6. A TALÁLATOK FELDOLGOZÁSA

6. A TALÁLATOK FELDOLGOZÁSA

6. A TALÁLATOK FELDOLGOZÁSA Mostanra – ha folyamatosan dolgozott – megismerkedett az információkeresés alapjaival, és olyan dokumentumok nyomára jutott, amelyek témájával kapcsolatos információkat tartalmaznak. Most már csak az van hátra, hogy megismerje, miként lehet feldolgozni és dolgozatába beépíteni ezeket a találatokat. Miután ezzel a fejezettel is végzett, biztos lehet benne, hogy megismertettünk Önnel minden olyan tudnivalót, amelynek birtokában – ha van ilyen igénye vállakozhat egy, a találatai lényegét összefoglaló dolgozat megírására is. A fejezet tartalma: 6.1. Eredeti dokumentumok megszerzése 6.2. Olvasás, jegyzetelés, szemlekészítés 6.3. Hivatkozás, jegyzetek készítése 6.4. Bibliográfia készítése

CÉL Ebben a fejezetben megismerkedik a kutatásai során talált szakirodalom feldolgozásának alapjával, a hivatkozás és bibliográfiakészítés néhány tudnivalójával. EREDMÉNY A fejezet áttanulmányozása után képes lesz a témájával kapcsolatos szakirodalom feldolgozására, hivatkozások készítésére. IDÕSZÜKSÉGLET A fejezet gondos áttanulmányozásához kb 1 órára lesz szüksége. TANULÁS HELYE A munkát bárhol végezheti, ahol kényelmesen tud dolgozni. A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES •

az irodalomkeresés közben készített cédulái, amelyekre találatainak bibliográfiai adatait és lelõhelyeit jegyezte.

91


6.1. Eredeti dokumentumok megszerzése Hacsak nem böngészett már a könyvtár szabadon elérhetõ polcain és kézikönyvtárában, egészen idáig csak információkat látott az eredeti közlésekrõl: cédulát készíthetett róluk, de kézbe nem tudta õket venni. Az elõzõ munkafázist, a kutatást azzal fejezte be, hogy meghatározta találatainak lelõhelyét, illetve ahol lehetett, a raktári számot is felírta. Mi a teendõ ezután? ü Elsõsorban RENDEZZE CÉDULÁIT fontosságuk, ezen belül pedig elérhetõségük szerint: tehát a lényegeseket és a jól ismert könyvtárban levõket elõre, a nehezen elérhetõket pedig hátra. ü EL KELL MENNIE A KIVÁLASZTOTT KÖNYVTÁRBA. Szerencsés esetben ez ugyanaz, amelyben Ön eddig dolgozott. Ha nem az, iratkozzon be, és ISMERKEDJEN MEG KATALÓGUSRENDSZERÉVEL.

HASZNÁLATI

SZABÁLYZATÁVAL

ÉS

ü Raktári számuk alapján kikéri a könyveket, folyóiratokat OLVASÓTERMI HASZNÁLATra. Tehát nem kölcsönzi ki õket egybõl, ill nem csináltat vaktában másolatokat az ígéretesnek tûnõ tételekrõl. Elõször VÁLOGAT: csak átnézi õket, vajon tartalmuk valóban megfelel-e a várakozásoknak. ü Ezután a válogatás után – idejétõl és lehetõségeitõl függõen – vagy az olvasóteremben folytatja munkáját, vagy pedig KIKÖLCSÖNZI azokat A MÛVEKET, amelyekben sok információra számít. Ha csak RÖVID RÉSZLETEK tûnnek értékesnek, nem érdemes hazavinni a könyvet, ELÉG KIJEGYZETELNI vagy esetleg KIMÁSOLTATNI a lényeges oldalakat, ill. adatokat. Ugyanez a helyzet a folyóiratcikkekkel: ezeket rendszerint amúgy sem adják kölcsön. A szükséges cikkekrõl – csakis elõzetes átnézés után – készíttessen másolatot. Ha ebben a könyvtárban végzett, folytassa a munkát ott, ahol a megtalálható dokumentumok a fontosságukat tekintve a következõ helyen állnak. MI A TEENDÕ, ha olyan dokumentumra bukkan, amirõl ígéretes információhoz jutott, de NEM TALÁLJA egy elérhetõ könyvtár katalógusában sem?

q

Ebben az esetben használja a KÖNYVTÁRKÖZI KÖLCSÖNZÉSt: a könyvtár, amelynek Ön beiratkozott olvasója, valamely partnerkönyvtárától kikölcsönzi az Ön számára a mûvet, illetve szüksége szerint másolatot készít. Ezért rendszerint térítést kell fizetnie. 92


q

Ha online vagy CD-ROM adatbázisban talált ilyen adatot, és az elérhetõ könyvtárak egyikében sem találja az eredeti dokumentumot, akkor forduljon az ADATBÁZIS SZOLGÁLTATÓJÁhoz, aki megfelelõ térítés ellenében megküldi Önnek a kívánt anyagot.

q

Az interneten talált információk egy része letölthetõ, más része pedig az ANYAG TULAJDONOSÁtól megrendelhetõ. A díjtételek változók.

6.2. Olvasás, jegyzetelés, szemlekészítés Kérdezheti, hogy miért kell beszélnünk itt az olvasásról, hiszen olvasni mindenki megtanul elõbb-utóbb, de felnõtt korára mindenképpen. Bízunk benne, hogy kétkedése ellenére talál majd némi újdonságot ebben a fejezetben is.

Az olvasás – szakkönyv esetén legalábbis - nem azzal kezdõdik, hogy kinyitjuk a könyvet és rögtön belekezdünk az aktuális fejezetbe. Feltételezzük, hogy Ön is elõször kézbeveszi a könyvet, és megismerkedik vele:

q

Áttanulmányozza a TARTALOMJEGYZÉKÉT, a fejezetcímekbõl újabb öteteket kaphat.

q

Megnézi, van-e TÁRGYMUTATÓ vagy egyéb mutató a könyvben.

q

Fontos szempont, hogy a könyv tartalmaz-e BIBLIOGRÁFIÁT akár a kötet, akár a fejezetek végén: említettük, hogy a könyvek végén levõ bibliográfia egyfajta szakbibliográfia, ami a további kutatások alapja lehet.

q

Áttekinti az ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATRENDSZERÉT.

q

A szerzõ neve és munkahelye, a kiadó tekintélye alapján próbál következtetni a dokumentum tartalmának MINÕSÉGÉRE.

q

Ne feledje: amikor elkezd olvasni, nem kell egyszerre mindent szóról szóra elovasni. Elõször csak tekintse át, pásztázza a szöveget, és csak azokat a részeket tanulmányozza tüzetesen, amelyek a témájához kapcsolódnak.

Lehet, hogy valóban ezt szokta csinálni eddig is, de ha nem, ideje elkezdeni. Az 1. és az 5. fejezetben már ejtettünk szót az olvasás közbeni JEGYZETELÉSRÕL. Tudja tehát, hogy a kutatócédulát kell készítenie, és egy esetleg nagyobb lappal kiegészítve arra célszerû jegyeznie olvasás közben támadt gondolatait, megjegyzéseit, a témával kapcsolatosan felmerült és majd késõbb megválaszolandó kérdéseit. Erre kell KIMÁSOLNIA AZ IDÉZETEKET, ÖSSZEFOGLALNI A SZERZÕ EREDETI GONDOLATAIT, amelyeket eddig Ön nem ismert, de késõbb fel akar használni. 93


Még gyakorlott kutatók is megfeledkeznek idõnként arról, hogy TILOS A PLÁGIUM, tehát a gondolatok eltulajdonítása. A gyanú elkerülése érdekében már az olvasáskor fel kell jegyezni a talált gondolat, szófordulat helyét, oldalszámát. Igy a dolgozatban, tanulmányban már HIVATKOZNI tud rá. A gondosság hasznos lehet akkor is, ha éppen nem közlésre szánja a kutatott anyagot: elõfordulhat, hogy az egyszer már MEGTALÁLT ADATOK KIEGÉSZÍTÉSÉre van szükség. Ha a jegyzetcéduláin pontosan feltünteti az eredeti adat forrását, akkor könnyen megtalálhatja a kiegészítést is. Jegyzetlapjait úgy szerkessze meg, hogy azokra AZ EGYES ADATCSOPORTOKAT KÖVETKEZETESEN UGYANARRA A HELYRE ÍRJA, ílymódon javíthatja az áttekinthetõséget. Ugyanis ha elég szorgos volt, és sok anyagot gyûjtött, akkor valószínûleg a jegyzeteit is válogatnia kell. Támaszt jelenthet az is, ha KÜLÖNBÖZÕ SZÍNEKet használ pl. a fontosság vagy az idézetek jelölésére. A tanulmány elkészítésében tehát jelentõs támasz lehet a cédulák megfelelõ külalakja. Most álljon meg egy pillanatra, és idézze fel, mit kell írni a jegyzetlapra! Ismételjük át: •

kulcsszó - amivel kapcsolatos a talált dokumentum

•

szerzõ(k)

•

cím

•

könyv esetén: megjelenés helye, kiadó neve, kiadás éve, a talált gondolat oldalszáma

•

folyóiratcikk esetén: a folyóirat címe, évfolyama, éve, száma, a cikk oldalszáma tól-ig, ha vannak ábrák, irodalomjegyzék tételszáma

•

forrás, ahol találta a tételt

•

lelõhely és raktári szám

•

tartalmi jegyzetek

Olvasmányjegyzetei alapján nekiláthat a témával kapcsolatban összegyûjtött szakirodalom rendszerezésének és áttekintésének. Ebbõl készül majd az Ön témájának a SZAKIRODALMI SZEMLÉJE (angolul: review) a kutatási stratégiájában meghatározott korlátokon (pl. idõ, nyelv) belül.

A SZAKIRODALMI SZEMLÉBEN A KUTATÁSAI SORÁN TALÁLT FORRÁSOKBAN A TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN MEGJELENT INFORMÁCIÓKAT ISMERTETI, AZ EGYMÁSTÓL ELTÉRÕ VÉLEMÉNYEKET EGYMÁSSAL ÜTKÖZTETI.

94


Így világossá válnak azok a problémák, megoldások, amelyek köré dolgozatát felépítheti. (A szakirodalmi szemle hasznos forrás az irodalomkutatási stratégián belül is: a témával kapcsolatos szemléket áttanulmányozva megtakaríthatja az eredeti mûvek elolvasását.)

6.3. Hivatkozás A szakirodalmi szemle nagyon kevés esetben tartalmazza összeállítójának eredeti ötleteit, hiszen nem is ez a célja. Annak érdekében, hogy az olvasónak is világos legyen, hogy melyik gondolat kitõl származik, a szemlében végig HIVATKOZNI KELL az eredeti mûvekre. Ugyanez vonatkozik a dolgozatokra is, amelyek már önálló gondolatokat is tartalmaznak, amelyek mások ötleteire épülnek. A HIVATKOZÁSNAK MINDIG PONTOSNAK KELL LENNIE, MIVEL EZ TESZI LEHETÕVÉ, HOGY A FELTÜNTETETT ADATOK ALAPJÁN BÁRKI MEG TUDJA TALÁLNI AZ EREDETI DOKUMENTUMOT, ÉS RÉSZLETESEN MEGISMERKEDHESSEN A TARTALMÁVAL.

Tanulmányai vagy munkája során biztosan találkozott már a hivatkozások különféle módjaival. Lehet, hogy úgy is járt már, hogy egy mû hivatkozásjegyzékében ban talált egy ígéretes dokumentumot, azután a pontatlan adatkozlés miatt nem tudta megszerezni azt.

Ezért célszerû, ha betartja a hivatkozással kapcsolatos alapvetõ szabályokat:

q

Számozással egyértelmûen jelezni kell az eredeti gondolat és az eredeti mû kapcsolódását.

q

Formailag a hivatkozás elhelyezkedhet a lap alján, de hivatkozásjegyzékként csatlakozhat a fejezet vagy a teljes mû végéhez.

q

Ha ugyanarra a mûre többször hivatkozunk, akkor a teljes bibliográfiai leírást csak az elsõ alkalommal kell megadni, a többi esetben így jelöljük a hivakozást: i.m. 5, 25.p. (az 5. sorszámú idézett mû 25. oldal.)

q

A dolgozat végén külön kell feltüntetni a hivatkozott dokumentumokat, ezek a JEGYZETEK vagy HIVATKOZÁSOK. Ezeknél oldalszámok is szerepelnek.

q

Az ezt követõ FELHASZNÁLT IRODALOM csak a felhasznált mûvek bibliográfiai adatait tartalmazza, s egyfajta irodalomajánlásnak is felfogható. 95


PÉLDÁink a leggyakoribb hivatkozási módokat mutatják be. Célszerû, ha a tanulmányai vagy munkája során használt szakkönyvekben, szakfolyóiratokban megnézi, hogy a szerzõk milyen módon hivatkoztak az általuk felhasznált mûvekre.

A példában idézett gondolat az Access for Windows c. könyv (amelyet 1997ben Budapesten a Panem kiadó jelentetett meg) 79. oldalán található. Az alábbiakban az erre való hivatkozás különféle formáit láthatja:

Lábjegyzetben Az Access a felsõ mezõben végzi el az információ keresését. 1 ------------------------------------------1

Neibauer, A.: Access for Windows. Bp: Panem-McGraw-Hill, 1997. 79.p.

Zárójeles sorszámmal (a sorszÆm a dolgozat vØgØn levı jegyzetek tØtelszÆmÆra utal) Az Access a felsõ mezõben végzi el az információ keresését. (1) ------------------------------------------Jegyzetek 1. Neibauer, A.: Access for Windows. Bp: Panem-McGraw-Hill, 1997. 79.p. 2. Péteri K. ……..

Zárójeles, szerzõvel és évvel (a szerzı Øs az Øv megismØtlıdik a jegyzetekben, a hivatkozott tØtelek a szerzık betßrendjØben vannak.) Az Access a felsõ mezõben végzi el az információ keresését. (Neibauer, 1997. 79.p.) ------------------------------------------Jegyzetek Neibauer, A. (1997): Access for Windows. Bp: Panem-McGraw-Hill Péteri K. (1999.) ……..

96


A HIVATKOZÁS ADATCSOPORTJÁNAK TARTALMA dokumentumonként változó lehet, de minden esetben tartalmaznia kell a szerzõ nevét, a mû címét, megjelenési adatait. A PONTOS OLDALSZÁMot csak szó szerinti vagy gondolat szerinti idézet esetén kell megadni. Ha a mû általános megállapításairól van szó, a pontos oldalszám megadása nem fontos, elég a tól-ig jelzése. A hivatkozás módját az MSZ ISO 690 sz. szabvány szabályozza. Ennek megfelelõen a tananyagban tárgyalt dokumentumfajtákra a következõképpen kell hivatkozni: KÖNYV SZERZÕ(k): Cím. Kiadás helye : Kiadó, Év. (Sorozat) McKenna, E. - Beech, N.: Emberi erõforrás menedzsment. Bp. : Panem, 1998. (Egyszerûbben) KÖNYVRÉSZLET SZERZÕ(k): Cím. Kiadás helye : Kiadó, Év. Fejezet. oldaltól-ig Andorka R.: A társadalmi szerkezet kategóriáinak elméleti alapjai. In: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába. Bp. : Osiris, 1997. p. 158-160. FOLYÓIRATCIKK SZERZÕ(K): Cikk címe. In: Folyóirat címe, év, évfolyam, füzetszám, oldal tólig. Székely Gy.: Közoktatási reformok és tankönyvek Romániában. In: Könyv és nevelés, 1999. 1.sz. p. 60-67. SZABADALMI LEÍRÁS A szabadalom bejelentõje: Találmány címe. Feltalálók: dokumentum fajtája. Ország. Szabadami dok. száma.

szabadalmi

Németország. DEP40100248-19900406. sz. szabadalom. Csigaprés./Alois Pöttinger Maschinenfabrik GmbH. 210782. sz. magyar szabadalom. SZABVÁNY Szabvány száma. Szabvány címe. Származási oszág Az adatfeldolgozás fogalmai. Alapfogalmak. MSZ 7788/1-79. Magyar szabvány A HIVATKOZÁSJEGYZÉK SZERKEZETE általában kétféle: q

a hivatkozások elõfordulásának sorrendje 1

Neibauer, A.: Access for Windows. Bp: Panem-McGraw-Hill, 1997. 79.p. 97


2

MSZ 7788/4-79. Az adatfeldolgozás fogalmai. Adatszervezés. Magyar szabvány q

az elsõ adatelem (pl. szerzõ) betûrendje. MSZ 7788/4-79. Az adatfeldolgozás fogalmai. Adatszervezés. Magyar szabvány Neibauer, A. (1997): Access for Windows. Bp: Panem-McGraw-Hill

Ha a hivatkozások jegyzéke egy szerzõ több olyan mûvének hivatkozását tartalmazza, amely egyazon évben jelent meg, akkor ezt a jegyzékben egyértelmûen (pl. a,b, c betûkkel) külön jelezni kell. Bármelyik megoldást választja, döntését következetesen kell végigvinnie.

6.4. Bibliográfia készítése A hivatkozásjegyzék csak azokat a tételeket tartalmazza, amelyekbõl származó gondolatok vagy szövegek a dolgozatban elõfordulnak. Irodalomkutatása során azonban talált és elolvasott számos olyan dokumentumot, amelyet nem használt fel tudatosan. Áttanulmányozásuk után azonban a bennük rejlõ ismeretek egyrészt immár az Ön tudatában is rögzültek, tehát közvetve hasznosítani tudja õket, másrészt pedig - mivel a témához kapcsolódnak - azokat esetleg más is tudja hasznosítani. Ezért ezeket az adatokat sem szabad veszni hagyni, hanem irodalomjegyzékben, bibliográfiában célszerû összefoglalni õket. Emlékezzen, hogy A BIBLIOGRÁFIA DOKUMENTUMOK LEÍRÁSÁNAK RENDSZERBE FOGLALT JEGYZÉKE. Ez a rendszer azonban most Öntõl függ. A bibliográfia egységei a tételek. Ezeket rakhatja q

a szerzõk betûrendjébe, ha a témával foglalkozó szerzõkre összpontosít,

q

a megjelenés éve szerinti sorrendbe, ha a frissesség és a téma alakulása számít,

q

téma szerinti csoportokba, ha ez látszik hasznosabbnak.

Bármelyik megoldást választja, jól dönt, mert a lényeg az, hogy egy kiválasztott rendszerhez következetesen kell tartania magát. 12. FELADAT Most pedig állítson össze egy legfeljebb 10 tételes bibliográfiát a tanfolyam során gyûjtött cédulaanyag alapján. Röviden indokolja meg a rendszerezést. A bibliográfiát tegye a dossziéjába. Ha bizonytalan, nézzen meg egy-két újabban megjelent könyvben felhasznált irodalom jegyzékét. Példát a jegyzet végén is találhat: a TOVÁBBI OLVASNIVALÓK, illetve a FORRÁSOK is bibliográfia. 98


Ha a tanulás során voltak problémái, azokat ide írja, s tutora segítségével keressen rájuk választ: ………………………………………………………………….. ………………………………………………………………….. ………………………………………………………………….. ………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………..

GRATULÁLUNK, ÖN BEFEJEZTE A 6. FEJEZETET, S EZZEL HOLMIT-HOGYAN TANFOLYAMOT.

Emlékeztetem, mi mindent gyûjtött össze az elmúlt idõszakban: •

könyvtári beiratkozásának adatai

•

témájának meghatározása

•

keresési stratégiája

•

tárgyszavai

•

ETO-számai

•

témájával kapcsolatos szakirodalom cédulái (bibliográfiai adatokkal, lelõhelyekkel) •

a könyvtár szabadpolcáról 99


•

katalógusaiból

•

az internetrõl

•

esetleg adatbázisból

•

Cédulái alapján bibliográfiát állított össze.

•

A fentieket áttekintve emlékezzék vissza, mit miért csinált, és próbálja ezeket szavakba foglalni.

•

E fejezet után talál egy tesztet, töltse ki., majd hasonlítsa össze a jegyzet végén levõ megoldással. Ha talál hibákat, illetve önmaga is úgy érzi, hogy vannak még hiányosságok a tudásában, akkor lapozzon vissza a megfelelõ jegyzetrészhez, és tanulja át újra. Azt is javaslom, hogy problémájáról beszélgessen az Ön tanulását végig követõ segítõjével

Remélem, a tanulás közben rájött az önálló információszerzés ízére, és önbizalommal használja ezután a könyvtárak és az internet eszköteit. További munkáihoz sok szerencsét és sikert kívánok!

100


ZÁRÓTESZT 1. ˝rja helyes sorrendbe az alÆbbi szavak betßjelØt: ... a) virág - rózsa

b) II. világháború

c) almavirág

d) növénytan

e) zabszalma

2. Soroljon fel 3 olyan eszkzt, amelyek segtsØgØvel adott tØmÆval kapcsolatos folyiratcikkeket talÆlhat a)………………………………..

b)…………………………………..

c) ……………………………..

3. Melyik a kakukktojÆs? . a) tárgyszó

b) ETO-jelzet

c) deszkriptor

d) rendszó

4. EgØsztse ki a mondatot: Az HUNOPAC segítségével ………………………………………………………………… kutathatok. 5. VÆlassza ki a megfelelı feleletet a kØrdØsre! Mi a különbség a (a) témabibliográfia és a (b) hivatkozásjegyzék között? a) Semmi b) (a) adott témával kapcsolatos szakirodalmat sorol fel rendszerezett formában, (b) azokat a mûveket sorolja fel, amelyekre egy mûben hivatkozott a szerzõ c) (a) egy téma bibliográfiája, (b) hivatkozások jegyzéke 6.) IrodalomkutatÆs sorÆn egy knyvben Ørdekes rØszletre bukkan, ameyt idØzni kvÆn. Sorolja fel, mit r a jegyzetlapra! …………………………………………………………………………………..……………… …………………………………………………………………………………..……………….. …………………………………………………………………………………..……………….. 7. Alkosson pÆrokat, Øs rja ide a betß-szÆm kombinÆcit! ………………………………………………………………………………….. 1. folyóiratcikk keresése számítógéppel

a) dokumentum

2. adott személy adatainak keresése

b) eredeti dokumentum megszerzése

3. könyvtárközi kölcsönzés

c) OSZK szolgáltatásai

4. információforrás

d) életrajzi lexikon

5. lelõhely keresése

e) CD-ROM v. online adatbázis

8. Egy dolgozat hivatkozÆsjegyzØkØnek egyik tØtelØt lÆtja. Milyen hibÆkat kvetett el a szerzı? Nemes Ferenc: Az értékelésrõl. Iskolakultúra. 6. 1. 1996. 81-84. …………………………………………………………………………………..……………… …………………………………………………………………………………..……………..

101


MEGOLDÁSOK 1. Térbeli felületek egyszerû mértani alakzatok formájában hozhatók létre. (Pintér Miklós: Új Auto-CAD tankönyv, 2. Bp. : Computer books, 19998. 52. old.) Indoklás: •

szakinformációt tartalmaz és

•

pontosan megadja azt is, hogy honnan származik, tehát a forrást

2. Mikor melyik dokumentumfajtÆra lenne szksØge Øs miØrt? 1.

A szakmájával kapcsolatos újdonságokra kíváncsi

A témával kapcsolatos folyóiratcikkeket és konferenciaelõadásokat keresek. 2.

A Ford egyik angliai gyárába készül tanulmányútra.

Megnézem, hogy a vállalatomnál volt-e már valaki ezekben a gyárakban, és mit tartalmaz az útijelentésük. 3.

Klimatizálni akarják az irodaépületet és berendezést kell választania.

Megnézem a Sárga lapok-ban, kik foglalkoznak légkondicionáló berendezések gyártásával, majd prospektusokat kérek tõlük. 4.

Meg szeretné tudni, mikor született Kodály Zoltán.

Életrajzi lexikon használok. 5.

Nem emlékszik, hogy milyen a M8-as hatlapú csavar laptávolsága.

Megnézem a vonatkozó szabványt 6.

Feltalálta az örökmozgót.

Megnézem, hogy mások benyújtottak-e már örökmozgóval kapcsolatos szabadalmat. 7. Kutatásokat folytat a marketing pszichológiai hatásmechanizmusával kapcsolatban. Disszertációkat keresek a témával kapcsolatban, mert a szerzõik biztosan sok szakirodalmat kerestek és találtak, s ezeket át is tekintették. 8.

Meg kell ismerkednie a neveléstan alapjaival.

Neveléstani, pedagógiai tankönyvet keresek.

102


3. Mi a különbség a CD és a CD-ROM között? A CD csak hangzó dokumentumokat (zene, szöveg) rögzít. A CD-ROM hangzó, képszerû és írott dokumentumok rögzítésére egyaránt alkalmas.

4. A betûrendezési feladat megoldása A 20. század nagy tudósa A ã (gamma)-globulin szerkezete Csónakkal az Amazonason CZÖVEK Ernõ Katona József Katona és civil a pályán A kazán fûtõje Kazánfûtõ és csõszerelõ zsebkönyv A kincses sziget Máris szomszéd kalandjai SZABÓ Imre ZÁRÓTESZT 1. ˝rja helyes sorrendbe az alÆbbi szavak betßjelØt:b-c-d-a-e. 2. Soroljon fel 3 olyan eszkzt, amelyek segtsØgØvel adott tØmÆval kapcsolatos folyiratcikkeket talÆlhat a) referáló folyóirat

b) online adatbázisok

c) repertórium

3. Melyik a kakukktojÆs?d) rendszó 4. EgØsztse ki a mondatot: Az HUNOPAC segítségével katalógusaiban kutathatok.

magyarországi

könyvtárak

elektronikus

5. VÆlassza ki a megfelelı feleletet a kØrdØsre! Mi a különbség a (a) témabibliográfia és a (b) hivatkozásjegyzék között? e) (a) adott témával kapcsolatos szakirodalmat sorol fel rendszerezett formában, (b) azokat a mûveket sorolja fel, amelyekre egy mûben hivatkozott a szerzõ 6. IrodalomkutatÆs sorÆn egy knyvben Ørdekes rØszletre bukkan, ameyt idØzni kvÆn. Sorolja fel, mit r a jegyzetlapra!

103


szerzõ, cím, megjelenés helye, kiadó, év, a részlet oldalszáma tól-ig, a könyv lelõhelye, raktári száma, jegyzetek, tárgyszó 7. Alkosson pÆrokat, Øs rja ide a betß-szÆm kombinÆcit! 1-e, 2-d, 3-b, 4-a, 5c 8. Egy dolgozat hivatkozÆsjegyzØkØnek egyik tØtelØt lÆtja. Milyen hibÆkat kvetett el a szerzı? Nemes Ferenc: Az értékelésrõl. Iskolakultúra. 6. 1. 1996. 81-84. 1. nem tudni, hogy az Iskolakultúra milyen dokumentum, 2. ha folyóirat, nincs jelölve, melyik az évfolyam, melyik a füzetszám, 3. ha valaminek (könyv, folyóirat) a részletére hivatkozunk, eléje In:-t kell írni)

104


TOVÁBBI OLVASNIVALÓK A KUTATÁSSAL KAPCSOLATBAN

Csermely Péter –Gergely Pál – Koltay Tibor – Tóth János: Kutatás és közlés a természettudományokban. Bp. : Osiris, 1999. p.119-163. Deese, J. - Deese, E.K.: Hogyan tanuljunk? Bp. : Panem, 1994. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot. Bp. : Kairosz, 1996. Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Bp. : Keraban, 1993. p. 35-86. Homor Tivadar - Mészáros Antal: Az információ és az ember. 2. kiad. Szeged : Mozaik, 1999. Könyves-Tóth Lilla - Katsányi Sándor: Információ-könyv-könyvtár. Bp. : Typotex, 1998. Szabó Katalin: Kommunikáció felsõfokon. Bp. : Kossuth K. 1997. p. 47-117.

105


FORRÁSOK 1. Baitner Károly: Hogyan írjunk tudományos közleményeket? Bp. : TAKEFT, 1982. 2. Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába : módszertani segédanyag óraleírásokkal. Bp. : FPI, 2001. 3. Csermely Péter –Gergely Pál – Koltay Tibor – Tóth János: Kutatás és közlés a természettudományokban. Bp. : Osiris, 1999. 4. Deese, J. - Deese, E.K.: Hogyan tanuljunk? Bp. : Panem, 1994. 5. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot. Bp. : Kairosz, 1996. 6. Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Bp. : Keraban, 1993. 7. Frank Róza: Irodalomkutatási segédlet gépészmérnökhallgatók számára, Bp. : Tankvk. 1983. 8. Frey Tamásné - Gerlei Ferenc: Közlekedési irodalomkutatás. Bp. : Tankvk., 1971. 9. Lamers, H.A.J.M. - Arnold, C.A.: Report writing for science, technology and management. Wageningen : Agricultural University, 1990. 10. Pálvölgyi Mihály: Információfeldolgozás, információkeresõ nyelvek. Szombathely : BDTF, 1998. 11. Rétfalvi Gábor: Információforrások. Szombathely : BDTF, 1998. 12. Szabó Katalin: Kommunikáció felsõfokon. Bp. : Kossuth, 1997. 13. Tóth Gyula (összeáll.): Kutatásmódszertan : bevezetés a fõiskolai könyvtár szakos tanulmányokba. Szombathely : BDTF KIT, 1999.

106

6. A TALÁLATOK FELDOLGOZÁSA

Recommend Documents