6. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

SZANKI PROJEKTCSOPORT

6. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE 6.1. RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS A kiválasztott változatban a műszaki megoldás minden esetben a települések saját vízbázisára alapozott un. önálló megoldás, amelyben a helyben, kutakkal felszínre hozott rétegvizet, nyersvizet hozzuk előírás szerinti állapotba. A kiválasztott változatot felépítő műszaki megoldások tehát: – Szatymaz vízellátó rendszerének önálló fejlesztése – Baks vízellátó rendszerének önálló fejlesztése, – Balástya vízellátó rendszerének önálló fejlesztése, – Dóc vízellátó rendszerének önálló fejlesztése, – Ópusztaszer vízellátó rendszerének önálló fejlesztése, – Pusztaszer vízellátó rendszerének önálló fejlesztése. – Csólyospálos vízellátó rendszerének önálló fejlesztése – Balotaszállás vízellátó rendszerének önálló fejlesztése – Kömpöc vízellátó rendszerének önálló fejlesztése – Zsana vízellátó rendszerének önálló fejlesztése – Szank vízellátórendszerének önálló fejlesztése 6.1.1.

Műszaki leírás

6.1.1.1 Szatymaz vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A település lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 4 195 fő volt, mely 2008. évre 4 551 főre nőtt a KSH adatai alapján. Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) 4 767 főben prognosztizálta. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség kismértékű növekedésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 155,18 Intézményi vízfogyasztás: 6,00 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 20,00

3

em /év 3 em /év 3 em /év

A fentieknek megfelelően a vízellátó rendszer egészének kapacitása a várható demográfiai, és vízfogyasztási tendenciákat, és az önkormányzatoknak a távlati lakosságszámra vonatkozó előrejelzéseit 3 is figyelembe véve (az üzemeltetői egyeztetésekkel is összhangban) 1 289 m /napban került meghatározásra.

000281 263



A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 165. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Szatymaz Jelölés

Mértékegység

Qdátl

[m /nap]

Jelenlegi napi csúcsvízigény

Qdmax.

[m /nap]

Tervezett napi csúcsvízigény

Qdmax.

Számított óracsúcs

Qhmax.

Technológia kapacitása

Qtech.

[m /h]

Tervezési adatok Jelenlegi átlagos napi vízigény

Kapacitás

3

579

3

1 400

[m /nap]

3

1 289

[m /h]

3

130

3

80

A rendelkezésre álló, és tervezett tárolók, ill. puffer – kapacitások, valamint a helyi vízfogyasztási 3 sajátosságok figyelembe vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 80 m /h, ami a legnagyobb napi csúcs - vízigények kielégítését a technológia mintegy ~16 órás maximális csúcsüzemidejével teszi lehetővé. Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A víztermelésben résztvevő 3 db kút közül jelenleg 2 üzemel, egy pedig tartalék. A kutak műszaki állapota, üzemeltetői adatszolgáltatás alapján megfelelőnek tekinthető, kapacitásuk alapján képesek kielégíteni a jelenlegi és várható vízigényeket. A határértéket meghaladó ammónium-tartalom, valamint vas és mangán koncentráció a felhasználás előtt kitermelt víz kezelését teszi szükségessé. Mindezekre való tekintettel egy új, vas, mangán, ammónium-mentesítő technológia kiépítése került előirányzásra. Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk. 1. Vas, mangán, ammónium –mentesítési eljárás, törésponti klórozással, oxidációval, szűréssel, valamint adszorpció aktív szenes szűrővel 2. Vas, mangán, ammónium –mentesítési eljárás, oxidációval, szűréssel, ioncserével A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) Vas, mangán, ammónium -mentesítési eljárás, törésponti klórozással, oxidációval, szűréssel, valamint abszorbció aktív szenes szűrővel A vas, mangán és ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, amely a nyersvíz mintegy 45 perces betárolását biztosítja. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a vas- és mangántalanító szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe a vas és mangán oxidációjához klórgázt, valamint káliumpermanganát oldatot vezetünk. Az oxidációs folyamat lejátszódásához szükséges tartózkodási időt (t= 14 min.) úgynevezett koaguláló terek kialakításával biztosítjuk.

000282 264



Az adagolás mennyiségarányosan történik. Az oxidált vas- és mangánvegyületek csapadékot képeznek. A vas- és mangántalanítással egyidejűleg, biztosítjuk a nyersvízben lévő ammónium törésponti klórozással történő eltávolítását is. A folyamathoz szükséges klórmennységet egy klórgáz adagoló, statikus bekeverés mellett biztosítja, a behatási időről pedig a koagulációs tartályok, valamint a szűrőtartályok együttesen mintegy 49 perc időtartammal gondoskodnak. Ezt követően kerül a kezelendő víz a nyomás alatti homokszűrő műtárgyakra. A rávezetésnél a nyersvízbe a vas és mangán oxidációjához klórgázt,/káliumpermanganát oldatot vezetünk. A szűrhető csapadékot alkotó vas és mangán vegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő - megközelítőleg v =5 m/h sebességű- szűrés segíti. A szűrőkről távozó víz gyakorlatilag vas, mangán és ammónium-mentesen egy patronos mikroszűrőegységen keresztül a következő - GAC töltetű - szűrőkön áramlik keresztül. Ezek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják a települési elosztó hálózatba. Mind a vas- és mangántalanítást biztosító szűrő, mind a GAC töltetű szűrők visszamosatása és öblítése alap esetben tisztított vízzel történik, de lehetőség van a műveletek nyersvízzel történő elvégzésére is egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a vas- és mangántalanítást biztosító gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválására van szükség. A kimerülés időtartamát a jelen lévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció s a szűrés hatékonysága, de az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=~5 m/h a kimerülés becsült időtartama megközelítőleg 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, az egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-töltetet 2 évente cseréljük a szűrőkben. 3

A rendelkezésre álló három meglévő kútból a nyersvíz a meglévő 2 db, egyenként 50 m -es nyersvíz medencébe jut. A meglévő nyersvízmedencéből a nyersvíz a tervezett gépházban elhelyezett új technológiai 3 átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q=80 m /h; H= 30 m) segítségével koaguláló tereken, valamint statikus keverőn keresztül a tervezett vas, mangán, ammóniummentesítő tisztítás technológiára vezetjük. A rávezetésnél a vas, mangán, valamint ammónium eltávolítása érdekében segédanyag adagolás is történik, A tervezett tisztítástechnológiát követően a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően – a 3 tervezett 200 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a tervezett gépházban elhelyezett új, frekvenciaváltóval felszerelt hálózati szivattyúk (2+1 db szivattyú, szivattyúnként Q 3 3 = 65 m /h; H = 50 m) juttatják az ivóvizet a meglévő 200 m tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba. A szűrők öblítését követően a zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, melynek 3 75 m hasznos térfogata, a szűrökről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését biztosítja. Innen a dekantált vizet a vízműtelep mellett húzódó befogadó árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethetjük a technológiai sor elejére (ebben az esetben a dekantáló-ülepítő medencék lefedését biztosítani kell). A tervezett műszaki létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson.

000283 265



A tervezett vízkezelő létesítmények a legkorszerűbb irányítástechnikai berendezéssel kerültek ellátásra. A hálózati szivattyúzás szabályzása a vízigényekhez való rugalmasság, valamint a költséghatékony üzemeltetés figyelembevétele miatt frekvenciaváltós szabályzással kerülnek telepítésre. Technológiai főfolyamat: Kutak → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → vegyszer adagolás → vas,- mangán,- ammóniummentesítés → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → Hidroglóbusz, elosztóhálózat

Szűrőöblítési folyamat: Víztároló medence → nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence→ befogadó árok Építmények, berendezések: Meglévő -

Kutak: 3 db kút 3 Víztároló medence 2x50 m Hálózat 3 Víztorony: 1 db 200 m

Tervezett -

Vízkormányzó akna 2 180 m -es gépház építés Gáztalanítás 3 Nyersvíztároló medence felújítás: 2x50 m 3 Szürtvíztároló medence: 200 m Oxidálószer adagolás, fertőtlenítés: tervezett gépházban elhelyezve 3 Technológiai nyomásfokozás. 1+1 db Q= 80 m /h, H=30 m: tervezett gépházban Segédanyag adagolás Statikus keverő: tervezett gépházban elhelyezve 3 Vas, mangán, ammónium-mentesítő tisztítás technológia (Q= 80 m /h) tervezett gépházban elhelyezve 3 Hálózati szivattyúzás: 2+1 db Q= 65 m /h, H=35 m: meglévő gépházban elhelyezve 3 Dekantáló, iszapsűrítő medence építése V= 75 m Útépítés: 100 fm 2 Burkolatok készítése: 150 m

Vas, mangán, ammónium -mentesítési eljárás, oxidációval, szűréssel, ioncserével A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, amely a nyersvíz mintegy 45 perces betárolását biztosítja. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a vas- és mangántalanító szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe a vas és mangán oxidációjához káliumpermanganát oldatot vezetünk. Az oxidációs folyamat lejátszódásához szükséges tartózkodási időt (t= 14 min.) úgynevezett koaguláló terek kialakításával biztosítjuk. Az adagolás mennyiségarányosan történik. Az oxidált vas- és mangánvegyületek csapadékot képeznek. Ezt követően kerül a kezelendő víz a nyomás alatti homokszűrő műtárgyakra. A szűrhető csapadékot alkotó vas és mangán vegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő - megközelítőleg v =5 m/h sebességű- szűrés segíti. A

000284 266



szűrőkről távozó víz gyakorlatilag vas és mangán-mentesen egy patronos mikroszűrőegységen keresztül ion-cserélő oszlopokra kerül rávezetésre, melyek az ammónium - mentesítést biztosítják. Az alkalmazott gyanták ion-szelektivitása egyes komponensek vonatkozásában nem, - vagy csak nehezen biztosítható. A megfelelő vízminőség minél nagyobb biztonsággal történő szolgáltatása érdekében az ioncserélő oszlopokról levezett vízbe kalcium-és magnézium-sók adagolását irányoztuk elő. A folyamat során az eltávolított kationok utólagos visszapótlására lehet szükség. A kezelt víz- klórgáz adagolás után - egy térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják a települési elosztó hálózatba. A szűrők visszamosatása és öblítése alap esetben tisztított vízzel történik, de lehetőség van a műveletek nyersvízzel történő elvégzésére is egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a vas- és mangántalanítást biztosító gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. Az ioncserélő oszlop meghatározott terhelés után kimerül, ezért regenerálása szükséges. 3

A rendelkezésre álló három meglévő kútból a nyersvíz meglévő, egyenként 50 m -es nyersvíz medencébe jut. A meglévő nyersvízmedencéből a nyersvíz a tervezett gépházban elhelyezett új technológiai 3 átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q=80 m /h; H= 30 m) segítségével koaguláló tereken, valamint statikus keverőn keresztül a tervezett vas, mangán, ammóniummentesítő tisztítás technológiára vezetjük. A rávezetésnél a vas, valamint mangán, eltávolítása - ill. az ioncserét követően, a megfelelő minőségű víz biztonságos szolgáltatása érdekében segédanyag adagolás történik, 3

A tervezett tisztítástechnológiát követően a kezelt víz a tervezett 200 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a tervezett gépházban elhelyezett új, frekvenciaváltóval felszerelt 3 hálózati szivattyúk (2+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 65 m /h; H = 50 m) juttatják az ivóvizet a 3 meglévő 200 m tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba. A szűrők öblítését követően a zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, melynek 3 75 m hasznos térfogata, a szűrökről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését biztosítja. Innen a dekantált vizet a vízműtelep mellett húzódó befogadó árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethetjük a technológiai sor elejére (ebben az esetben a dekantáló-ülepítő medencék lefedését biztosítani kell). A tervezett műszaki létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson. A tervezett vízkezelő létesítmények a legkorszerűbb irányítástechnikai berendezéssel kerültek ellátásra. A hálózati szivattyúzás szabályzása a vízigényekhez való rugalmasság, valamint a költséghatékony üzemeltetés figyelembevétele miatt frekvenciaváltós szabályzással kerülnek telepítésre. Technológiai főfolyamat: Kutak → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → vegyszer adagolás → vas,- mangán,- ammóniummentesítés → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → Hidroglóbusz, elosztóhálózat

Szűrőöblítési folyamat: Víztároló medence → nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence→ befogadó árok

000285 267



Építmények, berendezések: Meglévő -

Kutak: 3 db kút 3 Víztároló medence 2x50 m Hálózat 3 Víztorony: 1 db 200 m

Tervezett -

Vízkormányzó akna 2 180 m -es gépház építés Gáztalanítás 3 Nyersvíztároló medence felújítás: 2x50 m 3 Szürtvíztároló medence: 200 m Oxidálószer adagolás, fertőtlenítés: tervezett gépházban elhelyezve 3 Technológiai nyomásfokozás. 1+1 db Q= 80 m /h, H=30 m: tervezett gépházban Statikus keverő: tervezett gépházban elhelyezve 3 Vas, mangán, ammónium-mentesítő tisztítás technológia (Q= 80 m /h) tervezett gépházban elhelyezve 3 Hálózati szivattyúzás: 2+1 db Q= 65 m /h, H=35 m: meglévő gépházban elhelyezve 3 Dekantáló, iszapsűrítő medence építése V= 75 m Útépítés: 100 fm 2 Burkolatok készítése: 150 m

Puffer kapacitások figyelembevétele A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tárolókapacitások állnak rendelkezésre: 3

Az igények, ill. a fogyasztási csúcsok kielégítést a tervezett 200 m hasznos térfogatú tisztítottvíz 3 medence és a meglévő 200 m tárolókapacitású hidroglóbusz segíti. Így a rendelkezésre álló 3 pufferkapacitás 400 m Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Ezeknél a berendezéseknél 3 a tervezett napi csúcsvízigény 1/18-t vettük figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q=80 m /h. 3 A hálózati szivattyúk kapacitása üzembiztonsági szempontból Q=130 m /h-ra lett tervezve. A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező 3 óracsúcs (Qh = 130 m /h) kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitásokat, azon belül is a 3 3 meglévő V=100 m tárolótérfogatú hidroglóbuszt, a rendszer egyszeri, maximum 230 m /h elméleti vízigény kielégítésére is képes. Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése,) és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges mosató – aknák építése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése

000286 268



valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását tenné lehetővé. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztó - hálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra, (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.,) részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódtak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A mosató aknák elhelyezkedése / elhelyezése mellett figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire, (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük: 166. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Szatymaz Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) SorElhelyezkedés (utcák) db szám 1 Ady E u. - Május 1. u. 1

Szerelvények átmérő szerint 80

100

125

150

200

250

300

350

400

1

2

-

-

-

-

-

-

-

2

Móra F. u. -Juhász Gy. u.-átkötés

1

-

3

-

-

-

-

-

-

-

3

Dózsa Gy. u.-Kossuth L. u.

1

2

2

-

-

-

-

-

-

-

4

Árpád u.- Ady E. u.

1

-

2

-

2

-

-

-

-

-

5

Hámán K. u. –Béke u.

1

-

3

-

-

-

-

-

-

-

6

Jókai u. –Rákóczi u.

1

-

3

-

-

-

-

-

-

-

7

Rózsa u. – Kossuth u.

1

1

3

-

-

-

-

-

-

-

7

4

18

0

2

0

0

0

0

0

db

Átmérő

Mindösszesen

167. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Szatymaz Tolózárak beépítése földbe Sorszám

Elhelyezkedés (utcák)

db

Átmérő

Sorszám


1

Rákóczi-Vasút

2

100

7

Kossuth L.-Dózsa Gy.

1

150

2

József A.-Kossuth L.

2

100

8

Kossuth L.-Dózsa Gy.

3

100

3

Móra F.-Kossuth L.

1

100

9

Dankó P.-Juhász Gy

2

100

80 150

10

Széchenyi-Rózsa

2

100

11

Neszürjhegyi-Hunyadi

2

100

100

12

Neszürjhegyi-Kossuth L.

2

100

4

Móra F.-Kossuth L.

5

Ady E.-Dózsa Gy.

1 2

6

Ady E.-Dózsa Gy.

2

Összesen

Mindösszesen

1

80

18

100

0

125

3

150

0

200

0

250

0

300

0

350

0

400

22

000287 269



168. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tűzcsapok beépítése, Szatymaz Tűzcsapok beépítése SorElhelyezkedés (utcák) szám 1 Rákóczi-Vasút

db

Átmérő

1

100

Csatlakozó méret 100-100

2

József A.-Kossuth L.

1

100

100-100

3

1

80

80-100

4

Móra F.-Kossuth L. Széchenyi-Rózsa

1

100

100-100

5

Neszürjhegyi-Hunyadi

1

100

100-100

6

Neszürjhegyi-Kossuth L.

1

100

100-100

1

80

5

100

Összesen Mindösszesen

6

169. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Szatymaz Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Sorszám 1

Elhelyezkedés (utcák) Dózsa Gy. u. Kossuth és Ady között

Átmérő

Anyag

Hossz

150

507

80

KPE -

100

-

-

125

-

-

150

KPE -

507

200 250

-

-

300

-

-

400

-

Mindösszesen

-

-

507

Bekötések cseréje: 203 db ¾”-os fogyasztói bekötés cseréje

000288 270



6.1.1.2 Baks vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A település lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 2 349 fő volt, mely 2008. évre 2 141 főre csökkent a KSH adatai alapján. A Gazdasági Kutató Intézet (GKI) adatai alapján 2021-re a lélekszám mintegy 2 111 főben prognosztizálható. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség kismértékű csökkenésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 83,33 Intézményi vízfogyasztás: 2,20 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 2,00

3


A vízellátó rendszer egészének kapacitása a várható demográfiai és vízfogyasztási tendenciákat, és az önkormányzatnak a távlati lakosságszámra vonatkozó előrejelzéseit is figyelembe véve (az üzemeltetői 3 egyeztetésekkel is összhangban) 800 m /nap - ban került meghatározásra. A rendelkezésre álló, és tervezett tárolók, valamint a helyi vízfogyasztási sajátosságok figyelembe 3 vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 40 m /h, mellyel a legnagyobb napi csúcs vízigények kielégítése a technológia 20 órás csúcs-üzemidejével biztosítható. A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 170. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Baks Jelölés

Mértékegység

Qdátl

[m /nap]

Qdmax.

[m /nap]

Tervezett napi csúcs vízigény

Qdmax.


Qhmax.


Qtechn

[m /h]

Tervezési adatok Jelenlegi (2007.) átlagos napi vízigény Jelenlegi (2007.) napi csúcs vízigény

Kapacitás

3

333

3

830

[m /nap]

3

800

[m /h]

3

80

3

40

Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. Bakson az üzemszerűen kitermelhető vízmennyiség (a vízbázis üzemszerű kapacitásából 22 órával 3 számolva) több, mint 4,7-szerese a távlati csúcs-vízigénynek (800 m /nap), és egy kút esetleges, átmeneti kiesése sem okoz fennakadást a vízszolgáltatásban. Jelenleg a településen nem működik víztisztítási technológia, az előírt határértékeknek megfelelő minőségű víz a kitermelt víz kezelésével biztosítható. A beruházás részeként a magastároló vízterét és csővezetékét fel kell újítani.

000289 271



Tervezett technológiai folyamat A jelenleg hatályban lévő 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint Bakson a szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, vas és mangán tekintetében lépi túl az előírt határértékeket. A szolgáltatott víz mangántartalma az üzemeltetői adatszolgáltatás szerint időnként eléri a határértéket, a 65/2009 (III.31.) Kormányrendeletben jelenik meg először, mint határérték feletti paraméter. Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk: 3. „hagyományos” vas-, mangán- és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással, gázmentesítés 4. biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés az arzén, vas és mangán eltávolítására. A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) Hagyományos arzén-, vas- és mangánmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással Az arzén, vas, mangán és ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással, szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, ezt megelőzően a nyomócsőbe, mennyiségarányosan adagolt -törésponti klórozásnak megfelelő mennyiségű- klór hatására megtörténik az ammónium oxidációja, A reakciók a t > 30 min. tartózkodási időt biztosító medencében játszódnak le. Ez alatt az időtartam alatt a megfelelő mennyiségű klór hatására az ammónium oxidációja több lépésben megtörténik, és végtermékként nitrogéngáz keletkezik. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a multimédia töltetű szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe (az arzént) oxidáló vegyszert (káliumpermanganát) és vas(III)-klorid koagulálószert keverünk. Az adagolás mennyiségarányosan történik. Az oxidált vas- és mangánvegyületek csapadékot képeznek. Az oxidált arzén vegyületek a kialakuló nagyfelületű vashidroxid pelyheken adszorbeálódnak és így szűrhetővé vállnak. A szűrhető csapadékot alkotó, illetve szűrhető csapadékhoz kötődő arzén, vas és mangán vegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő -v =6-8 m/h sebességű- szűrés segíti. A szűrőkről gyakorlatilag határérték alatti ammónium-, arzén-, vas- és mangántartalmú víz távozik, a következő GAC töltetű szűrőegységre. Melynek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják az elosztó hálózatba, illetve a magastárolóba. Mind a kavics, mind a GAC szűrők visszamosatása és öblítése tisztított vízzel történik, egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a kavics gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválására van szükség. A kimerülés időtartamát a jelenlévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási

000290 272



melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció és a szűrés hatékonysága, illetve az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=6-8 m/h) a kimerülés becsült időtartama 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-t 2 évente cseréljük a szűrőkben. A kitermelt szenet, mint veszélyes hulladékot, veszélyes hulladéklerakóra szállítjuk és helyezzük el. 3

A meglévő kutak nyersvize gáztalanító berendezésen keresztül jut a tervezett 30 m tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe. A medence előtt történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben a vas és mangán oxidációja is megindul. A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő, átalakított, felújított és bővített gépházban 3 elhelyezett új technológiai átemelő szivattyúegység (∑Q= 40 m /h, H= 30 m) juttatja a technológiára.

A vízkezelés során az arzén, vas és mangán eltávolítás érdekében segédanyagok adagolása szükséges, azért, hogy a vas- és mangán kiszűrődhessen, valamint az arzén adszorbeálódhasson. A vas-, mangán- és arzén csapadékot a szűrőberendezés fogja fel. Az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrő került betervezésre. 3

A tisztítás-technológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 50 m kapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a gépházba elhelyezett új, frekvenciaváltóval 3 felszerelt hálózati szivattyúk (∑Q = 80 m /h; H = 50 m) juttatják az ivóvizet a magastárolóba, illetve a települési hálózatba.

A meglévő térszíni tárolók évek óta üzemen kívül vannak, állapotuk alapján felújításuk nem, elbontásuk indokolt. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz-medencébe juthasson. A technológia üzembe helyezésével a jelenlegi energia elvételt bővíteni szükséges. Technológiai főfolyamat: Kutak → törésponti klórozás → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → vegyszer adagolás → vas,- mangán,- arzéncsapadék szűrése → keletkezett származékok eltávolítása (aktívszén-szűrő) → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat/víztorony

Szűrőöblítés: A szűrők visszaöblítése tisztított vízzel történik. A tisztítottvíz medencéből az öblítővizet az öblítővíz-szivattyú juttatja a szűrőkhöz. A zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe 3 kerül, melynek térfogata 2×10 m . A dekantált víz a vízműtelep ÉK-i kerítése melletti szennyvízelvezető csatornába vezethető. Az ülepítő iszapja veszélyes hulladékként kerül végső elhelyezésre. Szűrőöblítési folyamat: Tisztítottvíz-tároló medence → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence → szennyvízelvezető csatorna

000291 273



Építmények, berendezések: Meglévő Kutak: II. (B-66) és III. sz. (B-68); - Gépház; 3 - Magastároló: 100 m ; - Hálózat; 3 - 2×50 m -es üzemen kívüli térszíni tároló (elbontandó). Tervezett - Vízkormányzó aknák; - Meglévő gépház felújítása, átalakítása, bővítése; - Oxidálószer, segédanyag adagolás, fertőtlenítés: a gépházban elhelyezve; - Gázmentesítés; 3 - Nyersvíztároló medence: 30 m ; 3 - Technológiai nyomásfokozás: Q = Σ40 m /h , H = 30 m, gépházban; - Homokszűrés: gépházban elhelyezve; - Aktívszén-szűrés: gépházban elhelyezve; - Szűrőöblítés; 3 - Tisztítottvíz tároló medence: 50 m ; 3 - Ülepítő medence: 2×10 m ; 3 - Hálózati szivattyúzás: ΣQ = 80 m /h, H = 50 m, gépházban elhelyezve. Biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés A levegő oxigénjének a hatására a vízben oldott állapotban jelenlévő vas- és mangánvegyületek oxidálódnak, ezáltal szűrhető csapadékot képeznek, és az adszorbeált arzénvegyülettel együtt a szűrési folyamat során leválaszthatók. Az ammónium eltávolítása a többi folyamattal szimultán módon történik. A légtelítés során vízbe kerülő oldott oxigén felhasználásával a szűrőtölteten, a töltet hézagtérfogatában felhalmozódó oxid-hidroxid csapadékon kialakuló biofilm az ammóniumot nitritté, majd a nitritet nitráttá oxidálja, a szűrőből távozó víz ammóniumtól mentes és ezáltal kevés klórral jól fertőtleníthető lesz. A technológia kétlépcsős szűrést alkalmaz, az első a nitrifikáció, a második lépcső a biztonsági szűrés. A kétlépcsős szűrés nagy technológiai biztonságot és vízminőségi stabilitást nyújt. A tisztított víz fertőtlenítése NaOCl adagolással történik. A vízkezelés folyamata levegőztetéssel indul. A kutak egyesített vize a berendezés felső részén lép be a légtelítőbe, ahol felülről lefelé, cseppekre bomolva hullik, miközben -érintkezve az ellenáramban haladó levegővel- oxigénben telítetté (és gázmentessé) válik. A levegőztető légellátását ventilátor biztosítja, az elhasznált levegő a légtelítő felső részén távozik a szabadba. Az oxigén beoldás hatékonyságát előtét injektor növeli, amely a feladó vezetékbe juttat levegőt és a direkt oxigén beoldáson túl a víz apró cseppekre bontásához is hozzájárul. A légtelítő és a technológia többi egysége a felújított, átalakított és bővített gépházba kerül elhelyezésre. 3

A levegőztetett víz ezután a technológiai szivattyúk (ΣQ = 40 m /h, H = 30 m) révén a nitrifikáló oszlopokra jut. Az érkező nyersvíz és a kezelésre feladott víz egyensúlyát szinttartó automatika vigyázza. A nitrifikáló oszlopokban a szűrés alulról felfelé történik. A szűrhető csapadékot alkotó vas és mangántartalom egy része a szűrőtöltetben visszamarad. Szűrés közben a szűrőtöltet felületén jelenlévő biofilm a víz magas oxigéntartalmának köszönhetően az ammóniumot nitriten keresztül nitráttá oxidálja, nitrifikálja. A szűrőből alacsony vas-, mangán-, és gyakorlatilag ammóniummentes víz lép ki. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást (káliumpermanganát és vas(III)-klorid ) követően kerül az előkezelt víz a vas-,

000292 274



mangán-, arzénmentesítő szűrőegységre. A tisztítás-technológia után a tisztított víz 3 fertőtlenítőszer adagolást követően - az újonnan épülő, 50 m -es tisztított-víz medencébe kerül. 3 Innen a gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (ΣQ = 80 m /h, H = 50 m) a hidroglóbuszba, illetve a település hálózatába juttatják az ivóvizet. A technológia üzembe helyezésével a jelenlegi energia elvételt bővíteni szükséges Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gázmentesítés → technológiai nyomásfokozás → ammónium-mentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszeradagolás → vas-, mangán- és arzénmentesítés → fertőtlenítés → tisztítottvíz tároló medence → hálózati szivattyúzás → magastároló/hálózat Szűrőöblítés: Az arzén-, vas- és mangánmentesítő szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz-tároló medencéből történik, öblítővíz-szivattyú segítségével, a nitrifikáló oszlopoké pedig kútvízzel megy végbe a technológiai szivattyúk segítségével. A gyorszűrők visszamosatásából keletkezett zagyvíz teljes 3 egészében a tervezett, iker kialakítású ülepítő - dekantáló medencébe kerül (2×10 m ), a nitrifikálókról pedig egy része a tisztítási folyamat elejére, másik része pedig a dekantálóba jut.. A dekantált víz a vízműtelepen lévő szennyvízelvezető csatornába kerül. Szűrőöblítési folyamat: Biztonsági szűrő: tisztítottvíz-tároló medence → arzén,- vas-, mangánmentesítő szűrő öblítése → ülepítő - dekantáló medence → szennyvízelvezető csatorna; Nitrifikáló oszlopok: nyersvíz a technológiai nyomásfokozáson keresztül → ammónium-mentesítő szűrők öblítése → ülepítő - dekantáló medence, vagy a technológia eleje → szennyvízelvezető csatorna; A kiülepedett iszapot veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani, elhelyezni. Építmények, berendezések: Meglévő Kutak: II. (B-66) és III. sz. (B-68); - Gépház; 3 - Magastároló: 100 m ; - Hálózat; 3 - 2×50 m -es üzemen kívüli térszíni tároló (elbontandó). Tervezett - Vízkormányzó aknák; - Meglévő gépház felújítása, átalakítása, bővítése; 3 - Légtelítés (gázmentesítés) 40 m /h; gépházban; 3 - Technológiai nyomásfokozás: Q = Σ40 m /h , H = 30 m, gépházban; - Ammónium-mentesítés a gépházban; - Segédanyag adagolás, fertőtlenítés: a gépházban elhelyezve; - Fe, As, Mn mentesítés: gépházban elhelyezve; - Szűrőöblítés; 3 - Tisztítottvíz tároló medence: 50 m ; 3 - Ülepítő medence: 2×10 m ; 3 - Hálózati szivattyúzás: ΣQ = 80 m /h, H = 50 m, gépházban elhelyezve.

000293 275



Iszapkezelés, elhelyezés Az öblítővízzel kapcsolatos kérdések mellett szükséges figyelmet fordítani a keletkező arzén tartalmú iszapok megfelelő elhelyezésére is. A vízműnél jelenleg vízkezelés nincs, így a keletkező vízmű-iszap végleges elhelyezésével kapcsolatos szállítási, hulladék-kezelési megfontolások, és a pénzügyi-gazdasági szempontok is az iszapszállítás előtti víztelenítést indokolják. A fentiekkel összhangban, a keletkező vízmű-iszap víztelenítését irányoztuk elő. A víztelenítés során a dekantáló műtárgyból zagyszivattyú emeli -a némileg már besűrűsödött- iszapot egy, több funkció kielégítését biztosító műtárgyba, ami az iszap további további sűrítését, tárolását, homogenizálását és gépi víztelenítésre történő előkészítését biztosítja. Tekintettel a vízműnél keletkező iszap várható mennyiségére, valamint arra, hogy lehetőség van viszonylag nagy kapacitású, és 30-40 %-os szárazanyagtartalmat biztosító mobil iszap-préseket működtető szervezetek szolgáltatásának igénybe vételére, a keletkező iszapok további víztelenítését ezen mobil iszap-prések működtetésével irányozzuk elő. A gépi víztelenítést követően a víztelenített iszap konténerbe, vagy zsákokba kerül, végleges elhelyezését pedig az Aszód-Galgamácsai Veszélyes hulladéklerakó telepre történő szállítása és lerakása jelenti. Puffer kapacitások figyelembevétele A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tárolókapacitások állnak rendelkezésre: 3

3

A tervezett vízellátó rendszer mértékadó kapacitása 80 m /h. A tervezett 1 db, 50 m tároló-térfogatú 3 tisztítottvíz-tároló medence, valamint a meglévő 100 m -es hidroglóbusz figyelembe vételével a rendszer 3 puffer kapacitása 150 m . Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Ezeknél a berendezéseknél a 3 tervezett napi csúcsvízigény 1/20-t vettük figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q=40 m /h-t.. A hálózati szivattyúk kapacitását üzembiztonsági szempontból a mértékadó óracsúcsra szabad csak 3 méretezni (Q= 80 m /h). A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező 3 óracsúcs (Qh = 80 m /h) kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitásokat, a rendszer több, mint 3 órán keresztül képes folyamatosan a mértékadó óracsúcs kielégítésére

000294 276



Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése), és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakítása és tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tolózárak beépítése földben a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése, nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje, valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje. A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását lehetővé tennék. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztóhálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.), részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódnak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A hálózatrekonstrukciónál figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük:

171. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Baks Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) SorElhelyezkedés (utcák) db szám


100

125

150

200

250

300

350

400

1

Dózsa - Fő

1

2

-

-

2

-

-

-

-

-

2

Fő - Kolozsvár

1

1

-

-

2

-

-

-

-

-

3

Kossuth - Ady

1

3

-

-

-

-

-

-

-

-

4

Vásártér - Petőfi

1

3

-

-

-

-

-

-

-

-

4

9

0

0

4

0

0

0

0

0

Mindösszesen

000295 277



172. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Baks Tolózárak beépítése földbe Sorszám

db

Átmérő

Sorszám

Szegfű - Hóvirág

2

80

10

2

Hóvirág - Dózsa

2

80

3

Aradi - Monostori

2

80

4

Május 1. - Akácfa

1

5

Május 1. - Akácfa

1

6

Kossuth - Akácfa

2

7

Akácfa - Aradi

2

8

Jókai - Rózsa

9

Barátság - Ady

1



db

Átmérő

Váradi - Szatmári

2

80

11

Fő - Csanyteleki

2

100

12

Ady - Köztársaság

1

100

80

13

Május 1. - Köztársaság

3

100

150

14

Május 1. - Köztársaság

1

150

80

15

Fő - Köztársaság

1

150

80

16

Fő - Köztársaság

1

100

2

80

17

Fő - Szabadkai

1

150

2

80

18

Május 1. - Szabadkai

2

150

17

80

7

100

6

150

30

-

Összesen

Mindösszesen

173. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tűzcsapok beépítése, Baks Tűzcsapok beépítése SorElhelyezkedés (utcák) szám 1 Szegfű - Hóvirág

1

80

Csatlakozó méret 80

2

Hóvirág - Dózsa

1

80

80

3

Aradi - Monostori

1

80

80

4

Május 1. - Akácfa

1

100

80, 150

5

Kossuth - Akácfa

1

80

80

6

Akácfa - Jókai

1

80

80

7

Jókai - Rózsa

1

80

80

8

Barátság - Ady

1

80

80

9

Váradi - Szatmári

1

80

80

10

Fő - Csanyteleki

1

100

80, 100


db

Átmérő

8

80

2

100

10

174. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Baks Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Sorszám 1

Elhelyezkedés (utcák) Fő u. Köztársaság - Kossuth között

Mindösszesen

Átmérő

Anyag

Hossz

150

KPE -

518

80 100

-

-

150

KPE

518

-

518


000296 278



6.1.1.3 Balástya vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A település lakosságának majdnem kétharmada külterületen él, szórt tanyavilágban a lélekszám a 2001. évi népszámláláskor 3 678 fő volt, mely 2008. évre 3 450 főre csökkent a KSH adatai alapján. A Gazdasági Kutató Intézet (GKI) adatai alapján 2021-re a lélekszám mintegy 3 306 főben prognosztizálható. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség csökkenésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 67,85 Intézményi vízfogyasztás: 5,50 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 8,50

3


A tervezett fejlesztés egy része a vízmű telepen belül történik, de hálózatbővítés is tervezett a település külterületén található Móramajorig, illetve az ú.n. őszeszéki zárt kertek felé. A vízellátó rendszer egészének kapacitása a várható demográfiai, és vízfogyasztási tendenciákat, és az önkormányzatnak a távlati lakosságszámra vonatkozó előrejelzéseit is figyelembe véve (az üzemeltetői 3 egyeztetésekkel is összhangban) 600 m /nap – ban (csúcstermelés) került meghatározásra. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelés lett alapul véve. A tervezett óracsúcs ez alapján került meghatározásra, melynek mértéke a napi csúcstermelés 1/10-e. A rendelkezésre álló, és tervezett tárolók, illetve pufferkapacitások, valamint a helyi vízfogyasztási 3 sajátosságok figyelembe vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 35 m /h, amely az átlagos vízigényt kb. 10, illetve a legnagyobb fogyasztási napon várható (tervezett) vízigényt kb. 17 üzemóra alatt képes biztosítani. A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 175. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Balástya Jelölés

Mértékegység

Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.


Qhmax.


Qtech.

[m /h]


Kapacitás

3

341

3

398

[m /nap]

3

600

[m /h]

3

60

3

35

Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal.

000297 279


SZANKI PROJEKTCSOPORT 3

Balástyán az üzemszerűen kitermelhető vízmennyiség (3 828 m /nap) több mint 6,3-szorosa a távlati 3 csúcs-vízigénynek (600 m /nap). Az 1960-ban fúrt I. számú (B-15) kút már kb. 20 éve nem volt üzembe helyezve (gépészete nincs kiszerelve), az üzemeltető véleménye szerint fel kellene újítani az önkormányzat által tervezett későbbi fejlesztések, illetve tartalék vízbázis biztosítása miatt. A felújítás típusa lehet kompresszorozás, vagy szűrőcsere a kútvizsgálat függvényében. Fentiek ellenére, mivel a II. számú (B-66) és a III. számú (B-69) kutak egyedül is ki tudják elégíteni a jelenlegi vízfogyasztási igényeket, vagyis tartalék kapacitás is biztosított, a jövőbeni fejlesztések által jelentkező tényleges vízigények megvalósulásáig az I. számú kút felújítására vonatkozóan tényleges indok nincs, ezért annak felújítása nem került betervezésre, és a technológiára sincs rákapcsolva. Változatlanul megmaradna tartalékkútnak, bekötővezetéke sem kerülne elbontásra, de a közvetlen csatlakozási lehetőség a hálózati betápláló-vezetékre megszüntetésre kerülne vízszál-megszakítással.

Tervezett technológiai folyamat A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia, az előírt határértékeknek megfelelő minőségű víz biztosítására tehát nincs lehetőség. A jelenleg hatályban lévő 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint Balástyán a szolgáltatott ivóvíz minősége ammónium és vas tekintetében lépi túl az előírt határértékeket, emiatt új vas- és ammónium-mentesítő, illetve gáztalanító technológia, valamint - mindkét technológiai variációhoz egyaránt kapcsolódóan – Móramajor és az őszeszéki zárt kertek vezetékes ivóvízellátásának kiépítése szükséges. Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk: 1.

„Hagyományos” vasmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással;

2.

biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés

A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) Hagyományos vasmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással A vas és ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással, szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, ahol a bevezetésnél beadagolt klór hatására megtörténik az ammónium oxidációja, a mennyiségarányosan adagolt, a törésponti klórozásnak megfelelő mennyiségű klór hatására. A reakciók a t=30 min. tartózkodási időt biztosító medencében játszódnak le. Ez alatt az időtartam alatt a megfelelő mennyiségű klór hatására az ammónium oxidációja több lépésben megtörténik, és végtermékként nitrogéngáz keletkezik. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a multimédia töltetű szűrőkre vezetjük, miközben a szűrhető csapadékot alkotó vasvegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő -v =6-8 m/h sebességű- szűrés segíti, a szűrőkről határérték alatti vastartalmú víz távozik. A szűrőkről távozó víz gyakorlatilag ammónium-mentesen, a következő GAC töltetű szűrőkön áramlik keresztül. Ezek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják az elosztó hálózatba. Mind a kavics, mind a GAC szűrők visszamosatása és öblítése tisztított vízzel történik, egymáshoz képest időben eltolva.

000298 280



A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a kavics gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválása válik szükségessé. A kimerülés időtartamát a jelenlévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció és a szűrés hatékonysága, illetve az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=6-8 m/h) a kimerülés becsült időtartama 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, az egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-t 2 évente cseréljük a szűrőkben. A kutak nyersvize gáztalanítóra, majd oxidálószer-adagolást (klór/káliumpermanganát) követően 3 egy tervezett, 20 m tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe kerül. A medence előtt történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben a vas oxidációja folyamatos. A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő, kibővített és felújított gépházban elhelyezett 3 új technológiai átemelő szivattyúegység (Q = 35 m /h, H = 30 m (2+1 db szivattyúval)) juttatja a technológiára. A vascsapadékot a szűrő fogja fel. Az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrőt alkalmazunk. 3

A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően egy új, 20 m tárolókapacitású térszíni medencébe kerül. A tisztítottvíz-tárolóból a kezelt víz a gépházban 3 elhelyezett új hálózati szivattyúk (Q = 60 m /h, H = 50 m (2+1 db szivattyúval)) segítségével jut a felújított hidroglóbuszba, illetve a települési elosztóhálózatba. A tisztítási technológia elhelyezéséhez a meglévő épületet ki kell bővíteni, át kell alakítani és fel kell újítani, valamint a jelenleg rendelkezésre álló (lekötött) elektromos teljesítményt (246 A) ki kell bővíteni. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz-medencébe juthasson. A nyersvíz- és a tisztítottvíz-tároló medencék is leüríthetők a dekantáló medencébe. Technológiai főfolyamat: Kutak → oxidálószer adagolás → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → vas- és ammónium-mentesítés → keletkezett származékok eltávolítása (aktívszén-szűrők) → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → hidroglóbusz → hálózat Szűrőöblítés:

A szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz-tároló medencéből történik, öblítővíz-szivattyú segítségével. A zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a megvalósítás időszakára már üzemelő szennyvízelvezető hálózatba vezetjük, de visszavezethető a technológiai sor elejére is. Szűrőöblítési folyamat: Tisztítottvíz-tároló medence → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence → szennyvízelvezető hálózat

000299 281



Az ivóvíztisztításnál keletkező, és az ülepítő-dekantáló medencében elősűrített iszap nem veszélyes hulladék. Építmények, berendezések: Meglévő - kutak: I. sz. (B-15), II. sz. (B-66) és III. sz. (B-69) kút; 3 - 100 m -es AK100-30 típusú víztorony; 2 2 - 50 m teljes, illetve kb. 35 m hasznos alapterületű kezelőépület; - hálózat. Tervezett - meglévő hidroglóbusz teljes felújítása; 2 - meglévő kezelőépület 60 m -rel történő bővítése, belső átalakítása és felújítása; - meglévő, üzemen kívüli fővízmérő és házának elbontása; - oxidálószer adagolás, fertőtlenítés: kibővített kezelőépületben elhelyezve; - gáztalanítás; 3 - nyersvíztároló medence: 20 m ; - technológiai nyomásfokozás kibővített kezelőépületben: 3 db (2+1) szivattyúval, 3 összkapacitás: Q = 35 m /h, H = 30 m; 3 - homokszűrés: kibővített kezelőépületben elhelyezve (Q = 35 m /h); 3 - aktívszén-szűrés: kibővített kezelőépületben elhelyezve (Q = 35 m /h); - szűrőöblítés; 3 - tisztítottvíz-tároló medence: 20 m ; - hálózati szivattyúzás kibővített kezelőépületben elhelyezve: 3 db (2+1) szivattyúval, 3 összkapacitás: Q = 60 m /h, H = 50 m; 3 - ikermedencés ülepítő - dekantáló 2×12 m ; 3 - dekantáltvíz-szivattyú: Q = 5 m /h, H = 10 m. Biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés A vízkezelési technológia légoxidációs vastalanításon, biológiai ammónium-eltávolításon alapul. A technológia a kutak vizét fogadja, a tisztított ivóvizet pedig a térszíni tároló medence felé bocsátja ki. A főbb technológiai lépések a következők: levegőztetés szűrés teljes biológiai nitrifikációval UV csírátlanítás biztonsági szűrés zagyvíz ülepítés iszapsűrítés A vízkezelő berendezést temperált zárt vízkezelő térbe telepítjük. A levegő oxigénjének a hatására a vízben oldott állapotban jelenlévő vasvegyületek oxidálódnak, ezáltal szűrhető csapadékot képeznek, amelyet a szűrési folyamat során választunk el a tisztított víztől. Az ammónium eltávolítása a többi folyamattal szimultán módon történik. A légtelítés során vízbe kerülő oldott oxigén felhasználásával a szűrőtölteten, a töltet hézagtérfogatában felhalmozódó oxid-hidroxid csapadékon kialakuló biofilm az ammóniumot nitritté, majd a nitritet nitráttá oxidálja, a szűrőből távozó víz ammóniumtól mentes és ezáltal kevés klórral jól fertőtleníthető lesz. A technológia kétlépcsős szűrést alkalmaz, az első a nitrifikáció, a második lépcső a biztonsági szűrés. A kétlépcsős szűrés nagy technológiai biztonságot és vízminőségi stabilitást nyújt. A tisztított víz fertőtlenítése NaOCl adagolással történik. A vízkezelés folyamata levegőztetéssel indul. A kutak vize a berendezés felső részén lép be a légtelítőbe, ahol felülről lefelé cseppekre bomolva hullik, miközben, érintkezve az ellenáramban

000300 282



haladó levegővel, oxigénben telítetté válik. A levegőztető légellátását ventilátor biztosítja, az elhasznált levegő a légtelítő felső részén távozik a szabadba. Az oxigén beoldás hatékonyságát előtét injektor növeli, amely a feladó vezetékbe juttat levegőt és a direkt oxigén beoldáson túl a víz apró cseppekre bontásához is hozzájárul. A levegőztetett víz ezután a technológiai szivattyúk révén a nitrifikáló oszlopokra jut. Az érkező nyersvíz és a kezelésre feladott víz egyensúlyát szinttartó automatika vigyázza. A nitrifikáló oszlopokban a szűrés alulról felfelé történik. Szűrés közben a szűrőtöltet felületén jelenlévő biofilm a víz magas oxigéntartalmának köszönhetően az ammóniumot nitriten keresztül nitráttá oxidálja, nitrifikálja. A szűrőből alacsony vastartalmú, és gyakorlatilag ammóniummentes víz lép ki. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást (klór/káliumpermanganát) követően kerül az előkezelt víz a vastalanító szűrőegységre. A tisztítás-technológia után a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően - a tisztított-víz medencébe kerül. A kutak nyersvize a meglévő, kibővített, felújított és átalakított kezelőépületben elhelyezett légtelítő berendezésre jut, ahol a készülékben cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag vizet az új technológiai 3 átemelő szivattyúegység (Q = 35 m /h, H = 30 m (2+1 db szivattyúval)) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniát első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelésimpulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át, majd az előkezelt víz a vasmentesítő szűrőegységre kerül. A tisztítás-technológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer 3 adagolást követően egy újonnan épülő 20 m -es térszíni tárolóba kerül, ahonnan a gépházban 3 elhelyezett új hálózati szivattyúk (Q = 60 m /h, H = 50 m (2+1 db szivattyúval)) a hidroglóbuszba, illetve a település hálózatába juttatják az ivóvizet. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gáztalanítás → technológiai nyomásfokozás → ammónium-mentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vasmentesítés → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → hidroglóbusz → hálózat Szűrőöblítés: A vasmentesítő szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz-tároló medencéből történik, öblítővíz-szivattyú segítségével, a nitrifikáló oszlopoké pedig kútvízzel megy végbe a technológiai szivattyúk segítségével. A gyorsszűrők visszamosatásából keletkezett zagyvíz teljes egészében a tervezett 3 iker kialakítású ülepítő - dekantáló medencébe kerül (2×12 m ), a nitrifikálókról pedig egy része a tisztítási folyamat elejére, másik része pedig szintén a dekantálóba jut. A hulladékvíz a megvalósítás időszakára már üzemelő szennyvízelvezető hálózatba nyer bevezetést, de visszavezethető a technológiai sor elejére is.

000301 283



Szűrőöblítési folyamat: -

Tisztítottvíz-tároló medence → vasmentesítés szűrőinek öblítése → ülepítő - dekantáló medence → szennyvízelvezető hálózat Nyersvíz a technológiai nyomásfokozáson keresztül → ammónium-mentesítő szűrők öblítése → ülepítő - dekantáló medence, vagy a technológia eleje → ülepítőből a szennyvízelvezető hálózatba

Az ülepítő-dekantáló medencében leülepedett iszap nem veszélyes hulladék, így elhelyezése különleges intézkedést nem igényel. Építmények, berendezések: Meglévő - kutak: I. sz. (B-15), II. sz. (B-66) és III. sz. (B-69) kút; 3 - 100 m -es AK100-30 típusú víztorony; 2 2 - 50 m teljes, illetve kb. 35 m hasznos alapterületű kezelőépület; - hálózat. Tervezett -

meglévő hidroglóbusz teljes felújítása; 2 meglévő kezelőépület 80 m -rel történő bővítése, belső átalakítása és felújítása; meglévő, üzemen kívüli fővízmérő és házának elbontása; légtelítés, gáztalanítás kibővített kezelőépületben elhelyezve; fertőtlenítőszer-adagolás: kibővített kezelőépületben elhelyezve; technológiai nyomásfokozás kibővített kezelőépületben: 3 db (2+1) szivattyúval, 3 összkapacitás: Q = 35 m /h, H = 30 m; 3 ammónium-mentesítés: kibővített kezelőépületben elhelyezve (Q = 35 m /h); fertőtlenítés, csírátlanítás: kibővített kezelőépületben elhelyezve; 3 homokszűrés (Fe eltávolítás): kibővített kezelőépületben elhelyezve (Q = 35 m /h); szűrőöblítés; 3 tisztítottvíz-tároló medence: 20 m ; hálózati szivattyúzás kibővített kezelőépületben elhelyezve: 3 db (2+1) szivattyúval, 3 összkapacitás: Q = 60 m /h, H = 50 m; 3 ikermedencés ülepítő - dekantáló 2×12 m ; 3 dekantáltvíz-szivattyú: Q = 5 m /h, H = 10 m.

Puffer kapacitások figyelembevétele A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tárolókapacitások állnak rendelkezésre: 3

3

A tervezett vízellátó rendszer mértékadó kapacitása 60 m /h. A tervezett 1 db, 20 m tároló-térfogatú 3 tisztítottvíz-tároló medence, valamint a meglévő 100 m -es hidroglóbusz figyelembe vételével a rendszer 3 3 puffer kapacitása 120 m , illetve a törésponti klórozáshoz szükséges 20 m -es nyersvíztároló medencével 3 140 m . Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Emiatt a berendezések 3 mértékadó kapacitását az üzemeltető javaslatának megfelelően Q =35 m /h-ra terveztük, ami a napi csúcsvízigény 1/17-e. A hálózati szivattyúk kapacitását üzembiztonsági szempontból a mértékadó óracsúcsra szabad csak 3 méretezni (Q= 60 m /h). A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező 3 óracsúcs (Qh = 60 m /h) kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitásokat, a rendszer több, mint 4 órán keresztül is képes folyamatosan a mértékadó óracsúcs kielégítésére.

000302 284



Külterületi lakott részek ellátása

1. Móramajor

Móramajor a régi mezőgazdasági major ivóvízellátását biztosító egykutas vízműről kapja a vizét, az elosztóhálózat állapota is nagyon rossz minőségű.

3

Móramajorban jelenleg kb. 40 fő él, a napi vízigény 1 – 1,5 m /d között mozog. Figyelembe véve a majorig kiépítendő távvezetékre útközben még rácsatlakozó tanyákat, az önkormányzat tájékoztatása szerint a szakaszon kb. 80 fő állandó lakos fogyasztásával lehet számolni.

A Móramajor felé menő vezeték a Móra Ferenc utca folytatásában, a Mórahalom felé vezető út mentén a temetőig ki van építve Ø 80-as KM-PVC csőből, ami egy tűzcsappal végződik. Innen lehetne folytatólagosan kiépíteni a vezetéket Móramajorig a vasút keresztezésével, nyomásfokozó beépítésével. A vezeték-szakaszról az önkormányzat tájékoztatása szerint kb. 80 3 fő állandó jellegű fogyasztását kell kielégíteni (max. 16 m /d). A kiépítendő vezeték hossza a majorig kb. 4100 m, de a meglévő elosztóhálózatot is ki kell cserélni, ami még mintegy 1000 m vezetéket jelent.

Ellátandó lakos-szám: 80 fő 3 Vízigény: (napi csúcs) 16 m /nap Tervezett hálózat: Ø 80 KPE 5 100 fm Nyomásfokozó berendezés 1 db (2x3 m belső alapterületű, 2,0 m magas aknában elhelyezve: 3 nyomásfokozó szivattyú Q =1,6 m /nap, H=30 m (1+1 db), egyéb kiegészítő szerelvények és berendezések)

2. Őszeszék

Az őszeszéki zárt kertekben található lakóházak vízellátása jelenleg még egyedileg van megoldva. A területen kb. 60 fő állandó lakos él, melyek vízellátása jelenleg egyedileg történik.

Az őszeszéki zárt kertek ellátásához a Forráskúti út mentén haladó, Ø 100-as KPE vezetékről lehet lecsatlakozni. A vezeték-szakaszról az önkormányzat tájékoztatása szerint kb. 60 fő állandó 3 lakost kell ellátni (max. 12 m /d). A kiépítendő vezeték hossza kb. 1800 m, kiegészítő nyomásfokozásra nincs szükség.

Ellátandó lakos-szám: Vízigény: Tervezett hálózat:

60 fő 3 12 m /nap Ø 100 KPE

1 800 fm

000303 285



Ezeknek a külterületi részeknek a települési vezetékes ivóvízhálózatba történő bekötésével a napi átlagos vízigény az üzemeltető által szolgáltatott adatokból számított, az 1 főre jutó bruttó napi vízmennyiség figyelembe vételével is (ami lényegesen több, mint a móramajori mért 3 fogyasztások) maximum 28 m -el fog növekedni, amit a meglévő vízbázis és vízellátó hálózat, illetve a tervezett tisztítás-technológia biztonságosan ki tud elégíteni. Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése), és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került: a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakítása és tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tolózárak beépítése földben a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése, nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje, valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje. A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását lehetővé tennék. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztóhálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.), részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódnak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A hálózatrekonstrukciónál figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük: 176. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Balástya Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) SorElhelyezkedés (utcák) db szám


100

125

150

200

250

300

350

400

1

Jókai-Karádi

1

-

3

-

-

-

-

-

-

-

2

Hunyadi-Bem

1

-

3

-

-

-

-

-

-

-

3

Rákóczi-Széchenyi

1

-

3

-

-

-

-

-

-

-

3

0

9

0

0

0

0

0

0

0

Mindösszesen

177. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Balástya Tolózárak beépítése földbe Sorszám


db

Átmérő

Sorszám


db

Átmérő

1

Móricz - Forráskút

2

100

5

Rákóczi - Széchenyi

2

100

2

Móricz - Alkotmány

2

100

6

Rákóczi - Táncsics

1

100

3

Fecske - Virág

2

100

7

Jókai - Táncsics

1

100

4

Móra - Virág

2

100

8

Zrínyi - Móra

1

150

12

100

1

150

13

-


000304 286



178. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tűzcsapok beépítése, Balástya Tűzcsapok beépítése SorElhelyezkedés (utcák) szám 1 Móricz - Forráskút

db

Átmérő

1

100

Csatlakozó méret 80, 100

2

Móricz - Alkotmány

1

100

100

3

Fecske - Virág

1

100

100

4

Móra - Virág

1

100

100

5

Rákóczi - Széchenyi

1

100

100


-

80

5

100

5

179. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Balástya Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Sorszám 1


Átmérő

Anyag

Hossz

Táncsics Jókai - Széchenyi között

100

KPE

530

2

Zrínyi Vízműtől Móráig

150

KPE

100

3

Rákóczi u.

100

KPE

421

4

Koródi u.

100

KPE -

185

80 100

KPE

1136

150

KPE

100

200

-

-

250

-

-

Mindösszesen

-

1236


6.1.1.4 Dóc vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A település lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 835 fő volt, mely 2008. évre 786 főre csökkent a KSH adatai alapján. A Gazdasági Kutató Intézet (GKI) adatai alapján 2021-re a lélekszám mintegy 706 főben prognosztizálható. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség csökkenésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak:

000305 287


Lakossági vízfogyasztás: 22,36 Intézményi vízfogyasztás: 1,00 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 1,00



A tervezett vízellátó rendszer kapacitása, figyelembe véve a demográfiai tendenciákat és az 3 önkormányzat távlati előrejelzését a várható lakosságszám változásról, 230 m /d távlati napi csúcsban került meghatározásra. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelés lett alapul véve. A tervezett óracsúcs a napi csúcstermelés 1/10-e. A tervezett tároló-, illetve pufferkapacitások, valamint a helyi vízfogyasztási sajátosságok figyelembe 3 vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 12 m /h, amely az átlagos vízigényt kb. 7 óra, illetve a legnagyobb fogyasztási napon várható (tervezett) vízigényt alig több mint 19 üzemóra alatt képes biztosítani. A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 180. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Dóc Jelölés

Mértékegység

Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.


Qhmax.


Qtech.

[m /h]


Kapacitás

3

94

3

227

[m /nap]

3

230

[m /h]

3

23

3

12

Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. Dóc belterületi vízművének vízbázisa két kút, melyek üzemszerűen kitermelhető vízmennyisége (22 órás 3 üzemidővel) 2152 m /d, mely mennyiség a távlati csúcs vízigény 9-szeresénél is több. Gondot jelent azonban a B-1 kat.sz. kút elhelyezkedése, mivel a kút körül a minimális, előírás szerinti védőterület kialakítására nincs lehetőség. Ez miatt a kút kiváltása (megszüntetése és új vízműkút fúrása) szükséges. Dóc település harmadik vízműkútja Dóc-Bodorszék ellátását biztosítja. Ennek a kútnak a vize sem felel meg az ivóvízminőségnek, Bodorszék ellátását azonban továbbra is biztosítani szükséges. A jelenlegi ellátás fenntartására, megfelelő minőségű ivóvíz biztosítására a külterületnek a belterületi rendszerhez csatolását irányozza elő a terv. Kút létesítése A kúttal szemben támasztott követelmény Jelenlegi kutak kapacitása többszöröse a vízigénynek, melyet a 2. sz. kút önmagában is biztosítani képes. A vízszolgáltatás biztonsága azonban megkívánja az új kút létesítését, mellyel szemben támasztott vízigény célszerűen a jelenlegi, megszüntetendő 1. sz. kútéval azonos, azaz 500 l/perc. Vízföldtani jellemzés A tárgyi terület földrajzi elhelyezkedését tekintve, a Duna-Tisza közi hátságnak a Tisza-vízgyűjtőjéhez tartozó részen található. A térszín átlagosan 82-84 mBf. magasságokkal jellemezhető. A területen a 10-15 m vastag Holocén üledékek alatt megközelítőleg 550-600 m vastagságú Pleisztocén folyóvízi összlet található. A vertikálisan a felső pannon korú Nagyalföldi Formációig terjedő pleisztocén

000306 288



alluvium főleg 20 m vastagságot is elérhető homok, illetve kőzetlisztes homok, agyagos homok és agyag rétegek váltakozásából épül fel. Az eltérő vízadó képességű rétegek elterjedése mind horizontális, mind pedig vertikális irányban is nagy változékonyságot mutat. A területről rendelkezésre álló földtani információk, és a Dóc Vízmű 2. sz. kút földtani rétegsora alapján, a térségben, ivóvíz kitermelésére a 145-175 m, 235-250 illetve a 280-295 m mélységközökben található homokrétegek a legalkalmasabbak. A vízadók kapacitása a sekélyebb esetében 350 l/perc illetve a két mélyebb esetében 500-800 l/perc. A térségben a pleisztocén vízadókra jellemző a földtani eredetű, ivóvíz határértéket meghaladó arzén, ammónium és vas koncentráció, tehát szükséges a kitermelt víz kezelése. A létesíteni kívánt kút adatai: Az 1. sz. (B-1) vízmű kút helyettesítését szolgáló, tervezett kút a vízmű területén lesz elhelyezve. A kút talpmélységét és szűrőzési adatait úgy kell előirányozni, hogy a 2. sz. vízműkúttal való egymásra hatás minimális mértékű legyen, így biztosítva mind a két kút, akár együttesen való zavartalan üzemeltetését. Tehát szükségszerű hogy a tervezett kút ne ugyanazon vízadóra legyen telepítve, mint a vízmű területén található 2. sz. vízmű kút. Az előzőek figyelembe vételével a tervezett kút adatai a következők: -

-

Talpmélység: 260 m; Csövezése: 0,0-20,0 m-ig 368 mm Ø acélcső, 0,0-225,0g 241 mm Ø acélcső, 0,0-260,0 m-ig 165,0 mm Ø KM-PVC, szűrőcsőnek kiképezve; Szűrőzés: 235,0-250,0 m között.

A szűrőzés pontos helye a fúrás során elvégzett vizsgálatok eredményeitől függően változhat. Tervezett technológiai folyamat A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia, az előírt határértékeknek megfelelő minőségű víz biztosítására tehát nincs lehetőség. A hatályban lévő 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint Dócon a szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium és vas tekintetében lépi túl az előírt határértékeket, de a mangán és metán tartalma is magas, így arzén-, vas-, mangán,- metán- és ammónium-mentesítő technológia kiépítése szükséges. A tisztítás-technológia megvalósításán kívül szükséges még Dóc-Bodorszék külterületnek a megfelelő minőségű vízzel történő ellátása is, ennek megoldási javaslata a helyi vízmű (kút és nyomásközpont) tartalékba helyezése és a külterületnek a települési rendszerből történő ellátása. Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk: 1. „Hagyományos” vas, mangán és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással, gázmentesítés 2. Biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés az arzén, vas és mangán eltávolítására. A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik)

000307 289



Hagyományos arzén, vas, mangánmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással Az arzén, vas és ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással, szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, ezt megelőzően a nyomócsőbe, mennyiségarányosan adagolt -törésponti klórozásnak megfelelő mennyiségű- klór hatására megtörténik az ammónium oxidációja, A reakciók a t > 30 min. tartózkodási időt biztosító medencében játszódnak le. Ez alatt az időtartam alatt a megfelelő mennyiségű klór hatására az ammónium oxidációja több lépésben megtörténik, és végtermékként nitrogéngáz keletkezik. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a multimédia töltetű szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe (az arzént) oxidáló vegyszert (káliumpermanganát) és vas(III)-klorid koagulálószert keverünk. Az adagolás mennyiségarányosan történik. Az oxidált mangán és vasvegyületek csapadékot képeznek. Az oxidált arzén vegyületek a kialakuló nagyfelületű vashidroxid pelyheken adszorbeálódnak és így szűrhetővé vállnak. A szűrhető csapadékot alkotó, illetve szűrhető csapadékhoz kötődő arzén, vas és mangánvegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő -v =6-8 m/h sebességű- szűrés segíti. A szűrőkről gyakorlatilag határérték alatti ammónium-, arzénés vastartalmú víz távozik, a következő GAC töltetű szűrőegységre. Melynek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják az elosztó hálózatba. Mind a kavics, mind a GAC szűrők visszamosatása és öblítése tisztított vízzel történik, egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a kavics gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválására van szükség. A kimerülés időtartamát a jelenlévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció és a szűrés hatékonysága, illetve az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=6-8 m/h) a kimerülés becsült időtartama 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, az egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-t 2 évente cseréljük a szűrőkben. A kitermelt szenet, mint veszélyes hulladékot, veszélyes hulladéklerakóra szállítjuk és helyezzük el. 3

A meglévő kutak nyersvize gáztalanító berendezésen keresztül jut a tervezett 10 m tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe. A medence előtt történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben az oxidáció is megindul.

A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő, átalakított és felújított gépházban elhelyezett 3 új technológiai átemelő szivattyúegység (∑Q= 12 m /h, H= 30 m) juttatja a technológiára. A vízkezelés során a mangán, arzén és vas eltávolítás érdekében segédanyagok adagolása szükséges (káliumpermanganát és vas(III)-klorid), azért, hogy a vas kiszűrődhessen, valamint az arzén adszorbeálódhasson. A mangán vas és arzén csapadékot a szűrőberendezés fogja fel. Az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrő került betervezésre.

000308 290



A tisztítás-technológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 30 m kapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a gépházba elhelyezett új, frekvenciaváltóval 3 felszerelt hálózati szivattyúk (∑Q = 23 m /h; H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba.

A meglévő térszíni tárolók évek óta üzemen kívül vannak, állapotuk alapján felújításuk nem, 3 elbontásukat indokolt. A 30 m -es medence tervezett helye a meglévő és üzemen kívüli 2×100 3 m -es tároló. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz-medencébe juthasson. A technológia üzembe helyezésével a jelenlegi energia elvételt bővíteni szükséges. Technológiai főfolyamat: Kutak → törésponti klórozás → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → vegyszer adagolás → vas-, mangán-, arzéncsapadék szűrése → keletkezett származékok eltávolítása (aktívszén-szűrő) → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat Szűrőöblítés: A szűrők visszaöblítése tisztított vízzel történik. A tisztítottvíz medencéből az öblítővizet az öblítővíz-szivattyú juttatja a szűrőkhöz. A zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe 3 kerül, melynek térfogata 2×5 m . A dekantált víz elhelyezése talajba (szikkasztás), illetve amennyiben a részletes vizsgálat szerint erre az adottságok nem alkalmasak, gyűjtőmedencébe kerül, ahonnan szennyvíztisztító telepre kell szállítani. Az ülepítő iszapja veszélyes hulladékként kerül végső elhelyezésre. Szűrőöblítési folyamat: Tisztítottvíz-tároló medence → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence → szikkasztó vagy gyűjtő.

Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: 1. sz. kút (megszüntetendő) és 2. sz. kút a belterületi vízműnél, a K-25. sz. Bodorszéken (tartalékba helyezendő); - Gépház; - Hálózat; 3 - 2×100 m -es üzemen kívüli térszíni tároló (elbontandó); - 80 l-es nyomásfokozó (Dóc-Bodorszéki kúthoz, tartalékba kerül); Tervezett - B-1. kataszteri számú kút megszüntetése; - Új, 260 m mélységű rétegvízkút építése, rendszerbe kapcsolása; - Vízkormányzó aknák; - Meglévő gépház felújítása, átalakítása; - Oxidálószer-, segédanyag-adagolás, fertőtlenítés: a gépházban elhelyezve; - Gázmentesítés; 3 - Nyersvíztároló medence: 10 m ; 3 - Technológiai nyomásfokozás: Q = Σ12 m /h, H = 30 m, gépházban; - Homokszűrés: gépházban elhelyezve; - Aktívszén-szűrés: gépházban elhelyezve; 3 - Tisztítottvíz tároló medence: 2×15 = 30 m ; - Szűrőöblítés; 3 - Ülepítő medence: 2×5 m ; 3 - Hálózati szivattyúzás: ΣQ = 23 m /h, H = 50 m, gépházban elhelyezve; - Dóc-Bodorszék hálózatának rendszerbe kapcsolására.

000309 291



Biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés az arzén, vas és mangán eltávolítására. A levegő oxigénjének a hatására a vízben oldott állapotban jelenlévő vasvegyületek oxidálódnak, ezáltal szűrhető csapadékot képeznek, és az adszorbeált arzénvegyülettel együtt a szűrési folyamat során leválaszthatók. Az ammónium eltávolítása a többi folyamattal szimultán módon történik. A légtelítés során vízbe kerülő oldott oxigén felhasználásával a szűrőtölteten, a töltet hézagtérfogatában felhalmozódó oxid-hidroxid csapadékon kialakuló biofilm az ammóniumot nitritté, majd a nitritet nitráttá oxidálja, a szűrőből távozó víz ammóniumtól mentes és ezáltal kevés klórral jól fertőtleníthető lesz. A technológia kétlépcsős szűrést alkalmaz, az első a nitrifikáció, a második lépcső a biztonsági szűrés. A kétlépcsős szűrés nagy technológiai biztonságot és vízminőségi stabilitást nyújt. A tisztított víz fertőtlenítése NaOCl adagolással történik. A vízkezelés folyamata levegőztetéssel indul. A kutak egyesített vize a légtelítő berendezésre jut, ahol az aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. A levegőztető légellátását ventilátor biztosítja, az elhasznált levegő a légtelítő felső részén távozik a szabadba. Az oxigén beoldás hatékonyságát előtét injektor növeli, amely a feladó vezetékbe juttat levegőt és a direkt oxigén beoldáson túl a víz apró cseppekre bontásához is hozzájárul. A légtelítő és a technológia többi egysége a felújított, átalakított gépházba kerül elhelyezésre. 3

Az oxigénben gazdag víz ezután a technológiai szivattyúk (ΣQ = 12 m /h, H = 30 m) révén a nitrifikáló oszlopokra jut, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniumot első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. 2

Az előkezelt víz ezután az UV csírátlanítón keresztül halad tovább, ahol a min. 400 J/m intenzitású sugárzás az esetlegesen elúszó planktonikus csírákat elöli. Vegyszeradagolást (klór/ káliumpermanganát, vas(III) - klorid)követően kerül az előkezelt víz a vas-, mangán-, arzénmentesítő szűrőegységre, majd –fertőtlenítő szer adagolását követően- az újonnan épülő, 3 30 m -es tisztított-víz medencébe. 3 Innen a gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (ΣQ = 23 m /h, H = 50 m) a település hálózatába juttatják az ivóvizet.

A rendszer kialakításának biztosítani kell, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson, fertőtlenítést követően. Meg kell akadályozni, hogy normál üzemmódban a nyers és tisztított víz keveredjen. A technológia üzembe helyezésével a jelenlegi energia elvételt bővíteni szükséges Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gázmentesítés → technológiai nyomásfokozás → ammónium-mentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszeradagolás → vas,- mangán,- és arzénmentesítés → fertőtlenítés → tisztítottvíz tároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat Szűrőöblítés: Az arzén-, vas-, és mangánmentesítő szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz-tároló medencéből történik, öblítővíz-szivattyú segítségével, a nitrifikáló oszlopoké pedig kútvízzel megy végbe a technológiai szivattyúk segítségével. A gyorszűrők visszamosatásából keletkezett zagyvíz teljes 3 egészében a tervezett, iker kialakítású ülepítő - dekantáló medencébe kerül (2×5 m ), a nitrifikálókról pedig egy része a tisztítási folyamat elejére, másik része pedig a dekantálóba jut.. A

000310 292



dekantált víz szikkasztóra (amennyiben a szikkasztás feltételei a részletes vizsgálat alapján adottak) vagy gyűjtőbe -onnan szennyvíztisztítóba- kerül. A kiülepedett iszapot veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani, elhelyezni. Szűrőöblítési folyamat: Biztonsági szűrő: tisztítottvíz-tároló medence → arzén-, vas-, és mangánmentesítő szűrő öblítése → ülepítő - dekantáló medence → szikkasztás v. gyűjtés Nitrifikáló oszlopok: nyersvíz a technológiai nyomásfokozáson keresztül → ammóniummentesítő szűrők öblítése → ülepítő - dekantáló medence, vagy a technológia eleje → szikkasztás v. gyűjtés Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: 1. sz.(megszüntetendő), és 2. sz. kút; Dóc-Bodorszék-i kút (tartalékba kerül); - Gépház (belterületi vízműnél); 3 - 2×100 m -es üzemen kívüli térszíni tároló (belterületi vízműnél, megszűnik); - 80 l-es nyomásfokozó (Dóc-Bodorszéki kúthoz, tartalékba kerül); - Hálózat. Tervezett B-1. kataszteri számú kút megszüntetése; Új, 260 m mélységű rétegvízkút építése, rendszerbe kapcsolása; Vízkormányzó aknák; Meglévő gépház felújítása, átalakítása; Légtelítés (gáztalanítás): a gépházban elhelyezve; Segédanyag adagolás, fertőtlenítés: a gépházban elhelyezve; 3 Technológiai nyomásfokozás: Q = Σ12 m /h, H = 30 m, gépházban; Ammónium-mentesítés: gépházban elhelyezve; Fertőtlenítés, csírátlanítás: gépházban elhelyezve; Homokszűrés (As, Fe, Mn eltávolítás): gépházban elhelyezve; 3 Tisztítottvíz tároló medence: 30 m ; Szűrőöblítés; 3 Ülepítő medence: 2×5 m ; 3 Hálózati szivattyúzás: ΣQ = 23 m /h, H = 50 m, gépházban elhelyezve; Hálózatbővítés: a Dóc-Bodorszéki hálózat rendszerbe kapcsolására. Iszapkezelés, elhelyezés Az öblítővízzel kapcsolatos kérdések mellett szükséges figyelmet fordítani a keletkező arzén tartalmú iszapok megfelelő elhelyezésére is. A vízműnél jelenleg vízkezelés nincs, így a keletkező vízmű-iszap végleges elhelyezésével kapcsolatos szállítási, hulladék-kezelési megfontolások, és a pénzügyi-gazdasági szempontok is, az iszapszállítás előtti víztelenítést indokolják. A fentiekkel összhangban, a keletkező vízmű-iszap víztelenítését irányoztuk elő. A víztelenítés során a dekantáló műtárgyból zagyszivattyú emeli, a némileg már besűrűsödött iszapot egy, több funkció kielégítését biztosító műtárgyba, amely az iszap további további sűrítését, tárolását, homogenizálását és gépi víztelenítésre történő előkészítését biztosítja. Tekintettel a vízműnél keletkező iszap várható mennyiségére, valamint arra, hogy lehetőség van viszonylag nagy kapacitású, és 30-40 %-os szárazanyagtartalmat biztosító mobil iszap-préseket működtető szervezetek szolgáltatásának igénybe vételére, a keletkező iszapok további víztelenítését ezen mobil iszap-prések működtetésével irányozzuk elő.

000311 293



A gépi víztelenítést követően a víztelenített iszap konténerbe, vagy zsákokba kerül, végleges elhelyezését pedig az Aszód-Galgamácsai Veszélyes hulladéklerakó telepre történő szállítása és lerakása jelenti. Puffer kapacitások figyelembevétele A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tárolókapacitások állnak rendelkezésre: 3

3

A tervezett vízellátó rendszer mértékadó kapacitása 23 m /h. A tervezett 1 db, 30 m tároló-térfogatú 3 tisztítottvíz-tároló medencével a rendszer puffer kapacitása 30 m . Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Ezeknél a berendezéseknél a 3 tervezett napi csúcsvízigény 1/19-t vettük figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q= 12 m /h-t. A hálózati szivattyúk kapacitását üzembiztonsági szempontból a mértékadó óracsúcsra szabad csak 3 méretezni (Q= 23 m /h). A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező 3 óracsúcs (Qh = 23 m /h) kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitást, a rendszer csaknem 3 órán keresztül képes folyamatosan a mértékadó óracsúcs kielégítésére Hálózatépítés (Dóc-Bodorszék ellátása a belterületről) A belterületi vízellátás Dóc-Bodorszék felé a lőtéri lecsatlakozásig kiépített, a Dóc-Balástya közút mentén vezetett 90-es KPE vezetékkel. Ennek továbbvezetésével (2970 fm nyomócsó) érhető el a DócBodorszéki vízmű vezetéke, melyhez csatlakozva az előírt minőségű ivóvíz Dóc-Bodorszéken is biztosítható (a meglévó hálózaton). Dóc-Bodorszéken közkifolyók és kereskedelmi egység közműves vízellátása megoldott, a lakotthely vízigénye a víztisztító kapacitásának meghatározásánál figyelembe lett véve. Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése), és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakítása és tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tolózárak beépítése földben a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése, nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje, valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje.

A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását lehetővé tennék. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztóhálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.), részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódnak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A hálózatrekonstrukciónál figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük:

000312 294



181. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Dóc Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) SorElhelyezkedés (utcák) db szám


100

125

150

200

250

300

350

400

1

Petőfi S. u. – Rózsa Ferenc u.

1

3

1

-

-

-

-

-

-

-

2

Petőfi S. u. – Alkotmány u.

1

1

3

-

-

-

-

-

-

-

3

Felszabadulás u. – József Attila u.

1

3

-

-

-

-

-

-

-

-

4

Rózsa Ferenc u. – Arany János u.

1

3

1

-

-

-

-

-

-

-

4

10

5

0

0

0

0

0

0

0

Mindösszesen

182. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Dóc Tolózárak beépítése földbe Sorszám

db

Átmérő

Sorszám

Arany János u. északi sarka

2

80

6

2

Petőfi Sándor u. – Ady Endre u.

2

100

7

Petőfi Sándor u. – Kossuth Lajos u. Kossuth Lajos u. déli vége

3

Ady Endre u. vége

3

80

8

Alkotmány u. déli vége

4

Petőfi Sándor u. – Felszabadulás u.

1

100

9

5

Felszabadulás u. északi vége

2

80

-

1



db

Átmérő

2

80

2

80

2

80

Temető

2

80

-

-

-


15

80

3

100

18

-

183. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tűzcsapok beépítése, Dóc Tűzcsapok beépítése SorElhelyezkedés (utcák) szám 1 Arany János u. északi sarka

1

80


2

Ady Endre u. vége

1

80

80

3

Felszabadulás u. északi vége

1

80

80

4

Petőfi Sándor u. – Kossuth Lajos u.

1

80

80

5

Kossuth Lajos u. déli vége

1

80

80

6

Alkotmány u. déli vége

1

80

80

7

Temető

80

db

Átmérő

1

80

Összesen

7

80

Mindösszesen

7

184. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Dóc Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Sorszám 1 2

Elhelyezkedés (utcák) Petőfi S. u. (Rózsa Ferenc u. – Felszabadulás u. között) Petőfi S. u. (Ady – Alkotmány u. között)

Átmérő

Anyag

Hossz

100

KPE

561

125

230

100

KPE KPE

125

KPE

230

Mindösszesen

561 791


000313 295



6.1.1.5 Ópusztaszer vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A települések lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 2 298 fő volt, mely 2008. évre 2 236 főre csökkent a KSH adatai alapján. Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) 2 323 főben prognosztizálta. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség növekedésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 65,40 Intézményi vízfogyasztás: 30,50 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 4,30

3


A tervezett vízellátó rendszer kapacitása, figyelembe véve a demográfiai tendenciákat és az 3 önkormányzat távlati előrejelzését a várható lakosságszám változásról, 600 m /d távlati napi csúcsban került meghatározásra. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelés lett alapul véve. A tervezett óracsúcs ez alapján került meghatározásra, melynek mértéke a napi csúcstermelés 1/10-e. A tervezett tároló, illetve pufferkapacitás, valamint a helyi vízfogyasztási sajátosságok figyelembe 3 vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 30 m /h, amely az átlagos vízigényt 10 óránál több, a legnagyobb fogyasztási napon várható (tervezett) vízigényt 20 üzemóra alatt képes biztosítani. A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 185. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Ópusztaszer Jelölés

Mértékegység

Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.


Qhmax.


Qtech.

[m /h]


Kapacitás

3

313

3

523

[m /nap]

3

600

[m /h]

3

60

3

30

Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen nincs, és közvetlen környezetében sem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. Ópusztaszer vízműkútjaiból üzemszerűen kitermelhető vízmennyiség 22 órás üzemidővel számolva 3 2 772 m /d, vagyis mintegy 4,6-szerese a tervezett napi csúcsvízigénynek.

000314 296



Az egy vízműrendszerre dolgozó vízműkutak két helyszínen találhatók, egyik a központi vízműtelepen, másik az Emlékpark területén. Az előzetes vizsgálatok alapján a két, egymástól több km távolságban lévő kútnak az egy tisztítóra vezetésénél kedvezőbb az a műszaki megoldás, amikor a belterületi vízműtelepen létesül egy új kút és a víztisztító technológia, és a tisztított víz az eddigi közös vezetéken kerül az Emlékpark területére. Három lakott hely közműves ellátásba vonása része a tervezett fejlesztésnek, Kiszer, Hanzháza és Székelytelep lesz ellátva közműves ivóvízzel. Tervezett kút A kúttal szemben támasztott követelmény Az új kút szerepe az Emlékparkban lévő kút kiváltása, vagyis a vele szemben támasztott vízigény 1000 l/perc. (A tervezett csúcsfogyasztás egy kút üzemével is biztosítható, azonban egy kútra alapozott vízellátásnál a vízszolgáltatás biztonsága nem megnyugtató.) Vízföldtani jellemzés: A tárgyi terület földrajzi elhelyezkedését tekintve, a Duna-Tisza közi hátság a Tisza-vízgyűjtőjéhez tartozó részen található. A térszín átlagosan 83-85 mBf. magasságokkal jellemezhető. A területen a 10-15 m vastag Holocén üledékek alatt megközelítőleg 550-600 m vastagságú Pleisztocén folyóvízi összletek találhatók. A vertikálisan a felső pannon korú Nagyalföldi Formációig terjedő pleisztocén alluvium főleg homok, illetve kőzetlisztes homok, agyagos homok és agyag rétegek váltakozásából épül fel. A jelentősebb vastagságú (20 m-nél nagyobb), jó vízadónak tekinthető homokrétegek megközelítőleg 200 m mélyen detektálhatók. Az eltérő vízadó képességű rétegek elterjedése mind horizontális, mind pedig vertikális irányban is nagy változékonyságot mutatnak. A területről rendelkezésre álló földtani információk, és az Ópusztaszer Vízmű 2. sz. (B-17.) kút földtani rétegsora alapján, a térségben, ivóvíz kitermelésére, megközelítőleg 1 000 l/perc kapacitásban a 235-285 illetve a 300-360 m mélységközökben található homokrétegek a legalkalmasabbak. A térségben a pleisztocén vízadókra jellemző a földtani eredetű, ivóvíz határértéket meghaladó ammónium, vas és mangán koncentráció, tehát szükséges a kitermelt víz kezelése. A létesíteni kívánt kút adatai: Az 1. sz. (K-16) vízmű kút helyettesítését szolgáló, tervezett kútnak a talpmélységét és szűrőzési adatait úgy kell előirányozni, hogy a 2. sz. vízmű kúttal való egymásra hatás minimális mértékű legyen, így biztosítva mind a két kút, akár együttesen való zavartalan üzemeltetését. Tehát szükségszerű hogy a tervezett kút ne ugyanazon vízadóra legyen telepítve, mint a vízmű területén található másik, 2. sz. vízmű kút. Az előzőek figyelembe vételével a tervezett kút adatai a következők: Talpmélység: 300 m; Csövezése: 0,0-20,0 m-ig 368 mm Ø acélcső, 0,0-240,0 m-ig 241 mm Ø acélcső, 0,0-300,0 m-ig 165,0 mm Ø KM-PVC, szűrőcsőnek kiképezve; Szűrőzés: 250,0-280,0 m között. A szűrőzés pontos helye a fúrás során elvégzett vizsgálatok eredményeitől függően változhat. Tervezett technológiai folyamat A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia, az előírt határértékeknek megfelelő minőségű víz biztosítására tehát nincs lehetőség. A hatályban lévő 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint Ópusztaszeren a szolgáltatott ivóvíz minősége ammónium, vas és mangán tekintetében lépi túl az előírt határértékeket, de figyelembe 3 kell venni a 0,8 Nl/m -t meghaladó metántartalmat is.

000315 297



Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk: 1. 2.

„hagyományos” vas- és mangánmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés

A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) Hagyományos vas- és mangánmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással A vas, mangán és ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással, szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, ahol a bevezetésnél beadagolt klór hatására megtörténik az ammónium oxidációja, a mennyiségarányosan adagolt, a törésponti klórozásnak megfelelő mennyiségű klór hatására. A reakciók a t > 30 min. tartózkodási időt biztosító medencében játszódnak le. Ez alatt az időtartam alatt a megfelelő mennyiségű klór hatására az ammónium oxidációja több lépésben megtörténik, és végtermékként nitrogéngáz keletkezik. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a vas- és mangántalanító szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe a vas és mangán oxidációjához klórgázt, valamint káliumpermanganát oldatot vezetünk. A szűrhető csapadékot alkotó vas, és mangán vegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő -v =6-8 m/h sebességű- szűrés segíti, a szűrőkről határérték alatti vas- és mangántartalmú víz távozik. A szűrőkről távozó víz gyakorlatilag ammóniummentesen a következő GAC töltetű szűrőkön áramlik keresztül. Ezek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják az elosztó hálózatba. Mind a kavics, mind a GAC szűrők visszamosatása és öblítése tisztított vízzel történik, egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a kavics gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválása válik szükségessé. A kimerülés időtartamát a jelenlévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció és a szűrés hatékonysága, illetve az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=6-8 m/h) a kimerülés becsült időtartama 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, az egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-t 2 évente cseréljük a szűrőkben. A központi vízműtelep kútjainak (B-17. kat. sz. és új) nyersvize gáztalanító berendezésen 3 keresztül jut a tervezett 20 m tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe. A medence előtt történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben a vas és mangán oxidációja is folyamatos. A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő, átalakított, felújított és bővített gépházban 3 elhelyezett új technológiai átemelő szivattyúegység (ΣQ = 30 m /h, H = 30 m) juttatja a technológiára. A rávezetésnél a nyersvízbe a vas és mangán oxidációjához klórgázt, valamint káliumpermanganát oldatot vezetünk. A vas- és mangáncsapadékot a szűrő fogja fel. Az emberi

000316 298



egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrőt alkalmazunk. 3

A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően 1 db új, 100 m tárolókapacitású térszíni medencébe kerül. A tisztítottvíz-tárolóból a kezelt víz a gépházban 3 elhelyezett új hálózati szivattyúk (ΣQ = 30 m /h, H = 50 m) segítségével jut a települési elosztóhálózatba. A meglévő kezelőépület belső bővítés, átalakítás és felújítás után alkalmas a tisztítás-technológia és a szivattyúegységek befogadására. 3 A meglévő, használaton kívüli 2×25 m -es térszíni medence állapota elbontását indokolja, helyén építhető a tisztítottvíz medence. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz-medencébe juthasson. A nyersvíz- és a tisztítottvíz-tároló medencék is leüríthetők a dekantáló medencébe. A technológia kiépítésével, új kút beüzemelésével a vízműtelep energia elvételét bővíteni kell. Technológiai főfolyamat: Kutak → oxidálószer adagolás → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → vas, mangán- és ammónium-mentesítés → keletkezett származékok eltávolítása (aktívszén-szűrők) → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat Szűrőöblítés: A szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz-tároló medencéből történik, öblítővíz-szivattyú segítségével. A zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált víz az üzembe helyezés időszakában már kiépülő szennyvíz elvezető csatornába vezethető. Az ülepítőben elősűritett iszap nem veszélyes hulladékként helyezhető el. Szűrőöblítési folyamat: Tisztítottvíz-tároló medence → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence → (tervezett) szennyvíz elvezető csatorna Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: 1. sz, kút az Emlékparkban és 2. sz. kút a belterületi vízműnél - Gépház - Hálózat 3 - 2×25 m -es üzemen kívüli térszíni tároló Tervezett - 3. sz. kút építése a belterületi vízmű-telepen - Kútgépészet, kútfej-kialakítás, kút bekötése a rendszerbe - Vízkormányzó aknák - Meglévő gépház felújítása, átalakítása, bővítése - Oxidálószer adagolás, fertőtlenítés: a gépházban elhelyezve - Gáztalanítás 3 - Nyersvíztároló medence: 20 m 3 - Technológiai nyomásfokozás: Q = Σ 30 m /h, H = 30 m, gépházban - Homokszűrés: gépházban elhelyezve - Aktívszén-szűrés: gépházban elhelyezve 3 - Tisztítottvíz tároló medence: 100 m ; - Szűrőöblítés 3 - Ülepítő medence: 2×10 m 3 - Hálózati szivattyúzás: ΣQ = 60 m /h, H = 70 m, gépházban elhelyezve - 1. sz. kút tartalékba helyezése - Hálózatbővítés

000317 299



Biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés A vízkezelési technológia légoxidációs vas- mangántalanításon, biológiai ammóniumeltávolításon alapul. A technológia a kutak egyesített vizét fogadja, a tisztított ivóvizet pedig a térszíni tároló medence felé bocsátja ki. A főbb technológiai lépések a következők: levegőztetés szűrés teljes biológiai nitrifikációval UV csírátlanítás biztonsági szűrés zagyvíz ülepítés iszapsűrítés A vízkezelő berendezést temperált, zárt térbe telepítjük, a meglévő és kibővített, felújított és átalakított gépházba. A levegő oxigénjének a hatására a vízben oldott állapotban jelenlévő vas- és mangánvegyületek oxidálódnak, ezáltal szűrhető csapadékot képeznek, amelyet a szűrési folyamat során választunk el a tisztított víztől. Az ammónium eltávolítása a többi folyamattal szimultán módon történik. A légtelítés során vízbe kerülő oldott oxigén felhasználásával a szűrőtölteten, a töltet hézagtérfogatában felhalmozódó oxid-hidroxid csapadékon kialakuló biofilm az ammóniumot nitritté, majd a nitritet nitráttá oxidálja, a szűrőből távozó víz ammóniumtól mentes és ezáltal kevés klórral jól fertőtleníthető lesz. A technológia kétlépcsős szűrést alkalmaz, az első a nitrifikáció, a második lépcső a biztonsági szűrés. A kétlépcsős szűrés nagy technológiai biztonságot és vízminőségi stabilitást nyújt. A tisztított víz fertőtlenítése NaOCl adagolással történik. A vízkezelés folyamata levegőztetéssel indul. A kutak egyesített vize a berendezés felső részén lép be a légtelítőbe, ahol felülről lefelé cseppekre bomolva hullik, miközben, érintkezve az ellenáramban haladó levegővel, oxigénben telítetté válik. A levegőztető légellátását ventilátor biztosítja, az elhasznált levegő a légtelítő felső részén távozik a szabadba. Az oxigén beoldás hatékonyságát előtét injektor növeli, amely a feladó vezetékbe juttat levegőt és a direkt oxigén beoldáson túl a víz apró cseppekre bontásához is hozzájárul. Ebben a folyamatban a gázmentesítés is megtörténik. 3

A levegőztetett víz ezután a technológiai szivattyúk révén (ΣQ = 30 m /h, H = 30 m) a nitrifikáló oszlopokra jut. Az érkező nyersvíz és a kezelésre feladott víz egyensúlyát szinttartó automatika vigyázza. A nitrifikáló oszlopokban a szűrés alulról felfelé történik. A szűrhető csapadékot alkotó vas és mangántartalom nagy része a szűrőtöltetben visszamarad. Szűrés közben a szűrőtöltet felületén jelenlévő biofilm a víz magas oxigéntartalmának köszönhetően az ammóniumot nitriten keresztül nitráttá oxidálja, nitrifikálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A szűrőből alacsony vas-, mangán-, és gyakorlatilag ammóniummentes víz lép ki. 2

Az előkezelt víz ezután az UV csírátlanítón keresztül halad tovább, ahol a min. 400 J/m intenzitású sugárzás az esetlegesen elúszó planktonikus csírákat elöli. Vegyszeradagolást (klór/káliumpermanganát) követően kerül az előkezelt víz a vas-, mangántalanító szűrőegységre. 3 A tisztítás-technológia után a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően - a 100 m -es tisztított-víz medencébe kerül.

000318 300



Innen, a gépházban elhelyezett új, frekvenciaváltós hálózati szivattyúk (Q = 60 m /h, H = 70 m) a település hálózatába juttatják az ivóvizet. A meglévő, üzemen kívüli térszíni tárolók elbontása előirányzott, helyükre épül a tisztított-víz medence. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz-medencékbe juthasson. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gáztalanítás → technológiai nyomásfokozás → ammónium-mentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vas-, mangánmentesítés → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat Szűrőöblítés: A vas- és mangánmentesítő szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz-tároló medencéből történik, öblítővíz-szivattyú segítségével, a nitrifikáló oszlopoké pedig kútvízzel megy végbe a technológiai szivattyúk segítségével. A gyorszűrők visszamosatásából keletkezett zagyvíz teljes egészében a tervezett iker kialakítású 3 ülepítő - dekantáló medencébe kerül (2×10 m ), a nitrifikálókról pedig egy része a tisztítási folyamat elejére, másik része pedig szintén a dekantálóba jut. A dekantált víz -az üzembe helyezés időszakára már kiépülő- szennyvízcsatorna hálózatba vezethető. Az ülepítőben maradó iszap kitermelést követően nem veszélyes hulladékként helyezhető el. Szűrőöblítési folyamat: -

Tisztítottvíz-tároló medence → vas-, mangánmentesítés szűrőinek öblítése → ülepítő dekantáló medence → (tervezett) szennyvízcsatorna Nyersvíz a technológiai nyomásfokozáson keresztül → ammónium-mentesítő szűrők öblítése → ülepítő - dekantáló medence → (tervezett) szennyvízcsatorna

Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: 1. sz, kút az Emlékparkban és 2. sz. kút a belterületi vízműnél - Gépház - Hálózat 3 - 2×25 m -es üzemen kívüli térszíni tároló Tervezett - 3. sz. kút építése a belterületi vízmű-telepen - Kútgépészet, kútfej-kialakítás, kút bekötése a rendszerbe - Vízkormányzó aknák - Meglévő gépház felújítása, átalakítása, bővítése - Légtelítés (gáztalanítás): gépházban elhelyezve - Vegyszerek adagolása: gépházban elhelyezve 3 - Technológiai nyomásfokozás: Q = Σ 30 m /h, H = 30 m, meglévő gépházban - Ammónium-mentesítés: gépházban elhelyezve - Fertőtlenítés, csírátlanítás: gépházban elhelyezve - Vas,- mangánmentesítés szűrővel: gépházban elhelyezve 3 - Hálózati szivattyúzás: ΣQ = 60 m /h, H = 70 m, meglévő gépházban elhelyezve - Szűrőöblítés 3 - Ülepítő 2×10 m - 1. sz. kút tartalékba helyezése - Hálózatbővítés

000319 301



Puffer kapacitások figyelembevétele 3

A vízellátó rendszerben a tervezett fejlesztéseket követően 100 m lesz a tárolókapacitás. A technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítás-technológia) nem szükséges az óracsúcsra méretezni, ezeknél a berendezéseknél a tervezett napi csúcsvízigény 1/20-t vettük 3 figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q= 30 m /h. 3 A hálózati szivattyúkat üzembiztonsági szempontból a mértékadó óracsúcsra méreteztük (Q= 60 m /h). A tervezett vízellátó rendszer ki tudja szolgálni a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező óracsúcsot 3 (Qh = 60 m /h), illetve a tárolókapacitást figyelembe véve annak 3 órát meghaladó, folyamatos kielégítésére is képes. Külterületi lakott részek ellátása Önkormányzat szükségesnek tartja az alábbi területrészek közműves ivóvíz-szolgáltatásba történő bevonását: a) Hantházi major: az Emlékparktól Dóc felé, kb. 3 km kiépülő vezetékkel mintegy 60 fő ellátása biztosítható. Lecsatlakozási lehetőség az Emlékparkot ellátó, NA 100 KM PVC vezetékéről lehetséges (az Emlékparki vízmű kúttól kb. 40 m-re lévő csomóponttól kiindulva). A javasolt vonalvezetés: a lecsatlakozástól a 059 hrsz.-ú földútig (160 fm), majd a földút mentén a a 4519 sz. közlekedési útig (400 m) és Szeged felé az út mentén a Hantházi majorig (3 340 m). A tervezett vonalvezetés természetvédelmi területet érint. b) Kiszer: 20 tanya, kb 40 fő ellátására csatlakozási lehetőség a Kistelek-Baks közút keresztezésénél van, a meglévő NA 80-as ac. (körvezetékes) hálózatról. A kiépítendő nyomóvezeték innen Pusztaszer felé haladva a közút bal oldalán vezethető Kiszer felé. A 100-as nyomóvezeték 2 900 m hosszúságú kiépítésével érhető el az ellátandó településrész. c) Székelytelepen kb. 50 fő ellátása a Kistelek-Csongrád főút keresztezéstől Kistelek irányába kiépített NA 50-es AC vezeték cseréjével (250 fm), majd 1 100 m új, 100-as KPE cső fektetésével oldható meg. Ezzel a bővítéssel elláthatóvá válik a temető is. Ellátatlan településrészek közműves vízszolgáltatásba vonásával az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint maximum 150 fő ellátása biztosítható. A javasolt területrészek sűrűbben lakottak. A műszaki megoldások további részletes kidolgozása kapcsán vizsgálni kell, hogy az Emlékpark felé menő, és Hantházi major ellátása miatt meghosszabbított vezeték jelen paraméterek mellett képes-e a csúcsfogyasztás idején a megfelelő nyomás biztosítására. Elképzelhető, hogy nyomásfokozó beépítésére lesz szükség. Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése), és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került: a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakítása és tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tolózárak beépítése földben a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése, nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje, valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje. A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását lehetővé tennék. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztóhálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságaira (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.), részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódnak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek.

000320 302



A hálózatrekonstrukciónál figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük: 186. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Ópusztaszer Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) SorElhelyezkedés (utcák) db szám


100

125

150

200

250

300

350

400

1

Petőfi - Béke

1

3

-

-

-

-

-

-

-

-

2

Felszabadulás - Szőlő

1

1

3

-

-

-

-

-

-

-

3

Komócsin - Erdei

1

1

3

-

-

-

-

-

-

-

3

5

6

0

0

0

0

0

0

0

Mindösszesen

187. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Ópusztaszer Tolózárak beépítése földbe Sorszám


db

Átmérő

Sorszám


db

Átmérő

1

Csongrádi u. vége

2

100

6

Erdei u. vége

1

100

2

Hétvezér - Béke

1

80

7

Árpád - Tanácsközt.

1

100

3

Felszabadulás - Béke

1

80

8

Felszabadulás - Tanácsközt.

1

100

4

Árpád - Béke

1

80

9

Huba - Rákóczi

2

80

5

Komócsin u. vége

1

80

10

Felszabadulás u. vége

2

100


6

80

7

100

13

-

188. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tűzcsapok beépítése, Ópusztaszer Tűzcsapok beépítése SorElhelyezkedés (utcák) szám 1 Csongrádi u. vége

1

100


2

Komócsin u. vége

1

80

80

3

Erdei u. vége

1

100

100

4

Huba - Rákóczi

1

100

100

5

Felszabadulás u. vége

1

100

100


db

Átmérő

1

80

4

100

5

000321 303



189. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Ópusztaszer Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Sorszám 1 2


Átmérő

Anyag

Felszabadulás u. Tanácsközt. - Huba között

100

KPE

360

Árpád u. (Béke u. – Névtelen u. között)

100

1582

80

KPE -

100

KPE

1942

150

-

-

200

-

-

250

-

Mindösszesen

Hossz

-

1942

Bekötések cseréje: 26 db ¾”-os fogyasztói bekötés cseréje 6.1.1.6 Pusztaszer vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A település lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 1 645 fő volt, mely 2008. évre 1 520 főre csökkent a KSH adatai alapján. A Gazdasági Kutató Intézet (GKI) adatai alapján 2021-re a lélekszám mintegy 1 525 főben prognosztizálható. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség kismértékű növekedésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 48,38 Intézményi vízfogyasztás: 3,30 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 2,00

3


A tervezett fejlesztés egy része a vízmű telepen belül történik, de hálózatbővítés is tervezett a település külterületén lévő alkotóházig, illetve a temetőben található ravatalozóig. A tervezett vízellátó rendszer kapacitását, figyelembe véve a demográfiai tendenciákat és az 3 önkormányzat távlati előrejelzését a várható lakosságszám változásról, 500 m /d távlati napi csúcsban került meghatározásra. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelést vettük alapul. A tervezett óracsúcs ez alapján került meghatározásra, melynek mértékét a napi csúcstermelés 1/10-ben határoztuk meg. A rendelkezésre álló, és tervezett tárolók, illetve pufferkapacitások, valamint a helyi vízfogyasztási 3 sajátosságok figyelembe vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 25 m /h, amely az átlagos vízigényt 8, illetve a legnagyobb fogyasztási napon várható (tervezett) vízigényt 20 üzemóra alatt képes biztosítani. A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

000322 304



190. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Pusztaszer Tervezési adatok

Jelölés

Mértékegység

Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.


Qhmax.


Qtech.

[m /h]

Jelenlegi átlagos napi vízigény

Kapacitás

3

193

3

392

[m /nap]

3

500

[m /h]

3

50

3

25

Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. 3

Pusztaszeren az üzemszerűen kitermelhető vízmennyiség (2508 m /nap) 5-szöröse a távlati csúcs3 vízigénynek (500 m /nap). Tervezett technológiai folyamat A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia, az előírt határértékeknek megfelelő minőségű víz biztosítására tehát nincs lehetőség. A jelenleg hatályban lévő 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint Pusztaszeren a szolgáltatott ivóvíz minősége ammónium, vas és mangán tekintetében lépi túl az előírt határértékeket. Mindezek figyelembe vételével, új vas-, mangán- és ammónium-mentesítő, illetve gáztalanító technológia, valamint - mindkét technológiai variációhoz egyaránt kapcsolódóan – az alkotóház és a ravatalozó vezetékes ivóvízellátásának kiépítése szükséges. Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk: 1.

„hagyományos” vas- és mangánmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással

2.

biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés

A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) Hagyományos vas- és mangánmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással A vas, mangán és ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással, szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, ahol a bevezetésnél beadagolt klór hatására megtörténik az ammónium oxidációja, a mennyiségarányosan adagolt, a törésponti klórozásnak megfelelő mennyiségű klór hatására. A reakciók a t=30 min. tartózkodási időt biztosító medencében játszódnak le. Ez alatt az időtartam alatt a megfelelő mennyiségű klór hatására az ammónium oxidációja több lépésben megtörténik, és végtermékként nitrogéngáz keletkezik. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a vas- és mangántalanító szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe a vas és mangán oxidációjához klórgázt, valamint káliumpermanganát oldatot vezetünk. A szűrhető csapadékot alkotó vas, és mangán vegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő -v =6-8 m/h sebességű- szűrés segíti, a szűrőkről határérték

000323 305



alatti vas- és mangántartalmú víz távozik. A szűrőkről távozó víz gyakorlatilag ammóniummentesen a következő GAC töltetű szűrőkön áramlik keresztül. Ezek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják az elosztó hálózatba. Mind a kavics, mind a GAC szűrők visszamosatása és öblítése tisztított vízzel történik, egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a kavics gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválása válik szükségessé. A kimerülés időtartamát a jelenlévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció és a szűrés hatékonysága, illetve az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=6-8 m/h) a kimerülés becsült időtartama 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, az egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-t 2 évente cseréljük a szűrőkben. A meglévő kutak nyersvize, oxidálószer-adagolást követően gáztalanítóra, majd egy tervezett, 15 3 m tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe kerül. A medence előtt történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben a vas és a mangán oxidációja folyamatos. A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő, kibővített és felújított gépházban elhelyezett 3 új technológiai átemelő szivattyúegység (Q = 25 m /h, H = 30 m (2+1 db szivattyúval)) juttatja a technológiára. A rávezetésnél a nyersvízbe a vas és mangán oxidációjához klórgázt, valamint káliumpermanganát oldatot vezetünk. A vas- és mangáncsapadékot a szűrő fogja fel. A nemkívánatos íz- és szaganyagok, illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrőt alkalmazunk. A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a meglévő 2 db, 3 egyenként 50 m tárolókapacitású térszíni tárolóba kerül. A tisztítottvíz-tárolókból a kezelt víz a 3 gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (Q = 50 m /h, H = 50 m (2+1 db szivattyúval)) segítségével jut a települési elosztóhálózatba, frekvenciaváltó által vezérelve. A tisztítási technológia a meglévő légüstök elbontásával a jelenlegi kezelőépületben elhelyezhető kisebb átalakításokkal, de az épületet ki kell bővíteni szociális- és szolgálati helyiségekkel, melyek jelenleg a különálló, mobil épületben vannak elhelyezve, amit szintén el kell bontani. A meglévő térszíni tárolók állapota megfelelő, tisztítottvíz-tároló medencékként való felhasználásukhoz felújításra nincs szükség, de biztosítani kell a településközponthoz illő esztétikai megjelenítésüket. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz-medencékbe juthasson. Technológiai főfolyamat: Kutak → oxidálószer adagolás → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → vas, mangán- és ammónium-mentesítés → keletkezett származékok eltávolítása (aktívszén-szűrők) → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → frekvenciaváltó által vezérelt hálózati szivattyúzás → hálózat

000324 306



Szűrőöblítés: A szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz-tároló medencéből történik, öblítővíz-szivattyú segítségével. A zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált víz a talajba (szikkasztás), illetve amennyiben a részletes vizsgálatok szerint erre az adottságok nem alkalmasak, gyűjtőmedencébe, majd szennyvíztisztító telepre jut, de visszavezethető a technológiai sor elejére is. A nyersvíz- és a tisztítottvíz-tároló medencék is leüríthetők a dekantáló medencébe. A kiülepedett iszap -kitermelését követően- nem veszélyes hulladékként ártalmatlanítható, elhelyezhető. Szűrőöblítési folyamat: Tisztítottvíz-tároló medence → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence → talaj, vagy gyűjtőmedence Építmények, berendezések: Meglévő - kutak: I. sz. (B-8), és II. sz. (B-17) kút; 3 - 2 db 50 m -es térszíni tároló; - 5 db 8000 l-es légüst; 2 - 165 m alapterületű gépház; 2 - 32 m alapterületű mobil kapcsolóház szociális helyiségekkel; - hálózat. Tervezett -

2

meglévő mobil kapcsolóház elbontása (32 m ); 2 meglévő gépház 35 m -rel történő bővítése (szociális- és szolgálati helyiségek), belső átalakítása és felújítása; oxidálószer adagolás, fertőtlenítés: kibővített gépházban elhelyezve; gáztalanítás; 3 nyersvíztároló medence: 15 m ; technológiai nyomásfokozás kibővített gépházban: 3 db (2+1) szivattyúval, összkapacitás: Q 3 = 25 m /h, H = 30 m; 3 homokszűrés: kibővített gépházban elhelyezve (Q = 25 m /h); 3 aktívszén-szűrés: kibővített gépházban elhelyezve (Q = 25 m /h); szűrőöblítés; hálózati szivattyúzás kibővített gépházban elhelyezve: 3 db (2+1) szivattyúval, összkapacitás: 3 Q = 50 m /h, H = 50 m; 3 ikermedencés ülepítő - dekantáló 2×8 m ; 3 dekantáltvíz-szivattyú: Q = 5 m /h, H = 10 m.

Biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés A vízkezelési technológia légoxidációs vas- mangántalanításon, biológiai ammóniumeltávolításon alapul. A technológia a kutak egyesített vizét fogadja, a tisztított ivóvizet pedig a térszíni tároló medencék felé bocsátja ki. A főbb technológiai lépések a következők: levegőztetés szűrés teljes biológiai nitrifikációval UV csírátlanítás biztonsági szűrés zagyvíz ülepítés iszapsűrítés A vízkezelő berendezést temperált zárt vízkezelő térbe telepítjük.

000325 307



A levegő oxigénjének a hatására a vízben oldott állapotban jelenlévő vas- és mangánvegyületek oxidálódnak, ezáltal szűrhető csapadékot képeznek, amelyet a szűrési folyamat során választunk el a tisztított víztől. Az ammónium eltávolítása a többi folyamattal szimultán módon történik. A légtelítés során vízbe kerülő oldott oxigén felhasználásával a szűrőtölteten, a töltet hézagtérfogatában felhalmozódó oxid-hidroxid csapadékon kialakuló biofilm az ammóniumot nitritté, majd a nitritet nitráttá oxidálja, a szűrőből távozó víz ammóniumtól mentes és ezáltal kevés klórral jól fertőtleníthető lesz. A technológia kétlépcsős szűrést alkalmaz, az első a nitrifikáció, a második lépcső a biztonsági szűrés. A kétlépcsős szűrés nagy technológiai biztonságot és vízminőségi stabilitást nyújt. A tisztított víz fertőtlenítése NaOCl adagolással történik. A vízkezelés folyamata levegőztetéssel indul. A kutak egyesített vize a berendezés felső részén lép be a légtelítőbe, ahol felülről lefelé cseppekre bomolva hullik, miközben, érintkezve az ellenáramban haladó levegővel, oxigénben telítetté válik. A levegőztető légellátását ventilátor biztosítja, az elhasznált levegő a légtelítő felső részén távozik a szabadba. Az oxigén beoldás hatékonyságát előtét injektor növeli, amely a feladó vezetékbe juttat levegőt és a direkt oxigén beoldáson túl a víz apró cseppekre bontásához is hozzájárul. A levegőztetett víz ezután a technológiai szivattyúk révén a nitrifikáló oszlopokra jut. Az érkező nyersvíz és a kezelésre feladott víz egyensúlyát szinttartó automatika vigyázza. A nitrifikáló oszlopokban a szűrés alulról felfelé történik. A szűrhető csapadékot alkotó vas- és mangántartalom nagy része a szűrőtöltetben visszamarad. Szűrés közben a szűrőtöltet felületén jelenlévő biofilm a víz magas oxigéntartalmának köszönhetően az ammóniumot nitriten keresztül nitráttá oxidálja, nitrifikálja. A szűrőből alacsony vas-, mangán-, és gyakorlatilag ammóniummentes víz lép ki. Az előkezelt víz ezután intenzitású sugárzás az (klór/káliumpermanganát) tisztítás-technológia után medencékbe.

2

az UV csírátlanítón keresztül halad tovább, ahol a min. 400 J/m esetlegesen elúszó planktonikus csírákat elöli. Vegyszeradagolást követően kerül az előkezelt víz a vastalanító szűrőegységre. A a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően - a tisztítottvíz-

A meglévő kutak nyersvize a meglévő, kibővített, felújított és átalakított gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre jut, ahol a készülékben cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag vizet az új technológiai 3 átemelő szivattyúegység (Q = 25 m /h, H = 30 m (2+1 db szivattyúval)) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniát első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelésimpulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át, majd az előkezelt víz - vegyszeradagolást (klór/káliumpermanganát) követően - a vas-, mangánmentesítő szűrőegységre jut. A tisztítás-technológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően 3 a meglévő 2 db 50 m -es térszíni tárolóba kerül, ahonnan a gépházban elhelyezett új hálózati 3 szivattyúk (Q = 50 m /h, H = 50 m (2+1 db szivattyúval)) a település hálózatába juttatják az ivóvizet, frekvenciaváltó által vezérelve. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz-medencékbe juthasson. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gáztalanítás → technológiai nyomásfokozás → ammónium-mentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vas-, mangánmentesítés → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → frekvenciaváltó által vezérelt hálózati szivattyúzás → hálózat

000326 308



Szűrőöblítés: A vas- és mangánmentesítő szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz-tároló medencéből történik, öblítővíz-szivattyú segítségével, a nitrifikáló oszlopoké pedig kútvízzel megy végbe a technológiai szivattyúk segítségével. A gyorszűrők visszamosatásából keletkezett zagyvíz teljes egészében a 3 tervezett iker kialakítású ülepítő - dekantáló medencébe kerül (2×8 m ), a nitrifikálókról pedig egy része a tisztítási folyamat elejére, másik része pedig szintén a dekantálóba jut. A dekantált víz a talajba (szikkasztás), illetve amennyiben a részletes vizsgálatok szerint erre az adottságok nem alkalmasak, gyűjtőmedencébe, majd szennyvíztisztító telepre jut, de visszavezethető a technológiai sor elejére is. A tisztítottvíz-tárolókat is le lehet üríteni a dekantáló medencébe. A kiülepedett iszap nem veszélyes hulladék, ezt végső elhelyezésénél figyelembe kell venni. Szűrőöblítési folyamat: -

Tisztítottvíz-tároló medence → vas-, mangánmentesítés szűrőinek öblítése → ülepítő dekantáló medence → talaj, vagy gyűjtőmedence Nyersvíz a technológiai nyomásfokozáson keresztül → ammónium-mentesítő szűrők öblítése → ülepítő - dekantáló medence v. a technológia eleje → ülepítőből a talajba, vagy gyűjtőmedencébe

Építmények, berendezések: Meglévő - kutak: I. sz. (B-8), és II. sz. (B-17) kút; 3 - 2 db 50 m -es térszíni tároló; - 5 db 8000 l-es légüst; 2 - 165 m alapterületű gépház; 2 - 32 m alapterületű mobil kapcsolóház szociális helyiségekkel; - hálózat. Tervezett 2 - meglévő mobil kapcsolóház elbontása (32 m ); 2 - meglévő gépház 35 m -rel történő bővítése (szociális- és szolgálati helyiségek), belső átalakítása és felújítása; - légtelítés, gáztalanítás kibővített gépházban elhelyezve; - fertőtlenítőszer adagolás: kibővített gépházban elhelyezve; - technológiai nyomásfokozás kibővített gépházban: 3 db (2+1) szivattyúval, összkapacitás: Q 3 = 25 m /h, H = 30 m; 3 - ammónium-mentesítés: kibővített gépházban elhelyezve (Q = 25 m /h); - fertőtlenítés, csírátlanítás: kibővített gépházban elhelyezve; 3 - homokszűrés (Fe, Mn eltávolítás): kibővített gépházban elhelyezve (Q = 25 m /h); - szűrőöblítés; - hálózati szivattyúzás kibővített gépházban elhelyezve: 3 db (2+1) szivattyúval, összkapacitás: 3 Q = 50 m /h, H = 50 m; 3 - ikermedencés ülepítő - dekantáló 2×8 m ; 3 - dekantáltvíz-szivattyú: Q = 5 m /h, H = 10 m. Puffer kapacitások figyelembevétele A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tárolókapacitások állnak rendelkezésre: 3

3

A tervezett vízellátó rendszer mértékadó kapacitása 50 m /h. A meglévő 2 db, egyenként 50 m tároló3 térfogatú tisztítottvíz-tároló medence figyelembe vételével a rendszer puffer kapacitása 100 m , illetve a 3 3 törésponti klórozáshoz szükséges 15 m -es nyersvíztároló medencével 115 m .

000327 309



Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Ezeknél a berendezéseknél 3 a tervezett napi csúcsvízigény 1/20-t vettük figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q= 25 m /h-t. A hálózati szivattyúk kapacitását üzembiztonsági szempontból a mértékadó óracsúcsra szabad csak 3 méretezni (Q= 50 m /h). A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező 3 óracsúcs (Qh = 50 m /h) kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitásokat (a meglévő 2 db 3 50 m tárolótérfogatú térszíni tisztítottvíz-tárolót) a rendszer 4 órán keresztül is képes folyamatosan a mértékadó óracsúcs kielégítésére. Külterületi részek ellátása 1. Alkotóház A létesítmény időszakos használatú, max. 100 fő időszakos jellegű fogyasztásával lehet számolni, illetve figyelembe kell venni a közbenső lakóházak, valamint egy major rákötését is, melyek esetében kb. 20-25 fő állandó fogyasztóval lehet számolni. Az alkotóház felé menő vezeték a Kossuth Lajos utca és a Szélső sor keresztezésénél csatlakoztatható le a meglévő hálózatról. A kiépítendő vezeték hossza az alkotóházig kb. 1 600 fm, kiegészítő nyomásfokozásra nincs szükség. Tervezett hálózat:

Ø 100 KPE

1 600 fm

2. Ravatalozó A temető területén található ravatalozóban az önkormányzat tájékoztatása szerint 8-10 fő nem állandó jellegű fogyasztásával lehet számolni, illetve egy közbenső tanyát kell ellátni 5 fő állandó lakossal. A ravatalozó vezetéke a meglévő hálózatról a Felszabadulás utca és a Hétvezér sor keresztezésénél csatlakoztatható le. A kiépítendő vezeték hossza 580 m, kiegészítő nyomásfokozásra nincs szükség. Tervezett hálózat:

Ø 100 KPE

580 fm

Ezeknek a tervezett bekötéseknek köszönhetően a napi átlagos vízigény (az időszakos 3 fogyasztásokat is figyelembe véve) maximum 16 m -el fog növekedni, amit a meglévő vízbázis és vízellátó hálózat, illetve a tervezett tisztítás-technológia biztonságosan ki tud elégíteni. Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése), és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakítása és tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tolózárak beépítése földben a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése, nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje, valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje. A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását lehetővé tennék.

000328 310



A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztóhálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.), részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódnak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A hálózatrekonstrukciónál figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük: 191. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Pusztaszer Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) SorElhelyezkedés (utcák) db szám


100

125

150

200

250

300

350

400

1

József Attila u. - Felszabadulás u.

1

3

-

-

1

-

-

-

-

-

2

Rákóczi u. – Felszabadulás u.

1

2

-

-

2

-

-

-

-

-

3

Kossuth Lajos u. – Dózsa György u.

1

2

2

-

-

-

-

-

-

-

4

Előd u. – Felszabadulás u.

1

4

-

-

-

-

-

-

-

-

Mindösszesen

4

11

2

0

3

0

0

0

0

0

192. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Pusztaszer Tolózárak beépítése földbe Sorszám


db

Átmérő

Sorszám


db

Átmérő

1

Szélső sor – Huba u.

2

80

7

Dózsa György u. vége

2

80

2

Szélső sor – Kossuth Lajos u.

2

80

8

Mező Imre u. vége

2

80

3

Kossuth Lajos u. – Petőfi u.

1

100

9

Mező Imre u. – Kossuth L. u.

1

100

4

Petőfi u. – Diófa u.

3

80

10

Vadvirág u. - Kossuth L. u.

2

80

5

Petőfi u. vége

2

80

11

Vadvirág u. – Diófa u.

2

80

6

Kossuth Lajos u. – Felszabadulás u.

2

100

-

-

-

-

17

80

4

100

21

-


193. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tűzcsapok beépítése, Pusztaszer Tűzcsapok beépítése SorElhelyezkedés (utcák) szám 1 Szélső sor – Huba u.

db

Átmérő

1

80


2

Szélső sor – Kossuth Lajos u.

1

80

80

3

Petőfi u. – Diófa u.

1

80

80

4

Petőfi u. vége

1

80

80

5

József Attila u. vége

1

80

80

6

Vadvirág u. – Diófa u.

1

80

80

7

Vadvirág u. - Kossuth L. u.

1

80

80

8

Mező Imre u. vége

1

80

80

9

Dózsa György u. vége

1

80

80

9

80

-

100


9

000329 311



194. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Pusztaszer Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Sorszám 1 2


Átmérő

Anyag

Hossz

Kossuth u. (Petőfi Sándor u. – Mező Imre u. között)

100

KPE

470

Kossuth u. (Petőfi S. u. – Névtelen. u. között)

100

347

80

KPE -

100

KPE

817

150

-

-

200

-

-

250

-

Mindösszesen

-

817


6.1.1.7 Balotaszállás vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A település lakosságának majdnem kétharmada külterületen él, szórt tanyavilágban a lélekszám a 2001. évi népszámláláskor 1 673 fő volt, mely 2008. évre 1 541 főre csökkent a KSH adatai alapján. A Gazdasági Kutató Intézet (GKI) adatai alapján 2021-re a lélekszám mintegy 1 525 főben prognosztizálható. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség kismértékű csökkenésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 44,90 Intézményi vízfogyasztás: 1,80 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 1,50

3


A vízellátó rendszer egészének kapacitása a várható demográfiai, és vízfogyasztási tendenciákat, és az önkormányzatoknak a távlati lakosságszámra vonatkozó előrejelzéseit is figyelembe véve (az üzemeltetői 3 egyeztetésekkel is összhangban) 200 m /nap - ban került meghatározásra. A rendelkezésre álló, és tervezett tárolók, ill. puffer – kapacitások, valamint a helyi vízfogyasztási 3 sajátosságok figyelembe vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 20 m /h, ami a legnagyobb napi csúcs - vízigények kielégítését a technológia mintegy 20 órás maximális csúcsüzemidejével és a szűrők 4-8 m/h-ás tartományú alkalmazásával számolunk, melyet frekvenciaváltóval hajtott szivattyúk tesznek lehetővé. A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

000330 312



195. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Balotaszállás Tervezési adatok

Jelölés

Mértékegység

Qdátl

[m /nap]

Jelenlegi napi csúcstermelés

Qdmax.

[m /nap]

Tervezett napi csúcstermelés

Qdmax.

Tervezett óracsúcs

Qhmax.


Qtech.

[m /h]


Kapacitás

3

165

3

498

[m /nap]

3

400

[m /h]

3

40

3

20

Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A víztermelésben résztvevő 2 db kút közül jelenleg mindkettő üzemel. A település tervezett maximális 3 vízigénye 400 m /d. A várható fogyasztási és nyersvíz-kitermelhetőségi adatok alapján megállapítható, hogy a kutak műszaki állapota, üzemeltetői adatszolgáltatás alapján megfelelőnek tekinthető, kapacitásuk alapján képesek kielégíteni a jelenlegi és várható vízigényeket. A határérték közeli mangán, továbbá határértéket meghaladó ammónium-tartalom, valamint vas, arzénkoncentráció a felhasználás előtt kitermelt víz kezelését teszi szükségessé. A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) A műszaki megoldás ismertetése: Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk tehát: 1.

„hagyományos” vas, mangán és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással

2.

biológiai ammónium-mentesítés + vas-, mangán-, arzén eltávolítás kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűréssel

1. „Hagyományos” vas, mangán és arzénmentesítési eljárás + ammóniummentesítés törésponti klórozással. Az arzén, vas, mangán, valamint ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, ahol a bevezetésnél beadagolt klór hatására megtörténik az ammónium oxidációja. A mennyiségarányosan adagolt, a törésponti klórozásnak megfelelő mennyiségű klór hatására, a reakciók a t=30 min. tartózkodási időt biztosító medencében játszódnak le. Ez alatt az időtartam alatt a megfelelő mennyiségű klór hatására az ammónium oxidációja több lépésben megtörténik, és végtermékként nitrogéngáz keletkezik. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe (az arzént) oxidáló vegyszert (káliumpermanganát) és vas(III)-klorid koagulálószert keverünk. Az adagolás mennyiségarányosan történik. Az oxidált mangán és vasvegyületek csapadékot képeznek. Az oxidált arzén vegyületek a kialakuló nagyfelületű vashidroxid pelyheken adszorbeálódnak és így szűrhetővé válnak.

000331 313



A szűrhető csapadékot alkotó, illetve szűrhető csapadékhoz kötődő vas, mangán, és arzén vegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő v =6-8 m/h sebességű- szűrés segíti, a szűrőkről határérték alatti arzén tartalmú víz távozik. A szűrőkről távozó víz gyakorlatilag ammónium-mentesen a következő GAC töltetű szűrőkön áramlik keresztül. Ezek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok, illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják az elosztó hálózatba. Mind a mangán-,vastalanítást és arzénmentesítést biztosító szűrő, mind a GAC szűrők visszamosatása és öblítése alap esetben tisztított vízzel történik, de lehetőség van a műveletek nyersvízzel történő elvégzésére is egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválására van szükség. A kimerülés időtartamát a jelen lévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció s a szűrés hatékonysága, de az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=6-8 m/h) a kimerülés becsült időtartama 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, az egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-töltetet 2 évente cseréljük a szűrőkben. Tervezett technológiai folyamat A rendelkezésre álló két meglévő, az egyik 149 m, a másik 295 m talpmélységű kútból a nyersvíz 3 az NA 80-as kútbekötő vezetékek segítségével a gáztalanítóval ellátott, új 50 m -es nyersvíz medencébe jut. Az eltávolítandó vízkémiai paraméterek miatt a medence zárkamrájában megtörténik a vegyszeradagolás, melynek kapacitása elegendő tartózkodási időt biztosít a törésponti klórozás behatási idejének. A létesítendő nyersvízmedencéből az előkezelt vizet NA80-as nyersvíz vezetéken a meglevő gépházba telepített új technológiai átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként 3 Q=20 m /h; H= 40 m) juttatja a tervezett vas, mangán, arzén és ammóniummentesítő tisztítási technológiára. A technológia előtt a nyersvízbe (az arzént) oxidáló vegyszert (káliumpermanganát) és vas(III)-klorid koagulálószert juttatunk a vízbe, hogy a vas kiszűrődhessen, valamint az arzén adszorbeálódhasson. A technológiai gépházban kettő darab egyrétegű vas-, mangántalanító szűrőegység található, amelyek kapacitása vas-, mangántalanításra, valamint arzénmentesítésre a lecsökkent vízfogyasztás miatt bőségesen elegendő. Mód van a szűrőtartályok töltetének a cseréjére, amivel elérhető a megfelelő víztisztítási teljesítmény. A beruházás során a két párhuzamosan szerelt szűrőtartályok szerepe megváltozik. Az első szűrőegységben történik a feloxidált szennyezők szűrése, ami vas, mangán, arzéntalanítást jelent. A meglevő második szűrőtartály funkciója megváltozik, a beruházás után deklórozó tartályként fog működni. A tisztítási technológia jó működése miatt segédvegyszerek adagolása szükséges, ezek vasklorid és káliumpermanganát. Mindkét vegyszeradagolás tárolótartályai és az adagolószivattyúk is a gépházban elhelyezhetők. Mivel az ammónium eltávolítása törésponti klórozással történik, és a klór a nyersvízmedencébe kerül beadagolásra, a technológia oxidálószere a klór. A klór beadagolását követően az oxidáció folyamatos, és a kicsapódott szennyezők a szűrőtartályban kiszűrhetők. A törésponti klórozás miatti klórtartalmat aktívszénnel gyakorlatilag nullára csökkentjük az aktívszenes deklórozó tartályban, ezért a tervezett tisztítástechnológiát követően a tisztított víz – minimális utóklórozása szükséges. A fertőtlenítőszer adagolást követően – NA 80-as átmérőjű vezetéken a tervezett 25 3 m tárolókapacitású tisztítottvíz medencébe kerül, ahonnan a tervezett gépházban elhelyezett új, 3 frekvenciaváltóval felszerelt hálózati szivattyúk (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 40 m /h; H = 3 50 m) juttatják az ivóvizet a felújítandó 100 m tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a

000332 314



települési elosztó hálózatba. A hálózat megfelelő mennyiségű vízzel történő ellátásáról NA 150es átmérőjű vezeték gondoskodik. A szűrők öblítését a tisztítottvíz medencéből ráfolyásos üzemben működő mosatószivattyúkkal végezzük. A kiválasztott öblítőszivattyúk jelleggörbéje olyan, hogy mint a homokszűrő, mint pedig az aktívszenes tartály kisebb intenzitást igénylő visszamosására is alkalmas. A visszamosatást 3 követően a zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, melynek 15 m hasznos térfogata, a szűrökről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését, és mintegy 1 éves tárolását biztosítja. Innen a dekantált vizet NA150-es átmérőjű vezetéken a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük. A tervezett műszaki létesítményeket úgy alakítottuk ki, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe juthasson. A tervezett vízkezelő létesítmények a legkorszerűbb irányítástechnikai berendezéssel kerültek ellátásra. A meglevő villamos erősáramú és gyengeáramú berendezések elavultak, emiatt komplett cseréjük a beruházás során megtörténik. A hálózati szivattyúzás szabályzása a vízigényekhez való rugalmasság, valamint a költséghatékony üzemeltetés figyelembevétele miatt frekvenciaváltós szabályzással kerül telepítésre. Technológiai főfolyamat: Kutak → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → törésponti klórozás→ technológiai nyomásfokozás → vegyszer adagolás → homokszűrés → aktívszenes deklórozás → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → hidroglóbusz → hálózat Szűrőöblítési folyamat: Tisztítottvíz tároló medence → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: B-17, B-19 - Hálózat 8,7 km 3 - Hidroglóbusz: 100 m Tervezett -

3

Búvárszivattyú Q=100 m /d vas, mangán és arzénmentesítő tisztítástechnológia rekonstrukció a jelenlegi szűrők sorbakötésével + új ammóniummentesítés. 3 Nyersvíz tároló medence 50 m 2 Szűrőgépház felújítása 20 m 3 Tisztítottvíz tároló medence 2x25 m 3 Dekantáló medence 15 m 3 Hálózati szivattyúk frekvenciaváltóval Q = 40 m /h, H = 50 m 3 Víztorony felújítás 100 m Irányítástechnika

2. Biológiai ammónium-mentesítés + vas, mangán, arzén eltávolítás kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűréssel A rendelkezésre álló kutakból kitermelt víz a gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre jut, ahol az aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag víz, a gépházban elhelyezett technológiai szivattyúk segítségével nitrifikáló oszlopokra kerül, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniumot első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja.

000333 315



A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át, majd vegyszeradagolást (klór/ káliumpermanganát, vas(III) - klorid)követően kerül az előkezelt víz a vas-, mangán-, arzénmentesítő szűrőegységre. A tisztítástechnológia után a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően - a tisztítottvíz medencébe kerül, ahonnan a frekvenciaváltóval ellátott hálózati szivattyú juttatja az ivóvizet a települési hálózatba. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe juthasson. A szűrők visszaöblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A szűrők öblítését követően zagyvíz az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére (ebben az esetben az ülepítő-dekantáló medence lefedését biztosítani kell. Tervezett technológiai folyamat A rendelkezésre álló két meglévő, az egyik 149 m, a másik 295 m talpmélységű kútból a nyersvíz az NA 80-as kútbekötő vezetékek segítségével egy tervezett gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre jut, ahol a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag víz, fertőtlenítést követően új technológiai átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q=20 3 m /h; H= 30 m) segítségével jut a nitrifikáló oszlopokra, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniát első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást követően kerül az előkezelt víz a vas, mangán és arzénmentesítő szűrőegységre. A 3 tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 2x25 m tárolókapacitású tisztítottvíz medencébe kerül, ahonnan az új gépházban elhelyezett új hálózati 3 szivattyúk (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 40 m /h; H = 50 m) a vízmű területén található felújítandó 3 100 m tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba. A szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz medencéből történik, előtte a lerakódott szennyeződést légfúvóval lazítjuk. A zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a befogadóba vezethetjük, vagy a tisztavíz fázis a szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére. Az éves szinten is minimális mennyiségű szennyezett zagy, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kerül elszállításra. Mód van a zagy térfogatának csökkentésére, zsákos víztelenítéssel, amennyiben a víztelenített iszap lerakási költsége kisebb, mint az elszállítás. A tervezett műszaki létesítmények kulcsfontosságú egységei (légfúvó, szűrők, öblítő szivattyúk) duplázva kerülnek beépítésre az üzembiztonság miatt. Rendkívüli havária esetén a berendezések és a csővezetékek úgy lettek tervezve, hogy a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe is vezethetők. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, (gáztalanítás) → technológiai nyomásfokozás → vegyszeradagolás → ammóniummentesítés → vegyszeradagolás → vas, mangán, arzénmentesítés → fertőtlenítés → tisztítottvíz tárolómedence → hálózati szivattyúzás → hálózat → hidroglóbusz Szűrőöblítés: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence A szűrők visszaöblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A szűrők öblítését követően zagyvíz az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére (ebben az esetben az ülepítő-dekantáló medence lefedését biztosítani kell).

000334 316




Kutak: B-17, B-19 Hálózat 8,7 km 3 Hidroglóbusz: 100 m

Tervezett -

3

Búvárszivattyú Q=100 m /d 3 20 m /h kapacitással vas és arzénmentesítő tisztítástechnológia rekonstrukció a jelenlegi szűrők sorbakötésével + új ammóniummentesítés. 2 Szűrőgépház felújítása 20 m 3 Tisztítottvíz tároló medence 2x25 m 3 Dekantáló medence 15 m 3 Hálózati szivattyúk frekvenciaváltóval Q = 40 m /h, H = 50 m 3 Víztorony felújítás 100 m Irányítástechnika

Dekantált víz elhelyezése A dekantált víz elhelyezésének kétféle opcionális lehetőségét kell megteremteni: a., Visszavezetés a technológia elejére a további tervezési fázisban meghatározott módon. b.,Kivezetés a rendszerből az alábbi elhelyezési lehetőségekkel: Ha van a településen szennyvíz csatorna, abba vezetjük. Ha nincs a településen szennyvízcsatorna, nyílt befogadóba vezetjük, mely lehet: a települési csapadékvíz-árok, amelyben a víz elszikkad, illetve elfolyik a befogadóba, vagy külön, erre a célra létesített lefolyás nélküli szikkasztó árokba Iszapkezelés, elhelyezés Az öblítő-vízzel kapcsolatos kérdések mellett szükséges figyelmet fordítani a keletkező arzén tartalmú iszapok megfelelő elhelyezésére is. A keletkező vízmű-iszap végleges elhelyezésével kapcsolatos szállítási, hulladék - kezelési megfontolások, de a pénzügyi - gazdasági szempontok is a szállítás előtti víztelenítést teszik szükségessé. A visszamosatással eltávolított iszap az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan az ülepedés után a dekantált vizet a befogadóba vezethetjük, vagy a tisztavíz fázis a szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére. Az éves szinten is minimális mennyiségű szennyezett zagy, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kerül elszállításra. Mód van a zagy térfogatának csökkentésére, zsákos víztelenítéssel, amennyiben a víztelenített iszap lerakási költsége kisebb, mint az elszállítás. Pufferkapacitások figyelembe vétele A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer-kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tároló – kapacitások állnak rendelkezésre: 3 Az igények, ill. a fogyasztási csúcsok kielégítését a meglévő 100 m hasznos térfogatú víztorony, a 3 meglévő 2 x 25 m -es tisztavíz – tároló üzeme biztosítja. Így az összes puffer kapacitás a kezelt víz 3 vonatkozásában 150 m . Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőség-

000335 317



javítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése,) és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges mosató –aknák építése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése Nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását tenné lehetővé. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztó - hálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra, (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.,) részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódtak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A mosató aknák elhelyezkedése / elhelyezése mellett figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire, (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük: 196. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Balotaszállás Mosató csomópontok kialakítása (tolózárak beépítése) SorSorElhelyezkedés (utcák) db Átmérő Elhelyezkedés (utcák) szám szám 1 Arany J u. 2 100 6 Balassi B u.

db

Átmérő

2

100

2

Jókai u.

2

100

7

Hámán K u.

2

100

3

József A. u.

2

100

8

Ady E u.

2

100

4

Petőfi S u.

2

100

9

Munkácsy u.

2

100

5

Kossuth L u.

2

100

10

Ságvári u.

2

100

-

80

20

100

-

125

-

150

-

200

-

250

-

300

-

350

-

400

20

-

Összesen

Mindösszesen

197. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Balotaszállás Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Sorszám 1

Elhelyezkedés (utcák) Ady E u.

Mindösszesen

Átmérő

Anyag

Hossz

100

KMPVC

584 584

000336 318



6.1.1.8 Zsana vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A települések lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 887 fő volt, mely 2008. évre 811 főre csökkent a KSH adatai alapján. Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) 897 főben prognosztizálta. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség növekedésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 21,48 Intézményi vízfogyasztás: 4,50 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 0,85

3


A vízellátó rendszer egészének kapacitása a várható demográfiai, és vízfogyasztási tendenciákat, és az önkormányzatoknak a távlati lakosságszámra vonatkozó előrejelzéseit is figyelembe véve (az üzemeltetői 3 egyeztetésekkel is összhangban) 130 m /nap - ban került meghatározásra. A rendelkezésre álló, és tervezett tárolók, ill. puffer – kapacitások, valamint a helyi vízfogyasztási 3 sajátosságok figyelembe vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 13 m /h, ami a legnagyobb napi csúcs - vízigények kielégítését a technológia mintegy 20 órás maximális csúcsüzemidejével és a szűrők 4-8 m/h-ás tartományú alkalmazásával számolunk, melyet frekvenciaváltóval hajtott szivattyúk tesznek lehetővé. A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 198. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Zsana Jelölés

Mértékegység

Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.


Qhmax.


Qtech.

[m /h]


Kapacitás

3

102

3

239

[m /nap]

3

260

[m /h]

3

26

3

13

Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal.

000337 319



A víztermelésben résztvevő 3 db kút közül jelenleg 2 db üzemel. A település tervezett maximális 3 vízigénye 260 m /d. A várható fogyasztási és nyersvíz-kitermelhetőségi adatok alapján megállapítható, hogy a kutak műszaki állapota, üzemeltetői adatszolgáltatás alapján megfelelőnek tekinthető, kapacitásuk alapján képesek kielégíteni a jelenlegi és várható vízigényeket. A határértéket meghaladó ammónium-tartalom, valamint vas, mangán és arzén-koncentráció a felhasználás előtt kitermelt víz kezelését teszi szükségessé. A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) A műszaki megoldás ismertetése: Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk tehát: 1.

„hagyományos” vas, mangán- és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással

2.


1. „Hagyományos” vas, mangán és arzénmentesítési eljárás + ammóniummentesítés törésponti klórozással. A tervezett technológiai folyamat Az arzén, vas, mangán, valamint ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, ahol a bevezetésnél beadagolt klór hatására megtörténik az ammónium oxidációja. A mennyiségarányosan adagolt, a törésponti klórozásnak megfelelő mennyiségű klór hatására. A reakciók a t=30 min. tartózkodási időt biztosító medencében játszódnak le. Ez alatt az időtartam alatt a megfelelő mennyiségű klór hatására az ammónium oxidációja több lépésben megtörténik, és végtermékként nitrogéngáz keletkezik. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe (az arzént) oxidáló vegyszert (káliumpermanganát) és vas(III)-klorid koagulálószert keverünk. Az adagolás mennyiségarányosan történik. Az oxidált vas- és mangánvegyületek csapadékot képeznek. Az oxidált arzén vegyületek a kialakuló nagyfelületű vashidroxid pelyheken adszorbeálódnak és így szűrhetővé válnak. A szűrhető csapadékot alkotó, illetve szűrhető csapadékhoz kötődő vas, és arzén vegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő v =6-8 m/h sebességűszűrés segíti, a szűrőkről határérték alatti arzén tartalmú víz távozik. A szűrőkről távozó víz gyakorlatilag ammónium-mentesen a következő GAC töltetű szűrőkön áramlik keresztül. Ezek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok, illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják az elosztó hálózatba. Mind a vastalanítást-arzénmentesítést biztosító szűrő, mind a GAC szűrők visszamosatása és öblítése alap esetben tisztított vízzel történik, de lehetőség van a műveletek nyersvízzel történő elvégzésére is egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az

000338 320



aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválására van szükség. A kimerülés időtartamát a jelen lévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció s a szűrés hatékonysága, de az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=6-8 m/h) a kimerülés becsült időtartama 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, az egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-töltetet 2 évente cseréljük a szűrőkben. Tervezett technológiai folyamat A rendelkezésre álló két üzemelő, az egyik 200 m, a másik 270 m talpmélységű kútból a nyersvíz 3 az NA 80-as kútbekötő vezetékek segítségével a gáztalanítóval ellátott, új 50 m -es nyersvíz medencébe jut. Az eltávolítandó vízkémiai paraméterek miatt a medence zárkamrájában megtörténik a vegyszeradagolás melynek kapacitása elegendő tartózkodási időt biztosít a beadagolandó vegyszer behatási idejének. A létesítendő nyersvízmedencéből az előkezelt vizet NA80-as nyersvíz vezetéken a tervezett gépházban elhelyezett új technológiai átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként 3 Q=13 m /h; H= 30 m) juttatja a tervezett vas, arzén és ammóniummentesítő tisztítás technológiára. A tervezett tisztítástechnológiát követően a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően – 3 NA 80-as átmérőjű vezetéken a tervezett 2x25 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a tervezett gépházban elhelyezett új, frekvenciaváltóval felszerelt hálózati szivattyúk 3 3 (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 26 m /h; H = 50 m) juttatják az ivóvizet a felújítandó 50 m tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba. A hálózat megfelelő mennyiségű vízzel történő ellátásáról NA 150-es átmérőjű vezeték gondoskodik. A szűrők öblítését követően a zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, melynek 3 15 m hasznos térfogata, a szűrökről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését, és mintegy 1 éves tárolását biztosítja. Innen a dekantált vizet NA150-es átmérőjű vezetéken a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük. A tervezett műszaki létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe juthasson. A tervezett vízkezelő létesítmények a legkorszerűbb irányítástechnikai berendezéssel kerültek ellátásra. A hálózati szivattyúzás szabályzása a vízigényekhez való rugalmasság, valamint a költséghatékony üzemeltetés figyelembevétele miatt frekvenciaváltós szabályzással kerülnek telepítésre. Technológiai főfolyamat: Kutak → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → törésponti klórozás→ technológiai nyomásfokozás → vegyszer adagolás → homokszűrés → aktívszenes deklórozás → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → hidroglóbusz → hálózat Szűrőöblítési folyamat: Tisztítottvíz tároló medence → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence

000339 321



Építmények, berendezések: Meglévő: -

Kutak: B-3, B-5, B-8 Ivóvízhálózat 3 346 m hosszú 3 50 m -es hidroglóbusz

Tervezett: -

Kút bekötővezeték 13m 2 Új épület építése 48 m 3 Nyersvíz medence 50 m 3 Tisztavíz medence 2x25 m 3 Dekantáló medence 15 m Útépítés, burkolat, parkoló. + 3 Víztisztítás Fe, Mn, NH4 , As, 13 m /h 3 Hálózati szivattyúk frekvenciaváltóval 2 x 26 m /h, H = 50 m 3 Víztorony felújítás 50 m Irányítástechnika

2. Biológiai ammónium-mentesítés + vas-, mangán- és arzén eltávolítás kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűréssel A rendelkezésre álló kutakból kitermelt víz a gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre jut, ahol az aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag víz, a gépházban elhelyezett technológiai szivattyúk segítségével nitrifikáló oszlopokra kerül, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniumot első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át, majd vegyszeradagolást (káliumpermanganát és vas(III)-klorid) követően kerül az előkezelt víz a vas-, mangán- és arzénmentesítő szűrőegységre. A tisztítástechnológia után a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően - a tisztítottvíz medencébe kerül, ahonnan a frekvenciaváltóval ellátott hálózati szivattyú juttatja az ivóvizet a települési hálózatba. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe juthasson. A szűrők visszaöblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A szűrők öblítését követően zagyvíz az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére (ebben az esetben az ülepítő-dekantáló medence lefedését biztosítani kell. Tervezett technológiai folyamat A rendelkezésre álló két meglévő, az egyik 200 m, a másik 270 m talpmélységű kútból a nyersvíz az NA 80-as kútbekötő vezetékek segítségével egy tervezett gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre jut, ahol a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag víz, fertőtlenítést követően új technológiai átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q=13 3 m /h; H= 30 m) segítségével jut a nitrifikáló oszlopokra, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniát első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást követően kerül az előkezelt víz a vas-, mangán-, arzénmentesítő szűrőegységre. A

000340 322



tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 2 x 25 m tárolókapacitású tisztítottvíz medencébe kerül, ahonnan az új gépházban elhelyezett új hálózati 3 szivattyúk (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 26 m /h; H = 50 m) a vízmű területén található felújítandó 3 50 m tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba.

A szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz medencéből történik, előtte a lerakódott szennyeződést légfúvóval lazítjuk. A zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a befogadóba vezethetjük, vagy a tisztavíz fázis a szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére. Az éves szinten is minimális mennyiségű szennyezett zagy, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kerül elszállításra. Mód van a zagy térfogatának csökkentésére, zsákos víztelenítéssel, amennyiben a víztelenített iszap lerakási költsége kisebb, mint az elszállítás. A tervezett műszaki létesítmények kulcsfontosságú egységei (légfúvó, szűrők, öblítő szivattyúk) duplázva kerülnek beépítésre az üzembiztonság miatt. Rendkívüli havária esetén a berendezések és a csővezetékek úgy lettek tervezve, hogy a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe is vezethetők. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, (gáztalanítás) → technológiai nyomásfokozás → vegyszeradagolás → ammóniummentesítés → vegyszeradagolás → vas-, mangán-, arzénmentesítés → fertőtlenítés → tisztítottvíz tárolómedence → hálózati szivattyúzás → hálózat → hidroglóbusz Szűrőöblítés: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence A szűrők visszaöblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A szűrők öblítését követően zagyvíz az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére (ebben az esetben az ülepítő-dekantáló medence lefedését biztosítani kell). Építmények, berendezések: Meglévő: -

Kutak: B-3, B-5, B-8 Ivóvízhálózat 3 346 m hosszú 3 50 m -es hidroglóbusz

Tervezett: -

Kút bekötővezeték 13m 2 Új épület építése 48 m 3 Nyersvíz medence 50 m 3 Tisztavíz medence 2x25 m 3 Dekantáló medence 15 m Útépítés, burkolat, parkoló. + 3 Víztisztítás Fe, Mn, NH4 , As, 13 m /h 3 Hálózati szivattyúk frekvenciaváltóval 2 x 26 m /h, H = 50 m 3 Víztorony felújítás 50 m Irányítástechnika

000341 323



Dekantált víz elhelyezése A dekantált víz elhelyezésének kétféle opcionális lehetőségét kell megteremteni: a., Visszavezetés a technológia elejére a további tervezési fázisban meghatározott módon. b.,Kivezetés a rendszerből az alábbi elhelyezési lehetőségekkel: Ha van a településen szennyvíz csatorna, abba vezetjük. Ha nincs a településen szennyvízcsatorna, nyílt befogadóba vezetjük, mely lehet: a települési csapadékvíz-árok, amelyben a víz elszikkad, illetve elfolyik a befogadóba, vagy külön, erre a célra létesített lefolyás nélküli szikkasztó árokba Iszapkezelés, elhelyezés Az öblítő-vízzel kapcsolatos kérdések mellett szükséges figyelmet fordítani a keletkező arzén tartalmú iszapok megfelelő elhelyezésére is. A keletkező vízmű-iszap végleges elhelyezésével kapcsolatos szállítási, hulladék - kezelési megfontolások, de a pénzügyi - gazdasági szempontok is a szállítás előtti víztelenítést teszik szükségessé. A visszamosatással eltávolított iszap az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan az ülepedés után a dekantált vizet a befogadóba vezethetjük, vagy a tisztavíz fázis a szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére. Az éves szinten is minimális mennyiségű szennyezett zagy, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kerül elszállításra. Mód van a zagy térfogatának csökkentésére, zsákos víztelenítéssel, amennyiben a víztelenített iszap lerakási költsége kisebb, mint az elszállítás. Pufferkapacitások figyelembe vétele A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer-kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tároló – kapacitások állnak rendelkezésre: 3 Az igények, ill. a fogyasztási csúcsok kielégítését a meglévő 50 m hasznos térfogatú víztorony, a 3 meglévő 2 x 25 m -es tisztavíz – tároló üzeme biztosítja. Így az összes puffer kapacitás a kezelt víz 3 vonatkozásában 100 m . Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése,) és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges mosató –aknák építése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése Nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását tenné lehetővé. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztó - hálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra, (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.,) részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódtak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A mosató aknák elhelyezkedése / elhelyezése mellett figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire, (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük:

000342 324



199. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Zsana Mosató csomópontok kialakítása (tolózárak beépítése) SorSorElhelyezkedés (utcák) db Átmérő Elhelyezkedés (utcák) szám szám 1 Ady E u. 2 100 4 Petőfi S u.

db

Átmérő

2

100

2

Béke u.

2

100

5

Új u.

2

100

3

Nyírfa u.

2

100

6

Kossuth L u.

2

100


-

80

12

100

12

-

200. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Zsana Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Sorszám 1

Elhelyezkedés (utcák) Kossuth L u.

Mindösszesen

Átmérő

Anyag

Hossz

100

KMPVC

600 600

6.1.1.9 Szank vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A település lakosságának majdnem kétharmada külterületen él, szórt tanyavilágban. A lélekszám a 2001. évi népszámláláskor 2 541 fő volt, mely 2008. évre 2 472 főre csökkent a KSH adatai alapján. A Gazdasági Kutató Intézet (GKI) adatai alapján 2021-re a lélekszám mintegy 2 398 főben prognosztizálható. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség csökkenésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 85,88 Intézményi vízfogyasztás: 4,90 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 12,00

3


A vízellátó rendszer egészének kapacitása a várható demográfiai, és vízfogyasztási tendenciákat, és az önkormányzatoknak a távlati lakosságszámra vonatkozó előrejelzéseit is figyelembe véve (az üzemeltetői 3 egyeztetésekkel is összhangban) 400 m /nap - ban került meghatározásra. A rendelkezésre álló, és tervezett tárolók, ill. puffer – kapacitások, valamint a helyi vízfogyasztási 3 sajátosságok figyelembe vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 40 m /h, ami a legnagyobb napi csúcs - vízigények kielégítését a technológia mintegy 20 órás maximális csúcsüzemidejével és a szűrők 4-8 m/h-ás tartományú alkalmazásával számolunk, melyet frekvenciaváltóval hajtott szivattyúk tesznek lehetővé.

000343 325



A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 201. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Szank Jelölés

Mértékegység

Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.


Qhmax.


Qtech.

[m /h]


Kapacitás

3

396

3

870

[m /nap]

3

800

[m /h]

3

80

3

40

Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A víztermelésben résztvevő 2 db kút közül jelenleg mindkettő üzemel. A település tervezett maximális 3 vízigénye 800 m /d. A várható fogyasztási és nyersvíz-kitermelhetőségi adatok alapján megállapítható, hogy a kutak műszaki állapota, üzemeltetői adatszolgáltatás alapján megfelelőnek tekinthető, kapacitásuk alapján képesek kielégíteni a jelenlegi és várható vízigényeket. A határérték közeli mangán, továbbá a határértéket meghaladó ammónium-tartalom, valamint vaskoncentráció a felhasználás előtt kitermelt víz kezelését teszi szükségessé. A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) A műszaki megoldás ismertetése: Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk tehát: 1.

„hagyományos” vas-, mangántalanítási eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással

2.

biológiai ammónium-mentesítés + vas, mangán eltávolítás kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűréssel

1. „Hagyományos” vas-, mangántalanítási eljárás + ammóniummentesítés törésponti klórozással. A tervezett technológiai folyamat A vas, mangán valamint ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, ahol a bevezetésnél beadagolt klór hatására megtörténik az ammónium oxidációja. A mennyiségarányosan adagolt, a törésponti klórozásnak megfelelő mennyiségű klór hatására, a reakciók a t=30 min. tartózkodási időt biztosító medencében játszódnak le. Ez alatt az időtartam alatt a megfelelő mennyiségű klór hatására az ammónium oxidációja több lépésben megtörténik, és végtermékként nitrogéngáz keletkezik. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a vas- és mangántalanító szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe a vas és mangán oxidációjához klórgázt,/káliumpermanganát oldatot vezetünk.

000344 326



A szűrhető csapadékot alkotó vas és mangánvegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő v =6-8 m/h sebességű- szűrés segíti, a szűrőkről határérték alatti vas és mangántartalmú víz távozik. A szűrőkről távozó víz gyakorlatilag ammóniummentesen a következő GAC töltetű szűrőkön áramlik keresztül. Ezek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok, illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják az elosztó hálózatba. Mind a vastalanítást biztosító szűrő, mind a GAC szűrők visszamosatása és öblítése alap esetben tisztított vízzel történik, de lehetőség van a műveletek nyersvízzel történő elvégzésére is egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválására van szükség. A kimerülés időtartamát a jelen lévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció s a szűrés hatékonysága, de az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=6-8 m/h) a kimerülés becsült időtartama 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, az egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-töltetet 2 évente cseréljük a szűrőkben. Tervezett technológiai folyamat A rendelkezésre álló két meglévő, az egyik 398 m, a másik 473 m talpmélységű kútból a nyersvíz 3 az NA 80-as kútbekötő vezetékek segítségével az új 50 m -es nyersvíz medencébe jut. Az eltávolítandó vízkémiai paraméterek miatt a medence zárkamrájában megtörténik a vegyszeradagolás melynek kapacitása elegendő tartózkodási időt biztosít a beadagolandó vegyszer behatási idejének. A létesítendő nyersvízmedencéből az előkezelt vizet NA80-as nyersvíz vezetéken a tervezett gépházban elhelyezett új technológiai átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként 3 Q=40 m /h; H= 40 m) juttatja a tervezett vas, mangán és ammóniummentesítő tisztítás technológiára. A rávezetésnél a nyersvízbe a vas és mangán oxidációjához klórgázt, valamint káliumpermanganát oldatot vezetünk. A tervezett tisztítástechnológiát követően a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően – 3 NA 80-as átmérőjű vezetéken a tervezett 2 x 25 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a tervezett gépházban elhelyezett új, frekvenciaváltóval felszerelt hálózati 3 szivattyúk (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 80 m /h; H = 60 m) juttatják az ivóvizet a 3 felújítandó 100 m tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba. A hálózat megfelelő mennyiségű vízzel történő ellátásáról NA 150-es átmérőjű vezeték gondoskodik. A szűrők öblítését követően a zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, melynek 3 15 m hasznos térfogata, a szűrökről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését, és mintegy 1 éves tárolását biztosítja. Innen a dekantált vizet NA150-es átmérőjű vezetéken a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük. A tervezett műszaki létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson. A tervezett vízkezelő létesítmények a legkorszerűbb irányítástechnikai berendezéssel kerültek ellátásra. A hálózati szivattyúzás szabályzása a vízigényekhez való rugalmasság, valamint a költséghatékony üzemeltetés figyelembevétele miatt frekvenciaváltós szabályzással kerülnek telepítésre.

000345 327



Technológiai főfolyamat: Kutak → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → törésponti klórozás→ technológiai nyomásfokozás → vegyszer adagolás → homokszűrés → aktívszenes deklórozás → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → hidroglóbusz → hálózat Szűrőöblítési folyamat: Tisztítottvíz tároló medence → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence Építmények, berendezések: Meglévő: -

Kutak: 2 db (B-24, B-25) Hálózat 7km 3 Hidroglóbusz: 1 db 100 m

Tervezett: -

+

3

Tisztítástechnológia: Fe, Mn, NH4 + (40 m /h) 3 Tisztítottvíz medence (2x25 m ) Vízműtelepen belüli vezeték DN80: 200m 3 Nyersvíz medence (50 m ) 3 Dekantáló medence (15 m ) 3 Nyomásfokozó szivattyúegység (Q = 40 m /h, H = 40 m) 3 Hálózati szivattyúk (Q = 80 m /h, H = 60 m) 2 Vízmű épület (55 m ) 3 Víztorony felújítás (100 m ) Irányítástechnika, vezérlés Útépítés 30m 2 Burkolat, járda, parkoló: 20 m

2. Biológiai ammónium-mentesítés + vas, mangán eltávolítás kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűréssel A rendelkezésre álló kutakból kitermelt víz a gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre jut, ahol az aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag víz, a gépházban elhelyezett technológiai szivattyúk segítségével nitrifikáló oszlopokra kerül, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniumot első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át, majd vegyszeradagolást (klór/káliumpermanganát) követően kerül az előkezelt víz a vas-, mangántalanító szűrőegységre. A tisztítástechnológia után a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően - a tisztítottvíz medencébe kerül, ahonnan a frekvenciaváltóval ellátott hálózati szivattyú juttatja az ivóvizet a települési hálózatba. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe juthasson. A szűrők visszaöblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A szűrők öblítését követően zagyvíz az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a

000346 328



technológiai sor elejére (ebben az esetben az ülepítő-dekantáló medence lefedését biztosítani kell. Tervezett technológiai folyamat A rendelkezésre álló két meglévő, az egyik 398 m, a másik 473 m talpmélységű kútból a nyersvíz az NA 80-as kútbekötő vezetékek segítségével egy tervezett gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre jut, ahol a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag víz, fertőtlenítést követően új technológiai átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q=40 3 m /h; H= 40 m) segítségével jut a nitrifikáló oszlopokra, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniát első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást (klór/káliumpermanganát) követően kerül az előkezelt víz a vas, mangántalanító szűrőegységre. A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 2 3 x 25 m tárolókapacitású tisztítottvíz medencébe kerül, ahonnan az új gépházban elhelyezett új hálózati 3 szivattyúk (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 80 m /h; H = 60 m) a vízmű területén található felújítandó 3 50 m tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba. A szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz medencéből történik, előtte a lerakódott szennyeződést légfúvóval lazítjuk. A zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a befogadóba vezethetjük, vagy a tisztavíz fázis a szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére. Az éves szinten is minimális mennyiségű szennyezett zagy, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kerül elszállításra. Mód van a zagy térfogatának csökkentésére, zsákos víztelenítéssel, amennyiben a víztelenített iszap lerakási költsége kisebb, mint az elszállítás. A tervezett műszaki létesítmények kulcsfontosságú egységei (légfúvó, szűrők, öblítő szivattyúk) duplázva kerülnek beépítésre az üzembiztonság miatt. Rendkívüli havária esetén a berendezések és a csővezetékek úgy lettek tervezve, hogy a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe is vezethetők. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, (gáztalanítás) → technológiai nyomásfokozás → vegyszeradagolás → ammóniummentesítés → vegyszeradagolás → vas, mangántalanítás → fertőtlenítés → tisztítottvíz tárolómedence → hálózati szivattyúzás → hálózat → hidroglóbusz Szűrőöblítés: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence A szűrők visszaöblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A szűrők öblítését követően zagyvíz az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére (ebben az esetben az ülepítő-dekantáló medence lefedését biztosítani kell).

000347 329



Építmények, berendezések: Meglévő: -

Kutak: 2 db (B-24, B-25) Hálózat 7km 3 Hidroglóbusz: 1 db 100 m

Tervezett: -

+

3

Tisztítástechnológia: Fe, Mn, NH4 (40 m /h) 3 Tisztítottvíz medence (2x25 m ) Vízműtelepen belüli vezeték DN80: 200m 3 Dekantáló medence (15 m ) 3 Nyomásfokozó szivattyúegység (Q = 40 m /h, H = 40 m) 3 Hálózati szivattyúk (Q = 80 m /h, H = 60 m) 2 Vízmű épület (55 m ) 3 Víztorony felújítás (100 m ) Irányítástechnika, vezérlés Útépítés 30m 2 Burkolat, járda, parkoló: 20 m

Dekantált víz elhelyezése A dekantált víz elhelyezésének kétféle opcionális lehetőségét kell megteremteni: a., Visszavezetés a technológia elejére a további tervezési fázisban meghatározott módon. b.,Kivezetés a rendszerből az alábbi elhelyezési lehetőségekkel: Ha van a településen szennyvíz csatorna, abba vezetjük. Ha nincs a településen szennyvízcsatorna, nyílt befogadóba vezetjük, mely lehet: a települési csapadékvíz-árok, amelyben a víz elszikkad, illetve elfolyik a befogadóba, vagy külön, erre a célra létesített lefolyás nélküli szikkasztó árokba Pufferkapacitások figyelembe vétele A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer-kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tároló – kapacitások állnak rendelkezésre: 3 Az igények, ill. a fogyasztási csúcsok kielégítését a meglévő 100 m hasznos térfogatú víztorony, a 3 meglévő 2 x 25 m -es tisztavíz – tároló üzeme biztosítja. Így az összes puffer kapacitás a kezelt víz 3 vonatkozásában 150 m . Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése,) és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges mosató –aknák építése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése Nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje

000348 330



A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását tenné lehetővé. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztó - hálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra, (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.,) részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódtak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A mosató aknák elhelyezkedése / elhelyezése mellett figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire, (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük: 202. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Szank Mosató csomópontok kialakítása (tolózárak beépítése) SorSorElhelyezkedés (utcák) db Átmérő Elhelyezkedés (utcák) szám szám 1 Béke u. 2 100 9 Árpád u.

db

Átmérő

2 2

100 100

2

Akácfa u.

2

100

10

3

Márk D. u.

2

100

11

Kossuth u. Irinyi u.

2

100

4

Virág u.

2

100

12

Rákóczi u.

2

100

5

Szép u.

2

100

13

Hunyadi u.

2

100

6

Csatorna u.

2

100

14

Bem u.

2

100

7

Nap u.

2

100

15

Vörösmarty u.

2

100

8

Táncsics u.

2

100

-

-

-

-

-

80

30

100

-

125

-

150

-

200

-

250

-

300

-

350

-

400

30

-

Összesen

Mindösszesen

203. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Szank Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Sorszám 1

Elhelyezkedés (utcák) Béke u.

Mindösszesen

Átmérő

Anyag

Hossz

100

KMPVC

960 960

000349 331



6.1.1.10 Csólyospálos vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A települések lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 1 864 fő volt, mely 2008. évre 1 699 főre csökkent a KSH adatai alapján. Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) 1 680 főben prognosztizálta. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség csekély mértékű csökkenésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 52,43 Intézményi vízfogyasztás: 2,40 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 1,00

3


A vízellátó rendszer egészének kapacitása a várható demográfiai, és vízfogyasztási tendenciákat, és az önkormányzatoknak a távlati lakosságszámra vonatkozó előrejelzéseit is figyelembe véve (az üzemeltetői 3 egyeztetésekkel is összhangban) 200 m /nap - ban került meghatározásra. A rendelkezésre álló, és tervezett tárolók, ill. puffer – kapacitások, valamint a helyi vízfogyasztási 3 sajátosságok figyelembe vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 20 m /h, ami a legnagyobb napi csúcs - vízigények kielégítését a technológia mintegy 20 órás maximális csúcsüzemidejével és a szűrők 4-8 m/h-ás tartományú alkalmazásával számolunk, melyet frekvenciaváltóval hajtott szivattyúk tesznek lehetővé. A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 204. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Csólyospálos Jelölés

Mértékegység

Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.


Qhmax.


Qtech.

[m /h]


Kapacitás

3

252

3

420

[m /nap]

3

400

[m /h]

3

40

3

20

Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A víztermelésben résztvevő 2 db kút közül jelenleg mindkettő üzemel. A település tervezett maximális 3 vízigénye 400 m /d. A várható fogyasztási és nyersvíz-kitermelhetőségi adatok alapján megállapítható, hogy a kutak műszaki állapota, üzemeltetői adatszolgáltatás alapján megfelelőnek tekinthető, kapacitásuk alapján képesek kielégíteni a jelenlegi és várható vízigényeket.

000350 332



A határérték közeli mangán, továbbá, a határértéket meghaladó ammónium-tartalom, valamint vas, arzén-koncentráció a felhasználás előtt kitermelt víz kezelését teszi szükségessé. A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) A műszaki megoldások ismertetése: Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk tehát: 1. „hagyományos” vas, mangán és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással 2. biológiai ammónium-mentesítés + vas-,mangán-, és arzén eltávolítás kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűréssel 1. „Hagyományos” vas, mangán és arzénmentesítési eljárás + ammóniummentesítés törésponti klórozással. Az arzén, vas, mangán valamint ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, ahol a bevezetésnél beadagolt klór hatására megtörténik az ammónium oxidációja. A mennyiségarányosan adagolt, a törésponti klórozásnak megfelelő mennyiségű klór hatására, a reakciók a t=30 min. tartózkodási időt biztosító medencében játszódnak le. Ez alatt az időtartam alatt a megfelelő mennyiségű klór hatására az ammónium oxidációja több lépésben megtörténik, és végtermékként nitrogéngáz keletkezik. Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe (az arzént) oxidáló vegyszert (káliumpermanganát) és vas(III)-klorid koagulálószert keverünk. Az adagolás mennyiségarányosan történik. Az oxidált vas és mangánvegyületek csapadékot képeznek. Az oxidált arzén vegyületek a kialakuló nagyfelületű vashidroxid pelyheken adszorbeálódnak és így szűrhetővé válnak. A szűrhető csapadékot alkotó, illetve szűrhető csapadékhoz kötődő vas, mangán, és arzén vegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő v =6-8 m/h sebességű- szűrés segíti, a szűrőkről határérték alatti vas, mangán és arzén tartalmú víz távozik. A szűrőkről távozó víz gyakorlatilag ammónium-mentesen a következő GAC töltetű szűrőkön áramlik keresztül. Ezek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok, illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják az elosztó hálózatba. Mind a vas-, mangántalanítást és arzénmentesítést biztosító szűrő, mind a GAC szűrők visszamosatása és öblítése alap esetben tisztított vízzel történik, de lehetőség van a műveletek nyersvízzel történő elvégzésére is egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválására van szükség. A kimerülés időtartamát a jelen lévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció s a szűrés hatékonysága, de az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=6-8 m/h) a kimerülés becsült időtartama 2 év.

000351 333



Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, az egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-töltetet 2 évente cseréljük a szűrőkben. Tervezett technológiai folyamat A rendelkezésre álló két meglévő, az egyik 233 m, a másik 296,5 m talpmélységű kútból a 3 nyersvíz az NA 80-as kútbekötő vezetékek segítségével a gáztalanítóval ellátott, új 50 m -es nyersvíz medencébe jut. Az eltávolítandó vízkémiai paraméterek miatt a medence zárkamrájában megtörténik a vegyszeradagolás melynek kapacitása elegendő tartózkodási időt biztosít a beadagolandó vegyszer behatási idejének. A létesítendő nyersvízmedencéből az előkezelt vizet, NA 80-as nyersvíz vezetéken a tervezett gépházban elhelyezett új technológiai átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként 3 Q=20 m /h; H= 30 m) juttatja a tervezett vas, arzén és ammóniummentesítő tisztítás technológiára. A tervezett tisztítástechnológiát követően a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően – 3 NA 80-as átmérőjű vezetéken a tervezett 2 x 25 m tárolókapacitású tisztítottvíz medencébe kerül, ahonnan a tervezett gépházban elhelyezett új, frekvenciaváltóval felszerelt hálózati 3 szivattyúk (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 40 m /h; H = 40 m) juttatják az ivóvizet a 3 felújítandó 50 m tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba. A hálózat megfelelő mennyiségű vízzel történő ellátásáról, NA 150-es átmérőjű vezeték gondoskodik. A szűrők öblítését követően a zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, melynek 3 15 m hasznos térfogata, a szűrökről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését, és mintegy 1 éves tárolását biztosítja. Innen a dekantált vizet NA150-es átmérőjű vezetéken a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük. A tervezett műszaki létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe juthasson. A tervezett vízkezelő létesítmények a legkorszerűbb irányítástechnikai berendezéssel kerültek ellátásra. A hálózati szivattyúzás szabályzása a vízigényekhez való rugalmasság, valamint a költséghatékony üzemeltetés figyelembevétele miatt frekvenciaváltós szabályzással kerülnek telepítésre. Technológiai főfolyamat: Kutak → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → törésponti klórozás→ technológiai nyomásfokozás → vegyszer adagolás → homokszűrés → aktívszenes deklórozás → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → hidroglóbusz → hálózat Szűrőöblítési folyamat: Tisztítottvíz tároló medence → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence

000352 334



Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: 2 db (B-3, K-7) - Hálózat 16 800 fm 3 - Hidroglóbusz: 1 db 50 m Tervezett 3 - Kútszivattyúk: Q=400 m /d, H=60m 2 - Épület: 48 m 3 - Tisztítástechnológia 20 m /h kapacitással (vas, mangán, ammónium és arzénmentesítő) 3 - Gáztalanító 10 m /h 3 - Nyersvíz tároló medence 50 m 3 - Tisztítottvíz tároló medence 2x25 m 3 - Víztorony felújítás 50 m - Irányítástechnika 2. Biológiai ammónium-mentesítés + vas-, mangán-, arzén eltávolítás kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűréssel A rendelkezésre álló kutakból kitermelt víz a gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre jut, ahol az aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag víz, a gépházban elhelyezett technológiai szivattyúk segítségével nitrifikáló oszlopokra kerül, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniumot első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át, majd vegyszeradagolást (káliumpermanganát és vas(III)-klorid) követően kerül az előkezelt víz a vas-, mangán- és arzénmentesítő szűrőegységre. A tisztítástechnológia után a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően - a tisztítottvíz medencébe kerül, ahonnan a frekvenciaváltóval ellátott hálózati szivattyú juttatja az ivóvizet a települési hálózatba. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe juthasson. A szűrők visszaöblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A szűrők öblítését követően zagyvíz az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére (ebben az esetben az ülepítő-dekantáló medence lefedését biztosítani kell. Tervezett technológiai folyamat A rendelkezésre álló két meglévő, az egyik 233 m, a másik 296,5 m talpmélységű kútból a nyersvíz az NA 80-as kútbekötő vezetékek segítségével egy tervezett gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre jut, ahol a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag víz, fertőtlenítést követően új technológiai átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q=20 3 m /h; H= 30 m) segítségével jut a nitrifikáló oszlopokra, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniát első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást (káliumpermanganát és vas(III)-klorid) követően kerül az előkezelt víz a vas-, mangán-, arzénmentesítő szűrőegységre. A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer 3 adagolást követően a tervezett 2 x 25 m tárolókapacitású tisztítottvíz medencébe kerül, ahonnan az új 3 gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 40 m /h; H = 40 m) a

000353 335



3

vízmű területén található felújítandó 50 m tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba. A szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz medencéből történik, előtte a lerakódott szennyeződést légfúvóval lazítjuk. A zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a befogadóba vezethetjük, vagy a tisztavíz fázis a szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére. Az éves szinten is minimális mennyiségű szennyezett zagy, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kerül elszállításra. Mód van a zagy térfogatának csökkentésére, zsákos víztelenítéssel, amennyiben a víztelenített iszap lerakási költsége kisebb, mint az elszállítás. A tervezett műszaki létesítmények kulcsfontosságú egységei (légfúvó, szűrők, öblítő szivattyúk) duplázva kerülnek beépítésre az üzembiztonság miatt. Rendkívüli havária esetén a berendezések és a csővezetékek úgy lettek tervezve, hogy a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe is vezethetők. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, (gáztalanítás) → technológiai nyomásfokozás → vegyszeradagolás → ammóniummentesítés → vegyszeradagolás → vas-, mangán-, arzénmentesítés → fertőtlenítés → tisztítottvíz tárolómedence → hálózati szivattyúzás → hálózat → hidroglóbusz Szűrőöblítés: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence A szűrők visszaöblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A szűrők öblítését követően zagyvíz az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére (ebben az esetben az ülepítő-dekantáló medence lefedését biztosítani kell). Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: 2 db (B-3, K-7) - Hálózat 16 800 fm 3 - Hidroglóbusz: 1 db 50 m Tervezett 3 - Kútszivattyúk: Q= 400m /d, H=60m 2 - Épület: 48 m 3 - Tisztítástechnológia 20 m /h kapacitással (vas, mangán, ammónium és arzénmentesítő) 3 - Gáztalanító 10 m /h 3 - Tisztítottvíz tároló medence 2x25 m 3 - Víztorony felújítás 50 m - Irányítástechnika Dekantált víz elhelyezése A dekantált víz elhelyezésének kétféle opcionális lehetőségét kell megteremteni: a., Visszavezetés a technológia elejére a további tervezési fázisban meghatározott módon. b., Kivezetés a rendszerből az alábbi elhelyezési lehetőségekkel: Ha van a településen szennyvíz csatorna, abba vezetjük. Ha nincs a településen szennyvízcsatorna, nyílt befogadóba vezetjük, mely lehet: a települési csapadékvíz-árok, amelyben a víz elszikkad, illetve elfolyik a befogadóba, vagy külön, erre a célra létesített lefolyás nélküli szikkasztó árokba

000354 336



Iszapkezelés, elhelyezés Az öblítő-vízzel kapcsolatos kérdések mellett szükséges figyelmet fordítani a keletkező arzén tartalmú iszapok megfelelő elhelyezésére is. A keletkező vízmű-iszap végleges elhelyezésével kapcsolatos szállítási, hulladék - kezelési megfontolások, de a pénzügyi - gazdasági szempontok is a szállítás előtti víztelenítést teszik szükségessé. A visszamosatással eltávolított iszap az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan az ülepedés után a dekantált vizet a befogadóba vezethetjük, vagy a tisztavíz fázis a szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére. Az éves szinten is minimális mennyiségű szennyezett zagy, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kerül elszállításra. Mód van a zagy térfogatának csökkentésére, zsákos víztelenítéssel, amennyiben a víztelenített iszap lerakási költsége kisebb, mint az elszállítás. Pufferkapacitások figyelembe vétele A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer-kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tároló – kapacitások állnak rendelkezésre: 3 Az igények, ill. a fogyasztási csúcsok kielégítését a meglévő 50 m hasznos térfogatú víztorony, a 3 meglévő 2 x 25 m -es tisztavíz – tároló üzeme biztosítja. Így az összes puffer kapacitás a kezelt víz 3 vonatkozásában 100 m . Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése,) és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges mosató –aknák építése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése Nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását tenné lehetővé. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztó - hálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra, (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.,) részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódtak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A mosató aknák elhelyezkedése / elhelyezése mellett figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire, (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük:

000355 337



205. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Csólyospálos Mosató csomópontok kialakítása (tolózárak beépítése) SorSorElhelyezkedés (utcák) db Átmérő Elhelyezkedés (utcák) szám szám 1 Arany J u. 2 100 8 Móra F u.

db

Átmérő

2

100

2 2

100 100

2

Dózsa Gy u.

2

100

3

József A. u.

2

100

9 10

4

Petőfi S u.

2

100

11

Ságvári u. Zrínyi u.

2

100

5

Széchenyi I u.

2

100

12

Jókai u.

2

100

Vörösmarty u.

2

100

-

-

-

6

Bem J u.

2

100

13

7

Korona u.

2

100

-

Barátság u.


-

80

26

100

26

-

206. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Csólyospálos Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Sorszám 1

Elhelyezkedés (utcák) Kossuth L u.

Mindösszesen

Átmérő

Anyag

Hossz

100

KMPVC

914 914

6.1.1.11 Kömpöc vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A települések lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 822 fő volt, mely 2008. évre 744 főre csökkent a KSH adatai alapján. Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) 750 főben prognosztizálta. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség csekély mértékű növekedésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 19,67 Intézményi vízfogyasztás: 0,60 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 0,23

3


A vízellátó rendszer egészének kapacitása a várható demográfiai, és vízfogyasztási tendenciákat, és az önkormányzatoknak a távlati lakosságszámra vonatkozó előrejelzéseit is figyelembe véve (az üzemeltetői 3 egyeztetésekkel is összhangban) 120 m /nap - ban került meghatározásra. A rendelkezésre álló, és tervezett tárolók, ill. puffer – kapacitások, valamint a helyi vízfogyasztási 3 sajátosságok figyelembe vételével a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 12 m /h, ami a legnagyobb napi csúcs - vízigények kielégítését a technológia mintegy 20 órás maximális csúcs-

000356 338



üzemidejével és a szűrők 4-8 m/h-ás tartományú alkalmazásával számolunk, melyet frekvenciaváltóval hajtott szivattyúk tesznek lehetővé. A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 207. táblázat: Mennyiségi tervezési adatok - Kömpöc Tervezési adatok

Jelölés

Mértékegység

Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.


Qhmax.


Qtech.

[m /h]


Kapacitás

3

113

3

204

[m /nap]

3

240

[m /h]

3

24

3

12

Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A víztermelésben résztvevő 2 db kút közül jelenleg mindkettő üzemel. A település tervezett maximális 3 vízigénye 240 m /d. A várható fogyasztási és nyersvíz-kitermelhetőségi adatok alapján megállapítható, hogy a kutak műszaki állapota, üzemeltetői adatszolgáltatás alapján megfelelőnek tekinthető, kapacitásuk alapján képesek kielégíteni a jelenlegi és várható vízigényeket. A határérték közeli mangán-, továbbá a határértéket meghaladó ammónium-tartalom, valamint vas, arzén-koncentráció a felhasználás előtt kitermelt víz kezelését teszi szükségessé. A technológia a megvalósítás időszakában a FIDIC sárga könyv szerint kerül vállalkozásba-adásra, ezen körülményre való tekintettel az alábbiakban összefoglalt technológiai ismertetés a vízkezelés megoldásának egy (műszakilag lehetséges) módjának tekintendő. (a technológiák ismertetése kapcsán egyúttal jelezzük, hogy az RMT műszaki alapját lényegében az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációk képezik, így a technológiák ismertetése is ezen kidolgozottsági szintnek megfelelően történik) A műszaki megoldás ismertetése: Fenti probléma megoldására két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk tehát: 1.

„hagyományos” vas, mangán és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással

2.


1. „Hagyományos” vas, mangán és arzénmentesítési eljárás + ammóniummentesítés törésponti klórozással. A tervezett technológiai folyamat Az arzén, vas, mangán, valamint ammónium eltávolítása fiziko-kémiai eljárással szűrő technológiák alkalmazásával történik. A kútvizek a nyersvíztárolóba jutnak, ahol a bevezetésnél beadagolt klór hatására megtörténik az ammónium oxidációja. A mennyiségarányosan adagolt, a törésponti klórozásnak megfelelő mennyiségű klór hatására, a reakciók a t=30 min. tartózkodási időt biztosító medencében játszódnak le. Ez alatt az időtartam alatt a megfelelő mennyiségű klór hatására az ammónium oxidációja több lépésben megtörténik, és végtermékként nitrogéngáz keletkezik.

000357 339



Technológiai átemelő segítségével a nyersvizet a szűrőkre vezetjük. A rávezetésnél a nyersvízbe (az arzént) oxidáló vegyszert (káliumpermanganát) és vas(III)-klorid koagulálószert keverünk. Az adagolás mennyiségarányosan történik. Az oxidált vas és mangánvegyületek csapadékot képeznek. Az oxidált arzén vegyületek a kialakuló nagyfelületű vashidroxid pelyheken adszorbeálódnak és így szűrhetővé válnak. A szűrhető csapadékot alkotó, illetve szűrhető csapadékhoz kötődő vas, mangán és arzén vegyületek a szűrőtölteten visszamaradnak. Ezt a folyamatot a felülről lefelé történő v =6-8 m/h sebességű- szűrés segíti, a szűrőkről határérték alatti vas, mangán és arzén tartalmú víz távozik. A szűrőkről távozó víz gyakorlatilag ammónium-mentesen a következő GAC töltetű szűrőkön áramlik keresztül. Ezek feladata az emberi egészségre veszélyes klórozott szerves vegyületek, valamint a nemkívánatos íz- és szaganyagok, illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eltávolítása. A kezelt víz- szükség szerinti fertőtlenítőszer adagolás után - a tervezett- térszinti tisztavizes tározóba jut, ahonnan a hálózati szivattyúk nyomják az elosztó hálózatba. Mind a vas-, mangántalanítást és arzénmentesítést biztosító szűrő, mind a GAC szűrők visszamosatása és öblítése alap esetben tisztított vízzel történik, de lehetőség van a műveletek nyersvízzel történő elvégzésére is egymáshoz képest időben eltolva. A visszamosatásra a csúcsfogyasztási időszakokban a gyorsszűrőknél 1-2 naponta kerül sor. A GAC szűrő adszorpciós kapacitását, a rövid időtartamon belüli gyors csökkenést, a heti 1-2 alkalommal tervezett visszamosatással lehet helyreállítani. Hosszabb távon azonban az aktívszén felületi aktivitása olyan mértékben csökken, hogy a szénanyag reaktiválására van szükség. A kimerülés időtartamát a jelen lévő szerves anyagok, a maradék klór és klórozási melléktermékek mennyiségén túl a koaguláció s a szűrés hatékonysága, de az esetleges biodegradáció is befolyásolja. A tervezett, viszonylag alacsony felületi terhelés alapján (v=6-8 m/h) a kimerülés becsült időtartama 2 év. Mivel a helyben történő reaktiválásra nincs megfelelő megoldás és az elszállítással történő reaktiválás sincs hazai környezetben megoldva, az egyszeri használatot irányozzuk elő. Ebben az esetben a kimerült GAC-töltetet 2 évente cseréljük a szűrőkben. Tervezett technológiai folyamat A rendelkezésre álló két meglévő, az egyik 261 m, a másik 196 m talpmélységű kútból a nyersvíz 3 az NA 80-as kútbekötő vezetékek segítségével a gáztalanítóval ellátott, új 50 m -es nyersvíz medencébe jut. Az eltávolítandó vízkémiai paraméterek miatt a medence zárkamrájában megtörténik a vegyszeradagolás melynek kapacitása elegendő tartózkodási időt biztosít a beadagolandó vegyszer behatási idejének. A létesítendő nyersvízmedencéből az előkezelt vizet NA80-as nyersvíz vezetéken a tervezett gépházban elhelyezett új technológiai átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként 3 Q=12 m /h; H= 30 m) juttatja a tervezett vas, mangán, arzén és ammóniummentesítő tisztítás technológiára. A tervezett tisztítástechnológiát követően a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően – 3 NA 80-as átmérőjű vezetéken a tervezett 2 x 25 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a tervezett gépházban elhelyezett új, frekvenciaváltóval felszerelt hálózati 3 szivattyúk (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 23 m /h; H = 40 m) juttatják az ivóvizet a 3 felújítandó 50 m tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba. A hálózat megfelelő mennyiségű vízzel történő ellátásáról, NA 150-es átmérőjű vezeték gondoskodik. A szűrők öblítését követően a zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, melynek 3 15 m hasznos térfogata, a szűrökről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését, és mintegy 1 éves tárolását biztosítja. Innen a dekantált vizet NA150-es átmérőjű vezetéken a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük.

000358 340



A tervezett műszaki létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe juthasson. A tervezett vízkezelő létesítmények a legkorszerűbb irányítástechnikai berendezéssel kerültek ellátásra. A hálózati szivattyúzás szabályzása a vízigényekhez való rugalmasság, valamint a költséghatékony üzemeltetés figyelembevétele miatt frekvenciaváltós szabályzással kerülnek telepítésre. Technológiai főfolyamat: Kutak → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → törésponti klórozás→ technológiai nyomásfokozás → vegyszer adagolás → homokszűrés → aktívszenes deklórozás → fertőtlenítés → tisztítottvíz-tároló medence → hálózati szivattyúzás → hidroglóbusz → hálózat Szűrőöblítési folyamat: Tisztítottvíz tároló medence → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence Építmények, berendezések: Meglévő -

Kutak: B-6, B-9. Hálózat 6,2 km 3 Hidroglóbusz: 50 m

Tervezett - 2 db Kútfej gépészet NA80 3 - 2 db Kútszivattyú: Q=230m /d, H=50m; - Kút-bekötővezeték építés: 30m DN80 - Vízműtelepen belüli vezetéképítés: 50m DN80 - Transzformátor állomás 63 KVA 3 - 12 m /h kapacitással vas, mangán, arzén és ammóniummentesítő tisztítástechnológia 3 - Dekantáló medence 15 m 3 - Nyervíz medence 50 m 3 - Tisztítottvíz medence 2x25 m 2 - Épület: 48 m 3 - Hálózati szivattyúk (Q=23m /h, H=60m) - Útépítés: 20m 2 - Burkolat, járda, parkoló: 20 m 3 - Gáztalanítás: 10 m 3 - Víztorony felújítás 50 m - Irányítástechnika 2. Biológiai ammónium-mentesítés + vas-, mangán-, arzén eltávolítás kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűréssel A rendelkezésre álló kutakból kitermelt víz a gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre jut, ahol az aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag víz, a gépházban elhelyezett technológiai szivattyúk segítségével nitrifikáló oszlopokra kerül, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniumot első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át, majd vegyszeradagolást (káliumpermanganát és vas(III)-klorid) követően kerül az előkezelt víz a vas-, mangán-, és arzénmentesítő szűrőegységre.

000359 341



A tisztítástechnológia után a tisztított víz - fertőtlenítőszer adagolást követően - a tisztítottvíz medencébe kerül, ahonnan a frekvenciaváltóval ellátott hálózati szivattyú juttatja az ivóvizet a települési hálózatba. A tervezett műszaki létesítmények úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe juthasson. A szűrők visszaöblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A szűrők öblítését követően zagyvíz az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére (ebben az esetben az ülepítő-dekantáló medence lefedését biztosítani kell. Tervezett technológiai folyamat A rendelkezésre álló két meglévő, az egyik 261 m, a másik 196 m talpmélységű kútból a nyersvíz az NA 80-as kútbekötő vezetékek segítségével egy tervezett gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre jut, ahol a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag víz, fertőtlenítést követően új technológiai átemelő szivattyúegység (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q=12 3 m /h; H= 30 m) segítségével jut a nitrifikáló oszlopokra, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniát első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást (káliumpermanganát és vas(III)-klorid) követően kerül az előkezelt víz a vas-, mangán-, arzénmentesítő szűrőegységre. A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer 3 adagolást követően a tervezett 2x25 m tárolókapacitású tisztítottvíz medencébe kerül, ahonnan az új 3 gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (1+1 db szivattyú, szivattyúnként Q = 23 m /h; H = 60 m) a 3 vízmű területén található felújítandó 50 m tároló kapacitású hidroglóbuszba, valamint a települési elosztó hálózatba. A szűrők visszaöblítése a tisztítottvíz medencéből történik, előtte a lerakódott szennyeződést légfúvóval lazítjuk. A zagyvíz a tervezett ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a befogadóba vezethetjük, vagy a tisztavíz fázis a szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére. Az éves szinten is minimális mennyiségű szennyezett zagy, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kerül elszállításra. Mód van a zagy térfogatának csökkentésére, zsákos víztelenítéssel, amennyiben a víztelenített iszap lerakási költsége kisebb, mint az elszállítás. A tervezett műszaki létesítmények kulcsfontosságú egységei (légfúvó, szűrők, öblítő szivattyúk) duplázva kerülnek beépítésre az üzembiztonság miatt. Rendkívüli havária esetén a berendezések és a csővezetékek úgy lettek tervezve, hogy a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz medencébe is vezethetők. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, (gáztalanítás) → technológiai nyomásfokozás → vegyszeradagolás → ammóniummentesítés → vegyszeradagolás → vas-, arzénmentesítés → fertőtlenítés → tisztítottvíz tárolómedence → hálózati szivattyúzás → hálózat → hidroglóbusz Szűrőöblítés: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence A szűrők visszaöblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A szűrők öblítését követően zagyvíz az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a felszíni vízelvezető árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére (ebben az esetben az ülepítő-dekantáló medence lefedését biztosítani kell).

000360 342




Kutak: B-6, B-9. Hálózat 6,2 km 3 Hidroglóbusz: 50 m

Tervezett -

2 db Kútfej gépészet NA80 3 2 db Kútszivattyú: Q=230m /d, H=50m; Kút-bekötővezeték építés: 30m DN80 Vízműtelepen belüli vezetéképítés: 50m DN80 Transzformátor állomás 63 KVA 3 12 m /h kapacitással vas, mangán, arzén és ammóniummentesítő tisztítástechnológia 3 Dekantáló medence 15 m 3 Tisztítottvíz medence 2x25 m 2 Épület: 48 m 3 Hálózati szivattyúk (Q=23m /h, H=60m) Útépítés: 20m 2 Burkolat, járda, parkoló: 20 m 3 Gáztalanítás: 10 m 3 Víztorony felújítás 50 m Irányítástechnika

Dekantált víz elhelyezése A dekantált víz elhelyezésének kétféle opcionális lehetőségét kell megteremteni: a., Visszavezetés a technológia elejére a további tervezési fázisban meghatározott módon. b.,Kivezetés a rendszerből az alábbi elhelyezési lehetőségekkel: Ha van a településen szennyvíz csatorna, abba vezetjük. Ha nincs a településen szennyvízcsatorna, nyílt befogadóba vezetjük, mely lehet: a települési csapadékvíz-árok, amelyben a víz elszikkad, illetve elfolyik a befogadóba, vagy külön, erre a célra létesített lefolyás nélküli szikkasztó árokba Iszapkezelés, elhelyezés Az öblítő-vízzel kapcsolatos kérdések mellett szükséges figyelmet fordítani a keletkező arzén tartalmú iszapok megfelelő elhelyezésére is. A keletkező vízmű-iszap végleges elhelyezésével kapcsolatos szállítási, hulladék - kezelési megfontolások, de a pénzügyi - gazdasági szempontok is a szállítás előtti víztelenítést teszik szükségessé. A visszamosatással eltávolított iszap az ülepítő - dekantáló medencébe kerül, ahonnan az ülepedés után a dekantált vizet a befogadóba vezethetjük, vagy a tisztavíz fázis a szivattyú segítségével visszavezethető a technológiai sor elejére. Az éves szinten is minimális mennyiségű szennyezett zagy, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kerül elszállításra. Mód van a zagy térfogatának csökkentésére, zsákos víztelenítéssel, amennyiben a víztelenített iszap lerakási költsége kisebb, mint az elszállítás. Pufferkapacitások figyelembe vétele A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer-kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tároló – kapacitások állnak rendelkezésre: 3 Az igények, ill. a fogyasztási csúcsok kielégítését a meglévő 50 m hasznos térfogatú víztorony, a 3 meglévő 2 x 25 m -es tisztavíz – tároló üzeme biztosítja. Így az összes puffer kapacitás a kezelt víz 3 vonatkozásában 100 m .

000361 343



Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése,) és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges tolózárak beépítése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges mosató –aknák építése, a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése Nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását tenné lehetővé. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztó - hálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra, (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.,) részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódtak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A mosató aknák elhelyezkedése / elhelyezése mellett figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire, (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük: 208. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Kömpöc Mosató csomópontok kialakítása (tolózárak beépítése) SorSorElhelyezkedés (utcák) db Átmérő Elhelyezkedés (utcák) szám szám 1 Arany J u. 2 100 5 Kossuth L u.

db

Átmérő

3

100

2

Táncsics u.

2

100

6

Hunyadi u.

2

100

3

József A. u.

3

100

4

Petőfi S u.

2

100

7 -

Rákóczi u. -

3 -

100 -

-

80

17

100

-

125

-

150

-

200

-

250

-

300

-

350

-

400

17

-

Összesen

Mindösszesen

209. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Kömpöc Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Sorszám 1

Elhelyezkedés (utcák) Petőfi S u.

Mindösszesen

Átmérő

Anyag

Hossz

100

KMPVC

652 652

000362 344

6. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE

Recommend Documents