiegészítő színeit használja. Elsősorban a nyomtatóknál alkalmazzák ezt a színrendszert. Az RGB színrendszerhez képest annyi a különbség, hogy itt a kocka fehér sarkából indulunk (RGB-nél a feketéből), és a vektor növekvő értékei sötétedést jelölnek. Cian-Magenta-Yellow rendszerben a megadott színek nyelődnek el. Az érték megadja, hogy az adott a színből mennyit nyel az adott helyen a három szűrőszín.

181.

Mit nevezünk LHS színrendszernek, mit tartalmaznak a koordináták? Egy ilyen a HSB színtér (nevét a Hue = színárnyalat, Saturation = színtelítettség, Brightness = világosság angol kifejezések rövidítéséből kapta), amelyben az RGB alapszínek mellett a színek előállításához a színtelítettség és a megvilágítás erősség értékeit is felhasználhatjuk. A színárnyalat, azaz maga a szín, a szemünkbe jutó fény domináns hullámhosszától függ. A színtelítettség az érzékelt fényben megtalálható fehér fény százalékos összetevőjétől függ. A világosságot vagy fényerősséget a szemünkbe érkező fényenergia határozza meg. Megjegyezzük, hogy a HSB színtért esetenként HSV-nek (Hue Saturation Value) is szokták nevezni. (Szintén egy kocka minden pontját egy színnek feleltetünk meg. A színre azonban nem egy hagyományos vektor mutat, hanem a 3 koordináta a következő: az első a kocka alsó pontjából (nullérték) a testátlóján mért távolságot adja meg. A második koordináta a testátlóra merőleges körben a testátlóra merőleges sugárhoz viszonyított negatív szögelfordulást adja meg. A harmadik az első és a második koordináta alapján meghatározott egyenes a kívánt pixelig tartó szakaszának hosszát adja meg.) Hue, Luminance és Saturation (árnylat, fényesség és telítetség).

182.

Mit nevezünk térszögnek, mi a mértékegysége? Az egységgömb felületének a felület méretével számszerűsített része. Mértékegysége a szteradián.

183.

Mi a fényintenzitás definíciója, és mértékegysége? Egy felületelemet elhagyó energia a felületelem látható nagyságára és térszögére vonatkoztatva. Mértékegysége: W/(m^2*sr)

184.

Mi a kétirányú visszaverődés-eloszlási függvény (BRDF) definíciója? Egyszerű függvényeket jelentenek, amik 2 paraméter függvényében (bejövő fény iránya és kimenő fény iránya) megadják, mennyire is visszaverő az adott felület. Megkülönböztetünk diffúz (minden irányban egyenletesen ver vissza), reflexív (pl tükör), ideális fénytörő (üveg), és spekulárisan visszaverődő (csak a visszaverődés környékén) anyagokat.

185.

Írja fel (magyarázó ábrával) a fény diffúz anyagokra vonatkozó visszaverődését leíró Lambert törvényt! Nevezzen meg diffúz anyagot. A kd a visszaverődési tényező, mely a hullámhossz függénye, az pedig a hullámhosszon beérkező sugár nyaláb. az , a szemlélt felületi pontból a fényforrás felé mutató egységvektor, a , a nézői irányba mutató egységvektor, majd , a normál vektor. A megvilágítási irány és a normál vektor közötti szög a θ`, a nézőirány és a normálvektor közötti szög a θ. A fényerősség a felületre merőleges irányban beeső sugárzás esetében a legnagyobb. A világítás irányának a merőlegestől eltérésével a megvilágítás erőssége is csökken ( a szög cosinus értékével arányosan ). A Lambert törvény kimondja, hogy az egységnyi felületre eső sugárzási teljesítmény arányos a beesési szög koszinuszával.

186.

Írja fel (magyarázó ábrával) a reflexív anyagokra vonatkozó ideális visszaverődési törvényt! Nevezzen meg reflexív anyagot!

ld. tükör

187.

Írja fel (magyarázó ábrával) az ideális törés törvényét!

188.

Írja fel (magyarázó ábrával) a spekuláris visszaverődés Phong féle modelljét! Nevezzen meg egy példát. A diffúz felületekkel ellentétben, a spekuláris felületek nem egyenletesen verik szét a fényt, hanem főleg az elméleti visszaverődés irányának a környezetében. a fény tükörirány környezetébe verődik, majd ettől távolodva rohamosan csökken, .a a nézeti irány és a tükörirány közötti szög, az , az tükörképe az -re vonatkoztatva. A koszinuszon lévő hatvány a felület fényességét határozza meg. Ahogy növekszik, úgy szűkül a visszaverődés környezete, és ezzel fényesebbnek tűnik a felület.

189.

Hogyan modellezhetjük a pontszerű fényforrásokat? Mondjon példát! A legalapvetőbb fényforrás a pontszerű fény, mint ahogy neve is mutatja, a fénysugarak egyetlen pontból indulnak ki, a tér minden irányában egyenlő intenzitással. A fényforrás pontszerűségéből adódóan az árnyékok (amiket a testek vetnek egymásra) borotvaélesek lesznek, átmenet nélkül. A fényforrás nem látható soha!

190.

Hogyan modellezhetjük az irányított fényforrásokat? Mondjon példát! Az irányított fényforrás hatásában szinte ugyanaz mint a pontszerű, egyetlen nagy különbség van, mégpedig, hogy a fény nem egy pontból indul ki, hanem egy irányból jön, egy "végtelen nagy felületről". A fénysugarak teljesen párhuzamosak, így a vetett árnyékok sem szenvednek torzulást. Pl. a Nap

191.

Hogyan modellezhetjük az ambiens fényforrásokat? Mondjon példát! Szórt megvilágítás egyszerűsített modellje. Egyfajta állandó háttérmegvilágítás. pl.: fehér fal, mert minden irányban egyenesen veri vissza a fényt.

192.

***Hogyan modellezhetjük az spot-lámpa fényforrásokat? Rajzoljon példát! A spot fényforrás szintén pontszerű, a különbség, hogy nem a tér minden irányában, hanem csak egy általunk megadott irányban és szögtartományban sugároz.

193.

Hogyan modellezhetjük az égboltot mint fényforrást?

194.

Ismertesse az összetett anyagmodell intenzitás számítási módszerét, értelmezze az egyes tagok jelentését.

Az első tagok: diffúz visszaverődés A második tagok: Phong-féle modell spekuláris Harmadik tagok: reflexív

195.

Írja fel az egyszerűsített árnyalási egyenletet!

Ka: Ambiens tényező. Ezzel az egyenlettel az összes fénysugár útját nyomon követhetjük.

196.

Mit nevezünk textúrának? Számítógépi grafikában egy 2 dimenziós színes képet nevezünk textúrának, egy pontját pedig texel-nek. Egy téglalap alakú adattömb, amely pl. szín (RGB), alpha adatot tartalmaz. A tartomány egyes elemeit texeleknek nevezzük. A változó optikai paramétereket egy, a geometriától független textúra-térben tároljuk. Ebben a térben a textúra megadható függvényként, vagy tömbben tárolt adathalmazként. Kétdimenziós képek felületekre történő leképzésével a Catmull által kidolgozott textúrázás (texture mapping) néven ismert technika alternatív lehetőséget biztosít objektumaink megjelenítésének javítására. A művelet során felhasznált képet textúrának (texture map).

197.

Mi a szín-,fényesség-hisztogramm, mit tartalmaznak a tengelyek? A hisztogram egy frekvencia-disztribúciót ábrázol. (A frekvencia az előfordulás gyakorisága, a disztribúció pedig az eloszlás.) Megadja, hogy egyes fényességű pixelből hány darab fordul elő, tehát megadja a gyakoriságot (százalékban). A digitális képek igen fontos jellemzője a képpontok fényesség szerinti eloszlása, amit az úgynevezett hisztogram segítségével adunk meg. A hisztogram egy grafikon, mely x tengelye a kép kvantálási fényesség értékei. Ezek 0 és a maximum között előforduló egész számok. Az y tengely a képpontok relatív gyakorisága. Vagyis azt ábrázoljuk oszlopdiagram szerűen, hogy az egyes fényességű összetevőkből milyen arányban található a képen.

198.

Képfeldolgozás esetén mit nevezünk konvolúciónak? Adjon példát. A képpont és környezete világosságának súlyozott összege. A digitális jelfeldolgozás egyik alapvető módszere a konvolúció, melynek segítségével tetszőleges bemenőjelre meg tudjuk határozni egy rendszer kimenőjelét, ha a rendszer súlyfüggvénye (impulzusválasza) ismert. pl.: véletlenszerű rajz leszűrése a jelről

199.

Képfeldolgozás esetén mit nevezünk zajszűrésnek? Adjon példát. Simítás (zajszűrés): Az intenzitás nagy változásait simítjuk el, a magasfrekvenciás tartalom csökkentése. A kép pontjainak világosságkódja véletlenszerűen megváltozik zavaró hatások következményeként. Ezt képfeldolgozás előtt el kell távolítani, vagy csökkenteni kell. Ezt az eljárást zajszűrésnek nevezzük. Módjai: egy képpont világosságkódja lényegesen eltér a környezetétől, tehát valószínűleg hibás. A képpont világosságát környezete

átlagával helyettesítjük. Lágyabb lesz a kép, veszít élességéből. Ezen a megfigyelésen alapulnak a lokális zajelnyomó módszerek.

200.

Mit nevezünk lágy képnek? Akkor alakul ki, mikor a zajszűrés hatására az egymástól lényegesebben eltérő fényességű képpontokat elsimítjuk (a környezete fényességének átlagával helyettesítjük), így a kép kevesebb adatot tartalmaz, de szebb lesz. Csak kis változók vannak a szomszédos képpontok fényességében. A szürke színek vannak többségben, nem emelkednek ki a kontúrok.

201.

Mit nevezünk kemény képnek? Kemény a kép, ha nagy változások vannak a szomszédos képpontok fényességében. Túl nagy arányban inkább csak nagyon sötét és nagyon világos pontok vannak.

202.

Hogyan emelhetjük ki egy kép éleit? Képfeldolgozási feladatoknál hasznos lehet az objektumok határvonalának kijelölése (edge detection). Akkor tudjuk az objektumot a háttértől elválasztani, ha világossága (színe,textúrája) eltérő. Ott keresünk éleket, ahol világos es sötét területek érintkeznek. Az élek keresése élkiemelést, és az él kijelölést jelenti. Vízszintes és függőleges irányú változásokat parciális differencia segítségével emelhetjük ki.(A képen a második sorban dg/dy-nak kell lennie!)

203.

Mit nevezünk a képek rank szűrésének? Ismertessen számpéldát. A rank szűrés egy nem lineáris szűrés. Vesszük az éppen számolt pixelt és egy környezetét (pl. 3x3=9 pixel). Ezeket szürkeség szerint sorba rendezzük. Az összes pixel fényességét az előre meghatározott x. (mondjuk 3. a sorban) pixel fényességével helyettesítjük.

204.

Mit nevezünk a képek medián szűrésének? Ismertessen számpéldát. A rank szűrés speciális formája. Szintén kiválasztok egy pixelt és egy környezetét (megint 3x3=9 pixelt). A képpontokat sorba rendezem szürkeség szerint, és a sorban középső (itt az 5.) fényességével helyettesítem az összes többi fényességét.

205.

Ismertesse a képek szegmentálásának elvét és módszereit! A szegmentálás az azonos tulajdonságú pixelek homogén régiókba történő csoportosítása. Szegmentáló algoritmusok: Thresholding (küszöbölés) Élek detektálása: Sobel operátor; Canny, Deriche detektor Homogén régiók detektálása: split-merge, k-means, mean shift, watershed

206.

Ismertesse a képek adaptív vágását. A tresholding vágással való kísérletezés során előbb-utóbb arra a tapasztalatra jutunk, hogy nincs mindenhol egyformán jó vágási küszöb. Az egyik küszöbnél a világos képterületek részletei folynak össze egyetlen fehér folttá, a másiknál a sötét területek részletei vesznek el. Ezen a problémán úgy segíthetünk, hogy nem egyetlen küszöbszintet alkalmazunk az egész képre, hanem a világos területeken nagyobb, a sötét területeken kisebb küszöbszintet használunk. Ekkor a küszöbszint hely-függő, az illető terület átlag fényességéhez adaptálódó. Ilyenkor adaptív vágásról beszelünk. Az adaptív vágás egyik lehetséges megoldása a következő: Határozzuk meg minden pixel egy adott környezetének (pl.: kxk méretű négyzet) átlagos fényességet, majd, ha az illető pixel értéke ennél az átlagnál kisebb, akkor a bináris értéke 0 lesz, egyébként 1. Ha összehasonlítunk egy adaptív vágással készült bináris képet és ugyanazon kép egyszerű vágással készült változatát, akkor a következőket állapíthatjuk meg: Valóban elértük, hogy mind a világos, mind a sötét területek részletei látszanak a képen. Ennek ára, hogy a kép meglehetősen "lapos" lett, elveszítette a világos és sötét részek dinamikáját.

207. 208. 209.

***Ismertesse a küszöbértékkel történő vágási (isodata) algoritmust. ***Ismertesse a képek rank vágási algoritmusát. ***Ismertesse a képek medián vágási algoritmusát.

210. 211.

***Ismertesse a "Bottom-Up" elárasztási algoritmust.

Ismertesse az adatrejtés elvét, objektum orientált programnyelvek esetén. Alapértelmezésben az adatmezők, metódusok korlátozás nélküli hozzáférhetőségűek, DE: Private: az objektum belső használatú részei (ezt elrejtik a külső felhasználó elől) Protected: védett használatú részek Public: nyilvános használatú részek

212.

Ismertesse az öröklődés elvét, objektum orientált programnyelvek esetén. Egy meglévő osztályból kiindulva új osztályt hozunk létre (az lesz a származtatott osztály). Az új osztály örökli a meglévő (ősosztály) public és protected adatait+viselkedését, melyeket sajátjaként használ.

213.

Ismertesse a sokoldalúság elvét, objektum orientált programnyelvek esetén. Vannak különböző adattípusok és ezekhez hozzárendelhetünk azonos azonosítójú tevékenységeket, de ezek elvégzése az adott adattípusoknál specifikus.

214. 215. 216.

***Ismertesse az alapvető adatszerkezet típusokat.

217.

Ismertesse a tömbökben való rendezés algoritmusát.

218.

Ismertesse a tömbökben való szekvenciális keresés algoritmusát.

***Ismertesse az adatszerkezetek gyakori feldolgozási algoritmusait.

Ismertesse a tömb adatszerkezet tárolási elvét. Lineárisan és többdimenziósan is lehet. Az elemekre egymást követő számokból álló indexhalmazzal hivatkozunk. Az elemeket egymást követő memóriahelyek tárolják. Az elemekhez bejárás nélkül férünk hozzá.

219.

Ismertesse a tömbökben való bináris keresés algoritmusát.

220.

Mit értünk a többdimenziós tömb fogalmán? Olyan tömbök, melyeknek elemei is tömbök.

221.

Mit nevezünk mutatónak (pointer)? A memória egy konkrét celláját kijelölő változó, vagy érték. Típusos memóriacímet tartalmazó változó

222.

Mi a mutató (pointer) aritmetika? Adjon példát.

A csoport elemeinek bejárása. Ha P változó mutató, akkor a P+1 kifejezés a következő memóriacímet jelenti. 223.

Ismertesse a kapcsolt listás adatszerkezet tárolási elvét! A kapcsolt lista vagy egyirányú lista adatelemek, vagy csomópontok lineáris gyűjteménye, ahol az elemek sorrendjét mutatók rögzítik.

224.

Ismertesse a kapcsolt listás adatszerkezet bejárási algoritmusát! A PTR az éppen feldolgozott csomópontra mutat. A kezdetet a START mutató jelöli, a vége a NULL. Hasonló a lineáris tömbhöz.

225.

Hogyan lehet elemet illeszteni a kapcsolt listába? Rajzoljon példát.

226.

Hogyan lehet elemet törölni a kapcsolt listából? Rajzoljon példát.

227.

Mit nevezünk LIFO tárolónak? Last In First Out (pl.: stack = verem) Olyan adatszerkezet, amelyből az utolsónak betett adat olvasható ki először. Új elem behelyezése (a tetejére): PUSH Elem leemelése: POP

228.

Mit nevezünk FIFO tárolónak? First In First Out (pl.: sor) Olyan adatszerkezet, amelyből az elemek betevési sorrendben olvashatók ki.

229.

Hogyan „működik” a veremtároló? Mutasson példát a veremtároló műveleteire. Last In First Out típusú tároló (az utolsónak bekerült adat olvasható ki először) PUSH: új elem behelyezése POP: Legfelső elem leemelése

230.

Ismertesse a POP veremutasítás algoritmusát!

231.

Ismertesse a PUSH veremutasítás algoritmusát!

232. 233.

***Mit nevezünk rekurzív megadásnak ?

234.

Ismertesse a faktoriális számítás rekurzív algoritmusát!

235.

Ismertesse a faktoriális számítás iteratív algoritmusát!

Milyen adatszerkezetet nevezünk sornak ? Sor(queue): First in First Out típusú adatszerkezet

A legelsőnek bekerült adatot olvashatjuk ki először Pl. várakozó sor a windows multitasking esetén

236.

Ismertesse a bináris fák definícióját és szerkezetét! Def.: Elemek véges halmaza, amely vagy üres, vagy egyetlen T elemhez (gyökér) kapcsolt egy T1, vagy két diszjunkt T1 és T2 részfa alkotja. Minden csomópontnak 0,1,2 szukcesszora lehet.

237.

Mit nevezünk szukcesszornak bináris fa esetén? Gyermek, leszármaztatott. Az L csomópontot akkor nevezzük az N csomópont leszármazottjának,ha L az N-et közvetlenül követő elem, vagyis L az N gyermeke. Megkülönböztethetünk bal, ill. jobb oldali gyermekeket. A gyermekek egymásnak testvérei.

238.

Mit nevezünk szintszámnak bináris fa esetén? A fa gyökeréhez 0 szintszám tartozik, a további csomópontokhoz pedig mindig 1-el nagyobb szintszám, mint a szülő szintszáma.

239.

Mit nevezünk generációnak bináris fa esetén? Azonos szintszámú elemek. A gyökértől i távolságra lévő csúcsok halmaza az i-edik generáció.

240.

Ismertesse a bináris fák ábrázolását kapcsolt szerkezetekkel. Bináris fa: Elemek véges halmaza, amely vagy üres, vagy egyetlen T elemhez (gyökér) kapcsolt egy T1, vagy két diszjunkt T1 és T2 részfa alkotja.

241.

Ismertesse a bináris fák ábrázolását tömbökkel. A fa összes csomópontjának egy hely felel meg a tömbben, ezek a tömbök 3 értéket tárolnak: -a csomóponthoz tartozó adatot (szám, string, stb..) -a csomópont bal oldali gyermekének helyét -a csomópont jobb oldali gyermekének helyét

242.

Ismertesse a bináris fák szekvenciális tárolásának alapelvét. A fa gyökerét a tömb első eleme tárolja Egy k-adik csomópont bal gyermeke a tömb [2*k]-adik, jobb gyermeke pedig a tömb [2*k+1]-adik helyét foglalja el. Az END mutató a fa utolsó csomópontjának helyét tartalmazza.

243.

Mit nevezünk fa adatszerkezetnek? Általános fa: Elemek véges halmaza. Tartalmaz egy kitüntetett R gyökérelemet. A többi elem nem nulla diszjunkt részfaja R-nek.

244.

Hogyan tárolhatjuk a fa adatszerkezeteket számítógépen?

245.

Mit nevezünk gráfnak? Két halmazzal jellemezhető adatszerkezet adat: a csomópontok sorszámozott halmaza (csúcsok) adat: az elemeket összekötő számpárral jelzett élek halmaza csomópont fok: a befutó élek száma szomszédok: az összekötött csomópontok deg(u)=0: az izolált csomópontok (nem csatlakoznak más élekhez)

246.

Mit nevezünk irányított gráfnak? Olyan gráf, ahol a csúcsok közötti kapcsolat léte és iránya is adott.

247.

Mit nevezünk súlyozott gráfnak? Ha a G gráf éléhez rendelt adatok nem negatívak, akkor a gráft súlyozottnak tekintjük.

248.

Hogyan adjuk meg a gráfok szomszédsági mátrixának elemeit? Rajzoljon példát.

249.

***Hogyan adjuk meg a gráfok útmátrixának elemeit? Rajzoljon példát. A G gráf elérhetőségi mátrixa legyen egy P mátrix. Pi,j=1, ha i-ből létezik valamilyen út j-be, különben: Pi,j=0

250.

Mit nevezünk adatmodellnek adatbázisok esetén? A valós világ elemeinek leképzése adatokba. Az adatok között kapcsolat lehet A világ ugyanazon elemét írják le (pl.: autónak: rendszám-típus) Különböző, de egymással összefüggésben lévő dolgok leírása (pl.: Tulajdonos – rendszám+típus)

251.

Milyen funkciói vannak az adatbázis-kezelő rendszereknek? Az adatok és kapcsolatok ellentmondás-mentes tárolására, megfeleltetésére, feldolgozására lehet használni Többféle leképezése mód lehetséges (interaktív használat)

Programozhatóság (eltérés biztosítása/szabályozása) Hibátlanság, ellentmondás mentesség garanciája

252.

Mit nevezünk adatbázisok esetén külső szintnek?

253.

Mit nevezünk adatbázisok esetén koncepcionális szintnek?

Megadja, hogy az összetartozó adathalmazok között milyen kapcsolat van.

254.

Mit nevezünk adatbázisok esetén belső szintnek? Fizikai adatok (leírja, a tárolás és az elérés módját).

255.

***Mit jelent az indexelés adatbázisokkal kapcsolatosan? Rajzoljon példát. Külön listában tartalmazza a rekordok eléréséhez szükséges mutatókat. Indexlista a rekord összes kulcsát tartalmazza egy listában, a kulcsértékek rendezetten helyezkednek el.

256.

Mit jelent a tranzakció-kezelés adatbázisokkal kapcsolatosan? Naplózás (fejben elvégzett műveletek, jóváhagyás) Elkülönítés (több felhasználó) Felújítás (zárolással) Pl. 3 terminál, fogkefe

257.

Mi az egyed definíciója az egyed-kapcsolat modellben? A világ egy megkülönböztetett fizikai objektuma.

258.

Mi az egyedhalmaz definíciója az egyed-kapcsolat modellben? Azonos megkülönböztető jegyekkel jellemzett objektumok gyűjteménye.

259.

Mi a kapcsolat definíciója az egyed-kapcsolat modellben? Két egyedhalmaz, illetve egyedhalmazok elemei között fennálló viszony.

260.

Mit jelent a kapcsolat-előfordulás az egyed-kapcsolat modellben? Egyedhalmazok egyedei között fennálló viszony.

261.

Mit jelent a kapcsolat-típus az egyed-kapcsolat modellben? 1:1 például férj-feleség megfeleltetés 1:N dolgozó, gyár N:M tulajonos, lakás

262.

Mit nevezünk tulajdonságnak az egyed-kapcsolat modellben? Az egyedhalmaz egyedeinek azon jellemzői, amelyek az egyedhalmazt definiálják vagy az egyedhalmazok közti kapcsolatok jellemzői.

263.

Mit nevezünk tulajdonság-értéknek az egyed-kapcsolat modellben? Az egyedekhez, vagy a kapcsolat előfordulásokhoz tartozó konkrét adatot.

264.

Mit nevezünk értéktartománynak az egyed-kapcsolat modellben? Más néven értékhalmaz (domain) a tulajdonságok lehetséges értékeit.

265.

Milyen kapcsolatokat jelölhetünk az egyed-kapcsolat modellben? Jelölés: A kapcsolatoknak is vannak tulajdonságaik és típusuk. A kapcsolatokat a fokaik alapján is meg lehet különböztetni: Unáris (egyrésztvevős), bináris (kétrésztvevős), Trináris (háromrésztvevős).

266.

Milyen tulajdonságokat jelölhetünk az egyed-kapcsolat modellben? Egyértékű: Minden egyednél egyetlen érték Többértékű: Egy egyed egynél több értéket is felvehet Egyszerű: Nem bontható tovább tulajdonságokra Összetett: További tulajdonságokra bontható (pl.: lakcím = irányítószám, város, …)

267.

Mit a kulcs-tulajdonság az egyed-kapcsolat modellben? Elemeit egyértelműen azonosító tulajdonság (pl.: név).

268.

Mit értünk alap és származtatott tulajdonságon? Alaptulajdonság: Létezik más tulajdonságoktól függetlenül Származtatott tulajdonság: Nem létezik más tulajdonságoktól függetlenül (életkor = fv (szül. dátum))

269.

Mi az ISA kapcsolat adatbázisoknál ? 1:N megfeleltetés (pl.: iskola alkalmazottai) Adott egy hierarchia---

270.

Mi az egyed-kapcsolat modellben az integritási kényszer? Egyértelmű kulcstulajdonság az egyedhalmazokban. A valós kapcsolatok tükrözése.

271.

Mit nevezünk a reláció fokszámának a relációs adatbázisok esetén? Relációs adatmodell: adatok valódi kétdimenziós táblázatban. Az oszlopok száma egy kétdimenziós táblázatban a reláció fokszáma.

272.

Mit nevezünk a reláció kardinalitásának a relációs adatbázisok esetén? Relációs adatmodell: adatok valódi kétdimenziós táblázatban. A sorok száma egy kétdimenziós táblázatban a reláció kardinalitása.

273.

Mit nevezünk szuperkulcsnak a relációs adatbázisok esetén? A sorokat megkülönböztető oszlophalmaz. Ha a jellemzők egy részhalmaza a tábla minden jellemzőjét meghatározza, akkor az a szuperkulcs.

274.

Mit nevezünk kulcsnak a relációs adatbázisok esetén? Minimális elemszámú szuperkulcs.

275.

Mit nevezünk elsődleges kulcsnak a relációs adatbázisok esetén? A megkülönböztetésre választott kulcs.

276.

Mit nevezünk idegen kulcsnak a relációs adatbázisok esetén? Kibővíti az első relációt, kimutat belőle (egy speciális módszer a táblák összekapcsolására) 1:1 esetén bármely táblázatban a másik elsődleges kulcs 1:N esetén a másik elsődleges kulcs N:M esetén új tábla az elsődleges kulcsokkal és a kapcsolatot jellemző tulajdonságokkal

277.

Mit nevezünk vetítésnek a relációs adatbázisok esetén? Csonkító művelet, az oszlopokra vonatkozik (az oszlopok kiválasztása) A relációt csak a bennünket érdeklő tulajdonság-típusra korlátozzuk

278.

Mit nevezünk kiválasztásnak a relációs adatbázisok esetén? Csonkító művelet, a sorokra vonatkozik A relációt csak a bennünket érdeklő tulajdonság-típusra korlátozzuk Pl.: könyvek+szerző (keressük meg azokat a könyveket, amelyeknek Jókai a szerzője)