5

KIÁLTS Mit Kiáltsak?

Minden test fő és minden szépsége mint a mezı virága! Megszáradt a fő, elhullt a virág, de Istenünk beszéde mindörökre megmarad.

Az İskeresztyén Apostoli Egyház Lapja

2005/5

Bibliai jellemképek Saul az elsı király 7. rész

1Sám 16.r. országban és az emberek lelkében azután, hogy Sault elvetette Isten az engedetlensége miatt. Sámuel megrémült a feladattól és félelem szállta meg. Ha Saul megtudja, hogy Betlehembe megy, akkor még arra is képes hogy megölje ıt. Ilyen mélyre süllyedt Saul? Sajnos igen. Úgy néz ki a dolog, mintha Sámuel nem hagyhatta volna el lakóhelyét, Rámát. Ezért Isten bölcs tanácsot ad a prófétának: „Vigyél magaddal egy üszıborjút és ezt mond: Azért jöttem, hogy áldozatot mutassak be az Úrnak. De Isait hívd meg az áldozati lakomára... aztán azt kend fel, akit én mondok neked.”...Ez csak taktika volt, nem az áldozaton volt a hangsúly, hanem a felkenésen, de fontos volt, hogy mások is legyenek ott jelen. Ebbıl az eseménybıl azt tanulhatjuk meg, hogy nehéz idıkben szükség van bölcsességre is a hőség, az engedelmesség és bátorság mellett... Betlehemben is nagy lett a rémület, amikor a város vénei meglátták Sámuelt. Tudtak arról, hogy a próféta és Saul szemben állnak és szakítottak egymással. A vének féltek, hogy a próféta látogatása bajt hoz rájuk. Izraelben mindenki félt! Micsoda szörnyő állapotok! Félt a próféta, félt a nép, de félt Saul is!

Sámuel elsı könyvének 15.-ik részében azt olvastuk, hogy engedetlensége miatt Isten elvetette Sault, hogy ne legyen király. Az engedetlenség olyan szörnyő bőn volt Isten elıtt, mint a varázslás, a jövendımondás, a jövı kutatása Isten nélkül: Mindezeket tiltotta Isten az İ népének. Ezek közé a bőnök közé sorolja Isten az engedetlenséget. Aki Isten szavával, parancsaival szemben engedetlen, az olyan, mintha valamilyen ördögi bőnt követett volna el. Ezáltal viszont kizárja magát az Istennel való közösségbıl. Megszőnik Istennel való kapcsolata, függetleníti magát Istentıl az az ember, aki a saját feje után megy, mint Saul és nem törıdik Isten szavával. Fontos, hogy elgondolkodjunk ezeken, kedves Testvéreim! Nem vagyunk sokszor engedetlenek Isten szavával szemben?... Mi lett Saul engedetlenségének a következménye? Isten elvetette Sault! Hiába gyászol és szomorkodik Sámuel próféta, Isten nem változtat elhatározásán. Sıt megfeddi a prófétát: „Miért gyászolod azt, akit én elvetettem?” Munkára küldi Isten az idıs prófétát: Kenje fel az új királyt Betlehemben, Isai fiai közül. Az ezután következı eseményekbıl láthatjuk, hogy milyen rossz légkör uralkodott az 1

engedetlensége miatt Isten megvonta tıle a Lelkét, akkor kiszolgáltatta ıt a gonosz lelkek hatalmának. Isten Lelke megvéd a gonosz hatalmától... Saul, mint király elbukott, de mint ember még rendezhette volna az életét, ha bőnbánatot tart és bevallja engedetlenségét és önfejőségét. Sajnos nem tette ezt meg, ezért egészen elbukott, mint ember is. Szolgái a zenei gyógymódot ajánlották neki, amit Saul el is fogadott. A jó zene jótékony, lelket gyógyító, csendesítı és békességet adó hatását már a régiek is ismerték. Azonban ez csak tüneti kezelés volt, az alapbajt, az engedetlenséget, a bőnbánat hiányát nem pótolta és nem gyógyította. Dávidot ajánlották szolgái Saulnak, aki jól tud hárfázni, erıs vitéz és vele van az Úr. Saul azonnal hívatja Dávidot és rögtön meg is kedveli a fiatal, kedves fiút. Megkérte Isait, hadd maradjon az udvarnál, a király környezetében Dávid. Megtette fegyverhordozójának. Kéznél volt, ha búskomor volt Saul és a hárfa hangjaira békesség szállta meg a királyt. Bevált a gyógymód, amit a szolgák ajánlottak. Legalábbis egy ideig tüneti kezelést adott. Isten akaratából került Dávid a királyi udvarba és bár Saul semmirıl sem tud, mégis ı készíti elı Dávid királyságát. Milyen kifürkészhetetlenek Isten útjai! Isten a mélyben munkálkodik, sokszor titokban és sokszor akaratukon kívül használ fel embereket céljai elıkészítésére és végrehajtására. Végül, ha minden elkészült és összeáll, akkor felszínre hozza terveit. Ha Isten kezében van életünk és Isten népe, akkor nem kell félnünk, mert bölcs és hatalmas kezekben van. Édesatyánk és Megváltónk kezében... Nagy tanulság részünkre, hogy mindig legyünk engedelmesek Istennek. Legyünk

Ez lett az Isten elleni lázadás, az engedetlenség következménye és gyümölcse. Sámuel biztosította a véneket, hogy békességes a szándéka és áldozatot jött bemutatni. Míg folytak az elıkészületek az áldozatra, Sámuel észrevétlenül elvégezte a rábízott feladatot, a felkenést. Csak az apát, Isait avatta bele a titokba, a királyválasztásba. Isai legkisebb fiát, Dávidot választotta ki az Úr a leendı királynak. Nem a daliás idısebb testvéreket, mert Isten a szíveket fürkészı Isten, aki nem a külsıt nézi. Az elsı király, Saul is daliás férfiú volt, mégis elbukott, mert szívében nem volt engedelmes Istennek... Dávid felkenése titokban történt, ezért a héber szó jelentése itt nem a testvérei „jelenlétében”, „közepette”, hanem testvérei „közül” kente fel ıt Sámuel. Az Úr Lelke Dávidra szállt és vele is maradt. Dávid, Isten eszköze lett és a környezete is egyre jobban látta ezt... Az Istentıl való elszakadás másik következménye és Saul elvetése abban is megmutatkozott, hogy elhagyta ıt az Úr Lelke. Többé már nem volt Isten embere és eszköze. Isten Lelke helyét a gonosz lélek foglalta el. Egy ember vagy Isten Lelkének uralma és irányítása alatt van, vagy a gonosz lélek hatalma és vezetése alatt. Nincs középút Isten Igéje szerint. Késıbb láthatjuk, hogy a gonosz lélek hatására Saul búskomor lett és heves dühkitörései voltak. Nem állandó állapot volt ez nála, csak meg-meg ismétlıdött. Talán sokakban felvetıdött már, hogy mit jelent az, hogy „Istentıl küldött gonosz lélek”? Hogy kell ezt érteni? A gonosz lelkek is Isten hatalma alatt vannak, maga a Sátán is. Nem tehetnek semmit Isten engedélye nélkül. Látjuk ezt Jób esetében is. Tehát Sault is Isten engedélyével szállhatta meg a gonosz lélek. Isten ítélete volt ez Saulon. Amikor 2

engedelmesek azoknak, akiket Isten fölénk rendelt és Isten útján igazgatják a lábainkat: szülınek, lelkipásztoroknak, gyermek és ifjúság tanítóinak. Isten szolgái ık a mi javunkra, ha Isten Igéjét hirdetik és tanítják. A szembeszegülésnek és az engedetlenségnek szörnyő vétkétıl mentsen meg minden testvért és nıvért, ifjút és vénet az Úr. Az engedetlenség

büntetése Isten Lelkének eltávozása és a gonosz lélek beköltözése az üres és kisöpört szívbe. Annak az embernek az állapota rosszabb lesz hétszeresen, mint korábban volt. Ettıl mindannyiunkat mentsen meg az Úr Jézus engedelmesség által. Ámen. Pozsgai József

PÜNKÖSDI SZÉL Vad, konok dac volt bennem minden új iránt. Ész, szív bennem minden újat mindig csak bírált. Észokok, érvek, tények nem bírtak velem. Új emberem felett gyızött az ó szüntelen. Gyızött addig, míg egyszer a titkos Erı szélvészként csapott le rám; földre teperı. Honnan jött, hová ment? Azt én nem tudom; Csak azóta ott járok már az új úton. Pünkösdi szél Te voltál! Te tetted velem. A Te munkád mindenütt csodákat terem. Újjászültél engem is! Légy érette áldott! Szüld újjá Uram így az egész világot! Berek Péter

3

Irgalmas samaritánus Az Úr mondta: Én mindenkor veled vagyok! Hálaadó vasárnap volt. Viharos szél fújt, ömlött az esı. Elindultam gyalog a hosszú úton a délutáni istentiszteletre. Arra kértem az Úr Jézust, maradjon velem és vezessen házába. Kb. 15 km volt elıttem. A fıútra tértem. Sok autó elkerült. A szél kifordította az esernyımet. Már alig bírtam haladni, mindig lassabban lépkedtem. Egyszer csak az út túlsó oldalán megállt egy autó, egy házaspár ült benne. Az ablakon kiszólt egy férfi: — Nénike, hová akar menni ebben a csúnya idıben? — Istentiszteletre. — Milyen istentiszteletre? — kérdezte, de már nyitotta az ajtót, és beültetett a kocsiba. Elmondtam, hogy az ıskeresztyén gyülekezetbe járok. İk Nagyárpádra mentek volna, de azt mondták, szívesen elvisznek, csak mondjam, merre kell menni. Én hátul ültem az autóban, a

könnyeim peregtek az arcomon, és csendben kértem az Urat: — Uram, áldd meg ıket gazdagon, hiszen Te küldted ıket utánam, mert láttad, hogy erım elfogyott. Mikor a gyülekezet közelébe értünk, nagyon szépen megköszöntem, hogy elhoztak és elköszöntünk egymástól. Imaházunk ajtaját Pozsgai Tibor testvérem nyitotta ki, lesegítette rólam vizes kabátomat, felakasztotta száradni. Én bementem az imaterembe a helyemre, leroskadtam térdeimre, és örömkönnyek közt megköszöntem gondviselı Atyámnak, hogy az İ házába megpihenhetek, és mindenkor mindenért hálával tartozom, nagyon sok hálával megtartó kegyelméért és szeretetéért, mert sokszor bizonyságának nagy fellegeivel vette körül az én életemet. Hála Néki! Mert az Úr az övéit ırzi, mint a szeme fényét! Szeretettel: Czimmermann Jánosné

A békesség forrása gondolatok. A szívnek teljességébıl szól az ember szája! Gondolataink milyensége, beszédeink, cselekedeteink mozgatórugója — mind-mind a szívben születik meg! Ezért nem mindegy, mi uralkodik a szívünkben! Mert az uralkodás azt jelenti, hogy az adott területen minden annak teljhatalmában van, annak a befolyása alatt áll, aki uralkodik. Szívünk uralkodója irányítja minden megnyilvánulásunkat. Életünkben nem több, mint kétféle uralom lehet. Ha a békesség uralja a szívünket, akkor az uralkodó a békesség fejedelme, maga Jézus Krisztus. Ha a békétlenség, akkor az uralkodó a békétlenég szerzıje, a Sátán. Megállapítani nagyon könnyő, mert

Békesség — sőrőn használatos szó ez. Sokszor fordul elı beszédünkben, ezzel a szóval köszönünk egymásnak, és sok tanítást hallunk róla. A békesség egy olyan állapot, amely jól észrevehetı, ha jelen van, és fokozottan észrevehetı az is, ha nincs jelen valahol, valakinek az életében. A békességet támadja legjobban a Sátán, mert ı a háborút, zőrzavart szerzi és szereti. Éppen ezért kevés ember életében található valódi békesség. Nagyon fontos, hogy mi sokat imádkozzunk ezért! Mert nem mindegy, hogy mi uralkodik a mi szívünkben! Szívünk az értelem, érzelem és akarat székhelye, az élet központja — onnan származnak úgy a jó, mint a gonosz 4

érezte: ez a békesség! A legnagyobb viharban is nyugodtnak, békésnek maradni! Könnyő dolog békésnek maradni, amíg süt a nap, csend van körülöttem, minden elsıre sikerül, nem bánt meg senki sem, mindenki megértı, de a próbák össztüzében, a támadások idején derül ki, hogy Isten békessége uralkodik-e bennem! Vagy én szítom a békétlenséget magam körül? Mert akkor nagy baj van a szívben! A különbségnek itt kell meglátszani a hívı és hitetlen ember között! Mivel ez a békesség hiányzik az emberek életébıl, ezért van a vitatkozás, veszekedés, győlölködés. Bár az emberek szeretnék, ha békesség és boldogság venné körül ıket, de nem jó helyen keresik! Nem tudják azt, amit mi, hogy az igazi békesség csak Istentıl kapható! Az Isteni békességet Jézus Krisztus hozta el e földre, a kereszten kiontott vére által szerezte meg! İ eljött, és békességet hirdetett, megbékéltette Istennel az emberiséget! Csak Jézus Krisztussal való szoros kapcsolat által lehet miénk ez a drága kincs! Ebbıl eredıen jó viszonyban élek az emberekkel. Ez egy körforgás. Az Istennel való összeköttetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a békesség uralkodjon szívemben, hiszen Tıle kapom! Ezáltal az emberekkel is békességre törekszem, amennyiben rajtam áll, mert ez van a szívemben. Valaki vagy benne van ebben a folyamatban, vagy nincs. Pontosan ez az oka annak is, hogy ha valaki vétkezik, rögtön a belsı békessége és nyugalma tőnik el. Mert a bőn az, ami elválasztja az embert Istentıl és megszakítja a Vele való kapcsolatot – ezért kellett Jézusnak helyreállítani ezt a békességet. Tehát ha nincs belsı nyugalmunk, akkor az Istennel való kapcsolatban kell keresnünk a hibát, és a

mindkét állapot jól látható. Egy azonban biztos: Egyik a másik uralkodását feltétlen kizárja! Ugyanis a békesség nem tőr meg maga mellett háborúságot, a békétlenség pedig kizárja a nyugalmat. Ezért ha valakinek cselekedetei rossz irányítás alatt állnak, mert békétlenség van a szívében, akkor feltétlen uralomváltásra van szükség! Mi is a békesség? Ellentéte a viszálynak, a háborúságnak és az erıszaknak. Az az egészséges és boldog állapot, amikor nem vagyunk meghasonlásban sem Istennel, sem magunkkal, sem másokkal. Egy belsı szabadság mindenféle tehertıl és nyugtalanságtól. Az igazi békesség Isten legfıbb áldása az emberen! Ezt az Istentıl származó békességet nem befolyásolják külsı tényezık, nem lehet rá változtató hatással semmilyen körülmény, mert belülrıl van táplálva a békesség Fejedelmével való összeköttetés által. Éppen a külsı próbák ideje alatt mérhetı le, hogy békességünk Istentıl származik-e! Egy festıt megkértek arra, hogy rajzolja le a békességet. Nagy sietséggel hozzálátott, hiszen úgy érezte, hogy könnyő dolga van, hamar végezni fog vele. Elıször rajzolt tengert, rajta hajót, ahol az emberek nyugodtan ültek, vagy feküdtek. De amikor készen lett, látta, hogy a képen nem a békesség van, hanem a tétlenség és unalom. Majd rajzol fákat, virágokat, sok szépet, de a békességet egyik rajz sem tükrözte vissza! Keresésében odáig jutott, hogy Istent kérte meg: mutassa meg számára a békességet! Közben este lett, és kint nagy vihar kerekedett. Ahogy a festı az ablaknál állt, és nézte a szélben hajladozó fákat, a villámhasította eget; hallotta az ég morajlását, a szél zúgását, az esı zuhogását, észrevett az egyik fa hasadásában egy alvó verebet. Rögtön 5

Hozzá való ıszinte, buzgó imában egyben a megoldást is megtaláljuk! Soha ne akarjuk színlelni a békességet, ha az nincs bennünk, mert az úgyis hamar kiderül! Miért hordanánk álruhát, amikor ma még mindenki helyreállíthatja kapcsolatát az Úrral, és akkor valódi békessége lehet? Fontos, hogy így legyen életünkben, hiszen Isten népe vagyunk! Nekünk küldetésünk – többek között – a békesség gyümölcsét megteremni, ennek illatát árasztani az emberek felé! Erre hívott el Isten, hogy békességben éljünk mindenkivel! Mi, emberek, sok hiányossággal, gyarlósággal küszködünk. Nem mindig egyformán uralkodik bennünk a békesség, és egymásban sem egyformán jön létre,

természetileg sem vagyunk ugyanolyanok, testileg sem vagyunk egyforma állapotban. Ha valaki fáradt, annak kisebb a terhelhetısége. Van, akinek természeténél fogva többet kell küzdenie a békességben maradásért. Ezért a békességen nem csak egynek, de mindenkinek munkálkodnia kell, a békesség fennmaradására vigyázni kell, egymás gyengeségeit, hiányosságait kiegészítve, elhordozva, megértve. Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem láthatja meg az Urat! Boldogok a békességre igyekezık, mert ık az Isten fiainak mondatnak! Kinek ismernek téged az emberek? Szeretettel: Horváth Gábor

NEFELEJCS-GYEREKTÁBOR 2005 A gyülekezetekbe küldünk jelentkezési lapokat, melyeket lelkipásztorotoktól kérhettek el. Hozzatok magatokkal ágynemőt, nyári ruhát, illetve egy-két melegebb öltözéket is, és természetesen minden egyéb holmit, amit a táborozáshoz nélkülözhetetlennek tartotok… A tábor pontos címe: Békesség Szigete Hitmélyítı Tábor, Súr, 2889, Csatkai u. 8. A jelentkezési lapok postázási címe: Benedek Tibor, Kiskırös 6200, Kassai u. 48. Jelentkezéseket e-mailben is fogadunk: [email protected] A Gyermektáborba jelentkezhettek a weboldalunkon www.osapegyhaz.hu található őrlapon is. Egyéb információkat a következı telefonszámon kérhettek: 06-78/ 312-469. Szeretettel: a Nefelejcs-gyerektábor szervezıi

Kedves Szülık és kedves Gyerekek! Örömmel értesítünk benneteket a 2005. évi gyermektáborokkal kapcsolatos információkról! Az idei évben is két tábor kerül megrendezésre: I. turnus: 2005. július 04-11; a tábor vezetıi: Poljak Zsolt és Flaisz Józsefné. II. turnus: 2005. augusztus 06-13; a tábor vezetıi: Benedek Tibor és Majoros Tiborné. Ezen a nyáron József élettörténetével foglalkozunk majd. Természetesen sok játék, éneklés, és egyéb program is illeszkedik a tábor menetébe. A tábor részvételi költsége: 11.000 Ft/fı/hét. A jelentkezési határidı: 2005. június 12. Nagyon fontos, hogy a jelentkezési határidıt betartsátok, illetve hozzátok magatokkal a táborozásra való alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást!

6

A világ szelleme - Isten Szelleme „Mi pedig nem a világ szellemét kaptuk, hanem az Istenbıl való Szellemet, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk” (1Kor 2:12). nincs, semmi vagyok” — ez a krisztusi lelkület. „Kaparj kurta, neked is lesz!” — ez a világi lelkület. Szerezz magadnak, amennyit csak tudsz; mindegy, milyen módon; légy ügyes. Az életrevaló ember „nem lop, csak szerez; a pénznek nincs szaga.” — Isten Szelleme, azonban így irányít: „Aki lopni szokott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szőkölködınek”, mert „jobb adni, mint kapni”. „Minden órának leszakaszd virágát”, vagy (a Bibliában is idézett közmondás szerint) „együnk-igyunk, holnap úgyis meghalunk!” — A világi felfogás: rövid az élet, gyorsan elszáll az ifjúság — ezért fontos, hogy a gyönyörnek, élvezetnek egyetlen alkalmát el ne mulasszuk, evésivásban, szórakozásban, szerelemben. Az se baj, ha ez kifejezetten ártalmas; itallal kapcsolatban szokták mondani annak rabjai: „Inkább tıle haljak meg, mint érte!” — Isten Igéje pedig azt hirdeti, hogy testünk a Szent Szellem temploma és egész életünk legyen istentisztelet. Éppen mert rövid az élet és nem tudjuk, mikor szólít el innen Isten, sürgıs — nem az élvezetek hajszolása! — hanem a megtérés („ma, ha az İ szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket... mimódon menekülünk meg, ha nem törıdünk ily nagy üdvösséggel?”) — és a jó cselekedetek gyakorlása („amíg idınk van, cselekedjünk jót”), vagy az ellenségünkkel való kibékülés („békülj meg ellenségeddel; míg az úton vagy vele”)

Körülvesz minket a világ szelleme, az Istent nem ismerı, az isteni élettıl elidegenedett embervilág gondolkodásmódja, lelkülete, közfelfogása. Benne élünk mindnyájan; belénk hatol, mint levegıvel a por, a baktérium, az illat. Nem dohányzó ember ruháján, bırén is megérzik a dohányfüst, ha egy órát utazik dohányzó kocsiban. Napjainkban sok szó esik a „környezetszennyezıdésrıl”; van lelki-szellemi környezetszennyezıdés, Isten igéje leginkább erre hívja fel a figyelmet, és ettıl óv. Bármennyire általános is ez a közgondolkodás, bármennyire „törvényszerőnek” tőnik is, mégis hamis, mert Isten nélküli; nem kısziklára, hanem homokra, a hiábavalóra és változékonyra épít, megcsalja önmagát. Valljon hát a világ önmagáról! Gondolkodásmódjára, lelkületére saját „vallomásai”, vagyis a közmondások, népi szólások a legjellemzıbbek. S velük szemben lássuk meg, milyen lelkületet és gondolkodásmódot épít fel bennünk a „másfajta” Szellem: Isten Szent Szelleme. „Csak azt hiszem, amit látok!” — vallja a közhelyszerő felfogás. Hallani léptennyomon. Eszerint a látható-fogható, érzékelhetı valóságon túl nincs semmi. — „A hit a nem látott dolgok valósága..., Boldogok, akik nem látnak és hisznek!” — hirdeti Isten Igéje. „Üsd, vágd, nem apád!” — hirdeti a világ. Ne légy kíméletes, gyengéd; öklöd, izmaid erejével szerezz magadnak, amennyit csak tudsz! — „A szeretet jóságos, türelmes, nem viselkedik bántóan... ha szeretetem 7

Istenbe vetett bizalom útján vezet a Szent Szellem. „Nem érdekes.” — Cinikus kiszólás napjainkban. Jelentése: nem számít semmi, nem érdekel semmi, nem vagyok tekintettel senkire-semmire. Jellegzetesen az Istentıl elidegenedett ember lelkülete, felfogása. — A Szent Szellemtıl vezetett ember mindenki felé nyitott; testvérül születik a nyomorúság idején; örül az örülıkkel, sír a sírókkal, hordozza mások terhét, vállalja a „második mérföld” szolgálatát is. „Ez van.” — Ez az ugyancsak divatos szólás azt jelenti: én már ilyen vagyok, ilyen maradok, minden hibámmal együtt fogadjatok el, bőneimet is vegyétek tudomásul; úgysem változom meg, akár tetszik nektek, akár nem. — De Isten Szelleme éppen átformál, újjászül. A tagadó Simonból hitvalló Péter lesz; a keresztyénüldözı Saulból Pál, Krisztus legnagyobb apostola. „Isten Szelleme reád száll és más emberré leszel”, Krisztushoz hasonlóvá, míg kiábrázolódik rajtad Krisztus — ez a Szent Szellem szava, üzenete — sıt éppen ez a változás dicsıíti igazán az Urat! „Nem a világ szellemét kaptuk, hanem az Istenbıl való Szellemet, hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk”. A világi lelkület mindig zúgolódik és hálátlan, követelızı, nem ismeri fel Isten drága ajándékait. De Isten Szelleme képesít felismerni és értékelni Isten drága ajándékait: az Igét, az imádságot, a közösséget, az úrvacsora áldásait, a szolgálat örömét, a bőnbocsánatot, üdvösséget, örök életet. Irénke lányunk halála után hit nélkül élı ismerıseink, rokonaink csak annyit tudtak írni: „Fájdalommal tudomásul kell vennünk, hogy Irénke nincs többé.” — Isten

„Utánam a vízözön” — mondja a világ fia; mit bánom én, mi lesz utánam, a következı nemzedékkel, nem vagyok felelıs a holnapért, csak a mának élek! Csak nekem legyen most jó! — Isten pedig lelkünkre köti, hogy a Tıle kapott látást, igét átadjuk gyermekeinknek, utódainknak — felelısen éljünk, mert a sáfároktól egykor mindent számon kér a Gazda! „Üvölts együtt a farkasokkal, különben megesznek a farkasok!” — hirdeti a világ. Ha látod is, hogy az emberek körülötted gonosz úton járnak, helytelenül viselkednek, gonosz indulatból szólnak vagy cselekednek, akkor is tarts velük, akár jobb meggyızıdésed ellenére is, mert érdeked így kívánja, egyébként bajba jutsz. Ez a világ fiainak felfogása. — Az Isten Szellemével teljes Isten Fia viszont arra tanít: „szoros a kapu, keskeny az út, mely az életre visz, és kevesen járnak rajta”, nem a tömegek útja a bátor hitbeli döntés útja. — „Kinek mondanak engem az emberek — és kinek mondotok ti?” — kérdezi tanítványaitól. Elkülönülve a világ bőnös áradatától, hadd csodálkozzanak a többiek, látva ezt a bátor, Isten melletti döntést! (Nóé, Mózes, Dániel, Illés) „Segíts magadon, Isten is megsegít” — ez a mondás annyira közkelető, hogy sokan bibliai idézetnek tartják; vannak, akik úgy emlegetik, mint egyetlen bibliai igazságot, amit megjegyeztek. Pedig nincs a Bibliában ez, hanem az Istentıl elidegenedett ember fejében és szívében, — a Bibliában viszont ilyeneket íratott le a Szent Szellem: „Ne aggodalmaskodjatok; jól tudja a ti mennyei Atyátok, mire van szükségetek; — hagyjad az Úrra a te utadat és bízzál benne; — napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene.” Nem az önbizalom, hanem az

8

Szelleme viszont áldott „iskolába” írat be és ott csodálatos titkokra tanít, csodálatos látásokkal ajándékoz meg.

Megtagadva e világ Istentıl elidegenedett lelkületét, — „jer, kérjük Isten áldott Szent Szellemét!” Siklós József

Iskola Mint pótvizsgára a bukott diák, újra tanulunk felejtett Igéket. „Odamész, ahová nem akarod.” Legyen meg a Te akaratod.” „Minden javukra.”— „Aztán majd megérted!” „Örüljetek az Úrban mindenkor.” (Most is, könnyesen-szivárványosan.) Jobban szeretsz-e engem ezeknél?” „De te jöjj és engem kövessél.” „Igen, Uram.” „Mindeneknek mindenévé lettem.” (Testvére hát a mélyen gyászolónak.) „Áldott a vigasztalás Istene”; Igéje szól, hogy gyógyítsunk vele. Testvérré születve” — hitele van a Szónak. „Atyám házában sok lakóhely van, elmegyek s helyet készítek neked.” „Senki ki nem ragadhat kezembıl.” „Semmi el nem szakít” a Szeretettıl. És „soha nem fogy el a szeretet.” „Boldogok, akik nem látnak és hisznek.” „Beírt nevekkel nyílik Élet könyve.” „Halál, pokol, hol a te hatalmad? Hála Krisztusnak, aki diadalt ad!” „És letöröl szemünkrıl minden könnyet.” Siklós József

9

Bibliaóra Rovatvezetõ: Kun János Kolossé levél VII. olvassuk az Igében „Akik Krisztusban keresztelkedtek meg, Krisztust öltözték fel.” Ez értelemszerően adódik. A testi életünkben is abban vagyunk, amit magunkra felöltöttünk. Ugyanígy az idézett Ige szerint a Krisztust öltöztük fel a keresztség által, így tehát İbenne vagyunk. Akkor pedig üdvösségünk van. A Jézus Krisztusban való élettel kapcsolatosan még egyéb tudnivalókkal is meg kell ismerkedni: Ha Jézusban vagyunk, akkor mindig ott vagyunk, ahol İ van. Mindig az történik velünk, ami Jézussal történik. Ez is értelemszerően adódik. Ezt az igazságot egy néhány Ige idézetével is alá kívánom támasztani: Jézussal együtt mi is megfeszíttettünk. Gal 2:20. Róm 6:6. Jézus feltámadt a halálból, így mi is feltámadtunk. Kol 3:1. Róm 6:4-5;8. Jézus felment a mennybe, mi is felmentünk Vele. Ef 2:6. Kol 1:13; 3:3. Mikor Krisztus eljön dicsıségben, akkor mi is İvele együtt jelenünk meg. Kol 3:4 Mikor Jézus megkezdi az İ országlását, a Benne hívık is országolnak örökkön-örökké. Fentebb írtam, és már sokadszor, hogy csak azoknak az embereknek van üdvösségük, akik Jézus Krisztusban vannak. Tehát az üdvösség nem lehet emberi teljesítménybıl való, mert Isten VALAMENNYI ígérete İbenne lett igenné, és İbenne lett ámenné. 2Kor 2:20. Tehát nem énbennem valósulnak meg az Isten ígéretei, hanem Jézusban. Mert İbenne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg, és ti İbenne vagytok beteljesedve. Kol 2:9-10. Tehát İbenne BE VAGYUNK TELJESEDVE. Ez esetben nem aktuális az az ÓSZ-i Ige, hogy

Legutóbb azzal a titokkal foglalkoztunk, részben az elsı rész 26-27. versek alapján, részben pedig a második rész 2. versek alapján, amelyet Isten örök idık óta elrejtett magában. Azonban ez a titok már nem titok, mert Isten Pál apostolon keresztül kijelentette azért, hogy megismertesse az İ szenteivel. Ezt a titkot nekünk is szükséges megismerni azért, mert ennek az ismerete által élhetünk az Úrban igazán felszabadult lelkülettel. Ezért is még egy pár mondatban megismételem, mit is kell érteni az Isten, az Atya és a Krisztus titka alatt. Isten örökidıknek elıtte elvégezte magában azt, hogy az emberek közül kihív magának olyan embereket, akiket a maga fiává fogad. Akiket üdvözít, akik az İ országának a honpolgárai lesznek. Akik az İ dicsıségében részesülnek, és akikkel egy háztartásban fog lenni örökön-örökké. Jel 21:3-7. Isten azt is jól tudta örök idıknek elıtte, hogy az üdvösségre való jutás az embernek magába véve lehetetlen. Mt 19:25-26. Ez az igazság abban is bebizonyosodott, hogy az Isten törvényének egy ember sem tudott megfelelni. Gal 2:16. Ezért Isten azt is örökidıknek elıtte elvégezte magában, hogy az üdvösségre jutás munkáját az İ Fiában, a Jézus Krisztusban viszi végbe. (Ez volt a titok!) Ez azt jelenti, hogy csak azoknak az embereknek lehetséges az üdvösség, akik Jézus Krisztusban vannak. Jézus Krisztuson kívül nincs és nem is lehet egy embernek sem üdvössége. Felvetıdhet a kérdés, mit kell érteni azon fogalom alatt, hogy „Jézus Krisztusban”? — Hogyan van ez a gyakorlatban? — Azt 10

amiatt, mert még mindig nem ismerte meg a Krisztusban való szabadságot. Az gyötri ıket, hogy nem tudnak olyan tökéletesen cselekedni, hogy üdvözüljenek. Nincsen, aki hatásosan meg tudná tanítani a Testvéreket arra, hogy kegyelembıl tartatunk meg és nem cselekedetekbıl. A fiúság lelkét kaptuk, amely által kitörı örömmel kiáltjuk: Abbá, Atyám! Fentebb írtam, hogy a cselekedet nem az üdvösségnek az elıfeltétele, hanem a következménye. Ezért írja a második versben, hogy jussunk el az értelem meggyızıdésének teljes gazdagságára, az Isten, az Atya és a Krisztus titkának a megismerésére. Mert aki ide eljutott, az mind megvigasztalódik és felszabadul a cselekedetek nyomasztó igája alól. Zsid 4:9-10. Ezen titok megismerésével kapcsolatosan azt olvassuk a harmadik versben: „Ebben van a bölcsességnek és az ismeretnek minden kincse elrejtve.” Ezen a világon igen nagynak látszik a tudás és az elért bölcsesség. De csak látszik. Mit ér egy embernek a nagy tudás és a bölcsessége, ha az ı élete ideje alatt nem szerezte meg az örök életet? Ez a legnagyobb balgaság egy ember életében. Már csak azért is nagy balgaság, mert ez a felmérhetetlen nagy kincs nem kerül pénzbe. Ezt Isten ingyen adja a Jézusban való hit által. A világi bölcsesség értéktelenségérıl többet nem is írok, hanem inkább a hitéletben elérhetı bölcsesség összes kincseirıl. Ez a kincs el van rejtve minden ember elıl mind addig míg meg nem ismeri a Krisztus titkát. Elképesztı, mennyi és micsoda létesítmények jöttek már létre a teológiai ismertetések céljából. Hatalmas könyvesszekrények tömve vannak könyvekkel, az Istenrıl szóló tudomány ismertetése céljából. Az Isten

„Mérlegre tétettél és híjával találtattál”. Jézusban nem lehet híjával találtatni! – Jézuson kívül a legjobb cselekedető ember is híjával van. A gazdag ifjú azt mondta Jézusnak, hogy a parancsolatokat mind megtartotta. Jézusnak az volt hozzá a válasza: de van egy fogyatkozás benned. Jézuson kívül mindig van fogyatkozás, azonban aki İbenne van, az be van TELJESEDVE. Az üdvösségnek nem elıfeltétele a cselekedet. A cselekedet az üdvösségre való jutás következménye. Errıl azonban bıvebben egy késıbbi idıben lesz szó. Most már rátérünk az alapigénk folytatólagos tanulmányozására. Az elsı rész 28. versében foglalt Igék következnek: „Akit mi prédikálunk, intvén minden embert, és tanítván minden embert, minden bölcsességgel, hogy minden embert tökéletesnek állassunk elı a Krisztusban.” Kit prédikálunk? – Azt a Jézust, akiben mi be vagyunk teljesedve. Akit Isten nekünk adott bölcsességül, igazságul, szentségül és váltságul. Prédikáljuk, csak a Benne elérhetı tökéletesedést. Tehát mit prédikálunk? – Csak a Jézusban elérhetı tökéletesedést. Pál azt írja, hogy ı erre igyekszik is, és tusakodik az Úr ereje szerint amely nála hatalmasan munkálkodik. (29.v) Most folytatólagosan térünk át a második fejezetre. Az elsı versben azt fejezi ki az apostol, hogy nagy az ı tusakodása a hívı emberekért, még azokért is, akiket ı még nem látott testben. A tusakodás oka, illetve célja, hogy a hívı emberek szíve vigasztalást vegyen. Ez azt jelenti, hogy a Jézusban hívık ne legyenek már a szolgaság lelkétıl megkötözve. Azt olvassuk a Római levél 8:15. versben, hogy nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét a félelemben éljetek. A hívı emberek nagy része meg van kötözve 11

hit által életem van. Örök életem, üdvösségem. Nekem ebben semmi érdemem. Ez mind Jézus érdeme. Aki ezt a nagy értékő kincset Jézusban felismerte, az az ember arra törekszik, hogy az ı cselekedetei Isten szerint valók legyenek. Ez nem parancs, ez nem törvény számára, hanem belsı indításból, örömmel keresi mindenben az Isten akaratát, hogy azt tudja cselekedni. Kol 1:9-10. 1Jn 3:2-3. Azok a hívı emberek, akik látható módon felületes, könnyelmő hitéletet gyakorolnak, ennek az az oka, hogy nem ismerték meg azokat, amelyeket Isten ajándékozott nekünk a Jézus Krisztusban. Azért arra van szükség, hogy olyan lelki munkások legyenek, akik igazán megismerték a Krisztus titkát, hogy így másokkal is meg tudják ismertetni. Mindig aktuális Jézusnak azon szava, hogy kérjük az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat. Minden igehirdetı Testvér törekedjen arra, hogy lelkimunkássá fejlıdjön. Az Úr legyen ebben segítségül!

ismeretéhez jutáshoz egy könyv is elégséges. Ez a Biblia. Már tettem említést róla, hogy én már kb. 15-20 éve nem olvasok a Biblián kívül semmilyen hitmélyítı könyvet azért, mert a Bibliában nagy kincsre találtam, és ez teljesen kielégíti az Istenrıl szóló tudomány iránti igényeimet. Már vagy húsz évvel ezelıtt olvastam egy nagyhírő teológus professzorról, aki nagyon részletesen tudta elıadni tanítványainak az Istenrıl szóló ismereteket. Ez az ember megöregedett és már a halálos ágyán feküdt, amikor meglátogatta ıt egy professzor társa. Akkor ez az ember azt mondta a látogatójának: „A teológiám ennyi: Jézus meghalt értem a Golgotán”. Akkor ebbıl még én nem sokat értettem. De most már azért sokkal többet. Én is vallom ugyanazt, a teológiám ennyi: Jézus meghalt értem a Golgotán. Azért írok ilyen sokat az olvasók részére, hogy hátha belıle megtanulnák ezt a rövid mondatot: Jézus meghalt értem. Ezért nekem a Benne vetett

Pünkösdi prédikáció Ef 4 :17-24; 30. Az efézusi gyülekezetnek Pál apostol sok drága kijelentést hoz a Szentlélek által. Figyeljétek meg a szent Igében; ha ugyan még nyitva van a Bibliátok, a 4. rész fölé ezt írták az Igében: intés a Lélek egységére. A 17 vers fölé ezt írták: Intés új életben való járásra. Az 5. rész fölé ezt írtak oda: Intés szent életre. Aztán tovább foglalkozott Pál apostol az efézusi gyülekezettel, akikkel együtt akart megjelenni Isten színe elıtt, mint megváltott néppel, akik az Isten drága Szentlelkét vették. A 17. versben azt írja az apostol a gyülekezetnek: Annakokáért azt mondom néktek; hogy többé ne járjatok

úgy; ahogyan a pogányok élnek és járnak, mint akik elidegenedtek az isteni élettıl. Annak okáért kérlek és azt mondom, hogy ti többe ne járjatok úgy! Miért? „Mert ti választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek annak hatalmas dolgait, aki a sötétségbıl az ı csodálatos világosságára hívott el titeket.”(1Pt 2:9) Ha már ezt az igazságot magunkénak tudjuk, akkor igen szükséges az apostol eme intelme: Ti többé ne járjatok úgy, mint a pogányok! „Boldog ember az, aki a gonoszok tanácsa szerint nem jár, hanem az Úrban van 12

életünket, mert annak elvárásai vannak mindnyájunk életétıl. Mindnyájunk életére nézve elvárása van a Szentléleknek, hogy annak az İ országnak honpolgáraiként ismerjük meg az új hazát. Mert bármenyire újnak tőnik az az ország, melynek határát átléptük pünkösdkor, akkor, amikor vettük a Szentlelket; ez az ország nekünk örök hazánk lesz: Ez az ország nekünk örök otthonunk lesz és a Szentlélek vezet át bennünket ismeretlen tájakon. Ezért mondja az apostol a Szentlélek által: Ti, akik vettétek a Szentlelket, ti többé ne járjatok úgy, hanem járjatok az Isten Lelkének vezetése szerint! Az Isten Lelke, amely adatott minden Szentlelket kérı embernek, amellyel elpecsételtetett az ember; az nem azért adatott, hogy azt újra és újra kiöntse az isteni szeretet az ember életére, hanem, hogy elvezesse minden igazságra. Szeretnék egy kis világosságot adni arra nézve, ami az én meglátásom a Szentlélek vezetésével kapcsolatban. A Szentlélek, Aki, arra adatott, hogy téged — beszéljünk csak egy személyrıl, hogy érthetıvé legyen és a magunkévá tegyük egy személyként ezt a tanítást — tehát van egy Szentlélek, aki mindenképpen minden gonosztól meg akarja ırizni a te lelkedet aki, éppen a te érdekedben munkálkodik. Aztán van egy ember, aki az elıbb említett titkok mögé be akar látni, ismerni akarja még a Sátán mélységeit is, s nem elégszik meg a Szentlélek által nyújtott vezetéssel, hanem mást tesz és mást akar látni. Addig, amíg az említett vezetı rámutat annak az országnak szépségeire, és annak az országnak a szépségeirıl beszél, addig az ember e világ örömeiben próbálja megtalálni azt, amit az ı teste és nem az ı lelke keres.

minden ı gyönyörősége.” (Zsolt 1:1-2) Nagy kegyelmi ajándék, Isten részérıl, venni a Szentlelket. De ez nemcsak arra korlátozódik, hogy az ember annak örömeit élvezze. Azt mondja maga az Úr Jézus: Az Igazság Lelke, a Vigasztaló; elvezérel titeket minden igazságra. Jn 14:17;26) Próbálom érzékeltetni az én szavaimmal, mi is történt életünkben a Szentlélek elnyerésekor. Vannak itt közöttünk testvérek, akiknek volt módjuk és lehetıségük, hogy idegen földön járjanak. Akár csoportosan, akár egyénenként jártak idegen földön, általában egy idegenvezetıt rendeltek melléjük. Az idegenvezetı feladata, hogy valamit megmutasson abból az országból; ahol éppen vannak. Amíg az idegenvezetı járja az utat az ı vendégeivel, bemutatva annak szépségeit gyönyörőségeit, akkor — gondolom — nem egyszer találkoznak olyan területtel amely el van zárva, el van rekesztve. Egy útszakasz, ahová idegennek tilos belépni. Amíg az idegenvezetı magyarázza annak a helynek a gyönyörőségeit, régi emlékeket idéz föl. Talán egy barlang szépségét dicséri, és azok akik vele vannak, szeretnének bemenni oda, ahová nem szabad. Ez a tulajdonság az ember természetébıl adódik és jelen van minden ember életében. Isten mikor általvitt bennünket az ı országába, amikor nevünket beírta az életnek könyvébe, akkor egy új életre hívott el bennünket; hogy ebben az új országban járva egy idegenvezetıt rendeljen mellénk, amely elvezéreljen annak az országnak minden titkaira, megismertetve velünk annak szépségeit és gyönyörőséges voltát, és hogy minden igazságra megtanítson minket. Szükséges tehát minden körülmények között a Szentlélek vezetésének alárendelni 13

fiak; akik nem hazudnak, és lın nékik megtartójuk. Minden szenvedésüket İ is szenvedte; és orcájának angyala megszabadította ıket, szerelmében és kegyelmében váltotta İ meg ıket; fölvette és hordozta ıket a régi idık minden napjaiban. İk pedig engedetlenek voltak és megszomorították szentségének lelkét; és ı ellenségükké lın, hadakozott ellenük. (Ésaiás 63:7-10) Ésaiás a messze múltba tekint vissza és emlékezik; hogyan hordozta Isten az ı népét, mint viselte gondját a pusztában annak a népnek, amelynek Mózes volt Istentıl rendelt vezére. Ezt a népet a felhı homályában vezette át a tengeren a 40 esztendei pusztai vándorlás alatt. Mégis azt kell tapasztalnom, hogy ugyanennek a népnek Isten ellenségévé lett és hadakozott ellenük. Miért? Azt írja az Ige: mert ık „megszomorították szentségének lelkét.” Vajon tudjuk-e, vajon tisztába vagyunk-e azzal, hogy mit kértünk Istentıl amikor kértük az ı Lelkét? Hiszen ebben a kérésben fel lett ajánlva Istennek egész életed, egész életem. Tekintsünk vissza! Újra egy röpke idıt kellene adnom a gondolkodásra, hogy átgondoljuk azt, vajon megtettük-e, átadtuk-e ígéretünk szerint a mi életünket? Tudom, Isten nem vetette el még az ı népét; az újszövetségi népre gondolok; ellenben gyorsan tovább kell mennem... Az Ige azt mondja nektek is az efézusi levél 4.rész 30.versében: „Meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szentlelkét; aki által megpecsételtetek a teljes váltságnak napjára. „Meg ne szomorítsátok azzal, hogy úgy fogtok járni, mint a pogányok, akiknek a szíve meg van homályosodva, meg van keményedve: Az

Azután amikor mindez megtörténik, van egy megszomorodott Szentlélek, van egy bőnt elkövetı ember, aki a Sátán által vádolt ember, akit a Lélek ellensége bőnre csábított. Aztán ez az ember várja a Szentlélek örömét, várja annak áldását és nem keresi meg, hogy hol szomorította meg az Isten áldott Szentlelkét. Elfelejtette, hogy amíg a Szentlélek az új országnak dicsıségét mutatta be, addig ı egészen más utakon járt; elvesztette Isten kegyelmét. Továbbra is vár a Szentlélek megnyilvánulására. A Szentlélek kijelenti titkait egy igehirdetés alkalmával. A Szentlélek kinyilatkoztatja magát, Isten akaratát, egy igehirdetésben, aztán mi megyünk tovább az élet útján, azt mondva, hogy eddig jó volt a Szentlélek áldása, de most hagyj magamra, hadd menjek az én utamon! Nem ez a Szentlélek akarata! A Szentlélek az igehirdetésen keresztül felhívja a figyelmet, hogy mire kell vigyáznom, aztán a hétköznapokban pedig figyelmeztet, mikor mit kell tennem. Más kérdés, vajon engedelmes vagyok-e a Szentlélek vezetésének? Szükséges visszanéznünk az Izráel népe életére, hogy okuljunk az ı életükbıl és megtanuljuk, hogy hogyan kell járnunk az életnek útján. Valaki legyen olyan bátor, olyan kedves, és keresse föl Ésaiás próféta könyvének a 63. részét! Én csak a 7. versbe írottakat fogom felolvasni, aztán valakit kérek, olvassa fel az Igét a 10. verssel bezárólag! „Az Úrnak kegyelmességeirıl emlékezem, az Úr dicséreteirıl mind aszerint, amit az Úr velünk cselekedett; az Izráel házához való sok jóságáról, amelyet velük cselekedett, irgalma és kegyelmének sokasága szerint. És ı mondá: Bizony az én népem ık, 14

Ti többé ne járjatok úgy! Újuljatok meg újra! De hogyan? Hogyan lehet a Szentlélek erejében megújulni, ha azt látjuk; hogy megszomorítottuk? Sokszor említettem már gyermekkori emlékeimet. Olyan rettenetes arra gondolni, amikor, az én édesanyámat szomorítottam meg, az én gyermeki, hiábavaló életemmel. Gondoljátok meg, ha az Isten Lelke szomorodik meg, és a megszomorodott Szentlélekért kell számot adni; és majd az Úr Jézus kérdezi meg tıled: Mi van azzal az ajándékkal gyermekem; amit én neked adtam? Mi történt vele? Hová lett? Mit válaszolunk? Csak egy napig, csak egy óráig kellett a Szentlélek világossága? Csak úgy, mint Keresztelı János, aki igaz világosságul küldetett az Izráel népének? Maga az Úr Jézus így tesz errıl bizonyságot: János igaz világosságul küldetett el erre a világra, de ti csak egy ideig-óráig akartok gyönyörködni az ı világosságában! (Jn 5:33,35) Meddig? Meddig akarunk élni a Szentlélek örömeiben? Meddig akarunk járni annak tanácsa szerint? Amíg meg nem szentelıdik a mi életünk? Hadd ismételjem meg az apostolnak ezt a szavát: Meg ne szomorítsátok a Szentlelket! Mert annak megszomorítása után következik annak eltávozása. Ugyanúgy, ahogyan Izráel Istene az ı népének ellenségévé lett és hadakozott ellene. Rettenetes dolog az élı Istennek kezébe esni, azért ismétlem: Meg ne szomorítsátok az Istennek Lelkét! Tudom; másra vártátok; meg vagyok róla gyızıdve: nem erre vártatok! De ma újra eljutottam odáig, hogy kellene várnom egy kis idıt, míg közületek valaki megnyitja az İ ajkait és kérdezni meri: Mit cselekedjünk, atyámfiai, mert vétkeztünk? (Apcsel 2:37)

ı elméjőknek gondolatai hiábavalóságokon járnak; ti többé ne járjatok így, hanem újuljatok meg a ti elméteknek lelke szerint. Ti megtanítattatok a Krisztus Jézusra, a Szentlélek vezetésére, ha ugyan ıt megértettétek. Egész életünkben egy új folyamatnak kell végbemennie, mert igaz az a mondás, hogy ahol Szentlélek van, ott szent életnek is lennie kell. Ezért küldetett el Isten Lelke erre a világra, ezért küldetett el az ıt kérık életébe. Újra egy megállóhoz értünk vajon mennyi a szent életre való törekvés egyéni életünkben? Nem az új életben járás, hanem csak a törekvés...? Ha a szent életre való törekvés nincs meg, akkor egy kérdést fogok föltenni: „Ha a Szentlélek szomorodik meg az ı gyermeke, az ı népe fölött, akkor ki fogja Isten népét megvigasztalni?” A világ. Ahonnan kiszakadtunk, ahonnan eljöttünk, az adja nekünk az ı örömét, amelynek öröme elveszti lelkünket, mert visszavisz a bőn Egyiptomába. Látjátok-e, hogy mennyire szükséges a Szentlélek vezetésére figyelni, mennyire szükséges a Szentlélek intelmeit tudomásul venni; mennyire szükséges a Szentlélek tanítását az egyéni életben, minden nap igénybe venni? Annak tanácsát a gyülekezetben tudomásul venni, szolgálatunkat hiánytalanul elvégezni, hogy mondhassuk: amit reánk bízott, azt hiánytalanul elvégeztük. Ma, pünkösd napján, hadd emlékeztessek arra, hogy nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk Isten színe elıtt, hogy azért is számot adjunk, mi történt azzal a Lélekkel, amelynek örömeit élveztük, s amelyért hálát adtunk az Istennek, s amelynek vigasza nem volt elég életünkre... E világ örömei után futottunk. Ezt a futást az apostol így foglalja össze intelmeiben: 15

Szükségesebb annak vezetésére figyelnünk, mint annak örömeit élveznünk. S aki elvesztette annak vezetését, elvesztette annak örömeit is, amitıl Isten óvjon mindnyájunkat! Ámen.

Térjetek meg, mert nektek ígéreteitek vannak az Istentıl!(Apcsel.2:38-39) Még nem késı, még a kegyelmi idı itt van! Próbáljuk felülvizsgálni, hogy hol van a Szentlélek! Hol lesz holnap; hol volt tegnap? Örömeit akarjuk, azonban sokkal több annak vezetése, annak öröménél.

+ Szabó Pál - Kiskırös

Hírek a Békesség Szigete Alapítványról azon rászoruló pályázók között, akik kedvezményt kértek a részvételi díjakból nehéz anyagi helyzetük miatt. Csaknem harminc résztvevınek tudtunk így segíteni, 50% kedvezmény biztosításával. A benyújtott pályázatokat látva megállapíthattuk, hogy ennek az összegnek a többszörösére is jogos igény mutatkozott. Napjainkban hazánkban felerısödtek a társadalmi különbségek. Sokan vannak, akik nagy szegénységben élnek, és emiatt nem részesülhetnek olyan javakból, ami másoknak természetes. Különösen nagy probléma az, hogy gyermekek és fiatalok önhibájukon kívül kerülnek ilyen helyzetbe. Az alapítvány arra törekszik, hogy a rendezvények áldásaiból senki se maradjon ki anyagi nehézségek miatt. Az idei évtıl kezdve az alapítvány a fenntartója az İskeresztyén Apostoli Egyház ifjúsági kórusának. A kórus részére pénztárat nyitottunk, jogi és számviteli keretet adunk mőködésének. A kórus az idén három próbát tart, és több gyülekezetben fog szolgálni evangelizációs céllal. A kórus tagjai áldozatot hoztak és hoznak ma is azért, hogy a Krisztusról szóló örömhír terjesztéséhez hozzájáruljanak. Nemcsak színvonalas zenei tevékenységet folytatnak, hanem munkájuk részét képezi a közösségépítés, és a hitükrıl való bizonyságtétel is. A rendezvényeknek az is segítséget jelent, hogy kedvezményesen használhatják a

„Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok.” Ef 5:16. Folyóiratunk februári számában már részletes tájékoztatást adtunk az elmúlt évi munkánkról. Most arról adunk hírt, hogy mi történt azóta, és milyen tervei vannak az alapítványnak még ez évre. A Békesség Szigete Alapítvány kuratóriuma és önkéntes segítıi folyamatosan dolgoznak az alapítvány céljainak megvalósításáért. Ezzel sikerült elérni, hogy alacsony áron színvonalas helyszínt, anyagi támogatást biztosíthassanak minél több, keresztyén értékeket közvetítı rendezvény számára. Ezen felül a rászoruló résztvevıknek további kedvezményeket is nyújtanak. Az alapítvány az idén társszervezıként nyolc rendezvényt tud anyagilag támogatni, ezzel lehetıvé teszi a részvételi díjak alacsony szinten tartását. Erre a célra minden eddiginél jelentısebb összeget, 517 500 forintot különített el az alapítvány. Ez az összeg minden egyes résztvevınek anyagi könnyebbséget jelent. Ma már nemcsak az egyházak, hanem a társadalmi élet egyre több szereplıje ismeri fel, hogy alapvetı szükség van a keresztyén értékek bemutatására úgy, hogy az emberek elfogadhassák azt. Ezt segíti alapítványunk, amikor szinte minden korosztály számára támogat rendezvényeket. Pályázat keretében az alapítvány összesen 150 000 forint támogatást tudott elosztani 16

az alapítvány sokirányú munkájából. Kérjük, hogy ezt is jelezzék a testvérek. Az alapítvány munkája annál hatékonyabb, és annál több embernek jelent majd áldást, minél többen érzik a magukénak azt. Tavaly óta a Békesség Szigete Alapítvány is fogadhatja a SZJA (személyi jövedelemadó) egy százalékáról tett felajánlásokat. A munkavállalóknak, (akik nem vállalkozók) május 20-áig kell benyújtaniuk adóbevallásukat. Ez azt jelenti, hogy még van egy kis idı arra, hogy olvasóink nyilatkozzanak az alapítvány javára, vagy felhívják erre olyan ismerıseik figyelmét, akik más irányba nem elkötelezettek, és értékelik az alapítvány céljait, munkáját. A Békesség Szigete Alapítvány adatai: Székhely: Súr, Csatkai u. 8. Számlaszám: 62900029-15200495 (Bakonyvidéke Takarékszövetkezet) 11740085-20063195 (OTP Bank) Adószám: 18610666-1-11 Az alapítvány képviselıje: Dezsı Gergely, a kuratórium elnöke. Elérhetısége: Telefon: 06-20-4295918 E-mail: [email protected]

Békesség Szigete Hitmélyítı Tábort. A Tábort szintén kedvezményesen használják a nagycsaládosok, és az anyagilag hátrányos helyzetőek. A tábor udvarán egy olyan pavilont szeretnénk kialakítani, amely egyaránt alkalmas viszonylag sok ember befogadására, elıadások, istentiszteletek, megtartására (kedvezı idıjárás esetén), ugyanakkor zenei, szabadidıs programok lebonyolítására, csoportos foglalkozásokra is. A tervezés folyamatban van. E rövid tájékoztatóval azt szeretnénk elérni, hogy minden olvasó nyomon követhesse, a Békesség Szigete Alapítvány munkatársainak folyamatos munkáját, és e munka eredményeit. Ugyanezt a célt szolgálja majd hamarosan megjelenı hírlevelünk. Kérjük, hogy aki javaslataival, véleményével, bármilyen jellegő visszajelzéssel szeretné segíteni az alapítvány munkáját, közölje azt az alapítvány képviselıjével, vagy a kuratórium bármely tagjával. Örülünk a bíztatásnak, és igényeljük az építı kritikát is. Szívesen vennénk azt is, ha valaki önkéntes segítıként vállalna részt

Az alapítvány kuratóriuma nevében: Dezsı Gergely, a kuratórium elnöke

Új aratómunkás érkezett! 2005. március 13-a különleges nap volt a Miskolci gyülekezet életében. Ünnepi, örömteli alkalomra győltünk össze, mégis volt némi szomorúság is bennünk. Kaptunk egy kedves házaspárt: Demeter Józsefet és feleségét, akik ezen a napon vették át a staféta botot a gyülekezet élén Széles János testvéréktıl. Hálásak vagyunk értük az Úrnak, aki az elmúlt 5 hónapban különleges szeretettel hordozta gyülekezetünket. Akkor vette át ideiglenes jelleggel ügyvezetı lelkipásztorként Széles János testvér a lelkileg

megfáradt, meggyengült gyülekezetünket sok ima és tusakodás után hőséges társával, Ilonka nıvérrel. Végtelen szeretettel, alázattal, Isten iránti engedelmességgel segítettek, sebeket kötöztek, tanítottak, vigasztaltak! Szerettek bennünket és mi is szerettük ıket! Széles testvér rengeteg munkával, fáradhatatlan buzgalommal Istenünk szeretetének segítségével megoldotta a lelkészlakás átalakítását, az új lelkipásztor jelölt bevezetését a gyülekezeti életbe. Még új 17

együttes feladata. Tehát fontos, hogy a lelkipásztor és a gyülekezet céljai azonosak legyenek. A cél: építeni, és gyümölcsözı életet élni! Ezután Pék János testvér olvasott az Igébıl és szólt az összegyültekhez. Az 1Kor 16:13-14 alapján felhívta a figyelmet a vigyázásra, az állhatatosságra, a hitben való növekedésre. Mindez azonban csak szeretetben mehet végbe. Széles János testvér kérte Demeter testvért, hogy úgy szeresse Isten népét, mint Mózes, aki közben járt az Úrnál a bőnért való bocsánatért vállalva és kérve azt, hogy inkább az ı nevét törölje ki az élet könyvébıl. Végül Demeter József testvér ügyvezetı lelkipásztorként szólt néhány szót megköszönve az útravalóként kapott Isteni üzeneteket.

szószékünk is lett, sıt gyönyörő csillárok az imaházba! Ilyen elızmények után vehette most át Demeter József testvér a gyülekezet vezetésének munkáját. Erre az alkalomra Egyházunk vezetésének két tagja Schmied András és Pék János testvérek érkeztek hozzánk. Széles testvér bevezetı szavai után Schmied András testvér hirdette az igét a 4Móz 27:18-19 és Józs 1:16-17 versek alapján. Isten megmutatta Mózesnek Józsuét, akit utódjául választott ki. Majd Mózes halála után az Úr személyes kijelentésben jelölte ki Józsuénak a követendı utat, és megígérte neki, hogy nem kell egyedül végeznie feladatait, hiszen vele lesz, és nem hagyja el ıt. Ez az ígéret vonatkozik a ma szolgálatba lépı testvérekre is. Ugyanakkor felhívta a gyülekezet figyelmét arra, hogy a szolgálat a gyülekezet

Heyméné Sárkány Piroska

Egyházzenei tábor Szeretettel hívjuk mindazon testvéreinket a 2005. július 13-22.-ig megrendezésre kerülı zenei táborba, akik a szép nyári napokon sem sajnálnak idıt szakítani ill. áldozni a zenetanulásra! Immár hetedik alkalommal adott az Úr lehetıséget, hogy zenészek részére tanfolyamot szervezzünk. A Kiálts márciusi számában megjelent elızetes tájékoztató szerint, buzdítunk mindenkit, aki zenei talentumot kapott Istentıl, jöjjön, ragadja meg a lehetıséget a tanulásra! A Békesség Szigete Hitmélyítı Tábor nemcsak a tanulás lehetıségét biztosítja, hanem a szabadidı pihenéssel és kikapcsolódással való hasznos eltöltését is, így a tanulás mellett ez is része lesz rendezvényünknek. Teljesen kezdı testvérek jelentkezését is várjuk! Lehet jelentkezni: hegedő, cselló (gordonka), gitár, orgona, harmónium,

zongora, furulya, fuvola és rézfúvós szakokra. (Esetleg egyszerre több szakra is) A tábor részvételi díja: 13 500.-Ft Jelentkezési határidı: június 15. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelentkezési határidı után, esetleges újabb jelentkezéseket már nem fogadunk el! A jelentkezıket levélben értesítjük a táborral kapcsolatos egyéb tudnivalókról. Jelentkezési cím: Pék Balázs, Dorog 2510 Balassa Bálint u. 26. Jelentkezni emailben is lehet: [email protected] Egyéb információk telefonon: 06-20-2204377-es számon. Az Egyházzenei táborba jelentkezhettek a weboldalunkon www.osapegyhaz.hu található őrlapon is. Szeretettel: a zenei munkacsoport 18

A faragó ember anyja (elbeszélés) háborúság. Megyek az A kanyargó hegyi ösvényen ketten folyton ballagtunk fölfelé, Gergely bácsi és én. édesanyámhoz. İ még szeret... İ még Hatalmas, tagbaszakadt ember volt elbír hordozni... İ mindig is megértett... Gergely bácsi. Az egész környék csak így Rosszallóan ráztam a fejem. Ismertem a hívta: „faragó ember”... Faragó szerszámai: családi életüket. Tudtam, hogy a felesége egy nagyoló fejsze és két kisebb balta. nyelve sokat pereg. A gyerekek is eléggé Ezek olyan élesek voltak, mint a borotva. elhidegültek tıle. A keresetének nagy Mikor faragott, félelmetesen villogott részét eliszogatta, de hogy ennyire jutottak, kezében a szerszám. Néha el-elnéztem, szinte elképzelhetetlen volt. — Nem jól amikor dolgozott. A hatalmas szálfákról van ez így, Gergely bátyám! Nem szabad hajszálnyi pontossággal metszette, hántolta így elvadulni. Lássa be, hogy sok hibát követett el. Hiszen többet ártott a család le a felesleges részeket... Csendes, szótlan ember volt. Ha a baltáját ellen, mint ık maga ellen. Vissza kell csak annyiszor emelte volna fel, mint a mennie! Nézze, minden magán múlik. Ha száját, akkor alighanem éhen halt volna. abba hagyja az ivást, ha a családnak él, Képes volt egész nap, vagy egész héten akkor minden jóra fordul... Higgye el, így szótlanul faragni. Ilyennek képzeltem el van ez!... ráncolta össze homlokát. mindig a megihletett mővészeket, akik Zordan beletemetkeztek mőveik alkotásába... Szemöldökei, mint két egymásnak ugró Ahogy csendesen mendegéltünk fölfelé, fekete bakkecske, úgy futottak össze. elnézegettem ıt. Legfeltőnıbb volt a keze. Amikor megszólalt, olyan volt a hangja, A vállán nyugvó három fejszenyelet hogy megijedtem tıle. — Vége! könnyőszerrel fogta össze vele. Mintha Megmondtam, hogy vége! Anyámhoz nem is kéz lett volna, hanem valami nagyra megyek... Neki kellek biztosan. Beteg is, szabott vaskapocs. A másik vállán zsák öreg is. Jól esik neki a támogatásom. A volt, megpakolva ruhanemővel. A húgom úgyis olyan gyámoltalan szegény. Sikfıkútnál értem utol, amint a forrásnál Azok meg — és fejszés kezével hátrafelé pihent. Kiderült, hogy ı is Tárkányba bökött — nélkülem is meglesznek. igyekszik, s így az út további részét együtt Nem tudtam, hirtelenében mit szóljak. Újból elindultunk és szótlanul tettük meg róttuk. — Valami munka akadt Tárkányba? — az út további részét. Úgy döntöttem kérdeztem tıle. — Nem — volt a kurta magamban, hogy én is a Gergely bácsi válasz, és rámvillantotta sötét szemeit. — anyjáékhoz megyek elıbb. Úgy is Hát mi? Csodálkoztam el kissé. — szándékom volt meglátogatni a beteg Költözködök... Itt a szerszámom, itt meg a öregasszonyt… ruhám — gurgulázott belıle a monoton Amikor ott álltunk a nyomorúságos viskó hang s elıbb az egyik, aztán a másik vállát közepén és láttam a szoba minden zugában rándította meg. Megálltam. İ is a szegénység, tehetetlenség bábeltornyát — kicsit igazat adtam Gergely bácsinak. Itt megtorpant s kérdezés nélkül folytatta. — Nem lehet ezt már tovább kibírni... Se valóban nagy szükség volt a támogatásra. otthon, se feleség, se gyerek… Csak Öreg Balla néni úgy feküdt az ágyban, 19

beért napraforgó tányérja. Csendesen, engedelmesen állt az ágy elé. — Ide hallgass, fiam! Nem a Marcsában, nem a gyerekekben van a hiba, hanem benned. Részeges lettél... Goromba vagy... Istentelenül élsz... Térj meg, édes fiam! Hát azt akarod, hogy nyugtalanul haljak meg?... Hát azt akarod, hogy Gáborka, Marika apátlanul nıjön fel?... A kiszáradt csontos ujjak görcsösen fonódtak egymásba és kérın, könyörgın tartotta a lehajtott fejő ember elé: — Gergım, kisfiam, menj haza! Várnak otthon... Apát várnak a gyerekek. A te gyerekeid... Riadt csend támadt. A lebukó nap utolsó sugarai áttörtek az erdı fái között és bearanyozták a kicsi szobát. A kemény ember szíve megroppant. Arca megvonaglott és a villogó szemeket elhomályosították a könnyek. A gyermekkönnyek, az apakönnyek... Csak sokára szólalt meg: — Visszamenjek?... Csakugyan visszamenjek? Az öregasszony szaporán mondogatta: — Vissza, vissza fiam. Kezdj új életet! Imádkozok érted. Ne félj, megsegít a jó Isten... A faragó ember lehajolt az ágyhoz. Homlokon csókolta anyját és csak ennyit mondott: — Visszamegyek... Röviden búcsúzott tılem is és nagy, nehéz léptekkel elment. Kintrıl behallatszott, amint összefogta faragó szerszámait és döngı léptekkel elindult a hegyi úton haza... Újszászi Illés

mint az erdın szétszórt sokéves száraz gally, amelyet betakart a lehulló falevél és belepett a moha. Mikor megmozdult, mikor megszólalt olyan volt, mintha a túlvilágból botorkált volna vissza, hogy valamit még eligazítson az ittenieknél. Valami mosolyféle harmonikázott át az arcán, amikor meglátott bennünket. Mikor megtudta; hogy Gergely mi járatban van, recsegve-ropogva fölült és siránkozva szólalt meg: — Mit tettél Gergı, mit tettél?... Hát arra neveltelek? Hát erre tanítottalak? Otthon a helyed, édes fiam!... A nagydarab ember összefonta a mellén hatalmas karjait. Szemei vadul villogtak és azt hittem, hogy valami retteneteset tesz, vagy mond. De nem. Csak fújt nagyokat, keserveseket. Melle, mikor szuszogott úgy hullámzott, mint a Lıcsi Simon öreg kovács fújtatója a ráaggatott vasreszelékkel. — Hát itt se köllök, — nyögte ki végre. — Akkor... elég nagy a világ, elférek benne. De vissza nem megyek! Pokol az otthonom, édesanyám. Maga jól tudja. A Marcsa nyelvét már kiállni nem bírom. Olyan az; mint a kereplı. Kereplı?! Ostorcsattogás, géppuskatőz, dörgedelmes égiháború. Csak menekülni lehet tıle. Kibírni, megállítani nem lehet!... Hát megyek... És bizonytalan mozdulattal fordult az ajtó felé. Az öregasszony rákiáltott: — Megállj, Gergı! Megállj! Ide gyere elém! Régen láttam ilyen csodát. Régen láttam nagy embert ilyen kicsivé zsugorodni. Karjai lehullottak, mint két élettelen fadarab. Feje mellére bukott, mint egy

Meghívó Június 4-én szombaton továbbképzést, megbeszélést tartunk a vasárnapi iskolai és az ifjúsági munkát végzı testvérek részére. Az alkalom 900-kor kezdıdik és elıreláthatóan 1400 óráig tart. 20

Kóruspróba Budapesten megadhatta rá a választ, majd lehetıségünk nyílt az imádkozásra is. A vasárnapi napon a budapesti gyülekezetben evangélizációs istentiszteleten végeztünk szolgálatokat. Elmondhatjuk, hogy Isten megáldotta együttlétünket. Elıreláthatólag májusban, az Életjel ifjúsági napokon fogunk ismét együtt énekelni. Kívánom, hogy énekeink ezután is Isten dicsıségére és a hallgatók örömére, épülésére szolgáljanak. A kórus nevében: Kiri Zsolt

Isten kegyelmébıl Budapesten tarthattuk meg a 2005-ös év elsı kóruspróbáját. A két nap alatt (ápr. 2-3) lehetıségünk nyílt régebbi énekeink gyakorlására, valamint újabb énekek tanulására. Közel 70 fiatal jött el, hogy együtt énekeljünk és felkészüljünk további szolgálatainkra. A szombati nap nagy részét gyakorlással töltöttük el, az estében pedig egy áhítatot tartottunk, melyet Benedek Tibor tv. vezetett le. Beszélgetésünk és imáink témája a „Miért vagyok itt?” kérdés köré csoportosult. Ki hangosan, ki magában

Hírek Kelebiáról Február 19-én, szombaton délután Isten kegyelme által, aki jelen volt és akart, az mind vehetett Szentlelket, mert Isten velünk volt. Több gyülekezetbıl érkezı testvérekkel együtt áldhattuk Istent énekekkel, és voltak testvérek, akik bizonyságukat és átélésüket osztották meg velünk. Pozsgai Dezsı testvér egy igével nyitotta meg az alkalmat. Apcsel 10:33-35. „És te jól tetted hogy eljöttél. Most azért mindnyájan az Isten elıtt állunk, hogy meghallgassuk mindazokat, amiket Isten parancsolt!” Isten velünk volt, tanácsolt, vezetett, útba igazított, és az ırhelyünkre akart állítani! Február 27-én, gyermekbemutatási istentiszteleten vehettünk részt. Kozla László és Mészáros Györgyi testvérek harmadik gyermekét, Timótot adták át Úr kezébe. İ legyen a támasza, védıje, oltalmazója. Pozsgai Dezsı testvér az Apcsel 16:31 és az 1Sám 1:28 versét olvasta fel az igébıl. Mindenki öröme és Isten ajándéka ez. Az Úrnak legyen

szentelve, ezért imádkozzunk! Szólt a biztatás a szülık, és a gyülekezet felé, hogy olyan hitünk legyen, hogy lássák meg rajtunk a gyerekek, és üdvözöljön az egész család. Isten áldja ezt a kis családot! Húsvét elsı napján este az Úr Jézus drága vére megtisztított egy bőnös szívet, és beköltözött, hogy ott uralkodjon örökké. Szalma Klaudia nıvérünk tért meg, az Atya elfogadta az ı kis életét. Imádkozzunk érte, mert Jézus nemsokára jön és elvisz haza. Ferbruár 29-én, kedden este az Úr tovább munkálkodott, amikor Fábián Andrea nıvérünk adta át teljesen az életét. Imádkozzunk, hogy ez a folyamat tovább terjedjen! „Öröm van a mennyben Két bőnös felett. Ha megtérve Hazaérkezett...” Hegedős Ibolya

21

Életjel 2005 Bizonyos programpontokkal (pl. elıadások) párhuzamosan gyermekprogramokat szervezünk, hogy ezzel is segítsük a kisgyermekekkel érkezı családokat. Ezért bátorítunk mindenkit, hogy bátran hozza kisgyermekét is a rendezvényre! Már zajlik a meghirdetett 40 napos ima-, és böjtlánc – errıl a gyülekezetekbe elküldött tájékoztatókból tudhatók meg részletes információk. Kérünk mindenkit, csatlakozzon hozzánk, kapcsolódjon be a böjtölésbe és az imádkozásba!

Közeleg az Életjel Ifjúsági Napok idıpontja, ezért néhány információt szeretnénk tájékoztatásul közölni. Fontos, hogy a jelentkezések minél elıbb beérkezzenek a megadott címre, ugyanis ha elfogynak a szabad szálláshelyek, utána már csak egy napra szóló jelentkezéseket tudunk elfogadni. (Másik lehetıség a sátorozás). Az Életjelen rendelkezésre áll majd egy kis könyvesbolt is, ahol fıként a rendezvény témájához kapcsolódó könyveket, illetve cd-t, kazettát lehet vásárolni.

a szervezık

Családok tábora 2005 Szeretettel várjuk mindazokat a családokat, testvéreket, testvérnıket - korhatár nélkül, akik szívesen részt vennének idén is a Súron megrendezésre kerülı családi táborban. A rendezvény a Békesség Szigete hitmélyítı táborban kerül megrendezésre, melynek idıpontja 2005. június 20-25-ig. Nagy szeretettel várjuk azokat a testvéreket is, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudnak egész héten jelen lenni, lehetıség lesz 1-2-3 napos részvételre is. A tábor június 20-án 17 órakor tábornyitó istentisztelettel kezdıdik. A tábor témája: építsék egymást Krisztusban. A tábori tanításokra felkért elıadónk Dr.Veres Sándor keresztény pszichológus, szakterülete: családterapeuta. A mai rohanó és teljesítményorientált világban az embernek szüksége van arra — hívınek és nem hívınek egyaránt —, hogy a családjához hazaérve egy nyugodt, békés otthont találjon. Ezt képzeljük el magunknak. A valóság azonban zord és rideg, hiszen nagyon sok ember él házasságban is magányosan. Hívı és nem

hívı egyaránt. Ez a tény azonban visszatükrözıdik gyülekezeteinkben és egész közösségünk életén is. Szükség van erıs, hitben élı családokra, hiszen ık olyanok, mint a cseppek, akikbıl egy egész óceán alakulhat ki. Az elıadások alatt a gyermekek részére bibliai eseményeket feldolgozó tanítások és játékos foglalkozások lesznek. A programot színesíti még családi vetélkedı, szalonnasütés, éneklés. A szabadidıben lehetıség nyílik egyéni lelkigondozásra, imádkozásra. A részvételi díj az elmúlt évben hasonlóan 9000 Ft/fı, amit a helyszínen kell befizetni. A gyermekek részére 50 %os kedvezményt tudunk biztosítani. A táborban levélben és/vagy telefonon lehet jelentkezni az alábbi címen: Hostyánszki Péter 6100 Kiskunfélegyháza, Virág u. 34. Tel.: 06-20/391-1200

22

Kérjük, hogy mindenki hozzon magával TB kártyát, ágynemő huzatot, jegyzetfüzetet, tollat. Mindazon testvérek, akik úgy érzik, hogy segíteni, támogatni szeretnék a tábort, adományokat szívesen fogadunk. a szervezık

Ettıl az évtıl kezdıdıen lehetıség nyílt arra, hogy az egyház honlapján található őrlap (www.osapegyhaz.hu) kitöltésével is lehessen jelentkezni a rendezvényre. A jelentkezés határideje: 2005. június 10.

Látszat és valóság Sámuel a daliás, a jóképő Eliábot választotta volna királlyá (1Sám 16:7), de az Úr rendreutasította: „Ne tekints a megjelenésére, se termetes növésére, mert én megvetem ıt. Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme elıtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” A történelem során a legtévesebb emberi ítélet akkor született, amikor az Úr Jézus a földre járt. „Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna” (Ézs 53:2). Nem láttunk szépséget az egyetlen igaz emberben, aki valaha is élt! İ maga azonban sohasem döntött a külsı alapján, mert már eljövetele elıtt ezt prófétálták róla: „Nem a látszat után ítél, és nem a hallomás alapján dönt” (Ézs 11:3). Elıtte nem a külsı megjelenés számított, hanem a jellem, nem a csomagolás, nem a testi, hanem a szellemi tartalom.

„Ne ítéljelek látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet” Jn 7:24. A bukott emberiség egyik legnagyobb gyöngesége az, hogy legtöbbször hajlamos a látszat szerint ítélni. Az embereket külsejük szerint ítéljük meg. A használt gépkocsit a dukkózása szerint, a könyvet a borítólapja után. Habár így sokszor csalódunk, mégis vonakodunk megtanulni azt az egyszerő igazságot: „Nem mind arany, ami fénylik.” „Kisebbrendőségi érzés – járvány” c. könyvében azt mondja dr. James Dobson, hogy mai kultúránk szerint a testi szépséget „az emberi értékek hitelesített mértékévé” tettük. Így a felnıttek egy csinos gyermeket többre értékelnek, mint egy átlagos külsejőt. A tanító a külsőleg vonzó gyereknek jobb osztályzatot ad. A csinos gyereket kevesebbszer büntetik meg. A jelentéktelen gyereket viszont sokkal többször vonják felelısségre csínytevéseiért.

William Mc Donald

Hazaköltözött 2005. április 13-án az Úr hazahívta Nigicser Jenı testvért, aki 79 évet kapott a földi sáfárkodásra. Testvérünk fiatal korában megismerte az Urat és szerette İt. Idıs napjaiban — betegségét az Úrtól kapott türelemmel hordozta, — míg a mennyei behívó megérkezett.

Temetése április 18-án volt, ahol nagyon sokan megjelentek és tiszteletüket, részvétüket fejezték ki az elhunyt testvérünk és hozzátartozói felé. A vigasztalás igéit, Pék János és Pék Balázs testvér hirdette. Pápa-Tapolcafı

23

Amikor valaki valóban imádkozni kezd Szinte beleimádkozta magát Isten szívébe. Most már egészen az Úrra összpontosult az élete. Minden más kicsúszott a lába alól. Egyedül Istenre szorult. Csak İreá van szüksége, nem nélkülözheti İt tovább. Imádságával most a közelébe jut. Csak egy érzés uralkodik benne: ıutána és az ıbenne való élet után vágyódik. Most már belelát Isten atyai szívébe, imádsága eljut fülébe. És az Atya szívét öröm tölti el ennek az összetört embernek az imádságára: „Íme, ı imádkozik!” Végre eljutott vele Jézus idáig. Attól fogva imádkozó ember Pál. Azelıtt halott volt az imádsága, mert ı maga is halott volt. Azelıtt sokra tartotta imádságait és dicsekedett velük, mint minden farizeus. Most már nem ı maga, hanem Jézus Lelke imádkozott benne. Jöttek közben órák, amikor gyengeségében nem is tudta, mit kérjen és hogyan kérjen. Ilyenkor sóhajtásszerő felfohászkodásaiban rábízta magát a Lélek vezetésére. Ennyire megváltozhat valaki! Bárcsak rólunk is kiállítanák ezt a bizonyítványt odafent: „Íme, imádkozik!” És bárcsak ne azért imádkoznánk, hogy éppen csak imádkozzunk, hanem valóban és kizárólag Istent keresnénk imádságunkkal!

Íme, ı imádkozik… ApCsel 9:11 Az Úr Jézus mondja ezt Saulról, miután a damaskusi úton rátalált és megragadta ıt. Most imádkozik elıször életében. Hát azelıtt nem imádkozott Saul nagyon is sokat? Igen, imádkozott, de farizeusmódra. Imádkozott és közben dühtıl tajtékozva támadt Isten igazi imádóira, akik Jézus nevében és lélekben imádkoztak. A példázatbeli farizeus imádsága, könyörgése önmagára irányult. Imádsága nem felfelé szállt, önmagára korlátozódott s alapjában véve önmagát imádta. Önbizalommal, önistenítéssel volt tele. Nem Istent kereste, hanem önmagát. Pál most imádkozik elıször úgy, hogy az valóban imádság. Keresi az Istent, tusakodik azért, hogy életében érvényre jusson Krisztus. Az Úr megragadta ıt, most ı is meg akarja ragadni Jézust. Óembere berzenkedik közben: „Ha Jézus tanítványa leszek, úgy néznek majd rám, mint aki bolond, mint aki nem tudja mit csinál. Ma üldözöm Jézus nevét, holnap vallom? A fıpapok, a fıtanács kegyeit játszom el, barátaim elfordulnak tılem!” — Ezeket az önmagával kapcsolatos gondolatait gyızte le imádságában. Éjjel-nappal kitartott és meghallgatásra talált.

Carl Eichhorn

KIÁLTS Az İskeresztyén Apostoli Egyház lapja Felelıs kiadó: Pozsgai József Felelıs szerkesztı: Schmied András Szerkesztıség és kiadóhivatal: 1016 Budapest Dezsı u. 12/b. Tel: 1-225-1187 Fax: 1-225-1188 E-mail: [email protected] Nytsz: B/EL/74/91. 24