57 .
I li®
Pesten vasárnap julius l í ' kíi1 1836. M e g j e l e n t á r s á v a l e g y ü t t h e t e n k é n t k é t s z e r v a s á r n a p és c s ü t ö r t ö k ö n . F é l é v i d i j j a h e l y b e n k é p e k k e l 5 ft. b o r i t é k t a l a n u l ; p o s tá n 6 ft. p e n g ő b e n . B u d a p e s tie k é v n e g y e d e n k é n t is v á l t h a t n a k p é l d á n y t . A ’ f o l y ó i r a t n a k e g y e s s z á m a , v a g y k é p e 12 k r . p .p .
E L B E S Z É L É S .
A’ p e s t i s B a g d a d b a n . 1831 elején a’ bagdadi nép aggodalmas feszültségben, de cselek vés nélkül, őgyelgett utszájiban. Bágyadt pillantatni valám elly nagy veszélytől látszának r e tte g n i, inelly m ég el nem érkezett, de az ütő félben levő villámként már közel lebegett feje felett, ’s valóban nem sokáig várakozók; mert két veszedelem köszöntött-be rettentőbben, mint m in d en , m it eddig látának — t. i. a’ háború és m irigyvész vagy köznéven pestis. Múlt évben Tauris pusztittatott-ki e’ m irigyvész á lta l, ’s minden szem Bagdadra volt irányozva, hogy eltalálná, valljon inelly irányt veend az öldöklés angyala. Lassú léptekkel kö zeledett Bagdad fe lé , ’s Kerkukban k éselk ed ett, hol ezerek lettek annak áldozatjai. Ezen világos intőjelcnetek ellenére is senki sein gon dolkodott Bagdadban egészségi szabályokról, m ellyek a’ pestist vagy be nem ereszten ék , vagy pusztításában gátlanák. A ’ közönséges k e reskedési és utazási közlekedés minden korlátozás nélkül folyt a’ vá rosban , m elly a’ mirigy vésztől retteg ett, és azon h elyeken, hol már is dühöngött. Bagdadot közönségesen minden tiz évben látogatja-ineg ezen ha lálvész; de már néhányszor olly könynyeden surrant-el b en n e, hogy valamelly általános pusztításról csupán csacska vének b eszéltek , mint valamelly régi történetről, m elly m integy hatvan évvel ezelőtt dühön gött a’ városban, és kiki hajlandónak látszott lenni azon jó rem ényre építeni, h ogy előbb lesz egyike azon sokaknak, kik épen maradnak, mint azon k ev esek n ek , kik elhalandnak. A ’ m irigyvész általi halál egyébiránt martyrhalál gyanánt tekintetik. M indezekből következők tehát ama cselek véstelen ség, m elylyel a’ Bagdadiakat láttuk a’ mi rigyvészt várni. M integy marczius közepe táján nehány ember behozá magával a’ m irigyvészt K erkukból, ’s 29-kén eg y ottani angol orvos által már annak m eg is határoztatott, ki több beteget m eglátogata, ’s maga is az első áldozatoknak egyike lett. Ezen férjfiúnak rémitő
Szegedi Tudományegyetem Könyvtára
Jelzet: 53.557
sejtései vaiának a’ város sorsáról, midőn b etegeket és egészségeseket ugyan azon szobában látott üsszehahnozva; ’s nolia m eggyőződve v o lt , bogy bizonyos rendszabályok által m eg lehetne a’ további pusz títást g á to ln i, m ég is kétségbe kelle esni rem énye f e lő l, midőn a’ pestises búzákból az em bereket minden aggodalom nélkül a’ piaezokra és kávéházakba látá mcndcgélni. Bagdad népességét a’ mirigyvész kezdetekor 80.000-en felül le het t e n n i; ezekből az első 14 nap alatt 7.000 h a lt-m eg ; ’s m ivel ez a’ közönséges pestiseknél a’ legtöbbnek tartatik , sőt a’ tauris-i ha landóságot is felülhaladá, mindenütt úgy gondolkoztak , hogy a’ be teg ség dühe ezentúl csökkenni fog. D e ez még alig j|ezdődött-el. A z em litett 1 1 nap alatt mutatkoztak m ég csak a’ pestis-m irigyek az em bereken , ’s ettől kezdve a’ halandóság napról napra szinte hihetetlen és rémitő gyorsasággá! terjedezett; m igapril vége felé annyira szállott , hogy naponként 5 .000-en haltak. H a a’ más halállal m egholtakat, eltávoztnkat ’s a ’ t. 10.000-re tesszük, m é g is a’ fenmaradt 7 0.000 közül a ’ pestisnek két hónapi dühöngése után nem maradt több 2 0 .0 0 0 ember nél életben. E ’ rettenetes pusztítást, m elly minden eddigi mirigy vé szekéit felülmúlja , eg y körülménynek lehet leginkább tulajdonítani, m elly a’ lakosokat elmenni g á to lta , t. i. a’ háborúnak. K özönséges körülményekben sokan a’ főrendek közül Bassaróba m enckedtek, ’s a’ szegényebbek a’ nyilt vidéken eiszéledhcttek volna. D e az A ra b o k , kiket a’ nélkül is ritkán lehet zabolán tartani, éppen m ost lettek vakmerőkké az á lta l, hogy A li pasát Iíalebból Bagdad felé seregelni értették a’ szultánnak ama parancsával, m eily őt fel hatalmazó az uralkodó pasát székéről le v etn i, ’s h ely ét elfoglalni. Több arab osztály e’ végből a’ város közelében tábort ütött azon n yil vános szándékkal, hogy m indenkit, ki a’ pestis elől menekedni fo g n a , kiraboljanak. A z o k , kik elég bátrak voltak közöttek elsu hanni akarni nem sokára egészen kirabolva, m ég ruhájoktól is m eg fosztva tértek vissza ; mert az Arab egy embertársát kirabolni éppen annyiba veszi, mint — hogy saját szavaival éljek — eg y vereshagym a meghámozását. Az Euphrat és T igris folyók évenként kétszer hagyják-el m edrei ket : előszer tavaszkor, midőn a’ hó örm ény ország hegyein m egol vad , és öszszel, az időszaki esőzéskor. Ezen évben a’ folyók áradá sa éppen akkor éré-el a’ legnagy obb fo k o t, midőn a’ pestis legjob ban dühöngött; az áradás olly nagy v o lt , hogy az egész tartomány vízben állott. S o k a n , kiknek valahogy m ég is sikerült futtokban az A rabokat kikerülni, a’ vizbe haltak; m ásokat a’ viz valam elly domb ra szo rított, ’s úgy körülvevé ő k e t , hogy sem id e , sem oda nem m ehettek. É hség és pestis egyiránt pusztított ezek k ö zö tt; mert
Szegedi Tudományegyetem Könyvtára
Jelzet: 53.557
451 képtelenek voltak magúknak élelm i tárgyakat szerezni. S o k a n , kik visszatértek, leirák a’ külső veszedelm et, ’s hálát adtak, hogy tulajdon húzókban lefekhettek és m eghalhattak. A ’ város bástyafalai darab ideig a’ vizet feltárták; de april 20kának éjén az éjszaknyugoti bástya egyik része átázva bedült, ’s most a’ viz iszonyú zuhanással a’ városba rohanván 7 .0 0 0 házat rombo!t-eI,’s romjaikba 15.000 em bert tem etcit-el. K ik e’ pusztító elem től m egm enekedhettek, a’ városnak m ég séretlen részébe vonultak , úgy hogy 30-an is összeszorultak egy szobáb a; mi ismét uj veszedelmet szült; mert a’ pestis annál sebesebben ütött-ki közöttek. A z áradást tehát ezen szokatlan halandóság második okának lehet, tenni. A ’ tem etőhelyek keleten közönségesen városon kivid vannak; ezeket Bagdadnál viz borította, ’s igy inig erő és készség volt a’ nép ben halottját eltem etni, minden nyilvános piacz, utsza, mecset-udvar és istálló tem etőhelyekké tétettek. Rémitő volt lá tn i, miképpen a’ halottak szamarakon és targonczákon előhurczoltatva addig a’ földre vettettek, inig a’ sir m egásatott. Utóbb a’ holt testek et csak az utszára veték, hol az éhes kutyáktól, in elly ek a ’ k eleti városokban olly nagy számmal találtatn ak , mohón felfalattak- A z , ki halottjait még a’ vizig v itte -c l, ’s oda v e te tte , már nagy tisztelettel volt irántok. Sokszor állít látott már, hogy a’ pestis közönségesen csak a’ leg öregebbeket , gyen gék et és betegeskedőket ragad ozza-el: de Bag dadban ez nem történt, ’s a’ legszivrehatóbb jelenetek közétartozott azon szám os kis gyerm eket lá tn i, kik szülőiket és testvéreiket el veszték , az utszákon sirva szaladgálni és kenyeret k érn i; más rész ről igen öreg em berek maradtak életben, inig gyerm ekeik és unokáik mind kihaltak. Már jókorán minden bolt bezáratott, ’s a’ városban mindennemű foglalatosság megszűnt. H a az ember az utszán végig te k in te tt, a’ fürge szatócs és k ézm iv es, a’ tiszteletes k eresk ed ő, ’s hosszii ru hás irnok vagy vidám néptömeg h e ly e tt, m elly egyébkor n e v e te tt, dohányzott, ’s a’ ház pitvara előtt egym ással m esé lk c ze tt, csak ha lottakat és haldoklókat lá tott; egyedül itt ott őgyelgett eg y m agá nos em ber, ki csomó száraz fű v e t, veres hagym át vagy rózsát vitt kezében óvó szer gyanánt a’ m irigyvész ellen. Nem kevesbbé nyomasztó volt ekkor és későbben az éhség. A z áradás minden közlekedést elvágott a’ várostól. Sehonnét sem le hetett élelm i szereket magának b eszerezn i; ’s noha. a? >WVu, V ik itt gabona takarmánynyal mindig el vannak látva, általános szük ség ellen nem panaszkodhatnak, m ég is sokszor igen előkelő emberek jöttek az ott honoló Európaiak ajtajira, egy darabka kenyeret k érő k ; ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ •a—
------
S zegedi T u d o m á n ye g ye te m K önyvtára
Jelzet: 53.557
452 mi alatt a’ városbeli szegény Arabok a’ házakat feltö rék , hol e’ félét rejtezni gyanítottak. Miután az idő m elegebb kezde lenni, a’ m irigyvész diihe is szün ed ezett; a’ betegeknek legnagyobb része m eggyógyu lt, m i előbb ritkán történt, és május vege felé a’ pestist, miután m integy k ét hó napig ta rto tt, már elmúltnak lehete mondhatni. D e a’ szerencsétlenség pohara m égnem telt-m eg; mert alig hogy a’ pestis m egszűnése az Araboknak tudtára jö tt, kik csak egyedül ezt és a’ viz apadását várták, legott kiindultak Mussulbul, V á z árviz, éh ség és pestis által kiüresitett, elgyengített és szerencsétlen várost ostro molni kezdék. EGv s z e mt a n ú .
ORSZÁG-
’S
NÉPISMERTETÉS.
Babonák Norvégiában. A' hegyi tartományokban mindig legtöbb babonás vélem ény ural kodik, mivel itt a' term észeti erők lcgkülönnemííbb módon nyilatkoz nak. N orvégia, noha egyik e Európa legm iveltebb országainak, m ég is igen tele van babonával, m ellyet azonban itt a’ nép-poezishez lehet inkább számlálni. Norvégia tovább maradt pogány, ’s jobban el van szig etelv e, mint a’ többi ország. A ’ földnek ezen elszigeteltsége t é v é , hogy a’ babona m integy helyhez ragadt babonává lett A z or szág h eg y ek re, erdők re, tavakra van osztva, m ellyekből a’ lakosok élnek. A ’ hózivatar nyájaikat egészen eltem eth eti; az árviz elsöpör h eti; egyetlen egy szélvész a’ tengerrnelléki lakókat mindennapi kenyerüktől m egfosztani ’s a’ szokatlannál hosszabb tél egész sereg farkast is képes nyájok közé űzni. N em csuda teh á t, hogy a’ régi babonás hagyom ányok az ujabb kori felvilágosodást felülszárnyalták, ’s mind máig m élyen vannak gyökerezve a’ nép hitelében; nem csuda, hogy a’ h eg y ek et, erd ők et, és folyókat hatalmas lények lakják, mellyeknek kegyét m eg lehet nyern i, és m ellyeknek haragját meg lehet szeliditeni. A ’ legfontosabb, kinek jó akarását mindenkinek keresni kell, N i p e n nevű szellem , m ellyuek igen nagy befolyása van mindennemű, vállalat sikerülésére; ez egyszersmind néha nyájas, néha ingerkedő házi szel l e m , ’s ha valamelly edény bútor eltörik , azt Nipen tette. H a valam elly vizes hordó abroncsai lepattognak, a’ cselédség másodszor inegtölteni vonakodik; mert Nipen azt nem akarja. Igen közönséges a’ szokás karácsonkor a’ Nipennek is ajándékot vinni, m elly nagyobbára bizonyos ottan költségesen ’s jó ízűn készült pogácsából, serből és pálinkából áll. M illy szigorún tartat ik-m eg e ’ szokás, onnan láthatni, hogy bizonyos paraszt , ki Nipennek pálinkát vinni e lfe le jte tt, foga Szegedi Tudományegyetem Könyvtára
Jelzet: 53.557
453 dást te tt, hogy az egész következő esztendőben nem ivand eg y csepp pálinkát. Nipen után mindjárt a’ h e g y i, e r d e i, ’s folyói szellem ek jö n nek. A ’ hegyi szellem et névszerint a’ pásztorok tisztelik. H ogy m esterségük „vajat és sajtot csinálni44 jó l menjen véghez, főképpen e’ szellem nek tetszésétől f iig g ; ’s azért a’ hegyen csinált sajtok el seje neki áldoztatik, azt valam elly m essze kilátású hegycsúcsra h e lyezvén. Ezen egyszerű személyi! ’s láthatlan szellem egyébként azzal is k ö te le s, hogy azoknak, kik határában laknak , vallási kötelessé geik végbevitelére is vigyázzon. A ’ folyói szellem , U l d r a , szin tén pogácsát kap karácson napján a’ parti lak osok tól; mert nem minden folyónak van tulajdon őrszellem e, hanem eg y uralkodik mindannyi felett. O i s , valamint a’ hegyi szellem , láthatlan; kive vőn kezét; mint azt egy a' Miosen tava körül létező monda bizonyítja. V alam elly halász karácson napján pogácsát akart vinni a’ vizi szel lem nek , ’s a’ tóra v iv é ; de azt befagyva találta. M inthogy pedig a’ pogácsát jég re tenni nem akarta, megkímélni akarván a’ szelle m et a ttó l, hogy a" jegen keresztül törjön ér e tte , tehát fejszét hoz vala m agával, ’s minden erejéből a' jeg et betörni szándékozék : de minden erőködése mellett sem volt képes akkora lyukat ütni rajta, hogy a’ pogácsa belé férjen. O tehát áldozat-ajándékát a’ jég re tévé tele k étség b eeséssel, és bizony falansággal', mitevő le g y e n ; midőn eg y szerre valam elly igen piczi k eze csk e, fehér mint a’ begyek h a v a , előnyult a’ lyukacskán, ’s a lyuknál sokkal nagyobb süteményt bele rántotta. Ezen mondából származott azon édesség i s , mellyct. a’ Norvégiáink szépeiknek szoknak mondani: „olly keze van, mint a’ vizi szellem nek.44 A z erdei szellem a’ többitől az által különbözik, hogy látható. Sok erdőlakó állítja, mintha őt lá ttá k , sőt sokan beszéltek volna is vele. A ’ norvégi erdők nagy kiterjedtsége végett hatalma igen m essze te r je d , ’s róla legfurcsább történeteket beszélnek , Nipent kivéve. Nem kell éppen élénk képzelő erővel birhi, hogy az ember e’ nézetekkel sym patizáihasson. Ha ki valam elly sefétes bükkösön m egy keresztül, legott elm éjébe ötlenek a’ legcsudásabb m esék, ’s az ember belsejét valam elly titokteljes félénk érzés foglalja-el. A z er dei szellem nek karácsonkor, mivel akkor az erdő el van hóval lepve, ’s benne dolgozni nem lehet, nem vitetnek áldozatok; de igen szent János napja előtti e s té n , midőn a’ nap leghosszabb. A ’ hegyi szel lem azt várja, hogy ő kezdhesse-cl a’ jövendő év m unkáját, ’s e ’ végből minden favágó bele vágja fejszéjét ezen előesten valamelly fába, ’s azt egész éjjel benne h a g y ja , hogy a’ szellem , ha neki tet szeni fogna, egyik vagy másik fát levághassa. Egykor több favágó Szegedi Tudományegyetem Könyvtára
Jelzet: 53.557
4;>4 összegyűlt ezen esten a/, erdőb e, \s a’ pálinkás palaczk sorra ment kötöttek. Y égre elaludtak; de fejszéiket a’ fába vágni elfeledték. Midőn m ásnap felébredtek, észrevevék hibájokat. llúsan nyúlt mind egyik fejszéje u tá n , de ah egyik fejsze sem hatott m ég a’ fa kér gébe sem; a’ fák olly kem ények valónak, mintha rézbe lettek volna takarva. A ’ favágók végre felhagytak m unkájokkal, megvárák az é j t , "s kiki fejszéjét eg y faágra akasztó. Midőn felébredtek, mind egyik fejsze bele volt vágba a’ fába; mert a’ szellem m egelégedett bünbánásukkal. f V é g z e t következik.J I N N E P L É
S.
lunepiségek és s z e r t a r t á s o k e g y t ö r ö k c s á s z á r i v é r b ő l s z á r m a z o t t li e r c ■/. e g f i k ö r ü I ni e t é I é s e a l k a l m á v a l K o n s t a u t i n á p o l b a n . (F o l y t a t á t .) Most az egész scrailban általános öröm uralkodik. A’ K api-A ga ajándéko k a t osztogattat-ki , m ellyek nagyobb részint d rága bundákbnl és katlanokba! áll nak. A’ b ír e’ közben a’ város falai közé is e lj u t , ’s az öröm általános lesz. — De a’ barom választatik még is az első innepiségek középpontjául. M inthogy a" szultán ezután közönségesen asszonyaival a ’ Serail k e rtjeit szok ta m eg lá to g a tn i, ott is minden felékesittetik. Az asszonyságok i tt mindennemű szabadságokkal élhetnek , m ellyekben felvigyázónéik nem gátolhatják , ’s m ind n y á ja törekszik elméje és bájai kitüntetésével urának és parancsolójának figyel m ét m agára vonni. A ’ k ertek e’ közben édenné vannak varázsolva. M irtu s, o la jfa , és jázm inkoszorúk övedzik körül a ' lu g aso k at; teljes gyüm ölcsű narancsfák kellemes illatokat terjesztenek-szét, zuhatagok m orm olnak, szökőkutak csillognak a ’ nap sugaraiban; m oh-lepett dombokból források fakadoznak. A ’ legkiesebb helyeken m eg-m egpiheu ő felsége, ’s körülte az asszonyok. Az cuuuch némák és törpék bohózatokkal m u lattatják ő k e t; a ’ rabnők legfurcsább ’slegigézőbb átöltözködésekben jclennek-m eg , ’s őt buja tánezok által iparkodnak felderíteni. H a az est b e á ll, a’ kertekben és se ra il környékében gyönyörű tűzijátékok gyu jtatn ak m e g , m ellyek az általellenben fekvő T ophana és G alata p a rtja ira számos nézőt csalogatnak Ennek is vége lesz , ’s most több m int száz ezer lám pa g y u jta tik meg a ’ hárem kel tjeiben , m ellyek kiinondhatlan tiindériséget kölcsönöznek a ’ kertnek. A ' szultán és asszonyai ezeknek fényénél a ’ szabadban fényes vacsorát kö lten ek -el, m elly egyszersm ind a ’ m ai innepiségeket bezárja. M ás nap a’ nagyur á lta l az asszonyságoknak kijelelt ajándékok , m ellyek közönségesen arany és ezüst szövetekből drága shaw lokból és drágakövekből vagy gyöngyökből á lla n a k , osztatnak-ki a’ K islar-aga által. A’ legdrágább aján d ék o t azonban a’ Sultane-H akesi és a ’ kis berczeg kapja. Ez nagy gyém án tokkal k irak o tt tűr. — E zen este a ’ Serail kertjeiben chinai idomú „lám painncp“ t a r t a t i k ; a ’ lugasok t. i. minden szinti lám pákkal, m ellyek elmés össze tételeket ábrázolnak , vannak felékesitve. A’ K islar-A ga parancsolatjára továb b á a’ városból és környékéből a’ legiigycsb tánezosnék is ide h o z attak , kik i tt iigyességöket a ’ szultán és asszonyai előtt k itüntetik. Mig a ’ Serailbau ez történik , az előkelő inuselmanok ezen ünnepet m agányköreikben is m egütik. Az Atm eidan téren ellenben készületek tétetnek a ’ nyílSzegedi Tudományegyetem Könyvtára
Jelzet: 53.557
455 vános inncplésrc; am phitheaf rumok és circusok építtetnek ’s egyike a ' város leg szebb házainak a ’ szultán elfogadására készittetik-el. E gy sa já t pavillon, m ellyl>ől az egész té rt á t lehet lá tn i, a ’ sz u ltá n , más kettő a’ herczegfi és asszony ságok szám ára van elk észítv e, mind keleti pompával tündöklők. Más szobák és tornáczok a ’ többi udvari kiséretnek vannak elrendelve, a’ pom pás páholyok pedig idegen követek szám ára. Az ország nagyainak szintén különös üléseik vannak. Az egész nézőhelyet egy em ber-tenger veszi körül. R eggeli h ét órakor a ’ Scrail kapujából kiindul a ’ pompás menet, m egnyitva gyalog és lovas katonaságtól. Ezek után következő rendben j ö n : tizenkét fekete eunuch lóháton; a’ kapi-baschi gyönyörűn felboglározott p a rip á n , h at gyalog rabszolgától kísérve ; harm incz vagy még több a ranyzott ’s fedett k é t lovas hintó császári asszonyságokkal, fekete eunuchoktól körülvétetve; a’ hárem főajtón állója lovon ; a ’ Serai-A gasi szintén lovon; azután az asszonyságok fő czerim oniása és a ’ hárem fő pohárnoka — kik szintén fekete ennnehok ; a’ Nultane-Yalide fáz uralkodó szultán anyjának) aranyos kocsija , két feketétül kisérve. Ez után két fekete eunuch ló h áto n , t. i. a ’ hárem fó k am arása, ’s a’ császáranya főkincstárnoka; a ’ Ila re m -A g a s i, szintén fekete e u n u ch , lóháton; a ’ Sultane-IIakesi gyönyörű k o c sija ; ennek fő szobaiéivigyázója lóháton; a’ há rem kertjeinek fő felügyelője. E gy osztály fekete eunuch ló h áto n ; a’ fehér cunuchok két Kapidzsi-Raschitól vezéreltetve. Ezek után azon tisztek, kik a ’ szul tán kulcsait viselik , ’s a ’ kávét és th éát izle lik -m c g , ha a ’ császár a ’ serailon kivid e sz ik ; m indnyáján lóháton. T iz lovász gyönyörű csódöröket vezetve a’ császári istállóból. Ötven udvari cseléd gyalog a ’ szultán vadászebeit vezetve. A’ D ogand-Baschi (fővadász m ester) húsz lóháton ülő vadász apróddal. A’ hárem némáji es törpéji. A ’ testőr-apródok lóháton. A’ H az-oda Haschi lovon. Most a ’ kapi-aga és kislar-ag a gyönyörű pompás paripákon. A’ I’eikek (valam elly neme az udvari cselédnek) ezüst sisakosán , lóháton. A ’ csuhadár a g a , ki a ’ bőrdót h o rd o z z a , mellyben a ’ szultánnak némclly ru h ad arab jai vannak, ha ruhát akar* váltani. Az Ib rik d á r-a g a , ki a ’ császár arany ivópoharát viszi. A ’ tulpend á r-a g a , ki a ’ császári turb án t viszi. A ’ c h asn ad a r-ag a , a ’ szultán m agánykin cstárn o k a, lóháton, ki, inig csak a ’ m enet ta rt , m indegyre ujan vert pénze ket szór a’ nép közé. A’ selikdar-aga lóháton, ki a’ császári k ard o t viszi. V égre egy nagy csapat ügyes ijász. { F o ly t , kiie.)
TERMÉSZETI
TÖRTÉNET
’s
TUDOMÁNY.
K i s l e á n y . Bécsben jelenleg a ’ 05. szám ala tti pratcr-boltban olly te r m észeti ritk aság látható , m elly mindenkinek ügyeim ét m egérdem li, t. i. city 24 éves le á n y , m elly 4 éves korában a’ himlő által növésében m eg g áto ltato tt, ’s 18 fontnyi nehézsége m ellett csak 3 láb 1 hüvelknyi magos. E ' leány Linzben született tyrol o rszág b an ; neve E gger Erzsébet. Szülői és testvérei közönséges nagyságúak: de E rzsébetnek teljes gyerm eki a rcz a v a n . ’s egészen gyerm eki derültséget m utat. Arczvonásai igen k ellem esek, ’s testének minden egyéb ré sze szabályos idomú és ős/hangzásban van. L elki tehetségei élé n k ek , ’s tanulás által m ivelttck. A ’ k iváncsiakat ballettánczczal m ulattatja , m elly et a ’ m uzsika ta rtusai szerint ügyességgel j á r - e l ; továbbá énekel és g itá r o z , m elly hangszeren jó forma ügyességgel játszik. K ü l ö n ö s s e b e s f u t á s ú p a r i p ti. Harisban egy skót ezredes , ki fogadott, hogy 5 napig egym ás után folyvást 40 lieues-ig fogna m egeresztett
Szegedi Tudományegyetem Könyvtára
Jelzet: 53.557
k an tára/úrral lovagolni hites p a rip á já n , minden reggel kinyargal Compiegn e b a , és este megint a ’ Café de Parisban ül. A’ fogadást alkalm asint meg fogja nyerni. A’ h i d e g n e k ’s n e v e z e t e s e n j é g n e k k ü l ö n ö s t u l a j d o n s á g a a z e m b e r i t e s t e 11 a r t á s á r a. V alam elly hollandi czethalász a ’ m últ évben hajójával valam elly jéghegy közelébe ju to tt, m ellyet bizonyos angol ma tróz száz éves sírjának ta rto tta k a ’ tengerism erők. A’ hajósok m ost is egyik jéghasadék közül valam elly arboczfa töredékét látták kicsüggni. Midőn a’ m eg fagyott töm egeket szétbonták, egy matróznak jól elállóit holt testét láták előt tek fe k ü n n i, kinek ruházatjárói ’s nála talált pénzeiről látható v o lt, hogy e’ szerencsétlen a ’ 18-dik század elején élt. Alkalm asint hajótörést szenvedvén az arhoczba k a p aszk o d o tt, ’s végre a ’ jégto riato k b an h alálát lelte.
E M L É K MONDÁS.
É
11
e k.
Az ékes szavú nyelv édes m uzsikája A’ b arátságra kész léleknek m u n k ája ; A’ nyájas örömnek vidám énekében A’ lélek zeng m eghitt kedvesi fülében. Ő emel csendesen sóhajtó m elleket , H a a ’ csalogány zeng nyögdelő éneket. & I 9
J Á N O S .
S z e r e l e m e r e j e . A’ chinai fal is csak egy szökés a ’ szerelem nek; a ' tenger kis folyam , a’ föld egy lépés. K I S F A
I. C D Y K Á R o r .
T.
M u n k a , t a n á c s . Munka illik az ifjúhoz; oktatás, tanács, Ítélet az ö reg h e z : nem a z é r t, m ert öreg; hanem m ert tanult, tapasztalt bölcs öreg. (E z volt szava a’ régi bölcseségnek: ez Jegyen a’ mainak is. liz a’ term észettől m eg szentelt örök rend , m ellyet csak elfajultak tápodnak.) G.
M C Z i R I O N.
1833.
G n o m á k . A’ fájdalom , m elly a la tt a ’ nagy em ber e lc sü g g e d , hasonló egy templomba ütött m ennykőütéshez. J E A N
T A U L
U tá ll
----
Közönséges fejek a’ történetírásban csak m últat olvasnak , okosak jövendőt is. G 1 B B O K
után
T. . . . .
C 6
A M A T. 1 A .
H é t ű r ej t v é uy. Cs-vel n y á ro n m ezőn , té le n látsz városban , Ma gos f e d e l e k e n , f e k e t e c s a p a t b a n . F - e l ré s z t, vagy o s z tá ly t, sereget j e le n te k , SŐt i g y e g y t e n g e r i á l l a t o t n e v e z t e k . H -val m agyar ló n ak vagyok k e d v elt je g y e , J - v e l h e l y s é g g y a n á n t i s m e r Po zson m e g y e . K - v a l erős n ö v é n y t t e r m e s z t g e t h e l y s é g e m , JVlellyről P e s t - t á j k ö r ü l h í r e s l ö n v i d é k e m . P -vel a’ M agyarok nagy m adárfajt h ív n a k , R - r e l c s a lá rd á l l a t , ’s n e v e a z á l n o k n a k . C S E R M Á K
Előbbi r e jtv é n y : Szerkezi
R óthkrepf
K OS.
korom.
Gábor,
halpiacz
N y o m t. T r a t t n e r - R á r o l y i ,
Szegedi Tudományegyetem Könyvtára
J í
86. szá m.
ú ri u ts z a 612.
Jelzet: 53.557
