55

55 <JÖ

1998/6

HONISMEREV A HONISMERETI SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA

XXVI. É V F O L Y A M

A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG TAGJAI ANDRÁSFALVY BERTALAN

KANYAR JÓZSEF

BARTHA ÉVA

KOVÁTS D Á N I E L

BENCZE GÉZA

SELMECZI K O V Á C S ATTILA

CSORBA CSABA

SZÉKELY A N D R Á S BERTALAN

HAVASSY PÉTER

VIGA GYULA Szerkeszti: H A L Á S Z PÉTER

E SZÁMUNK MUNKATÁRSAI A. Gergely András tud. főmunkatárs, MTA. Pol. Tud. Int. B u d a p e s t - *Ágoston I s t v á n G y ö r g y ref. lelkész, Miskolc - B a g u B a l á z s ny. tanár, Bátyú - ' B a l a s s a I v á n ny. n é p r a j z k u t a t ó , Budapest - Bodri F e r e n c E s z t e r g o m - " Bogdán L a j o s ny. n é p m ű v e l ő tanár, Szeged - Bona G á b o r dr. történész, H a d t ö r t é n e t i Int. és M ú z e u m , B u d a p e s t , C z a g á n y László, Inárcs - *Csorba C s a b a d o c e n s , ELTE TFK, B u d a p e s t - * D a n k ó I m r e e t n o g r a p h u s , c. egyetemi tanár, Debrecen F e j é r László igazgató, Vízügyi M ú z e u m Levéltár, Budapest - * F ü l ö p Irén iskolaigazgató, Makfalva - *Grin Igor m e g y e i m ú z e u m i g a z g a t ó , Békéscsaba - G u b á s J e n ő dr., S z a b a d k a - G y u r k o v i c s Tibor író, Bud a p e s t - K e r é k g y á r t ó M i h á l y ny. m ű s z . oktató, Ó z d - Kertész Róbert dr. m ú z e u m i g a z g a t ó , G y ő r f f y István N a g y k u n M ú z e u m , Karcag - K o n c z n é N a g y Z s u z s a n n a tanár, Bessenyei G y ö r g y T a n á r k é p z ő Főisk., N y í r e g y h á z a - K o v á c s Valéria dr. f ő m u z e o l ó g u s - k ö n y v t á r o s , BTM., B u d a p e s t * K o v á t s D á n i e l dr. ny. főisk. tanár, Szeged "Kriza I l d i k ó osztályvezető, MTA N é p r a j z i Kutatóintézet, Budapest - L u k á c s L á s z l ó n é p r a j z i oszt. vez. Szt. István Király M ú z e -

u m , Székesfehérvár - Lévai I m r e MTA Pol. Tud. In. B u d a p e s t - * M á n d i c s M i h á l y dr. ny. iskolaigazgató, C s á v o l y - *M.Takács L a j o s ny. egyetemi a d j u n k t u s , E d e l é n y - N a g y Ferenc levéltárigazgató, N y í r e g y h á z a *Nagy J a n k a T e o d ó r a főisk. a d j u n k t u s , Szekszárd - *Pásztor Emil főisk. tanár, Egri T a n á r k é p z ő Főiskola, Eger - P r o h á s z k a László jogtanácsos, Főv. Csat. M ű v e k Rt., Bud a p e s t - Sz. Bányai Irén ny. történészmuzeológus, Budapest, Sebestyén Kálmán ny. t ö r t é n é s z - m u z e o l ó g u s , B u d a p e s t - S z a b ó G é z a régész Szekszárd - * S z a b ó M a g d a írónő, B u d a p e s t - S z é k e l y A n d r á s Bertalan t a n s z é k v e z e t ő , Szt. László A k a d é m i a , Bud a p e s t - S z ő c s Lajos K o r o n d i Elméleti Líceum, K o r o n d - T ö r ö k n é G é m e s T ü n d e k ö n y v t á r o s , MTA Regionális K u t a t ó Közp., Kecskemét - Varsányi P é t e r István főisk. tanár, S z o m b a t h e l y - V e s z p r é m i G y ö r g y Győr - *Viga G y u l a igazgatóh., H e r m a n O t t ó M ú z e u m , Miskolc - V i s z ó c z k y I l o n a m u z e o l ó g u s , Petőfi M ú z e u m , A s z ó d

A *-gal jelölt szerzők tiszteletdíjukról lem o n d t a k a H o n i s m e r e t i Szövetség Alapítv á n y javára. K ö s z ö n e t érte!

ISSN 0324-7627 Szerkesztőség: B u d a p e s t I., C o r v i n tér 8. II. 405. Postacím: Bp. 1251 Pf. 101. Tel.: 201-3766. Kiadja a H o n i s m e r e t i Szövetség. Készült a CERBERUS Kft. n y o m d á j á b a n (1066 Bp., Lovag u. 14. T e l / f a x : 331-3042). Felelős vezető: Schmidt Gábor. Terjeszti a Hírlapelőfizetési és Elektronikus Posta Igazgatóság és alternatív terjesztők. Példán y o n k é n t i ára: 98 Ft. Évi előfizetési díja 540 Ft. Előfizethető p o s t a u t a l v á n y o n (1900 Budapest, O r c z y tér 1.), v a l a m i n t a k ö v e t k e z ő p é n z f o r g a l m i jelzőszámra: P o s t a b a n k és Takarékp é n z t á r 11991102 - 02102799 INDEX-25387. Megjelenik a József Attila K u l t u r á l i s és Szociális A l a p í t v á n y v a l a m i n t a N e m z e t i Kulturális Alap t á m o g a t á s á v a l .

1998/6

HONISMERET A H O N I S M E R E T I SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA

XXVI. É V F O L Y A M

TARTALOM Honismereti kiadványok szerepe az iskolában (Kováts Dániel)

3

Korszakvég - korszakkezdet: magyar és román történészek konferenciája az 1848-as esztendő emlékére (Konczné Nagy Zsuzsanna-Nagy Ferenc). . . . 6 ÉVFORDULÓK

Kétszázötven éves a győri Szentháromság Kórház (Veszprémi György)

14

Külföldiek és magyarországi nemzetiségek a 48-as honvédseregben (Bonn Gábor) A MAGYAR NYEL.V AZ EZREDFORDULÓN TERMÉS

20

1848-49 emléke a néphagyományban (Lukács László)

24

„Ebből a kulturális közösségből származunk..." (Gyurkovics Tibor)

36

A műemlékek védelmére, a kincsek beszolgáltatására vonatkozó törvénykezés (Dr. Kovács Valéria)

39

A bátyúi betlehemes játék (Bagu Balázs)

44

A kalotaszegi Körösfő évszázadai (Sebestyén Kálmán)

51

Katona József történetírása (Törökné Gémes Tünde)

55

Budapest és vidék, hagyomány és megélhetés (Lévai Imre)

60

Hagyományos térség - nem hagyományos régiók (A. Gergely András)

61

A főváros és a nemzet múltja iránti elkötelezettséggel. Skultéty Csabával beszélget Székely András Bertalan HACYOMANY

66

Képzőművészeti táborok az erdélyi Makfalván (Fülöp Irén)

71

Emlékezés Lovassy Lászlóra (Varsányi Péter István)

74

Tariczky Endre emlékezete (Dankó Imre)

77

Dunaszentgyörgyi Tolnay Lajos, a MÁV első elnöke (Czagányi László)

79

Korondi Monos Tamás nemeslevele (Szöcs Lajos)

85

A Bárdosok ünnepe (Kerékgyártó Mihály)

87

Magyar vonatkozású műkincsek a New York-i Metropolitan Museumban KRÓNIKA

(Prohászka László)

89

A IV. Abaúji Szabadegyetem (Pásztor Emil)

93

Honismereti találkozó Dombóváron (Dr. Sipos Csaba)

94

Templomavatás Facsádon (Nagy Jankn Teodóra - Szabó Géza)

95

Ötven éves a csávolyi Bunyevácz Klub (Dr. Mándics Mihály)

95

Ónodi Napok - 1998 (Á. I. Gy.)

96

Domonkos Ottó 70 éves (Balassa Iván)

97

Díszpolgári cím honismereti munkáért (Bogdán Lajos)

98

„Hazahív a harangszó" (Nagy lanka Teodóra - Szabó Géza) Huszonöt éves a Magyar Vízügyi Múzeum (Fejér László)

99 100

I KÖNYVESPOLC

|

László Gyula (1910-1998) (Csorba Csaba)

103

Búcsú Kaposvári Gyulától (Dr. Kertész Róbert)

105

Réthy Zsigmond (1946-1998) (Grin Igor)

107

Tóbiás Áron: A magyarok vére (Szabó Magda)

109

Kisebbségi közérzetünk barométere (Dr. Gubás Jenő')

110

Új néprajzi kiadványok az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról (K. I.) 112 Bessenyei György és Nyíregyháza, 1747-1997 (Bodri Ferenc)

113

Két kiadvány a 70 éves Szabadfalvi József tiszteletére (Viszóczky Ilona)

114

A Partiumi Füzetek (Dankó Imre)

115

A Jászkunság összefogása (Sz. Bányai Irén)

117

Pandúr József: A másik Rippl-Rónai (Dr. Sipos Csaba)

118

Petercsák Tivadar: Néprajzi Tanulmányok az Északi-középhegység területéről (Viga Gyula)

119

Népi dolgozatok (Nagy janka Teodóra)

120

A Borsodi Tájház Közleményei (M. Takács Lajos)

121

Honismereti bibliográfia

122

A Honismeret 1998. XXVI. évfolyamának tartalomjegyzéke

124

Az első borítón látható kép a Pest és Buda régi látképei című Skidtéty Csaba gyűjteményét kiadványból való; n hátsó borítón mezőségi bekecs képe látható a Magyar Népi Iparművészeti (Budapest) gyííjtei nényéből.

bemutató Múzeum

A H o n i s m e r e t i S z ö v e t s é g és A l a p í t v á n y a k ö s z ö n e t e t m o n d m i n d a z o k n a k , akik 1997. évi a d ó j u k 1 % - á n a k f e l a j á n l á s á v a l segítik m u n k á j á t . A S z ö v e t s é g s z á m l á j á r a f e l a j á n l o t t 27 9 5 6 , - Ft-ot, v a l a m i n t a z A l a p í t v á n y s z á m l á j á r a felajánlott 62 0 4 9 , - Ft-ot r e n d e z vényeink költségére fordítjuk. Itt k ö s z ö n j ü k m e g a z o k n a k a s z e r z ő i n k n e k is a z á l d o z a t v á l l a l á s á t , a k i k l e m o n d t a k t i s z t e l e t d í j u k r ó l , s ezzel t á m o g a t t á k a lap m e g j e l e n é s é t . *

Évi f e l a d a t a i n k mellett a következő' e s z t e n d ő b e n i s m é t n a g y s z a b á s ú v e t é l k e d ő t s z e r v e z ü n k k ö z é p i s k o l á s d i á k o k n a k az á l l a m a l a p í t á s ezredik é v f o r d u l ó j a tiszteletére. M i n d e h h e z t o v á b b r a is s z ü k s á g ü n k v a n a z Ö n t á m o g a t á s á r a . B í z u n k b e n n e , h o g y ú g y d ö n t , S z ö v e t s é g ü n k s z á n d é k a i t , m u n k á j á t t á m o g a t j a , ezért k é r j ü k , h o g y a z a d ó h a t ó sághoz k ü l d e n d ő nyilatkozatán a Honismereti Szövetség Alapítványt szíveskedjék megjelölni. S z á m l a s z á m : 11705008-20411828

S e g í t ő t á m o g a t á s á t előre is k ö s z ö n i a Honismereti

Szövetség

A honismereti kiadványok szerepe az iskolában 1 A nyitott, a m á s o k v é l e m é n y é r e o d a f i g y e l ő , a k ö r n y e z e t és a t á g a b b v i l á g p r o b l é m á i r a f o g é k o n y m a g a t a r t á s , a közéletiség k i a l a k u l á s á b a n a z i s k o l á n a k m e g h a t á r o z ó s z e r e p e v a n . O t t v á l i k először v a l a m i f é l e k ö z ö s s é g t a g j á v á az ifjú e m b e r , ott t u d a t o s u l s z á m á r a a n n a k jelentősége, h o g y m e g h a t á r o z z a v i s z o n y á t a t á r s a d a l o m m á s c s o p o r t j a i v a l , s m e g t a n u l j a a z e g y ü t t m ű k ö d é s , a k o o p e r á c i ó f o r m á i t . A z t m o n d h a t n á m : iskolás k o r b a n n y í l n a k m e g e g y m á s u t á n a közélet k ü l ö n b ö z ő tereinek k a p u i a z e m b e r előtt, s s o k a k s z á m á r a m á r a z érettségi v a g y a s z a k m u n k á s - b i z o n y í t v á n y m e g s z e r z é s e előtt g y a k o r o l h a t ó joggá lesz a z o r s z á g g y ű l é s i é s a z ö n k o r m á n y z a t i v á l a s z t á s o k o n v a l ó c s e l e k v ő részvétel, m e g n y í l i k a d e m o k r á c i a i n t é z m é n y r e n d s z e r e . S b á r e z a f o l y a m a t a z i s k o l á s korra esik, k o r á n t s e m c s u p á n a z iskola alakítja a z e g y é n k ö z é l e t r e é r é s é n e k m e n e t é t , h a n e m - több m á s t é n y e z ő mellett - a s a j t ó is. É r d e m e s v o l n a m e g v i z s g á l n i egyszer, m e n n y i r e veszi ezt t e k i n t e t b e szerkesztési g y a k o r l a t á b a n a média. M á s f e l ő l p e d i g , t e h á t a honismeret n é z ő p o n t j á t t e k i n t v e , u g y a n c s a k e z a z é l e t s z a k a s z a m e g h a t á r o z ó . A k i s i s k o l á s m á r k e z d i fölismerni l a k ó h e l y e m i k r o v i l á g á n a k jellemzőit, a későbbi iskolafokozatokban pedig - a különböző tantárgyi ismeretek szerencsés integrálódása e s e t é n - k i f o r m á l ó d i k a s z e m é l y i s é g , s eldől, h ' o g y - é r z e l m i és értelmi e l e m e k b ő l ö s s z e s z ő v e a b b a m e n n y i f o g é k o n y s á g és felelősség é p ü l a s z ű k e b b és t á g a b b h o n s z e r e t e t é b ő l , a z é r t ü k való feladatvállalásból. A nemzeti alaptanterv - függetlenül a jogos kritikáktól - megadja a l e h e t ő s é g e t a r r a , h o g y a z iskolán belül k i a l a k í t h a s s á k (ha a k a r j á k ) a közéleti és a h o n i s m e r e t i é r d e k l ő d é s f e l k e l t é s é h e z , a l a k í t á s á h o z a s z ü k s é g e s a l k a l m a t , kereteket; e z e k e t a z o n b a n n e m a l k a l m a z h a t j á k a z i s k o l á n kívüli k ö r n y e z e t b e k a p c s o l á s a n é l k ü l . Ezen a p o n t o n j u t u n k el a sajtó közvetítő szerepének jelentőségéhez. N y i l v á n v a l ó a n k é t f é l e m e g k ö z e l í t é s létezik: - a h o n i s m e r e t i k i a d v á n y o k szerzői, szerkesztői felől n é z v e a z t a k ö v e t e l m é n y t e m e l e m ki, hogy n e m hiányozhat a kiadványok (elektronikusan sugárzott programok) létrehozásának m o t í v u m a i k ö z ü l a z iskola, az iskolás n e m z e d é k iránti f i g y e l e m ; - a z iskolák felől t e k i n t v e p e d i g azt, h o g y t u d a t o s a n építeni é r d e m e s a k ü l ö n b ö z ő k i a d ványok (elektronikusan sugárzott programok) kínálatára, „termékeire". H o g y m i l y e n e s é l y e k v a n n a k e k é t o l d a l n a k a m i n d e n n a p o k g y a k o r l a t á b a n való s i k e r e s t a l á l k o z á s á r a , a n n a k l a t o l g a t á s á b a m o s t n e m b o c s á t k o z o m ; a t a n u l s á g o k e n é l k ü l is m e g fogalmazhatók. Mégpedig nagyon egyszerűen: - a honismereti kiadványok (programok) legyenek szemléletesek, vagyis m o n d a n d ó j u k m e g f o g a l m a z á s á b a n és illusztrációs a n y a g u k k i v á l a s z t á s á b a n v e g y e n e k f i g y e l e m b e b i z o n y o s didaktikai szempontokat, amelyek megkönnyítik a bonyolultabb fogalmak, folyamatok, összefüggések megértését; - a z iskolai t a n t á r g y i p r o g r a m o k é p í t s e n e k a h o n i s m e r e t i m é d i a k í n á l a t á r a , tegyék i d ő s z e r ű b b é , é l m é n y s z e r ű b b é friss k ö z l e m é n y e k k e l a z o k t a t á s t , b ő v í t s é k ki í g y t a n e s z k ö z k é s z l e t ü k skáláját. A r á d i ó , a televízió h o n i s m e r e t i p r o g r a m j a i t - g y a k o r l a t i o k o k b ó l - n e m a z é l ő a d á s b a n , h a n e m a k a z e t t á r a rögzített, így b á r m i k o r a l k a l m a z h a t ó f o r m á b a n l e h e t a l e g e r e d m é n y e s e b b e n b e m u t a t n i . S z ü k s é g v a n e h h e z b i z o n y o s technikai k ö r ü l m é n y e k r e , a m e l y e k m e g v a l ó s í t á s a m é g m i n d i g n e h é z k e s , e m e l l e t t p l u s z m u n k á t igényel a t a n á r részéről, e m i a t t s o k s z o r l e m o n d a n a k i g é n y b e v é t e l é r ő l . Bár az olvasás - t ö b b f e l m é r é s e g y b e v á g ó e r e d m é n y e s z e r i n t - f o k o z a t o s a n c s ö k k e n ő m é r t é k b e n v a n jelen a z iskolai k o r o s z t á l y o k i s m e r e t s z e r z ő é s s z a b a d i d ő s t e v é k e n y s é g é b e n , az iskolai m u n k á b a n m é g i s - k ö n n y e b b t á r o l á s a , h o z z á f é r h e t ő s é g e , a l k a l m a z h a t ó s á g a m i a t t - m é g m i n d i g a k ö n y v é a v e z e t ő s z e r e p . E z t t e k i n t e t b e kell 1

Elhangzott .1 honismereti és helytörténeti kiadványok szerkesztőinek VIII. országos tanácskozásán, Zamárdiban, 1998. szeptember 25-én.

3

v e n n ü n k a honismeret tanításában. A m á s i k p r a g m a t i k u s tanulság, h o g y a p e d a g ó g u s o k m e g t e r h e l t s é g e miatt gyakorlatilag azok az e s z k ö z ö k jutnak be a tanórára, a m e l y e k szinte készen kínálják m a g u k a t , tehát az iskolai alkalmazásra a l k a l m a s f o r m á b a n jelennek m e g . A közszolgálati tévé-, illetve rádióállomások vállalkozhatnak d i d a k t i k u s célzatú p r o g r a m sorozat m ű s o r b a iktatására, a kereskedelmi a d ó k profiljába viszont ez e g y á l t a l á n n e m illeszkedik. (Sőt: a reklámok sugalmazta fogyasztói világ sokszor é p p s z e m p o n t j a i n k k a l ellentétes, negatív irányba tereli az érdekló'dést.) De a közszolgálati p r o g r a m o k is c s a k akkor végezhetik igazán e r e d m é n y e s e n e téren vállalt szolgálatukat, ha túllépnek az e l e k t r o n i k u s a n s u g á r z o t t f o r m á n , s k i a d n a k írott kísérő-kiegészító' a n y a g o k a t is: egyrészt előzetes tájékoztatásul (mint valamiféle tanszerismertetőt), másrészt p e d i g a szerzett ismeretek rögzítése, továbbá a gyakorlás és a visszajelzés é r d e k é b e n (mint valamiféle m u n k a f ü z e t e t ) . Az elektronikus távoktatás sokfelé elterjedt, m a m á r h a z á n k b a n is terjedőben l é v ő formáira g o n d o l o k . Ezek nélkül a kiegészítő p r o g r a m e l e m e k nélkül n e m v á r h a t ó több, m i n t egy-egy többnyire elszigetelt - tévés, r á d i ó s m ű s o r r é s z l e t b e m u t a t á s a . E g y s z e r ű b b tehát a n y o m t a t o t t , k ö n y v f o r m á j ú anyagok iskolai bevezetése. Ezzel (is) m a g y a r á z h a t ó , h o g y az utóbbi években ö r v e n d e t e s e n n ö v e k e d e t t a z o k n a k a helyi kiadv á n y o k n a k a száma, a m e l y e k t u d a t o s a n figyelembe veszik az iskolák s z e m p o n t j a i t , illetve k ö z v e t l e n ü l a z oktatásban való felhasználás céljából és s z e m p o n t j a i szerint készültek. Honismeret c í m ű folyóiratunk is f o l y a m a t o s a n igyekszik tájékoztatni olvasóit ilyen k ö n y v e k megjelenéséről. Most - a teljesség igénye nélkül - hat csoportba sorolva t e k i n t e m át a legjellemzőbbnek vélt t í p u s o k a t . a) A leginkább h a s z n o s n a k azok a munkáltató tankönyv f o r m á j ú k i a d v á n y o k tekinthetők, amelyek valamelyik iskolafokozatban, o s z t á l y b a n való k ö z v e t l e n alkalmazásra készültek. 1994-ben b e m u t a t t u k folyóiratunk, a Honismeret hasábjain (és a honismereti k i a d v á n y o k szerkesztőinek mezőkövesdi tanácskozásán) l'ozbai Dezsőnének KAzsmArk, Abaúj megye című lakóhelyismereti t a n k ö n y v é t , amelyet a s z e r z ő tanítói és helytörténeti kutatói tapasztalatainak felhasználásával, történeti és földrajzi megközelítéssel állított össze. H a s z n o s bevezető megjegyzések, s z ó m a g y a r á z a t o k a d n a k segítséget a b e m u t a t o t t d o k u m e n t u m o k elemzéséhez. A történeti és mai állapotokat idéző képek, a bőséggel csatolt t é r k é p e k és vázlatok, rajzok itt n e m e g y s z e r ű e n dekoratív hatásúak, h a n e m szerves részét alkotják a s z ö v e g n e k : tevékenységek, feladatok t a r t o z n a k h o z z á j u k . A z ilyen kötet n a g y értéke, h o g y k é z e n fogja a tanulót, s bölcsen tanítva, g o n d o l k o d t a t v a , cselekedtetve viszi egyre közelebb a szülőföld, a lakóhely jellemzőinek s z a k s z e r ű és é l m é n y s z e r ű felismeréséhez. H a s o n l ó célzatú és m ű f a j ú k ö n y v - h o g y egy egészen friss példát is m o n d j a k - Rozsnyai János Idézetek a múltból; Mnroslele című m u n k á j a , amely a XIX. század végéig vezeti el t a n u l m á n y o z ó j á t - térképpel, képekkel illusztrálva, kérdésekkel, feladatokkal f ű s z e r e z v e , 45 o l v a s m á n y segítségével - e C s o n g r á d megyei k ö z s é g múltjába. Helytörténeti m u n k a f ü z e t t e l e g y ü t t jelent meg, és 18 régi, f o r r á s é r t é k ű irat h a s o n m á s á t is t a r t a l m a z z a , amelyeknek önálló feldolgozását a szerző feladatokkal irányítja. Ha a z ilyen m ű f a j ú helyi m u n k á l t a t ó t a n k ö n y v v e l évről é v r e el tudják látni a z e g y m á s t követő iskolás korosztályokat, akkor ez t a r t a l m i és m ó d s z e r t a n i s z e m p o n t b ó l e g y a r á n t h a t é k o n y eszköz a t a n u l á s b a n . b) S z é p p é l d á k a t i s m e r ü n k egy másik m ű f a j , a helyismereti olvasókönyv v o n a t k o z á s á b a n is. Ez a k ö n y v t í p u s n e m egy m e g h a t á r o z o t t korosztály speciális oktatására készül, h a n e m á l t a l á n o s a b b célzatú: több tantárgy, iskolafokozat talál b e n n e k ö z ö s v a g y önálló feldolgozásra alkalmas helytörténeti-helyismereti jellegű szövegeket. Erre is v a n n a k szép, k ö v e t é s r e méltó p é l d á i n k . N a g y Károly, Szegőfi A n n a és T ó t h Péter összeállításában jelent m e g például 1984-ben a Régi históriAk c í m ű 430 oldalas kötet, amelynek alcíme: „ Ó z d és k ö r n y é k e múltjának írott forrásai", műfaji m e g h a t á r o z á s a p e d i g : „helytörténeti o l v a s ó k ö n y v " . A n o n y m u s t ó l 1945-ig levéltári iratokat g y ű j t egybe 47 Borsod és G ö m ö r megyei település m ú l t j á n a k d o k u m e n t u m a i k é n t . S z ó m a g y a r á z a t o k , m u t a t ó k segítik h a s z n á l h a t ó s á g á t . A TIT történelmi v á l a s z t m á n y a - a történelembarátok köreinek szánva - 1986-ban, illetve 1989-ben adta ki a Zempléni históriAk c í m ű két kötetet. Az elsőben a honfoglalástól 1849-ig, a m á s o d i k b a n az 1849-tól 1950-ig terjedő száz év d o k u m e n t u m a i találhatók. A H ő g y e István által összeállított, levéltári forrásokból föltárt helyi v o n a t k o z á s ú anyag s z e m e l v é n y e i h e z g o n d o l k o d t a t ó és m u n k á l t a t ó kérdések k a p c s o l ó d n a k , a m e l y e k ráirányítják a t a n u l ó k figyelmét az a d o t t kor jellemző viszonyaira, s bevezetik őket a f o r r á s o k feldolgozásának m ó d s z e r t a n á b a . E szöveg-

4

g y ű j t e m é n y e k tanórai és egyéni feldolgozásra - megfelelő irányítással - e g y a r á n t alkalmasak. Ebbe a csoportba sorolhatók a dokumentumgyűjtemények is, a m e l y r e friss p é l d a a z Árva Ferenc és Rózsa G y ö r g y G y u l a összeállításában Miskolcon az i d é n megjelent 184 o l d a l a s g y ű j t e m é n y : Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban. Szívesen e m l í t e m itt m e g a z o k a t az irodalmi olvasókönyveket, antológiákat, amelyek e g y - e g y település, m e g y e vagy régió irodalmi termését, irodalmi t ü k r ö z ő d é s é t m u t a t j á k b e . Ilyen például a Katona Béla által szerkesztett Kisebb hazám című, „Szabolcs-szatmári irodalmi o l v a s ó k ö n y v " a l c í m ű kötet (1987). c) H a r m a d i k t í p u s a helyismereti tanulmánygyűjtemény, amely az i m é n t említett s z ö v e g g y ű j t e m é n y e k t ő l abban tér el, h o g y nem történelmi d o k u m e n t u m o k a t , eredeti forrás o k a t tartalmaz, h a n e m egy-egy kor v a g y téma t u d o m á n y o s hitelű, d e a s z e r é n y e b b szakmai felkészültséggel r e n d e l k e z ő diákok s z á m á r a is érthetően feldolgozott m o n o g r a f i k u s , elemző, szintetizáló t a n u l m á n y o k a t . Több m e g y e és település indított ilyen jellegű sorozatokat. I d e sorolhatók, természetesen, az egy v a g y több szerző által megírt településtörténeti m o n o gráfiák is. N e m r é g k a p t a m m e g például a z Öttömös A település földje és népe c í m ű kötetet, a m e l y J u h á s z Antal szerkesztésében, e C s o n g r á d megyei község ö n k o r m á n y z a t á n a k kiadásában júliusban hagyta el a n y o m d á t . Az iskolai felhasználás s o r á n ezek egyrészt h á t t é r - a n y a g o k a t n y ú j t a n a k bizonyos d o k u m e n t u m o k , tények megértéséhez, az összefüggések felismeréséhez, m á s r é s z t alapot a d n a k egyéni tanulói beszámolók készítéséhez, a helyi és az országos e s e m é n y e k összehasonlításához. d) Feltétlenül m e g e m l í t e n d ő k azok a segédkönyvek, a m e l y e k nélkül n e m lehet h o z z á f o g n i e g y - e g y település m ú l t j á n a k és jelenének feldolgozásához. K ö z ü l ü k a bibliográfiák a legjelentősebbek, s m á r azzal nagy szolgálatot tehet valaki a helyismereti oktatásnak, ha összeállítja a településről megjelent m u n k á k , t a n u l m á n y o k , adatközlések könyvészeti adatait. U g y a n i t t e m l í t e n d ő k a régibb folyóiratok repertórumai, a m e l y e k a t á j é k o z ó d á s b a n hasznosak. Szemléletesen szolgálhatják a szülőföld megismerését a kronológiák, amelyek a legfontosabb történéseket sorolják fel tételesen a települések históriájából, s esetleg p á r h u z a m o s a n feltüntetik összehasonlításul a legjellemzőbb országos e s e m é n y e k e t is. Szerencsés a z a megye, város, amely helyismereti lexikonnal rendelkezik, h a d d utaljak itt Kovacsics József és IIa Bálint m u n k á j á r a , Veszprém megye helytörténeti lexikonára (1. 1964; II. 1988). A lexikonok k ö z é sorolhatók az olyan m u n k á k is, amelyek például a történelmi vagy irodalmi emlékhelyekről a d n a k szöveges-képes eligazítást. K i t ű n ő példája e n n e k Porkoláb Tibor 1997-ben megjelent Irodalmi emlékhelyek Abaújban, Borsodban, Gömörben és Zemplénben című kötete. Ugyancsak igen fontosak a helynévtárak, szerencsére e z e k b e n már m e g l e h e t ő s e n g a z d a g o k v a g y u n k ; s (helyi) p é l d a k é n t említem, h o g y megjelent 1974-ben a „Somogy m e g y e földrajzi n e v e i " c í m ű vaskos, 1174 oldalas kötet is a z élő helynevek g y ű j t e m é n y e k é n t . Több m e g y é b e n a Pesty Frigyes n e v é h e z k a p c s o l ó d ó m ú l t századi g y ű j t é s anyagát is megjelentették (pl.: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében, 1982). A s e g é d k ö n y v e k között említhetnénk a k ü l ö n b ö z ő statisztikai, gazdaságtörténeti, személynévi s ezekhez h a s o n l ó adattárakat, a m e l y e k h a s z n o s „ n y e r s a n y a g o t " szolgáltatnak egy-egy település m e g i s m e r é s é h e z . e) Külön csoportba kívánkoznak a képeskönyvek, a m e l y e k a korábbi i d ő k n e k és a jelennek rajzon, fotón m e g ö r ö k í t h e t ő arculatát őrzik m e g s z á m u n k r a . Régi képeslapokból több településen is összeállítottak k i a d v á n y t , amelyek kiváló s z e m l é l t e t ő a n y a g k é n t szolgálnak, e g y b e n pedig leolvasható az ábrázolt valóság igen sok jellemző jegye, s m a r a d a n d ó b b hatású lehet a fiatalok esetében az írott szövegnél. Ezek jelentősége mellé kell h e l y e z n ü n k a kéziratos térképek történeti becsességét, amelyekről m á s h o n n a n aligha nyerhető, p o n t o s a n helyhez kötött a d a t o k a t k a p u n k a táj jellemzőiről; emellett kiválóan szemléltetnek is. A Mária Terézia és II. József idejéből v a l ó első katonai felmérés és az 1786-89 között készült első kataszteri felmérés óta n y o m o n követhető a térképeken a táj arculatának, a m ű v e l é s i m ó d n a k , a településszerkezetnek, a közlekedési h á l ó z a t n a k a változása. H a d d említsem p é l d a k é p p e n a „Hajdú-bihari kéziratos térképek" c í m ű kötetet, amely K o m o r ó c z y G y ö r g y szerkesztésében 1972-ben jelent m e g Debrecenben, v a l a m i n t a Pók Judit által g o n d o z o t t Szabolcs vármegye (1782-1785) c í m ű a l b u m o t , mely az első katonai felvétel v o n a t k o z ó színes térképlapjait t a r t a l m a z z a (Nyíregyháza, 1996). Aki a z efféle k i a d v á n y o k b a belelapoz, e l á m u l információs értékükön.

5

f) V é g é r e h a g y t a m a helyismereti periodikákat, a honismereti egyesületek helyi sorozatait és folyóiratait. Ezeknek - v é l e m é n y e m szerint - fontos „ f o g y a s z t ó i " (lehetnének) a z iskolák, ezért g o n d o s k o d n i kellene arról (akár ö n k o r m á n y z a t i támogatással), h o g y eljussanak (lehetőleg több p é l d á n y b a n ) a terület m i n d e n iskolájába. S o m o g y ezen a téren régóta az élen jár, d e sok megyében v a n n a k - ha az itteninél kisebb s z á m b a n is - h a s o n l ó k i a d v á n y o k . M a g a m e n a p o k b a n a fennállásának 10. évfordulójára k é s z ü l ő Szeged c í m ű folyóirat é v f o l y a m a i t t a n u l m á n y o z t a m át, s ö r ö m m e l állapíthattam m e g , h o g y oktatási s z e m p o n t b ó l is kitűnően hasznosítható periodika ez. S z e m p o n t u n k b ó l k ü l ö n ö s e n értékesek illusztrációi, amelyek a levéltári, m ú z e u m i , könyvtári kincseket é p p ú g y b e m u t a t j á k , m i n t a jelen ú j alkotásait. De a szövegek - idén például a z 1848/49-es f o r r a d a l o m és s z a b a d s á g h a r c helyi e s e m é n y e i t felelevenítő írások - műfaji változatosságuk, szemléletes m e g f o g a l m a z á s m ó d j u k által u g y a n c s a k kiválóan hasznosíthatók. Erről a k i a d v á n y t í p u s r ó l azért n e m szólok b ő v e b b e n , m e r t hiszen t ö b b e l ő a d ó is szól, szólni fog róla. Végezetül azt kell k i e m e l n e m , milyen t a n u l s á g o k a d ó d n a k - a z iskolai f e l h a s z n á l h a t ó s á g é r d e k é b e n - a szerkesztők, szerzők s z á m á r a . Röviden, szinte p o n t o k b a foglalva, ú g y m o n d h a t o m el ajánlásomat, h o g y a szerkesztők törekedjenek a következőkre: 1) K i a d v á n y a i k b a n g o n d o l j a n a k a „ m ű f a j i " változatosságra, vagyis - ha a z a k i a d v á n y jellegével n e m ellenkezik - közöljenek a t a n u l m á n y o k mellett d o k u m e n t u m o k a t ; a régi időkre jellemző, o l v a s m á n y s z e r ű szövegeket; bibliográfiát; lexikonszerű a d a t t á r a k a t . 2) A d j a n a k ú t m u t a t á s t - a k á r egy-egy m ű recenziója f o r m á j á b a n - a helyismereti adalékok, tények hasznosítására, a f o r r á s o k feltárására és kritikájára, a z a d a t o k összevetésére és értékelésére v o n a t k o z ó a n . Ezzel metodikai segítséget n y ú j t u n k a m ú l t hiteles b e m u t a t á s á r a vállalkozó fiataloknak. 3) S z á m o l j a n a k be a helyismereti k u t a t á s friss eredményeiről és teljesítményeiről, beleértve az iskolai célokat szolgáló m u n k á k a t is. Kísérjék e vállalkozásokat b u z d í t ó kritikával. 4) T ö r e k e d j e n e k minél n a g y o b b fokú szemléletességre m i n d az illusztráció kiválasztásában és közlésében, mind a k ö z l e m é n y e k nyelvi m e g f o r m á l á s á b a n . Ú g y v é l e m , é r d e m e s szerkesztői s z e m p o n t j a i n k közé a z iskolai h a s z n á l h a t ó s á g o t is fölvenni. A z é r t is, mert a k ö v e t k e z ő olvasói n e m z e d é k r ő l v a n szó, s azért is, m e r t a h o n ismereti m o z g a l o m , noha a m ú l t b a , h a g y o m á n y a i n k r a tekint, v o l t a k é p p e n m i n d i g a jövőt kívánja szolgálni, gazdagítani. A j ö v ő p e d i g ott ül a z i s k o l a p a d o k b a n , s nemcsak az i f j ú s á g o n múlik, mit szív ott magába, milyen élmények vezérlik érdeklődését. Kovnts Dániel

Korszakvég - korszakkezdet Magyar és román történészek konferenciája az 1918-as esztendő emlékére (1998. május 27-29., Szatmárnémeti-Zilah-Nyíregyháza) A m a g y a r és r o m á n történészek kapcsolatában ez a konferencia több s z e m p o n t b ó l is r e n d h a g y ó n a k ígérkezett. Mindenekelőtt talán azért, mert a z első olyan alkalom volt, amelyet n e m a k ö z p o n t i k o r m á n y z a t o k , h a n e m e g y régió, a n n a k ö n k o r m á n y z a t a i és intézményei k e z d e m é n y e z t e k . N e v e z e t e s e n Szatmár M e g y e Prefektúrája, v a l a m i n t a S z a t m á r Megyei M ú z e u m , illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei M ú z e u m o k Igazgatósága. M á s o d s o r b a n azért, m e r t a konferencia a 80. é v f o r d u l ó alkalmából olyan e s z t e n d ő elemzésére, értékelésére vállalkozott, amely a m a g y a r - r o m á n kapcsolatok tekintetében természetes tőről f a k a d ó a n ellentétes érzelmeket táplál. Találóan erre utalt a konferencia címe is. A történelmi M a g y a r o r s z á g és az O s z t r á k - M a g y a r Monarchia s z á m á r a 1918 e g y k o r s z a k n a k a végét jelentette, tragédiát, p u s z t u l á s t hozott. A

6

M o n a r c h i a u t ó d á l l a m a i s z á m á r a a z o n b a n a s z ü l e t é s é v e volt, í g y K ö z é p - E u r ó p á b a n e g y k o r s z a k k e z d e t e . R o m á n i a s z á m á r a p e d i g a z á l o m , a z 1861 ó t a jelen lévó' t ö r e k v é s e k m e g v a l ó s u l á s á t e r e d m é n y e z t e , v a g y i s a z ó h a z á b a n és E r d é l y b e n é l ő r o m á n o k e g y e s í t é s e i t , a n a g y R o m á n i a m e g t e r e m t é s é t . A m í g t e h á t a z e g y i k o l d a l o n a 80 e s z t e n d ő s é v f o r d u l ó a z örömre, a z ünneplésre adott okot, a másik oldalon csupán a csendes meditációra, annak a t ö r e k v é s n e k a h a n g o z t a t á s á r a , h o g y a t ö r t é n e l m i t é n y e k és n e m a z é r z e l m e k é s i n d u l a t o k k é p e z z é k a z értékelés, e l e m z é s alapját. A k o n f e r e n c i a első n a p j a S z a t m á r n é m e t i b e n a m ú z e u m d í s z t e r m é b e n volt. A p l e n á r i s ü l é s e n Viorel Ciubotá m ú z e u m i g a z g a t ó , a k o n f e r e n c i a e g y i k f ő s z e r v e z ő j e e l n ö k ö l t . A t a n á c s k o z á s t k ö s z ö n t ö t t e S z a t m á r m e g y e , v a l a m i n t Szilágy m e g y e p r e f e k t u s a is, e z t k ö v e t ő e n Szász Zoltán a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a Történettudományi Intézetének igazgatója, a m a g y a r r o m á n t ö r t é n é s z v e g y e s b i z o t t s á g elnöke k a p o t t s z ó t . E l ő a d á s á b a n - m i n t e g y a h á r o m n a p o s tanácskozás alaphangját m e g a d v a - hangsúlyozta, hogy a korábbi évtizedekben kialakult s z t e r e o t í p i á k k a l v é g r e s z a k í t a n i kell. A r o m á n t ö r t é n é s z e k n e k is m e g kell é r t e n i ü k , h o g y a M o n a r c h i a f e l b o m l á s a s z á m u n k r a t r a g é d i a volt, m e l y t e r m é s z e t e s m ó d o n m é l y n y o m o t h a g y o t t a m a g y a r s á g b a n . A z t is t u d o m á s u l kell v e n n i , h o g y n i n c s m á r l e h e t ő s é g e a M o n a r c h i a r e s t a u r á l á s á n a k , így a z o k a s p e k u l á c i ó k , a m e l y e k a n e m z e t i t ö r e k v é s e k n e k ilyen s z í n e z e t e t a d n a k , h a m i s a k és h a z u g o k . A m a g y a r t ö r t é n e l e m t u d o m á n y a z e l m ú l t 80 e s z t e n d ő alatt a l a p o s a n e l e m e z t e a M o n a r c h i a korát, így n y u g o d t a n k i j e l e n t h e t j ü k a z t is, h o g y a M o n a r c h i a n e m volt a n é p e k b ö r t ö n e . A t r i a n o n i b é k e d i k t á t u m d o l g á b a n b i z o n y á r a m é g s o k á i g n e m f o g n a k e g y e t é r t e n i a m a g y a r és r o m á n t ö r t é n é s z e k , d e ez n e m l e h e t a k o n f r o n t á c i ó o k a . M i n d k é t o r s z á g s z á m á r a m o s t a z a fontos, h o g y bizonyítsa a f e l m e r ü l ő p r o b l é m á k m e g o l d á s á b a n a z e g y ü t t m ű k ö d é s i s z á n d é k á t és a k a r a t á t . Ezt k ö v e t ő e n Cornel Grad a Szilágy M e g y e i M ű v e l ő d é s i F e l ü g y e l ő s é g f ő t a n á c s o s a , a m á s n a p i , z i l a h i p r o g r a m h á z i g a z d á j a is k ö s z ö n t ö t t e a k o n f e r e n c i á t . I d e j e - m o n d t a - , h o g y a r o m á n - m a g y a r t ö r t é n é s z e k v i t á j á b a n a s ü k e t e k p á r b e s z é d e v é g e t érjen! Remélte, h o g y ez a t a n á c s k o z á s m i n d e z t elősegíti és ígéretet tett a z e l h a n g z o t t e l ő a d á s o k g y o r s m e g j e lentetésére. A k ö v e t k e z ő e l ő a d ó Hnjdú Tibor az MTA T ö r t é n e t t u d o m á n y i I n t é z e t é n e k o s z t á l y v e z e t ő j e volt. F ü g g e t l e n s é g , v a g y t e r ü l e t i integritás: a m a g y a r s á g d i l e m m á j a a z első v i l á g h á b o r ú b a n c í m ű e l ő a d á s á b a n h a n g s ú l y o z t a , h o g y 1878 u t á n a m a g y a r é r d e k e k m e g ő r z é s e m á r csak a n é m e t s z ö v e t s é g b e n , a m o n a r c h i a keretein belül v o l t e l k é p z e l h e t ő , m e r t á l l a n d ó s u l t a z o r o s z f e n y e g e t é s . M a ú g y látjuk, m o n d t a , h o g y m e d d ő p r ó b á l k o z á s v o l t a n e m z e t i s é g e k k e l való e g y e z k e d é s , h i b á s volt az U n i ó erőltetése. E r d é l y t H o r v á t o r s z á g h o z h a s o n l ó a n kellett v o l n a kezelni, s t a l á n e g y ilyen i r á n y ú e g y e z k e d é s e r e d m é n y e s e b b lett v o l n a . U g y a n a k k o r azt is h a n g s ú l y o z t a , h o g y a r o m á n t ö r t é n é s z e k r é s z é r ő l h a m i s az a tézis, h o g y 1918-ban a n é p és n e m z e t i s é g i ö n r e n d e l k e z é s i jog d i a d a l m a s k o d o t t . A M o n a r c h i a s o r s á g r ó l m á r 1914 s z e p t e m b e r é b e n m e g s z ü l e t e t t a d ö n t é s . Paeolog francia k ö v e t b e s z á m o l t arról, h o g y a cár a s z t a l á n m á r e k k o r e g y ú j Balkán t é r k é p e t látott, ez 1920-ban v a l ó s á g g á v á l t . Sőt a z o r o s z o k m á r e k k o r E r d é l y m e g s z á l l á s á t a j á n l o t t á k a r o m á n o k n a k . A m a g y a r k o r m á n y ó v a t o s t á r g y a l á s i kísérletei a n e m z e t i s é g e k k e l tehát n e m j á r h a t t a k e r e d m é n n y e l , m e r t a z o k 1918-ban m á r n e m érik b e semmiféle autonómiával. Constantin Hlihor e g y e t e m i t a n á r R o m á n i a és a n a g y h a t a l m i g e o p o l i t i k a az I. v i l á g h á b o r ú k i t ö r é s e k o r c í m ű e l ő a d á s á v a l a z t igyekezett b i z o n y í t a n i , h o g y a z a p e r i ó d u s , m e l y a n e m z e t k ö z i r e n d s z e r v á l s á g á n a k v é g é t és a z ú j b i z t o n s á g i r e n d s z e r k i é p ü l é s é t jelentette, R o m á n i a s z á m á r a n e h é z i d ő s z a k volt. A keleti f r o n t katonai e s e m é n y e i m i a t t 1918-ra a r o m á n á l l a m a n a g y h a t a l m i politika t á r g y á b ó l a n n a k c s u p á n a l a n y a lett, h i s z e n k é n y t e l e n v o l t m e g k ö t n i a Bukaresti b é k é t . A z A n t a n t g y ő z e l m e i k ö v e t k e z t é b e n a z o n b a n m e g v á l t o z t a k a z e r ő v i s z o n y o k és R o m á n i a h e l y z e t e javult. A M o n a r c h i a és a z O r o s z B i r o d a l o m f e l b o m l á s á v a l R o m á n i a t ö r e k v é s e i e g y b e e s t e k a n a g y h a t a l m a k geopolitikai t e r v e i v e l és e z e k b ő l a t e r v e k b ő l a g y u l a f e h é r v á r i , kisinyói és c s e r n o v i t z i g y ű l é s e k e n v a l ó s á g lett. E l ő a d á s á n a k l e e g y s z e r ű s í t e t t ö s s z e f o g l a l ó j a a z lehetne, h o g y R o m á n i a f o g é k o n y volt a g e o p o l i t i k a i helyzet v á l t o z á s á r a , ü g y e s e n k i h a s z n á l t a azt saját céljai elérésére, törekvései m e g v a l ó s í t á s á r a . U g y a n a k k o r M a g y a r o r s z á g , m i n t a M o n a r c h i a r é s z e n e m é r t e t t e m e g a z idők s z a v á t , r a g a s z k o d o t t a r é g i h e z , a k o r á b b i v i s z o n y o k k o n z e r v á l á s á t a k a r t a , így s z ü k s é g k é p p e n v e s z t e s lett.

7

A geopolitika ilyen fennkölt és kioktató jellegű elemzése u t á n a kevés s z á m ú hallgatóság i g a z á n örült Alexandru Porteanu professzor előadásának, aki valóban ö n k r i t i k u s a n , a sztereotípiákat m e g h a l a d v a vállalkozott a z 1918-as esztendővel foglalkozó r o m á n történetírás elemzésére. Megállapította, h o g y a z n e m fejlődött kellő m é r t é k b e n a n e m z e t i és e g y e t e m e s történelem m e g i s m e r é s é h e z k é p e s t . A két világháború k ö z ö t t csak n é h á n y emlékirat jellegű m u n k a állta ki a z i d ő k próbáját és általános hiányosság volt a források mellőzése. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő e n a történetírás h o s s z ú évtizedekre a politika foglya lett, ehhez i g a z o d v a e n g e d t e vagy n e m a k ü l ö n b ö z ő t é m á k kutatását, a publikációk megjelenését. így például 1945 u t á n a Bukovina és Besszarábia R o m á n i á h o z csatolására v o n a t k o z ó k u t a t á s o k a t teljesen betiltották. A tiltás, illetve a történelmi tények elhallgatása a sztálinista d i k t a t ú r a éveiben m é g teljesebb lett. V é l e m é n y e szerint a z 1918-as év m i n d i g is p r ó b a k ö v e volt a m a g y a r - r o m á n kapcsolatoknak és 1989 után m e g k e z d ő d h e t e t t e n n e k a z évnek is a kritikus elemzése, értékelése. Születtek u g y a n publikációk, a z o n b a n m i n d m á i g hiányzik e g y átfogó szintézis megírása, mely h ű a történelmi igazsághoz. Az előadás z á r ó g o n d o l a t a n a g y tetszést aratott m i n d a román, m i n d a m a g y a r történészek között. A z e l ő a d ó arról szólt, h o g y a rendszerv á l t á s után f o k o z a t o s a n m e g t a n u l t u k , h o g y a r o m á n és m a g y a r ellentétek m i n d i g akkor élesedtek ki, a m i k o r egy külső e r ő n e k - török, H a b s b u r g , német, szovjet - a z érdekében állt! A következő e l ő a d ó Litván György a z 1956-os Intézet vezetője volt. E l ő a d á s á n a k címe: A d e m o k r a t i k u s M a g y a r o r s z á g és a győztesek. Arra vállalkozott, h o g y e d d i g ismeretlen párizsi levéltári források alapján n y o m o n kövesse a d e m o k r a t i k u s M a g y a r o r s z á g és k o r m á n y á v a l s z e m b e n i mereven elutasító a n t a n t - m a g a t a r t á s kialakulását. A g y ő z t e s n a g y h a t a l m a k (Franciaország, Nagy-Brittania, és a z Egyesült Államok) külügyi iratainak, tárgyalási jegyzőkönyveinek, közép-kelet-európai katonai és diplomáciai képviselőkkel folytatott levelezésének, v a l a m i n t csehszlovák, román; és j u g o s z l á v k o r m á n y s z e r v e k k e l fenntartott kapcsolatainak ismeretében m a m á r p o n t o s a n t u d h a t ó , h o g y a Károlyi-kormánnyal szembeni bizalmatlanság és elutasító álláspont kialakításában Benes csehszlovák miniszterelnöknek és Pichon francia k ü l ü g y m i n i s z t e r n e k volt elsőrendű szerepe. Pichon a K á r o l y i - k o r m á n y t m á r n o v e m b e r b e n nacional-bolsevista k o r m á n y n a k minősítette, amely a m a g a „ u l t r a d e m o k r a t i k u s " színezetével csupán a m a g y a r s o v i n i z m u s céljait próbálja leplezni. A francia külügyminiszter álláspontjáról igyekezett meggyőzni a z angol, a z a m e r i k a i és az olasz k o r m á n y o k a t is, akik ezt a nézetet u g y a n n e m osztották, d e Pichon elérte, h o g y 1919 t a v a s z á n M a g y a r o r s z á g o t n e hívják m e g a N é g y e k Tanácsába, m e l y ténylegesen a k o r m á n y elismerését is jelentette volna. Amikor 1919 a u g u s z t u s á b a n az elutasító politika k ö v e t k e z m é n y e i nyilv á n v a l ó a k lettek, a francia k ü l ü g y m i n i s z t e r egy valótlan állításoktól és h a m i s következtetésektől h e m z s e g ő hosszabb d o k u m e n t u m b a n foglalta össze a M a g y a r o r s z á g g a l folytatott és folytatandó politikával kapcsolatos álláspontját. A délelőtti p r o g r a m utolsó előadója Vnleriu Florin Dobinescu amerikai, angol, francia és m a g y a r levéltári forrásokra a l a p o z v a kísérelte m e g Erdély sorsát n y o m o n k ö v e t n i a két párizsi békekonferencián. Előadása s e m szemléletében, s e m a t é n y e k v o n a t k o z á s á b a n n e m h o z o t t újat, leszámítva talán azt a m e g h ö k k e n t ő állítását, h o g y a g y u l a f e h é r v á r i n é p s z a v a z á s a belgrádi fegyverszüneti e g y e z m é n y k ö v e t k e z m é n y e volt. Történelemszemléletére jellemző a z 1947-es konferencia határozatát k o m m e n t á l ó m o n d a t a : „Erdély visszatért a n e m z e t karjaiba"! Ebéd után Szakály Sándor és C o n s t a n t i n Hlihor elnökletével folytatódott a tanácskozás. Első előadó George Innen kolozsvári professzor volt. Előadása m é l y n y o m o t hagyott a hallgatóságban, m e r t ú g y érezhettük, h o g y valóban túllépett a sztereotípiákon és csak a forrásokra a l a p o z v a f o g a l m a z t a megállapításait, következtetéseit. E l ő a d á s á b a n az 19181919-beli r o m á n - m a g y a r kapcsolatokat elemezte. K o n k r é t a n kitért a r o m á n állammal s z e m beni h ű s é g e s k ü kérdésére, a r o m á n állami b e r e n d e z k e d é s r e a Bánságban és a r o m á n - s z e r b kapcsolatokra is. Kijelentette, h o g y a r o m á n állam részéről a közhivatalnokoktól megkövetelt h ű s é g e s k ü t ö r v é n y t e l e n volt, m e r t a hágai e g y e z m é n y alapján egy k a t o n a i megszállás alatt lévő országrésztől ilyet n e m lehet követelni. A belgrádi f e g y v e r s z ü n e t k i m o n d t a a közigazgatás folytonosságát a békekötésig, tehát törvénytelen volt a r o m á n közigazgatás bevezetése is. E l m o n d t a továbbá, h o g y m a m á r el lehet ismerni: G y u l a f e h é r v á r o n n e m n é p s z a v a z á s volt, h a n e m s p o n t á n népgyűlés, m e l y n e k m e g t a r t á s á t n e m h o g y akadályozta v o l n a a m a g y a r hatóság, d e i n g y e n e s utazással segítette azt. Az is n y i l v á n v a l ó , sorolta t o v á b b

8

a professzor, h o g y Temesvárott a szerb megszállás alatt e r ő s z a k o s k o d á s o k , rekriválások voltak, d e ezt k o r á b b a n n e m lehetett nyilvánosságra hozni, noha m i n d e n k i tudta: „a s z e r b e k embertelenek voltak a bánsági m a g y a r és román lakossággal s z e m b e n " . Az e l ő a d ó állást foglalt a r o m á n és m a g y a r h a d t ö r t é n é s z e k között folyó k o n k r é t vitában is. Szerinte ma m á r az is egyértelmű, h o g y 1919. április 16-án nem a m a g y a r , h a n e m a r o m á n h a d s e r e g t á m a d o t t és a fővárosba t ö r t é n t a u g u s z t u s 4-i b e v o n u l á s n a k csekély volt a h a d á s z a t i jelentősége, i n k á b b erőfitogtatás volt. Szabó Dániel e l ő a d á s á n a k címe: Az első v i l á g h á b o r ú s lelkesedés. Sajátos f o r r á s a n y a g (színdarabok, h á b o r ú s i m á d s á g o k , katonadalok, viccek, levelek, n a p l ó k , visszaemlékezések) segítségével próbált arra a kérdésre választ keresni; v a l ó b a n lelkes volt-e a z egész t á r s a d a l o m 1914 a u g u s z t u s á b a n ? H o g y a h á b o r ú s erőfeszítéseket t á m o g a t ó tüntetések, a tiszteket és a legénységet ü n n e p l ő m e g n y i l v á n u l á s o k a lelke- s e d é s n e k vagy v a l a m i m á s é r z e l e m n e k a kifejeződései voltak-e? Elemzésének s u m m á z a t a , h o g y olyan m a g a t a r t á s f o r m á k a d t á k a lelkesedés gerincét, melyek v a l a m i f é l e k é p p e n a h á b o r ú t ó l való félelem k o m - p e n z á l á s á t szolgálták. U g y a n a k k o r persze létezett, ha nem is n a g y o n széles k ö r b e n a h á b o r ú v a l v a l ó egyetértés, sőt tényleges h á b o r ú s lelkesedés is. Az első n a p utolsó előadója Szarkn László volt, aki az 1918 októberétől 1919 m á r c i u s á i g m ű k ö d ő Jászi Oszkár-féle nemzetiségi minisztérium m ű k ö d é s é t elemezte. Az előadó szerint Jászi álláspontja m é g 1918 őszén is a világháború előtti nemzetiségpolitikai viszonyokra é p ü l t . Lényegét a b b a n jelölhetjük meg, h o g y a M a g y a r o r s z á g irányában ellenségesnek m u t a t k o z ó antantpolitikát a s z o m s z é d n é p e k k e l való m e g e g y e z é s e k révén igyekezett mérsékelni. A K á r o l y i - k o r m á n y csaknem öt h é t e n át abban r e m é n y k e d e t t , h o g y a z országhatárok m ó dosításáról n e m z e t k ö z i konferenciák, államközi e g y e z m é n y e k f o g n a k jogszerűen d ö n t e n i . Jászi a M a n i u v a l folytatott aradi tárgyalásokon s z e m b e s ü l azzal a ténnyel, h o g y a r o m á n o k s z á m á r a az e l s z a k a d á s o n kívül nincs m á s alternatíva. Semmilyen k o r l á t o z o t t a u t o n ó m i a , v a g y svájci t í p u s ú katonapolitika már n e m elégíti ki őket. Arra sem h a j l a n d ó a k , h o g y a döntésekkel m e g v á r j á k a béketárgyalásokat. A n a g y h a t a l m a k , elsősorban a f r a n c i á k b a n bízva teljesen elzárkóznak Budapesttől. Ez m e g a d t a a kegyelemdöfést a Jászi-féle m i n i s z t é r i u m m ű k ö désének. Az első n a p z á r á s a k é n t kérdések, hozzászólások h a n g z o t t a k el a z előadásokkal kapcsolatban. Ennek rövid, j e g y z ő k ö n y v s z e r ű összegzését a d j u k közre. Szász Zoltán: n e m igaz, h o g y a m a g y a r uralkodó osztályok és a f o r r a d a l o m vezérei n e m értették m e g az i d ő k szavát, n e m ismerték fel a történeti fejlődés igazi irányát! Valóban a m a g y a r s á g birodalmi politikát folytatott, a kis n é p e k irányában csak ó v a t o s a n nyitott, d e a nyitásnak v a n n a k jelei. Az is az i g a z s á g h o z tartozik, h o g y n e m i g e n volt kivel kötni e g y e z séget, k o m p r o m i s s z u m o t , hiszen a Monarchián belüli nemzetiségek m é g n e m f o g a l m a z t á k m e g politikai a r c u l a t u k a t . Székely Gábor: Wilsont a párizsi békekonferencián nevetségessé tették, ezért elkeseredetten távozott. Ez egyfajta elzárkózást e r e d m é n y e z e t t az USA h á b o r ú utáni politikájában. Szarkn László: Jászival kapcsolatban felteszi a kérdést, h o g y lehet-e a n e m z e t k ö z i jog talajára helyezkedni egy f e g y v e r s z ü n e t és e g y békekötés között? Egyáltalán kivel kellett volna Károlyiéknak tárgyalni a f e g y v e r s z ü n e t és a békekötés között - a hivatalos R o m á n i á v a l vagy a h a t á r o n belüli nemzetiségekkel? Hajdú Tibor: felhívta a figyelmet a forráskritika fontosságára, v a l a m i n t arra, h o g y Jászi m i n t miniszter erős n y o m á s alatt állt, hiszen M a g y a r o r s z á g o n ekkor egy jól érzékelhető nacionalista h u l l á m volt. Ez is behatárolta Jászi tevékenységének körét. A konferencia második napján az e l ő a d ó k Szilágy m e g y e p r e f e k t u s á n a k a v e n d é g e i voltak. A tanácskozás Zilahon folytatódott a pedagógiai k ö z p o n t épületében. Sajnos a közönség é r d e k lődése t o v á b b r a s e m volt jellemző, n o h a itt adott volt a lehetőség a t ö r t é n e l m e t tanító kollégák mozgósítására. Az első n a p i e l ő a d á s o k és a vita e l h ú z ó d á s a miatt a m á s o d i k n a p e l ő a d ó i m á r csak 15 percet k a p t a k a téma kifejtésére. Az elnöklő Székely G á b o r és Florin D o b r i n e s c u határozott v e z e tésével a z o n b a n a z előadók fegyelmezettek voltak és így jutott i d ő a h o z z á s z ó l á s o k r a és a vitára is.

9

Erényi Tibor A politikai h a t a l o m jellege M a g y a r o r s z á g o n 1918. o k t ó b e r 31-1919. m á r c i u s 21 között c í m ű e l ő a d á s a az őszirózsás f o r r a d a l o m jellegének tisztázásához járult h o z z á . A z 1918. október 31-e u t á n s z á m o t t e v ő politikai erők a polgári d e m o k r a t i k u s viszonyok megszilárdítására, m á s o k további - i m m á r szociális - átalakulásra törekedtek. A politikai életben, sőt a k o r m á n y z a t b a n m i n d k é t e r ő c s o p o r t jelen volt. Közben gyors ü t e m b e n f o k o z ó d o t t ( é p p a h á b o r ú , illetve a h á b o r ú s v á l s á g hatásaként) a n é p t ö m e g e k radikalizálódása és sajátos volt a k ü l ö n b ö z ő p á r t o k e g y m á s h o z v a l ó viszonya is. 1919. március k ö z e p e táján, illetőleg a z ezt m e g e l ő z ő h e t e k b e n már a „kettős h a t a l o m " b i z o n y o s formái is érzékelhetőek voltak. Kétségtelen - m o n d t a az előadó, h o g y a Tanácsköztársaság a z „őszirózsás f o r r a d a l o m " t a g a d á s a k é n t békés k ö r ü l m é n y e k között jött létre, d e 1918 és 1919 k ö z ö t t bizonyos k o n t i n u i t á s is volt. 1918 bizonyos é r t e l e m b e n több volt, m i n t polgári d e m o k r a t i k u s f o r r a d a l o m , igaz n é m e l y v o n a t k o z á s á b a n ( f ö l d r e f o r m v é g r e h a j t á s á n a k hiánya) k e v e s e b b is. Cornel Grad Szilágy m e g y e m ű v e l ő d é s i főfelügyelője a m a g y a r k ö z i g a z g a t á s széteséséről és az ú j r o m á n h a t a l o m kiépüléséről tartott előadást Szatmár, Szilágy és Bihar m e g y é k r e v o n a t k o z ó a n . Különösen é r d e k e s volt fejtegetése a zavaros h a t a l m i és politikai v i s z o n y o k között létrejött m a g y a r és r o m á n nemzeti t a n á c s o k és gárdák alakulásáról. A m a g y a r hatóságok és n é h á n y r o m á n v e z e t ő reményei szerint ezek a tanácsok a r e n d f e n n t a r t á s á r a alakultak, h o g y elejét vegyék a z ú j t ö m e g m o z g a l m a k n a k . így t u l a j d o n k é p p e n a k ö z i g a z g a t á s és a c s e n d ő r s é g ideiglenes segítői kellett volna, h o g y legyenek az Erdélyt és M a g y a r o r s z á g o t elöntő f o r r a d a l m i m o z g a l m a k k a l szemben. A r o m á n politikai v e z e t ő k másik része a z o n b a n ezekben a r o m á n nemzeti tanácsokban d e m o k r a t i k u s i n t é z m é n y e k e t látott, a m e l y e k elengedhetetlenek a hatalom átvételéhez a r o m á n lakta területeken. A z okfejtés szerint ez a m a g y a r á z a t a a n n a k , h o g y a m a g y a r h a t ó s á g o k m a r a d v á n y a i a kiszélesedő' t ö m e g m o z galmaktól v a l ó félelmükben m i é r t t á m o g a t t á k a r o m á n nemzeti tanácsok és g á r d á k m e g alakulását, a megyei alapokból pénzt és fegyvert is juttatva nekik. Amikor a z o n b a n megértették ezen intézmények lényegét, k ü l ö n b ö z ő m ó d o n m e g p r ó b á l t á k m e g a k a d á l y o z n i m u n k á j u k a t . Ezzel egyidőben lépéseket tettek a vegyes, a v a g y többségében m a g y a r l a k t a területeken a m a g y a r p o l g á r ő r s é g felállítására és felfegyverzésére. Ezek a gyors v á l t o z á s o k s z á m o s k o n f l i k t u s h o z vezettek a m a g y a r és r o m á n tanácsok között. Az e l ő a d á s o k sorrendjében h á r o m m a g y a r h a d t ö r t é n é s z következett. Szakály Sándor előadásának címe: A M a g y a r o r s z á g i Tanácsköztársaság Vörös H a d s e r e g é n e k tisztikara 1919. Az előadó azt a folyamatot v á z o l t a fel, a h o g y a n a k ü l s ő kényszer h a t á s á r a , d ö n t ő e n a z O s z t r á k - M a g y a r Monarchia tisztjeiből kialakul a Vörös H a d s e r e g tisztikara. 1919 j a n u á r j á b a n a tábornokok, ezredesek a „ d e m o k r a t i z á l á s " jegyében szinte kivétel nélkül n y u g á l l o m á n y b a mentek: m á r c i u s 21-e u t á n „megbízható m u n k á s k á d e r e k " kerültek a h a d s e r e g b e , d e annak igazi erejét, szakértelmét továbbra is a m é g szolgáló monarchia-beli hivatásos tisztek, századosok, ő r n a g y o k jelentették. A román, illetve a csehszlovák t á m a d á s u t á n őket kötelezték a szolgálatra és a d ö n t ő t ö b b s é g ü k vállalta is ezt. Elsősorban az o r s z á g v é d e l m é é r t , valamint a g y o r s előrelépés lehetőségéért. D e a d ö n t é s b e n Stromfeld Aurél szerepe is m e g h a t á r o z ó volt, kinek tanítványai kötelezőnek érezték a m e s t e r ü k követését. Természetesen Stromfeld példája a l e m o n d á s á t k ö v e t ő e n is motiváló e r ő volt, így e g y r e többen léptek ki a Vörös Hadseregből és indultak Szegedre, ahol a N e m z e t i H a d s e r e g m e g a l a k u l á s a újabb lehetőséget teremtett s z á m u k r a . A N e m z e t i H a d s e r e g b e n a „vörös m ú l t " m e g b o csájthatóvá vált, retorziókra alig került sor. í g y érthető, h o g y a második v i l á g h á b o r ú t á b o r n o k a i n a k karrierjében ez a m ú l t nem o k o z o t t törést. G o n d o l j u n k csak n é h á n y olyan „vörösre" m i n t Sztójay D ö m e , Lakatos Géza, N á d a y István, Szombathelyi Ferenc, C s a t a y Lajos, Béldy Lajos és a sort m é g folytatni lehetne. Pollmann Ferenc témája a k ö z p o n t i h a t a l m a k katonai összeomlása a Balkánon 1918 ő s z é n . Az a n t a n t jól előkészített t á m a d á s a 1918. s z e p t e m b e r 15-én M a c e d ó n i á b a n áttörte a f r o n t o t és ezzel m e g k e z d ő d ö t t egy g y o r s lefolyású h a d j á r a t - persze e l l e n k e z ő előjellel - m i n t h á r o m e s z t e n d ő v e l k o r á b b a n . Az e l ő a d á s érzékeltette, h o g y a n csökkent lépéről, lépésre a k ö z p o n t i h a t a l m a k h a d e r e j é n e k esélye egy v a l a m e n n y i r e is szilárd v é d e l m i vonal kialakítására a Balkánon. E n n e k következtében hogyan került előtérbe m i n t egyetlen ésszerű m e g o l d á s a M o n a r c h i a eredeti h a t á r a i n a k v é d e l m e . Az e l ő a d ó szerint az áttörés katasztrofális követ1Ü

kezményei - végső soron a világháború elvesztése - nem magyarázhatóak kizárólag az antant hatalmas erőfölényével. Balln Tibor a d é l n y u g a t i v a g y olasz f r o n t e s e m é n y e i t r é s z l e t e z t e a z 1918-as e s z t e n d ő r e v o n a t k o z ó a n . E l ő a d á s á n a k c í m e : Az O s z t á k - M a g y a r M o n a r c h i a u t o l s ó k a t o n a i e r ő f e s z í t é s e a z első v i l á g h á b o r ú olasz f r o n t j á n . A z e l ő a d á s n y o m o n k ö v e t t e , h o g y a n zajlott le a c s á s z á r i és királyi c s a p a t o k t á m a d á s a 1918. június 15-én a Piavénái és Dél Tirolban. Kitért a t á m a d á s gondolatának megérlelődésére, a vonatkozó hadászati tervek megszületésére, a szembenálló erők h e l y z e t é r e , a v é g r e h a j t á s k ö z b e n f e l m e r ü l t n e h é z s é g e k r e , a M o n a r c h i a h a d m ű v e l e t e i n e k r ö v i d ö s s z e f o g l a l á s á r a . E l e m e z t e az e l s z e n v e d e t t katonai k u d a r c okait, a t á m a d á s r a r o s s z u l m e g v á l a s z t o t t i d ő p o n t o t , a z elégtelen f e l k é s z ü l é s t , a f e l v o n u l á s i n e h é z s é g e k e t , a f e g y v e r n e m e k e g y ü t t m ű k ö d é s é b e n m u t a t k o z ó h i á n y o s s á g o k a t , a z i d ő j á r á s i és t e r m é s z e t i k ö r ü l m é n y e k e t és a z o k h a t á s á t . R ö v i d e n v é g i g k ö v e t t e az e s e m é n y e k e t az o k t ó b e r 24-én i n d í t o t t olasz o f f e n z í v á t ó l a z o s z t r á k - m a g y a r h a d s e r e g v e r e s é g é i g is, m e l y a p a d o v a i f e g y v e r s z ü n e t aláírásához vezetett. A k ö v e t k e z ő e l ő a d ó Serghei Hacman az 1918 őszi B u k o v i n á b a n zajló n e m z e t i ö n r e n d e l k e z é s i f o l y a m a t o k r ó l beszélt. A z ö n r e n d e l k e z é s t a l e g n é p e s e b b c s o p o r t o k a r o m á n o k és a z u k r á n o k k ö v e t e l t é k a l e g h a n g o s a b b a n . A z u k r á n p á r t o k 1918. o k t ó b e r 13-án C s e r n o v i t z b a n e l f o g a d t a k e g y n y i l a t k o z a t o t , m e l y B u k o v i n á t két t e r ü l e t r e osztotta v o l n a fel: é s z a k o n u k r á n , d é l e n r o m á n t ö b b s é g ű r é s z e k r e . A z o k t ó b e r 18-19-én s z e r v e z e t t l e m b e r g i a l k o t m á n y o z ó ü l é s e n a z t á n e l h a t á r o z t á k , h o g y e g y n y u g a t u k r a j n a i á l l a m o t h o z n a k létre, m e l y m a g á b a f o g l a l t a v o l n a Kelet-Galíciát, é s z a k - n y u g a t B u k o v i n á t é s K á r p á t a l j á t a z O s z t r á k f ö d e r á c i ó r é s z e k é n t . U g y a n a k k o r a r o m á n o k a l k o t m á n y o z ó g y ű l é s é n , o k t ó b e r 27-én azt kérték, h o g y e g é s z B u k o v i n a e g y e s ü l j ö n Erdéllyel és a Bánsággal. N o v e m b e r 11-én a r o m á n c s a p a t o k b e v o n u l t a k B u k o v i n á b a , ezzel m e g t e r e m t e t t é k a l e h e t ő s é g é t egész B u k o v i n a e g y e s ü l é s é n e k R o m á n i á v a l , m e l y e t m a j d a párizsi b é k e k o n f e r e n c i a is e l i s m e r t . Vnrgn Lnjos e g y n e v e s p o l i t i k u s sorsán k e r e s z t ü l k ö v e t t e és e l e m e z t e a 80 é v v e l ezelőtti e s e m é n y e k e t . E l ő a d á s á n a k címe: G a r a m i E r n ő a z 1918-as f o r r a d a l o m b a n . A z 1918 o k t ó b e r é b e n f o r m á l ó d ó ú j h a t a l o m és a l e e n d ő k o r m á n y összetétele t e r m é s z e t e s e n f o g l a l k o z t a t t a a s z o c i á l d e m o k r a t a párti p o l i t i k u s o k a t . A k o r m á n y v á l t á s m e g o l d á s á v a l k a p c s o l a t o s t á r g y a l á s o k o n a z M S Z D P részéről G a r a m i és K u n f i v e t t e k részt. G a r a m i á l l á s p o n t j a a z v o l t , h o g y ó v a k o d n i kell a k o r m á n y s z e r e p vállalásától. A f o r r a d a l o m g y ő z e l m e a z o n b a n a p á r t o t kész h e l y z e t elé állította, az ú j k o r m á n y b a n G a r a m i is miniszteri t á r c á t k a p o t t . M i n i s z t e r k é n t is ú g y vélte, h o g y M a g y a r o r s z á g is l e h e t t ö b b n e m z e t i s é g ű o r s z á g , h a n e m is a h á b o r ú előtti keretek között. Vagyis a z o r s z á g l e e n d ő politikai h a t á r a i t n e m a z o n o s í t o t t a az e t n i k a i a k k a l . 1919 j a n u á r j á b a n a k o r m á n y b ó l v a l ó k i v o n u l á s m e l l e t t érvelt, m e r t ú g y g o n d o l t a , h a t á r o z o t t a n s z e m b e kell f o r d u l n i a z irreális k o m m u n i s t a ígéretekkel. Politikai elveivel n e m t u d t a ö s s z e e g y e z t e t n i az e g y e s ü l é s t . Szerinte a b a l r ó l jött és k i k é n y s z e r í t e t t d i k t a t ú r a m e g g á t o l t a a törékeny demokrácia megerősödését. Vörös Boldizsár A f o r r a d a l o m p a n t e o n j a c í m ű e l ő a d á s a a r r a k e r e s t e a választ, h o g y a p o l g á r i d e m o k r a t i k u s f o r r a d a l o m h a t a l m i szervei m e l y t ö r t é n e l m i s z e m é l y i s é g e k s z e r e p é t m é l t a t t á k és m e l y e k k u l t u s z á v a l i g y e k e z t e k l e s z á m o l n i . K o n k r é t e s e t e k e t sorolt fel az e l ő z ő r e n d s z e r által k i e m e l k e d ő n e k t e k i n t e t t történelmi s z e m é l y i s é g e k á b r á z o l á s a i n a k e l t á v o l í t á s á r a . U t c á k , terek ú j e l n e v e z é s é v e l , az ú j h a t a l o m a p o l g á r i r a d i k á l i s és s z o c i á l d e m o k r a t a h a g y o m á n y o k a t követve ápolta a nemzeti - forradalmi - köztársasági hősök emlékét, elsősorban a magyar j a k o b i n u s o k é t és 1848—49 k i e m e l k e d ő alakjaiét. U g y a n a k k o r a z o n b a n a z ú j h a t a l o m p r o p a g a n d á j á b a n n e m f o g a n a t o s í t o t t i n t é z k e d é s s o r o z a t o t a f o r r a d a l o m e s z m é j é t kifejezni h i v a t o t t történelmi alakok minél hatásosabb megjelenítése érdekében. Engen Glück A r a d a r o m á n politikai m o z g a l m a k k ö z p o n t j a c í m m e l tartott e l ő a d á s t . Tétels z e r ű e n felsorolta a z o k a t a z 1918-1919-es politikai e s e m é n y e k e t , a m e l y e k a v á r o s h o z k ö t ő d t e k . K i e m e l t e a n o v e m b e r 13-14-én t a r t o t t t á r g y a l á s o k a t a m a g y a r k o r m á n y és a R o m á n N e m z e t i T a n á c s között, a m e l y e k e r e d m é n y t e l e n ü l v é g z ő d t e k . E l ő a d á s a s e m a t é n y e k , s e m a z o k é r t é k e l é s e t e k i n t e t é b e n n e m hozott ú j a t , sőt a d e c e m b e r elsejei g y u l a f e h é r v á r i g y ű l é s t „ N a g y N e m z e t g y ű l é s k é n t " idézte, holott a z e l ő z ő n a p o n a k o n f e r e n c i a r é s z t v e v ő i máik o n s z e n z u s r a jutottak a b b a n , h o g y az s p o n t á n n é p g y ű l é s v o l t .

11

A m á s o d i k n a p legtöbb vitát, h o z z á s z ó l á s t kiváltó előadása Constantin Stan úré volt. E l ő a d á s á n a k címe: luliu Maniu t e v é k e n y s é g e a párizsi békekonferencián. Megállapításait csak tézisszerűen soroljuk fel, mivel az e l ő a d á s t követő v i t á b a n is tárgyalásra k e r ü l n e k . Stan űr azt állította, h o g y a párizsi békekonferencia befolyásolására a m a g y a r k o r m á n y 33 millió svájci a r a n y f r a n k o t költött. Ez a p é n z p r o p a g a n d á r a , r ö p l a p o k r a , brosúrákra m e n t el. Berthelot és Franchet d ' Esperey t á b o r n o k o k intézkedését elemezve arra a következtetésre jutott, h o g y az utóbbi kifejezetten m a g y a r b a r á t , k ö v e t k e z é s k é p p e n r o m á n e l l e n e s volt. U g y a n c s a k következetes románellenességgel vádolta m a g á t Clemenceaut is. A hozzászólások sorát Litván György kezdte azzal, h o g y nem ért egyet Stan úr m e g állapításaival. Valóban volt hatalmi villongás Berthelot és d ' Esperey t á b o r n o k o k között, d e n e m igaz, h o g y a z u t ó b b m a g y a r p á r t i lett volna. Az v i s z o n t n a g y o n is b i z o n y í t h a t ó , h o g y Berthelot támogatta a r o m á n o k a t . Plakátokon is felszólította őket a m a g y a r o k elleni t á m a d á s r a . Ez igazán szokatlan egy m e g s z á l l ó h a t a l o m tábornokától! N e m t u d j a elfogadni azt s e m , h o g y C l e m e n c e a u románellenes lett volna. George Innen egyetértett Litván G y ö r g y hozzászólásával. Ő is h a m i s m e g á l l a p í t á s n a k tartja, h o g y d ' Esperey á l l a n d ó a n románellenes intézkedéseket tett. Berthelot v a l ó b a n n a g y csodálója volt a r o m á n k n a k , d e m é g s e m igaz, h o g y m i n d e n jó a r o m á n o k részére tőle ered. Constantin Hlihor szerint nincs jelentősége, h o g y r o m á n érzelmű volt-e Berthelot, m e r t m i n d e n n e m z e t n e k kötelessége kihasználni a lehetőséget, felismerni a f ő f o l y a m a t o k a t és befolyásolni azokat a saját javára. Hajdú Tibor ismételten felhívta a forráskritika f o n t o s s á g á r a a jelenlévők figyelmét. A béketárgyalások befolyásolásával kapcsolatos d o k u m e n t u m o k között bizonyára v a n olyan is, m e l y 33 millió a r a n y f r a n k r ó l szó, d e ezt józanul, kritikával kellett volna kezelni, m e r t h a m i s adat, legfeljebb 3330 frankról lehet szó. U g y a n i l y e n forráskritika szükséges Varjassy Lajos 191819-es t e v é k e n y s é g é n e k megítéléséhez is. Constantin Stnn igyekezett válaszolni a z ellenvetésekre. Elmondta, h o g y Berthelot t á b o r n o k n a g y r a értékelte a r o m á n tisztek felkészültségét és hősiességét. Azt a k a r t a , h o g y Románia a v é g s ő k i g harcoljon, v o n u l j o n vissza Dél-Oroszországba. 1917 óta k i t ű n ő e n i s m e r t e a r o m á n viszonyokat, sokkal jobban és a l a p o s a b b a n , mint d ' Esperey. Az e l ő a d á s á v a l kapcsolatban vitatott állításokra M a n i u levelezése a d n á m e g igazából a választ. Sajnos n e m t u d n i , h o g y e z a z i r a t a n y a g hol lehet. Ekkor a hallgatóság részéről egy közbeszólás h a n g z o t t el - „a r o m á n titkosszolgálatnál". A m á s o d i k n a p p r o g r a m j a Litván György zárszavával ért véget. E l m o n d t a , h o g y szerinte a m a g y a r és r o m á n történészek között valódi p á r b e s z é d , konstruktív vita a l a k u l t ki. Megtört a jég, m e g h a l a d t á k a múltbeli fogyatékosságokat, ezért köszönetet m o n d a jelenlévőknek. A konferencia harmadik nnpjn N y í r e g y h á z á n a Jósa A n d r á s M ú z e u m t a n á c s t e r m é b e n volt. Itt a kiadott p r o g r a m t ó l kissé eltérően öt előadásra került sor. Gergely Jenő Az e g y h á z a k az 1918-as f o r r a d a l o m és köztársaság alaU c í m ű előadása b e m u t a t t a a korabeli m a g y a r o r s z á g i e g y h á z a k szervezetét különös tekintettel a z erdélyi állap o t o k r a . Ezt követően megvizsgálta a polgári d e m o k r a t i k u s f o r r a d a l o m politikai p á r t j á n a k egyházpolitikai p r o g r a m j á t , a K á r o l y i - k o r m á n y egyházpolitikai intézkedését, melynek lén y e g e a z állam és a z egyházak szétválasztása volt. Bemutatta a k o r m á n y z a t k e z d e m é nyezéseit a m a g y a r állam és az Apostoli Szentszék közötti d i p l o m á c i a i kapcsolatok felvételére. A katolikus e g y h á z b a n m u t a t k o z ó a u t o n ó m i a - törekvések, a z erdélyi Katolikus Státusz, illetve a Papi Tanács rövid b e m u t a t á s a mellett ismertette egyes k i e m e l k e d ő egyházi férfiak akkori politikai állásfoglalását (Prohászka Ottokár, Csernoch János, gróf Széchenyi Miklós, gróf Mailáth G. Károly) A p r o t e s t á n s e g y h á z a k n á l Baltazár Dezső tiszántúli p ü s p ö k szerepét, az erdélyi s z á s z evangélikusság helyzetét, a z u n i t á r i u s egyház sorsát. Elemezte, h o g y az egyházak m e n n y i b e n voltak részesei a változásoknak, illetve tolerálták a z o k a t és miért álltak z ö m m e l az e l l e n f o r r a d a l o m mellé. A r o m á n történészek részéről a konferencia m i n d e n n a p j á r a jutott egy n a g y o b b vitát kiváltó e l ő a d á s . Ilyen volt a h a r m a d i k n a p o n Costicn Prodnn e z r e d e s előadása m e l y n e k címe: A r o m á n h a d s e r e g visszavonulása 1919-ben a r o m á n - m a g y a r összeütközés u t á n . A z előadó arra vállalkozott, h o g y vázlatosan b e m u t a s s a a r o m á n h a d s e r e g öt h ó n a p alatt - 1919. n o v e m b e r

12

7-től - 1920. m á r c i u s 30-ig t a r t ó kivonulását Magyarországról. Szerinte a katonai akció, m e l y a főváros elfoglalásához vezetett a magyar Vörös H a d s e r e g 1919. július 20-án indított offenzívájára volt a válasz. A r o m á n h a d s e r e g m á r s z e p t e m b e r elején ki a k a r t v o n u l n i Budapestről - ezt a f ő p a r a n c s n o k s á g be is jelentette a z o n b a n a n a g y h a t a l m a k e n n e k az elhalasztását kérték. Ügy a n a g y h a t a l m a k , m i n t bizonyos m a g y a r körök felől é r k e z ő felkérések n y o m á n a bukaresti politikai-katonai vezetés megállapította azokat a feltételeket, amelyek a l a p j á n a csapatok m e g k e z d h e t i k a visszavonulást. A r o m á n h a d s e r e g v i s s z a v o n á s á t egyeztetni kellett a m a g y a r politikai élet konszolidálódásával, n e h o g y robbanás veszélyes helyzet a l a k u l j o n ki. Az e l ő a d ó szerint a r o m á n csapatok visszavonása tervszerűen, a katonai előírásoknak megfelelően, a c s a p a t o k p é l d a m u t a t ó magatartásával m e n t végbe. A k ö v e t k e z ő előadó Sipos József volt, aki P a r a s z t p á r t o k és a z i m p é r i u m v á l t á s E r d é l y b e n címmel tartott előadást. A p a r a s z t p á r t o k - ha kényszeredetten is - d e elfogadták a belgrádi katonai konvenciót, másrészt elítélték Erdélynek a r o m á n királyi h a d s e r e g általi elfoglalását. U g y a n a k k o r a z o n b a n a wilsoni elvek alapján v á r h a t ó békeszerződésekben bízva a m e g s z á l l á s békés e l f o g a d á s á r a kérték szervezeteiket és a m a g y a r parasztságot. Az előadó új f o r r á s a n y a g r a t á m a s z k o d v a vázolta a p a r a s z t p á r t o k erdélyi vármegyei és községi szervezeteinek m e g a l a k u l á s á t . A K i s g a z d a p á r t n a k már a h á b o r ú végén voltak szervezetei Erdélyben és m é g 1918-1919 f o r d u l ó j á n is ú j szervezetei alakultak Arad és Szatmár v á r m e g y é k b e n . A F ö l d m ű v e s p á r t a M a g y a r G a z d a s z ö v e t s é g által m é g a háború előtt létrehozott H a n g y a Szövetkezetek vezetőire t á m a s z k o d v a 1919 n o v e m b e r é b e n elsősorban Székelyföldön, d e m á s v á r m e g y é k b e n is F ö l d m í v e s Tanácsokat hozott létre. Ezekből alakultak m e g a F ö l d m í v e s p á r t helyi szervezetei. Az e l ő a d á s bizonyította, h o g y a Magyar G a z d a s z ö v e t s é g , illetve a H a n g y a Szövetkezetek erdélyi v á r m e g y e i és falusi szervezetei, v a l a m i n t a z 1918 végén és 1919 elején m e g a l a k u l t erdélyi m a g y a r parasztpárti szervezetek egyfajta kontinuitást jelentenek az 1921. j ú n i u s 5-én m e g a l a k u l t radikális p a r a s z t p á r t és a magyar N é p p á r t között. A r o m á n történészek részéről az utolsó e l ő a d ó George Achim szenátor volt. Előadása 1918-1919 h a g y o m á n y a és a jelenkor - t u l a j d o n k é p p e n egyfajta összegzése, értékelése volt a h á r o m n a p o s konferenciának. A két nép v i s z o n y á b a n jelképesen m ű k ö d ő és lerombolt hidakról, m i n t közeledési p o n t o k r ó l beszélt. Ú g y gondolta, h o g y ez a konferencia a m ű k ö d ő h i d a k s z á m á t szaporította, a résztvevői egy-egy cölöp leverésére vállalkoztak és ezzel elősegítették a z eszmék, az e m b e r e k szabad á r a m l á s á t . A konferencia utolsó előadója Barabás László volt. Előadásának címe: N é m e t o r s z á g és a m a g y a r b é k e s z e r z ő d é s . Az e l ő a d ó arra vállalkozott, h o g y N é m e t o r s z á g s z e m s z ö g é b ő l elem e z z e a m a g y a r esélyek alakulását. M e g f o g a l m a z t a azt, h o g y a h á b o r ú utáni ú j hatalmi r e n d s z e r b e n a béketárgyalások milyen v é g e r e d m é n y e lehetett volna k e d v e z ő N é m e t országnak. Az e l ő a d á s u t á n hozzászólásokra, vitára k e r ü l t sor. Sajnos a z o n b a n erre igen r ö v i d időt a d o t t a h a r m a d i k napi p r o g r a m . Az elnökök G e o r g h e Incu és N a g y Ferenc csak n é h á n y m o n d a t o s hozzászólásokat engedélyeztek. C s a k n e m m i n d e n k i Costica P r o d á n ezredes úr előadásával és megállapításaival v i t a t k o z o t t - k ü l ö n ö s e n a r o m á n h a d s e r e g p é l d a m u t a t ó és tervszerű v i s s z a v o n u l á s á t illetően. Ebben a t é m á b a n n e m is született k o m p r o m i s s z u m . A konferenciát a magyar h á z i g a z d a N é m e t h Péter m ú z e u m i g a z g a t ó zárta be. M e g k ö s z ö n t e a résztvevők m u n k á j á t , a Pro Renovanda C u l t u r a Alapítvány anyagi t á m o g a t á s á t azt remélve, h o g y a t a n á c s k o z á s hozzájárult a két n é p közötti kapcsolatok erősítéséhez és a történészek közötti s z e m é l y e s kapcsolatok kialakulásához. Konczné Nagy Zsuzsanna-Nagy

Ferenc

13

c

EVFORDULOK

)

Kétszázötven éves a győri Szentháromság Kórház G y ő r Város Tanácsa 1748. f e b r u á r 25-én határozta el, h o g y a szerencsétlen és öreg betegek részére ispotályt létesít, Győr városfalain kívül, a Rába és Rábca folyók közén e l h e l y e z k e d ő rác- és m a g y a r k e r e s k e d ő k és i p a r o s o k által lakott Ú j v á r o s b a n (Újfaluban). Győr v á r o s á b a n és p e r e m r é s z e i n a szerzetesek megtelepedésével - j o h a n n i t á k , lazaristák, camillánusok stb. m ű k ö d ö t t k ó r h á z , b e t e g á p o l d a . Szécsényi G y ö r g y m e g y é s p ü s p ö k 1669-ben a Magyar Ispitát, 1746-ban H a b e r l e Wolfgangné a N é m e t Ispitát alapította Győr mai b e l v á r o s á b a n . Ú j v á r o s b a n m á r 1519-ben állt a Szent Katalin t e m p l o m és kórház, m e l y n e k j a v a d a l m a z á s á r ó l G o s z t o n y i J á n o s m e g y é s p ü s p ö k g o n d o s k o d o t t . K ü l ö n b ö z ő a d o m á n y o k b ó l , a d ó k b ó l , jövedelmekből fenntartott „ b e t e g s z o b á k " 10-15 férőhellyel, inkább a z elesett e m b e r e k elhelyezését, felkarolását szolgálták, m i n t a mai é r t e l e m b e n vett gyógyítást. A z állandó török betörések, t ű z v é s z e k , II. József szerzeteseket feloszlató rendelete miatt ezek az ispotályok m i n d m e g s z ű n t e k . C s u p á n az 1748-ban alapított S z e n t h á r o m s á g kórház m ű k ö d i k m e g s z a k í t á s nélkül n a p j a i n k i g . G y ő r Város Tanácsa az ispotály létesítésére M e t t i n z w e y Mihály 1000 forintos h a g y a t é k á t kívánta felhasználni. Fenntartásra, bővítésre további m a g á n o s o k a d o m á n y á r a , v é g r e n d e letére, t e m p l o m i gyűjtésre számítottak. A kórház javára a városi p é n z t á r igen s z ű k m a r k ú volt, csak a költségvetési feleslegét ajánlotta fel, ami általában n e m volt! M é g száz e s z t e n d ő elmúltával is - a z 1800-as évek d e r e k á n - a k o r m á n y sürgetésére, h o g y a városi t a n á c s bővíttesse a k ó r h á z a t , mert tűrhetetlen állapotok u r a l k o d n a k ott, így válaszoltak: „... ha a K o r m á n y annyira b u z o g a betegek iránt érzett jóindulatától, á m a d j o n kölcsön 40 000 forintot, mivel a város t e t e m e s kiadást n e m győzné..." G y ő r Város Tanácsa az ispotály felépítésére telket keresett Újvárosban. L e g a l k a l m a s a b b n a k találta a p r o t e s t á n s o k által h a s z n á l t i m a h á z a t és a h o z z á tartozó telket. Mária Terézia k i r á l y n ő 1749. március 14-én kelt parancsa rendelte el a kisajátítást. A szakértők az épület árát 4159 forintban, a telket 282 forintban és 50 d é n á r b a n állapították m e g . A kártalanítás m e g t ö r t é n t . Nagyjából fából é p ü l t a ház, m é g a kisajátítás é v é b e n p o r i g égett. A r o m o k helyén é p ü l t fel 1749. október 25. és 1750 között a S z e n t h á r o m s á g K ó r h á z 2180 forint és 40 Vi d é n á r költséggel. A z első évben igen szerény volt a betegforgalom. Egyszerre 10 r á s z o r u l ó t t u d t a k v o l n a ellátni, de csak n a p i h á r o m főt g o n d o z t a k a beutaltak h i á n y a miatt. A z ápolási költség egy f ő r e 4 krajcárt tett ki! A halálozási s z á m m a g a s volt - a sírásók 20 krajcárt k a p t a k - és eltemetésük a k ó r h á z csaknem egész kiadását felemésztette. Az első halott egy n é m e t k o l d u s volt, aki 1749. n o v e m b e r 28-án s z e n d e r ü l t jobblétre. A z ispotály j ö v e d e l m e igen s z ű k ö s volt. Télen a t ü z e l ő r e is alig tellett. A város 1751-ben 10 öl fát utalt ki a k ó r h á z fűtésére; b á r a tanácsi h a t á r o z a t a fakiadást m i n d e n évre előírta, d e később mégis v o n a k o d t a k teljesíteni. Jelentősen javult a kórház helyzete dr. Mulartz J á n o s H e n r i k várerődítési orvos és felesége N e u p a u e r Mária 12 000 forintos alapítványával, m e l y e t 1753. április 24-én a s z e n v e d ő e m b e r e k é r t tettek; k ü l ö n ö s e n az öreg és beteg szolgákért, utasokért, akik G y ő r b e érkeztek, d e n e m t u d t a k t o v á b b m e n n i b e t e g s é g ü k miatt. M u l a r t z é k 1763-ban - g y e r m e k ü k n e m lévén - m i n d e n v a g y o n u k a t az újvárosi Szentlélek K ó r h á z r a h a g y t á k . Mária Terézia a d o m á n y u k a t azév a u g u s z t u s 22-én hagyta jóvá. Dr. M u l a r t z a p á d u a i e g y e t e m e n szerezte orvosi oklevelét; 1727. n o v e m b e r h ó 24-én lépett a h a d s e r e g kötelékébe, m i n t várerődítési o r v o s és 1751. n o v e m b e r h ó 25-én helyezte Mária Terézia n y u g á l l o m á n y b a . G y ő r b e n telepedett le véglegesen és 1777. október 8-án 89 éves k o r á b a n halt meg. Felesége e g y

14

Fölhívás a' győri honleányokhoz! A' magyar táborban megsebesüli magyar testvéreink orvosollatás végett a' győri körbázba hozatnak., teljes bizalommal felíiólliUom

Győr városának becsületes honleányait,

hogy lépéseket,-ruha darabokat, és pólyákat hozzam a' városhdználi

hivatalomhoz

—

semmi időt nem halasztva

minél nagyobb mennyUégben hozni szíveskedjenek. A* ki

becsületes

honleánya e' h t i a n a k ,

kérésemel

rögtön tejjesitteni fogja. Győrött, N o v e m b e r 1-én 184&

Lukács Sándor s. V . Uljea balklmu nemiet- ét kormioy-Muo»

évvel előbb, 1776 május hó 13-án h u n y t el. Mindkettőjük földi m a r a d v á n y a i t a kórház kápolnájának kriptájában helyezték örök nyugalomra. Győr Város Tanácsa 1754-ben megvette Csejtey polgár telkét, me!, > . inázzal volt határos és a Fő utcára nézett. Dr. Mulartz a város engedelmével 1765-btn h á z a t épített a város tulajdonában lévő telekre. A tanács fuvarral és h o m o k k a l segítette az építkezést. Itt lakott feleségével haláláig, majd a harmincad hivatal m ű k ö d ö t t b e n n e és csak 1848-ban csatolták a házat a kórházhoz. A ma is meglévő - kitűnően karbantartott - Kossuth Lajos utca 13. s z á m ú egyemeletes barokk ház kőkeretes kosáríves kapuja felett márványtábla hirdeti dr. Mulartz és felesége emlékét. Dr. Mulartz János Henrik 1773 januárjában végrendeletét módosította, mert nem volt megelégedve a város felügyeletével - sikkasztással vádolta a felügyelőket - , a Székeskáptalanra szerette volna a jogot átruházni. A d ö n t é s ellen a város sikerrel fellebbezett, mert Mária Terézia az 1763-ban kötött végrendeletet ismerte el. Végül megegyezés született a két fél között és dr. M u l a r t z 1773. december 20-án kelt utolsó végakaratában úgy rendelkezett, h o g y a város telkén épült házát és a kötelezvényekben feküdt 22 000 forint vagyonát is a Szentháromság Kórházra testálja. A hagyaték felett a felügyeletet egy v é d n ö k irányításával Győr város polgársága gyakorolja. Már jóval előtte - az alapkő letételénél - 320 forintot adott a kórház kápolnájában létesítendő kriptára, hogy ott feleségével együtt a végső n y u g a l m á t meglelje. Dr. Mulartz végakarata tette lehetővé, hogy valóban kórház váljon a szegényes felszerelésű ispotályból, ami kezdetben nem volt más, mint elhagyott aggok, kóborló szegények m e n helye. Patika a z o n b a n Újvárosban n e m volt, sötétedéskor, ha bezárták a város kaput, n e m

15

lehetett orvosságot kapni. A h i á n y megszüntetésére Spanfelder Ferenc n a g y s z o m b a t i g y ó g y szerész letelepedést kért és k a p o t t Újvárosban. Sajnos dilletánsan m ű k ö d ö t t és m u n k á j á v a l több kért, m i n t hasznot h o z o t t a kórháznak és a betegeknek. Általában a n e m m e g f e l e l ő gyógyszerészek m u n k á j á t m u t a t j a az 1786. f e b r u á r 21-én B u d á n kiadott helytartótanácsi rendelet: „ N e m szabad a gyógyszerészek egyetemi képzésénél a p é n z z e l t a k a r é k o s k o d n i , h o g y azok tökéletes kiképzést kapjanak..." N e m c s a k a z újvárosi p a t i k u s képzettsége h a g y o t t kívánnivalókat m a g a u t á n , h a n e m a gyógyító o r v o s o k is h i á n y o z t a k a S z e n t h á r o m s á g Kórházból. A sebészeti m u n k á t borbélysebészek, felcserek végezték, akik a belső bajoknál is a l k a l m a z t á k a terápiát. Fizetésük rendkívül alacsony volt, így m á s irányban is kénytelenek voltak t e v é k e n y k e d n i . T ö k ö l y János 1754-ben egész évben 4 forint 20 krajcár fizetést kapott. Miskoltzy Ferencnek 1761-ben 8 forint és Brandes S i m o n n a k 1767-ben 12 forint volt a j ö v e d e l m ü k . Ezek a borbély-sebészek legtöbbször céhes mesterek v o l t a k és műhellyel kellett rendelkezniük. Későbbiekben e m e l k e d e t t a j a v a d a l m a z á s u k és t e r m é s z e t b e n i lakást is k a p t a k a k ó r h á z b a n , d e ekkor a g o n d n o k i teendőket is ellátták. A borbély-sebészek (chirurgus) képzettségének emelésére 1784-ben Győr Város Tanácsa - helytartótanácsi rendelet n y o m á n - ú g y határozott, h o g y két s z a k m a i csoportra osztja őket. Az elsőbe azok tartoztak, akik egyetemen t u d á s u k b ó l levizsgáztak; a másikba azok, akik n e m v o l t a k hajlandók a z előírásnak eleget tenni s így ők csak h a j v á g á s t végezhettek. 1789-től m á r csak kivételes esetben foglalkozhattak felcserek a k ó r h á z b a n belső bajok gyógyításával. A S z e n t h á r o m s á g K ó r h á z alapításától fogva anyagi nehézségekkel k ü z d ö t t . A m ű k ö d é s i költségek előteremtése a tiszteletbeli r a n g ú inspektorra hárult. N e m is akarta senki ezt az i n g y e n m u n k á t elvállalni. A v á r o s mindig m ó d o t talált arra, h o g y kibújjon a k ó r h á z t á m o g a t á s alól, p e d i g a bevétel legtöbbször n e m fedezte a kiadásokat. P é l d á u l 1776-ban a k i a d á s 3475 forint volt, a 2404 forint bevétellel szemben. Igaz, volt a k ó r h á z n a k törzstőkéje, d e e h h e z n e m nyúltak. Az inspektorok m i n d e n lehetséges eszközt igénybe vettek, h o g y a h i á n y t előteremtsék. Színházi előadásokból, farsangi m u l a t s á g o k b ó l , vásári b ó d é k hasznából és csengős perselyek gyűjtéséből kellett a betegek ellátását, gyógyítását és a z alkalmazottak fizetését előteremteni. Kiegészítették a bevételeket n é m e l y polgárok ö n k é n t e s felajánlásai. 5 - 1 0 forinttól, több száz forintig terjedtek ezek a t á m o g a t á s o k . Például Spilberg Ferenc p o z s o n y i királyi udvari k a m a r á s i jegyző 1777-ben 500 forintot h a g y o t t a k ó r h á z r a . 1777-ben m e g h a l t M u l a r t z Henrik; m i n d e n i n g ó és ingatlan v a g y o n a a kórházra szállt. Az emeletes h á z b a n - melyet k é s ő b b a k ó r h á z h o z csatoltak - M u l a r t z H e n r i k e n kívül báró Vécsey, S p a n f e l d e r Ferenc gyógyszerész és özv. Tóth A n d r á s n é lakott. Az ingatlan h a s z n a a kórházé lett. A végrendelet szerint az ingóságok is a k ó r h á z v a g y o n á t g y a r a p í t o t t á k . Elárverezésük 90543 1 / 6 forint értéket képviselt. K é s z p é n z 166 forint és 58 1 / 6 kr. volt. A temetést a k ó r h á z r a szálló hagyatékból fedezték, ami október 8-án fényes k ü l s ő s é g között folyt le. T ö b b mint 100 évig p i h e n t dr. M u l a r t z Henrik és felesége a k ó r h á z k á p o l n á j á n a k kriptájában, m a j d az új S z e n t h á r o m s á g K ó r h á z felépítése u t á n , 1929-ben a n n a k kertjében lévő díszsírhelyen temették el őket. Vizsgáljuk m e g dr. M u l a r t z Henrik halálának évében a kórházi z á r s z á m a d á s t , m e l y elég siralmas állapotokat t ü k r ö z . Ebben az évben m é g n e m é r z ő d ö t t a teljes M u l a r t z h a g y a t é k haszna. Bevétel: Alamizsna a betegek eltartására: 233,50 Legátumok: 30 Különféle bevételek: 62,59 2 / 3 Házbérjövedelem: 150 Jóltevők alamizsnái: 195 Kamatok: 1039,52 Eladott r u h á k b ó l : 33,25 Templomi bevételből: 121,51 2 / 3 összesen: 1867,38 1 / 3

16

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Kiadás: 1776-ról: Élelemre: Tüzelőfára: Házi kiadások: Templomi kiadások: Alapítványi kiadások: összesen:

1052.- V4 Ft 392,37 Vi Ft 212 Ft 204 Ft 149 Ft 250 Ft 2714,37 Vi Ft

A Szentháromság

Kórház eredeti épülete Győrben a Kossuth Lajos utca 13. sz. nlntt. Ma iskola.

A k ó r h á z anyagi helyzete a felszerelésre is r á n y o m t a bélyegét. A téglapadlós s z o b á k b a n 31 faágy szalmazsákkal, takarókkal és f ü g g ö n n y e l ; két szobaklozet, 2 fa-ágytál, 3 vizelőüveg szolgálta a betegeket. Ennek megfelelő volt a betegforgalom is. Pl. 1781-ben 261 férfi és 41 nőbeteget kezeltek. Ebből m e g h a l t 37 férfi és 8 nő. Az á p o l ó s z e m é l y z e t két férfi és két nőből állt. A higiéniai állapotok sem tükröztek m a g a s fokot, hiszen a z első f ü r d ő k á d a t csak 1793-ban kapta a k ó r h á z . Ebben az i d ő b e n még m i n d i g n e m volt k é p z e t t orvosa a k ó r h á z n a k , csak c h i r u r g u s tevékenykedett a betegek körül, d e m á r sós gyógyftirdést is alkalmazott különféle betegségekre. Jelentős javulás volt a k ó r h á z életében, a m i k o r 1810-ben o r v o s t kapott, dr. Karpff Antal o r v o s t u d o r személyében. A sebészi teendőket továbbra is borbély-sebész látta el. Dr. Karpff első t e e n d ő j e volt a lerongyolódott kórházi f e h é r n e m ű kicserélése; viszont a z egészséges vízellátást m i n d e n erőfeszítése ellenére nem t u d t a megoldani, t o v á b b r a is a D u n á b ó l hozták a vizet, s ott is m o s t a k . A k ó r h á z n a k , de a v á r o s n a k is nagy m e g t e r h e l é s t jelentett a z 1831. évi kolerajárvány: h á r o m h ó n a p alatt 1529 m e g b e t e g e d é s és 640 haláleset történt. Az ideiglenesen felállított h á r o m kolerakórház közül az egyik Újvárosban m ű k ö d ö t t . A k o l e r a j á r v á n y u t á n c s e n d e s e b b idők következtek. A b e t e g l é t s z á m napi 25-30 között ingadozott; az élelmezés is javult; k ü l ö n b ö z ő a d o m á n y o k és a l a p í t v á n y o k lassú fejlődést e r e d m é n y e z t e k . Ferdinánd király, v á r o s u n k b a n tartózkodása alkalmából 750 váltóforintot adott a k ó r h á z céljaira. Bisinger József üvegesmester v é g r e n d e l e t e m i n d e n é v b e n 200 p. forintot rendelt a k ó r h á z fenntartására. A s z a b a d s á g h a r c idején f o n t o s szerep jutott a S z e n t h á r o m s á g K ó r h á z n a k , Lukács S á n d o r k o r m á n y b i z t o s felhívásából t u d j u k : „... a m a g y a r táborban m e g s e b e s ü l t m a g y a r testvéreink orvoslása végett a győri k ó r h á z b a hozatnak, teljes bizalommal felszólítom G y ő r v á r o s á n a k becsületes honleányait, h o g y tépéseket, r u h a d a r a b o k a t és p ó l y á k a t h o z z á m a városháználi hivatalomba... n a g y o b b m e n n y i s é g b e n hozni szíveskedjenek!"

17

K ó r h á z u n k n a g y o b b fejlődését a z 1856. évi soproni helytartótanácsi r e n d e l e t tette lehetővé, m e l y k ö z k ó r h á z i jelleggel r u h á z t a fel. A városi tanács m o s t sem n y ú l t a v á r o s kasszájához, csak közvetett m ó d o n segített. A k ó r h á z számláját g y a r a p í t o t t a az elfogott tolvajoknál talált p é n z , a k á r o m k o d ó kofák, h a m i s b o r m é r ő k és -mészárosok, v a l a m i n t a tiltott kártyajátékot ű z ő k büntetése. A közterületeken kifüggesztett p e r s e l y e k b e n is folyt a g y ű j t é s , sőt a k ó r h á z a l k a l m a z o t t egy e m b e r t , aki egy ú j csizmáért egész évben járta az u t c á k a t a d o m á n y o k a t kérve. E z e k h e z a bevételekhez járultak m é g a z alapítványi p é n z e k . A kincstár - h a k é s ő n is - fizetett a k a t o n á k ápolása u t á n , a v á r o s p e d i g a beutalt szegénybetegekért. A b e u t a l t a k n a p s z á m o s o k , k o l d u s o k , cigányok, drótosok, obsitos katonák voltak. A p é n z t á r n o k n a k és dr. L u m n i t z e r Károly k ó r h á z i g a z g a t ó - f ő o r v o s n a k igencsak n a g y erőfeszítésébe k e r ü l t a S z e n t h á r o m s á g Közkórház működésének fenntartása. E n n e k ellenére a fejlődés l e t a g a d h a t a t l a n . 1874-ben m á r 80 ággyal m ű k ö d ö t t , évi bevétele 8890 ft 59 kr volt. A személyzet 1 főorvos, 1 s e b é s z - g o n d n o k , p é n z t á r n o k , ellenőr, jegyző, lelkész, f ő g y á m s z o l g a , két férfi és 3 á p o l ó n ő volt. A k ó r h á z F ő utcai s z á r n y á b a n k a p o t t helyet a férfi sebészet és a nemibetegek k ó r t e r m e , az elmebetegek h á r o m z á r k á j a , a k á p o l n a és k ü l ö n b ö z ő mellékhelyiségek. Az emeleten lakott a k ó r h á z lelkésze és a s e b é s z - g o n d n o k . Itt volt m é g a női betegek k ó r t e r m e is. Dr. Lumnitzer Károly főorvos 1884. d e c e m b e r 25-én meghalt, a m e g ü r e s e d e t t helyre dr. felpéczi Petz Lajost nevezték ki. Petz, a bécsi orvosi e g y e t e m e n nyert oklevelet 1877-ben és két évig a pesti Szent R ó k u s Kórház alorvosa volt. Petz Lajos, m ű k ö d é s é n e k első szakaszától f o g v a szükségét érezte egy új k ó r h á z építésének, és e z i r á n y ú tevékenységét a m e g v a l ó s u l á s á i g folytatta. 1888-ban levelet írt Győr v á r o s főispánjának, Batthyány Lajos g r ó f n a k és b e s z á m o l t a S z e n t h á r o m s á g K ó r h á z kétségbeejtő állapotáról. Valóban a kórház g y ó g y í t á s r a alkalmatlan volt. A falak vizesek, a f ü r d ő b e n nincs fűtés, a p a d l ó z a t k o r h a d t , a k ó r t e r m e k kicsik és z s ú f o l t a k . Petz javasolta a b e l ü g y m i n i s z t e r n e k , h o g y a csekély m é r t é k ű ápolási díjak felemelésével g y ű j t s e n e k tartaléktőkét és ebből kezdjék el a k ó r h á z építését. A b e l ü g y m i n i s z t e r azzal utasította el a kérelmet, h o g y s o h a n e m lenne annyi p é n z a felemelt díjakból, h o g y abból e g y új kórházat t u d n á n a k építeni. H e l y e t t e azt ajánlotta, h o g y a város önerejéből teremtse m e g a z alapot, e z u t á n v e g y e igénybe a polgárok jótékonyságát; r e n d e z z e n táncvigalmakat, sorsjegyjátékot és vessen ki a t ö r v é n y által is m e g e n g e d e t t mérsékelt p ó t a d ó t . Dr. Petz Lajos 1889-ben ú j javaslatot tett a kórházi v á l a s z t m á n y n a k , h o g y elbírálás u t á n terjesszék a városi tanács elé. Ebben előadja: m o n d j a ki a bizottság, h o g y a z újvárosi k ö z k ó r h á z sem a m e g l é v ő á l l a p o t á b a n , s e m átalakítva n e m felel m e g a betegek gyógyít á s á n a k . A b e l ü g y m i n i s z t e r h e z f o l y a m o d j a n a k 30 000 forint tőke 5,5 %-os k a m a t á v a l együtt a z ápolási költségek terhére l e e n d ő felvételére. A k ó r h á z törzstőkéjéből 3650 forintot fordíts a n a k az új k ó r h á z építésére. Az újvárosi k ö z k ó r h á z bérházzá t ö r t é n ő átalakítása u t á n , legkevesebb évi 1200 forint tiszta j ö v e d e l m e t h o z n a . Ezt a z összeget f o r d í t s á k törlesztésre. A t a n á c s r e n d e z z e a gyűjtést, a tervkészítést és a költségvetést. A kórházi v á l a s z t m á n y , a v á r o s k ö z e g é s z s é g ü g y i bizottsági és a p é n z ü g y i v á l a s z t m á n y is támogatta a javaslatot. 1890. f e b r u á r 10-én a város közigazgatási bizottsága is véleményt m o n d o t t : áttekintette a m e g l é v ő jelentős ö s s z e g ű alapítványokat, a k ó r h á z törzstőkéjéből 3650 forintot javasolt a k ó r h á z építésére. A v á r o s tanácsa egy héttel később tárgyalta a kórházépítés ü g y é t és h a t á r o z a t i l a g k i m o n d t a : A z é p í t e n d ő ú j k ó r h á z 100 000 forintba kerülhet, ebből rendelkezésre áll k é s z p é n z b e n 31 695 forint, a hiány 68 305 forint, a m i t kölcsön útján szereznek meg. A kölcsön és k a m a t á n a k visszafizetésére a z alábbi jövedelmek szolgálnak fedezetül: a jelenlegi k ó r h á z , mint b é r h á z é v e n t e 1200 Ft j ö v e d e l m e t hoz. A z ápolási díjak 10 krajcárral t ö r t é n ő felemeléséből, 18 000 á p o l á s i n a p o t v é v e alapul, v á r h a t ó tiszta bevétel 1800 forint. T o v á b b i a k b a n a k ö z g y ű l é s k i m o n d t a , h o g y a m e g l é v ő rozzant, a szükségletet ki n e m elégítő k ó r h á z helyett új és m o d e r n é p ü l j ö n . Az ú j k ó r h á z alapítványi jellege továbbra is érintetlen m a r a d j o n . Jellemző a v á r o s vezetőinek hozzáállása a kórház létesítéséhez: „Ott is, ahol m é g k ó r h á z a k nincsenek, a z a d ó z ó polgárok filléreiből gyűjtenek tőkét, h o g y b e l ő l ü k v a l a m i k o r a cél megvalósíttathassák; mennyivel k e d v e z ő b b v á r o s u n k helyzete e tekintetben, m i d ő n helyette a k ó r h á z létesítésének g o n d j á t és terhét jótékony a l a p í t v á n y o k vállalták m a g u k r a . " A v á r o s p é n z ü g y i v á l a s z t m á n y a 1891. február 18-án megvizsgálta a z ú j k ó r h á z építési költségét és megállapította, h o g y jelentősen megváltozott a feltétel. U g y a n i s a b e t e g f o r g a l o m

18

jelentősen e m e l k e d e t t é v r ő l - é v r e . 1884-ben 13 8 9 9 , 1 8 8 6 - b a n 16 6 8 9 , 1 8 8 8 - b a n 17 7 4 6 , 1 8 9 0 - b e n 22 829 f ő v o l t . A z a d a t o k b ó l m e g á l l a p í t o t t a a b i z o t t s á g , h o g y a 100 000 forintból 40 á g y r a tervezett k ó r h á z n e m fogja kielégíteni a n a g y f o k ú b e t e g f o r g a l m a t , e z é r t javasolta a z á g y a k a t 80-ra a k ö l t s é g e t p e d i g 150 000-re felemelni, a n n á l is i n k á b b , m e r t a z építési k ö l t s é g e k elégségesek l e s z n e k . K ü l ö n b ö z ő a l a p o k b ó l és h a g y a t é k o k b ó l 77 000 f o r i n t áll r e n d e l k e z é s r e ; a felvett k ö l c s ö n t a z á p o l á s i d í j a k 70 krajcárra t ö r t é n ő f e l e m e l é s é b ő l é s e g y é b j ö v e d e l m e k b ő l lehet t ö r l e s z t e n i . A javaslatot a v á r o s i k ö z g y ű l é s 1892. o k t ó b e r 17-én e l f o g a d t a és a k ó r h á z é p í t ő b i z o t t s á g m e g k e z d t e m u n k á j á t . A k ö z g y ű l é s a sánci d ű l ő b e n 15 519,9 n é g y z e t m é t e r kiterjedésű területet a kórház javára ingyen átengedte. A terveket H ü b n e r Jenő b u d a p e s t i m ű é p í t é s s z e l készítették el, a s z e r z ő d é s t 1893. m á r c i u s 19-én m e g k ö t ö t t é k , m e l y e t a b e l ü g y m i n i s z t e r e n g e d é l y e z e t t . A z é p í t k e z é s 1894. j ú l i u s 23-án k e z d ő d ö t t . A m ó d o s í t o t t k ö l t s é g v e t é s 150 000 f o r i n t h e l y e t t 148 621 f o r i n t o t i r á n y z o t t elő. A m a r a d v á n y b ó l a k ó r h á z v í z e l l á t á s á t s z á n d é k o z t a k m e g o l d a n i . Világításul a terv l é g s z e s z t írt elő a L é g s z e s z v i l á g í t á s i T á r s u l a t kivitelezésében. M é g a z u t o l s ó p e r c b e n is v o l t v á r o s a t y a , aki e l l e n e z t e a k ó r h á z é p í t é s é t . A j e l e n l é v ő k é p viselő-testületi t a g o k olyan h a r a g r a gerjedtek, h o g y a felszólaló k é n y t e l e n volt a z e l n ö k l ő f ő i s p á n „ s z á r n y a i " alá m e n e k ü l n i . A k é p v i s e l ő k e l f o g a d t á k a k ó r h á z m ű k ö d é s i s z a b á l y z a t á t is. A lelkészi á l l á s b e t ö l t é s é r e a n á d o r v á r o s i p l é b á n o s t b í z t á k m e g 400 f o r i n t j a v a d a l m a z á s s a l . A z építkezési k ö l c s ö n m e g é r k e z e t t , a Pesti Hazai E l s ő T a k a r é k p é n z t á r t ó l 50 é v r e 125 000 f o r i n t o t vettek fel. A z ú j k ó r h á z 1885-ben e l k é s z ü l t és n o v e m b e r h ó 3-án ü n n e p é l y e s e n a d t á k át, a m e g n y i t ó ü n n e p s é g e k r e 500 forintot i r á n y o z t a k elő. Dr. P e t z Lajos é r d e m e i t j e g y z ő k ö n y v b e i k t a t t á k azért, m e r t a v á r o s e g y f o n t o s l é t e s í t m é n n y e l g a z d a g o d o t t . A kórház felavatási ünnepélyére a meghívott v e n d é g e k a városháza közgyűlési terméből közel s z á z h i n t ó n é r k e z t e k a n á d o r v á r o s i ú j S z e n t h á r o m s á g k ó r h á z h o z . Zalka J á n o s m e g y é s p ü s p ö k , Perczel D e z s ő b e l ü g y m i n i s z t e r , Erdélyi S á n d o r i g a z s á g ü g y i miniszter, gr. L a s z b e r g R e z s ő f ő i s p á n és Z e c h m e i s t e r K á r o l y p o l g á r m e s t e r kíséretében 10 ó r a k o r i n d u l t a z a v a t á s h o z . A kápolna megáldása után a főispán megnyitotta a díszközgyűlést, melynek keretében Hübner Jenő műépítész átadta a kórházat a város polgármesterének. Az ünnepség után a V i g a d ó b a n d í s z e b é d k ö v e t k e z e t t a m e g h í v o t t v e n d é g e k n e k . Itt t ö b b p o h á r k ö s z ö n t ő h a n g z o t t el. Dr. Petz L a j o s H ü b n e r J e n ő t dicsérte, aki v i s z o n t a z építést v é g z ő k i v á l ó i p a r o s o k r a , e l s ő h e l y e n Schlichter Lajos é p í t é s z r e e m e l t e p o h a r á t . A z e b é d 4 ó r a k o r ért v é g e t , a két m i n i s z t e r a p ü s p ö k n é g y e s f o g a t á n a p á l y a u d v a r r a hajtatott és e l u t a z t a k a f ő v á r o s b a . A k ó r h á z f e n n t a r t á s á t jelentős a d o m á n y o k s e g í t e t t é k . Vaszary K o l o s h e r c e g p r í m á s t ó l Peregi M i h á l y n a g y k e r e s k e d ő i g , m i n d e n s z á m o t t e v ő g y ő r i p o l g á r j e l e s k e d e t t . Zalka J á n o s m e g y é s p ü s p ö k p é n z a d o m á n y o n kívül 15 000 d a r a b c s e m e t é t k ü l d ö t t a k ó r h á z k e r t j é n e k f á s í t á s á r a . A S z e n t h á r o m s á g K ö z k ó r h á z t ö r e t l e n ü l fejlődött és fejlődik t o v á b b . M á r a h a t a l m a s e g é s z s é g ü g y i i n t é z m é n n y é n ő t t e ki m a g á t . A z ú t j á n m é l t a t l a n s á g o t is e l s z e n v e d e t t . A r e n d s z e r v á l t á s k o r - a h á b o r ú u t á n - h o m l o k á r ó l leverték a S z e n t h á r o m s á g K ö z k ó r h á z feliratot és m e g s e m m i s í t e t t é k a c s o d á l a t o s s z í n e s ü v e g a b l a k ú k á p o l n á t . Jelenleg P e t z A l a d á r n e v é t viseli a Kórház. Veszprémi

György

Források: Győr Város Levéltára. Győr szab. kir. város közgyűlésének jegyzőkönyve. - 1892/115, 192, 191. Kórházátalakítás tb. - U.o. 1892/20. Kórházi szabályrendelet. - Uo. 1893/132, 197, 219. Területátengedés. - U.o. 1894/145, 181, 209. Kórházépítési szerződés. - U.o. 1894/55. Telekátadás a kórház javára. - U.o. 1894/245. A kórház betegápolói szolgálatának ellátása - U.o. 1894/25, 85. Kórház vízellátása. - U.o. 1894/27. A kórház világítása légszesszel. - U.o. 1894/80. A kórház kiviteli munkáira kiírt pályázat. - U.o. 1895/201. Az új kórház céljára beérkezett adományok. - U.o. 1895/247. Szabályrendelet. - U.o. 1895/255. Az új kórház monográfiájának megírása. - U.o. 1895/107. Kórházi lelkészi ellátás. - U.o. 1895/131. Kórház céljaira felvett kölcsön. - U.o. 1895/202. Az új kórházépítő bizottság előterjesztése. - Győri Hírlap, 1885. nov. 5. Győrváros ünnepe. - Veszprémi György: Kórház Újvárosban. Kisalföld, 1998. február 7. - Dr. Petz Aladár: Győr szab. kir. város Szentháromság kórházának múltja és jelene. Győr, 1929. - Borbíró Virgil-Valló István: Győr Városépítés története. Bp. 1956.

19

Külföldiek és magyarországi nemzetiségek a 48-as honvédseregben 1 I d ő n k é n t e l f e l e d k e z ü n k a r r ó l , h o g y az 1 8 4 8 / 4 9 - e s s z a b a d s á g h a r c n e m csak a m a g y a r o k s z a b a d s á g h a r c a volt, h a n e m a z t a m a g y a r o r s z á g i n e m z e t i s é g e k j e l e n t ő s r é s z e is m a g á é n a k t a r t o t t a . T á g a b b a s p e k t u s b ó l t e k i n t v e p e d i g k ü l ö n b ü s z k é n e k kell l e n n ü n k a r r a , h o g y s z a b a d s á g h a r c u n k n e m csak saját n e m z e t i céljainkért folyt, h a n e m s z e r v e s e n i l l e s z k e d e t t a z akkori európai fejlődés fő irányvonalába. A z 1848-as s z a b a d s á g h a r c h o n v é d s e r e g é n e k k ö t e l é k é b e n két l e n g y e l légió, e g y bécsi légió, e g y olasz légió, v a l a m i n t e g y n é m e t légió k ü z d ö t t . A k o r e u r ó p a i p o l g á r a előtt n y i l v á n v a l ó v o l t tehát, h o g y a z a f o r r a d a l m i h u l l á m , a m e l y N y u g a t - E u r ó p á b a n m á r a p o l g á r i h a t a l o m kiteljesedését jelenti, K e l e t - E u r ó p á b a n a m é g f e n n á l l ó f e u d a l i z m u s b á s t y á i t d ö n t ö g e t i . E z v o l t a k ü l ö n b s é g . D e E u r ó p a p o l g á r a s z á m á r a a z is v i l á g o s volt, h o g y a d o l g o k ö s s z e f ü g g n e k . A z o k a nemzetek, amelyek önálló nemzetállamot akartak létrehozni - mint az olaszok, a németek, a l e n g y e l e k és a m a g y a r o k - f e l i s m e r t é k , h o g y m o z g a l m u k ö s s z e f ü g g e g y m á s s a l , e g y m á s t erősíti, saját céljaikat e g y s é g b e n é r h e t i k el. E n n e k m e g n y i l v á n u l á s a v o l t , h o g y a m i k o r 1848 ő s z é n , M a g y a r o r s z á g o n e l k e z d ő d ö t t a f e g y v e r e s k ü z d e l e m , d e m á r a z t m e g e l ő z ő e n is, Galíciából és a P o r o s z - L e n g y e l o r s z á g b ó l a l e n g y e l e k t ö m e g e s e n s z ö k t e k M a g y a r o r s z á g r a . Ő k a m a g y a r s z a b a d s á g h a r c t ó l azt v á r t á k , h o g y ha M a g y a r o r s z á g f ü g g e t l e n lesz, A u s z t r i a k i s z o r u l L e n g y e l o r s z á g általa m e g s z á l l t területéről, s elindíthatják a lengyel egységmozgalmat. Ugyanígy voltak az olaszok, akiknél az e g y s é g e s Itália m e g t e r e m t é s e u g y a n c s a k A u s z t r i a v e r e s é g é t feltételezte. De, h o g y k e r ü l t e k i d e o l a s z o k ? M o n a r c h i á b a n é l t ü n k , s a M o n a r c h i á n a k voltak é s z a k o l a s z o r s z á g i t a r t o m á n y a i , i n n e n is s o r o z t a k k a t o n á k a t . A h a g y o m á n y o s m e g o l d á s s z e r i n t a magyar h u s z á r o k n e m itthon, h a n e m Prágában állomásoztak, h o g y ha a cselákoknak esetleg v a l a m i k i f o g á s u k v a n a H a b s b u r g u r a l m i r e n d s z e r ellen, a k k o r k a r d l a p p a l jobb b e l á t á s r a b í r j á k őket. A z o l a s z k a t o n á k z ö m e p e d i g itt v o l t M a g y a r o r s z á g o n , g o n d o l v á n , ú g y s e m értik e g y m á s n y e l v é t , h a m a j d a pesti d i á k s á g m a c s k a z e n é t a d L é d e r e r t á b o r n o k n a k B u d á n , a z o l a s z b a j o n e t t r e n d e t csinál. A n e m z e t i e s z m é n e k a t ö m e g e k b e v a l ó h a t o l á s a o k o z z a , h o g y 1848/49-ben ez a rendszer igazából már n e m m ű k ö d ö t t . A három Magyarországon állomásozó olasz ezred legénysége fraternizál a magyarokkal, ahol az értelmiség általában két-három n y e l v e t beszélt, s e k ö z ö t t , m i n t a m ű v e l t n y u g a t i v i l á g nyelve, a z o l a s z is ott volt. El t u d t á k t e h á t m a g y a r á z n i , h o g y m i t a k a r n a k f o r r a d a l m u k k a l a m a g y a r o k . S a m i k o r 1848 ő s z é n b e k ö v e t k e z e t t A u s z t r i a és M a g y a r o r s z á g s z a k í t á s a , ezektől a z o l a s z c s a p a t o k t ó l k é t teljes z á s z l ó a l j k a t o n a átállt a m a g y a r o k o l d a l á r a . H i s z e n É s z a k - O l a s z o r s z á g b a n is s z a b a d s á g h á b o r ú f o l y t a z o s z t r á k o k ellen, t e h á t aki a m a g y a r o k k a l s z ö v e t s é g b e n A u s z t r i a ellen h a r c o l , a z olasz s z a b a d s á g ü g y é t m o z d í t j a előre. A l e n g y e l e k n é l és a z o l a s z o k n á l ez t e h á t k é z e n f e k v ő volt, d e m i t k e r e s t e k itt a n é m e t e k és az o s z t r á k o k ? N é m e t o r s z á g e g y e s í t é s e is n a p i r e n d e n v o l t . A n é m e t e g y s é g d e m o k r a t i k u s hívei, a kis n é m e t egység, t e h á t a P o r o s z o r s z á g által m e g v a l ó s í t a n d ó e g y s é g e s N é m e t o r s z á g hívei a z t m o n d t á k , h o g y n e m jó lenne, h a A u s z t r i a egyesítené a maga elmaradott abszolutisztikus bürokratikus rendszere alapján N é m e t o r s z á g o t . E z é r t e b b ő l a n é m e t e g y s é g b ő l a H a b s b u r g o k a t ki kell h a g y n i . L e n i n g e n t á b o r n o k a r a d i v é r t a n ú n a p l ó j á b a n erről p é l d á u l í g y ír Bécs o s t r o m a i d e j é n f e l e s é g é h e z i n t é z e t t levelében: „ . . . m o s t itt dől el a s o r s a a z én kedves Németországomnak. Remélem, hogy Ármin f i a m m á r a s z a b a d , e g y s é g e s n é m e t állam p o l g á r a lesz". Tehát a n é m e t e g y s é g m o z g a l o m b a n v o l t e g y o l y a n szárny, a m e l y i k k i m o n d o t t a n a Habsburgok ellenében, a v e l ü k s z e m b e n f o l y t a t o t t h a r c b a n k é p z e l t e el a cél m e g v a l ó s í t á s á t , s hol l e h e t e t t k ü z d e n i e l l e n ü k , M a g y a r o r s z á g o n ! Ez m a g y a r á z z a t ö b b e k közt, h o g y a n é m e t o r s z á g i és a bécsi f o r r a d a l m a k m e n e k ü l t j e i , a k i k s z é p s z á m m a l k e r ü l t e k M a g y a r o r s z á g r a , 1848 ő s z é n m e g a l a k í t o t t á k a bécsi, és a n é m e t légiót. Ezek t e h á t a z o k a n e m z e t k ö z i ö s s z e f ü g g é s e k , a m e l y e k a l a p j á n , 1849 t a v a s z á n joggal j e l e n h e t t e k m e g olyan hangzatos magyar hadparancsok, mint például Görgey tábornoké, mi szerint: „ e z e n h a r c n e m csak M a g y a r o r s z á g harca, e z a világszabadság harca a bitor zsarnokság e l l e n " .

1

20

Elhangzott a XXVI. Honismereti Akadémián, Karcagon, 1998. június 30-án (Szerk.)

A m a g y a r s z a b a d s á g h a r c n a k ez a nemzetközi v o n a t k o z á s a nyilvánul m e g , ha v é g i g n é z ü n k az aradi t i z e n h á r o m t á b o r n o k o n . Leningen német, Poeltenberg osztrák, Aulich és L á h n e r m a g y a r o r s z á g i n é m e t , Damjanich szerb, Knézich h o r v á t s z á r m a z á s ú volt, Kiss Ernőt és Lázár Vilmost a m a g y a r o r s z á g i ö r m é n y e k tartják a m a g u k é n a k . Ehhez h o z z á t e h e t j ü k azt a jelentést, a m i t Windischgrätz tábornok 1849. j a n u á r j á b a n írt, Pest-Buda elfoglalásakor, h o g y a f o g s á g b a esett h o n v é d e k közül m i n d e n h a r m a d i k , ha t u d m a g y a r u l beszélni, t ö b b s é g ü k a „ n e m z e t k ö z i f o r r a d a l m i s ö p r e d é k " - h e z tartozik - főleg lengyelek, akik ezidőben E u r ó p á b a n m i n d e n ü t t b e n n e voltak a f o r r a d a l m a k b a n - , illetve magyarországi nemzetiségi. Ez utóbbi m a g y a r á z a t o t igényel. H o g y kerültek a m a g y a r h o n v é d s e r e g b e m a g y a r o r s z á g i nemzetiségek? Azt tanultuk az iskolában, a m a g y a r s z a b a d s á g h a r c egyik l e g n a g y o b b hibája azt volt, h o g y n e m tudta megtalálni az utat a nemzetiségekhez, jogos követeléseiket n e m v o l t u n k h a j l a n d ó k elfogadni, m a g u n k ellen f o r d í t o t t u k őket. Ha a z o n b a n m e g n é z z ü k a k ü l ö n b ö z ő hazai nemzetiségeket, a k k o r kiderül, h o g y a s z a b a d s á g h a r c ellen e g y é r t e l m ű e n csak azok foglaltak állást, akik eljutottak az elszakadás, v a g y a H a b s b u r g b i r o d a l m o n belüli önálló államalapítás g o n d o l a t á h o z . Ilyenek voltak első s o r b a n a szerbek és a horvátok, és többé-kevésbé a r o m á n o k . A szlovákság 1848-49-ben erőteljesen m e g o s z t o t t volt, n a g y o b b r é s z ü k a m a g y a r s z a b a d s á g h a r c o t támogatta. A z t á n ott v a n n a k a kisebb nemzetiségek. A S z a b a d k a környéki bunyevácok m é g a múlt század v é g é n is dalolták, h o g y Kossuth katonája v o l t a m , és h o g y v e r t e m a szerbeket, stb. És valóban, a bácskai b u n y e v á c o k a d t á k a szab a d s á g h a r c egyik legjobb alakulatát, a 34. (zombori) honvédzászlóaljat, v a g y ott voltak p é l d á u l a „ k á r p á t u k r á n o k " . 1849 n y a r á n a Kazinczy-hadosztály M u n k á c s , Ungvár, Beregszász környékén, csaknem k é t h a r m a d részben ruszinokból állt. A m a g y a r h a d ü g y m i n i s z t é r i u m a cári intervenció u t á n félt is a r u s z i n o k átállásától, d e azok - akárcsak a Rákóczi-szabadságharc idején - v é g i g kitartottak a s z a b a d s á g h a r c ü g y e mellett. És ott v a n n a k a kisebb n é p c s o p o r t o k , például a zsidók, akikről elterjedt, h o g y állítólag 20 ezer katonát a d t a k a m a g y a r s z a b a d s á g h a r c n a k . Ezt egyszer valaki kitalálta, d e n e m igaz, n e m a d t a k ők 20 ezret, h a n e m 5-6 ezret. A m n é p e s s é g s z á m u k h o z viszonyítva ez is kiugró a r á n y s z á m , mellyel a m a g y a r o k a t is megelőzik! Ebben a kérdésben a legtöbb g o n d a jelenlegi szlovák történetírással v a n . Szlovákia szeretné a múltját kialakítani, mert egyszer m á r megírta, a m i k o r C s e h s z l o v á k i á h o z kerültek, a z t á n , m o s t amikor v é g r e önálló államuk lett, újra „ki kellett alakítaniuk" a m ú l t j u k a t . A szlovák k o r m á n y ezelőtt p á r h ó n a p p a l tette a szlovák h a d s e r e g hivatalos ü n n e p n a p j á v á azt az 1848 s z e p t e m b e r 22-ét, a m i k o r Stur és H ú r b a n p á r s z á z cseh egyetemistával - vasúti félárú igazolványt k a p v a , osztrák segédlettel, m e g osztrák p u s k á k k a l ellátva - beutaztak M o r v a o r s z á g felöl Eelső-Magyarországra és Brezovánál „győzelmet a r a t t a k " . Szegény megyei szolgabírák, a m i k o r látták, h o g y idegen csapat közeledik, összehívták a helyi szlovák nemzetőrséget, á m ezt H u r b á n c s a p a t a „rettenetes k e m é n y csatában", — ami m a j d n e m fél óráig tartott és egy e m b e r meg is sebesült - szétverte. A szlovákság 1848/49-ben megosztott volt, és szinte m e g y é n k é n t változott a helyzet. Á r v a m e g y é b e n p é l d á u l , a m i k o r meghallották Stur és H ú r b a n betörését, elővették a kisbaltát, m e r t a n e m z e t ő r s é g azzal volt fölszerelve, s kivonultak ellenük. Liptó m e g y é b e n n e m , ott ü d v ö z ö l t é k őket, Sárosban szintén, m e r t ott is m a g y a r e l l e n e s hangulat volt. D e m á r G ö m ö r b e n a z történt, h o g y a m i k o r 1849 f e b r u á r j á b a n a h á r o m s z á z főre n ö v e k e d e t t szlovák légió megjelent M u r á n y v á r a l j á n á l , a szlovákokból álló g ö m ö r i nemzetőrség, ú g y szétverte, h o g y t ö b b é össze s e m lehetett őket s z e d n i . Az 1848/49-es m a g y a r h o n v é d s e r e g b e n , körülbelül 25-30 ezer szlovák katona harcolt. Kérdés, h o g y kerültek oda? Több szlovák történész azt állítja, hogy a m a g y a r o k erőszakkal sorozták be őket a hadseregbe. Ezzel szemben a z a z igazság, h o g y ezekből a szlovák legényekből olyan honvédzászlóaljak jöttek létre, a m e l y e k kitüntették m a g u k a t a s z a b a d ságharcban és n a g y o n jól harcoltak. Igaz, nagyrészt m a g y a r tisztjeik voltak. D e nem voltak b u t á k a szlovák emberek, n a g y o n jól tudták, h o g y a jobbágyság eltörlését a m a g y a r f o r r a d a l o m n a k köszönhették, s olyan vidékeken, ahol a fölszabadítás egyúttal földtulajdonossá tette a szlovák p a r a s z t o k a t is, k ü l ö n ö s lelkesedéssel tekintettek a m a g y a r f o r r a d a l o m r a . Azt a közös hazn ü g y é n e k tekintették. Prédikálhattak a k á r m i t is e v a n g é l i k u s

21

lelkészeik - a római k a t o l i k u s p a p o k általában „ m a g y a r - p á r t i a k " voltak - a s z l o v á k o k t ö m e g e s e n m e n t e k el szolgálni a h o n v é d s e r e g b e . Ám v a n n a k ennél c i f r á b b dolgok is. A '48-as h o n v é d s e r e g n e m c s a k t o b o r z o t t a k b ó l , nemcsak ú j o n n a n felállított alakulatokból állt. 1848 őszén a császári királyi h a d s e r e g b ő l mintegy 30 ezer katona csatlakozott a s z a b a d s á g h a r c h o z . Például a 2. (Sándor) g y a l o g e z r e d , mely 2 / 3 részben Trencsén, Nyitra, Pozsony m e g y e i szlovákokból állt. Az ezred 1848. október 18-án Verbászon a szerb felkelők ellen k ü z d v e m e g k a p t a Bécsből a z október 3-i kiáltványt, miszerint M a g y a r o r s z á g o n l á z a d á s van, K o s s u t h és k o r m á n y a lázadó, és a császári királyi csapattesteknek vissza kell térnie a császár h ű s é g é r e . U g y a n a k k o r a z o n b a n m e g k a p t á k a m a g y a r k o r m á n y , az O r s z á g o s H o n v é d e l m i Bizottmány felszólítását is, h o g y t e g y é k le a fekete-sárga zászlót és t ű z z é k ki helyette a m a g y a r t . Az e z r e d n e k tehát el kellett d ö n t e n i e , h o g y mit tegyen. A császári é r z e l m ű tisztek t á v o z t a k , a szlovák k a t o n á k p e d i g m a r a d t a k . Magyar oldalra állva végigharcolták a s z a b a d s á g h a r c o t . Sok p é l d á t el lehetne m é g m o n d a n i például azt, h o g y a „haza h í v ó s z a v á r a " 1848 őszén h a z a s z ö k ö t t császári-királyi h u s z á r ezredek k a t o n á i n a k egy r é s z e is szlovák volt - d e a lényeg, h o g y a szlovák lakosság n a g y o b b része m a g y a r p á r t i , v a g y legalábbis f o r r a d a l o m p á r t i volt. Igaz, v o l t a k vidékek, ahol a szlovák p r o p a g a n d a , amely elsősorban nemzetiségi jelszavakkal próbált operálni, h o g y a m a g y a r o k elnyomó, stb., sikerre vezetett. Á m ez csak a szlovákság kisebb részénél talált m e g h a l l g a t á s r a . Többé-kevésbé így v a g y u n k a r o m á n o k k a l is. A z erdélyi r o m á n s á g 1848 o k t ó b e r é b e n , a p o l g á r h á b o r ú kitörésekor és u t á n a is jó ideig a papjaira, illetve n e m z e t i jelszavakat h a n g o z t a t ó jurátus ifjúságra hallgatott. Ez utóbbiak a mi márciusi ifjainkhoz voltak h a s o n l ó k . Avram Iancu és társai, fiatal ü g y v é d e k , a marosvásárhelyi királyi tábla tagjai, n e m z e t ü k n e k é p p e n olyan jót a k a r n a k , amit a mi Petőfink, Vasvárink, a r o m á n s á g o t a k a r t á k fölemelni. C s a k hát ennek a fiatal h u s z o n é v e s generációnak s e m m i f é l e politikai tapasztalata n e m volt. N e m tudták, h o g y a r o m á n n e m z e t i célokat n e m lehet megvalósítani egy reakciós s z ö v e t s é g b e n , Bécs szövetségében, a m i n t h o g y ez a s z a b a d s á g h a r c után b e is bizonyosodott. A r o m á n o k semmit n e m kaptak abból a m i t akartak. A n e m z e t i m o z g a l o m vezetőinek másik s z á r n y á t a Saguna nagyszebeni görögkeleti p ü s p ö k által vezetett e g y h á z f i a k , ortodox p a p o k és hivatalnokok képezték. Ő k többnyire eleve H a b s b u r g - p á r t i a k voltak, akiknek e d d i g i kiváltságait a m a g y a r f o r r a d a l o m g y ő z e l m e n y o m á n kialakuló polgári társadalmi r e n d fenyegette. Vezetőiknek sikerült ú g y m e g b o l o d í t a n i u k a r o m á n s á g o t , h o g y 1848 őszén Alsó-Fehér v á r m e g y e , a Mezőség, a P a r t i u m és H u n y a d m e g y e elszórt m a g y a r településein kb. 10 ezer lakost irtottak ki. (Erre P u c h n e r császári t á b o r n o k adott „felhatalmazást", aki a r o m á n felkelőkre bízta október 18-án a m a g y a r n e m z e t ő r s é g lefegyverzését.) N e m a m a g y a r o k öltek tehát le 40 ezer r o m á n t E r d é l y b e n , ahogy a r o m á n sajtó m a n a p s á g emlegeti, h a n e m a r o m á n o k - a p o l g á r h á b o r ú egész ideje alatt összesen m i n d t e g y - 15 ezer m a g y a r t . Ezt n e m a „történelmi b ű n ö k " f e l h á n y t o r g a t á s á r a m o n d o m , m e r t ezen már túl k é n e l e n n ü n k , d e m i u t á n r o m á n részről m a ú j v á d k é n t h a n g z i k el, és Kolozsvárt F u n a r úrék fölavatták a 40 ezer r o m á n á l d o z a t e m l é k m ű v é t , tartozunk ennyivel a történelmi igazságnak. A s z a b a d s á g h a r c u t á n a császáriak felmérést végeztek, h o g y ú g y m o n d a m a g y a r atrocitásoknak m e n n y i volt a z á l d o z a t a . És ennek s o r á n mintegy 2500 p o l g á r h á b o r ú s r o m á n áldozatot m u t a t t a k ki. ( E n n e k persze többszöröse volt a h a r c o k b a n elesettek s z á m a - d e h á t az m á s „tészta".) Jóllehet a r o m á n o k szövetségeseik voltak, és a m a g y a r f o r r a d a l o m b ű n e i t kellett felsorolni. Az erdélyi r o m á n s á g tehát e l l e n ü n k fordult. Á m m á s k é n t viselkedtek a dél-magyarországiak. A Békés, C s a n á d , Bihar, S z a t m á r m e g y é b e n kisebbségben élők. Belőlük h o n v é d zászlóaljak álltak föl, m i n t például a 27., 29. és 55. -, s ott harcoltak Bem seregében, v a g y a Délvidéken, v a g y Z a r á n d m e g y é b e n a z Érdélyi-Érchegység r o m á n felkelőivel s z e m b e n . A z t á n jött a f o r d u l a t : 1849 tavaszán, Bem felszabadítja Erdélyt, és Észak-Erdélyben, m e g Erdély m á s r o m á n lakta vidékén is megindítja a toborzást, s k ö z b e n a r o m á n n e m z e t i s é g i m o z g a l o m b a n - és m o z g a l o m b ó l - is m e g f i g y e l h e t ő a k i j ó z a n o d á s . Erdélyben t ö b b ezer r o m á n n e m z e t i s é g ű katona állt a h o n v é d s e r e g b e , akiknek s z á m a a m á r k o r á b b a n ott szolgálókkal e g y ü t t eléri a 20 ezer főt. Ellentétben a z o n b a n a szlovákokkal, akikben a m a g y a r h a d v e z e t é s m e g b í z o t t , ők m a g y a r legénységű zászlóaljakhoz kerültek. í g y például K o m á r o m várába, ahol k ü l ö n b ö z ő a l a k u l a t o k h o z osztották b e őket. Ami n e m zárja ki azt, h o g y m é g a r o m á n n é p k ö l t é s z e t b e n is v a n n a k b i z o n y o s Szilágyságban gyűjtött d a l o k , p l d . „Kossuth katonája v o l t a m " , a m i k e t az 1880-as, 1890-es években, a m ú l t század v é g é n m é g énekeltek.

22

M i n d e z e k alapján azt kell m o n d a n i , h o g y az a kép, miszerint M a g y a r o r s z á g nemzetiségei '48-49-ben e g y é r t e l m ű e n magyarellenes irányba fordultak, n e m fedi a v a l ó s á g o t . A h o n v é d h a d s e r e g b e n legalább 25 ezer szlovák, 20 ezer román, mellettük több ezer n é m e t és m á s a n y a n y e l v ű katona szolgált. A németekkel kapcsolatban e g y kicsit r o m a n t i k u s a n azt az a n e k d o t á t szoktuk idézni, h o g y '48 d e c e m b e r é b e n egy d u n á n t ú l i sváb faluba b e m e g y egy császári lovas őrjárat, s megszólítják az első embert, h o g y h á t G u t gesint, jó szellemű-e itt a lakosság? Mire a s z e g é n y parasztember r á n é z , s azt m o n d j a : itt m i n d e n k i r e n d e s , csak a bíró s w a r c g e l b . A hazai n é m e t s é g soha n e m lépett föl a z önálló államalkotás igényével M a g y a r o r s z á g o n . A H a b s b u r g birodalom idején a m a g y a r o r s z á g i n é m e t e k kiváltságokat élveztek, - Erdélyben a törvény szerint is - , m i n d e z a z o n b a n n e m jelentette azt, h o g y a n é m e t e k n e ennek a h a z a polgárainak érezték volna m a g u k a t . O t t voltak p é l d á u l a szepességi szászok, akik Rákóczi hadseregét látták el ágyúkkal, p u s k á k k a l , lőszerrel. A m a g y a r o r s z á g i n é m e t e k 1848-49-ben - a z erdélyi szászokat leszámítva - u g y a n í g y viselkedtek. A honv é d s e r e g műszaki tisztjeinek többsége, a K o r n i d e s z ő r n a g y v e z e t t e szepességi vadászzászlóalj és a 19. (lőcsei), h o n v é d z á s z l ó a l j legénysége például a szepességi cipszerek köréből került ki. Kivétel a z erdélyi szászság. Ők u g y a n élen jártak a polgári fejlődésében, d e a m a g y a r f o r r a d a l o m érdekeiket t á m a d t a . A polgári átalakulással a szász városok m e g s z ű n t e k a z a d d i g f e n n h a t ó s á g u k alá tartozó r o m á n és m a g y a r jobbágyfalvak urai lenni. Ők a H a b s b u r g o k n a k m i n d i g kedvenc g y e r m e k e i voltak, és a z erdélyi szászság b i z o n y k e m é n y e n s z e m b e fordult a m a g y a r szabadságharccal, d e ez volt a n é m e t s é g n e k az egyetlen ága M a g y a r o r s z á g o n , amely e l l e n ü n k fordult. A m a g y a r o r s z á g i svábokra azt szokták m o n d a n i , józan, értelmes, d o l g o s e m b e r e k , akik a politikával n e m szoktak foglalkozni. Bizonyára van is e b b e n valami. De a m i k o r ezeket a n y u g o d t , megfontolt e m b e r e k e t 1848 n y a r á n , a Délvidéken elérte a szerb t á m a d á s , amely n e m tett különbséget m a g y a r és sváb között, hiszen akkor m á r m ű k ö d ö t t a délszláv ideológia, és u g y a n ú g y folytak a z etnikai tisztogatások m i n t most, 150 év m ú l v a , ők s e m m a r a d h a t t a k tétlenek. 1848-49 „ m o d e r n " E u r ó p á j á b a n m á r n e m volt szokás, h o g y a g y ő z t e s katona ellenfele fejét levágja és azokból gúlákat r a k j o n . A Szerb Fejedelemségből jött „ ö n k é n t e s e k " , akik n á l u n k szították, t á m o g a t t á k a szerbek felkelését, ilyen d o l g o k a t csináltak, s n e m csak katona-ellenfelükkel, d e a v é d t e l e n polgári lakossággal s z e m b e n is. Ezt a s v á b o k a Délvidéken nem vették jó néven, ú g y h o g y bármilyen n y u g o d t és b é k e t ű r ő n é p volt is, bizony rákényszerültek, h o g y a magyarokkal egy csatasorba álljanak. A 67. zászlóalj p é l d á u l bánsági n é m e t e k b ő l állt, színtiszta német honvédzászlóalj volt. Ő k saját életüket, egzisztenciájukat v é d v e is kerültek a m a g y a r oldalra. Érdekességként m e g e m l í t h e t e m m é g a z örményeket. N á l u k speciális o k o k is szerepet játszottak, amikor a s z a b a d s á g h a r c oldalára álltak. A m a g y a r o r s z á g i ö r m é n y s é g n e k két k ö z p o n t j a volt ebben az időszakban, az erdélyi S z a m o s ú j v á r és Erzsébetváros. A z ö r m é n y e k n a g y o b b része k e r e s k e d ő és iparos lévén ekkor már szétrajzott a z országban, tehát Újvidéktől Pest-Budáig m i n d e n ü t t voltak kisebb-nagyobb ö r m é n y közösségek, és ezek általában mind e n ü t t , m á r a reformkor idején is a m a g y a r nemzeti m o z g a l o m t á m o g a t ó i n a k bizonyultak. Erdélyben - d e máshol is - ebben bizonyára n e m e l h a n y a g o l h a t ó tényező volt a z is, h o g y az erdélyi ö r m é n y k e r e s k e d ő k legnagyobb versenytársai a s z á s z o k voltak. (Akiket viszont Bécs preferált - olykor a z örményekkel s z e m b e n is.) 1848/49-ben a m a g y a r o r s z á g i ö r m é n y e k n e m c s a k fiaikat k ü l d t é k el a h o n v é d s e r e g b e , d e anyagilag is jelentős á l d o z a t o k a t hoztak a n n a k - elsősorban a z erdélyi m a g y a r sereg - megteremtéséért. Végül m é g egy dologról, a h o n v é d s e r e g tisztikarának nemzetiségi összetételéről kell b e s z é l n ü n k . Mert a m e n n y i r e multinacionális volt ez a h a d s e r e g legénységét illetően, u g y a n olyan volt a tisztikarát tekintve is. Attól a z o n b a n - a nemzetiségek k o n k r é t megoszlását t e k i n t v e - u g y a n k k o r jelentős m é r t é k b e n el is tért. Ennek a z volt az oka, h o g y a m a g y a r h o n v é d s e r e g tisztikarát, legalábbis a v e z e t ő tisztikarát, felsőbb vezetését a császári-királyi h a d s e r e g b ő l átjött aktív tisztek alkották. Elsősorban m a g y a r o k , d e a m a g y a r o k mellett n a g y o n sok külföldi császári-királyi tiszt is idekerült, sokszor e g y s z e r ű e n a n n a k folytán, h o g y olyan m a g y a r ezrednél szolgált, amely 1848 o k t ó b e r é b e n csatlakozott a m a g y a r h o n v é d s e r e g h e z . A m a g y a r o k mellett a legszámosabban a n é m e t e k és osztrákok - hazaiak és külföldiek - voltak a tisztikarban. Őket a lengyel és olasz n e m z e t i s é g ű tisztek követték súlyuk és a r á n y u k szerint. Kisebb s z á m b a n h o r v á t o k , csehek, szerbek is szolgáltak a h o n v é d s e r e g tisztikarában. S m é g

23

k e v e s e b b e n s z l o v á k o k , r o m á n o k , v a l a m i n t m á s m a g y a r o r s z á g i n e m z e t i s é g e k fiai. S z á m u k r a a tiszti p á l y a szintén n y i t v a ált a h o n v é d s e r e g b e n . A s z a b a d s á g h a r c t i s z t i k a r a tehát s o k n e m z e t i s é g ű tisztikar volt, s o k a n n e m t u d t a k m a g y a rul. A szolgálati n y e l v - m á r csak e z é r t is - t ö b b n y i r e a n é m e t volt. A m a g y a r t á b o r n o k o k t ö b b s é g e is ezt a n y e l v e t h a s z n á l t a e z é r t , s a n n a k k ö v e t k e z t é b e n is, m i v e l a katonai kifejezéseket - m e l y e k n e k g y a k r a n h i á n y z o t t a m a g y a r m e g f e l e l ő j e - e n y e l v e n t a n u l t a , s e g z a k t m ó d o n így t u d t a kifejezni m a g á t . M i n d e z a z o n b a n n e m jelentett p r o b l é m á t , h i s z e n „ n é m e t ü l is lehetett" 1 8 4 8 / 4 9 - b e n jó m a g y a r n a k lenni. N e m jelentette azt, h o g y a k á r Görgey, a k á r Lenkei, akik a n é m e t nyelvet h a s z n á l t á k a s z o l g á l a t b a n , k e v é s b é lettek v o l n a m a g y a r o k , m i n t a z o k a tisztek, akik e g y m á s k ö z ö t t m a g y a r u l leveleztek. M i n d e n t ö s s z e v é v e v é g ü l is azt kell m o n d a n o m , h o g y 1848 h a d s e r e g é r e n e m c s a k a z é r t l e h e t ü n k b ü s z k é k , m e r t o l y a n h a d s e r e g volt, m e l y h a h á b o r ú t n e m is, d e l e g a l á b b t ö b b h a d j á r a t o t m e g t u d o t t n y e r n i , h a n e m a z é r t is, m e r t 1 8 4 8 - 4 9 - ü n k s z e r v e s r é s z e v o l t a z a k k o r i e u r ó p a i m o z g a l o m n a k . S e z a h a d s e r e g s o k n e m z e t i s é g ű ö s s z e t é t e l é b e n is m e g n y i l v á n u l t . N e m v é l e t l e n , h o g y a m i k o r 1851-ben K o s s u t h A m e r i k á b a n lehetőséget k a p o t t , h o g y a k o n g r e s s z u s előtt n y i l v á n o s a n beszéljen, s e l m o n d t a , h o g y m i é r t h a r c o l t a k a m a g y a r o k '48-49-ben, a k k o r az a m e r i k a i sajtó s o k á i g arról cikkezett, h o g y a k o r o n á s e u r ó p a i v i l á g b a n csak e g y e t l e n n é p v a n , m e l y n e k felfogása r o k o n í t h a t ó a z a m e r i k a i a k s z a b a d s á g s z e r e t e t é v e l , és ez a m a g y a r . Bonn Gábor

1848-49 emléke a néphagyományban* A p á k o z d i g y ő z e l e m e g y i k n e m z e t i s z i m b ó l u m u n k . 1848. s z e p t e m b e r 29-én a z Erdéllyel frissen e g y e s ü l t M a g y a r o r s z á g ú j f ő v á r o s á t ó l , P e s t - B u d á t ó l 50 km-re, a p á k o z d i és a s u k o r ó i d o m b o k o n , B a t t h y á n y L a j o s m i n i s z t e r e l n ö k és K o s s u t h L a j o s p é n z ü g y m i n i s z t e r s z e r v e z ő m u n k á j a e r e d m é n y e k é n t létrejött m a g y a r n e m z e t i h a d s e r e g n e k sikerült m e g á l l í t a n i Jellasics t á m a d ó seregét. 1 A n e m z e t ő r s é g és a h o n v é d s e r e g sikeres s z e r v e z é s é b e n n a g y s z e r e p jutott az áprilisi t ö r v é n y e k n e k , a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s k i m o n d á s á n a k , a m e l y a v o l t ú r b é r e s e k t ö m e g e i t állí- t o t t a a s z a b a d s á g h a r c zászlói alá. 2 A jobbágyfelszabadítás

emléke

A m a g y a r p a r a s z t s á g n a k a z 1848-as f o r r a d a l o m h o z v a l ó v i s z o n y á t a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s t é n y e h a t á r o z t a m e g . 3 Fejér m e g y e f a l v a i b a n , ahol a z 1848-as h a g y o m á n y o k a t t ö b b m i n t két é v t i z e d ó t a g y ű j t ö m , a j o b b á g y o k k i t ö r ő ö r ö m m e l f o g a d t á k a z ú r b é r i v i s z o n y o k eltörlésének hírét. A j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s k i h i r d e t é s é t és a z a z t k ö v e t ő á l d o m á s t í g y ő r i z t e m e g a n é p h a g y o m á n y : „1848. m á r c i u s 15-én m é g n e m t u d t a k b i z o n y s e m m i t . E s t e b e z ö r g e t e t t a h a j d ú a z a b l a k o n : H ó n a p z a b o t v e t ü n k ! Ki is m e n t e k a h a t á r b a , v a g y k ö d v ó t , csak délfelé k e z d e t t felszállni. D é l b e kijött egy J a n s e n n e v ű h a j d ú , e k i á l t o t t a m a g á t : E m b e r e k , t u d j á k - e mi a z ú j s á g ? - Mi v ó n a ? - k é r d e z t e ö r e g a p á m . H á t az, h o g y m e g s z ű n t a robot! N a v ó t erre n a g y ö r ö m . V ó t aki a z o n m ó d h a g y o t t m i n d e n t és h a z a m e n t . D e v ó t ott e g y H o r v á t h J á n o s n e v ű , a z azt m o n d t a : A z a b e' v a n v e t v e , l e s z á n t s u k , m e r t m e g e s z i k a c s ó k á k . T i z e n k e t t e n o t t m a r a d tak, k ö z t ü k ö r e g a p á m is. Le is s z á n t o t t á k s z é p e n . D é l u t á n i s m é t kijött a h a j d ú a v v a l , h o g y a n a g y a s s z o n y ( B a t t h y á n y n é ) á l d o m á s t a d n e k ü n k a k a s t é l y u d v a r á n . D o l o g u t á n b e is tértek a k a s t é l y b a . A k k o r m á ' v ó t , aki n a g y b a ivott. Ö r e g a p á m n a k v ó t e g y kis c s u t o r á j a , a z t m e r í t e t t e * A XXVI. Országos Honismereti Akadémián, Karcagon, 1998. június 29-én elhangzott előadás. (Szerk.) 1 Demeter Zsófia: A pákozdi győzelem. Székesfehérvár, 1998. 2 Für Lajos: Jobbágyföld - parasztföld. Jobbágyfelszabadítás 1848-1896. Budapest, 1994. 3 A jobbágyfelszabadítás és hatása a paraszti kultúrára. Vezető az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából rendezett időszaki kiállításhoz. Budapest-Szentendre, 1998.

24

m e g v a g y h á r o m s z o r , s lehajtotta m i n d e n k i e g é s z s é g é r e . De m e s é t e , h o g y aki t e l h e t e t l e n vöt, az b e l e s z é d ü l t a h o r d ó b a , a n n y i t ivott, s h a ki n e m h ú z z á k , b e l é v e s z e t t v ó n a . O t t h o n a f a l u b a ' m á r t á n c v ó t m e g m u l a t s á g . Ö r e g s z ü l é m is ú g y f o g a d t a ö r e g a p á m a t : H o l t e k e r g e t t ilyen s o k á ? A z e m b e r e k m á r m i n d h a z a j ö t t e k ! H á t k e n d n e m t u d j a , h o g y m e g s z ű n t a r o b o t ? " (Bicske) 4 A j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s t és a s z a b a d s á g h a r c o t Eötvös Károly p o l i t i k u s - í r ó n k gyerekfejjel M e z ó ' s z e n t g y ö r g y ö n élte át. A p j a a mezó'földi n e m e s s é g tiszttartója volt. E ö t v ö s K á r o l y a j o b b á g y r e n d s z e r eltörlésének ö r ö m é r e a f a l u j á b a n r e n d e z e t t á l d o m á s r ó l í g y írt: „ A falu n a p k e l e t i o l d a l á n volt a n a g y libalegelő. M a m á r v á l y o g v e t ő g ö d r ö k fészke, a k k o r f é n y e s s z í n ű z ö l d pázsit. A p á m ezt jelölte ki a z á l d o m á s s z í n t e r é ü l . G y ö n y ö r ű s z é p m á j u s i v a s á r n a p o n volt a z ü n n e p . N a g y n e m z e t i l o b o g ó a f ö l d b e ü l t e t v e . Sátrak a z ú r n ő k és a s ü t ő - f ő z ő k é s z s é g e k s z á m á r a . Ü n n e p l ő r u h á j á b a n a falu ö r e g j e - a p r a j a . Lelkes s z a v a k az a j k a k o n ; é d e s ö r ö m , n e m e s v i d á m s á g a z a r c z o k o n . M i n ő t ü n e m é n y v o l t az, a m i k o r a z ö r e g n e m e s m e g ö l e l t e , m e g c s ó k o l t a kérges t e n y e r ű j o b b á g y á t ! É d e s f i a m v a g y e z e n t ú l , n e m cselédem !"s 1978-ban S á r b o g á r d o n e g y D u n a f ö l d v á r r ó l s z á r m a z ó , a s z á z a d f o r d u l ó n k e l e t k e z e t t k é z i r a t o s f ü z e t r e b u k k a n t u n k , a m e l y b ő l m e g t u d j u k , h o g y D u n a f ö l d v á r o n is h a s o n l ó n é p ü n n e p é l y t r e n d e z t e k a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s ö r ö m é r e : „A s z a b a d s á g híre D f ö l d v á r o t t 1848 m á r c i u s b a n . A s z a b a d s á g h í r é r e m e g s ü t ö t t e k a v á r o s v é g i n e g y e g é s z ö k r ö t , a fejét felp á n t l i k á z t á k s z í n e s s z a l a g o k k a l , s ú g y h o z t á k b e kocsin a p i a c r a . Itt a m é s z á r o s e l d a r a b o l v a d o b á l t a a n é p közé. A v á r o s h á z a ablakain p e d i g a p r ó p é n z t , z s e m l y é t s szent J á n o s k e n y e r e t szórtak az utcára."6 A j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s p a r a s z t s á g u n k t u d a t á b a n K o s s u t h Lajos t e v é k e n y s é g é n e k e r e d m é n y e k é n t v a l ó s u l t m e g : „ N e g y v e n n y o l c b a , m á r c i u s 15-én d a l o l v a m e n t e k h a z a a f ö l d e k r ő l . K o s s u t h a p á n k eltörölte a r o b o t o t . " (Csákvár) 7 „ N e g y v e n n y o l c r u l c s a k a n n y i t t u d o k , h o g y ö r e g a p á m m e s é l t e , h o g y m á r c i u s 15-én m é g senki n e m t u d o t t a z e s e m é n y e k r ü l . Mert i d e csak k é s ő b b jutott el a r o b o t m e g s z ű n t é n e k a híre. M e r t f a l u r ó l - f a l u r a járt a hír a n é p k ö z ö t t . M e r t a z i d ő m e g é r e t t m á r arra, h o g y m e g s z ű n j ö n a r o b o t , csak v a l a k i n e k ki köllött kiátani. H á t K o s s u t h k i k i j á t o t t a . " (Felcsűt) 8 A n é p h a g y o m á n y s z e r i n t K o s s u t h fortéllyal, m u l a t o z á s k ö z b e n érte el a k i t ű z ö t t célját a királynál: „ K o s s u t h L a j o s ü g y v é d v o l t . A z t á n M a g y a r o r s z á g k o r m á n y z ó j a lett. Egy királyi l a k o m á n vett r é s z t egyszer. Jó k e d v e volt a k i r á l y n a k , és K o s s u t h g y o r s a n k i h a s z n á l t a a z a l k a l m a s p i l l a n a t o t . Borozás, n ó t á z á s k ö z b e n a l á í r a t o t t a királlyal e g y levelet. Ebben v o l t a m a g y a r s z a b a d s á g m e g í r v a . " ( M e z ő s z e n t györgy)9 A j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s e r e d m é n y e i t és p r o b l é m á i t a n é p h a g y o m á n y í g y értékeli: „48 u t á n azér m é g i s j o b b világ jött a m a g y a r r a . A r o b o t m e g s z ű n t , és ha le is v e r t é k K o s s u t h o t , a jobbágyot felszabadították. Bizonyos határig m i n d e n k i szavazhatott. A kócos (kurta) nemesek n e m s o k a t é r t e k vele. 48 u t á n m é g k ó c o s a b b a k lettek, m é g s z e g é n y e b b e k . N e m m a r a d t j o b b á g y u k , oszt n e m t u d t a k d ó g o z n i , d e a z é r t n e m z e t e s u r a k n a k köllött s z ó l í t a n i őket t o v á b b r a is. K é s ő b b k i a d t á k a f ő d ü k e t , h o g y n e h e v e r j e n p a r l a g o n , felesbe. Ú g y k a p o t t ö r e g a p á m is 7 hold földet e g y c s a b d i n e m e s t ő l felesbe mivelve. A f ö l d o s z t á s t B a t t h y á n y m á r 46-ban k e z d t e és 48-ra b e is fejezte. Akik e l ő s z ö r k a p t a k f ő d e t , jól jártak, m e r t a k k o r e g y e g é s z 4

6

7

8

Bicske község 1848-as hagyományai. Gyűjtötte: Gábor Éva, 1947. István Király Múzeum Néprajzi Adattára, Székesfehérvár (IKMNÁ), Lelt. sz.: 55.27. Eötvös Károly: A nagy év. Eötvös Károly Munkái XVI. Budapest, 1905. 2. old. A füzet a sárbogárdi általános iskola honismereti szakkörének tulajdonában van (Szakkörvezető: Lugosi Árpádné ny. iskolaigazgató.) 1978 februárjában kimásoltattam belőle a néprajzi szempontból figyelemre méltó oldalakat. A kéziratos füzet valószínűleg Dunaföldváron készült, mivel töbo Tolna megyére, Dunaföldvárra vonatkozó adatot tartalmaz. Ezenkívül főként kalendáriumokból, korabeli lapokból kimásolt adatok találhatók benne. Legfrissebb adata 1901-ből való. Borítója hiányzik, szerzőjét nem ismerjük. Történeti mondák, betyár- és boszorkánytörténetek. Csákvár. Gyűjtötte: Dobos Honn, 1966. IKMNA. 71.9. 1848-as hagyományok. Felcsút. Gyűjtötte: Gábor Éva, 1947. Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára, Budapest (ÉA). 2109. Dégh Linda: A szabadságharc népköltészete. Budapest, 1952. 144. old.

25

f ő d 9 6 0 ölet s z á m o l t . D e a m é r n ö k h a m a r rájött, h a í g y s z á m o l j a , a z u r a s á g n a k k e v é s m a r a d . H á t a m á s o d i k o s z t á s n á l azzal i n d o k o l t a , h o g y jobb a f ő d a k ü l s ő m a j o r b a o s z t á n ott e g y e g é s z f ő d e t m á r csak 720 ö l b e s z á m o l t . H u n c u t v ó t a z a m é r n ö k is, m e g v ó t k e n v e . P e d i g n a g y v ó t a bicskei major, j u t o t t v ó n a abból m i n d e n k i n e k , s m é g m a r a d t v ó n a e l é g . " 1 0 „ A f ö l d o s z t á s k o r k a p t a k f ö l d e t a p á k o z d i a k is a l e g e l ő b ő l ( p á s k o m ) m e g a tóból. D e k i j á t s z o t t á k őket, m e r t a tóig k a p t á k a f ö l d e t és a tóba m á r n e m ért bele. A z t á n h a l á s z n i n e m s z a b a d o t t . A z é r t 4 8 u t á n jó világ volt, m e r t teljesült m i n d e n , a m i t K o s s u t h a k a r t . A p a r a s z t o k m e g k a p t á k a f ö l d e t , m e g a h á z a t . A r o b o t o t is eltörölték." 1 1 G y ú r ó n a z 1950-es é v e k i g élt a p ü n k ö s d m á s o d n a p i z ö l d á g h o r d á s s z o k á s a . 1 2 A f a l u l e g é n y e i ezen a n a p o n a s e l y e m k e n d ő k k e l , s z a l a g o k k a l , p ü n k ö s d i r ó z s á v a l és o r g o n á v a l f e l d í s z í t e t t z ö l d á g a k k a l v é g i g l o v a g o l t a k a falu utcáin, m a j d a z ö l d á g a t ki-ki a n n a k a l e á n y n a k a h á z á h o z vitte, aki a z t feldíszítette. A g y ú r ó i n é p h a g y o m á n y s z e r i n t a z ö l d á g h o r d á s a j o b b á g y r e n d s z e r és a vele k a p c s o l a t o s első éjszaka joga (ius p r i m a e noctis) e l t ö r l é s é n e k ö r ö m é r e r e n d e z e t t , e m b e r e m l é k e z e t óta g y a k o r o l t s z o k á s . Ez a v é l e m é n y b i z o n y á r a a f a l u é r t e l m i s é g i r é t e g é n e k (jegyző, p a p o k , tanítók) abból a t e r m é s z e t e s t ö r e k v é s é b ő l a l a k u l t ki, h o g y az ismeretlen eredetű, s z á m u k r a értelmetlennek t ű n ő n é p s z o k á s o k n a k valamiféle a l a p o t , m a g y a r á z a t o t kerestek. A n é p s z o k á s o k k e l e t k e z é s é n e k t ö r t é n e t i e s e m é n y h e z (pl. a t ö r ö k elleni h a r c h o z ) kötését a m o h á c s i b u s ó j á r á s v a g y a h a j d ú s z o b o s z l ó i szilveszteri f e l v o n u l á s é r t e l m e z é s é n é l is m e g t a l á l j u k . 1 3 N é p s z o k á s a i n k hazai p á r h u z a m a i n a k i s m e r e t é b e n k i d e r ü l , h o g y a h e l y i m a g y a r á z a t o k n a k s e m m i k ö z ü k sincs a z e m l í t e t t s z o k á s o k kialak u l á s á h o z , eredeti v a g y későbbi f u n k c i ó j á h o z . 1 4 A g y ú r ó i z ö l d á g h o r d á s k ö z é p k o r i e r e d e t ű h a g y o m á n y á n a k p á r h u z a m a i a m a g y a r népterület s z á m o s helyén megtalálhatók, a szokás t e h á t n e m k a p c s o l h a t ó a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s h o z és a i u s p r i m a e n o c t i s e l t ö r l é s é h e z . E n n e k e l l e n é r e f i g y e l e m r e m é l t ó , h o g y p a r a s z t s á g u n k ú j k o r i történetét, g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i fejlődését n a g y m é r t é k b e n m e g h a t á r o z ó eseményt, a jobbágyfelszabadítást, G y ú r ó n egy t a v a s z i n é p s z o k á s e r e d e t é n e k m a g y a r á z a t a k é n t is őrzi a n é p i e m l é k e z e t .

A nemzetőrség és a honvédsereg

szervezése

A márciusi forradalmat, a jobbágyfelszabadítás kihirdetését országszerte a nemzetőrség m e g s z e r v e z é s e k ö v e t t e . Eötvös K á r o l y A nagy év c í m ű k ö n y v é b e n r é s z l e t e s e n m e g e m l é k e z i k a m e z ő s z e n t g y ö r g y i n e m z e t ő r s é g felállításáról. 1 3 A m e z ő s z e n t g y ö r g y i n e m z e t ő r ö k n e k a f a l u k o v á c s a lábnyi h o s s z ú , h e g y e s , k é t é l ű , k é t h ü v e l y k s z é l e s d á r d a p e n g é t készített. A M e z ő f ö l d f á t l a n t e r ü l e t é n p r o b l é m á t jelentett a d á r d a n y é l n e k v a l ó fa b e s z e r z é s e . Mivel M e z ő s z e n t g y ö r g y h a t á r á b a n e k k o r c s u p á n e g y e t l e n „ k ö k é n y f a b o k o r " állt, e z é r t a b a k o n y i S z e n t g á l r ó l ( V e s z p r é m m.) s z e r e z t é k b e a d á r d a n y é l n e k v a l ó g y e r t y á n f á t . 1 6 A n e m z e t ő r ö k f e g y v e r e i n e k h a s o n l ó m ó d o n v a l ó elkészítése á l t a l á n o s lehetett Fejér m e g y e f a l v a i b a n : a k o v á c s o k a t , l a k a t o s o k a t a m e g y e i b i z o t t m á n y is felszólította f e g y v e r k é s z í t é s r e . 1 ' A z ily m ó d o n készített d á r d a b e k e r ü l t a „ M o s t nyílik a szelíd r ó z s a b i m b ó j a " k e z d e t ű igen e l t e r j e d t n e m z e t ő r d a l b a . A

10 11 12

u

14

15 16

17

26

IKMNA. 55.27. Pákozd község 1848-as hagyományai. Gyűjtötte: Gábor Éva 1947. IKMNA. 55.27. Bogár János: Népszokások Gyúrón. In: Néprajzi Pályamunkák Fejér megyéből I. Az István Király Muzeum Közleményei, B-sorozat 33. Székesfehérvár, 1978. 37-52. old. Csnloy József: Busójárás (poklada) a mohácsi sokacok tavasz ünnepe. Pécs, 1949. - Mándoki László: Busójárás Mohácson. Pécs, 1963. - Ujváry Zoltán: A hajdúszoboszloi Szilveszter. In: Varia Folkloristica. Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975. - L/ó'.: A török alakja a magyar dramatikus népszokásokban. A Déri Múzeum Évkönyve 1971. Debrecen, 1973. 419^38. old. A gyúrói zöldághordás párhuzamait ld.: Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest, 1973. 333-342. old. Eötvös Károly: im. 3-16. old. A Mezőföld falvait a szentgáli vándorárusok látták el fából készült mezőgazdasági szerszámokkal és más faáruval. Szentgál néprajzi monográfiáját Vnjkai Aurél készítettel el: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest, 1959. Erdős Ferenc levéltáros (Székesfehérvár) szíves közlése. A szabadcsapatok fegyverként a csépet is használták. Ld. erről: Szkladányi Károly: Egy pátkai kisparaszti gazdasag eszközkészlete. In: Néprajzi Pályamunkák Fejér megyéből. I. 6-12. ola.

d a l s z ö v e g é t e g y p e r k á t a i f ö l d m ű v e s 1860 k ö r ü l keletkezett k é z i r a t o s idézzük: Szabadsági Most nyílik n szelid rózsa bimbója ki van tiizve magyar hazánk zászlója sok szép ifjú föl esküszik alája ezt kívánja most a magyar hazája Magam is hát katonának be állok legalább meg siratnak a lányok hínyi fognak az ezrednél vitéznek nem sokára kapitánnk neveznek Aczél dárdát csináltatok szép czímerét rá vágatom

magamnak, honomnak

daloskönyvéből

Nóta rozsa fából készítetem a nyelét szeretőmnek rá metzetem a nevét Híís hajnalba kél n vitéz utaznyi hajnal gyöngyei szok ollaiikor mosdanyi nyílt rozsáról szedi a szép harmatot illat csolkot ád a szűznek tutzatot Három színű selem zászlók lobognak szabadságát jelentik a magyarnak három színbiil varrasd rózsám ruhádat ha szereted tiszta szívből hazádat.

A d a l s z ö v e g é n e k a r c h e t í p u s a a N e m z e t ő r c í m ű l a p 1848. o k t ó b e r 26-ai s z á m á b a n jelent m e g . A f o l k l o r i z á l ó d á s s o r á n az e r e d e t i s z ö v e g két u t o l s ó v e r s s z a k a e l m a r a d t . A dal s z ö v e g változatai országszerte előfordulnak.19 A h a s o n l ó t a r t a l m ú 48-as k a t o n a d a l o k k ö z ü l a R á c k e r e s z t ú r o n g y ű j t ö t t m a g y a r zászlók lobognak..." kezdetű dalt idézzük:20

„Háromszínű

Háromszínű magyar zászlók lobognak Körülötte sok szép lányok zokognak; Ne sírjatok hű szerető leányok Lögyön drágább kedvestöknél hazátok.

Feleségöm, gyermekömet itthagyom, A hazámért magam is odaadom; Nagy a hőség a magyarok szíviben, Möglátszik az járásában, színiben.

Csak úgy önként álltam a zászló alá, Kedves hazám szeretete vitt reá; Mán a goló mint a zápor úgy esik, Harcolok és utolsó csöpp vérömig.

Gyerökömet a bó'csöbe itt hagyom, Életömet a jó istenre bízom; Kis pej lovam hátára magam vetőm, Fegyveremet ódalamra főkötőm.

A d a l o k b ó l k i t ű n i k , h o g y a n e m z e t ő r n e k v a g y h o n v é d n e k beállt falusi f ö l d m ű v e s n é p h o s s z ú i d ő u t á n 1848-ban é r e z t e újra, h o g y f o n t o s tagja a n e m z e t n e k , s z ü k s é g e v a n rá a h a z á n a k . Illyés G y u l a P u s z t á k n é p e c í m ű k ö n y v é b e n m e g e m l í t i , h o g y apai n a g y a p j a 1848-ban b e v e t t e m a g á t a D o m b ó v á r és O z o r a k ö z ö t t i e r d ő k b e , és csak a s z a b a d s á g h a r c b u k á s a u t á n jött o n n a n elő. S e m m i t n e m t u d o t t a z e s e m é n y e k r ő l , e g y á l t a l á n n e m vállalt r é s z t a m a g y a r n é p s z a b a d s á g k ü z d e l m é b ő l . 2 1 Ez t e r m é s z e t e s e n é r t h e t ő , h i s z e n a m e z ő f ö l d i n a g y b i r t o k o k o n d o l g o z ó p u s z t a i cselédek, p á s z t o r o k élete s e m m i t n e m v á l t o z o t t a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s s a l . A f a l v a k volt j o b b á g y n é p e v i s z o n t b i z a k o d á s s a l állt b e n e m z e t ő r n e k v a g y h o n v é d n e k . A p á k o z d i csata n a p j a i b a n N a g y I s t v á n bicskei p r é d i k á t o r a k ö v e t k e z ő b e j e g y z é s t tette a r e f o r m á t u s e g y h á z j e g y z ő k ö n y v é b e : „1848. s z e p t e m b e r 30-án az i s t e n t i s z t e l e t e l m a r a d t , m e r t 3 0 0 ^ 0 0 főből álló p a r a s z t , k a s z á v a l , k a p á v a l f e l s z e r e l v e elindult, h o g y a f e l k e l ő k h ö z csatlak o z z é k . " 2 2 A bicskei n é p h a g y o m á n y szerint: „48-ban s o k a n m e n t e k h a r c ó n i a K o s s u t h m e l l e t t . V ó t sok o l y a n jobbágy, aki ö n k é n t m e n t lóval, f e g y v e r r e l felszerelve. O l y a n v ó t ö r e g a p á m s z o m s z é d j a is, K o v á c s István, m e g a k o m á j a K e l e m e n J á n o s . K e l e m e n J á n o s 18 é v e s vót, m i k o r e l m e n t . D e r é k , s z é p szál legény. N e m is g y ü t t t ö b b é v i s s z a . Világosnál h a r c ú t , a s z t ott V i n d i , 1 1

21 22

EA. 309. lm. 9. sz. jegyzet. Dégh l.indn: im. 53-54. old. Figyelemre méltó a dalszöveg őző nyelvjárási sajátossága, amely Székesfehérvártól délre jellegzetes volt Fejér megyében. Illyés Gyula: Puszták népe. Budapest, 1970. 69-70. old. IKMNA. 55.27.

27

v a g y h o g y hijják, a z a n a g y n é m e t g e n e r á l i s belecsalta ő k e t a g ö d ö r b e (Világos mellett e g y kis v ö l g y ) o s z t á n a h e g y r ő l t ü z e l t é k ő k e t agyon. Mányon: „idősb Bárány Mihály m é g maga is ifjú l e g é n y v o l t 48-ban. G y a k r a n mesélte, h o g y K o s s u t h L a j o s felhívására M á n y k ö z s é g is a f e l k e l ő k h ö z csatlakozott. L ő f e g y v e r e k nemigen voltak, inkább kaszával s kapával v o n u l t a k fel P á k o z d alá. P á k o z d n á l a Fejér m e g y e i felkelők Jellasics r e n d e z e t t seregét s z é t s z ó r t á k , s e g y részét a p á k o z d i tóba szorították."24 A Csákvárról bevonult huszárok k ö z ö t t ö r e g Balázs J á n o s n a g y a p j a is ott volt: „ Ö r e g a p á m m e s é t e g y a k r a n , h o g y ő is bevonult 48-ban huszárnak. Ö n k é n t vonult be lóval. U s t o r o s h u s z á r volt, o s z t t ő r e volt, m e g u s t o r a . A k a r i k á s ustor v é g é n d r ó t volt. H a azzal a dróttal megvágott valakit, hát annak n e m m a r a d t a n y a k á n a f e j e . " 2 5 A felcsúti n é p h a g y o m á n y arról is t u d , h o g y Rózsa S á n d o r is beállt a h o n v é d s e r e g b e : „Rózsa S á n d o r g u l y á s volt, mielőtt b e t y á r n a k m e n t . Egyességet k ö t ö t t 48-ban K o s s u t h t a l , h o g y a s z a b a d s á g h a r c b a n s e g é d k e z i k neki: ' M a j d meglátod, h o g y mit tudok én az ostorommal!' (Rózsa m o n d t a K o s s u t h n a k ) . N e m sokra m e n t vele, t ö b b e t é r t e k a m a g y a r h u s z á r o k . " 2 6 A s z a b a d s á g h a r c első h ó n a p j a i b a n e g y sárb o g á r d i f ö l d m ű v e s az alábbi b i z a k o d ó m o n d a t o k a t j e g y e z t e fel i m a k ö n y v é n e k ü r e s lapjára: „Teljesen n i n c s s e m m i n k . A királyt n a g y o n s z o r o n g a t j á k . C s a k g y ő z n é n e k Koss u t h é k , d e s z í v e s e n m e n n é k v e l e é n is h a n e m ilyen b é n a v o l n a a l á b a m . G y ő z n e k . C s a k segítse a J ó s á g o s Isten t o v á b b is őket. 1848 őszén."27

Székely határőr ábrázolása Kézdimartonosról

bokályon,

A z ozorai diadal e m l é k e A z o z o r a i d i a d a l előtti h e l y i e s e m é n y e k r ő l a m e z ő s z e n t g y ö r g y i é s a kálozi n é p h a g y o m á n y b a n m a r a d t a k f e n n e m l é k e k . M e z ő s z e n t g y ö r g y ö n m a is e m l e g e t i k , h o g y a helyi n e m z e t ő r ö k e l f o g t á k és m e g ö l t é k Jellasics f u t á r a i t . A f u t á r o k S z é k e s f e h é r v á r r ó l S i m o n t o r n y á r a i g y e k e z t e k , Roth és P h i l i p p o v i c s g e n e r á l i s o k h o z , a z z a l a z utasítással, h o g y s e r e g r é s z ü k m i n é l g y o r s a b b a n v o n u l j o n é s z a k felé, és c s a t l a k o z z o n a f ő s e r e g h e z . A h á r o m tábori s z e k é r e n ü l ő 16 f e l f e g y v e r z e t t k a t o n á t és e g y h a d n a g y o t f a l u j u k h a t á r á b a n f o g t á k el a m e z ő s z e n t g y ö r g y i n e m z e t ő r ö k 2 8 A K á l o z o n lejegyzett történet: G r ó f Zichy Ö d ö n , „aki Jellasiccsal jött b e " , kálozi gróf v o l t , 12 p u s z t á j a és kastélya volt itt. Jellasics s e r e g e S i ó f o k o n k e r e s z t ü l F e h é r v á r felé m e n t , Z i c h y Ö d ö n csak S z a b a d b a t t y á n i g m e n t v e l ü k . O n n a n K á l ó z felé 23 24 25 26 27 28

28

Uo. Az adatközlő nyilván Windischgrätzre gondol. IKMNA. 55.24. Csákvár község 1848-as hagyományai. Gyűjtötte: Gábor Éva, 1947. IKMNA. 55.23. EA. 2109. Felcsút. 1848-as hagyományok. Sárbogárd. Gyűjtötte: juhár László, 1947. EA. 2053. Saját gyűjtés, 1978.

igyekezett. A h o n v é d e k S o p o n y á n f o g t á k el. Reggelig S o p o n y á n ő r i z t é k : a csöpögó're k ö t ö t t é k ki, esett az e s ő és folyott rá a h á z t e t ő r ő l a víz. M á s n a p vitték A d o n y b a , o t t m e n t e k át a r é v e n a Csepel-szigeti L ó r é v r e . Zichy Ö d ö n t ott a k a s z t o t t á k fel. U g y a n e k k o r Izsányi E n d r e v e z e t é sével f e l f e g y v e r z e t t kálozi e m b e r e k a falu v é g é n l é v ő n a g y híd melletti b o k r o s - f á s r é s z e n h ú z ó d t a k m e g . Itt v á r t á k a T á c - S o p o n y a felől v i s s z a v o n u l ó h o r v á t o k a t . H a j n a l b a n értek o d a Roth erőőrsei, a k i k e t a káloziak s o r t ű z z e l f o g a d t a k . A z előőrs m e g h á t r á l t , azt hitték, h o g y Kálozt m á r elfoglalta a h o n v é d s e r e g . Roth és P h i l i p p o v i c s serege így n e m K á l o z o n át dél felé, h a n e m a m e z ő f ö l d i p u s z t á k o n k e r e s z t ü l n y u g a t felé m e n e k ü l t . így ért el a Sió bal p a r t j á n f e k v ő T ó t i - p u s z t á r a , a m e l y a túlparti O z o r á v a l s z e m b e n f e k s z i k . Ez a z o z o r a i d i a d a l s z í n h e l y e . 2 9 F e l t ű n ő , h o g y a m e z ő s z e n t g y ö r g y i n e m z e t ő r ö k és a kálozi e m b e r e k h ő s t e t t e is s z e r e p e l E ö t v ö s K á r o l y N a g y é v c í m ű k ö n y v é b e n . 3 0 A n é p h a g y o m á n y f o r r á s a ez e s e t b e n v a l ó s z í n ű l e g E ö t v ö s leírása. A z ozorai d i a d a l l a l k a p c s o l a t b a n a s z o m s z é d o s I g a r o n ő r z ö t t m e g a d a t o k a t a n é p h a g y o m á n y . A k ö v e t k e z ő t ö r t é n e t b e n az ellenség m e g t é v e s z t é s é n e k igen s z é p m o n d a b e l i m o t í v u m á t t a l á l j u k : „48-ban m e n t e k el innen Igarról is O z o r a felé, o d a a tóti e r d ő b e . H a l l o t t a m a régi ö r e g e k t ő l , h o g y hét h u s z á r h o g y a n k e r ü l g e t t e a h e g y e t , elől l a s s a n m a s í r o z t a k , h á t u l m e g , hol n e m látta ő k e t a z ellenség, s z a l a d t a k . Volt k ö z t ü k e g y fehér l o v a s is. A d d i g jártak í g y k ö r b e , m í g n e m jöttek a f e l m e n t ő seregek, és letetették a h o r v á t o k k a l a f e g y v e r t . A néph a g y o m á n y O z o r á n á l n e m c s u p á n e g y s z e r ű fegyverletételről, h a n e m n a g y csatáról t u d : „ N a g y h a r c v o l t ott, úgy, h o g y e g é s z e n ö s s z e k e v e r e d t e k ezek a s e r e g e k . A f a l u n k b a n l a k n a k e z e k a T ó t h o k , e z e k n e k a z ö r e g a p j u k a t a h o r v á t o k e l h o z t á k harcolni, u g y a n i s ez a z öreg, a k k o r m é g fiatal e m b e r , lent d o l g o z o t t a D é l v i d é k e n . F e l ö l t ö z t e t t é k h o r v á t r u h á b a . H a n e m a m i k o r ö s s z e k e v e r e d t e k a z e m b e r e k a h a r c k ö z b e n , ez a T ó t h á t u g r o t t a m a g y a r o k h o z , s m e g m o n d t a n e k i k , h o g y ő kicsoda, n e b á n t s á k . A m a g y a r o k n a g y o n ö r ü l t e k n e k i , s e g y ü t t v á g t á k a horvátokat."32 A pákozdi győzelem

emléke

A s z a b a d s á g h a r c első g y ő z e l m e s ü t k ö z e t é n e k e m l é k e m é g n a p j a i n k b a n is e l e v e n e n él a n é p h a g y o m á n y b a n . A z utóbbi é v e k b e n P á k o z d o n v é g z e t t n é p r a j z i a d a t g y ű j t é s e k s o r á n lejegyzett t ö r t é n e t e k e t a 48-as h a g y o m á n y o k mai á l l a p o t á n a k b e m u t a t á s a céljából k ö z ö l j ü k : „Ez a C s e h G á b o r n é szokta m e s é n y i , a z Ö r z s e n é n i , h o g y ő n á l u k a z i p a , m á r m i n t a z a p ó s a , h á t u l f e k ü d t a s z o b á b a , így az a j t ó m ö g ö t t vót a z á g y a , a z t ' a m i k o r b e m e n t a k a t o n a , a m i k o r b e m e n t a h o r v á t , n a g y kést v á g o t t v ó n a hozzája a z á g y b u l . D e n e m v ó t a z ö r e g b e t e g , csak ú g y f e k ü d t . . . a z t á n a k k o r o t t a n bele a k a r t a v á g n y i , a z t á n a k k o r a z o n lett a z a c s a t a , h o g y föl a k a r t á k a f a l u t is t ü z e n y i . A z o n a vitán k e l e t k e z e t t az, h o g y föl a k a r t á k t ü z e n y i P á k o z d o t , a z t á n m i t t u d o m én, ki k ö n y ö r g ö t t , m i k o r a h o r v á t o k itt vótak...aki b e m e n t F e h é r v á r r a , a m a g y a r o k n a k v ó t ő a k é m j ü k , aki b e m e n t á r ú n y i a b a r a c k o t . A b a r a c k o t m i k o r b e m e n t F e h é r v á r r a á r ú n y i , a z t ' m o n d j a n e k i a h o r v á t v e z é r - ott a v á r o s h á z a előtt á r ú t a - ' H a j , d e s z é p b a r a c k o d v a n l e á n k á m ! ' ' V e g y e n b e l ő l e a z u r ' a s z o n g y a , ' v e g y e n belüle!' 'Veszek is b e l ü l e , l e á n y o m ! ' ' H ú a s z o n g y a - m e n n y i k a t o n a v a n itt! V a n n a k m a g u k m é g s z á z a n is.' 'Van á m " ! - a s z o n g y a H ú g o m a s s z o n y , n y o l c ezren v a g y u n k itt!' No, e z a leán, m i k o r h a z a g y ü t t F e h é r v á r r u l , a k k o r ez i t t h u n m e g m o n d t a a m a g y a r o k n a k ; ezek f ő g y ú t t e k O z o r á b u l , a mi m a g y a r j a i n k . S itt álltak m e g , h o g y h á t h a itten m e g t u d n á k állítanyi, h o g y n e m e n j e n e k t o v á b b a h a z á n k b a a h o r v á t o k . A k k o r a m a g y a r o k m e g f o r g a t t á k a l o v a k lábán a p a t k ó t , ú g y h o g y m i n t h a e r r e m e n n e . Itt v ó t a s a r o k elöl, m i n t h a e r r e m e n n e , o s z t p e d i g arra m e n t . M e g f o r g a t t á k , és a k k o r e l m e n t e k , m e g k e r ü l t é k a Velencei-tót, arra is m e n t e k , e l m e n t e k a r r a is, h o g y m i n d e n f e l é m e n t e k , p e d i g d e h o g y , a z o k m á n o n n é t g y ü t t e k ide. Azért v ó t P á k o z d o n a n a g y ü t k ö z e t ü k , és itt B o g á r h a l o m n á l e, i d e a h e r e f ő d e k alá a tóba, ide s z o r í t o t t á k b e . " 3 3

29

Sgy., 1978.

30

Eötvös Károly: im. 26-50, 70-73. old. 1848-as hagyományok. Igar. Gyűjtötte: Nagy Lajos, 1947. EA. 2115.

31 32

Uo.

33

Néprajzi gyűjtés. Pákozd. Gyűjtötte: Tichy József, Géró Györgyi, 1977. 1KMNA. 77.1.

29

„Jellasics e g y i k tisztjét a z t e t a l á l t á k . Itt v ó t a B o g á r h a l o m n á l e. A z t b u z o g á n n y a l v á g t á k m e g . M é g a m i r é t i f ő d ü n k b e , m é g m i n k t a l á l t u n k is b u z o g á n y t , m i k o r itt d ó g o z t u n k . A tiszt f e j b e ü t é s t k a p o t t . O t t a t e m e t ő b e , ott, ahol m o s t m á r v é g k é p p k i é r t ü n k a sírokkal, o t t v ó t e g y sírkő. A z v a l a m i f ő v e z é r n e k veit a sírköve, d e k i d o b t á k , o d a a t e m e t ő s z é l r e . " 3 4 „ A s z o m s z é d h á z b a , a régi h á z b a n e g y v e n n y ó c k o r h o r v á t o k v ó t a k . És v ó t e g y régi t ü k ö r , és a t ü k ö r b e f ő v e t t e azt a s z é p c i f r a b u n d á t , a s z o n t a , h o g y h á t , e k e z d t e illegetnyi m a g á t , h o g y M a g y a r o r s z á g k i s m e n n y o r s z á g , n e m s o k á r a m i r á n k osztják - a h o r v á t k a t o n a . " 3 5 „A h o r v á t o k elől a p á k o z d i a k e l m e n e k ü l t e k a t ó b a , l a d i k o n b e m e n t e k . Ö r e g a p á m n é g y é v e s volt. O n n a n g y ü t t h a z a a z é d e s a p j a k e n y é r é r t . A k e n y e r e t a p a d l á s o n a k o k a s ü l ő n k e r e s z t b e tett d e s z k á n t a r t o t t á k . A s z o m s z é d felől b o n t o t t a m e g a n á d t e t ő t , f ö l m e n t a p a d l á s r a , d e eltév e s z t e t t e a f o g á s t , és letaszítá a h o r v á t lovak k ö z é a k e n y e r e t a z i s t á l l ó b a . O d a u g r o t t a h o r v á t , fölnézett, m o n d t a á m a m a g a n y e l v i n a k á r o m k o d á s t . I g e n ö r e g p a p a v i s s z a m e n t a t ó b a k e n y é r n é l k ü l . A t ó b a n v o l t a k s z a k a t t a k , o t t nincs víz, a z o n m e g lehetett m a r a d n i , m e g a l a d i k b a n . D e n e m m a r a d t a k o t t sokáig, e l m e n e k ü l t e k G á r d o n y b a . A tóból n é z t é k , o l y a n s z é l e s s é g b e n jött a h o r v á t , h o g y a N y u g o d ó t ó l a z A l s ó m a j o r i g é r t e k . M e g i j e d t e k , kijöttek a tóból, és fele D i n n y é s felé G á r d o n y b a , m á s i k fele Velence felé G á r d o n y b a m e n e k ü l t . A m a g y a r h u s z á r o k m e g g y ő z ték ő k e t , d e n e m szoríták b e l e a tóba. Kit b e l e s z o r í t á k , ki e l m e n e k ü l t . A h o r v á t o k föl a k a r t á k g y ú j t a n i a f a l u t , a t ú s ó és a keleti f a l u v é g e t is m e g g y ú t á k . A k a t o l i k u s p a p járt k ö z b e a z e l ö l j á r ó j u k n á l , h o g y a m e g m a r a d o t t n é p e k n e k a hajlék a fejük fölött m e g l e g y e n , h a h a z a j ö n n e k . A K i s ő - h e g y b e v o l t a s o k m a g y a r h u s z á r , itták a jó b o r o k a t , v e r t é k a s a r k a n t y ú t , csak ú g y p ö n g ö t t . I g e n ö r e g p a p a m e g v e r t e a b o k á j á t , d e n e m sokáig, m e r t m e g f á j d u l t n e k i . " 3 6 A b e m u t a t o t t a n y a g o t jól egészítik ki a z 1947-48-as o r s z á g o s m é r e t ű 1848-as h a g y o m á n y g y ű j t ő a k c i ó P á k o z d o n lejegyzett a d a t a i : „ A h o r v á t o k a t a Velencei-tóba s z o r í t o t t á k bele. Voltak g a z d á k , akik a h o r v á t o k a t h á z a k h o z csalták, leitatták, és a p i n c é b e levezették, a h o l a f o r r á s b a n l é v ő m u s t g ő z é t ő l m e g h a l t a k . Jellasics fel a k a r t a g y ú j t a n i a k ö z s é g e t , m e r t a s z á r n y s e g é d j e l á b á t ellőtték, d e a z akkori p l é b á n o s k é r é s é r e elállt ettől a g o n d o l a t t ó l . A k ö z s é g h á z á t és egy-két é p ü l e t e t felgyújtatott u g y a n ; n e m e n g e d t e e z e k e t elojtani, d e t o v á b b g y ú j t o g a t n i s e m . Jellasics a n a g y v e r e s é g u t á n t o v á b b v o n u l t n y u g a t r a . " 3 7 „48-ról a n n y i t t u d o k csak, a m i t a p á m m e s é l t róla, a m i k o r m é g élt s z e g é n y . A p á m is 48-as h u s z á r volt. Mesélte, h o g y f e n n a M é s z e k - d o m b o n álltak a m a g y a r o k ; a h í r e s p á k o z d i céllövészek. O n n a n lőtték a B o g á r h a l m o t , a h o l Jellasics seregei álltak. Egy h o r v á t o t , a h o g y kijött a z e l h a g y o t t pincéből, m e r t b o r t l o p o t t v ó t , ú g y eltalálták, h o g y a g o l y ó é p p a z ü v e g e t érte a m e l l é n . A h o r v á t f e l b u k f e n c e z e t t , n e m b í r t t o v á b b m e n n i . K é s ő b b , h o g y a p á m a r r a m e n t , k é r t e őt, h o g y lőjje a g y o n . 'Lőjje a g y o n a villám! - í g y m o n d t a a p á m - ' É l e t e m b e n n e m ö l t e m v é d t e l e n e m b e r t , o s z t n e m is f o g o k ! " 3 8 „ M e s é t e is ö r e g a p á m , m i k o r b e g y ü t t e k a h o r v á t o k , n a g y i j e d e l e m v o l t . A K o s s u t h - h u s z á r o k m i n d a h e g y e n v o l t a k . A h o r v á t o k m e g is t e l e p e d t e k az Ö r e g u t c á n , a z t á n e l k e z d t e k r a b o l n i . A z á g y n e m ű b ő l m i n d k i e r e s z t e t t é k a tollat, a z t á n a h u z a t o t elvitték k a p c á n a k . Itt e b b e a h á z b a f e k ü d t Jellasics testvére, s z á r n y s e g é d e s e b e s ü l v e . M é r g e s is volt a Jellasics, h o g y a m a g y a r l ö v é s z e k o l y a n jól eltalálták a t e s t v é r e lábát. Fel a k a r t á k g y ú j t a n i a z e g é s z k ö z s é g e t . El is m e n e k ü l t a n é p java ijedtébe, ki m e r r e látott. Ú j f a l u i g m e n e k ü l t e k , d e a bíró k ö n y ö r g é s é r e megkegyelmezett a horvátok vezére."39 A p á k o z d i csatával kapcsolatban bemutatott n é p h a g y o m á n y a n y a g elemzése több tanuls á g g a l jár a 48-as h a g y o m á n y o k a l a k u l á s a s z e m p o n t j á b ó l . A fenti h a g y o m á n y a n y a g f o n t o s a b b , g y a k r a n i s m é t l ő d ő elemei a k ö v e t k e z ő k : 1. A falu l a k ó i n a k e l m e n e k ü l é s e a h o r v á t o k elől. 2. A falu f e l g y ú j t á s a , f o s z t o g a t á s , a p a p v a g y a bíró k ö z b e n j á r á s a . 3. A m a g y a r k é m n ő t e v é k e n y s é g e . 4. A l o v a k lábán a p a t k ó m e g f o r g a t á s a . 5. Jellasics s z á r n y s e g é d é n e k m e g s e b e s í t é s e . 6. A z ellenség t ó b a szorítása. 7. Jellasics s e r e g é n e k m e n e k ü l é s e . Jenei K á r o l y 34 35 36 37 38 39

30

Uo. Uo. Sgy., 1978. 1KMNA. 55.25. Uo. Uo.

k u t a t á s a i b ó l i s m e r j ü k a p á k o z d i csata t ö r t é n e t é t . 4 0 F e l t ű n ő , h o g y a n é p h a g y o m á n y a p á k o z d i csatával k a p c s o l a t b a n sok v a l ó s elemet, t ö r t é n e t i a d a t o t m e g ő r z ö t t . Ilyen e l e m e k : a f a l u lakóinak m e n e k ü l é s e , a falu f e l g y ú j t á s a , f o s z t o g a t á s , a k a t o l i k u s p a p (Pilsák G y ö r g y ) k ö z b e n j á r á s a , Jellasics m e n e k ü l é s e . Ezeket a v a l ó s e l e m e k e t a p á k o z d i csatát átélt ö r e g e k elbeszéléseiből, a z iskolai o k t a t á s a n y a g á b ó l v a g y a m á r c i u s 15-ei, s z e p t e m b e r 29-ei ü n n e pélyek szónoklataiból meríthették. A p á k o z d i csatával k a p c s o l a t o s n é p h a g y o m á n y a n y a g b a n h á r o m v a l ó d i m o n d a e l e m is szerepel: 1. A m a g y a r k é m n ő m ű k ö d é s e . 2. A l o v a k l á b á n a p a t k ó m e g f o r g a t á s a . 3. A z e l l e n s é g tóba s z o r í t á s a . A l o v a k l á b á n a p a t k ó m e g f o r d í t á s á n a k m o n d a i m o t í v u m a a k u r u c k o r h o z , R á k ó c z i h o z k a p c s o l ó d ó t ö r t é n e t i m o n d á i n k b a n is f e l t ű n i k . S z a b o l c s - S z a t m á r - B e r e g m e g y é b e n g y ű j t ö t t m o n d á k szerint II. R á k ó c z i Ferenc m e n e k ü l é s e k ö z b e n „ o d a s z a l a d t a k o v á c s h o z , és azt m o n d t a , h o g y a lova l á b á n a p a t k ó t f o r d í t s á k m e g . " (Tornyospálca) Illetve: „ A ló p a t á j á t fordítva v a s a l t a t t a m e g Rákóczi, h o g y n e találják m e g őket. ( N a g y e c s e d ) 4 1 A z e l l e n s é g t ó b a s z o r í t á s á n a k m o n d á j a a h o r v á t o k k a l k a p c s o l a t b a n a D u n á n t ú l t e r ü l e t é n á l t a l á n o s a n elterjedt. 4 2 A z e l l e n s é g bekerítése és tóba szorítása i s m e r t a h a d t ö r t é n e t b e n . Az ilyen m ó d o n megvívott csatákhoz kapcsolódva a nemzetközi m o n d a a n y a g b a n gyakran előfordul ez a m o n d a e l e m , amelynek a p á k o z d i csatához kapcsolódva természetesen semmiféle történeti alapja n i n c s e n . A p á k o z d i csatával k a p c s o l a t o s h a g y o m á n y a n y a g e l e m z é s é t a z z a l a z á l t a l á n o s í t á s s a l z á r h a t j u k , h o g y a történeti e s e m é n y e k h e z k a p c s o l ó d v a , részben a z o k m a g y a r á z a t a k é n t a h e l y i h a g y o m á n y o k , t ö r t é n e t e k , e l b e s z é l é s e k m e g i n d u l n a k a történeti m o n d á v á a l a k u l á s ú t j á n . A történetek valós elemeihez idegen m o n d a e l e m e k kapcsolódnak. A negyvennyolcas történetek esetében m é g m i n d i g sokkal t ö b b a valós t ö r t é n e t i elem, m i n t a z u t ó l a g o s a n h o z z á j u k kapcsolódott mondai motívum.

A móri ü t k ö z e t e m l é k e 1848. d e c e m b e r 30-án M ó r n á l Perczel Mór h a d t e s t e vereséget s z e n v e d e t t Jellasics császári, e l l e n f o r r a d a l m i seregétől. N é p r a j z i gyűjtéseink a l k a l m á v a l i d ő s m ó r i a d a t k ö z l ő k t ő l i g e n s o k történetet l e j e g y e z t ü n k a m ó r i c s a t á v a l k a p c s o l a t b a n . A m a g y a r s e r e g m ó r i c s a t a v e s z t é s é t a m ó r i n é m e t bíró á r u l á s á h o z kapcsolja a n é p hagyomány: „Mikor a h o n v é d e k letáboroztak a Táborhegyen, csak kevesen voltak. D e tudták, h o g y a z o s z t r á k o k h o n n a n f o g n a k t á m a d n i , és a r r ó l a z oldalról m e g e r ő s í t e t t é k a T á b o r h e g y oldalát, és ő r ö k e t állítottak ki. A f á k a t l e d ö n t ö g e t t é k a z u t a k r a , h o g y a z ellenség a z t h i g g y e , h o g y itt I s t e n t u d j a , m e n n y i m a g y a r van! H á t a v a s a s o k n e m is m< ám megtámadni a m a g y a r o k a t , h a n e m csak v á r t a k . M e r t azok B a k o n y s á r k á n y b a n v c 1 .K, a f ő p a r a n c s n o k s á g p e d i g K i s b é r e n . A k k o r volt M ó r o n bíró a Frey I g n á c . Ez m e g e g y N e g e l e n e v ű e m b e r e s t e a sötétség b e á l l t a k o r b e f o g t a k k o c s i b a és e l h a j t o t t a k S á r k á n y b a . O t t m e g m o n d t á k , h o g y c s a k jöjjenek n y u g o d t a n , m e r t a h o n v é d e k n i n c s e n e k o l y a n s o k a n , m i n t a z e r ő d í t é s e k m u t a t j á k . Avval f o g t á k m a g u k a t , és m é g a k k o r éjjel v i s s z a j ö t t e k . H á t m á s n a p , ú g y délelőtt 10 ó r a felé látják á m a h o n v é d e k , h o g y j ö n n e k a z osztrák k a t o n á k , d e n e m S á r k á n y felől, h a n e m o n n a n Aka felől, k e r e s z t ü l a k u k o r i c á k o n és a f ö l d e k e n ! Perczel t á b o r n o k m e g a k u k k e r r a l o n n a n a T á b o r h e g y tetejéről n é z t e a z e g é s z e t . És a m i k o r látta, h o g y a v a s a s o k n e m S á r k á n y felől t á m a d n a k , a h o n n a n v á r n i l e h e t e t t volna, h a n e m A k a felől, r ö g t ö n m o n d t a : ' G y e r e k e k ! El v a g y u n k á r u l v a ! ' A z t á n m o n d t a is, h o g y m o s t m á r e g y kis r é s z t a r t s o n ki, a t ö b b i m e g m e n e k ü l j ö n , a h o g y a n csak t u d Fehérvár felé. A v v a l f ö l k a p o t t a l o v á r a , és o t t h a g y t a a h o n v é d e k e t . E l f u t o t t . F e h é r v á r felé szalad el, n e m is állt m e g e l ő b b . O t t volt Görgey, és a v v a l a k a r t t a l á l k o z n i . M e r t a n n a k m e g m e g kellett v o l n a m á r érkeznie, d e n e m értek i d e a d d i g r a , m i r e kellett v o l n a . D e ha a F r e y bíró n e m á r u l j a el, a k k o r m é g m e g é r k e z h e t t e k v o l n a a 10

]enei Károly: A pákozdi csata. Fejér megyei Szemle, 1966. 1-2., 5-27. old. Ferenczi Imre-Molnár Mátyás: Fordulj kedves lovam. Rákóczi és kuruc néphagyományok Szabolcs^ Szatmárban. Vaja, 1972. 77-78. old. 42 Dégh Linda: im. 151-152 lapon Kiskomáromból (Zala m.) közli a monda egyik variánsát, amelyben egy másik nemzetközi mondaelem is szerepel: az ellenségből a hírmondok életbenhagyása, akik hazatérve! rémületet keltenek. 41

31

h o n v é d e k , és n e m lett v o l n a ilyen n a g y v e r e s é g ü k . D e a F r e y m e g a z t á n b e m e n e k ü l t a k a p u c i n u s o k h a r a n g t o r n y á b a , a h a r a n g m ö g é . Volt e g y M á t y á s n e v ű k i s b í r ó j a , csak a z t u d t a , h o g y ő ott v a n , é s o d a is h o r d o t t n e k i ételt m e g italt. M é g a b a r á t o k s e m t u d t á k , h o g y o t t v a n . N a h á t e z e k a s z e g é n y h o n v é d e k m e g n e m t u d t á k m e g á l l í t a n i az o s z t r á k o k a t , m e r t s o k a n is v o l t a k , m e g n e m is o n n a n t á m a d t a k , a h o n n a n v á r t á k . O k m e g csak k e v e s e n m a r a d t a k , m e r t a t ö b b i e l f u t o t t . M i k o r látták, h o g y m á r ú g y i s h i á b a m i n d e n , e l k e z d t e k ő k is m e n e k ü l n i h á t r a f e l é a f o l y ó mellett. D e m i r e leértek i n n e n a z első v o n a l t ó l b e a f a l u b a , m á r o t t is v o l t a k a v a s a s o k a z u t c á k b a n . N o , ott a z t á n a k á l o m i s t a t e m p l o m n á l ö s s z e t a l á l k o z o t t a k é t csapat! O t t v o l t a l e g n a g y o b b csata az e m l é k m ű k ö r ü l . O t t l e v á g t a k a h o n v é d e k e g y v a s a s g r ó f o t i s . " 4 3 A l e v á g o t t v a s a s tiszt, R u d o l f v o n S c h a f f g o t t s c h k a p i t á n y s í r e m l é k e m a is áll a m ó r i K á l v á r i a - t e m e t ő b e n . Egy m á s i k o s z t r á k tiszt elestéről is t u d a n é p h a g y o m á n y . 4 4 A csata a p r ó részleteit is m e g ő r i z t e a n é p i e m l é k e z e t : „Ott lenn a h í d n á l , a h o l e l f o r d u l a z ú t fölfelé, ott a k á p o l n á n á l h é t h o n v é d elállt a h í d mellé, és a m i n t jöttek a z o s z t r á k o k , e g y e n k i n t e l k a p k o d t á k ő k e t , és l e v á g t á k . A z o s z t r á k o k k i a b á l t a k , h o g y a d j á t o k m e g m a g a t o k a t , m i t a k a r t o k , mi ú g y i s sokkal t ö b b e n v a g y u n k ! D e e z e k ott n e m a d t á k m e g m a g u k a t , h a n e m c s a k ú g y tettek, m i n t h a m e g a d n á k m a g u k a t : a z e g y i k vitte a z o s z t r á k felé a k a r d o t , h o g y leteszi a f e g y v e r t , a m á s i k m e g a d d i g h á t u l r ó l levágta a v a s a s t . D e a z é r t a h o n v é d e k is o d a v e s z t e k á m , csak e g y m a r a d t m e g , d e m á r a n n a k se v o l t f e g y v e r e . A z t á n az e l s z a l a d t a d d i g a h á z i g , a m i m o s t ott a k á p o l n a m ö g ö t t v a n , d e e g y o s z t r á k tiszt u t á n a u g r a t o t t a l o v á v a l a k a p u t e t e j é n k e r e s z t ü l , és a h o n v é d m á r n e m t u d o t t b e f u t n i a h á z b a , h a n e m a z a j t ó előtt volt e g y f i a t a l k ö r t e f a , a m m ö g é u g r o t t , ú g y h o g y a tiszt n e m t u d t a a k a r d d a l m e g v á g n i . M i n d i g a f a á g a i t v a g d a l t a . M á r e g é s z csonk v o l t a fa törzse, m i n d l e v a g d a l t a a k a r d d a l a z ágait, m i k o r jött m é g e g y m á s i k o s z t r á k is, és k é t o l d a l r ó l m e n t e k rá a h o n v é d r e . A z egyik a k a r d d a l m i n d l e v á g t a a z egyik válláról a z t a v a s t a g h ú s t , a h o n v é d r ö g t ö n összeesett. O t t is h a g y t á k , d e a h á z b e l i e k b e h ú z t á k g y o r s a n , és b e k ö t ö t t é k n e k i . " 4 5 A t ö r t é n e t e k k e l k a p c s o l a t b a n f o g l a l k o z n i kell a m ó r i n é m e t e k 1848-as m a g a t a r t á s á v a l . G y a k r a n e m l e g e t i k Fejér m e g y e m a g y a r f a l v a i b a n , h o g y a m ó r i n é m e t e k 1848-ban e l á r u l t á k a m a g y a r f o r r a d a l m a t : „ M o n d t a ö r e g a p á m , h o g y n á l u n k is tele lett a s z o b a m e n e k ü l t e k k e l . S z é j j e l u g r a s z t o t t á k őket. A m ó r i a k s v á b o k v o l t a k . E l b ú j t a t t á k a s z é n a k a z l a k b a a n é m e t e k e t . A h o n v é d e k n e k m e g a d t a k szállást. L e v e t k ő z t e k , n y u g o d t a k v o l t a k , h o g y n i n c s ott s e n k i . Lefeküdtek egész nyugodtan. Mikor lefeküdtek, m e g t á m a d t á k őket a németek." „A móri c s a t á b a n ö r e g a p á m e g y é v e s v o l t . M i k o r Perczel M ó r n a k a c s a p a t a i t e l á r u l t á k a s v á b o k . A Vértesbe ingbe-gatyába menekültek a magyar honvédek." (Csákvár)46 A móri csatáról l e g u t ó b b E r d ő s F e r e n c írt M ó r m o n o g r á f i á j á b a n . 4 7 S e m a m ó r i b í r ó s e m a m e z ő v á r o s n é m e t l a k ó i n a k á r u l á s á t n e m említi. Ezt v a l ó s z í n ű l e g a k ö r n y é k m a g y a r f a l v a i n a k lakói u t ó l a g f o g t á k a móriakra. A m ó r i n é m e t l a k o s s á g 1848-as m a g a t a r t á s á t m á s m e g v i l á g í t á s b a h e l y e z i M i h á l k a E n d r e k é z i r a t o s n a p l ó j a . M i h á l k a E n d r e V e s z p r é m m e g y e i s z a b ó l e g é n y m i n t h o n v é d altiszt r é s z t v e t t a m ó r i c s a t á b a n . 1854-ben o z o r a i s z a b ó m e s t e r k é n t írta le n a p l ó j á t , a s z a b a d s á g h a r c i d e j é n „a 48-dik h o n v é d zászlóalj alatt viselt d o l g a i " - t . N a p l ó j á b a n k ü l ö n f e j e z e t b e n e m l é k e z i k m e g a m ó r i csatáról. A l a k o s s á g m a g a t a r t á s á r a v o n a t k o z ó részletét i d é z z ü k : „...a Kisbéri u t c z á n t ö m ö t t s o r o k b a n n y o m u l t h e g y i b é n k a l o v a s s á g kiket a k á p o l n á t ó l r á j u k t ü z e l v e s ű r ű lövésekkel f o g a d t u n k , m i r e a z o k m e g f o r d u l t a k , lehajolva l ó v o k r a , vissza n y a r g a l n i t ö r e k e d t e k , t ö b b e n lehullottak k ö z ö l ö k , az ő k e t m i n d e n k é p v i s s z a f o r d í t a n i t ö r e k v ő f ő t i s z t j ő k is l e f o r d u l t n y e r g é b ő l , s lába a k e n g y e l v a s b a n a k a d v á n , m e g b o k r o s o d o t t l o v a , k e r e s z t ü l k a s u l n y a r g a l v a a z u t c z á n m a g a u t á n h u r c z o l t a v o n a g l ó g a z d á j á t , k i n e k feje a f a g y o s f ö l d h ö z v e r ő d v e vérvonalat hagyott m a g a után, ekkor fellelkesülve u t á n n u k r o h a n t u n k , d e ekkor m á r a m i n d e n f e l ő l b e t ó d u l ó g y a l o g s á g r á n k t ü z e l é s e elől vissza kellett v o n u l n u n k a k á p o l n a m e l l é , d e itt s e m m a r a d h a t t u n k m á r t o v á b b m e r t h á t u n k m ö g ö t t fel a h e g y n e k a császári v a d á s z o k 43 44 45 46 47

32

1848-as hagyományok. Mór. Gyűjtötte: Hegyi Imre, 1947. EA. 2070. Dégh Linda: im. Most már jöhetnek a vasasok címmel közli. EA. 2070. IKMNA. 71.9. Erdős Ferenc: A mezőváros az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc idején. In: Mór története. Mór, 1977. 245-258. old.

h ú z ó d t a k fel, s m i n k e t b e k e r í t v e e l f o g n i a k a r t a k . E g y p a r a s z t , ki igen b e c s ü l e t e s e m b e r lehetett, a k á p o l n a m e l l e t t kinyitotta h á z a u d v a r á n a k s ö v é n y k a p u j á t , s elég érthető' h a n g o n k i á l t o t t a , h o g y f u s s u n k h i r t e l e n v é g i g a z u d v a r á n fel a s z ö l l ő h e g y e k n e k , és ó n é t a z e r d ő b e C s á k v á r felé m e n e k ü l h e t ü n k . Tanácsát e l f o g a d t u k , s a z o n ú t o n s z e r e n c s é s e n m e g is m e n e k ü l t ü n k . 4 8 Tehát v o l t a k a m ó r i a k k ö z ö t t 1848-ban a h o n v é d e k m e n e k ü l é s é t s e g í t ő , a sebesült h o n v é d e k e t á p o l ó e m b e r e k is. A néphagyomány b u k á s á h o z vezetett: leginség n e m akarta e l l e n s í g h ő , és reggel h o g y n e m a g g y á k ki semmit."49 Fejér m e g y e

s z e r i n t a v e s z t e s m ó r i csata e g y e n e s e n Világoshoz, a s z a b a d s á g h a r c „ A m a g y a r o k m e g h á t r á t o k Világosig, a h u n m e g i n á r u l á s v ó t , m e r a l e t e n n y i a fegyvert, d e G ö r g e y v a g y k i c s o d a e l á r ú t a ü k e t . Á t m e n t a z v i s s z a g y ü t t és a s z o n t a : letennyi a f e g y v e r t . A leginsíg m e g z ú g o l ó d o t t , a fegyvert a kezükből Dehát ugye, k ö r ű vótak fogva, n e m tehettek más

hűségnyilatkozata

A F ü g g e t l e n s é g i N y i l a t k o z a t k i a d á s a u t á n , 1849. m á j u s 21-én Fejér m e g y e b i z o t t m á n y a h ű s é g n y i l a t k o z a t o t k ü l d ö t t K o s s u t h L a j o s k o r m á n y z ó n a k . 5 0 A n y i l a t k o z a t b a n a megyei b i z o t t m á n y a k ö z t á r s a s á g melletti h ű s é g é r ő l biztosítja K o s s u t h o t : ,,E' h o n n a g y á t a l a k u l á s k ü s z ö b é n áll. Ö n k o r m á n y z ó ! és a ' f o r r a d a l m i m i n i s t e r - e l n ö k kijelentette: m i k é p p a ' k ö z t á r s a s á g i e s z m e testesitése t ö r e k v é s é n e k f ő czélja. F o g a d j a e téren m e g y é n k h ó d o l a t á t , s a z o n ü n n e p é l y e s a j á n l a t o t , h o g y S p a r t a i k a r t v i s z ü n k a ' k ö z t á r s a s á g k i v i v á s á r a , ha kell: Athénéi erényt Ígérünk annak okos élvezésére." A Fehérvárról küldött hűségnyilatkozat 1849-ben b e k e r ü l t a K o s s u t h - n ó t a egyik v a r i á n s á n a k s z ö v e g é b e : 5 1 Felsütött a nap sugár a Kossuth Lajos homlokára. Örömünk lesz nemsokára Ferenc császár bosszújára. Éljen Kossuth!

Fehérvárról jött a levél Kossuth Lajos örömére. A Kossuthnak örömére A németnek jön a mérge. Éljen a magyar!

A szabadságharc - főként műköltői eredetű - népköltészetében tehát n e m c s u p á n a nagy c s a t á k , a jelentős e s e m é n y e k és s z e m é l y e k , h a n e m a k i s e b b j e l e n t ő s é g ű e s e m é n y e i k is m e g találhatók. A s z a b a d s á g h a r c b u k á s a , az ö n k é n y u r a l o m

emléke

1849 m á r c i u s á b a n a s á r b o g á r d i f ö l d m ű v e s ú j a b b bejegyzést tett i m a k ö n y v é n e k ü r e s lapjára: „ N e m f o g n a k t u d n i s o k á harcolni m á ' . N i n c s mit e n n i ö k se. A z o r o s z is segít, v é g e v a n m i n d e n n e k . " 5 2 A világosi fegyverletételt G ö r g e y á r u l á s á n a k tartja a n é p h a g y o m á n y : „ G ö r g e y á r u l ó volt, m e r t ha n e m lett volna, h á t őt a k a s z t j á k e l s ő n e k A r a d o n . D e n e m a k a s z t o t t á k , h a n e m elvitték A u s z t r i á b a , és ott élt a z o n t ú l . " 5 3 A n é p i k é z i r a t o s f ü z e t e k b e n m é g a száz a d f o r d u l ó n is r é s z l e t e s e n k i m u t a t j á k , h o g y a világosi fegyverletétel m é g k o r a i volt, m é g l e h e t e t t v o l n a harcolni, a m a g y a r s z a b a d s á g h a r c n a k m é g lett v o l n a ereje. E g y ilyen, v a l ó s z í n ű l e g k a l e n d á r i u m i e r e d e t ű f e l j e g y z é s t a S á r b o g á r d o n e l ő k e r ü l t d u n a f ö l d v á r i kézi r a t o s f ü z e t b ő l m u t a t u n k be: „ A f e g y v e r lerakás. 1849. a u g u s z t u s 13-án, h é t f ő n r a k t á k le a m a g y a r h o n v é d e k f e g y v e r e i k e t G ö r g e y ( g a z á r u l ó ) p a r a n c s á r a . Vele m e n t e k R ü d i g e r o r o s z t á b o r n o k ü d v ö z l é s é r e : A u l i c h , Kiss E r n ő , Lenkey, L e i n i n g e n , N a g y S á n d o r , P ö l t e n b e r g és S c h w e i d e l t á b o r n o k o k . 48

Mihálka Endrének az 1848/49-dik évi Függetlenségi harezokban mint honvéd altisztnek a 48-dik honvéd zászlóalj alatt viselt dolgai és az utóbb bekövetkezett honvéd üldözések. Kiskun Múzeum Adattára, Kiskunfélegyháza. Lelt. sz.: 59.7.1. 4 " EA. 2070. Figyelemre méltó az adatközlő izfí nyelvjárása, amely Mór környékére volt jellemző. 50 Móra Magda: Fejér megye hűségnyilatkozata Kossuth Lajos kormányzónak. Fejér megyei Szemle, Flonismereti tanulmányok. Székesfehérvár, 1968. 198-200. old. 51 Dégh Linda: ím. 85-86. old. 52 EA. 2053. 53 1848-as hagyományok. Bicske. Gyűjtötte: Aukner Tibor, 1947. EA. 2065.

33

A z á t n y ú j t o t t sereg l é t s z á m a k ö v e t k e z ő : N a g y Sándor hadteste:

8641 e m b e r

Leiningen

hadteste

9196 ember

2058 ló

Pöltenberg hadteste

6708 ember

2 3 9 2 ló

az A r a d o n h o z z á c s a t l a k o z o t t h a d

2 5 6 2 ló

6000 e m b e r 30 5 4 5 e m b e r

7012 ló 144 á g y ú

C s a k Világosnál volt: 32 659 h o n v é d ! ' 5 4 A s z a b a d s á g h a r c l e v e r é s e u t á n a z o s z t r á k h a d s e r e g b e v a l ó b e s o r o z á s elől b u j d o s ó h o n v é d e k r ő l is r é s z l e t e s t ö r t é n e t e k e t t a l á l u n k a n é p h a g y o m á n y b a n : „ E g y n a g y b á t y á m G ö r g e y n e k volt a l o v á s z a . Ez N a g y v á r a d r ó l szökött h a z a . T u d j a e z m á r a k k o r volt, a m i k o r v i s s z a j ö t t a r o b o t v i l á g . M i k o r Világosnál letették a m i e i n k a f e g y v e r t , a z é n n a g y b á t y á m e l m e n t G ö r g e y v e l N a g y v á r a d r a , és v á r t á k , h o g y m a j d e l v i s z i k őket a m u s z k á k . E g y p á r n a p i g ott l é z e n g t e k a v á r o s b a n , v á r t á k , h o g y m i lesz. D e az é n n a g y b á t y á m m e g u n t a a v á r a k o z á s t , h á t h a z a s z ö k ö t t l o v a s t u l i d e Igarra, i t t h o n a z t á n n a g y v o l t a z ö r ö m . T u d j a , a k k o r visszajött a r o b o t v i l á g . A faluba, ott a k o v á c s m ű h e l y n é l , a z u r a s á g n a k v á l o g a t t á k a l e á n y o k a k r u m p l i t . O l y a n r ö v i d v á s z o n s z o k n y á b a n voltak, t u d j a . A z egyik l e á n y lassan d o l g o z o t t , h á t a z i s p á n e g y v é k o n y pálcával jót r á h ú z o t t a f e l s ő lábszárára, h o g y m e g h u r k á s o d o t t . Ezt látta a n a g y b á t y á m is, n e k i u g r o t t a z i s p á n n a k , ú g y m e g v e r t e , h o g y e g y h é t i g is a z á g y b a n f e k ü d t . A m i k o r fölkelhetett, e l m e n t Tamásiba, feljelentette, h o g y e g y s z ö k ö t t h o n v é d m e g v e r t e , és e l r e n d e l t é k a z elfogását. D e a z én n a g y b á t y á m n a k is v o l t e s z e , n e m v á r t a r r a , h o g y elfogják, f ö l ü l t a l o v á r a és e l v á g t a t o t t , a ló a z t á n h a z a j ö t t . H a r m a d n a p r a é j s z a k a a n a g y b á t y á m is h a z a j ö t t e l b ú c s ú z n i , s m o n d t a , h o g y e l m e g y K o s s u t h u t á n . I d e h a z a a z ilyen b u j d o s ó h o n v é d n e k ilyen v i l á g b a n ú g y s e lesz b e c s ü l e t e " 5 5 . A b u j d o s ó h o n v é d e k k ö z ü l t ö b b e n a b e t y á r o k k ö z é álltak. E g y m ó r i a d a t k ö z l ő é d e s a p j a p a n d ú r volt, í g y s o k a t h a l l o t t tőle a b e t y á r v i l á g r ó l : „ I d e s a p á m s z o k t a m o n d o g a t n y i , h o g y p l á n e Világos u t á n a Bakonba m i n d e n h u n t a n y á s z t a k b e t y á r o k . B i z o n y ű k is n e m v ó t a k b i z t a s s a k , h o g y e g y - e g y p o r t y á z á s b ú v i s s z a g y ü n n e k - e m é g ? H a a s z t á itt m e g f u t t a t t á k iiket: e m e n t e k Z a l á b a . Ez a két helük vót nekik."56 A b e m u t a t o t t t ö r t é n e t e k e n kívül d a l o k is k a p c s o l ó d n a k a világosi f e g y v e r l e t é t e l h e z , a s z a b a d s á g h a r c l e v e r é s é h e z . A k ö v e t k e z ő d a l t Fülén g y ű j t ö t t é k 1947-ben: 5 7 Hej, vén huszár, Hej vén huszár, Nincs már Magyarország;

Őseinknek Szent sírhalmát Kozákok tapodják.

Szállj le már lovadról: Ármány győzött, Muszka győzött.

Hej, vén huszár

Haynau

Hej, vén

parancsol.

huszár,

A K o s s u t h - n ó t a d a l l a m á r a ekkor m á r a b u j d o s ó K o s s u t h r ó l é n e k e l t e k . A d a l s z ö v e g e k b ő l a b i z a k o d á s , K o s s u t h h a z a v á r á s a t ű n i k ki. 5 8 Kossuth Lajos elbujdosott, bánatába könnye csurgott. Ne sírj, se sírj Kossuth Lajos, Visszavár sok régi harcos.

Száműztek a nagyvilágba, a szabadságnak nincs hazája. De eljön még majd a mi napunk, fényes lesz a rozsdás kardunk. Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!

Hasonló dalszöveget találunk egy perkátai f ö l d m ű v e s múlt századi kéziratos daloskönyvében, a szakadozott lapokon sajnos csak töredékesen:59

' A kéziratos füzetben Görgey rehabilitációjával kapcsolatban is találunk bejegyzést.

57 58

34

Dégh Linda: im. 98. old. EA. 2073. Sárbogárd.

Magyar

Dall

Majd meg segít a magas ég Kosut Lajos vissza jön még vissza hozza a koronát mátyás királ igasságát Kosut Lajos Kosut Lajos most az ország dolga bajos

Ha el ástod fegyveredet ne ásd el a reményedet mert ha még azt is elásod görgei lesz a barátod

Ez hitvány német csorda majd ki pusztul nem sokára Kipusztul a magyar földről császárostól mindenestől Görgei volt a vezérünk ővolt halálos ellenünk eladta a magyar hazát verd meg isten azt a gyávát Bízzál pajtás nemsokára belép Kossuth a határba ha be lép is ő trombitál

A z ö n k é n y u r a l o m idó'szakából a császári k a t o n a s á g b e s z á l l á s o l á s á n a k , z a k l a t á s a i n a k e m l é k e is e l e v e n e n él a n é p i e m l é k e z e t b e n : „ A z é r 48 u t á n a r a b o t o t n e m h o z t á k v i s s z a . N a g y d o l o g v ó t a z azért, bizony. D e m a r a d t itt a n y a k u n k o n n é m e t k a t o n a s á g elég. Vót itt e x e k u c i ó s k a t o n a s á g is, a z o k a z t á n b e h a j t o t t á k az a d ó t , b e á m . Aki n e m f i z e t t e m e g a z a d ó t a n n a k a n y a k á r a t e t t e k két h o l á n e r k a t o n á t lovastul. K o s z t r a k v á r t é l y r a . A z t á n az a d d i g m a r a d t a n y a k á n , m í g a z a d ó t n e m f i z e t t e m e g . Ö r e g a p á m meséte, h o g y ő is í g y járt. A l e g j o b b á g y a k a t o n á j é v o l t . K ü l ö n istállót is kellett a l o v á n a k é p í t e n i . H o z t a k a z i g a z v a g y e g y f u n t h ú s t n a p o n t a , a z t köllött a r é s z ü k r e megfó'zni. A z t á n m e g e t t e k h o z z á e g y e g é s z k e n y e r e t . M a j d m i n d e n n a p s ü t n i köllött. M o n d t a is a z ö r e g a p á m , h o g y s z a l a d t a s z o m s z é d b a j o b b r a - b a l r a e g y kis k ö l c s ö n u t á n c s a k h o g y a h o l á n e r o k a t l e v e g y é k a n y a k á r u l . " 6 0 E g y igen s z é p m o t í v u m o k a t t a r t a l m a z ó t ö r t é n e t a K o s s u t h - b a n k ó k rejtegetése miatti z a k l a t á s o k r ó l s z á m o l be: 6 1 „ H o g y 48 u t á n m i l y e n v i l á g v ó t azt n e m m e s é t e ö r e g s z ü l é m , csak azt m e s é t e m i n d v é g , h o g y v ó t neki r e n g e t e g K o s s u t h - b a n k ó j a . G y ű j t ö g e t t e m i n d a f é l e s z o r g a l m a s a s s z o n y . Egyszer a z t á n h a l á l r a keresték m i n d a z t , aki K o s s u t h - b a n k ó t t a r t o g a t o t t . S z ü l é m b e l e s ü t ö t t e a m a g á é t a tekert kalácsba, a m i t a fején vitt a v á s á r b a . (Mert k a l á c s o t szokott s ü t n i a z t á n azt ott e l a d t a . ) D e ott s e m m e r t e tartani, m e r t a z ú t o n m i n d e n h o l a z t k u t a t t á k a p a n d ú r o k , h o g y kinél v a n K o s s u t h - b a n k ó , m e r t azt f e l a k a s z t j á k . Ö r e g a n y á m h a z a é r t o s z t á n sebtibe b e l e d o b t a a z e s ő v i z e s h o r d ó b a , s l e t a k a r t a . E g y kis i d ő m ú l v a m e g n é z t e , h á t m i n d feljött a v í z s z í n é r e . H i r t e l e n j é b e n n e m t u d o t t m á s t , h á t lapátra t e t t e és elégette a k e m e n c é b e n . M e g is s i r a t t a őket. Én m e g m i n d é g azt m o n d t a m n e k i , mikor m é g élt s z e g é n y : ' L e g a l á b b e g y e t h a g y o t t v ó n m e g , ö r e g s z ü l é m , h o g y l á t h a t n á m m i l y e n is v ó t a z a b a n k ó ! ' ' H a d d el f i a m , n e m lehetett!' S z ü l e csak e n n y i t m o n d o t t . " Az ö n k é n y u r a l o m időszakának passzív ellenállásában az egykori nemesi falvak k u r t a n e m e s e i is részt vállaltak. Felcsúton a k u r t a n e m e s e k u t ó d a i m a is e m l e g e t i k , h o g y a f o r r a d a l o m l e v e r é s e u t á n e g y n e m e s sem vállalt hivatalt a f a l u b a n . V a l a m e n n y i e n a saját földjükön gazdálkodtak. Lukács

60 61

László

IKMNA, 55.27. Bicske. Uo.

35

A MAGYAR NYELV AZ EZREDFORDULÓN Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövetség közös levélben fordult a világ magyarságának olyan jeles személyiségeihez, akik íróként, művészként, tudósként, politikusként felelősek és felelősséget is éreznek nyelvünkért. Három kérdést tettünk föl nekik azzal a nem titkolt céllal, hogy válaszaikat lehetőségeinkhez mérten közzé is tesszük. Felkérésünknek több mint húsz megkérdezett készségesen eleget is tett. Közülük néhányan nem írásban küldték el válaszukat, hanem munkatársunkkal való személyes találkozás során, hangszalagra rögzítve mondták el véleményüket. Ez utóbbiakat az érintettek hozzájárulásával - sőt részben kérésükre -, bizonyos fokig az arányok kedvéért is, helyenként némileg megrövidítettük, feszessé tettük. Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövetség ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik a felkérést elfogadták, és értékes válaszaikkal megtiszteltek bennüiúet, megtisztelték lapunkat. A feltett kérdések: 1. Milyen közvetlen élményekből táplálkozik anyanyelvi tudata, anyanyelvéhez fűződő kapcsolata? 2. Ön szerint veszélyben van-e anyanyelvünk, és ha igen, mit kell t e n n ü n k védelmére? 3. Milyennek látja a harmadik évezred küszöbén az úgynevezett kis nyelvek és általában az anyanyelvek helyzetét és jövőjét?

„Ebből a kulturális közösségből származunk../' Elöljáróban le kell s z ö g e z n e m , h o g y h a s z n o s e z a k é r d é s és r e m é l h e t ő e n h a s z n o s v á l a s z o k s z ü l e t n e k , v a l a h o g y m é g i s u h u m a d á r k o d á s n a k é r z e m , h o g y i m m á r ezer, v a g y ötszáz, v a g y k é t s z á z , v a g y ö t v e n éve a m a g y a r n y e l v eltűnéséről b e s z é l ü n k . Azt h i s z e m , h o g y a n y e l v n e m c s u p á n t á r s a d a l m i k é p z ő d m é n y , h a n e m biológiai is, s m i n t ilyen e g y - e g y ősibb t ö r z s r e v e z e t h e t ő v i s s z a é s a n n a k t i t o k z a t o s erejét is h o r d o z z a és ezek a r é t e g e k ő r i z n e k o l y a s m i t , a m e l y alulról, e g é s z m é l y r ő l s z i v á r o g föl, e l s ő s o r b a n a p a r a s z t i k u l t ú r á n k e r e s z t ü l . Egy t ö r z s , mint például a magyar, amelyik idetévedt Európába, hordoz valami ősformát, valamilyen o l y a n s z e r v e z e t e t , a m e l y i k b i z o n y o s h a s o n l ó s á g o k o n és r o k o n s á g o k o n a l a p u l . T e r m é s z e t e s e n n e m e g y s z e r ű e n faji h a s o n l ó s á g r ó l v a n szó, h a n e m e g y t ö r z s k u l t ú r k ö z ö s s é g é n e k a h a sonlóságáról. E n n e k e g y i k sőt, talán a l e g f o n t o s a b b m e g n y i l v á n u l á s i f o r m á j a a n y e l v . Ilyen é r t e l e m b e n a v e s z t é r ő l v a g y e l t ű n é s é r ő l b e s z é l n i b a g o l y k o d á s , u h u m a d á r s á g . A m a g y a r n y e l v n e m v é s z el, h i s z e n l é n y e g é b e n a z e g y e t l e n igazi n e m z e t f ö n n t a r t ó e l e m . É p p e n a z á l t a l , h o g y o l y a n n a g y m é r t é k b e n k ü l ö n b ö z i k az őt k ö r ü l v e v ő és á l t a l á b a n a v i l á g nyelveitől. E n n e k a k é r d é s n e k a r é m ü l e t e t e h á t n i n c s m e g b e n n e m , h o g y elvész a m a g y a r nyelv. B í z o m a b b a n , h o g y e z o l y a n h e g e d ű , a m i t jól t u d f o r g a t n i a m a g y a r n é p . Beleértve m é g a term é s z e t e s e n e l s z a k a d t k i s e b b s é g e k e t is, akik m é g j o b b a n forgatják m é g m é l y e b b e n . Ez o l y a n a d o t t s á g , a m i a f ö n n m a r a d á s n a g y o n f o n t o s e l e m e ; és h a e l m e g y ü n k v i d é k r e , p a r a s z t e m b e r e k k e l b e s z é l ü n k , o l y a n f o r d u l a t o k a t őriz m e g é s t a r t o t t m e g n y e l v ü n k , a m i e g y r é s z t lefordíthatatlan - a kárunkra - , másrészt összekötő, fönntartó elem. H o n n a n v a n n a k nyelvi emlékei az embernek? Természetesen az e m b e r a családban beszél e l s ő g ü g y ö g é s e i t ő l k e z d v e , a b b a n a k ö z ö s s é g b e n a m i b e n él. Ez a z é r t e l ő n y ö s , m e r t a k ö z ö s s é g k ö n n y e n k o m m u n i k á l j a a saját é r t é k e i t , s e g y p a r a s z t k ö z ö s s é g t e r m é s z e t e s foj'dulatait ihleti a g y e r e k b e is. N e k e m ilyen k ö z ö s s é g e m i g a z á n d i b ó l n e m volt. B i z o n y o s m é r t é k i g e z a közösségélmény megvan az úgynevezett parasztszármazású költőkben, elsősorban a maiakra g o n d o l v a , m i n t N a g y L á s z l ó b a n v a g y C s o ó r i b a n , k ü l ö n ö s e n p e d i g C s a n á d i I m r é b e n , aki e z t egészen archaikus fokon, művészileg „használta".

36

A h o g y öregszik az ember rájön, h o g y m i n d i g j o b b a n hasonul a p j á h o z és a n y j á h o z , őseihez, d e k ü l ö n ö s e n a közvetlen s z ü l ő k h ö z ; a k á r m e n n y i r e vitatkozott vele, elítélte, szembeszállt, ledöntötte a trónról az ember a z apját, arra jön rá, h o g y egyre u g y a n o l y a n a b b m i n t ő volt. Olvasok ezzel kapcsolatban egy sort erről, egy versből, aminek Vasárnap a címe, m e g j e l e n t a K e n g u r u b á l c í m ű legújabb verseskötetemben, a m i az ötvenes évekbeli sose p u b l i k á l t verseimet, zsoltáraimat t a r t a l m a z z a . Már csnk az apám jár eszemben, mint egy kíméletlen előd, rágondolok megveszekedve minden vasárnap délelőtt. Élőmbe állt és prédikálva a nagy titokra oktatott, és belevájta a gigámba, hogy mért vagyok aki vagyok,

a lágy hang lassan őrületbe váltott át, és mint a sasok, fojtott torkom fölött kerengve csak ordított és ordított, aztán hűtlen halkidt a hangja az arc magához szoktatott, a tükör üvegébe fagyva én vagyok aki ordított.

A p á m m i n d e n v a s á r n a p m e g t a r t o t t a az ú g y n e v e z e t t - a h o g y mi m o n d t u k később - „hegyi beszédet". N a g y n y o m o r b a n éltünk, amikor h a z a t é r t akkor m á r a z orosz fogságból, jól m e g g y a p á l v a és meggyötörve, d e m é g m i n d i g a n a g y politikai é r d e k l ő d é s e m b e r e volt és hálóingesen ordított, mint e g y látomás. A p á m m i n d i g valami irrealitásba váltott át, d e őrületesen jó s z ó n o k és jó s z ó k é p e s s é g ű ember volt. E m l é k s z e m , g y ö n y ö r ű , csillogó éjfekete haja volt, e n y h e h u l l á m m a l és Rákosfalván, ahol születtem, a z első világháborús e m l é k m ű előtt, a T e m p l o m téren sok s z á z ember előtt beszélt: a „ m u n k a m i n t a nyolcadik szentség". Azt a k a r t a m az egészből kihozni, h o g y szociális g o n d o l k o d á s ú e m b e r volt. Az ő szólávája és s z ó k i t ü r e m k e d é s e át volt szőve r e n d k í v ü l i bujkáló, titokzatos humorgejzírekkel, forrongásokkal, és igen-igen m a g a s fokon gyakorolta ezt a vibráló, h u m o r o s , de u g y a n a k k o r komolyba hajló, olykor k o m o l y beszédet, h o g y biztos, h o g y ez volt r á m a legnagyobb hatással. A n y á m , aki v a d n ö v é n y volt, őrületes szeretet n e d v e i b u z o g t a k b e n n e , valami olyan furcsa kifejezésmódot használt, amit m o s t hirtelen talán n e m is t u d n é k m e g r a g a d n i . Csak azt t u d o m m o n d a n i , h o g y abból, ha n e m is költemény, d e v a l a m i fura dolog jött ki. Az e m b e r nyelvét nemcsak a hallott szavak, h a n e m akitől g y e r e k k o r á b a n ezeket hallja, a n n a k a g o n d o l k o d á s m ó d j a is befolyásolja, k ü l ö n ö s e n , ha azt örökölte génjeiben is. Azt hiszem g o n d o l k o d á s m ó d o m a t i n k á b b anyámtól örököltem, azt, h o g y o l y m é r t é k b e n összer á n d u l b e n n e m egy-egy jelenség a tapasztalás révén, hogy n e m kell n e k e m ezt m e g f o g a l m a z n o m . Ezért n e m ú g y írok verset, hogy na m o s t elkezdem, és leírom a szöveget, h a n e m egy ö s s z e u g r o t t kép alapján. Például itt is van a Kenyértörés c í m ű m á s o d i k kötetem, ezzel talán é r z é k e l h e t ő lesz amit m o n d o k . Ez a n y á m nyelvezete, így beszélt ő. Ez a n y á m lelkének a nyelve, a n y á m lelkének a k i s u g á r z á s a . Ezért t a r t o m m i n d e n e k f ö l ö t t és elsősorban költőnek magamat. Ezt t a r t o m Isten legnagyobb kegyelmének, h o g y a n y á m a n y á m lehetett..., mint szellem és mint lény. Akivel ha Istenről beszéltem, n e m ú g y beszéltem mint a p á m m a l . A p á m vibráló nagy szellem volt, azt m o n d t a például, ha m u t a t t o k nekem m é g egy olyan csodát, m i n t a kenyér átváltoztatása Isten testévé, akkor arra o d a fogok figyelmi, m e r t akár igaz, a k á r n e m , ebben szellemen túli költészet v a n . Az a b i z o n y o s anyanyelvi környezet, a k ö z ö s s é g környezete, egy falu k ö z ö s s é g é n e k a b e s z é d k ö r n y e z e t e nekem n e m a d a t o t t meg, d e ezt örököltem én a szüleimtől, és ez érett m e g arra, h o g y költőként k ö z r e m ű k ö d j e m a nép boldogtalanírására. A m á s o d i k kérdésre csak a n n y i t , hinnünk kell a b b a n , h o g y ez f ö n n m a r a d mint a n é p ősi gesztusa, sőt, n e m z e t f ö n n t a r t ó értéke, hiszen így magyarok a z A m e r i k á b a n élők, v a g y az Ausztráliában, vagy H o l l a n d i á b a n élő magyarok, n e m beszélve a kisebbségi sorsban élőkről. Érdekes m ó d o n ezt az ősi - h o g y is m o n d j a m - gesztusnyelvet a z erdélyiek, a felvidékiek és a bácskaiak, m é g a kárpátaljaiak is, azáltal, h o g y p r é s b e n vannak, jobban megőrzik. Ezt végtelenül becsülöm b e n n ü k , és o l y a n n a k érzem valahogy, mi is g y á r t u n k - h o g y közönséges hasonlatot használjak - idehaza igen f i n o m és d ú s h ú s ú kolbászt, és a z a m a g a s z a f t o s s á g á b a n , ízességében, f o g y a s z t h a t ó s á g á b a n talán jobb is, d e ha az ő k o l b á s z u k a t

37

esszük, m i n d i g megcsap ez a d o h o s frissesség - h o g y Babits-i szóval éljek - , ami az ő száraz, kíméletlenül p e r g a m e n szerűen m e g m a r a d t kolbásznyelvükben v a n . A kisebbségben élő népeknek ez a „szárított kolbásza" igen nagy előny a f ö n n m a r a d á s u k b a n is. Ezért s e m a g g ó d o m , őszintén m e g m o n d o m , mert ez n e m egyszerűen politikai ellenállási eszköz. N e m egyszerűen az, h o g y összetartanak, mert ott se tartanak igazán össze. Sajnos a magyar n é p b e n - h o g y László G y u l a mondja - annyira nagy egyéniség mindenki, annyira nagy individum, hogy képtelen kettesben megbeszélni egy dolgot, m e r t háromféle dolog lesz belőle. N e m lelkesedem a piros-fehér-zöld fejtett bab termesztéséért a kertben, h o g y csak azt főzzük meg, d e ebből a kulturális közösségből s z á r m a z u n k , és ezt a közösséget valamilyen m ó d o n vállalni kell. Ez egyébként a nyelven át a f ö n n m a r a d á s záloga. Erre akartam elolvasni egy nyolcsoros Szabó Lőrinc verset. Mikor a Magyar Művészeti A k a d é m i a megalakult össze kellett foglalni, hogy mért m a g y a r és mért nem csak úgy Művészeti Akadémia, mert erre is érzékenyek sajnos az emberek. H á t mért „magyar" Művészeti Akadémia? M o n d o m : hát legyen N é m e t vagy N e m z e t k ö z i Művészeti Akadémia? Akkor találtam meg, korábban nem ismertem ezt a Szabó Lőrinc verset: A sokféle hazáról címűt. Makovecz beteg volt, n e k e m kellett az egészet prejudikálnom. Akkor találtam m e g a világ legszebb megfogalmazását, szeretném, ha ez lenne a h a n g s ú l y a annak, amit m o n d t a m a nyelvre m e g esetleg az irodalomra is. És hazám volt a szó, s hazám volt a nép, mely magyarul beszél, a nép, az óriási állat, mely e fekete földön él, amit mondtam a nyelvért mondtam, erőm az ő ereje lett, sorsát magamba építettem, sorsa magába épitett. Gyurkovics Tibor

A Honismereti Szövetség 1998-ban megválasztott tisztségviselői Elnökség: Örökös tb. elnök: Kanyar József - Elnök: Halász Péter - Titkár: Bartha Éva Elnökhelyettesek: Mándli Gyula, dr. Rédey Pál, dr. Selmeczi Kovács Attila Tagok: Bogdán Lajos, Szeged - dr. Csiffáry Gergely, Eger - Fabulya Lászlóné, Békéscsaba dr. Füep Antal, Budapest - Gábori Imréné, Pécs - Gábriel Tibor, Budapest - Gálné Jáger Márta, Kaposvár - Horváth Miklós, Zalaegerszeg - jászberényi Ferencné, Győr - Kaczián János, Szekszárd - Kenyéri Kornélia, Budapest - Nagy Éva, Székesfehérvár - dr. Nagy Molnár Miklós, Karcag - dr. Orosz Szilárd, Nyíregyháza - Oroszlánné Mészáros Ágnes, Balassagyarmat - dr. Ravasz Éva, Tatabánya - Sáray László, Miskolc - dr. Sebestyén Kálmán, Budapest - dr. Szabó László, Szombathely - dr. Székely András Bertalan, Budapest - Székelyné Körösi Ilona, Kecskemét - Szóké János, Debrecen, dr. Tóth Béla, Budapest, - dr. Tóth Dezső', Veszprém - Töltési Imre, Budapest A Honismereti Szövetség Alapítvány Kuratóriuma: Elnök: dr. Blazovich László, Szeged - Titkár: Kaczián János, Szekszárd - Tagok: Bartha Éva, Budapest - Csepregi Oszkár, Budapest - Fabulya Lászlóné, Békéscsaba - Haláiz Péter, Budapest - Horváth László, Gyöngyös - Magyar János, Dunakeszi - Matyikó Sebestyén József, Siófok - dr. Ravasz Éva, Tatabánya - dr. S. Laczkovits Emőke, Veszprém - Székely Gábor, Budapest Ellenőrző Bizottság: Elnök: dr. Bolla Dezső, Budapest - Tagok: Bartos Székesfehérvár - Karacs Zsigmond, Budapest - dr. Rénuás Tibor, Miskolc

György,

Számvizsgáló Bizottság: Elnök: Hajdú Jánosné, Eger - T a g o k : Kulcsár László, Békéscsaba - Vajda Ferencné, Budapest

38

c

TERMÉS

)

A műemlékek védelmére, a kincsek beszolgáltatására vonatkozó törvénykezés A régiségek v é d e l m é n e k érdekében a felvilágosításon, o k t a t á s o n és m ű k e d v e l ő egyletek alapításán túl rendeletek, törvények megalkotása és életbe léptetése vált szükségessé. A legtöbb o r s z á g b a n a m ű e m l é k e k és régészeti leletek v é d e l m é t szolgáló t ö r v é n y e k meghozatala igen sok k ü z d e l e m b e került. Ennek f ő oka a m a g á n t u l a j d o n o n alapuló joggyakorlat és a k ö z é r d e k ütközése volt. Egyes o r s z á g o k b a n a z uralkodók v a g y a k o r m á n y z a t o k a r á n y l a g k ö n n y e n t u d t á k érvényesíteni a műemlékekkel, d e főleg a kincsekkel kapcsolatos állami érdekeket, m í g másutt a z állam elővételi jogát is a m a g á n t u l a j d o n szentségébe v a l ó legd u r v á b b b e a v a t k o z á s n a k tekintették. 1792-ben a bécsi udvari kancellária megerősítette a h á r m a s felosztást (fiscus, f ö l d t u l a j d o n o s , találó), d e g o n d o s k o d o t t arról is, h o g y ha a kincset eltagadják, a k k o r a feljelentő is részesüljön belőle. Ezt a rendeletet a z o n b a n M a g y a r o r s z á g o n n e m lehetett kihirdetni, mert a királyi fiscus t ö r v é n y s z a b t a jogai között n e m volt olyan tétel, amelyik alapján a rendelet v é g r e h a j t h a t ó lett volna. A kincsleleteket c s u p á n a kincstár a n y a g i érdekei s z e m p o n t j á b ó l vették figyelembe, a művészeti és t u d o m á n y o s s z e m p o n t csak az 1798-ban kiadott ú j a b b rendelettel lépett előtérbe. E rendelet szerint a kincsek (régi pénzek, ékszerek, a r a n y és e z ü s t tárgyak) m e g f e l e l ő kártalanítás u t á n a császári g y ű j t e m é n y b e k e r ü l n e k , sőt ezek beszolgáltatása b ü n t e t é s terhe mellett kötelező. Ezt a rendeletet M a g y a r o r s z á g o n is kihirdették. Sajnos erre a z i d ő r e esik a m a g y a r régészet egyik legértékesebb leletének, a nagyszentmiklósi kincsnek a fellelése 1799-ben. Ekkor merült fel, h o g y a művészi s z e m p o n t b ó l (is) é r d e k e s tárgyak esetében a kártalanítás természetben történjék-e vagy a belértéknek m e g f e l e l ő a r á n y szerint p é n z b e n osszák-e fel a z érdekeltek között. Az a d ö n t é s született, h o g y a kincsek a császári és királyi régiségtárba kerüljenek, az érdekelteket p e d i g készpénzzel k á r p ó t o l t á k . így jártak el a később előkerült kincsek esetében is, pl. az 1812-ben megtalált zselizi a r a n y a k k a l . A kancellária elhatározása alapján 1813-ban a m a g y a r helytartótanács k ö r r e n d e l e t e t bocsátott ki, amelyben m á r nemcsak a bécsi éremtár, h a n e m a pesti egyetem és a N e m z e t i M ú z e u m jogait is megemlítették a r é g é s z e t t u d o m á n y előmozdítása érdekében. Ez nyilvánvalóan József n á d o r k ö z b e n j á r á s á n a k volt k ö s z ö n h e t ő . A N e m z e t i M ú z e u m és a pesti egyetem részesedésének elve a b á n s á g i szisztaroveczi ezüstpénzlelet alkalmával é r v é n y e s ü l t első ízben, a m i k o r a császári p é n z g y ű j t e m é n y részére történt v á l o g a t á s után a m a r a d é k o t r e n d e l k e z é s ü k r e bocsátották. 1816-ban Ferenc király ú g y rendelkezett, h o g y a 12 forint értéket m e g n e m h a l a d ó leletek ü g y é t közvetlenül a k a m a r a tárgyalja, s m e g e n g e d i , h o g y a kincseket m é g Bécsbe k ü l d é s ü k előtt a N e m z e t i M ú z e u m b a n és az e g y e t e m e n t a n u l m á n y o z h a s s á k , és jegyzéket készítsenek azokról, amelyeket a hazai t u d o m á n y é r d e k é b e n m e g s z e r e z n i óhajt a n á n a k . Jelentős volt a z 1846. március 31-én kelt elhatározás, amely szerint az állam l e m o n d o t t a z őt megillető kincs jogáról és m e g s z ü n t e t t e a beküldési kötelezettséget is. Sajnálatos m ó d o n ezt a rendeletet csak az osztrák területen érvényesítették, M a g y a r o r s z á g o n továbbra is a régi rend szerint jártak el. 1846-ban a Magyar O r v o s o k és Természetvizsgálók Kassán tartott ülésükön tárgyalták a m a g y a r m ű e m l é k e k v é d e l m é n e k ügyét, az 1847-es soproni ü l é s ü k ö n ismét s ü r g e t t é k egy állandó társulat megalakítását. Ennek e r e d m é n y e k é n t jelent m e g a z A k a d é m i a híressé vált felhívása. 1848-ban Kossuth Lajos, mint az országos h o n v é d e l m i b i z o t t m á n y elnöke, rendeletet bocsátott ki, amely a sáncolások közben e l ő k e r ü l ő régiségekre v o n a t k o z o t t . Ezekről az Akadémia titkárának kellett jelentést tenni és a m ú z e u m s z á m á r a a leleteket lefoglalni, a

39

lelőhelyekről p o n t o s leírást készíteni. 1850-ben felállították Bécsben a z építészeti m ű e m l é k e k felkutatására és fenntartására a központi b i z o t t m á n y (K.k. C e n t r a l c o m m i s s i o n z u r E r f o r s c h u n g u n d E r h a l t u n g d e r Baudenkmale), a m e l y hatáskörét a z e g é s z b i r o d a l o m r a kiterjesztette. A Centralcommission 1853-ban Ipolyi A r n o l d o t kérte fel P o z s o n y és k ö r n y é k e m ű e m l é k e i n e k a számbavételére, aki e g y építész kíséretében felméréseket készített r ó l u k . Később bejárta H e v e s , Borsod, Z ó l y o m és Turóc m e g y é k területét és ezek m ű e m l é k e i t is összeírta. E területbejárások Ipolyit n e m c s a k szakértővé tették, h a n e m arra a felismerésre késztették, h o g y javaslatot tegyen a z osztrák szervezettől független, saját m ű e m l é k v é d e l m i b i z o t t m á n y létrehozására. A politikai változások következtében a bécsi bizottság hatásköre M a g y a r o r s z á g területén 1860-ban m e g s z ű n t u g y a n , a cs. k. k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t é r i u m feltételezte a z o n b a n , h o g y ilyen ü g y b e n a m a g y a r o k t o v á b b r a is a C e n t r a l c o m m i s s i o n h o z f o g n a k fordulni. A helytartótanács előadója, P á p a y István a z o n b a n p á r t f o g á s á b a vette a m a g y a r m ű e m l é k e k ü g y é t és k í v á n a t o s n a k tartotta e g y hasonló b i z o t t s á g megalakítását M a g y a r o r s z á g o n is. Erre felhívta a z A k a d é m i a figyelmét és kérte észrevételét. Az A k a d é m i a az Archeológiai Bizottságot utasította e n n e k véleményezésére, amely a z ü g y e t 1861. j ú n i u s 10-én megtárgyalta és javaslatát a helytartótanácshoz felterjesztette: eszerint a k o r m á n y alá t a r t o z ó állandó bizottságot kellene alakítani. A bizottság feladata l e n n e m i n d e n ó- és k ö z é p k o r i m ű t ö r t é n e t i és történeti becsű emlék, régi épületek és azok r o m j a i , kőfaragások, d o m b o r m ű v e k , síremlékek, festmények, régi bútorok, e d é n y e k , fegyverek, p é n z e k v é d e l m e , illetőleg megőrzése. G o n d o s k o d n a ilyenek felkutatásáról, megvédéséről és ha szükséges, kisajátításukról. Feladata volna továbbá az egyházi m ű v é s z e t terén a n e m e s e b b m ű v é s z e t fejlesztése, v a l a m i n t a m ű e m l é k e k lajstromának összeállítása és a m ű e m l é k e k osztályozása, h o g y ezután e n n e k megfelelően tervszerűen intézhesse azok k a r b a n t a r t á s i v a g y rekonstruálási m u n k á l a t a i t . Részletesen kidolgozta a z ú g y n e v e z e t t anticagliák (régészeti leletek) védelmét is. A bizottság feladata még, h o g y o r g á n u m a i n keresztül figyelmeztesse a hatóságokat, kísérjék figyelemmel a k ö z m u n k á k során, a z út-, sánc-, csatorna-, v a s ú t építéseknél előkerülő tárgyakat, v a l a m i n t régi sírok, ú t v o n a l a k , építményi alapfalak n y o m a i t , s ezekről a b i z o t t s á g n a k tegyenek jelentést. A bizottságnak kellene az országgyűléstől o l y a n törvénycikket kieszközölni, amely a megtalálónak is biztosítja a h a s z n á t és a leletet is m e g ó v n á . Bármilyen tárgy csak akkor lehetne eladható, ha arra a N e m z e t i M ú z e u m n e m t a r t igényt. Ezt a javaslatot a helytartótanács elfogadásra és az a l a p s z a b á l y o k a t jóváhagyásra felterjesztette az u r a l k o d ó h o z . A j ó v á h a g y á s a n n a k ellenére n e m t ö r t é n t meg, h o g y a C e n t r a l c o m m i s s i o n elismerte, természetes lenne egy k ü l ö n m a g y a r m ű e m l é k i bizottmány. A kancelláriában a z o n b a n Korizmics Antal c. p ü s p ö k , u d v a r i tanácsos kifejezetten rosszi n d u l a t ú a n kezelte a z ügyet. Ezért a helytartótanácshoz k ü l d ö t t leiratban m á r az szerepelt, h o g y a Centralcommission fenntartja m a g á n a k azt a jogot, h o g y a t u d o m á n y érdekében a M a g y a r o r s z á g o n v a l ó kutatásokat levelező tagjai (conservator) útján a j ö v ő b e n is folytatja és az e r e d m é n y e k e t publikálja. A helyzetet mérlegelve a helytartótanács és a z A k a d é m i a arra a z elhatározásra jutott, h o g y a bécsi k ö z p o n t i b i z o t t m á n y konzervátorait a h a z a i v i s z o n y o k h o z a l k a l m a z o t t utasításokkal fogja ellátni s ők kötelesek jelentéseiket a h e l y t a r t ó t a n á c s h o z beterjeszteni, a m e l y azokat az A k a d é m i a vezetésével és a N e m z e t i M ú z e u m igazgatóságával közli. U g y a n e z e k e t a jelentéseket ő f e l s é g é h e z is felterjesztik, hogy a z u t á n a birodalmi központi b i z o t t m á n n y a l is közölhetők legyenek. íme, az e l n y o m o t t n e m z e t ötletessége, h o g y a közös uralkodó s z e m é l y é t használta fel „ ö n á l l ó s á g á n a k " elérésére, illetve a n n a k látszatára. M á r e d d i g is é v e k teltek el és t o v á b b r a is készültek a z ü g y b e n föl- és leiratok. A helytartótanács m i n d ö s s z e annyit ért el, h o g y a régiségek tulajdonjoga hazai területen m a r a d t . A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a e g y újabb felterjesztésére, amely a kassai d ó m helyreállítási m u n k á l a t a i v a l volt kapcsolatban, a m a g y a r m ű e m l é k ü g y újabb s z a k a s z b a jutott. A szakértelem nélküli helyreállítás alkalmat adott, h o g y megismételjék 1865 n y a r á n az 1861-ben m á r előadott javaslatot. A 61-es javaslat szerint a helytartótanácson belül kellene egy k ü l ö n archeológiai osztályt felállítani, a m e l y a z A k a d é m i á v a l közösen látná el a m a g y a r m ű e m l é k v é d e l m e t . Egyidejűleg javaslatot tett 16 k o n z e r v á t o r kinevezésére s feladataikra, a m e l y b e n az ingó m ű t á r g y a k r ó l is szó volt. N a g y szerencsénkre az ü g y a kancelláriánál m á s o s z t á l y h o z került, m é g h o z z á P á p a y Istvánhoz, aki m i n t előadó a helytartótanácsnál is foglalkozott a m a g y a r m ű e m l é k ü g g y e l . A z ő felterjesztésére Belcredi államminiszter 1866. n o v e m b e r 8-án k i a d o t t legfelsőbb elhatározással a bécsi k ö z p o n t i b i z o t t m á n y 1850. d e c e m b e r 31-én kelt h a t á s k ö r é r e v o n a t k o z ó utasítást m ó d o s í t o t t a , a n n a k m u n k á j á t a z A k a d é m i a

40

A r c h e o l ó g i a i b i z o t t s á g á r a r u h á z t a azzal a kitétellel, h o g y a bécsiek t o v á b b r a is f o l y t a t h a t j á k m a g y a r o r s z á g i k u t a t á s a i k a t s e r e d m é n y e i k e t is k ö z r e a d h a t j á k . 1867-ben létrejött a politikai kiegyezés, így M a g y a r o r s z á g m ű v e l ő d é s i ü g y e i ö n á l l ó felelős m i n i s z t é r i u m v e z e t é s e alá k e r ü l t e k . A z A k a d é m i a E ö t v ö s József k u l t u s z m i n i s z t e r f i g y e l m é b e a j á n l o t t a a M a g y a r O r v o s o k é s T e r m é s z e t v i z s g á l ó k R i m a s z o m b a t o n m e g f o g a l m a z o t t törv é n y j a v a s l a t á t e g y á l l a n d ó o r s z á g o s régészeti b i z o t t s á g m e g a l a k í t á s á r ó l és f e l a d a t a i r ó l (a m ű e m l é k e k é s régiségek f e n n t a r t á s a , m e g ó v á s a , kisajátítása), a m e l y e t m é g 1866. j ú n i u s 24-én n y ú j t o t t a k b e a z o r s z á g g y ű l é s h e z . A t á r s u l a t 1868. a u g u s z t u s á b a n E g e r b e n t a r t o t t 13. n a g y g y ű l é s é n öt p o n t b a s z e d v e m e g i s m é t e l t e i n d í t v á n y á t a z o r s z á g o s m ű e m l é k b i z o t t s á g fölállít á s á r a és f e l a d a t a i r a . (A g y ű l é s h á z i g a z d á j a és s z e l l e m i vezetője I p o l y i A r n o l d k a n o n o k volt.) Ez a testület m á r t ö b b m i n t h ú s z évvel k o r á b b a n , 1846-ban, K a s s á n t a r t o t t ü l é s é n is t á r g y a l t a a hazai m ű e m l é k v é d e l e m ügyét. A z erdélyi m ú z e u m i g a z g a t ó s á g a 1868. a u g u s z t u s 7-én kelt l e v e l é b e n értesítette R ó m e r t , h o g y az A r a d - N a g y s z e b e n k ö z t i v a s ú t v o n a l é p í t é s é n é l a M a r o s p a r t j a és K á r o l y f e h é r v á r közötti s z a k a s z o n , ahol h a j d a n a z A p u l u m n e v ű r ó m a i település v o l t , sok é r d e k e s r é g i s é g k e r ü l t elő. A z é p í t é s n é l a l k a l m a z o t t m é r n ö k ö k a n é l k ü l , h o g y a h a z a i m ú z e u m o k n a k h í r t a d t a k v o l n a , a leletek e g y részét e l a d t á k , e g y c s o m ó p e d i g Pechera m é r n ö k n é l Alvincen v a n . K é r i k , h o g y a N e m z e t i M ú z e u m n a k és a z erdélyi m ú z e u m n a k e t á r g y a k b e l é r t é k é n e k m e g t é r í t é s e mellett kisajátítási joga l e g y e n . Ez a z értesítés a z é r t is felháborító, m e r t e g y évvel k o r á b b a n a v a s ú t i i g a z g a t ó s á g o k ígéretet t e t t e k a leletek bejelentésére. A v a l l á s - és k ö z o k t a t á s i m i n i s z t é r i u m á t i r a t o t k ü l d ö t t a k ö z l e k e d é s ü g y i m i n i s z t é r i u m n a k , az p e d i g a b e l ü g y m i n i s z t é r i u m o t k é r t e fel, h o g y a t ö r v é n y h a t ó s á g o k h o z k ö r r e n d e l e t e t b o c s á s s o n ki a r é g i s é g e k é r d e k é b e n , ami m é g a z é v elején m e g is t ö r t é n t . A r e n d e l e t e t a z o n b a n a v a s ú t é p í t ő k n e m t a r t o t t á k be. H e n s z l m a n n Imre mohácsi képviselő a m ű e m l é k e k érdekében d e c e m b e r 16-i ü l é s é n a k ö v e t k e z ő t ö r v é n y j a v a s l a t o t n y ú j t o t t a be:

a képviselőház

1869.

1 .A történeti építmények és műemlékek országos védelem és a kormány felügyelete alá helyeztetnek. 2. Megkárosításuk tilos: a kártevők rendőri úton fényítendők. 3. Fenntartásuk és czélszerű javításuk n birtokost illeti ugyan, ha azonban a birtokos azokat fenntartani és koruk szerint stylben kijavítani nem bírná, vagy nem akarná, azok az állam intézkedése alá esnek s ezen esetben nemcsak az építmények, hanem azok területének kisajátítása is a kormány részéről az 1869. LV. tcz. értelmében foganatosíttatható. 4.A történeti- és műemlékek fenntartásának, javításának és kisajátításának eszközlésére egy Buda-Pesten székelő országos régészeti felügyelőség rendszeresíttetik, mely a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak rendeltetik alá. 5-9. pontokban leírja a felügyelőség feladatait, létszámát. 10. Ezen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister bizatik meg} T h a l y K á l m á n a S z á z a d o k s z e r k e s z t ő j e a 10. p o n t u t á n az alábbi m e g j e g y z é s t teszi, „Bár ez üdvös javaslat még a kolozsvári ódon kaputornyok tervezett barbár lebontásának megkezdése előtt törvénynyé válhatna, s vetne gátat ama sajnálatos intézkedés foganatosítása elé!" 1871 j a n u á r j á b a n Eötvös f e l h í v á s á r a Ipolyi A r n o l d s z e r k e s z t e t t ú j a b b t ö r v é n y t e r v e z e t e t , m e l y n e k a m e g v i t a t á s á b a R ó m e r Flórist is b e v o n t á k . A t ö r v é n y j a v a s l a t a z i n g ó m ű e m l é k e k r e is k i t e r j e d t a 4. p a r . a, b, c, b e k e z d é s e i b e n . A t ö r v é n y t e r v e z e t e t m e g t á r g y a l t á k a m i n i s z t é r i u m b a n és a z A k a d é m i á n , s e n n e k e r e d m é n y e k é n t P a u l e r T i v a d a r 1872. április 4-én 5371. sz. alatt kelt r e n d e l e t é v e l a m ű e m l é k e k l a j s t r o m o z á s a , felvétele, o s z t á l y o z á s a és f e n n t a r t á s a t á r g y á b a n i d e i g l e n e s b i z o t t s á g o t alakított. A b i z o t t s á g m ű k ö d é s é t a z o r s z á g k ü l ö n b ö z ő r é s z e i b e n t á m o g a t t á k a s z a k e m b e r e k és laikus é r d e k l ő d ő k . A k ü l t a g o k k ö z ö t t a z e g y h á z i funkciót betöltő személyek túlsúlya érvényesült. 1881-ben T r e f o r t Á g o s t o n k u l t u s z m i n i s z t e r s é g e alatt m e g a l k o t t á k a XXXIX. t ö r v é n y c i k k e t , a m e l y n e k IV. fejezete alapján m e g a l a p í t o t t á k a M ű e m l é k e k O r s z á g o s Bizottságát. A t ö r v é n y b e felvették a z 1868. évi LVI. t ö r v é n y c i k k szerinti kisajátítási jogot is P e s t és Buda t e r ü l e t é n , v a l a m i n t a k ö z s é g e k r e n d e z é s é r ő l szóló 1871. XVIII. tc. i d e v o n a t k o z ó részét ( m ű e m l é k e k f e n n t a r t á s a , á t a l a k í t á s a , l e b o n t á s a ) . Az ingó m ű e m l é k e k ü g y é t a z é r t n e m t á r g y a l t á k , m e r t t a r t o t t a k attól, h o g y a m a g á n t u l a j d o n k o r l á t o z á s á r a v o n a t k o z ó a g g á l y o k e r ő s ö d n e k és a k k o r 1

Századok 1870. 69. old.

41

az ingatlanok ü g y e is m e g h i ú s u l h a t . A bizottság feladatai közé az a l á b b i a k tartoznak: a hazai m ű e m l é k e k felkutatása, összeírása, művészeti és történelmi f o n t o s s á g u k m e g h a t á r o z á s a , stílusuk megállapítása, v a l a m i n t a fenntartás s z e m p o n t j a szerinti o s z t á l y o z á s u k , a m ű emlékek k i a d v á n y o k b a n való megismertetése, h o g y ezáltal az i r á n t u k való kegyeletet, a f e n n t a r t á s u k r a i r á n y u l ó terveket a közönség t á m o g a s s a . Évról-évre m u n k a t e r v e t és költségvetést kell készíteni a helyreállítandó m ű e m l é k e k r e és azt a m i n i s z t e r h e z felterjeszteni. M i n d e n év v é g é n beszámolójelentést írni az elvégzett m u n k á r ó l . A f e n n t a r t a n d ó n a k nyilvánított m ű e m l é k e k r ő l törzskönyvet kell készítenie, a m e l y a rendszeres k u t a t á s o k által e g y r e g y a r a p s z i k és m a j d ez válik a z összes hazai m ű e m l é k e k leltárává. Ez a t ö r z s k ö n y v t a r t a l m a z n i fogja azokat a m ű e m l é k e k e t , a m e l y e k r e a fenntartási kötelezettség n e m terjed ki, és a z o k a t amelyek tekintetében a fenntartási kötelezettségre m é g n e m hoztak h a t á r o z a t o t . E m u n k á k elvégzésére - m ű e m l é k e k felkutatása és leírása - igen k e v é s p é n z jutott. A z állagmegóvásra és helyreállításra évenként a költségvetésből m e g s z a v a z o t t összeg is n a g y o n alacsony volt, k ü l ö n ö s e n , ha tekintetbe vesszük, h o g y ilyen m u n k á l a t o k elvégzése terén hallatlanul n a g y l e m a r a d á s t kellett pótolni. Tehát t ö r v é n y volt, csak é p p e n a v é g r e h a j t á s á h o z szükséges p é n z hiányzott. A s ú l y o s helyzeten az 1886-os m ű e m l é k i a l a p létesítése n é m i enyhülést h o z o t t . Ezt az e n y h ü l é s t a vallás- és közoktatásügyi m i n i s z t é r i u m évi 15 ezer forintja jelentette, ezt az összeget a z o n b a n h á r o m részre kellett osztani: ötezer forintot a m ű e m l é k i b i z o t t s á g személyi és dologi kiadásai vették igénybe, m á s i k ötezret az A k a d é m i a archeológiai k i a d v á n y a i r a , a m ű e m l é k e k felvételére, lerajzolására, á s a t á s o k r a fordítottak, s a tényleges m ű e m l é k i helyreállításra is ötezer forint m a r a d t . A legnevezetesebb hazai m ű e m l é k e k sorába tartozó t e m p l o m o k ( b u d a v á r i p l é b á n i a t e m p lom, belvárosi p l é b á n i a t e m p l o m , p a n n o n h a l m i f ő a p á t s á g t e m p l o m a , tihanyi apátság, pécsi székesegyház, jáki, lébényi, lőcsei, zsámbéki, bártfai, nyírbátori stb.) helyreállítása a n n a k volt köszönhető, h o g y a király (Ferenc József) e n g e d é l y e z t e a m a g y a r k a t o l i k u s vallásalapból n a g y o b b összegek ilyen célra való fordítását, a m e l y összegeket kizárólag állami költségvetésből évtizedekig s e m lehetett v o l n a előteremteni. Az 1868-1902 közötti i d ő s z a k b a n helyreállított m ű e m l é k e k listáját és helyreállítási költségeit a M a g y a r o r s z á g M ű e m l é k e i c í m ű m u n k a köteteiben o l v a s h a t j u k . Ezek a h a t a l m a s kiadások a n n y i r a megterhelték a vallási alapot, h o g y m á s területen is p é n z s z e r z é s u t á n kellett nézni. Sok nehézség ellenére végül is sikerült a sorsjegykölcsönhöz hasonló hitelhez jutni. Négymillió forint értékben 800 000 d a r a b , e g y e n ként 5 forintos n y e r e m é n y k ö t v é n y e k e t bocsátottak ki. A hitelt, a m e l y e t 50 év alatt, 1886. n o v e m b e r 1-től 1936. s z e p t e m b e r l - i g kellett törleszteni, a Pesti M a g y a r Kereskedelmi Bank nyújtotta. Míg az ingatlan m ű e m l é k e k megóvása é r d e k é b e n sikerült t ö r v é n y t hozni, a d d i g az ingóságokra c s u p á n rendeleteket bocsátottak ki. M á r említettük, h o g y a kincsek beszolgáltatásáról a z állam 1846-ban lemondott, d e Magyarországról t o v á b b r a is Bécsbe vitték ezeket, így a hazai m ú z e u m o k igen h á t r á n y o s helyzetben voltak g y ű j t e m é n y e i k g y a r a p í t á s á t illetően. 1867. j ú n i u s 3-án a m a g y a r p é n z ü g y m i n i s z t e r a k u l t u s z m i n i s z t e r h e z k ü l d ö t t átiratában kijelentette, h o g y ezentúl a hozzá b e é r k e z ő kincseket n e m fogja Bécsbe küldeni, h a n e m a hazai intézetek (Nemzeti M ú z e u m , pesti egyetem) igazgatóságait fogja értesíteni. Ily m ó d o n igyekezett a ( m a g y a r ) kincstár követelését is kielégíteni. 1871-ben a p é n z ü g y m i n i s z t é r i u m részéről ú j a b b rendelet jelent m e g a kincsek és éremleletek beszolgáltatása tárgyában. Ennek értelmében m i n d e n talált kincs, a m e l y n e k értéke m e g h a ladja a 150 forintot, 1 / 3 része a kincstárat illeti. A b b a n az esetben, ha ilyen éremleleteket v a g y kincseket n e m jelentenek be, s ú l y o s büntetésnek teszik ki m a g u k a t n e m c s a k a m e g t a l á l ó k , h a n e m a v á s á r l ó k is. Utasította a minisztérium a hivatalokat (pénz- ügy-, bánya- és jószágigazgatóságok), h o g y igyekezzenek erről a közönséget, főleg az alsóbb n é p o s z t á l y o k a t felvilágosítani. 1872 elején a b e l ü g y m i n i s z t é r i u m is utasította a t ö r v é n y h a t ó s á g o k a t , h o g y a fenti rendelet é r t e l m é b e n a leletekről h a l a d é k t a l a n u l értesítsék a p é n z ü g y i közegeket. R ó m e r szerint a t u d o m á n y r a n é z v e ez a rendelet n e m megfelelő, m e r t lehet olyan p é n z , a m e l y n e m éri el a 150 forintos fémértéket, v i s z o n t régészeti becse sokkal n a g y o b b . E u r ó p a m ű v e l t á l l a m a i b a n a lelet a találó tulajdona, d e köteles b e m u t a t n i a N e m z e t i M ú z e u m b a n , s ha kell, kifizetik a n n a k bel- és becsértékét. Ha n e m vehetik hasznát v i s s z a a d j á k . Egyben emlékeztet arra is, h o g y évek óta fekszik az o r s z á g levéltárában egy erre v o n a t k o z ó , kidolgozott javaslat és arra, h o g y életbe léptessék, az o r s z á g n a k n e m volt g o n d j a . M é g a török is g o n -

42

d o s k o d i k r é g é s z e t i leleteiről, n á l u n k v i s z o n t csak a k k o r ér v a l a m i t , h a f é m é r t é k e 150 f o r i n t n á l n a g y o b b . 1873 n o v e m b e r é b e n a p é n z ü g y m i n i s z t e r m ó d o s í t o t t a e z t a r e n d e l e t e t a n u m i z m a t i k a i i s m e r e t e k g y a r a p í t á s á n a k é r d e k é b e n . H a a z é r e m v a g y k i n c s é r t é k e n e m éri el a 150 f o r i n t o t , a k i n c s t á r n a k n e m jár s e m m i , ha az e g y e t e m v a g y a N e m z e t i M ú z e u m i g é n y t t a r t a leletre, m e g v á s á r o l h a t j a és a t u l a j d o n o s t k é s z p é n z b e n k á r t a l a n í t h a t j a , h a n e m , a k k o r a találó v i s s z a k a p j a és s z a b a d o n é r t é k e s í t h e t i . H a a kincs é r t é k e m e g h a l a d j a a 150 f o r i n t o t , a b b ó l a kincstár r é s z é r e 1 / 3 rész l e v o n a n d ó , a találó és f ö l d t u l a j d o n o s részei m i n d e n k o r t e r m é s z e t b e n a d a n d ó k ki ( v i s z o n t a m ú z e u m n a k é s a z e g y e t e m n e k elővásárlási j o g a v a n ) . A kincstár r é s z é r e ö s s z e g y ű j t ö t t é r m é k e t a f ő f é m j e l z ő hivatalnál g y ű j t i k és i d ő s z a k o n k é n t á r v e r é s r e b o c s á t j á k . A z á r v e r é s idejét a n a p i l a p o k b a n teszik közzé. A z el n e m kelt d a r a b o k a t b e o l v a s z t j á k . 1874-ben N y i t r a m e g y e azzal a k é r e l e m m e l f o r d u l t a b e l ü g y m i n i s z t é r i u m h o z , h o g y a b b ó l a részből, a m e l y a k i n c s t á r a t illeti, d e a N e m z e t i M ú z e u m n e m igényli a leletet, m é g a z á r v e r é s előtt a m e g y e által istápolt r é g é s z e t i g y ű j t e m é n y e k n e k juttassák a j á n d é k k é p p e n . E g é s z v e r s e n y i n d u l t m e g a régészeti leletekért. 1882-ben a p é n z ü g y m i n i s z t e r m á r a k o l o z s v á r i e g y e t e m n e k is b i z t o s í t o t t a a l e h e t ő s é g e t , h o g y a N e m z e t i M ú z e u m é s a pesti e g y e t e m u t á n válogasson az éremleletekből. 1885-ben a h a d ü g y m i n i s z t e r u t a s í t o t t a a 5. h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g á t , h o g y a z Ó - s z ő n y i (Brigetio) r ó m a i régiségeket, a m e l y e k a k o m á r o m i e r ő d í t é s i m u n k á l a t o k a l k a l m á v a l k e r ü l t e k elő, a N e m z e t i M ú z e u m n a k k ü l d j é k el. 1892-ben p e d i g m á r a z a r a n y és e z ü s t l e l e t e k n e k a többi h a z a i m ú z e u m o k közötti m é l t á n y o s f e l o s z t á s á r ó l folytak a t á r g y a l á s o k . A N e m z e t i M ú z e u m i g a z g a t ó j a , P u l s z k y F e r e n c csakis a z e r d é l y i m ú z e u m o t , a s z e b e n i B r u c k e n t h a l m ú z e u m o t , a f e l s ő m a g y a r o r s z á g i m ú z e u m o t K a s s á n és a d é l m a g y a r o r s z á g i t T e m e s v á r o t t jelölte ki, m i n t o l y a n o k a t , a m e l y e k a N e m z e t i M ú z e u m és a pesti e g y e t e m által n e m i g é n y e l t leletekből m e g v á l t á s révén r é s z e s ü l h e t n e k . A p é n z ü g y m i n i s z t e r a z o n b a n a r r a is k é s z v o l t , h o g y a N e m z e t i M ú z e u m és a z e g y e t e m k i v á l a s z t á s a u t á n a m e g m a r a d t leletekről a t a l á l á s h e l y é r e n é z v e illetékes m ú z e u m o t és egyletet értesítse. A kincs f o g a l m a alá n e m k e r ü l t e k a réz, v a s , b r o n z , a g y a g és h a s o n l ó t á r g y a k , e z e k r e a l e l e t e k r e a f ö l d t u l a j d o n o s és a találó k o r l á t l a n t u l a j d o n i j o g u k a t t e r j e s z t h e t t é k ki a polgári t ö r v é n y k ö n y v é r t e l m é b e n . Ezeket a leleteket bárkinek eladhatták. S z á m o s m e g y e (pl. Bars, M o s o n , Ugocsa) is m e g a l k o t t a a saját „ s z a b á l y r e n d e l e t é t " , h o g y k ö z v e t l e n ü l i n t é z k e d j é k a m e g y e területén e l ő k e r ü l ő leletek m e g ő r z é s é r ő l . A r e n d e l e t e k e g y r é s z t m a g u k b a n foglalták a z o r s z á g o s t ö r v é n y e k e t , m á s r é s z t k i b ő v í t e t t é k a m a g u k t e r ü l e t é n f o n t o s n a k tartott r e n d e l k e z é s e k k e l . Bars v á r m e g y e e z e n k í v ü l m é g azt is l e f e k t e t t e s z a b á l y r e n d e l e t é b e n , h o g y a levéltári k i a d v á n y o k é r t , b i z o n y í t v á n y o k é r t , o k i r a t o k é r t h á n y f o r i n t o t k é r j e n , és m i k é n t kell g o n d o s k o d n i a g y ű j t e m é n y e k ( r é g i s é g e k , levéltár, k ö n y v t á r ) elhelyezéséről és g y a r a p í t á s á r ó l . A b e l ü g y m i n i s z t é r i u m a z o n b a n n e m h a g y t a jóvá s e m M o s o n , s e m U g o c s a m e g y e s z a b á l y r e n d e l e t é t , m e r t a z o k olyan i n t é z k e d é s e k e t t a r t a l m a z t a k , amelyek a törvényhozásra tartoznak. 1898-ban H a m p e l József a N e m z e t i M ú z e u m r é g i s é g t á r á n a k i g a z g a t ó j a is felemlíti, h o g y a k i n c s k e r e s é s és a t u d o m á n y o s á s a t á s o k ü g y e s z a b á l y o z á s t kíván. U g y a n e k k o r a m ú z e u m o k és k ö n y v t á r a k f ő f e l ü g y e l ő s é g e is f o g l a l k o z n i k e z d e t t a z ü g g y e l és f e l k é r t e Forster G y u l á t a t ö r v é n y j a v a s l a t k i d o l g o z á s á r a . E g y évvel k é s ő b b a vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t é r i u m küldött leiratot a főfelügyelőséghez az ingó m ű e m l é k e k védelmére v o n a t k o z ó törvényjavaslat elkészítésére, m e r t a z 1881. XXXIX. tc. v é d e l m é b e v e t t e a z építészeti m ű e m l é k e k e t , a z 1897. évi IV. tc. r e n d e z t e a s a j t ó t e r m é k e k k ö t e l e s p é l d á n y a i n a k k é r d é s é t , az i n g ó m ű e m l é k e k , ő s l é n y t a n i és a n t r o p o l ó g i a i s t b . leletek v é d e l m é r e a z o n b a n n e m t ö r t é n t t ö r v é n y i i n t é z k e d é s . (A m i n i s z t é r i u m b a n n e m t u d t a k arról, h o g y a f ő f e l ü g y e l ő s é g m á r e l k e z d e t t f o g l a l k o z n i ezzel a t ö r v é n y előkészítéssel.) A miniszteri leirat a l a p j á n a f ő f e l ü g y e l ő s é g H a m p e l t is felszólította j a v a s l a t tételre. A t ö r v é n y j a v a s l a t e l ő k é s z í t é s é n e k ü g y é b e n t ö b b s z ö r t a r t o t t a k t a n á c s k o z á s t , d e 1900b a n H a m p e l l e m o n d o t t állásáról, f e l a d a t á t W o s i n s z k y M ó r v e t t e át, aki a javaslatot 1902 o k t ó b e r é b e n b e m u t a t t a . A z ü g y b e n a z o n b a n é v e k i g s e m m i n e m t ö r t é n t . Forster G y u l a 1928. m á r c i u s 19-én a z A k a d é m i a ö s s z e s ülésén tartott e l ő a d á s á b a n m é g m i n d i g arról s z á m o l t b e , h o g y a z i n g ó m ű e m l é k e k és e g y é b m u z e á l i s t á r g y a k f e l k u t a t á s a , g y ű j t é s e , á s a t á s s t b . és v é d e l m é r ő l s z ó l ó t ö r v é n y j a v a s l a t „nem egyéb, mint appendixe az 1922. XIX. tc-el alkotott gyűjtemény-universitásnak,..."2 2

Forster Gyula: A Magyar Tudományos Akadémia és a műemlékek védelme. Bp. 1928. MTA 69. old.

43

M a g y a r o r s z á g o n az ingatlan m ű e m l é k e k v é d e l m é r e előbb született t ö r v é n y m i n t Itáliában, F r a n c i a o r s z á g b a n vagy A n g l i á b a n . Franciaországban 1887-ben született m e g ez a törvény, amelyet a z 1913-ban hozott ú j t ö r v é n y (amely m á r a z ingó e m l é k e k védelméről is szól) hatályon kívül helyezett. O l a s z o r s z á g b a n a r e n g e t e g p á p a i rendelet u t á n m é g n e g y v e n évig kellett várni, h o g y 1902-ben megszülessen a törvény, d e életbe léptetni csak 1909-ben lehetett. Angliában k e v é s intézkedés történt a m ű e m l é k e k v é d e l m e tekintetében. Műemléki t ö r v é n y t 1882-ben h o z t a k , amelyet 1900-ban kiegészítettek és m i n d ö s s z e 68 építményi e m l é k r e v o n a t k o z o t t , d e védelem alá c s u p á n 41-et helyeztek. Írországban 1892-ben hoztak m ű e m l é k i törvényt, e n n e k v é d e l m e alá 189 emlék került. A z 1834-es g ö r ö g t ö r v é n y kijelentette, h o g y Hellas m i n d e n régisége a g ö r ö g ö k közös t u l a j d o n á n a k tekintendő. (Ettől függetlenül óriási m e n n y i s é g b e n kerültek ki a régiségek az országból.) T ö r ö k o r s z á g b a n 1884-ben, B u l g á r i á b a n 1889-ben h o z t a k olyan törvényt, amely a föld alól előkerült leletek t u l a j d o n j o g á n a k értelmezéséről szól, d e az é p í t m é n y i m ű e m l é k e k k e l n e m foglalkozik. H o l l a n d i á b a n p e d i g 1903-ban k e z d t é k megszervezni a Rykscommissie-t, amelynek feladata u g y a n a z volt, m i n t a mi m ű e m l é k i b i z o t t s á g u n k n a k , vagyis az o r s z á g ingatlan s i n g ó m ű v é s z i és történeti emlékeinek jegyzékbe való összegyűjtése. Dr. Kovács Valéria

A bátyúi betlehemes-játék A karácsonyi ü n n e p e k egyik fénypontja a betlehemes-játék volt. M i n d i g e g y - e g y régi szereplő tanította be. A csoport két-három évig m a r a d t együtt. 1960-tól k e z d v e , a n a g y ateista k o r s z a k b a n ez a h a g y o m á n y m e g s z a k a d t . A milícia, a párttitkár és a tanácselnök m i n d e n t megtettek, h o g y elfeledtessék ezt a szép játékot. H o s s z ú évekig g y ű j t ö g e t t e m a bátyúi betlehemesjáték a n y a g á t , míg végre összeállt. A játék s z ö v e g é t Szabó G á b o r közlésében m a g n ó s z a l a g őrzi. A z előadásból érződik, h o g y az a d a t k ö z l ő itt-ott m á r elfelejtette a szöveget. Csak töredékből, töredékekből, m o n d a t r ó l m o n d a t r a sikerült megírni a teljes f o r g a t ó k ö n y v e t . Segítette m u n k á m a t , h o g y a s z ö v e g n é m e l y részeire m a g a m is emlékeztem. A b e t l e h e m e s e k generációit n e v e l t e fel N y e s t e Z o l t á n . Szerencsére felesége N y e s t e Z o l t á n n é , Ella néni és lánya Vilma, s o k m i n d e n r e e m l é k e z t e k . Egy-egy ú j csoport a N y e s t é é k nyári k o n y h á j á b a n készült a karácsonyi b e m u t a t ó r a . A z utolsó s z e r e p o s z t á s ez volt; v e z é r a n g y a l : Béres László, angyal: Tóth Miklós, főpásztor: K o s z t y u Miklós, a l p á s z t o r : Szabó Gábor, öreg: Baraté E n d r e . Sajnos Kosztyu Miklós m á r n e m él. A dalokra, v e r s e k r e jól e m l é k e z t e k , a p á r b e s z é d e k k e l volt a g o n d . Bátyúban k é t - h á r o m betlehemes-csoport is járta a falut: b á t y ú i a k , újbátyúiak és nagybakosiak. A h á r o m b e t l e h e m e s n e k voltak közös és eltérő vonásai. Az eltérő szövegeknek településtörténeti m a g y a r á z a t u k v a n . Ú j b á t y ú b a n a k ö r n y e z ő t a n y á k cselédei telepedtek m e g , akik m á s - m á s vidékekről h o z t á k m a g u k k a l a h a g y o m á n y t . N a g y b a k o s lakosainak n a g y o b b része n a g y d o b r o n y i , akik n a g y o n h a g y o m á n y t i s z t e l ő k . A n a g y b a k o s i a k szövege közel áll a n a g y d o b r o n y i a k é h o z , az ú j b á t y ú i a k betlehemesét már n e m t u d t a m lejegyezni, n e m emlékeznek rá. N a g y b a k o s b a n , m é g a m ú l t évben is járták a falut. Kicsit távolabb esett a központtól, kevesebb figyelmet fordítottak rá a h a t a l o m emberei. Ez a k ö z s é g vegyes lakosú: magyar, u k r á n , ruszin lakosságú, és él a ruszin b e t l e h e m e s is. A b á t y ú i betlehemes variánsait n e m találtam meg. A b e t l e h e m e s csapatok rendszerint k a r á c s o n y első n a p j á n a k d é l u t á n j á n , a m á s o d , és a h a r m a d i k n a p járták a falut. Szenteste e l m e n t e k a b a r á t o k h o z , a jóembereikhez: e z volt egy-egy c s a p a t főpróbája. H a n e m akarták, h o g y bemenjenek v a g y beteg volt a h á z n á l , gyászoltak, m á r várták őket a k a p u b a n , kérték n e m e n j e n e k be, a p é n z t a jutalmat o d a a d t á k . Mások b e z á r t á k a k a p u t - ezt tiszteletlenségnek tartották, s a k ö v e t k e z ő évben i d e n e m látogattak el. Általában megtiszteltetésnek számított, ha valakit felkerestek. A c s a p a t szá-

44

m o n t a r t o t t a hol m e n n y i t adtak, s a k ö v e t k e z ő évben ú j r a mentek, ha m e g é r t e . A szereplők r e n d s z e r i n t s u h a n c legények voltak, n ő s emberek ritkán játszottak a c s a p a t b a n . 1996-tól újra járják a gyerekek a falut, a felnőtteket n e m sikerült r á v e n n i . Szabó Gáborral e g y ü t t tanítottuk be a játékot. A legszebb a z volt, h o g y szülők, idősebbek, akik egykor m a g u k is játszották a betlehemes-játékot, segítettek b e n n ü n k e t . Közös f á r a d o z á s a i n k n a k meglett a s z é p eredménye: 1996. december 6-án tartották Bátyúban a Bátyúi Vasutas Művelődési H á z b a n a III. Kárpátaljai Betlehemes Találkozót. Tíz e g y ü t t e s indult a n e m e s v e r s e n y b e n , s mi h a r m a d i k o k lettünk. Szabó Gábor és Valla Miklós elkészítették a b e t l e h e m e t . A r u h á k , a kellékek a szülők segítségével a mi utasításunkra készültek el. A szereposztás a következő volt: főpásztor: Voloscsuk László 12 éves, pásztor: Belovics G y ö r g y 13 éves, v e z é r a n g y a l : D e m j é n Gergely 14 éves, 1. angyal: Laczkó László 14 éves, II. a n g y a l : Demjén István 14 éves, 1. öreg: Valla Miklós 15 éves, II. öreg: D e m j é n E r n ő 14 éves. A z eredeti s z e r e p o s z t á s b a n öten játszottak: két pásztor, két angyal és e g y öreg. Mi most h é t szereplővel játszottuk: főpásztor, pásztor, vezérangyal, angyal, két öreg. T a r t o t t u n k attól, h o g y a gyerekek közül valaki megbetegszik, n e m lesz, aki b e u g o r j o n . G o n d o l t u n k a jövőre is. A c s a p a t m i n d e g y i k e t u d t a a másik szerepét is. 1996. december 25-26-án újra járták a falut, s e l ő a d t á k a betlehemes-játékot. M i n d e n ü t t n a g y szeretettel f o g a d t á k őket, ismét kísérte a betlehemeseket a kisgyerekek csoportja, s incselkedtek a z öreggel. A gyerekek betlehemes-játékát m a g n ó s z a l a g őrzi, az 1997-es szereplésüket p e d i g videoszalag. Mellékelem a kottákat, melyeket a felvételek alapján Riskó G y ö r g y n é készített el. A vezérangyal tiszta fehér r u h á b a v a n felöltözve. N a d r á g helyett h o s s z ú fehér szoknya, a z alja szépen k i h í m e z v e v a g y bojt volt rákötve. Mi kihímeztettük a s z o k n y á t . Régebben vászonból készült, m a lepedőből v a r r j á k . A fején fehér h e n g e r a l a k ú p a p í r b ó l készült s ü v e g , m e l y 30 cm h o s s z ú . Erre ezüst és a r a n y papírból félhold és csillagok v a n n a k ragasztva. A tetejére a r a n y e s ő és színes p a m u t b ó l készített bojtok v a n n a k kötve, m e l y e k lelógnak. Később a karácsonyfa-díszek összetört üvegeit rászórták, melyet ragasz fogott o d a , s ettől a s ü v e g csillogott. Kezében k a r d , amit a r a n y p a p í r r a l húztak be. Az angyalok r u h á z a t a : fehér ing és fehér n a d r á g , f e j ü k ö n h e n g e r a l a k ú sisak, ez a z o n b a n n e m lehet olyan díszes, m i n t a vezérangyalé. Az a r a n y szín csak a v e z é r a n g y a l díszítéséhez tartozott, az a n g y a l é n csak ezüst lehetett. Kezükben k a r d , ami e z ü s t p a p í r r a l van betekerve. L á b u k o n csizma. A pásztorok fehér ingbe, fehér n a d r á g b a v a n n a k öltözve. A fejükön b á r á n y b ő r k u c s m a , a k e z ü k b e n k a m p ó s b o t , rajta kis c s e n g ő k , melyeket csengetnek. A bot s z á r á r a a p r ó kis lemezeket szegeztek, d e úgy, h o g y az s z a b a d o n lógjon, s így csörgött, ha m e g r á z t á k . Az öreg r o n g y o s r u h á b a n szerepel. A csapatban néha egy, néha két ö r e g játszott. H á t u k o n p ú p , mely egy levágott szakító kosárból készült. Erre n a g y o k a t lehetett ütni, a m i t n e m éreztek m e g . A ruha felett egy guba van, amit kifordítottak. Fejükön kifordított b á r á n y b ő r - s a p k a . A r c u k o n rongyból készült álarc. A s z e m n e k és a szájnak a helyét kivágták, s azt kifestették. A z orr piros rongyból készült. Ebbe hat-hét gombostűt s z ú r t a k nehogy leszakítsák, megjárta az, aki a z öreg o r r á h o z nyúlt. Kezében balta, ami fából készült és k o r o m m a l feketére festették. A k e z ü k ö n rossz k e s z t y ű . Az o l d a l u k o n egy kis p l é h d o b o z , melyen kis lakat volt. Ennek kulcsa annál volt, aki betanította. Az oldalán egy n a g y k o l o m p , a hátán csengő. A m á s o d i k öreg a gyerekekkel játszott, s az asszonyokat ölelgette, azokkal b o h ó c k o d o t t . M i n d e n szereplő lábán csizma volt. A b e t l e h e m e s r u h á k a t ú g y varrták, h o g y r á m e n j e n a meleg r u h á r a , hisz télen n é h a k e m é n y fagyok voltak. A betlehem alapja lécből készült, a m i t befestettek fehérre. A tetejére n á d a t tettek, a lécet b e h ú z t á k fehér p a p í r r a l . A betlehem m i n d i g a t e m p l o m u n k r a hasonlított: tornya volt, tetején kakas, felette csillag. Hosszú évek f o l y a m á n két típusa alakult ki: egyik ajtaja elől volt, s így lehetett belátni, a m á s i k n a k hiányzott az egyik oldala. A t e m p l o m belsejében vatta volt, a m i m i n d e n t fehérré változtatott, s egy jászol. A jászolban egy bábú, ami a Kisjézust ábrázolta, mellette szülei: József és Mária. Ezek is b á b ú k voltak v a g y kivágták p a p í r b ó l . Az istállóban voltak papírból v a g y porcelánból készült állatok: tehén, ló, bárány, s z a m á r . A b e t l e h e m b e n volt gyertya, a m i t meggyújtottak. Később villanylámpa, ami elemmel m ű k ö d ö t t . A betle-

45

h e m b e n csengő volt felfüggesztve, amit e g y m a d z a g segítségével mozgásba lehetett hozni: csengett. A betlehemet egy angyal és egy pásztor vitte. Elől m e n t a vezérangyal, u t á n a a p á s z t o r és az angyal, vitték a betlehemet, m a j d a főpásztor és az öreg zárta a sort. A betlehemeseket a gyerekek h a d a kísérte: csúfolták, ráncigálták, azok nagyokat suhintottak a baltával, megmegkergették a gyerekeket. Ez a játék m e g m a r a d t játéknak, n e m d u r v u l h a t o t t el. A játék a k ö v e t k e z ő k é p p e n történt: Főpásztor kopog. Bentről a házigazda kikiált: Tessék. Bejön a főpásztor. Köszön a n a p s z a k n a k megfelelően: Jó napot! (Rendszerint a gazda fogadja, v a g y a család legidősebb férfitagja és köszönnek a gyerekek is, akik m á r a k a p u b a n lesték, jön-e a b e t l e h e m e s és ö r ö m m e l közölték előfutárként: „Jönnek a betlehemesek!") Főpásztor: Békesség e h á z h o z , dicsőítem Istent. Engedelmet kérek, hogy e h á z küszöbét átlépjem. Nemcsak m a g a m jöttem, társaim is vannak, Melyek n e m m i n d e n b o k o r b a n a k a d n a k . Megengedik, h o g y a betlehemet behozzuk! Házigazda: Igen Főpásztor: (Kikiált a többieknek): Glória, Glória! Ének, szent s z ű z , Dea! (Bejön a két angyal, akik b e h o z z á k a betlehemet és m á r az előre elkészített székre leteszik) Főpásztor: Ki vagy? Angyal:

S

j

i n

J /rud

Í

M M M -

Jzit-k-M

j

i

Z - Z

j

J

Vd-fioL

,

fr-W-

r

Cl ~L

j

j

w

IJSJ

J - i

CtA-^ai

Ijjl.'-1

j

j

J'

J

'"eq-rujz-i.

1 í

J

fi

j

j

j

J

J J

fi

M - t i í

j

s t í f - ' t u í Izuc

jy J

kttho-foí.

l y i j f

\

ő&i-ti-Tol

*

\

l

'

-

k

J

i

-

í

f

rd-

i

ß^-CoL;

M

P

- Z - j c L .

Alpásztor (bejön, a k ö v e t k e z ő szöveget mondja): Hallod, Fedor, angyal szólott. Ö r ö m e t hirdet, h o g y megígért Messiás m á r megérkezett. Hol találjuk fel, e sötét éjjel Betlehembe? M o n d d el n e k ü n k teljes ö r ö m m e l ! Főpásztor: H i p p , h o p p , u r a i m . Hol én s z e d t e m , vettem m a g a m a t . Hegyen v ö l g y ö n sétáltam, tizenkét bakkecskére találtam. De egytől ú g y megijedtem, h o g y m é g szegény Géza, Feri pajtásomtól is eltévedtem. Egyet füttyentek,! kettőt kurjantok! H é - hé- hé! juhászok m ó d j á r a . Gyere b e te, Pethő öreg! Megtraktállak: hússal, borral, Pecsenyével és fészkes fekete fenével! Pethő, öreg: (Az ajtó előtt leselkedik, bekiabál) Bemennék, d e nem lelem a kilincset, Lerágom a recetet. (Megbotlik a küszöbben és nagyot esve érkezik a házba)

H o p p a z öreg elesett, összetörte csontját - botját, m é g a porcikáját is. ( N a g y n e h e z e n feltámászkodik, nagyokat n y ö g ) Alom, á l o m , d e mély á l o m . M é g m a a s z e m e m r e n e m jött álom. Még m a n e m ettem egyebet, csak egy sült egeret. ( N é g y k é z l á b áll, majd így folytatja miután e g y n a g y o t ugrott) Mégis á t u g r o m a Sínai-hegyet! (Büszkén megveregeti a mellét) A Sínai-hegyen sétáltam, fogtam vakondokot. O l v a s z t o t t a m zsírját, több m i n t száz hordóval. Aki ezt elhiszi s z a m a r a b b a bátyúi s z ó d á s s z a m a r á n á l . Jó estét, jó estét! Kedves g y e r m e k e i m (A n a p s z a k n a k megfelelően köszön) Ti itt esztek, isztok! A n a g y a p á t o k penészes szakállára n e m is gondoltok! Most is a legelső V e n d é g f o g a d ó b ó l jövök! (Büszkén alá-fel sétál és megveregeti a mellét, h o g y m a g á r a felhívja a figyelmet, milyen fontos személy) Főpásztor: Mi volt az első étel öreg? Pethő, öreg: Egy rőf kolbász! Alpásztor: D e valami jót m e g e n n é l , ha volna, ugye, öreg? Pethő, öreg: Meg, ha a g a z d a a s s z o n y jószívű volna! Főpásztor: H á t a m á s o d i k f o g á s mi volt, öreg? Pethő', öreg: Egy kemence n y ö - nyö- nyögé- se és egy szekér zör- zör- gése! Főpásztor: (nagyot üt a botjával, a betlehemben megszólal a csengő): Hallod öreg csengetnek Betlehembe!? Pethő, öreg: Hallom, hallom, h o g y a lábasban a kakas kukorékol, d e n e m eszel belőle. Ezzel többet n e m beszélek, h a n e m lefekszem erre a s i m a g y e p r e (az ö r e g lefekszik a sima g y e p r e . A két p á s z t o r rádől botjára és ú g y tesznek, m i n t h a a l u d n á n a k ) Vezérangyal, angyal (együtt)

m

j i

&

f ú - S e * .

n y á - j a t

/

A

i ji

a-

H - g e t - M

%

Q*>

Cu

m t - A D - b e ^

47

(Közben az a n g y a l o k felkeltik a juhászokat, akik morcosak, h a r a g s z a n a k . N a g y o k a t n y ú j t ó z n a k . N a g y n e h e z e n felébrednek. Az angyalok folytatják az éneket, m í g a j u h á s z o k törölgetik á l m o s szemeiket.)

Berki László felvétele

48

49

Pethő, öreg: (tartja a p e r s e l y é t és m u t o g a t , h o g y o d a t e g y é k a pénzt.) Tíz, h ú s z g r i v e n y t a kisjézuska s z á m á r a . (Ez m i n d i g a p é n z n e m t ő l f ü g g . H i s z itt K á r p á t a l j á n hol k o r o n a , hol p e n g ő , r u b e l , cservonec, k u p o n , most a g r i v e n y a p é n z neve.) Egyes h e l y e k e n a g a z d a beleteszi a p é n z t a perselybe. E b b e n a z évben a g y e r e k e k 2-5 griveny k ö z t k a p t a k . A felnőtteket m e g k í n á l t á k régen borral is. N e m n a g y o n f o g n a k el italt, hisz m é g h o s s z ú út vár r á j u k . M e g k ö s z ö n i k a p é n z t . Búcsúznak és ezt éneklik:

*J

i f r r i -'i

m

J í o - J z a

p q - l a i

r r m a

k

- &ti

- itt

j

i W '

f i

Y

- i o t

ff f

G t - J a 2_

f

w

b - t o i ú j

\

W Sí

ß

m £

1 1

- d k

Tr r r

Maé

4

m J i e

r

í r

- l á - I m k 7

/ru,

\

/'

h . i

r

$£-+1

m

i

r

p i

-

m i C ú d

m i

m - í t i - i t i h L , ^ - J u l - ' ^ i L i o - t l u l - í u a L i

...

CL

t

ic r

< » - < 4 , - b ^ ú í

j

a z a i - - l M ) i l n - z e j -U

J

.Jt

r

i

/'

É

nl~Iliní

r

m

i

lXu.~(&~~íeít

*

i -Ji

"

d

— J u n i .

A betlehemes-játék s z e r e p l ő i együtt é n e k e l n e k , táncolnak. A s z ö v e g b e n a n n y i eltérés van, h o g y ott a z utolsó sort így éneklik: Éljen. Éljen a mi Királyunk. A betlehemes-játék szereplői é n e k e l v e t á v o z n a k . Ismét éneklik a N o s z a , n o s z a jó g a z d a s z ö v e g e t . P e t h ő öreg m a r a d . Ismét m a g á r a a k a r j a felhívni a f i g y e l m e t , s e g y e d ü l énekel és táncol:

a p .

p

r_r U c

- Uu

f <&-ie*t(

m

rn CjlL--

\\J. b ( L

ÍJ

r

tál- < & t - j ^ l

r rí f j él-j/üv

a ^ m i

^ i-%á-&ttt

f j

F ClQ-U

f ^ P -Jutlí

i -i

ö - t e - ^ M ^ .

A Főpásztor bekiabál: G y e r e m á r öreg, m á s h e l y e n is v á r n a k . Az ö r e g u t á n u k s z a l a d . Bngu Bnlnzs A k o t t á k a t Riskó Györgyné rajzolta

50

A kalotaszegi Körösfő évszázadai K a l o t a s z e g e g y i k l e g i s m e r t e b b t e l e p ü l é s e Körösfő-a S e b e s - K ö r ö s f o r r á s v i d é k é n , a Ríszegtető l á b á n á l - K o l o z s v á r t ó l 4 3 k m - r e n y u g a t r a , a n e m z e t k ö z i m ű ú t m e n t é k f e k s z i k . N e v é t a K ö r ö s - f o r r á s á t ó l , fejétől k a p t a , o r s z á g o s h í r é t n é p m ű v é s z e t é n e k , g y ö n y ö r ű v a r r o t t a s a i n a k , f a f a r a g á s á n a k k ö s z ö n h e t i . A falu a XIX-XX. s z á z a d f o r d u l ó j á n vált i s m e r t t é , e k k o r f e d e z t e fel Gyarmathy Zsigáné v a r r o t t a s a i t , Bnrtók és Kodály n é p d a l a i t , Edvi Illés és Körösfői Kreisch csodálatos népművészetét. Körösfő szélesebb határa - a Sebes-Körös forrásvidéke, a vízben g a z d a g mellékvölgyek t e r ü l e t e - k e d v e z ő t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t k í n á l t a z itt m e g t e l e p e d n i k í v á n ó e m b e r s z á m á r a . A régészeti leletek t a n ú s á g a szerint e v i d é k ő s i d ő k óta lakott t e r ü l e t volt, a h o l k i s e b b - n a g y o b b m e g s z a k í t á s o k k a l k ü l ö n b ö z ő k u l t ú r á k h o z t a r t o z ó e m b e r c s o p o r t o k éltek. A z ő s k o r i cserepek, p a t t i n t o t t k o v a k ő p e n g é k - Ordományos, Lőrincbükke h a t á r r é s z e k e n e l ő k e r ü l t leletek - a k ő k o r s z a k e m b e r é r ő l v a l l a n a k , a Szalapatakánnk v ö l g y é b e n l é v ő b a r l a n g b a n talált a g y a g e d é n y e k p e d i g arról, h o g y ez a földalatti l a b i r i n t u s n é g y e z e r évvel ezelőtt a bronzkori e m b e r m e n t s v á r a volt. 1 A l e g e n d á k k a i ö v e z e t t Ordományosban a r ó m a i k o r b a n k i s e b b t e l e p ü l é s ú n . villa létezett, a m e l y N a p o c á t (később K o l o z s v á r ) - R e s c u l u m m a l (Sebesvárral) ö s s z e k ö t ő r ó m a i ú t m e n t é n f e k ü d t . A felszínre k e r ü l t r ó m a i p é n z e k a r é z „ a n t o n i n i a n u s " - o k , illetve a z e z ü s t g ö r ö g „ d y r r a c h i u m " arról t a n ú s k o d n a k , h o g y a S e b e s - K ö r ö s f o r r á s v i d é k e a régi k o r o k b a n s e m volt elszigetelt világ, a z itt é l ő l a k o s s á g k a p c s o l a t b a n állt távoli o r s z á g o k n é p e i v e l . 2 A m a i K ö r ö s f ő t ö r t é n e t e s z e m p o n t j á b ó l f o n t o s a b b az a tény, h o g y az Ordomnnyos t e r ü l e t é n a X-XI. s z á z a d b a n kis k o r a k ö z é p k o r i falu létezett, m e l y i s m e r e t l e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t e l p u s z t u l t . Oklevelek 1391-ben Ördumamis f o r m á b a n említik. A kis falu n e v é t S z a b ó T. Attila E r d é l y t u d ó s n y e l v é s z e a z ortvámjos, irtványos szavakból eredeztette, tehát a település b i z o n y á r a ú n . „ i r t v á n y f a l u " volt. 3 K ö r ö s f ő és O r d o m á n y o s alapjait a z E r d é l y t m e g s z e r v e z ő m a g y a r királyi h a t a l o m , a bihnri ispánság kelet felé t e r j e s z k e d ő népei r a k t á k le. A z első t e l e p e s e k b i z o n y á r a a z A l m á s - v ö l g y felől j ö t t e k , h i s z e n a v i d é k l a k ó i n a k n y e l v e a tiszai, illetve a z é s z a k k e l e t i m a g y a r n y e l v j á r á s h o z kapcsolódik.' 4 A XIII. s z á z a d b a n K ö r ö s f ő királyi birtok a z erdélyi káptnlnn birtokába k e r ü l t , e l s ő e m l í t é s e 1276-ban terra Crysfew in comitatus Byhor f o r m á b a n történet (1282-ben villa Keresfew, 1646-ban Keoreos feo, 1711-ben Keres fű n é v e n szerepelt.). 5 Terra a k o r a b e l i o k l e v e l e k b e n f ö l d b i r t o k o t jelentett, K ö r ö s f ő h a t á r a t e h á t e k k o r m á r m ű v e l é s alatt álló t e r ü l e t volt. K ö r ö s f ő k ö z é p k o r i t ö r t é n e t é r e több a d a t o t szolgáltat a z a határvita, m e l y a falu, m i n t p ü s p ö k i b i r t o k , v a l a m i n t N y á r s z ó és S á r v á s á r , m i n t királyi birtok k ö z ö t t r o b b a n t ki és c s a k n e m s z á z évig t a r t o t t . Péter erdélyi püspök (1389-1391) p a n a s s z a l f o r d u l t Zsigmond királyhoz (1387-1437) a királyi n é p e k g a r á z d á l k o d á s a i m i a t t . A király, 1391. m á r c i u s 19-én m e g p a r a n csolta a Kolozsmonostori Konventnek, h o g y h a t á r o l j a el K ö r ö s f ő , illetve S á r v á s á r és N y á r s z ó b i r t o k a i t . A z e l h a t á r o l á s m e g t ö r t é n t , d e S á r v á s á r királyi n é p e l e r o m b o l t a K ö r ö s f ő h a t á r j e l e i t és a vita a XV. s z á z a d b a n is f o l y t a t ó d o t t . 6 A XVI. s z á z a d k ö z e p é n Erdély é l e t é b e n d ö n t ő v á l t o z á s o k m e n t e k v é g b e . 1556-ban a k a t o l i k u s e g y h á z j a v a i n a k s z e k u l a r i z á c i ó j a f o l y t á n Gyalu és a h o z z á t a r t o z ó vártartomány - így K ö r ö s f ő is - kincstári birtok lett és az erdélyi f e j e d e l e m k e z é b e került, aki k é s ő b b h o s s z a b b rövidebb ideig zálogba adta különböző birtokosoknak.7 1

Sebestyén Kálmán: Bronzkori leletek a körösfó'i cseppkőbarlangban. Igazság (Kolozsvár), 1979. VII. 19 •

' Ferenczi István: Körösfő-Ordományos. Igazság, 1970. IX. 16. ' Szabó T. Attila: Kalotaszeg helynevei. I. Kolozsvár, 1942. 128. old. 4 Uő: A cibóka tájszó és alakváltozatai. Magyar Nyelvjárások, 1962. 8. sz. 5 Cyörffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza. 1. Bp. 1987. 637. old. 6 Mályusz Elemér: Zsigmondkori Oklevéltár. 1. Bp. 1957-1958. 1937. dok. ' /akó Zsigmond: A gyalui vártartomány urbáriumai. Kv. 1944. XVII.

51

K ö r ö s f ő e g y h á z i l a g k e z d e t b e n a váradi püspökség kalotni főesperességéhez, m a j d később az erdélyi püspökség kolozsi főesperességéhez t a r t o z o t t . K a l o t a s z e g r e f o r m á c i ó j a - a z ú j hitre tért K o l o z s v á r h a t á s á r a - 1556 m á r c i u s á b a n t ö r t é n t . A körösfői templom K a l o t a s z e g l e g s z e b b f e k v é s ű e g y h á z i é p í t m é n y e , k a r c s ú n é g y f i a t o r n y o s f a t o r n á c o s t o r n y a m e s s z i r ő l látszik, s z i n t e v o n z z a az u t a z ó t . A régi t e m p l o m - a XVII. s z á z a d i t ö r ö k - t a t á r d ú l á s o k s o r á n m e g s e m m i s ü l t és csak k é s ő b b , a z 1690-es é v e k b e n a h ó d o l t s á g e l m ú l t á v a l építették újjá. A t e m p l o m régi v i r á g d í s z e s - r e n e s z á n s z m e n n y e z e t é t a z 1700-as é v e k elején Gynlui Asztalos János festette, a m e l y e t 1764-ben l e b o n t a t t a k , belőle m a m á r csak n é h á n y k a r z a t d e s z k a l á t h a t ó . E z e k b ő l a z o n o s í t a n i lehet G y a l u i m e s t e r n é g y v i r á g m i n t á j á t : a r e n e s z á n s z s z e g f ű t ; a b a b é r k o s z o r ú b ó l a l a k u l t t u l i p á n - h a r a n g v i r á g k o s z o r ú t ; a z ö t s z ö r tagolt f u r c s a nyílt v i r á g o k a t , a m e l y e k e n k ö n n y e n f e l i s m e r h e t ő a z a k a n t u s z e r e d e t ; v a l a m i n t a k í g y ó z ó stilizált l e v é l p á r o k a t , a m e l y e k b a r o k k h a t á s r a u t a l n a k . 8 A t e m p l o m jelenlegi festett k a z e t t á s m e n n y e z e t e 225 k a z e t t á b ó l áll, m e l y b ő l 135 t á b l á t 1764-ben a szász Asztalos Umling Lőrincz festett. (90 k a z e t t á t 1833-34-ben Varga László kolozsvári m e s t e r ) . U m l i n g m o t í v u m a i t - a k á r c s a k elődje - a z o l a s z r e n e s z á n s z b ó l v e t t e , d e e z e k e t a k o r í z l é s é n e k m e g f e l e l ő e n b a r o k k o s f o r m á b a n á t k o m p o n á l t a . K a z e t t á i n ú j f o r m á k jelentek m e g : m a d a r a k és állatok képei, k ö z t ü k a m e s t e r jellegzetes m o t í v u m a : a v i r á g t ö v e k tetején ü l ő m a d a r a k . Ezek a d í s z e k a z o n b a n n e m jelentésnélküli o r n a m e n t u m o k , h a n e m o l y a n jelképes á b r á z o l á s o k , a m e l y e k e t a n é p értett, i s m e r t s z á z - k é t s z á z é v v e l ezelőtt. (PL: a v i r á g d í s z e s m e n n y e z e t a korabeli é r t e l m e z é s s z e r i n t a P a r a d i c s o m o t jelképezte.) 9 A t e m p l o m h a r a n g j a i k ö z ü l a n a g y o b b a t 1788-ban, a k i s e b b e t 1858-ban ö n t ö t t é k , tízr e g i s z t e r e s o r g o n á j a 1841-ben k é s z ü l t . É r d e k e s e m l é k e a t ö r ö k i d ő k n e k az ú n . Rákóczi szőnyeg, m e l y e g y E r d é l y b e n g ö r d e s z - c s o m o z á s s a l készült t ö r ö k i m a s z ő n y e g . A l e g e n d a szerint //. Rákóczi György f e j e d e l e m a v e s z t e s fenesi csata u t á n (1660. m á j u s 22.) s e b e s ü l t e n V á r a d felé m e n e k ü l t , K ö r ö s f ő n m e g p i h e n t , ahol Korpos György helybeli l a k o s k i m o s t a a f e j e d e l e m sebeit. Rákóczi, szolgálataiért megajándékozta egy szőnyeggel, amelyet utódai a r e f o r m á t u s egyh á z n a k a d t a k . K ö r ö s f ő e l s ő i s m e r t r e f o r m á t u s p a p j a Mindszenti László, a k i n e k n e v é t 1646-ban egy ajándékkönyv őrizte meg, a k ö n y v később a Kolozsvári Református Kollégium könyvtárába került. K a l o t a s z e g n é p é t a XVII. s z á z a d k ö z e p e táján n a g y m e g p r ó b á l t a t á s o k é r t é k : II. Rákóczi György (1648-1660) s z e r e n c s é t l e n l e n g y e l o r s z á g i h a d j á r a t a u t á n a b o s s z ú á l l ó t a t á r h a d a k 1658 s z e p t e m b e r é b e n p u s z t í t j á k e v i d é k e t . V é g - V á r a d eleste u t á n Ali p a s a b e n y o m u l t a K ö r ö s v ö l g y é b e és B á n f f y h u n y a d e l p u s z t í t á s á t k ö v e t ő e n 1661. j ú n i u s 28-án f e l d ú l t a K ö r ö s f ő t , t e m p l o m á t l e r o m b o l t a . A falu telkeinek t ö b b m i n t fele e l p u s z t u l t , a z 1679-es ö s s z e í r á s s z e r i n t a p u s z t a h á z h e l y e k s z á m a 19, d e „ v a n n a k o l y a n o k is, k i k n e k házait m e z ő v é l ő t t e k " . 1 0 Ezt k ö v e t ő e n K ö r ö s f ő h á r o m é v t i z e d e n keresztül h ó d o l t s á g i t e r ü l e t lett. A t ö r ö k ö k a d ó j á t a B á n f f y h u n y a d o n t a r t ó z k o d ó , g y a k r a n p o r t y á z ó , rabló s z p á h i k s z e d t é k . E s z o m o r ú i d ő k n e k e m l é k é t a k a l o t a s z e g i n é p k ö l t é s z e t m i n d a m a i n a p i g m e g ő r i z t e : a t ö r ö k n e k e l a d o t t (és h a l v a talált) l e á n y b a l l a d á j a a v i d é k e n t ö b b v á l t o z a t b a n is i s m e r t . Apafi Mihály fejedelem (1662-1690) a z e l p u s z t í t o t t k a l o t a s z e g i falvak s e g í t s é g é r e sietett és 1674-ben 11 t e l e p ü l é s n e k - k ö z t ü k K ö r ö s f ő n e k is - á t e n g e d t e a fejedelmi d é z s m á t . A fejedelmi a d o m á n y l e h e t ő v é t e t t e a z e l p u s z t u l t t e m p l o m o k , iskolák újjáépítését. 1 1 K a l o t a s z e g e n a t ö r ö k u r a l o m 1685 n o v e m b e r é b e n ért v é g e t , B á n f f y h u n y a d r a b e v o n u l t a k a z osztrák csapatok. A z ú j h a t a l o m a v i s s z a f o g l a l t t e r ü l e t e k e t a f e g y v e r e k j o g á n s z e r e z t e m e g és a n n a k m e g f e l e l ő e n s a j á t céljai és é r d e k e i s z e r i n t k o r m á n y o z t a . A f e u d á l i s t á r s a d a l o m b a n a falu m i n d e n n a p i életét a z é v s z a k n a k m e g f e l e l ő mezőgazdasági munka töltötte ki. A f ö l d m ű v e l é s é v s z á z a d o k o n keresztül s z i n t e v á l t o z a t l a n m ó d o n folyt, a k ö z ö s s é g teljesen ö n e l l á t ó volt, k ü l s ő s e g í t s é g r e a t e r m é s n a g y o b b r é s z é n e k m e g s e m m i s ü l é s e e s e t é n s e m s z á m í t h a t o t t . K ö r ö s f ő m e z ő g a z d a s á g i m ű v e l é s alatt álló h a t á r á r ó l az 1713-as a

Sebestyén Kálmán: Reneszánsz virágok festője. Igazság, 1972. IX. 2. Ady László: Tanuljuk Kalotaszeget. Művelődés (Bukarest), 1971. 9. sz. 10 fakó Zsigmond: im. 209. old. " Mihálcz Elek: Egyháztörténeti adalékok (Kalotaszeg). Protestáns Közlöny, 1896. 34. old. 9

52

ö s s z e í r á s t u d ó s í t : „Ez a falu B á n f f y h u n y a d h o z k ö z e l v a g y o n , é s z a k o s s á r o s és s e p p e d é k e s h e l y e n f e k s z i k , h a t á r a rossz, h a t - n y o l c ökörrel s z á n t h a t ó , f o r d u l ó j a k e t t ő , m a g o k h o z k é p e s t e l e g e n d ő ő s z és t a v a s z vetéssel é l n e k , d e igen v é k o n y a n . " A l a k o s s á g s z á m á n a k n ö v e k e d é s e s z ü k s é g e s s é tette a t e r m ő f ö l d j o b b k i h a s z n á l á s á t , 1737-ben K ö r ö s f ő n a h a t á r t m á r h á r o m f o r d u l ó r a o s z t o t t á k . 1 2 1820-ban a h á r o m f o r d u l ó b a n gabonafélékből b ú z á t , rozsot, z a b o t , á r p á t , t ö r ö k b ú z á t , a hüvelyesekből b a b o t , borsót, lencsét, a textilnövényekből k e n d e r , lent t e r m e s z t e t t e k . A z ö s s z e í r á s szerint a b e l s ő t e l k e k e n g y ü m ö l c s ö s , k á p o s z t á s és v e t e m é n y e s k e r t e k v o l t a k . 1 3 A f e u d á l i s t á r s a d a l o m d ö n t ő g a z d a s á g i á g a z a t a a z állattenyésztés. A f ö l d m ű v e l é s u g y a n i s m e g k ö v e t e l t e a n a g y á l l a t t a r t á s t , h i s z e n a korabeli n e h é z ekét csak 4 - 6 - 8 ö k ö r t u d t a v o n t a t n i . Körösfő híres volt állattenyésztéséről „ g y ö n y ö r ű s z a r v a s m a r h á i " keresettek a kalotaszegi vásárokon. A f a l u l a k o s s á g a a s z e g é n y s é g diktálta ö n e l l á t á s k ö r ü l m é n y e i k ö z ö t t élt: s z e r s z á m a i t , h á z t a r t á s i e s z k ö z e i t , r u h á z a t á t s t b . m a g a készítette. A XVII-XVIII. s z á z a d b a n s z á m o s k ö r ö s f ő i mesterember n e v é t említik a f o r r á s o k , e l s ő s o r b a n o l y a n o k é t , a k i k m e s t e r s é g ü k e t a g y a l u i v á r b a n ű z t é k . G y a l u - V á r a d t ö r ö k kézre k e r ü l é s e u t á n - igen f o n t o s p o l i t i k a i - h a d á s z a t i s z e r e p e t t ö l t ö t t be, v é g v á r lett, e z a m a g y a r á z a t a a n n a k , h o g y i g e n s o k m e s t e r e m b e r m u n kájára t a r t o t t i g é n y t . A körösfői m e s t e r e m b e r e k k ö z ü l g y a k r a n e m l e g e t i k a k o v á c s o k a t és a z ácsokat, akik f ö l d e s u r a i k n a k d é z s m á v a l n e m t a r t o z t a k , u g y a n i s m e s t e r s é g ü k k e l s z o l g á l t a k : 1642-ben Márton kovács II. R á k ó c z i G y ö r g y f e j e d e l e m „ s z a b a d o s k o v á c s a " , 1679-ben András kovács „taxája s z á z p a t k ó s z e g e s t ü l k a r á c s o n y r a " . E b b e n az i d ő b e n h í r e s á c s és f a f a r a g ó György Márton és Korpos Márton, akik ú g y s z i n t é n „ d é z s m á t n e m a d t a k " . 1 4 A k ö r ö s f ő i e k t e r m é k f e l e s l e g ü k e t - ha e g y á l t a l á n v o l t ilyen - a közeli v á s á r o k o n é r t é k e sítették. S z a r v a s m a r h á i k k a l a z o n b a n távolabbi „ s o k a d a l m a k a t " is f e l k e r e s t e k , h i s z e n a m a r h a v o l t a z e g y e t l e n o l y a n f o n t o s á r ú , m e l y ö n m a g á t k é p e s szállítani. M á r p e d i g e b b e n a z i d ő b e n a szállítás a r o s s z u t a k miatt r e n d k í v ü l n e h é z k e s és k ö l t s é g e s volt. Gróf Széchenyi István 1821-ben erdélyi u t a z á s a s o r á n n a p l ó j á b a n leírja a K ö r ö s - m e n t i ú t v i s z o n y o k a t : „Feketetóból K o l o z s várra két ú t v e z e t , - írta - az e g y i k B á n f f y h u n y a d o n k e r e s z t ü l , s ez a r ö v i d e b b , a m á s i k N y í resen át, ez a z év m i n d e n s z a k a s z á b a n járható, a z e l ő b b i csak akkor, h a a v i z e k e n g e d i k , m e r t át kell kelni a K ö r ö s ö n és a S e b e s e n . B á n f f y h u n y a d t ó l K o l o z s v á r K a p u s o n át kb. h a t ó r a " . 1 5 A f e u d a l i z m u s idején a j o b b á g y k ü l ö n b ö z ő s z o l g á l t a t á s s a l t a r t o z o t t f ö l d e s u r á n a k , a m e l y e k k ö z ü l a l e g j e l e n t ő s e b b az u r b á r i á l i s tized vagy dézsma volt. 1679-ben a k ö r ö s f ő i j o b b á g y o k „ m i n d e n f é l e m e z e i g a b o n á j o k i g a z tizedével t a r t o z t a k . . . d é z s m á b a n t i z e d e t a d t a k b á r á n y o k b ó l és a m a k k o l t a t á s r a felhajtott d i s z n ó k b ó l is". 1 6 A l e g n y o m a s z t ó b b teher, m e l y sok v i s s z a é l é s r e a d o t t a l k a l m a t a robot volt, e z t a k ö r ö s f ő i e k a g y a l u i v á r n á l v é g e z t é k , h e t e n t e k é t n a p o t , t u l a j d o n k é p p e n m i n d e n h a r m a d i k h é t e n ott d o l g o z t a k . K é s ő b b a r o b o t a m i n d e n h a r m a d i k heti s z o l g á l a t b ó l m i n d e n m á s o d i k h e t i v é n ö v e k e d e t t : 1820-ban v a l l o m á s o k szerint: „Szolg á l n a k m i n d e n h é t e n h á r o m n a p o t , az ö k r ö s ö k ö k ö r r e l , kinek v a n , n é g y ö k ö r r e l , k i n e k t e h e t s é g ü k k e v e s e b b c i m b o r á b a n k e t t ő v e l . Kik m a r h á i k b ó l k i f o g y t a k v a l a m e l y c s a p á s által, g y a l o g s z e r b e n " . A n ő k robotja a s z ö v é s - f o n á s v o l t . K ö r ö s f ő a fenti e s z t e n d ő b e n ö s s z e s e n 6400 n a p o t robotolt, a m i e g y j o b b á g y s z á m á r a 164 n a p o t (!) jelentett, alig k é p z e l h e t ő el, h o g y m i k o r jutott ideje s a j á t f ö l d j é n e k m ű v e l é s é r e . 1 7 A f ö l d e s ú r j á r a n d ó s á g á h o z t a r t o z t a k a z ú n . ajándékok is, a k a r á c s o n y - t y ú k j a (évente c s a l á d o n k é n t e g y t y ú k ) és a k a r á c s o n y t o j á s a (20 tojás). A falu m a g a v á l a s z t o t t a v e z e t ő i t , a k i k n e k a z élén a falusi bíró állt. K ö r ö s f ő n a bírót é v e n k é n t v á l a s z t o t t á k , szolgálati ideje alatt j o b b á g y s z o l g á l t a t á s o k k a l n e m t a r t o z o t t , h e l y e t t e m i n d e n lakos e g y - e g y g y a l o g n a p s z á m o t v é g z e t t . H e l y e t t e s e és segítőtársa a kisbíró vagy polgár v o l t . A 12

/akó Zsigmond: im. 376. old. Conscriptio Czirákyana, 1820. Erdélyi Gubernium Lvt. in. I'oliticis. F. 52. OL. Bp. 14 Szabó T. Attila: Kalotaszegi mester- és foglalkozásnevek. In: Nép és Nyelv. Bukarest, 1980. 305-314. _ old. ^ Gr. Széchenyi István naplói. In: Flazai utazók Erdélyben. Kv. 1942. 56-57. old. 10 Szabó T. Attila: Kalotaszeg jobbágyságának szolgáltatása és adózása. In: Nép és Nyelv. Bukarest, 1980. 470. old. 17 Conscriptio Czirákyana, 1820. 13

53

b í r ó k ö t e l e s s é g e ü g y e l n i a h a t á r f e l o s z t á s á n a k r e n d j é r e , a falu t a n á c s á v a l h a t á r o z o t t a m e z ő gazdasági m u n k á k megkezdéséről, az ő feladata a falu lakosságát rászorítani a felsőbb rend e l k e z é s e k b e t a r t á s á r a , b í r á s k o d o t t a f a l u s z é k é n e k n e v e z e t t t ö r v é n y s z é k e n , ahol a z esküdtekkel ( h ű t ő s ö k k e l ) a s z o k á s j o g a l a p j á n d ö n t ö t t a j o b b á g y o k k i s e b b ü g y e s - b a j o s d o l g a i b a n . A f a l u f i a t a l s á g á n a k jó m a g a v i s e l e t é r e a legénybíró felügyelt h a t polgár-legény s e g í t s é g é v e l . A b o t r á n y o s a n v i s e l k e d ő , káromkodó l e g é n y b ü n t e t é s e 5 - 1 2 p á l c a ü t é s ( h á z a s e m b e r é 6 s u s t á k , a v i s s z a e s ő k é 2 m a g y a r forint) a szitkozódó l e á n y e l ő s z ö r 1 garast, m á s o d j á r a 1 s u s t á k o t f i z e t e t t . 1 8 A bírságokból b e f o l y ó j ö v e d e l e m n a g y o b b r é s z é t a f ö l d e s ú r k a p t a és c s a k kisebb r é s z e j u t o t t a falusi b í r ó n a k . E z e k jelentős ö s s z e g e k voltak: a fejváltás bírság (a h a l á l r a ítélt j o b b á g y m e g v á l t á s á é r t f i z e t t é k ) és a hntnlom bírság ( b i r t o k h á b o r í t á s esetén) 12 f o r i n t o t , a kékbírság (a s é r t e t t m e g m u t a t t a t e s t é n e k m e g k é k i i l t helyét) 66 d é n á r , a véres-kékbírság 1 f o r i n t o t , a z orrbírság ( o r r l e v á g á s r a ítélt váltsága) 3 f o r i n t o t jelentett. 1 9 K ö r ö s f ő n 1568-ból ismert n é v s z e r i n t az első b í r ó Liikn János, a z e l s ő i s m e r t kisbírók 1607-ből, Korpos Péter és Fekete Demeter v o l t a k . 2 0 K ö r ö s f ő lakosságának s z á m a a z é v s z á z a d o n s o r á n - a h á b o r ú s p u s z t í t á s o k , í n s é g e s e s z t e n d ő k , j á r v á n y o k m i a t t - e r ő s e n i n g a d o z o t t . A XVII. s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n a j o b b á g y c s a l á d o k s z á m a f o k o z a t o s a n csökkent: 1640-ben 52 j o b b á g y c s a l á d n e v e s z e r e p e l t az u r b á r i u m o k b a n , 1670-ben s z á m u k 3 2 , 1 6 8 7 - b e n 25, m a j d 1713-ban m á r csak 21. A l a k o s s á g l é l e k s z á m a 1670-ben 334 (ebből 15 ö z v e g y és 8 k o l d u s ) , m a j d t ö b b m i n t e g y é v s z á z a d m ú l v a 1784-ben - a z első m a g y a r o r s z á g i n é p s z á m l á l á s idején - s z i n t e u g y a n a n n y i 333 (179 férfi és 154 n ő ) . A p u s z t í t á s o k , j á r v á n y o k m e g s e m m i s í t e t t é k e g y é v s z á z a d d e m o g r á f i a i s z a p o r u l a t á t (!). A családnevek ö s s z e v e t é s é b ő l - a z 1609-1820 k ö z ö t t i u r b á r i u m o k a l a p j á n - k i d e r ü l , h o g y a falu l a k o s s á g á n a k z ö m é t t u l a j d o n k é p p e n öt c s a l á d alkotta: Kovács (57-szer s z e r e p e l t a fenti i d ő s z a k b a n ) , Péntek (55), Bocz, Boczi (51), Antal (50) és Korpos (44). A l e g k e d v e l t e b b férfi k e r e s z t n e v e k a XVII. s z á z a d b a n a János és a z István, a XVIII. s z á z a d b a n a z András, Márton és a György, a l e g g y a k r a b b a n e l ő f o r d u l ó n ő i k e r e s z t n e v e k a Kata-Kntalin, Erzsók-Erzsébet, Anna és Ilona v o l t a k . A falusi e m b e r a h a t á r b a n a helynevek s e g í t s é g é v e l t á j é k o z ó d o t t . Ezek a z e l n e v e z é s e k n e m z e d é k r ő l - n e m z e d é k r e á t ö r ö k l ő d t e k , a z é v s z á z a d o k alig v á l t o z t a t t a k r a j t u k . K ö r ö s f ő n a h e l y n e v e k t ö b b s é g e g a z d a s á g i v o n a t k o z á s ú , m i n t p é l d á u l : Porkolát ( f a l u k a p u , m e z ő k a p u ) , Szénígetó', Szőló'oldal, Ujhatár, d e v a n n a k b i r t o k v i s z o n y o k a t jelölők, ilyen a Bírószere, Ló'rincbükke, Papcsorgója v a g y t ö r t é n e l m i - e t n i k a i v o n a t k o z á s ú a k , a Kurucoldalnk, Oláhvölgy, Rákóczi kútja stb. É r d e k e s e k azok a h e l y n e v e k , a m e l y e k n e k n y e l v t ö r t é n e t i v o n a t k o z á s u k v a n , ilyen a Bodonkút, m e l y egyetlen kivájt f a t ö r z s b ő l álló k u t a t jelentett v a g y a Ravaszosáj, a r ó k á k által lakott v ö l g y n e v e . A z áj s z ó a z erdélyi m a g y a r n y e l v j á r á s b ó l m á r a XVIII. s z á z a d b a n kihalt, csak a h e l y n e v e k b e n él t o v á b b . (Az oj, áj s z ó a z ú z - t ü r k n y e l v b e n is v ö l g y e t jelentett.) Az idők folyamán a körösfői ember képzelete a helynevekhez különböző hiedelmeket, m o n d á k a t f ű z ö t t , v a l ó s á g o s kis mitológiát t e r e m t e t t . Ezek s z e r i n t a z Ordományos területén h a j d a n O r d o m v á r a állt, a h o l e g y király l a k o t t . A t a t á r j á r á s i d e j é n K a l o t a s z e g n é p e i d e m e n e k ü l t , k i n c s e i k e t a v á r u d v a r o n lévő k ú t b a , k é t h a r a n g k ö z é r e j t e t t é k . A v á r a t f ö l d a l a t t i b a r l a n g k ö t ö t t e ö s s z e A l m á s v á r á v a l és a Ríszeg-tetővel. O r d o m á n y o s t a t a t á r o k e l p u s z tították, l a k o s s á g a a S e b e s - K ö r ö s f o r r á s á n á l t e l e p e d e t t le, ők a l a p í t o t t á k K ö r ö s f ő t . A z elrejtett kincseket a z ó t a is keresik, d e a z t az ö r d ö g ö k ő r z i k , a z é r t n e m találják. M á s o k s z e r i n t a kincseket e g y kókutyában m e g t a l á l t á k , d e a z t e g y pesti úr elvitte. A z O r d o m á n y o s b a n a n é h a i k e r t k u l t ú r a e m l é k e k é n t s z i l v a f á k a t is t a l á l u n k , d e szőlőt ott m á r rég n e m m ű v e l n e k . O r d o m á n y o s k i r á l y u g y a n i s e g y s z e r kijelentette, h o g y o r s z á g á t és l e á n y á t a n n a k a d j a , aki a Szőlőóldalt e g y n a p alatt letisztítja. Egy l e g é n y l e t a k a r í t o t t a , a z ó t a n e m n ő a szőlő. II. Rákóczi György erdélyi f e j e d e l e m 1660-ban a v e s z t e s fenesi csata u t á n ú t b a n V á r a d r a K ö r ö s f ő n m e g p i h e n t e n n e k e m l é k e : a Rákóczi fája, kútja, padja. B a b o n á s h i e d e l m e k f ű z ő d n e k t ö b b h a t á r r é s z h e z : a Lüdércek felett é v e n t e e g y s z e r lidércek r e p ü l n e k és m u z s i k á l n a k , a 18

19 20

54

Körösfői Református Egyházközség anyakönyve. Kolos-Kalotai Egyházmegye Levéltára az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsvári Gyűjtőlevéltárában. Szabó T. Attila: im. 479. old. Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. VII. 412. old.

Ríszegtetó're e g y a s s z o n y (talán b o s z o r k á n y ) b ó d í t ó ríszeg-virágot ültetett, d e a t ö v é t elátkozta, e g y l e g é n y b e r ú g o t t a z illatától és e g é s z életében a tetőn b o l y o n g o t t . H í r e s v o l t - a k é p z e l e t s z e r i n t - a k ö r ö s f ő i csizmadiatanító, aki n e m c s a k a b e t ű v e t é s m e s t e r s é g é r e t a n í t o t t a m e g a g y e r e k e k e t , h a n e m c s o d á l a t o s , t u l i p á n o k k a l díszített p i r o s c s i z m á k a t is k é s z í t e t t . A b b a n a z i d ő b e n a s z a l m a f e d e l e s rektórin p i t v a r a tele volt piros c s i z m á k k a l . E l s ő iskolatörténeti a d a t u n k K ö r ö s f ő b ő l 1652-ből v a l ó , e k k o r Adorján Gergelyné ö z v e g y j o b b á g y a s s z o n y r ó l a z u r b á r i u m o k feljegyezték, h o g y „fia S c h o l á b a n l a k i k " . A z u t a l á s b i z o n y á r a a K o l o z s v á r i R e f o r m á t u s K o l l é g i u m r a v o n a t k o z o t t , a h o l a fiú d e á k o s k o d o t t , és a h o n n a n a kalotaszegi falvak iskolamestereiket hozták.21 A z e l s ő n é v s z e r i n t i s m e r t k ö r ö s f ő i t a n í t ó Gynlni Sámuel (1718-1819). E l h u n y t a k o r a kispetri eklézsia a n y a k ö n y v e a k ö v e t k e z ő s o r o k a t írta róla: „ G y a l a i S á m u e l 5 e s z t e n d ő k t ő l n y u g a l o m b a n lévő, ele 75 e s z t e n d ő k i g a körösfői, m a g y a r v a l k ó i , d a m o s i v é g r e ... a kispetri ecclesia... igen jó e m l é k e z e t ű Oskola M e s t e r e e l t e m e t t e t e t t t ö b b h e l y i s é g b ő l is m e g j e l e n t igen s z é p s z á m ú g y ü l e k e z e t előtt életének a 101. é v é b e n " . 2 2 A t a n í t ó l é t a l a p j á t a z e g y h á z k ö z s é g által m e g á l l a p í t o t t díjlevél b i z t o s í t o t t a . K ö r ö s f ő r ő l 1754-ből i s m e r j ü k a z első díjlevelet, a m e l y é v s z á z a d o k g y a k o r l a t á t t ü k r ö z t e . E szerint: „ A z o s k o l a m e s t e r n e k p e d i g l e n fizet a z e g é s z eccla 20 v é k a b ú z á t , m i n d e n p á r e m b e r fél v é k a z a b o t , e g y k e n y e r e t , h a r a n g o z á s é r t e g y s z e r f ő z neki e g y e s z t e n d ő b e n . T e m e t é s é r t , m i k o r a p a p p r é d i k á l 4 p o l t u r á t , m i k o r p e d i g n e m p r é d i k á l 8 p o l t u r á t . A d a z e g é s z eccla e s z t e n d ő n k é n t 5 szekér fát".23 A f e u d á l i s t á r s a d a l o m idején a falusi kisiskola s z a l m a f e d e l e s s z e r é n y é p ü l e t , e g y s z o b á s i s k o l a h á z , m e l y a s ö v é n n y e l kerített m e s t e r i f u n d u s o n (telken) állt. A k o r a b e l i i s k o l á z á s egyik n a g y k é r d é s e a r e n d s z e r t e l e n iskolalátogatás, a z e g y h á z i h a t ó s á g o k g y a k r a n m e g b ü n t e t i k a h i á n y z ó g y e r m e k e k szüleit. Egy 1801. évi körösfői r e n d e l k e z é s k i m o n d t a : „ M i n d a l e g é n y e k , m i n d p e d i g a l e á n y o k szülei, ha a z ő g y e r m e k e i k v a k m e r ő k é p p e n e l m u l a t t y a a tanítást, fizessen egy v o n á s f o r i n t o t " 24 A vizitációs j e g y z ő k ö n y v e k r é s z l e t e s e n b e s z á m o l n a k a z oktatás anyagáról és módjáról, 1822-ben a körösfői g y e r e k e k „ o l v a s n i , énekelni, s z á m o t v e t n i t a n u l n a k , v a l a m i n t Szent H i s t ó r i á t és v a l l á s t " . A z olvasást a z ú g y n e v e z e t t silabizálással, a b e t ű z t e t ő m ó d s z e r r e l t a n í t o t t á k . 2 5 (A m á s s a l h a n g z ó k a t n e m h a n g j u k , h a n e m n e v ü k szerint ejtették ki a t a n u l ó k . ) A silabizálás r o s s z m ó d s z e r e a „ n a g y h i á b a v a l ó s á g s k e r e n g ő ú t v e s z t é s " a l a p o s a n m e g n e h e z í t e t t e a z o l v a s á s elsajátítását. A s z a l m a f e d e l e s kisiskolák tanítói a z o n b a n é v s z á z a d o k o n k e r e s z t ü l m é g i s csak o k t a t t á k a g y e r m e k n é p jelentős r é s z é t , l e h e t ő v é tették a legtehets é g e s e b b e k k i e m e l k e d é s é t a j o b b á g y s o r b ó l , b i z t o s í t o t t á k a szellemi élet f o l y t o n o s s á g á t . E s z e r é n y keretek k ö z ö t t f o l y ó o k t a t ó - n e v e l ő m u n k a s z á m o t t e v ő iskolai ö r ö k s é g e t h o z o t t létre, amelyet később a polgári népoktatás hasznosított. Sebestyén

Kálmán

Katona József történetírása K a t o n a J ó z s e f b e n e g y i k l e g n a g y o b b n e m z e t i d r á m á n k íróját t i s z t e l h e t j ü k . A B á n k b á n és a z e l ő t t e született többi d r á m a f o r d í t á s a i n a k , d r á m á i n a k n a g y r é s z e t ö r t é n e l m i t é m á k a t d o l g o z fel, történeti a l a p o k r a é p ü l . H a csak ezeket a m ű v e k e t t e k i n t e n é n k , a k k o r is m e g á l l a p í t h a t n á n k , hogy Katona történelmi érdeklődése az átlagosnál mélyebb. A korai d r á m a á t d o l g o z á s o k , m i n t A borzasztó torony, a Monostori Veronka, a Luca széke t ö r t é n e l m i miliőt t e r e m t

21

jakó Zsigmond: im. 79. old. " A Kispetri Református Egyházközség anyakönyve. Zilahi Állami Lvt. 775. sz. ~3 Kolos-Kalotni Egyházmegye Conscriptiója, 1754. Kolos-Kalotai Egyházmegye Levéltára. Körösfői Református Egyházközség anyakönyve. KKEhmLvt. ~ Vizitációs jegyzőkönyvek a KKEhmLvt-ban.

55

ugyan, d e a z alakoknak s e m m i l y e n valóságos kapcsolata nincs az adott korral.1 Ezért n e m igazi t ö r t é n e l m i d r á m á k . T ö r t é n e t i a n y a g g a l é r z é k e l h e t ő e n először a k k o r d o l g o z o t t , a m i k o r F r a n z X a v e r G i r z i k Szent I s t v á n r ó l n é m e t ü l m e g í r t d r á m á j á t ü l t e t t e át m a g y a r s z í n p a d r a , István, a magyarok első királya c í m m e l . 2 O r o s z László s z e r i n t a m ű a l a p v e t é s e , e g y é b m o z z a n a t a i h a s o n l ó s á g o t m u t a t n a k a Bánk bánnal.3 Mint a h o g y h á r o m t ö r t é n e l m i t r a g é d i á j a , a z Augbigny dementia, Zsika, a Jeruzsálem pusztulása is e g y - e g y fejlődési f o k o t jelent a Bánk bán felé. A t ö r t é n e t e k e s e m é n y s o r o z a t a i itt u g y a n e g y - e g y vallási k é r d é s k ö r é f ű z ő d n e k , d e feleletet k e r e s a r r a a k é r d é s r e is, h o g y a t r a d i c i o n á l i s a n lojális f ő ú r s z e m b e f o r d u l h a t - e h a z á j a é r d e k é b e n a k i r á l y á v a l . 4 Ezzel m á r el is é r k e z t ü n k a Bánk bánhoz, a m e l y n e k első v á l t o z a t a a z i s m e r t k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t 1815-ben született. E b b e n a z é v b e n jelent m e g F a z e k a s M i h á l y Lúdas Matyija. A k é t k ü l ö n á l l ó m ű f a j t k é p v i s e l ő m ű m é l y s é g é b e n n e m h a s o n l í t h a t ó össze, d e a z m i n d e n k é p p e n jól látható, hogy Fazekas Mihály m u n k á j a lényegesen egyszerűbb történelemszemléletet t ü k r ö z . 5 A XVIII. és XIX. s z á z a d elején a n e m z e t i s z e l l e m j e l e n t k e z é s é v e l a z o r s z á g t ö r t é n e l m e is f o n t o s s á v á l i k . A saját n y e l v fejlesztése, a m ű v e l ő d é s , a n e m z e t i ö n t u d a t k i a l a k í t á s á r a való t ö r e k v é s a r e f o r m k o r b a n teljesedett ki. H a K a t o n á n a k a z 1810-es é v e k b e n írt m u n k á i t , a k k o r kifejtett t e v é k e n y s é g é t n é z z ü k , sok t e k i n t e t b e n m e g e l ő z t e k o r á t . A r e f o r m k o r b a n m e g e r ő s ö d ő n e m z e t i é r z é s n e m c s a k a z o r s z á g t ö r t é n e t é n e k m e g i s m e r é s é r e ö s z t ö n ö z t e , h a n e m a helyt ö r t é n e t r e is r á i r á n y í t o t t a a f i g y e l m e t . K a t o n á n á l a t ö r t é n e l e m t a n u l m á n y o z á s á n a k a v á g y a e g y ü t t járt a n n a k t r a g i k u s l á t á s m ó d j á v a l , a m e l y a m a g y a r m ú l t b ó l , jelenből s z á r m a z h a t o t t . Bánk bán t ö r t é n e t e a l k a l m a s volt e n n e k a s z e m l é l e t n e k a kifejezésére. A t ö r t é n e t e t t ö b b k r ó n i k á i f e l d o l g o z á s b ó l i s m e r h e t t e . 6 A v a l ó s á g o s a l a p o k t ó l a d r á m a í r á s céljainak és e s z k ö z t á r á n a k m e g f e l e l ő e n a z o n b a n eltér, h o g y v a l ó d i összetett k o n f l i k t u s t t e r e m t h e s s e n . C é l o m a z o n b a n n e m K a t o n a d r á m a í r á s á n a k elemzése, é r t é k e l é s e . A z e l ő z ő l e g k ö z ö l t e k k e l azt i g y e k e z t e m igazolni, h o g y a z o k a m u n k á k és jegyzetek, a m e l y e k K a t o n a József t ö r t é n e t í r ó i teljesítményeként tarthatóak számon, n e m pusztán hézagpótló időtöltésként születtek, h a n e m évekig tartó, következetes törekvés részeredményei. A K a t o n á v a l f o g l a l k o z ó m ű v e k , m é l t a t á s o k g y a k r a n említik, h o g y t ö r t é n e l m i é r d e k l ő d é s e m á r d i á k k o r á b a n , e g y e t e m i évei alatt m e g n y i l v á n u l t . 7 R e n d s z e r e s látogatója v o l t a közg y ű j t e m é n y e k k ö n y v t á r a i n a k . Pesti t a n u l m á n y a i idején b e j á r a t o s v o l t a z e g y e t e m i k ö n y v t á r b a , h i s z e n h o s s z ú i d e i g Rocsnik I g n á c , e g y e t e m i k ö n y v t á r s z o l g a volt a s z á l l á s a d ó j a . 8 C s á n y i J á n o s rövid m é l t a t á s á b a n f o n t o s n a k tartotta m e g e m l í t e n i : „1808-tól 1820-ig folyvást P e s t e n l a k v á n a n e m z e t i k ö n y v t á r b a n b ú v á r k o d o t t , és a ' m i n t n e m c s a k m u n k á j i , h a n e m é d e s a t y j a ' kezei közt f e n n m a r a d t s z á m o s , d e csak d i r i b d a r a b j e g y z é k e i m u t a t j á k , t ö b b n y i r e a régi t ö r t é n e t e k n y o m o z g a f á s a i b a n 's v i l á g í t á s a i b a n m u n k á l k o d o t t , . . . " 9 M i l e t z J á n o s közli, h o g y a z e g y e t e m i k ö n y v t á r a n y a g á n a k jelentős részét k é z b e vette. K a t o n a készített e g y j e g y z é k e t is Bibliothekai könyvek és auctorok c í m alatt. Ez arról t a n ú s k o d i k , h o g y g ö r ö g , latin t ö r t é n e t í r ó k t ó l o l v a s o t t m ű v e k e t , t a n u l m á n y o z t a a k ü l ö n b ö z ő n é p e k , n e m z e t e k történetét, d e l e g r é s z l e t e s e b b e n a m a g y a r t ö r t é n e l m e t . 1 0 Miletz J á n o s 1853-ban K a t o n a S á n d o r n á l a k a d t f o n t o s k é z i r a t o k r a , a m e l y e k e t k ö z z é is tett. 1 1 A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú idején a k ü l ö n b ö z ő g y ű j t e m é n y e k b e n a d d i g fellelhető é r t é k e s d o k u m e n t u m o k e l p u s z t u l t a k . 1 2 K a t o n á t s z i n t e m i n d e n é r d e k e l t e , őskor, ókor, m o d e r n n e m z e t e k k i a l a k u l á s a , közel- és 1

Orosz László Katona József. Kecskemét, 1954. 7. old. Orosz László Katona József. Bp. Gondolat, 1974. (Nagy magyar írók) 38. old. 3 Orosz László i.m. 38-42. old. 4 Orosz László Katona József. Kecskemét, 1954. 7. old. 5 Fűzi László Katona József (1791-1830) Kecskemét, 1992. 20. old. 6 Fiizi László, i.m. 64. old. 7 Miletz János Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Bp. Hornyánszky V., 1886. 58. old. 8 Toldy Ferenc Magyar Költők élete II. Pest, 1871. 177. old. " Csányi János Katona József. Katona emlékkönyv, szerk. Hajnóczy Iván. Kecskemét, 1930. 20. old. 10 Miletz János Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Bp. Hornyánszky V., 1886. 58. old. 11 Miletz János, i.m. 12 Orosz László A történetíró Katona József. Irodalomtörténet 1959. 2. szám. 266. old. 2

56

távol-kelet. K ü l ö n ö s e n jó é r z é k e volt a m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t h e z . 1 - 1 I s m e r e t e i n e k g a z d a g í t á s a s o r á n ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a z ö n k é p z é s a kedvteléssel. J e l l e m z ő a d a t , h o g y 1815-ben a j o g g y a k o r l a t i i d ő letöltése u t á n h i v a t a l f ő n ö k e , H a l á s z Bálint a j á n l á s á b a n o l v a s o t t s á g á t tartotta legfontosabbnak kiemelni.14 A z 1815-ös év f o n t o s i d ő p o n t Katona József életében. E g y r é s z t ez év n y a r á n a l k o t t a m e g élete n a g y m ű v é t , a Brink brint, m a j d n é h á n y h ó n a p m ú l v a s i k e r e s ü g y v é d i v i z s g á t tett. A z ezt k ö v e t ő n é h á n y év a z e l m é l y ü l t e b b m u n k a k o r a . M e g f o n t o l t a n f o g l a l k o z o t t i r o d a l o m m a l , t ö r t é n e l e m m e l , d r a m a t u r g i á v a l . Ekkor írta verseit, és e k k o r r a g a d t a m e g s z ü l ő v á r o s á n a k t ö r t é n e t e is. 1 5 Festi t a r t ó z k o d á s a i d e j é n , a Brink brin e l s ő k i d o l g o z á s a és k i a d á s a közötti i d ő s z a k b a n , o l v a s m á n y a i és talán H o r v á t István h a t á s a alatt h a t á r o z t a el, h o g y m e g í r j a K e c s k e m é t t ö r t é n e t é t . 1 6 A h e l y t ö r t é n e t régóta f o g l a l k o z t a t t a , e g y k o r a i d r á m á j a a Luca széke b i z o n y o s é r t e l e m b e n helyi i h l e t é s ű . Miletz János által közzétett t ö r t é n e t i , m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i t á r g y ú j e g y z e t t ö r e d é k e k b i z o n y í t j á k , h o g y a d r á m á i h o z való a d a t g y ű j t é s s o r á n , d e k é s ő b b is felfigyelt és k i e m e l t e n k e z e l t e a K e c s k e m é t e t é r i n t ő a d a t o k a t . 1 7 Bár K a t o n a József t ö b b a l k a l o m m a l is utalt a r r a , h o g y k í v á n c s i s á g a jóval r é g e b b i i n d í t t a t á s ú , s m á r k i s g y e r m e k k o r á b a n is m e g mozgatta a fantáziáját egy-egy „puszta t e m p l o m " látványa.18 A k e c s k e m é t i t a n á c s h o z 1818-ban e g y b e a d v á n n y a l f o r d u l t , h o g y levéltári f o r r á s o k a t h a s z n á l h a s s o n . Ezt n e m t e h e t t e m e g a z a v a r o s helyi v i s z o n y o k m i a t t , e z é r t e g y k é r d ő í v e t k ü l d ö t t , így p r ó b á l t f o r r á s é r t é k ű , eredeti a d a t o k h o z jutni. 2 0 Ó v a t o s a n f o g a l m a z t a m e g kérését, p o n t o k b a s z e d t e , h o g ) ' m i l y e n k é r d é s e k r e s z e r e t n e v á l a s z t k a p n i , és h a n g s ú l y o z t a , h o g y s e m m i k é p p e n s e m politikai célok vezérlik, h a n e m a „ s z á r a z t ö r t é n e t " érdekli.^ 1 K a t o n a József 1820 v é g é n v i s s z a k ö l t ö z ö t t K e c s k e m é t r e , és elfoglalta a z a l i i g y é s z i állást. H a z a k e r ü l é s e u t á n g y a k o r l a t i l a g teljesen e l s z a k a d t a z i r o d a l m i élettől. 2 2 T ö r t é n e t i t á r g y ú feljegyzéseit a z o n b a n t o v á b b r a is f o l y t a t t a . Kijelenthető, h o g y s z ü l ő v á r o s a t ö r t é n e t é n e k m e g í r á s a tervével é r k e z e t t h a z a . 2 3 K a t o n a történeti m u n k á s s á g á n a k á t t e k i n t é s e s o r á n teljes e g é s z é b e n befejezett m ű v e l n e m t a l á l k o z u n k . A z o k a részletek a z o n b a n , a m e l y e k k u t a t á s a i s o r á n e l k é s z ü l t e k , a l k a l m a s a k arra, h o g y erről az o l d a l á r ó l is m e g i s m e r h e s s ü k . M a g a a t ö r t é n é s z i t e l j e s í t m é n y a m a i s z a k t u d o m á n y s z á m á r a n e m t ú l z o t t a n jelentős. D e v a n n a k olyan m o t í v u m a i , jellemzői, a m e l y e k é r d e k e s e k é s értékesek n a p j a i n k b a n is. D é d e l g e t e t t tervét, K e c s k e m é t h e l y t ö r t é n e t é n e k ö s s z e f o g l a l á s á t , n e m s i k e r ü l t m e g v a l ó s í t a n i a . P e d i g a h o z z á g y ű j t ö t t j e g y z e t a n y a g o t látva, igen k o m o l y a n k é s z ü l t a f e l a d a t r a . A t e r v e z e t t m u n k a h á r o m n a g y fejezetből állt volna össze: a K r i s z t u s s z ü l e t é s é t ő l a h o n f o g lalásig t a r t ó i d ő s z a k leírásából, a h o n f o g l a l á s t ó l Katona k o r á i g t e r j e d ő e s e m é n y t ö r t é n e t b ő l , v a l a m i n t a z e l ő z ő két fejezet t á r s a d a l o m - , és m ű v é s z e t t ö r t é n e t é b ő l 2 4 A m ű c í m e Szabados Kecskeinét, nlsó Magyar Ország első mező várossá' történetei. E l s ő s z e r k e z e t i e g y s é g é n e k k i a d á s á r a 1834-ben, m á r a z í r ó halála u t á n k e r ü l t sor. A s z ö v e g e t é d e s a p j a , id. K a t o n a József g o n d o z t a , aki iskolázott e m b e r lévén, t ö b b - k e v e s e b b sikerrel m e g p r ó b á l t a 13

Balanyi György Katona, mint történetíró. A Katona József Társaság évkönyve 1933/1934. szer. Vöröss lózsef Kecskemét, [1934.] 22. old. Miletz ]ános Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Bp. Hornyánszky V., "1886. 63. old. Orosz László Katona József. Kecskemét, 1954. 13. old. 16 Hajnóczy Iván Katona József Kecskeméten. Kecskemét, 1926. 42. old. 17 Miletz /áiws Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Bp. Hornyánszky V., 1886. 228-314. old. 18 Katona lózsef Szabados Kecskemét alsó Magyar Ország első mező várossá' történetei. Pesten. Trattner-Károlyi, 1834. Elő-beszéd, 50-51. old. '" Révész László Kecskemét harca a beköltözött nemesekkel a 18-19. században. Kecskemét, 1956. (Kiskunság könyvtár, 2.) 20 Orosz László Katona József. Kecskemét, 1954. 14. old. 21 Waldapfel lózsef Katona József. Bp. Franklin-társulat, [1942.] ~ Orosz László Katona József. Kecskemét, 1954. 14. old. Balanyi György Katona, mint történetíró. A Katona József Társaság évkönyve 1933/1934. Szerk. Vöröss József. Kecskemét, [1934. 30. old.] 24 Katona lózsef Szabados Kecskemét alsó Magyar Ország első mező várossá' történetei. Pesten, Trattner-Károlyi, 1834. Elő-beszéd. 14

57

r e n d e z n i a k é z i r a t o t . 2 5 H i b á s s z e r k e s z t é s é t K a t o n a ö s s z e s m ű v e i n e k k i a d ó j a , Solt A n d r á s j a v í t o t t a . 2 6 A cím m e g t é v e s z t ő , m e r t a k ö t e t t é n y l e g e s e n n e m K e c s k e m é t t ö r t é n e t , h a n e m a k ö r n y e z ő terület n é p v á n d o r l á s kori leírása. Jellegzetes t ö r t é n e t í r ó i m ó d s z e r , h o g y m i n é l régebbről kezdik az események tárgyalását. Emlékeztet ez a gesztaírás h a g y o m á n y á r a , a m i k o r a z i d ő s z á m í t á s előtti i d ő k i g , v a g y a k á r a t e r e m t é s i g is v i s s z a n y ú l h a t n a k . A m ű h ö z a s z e r z ő által írt a j á n l á s és b e v e z e t ő sok m i n d e n t elárul. A z a j á n l á s ő s z i n t e és m é l y e n g y ö k e r e z ő h a z a s z e r e t e t r ő l vall, a m e l y b e n ö s s z e k a p c s o l ó d i k a v á r o s , és a z o r s z á g iránti r a g a s z k o d á s a . Itt h ú z ó d n a k m e g a K o h á r i - K ó b u r g c s a l á d h o z i n t é z e t t s o r o k is. A c s a l á d tagjai v o l t a k e k k o r K e c s k e m é t f ö l d e s u r a i . N e m z á r h a t ó ki, h o g y n é m i s z á m í t á s s a l szerepelteti a c s a l á d n e v é t , talán t á m o g a t á s t r e m é l t t ő l ü k további m u n k á l a t a i h o z 2 7 A z Eló'-beszéd o l d a l a i n leírtak t ö b b s z e m p o n t r a is r á i r á n y í t j á k a f i g y e l m e t . E g y r é s z t , h o g y f o n t o s n a k tartja s z ü l ő f ö l d t ö r t é n e l m é n e k m e g i s m e r é s é t . N é h á n y é v t i z e d e s e m é n y e i t a z e m l é k e z e t k ö n n y e n m e g ő r z i , d e a z é v s z á z a d o s m ú l t a t m á r n e m . A p o l g á r i ö n t u d a t ébred é s é n e k egyik jellemzője a h a g y o m á n y o k megőrzése, m e r t alkalmas a közösségi érzés m e g s z i l á r d í t á s á r a . 2 8 K a t o n a is abból i n d u l ki, h o g y K e c s k e m é t lakói n e m j o b b á g y o k , h a n e m p o l g á r o k . S a z általa h a s z n á l h a t ó e s z k ö z ö k k e l g y o r s í t a n i is s z e r e t n é a p o l g á r s á g e r ő s ö d é s é t . B ü s z k é n h a n g o z t a t j a , ha b á r k i v i t a t n á is m u n k á j á n a k , t u d á s á n a k értékét, l e g n a g y o b b é r d e m e a k k o r is m e g v é d i a m ű v e t , s e z a z é r d e m : „ h o g y m a g y a r u l v a n í r v a . " 2 9 Kifejti, h o g y a f e l h a s z n á l t f o r r á s o k e g y része, a z a d d i g m e g j e l e n t i r o d a l o m , d e igyekezett levéltári a n y a g g a l is d o l g o z n i . Itt a k a d á l y o k b a ü t k ö z ö t t , n e m férhetett h o z z á e g é s z é b e n a v á r o s i l e v é l t á r h o z , és s o k s z o r a szóbeli h a g y o m á n y o k r a kellett t á m a s z k o d n i a . M e g j e l e n i k a t ö r t é n e t í r ó e l é g e d e t t s é g e é s o p t i m i z m u s a , a m i k o r azt írja: „ o l v a s n i f o g n a k a z o k , k i k e n g e m e t s o h a n e m láttak, s o h a n e m e s m é r t e k , és a k i k e t én s o h a látni, s o h a e s m é r n i n e m f o g o k . " 3 0 K a t o n á n a k igaza lett, d e a z t e sorok í r á s á n á l n e m r e m é l h e t t e , h o g y n e m a t ö r t é n e t i k u t a t á s a m i a t t f o g h í r n e v e t s z e r e z n i , h a n e m a Bánk bán h o z z a m e g s z á m á r a a m e g b e c s ü l é s t . K a t o n a József t ö r t é n e t í r ó i t e l j e s í t m é n y é t O r o s z László k i m e r í t ő e n e l e m e z t e e t á r g y n a k s z e n t t a n u l m á n y á b a n . 3 1 A Szabados Kecskemét...történeti kötetben a szerző kivonatolta a Duna-Tisza k ö z e h o n f o g l a l á s k o r a előtt élt n é p e i v e l f o g l a l k o z ó a n t i k és k o r t á r s m ű v e k e t . T é n y l e g e s e n ú j a d a t o k k a l szolgálni n e m t u d o t t , n e m is s z á n d é k o z o t t , d e e g y é n i s z e m p o n t j a i t érvén y e s í t e t t e . 3 2 K e c s k e m é t v á r o s á t a jazig P a r t i s c u m m a l a z o n o s í t o t t a , a m i b i z o n y í t o t t a n téves. D e K a t o n a v é d e l m é ü l szolgál, h o g y m i n t n e m i g a z á n g y a k o r l o t t t ö r t é n é s z , n e m a m e g f e l e l ő f o r r á s r a h i v a t k o z o t t . M é g H o r n y i k J á n o s m o n o g r á f i á j á b a n is e z a z a d a t s z e r e p e l . 3 3 B á t r a n élt a kritika e s z k ö z é v e l , n e m félt ellent m o n d a n i e g y - e g y n e v e s t ö r t é n é s z e l f o g a d o t t m e g á l l a p í t á s á n a k . C s a k p é l d a k é n t : v i t á b a b o n y o l ó d i k Fesslerrel a z előkelők és a l á v e t e t t e k k é r d é s é b e n . 3 4 D e n e m é r t e t t e g y e t J o r d a n e s s e l s e m . 3 5 K a t o n a d i c s é r e t é r e válik, h o g y n e m esett a b b a a h i b á b a , a m e l y b e k o r t á r s a i k ö z ü l o l y s o k a n , h o g y a m a g y a r s á g o t a h u n o k t ó l szárm a z t a s s a . Azt v i s z o n t teljes b i z o n y o s s á g g a l kijelenti, a m i t m é g a m a i t ö r t é n e t í r á s s e m t i s z t á z o t t v é g é r v é n y e s e n , h o g y Attila n e m t e r m é s z e t e s halállal halt m e g . 3 b A m u n k a á l t a l á b a n n y i t o t t , jó t ö r t é n e t i é r z é k r ő l t a n ú s k o d i k , a l e g t ö b b e s e t b e n sikerült a m e g f e l e l ő k ö v e t k e z t e t é s e k e t l e v o n n i a . M i n d e z a z é r t is e l i s m e r é s r e m é l t ó , h o g y m i n t a z 25

Csányi lános Katona József. Katona emlékkönyv. Szerk. Hajnóczy Iván. Kecskemét, 1930. 21. old. Orosz László Katona József. Bp. Gondolat, 1974. (Nagy magyar írók) 188. old. 2/ Orosz László A történetíró Katona József. Irodalomtörténet 1959. 2. szám. 274. old. 28 Orosz László Katona József. Bp. Gondolat, 1974. (Nagy magyar írók) 189. old. "" Katona József Szabados Kecskemét alsó Magyar Ország első mező várossá' történetei. Pesten, Trattner-Károlyi, 1834. Elő-beszéd. 30 Katona József, i. m. 31 Orosz László A történetíró Katona József. Irodalomtörténet. 1959. 2. szám. 32 Orosz László Katona József. Bp. Gondolat, 1974. (Nagy magyar írók) 189. old. 33 Hornyik lános Kecskemét Város története oklevéltárral 1. Kecskemét, 1860. 3. old. 34 Katona József Szabados Kecskemét alsó Magyar Ország első mező várossá' történetei. Pesten, Trattner-Károlyi, 1834. 41. old. Katona József, i. m. 42. old. ",fa Katona József, i. m. 76. old. 26

58

E l ő - b e s z é d b e n írja, e z a t é m a n e m n a g y o n érdekli, d e m e g í r á s á v a l tartozik a v á r o s n a k . 3 7 I r o n i k u s a n h o z z á t e t t e , r e m é l i n e m o k o z u n a l m a s ó r á k a t k ö n y v é v e l , d e ha m é g i s , b i z o n y o s a n n e m ő a z első. K a t o n a József e m ű v é v e l a t ö r t é n e t t u d o m á n y s z á m á r a n e m a l k o t o t t p ó t o l h a t a t l a n t . Bizonyos értelemben mégis több, mint egy megszokott s z a k m u n k a . Megfogalmazásaiban nem hagyja cserben a tehetséges drámaíró nem mindennapi irodalmi érzéke. Mint a h o g y a n Orosz László is r á m u t a t , a m i t e g y h i v a t á s o s t ö r t é n e t í r ó s z á r a z e s e m é n y t ö r t é n e t k é n t k ö z ö l n e , azt K a t o n a s z i n t e d r a m a t i z á l v a , eleven k é p k é n t idézi a z o l v a s ó elé. 3 8 Stílusa n e m i g a z á n a t u d o m á n y o s k ö v e t e l m é n y e k n e k kíván m e r e v e n eleget tenni. D e e z n e m i g é n y t e l e n s é g e t jelent, h a n e m n é m i ízességet, n é p i e s s é g e t . M o n d a t a i g y a k r a n t ö b b s z ö r ö s e n ö s s z e t e t t e k , s o k m i n d e n t s z e r e t n e t ö m ö r e n kifejezni. A talpraesett, é r t e l m e s p a r a s z t e m b e r g o n d o l k o d á s m ó d j a , b e s z é d stílusa e l e v e n e d i k m e g , aki s z ó t szóba öltve, s o k a t t u d n é h á n y m e l l é k m o n d a t t a l m e g é r t e t n i . 3 9 N é h a a z o n b a n n e m e l ő n y ö s e z a stílus. A t e r v e z e t t h e l y t ö r t é n e t i m ű tényleges, K a t o n á t l e g i n k á b b f o g l a l k o z t a t ó r é s z e , a m e l y m i a t t a k u t a t á s h o z fogott, n e m állt ö s s z e egésszé. A t ö r e d é k e k e g y r é s z é t , a m á r e m l í t e t t M i l e t z J á n o s k ö t e t b e n o l v a s h a t j u k , n e m értéktelen í r á s o k . 4 0 A z összes k é z i r a t k i a d á s á r a itt s e m k e r ü l t sor, a h o g y a n e r r e W a l d a p f e l József is utalt. K o l o z s v á r o n is fellelhetők v o l t a k r é s z l e t e k a t ö r t é n e t i m u n k a e l ő k é s z ü l e t e i b ő l . E g y itt őrzött írás címe: „A Bevándorlott Lakosoknak rendes avagy rendetlen tselekedetekról, állapot tokról. Hiteles Levelekből megírta Katona [ózsef'.4] A jegyzetek i l l e s z k e d n e k a Katona által m e g á l m o d o t t k o n c e p c i ó b a . A t á r s a d a l o m - , és v a l l á s t ö r t é n e t i írások m e g l e p ő e n felvilágosult l á t ó k ö r r ő l t e s z n e k t a n ú s á g o t . Kár, h o g y a t ö r e k v é s t o r z ó m a r a d t , s kissé s z e r t e á g a z ó . T a l á l h a t ó írás többek k ö z ö t t a kecskeméti ö r e g t e m p l o m r ó l , v a g y a reform á c i ó o r s z á g o s e l t e r j e d é s é r ő l , és sok m á s k i r a g a d o t t városi, d e o r s z á g o s e s e m é n y r ő l is. Jól l á t h a t ó , h o g y a m u n k a a kellős k ö z e p é n a b b a m a r a d t . K a t o n a letett a m o n o g r á f i a m e g í r á s á r ó l . Talán a levéltári m u n k a objektív és s z u b j e k t í v feltételei a k a d á l y o z t á k m e g a k i t ű z ö t t f e l a d a t végrehajtásában. Életében egyetlen r ö v i d k e történeti t é m á j ú t a n u l m á n y a jelent m e g n y o m t a t á s b a n , a T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y 1823. é v f o l y a m á n a k IV. k ö t e t é b e n . 4 2 A ' Kecskeméti Pusztákról c í m m e l írt cikk P u s z t a s z e r r ő l végzett levéltári k u t a t á s a i t teszi k ö z z é . I g é n y e s e n m e g í r t d o l g o z a t o t o l v a s h a t u n k , a m e l y n e k r e n d e z e t t m o n d a t a i t , e g y s é g é t m a g a a s z e r z ő is n y o m d a k é s z n e k ítélhette. A cikk k ö z l é s e k o r m á r t ú l j u t o t t a n a g y l é l e g z e t ű K e c s k e m é t t ö r t é n e t é n e k m e g í r á s a t e r v é n , és csak ezt a rövid t e r j e d e l m ű t a n u l m á n y t n y ú j t o t t a át k i a d á s r a . P u s z t a s z e r egyike volt a kecskeméti tulajdonú p u s z t á k n a k . Aktualitást az adott történetének kutat á s á h o z , h o g y é p p e n a z 1810-es évek v é g é n jogi p e r tett p o n t o t a t u l a j d o n j o g k é r d é s é n e k tisztázására. Katona m ó d s z e r e s e n foglalja ö s s z e a P u s z t a s z e r h e z , r o m o s t e m p l o m á h o z k ö t ő d ő adatokat, amelyeket Hornyik későbbi m u n k á j á b a n részben hasznosított.44 M i u t á n n é m i l e g i s m e r t t é váltak K a t o n a József t ö r t é n e t í r ó i p r ó b á l k o z á s a i , m á r a XIX. s z á z a d b a n is eltérően v é l e k e d t e k róla. 4 5 N é h á n y j e l l e m z ő a z o n b a n v i t a t h a t a t l a n u l m e g á l l a p í t h a t ó . S z e m é l y i s é g é t , énjét a Bánk bán mellett t ö r t é n e t í r á s a is m e g v i l á g í t j a , igazolja s z é l e s k ö r ű o l v a s o t t s á g á t , s z ü l ő f ö l d j e iránti szeretetét, k u t a t ó i , írói é r z é k e n y s é g é t . Törökné Gémes

37

Tünde

Katona József, i. m. F.ló-beszéd. Orosz Liíszló A történetíró Katona József. Irodalomtörténet 19.59. 2. szám. 279. old. Orosz László, i.m. 280. old.

411

Miletz jános Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Bp. Ilomyánszky V., 1886. 228-314. old. 41 Waldapfel lózsef A kolozsvári Katona-kéziratok. Irodalomtörténeti Közlemények, 1935. 306-307. old. ~ Katona lózsef A' Kecskeméti pusztákról. Tudományos Gyűjtemény 1823. IV. 50-58. old. 43 Hornyik /anos Pusztaszer, a honalapító magyar nemzet első törvényhozási közgyűlése színhelyének története. Kecskemét, 1865. VI-VII. old. 44 Hornyik jános i. m. Orosz László A történetíró Katona József. Irodalomtörténet. 1959. 2. szám. 281. old.

59

Budapest és vidék, hagyomány és megélhetés Ruriílis hagyomány és tőkehiányos fejlődés - ez l e h e t n e r ö v i d , c í m s z e r ű s z ü z s é j e a n n a k a k o n f e r e n c i á n a k , a m e l y e t az MTA Politikai T u d o m á n y o k I n t é z e t e és a B u d a p e s t F ó r u m m u n k a t á r s a i r e n d e z t e k a z e l m ú l t év d e c e m b e r é b e n . A n e m z e t k ö z i t a l á l k o z ó , illetőleg a m e g e l ő z ő k u t a t á s v e z e t ő j e , Csnnády András s z o c i o l ó g u s v o l t , aki a Hagyományos közép-európai térségek megélhetésének szerkezete c í m ű k e r e k a s z t a l - k o n f e r e n c i a m e g n y i t ó j á b a n a z erdélyi H o m o r ó d v i d é k , v a l a m i n t a szlovákiai F e l s ő - B o d r o g k ö z f a l v a i b a n m e g f i g y e l t túlélési s t r a t é g i á k a t és m e g é l h e t é s m ó d o k a t , m i n t e g y h a r m i n c t e l e p ü l é s á l t a l á n o s í t h a t ó t a p a s z t a l a t a i t villantotta fel. K u t a t ó t á r s a i , Oláh Sándor ( C s í k s z e r e d a ) , Erdélyi Judit (Királyhelmec), Vincze Mária (Kolozsvár), Tóth Attila ( S z é k e l y u d v a r h e l y ) , Simkó Attila (Szirénfalva), Kendi Zsolt ( B o d r o g s z e n t e s ) azt az exporttámogatás hiányában k ü s z k ö d ő parasztságot, azt a nadrágszíjparcellás gazdálkod á s m ó d o t és rosszul t e r m ő t é r s é g - t í p u s t e l e m e z t é k r é s z l e t e s e n , a m e l y n e k C s a n á d y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t a l a p t u l a j d o n s á g a , h o g y a térségek helyi t á r s a d a l m a i t aligha m é l t a t j a f i g y e l e m r e a b e f e k t e t ő tőke, így a z o k k é n y t e l e n e k e g y m á s f a j t a , n e m tőkefiiggő, h a n e m tradicionális t á r s a d a l m i s z e r k e z e t b e i l l e s z k e d ő r e n d s z e r b e n keresni m e g é l h e t é s ü k e t . V á l t o z ó f a l u - k ü l s ő és a z ö r ö k ö l t h á z b e l s ő - k i k é p z é s , a t á r g y a k r e n d j e és a m e n t a l i t á s o k erőssége, a f e j l e s z t é s - h i á n y o s l é t k ö r ü l m é n y e k , i n f o r m á l i s k a p c s o l a t h á l ó k jellemzik a z t a k u l t u r á l i s s o k s z í n ű s é g e t , a m e l y e t a z egységesítés, a p e r s p e k t i v i k u s r o m l á s és a r e n d s z e r v á l t á s o k o k o z t a t u l a j d o n o s v á l t o z á s i feltételek tesznek s o k s z e m p o n t b ó l h a s o n l ó v á . Gergely Attila (MTA T K K K ) a j a p á n kis- és k ö z é p t e r m e l ő i h a g y o m á n y m o d e r n i z á c i ó s f o l y a m a t a i t , Laki L á s z l ó (MTA PTI) a n a g y k u n s á g i falvak megélhetésének történeti előzményeit ismertette, s a „helyzetjelentések" n y o m á n é b r e d ő vita v é g ü l i s a „ g l o b a l i z á c i ó v a l " s z e m b e n i v é d e k e z é s m ó d o k t e r m é s z e t é t , a z inform á l i s g a z d a s á g , a helyi-térségi c s e r e v i s z o n y o k és a v i s z o n o s s á g i s t r u k t ú r á k k é r d é s k ö r é t érintette. A t a n á c s k o z á s m á s o d i k n a p j a a B u d a p e s t F ó r u m k u t a t ó i n a k első m a g y a r t a l á l k o z ó j a is v o l t e g y ú t t a l . Csanády András a f e l m e r ü l t v i t a k é r d é s e k ö s s z e g z é s e k é n t a f a l u k u t a t á s i t a p a s z t a l a t o k t u d o m á n y r e n d s z e r i h e l y é t firtatta, s z o c i o l ó g i a és n é p r a j z , g a z d a s á g e l m é l e t és a n t r o p o l ó g i a keretei k ö z ö t t k e r e s v e a n n a k l e h e t ő s é g é t , m i k é p p e l e m e z h e t ő m o s t a n s á g a v á l t o z á s - k o r i k e l e t - e u r ó p a i h a g y o m á n y o s térség. M i n t e g y s z í n e s í t e n d ő a p a l e t t á t , m e l y e n a t ú l s á g o s a n n a g y k o c k á z a t o t s e m m i k é p p s e m vállaló p a r a s z t i g a z d á l k o d á s , a kollektív p i a c k e r e s é s lehetőségei és a m o d e r n i z á c i ó s k i h í v á s o k h o z v a l ó a l k a l m a z k o d á s m o d e l l j e i m á r m e g v i l á g í t á s t n y e r t e k , Táll Éva a n e m r é g H e r c e g o v i n á b a n töltött m e g f i g y e l ő ú t j á n a k t a p a s z t a l a t a i t o s z t o t t a m e g a h a l l g a t ó s á g g a l , Kárpáti Zoltán a k ö z e l m ú l t é v e k b e n k é s z ü l t k u t a t á s o k e m p i r i k u s a n y a g á b ó l s z ű r t le é r d e m i k ö v e t k e z t e t é s e k e t , A Gergely András a h a g y o m á n y o s térségi s z e m l é l e t m ó d , t é r h a s z n á l a t és a n e m h a g y o m á n y o s r e g i o n á l i s e g y s é g e k k ö z ö t t i ellent- m o n d á s o k a t , felfogásk ü l ö n b s é g e k e t m u t a t t a be, Lévai Imre p e d i g a v i l á g g a z d a s á g i á l l a p o t o k , n e m z e t k ö z i és térségi t ő k e k é p z ő f o l y a m a t o k e g y k a r a k t e r e s k é p l e t é t rajzolta m e g . A r é s z t v e v ő k k ö z ö s v é l e m é n y e n v o l t a k a téren, h o g y a m e g i n d u l t k u t a t á s o k f o l y t a t h a t ó s á g a , a m o s t i n d u l ó v i z s g á l ó d á s o k ö s s z e h a s o n l í t á s r a a l k a l m a s s á tétele, v a l a m i n t a B u d a p e s t F ó r u m legközelebbi n e m z e t k ö z i k o n f e r e n c i á j á r a e l k é s z ü l ő t o v á b b i k u t a t á s o k ö s s z e h a n g o l á s a n e m c s a k lehetséges, d e k í v á n a t o s is. M e g a n n y i k ö z ö s p o n t , s z á m o s ö s s z e c s e n g ő közelítésm ó d , és sok-sok h a s o n l ó s á g i s m e r t e t é s e , sőt a h a g y o m á n y o s térségek m e g é l h e t é s i szerkezetéről k é s z í t h e t ő ö s s z e f o g l a l ó is arról g y ő z h e t t e m e g a r é s z t v e v ő k e t , h o g y a r e g i o n á l i s v a g y f ö l d r é s z n y i m é r e t e k b e n g o n d o l k o d á s c s a k i s a k k o r j u t h a t é r d e m i t u d o m á n y o s sikerre, ha a k u t a t ó k - a „ v á r o s b ó l n é z v e e s z m é n y i , faluból n é z v e r e m é n y t e l e n " m e g é l h e t é s i p e r s p e k t í v á k a t kistérségi-kistáji m é r e t e k b e n is e l e m e z h e t i k . R e m é l h e t ő l e g a B u d a p e s t F ó r u m , m i n t európai tanulmányok kutatói hálózata é r d e m b e n hozzájárul majd ahhoz, h o g y egyre több t é r s é g , e g y r e t ö b b s z a k e m b e r t e k i n t h e s s e át v a g y h a s o n l í t h a s s a ö s s z e a m e g é l h e t é s , a h a g y o m á n y o s g a z d a s á g és a m o d e r n i z á c i ó s k i h í v á s o k r a a d o t t v á l a s z o k táji-történeti s p e c i f i k u m a i t . Lévai Imre 1

60

A konferencia előadásainak anyagából A. Gergely András felszólalását közöljük. Több előadás anyaga megjelent a Társadalmi Szemle 1998-as tavaszi-nyár eleji számaiban. A kutatás és a konferencia az OTKA Társadalomtudományi Bizottságának támogatását élvezi (T 018210, T 022600), szervezését pedig az MTA Politikai Tudományok Intézete biztosította.

H a g y o m á n y o s térség - n e m h a g y o m á n y o s régiók A hagyomány, vagy a h o g y a n a társadalomtudományi és történeti szaknyelv gyakorta nevezi: a trndíáó fogalma a kortárs gondolkodásban igen sajátos tartalomváltozáson m e g y át. A tradícióról való „történeti k é p ü n k " , szokás-kötötte fogalmunk egy ideig gyakorta valami olyasmit körvonalazott, ami a népi kultúra korábbi állapotának fenntartását, a múlt szellemi örökségének továbbadását és áthagyományozását jelképezte. Ennek az évszázados jelentéstartalomnak, talán kissé „ r o m a n t i k u s " gyökerű „archaizmusnak" m a már egyre kevésbé a múlt felkutatása, a tradíciók kor-függősége a meghatározó vonása, inkább ellenkezőleg: a jelenben m e g r a g a d h a t ó kulturális kincs, a gondolkodásban m e g m a r a d t , szokásokban megerősödött elemek tovább-építhetősége, folytonossága lett lényegi v o n á s á v á . A h a g y o m á n y o k kutatói fölfedezték immár, h o g y a hagyomány hosszú láncai m i n d i g ú g y alakultak ki, és ú g y „élték túl" az egyes korokat, h o g y minduntalan feltöltődtek az é p p akkori történésekkel, szimbolikus és jogszokás-tartalmakkal. Az új- vagy legújabb kori tradíció már régen n e m a történelmi időtlenségbe vesző jelenség, hanem a közvetlen múlt és a régmúlt átlényegített tartalmait hordozó, d e a jelenkor emberének „szolgáló" eszköz. Ekként a tradíció fogalma már korántsem korlátozható a teljesen töretlen, folytonos h a g y o m á n y r a , b e n n e m á r korántsem csak a „tegnap megőrzése" dolgozik, hanem a megújulás révén a tradíció kiegészül új tartalmakkal, ú j jelenségekkel és összefüggésekkel is. A tradícióról, mint egyfajta újra megvalósítandó történeti eszményről gondolkodók tehát idealizálnak, megszépítenek csupán, csalfa eszmeképzetekben, sosemvolt valóságban hisznek, m á s k é p p e n fogalmazva: a természetközelségben és történelemnélküliségben létező ember eszményképét kergetik. (E gondolatmenet korántsem új, alapjaként H e r m a n n Bausinger kutatásai szolgálnak m i n t e g y tíz-tizenöt évvel ezelőttről, s kiegészíti ezt a n é z ő p o n t o t az a hagyományfelfogás is, amely a kulturális antropológia sajátja). Nem é p p e n megtévedés v a g y jellemhiba persze, h a n e m inkább válságokkal terhelő k o r u n k egyik általános kívánalma talán, hogy hajlandóságot m u t a t u n k a mozgás és a változás kiiktatására egy egységesnek tűnő, sematikus, d e szilárd kép kedvévért, a tradíciót merev értékként felfogva, sőt „pozitív előítélettel támogatott" objektumként szólva róla. Elfeledkezünk arról, hogy van egy sajátos folyamategyensúly is ebben a m ű k ö d é s m ó d b a n , s a csupán divatos jelenségek m i n d u n t a l a n feloldódnak abban, amit bevált fogalommal „szokásnak" nevezünk, v a g y normának n e v e z ü n k , s tágabban a népi kultúra, a h a g y o m á n y t a r t ó értékrend és más eszményített világdarabkák egységét értjük alatta. Megtévesztő a helyzet: az „ősi", romlatlan m ú l t felé fordulás ugyanis már meglehetősen régi h a g y o m á n y t követ, jelesül azt, amelyben az időbeli visszakapcsolások vagy kulturális renaissance-ok egy háromszakaszos történeti k é p b e illeszkednek, amelyben egy kiemelkedő ősi kortól a hanyatlás korán át egy újra kiemelkedő „végső" (jelen)korig terjed az élet főárama. Ez a XIX. századi romantizáló világszemlélet, v a g y történetfilozófia rejti egyebek között az iparosodás és polgárosodás előtti formákat, tartalmakat, s n e m e g y s z e r arra is alkalmassá válnak e képzetek, hogy a népi társadalom e l t ű n ő kulturális javait próbálják k o m p e n z á l n i velük. Az iparosodás időszakában pedig, m i d ő n az átkulturálódás (kultúraváltás, vagy kultúraátvétel) immár sokkal több, mint puszta alkalmazkodás a külvilághoz, v a g y érdeklődés és kötődés a közvetlen környezeten t ú l m u t a t ó változásokhoz, immár kialakul az a komplex rendszer, amelyben a távoli világot a környező világ horizontális kiterjesztésének lehet felfogni. Az ipari termelés, s az ennek forradalmasodását követő piaci rendszer kialakulása ezzel nemcsak az i d ő ura lesz, nemcsak a termelési teljesítmény növekedéséé, hanem a tér ú j a b b dimenzióinak meghódítójává is, egyúttal a térbeli szemléletmód változásának elősegítője is lesz. Mert amidőn még a h a g y o m á n y biztosította térbeli kép, a „határolt horizont" kínálta biztonság „keretezte" az emberi, a termelői, a paraszti társadalom létének felületét, n e m volt szükség a „meghosszabbított" horizontot lesni, nem kellett m é g a világgazdasági folyamatokra és válságokra figyelni, vagy a „globális racionalitás" viszonyai között keresni <1 saját lét ésszerűségeinek indokait. A hagyományos térség a tradicionális társadalom élettere volt, a táji és térbeli tudat egyúttal a társadalmi tudat tartalmainak is megfelelt, m á s k é p p e n m o n d v a származási, társadalomszervezeti háttérként, sajátos értéktélként és h a g y o m á n y ő r z ő egységként biztos bázisa lehetett a paraszti létnek.

61

Mi m á r m o s t a hagyományos térség f o g a l m á n a k változásában a z a v a r ó m o m e n t u m ? N o s , a h a g y o m á n y é p p e n a h a g y o m á n y t a r t ó közösség n é z ő p o n t j á b ó l n é z v e a m o d e r n i t á s k o r á b a n m á r n e m „ ö n m a g á b a n m e g é r t e n d ő " rendszernek minősült, h a n e m kiegészült etnikai, k u l t u rális, politikai, gazdasági, antropológiai és m á s vonásokkal, t a r t a l m a k k a l (illetőleg ezek szimbolikus megjelenítésével). A h a g y o m á n y o s „falusi t á r s a d a l o m " f o g a l m a , s a p a r a s z t s á g felfogás általában már é p p e n n e k a belülről n é z v e g a z d a g a b b , d e kívülről kritizálva „ e l m a r a d o t t a b b " , „fejlődésképtelenebb", ö s z t ö v é r e b b társadalmi é p í t m é n y n e k tetszett a p o l g á r o s o d ó k o r b a n . A p a r a s z t a z - illetve: a paraszt fogalma azt a jelenséget takarja - , a k i n e k v a g y a m i n e k keletkezésében és m e g m a r a d á s á b a n , életformájában és t u d a t v i l á g á b a n t ú l n y o m ó s z e r e p e volt az „ ö s z t ö n ö s s p o n t a n e i t á s n a k " , az örökségként vállalt, d e e g y é n i e n továbbfejlesztett „ ö n k é n t e s " paraszttá válásnak. S z á m o s m á s felfogás szerint v i s z o n t a paraszti h e l y z e t t u d a t és a s p o n t á n sorsvállalás a kényszerűségek t u d o m á s u l vételének, a h a t a l o m felőli n y o m á s kivédésének, az u r a l m i erőszak semlegesítésének révén olyan e s z k ö z z é is válhatott, a m e l y a paraszti ö n v é d e l e m alapja lett. Általa olyan a u t o n ó m i á r a tett szert m a g a a p a r a s z t s á g , a m i v é d ő b u r o k k á vált körülötte - egyfajta aktív v a g y p a s s z í v ellenállás m ó d szerévé. Az erőszak, a k ü l s ő n y o m á s , a kényszerítés tehát a paraszti, a h a g y o m á n y o s t á r s a d a l o m szerkezetének lényegéhez tartozik. Az intézményesített erőszak g y a k o r t a beépül a falu életterébe, a v é d e k e z é s pedig e k é n y s z e r ellen való a l k a l m a z k o d á s á l l a n d ó s u l t eszközévé válik. Emellett (vagy talán sokszor é p p e n ezért) a falusi társadalom, a h a g y o m á n y o s , r a n g t a r t ó rurális (vidéki, falusi, kisvárosi) közösség a tartós együttélés a n y a g i és emberi - v a g y i s természeti - f o r m á k örökségét viszi tovább. Olyan f o r m á k a t , mint p é l d á u l a m u n k a c s e r e , a kölcsön, a kaláka, a termelési kooperáció, a belső t e r m é k f o r g a l o m , a piaci és háztáji m u n k a megosztás, a k ö z é r d e k képviseletében vállalt m u n k a természetbeni honorálása stb. Ö n á l l ó f o r m a k é p z ő d m é n y ez így e g y ü t t , a m e l y n e k a z o n b a n nincs már tere a m o d e r n piaci f o r m á k között, nincs „tiszta levegője" a cselekvéshez, nincs szuverén - a k ö z ö s s é g számára kiemelt fontosságú és a l a p v e t ő jelentőségű - értéke. S minél iparosodottabb k ö r ü l ö t t e a világ, minél i n k á b b a perifériára szorultság, a szélre-taszítottság érvényesül i m m á r - mint a p a r a s z t i t á r s a d a l m a k meghatározója, alárendelője, f ü g g ő v é t é v ő v a g y m e l l é r e n d e l ő m e c h a n i z m u s a , s minél f ü g g ő b b lett m a g a a h a g y o m á n y o s termelői és kulturális közösség, annál esélytelenebb lett lépést tartania az erőszakolt modernizációval, a k ö r ü l ö t t e „ m e g k í v á n t fejlődéssel". Ezért a z u t á n a jól i s m e r t p a r a s z t t á r s a d a l o m - f e l s z á m o l ó folyamatok e r e d m é n y e k é n t m e g m o z d u l , városba tart, m u n k á t és életlehetőséget az ipari szférában keres m á r régóta a p a r a s z t i t á r s a d a l o m . Kibillentsége, a h a g y o m á n y o s térségiség m e g k a v a r a d o t t s á g á b ó l s z á r m a z ó űzöttsége p e d i g e g y r e nehezíti azt az alapszerepet, azt a f ő funkciót, h o g y a m a r a d é k falusi n é p e s s é g a falu terében állítsa elő megélhetésének biztos alapjait. A p a r a s z t i ( „ h a g y o m á n y o s " ) t á r s a d a l o m szerkezetében e g y r e g y e n g é b b az a belső késztetettség, h o g y a keresztül-kasul iparosított t á r s a d a l o m s z á m á r a az össztársadalmi tevékenység egy speciális s z e g m e n t u m á t vállalja, m a g y a r á n az egész t á r s a d a l o m megélhetésének, élelmezésének felelősségét vállalja, a társadalmi léthez szükséges t e r m é k e k e t szállítsa v a g y állítsa elő. Ezt a z a l a p t e v é k e n y s é g e t m á r elsősorban a városhoz kötött m u n k a l e h e t ő s é g e k természete, a t e r m é k e k városi piaca és kínálata szabályozza, ha egyáltalán megtűri m a g a mellett, s egyre i n k á b b csak ú g y tűri m e g a paraszti létet a z i p a r o s o d ó n e m z e t g a z d a s á g , h o g y a v á r o s o n kívüli telephelyéhez láncolja, lakóhelyére s z á m ű z i a paraszti termelőt. K ü l ö n ö s e n így van ez a kilencvenes évek világgazdasági folyamatainak e g y é r t e l m ű v é válása, a m u n k a n é l k ü l i s é g a r á n y a i n a k m e g n ö v e k e d é s e óta. A p a r a s z t s á g h a g y o m á n y o s térségisége így részint rákényszerül a visszaváltozásra, u g y a n akkor m e n e k ü l n e is ettől. M á s teret tanult meg, m á s h o v á szocializálódott, s megint m á s b a kényszerült a paraszti népesség. A k é n y s z e r ű térváltás a térbeli orientációk (tájékozódási irányok) váltása is egyúttal, m i n d e g y r e megváltozik a térhasználat, átalakul az egyes terek jelentése, jelképes tartalma, funkciója is, e n n e k révén p e d i g „ k o r s z e r ű s ö d i k " a térbe kivetített megélhetési szerkezet is. A „ h a g y o m á n y o s tér" ilyetén m ó d o n a „ m o d e r n i z á l ó d á s " áldoz a t a k é n t megváltoztatja természetét is. A hagyományos térség karakteresen e g y p ó l u s ú - o l y a n történeti entitás, amelyet természeti régió (a termékek, h a s z o n n ö v é n y e k , a táji kultúra m e g t ű r t e élelmiszerek és a l a p a n y a g o k , természeti környezet, források és energia-kihasználási m ó d o k ) vesznek körül, és amelyet s z e r v e s e n egészített ki a társadalmi kapcsolathálózat m e g a n n y i eleme, m e g s z o k o t t jelentése, s z i m b o l i k u s tartalma is. Ez a horizontális o s z t a t ú tér a m o d e r n i z á c i ó

62

kényszere folytán vertikálissá, hierarchikusan tagolttá, sőt többpólusúvá válik: a v á r o s és v i d é k e közvetlen érdekei, függésviszonyai osztják m e g immár, e g y ú t t a l m i n d k e t t ő politikai szerepet is nyer, amelyet azután v a g y „ k a m a t o z t a t n i " , érvényesíteni t u d , v a g y sem, d e a falu a maga igazgatási státusa, régtől való besoroltsága mellett másfajta irányítási alárendeltségbe is kerül. Bekerül p é l d á u l a n e m z e t k ö z i piacokra, v a g y é p p kiszorul o n n a n , tőkét telepítenek belé, v a g y é p p elvonják a tőkeképes egyének forrásait, nemzetközi ú t v o n a l a t , a u t ó p á l y á t , összeszerelő g y á r e g y s é g e t létesítenek, vagy é p p lenyelik a gazdasági n a g y h a l a k m é g a z o k a t a kicsiket is, akik a községek létalapját adták k o r á b b a n . N e m új, s f ő k é p p n e m először t a p a s z t a l h a t ó g a z d a s á g i és politikai térfolyamat e z - talán m á r a települések m a g u k is h o z z á s z o k t a k a korlátozott szuverenitás, a „ f ü g g ő ö n á l l ó s á g " b i z o n y t a l a n s á g á h o z . A térbeliség változása mellett a szemléletmód, a d i m e n z i ó k érzékelése is m e g - m e g v á l t o z i k . F ő k é p p a térérzékelés s z e m p o n t j á b ó l nagy a változás. Magát a f o l y a m a t o t a t é r t u d o m á n y o k ( f ő k é p p a térrel kapcsolatos) fel fogás változása ú g y definiálja, h o g y a h a g y o m á n y o s tér-képzet (s m é g i n k á b b a h a g y o m á n y o s térszemlélet) egyfajta „ d o b o z n a k " tekinti az u n i v e r z u m egészét, a m e l y e t falak határolnak, v a g y elkülönítő hálók vesznek k ö r ü l , s b e n n e a tér települési egységei valamiféle f o g s á g b a n találhatók m e g . E térszemléletet kiegészíti ma m á r a szimbolikus h a t á r f o r g a l m a k n a k egész sora, olyanok, m i n t például a nyelvi, etnokulturális, k o m m u n i k á c i ó s , vallási vagy közlekedéshálózati h a t á r o k egész sora. D e mivel a paraszti t á r s a d a l m a k b a n régtől fogva é r v é n y e s volt a térbeliség effajta felfogása, például a n ö v é n y termelési z ó n á k , a piackörzetek, a z egyházi-felekezeti hierarchiák, a n a g y c s a l á d r e n d s z e r i h a g y o m á n y v a g y é p p a lakosok hovátartozás-vállalása, ezért m e g m a r a d t az „egység" n o s z talgiája, a z áttekinthetőség élménye, a rendezettség e m l é k e is. A h a g y o m á n y o s t e r m e l ő n e k megvolt a „saját szőleje", felvásárlója, piaca, tartozott a h e g y k ö z s é g h e z , p r e s b i t é r i u m h o z , a d ó h a t ó s á g h o z , s a rangtartó falusi közösségben a m é r h e t ő m u n k a t e l j e s í t m é n y és á r u m i n ő s é g alapján m e g v o l t a tekintélye is. Ezek azonban a z államosított, v a g y a szabadpiacosított világban egyre kevésbé m a r a d h a t t a k m e g a lakosi h o v á t a r t o z á s biztosítékaiként. A h a g y o m á n y o s (agrár)térségek mai g a z d á i i m m á r a mozgásképességtől, a felvásárlóktól, a térbeli m o z g á s b a n e l ő n y ö s közlekedési útvonalaktól és távolságoktól, a h a s z n á l t a u t ó - p i a c o t korlátozó intézkedésektől, a m u n k a g é p e k szervízhálózatától, és m á s hasonló, a helyi k ö z ö s ségtől független intézményektől f ü g g e n e k . A helyi-ség értéke elfoszlott, a tér biztos p o n t j a i szétködlenek m á r - s ebben szerepet játszik a g a z d a s á g i , politikai, kereskedelmi é r d e k e k mellett a t u d o m á n y o s felfogásmód változása is: a m o d e r n (újkori) térszemlélet ú g y m o n d „relacionista" lett, a viszony(lagosság)okat érzékeli inkább, vagyis a tér egyes pontjai közötti kapcsolatot relativizálja, s nem tekinti zárt egységnek a z u n i v e r z u m o t , (sőt m a g u k a t az e g y e s településeket sem), h a n e m a v i l á g m i n d e n s é g nyitottságát véve a l a p u l a h a g y o m á n y o s települést a határolhatatlan jelenségek közé sorolja. A XX. s z á z a d b a n ez a m o d e r n e b b térfelfogás kiegészül a h a r m a d i k világ, a volt g y a r m a t i területek beláthatatlanul nagy tömegével, s ezen a tér-képen túl b e k ö v e t k e z n e k o l y a n változások is, a m e l y e k b e n m á r látszanak n y o m a i a n n a k , h o g y a m e g h ó d í t h a t ó világ, a g y a r m a t o s í t h a t ó k ü l s ő tér „ b e z á r u l á s á v a l " a saját területek, a hazai térségek g y a r m a t o s í t á s á r a álltak át a n e m z e t i hatalmak. E belső gyarmatosítás elsősorban a h a g y o m á n y o s p a r a s z t i t á r s a d a l m a k r a , később a városokra nehezedik, legfőbb kárvallottjai ezért m i n d e n k é p p e n a vidékiek: akár p á r t h a t á r o z a t o k n a k megfelelő hortobágyi rizstermesztés, akár hegyközi b ú z a termesztési kontingens, akár erőszakolt városiasítás, v a g y ipartelepítési őrület h o r d o z t a a z előírt központi elgondolást, a „korszerűsítési" láz m i n d e n h a g y o m á n y o s térségében letarolta a helyi g a z d a s á g i és társadalmi erőtér fennálló szokásrendjét, tradícióit. A gyarmati t í p u s ú gazdasági tér - és idővel az ebből látványosan k i t ü r e m k e d ő társadalmi v á l t o z á s f o l y a m a t o k is - h o z z á j á r u l t a k a h h o z , hogy m á s k é n t artikulálódjék a térbeli uralom, a h a t a l o m térben eloszló hatása, s a z u r b a n i z á c i ó hiányát p ó t l ó keretként t ű n t e k fel a m o d e r n i z á l t térképzetek is. A h a g y o m á n y o s és a modernizált társadalmi-hatalmi-gazdasági tér v a l ó b a n új arcot öltött s z á m o s helyen - á m ebből az arculatváltozásból e g y r e l á t v á n y o s a b b a n k i m a r a d t n é h á n y térség, f ő k é p p v á r o s h i á n y o s terület és vidék, a m e l y e k b e n n e m volt e l e g e n d ő g y a r m a t o s í t h a t ó érték, kirabolható energia, m o z d í t h a t ó emberi erő. A h a g y o m á n y o s térség és a h a g y o m á n y h ű paraszti g a z d a s á g ezért a nyolcvanas évek végére jelképesen a z o n o s s á vált a halálraítélt „ z á r v á n n y a l " , a piacképtelen, „fejlődni rest" e l m a r a d o t t s á g g a l . A „ h a g y o m á n y o s t á r s a d a l o m " a h u s z a d i k s z á z a d második h a r m a d á t ó l , s az u t o l s ó évtized h a j n a l á n b e k ö v e t k e z ő keleteurópai r e n d s z e r á t a l a k u l á s o k i d ő s z a k á b a n m é g i n k á b b a vidékiség tüneteit m u t a t t a , m i n t a

63

részben v a g y alig m o d e r n i z á l t ipari térségek: „rurália", m i n t a h a g y o m á n y t a r t ó p a r a s z t i közösségek h o n a , egyre i n k á b b ú g y mutatja m e g ö n m a g á t , m i n t v a l a m e l y „ e m l é k - v i d é k " , m i n t „ősi civilizáció" tere, m i n t h a g y o m á n y k ö t ö t t , lokális hierarchiába s z e r v e z ő d ö t t érdektér, amelyben a z identitás, a lakosi h o v á t a r t o z á s t u d a t , a helyi t á r s a d a l o m kollektivitás-élménye a h a j d a n i r o k o n s á g i rendszerek pótlásaként kínálkozik. A rokonsági r e n d , a családi g a z d a s á g , a m u n k a c s e r e és a kaláka világa p e d i g „nem E u r ó p a - k é p e s " - ezért a mai, „ e u r ó p a i v á " t á g u l ó hatalmi t é r - t u d a t n a k immár n e m is lehet része, legföllebb ha szégyene... Mitől oly k o n t r a s z t o s a „ m o d e r n i t á s " k o r á b a n és a kelet-európai r e n d s z e r v á l t á s o k idős z a k á b a n a h a g y o m á n y o s térségek szerepe és a világgazdasági kihívások kényszere? N e m szükséges b ő v e b b e n is igazolni, h o g y a táji-téri t u d a t egyúttal társadalmi tudatforma is, a származás, a szervezeti h o v á t a r t o z á s , a r a n g h e l y z e t , az érték- és h a g y o m á n y t a r t ó g o n d o l k o d á s és ö n é r z e t egysége. Ebbe a mélyen r ö g z ő d ö t t h a g y o m á n y á t v é t e l b e és h a g y o m á n y t a r t á s b a ú g y ivódott bele a saját jogon szerzett rang, az ö n é r z e t , és f ő k é p p a lokális (helyi, h o v á t a r t o z á s i ) s z e r e p t u d a t , h o g y azt „a m i é n k " élménye, a z „ősi h a g y o m á n y " folytatásának feladata éppen a z anciennitás, a „régtől valóság" a l a p j á n sajátos é r t é k t a r t a l m ú f o g a l o m k é n t gazdagította. A régi, a saját - b á r m i l y „ e l m a r a d o t t " lett légyen is, m é g i s c s a k a miénk, a mi szerves k ö z e g ü n k , amit m é g „ m o d e r n i z á l n i " is csak akkor h a g y u n k , ha m e g m a r a d b e n n e az, ami érték volt... M á r p e d i g a modernizációs ésszerűség é p p e n erre a legkevésbé hajlamos... A rurális térség távolabbról, a városból nézve, v a g y é p p a h a t a l o m magasából aligha m á s , mint „ t á r s a d a l m i ugar", a m o d e r n i z á c i ó terén fölöttébb elhanyagolt kulturális terület, a m e l y e t az „alsóbb r e n d e k " szintjére süllyedt gazdasági, politikai, ökológiai racionalitás aligha e n g e d m á s térbeli d i m e n z i ó k b a is átterjedni. M á r p e d i g „ e u r o p a i z á l ó d n i " n e m lehet a r c h a i k u s gazdasággal, „elavult" termékszerkezettel, m ú l t századi ökológiával... - vélekedik a társad a l m i t u d a t o t és értékszemléletet váltó intézményi közfelfogás. Pedig a vidékiség éppen r e n d i e s jellege alapján tagolt, bensőleg is megosztott kulturális térként szintén értékelhető, ha m á s k é n t esetleg nehezen, d e m i n t a „fent és l e n t " hierarchiájában b i z t o s helyet elfoglaló, biztos szerepet ellátó entitás okvetlenül. A vidékiségben, a „ f a l u s i s á g b a n " a h a g y o m á n y „őrzése" és a h a g y o m á n y h ű felfogások tartósítása (s emellett termelése, kreálása, védelme) a kellő állapot f e n n t a r t á s á b a n érdekelt társadalmi e g y e d e k dolga m a r a d . M a g a az „őrzés" fogalma a z o n b a n egy állandósult viszonyt, sőt e g y jellegzetesen felvilágosodó (avagy felvilágosított) v i s z o n y r e n d s z e r t teremt a település és a p a r a s z t i léthelyzet k ö r é - a m i egyben a legnyilvánvalóbb jele a n n a k , h o g y akik ezt így definiálják, azok m a g u k m á r b ő v e n eltávolodtak a paraszti világtól. É r d e m e s m i n d e m e l l e t t figyelembe venni azt is, h o g y a rendies k u l t ú r j a v a k termelése, rendszerül h a t a l m i - t u d o m á n y o s s z e m p o n t ú definiálása és javaik felé f o r d u l á s gesztusa n e m megszünteti, h a n e m é p p e n megerősíti a t á r s a d a l m i kihatásokat, és v é d i a helyi-ség tartalmait. Amint p e r s z e a kívülálló a v i d é k merevségének foghat föl, ha é p p ezt tekinti é r d e k é n e k . Ekként egy általánossá vált szemlélet jele is ez: h a vidéki, h a g y o m á n y o s , akkor elmaradott... Ami persze igaz olykor egy-egy településre, szokásjogra, k u l t ú r a - f ü g g ő értékrendre, d e e téren is jelentős fordulat következett be a h a g y o m á n y o s g a z d á l k o d ó k iparba á r a m l á s á v a l , városi foglalkoztatásával: most, m i d ő n a nemzeti g a z d a s á g az e u r ó p a i fölzárkózás igézetében él, s z ü k s é g l e n n e a minőségi termelésre, m é g p e d i g javarészt a h a g y o m á n y o s p a r a s z t i g a z d a s á g o k h o z a m á r a , ezt a z o n b a n szinte lehetetlenné teszi a m á s o d i k generációs falusi lakosság s z a k i s m e r e t h i á n y a . Visszafordult tehát a h a g y o m á n y o s g a z d a s á g értékelésében v é g b e m e n t szemlélet, m i k ö z b e n a modernizációs fordulat, amely a vidék s z ü k s é g k é p p e n i megkésettségének, e l m a r a d o t t s á g á n a k , s a v i l á g g a z d a s á g h o z , globális kihívásokhoz k é p e s t „nevetséges" r e n d ű s é g n e k előidézője lett, most ismét a vidék m e g m e n t é s é t hozza föl a kiemelt célok közé. E z e n k ö z b e n a z o n b a n a „ h a g y o m á n y o s térségek" f o g a l m a a rurális ellenállás, az állami beavatkozással s z e m b e h e l y e z k e d ő m á s s á g felé vett egy l á t v á n y o s f o r d u l a t o t . A fordulat n e m c s a k a kulturális ö n m e g ő r z é s n e k , a mesterséges h a g y o m á n y t e r m e l é s n e k , a kreált m ú l t iránti elfogult r a g a s z k o d á s n a k terepe lett, h a n e m a népi k u l t ú r a és az elitkultúra elkülönülésének szimbolikus határzónája is. A rendiesség f e n n t a r t á s á n a k p r o g r a m j á v a l s z e m b e n ez a folytonossá tétel olyan eszköz lett, a m e l y m e g h ú z , m e g h a t á r o z egy kulturális horizontot, s ebből immár új f o g a l o m k ö r születik: a regionalitás eszméje.

64

N e m véletlen, h o g y é p p a jellegzetesen ö n t ö r v é n y ű kis- és n a g y t á j a k , a u t o n ó m régiók F r a n c i a o r s z á g á b a n fogalmazta m e g Paul Bois, s n y o m á b a n Pierre B o u r d i e u is, h o g y a régiót n e m tér, h a n e m az idő, a történelem teszi azzá, ami, s n e m veti vissza az ö n m e g f o g a l m a z á s ilyetén igényét a z sem, h o g y a regionalitás (a térségi szemléletmód) egyfajta bélyege lett a z e l m a r a d o t t s á g n a k , a korlátozottságnak. A régió m a m á r a régi v i s z o n y r e n d s z e r terepe, természetes értékmérője, s a regionalizmus, mint az újkori nemzeti e g y s é g szétesését k ö v e t ő ellenfogalom a kultúra k ü l ö n b ö z ő fokain m i n d e n k o r szerves egészként m u t a t k o z i k m e g , függetlenül attól, hogy mint az országnál alacsonyabb szintű térszervezeti egység m á r régóta m e g s z ű n t e l f o g a d o t t forma lenni. A terület- és térség-, illetve r é g i ó f o g a l o m m e g v á l t o z á s á h o z így tehát h o z z á j á r u l t nemcsak a ruralitás gyakorlati haszna, a z egyes térségi szintek e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k m i n ő s é g e és lehetősége - egyszóval a horizontális kapcsolatok f o n t o s s á g á n a k erősödése - , h a n e m m i n d e z kiegészült a lokalitás és a térségi vagy o r s z á g o s k ö z p o n t o k v i s z o n y á b a n kialakuló konfliktusok állandósulásával is. A regionalitás mintha valamiféle új, a települési-társadalmi és hatalmi térben zajló osztályharc funkciójába került volna. A régió i m m á r n e m oly kis egység, h o g y ne t u d n á v é d e n i m a g á t helyi kapcsolatok szövevényeivel és k ö z p o n t i akaratok elleni t e v é k e n y ellenállással, d e m é g n e m oly nagy, hogy önállósulása egyfajta „államszintre-kerülés" alkupozícióját kínálná. A régió i m m á r o n a n e m h a g y o m á n y o s térbeli f o l y a m a t o k , a v i l á g m é r e t ű kihívások ellenszere, ellenszereplője kíván lenni, s e tartalmát m i n d e g y r e változtatni k é p e s térbeli entitásként új identitások megerősítője, éltetője lesz. A h a g y o m á n y o s térségek s z e r e p é t a n e m h a g y o m á n y o s térbeli s z e r v e z ő d é s f o l y a m a t o k , koalíciók és szolidaritások, kiegyezések és k o m p r o m i s s z u m o k , kooperációk és helyi k e z d e m é n y e z é s e k veszik át. Ú g y vélem, amikor a k ö z é p európai térségek megélhetéséről, sőt „túlélési" tevékenységszerkezet-változásáról v a n szó, n e m kéne f e l e d n ü n k , h o g y e túlélő stratégiák egyike a regionalizmus alternatívája, a regionális hasonlóságok alapján kialakítható e g y ü t t m ű k ö d é s iránya. S ha a tőkehiányos térséget tekinthetjük egyik oldalon a h a g y o m á n y o s térség a l a p t í p u s á n a k , s ha a t á r s a d a l m i és gazdasági s t r u k t ú r a - m ó d o s u l á s t v e h e t j ü k a modernizáció-kori jelenségek egyik legjellemzőbbjének, a k k o r figyelembe kell v e n n ü n k azt is, h o g y a tradicionális kultúra, a t á r s a d a l m i kapcsolathálók m é g m e g m a r a d t elemi ugyancsak tőkeképző h a t á s ú a k . Hiszen a m e n t á l i s tőkék, a kapcsolati tőkék, a kooperációk rurális típusaira jellemző cserefolyamatok s z i n t ú g y a társadalmi érték-előállítás részei, m i n t a leghatékonyabb gazdasági egységek teljesítményei. Figyelemre m é l t ó lenne tehát, h o g y azok az (eredetileg a h a r m a d i k világ t á r s a d a l m a i n a k példáján leírt) folyamatok, a m e l y e k a társadalmi termékcsere, az á r u k körforgása, a cseregesztusok r e n d s z e r e f o r m á j á b a n f o g a l m a z ó d t a k m e g Polányi Károly, Bronislaw M a l i n o w s k y vagy Marcel M a u s s műveiben, v o l t a k é p p e n k o r u n k kistérségi, regionális kooperációinak előképei, s aligha v a g y u n k távol a mai helyzet elemzésében attól, h o g y megfeleltethető viszonyokat találjunk a rurális t á r s a d a l m a k és a (kivételesen lassan v a g y s e h o g y a n sem) m o d e r n i z á l ó d ó kortárs paraszti t á r s a d a l m a k m ű k ö d é s m ó d j á b a n . Úgy vélem, a m i k o r a h a g y o m á n y o s térségek elemzésében a mai kelet-európai t á r s a d a l m a k e l m a r a d o t t zónáit, h a g y o m á n y t a r t ó vagy tradíciókba k a p a s z k o d ó gazdasági csoportjait vesszük s z e m ü g y r e , szinte kínálkozik a h a g y o m á n y t és a racionalitást oly m ó d o n kezelni, mintha e g y m á s t kizáró v a g y éppenséggel e g y m á s ellen s z e r v e z ő d ő formái l e n n é n e k a l é t k ö r ü l m é n y e i k e t önállóan alakító paraszti közösségeknek. Holott a h a g y o m á n y s e m m á s , mint valamiféle inherens racionalitás, az adott v i s z o n y o k b a b e é p ü l t sajátos ésszerűség, s a fennkölt politikai vagy államszervezeti racionalitás sem igen lehetséges h a g y o m á n y o k ismerete, m e g é r t é s e , t o v á b b g o n d o l á s a nélkül. A nem h a g y o m á n y o s - vagyis, m á s k é p p szólva h a g y o m á n y a i k a t c s u p á n most m e g t e r e m t ő - régiók is ezt a sajátlagos m e g o l d á s t , a struktúra ( a v a g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i szerkezet) és lokalitás (vagyis ennek helyi változata) viszonyából e r e d ő térségi s z e m l é l e t m ó d o t viszikvezetik t o v á b b . S h o g y m i k é n t és m e r r e - azt é p p ilyen elemzéseknek, ilyen konferenciáknak, m e g é r t ő és feltáró közelítéseknek kell majd figyelemmel kísérnie. A. Gergely András

65

c

TÁRLAT

)

A főváros és a nemzet múltja iránti elkötelezettséggel Skultéty Csabával beszélget Székely András Bertalan A Budavári Palotában a Széchényi Könyvtár kézirattárában gyönyörű kiállítás nyílott nemrégiben Skultéty Csaba gyűjteményéből. A „Pest, Buda régi látképei és egyéb ritkaságok" címet viselő kiállítás, ahol Skultéty Csaba eddig kevesek előtt ismert oldalát: a térképeket, metszeteket, dokumentumokat, könyveket gyűjtő arculatát ismerhettük meg. Sokak számára, akik ismerünk, meglepetés volt ez a hatalmas és értékes anyag. Mi indított tulajdonképpen ezeknek a Pest-Budával és tágabban a magyarsággal, a történelmi országterülettel kapcsolatos dokumentumoknak a gyűjtésére? Életem m a j d n e m egészét - a z utolsó tíz évet leszámítva, mert m o s t m á r h a z a t e l e p ü l t e m n y u g a t r ó l - kisebbségben töltöttem. Vagy a Felvidéken, Kárpátalján, n e m é p p e n szívesen látott m a g y a r kisebbségiként, v a g y pedig a n y u g a t i világban, e n y h e jóindulattal n é z e t t , d e v é g e r e d m é n y b e n k ö z ö m b ö s m a g y a r k é n t . M ü n c h e n b e n a Szabad E u r ó p a Rádió szerkesztőségébe k e r ü l t e m m á r a r á d i ó megalapításakor, 1951 n y a r á n , m i n t a z egyik legfiatalabb, a hírszerkesztőségbe. Összesen h a r m i n c h á r o m évet töltöttem ebben a m u n k a k ö r b e n , a z első h a r m a d b a n m i n t hírszerkesztő, a m á s o d i k k é t h a r m a d b a n m i n t a k i s s z á m ú n e m z e t k ö z i politikai s z e r k e s z t ő k egyike, így a k o m m e n t á r o k , háttér i n f o r m á c i ó k , n e m z e t k ö z i sajtószemlék és h a s o n l ó k tartoztak a f e l a d a t k ö r ö m b e . M ü n c h e n b e k e r ü l v e az első é v e k b e n m a g y a r u l alig olvastam v a l a m i t . M a g y a r u l d o l g o z t a m , d e a források a n g o l o k , németek, franciák voltak, e s e t e n k é n t olaszok, a m e l y nyelveket m a g a m is aktívan h a s z n á l o k . Amikor legelőször m i k r o f o n h o z ültettek, m e g k é r d e z t é k , h o g y saját n e v e m e n a k a r o k - e szólni, a v a g y választok egy n e v e t , a m i h e z végig r a g a s z k o d n o m kell, ez

A budai vár látképe mögötte a Duna, a pesti oldalon dombok; az előtérben magyar ruhás alak, mögötte fegyveres lovas.

66

t ő l e m f ü g g . A k k o r m é g é d e s a n y á m élt, h o g y neki ne legyen semmi p r o b l é m á j a - a kapcsolatot k ö z ö t t ü n k a m a g y a r politikai r e n d ő r s é g n e m tudta k e r e s t e m egy „alkotói" nevet. Az Ugocsa m e g y é b ő l s z á r m a z ó n a g y a p á m a t hívták Skultéty A m b r u s n a k , az a k k o r született kisfiamat Marcinak, így lettem én Ambrus Márton hirtelenjében. A véletlen ú g y hozta, h o g y a szlovák szerkesztőség egyik tagja, akivel a g y e r m e k e i n k r é v é n b a r á t s á g b a k e r ü l t ü n k , azt m o n d j a : n é z z ide, most v e t t e m egy m ú l t s z á z a d i acélmetszetet P o z s o n y b ó l . M e g n é z t e m , é r d e k e s n e k találtam. M á s n a p b e m e n t e m e g y m ü n c h e n i antikv á r i u s h o z , csak úgy. Volt egy g y ö n y ö r ű merián Budája a z 1600-as évekből. Ö t v e n m á r k á b a került, ú g y g o n d o l t a m , ennyit ezért n e m adok. H a z a m e n t e m , a k ö v e t k e z ő éjjel n e m a l u d t a m : m é g i s valami c s o d a s z é p dolog, ami a k e z e m b e n volt. Visszatértem m á s n a p délidőben, valaki m á r megvette. Ekkor elindult valami: először csendes d ü h , és aztán fokról f o k r a érdeklődés, és ez lett m i n d a n n a k a m i jött, a háttere. A n y u g a t i v i l á g b a n élés csak n é h a volt olyan idillikus, m i n t a h o g y azt a v a s f ü g g ö n y keleti o l d a l á n elképzelhették. Azokkal s z e m b e n , akik a v a s f ü g g ö n y t ő l keletre, tehát M a g y a r o r s z á g o n v a g y a s z o m s z é d államok valamelyikében m a g y a r k é n t éltek e z e k b e n a z évtized e k b e n , ott n y u g a t o n sok m i n d e n t ő l m e g k í m é l ő d t e m . E g y dologtól a z o n b a n n e m , ez p e d i g a m a g y a r k é n t i m a g á n y o s s á g . És ilyen m a g á n y o s órák n y ú j t o t t á k a lehetőséget a csendes b ú v á r k o d á s r a , antikvariátusok, aukciók látogatására M ü n c h e n b e n és m á s u t t . N e m e g y s z e r előfordult, h o g y e g y aukción szerepelt egy h u n g a r i c u m , s nehogy az v a l a m e l y n é m e t levéltárba, v a g y k ö n y v t á r b a kerüljön, m e g v e t t e m , olykor b i z o n y hitelbe is. í g y jött létre e s z t e n d ő k s o r á n valami, a m i t g y ű j t e m é n y n e k lehet nevezni. Vissza kell t é r n e m a hungaricák gyűjtésének a történetére. E s z m e k é p e m lett Apponyi Sándor, akinek rengeteget k ö s z ö n h e t a s z a k t u d o m á n y , m a g a a Széchényi K ö n y v t á r is, mert a gyűjt e m é n y é t legjobb t u d o m á s o m szerint nekik hagyta. Volt e g y kiadója M ü n c h e n b e n , ú g y hívták, h o g y Jacques Rosenthal. Őket a h á b o r ú b a n m e g m e n t e t t e egy b i z o n y o s Koch n e v ű úr és családja M ü n c h e n b e n , később ők lettek az antikvaritus utódai, kiköltöztek M ü n c h e n mellé. Egyszer azzal f o g a d o t t engem: h á t m a g a már m e g i n t itt van, tudja mit, üljön le, m i n d j á r t jövök. Felment és lehozott egy p o r o s m a p p á t a padlásról, m o n d v á n : h ú s z évvel ezelőtt hagyta itt valaki, n e m jön érte senki, h á t h a érdekel. H á t e z valóságos a r a n y b á n y a volt, a Podmaniczkyak aszódi birtokáról való. Csak később t u d t a m meg, h o g y a z aszódi levéltár elpusztult, és abból valamelyik P o d m a n i c z k y vihette m a g á v a l nyugatra ezt a z értékes a n y a g o t a m ú l t s z á z a d elejéről. Találtam közte olyanokat, m i n t a z első magyar l ó v e r s e n y hirdetmény, egy másik d o k u m e n t u m o t Széchenyi és Wesselényi nevével; megtaláltam egy aszódi vizsgajegyzéket, b e n n e S t e p h a n u s Petrocivh és Alexander Petrovich, vizsgázott retorikából és m é g valamiből... Akkor teremtették m e g Kisfaludy Sándor és társai a Balatonfüredi Színházat, a m i k o r az első pestit m é g építették. Megleltem a prológusát, a m i t n e m lehet t u d n i , ki írt, valószínűleg egy írnok, n e m Kisfaludytól s z á r m a z i k . Az akkori P o d m a n i c z k y a k e v a n g é l i k u s egyházi és iskolai k e g y u r a k voltak, így b i r t o k o m b a került az a s z ó d i evangélikus iskola több osztálya d i á k j a i n a k a névsora, a szülők n e v e is a foglalkozásukkal. Asztalos István az aszódi m ú z e u m igazgatója, akinek ezeket egy-két kivétellel a j á n d é k b a felajánlottam, s ki n a g y o n jó b a r á t o m lett, n a g y h a s z n á t vehette. F.gy másik ilyen egy szép n a g y hirdetmény, h o g y a P o d m a n i c z k y a k kegyúri területén a z e v a n g é l i k u s t e m p l o m o k b a n hol van istentisztelet és mikor, e g y i k b e n ekkor és ekkor m a g y a r , a m á s i k b a n ekkor és ekkor tót, a h a r m a d i k b a n n é m e t nyelven. R a g y o g ó korkép! A z a n y a g z ö m e tehát a l e g k ü l ö n b ö z ő b b helyekről s z á r m a z i k , és így alakult ki az, amit h a z a h o z t a m , a m i k o r visszatelepültem Magyarországra. Itt hevert b u d a p e s t i lakásomon a fiókjaimban, a m í g létre n e m jött ez a kiállítás a Széchényi K ö n y v t á r b a n . A megjelent katalógus alapján a gyűjtemény öt fő csoportját éreztem elkülöníthetőnek. Az első nagyobb kategória - véletlen vagy nem, hiszen Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 125. évfordulóját írjuk -, pontosan ennyi darabból áll a Pestet, Budát, Óbudát, illetve Budapestet ábrázoló látképek, térképek és velük kapcsolatos kiadványok egysége. Mit emelnél ki ebből az anyagból, ami szívedhez közelebb áll? Sok áll s z í v e m h e z közel. Be t u d t a m szerezni a legelső Buda-ábrázolást, a Schedel-krónika egy-egy latin és n é m e t p é l d á n y á t 1493-ból. Ekkortól k e z d v e az ábrázolások m é g egy d a r a b i g a török foglalása előtti Budát m u t a t j á k , m é g akkor is, ha m á r Buda török kézen volt. Lassan a

67

Siegmund von Birken Der Donau-Strand Jacob Sandrart készítette metszetek

68

című munkájának - Nürnberg

1664 - teljes,

t e m p l o m o k b ó l mecsetek lettek, a városkép megváltozott. Volt olyan rajzoló, aki a helyszínen készített vázlatot, volt, aki s o h a s e m járt ott. M a g y a r o r s z á g lassan hadszíntér lett, a n y u g a t i világot e z a hadszíntér érdekelte, erről jelentek m e g röplapok, ábrázolások az a t l a s z o k b a n , k ö n y v e k b e n . Olyasmik, a m i k e t mi ma h í r l a p o k n a k n e v e z h e t n é n k , ezekhez illusztrációk. Ebből a z időból a legtöbb k é p Magyarországról valamilyen h a d i c s e l e k m é n y t ábrázol, folytatva a k u r u c felkeléssel, m a j d Buda és m á s városok ostromaival, végül a visszavételekkel. A n y u g o d t , az idillikus Pest-Buda csak a XVIII. század k ö z e p e táján kezd m e g m u t a t k o z n i , akkortól k e z d v e békét s u g á r o z . Mit ragadjak ki? Van olyan m e t s z e t e m Buda visszavételekor az o s t r o m r ó l , amit n é z v e az e m b e r csodálkozik, h o g y a budai v á r ennyire is m e g m a r a d t . Van Bethlen Gáborral kapcsolatban valamilyen n é m e t n y e l v ű r ö p l a p . Vagy m e n j ü n k vissza korábbra: található g y ű j t e m é n y e m b e n egy Morvaországból v a l ó M o h á c s előtti felhívás, a közeledő török veszélyre figyelmeztetve. Van a Mohácsot m e g e l ő z ő évből egy részletes b e s z á m o l ó a német birodalmi gyűjtésről, ahol r a n g o s m a g y a r k ü l d ö t t s é g vett részt, és n e m t u d j á k , h o g y mit csináljanak, fel n e m fogva a török veszély n a g y s á g á t . Nem is csupán az első egységről beszéltünk, hanem már a későbbiekről is, ahol térképek, látképek, egyleveles nyomtatványok találhatók a történelmi országterületről és a tágabb térségből, azután jeles magyar történelmi személyiségek képei, majd kéziratok a XlV-től egészen a XX. századig, végül pedig könyvritkaságok, sok esetben első kiadásúnk. Talán a kéziratokból kiemelhető: egy b u d a i közjegyzői d o k u m e n t u m 1384-ből, a p o z s o n y i plébánia pere. Ehhez a hat és fél méter h o s s z ú , tizenegy d a r a b b ó l álló p e r g a m e n t e k e r c s h e z hasonló a n y a g o k néha m e l l é k m o n d a t b a n is n a g y o n érdekes a d a t o t n y ú j t h a t n a k a z adott korról, e n n e k a feldolgozása most szaktörténészek feladata lesz. Kiemelhetném a M o h á c s n á l Csele p a t a k b a fúlt II. Lajos okiratát, g y ö n y ö r ű pecsétjével, az u r a l k o d á s a első évéből; v a g y a n a g y h u m a n i s t a Zsámboki János, azaz Johannes Sambucus egy n é m e t nyelvű feljegyzését. Vagy Zrínyi Péter, tehát Zrínyi Miklós, a költő testvérének feljegyzése horvátországi birtokairól. Kossuth rendelete a cibakházi ütközet k a p c s á n , egy katonai utasítása, azon túl egy angol n y e l v ű levele az angliai t a r t ó z k o d á s a idejéből, valakinél mentegetőzik, h o g y Skóciában m a j d m e g fogja látogatni. Munkácsy Mihály h á r o m levele, a m e l y e k közül kettő a z e z r e d é v e s kiállításhoz kapcsolódik, h o g y bizonyos m ű v e k e t nincs m ó d j á b a n kiállítani. A z o n kevés d a r a b o k a g y ű j t e m é n y e k b ő l , amelyeket m á r Budapesten s z e r e z t e m , az Ady-dokumentumok: A d y E n d r e születési a n y a k ö n y v i kivonata, nagykárolyi első g i m n á z i u m i b i z o n y í t v á n y a , fiatal Ady Endre vasúti bérlete

69

újságíróként k a p o t t k e d v e z m é n y e s vasúti igazolványa és egy verse. Én azóta, szinte n a p o n t a újra elolvasom, m é g ha t u d o m is ezt a verset, mert a n n y i r a csodálatos, csak ú g y odavetve, a Magyar fa sorsa, és a túloldalra ráírva, h o g y itt van a vers, közölhetik, m e r t m e g í r t a m g y o r s a n a lap következő' s z á m á b a . Ceruzával, csak úgy, a h o g y az ő géniusza percek alatt ki t u d o t t b á r m i t fejezni, a legmélyébe volt k é p e s n y ú l n i . Erre hol sikerült szert tenni? Borda Lajos a n t i k v á r i u s barátomtól, aki az egész k ö n y v t á r i kiállítást r e n d e z t e . Élénk baráti v i t á m volt vele, m o n d v á n tréfásan, h o g y ezt v a g y azt csak akkor teszem, h o g y h a azokat a b i z o n y o s A d y - d o l g o k a t m e g k a p o m ; könyvvel fizettem, ami viszont neki volt érdekes. Figyelemre méltó, g o n d o l o m , h o g y egy n é m e t g i m n á z i u m b a járt, a szülői háztól távol felnevelkedett diák, otthonról, a családból m a g á v a l vitte ezt az Ady-szeretetet. Ez a pár d a r a b összesen, amit n e m a d o k el, amit b i z o n y o s a n m e g ő r z ő k . Az egész anyagnak a jövőbeni sorsa aggaszt némiképp, hiszen ahelyett hogy közgyűjteményben együtt maradhatna, vásárlások révén most százfelé szóródik. Vajon van-e képed arról, hogy mennyire jelentette be bármelyik közgyűjtemény az igényét, illetve milyen konkrét vásárlási szándékokról tudsz eddig? Egyáltalán miért a közzététel eme formája? A h o g y egy k ö n y v t á r a t u l a j d o n o s á n a k az egyéniségére v a n szabva, h i s z e n ha egyszer a z illető meghal, bárki legyen az u t ó d , bármilyen közel álljon hozzá, n e m u g y a n a z t a könyvtárat óhajtja. Ebből a k ö n y v t á r b ó l egy rész n a g y o n fontos neki, m á s n e m , v a g y n e m nagyon, m e r t őneki m á s az érdeklődése. Egy g y ű j t e m é n y t együtt tartani, ennyire n e m egyetlen témájú a n y a g g a l , gyakorlatilag lehetetlen, n e m hiszem, h o g y k ö z g y ű j t e m é n y ilyenre vállalkozna. A Széchényi Könyvtár és az Országos Levéltár számára elővételi jogot b i z t o s í t o t t u n k m é g akkor is, ha n e m tudják a z o n n a l kifizetni. A h o z z á t a r t o z ó i m k ö z ö t t nincs senki, aki ú g y becsülné ezeket a darabokat, m i n t a h o g y én becsültem, d e így a lapok olyan k e z e k b e kerülhetnek, ahol ez a megbecsülés meglesz. Ez áll a d ö n t é s hátterében. Borda Lajos b a r á t o m a megőrzés legjobb m ó d j á n a k azt tartotta, ha r e n d e z ü n k egy kiállítást, és készítünk egy olyan katalógust, amelyik a g y ű j t ő n e v é h e z kapcsolódik, a m e l y b e n jó n é h á n y egyedi d a r a b van, és ezek már a t o v á b b i a k b a n a g y ű j t ő nevével együtt f o g n a k szerepelni. A z eladás m á r n e m a z én f e l a d a t o m . N a g y o n remélem, h o g y m á s k ö z g y ű j t e m é n y e k is jelentkezni f o g n a k , vagy m á r jelentkeztek. Garancia nincs, s z o m o r ú lennék, ha ezekből v a l a m i elhagyná az o r s z á g területét. Bízzunk benne, hogy az anyag döntő mértékben valóban itthon marad, s hogy további útját is némiképp sikerül majd követni. A gyűjteményben is kicsúcsosodó értékmentő tevékenységedhez sok erőt, egészséget kívánok neked a következő évekre is.

Kolozsvár, Erdély fővárosának

70

létképe. Egidius van den Rye 1605 előtti rajza után készült

rézkarc.

Képzőművészeti táborok az erdélyi Makfalván M o n d j á k v a n n a k tájak, amelyeket az Úristen azért alkotott, h o g y m ű v é s z e t e k v i r á g o z z a n a k rajta. Sokkal inkább m i n t m á s vidékeken. Ilyen világ Erdély, e g y k o r M a g y a r o r s z á g keleti, ma Románia n y u g a t i fele. N é g y égtájból fújó, k e m é n y szelektől szaggatott tájegység. Ahol m e g f a g y h a t n á n a k a lelkek, a v a r o n e l b u k h a t n á n a k a lábak a t ö r t é n e l e m fintora szerint, d e ahol ennek ellenére, vagy talán é p p e n ezért mégis újra és újra t a l p r a k é n y s z e r ü l n e k a h é t k ö z n a p o k és m ű v é s z i forrásvidékek születnek a lelkek gazdagítására. Ilyen művészi f o r r á s v i d é k v a n születőben a Maros megyei Makfalván. A h e t v e n e s évek elején a z erdélyi m a g y a r m ű v é s z e t i élet i n t é z m é n y nélkül m a r a d v á n , rejtett önszerveződéssel teremtett saját nemzeti közösségének m ű v é s z i értékeket. E b b e a m o z g a l o m b a kapcsolódott be Makfalva: „Érdekesnek indult Mnkfnlván Fülöp Dénes kezdeményezése egy irodalmi és művészeti humor- és szatíratábor meggyökereztetésére." - írta B a n n e r Zoltán 1997-ben. A k é p z ő m ű v é s z e t i tárlatok az irodalmi színpad tevékenységéhez k ö t ő d n e k , amely 1968-óta m ű k ö d i k . 1972-től rendszeressé v á l t a k a kiállítások. 1976 m á j u s á b a n két állandó tárlatot r e n d e z t ü n k be a falu szülöttei Kusztos E n d r e és Suba László m ű v é s z e k alkotásaiból. 1979 j ú n i u s á b a n került v o l n a sor az első k é p z ő m ű v é s z e t i tábor megszervezésére. „Akkor a z o n b a n közbeszólt a sors, a kedvet, lendületet, megtörte a táborba u t a z ó N a g y Pálék tragédiája. A z t á n már a h a t a l o m akadályozta meg, h o g y a m a k f a l v i m ű v é s z t e l e p m e g n y i s s a kapuit s kibontakozzék v a l a m i szép, követésre méltó a Kis-Küküllő m e n t é n . Ma a legfőbb a k a d á l y t a z anyagiak jelentik, a krónikus pénzhiány, amivel a k u l t ú r a általában, nemzetiségi m ű v e l ő d é s ü n k pedig k ü l ö n ö s k é p p e n k ü s z k ö d i k . A Wesselényi Művelődési Egylet vezetői, a m i n t azt Fülöp Dénes elnök elmondta, m i n d e n nehézség ellenére vállalták, h o g y amit elgondoltak, m e g is valósítsák. Tudták, h o g y s z á m í t h a t n a k a község, a k ö r n y e z ő falvak m ű v é s z e t s z e r e t ő embereire, az egyházra." ( N a g y Miklós K u n d 1992). így nyitotta m e g k a p u i t a m ű v é s z t e l e p 1992, 1993, 1996 a u g u s z t u s á b a n és 1997-ben is. Az elmúlt 25 év alatt

Makfalvi ház (Kovács Géza rajza)

71

Szolokmni templom ( N a g y Dalma rajza)

72

v e n d é g e i n k voltak: Kusztos E n d r e (állandó tárlat), Suba László (állandó tárlat), Z s i g m o n d Attila (1975, 1996), Molnár D é n e s (1970, 1995-1997), Kálmán Éva (1976), Páll Lajos (1976), G h e o g h e O l a r i u (1979, 1980), T á r n o v a n Vid (1976), Simon E n d r e (1976), G á m e n t z i Z o l t á n (1972), Benczédi Sándor (1979), Veress Pál (1979, 1980), N a g y Pál (1979), Balázs Imre (1979, 1980), Kazinczy G á b o r (1976,1992), Kovács Géza (1980,1986,1991,1992, 1996), Kedei Z o l t á n (1992, 1993, 1996), Bocskay Vince (1986), Kuti D é n e s (1986), Szécsi A n d r á s (1979, 1980), Maszelka J á n o s (1992, 1993, 1996), M o l d o v á n G y u l a (1993,1996), N a g y D a l m a (1996), Fekete Zsolt (1996), S á n d o r János (1992), Molnár D. Dénes (1992,1993), M o l n á r Krisztina (1993,1996). Kiállítást s z e r v e z t ü n k még Páll Antal korondi fazekas m u n k á i b ó l , v a l a m i n t Bíró M á t y á s n a í v m ű v é s z alkotásaiból. 1996 júliusában g y ű j t e m é n y e s kiállítást s z e r v e z t ü n k a falutalálkozóra, n o v e m b e r b e n p e d i g a marosvásárhelyi B e r n á d y - h á z b a n . Az irodalmi s z í n p a d , a néprajzi m ú z e u m , a k é p z ő m ű v é s z e t i tárlatok, az alkotó t á b o r o k , a m ű v e l ő d é s i egylet újraalakulása m i n d - m i n d a „makfalvi szellem" á p o l á s á n a k t u d h a t ó be, amelyről Bözödi G y ö r g y így írt 1938-ban: „A híres mnrosszéki szellem él Mnkfalván... Műveltség tekintetében messze kiemelkedik a többi falvak közül. A Wesselényi iskola százéves tevékenysége nem maradt nyomtalanul." D e h a d d szóljanak azok, akiket ittjártukban megérintett ez a szellem, a m i n e m m á s valójában mint a szülőföld alázatos szeretete és szolgálata. „... de nemcsak vásáros helye Mnkfalva n vidéknek, hanem szellemi központja is, melyben a vidék fiatalsága szellemi táplálékot nyer." (Orbán Balázs, 1870) „Mnkfalva tanerői korszerű művelődési életet teremtettek, rendszeres képzőművészeti tárlatok, néprajzi múzeum, felnőtt és gyermekegyüttes, irodalmi színpad az ajándéka a művelődni vágyó közönségnek" ( R á d u l y János, 1971) „... magam is kedvelem a Tekintő, Tatársír, Gyepükapu, Vésznyak szavakat, de örülök annak is, hogy az egykor kényszerűségből nyújtott lármafák tövében ma az értelem és az önként vállalt tudatos cselekvés fnkh/ái világítanak, ... a lángja nem látszik, csak melege érzik- és nem csupán szép, egyben emberi." (Zágoni Attila 1970) „A lámpások lámpása pedig Fülöp Dénes, nki a község etnográfiai és történelmi múzeumanyagának gyűjtési munkálatait irányította, mnjd n tárgyakat rendszerezte." (Bandi D e z s ő 1974) „Ha sikerekről beszélhetünk egyáltalán, annak titkai a többszáz éves hagyományok, a szellemiekre fogékony emberek és az n lelkes és tevékeny értelmiségi gárda, amelynek és is tagja vagyok immáron 31 éve. Minden rendezvényünk jól tervezett és szervezeti csapatmunka eredménye volt" (Fülöp D é n e s 1996) K ö s z ö n t j ü k k é p z ő m ű v é s z barátainkat. Köszönjük, h o g y a makfalvi szellem v o n z á s á b a n h í v á s u n k r a újra és újra megtisztelnek jelenlétükkel. Lélekben g a z d a g a b b a n , szellemiekben g y a r a p o d v a , az e g y ü v é tartozás felemelő érzésével, a teremtő m ű v é s z e t p e z s d í t ő kisugárzásában r e m é n y k e d ü n k az ú j a b b találkozásokban. Fülöp Irén

Csodaszarvas (Sándor J á n o s f a f a r a g ó alkotása)

73

HAGYOMÁNY !

Emlékezés Lovassy Lászlóra „Hol Vén S föl kell-e Ez,

ifjú ajknd szótól hangozott, is gyönyörrel elnémula ott. tárnom még több bűnödet? a mi téged börtönéjbe vet!" (Vachott Sándor)

Másfél száz esztendős é v f o r d u l ó t ü n n e p e l ü n k : politikai történésekre és államférfiakra, fegyveres csatározásokra és h a d v e z é r e k r e e m l é k e z ü n k . A z o k r a , ahová és a k i k h e z az a szép k ü z d e l e m tartozik, a m e l y e t h a z á n k s z a b a d s á g á é r t vívtak 1848-49-ben. A B a t t h y á n y - k o r m á n y hivatalos sajtóo r g á n u m á n a k tekinthető Közlöny 1848. július 14-i s z á m á b a n Lovassy László sírja a Bihar m e g y e i „ t u d ó s í t ó " viszont olyasvalakire emlé- Nagyszalontán keztetett, aki - gyakorlatilag és önhibáján kívül - m á r n e m lehetett szereplője E u r ó p a , b e n n e h a z á n k „ t a v a s z á n a k " ; d e a k i n e k a neve elválaszthatatlan s z a b a d s á g k ü z d e l m e i n k t ő l . Bihar m e g y e t ö r v é n y s z é k é h e z egy h a r m i n c h á r o m éve? férfi f o r d u l t anyagi t á m o g a t á s é r t : k o r á n e l h u n y t szülei után kevés vagyon m a r a d t rá, a n n a k k a m a t a i b ó l napi szükségeit sem t u d j a fedezni, tőkéjét lassan-lassan feléli. Ennek a férfinak - írja a t u d ó s í t ó - „Volt ugyan... egy emberéleten keresztül d ú s k a m a t o k a t ígért tőkéje: e tőke a lángész volt"; amit a z o n b a n a „ m e g b u k o t t b u r e a u c r a t i a " elrabolt tőle, s „...a d ú s r e m é n y ű ifjúból észbeteg, s a n y a g i s z ü k ségekkel k ü z d ő férfiú lőn". N e m akárkiről v a n szó, t u l a j d o n k é p p e n a metternichi adminisztráció elsőszámú ellenségéről: Lovassy Lászlóról. A Közlöny d r á m a i kérdése: „Ki n e m ösmeri e nevet, s hallatára ki n e m emlékszik vissza a m ú l t k o r m á n y bosszúért kiáltó eljárására?". Fordítsuk vissza e felvetést: ki ismeri m a ezt a nevet? Ki tudja, h o g y milyen eljárás s z e n v e d ő alanya, á l d o z a t a volt ő az 1830-as évek utolsó h a r m a d á b a n ? 1. A k ö z t u d a t a koncepciós perek fogalmát v a l a m i k é p p a XX. s z á z a d h o z köti. Jóllehet az ö n k é n y u r a l o m , politikája eszközeként, k o r á b b a n is élt az előzetesen m e g t o vezett, a koholt v á d a k r a felépített, törvényességet sértő eljárással lefolytatott bírósági eljárásokkal. A XV1U. s z á z a d b a n is (a magyar jakobinusok pere), a z azt követőben szintúgy. A kettő összekapcsolható: a „szászvári a p á t " (Martinovics) és igazgatótársai elleni elbánást igyekeztek lemásolni a z országgyűlési ifjak, Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós b á r ó perében. A m o d e r n n e m z e t t é válás m e n e t é b e n olyan fiatal értelmiségiek jelentek meg, akiket máin e m kötöttek az idejétmúlt r e n d s z e r tradicionális kötelékei. Az „Ifjú Olaszország", a z „Ifjú N é m e t o r s z á g " mintájára a z első r e f o r m o r s z á g g y ű l é s (1832-36) politikai p e z s g é s é b e n n á l u n k is feltűnt a z „Ifjú M a g y a r o r s z á g " köre. A célokat, a m o z g a l o m m ó d s z e r e i t - Wesselényi pesti ü d v ö z l é s e k o r e l m o n d o t t köszöntőjében - Lovassy László foglalta szavakba: „...ahogy Wesselényi is csak békés h a l a d á s t akar, a békés p o l g á r n a k is békésen kell haladnia, a z i f j ú s á g a z o n b a n , ha eljön az ideje, kész vérét is áldozni a s z a b a d s á g é r t " . A m í g az o r s z á g g y ű l é s tartott, a k o r m á n y z a t n e m nyúlt s e m a fiatalokhoz, s e m szerv e z e t ü k h ö z , a Társalkodási Egyesülethez. De a vészjósló jelek m á r felismerhetők v o l t a k . A királyi s z e m é l y n ö k , Somssich P o n g r á c az őt felkereső Pulszky Ferencben (a T á r s a l k o d á s i Egyesület egyik alapítója) Martinovics sorsának említésével a k a r t félelmet kelteni. A n a g y h a t a l m ú kancellár, Metternich 1837. január 7-én József n á d o r n a k i m m á r ezt írta: „A m e g e l ő z é s

74

már késő, t e h á t n e m m a r a d m á s hátra, mint b ü n t e t n i " . Ezzel az országgyűlési ifjak sorsa megpecsétlődött. A többi m á r rendőrhatósági, igazságszolgáltatási, büntetés-végrehajtási k á z u s n a k tekinthető. Az o r s z á g g y ű l é s 1836. m á j u s 2-án fejezte be a m u n k á j á t . H ú s z n a p m ú l v a N a g y s z a l o n t á n letartóztatták a rokont, csupán a n e v é b e n „ b ű n ö s " Lovassy Ferencet. Lovassy László m á j u s 30-án ö n k é n t jelentkezett N a g y v á r a d o n Thurzó főszolgabírónál; h á r o m n a p m ú l v a m á r a pesti Újépület rabja. A m e g y é k egész sorának tiltakozásával együtt e m e l t e fel a szavát Deák és Kölcsey - m i n d h i á b a . Az ügyész („királyi ü g y i g a z g a t ó " ) azzal a s z á n d é k k a l k e z d t e összeállítani a v á d p o n t o k a t , hogy Lovassyékat v é r p a d r a juttassa: a t á r s a d a l m i egyesületi tagságon, lengyel m e n e k ü l t e k istápolásán, Wesselényi ü d v ö z l é s é n („lázító b e s z é d d e l " ) túl következtek a főbenjáró b ű n ö k , m i n t r e p u b l i k á n u s m e g g y ő z ő d é s h a n g o z t a t á s a , „népfelségi tanok vallása", a k o r m á n y elleni izgatás. Lovassy szerencséjére a felségárulás tényét végül is n e m sikerült rábizonyítani; amivel vádolhatták, a z mindössze a s z ó k i m o n d ó kritika. Metternich szerint ez lázítás, a bírák szerint felségárulás (Hochverrat); s így legalább a bitófát v a g y a pallost sikerült elkerülnie. Somssich Pongrác m o s t már hivatalosan is bizonyította, h o g y a Pulszky előtt tett fenyegetése n e m volt elszólás. A z elnöklete alatt q j ű k ö d ő ítélőtábla m u n k á j á b a n , stílusában h a m a r e l ő b u k k a n t a k a Martinovics-analógia jegyei: lehetetlenné tették, h o g y a v é d e l e m r e kijelölt ü g y v é d (Perger János) megfelelhessen tisztének; m a g a a p e r u g y a n o l y a n titokban zajlott le, m i n t a m a g y a r jakobinusoké negyvenkét évvel korábban. Az 1837. f e b r u á r 27-én k i m o n d o t t ítéleteket 1838. március 8-án a hétszemélyes tábla h e l y b e n h a g y t a . M é g a két d á t u m között, 1837. m á r c i u s 31-én az u r a l k o d ó a Lovassy Lászlóra kirótt tíz év b ö r t ö n letöltésének helyszínéül Spielberg v á r á t jelölte ki. 2. A XVII-XVIII. század barokk építészetének s a j á t o s válfaja volt a z erődítmény, a citadella. A H a b s b u r g - m o n a r c h i a néhány, arra alkalmas h e l y é n a már m e g l é v ő v á r a k a t alakították át katonai célok szerint (Spielberg), v a g y építettek újat (Pétervárad). Ezek funkciója a z évtizedek múlásával változott: a kaszárnyából, a h a d i a n y a g - r a k t á r a k b ó l r a b o k őrzésére is szolgáló intézetek lettek.

Spielbergi közös cella. Lovassynak még ilyen „luxus" sem jutott

75

A brüni vár, Spielberg (Spilberk) építését m é g II. Ottokár cseh király k e z d t e el a XIII. s z á z a d második felében. 1783-ban, II. József f o g h á z r e f o r m j á n a k részeként ezt a z e r ő d í t m é n y t jelölték ki a legveszedelmesebb elítéltek őrzésére; a z alsó szintet, a k a z a m a t á k a t s z á n v a a z életfogytiglanra kárhoztatott fegyenceknek. A v á r 1820-ban elvesztette h a d á s z a t i jelentőségét, ettől k e z d v e teljes egészében „civil" fegyintézet lett (később, a b ö r t ö n v i s z o n y o k „ h u m a n i z á l ó d á s a " következében f e l h a g y t a k a k a z a m a t á k igénybevételével). A v é r p a d t ó l m e g m e n e k ü l t „ m a g y a r j a k o b i n u s o k " - köztük Kazinczy Ferenc - 1795. október 7-én é r k e z t e k Spielbergbe, h á r o m h ó n a p m ú l v a a z o n b a n átszállították őket a lényegesen elviselhetőbb b r ü n i provinciális f e g y h á z b a . Lovassy László sorsának alakítói közül - Somssich Pongrác, K l e m e n s Metternich, József n á d o r mellett - m e g kell említeni Cziráky Antal grófot, a h é t s z e m é l y e s tábla elnökét; J o s e p h Sedlnitzky grófot, osztrák rendőrminisztert; Alois Ugarte grófot, M o r v a o r s z á g és Szilézia k o r m á n y z ó j á t . Ő maga 1837. április 8-án este 7 órakor érkezett m e g Spielbergbe, ahol U g a r t e ö n h a t a l m ú rendelkezésének megfelelően vasra verten helyezték el a 6. s z á m ú k a m r á b a n (idézet a k o r m á n y z ó utasításából: „Lovassy Lászlót külön k a m r á b a n , e g y e d ü l és az olasz felségárulási raboktól elkülönítetten, a k k é n t kell elhelyezni, h o g y se az említett, se a többi r a b o k k a l s e m m i k é p p e n se juthasson érintkezésbe"). Az I. Ferenctől „ ö r ö k ö l t " k o r m á n y z a t i stílus kisszerűségére mi sem jellemzőbb, minthogy a r e n d ő r i g a z g a t ó n a k - a t a r t o m á n y i k o r m á n y z ó közvetítésével - a birodalmi rendőrminisztertől kellett engedélyt k é r n i e például L o v a s s y kenyérporciójának emelésére, bajusz- és szakállviseletére, o l v a s m á n y a i n a k kijelölésére stb. A döntéseknél a t á m p o n t , a h i v a t k o z á s a Martinovicsékkal való b á n á s volt. Ehhez az e t a l o n h o z igazították e részletkérdésekben is intézkedéseiket. Külön n e h é z s é g e t jelentett az, h o g y a rendkívül önérzetes Lovassy n e m volt h a j l a n d ó a császári fegyintézetekben rendszeresített m u n k á t , a harisnyakötést v é g e z n i (e foglalatosság minősítésére i d é z n é n k Maroncelli olasz fogoly visszaemlékezését: „ H a fát v á g t a m , v a g y tépést csináltam, csak a kezem volt rabszolga, d e g o n d o l a t a i m szabadok v o l t a k . A harisnyakötésnél a z o n b a n kérlelhetetlenül a m u n k á h o z volt láncolva ész, szem és kéz, és lehetetlenné vált a g o n d o l k o d á s " ) . Az első jelre, amely Lovassy kedélyállapotának romlásában m u t a t k o z o t t , 1839 o k t ó b e r é b e n figyeltek fel. Rincolini orvos jelentette, h o g y a r a b „pszichikai és fizikai állapotában b e t e g e s e n rendkívüli izgatottság nyilvánul m e g " . Az első, elképesztő g y ó g y m ó d : Lovassy füle m ö g ö t t piócákat helyeztek el, h o g y a z o k a fejbe t ó d u l ó vért leszívják. U g a r t e gróf e v á l t o z á s b a n kíméletlen elbánása (ugyanis a z ítélet n e m írt elő s e m m a g á n z á r k á t , s e m vasra veretést) pozitív e r e d m é n y é t n y u g t á z t a : „Lovassy a több e s z t e n d ő elkülönítés következtében kezd m a g á b a szállni". 1840 j a n u á r j á b a n már étkezése is rendetlenné vált, visszautasította a „ s z a b a d b a n való m o z g á s jótéteményét"; arckifejezése „bizonyos m é r t é k b e n z a v a r o d o t t " . A brüni r e n d ő r i g a z g a t ó január 17-én új szimptómáról tesz említést: Lovassy a z agyára n e h e z e d ő nyomásra p a n a s z k o d i k , amit „elhalt kedvese lelkének tulajdonít, a m e l y őt kínozza". C s a l ó d n á n k a foglárok, a rendőrigazgató, a k o r m á n y z ó s z ű k l á t ó k ö r ű s é g é b e n , ha ők e tünetek m ö g ö t t n e m gyanítottak volna valami politikai indítóokot. Arra g y a n a k o d t a k , h o g y Lovassy kívülről k a p értesüléseket a készülő (1839-1840-es) országgyűlésről, ez i z g a l m á n a k okozója. 1839. október 16-án arról érkezett titkosrendőri jelentés P o z s o n y b ó l , h o g y n é h á n y ifjú Brünben járt, s t u d o m á s t szereztek Lovassy hollétéről. Ugarte a z o n n a l vizsgálatot r e n d e l t el, mely csak azt derítette ki, h o g y a z őrszemélyzetben egyetlen m a g y a r sincs, olyan s e m , aki magyarul t u d n a ; Lovassy csak „sejthette", h o g y 1839-ben o r s z á g g y ű l é s lesz (ezt ki is lehetett következtetni, hisz 1827 óta k ö z t u d o t t , miszerint az u r a l k o d ó vállalja a t ö r v é n y h o z á s h á r o m évenkénti összehívását), k ö v e t k e z é s k é p p „szeretne m a g á n a k azzal hízelegni, h o g y é r d e k lődnek iránta és s z a b a d o n bocsátása végett lépéseket fognak tenni" (1839. n o v e m b e r 20.). A diéta ellenzéke - élén Deákkal - e lépéseket v a l ó b a n megtette: h ó n a p o k i g tartó h u z a v o n a után, 1840. április 29-én V. Ferdinánd a m n e s z t i á b a n részesítette Lovassyt, K o s s u t h o t , Wesselényit. A spielbergi r a b o k k ö n y v é n e k bejegyzése: „A kegyelmet nyert Lovassy 1840. m á j u s 12-én öt órakor Maitz k o r m á n y z ó s á g i tanácsos és r e n d ő r i g a z g a t ó ú r n a k á t a d a t o t t " . M á s n a p v a s ú t o n hagyta el Brünt, délután 4 ó r a k o r m e g is érkezett P o z s o n y b a . É p p e n a z n a p ért véget a z országgyűlés, a törvények szentesítését ü n n e p l ő követek a z akkori p o z s o n y i sétatér (ma: H v i e z d o s l a v o v o námestie) sarkán egy c u k r á s z d á b a n ö r ö m m e l v e g y e s m e g lepetéssel pillantották m e g Lovassyt. Az ö r ö m érzése a z o n b a n c s a k h a m a r d ö b b e n e t r e váltott:

76

„ Z a v a r t ö r ö m n e k volt arcán j e l e . / Szikrája volt m á r alvó l á n g n a k e z , / M e l y h a m v i b a n m é g föl-föl é l e d e z " (Vachott S á n d o r : „ A külföld r a b j a " ) . E l ő f o r d u l t m á s m e g í t é l é s is: S z é c h e n y i István gróf n a p l ó j á b a n e g y e n e s e n Rollerhez, Schiller: „A h a r a m i á k " c í m ű d r á m á j á n a k b a n d i t á j á h o z h a s o n l í t j a Lovassyt, akit társai m e n t e t t e k ki a f o g s á g b ó l . 3. L o v a s s y t n é h á n y évig a p o z s o n y i i r g a l m a s o k k ó r h á z á b a n k ú r á l t á k , a m i n e k e r e d m é n y e k é n t b e t e g s é g e n é m i l e g e n y h ü l t . A k ó r h á z b ó l t á v o z t a u t á n , 1860-ig N a g y s z a l o n t á n (ma: Salonta) élt, m a j d családja e g y közeli faluba, E r d ő g y a r a k r a (ma: G h i o r a c ) vitte. E b b e n a z i d ő b e n - u n o k a ö c c s e v i s s z a e m l é k e z é s e szerint - a s z ó s z o r o s é r t e l m é b e n n e m v o l t ő r ü l t , c s u p á n v a l a m i f á s u l t s á g és k ö z ö n y ült a lelkén. „Mi, m i n t g y e r m e k e k , esténkint s o k s z o r h a l l g a t ó z t u n k , m i d ő n m a g á b a n beszélt, s z ó n o k o l t a tisztelt K a r o k é s R e n d e k h e z " ( L o v a s s y A n d o r ) . „ M i n d e n t e l v e s z t e t t e m - írta Lovassy k ö z v e t l e n ü l a s z a b a d u l á s a u t á n e g y l e v é l b e n - , d e a haza k é p e t ö r ü l h e t e t l e n l e b e g e t t az én k e b l e m b e n . . . ; én a l á v a l ó k o l d u s k é n t n e m n y a l t a m m e g a t y r a n k e z e t . . . " ; vagy: „ . . . h a r a n g s z ó volt a t ö r v é n y t e l e n ítélet, m e l l y n e k k í s é r e t é b e n e n g e m , ha n e m a t e m p l o m b a , d e a b r ü n i j á t é k h e g y r e ( n é m e t ü l : S p i e l b e r g ) elvittek". Joggal v e t ő d i k fel a k é r d é s , h o g y volt-e v a l a m i ü z e n e t e e n n e k a „ h a r a n g s z ó n a k " . A z 1830-as é v e k elején f o r m á l ó d ó p r o b l é m a : h o z z á s z a b a d - e n y ú l n i a h a n y a t l á s e g y é r t e l m ű jeleit m u t a t ó f e u d á l i s i n t é z m é n y r e n d s z e r h e z ? M e t t e r n i c h - s e b b e n vele k i v é t e l e s e n e g y e t é r t ő K o l o w r a t v á l a s z a : nem (ezt n y o m a t é k o s í t o t t a Lovassyék a r á n y t a l a n u l s ú l y o s ítélete). A m e g y é k term é s z e t e s e n é r t e t t e k a szóból: a t ö r v é n y s z é k e k ilyen eljárása l á t t á n a p o l g á r o k élete, s z a b a d s á g a felett a puszta önkény határoz, a t ö r v é n y e k n e m a d h a t n a k t ö b b é v é d e l m e t ( H o r v á t h Mihály). A z 1840-es a m n e s z t i a u t á n , a m e l y t u l a j d o n k é p p e n a t a g a d á s t k é n y s z e r e d e t t igenre v á l t o z t a t t a , ú j a b b k é r d é s v e t ő d ö t t fel: m e d d i g lehet e l m e n n i a f e n n á l l ó v i s z o n y o k r e f o r m á l á s á b a n ? E b b e L o v a s s y m á r n e m s z ó l h a t o t t bele. Vagy ha m é g i s , akkor c s u p á n a nagyszalontai, majd az erdőgyaraki „ t u s z k u l á n u m " szobáinak m a g á n y á b a n . L o v a s s y L á s z l ó 1892. j a n u á r 6 - á n h u n y t el. A n a g y s z a l o n t a i régi s í r k e r t f e l s z á m o l á s a s o r á n az. új t e m e t ő b e n ismét b i z t o s í t o t t a k helyet h a m v a i n a k . O t t a l u s s z a m a is ö r ö k á l m á t A r a n y Juliána és Z i l a h y Károly „ s z o m s z é d s á g á b a n " . S í r k ö v é n két m o n d a t utal arra, h o g y n e m h é t k ö z n a p i h a l a n d ó n y u g h e l y e előtt állunk: Életéről a történelem beszél. Áldás és béke dicső emlékezetén. Varsányi Péter

István

Irodalom: Közlöny, 1848.; Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. Genf, 1864. I. köt.; Rédey József: Magyar tragédia száz év előtt. Lovassy László pere és rabságának titkos iratai. Századunk, Budapest, 1938.

Tariczky Endre emlékezete A h o g y f o l y ó i r a t u n k l e g u t ó b b i s z á m á b a n o l v a s h a t t u k , 1997. n o v e m b e r 18-án T i s z a f ü r e d e n n a g y s z e r ű e m l é k ü n n e p s é g e t r e n d e z t e k a t i s z a f ü r e d i m ú z e u m f e n n á l l á s á n a k 120. é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l . (Fiivessy A n i k ó : 120 é v e s a t i s z a f ü r e d i m ú z e u m . H o n i s m e r e t , XXVI. 1998. 3. 15-16. old.). A z e m l é k ü n n e p s é g e n Tariczky E n d r é r ő l legfeljebb U j v á r y Zoltán ü n n e p s é g l e v e z e t ő e l n ö k n y i t ó , ö s s z e k ö t ő és befejező s z a v a i b a n esett szó: k ü l ö n b e n említetlen m a r a d t . P e d i g l e h e t e t l e n , h o g y a t i s z a f ü r e d i m ú z e u m r ó l s z ó l v a n e e m e l j ü k ki Tariczky E n d r e a l a k j á t , személyiségét. Egyik m ú z e u m t ö r t é n é s z ü n k a z 1818-ban, G y ö n g y ö s ö n s z ü l e t e t t Tariczky E n d r é t , m i n t m ú z e u m a l a p í t ó - m ú z e u m s z e r v e z ő t , a nálánál 13 évvel idősebb, G y u l á n született M o g y o r ó s s y Jánossal h a s o n l í t o t t a e g y b e . M e g á l l a p í t v a r ó l u k , h o g y r o k o n l e l k e k v o l t a k , é l e t p á l y á j u k a sok k ü l ö n b s é g e l l e n é r e is t ö b b h e l y e n , p o n t b a n h a s o n l í t e g y m á s h o z . M i n d k e t t e n a r e f o r m k o r g y e r m e k e i v o l t a k u g y a n és m i n d k e t t ő j ü k e t a n e m z e t i m ú l t , n é p ü n k ő s k o r a , a h o n f o g l a l á s k o r a f o g l a l k o z t a t t a . C s a k h o g y M o g y o r ó s s y a kezdeti, a m é g i n k á b b r o m a n t i k u s , v i s z o n y l a g k e v é s a n y a g g a l d o l g o z ó e l ő r e f o r m k o r lelkes híve volt, d e Tariczky m á r i n k á b b az érett, s o k v o -

77

n a t k o z á s b a n letisztult és a r e f o r m k o r v í v m á n y a i n a k betetőzését jelentő 1848/49. évi forr a d a l o m és s z a b a d s á g h a r c közvetlen előkészítését szolgáló kései r e f o r m k o r g y e r m e k e volt. Mogyoróssy a helytörténet, a gyulai vár, a k ö z é p k o r f o l y a m á n olyan jelentős v á r o s t ö r t é n e t é n keresztül h a l a d t a n a g y cél, a m ú z e u m s z e r v e z é s - m ú z e u m a l a p í t á s felé. Ezzel némileg s z e m ben, Tariczky E n d r e a m i l l e n n i u m eszmevilágában élve, a h o n f o g l a l á s története, a h o n foglalás-kori régészet, d e az i r o d a l o m felől is közelítette vállalt feladatát, a m ú z e u m alapítást-szervezést. Mindketten katolikusok voltak, d e Mogyoróssy kevésbé volt „ e g y h á zias", mint Tariczky, aki teológus és lelkész, 1862-től haláláig Tiszafüred p l é b á n o s a volt. Tariczky E n d r e 1818. n o v e m b e r 18-án született G y ö n g y ö s ö n . Elemi iskolába és g i m n á z i u m b a s z ü l ő v á r o s á b a n , G y ö n g y ö s ö n járt. Teológiát az egri érseki teológiai a k a d é m i á n végzett. 1842-ben szentelték fel. H á r o m helyen volt káplán - T i s z a n á n á n , Árokszálláson, Zsércen - m a j d 1862-ben Tiszafüredre helyezték p l é b á n o s n a k . A felszentelése és T i s z a f ü r e d r e kerülése közti h ú s z esztendőt írással, i r o d a l o m m a l töltötte. N e m e g y reformkori ú j s á g , színvonalas h e t i l a p közölte verseit, elbeszéléseit, cikkeit. Jó barátja és s z e m i n á r i u m i társa volt az a Pájer Antal (1817-1881), aki rövid ideig Tariczky elődje a t i s z a f ü r e d i plébánián, költő, később jászapáti plébános. Róla u g y a n i s m i n t barátjáról, de ú g y is, m i n t költőtársáról és m i n t elődjéről is Tariczky írt a z u t á n nekrológot, 1881-ben (Pájer Antal emlékezete) a z Egri Egyházmegyei K ö z l ö n y b e (1881.101-102. old.) Tariczky T i s z a f ü r e d r e kerülve széleskörű k ö z m ű v e l ő d é s i m u n k á b a kezdett. Szerencséje volt, h o g y jól e g y ü t t tudott m ű k ö d n i a tiszafüredi r e f o r m á t u s iskolába 1865-ben került Milesz Béla tanító-, n e v e s ifjúsági íróval. Milesz is a k ö z m ű v e l ő d é s jelentős m u n k á s a volt. Tanítás mellett hírlapírással foglalkozott, 1888-ban megalapította a Tiszafüred és Vidéke c í m ű l a p o t . Tariczky több írása is ebben az ú j s á g b a n jelent a z u t á n m e g . Tariczky E n d r e „főmunkatertilete" a közvetlen terepbejáráson a l a p u l ó régészkedés és a h o g y akkoriban csinálták: m ú z e u m - és könyvtár alapítása, illetve ezt megelőzően Régészeti Egylet életre hívása volt. Tariczky E n d r e és Milesz Béla közleményei m á r c s a k n e m száz é v e ismertté tették a k u t a t ó k előtt a T i s z a f ü r e d - Á s o t t h a l o m n e v ű telit, T i s z a f ü r e d keleti h a t á r á b a n , a Tisza egyik h o l t á g á n a k a p a r t j á n . Tariczky E n d r e 1877-ben létrehozta a Tiszafüredi Régészeti Egyletet és a k o r á b b i ásatásaiból s z á r m a z ó 400 kiváló leletével a Tiszafüredi M ú z e u m o t . A S z á z a d o k már 1881-ben b e h a t ó a n ismertette az Egylet (Tiszafüredi Régészeti-Egylet. 1881. 91-92. old.) Milesz Béla a z u t á n m é g két f ü z e t b e n ismertette a t i s z a f ü r e d i m ú z e u m - és könyvtáregyletet (A tiszafüredi m ú z e u m - és könyvtár-egylet (közkönyvtár) k ö n y v e i n e k jegyzéke. Tiszafüred, 1903.; A Tiszafüredi M ú z e u m - és Könyvtáregylet m ű k ö d é s e , 1898-1912. Eger, 1912.) Tariczky á l l a n d ó a n , következetesen végzett terepbejárásokat, g y ű j t ö t t e a felszíni gyűjtéssel elérhető anyagokat-leleteket és kisebb ásatásokat is végzett. A terepen való tájékozottságáról szolgáltatott b i z o n y s á g o t Tiszafüred és k ö r n y é k e történetéről szóló t a n u l m á n y a (Tiszafüred és v i d é k e a n é p v á n d o r l á s t ó l k e z d v e . Eger, 1892. 32. old.). Foglalkoztatta a honfoglalás, a z államalapítás k o r á n a k története. Érdeklődése felkeltésében b i z o n y á r a n a g y része volt a m i l l e n n i u m n a k , a z o r s z á g r a - v i l á g r a szóló e m l é k ü n n e p s é g e k n e k , a z e k k o r emelt s z á m t a l a n e m l é k m ű n e k . Tariczky Endre két dologgal is emlékezetessé tette a h o n f o g l a l á s 1000. évfordulóját Tiszafüreden. Először is azzal, h o g y 1896-ban gyűjtést szervezett egy n a g y s z a b á s ú millenniumi e m l é k m ű felállításához. Gyűjtése e r e d m é n y e s volt. A n a g y s z e r ű m i l l e n n i u m i emlékoszlopot n e m c s a k általában a honfoglalás ezeréves jubileuma tiszteletére emeltette, h a n e m arra is emlékeztetőül, h o g y a honfoglalás idején Tass és Szabolcs vezérek, itt T i s z a f ü r e d környékén t á b o r o z t a k . (A Millenniumi e m l é k m ű v e t 1896. s z e p t e m b e r 12-én leplezték le országos ü n n e p s é g keretében, Tariczky idevágó t a n u l m á n y a a z o n b a n csak 1909-ben jelent m e g . Tariczky Endre: Tass és Szabolcs honfoglaláskori vezérek tiszafüredi ezredévi o s z l o p a története. Tiszafüred, 1909.16. old.) Tariczky E n d r e Tiszafüreden 1912. m á j u s 10-én halt m e g 94 éves korában. Tiszafüreden temették el, sírját m a is g o n d o z z á k a t i s z a f ü r e d i t e m e t ő b e n . A Tariczky E n d r e alapította tiszafüredi m ú z e u m életképesnek b i z o n y u l t . Sőt, a s z á z a d fordulót k ö v e t ő e n n a g y b a n kiterjesztette gyűjtőkörét. Egyrészt a z 1848/49-es emlékekkel, másrészt a k ö z b e n n a g y h í r ű v é vált tiszafüredi f a z e k a s s á g a n y a g á v a l , t á g a b b é r t e l e m b e n néprajzi tárgyakkal. Átvészelte a két világháborút, a f o r r a d a l m a k a t , a különféle természeti csapásokat. Helyét többször volt kénytelen változtatni. Ma is él és virágzik (Fiivessy Anikó: 110

78

éves a t i s z a f ü r e d i Kiss Pál M ú z e u m . Szolnok, 1987.). Valami méltatlan is van abban, h o g y a z ország egyik legrégibb m ú z e u m á t n e m alapítójáról, a z egyébként is kiváló Tariczky Endréről nevezték el, h a n e m a bihardiószegi g ö r ö g - m a c e d ó n kereskedő s z á r m a z á s ú 1848-^49-es tábornokról, Kiss Pálról (1809-1867). Félreértés n e essék, a k ü l ö n b e n is eléggé elfeledett Kiss Pálról m i n d e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t m e g kell, m e g kellett emlékezni Tiszafüreden, d e talán n e m a m ú z e u m o t kellett volna elnevezni róla (Vadász István: Kiss Pál az 1848/49-es forrad a l o m és s z a b a d s á g h a r c t á b o r n o k a . Honismeret 1998.3.69-75. old.). 1952-ben, a m i k o r az öreg és h á n y a t o t t életű m ú z e u m o t a Lipcsey-család m ű e m l é k k ú r i á j á b a n helyezték el, el is nevezték. 1952-ben n e m igen neveztek el papról egyetlen intézményt s e m . Tiszafüred s e m volt kivétel, a t i s z a f ü r e d i m ú z e u m b ó l s e m lehetett Tariczky E n d r e M ú z e u m . Lett tehát a tiszafüredi, Ö r v é n y i úti temetőben n y u g v ó Kiss Pál u t á n : Kiss Pál M ú z e u m . Újabb fejlemény a tiszafüredi m ú z e u m n é v a d á s á b a n az, hogy azt a z utcát, a m e l y b e n a Kiss Pál M ú z e u m áll, Tariczky-sétánynak nevezték el. Bizony, kegyelettel kell g o n d o l n u n k a m ú z e u m a l a p í t ó , kiváló r é g é s z Tariczky Endrére, Tiszafüred oly h o s s z ú időn át volt plébánosára is.

Dunaszentgyörgyi Tolnay Lajos (1837-1918), a MAV első elnöke Méltó tiszteletadás egy iskola c e n t e n á r i u m á n ! Történetének legfontosabb évfordulóit ü n n e p e l t e a z utóbbi i d ő b e n egy 3600 lakosú Pest megyei község, lnárcs. 1996 m á j u s á b a n Fodor István honvédelmi államtitkár nyitotta meg a falu történetének tárgyi emlékeit, írásos d o k u m e n t u m a i t a bronzkortól n a p jainkig b e m u t a t ó honismereti kiállítást, mely a millecentenáriumi rendezvényeket koordináló országos bizottság vezetője szerint a n y a g á b a n leggazdagabb, igényes kivitelével és szakmai színvonalával is kie m e l k e d ő tárlata volt a térségnek. Könyvismertetőjében h a s o n l ó a n értékelte Asztalos István ny. m ú z e u m i g a z g a t ó , a Pest megyei M o n o gráfiabizottság megalapítója és akkori elnöke azt a kétkötetes helytörténeti t a n u l m á n y t is, melyet u g y a n c s a k a honfoglalás 1100. és a község első írásos említésének 730. é v f o r d u l ó j a tiszteletére jelentetett m e g a községi ö n k o r m á n y z a t . 1997 s z e p t e m b e r végén a község ennél is n a g y o b b r e n d e z v é n y s o r o z a t színhelye volt. Ekkor tartották a „centenáriumi iskolanapokat", melynek keretében az i n t é z m é n y m e g n y i t á s á n a k 100. é v f o r d u l ó j á n m é l t ó és m a r a d a n d ó értékű emléket állítottak az alapító, Tolnay Lajos emlékének, akinek a 15 éves h á b o r ú óta pusztai á l l a p o t b a n s z u n n y a d ó lnárcs újratelepítését köszönheti. A z 27-i d í s z ü n n e p s é g e n az általános iskola (és az iskolautca) felvette Tolnay Lajos nevét, ami a z ö n k o r m á n y z a t t ó l k a p o t t iskolazászlón, b r o n z b a vésett portréja p e d i g az a u l á b a n felavatott m á r v á n y t á b l á n látható. Báthory Zoltán, a kultusztárca helyettes államtitkára a jeles évfordulót, Bajnai Gábor, a MÁV RT főosztályvezetője az alapító közlekedéstörténeti jelentőségét, Asztalos István Az Inárcsi Tolnay Lajos Általános Iskola centenáriumi é v k ö n y v é t méltatta, s e m l é k t á b l á t avattak a vasútállomáson is. A z ü n n e p s é g keretében dr. Krenkó József p o l g á r m e s t e r jelentette be, h o g y az ö n k o r m á n y z a t Tolnay Lajos érdemeit p o s z t o m u s z díszpolgári címmel ismerte el, melynek jelképét, Kampfl József kisplasztikáját a család

79

nevében a n é v a d ó d é d u n o k á j a , Tolnay Lajos Ybl-díjas építész vette át, s ekkor a d t á k ki a Kurucz Imre által készített első Tolnay Emlékérmeket is az iskolai m u n k á t t á m o g a t ó személyiségeknek. Nagy sikere volt egyebek között az iskola- és vasúttörténeti kiállításnak, melyhez az eredeti d o k u m e n t u m o k a t a Tolnay család, a tárgyi emlékeket a Közlekedéstörténeti M ú z e u m bocsátotta a község rendelkezésére; a helytörténeti vetélkedőnek, melynek műsorvezetője Geszler Dorottya, az MTV műsorvezetője volt; a családi sportnapnak és az évforduló tiszteletére rendezett megyei szavalóversenynek is. A kezdethez méltó a folytatás. Az idén is megkoszorúzták Tolnay Kerepesi úti temetőben lévő, Fadrusz-szoborral megjelölt sírját, a tanév végén tartott Tolnay Napokon pedig felavatták Polyák Ferenc, a N é p m ű v é s z e t Mestere által tölgybe faragott emlékoszlopot, melynek talapzatáról egy család, csúcsáról Tolnay portréja tekint ránk. Ki volt Tolnay Lajos? - e reprezentatív községi programsorozat főszereplője, vetődik fel a kérdés. Nevét Inárcson eddig csak az öregek tartották számon, a helyi kiadványok és az Inárcsi H í r m o n d ó tudósításai óta azonban egyre többen ismerik. De vajon szerte e h a z á b a n tudják-e azt, h o g y ki is volt ő? A válasz lehangoló! A tízkötetes Magyarország története m e g sem említi nevét, s nem pótolja a hiányt a Magyar Életrajzi Lexikon, Révai Nagy Lexikona vagy Kempelen Béla almanachja sem. Ezek ugyanis csak egy kisebb olvasóréteghez j u t n a k el, akár a vasúti szaklapok és kiadványok, melyekben nagynéha felbukkan Tolnay Lajos neve. Pedig ma is igaznak érezzük Miklós Imre 60 éve megjelent vasúttörténeti m u n k á j á n a k sorait: „Amerre egykor a szárnyaskerék népe őrt állt az utazó és szállító közönség élete és vagyona felett, amerre dübörögtek a büszke acélparipák, mindenütt igaz szeretettel és hódolattal gondoltak minden idők legnagyobb tudású, legmelegebb szívű MAV-elnökére: Tolnay Lajosra." N e m azért, mert ő ült elsőként a MÁV elnöki székében, hanem azért, mert a MÁV akkor n ő t t e ki magát európai szintű szervetté, amikor ő ült a b b a n a székben. Azért, mert e tisztség h a t a l m a t s tekintélyt csak jelképileg adott neki, a tekintélyt munkájával és tehetségével ő maga vívta ki m a g á n a k és a MÁV-nak is! Tolnay Lajos mérnöki és elnöki munkássága m a r a d a n d ó értékekben öltött testet, s pályáját akár s z a k m a i / m é r n ö k i , akár szervezői/politikai, akár hazafiúi s z e m p o n t b ó l vesszük szemügyre, fejünket egyaránt meg kell hajtani előtte! Ezt igazolják az általa tervezett és épített vasutak; hogy egy „kis állampályából nagy és tekintélyes államvasutat varázsolt"; bár „élettelen anyagokkal foglalkozott, ...az anyag alsóbbrendfíségének a lelket soha, egyetlen percre sem rendelte alá.., [mertj rendíthetetlenül hitt az erkölcs íratlan törvényeinek isteni eredetében". Tolnay családja a Vas megyei kisnemességből emelkedett ki, és számos jelentős személyiséggel ajándékozta m e g a hazát. A dunaszentgyörgyi előnevet viselő Tolnayak Györgyöt tekintik ősüknek, aki 1643. július 6-án III. Ferdinándtól kapott armálist. (A címer p a j z s á n kék mezőben zöld halmon fehér oszlop áll, felette lebegő arany csillaggal és feléje u g r ó ezüst egyszarvúval, mely növekvőleg a kék-arany, vörös-ezüst takaróval borított pajzs felett a sisakdíszen ismétlődik meg.) A XVIII. sz. elején élt István családjából először Sándort (1748-1818) ismerte meg a világ: a pesti egyetem tanára- s az állatorvosi főiskola első igazgatójaként. A testvére, Á d á m ágából s z á r m a z ó János a herceg Batthyány-, azonos n e v ű fia (1813-1849) a hg. Coburg család jószáigazgatója volt. Lajos az ő és iglói Szontagh Erzsébet házasságából Pesten született 1837. május 31-én, egy évvel az első hazai vasúttársaságokat megalapozó 1836. évi XXV. tc. szentesítése után. Kilencéves korában nyílt m e g a z első gőzvontatású Pest-Vác közötti 33 km-es szakasza (1846. július 11.) és akkor k e z d t e m e g működését a (később Politechnikummá, majd M ű e g y e t e m m é szervezett) pesti József Ipartanoda is, melynek a pesti evangélikus főgimnáziumban 1853. szeptember 24-én megszerzett érettségije után ő is hallgatója lett. Tanulmányait 1857-ben kénytelen volt megszakítani, mert behívták katonának. 1859. április 29-július 11. között részt vett az olasz-osztrák h á b o r ú b a n , ahol egy műszaki alakulatban hidak, műtárgyak építésénél kamatoztatta tudását. Őrmesteri rangban leszerelve visszatért az egyetemre s befejezte tanulmányait. Pályáját a d i p l o m a megszerzése után, 1862-ben a Magyar Északi Vasúttársaság vasúttervező-, építő- és szervező mérnökeként kezdte, ahol k ö z r e m ű k ö d ö t t a majdani első MÁV-vonal, a P e s t - H a t v a n közötti vasúti összeköttetés megtervezésében és kiépítésében. 1865-től a Kassa-Oderbergi Vasúttársaság főmérnöki feladatait látta el, 1870-től pedig a D u n a - D r á v a Vasúttársaság hívta m e g építési igazgatónak.

80

Kiváló szakmai eredményei alapján h a m a r o s a n új feladat várt rá a Magyar Államvasutak kiépítése és munkájának megszervezése terén. A MÁV elnevezés használatát csak 1869. október 31-én rendelték el, a Magyar Királyi Államvasutak „születési bizonyítványának" az 1868. június 30-án megkötött szerződést tartják, amellyel az 1867. évi XIII. tc. felhatalmazásával a Magyar Északi Vasúttársaság Pest és Salgótarján között már ü z e m e l ő vonalát megvásárolták. Ekkor kezdte m e g működését a Magyar Kir. Államvasutak Üzletigazgatósága is. Az ily m ó d o n létrejött m a g y a r állami v a s ú t igencsak nehéz helyzetben volt. Továbbra is a régi vezetők irányították, jóllehet még a m a g y a r nyelvet sem ismerték. A valóságos „vasútépítési láz" vállalkozásait eleddig gyakorta kísérték b o t r á n y o k , csődök és csalások, másfelől a pozícióit veszélyben érző m a g á n v a s u t a k a még g y e n g e lábakon álló államvasút megsemmisítésére törekedtek. A problémák láttán az országgyűlés 1871-ben egy átfogó koncepció kidolgozásával bízta meg a k o r m á n y t , s Gorove István miniszter Tolnay Lajost állította az Országos Vasútépítészeti Igazgatóság élére. Az 1868-ban létesült igazgatóság hatáskörébe tartozott az állami vasútépítkezések (vasútvonalak, vágányok, állomás- és m á s épületek, m ű t á r g y a k , al- és felépítmények) tervezése, munkálatainak irányítása és ellenőrzése. A 34 éves m é r n ö k emellett n e m kisebb feladatot kapott, mint az említett parlamenti határozat államvasutakra vonatkozó részének kidolgozását. Tolnay, írja k i t ű n ő elemzésében Kántor László, ekkor vált az államvasúti rendszer elkötelezettjévé. Széchenyi n y o m d o k a i n haladva azt vallotta, h o g y „a vasúti közlekedés főirányai (nemzetközi kapcsolatai) az állam kezében legyenek". Az új igazgató rövid idő alatt rendezte a rábízott szervezet dolgait. Az igazgatóságot megerősítette, és kötelezővé tette a magyar nyelv használatát, bár n é m e t kollégáival e téren kellő türelmet tanúsított. Eredményei alapján a k o r m á n y 1872. f e b r u á r 16-án kinevezte a MÁV igazgató tanácsosává, az államvasutak üzleti igazgatóságának ideiglenes vezetőjévé, és megbízta az „államvasút okszerű vezetésére és szervezetére" vonatkozó javaslatok kidolgozásával. Indítványát az igazgatótanács és a minisztérium elfogadta. A u g u s z t u s l-jétől megszüntették a vasútépítészeti igazgatóságot; az összes államköltségen épülő v a s ú t ügyeit összevonták az üzletigazgatóságéval, és létrehozták a magyar kir. államvasutak igazgatóságát (igazgatóvá Tolnay Lajost nevezték ki); a magánvasutak ügyeit pedig az új vasúti felügyelőség vette át. A MÁV „Tolnay-korszaka" - így nevezi a szakirodalom a vasutak fejlődésének egyik legdinamikusabb 13 éves szakaszát, amikor Tolnay Lajos állt elnökigazgatóként az államvasutak élén. Koncepciójának megfelelően az önálló nemzeti közlekedéspolitikai s z e m p o n t o k alapján m e g k e z d ő d ö t t az a d d i g osztrák befolyás alatt álló m a g y a r vasút újjászervezése. M ű k ö d é s é n e k első évében Magyarországon 966 k m (853 km m a g á n - és 113 km állami) vasút épült, vagyis tetőzött az vasútépítési láz. A z ellenállással mit sem törődve Tolnay ilyen hangulatban intézkedett 1873-ban a pályafenntartási főnökségek megszüntetéséről és 19 szakaszmérnökség megszervezésével a pályafenntartás és -felügyelet megerősítéséről. Tolnay érdeme a n n a k a (Budapest-Zimony, Budapest-Győr stb.) vasúthálózatnak a kiépítése, mely alapvető szerepet játszott Budapest országos központtá válásában, gazdasági fellendülésében. A n ö v e k v ő tarifaverseny fékezésére 1874-ben új tarifarendszert vezetett be, és a kocsirakományi árukra a Monarchia legalacsonyabb díjtételeit állapította meg. Tolnay programjával az 1875-től k o r m á n y r a került Szabadelvű Párt, illetve Tisza Kálmán k o r m á n y a is egyetértett, s m i n d e n segítséget megadott a vasúthálózat egyesítéséhez és egységes hálózattá szervezéséhez. így került sor pl. több ütemben a csődbe jutott m a g á n v a s u t a k államosítására, a kamatbiztosításos vasutak erősítésére é s / v a g y állami kezelésbe vételére; a beruházási hitelekkel erősített versenyvonalak építésére és 1877. október 23-án a budapesti összekötő vasút és Duna-híd megépítésére, mely a MÁV fejlődésének jelentős állomása volt. Tolnay hozta létre a MÁV Északi Főműhelyét. Az 1870-ben létesült M. Kir. Államvasutak Gép- és Kocsigyárát (a MÁVAG-ot) kifejezetten új gépek és vagonok gyártására rendezte be, a hazai m o z d o n y g y á r t á s megszervezésével pedig egy európai h í r ű ú j iparágat honosított m e g h a z á n k b a n . Elnöksége idején több mint 30 vonalon 1700 k m állami vasút épült, s az államosított vonalak hossza 2000 km fölé emelkedett. Ezzel p á r h u z a m o s a n kidolgozta és bevezette a MÁV új helyzetnek megfelelő szolgálati és illetményszabályzatát, melyet Miklós szerint később „csak rontani lehetett - javítani alig." Elnöki m ű k ö d é s é n e k számos olyan területe van, melyet méltatói általában külön is kiemelnek a vasúttörténeti m u n k á k b a n . Közéjük tartozik a MÁV északi vonalain folyó m u n k á k és az Adriai-tengerhez vezető vasút építésének befejezése, a szerbiai és romániai vasúti összeköttetés megteremtése, a déli határőrvidék és a

81

D u n a jobb parti vonal építési munkálatainak megkezdése, a budapesti körvasút építésének megindulása. A m a g y a r vasútépítés kiemelkedő szervezettségét s z á m o s rekordteljesítmény bizonyítja. A feltűnően nehéz terepviszonyok és jelentős nyomvonal-korrekciók ellenére h á r o m és fél év alatt készítették el a Magyar Északi Vasúttársaságtól befejezetlenül átvett v o n a l Salgótarján-Ruttka közötti 189 k m hosszú szakaszát. A déli határőrvidéken, a D á l j a Brod közötti 96 km-es pályát 75 n a p alatt építették m e g s helyezték ü z e m b e , ami m i n d m á i g rekordnak számít. A P e s t - Z i m o n y közötti vasutat a kapcsolódó szárnyvonalakkal együtt m i n d ö s s z e két és fél év alatt készítették el. Másutt a szakmai b r a v ú r n a k számító megoldások keltenek figyelmet. A Fiuméhez v e z e t ő vasút építésénél pl. rendkívüli nehézségeket kellett legyőzniük (4,2 k m hosszúságban 15 alagutat, 5 hidat és 3 völgyhidat készítettek), s jelentős m ű s z a k i teljesítmény volt a Kárpátokon átvezető 25 km-es vonal megépítése is Brassó és az országhatár között. Az ő vezetősége alatt készült el az újvidéki vasúti híd (1882-1883), valósult meg a Budapest-Bécs közötti vasúti összeköttetés s a Keleti Pályaudvar ü z e m b e helyezése is. Elismerés és visszavonulás. Szinte hihetetlen, d e igaz: Tolnay Lajos alig 13 év alatt valósított meg olyan eredményeket, melyekhez talán egy egész emberi életet is kevésnek tartanánk. Munkájáért számos magas elismerést kapott. 1878-ban a k ö z m u n k a - és közlekedési miniszter előterjesztése alapján (díjmentesen) elnyerte Ferenc Józseftől a miniszteri tanácsosi címet s 1880-ban a Vaskoronarend, majd a Lipót-rend lovagkeresztjét. N e m z e t k ö z i elismerését m a g a s román és szerb é r d e m r e n d e k s a francia becsületrend lovagrendje is kifejezte, és az is, h o g y 1881-ben megválasztották a n é m e t vasútegylet műszaki bizottsága elnökévé. Tolnay a versenyvonalak építése (1882-1884) idején érkezett el a csúcsra, ám a történelem egy váratlan fordulata épp ekkor törte derékba pályáját. Az ok egyszerű és banálisnak is nevezhető: lényegében az a történelmünkben nemegyszer előforduló szituáció, a m i k o r két k ü l ö n b ö z ő koncepciót képviselő markáns egyéniség kerül s z e m b e egymással a politikai küzdőtéren. Ezúttal Tolnay Lajos és Baross Gábor (1848-1892): vagyis az eddigi m u n k á s s á g á v a l h a t a l m a s eredményeket felmutató, a Magyar Királyi Államvasutakat európai m é r e t ű és színvonalú szervezetté fejlesztő MÁV-elnök a m o d e r n idők közgazdasági eszméivel felvértezett, nála fiatalabb, á m n e m kevésbé markáns, dinamikusan célratörő új államtitkárral - a l e e n d ő „vasminiszterrel", akinek nagyra törő elképzelései voltak a vasutak fejlesztésére, és kellő ambíciói ahhoz, h o g y meg is valósítsa ezeket. Az eltérő koncepciók kirajzolódása közben politikai és szakmai körökben egyre világosabbá vált, h o g y előbb v a g y u t ó b b kenyértörésre kerül sor közöttük, az államtitkár ugyanis csak a nagytekintélyű MÁV-elnök félreállása (vagy félreállítása) esetén lesz képes megvalósítani terveit. Ahhoz, h o g y a közvéleménnyel el lehessen fogadtatni a döntést - Miklós szavaival: „Tolnay elffírészelését" -, mint ilyenkor lenni szokott, különféle okokat kerestek. A témával foglalkozó szerzők legtöbbje megemlíti, h o g y Tolnayt többen túlköltekezéssel vádolták a Keleti p á l y a u d v a r építése során. Távozásának oka m é g s e m az ellene folyó k a m p á n y e m e érve volt, h a n e m az előbbiek, az adott helyzetben Tolnaynak enélkül is mennie kellett volna. A p á l y a u d v a r építésének többletköltségeire a vizenyős, laza talajszerkezet ad magyarázatot, a helyéül kijelölt terület ui. a Duna hajdani ősi á g á n a k árterébe esett. Az épület súlya, a szerelvények mozgásával járó rezonancia miatt csak ú g y tudták megakadályozni a p á l y a u d v a r megsüllyedését, hogy sok tízezer facölöpöt vertek le az épület alapjainak stabilizálására. Ez kétségtelenül jelentős, de a geológiai alapzat miatt elkerülhetetlen költségekkel járt, Tolnayt nem is t u d t á k felelősségre vonni miatta. Másik okként Baross G á b o r szakmai féltékenységét is megemlítik, hiszen Tolnay eltávolítása a MAV éléről nagy kihívást jelentett s z á m á r a . Minden estre, a várható államosítások hatására Tolnay m é g kidolgozta a független és önálló vasút igazgatásának szervezeti rendjét, de végrehajtására már n e m m a r a d t ideje. Viszonya egyre feszültebbé vált ui. Baross Gáborral, akit a miniszter, br. Kemény Gábor 1883. március 30-án kinevezett államtitkárnak. Tolnay Lajos szerint „a vasút nem csak üzleti vállalkozás [volt], hanem az állam fennállásának szilárd oszlopa - írta Miklós - , melyet az anyagi és erkölcsi kihasználás korhnsztó szúja nem őrölhet meg állami életünk veszedelme nélkül". Baross viszont a vasúti és forgalmi intézményeket a kereskedelem szolgálatára való eszközöknek tekintette, amelynek értéke az o r s z á g érdekeinek előmozdításában rejlik. Az eladósodott társaságok szanálása helyett a hálózat kiegészítésére v a g y a fontos kereskedelmi irányokkal való összekapcsolására törekedett. Az intézkedéseivel egységessé váló vasúthálózatban az állami vasút megőrizte túlsúlyát, d e a magánvasúti

82

kezdeményezések lehetőségeit is. A Tolnay által elkezdett m ű ezekkel a változásokkal, ill. gazdasági életet serkentő díjpolitikával, a zónadíjszabás bevezetésével s azáltal vált teljessé, h o g y a magyar államvasút elnyerte a Nyugat-Európa felé vezető legfontosabb vonalakat, ily m ó d o n „kivezette nz országot gazdasági elzártságából, megnyitotta a magyar ipar és mezőgazdaság számára a külföldi piacokat". Baross Gábor már minisztersége előtt hozzáfogott a MÁV saját elveit követő átalakításának kidolgozásához, de Tolnay intézkedéseit megakadályozni m é g n e m tudta. Ellentéteik egyre mélyültek, témát adva az újságíróknak és az élclapok karikaturistáinak. Végül Baross javaslatára Lukács Béla képviselő egy olyan szervezeti módosítási javaslatot terjesztett a Ház elé, mely előírta, hogy a MÁV elnöke ezentúl a közlekedési tárcán kívül a p é n z ü g y i n e k is jelentéstételi kötelezettséggel tartozzon, a MÁV vezetésének feladatait pedig négy igazgató között osztotta meg. Az önállóságának megszüntetését jelentő megoldást Tolnay nem fogadhatta el, Bécsbe ment és a k o r m á n y f ő segítségét kérte. Tisza azonban az 1878. évi országgyűlés óta lekötelezettje volt Barossnak, aki a boszniai okkupáció ügyében rázúdult súlyos vádakkal szemben melléje állt, s most neki adott igazat. Tolnay ezért kétheti szabadságot kért, majd levelet intézett Keményhez, melyben közölte, ha a Baross által tervezett átalakítást nem változtatják meg, lemond az elnöki tisztségről. A miniszter ezt n e m kis megkönnyebbüléssel t u d o m á s u l vette, és 1885. december 13-án nevetségesen alacsony összeggel, évi 3000 forinttal nyugdíjazta őt. (A lemondását kiváltó átszervezési javaslat egyébiránt n e m váltotta be a h o z z á f ű z ö t t reményeket, így egy év m ú l v a visszavonták. Ez is igazolni látszik a gyanút, hogy Tolnayt igazságtalanul távolították el abból a székből, ahol tudása legjavát nyújtotta a nemzet szolgálatában; m e l y pedig európai mértékkel nézve s e m volt kis teljesítmény.) Annyi év e r e d m é n y e után e d ö n t é s megdöbbentette a közvéleményt és az ereje teljében lévő 48 éves férfiút is, de meg n e m törhette. A Magyar Mérnök és Építész Egylet, melynek 1872-től alapító tagja és alelnöke volt elnökké választotta, mely tisztséget hat évig látta el, de a német Ferdinánd Kaiser N o r d b a h n (északi vasúti társaság) által felajánlott elnöki tisztséget n e m fogadta el. 1887-ben a IX. kerületben megválasztották országgyűlési képviselőnek. H á r o m cikluson át, 1897-ig szolgálta a Ferencvárost, illetve tanácsaival, hozzászólásaival a képviselőház közlekedésügyi és gazdaságpolitikai m u n k á j á t , emellett részt vett a Fővárosi K ö z m u n k a Tanácsban is, ahova 1889-ben választotta m e g a székesfőváros. A millennium küszöbén egy időre elhagyta a főváros zajos életét, vidéki birtokot vásárolt, d e itt sem tagadta m e g m a g á t . Tolnay Lajos inárcsi évei m i n d e d d i g elkerülték az életrajzírók figyelmét, noha az itt eltöltött (másik) 13 esztendő e falu életében is gyökeres változásokat hozott! Birtokszervező munkájával vette kezdetét a „Kakucs község által bekebelezett Innres puszta" betelepülése, mely a z általa lerakott alapokon fél évszázad alatt népes községgé fejlődött. Az 1893. évi statisztikában még hiába keressük a nevét, d e 1895-re a „felsőinárcsi" birtok m á r az ő (a fele ekkora alsóinárcsi/csíkosi rész pedig a Kötzer család) tulajdonában volt. A csaknem 300 éve külterjes állattartásra használt homokbuckás pusztát, melynek mocsarakkal szegélyezett n y u g a t i peremén vezetett az 1889. július 8. óta m ű k ö d ő Budapest-Lajosmizse helyiérdekű vasút, hamarosan virágzó árutermelő gazdasággá fejlesztette. Ezen a téren is rekordidő alatt produkált m a r a d a n d ó értékeket. A 2596 kat. holdas birtok már m ű k ö d é s e első éveiben jelentős változásokon m e n t keresztül. Ezt jelzi, hogy az a d d i g d o m i n á n s rét- és legelőterületből 1200 holdat töretett fel szántónak, 62 holdon kertészkedni kezdett, melyen fő'eg d o h á n y t termesztett és gyümölcsöst telepített. 30 holdon m e g k e z d t e a homoki földek szőlővel való betelepítését is, melyet később ő és utódai is tovább folytattak. Majorjában ekkoriban 361 sertést és 314 szarvasmarhát tartottak. Javarészük a 65 ekére való s a szűzföld feltörésére szolgáló igásökör volt, míg az 50 lovat a 32 szekér elé fogták, de a mezőgazdasági m u n k á k gépesítésére is g o n d o t fordítottak. A föld jelentős részét lokomobillal (gőzgéppel) művelték meg, és a g é p p a r k h o z cséplőszekrény, 2 - 2 járgány, henger és trieur, 3 - 3 vetőgép, szecskavágó, 5 borona tartozott. A gazdaság központja a mai tsz-major volt, a mellé épített intézőlakkal és a közelében lévő kétszintes, eklektikus stílusú úrilakkal, melyet szép parkkal vették körül. (Az előbbit orvosi rendelővé alakították, a kúriában pedig 1949-től szociális otthon, az előtte lévő park helyén sportpálya működik.) Eleinte 55, később több állandó gazdasági cselédet alkalmazott, akiknek tucatnyi két- és négylakásos cselédházat épített. A jellegzetes alakú épületek egy része szerencsésen átvészelte a millenniumot követő évszázad gyakran viharos eseményeit, és ma is áll. Az alkalmazottak és letelepülők s z á m á n a k növekedését látva

83

szükségét érezte annak, h o g y a cselédgyerekek számára iskolát alapítson. Ennek érdekében új kúriájában m á r inárcsi birtokszervezés kezdetén, 1895-ben megkereste őt H a l á s z Jenő szolgabíró, ui. 63 minden n a p i és 24 ismétlőiskolás korú tankötelest írtak össze a p u s z t á n . Tolnay jegyzőkönyvileg elismerte, hogy „az iskolaállítás elsősorban a birtokos érdeke és kötelessége", ezért erre a célra hajlandó egy egyholdas ingatlant szőlőjéből kiszakítani, és azon saját költségén egy 10x5 öles h á z a t építeni, mely a „törvényes kívánalmaknak megfelelő tantermen kívül két szobából, konyha és szükséges mellékhelyiségekből álló lakást is tartalmaz". Az iskola egy év alatt felépült (ma ebben van a napközi konyhája), és a „pusztainárcsi állami elemi iskolában" 1897 őszén Szegszárdy Árpád vezetésével elkezdődhetett a tanítás. A falu és az iskola alapjait tehát feleségével, Krajcsovits Kornéliával (1841-1913) együtt Tolnay Lajos vetette meg. 1906 körül (főleg 100-500 holdas szőlőbirtokok céljára) az inárcsi birtokot kiparcellázták, így a z itteni m ű k ö d é s ü k alatt megtelepedett félezer „őslakos" száma 1945-ig m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . Inárcs így vált ismét önálló községgé, mely napjainkra egy m o d e r n közművekkel jól ellátott, urbanizálódó, fejlődő községe az M5-ös mentén sorjázó településeknek. A vasútépítő, faluszervező, iskolaalapító Tolnay Lajos 1906 után tehát visszatért a fővárosba. H á r o m évig Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa alelnöke volt, majd 1913-ban elnökké is megválasztották (1870, a z a z 43 év után ez volt az első alkalom, h o g y a tisztet betöltötték, ui. e szervezet eredetileg gr. A n d r á s s y Gyula miniszterelnökkel az élen, gr. Tisza Lajos alelnök irányításával működött). M a g a s tisztjéről 77 éves korában, 1914-ben köszönt le. Elnökké választotta a Szentkorona Országainak Vasutas Szövetsége is. Iskolája, az 1871-től egyetemi szintre emelt egykori i p a r t a n o d a az elsők közt őt ismerte el tiszteletbeli doktori címmel. Szintén 1910-ben kapta m e g az uralkodótól a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot, a háború kitörésekor, 77 éves korában pedig (az 1859-ben őrmesteri sarzsival leszerelt) Tolnay Lajos mérnök-vezérőrnagyi rangot kapott. Családjának számos tagja kötötte össze sorát a vasúttal. Két testvére: János (1841-1904) és Sámuel (1842-1907) a MÁV főfelügyelője volt, s 1898-tól e beosztásban dolgozott Kornél fia is, míg Lajos országgyűlési képviselőként kísérhette figyelemmel a m a g y a r közlekedésügy sorsát. Az u n o k á k közt a kiváló t u d á s ú mérnök, Lajos is a MÁV v e z e t ő tisztségeiben dolgozott, 1945 u t á n ő állt a MÁV Építési és Pályafenntartási „D" ügyosztálya élén. Kiemelkedő m u n k á s s á g á t 1948-ban (az elsők közt) ismerték el a Magyar Köztársaság Érdemrend a r a n y fokozatával. H a n e m következnek be az ismert fordulatok, alighanem ő lett volna a h a r m a d i k MÁV-elnök a családban. Á m d e egy koncepciós ü g y b e n (melynek során Varga Lászlót, a MÁV akkori vezetőjét kivégezték) az ÁVH őt is letartóztatta. Ártatlanul bebörtönözték, s a v a s ú t h o z a törvénytelenségek megszűnése u t á n , a Kádár-korszakban sem engedték vissza. Sajátos fintora a sorsnak, h o g y a történelmi Magyarországon először Tolnay Lajos, utoljára pedig fia, Kornél (1865-1936) állt a MÁV élén. Neki abban volt jelentős szerepe, h o g y elnöksége (1914. jan. 22-1918. nov. 7.), vagyis a h á b o r ú idején a v a s ú t m e g tudott felelni feladatának. Követte atyját a b b a n is, hogy vasúti pályafutását szintén lemondással fejezte be. Tolnay Lajos életműve méltó arra, hogy s z á m o n tartsuk nemzeti nagyságaink között. A h á b o r ú s években már visszavonulva élt, s a teljes összeomlás előtt, 1918. április 21-én, 81 éves korában fejezte be életét. A Nemzeti M ú z e u m kupolacsarnokában ravatalozták fel, ahol Rákóczi, Kossuth és Bem h a v a i fogadták n é h á n y órára a nemzet hódolatát. Tisztelőinek ezrei Tolnaytól is itt vettek végső búcsút, majd felesége mellett, a Kerepesi (Fiumei) úti t e m e t ő 4 5 / 7 . tábla 20. s o r á b a n helyezték örök nyugalomba, n e m messze Deák Ferenc m a u z ó l e u m á t ó l . „Tolnay elnöksége a MAV történetében korszakot alkotott. Csak egyet nem lehetett eléggé csodálni, azt, hogy róla sem utcát nem neveztek el, se a vasutasság szobrot nem állított mindmáig emlékének"-, de még születésének százéves évfordulóján sem helyeztek el egy emléktáblát s z ü l ő h á z á n a k falán, olvashatjuk a magyar vasutasság történetéről 1937-ben megjelent kötetben. N e m tudni, hogy ezen intelmek n y o m á n vagy másként, d e tény, hogy a 30-as években Kecskeméten, K o m á r o m b a n és Inárcson is volt Tolnay utca. Az 50-es években azonban ezeket is megszüntették, s lakhelyén, az Odeschalchi palota falán, az Üllői út 19. sz. alatt ma sincs egy tábla, mely reá emlékeztetne. Születésének 150. évfordulóján életművének kutatója, Kántor László, a MÁV mérnök-főtanácsosa emlékezett m e g tisztelettel róla, s a méltatás a Sínek Világában n y o m t a t á s b a n is megjelent. D e az 1937-ben hiányolt gesztusokból ekkor sem valósult meg több. Még sírjának tervezett megkoszorúzása is elmaradt!

84

Tíz év alatt n a g y o t v á l t o z o t t a világ... - T o l n a y életrajza e g y 1994-es M Á V - k ö t e t b e is b e k e r ü l t . Talán m o s t m á r m é g i s t ö r t é n n i fog v a l a m i ? ! E r r e s z o l g á l t a t o t t p é l d á t e g y kis 3600 l a k o s ú k ö z s é g . M e r t a m i Tolnay L a j o s m o n u m e n t á l i s é l e t m ű v é b e n csak e g y ( m é g lábjegyz e t b e n s e m e m l í t e t t ) e p i z ó d v o l t , Inárcs t ö r t é n e t é b e n m e g h a t á r o z ó jelentó'ségű. E z é r t a n a g y s z a b á s ú b e r u h á z á s i p r o g r a m o k mellett, m e g a n n y i g o n d o k k ö z e p e t t e s e m f e l e d k e z h e t e t t el a falu és a z iskola m e g a l a p í t ó j á r ó l . Ezért érzett erkölcsi késztetést a r r a , h o g y a 160. s z ü l e t é s i é v f o r d u l ó n k i f e j e z é s r e juttassa tiszteletét e történelmi n a g y s á g i r á n t . E n n e k j e g y é b e n n e v e z e t t el T o l n a y Lajosról iskolát és utcát, e z t t u d v a véste m á r v á n y r a nevét, b r o n z b a a r c á n a k v o n á s a i t , s m u t a t t a b e kiállításon é l e t m ű v é n e k d o k u m e n t u m a i t . Vagyis m e g t e t t e m i n d a z t , a m i v e l a v a s ú t és t a l á n m a g a a n e m z e t is t a r t o z n a neki. Czagányi

László

Felhasznált irodalom Tolnay vasúttörténeti munkásságáról bővebben Kántor László: Tolnay Lajos, a MÁV első elnöke (Sínek Világa, 1993/2.); Kempelen Béln: Magyar nemes családok, X. k. (Bp., 1931); Kovács László dr. szerk.: Akik a Magyar Államvasutakat 125 éven át irányították (Bp., 1994); Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó története (Vác, 1937); Révni Nagy Lexikona, XVIII. k. (Bp., 1925); Inárcsi éveiről Czngányi IJszIó-Kulcsár Gabriella: Inárcs története I-II. k. (Inárcs, 1995) és Cz. L. szerk.: Az Inárcsi Tolnay Lajos Általános Iskola centenáriumi évkönyve, 1897-1997 (Inárcs, 1997).

Korondi Monos Tamás nemeslevele K o r o n d e g y i k régi híres e m b e r e M o n o s T a m á s volt, a g u b e r n i u m k a n c e l l á r i jegyzője. Bizonyíték e r r e a z 1742. a u g u s z t u s 4-én Bécsben k i a d o t t és M á r i a Terézia k é z j e g y é v e l s a n a g y f ü g g ő p e c s é t t e l ellátott n e m e s s é g - és c í m e r a d o m á n y o z ó levél ( k u t y a b ő r ) . Ezt a n e m e s l e v e l e t a M o n o s - c s a l á d l e s z á r m a z o t t a i a z eltelt két és fél s z á z a d alatt m e g ő r i z t é k , m é g p e d i g úgy, h o g y „ m i n d é g a l e g i d ő s e b b M o n o s - f é r f i ú b i r t o k á b a n kellett h o g y legyen."

85

Azóta a M o n o s n e v e z e t ű családok száma - Molnosra változva - több m i n t n y o l c v a n r a emelkedett, c s a k n e m 270 személlyel, akik közül t ö b b e n é p p e n a Tami m e g k ü l ö n b ö z t e t ő nevet viselik a tizenöt M o l n o s - r a g a d v á n y n é v közül, emlékeztetőül e n e v e s ősükre. A n e m e s l e v é l utóbbi fél é v s z á z a d o s története eléggé veszélyeztetett volt: az á l l a m v é d e l m i e k kérték, követelték, kutatták, el akarták venni, m e g akarták semmisíteni. Ilyenkor éjnek idején titokban menekítették egyik rokontól a másikig, egyik távoli faluból a másikba (el e g é s z e n Székelyszentistvánig), h o g y a z t á n a veszély elmúltával újból visszakerülhessen a z „őrizőjéhez". E sorok írójának m á r a z 1960-as évek közepétől többször is megígérték, h o g y m e g mutatják, d e erre csak 1993 n y a r á n kerülhetett sor. Féltő ó v a t o s s á g u k n e m volt indokolatlan, ezért kitartó r a g a s z k o d á s u k a t tiszteletre m é l t ó n a k tartom. Bárcsak m i n d e n é r t é k ü n k r e így v i g y á z t u n k volna! Jelenlegi „őrizőjének" beleegyezésével l e m á s o l t a m , lefényképeztem, és 1993 o k t ó b e r é b e n pécsi m e g h í v á s o m alkalmával - lefordíttattam. A fordításért ezúton m o n d o k köszönetet a Pécsi H u n y a d i M á t y á s Kollégium t ö r t é n e l e m latin-filozófia szakos t a n á r á n a k , dr. Énekes A m b r u s Úrnak. Szőcs Lajos „Mi Mária Terézia (...) a jelenlevők emlékezetébe ajánlva tudtára adjuk mindenkinek, akiket illet, hogy a mikor felségünkhöz folyamodtak alázatosan a mi hűséges alattvalóink közül közbenjárásunkért, hogy a valóban tartós megfontolt és hűséges szolgálatú megbízható MONOS T A M ÁS, aki az Udvarhely Székely székben lévő Korondon nyert birtokról származó valamely nemese a felségeknek, miután iskolai tanulmányait szokás szerint filozófiai tanulmányait sikeresen befejezte, és a mi erdélyi fejedelemségünk örökösödési jogának megismerésére törekedett. Ismereteit közszolgálattal és a kormányszéki kancelláriánkon mint jogvégzett jegyző, mint kancellári hivatalnok növelte, tehetségéből származó, alkalmas ismereteivel, melyek ismeretekkel alátámasztottan kiemelkedőek. Már napjaink hatéves török háborújában szolgálataival kitűnve a tartományi csapatok mellett szolgált mint hadbiztos, hűségesen leleményével tűnt ki és fáradozott. jóindulatúan reméljük, hogy tehetsége a későbbiekben, sőt jobbára a becsületes alkalmazkodásával fog kitűnni, miként szolgál. Ugyanezt MONOS TAMÁST és az ő örököseit és mindkét nembeli leszármazóit, a királyságunkból fejedelmi hatalmuk teljességéből, különleges kegyünkből állapotunkból, bölcsen uralkodván, az előbb említett és a mi erdélyi fejedelemségünk, valamint a mi, magyar királyságunk és más királyságok és fejedelemségek és mi örökös tartományaink valódi és kétségbe nem vonható nemesei közé bevezettük és hozzászámítottuk, jóváhagyva a beiktatást és a hozzáírást és biztos tudásunkkal és megfontolt lélekkel megengedjük, hogy az elkövetkezendő jövőben, minden években (...) kiváltságokkal és immunitásokkal, melyekkel (...) a már említett erdélyi fejedelemségünk és a mi magyar királyságunk és más királyságaink és örökös tartományaink kétségbe nem vonható született nemesei, amelyek a mi régi szokásainkkal élnek, örvendeznek, azt gyümölcsöztetik, és megterhelni van lehetőségük, ez vonatkozzon az előbb írt örökösökre mindkét nembeli leszármazóira, hogy éljenek vele a lehetőségek szerint. (...) hogy kegyünket megmutassuk szabad végrendelkezést, a nemességnek kétségbevonhatatlan bizonyítékát a címert (...) A pajzs álló katonai pajzs, a jobb alsó részén kiirt, a bal nlsó részén vastag vonalakkal és vörös színnel kiformált rézsútosan levágott kar amelyben hüvelyéből kivont kard van hegyével felfelé tartva, markolatát lefelé tartott heggyel tartva. Azonkívül a felső részre a kürthöz a baloldalon égszínkék színnel van festve a sugarait rezegtető nap, jobb alsó részen nádasok között élő égszínkékre festett hattyú, mely saját úszását mutatja be, sisakdíszként zártrostélyú sisak és ezen királyi korona ékkövekkel és gyöngyökkel díszítve, és azután egy férfialak kékszínű ruhában és turbánba öltöztetve nyúlik túl a pajzs gombján. A hüvelyéből kihúzott kardtól balra egy levágott babérkoszorú ágat jelenít meg. Legfelül a sisak csúcsán égszínkék és ezüst színű szalagok bíborral és arannyal kevert színekkel vannak megkülönböztetve. A pajzs széle érccel van futtatva. Azt igen szépen díszítik jelen oklevelünk elejét, a festő veleszületett tehetségével, fényes jeleivel ábrázolva került szemünk elé. Ugyanez a MONOS TAMÁS örököseinek és minkét nembeli leszármazóinak megengedjük, és ránk ruházott eltökéltséggel és biztos ismereteinkből származó szabad lélekkel megengedjük, hogy ő maga és az elkövetkező utódok mindig örök időkben a nemesség jelvényeit kétségbe nem vonható módon, az előbb

86

említett magyar királyságunk és más királyságunk és hercegségünk, és az örökös tartományaink nemességének jogával és kiváltságaival és mentességeivel, amellyel természetes jogon, vagy régi szokásaikkal éltek (...) használják és annak örvendezzenek a mezőkön, a küzdelmekben a kézitusákban a dárdavetési gyakorlatokban a harci tornákig és bármely katonai gyakorlatokban, és a nemesi pecsétet használják bársonytokban és kárpitokon (...) pecsétgyűrűkön, zászlókon, pajzsokon, sátrakon és a temetőkben, és általánosságban bármilyen ügyben és hadi vállalkozás bármely fajtájában. A nemesség valódi, igaz, és kétségbe nem vonható jogán és címén (...) amellyel az emberek előtt számára valamiféle helyzettel ranggal feltétellel, méltósággal és kiválósággal van megjelölve és feldíszítve az előbb említett személy, akarjuk és megbízzuk, hogy hordja s viselje (...) és azt gyümölcsöztesse használja, és örvendezzen neki és éljenek vele az örökösök és a mindkét nembeli leszármazottak. Nemesítjük a családot, melyhez hozzájárulunk és feljegyeztetjük, hogy jelen nagyobb függő pecsétünket ráhelyezve(...) megerősítjük, n jelen oklevél rendelkezésének Kelt a mi Bécs városunkban Ausztriában napján, uralkodásunk második évében.

az Úr 174.-ik esztendejében

augusztus

elhatározásunkat megfelelően.

havának Mária

negyedik Terézia"

Megjegyzés: A pergamenre írt nemeslevélhez jó arasznyi átmérőjű „nagyobb függő pecsét" tartozik, melynek köriratán ez áll: „MARIA THEREZIA REG.HUNG.BOH.ACHID.EUX.BUR. BRAMESTY.KCAR.PRIN.TRANC.COMH. B, E1...GOR..."

A Bárdosok ünnepe A B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n megyei L é n á r d d a r ó c , a m e l y m i n t e g y n é g y s z á z f ő s k i s k ö z s é g ü n n e p é l y e s keretek k ö z ö t t e m l é k e z e t t m e g 1997 j ú n i u s á b a n a t e l e p ü l é s 1050 é v e s t ö r t é n e l méről és a z ő s ö k 350 évvel ezelőtt k a p o t t n e m e s s é g é r ő l . L é n á r d d a r ó c l a k o s s á g á n a k c s a k n e m 90 s z á z a l é k a a Bárdos n e v e t viseli. 111. F e r d i n á n d m a g y a r király 1647. j ú n i u s 9-i d á t u m m a l n e m e s s é g e t , c í m e r e s n e m e s l e v e l e t a d o m á n y o z o t t B á r d o s P é t e r n e k és hat t e s t v é r é n e k . Ezt a n e m e s l e v e l e t 233 é v e n k e r e s z t ü l L é n á r d d a r ő c o n őrizték, a h a g y o m á n y s z e r i n t ez m i n d i g a l e g i d ő s e b b B á r d o s t i s z t s é g e és k ö t e l e s s é g e volt. 1880-tól h á n y a t o t t sora lett, m e r t először elvitték S e l m e c b á n y á r a , m a j d K a s s á r a , o n n é t Egerbe, a z t á n B u d a p e s t r e k e r ü l t , m i n d i g B á r d o s c s a l á d o k h o z , n e m e s s é g ü k i g a z o l á s a céljából. T ö b b é n e m került vissza a f a l u b a . Végül 1911-ben a b i z t o n s á g o s m e g ó v á s és v é d e l e m é r d e k é b e n a n e m e s l e v é l a M a g y a r O r s z á g o s L e v é l t á r b a került, és a z ó t a is ott őrzik. S z e r e n c s é s e n átvészelte a II. v i l á g h á b o r ú t és é p s é g b e n m e g m a r a d t a z u t ó k o r s z á m á r a . A z O r s z á g o s Levéltár v e z e t ő j e h o z z á j á r u l t a h h o z , h o g y a l é n á r d d a r ó c i B á r d o s c s a l á d o k n e m e s l e v e l e a 350. é v f o r d u l ó ü n n e p é r e - 117 é v u t á n - n é h á n y n a p r a a f a l u b a k e r ü l j ö n , h o g y a m a é l ő n e m z e d é k is lássa és m e g i s m e r h e s s e . A B á r d o s - ő s ö k e m l é k é r e a t e m p l o m k e r t b e n k o p j a f á t a v a t t a k , Bárdos Lajos z e n e s z e r z ő , az Éneklő Ifjúság-mozgalom l é t r e h o z ó j á n a k tiszteletére p e d i g m á r v á n y t á b l á t h e l y e z t e k el a t e m p lom f a l á n . B á r d o s B. Viktor, a z ősei e m l é k é t ő r z ő k o p j a f a a v a t á s a k o r e g y e b e k k ö z ö t t e l m o n d t a : B á r d o s Péter a K e s e l l ő v á r n á l (ma Szlovákia) e g y é j s z a k a levágta a t ö r ö k ö k v e z é r é n e k fejét. A janicsárok a m i k o r m e g t a l á l t á k a m e g c s o n k í t o t t t ö r ö k ö t a n n y i r a m e g i j e d t e k , h o g y e l m e n e k ü l t e k a t e r ü l e t r ő l . 111. F e r d i n á n d o s z t r á k császár e z é r t n e m e s s é g e t és f ö l d e t a d o m á n y o z o t t a csal á d n a k . A s z e r z e t t r a n g , v a l a m i n t a k a p o t t birtok a l a p v e t ő e n m e g v á l t o z t a t t a a l é n á r d d a r ó c i a k j o b b á g y s o r s á t , további életét. A z e m l é k h e l y e k e t B á r d o s Ferenc p l é b á n o s s z e n t e l t e fel, m a j d a Bárdos A s s z o n y k ó r u s m ű sorát h a l l g a t h a t t á k m e g a z ü n n e p s é g r é s z t v e v ő i . A r e n d e z v é n y s o r r é s z e v o l t a z a kiállítás is, a m e l y e t a P o l g á r m e s t e r i H i v a t a l é p ü l e t é b e n r e n d e z t e k a k ö z s é g relikviáiból: korabeli l a k b e r e n d e z é s i t á r g y a k , n é p v i s e l e t e k , k é z i m u n k á k ,

87

p é n z e k , e g y h á z i kellékek, eredeti í r á s o s d o k u m e n t u m o k s o k a s á g a v o l t itt l á t h a t ó . B á r d o s n é S z a b ó A n i k ó , a kiállítás r e n d e z ő j e e l m o n d t a , m o s t t á m a d t a z ötlet, h o g y jó l e n n e e g y t á j h á z a t ö s s z e h o z n i ebből a g a z d a g a n y a g b ó l . I d ő k ö z b e n m á r a z é p ü l e t e t is k i s z e m e l t e . R e m é l j ü k ez is v a l ó r a válik, h a a B á r d o s o k is ú g y a k a r j á k . Kerékgyártó

Mihály

Mi, harmadik Ferdinánd, Isten kegyelméből mindig választott felséges római császár és Német-, Magyar-, Cseh-, Dalmát, Horvát-, Sziavon-, Róma-, Szerbia-, Lodoméria-, Galícia-, Kumánia és Bulgár stb. országok királya... Jelen soraink tartalmánál fogva tudtára adjuk mindenkinek, akit megillet, hogy néhány hívünk alázatos kérelmének engedve és tekintetbe véve hű és tevékeny Bárdos Péter hűségét és szolgálatait, melyeket ő mindenekelőtt a magyar királyi koronának és azután Felségünknek több helyen és különböző időkben tanúsított és tett s ígéri, hogy jövőben is tanúsítani és tenni fogja. Egyrészt tehát ezért, másrészt pedig királyi kegyelmünknél és nagylelkűségünknél fogva, mellyel mindenkit, aki keresztény országunk mellett érdemeket szerzett és az erényesség után törekedett. Elődeink, boldogult magyar királyok példája szerint elhalmozni és erényeinkre emlékeztető jelvényeket, melyek őket még nagyobb tevékenységre buzdítanák, elrendelni és meghatározni szoktunk. Ennél fogva tehát Bárdos Pétert és általa Bárdos Pált, Simon, János, István, Benedek és Miklós testvéreit a n e m nemes állapotból, melyben eddig létezni mondottak, királyi teljhatalmunknál fogva és különös kegyelemből kiemelvén őket, magyar királyságunk és hozzá tartozó részeinek igazi és kétségtelen nemesei sorába és számába felveendőknek tartottuk. Beleegyezvén és biztos tudomásunknál fogva és szabad elhatározásunkból megengedvén, hogy ők mostantól fogva örök időkre, mindazon kegyelmet, tiszteletet, engedményeket, szabadságokat, jogokat, kiváltásokat, előjogokat és sérthetetlenségeket, melyeket a többi igazi, régi és kétségtelen magyar nemesek eddig akár jognál, akár pedig szokásnál fogva viseltek, illetve élveztek, ők is élvezhessék, valamint örököseik és mindkét nembeli utódaik is. Ezen irántuk tanúsított kegyelmünk és nagylelkűségünk bizonyítéka gyanánt szükségesnek tartottuk a címer megadását, mint az igazi, kétségtelen nemesség jelvényét. Az álló katonai pajzs égszínű kék, melynek alját egy zöld színű dombocska képezi, melyen a pajzs jobboldala felé forduló és szétterpesztett hátsó lábaira támaszkodó, természetes színben feltüntetett oroszlán áll kettéosztott, feléje hajló farkkal, nyitott szájából kilógó piros nyelvvel, az első bal lába zsákmány után kap, jobbjában pedig egy hármas ágú liliomot tart. A pajzson fekvő katonai nyitott sisakot királyi korona ékesíti, melyből egy páncélozott emberi kar áll ki, markában kardot tartva. A pajzs tetején díszítések varrnak, még pedig egyik oldalán arany és kék, a másik oldalon pedig ezüst és vörös, melyek a pajzs szélein szétfutnak és magát a pajzsot ízlésesen díszítik, mint ezen jelen levelünk kezdetén a festő keze és művészete által saját színeiben világosan le vannak festve. Ugyanazon Bárdos Péternek és általa a fent nevezett testvéreinek és mindkét nembeli összes leszármazottainak és utódainak kegyesen adományozandónak és átengedendőnek tartottuk. Biztos tudomásunkkal elhatározva és eltökélt szándékkal megengedve, hogy ők mostantól kezdve örök időkig ezen címert, mint nemesi jelvényt említett Magyarországunk és az aljára rendelt részek többi magyar nemeseinek példájára háborúkban, csatákban, fegyvergyakorlatoknál, zászlókon, pajzsokon, gyűrűkön, házakon és síremlékeken használhassák és meghagyjuk, hogy őket és mindkét nembeli valamennyi utódaikat, bármily méltóságban levők, igazi nemeseknek nevezzék és tartsák. Mindez emlékére és megerősítésére ezen nemeslevelet királyi pecsétünkkel megerősítve Bárdos Péternek és általa a fent említett összes testvéreinek és azok mindkét nembeli utódaiknak, valamint a már született és születendő leszármazottaik részére is kiadandónak tartottuk. Kelt Pozsonyi királyi várunkban, kedvelt Szelepchényi György veszprémi választott püspök s ugyanazon vármegye örökös főispánjának és magyar udvari kancelláriánk tanácsosának saját kezel által 1647. június hó 9-én.

Ferdinánd sk.

Szelephényi György sk. veszprémi püspök Orosy György sk.

Az eredeti nemeslevél felhajtott alsó részén kívülről a következő kihirdetési záradék olvasható: Az Úrnak 1652-ik esztendejében, május hó 8-án Borsod és Csongrád egyesített vármegyéknek Aszaló városában tartott közgyűlésében Ő Királyi Felségének legkegyelmesebb urainknak a fent felsorolt személyek részére kiadott nemes címeres és kiváltságos adománylevele ünnepélyesen és megszokott módon kihirdettetett, általam Székely András sk. helyi hites jegyző által

88

/

)

/

KILATO Magyar vonatkozású műkincsek a New York-i Metropolitan Museum gy ű j temény éb en

A N e w Yorkba é r k e z ő és k é p z ő m ű v é s z e t iránt é r d e k l ő d ő l á t o g a t ó igen g a z d a g k u l t u r á l i s k í n á l a t b ó l v á l o g a t h a t . A galériák és m ú z e u m o k sorából a z o n b a n vitán felül k i e m e l k e d i k e g y k ö z g y ű j t e m é n y : a Metropolitan Museum of Art. A m ú z e u m o t 1870-ben a l a p í t o t t á k . A g y ű j t e m é n y n e k é v e k e n át i d e i g l e n e s o t t h o n a volt, csak 1879-re é p ü l t fel a Fifth A v e n u e - n a k a 80. és 84. utca közötti s z a k a s z á n - Calvert Vaux és /. Wrei/ Mould tervei a l a p j á n - a z e k l e k t i k u s stílusú f ő é p ü l e t . 1 A z 1880. á p r i l i s 13-án m e g n y i t o t t m ú z e u m o t t ö b b í z b e n b ő v í t e t t é k . L e g u t ó b b 1980b a n a h á r o m e m e l e t e s A m e r i c a n W i n g , m a j d 1987-ben a Lila A c h e s o n W a l l a c e W i n g é p ü l e t s z á r n y a i v a l g a z d a g o d o t t a M e t r o p o l i t a n M u s e u m . 2 (A t ö b b m i n t 3,3 m i l l i ó d a r a b b ó l álló, r e n d k í v ü l g a z d a g g y ű j t e m é n y n e k í g y is csak kis r é s z e l á t h a t ó a k i á l l í t á s o k o n . ) A m ú z e u m t e r m e i t járva m i n d e n ü t t é r e z h e t ő a r e n d e z é s m ö g ö t t rejlő m a g a b i z t o s s z a k m a i t u d á s és a t ö r e k v é s , h o g y m i n d e n m ű v e t lehetőleg saját jellegzetes k ö r n y e z e t é b e illesztve, eszt é t i k u s e l r e n d e z é s b e n m u t a s s á k be. A bejárati n a g y c s a r n o k b ó l a l á t o g a t ó a k ö z é p k o r i m ű v é s z e t e t b e m u t a t ó , h a t a l m a s földszinti k i á l l í t ó t e r e m b e é r k e z i k , a h o n n a n jobbra i n d u l v a , az e u r ó pai r e n e s z á n s z s z o b r á s z a t és i p a r m ű v é s z e t r e m e k e i b e n g y ö n y ö r k ö d h e t . Ezt k ö v e t i a z 1906b a n l é t r e h o z o t t F e g y v e r g y ű j t e m é n y á l l a n d ó kiállítása, m e l y n e k k ö z p o n t i c s a r n o k á b a n angol, n é m e t és olasz lovagi t o r n a v é r t e z e t e k l á t h a t ó k . A balról n y í l ó kisebb k i á l l í t ó t e r m e k b e n t ö b b m a g y a r v o n a t k o z á s ú f e g y v e r t a l á l h a t ó a z ü v e g f a l ú t á r l ó k b a n . Itt v a n M á t y á s király d í s z e s s z á m s z e r í j a , a m e l y a leltári s z á m 3 t a n ú s á g a szerint, 1925-ben került a m ú z e u m t u l a j d o n á b a . A tárgyleírásból m e g t u d h a t ó , h o g y „Matthias Coivinus (1443-1490) Magyarország és Csehország királyának számszeríja" fa, vas, e l e f á n t c s o n t , h a l c s o n t és ín f e l h a s z n á l á s á v a l készült 1489-ben. A f e g y v e r t e l e f á n t c s o n t b e r a k á s o k díszítik, a f e l s ő részt több c í m e r á b r á z o l á s díszíti. A k ö z é p s ő p a j z s b a n M a g y a r o r s z á g c í m e r e látható, alatta a H u n y a d i - c s a l á d h í r e s hollójával. É r d e m e s m e g e m l í t e n i , h o g y a v i s z o n y l a g ritkán e l ő f o r d u l ó h á r m a s f e l o s z t á s ú c í m e r p a j z s o t n e m királyi k o r o n a , h a n e m - a h e r a l d i k á b a n e g y é b k é n t g y a k r a n h a s z n á l t - s i s a k d í s z ékesíti. M e l l e t t e balra D a l m á c i a jellegzetes c í m e r e a h á r o m k o r o n á s leopárdfejjel, j o b b r a a két lábán á g a s k o d ó o r o s z l á n C s e h o r s z á g o t jelképezi. A f e g y v e r t ö r z s é n e k felső lapján a z 1489 é v s z á m o l v a s h a t ó , m e l y m i n d e n b i z o n n y a l a s z á m s z e r í j k é s z í t é s é n e k i d ő p o n t j á r a u t a l . A z íj két o l d a l s ó lapján - u g y a n c s a k e l e f á n t c s o n t b e r a k á s o k o n - a s á r k á n n y a l k ü z d ő S z e n t G y ö r g y képét l á t h a t j u k . A k ö v e t k e z ő kis t e r e m egyik v i t r i n é n e k k ö z é p p o n t j á b a n i p a r m ű v é s z e t i f e g y e r r e m e k t a l á l h a t ó : II. Lajos magyar király sisakja.4 Mivel a s z ö v e g t e r m é s z e t e s e n t ö b b m a g y a r v o n a t k o z á s t t a r t a l m a z , é r d e m e s a sisak melletti - a s z o k á s o s n á l l é n y e g e s e n h o s s z a b b - t á r g y l e í r á s t teljes t e r j e d e l m é b e n m a g y a r f o r d í t á s b a n ismertetni: II. Lajos, Magyarország

és Csehország királyának

Acél, aranyozott maratással. (Augsburg), 2525 körül. 1

2

4

Kolman

tornasisakja.

Helmsclvnid-nek

(1471-1532)

tulajdonított

német

munka

Metropolitan Museum, New York. (Összeáll.: Claudia Gianferrari. Szerk. Tiziana l-'rati.) Bp., 1993. 6. old. Christine Metzger: New York. Bp., 1994. 55. old. I.tsz.: 25.42. Ltsz.: 29.153.1.

89

A sisnk a Scharfrennen nevű harcjátékhoz készült, melyet két, lovon ülő versenyző vívott hegyes lándzsával. A sisak díszítésében látható, egyesített L és M kezdőbetűk II. Lajos, Magyarország királya (1506-1526) és felesége, Ausztriai Mária nevére utalnak. A sisakot Isztambulban, az egykori császári fegyvertár gyűjteményében fedezték fel. Valószínűleg a törökök zsákmányolták, amikor 1526 és 1529 között Kelet-Európa jelentős részét elfoglalták. II. Lajos az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatában esett el, ahol megpróbált szembeszállni a Magyarországot fenyegető török invázióval. Baschford Dean Memorial Collection. Mr. és Mrs. Alexander McMillan Welch

ajándéka.

1929.

A d í s z e s e n kivitelezett z á r t sisak alsó k a r i m á j a a s a l a d é t í p u s ú s i s a k o k h o z h a s o n l ó a n , lefelé h a j o l v a a t a r k ó t v é d t e . A f e l s ő résszel e g y b e f ü g g ő alsó r é s z eleje a h a r c o s állát ó v t a a z ellenfél f e g y v e r e i t ő l . É r d e m e s m e g e m l í t e n i , h o g y a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m is őriz egy, s o k á i g II. Lajosnak tulajdonított gyermekkori páncélt. Ha a Budapesten található díszvértezet burgundi sisakját ö s s z e h a s o n l í t j u k a N e w York-ival, m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y m ű v é s z i s z e m p o n t b ó l a z u t ó b b i a s z e b b kivitelű: d í s z e s e b b e n cizellált, m a r a t o t t o r n a m e n t i k á j a igazi m e s t e r k é z r e vall. E g y közeli t á r l ó b a n a t á r g y l e í r á s szerint „három magyar stílusú pajzs" l á t h a t ó . M i n d e g y i k ü k K e l e t - E u r ó p á b a n k é s z ü l t 15Ő0 és 1550 k ö z ö t t . A n y a g u k fa, bőr, g i p s z (ez u t ó b b i a r e s t a u r á l á s t é n y é r e u t a l ) festett s z í n e z é s s e l . Kettő k ö z ü l ü k - a n e v é b ő l ítélve n y i l v á n v a l ó a n m a g y a r s z á r m a z á s ú - S t e p h e n V. G r a n c s a y a j á n d é k a 1942-ből. A z e l s ő p a j z s 5 f e k e t e , c s u p á n a h o s s z ú k á s a l a k ú v é d ő f e g y v e r felső s á v j a f e h é r s z í n ű , a m i t n é h á n y szál s z í n e s s z e g f ű k é p e díszít. A m á s o d i k m ű t á r g y 6 a l a p s z í n e b a r n a . Jobb felső szélétől, illetve bal a l s ó szélétől egymással szemben farkasfog-minta v á g bele a barna felületbe. A farkasfogazással határolt t e r ü l e t e t s á r g á r a festették. F o r m á j á t t e k i n t v e m i n d k é t f e g y v e r t i p i k u s m a g y a r h u s z á r t á r c s a p a j z s . A l u l széles, felül ívelten k e s k e n y e d i k , m í g j o b b o l d a l i csúcsa e g é s z e n a t e s t h e z h a j o l v a v é d t e a n y a k a t . Ezt a k ö n n y ű s ú l y ú p a j z s t í p u s t a v é g v á r i k ü z d e l m e k lovassági h a r c a i b a n , e l s ő s o r b a n a m a g y a r o k h a s z n á l t á k , d e a t ö r ö k ö k is g y a k r a n a l k a l m a z t á k . ' K ü l ö n említést é r d e m e l a h a r m a d i k - a z e l ő z ő k e t t ő n é l n é m i l e g szélesebb, z ö m ö k e b b p a j z s 8 díszítése, a m e l y k é t p e n g é j ű k a r d o t t a r t ó kart á b r á z o l . A k é t p e n g é j ű k a r d M o h a m e d p r ó f é t a f e g y v e r e k é n t i s m e r t . A p a j z s v i s z o n t - a z e g y e d i j e l k é p ellenére - b i z o n y á r a n e m 5

Ltsz.: 42.50.29. Ltsz.: 42.50.30. ' Temesváry Ferenc: Fegyvcrkincsek, díszfegyverek. Bp., 1982. 22. old. 8 Ltsz.: 49.57.1.

6

90

iszlám m u n k a , h i s z e n t ö r ö k ö k aligha festették egyik l e g s z e n t e b b j e l k é p ü k e t o l y a n p a j z s r a ; a m e l y e l e v e ki volt téve a z ellenfél k a r d c s a p á s a i n a k . E v é d ő f e g y v e r t u g y a n i s n e m d í s z n e k , h a n e m h a s z n á l a t i t á r g y n a k s z á n t á k . Erre u t a l n a k a k a r d o t t a r t ó k a r körüli e g y s z e r ű , d e e r ő s kis a c é l k e r e s z t e k , m e l y e k a p a j z s k ü l s ő felületét erősítették a k a r d c s a p á s o k k a l s z e m b e n . A z u t ó b b i harci e s z k ö z 1949-ben került a m ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e - M á t y á s k i r á l y s z á m szeríjához hasonlóan - a Roger Fund révén. A z e u r ó p a i k é p z ő m ű v é s z e t e t b e m u t a t ó , h a t a l m a s a l a p t e r ü l e t ű kiállítás egyik kis t e r m é n e k k ö z e p é n i s m e r ő s a l k o t á s l á t h a t ó a vitrinben. Leonardo da Vinci e g y e t l e n f e n n m a r a d t p l a s z t i k a i a l k o t á s á n a k , a h í r e s á g a s k o d ó ló s z o b r á n a k e g y i k v á l t o z a t a áll a z ü v e g alatt. A z a l k o t á s ismerős a m a g y a r látogatók számára, hiszen Leonardo m ű v é n e k egy példányát (ráadásul l o v a s á n a k a l a k j á v a l e g y ü t t ) a b u d a p e s t i S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m őrzi. A z 1925-ben a M e t r o p o l i t a n M u s e u m t u l a j d o n á b a került s z o b o r 1969-ben m e g f o r d u l t B u d a p e s t e n , a m i k o r a XXII. N e m z e t k ö z i M ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i K o n g r e s s z u s o n l e h e t ő s é g nyílt több, L e o n a r d ó n a k t u l a j d o n í t o t t ló-modell e r e d e t é n e k t i s z t á z á s á r a . A k u t a t á s o k v é g s ő e r e d m é n y é t G . A g g h á z y Mária ö n á l l ó k ö t e t b e n p u b l i k á l t a . 9 A s z a k a v a t o t t ö s s z e h a s o n l í t ó v i z s g á l a t o k s o r á n ú g y t ű n t , b i z o n y í t á s t n y e r t , h o g y a S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m l o v a s s z o b r a m i n d e n kétséget k i z á r ó l a g L e o n a r d o a l k o t á s a , m í g a N e w Yorkban, D u b l i n b a n , illetve L o n d o n b a n ő r z ö t t b r o n z l o v a k m á s o l a t o k . (Feltehetőleg L e o n a r d o da Vinci e g y i k t a n í t v á n y a , Leone Leoni m ű v e i . ) K é s ő b b m i n t h a „ f e l p u h u l t " volna e z a koncepció, h i s z e n m a g á n a k a S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m n a k egy, n e m r é g i b e n m e g j e l e n t k a t a l ó g u s a 1 0 is ó v a t o s a b b a n f o g a l m a z a b u d a p e s t i m ű k i z á r ó l a g o s s á g a t e k i n t e t é b e n . A M e t r o p o l i t a n M u s e u m b a n kiállított ló l á t h a t ó a n t e s t e s e b b a b u d a p e s t i n é l . A g a s k o d á s a is a l a c s o n y a b b , i n k á b b kocsi v a g y harci szekér v o n t a t á s á r a , m i n t harci v i a d a l r a t e r m e t t . Ettől f ü g g e t l e n ü l , felirata szerint a m ű Leonardo da Vinci alkotása. A n n y i t a z é r t m e g j e g y e z a z ismertető, h o g y „a legszebb változat Budapesten található". A m ú z e u m földszinti s z á r n y á n a k dél felé e s ő t e r m e i b e n r e m e k á l l a n d ó kiállítás l á t h a t ó a s z á z a d f o r d u l ó k o r á n a k e u r ó p a i i p a r m ű v é s z e t é r ő l a z art d e c o j e g y é b e n . Francia é r m e k és a n g o l h á z t a r t á s i e s z k ö z ö k s z o m s z é d s á g á b a n , a z e g y i k v i t r i n b e n i s m e r ő s t ö r t é n e l m i szem é l y i s é g , Erzsébet királyné k i s m é r e t ű h ó f e h é r p o r c e l á n s z o b r a 1 1 l á t h a t ó . A z o s z t r á k Hermann Klotz a l k o t á s a 1906-ban k é s z ü l t Bécsben. A z E r z s é b e t álló a l a k j á t m e g ö r ö k í t ő m ű s o k b a n hasonlít R ó n a József 1901-ben G ö d ö l l ő n felállított m ű v é h e z . 1 2 D e a m u n k á t e m e - t a l á n véletlen - h a s o n l ó s á g o n k í v ü l , k o m o l y a b b k a p o c s f ű z i M a g y a r o r s z á g h o z . A kiállítás r e n d e z ő i az o s z t r á k m ű v é s z és a Bécsben k é s z ü l t p o r c e l á n a l a p j á n joggal g o n d o l h a t t á k , h o g y a z a l k o t á s Erzsébet c s á s z á r n é p o r t r é j a , i ' e d i g a m ű v a l ó j á b a n E r z s é b e t n e k m i n t m a g y a r k i r á l y n é n a k állít e m l é k e t . A s z o b o r é l e t n a g y s á g ú g i p s z m i n t á j a a b u d a v á r i királyi p a l o t á b a n 1908. j a n u á r 15-én m e g n y i t o t t kis e m l é k m ú z e u m b a n volt l á t h a t ó . „ A s z o b o r n a k K l o t z H e r m a n n bécsi s z o b r á s z t a n á r által f e h é r m á r v á n y b ó l készített eredetijét b á r ó N o p c s a F e r e n c z , a k i r á l y n é f ő u d v a r mestere, gróf Festetics M á r i a , a királyné u d v a r h ö l g y e és F e r e n c z y I d a , a k i r á l y n é felolvasóh ö l g y e k é s z í t t e t t é k és a j á n l o t t á k föl «örök h á l á j u k és l e g m é l y e b b h ó d o l a t u k » jeléül a b u d a p e s t i Erzsébet Ö r ö k i m á d á s - t e m p l o m s z á m á r a " - írta a korabeli k a t a l ó g u s . 1 3 Az é l e t n a g y s á g ú m á r v á n y s z o b r o t tehát m a g y a r m a g á n s z e m é l y e k m e g r e n d e l é s é r e , a b u d a pesti IX. kerületi Üllői ú t o n 1904 és 1908 k ö z ö t t , A i g n e r S á n d o r t e r v e i a l a p j á n f e l é p ü l t t e m p lom s z á m á r a m i n t á z t a a m ű v é s z . Más k é r d é s , h o g y H e r m a n n K l o t z a l k o t á s á n a k k i s m é r e t ű porcelán v á l t o z a t á t a Wiener K u n s t f a b r i k F ö r s t e r g y á r is f o r g a l m a z t a . ( A h o g y a h a z a i Z s o l n a y és H e r e n d i P o r c e l á n g y á r s z i n t é n elkészítette s z á m o s köztéri a l k o t á s kicsinyített v á l t o z a t á t . ) Klotz e r e d e t i E r z s é b e t - s z o b r á t m á r hiába k e r e s n é n k a z eredeti h e l y é n . 1956 n o v e m b e r é b e n az Ö r ö k i m á d á s t e m p l o m o t és a h o z z á t a r t o z ó l e l k i g y a k o r l a t o s h á z a t - ahol e k k o r a s z o b r o t őrizték - s ú l y o s tüzérségi t a l á l a t o k érték, a m e l y n e k s o r á n e l p u s z t u l t a k i r á l y n é s z o b r a is. A z E r z s é b e t - m ű e m l é k eredeti n e o g ó t i k u s építészeti h á t t e r e a z o n b a n é p s é g b e n m e g m a r a d t a t e m p l o m f ő b e j á r a t á t ó l jobbra e s ő o l d a l k á p o l n á b a n . A z a l k o t á s b i s z k v i t p o r c e l á n v á l t o z a t á n a k egyik 45 c e n t i m é t e r m a g a s - a N e w York-ival l é n y e g é b e n a z o n o s - p é l d á n y á t a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m őrzi. (A n a g y k ö z ö n s é g l e g u t ó b b 1992-ben l á t h a t t a a z E r z s é b e t királyné-emlékkiállításon.)14 " G. Aggházy Mária: Leonardo lovas szobra. Bp., 1972. 5. old. Szmodisné Eszláry Éva: A Kégi Szoborgyűjtemény kincsei. Bp., é. n. [1994.J 20., 22. old. Ltsz.: 67.212.2. 12 A szobor történetéről lásd Róna ]ózse{: Egy magyar művész élete. Bp., 1929. II. kötet 666-673. old. 13 Szalay Imre: Az Erzsébet királyné emlékmúzeum. Bp., 1908. 17. old. 14 Erzsébet, a magyarok királynéja. Katalógus. (Szerk. F. Dózsa Katalin.) Bp., 1992. 65. old. 10 11

91

A M e t r o p o l i t a n M u s e u m of Art g y ű j t e m é n y é b e n a z említett, kiállított m ű v e k e n kívül m á s m a g y a r v o n a t k o z á s ú a l k o t á s is t a l á l h a t ó . M i h a l i k S á n d o r 1965-ben m e g j e l e n t t a n u l m á n y á b a n 1 5 említi, h o g y az e g y k o r i p á r i z s i R o t h s c h i l d - g y ű j t e m é n y b ő l a m ú z e u m t u l a j d o n á b a k e r ü l t a m a g y a r o r s z á g i m ű v é s z e t t ö r t é n e t egyik XIV. s z á z a d i r e m e k e , R ó b e r t K á r o l y felesége, Erzsébet királyné szárnyas ollárkája. A feltehetó'leg a z 1340-es é v e k b e n , P á r i z s b a n k é s z ü l t 25,4 c m m a g a s , z o m á n c o s , a r a n y o z o t t e z ü s t t r i p t i c h o n t 1541-ben a t ö r ö k ö k elől m e n e k ü l ő ó b u d a i k l a r i s s z á k v i t t é k P o z s o n y b a , a h o n n a n a z a p á c a r e n d 1714-ben h o z t a v i s s z a Ó b u d á r a . A s z e r z e t e s r e n d e k feloszlatásakor, 1782-ben e l á r v e r e z t é k . K é s ő b b t ö b b s z ö r is g a z d á t cserélt, m a j d a R o t h s c h i l d - t u l a j d o n b a k e r ü l t . 1 6 A M e t r o p o l i t a n M u s e u m 1962-ben s z e r e z t e m e g a m ű k i n c s e t , a m e l y a Cloisters C o l l e c t i o n a n y a g á t g a z d a g í t j a . 1 ' A f e s t m é n y t á r b a n m a g y a r m ű v é s z t ő l s z á r m a z ó - h a kiállításon n e m is l á t h a t ó - m u n k a Benczúr Gyula k i s m é r e t ű (78 x 100 c m ) o l a j f e s t m é n y e , a Lajos bajor király táncterme.18 E m ű n y i l v á n v a l ó a n a z o n i d ő s z a k t e r m é k e , a m i k o r a z 1870-es évek elején II. L a j o s b a j o r k i r á l y h o s s z a b b i d e i g f o g l a l k o z t a t t a a festőt. Munkácsy Mihály v a l a m i v e l n a g y o b b (89 x 167 cm) f á r a festett o l a j k é p e s z i n t é n z s á n e r t é m á j ú . A m ű - a m e l y 1908-ban került a m ú z e u m t u l a j d o n á b a a n g o l n y e l v ű c í m e : The Music Room19 Végvári Lajos m á i g a l a p m ű n e k s z á m í t ó M u n k á c s y m o n o g r á f i á j á b a n e z az a l k o t á s a Zongora előtt c í m e n s z e r e p e l , a M e t r o p o l i t a n k a t a l ó g u s á t ó l némileg eltérő adatokkal, helymegjelölés nélkül.20 A hazai szakirodalom szerint21 M u n k á c s y 1874-ben készített Zálogház c í m ű (165 x 240 cm) híres o l a j f e s t m é n y e is a M e t r o p o l i t a n M u s e u m of A r t t u l a j d o n a . N e w York l e g h í r e s e b b k ö z g y ű j t e m é n y é n e k á l l a n d ó kiállításain h a c s e k é l y s z á m b a n is, d e l á t h a t ó k m a g y a r v o n a t k o z á s ú m ű k i n c s e k . É r d e m e s t u d n i r ó l u k és r a k t á r b a n ő r z ö t t t á r s a i k r ó l . Prohászka

László

FELKÉRÉS Lorántffy Zsuzsanna születésének közelgő 400. évfordulójára - 2000-re - szükségesnek tartjuk hazánk nagyasszonyának szülőhelyén, Ónodon emlékmű állítását. Lorántffy Zsuzsanna férjével, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel együtt óriási áldozatot hozott hazánkért, egyházunkért, népünkért, a magyar közművelődésért és iskolaügyért. Nemcsak anyagilag támogatta a szellemi termékek, új könyvek kiadását, hanem maga is írt könyvet, és részt vett a XVII. század szellemi életének felvirágoztatásában. Ő volt az első magyar asszony, akinek nyomtatásban jelent meg könyve. Lorántffy Zsuzsanna méltó arra, hogy szülőhelyén is - az általa annyira szeretett Ónodon - szobor őrizze emlékét. Felkérünk minden magyar hazafit, egyházközséget, szervezetet, egyesületet a közös összefogásra és áldozathozatalra, hogy kifejezésre juttassuk e példamutató személyiség iránti hálánkat, megbecsülésünket és tiszteletünket. Számlaszámunk: Ónodi Lorántffy Zsuzsanna Honismereti Egyesület I Ia Isten segítségével és közös összefogással emlékét létrehozzuk, az emlékmű felavatásáról és annak pontos idejéről tájékoztatással leszünk. Ónod-Miskolc 1998. Dr. Udvari/ Sándor alelnök

16

17

18

19 20 21

92

Csizmadia László titkár

Dr. Ágoston István György elnök

Mihalik Sándor: Magyar ötvösremekek Amerikában. Művészettörténeti Értesítő 1965/4. szám. 247. old. Magyarországi művészet 1300-1470 körül. (Szerk. Marosi Ernő.) Bp., 1987. 1. kötet 230., 380., 706. old. Ltsz.: 62.96. Leírását közli Margaret B. Freeman: A Shrine for a Queen. Metropolitan Museum of Art Bulletin 1963, June. Knthrine Baetjer: European Paintings in the Metropolitan Museum of Art by the Artists Born in or Before 1865. New York, 1980. I. kötet. 9. old. és 11. kötet 320. old. Ltsz.: 90.30. Kathrine Baetjer: i.m. I. kötet 132. old. és II. kötet 320. old. Ltsz.: 08.136.11. Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Bp., 1958. 190., 326., 384 és LXXXIX. old. Végvári Lajos: i.m. 323. old. és Székely András: Munkácsy Mihály. Bp., 1979. [7., 9., 10. és 13.] old.

KRÓNIKA A IV. Abaúji Szabadegyetem Ha ma ezt a szót halljuk v a g y olvassuk: Abnúj, akkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyére g o n d o l u n k , v a g y e n n e k az abaúji részében található s a n e v ü k b e n is hagyományó'rzó' helységeire (Abaújnlpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár). Azt m á r n e m m i n d e n k i t u d j a , h o g y az egykor önálló Abnúj vármegye északi irányban - Kassa székhellyel m e s s z e túl terjedt a mai o r s z á g h a t á r o n . Érdemes f e l l a p o z n u n k egy történelmi atlaszban a századokkal ezelőtti M a g y a r o r s z á g térképét, és m e g k e r e s n ü n k rajta A b a ú j vármegyét. Látjuk, h o g y a régi M a g y a r o r s z á g n a k ezt a megyéjét észak-déli irányban a H e r n á d folyó szeli ketté, s a legnagyobb városa Kassa s z a b a d királyi város. További jelentős helységei a m e g y é n e k m á r a XV. s z á z a d b a n : Jászó, Szepsi, Nagyida, Forró, Szikszó, Telkibánya és Gönc. Losontzi H. Istvánnak az 1770-es években megjelent és száz éven át h e t v e n n é l több ú j a b b kiadásban is h a s z n á l t n é p s z e r ű t a n k ö n y v e , a Hármas kis-tükör ezt írja a v á r m e g y é r ő l : „ A b a ú j v á r m e g y e n é z s hallgat Kassára, / O r s z á g u n k n a k egyik híres városára, / Itt m e h e t s z G ö n c , Szikszó, Szepsi, N a g y i d á r a , / S a jászoviai p r a e p o s i t u r á r a . " Az u t o l s ó verssor a jászói prépostságra utal. Trianon u t á n a történelmi A b a ú j v á r m e g y é n e k csak a déli fele m a r a d t m e g M a g y a r országnak, az északibb részek Kassával együtt m a Szlovákiához t a r t o z n a k . A m közös é r d e k ü n k - m a g y a r o k n a k és s z l o v á k o k n a k - , h o g y minél jobban m e g i s m e r j ü k a z egykori A b a ú j v á r m e g y e m ú l t j á t és jelenét. A sátoraljaújhelyi székhelyű Kazinczy Ferenc Társaság a m a g a részéről ebből a célból r e n d e z t e m e g az Abaúji Szabadegyetem előadásait 1990-ben G ö n c ö n , 1992-ben Encsen, 1996-ban Szikszón, most p e d i g - 1998-ban - Felsővadászon, ebben a Szikszótól északra kb. 20 km-re l e v ő községben. 1998. június 18-án délután a felsővadászi Rákóczi-kastélyban g y ű l t ü n k össze, amely m o s t általános iskola, d e egyben értékes Rákóczi-emlékkiállítás helye is. M e g h a t o t t a n olvastuk a díszterem emléktábláján, hogy 1544-ben ott született Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem, s 1697-1701 között többször volt lakója az é p ü l e t n e k IL Rákóczi Ferenc is. Tárogató h a n g j a és az iskolás gyerekek felejthetetlenül szép m ű s o r a , valamint a falu p o l g á r m e s t e r é n e k és a z iskola igazgatójának szavai köszöntöttek b e n n ü n k e t . Az első előadást R. Várkonyi Agnes, a z Eötvös Loránd T u d o m á n y e g y e t e m professzora tartotta Táj - t ö r t é n e l e m - irodalmi h a g y o m á n y címmel. Utána Nyirkos István debreceni és Kiss Endre József sárospataki t a g t á r s u n k érdekes előadását hallgattuk m e g u g y a n e b b e n a t á r g y k ö r b e n . A szállásunk Felsővadásztól 10 km-re, az Abaújlak közelében levő Szanticskán volt, a m e l y a z országnak talán legkisebb faluja, s m i n d ö s s z e h ú s z házból áll. (Itt jegyzem meg, h o g y a z egész abaúji, csereháti táj igen s z é p és léleküdítő.) A második n a p délelőttjén h á r o m előadás h a n g z o t t el: Hó'gye István: A z e m p l é n irodalmi kultúra kutatásáról; Porkoláb Tibor: Az emlékjelállítás m i n t rituális (ön)legitimáció; Pásztor Emil: Költészet és v a l ó s á g Mikszáth Különös házasság c í m ű regényében. D é l u t á n Fehér József, a Kazinczy T á r s a s á g elnöke Irodalmi örökségünk A b a ú j b a n és Z e m p l é b e n címmel tartotta a bevezető előadást. E h h e z négy k o r r e f e r á t u m társult: Bojtor István: Károlyi G á s p á r irodalmi hagyatéka; Kováts Dániel: Kazinczy Ferenc és az irodalmi h a g y o m á n y ; Kovács Ferencné: Dayka G á b o r és XVIII. századi i r o d a l m u n k ; Dienes Dénes: Erdélyi János r é g i ó n k k u l t ú r á j á n a k szolgálatában. (Úgy t u d o m , a IV. Abaúji S z a b a d e g y e t e m főbb előadásai jövőre megjelennek a Kazinczy Ferenc T á r s a s á g Széphalom című, immár 10. évkönyvében.) Késő délután a u t ó b u s s z a l á t m e n t ü n k a 15 km-rel d é l e b b r e fekvő A l s ó v a d á s z r a , a több s z á z éves r e f o r m á t u s t e m p l o m b a , ahol a falu népével együtt v e t t ü n k részt az istentiszteleten. E h h e z

93

k a p c s o l ó d o t t - ebben a c s o d a s z é p parkkal övezett t e m p l o m b a n - Cs. Kovács Ágnes neveléstörténész Lelkész írók A l s ó v a d á s z o n és Dimes Dénes C z ö v e k István emlékezete c í m ű előadása. Ezt Mátyus Gabriella o r g o n a m ű v é s z és Szabó András László t á r o g a t ó m ű v é s z n a g y élményt n y ú j t ó h a n g v e r s e n y e követte. E g y ü t t l é t ü n k h a r m a d i k , utolsó n a p j á n a k reggelén a u t ó b u s z - k i r á n d u l á s r a m e n t ü n k Kassára. Ö r ö m m e l állapítottuk m e g , h o g y milyen szép, g o n d o z o t t és tiszta város. Itt Kováts Miklós, a m a g y a r t a n n y e l v ű k ö z é p f o k ú ipariskola tanára volt a v e z e t ő n k . Fölkerestük Kazinczy Ferenc, Baráti Szabó Dávid és Batsányi János emléktábláját s a R á k ó c z i - m ú z e u m o t , a m e l y n e k épülete t u l a j d o n k é p p e n II. Rákóczi Ferenc rodostói e b é d l ő h á z á n a k a másolata. Sajnos, e m ú z e u m b a n a szlovák feliratok mellett egyetlen m a g y a r n y e l v ű feliratot sem találtunk, a n n a k ellenére, h o g y ezt az e m l é k h e l y e t főképp m a g y a r o k látogatják. 1910-ben Kassa 44 ezer lakosából m é g 75 százalékuk vallotta m a g á t m a g y a r n a k ; ezzel szemben a v á r o s mai kb. 250 ezer lakosából csak mintegy 10-20 százalék a magyar. 1906-ban ide tértek h a z a II. Rákóczi Ferencnek és m á s törökországi b u j d o s ó k u r u c o k n a k a h a m v a i . A g y ö n y ö r ű gótikus s z é k e s e g y h á z b a n a n a g y fejedelem és é d e s a n y j a , Zrínyi Ilona sírjánál elhelyeztük a Kazinczy T á r s a s á g koszorúját, s t ö r t é n e l m ü n k k u r u c kori hőseire e m l é k e z v e elénekeltük a Szózatot. Pásztor F.mil

Honismereti találkozó Dombóváron A S o m o g y Megyei és a Tolna Megyei H o n i s m e r e t i Egyesület, v a l a m i n t a d o m b ó v á r i Fekete István Kulturális Egyesület k ö z ö s szervezésében tartalmas, jól sikerült h o n i s m e r e t i találkozóra k e r ü l t sor a D o m b ó v á r i Városi K ö n y v t á r b a n , 1998. április 30-án. A két m e g y é b ő l összegyűlt, csaknem h a r m i n c honismereti aktivistát Bodó Imre, a Fekete István Kulturális Egyesület elnöke köszöntötte. Ezt követően a z első előadást Bodó Imre tartotta Fekete István élete és munkássága címmel. A d o m b ó v á r i a g r á r m é r n ö k és helytörténész, akárcsak Fekete István, m a g a is göllei születésű és egyúttal Fekete István életének és m u n k á s s á g á n a k egyik leglelkesebb kutatója. A nagyívű, élvezetes előadás az életút és életmű m i n d e n sarkalatos p r o b l é m á j á r a kitért, n e m hallgatva el azt sem, h o g y Fekete Istvánt 1945 után tíz évi némaságra k á r h o z t a t t á k . H o g y mit jelentett (jelent) ő a m a g y a r i r o d a l o m n a k , azt talán legszebben Veres Péter fogalmazta meg: ha Fekete István angol nyelvterületen születik, olyan híressé vált volna m i n t Kipling. Dr. Szőke Sándor ny. g i m n á z i u m i tanár, D o m b ó v á r helytörténésze előadása két r é s z r e tagolódott. Először a Dombóvár című, h á r o m kiadást megélt m o n o g r á f i á t mutatta be. A z eltelt évtizedek alatt a kézikönyv ú j a b b adatokkal b ő v ü l t és vált g a z d a g a b b á , nemcsak t a r t a l m á b a n , h a n e m f o r m á j á b a n is. E z u t á n dr. Szőke S á n d o r a D o m b ó v á r i Városszépítő Egyesület tevékenységéről beszélt. Gálné Jáger Márta, a S o m o g y Megyei H o n i s m e r e t i Egyesület alelnöke, S o m o g y honismereti életéről szólt. Az i m m á r t ö b b évtizedes Somogyi Honismeret c í m ű m ó d s z e r t a n i folyóirat elismerését is jelzi, h o g y a h o n i s m e r e t i k i a d v á n y o k szerkesztői ez évi országos t a n á c s k o z á s á n a k S o m o g y a d otthont az ősz f o l y a m á n . Az utolsó előadást Kaczián János, a Tolna Megyei Honismereti Egyesület elnöke tartotta, az egyesület ez évi terveiről. Az előadó is kiemelte a m e g y é k közötti h o n i s m e r e t i tapasztalatcserék fontosságát. Szólt arról is, h o g y mai rohanó, értékvesztő k o r u n k b a n a h o n i s m e r e t i egyesületek g o n d j a i b a n is sok a közös v o n á s . És mégis m e g s z ü l e t h e t n e k , sőt, f o l y a m a t o s a n n a p v i l á g o t láthatnak ú j a b b és újabb honismereti kézikönyvek. Kaczián János b e m u t a t t a a k ö z e l m ú l t b a n megjelent h a t a l m a s Tolna-monográfiát is. A délelőtt z á r ó p r o g r a m j a k é n t a résztvevők megtekintették a Fekete István e m l é k m ú z e u m o t , a z alapító Bodó I m r e értő, részletes kalauzolásával. A z idén h a r m a d i k é v é b e lépő m ú z e u m Fekete István életének és é l e t m ű v é n e k egyedülálló g y ű j t e m é n y e . A k ü l ö n ö s e n g a z d a g k ö n y v g y ű j t e m é n y b ő l sokat az író ö z v e g y e a d o m á n y o z o t t Bodó Imrének.

94

A z é r t é k e s t a n á c s k o z á s és összejövetel méltó z á r ó a k k o r d j a volt a s z i g e t e r d e i ( D o m b ó v á r v a s ú t á l l o m á s a mellett) K o s s u t h s z o b o r p a r k m e g t e k i n t é s e , ahol a v e n d é g e k e t dr. S z ő k e S á n d o r és felesége k a l a u z o l t a . A tavaszi v e r ő f é n y , a s o k s z í n ű m a d á r k o n c e r t m é g l e n y ű g ö z ő b b é t e t t e a t ö b b m é t e r e s f e h é r m á r v á n y s z o b r o k h a t á s á t , H o r v a i J á n o s a l k o t á s á t , m e l y e k oly s o k h á nyattatás után D o m b ó v á r o n megkaphatták méltó helyüket. Dr. Sipos Csaba

Templomavatás Facsádon „Kicsoda az, a ki megmondhatná az embernek, mi következik őutána a nap alatt?" Vajon m i n d a z o k , akik 1977-ben a m a i R o m á n i á b a n , a M a r o s és a Béga k ö z ö t t i E r d ő h á t déli r é s z é n fekvő, m á r e l n é p t e l e n e d e t t m a g y a r falu, B u n y a s z e k s z á r d b o n t á s r a v á r ó t e m p l o m á b a n k ö n n y e s s z e m m e l a 90. zsoltárt é n e k e l t é k , v a j o n hihették-e, h o g y e g y s z e r m é g újra lesz t e m p l o m u k ? T e m p l o m u k , m e l y m i k é n t a régi, lelkes adakozásbál, s keserves munkával é p ü l t . 1 T e m p l o m o t csak h i t é b e n erős, s o r s á b a n bízó k ö z ö s s é g épít. A c s a k n e m 120 fős f a c s á d i r e f o r m á t u s g y ü l e k e z e t m i n d e n b i z o n n y a l ilyen: T ő k é s László 1998. a u g u s z t u s 16-án szentelte fel t e m p l o m u k a t . A g y ü l e k e z e t e t , s n a g y s z á m ú , m a g á t m é g m o s t is b u n y a s z e k s z á r d i n a k v a l l ó tagját a h i v a t a l o s o n túl s z e m é l y e s k a p c s o l a t o k kötik a z e g y k o r i s z á r m a z á s i hely, Tolna m e g y e , s S z e k s z á r d v á r o s mai l a k ó i h o z . A v á r o s a j á n d é k o z t a h a r a n g o k mellett n e m c s a k a s z e k s z á r d i a k e m l é k e z t e t t e k erre, h a n e m az a f a c s á d i g y ü l e k e z e t n e k a j á n d é k o z o t t , n o v i c s G é z a f a z e k a s o k m í v e s m u n k á j á t dicsérő b o r o s k a n c s ó is, a m e l y a k k o r m é g m a r o k n y i szekszárdi r e f o r m á t u s g y ü l e k e z e t n e k ú r a s z t a l i fazekascéh mesterei.

pénzbeli adományai Steig Á g n e s és Jaszee r e d e t i j é t 1786-ban a z e d é n y ü l készítettek a

A z ü n n e p b e n o s z t o z á s n e m c s a k e m l é k e z t e t n i k í v á n t , d e bíztatni is, m e g e r ő s í t v e a hitet: elérkezett a z é p í t é s , a z e g y b e g y ű j t é s , a m e g ő r z é s rendelt ideje. Nagy Janka Teodóra-Szabó

Géza

Ötvenéves a csávolyi Bunyevác Klub H a z á n k b a n , k ü l ö n ö s e n a f a l u n é l ő b u n y e v á c - h o r v á t o k életében, a n y a n y e l v i k u l t ú r á j u k á p o l á s a s z e m p o n t j á b ó l a k l u b o k n a k - e g y k o r i o l v a s ó k ö r ö k n e k - , és a h a s o n l ó civil s z e r v e z e t e k n e k k i e m e l t j e l e n t ő s é g ü k v o l t és v a n m a is, a z elnevezéstől f ü g g e t l e n ü l . Ötven évvel ezelőtt 1948. május 2-án s z e r v e z t é k m e g a csávolyi b u n y e v á c - h o r v á t o k a Bunyevác Klub-ót. Elnök Ikotity M i h á l y b o r b é l y lett, s e g í t ő j e Dácsin D a n i c a , a b u n y e v á c iskola t a n í t ó n ő j e . A klubfoglalkozás nyitott v o l t a f i a t a l o k és idősek, v a l a m i n t a m á s n e m z e t i s é g ű e k előtt is. 1949 ő s z é n lettem a b u n y e v á c iskola v e z e t ő j e , s Ikotity M i h á l y u t á n v á l a s z t o t t a k e l n ö k n e k , s m a is a z v a g y o k . A K l u b - a H o n i s m e r e t i Baráti Kör k e r e t é b e n - m a is á p o l j a a z a n y a n y e l v i k u l t ú r á t , t o v á b b r a is vállalja a t e l e p ü l é s e n é l ő n e m z e t i s é g e k é r d e k k é p v i s e l e t é t . 1945 után ú j s z á r n y a k a t k a p t a k a b u n y e v á c o k , éltek is jogaikkal. A k t í v a k v o l t a k , tevékenységük elismerésként álljon itt néhányuk neve is: M e r o Panőiő, Albo Milasin, M a t e Vodovic, Pilip i S t i p a n V i d a k o v i c - leányai Marija és Róza - a költő - , M a t o V i d a . S a j n o s a k e z d e t i l e n d ü l e t e t e g y i d ő r e m e g z a v a r t a a s z e m é l y i k u l t u s z i d ő s z a k a , a m i k o r C s á v o l y o n is s o k a k n a k az üldöztetés jutott osztályrészül. 1

Bunyaszekszárdról bővebben ld. a Honismeret 1996. 2. 91. oldalán megjelent írást.

95

A klub életében jelentősek voltak a közösségi megmozdulások: a z évenkénti prélók m e g rendezése, k i r á n d u l á s o k , író-olvasó találkozók, kiállítások, k u l t ú r c s o p o r t o k fellépése. A klub fiataljaival h á r o m s z o r j á r t u n k országos körúton a Kulturális M i n i s z t é r i u m szervezésében. E g y ü t t e s ü n k m e g k a p t a Bács-Kiskun megye legjobb délszláv együttese címet is. A k l u b életéből ellesett pillanatokról most l á t h a t ó a Falumúzeumban az időszakos fotókiállítás. A klubfoglalkozások a z a n y a n y e l v e n folyó jóízű beszélgetések közben a megjelentek sokszor m é g táncra is p e r d ü l t e k . 2987-ben ü n n e p e l t ü k országosan a bunyevácok letelepedésének 300. évfordulóját, amit emléktábla őriz a községháza falán. Az o r s z á g o s r e n d e z v é n y m ű s o r o s záróestje a mi k ö z s é g ü n k b e n volt számos országhatáron-tüli v e n d é g jelenlétében. A millecentenárium esztendejében m e g e m l é k e z t ü n k a csávolyi születésű n e v e z e t e s egyházi s z e m é lyiségekről: Milassin Miklós p ü s p ö k r ő l , Petress János p a p író-költőről, akinek életútjáról s z e r k e s z t é s e m m e l A csávolyi Helytörténeti Füzetek k i a d v á n y s o r o z a t b a n h á r o m n y e l v e n olvash a t n a k az é r d e k l ő d ő k . A történelmi visszatekintés u t á n szólni kell a jubileumi ünnepségről is. A s z é p s z á m m a l megjelent é r d e k l ő d ő k szórakoztatására fellépett a bajai CSITAN1CA ének-zene és t á n c együttes Jakab Á r p á d vezetésével, a felsőszentiváni ifjúsági tamburazenekar Vörös Szilárd vezetésével. Osztrogonácz Zita, Viola főiskolás p e d i g Dékity M á r k költő „ B u n y e v á c o k n a k " c í m ű v e r s é t szavalta el. Az ünnepség végén Mándity István - az egykori tanítvány - és az ü n n e p l ő k ö z ö n s é g köszöntötte Apáczai-díjas, a r a n y d i p l o m á s elnöküket. A kellemes m e g l e p e t é s t ezúttal is h á l á s a n k ö s z ö n ö m , jól esett. Dr. Mándics

Mihály

Ónodi Napok - 1998 1998 j ú n i u s á b a n is m e g t a r t o t t á k a h a g y o m á n y o s „Ónodi N a p o k " r e n d e z v é n y - s o r o z a t á t a Rákóczi-szabadságharc és a z 1707-ben lezajlott ó n o d i o r s z á g g y ű l é s emlékére. A k ö z s é g ö n k o r m á n y z a t a a helyi L o r á n t f f y Z s u z s a n n a Honismereti Egyesület és a m ű v e l ő d é s i h á z vezetősége s z e r v e z t e a két n a p o n át tartó megemlékezéseket. Az erre a z alkalomra összehívott történelmi nagygyűlést g a z d a g í t o t t a az 1848-49-es s z a b a d s á g h a r c 150., az 1. Rákóczi G y ö r g y erdélyi fejedelem, Ó n o d v á r k a p i t á n y a halálának 350. és gróf Török Lajos a miskolci szab a d k ő m ű v e s p á h o l y megalapítója ónodi születésének 250. é v f o r d u l ó j a . Az 1848-as s z a b a d ságharcról Fazekas Csaba a miskolci egyetem t a n á r a , I. Rákóczi G y ö r g y r ő l N a g y M a g d o l n a a Megyei Levéltár m u n k a t á r s a , gróf Török Lajosról dr. Ágoston István G y ö r g y ny. ref. lelkész, a Lorántffy Egyesület elnöke tartott előadást. Az Ó n o d i N a p o k változatos kulturális p r o g r a m j á b a n két f e s t ő m ű v é s z - , a helyi á l t a l á n o s iskola iskolatörténeti - és a helybeli patkoló-mester kiállítása is helyet kapott. Szép b e m u tatókkal szerepeltek a kassai színház művészei, a Felvidék és a k ö r n y e z ő települések h a g y o m á n y ő r z ő együttesei. K ö z r e m ű k ö d ö t t az Ó n o d i N a p s u g á r N é p d a l k ö r , a helyi L o r á n t f f y Z s u z s a n n a Általános Iskola t a n á r a i és diákjai, v a l a m i n t a helybeli sportkör. A kétezredik jubileumi év m i n d a keresztyén világ, mind a m a g y a r s á g n a g y e m l é k e z t e t ő éve lesz. E m l é k e z ü n k Krisztus születésére, aki i d ő s z á m í t á s u n k k ö z p o n t j a lett és e m l é k e z ü n k á l l a m a l a p í t á s u n k 1000. é v f o r d u l ó j á r a . Emellett n e m f e l e d k e z h e t ü n k m e g 1. Rákóczi G y ö r g y feleségének L o r á n t f f y Z s u z s a n n á n a k , a m a g y a r s á g nagy p a t r ó n a a s s z o n y a születésének 400. évfordulójáról: aki önzetlenül olyan szellemi és anyagi javakkal ajándékozta h a z á n k a t , m e l y e k n e k áldásos k ö v e t k e z m é n y e i ma is élnek és jelen v a n n a k . Ezért tartjuk indokoltnak, h o g y szülőhelyén t ö r t é n ő e m l é k m ű létesítéséhez a köz a n y a g i támogatását kérjük. Á. I. Gy.

96

Domonkos Ottó 70 éves H a valaki nevét a n é p r a j z b a n , d e m e s s z e azon túl is, kiejti m i n d j á r t két d o l o g kapcsolódik h o z z á . A kisiparok k u t a t á s á n a k legjelesebb m a g y a r képviseló'je, aki n e m c s a k részleteket d o l g o z o t t ki, h a n e m kitűzte az e l v é g z e n d ő feladatokat és eljutott a n a g y összefoglalásig. De r ö g t ö n feltűnik a m a g y a r - n é m e t m ű v e l t s é g ű Sopron is, ahol 46 éve dolgozik, alkot és él, n a g y s z e r e p e van abban, h o g y szeretett városa m a m á r számos m ú z e u m m a l r e n d e l k e z i k . N e m e tájon, h a n e m a Duna-Tisza k ö z é n O r g o v á n y b a n 1928. a u g u s z t u s 17-én született és külsőleg nagyon sima egyenes utat f u t o t t be. 1947-től n é p r a j z - m u z e o l ó g u s s z a k o s egyetemi h a l l g a t ó a b u d a p e s t i e g y e t e m e n ; majd rövid ideig a Néprajzi M ú z e u m b a n g y a k o r n o k , d e már 1952-ben m u z e o l ó g u s k é n t Sopronba k a p kinevezést, ahol 1958-tól k e z d v e Csatkai Endre (1896-1970) Kossuth-díjas m ú z e u m i g a z g a t ó helyettese. Mikor p e d i g ő n y u g d í j b a akart v o n u l n i , m e g k é r d e z t e m tőle, hogy kit javasol utódjának. Senki m á s n e m jöhet s z á m í t á s b a csak D o m o n k o s Ottó - m o n d t a , akit 1963-ban én i k t a t h a t t a m be hivatalába, a m i t 1989-ig, n y u g á l l o m á n y b a v o n u l á s á i g , p é l d a m u t a t ó a n látott el. Utána pedig, m i n t t u d o m á n y o s t a n á c s a d ó segíti az u t ó d o k m u n k á j á t . Megszerezte a k a n d i d á t u s i (1983), m a j d a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a doktori fokozatát. A néprajz a ' G y ö r f f y István E m l é k é r e m m e l ' , a m u z e o l ó g i a a 'Móra Ferenc E m l é k é r e m m e l ' , Sopron ' P r o u r b e ' kitüntetéssel ismerte el munkásságát, életművét. D o m o n k o s Ottó t u d o m á n y o s m u n k á s s á g a a kisiparok k u t a t á s a területén e g y s z e r r e helytörténet, néprajz, m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t és sok m á s t u d o m á n y á g e r e d m é n y e i t foglalja össze és azt igyekszik európai k ö r n y e z e t b e n elhelyezni. Eleinte egy-egy kisipar helyi történetét, eredm é n y e i t , kapcsolatait dolgozta fel. A s o p r o n i g o m b k ö t ő k , a k a p u v á r i s z a b ó k , a tiszántúli szőrtarisznya készítés, a keszthelyi kötelesek m u n k á j a , a kesztyűkészítés, t ö b b helyen a kékfestés m u n k a m ó d s z e r é t vizsgálta. H a t a l m a s tapasztalati a n y a g alapján, ú g y látta, h o g y az elért e r e d m é n y e k e t és a célokat összegezni kell. Ezért 1974-ben közreadta A kisiparok néprajzi kutatása (Ethn.: 18-37. old.) című t a n u l m á n y á t , melyben leszögezi, h o g y a k u t a t á s t a mai élő a n y a g o n kell kezdeni, d e n a g y g o n d o t kell fordítani a m á r használatból k i s z o r u l t eszközökre és a z o k a t lehetőség szerint a legidősebb generációval m e g kell szólaltatni. Rendkívül f o n t o s n a k tartja a p a r a s z t i g a z d á l k o d á s , háztartás kapcsolatát a kis- és k é z m ű i p a r r a l és ezért javasolja leltár készítését. Ebben elkülönítve a gyári t e r m é k e k e t m e g kell állapítani, h o g y mi, h o n n a n származik, m e d d i g használták a z o k a t . A történeti s z e m p o n t ú vizsgálatnak rendkívül nagy figyelmet szentel. Ezért az árszabályozásokat m e g y é n k é n t összegyűjtötte és munkatársaival e g y ü t t kiadta (A magyarországi árszabások forrásanyagának katasztere 1463-1848 I-II. Bp. 1986. Kiss Máriával és Nngybákny Pétervei), mely e területen alapforrásnak számít. A történeti kutatások elvezetik a céhek világába, a legények v á n d o r l á s á n a k vizsgálatát é p p e n ú g y f o n t o s n a k és k u t a t a n d ó n a k tartja, m i n t a v á n d o r k e r e s k e d ő k útvonalait. Ezzel kapcsolatban é r d e m e s megemlíteni az árvái tót (szlovák) gyolcsosok Székelyföldig v e z e t ő útvonalát, akik hímzéseket is á r u l t a k és terjesztettek. Itt m e r ü l fel b e n n e m az az emlék, a m i k o r egy Wroclaw-i (Boroszló) m ú z e u m b a n sok székely kerámiát láttam, amit n e m t u d t a k meghatározni, d e a székely f a z e k a s o k s z á m o n tartották, h o g y v a l a m i k o r a XIX. sz. első felében Lengyelországba, N é m e t o r s z á g b a is szállították termékeiket. K ü l ö n ö s mélységgel foglalkozott a kékfestés kérdésével ( A magyarországi kékfestés Bp. 1981.), m e l y ipar és m ű v é s z e t textil a n y a g a a XVII. s z á z a d b a n került a francia királyi u d v a r b a Indiából az egyre e r ő s ö d ő hajó-kereskedelem révén. M a g y a r o r s z á g o n a XVIII-XIX. s z á z a d b a n h o n o s o d o t t m e g és elsősorban a paraszti viseletben játszott n a g y szerepet. Összefoglaló k ö n y v é b e n felderíti a K á r p á t - m e d e n c e legfontosabb kékfestő műhelyeit, m e l y e k közül n é h á n y az 1970-es évekig m ű k ö d ö t t . Vizsgálja a tájegységek jellegzetes formakincsét és azok kapcsolatát a külföldi k ö z p o n t o k k a l . Szerencsére sok mintafa és m i n t a k ö n y v m a r a d t fenn a m é g élő m ű h e l y e k b e n és a m ú z e u m o k b a n , n a g y o n sok került é p p e n D o m o n k o s O t t ó r é v é n g o n d o s m e g ő r z é s r e . Az 1960-1970-es években a kékfestő textíliák újraéledtek és k ü l ö n ö s e n a női d i v a t b a n jelentős szerepet játszottak. A s z é p kiállítású és g a z d a g tartalmú k ö n y v e t n y o m o t t textíliák, népviseleti öltözékek, a vásári árusítás jelenetei, a mesterség eszközei, a m u n kahelyek 129 fekete-fehér és 37 színes k é p teszi látványosan érdekessé. Az E t h n o g r a p h i á b a n (1983:641 .old.) ismertetésemben ezt írtam: „A könyv n e m c s a k tartalmilag kiváló, h a n e m a

97

megjelentetése is e l s ő r e n d ű , ami a kiadót dicséri. Bárcsak minél több ilyen s z i n t e n kiadott néprajzi könyvvel t a l á l k o z h a t n á n k a jövőben. É p p e n ezért ö r ö m m e l n y u g t á z z u k , h o g y a belső tartalma és külső megjelenése, művészi megvalósítása e g y a r á n t nívódíjban részesült." N é g y és fél évtizedes m ű k ö d é s e alatt sok-sok olyan m u n k á t a d o t t közre, r e n d e z e t t kiállításokat, melyek valami ú j a t hoztak a helyi és az országos t u d o m á n y o s s á g s z á m á r a is. Ennek alapján k a p o t t m e g h í v á s t a Magyar Néprajz szerkesztőbizottságába és egyben m e g b í z á s t a 2. kötet főszerkesztői t e e n d ő i n e k ellátására. Ez a Kézművesség (főszerkesztő: Domonkos Ottó, szerkesztő: Bákay Péter, a szerkesztő m u n k a t á r s a : Tomisa Ilona. Bp. 1991. 824 oldal + 71 térkép + 13 t á b l á z a t + 137 ábra + 413 fénykép) c í m ű kötet, mely n e m c s a k k i t ű n ő r é s z t a n u l m á n y o k a t tartalmaz, h a n e m b e v e z e t ő b e n D o m o n k o s O t t ó tisztázta a z elvi és gyakorlati kérdéseket a gyűjtés, feldolgozás t e r ü l e t é n egyaránt. A dolgozatok n e m c s a k a n e m z e t k ö z i kapcsolatokat vizsgálják, d e kiemelik a jellegzetes m a g y a r v o n á s o k a t . A vizsgálat kiterjed a z egész Kárpátm e d e n c é r e , bár az elszakított részeken sokkal kisebb m é r t é k ű néprajzi és levéltári kutatást lehetett végezni. A t a n u l m á n y o k történeti szemléletűek és a lehetőséghez m é r t e n a XIV-XX. század közötti időszakot ölelik fel. I d ő k folyamán a z i p a r o s réteg a m e z ő v á r o s o k b ó l a falvakba áramlik és készítményeivel a p a r a s z t s á g önellátását jelentős m é r t é k b e n korlátozza. D o m o n k o s Ottó megállapítja: „Úgy véljük, h o g y a m a g y a r s á g e u r ó p a i v á a l a k u l á s á n a k egyik fontos területe a k é z m ű v e s e k országokat átszelő v á n d o r ú t j a i n a k k u l t ú r a k ö z v e t í t ő szerepe. U g y a n a k k o r fontosnak tartjuk, h o g y a p a r a s z t s á g p o l g á r o s u l á s á n a k fogjuk fel a falu kézm ű v e s e i n e k ténykedését m é g akkor is, ha é l e t m ó d j u k b a n sokszor n e m k ü l ö n b ö z n e k a parasztságtól. Speciális t u d á s a révén n e m p a r a s z t i p a r o s n a k , h a n e m iparosnak tartjuk a kétlaki k é z m ű v e s t is, aki potenciálisan a kapitalista fejlődés s o r á n a s z a k m u n k á s réteghez szám í t h a t ó . " A kötetben a z e g y e s t a n u l m á n y o k b ó l m i n d e h h e z sok p é l d a m u t a t h a t ó ki. 1998. a u g u s z t u s 17-én tisztelői, barátai, m u n k a t á r s a i , t a n í t v á n y a i S o p r o n b a n gyűltek össze és á t a d t á k D o m o n k o s O t t ó n a k 70. születésnapján azt az e m l é k k ö n y v e t , m e l y n e m c s a k értékeli eddigi m u n k á s s á g á t , h a n e m az egyes dolgozataiból k i i n d u l v a ú j a b b e r e d m é n y e k e t értek el. Mi is kívánjuk, h o g y e r ő b e n , egészségben dolgozzék t o v á b b és minél többet a d j o n át az u t ó d o k n a k abból a kincsestárból, melyet egy fél é v s z á z a d alatt szorgos m u n k á v a l összegyűjtött. Balassa Iván

Díszpolgári cím honismereti munkáért Újszentiván község 1998. június 20-án a szentiván n a p h o z kapcsolódó f a l u n a p keretében a h e t v e n é v e s Vecsernyés Jánosnak, helytörténésznek, a C s o n g r á d Megyei H o n i s m e r e t i Egyesület v á l a s z t m á n y i t a g j á n a k díszpolgári címet a d o m á n y o z o t t . Vecsernyés János 1928. m á j u s 28-án született Újszentivánon, szegényparaszti c s a l á d b a n . Az elemi iskolát s z ü l ő f a l u j á b a n , a polgári iskolát és a kereskedelmi iskolát p e d i g Szegeden végezte. A szegedi e g y e t e m e n , a bölcsészettudományi k a r o n m a g y a r - t ö r t é n e l e m s z a k o s tanári képesítést szerzett. E g y e t e m i t a n u l m á n y a i u t á n egy évig t a n á r s e g é d volt a szegedi egyetem N y e l v t u d o m á n y i T a n s z é k é n . Ez u t á n Ó s z e n t i v á n o n (ma Tiszasziget), és Szőregen tanít. M i n d k é t település s z ü l ő f a l u j a s z o m s z é d s á g á b a n v a n . 1960-1970 között a C s o n g r á d Megyei Tanács VB. M ű v e l ő d é s ü g y i Osztályán dolgozik, m a j d a P e d a g ó g u s Szakszervezet C s o n g r á d Megyei Bizottságának a m u n k a t á r s a lett, ezután a C s o n g r á d Megyei Továbbképzési és M ó d s z e r t a n i Intézetben dolgozik, a h o n n a n rokkantsági n y u g d í j b a került. M i n d i g érdekelte s z ü l ő f ö l d j e és a n n a k n é p e . Egyetemi s z a k d o l g o z a t á t is a z Ó - és Újszentiván d o h á n y t e r m e l ő i r ő l írta. Falusi t a n á r k é n t t a n á r á n a k , Bálint Sándor n é p r a j z p r o f e s s z o r n a k a javaslatára ö s s z e g y ű j t ö t t e az Ó- és Újszentiván, v a l a m i n t Szőreg h a t á r r é s z e i n e k a neveit. E z e k b ő l a z a n y a g o k b ó l Bálint S á n d o r a Szegedi szótár c í m ű m ű v é b e n m i n t e g y félszáz szakszót, helynevet átvett, hivatkozva Vecsernyés János m u n k á i r a . Száznál t ö b b cikke és t a n u l m á n y a jelent m e g , elsősorban szülőfaluja történetéről, n é p h a g y o m á n y á r ó l helyi és o r s z á g o s lapokban. N y u g d í j a z á s a u t á n kezdett Újszentiván történelmének és n é p h a g y o -

98

m á n y á n a k a rendszeres g y ű j t é s é h e z és földolgozásához azzal a céllal, h o g y a m e g y e s z á m o s k ö z s é g é h e z hasonlóan szülőfalujáról is készüljön monográfia. Két l á n y á t is a helytörténet gyűjtésére és földolgozására b u z d í t j a . A n a g y o b b i k főiskolai s z a k d o l g o z a t á t Újszentiváni szólások, k ö z m o n d á s o k t é m a k ö r é b e n írta. A másik lánya, aki jelenleg Finnországban a t u r k u i egyetemen nyelvi lektor, szintén foglalkozott Ú j s z e n t i v á n nyelvjárási sajátosságaival. Vecsernyés János egyik szervezője volt az 1991-es H u n g a r o l ó g i a i Kongresszus újszentiváni p r o g r a m j á n a k , amely N á t l y János, a falu szülöttje, az első szegedi tájszótár m e g a l k o t ó j á n a k a m u n k á s s á g á v a l foglalkozott. Egyik szervezője volt 1995-ben a z újszentiváni s v á b o k kitelepítésének ötvenedik é v f o r d u l ó j á n m e g r e n d e z e t t e m l é k ü n n e p s é g n e k . 1996-ban a C s o n g r á d Megyei Levéltári N a p o k keretében tevékenyen részt vett a k ö z s é g b e n m e g r e n d e z e t t levéltári n a p o n , a m e l y a település helytörténetét m u t a t t a be. Ez a r e n d e z v é n y a d o t t indíttatást a z azóta a f a l u n a p keretében m e g r e n d e z é s r e kerülő helytörténeti e l ő a d á s o k n a k . Vecsernyés János a honismereti m o z g a l o m b a 1970-ben k a p c s o l ó d o t t be. Lektora, m a j d később szerkesztője a C s o n g r á d Megyei Honismereti H í r a d ó n a k , és tagja a C s o n g r á d Megyei Honismereti Bizottságnak. 1990-ben egyik szervezője a C s o n g r á d Megyei H o n i s m e r e t i Egyesületnek, a m e l y titkárává választja. Jó kapcsolatot alakított ki a m e g y e településeivel, ö n k o r m á n y z a t a i v a l , iskoláival, közművelődési intézményeivel és k ö z g y ű j t e m é n y e i v e l . Tevékenyen résztvesz a k ü l ö n b ö z ő honismereti r e n d e z v é n y e k - h o n i s m e r e t i napok, d i á k t á b o r o k , vetélkedők - szervezésében, m e g r e n d e z é s é b e n . Sokoldalú, elsősorban szülőfaluja történelmének és h a g y o m á n y a i n a k a gyűjtő és f ö l d o l g o z ó m u n k á j á t ismerte el Újszentiván a megtisztelő díszpolgári címmel. A kitüntetéshez - k e d v e n c szóalkotásával, szójárásával - az ország „ h o n i s m e r ő i " is g r a t u l á l n a k . Bogdán Lajos

Hazahív a harangszó" A C s e m a d o k Féli A l a p s z e r v e z e t e 1998. s z e p t e m b e r 5-én e m l é k n a p o t r e n d e z e t t az 1948 s z e p t e m b e r é b e n M a g y a r o r s z á g r a telepített felvidéki családok m é g élő, Félben született tagjai s z á m á r a . Tolna megyéből c s a k n e m százan keltek útra a h a r a n g o k h í v ó szavára. A kétezer lakosú felsőcsallóközi falu lakosainak többsége m a is magyar. Félből 1948. s z e p t e m b e r 12-én 42 család bútoraival, g a z d a s á g i felszerelésével és állataival, n e m z e d é k e k m u n k á j á n a k m o z d í t h a t ó , m é g m e n t h e t ő m a r a d v á n y á v a l i n d u l t a k ú t n a k a v o n a t o k . Az első-

A Félből elszármazottak

egy csoportja a kopjafánál

99

s o r b a n a Tolna m e g y e i Mórágyra és Bátaapátiba áttelepítettek közül volt, akit m á r nyolc é v u t á n h a z a h ú z o t t a szíve az „asszonynak valóhoz" - vállalva a börtönt, a p é n z b ü n t e t é s t . S b á r a k ö z e l m ú l t b a n e g y r e gyakoribbakká váltak a rokonlátogatások, az iskolai találkozók, a szülőföld hívása ezúttal s e m m a r a d t visszhangtalan. H i v a t a l o s d o k u m e n t á c i ó híján a féliek és a m ó r á g y i a k e m l é k e z e t e alapján sikerült összeállítania Varsányi Borbálának és M a c h á n Istvánnak a m e g h í v a n d ó k névsorát. S akit hívtak, hazaindult, m é g ha n a p s z á m o t kellett is vállalnia, h o g y előteremtse az útiköltségre valót. A szülőfalu, Fél, s a z otthonná vált település, M ó r á g y p o l g á r m e s t e r e i n e k k ö s z ö n t ő szavai, a kölcsönös figyelmességek, a Pörsök László által f a r a g o t t kopjafa szentelése és a kitelepített családok legidősebb tagjai s z á m á r a a z emlékplakett á t a d á s a csak keretet a d o t t az emlékezésnek. Medret a z évtizedek alatt el n e m m o n d o t t szavak á r a d á s á n a k , s lehetőséget a z e g y m á s r a ismerésre. Mert v a n n a k pillanatok, a m i k o r a távolság és a z i d ő n e m elválaszt, h a n e m összeköt. A k k o r is, ha f é l é v s z á z a d n a k kell eltelnie, mire m e g s z ó l a l a h a z a h í v ó harangszó. Nagy Janka Teodóra-Szabó Géza

Huszonöt éves a Magyar Vízügyi Múzeum Az é p p e n n e g y e d s z á z a d o s alapítási jubileumát ü n n e p l ő m ú z e u m o t 1973-ban hozta létre a z O r s z á g o s Vízügyi Hivatal, elsősorban azzal a céllal, h o g y a vízügyi államigazgatási szerv e k n é l fellelhető, muzeális értékű d o k u m e n t á c i ó s és tárgyi e m l é k a n y a g n e kallódjon el, h a n e m rendezett f o r m á b a n nyilvántartva, kiállításokon b e m u t a t v a az u t ó k o r épülését szolgálja. A több m i n t 150 évvel ezelőtt m e g i n d u l t á t f o g ó vízszabályozási m u n k á k a t egyrészt a f o l y a m - és k u l t ú r m é r n ö k i hivatalok, másrészt a m a g á n é r d e k e l t s é g ű á r m e n t e s í t ő - és vízs z a b á l y o z ó társulatok végezték el. A társulatok 1948-ban végrehajtott államosítása során egy é v s z á z a d m u n k á i t d o k u m e n t á l ó történeti a n y a g is a z állami vízügyi szolgálat t u l a j d o n á b a került.

100

Amikor a v í z ü g y i m ú z e u m létrejöttének kezdeteiró'l beszélünk, a k k o r nemcsak a 25 évvel ezelőtti eseményekről kell m e g e m l é k e z n ü n k . Ez ü g y b e n az első m e g m o z d u l á s a m ú l t s z á z a d végének m i l l e n n i u m i i d ő s z a k á b a n történt, a m i k o r a m a g y a r v í z g a z d á l k o d á s az e z r e d é v e s kiállításon saját pavilonban m u t a t t a be az a d d i g eltelt időszak e r e d m é n y e i t d o k u m e n t á l ó térképeket, t á r g y a k a t ( n a g y s z á m ú modellt és makettet), valamint fényképeket. Elődeinknek volt mire b ü s z k é n visszatekinteni. Nagyjából ez i d ő tájt z á r ó d o t t le a z o r s z á g á r m e n tesítésének első m e g h a t á r o z ó korszaka. A kiállításon v a l a m e n n y i ármentesítő és vízszabályozó társulat saját b e m u t a t ó v a l rukkolt ki, sőt, m a g á n a k a p a v i l o n n a k a költségeihez is tetemesen h o z z á j á r u l t a k e szervezek, hiszen jelképes m ó d o n a z ármentesített területek m i n d e n egyes holdja után 1 krajcárt fizettek be a k ö z ö s kasszába. Az itt ö s s z e g y ű l t történeti é r t é k ű anyagot a z u t á n a kiállítók részben visszavették, r é s z b e n p e d i g az a k k o r létrehozott M e z ő g a z d a s á g i M ú z e u m b a adták be. A m i k o r 1934-ben a Mezőgazdasági M ú z e u m o t átszervezték, az új vízügyi b e m u t a t ó n fel n e m használt a n y a g t ó l a m ú z e u m m e g kívánt szabadulni. Ekkor Sajó Elemér, a z állami v í z ü g y i szolgálat f ő n ö k e vette kézbe a d o l g o k irányítását, s a m ű s z e r e k e t a M ű e g y e t e m vízépítési tanszékének juttatták, a d o k u m e n t á c i ó s a n y a g o t p e d i g a Földmíveléstigyi Minisztérium v e t t e át. Innen a z a n y a g jelentős része a Vízrajzi Intézethez került, ahol megalakították a Vízrajzi Intézet M ú z e u m á t . Ezt annál i n k á b b is szorgalmazta a vízrajzi szolgálat, mert m á r a korábbi i d ő k b e n is itt gyűjtötték a m e g s z ű n t vízügyi állami hivatalok, v a l a m i n t a létező állami hivatalok (mint pl. a k u l t ú r m é r n ö k i és f o l y a m m é r n ö k i hivatalok) - ügyvitelben már n e m szükséges - iratait és terveit. Tekintettel arra, h o g y h a z á n k b a n a magyar m ű s z a k i emlékeket n e m c s a k egy o r s z á g o s m ú z e u m , h a n e m számos szakterület m ú z e u m a i gyűjtik egybe, s így - a z O r s z á g o s M ű s z a k i M ú z e u m m a l e g y ü t t - közösen alkotják a m a g y a r m ű s z a k i m ú z e u m o t ; a vízügyi szolgálat is létrehozta a hazai v í z g a z d á l k o d á s valamennyi szakágazat emlékeit gyűjtő m ú z e u m á t , valamint levéltárát. Ezt a lépést a z is indokolta, h o g y M a g y a r o r s z á g g a z d a s á g t ö r t é n e t é b e n egészen sajátos és m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t szerepe volt a v í z g a z d á l k o d á s m i n d e n k o r i á l l a p o t á n a k , tekintve, h o g y a z ország m e z ő g a z d a s á g á n a k é v s z á z a d o k óta árvizek és aszályok szélsőségei között kellett a z ország n é p é n e k ellátásáról g o n d o s k o d n i a . Kevés e u r ó p a i ország van h a s o n l ó hidrológiai helyzetben, mint é p p e n Magyarország. A vízügyi m u z e á l i s e m l é k a n y a g állandó kiállításon történő b e m u t a t á s á r a az alapítás u t á n i hetedik e s z t e n d ő b e n , 1980-ban került sor. Az esztergomi, m ű e m l é k jellegű m ú z e u m é p ü l e t b e n a Duna és a magyar vízgazdálkodás története című kiállítás lényegesebb változtatás nélkül i m m á r 18 éve fogadja a látogatókat. Ez az örvendetes t é n y p e r s z e arra is felhívja a figyelmet, h o g y a kiállítás régen megérett már a gyökeres megújításra, hiszen az eltelt idő alatt a kiállítási technikában, a muzeológusi szemléletben is „ r e n d s z e r v á l t á s " zajlott le. Az előzetes tervek szerint a m a g y a r államiság ezeréves évfordulójára, a z ü n n e p s é g e k egyik kiemelt v á r o s á b a n a D u n a M ú z e u m is új állandó b e m u t a t ó v a l állhat a n a g y k ö z ö n s é g és a szakemberek elé. A vízügyi m ú z e u m i szervezet, amelynek m u n k á j á t a vízügyi i g a z g a t ó s á g o k o n d o l g o z ó - a történeti d o l g o k iránt az átlagosnál nagyobb é r d e k l ő d é s t m u t a t ó - m ú z e u m i összekötők is segítik, 1988-ban úiabb feladatot kapott. Amikor a v í z ü g y i és a k ö r n y e z e t v é d e l m i szakterület irányítása k ö z ö s m i n i s z t é r i u m b a n egyesült, ö n k é n t a d ó d o t t a lehetőség a m ú z e u m gyűjtőkörének környezetvédelmi tematikával történő kibővítésére. M i k ö z b e n a politikai v á l t o z á s o k a minisztériumi h d a t m e g o s z t á s b a n újra szétválasztották a két terület állami irányítását, a m ú z e u m i gv nem követte ezt a változást. A m i k o r a vízügyi k ö z g y ű j t e m é n y i egységek ( m ú z e u m , 1< .>itár -s k ö n y v g y ű j t e m é n y ) 1993. évi újjászervezése m e g t ö r t é n t , a z a k k o r létrehozott Vízügyi M ú z e u m , Levéltár és K ö n y v g y ű j t e m é n y szervezetén belül m e g m a r a d t a Magyar Környezi . ódelmi és Vízügyi M ú z e u m , valamint a k ö r n y e z e t v é d e l m i s z a k f e l a d a tokat is ellátó Vízügyi Levéltár (VL). Noha a k ö / p o r . ; vízügyi m ú z e u m i kiállítás Esztergomban ü z e m e l , az ország s z á m o s pontján találhat \ i/iigyi történeti b e m u t a t ó . Ilyen p é l d á u l Szegeden a Marostoroki G á t ő r h á z l'mlékhely, \ nlnok-Milléren a Szabadtéri Vízügyi Kiállítás, H o s s z ú f o k o n a B o d o k y Károly Mú n.igyecsedi Szivattyútelep Kiállítás, s h o g y a D u n á n t ú l r ó l is h o z z u n k példát, az i •/ hasonlóan a lankóci és lesvári szivattyútelepeken berendezett kiállítások. Ezek fi területileg illetékes vízügyi igazgatóságok, m i k ö z b e n a szakfelügyeletet a vízügyi n /.i nitjael.

101

Végezetül n é h á n y szót arról, mit is őriznek a v í z ü g y i m ú z e u m g y ű j t e m é n y e i ? A tárgyi g y ű j t e m é n y b e n m e g t a l á l h a t ó k a vízrajzi térképezés műszerei, eszközei, a v í z s z a b á lyozásoknál d o l g o z ó k u b i k u s o k szerszámai és felszerelési tárgyai, k ü l ö n f é l e m u n k a h a j ó k modelljei, hajóácsok eszközei; külön egységet k é p e z n e k a csatornaépítés és -tisztítás felszerelési tárgyai, a régi h a l á s z s z e r s z á m o k - h o g y ízelítőt a d j u n k a g a z d a g választékból. A történeti k é p g y ű j t e m é n y s z á m o s metszetet és archív fotókat őriz, a m e l y e k egyrészt a szabályozások előtti természeti állapotokat tükrözik, másrészt d o k u m e n t á l j á k a vízügyi történ e l e m kisebb-nagyobb eseményeit. A m ú z e u m b a n őrzött kéziratos és n y o m t a t o t t t é r k é p e k sok tekintetben egyedülálló l e n y o m a t a i a m a g y a r táj történelmi á t a l a k u l á s á n a k . Az E s z t e r g o m b a n őrzött történeti d o k u m e n t á c i ó s g y ű j t e m é n y b e n m e g t a l á l h a t ó Széchenyi István irat- és levelezési h a g y a t é k é n a k jelentős része, jeles v í z m é r n ö k e i n k által a m ú z e u m r a h a g y o m á n y o z o t t fényképek, iratok és könyvek, s z á m o s olyan d o k u m e n t u m , amelyek a z eltelt é v s z á z a d kisebb-nagyobb vízimunkálataival kapcsolatosak. M i n d e z e k e t felsorolva m é g n e m is beszéltünk a muzeális könyvekről, a hangtárról, a videofelvételek g y ű j t e m é n y é r ő l stb. A kiállítások és g y ű j t e m é n y e k mellett szót kell m é g ejteni a m ú z e u m és a levéltár m u n k a társainak k u t a t ó és publikációs tevékenységéről. A m ú z e u m b a n d o l g o z ó s z a k e m b e r e k szerény l é t s z á m u k ellenére n e m c s a k a s z a k l a p o k b a n jelentetik m e g kutatásaik e r e d m é n y é t , h a n e m g o n d o z z á k a Vízügyi történeti füzetek c í m ű sorozatot, a m e l y a históriai k u t a t á s o k szintézis é r t é k ű eredményeit adja közre. Ebben a sorozatban látott n a p v i l á g o t többek k ö z t A n d r á s f a l v y Bertalannak a sárközi ártéri g a z d á l k o d á s r ó l szóló i s m e r t t a n u l m á n y a , v a g y Károlyi Z s i g m o n d n a k a Tisza-szabályozás történetét több társszerzővel e g y ü t t f e l d o l g o z ó h a t kötete stb. A történeti füzetek p á r j a a levéltárosok által szerkesztett Források a v í z ü g y m ú l t jából című k i a d v á n y s o r o z a t , a m e l y kifejezetten e g y e s érdekesebb, v a g y valamilyen s z e m p o n t b ó l i d ő s z e r ű t é m á k levéltári forrásanyagából ad közre e d d i g m é g publikálatlan d o k u m e n t u m o k a t . Itt is említést é r d e m e l a M ú z e u m S z é c h e n y i - g y ű j t e m é n y é n e k katalógusa, a Vízü g y i Levéltár fondjegyzéke, v a g y a vízitársulatok történetének válogatott bibliográfiája stb. Az elmúlt n e g y e d s z á z a d b a n sok k i t ű n ő m ú z e u m s z e r v e z ő és technikatörténész d o l g o z o t t a m ú z e u m falai között, v a g y kívülről segítette m u n k á j á v a l az e g y é b k é n t n e m túl n é p e s intézményt. K ö z ü l ü k álljon itt a z o k neve, akik m á r eltávoztak az élők sorából, s akikre h á l á s a n emlékeznek a jelenlegi m u n k a t á r s a k : Bendefy László, Vázsonyi Á d á m , Mészáros Vince, Károlyi Z s i g m o n d , Lászlóffy Woldemár, Bernolák Jenő, Jánosi Sándor, Raffay A n n a , P a t a k i Zoltán., Bihary G y u l a , Kenedi Ferenc és Szilvay G y u l a . Fejér László

Hndndnádnsdi fejfák (Dr. Kós Károly rajza)

102

László Gyula (1910-1998) C s a k n e m kilenc évtized adatott s z á m á r a a földi életből, ami irigylésre méltóan h o s s z ú n a k tűnik, hiszen kortársai többségét túlélhette, s utolsó esztend e i b e n valami kevés kijutott neki abból az elismerésből is, amit m á r évtizedekkel k o r á b b a n m e g kellett volna kapnia. U n i t á r i u s székely család sarjaként egy erdélyi szász kisvárosban, a m á i g é p s é g b e n álló várral ékes Kőh a l o m b a n látta m e g a napvilágot. Egyszerre, e g y a r á n t v o n z o t t a a k é p z ő m ű v é s z e t és a r é g m ú l t idők emberei életének megismerése. A Képz ő m ű v é s z e t i Főiskolán R u d n a y G y u l a tanítványa lehetett, akire m i n d i g szeretettel emlékezett. Rajzolt és festett életében m i n d v é g i g , a z o n b a n a régészet Szekér Ernő felvétele mellett a k é p z ő m ű v é s z e t másodlagossá vált életében. Egész rajzsorozatot készített kortársairól. Baráti beszélgetések vagy u n a l m a s értekezletek e g y a r á n t alkalmat jelentettek számára, h o g y egy-egy arcot megörökítsen. Ezekből a rajzokból a z e l m ú l t években m á r két kötetre való jelent m e g Az Új H o r i z o n t k i a d á s á b a n Veszprémben, k é z i r a t h a s o n m á s o k k a l e g y ü t t (Arckép és kézírás). László G y u l a ugyanis a z o r s z á g egyik l e g n a g y o b b és legértékesebb XX. századi kézirat-gyűjteményét is m a g á é n a k m o n d h a t t a . Kisgyermekként é p p e n csak eszmélkedni kezdett a világra, a m i k o r szétesett a monarchia, s el kellett hagynia s z ű k e b b hazáját, a s z á m á r a oly kedves Erdélyt. A M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m b a n eltöltött évek u t á n 1940-ben a z o n b a n visszatérhetett, s a z újjáalakult kolozsvári m a g y a r egyetem p r o f e s s z o r a k é n t egy évtizedet d o l g o z h a t o t t ott. A v i l á g h á b o r ú , a hatalomváltás, a kiépülő k o m m u n i s t a diktatúra, m a j d az újra kikényszerített t á v o z á s időszaka ez, tehát igencsak v i h a r o s szakasza s z á z a d u n k n a k . Mégis, e n n e k ellenére a t u d ó s életének egyik legtermékenyebb, legörömtelibb évtizede. Kolozsvárt jelentette m e g 1943-ban A honfoglaló m a g y a r n é p m ű v é s z e t e Erdélyben c í m ű alapvető összefoglalását. Ekkor írta A honfoglaló m a g y a r n é p élete c í m ű m o n u m e n t á l i s m ű v é t (megjelent 1944-ben, Püski S á n d o r kiadásában), összefoglalhatta B u d a p e s t környékének n é p v á n d o r l á s - k o r történetét, s ekkor érlelődött m e g b e n n e t ö b b olyan téma, amely t a n u l m á n y , cikk vagy k ö n y v alakjában - t ö b b n y i r e kényszerűségből - é v t i z e d e k i g s z u n n y a d á s r a ítéltetett. Kolozsvár történelmi levegője és értelmiségi légköre o l y a n környezetet jelentett, amilyenh e z f o g h a t ó t élete utolsó négy évtizedében n e m kapott m e g . A kolozsvári Erdélyi M ú z e u m Egyesület k ö z g y ű j t e m é n y e annyit jelentett ennek az o r s z á g r é s z n e k , m i n t a K i r á l y h á g ó n innen i e k n e k a Magyar N e m z e t i M ú z e u m . A s z á z a d f o r d u l ó n Pósta Béla régészprofesszor fejlesztette korszerű k ö z g y ű j t e m é n n y é , s szervezte m e g a kolozsvári e g y e t e m e n a legkorszerűbb m a g y a r régész-képzést, amelynek r e n d s z e r é t csak fél é v s z á z a d d a l később t u d t a elérni a b u d a p e s t i egyetem! A trianoni d i k t á t u m o t követően a kolozsvári e g y e t e m r o m á n n á tétele lefejezte ezt a m a g y a r k u t a t ó k ö z p o n t o t . K i t ű n ő professzorok távoztak - k é n y s z e r ű s é g b ő l Erdélyből a m e g c s o n k u l t M a g y a r o r s z á g r a . 1940-ben, Észak-Erdély M a g y a r o r s z á g h o z csatolásával újraindított kolozsvári m a g y a r egyetem egycsapásra rangos t u d o m á n y o s k ö z p o n t t á válhatott ismét. ígéretes fiatal kutatók k a p t a k lehetőséget arra, h o g y ú j t u d ó s - t a n á r generációt neveljenek. A régész László Gyula mellett a m ű v é s z e t t ö r t é n é s z Entz Géza, a történész Jakó Z s i g m o n d , a nyelvész Szabó T. Attila, a n é p r a j z k u t a t ó ifj. Kós Károly azok, a k i k n e k nevét s o k a k közül - ezúttal megemlítjük. Á m az újra R o m á n i á h o z kerülő Erdélyben n e m k í v á n a t o s s á váltak a lelkes m a g y a r professzorok, akiknek p u s z t a léte is ingerelte a mindenkori politikát kiszolgáló r o m á n kutatást. Ki kényszerítették László Gyula, Entz Géza és mások távozását. Akik m a r a d h a t t a k , azokat viszont igyekeztek m i n d e n m ó d o n h á t t é r b e szorítani. A felsoroltak közül m a m á r csak a László Gyulánál hat esztendővel fiatalabb Jakó Z s i g m o n d él és alkot Kolozsvárt.

103

A Rákosi-rendszer l e g v a d a b b i d ő s z a k á b a n érkezett m e g László Gyula B u d a p e s t r e , ahol a h a t a l m a t m á r e g y m á s k ö z ö t t elosztó ú j t u d o m á n y o s elit ellenségesen v a g y fanyalogva f o g a d t a . 1957-ben k a p h a t o t t csak egyetemi katedrát, ásatási lehetőséget a z o n b a n sokáig n e m teremtettek számára. Az 1950-es években n e m kapott lehetőséget sem újabb k ö n y v e k írására, arra p e d i g m é g kevésbé g o n d o l h a t o t t , h o g y keresett k ö n y v r i t k a s á g g á váló m o n u m e n t á l i s összefoglalása a honfoglalókról újra megjelenhessen. De legalább taníthatott, a m i annyit jelentett, h o g y az ELTE Régészeti Tanszékén fél- vagy l e g f e n n e b b egy tucatnyi régészhallgatónak m o n d h a t t a el tapasztalatait, villanthatta föl ötleteit, vallhatta m e g kétségeit. Az, h o g y - a szűkös a n y a g i lehetőségek ellenére - a magyar n é p v á n d o r l á s - és honfoglaláskori, v a l a m i n t a középkori régészet f i g y e l e m r e m é l t ó eredm é n y e k e t ért el az utóbbi n é g y évtizedben, igen nagy részben László G y u l á n a k k ö s z ö n h e t ő . A k á r a z egyetemen a d o t t elő, akár a f ő v á r o s b a n vagy v i d é k e n ismeretterjesztő előadásokat tartott, a diákokat, illetve a közönséget e g y a r á n t m a g á v a l r a g a d t a , l e n y ű g ö z t e varázslatos egyénisége. Érzelemtől, lélektől átfűtött m e l e g hangján szólt h o z z á n k az ő tolmácsolásában a r é g m ú l t idők üzenete. A n a g y t u d á s ú ősök tolmácsának tekintette magát, aki a földből, a tárgyakból, a nyelvből, s a n é p körében n a p j a i n k i g továbbélő h a g y o m á n y o k b ó l megpróbálja elénk vetíteni az egykori színes világot. Elődei és kortársai t u d á s á t a magáéval ö t v ö z v e László Gyula lett a m a g y a r régészeti-néprajzi szemlélet igazi k i m u n k á l ó j a . Előadásain (csakúgy, mint könyveiben) t u d a t o s a n k e r ü l t e az idegen szakszavakat. Ú g y írt és ú g y beszélt, h o g y m i n d e n m o n d a t á t megérthesse m i n d e n magyar, az is, aki m a g a s a b b iskolát n e m végzett. Az 1960/70-es években ez a t u d o m á n y o s stílus a z átpolitizált, fensőbbséges „ a k a d é m i a i " modortól élesen k ü l ö n b ö z ö t t . A XX. század m á s o d i k felének m a g y a r t u d o m á n y p o l i t i k á j á t az is minősíti, h o g y László G y u l á t n e m választotta tagjai közé a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a . Kitüntetésekre is csak a r e n d s z e r v á l t á s u t á n méltatták. C s u p á n élete utolsó évtizedében k a p o t t lehetőséget arra, h o g y a r á d i ó b a n (időnként a tv-ben is) beszélhessen kutatásairól. Közérdeklődésre s z á m o t tartó e l ő a d á s - s o r o z a t o k a t lehetett v o l n a rá építeni, á m ettől igencsak ó v a k o d t a k a r e n d s z e r v á l t á s előtt, h i s z e n történeti l á t á s m ó d j a gyökeresen eltért attól, amit az akkori kultúrpolitika támogatott. E l ő a d á s a i n a k ( t a n u l m á n y a i n a k ) szerves részét alkották rajzai, a m e l y e k e t hallgatói á m u l a t á r a fölényes k ö n n y e d s é g g e l , szinte a táblára sem nézve, beszéd közben r ö g t ö n z ö t t . Az 1950-es években diasorozatot is rajzolt: A r a n y János Rege a csodaszarvasról c í m ű csodálatos k ö l t e m é n y é t illusztrálta szinte sorról-sorra. Évtizedekkel később jelenhetett m e g könyvalakban. Ennek szinte p á r j a a honfoglalókról készített rajzsorozata, amit az 1980-as években (két k i a d á s b a n ) is k i n y o m t a t t a k (50 rajz a honfoglalókról. M ó r a , 1982 és 1986.) A m ű v é s z e t i élettől s o s e m szakadt el, egyetemi hallgatóit is elvitte a l e g n a g y o b b a k és a „kismesterek" m ű t e r m é b e : ötvösökhöz, szobrászokhoz, f e s t ő k h ö z , g r a f i k u s o k h o z . Saját művei önálló kiállításokon szinte csak az utóbbi évtizedben v á l t a k a n a g y k ö z ö n s é g s z á m á r a is láthatóvá. Akár az őskor művészetéről, akár a nagyszentmiklósi kincsről, akár a Szt. László h e r m á r ó l , akár Leonardóról, vagy XX. s z á z a d i művészekről, pl. Medgyessyről, Rudnayról vagy m á s o k r ó l írt, élvezet volt olvasni, h o g y a n tárja fel m i n d a z t , ami a m ű v e k b e n rejtezik. Az a l k o t ó m ű v é s z , aki egyben a régészet, a n é p r a j z , a m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t széles l á t ó k ö r ű kutatója, olyan ö s s z e f ü g g é s e k r e világított rá, ami elkerülte a korábbi k u t a t á s figyelmét. Diákjainak megtanította, h o g y a n kell a tárgyakat nézni, m e g meglássák m i n d a z t , ami az egykori emberi a l k o t á s o k b a n b e n n e rejtőzik, s hogyan lehet egy-egy - ö n m a g á b a n akár jelentéktelennek látszó - tárgyból kiindulva megeleveníteni a r é g m ú l t korok életét. M i n d v é g i g azt vallotta, h o g y ő nem az előkelők, h a n e m a k ö z n é p m ú l t j á n a k , a névtelen millióknak kutatója. N e m egy szűk t u d o m á n y o s vagy értelmiségi k ö r n e k írt, rajzolt vagy beszélt, h a n e m m i n d e n k i h e z szólt. Tanítványai ma ott v a n n a k szinte m i n d e n m a g y a r m ú z e u m b a n , s neki is k ö s z ö n h e t ő , h o g y a régészek általában lelkes támogatói a honismereti m o z g a l o m n a k . Ez a kapcsolat kölcsönösen előnyös, hiszen j ó n é h á n y n a g y f o n t o s s á g ú régészeti lelőhely m e g m a r a d á s á t a honismeret lelkes m u n k á s a i n a k köszönheti. N e m e g y ilyen m e g e m l é k e z é s feladata, h o g y elemezze a z életművet, mi az, a m i belőle m a r a d a n d ó , s mi az, a m i n túllépett a t u d o m á n y Kétségtelen, h o g y legnagyobb h a t á s ú írásai az ú n . kettős honfoglalás témakörével kapcsolatosak, a m e l y n e k elméletét (korábbi előzm é n y e k u t á n ) ő dolgozta ki. A régész-történész szakma n a g y o b b része (köztük t a n í t v á n y a i n a k többsége) n e m tudta e l f o g a d n i ezzel kapcsolatos nézeteit. M a már, amikor s o k s z o r o s a n több a

104

n é p v á n d o r l á s - és h o n f o g l a l á s k o r i régészeti leletek s z á m a , m i n t é v t i z e d e k k e l k o r á b b a n , a m i k o r L á s z l ó G y u l a első n a g y h a t á s ú ö s s z e g z é s e i születtek, é r t h e t ő , h o g y m á s k é p p e n látja a k u t a t á s n é p ü n k egykori é l e t é n e k e g y e s k é r d é s e i t . Viszont L á s z l ó p r o f e s s z o r k u t a t á s i m ó d szere, s a j á t o s l á t á s m ó d j a é v t i z e d e k alatt a r é g é s z e k o l y a n m a g á t ó l é r t e t ő d ő s z a k m a i a l a p j á v á vált, h o g y h i v a t k o z á s n é l k ü l építik bele e l ő a d á s a i k b a , t a n u l m á n y a i k b a , k ö n y v e i k b e . Életm ű v é n e k legértékesebb, l e g i d ő t á l l ó b b része t e h á t ú g y m a r a d t m e g , h o g y m a g a a s z e r z ő „ e l f e l e j t ő d i k " . Látta, t u d t a , t a p a s z t a l t a ezt m á r életében! N e m h o g y á g á l t v o l n a e l l e n e , h a n e m i n k á b b ö r ü l t neki, h o g y g a z d a g í t h a t t a n é p é n e k t u d o m á n y á t , s a m ú l t j o b b m e g i s m e r é s é v e l j á r u l h a t o t t h o z z á e g y s z e b b , b o l d o g a b b j ö v ő é p í t é s é h e z . Egy o l y a n j ö v ő h ö z , a m e l y m a j d remélhetőleg méltóképpen megbecsüli a tudást, az emberi tisztességet. H o s s z ú élet a d a t o t t m e g n e k i , m o n u m e n t á l i s é l e t m ű v e t h a g y o t t m a g a u t á n . Á m m é g s o k k a l t ö b b e t a d h a t o t t v o l n a n e k ü n k , d e n e m rajta m ú l t , h o g y n e m k a p o t t e r r e l e h e t ő s é g e t . Évtizedekig Erdélybe sem látogathatott haza, hiszen a r o m á n „ t u d o m á n y o s s á g " számára n e m k í v á n a t o s s z e m é l y n e k s z á m í t o t t . A halál - s ez elégtétel a s o r s t ó l - E r d é l y k ö z e l é b e n , N a g y v á r a d o n érte, Szt. L á s z l ó v á r o s á b a n , a k i n e k alakját s z é k e l y ősei t e m p l o m a i n a k falára festették, h o g y a n a g y k i r á l y a l a k j a m é g h o l t á b a n is óvja a z e l l e n s é g t ő l a h a t á r o k a t . A s z e n t király h e r m á j á r ó l László G y u l a írt m i n t a s z e r ű e l e m z ő t a n u l m á n y t . A Szt. L á s z l ó l e g e n d á t á b r á z o l ó f a l k é p e k e t ö s s z e g y ű j t ő m o n o g r á f i á j a - jellemző m ó d o n - csak e g y é v t i z e d d e l a m e g í r á s a u t á n , n e m r é g i b e n (1993) jelenhetett m e g . A m i k o r m o s t László G y u l á t ó l b ú c s ú z u n k , n e h é z felmérni, m i t v e s z í t e t t halálával n e m c s a k a t u d o m á n y , h a n e m a m a g y a r s á g - s z é k e l y s é g e g é s z e . Emlékét n e m c s a k a t a n í t v á n y a i , b a r á t a i , tisztelői ő r z i k m e g , h a n e m é l e t m ű v e halála u t á n r e m é l h e t ő l e g m é g s z á m o s a b b a k k ö z k i n c s e lesz, m i n t é l e t é b e n lehetett. Csorba Csaba

Búcsú Kaposvári Gyulától D r á g a G y u l a bácsi! Gutta cavat lapidem non vi, sed saepe cadendo. A vízcsepp a követ nem erejével, hanem esésével vájja ki.

gyakori

Mit m o n d h a t n é k ennél n e m e s e b b e t r ó l a d é n , aki v é g i g Melletted v o l t a m a V á r o s h á z á n a z o n a v é g z e t e s S z e n t István n a p o n , a m i k o r l e l k e d v i s s z a a d t a d a t e r e m t ő n e k . V á r a t l a n h a l á l o d vill á m c s a p á s k é n t ért b e n n ü n k e t . Nagyívű életművedet formáló vízcseppek k ö z ü l t u d o m á n y o s és m ú z e u m s z e r v e z ő t e v é k e n y s é g e d m i n d ö r ö k r e b e i v ó d o t t szeretett v á r o s o d , S z o l n o k , v a l a m i n t a m e g y e és o r s z á g u n k életébe. R e n e s z á n s z e m b e r voltál a szó k l a s s z i k u s értelmében. Munkásságod annyira szerteágazó volt, h o g y teljességében é r t é k e l n i m a m é g lehetetlen. M i n d i g újat k e r e s ő s z e l l e m e d , v i b r á l ó egyéniséged hiányát minden percben érezzük. N e m t u d o k vigasztalót m o n d a n i családodnak, b a r á t a i d n a k és t i s z t e l ő i d n e k . G a z d a g é l e t u t a d nak c s u p á n néhány fontosabb állomását van erőm méltatni. 1

Elhangzott 1998. augusztus 31-én Szolnokon, a Körösi úti temető ravatalozójában.

105

C s a k n e m 60 e s z t e n d ő a m ú z e u m ü g y szolgálatában, tele ö r ö m m e l , csalódással, szeretettel és szenvedéssel. M é l t á n tekinthetjük Ot a korszerű m ú z e u m létrehozójának. Tevékenysége a s z á z a d e l ő m ú z e u m a l a p í t ó i n a k m ű k ö d é s é v e l állítható p á r h u z a m b a . Kaposvári G y u l a 1940 tavaszán kötelezte el m a g á t egy életre szólóan a k ö n y v t á r - és m ú z e u m ü g y n e k . K e z d e t b e n csupán egyetemi hallgatóként, m a j d a h á b o r ú t k ö v e t ő e n ö n k é n t e s segítőként d o l g o z o t t Szolnok v á r o s K ö z k ö n y v t á r á b a n és M ú z e u m á b a n . A II. v i l á g h á b o r ú utáni újrakezdés n e h é z időszakára a k ö v e t k e z ő k é p p e n emlékezett vissza: „Hónapokig tartott a válogatás és csoportosítás, míg megtudtuk állapítani a megmaradt könyvállományt és a veszteségeket. Métermagas szemét tömegből kellett kiválogatnunk a könyveket, vagy annak részeit." 1946 és 1950 k ö z ö t t a m ú z e u m és a könyvtár tevékenységét p á r h u z a m o s a n irányította. 1951. j a n u á r l - j é n államosították a m ú z e u m o k a t . Ekkor feladta a k ö n y v t á r i g a z g a t ó i állást, s m i n d e n alkotóenergiáját a m ú z e u m i m u n k á n a k szentelte. Kaposvári G y u l a egyszemélyben olyan m ú z e u m n a k teremtette m e g a z alapjait, mely teljességében átfogta a m e g y e kulturális örökségének gyűjtését, megőrzését és feldolgozását. A régészet, történelem, néprajz, i r o d a l o m és k é p z ő m ű v é s z e t kutatása területén e g y a r á n t m a r a d a n d ó t alkotott. A m ú z e u m g y ű j t e m é n y é n e k g y a r a p o d á s a 1960-ig e g y e d ü l a z Ő m u n k á j á n a k köszönhető. A l e g k ü l ö n b ö z ő b b kötetekben, folyóiratokban, é v k ö n y v e k b e n , ú j s á g o k b a n és m á s k i a d v á n y o k b a n megjelent írásai egy n a g y f o r m á t u m ú , m ű v e l t emberről t a n ú s k o d n a k . A z Ő vezetése alatt költözött át a m ú z e u m a városi b é r h á z alagsori helyiségeiből mai helyére. Ugyancsak Neki köszönhető, h o g y az egykori szolnoki zsinagóga m ű e m l é k i é p ü l e t e a Damjanich János M ú z e u m o r s z á g o s színvonalú kiállítóhelyévé vált. Kaposvári G y u l a tevékenységében a k ü l ö n b ö z ő t u d o m á n y o k m ű v e l é s e mellett kezdettől fogva h a n g s ú l y o s szerepet játszott a t u d o m á n y s z e r v e z é s és a t u d o m á n y n é p s z e r ű s í t é s e is. A z 1960-as évek végétől számos regionális és országos t u d o m á n y o s konferenciát szervezett. Létrehozója és szerkesztője volt a m e g y e i m ú z e u m i szervezet é v k ö n y v é n e k , a m ú z e u m i közleményeknek, a m ú z e u m i a d a t t á r n a k és a M ú z e u m i Leveleknek. U g y a n c s a k n e v é h e z f ű z ő d i k többek között a J á s z k u n s á g és a Jászkunsági Füzetek című folyóiratok megjelentetése. Kaposvári Gyula v e z e t é s e alatt a m ú z e u m a város és a m e g y e t u d o m á n y o s , kulturális életének m e g h a t á r o z ó i n t é z m é n y é v é vált. H o s s z ú évtizedeken át végzett tevékenységével kiérdemelte a s z a k m a l e g m a g a s a b b elismerését: a Móra Ferenc és a Bugát Pál Emlékérmet, a Honismereti Szövetség Bél Mátyás-diját, Szolnok városától p e d i g a Pro Urbe és az Ezüst Pelikán díjat. D r á g a Gyula bácsi! H o s s z ú , szép és b o l d o g életed volt. N a g y o n s o k a n tiszteltek és szerettek Téged e m b e r ségedért, becsületességedért, segítőkészségedért. A m ú z e u m m u n k a t á r s a voltál az utolsó pillanatig. Együtt terveztük a m ú z e u m jövőjét, s Te tele voltál új ötletekkel. M u n k a b í r á s o d , h i v a t á s t u d a t o d , városszereteted k ö v e t e n d ő példa e l ő t t ü n k . Hosszú szolgálatod itt, a Földön befejeződött, szellemiséged b e n n ü n k él. Sárközi G y ö r g y k ö l t ő Esőcseppek c í m ű versét akár Te is írhattad volna b ú c s ú z á s k é n t : Eljön a nap, hogy többet nem leszek, s könyvespolcon kis kötet leszek. Mi életem volt: öröm, szenvedés, sötét sorok örök csendjébe vész.

Gomolygó századok fojtó ködöt lehellnek szét a holt sorok fölött: tartsátok lapjaim a fény felé és lássátok meg rejtett vízjelét!

Néhanapján egy kéz értem kinyúl, s zörgő lapjaimon váratlanul fólsüt egy szó, mint másvilági hold, s új életet kezd, ki fölém hajolt.

Holtan is élek, míg irgalma tart a papirosnak s míg a fölkavart korok örvénye majdan elnyeli min szólt a dal, az ősi nyelvet is.

Mint lehellet a hideg ablakon, úgy sorvad el emlékem egy napon s mint a porszem, mely sivatagba hull, az időbe veszek nyomtalanul. Legyen Neked k ö n n y ű a föld, Isten Veled, Gyula bácsi! Dr. Kertész Róbert

106

Réthy Zsigmond (1946-1998) Elment egy m e l e g s z í v ű , kedves ember. Fiatalon, vágyakkal és tervekkel telten távozott. Hazáját, megyéjét szülővárosát forrón szerette. Jóllehet h á r o m földrészen, és E u r ó p a sok ors z á g á b a n m e g f o r d u l t , s bár m á s o d i k hazájaként tisztelte a távoli Svédországot, szívv e r é s e felgyorsult, a m i k o r gyakori utazásaiból h a z a t é r ő b e n megpillantotta az Alföldet, a szeretett békési tájat. Mostanában két g o n d o l a t foglalkoztatta: rég látott, nagyon h i á n y z ó u n o k á i h o z készült S v é d o r s z á g b a . Alig n é h á n y n a p választotta el a z utazástól. A békéscsabai m ú z e u m b a n pedig k o r s z e r ű szemléletű, nagyszabású, Békés meg y e természeti értékeit b e m u t a t ó természett u d o m á n y i á l l a n d ó kiállítás megvalósításán fáradozott munkatársaival. Réthy Z s i g m o n d Békéscsabán, Szarvason, Debrecenben és Szegeden végezte t a n u l m á nyait. Biológiatanári, könyvtárosi és népművelői diplomát szerzett. Kiváló ornitológussá képezte m a g á t , aki s z á m o s t u d o m á n y o s d o l g o z a t b a n a d t a közre Békés megyei aviofaunisztikai kutatásainak e r e d m é n y e i t . N e v é h e z f ű z ő d i k s z a k m á j a k i e m e l k e d ő fontosságú m ű v é n e k , a Magyar Madártani Bibliográfiának a szerkesztése. Teljesítményét a l e g m a g a s a b b szakmai kitüntetéssel, a Chernel István Emlékéremmel ismerték el. Alázattal m ű v e l t e választott szakmáját, d e érdeklődése m e s s z e m e g h a l a d t a egyetlen szakma határait. Egyaránt k u t a t t a a természeti k ö r n y e z e t életét, a táji környezetben megjelenő emberi kultúrát. A békési kastélyok történ e t é n e k e l s ő s z á m ú ismerője volt, d e dédelgetett, s a p i h e n é s éveiben megvalósítani szánd é k o z o t t kastélymonográfiáját m á r n e m írhatja meg. A természeti k ö r n y e z e t kutatása s o r á n ráébredt a felvilágosító m u n k a fontosságára. E felismerését jól illusztrálja a szakma és a n a g y k ö z ö n s é g körében egyaránt sikert arató két k ö n y v e , a Békés Megyei Természetvédelmi Kalauz és a Körösök vidéke. Szuggesztív e l ő a d ó volt, aki g a z d a g tudását és k o r s z e r ű természetszemléletét n e g y e d é v s z á z a d o n át f á r a d s á g o t n e m k í m é l v e osztotta m e g hallgatóságával. Elkötelezett t e r m é s z e t v é d ő k é n t fiatalok n e m z e d é k e i t tanította m e g természeti környez e t ü n k tiszteletére és védelmére, m i k ö z b e n g o n d o t fordított a fiatalokat n e v e l ő t a n á r o k szemléletének változtatására is. A h e t v e n e s évek elejétől, országos v i s z o n y l a t b a n is egyedülálló eltökéltséggel vezette a m ú z e u m égisze alatt szervezett nyári t e r m é s z e t v é d e l m i táborait, a m e l y e k sok-sok iskolást tettek a természetet értő és ó v ó fiatallá. A jelen szakemberei közül s z á m o s a n a p e d a g ó g u s k é n t is jeles m u z e o l ó g u s n á l tették m e g első s z a k m a i lépéseiket. Elvitathatatlan é r d e m e i v a n n a k a M u n k á c s y Mihály M ú z e u m t e r m é s z e t t u d o m á n y i osztályának megszervezésében. A m e g y e i m ú z e u m i szervezet e n ö v e k v ő f o n t o s s á g ú szakmai m ű h e l y é n e k a kezdetektől vezetője volt. T u d o m á n y s z e r v e z ő i , szerkesztői m u n k á s s á g á n a k k ö s z ö n h e t ő e n fontos t a n u l m á n y k ö t e t e k sorozatával, a Környezet- és Természetvédelmi Évkönyvnek hét kötetével g a z d a g o d o t t a m e g y e t u d o m á n y o s élete. A Békés Megyei Múzeumi Közlemények hatodik, természetrajzi, valamint a Dobozi Tanulmányok címet viselő kötete is az ő szerkesztésében látott n a p v i l á g o t . A fajsúlyosabb dolgozatok mellett szívesen vállalkozott rövidebb lélegzetű, színes ismeretterjesztő cikkek írására. Számos természetrajzi televíziós a d á s h o z kérték fel szakértőnek, és

107

gyakori riportalanya volt a megyét n é p s z e r ű s í t ő televíziós és rádiós a d á s o k n a k , újságcikkeknek. Az általa vezetett természettudományi osztály erőfeszítéseinek köszönhetően m e g y é n k n e k alig számba vehetően sok élőhelye nyert védelmet az elmúlt évtizedben. Neki és m u n k a társainak komoly érdemei v a n n a k a Körös-Maros Nemzeti Park koncepciójának megalkotásában. Tagja volt a Magyar Biológiai Társaságnak, a Magyar Madártani Egyesületnek a z MTA Ökológiai Munkabizottságának, és a Pulszky Társaságnak. Évtizedek szorgos m u n k á j á v a l összegyűjtött, csakis alázattal megszerezhető t u d á s birtokosát, emlékezetes, nagysikerű kiállítások rendezőjét, egy igaz ü g y igaz képviselőjét, jeles természettudományi szakembert, kitűnő embert és kollégát veszítettünk el. Emlékét megőrizzük! Grin Igor

HÍREK Ózdon a helytörténeti kutatókat bemutató sorozat legutóbbi p r o g r a m j á n É. Kovács László néprajzkutatót, képzőművészt, fafaragót, a Kelemér-Gömörszőlősi Tompa Mihály Emlékbizottság vezetőjét és családját ismerhették m e g közelebbről a résztvevők a Városi Könyvtár dísztermében. Különösen n a g y érdeklődés kísérte az intézmény előterében rendezett kiállítást, ahol É. Kovács László festményeit, fafaragásait, É. Kovácsné Babus Éva szőtteseit és É. Kovács Judit grafikáit, akvarelljeit állították ki. É. Kovács László, évtizedek óta lelkes kutatója Gömörszőlős és a táj múltjának. 1959 októberében kezdeményezésére és szervezésében alakult meg a Tompa Mihály Émlékbizottság. 1978-ban Gömörszőlősön létrehozta a Kisgalériát, valamint a N é p r a j z i Gyűjteményt, s elévülhetetlen érdemeket szerzett a keleméri Tompa Mihály E m l é k m ú z e u m megteremtésében is. 1988-ban valóra váltotta a Népi gazdálkodás-erdőgazdálkodás szabadtéri g y ű j t e m é n y é t Gömörszőlősön. Ez már a 27. Kiállítási egysége volt, a Tompa Mihály Emlékbizottságnak. Sok-sok írása jelent már m e g különböző újságokban, folyóiratokban, könyvekben, s több anyaga vár jelenleg is publikálásra. A 75 éves É. Kovács László a h h o z a n e m z e d é k h e z tartozik, amely a Sárospataki Népfőiskola harmincas évekbeni eszmeiségéhez kötődik. A Kovács család élete, példája annak, h o g y miként m a r a d h a t n a k életben egy település h a g y o m á n y a i . Ezen

» jMÉfl^' AK; « •R». \ B J J S L Ilm. TL ^ |l

•

j

^

^

Y ^ft • • ^ H I H M

r.j|yggs M.

H M ^ K . m \ jdC^

^^^HH^^H^^B^HB ^

a d t ^ k ö ^M^HBjÄ^SEJs^^^«"'

H A M H B j H p ^ ^ ^ ^ n B p X

É Kovács László és Tokaji Magdolna népművelő', műsorvezető

108

;í£ «15 «I . ^^ a r

a n a p o n az OrHonismereti Szövétség az ózdi Lajos Á r p á d Honismereti Kört „A honismereti mozgalomban végzett kiemelkedő munkáért" kitüntetésben részesítette. Az elismerést Lénárt Béla, a megyei Honismereti Egyesület át Nagy Károlynak, a vezetőjének. Mint m e r ő szavaiban kifejtette: n e m sok olyan kör létezik az országban, m i n t az ózdi, amely példaértékű m u n k á t végzett az elmúlt évtizedekben

szágos

Kerékgyártó

Mihály

KÖNYVESPOLC TÓBIÁS Á R O N A m a g y a r o k vére 1 Olyan században élünk, amikor mindenkinek megvan a maga speciális küldetése. Mi vagyunk a tanúk, mi vagyunk egyszerre az aktív és a passzív szereplők egy színpadon. Azzal a különbséggel, hogy nekünk írják, vagy mi írjuk a történelmet. Legyen az más idők történelme, vagy éppen az 1956-os forradalomé. Ritkán vállalok író-olvasó találkozót, nem ez a dolgom. De itt van egy kifizetetlen adósság, és az ember nem szívesen marad adós. Olyan kevés tisztességes emberrel találkoztam a történelemben, ennek a századnak ebben a szakaszában, amikor élnünk adatott, azokat legalább becsüljük meg. Tóbiás Áronnal kettős kapocs köt össze. Egyszerre voltunk osztályidegenek, a „nép ellenségei", és az összes kellék, ami ehhez járt. Nagyjából a férjemmel egyidőben vesztette el az állását, nekem pedig egyáltalán nem volt állásom. Egy bizonyos történelmi szituációról rendkívül sokféleképpen lehet beszélni. Lehet élesen is. Lehet szelíden is. Annál élesebben és gyilkosabban, ahogy Tóbiás Áron válaszolt, igazán nem lehetett volna. Pedig látszólag olyan szelíd és olyan csendes, mintha erre külön tanították volna. Ezek a legrettenetesebb indulatú emberek. Akikben gyűl és gyűl a mondanivaló. Kiváló memóriája van, és egy bidermeier hajadonnál sokkal érzékenyebb a lelkiismerete. Azt szeretném Önöknek mondani, hogy az én harmadik szakom történelem. Ami nagyon tanulságos szak. És ezt a könyvet bemutatni Önöknek nem tudom másképp, mint hogy Magyarországnak egy krónikása Magyarország történelmének egy darabját megfogalmazta. Nem is kell különösebben tudatosítanom Önökben, hiszen tudjuk, hogy minden történelem olyan, amilyennek az uralkodó udvari krónikása ábrázolja. Tóbiást nem lehetett megvenni. Tóbiást nem lehetett megfélemlíteni. Tóbiást nem lehetett rávenni arra, hogy manikűrözze az emlékeit. Tóbiás emlékezik. És anélkül, hogy meg akarnám ijeszteni, azt hiszem, legvilágosabb alkotó pillanataiban sem tudta, hogy mit csinál, amikor azl rögzíti, úgy rögzíti, és abban a formában rögzíti, ahogyan megtörtént. Tanúk vagyunk, akik itt vagyunk. És ez a kisebbik csoda, pedig az maga is csoda, hogy ha az ember tanú, nagy idők tanúja lehet. Még nagyobb csoda, ha így lehettünk tanúk, hogy ami ebben a könyvben van, az egy idő múlva tananyag lesz.

1

Elhangzott a Kodex Könyváruházban, 1997. december l-jén. (Szerk.)

Eljön az a korszak, amikor mi már réges-régen nem leszünk, és nem mindegy, hogy mi marad rólunk írásban. Nem mindegy, hogy ki írta. Nem mindegy, hogy ki hallotta. Ki értett bennünket. Ki látta például egységben azt a népet, amit úgy nevezünk, hogy magyar. Magyarországgal, mint földrajzi egységgel és a magyarsággal is történt egy és más. A krónikást n e m érdekelte a saját élete, pedig igazán nagyon nehéz élete volt. Gyűjtögette az emlékeket, és amikor megtehette, nyilvánosság elé bocsájtotta. Azt hiszem meg fogják köszönni neki a végén azok, akik nem lehetnek közöttünk. Megható élmény, holnapután megyek Révkomáromba a Jókai Színliázba, megnézni egy előadást. Még a fülemben van a szó: gondoljatok ránk, és vigyázzatok... És vissza mondtam én is: gondolunk rátok, és vigyázunk. És megyek hogyne mennék! Akárhogy esik az eső, és akármilyen fáradt vagyok. Tóbiás mindig tudta, hogy menni kell. ITa másképpen nem, akkor cikkekben és riportokban megörökíteni azt, amit látott, és amiből egyszer történelem lesz. Ha Önök, velem együtt, a régi - még a kommunizmus előtti - tanügyi oktatásnak voltak a neveltjei, akkor nagyon jól tudják, hogy bizonyosfajta filozófiát, erkölcsöt, magatartást - bizonyosfajta etikát - megtanult az ember a gimnáziumban. Pontosan tudják, hogy Octavianus császár mit kívánt attól, aki sérthetetlen jellemű és bátor férj. A mi korszakunknak is megvolt a maga etikai kódexe. Aki vinni akarta valamire benne, sokat választhatott. Választhatott magának sírt, egyfajta száműzetést, mint annakidején Ovidius, aki nem volt hajlandó másképpen írni, nem volt hajlandó mást írni, mint amit látott. Választhatott magának börtönt, választhatott magának újfajta életformát, választhatott egy mondjuk befogadó, átmeneti - nemzetet, amelyhez a maga módján hűséges kell, hogy maradjon később is, hiszen az jó volt hozzá, és szállást adott neki. Azután vitte magával azt a parányi fájdalmat, ami olyan, mint a katolikus templomokban az örökmécses, ami kevés kivándorolt magyar szívében égett. És akiében mégis, az ismeri azt a fájdalmat, ami semmihez nem hasonlítható. Azt a nevenincs honvágyat, amit vállaltak. Tóbiás felvállalta, hogy megszólaltatja őket. Hogy megkeresi őket, akiknek el kellett menniök. Megszólaltatja azokat, akiknek vállalni kellett a legnagyobb brutalitást. Mindenkit megkeresett, akiről azt érezte, hogy van valami titkos üzenete. Ez a titkos üzenet nagyon messzire kell, hogy hangozzék. Mert azt kell éreznie mindenkinek, hogy végig szenvedte ezt a korszakot, de ez a szenvedés nem történt hiába. Nem magukért szenvedtek a hősök, nem magukért koplaltak, akik éhesek ma-

109

radtak. Valahol nőnek a gyerekeink, nőnek az unokák, valahol van Magyarország jövendője.

Kisebbségi közérzetünk barométere 1

Amikor elolvastam 1956 ábrázolását - különösebben n e m lehet állítani rólam, hogy sok érzékem lenne a szentimentalizmushoz - , akkor m á r mögöttem volt mindaz, amiből a jövő kor drámaírója meg tudja csinálni azt, amihez nekünk m é g túlságosan könnyes a szemünk, még túlságosan reszket a kezünk. De ott v a n a nagy dráma, a tragédia, ennek a teljesen modern Bánk báni sikolynak a kifejezése, amikor azt mondják merániaknak: elég!...

Aki követi a jugoszláviai m a g y a r irodalmat és publicisztikát, az előtt ismeretes, hogy ezekre az alkotásokra egyáltalán nem a patriotizmus volt a jellemző, m é g kevésbé a nemzeti öntudat. A II. világháború után a k o m m u n i z m u s tanaival átitatott jugoszlávság volt a követendő eszmeiség, feldíszítve, kicicomázva egy nagyfokú, „hurrá optimizmussal", a hatvanas évek elején pedig a Symposion nemzedéke, bár forradalmi változásokat, ú j stílust és új mondanivalót hozott, de ez a már letűnőfélben lévő nyugati hang és formavilág nem tudta meghódítani a jugoszláviai magyar olvasótábort. Nem is a stílus volt ennek a valódi oka (részben az is), sokkal inkább a téma idegensége, az álproblémák boncolgatása, a semmitmondás, az itteni gondok tudatos elhallgatása vagy ravasz elkerülése, d e legfőképp a patriotizmustól való félelem és menekülés. Sokan azt hitték, hogy a különböző izmusok majmolásával elkerülhetik a provincializmust, és a gyökértelenséggel vagy a kozmopolita magatartás megjátszásával megszabadulhatnak a vidékiességiiktől. A valódi problémák, a 44-es megtorlások, a kisebbségi jogfosztottság vagy a magyarság létszámának katasztrofális csökkenése nem volt témája ennek az irodalomnak. Ha időnként, például az 1970-es évek elején vagy Sziveri János Symposion-i főszerkesztősége idején meg is próbálkozott valaki az itteni gondokról írni, azt nem csak a hatalom, sokkal üikább a jugoszláviai magyar irodalom hangadói és irányítói, tehát a magyar h u m á n csúcsértelmiség tiporta porba. A legsajnálatosabb az volt, hogy az anyaország írótársadalmának n a g y része, mivel a honi irodalomban a nyugati stílusformák tiltva voltak, lelkesen fogadták ezeket az alkotás szabadságát hirdető irányzatokat, nem véve tudomást (még ma sem) a csupán a formára törekvő, a lényeget pedig mellőző jellegéről.

Természetesen ott vannak ezek a drámai és kathartikus elemek ezekben az életrajzokban, amelyeket különös érzékenységgel vázol fel. Tóbiás Áron valójában n e m tudja mit csinált. Azt gondolom, hogy egy nagyon kiváló, nagyon sokra hivatott riporter, aki azt képzelte magáról, hogy ő riporter és nem vette észre, hogy ő krónikás, a jövő tanúságtevője. Ebben a könyvben az a csodálatos számomra, hogy ennyire ártatlanul ilyen iszonyatokról még nem beszélt senki. Ezeknek az iszonyatoknak a terhét és a sorsát tisztességgel viselte addig, amíg meg nem szólalhatott és amíg ki nem mondhatta valamennyiünk nevében. Mind az öt világrészről beszél, minden benne van, ami a magyarsággal kapcsolatos, de a centrum Magyarország. Mindenki benne van, aki kénytelen a határokon túl élni, vagy úgy döntött, hogy a határokon túl akar élni, vagy nem jöhet el onnan, pedig jönne. N e m is mozaik-kövek ezek. Valamikor a középkorban nagy kelmék borították a paloták falát, csodálatos gobelinek, amelyek egész történelmet, egész mitológiai mondasort ábrázoltak. Valaha valamelyik észak-olasz templomban kirakták apró kövekből ezt, vagy azt a bibliai eseményt. Itt, a mi krónikásunk, bár nem vette észre: megcsinálta a magyar ablakot, a saját maga átélte élményekből összeállított anyagból. Azt a székesegyházi ablakot, amelyen keresztül másokat látunk, és magunkra ismerünk. Nagy szó az, hogyha a krónikás igazmondó és hűséges. Ebben a könyvben minden benne van, nini nekünk fontos. A könyv egyfajta dallam, ha a hálát, a megbecsülést, a tiszteletet, az ellenállást, a felháborodást, a dacot, az igazi vérünk szerinti vér lobogását ábrázolni lehet. Nagyon nagy felelősséget vett magára, nagyon nagy a vállalkozása. Azt hiszem, nem lesz Önök között senki, aki ha a könyvet kezébe veszi, rég n e m látott, rég n e m hallott ismerősének legalább a nevével nem találkozik, vagy nem ismer rá arra a szituációra, amelyet akarva-akaratlan megismert. Engem vallásosan neveltek, meg is tartottam azt, amit a vallásom törvényként előírt. Kívánom hát Tóbiás Áronnak, Isten segítsen tovább azon az úton, amelyen elindultál. Be tudd fejezni, amit elkezd tél. Szabó Magda

110

Ezért hatott meglepetésszerűen ez a most megjelenő antológia, amely azt bizonyítja, hogy az irodalmi közvélemény ellenére, mégis voltak és vannak a jugoszláviai magyar irodalomnak olyan alkotásai, amelyek a jugoszláviai magyarság sorskérdéseivel is foglalkoznak és egy bizonyos (kisebb-nagyobb) ellenzéki magatartást is képviselnek. Nem törekedve a teljességre, egy kötetnyi szépirodalmi, publicisztikai, szociográfiai és statisztikai m u n k á t gyűjtött össze a könyv szerkesztője, aki n e m is e környezetbeli és nem is irodalomtörténész vagy kritikus, h a n e m művelődésszociológus, kisebbségkutató. A m ű v e k kiválogatásával és rendszerezésével óriási m u n k á t végzett dr. Székely András Bertalan, hisz több mint ötven év irodalmi és publicisztikai terméséből kellett kiválasztani azt a kötetnyi anyagot, amely, ahogyan a könyv alcímében maga is megfogalmazta, híven tükrözi az ex-YU magyarság közérzetének irodalmát. Kalangyába szedte azokat az alkotásokat,

Barométer. Az ex-YU m a g y a r közérzeti irodalom antológiája. Szerkesztette: Dr. Székely András Bertalan. Kiadó: Bim-Bam Szabadka,'Thurzó Lajos K.K. Zenta, Logos Tóthfalu, 1997.

amelyek népünknek a szülőföldhöz és az egyetemes magyarsághoz való ragaszkodását tükrözik, vagy a többségi nemzethez, illetve a mindenkori hatalomhoz való viszonyát ábrázolják, és amelyekben a kisebbségi sorsunk összes nyomorúsága kifejezésre jut. Kár, hogy az 1940-es évek végén megjelent, és mindmáig feltáratlan szamizdat-irodalmat ez alkalommal sem sikerült felkutatni és feldolgozni. Sajnálatos az is, h o g y az egyes munkák végén nincsen feltüntetve a közlés időpontja és az sem, hogy hol jelent meg. Hz ugyanis (főleg a megjelentetés ideje) lényegesen befolyásolhatja a jugoszláviai magyar irodalomról alkotott képet, hisz nagyon sok mű nem a titói korszaknak, hanem az 1990-es éveknek termése, vagy csak akkor jelenhetett meg, amikor a látszólagos rendszerváltás után már a merészebb hangvételű írások is közölhetők lettek. Különösen megtévesztő például Fehér Ferencnek a Vajdasági kesergő 1949ben című verse, amely csak 1997-ben jelenhetett meg, tehát megírása után majd 50 évre. Ennek tudatában az sem meglepő, hogy a könyvben a versek vannak túlsúlyban, és azok képviselik főleg a korábbi irodalmi alkotásokat, mert a magyar nemzetvállalást és nemzettudatot csak a költészet elrejtő forma-, és eszköztárán át lehetett legkönynyebben megjeleníteni. Ezt erősíti meg az antológia szerkesztője is, amikor az előszóban a következőképpen vall: „...elsősorban a verseket éreztem alkalmasnak a fenti tények, érzések, viszonyulások ábrázolására..." N e m kétséges, hogy a költészetben kifejezésre jutó nemzeti öntudat nem olyan szembeötlő és magától értetődő, mint egy prózai vagy publicisztikai műben. A bevezetőben a szerkesztő arra is feleletet ad, hogy milyen elvek alapján kerültek egy kötetbe, sőt egymás mellé a jugoszláviai, a horvátországi és a szlovéniai magyar irodalmi alkotások. „Nem valamiféle nosztalgia vezetett az egykori Jugoszlávia iránt, hanem csupán az a nehezen kétségbe vonható tény, hogy e szövegek zöme - Fehér Ferenc szép kifejezetésével élve - 'egyazon ég alatt' ... születtek." Ez még annak az ismeretében is igaz, ha tudjuk, hogy a kötet szerzői közül sokan már nem ezen a tájon élnek és dolgoznak. A téma, a mondanivaló, de legfőképp az Illyés Gyula által megfogalmazott patriotizmus mindenképp összeköti, egy homogén egységbe tömöríti a műveket. A könyvet hat fő rész alkotja. Az első, az itthoni tájhoz, az otthonhoz való kötődést fejezi ki. A következő az. 1944-es megtorlásokat és az 1950-es évek sötét korszakát dokumentáló műveket gyűjti össze, azt a rejtőzködő keveset, ami e kor „hurrá optimizmusa" ellenére akkor vagy utólag megjelenhetett. A harmadik fejezet a délvidéki magyarság sorskérdéseivel és szociológiájával foglalkozik. Ezt követi „a kisebbségi skizofrén életérzés lenyomatait" tartalmazó fejezet. Az ötödik rész az 1990-es évek háborús korszakát foglalja össze. A hajdani Jugoszláviába bekebelezett délvidéki magyarság mostani szétdarabolását, elűzettetését, a magyarlakta települések „fölszabadítását" és szétlövetését, valamint e területek etnikai összetételének az erőszakos megváltoztatását ábrázoló munkákat tartalmazza. A befejező részt, „a meg-

maradásba vetett hit, az egyéni és a közösségi tartás irodalmi példái zárják." A kötetbe sorolt szerzők és a közölt írások száma semmiképp sem jelentenek valamilyen értékelést, még kevésbé a művek esztétikai és irodalmi értékének a rangsorolását, csupán azt fejezik ki, hogy a „válogató által föllelt anyagból milyen arány kerekedett ki végül". Természetesen nem véletlen, h o g y Sz. Kanyó Leona ugyanannyi művel van jelen, mint például Sziveri János, ha tudjuk, h o g y a költőnő verseinek hazai kiadását Székely András Bertalan rendezte sajtó alá. így a válogatásnál már adva volt az anyag. N e m is a besorolt szerzők ellen emelhet kifogást az olvasó, hisz a fent említett elvek alapján ezt n e m is teheti. A hiányérzetünk inkább abból fakad, hogy néhány, arra érdemes alkotó kimaradt a kötetből. Legjobban Burány N á n d o r neve és műve hiányzik az antológiából, aki az Összeroppanás című regényében elsőként szólt az 1944-es kivégzésekről, amit a hatalom a maga jól ismert módszereivel meg is torolt. Persze Burány mindezek után most is számtalan írásában foglalkozik a délvidéki magyarság problémáival. Mivel azonban ez az antológia a teljesség igénye nélkül készült, ezért ez semmiképp sem róható fel. Ne tévesszen meg senkit az sem, hogy a könyvben közölt írások hazafiassága nem rmndig azonos az író attitűdjével, magatartásával, még kevésbé a tetteivel. Némely esetben az írásban közölt patriotizmus csak egy divatos álarc, póz, amit mostanában előnyös emlegetni, de ha változna a helyzet, az alkotó is valószínűleg más elveket vallana, mint ahogyan tette azt a múltban is. Különben a könyv zárófejezetében tájékozódhatunk az antológiába besorolt írók életrajzáról és m u n kásságáról, ami mindenekelőtt a szerkesztő ezirányú jártasságát dicséri. A hasznos ismertetőnél csak az kifogásolható, hogy az életrajzi adatok nem egységes mércék alapján készültek. így például míg másoknál a doktori titulust feltüntették, sőt azt is, hogy hol és milyen témából szerezte az illető ezt a rangot, addig Vajda Gábornál ez elmaradt. Az is kifogásolható, hogy a régi bolsevista időkre jellemzően, az iskolai végzettségnél azt is feltüntették, hogy egyes alkotók mely egyetemen nyertek felvételt, még akkor is, ha az első szemeszternél tovább már nem jutottak. Mindezek valójában csak apró hibák, amelyek semmiképp sem befolyásolják a könyv fontosságát, értékét és jelentőségét, nem csak azért, mert óriási munka fekszik benne, sokkal inkább azért, mert új megvilágításba helyezte a jugoszláviai magyar irodalmat. Olyan értékeket fedezett fel, amelyek eddig elhallgatásra voltak ítélve, és annak bizonyságát adta, hogy a délvidéki magyarság irodalmának is vannak olyan alkotásai, amelyek rendelkeznek értékteremtő, befogadó és nem agresszív patriotizmussal. A magyar irodalomnak ilyen jellegű bemutatása mindenképp hasznos és kívánatos lenne más régiókban is. „Főleg a felnövő nemzedék ön- és helyzetismeretét, közelmúlttudatát" gazdagítanák ezek az antológiák. A keménykötésű könyv ízléses kivitelezésű, a fedőlapot és a fejezeteket elválasztó oldalakat Péter László grafikusművész munkái díszítik és teszik

111

vonzóbbá. Érthetetlen egy ilyen fontos és értékes könyv eddigi agyonhallgatása, pedig mindenképp megérdemli az olvasók érdeklődését és a kritikusok figyelmét. Dr. Gubás Jenő

Új néprajzi kiadványok az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról 1 Köztudott, hogy a szabadságharcról gazdag szájhagyomány szólt, mondák és visszaemlékezések őrizték a hősök tetteit, események sikereit, veszteségek, üldözések viszontagságos tényeit. Ezek egyrésze hiteles tényt tartalmaz, míg más része túlzásokkal kiegészítve, mesei elemekkel színezve szólt letűnt idők eseményeiről. Ebből a gazdag anyagból válogatott Dömötör Akos. Régi kéziratokból, megsárgult füzetekből szedte össze a szabadságharc hőseire, eseményire vonatkozó mondákat és visszaemlékezéseket, különösen figyelve az ún. centenáriumi gyűjtés kevéssé ismert feljegyzéseire, d e felhasználta a helyi közleményeket, más m ú z e u m o k kéziratos gyűjteményeit is. A bevezető tanulmány a népköltészet törvényszerűségeinek ismeretében konkrét témákon mutatja be, hogy a szájhagyomány az új történeti szituációban a folklór ismert motívumait eleveníti fel és színesíti a valóságot. így például Kossuth alakjához kapcsolódik az álruhás király motívuma meg a menekülő hősé, aki a lovára fordítva vereti a patkót, hogy megtévessze az ellenséget, de közismert a megkésve érkező kegyelem motívuma, ami az aradi vértanúkhoz kötődött. A szabadságharc idején még élt a régi gyökerekkel rendelkező folklór és ennek sztereotípiáival tudta részletezni a közelmúlt eseményeit. A példatár a szájhagyományban élő műveltség sokféleségéről, az egymásnak ellentm o n d ó véleményalkotásról és látásmódról nyújt színes képet. A leghíresebb hős Kossuth és Petőfi, akiknek nemcsak az erényeit foglalták epikus keretbe, de emberi gyengeségeit is számontartották. Hasonlóképpen változatos a Görgeiről szóló folklór, hiszen a nemzet árulójának tartott hadvezérről számos rokonszenvet hirdető, elismerő, értékeit részletező visszaemlékezés került feljegyzésre. Némely vidéken a kiváló hadvezért, katonáival emberségesen bánó bátor hősként emlegetik, és kényszerű tettnek a fegyverletételt. A híres hősökkel egyenrangúan szól a folklór a betyárokról, de nem feledkeznek m e g az ánilókról sem. A történelmi tudat alakulását a helyi mondakör, az isko-

1

112

Dömötör Ákos: Hősök és vértanúk. Mondák és visszaemlékezések a szabadságharcról. Szerk.: Krízn Ildikó. MNT Bp. 1998. 150 old. - Tnri Lujza: Magyarország nagy vitézség. A szabadságharc emieke a nép dalaiban. Szerk.: Krízn Ildikó. MNT Bp. 1998. 186 old. 116 kotta. - Vajkni Aurél: 1848 emlékei a népi díszítőművészetben. Bevezetőt írta Vajkai Zsófia. Szerk.: Krízn Ildikó. MNT Bp. 1998. 42 old. 41 rajz, 57 kép.

lai tananyag és az olvasmányélmény alakította. Ennek következtében a másfélszáz éves történelmi esemény visszhangja sokféle hatás alatt formálódott és a kiadványunk is változatos élményt nyújt az érdeklődőknek. A mondákhoz hasonlóan a 48-as dalok is népszerűek voltak másfél évszázadon át. Tnri Lujza 116 szabadságharchoz kapcsolódó népdalt, népies műdalt, indulót, nemzetőrdalt tárt elénk ismert vagy elfeledett változatok alapján, illusztrálva egykorú kiadványok képeivel. A sok népszerű 48as dal mellett számos alig ismert vagy átformált szöveg, illetve dallam is található ebben a kötetben. A gyűjtemény összeállításakor a szerző figyelemmel volt a zene- és szövegfolklór kérdéseire, sőt azon túl a művelődéstörténeti összefüggésekre. Az egyes daltípusok előtt olvasható áttekintésben a kortörténeti dokumentumok segítenek tájékozódni abban, hogy valóban milyen is volt 1848/49-ben a divatos dallamvilág. A kötet anyagából egyértelmű, hogy a múlt században még élt a régies népdalkincs, amelyre ráépült az új stílus, amelynek társadalmi bázisa elsősorban a harcoló katonaság volt. A katonai életmód, a gyakori helyváltoztatás, a masírozás kedvezett a nemzeti öntudatot erősítő szövegeknek. Ezzel összefügg, hogy az a dallam lett népszerű, amelyre jól lehetett gyalogolni, katonásan lépkedni vagy esetleg táncolni, továbbá egyszerű felépítése miatt könnyű volt megtanulni. Azok a dallamok, amelyekben nem szerepel semmilyen aktualizálás, 48/49-es eseményekre, nevekre utalás, azok is ebben a stílusban váltak népszerűvé a múlt század utolsó harmadában. A közös dallamkincs segítette a szövegek és a dallamok cseréjét. A könyv szép példája annak, h o g y egy dallamra többféle szöveget énekeltek illetve, hogy egy szöveg többféle dallammal került előadásra. így például a Kossuth rádió szignáljaként 50 éve mindenkinek a fülében élő Kossuth-dal számos változatát találjuk m e g itt. Tari Lujza könyve alapvető forráskiadványa nemcsak a Kossuthdaloknak, de sok más népszerű 48-as indulóknak. A szerző zenepedagógusi tapasztalatából kiindulva tekintettel volt a gyakorlati célokra, h o g y a n kell és lehet a régi dallamokat előadni. Ilyen utalásokat is találhatunk a kották mellett. A rövid bevezetőből megismerhető a kor eseményeire vonatkozó hagyomány és annak kutatása, a sokféle eredetű énekes és hangszeres zene, valamint az örökké változó szövegkincs egymáshoz való viszonya. A pontos, szakszerű dallamközlés jelentős része most jelenik meg először, emellett kiemelkedő, hogy az anyagban való tájékozódást megkönnyítik a mutatók a laikusoknak és a szakembereknek egyaránt. A harmadik kiadvány a népi díszítőművészetben fellelhető 48-as hagyománnyal foglalkozik. A véletlen ajándékának tartjuk Vajkai Aurél 50 évvel ezelőtt készített tanulmányának előkerülését, amelynek kiadását a Magyar Néprajzi Társaság magára vállalta az évforduló alkalmából. Fél évszázaddal ezelőtt a néprajzkutatók széleskörű gyűjtést szerveztek a 48-as hagyomány megismerésére. Az ún. centenáriumi gyűjtés az egész országra kiterjedt és tematikája felölete a történelmi tudat és változás minden részletkérdését.

Az egykori gyűjtők és kutatók szándéka szerint feltárta a sokféle hagyományban fellelhető, szabadságharcra vonatkozó szellemi és tárgyi emlékeket. Ebből a gyűjtésből mindössze néhány tanulmány született, és még kevesebb jelent meg, hiszen a „fordulat éve" után a régi gyűjtések „értéke" megváltozott és a feldolgozásra vonatkozó elvárást csak néhányan fogadták el. Vajkai Aurél 1952-ben írta meg Az 1848 emlékei a népi díszítőművészetben című cikkét hatalmas anyag ismeretében, de az akkori politikai helyzetben kiadatlan maradt. A cikk teljes terjedelemben 42 oldalon 41 rajzzal, 60 tárgy fotójával kiegészítve jelent meg. A hatalmas anyag jól bizonyította, hogy a nemzeti öntudat kifejezése a lakásdíszeken, használati tárgyakon mind erőteljesebb lett az önkényuralom szorítása után. A kiegyezést követő években népszerűsége tovább erősödött, éppen ezért az anyagbemutatás és a sok kép ma is üzenetértékű. A gazdagon illusztrált kiadvány összeállítása Vajkai Zsófia gondos munkájának eredménye, aki a budapesti Néprajzi Múzeum anyagán kívül még tíz múzeumban található 48-as szimbolikájű vagy vonatkozású tárgyak fotóit gyűjtötte össze a tanulmány adatai alapján. A régi képeket pedig Magyar Mónika grafikája tette szemléletessé. Az ábrázolóművészet jól mutatja, hogy a 48-ra utaló jelképek a történelmi időktől távolodva egyre inkább szimbolikus értelmet kapnak és összefüggnek a nemzeti önazonosság kifejezésének igé-nyével. K. I.

Bessenyei György cs Nyíregyháza, 1747-1997. Kárpáti Aurél egy remek „miniatűrjében" (A bihari reméli' - 1917) a világtól csaknem húsz esztendeje elzárkózó Bessenyei György magányának egy kietlen délutánját álmodta meg. Hőse az ismert kúria ablakánál múlatja az időt, a búcsúzó fények szélfútta mezőit vizslatva borong. Egy őszutói napon, amikor fagyot ígérőn világít még a tűzgolyó a tarlók felett, a Váradtól induló úton megmozdul a vidék: a poros akácok során szíjakon rugózó batár tart a társtalan udvarház felé. A kapunál befordul, a kesztyűs mas egy évtizedek óta nem látott, elegáns, idősen is ápolt hölgy előtt csatolja le a kinyíló ajtó lépcsejét. „A bétsi grófné..." - villannak elő a harmadnapos borostával, elnyűtt háziknbátban toporgó, meglepett remetében emlékei. Megretten, hiszen a csillagfényű múltat megfáradtságában sem illik felkészületlenül és bejelentés nélkül fogadni, nem is célszerű. A nyitott ajtón átkiált a talán éppen költői kedvében ábrándozó húgának, /\miíínak: az udvaron köszöntse a grófnét, és hazudja azt, hogy akit keres, már évek óta nyugszik a gonddal ápolt kert kopár almafája alatt. Majd hátralépve figyeli, amint magányos társa híven teljesíti a rábízottakat, az örömteljes múlt részese és tanúja pedig elfehéredve pillant a megjelölt, maradék leveleit hullató gyümölcsfa

felé. A hír és az emlékezés súlyától nehezúlten, porköpenyét az avarban húzva lépdel a kinyújtott jobb iránt, majd kezeit imára kulcsolva megáll, búcsúzik egykori önmagától is. Néhány perc után kissé imbolyogva tér vissza a hintóhoz, amely felhorkanó lovakkal tűnik el saját nyomában az akácok között. De felindultan nyergeltet az udvarház ura is: a vele együtt elnehezült hátasára kapva csendes lépésben poroszkál a távolodó landauer után. Nem siet. A közeli dombtetőn megáll, szemeit tenyerével emyőzve tekint a porfelhőbe, távozó vendége, majd még távolabbra, a folyókon és hegyeken túli múltja, napnyugat felé. A „történelmi miniatűr" majdhogy hasonló végzetű írója az elképzelt kalandban találóan életre kelti a meghasonlott keserűség dacában önként vállalt magányt, egyben az elfojtott vágyakozást az élet- és sikerdúsabb emlékek társai közé. Evilági dolga a remetének ekkor már kevés maradt, a megkövült sértődöttség ingatag derűjében már minden elrendeztetett: kéziratai a pesti, egri és pataki tudósok levéltáraiban várják az utókor figyelmét, az almafa hasonló békében várakozik. Anna pontosan teljesít mindent a ház körül, a bőrbe köttetett Voltaire-kötetek pedig értelmet adnak az egyre korábban rájukzuhanó esték gyertyavilágú óráinak. A hálókamrákban tisztára simított ágy, friss víz a mosdótálban, a kívülről fűtött kemence is szolgálatkészen ontja melegét. Anna halk szóval rendelkezik. Személyes dolga csak a tékás szobában akad: az asztalon napjában nyesett lúdtoll, tinta, hófehér árkus várakozik. Néha hetekig csak fény színezi. És bár az ifjú Batsányi ]ános a korosabb mester munkáit egykor nagy gonddal mutatta be (Magyar Museum - 1799), „az utókor" a nekrológok múltán (1811) az érték és művek „felfedezésére" majd hosszú idő teltével szánja el magát. Közel ötven év után támadt ismételt érdeklődés az eltávozott író élete, műve és hagyatéka iránt. Az író bár csak talán gyerekkorában utazgathatott át Nyíregyházán az otthon és az iskola közötti útjain, a város értelmisége „szabolcsivá" emelte az egykori „bihari" remetét. A száz éve alakult Bessenyei Kör gazdagodó tevékenységében megjelenő szándék és vállalás végül elvitathatatlanná tette a várostól a vidék most éppen 250 éve született írófiát. A kitartó vonzódás pedig évszázadra termi „a kapcsolat" gyümölcseit. Ezúttal korábbi írásait nem kevés nóvummal frissítve és egybegyűjtve Katona Béla, a tevékeny irodalomtörténész ünnepli a kettős évfordulót: a közhasznú művelődési egyesület és a szívesen vállalt író-filozófus kapcsolatáról szóló új kötetében tanulmányaival és bizonyítékaival. Az itt olvasható első írás a Bessenyei Kör tevékenységét és eredményeit összegzi, egy további pedig kellő dokumentációval „legendákat oszlat" az egykori testőr utóélete és „a kapcsolat" körül. Pontosan sorolja „a kultusz" írásos és tárgyi dokumentumait. Majd alapos „c táji" bibliográfia, „a költők tisztelgése" a helyi és megyei emlékek históriája és fényképei, „a kultusz művelőinek" arcképei következnek a Bessenyei-művek és a róla szóló címlap-másolatai

113

előtt. Az értekezések egyben a város értelmiségének történetét is elemzik, nem kevés perlekedésről szólva a filozófus utókora és ez utókor vállalói körül. Könyve záróívein még külön értékkel súlyosbodott: a kedvelt költőnő és unokahúg, a bihari remete szintúgy magányos gondozója, a kedves Bessenyei Anna (1767-1859) költőnő portréját adja, majd a helyi múzeumban őrzött 19 levelét mutatja be. Felelevenítve a már-már elfeledett nagyszerű rokon életét és írói munkásságát, a gávai birtokon töltött évtizedek baráti környezetét, innen származó híradásait. Az olvasóban nem kevés analógiát (pl. Dukai Takách Judit) ébresztve fel. Egyben a folyamatos gyanút, egyúttal reményt, hogy a topográfiából megismert „megyebéliek" munkássága körül még nem kevés, további kutatásra méltó téma és alkalom kínálkozik. (Nyíregyháza, 1997.) Bodri Ferenc

K é t k i a d v á n y a 70 é v e s Szabadfalvi József tiszteletére A miskolci Herman Ottó Múzeum ez év nyarán két új kiadványával köszöntötte két évtizeden át volt igazgatóját, Szabadfalvi József nyugalmazott egyetemi tanárt. A volt munkatársak, tanítványok, barátok, a debreceni és a miskolci egyetemek képviselői bensőséges körben köszöntötték az ünnepeltet, s adták át az erre az alkalomra megjelentetett könyveket. Az egyik munka egyfajta számadás: önéletrajzot és bibliográfiát tartalmaz.' Részletesen megismerjük belőle a jeles etnográfus és múzeumszervező életútját a debreceni indulástól az egyetemi éveken, majd oktatói tevékenységen át a Herman Ottó Múzeum igazgatói székéig, később - a múzeumi nyugdíjazás után - a Miskolci Egyetem bölcsészképzésének szervezéséig, a Miskolci Universitas Egyesülés vezetéséig. Részletesen megemlékezik önéletírásában két meghatározó tanáráról, Bárczi Gézi írói és Clinda Béláról, s igen sok érdekes adattal szolgál mind a magyar néprajz, mind a múzeumügy elmúlt fél századáról. A kötet második része, a publikációk listája pedig önmagáért beszél: a felsorolt 386 tétel még akkor is imponáló teljesítmény lenne, ha nem vennék figyelembe Szabadfalvi oktatói, múzeumvezetői, sokirányú közéleti tevékenységét. A másik könyv nem a most divatos ünnepi kötetek sorába illeszkedik, hanem magának az ünnepeltnek a munkásságából ad közre válogatást* 1

Szabadfalvi József munkásága. Szerkesztő: Veres László - Viga Gyula. Miskolc, 1998. 76 lap. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumok munkatársainak bibliográfiája 2. " Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok. Officina Musei 7. Szerkesztette: Veres László - ViSa Gyula., Miskolc, 1998. 300 lap.

114

Az írások kötetbe rendezését nyilván befolyásolta, hogy a szerzőnek tematikus tanulmánygyűjteményei már korábban is megjelentek, de egészében nem maradtak ki jelen kötetből az azokban érintett témák sem. 3 A könyv hét tematikus fejezetre bomlik, az egyes témák elé a szerző rövid bevezetőt írt, amelyek hasznosan informálják az olvasót az adott problematika vizsgálatának időrendjéről és főbb összetevőiről. Az írások Szatmártóí, Debrecentől, Karcagtól Zemplénig és Miskolcig kiválasztott, gyűjtőmunkán alapuló, de az adott téma tágabb kapcsolatait is felölelő kutatómunkán nyugszanak, s időrendjük is átíveli szerzőjük munkásságának ötödfél évtizedes szakaszát. Nincs itt lehetőségünk részletező bemutatásukra, meg kell elégedni rövid felsorolásukkal. Az első egység a mézeskalácsosság köréből tartalmaz három korai tanulmányt (Debrecen, Nyíregyháza, Karcag), külön fejezetben taglalja a magyar mézeskalácsosság kialakulásának kérdését, végül a magyar mézsörkészítés kialakulását ismerteti. Az utóbbi témakör tágabb a tanulmány címében foglaltnál: a kérdéskör európai históriáját is vizsgálja, s rámutat, hogy ez a régi ital az antikvitásban is ismert volt a mediterrán térség népeinél, s fogyasztása főleg a szőlőművelés meghonosodásával hanyatlott vissza. Valamelyest illeszkedik az első részhez a kötet második tematikai blokkja: a magyar inéhészkedés történetével, a kéziratos méhészkönyv-irodalom kérdéseivel foglalkozik. Ezek az írások is jól kifejezik, hogy egy-egy téma miként érik, formálódik egy kutató tevékenységében: három és fél évtized telt el a fejezetrész első és utolsó tanulmányának születése között. A könyv harmadik nagy egységét a népművészei körében született írásokból válogatottak adják. A szerzőnek ez is vissza-visszatérő témája, s a - Borsod-Abauj-Zeniplén népművészetét bemutató monográfia fejezetei mellett (1997) - több önálló könyvben publikálta eredményeit. (Pl. A megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből. Borsodi kismonográfiák 9. Miskolc, 1980., A magyar feketekerámia. Budapest, 1986. stb.). Itt a magyar feketekerámia kelet-európai kapcsolatairól, Hajdú-Bihar megye népművészetéről és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei templomok festett mennyezetdeszkáiról írott tanulmányait közli újra. A negyedik blokk Északkelet-Magyarország címet visel, ami kifejezi, hogy nem tematikai, hanem regionális kötődés van az itt közölt írások között. Közreadja itt a szerző a Zempléni-hegység népi kultúrájának kutatását (1964-ben) áttekinti munkáját, ami figyelmeztet is a frissebb összegzés elvégzésére. Plasonló módon veszi számba • térség népei interetnikus kapcsolatainak kutatásában elért eredményeket, majd - részben az északkeleti országrészhez, illetve Miskolchoz kapcsolódóan az Avas földrajzi név néprajzi-gazdaságtörténeti hátterét vizsgálja. 3

Tanulmányok a magyar pásztorkodás köréből. Studia Folkloristica et F.thnographica 10. : )c: • cen, 1984., írások Herman Oltóról és a Herman Ottó Múzeumról. Borsodi kismonográfiák 25. Miskolc, 1988.

A következő nagy egység a szerző kutatásainak sokáig homlokterében álló témakörrel, a pásztorkodás kérdéseivel foglalkozó tanulmányokból közöl csokorra valót. A pásztorvándorlások jellemzői mellett foglalkozik a külterjesség és a belterjesség történeti és üzemszervezeti problémáival, a kosarazás, ill. a termőföld legeltetett állatokkal való trágyázásának, javításának jelenségeivel, a kárpáti és az alföldi pásztorkodás kapcsolatainak ezek révén felmerülő lehetőségeivel. A könyv hatodik szakasza Herman Ottóval foglalkozó írások kis gyűjteménye: a sokoldalú nagy tudós múzeumszervező tevékenységét, a Tisza szabályozásáért és a Hidrográfiai Intézet létrehozásáért vállalt szerepét és kultúrpolitikusi működését ismerteti a szerző. Munkásságában Herman szerepe ugyancsak visszatérő kérdcs, önálló könyvek témája. A könyv utolsó fejezete a Tudománytörténet címet viseli, dc részben számot ad arról a tudomány- és oktatásszervező munkáról is, amit Szabadfalvi főleg a miskolci évei alatt - eddig elvégzett. A magyar néprajzi kutatás szervezeteiről és fórumairól, a Miskolci Universitasról, Északkelet-Magyarország művelődéstörténeti kutatásáról szóló tanulmányok melleit, külön figyelmet érdemel a Gundn Béla debreceni évei. - Létezik-e debreceni néprajzi iskola? című írása, ami arra is emlékeztet, hogy 1999ben 50 esztendős lesz a Gunda Béla által indított debreceni néprajzos képzés. Anélkül, hogy a főbb vonalaiban ismertetett munkák érdemeit külön hangsúlyoznánk, meg kell állapítanunk, hogy a miskolci múzeum két kiadványa hasznos a honismeret művelői számára is. Elég csak arra utalnunk, hogy az elmúlt ötödfél évtized alatt újabb nemzedékek nőttek fel, akik az itt újra kiadott írásokat lassan már könyvtárakban - beleértve a tudományos könyvtárakat is — sem érik el. Ugyanakkor mind a bibliográfia, mind a tanulmánykötet egy rendkívül eredményes, sikeres életpálya tükre is. Viszóczky Ilona

A I'artiumi Füzetek Az utóbbi időben soha "nem tapasztalt fellendülést, fejlődést elért helytörténeti-honismereti tevékenységnek amellett, hogy ez a munka egyre inkább szakmai lesz, az is az egyik legfontosabb jellemvonása, hogy a kiadványozás, megjelentetés terén mind jobban előnyben kezdik részesíteni a sorozati formát. Ennek az az előnye, hogy egy-egy szerkesztő (maga is jelentős, ha nem a legjelentősebb helytörténész) köré csoportosult szerzői gárda munkái eleve, már jóval a megjelentetés előtt, átesnek egyfajta érdekes „belső" lektoráláson ezekben a közösségekben. Arról nem is szólva, hogy az ilyen laza közösségekben folyó munka 4

Herman Olló, a parlamenti képviselő'. Officina Musei 5. Miskolc, 1996.

közben lényegesen könnyebben és alaposabban tudnak a „tagok" egymás segítségére lenni (a tárgyalástól, az adatok átengedésén, javításán, levéltári-könyvtári tájékoztatáson át az illusztráltság lehetőségeinek megbeszéléséig stb.). A kiadványsorozat eleve feltételez egy bizonyos közösséget és egyfajta közösségi munkát, talán éppen a megjelentetés érdekében. Éppen ezért nagyobb bizalommal fordulunk a sorozatban megjelent munkákhoz, mint a sorozatokat elkerülök, az egyedül megjelentek felé. Különösen nagy az örömünk akkor, ha egy, az országhatárokon túl megindult kiadványsorozatról vehetünk tudomást. Hiszen ezeknek a sorozatoknak a megszervezése, megjelentetése jóval nehezebb, körülményesebb, mint a hazaiaké. Viszont éppen ezért jobban érvényesül bennük, velük kapcsolatosan az a baráti-közösségi előlektorálás, amit a fentiekben „belső" lektorálásnak mondtunk. A Partiumi Füzetek a Partin mi és Bánsági Műemlékvédő'és Emlékhely Bizottság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és esetenként még más és más, a kiadványban közvetlenül érmtett falvak vagy városok egyházainak, vagy valamilyen más társadalmi szervezeteinek, intézményemek a támogatásával jelennek meg. Az alig egy év alatt megjelent négy számból is láthatjuk, hogy a kiadványsorozat folyamatosságra törekszik, hogy szinte minden számmal valamit lépett előre, vagyis fokozatos fejlődésben van. Mindez, akárcsak maga a sorozat megszervezése, megszerkesztése és megjelentetése is Dukrét Géza sorozatszerkesztő, a nagyváradi, partiumi, mondjuk így is, hogy bihari helytörténetihonismereti kutatások, és sokminden más, ezekkel a kérdésekkel összefüggő tevékenység, munka, feladatvállalás, tervező-szervező egyéniségének érdeme. A Partiumi Füzeteket forgatva könnyen rájövünk, hogy a füzetsorozat legnagyobb érdeme az, hogy van, hogy létrejött, hogy megjelenik. Természetesen kínálkozik egy másik követelmény is a kiadványsorozat tartalmi értékét illetően. Ehhez több kérdés merül fel és vár megválaszolásra: Megfelelő-e a tárgyválasztás? Szükséges-e a kérdéses téma felvetése, feldolgozása, és a feldolgozás megjelentetése? A felvetett kérdést népszerű módon, a közművelődési igények kielégítésére dolgozták-e fel vagy sem? A feldolgozás követett-e vagy sem valamiféle tudományos célkitűzést s ha igen, akkor az miből állt, hogyan sikerült a célkitűzést megvalósítani, milyen tudományos haszon származik a közlésből, bír-e valamiféle ösztönzéssel a további kutatásokat-feldolgozásokat illetően stb. Egyszóval: tudományos munkáról van-e szó vagy sem? Félreértés ne essék, a népszerűsítő, a közművelődési célokat szolgáló irodalomnak is megvan a maga sajátos értéke és ezeknek a kérdéseknek a felvetése egyáltalán nem a népszerűsítő, a közművelődési érdekeket szolgáló irodalom bármiféle lekezelését jelenti. Különösen nem olyan gazdasági-, társadalmi- és kulturális körülmények között, ahol sokszor a népszerűsítő, a közművelődés céljait szolgáló irodalom látja el, vagy segíti elő a tudományos feldolgozás feladatait. Az, hogy feltesszük ezt a kérdést

115

ebben a konkrét esetben, a Partiumi Füzetekkel kapcsolatosan is, csupán azt jelenti, hogy megalapozott igényekkel, a kiadvány természetének megfelelő szempontok figyelembevételével akarjuk kezelni a kiadványsorozat egészét, vagy éppenséggel egyes számait. A Partiumi Füzelek eddig megjelent számai a következők: Borbély Gábor, Csernák Béla, Mnhajduda jános: Büiar. Helytörténet. Nagyvárad, 1997.16 old. - Kordics Imre: Sírok, sírjelek a várad-olaszi temetőben. Nagyvárad, 1998. 48 old. + TI képlap + 1 térképlap. - Péter I. Zoltán: Félixfürdő. Helytörténet. Nagyvárad, 1998. 37 old. - Dánielsz Endre: Nagyszalonta. Városismertető. Nagyvárad, 1998. 92 old. + 1 térképlap. Ebből a felsorolásból is kitűnik, hogy a Pnrliumi Füzetek kiadványsorozat rövid fennállása alatt is fokozatosan és nagyot fejlődött. Ez nemcsak a terjedelem növekedéséből látható, hanem abból is, hogy míg az első szám szerény külsővel, fekete-fehér borítóval jelent meg, addig a második számtól következően színes borítóval találkozunk. Mind a címoldalas borítón, mind a hátsó borító külső lapján egész oldalas színes kép illusztrálja a szóban lévő község nevezetes látnivalóját, templomát, község-városházát, látképét stb.

ország történeti földrajza. I. Bp. 1966. - Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. - Maksay Ferenc (szerk.): Magyarország birtokviszonyai a XVI. század közepén. I-II. A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 16. Bp. 1990. A másik megjegyzés arra vonatkozik, hogy az adatokat, az utalásokat, idézeteket, ha már különben is készítünk irodalomjegyzéket, írjuk pontosan. Senki sem követelhet meg ilyen esetekben abszolút bibliográfiai leírásokat, de azt nyugodtan elvárhatjuk, hogy egyazon kiadványt minden esetben egyformán idézzünk. Például n e m lehet arról szó, hogy az egyik helyen a Biliari Múzeum Évkönyvéből idézzük Bél Mátyás leírását, egy másik helyen pedig a Bihari Múzeum emlékkönyvéből. Törekedni kell a helyes bibliográfiai adatolásra; két okból is. Először azért, hogy munkánknak az ellenőrizhetőségen alapuló tekintélyt szerezzünk és tartsunk meg. Ezzel is biztosítva munkánknak — még egyszerű kompiláció esetén is - egyfajta tudományos megalapozottságot. Másodsorban pedig azért kell törekedni a helyes bibliográfiai adatolásra, hogy másoknak is hasznára, a továbbgondolás, a továbbkutatás elősegítésére lehessünk.

Az egyes füzeteknél, a cím után általában, tehát nem minden esetben, jelzik a kiadvány műfaját. Például az első számnál a Bihar cím után azt írták ki, hogy Helytörténet. Bármily műfajjelzéssel is látták el a füzeteket, mindről az állapítható meg, hogy gyakorlati célok érdekében készült leírások-ismertetések, a történeti részekre (bevezetők) nézve pedig azt, hogy ezek kompilációk. A kompilációkkal kapcsolatosan általában két dolgot kell megjegyezni.

A Partiumi Füzetek első száma az ősi, még a honfoglalást megelőző időszakból származó Bihar, hajdan mezőváros, majd nagyközség történetéről szól. Az összefoglalás 3 részből áll: Történelmi visszapillanMs-ból, A református templom ismertetéséből és A katolikus templom bemutatásából. A történeti visszapillantással kapcsolatosan helyesebb lett volna jakó Zsigmond Biharra vonatkozó megállapításaira utalni (sok helyen, de különösen a 24-25., 64-65 és a 213-215. oldalakon találhatóak Jakó Biharról szóló megállapításai). A református templom nemcsak a templommal foglalkozik, hanem rendkívül sűrítetten ismerteti a község reformációját, az egyház történetét is. Hasonlóképpen a katolikus templom bemutatása sem kizárólag a templom történetéről szól, hanem a Bihari római katolikus egyház múlt- és jelenbeli életéről is beszámol.

Az első megjegyzés az, hogy a szerzők nem mindig a legmegfelelőbb, a legújabb kutatásokat tükröző történeti munkákat, kézikönyveket idézik. Furcsa módon például nem műiden történeti bevezetés hivatkozik jakó Zsigmond alapvető munkájára, az 1940-ben kiadott Bihar megye a török pusztítás eló'tt című népiségtörténeti összefoglalására. Ez két szempontból is érdekes: mindenekelőtt azért, mert jakó Zsigmond „hazai", ízigvérig bihari származás, a másik pedig az, hogy nem látják-nem tudják, hogy mindazt, amit 1940 után valaki is Bihar megye és települései középkori történetéről írt, vagy kiadott, az szükségszerűen jakó Zsigmond munkáján alapul, abból indul ki, azt egészíti ki, ha szükséges és lehetséges, illetve azt cáfolja-javítja, ha olyan természetű új adatokhoz jutott. Nyugodtan hivatkozhat mindenki, nyugodtan idézheti Jakó megállapításait, mert ha Györffy Györgyöt idézi is, ha Györffy Györgyre hivatkozik is valaki, voltaképpen Jakó Zsigmondból idéz, Jakó Zsigmondra utal. Átnézve az egyes füzetek végén található irodalomjegyzékeket úgy vélem, hogy a következőkre nézve nem lehet haszontalan, ha felsorolom azt a négy, a bihari helytörténeti-honismereti tevékenységben kézikönyvvé magasztosult munkát, amelyeket Biliar megye középkorával foglalkozó egyetlen helytörténész sem nélkülözhet. jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és Népiségtörténeti Értekezések 5. Bp. 1940. - Györffy György: Az Árpád-kori Magyar-

116

A második szám, Kordics Imre munkája, a VáradOlaszi temető pusztulásáról, a sírok, sírjelek méltatlan sorsáról szól. A szerző nem szemlélhette tétlenül, belenyugvással a Várad-Olaszi temető pusztulását és pusztítását, hosszas kutató- és gyűjtőmunka után, de főleg saját megfigyeléseire, tapasztalataira támaszkodva megírta a VáradOlaszi temető (és egy kicsit a nagyváradi temetők) történetét, számba vette a legöregebb, a legnevesebb halottak sírjait, a legszebb, illetve művészi- és műemléki szempontból értékes sírjeleket, sírépítményeket. Voltaképpen egy nagyszerű katalógust készített, kiemelve minden egyes esetben a pusztulás veszélyét, az eddig elszenvedett pusztuláspusztítás mértékét, és rámutatva sok-sok szembetűnő, felháborító méltánytalanságra, amelyet számos, a Várad-Olaszi temetőben nyugvó neves, nemcsak a váradi, hanem az országos közéletben is jelentős szerepet játszott ember sírjával, síremlékével elkövettek. A könyv különös értéke az a 108 fénykép, amelyekkel Kordics a különböző szempontok alapján csoportosított sírokat-sírem-

lékeket katalógus-szerűen ismerteti. A szerző természetesen tiltakozik a Várad-Olaszi temetőben történtek ellen és nem győzi eléggé és elégszer hangsúlyozni, hogy mindenkinek a saját felelőssége is megállítani ezt a megbotránkoztató, barbár vandalizmust. Bízzunk benne, hogy tiltakozását sokan - még a legilletékesebbek közül is - meghallják, megértik és magukévá is teszik. Knnek a számnak az elején olvasható Dukrét Géza sorozatszerkesztő Előszó című írása, amiben bejelenti, hogy „A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság 1997. szeptember 26-28-i biliari honismereti konferenciáján elindított egy új kiskönyv-sorozatot, Partiumi Füzetek címen. Célja településeink helytörténetének, műemlékeinek, népszokásainak ismertetése a Partium és a Bánság területén." A harmadik szám, Péter I. Zoltán: Félixfürdő című munkája, ami mellett ott áll a műfaji megjelölés is: Heh/történet. A könyvecske sok, részben archív fotókból álló fényképillusztrációval gazdag helytörténeti összefoglalás. A tárgyalás nem mentes bizonyos idegenforgalmi célok szolid szolgálatától és a következő fejezetekre tagolt: Földrajzi fekvése (igen rövid, pár soros fejezet csak: geológiai, morfológiai, hidrológiai kérdésekről nem szól), Történelmi visszapillantás (szerencsés kompilációja a vonatkozó történeti-helytörténeti irodalom mellett a régi- és az új balneológiai irodalomnak is), Századfordulói kép (plasztikus képét adja Félixfürdő virágkora fürdőéletének), A fürdő legutóbbi száz éve (igen jó és jól szemléltetett fejezet a román balneológiai- és helytörténeti irodalom számontartásával), Epilógus (tanulságként azt vonja le, hogy a fürdő tulajdonjogi viszonyainak tisztázása nyit utat a további fejlődésre), Felhasznált irodalom (34 tételben sorolja fel a Félixfürdővel foglalkozó régi magyar (és latin), az újabb magyar és román irodalmat). A negyedik szám: Dánielisz F.ndre Nagyszalonta című munkája, ami mellé odatették, hogy Városismertető. Dánielisz Endre Nagyszalonta történetének, a nagyszalontai hajdúk, a nagyszalontai református egyház és iskola, Szalonta nagy fiainak, elsősorban Arany Jánosnak krónikása. Ki tudja, hogy ez a füzet hányadik összefoglalása a szeretett városról tudhatónak- és tudandóknak? Elannyira, hogy Dánielisz Fndre már leginkább saját magát, valamelyik régebbi feldolgozását idézi. E között az összefoglalása és más Nagyszalontáról szóló írása között az a különbség, hogy ezt tudatosan városismertető kalauznak írta, nem titkolt idegenforgalmi célok szolgálatában. Külön kell szólnunk a nagyszerű illusztráltságról, a szöveges részt Képek a régi és a mai Nagyszalontáról címen 32 fotóillusztráció kíséri. Fontos része a kiadványnak a Könyvészet című fejezet, ami 25 tételben jegyzi föl a fölhasznált irodalmat. Nemcsak idegenforgalmi célokat szolgál, hanem a kiadvány megjelentetéséhez is jelentékenyen hozzájárult a könyvecskéhez csatlakozó Közszolgáltatások című jegyzék. Elmondhatjuk, hogy mind a négy könyvecske annak ellenére, hogy merőben különböznek egymástól - rendkívül jó szolgálatokat tesz saját magunk, saját dolgaink megismerése, megbecsülése, megőrzése területén. Az is az öneszmélést szol-

gálja, hogy az ennek a négy könyvecskének a kiadásával szerzett tapasztalatokat felhasználva a Partiumi Füzetek további számai még eredményesebben szolgálhatják helytörténeti-honismereti tevékenységünkkel az öneszmélés nagy ügyén túl mind a tudományos, mind pedig a közművelődés érdekeit, sajátos feladatait. Dankó Imre

A Jászkunság összefogása1 A Jászság, a Kiskunság és a Nagykunság lakói 1995-ben ünnepelték az ún. redempció, az önmegváltás 250. évfordulóját. Amint azt a Jászkunság szinte minden mai lakója számontartja, a jász és kun ősök a XIII. század óta élnek a Kárpátmedencében, és évszázadokon át a nemesi kiváltságokhoz hasonló jogokat élveztek. 1702-ben azonban 1. Lipót a fegyverjogra hivatkozva eladta a Jászkunságot a Német Lovagrendnek, 1731-től pedig a pesti Invalidusok Háza lett a terület földesura. A jász és kun helységek vezetői nem nyugodtak bele, hogy a lakosságot jobbágyi sorba sülylyesszék, és folyamatosan ostromolták a császári udvart a kiváltságok visszaszerzése érdekében. A háborút viselő Mária Teréziának katonára és pénzre volt szüksége, és ez a történelmi helyzet lehetőséget teremtett a Jászkunságban élők számára, hogy ha vállalják az önmegváltás igen súlyos terheit, megszabadulhatnak földesuraiktól. A szabadparaszti kiváltságokkal rendelkező, a jobbágysorsot nem ismerő Jászság és a két Kunság újkori története tehát 1745-tel: a redempcióval kezdődött. A társadalmi mozgalommá szélesedett, látványos és nagyszabású ünnepségsorozat szervezését a Redempció:s Történelmi Emlékbizottság vállalta magára, a 250 év előtti történelmi tetthez méltó emlékkiállításon túl arra is törekedve, hogy fórumot adjon a Jászkunság legavatottabb kutatói számára: mutassák be újabb tudományos eredményeiket. A közös ünneplés után egy esztendővel megjelent kötet, amely a tudományos üléseken elhangzott előadásokat, valamint forrásközléseket tartalmaz, kiegészült az ünnepi esztendő szöveges és képes krónikájával is, így lett mind a Jászkunság-kutatás, mind az ünnepségsorozat maradandó értékű dokumentumává. A Jászkunság sorsfordító dokumentumainak az 1745-ös kiváltságlevélnek, a „Királyi Keguláció"-nak (1751), a „Liber Fundi"-nak, a „Jászkun Statutum"-nak (1799) - az elemzését (részben közreadását is) Örsi Julianna végezte el. Tanulmányaiból megtudhatjuk, hogy mit jelentett a XV11I. században s a XIX. század első felében a redemptus, az irredemptus és az inqilinus jogállás, mely két évszázadra meghatározta a tulajdonjogot: a szántóföldek, a közös legelők, a rétek használatát.

Bellon Tibor-Örsi Julianna (szerk.): A Jászkunság összefogása - Tanulmányok a Jászkunság történetéből. Kiadja Karcag Város Önkormányzata 1996. 205+52 old.

117

Azt is gondosan áttekintette Örsi, hogy miként vált a Hármas Kerület közigazgatásilag jól megszervezett és irányított földrajzi egységgé. A redempciónak a paraszti gazdálkodásra gyakorolt hatását Bellon Tibor tanulmánya vizsgálja. Amint azt részletesen igazolja Bellon, a redempciókor megváltott saját határ és a külső puszták az önellátó földművelés és az árutermelő célú legeltető állattartás színterei voltak. A redemptus, tehát földbirtokkal rendelkező gazdaközösségek képviseletében a választott mezővárosi, s az ugyanilyen feladatkörű falusi tanácsok szervezték, irányították a legeltetést, valamint az állatok, az állati termékek értékesítését. A Hármas Kerület pénzügyi igazgatásának történetét Bánkiné Molnár Erzsébet vizsgálta. Abból indult ki, hogy a kiváltságlevél felsorolta az állam számára fizetendő tételeket (hadiadó, nádori cenzus stb.), a helyi adókat azonban nem részletezte. Az adókivetés alapja egységesen a vagyon volt, de az adózás gyakorlata helységenként változott, s a redemptusok érdekvédelmének felelt meg. 1770től egy helytartótanácsi rendelet megszabta az adókivetés és adószedés módját. Ettől kezdve a szabad királyi városokban követett gyakorlathoz igazodva szervezték meg a Jászkunság települései pénzügyi igazgatásukat. A református és katolikus vallású Jászkunság vallási problémáinak, érintőleg a görögökkel és a zsidókkal kapcsolatos konfliktusoknak az elemzésére Bagi Gábor vállalkozott. A vallási feszültségek hátterében gazdasági érdekek állottak: a református közösségeket arra kötelezte az államhatalom, hogy földet adjanak a betelepülő katolikusoknak, biztosítsanak számukra szenátori helyeket és állítsanak fel számukra plébániákat. Azt is sérelmezték a reformátusok, hogy a kun kerületek székhelyét a református mezőváros Karcagról a katolikus Kunszentmártonba helyezte át Mária Terézia, a Hármas Kerület tisztségeit pedig elsősorban a katolikus jászok viselték. Nóvák László dolgozata a Jászkunság középületeiről készült XV1IÍ-XIX. századi összeírások felhasználásával szemlélteti a falvak és mezővárosok külső képét. Mivel 1802-ben - a gyakori tűzesetek miatt - rendelettel szabályozta a Kerület az építkezési módot, a központi irányításnak is komoly szerepe volt a települések jellegzetes arculatának a kialakulásában. II. József telepítési pátensének (1782) hatására a Bácskába áttelepült reformátusok sorsáról Penovátz Antal készített tanulmányt. A Nagykunságból és Tisza menti falvakból származó telepesek sok küzdelem árán, szinte a semmiből építették fel négy bácskai falujukat, folytonosan harcolva önkényeskedő földesuruk ellen. Szilágyi Miklós a történeti és néprajzi szakirodalom, valamint kisújszállási adatgyűjtések alapján a „nagykun öntudat" összetevőinek az elemzésére tett kísérletet. Megállapítja, hogy a kun származásról szóló történeti mondák hiányoznak, illetve nehéz eldönteni, hogy az etnikus különállás töredékes emlékei milyen mértékben táplálkoznak az olvasmányélményekből, az iskolában tanultakból . A leggyakrabban idézett szövegemlék, a „kun

118

miatyánk" akkor tűnt fel a XVJI1. században, amikor a kiváltságok visszaszerzéséhez szükséges volt az etnikai folytonosság bizonyítására is. A kun eredethagyomány - hangsúlyozza a szerző - másodlagos jelentőségű volt a redempcióhoz, mint a társadalmi helyzetet hosszú távra meghatározó történelmi eseményhez képest: az ősök redemptus volta, az önmegváltásban való részvétele volt és maradt az igazán presztízs-növelő a mezővárosi közösségek tagjai számára. Függetlenül attól, hogy az önmegváltás anyagi terheit vállaló ősök kunszármazékok vagy más vidékekről beköltözők voltak-e. A kötet végezetül egykori hiteles források alapján a nagykunsági települések - Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton és Túrkeve - azon lakóinak névsorát közli, akik 1745-ben részesei voltak a redempciónak. Mivel a redemptus múlt máig egyik legfontosabb tényezője a helyi közösségekben a rangnak, a megbecsülésnek, ez a - műfaja szerint - „történeti forrásközlés" is, melyet amúgy a helytörténeti kutatás szintén jól hasznosíthat, igen sok érdeklődő helyi olvasóra számíthat. Reméljük azonban, hogy nem csak a Jászkunság lakói lesznek a kötet olvasói! Mindazoknak a figyelmébe szeretnénk ajánlani, akik ösztönző példáját keresik annak, hogy miként vált és válik napjainkban a múlt sorsfordító eseménye a mindennapok részévé. Sz. Bányai Irén

PANDÚR JÓZSEF A másik Rippl-Rónai Napjainkban Rippl-Rónai József (ki tudja, hányadszor) újra reneszánszát éli. Tanulmányok sora foglalkozik művészetével, s időnként egy-egy képe is felbukkan az aukciókon, borsos árával is jelezve az alkotó elismertségét és nagyságát. Kiváló festőművészünk 70 éve halott, de mégis szinte megfogható szellemi sugárzásban itt él közöttünk. A szeretet jelenek egyik legszebb bizonyítéka: a kaposvári Keleti temetőben lévő sírján mindig friss a virág. És a másik Rippl-Rónai? Az öccs? Ödön? Róla szinte teljesen megfeledkeztünk. Pedig, szürke eminenciásként a háttérben maradva, hihetetlen szívóssággal ő tette a legtöbbet bátyja művészetének elismertetéséért. Dr. Pandúr József, a JPTE docense, maga is ismert festőművész, évek óta foglalkozik Rónai Ödön (az öccs ezt a névváltozatot használta) életével és tevékenységével. A közelmúltban napvilágot látott, adatokban gazdag és emellett rendkívül olvasmányos monográfia a legfőbb bizonyíték arra, hogy Ödön milyen szívóssággal ragaszkodott bátyjához és a támadások pergőtüzében hányszor bizonyította be tettekkel is hűségét. Pandúr József így fogalmazta meg műve célját: „Feladatom, hogy Rónai Ödönről valós, igaz képet

rajzoljak, bemutassam a két Rippl-Rónai mély, testvéri, baráti összetartozását..." A kötet elején, a vallomások gyűjteményében nemcsak a báty viszszaemlékezéseiből olvashatunk. A fiatalabb kortársak (Bernáth Aurél, Martyn Ferenc) is sok szeretettel idézik föl Ödön alakját. A nyitó fejezet - milyen találóan - az Állomások címet viseli. I liszen Ödön polgári foglalkozásként a vasutasságot választotta. Ezek az állomások (Kiskorpád, Görgeteg, Kéthely, Somodoraszaló, Fiume, Somogyszob) nemcsak az életút, de egyben a munkahelyeknek is állomásai. Ödön már 1895ben, alig 30 évesen megkezdte bátyjával kapcsolatos gyűjteményének összeállítását és ezt 1921-ben bekövetkezett haláláig folytatta. („Ez. az Ödön, a vasúti főnök, bizony nálamnál jobban tudná életem történetét elbeszélni..." - írja Rippl-Rónai József Emlékezéseiben.) És Ödön gyűjt és megőriz mindent. Képeket, leveleket, bírálatokat, kritikákat egyaránt, szinte látnokként megmentve az értékeket az utókornak. Ahogy Pandúr József írja: „Rónai Ödönt csak két dolog érdekelte igazán: az egyik bátyja élete és művészete, a másik: »magánmúzeumának« a gyarapítása és annak sorsa". Rónai Ödön ezt a magánmúzeumot egy 1920. évi örökösödési szerződéssel Somogy vármegyének hagyományozta. Mindennél többet mond, hogy a gyűjtemény több száz képet tartalmazott, s számos fiatal tehetséget Ödön fedezett föl. Ennek a hatalmas gyűjteménynek a darabjai ma, tartalmuk és jellegük szerint szortírozva, a kaposvári RipplRónai Múzeum féltett kincsei közé tartoznak. Rónai Ödön életét szűkre szabta a sors, a betegségek sorozata. 1921. január elsején még összeállítja bátyjával műtárgyainak jegyzékét, de két nap múlva a hirtelen rátört betegség végez vele. Szinte egyedülálló, gazdag képanyag, bőséges jegyzetapparátus, kiváló tipográfia teszi a monográfiát még értékesebbé. Pandúr József hézagpótló műve egy szerény és éppen ezért méltatlanul elfeledett kiváló személyiségnek állít méltó emléket. És egyúttal nélkülözhetetlen Rippl-Rónai munkásságának tanulmányozásához is. Maga a művész is így búcsúzik testvérétől: „Edes Ödönöm, miért hagytál itt. Nagyon hiányzol, igen nagyon szerettelek..." Dr. Sipos Csnba

PI TF.RCSÁK TIVADAR Néprajzi tanulmányok az É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g t e r ü l e t é r ő l A jeles etnográfus, egri múzeumigazgató Peteri sák Tivadar tanulmánykötete válogatás harmadléi évtizedes munkásságából, korábbi írásaiból, de mini ilyen mégis megérdemli a bemutatást, niéllat.isl. Részben azért, mert szerzőjének munkanv, .Is/ere, a terepmunkán nyugvó, adatgazdag, történeti szempontokat is figyelembe vevő feltáró munka igen sok ténnyel gyarapítja ismereteinket. Azért is, mert témái, mint azt a kötet címe is

sugallja, egy összefüggő, ugyanakkor földrajzilag és műveltségben erősen tagolt nagytáj népének életmódját, az ott élő ember alkalmazkodási formáit tárják fel, s feldolgozásuk egy nagy tematika sokirányú közelítéseként is értelmezhető. Ha figyelembe vesszük Petercsák másutt közölt írásait is, akkor érezzük, hogy az itt (újra) közreadott munkák is jól tükrözik egész kutatói érdeklődését, módszerét. A kötet nagyon hasznos segítséget adhat az abaúji Hegyköz, a Zempléni-hegység és a Mátra-vidék népélete, honismerete iránt érdeklődőknek. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a hasonló, egy-egy kutató életművéből fejezeteket közreadó tanulmánykötetek megjelentetése „divatos" lett a magyar néprajzban. Nem mindenki lelkesedik ezért a „műfajért", kétségtelen, lehet szakmai érveket ellene és mellette is felsorakoztatni, aligha vitatható azonban, hogy - különösen a nem túl széles tematikát felölelő kötetek hasznosak a szaktudomány számára. Mögöttük fel kell ismernünk azt is, hogy a múzeumokban dolgozó néprajzkutatók tevékenységének csak egy része a tudományos feldolgozás, évtizedek alatt igen sokféle munkában kell résztvenniük, s csak viszonylag keveseknek adatik meg az önálló könyv megírásának türelme és energiája. Petercsák ezek közé tartozik, több lokális és tematikus (kis)monográfia szerzője, számos kisebb-nagyobb tanulmánya és közleménye mellett. Jelen kötet írásai négy fejezetbe rendeződnek, azok azonban csak laza keretek: a nagyobb ívű, összegző tanulmányok át-átfedik őket mind tematikailag, mind a kutatás helyszínét illetően. Az első fejezet Ablakosok, drótosok, teknőuájó cigányok címet visel, de nem csupán ezeknek a mesterségeknek a bemutatására vállalkozik. Vándoriparosok a Zempléni-hegységben és a történeti Felső-Magyarországon című, eredetileg az Ethnographia hasábjain közreadott tanulmányában jóllehet bemutatja a zempléni hegyvidéken legtovább élő vándoriparokat és művelőiket - , igényes összegzését adja a sajátos tevékenység kialakulása földrajzi, történeti, társadalmi összetevőinek. A következő nagy egység a Hegyköz állattartásának és pásztorkodásánnk problematikáját tárgyalja hét írásban, különös figyelmet szentelve a szerző szülőfaluja, Filkeháza adatainak (sertéstartás, lótartás, baromfi tartás, szarvasmarhatartás). Már itt megnyilatkozik későbbi fő érdeklődése: önálló tanulmány foglalkozik az erdő szerepének a hegyközi pásztorkodásban betöltött szerepével. Magam a kötet legerőteljesebb fejezetének a harmadikat, az Északi-középhegység - jobbára a Zemplén és a Mátra - népi erdőhnsználatávnl foglalkozót érzem. Ebben nagy figyelmet szentel az erdőbirtoklás, az. erdőgazdálkodás problematikájának, valamint a famunkáknak, „erdei foglalkozásoknak", amelyek a Magyar Alföld népével folytatott árucserében is kijelölték a hegyvidék népének helyét, szerepét. Igen tanulságosan mutat rá arra is, hogy az erdőhasználatban a központi és a helyi szabályozásnak már a feudális korban is nagy jelentősége volt, s hogy az erdő nem egy-

119

szerűen sajátos jogi-birtoklástörténeti problémákat vet fel; ebben a vonatkozásban a jobbágyi és paraszti tevékenység nem egészen öncélú, nem csak a táji feltételekhez való alkalmazkodás egyik formája az erdőlés és az erdei munka sem. A kötet utolsó, lazábbra szerkesztett fejezete Falu és táj címet visel, s - a kutatásban kiemelt Hegyköz mellett - a Taktaköz építkezéséhez és lakáskultúrájához is közöl adalékokat. A fentiekben már minősítettem Petercsák Tivadar könyvét, így - annak kapcsán - még egy dologra hívnám fel a figyelmet. A kötet a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének egyik kiadványsorozatában jelent meg, a Folklór és Etnográfia sorozata közel jár a századik kötetéhez. Az Újvári/ Zoltán professzor által szervezett és irányított könyvműhely az elmúlt két évtizedben a magyar néprajz legnagyobb kiadója volt. Ha csak ezt a sorozatot nézzük, akkor is feltűnik, hogy a debreceni tanszék nem csupán volt tanítványainak munkáit jelenteti meg, hanem igen széles kört ölel fel a hazai etnográfia és folklorisztika egészéből. Ez rendkívüli szakmai jelentőséggel bír, legfeljebb sajnálhatjuk, hogy a kiadványok közül néhány nem pl. az Akadémiai Kiadónál jelent meg, egész szakmánk rangjának kifejezésére és okulására. Jelen kötettel az 50 esztendős szerzőt is köszönti a Kiadó, hadd csatlakozzam ahhoz magam is, Petercsák Tivadarnak további sikeres alkotó munkát kívánva. (Folklór és Etnográfia 98. Debrecen, 1998.) Viga Gyula

Néprajzi dolgozatok Válogatás a jászberényi Tanítóképző Főiskola néprajz szakkollégiumi hallgatóinak szakdolgozataiból A honismereti munka sajátosan új területét jelenti a nép- és honismeret iskolai oktatásban történő megjelenése. A közoktatás tíz évfolyamán a hazai iskolákban folyó nevelő- és oktatómunka követelményeit rögzítő, a tantervek, tantárgyi programok, tankönyvek és más taneszközök, továbbá alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásának alapjául szolgáló Nemzeti Alaptantervben a hon- és népismeret, e sajátos tárgyú és módszerű ismeretanyag az egyes műveltségterületeken speciális oktatási követelményekkel, feladatokkal jelenik meg. Alapvető célul tűzve, hogy minden tanuló megismerje szülőföldje kulturális örökségének jellemző sajátosságait, értékeit, hagyományait, hazánk népcsoportjait, néprajzi tájait, becsülje ezek értékeit, kultúrájuk sajátos jegyeit. A követelmények az ismeretszerzésen túl bizonyos, a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására irányuló készségek elsajátítását is feladatként jelölik meg. E mind határozottabban és sokrétűbben megfogalmazódó kívánalmak megvalósulásának alapját a szakmailag felkészült, elhivatott szakemberek jelenthetik.

120

Komoly gondot jelent azonban, hogy mindeddig nem folyt néprajzos pedagógusképzés. Néprajzi ismereteket intézményesen, állami feladatként a pedagógiai főiskolákon nem oktattak, az egyetemek által képzett néprajzosok muzeológus, s nem pedagógus diplomát kaptak. A tanítóképző főiskolákon például az alapvető jogszabályi feltételek hiánya miatt az oktatás csak a meglévő keretek közé beillesztve, szétszabdalva történhetett. A hatályos jogszabályok jelenleg is csak arra adnak módot, hogy a képzés során közvetve, vagy a NAT valamelyik műveltségterületéhez kapcsolódva, illetve ehhez szorosan kötődve, legfeljebb részben önállóan, specializAció keretében szerezhesse meg a hallgató a sajátos tárgyú és módszertanú ismeretanyag tanításának lehetőségét. Az adott körülmények között a közelmúltban azok az intézmények, amelyek a néprajzot a tanítóképzés fontos részének tekintették, a legváltozatosabb módokon igyekezték megtalálni a lehetőséget a néprajz, a honismeret minél szélesebb keretek között folyó oktatására. A tanítóképző főiskolák (többek között a budapesti, a kaposvári, a szekszárdi, a zsámbéki) ezirányú tevékenységei közül kiemelkedik a jászberényi képzés, ahol a tanítónépművelés szakon szerveződött néprajz szakkollégium keretében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok munkatársainak (H. Bathó Edit, Szabó László, Horváth Mária és Gulyás Éva) közreműködésével folyik a néprajzi oktatás. Csaknem évtizedes munka eredményeiről ad számot a néprajz szakkollégiumi hallgatók által írt, több mint negyven szakdolgozat legjobbjaiból válogatott írásokat tartalmazó, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola 80. évfordulójára a Jász Múzeum kiadásában a Jászsági Füzetek 26. számaként megjelent Néprajzi dolgozatok (válogatta, szerkesztette és előszóval ellátta Hontiné dr. Bathó Edit, dr. Gulyás Éva és dr. Szabó László). A hozzáértő válogatás alapvető szempontja az volt, hogy olyan eredeti gyűjtésen alapuló anyagközlő írások kerüljenek közreadásra, amelyek mind pedagógiai, mind néprajztudományi szempontból figyelemre méltóak (szerzőik: Molnár Melinda, Bori Szilvia, Kaló Andrea, Fekete Anita, Pádár Edit, Katus Erzsébet, Kemenesi Gabriella, Décsei Mónika, Réti Szilvia, Salga Krisztina, Szappanos Edit, Kókai Magdolna, Kelemen Orsolya, Kenyeres Andrea, Fodor Krisztina, Bata Beáta, Hidvégi Ágnes, Mészáros Zoltán, Tábori László, Spisák Mária, Pató Ágnes és Pletenyik Tímea)? A gyűjtés körét földrajzilag meghatározza, hogy a hallgatók olyan településeken gyűjtöttek, amelyhez saját személyük vagy családjuk révén kötődtek. A táji mellett tematikai vonatkozásban is sokszínű válogatásból csupán szemelgetve is szembetűnő, hogy a tárgyi néprajz köréből az erdőhasználat, a méhészkedés, a településszerkezet vizsgálata mellett többen választottak a népi táplálkozás és a viselet köréhez kapcsolódó témát. A szellemi néprajz kedves területét a jászberényi főiskola hallgatói számára is az emberélet fordulóihoz kapcsolódó és a kalendáris szokások, a 1

Az írások címleírását Id. a Honismereti Bibliográfiában. Honismeret 1998. 4. sz. 109. old. (Szerk.)

társadalomnéprajzét a munkával összefüggő szokások jelentik. Szolnok megyében egyébként nem előzmények nélküli a honismereti gyűjtések szélesebb körű közreadása. A cél - miként a jelenlegi munka esetében - hasznosítani, a tudományos élet vérkeringésébe is bekapcsolni a különböző szervezeti keretek között megvalósuló gyűjtések eredményeit. Ezt segíti a néprajzi tárgyú szakdolgozatok jegyzéke és adattári lelőhelyük megjelölése a kötet végén. Bár Szolnok megyében hagyománya van a néprajzi gyűjtések kiadványi formában történő megjelentetésének, a Néprajzi dolgozatok ezen túlmutatva - miként a képzés történetét és tantervi programját összegző előszóban Gulyás Éva fogalmaz - a néprajz felsőfokú, nem csupán egyetemi oktatásának szükségességét és létjogosultságát is bizonyítani kívánja. Azt, hogy szükség van olyan pedagógusokra, közművelődési szakemberekre, akik számára természetes, hogy a jelen megértéséhez a település múltját, hagyományait is tudni kell - és másokat is meg kell tanítani ennek ismeretére, tiszteletére. (Jászberény, 1998.) Nagf/ ]anka Teodóra

A Borsodi Tájház Közleményei A Miskolc és Aggtelek között nagyjából félúton, a Bódva völgyében fekvő Edelényhez 1950-ben hozzácsatolt Borsod község - amely a honfoglalástól a tatárjárásig várispánsági székhely, de századunkban is még körjegyzőségi központ volt északi részén, a középkori földvár dombja mellé 1791-ben felépült, kazettás famennyezetű református templom közelében álló, 1909-ben átépített, oszlopos tornácos - kertje lábjában a Bódvával nagygazdaházban és tágas portája melléképületeiben működik a Borsodi Tájház, Borsod-AbaújZemplén megye egyik legismertebb, pezsgő életű, gyűjteményekben bővelkedő, de diáktáborozásra és hagyományos közösségi szórakozásra is alkalmas tájmúzeuma. Fenntartásáért, gyarapításáért az Edelényi Városi Rendezvények Máza és Könyvtár igazgatója, Laki Lukács László könyvtáros, tanár, a népi szövés mestere felel. Egyik tapasztalt és tevékeny helytörténész munkatársa, I Iadobás Pál segítségével ő mdította útjára 1997 májusában a Borsodi Tájház Közleményei című, három ív terjedelmű, évente kétszer meg-

jelenő periodikát; amelynek célja az Edelény város és a Bódva mente múltja iránt fogékony, felelősséget érző emberek tájékoztatása a helyi művelődéstörténeti, néprajzi, ipartörténeti kutatások eredményeiről, a gyűjtemények gyarapodásáról, a megemlékezésre méltó évfordulókról, a kisváros rendezvényeiről és a tájház szolgáltatásairól. Az első szám a borsodi földvár 1987-ben megkezdett, gazdag eredményeket hozó feltárási munkálatait ismertető tanulmányt közöl a kitűnő régész, Wolf Mária tollából, de tartalmazza Hadobás áttekintését Edelény honfoglalás előtti régészeti leleteiről, valamint Lukács cikkét - az 1997 májusi fehérhímzés-kiállítás kapcsán - a Kachelmann család által adományozott edelényi textil- és kézimunka-gyűjteményről. A második szám az Egerben élő kutató, Szecskó Károly tanulmányát teszi közzé Farkas Zsigmond (1862-1926) római katolikus lelkipásztorról, aki, a többi között, az Edelény környéki Szuhogyon, Szendrőben, Hangácson és Nyomáron évtizedekig szolgálta híveit; építve és fejlesztve azok templomait és iskoláit, emellett pedig kiváló méhész, gyógynövénytermesztő és természetgyógyász hírében is állott. Közli a második szám az 1727-ben Borsod községben született Vadászi László, híres debreceni ügyvéd és városi „Senátor" 1805-ös végrendeletét; az edelényi temetőkben nyugvó neves közéleti emberek listáját, valamint - ugyanúgy, mint az első számban - a Bódva mente időszerű évfordulónaptárát. A Borsodi Tájház Közleményei füzeteit grafikák, metszetek és kézimunka-fakszimilék díszítik. 1998 májusában megjelent a harmadik számú füzet is. Tudósít a Ragályi Tamás reformkori politikusról elnevezett Fiókkönyvtár és a vele egy fedél alatt elhelyezett Bódva-völgyi Könyv- és Könyvtártörténeti Gyűjtemény megnyitásáról: köszönti az ötvenéves Fecske Csaba költőt és publicistát; Hadobás Sándor írásával bemutatja az 550 éve született kiváló humanistát, Lászai Jánost; Abonyi Lajos életrajzi regényének részletével emlékezik Csermák Antal XIX. századi zeneszerző és hegedűművész edelényi tartózkodására. Ismerteti a Borsodi Tájház Közleményeinek harmadik száma az utóbbi hatvan évben Edelényben megjelent újságokat és alkalmi kiadványokat, de beszámol a Tájházban 1998. május 17-én átadott rekonstruált falusi kovácsműhelyről, valamint a szintén most berendezett muzeális „suszterájról" is. M. Takács Lajos

121

Honismereti bibliográfia Ábrám Zoltán: Szentegyháza. Editura Juventus Kiadó. 1998. 351 old. - A Hargita tetején fekvő székely falu múltja és jelene. Balanyi Béla: Ásatási napló. A középkori Bög község templomai. Népfőiskolai Füzetek, 3. Lezsák Sándor és Gémes Mihály előszavával. Antológia Kiadó és Nyomda Kft. Lakitelek, 1998.65 old. A Barcaság 1848-1849-ben Szerk: Hochbauer Gyula. Disz-Tipo Kft. Szecseleváros. 1998.15 old. Beke György: Boltívek teherbírása. Barangolások Erdélyben 2. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. Bp. 1998. Szatmár és Máramaros megyék magyar hagyományai és mai élete. Beke Pál: Közjogi kiskáté. Kiadja a Közösségszolgálati Alapítvány, Bp. 1998. I l l old. - A demokratikus átalakuláshoz, az önkormányzatisághoz, a civil szerveződésekhez szükséges fogalmak ás magyarázatuk gyűjteménye. Benkő Pálné Demeter Irén: Élni akarok! Kiadja a Pécsi Püspökség. Pécs, 1998.230 old.-Önéletírás. Bereg Vármegye főispánjának iratai, 1342-1800. Iratjegyzék. /4 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai. Nyíregyháza, 1998.110 old. Csáky Károly: GyörgymártonfalvátólCsáb községig. Vydavatelstvo KT Kiadó. Komárom 1998. 142 old. Deák Ferenc a haza bölcse. írta és összeállította: Simon Dezső. Kiadja az MVSz Zala Megyei Szervezete. Zalaegerszeg, 1998.98 old. Demeter Zsófia: A pákozdi győzelem. A Szent István Király Múzeum Közleményei B:48. Székesfehérvár, 1998. 128 old. - Irodalmi művek, egykorú dokumentumok és visszaemlékezések a dunántúli védelmi hadműveletről. D ö m ő k n é Iván Mária: Vásárok és hetipiacok Letenyén. Kiadja a Deák Ferenc Megyei Könyvtár. Zalaegerszeg, 1997.87 old. D ö m ő k n é Iván Mária: Fütyöl a Tito vonata... Szólások, mondások, szokások és hiedelmek Letenyén. Kiadja a Deák Ferenc Megyei Könyvtár. Zalaegerszeg. Zalaegerszeg, 1997.104 old. A Felvidék történeti földrajza. Szerk: Frism/ák Sándor. Nyíregyháza. 1998. 538 old. - Pinczés Zoltán: Az Északnyugati-Felvidék gazdasági életének természetföldrajzi alapjai; Szabó József: A Cserehát domborzati adottságai a változó társadalmigazdasági igények tükrében; Kerényi Allila: A természet és az ember kapcsolata a Zempléni hegységban, Horváth Gergely: A Medves-vidék természeti képe; Somogyi Sándor: A Felvidék folyóhálózatának kialakulása; Dóka Klára: Folyószabályozás a Felvidéken; Bogoly János: Adalékok a Felső-Bodrogköz és környéke flórájához; Erdélyi István: Szlávok és honfoglaló magyarok a Garamtól a Felső-Tiszáig; Kocsis Károly: Az etnikai térszerkezet változásai a mai Szlovákia területén (1920 előtt); Hunyadi László A Felvidék történeti vallásföldrajza; Kostalik, Jan: A szlovák lakosság mozgása

122

és vándorlásának irányai a XVI1-XIX. szd-ban; Ujváry Zoltán: Gömör etnikai arculata; Keményfi Róbert: A Kelet-Felvidék etnikai szétdarabolása (1920); Borsos Balázs: Demográfiai változások a Bodrogközben a folyamszabályozási munkák hatására; Hajdú Zoltán: „Csehszlovák" térképek az államteremtés szolgálatában; Kubassek János: A Felvidék magyar feltárói, felvidéki származású jeles magyar utazók eredményei öt világrészen; Klinghammer István Nemzetiségi térképek szerkesztésének története; Sümeghy Zoltán: A mai NyugatSzlovákia területének etnikai térszerkezetében 1910 és 1991 között bekövetkezett változások vizsgálata földrajzi információsrendszer segítségével; Papp-Váry Árpád: Lipszky János élete és életműve; Csüllög Gábor: Térszerveződési irányok a Felvidék regionális tagozódásában (X-XV. szd.); Tóth János: A Felvidék szerepe a Kárpát-medence formálódó térszerkezetében; Németh Péter: A karthauziak gazdálkodása a középkori Szepességben(A menedékkői kolostor); Dénes György: A Torna megyei Galyaság középkori történeti földrajza; Zsámboki László: Bányászat és kohászat a Felvidéken a magyarok évezrede alatt; Veres László: felvidéki üveghuták a XVI-XIX. szd-ban; Hahn GyörgyHudák Éva-Técsy Zoltán: A Thurzó- Fugger vállalkozás hatása a magyar történelemre; Illyés Zoltán: Életmód, tájhasználat, kulturális mintakövetés a Bars megyei németeknél; Udvari István-Viga Gyula: A táj és az életmód néhány összefüggése a Garam völgyének településein a XVIII. szd. utolsó harmadában; Takács Péler-Udvari István: Háziipar, huták, hámorok, stompok és a szepesi jobbágyok a XVIII. szd. utolsó harmadában; Vuics Tibor: A nyugat-felvidéki vármegyék XVI11-XX. szd-i gazdaságának összehasonlító elemzése; Frisnyák Sándor: A Felvidék mező- és erdőgazdasága a XVIIIXIX. szd-ban; Dobány Zoltán: A Cserehát gazdasági élete a XVI1I-XIX. szd-ban; Konkolyné Gyúró Éva: A tájpotenciál hasznosításának történeti változása a Zempléni-hegységben (XV1II-XIX. szd.); Antal Zoltán: A Felvidék vaskohászatának fejlődése nemzetközi összehasonlításban; Szabadfalvi József: A görömbölyi téglagyár dolgozói vonzáskörzete; Boros László: Az ásvány- és gyógyvizek hasznosítása a Felvidéken; Beluszky Pál: A Felvidék városhálózata a XX. szd. elején; Gál Zoltán: A Felvidék városainak pénzintézeti funkciói a századfordulón; Dám László: A Felvidék népi építészetének táji, történeti tagolódása; Móga János: Természetföldrajzi tényezők hatása a településszerkezetre a Gömör-Tornai-karszt területén; Erdősi Ferenc: A Felvidék vasúti fővonalhálózatának kialakulása; Majdán János: A helyiérdekű vasutak kiépülése a Felvidéken; Dobrossy István: Miskolc kereskedelmi szerepköre és közlekedésföldrajzi jelentősége; Hőgye István: Zemplén vármegye területi és közigazgatási változásai 17111950.

Fleisz János: Város, kinek nem látni mását. Nagyvárad a dualizmus korában, Charta Könyvkiadó, Nagyvárad, 1997. 207 old. Gazda Klára: A székely népviselet. Néprajzi Tanulmányok. Akadémiai Kiadó. Bp. 1998. 211 old. Harangozó Imre: „Krisztusz házé aranyosz..." Archaikus imák, ráolvasások kántálok a gyimesi és a moldvai magyarok hagyományából. Kiadja az Ipolyi Arnold Népfőiskola. Újkígyós 1998.361 old. Jászkunság. Az MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testülete folyóirata. Szolnok 1998. 3-4.SZ. 101-216. old. A tartalomból: Cseh Géza: Szolgálati bizonyságlevél a nagykun kapitánytól; Nánási Mihály: Nagykunsági Mária Napok 1948 májusában; Szabó István: Mária-napok Törökszentmiklóson jó ötven évvel ezelőtt; Örsi Julianna: A vasutak szerepe a helyi közösségek életében; Berta Ferenc: Az első fényirdák Szolnokon; Barabás Imre: Kűtkitörés Cserkeszőlőn; Füvessy Anikó: A kötelesmester mutatta a figurákat; Kovács Előd: A Császár tömlöcéből szabadult úrfiak típusú magyar népballadák eredetéről; Fodor Dénes: A Csörsz-monda egy régi jákóhalmi verses változata. Kalmándi Papp László: Svábok a paradicsomban. Corvin Kiadó. Déva. 1997. 238 old. Kóborlás és helytállás. Erdély felfedezése 1. Magyar Újságírók Romániai Egyesülete-Brassói Lapok. Marosvásárhely-Brassó, 1998.220 old. Kriza János Néprajzi Társaság Evkönyve 6. Kolozsvár, 1998. 285 old.-O/osz Katalin: Szabó Sámuel és a Vadrózsapör; Demény István Pál: A világfa kivágása; Nagy Olga: A nők szerepe és helyzete a paraszti társadalomban, Gazda Klára: A népi ornamentika terminológiájának állatokkal kapcsolatos rétege; Keszeg Vilmos: A béka a hiedelmekben; Mitruly Miklós: Karácsonyi kántálás Krasznán; Balázs Lajos: Bábakalács; Major Miklós: Szüreti szokások - szőlőhegyi mulatságok a Szilágyságban; Mód László-Simon András: Szőlőhegyi hálaadó ünnep két avasi református magyar faluban; Dánielisz Endre: Bihardiószegi táncalkalmak; Magyar Zoltán: Szent László alakja a gyimesi csángók szóhagyományában; Takács György: Hárompataki csángó imák; Gál Irma: Pásztorkodással kapcsolatos gyergyóalfalvi hiedelmek és szokások; Gub Jenő': Borogatok, kenőcsök, sebtapaszok a Sóvidéken; Kicsi Sándor: Vérzéscsillapító tapló és pöfeteg a magyar népi gyógyászatban; Székely Ferenc: Népi gyűjtögetés Vadasdon. L. Juhász Ilona: Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia (1987-1988). Lilium Aurum. Dunaszerdahely, 1998.142 old. Magyar Kisebbség. Nemzetpolitikai Szemle. Kolozsvár, 1998. l.sz. 340 old. A tartalomból: Hozzászólások Molnár Gusztáv Az erdélyi kérdés című cikkéhez; Kötő József. Hazánk Európa; Schöpflin György: lnteretnikus kapcsolatok Erdélyben - retorika és valóság; Bárdi Nándor: Az erdélyi kérdés mint politikai probléma; Gyárfás Elemér: Az erdélyi három nemzet uniójának alapelvei; Müller Hermann: Erdély lehetséges jövője; Romul Boilá: Tanulmány a területileg kiegészült román állam újjászervezéséről; Hódi Sándor: A magyar kisebbségpolitika bukása a Vajdaságban.

Magyar Zoltán: Báthori Endre alakja az erdélyi néphagyományban Studium Könyvkiadó. Kolozsvár, 1998.99 old. Molnár Mátyás emlékkönyv. Készült a Vay Ádám Múzeum alapítója születésének 75. évfordulója tiszteletére. Kiadja a Vay Á d á m Múzeum Baráti Körc. Vaja, 1998. I l l old. - Köpeczi Béla: Bethlen Miklós önéletírásának forrásai, morál és önismeret; R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi a hatalom felelősségéről (részlet); Heckenast Gusztáv: A Rákóczi-szabadságharc szenátusa; Zachar József: Az Ónodi országgyűlés; Németh Péter: A Vayak ősei; Ujváry Zoltán: A mondakutatás újabb eredményei; Dankó Imre: Nagy múzeumalapító egyéniségek; Margócsy József: Molnár Mátyásról szólva; Farkas József: Molnár Mátyás a „csendes terrorista"; Nagy Gáspár: Molnár Mátyással álmodom; Zachar József: „Nemzeti múltunk megbecsülésére akarjuk nevelni az embereket." Papp József: Szülőföldem, a hortobágyi Tisza mente. Etnica Kiadó Debrecen, 1998. 210 old. Pfeiffer János: Egyházaskozár története a szerb falu keletkezésétől a németek kitelepítéséig. Szerzői kiadás, 1997.486 old.-A szerző csak a XVII. szd végétől a XX. szd. közepéig dolgozza fel a település történetét. Német nyelvű összefoglalóval. Ráduly János: Vetettem gyöngyöt. Népköltészeti tanulmányok, közlések. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. Székelyudvarhely, 1997.156 old. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Füzetek I. Kiadja a Levéltár, Nyíregyháza, 1998. 98 old. - A tartalomból: Ulrich Attila: Bevezetés a numizmatikába; Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVII1. szd. végén; Henzsel Ágota: A nemesi vármegye és a vármegyei jegyzőkönyvek a XVI-XV1I. szd-ban; Janka György: A katolikus egyház szervezete és igazgatása Magyarországon. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Füzetek II. Kiadja a Levéltár. Nyíregyháza, 1998. 84 old. Németh Péter: Szabolcs megye az Árpád-korban; Szakállas Sándor: Szabolcs megye rövid története és társadalma 1526 és 1790 között; Szabó Géza: Szabolcs megye kapitalizálódásának feltételei a dualizmus korában; Bene jános: Nyíregyháza katonasága 1867-1944); Reszler Gábor: Cselédsors a századfordulón; Vinnai Győző: A szovjet típusú hatalomgyakorlás Szabolcsban és Szatmárban 1948-1953 között. Szentkatolnai Bálint Benedek. Szerk: Borcsa János. Ambrosia Farm Kézdivásárhely. 1998. 60 old. és 45 kép. - Borcsa János: Elöljáróban, Murádin Jenő: Bálint Benedek életéről és munkásságáról, Bakk Pál: Bálint Benedek Szentkatolna emlékezetében, Borcsa jános: Bálint Benedek népies iparművészetéről, Márton Árpád: Bálint Benedek időszerűsége, Szentkatolnai Bálint Benedek: A székely népművészetről, dr. Hermann Antal: Az EKE és a népművészet. Vasi Szemle. Kiadja Vas Megye Közgyűlése. Szombathely, 1998. 5. sz. 515-648. old. - A tartalomból: Varga András: Emlékezés Sedlmayr Kurtra; Varsányi Péter István: A szombathelyi egyházmegye szerepe és története a forradalomban és szabadságharcban I.; Brenner Vilmos : Ahiénc (vasi német) néptörzs egykor és ma; Kuntár Lajos: Rabságom története.

123

A Honismeret 1998. XXVI. évfolyamának tartalomjegyzéke A honismereti mozgalom a Kossuth Rádió Napközben műsorában 4 / 3 Andrásfalvy Bertalan: Torzkép a magyarságról Dr. Fazekas Sándor: A XXVI. Honismereti Akadémia köszöntése 3 / 3 Dr. Boross Zoltán: Vécsey Károly honvédtábornok 2 / 1 3 Böszörményi István: Losonci csaták 1849-ben 2/48 Csallóközi Zoltán: Elpusztított 48-as emlékműveink 2 / 5 6 Fancsovits György: Gyerkőc katonák 1848-1849ben 2 / 3 6 Horváth Lajos: Román képviselők az 1848-49-es országgyűlésben 2/41 Dr. Gelencsér Gyula: Pest megyei honvédek 18481849-ben 2/21 Kanyar József. 1848-1849 másfélszázados tanulságai 2 / 3 Karacs Zsigmond: Földes az 1848/49-es szabadságharcban 2/27 Kolta László: 1848 Bonyhádon 2/10 Konczné Nngy Zsuzsanna - Nagy Ferenc: Korszakvég-korszakkezdet: magyar és román történészek konferenciája az 1848-as esztendő emlékére 6/6 Kováts Dániel: Honismereti kiadványok szerepe az iskolában 6 / 3 Márki Zoltán: Szeged 1848 tavaszán 2 / 6 Néző István: Kisvárda 1848-1849-ben 2/11 Sokcsevits Dénes: Magyarság, mint példakép, a horvát nemzeti mozgalomban 2/37

Pazderák Bertalan: Történelmi emlékhelyek a Kassa melletti Magyarbődön 5 / 1 4 Somogyvári S. Gyula: Cigányzenészek az 1848/49-es szabadságharcban 5 / 9 Szecskó Károly: Reményi Ede és Eger 4/32 Verebics Géza: Dr. Kovács Pál - orvos, szerkesztő, kulturális szervező 5/18 Veszprémi György: Kétszázötven éves a győri Szentháromság Kórház 6/14 A MAGYAR NYELV AZ EZREDFORDULÓN Dr. Ágoston Mihály: „anyanyelvemet gyermekkorom óta mindegyik nyelvnél jobban szerettem'^^ Beke György: „Amíg lesz család, addig lesz anyanyelv is 5 / 2 3 Bod Péter Akos: „A magyar nyelvet nem az idegen nyelvek tanulásától féltem" 5 / 2 0 Gyurkovics Tibor: „Ebből a kulturális közösségből származunk..." 6/36 jakab István vallomása 3 / 7 Jakó Zsigmond vallomása 3 / 5 Ősz Erőss Péter: őszinte vallomás anyanyelvemről 4/53 EZERÉVES A MAGYAR ISKOLA Gödéné dr. Török Ildikó: „Szolgálat és hivatás" 3/26 Kanyar lózsef: Eötvöstől Eötvösig 3/18 SORSKÉRDÉSEK

ÉVFORDULÓK Bona Gábor: Külföldiek és magyarországi nemzetiségek a 48-as honvédseregben 6/20 Dankó Imre: Hetvenöt esztendeje halt meg K. Nagy Sándor 3/16 Fehér József. Szemelvények az 1848/49-es emlékirat-irodalomból 4/25 Fericsán Kálmán: Kétszáz esztendeje született gróf Károlyi István 2/75 Füvessy Anikó: 120 éves a tiszafüredi m ú z e u m 3/15 Gaal György: Kolozsvár 1848/49-ben 4 / 1 3 Halász Péter: Vadűzés és erdőzúgás. Száz esztendeje született Széchenyi Zsigmond 1 / 3 Hoppál Mihály: Emlékezés Diószegi Vilmosra 2/77 Kaposvári Gyula: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3/10 Lukács László: 1848-49 emléke a néphagyományban 6 / 2 4 Pásztor Emil: 1848 költői előhangja: a Toldi 5/12

124

Bagu Balázs: Boldog embernek érzem magamat. Beszélgetés Bányász Árpád kárpátaljai tanárral 5/58 Tófalvi Zoltán: Az erdélyi Mezőség „nagy romlása" 5 / 5 3 EMLÉKHELYEK Kerékgyártó Mihály: Kicsiny ördög, mely mindent tovacipel magával 1/12 Nagy Lajos: A tíirjei nemzetiségi kolostor 1 / 8 Székelyhídi Ferenc: Szentmihálymé Szabó Mária 1/11 TÁRLAT Fülöp Irén: Képzőművészeti táborok az erdélyi Makfalván 6 / 7 1 Hajdú Demeter Dénes: Elszakíthatatlan gyökerek Tízéves az Erdély Művészetéért Alapítvány 5/61 Székely András Bertalan: A főváros és a nemzet múltja iránti elkötelezettséggel. Skultéty Csabával beszélget 6 / 6 6

TERMÉS

HAGYOMÁNY

A. Gergely András: Hagyományos térség - nemhagyományos régiók 6/61 Dr. Ágoston István György: Az ónodi országgyűlés II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban 2/66 Bngi Gábor: Társadalmi és politikai küzdelmek a reformkori Jászságban 3/59 Bagu Balázs: A bátyúi betlehemes játék 6/44 Bartha Júlia: A '48-as törökországi emigráció és a kunsági emlékek 3/75 Csorna Zsigmond: Pesty Frigyes és a honismeret 2/59 Dánielisz Endre: Sinka István és Nagyszalonta 1/33 Demeter Zsófia: Lajoskomárom, a „legelső rendes falu" 1/26 Elek György: Város a hátországban: Karcag 184849-ben 3 / 6 1 Frankovics György: Reformáció és rekatolizáció a törökkori Dráva-melléken 5/68 Frankovics György: A szigetvári várkapitányok ebédje 4 / 3 4 Dr. Gábriel András: Máramaros 1/17 Góg Imre: Sinka István gyulai évei I /36 Halász Boglárka: Szülőhelyem, Albertfalva 1/37 Konrád László: Kiskonyhák, nyárikonyhák Medinán 5/79 Dr. Kovács Valéria: A műemlékek védelmére, a kincsek beszolgáltatására vonatkozó törvénykezés 6/39 Dr. Kovács Valéria: A régészet népszerűsítése és oktatása Magyarországon a XIX. szd.-ban 1/43 Lévai Imre: Budapest és vidék, hagyomány és megélhetés 6/60 Dr. Merényi László: Terray Károly 1 /31 N. László Endre: Aranymosó cigányaink 5/64 Pásztor Emil: Túriné Cseh Viktória 1 /23 Pifkó Péter: Petőfi és Jókai Váradi Antal esküvőjén 2 / 7 1 Pusztai Tamás: A középkori Muhi újabb régészeti feltárásai 2/61 Rnpajkó Tibor: A csonka Arad vármegyére is emlékezve 4 / 4 5 Réthy Zsigmond: Az ember és a táj 1/13 Sebestyén Kálmán: A kalotaszegi Körösfő évszázadai 6/51 Szénássy Zoltán, l o r ö k világ, német világ Komáromban 3/57 Szőcsné Gazda Enikő': A Sepsi széki vásárokról 5/74 Szűcs István: A szatmári táj magyarszürke ökrei 5/81 lankó Gyula: Örmények a Gyimes völgyében 5/71 Dr. Tóth József. A csillebérci egykori úttörőtábor és az úttörővasút 5/83 l'örökné Gémes Tünde: Katona József történetírása 6/55 Udvarhelyi Nándor: Batthyány Ignác és a gyulafehérvári Batthyáneum 4/40 Dr. Vadász István: Kiss Pál az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tábornoka 3/69

Andrásfalvy Bertalan: Megjegyzések Lanczendorfer Zsuzsanna közleményéhez 5/49 Dr. Babulka Péter: Dr. Kóczián Géza etnobotanikai kutatásai 2/84 Báli Anikó: Lakodalmi étrend Cserépfaluban 4/62 Bellon Tibor: A Nagykunságról, történelméről és népéről 3/40 Dr. Bóra Ferenc: A nyári napforduló tüze Szent István ünnepén 3/53 Czagányi László: Dunaszentgyörgyi Tolnay Lajos, a MÁV első elnöke 6/79 Dankó Imre: Tariczky Endre emlékezete 6/77 Domonkos Ottó: „Ha valamit csinál az ember, akkor azt csak jól érdemes csinálni." Tóth Ágnes népi iparművész 5/50 Fercsik Mihály: Mállott kövek árnyéka 5/39 Gábori tmréné: Könyvajándék Kórógyra 4/72 Gulyás Éva-Szabó László: A Tisza-mente néprajzi tájai Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3/29 H. Bathó Edit: A Jászföld és népe 3 / 3 7 Harangozó Imre: Egy székely szentember, az oroszhegyi Bálint I. László 1/56 István Lajos: Llagyományos határhasználat a Sóvidéken 5 / 2 7 István Lajos: Tavaszi tapasztási és meszelési szokások Korondon 1 / 64 Karncs Zsigmond: A földesi közigazgatás hagyományai 5/29 Kenyéri Kornélia: Háry János kalandozásai Csákváron 1/61 Kerekes Imre: A Pécsi Ingyenes Népkönyvtár Egyesület 5 / 3 5 Kerékgyártó Mihály: A Bárdosok ünnepe 6/87 Keszeg Vilmos: A táplálkozás hiedelmei a Mezőségen 4/57 Kuntár Lajos: Faludi Ferenc utóélete Vas megyében 1/46 Kücsán lózsef:Tóth Ágnes népi iparművész 5/50 Lanczendorfer Zsuzsanna: Höveji csipkétől a „höveji tányérig" 5/44 Lukács László: Húsvéti tojásjátékok 2/82 Nagy László: Tej elvivés és visszahozás a Kisküköllő menti Szőkefalván 1 /54 Olsvai Tamás Margit: A céhek vallási funkciója Székelyudvarhelyen 1/49 Polner Zoltán: Egykori bábák vallomásai 4/69 Sófalvi András: Nem épített várat a székely? 3/43 Szócs Lajos: Korondi Monos Tamás nemeslevele 6/85 Varsányi Péter István: Emlékezés Lovassy Lászlóra 6/74 A HONISMERET FORRÁSAI Töltési Imre: A honismereti mozgalom országos kibontakozása II. 1/68 KILÁTÓ Hoppál Mihály - a sámánköltő - beszélget Juvan Sesztalovval 3/81

125

Prohászka László: Magyar vonatkozású műkincsek a New York-i Metropolitan Museumban 6/89 Strom Sarolta: A dániai magyarokról 3/86 KRÓNIKA *XXVI. Honismereti Akadémia, Karcag, 1998 június 29 -július 3 Kanyar József: Megnyitó 5/88 A XXVI. Honismereti Akadémia kitüntetettjei 5/90 A Honismereti Szövetség hároméves tevékenységéről Bartha Éva 5/92 A Honismereti Szövetség Számvizsgáló Bizottságának jelentése Hajdú Jánosné, Vajda Ferencné 5/95 A Honismereti Szövetség Ellenőrző Bizottságának jelentése Dr. Bolla Dezsó', Karacs Zsigmond, Rémiás Tábor, Szüle Katalin 5/96 A. I. Gy.: Ónodi Napok - 1 9 9 8 6/96 Balassa Iván: Domokos Ottó 70 éves 6/97 Balassa Iván: Imre Samu emléktáblájának leleplezése Felsőőrben 2/92 Beregnyei Miklós: A paksi Jámbor Pál Társaság 2/90 Bogdán Lajos: Díszpolgári cím honismereti munkáért 6 / 9 8 Bogdán Ijijos: Szigeti György nyolcvanéves 3 / 9 2 Boldizsár Zeyk Imre: Hetven éves volt Sütő András 1 / 7 7 Boldozsár Zeyk Imre: Vasas Samu emlékezetére 3/87 Dr. Cseke Ferenc: Az obornaki kerekvár 4/86 Csorba Csaba: László Gyula (1910-1998) 6/102 Dankó Imre: Búcsű Tábori Györgytől 2/97 Dankó Imre: Újvárosi Imre népi iparművész halálára 3 / 9 7 Dr. Fekete Imre: A hetvenéves dr. Mándics Mihály köszöntése 3/94 Fabulya Lászlóné: A Békés megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület 1/80 Fejér László: Huszonöt éves a Magyar Vízügyi Múzeum 6/100 Grin Igor: Réthy Zsigmond (1946-1998) 6/107 Grétsy László: Hányféleképpen veszekszik a magyar ember 2/87 Győri János: A Csete Balázs Helytörténeti Szakkör 3/89 Hajdú Demeter Dénes: Népfőiskolát avattak Hegyközújlakon 1/85 Hőgye Zsófia: Népzenei gyűjtőúton Erdélyben 2/95 ' Kaczián János: A Tolna Megyei Honismereti Egyesület 4/73 Kanyar lózsef: A XXVI. Honismereti Akadémia megnyitója 5/88 Kálmán Gyula: Nagy Ferenc emlékére 1920-1998 3/95 Kerékgyártó Mihály: Dr. Faggyas István nyolcvanötéves 1/79 Dr. Kertész Róbert: Búcsú Kaposvári Gyulától 6/105

126

Kerékgyártó Mihály: Kiosztották a XVIII. Ózdi Honismereti Pályázat díjat 3/112 Kiss Jenő: Romániai magyar könyvtárak helyismereti munkássága 1/83 Kiss Margit: Honismereti Kör Kolozsvárott 4/77 Kriza Ildikó: Népi együttesek találkozója Óbudán Matyikó Sebestyén József. Egy múzeumigazgató emlékére: Dr. Sági Károly 1 /91 Dr. Mándics Mihály: Emlékmű készül Csávolyon Dr. Mándics Mihály: Ötvenéves a csávolyi Bunyevác Klub 6 / 9 5 Mezey László Miklós: A kézdivásárhelyi múzeum népviseleti gyűjteménye 1 /88 Mezey László Miklós: Ünnepségek az ónodi országgyűlés évfordulóján 1 /89 Nagy Janka Teodóra - Szabó Géza: „Hazahív a harangszó"6/99 Nagy lanka Teodóra - Szabó Géza: Templomavatás Facsádon 6 / 9 5 Dr. Nagy Molnár Miklós: Honismereti Tábor Kőtelken 1/90 Dr. Nagy Molnár Miklós: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Honismereti Egyesület 3 / 8 7 Pápay Judit-Matyi Csongor: II. Országos Ifjúsági Honismereti Konferencia 1/87 Pásztor Emil: AIV. Abauji Szabadegyetem 6/93 Schermanné Kása Erzsébet: A Honismereti munka a karcagi Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban 3/90 Dr. Sipos Csaba: Honismereti találkozó Dombóváron 6/94 Székely András Bertalan: Szekeres László halálára 2/96 Székelyhídi Ferenc: Vámossy Zoltán emléktáblát avattak Leányfalun 4/79 Tímár Irma: Dr. Vargha Károly 4 / 8 1 Dr. Tóth Béla: „Feldobogott szívvel élt akkor a nemzet". Vetélkedő 1848/49-ről, szerte a világban 5/97 Tóth Dezső: Szalóky Károly emlékezete 3/98 Varga Domokos: Megalakult a Magyar Művelődési Társaság 4/75 KÖNYVESPOLC 1848/49-es emlékmű Bánhorvátiban (Kerékgyártó Mihály) 4/106 Adonyi Zsóka Éva: Fekete István emlékezete 5/110 Albert Ernő: Rigó és madár II. (Balassa Iván) 4/96 Apró Éva: Rédey Pál: Csillagos ég, merre van a magyar hazám? 4/99 Balassa Iván: Albert Ernő: Rigó és madár II. 4/96 Balassa Iván: Cigánd története 1289-1972 3/102 Balassa Iván: Drávaszög, 1997 3/104 Balassa Iván: Kardos László: Tiszaigar 1/105 Balassa Iván - Kováts Dániel: Sárospatak határának helynevei (Péter László) 4/94 Balassa Iván: Zombori Lajos: Magyar robotbárcák, uradalmi pénzek és gazdasági napszámok 5/109

Balázs Géza: Hála József: Ásványok, kőzetek, hagyományok 1 /103 Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890-1913 (Szilágyi Miklós) 2/107 Bellosics Bálint: A gyermek a magyar néphagyomány (Dankó Imre) 4/104 Bencsik János: Szakáll Sándor - Fehér József Viga Gyula: Kőmunkák Erdélyben 2/108 Bessenyei György és Nyíregyháza, 1747-1997 (Bodri Ferenc) 6/113 Bodó László: Knezic Károly honvédtábornok (Csiffáry Gergely) 4/97 Bodri Ferenc: Bessenyei György és Nyíregyháza, 1747-1997 6/113 Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete (Viszóczky Ilona) 3/110 A Borsodi Tájház Közleményei (M. Takács Lajos) 6/121 A celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium jubileumi évkönyve (Tungly Gyuh) 4/103 Cigánd története 1289-1972 (Balassa Iván) 3/102 Cs. Simon István: Lehasadt ág (Végh Károly) 2/108 Csiffáry Gergely: Bodó László: Kneziő Károly honvédtábornok 4 / 9 7 Csík Istvánná: A komlói iskolák törtenete 1990-ig (Dr. Krisztián Béla) 5/111 Csíkmadaras hét évszázada (Sebestyén Kálmán) 2/104 Csorba Béla: Még azt mondták, Temerinben (Silling István) 1/102 Dnnkó Imre: Bellosics Bálint: A gyermek a magyar néphagyomány 4/104 Dankó Imre: Frisnyák Sándor: Történeti földrajzi tanulmányok 1/100 Dankó Imre: A Partiumi Füzetek 6/115 Dankó Imre: Somogy megye nehéz évszázadairól 5/108 Dankó Imre: A Szántódi Füzetek 1 / 9 3 Dóka Klára: Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása 1 /97 Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a XV1I1-XIX. szd.-ban (Fejér László) 2/103 Dóka Klára: A Pápai Ipartestület Emlékkönyve 1886-1996 3/106 Drávaszög, 1997 (Balassa Iván) 3/104 Fejér László: Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a XVIII-X1X. szd.-ban 2/103 Fekete István emlékezete (Adonyi Zsóka Éva) 5/110 Frisnyák Sándor: Történeti földrajzi tanulmányok (Dankó Imre) 1 /100 Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (Dóka Klára) 1/97 Görög katolikusok Kárpátalján (Koi István) 3/105 Dr. Gubás Jenő': Kisebbségi közérzetünk barométere 6/110

Gubás ]enó': A nemzetiségi kulturális autonómiáról 2/99 Györe Géza: Körmend oktatástörténete 1/103 Hála József: Ásványok, kőzetek, hagyományok (Balázs Géza) 1/103 Haraszti Viktor: Sípos Antalné - Bencze Géza Bikki István - Korbonits Dezső: Egy mindig megújuló vállalat: A Chinoin története 1/99 jaczkó Zsolt: Németh Péter: Tarcal 1.1/94 jámboráé Balog Tünde: Nagy János 3/109 A Jászkunság összefogása (Sz. Bányai Irén) 6/117 Jászsági Évkönyv (Kováts Dániel) 3/101 KasaS Alexandar: Magyarok a Vajdaságban (Vajda Gábor) 2/102 K. /.: Új néprajzi kiadványok az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról 6/112 Kiintor Zsolt: Papp János: A békéscsabai műkedvelő színjátszás története 4/101 Kardos László: Tiszaigar (Balassa Iván) 1/105 Kerékgyártó Mihály: 1848/49-es emlékmű Bánhorvátiban 4/106 Kerékgyártó Mihály: Kiosztották a XVIII. Ózdi Honismereti Pályázat díjat 3/112 Két kiadvány a 70 éves Szabadfalvi József tiszteletére (Viszóczky Ilona) 6/114 Kisebbségi közérzetünk barométere (Dr. Gubás Jenő) 6/110 A kishaza oltalma. Koncsol László helytörténeti kutatásairól és a Csallóközi Kiskönyvtárról (Mák Ferenc) 5/100 Koi István: Görög katolikusok Kárpátalján 3/105 Kováts Dániel: Jászsági Évkönyv 3/101 Kováts Dániel: Szűcs Sándor: A ványai juhbehajtás és más históriák 4/103 Dr. Kováts Dániel: Tanulmányok Kölsővat történetéből 1/99 Körmend oktatástörténete (Györe Géza) 1 /103 Dr. Krisztián Béla: Csík Istvánné: A komlói iskolák története 1990-ig 5/111 Dr. Krisztián Béla: Visy Gábor: A pesti Tökölya n u m 1/99 Lajos Árpád: A magyar nép játékai (Viszócszky Ilona) 1/106 M. Takács Lajos: A Borsodi Tájház Közleményei 6/121 Magyarok a pokol bugyraiban 2/100 Mák Ferenc: A kishaza oltalma. Koncsol László helytörténeti kutatásairól és a Csallóközi Kiskönyvtárról 5/100 Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében (Petercsák Tivadar) 3 /108 Matyikó Sebestyén József: Újfehértó zsidósága 5/109 Márfi Attila: Németnek Bécs, magyarnak Pécs 3/103 Nagy Jankn Teodóra: Népi dolgozatok 6/120 Nagy János (Jámborné Balog Tünde) 3/109 A nemzetiségi kulturális autonómiáról (Gubás Jenő) 2/99 Németh Péter: Tarcal I. (Jaczkó Zsolt) 1/94 Németnek Bécs, magyarnak Pécs (Márfi Attila) 3/103

127

Népi dolgozatok (Nagy lanka Teodóra) 6/120 Pandúr József: A másik Rippl-Rónai (Dr. Sipos Csaba) 6/118 P. L: Röszke földje és népe 2/105 Papp János: A békéscsabai műkedvelő' színjátszás története (Kántor Zsolt) 4/101 A Partiumi Füzetek (Dankó Imre) 6/115 A Pápai Ipartestület Emlékkönyve 1886-1996 (Dóka Klára) 3/106 Péter László: Balassa Iván - Kováts Dániel: Sárospatak határának helynevei 4/94 Petercsák Tivadar: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében 3/108 Petercsák Tivadar: Néprajzi Tanulmányok az Északi-középhegység területéről (Visa Gyula) 6/119 Rábaköz (Selmeczi Kovács Attila) 4/101 Rédey Pál: Csillagos ég, merre van a magyar hazám? (Apró Éva) 4/99 Dr. Rédey Pál: A zalatárnoki Szent Anna plébánia és községei története 4/102 Rímfaragók (V. K. ÍJ 5/112 Röszke földje és népe (P. L.) 2/105 Sebestyén Kálmán: Csíkmadaras hét évszázada 2/104 Selmeczi Kovács Attila: Rábaköz 4/101 Silling István: Csorba Béla: Még azt mondták, 'I'emerinben 1/102 Dr. Sipos Csaba: Pandúr József: A másik RipplRónai 6/118 Sípos Antalné - Bencze Géza - Bikki István Korbonits Dezső: Egy mindig megújuló vállalat: A Chinoin története (Haraszti Viktor) 1/99 Siska József. Társadalmi Közlemények AbaújTorna Vármegye és Kassa Múltjából 5/111 Somogy megye nehéz évszázadairól (Dankó Imre) 5/108 Sz. Bányai Irén: A Jászkunság összefogása 6/117 Szabó Magda: Tóbiás Áron: A magyarok vére 6/109 Szakáll Sándor - Fehér József - Viga Gyula: Kőmunkák Erdélyben (Bencsik János) 2/108 A Szántódi Füzetek (Dankó Imre) 1 /93 Szilágyi Miklós: Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890-1913 2/107 Szó'ts Zoltán: Tilkovszky Lóránt: Német nemzetiség-magyar hazafiság 4/99 Szűcs Sándor: A ványai juhbehajtás és más históriák (Kováts Dániel) 4/103 Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (Dr. Tolnay Gábor) 1/95 Tanulmányok Kölsővat történetéből (Dr. Kováts Dániel) 1/99 Társadalmi Közlemények Abauj-Torna Vármegye és Kassa Múltjából (Siska József) 5/111 Tilkovszky Lóránt: Német nemzetiség-magyar hazafiság (Szó'ts Zoltán) 4/99

128

Dr. Tolnay Gábor: Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről 1 /95 Tóbiás Áron: A magyarok vére (Szabó Mavda) 6/109 Tungly Gyula: A celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium jubileumi évkönyve 4/103 Új néprajzi kiadványok az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról (K. I.) 6/112 Újfehértó zsidósága (Matyikó Sebestyén József) 5/109 V.K. /.: Rímfaragók 5/112 Vajda Gábor: Alexandar Kasaá: Magyarok a Vajdaságban 2/102 Végh Károly: Cs. Simon István: Lehasadt ág 2/108 Viga Gyula: Petercsák Tivadar: Néprajzi Tanulmányok az Északi-középhegység területéről 6/119 Viselet és történelem - viselet és jel (Viszóczky Ilona) 4/104 Visy Gábor: A pesti Tökölyanum (Dr. Krisztián Béla) 1/99 Viszóczky Ilona: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete 3/110 Viszóczky Ilona: Két kiadvány a 70 éves Szabadfalvi József tiszteletére 6/114 Viszócszky Ilona: Lajos Árpád: A magyar n é p játékai 1/106 Viszóczky Ilona: Viselet és történelem - viselet és jel 4/104 A zalatárnoki Szent Anna plébánia és községei története (Dr. Rédey Pál) 4/102 Zombori Lajos: Magyar robotbárcák, uradalmi pénzek és gazdasági napszámok (Balassa Iván) 5/109 PÁLYÁZAT Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére meghirdetett „Feldobogott szívvel élt akkor a nemzet"! című internetes vetélkedő kérdései. Összeállította: dr. Tóth Béla 1/Melléklet Dr. Halmi Lászlóné: A Magyar Nemzeti Múzeum és a Honismereti Szövetség 1997-1998 évi, a „Hely szelleme" című helytörténeti pályázatának eredményjegyzéke 4/88 A Jászságért Alapítvány pályázati eredményjegyzéke 4/93 Dr. Ravasz Éva: Helytörténeti pályázat 1848/49 emlékére 4/92 A XLV. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat eredményjegyzéke 4/90 A HONISMERETI 1999

ÉVFORDULÓNAPTÁRA,

Mezey László Miklós 5/113 HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA 1/107,2/111,3/114,4/107,6/122

"Fr fcfíd.

""UfaTŰ

'WoOÄ 0

&TRR GDHITÍ

i n i r .uu loME tKTrrarn aw ibtuii' r\u pu-n»i viíit4famw i'uitlwrrtWiJu hi* RV. MAP I.O'rdiilrjr.Kt'i üu.dicta <íiLL*cumíát'tii tu H uigrfrM mtetni'IoFP.TtiUiriloin.rrMin Imtim-ifici coüot4Í«J. VÍA^ŐméSmSAítjJl B J ^ ß « C SSŰSurtnorutn. conlmJtsUm.

t

Sitii dili et
Boldogasszony

temploma

a kegy szoborral. Nagyméretű

rézmetszet,

1682 körül.

Unikum.