6. Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása és az adatszolgáltatás

Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek

6. Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása és az adatszolgáltatás Tartalom: 6. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ADATAINAK FELHASZNÁLÁSA ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁS ...................6-1 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS HASZNÁLATA ......................... 6-3 KÖTELEZŐ ADATFELHASZNÁLÁS ............................................. 6-3 ADATSZOLGÁLTATÁS AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBÓL....... 6-4 CSATLAKOZÁS A SZÁMÍTÓGÉPPEL VEZETETT INGATLANNYILVÁNTARTÁSHOZ ............................................................... 6-7 6.5. FONTOSABB FOGALMAK .......................................................... 6-9 6.6. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK .................................................... 6-10 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

6-1

6. Az ingtalan-nyilvántartás adatainak felhasználása és az adatszolgáltatás

Bevezetés Az ingatlan-nyilvántartás használatához nélkülözhetetlen az adatszolgáltatás szabályainak ismerete. A fejezet célja bemutatni a különböző típusú adatszolgáltatási lehetőségeket és azt, hogy ezek az ügyfeleknek milyen esetekben állnak rendelkezésére. Ebben a fejezetben kerül ismertetésre a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerhez történő felhasználói kapcsolat létesítésének esetei. A fejezetből Ön megismeri: • • •

6-2

az adatszolgáltatás különböző lehetőségeit, az adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozásokat, azt, hogy milyen felhasználói kör kapcsolódhat a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerhez.



6.1. Az ingatlan-nyilvántartás használata A nyilvántartás tartalmának részletezésénél látható volt, hogy az ingatlanokkal kapcsolatban milyen széleskörű információ „tárolása” történik az ingatlan-nyilvántartásban. Ez a nagyértékű és rendszerezett információ előállítása és karbantartása az állam számára jelentős összegű költségvetés biztosítását igényli. Az alapelvek tárgyalásánál említés történt arról, hogy a nyilvántartás közhiteles és, hogy ezt a közhitelességet az állam garantálja. Szó volt arról is, hogy a nyilvántartást megjelenítő tulajdoni lap nyilvános, amelynél fogva az bárki által megtekinthető és megismerhető. A vázoltaknál fogva a törvény ezért meghatározza azt, hogy mikor kötelező az ingatlan-nyilvántartás használata, milyen módon lehet a nyilvántartás tartalmáról információt kérni, és végül, kik azok, akiknek kötelező vagy lehetőségük van arra, hogy csatlakozzanak a számítógéppel vezetett ingatlannyilvántartási adatbázishoz. A felsorolt eseteket vizsgáljuk külön-külön.

6.2. Kötelező adatfelhasználás Kézenfekvő, hogy a körzeti földhivatal csak akkor tud a nyilvántartás tartalmán módosítani, ha az okiratok, amelyek a változásokat tartalmazzák, olyan „nyelven beszélnek”, amelyet az ingatlan-nyilvántartás kezelni tud. Ennek érdekében a törvény előírja, hogy a földhivatalhoz benyújtott kérelemben, bejelentésben a nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni. Ugyancsak kötelező a nyilvántartás tartalmának a használata az ingatlanokkal összefüggő • nyilvántartási munkáknál, mint pl. a helyi önkormányzatok által vezetett ingatlankataszterek esetében, • a tervezéseknél – mint pl. a kisajátítási terv, • statisztikánál – pl. az ország területén belül a művelési ág szerkezet összeállítása, • terület-elszámolásoknál – pl. adott település területének földrészletek alapján való meghatározása, valamint • adatszolgáltatási munkáknál – pl. földkönyv készítése a település külterületéről.


6-3


A hatóságok az ingatlanokat érintő, azzal kapcsolatos határozataikban szintén az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelesek használni.

6.3.Adatszolgáltatás az ingatlannyilvántartásból Az ingatlan-nyilvántartás használata lényegében kétféle módon valósul meg. Az esetek egy részénél az ügyfél csak tájékozódni kíván a nyilvántartás tartalmáról. Ilyenkor a földhivatal számítógépes rendszere olvasható formában köteles a kért ingatlan tulajdoni lapját megjeleníteni. A tulajdoni lapokba való betekintés úgy is megvalósulhat, hogy a betekintő számítástechnikai eszközzel saját maga kérdezi le, amennyiben erre a technikai lehetőségek adottak. A tulajdoni lap lekérdezése helyett az ingatlan-nyilvántartás megtekintése úgy is megoldható, hogy az ingatlanról a földhivatal tulajdoni másolatot ad, amelyet nem hitelesít. Az ügyfélnek módjában áll az is, hogy a kérdéses tulajdoni lapról feljegyzést készítsen és ily módon szerezze be a számára szükséges információkat. A betekintés elvileg bármelyik földhivatalnál megtörténhet – tehát nem csak annál, amelyeik a tulajdoni lapot vezeti – ehhez azonban szükséges az is, hogy a földhivatalokhoz telepített számítógépek hálózatban működjenek. Az ingatlanokkal összefüggő ügyek intézésénél igen sokszor az ügyfélnek hitelesített adatokra van szüksége. Pl. építési engedély iránti kérelemhez hiteles tulajdoni lapot kell csatolni annak érdekében, hogy a kérelmező igazolja, hogy a beépíteni tervezett ingatlan az ő tulajdona. A földhivatal a tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre hiteles másolatot adhat ki. A másolat tartalmát illetően – mint említettük – lehet: • teljes másolat, • kivonatos másolat, • részleges másolat és • szemle. A földhivatal jogosult a korábban kiadott tulajdoni lap másolatot – amennyiben a tulajdoni lap tartalmában változás nem következett be – újból hitelesíteni. A tulajdoni lap másolatot külföldre továbbítani csak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter engedélyével lehet.

6-4



Külön rendelkezést tartalmaz a törvény a személyi azonosító adatokat illetően. Ezek az adatok nem nyilvánosak, ezért azokat a tulajdoni lap másolaton feltüntetni nem lehet. Kivételt képeznek az 1992 január 1 előtt készített tulajdoni lapok. Amennyiben az említett időpont előtt készített tulajdoni lap a személyi azonosítót is tartalmazza, akkor az a másolaton is feltüntethető. A személyi azonosítóval kapcsolatban szólni kell még arról, hogy a törvény megtiltja azt, hogy az azonosító alapján a lekérdező a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlannyilvántartásból megállapítsa, vagy arról adatszolgáltatást teljesítsen. Ezen tiltás nem vonatkozik: • a bíróságra, a nemzetbiztonsági szolgálatra, vagy a nyomozó hatóságra, amennyiben törvényben meghatározott feladatait látja el, • az ügyészségre a magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi tevékenység ellátása esetén, • közjegyzőre, ha a hagyatéki eljáráshoz igényli. A földhivatal mellett a közjegyző is adhat ki hiteles másolatot. Ez a lehetőség azonban csak a hagyatéki eljárással kapcsolatban áll fenn. Tehát a közjegyző csak és kizárólag a hagyatéki eljárással összefüggő jogkörében eljárva adhat hiteles másolatot. Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője is adhat ki a tulajdoni lapról másolatot. Ehhez azonban két megjegyzést kell fűzni. Az egyik az, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha a település önkormányzata és az illetékes körzeti földhivatal között a számítástechnikai kapcsolat már megvalósult. A másik, hogy a jegyző által kiadott tulajdoni lap másolat nem hiteles, az csak informatív jellegű, hatósági eljárásban nem használható fel. A hiteles lap másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A hiteles másolatért, továbbá a hiteles másolatra rávezetett változásért – jelenleg – 2000,- Ft összegű díjat kell fizetni. Ez az összeg – amely az általános forgalmi adót is tartalmazza – szinte évenként változik, növekvő mértékben. A tulajdoni lap ismételt hitelesítéséért – vagyis annak feltüntetéséért, hogy változás az adott tulajdoni lap tartalmában nem következett be- a díj 50 %-át kell fizetni. Az előzőekben ismertetett díjfizetési kötelezettség alól vannak kivételek. A kivételeket az illetéktörvény határozza meg, tételesen felsorolva, hogy melyek azok a jogi személyek, akik személyes díjmentességben részesülnek, és melyek azok az esetek, amelyek tárgyuknál fogva díjmentesek. Pl. személyes díjmentességet élvez a Magyar Állam vagy a helyi önkor-


6-5


mányzat, tárgyánál fogva díjmentes a kisajátításhoz kért tulajdoni lap másolat. Az előzőekben tárgyalt adatszolgáltatásokra az volt a jellemző, hogy azt a földhivatal ügyfelek megkeresésére teljesítette. Vannak azonban olyan esetek, amikor a jogszabály kötelezően előírja az adatszolgáltatás teljesítését különböző összesítők formájában. Ezeket az összesítőket a földhivatalok különböző kormányzati, önkormányzati szervek részére készítik, amelyek különböző gazdasági elemzéseket tesznek lehetővé az említettek részére. Ilyen célokat szolgál többek között a törzskönyv, amely a földek településen belüli fekvése szerinti csoportosításban tartalmazza a földrészletek művelési ágak szerinti, azon belül minőségi osztályonként összesített területét és kataszteri tiszta jövedelmét. A törzskönyv célja a település művelési ág szerkezetének a bemutatása a földminőséggel együtt. A földterületi összesítők két fajtája használatos. Az ún. igazgatás határos összesítő, amelyet a törvény és a gazdaság határos összesítő, amit a végrehajtási rendelet szabályoz. Az igazgatás határos összesítő: belterületi és külterületi részletezéssel, művelési ágak szerint tartalmazza a település területét, amelyekből, illetőleg ezek összegezéséből a megyei, majd országos összesítő készül. Az ingatlan-nyilvántartás területi tagozódásának az alapja a település. Szükség van azonban olyan összesítőre, amelynek alapján kimutatható, hogy egy-egy gazdálkodónak – függetlenül a településektől – mennyi területe van összesen. Ezért a vhr. előírja, hogy törzsszám szerinti összesítő kimutatást kell készíteni a mezőgazdasági termelést folytatók tulajdonában, (vagyonkezelésében) haszonbérletében levő területekről. Ebben településenként kell feltüntetni a gazdálkodók tulajdonában (vagyonkezelésében) haszonbérletében lévő és az ország bármely területén fekvő földek művelési ágak szerint részletezett területi és kataszteri tisztajövedelmi adatait. Ez utóbbi összesítőt nevezik gazdasághatáros összesítőnek.

6-6



6.4. Csatlakozás a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartáshoz Az ingatlan-nyilvántartás számítástechnikai fejlesztésével lehetőség nyílt arra, hogy azok, akik „rendszeresen” használják az ingatlan-nyilvántartást – vagy ingatlanokkal összefüggő nagy tömegű adatokat kezelnek - saját gépi adatfeldolgozó eszközzel csatlakozzanak a számítógépes ingatlannyilvántartáshoz. Az elektronikus gépi adatfeldolgozásra átalakított ingatlan-nyilvántartás ugyanis tág teret biztosít arra, hogy a körzeti földhivatal adatbázisát – beleértve a digitalizált földmérési alaptérképet is – a felhasználók széles köre közvetlenül elérje. Általános előírás, hogy a földhivatali adatbázishoz való csatlakozásért egyszeri csatlakozási díjat, az adatok lekérdezéséért pedig igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ezek öszszegéről a kézirat lezárásának időpontjáig – még nincs jogszabályi előírás. A törvény tételesen felsorolja azokat a hatóságokat, szervezeteket, amelyek csatlakozási díj fizetése nélkül csatlakozhatnak a számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz. Ebbe a körbe tartozik a bíróság, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI). A bíróság csatlakozási lehetősége egyedi ügyek elbírálásához szükséges ingatlan-nyilvántartási információk lekérdezését biztosítja. A KSH adatlekérdezése csak statisztikai célú felhasználásra irányulhat és személyek azonosítására nem lehet alkalmas. A KVI tevékenysége a kincstári vagyon gondozására irányul, amely vagyon a társadalom működését, az állami feladatok ellátását és nemzetgazdasági célok megvalósítását szolgálja. Ennek megfelelően a KVI csak ezen vagyoni körre igényelheti az adatokat. Ismeretes, hogy a közjegyzők hagyatéki és más nem peres eljárást folytatnak le és ezáltal quasi bírósági jogkört is gyakorolnak. Ezért a törvény kötelezővé teszi számukra az illetékességi területükön működő földhivatalhoz való csatlakozást egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében. Ennek keretében a közjegyző a közjegyzői okirat és tanúsítvány kiállítása, valamint a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nem peres eljárás lefolytatása céljából veheti igénybe az ingatlannyilvántartási adatbázist. Törvényi felhatalmazás alapján a közjegyző – mint már említettük – a saját gépi adatfeldolgozó eszközzel lekérdezett tulajdoni lapról hiteles másolatot adhat ki.


6-7


Ez a törvényi rendelkezés az ügyfelek „kényelmét” szolgálja, ugyanis a közjegyző eljáráshoz szükséges tulajdoni adatok gyors biztosítását teszi lehetővé, megkímélve ezáltal az ügyfelet a földhivatali adatszolgáltatás igénybevételétől. A helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok (pl. közigazgatási hivatal) ugyancsak rendszeresen „használják” az ingatlan-nyilvántartást közigazgatási feladataik ellátása során. Ezért a körzeti földhivatal részükre – egyszeri csatlakozási díj fizetése mellett – biztosítja, hogy a számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz csatlakozzanak. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmának széleskörű felhasználói az ügyvédek. Ezért részükre is a törvény lehetővé teszi a csatlakozást. Az engedélyt – a technikai lehetőségek függvényében – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adja meg. A közjegyzőkhöz hasonlóan ez esetben is a csatlakozási díjat meg kell fizetni. Az ügyvéd a csatlakozást követően a saját gépi adatfeldolgozó eszköze útján ügyfelei tájékoztatása céljából felvilágosítást adhat a tulajdoni lap tartalmáról. Más személyek és szervezetek számára is módot és lehetőséget ad a törvény arra, hogy saját gépi adatfeldolgozó eszközeikkel tulajdoni lapot lekérdezzenek. Ezt az engedélyt ugyancsak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adja meg a technikai lehetőségek függvényében, továbbá abban az esetben, ha a tulajdoni lapok megtekintésének gyakorisága ezt indokolttá teszi és ez más módon nem biztosítható.

6-8



6.5.Fontosabb fogalmak adatszolgáltatás, teljes másolat, kivonatos másolat, részleges másolat, szemle, személyi azonosító, csatlakozási díj


6-9


6.6.Összefoglaló kérdések 1. Mikor kötelező az ingatlan-nyilvántartás tartalmának használata? 2. Az ingatlan-nyilvántartás használata milyen módon valósul meg? 3. Hogyan lehet csatlakozni a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartáshoz?

6-10


6. Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása és az adatszolgáltatás

Recommend Documents