5

elektrotechnika <ü> ATEX minősítéssel a harmadik évezredben

A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA ALAPÍTOTTA ZIPERNOWSKY KÁROLY 1908-BAN

F

F

8 000001 645820

•

KUTATASPOUTIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER ÁTVITELI KAPACITÁSÁNAK SZÁMÍTÁSA. 2. RÉSZ A SZABÁLYOZÁSI ENERGIA PIACÁRÓL. 1. RÉSZ GONDOLATOK HAZÁNK VILLAMOSENERGIAELLÁTÁSÁNAK TÁVLATI TERVÉHEZ

Tisztelettel várjuk Önöket az BVDUSTRIA 2004 kiáltás A pavilon 208/D standján TECHNIKA G.K.M. Kft.

2040 Budaörs, Csiki utca 1. Tel./Fax:(23)-424-888 és (23) 423-888 www.technikagkm.hu www.wieland-electric.com E-mail: [email protected]

KISFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLÓBERENDEZÉSEK BIZTONSÁGI SZEMPONTOK A KÖZVILÁGÍTÁSI HÁLÓZATOKON AKTÍV ÉS PASSZÍV MÁGNESES VASÚTI LEBEGTETÉSEK KÜLÖNLEGES MEGOLDÁSAI. 1. RÉSZ

2004/5 97. ÉVFOLYAM

SZÜNETMENTES ÁRAMELLÁTÁS P R É M I U M E N E R G I A ...amikor a hálózati ellátás minősége kevés!

Statikus és dinamikus szünetmentes áramellátó rendszerek PILLÉR APOSTAR

PILLÉR UNIBLOCKT

• AR sorozat:

• 150 ... 1670 kVA

3 ... 120 kVA • MTBF: 1380.000 h • AS sorozat: • Opció: 60 ... 400 kVA Középfeszültség! • Új! IGBT bemenet Közvetlen dízel kapcsolat!

BALMEX KFT.

Tel.: 422-1427

Fax: 221-7406,

E-mail: [email protected]

Innovatív megoldás ISM/TEL középfeszültségű vákuummegszakítók mágneshajtással • Feszültségszint: 12/24kV • Áramerősség: max 160QA * Zárlati szilárdság: max 31.5kA/4s Hosszú élettartam (25 év) karbantartás nélkül • Kompakt kivitel Szélsőséges viszonyok közötti működés

H-l 112 BUDAPEST. XI. KOF.RBF.RK1 UT 36. H-1506 BUDAPEST, PE 135. TELEFON: (36-1) 310 5150. FAX: (06- 1) 310 5163

QBO BETTERMANN

Minden szempontot kielégítő

OBO-ECO kábelcsatlakozó sorozat

=> 1.5-2.5 mm' csatlakozásra

(felerősítő füí, fedélbeakasztó, jelölhető leágazás forgatható és

2347 Bugyi, Aisóráda 2, 29/349-000 Fax: 29/349-100

gy www.obo.hu

rmann.com

DESIGN PLÜS díjjal kttüntetett termék (Hannoveri vásár 2002.)

Raktárról szállítjuk Végálláskapcsolók Helyzetkapcsolók

MOELLER

(M)

Megszakítók Szakaszolókapcsolók 1600 A-ig

Bővebb információ: Bodrogi Gábor Tel.: 431-9810, mobil: 20/9-120-386

Mile

Cím: Tel.: Fdx: E-mail:

Budapest Mádi u. 52. 06/1-431-9800 06/1-431-9817 milekf t@ mile-kf t .hu

Dunaújváros Északi Ipari Park 06/25-503-260 06/25-503-271 [email protected]

Győr Miskolc Ipari Park (Körisfa u.) Fonoda u. 2. 06/96-513-220 06/46-506-222 06/96-513-239 06/46-506-223 [email protected] [email protected]

DIRIS Ap

Kedvező árfekvésű energia felügyelet és gazdálkodás A DIRIS Ap egy-, két-, és háromfázisú, kis-, és nagyfeszültségű hálózatra illeszkedő multifunkciós mérőeszköz. A 6 közvetlenül hozzáférhető nyomógombjával és 96x96-os kijelzőjével lehetővé teszi a villamos menynyiségek négy lérnegyedes mérését és a hálózat főbb paramétereinek (pl. cos $) felügyeletét. A készülék hátulsó részébe modulok illeszthetők, melyek segítségével lovábbi funkciókkal bővül: energiamérés, harmonikus mérés, riasztás, kommunikáció, analóg kimenet. A mén énekeket PC-n vagy PLC-n lehet feldolgozni RS4S5, valamint JBüS/MÜDBUS proioko] felhiisználíisávul. Ezeket figyelembe véve a DIRIS Ap valóban egy kompakt és sokoldalú megoldást nyújt az energia felügyelet és gazdálkodás terén.

TEKINTSE MEG TERMÉKEINKET az INDUSTRIA 2004 Kiállítás A pavilon 206/C standján

Kizárólagos forgalmazó: m.schneider-hungária Kft. 1039 Budapest, Attila u, 31-33. Tel.: 240-2000 • Fax: 240-2001 E-mail: [email protected] www-mseh rteider. h u

éS THflGOWCB flHKUMU

HAWKER

az inceligens minosz

Bővebb információ: INDUSTRIA 2004. (A pavilon 313/B standjani

JPiVííJ AtONOSi'fÁS IEXII a megoldás

IPARI AZONOSÍTÓ RENDSZER KIZÁRÓLAGOS FORGALMAZÓJA íohnsvill Ipari és Szolgaftató Kft 2071 Páty, Kerekdombi u. 5. TeL (23)555 750/ 5S5 777 Fax: (23) 555 775 e- maB: officeOjohnsvill.hu www. joh nsvill.hu

Biztosítóbetétek és Kapcsolókészülékek

E F E N W I C K M A N N

G R U P P É

Műszaki tanácsadó: \ Járvás Tibor okl. villamosmérnök • 8000 Székcsfefiérvát • Mobil: 06- 20-9684-604 • Tel./lax: 22/390-593

EFEN Kaposvár Hungária Kft.

H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 36. • Tel.: (36) 82 508 335 • Fax: (36) 82 417 529 E-mail: [email protected] Stammhaus • Postfach 1254 • D-65332 Eltville • Tel.: (00 49) (61 29) 46-0 • fax: 46222

A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA

ALAPÍTOTTA ZiPERNOWSKY KÁROLY 19Ü8-BA ORGAN OF THE HUNGÁRIÁN ELECTRDTECHNICAL ASSOCIATION ;;:

Szerkesztőbizottság Elnök:

Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Bognár Sándor, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth József, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Kársai Károly, Kovács Ferenc, Kőmíves István, Dr. Krómer István, Dr. Lantos Tibor, Dr. Madarász György, id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest V„ Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] http://www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelős kiadó: Lernyei Péter Főszerkesztő: Dr. Kádár Péter Főszerkesztő-helyettes: Dr. Vetési Emil Dr. Bencze János Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa A Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület (MATE) képviselője a Szerkesztőségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztők: Byff Miklós Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Sitkéi Gyula Technikatörténet Haász Ferenc Világítástechnika Schwabbauerné Major Edit Portré Ifj. Szedlacsek Ferenc Villamos energia Tóth Elemér Villamos gépek Somorjai Lajos Szabványosítás Hauser Imre Hírek Szepessy Sándor Szemle Dr. Szandtner Károly Oktatás Előfizethető: a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 4200 Ft+ÁFA, egy szám ára: 350 Ft+ÁFA Egyes lapok korlátozott számban a kiadóban beszerezhetők. Nyomda: Csathó és Társa Nyomdaipari Kft. Eger Felelős vezető: Csathó Emil igazgató Index: 25 205 HU ISSN 0367-0708 Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alaptniny tflmagaliifral MEE a membw of

EUR EL CouvErttlon af Halónál SOÜBÍBS ar Elselrlal tnylt»rs of Eutip?

gj ÉVFOLYAM 5

Tartalom Kutatáspolitika az Európai Unióban

134

Csatlakozó

135

GÖLÖNCSÉR PÉTER, SULYOK ZOLTÁN: A magyar villamosenergia-rendszer átviteli kapacitásának számítása. 2. rész

136

DR. STRÓBL ALAJOS: A szabályozási energia piacáról. 1. rész

145

DR. KERÉNYI A. ÖDÖN: Gondolatok hazánk villamosenergia-ellátásának távlati tervéhez

149

MAROSFALVI PÉTER: Kisfeszültségű kapcsolóberendezések belső elhatárolása válaszfalakkal és rekeszfalakkal, valamint az ívállóság néhány kérdése

151

Változások a szerkesztőségben

153

DR. ING. BERNHARD PFEFFER: Biztonsági szempontok a közvilágítási hálózatban

154

ZÁDOR ISTVÁN, DR. FARKAS LÁSZLÓ: Aktív és passzív vasúti mágneses lebegtetések különleges megoldásai. 1. rész

156

Oktatás Automatizálás és számítástechnika Egyesületi élet Nekrológ Hírek

Portré: Dr. Tuschák Róbert Függelék: Villamosenergia-minőség - Alkalmazási segédlet (Magyar Rézpiaci Központ)

Contents Research Policy in the EU

134

Joining

135

P. GÖLÖNCSÉR, Z. SULYOK: Calculation of the Transmission Capacity of the Hungárián Electric Power System. Part 1

136

DR. A. STRÓBL: About the Markét of Balance Power. Part 1

145

DR. A. Ö. KERÉNYI: Thinking About the Plans of the Long Rangé Electricity Supply of Hungary

149

P. MAROSFALVI: Inner Partition with Separation and Section Walls of L. V. Switchgears as Well Somé Questions of Arc Resistivity

151

Changes in the Editorial Staff

153

DR. ING. B. PFEFFER: Safety Considerations on Public Lighting Networks

154

1. ZÁDOR, DR. L. FARKAS: Special Solutions of Active and Passive Magnetic Levitation of Ralway Systems.

156

Education Automation and Computation Association's Life Obituary News Portrait: Dr. R. Tuschák Appendix: Electric Power Quality - Application's Guide (Hungárián Copper Promotion Centre)

134 elektrotechnika

EUROvat

Kutatáspolitika az Európai Unióban Energia, környezetvédelem és megújuló energiaforrások kutatása

Az Európai Unió Lisszaboni Csúcstalálkozója (2000. március) célkitűzései értelmében az EU-nak 10 éven belül - 2010-re - a világ legdinamikusabb, legversenyképesebb, tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely fenntartható módon növekszik. Ezek súlyos kritériumok. Ennek keretében határozták el, hogy az EU kutatási potenciálját jelentősen növelő, európai közös programokat indítanak (Tudományos Keretprogram 5 és 6 - FP5, FP6). A Föld anyag- és energiakészletei végesek. A fenntartható fejlődés alapvető kritériuma tehát azt jelenti, hogy anyag- és energiakészleteinkkel takarékosan kell gazdálkodnunk, egyre szélesebb körben kell a megújuló energiákat alkalmaznunk, illetve jelentős figyelmet kell fordítanunk a különböző berendezések és eszközök tervezésénél arra, hogy a felhasznált anyagok újrahasznosíthatok legyenek. Természetesen mindezt úgy, hogy környezetünket a lehető legcsekélyebb mértékben terheljük. E szóban forgó program értelmében indították útjára az Európai Közösség 5. keretprogramjában a „Európai energetikai hálózat létrehozása megújuló energiák és elosztott áramtermelő rendszerek (DG)1 alkalmazásával" (European Network for Integration of Renewables and Distributed Generation ENIRDGnet) tárgyú programot. A kutatás-fejlesztési program 2001. év végével indult, és megvalósulását 36 hónapra tervezték. Erről szeretnénk néhány gondolatban tájékoztatást adni Kedves Olvasóinknak. A program alapvető célja támogatni a kedvező eredménynyel kecsegtető, elosztott áramtermelő egységek és a megújuló energiák hasznosításának elterjesztését, ezek integrálását Európában, azáltal, hogy - meggyőzik az energetika szereplőit a szóban forgó két villamosenergia-előállító technológia együttes használatának előnyeiről, különös tekintettel - a hagyományos erőművekkel előállított villamos energiához viszonyított -jelentős hatásfokjavulásra, - megszüntetik azokat a technikai, technológiai, üzleti, szabályozási problémákat, amelyek ezen rendszerek elterjedését gátolják, - új hálózatokat hoznak létre, amelyek már alkalmasak arra, hogy fogadják a megújuló - esetenként meg-megszakított,

1 Az elosztott áramtermelő rendszerek olyan villamosenergia-termelő egységeket jelentenek, amelyek teljesítménye lényegesen kisebb, mint az általánosan elterjedt erőmüvi egységteljesítmények, tipikusan 0,5-10 MW. Helyi kiépítésú'ek, de egyben csatlakoznak a meglévő villamos hálózathoz is, a helyi fogyasztás feletti többletenergiát a meglévő hálózatba táplálják. Az elosztott áramtermelő egység általában gázturbina meghajtású, legtöbbször kogenerációs egység vagy gázmotor, amely a villamos energia előállítása mellett kommunális hötermelési célokat is szolgál. A fentiekből következően hatásfoka megközelíti, vagy optimális esetben elérheti a 70%-ot is. Az elosztott termelés további eszközei a törpe vízerőmű, a napelemcella és az egyedi szélgenerátor. 2 Hiszen gondoljunk csak a szélenergiára, ahol a szél sebessége a nullától az orkán erejű szélig változhat. Tudjuk, hogy szélcsendben a szélerőmű nem termel, de ugyanúgy nem termel az erőmű orkán esetén sem, hiszen akkor a lapátok kifordulnak. Hasonló a helyzet a fotovillamos erőműveknél is. Éjszaka nem termel, és felhős időben is jelentősen csökken a termelt villamos energia.

2004. W 97. évfolyam 5. szám

szakaszos működésű2 - és elosztott áramtermelő egységek által termelt energiát úgy, hogy az minden körülmények között eleget tegyenek a villamos energia minőségére és biztonságára előírt szigorú követelményeknek. Ezen feladatok megoldása vezet el az olyan európai energetikai hálózat létrehozásához (a meglévő megújításához), amely már képes fogadni a megújuló- és az elosztott áramtermelő rendszerek (DG) által termelt villamos energiát. Megjegyzendő, hogy az elosztott áramtermelő egységek alkalmazása viszonylag új keletű, sokat ígérő villamosenergiatermelő módszer. Ezen egységek teljesítménye általában nem éri el a 20 MW-ot, közel helyezkednek el a fogyasztóhoz, így a szállítási veszteség minimális. Az elosztott termelő egységek táplálta hálózatokhoz csatlakoztathatók a különböző megújuló energiákból előállított villamosenergia-rendszerek. A szóban forgó megújuló energia lehet - az adott környezeti feltételek alapján - akár fotovillamos-, szél-, árapály- vagy bármi más erőmű által előállított villamos energia. Tekintettel a megújuló energiák szakaszos működésére, a könnyen és gyorsan szabályozható gázturbinás elosztott áramtermelő egységek bármikor képesek a szakaszos működésből adódó teljesítményingadozásokat kompenzálni. A projekt kidolgozása során az alábbiakat kellett megoldani: - Első lépésben egy elemző tanulmány készült az elosztott áramtermelő rendszerek (DG) alkalmazási lehetőségeiről, illetve az ezzel kapcsolatos európai tapasztalatokról. - Ezt követően egy előtanulmányt dolgoztak ki az elosztott áramtermelő rendszertechnológiák alkalmazásáról és a megvalósítandó rendszerek technikai fejlesztési lehetőségeiről. - A program során feltérképezték a megújuló energiák alkalmazását a különböző EU-országokban, és egy adatbázist készítettek azon gyártókról, akik ezen energetikai berendezéseket előállítják. - Esettanulmányban vizsgálták azokat az eseteket, amelyeknél valamely okból az elosztott áramtermelő egységek nem voltak csatlakoztathatók a hálózathoz. - Az esettanulmány megállapításai alapján készítettek javaslatokat a korábbiakban említett gátló tényezők intézményes megszüntetésére. - Meghatározták azon követelményeket, amelyek alapján az elosztott áramtermelő egységek (DG) csatlakoztathatók a közös európai hálózathoz. - Kidolgozták a vegyes betáplálású hálózat teljes irányítási és kommunikációs rendszerét. - Jelentős szabványosítási feladatokra tettek javaslatot, az energetikai berendezések, valamint az irányítás és kommunikáció vonatkozásában egyaránt. - Módosítási javaslatokat tettek - ezen rendszerek tekintetében - a kereskedelmi feltételekre vonatkozóan. - Ajánlásokat tettek az új kereskedelempolitikára és a rendszerszabályozásra.

EUROvat

135

Csatlakozó

- Konferenciákon, szemináriumokon, különböző vitafórumokon ismertették a munka kapcsán született eredményeket, azokat megvitatták és elfogadtatták az érdekeltekkel. A projekt kidolgozásában 12 európai orKedves Olvasók! szág 23 áramszolgáltató vállalata vett Amikor olvassák soraimat, már az Egyesült részt, egy informális hálózat kialakításáEurópa polgárai leszünk. Meg kell jegyezval. Hazánk a projekthez utólag csatlakonem, hogy villamosenergia-hálózatunk már zott, így a projekt eredményeiből „részesülhet". Várhatóan egy évekkel ezelőtt csatlakozott Európa jobbik workshop keretében mutatják be a projekt záró dokumentumafeléhez, és régóta az UCTE „eus" frekvenciáit. 11 ország 15 élenjáró cége kapott lehetőséget az effektív ját mérhetjük az ország egész területén. munkálatokban való részvételre. Ezek között van az általunk is Szakmánk európaiságát kívánjuk elmélyíjól ismert Iberdola (spanyol), Siemens (német), Alstom (angol), teni új rovatunkkal, az „EUROvat"-tal. Cesi (olasz) stb. cég. Igyekszünk hasznos, közérdeklődésre számottevő európai híTovábbi információkat a: www.dgnet.org rekkel, cikkekkel, vagy netán hazai, de európai vonatkozású és a www.e-nergy.hu honlapon talál. tartalommal feltölteni. Az „ENIRDGnet" internetes anyag alapján a kivonatot kéItt számolok be egy másik változásról is. Sokak, de talán nem szítette: a többség elvárása volt, hogy magas szintű tudományos cikkeket is publikáljunk. Szerencsére számos ilyen írás érkezett, de Dr. Bencze János egy számban legfeljebb egy-két ilyen publikációt tudtunk lekö[email protected] zölni, és joggal ért minket kritika, hogy a lap egészében véve nem elég tudományos, de nem is eléggé olvasmányos. Ezért elhatároztuk, hogy a tudományos rovatot esetenként egy különszámban jelentetjük meg, amit az érdeklődők rendelésre kaphatnak meg. A tartalmat a havi lapban közöljük, a cikkeket az interneten is olvashatják. Az egyedi tudományos megjelenés helyett a „csoportos" publikálás a környezet tudományosságát is emeli. Távozik a Szerkesztőségből a lap eddigi főKívánom, hogy az európai tagságunk legalább olyan sikeszerkesztő-helyettese és egyben olvasószer- rekkel járjon, mint amiket önálló országként értünk el. kesztője, Dr. Vetési Emil. Köszönjük eddigi alapos munkáját.

Változások a szerkesztőségben

Dr. Kádár Péter főszerkesztő

Kedves Olvasó! A főszerkesztő-helyettesi munkakört Dr. Bencze János veszi át. A lapot régóta ismeri, nemzetközi kapcsolataival, fiatalos energiájával a lap lendületességéhez járul hozzá.

A „Villamos energia" rovat vezetőjeként befejezte munkáját Dr. Mihálkovics Tibor. Köszönjük szakmai munkáját, további iparági sikereket kívánunk neki.

Csatlakozott a Szerkesztőséghez Schwabbauerné Major Edit is, aki a „Portré" rovatot készíti. Bár a műszaki pálya nem jelenti, hogy csak férfiak művelnék azt, mégis női szemmel másként lát minket, másképp látja ezt az eredendően 'masculin' ipart.

2001. év végén búcsút vettem a laptól, mert időben nem tudtam összeegyeztetni a lap szerkesztésével kapcsolatos tennivalókat akkori elfoglaltságommal. Nehéz szívvel váltam el (lásd Elektrotechnika 2002. februári száma, 48. oldal „Négy évig az »Elektrotechnika« főszerkesztője voltam [Búcsúzás helyett]), mert - mint hangsúlyoztam - nincs nagyobb megtiszteltetés egy villamosmérnöknek, mint az 1900-ban alapított Magyar Elektrotechnikai Egyesület szakmai folyóiratánál dolgozni, amelyet 1908-ban Zipernowsky Károly alapított. Ez év áprilisában - legnagyobb örömömre - mint főszerkesztő-helyettes visszakerülhettem a laphoz. Elkötelezettségem, terveim, szándékaim változatlanok, amelyek - természetesen - teljes mértékben egybecsengenek az Egyesület elnökségének, és a lap főszerkesztőjének, Dr. Kádár Péternek elképzeléseivel, terveivel. Május elsejétől az Európai Unió tagja leszünk. Ez újabb kihívás számunkra, az Egyesület és a lap számára egyaránt. A Szerkesztőség készül erre, feladataim részben erre vonatkoznak. Lapunk sikere meggyőződésem szerint csak is a szakosztályok, az Egyesület minden tagja és a Szerkesztőség közös erőfeszítésével biztosítható. Kérem Kedves Olvasóinkat, szerzőinket, és minden kollégát, akinek bármi dolga is lehet az Elektrotechnikával, hogy az eddigiekhez hasonlóan lelkesedéssel, szakértelemmel és odaadással támogassa a Szerkesztőséget úgy, ahogy ezt az eddigiekben is tette. Köszönettel:

Dr. Bencze János főszerkesztő-helyettes

2004. • 97. évfolyam 5. szám

136 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

A magyar villamosenergia-rendszer átviteli kapacitásának számítása. 2. rész GÖLÖNCSÉR PÉTER. SULYOK ZOLTÁN okl. villamosmérnökök Az 1. rész 2004/3. számunkban jelent meg. A fejezet- és ábraszámozás folyamatos 8. A PSS/E TLTG parancsa A MAVIR által is használt PSS/E programmal meghatározható átviteli kapacitás az ETSO-ajánlásban megfogalmazott elvi módszertani elvárásoknak teljesen megfelel, de a megvalósítás tekintetében attól kissé eltér. A PSS/E program ugyanis a futtatás felgyorsítása érdekében lehetőséget ad a 6. pontban leírtak helyett egy hatékonyabb, egyszerűsített hálózatszámítási módszer használatára. E módszer a DC loadflow és az érzékenységi vizsgálatok egyfajta keveréke. A szabad átviteli kapacitás megfelelő paraméterezés után a PSS/E program TLTG parancsával számítható. A futtatás eredményeként egy listát kapunk, amelyet a 6. pontban ismertetett dEmax meghatározására lehet felhasználni. 8.1 DC loadflow Az átviteli kapacitásszámítás loadflow (teljesítményáramlási) sorozat vizsgálat okra vezethető vissza. Loadflow számításnak hívják adott peremfeltételek mellett a hálózatmodell állandósult állapotra történő megoldását. E számítások a modell nemlinearitása miatt iteratív jellegűek, s emiatt igen időigényesek. A DC (egyenáramú) módszer a nagyfeszültségű, erősen hurkolt hálózatok sajátosságaiból kiindulva olyan, a gyakorlat számára is elfogadható közelítéseket alkalmaz, amelyek lehetővé teszik a modell linearizálását és az egyenletek algebrai úton való megoldását. Az egyszerűsítő feltételek az alábbiak: • A hálózatelemek ellenállása elhanyagolható. • A meddőáramlás csekély, a csomópontok feszültsége nem változik. • A csomópontok egymáshoz viszonyított terhelési szöge kicsi (radiánban). Mindezen egyszerűsítésekkel élve és felhasználva azt, hogy viszonylagos egységekben mérve a névleges feszültségű csomópont feszültsége éppen eggyel egyenlő, az i-edik és a j-edik csomópontot összekötő hálózatelem hatásos teljesítményáramlása: Pl} = 1

8.2 Érzékenységi tényezők Az érzékenységi tényező egy viszonyszám, amely arra a kérdésre ad választ, hogyha egy szabályozási területen belül a nettó csere teljesítmény megváltozik, vagy egy hálózati elem kiesik, akkor az milyen mértékben érinti a vizsgált hálózati elem hatásos teljesítmény áramlását. Az érzékenységi tényezők és az alapesetre érvényes hatásos teljesítmény áramlás ismeretében a még megengedhető export-, illetve importnövekmény - dEmax - lineáris extrapolációval meghatározható. Ezt teszi a PSS/E program is, amikor a TLTG parancsát használjuk. A számítás menete a 3. ábrán követhető. A grafikon az i-edik vezeték áramát (TLTG parancs esetén hatásos teljesítményből számolva) ábrázolja a vizsgált szabályozá-

J-cdik kiesés vonatkozó határérték

Alapesetre vonalközé halárérték

Xij

Feltételezve, hogy a rendszer N csomópontból áll, és az előbbi összefüggést felhasználva, az i-edik csomópont teljesítménymérlege:

A csomópontok teljesítménymérlegére felírható egyenleteket mátrixos formában megfogalmazva az alábbi összefüggés adódik, amely előzetes elvárásainknak megfelelően valóban egy többismeretlenes lineáris egyenletrendszer a csomópontok terhelési szögeit megadó [Ő] vektorra: A DC loadflow számítás használatának következményei vannak a figyelembe vehető rendszerbiztonsági korlátokra. Mint tudjuk, a villamosenergia-rendszer biztonságát alapvetően három jelenség befolyásolja: a termikus túlterhelődés, a csomóponti fe2004. T 97. évfolyam 5. szám

szültségek nem megengedhető nagysága, és a stabilitási korlátok. Mivel a DC loadflow számítás egyik sarokköve a csomóponti feszültségek változatlansága, a TLTG paranccsal a biztonsági korlátok közül csak a termikus túlterhelődés vehető figyelembe.

3. ábra

si terület nettó csereteljesítményének megváltozása függvényében. Iio(dE) arra az esetre vonatkozik, amikor a hálózat kapcsolási állapota az alapesettel egyező, Iy(dE) ezzel szemben a j-edik sorszámú kieséssel gyengíteti hálózatra érvényes. Az alapesetre érvényes hatásos teljesítmény áramlásokat a koordinátarendszer függőleges tengelyén láthatjuk. Az i-edik vezeték által maximálisan megengedhető teljesítménynövekmény az alábbi formulával adható meg, ahol az n betű a rendszerbiztonsági kockázatot jelentő kiesések számát jelöli, az alapesetet is beleértve: dEi=MJN(dEy),

j = (0...n).

A PSS/E program lehetővé teszi, hogy a kiesésekre vonatkozóan egy rövid időre megengedhető, magasabb áramkorlátot

137

VILLAMOS ENERGIA

adjunk meg. A 3. ábrán dEy nagyságát erre a magasabb áramkorlátra állapítottuk meg. Az egész rendszerre érvényes maximálisan megengedhető teljesítmény növekmény meghatározásához nyilvánvalóan az összes vezeték és az összes hálózatgyengítés hatásának figyelembevétele szükséges.

Látogasson el hozzánk, az Industria kiállításon az A pavilon 105-ös standjára Precíziós m i k r o - o h m m é r ő k Széles méréstartomány* Nagy pontosság, Négyvezetékes mérés Telepesés hálózati működés,.. Nulla állítás

dEmax = MIN(dEj). Miután a fenti szabályok szerint előállítjuk dEmax értékét, három eshetőséggel számolhatunk: dEmax < 0 A hálózat ilyenkor nem tesz eleget a biztonsági kritériumoknak, de egy a tervezettel ellentétes irányú dEmax nagyságú csereprogrammal az üzembiztonság helyreállítható. dEmax = 0 A biztonsági kritériumok alapesetben teljesülnek, de a tervezett irányban nincs szabad kapacitás. dEmax > 0 A tervezett irányban van szabad kapacitás. Mindezen lehetőségeket számba véve, az ATC-t és az NTC-t a TRM és a BCE felhasználásával a 6. pontban leírtaknak megfelelően számoljuk.

Szigetelésvizsgáló műszerek Hálózati teljesítmény analizátorok Árammérés 4 lakatfogóval, FFT harmonikus analizátor. Hálózati analizátor Tranzies érzékelés Flickér mérés

Infrahőmérsékletmérő műszerek

9. Kritikai észrevételek Az átviteli kapacitásszámítás eddig megismert fogalomrendszere és módszertana hatékony eszköznek bizonyult a szabad kapacitások feltárásában, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egyszerűségéből fakadóan alkalmazhatóságának számos korlátja is van (azonban ezek nem a számítás módszeréből, a számítási eszközből erednek, hanem az ETSO által rögzített definíciós rendszerből). Az egyik legsúlyosabb ilyen korlát, hogy az ATC nem szuperponálható. Ez abban az esetben jelent problémát, ha az előzetesen lekötött, és így az alapesetben magában foglalt csereteljesítmények felett egyszerre több relációban is szeretnénk kereskedni. Ilyenkor a 6. pontban ismertetett számítási módszer már nem alkalmazható, mivel ehhez már minimum három szabályozási terület nettó csereteljesítményének együttes elhangolása szükséges. Összefoglalva az eddigieket, két vagy több párhuzamosan realizálódó teljesítménye sere-programra az ATC az eddigi módszerekkel nem számolható, mivel a programok egymással kölcsönhatásba kerülnek. Ha a kölcsönhatás mértéke kicsi, az egyes relációkra külön-külön meghatározott ATC elvi fenntartásokkal ugyan, de még használható (összeadható). A PSS/E program POLY parancsával a teljesítmény csereprogramok közti kölcsönhatás mértéke páronként ellenőrizhető. N egy időben realizálódó teljesítménye sere-program viszonylagos függetlenségének megállapításához N • (N-1 )/2 vizsgálat szükséges. 10. PSS/E POLY parancsa A POLY parancs nem más, mint az eddig megismert átviteli kapacitásszámítás kétdimenziós általánosítása. Talán nem meglepő, hogy a megvalósításhoz a PSS/E program ebben az esetben is a DC loadflow számítást, és az érzékenységi tényezők módszerét használja. Mint majd látni fogjuk, a linearizáíás nemcsak a futási idő csökkenése tekintetében hasznos, hanem számos előnnyel jár az eredmények kiértékelésekor is. Annak köszönhetően, hogy a DC loadflow számítás a rendszert linearizálja, a POLY parancs az üzemvitel szempontjából kockázat nélkül megvalósítható teljesítménycsere-párokat egyenesekkel határolt síktartomány formájában szolgáltatja.

Kábel és csőnyomvonal keresők A készülék elektronikus módszerre! határozza meg a részben vagy teljesen ismeretlen, föld alatti kábelek és csővezetékek nyomvonalát, térszint alatti mélységét és esetleges hibáit

Fénymérők Teljesítmény hanggenerátorok 20 Hz - 200 kHz, Szinusz és szimmetrikus négyszög jelalak. Külső-belső feszültség mérő és frekvenciamérő

Földelési ellenállásmérők Tápegységek Egy-kimenetes, Teljesítmény 180 W, Áramkimenet 10 A-ig Két különálló 4-digites műszer a kimenő feszültség és áram kijelzésére. Átkapcsolható helyi- és távoli érzékelés. Állandó feszültségű és áramú üzemmód, DC kimeneti kapcsoló

Egyéb gyártmányok Érintésvédelmi műszerek, szigetelésvizsgálók, teljesítménymérők, lakatfogók, multiméterek, gép- és készülékvizsgáló műszerek, hurokellenállás mérők, földelési ellenállásmérők, kábel hosszmérők, fénymérők, távadők, tápegységek, frekvenciamérők...és amire Önnek szüksége lehet munkája folyamán. H n I

RAPAS

I ^~ ^y ^ ^ ^ ^ ^™ \f

IVI U J £m C f\ ti IX RAPAS Kft.

1184 BUDAPEST, ÜLLŐI ÚT 315. Tel.: 06-1-294-2900 Fax: 294-5837 E-mail:[email protected], Internet: www.rapas.hu

2004. W 97. évfolyam 5. szám

VILLAMOS ENERGIA

138 elektrotechnika

Erre mutat példát az 6. ábra, amely egy osztrák-magyar, szlo- tó (többdimenziós tér), és ez szinte lehetetlenné teszi az eredvák-magyar relációkra érvényes futtatás eredménye. mények kiértékelését. 10.1 Az átviteli kapacitásszámítás általánosítása

70.2 Üzembiztos tartomány szerkesztése

A fogalomrendszer kiterjesztésének lényege az 4. ábrán látható. A számítások elvégzéséhez itt már nem két, hanem három szabályozási terület megadása szükséges. C betűvel jelöltük azt a szabályozási területet, amelynek az átviteli kapacitását keressük. Az eddigiekkel ellentétben most már megengedjük, hogy a C szabályozási terület az alapesetben rögzített teljesítmény csere-programokon kívül nemcsak az A, hanem ezzel egy időben a B szabályozási területtel is kereskedjen.

E pontban kísérletet teszünk arra, hogy felvázoljuk a POLY parancs futtatásakor kapható diagram szerkesztését. Az 5. ábra az üzembiztos tartományt kizárólag az i-edik vezeték túlterhelődése szempontjából vizsgálja, arra az esetre vonatkozóan, amikor a vizsgált hálózat a j-edik kieséssel gyengíteti. A teljes rendszerre érvényes üzembiztos tartomány értelemszerűen a sraffozott részek eltávolítása után fennmaradó Tg síktartományok metszeteként adódik:

A

K

L

dE +dE +dE --0

dEA

Innentől kezdve figyelmünket teljes mértékben Ty megszerkesztésére koncentrálhatjuk. A diagramon jól látható az a négy pont, amely a biztonságos tartományt felülről és alulról határoló egyeneseket kijelöli. Ha alaposabban szemügyre vesszük e metszékeket, akkor könnyen meggyőződhetünk arról, hogy a TLTG vizsgálat kapcsán a 8.2 pontból már mindegyiket ismerjük.

A IMPORT A_

4. ábra

A szabad átviteli kapacitást a korábbiakhoz hasonlóan úgy határozzuk meg, hogy fokozatosan változtatjuk a szabályozási Tij; Üzembiztos területek nettó csere teljesítményét, és közben figyeljük a határtartomány érték-túllépéseket. A nettó csereteljesítmények elhangolásakor ügyelnünk kell a villamosenergia-rendszer termelésének és fo5. ábra gyasztásának egyensúlyára. Az ETSO-ajánlásban, ahol csak két szabályozási terület termelését lehetett változtatni, ezt úgy biztosították, hogy amennyivel növelték az exportáló, ugyananynyival csökkentették az importáló rendszer nettó c seretelj e sítPéldaként lássuk a diagram függőleges tengelyén, a pozitív menyéi. Esetünkre ez a szabály - dEA-vsl, dEB-ve] és dEc-vé\ félegyenesen lévő metszéspontot. Ez a határoíópont arra az jelölve az egyes szabályozási területek nettó csereteljesítmé- esetre vonatkozik, amikor a B és C rendszerek között teljesítnyének megváltozását - az alábbi formában általánosítható: ménycsere nincsen, a C rendszer viszont teljesítményt importál az A rendszerből. Ez a pont tehát nem más, mint az A és C A B c dE + dE + dE = 0. rendszerekre a TLTG paranccsal kiszámolható dE^, feltételezSzemléletváltásra van szükség a szabad kapacitások mate- ve, hogy az A rendszer az exportáló. Hasonló megfontolásokmatikai leírásakor is. Mivel a leírandó jelenség lényegéhez tar- kal lehet élni a másik három pont esetében is. Mivel az 5. ábrán tozik az A és a B irányú teljesítménycsere-programok kölcsön- látható diagram két reláció mindkét irányú hatásos teljesíthatása, többé már nem adhatunk meg egy-egy mérőszámot a ményáramlását magában foglalja, szerkesztéséhez négy TLTG vizsgált relációkra. Két, egy időben lezajló teljesítmény csere- vizsgálat eredményei szükségesek. Azért, hogy a jelölésrendprogram esetén, a biztonsági kockázat nélkül megvalósítható szert egyértelművé tegyük, dEy indexelését kiegészítettük. A 4-ból és B-ből C-be irányuló hatásos teljesítményáramlásokat a felső indexben adtuk meg, hogy a TLTG parancsot mely szabá(dEA, dEB) vektorokkal jellemezhetjük. E pontokat egy síkbeli lyozási területekre kell alkalmazni, a plusz vagy mínusz jelekDescartes koordináta-rendszerben ábrázolva kirajzolódik egy kel pedig a hatásos teljesítményáramlás irányát jeleztük. tartomány, amelyet konkrét esetekben az üzembiztonság megMiután a T tartomány szerkesztéséhez szükséges összes hatáítélésére használhatunk fel. roló egyenest felrajzoltuk, a kiadódó diagramon újabb, TLTG A most ismertetett módszer könnyen kiterjeszthető kettőnél számítással meghatározható mennyiségeket fedezhetünk fel. több teljesítménycsere programra is, de az ilyesfajta általánosí- Ennek igazolására vessünk egy pillantást a 6. ábrára. A diagtásnak túl sok értelme nincsen, mivel három dimenzió („koc- ram középpontja az alapesetnek megfelelő állapotnak felel ka") felett az üzembiztos tartomány vizuálisan nem ábrázolha- meg. Ebben a pontban mindkét relációban csak olyan csere2004. V 97. évfolyam 5. szám

VILLAMOS ENERGIA programok lehetnek, amelyeket szerződésben előre lekötöttek. Ha ettől a ponttól felfelé vagy lefelé eltávolodunk, és a függőleges egyenesen látható, bekarikázott pontok koordinátáit leolvassuk, akkor megkapjuk, hogy az A és a C szabályozási területek között maximálisan mekkora export, illetve import engedhető meg. Ugyanezt megtehetjük aB ésaC szabályozási területekre is, ha az ábra vízszintes tengelyén látható pontokat használjuk. Ha az A és a C, valamint a B és a C szabályozási területekre külön-külön mindkét irányban elvégezzük a TLTG számításokat, akkor ezeket a mennyiségeket dEmax meghatározásával állíthatjuk elő. A 6. ábrán ugyanazt a kibővített indexelést alkalmaztuk, mint amit az imént dEi} kapcsán bevezettünk. 3Í. cu noom

TRM

^

|

|

ii

l

-§>

K»»« 1t«>l>[v *»••

.

tn

.:i«)

•-•

6. ábra

10.3 A POLY diagram felhasználási lehetőségei A POLY parancs számos esetben igen gyors áttekintésre ad lehetőséget. Fontos megjegyezni, hogy a diagram kiértékelésekor nemcsak az üzembiztos tartomány, hanem az azon kívül eső határoló egyenesek is fontosak. A határoló egyenesek léte az érzékenységi tényezők használatának következménye, és egy olyan többletinformáció, amely más számítási módszerekkel nem biztosítható. Elsőként lássuk a teljesítménycsere-programok függetlenségének kérdését. A határoló egyenesek meredeksége vizuálisan igen gyorsan felismerhetővé teszi a függés mértékét. Ha a kölcsönhatás nagysága elhanyagolható, akkor a határoló egyenesek közel függőlegesek vagy vízszintesek. A 6. ábrán ennek éppen az ellenkezőjét láthatjuk, a többségében közel 45 fokban futó egyenesek a vizsgált relációk teljesítmény csere-programjai között erős függést jeleznek. A POLY diagramja jól használható átviteli kapacitás növelését célzó hálózatfejlesztési döntések előkészítésére is. A szabad kapacitást úgy lehet növelni, ha növeljük az üzembiztos tartományt. Ehhez viszont olyan hálózatfejlesztési célkitűzésekre van szükség, amelyek kedvezően befolyásolják a határoló egyenesek elrendeződését. Ha viszont azt látjuk, hogy a szűk keresztmetszetet jelentő egyenesek sűrűn egy helyre koncentrálódnak, akkor nagy valószínűséggel nincs sok értelme beruházni, mivel az átviteli korlátokat csak igen nagy költségek árán lehet megszüntetni (többszörös beruházással). A 6. ábrán látható példával egy másik érdekességre szeretnénk felhívni a figyelmet. A szürke kör középpontja egy olyan teljesítménycsere-programpárt szemléltet, amely már úgy is biztonságos, ha figyelembe vesszük a számítási bizonytalanságokat (TRM). De nem ez az, amiért itt megemlítjük. Vegyük észre, hogy

elektrotechnika 139

ebben a munkapontban az A relációban előirányzott import nagyobb, mint ami a TLTG parancs szerint megengedhető. A látszólag paradox helyzet azzal magyarázható, hogy a két reláció csereprogramjai erősen függenek egymástól és a megnövekedett importot a másik irányban jelentős export ellensúlyozza. (Az egyik irányú importot a másik irányú import „rovására" tudom növelni.) Mindez a POLY diagram egy újabb felhasználási lehetőségére világít rá. Tegyük fel, hogy maximalizálni szeretnénk a C rendszerbe irányuló importot. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a diagramba berajzoljuk az A+B=0 egyenest és ezt addig toljuk önmagával párhuzamosan felfelé, amíg az üzembiztos tartománynyal csak egy közös pontja lesz. Ez az érintési pont lesz az a munkapont, ahol az import nagysága maximális. 11. A kapacitásszámítás hazai gyakorlata A kapacitásszámítás hazai gyakorlata többféle szempontrendszer szerint tárgyalható. Elemezhetjük például azt, hogy mikor és milyen gyakorisággal végzünk ilyen számításokat, hogyan hozzuk azt a piaci szereplők tudomására, mely relációkat és milyen irányokat vizsgálunk, milyen eszközöket és milyen módszereket használunk, és végül, de nem utolsó sorban azt, hogy az eredményeket mire használjuk. Az alábbi alpontok ezekre a kérdésekre adnak választ. A MAVIR Rt. a szabad átviteli kapacitások meghatározásakor szigorúan az ETSO ajánlásai szerint jár el, de a számítás számos részlete még így is nyitott marad. Ezek mind olyan kérdések, amelyek megválaszolásában az ETSO nem kívánt állást foglalni, mert úgy vélte, hogy azok a helyi rendszerirányítók szintjén oldhatók meg optimálisan. így amikor a kapacitásszámítás hazai gyakorlatáról beszélünk, azon nem egy teljesen új módszert, hanem az eddig megismertek kiegészítését értjük: a számításhoz használt vizsgálati modell összeállítását, a rendszerbiztonsági kritériumok megállapítását és a termelési mintázat megváltoztatásának szabályait. 11.1 Kapacitásszámítás rendje A MAVIR Rt. éves, havi és heti gyakorisággal határozza meg az átviteli kapacitásokat, és a 7. ábrán »-tal jelölt relációkat és hatásos teljesítmény áramlási irányokat vizsgálja. A kapacitásszámítás eredményeiről a piac szereplői a MAVIR Rt. internetes honlapjáról értesülhetnek. Reláció Osztrák Szlovák Horvát Ukrán Szerb+Román

Import

Export

7. ábra

A 7. ábra utolsó két sorának kitöltése nem véletlenül hiányos. Ukrajna, Szerbia és Románia közötti kétirányú teljesítménycsere együttműködési korlátok miatt nem lehetséges. Az ún. II. UCTE szinkron zóna reszinkronizációja után (előreláthatólag 2004 vége, vagy 2005 eleje) a kapacitásszámítás rendje módosulni fog. 11.2 A kapacitásszámítás eszközei A MAVIR Rt. nem valósidejű hálózatszámítási feladatainak ellátására a PTI cég PSS/E hálózatszimulációs programját használja. A szabad átviteli kapacitás megfelelő paraméterezés után e program TLTG parancsával számítható. 2004. • 97. évfolyam 5. szám

140 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

A másik fontos eszköz, amely közvetetten, de kapcsolódik a helődését vizsgáljuk. Erősen hurkolt, nagy kiterjedésű nagyfeszabad átviteli kapacitások meghatározásához, a SPECTRUM szültségű hálózatokon jelentős feszültségeséstől nem kell tartafolyamatirányító rendszer. A SPECTRUM rendszerből valós ni, stabilitási problémák pedig nem szoktak előfordulni. időben PSS/E formátumú magyar hálózatmodeilek nyerhetők, és ez az a tulajdonsága, amely oly fontossá teszi az átviteli ka- 12.2 A vizsgálatokba bevont hálózati elemek pacitásszámítás számára. Rendszerbiztonsági szempontból kizárólag csak a magyar hálózaMagyarország részvétele a DACF együttműködésben ugyan- ti elemek és a határkeresztező vezetékek túlterhelődését vizsgálcsak a kapacitás számítás technikai hátteréhez sorolható. Amint juk. A szomszédos rendszerek biztonságát partnereink ellenőrzik. azt a 7. pontból megtudhattuk, e kooperáció a vizsgálati hálózat- Ide tartozik még két kiegészítés, amit az alábbiakban adunk meg: modell összeállításához nélkülözhetetlen. Ez teszi lehetővé, 1. A kapacitásszámításhoz használt hálózatmodell részletesséhogy a MAVIR Rt. hozzájuthasson más országok hálózatmodellge csak a 120 kV-os és az annál nagyobb feszültségszintek jeihez, miközben kölcsönösségi alapon maga is készít ilyeneket. figyelembevételét teszi lehetővé. Végül itt érdemes megjegyezni, hogy a MAVIR Rt. rend- 2. A vizsgálatból kihagyjuk azokat a hálózatelemeket, amelyek szerirányítóként hozzáfér olyan mások elől elzárt internetes érzékenységi tényezője a három százalékot nem haladja meg. honlapokhoz, amelyeken értékes információk találhatók a Ezt egyrészt ésszerű egyszerűsítés, másrészt a tapasztalatok DACF együttműködésben részt vevő tagországok villamosazt mutatják, hogy a kerekítési hibák miatt ilyen esetekben a energia-rendszeréről. Ez olykor nagy segítséget jelent a hibás számítási eredmények már amúgy is megbízhatatlanok. hálózatmodeilek kiszűrésében. 12.3 A kapacitásszámítás során figyelembe vett kiesések 11.3 A vizsgálati modell összeállítása Az ETSO ajánlás értelmében a rendszerirányítók csak olyan átA kapacitás számításhoz használt vizsgálati modell Európa 16 viteli kapacitás értékeket publikálhatnak, amelyek még váratlan országának hálózatmodelljét tartalmazza. E modell leglényege- kiesések esetén sem veszélyeztetik a villamosenergia-rendszer sebb jellemzőit az alábbi három pontba lehet összefoglalni: biztonságát. A magyar hálózat esetében az (n-1) elv teljesülését 1. A magyar rendszert leszámítva az összes ország hálózata a tekintjük irányadónak, azaz egy tetszőlegesen kiválasztott hálóDACF együttműködés keretében szolgáltatott adatok alap- zatelem egyszeres kiesése még nem okozhatja az üzembiztonján van leképezve. ság megszűnését. Természetes, hogy többszörös kiesések, kasz2. A magyar DACF modell elegendően részletes ahhoz, hogy a kádsorozatok, rendszerösszeomlások esetén a publikált ATC érmagyar villamosenergia-rendszer másokra gyakorolt hatását tékek érvényüket vesztik. Normál üzemi körülmények között leírja, de alkalmatlan arra, hogy a teljesítménycsere-progra- azonban a helyesen meghatározott ATC értékek a kereskedelmi mok kapcsán a magyar hálózaton kialakuló valóságos áram- tevékenységek indukálói, a piac működésének elősegítői. lásokat és túlterhelődéseket visszaadja. Ezért a magyar hálóA szerzők és a szakmai lektor adatai az 1. részben találhatók! zat modellezésére a SPECTRUM rendszerből nyerhető legrészletesebb magyar modell került felhasználásra. 3. Adathiány, adatbizonytalanság esetén egy adott rendszerre mindig a legutolsó hibamentes adatok kerülnek felhasználásra aktuális információkkal frissítve. 11.4 Az erőművi össztermelés változtatásának szabályai A PSS/E program az erőművi betáplálás elhangolásakor a teljesítményváltozást alapértelmezésben a generátorok látszólagos teljesítménye arányában osztja szét, nem törődve azok megengedett teljesítmény kori átaival. Az ETSO ebben a vonatkozásban nem fogalmazott meg külön elvárásokat, ezért szükségesnek láttuk annak vizsgálatát, hogy egy ettől eltérő, a valóságost jobban megközelítő teljesítményváltozás-program miképp befolyásolja az átviteli kapacitásra adódó számértékeket. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a PSS/E programmal alapértelmezésben kapott eredmények, és az egyszeri alkalmakra végzett ellenőrző számítások a számértékek tekintetében alig különböztek (a szélsőségektől eltekintve), ezért a számítási munka gyorsítása, leegyszerűsítése érdekében az alapértelmezett teljesítményelosztást választottuk. A számítások időhorizontjának rövidülése, a számítások gyakoribbá válása tovább pontosítja az eredményeket. 12. Hazai rendszerbiztonsági kritériumok A rendszerbiztonsági kritériumok körébe tartoznak mindazon műszaki előírások, amelyek együttesen arra a kérdésre keresik a választ, hogy egy valós vagy várhatóan kialakuló hálózatkép a villamosenergia-rendszer egészére nézve biztonságos vagy sem. A rendszerirányítók ezen feltételrendszeren belül határozzák meg, hogy az üzemvitel szempontjából milyen műszaki korlátokat, mely hálózati elemeket és kieséseket vizsgálnak. 12.1 Rendszerbiztonsági korlátok A magyar villamosenergia-rendszer átviteli kapacitásának meghatározásakor kizárólag csak a hálózati elemek termikus túlter2004. • 97. évfolyam 5. szám

^

kiállítás alatti kínálatunkból:

• Általános célú, hajtóműves és RB-s motorok teljes választéka • Vákuumszivattyúk • Zománchuzalok teljes méretsora, ÍZ és 2Z típusválasztékban • Ellenállásanyagok (AlCr, CuNi, stb.) • Villamos szigetelőszalagok széles kínálata • Villanyszerelési anyagok és kisfeszültségű készülékek • Ipari és háztartási alkalmazású fűtőkábelek

ÜZLETÁGAK: Huzat-kábel és Szigetelőanyag Üzletág 1137 Baéapest XIII. Pozsonyi át 8-10. Telefon/fax: 320-5630,340-4618 Villamos Forgógép és Nagj készülék Üzletág 1137 Budapest XHJ. Pozsonyi út 4-6. Telcfoa/fax: 340-4641, 340-5514, 320-5826

ÉRTÉKESÍTŐHELYEK: fr<> Á r u h á z

2143 Kistaresa, Raktár ktt 3. Telefon/fax: (28) 470-888 (Svonal)

VUtemosági Áruház 9026 Győr
elektrotechnika 141

BanKonzult Cégcsoport

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 13-15. III. 1.

t/@ 312-7832, 312-7833

C& 30/202-7236

www.bankonzult.hu

BanKonzult Vili Kft. BanKonzult Energy Kft. ISO 9001 Tanúsított üzem

ISO 9001 Tanúsított üzem

3600Ózd Alkotmány út 4. »/='48/477-871 E48/572-484 130/456-0459 www.bankonzult.hu [email protected]

3581 Tiszaújváros, Ipartelep Pf.:56 S/^49/522-416 520/937-4438 www.bankonzult-energy.hu [email protected]

-Villamos hálózati kapcsoló készülékek -Autóipari beszállító tevékenység gyártása - Autóipari részegységek gyártása - Műanyag gyártó technológia

- Villamos motorok (robbanásbiztos kivitelű, középfeszültségű, egyenáramú) gyártása, javítása, karban tartása - Kapcsoló készülékek javítása - Gőzturbinák, ventilátorok, hajtóművek javítása, felújítása, karban tartása. - Gépcsoportok diagnosztikája - Dinamikus kiegyensúlyozás -Villamos motorok, hajtásszabályozók, hajtásrendszerek értékesítése, - Hajtásszabályozók (AC, DC, szervo), - Hőkezelés helyszínen

1

-"

i

|L

/

fiffsM

^

•

•

íormátor Üzem Nyíregyháza ISO 9001 és ISO 14001 Tanúsított üzem

S/s; 42/433-730 ' 42/433-729 í 30/9142-728 [email protected] 4400 Nyíregyháza Kórház u. 2. • Olajtranszformátorok javítása, felújítása - Mérőtranszformátorok javítása, hitelesítése -Teljeskörű olaj technológia - Olajvizsgáló laboratórium

Professzionális jelöl stechnika - a biztonság garanciája Komoly problémát jelent az elektrotechnika területén azoknak a berendezéseknek az olvasható és tartós jelölése, melyek kihatással lehetnek a munka biztonságosságára. A DYMO-termékek a jelölések tényleges kivitelezésével kapcsolatos igényekre kínálnak megoldást. A DYMO - világvezető márka a jelöléstechnika terén. Csaknem 60 éves tapasztalattal rendelkezik. Népszerűségre a BD-as, 70-es években tett szert, amikor piacra dobta az első hordozható betűnyomógép-családot. Mára már a feliratozás sokat fejlődött, igényesebb feliratok készítéséhez a DYMO elektramos feliratozógépeket kínál. Azok számára, akik munkájuk nagy részét nem irodában végzik, kitűnő megoldást jelentenek a hordozható DYM0feliratazógépek [LP200 és LP3OO), melyek különböző fajta [színű, szélességű] szalagokkal, hálózati tápegységgel és elemekkel vannak felszerelve. A nyomtatóhoz külön tokot is lehet vásárolni, melynek segítségével a gépet övre lehet akasztani. Kis méretüknek köszönhetően az LP-feliratozógépek megfelelnek közvetlen munkára elosztóknál vagy vezérlőszekrényeknél. A gépek gazdag szimbólumkészlettel rendelkeznek, melyek közt több elektromos jelzés is található. Olyan sematikus jelöléseket is tartalmaznak, mint: csatlakozó mágnestekercs, csatlakozók, kapcsoló, biztosíték, mérők, földelés, ohm és sok egyéb. Természetesen minden DYMO-nyomtatóval magyar karakterek nyomtatása is lehetséges. A könnyű kezelhetőség érdekében a feliratozógépek [LP200, LP3OO] egykezesek: az ábécéfelosztású billentyűzeten egy kéz segítségével hajtható végre a szöveg bevitele, valamint kinyomtatása! A DYMO-nyomtatók kitűnő tulajdonsága, hogy vízszintesen vagy függőlegesen

is lehet velük nyomtatni, hagyományos, vékony, vastagított és dőlt betűket használni, árnyékolni, szegélyt, keretet létrehozni, sőt még vonalkód nyomtatatása [LP300] is lehetséges. További előnyök: háttérnyomtatás, árnyékolás, tükörfeliratozás, aláhúzás, euró/helyi valuta átszámítási funkció. A tényleges kinyomtatás előtt ellenőrizhetjük a címkét, a nagyméretű LCD-kijelzőn végiggörgetheti a kinyomtatandó szöveget. Ugyanazon jelölések nyomtatása esetére a nyomtatókba 10 címkére elegendő memória van beépítve [LP300]. A szalagok szélessége 6, 9, 12, 19 mm (az utóbbi méret csak az LP300 esetében érvényes]. Lehetőség van több sorban való nyomtatásra is. A szalagok jól illeszkednek az olyan cégek nyomógombjainak, csatlakozóinak, kontroll-lámpáinak vagy kapcsolóinak jelzőtábláihoz, mint pl. a Moeller, Telemecanique, Siemens. A 6 és 9 mm-es szalag kiválóan használható címke készítésére elektromos készülékekhez - csatlakozók, jeladók [relék] vagy modulos készülékek -, műszerkapcsolókhoz, különböző áramú és áramvédö készülékekhez. Az LP300 feliratozógép segítségével akár 4 sorban is nyomtathat, de lehet vele nyomtatni nagy, jól látható betűkkel egy sorban is figyelmeztető feliratokhoz vagy kapcsoló- és átkapcsolókarok messziről látható feliratozásához. A figyelmeztető feliratok kapcsán meg kell említeni a szalagok és a nyomtatási színek gazdag és sokféle színválasztékát. A szalag teljes hosszúságában bevágással van ellátva, így nem okoz gondot az öntapadós rész leválasztása, valamint felragasztása. A szalagok ellenállnak a törlésnek, szélsőséges környezeti viszonyoknak - és ami nagyon fontos -, elviselik a - 3 0 és a -t-1 50 °C-os hőmérsékleti tartományt! Minden nyomtatót AA típusú elem vagy akkumulátor táplál, de lehetőség van hálózati tápegység használatára is [opció]. A DYMO-készülékek ajánlhatók elektroműszerészek széles köre számára, elektronikai rendszerek, automatikák gyártóinak és szerelőinek, valamint szervizeknek is. www.dymo.com, illetve wwuu.esselte.hu

2004. v 97. évfolyam 5. szám

142 elektrotechnika

T

AUTOMATIZÁLÁS ES SZÁMÍTÁSTECHNIKA

PCschematicELautomation Önálló elektrotechnikai tervező CAD-program A program Dániából származik, ahol már nagyon sikeres és köz- kapcsolat a kapcsolási rajz, kapcsolószekrény és az összes jegykedvelt lett a nagyobb és kisebb tervezőcégek körében is. A több zék között. nyelven telepíthető önálló program, amelynek használatához nincs szükség más CAD-programra, már magyar változatban is Kapcsolási rajzok kapható. Főleg az elektromos tervezéshez készült a következő főbb tulajdonságokkal: A kapcsolási rajzok szerkesztésekor a felhasznált elemek az al- elektromos kapcsolási rajzok, PLC, mérő és vezérlő áramkö- katrész-adatbázisból választhatók ki. A program így mindig tudrök, pneumatikus és hidraulikus rendszerek rajzolása ja, hogy mely szimbólumokat használja, azokat mikent számoz- a kapcsolási rajz alapján a kapcsolószekrény automatizált terza, mely adavezése tokát küldje - épületek, gépi berendezések kábelezéseinél a kábelhosszak egyes az számítása és a kábelezés térbeli ábrázolása jegyzékekbe - különböző, a felhasználó által definiált listák, jegyzékek autoés mely mematikus elkészítése a kapcsolási rajzból (alkatrész-, kábel-, huchanikus zal kapocsjegyzék stb.). szimbólumok kerüljenek a kapcsolószekrénybe. Az alkatrészek az adatbázisban különböző feltételek szerint kereshetők (típus, leírás, rendelési szám, gyártó stb.). Amennyiben az alkatrész több Projektorientált program részből áll (pl. tekercs és különböző érintkezők), a program fiA program projektorientált, ami a felhasználó számára azt jelenti, gyeli az egyes részek felhasználását, és a tervezés során felkínálhogy mindig egy teljes, korlátlan oldalszámú projektben dolgozik, ja a még nem használt részeket. A program automatikusan geneamely tartalmazza az összes kapcsolási rajzot, a kapcsolószekré- rálja a kereszthivatkozásokat, még a különböző oldalak között is.

T

Jegyzékek A programmal többféle különböző, a felhasználó által beállított jegyzék generálható, egyrészt a projekt oldalai közé, másrészt Excel formátumba. A program a jegyzékekhez szükséges adatokat a projekt rajzaiban és az adatbázisban találja meg. Szerelési és telepítési rajzok

nyéket, mechanikus és szerelési rajzokat, valamint az összes listát és jegyzéket. Az egész projekt összes adata egyetlen fájlban tárolódik, ami által mindig biztosítottak az Összefüggések és referenciák a projekt egyes oldalai között. A kapcsolási rajzon végzett módosítások automatikusan megjelennek a projekt többi oldalain is. Szimbólumkönyvtárak és az alkatrész-adatbázis

A szerelési cs telepítési rajzoknál az épület vagy gép alaprajza megrajzolható magában a programban is, vagy más programból is importálható DXF, DWG és BMP formátumokban. A szerelési szimbólumok, alkatrészek az alaprajz egy előre meghatározott szintjétől mért magasságban helyezhetők el. Ezáltal a program ismerni fogja az egyes szerelvények magasságkülönbséget, amely adatok alapján kiszámítja az egyes kábelhosszakat. Ezen adatok birtokában a programmal ábrázoltatható az egész hálózat térbeli elhelyezkedése. Más CAD-programokhoz való kapcsolódás a kétirányú DXF és DWG konverterrel valósul meg. Az egyes rajzokba különböző, más programokkal készült objektumok is beszúrhatok. A PCschematicELautomation verziói - 40 szimbólumra korlátozott DEMO verzió - 150 szimbólumra korlátozott MINI verzió - korlátozás nélküli TELJES verzió, amely HÁLÓZATI változatban is kapható.

A program széles körű sematikus és szerelési, mechanikus szimbólumkönyvtárat tartalmaz, ezenkívül különböző gyártó több Magyarországi hivatalos forgalmazó: mint 10000 alkatrészének adatbázisa áll a tervezők rendelkezésére. A könyvtárak és az adatbázis tetszés szerint a felhasználó által CADware s.r.o. 460 05 Liberec, Cseh Köztársaság módosítható és bővíthető. Az adatbázisban minden alkatrészről a Honlap: www.cadware.cz magyar nyelven is olvasható gyártó fontos adatai szerepelnek (típus, leírás, gyártó, ár stb.), de E-mail: [email protected] vagy szintén megtalálhatók a program számára szükséges adatok is, [email protected] mint a megfelelő elektromos és mechanikus szimbólum megne- Adamec György, tel.: 06-20-334-9056 vezése és a csatlakozási pontok számozása. Ezáltal biztosított a Gyártói honlap: www.dps.dk, www.pcschematic.com 2004. • 97. évfolyam 5. szám

(X)

143

UJ HOKAMERA SIRaytek

ThermoView™ Ti30

Az INFOWARE Rt. új tevékenységei AzINFOWARERt.il dáii A/S Logstmp Steel céggel kooperációban vállalja kisfeszültségű, nagy áramerősségű, modul rendszerű, rekeszes, rögzített vagy fiókos kivitelű kapcsoló berendezések (PCC, Power Control Centre; MCC Motor Control Centre) tervezését, gyártását, telepítését, üzembe helyezését és karbantartását.

ALKALMAZÁS: • Megelőző karbantartás • Minőségellenőrzés • Veszteség-csökkentés

ALACSONY ÁR! EGYSZERŰ KEZELÉS: Csak célozzon, húzza meg a ravaszt, és a kijelzőn megjelenik a hőtérkép

A Zárlati Laboratórium vizsgálati lehetőségei: 100 infraképet tárolhat és ezek letölthetők USB-vel számítógépre. Készíthet jelentéseket, bemutatókat. Forgalmazza: Spectris Components Kft. 1096 Budapest, Telepy u. 2/F T.: (1) 215-8305 www.bruel.hu: [email protected]

SIRaytek

• részleges kisülés mérése lOOkV-ig • villamos szilárdsági vizsgálatok: -ipari frekvenciás mérések 150kV-ig -.lökőfeszültség mérése 200kV-ig • zárlali vizsgálatok 60MVA-ig • zárlatbiztosság vizsgálata 80kA e f f ig • mclcgcdcsi mérések 6300A-ig • ciklikus melegedési vizsgálatok

2310 Szigetszentmiklós Határ út 22. tel: +24 465 171 fax: +24 442 139 e-maii: [email protected] web: wvm.infoware.hu

Én ezzel dolgozom! •

„Mindennapi munkám során keresem a minőségi, de egyben egyszerű és megbízható megoldásokat. A Dymo feliratozógépek használatával ilyen megoldásokat tudok kínálni megbízóimnak."

DYMO

minőségi megoldások villanyszerelőknek Szeleczky László villanyszerelő

Forgalmazók: Gátiba, Daniella, Mentavill, Mile

2004. 5 97. évfolyam 5. szám

EGYESÜLETI ELET

144 elektrotechnika

Beszámoló szakmai rendezvényről 2003 októberében a MEE Villamosenergia Mérési Társaság (VMT), VEIKI-VNL, az Elektron Immo-Plus Kft. (EIP), az HLMÚ MEE Szervezet nevében kétnapos szakmai napot rendeztünk a nagyfeszültségű diagnosztika és az eloszlóhálózati üzemvitel fejlesztése témákban. A 2003. október 21-én a tartott szakmai napon mutattuk be az írországi KELMAN ceg által kidolgozott fotoakusztikai spektroszkópiai eljárást és annak transzformátorolajban oldott gázok vizsgálatára kifejlesztett készülékét. A készüléket (a továbbiakban röviden: PAS) az alábbi összetevők mérésére készítették: hidrogén, metán, etán, etilén, acetilén, szén-monoxid, szén-dioxid (az ipari és mezőgazdasági célú készülékek más összetevők mérésére is készülnek). A berendezés készül beépítendő és hordozható változatban is. Szakmai napunkon a hordozható, Transport X fantázianevű berendezést mulattuk be.

Parabolikus tükör

Sugárforrás Chopper

Hullámhosszválasztó

Germánium ablak 1. ábra. A PAS működési elve

A mérési elv igen régóta ismert, 1880-ban fedezte fel A.G. Bell, ha fedett üvegpohárban lévő cigarettafüstöt napsugárzás ér, az emberi fül számára hallható zörej érzékelhető. A fotoakusztikai effektust az okozza, hogy a gáz abszorbeálja az elektromágneses sugárzást, hőmérséklete emelkedik, ez a melegedés zárt térben nyomásnövekedéssel jár. Minden gáznak egyedi abszorpciós spektruma van, így zárt térben lévő mintát változtatható frekvenciájú infravörös sugárzással sugározva a gázra jellemző frekvencia melletti abszorpciós szint akusztikai módon mérhető. így a mintában az adott gáz jelenléte kimutatható és koncentrációja is mérhető. A PAS működése az 1. ábrán látható. A berendezés az egyes gázok abszorpciós spektrumát a mintának a gáz tulajdonságai által megkívánt frekvenciájú infravörös sugározásával határozza meg, egyben megméri az adott gáz abszorpciós szintjét is. A sugárzás a parabolikus tükörről a frekvenciaszabályozást megvalósító tárcsán (chopper) és a megfelelő hullámhossz beállítását végző tárcsás szűrőn áthaladva germánium ablakon jut a mintába. Az egyes frekvenciákhoz és hullámhosszakhoz tartozó akusztikai jeleket a precíziós mikrofonok mérik. A rendszer nagyon stabil, a gyártás igen nagy pontosságú, a szűrők, a frekvenciabeállítás rendkívül pontosak, a mikrofonok érzékenységének csökkenése kisebb 1%-nál 200 év alatt. Mindezekből következően a mérés érzékenysége 1 ppm, a mérés felső határa több 10 000 ppm. 2004. • 97. évfolyam 5. s/ám

- Infravörös adó

Hullámhossz szűrő

Stroboszkóp tárcsa

Mérőcella Mikrofonok 2. ábra. A PAS modul kialakítása

E szenzációs eredmény elérését a 2. ábrán látható PAS modul teszi lehetővé. Méretei 160X150X140 mm, tömege: 2 kg. A hagyományos laboratóriumi gázkromatográfoknál (GC) nagyságrenddel kisebb méretek és tömeg tették lehetővé a hordozható készülék gyártását, sőt a berendezés megjelenésekor azonnal az űrkutatási programokba is bekerült. A berendezés ellenőrzésére nemzetközi program keretében került sor az USA-ban és az EU-ban. Ezek szerint a kétféle vizsgálati módszer eredményei igen jól egyeznek egymással. A Transport X készülékekkel mért eredmények általában közelebb vannak az elméleti értékekhez és szórásuk is kisebb, mint a különböző laboratóriumok GC méréseinek eredményeinek. A PAS kétségtelen előnye a GC laboratóriumokkal szemben az, hogy a vizsgálati eredmény a mintavételtől számított 15 perc elteltével a helyszínen kinyomtatható. Ez kritikus üzemi helyzetekben azonnali helyes döntések meghozatalát teszi lehetővé. Jelentős pozitívum az is, hogy nincs szükség a minta szállítására, így kevesebb a minta változásából eredő hibalehetőség, ráadásul a hagyományos vizsgálathoz szükséges olaj mennyiségének 1/3-ára van csak szükség. Egy vizsgálat időtartama 15 perc, a vizsgálatok ötpercenként követhetik egymást. A készülékek olyan sikert arattak világszerte, hogy a KELMAN kapacitását a megrendelések hosszú időre lefoglalták. Ennek ellenére rövidesen sor kerülhet az új eljárás alkalmazására, mert a KELMAN az Elektron Immo-Plus Kft.vel szolgáltatásként végeztetni kívánja a helyszíni vizsgálatokat. Irodalom [1] Dr. Colin Mcllroy: Photo-Acoustic Spectroscopy A New Techniquc for Dissolved Gas Analysis in Oilt EPRI Substation Equipment Diagnostics Conference New Orleans, USA 2003 [2] Dr. Colin Mrllroy: A Comparison of Pholo-Acousüc Spectrometer and Gas Chromatograph Techniques for Dissoíved Gas Analysis of Transformer Oil Kelman, Lisburn, UK 2004

Dr. Takács György az MVM Rt. üzemviteli főmunkatársa, MEE-VMT Tel.: 224-6294

VILLAMOS ENERGIA

elektrotechnika 145

A szabályozási energia piacáról. 1. rész Dr. STRÓBL ALAJOS okl. gépészmérnök, erőmű-energetikus szakmérnök

A szabaddá tett - liberalizált - villamosenergia-piacon a szabályozási energia is piaci termék lett. A rendszerirányító és a kereskedők közötti új kapcsolat részleteiről találhat itt áttekintést az olvasó. Összehasonlítva a magyar és a német szabályozási energiapiacot, kitűnik az előttünk álló változtatás, fejlődés minden lehetősége és szükségessége.

tók. Piacról még nem lehetett beszélni, hiszen az árakat a hatóság állapította meg. Aztán 2001-ben új villamosenergia-törvényt hoztak a politikusok, és ennek értelmében - előbb inkább elvben, mint gyakorlatban - minden alapvetően megváltozott. A legfontosabb a vizsgálatunk szempontjából az, hogy két új, független szereplő jelent meg a villamosenergia-ellátásban: a rendszerirányító és a kereskedő. Az előbbiből egy, az utóbbiból több alakult, és 2003 1. A piacok kialakulása a villamosenergia-ágazatban februárjában megkezdődött a piaci villamosenergia-értékesítés Előbb a villamosenergia-ipar szétszedése' és magánosítása, Magyarországon. Persze jellegzetes módon - a politikai jobbutóbb a villamos energia vásárlásának szabaddá tétele világos- és baloldalról egyaránt kritizálva - bizonyos nehézségekkel. sá tette, hogy többféle piaccal kell számolnunk ebben az évszázados és központilag eddig jól irányított ellátási rendszerben. Köztudottan a villamos energia is „közönséges" áru lett, 1. fogyasztó erőművek átviteli elosztó olyan termék, amelyet szabadon adnak és vesznek a piacon 2 hálózat hálózat vagy közvetlen szerződésekkel (az ún. OTC-piacon ), vagy az Kezdet « energiatőzsdén. Az új villamosenergia-törvény értelmében a M nagyfogyasztók éltek is a lehetőséggel, és 2004 második félévében már minden nem lakossági fogyasztó szabadon kiléphet 2. átviteli elosztó erőművek fogyasztó erre a szabad piacra, sőt három év múlva már mindenki. hálózat hálózat Vannak azonban más piacok is iparágunkban. Például rendMVM ÁSZ szeres időközönként a meghirdetett árveréseken vásárolni lehet szabad átviteli teljesítőképességet a határokat keresztező vezetékrendszerben. Közel tíz éve megnyílt a beruházott erőmüvek 3. rendszerirányító piaca is hazánkban. A Budapesti, Csepeli és Vértesi Erőmű tuközüzemi közüzemi közüzemi lajdonosi cseréje jó példa erre a közelmúltból. Természetesen nagykereskedő szolgáltató fogyasztó „Piac" minden beruházott vagyon piacra dobható az érvényes jogszaerőmüvek MVM bályok szerint. Hamarosan új piacok jelentkezhetnek, például IY1VI¥I MJt szabadelosztó az üvegházhatású gázok kibocsátási jogának vagy a „zöld enerátviteli (dualista) piaci hálózat hálózat gia", a megújuló energiaforrások bizonylatolásának piaca.

1991

MV

Átmenet

1997

2003

A szabályozási energia piaca viszonylag új piac nálunk, és mint látni fogjuk - még nem nagyon érett meg, ezért finomítható. Előbb vagy utóbb, de hazánkban is jól fog működni, ha biztonságos, gazdaságos villamosenergia-rendszert akarunk. Mielőtt e piac részleteire rátérnék, be kell mutatnom azt a fejlődést, amely az elmúlt években nálunk végbe ment ezen a területen az iparágunkban (l. ábra). Az elmúlt évtized elején még piacról igazán nem lehetett beszélni, csak szolgáltatásról. Előbb az MVMT, majd az MVM Rt. adott el meghatározott feltételekkel energiát a fogyasztónak. Együtt volt az iparág - előbb jogilag is, utóbb pedig mint „család" - egységes irányítással, így nem is kellett beszélni a szabályozási energiáról, főleg pedig annak piacáról. Még a belső elszámolásokban sem volt piaci jelleg, bár a később bevezetett járadékrendszerrel már megkísérelték a jogilag szélválasztott rendszerelemek közötti forgalmat szabályozni. Ezután jött egy átmeneti megoldás az 1994-ben elfogadott törvény alapján. Megindult a szétszedés (finomabban: a részekre osztás) folyamata, amelyet a magánosítás meg is követelt, ill. amely feltétele volt a magánosításnak. Az erőművek eladtak (szabott áron) energiát az MVM-nek, aki irányította, szabályozta a rendszert. Az MVM-től az áramszolgáltatók (ÁSZ-ók) vettek kötött feltételek mellett energiát, majd tőlük a fogyasz-

1 Unbundling = funkciók, feladatok szerinti szétválasztása (részekre osztása) 2 OTC = Over the counter („a pulton át" - kétoldalú megállapodásokkal kötött szerződési

-

kereskedők

fogyasztó

1. ábra A villamosenergia-piac kialakulása Magyarországon

Az 1994. évi törvény szerint kötöttek hosszú távú szerződést az erőművek az MVM-mel (így a tizenkét nagyerőmű Paks, Dunamenti, Tisza, Mátra, Csepel, Oroszlány, Tiszapalkonya, Pécs, Kelenföld, Borsod, Bánhida, Ajka). Három nagyerőműnek (Lőrinci, Liter és Sajószöged) erre nem volt szüksége, hiszen maga az MVM építette őket. Egy nagyerőmű eleve üzemi erőmű volt (EMA Power, aki a Dunaferr igényei szerint működött), és csak egy nagyerőmű szerződéséről mondott le az MVM (Debrecen: DKCE). Ez utóbbi aztán egy ideje valóban a piacra termel. Az újabb nagyerőművek (Újpest, Kispest) szintén hosszú távra szóló MVM-szerződéssel rendelkeznek. Az MVM pedig mint közüzemi nagykereskedő, nem léphetett ki a szabadpiacra. Leányvállalata persze igen. Azok a fogyasztók tehát, akik valóban kiléptek 2003-ban a szabadpiacra, vagy importból fedezték igényüket, vagy a DKCE-ből és néhány kiserőműből (pl. BorsodChem). Ez a piac az év közepéig, végéig jól fel is futott (a forgalom 15-17%-áig), de kínálat nélkül további felfutása nehézségekbe ütközik. Ez vonatkozik a szabályozási energia piacára is. A feljogosított fogyasztók elsősorban importból tudtak olcsó villamos energiát beszerezni, és ez nekik igen kedvező is volt, hiszen mintegy hatmilliárd forinttal kisebb lett a villanyszámlájuk, mint akkor 2004. • 97. évfolyam 5. szám

146

VILLAMOS ENERGIA

lett volna, ha nem lépnek ki önként a piacra. Más kérdés, hogy betartották-e az ún. 50%-os szabályt (felét hazulról, felét külföldről). 2. A két új szereplőről A villamosenergia-piac itt bemutatandó két fő szereplője 20023 ben alakult meg, de lényegében 2003-ban kezdett el ténylegesen működni. Természetesen nem új szereplőkről van szó, hanem a régiektől való leválásról. Mivel ez a két szereplő alapvető fontosságú a szabályozási energia piacán is, külön kell róluk szólni. A rendszerirányító Amikor a villamosenergia-rendszerek kialakultak - még a múlt század elején — az egyedi ellátások összekapcsolásával, azonnal felvetődött a rendszerirányítás szükségessége. Egyedi erőművek és ellátási körzetük áttért a korábbi frekvenciáról (például a 42 Hz-ről - Nagyváradtól egészen Ózdig a helyi rendszerekben) az Európában egységesen használt 50 Hz-re, és ekkor a hálózatokkal összekapcsolt rendszert már irányítani kellett. Megjelentek az ún. villamos teherelosztók, akik a központosított rendszerben gondoskodtak az egyensúlyról, a frekvencia és a feszültség megfelelő tartásáról. Miért volt és van irányításra szükség a piacon? Azért, mert a villamos energia különleges áru. Nagyban nem tárolható. A nagy- vagy kiskereskedők nem vihetik a fogyasztóhoz vonattal vagy teherautóval, hanem csak a hálózaton át. A hálózaton azonban nincs lehetőség arra, hogy az egyes erőművekben megtermelt kWh-t az egyes fogyasztókhoz rendeljék. Itt fizikai egyensúly kell. Durva összehasonlítással a villamos hálózat inkább tavak és csatornák rendszerének felelhet meg úgy, hogy a vízszintet mindenütt állandó értéken kell tartani. Egy többlet vízcsepp a rendszer egyik végén megnöveli a vízállást a másik végen is. így emeli meg egy többlet villamos betáplálás a hálózat „vízállását", a frekvenciát, és ezt csak többlet elvétellel, terheléssel lehet ismét a kívánt szintre, az esetünkben 50 Hz-re hozni [1]. A villamos hálózatban a betáplálásnak és az elvételnek mindig meg kell (kellene) egyeznie, és ezért van szükség - a liberalizált versenypiacon is - rendszerirányítóra. Magyarországon az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) gondoskodott a megfelelő egyensúly betartásáról, bár a frekvencia - az egyesített keleti rendszerben, a CDO4-ban, rajtunk kívül álló okokból - mégis erősen változott. Most az új cég, a MAVIR Rt., a független rendszerirányító (ISO5) feladata az egyensúly tartása. Természetesen csak a hazai szabályozási zónában, amelyre hatása kiterjed. Tagjai vagyunk ugyanis az európai energiaátvitelt koordináló egyesülésnek, az UCTE6-nek, amelyben a villamos frekvencia most már - közösen - valóban 50 Hz-en tartható (bizonyos, nagyon kis tűréssel). Az egész kontinentális Nyugat-Európában természetesen sok szabályozási zóna van (sokszor egy országban több is), és az UCTE-ben (2. ábra) kialakultak a szabályozási tömbök (blokkok) is. Mi például a lengyelek vezérelte tömbhöz, a CENTREL-csoporthoz tartozunk. A csoportok összességét is több helyen koordinálják. Mi az északi részhez tartozunk, amelyet a német RWE Net AG hangol össze a Brauweilerben lévő központjából. A déli részt Svájcból irányítják. Később csatla-

szabályozási tömb szabályozási zóna ; nem UCTE-

- RWE irányít, Brauweiler ETRAUSirányít, Laufentiurg > EKC Irányit, Belgrád

ü

2. zona: jelenleg kuion Megjegyzések: L -ipar B-vel, közüzefri D-vel A -akétnyugatiszabátyoiásizárta0 vei DK -csak a kontinentális rész (ELTRA) BIH - részben HR-fel, részben az EKC-vei

2. ábra Az UCTE szervezeti felépítése [1]

kozni fog a második zóna, a Belgrádból - később esetleg máshonnan - irányított délkeleti is az UCTE-hez. Az egész rendszer együttműködésének szabályait az UCTE által kiadott Működtetési Kézikönyv (Operational Handbook) előírásai tartalmazzák. Meg kell említeni, hogy független rendszerirányítók főleg az USA-ban működnek. Európában az átviteli hálózatot irányító rendszerirányítás (TSO7) terjedt el. A rendszerirányító a nagyfeszültségű átviteli hálózat tulajdonosa. Ilyen megoldást javasol az EU. Az európai TSO-k pedig megalakították összehangoló szervezetüket (ETSOR). Természetesen vannak egyéb területi, regionális (RTO9) átviteli szervezetek és elosztóhálózati irányítók (DSO10) is a világon, de ezekkel nem foglalkozom. Kereskedők Mivel a villamos energia is forgalomképes áru, adható és vehető, mérhető és szállítható, ezért a kereskedők is meghatározó szerepet játszanak a piacán. Korábban kimondottan villamos kereskedő cégek, független energiakereskedők nem voltak hazánkban, ezért szerepüket be kell mutatni. Előbb azonban oszlassuk el a félelmet vagy az ellenérzést a kereskedőkről, akiket bizony nem mindig szerettek, s akiket a mérnökök néha még ma sem látnak mindig szívesen a villamosenergia-ellátásban. Nézzük, mint mond az egyik legnagyobb múlt századi magyar író a kereskedőről! „Minden társadalmi rendszer, így az úgynevezett szocialista rendszer is tehetetlen a Kereskedő nélkül, és a keleti szocializmus legnagyobb tévedése, amikor keresztes hadjáratot hirdet a „profitéhes kereskedő" ellen, kikapcsolja a társadalomból a független közvetítő kereskedőt, és helyettesíteni akarja állami alkalmazottakkal, akik bürokraták, tunyák, gyakran korruptak, mindig lassúak és tehetetlenek, mert nem tudják igényességre nevelni a fogyasztó tömegeket - és igény nélkül nincs társadalmi fejlődés: a típuskereskedő, aki a típusárut tukmálja rá a típusvevőre, nem kereskedő, csak szatócs." [2]. Valódi, energiával kereskedők jelentek most meg, akik igényes vevőknek olcsón akarnak eladni. Nem kell bár szeretni őket, de tisztelni és becsülni igen. Az energiakereskedő energiát vesz és energiát ad el. Mivel tárolni még közvetve sem tudja (pl. nincs szivattyús, tárolós vízerőműve), mindig annyi villamos energiát kell beszereznie a

3 A kereskedők főleg 2003-ban jelentek meg nagyobb számmal a piacon

7 TSO - Transmission System Operator

4 CDO = Central Dispatching Organization (az orosz eredeti után magyarul CDU-nak mondjuk)

8 ETSO - Association of European Transmission System Operators

5 ISO = Independent System Operator 6 UCTE = Union for the Co-ordination of Transmission of Electricity

2004. T 97. évfolyam 5. szám

9 RTO = Régiónál Transmission Organization 10 DSO = Distributed System Operator

VILLAMOS ENERGIA termelőktől, amennyit el tud adni a fogyasztóknak. Neki is egyensúlyt kell tehát tartania? Igen, de csak bizonyos keretek között. A keretet az adott ország jogrendjében rögzített működési modell írja le. Nálunk, hasonlóan több nyugat- és észak-európai országhoz, az ún. mérlegkörök rendszere mellett döntöttek a liberalizáláskor. Egy kereskedő összegyűjti fogyasztóit (általában nem egy fogyasztója van), és ezek együttes igényéhez keres úgy forrásokat (bel- és külföldi erőműveket, más kereskedőket), hogy a lehető legolcsóbban tudja vásárlóit kielégíteni. Egyébként hamar elpártolnának tőle. Egy kereskedő felelős tehát mérlegkörében a fogyasztók igényeinek megfelelő beszerzéséért, de természetesen köthet egyéb be- vagy kiszállítási üzleteket, „játszhat" a tőzsdén is. Egy kereskedő a mérlegkörének tehát az ún. mérlegkörfelelőse. Megbecsüli, hogy a következő nap a fogyasztóinak miként fog változni az igénye (negyedórás időszakokban), és ehhez illeszti szerződései révén a legkedvezőbb forrásait (jelzi például az erőműveinek a szükséges teljesítményt a nap minden negyedórájára). Tartalékokat is tart persze, ha véletlenül az egyik beszerzési forrása nem állna rendelkezésre. Nem szabályozza azonban a következő nap a forrásait, csak alakítja, vezérli. Bizonyos tűrés, tolerancia ugyanis megengedett számára. Németországban például 5% eltérésig nincs büntető tarifa, de még büntetéssel is csak legfeljebb 20%-os eltérés engedhető meg. Ez a modell persze másként működik Németországban, mint nálunk. Ott mintegy négyszáz mérlegkör van a négy szabályozási zónában, és a szakmai szervezetek többször módosították ezt a piaci modellt, míg a jelenlegit el nem érték. Nálunk jogszabályalkotó jogászok, állami alkalmazottak kezében kicsit másként alakult a modell, de még - remélhetően - módosulni fog. Ausztriában - ahol mintegy hetven mérlegkör van a három szabályozási zónában - szintén egy kicsit más a helyzet, de a sok vízerőmű miatt ott nem is olyan nagy gond az egyensúly tartása. A kereskedők tehát a villamosenergia-ellátás fontos szereplői, és egyre inkább azok lesznek, amint nyílik a piac (három éven belül teljesen). Látható, hogy - a rendszerirányítóhoz hasonlóan - ők is egyensúlyra törekednek, mert gazdasági érdekük egyszerűen ezt kívánja. A kereskedőnél természetes a gazdasági érdek elsődlegessége, amelyet a megbízhatóság is kiegészít. Megbízható és olcsó árut kínáló kereskedőt a vevők könnyen megszeretik, nem pártolnak el tőle. 3. Kiegyenlítés és szabályozás Vissza kell térni az elemzés fő vonalára, a szabályozási energiára. Gyakran keverik a szabályozási energiát a kiegyenlítési energiával, pedig a kettő nem azonos a használt mérlegkörös modellben. Nem segít, sőt zavar, ha kiegyenlítő szabályozásról beszélnek, mert persze fizikailag a szabályozás is kiegyenlítésnek tekinthető, de itt nagyon fontos a szétválasztás a fizikai folyamat és az elszámolás között. Egy szabályozási zónában működik a szabályozás, és itt most nem térünk ki a feszültség szabályozására, hanem csak az ún. frekvencia- és csereteljesítmény-szabályozásra. Ez a rendszerirányító dolga, nem a kereskedőké. A szabályozás fizikai folyamat, a kiegyenlítés nem. A szabályzásnál közismerten visszacsatolás létezik, azaz a parancsolt és a tényleges érték különbsége alapján jel érkezik a bemenetre, a beavatkozásra a folyamat módosítása, az eltérés megszüntetése érdekében. Egy szabályozási zónában sok mérlegkör van, Magyarországon mostanában például tizenkilenc lehet (gyakran változik a szám, ezért pontosságra nem lehet törekedni az írás hosszú nyomdai átfutása miatt), egy mérlegkörben pedig sok erőmű. Van egy nagy, ún. közüzemi mérlegkör, amelynek a mérlegkörfelelőse az MVM mint nagykereskedő. Ma még a fogyasztás mintegy

147

kereskedő I kereskedő I kereskedő

közüzemi mérlegkor

szabadpiaci mérlegkörök

3. ábra Más a szabályozás, más a kiegyenlítés

négyötöde ide tartozik. Aztán van sok, legalább tizenhat szabadpiaci mérlegkör. Mindegyik felelőse, a kereskedő saját fogyasztóival és beszerzéseivel törődik11. Mindegyiknek mérik, feljegyzik a be- és kitáplálást minden negyedórában. Mivel nem szabályoznak, csak vezérelnek, mérlegkörük egyensúlya nem biztosítható, gyakran előfordul az említett 5-20%-os mérleghiány (nálunk gyakran több). A hiányt a rendszerirányító egyenlíti ki, ill. ő méri meg, hogy melyik mérlegkör mikor és mennyire tért el az egyensúlytól. Ezek alapján számol el a rendszerirányító a mérlegkörfelelősökkel, a kereskedőkkel. Ez tehát a kiegyenlítés, amely lényegében nem más, mint mérés és elszámolás. Minden mérlegkörnél más-más ez a kiegyenlítési energia (3. ábra), a szabályozási energia pedig az egész szabályozási zónára vonatkozik. A sok mérlegkör együttes - eredő - egyensúlyhiányát hivatott a rendszerirányító a szabályozással eltüntetni úgy, hogy a saját szabályozási zónájában mindig egyensúlyban legyen a villamos terhelés a teljesítménnyel - függetlenül a mérlegkörök kereskedőinek, felelőseinek kiegyenlítési hibáitól. Magáról a szabályozásról a következő fejezetben szólok. Hangsúlyozni kell, hogy a kiegyenlítő energia iránya, jelentkezési ideje erősen meghatározhatja annak árát. Ez az ár hat ösztönzőleg a kereskedőre, hogy a lehető legjobban mérje fel fogyasztóinak várható igényeit, és forrásaival a lehető legkedvezőbb áron illeszkedjék hozzá. Ha ez az energiaár nincs jól meghatározva, akkor a mérlegkörfelelősök nem nagyon igyekeznek a kiegyenlítésre, hiszen nincs megfelelő érdekeltségük. Az ösztönzés általában a következő: - Ha a mérlegkörfelelős igénybe vesz kiegyenlítő energiát (pozitív áramlás: a kereskedő többet adott el fogyasztóinak, mint amit a forrásaitól megvett), akkor az viszonylag nagyon drága (pl. 20-30 Ft/kWh). - Ha a mérlegkör-felelős visszatáplál kiegyenlítő energiát (negatív áramlás: a kereskedő kevesebbet adott el fogyasztóinak, mint amit a forrásaitól megvett), akkor az viszonylag nagyon olcsó (pl. 0-2 Ft/kWh). A kiegyenlítő energia ára tehát a kereskedő gazdasági ösztönzője. Nézzük tájékoztatásként a magyar és a német megoldás gyakorlatát (1. táblázat), hogy a javítás lehetőségeire rámutathassunk! A kiegyenlítő energia árát nálunk korábban a le- és felszabályozás átlagos költségéhez igazították, míg rá nem jöttek, hogy a kiegyenlítésnek sok mérlegkör esetén nincs köze a szabályozáshoz. Most már az energiaáramlás iránya sokkal meghatározóbb, ezért ösztönző lehet a kereskedőkre. A pozitív kiegyenlí11 Elméletileg egy-egy fogyasztó vagy termelő is képezhet önálló mérlegkört.

2004. 5 97. évfolyam 5. szám

148 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

tő energia átlagára 2003 novemberében például 8 Ft/kWh körül volt, amely persze még nem elég ösztönző a piaci árak mellett, ennek legalább a kétszerese kellene. Fogyasztói csúcsidőben például nappal - a kiegyenlítő energia drágább, ami természetes. 1. táblázat A kiegyenlítő energia ára nálunk és Németországban (tájékoztató adatok, 2003) eurócent/kWh-ban

a mérlegkörfeletősök tartalékai

Ft/kWh-ban

pozitív

negatív

pozitív

MAVIR Rt.

3-5

0,0-0,3

8-13

negatív 0-0,8

RWE Net AG

7-10

0,0-0,2

19-27

0-0,5

E.ON Netz GmbH

7-9

0,0-0,3

19-24

0-0,8

Wattenfall Európa Transmission

8-12

0,0-0,1

19-32

0-0,3

EnBW Transportnetze AG

6-8

0,2-0,9

16-21

perces

tehetetlenség

0 30 s

tartalék

5 min

15

min

60

min

idő

(log)

0,5-2,4

A kiegyenlítő energia tehát az egyik kapcsolat a két új főszereplő, a rendszerirányító és a kereskedő között. Ez nem piac, csak „egyszerű" mérés, és az alapján való rendszeres elszámolás. Ez a kapcsolat azonban nagyon meghatározó a másik kapcsolatra, a szabályozási energiára is, amely viszont már - a legtöbb országban - valóban piac. Mielőtt erre rátérnénk, nézzük a szabályozás folyamatát (ismételve a közismertet).

4.ábra A rendszerirányító szabályozási szolgáltatása {erőműkieséskor)12 [33

ti eltérést ki kell ezzel egyenlíteni. Természetesen ennek is plusz és mínusz értéke van attól függően, hogy termelő vagy fogyasztó esett-e ki. A legnagyobb termelő berendezéssel és a várható legnagyobb fogyasztókieséssel - a hálózat ún. (n-1) biztonsága mellett - számolva a kétirányú igények nem feltétlenül azonosak.

4. Szabályozás

Perces tartalék Az UCTE területén - is - két alapvető szabályozás működik: A perces tartalék felhasználására akkor van szükség, ha egy az elsődleges (primer) és a másodlagos (szekunder) szabályo- szabályozási zónában vagy olyan nagy eltérés lép fel a betáplázás. Mindkettőhöz szükség van szabad villamos teljesítőképes- lás és a fogyasztás között, hogy azt a szekunder szabályozás ségekre, hogy azokat megfelelően igénybe vegyék a szabályo- egymaga nem tudja kiegyenlíteni, vagy hosszabban tartó zavar záshoz. A frekvencia előírt értéken való tartásához az UCTE esetén ki kell váltani ezt a szabályozási tartalékot egy további előír ún. perces tartalékot is. Röviden kell ezekről szólni. Ter- szabályozási folyamat részére. A perces tartalékot az ún. memelőegység kiesésekor az időbeni változások képe szemlélhető netrendes szállítással veszik igénybe. Ezt a tartalékot egyne(4. ábra), és tájékoztatásként megadható (2. táblázat) az egyes gyed óra alatt tudják aktiválni, és nagysága jelentősen függ a - magyar és német - szabályozási zónában a tartalék teljesítő- zóna többi szabályozási jellemzőitől. Erőművek kiesésekor az képességek értéke. Már itt ki kell emelni, hogy a szóban forgó adott mérlegkörfelelősnek az ötödik negyedórában meg kelí szabályozás fizikája semmiben sem tér el a korábban megszo- kezdeni a saját tartalékainak igénybevételét mérlegkörének kikottól, csak néhány elnevezés változott és az egyes időtagok egyenlítéséhez. Ez az ún. órás tartalék már nem tekinthető lettek rövidebbek. Évtizedek óta működik az egyesített villa- rendszerszintű szolgáltatásnak (kivéve - remélhetően csak átmosenergia-rendszerekben az itt röviden vázolt szabályozás. menetileg - hazánkat, ahol kb. 500 MW-os „órás" tartalékot igényel még a MAVIR, mert a mérlegkörös rendszer működése Primer szabályozás még nem egészen tökéletes13) [41. A primer szabályozás arra szolgál, hogy a teljesítménymérleg valamilyen, az UCTE-n belüli zavara után a hálózat frekvenci- 2. táblázat áját pillanatnyilag stabilizálja (30 másodpercen belül). A zavar Szabályozási villamos teljesítőképesség-tartalékok (tájékoztató adatok), MW után néhány másodpercen belül automatikusan aktiválódnak a Primer Szekunder Perces rendszer ilyen jellegű tartalékai, módosulnak a nagyobb - ilyen MAVIR Rt. ±50 ±410 ±410 szabályozásban részt vevő - erőművek teljesítményei az egész UCTE-ben olyan mértékben, ahogy azt az országok részére RWE Net AG ±320 ±1050 +780/-620 évente előírják (pl. az egész UCTE-ben mintegy ±3000 MW-ot E.ON Netz GmbH ±190 +800/-400 +1100/-400 osztanak el a tagországok között). Wattenfall Europe Transmission ±150 ±580 ±780 Szekunder szabályozás A szekunder szabályozási teljesítőképesség egy részének igénybevételével - a primer szabályozási teljesítmény bevetése után „néhány percen belül" - vissza kell állítani az érintett szabályozási zóna teljesítményegyensúlyát úgy, hogy az egész UCTE-rendszerben az előírt 50 Hz-től a frekvenciaeltérés ismét nulla legyen. A mérések azonnal jelzik, hogy a zavar melyik szabályozási zónában jött létre, így ott kell a jelentkezett hiányt eltüntetni. A szekunder szabályozás átlagosan 30 másodpercen belül automatikusan indul az illető zónában a megfelelő erőművek igénybevételével, és 5 percen belül teljesen aktiválódik. Zárt hurkos szabályozással tehát legkésőbb öt percen belül a szomszédos zónák közöt2004. • 97. évfolyam 5. szám

EnBW Transportnetze AG

±75

+720/-390

+510/-330

Folytatjuk A szerző adatai a 2. részben! Szakmai lektor: Dr. Kádár Péter

12 A mérlegkör-felelösök tartalékai helyett nálunk a menetrend változtatását engedélyezik. 13 Mert nálunk ezt a tartaléktípust is „rendszerszintű szolgáltatásnak" tekintik.

Education andCulture HUNGÁRIÁN COPPER PROMOTION CENTRE

Leonardo da Vinci

Rugalmas energiaellátás A villamosenergia-ellátás biztonságának növelése tartalék energiaellátással 4.3.L II. rész Motor-generátor egységek (MGE) A motor-generátor egységek fő alkotó elemei; Hajtómotor tengelykapcsolóval (általában dízelmotor), fordulatszám-szabályozó, teljesítményszabályozó egységgel Generátor a gerjesztésszabályozóval Kapcsolókészülékek A motor-generátor egységek viszonylag hosszú idejű (akár tartós) terhelésre tervezhetők. Széles teljesítménytartományban (kW-MW nagyságrend között) kaphatók. Más típusú, más alkalmazásra tervezett MGE-k is ismeretesek (pl. szigetüzem, hajó energiaellátása, gázturbinás csűcserőművek, hő-villamos kombinált ciklusú kiserőművek), ezekkel azonban nem foglalkozunk. A motor-generátor egységek áttérési idejük alapján két csoportra oszthatók. b)

Hálózat

Hálózat 4. ábra. Motor-generátor egységek a) Kézi működtetésű be/ki kapcsoló b) Automatikus generátor bekapcsolás áttérési késleltetés néhány s-tól 180 s-ig c) és d) Villamos motorral hajtott lendkerékkel az áttérési idő 0,5 s-tól 2s, illetve Os

I—

4

d)

Terhelés Hálózat

Terhelés Hálózat

l

1 Indítómotoros robbanómotor 2 Tengelykapcsoló 3 Generátor 4 Áttétel 5 Lendkerék 6 A lendkereket és a generátort hajtó villamos motor

Hálózat

Az I. csoportba a 4a-b ábrák szerinti megoldások sorolhatók. A dízelmotor csak a hálózat kimaradásakor indul. Az indításhoz akkumulátor szükséges. A 4a ábra kézi átkapcsolást, a 4b ábra automatikus átkapcsolást mutat. A terhelés átvételéig kisebb egységeknél 6-15 s, nagyobbaknál 180 s is eltelhet. Nagyobb egységeknél a terhelhetőségi idő csökkentésére alkalmazzák a motor hőntartását. 1 2 3 4

Terhelés

Terhelés

• • Terhelés 1 Terhelés 2

Robbanómotor/turbina Elektromágneses tengelykapcsoló Lendkerék Motor üzemre is alkalmas generátor 5 Generátor 6 Villamos motor

5. ábra. Lendkerekes motor-generátor egységek áttérési idő nélküli megvalósítási lehetőségei a) Normál táplálás esetén motorként működő generátor b) Folyamatosan motorral hajtott generátor c) Normál körülmények között motorral/generátorral hajtott generátor Terhelés 1 - kiesésmentes táplálású, Terhelés 2 - rövid áttérési idejű táplálású (a feszültségifi maradás a hálózatról a tartalékellátásra való áttérés ideje)

A II. csoportba a rövid áttérési idejű (2 s vagy akár 0 s) megoldásokat soroltuk (4c-d ábrák). Ezeknél a berendezéseknél nagy tehetetlenségi nyomatékú lendkereket alkalmaznak, amely a generátortengelyhez kapcsolódik. Ameddig a külső hálózat táplál, a generátort és a lendkereket motor hajtja a névleges fordulatszámon. Kieséskor a generátor-lendkerék egységet elektromágneses tengelykapcsoló összekapcsolja a dízelmotorral, amelyik felpörög és hajtja a generátort (4c ábra). A dízelmotorra való átterhelés ideje így 0,5-2 s-ra csökkenthető. A 4d ábra szerinti elrendezésnél normál üzemben a terheléseket a generátor táplálja. A generátort a hálózatról táplált motor hajtja. Feszültségkimaradáskor a dízelmotor tengelyét az elektromágneses tengelykapcsoló összekapcsolja a generátorlendkerék egységgel, ami felpörgeti a motort és az rövid időn belül terhelhető. így, ha a lendítőtömegben tárolt energia elegendő a dízelmotor felfutási és terhelhetőségi idejéig, a generátorral ellátott fogyasztók szünetmentesen vannak ellátva. Az 5. ábra a 4c—d ábrák kapcsán vázolt rendszerek néhány lehetőségét mutatja. Megfelelően tervezett MGE maximálisan teljesíti a tartalék energiaellátás követelményeit. Az áttérési idő nulla is lehet, a

Education and Culture HUNGÁRIÁN COPPER PROMOT1ON CENTRE

Leonardo da Vinci

többi villamosenergia-minőségi paraméter (harmonikus, negatív sorrend, villogás) is teljesíthető, ha a generátor impedanciája a terheléshez viszonyítva elég kicsi. Ugyanakkor azonban, különösen a nagyobb egységteljesítmények esetén vannak hátrányok is. Ezek között kell említeni a zajt (70-95 dB), a nagy méretet és súlyt. Továbbá nagy üzemanyagtartály, levegő beszívó és kipufogó rendszer szükséges. Fentiek miatt általában különálló épületbe célszerű telepíteni a MGE-t.

Egyenáramú terhelések energiaellátása akkumulátorról Az akkumulátoros energiaellátás két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik fajtánál a tartalékellátásra alkalmazzuk az akkumulátort, pl. szünetmentes energiaellátásnál, vagy a dízelmotor-indításhoz és a szabályozó rendszer energiaellátásához. A másik fajta energiaellátásnál az akkumulátor a primer energiaforrás, más forrásra a fogyasztó nem számíthat. Ilyen alkalmazásra példa az alállomások védelmeinek táplálása, a szükségvilágítás, a betörésjelző berendezés, akkumulátoros berendezések, mint laptop-számítógépek, mobiltelefonok, fényképezőgépek, videokamerák stb. Az akkumulátorokat főleg egyenáramú fogyasztók táplálására alkalmazzuk, vagy olyan terhelésekhez, amelyek egyen- vagy váltakozó feszültségről egyaránt működnek (pl. világítás). A váltakozó feszültségű fogyasztókat tápláló akkumulátorokhoz DC/AC átalakítás is szükséges. Alkalmaznak csúcsenergia fedezésére középfeszültségű hálózaton akkumulátorról táplált invertereket, ezekkel azonban itt nem foglalkozunk. Az akkumulátoros energiaellátás két módon valósítható meg. Az egyik esetben a terhelést a váltakozó áramú betáp táplálja, és kiesése esetén a terhelés automatikusan átkapcsolódik az akkumulátorra (Id. 6a ábrát). A másik esetben a terhelést az akkumulátor táplálja, a hálózat pedig tölti az akkumulátort (6b ábra). A 6a ábra szerinti megoldás esetén a terhelést a hálózati egyenirányító táplálja, az akkumulátort külön töltő kondicionálja. Ha a betáp feszültség nem megfelelő, a terhelés átkapcsolódik az akkumulátorra. Az áttérés ideje rövid, de nem nulla. Ezt a rendszert alkalmazzuk vész- vagy menekülési útvonalak világítására. A 6b ábra szerinti elrendezésnél csak egy hálózati egyenirányító van, amely táplálja a terhelést és tölti az akkumulátort. Ha kiesik a betáp, az akkumulátor áttérési idő nélkül táplálja tovább a fogyasztót. Mivel az áttérési idő nulla, ez az elrendezés alkalmas számítógépes berendezések adatvesztés nélküli üzemeltetésére. Ezt a megoldást alkalmazzák számos fogyasztói berendezésben is, pl. videólejátszók és rádióébresztŐk pontos idejének biztosításához. Bár a nulla áttérési idő nagy előnyt jelent, a 6a ábra szerinti megoldás megbízhatósága nagyobb, mint a 6b ábra szerintié, mivel az előző esetben az akkumulátort független egyenirányító tölti. (A töltők hatásfokát 90-97%-ra becsülhetjük.) Az akkumulátor AóHálózat Hálózat b) Ellátása hálózat felől kapacitását úgy kell Ellátás a telep felől megválasztani, hogy a kívánt feladat teljeEgyenáramú síthető legyen a betáp terhelések hálózat kiesésekor is (pl. menekülés, bizHálózat tonsági lekapcsolás). Hálózat Általában az akku6. ábra. Egyenáramú Egyenáramú terhelések energiamulátorok töltési ideterhelések ellátásának különböző változatai je jóval hosszabb, Egyenáramú a) Az S kapcsolóval ellátott rendszer mint a kisütési ideterhelések b) Folyamatos energiaellátás jük, ezért a rendszer igénybevételi ciklusa kicsi. A rendszert úgy Hálózat kell tervezni, hogy lehetőleg max. 6 óra kelljen a teljesen kisütött akkumulátor 7. ábra. Egyen- és váltakozó feszültségről feltöltéséhez. egyaránt táplálható terhelések A vészvilágítás külöellátása akkumulátorról mint nösen fontos középütartalék áramforrásról. Az áttérés letekben (múzeumok, rövid kimaradással jár AC/DC terhelések sportlétesítmények, színházak, mozik stb). A vészvilágítási aljzatokban általában külön tartalékellátási csatlakozás van. (A vészvilágításra a helyi akkumulátoros tartalékellátási megoldást is gyakran alkalmazzuk). A kórházak műtőire is szigorú tartalékellátási előírások vannak A világítási fogyasztók nagy része táplálható egyen- és váltakozó feszültségről, és általában az ellátás folyamatossága a fő szempont, nem a villamosenergia-minőség. Ilyen jellegű ellátást mutat a 7. ábra.

Szünetmentes tápegységek (UPS) UPS csoportosítás Itt a forgóátalakítót nem tartalmazó félvezető elemekből felépített berendezésekre gondolunk. Az UPS-ek alkalmazására ott kerül sor, ahol a kritikus terhelések miatt folyamatos feszültségű ellátás szükséges. A statikus UPS-ek egyfázisú (200 VA-50 kVA) és háromfázisú (10 kVA-4000 kVA) kivitelben kaphatók a gyártóknál, illetve forgal-

Education and Culture

HUNGÁRIÁN COPPER PROMOTION CENTRE

Leonardo da Vinci

mazóknál. Az UPS-ek nemcsak tartalék ellátást adnak, de helyileg a villamosenergia-minőséget is javíthatják. A hatásfok 90-97%, függ az átalakítók számától, az akkumulátor típusától. Az UPS rendszerek osztályozását az EN 50091-3 (IEC 62040-3) szabvány szerint közöljük. A szabvány három UPS osztályt különböztet meg, aszerint, hogy a kimeneti feszültség és frekvencia függ-e a bemeneti értékektől. • VFD (a kimeneti feszültség és frekvencia függ a bemeneti értékektől) • VI (a kimeneti feszültség független a bemeneti feszültségtől - a frekvencia nem) • VF1 (a kimeneti feszültség és frekvencia független a bemeneti értékektől) A gyakorlatban a fenti osztályozás összefügg az UPS belső kialakításával, ami predesztinálja alkalmassági korlátait, • Passzív tartalékolás (VFD) • Aktív tartalékolás (VI) • Kettős átalakítás {VF1) A 3. táblázatban összefoglaljuk a fenti osztályokra jellemző szolgáltatásokat, majd röviden kifejtjük az egyes osztályok főbb jellemzőit. 3. táblázat. Az UPS osztályok jellemző szolgáltatásai EN 50091-3 szerinti osztályozás

VFD

VI

VFI

Passzív tartalékolás

Aktív tartalékolás

Kettős átalakítás Legnagyobb

Legkisebb

Közepes

Feszültségszabályozás

Költség

Nincs

Korlátozott

Van

Frekvenciaszabályozás

Nincs

Nincs

Van

Áttérési Idő

Rövid

Nulla

Nulla

Passzív tartalékolás (VFD) A passzív tartalékolás a legegyszerűbb, legolcsóbb UPS típusú ellátási mód. A rendszer működése a 8. ábra alapján követhető. Normál állapotban a terhelés a hálózatra csatlakozik az S kapcsolón keresztül (esetleg szűrés vagy feszültségszabályozás közbeiktatásával). Az akkumulátort a hálózatról tölti a 2-es töltő. A hálózati feszültség kimaradásakor az S kapcsoló átkapcsol és az akkumulátorról a 3-as inverteren keresztül kapja a fogyasztó a táplálást. Az áttérési idő rövid (nincs szabványosított értéke). Az akkumulátortelep általában 3 órás terhelésre van kiválasztva. Ez kb. 6 óra töltést kíván a teljes kisütést követően, így a teljes ciklusidő 9 óra. Amint említettük, ez a legegyszerűbb, legolcsóbb UPS ellátási mód, azonban vannak hátrányai. A fogyasztót nem választja el a hálózati zavaroktól (hacsak külön zavarszűrő nincs alkalmazva), és normál üzemben nincs se feszültség-, se frekvenciaszabályozás (bár ez utóbbira az UCTE-ben általában nincs is szükség). Az áttérési idő nem nulla, ezért különösen IT berendezések szünetmentes ellátására nem javasolható.

Aktív tartalékolás (VI) Az aktív tartalékolás elveinek megfelelő UPS blokksémáját a 9. ábra mutatja. Az inverter kétirányú működésre alkalmas, töltőként, feszültségszabályozóként működik, ha van hálózati betáplálás. A hálózati feszültség kimaradásakor az akkumulátorról táplálja a terhelést. Lényegében három üzemállapotban működhet az UPS. A legegyszerűbb esetben a mechanikus bypass kapcsolóval közvetlenül a hálózatról üzemel a terhelés. Erre akkor lehet szükség, ha karbantartják az UPS-t. A normál üzemi állapotban az inverter tölti az akkumulátort és a fogyasztói feszültség finom szabályozás át is végzi. A tirisztoros kapcsolókkal nagyobb hálózati feszültségváltozást lehet kiszabályozni. A kimeneti oldali feszültség frekvenciája megegyezik a bemenetével. Amikor a hálózati feszültség kimarad, az áttérés az inverterrel az akkumulátoros táplálásra pillanatszerű. Ilyenkor a tirisztoros kapcsoló nyit, hogy a hálózat visszatérésekor a visszatáplálást megakadályozza. Az aktív tartalckoíású UPS olcsóbb a kettős átalakításánál, de ahhoz képest van néhány hátránya. A táphálózati tranziens zavarokat kevéssé szűri, frekvenciája nem szabályozható, csak üzemzavari tápláláskor, továbbá feszültségszabályozási tartománya is korlátozott. Az aktív tartalékolás egy lehetséges változata a soros kompenzáló tekercses kialakítású, ún. Delta elrendezés. A Delta típusú UPS blokksémáját a 10. ábra mutatja.

8. ábra. A passzív tartalékolás (VFDÍ blokkdiagramja S Kapcsoló B Akkumulátortelep 1 Normál állapot 2 Akkumulátortöltés normál állapotban 3 Energiaáramlás, amikor az akkumulátor táplálja a terhelést Bypass (áthidaló)kapcsoló

Akkumulátortelep 9. ábra. Az aktív tartalékolási! (VI) UPS egyszeres energiaátaiakftása 1 Az amplitúdó-és fázisszabályozás 2 Akkumulátortöltés-szabályozás

PBP

11 /= F

2

1

10. ábra. A Delta típusú UPS blokksémája 1, 2 Konverterek S Bypass kapcsoló Tr Transzformátor

B Akkumulátor

PBP Teljesítményegyensúly-pont

.-..ifi'

Education and Culture HUNGÁRIÁN COPPFR PROMOT10N CENTRE

A kapcsolás két invertert tartalmaz, mindkettő alkalmas visszatáplálásra is. Normál üzemben a 2-es jelű főinverter a terhelésen (PBP pont) állandó szinuszos feszültséget tart. A betáp és a terhelés közötti feszültségeltéréseket (pillanatérték) a soros (l-es jelű) Delta inverter kompenzálja és a teljesítménytényezőt is korrigálja. Feszültségkimaradáskor a főinverter táplálja a terhelést, a feltöltött akkumulátortelepről véve az energiát. A hálózat visszatérése után a fő inverter tölti az akkumulátortelepet, egyébként a már leírtak szerint működik a rendszer, A 9. ábrán ismertetett rendszerhez képest az ott látható főtranszformátor helyett egy kisebb teljesítményű soros transzformátor és egy kb. 1/3 névleges teljesítményű segédinverter van beépítve. Egyéb tulajdonságait tekintve a két rendszer között nincs lényeges különbség.

Leonardo da Vinci

1 1 . ábra. A kettős átalakítás (VFD UPS blokksémája B Akkumulátortelep F Szűrő S Kapcsoló

Kettős átalakítós UPS (VFI) A kettős átalakítós UPS általános felépítését a 11. ábra mutatja. A teljes UpS rendszer a hálózat és a terhelés közötti soros áramkör. Normál üzemben a terhelés az egyenirányító/inverter rendszeren keresztül a hálózatról van táplálva. Az akkumulátortelepet az egyenirányítóról táplált külön áramkör tölti a pillanatnyi töltöttség figyelembevételével. A hálózati feszültség kimaradásakor a terhelés semmit sem vesz észre (legfeljebb a frekvencia változik meg, ha előtte a hálózathoz volt szinkronozva a kimeneti frekvencia). Az energiát ekkor az akkumulátortelep adja. Mivel az áttérési idő ténylegesen nulla, az ellátás a legérzékenyebb fogyasztóknak is megfeíeíó. A tirisztoros bypass kapcsoló a rendszer hibája esetén közvetlenül a betápra kapcsolja a fogyasztót. A kettős átalakítós rendszer előnyei a táphálózatról való leválasztás (kisfrekvenciás elektromágneses zavarok behatolási valószínűsége igen csekély), feszültségszabályozás, frekvenciaszabályozás lehetősége, valamint a nulla áttérési idő. A rendszer hátránya bonyolultsága, nagyobb beruházási költsége és kicsit rosszabb hatásfoka.

A zavarok csökkentése UPS alkalmazásával Az UPS rendszerek jellemezhetők a terhelés és a tápoldal közötti szigetelés mértékével, valamint a megvalósított villamosenergia-minőség javulással A 12. ábra tíz zavarfajtát ismertet, amelyeket a megfelelő UPS rendszerekkel csökkenteni lehet. A legegyszerűbb VFD típus az első három fajta zavart csökkenti. Ilyenek a 8. ábrán mutatott tartalék ellátások, amelyek rövid áttérési idejűek. Ezért csak akkor alkalmazhatók, ha a terhelés elviseli a rövid kiesést. A nagyobb feszültségstabilitást igénylő terhelések számára a VI. osztályba sorolható UPS ellátás szükséges. Ezek az aktív tartalékolású berendezések, öt zavarfajtát csökkentenék. , Feszültségkiesés, >10 A legigényesebb ellátást kívánó terhelések ellátására VFI típusú UPS , Gyors feszüttségingadozások,
Q Q

1

n

| 4. Lassú feszültség letörések

A rendelkezésre állás növelése UPS-sel A félvezetős (statikus) UPS-ek nagyon megbízhatóak, ám egy meghibásodás komoly következményekkel járhat. A terhelés ellátásának folyamatossága érdekében bypass kapcsolót alkalmaznak, amely ilyen esetben a terhelést közvetlenül a betápra kapcsolja. Természetesen ekkor a terhelés ki van téve a hálózati zavaroknak. Az UPS rendszerek többsége tartalmaz bypass lehetőséget. A bypass kapcsoló többnyire kézi működtetésű, az UPS karbantartása idején van bekapcsolva. Ha a terhelés növekszik és meghaladná a beépített UPS teljesítményt, további párhuzamos egység telepíthető.

Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1)266 48 10 Fax: (+36 1)266 48 04 E-mail: [email protected] Web: www.hcpcinfo.org

En Légköri túlfeszültségek

Gyors feszültség letörések

www. lpqi.org

G Túlfeszültségek, <4ms

H Frekvenciaváltozások H Feszültség hulláma lak-torzulás [m Feszültség ha rmon iku sok

I I I I I I I

12. ábra. UPS eszközök osztályozása zavarcsökkentő képességük szerint

HUNGÁRIÁN COPPER PR0M0TI0N CENTRE

V I L L A M O S ENERGIA

elektrotechnika 149

Gondolatok hazánk villamosenergia-ellátásának távlati tervéhez (Egy nyugdíjas energetikus tanácsai a VER távlati terveihez} DR. KERÉNYI A. ÖDÖN okl. gépész-villamosmérnök

Az energetikusok előtt világszerte ismert tézis, hogy egy ország villamosenergia-ellátása csak távlati terveken alapuló fejlesztéssel valósítható meg a legkisebb költséggel és megfelelő biztonsággal. A szoros kapcsolat, amely a nemzeti jövedelem, illetve a bruttó hazai termék (GDP) és a villamosenergia-fogyasztás között kimutatható, makro-ökonómiai szinten jó tájékoztatást ad az ország gazdasági fejlődéséhez szükséges villamosenergia-igények távlati becsléséhez. A rugalmassági mutató, amely egy kiválasztott, jellemző tény-időszakra a GDP és a villamosenergia-igény %/év növekedésének a hányadosát jelenti, képezi első közelítésében a várható igénynövekedés tervezési alapját. Ezen előbecslést csak második lépésben kell a nemzetgazdasági ágakban már ismert, illetve várható energiaigényességi változásokkal módosítani. Magyarországon ebben alapvető változás a 90-es években, a rendszerváltozás után következett be, amikor számos energiaigényes üzem leállt, gyökeresen megváltozott a külkereskedelmi forgalom szerkezete és számos új, jó energiahatékonyságú nagyüzem (pl. autógyárak, elektronika stb.) létesült elsősorban külföldi tőke beruházásából. A gazdasági visszaesés után újra fejlődésnek induló szakaszban a nemzetgazdasági ágak energiafelhasználásában lényeges súlyarány-eltolódás következett be, normál, békés körülmények között azonban ez csak hosszabb időszak alatt várható. Ennek oka döntően az energiaigényesség csökkenése, azaz egy pénzegység (pl. $, euró, E Ft) GDP előállításához szükséges energiamennyiség (kWh, MJ) csökkenése. A termelő ágazatokban az energiaigényesség-csökkenés (itt jegyzem meg, hogy az „igényesség" szó kifejezőbb és magyarosabb, mint az újabban sok szerző által használt „intenzitás"), illetve e hányados fordítottja - az „energiahatékonyság" javulása, alapvetően a termelési technológiák korszerűsítésén múlik, aminek szorgalmazása nem az energiaágazatok vezetőinek feladata - amint azt sokan tévesen hangoztatják -, hanem az energiafogyasztó ágazatok vállalkozásainak tulajdonosaié. Ok viszont beruházási lehetőségeik szerint tudják csak az általuk is szükségesnek tartott korszerűsítéseket is megvalósítani. Az energiahatékonyság javításához tehát elsősorban tőkeerős beruházói szándék szükséges, amely előfeltétele az ország gazdasági fejlődésének is. A fenti bevezetővel azt kívántam alátámasztani, hogy az energiapolitika elválaszthatatlan tartozéka az ország gazdaságpolitikájának, tehát jogosan igényli a mindenkori felelős kormányok támogatását és az energetikai problémák kiemelt kezelését, mivel korunkban a kielégítő energiaellátás, de különösen a villamos energia a modern társadalom nélkülözhetetlen életfeltétele. Ezt a szemléletet igazolja a világ haladó országainak gyakorlata, és nem véletlen, hogy az Európa Unió is kötelező irányelveket szab meg tagországai számára a villamosenergia-iparágak működési feltételeire. Jelenleg hazánkban 5,2 millió villamosenergia-fogyasztó igényli a biztonságos és lehető legolcsóbb, a valós költségeken alapuló, igazságos díjszabáson vételezhető ellátását. Ezek között is a társadalom egészét képviselő csoport a lakosság, amely 4,8 millió háztartási tarifával vételező fogyasztóból áll, és így valóban döntő politikai tényező. Ezt a tényt azonban a hatalomnak nem szabad választási propaganda célra kihasználni, és irreálisan olcsó hatósági tarifadíj-megállapításokkal élni,

mivel ezt később nagyobb árszintemeléssel kell helyrehozni, és még nagyobb elégedetlenséget szül. Rendkívül fontos lenne, hogy az energetikáról több és folyamatos, szakszerű, felvilágosító közlés jelenjen meg a médiumokban, mivel sokszor a téves és félrevezető tájékoztatás, külföldi hír okoz társadalmi elégedetlenséget. Megdöbbentőek sokszor a tudósítások alapfogalmakat sem ismerő, félrevezető tájékoztatásai. A energetikai hírverés élén a szakhatóságoknak, így a GKM , MEH vezetésének kellene példamutató kommunikációs tevékenységet kifejteni, mivel saját nehéz munkájukban így kaphatnának nagyobb társadalmi támogatást. A villamosenergia-szolgáltatás ma már, korszerű módon, világszerte villamosenergia-rendszerekből (VER) történik. Ennek legfőbb jellemzője az, hogy az ország gyakorlatilag valamennyi erőműve szinkron üzemben dolgozik rá az ország öszszekapcsolt villamos hálózatára, amelyről valamennyi fogyasztó vételez. A VER működését alapjában tehát fizikai törvények szabják meg. Ennek legfőbb technikai feltétele a váltakozó áramú rendszerben az előírt 50 herz frekvencia pontos betartása. Erről az átviteli hálózat rendszerirányítója (ma a MAVIR) tartozik gondoskodni. Ennek érdekében joga van az együttműködő erőművek terhelését úgy szabályozni, hogy - az importmenetrend pontos betartása mellett - fedezzék a mindenkori jogos fogyasztói igényt. Mivel az energia abban a pillanatban elfogy, amikor megtermelték, kereskedelmi tevékenység csak a fizikai tulajdonságok ismeretében szervezhető. Elegendő, hogy az erőművek (termelők) csupán azt mérjék, hogy mennyi energiát tápláltak be a VER hálózatába, a fogyasztók pedig azt, hogy a közösből mit vettek ki. A mérések különbsége a hálózati veszteség, amit a hálózat tulajdonosa a fogyasztóktól jogosan kér megtéríteni. A helyes tarifarendszer jellemzője, hogy az energiaáramlás útján a forrástól a fogyasztókig a díjszabást önköltségarányosan állapítsa meg. A VER fő alkotóelemei, tehát az erőművek, az átviteli és az elosztóhálózat általában hosszú élettartamra alkalmasak. Az eddig szokásos 25-30 évet a nagyerőműveknél ma már, a technikai fejlődésnek köszönhetően, az újabbak tervezésénél 40-50 (vízerőműveknél 100!) évre növelték. A választott paraméterek (erőműtípus, gépnagyság, üzemanyag, műszaki jellemzők) ezen idő alatt gyakorlatilag nem változtathatók. A létesítés átfutási ideje is hosszú, az elhatározástól számítva, a típustól függően, az első egység üzembe helyezéséig 3-10 esztendő szükséges. Legrövidebb a néhány MW teljesítőképességű gázmotoroknál, leghosszabb az atom- és vízerőműveknél, az engedélyezési eljárást is beleértve. Ha csak a négy éves kormányzati ciklust vennénk tervezési időszakként, a mai törvényes előírások között csak kiserőművek építésére akadna önkéntes vállalkozó, amit sem a VER megkívánt szabályozhatósága, sem a legkisebb fejlesztési költség célkitűzés nem engedhet meg. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy az ország villamosenergia-ellátása optimális megoldásához csak a kormány által támogatott hosszú távú tervek készítése révén juthatunk el. Örömmel nyugtázható, hogy ezen felismerés alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megbízást adott a Gazdasági Kutató Intézetnek (GKI) 20 éves távlati energiakoncepció készítésére. Jelen cikkemben részben szakértői munkám 2004. ¥ 97. évfolyam 5. szám

150 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

gondolatait emelem ki, részben a szaksajtóban e témakörben megjelent cikkek közül a Magyar Energetika 2003/6. számában megjelent Dr. Stróbl Alajos: Építsetek erőmüveket! és Dr. Hegedűs Miklós: Az atomenergia szerepe a hazai energiakoncepcióban című cikkekhez kívánok hozzászólni. A cikkek összhangban vannak a GKI távlati tervtanulmány kiinduló alapadataival, és elsősorban a forrásoldal fedezetének, tehát az erőműépítés és az import optimális szerkezetét, a fejlesztés, beruházás pénzügyi megoldását elemzik, tekintettel a primerenergia-báziskorlátokra, a világ és európai energetikai szervek távlati becsléseiben található irányzatokra, valamint a környezetvédelmi célkitűzésekre. A villamosenergia-igény növekményrátája összhangban van a kormány elképzelt gazdasági fejlődési célkitűzéseivel. Az 1,8%/év fix szám helyett azonban a nemzetközi gyakorlat (IEA, EURELECTRIC stb.) szerint célszerűbb a növekedést sávban tervezni. Ha a sáv középértékét 1,5%/évre vennék fel, ±0,3% tűréssel a ráta felső határa elfogadhatónak tűnik. Rendkívül fontosnak tartom azonban a tanulmányok azon közös megállapítását, hogy a szükséges forrásfejlesztést, tehát az erőmű-beruházás mértékét és ütemezését nem a igény növekmény, hanem az erőmüvek elkerülhetetlen selejtezései szabják meg. A VER biztonságos üzeme elsődleges szempont a villamosenergia-szolgáltatásban. Ezért kell határt szabni a gyakorlatilag szabályozhatatlan kiserőművek állami támogatással történő részaránynövelésének. Ez az érték már a VER rendelkezésre álló teljesítőképességének (RT) kb. 10%-ára becsülhető. Indokolt lenne mind a megújuló energiából származó, mind a kapcsoltan történő energiatermelés ösztönzésében rangsorolást alkalmazni, hogy a költségvetésből vagy a többi fogyasztó által fedezendő, jelentős többletösszeg ésszerű nagyságán túlmenően, elsősorban a leghatékonyabbak részesüljenek a kötelező átvételben biztosított, hatósági támogatásban. így pl. a szélerőművek létesítése ne előzze meg a kis vízerőművekét. Az utóbbiaknál az 5 MW támogatási határt is célszerű lenne az EU-ban elfogadott 10 MW felső értékére emelni. Mindezek a villamosenergia-törvény (VET) várható módosításánál is figyelembe veendők. A nagyerőművek létesítési távlati szempontjainál több kiegészítésre tettem hozzászólásaimban már javaslatot. Ezek közül csak a fontosabbakat emelem ki: Az említett tanulmányok fő típusként elsősorban az import fekete szénre és földgázra telepített erőműveket jelölik meg. Az atomenergia-hasznosítás csak úgy szerepel a tervezetben, mint a meglévő Paksi Atomerőmű 20 éves élettartam-hosszabbítása. Ennek minden gazdasági és technikai feltétele megvan és valóban a legolcsóbb beruházást jelenti, mivel az élettartamhosszabbítás mellett az atomerőmű teljesítőképességét 2000 MW-ra emeli, ami alig 20%-át teszi ki a selejtezés esetén számba vehető más erőművekkel történő pótlás beruházási költségének. Emellett az atomerőmű minden kWh termelése kb. 0,8 kg CO 2 kibocsátását takarítja meg, az ásványi tüzelőanyagot használó erőművek átlagával számítva. Évi 15 TWh termelést feltételezve, tehát évente kb. 12 millió tonna CO2 kibocsátását küszöböli ki. Az atomenergia-hasznosításnak azonban ennél sokkal nagyobb szerepét lenne indokolt figyelembe venni, az atomerőmüellenességnek - éppen környezetvédelmi okokra visszavezethető - nemzetközi csökkenése kapcsán. Ennek hazánkban az átlagosnál is több indoka van, amit a következők igazolhatnak: - A paksi telephely eleve 4000 MW teljesítőképességre bővíthetően volt tervezve. Ez az erőműnagyság az átviteli hálózat szempontjából is megengedhető, figyelembe véve, hogy a magyar VER az UCTE Villamosenergia-rendszer Egyesülés (UCTE VÉRE) tagja és ahhoz erős határkeresztező távvezeték2004. • 97. évfolyam 5. szám

összeköttetésekkel kapcsolódik. Ez a kapcsolat tehát az 1000 MW teljesítőképességű reaktorblokkok váratlan kiesését - a VER stabilitásának megbomlása nélkül - is elviseli, sőt a jelenleg legnagyobb, 1500 MW nagyság alkalmazása sem okozna gondot. - Erre legjobb példa a finnek gyakorlata, akik döntöttek a paksihoz hasonló nagyságú Lovisa Atomerőmű 5. blokkjaként egy 1500 MW teljesítőképességű korszerű reaktorblokk létesítéséről, és folyamatban van már a beruházás is. - A környezetvédelmi, levegőszennyezés-csökkentési érvek mellett a nagy atomerőmű lehetővé tenné a korszerű rendszerszabályozás legkedvezőbb műszaki megoldását jelentő szivatytyús energiatározó (SZÉT) alkalmazását is. Erre hazánkban kiváló lehetőség van a Pilis-hegységben, ahol nemzetközi viszonylatban is rendkívül jó geodéziai (L/H 1:3) paraméterű vízerőmű létesíthető. A prédikálószeki SZÉT 900 MW, sőt akár 1200 MW teljesítőképességre is kiépíthető vízerőmű kész megvalósíthatósági tanulmánnyal is rendelkezik. A 300 MW-os reverzibilis vízturbina-szivattyú, illetve generátor-motor egységek terhelésváltoztatása a leggyorsabb az összes erőműtípus között, és üzemeltetésük lényegesen egyszerűbb és gazdaságosabb, mint az UCTE csatlakozásunk előfeltételeként létesített három, együtt összesen 450 MW teljesítőképességű gázturbináé. A szekundér tartalék jelleg a VER működtetés technikai feltétele, tehát nem a hagyományos megtérülési számítás döntötte el létesítését. A távlati tervekben tehát sokkal határozottabb változatként célszerű szerepeltetni a SZÉT létesítését a rendszerbővítés valamennyi szempontjának összevetésével. - Alapvető szemléletváltozásra van szükség a villamosenergia-import tervezésénél. Nem tesz a tárgyalásmód ugyanis különbséget a rövid távú, versenypiacon beszerezhető, rövid időre lekötött alkalmi import, és a hazai erőműépítést pótló, külföldön épülő erőmű beruházásában történő részvétellel, hosszú távú szerződésekkel biztosított import között. Az utóbbi esetben, az UCTE előírások szerint, az import a VER teljesítőképesség-mérlegének állandó részeként tervezendő, szemben a másik típus változtatható, bizonytalanabb értékével. Nyilvánvaló, hogy a hosszú garantált import egységára magasabb, mint az alkalmi, piaci beszerzésűé, és ugyanolyan kockázat terheli, mint amit egy új erőmű hazai beruházásnál vállalni kell. Viszont a kedvező telepítésű erőmű közös beruházása gazdaságilag előnyösebb lehet, mint a hazai létesítés lenne. Ez különösen a nagyerőművek esetében vizsgálandó változat, amelyet vonzóvá tehet a beruházás ütemezése, a jelentős pénzügyi teher megosztása, a nagyságrendből eredő korszerűbb technológia révén jobb hatásfok és az ebből nyerhető önköltségcsökkenés, vagy a primer energia rendelkezésre állása (lignittelep, nagyobb vízerő-potenciál). - Az ilyen importszemléletben mérlegelendő a VER teljesítőképességének alkalmi importhányada, amelyet szaldó értékben - rendszerbiztonsági okokból - nem célszerű a terhelés 5% hányada fölé emelni. - Veszélyesnek tartom az elavult szénerőművek (Borsod, Pécs, Ajka) kazánjainak részlegesen fatüzelésre, névlegesen biomasszára történő átállítását, ami elvileg jelenleg megújuló energiának számít. Félő, hogy az új tüzelő a gyakorlatban nem erdei fahulladék lesz, hanem erdőirtássá is fajulhat. Várható az is, hogy a brazil, és más nagy erdőirtások miatt az ENSZ keretében korlátozni fogják a biomassza fogalmi körét is. A fenti gondolatokkal kívántam hozzájárulni a távlati energiakoncepció és energiaterv végleges kialakításához. Bízom abban, hogy a MTESZ energetikai társaságainak szaklapjaiban közzétett cikkek révén az energetikus társadalom is tájékozódni tud a vitákról, és kialakulhat hazánk villamosenergia-ellátásának legcélszerűbb változata.

VILLAMOS FOGYASZTÓBERENDEZÉSEK

151

Kisfeszültségű kapcsolóberendezések belső elhatárolása válaszfalakkal és rekeszfalakkal, valamint az ívállóság néhány kérdése MAROSFALVI PÉTER okl. villamosmérnök

1. Bevezetés A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések gyártására vonatkozó MSZ EN 60439-1:2000 szabvány 1. rész Tipizált és részlegesen tipizált berendezések [1] részletesen tárgyalja a vonatkozó fogalommeghatározásokat, tervezési, gyártási, vizsgálati előírásokat, amelyek figyelembevételével és betartásával jó eséllyel gyártható nagy üzembiztosságú megbízható berendezés. Az előírások azonban, mint más esetekben is, néha különböző értelmezést nyernek a megvalósítás során, ezért egyes tervezők, gyártók további kiegészítéseket szorgalmaznak, mint például az IEC/EN/MSZ szabványok belső rekeszeltségre vonatkozó előírásainak brit kiegészítése a nemzeti BS EN szabványban [3]. A kiegészítés további értelmezéseket, pontosításokat tartalmaz a megoldások oldaláról közelítve a kérdést, így elsősorban a gyakorlat számára jelent előnyt. A kisfeszültségű berendezések ívállóságára a kisfeszültségű szabványok sem nemzetközi, sem nemzeti szinten nem tartalmaznak előírást. A jelentősebb berendezésgyártók azonban olyan berendezéseket is ajánlanak az igényes felhasználóknak, amelyek ívállóak, és a középfeszültségű fémtokozott berendezések MSZ EN 60298:1999 szabvány AA függeléke [4] alapján is bevizsgáltak. Fontos rögzíteni, hogy a két feltételt a rekeszeltség és ívállóság kérdését alapvetően külön kell tárgyalni, hiszen a két probléma már szabványossági oldalról megközelítve is szétválik, megtévesztő, hogy a nagyobb belső rekeszeltség általában az íválló berendezések szükséges jellemzője, azonban az ívállósághoz ez még ritkán elégséges. 2. Belső elhatárolások 2.1 Szabványos meghatározások A berendezések belső elhatárolása válaszfalakkal és rekeszfalakkal témakörét az MSZ EN 60439-1:2000 szabvány 7.7 fejezete és D melléklete [1] tárgyalja. Ezt foglaltuk össze az 1. táblázat első három oszlopában. A BS EN 60439-1:1999 szabvány 7.7 fejezet NA 1 táblázat az 1. táblázat negyedik oszlopában lévő kiegészítéseket tartalmazza. 2.2 Összehasonlítás Nem kétséges, a brit konstruktőrök és szabványalkotók alaposan továbbgondolták az előírások pontosítását. Az utóbbi időben egyre népszerűbb 4a/4b tokozás konstrukciójában igencsak sok megoldás elfér. Ha a 4b változatot akarjuk megfogalmazni, jól látható, hogy a kábelcsatlakozó mező és annak rekeszei többféle módon kielégítik az alapkiírást. Ha minden leágazás csatlakozója önálló rekeszbe kerül (4b/7. változat), számolni kell a helyszükséglet megnövekedésével. A hagyományos kábel mezőben kialakított kábelfogadó rekeszek általában kicsinek bizonyulnak a kábelek szakszerű bekötésére. Számtalanszor látható, hogy ezen rekeszek rekeszfalai kikerülnek a mezőből, és a berendezés a felállítás után már csupán a 3a/3b kialakításnak felel meg. Ugyanakkor a 4b/5 egy megfelelően takart csatlakozóval is elkészíthető.

Nem egyszerű annak megítélése, hogy melyik változat nyújtja a legnagyobb biztonságot. A takarások semmilyen körülmények között nem pótolhatják a kellő szakértelemmel és figyelemmel végzett munkát, és üzembe helyezéskor néha kifejezetten útban vannak a mérések elvégzéséhez. A gyártók értelmezése szerint a tokozás csak a főáramkörökre vonatkozik, mert a szabvány nem említi a vezérlő, szabályozó és mérő áramkörök kivezetéseinek takarását. Áramütés szempontjából ezek az áramkörök semmivel nem jelentenek kisebb veszélyt, de a szabályok betartása mellett is „szabadon" maradhatnak a burkolaton belül. Ezért azután a 4b/7 változat szerint szigorúan betokozott főáramköri csatlakozói mellett találhatjuk ezeknek az áramköröknek a csatlakozóit. Azt már csak félve merem megemlíteni, hogy különböző okok miatt, ezek a takarások az első hibaelhárítás, vagy mérés, esetleg ellenőrzés után nem kerülnek vissza a helyükre.

3. íves zárlatok A kapcsolóberendezésekben keletkező hibák csoportosítására számtalan lehetőség kínálkozik. Annak megítélése, hogy a hibát a nem megfelelően választott és üzemeltetett berendezés, hibás konstrukció vagy rossz kivitelezés, anyagok elfáradása, vagy egyéb - néha bizonyíthatóan alig kideríthető jelenség - okozta, abból a szempontból most nem lényeges, hogy bizonyítottan a legnagyobb veszélyt és kárt okozó hibák az íves zárlatok keletkezése. Az íves zárlatok a kezelő személyzet számára a legnagyobb veszélyt jelentik. Az íves zárlatok hő- és fényhatása, a keletkező túlnyomás mechanikai romboló hatása, az ezzel járó hanghatások mind komoly veszélyt jelentenek, és akkor még nem beszéltünk az anyagi károkról, az energiaszolgáltatás kieséséről, a többnyire költséges és időigényes javítási munkáról. Az ilyen típusú zárlatokkal szemben a berendezések által nyújtandó védelemről és vizsgálatokról csak a középfeszültségű fémtokozottak előírásainál találkozhatunk, a kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó nemzetközi előírások a mai napig váratnak magukra. A kisfeszültségű berendezések esetében kizárólag az igényes gyártók kínálnak olyan berendezéseket, amelyek valamilyen szintű védelmet nyújtanak íves zárlatok ellen. Az ív keletkezésének és viselkedésének [5] [6] elméleti vizsgálata igen hasznos a konstruktőrök és gyártók számára a gyártmányfejlesztés során, de a felhasználóknak a kész termékekből kell választaniuk. Ahhoz, hogy a választás sikeres legyen, ismerni kell a vizsgálat módját, eredményeit. A vizsgálathoz felhasznált középfeszültségű szabvány természetesen megpróbálja megfogalmazni a vizsgálat és értékelés feltételeit, mégis tág lehetőség van, nemcsak az előírás hiányában önként megválasztott villamos paraméterek kiválasztásában, pl. íváram, ívidő stb., hanem az ügyesen megválasztott ívtalppontok létrehozásával olyan megfelelő vizsgálatok elvégzésére, amelyek mögött jelentősen eltérő minőségű, biztonságú berendezések vannak.Egyre több olyan megoldás jelenik meg, amelyet ív-talppontmentesnek deklarálnak. Ez lényegében a teljes szigeteléstjelenti, szigeteletlen potenciálon lévő felület nélkül. Ha 2004. • 97. évfolyam 5. szám

VILLAMOS FOGYASZTÓBERENDEZÉSEK

152 elektrotechnika

BSEN 60439-1:1990 NA1 [4]

BSEN 60439-1:1990 NA1 [4]

MSZEN 60439-1:200011]

MSZEN 60439-1:2000 [1]

1

2

3

4

1

2

3

4

Főismérv

Mellékismérv

Forma

Konstrukciós kialakítás

Főismérv

Mellékismérv

Forma

Konstrukciós kialakítás

A gyujtosinek elhatárolása a funkcionális egységektől. valamint minden funkcionális egység elhatárolása

A kulso vezetők csatlakozókapcsai a hozzájuk tartozó funkcionális egységgel azonos rekeszben vannak

4a

1 változat A gyűjtősín elválasztása szigetelő anyag takarással, pl. cső, tekercs, bevonás. Kábelbevezetés tetszőleges

Nincs elhatárolás A gyűjtősínek elhatárolása a funkcionális egységektől

1 A külső vezetők csatlakozókapcsai nincsenek a gyűjtősínektől elhatárolva

2a

A külső vezetők csatlakozókapcsai el vannak határolva a gyűjtősínektől

2b

1 változat A gyűjtösín elválasztása szigetelő anyag takarással, pl. cső, tekercs, bevonás 2 változat A gyűjtősín elválasztása fémes vagy nem fémes merev válaszlappal vagy rekeszfallal

A gyűjtősínek elhatárolása a funkcionális egységektől, valamint minden funkcionális egység elhatárolása egymástól. A külső vezetők csatlakozókapcsainak elhatárolása a funkcionális egységektől,

A külső vezetők csatlakozókapcsai nincsenek a gyűjtősínektől elhatárolva

3a

A külső vezetők csatlakozókapcsai el vannak határolva a gyűjtösínektől

3b

1 változat A gyűjtősín elválasztása szigetelő anyag takarással, pl. cső, tekercs, bevonás 2 változat A gyűjtősín elválasztása fémes vagy nem fémes merev válaszlappal vagy rekeszfallal

2 változat A gyüjtősín elválasztása fémes vagy nem fémes merev válaszlappal vagy rekeszfallal. Kábel bevezetés tetszőleges

egymástól, beleértve a külső vezetők csatlakozókapcsait, amelyek a funkcionális

3 változat A gyűjtősín elválasztása fémes vagy nem fémes merev válaszlappal vagy rekeszfallal. A funkcionális egységek csatlakozása saját önálló bevezetőn keresztül

egység szerves részeit képezik

A külső vezetők csatlakozókapcsai a hozzájuk tartozó funkcionális egységgel nem azonos rekeszben vannak, hanem elhatárolt. burkolattal védett terekben vagy rekeszekben vannak

azonban egymástól nem

4b

4 változat A gyűjtősín elválasztása szigetelő anyag takarással, pl. cső. tekercs, bevonás. Kábelbevezetés tetszőleges 5 változat A gyűjtősín elválasztása fémes vagy nem fémes merev válaszlappal. Csatlakozók elválaszthatók szigetelő takarással és a bevezető közös kábelfogadóban/fogadókban 6 változat Minden elválasztás fémes vagy nem fémes merev válaszlappal vagy rekeszfallal. Kábelbevezetés közös kábelfogadóban/fogadókban 7 változat Minden elválasztás fémes vagy nem fémes merev válaszlappal vagy rekeszfallal. A funkcionális egységek csatlakozása saját önálló bevezetőn keresztül

Jelmagyarázat: 5.ábra. Forma 3b 1.& 2. változat

6. ábra. Forma 4a 1.& 2. változat

Funkcionális egység Külső vezetők kapcsai

7. ábra. Forma 4a 3. változat

8. ábra.Forma 4b 4., 5. & 6. változat

2004. W 97. évfolyam 5. szám

9. ábra. Forma 4b 7. változat

Gyűjtösín

1 I d^J "\

VILLAMOS FOGYASZTÓBERENDEZÉSEK

ilyen konstrukció létezik, ebben az íves zárlat valószínűsége [6] Kertész Viktor-Mihálkovics Tibor: Plazmakifújások villamos ívekben, villamos ívek mozgása. Elektrotechnika 1973. 1-2. szám igen alacsony, azonban ennek a teljes körű megvalósítása szinte [7] www.logstrup.com web-lap lehetetlen. A főáramkörű sínek teljes elszigetelése, például szi- [8] Marosfalvi Péter: Osztrák licenc alapján gyártott GT1 típusjelű fémtogetelő anyagokkal - lásd takarások 2b/1, 3b/l, 4a/l vagy 4b/4 kozott kapcsolóberendezés család. Villamosság 1990. 38. évf. 10. sz. változat, - elképzelhető, de itt is csak a sínekről van szó, és nem a többi csatlakozásról, és akkor még nem említettük a leg- SZERZŐ veszélyesebb helyet, a kábelfejeket. A kábeleknél ugyanis a sziMarosfalvi Péter Budapesten, 1947-ben szügetelésen keresztül létrejövő íves zárlatok ellen az ívmentesnek letett. A BME Villamosmérnöki Kar Erősáragondolt megoldású tokok semmilyen védelmet nem tudnak mú Szakon 1971-ben szerzett diplomát, majd nyújtani. A 4b/7 változat esetében olyan kisterű kábelcsatlakougyanabban az évben mérnök tanári diplomát. zó rekesz alakul ki, amelyben egy íves zárlat által okozott túlA MEE és MMK tagja. Az egyetem után mint nyomás bizonyosan súlyos rombolást okoz, ha nem gondostervező, majd kivitelező dolgozott. A Kandó kodnak rekeszenként kialakított túlnyomás-elvezetésről. Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán Léteznek olyan ívfigyelő rendszerek, amelyek az ív keletkeóraadó tanár. 1978 óta különböző beosztázésének pillanataiban érzékelik az ív jelenlétét és lekapcsolják sokban, a kis- és középfeszültségű kapcsoló-, elosztó- és vezéra betáplálási megszakítót, vagy fémes zárlatot hoznak létre és lőberendezések tervezésével, gyártásával foglalkozik. Több második lépésként kapcsolják le a betáplálási áramkört. cikke jelent meg a Villamosság, Elektrotechnika és az Elektro Az érzékelés és lekapcsolás között rendkívül rövid idő, né- Installateur lapokban. Az egyik cikkét Nívódíjjal jutalmazták. hány milliszekundum telhet el, különben a rendszer hatástalan. Jelenleg az INFOWARE RT. egyik üzletágának a vezetője, ahol Az érzékelők elhelyezése, azok száma, különösen a rekeszek az egyszerűbb termékektől a legkorszerűbb kisfeszültségű beszámának növekedésével, ezeket a megoldásokat csak nagyobb rendezések szereléséig folyik a gyártás. terekben teszik használhatóvá. A 4b tokozás esetén például Az MMK Elektrotechnikai Szakmai Tagozat elnökségének tagminden áramköri elem külön rekeszét kellene figyelni, képzel- ja, ahol jelenleg elsősorban a szabványosítás kérdéseivel fogjük csak el, hány érzékelőre is van szükség. lalkozik. Ezek a rendszerek azonban az igen magas beruházási költsé- Elérhetőség: [email protected] gük miatt nem tudtak igazán teret nyerni. Azokon a helyeken, Szakmai lektor: Mihálkovics Tibor, a MEE tagja, ahol az íves zárlatok közvetlen és közvetett veszélye igen nagy, [email protected] például atomerőművek, hajók, tengeri olajkutak, a biztonság növelése érdekében alkalmazzák ezeket a megoldásokat, azonban Magyarországon az íves zárlatokkal szembeni védettséget szinte Kedves Olvasók! kizárólag a megfelelő konstrukciójú berendezések jelentik. Ezekben gondoskodni kell az égő gázok elvezetéséről, a túlnyo- Ezentúl a Tudomány és Kutatás rovat publikációit önálló kiadmás csökkentéséről, a kezelő oldali irányok fokozott védelméről. ványban fogjuk megjelentetni. Örömmel jelezzük, hogy még e hónapban megjelenik az „Elektrotechnika Tudományos KülönAnnak bizonyítása, hogy ez sikeres, kizárólag vizsgálattal szám 2004/1.", a következő tervezett tartalommal: igazolható! A dán A/S L0GSTRUP STEEL cég évek óta gyárt olyan be- TARTALOM rendezéseket, amelyek a legtöbb íves zárlat elleni védelemre Dr. Nagy István: Változó struktúrájú nemlineáris rendfelállítható követelményt kielégítik, és jelentős védelmet nyújszer a mozgásszabályozás területén tanak a kezelőszemélyzet számára. Anatolij Mahnitko, Józsa Lajos, Dr. Morva György: ÜzemAz INFOWARE RT. kooperációban vállalja ilyen berendezémódok koordinációjának problematikája és algoritmusa sek tervezését, összeszerelését, telepítését, üzembe helyezését, önálló villamosenergia-rendszerek esetén karbantartását és javítását. Bakos Dezső, Dr. Schmidt István, Dr. Veszprémi Károly, Az INFOWARE RT. Zárlati Próbaállomása lehetővé teszi az Dr. Vincze Gyuláné: Négyszögmezős szinkronmotoros ilyen berendezések teljes körű típusvizsgálatának - villamos szervohajtás kommutációs folyamata szilárdsági, melegedési, zárlatbiztossági, íves zárlati próbák Paál Ernő, Szilágyi Pál: Biztosító nélkül felépített nagyelvégzését. teljesítményű terheléskommutációjú inverter, közvetlen fénygyújtású tirisztorokkal, erömüvi alkalmazásra 4. Összefoglalás L. Szentirmai, T. Szarka: Industrial Electrical Drives A kisfeszültségű kapcsolóberendezések belső rekeszeltsége és Viewed from Reliability and Cost az ívállóság nem teljesen elválasztható fogalmak, de önállóan Majzik István, Péceli Gábor: Idővezérelt és eseményvezérelt kell kezelni a két kérdést. A belső rekeszeltség még nem jelent kommunikáció beágyazott számítógépes rendszerekben ívállóságot, és az íválló berendezést nem lehet feltétlenül a Ottucsák György: A másnapi piac modellezése a magyar rekeszeltségre vonatkozó kategóriák szerint megítélni. energiapiacon Az íves zárlatokról a www.logstrup.com [7] web-lap Bíró Tamás: Sodronyvezeték mechanikai vizsgálata TECHNICAL INFORMATION fejezetében, a vizsgálatok gyakorlati kérdéseiről a Villamosság 1990. évi 10. számában Példányok rendelhetők Szilágyi Zsuzsa szerkesztőségi titkárnál: olvashatók további érdekes részletek [8]. Telefon: 353-1108, faxon: 353-4069

Irodalom 111 MSZ EN 60439-1:2000 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések [2] IEC 60439-1:1999 Low-voltage switchgear and controlgear assemblies [3] BS EN 60439-1:1999 Low-voltage switchgear and controlgear assemblies [41 MSZ EN 60298:1996/All:2000 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 52 kV névleges feszültségű, váltakozó áramú fémtokozott kapcsolóberendezések [5] A.M Zalesszkij: A villamos ív. Műszaki Könyvkiadó, 1968

Levélben: MEE Elektrotechnika Szerkesztőség 1372 Budapest, Pf: 451. E-mailben: [email protected] Az egyes számok ára 400 Ft + 100 Ft postaköltség, amelyet majd a mellékelt csekken kell befizetni.

Dr. Kádár Péter főszerkesztő

2004.

97. évfolyam 5. szám

VILLAMOS FOGYASZTOBERENDEZESEK

154

Biztonsági szempontok a közvilágítási hálózatokon Dr.-lng. BERNHARD PFEIFFER közvilágítási részlegvezető, Tyco Electronics Energy Division

A közvilágítás a lakóközösségek életében az egyik legkritikusabb terület. Egyik oldalról a polgárok biztonságos megvilágítású járdákat, utakat szeretnének, amit különböző törvények alapján szabályoznak, másik oldalról viszont gyakori kritika, hogy a közvilágításnak túl magasak a költségei. A villamos energia költsége jól számítható, a közvilágítást üzemeltetők a fenntartási és az anyag költségeken kívánnak takarékoskodni, nem számolva azzal, hogy ez az évek során - vandálok rongálása esetén vagy esetlegesen oszlopajtók eltulajdonítása után - veszélyeztetheti a környezetet. A közvilágítási hálózat elemei szélsőséges körülmények közepette üzemelnek. Nagy a hőmérséklet napi ingadozása, változik a terhelés, páralecsapódás, szel, a forgalom keltette rezgések mind-mind igénybe veszik az oszlopokat, fényforrásokat, kábeleket, csatlakozó dobozokat. Egy alkotóelem meghibásodásából adódó következmény sokféle lehet, de a hiba kihatását mindenképp minimalizálni kell. Az olcsó elemek használata nem jelent szükségszerűen költséghatékony megoldást. Ezért a hálózat elemeinek bizonyos szabványkövctelmcnycknek - nemzetközi, de legalább nemzeti - meg kell felelniük. A megfelelő termékek kiválasztása az első lépés a biztonságos és megbízható hálózat létrehozásához. A világítás oszlopai az EN 40 ff előírásai szerint választhatók. Ez a szabványelőírás különböző anyagok esetén is mértékadó a méret és a mechanikai jellemzők tekintetében. A fényforrásokra vonatkozó szabvány az EN 60598-as. Azon fényforrásokat, amelyek megfelelnek ezen szabvány követelményeinek, ENEC jellel látják el, amelyet egy, a 25 európai független laboratórium által végzett vizsgálat szavatol (további információ a www.enec.com weboldalon). A vizsgálati jegyzőkönyv villamos, termikus és mechanikai jellemzőkre vonatkozóan minősít. Amennyire fontos a fényforrások megbízhatósága a világítás szempontjából, annyira fontos a csatlakozó elemek (kábelek, kötések, csatlakozó dobozok slb.) minősége is. A megfelelő üzem előfeltétele, hogy az alkotóelemek ellenálljanak a környezeti hatásoknak, a fémes részeket korrózió ellen védeni kell, a csatlakozásoknak bírniuk kell a ciklikus ter2004.

97. évfolyam 5. szám

helés okozta termikus igénybevételeket, a szigetelő anyagoknak megfelelő villamos szilárdságú aknák, kúszóáram- és lángállóknak kell lenniük. A biztosítókat és a csatlakozó kapcsokat megfelelő védettségű tokozással kell ellátni - ez legalább IP 43-as osztályt jelent -, hogy a nedvesség és a szennyeződés behatolását megakadályozzuk. Rövidzárlat Rövidzárlat esetén a meghibásodott elemet (lámpa, előtét, kábel) a hibahelyhez a lehető legközelebb célszerű leválasztani. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a meghibásodás vélhető helyéhez közel építünk egy olvadóbiztosítót. Ekkor a biztosító kiolvadása révén a kérdéses oszlop fényforrását választjuk le, de a hálózat többi oszlopa gond nélkül üzemelhet tovább. D01 és Dll biztosítók, adapterrel Ennek eléréséhez a szelektivitás szabályait kell követni, vagyis kétlépcsős védelmet kell kiépíteni. Például: Az elosztószekrényben a kábel 25 A-es biztosítóval védett, de az oszlopon csak 16 A-es biztosító van. Ekkor a 16 A-es biztosító kiolvadása nem okoz zavart a hálózat többi részén. A karbantartási munkák egyszerűsítése miatt szükség van az aljzatokba szerelhető adapterekre. Ezek az adapterek segítenek a biztosítók sokféleségének korlátozásában. Földzárlat Földzárlat léphet fel, ha: • a fényforrás és a berendezés meghibásodik (feszültség alatti részek és oszlop között) • lámpa vezeték meghibásodik (fázis és oszlop között), • nedvesség hatására megnő a szivárgó áram. A földzárlat révén veszélyes feszültség jelenhet meg az oszlopon, ahol járókelők, karbantartó szerelők vagy éppen játszadozó gyermekek sérülhetnek, ha az oszlop földelése nem megfelelő. A legtöbb esetben az a probléma, hogy a kialakuló áram nem elég nagy a biztosító kiolvadásához. Ennek a veszélye minimalizálható, ha kettős szigetelésű berendezéseket használunk. • Kettős szigetelésű fényforrások használata. • A fényforrás bekötése nem pusztán szigetelt vezetékkel, hanem kábellel. • Kettős szigetelésű csatlakozó dobozok. Az oszlop megfelelő földelése vagy közvetlenül saját földelésen keresztül, vagy a hálózati kábel egyik erének segítségével minimalizálja a földzárlati áram hatására az oszlopon létrejövő veszélyes feszültséget.

VILLAMOS FOGYASZTOBERENDEZESEK

elektrotechnika 155

Eltűnt fedlap, vandalizmus Néha megsérülnek, esetleg eltűnnek az oszlopok fedlapjai. Ekkor a zárt villamos tér többé nem az, ami volt. Jogosulatlan és vétlen emberek érhetnek a csatlakozókhoz, biztosítókhoz, ha nincs megfelelő burkolat. Típusvizsgálattal rendelkező termékek használata esetén a hálózat üzemeltetői nem kell, hogy ilyen gondokkal küszködjenek, mert ezeket a termékeket pontosan ilyen felhasználásra fejlesztettek ki. A termékek fő jellemzői: • A ház nagy szilárdságú, lángálló műanyagból készült, legalább IP 43-as védettséggel. • A burkolatot csak megfelelő szerszám segítségével lehet eltávolítani. • Karbantartáskor (biztosítócsere) minden feszültség alatti rész legalább IP 2X védettségű marad. Ezen kiegészítő burkolatot is csak szerszámmal lehet eltávolítani. Ez a fajta védelem a kettős szigetelés (IEC 536). • A szigetelő anyagok kúszóáram-állóak (az IEC 60439-1 írja elő a távolságokat, a rések méreteit, az anyagok minőségét, amely a várható szennyeződés mértékétől függ). • A fémes részek felülete korrózió ellen védett. • Biztosítóaljzatok alkalmazása, amelyekbe adaptert is lehet helyezni (IEC 60269-3). • Csatlakozókapcsok, amelyek a szokásos kábelek bekötéséi lehetővé teszik és ciklikus terhelések során bizonyították tartósságukat.

Budapest nem Prága Prágában csaknem Budapesttel egy időben írtak ki nemzetközi tendert új villamosok beszerzésére. A csehek végül a Siemens és az Inekon ajánlatával szemben saját gyártmányuk mellett döntöttek. Húsz, egyenként háromszáz utast szállító, kényelmes, alacsony padlózatú, vagyis a mozgássérültek fel- és leszállását megkönnyítő villamospárt a jövő évtől állítanak forgalomba, további negyvenet az évtized végéig. Az önkormányzat és az állam hárommilliárd koronát szán a korszerűsítésre. „Európa egyik legkorszerűbb villamosának gyártását kezdjük meg nemsokára. Formatervezésre a Porsche világhírű szakembereit kértük fel. Prága igazán megérdemli, hogy ezek a járművek ne csak kényelmesek és csendesek, hanem látványosak is legyenek" - nyilatkozta Ladislav Tetál, a versenypályázaton győztes cég, a pilzeni Skoda Holding leányvállalatának vezérigazgatója. Forrás: Népszabadság 2004. február 26.

Sz. S. Budapest megértő és türelmes

Újfajta törési hibákat fedeztek fel a Nagykörútra szánt Siemens gyártmányú Combino villamosok alumínium szerkezeten, ezért a német cég felszólította az üzemeltető társaságokat, hogy azonnali hatállyal állítsanak le minden százhúszezer kilométernél többet futott szerelvényt, mert életveszélyessé válhatnak. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKÉ) szerint a BKV-nak ezek után utólag sikertelenné kellene nyilvánítania a pályázatot. A civil szervezet szerint a BKV új esélyt akar adni a Siemensnek, hogy új Combino típussal állhasson elő, mással, mint amellyel nyert a pályázaton. Ha teljesen egyedi típust vásárol a főváros, kiszolgáltatottá válik a szállítónak, mert a garanciaidő lejárta után annyit kér az egyedi alkatrészekért, amennyit csak akar. A Budapestre szállítandó járművek tervezését a szerződés ütemterve szerint 2004. április végéig kellett volna elkészíteni, az első sorozatjármű 2005. április végen jött volna meg. Forrás: Népszabadság, 2004. március 19.

Ahra. A Tyco Electronics Energy Division kábelszerelvényei, szabadvezetéki csatlakozói, túlfeszültség-korlátozói széles tartományban kínálnak megoldást a szabadtéri és közvilágítási szerelésekhez.

Sz. S.

Csehország új atomerőműveket tervez A GURO csatlakozó dobozok (lásd az Ábrát!) a Tyco Elec- Csehországban bemutatták a következő 30 évre szóló energiatronics Energy Division termékei. Több mint 50 éves tapaszta- koncepciót. A hat variáns közül az ún. „zöld variáns" lesz a valat alapján, folyamatosan fejlesztik dobozaikat, hogy biztonsá- lószínű nyertes, amely többek között új atomerőműblokkok gosabb és egyszerűen szerelhető megoldásokat találjanak. A építését is tartalmazza. E szerint a variáns szerint egy ún. áramGURO termékek széles alkalmazási tartománnyal rendelkez- mixet kell kiépíteni.. Ebben megszüntetnék a barnaszén kiternek, legyen szó oszlopon belüli, vagy kültéri használatról, a ká- melésére vonatkozó korlátozásokat, a megújuló energiaforrásobelek keresztmetszete 1,5 és 50 mm2 közötti lehet, alkalmasak kat ösztönzik és két új nagy atomerőmű építését javasolják. A különböző biztosítókhoz és lehetőség van kismegszakítók be- javaslatokat a kormány elé terjesztik, majd egy országos részépítésére is. Még kombinált dobozok is kaphatók, amelyek más letes analízis és vita következik. védőeszközök vagy időzítők beépítését is lehetővé teszik. Eddig világszerte már több mint 5 millió GURO dobozt szereltek BULLETIN 2004/2 fel a biztonságos és megbízható világítás érdekében. Sz.S. 2004. ^' 97. évfolyam 5. szám

156

VILLAMOS GÉPEK

Aktív és passzív mágneses vasúti lebegtetések különleges megoldásai. Lrész ZÁDOR ISTVÁN küzlekedésmérnök-hallgató, OR. FARKAS LÁSZLÓ okl. villamosmérnök

1. Bevezetés A jelenkor felgyorsult tempója megköveteli a személy- és teherforgalom lebonyolítására alkalmas gyors, gazdaságos és környezetbarát szállítási rendszerek kialakítását. Az Európai Unió határozataival ezért is próbálja a pusztán mobilitási előnyei miatt elterjedt közúti forgalomról a terhelést a gazdaságosabb, környezetbarát és főként kihasználatlan vasúti és vízi közlekedésre átirányítani. A vasutak, jelen állás szerint, sebességnöveléssel és könnyebben hozzáférhető, megközelíthető, szervezettebb üzemmel megfelelhetnek az elvárásoknak. Tgen sok fejlesztés és próbálkozás történik szerte a világon, hogy elősegítsék a korszerű vasúti rendszerek megvalósulását. A követelmények kielégítésére leginkább két rendszer látszik alkalmasnak: a már jelentős hálózatot birtokló francia TGV, illetve német ICE (adhéziós elvű vasúti) rendszerek, és a japán MAG-LEV, illetve a német TRANSRAPID (mágneses elvű vasúti) rendszerek. A cikk bemutatja a mágneses vasutak előnyeit és hátrányait, részletezi a mágneses lebegtetési és hajtásrendszereket, és végül bemutat egy merőben új fejlesztést, amelynek szintén létjogosultsága lehet a nagy volumenű személy- és teherszállításban.

Nagy hátránya a mágnesvasutaknak, hogy egy teljesen új rendszer kiépítését teszik szükségessé, amit az eddig alkalmazott járművek nem tudnak igénybe venni, míg a TGV, TCE vonalakra más vasutak is bejárhatnak. A zajszennyezés! értékek az 1. ábrán a sebesség függvényében vannak ábrázolva. Látható, hogy a 80-nal közlekedő villamos, a 180-nal közlekedő TGV, és a 300-zal közlekedő TRANSRAPID ad azonos terhelési viszonyokat [4,5], dB

110 ttre

TGV,

TflflNSRHPIO

300

100 km/h

90

so

S-Bihn

70 1 "BIT íUÜ

200

1. ábra. Zajszennyezés (dB) 25 m távolságban a sebesség függvényében (villamos, TGV, ICE, TRANSRAPID)

2. Az adhéziós és a mágneses vasutak összehasonlítása 2.1. A rendszerek összehasonlítása

2.2. Pályakialakítási szempontok

Nézzük meg elsőként, mely rendszerelemek a kritikusak a különböző vasutak üzeménél, illetve mely részegységek szabnak gátat az elterjedésnek, fejlődésnek. • Japánban végeztek kísérleteket, amelyek azt mutatták, hogy a sín-kerék közötti lapadás a jármű sebességének növekedésével csökken, tehát az adhéziós vasutak további sebességnövelése kérdéses. Ezzel szemben a mágnesvasutaknál nem beszélhetünk érintkező felületekről, tapadásról, így a sebességnövelésnek elvi akadálya nincs. • A fordulatszám-növelés a csapágykikepzés kérdését is felveti, hiszen a terhelési viszonyok nagyban függnek a sebességtől. Természetesen a mágnesvasutaknál ezt a szempontot is elhanyagolhatjuk [1]. • Az áramszedés műszaki problémája is kérdés, hiszen a csúszóérintkezős megoldás felső sebességhatára 300 km/h, míg a harmadik sín használata esetén 500 km/h. Mágnesvasutaknál ezt érintkezésmentesen, lineáris motorral valósítják meg [21. • A mágnesvasutak 0—400 km/h-ra 165 másodperc alatt gyorsulnak, 200 tonnás teljes tömeggel. A 300 km/h-s sebesség eléréséhez 5 km-es pályára és kevesebb, mint 2 percre van szükség (adhéziós: 35 km). Gyorsíróképessége még nagy sebességnél is kielégítő [3, 4]. • A haladó mágneses tér csak egy irányú mozgási tesz lehetővé, tehát azonos pályán az összeütközés teljesen kizárt [4]. • A TRANSRAPID járműszekrénye körülöleli a pályát, tehát a kisiklás lehetetlen [4].

Vizsgáljuk meg, milyen pályakialakítást, vonalvezetést igényelnek az adott rendszerek. • Adhéziós hajtással a szerelvény maximum 4%-os lejtőn képes felmenni (a motorvonatok esetében ez kicsivel nagyobb érték is lehet), míg a mágnesvasutak a 10%-os emelkedőt is leküzdik. Ez a tény jelentős költségcsökkentő tényező új nyomvonalak építésénél. (A Berlin-Budapesl 950 km-es szakaszon adhéziós vasútnál 50, míg mágnesvasútnál csupán 3 km alagútra lenne szükség.) • A hagyományos adhéziós vasúttal szemben a mágnesvasutak egyik problémája a váltók kérdése. A mai TRANSRAPTD rendszereknél a 2. ábra szerinti megoldást alkalmazzák, amelynél az egész 78/150 m hosszú acél sínszakaszt 8 villanymotor hajlítja meg szegmensenként. A váltókon egyenes irányban sebességcsökkentés nélkül, míg kitérő irányban 100200 km/h-val közlekedhet a jármű. A japánok egyenes legújabb fejlesztésű járműveiknél megoldható, hogy pusztán az oldalfalakat kell hajlítani, hiszen az azokon elhelyezett tekercsek végzik a lebegtetést és a hajtást is. 2. ábra. A váltók ilyen bonyolult Mágnesvasút váltója kialakítása mindaddig

2004. * 97. évfolyam 5. szám

LLL I I 1 l l

c

VILLAMOS GÉPEK

157

szükséges lesz, míg a lebegtetéshez oldalirányú megtámasztás szükséges [4]. • A kanyarodás ívsugara 300 km/h-nál -3000 m a hagyományos vasút ~4500 m-ével szemben [4]. • A mágnes vasutaknál a kanyarban haladás sebességcsökkentő hatásának minimalizálása miatt a túlemelés mértéke (azaz a pálya döntése) akár ötszöröse is lehet az adhéziós vasúténak [51. • A területszükséglet a TRANSRAPID-nál 1 m pálya építésé2 2 hez 12 m , pillérekre helyezett pályán csupán 2 m , míg ad2 héziós társainál ez az érték 14 m .

rehozó hatás ellen fog hatni. Ez a taszító erő eredményezi a lebegtetést. A fellépő erő a sebesség és a fedélzeti mágneses tér függvénye. A jármű tehát kezdetben kerekeken gördül a megfelelő sebesség eléréséig, amely után a pályán elhelyezett rövidrezárt tekercsekben a vonaton elhelyezett mágneses tér hatására az indukált feszültség olyan nagy mértékű lesz, hogy a szerelvényt lebegtetni fogja. A lebegtetés hatásfokát növeli a fedélzeti kishőmérsékletű szupravezető huzalból készült elektromágnesek alkalmazása. Az elektromágnes anyaga 4 K körüli hőmérsékleten elveszíti villamos ellenállását. Ez azt jelenti, hogy kezdeti táplálás után a tekercseket rövidre zárva azokban 2.3. Költségtényezők gyengítetlenül folyik tovább az áram (50-70 ezer A), ami akár 6 Végül vizsgáljuk meg, milyen költségvonzata van a vasúti tesla nagyságú indukció létrehozására is alkalmas, és a kezdeti rendszerek üzemének, kiépítésének, ide sorolva az energiafel- tápláláson kívül nem igényel energiát. A szakértők azt mondják, hogy mivel egyenáramú tekercsről van szó, az állandó használás fontos kérdését is. • Nagy hátránya a mágnesvasutaknak, hogy nagyon drága be- mágneses tér nem káros a személy- és a teherfuvarozás szemruházást igényel a pálya egészét érintő mágnesek, illetve in- pontjából sem [6], duktivitások elhelyezése. (A Berlin-Budapest mágnesvasúti A japán MAG-LEV terv fajlagos költsége 13 millió euró/km.) Az alépítményea lebegtetést az oldalsó ket általában betonpillérekre helyezik, ami szintén nem túl falon elhelyezett olcsó, de a szabad területek korlátozottsága miatt ez elkerül„8"-as alakot formázó hetetlen. Az adhéziós vasút is igen költséges, hiszen a legtekercsek (4. ábra) seutóbb átadott Mediterrán vonal (TGV) fajlagos költsége gítségével valósítja 12,5 millió euró/km volt. meg. A járművön (5. 4. ábra. ábra) elhelyezett szup• A mágneses lebegtetésű vasút nagy előnye a takarékos enerTekercselrenclezések ratekercs a haladásakor giafelhasználás. A TRANSRAPID-nak azonos sebességhez ezekben a tekercsek30%-kal kevesebb energiára van szüksége, mint az adhéziós ben feszültséget induvasutaknak (3. ábra). kál. A „8"-as formának köszönhetően az áram a két hurokban két ellentétes teret fog gerjeszteni. Az alsó pólus 29 taszítani, míg a felső 5. ábra. Lebegtetési erők vonzani fogja a vonaton lévő mágnespólust. A rendszer hajtását a „8"-as tekercsek mögé helyezett lineáris motor tekercselésével oldják meg. Ez a tekercssor egy felvágott szinkrongép állórészének felel meg, míg a forgórész ál200 km/h 400 km/h 300 km/h landó pólusai a fedélzeti szupravezetős elektromágnesek. Ennek megfelelően az oldalsó tekercsekben a frekvencia változta3. ábra. Wh/utaskilométer (400 km/h menetrendszerű sebességre tásával tudjuk a haladó tér, evvel együtt a jármű sebességét válaz iCE nem képes) toztatni (6. ábra). • A TRANSRAPID szegmensenként 17,5 t terhet tud emelni (hagyományos kis sebességű vasút: 30-35 t), míg nagy sebességű, adhéziós hajtású (TGV) társánál ez nem célszerű, hiszen a költségesen kiépített nagypontosságú pályát ez jelentősen igénybe venné [3J. • A TRANSRAPID egy utasra vonatkoztatott holttömeg 0,56 tonna, míg ez a TGV és ICE szerelvényeknél 1,5-1,7 tonnára adódik. Persze itt se felejtsük el a menetrendszerű sebességkülönbségeket (ICE, TGV 300; TRANSRAPID 450 km/h) [5]. • A 200 m hosszú TRANSRAPID szerelvény (2 vezető és 6 középső egység) 388 t tömegű, és 700 embert képes szállítani. A TGV 200 m-es szerelvénye 385 t, és csupán 350 embert tud szállítani. A japán mágnesvasúti 200 m hosszú szerelvény (2 vezető és 6 középső egység) 2001, és 376 embert képes szállítani. 3. A világon működő mágnesvasúti rendszerek 3.1 A MAG-LEV (elektrodinamikus lebegtetés) A lebegtetés elve az, hogy a szerelvényen elhelyezett mágneses terek a jármű elhaladásakor a pályán lévő (álló) tekercsekben feszültséget indukálnak, amely Lenz törvénye alapján az őt lét-

N

N

6. ábra. A hajtásrendszer (erőhatások)

A rendszer előnye, hogy a váltóknál kizárólag az oldalsó falakat kell mozgatni, hiszen ennél a megoldásnál nincsenek „alsó" támasztó tekercsek. 3.2. A TRANSRAPID (vonzáselvű lebegtetés) A német TRANSRAPID rendszer az ellentétes pólusok vonzása elvén működik. A 7. ábrán látható módon az egyik pólus a 2004. T 97. évfolyam 5. szám

158

VILLAMOS GÉPEK

pályán elhelyezett lineáris motor 3 fázisú tekercseléséből adódik, míg a másik a fedélzeti elektromágnesek sora. A jár7. ábra. művön elhelyeTransrapid hordműve és a pálya tekercselése zett tekercsek gerjesztését egy résfigyelő automatika (100000 mérés/s) vezérli, ami 10 mm-es légrést tart fenn. Az oldalirányú megtámasz8. ábra. A Transrapid pályája tást, hasonló elven, tekercsek és ferromágneses anyagok vonzásával valósítják meg. A ve?e!ó fedélzeti mágnes vonzás igen erős, hiszen a vas telítődéséig 9. ábra. az indukcióvoElektromágneses, vonzáselvű lebegtetés nalak a vasban és oldalirányú megtámasztás záródnak. Ennél a mágnesrendszernél is elkerülhetetlen a figyelő automatika, ami 15-20 mm-es légrést tart fenn, szintén az elektromágnesek áramát szabályozva [71. a 3 pólus

pólus 6

Hátránya a rendszernek, hogy az örvényáramú veszteség igen jelentős, de csupán a mágnesrendszer egyik pólusa igényel energiát [1]. A jármű hajtását ennél a rendszernél a lebegtetésben szerepet kapott 3 fázisú tekercselés végzi (8. ábra), amelyben a frekvencia szabályozásával a haladó mágneses tér sebességét tudjuk változtatni. Mivel a lebegtetés vonzás elvű, ezért a haladó tér „vonszolni" fogja a járművet (9. ábra).

12. ábra. A japánok mágneses „villamosa"

nem mágnesezhető (alumínium) pályában örvényáramú feszültséget indukál, amely áram által gerjesztett mező az őt létrehozó hatás ellen fog hatni, tehát lebegtetni fogja

a vonatot [8]. A High-Speed Surface Transportation Development szintén a gazdaságosságra törekedett. A japán vállalat a járművét (12. ábra) csupán 130 km/h maximális sebességre készítette. A városi közlekedésre alkalmas szerelvény minimális ívsugara 50 m, és a leküzdhető emelkedő 7%. A rendszert a Varlant A imator M (he tunml) VarUnl B (moloron-troard) 2005-ös na13. ábra. goyai expón, A Swissmetro 9,2 km-es páA1, B1: Energiaellátás lyán kívánják A2, B2: LIM a csőpályán A3, B3: Menetstabilizáló tekercsek üzemeltetni. A4, B4: Lebegtető tekercsek A svájciak is fontosnak ítélték a mágnesvasutak térhódítását. Ok rögtön olyan rendszer tervén dolgoznak, amelynek a puszta gondolatától is elzárkóztak a többi államokban. Az országot Genftől St. Gallenig alagúttal szeretnék átszelni. Az alagútban relatív vákuum lenne, és benne 500 km/h-s sebesség elérésére lenne lehetőség a mágnesvasúton (13. ábra). A rendszer legnagyobb előnye a minimális energiafelhasználás és az alagútnak köszönhetően a városközpontok érintése [9].

3.3. Egyéb fejlesztések A General Atomic cég célul tűzte ki magának egy olyan városi, kis sebességű (max. 160 km/h) mágnesvasút tervét, amelynek előnye olcsóságában és egyszerűségében rejlik. A rendszer szintén képes a 10%-os emelkedő leküzdésére, és fordulási ívsugara csupán 18 m. A jármű (10. ábra) moduláris egységekből állna.

10. ábra. A General Atomic cég „villamosa"

11. ábra. A Magplane járműve

A Magplane Technology létrehozott egy olyan mágnesvasutat, amely egy alumínium félcsőben halad (11. ábra). Ajárművön elhelyezett szupravezető elektromágnesek, ill. permanens mágnesek által keltett mágneses tér a szerelvény haladásakor a 2004. W 97. évfolyam 5. szám

14. ábra. A kínai szupravezetés mágnesvasút

Magas hőmérsékletű szupravezető mágnessel a kínaiak készítettek először személyszállító járművet (Southwest Jiaotong University). A jármű (14. ábra) 5 személlyel 530 kg tömegű, ekkor a légrés még mindig 20 mm. A szerelvény a maximális 800, illetve 1050 kg terhelésnél is 15, illetve 8 mm-en lebeg. A

VILLAMOS GÉPEK két sínszál permanens mágnesekből készült, amelynek indukciója 20 mm-en körülbelül 0,5 tesla.

elektrotechnika 159

Folytatjuk

TDK-n különdíjat ért el. 2003 novemberétől Erlangenben a Siemens Közlekedéstechnikai csoportjánál gyakornokként tevékenykedik. Elérhetősége: [email protected]

Zádor István 1979-ben született Budapesten. 1998 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karának hallgatója, 2004 júniusában fogja megszerezni a diplomáját. 2002 januárjától a BME Villamosmérnöki Karán, a Villamos Energetika Tanszéken kutatásokat végez a szupravezetők és az állandó mágnesek lebegtetési alkalmazásainak témakörében. Eredményeivel a Kari Tudományos Diákköri Konferencián harmadik, míg az Országos

Dr. Farkas László 1974-ben született Miskolcon. Villamosmérnöki oklevelét a BME-n szerezte, 2000-től egyetemi tanársegéd a Villamos Energetika Tanszéken. PhD értekezését 2002 decemberében védte meg. Kutatási területei a szupravezetők erősáramú alkalmazásai, különös tekintettel a szupravezetős lebegtetésen alapuló eszközökre, valamint az inventív mérnöki problémamegoldás elméleti és gyakorlati módszerei. Elérhetősége: [email protected] Szakmai lektor: Semperger Sándor tanársegéd, Budapesti Műszaki Főiskola

SZERZŐK

resületi élet

Benkó Imre Emlékülés

MAVIR

2004. április 14-én, a MEE Automatizálási és Informatikai Szakosztálya és a MAVIR közös rendezésében, a MAVIR Rt. Székháza Csiki Jenő termében, ünnepélyes külsőségek között tartották meg az emlékülést, Szilágyi András elnökségi tagunk szervezésében. Prof. Dr. Berta István, Egyesületünk elnöke megnyitó beszédében - méltatván Dr. Benkó Imre munkásságát - többek között hangsúlyozta, hogy ez az ülés „Nagyjaink arcképcsarnoka" hagyományteremtő kezdeményezés első lépése. A későbbi tervek között szerepel többek között Dr. Csikós Béláról és prof.

Dr. Csernátony-Hoffer András elhunyt kollégáinkról szóló megemlékezés. A megnyitó előadást Balázs Péter „Életpálya tükör" című előadása követte, majd Varjú professzor felolvasta Csida Sándor, jelenleg Kanadában élő kollégánk, Benkó Imre volt közvetlen munkatársának ez alkalomra írt kedves, személyes hangú levelét. Ezt követően szakmánk elméleti és gyakorlati kiválóságai, Dr. Bán Gábor professzor, Dr. Tombor Antal, a MAVIR elnökvezérigazgatója, Gönczi Péter, Váncza József és Kovács György volt munkatársak emlékeztek meg Benkó Imréről. Az elhangzott előadások legalább annyira személyes hangúak voltak, mint amennyire szakmaiak. Az Emlékülés kidomborította Benkó Imre kiváló emberi kvalitásait, szakmai zsenialitását, korszakot teremtő életművét. Benkó Imre mindezek mellett Egyesületünk elkötelezett híve volt. Az Emlékülésről később külön kiadvány jelenik meg.

Dr. Bencze János [email protected]

Nekrológ

Schronk János (1924-2003) A Ganz Villamossági Gyárban, a BME Villamosmérnöki Karának Géptan Tanszékén, a VERTESZ-nél, az OVIT-nál, a Magyar Villamos Műveknél dolgozott. Az üzemzavarok kiértéke-

Villamosforgógép és Transzformátorok Szakosztályának munkájában. 1985-ben vonult nyugállományba. Munkássága elismeréseként háromszor részesült kitüntetésben, megkapta a Ki-

lésének eredményeit a gyártmányok minőségének javítása céljából összegyűjtötte, és a gyártóművekhez eljuttatta.

váló Újító Kitüntetés bronz, ezüst és arany fokozatát. A BME Egyetemi Tanácsa aranydiploma adományozásával ismerte el

Több éven át részt vett a Magyar Elektrotechnikai Egyesület

értékes mérnöki tevékenységét. 2004. T 97. évfolyam 5. szám

160

Kompakt és karbantartásmentes Új kivitelű középfeszültségű megszakítók

A vákuummegszakítók meghatározó szerepet töltenek be a középfeszültségű hálózatok (3-36kV) kapcsolóberendezéseiben. A következő néhány sorban a VÁV UNION Kft a Tavrida Electric gyártmányú a középfeszültségű vákuummegszakítók új generációját kívánja bemutatni. A legfőbb előnyök (összehasonlítva az olaj- és gázszigetelésű megszakítókkal), melyeket a vákuum kapcsolástechnika gyors fejlődésének köszönhetünk, a következők: • Nagy megbízhatóság • Alacsony üzemeltetési költségek • Robbanás- és gyulladásmentes kivitel • Környezetkímélő anyagok felhasználása Mára a vákuum kapcsolástechnika műszaki színvonala olyan magas, hogy 1 OOkA zárlati áram megszakítására képes készülékek is kaphatók kereskedelmi forgalomban. így a cél nem a kapcsolási képesség növelése, hanem az alacsonyabb ár, nagyobb megbízhatóság, karbantartásmentes kivitel megvalósítása. A vákuummegszakítók előállítási költségeinek csökkenése nagyobb mértékben a vákuumcsövek kivitelén és gyártási technológiáján (teljes költség 30-40%-a), kisebb mértékben a hajtások egyszerűsítésén múlik, amely azonban nem kifizetődő, mert azzal együtt csökken a mechanikus élettartam. A vákuummegszakítók használatával kapcsolatos tapasz1. ábra: Hagyományos felépítésű vákuum megszakító talatok elemzése azt mutatja, hogy nevesebb gyártók által előállított vákuumcsövek meghibásodási gyakorisága elhanyagolható. így a megszakítók megbízhatóságának növelésére egyetlen mód kínálkozik: hajtásmechanika fejlesztése. A kilencvenes évek közepén több gyártó is ajánlott karbantartásmentes megszakítókat, de az mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a hagyományos hajtású megszakítók gyártási költsége csak a megbízhatóság rovására csökkenthető. Fentiek alapján nem kétséges, hogy előrelépés a megszakítók szerkezetének fejlesztése területén csak új technológiai és műszaki megoldások útján lehetséges. Egy ilyen megoldás az 1994-ben, a Tavrida Electric által kifejlesztett és szabadalmaztatott mágneshajtású, mágneses reteszelésű („magnetic latch") vákuummegszakító. A leegyszerűsített hajtás A Tavrida Electric által kifejlesztett és gyártott vákuummegszakító alapvetően különbözik a többi, piacon kapható típustól. A fő különbség a mágneses mozgórész és a vákuumcső egymáson történő elrendezése. Ez a kialakítás lehetővé tette a konstruktőrök számára a megszakító mechanikai felépítésének egyszerűsítését különböző összekötő elemek és tengelyek használata nélkül. Az egyszerűsített felépítés eredménye 2004. • 97. évfolyam 5. szám

egy 25 évig karbantartásmentes, mechanikai élettartam tekintetében legalább 50 000 kapcsolásra alkalmas megszakító lett. A kapcsolót a 2. számú, míg a szerkezeti felépítést és a működési elvet a 3. számú ábra mutatja. Az egyes pólusok az alábbi elemekből állnak: • Polikarbonát támszigetelő • Főáramkör elemei (vákuumcső és a vákuummegszakító kapcsai) beépítve a 2. ábra: TEL típusú vákuum megszakító támszigetelőbe • Mágneshajtás mágneses reteszeléssel, mely a kapcsoló tartószerkezetébe kerül beépítésre, és egy szigetelőrúdon keresztül össze van kötve a vákuumcső mozgóérintkezőjével. A 3. számú ábra természetesen csak egy pólust mutat a háromból. A három pólus egy szinkronizáló tengelyen keresztül kapcsolódik egymáshoz, mely megakadályozza a készülék aszinkron működését. A tengely egyrészt működteti a beépített mikrokapcsol ókat, ezek a megszakító állásjelző segédérintkezői, másrészt az oldalsó kivezetésén keresztül lehetőséget ad a kapcsolóberendezés és a készülék közötti mechanikai reteszelések kialakítására. A 4. száTEL típusú megszakítók fe építése Fix érintkező (1) mú ábra mutatja egy ki-be A \ Főáramkör Vákuumcső (2) kapcsolás során a készülék Mozgó érintkező (3) fontosabb paramétereinek %=•' H Rugalmas aramvezető (4) időbeli alakulását. Mozgó szigetelőrúd (5) « JSB.

Működési elv

üt

Bekapcsolási folyamat

Érintkező nyomórugó (6)

sva

Felső járom (7) Éllanctómágnes (8}

ÜUTN

1 h^

Főáramkor

vl

Armatúra (9) Nyitó rugó (10} Mágnestekercs (11)

A bekapcsolási folyamatot Alsó járom (13} Szinkronizáló tengely (13) megelőzően a vákuumcső Csavarok (14} érintkezői (1, 3) a nyitórugó • M>TH- i\rp'" " " El andomagnes a (10) szigetelőrúd (5) által ^k^^T'—" riérintkezők vezérléséhez (15) átvitt erejének köszönhetően Segédérintkezők (16) nyitva vannak. A vákuumcső érintkezőinek zárásához 3. ábra: ISM/TEL típusú megszakítók felépítése feszültséget kell adnunk a mágnestekercs (11) kapcsaira. A solenoid tekercs által létrehozott fluxusnak köszönhetően áram jelenik meg a felső járom (7) és az armatúra (9) között. A tekercs áramának növekedésével együtt természetesen növekszik a fluxus és az az elektromágneses erő is, mely az armatúrát (9) a felső járomhoz (7) húzza. Abban a pillanatban, amikor (4. számú ábra, 1. vonal) az elektromágneses erő meghaladja a nyitórugó (10) ellenerejét, akkor az armatúra (9) elindul magával együtt elmozdítva a szigetelőrúdat (5) és a vákuumcső mozgó érintkezőjét (3). >

^

i

|i

Az armatúra (9) a mozgásával összenyomja a nyitórugót (10) megnövelve ez által a benne tárolt mechanikai energiát. A mágneshajtás légrésének csökkenésével rohamosan növekszik a mágneses fluxus, mely a húzóerő hasonlóan gyors növekedését eredményezi. A növekvő

elektrotechnika 161

Megszakító főérintkezők állapota

Szolenoid tekercs árama

Armatúra mozgása

Armatúra sebessége 1 0 0 ( 2 1 ) 4. ábra: Ki- és bekapcsolási folyamat

különbség a húzóerő és rugó ellenállása között intenzív gyorsulásra kényszeríti az armatúrát (9). A mágneses fluxus ilyen gyors változása egy öngerjesztő elektromos erőt hoz létre, mely megakadályozza, hogy a mágnestekercs árama tovább nőhessen, sőt annak csökkenését okozza. A mozgási folyamat során (1. és 2. vonal között) az armatúra megközelítőleg lm/s-os sebességet ér el, mely megakadályozza az érintkezők prellezését és a vákuumrés átütését az érintkezők zárása előtt. Az érintkezők zárásának pillanatában (2. vonal) a mozgó érintkező (3) azonnal megáll, de az armatúra (9) még 2mm-t tovább mozog. Az armatúra sebessége az érintkező nyomórugó (6) ellenállásának köszönhetően gyorsan lecsökken. A mágneses reteszelés létrejöttének pillanatában (2a. vonal) az armatúra eléri a mágneshajtás felső járom részét (7) és megáll. Az ellen elektromos erő eltűnik és a mágnestekercs (11) árama ismét növekedni kezd. Igaz, hogy a 2a és 3 számú vonal közötti időtartam alatt különböző mechanikai tranziens folyamatok is lezajlanak, de ennek a fázisnak a fo feladata az állandó mágnes (8) megfelelő mértékű felmágnesezése a mágnestekercsben (11) folyó árammal. A bekapcsolási folyamat a bekapcsolási áram megszakításával (3. vonal) fejeződik be, mely parancsot a speciális, megszakító vezérlőegység (CM-modul) bocsát ki. A mágneshajtás csúcs áramfogyasztása nem haladja meg a lOA-t. A megszakító - az állandómágnes (8) tartóerejének köszönhetően, mely az armatúrát (9) a felső járomhoz (7) rögzíti - bekapcsolt állapotban marad anélkül, hogy a tekercsbe további mágnesezési áramot kellene adnunk. A megszakító mindaddig képes ebben az állapotban maradni, ameddig a tekercsbe ellenkező irányú áramot nem indítunk, mely lemágnesezi az állandómágnest, vagy nem történik mechanikus kioldás. Ezt a megoldást széleskörben alkalmazzák kisfeszültségű tapadó vezéríőrelék működtetéséhez. A mágneses ötvözetek területén bekövetkezett technológia fejlődés lehetővé tette egy a fentiekben ismertetett elven működő mágneshajtás megalkotását, középfeszültségű megszakítók részére. Az állandómágnes elégséges mágneses teret tud létrehozni ahhoz, hogy a megszakítót, akár extrém körülmények (rázkódás) között is, bekapcsolt állapotban tartsa. Kikapcsolási folyamat A megszakító kikapcsolásához a mágnestekercs kapcsaira 15-20mson keresztül ellenkező polaritású feszültséget kell kapcsolnunk (4. számú ábra, 4. vonal). Ekkor a solenoid tekercsen átfolyó áram lemágnesezi az állandómágnest (8). A nyitórugóban (10) és az érintkező nyomórugóban tárolt mechanikai energia nagy gyorsulásra készteti az armatúrát (9), mely 2mm mozgás után eléri a szigetelőrúdat (5) és a mozgó érintkezőt (3). Az ebben a pillanatban az armatúra által közvetített minimálisan 1000N húzóerő az esetleges rövidzárlatok során bekövetkező érintkező összeégéseket segíti megszüntetni. A mozgó érintkező (3) nagyon gyorsan kezd mozogni, mely megnöveli a készülék megszakítási képességét. Az érintkezők szétválása után az armatúra (9) mozog tovább és a szigetelőrúd (5) közvetítésével magával együtt mozgatja a mozgó érintkezőt (3), amíg el nem érik a 3. számú ábrán látható véghelyzetet

(4. számú ábra, 6. vonal). A 15-20ms-ig fenntartott lemágnesező áram nagysága alig haladja meg a 1,5A-t. Fent leírtakon túlmenően természetesen lehetőség van kézi kioldásra is, olyan esetekben, mint pl. vészhelyzet, vagy elmegy a vezérlőfeszültség. Ehhez az armatúrát akkora erővel kell megmozdítani, mely meghaladja az állandó mágnes erejét. Elmozdításkor megjelenő légrés elegendő mértékben csökkenti a mágneses fluxust és a rugók (6,10) arra kényszerítik az armatúrát (9), hogy elmozduljon a feíső járomtól (7). A három pólus armatúrája egy közös tengellyel van összekötve. Az armatúra a mozgásával elfordítja a tengelyt és az azon lévő csavarokat, melyek a megszakító segédérintkezőit a működtetik a tengelyre épített állandó mágneseken keresztül. A villamos működtetéshez a kondenzátoroknak feltöltött állapotban kell lenniük. A bennük tárolt energia a kapcsolási folyamat során a mágnestekercseken keresztül vezetődik le. A kondenzátorok kapacitása és a töltőfeszültsége optimálisan lett megválasztva, figyelembe véve a megszakító ki- és bekapcsolási megszakítóképességét, valamint a mechanikai élettartamát. A kondenzátorok használata által csökken az áram nagysága, melyet vezérlőkörnek kell biztosítania, valamint a ki- és bekapcsolási idők függetlenné válnak a rendelkezésre álló vezérlőfeszültségtől. A fenti funkciókat a gyártó által biztosított és a megszakítóval együtt szállított vezérlőegység (CM) látja el. A megszakító a vezérlőegységen keresztül az alábbi módokon látható el működtető feszültséggel: • Normál működtető feszültség (24-230V AC/DC) • Áramváltó szekunder körén keresztül (nincs szükség külső energiára!) • Vészenergia ellátási bemeneten keresztül egy kereskedelmi forgalomban is kapható akkumulátorról (12-24V) Az áramváltón keresztül történő kioldás megvalósítása esetén, az állomáson nincs szükség más vezérlőfeszültségre. A megszakító, a vezérlőegység egy külön erre a célra szolgáló, potenciál független kapcsán keresztül, vezérlő feszültség nélkül kioldható. Az összes hagyományos megszakítónál - megszokott jelzés, rendelkezésre áll további feldolgozás céljára.

kV Névleges üzemi feszültség 12,24 Névleges áramerősség A 630,800,1000,1250,1600 Névleges rövidzárlat! megszakítást áram kA 16,20,25,31.5 ms Bekapcsolási idő 60 ms Kikapcsolási idő 40 Szabványos működési ciklus O-0.3s-CO-15s-CO Villamos élettartam: Névleges áram kapcsolása esetén* 30 000,50 000,(150 000) Névleges megszakítási áram kapcsolása esetén 100 Vezérlő feszültség (AC és DC) V 24-230 Környezeti hőmérséklet *C -40 - +55 Méretek* mm (440...6401*474*265 (440...690)*(608..703)*270 Súly 32-70 kfl *típustól függően 1. táblázat: Megszakítók műszaki adatai

A Tavrida Electric által gyártott megszakítók bevizsgálását független laboratóriumok (pl. KEMA) végezték, IEC és Gost szabványok szerint. A különösen kis mérete és súlya, nagy megbízhatósága és tetszőleges beépíthetősége révén széleskörben alkalmazható. Losonci Zoltán Üzletfejlesztési igazgató, VÁV UNION Kft. Tel: 310-5150/127, Fax: 310-5163 2004. V 97. évfolyam 5. szám

162 elektrotechnika

OKTATÁS

Az Elektrotechnika és Elektronika Napja a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Karon 2004. január 21-én a vendégeket Dr. Zsigmond Gyula főiskolai tanár, az Elektronika Tanszék vezetője üdvözölte, majd felkérte Dr. Berek Lajos főiskolai tanárt, kari főigazgatót a rendezvény megnyitására. Ezután a következő előadások hangzottak el: 1. Dr. Szabó Miklós akadémikus, a ZMNE rektora: Nézetek a 30-as évek légierejével kapcsolatos katonai szakirodalomról A rendezvényen hagyomány, hogy egy előadás a katonai felsőoktatással, vagy valamilyen katonai-szakmai kérdéssel foglalkozik. Ezúttal a hadtörténelem egy fontos szeletének bemutatására került sor, elhelyezve azt a kor katonai rendszerében. Az előadó nem szakemberek számára is érthető, élvezetes előadásban néhány, a témához csak közvetve kapcsolódó összeA Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Karon - az Elektrofüggésre is rámutatott. nika Tanszék szervezésében - több éve, immár hagyományosan 2. Dr. Tóth Tibor tanszékvezető egyetemi tanár: Az informegtartásra került az „Elektrotechnika és Elektronika Napja". matika mint az ezredforduló integráló tudománya A rendezvény Jedlik Ányos születésnapjához kötődik. Az eddig Az előadás kezdetén bemutatásra kerültek a műszaki, katomegtartott rendezvények mindig jól sikerültek. Ez köszönhető nai és egyéb tudományok közös vonásai. Az előadó ebben a a színvonalas előadásoknak, a tekintélyes, hozzáértő hallgatórendszerben elhelyezte az informatikát mint integráló tudoságnak. Valamennyi előadáson számos akadémikus, egyetemi mányt, ezután részletesen foglalkozott az informatikához szotanár, főiskolai tanár, nagy tudású egyetemi és főiskolai oktató, rosan kötődő információ fogalmával és annak fejlődésével. érdeklődő hallgató vett részt. A rendezvényt — erre büszkék leElemzésre került az információ öt hierarchiaszintje. Az előadó hetünk - a villamos szakterületekkel foglalkozó felsőoktatásaz informatika néhány alkalmazási lehetőségeinek bemutatásában elismerik és számon tartják. Az „Elektrotechnika és Elektval zárta az előadást. ronika Napja" alkalmából a következők tartottak előadásokat: 3. Dr. Gyulai József akadémikus, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója: Utak a Dr. Arató Péter akadémikus (BME) nanovilágban Dr. Berta István egyetemi tanár (BME) Bevezetőjében az előadó az energiafelhasználás és a túlnépeDr. Bíró Gábor főiskolai tanár (GDF) sedés problémáiról beszélt. Mint mondotta, egyértelműen beDr. Domonkos Sándor főiskolai tanár (GDF) látható, hogy újra kell vizsgálni a termelési és fogyasztási foDr. Fock Károly egyetemi docens (BME) lyamatok energiafelhasználását. Ezért van óriási jelentősége a Dr. Gyulai József akadémikus (BME) nanotechnológiának. A bevezető gondolatok után az előadó ráDr. Harai Dénes egyetemi tanár (ZMNE) mutatott az anyagtudomány és a számítástechnika kapcsolatáDr. Horváth Tibor egyetemi tanár (BME) ra, majd bemutatott néhány olyan eredményt, amelyet már alDr. Haig Zsolt egyetemi docens (ZMNE) kalmaznak a haditechnikában, távközlésben (komplex funkcioDr. Keviczky László akadémikus (BME) nális anyagok, nanocsövek, fotonikus szűrőkristályok, élő szerDr. Kovács Magda főiskolai tanár (GDF) vezetek leképezése forgó mozgásra). Dr. Makkay Imre egyetemi tanár (ZMNE) 4. Dr. Rudas Imre egyetemi tanár, a BMF rektora: MeDr. Nagy István akadémikus {BME) chatronika, a 21. század tudománya Dr. Rudas Imre egyetemi tanár (BMF) Az előadó a mechatronika néhány fontos elemének bemutatása Sebes János irodavezető (RAPAS) után áttért a mechatronika fogalom fejlődésének ismertetésére. Dr. Sipos Jenő főiskolai tanár (ZMNE) Ezután a robottechnika és a mechatronika kapcsolatát elemezte. Dr. Szabó Miklós akadémikus (ZMNE) A szépen illusztrált előadás egyértelműen bizonyította a mecha(ZMNE) Szakács István főiskolai adjunktus tronika integráló jellegét és jövőbeni fontosságát. (GDF) Dr. Szász Gábor főiskolai tanár A nagy sikerű előadások után állófogadásra került sor, ahol Dr. Tóth Tibor egyetemi tanár (ME) a résztvevők kicserélték nézeteiket az elhangzottakról, illetve a Dr. Turmezei Péter főiskolai tanár (BMF) műszaki felsőoktatás időszerű kérdéseiről. Dr. Tuschák Róbert akadémikus (BME) Dr. Zombory László egyetemi tanár (BME) Dr. Zsigmond Gyula Dr. Zsigmond Gyula főiskolai tanár (ZMNE) tanszékvezető főiskolai tanár 2004. "W 97. évfolyam 5. szám

PORTRÉ

elektrotechnika 163

Beszélgetés Dr. Tuschák Róberttel, az MTA r. tagjával Örömmel üdvözlöm Önt és köszönöm, hogy időt szakít erre a kötetlen beszélgetésre. Professzor úrnak számos pozíciója, sok-sok díja jelzi azt, hogy hosszú életpályáján kiemelkedő sikereket ért el. Csak egy néhány a sok közül: Zipernowsky-díj, Akadémiai díj, Csáki-díj, Széchenyi-díj, Szilárd Leó-díj. Kitüntetései, amelyekkel munkáját ismerték el: Munka Érdemrend arany fokozat 1987-ben, Magyar Köztársaság Csillagrendje 1991-ben, Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje 1992-ben. Csupa-csupa ragyogó kitüntetés, elismeréséül egy igen tartalmas életnek. Professzor úr! Minek tulajdonítja azt, hogy Ön ilyen sikeres ember lett? Manapság ezt nagyrészt a családi háttérnek és az elit iskoláknak szokás tulajdonítani, de én azt hiszem, hogy a legfontosabb a saját ambíciónk és szorgalmunk, amellyel adottságainkat megkíséreljük kihozni magunkból. A családi háttér kemény feltételekhez és saját sorsomért viselt felelősséghez szoktatott. Szüleim kétéves koromban elváltak. Engem édesanyám nevelt, aki különböző munkahelyeken dolgozott. Szerény jövedelmünk igen korán szükségessé tette, hogy segítsek az anyagiak előteremtésében. 14 éves koromtól kezdve naponta négy-öt különböző korú diákot korrepetáltam, amiből tisztes jövedelmem származott. Középiskoláimat az aszódi evangélikus Petőfi Gimnáziumban végeztem 1937 és 1945 között. Bár nem volt elit iskola, mégis egy életre szóló útravalóval látott el. Légkörének igazi értéke az volt, hogy nem csak tudást közvetített, hanem önálló gondolkodásra nevelt, ösztönözte az intuíciót és a saját véleményt. A legtöbb, amit egy diák kaphat egy iskolától. Az így nevelt ember nem alattvalóvá, hanem igazi állampolgárrá válik. Mint szakember nem a lexikális tudásra törekszik, hanem alkotóvá akar válni. Én is ezt az örökséget hoztam magammal az aszódi iskolából. Igaz, inkább humán műveltséget közvetített, de a műszaki közegben is hasznosnak bizonyult. Számos nagy műveltségű tanár keltette fel bennünk az irodalom és a történelem iránti érdeklődést, akik a kor társadalmi és szociális problémáira irányították figyelmünket. Felfogásuk nem egyezett az akkori hivatalos szemlélettel, így valóságos szabadgondolkodó centrum alakult ki. Az idősebb tanárok ebben sok túlzást láttak. Ha ismerték volna, valószínűleg beletörődve idézték volna Churchill híres mondását „Amelyik fiatal nem forradalmár, annak nincsen szíve, amelyik öreg nem konzervatív, annak nincs esze". 1945-ben érettségiztem. Érettségi után a Műszaki Egyetemre jelentkeztem, ahol a gépészmérnöki B tagozaton folytattam a tanulmányaimat. Az érettségi bizonyítvány alapján vettek fel. Nem biztos, hogy a későbbi felvételi vizsgákon a természettudományos tárgyakból megfeleltem volna, mégis gyorsan az évfolyam szakmai élvonalába jutottam. A háború utáni viharos időkben számos katartikus élményben, de nagy feladatokban is részünk volt. Már hallgatóként közreműködtem az életemet a későbbiekben is jelentősen befolyásoló önálló Villamosmérnöki Kar megalakításában. 1950-ben szereztem diplomát, de közben társszerzőként már dolgoztam az 1951-ben megjelent Elektrotechnika tankönyvön, amely nagy sikert aratott. 1949-től Liska professzor mellett a Villamos Gépek és Mérések Tanszéken demonstrátorként dolgoztam, majd a Kovács K. Pál vezetésével szerveződő Villamos Gépek Üzemtana tanszékre kerültem alapító tagként. Itt töltöttem az aspiráns éveimet is. Ezen a Tanszéken alakult ki a Villamosmérnöki Kar első tudományos iskolája, amely nemzetközileg is jelentőssé vált. Munkatársaiból később sokan lettünk az egyetem professzorai, pl. Rácz István, Csáki Frigyes, Frigyes Andor, Nagy István, Halász Sándor. Én az ottani munkámban a villamos gépek kérdéseivel foglalkoztam. A technológiákhoz közeli kutatásokat szerettem. Mindig törekedtem arra, hogy az új megismerések alkotásokban is testet öltsenek. Tehát fontosnak tartja, hogy a kutatási eredményeket a gyakorlat hasznosítsa? A számomra vonzó közvetlen gazdasági célokat szolgáló kutatásoknak ez az értelme. Azért nem maradtam az egyetemen, amikor 1955-ben befejeztem az aspirantúrát és megszereztem a kandidá-

tusi fokozatot, hanem saját kérésemre a Ganz Villamossági Gyárba mentem, mert az elméleti tudásomat a gyakorlatban is szerettem volna használni. Erre a Mándi Andor által vezetett gépszámítási irodában bőséges alkalom nyílott. Sok olyan új berendezés tervezésében vehettem részt, amelynek működési módját és méretezési eljárását önállóan kellett kimunkálni. Az itteni eredményeimen alapult az 1963-ban benyújtott disszertációm, amellyel 36 évesen megszereztem a műszaki tudományok doktora fokozatot. Időközben a gyár vezetésének kérésére a villamos gépek szabályozása felé orientálódtam. Megalapítottam az Automatizálási Laboratóriumot, ahol jelentős új alkotásokat hoztunk létre. A gyári évek alatt másodállásban vettem részt a villamosmérnök-képzésben. 1966-ban egyetemi tanárnak hívtak meg a Budapesti Műszaki Egyetemre. A Frigyes Andor által vezetett Folyamatszabályozási Tanszékre kerültem, majd Csáki professzor halála után 1979ben az Automatizálási Tanszék vezetését vettem át. 15 évig álltam annak élén. Előadásokat tartottam, jegyzeteket írtam, tantárgyakat fejlesztettem. A tanszéki kollektíva a szabályozástechnikában, a digitális technikában és a teljesítményelektronikában jelentős kutatási eredményeket ért el. Csak két kiragadott példa: az Európában elsők között kifejlesztett mikroprocesszoros egyenáramú hajtás szabadalmát a nyugati AEG cég is megvette, a középfrekvenciás röntgengenerátort ma is exportra gyártják, és négy évvel ezelőtt még megkapta az innovációs nagydíjat. Ezen kívül még több tucat értékesített szabadalom és dokumentáció született. 1982-ben az MTA levelező tagjának, 1990-ben rendes tagjának választottak. 1970-ben gazdasági dékánhelyettes, 1973-1979 a Kar dékánja voltam. Ebben a beosztásomban a legjelentősebb eredményem a nappali posztgraduális képzés feltételeinek megteremtése és a képzés elindítása a Villamosmérnöki Karon 1973-ban. Az itt kidolgozott koncepció és módszertan lett az alapja az 1992-ben bevezetett általános PhD rendszernek. 1984-1990 tudományos rektorhelyettes voltam. Fő feladatom a kutatás anyagi támogatásának növelése volt. Sok társadalmi funkcióm is volt és van. Pl. tiszteletbeli elnöke vagyok a MEE-nek. 1997-ben mentem nyugdíjba. Tapasztalatai alapján hogyan látja a műszaki felsőoktatás jelenlegi helyzetét? Az ország jövőjének legfőbb záloga a felsőoktatás, amelynek tartalmát és struktúráját mindig összhangba kell hozni a társadalmi és gazdasági környezettel. Ez közvetlen központi beavatkozással is megkísérelhető, de hatékonyabbnak tűnik egy olyan érdekeltségi rendszer, amely automatikusan a kívánt irányba befolyásolja a résztvevőket. A most mutatkozó anomáliákhoz - pl. a kutatásorientált képzés létszámának irracionális, a piaci igényekkel ellentétes megnövekedése, a szakok burjánzása, az államilag finanszírozott és az önköltséges részvétel közötti választóvonal stb. - az uniós csatlakozás hatására újabbak járulhatnak Hatékonyabb működtetési automatizmusokra van szükség. Megítélésem szerint ezeknek kulcskérdése egy olyan finanszírozási rendszer, amely a felsőoktatás egyéni és intézményi résztvevőit racionális irányban befolyásolja. A politikai versengés által favorizált ingyenesség nem ilyen. Torz struktúrákhoz vezet, megalapozatlan döntéseket Ösztönöz. Ezért nem is annyira a bevételi többlet, mint a tényleges érdekviszonyok megjelenítése miatt kellene megszüntetni, vagy alaposan módosítani. Néhány szót még a magánéletéről! 1952-ben nősültem. Feleségem vízellátási kérdésekkel foglalkozó mérnök volt. Szerettünk utazni, bejártuk a világ jelentős részét. Sajnos nyolc évvel ezelőtt meghalt. Azóta egyedül élek. Két lányom van. Mindkettő diplomás. Az idősebb közgazdász. A fiatalabb villamosmérnök, de már huzamosabb ideje menedzseri pozíciókat tölt be. Tagja volt a magyar női tőrválogatottnak. Csapatban világbajnoki arany és olimpiai bronzérmet is szerzett. Két lányunokám közül az egyik a közgazdasági egyetem hallgatója, a másik még középiskolás.

Schwabbauerné Major Edit 2004. • 97. évfolyam 5. szám

164

.tfotechnil

Helyreigazítás Lapunk 2004/3. számának 78-79. oldalán Huszár Ottó okl. gépészmérnök cikkét közöltük „Aszinkron vontatómotor troli- Gölöncsér Péter, Sulyok Zoltán: A magyar villamosenergiabuszhajtáshoz" címmel. A cikkbe két hiba is került. rendszer átviteli kapacitásának számítása. 2. rész A 2. ábrával kapcsolatos mondat helyesen így hangzik: „Az A szerzők részletesen levezetik a magyar villamosenergia-rendszer átviteli kapacitásának számítási módszerét. 1970-es években osztrák megrendelésre készített a Ganz Villamossági művek trolibuszmotorokat, amelyek Salzburg és Dr. Stróbl Alajos: A szabályozási energia piacáról. 1. rész Linz városok forgalmát segítették (2. ábra). A szabaddá tett - liberalizált - villamosenergia-piacon a szabályozási energia is A „Történelmi visszapillantás" utolsó mondata helyesen: „A piaci tennék lett. A rendszerirányító és a kereskedők közötti új kapcsolat részleteiről ír a szerző. rendszerváltás után átmenetileg szünetelt a trolibuszok gyártása. Az 1990-es években a Ganz Ansaldo Villamossági Rt. olasz Kerényi A. Ödön: Gondolatok hazánk villamosenergiatervek alapján háromfázisú aszinkron trolibuszmotorokat ellátásának távlati tervéhez Hazánk villamosenergia-ellátás távlati tervének készítéséhez a szerző megosztgyártott, ..." ja gondolatait az Olvasóval. Az előfordult hibákért Szerzőnktől és Olvasóinktól elnézést kérünk. Szerkesztőség Mottó: Lesznek, akikel soraim ily mondatra fakasztanak: „Szerzőjüknél bizonyára már jobbat ifi akasztanak!"

IV. Kezdjük egy kérdéssel! Vajon h°$y hívnák &> akkuumláforból „eredő" AH"P£K-í, ha. nő és íopr&odell lenne? -

Nem s^ólt&rn még - de nem is fogok' *" arról, Jiogy mi a különbség a savas és a lúgos kötött? (A többször emlegefeft k' -s^eriní semmi.') A nevük ufal rá, és a sokak által nem ismeri gyermekversike: „Minden kislány s^ögljájába. masni kell! lúgos akku közismerten VA$-$fiKR£LF Végezetül a KÜLÖtfL£G£S AKKÜHÜLÁTOROKliÓL essék stíl Ilyen például a gépkocsi-akkumulátor. Valamikor ebeket BÚVÁ-R AKSlNAK nevelek el, mivel igen gyakran lemerülfek. £nnek egyik díszpéldánya az én 402-e.s Hoszkvicsomban volt 1959 táján, s az elnevezés jogosságát igazolni tudom.' Volt aztán UT£R£S AKSIM is. Enmh is a 40^-es Moszkvicsom volt a névadója. A motor ugyanis 100 km-en 1 liter olajat fogyasztott, éppen úgy mint az akkumulátor, csak az 1 üfer desztillált vizetA UGKÜLÖHL£GÍ£S£BB GÉPKOCSI AKSI-m azonban az volt, amelyik válíak°Zó áramot adott- (Az első 407-e.s Moszkvics „büszkélkedíieíeít" vele.) Vagyis váltakozva ad°tt egyenáramot, h°l adoft - Jiol nem.' (A* ufóbbi esetben a dinamó nyilván nem fölfött, -hanem KiSÜTÖTT.O Mégis némi nosztalgiával gondolok vissza első személygépkocsijaimra, s az°k akkumulátoraira. ííiszen révükön az összes lehetséges hibaforrást megtapasztalJiattam£gy szóval (nem AÜTÓT7), hanem SZAKMÁT is tanultam.' Madarász Tibor

Marosfalvi Péter: Kisfeszültségű kapcsolóberendezések belső elhatárolása válasz- és rekeszfalakkal, valamint az ívállóság néhány kérdése A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések gyártására vonatkozó MSZ EN szabvány és brit kiegészítését tárgyalja a szerző.

Dr. Ing. Bernhard Pfeiffer: Biztonsági szempontok a közvilágítási hálózatokon A közvilágítási hálózat elemei szélsőséges körülmények közepette üzemelnek. Amennyire fontos a fényforrások megbízhatósága a világítás szempontjából, annyira fontos a csatlakozó elemek (kábelek, kötések, csatlakozó dobozok stb.) minősége is. Ez utóbbiakról ír a szerző. Zádor István, Dr. Farkas László: Aktív és passzív vasúti mágneses lebegtetések különleges megoldásai. 1. rész A cikk bemutatja a mágneses vasutak előnyeit és hátrányait, mágneses lebegtetési és hajtásrendszereket, és végül bemutat egy merőben új fejlesztést.

P. Gölöncsér, Z. Sulyok: Calculation of the Transmission Capacity of the Hungárián Electric Power System. Part 2. The authors deduct in detail the calculation method used for determinmg the transmission capacity of the Hungárián Electric Power System. Dr. A. Stróbl: About the Markét of Balance Power. Part 1. On the liberalized electric power markét the regulating power became a markét product too. The author writes about the details of the new connection between the regulators and the traders. A. Ö. Kerényi: Thinking About the Plans of the Long Rangé Electricity Supply of Hungary For the preparation of the long-range electric power supply plán of Hungary the author shares his views with the readers. P. Marosfalvi: Inner Partition with Separation and Section Walls of L. V. Switchgears as Well Somé Questions of Arc Resistivity The author deals with the MSZ EN and with the British Supplement. These standars covering the manufacture of L. V. switchgears and control equipments. Dr. Ing. B. Pfeiffer: Safety Considerations on Public Lighting Networks The elements of the public lighting network are working in extrémé circumstances. From the standpoint of illumination the reliability of light sources is as important as the quality of the joining elements (cables, connectors, junction boxes) too. The author writes about the latters. /. Zádor, Dr. L. Farkas: Special Solutions of Active and Passive Magnetic Levitation of Railway Systems. Part 1. The paper introduces the advantageous and disadvantageous of the different magnetic levitation and drive systems. Discuss and introduce the result of a brand new development.

PÍTVÁNY AZ IDŐS NYUGDÍJAS VILLAMOS SZAKEMBEREK ,

MEGSEGÍTÉSÉÉRT" köszönetet m<m
támogatóknak 2004. február 15. és április 15. között beérkezett pénzadományokért, továbbá a POSTABANK Rt-nek és a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek a működési támogatásáért.

2004. • 97. évfolyam 5. szám

2003 évben adományozóink támogatásával 45 rászorulón segíthettünk.

Kérjük támogassák továbbra is alapítványunkat Számlaszám:

POSTABANK 11991102-02181147 Köszönjük!

SZABADTERI VILAGITORENDSZEREK VEZÉRLÉSE ÉS CSATLAKOZÓ ELEMEI Sokféle terméket kínálunk szabatéri világítások hálózatához, kábeleihez és fényforásaik csatlakozásaihoz. A haladó közvilágítási vállalatok szerte a világon használják szerelvényeinket kábelek kötésére, védelmére és a hálózat vezérlésére. Hosszú élettartam, az extrém körülmények közepette is bizonyított tartósság jellemzi termékeinket, melyek nagyfokú üzembiztonságot szavatolnak föld alatt és föld felett is. A működési és fenntartási költségek minimálisra csökkenthetők. Termékeink a következő csoportokból állnak: • Csatlakozó dobozok közvilágítási és közlekedés irányító rendszerekhez • Hőre zsugorodó és kitöltőmasszás kábelszerelvények • Szigetelt és csupasz szabadvezetékek csatlakozó elemei • Programozható elektromos vezérlők nagynyomási nátrium (HPS) és fém halogén (MH) fényforrásokhoz • Modul távvezérlő rendszer egyedi fényforrás-vezérléshez (dimming)

szeretettel várjuk a

Energy Division

http://ener9y-tycoelectronics.com

Tyco Electronics Hungary Kft. Erősáramú Üzletág 1239 Budapest Grassalkovich út. 255 Tel. 289-2040 Fax 289-2045 [email protected]

Sepam 80-as sorozat

Egyszerűség és teljesítmény, mindig helyes irányban!

A már jól ismert Sepam védelmi készülékkínálatunkat teljessé tevő 80-as sorozattal a korábbiaknál összetettebb védelmi funkciók kivitelezése is könnyen megoldható. A készülékcsalád moduláris felépítésének köszönhetően a 80assal is rendkívül rugalmasan tudja a kívánt konfigurációt összeállítani. Ebben a sorozatban olyan újdonságokat talál, mint pl. differenciál védelem, cserélhető memóriakártya, vagy a dupla Modbus kommunikációs kimenet. Az irányított védelmi funkciók tovább erősítik a berendezés biztonságos működésének feltételeit. ScHncidűV Vevőszolgálat

Schneider Electric

márkanévj

telefon: 382-2800, fax: 382-2606 &-maH: vevőszolgálat @schneider-e: http://www.schneider -eleciric.hu

MVM Rt. -

ai távhopiac új szereplője

A Magyar Villamos Művek Rt. beruházásában megvalósult miskolci fi

a KVGY az élvonalat kínálj a. Az OK-2 oszlopkapcsoló család jellemzői: - megszakítóképesség 50 A; cos o A i o s (• =0,7 - bekapcsolóképesség 16 kA - vízszintes és függőleges szerelhetőség - póíusonkénti szerelhetőség - korróziómentes pólusok, ilí. hajtásszekrények - távműködtetés különböző telemechanikákkal - 30 éves élettartam Típusváltozatok - alaptípus - földelőkapcsolós változat Minden kapcsolási művelet rugóenergiával történik kezelőtől független sebességgel

már 15 ooo'cib üzemel...

Tisztelettel vádjuk Ont az INDUSTOIA 2004 kiállításon az A pavilon 206/C standján. KTW típusjelű betonházas transzformátorállomás család belső vagy külső kezeléssel 250.... 16OO kVA teljesítményre önti és föld alatti kivitelben is salad szakmai elismeréséi

INDUSXRJA|NagxÖ(Í - I ri'ri'o

szebb kőmvSzetat...

A kezelőszemélyzet és az üzemvitel biztonságát szolgálja a KVGY által továbbfejlesztett NERI-12,24 típusjelű légszigetelésű nagyfeszültségű elosztó rendszer 630 A, ül. 16 kA jellemzőkkei

l é p é s e lőn y b e n Kaposvári Villamossági Gyár Kft. 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 38. Tel.; OG/82-508-200, PdX: 06/82-512-450 E-mail: [email protected]

www.kvgy.hu

EN ISO 9001:2000

Zertifikál: 75.100.7511 TÜV Rheinland EUROOW

és ISO 14001