Kiszelovics Ildikó vezető településtervező, EV. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda/levelezési cím: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5. Sz.: 15 / 2016.
KUNSZENTMÁRTON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Kertvárosias lakóterület előkert méretének módosítására vonatkozóan)
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ
Szolnok, 2017. január hó 1
Aláírólap
Kunszentmárton város településrendezési tervének módosításához
Vezető településrendező tervező: …………………………………… Kiszelovics Ildikó településmérnök, városépítési, városgazdasági szakmérnök
TT-1-16-0238
Szolnok, 2017. Január hó
2
TARTALOMJEGYZÉK Kunszentmárton város Településrendezési terv módosításának Alátámasztó munkarészéhez Szöveges munkarészek 1. Előzmények 1.1. Bevezetés 1.2. Településrendezési leírás 1.3. Környezeti, társadalmi, gazdasági vizsgálat 1.4. Magasabb rendű tervekkel való összhang 1.5. Normatív területfelhasználás és normatív szabályozás 2. Szakági munkarészek 2.1. Közlekedési javaslat 2.2. Víziközmű fejlesztési javaslat 2.3. Energia közműfejlesztési javaslat 2.4. Hírközlési javaslat 2.5. Környezetalakítási javaslat Biológiai aktivitásérték 2.6. Tájrendezési javaslat
3
1. Előzmények 1.1. Bevezetés Kunszentmárton Város jelenleg hatályos településrendezési tervét (teljes közigazgatási területre vonatkozó településrendezési terv) a Kiszelovics és Társa Kft készítette, és 2009.ben került jóváhagyásra. A településszerkezeti tervet 400/2009.(XII.10.) számú KT határozattal, a helyi építési szabályzatot pedig a 36/2009.(XII.11.) számú ÖK rendelettel hagyta jóvá Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő - testülete. A Képviselő - testület településfejlesztési döntéssel (339/2016. (XII.15.) számú Képviselő testületi határozat) határozta el, hogy módosítja a településrendezési tervet a kertvárosias lakóterület (Lke- 2 építési övezete) előkert méretére vonatkozóan. A településrendezési terv módosítása önkormányzati és magán érdekből történik. A településrendezési terv módosítással érintett területek: A város közigazgatási területének belterületén lévő Lke – 2 (kertvárosias lakóterület) építési övezet Jelen településrendezési terv módosítás tartalmában a többször módosított az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve, az egyeztetési eljárás a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet előírását figyelembe véve készül. A 314/2012. (XI.8.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendelet alapján a településrendezési eszköz egyeztetési eljárása: teljes eljárás. A tervezés megindítása előtt a település a partnerségi egyeztetésről határozatot hozott, melyben a településrendezési eszköz egyeztetésében résztvevők tájékoztatásának módját, eszközeit, a javaslatok, vélemények dokumentálását, továbbá a nyilvánosság biztosítását szolgáló intézkedéseket határozta meg. a partnerségi szabályzatot a Képviselő - testület a 126/2015 (IV.30.) számú határozattal hagyta jóvá. A településrendezési terv módosítása a helyi építési szabályzatot érinti. A településrendezési terv módosítása a jelenleg hatályos digitális terv felhasználásával készült.
4
Szakági alátámasztó munkarészek: 1.
Tájrendezési
Szaktervező bevonása nélkül készült, a jelenlegi és a tervezett állapot és a hatályos terv figyelembevételével.
2.
Környezetalakítási
Szaktervező bevonása nélkül, a jelenlegi és a tervezett állapot és a hatályos terv figyelembevételével készült.
3.
Közlekedési
Szaktervező bevonása nélkül, a jelenlegi és a tervezett állapot és a hatályos terv figyelembevételével készült.
4.
Közművesítési
Szaktervező bevonása nélkül készült a jelenlegi és tervezett állapot figyelembe vételével.
5.
6.
Elektromos
energia Szaktervező bevonása nélkül készült a jelenlegi és
közmű
tervezett állapot figyelembevételével.
Hírközlési
Szaktervező bevonása nélkül készült a jelenlegi és tervezett állapot figyelembevételével.
A szakági alátámasztó munkarészek a módosítás tartalmának megfelelően szaktervezők bevonása nélkül készültek. Az alátámasztó munkarészekhez felhasználásra került a jelenleg hatályos településrendezési terv alátámasztó munkarésze. Módosítás általános célja: Kunszentmárton Város Önkormányzat képviselőtestülete jelen tervmódosítással a képviselőtestület által elfogadott hatályos településrendezési terv módosítását a kertvárosias lakóterületen fellépő építési igények és az utcakép megőrzése miatt kívánja módosítani. A tervmódosítás tételes felsorolása Kunszentmárton város belterületén, az Lke – 2 építési övezetbe sorolt kertvárosias lakóterület előkert méretének módosítása a jelenleg kialakult beépítés figyelembe vételével. Az Lke2 építési övezetbe sorolt tömbök a település több területén találhatók, beépült, kialakult tömbök. Jellemzően előkert nélküli az épületlehelyezés, azonban több tömb esetében előkert is található, így előkert tekintetében kialakult, az utcakép alapján tömbön belül állapítható meg az előkert.
5
A tervezéssel érintett tömbök beépítettek Jellemző beépítések:
6
A módosítással érintett területek Kunszentmárton belterületének több részterületén találhatók. Az Lke2 építési övezet beépítése előkert szempontjából jellemzően előkert nélküli, de találhatók 5,00 méteres előkerttel rendelkező tömbök. Tömbökön belül a kialakult előkert méret a meghatározó, ezt a jelleget kívánja a település a későbbiekben is megőrízni, előkert szempontjából tervezett előkertes átépítés nincs a tömbökben.
7
Várható hatások elemzése: A tervmódosítás eredményeként az Lke építési övezetben a jelenlegi előkerthez illeszkedve, a kialakult beépítést figyelembe véve lehet az esetlegesen felszabaduló telkeket beépíteni, így egységes utcakép jön létre. Normativitás vizsgálata: A településrendezési terv módosítása a település közigazgatási területén található összes Lke2 építési övezetre vonatkozik, így a normativitás biztosított. A terv feldolgozásának technikai részletei: Jelen településrendezési terv módosítás csak a helyi építési előírásra (rendelet) vonatkozik, a tervlapokat nem érinti. Új, beépítésre szánt területek kijelölésének vizsgálata Jelen tervmódosítás új, beépítésre szánt területet a jelenleg hatályos településrendezési tervhez képest nem jelöl ki. Tervezési előzmények, magasabb szintű tervek A rendezési terv módosítása során a tervezés alapjául szolgáltak: -
Országos Területrendezési Terv (OTrT) (2013. évi módosítása)
-
Jász – Nagykun – Szolnok Megye Területrendezési Terve (MTrT - jóváhagyott, 2011. évi módosítása)
-
Jóváhagyott Településszerkezeti terv (jóváhagyva a 400/2009.(XII.10.) számú Képviselő – testületi határozattal, Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat a 36/2009.(XII.11.) számú rendelettel)
8
Kunszentmárton város elhelyezkedése Jász – Nagykun – Szolnok Megyében
9
1.2. Településrendezési leírás 1.2.1 Regionális, kistérségi kapcsolatok Kunszentmárton Magyarország keleti részén, az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Hármas-Körös bal partján fekszik. Szolnoktól közúton 40 km -re található. A Martfű-Kunszentmárton összekötőút 1998-ban történt megépítése óta lényegesen jobb és időben rövidebb Szolnok megközelíthetősége. Közúti kapcsolatok terén a 44. sz. főközlekedési út igénybevételével Kecskemét, valamint Szarvas, a 45. sz. főközlekedési úttal Szentes, Hódmezővásárhely közúti elérése megoldott. Országos terv készül az M44-es, településeket elkerülő gyorsforgalmi út megépítésére. Ez a Tiszaugi hídtól kiindulva Békéscsaba-Gyula vonalon kiépítve várhatóan 2030 -ig valósul meg. A tervezett út nyomvonala Jász –Nagykun -Szolnok megye területrendezési tervében is szerepel. Kunszentmártont érinti a Szolnok – Martfű – Kunszentmárton - Szentes, valamint a Kunszentmárton – Tiszaug - Kecskemét vasútvonal. A település közigazgatási területe határos Csongrád megyével.
A város igazgatási területének szomszédai: 10
- Északon: Tiszaföldvár, Cibakháza - Keleten: Öcsöd - Délkeleten: Szentes (Csongrád megye) - Délnyugaton, Nyugaton: Nagytőke (Csongrád megye) - Nyugaton: Szelevény, Cserkeszőlő, Tiszainoka - Északnyugaton: Nagyrév A várost körülvevő városgyűrű: - Északon: Martfű - Északnyugaton: Tiszaföldvár és Szolnok - Északkeleten: Mezőtúr - Keleten: Szarvas - Nyugaton: Kecskemét - Délen: Szentes - Délnyugaton: Csongrád Kunszentmárton város közigazgatási területéhez tartozik Kungyalu és Istvánháza. Istvánházán néhány családi ház és magán családi gazdaságok találhatók. Kungyalu a központi belterülettől 7 km -re található, külön vasúti megállóhellyel rendelkezik. Kunszentmárton megközelítése helyi járatú autóbuszjárattal megoldott. A történelem során többször önállósodott település 1966 -tól tartozik közigazgatásilag Kunszentmártonhoz. Kistérségi kapcsolatok terén Kunszentmárton városnak Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Öcsöd, Nagyrév, Szelevény, Tiszainoka, Tiszaföldvár, Tiszakürt, Tiszasas településekkel szorosabb az együttműködése. Kunszentmárton a Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulás (Kunszentmárton, Köztársaság tér 8.) tagja. 1.2.2. Természeti adottságok Földrajz Kunszentmárton és a közigazgatásilag hozzátartozó Kungyalu a Körösszög és a Tiszazug kistájon helyezkedik el. Kunszentmárton város a Körösszög kistáj települése, mely kistájat a következők jellemzik: A kistáj Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el. Területe 400 km2.
Domborzati adatok A kistáj 80 és 96 m közötti tszf-i magasságú, a Hármas-Körös völgyétől a marosi hordalékkúp felé enyhén emelkedő alacsony, ármentes síkság. Vertikálisan igen gyengén tagolt. A felszínt morotvák, elhagyott folyómedrek kusza hálózata tagolja, gyakoriak a 3-4 m magas
11
kunhalmok. A belvízveszélyes, rossz lefolyású alacsony síksági részek helyenként folyóhátakkal elgátoltak. Földtani adottságok Szerkezeti-morfológiai szempontból a kistáj egy fiatal (holocén) süllyedékterületre és egy idősebb, folyószabdalta pleisztocén végi (würm) peremvidékre tagolható. Az elsőn a Körös völgyrendszere és fiatalkori öntések találhatók, a délebbi peremen a Veker és a Maros régi mederrendszere, ill. ezek feltöltése a jellemző. A felszín közeli iszaposagyagos üledékeket gyakran vékony infúziós löszköpeny fedi. Gyenge szeizmicitású terület. (60 Ms) Éghajlat A mérsékelten meleg és a meleg éghajlati öv határán elterülő száraz kistáj. A napfénytartam évi összege meghaladja a 2000 órát. Az évi középhőmérséklet 10,2 0C. DNy-on 550 mm, máshol csak 500-530 mm évi csapadékmennyiség várható. Évente 30-31 napon át tartó hóborítottságra számíthatunk. Az ariditási index DNy-on 1,28 körüli, máshol 1, 33-1,40. A szélirány eloszlása elég egyenletes, kismértékben az É-i irány emelkedik ki. Az átlagos szélsebesség 2,5 és 3,0 m/s között van. Csak öntözéssel optimális az éghajlat a szántóföldi és kertészeti kultúrák számára. Vízrajz É-on Hármas-Körösre támaszkodik, de a folyónak csak az Öcsödtől Ny-ra levő 43 km-es szakasza tartozik a tájhoz. Tiszai torkolata előtt pár km-re ágazik ki belőle balról a Kurca, amely a Vekeréri-főcsatorna torkolatáig Ny-ról a tájhatáron folyik, 9 km-en át. A többi vízfolyást a Hármas-Körös veszi fel. Igen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. Lf=0,5 l/s.km2
Vh=150 mm/év
Lt=3%
A Hármas-Körös vízjárását a kunszentmártoni vízmérce adataival jellemezzük. Vízfolyás
Vízmérce
LKV
LNV
KQ
947
7,6
cm HármasKörös
Kunszentmárton
-240
KÖQ m3/s 105
NQ 1115
A Hármas-Körös vízjárását a Tisza Vízduzzasztása is befolyásolja. A legnagyobb árvizek kora nyáron jelentkeznek, míg a helyi csatornák hóolvadás után áradnak meg. A vízminőség a folyón II., a csatornákon III. osztályú. A belvíz levezető csatornahálózat hossza kb. 250 km. Hat szivattyútelepe 9,7 m3/s kapacitással működik. Állóvizei között első helyen a 13 körösi meandertó említhető, 119 ha területtel. Két kis természetes tava (4 ha) jelentéktelen jellege főleg kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, bár pl. Kunszentmárton környékén nátriumos típus is kiterjedten
12
jelentkezik. Keménysége 15-25 nk0 között van, de a települések közelében a 45 nk0 is eléri. Szulfáttartalma 60-300 mg/l között váltakozik. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s. km2 között van. Az artézi kutak mélysége átlagban 260 m alatti, vízhozamuk változatos, de lég sok bővizű kút is van. Békésszentandrásnak 49 C0, Kunszentmártonnak 42 C0, Öcsödnek 79 C0, melegvizet adó fúrása van. Minden település rendelkezik közüzemi vízellátással, sőt a 6-ból négyben csatornázást is találunk. A felszíni vízkészlet kihasználtsága eléri a 80%-ot. Növényzet Növényföldrajzi tértagolás tekintetében a kistáj a Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik. A fontosabb potenciális erdőtársulásokat a bokorfüzesek, a fűz-nyár-égerligetek, a tölgykőris-szil ligeterdők és a pusztai tölgyesek képviselték. A nyílt társulások közül a sztyeprétek jelentősebbek. Gyakori az egyvirági here és a csilláros sárma, a henye vasfű és a csilláros sárma. Az elszórtan elhelyezkedő, csekély kiterjedésű, erdészetileg hasznosított területeket zömében lágylombos és fenyőerdők borítják. Az erdők folyónövedéke sok év átlagában 4,5 m 3/ha felett van. A mezőgazdasági területhasznosítás fontosabb kultúrái a búza (20-32 q/ha), az őszi árpa (2030 q/ha), a cukorrépa (300-400 q/ha) és a lucerna 30-70 q/ha). Talajok A kistájat löszös üledéken képződött agyagos vályog fizikai féleségű, gyengén savanyú kémhatású, igen jó termékenységű (II.) réti csernozjom talajok (39%) és azok kedvezőtlenebb termékenységű (V.), mélyben sós változatai összesen 70%-ios területei részaránnyal uralják. Az ugyancsak löszös anyagon kialakult, szintén agyagos vályog mechanikai összetételű szikes talajok az összterület 13%-án fordulnak elő. A gyakorlatilag terméketlen réti szolonyecek 6%ot, a valamivel kedvezőbb adottságú, sztyepesedő réti szolonyecek 7%-ot tesznek ki. A Körös árterének üledékén képződött, agyagos vályog fizikai féleségű, gyengén savanyú kémhatású öntés réti talajok területi aránya 17%. Ezek a VI. talajminőségi kategóriába tartoznak. Sajátos adottságai A kistáj települési általában jól megközelíthetőek és kedvező természeti adottságokkal – döntően a Körösök holtágai mentén – rendelkeznek regionális szintű üdülés fogadására. Mindezekhez azonban kívánatos az infrastruktúra erős fejlesztése. Tájtipológiai összegzés Kifejezetten meleg. Száraz éghajlatával összefüggésben igen nagy a vízhiánya. Ezen a Hármas-Körös térbeli jelenléte segít, amelynek nyári kis vízhozamán a bökényi és a békésszentandrási duzzasztóművek tározó hatása gyarapít valamelyest. A Hármas-Körös védgátjai között időnként magas talajvizű hullámteret, amit a folyó öntésiszapos-agyagos fokozatosan feltölt. Rajta réti öntéstalaj fejlődött ki.
13
A kistáj többi, túlnyomó része löszös üledékkel takart, közepes talajvízállású hordalékkúpsíkság, amelyet 2/3-ában réti és mélyben sós réti csernozjom borít. Ideális a szántóföldi igénybevételre, aminek általános volta erős kultúrsztyep külsőt ad a területnek. Mellette még a gátakon kívül találunk egy keskenyebb-szélesebb mentesített ártéri síksági sávot, amelynek réti öntéstalaját magasabb helyeken szántóföldként, az alacsonyabban fekvő helyeken rétként és legelőként művelik. Öcsödtől DK-re pedig olyan hordalékkúpok közé zárt gyenge lefolyású ártéri síksági sávot, amelynek réti öntéstalaját magasabb helyeken szántóföldként, az alacsonyabban fekvő helyeken rétként és legelőként művelik. Öcsödtől DK-re pedig olyan hordalékkúpok közé zárt gyenge lefolyású ártéri síksági részlet terül el, amely túlnyomórészt elszikesedett, az időnként magas talajvíz hatására réti szolonyec és sztyepesedő réti szolonyec fejlődött ki rajta. Ez a kistáj is rendelkezik olyan hévizű, bő vízhozamú mélyfúrással (pl. Öcsöd), amelyre érdemes lenne fürdőt telepíteni. A Tiszazug kistáj Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el. Területe 200 km2. Domborzati adatok A kistáj 83 és 95 m közötti tszf-i magasságú, ármentes részekkel tagolt, ártéri szintű, a Duna pleisztocén hordalékkúp-síkjára épület tökéletes síkság. Orográfiailag 3 részt lehet elkülönített területén. 83 m körüli magasságúak a terület harmadát fedő, kettős osztású, a szabályozások előtt rendszeresen elöntött meder- és morotvaroncsokkal fedett árterek. A 87-90 m körüli magasságú magasárterek egyhangúságát elhagyott morotvák és a kiemelkedések peremére települt kunhalmok enyhítik. Földtani adottságok A Tiszazugot a felsőpannonban borította, s valószínű, hogy a terület csak a pleisztocén elejére töltődött fel. A pleisztocén folyamán a Duna hordalékkúpja nyúlt rá a kistájra, amelynek eredményeként 160-270 m vastag, főként homokos rétegekből álló üledéksor települt. A legidősebb felszínen lévő képződmény a terület 8-10%-át elfoglaló, a dunai hordalékkúp anyagából kialakuló pleisztocén futóhomok (Tiszakürt, ill. Cibakháza és környéke). A legnagyobb területet a homokos löszök, infúziós löszök foglalják el. Potenciális szeizmitása 70 MS. Éghajlat A mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz éghajlati övezetek határán elterülő kistáj. Az évi napfénytartam 2050 óra. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 0C. A csapadék évi és vegetációs időszaki átlaga 530-550 mm. Egy nap alatt Kunszentmártonban hullott le a legtöbb csapadék, 78 mm. A téli időszakban 30-32 napig borítja hó a földeket. Leggyakoribb szélirány az É-i és az Ény-i, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatt marad. Rendkívül kevés és veszélyes eloszlású a csapadék, ez határozza meg a gazdaságos termesztés lehetőségeit.
14
Vízrajz A Tiszának a Tiszajenő-Hármas Körös-torkolat közötti 56 km-es ártere és a HármasKörösnek a torkolata feletti 37 km-es völgye határolja. Csak kisebb vízfolyásai vannak. A Tiszába folynak: Cibakházi-holt Tisza (12 km), 31 km2), Tiszakürt-Nagyrévi főcsatorna (7 km, 36 km2), Ság-Böszöri-csatorna (10 km, 16 km2). A Hármas-Körösbe folynak: Gyaluifőcsatorna, Tóközei-csatorna, Tőkefoki-csatorna. Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. Lf=0,51 l/s. km2
Vh=150 mm/év.
L4=3%
Vízjárási adatok csak a Tiszáról és a Hármas-Körösről vannak. Vízfolyás
Vízmérce
LKV
LNV
KQ
843 847
114 76
cm Tisza HármasKörös
Tiszaug Kunszentmárton
-390 -240
KÖQ m3/s 547 105
NQ 3680 1150
Az árvizek tavasszal és nyár elején gyakoriak, míg a kisvizeknek az ősz a fő időszaka. Az állóvizek száma kevés. Két természetes tava együtt 62 ha-os. Köztük a csépai fertői-tó a legnagyobb (48 ha). Egyetlen mesterséges tározója Kungyalu mellett 48 ha. A talajvíz mélysége a két folyó közötti háton 6 m alatt, máshol 4-6 m között van. Mennyisége jelentéktelen. Keménysége É-on meghaladja a 45 nk0-ot, D-en pedig 25 nk0 alatt van. A rétegvizek mennyisége 1-1,5 l/s.km2 között mozog. Az artézi kutak száma nagy. Mélységük átlaga meghaladja a 200 m-t és a fokozódó mélységgel párhuzamosan nagyobb vízhozamokat adnak. A felszíni vízkészlet kihasználtsága 1986-ban 80%. A kutak terhelése 50% körül volt. Növényzet A Tiszántúli flórajárásba tartozó kistáj potenciális erdőtársulásai közül a bokorfüzesek, a fűzligetek és a tölgy-kőris-szil ligeterdők a meghatározóbbak. A lágyszárúak között felbukkan a sziki saláta, a réti őszirózsa, a csillagboglárka. Tömegesebb előfordulású az erdei gyöngyköles. Az erdészetileg művelt területeken csekély nagyságú fiatal- és középkorú, elsődlegesen keménylombos erdők találhatók. Az erdők átlagos évi folyónövedéke a 3,0 m3/ha-t nem éri el. A mezőgazdaságilag művelt területek jellemző kultúrái a búza, az őszi árpa, a kukorica és a cukorrépa. Talajok A kistájban tíz talajtípus fordul elő. A mezőgazdaságilag nem vagy alig hasznosítható futó- és a gyenge termékenységű (VIII.) humuszos homoktalajok 15 ill. 4%-ot tesznek ki. A löszön képződött, kedvező termékenységű (III., IV. és V.) alföldi mészlepedékes csernozjomok 19%ot, a réti csernozjomok 26%-ot, a mélyben sós réti csernozjomok további 10%-ot borítanak. A szikes talajok közül az igen gyenge termékenységű (IX.) sztyepesedő réti szolonyecek 14%15
kal, a gyakorlatilag terméketlen réti szolonyecek és a VII. talajminőségi besorolású szolonyeces réti talajok 2-2%-kal fordulnak elő. Sajátos táji adottság A kistáj közúton jól megközelíthető települései kedvező természeti adottságokkal rendelkeznek helyi, regionális szintű üdülési igények kielégítésére. Cserkeszőlő és Tiszazug térségében megfelelő színvonalú infrastruktúrán alapul a fogadókészség. Előbbi kedvelt fürdőhely. A kistáj a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része a Tiszakürtön természetvédelem alatt álló közismert arborétum található. Tájtipológiai összegzés Meleg, száraz éghajlat mellett nagy vízhiány jellemzi. Felszínén lényegében két tájtípus fordul elő. A nagyobbik lösztakarós, közepes talajvízállású, magasártéri helyzetű hordalékkúp-síkság, amelyen az uralkodó csernozjom féleségek mellett kevesebb réti talaj és több szikes talajféleség is kialakult. A szántóföldi hasznosítás uralkodik, kevés réttel és legelővel a szikes laposokon, továbbá még kevesebb lösztölgyes ligeterdő maradvánnyal. A kistáj Nyugati peremsávjában kiterjedt kötött homokos felszínű hordalékkúp-síkság húzódik. Rajta még futóhomok is előfordul, de sok a humuszos homok is. Itt jelentős területen szőlőtermelés is folyik, váltakozva szántóföldekkel, homoki tölgyes maradványokkal és akácligetekkel, ami tompítja a kultúrsztyep jelleget. 1.2.3. Településtörténet Első említése: 1212-15: Mortun, 1447: Zenthmartonzalassa, 1552: Kunszentmárton, 1680: Sz. Marton, 1737: Szent-Márton, 1881: Kun-Szent-Márton, 1910: Kunszentmárton. Háromtagú szóösszetétel, a) Kun, b) –szent-: szláv eredetű szó, a szlávban is hasonló jelentéssel. c) –márton: latin Martinus személynév rövidült alakja. Jelentése: „Mars istenhez hasonló, bátor, merész”. Kunszentmárton 1447-ben a szállás megjelölést viseli, ami arra enged következtetni, hogy valóban tiszta kun település, s a tatárjárás alatt a korábbi magyar falut megsemmisítették. Neolit leletek kerültek elő a következő határrészekről: Kunszentmárton-Bohonya, Érpart, Kovácshalom, Érpart-Bábocka, Jaksor, Kékes, Kisjaksor, Péterszög, Nagyjaksor-ér. Találtak Rézkori lelőhelyeket, Bronzkori, Vaskeri, Szarmata, Germán, Népvándorláskori leleteket. Egykor kertes, ma utcás település nagy tanyavilággal. Kuriális stílusú nagygazdaházak. Tanyáin kerek ólak voltak. Élesen tagolt társadalom: jelentős nagygazda réteg, kisparasztok, kubikosság, iparosok. Tanyai állattartás jelentős szőlőtermesztés és kisebb súlyú földművelés jellemezte. Árpád-kori magyar település, amely egyházáról, annak védőszentjéről kapta nevét. Kakuk M. honfoglaláskori szláv lakosságot feltételez e helyen néhány határnév alapján (Bohonya, Kros, Lodu). Egyébként a nagyszámú honfoglaláskori és Árpád-kori lelőhely is a falu korai meglétét igazolja, de egyben azt is, hogy a feltételezett szláv lakosság igen csekély számban lehetett jelen. A község tatárjárás alatti helyzetéről nem tudunk semmit, de feltehetően elpusztult, lakói elszéledtek, mert IV. Béla a kunoknak adományozta ezt a területet. 1418-ból van adatunk arra, hogy a kunok birtoka. Ettől kezdve szerves része a Nagykunságnak. A török 16
hódoltság idején lakói állandóan fogytak, s a XVII. század első harmadában elnéptelenedett. Lakói, s más telepesek 1670 után ismét megszállták a felszabadító háborúk azonban teljesen elnéptelenítették. Pusztaként tartják nyilván 1717-ig. Ekkor jászapátiak és jászalsószentgyörgyiek szállták meg, s ez a népesség egészült ki a környező települések katolikus lakosságával a további évtizedekben. Így Kunszentmárton lényegében nem kun etnikumú, hanem jász település, s vallásilag is elüt a környező kunsági városoktól. Tisztán katolikus a népessége. Csupán nevében viseli a hajdani kun eredetet. Kunszentmárton népesedési adatai azt mutatják, hogy dinamikusan fejlődő település. Megjegyezzük, hogy Kunszentmártonhoz puszták is tartoztak, s lakossága ide is bocsátott ki telepeseket. Mesterszállás, Kuncsorba 1896-ban községekké váltak, kunszentmártoniak alkották Mesterszállás lakosságát teljes egészében, Kuncsorbáét nagyobb részben. Ezen kívül több területet vettek birtokba, s gazdálkodtak rajta a kunszentmátoni lakosok. Később ide is betelepedtek, tanyákat hoztak létre: Kungyalu puszta, a tiszakürti szőlők nagyobb része (Kisasszony szőlő, Mária Terézia Hegyközség), a szelevényi Halesz, sőt a távolabbi csépai, cibaki homokos részek lakosságának egy részét is kunszentmártoniak alkották. Ugyancsak a Köröstől délre fekvő Csongrád megyei pusztákra is sokan költöztek, mikor ott tanyaföldet vettek (Cserebökény, Nagytőke, Magyartés). A múlt század végén a Somogy megyei Görgeteg községbe is telepedtek át kunszentmártoniak. A váradi regestrum említi először hitelt érdemlően az 1212-15-ös évekből Marton falu néven. A kunok birtokához való tartozás első ismert adata 1418-ból származik, amely Kunszentmártont a „Baál füldhöz” tartozónak mondja. Hunyadi János egyik 1447. évi oklevele Szentmártonszállásnak nevezi. 1521-ben Lajos király Kunszentmártont a RadicsBosics családnak adományozza. A jász-kunok általában Szapolyai János pártján állottak, ezért Ferdinánd király újabb és újabb tulajdonosoknak juttatta a község területét. 1552 őszén az Eger alól visszavonuló török csapatok pusztítják a vidéket és a községet is. 1557-ben faluként szerepel. A környező falvakkal együtt osztozott a vidék sorsában. 1564-ben a gyulai várkapitány elfoglalta Kunszentmártont. 1566. szeptember 2-án került Gyula török kézre és Kunszentmárton így véglegesen hódoltsági területté vált. 1571 -ben mint népes hely és jelentős anyagi forrás szultáni khász birtok, a szolnoki szandzsák összeírásában nem is szerepel. A hódoltsági területen is megmaradt a magyar királyi felségjogok gyakorlása és tovább folynak a birtokadományozások is, függetlenül attól, hogy ez realizálható-e vagy sem. 1569-ben Kunszentmártont elszakították Kolbászszéktől és királyi adományként Ungnád Kristóf nyerte el. A tizenöt éves háború viharai során valószínűleg elnéptelenedett a község. 1630-ban ugyanis pusztaként szerepel. Sőt birtokjogilag és közigazgatásilag megváltozik helyzete. Az egri vár összeírásaiban a XVII. század folyamán már nem szerepel. Ellenben feltűnik Csongrád megye tartozékaként, s a váci egyházmegye részeként. A XVII. század közepén minden bizonnyal benépesült a község. 1683-ban azonban a nagy háborús felvonulások ismét súlyos károkat okoznak és 1685-től pusztaként szerepel. A terület 1702. március 22-én az egész Jászkunsággal együtt a Német Lovagrend birtokába került. A falu benépesítésére, megszállására Orczy István jászkun főkapitány 1717. május 14én adott engedélyt. A betelepedés 1717-ben vette kezdetét és 1718-ban 21, 1719-ben 29, 1720-ban 93 személy költözött Kunszentmártonba. A betelepülők zömét főként jászapátiak és jászalsószentgyörgyiek alkották. A községi szervezet gyorsan kiépült, az új településnek 1718-ban Radics István személyében már bírája, továbbá kántora, imaháza és iskolája volt, sőt az anyakönyv vezetését is elkezdték. Nagy veszteséget okozott az 1739. évi pestis, 17
amelynek 737 ember, a lakosság csaknem fele áldozatául esett. Mária Terézia 1745. május 6-i privilégiális oklevele a jászkunok redempciójáról Kunszentmárton esetében is az ősi jogok visszaszerzését és sajátos viszonyok kialakulását jelentette. A földek egyéni használatba vétele folyamatosan haladt előre. 1782-ben révprivilégiumhoz jutott a község. 1806-ban első hídját avatta. 1807-ben városi rangot és vásárjogot nyert. 1823-ban nagy tűzvész pusztított a kunszentmártoni alvégen. 1848-ban a város 140 fős nemzetőrséget alakított és a Kunszentmártonra eső fegyvereket összeadták. 1849. április 9-én védbizottmányt alakítottak. Nagy megpróbáltatást élt át a város 1849. augusztus elején, amikor Schlick osztrák tábornok 11-12000 főnyi sereg lepte el a vidéket. A szabadságharc leverése után igen erős volt a 48-as törvényekhez és Kossuth szelleméhez való ragaszkodás. A kiegyezés után demokrata kört szerveztek. Az ellenzéki magatartást erősítette az 1861-től működő Nagykunszentmártoni Olvasó Egylet is. Kunszentmárton a századfordulón is csaknem mindig 48-as eszméket valló képviselőket juttatott a parlamentbe. Városi státusza 1896-ig volt. Ekkor Mesterszállás és Csorba puszta kivált, önálló községgé lett, s Kunszentmárton nagyközséggé alakult. 1881. március 17-én néplázadás robbant ki a városban. A nincstelen földműves és napszámos súlyos, igazságtalan közmunkák és árverések miatt felfegyverkezve hatalmába kerítette a városházát. A földigénylők között elkezdték az 1500 kh-nyi közbirtokossági föld kiosztását és eltörölték a közmunkát. 1897-ben kunszentmártoni aratók Gyalu pusztán, az Almásy uradalomban négy napon át megtagadták a munkát. Ellenállásuk eredménnyel járt. 1914-ben, a háború kitörése után katonai kórház létesült a községben. 1919. március 18-án a hadból földmunkás, a munkanélküli, nyomorgó lakosai részére Kunszentmárton község segítséget kért az alispántól. 1919. március 23-án Kunszentmárton népe is követte a főváros példáját. 1925-ben Kungyalut és Istvánházát Kunszentmártonhoz csatolták. 1944. szeptemberében a helyi iskolákat kórházaknak rendezték be, ám a front közeledtével valamennyit leszerelték. A háború alatt a lakosság zöme helyben maradt. A helyi harcok során kb. 65 ember vesztette életét. A községben anyagi károk is keletkeztek. Mint a Kunsághoz tartozó Kolbászszéki község szabad állapotú hely volt, annak ellenére, hogy 1521 körül Lajos király a Radics családnak adományozta és a török időkben is többször más-más család birtokába jutott. Ez a földesúri fennhatóság azonban soha nem érvényesülhetett, s ennek bizonyítéka az, hogy az adományozások ellenére a török uralom végén 1699-ben a Nagykunság részeként írták össze. Társadalmáról csak a XVIII. század második évtizedétől adták a község tisztségviselői, szinte egész elöljáróságát. Tudjuk, hogy a Jászapátiból kitelepedők nem voltak vagyontalanok, egy részük kifejezetten jobb módú. Kunszentmárton mezőgazdaságát alapvetően meghatározta az újratelepedés, majd a redempció után az, hogy a termékeny Körös menti részeken kívül hatalmas pusztaterületek tartoztak hozzá, s ez kiterjedt állattartást tett lehetővé. Kunszentmárton városias igényeire jellemző, hogy 1909-ben gőzfürdőt építettek. Az utcák – éppen mert mérnöki tervek alapján alakították ki – már a XVIII. században rendezettek, s városias külsőt kölcsönöznek az akkor még nagyközségnek.
18
1.2.2 Helyi épített értékek Kunszentmárton egyedi arculatát műemlékek, egyedi épített értékek határozzák meg. A településre építészeti értékvédelmi felmérés kétszer is készült 1966 -ban, majd az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megbízásából Czagány Kálmán 1994 -ben készített értékvédelmi vizsgálatot, amely az 1994 -ben kiadott általános rendezési terv munkarésze. Kunszentmárton centrumában a XVIII. század végétől sorra épülnek azok a rangos középületek, amelyek az 1807-ben városi rangot nyert Kunszentmárton mai képét meghatározzák. 1782-ben épül a Kerület Székház, 1813-ban a Városháza, 1837-ben a Nagyiskola, 1830-ban a kocsiszínnel ellátott Nagyvendéglő. Ebben az időben a Szent Márton templom építése is folyik, 1892-ben új tornyot kap a templom, 1895-ben pedig új toronysisakot. 1906-1907-ben a Körös szálló jön létre. Az ártézi kutak hatalmas tégla piramisai városképileg meghatározók voltak, mára már egy sem látható közülük. Kunszentmártonban a kül- és belterület építkezése sokban különbözik. 1840 -es években már jelentős számú népesség él külterületen. Az 1960-as évek közepéig a lakosság 20-22 % -a a tanyákon lakott. A tanyai építmények megőrizték a hagyományos, ipartól független építkezési technikákat és formákat. Tanyán kevésbé rangos épületeket emeltek, jelentősek voltak a gazdasági épületek. 19
Kunszentmártonban az 1891-ben létrejött Mátray-féle téglagyár termékeit építették be. A városban országos védelem alatt a következő épületek, építmények vannak: - Római Katolikus Szent Márton templom - Római Katolikus plébánia - Zsinagóga - Felső-Temetői kápolna - Szentesi úti szélmalom A városban országos védelemre tervezett: - Helytörténeti Múzeum (egykori börtön épülete) A város közigazgatási területén országos védelem alatt álló természetvédelmi terület található. Helyi védelem alatt álló építészeti értékek, építmények, építmény-részletek, növény együttesek felsorolása, leírása és fotódokumentálása a helyi értékvédelmi vizsgálat munkarészben került kidolgozásra. A helyi épített értékek a tervezéssel érintett területektől térben távolabb helyezkednek el, így a tervmódosításnak a helyi értékekre negatív hatása nincs. 1.2.3 Népesség, demográfia Forrás: VÁTI, TEIR adatbázis Év Lakónépesség Állandó népesség Állandó népesség férfiak Állandó népesség nők Élve születések száma Halálozások száma Odavándorlás száma Elvándorlás száma
2000 9867 9965
2001 9764 9861
2002 9637 9733
2003 9526 9658
2004 9396 9560
2005 9260 9488
2006 9114 9312
2007 9013 9240
2008 8850 9161
2009 8668 9060
2010 8496 8920
2011 8373 8816
2012 8793 8755
2013 8626 8649
4812
4759
4693
4645
4580
4560
4477
4442
4381
4348
4288
4243
4221
4179
5153
5102
5040
5013
4980
4928
4835
4798
4774
4712
4632
4573
4534
4470
78
62
67
69
62
72
73
63
75
59
64
69
66
55
151
150
149
134
132
120
143
123
121
134
150
128
128
150
358
304
310
329
269
273
308
337
212
186
201
282
345
302
372
335
360
374
334
356
383
380
324
295
294
348
362
374
Jelen tervmódosítás nem érinti a népesedési folyamatot.
20
1.2.4 Foglalkoztatás A rendszerváltást követően az aktív, inaktív és a munkanélküliek aránya jelentősen változott. A nagyobb munkaerő-foglalkoztató üzemek, gyárak megszűntek vagy átalakultak. A munkanélküliek aránya, valamint az első ízben elhelyezkedni akarók száma jelentősen növekedett. A kunszentmártoni kistérség alapvetően foglalkoztatási gondokkal küzd. A 90-es évek gazdasági, társadalmi átalakulásainak következtében munkahelyek szűntek meg és külföldi, valamint hazai tőkeerős befektetések ebben a régióban elmaradtak. A nagy, több száz főt foglalkoztató ipari üzemek is megszűntek, illetve csak részben működnek. A 44. számú főközlekedési út mellett található Kunszentmárton Ipari Parkja, amely azonban vállalkozásokkal nem teljesen betelepült. Forrás: VÁTI, TEIR adatbázis Év Regisztrált vállalkozások száma Működő vállalkozások száma Működő kft Működő rt Működő szövetkezet Működő BT Működő EV 0 és ismeretlen számút foglalkoztató működő vállalkozás 1-9 főt foglalkoztató 10-19 főt foglalkoztató 20-49 főt foglalkoztató 50-249 főt foglalkoztató 250 fő feletti foglalkoztató Regisztrált munkanélküliek száma Regisztrált munkanélküli férfi Regisztrált munkanélküli nő
2000 668
2001 681
2002 716
2003 732
2004 740
2005 717
2006 694
2007 746
2008 1246
2009 1278
2010 1278
2011 1301
2012 1327
2013 1324
551
482
578
588
579
480
469
n.a.
460
429
419
408
373
n.a.
50 2 7
47 2 8
51 1 8
55 1 7
69 2 6
62 2 5
68 2 5
91* 2* 6*
76 2 4
84 2 4
80 2 4
81 1 4
85 1 3
119* 2* 5*
65 418 382
69 349 322
77 434 377
80 439 373
73 423 129
59 350 2
53 338 3
70* 568* 138*
51 325 0
42 295 n.a.
37 294 n.a.
39 281 n.a.
35 247 n.a.
51* 355* 308*
146
136
173
189
424
455
443
582*
n.a.
n.a.
n.a.
393
358
999*
10
12
16
14
14
14
13
16*
6
7
7
7
7
9*
10
10
9
9
10
7
6
8*
6
5
3
3
3
3*
3
2
3
3
1
2
4
2*
2
3
4
4
4
4*
0
0
0
0
1
0
0
0*
2
1
1
1
1
1*
775
680
672
639
652
690
606
581
630
742
780
709
579
668
405
360
372
338
346
370
342
315
338
406
409
323
248
352
370
320
300
301
306
320
264
266
292
336
371
386
331
316
*regisztrált
Jelen tervmódosítás nem érinti a foglalkoztatást. 21
1.2.5 Lakóterület, lakáshelyzet A település lakásállományát vizsgálva megállapítható, hogy az 1919 előtt épült lakások százalékos aránya magas, tehát bontás miatt felszabaduló telkekkel kell számolni, valamint a régi lakásállomány felújítására, átépítésére is számítani lehet. A településen az eladó ingatlanok száma mellett, számolni kell az avulás miatt felszabaduló telkekkel, továbbá beépítetlen lakótelek is található a településen. Jelen településrendezési terv módosítás a belterületi kertvárosias lakóterület (Lke2) előkert méretének szabályozására vonatkozik. Az avulás miatt lebontandó épületek helyén felszabaduló telkeken a beépítés a rendezési terv módosítás eredményeként illeszkedik a szomszédos lakóépület beépítéséhez előkert tekintetében, így egységes marad az utcakép. 1.2.6. Intézmények, intézmény területek Kunszentmárton intézmény-ellátottsága a kisvárosok középfokú intézmény-ellátottsági átlagának felel meg. A köz- és szakigazgatásban, a kiskereskedelemben és a szolgáltatási ágazatban, a kistérségi szerepkörű városokra jellemző intézmények többsége (pl. földhivatal, rendőrkapitányság, hivatásos tűzoltóság, építésügyi hatóság, munkaügyi központ, bíróság, ügyészség, középiskola, tisztiorvosi szolgálat, áruházak, szakboltok, pénz- és biztosítóintézetek) megtalálhatók. a) Igazgatási és társadalmi intézmények 1807-ben Kunszentmárton városi rangot nyer, amely státusza 1896-ig volt meg. Ekkor Mesterszállás és Csorba puszta kivált, önálló községgé lett, s Kunszenmárton nagyközséggé alakult. 1925-ben Kungyalut és Istvánházát Kunszentmártonhoz csatolták. 1966-tól a többször önállósodott Kungyalut Kunszentmártonhoz csatolták. Kunszentmárton 1986. évben kapott ismét városi rangot. A város közigazgatási épületei jellemzően a Szent Márton templom körüli részen, a város centrumában találhatók. A Polgármesteri Hivatal két épületben van elhelyezve. Kunszentmárton igazgatási és társadalmi intézményei 1. Polgármesteri Hivatal (Városháza) 2. Polgármesteri Hivatal Köztársaság tér 8. (Kungyalu, Radnóti M. út 32.) 3. Rendőrség, Kossuth L. út 4. Városi Bíróság, Kossuth L. u. 18. 22
5. Városi Ügyészség, Kossuth L. u. 18. 6. Állami Közútkezelő Kht., Vasút u. 5. 7. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Kerületiház u. 1. 8. Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, Köztársaság tér 1. 9. Földhivatal, Kerületiház u. 6. 10. Kegyelet Temetkezési Bt., Jókai u. 37. 11. Körösmenti Vagyonkezelő Szövetkezet, Kerületiház u. 8. 12. Vöröskereszt, Kerületiház u. 8. 13. MATÁV Rt. 14. Munkaügyi Központ, Mátyás király u. 5. 15. OTP és Kereskedelmi Bank Rt., Kossuth u. 2. 16. OTP-Garancia Biztosító Rt., Kossuth u. 19/4. 17. Pietas Temetkezés Bt., Kossuth L. u. 39. 18. Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Rákóczi u. 19. 19. Posta, Kölcsey u. 5. Posta, (Kungyalu, Radnóti M. u. 32.) 20. Postabank és Takarékpénztár Rt., Kossuth L. u. 1. 21. Ügyvédi Iroda, Kölcsey u. 9. 22. Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Köztársaság tér 1. 23. Városgondnokság, Vég u. 3., Vég u. 4., Vég u. 8. 24. Városi TV, Köztársaság tér 1. b) Egyházi intézmények Kunszentmárton nevében a régi kolbászszékhez tartozó összes kun szállások közül egyedül visel templomi védőszent nevet. A tatárjárás előtt már egyházas hely. Kunszentmárton már 1700-as években nem kun etnikumú, hanem jász település, s vallásilag is elüt a környező kunsági városoktól. Tisztán katolikus a népessége. 1718-ban Zsidó Mátyás kántor, Csomortáni Imre jászapáti plébánostól kapott engedéllyel megkeresztelte az itt
23
születetteteket, az elhalálozottakat eltemette s 1719-től anyakönyvet vezetett, melyet a jászapáti plébánia bocsátott rendelkezésére. 1718-19-ben ideiglenes templomot építettek és 1721-ben már plébánosa volt a falunak Zatkó Mátyás személyében. Az ideiglenes, beköltözéskor épített kis templomot 1743-45 között új templom váltja fel, Szent Márton nevére szentelve. A templom kőből épült 14 öl magas toronnyal és 12 kőszoborral díszítve. Ugyanakkor kápolnát is építenek a falutól délre, amelyet feltehetőleg 1739 után a pestisjárvány emlékére állítanak. A mai római katolikus, későbarokk stílusú, műemlék templomot 1781-84 között építettek, tornyát vörösrézzel a XIX. század folyamán borították be és 1910-ben két oldalhajóval bővítettek. Kunszentmártonban műemlék épület a volt zsidó templom, amelynek felújítása kívülről megtörtént, hangversenyeket rendeznek benne időszakosan. Jelentős egyházi intézmények: -
Szent Márton római katolikus templom
-
Római Katolikus plébánia hivatal Felsőtemetői kápolna
-
Karmelita rendház és kápolna
-
Volt zsidó templom
24
-
Református templom Temetők:
Felső temető
lezárt izraelita temető
25
Alsó (Nádor utcai) temető Kungyalu a török hódoltság előtt a templomos helyekhez tartozott. 1669-76 között egyháza létezett, későbbi források templomát már nem említik. Lakosai a XVIII. században reformátusok voltak, ezt követően a katolikusok kerültek túlsúlyba. A XX. században már csak miseháza van. Jelenleg kápolnáját tartjuk számon, valamint az egyházi tulajdonú temetőjét. c) Művelődési és nevelési-oktatási intézmények Nevelési-oktatási intézmények Iskolák: Kunszentmárton Városi Általános Iskola 5440 Kunszentmárton, Deák F. u. 4. Telephelyei: 5440 Kunszentmárton, Deák F. u. 4. 5440 Kunszentmárton, Mátyás király út 4. 5440 Kunszentmárton, Széchenyi lakótelep Iskolai adatsor (Forrás TEIR) Év Általános iskolai feladatellátási helyek száma Általános iskolai osztálytermek száma Általános iskolai osztályok száma Általános iskolai tanulók száma
2000 n.a.
2001 2
2002 2
2003 1
2004 1
2005 1
2006 1
2007 1
2008 1
2009 1
2010 1
2011 1
2012 1
2013 2
n.a.
36
36
32
32
32
32
32
32
32
32
32
38
34
n.a.
38
38
36
35
32
31
30
26
26
24
24
24
24
n.a.
938
887
842
806
748
700
684
634
618
572
560
539
551
26
Általános iskolai főállású pedagógusok száma
n.a.
74
68
65
59
58
54
51
48
47
44
43
41
Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola 5440 Kunszentmárton, Kossuth L. u. 37. Telephelyei: 5440 Kunszentmárton, Kossuth L. u. 37.(volt Veress János Szakközépiskola épülete)
5440 Kunszentmárton, Rákóczi út 2. (volt József Attila gimnázium épülete)
5440 Kunszentmárton, Vég út 7. (Tanüzem) Művészetoktatási intézmények: Kunszentmártoni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (zeneiskola) Fenntartója: Andante Művészeti Közhasznú Alapítvány Szilver Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (táncművészeti iskola) Fenntartója: Szilver Táncművészeti Kht Óvodák: Városi Óvoda 27
40
5440 Kunszentmárton, Széchenyi ltp. 2. Telephelyei: Napsugár óvoda, 5440 Kunszentmárton, Széchenyi ltp. 2. Epres Kerti Óvoda, 5440 Kunszentmárton, Csongrádi út 18. Csoportszobák száma: Napsugár óvoda – 6 Epres kerti óvoda - 4 Óvodai adatsor (Forrás: TEIR) Év Óvodai feladat ellátási helyek Óvodai férőhely Óvodába beírt gyerekek száma Óvodapedagógusok száma
2000 n.a.
2001 3
2002 3
2003 3
2004 3
2005 3
2006 3
2007 2
2008 2
2009 2
2010 2
2011 3
2012 3
2013 3
n.a.
262
262
262
262
262
262
250
200
200
200
285
310
285
n.a.
262
262
255
253
259
241
230
228
226
233
252
260
246
n.a.
24
22
22
21
20
20
17
17
17
17
23
23
24
Művelődési intézmények - József Attila Általános Művelődési Központ, Művelődési ház 5440 Kunszentmárton, Kossuth L. u. 16.
- József Attila Általános Művelődési Központ, Könyvtár 5440 Kunszentmárton, Kossuth L. u. 3.
28
Kötetek száma: 50-60 000 ezer - Mozi 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 8. Vállalkozásban üzemel. Vezető: Kelemen Tibor e) Szociális és egészségügyi intézmények Egészségügyi intézmények: Városi Egészségügyi Központ 5440 Kunszentmárton, Kossuth L. u. 5. Telephelyei: 5440 Kunszentmárton, Kossuth L. u. 5. – Városi Egészségügyi Központ 5440 Kunszentmárton, Kossuth L. u. 6. – Iskolai és Területi Védőnői Szolgálat 5440 Kunszentmárton, Rákóczi út. 5. - Tüdőgondozó Háziorvosok száma: 5 Házi gyermekorvosok száma: 2 Fogorvosi szolgálatok száma: 2 Patikák: - Kossuth Gyógyszertár - Kéki patika
Kossuth L. u. 4. Kossuth L. u. 21
Szociális Alapellátási Központ -
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 8.
-
Öregek Otthona 5440 Kunszentmárton, Köttön utca 21. 29
Férőhely: 20 fő Kihasználtság: 100% -
Idősek Klubja 5440 Kunszentmárton, Mátyás király utca 21/a
Bölcsőde: Városi Bölcsőde 5440 Kunszentmárton, Széchenyi lakótelep Férőhely: 20 fő Beíratottak száma: 28+4 fő f) Testnevelési és sportolási intézmények Kunszentmártonban a tömegsport és versenysport igényeket a 2407 hrsz –ú. Érparti Sporttelep látja el. A sporttelepen labdarúgó pálya, atlétikai pálya, salakos futópálya található. Az Erzsébet ligetben, a Kossuth Lajos út 40. szám alatt (1313 helyrajzi számú területen) valósult meg a Sport és szabadidőcsarnok, melyet 2007-ben adtak át.
Kunszentmárton városban 1909-ben gőzfürdőt építettek, de már nem működik. A városban, a tömegsport igényeken túl az iskolai testnevelési célokat is szolgálja a városi sporttelep, valamint az oktatási intézmények sportudvarai, tornatermei. g) Kereskedelmi, ellátó, és szolgáltató intézmények A XVIII. század végén jó földrajzi fekvését a vásárok hiánya miatt nem használhatja ki, lakosai a gabonát Debrecenbe, Kecskemétre és Szolnokra szokták eladni. 1807-ben mezővárosi rangra emelik, 4 országos és 1 szerdai hetivásár tartására kap jogot. A kereskedők száma 1925-re megduplázódik, ekkor 54-en szolgálják a belső forgalmat. Ebben az évben 15 kocsma, 3vendéglő, 2 kávéház, 1 szálloda is működik. Megmarad 4 országos és kirakodó vására, illetve 1 hetipiaca. 1960-ban 42 kiskereskedelmi bolt volt a községben, s ezek 135 dolgozót foglalkoztattak. 11 vendéglátóipari egység: 1 étterem, 2
30
cukrászda, 8 italbolt került összeírásra. Mindezek még a régi üzlethelyiségek átalakításával működtek. 1960-tól több új városias jellegű létesítményt hoztak létre. A településen az ÁFÉSZ felszámolásával gyakorlatilag megszűnt az egységes üzleti hálózat. A korábbi kisüzletek aránya jelentősen megemelkedett. Kunszentmártonban a heti piac csütörtöki napon van. A kirakodó-vásár jellegű piac területére a Deák F. út egy szakaszának lezárásával biztosítanak helyet. Az új piac tömbbelsőben, a Kunszentmárton, Deák F. u. 2/a. 2041 hrsz. területen található. Jelen tervmódosítás az intézményeket nem érinti, azok működésére hatással nincs. 1.2.6. Iparterület Az 1990-es években, a rendszerváltás után az ipar jelentősen átalakult. Nagy munkaerőfoglalkoztató üzemek, gyárak szűntek meg vagy alakultak át. Többek között a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója a Pannónia Szőrmegyár megszűnt, valamint a Beton és Vasbetonipari Művek Kunszentmártoni gyáregysége területén új üzemek alakultak. A rendszerváltás után gazdasági társaságok jöttek létre, a magánvállalkozók száma ugrásszerűen megnövekedett. A nagyobb ipari üzemek a külterületen helyezkednek el. A munkahelyteremtés és a város gazdasági növekedése érdekében 2004-ben hozták létre a Kunszentmártoni Ipari Parkot, mely a külterületen a 44. számú főút mellett a 07/7; 07/9; 07/13-07/23; 07/29; 07/32-07/42; 07/45 hrsz-ú területeken található. Az ipari parkban lévő vállalkozások: NIEF Plastic Hungary Kft. műanyag termékek gyártása Interplex Hungary Kft. fém tömegcikkek gyártása, fémfeldolgozás Jelentősebb vállalkozások a kül- és belterületen: Kasza és Társa Faipari üzem, a Martfű-Szolnok felé vezető közlekedési út melletti területen. ALTEK téglagyár AWASSI Zrt (sajtüzem) Jász-Sütőház Kft. ALFÖLDI Gabonaipari Rt. Malomüzeme Jelen tervmódosítás az iparterületeket nem érinti. 31
1.2.7. Külterület, mezőgazdasági üzemi területek Kunszentmártonban nagybirtok nem volt, de jelentős volt a jómódú paraszt-bitokosok száma. A nagybirtokok között írták össze jelentős területtel Kunszentmárton nagyközséget és a kunszentmártoni közbirtokosságot. A termelőszövetkezeti mozgalom egyik élenjáró település volt Kunszentmárton, már a kezdet kezdetén jelentős területtel alakult meg két szövetkezet. Kunszentmárton mezőgazdaságát alapvetően meghatározta az újratelepedés, majd a redempció után az, hogy a termékeny Körös menti részeken kívül hatalmas pusztaterületek tartoztak hozzá, s ez kiterjedt állattartást tett lehetővé. Kezdetben legelőként és kaszálóként hasznosították, később pedig jellegzetes tanyai állattartást alakítottak ki. Az elvadult nehezen törték fel, de később feljavították. A Kunszentmárton által megszerzett puszták pedig az életlehetőségeket bővítették. Jól megfigyelhető a szántóterület dinamikus előretörése, s a legelők csökkenése. E tendencia ellenére – s ez istállózó tanyai állattartásának fokozódó súlyát mutatja – a rét területe fokozatosan növekszik. Ebben benne vannak ugyan a szintén terjeszkedő kertek is. Ezek azonban nem túl jelentősek. A szarvasmarha tenyésztés volt a legjelentősebb és legnagyobb jövedelmet biztosító állattartási ágazat. 1896 után a puszták elcsatolása átmeneti visszaesést jelentett, de az 1940es évekre ismét jelentős az ekkor már főként istállóban tartott szarvasmarha-állomány. Ezt a háború tizedeli meg. A pusztát elveszítése a nagyarányú juhtartást is visszaszorította, ugyanakkor fellendült a sertéstartás. A termelőszövetkezetek megalakulása után a régi hagyományoknak megfelelő szarvasmarha- és juhtartás válik jelentőssé, de mellette nagymértékben a sertéstartás is, mindez azonban már modern körülmények között.
32
Jelen településrendezési terv módosítás a külterületet nem érinti.
1.2.8. Turizmus Kunszentmárton idegenforgalmi turisztikai kínálatának fontos része a Körös folyó partja, mely egyrészt nemrégen kiépített sétányával, másrészt a Körös folyó és a holtágak horgászati turizmusra is lehetőséget adnak. A város építészeti, történeti emlékei is turisztikai vonzerőt jelentenek. Jelen tervmódosításnak a turizmusra közvetlen hatása nincs. 33
1.3. Környezeti, társadalmi, gazdasági vizsgálat A településrendezési terv módosítás a kertvárosias lakóterület (Lke2) előkertre vonatkozó szabályozási előírására vonatkozik, megtartva a meglévő előkert méreteket utcán (tömbön) belül, így káros környezeti hatása nincs. A környezet terhelése fent leírtak alapján negatívan nem változik. 1.4. Magasabb rendű tervekkel való összhang Kunszentmárton jelen településrendezési terv módosítása a belterületi Lke2 építési övezet előkert szabályozásának módosítására (Helyi építési szabályzat előírás módosítása) vonatkozik. A településrendezési terv módosítás területfelhasználási változással nem jár, a településszerkezeti tervet nem módosítja, így a magasabbrendű tervekhez való igazodás munkarészét nem érinti. Az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatokat jelen tervmódosítás nem változtatja meg, azokra kihatással nincs. A térségi övezetekkel és az infrastruktúra hálózatokkal való érintettség hiánya miatt nincs szükség külön vizsgálatra.
Szolnok, 2017. január hó
……………………………. Kiszelovics Ildikó vezető településtervező TT-1-16-0238
1.5. Normatív területfelhasználás és normatív szabályozás Jelen településrendezési terv módosítás Kunszentmárton város belterületén az Lke2 kertvárosias lakóterület építési övezeti előírásának módosítására vonatkozik előkert tekintetében. Mivel a teljes építési övezetre vonatkozik a módosítás, így a normativitás biztosított.
34
1.6. Új beépítésre szánt területek kijelölése Jelen településrendezési terv módosítás új, beépítésre szánt területet nem jelöl ki. Földminőség védelem Jelen településrendezési terv módosítással érintett területek (belterületi lakótelkek) nem minősülnek termőföldnek, így a területekre a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény nem vonatkozik a tervmódosításra.
2. SZAKÁGI MUNKARÉSZEK
2.1 Közlekedési javaslat Ez a Településrendezési terv Közlekedési tervrésze a tervezés időszakában érvényben lévő és kötelezően alkalmazandó „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei„ című e-UT-02.01.41(ÚT 2-1.218/2003.) számú Útügyi Műszaki Előírás , valamint a „Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése” című e-UT-03.03.21.(ÚT 2-1.214/2004.) számú Útügyi Műszaki Előírás alapján készült.
Kunszentmárton város a JNK. Szolnok megye déli részén, a Hármas – Körös folyó bal partján terül el. A környezettel lévő kapcsolatot a 44. számú Kecskemét – Békéscsaba – Gyula országos főút, és a 45. számú Kunszentmárton – Szentes országos főút biztosítja. Kunszentmárton városa a „C” tervezési osztályú kategóriába sorolható, mivel a városi rangot elnyerte. A közúti hálózat hierarchiájában úgy az országos közutak, mint a helyi Önkormányzati kezelésben lévő utak szerepelnek a város közigazgatási területén. A várostól Északra tervezték az M44. sz. új nyomvonalú gyorsforgalmi utat, amely még távolabb kerüli el Kunszentmártont. Az országos közutak hálózata: Az országos közúthálózat részeként az alábbi utak érintik a várost:
35
A 44. sz. főút a belterület északi határán kívül halad nyugatról a keleti irányba. A várost közvetlenül nem érinti. Itt, a város északi szélén kívül ágazik el belőle a 45. sz. főút, amely már keresztülszeli a belterületet Észak – Dél irányba. A 45. számú főút belterületi szakaszán a beépítési szélesség 20,00 m, ami a tejes belterületen megvan. A 44301. számú vasútállomáshoz vezető út a 45. sz. főútból ágazik el jelentéktelen forgalommal (A 2014. évben az ÁNF=2267 j/nap, azaz 2181 E/nap volt.). Csomópontok: A belterület középső szegmensében keresztezi a 45. számú főutat a Kossuth Lajos út a város egyik fő gyűjtőútja, amely Kelet – Nyugat irányba szinte kettészeli a várost. Ez a város legforgalmasabb közúti szintbeli csomópontja. Az érintett három állami kezelésű országos közúton a 2014. évben mért közúti forgalomszámlálási adatok alapján az alábbi értékek mutathatók ki: 44. sz. Kecskemét – Békéscsaba – Gyula I. rendű főút: Az átlagos napi forgalom (ÁNF): 8261 jármű/nap, azaz 11159 E/nap volt 2014. évben. A járműtípusonkénti megosztás: 2014. évben:
2029-ben:
E/nap:
MOF:
Személygépkocsi 4710 j/nap x 1,68 = 7913 j/napx1,0= 7913E/napx0,15 = 1187E/óra Autóbusz Tehergépkocsi Motorkerékpár Kerékpár Lassú járművek
216 j/napx2,5=
186 j/nap x 1,16 =
539 E/napx0,15 =
67E/óra
1711 j/nap x 1,562 = 2673 j/napx2,5= 6681 E/napx0,15= 1002 E/óra 38 j/nap x 0,924 =
35 j/napx0,8= 28 E/napx0,15=
3 j/nap x 1,000 = 41 j/nap x 1,488 = 6689 j/nap
3 j/napx0,3= 61 j/napx1,0=
10901 j/nap
az átlagos napi forgalom (ÁNF):
-
a mértékadó óraforgalom (MOF):
10901 E/nap 2247 E/óra
36
61 E/napx0,15=
15222 E/nap
A fentiek alapján várható forgalomnagyság a 2029. évben: -
1 E/napx0,15=
4 E/óra 0 E/óra 14E/óra 2247 E/óra
A megengedett forgalomnagyság egy forgalmi sávra 1 400 E/óra, így a meglévő 2 x 1 forgalmi nyomú útpálya jelenlegi geometriai kialakítása nem fog megfelelni a 2029. évig a várható forgalomnagyságnak, a forgalmi nyomok számát emelni kell! 45. számú Kunszentmárton – Szentes főút: A forgalomszámlálási adatok szerint 2014. évben az alábbi értékek voltak mérhetőek: Az átlagos napi forgalom: 4261 j/nap, azaz 4727 E/nap volt. A járműtípusonkénti forgalomnagyság az alábbiak szerint alakul: 2014-ben:
2029-ben:
E/nap:
MOF:
Személygépkocsi 2443 j/napx1,504=3762j/napx1,0=3762E/napx0,15=564E/óra Autóbusz
108 j/napx1,088= 118j/napx2,5= 294 E/napx0,15= 44 E/óra
Tehergépkocsi
428 j/napx1,412= 604j/napx2,5=1511E/napx0,15=227E/óra
Motorkerékpár
59 j/napx0,924= 55j/napx0,8= 44E/napx0,15= 7E/óra
Kerékpár
248 j/napx1,000= 248j/napx0,3= 74E/napx0,15= 11E/óra
Lassú járművek
49 j/napx1,358= 67j/napx1,0= 67E/napx0,15= 10E/óra 3335 j/nap
4854 j/nap
5752E/nap
863E/óra
A fentiek alapján várható forgalomnagyság a 2029. évben: -
az átlagos napi forgalom (ÁNF):
-
a mértékadó óraforgalom (MOF):
4854 E/nap 863 E/óra
A megengedett forgalomnagyság 1 400 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya geometriai kialakítása meg fog felelni a 2029. évig a várható forgalomnak. A 45. számú főút belterületi szakasza (A Szent István királyút) a város egyik gyűjtő útja, a forgalmi utak kategóriájába sorolható. Beépítési szélessége 23,70 m, ez megfelel az érvényben lévő OTÉK előírásainak. A 44301 j. vasúti hozzájáró út: A forgalomszámlálási adatok szerint 2014. évben az alábbi értékek voltak mérhetőek: Az átlagos napi forgalom: 2267 j/nap, azaz 2181 E/nap volt. A járműtípusonkénti forgalomnagyság az alábbiak szerint alakul: 2014-ben:
2029-ben:
E/nap:
MOF:
Személygépkocsi 1187 j/napx1,608=1909j/napx1,0=1909E/napx0,15=286E/óra 37
Autóbusz
172 j/napx1,000= 172j/napx2,5= 430E/napx0,15= 64E/óra
Tehergépkocsi
129 j/napx1,288= 166j/napx2,5= 415E/napx0,15= 62E/óra
Motorkerékpár
68 j/napx0,970= 66j/napx0,8= 53E/napx0,15= 8E/óra
Kerékpár Lassú járművek
449 j/napx1,000= 449j/napx0,3= 135E/napx0,15= 20E/óra 16 j/napx1,294= 21j/napx1,0= 2021 j/nap
2783j/nap
21E/napx0,15= 3E/óra 2963E/nap
443E/óra
A fentiek alapján várható forgalomnagyság a 2029. évben: -
az átlagos napi forgalom (ÁNF): 2783 E/nap
-
a mértékadó óraforgalom (MOF): 793 E/óra
A megengedett forgalomnagyság 1 400 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya geometriai kialakítása meg fog felelni a 2029. évig a várható forgalomnak. A fenti vizsgált országos közutak 2 számjegyű, országos főutak. Az osztályba sorolásuk eszerint: - a külterületet tekintve:
Tervezési osztály:K.IV. Környezeti körülmény: A Tervezési sebesség: 90 km/óra
- a belterületet tekintve:
Tervezési osztály: B.IV. Hálózati funkció: B Környezeti körülmény: C Tervezési sebesség: 50 km/óra
Kunszentmárton város belterületén található még a 44301. számú vasúti hozzájáró út, mely a város közlekedésében a jellege miatt nem játszik döntő szerepet. A belterületen a többi út a helyi Önkormányzat kezelésében lévő úthálózatot képezi. A helyi Önkormányzat kezelésében lévő úthálózat: Kunszentmárton városban a Munkácsy – Szentesi utca a beépítési szélességét tekintve a forgalmi utak kategóriájába sorolható. Az osztályba sorolás szempontjából a forgalmi utak a B.IV. tervezési osztályú, a hálózati funkció: C, a környezeti körülmény: C, a tervezési sebesség: 40 km/óra. A város belterületén a gyűjtő utak hívatottak a lakó utak közúti forgalmát az országos úthálózat útjaihoz vezetni. 38
A kiépített gyűjtő utak: a Táncsics Mihály út, és a Kossuth Lajos út. A Táncsics út beépítési szélessége átlagosan 14,00 m. A kétoldali beépítés sűrű, folytonos, ezért a meglévő beépítési szélesség növelése értelmetlen, nem betartható. A Kossuth Lajos út a régi 44. sz. főút nyomvonala, a beépítési szélessége 20,50 m. Szintén sűrű és folyamatos a kétoldali beépítés, a meglévő beépítési vonalakat javasolt meghagyni. Az osztályba sorolás szempontjából a gyűjtő utak a B.V. tervezési osztályú, a hálózati funkció: C, a környezeti körülmény: C, a tervezési sebesség: 40 km/óra. A többi út a lakó utak kategóriájába sorolható, egységesen a lehetőségnek megfelelően 12,00 m nagyságú szabályozási szélességgel. Osztályba sorolásukat tekintve a tervezési osztályuk jele: B.VI. , hálózati funkciójuk : d, környezeti körülmény: C, a tervezési sebesség: 30 km/óra. Kiépítettség: Kunszentmárton városban a belterület útjainak hossza 59,103 km, melyből 56,30 % a burkolt utak hossza. Kunszentmártonban a burkolt utak aránya 90%-os kiépítettségű. Csomópontok: A meglévő szintben közúti csomópontok geometriai kialakítása a forgalomszámlálási adatok szerint megfelelőek, sem körforgalom, sem külön szintű csomópontok kialakítása nem szükséges. Tömegközlekedés: A települést érinti a Lakitelek – Szentes, valamint a Szolnok - Szentes vasútvonal, melynek megállóhelye is van, így a személyvonattal történő közlekedés biztosítva van. Az autóbusz közlekedést kiszolgáló buszmegálló helyeknél a településen belül és kívül egyaránt öbölben vannak a tömegközlekedési járatok megállóhelyei. A megállóhelyek az előírásnak megfelelő – kb. 500 m – távolságra találhatóak egymást követően. A környező községekbe történő eljutást a helyközi autóbuszjárat biztosítja, amely Kecskemét, Szolnok és Békéscsaba irányába közlekedik. A vonat- és autóbusz közlekedés a menetrendet tekintve jól összehangolt. 39
Kerékpáros közlekedés: Az országos kerékpárút fejlesztési koncepcióban Kunszentmárton városát érinti a Tiszaug – Öcsöd kerékpárút, melynek a Tiszaug – Kunszentmártoni szakasza már elkészült. A további szakasz a Hármas Körös töltésén fog épülni, építése folyamatban van. A Martfű felé a közelmúltban megépült 4633. számú összekötő út mellett szintén tervben van kerékpárút építése. A településen belül kiépített kerékpárút nem található. Gyalogos közlekedés: Az összekötő utak belterületi szakaszain a gyalogosok útpályán történő átvezetéseinél kijelölt gyalogos átkelőhelyek nincsenek, nem is indokoltak, beleset még nem történt. Úgy a burkolt, mint a burkolatlan utcákban a gyalogos közlekedés érdekében kiépített szilárd burkolatú járdák találhatóak, a kiépítettség 95%-os állapotú. Parkolók: A város belterületén kiépített tömbparkoló az új piactérnél, valamint a Kerületiház utcán található. Kunszentmárton belterületén a közintézmények mellett az OTÉK előírásai szerint a szükséges számú parkolók megépítése elengedhetetlenül szükséges. A település belterületén, az egyéb helyeken a keresztmetszeti elrendezés és a csekély forgalomnagyság lehetővé teszi az útpadkán történő megállásokat, várakozásokat. Töltőállomások: A településen üzemanyagtöltő állomás található a Szentesi út mellett, amely térben távolabb helyezkedik el a tervezéssel érintett területtől. Vasúti közlekedés: A települést egy vasútállomás (Kunszentmárton) és egy vasúti megállóhely (Kungyalu) szolgálja ki. A várost érinti a Szolnok - Hódmezővásárhely (Makó) és a Kiskunfélegyháza 40
Kunszentmárton vasútvonal, mely biztosítja Kunszentmárton város lakóinak is a vasúton történő eljutását a környező településekre. A nevezett vasútvonalak környezetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben meghatározott távolságon belül építményt elhelyezni csak az illetékes közlekedési hatóság szakhatósági hozzájárulása mellett lehet, melyhez a szükséges előzetes vasúti üzemeltetői véleményt a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatósága adja ki. A vasútvonal korrekciójának elkészültek a tervei, mely szerint az új nyomvonal figyelembe veszi a lakott területek légszennyezéssel kapcsolatos védelmét. A kiépítés még nem kezdődött el. A közút-vasút szintbeli keresztezésénél az érvényes rendeletben (20/1984 KM rendelet) meghatározott látási háromszög területén az út és a vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, valamint 50 cm-nél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.
Vízi közlekedés: A város a Hármas Körös folyó partján terül el. A folyómeder méretei nem alkalmasak vízi tömegközlekedés (személyhajó) kialakítására. A folyópart inkább a szabadidő eltöltésére alkalmas területekkel rendelkezik. Légi közlekedés: A területen légi közlekedés nem üzemel. Tervezéssel érintett területek: Jelen településrendezési terv módosítással érintett Lke2 építési övezetek előkert méretének szabályozása nem érinti a közlekedést, csak a szabályozási előírás módosul fenti építési övezetben. A kertvárosias lakóterület Lke2 építési övezetei lakó (kiszolgáló ) utak mellett találhatók, mely utak kialakultak, jelen szabályozási előírás módosítás az utakat nem érinti. Előírások a tervezéssel érintett területekre vonatkozóan:
41
Új építmények környezetének tervezésekor a tűzoltógépjárművek közlekedésére és üzemeltetésére a területet és az utat biztosítani kell.
nem
rendszeres
A közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény 42/A§-a értelmében külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. A településrendezési terv módosítás megvalósításakor a munkálatok során az érintett építményekhez vezető utakat szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek közlekedésére és működtetésére, valamint a közterületi tűzcsapokat állandóan hozzáférhetően kell tartani , azokat eltorlaszolni még ideiglenes jelleggel sem szabad az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM. rendelet 72.§ (8) bekezdése alapján.
2.2 Víziközmű fejlesztési javaslat Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járás központja. A Hármas-Körös bal partján, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén fekszik. A megye és az Észak-alföldi régió legdélebbi városa. Budapesttől 132 kilométerre található. 1807-ben lett először város, majd a cím elvesztése után 1986-ban ismét megkapta a rangot. Teljesen sík területen, az Alföld nagytájon belül, a Közép-Tisza-vidék és a Maros-Körös-köze középtájak találkozásánál helyezkedik el. A Körös egyik kanyarulatához igazodva épült ki a város, amely a Tiszazug központja. A Kunszentmártoni kistérség Jász – Nagykun – Szolnok megye déli részén helyezkedik el. A kistérség települései a következők: Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas. Megközelíthetőség: Vonattal a MÁV 130-as számú (Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó), illetve a 146-os számú (Kecskemét-Kunszentmárton) vonalain érhető el. A vasútállomás Kungyalu alsó, Nagytőke és Szelevény között található. Közúti elérhetősége: a város közúti csomópont a 44-es és a 45-ös, illetve a 442-es főút találkozásánál fekszik. A város igazgatási területének szomszédai: Északon: Tiszaföldvár, Cibakháza Keleten: Öcsöd 42
Délkeleten: Szentes (Csongrád megye) Délnyugaton, Nyugaton: Nagytőke (Csongrád megye) Nyugaton: Szelevény, Cserkeszőlő, Tiszainoka Északnyugaton: Nagyrév Fontosabb statisztikai adatok: Teljes népesség: 8484 fő (2015. január 1-i adat), Lakásállomány: 3988 db (2014. évi KSH statisztikai adat) Népsűrűség: 60,34 fő/km2 (2015. január 1-i adat), Közigazgatási terület: 143,65 km2 (2015. január 1-i adat), 1. TERMÉSZETFÖLDRAJZI, DOMBORZATI, ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK Kunszentmárton és a közigazgatásilag hozzátartozó Kungyalu területe két földrajzi kistájhoz tartozik, a Körösszög (1.7.23 számú) és a Tiszazug (1.7.23 számú) megnevezésű kistájakon helyezkedik el. Körösszög kistáj Tájtipológiai összegzés: Kifejezetten meleg. Száraz éghajlatával összefüggésben igen nagy a vízhiánya. Ezen a Hármas-Körös térbeli jelenléte segít, amelynek nyári kis vízhozamán a bökényi és a békésszentandrási duzzasztóművek tározó hatása gyarapít valamelyest. A Hármas-Körös védgátjai között időnként magas talajvizű hullámteret, amit a folyó öntésiszapos-agyagos fokozatosan feltölt. Rajta réti öntéstalaj fejlődött ki. A kistáj többi, túlnyomó része löszös üledékkel takart, közepes talajvízállású hordalékkúpsíkság, amelyet 2/3-ában réti és mélyben sós réti csernozjom borít. Ideális a szántóföldi igénybevételre, aminek általános volta erős kultúrsztyep külsőt ad a területnek. Mellette még a gátakon kívül találunk egy keskenyebb-szélesebb mentesített ártéri síksági sávot, amelynek réti öntéstalaját magasabb helyeken szántóföldként, az alacsonyabban fekvő helyeken rétként és legelőként művelik. Öcsödtől DK-re pedig olyan hordalékkúpok közé zárt gyenge lefolyású ártéri síksági sávot, amelynek réti öntéstalaját magasabb helyeken szántóföldként, az alacsonyabban fekvő helyeken rétként és legelőként művelik. Öcsödtől DK-re pedig olyan hordalékkúpok közé zárt gyenge lefolyású ártéri síksági részlet terül el, amely túlnyomórészt elszikesedett, az időnként magas talajvíz hatására réti szolonyec és sztyepesedő réti szolonyec fejlődött ki rajta. Ez a kistáj is rendelkezik olyan hévizű, bő vízhozamú mélyfúrással (pl. Öcsöd), amelyre érdemes lenne fürdőt telepíteni. Tiszazug kistáj Tájtipológiai összegzés: Meleg, száraz éghajlat mellett nagy vízhiány jellemzi. Felszínén lényegében két tájtípus fordul elő. A nagyobbik lösztakarós, közepes talajvízállású, magasártéri helyzetű hordalékkúp-síkság, amelyen az uralkodó csernozjom féleségek mellett kevesebb réti talaj és több szikes 43
talajféleség is kialakult. A szántóföldi hasznosítás uralkodik, kevés réttel és legelővel a szikes laposokon, továbbá még kevesebb lösztölgyes ligeterdő maradvánnyal. A kistáj Nyugati peremsávjában kiterjedt kötött homokos felszínű hordalékkúp-síkság húzódik. Rajta még futóhomok is előfordul, de sok a humuszos homok is. Itt jelentős területen szőlőtermelés is folyik, váltakozva szántóföldekkel, homoki tölgyes maradványokkal és akácligetekkel, ami tompítja a kultúrsztyep jelleget. (Forrás: Marosi S. – Somogyi S.: Magyarország kistájainak katasztere)
2.
FEJLESZTÉSSEL ÉRINTETT TERÜLETEK:
Jelen településrendezési terv módosítással érintett Lke2 építési övezetek előkert méretének szabályozása nem érinti a víziközműveket, csak a szabályozási előírás módosul fenti építési övezetben.
3.
VÍZELLÁTÁS
Kunszentmárton város víziközműveinek üzemeltetője 2010-től a BÁCSVÍZ Víz- és Csatornaszolgáltató Zrt. A település minden utcájában kiépültek a vízellátó rendszer létesítményei. A város vízellátó hálózatának hossza 63,6 km. A vízellátó hálózat nagyrészt körvezetékes kialakítású. Az újabb vezetékek KM PVC anyagúak, míg a régebbiek azbesztcementből épültek. A lakások 100 %-a ivóvízzel ellátott, a vezetékes vízbekötéssel nem rendelkező ingatlanok számára közkifolyókról biztosított az ivóvíz. Közműellátás statisztikai adatsora (Forrás: VÁTI -TEIR) Év
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Háztartásoknak
248
241
253
255
194
239
237
253
246
265
221
231
244
222
22
22
13
13
14
18
18
18
18
18
29
29
29
29
59
61
60
60
60
62
62
62
62
63
63
64
64
64
287
283
296
300
254
282
291
295
290
288
263
283
298
270
szolgáltatott víz (1000 m3/év) Üzemelő közkifolyók száma (db) Közüzemi ivóvízhálózat hossza (m) Összes szolgáltatott víz mennyisége
44
(1000 m3/év) Közcsatornába
188
202
192
193
228
386
371
278
317
287
573
331
213
266
23
26
26
28
28
29
30
30
40
40
40
37
41
41
1015
1040
1138
1179
1265
1380
1641
1746
1994
2015
2166
2196
2515
2537
elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3/év) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (m) Közcsatornába bekapcsolt lakások száma (db)
Vízszolgáltatási adatok a 2013-as évre vonatkozóan (Forrás: VÁTI-TEIR): KUNSZENTMÁRTON:
2013.
Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
3912
Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km)
63,6
Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000m3)
221,5
Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000m3)
270
Üzemelő közkifolyók száma (db)
29
A szolgáltatott ivóvíz korábban határértéket meghaladó ammónium (NH4+) bór (B) és nátrium (Na) tartalommal rendelkezett. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a bór a jelenleg ismert technológiákkal nem távolítható el, de a víz hígításával csökkenthető az értéke. Ezért a megfelelő ivóvízminőség biztosítása, valamint az elöregedett azbesztcement csőhálózat cseréje mindenképpen szükségessé vált.
KEOP 1.3.0/2F/09-2011-0002 megvalósult.
„Tiszazug Ivóvízminőség-javító Projekt" a térségben
Fejlesztési javaslat: A város ivóvízellátó hálózata megfelelő kiépítettségű, jelentősebb hálózatbővítésre hosszútávon sem kell számítani. Új vízvezeték létesítésekor be kell tartani az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) tűzrendészeti előírásait.
45
A tervezett vízvezetéket úgy kell méretezni, hogy az ellátandó létesítmény kommunális átlagos vízmennyisége mellett, a meghatározott (mértékadó tűzszakasz területére vonatkozó) oltóvízmennyiséget egyidejűleg biztosítani tudja. A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy minden védendő létesítmény 150 m-en belül ellátható legyen vízzel tűzoltás céljából. Ahol ezt nem lehet betartani, valamint kiemelkedően nagy tűzivíz igényű épületeknél, egyedi tűzoltóvíz tároló medencét kell építeni. A belterületi, lakóterület tervezéssel érintett területen (Lke2 építési övezet) közüzemi ivóvíz ellátása a városi vízhálózaton belül biztosított. A településrendezési koncepció alá vont területeknél - lakóövezet a víziközmüvek elhelyezése vonatkozásában a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény (VIII. fejezet) és a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, illetve egyes rendelkezéseiről szóló 58/2013.(II. 27.) Kormányrendelet vonatkozó pontjaiban foglaltakat kell alkalmazni. A belterületi szabályozási tervet érintő lakó területfelhasználású terület vízellátása céljából a rendezési tervnek megfelelő vízhálózat kiépítése szükséges. A tervezett vízvezetékekről vízjogi létesítési engedélyezési terv készítése szükséges, melyet a BÁCSVIZ Zrt. jóváhagyását követően az illetékes hatósággal engedélyeztetni kell. Az esetleges fejlesztések infrastruktúrájának tervezésekor a valós vízigények (technológiai víz, tűzoltóvíz) ismeretében javasolt az elláthatósági feltételeket is (vízellátó hálózat kapacitása, üzemi víznyomás) megvizsgálni.
4.
SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS
A város szennyvízelvezetésének és -tisztításának a kiépítése már az 1970-es években megkezdődött. Jelenleg a lakások kb. 65-70 %-a csatlakozott rá a csatornahálózatra. A többi ingatlanon egyedi szennyvízgyűjtő tartályokba, aknákba gyűjtik a keletkező szennyvizeket, ahonnan időnként szippantójárművekkel szállíttatják el, a szennyvíztisztító telepre. A keletkező napi átlagos szennyvízmennyiség kb. 643 m3, ebből csatornán elvezetett kb. 625 m3. A települési folyékony hulladék mennyisége átlagosan 18 m3/nap. Ipari szennyvízkibocsátás nincs.
Szennyvízelvezetésre vonatkozó adatok a 2013. évben (forrás: VÁTI-TEIR): KUNSZENTMÁRTON:
2013.
Közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt lakások száma (db)
2537
Közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózat hossza (km)
40,8
Háztartásokból közüzemi szennyvíz-elvezető hálózaton elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)
158,4
Közüzemi szennyvíz-elvezető hálózaton elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3)
265,6
46
Közvetlenül a szennyvíztisztító telepre szállított folyékony hulladék mennyisége (1000 m3)
1,2
A szennyvízelvezető csatornahálózat hossza közel 41 km, amely gravitációs csatornákból és 7 db közterületi szennyvízátemelőből áll. Fejlesztési javaslat: A fejlesztéssel érintett lakóterület fogyasztóját, ingatlanát a meglévő hálózatra kell rácsatlakoztatni. A tervezéssel érintett területek csatornahálózatra történő csatlakoztatását minden esetben az üzemeltető BÁCSVÍZ Zrt-vel engedélyeztetni kell.
5.
BELVÍZ- ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS
Kunszentmárton közigazgatási területe a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat (Körös folyó bal part) és a Mezőtúri Vízgazdálkodási Társulat (Körös folyó jobb part) érdekeltségi területén fekszik. A Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat a 8. belvízvédelmi szakaszon belül 2 belvízvédelmi rendszerre tagozódik, melynek fő befogadói a Tisza és a Körös folyók. A 76. sz. Hármas-Körös balparti rendszernek (4300 ha) két belvízvédelmi öblözete a - 76/2 sz. Nagyéri öblözet, - 76/3 sz. Jaksoréri öblözet a Jász-Nagykun-Szolnok – Csongrád megyei határrészen helyezkedik el. A 8. sz. belvízvédelmi szakasz domborzata síkvidéki, jellemző magassága 82,0-84,0 mBf szintek között van, de egyes esetekben ettől eltérő magasságú területek is megfigyelhetőek. Ilyenek a Tisza és Körös folyók árvízvédelmi töltései mellett húzódó mélyfekvésű területek, amelyek a kora tavaszi olvadás és a nagy intenzitású nyári záporok idején rendszeresen belvízjárta területek. Tartósan magas folyami vízállás esetén ezeken a helyeken fakadó vizek megjelenése az árvízvédelmi töltések csaknem teljes hosszában problémát jelent. Kiemelten veszélyeztetett terület Kunszentmárton város területén az Erdőtéri városrész, és az Érparti rész. Ugyancsak az átlagosnál mélyebb fekvésű, belvízjárta területnek minősül a Harangozólapos területe. Az átlagosnál magasabb fekvésű területek jellemzően (a talaj szerkezetét tekintve) hordalékkúpok, amelyek rétegződését vizsgálva az alábbi szerkezet figyelhető meg: 0,80 – 1,30 m közötti termőréteg, humusz, 1,30 – 2,50 m között homokos szürke agyag, 2,50 m-től homokliszt. Ilyen jellegű területek találhatóak a Telekparti és a Jaksorparti részeken. Az altalaj szerkezetéből adódóan ezeken a területeken jó vízelvezető képességű talajtípusok a jellemzőek.
47
Kunszentmárton térségének Pálfai-féle belvíz veszélyeztetettségi térképe
A Jaksorparti és a Nagyéri főcsatorna társulati kezelésbe tartozó 2600 fm-es szakaszán a Körös folyó megfelelő vízállása esetén az érkező vízmennyiség gravitációs úton kerül a befogadóba. A gravitációs elvezetés az árvízvédelmi I. fokozat elrendelésekor megszűnik. A belvízvédelmi fokozat elrendeléséhez szükséges vízszinteket, illetőleg a levezető csatornák telítettségét a közbenső átemelőnél telepített vízmércéken leolvasott vízállás határozza meg. A Nagyéri-főcsatornán lévő szivattyútelep üzemeltetése, és a belvízvédelmi fokozat elrendelése a Hármas-Körösön elrendelt árvízvédelmi fokozat függvénye. Kunszentmárton közigazgatási területe rendszeresen belvízjárta terület-nek minősül, ahol IIV -es veszélyeztetettségi kategóriájú területrészek is megtalálhatóak. A belvizekkel különösen veszélyeztetett területek jellemzően a közigazgatási terület külterületét érintik. Különösen a Nagyéri-főcsatorna vízgyűjtőjén, a határút mellett a Nagy halastó (Sellő) környezetében, valamint az Arácsi halastavak alatti mezőgazdasági művelésű területeken alakulnak ki inkább a belvíz általi nagyobb elöntések. Kunszentmárton külterületén, Istvánháza területe a Pálfai - féle belvíz veszélyeztetettségi mutató alapján erősen belvízveszélyes kategóriába sorolt. 48
Jelentősebb csapadékvíz elvezetési probléma a 2006. évi nagy árvíz alkalmával az Erdőtér utcai tározónál (Verekeresztes) volt, melyből folyamatosan kellett a vizeket (csapadékvíz+fakadóvíz) átemelni. Az Erdőtér utcai csapadékvíz elvezetés máig is gyakori problémát okoz, mert a 45-ös út alatt kiépült áteresz folyási fenékszintje nem megfelelő, ezért nagyobb záporok, esőzések esetén az összegyülekező vizeket nem tudja hatékonyan elvezetni. A település belterületén főként szikkasztó rendszerű csapadékvíz elvezető árkok találhatóak. Ez alól kivétel a Kossuth L. úti beton 600 mm átmérőjű, zárt rendszerű csapadékvíz elvezető csatorna, melynek befogadója a Nagyéri-csatorna, ill. az Erdőtéri nyíltfelszínű burkolt árok, amely a Körös folyóba vezeti le a csapadékot. A magas talajvizes területek nagyságát a Hármas-Körös folyó mindenkori vízállása döntően befolyásolja, ezért a mélyfekvésű, töltés melletti területeken kívül egyéb területeken is megfigyelhető magas talajvízszint. A belvízcsatornák gravitációsan és szivattyúsan, de többségében csak szivattyúsan vezetik a befogadóba (Hármas-Körös) a belvizeket. Jelen településrendezési terv módosítás a bel- és csapadékvíz elvezetésre nincs hatással. Belvízelvezetés, belvízvédelem: Kunszentmárton közigazgatási területe a KÖTIVIZIG 9. és 10. belvízvédelmi szakaszának a 66 b és 66 c belvízöblözetéhez tartozik. A település déli része pedig az ATIVIZIG 76 belvízrendszeréhez kapcsolódik. A terület domborzata síkvidéki, teljes egészében mélyártéri. A területe a Pálfai-féle belvíz-veszélyeztetettségi index alapján a mérsékelten veszélyeztetett kategóriába tartozik.
49
Kunszentmárton térségének vízrajza
Kunszentmárton Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Környezeti fejlesztései a csapadékvíz és belvízelvezető rendszer fejlesztésére is kitérnek.
50
(Forrás: KÖTIVIZIG (KP - 1891 - 002/2016))
51
A településrendezési eszközök módosításánál figyelembe kell venni a település vízrendezési és vízkár-elhárítási tervében foglaltakat. A település rendezési terveknek és a beépítésre tervezett területek építési előírásainak összhangba kell lennie a csapadékvíz-elvezető hálózat létesítésével és kiépítésével. A 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti Rendszeresen belvízjárta terület-nek minősül Kunszentmárton közigazgatási területe, ahol I-IV -es veszélyeztetettségi kategóriájú területrészek is megtalálhatóak. Településrendezési terveknél figyelembe veendő jogszabályok: 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében, a csapadékvíz szikkasztásánál a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait, a felszíni vizek minőségének védelme érdekében, a felszíni vízbe történő bevezetéskor, pedig a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról 1995. évi LVII. törvény a Vízgazdálkodásról 4.-6.,8.-10.,12.§ 10/1997. VILI7. KHVM rendelet az árvíz és belvízvédekezésről 232/1996 (XII.26.) kormányrendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 4.§(l)-(2). bek., 13. § 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. módosításáról 7001/2002. (2002.01.) FVM-KöVim irányelv Az árvíz és belvíz által veszélyeztetett települések ár- és belvízveszély ellen hatásosabb védelmet nyújtó településrendezési eszközeinek elkészítéséhez és módosításához 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról
Az érintett területek fejlesztésével és az új épületek kialakításával egy időben javasoljuk a csapadékvíz-elvezetést biztosító csatornák kapacitásának vizsgálatát. A településrendezési terveknek és a beépítésre tervezett területek építési előírásainak összhangban kell lennie a csapadékvíz-elvezető hálózat létesítésével és kiépítésével. A településrendezési eszközök módosításánál figyelembe kell venni a település vízrendezési és vízkár-elhárítási tervében foglaltakat. Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. A csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. Csapadékvíz az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető! A belvízcsatornák mindkét oldalán, a partéltől számított 4-4 m széles fenntartási sávot karbantartási célból szabadon kell hagyni. Kizárólagos állami tulajdonú vízi létesítmények (jelentősebb vízfolyások, patakok és tavak) esetén a karbantartási sáv a partéltől mért 6-6 m széles területsáv. A közcélú vízi létesítmények esetében 3-3 m szélességű a karbantartási sáv. 52
Parti sávon belül építmény nem helyezhető el, valamint le nem keríthető! Új út, utca létesítésekor a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell. A közművezetékek átépítésekor és új vezetékek fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az útburkolat alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani. Továbbá, a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy azok 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében, a csapadékvíz szikkasztásánál a 219 / 2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait, a felszíni vizek minőségének védelme érdekében, a felszíni vízbe történő bevezetéskor, pedig a 220 / 2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalevet, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) tilos a nyílt felszínű, illetve a zárt csapadékvíz-elvezető csatornákba, felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe, valamint a talajba, és ásott kutakba juttatni. A csapadékvíz az egyes telkeken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. Az egyes ingatlanokról a csapadékvizet a közterületi nyílt csapadékvíz elvezető árokba, zárt szelvényű csapadékvíz csatornába vagy biztonságos közlekedést nem akadályozó, tisztítható ráccsal ellátott folyóka segítségével az utcai járdaszint alatt, illetve a járda szintjével megegyező síkban szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. A belterületi védekezési terv, illetve vízkár-elhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását el kell végezni. A tározók és a csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak gondoskodni kell. Telekkialakítás, közterület rendezés és közműépítés csak a tervben rögzített töltésnyomvonal figyelembevételével történhet. Csatlakozó telkek közművek tervezésekor 46/1999. Korm. rendelet (III.18.) előírásai betartandók. Minden egyéb, a vízgazdálkodást érintő tervezésnél a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvényt kell figyelembe venni.
6.
ÁRVÍZVÉDELEM
Kunszentmárton városnak az ATIVIZIG működési területére eső területe a 2.95 számú KörösTisza-Maros-közi ártéri öblözetben helyezkedik el, melyhez az alábbi védvonalak tartoznak: 53
- ATIVIZIG vagyonkezelésű, 11.08. számú Hármas - Körös bal parti árvízvédelmi szakasz 11+249 - 22+778 tkm szelvények közötti része, továbbá - nem ATIVIZIG vagyonkezelésű az öblözet lokalizálását szolgáló 2.95.03. számú Csengedi Holt - Körös töltés 441 m, valamint a 2.95.04. számú Szentes - Kunszentmárton másodrendű védvonal 8161 m hosszú szakasza. A Hármas-Körös bal parti hullámtere a folyó partéle és az árvízvédelmi töltés között. A Hármas-Körös folyó 13,00 – 33,00 fkm közötti szelvénye a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Gyula), a jobb parti hullámtér és a védtöltés a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) kezelésébe tartozik. A település igazgatási területéhez tartozó Hármas – Körös szakaszon 5 db partvédőmű található, amelyen a KÖRVIZIG a település építési rendje szempontjából jelentősebb beavatkozásokat nem tervez. A város közigazgatási területén belül található a kunszentmártoni holtágnak a városhoz tartozó töltésszakasza, mely töltés a körösi átmetszések előtt elsőrendű védtöltés volt, jelenleg lokalizációs töltésként funkcionál. A folyó kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a bal parti hullámtér és az árvízvédelmi töltés valamint a település bal parti része az Alsó–Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság illetékességébe tartozik. A KÖTIVIZIG működési területének határa a Hármas-Körös középvízi meder jobb partjától 10 m-re, azzal párhuzamosan húzódik. Ezért a folyó, a bal parti hullámtér és árvízvédelmi töltés, valamint a település bal parti része a Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság illetékességi körébe tartozik. A Hármas-Körös jobb parti töltése a Tiszaugi torkolattól a Törökszentmiklós-Szentesi vasútvonal keresztezése közötti szakasza (0+000 – 18+728 tkm) a 2.86 Köröszugi ártéri öblözetet védi az árvizek ellen. Kunszentmárton településnek a folyó jobb partjára eső része ezen öblözetbe tartozik (kivéve Kungyalut), amelynek nagy része árvíztől veszélyeztetett. A jobb parti árvízvédelmi töltés a 10.05 Kunszentmárton-Nagyrévi árvízvédelmi szakasz részét képezi. A településre jellemző vízállás adatokat a KÖTIVIZIG kezelésében lévő kunszentmártoni vízmércére vonatkoztatva adják meg (a vízmérce a 44. sz. út közúti hídjánál, a jobb parton van). Hármas-Körös (21,20 fkm) „0” = 76,13 mBf MÁSZ = 974 cm LNV = 1041 cm A bal parti árvízvédelmi töltés Kunszentmárton város alatti 11+252 – 15 + 600 tkm közötti szakaszán a töltés fejlesztését az ATIVIZIG árvízvédelmi fejlesztési terve tartalmazza azokon a szakaszokon, ahol a töltéskorona szintje a MÁSZ+1, 0 m – es biztonsági kiépítési magasságot nem éri el, vagy a töltés előírt geometriai mérete hiányos.
54
Az árvízi tapasztalatok alapján fakadóvizes, vagy ezzel a jelenséggel veszélyeztetett térszín közé tartozik a település árvízvédelmi töltés menti területének egy része. A védekezési tapasztalatok szerint a Hármas-Körös bal parti töltés 12+252 – 12+550, 14+800 – 15+800, 16+600 – 16+800 és 18+000 – 22+800 tkm szelvények közötti szakaszán egy levonuló árvíz esetén számolni kell a fakadóvizek megjelenésével. A mentett oldalon megjelenő fakadó (szivárgó) vizek elvezetése árvízvédelmi szempontból nem támogatható, mert így ennek a jelenségnek az intenzitása fokozódik, nagyobb vízhozammal jelentkezik, ami az árvízvédelmi töltés állékonyságát csökkentheti. Az ATIVIZIG adatszolgáltatása alapján a 11.08. számú árvízvédelmi szakaszt az alábbi mértékadó árvízszint értékek jellemzik: 11.08. á.sz. 11.08. á.sz. 11.08. á.sz. 11.08. á.sz.
11+249 tkm (MÁSZ: 87,04 m.B.f.) 17+970 tkm (MÁSZ: 87,07 m.B.f.) 18+971 tkm (MÁSZ: 87,07 m.B.f.) 22+778 tkm (MÁSZ: 87,16 m.B.f.)
Jelen településrendezési terv módosításnak az árvízvédelemre nincs hatása. 7. HAJÓZÁS, FOLYÓSZABÁLYOZÁS A Hármas - Körös folyó középvízi meder kezelője a Körös - Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG, Gyula). Jelen településrendezési terv módosításnak a hajózásra, folyószabályozásra nincs hatása.
2.3 Energia közműfejlesztési javaslat Villamosenergia ellátás A közigazgatási területen 22 kV-os villamos hálózatot építettek ki. A közigazgatási területen a közvetlen villamos energia ellátást 22 kV-os villamos légvezeték hálózat biztosítja. A közigazgatási területen a transzformátor állomások ellátására 22 kV-os, a közvilágítási, a lakossági, a közületi fogyasztás biztosításához 1 kV-os hálózatot építettek ki. A megépült 22 kV-os hálózat maradéktalanul biztosítja a település villamos energia ellátását. A belterületi 1 kV-os villamos hálózat döntő többségében légvezetékes, légkábeles kiépítésű. A település 1 kV-os hálózatához kapcsolódó közvilágítás biztosított. A közvilágítás korszerűsítése megtörtént. Elhelyezett korszerű lámpatestek lámpáit a tételes E.ON nyilvántartás tartalmazza, amely az önkormányzattal kötött szerződés melléklete. A felmerült fejlesztésekhez kapcsolódó villamos energia ellátás konkrét igényeinek ismerete után a kapcsolódó villamos tervek alapján ki kell építeni a tervezett villamos 22 kV-os 55
hálózatokat, a tervezett transzformátor állomásokat és biztosítani kell a meglévő 22 kV-os hálózatok transzformátor cseréit, továbbá el kell készíteni a felmerült fejlesztésekhez kapcsolódó engedélyezési- és kivitelezési tervdokumentációkat is. A közigazgatási és a belterületen a meglévő létesítményektől az alábbi védőtávolságokat kell figyelembe venni: Védőtávolságok: 20/04 transzformátor állomás esetén a belterületen 2,5 m 0,4 kV-os csupasz szabadvezeték kül- és belterületen 1 m 0,4 kV-os szigetelt szabadvezeték kül- és belterületen 0,5 m 0,4 kV-os földkábel kül- és belterületen 1,0 m Tilalmak a biztonsági övezetben 0,4 –20-220kV-os földfeletti vezeték és 20/0, 4kV-os transzformátor állomás esetén Tilos: oszlop, torony, önálló tartószerkezet, állványzat elhelyezése benzin, gáz, olajtartály elhelyezése 4 m-nél magasabb növényi kultúra, gémeskút, sorompó telepítése magasles, lőtér létesítése nem éghető anyag 2m-nél magasabb depóniában (siló, víztartály, építőanyag, termény… stb.) tárolása tűz- és robbanásveszélyes anyag (nád, tűzifa, …stb.) tárolása tűz- és robbanásveszélyes anyagok égetése. 0,4 – 20kV-os földben elhelyezett vezeték esetén Tilos: bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést (az alapozást is) oly módon elhelyezni, hogy a biztonságos üzemelést, üzemzavar elhárítást akadályozza. Ideiglenes épületet, építményt, berendezést előzetes hozzájárulás nélkül létesíteni. Olyan tevékenység végzése, mely a föld alatti vezeték folyamatos és biztonságos üzemét veszélyezteti, (savas, lúgos anyagok földre öntése) Fokozottan tűz – és robbanásveszélyes anyag tárolása, égetése Talajba ágyazott műtárgy, oszlop stb. ásás nélküli kibontása Korlátozások biztonsági övezetben 0,4 – 20 – 220 kV-os föld feletti vezeték esetén épületre szerelt antenna csak külön előírások betartásával létesíthető épületek teraszain, erkélyein korlátozással feszíthető ki zsinór (ruhaszárító) Munkavégzés csak meghatározott feltételek mellett végezhető
56
Külön előírás szerint létesíthető fémszerkezet, fém szőlőkordon, fémkerítés, fém öntözőberendezés Korlátozott a mezőgazdasági öntözés, a fa és növényzet telepítése Épületek, építmények csak az üzembentartó külön engedélye, szabványok betartása mellet létesíthető 0,4 – 20kV-os földben elhelyezett vezeték esetén talajszint illetve burkolatot megbontó, vagy a talaj alá hatoló tevékenység csak az üzemeltető hozzájárulásával végezhető. A felsorolások nem teljesek, csak azok a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmak és korlátozások kerültek be, melyek az épített környezettel, illetve a terület hasznosításával összefüggésben vannak A település rendezési tervének megvalósításakor a meglévő vezetékekre, transzformátorállomásokra a 122/2004. (X.15.) GKM rendelet – a villamosművek biztonsági övezetéről – előírásai betartandók! Védőtávolságok: Védőtávolság tekintetében betartandók a 122/2004-es GKM rendelet előírásai. A közcélú villamos hálózatok biztonsági övezetében csak olyan gyümölcs- vagy egyéb fa telepíthető, illetve akkor hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében Kisfeszültségnél 1,25m 1-35 kV névleges feszültség között 2 méternél 100-200 kV névleges feszültség között 3 méternél jobban annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt A közigazgatási területen és a belterületen a meglévő létesítményektől az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani. 20 kV/0,4 kV transzformátor állomás esetén a belterületen 0,4 kV-os csupasz szabadvezeték külterületen és belterületen 0,4 kV-os szigetelt szabadvezeték külterületen és belterületen 0,4 kV-os földkábel külterületen és belterületen
2,5 m 1,0 m 0,5 m 1,0 m
A település rendezési tervének megvalósításakor a meglévő vezetékekre, transzformátorállomásokra a 122/2004. (X.15.) GKM rendelet – a villamosművek biztonsági övezetéről – előírásai betartandók! Az alábbi előírásokat a tervezés során figyelembe kell venni, a kivitelezés során be kell tartani: az érvényben lévő vonatkozó szabványokat (MSZ 151; MSZ 13207/2000; MSZ 7487/2-80; MSZ 447:1988), 382/2007. (XII.23.) Korm. Rendelet az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról, 57
122/2004. (X.15.) GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről. A módosítással érintett területek elektromos energia ellátása megoldott.
Gázellátás A gázellátó rendszer MOL és TIGÁZ tulajdont képez. A TIGÁZ tulajdonában van a gázátadó állomás és a fogyasztó telekhatára közötti gázrendszer, a MOL tulajdonában a nagynyomású gázvezeték és a gázátadó. A földgáz ellátást a Hajdúszoboszló-Városföldi nagynyomású vezetékről Kungyaluban telepített gázátadó állomáson keresztül kapja. A 22000 m3/óra kapacitású gázátadótól NA 200 acél nagy-közép nyomású rendszer található a 44. sz. fkl. útig. A vezeték itt kétfelé válik, az egyik a Körös hídon keresztül éri el a település Erdőtéri részét, ahol egy KÖGÁZ 6/3 gázfogadó állomás van. A másik vezeték a Tiszakürti út mellett a régi Körös hídon keresztül a Köztársaság tér folyóparti oldaláig tart. Itt egy FIORENTÍNI 6/3 típusú gázfogadó található. Az Erdőtéri fogadó előtt ágazik le az ipari park ellátását biztosító NA 160 méretű KPE vezeték. A települések, településrészek „belső” gázelosztó rendszereinek üzemi nyomása az alábbi: Kunszentmárton: 3 bar Kungyalu: 4 bar Istvánháza: 8 bar .Nyomásviszony problémák nincsenek. A megépült hálózat adatai: Kunszentmárton
elosztó vezeték 37,11 km csatlakozó vezeték 15.01 km
Kungyalu
elosztó vezeték 3,46 km csatlakozó vezeték 0,67 km
Nyilvántartás szerinti gázfogyasztók: Kunszentmárton lakossági 3034 db Kungyaluban lakossági 108 db Istvánházán lakossági
25 db
A közigazgatási és a belterületen tervezett településfejlesztési célkitűzések megvalósításánál a létesítményektől az alábbi védőtávolságokat kell figyelembe venni : 58
Vezeték típusa Középnyomású vezeték 3 bar
Létesítmény Lakóépülettől szennyvíz vezetéktől vízvezetéktől üreges földalatti műtárgytól telefon földkábeltől elektromos földkábel
Védőtávolság 4,0 m 1,0 m 0,7 m 2,0 m 0,5 m 0,5 m
A fejlesztési területek gázellátása a meglévő hálózatról biztosítható.
Tüzelőanyag és PB ellátás A településen 1 db MOL tulajdonú üzemanyagtöltő állomás található a 45. sz. főközlekedési út mellett. PB gázcseretelepek találhatók a MOL töltőállomásnál és a település belterületén magán lakóházaknál. Építőanyag kereskedelem, illetve forgalmazás két telephelyen történik a Kossuth út mellett és a Bajcsy-Zs. út végén. Új utcanyitás, telekkiosztás, építési engedély kiadásánál, ill. egyéb közmű létesítésénél figyelembe kell venni az MSZ 7048/3-83. ill. az azt módosító Szabványügyi Közlöny 2002. augusztus 01. (Sz. K.8.) számában közzétetteket, továbbá az MSZ 7487/2-80 szabványokban foglaltakat. CH ipari létesítmény Kunszentmárton igazgatási területén a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában lévő 3 db mélyfúrás található. Azonosító jelük: KUNSZ1, KUNSZ2, KUNSZ3. Jelenleg lezárt állapotban vannak, helyüket a tulajdonos a tulajdonjog teljes átvétele után tudja megadni.
A tervezett településfejlesztési célkitűzések megvalósításánál a létesítményektől az alábbi védőtávolságokat kell figyelembe venni: Vezeték típusa Középnyomású vezeték 4 bar
Létesítmény Lakóépülettől szennyvíz vezetéktől 59
Védőtávolság 4,0 m 1,0 m
vízvezetéktől üreges földalatti műtárgytól telefon földkábeltől elektromos földkábel
0,7 m 2,0 m 0,5 m 0,5 m
Épülettől, vasúttól és villamosvágánytól az alábbi táblázat szerinti védőtávolságokat kell biztosítani: Nyomásfokozat Kisnyomás Középnyomás Nagy-középnyomás
Épülettől 2(1) 4 (2) 5 (2,5)
Védőtávolság (m) Vasúttól 2(1) 4 (2) 5 (2)
villamosvágánytól 2(1) 3 (1) 3(1)
Új utcanyitás, telekkiosztás, építési engedély kiadásánál, illetve egyéb közmű létesítésénél figyelembe kell venni az MSZ 7048/3–83. és az MSZ 7487/2–80. szabványokban foglaltakat, illetve az MSZ 7048/3–83. szabványt módosító Szabványügyi Közlöny 2002. augusztus 01. (SZ.K.8.) számában közzétetteket. Bányatelkek Kunszentmárton területén a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által nyilvántartott 2 db bányatelek határozat, 1 db kutatási engedély valamint a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott 2073-2/2013 számú határozat szerinti kutatási terület és bányatelkek találhatók. - Körös szénhidrogén kutatási terület - Kunszentmárton I. agyag külfejtéses művelésű bányatelek - Kunszentmárton II. agyag külfejtéses művelésű bányatelek A külfejtéses művelésű bányatelkek területét különleges bányászati övezetbe kell sorolni. A módosítással érintett területeken nyilvántartott, működő szilárd ásványi nyersanyag lelőhely nem található.
2.4 Hírközlési javaslat Kábel Televízió: a./ Helyi hálózat : A ktv helyi hálózat központja a Parabola 2000 Kft központja a Köztársaság tér 1. szám alatt, a Városi Önkormányzat épületében található. A helyi hálózat légkábel vezetékes rendszerű. A központ a helyi igényeket kielégíti és a bővíthető. A hálózat jelenlegi tulajdonosa a Parabola 2000 Kft. 60
A hálózat bővítése konkrét igények esetén mini projekt jelleggel javasolt. A településen a másik ktv szolgáltató is található az Op-Tanet Kft. Telefonellátás: a./ Helyközi hálózat: A településre a T-Com optikai gerinckábele érkezik Szolnok és Szentes irányából is. A településről élnek a Szelevény irányában élő települések is. b./ Helyi hálózat : A helyi hálózat központja az T-Com Kunszentmártoni telefonközpontja a Kölcsey u. 5 szám alatt található a Posta területén. A helyi telefonellátó hálózat a jelenlegi és jövőbeni igényeket kielégíti. A hálózat jelenlegi tulajdonosa a T-Com. A helyi hálózat bővítése a gazdasági területek fejlesztésének irányába várható, bővítés erre mini projekt jelleggel javasolt. c./ Kábel nélküli telefonellátás: A település közigazgatási területén belül adótorony a Hrsz:2407/1 területén a Pannon Gsm Zrt üzemeltetésében, a Hrsz:1458/1 területén a T-Com üzemeltetésében és a Hrsz: 2043 a T-Com tornya található. A jelentkező kábel nélküli telefonigények kielégíthetők. d./ Mikrohullámú rendszer: A közigazgatási területen Szentes-Martfű, illetve Kunszentmárton-Martfű irányban mikrohullámú magassági korlátozással járó sáv üzemel. Ezek védőtávolsága 50-50, illetve 2020 méter. Védőtávolság: A közigazgatási és belterületen tervezett településfejlesztési célkitűzések megvalósításánál a létesítményektől az alábbi védőtávolságokat kell figyelembe venni. Telefon földkábel kábeltelevízió földkábeltől 0,5 m Telefon földkábel minden más létesítménytől általánosan 1,50 m Általános irányelvek Azon ingatlanok esetében, amelyek más övezeti besorolás alá kerülnek és nyomvonalas Magyar Telekom Nyrt. létesítmény található rajtuk, a Magyar Telekom szolgalmi, illetve vezeték jog bejegyzéséhez – legkésőbb az adott ingatlan elidegenítéséig – az Önkormányzat hozzájárulását kell kérni. Amennyiben ezen ingatlanok nem Önkormányzati tulajdonúak, úgy a Magyar Telekom Nyrt. szolgalmi jog bejegyzés iránti kérelemmel él. Olyan terület esetében, melyen útalakítás vagy telek kialakítás szerepel és a területen Magyar Telekom Nyrt. által üzemeltetett nyomvonal vagy alépítmény található, és ezen létesítmények a területen tervezett építmények, műtárgyak területére, illetve a tervezett út nyomvonalába esnek, a távközlési nyomvonal kiváltásáról és biztonságba helyezéséről gondoskodni kell.
61
A kiváltást a közműegyeztetési eljárás során az út, vagy a terület beruházójának szükséges kezdeményeznie és a kiváltáshoz szükséges költségek fedezetét biztosítania. Az elektronikus hírközlési építmények vonatkozásában a 2003. évi C. törvény 94.§. (1) alapján: „a településtervezésénél, rendezésénél utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.” A postai létesítmények vonatkozásában pedig a 2003. évi CI. törvény 40.§. (1) alapján: „a településtervezésénél, rendezésénél utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét. Az elhelyezés területét a 253 / 1997 (XII.20.) Korm. rendelet 26.§ (1) bekezdése szabályozza, további műszaki iránymutatást az MSZ 7487 számú szabvány ad, míg az elhelyezés engedélyezésének feltételeit a 29 / 1999. (X. 6.) KHVM rendelet határozza meg. A tervezéssel érintett területek hírközlési szempontból ellátottak.
2.5 Környezetalakítási javaslat 2.5.1.Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Kunszentmárton Magyarország keleti részén, az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Hármas-Körös bal partján fekszik. Szolnoktól közúton 40 km -re található. A Martfű-Kunszentmárton összekötőút 1998-ban történt megépítése óta lényegesen jobb és időben rövidebb Szolnok megközelíthetősége. Közúti kapcsolatok terén a 44. sz. főközlekedési út igénybevételével Kecskemét, valamint Szarvas, a 45. sz. főközlekedési úttal Szentes, Hódmezővásárhely közúti elérése megoldott. Kunszentmártont érinti a Szolnok – Martfű – Kunszentmárton - Szentes, valamint a Kunszentmárton – Tiszaug - Kecskemét vasútvonal. Kunszentmárton város közigazgatási területéhez tartozik Kungyalu és Istvánháza. 2.5.1.1.
Talaj
A termőréteg megmentése érdekében a kiadásra kerülő építési engedélyekben elő kellene írni az építési területekről elszállított humuszos termőréteg termőföldön történő elhelyezését. Külterületen a mezőgazdasági területek esetében az egyéni gazdaságok fejleszthetőségének szempontjából olyan építési előírások megalkotása a cél, amelyek lehetővé teszik a tanyás gazdaságok létrehozását. Ezzel a termőföldek okszerűbb, környezetkímélőbb és takarékosabb megművelése válhatna lehetővé.
62
A következő táblázat a művelési ágakat szemlélteti: Művelési ág
Területe ha/m2
szántó
10002.7261
rét
519.7884
kert
30.7715
gyümölcsös
3.5768
legelő
894.0047
nádas
3.0721
erdő
1051.5473
kivett
1730.9931
halastó
128.9879
Összesen
14365.4679
2.5.1.2. Felszíni és felszín alatti vizek Kunszentmárton vízellátása közüzemi vízműről biztosított, melynek üzemeltetője a Bácsvíz zRT. A lakosság vezetékes ivóvízzel 95 %-osan ellátott. A települési vízellátó rendszer 80 – 100 mm átmérőjű nyomóvezetékekből áll, melyek anyaga elavultnak mondható, azbesztcement nyomócső. Az ivóvízhálózat hossza 60,5 km, túlnyomórészt körvezetékes kialakítású. A város vízellátó rendszere mennyiségi szempontból biztonságosan kielégíti a távlati vízigényeket. A tervezett fejlesztések vízellátása a meglévő hálózatról biztosítható. Az ivóvízhálózatra bekötött lakások száma 2013 - ban 3912 lakás volt. A lakosságnak szolgáltatott vezetékes ivóvíz 2013 - ban 270 000 m3volt. A város számára ezen a területen fontos előrelépés, hogy részt vesz az Észak - Alföldi Operatív Programból támogatott „Tiszazugi Ivóvízminőség-javító projekt” című, KEOP1.3.0/2F/09-2011-0002 azonosító számú projektben, amely kivitelezése idén zárul. A program során regionális vezeték épül ki Csépa és Kunszentmárton között, amely által új csépai kútból kerül az ivóvíz a kunszentmártoni felújított vízműtelepre. A projekt része a településen néhány ac. körvezeték cseréje KPE vezetékre. Külterületi vízellátás A Kőröshús Kft. sertéstelepe üzemel a kungyalui területen, az üzemnek saját vízellátó rendszere van. Az ipari parkban lévő vállalkozások: NIEF Plastic Hungary Kft. műanyag termékek gyártása 63
Interplex Hungary Kft. fém tömegcikkek gyártása, fémfeldolgozás Jelentősebb vállalkozások a kül- és belterületen: Kasza és Társa Faipari üzem, a Martfű-Szolnok felé vezető közlekedési út melletti területen. ALTEK téglagyár AWASSI Zrt (sajtüzem) Jász-Sütőház Kft. ALFÖLDI Gabonaipari Rt. Malomüzeme
Szennyvízelhelyezés és tisztítás Kunszentmárton területén a Bácsvíz Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat. Kunszentmárton szennyvízgyűjtő hálózatáról a következő adatok állnak rendelkezésre: a szennyvíz-gerinccsatorna hossza 39 km hosszú, a hálózati szennyvízátemelők száma 7 db, a szennyvízcsatornával ellátott lakások száma 2935 db lakás, ami 6244 fős ellátottságot jelent, aminek értelmében a lakosság ellátottsága 74% A szennyvíztisztítási technológia megnevezése: mechanikai, eleveniszapos, mély légbefúvásos, nitrifikációs és denitrifikációs teljes biológiai tisztítás, vegyszeres foszfor-eltávolítás, a tisztított szennyvíz fertőtlenítése. A tisztított szennyvizet - melynek minősége az előírt határértékek alatti - a Nagyérifőcsatornába vezetik. Ennek befogadója a Hármas-Körös. A Nagyéri-főcsatornába történő bevezetés típusa: felszíni mederbe való bevezetés. A tisztított szennyvíznek a Nagyérifőcsatornára gyakorolt hatása „elhanyagolhatóként" lett jelölve a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben. Az elősűrített fölösiszapot iszapszikkasztó ágyakon víztelenítik, majd stabilizálás után szántóföldi kihelyezésre kerül. Vízrendezés, vízhasznosítás Belterületi vízrendezés 64
A településen általában szikkasztó rendszerű csapadékvíz elvezető árkok találhatóak. Ez alól kivétel a Kossuth L. úti beton 600 mm átmérőjű, zárt rendszerű csapadékvíz elvezető csatorna, melynek befogadója a Nagyéri-csatorna, ill. az Erdőtéri nyíltfelszínű burkolt árok, amely a Körös folyóba vezeti le a csapadékot. A belterületi vízelvezető rendszerek önkormányzati tulajdonban és kezelésben vannak. Külterületi vízrendezés, vízhasznosítás Kunszentmárton közigazgatási területe a Szentes és környéke Vízgazdálkodási Társulat (Körös folyó bal part) és a Mezőtúri Vízgazdálkodási Társulat (Körös folyó jobb part) érdekeltségi területén fekszik. 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról jogszabály szerint: Kunszentmárton az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A kockázatos anyagok elhelyezése, felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése engedély köteles tevékenység, mely csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által kiadott engedély, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. Fontos talaj és a felszín- és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos hatályos jogszabályok betartása ill. betartatása! Élővíz folyásba, kutakba, csapadék csatornába hulladékot és szennyvizet bevezetni tilos! 2.5.1.3. Levegőtisztaság és védelme Imissziós méréseket Kunszentmártonban nem végeztek, levegőtisztaság-védelmi panaszok nem jelentkeztek. Jelentős légszennyező anyag kibocsátás, illetve olyan telephely, amely ilyet kibocsátana, nincs a nagyközségben. Egyéb külön levegőtisztaság védelmi intézkedések nem szükségesek. Az országos közúthálózat részeként az alábbi utak érintik a várost: A 44. sz. főút a belterület északi határán kívül halad nyugatról a keleti irányba. A várost közvetlenül nem érinti. Itt, a város északi szélén kivűl ágazik el belőle a 45. sz. főút, amely keresztül szeli a belterületet Észak – Dél irányba. A 45. számú főút belterületi szakasza. A 44301. számú vasútállomáshoz vezető út a 45. sz. főútból ágazik el jelentéktelen forgalommal. A 442. számú II. rendű országos főút Martfű – Kunszentmárton szakasza. Ipari tevékenységből nem származik levegőtisztaság-védelmi jogszabály által előírt határértéket meghaladó káros légszennyező anyag kibocsátás. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú rendelete alapján a légszennyezettség tekintetében Kunszentmárton az alábbi kategóriába tartozik:
65
Zónacsoport a szennyező anyagok szerint
10. Az ország többi területe,
Kén-dioxid
Nitrogéndioxid
Szénmonoxid
PM10
Benzol
F
F
F
E
F
Talajközeli ózon
PM10 Arzén (As)
O-I
F
F
F
F
PM10 PM10 benz(a)PM10 PM10 Kadmium Nikkel (Ni) Ólom (Pb) pirén (BaP) (Cd) D
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 5. sz. melléklete a zónabesorolásokat az alábbiak szerint értelmezi: A levegőtisztaság-védelmi szempontból meg kell említeni azokat a mezőgazdasági telepeket ill. vállalkozásokat, amelyek por emissziót (gabona szárítók), ill. bűzhatást (intenzív állattartás) okoztak ill. okoznak. A települési környezetvédelmi rendelet szabályozza a belterületi állattartást építési övezetenként, meghatározva a létszámkorlátokat és a védőtávolságokat. A levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok előírásait be kell tartani ill. tartatni!
2.5.1.4.
Zaj- és rezgésterhelés
Települési zajforrások: -
Közlekedés, Ipar, Kereskedelem, Szórakozás, Építkezés, Háztartási tevékenység.
A vendéglátó-ipari létesítmények megfelelően helyezkednek el a településen, az általuk kibocsátott zaj nem zavarja a lakosság nyugalmát, amelyet az engedélyezett nyitva tartáson keresztül szabályozott a város képviselő-testülete. A kiskereskedelmi egységek száma és nagyságrendje szintén nem veszélyezteti a zaj,- rezgés–és légszennyezettségi értékeket. A lakosság által ilyen jellegű számottevő környezeti hatásokkal nem kell számolni. A forgalomból származó zajterhelést a MÁV 130-as számú (Szolnok–Hódmezővásárhely– Makó), illetve a 146-os számú (Kecskemét-Kunszentmárton) vonalai okoznak. A város közúti közlekedésből származó zajterhelést a 44-es és a 45-ös, illetve a 442-es főutak okoznak. Az emberek kevésbé érzik zavarónak a vasúti zajt. Különösen az éjszakai vasúti forgalom okoz meglepően csekély problémát. A személyvonatok zaját -magasabb frekvenciájuk miattzavaróbbnak érzik az emberek, mint a megrakott tehervonatokét.
66
A Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartásában zajkibocsátási határértéket meghaladóan működő lakóterületbe ékelődött, vagy lakóterülettel határos két üzem szerepel: Kasza és Társa Faipari Kft., illetve a kunszentmártoni tejüzem. Mindkét esetben megoldották a zajcsökkentést. Kunszentmártonban határértéket meghaladó kibocsátás miatt zajbírság nem került kiszabásra, zajtérkép nem készült (Forrás: KUNSZENTMÁRTON VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA). A zajhatástól védendők az emberi tartózkodásra szolgáló épületek, közterületek. A rendezési terv készítése során fontos szempont, a területi funkciók, telepítések olyan meghatározása, hogy a megengedett határérték feletti zajterhelés ne keletkezzen. A zaj- és rezgés védelemmel kapcsolatos jogszabályok előírásait be kell tartani ill. tartatni! Zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatban különösen az alábbi jogszabályokat kell figyelembe venni: - A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007 (X.29.) Kormányrendelet -A zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008 (XII.3.) KvVM EüM együttes rendelet - A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007 (XII.18.) KvVM rendelet 2.5.1.5. Sugárzás védelem Kunszentmártonban a villamos energiát az E.ON Energiaszolgáltató Kft. biztosítja. A közigazgatási területen a közvetlen villamos energia ellátást 22 kV-os villamos légvezeték hálózat biztosítja. A közigazgatási területen a transzformátor állomások ellátására 22 kV-os, a közvilágítási, a lakossági, a közületi fogyasztás biztosításához 1 kV-os hálózatot építettek ki. A településre a T-Com optikai gerinckábele érkezik Szolnok és Szentes irányából is. A településről élnek a Szelevény irányában élő települések is. A helyi hálózat központja az T-Com Kunszentmártoni telefonközpontja a Kölcsey u. 5 szám alatt található a Posta területén. A helyi telefonellátó hálózat a jelenlegi és jövőbeni igényeket kielégíti. A település közigazgatási területén belül adótorony a Hrsz:2407/1 területén a Pannon Gsm Zrt üzemeltetésében, a Hrsz:1458/1 területén a T-Com üzemeltetésében és a Hrsz: 2043 a T-Com tornya található. A közigazgatási területen Szentes-Martfű, illetve Kunszentmárton-Martfű irányban mikrohullámú magassági korlátozással járó sáv üzemel. Ezek védőtávolsága 50-50, illetve 2020 méter. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének mérésére épült ki hazánkban az országos sugárzásfigyelő rendszer, melynek legfontosabb eleme a több mint 130 mérőállomásból álló 67
hálózat. Ezek a műszerek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás, az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra (nSv/h). A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50 - 180 nSv/óra körül ingadozik. A mérőállomásokról beérkező jeleket folyamatosan figyelik. A figyelmeztető szint 250 nSv/óra. Ez a szint a valós veszélyt jelentő szint töredéke, nem jelenti azt, hogy az állomás közelében lévők veszélyben lennének, csak a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás megkezdésére. A 250 nSv/óra alatti háttérsugárzás természetes és semmiféle veszélyt nem jelent. Kunszentmártonban nincs háttérsugárzást mérő berendezés, a legközelebbi Kisújszálláson és Szolnokon található. A katasztrófavédelem honlapján az aktuális adatsorok mindenki számára elérhetőek és megtekinthetőek (www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=monitor_nbiek_terkep).
2.5.1.6.
Hulladékkezelés
Kunszentmárton rendelkezik.
hulladékgazdálkodásra
vonatkozó
helyi
önkormányzati
rendelettel
A kommunális hulladékok gyűjtését és szállítását az Inno-Szolnok Kft. végzi. A kommunális hulladék végső ártalmatlanítása a Tiszazugi Reginális Hulladékkezelő Központban valósul meg. A lakosság a keletkező hulladékot 120 l-es hulladékgyűjtő-edényzetben tárolja. A hulladékok elszállítása heti rendszerességgel napokon történik, míg lomtalanítás évente két alkalommal történik. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség 2014. évi Iparfejlesztési Pályázatán az InnoSzolnok Kft. által megnyert gyűjtő jármű lehetővé teszi a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetését, a csomagolási hulladékok hatékonyabb begyűjtését. Az építési-bontási hulladékot, a lakosság az építkezésnél használja fel. A termelésből származó veszélyes hulladékok kezeléséről és ártalmatlanításáról a termelő köteles gondoskodni. A helyi jogalkotásnál a közösségi hulladékgazdálkodási politikának a magyar jogi szabályozásba beépült alapelveit kell követni, melyek a következők: -
megelőzés elve, elővigyázatosság elve, megosztott felelősség elve, szennyező fizet elve, közelség elve,
valamint a közösségi környezetvédelmi szabályozásának megfelelően harmonizált hazai jogszabályok követelményeit szükséges figyelembe venni.
68
A hulladékokkal és a hulladékgazdálkodással összefüggő törvények és a hozzá kapcsolódó rendeletek betartása ill. betartatása fontos feladat!
2.5.1.7.
Vizuális környezetterhelés
A vizuális környezetterhelés témakörében a fényszennyezettség, valamint az illegális hulladéklerakás kerül kifejtésre. Ma már egyre több információnk van arra vonatkozóan, hogy a fényszennyezés érzékenyen érinti a természeti környezetet, az élővilág jelentős részét, az éjszakai tájképet, ráadásul egészségügyi kockázatot is jelent. A vizuális környezetterhelés Kunszentmártonban nem jellemző, leginkább a különböző méretű és stílusú reklámtáblák okozzák. A település arculatát adó városmagban és a kaputérségben minél figyelemfelkeltőbb formában próbálják az érdeklődést elérni a reklámtábla kihelyezői, amely időnként komoly ellentmondásban van a település táji-, épített adottságaival. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosítása (211/2012. [VII. 30.] Korm. rendelet) definiálta a fényszennyezés fogalmát, valamint megalkotta a fényszennyezés kivédésére szolgáló építési szabályrendszert. Az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében a város tervezi a fényszennyező források felmérését, és azok, az új szabályozásnak megfelelő, korszerűbb és hatékonyabb eszközökkel való kiváltását, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is megszüntetve. A vizuális környezetterhelés másik formája is sajnos jelen van a településen főként a szegregált területeken: a szemét megjelenik több helyen, sajnos hiába a szervezett hulladékgyűjtés. Két külszíni bánya működik a város közigazgatási területén belül, mely vizuális környezetterhelést okoz.
2.5.1.8.
Árvízvédelem
A Kunszentmártoni magaspart a Hármas - Körös jobb part 16+329 - 16+890 tkm között található Kunszentmárton város közigazgatási területén, a 2.82 - es Fegyvernek Mesterszállási öblözet egy részét mentesíti az árvizektől. A magasparti védmű védelme mögött több ipari létesítmény és lakóingatlan mellett értékes mezőgazdasági területek találhatóak. A 2006. évi Hármas - Körösi árvíz során bebizonyosodott, hogy a magaspart árvízi biztonsága kimerült. A védekezés során 570 fm hosszban nyúlgát került kiépítésre 120 140 cm magasságban. A védekezést tovább nehezítette a magasparton térszint alatt átvezetett, legtöbb esetben nem ismert közmű és egyéb keresztezések okozta vízátvezetések problémái. Az itt élők és az ipari üzemek árvízbiztonságát, illetve a magaspart által mentesített öblözet árvízvédelmét megnyugtatóan csak egy új, végleges árvízvédelmi mű kiépítése biztosíthatja, amely magassága a vonatkozó jogszabályban meghatározott MÁSZ+1 m-es magasságú kell legyen.
2.5.1.9.
Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák
Kunszentmártonban fennálló környezetvédelmi konfliktusok: 69
csatornabekötés nélküli helytelen szennyvízelhelyezésből (lakossági szinten) eredő környezetterhelés; külterületi részeken megjelenő a belvíz; illegális hulladéklerakás közlekedési utak forgalomnövekedéséből származó zaj- és légszennyezés; a rendkívül erősen allergizáló pollent termelő parlagfű mértéktelen elszaporodása.
2.5.2. FEJLESZTÉSEKRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASATOK A következőkben a fejlesztési célra vonatkozó környezetvédelmi elvárások kerülnek bemutatásra. Kunszentmárton belterületén szabályozásának módosítása.
az
Lke2
építési
övezet
előkertre
vonatkozó
A módosítással érintett terület a város több területegységén helyezkedik el, több tömböt érintően. Hulladékgazdálkodás o A fejlesztési területen a rendszeres kommunális és szelektív (papír, műanyag és szerves hulladék) hulladékszállítás biztosítása. Levegőtisztaság-védelem o A fejlesztési területen a vonatkozó hatályos jogszabályok betartása kötelező. o A lakóingatlanok használata során a téli fűtési időszakban a tüzelésből ill. nyáron a szabadtéri főzésekből keletkezhetnek légszennyező anyagok. Ezek időszakos jellegűek és kis mértékűek.
Vízminőség-védelem, vízgazdálkodás o A fejlesztési terület ivóvízzel való ellátásának lehetőségét biztosítani kell. A megfelelő nyomású ivóvíz ill. tüzivíz biztosítása, ha kell a gerincvezeték átépítésével. o A szennyvízelvezetés lehetőségét biztosítani kell. o A szennyvíz kibocsátással kapcsolatban a „220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól” című jogszabályban leírtak a betartandók. o A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabályban foglaltak betartása.
70
Természetvédelem A fejlesztési terület környezete nem áll védelem alatt. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók o Napkollektorok beépítésével csökkenthető az energiafelhasználás. o Egyedi közműpótló lehet az ivó v. ipari víz biztosítását szolgáló helyi fúrt kút által a rétegvizekből történő vízkivétel. A megfelelő minőség biztosítható egyedi víztisztítók alkalmazásával. o A szennyvízkezelésre is van már lehetőség egyedi kis szennyvíztisztító berendezések által.
Biológiai aktivitásérték
Biológiai aktivitásérték számítás A 18/2010. (V.13.) NFGM rendelettel módosított 9/2007. (IV.3.), a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló ÖTM rendelet szerint Jelen településrendezési terv módosítás területfelhasználási változással nem jár, így a biológiai aktivitásérték számítása és szintentartásának kimutatása nem releváns.
Szolnok, 2017. január hó
Kiszelovics Ildikó vezető településtervező TT-1-16-0238
Ásványvagyon védelme Az ásványvagyon védelme, valamint az illegális ásványi nyersanyag kitermelés megakadályozása érdekében az igazgatási területen tervezett építkezésekhez csak legális kitermelőhelyekről származó ásványi nyersanyag használható fel.
71
2.6 Tájrendezési javaslat
2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT
2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet A település Jász-Nagykun-Szolnok megye déli határán a Nagykunság, a Tiszazug, és a Körösvölgy találkozásánál található. A Hármas-Körös kanyarulatait követő település a folyó bal partján fekszik a megyeszékhelytől 60 km távolságra. Kulturális, egyházi, mezőgazdasági és kézmű-ipari hagyományokra épülő város. Az Alföld történelmi jelentőségű települése, erre utalnak jó közlekedési adottságai is. Kunszentmárton igazgatási területén találkozik a Kecskemétet Békéscsabával összekötő 44. számú és a Törökszentmiklóst Szentessel összekötő 45. számú főközlekedési út. A település vasúti megközelíthetősége is jó. Kunszentmárton határán halad át Szolnok-Makó fővonal és a Kunszentmárton - Kecskemét mellékvonal. Kunszentmárton környékén szélesebb körben kisebb-nagyobb lakott terület található. (Telekparti tanyák, Érközi tanyák, Jaksori tanyák, Ugari tanyák, Péterszögi tanyák, Pipásdülő, stb.). A hagyományosan állattartással foglalkozó alföldi településekre jellemzően alakult ki itt is a gyűrű-szerűen megtalálható tanyavilág, valamint az ezekből fejlődött Kunszentmártontól területileg elhatárolódott két jelentősebb lakott terület: Kungyalu és Istvánháza is. A város településfejlesztésének elsődleges célja a népességmegtartás, melyet a meglévő munkahelyek megőrzésével, fejlesztésével, valamint újak létesítésével biztosítható. A település jelenleg érvényben lévő rendezési terv módosításának alapja elsősorban gazdasági célú (környezetbarát gazdaságfejlesztés, környezeti terhelés csökkentése), üdülési célú, valamint környezetrendezési célú területfejlesztés (halas-tó kialakítás és utca kialakítás). Mindezek mellett a meglévő táji- természet-közeli állapotok megőrzése (változatos élőhelyek, növényvilág és a fauna), védelme mellett biodiverzitás biztosítása. A módosításra kerülő településrendezési terv alább felsorolt területein a tájrendezési javaslat célja, hogy a meglévő infrastrukturális adottságokat kihasználva, a település gazdasági életének bővítésével egy időben, a település történelmi táji- és gazdálkodási örökségét környezetbarát módon továbbfejlesztő tájhasználat jellemezze Kunszentmárton igazgatási területét. A település természeti adottságai: Kunszentmárton határát két tájegységre osztja az észak-kelet dél-nyugat irányban folyó Hármas-Körös széles, kanyargós vize és a holtágakkal, volt folyómedrekkel tarkított hullámtere. A folyótól északra lévő határrészek a Közép-Tiszavidéki Nagykunság Tiszazug kistája, a délre eső területek a Körös-Maros közén fekvő Békés-Csongrádi síkság Körös-zug elnevezésű kistája. Kunszentmártont övező táj természetes növénytakarója az ártéri ligeterdők és a lösz-puszta gyepek, cserjés pusztai lösztölgyes, sziki tölgyesek növényegyüttesei. Az eredeti növénytársulások napjainkban csak helyenként, (elsősorban a folyó árterein) és zárványszerűen az öcsödi gyepes határrészen (Bábockai rész) láthatók. 72
Táji megjelenés, tájképi jellegzetesség, természetvédelem Kunszentmárton természeti adottságokban gazdag, változatos megjelenésű külterület jellemzi. A környező tájat kisebb-nagyobb erdősült területek, kertgazdasági területek, valamint egybefüggő mezőgazdasági területek (szántóföldek) és a közöttük fel-felbukkanó jelentős méretű gazdasági majorok, ipari létesítmények jellemzik. A tájban megjelenő határozott vonalú közlekedési létesítmények (utak, vasutak, belvízelvezető csatornák, öntözőcsatornák) kísérő növényzete és a mélyfekvésű területek (volt folyómedrek, anyagnyerő helyek) nádas felületei is hozzájárulnak a várost övező külterület sokszínűségéhez. Tájhasználat:mezőgazdálkodás-erdőgazdálkodás A hatályban lévő rendezési terv szerint jelenlegi tájhasználatra a jó adottságú termőföldeket kihasználva az intenzív és integrált mezőgazdasági hasznosítás a legjellemzőbb. Szántóföldi növények termesztése a legmeghatározóbb a város külterületén. Termesztett növények: őszi és tavaszi kalászosok (búza, árpa, tritikálé), kukorica, dohány, cukorrépa, lucerna, repce, zöldségnövények. A kedvezőtlen adottságú, szántó művelésre kevésbé alkalmas területeken részben gyepgazdálkodás, részben erdőművelést célszerű megvalósítani. A védett területek ökológiai (biológiai) gazdálkodásra szánt területek. A Kunszentmártont is magába foglaló kistáj a Tiszántúli flórajárásba tartozik. Természetes erdőtársulásai a folyó árterületét beborító hajdani keményfás ligeterdők (tölgy-kőris-éger) helyét az őshonos fűz-nyár ligeterdők vették át majd az ember tájalakító munkája során a gazdaságos, hamar „megtérülő” telepített nemes nyárasok váltották fel a fűzeseket. A folyószabályozást követően a mentett oldalon tölgy-kőri-szil ligeterdők és a szárazabb területeken tatárjuharos lösztölgyesek a potenciális erdőtársulások. Napjainkban az erdőgazdasági területeken elsősorban a puhafás lombos fiatal és középkorú erdők találhatók. Az OTrT előterjesztése alapján az erdőterületek bővítése a megyei rendezési terv szerint is kívánatosak. Az ökológiailag stabil állományú erdők telepítését, fafaj összetételét az a gazdasági érdekek, termőhelyi- az ökológiai viszonyok határozzák meg. A meglévő erdők művelését, és a tervezett védőerdők, erdők telepítését, kezelését az erdők védelméről szóló (1996/LIV., valamint az 1996/LIII) törvények szabályozzák. Természetvédelmi területek Kunszentmárton külterületét két természetvédelmi igazgatóság is felügyeli. Különleges tájhasználatú területek a jelenleg az országos jelentőségű védett természeti területek. Ide tartozik Kunszentmárton külterületén a Hármas-Kőrös folyó és hullámtere, a hozzá kapcsolódó ártéri rét és az általa körbezárt természetközeli- és ültetett erdőterület, mely a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának felügyelete és természetvédelmi kezelése alá tartozik. (3/1997. (I.8.) KTM rendeletben nyert létjogosultságot.) Az utóbbi természetvédelmi park létrehozásának célja a Körösök és a Maros vízrendszerén kialakult jellegzetes tájszerkezet természetes és természetközeli erdők, árterek, időszakosan vízborított területek, holtágak, mocsarak növénytársulásainak és állatvilágának megőrzése, és a vonuló állatok, madarak védelmének biztosítása. Kunszentmárton közigazgatási határában az alábbi helyrajzi számú területek tartoznak a Körös – Maros Nemzeti Park területéhez
73
0292, 0293, 0294/1-2, 95, 0296, 0297, 0342/2-10, 0325, 0326, 0327, 0351 – 0365, 0367 – 0372, 0382, 0379, 0426, 0427, 0428, 0429/2-7, 0430, 0575, 0576/1-2, 0577, 0578, 0579/1-2, 0580, 0581, 0582, 0583, 0584/1-2, 0585 – 0593, 0594/3, 0594/4-5, 0595, 0628, 0629/1-2, 0630, 0631, 0632, 0636, 0637, 0638, 0639/1-2, 0659 – 0664, 0668, 0669, 0670/1-2, 0671, 0594/2,. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága mint területileg illetékes természetvédelmi hatóság és táj-és természetvédelmi kezelő. Feladata az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, a (kihirdetett, illetőleg kijelölt területeken előforduló), közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, és az ott élő állatok és növények élőhelyének megóvása, a biológiai sokféleség fenntartásához a biodiverzitás megőrzéséhez szükséges szabályok, megállapítása, betartatása a város közigazgatási területén. (45/2006 XII. 8. KvVM Rendelet megerősítette a kijelölt területek védelmét.) Ennek megfelelően kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek HUHN20152 számon nyilvántartott és a Kunszentmárton-Öcsöd Bábockai legelő nevet viselő európai közösségi jelentőségű területek az alábbiak: 044/11, 044/12, 044/13, 044/15, 044/16, 044/18, 044/2, 044/22, 044/4, 044/41, 044/42, 044/43, 044/44, 044/45, 045, 046, 047, 048/2, 048/3, 048/4, 048/5, 048/6, 048/7 helyrajzi számon nyilvántartott területek. A módosításokkal érintett Kunszentmárton, belterületi 552/1, 2350, 2351, valamint külterület 0554/5, 0554/456-57 és 0554/49 helyrajziszámú ingatlanok a hatályos jogszabályok alapján nem állnak országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt és nem szerepelnek a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet mellékletében, így nem Natura 2000-es területek. Kunhalmok Kunszentmárton határában a törvény erejénél fogva védett kunhalmok a település dél-keleti határában találhatók. A kunhalom gyűjtőfogalomba tartoznak a sírhalmok (kurgánok), tellek (lakódombok), őrhalmok és határhalmok a Természetvédelmi Törvény (1996. évi LIII. Törvény 28. § (4) bekezdése alapján országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek) hatályba lépése (1997. január 1.) óta védettek. Fentieken kívül a kunhalmok természetesen kultúrtörténeti, régészeti, néprajzi stb. jelentőséggel is rendelkeznek, amelyek feltárásával, megőrzésével a kulturális örökségvédelem szakterülete foglalkozik (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat). Dr. Tóth Albert munkássága révén az alábbi halmok ismertek a város külterületén:
Bábocka-halom, Bábocka-halom II és III, Gödér-halom, Kettős-halom, Kis János halma, Köttön-halom, Köttön-halom II, Lengyel-halom, Nagy-halom, Péterszögi-halom, Telek-halom. 74
Kunszentmárton Város Településrendezési Tervének Módosítása
Ex-lege védett szikes gyep a Csukati részen 0647/12 d, b, c területrészeken, valamint a 0649/12, 0649/20, 0649/21 helyrajzi számú területeken nyilvántartottak. Ide vonatkozó jogszabály még a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről, és az 1996, évi LIII. Törvény a természet védelméről. A Nagykunság más településeihez hasonlóan Kunszentmárton közigazgatási területén is sokfelé, - a határban útelágazásoknál, a városban, és a hozzá kapcsolódó egyéb lakott (Kungyalu, Istvánháza) területén belül is – láthatók kőkeresztek, egyházi témájú szobrok. A kőkeresztek ex-lege védett épített táji értékek. A magasabb rendű területrendezési tervek alapján a város igazgatási területe az Országos Szerkezeti Terv szerint
mezőgazdasági térség, az országos ökológiai hálózat övezetébe tartozó területek, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe, és jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, valamint országos vízminőség-védelmi területbe sorolt.
Kunszentmárton város területe a térségi övezetek közül az alábbiakkal érintett:
ökológiai folyosó övezete (Hármas-Kőrös teljes hullámtere-mente,), kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete erdőtelepítésre alkalmas terület a természeti terület övezetébe (gyulai erdők, védett gyepek), a tájképvédelmi területek övezetéhez (Körös-Maros Nemzeti Park település igazgatási területét is érintő részei, Bábockai rész, stb.)
A megyei területrendezési terv alapján a település külterületének majdnem egésze a felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület övezetébe tartozik. kiváló minőségű szántóterület övezetébe sorolt. (a település jelentős része különösen Öcsöddel, Szentessel szomszédos határrész) a hullámtér és nyílt ártér övezetéhez tartozik. 2.1.1.1. Tervezett tájhasználati változások, fejlesztések Jelen településrendezési terv módosítás a kertvárosias lakóterület (Lke2) vonatkozó építési övezetének előkert méretének szabályozására vonatkozik. A településrendezési terv módosítás eredményeként az előkert méret a tömbön és utcán belül a kialakult előkertet veszi
Kunszentmárton Város Településrendezési Tervének Módosítása figyelembe, így egyes, felszabaduló telkek beépítése illeszkedik a környezetéhez és egységes utcakép jön létre. Jelen településrendezési terv módosításnak hatása a tájhasználatra nincs.
2.7 Örökségvédelem Kunszentmárton és a hozzá csatolt Kungyalu — külterületekkel együtt — közel 15 ezer hektár területű, melyen 152 azonosított és 11 azonosítatlan lelőhelyet tartunk nyilván. Belterület A belterület, azaz jelen esetben maga a város kritikus vagy még inkább, ellentmondásos területnek tekinthető. Minden település természetszerűleg a legtöbb fejlesztést, beruházást a belterületen kívánja megvalósítani: itt épülnek a házak, orvosi rendelő, uszoda vagy szabadidő-központ, esetleg áruház — minden, mely a lakosság érdekeit szolgálja. A település központja, majd a köré csoportosuló épületek sora, az alapító ősök bölcsességének köszönhetően, a földrajzilag legoptimálisabb területet foglalja el. Feltételezhetjük tehát, hogy a mai településen, az álló házak alatt-között őskori, ókori, népvándorlás kori, középkori lelőhelyek bújnak meg, melyeket éppen a beépítettség miatt nem tudunk feltérképezni, s csak földmunka során véletlenül kerülhetnek felszínre. Mindezek folytán az a furcsa helyzet áll elő, hogy a múzeumi nyilvántartások alapján éppen a letelepedésre mindenkor legalkalmasabb terület tűnik lelőhelymentes vagy régészetileg ritkán lakott övezetnek. A valóságban azonban a belterületen minden “kapavágásnál” számítani kell leletek előkerülésével, (Pl. Ady Endre u.) ezért itt fokozott figyelem szükséges, a törvény által előírt bejelentési kötelezettséggel. Célszerű ennélfogva a belterületet teljes egészében régészeti érdekű területnek tekinteni. Jelen tervmódosítás a kertvárosias lakóterület előkert méretének szabályozására vonatkozik, új fejlesztési területet nem tartalmaz,
így közvetlen hatása az
örökségvédelemre nincs.
Jelen alátámasztó munkarész Kunszentmárton város hatályos településrendezési terv és településrendezési terv módosításának alátámasztó munkarésze felhasználásával készült.
76