5

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó körút 52. II/5.

Sz.: 5 / 2011.

ÚJSZÁSZ VÁROS

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS (2/2005 (I.11.) Kormányrendelet alapján)

Szolnok, 2011. június hó

ALÁÍRÓLAP Újszász város településrendezési tervének Környezeti értékelés munkarészéhez

Vezető településtervező:

-----------------------------Kiszelovics Ildikó TT-1-16-0238 településmérnök, városépítési városgazdasági szakmérnök

Vízi közmű, környezetvédelem:

-----------------------------Décse Sándor TV-16-0573 TRV – T-16-0573 építőmérnök

Tájtervező, környezetalakítás:

-----------------------------Kollányiné Földi Hajnalka TK-01-5242 Okl. táj- és kertépítészmérnök

2

1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése Jelen környezeti értékelés Újszász város településrendezési tervének önálló munkarészeként készül. A településrendezési terv megalapozását szolgálták a vizsgálatok, melynek részeként mind az épített környezet és táji környezet feltérképezésével, mind a környezetvédelemmel, ökológiával, infrastruktúrával mint meglévő állapottal elemzések, leírások, helyszíni bejárások során foglalkozva volt. A település fejlesztési elképzeléseit, adottságaira épített jövőképét a településfejlesztési koncepció tartalmazza, mely közép- és hosszútávon, mintegy 15 évre előretekintve meghatározza a fejlesztés fő irányait, és mindazokat a lépéseket, melyek a tudatosan felépített településkép eléréséhez nélkülözhetetlenek. A település fejlesztési elképzeléseinek változásai és a bekövetkezett társadalmi – gazdasági folyamatok változása miatt az Önkormányzat felülvizsgálta településfejlesztési koncepcióját, melyet 2010-ben Képviselőtestületi-határozattal jóváhagyott.

Környezeti értékelés folyamata: -

-

2/2005 (I.11.) Korm. Rendelet alapján a 3. számú mellékletben meghatározott környezet védelméért felelős közigazgatási szervek véleményének megkérése arról, hogy a hatáskörükbe tartozó környezetvagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás. Környezeti értékelés elkészítéséhez szükséges magasabbrendű tervek, tanulmányok, jogszabályok áttekintése Környezeti értékelés elkészítése a 2/2005 (I.11.) Korm. Rendelet 4. számú melléklete alapján

A párhuzamosan készülő, a tervbe folyamatosan beépülő környezeti vizsgálat jelentheti a garanciát a döntéshozók számára, hogy a terv megpróbálja minimalizálni, elkerülni a nem kívánt környezeti konfliktusokat. -

Az elkészített környezeti értékelésre a megkeresett környezet védelméért felelős szervek véleményeinek beépítése

1.1 Előzmények Jelen környezeti értékelés Újszász város településrendezési tervének különálló munkarészeként készül. A településrendezési terv felülvizsgálatát a település Önkormányzatának Képviselőtestülete azzal a céllal készítteti, hogy a törvényi előírásoknak eleget téve jelen jogszabályi követelményeknek megfelelő településrendezési tervben előírtak alapján a település szabályozott fejlődését biztosítsa, továbbá a rendezési terv jóváhagyása óta eltelt időszak jogszabályi változásainak eleget tegyen és a település új fejlesztési elképzeléseit beépítse a rendezési tervbe. A településrendezési terv készítés első feladataként helyzetfeltáró vizsgálatok során a település történelmével, demográfiai elemzésével a fellelhető publikus források felhasználásával a települési adatszolgáltatás jelenkori kiegészítésével került sor. A természeti és környezeti vizsgálat során feltérképezésre kerültek mindazok a védett és védelemre tervezett területek, amelyek országos és helyi védelme kapcsán a meglévő 3

természeti állapot fenntartható. A természeti állapot és természetvédelem szakszerű bemutatásához az OTÉK által meghatározott, településrendezési terv kötelező, szakági alátámasztó munkarészei elkészültek. A településfejlesztési koncepció és annak elhatározásain alapuló településrendezési terv készítésénél figyelembe lett véve az EU fejlesztéspolitikai kereteivel összhangban a térségi versenyképesség alapfeltételeinek megteremtése, ezen belül környezetvédelmi szempontból a minőségi környezetet biztosító infrastruktúra, azaz a csökkenő környezeti terhelést biztosító szennyvíz és hulladékgazdálkodás.

1.2 A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása Jelen környezeti értékelés kapcsolódik a településre készülő településrendezési eszközökhöz. Figyelembe veszi a település fejlesztési elképzeléseit tartalmazó fejlesztési koncepciót. A készülő településrendezési terv településszerkezeti munkarészének alátámasztó szakági fejezeteiben a település hosszútávú fejlesztéséhez kapcsolódva meghatározásra kerültek mindazon környezeti megoldások, melyek a fenntartható fejlődést szolgálják. A településrendezési terv részeként készül a környezeti értékelés, mely a jogszabály által előírt államigazgatási szervek előzetesen adott tematikáját, szakmai elvárásait figyelembe veszi.

1.3 A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv illetve program alakulására -

-

-

-

-

-

A környezeti értékelés során a fő szempont a környezeti állapot legalább szintentartása, valamint javítása. Ennek során környezetvédelmi szempontból a települési egykori hulladéklerakója rekultivációs terv alapján készülő rekultivációja és rekultivációt követően védelmi rendeltetésű erdőterület kialakítása elsődleges prioritású. Természetvédelmi szempontból kiemelt figyelmet fordítottunk a Zagyva folyóra és környezetére, az ex-lege védett szikes tóra melynek területén fejlesztés a nem tervezett. A külterületi szántóterületeken továbbra is cél a mezőgazdasági termelés, szántóföldi növénykultúrák termesztése, továbbá a biogazdálkodás szorgalmazása. A helyi munkahelyteremtő beruházások számára olyan területek és mértékű funkciók meghatározása javasolt, amelyek jelentős környezetkárosító hatással nem bírnak. Szolnok, és a tervezett autópálya, továbbá a kiépített infrastruktúrára alapozott logisztikai központ kijelölése javasolt. A környezeti minőség javítása érdekében a belterületen, a készülő integrált városfejlesztési stratégiával összhangban településközpont rehabilitáció keretében olyan központformáló változások jöhetnek létre, melyek a minőségi környezetjavulást formálják. A település központjában zöldfelületi rendezés és egységes településközpont létrehozása a cél. Kiemelt cél a kastélyépületek megőrzése, felújítása és távlatokban idegenforgalmi funkcióra történő kiváltása.

4

-

A külterületi fejlesztések a kiépült infrastruktúrához (út, vasút, elektromos távvezeték) és ipari gazdasági telepekhez kapcsoltan kerültek kijelölésre ezáltal is csökkentve a környezeti konfliktus lehetőségét. A külterületi fejlesztések kijelölésénél figyelembe lett véve a magasabbrendű tervekben rögzített térségi területfelhasználás.

1.4 A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés során történő figyelembe vétele, az indokok összefoglalása A településrendezési terv készítése során a település civil szervezetei, alapítványai, közösségi szervezeti az államigazgatási szervek, a közműszolgáltatók és a lakosság bevonásra került a rendezési terv készítése során. A vonatkozó magasabbszintű jogszabály biztosítja terv széleskörű véleményeztetését mind a szakhatóságokkal, mind a lakossággal, illetve a szomszédos települések önkormányzataival is. A lakossági észrevételezés során a településrendezési terv készítésével kapcsolatos olyan vélemény, mely környezetalakítási szempontból figyelembe vehető lenne ezen munkafázisig nem érkezett. A településfejlesztéssel kapcsolatos lakossági kívánalmak már a településfejlesztési koncepcióba beépítésre kerültek. A település fejlesztésével kapcsolatban a nagyobb gazdálkodó szervezetek egyénileg is megkeresésre kerültek és a készülő településrendezési eszközök több munkafázisban és készültségi fokban bemutatásra kerültek bizottsági ülésen és testületi ülésen.

1.5 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek, az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok A környezeti értékelés készítéséhez felhasználásra került Újszász város településrendezési tervének eddig elkészült munkaközi anyagai. Az előrejelzések időtartama megegyezik a településrendezési terv időtartamával, mintegy 10-15 évvel. A felmerült bizonytalansági tényezők a tervezett beruházások megvalósulásával kapcsolatosak. A településrendezési terv által leírt szabályozás nem a konkrét tervezett épületeket szabályozza, hanem meghatározza azokat a paramétereket, amelyek betartásával a területen építeni, fejleszteni lehetséges. A különböző területfelhasználási egységeken belül azonban főleg a gazdasági fejlesztési területeken az ott elhelyezett létesítmény funkciója és környezetterhelése nem ismert, az majdan az adott épületépítmény hatósági engedélyezési eljárásánál válik bizonyossá. A bizonytalanságot növeli a technológia fejlődése, bizonyos tevékenységek elvégzéséhez szolgáló technológiák az innováció hatása miatt, a fejlesztések pozitív hatásaként kevésbé terhelik kibocsátással a környezetet. Újszász településfejlesztési elképzelései közül elsődleges a gazdasági területek kijelölése a munkahelyteremtő beruházások számára, a termálhő hasznosítása, a megújuló energiákra alapozott fejlesztések, továbbá turisztikai, rekreációs területek kijelölése, a településközpont megújítása, központformáló változások, a kastélyotthon kiváltása és idegenforgalmi újrahasznosítása, a lakóterület fejlesztés. A fejlesztési területek a 5

belterületen és a külterületen beépítésre szánt területek mellett, vagy kiépült vonalas infrastruktúrák mellett ahhoz kapcsolódva kerültek kijelölésre, valamint a hasonló funkciójú területek közelében jelenleg nem, vagy alulhasznosított területein tervezettek, amely a környezet állapotára negatív hatással nincs. A környezeti értékelés készítéséhez az Önkormányzat által szolgáltatott adatok, az állapotfelmérések, a statisztikai adatok lettek felhasználva.

A környezeti értékelés elkészítéséhez felhasználásra került a Közép – Tisza - vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezetállapot értékelés 2008. évi kiadványa.

2. A terv illetve program és kidolgozásukkor vizsgált változatok rövid ismertetése 2.1 A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket A településrendezési terv készítése céljának, a fejlesztés irányainak bemutatását a településfejlesztési koncepció fő fejlesztési elemei tartalmazzák, melyek az alábbiak: A településfejlesztési koncepció célja a települést érintő konkrét fejlesztési célok megfogalmazása, mely révén a település történelmi, földrajzi, kulturális, gazdasági adottságai hasznosítva lennének. A településfejlesztésnél figyelembe kell venni, és szem előtt kell tartani a fenntartható fejlődést, a meglévő adottságokra és lehetőségekre alapozó reális fejlesztéseket, a települési közösség érdekeit, a hosszú távú elképzeléseket, a települési természeti és épített értékek megtartását, megőrzését és hagyományőrző hasznosítását, továbbá a társadalmi, gazdasági ökológiai hatásokat. A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás – méltányos életkörülmények, szociális jólételérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás azt jelenti, hogy a természeti környezet eltartóképességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni, a környezet eltartóképessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. A környezeti fenntarthatóság a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítja a lakosság életminőségének fenntartását, javítását, a gazdaság számára alapot biztosító természeti és kulturális erőforrások harmonikus és kíméletes igénybevételét. A jövőkép a település táji, természeti, társadalmi, gazdasági, történelmi adottságainak megfelelő minőségi fejlődést feltételez. Ennek megvalósulását elősegítendő figyelembe veszi a lehetséges erőforrások kihasználását, a jelenlegi kedvező elemek és körülmények megtartására. A SWOT analízis segítségével kijelölt stratégiák alapján a település számára a következő stratégiai és koncepcionális célcsoport-rendszer jelölhető ki: 1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése. 2. A lakosság egészségi állapotának javítása.

6

3. A szociális ellátó rendszer továbbfejlesztése, a hátrányos helyzetű csoportok segítése. 4. Az élet- és vagyonbiztonság növelése. 5. Gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatottság javítása a humán-erőforrás fejlesztése és a fenntartható fejlődés biztosítása által. 6. Kitörési lehetőség a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásával. 7. A közintézmények, más építmények és településterületek felújítása, új funkcióval való felruházása, továbbá új térkategóriák kijelölése, valamint a lakhatás feltételeinek javítása. 8. Vonzó,

esztétikus

településarculat

megteremtése,

a

helyi

társadalom

szabadidejének tartalmas eltöltését segítő fejlesztések megvalósítása.

1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Az alapdokumentumban megjelölt koncepcionális fejlesztési javaslatok: - belterületi úthálózat felújítása, - járdahálózat rekonstrukciója, - buszváró öblök kialakítása, - kerékpártároló és gépjárműparkoló kialakítása a vasútállomáson, aluljáró építése, - újonnan kialakuló közlekedési – gazdasági tengelyhez történő alkalmazkodás. 1.1. Az elérhetőség javítását, a közúti közlekedés színvonalának emelését, lakosság környezeti terhelését és a balesetveszély csökkentését szolgáló országos közúthálózati elemek felújítása, fejlesztése. 1.2. Belterületi közlekedési infrastruktúra felújítása. 1.3. Kerékpárutak építése. 1.4. Vasúti gyalogos aluljáró építése. 2. A lakosság egészségi állapotának javítása. Az alapdokumentumban megjelölt koncepcionális fejlesztési javaslatok: - egészségügyi fejlesztések, - környezetvédelmi intézkedések, - esztétikus zöldfelületi rendszer kialakítása. 2.1. Egészségügyi központ kialakítása. 2.2. A település régi szilárd, valamint folyékony hulladékgyűjtőinek rekultivációja.

7

3. A szociális ellátó rendszer továbbfejlesztése, a hátrányos helyzetű csoportok segítése. Az alapdokumentumban megjelölt koncepcionális fejlesztési javaslatok: - civil szféra erősítése, szociális problémák kezelése, - intézmények felújítása. 3.1. A szociális alapellátás tárgyi és személyi feltételeinek továbbfejlesztése. 3.2. Az Időskorúak Szociális Otthona felújítása, a kapcsolódó épületek teljes rekonstrukciója a végleges működési engedély megszerzése érdekében, valamint a kastélyépület kiváltása céljából. 4. Az élet- és vagyonbiztonság növelése. Az alapdokumentumban megjelölt koncepcionális fejlesztési javaslat: - bel- és csapadékvíz elvezető rendszerek rekonstrukciója. 4.1. Bel- és csapadékvíz elvezető árkok rendezése, rekonstrukciója. 4.2. Lakossági tájékoztató és riasztó, valamint térfigyelő rendszerek kiépítése. 5. Gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatottság javítása, a humán-erőforrás fejlesztése és a fenntartható fejlődés biztosítása által. Az alapdokumentumban megjelölt koncepcionális fejlesztési javaslatok: - ipar- és vállalkozás-fejlesztés, - tájökológiai adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági struktúra kialakítása, - humán-erőforrás fejlesztés, információs társadalom feltételeinek, háttér infrastruktúrájának megteremtése, - új térszerkezethez történő alkalmazkodás. 5.1. A gazdasági élet fejlesztése, felemelkedésének elősegítése, a kis- és középvállalkozások (KKV) ösztönzése, munkahelyteremtés. 5.2. Piac területének kijelölése és modern, színvonalas piacterület kiépítése. 5.3. Alternatív energiafelhasználás. 5.3.1. Alternatív energiafelhasználás ösztönzése és kialakítása. 5.3.2. Intézmények alternatív energiafelhasználásának kialakítása. 5.4. Energia-racionalizálás a közintézményekben. 6. Kitörési lehetőség a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásával. Az alapdokumentumban megjelölt koncepcionális fejlesztési javaslat: - turizmusfejlesztés. 6.1. Újszász város turisztikai és szabadidő központ létesítése és fejlesztése. 6.2. Komplex turisztikai fejlesztés megvalósítása a Parkerdőben.

8

7. A közintézmények, más építmények és településterületek felújítása, új funkcióval történő tervezése, továbbá új térkategóriák és települési akcióterületek kijelölése, valamint a lakhatás feltételeinek javítása. Az alapdokumentumban megjelölt koncepcionális fejlesztési javaslatok: - természeti és épített értékek helyi védelem alá vonása, fenntartása és megőrzése, - intézmények felújítása, - temető rendezése, - településszerkezetben történő változások, - városközpont kialakítása. 7.1. A polgármesteri hivatal épületének teljes felújítása, az e-közigazgatás feltételeinek megteremtése. 7.2. A művelődési ház rekonstrukciója, új közösségi tér kialakítása. 7.3. Városközpont rendezése, rehabilitációja. 7.4. Temető bővítése, vallási emlékek – szobrok, keresztek – felújítása, valamint a római katolikus parókia rekonstrukciója. 7.5. Szociális bérlakások és a fiatalok önálló családi életének kezdését biztosító lakások építése. 8. Vonzó, esztétikus településarculat megteremtése, a helyi társadalom szabadidejének tartalmas eltöltését segítő fejlesztések megvalósítása. Az alapdokumentumban megjelölt koncepcionális fejlesztési javaslatok: - esztétikus zöldfelületi rendszer kialakítása, - EU-s előírásoknak megfelelő játszóterek kialakítása, - sportcélú fejlesztések, - természeti és épített értékek helyi védelem alá vonása, fenntartása és megőrzése. 8.1. Sportcélú fejlesztések. 8.2. Civil ház létrehozása.

9

A település stratégiai célkitűzései: - Minőségi társadalmi környezet kialakítása; - Versenyképes fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása. A minőségi társadalmi környezet kialakítása alapvető stratégiai cél a település számára. Ebben a stratégiai célban megfogalmazódik egyrészt a tiszta, élhető környezet iránti igény, másrészt a kisváros jellegét őrző, hagyományait tisztelő településkép megvalósítási törekvése. A társadalmi környezet minőségét emeli a szabadidős tevékenységek felértékelődése, melyekhez a település megfelelő körülményeket kíván biztosítani. Ugyanakkor idetartozik a magas színvonalú települési infrastruktúra beleértve a közlekedési-, közműves és intézményi hálózatot is. A település közbiztonságának növelése is a minőségi társadalmi környezet kialakítását szolgálja. A versenyképes fenntartható gazdasági fejlődés stratégiai cél magába foglalja a természeti erőforrásokkal történő racionális gazdálkodást, az ezzel párhuzamos gazdasági fejlődést, és e kettőt együttesen: a település hosszú távon versenyképességének növelését. A fenntartható fejlődés egy olyan fejlődési forma, ami úgy elégíti ki a jelen nemzedék igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő generációt saját igényeik kielégítésében. Mind a természeti környezet sérülékenysége, mind pedig a megváltozott fogyasztói igények azt indokolják, hogy Újszász hosszú távon számoljon a környezetkímélő gazdasági fejlődéssel. Ez természetesen egyaránt vonatkozik valamennyi gazdasági ágazatra, beleértve az ipari területeken tervezett fejlesztéseket, vagy akár a mezőgazdasági szektorban történő fejlesztéseket. Helyi infrastruktúra fejlesztése A helyi infrastruktúra fejlesztése során a belterületi úthálózat teljes felújítása, buszöblök kialakításával. A regionális kerékpárút hálózathoz kapcsolódva belterületi kerékpárút hálózat kialakítása, melyre felfűződnének a kulturális látnivalók és az intézményrendszer. A járdarendszer felújításával a településen belüli közlekedés feltétele javulna. A tervezett vasúti átjáró biztonságossá tenné a Kertváros településrész megközelítését. A vasútállomás előtt tervezett P+R parkoló a tömegközlekedés használatára ösztönözne. A településközpont rehabilitáció során a városháza mellett sétáló utcaszakasz kialakítása tervezett. A település belterületén a meglévő belvíz elvezető hálózat karbantartása, felújítása a település célja. Humánerőforrások fejlesztése A fenntartható gazdasági fejlődés alapvető feltétele a humán tőke magas szintű képzettsége, mert ez hosszú távon a település versenyképességének záloga, kiemelt vállalkozásvonzó tényező. Újszász fejlődésének, az itt élő népesség jövőjének záloga az oktatás színvonalának emelése, a felnövekvő generáció iskolai végzettségi szintjének javítása. A településen az integrált oktatás feltételeit kell megteremteni, valamint fontos cél az oktatás színvonalának emelésén túl a rászoruló, hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásának támogatása, továbbá a tehetséggondozás feltételeinek megteremtése.

10

A település másik fontos feladata helyben a szakképzés, vagy szakmai továbbképzés biztosítása, a nagy hagyományokkal rendelkező és az országban egyedülálló vasúti képzést is nyújtó szakközépiskola folyamatos karbantartása, fejlesztése. A jól képzett korszerű ismeretekkel rendelkező fiatalok nagyobb eséllyel kerülnek jó pozícióba a munkaerőpiacon. Az élhető társadalmi környezet kialakításához járul hozzá a magas szintű kulturális- és sportolási lehetőségek biztosítása, valamint a művészeti tevékenységek támogatása. Mindkettő vonatkozásában kiváló potenciál áll rendelkezésre. A tömegsport és iskolai sportolás érdekében önálló városi sportcsarnok építése. Növelni szükséges a versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit. Gazdasági szektor erősítése Újszász kiépült közlekedési infrastruktúrájára építve az ipar fejlesztése, kapcsolódó iparágak, új gazdasági tevékenységek meghonosítása. A meglévő iparterület mellett bővítésre, ipari fejlesztésre terület kijelölése célszerű. Az alternatív energiákkal kapcsolatos ipari beruházások erősítése. A meglévő iparterület szabályozása révén az iparterületen belül új gazdasági tevékenységek kialakítására lehetőség biztosítása, mely a foglalkoztatás sokszínűségét tudja biztosítani. A meglévő infrastrukturális hátteret kihasználva a 32 főút mellett logisztikai terület kijelölése, mely a település és a környék számára munkalehetőséget biztosít, és a kapcsolódó vállalkozások létrejöttét segítheti elő. Az ipari, gazdasági területek kijelölése hatására, megélénkülő gazdasági tevékenység várható, amely mind a foglalkoztatás növelését, mind a település eltartó képességének növelését eredményezheti. A településen a már működő a piacosítás fordulatait túlélt ipari, szolgáltató vállalkozások támogatása szükséges. Munkahelyek megteremtésének elősegítése a település jövője szempontjából kiemelt jelentőségű. Turizmus fejlesztése A turisztikai adottságok előtérbe helyezésével, és kihasználásával a turizmus fellendülése várható. Újszászon a több lábon álló és többszintű turisztikai kínálat létrehozása szükséges. A táji különlegességekre és természetközeli állapotú tájakra épül a természetjáró turizmus, melyhez kiváló adottság az Újszászi parkerdő területe, melynek komplex turisztikai fejlesztése szükséges. Hosszútávon az Orczy kastélyok idegenforgalmi hasznosítása tervezett. A turizmusban rejlő kiaknázatlan lehetőségek, társadalmi-gazdasági felemelkedéshez vezetnek. A településen célszerű a sokrétű és változatos turisztikai kínálat miatt turisztikai koncepció kidolgozása, mely kapcsolódna a térségi turisztikai programhoz. A turisztikai termékek szervesen kapcsolódhatnának a térség idegenforgalmához. A település már jelenleg is tett a turizmus meghonosítására kedvező lépéseket, a különböző kulturális és hagyományteremtő rendezvények, rendezvénysorozatok a település életét pozitív irányban megváltoztathatják. A jó adottságok és feltételek hasznosítása tudatos tervező és szervezőmunkát igényel. Cél a kulturális és természetkedvelő idegenforgalom fejlesztése. 11

Lakóterület fejlesztése Újszász lakóterületi fejlesztése érdekében újonnan kialakítandó lakótelkeket jelöl ki a rendezési terv. Belterületbe történő bevonással a Nyár utca melletti területen, valamint a Pálma utca folytatásában, továbbá a volt vásártér területén, és az Alkotmány – Mező út által közrezárt területen. A település belterületén lévő nagyobb telkek megoszthatóságát igénylik az itt lakók, az életmód változása miatt. Erre a település belterületén több tömbben lehetőség nyílik, melyet a szabályozás eszközeivel lehet biztosítani.

Települési környezet értéknövelése A település fontos feladata a település értékeinek megőrzése, értékőrző felújítása. Az egyedileg megjelenő intézményeknél, lakóházaknál kiemelt figyelmet érdemel, hogy a védettség egyszerre jelentse a fennmaradás lehetőségét, és egyben a korszerűsítés, továbbépítés lehetőségét is, ezért fontos, hogy az önkormányzat rendeletet alkosson a helyi épített és természeti értékek védelmére. A teljes közigazgatási területre kiterjedő művi és természeti értékvizsgálatra alapozva, egyben támogatási rendszer kidolgozásával segíteni kell az értékek fennmaradását, megtartását.

2.2 A terv, illetve programokkal

program

összefüggése

más

releváns

tervekkel,

illetve

A településrendezési terv részeként készülő környezeti értékelés készítése során figyelembe lettek véve mindazon hatályos magasabbrendű tervek, koncepciók, melyek a településrendezés és a környezeti állapot szempontjából kötelezően figyelembe veendők. A 2008 – ban módosított Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. Törvény) a település közigazgatási területét érintő előírásai, a térségi területfelhasználási kategóriák, valamint országos övezetek figyelembe lettek véve, azok vonatkozó szigorító előírásai a helyi építési szabályzatba beépítésre kerültek. Fenti magasabbrendű tervhez való igazodás önálló munkarészként, mint a településrendezési terv része dokumentálva lett. A jelenleg módosítás és felülvizsgálat alatt álló Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Területrendezési Terv Újszász közigazgatási területét érintő térségi területfelhasználási kategóriái figyelembe lettek véve, valamint külön munkarészben számszaki igazolással dokumentálva a településrendezési terv készítése során az ahhoz való igazodás. Az MTrT által meghatározott fejlesztések, mind területfelhasználás, mind infrastruktúra területén a terven ábrázolásra kerültek. Újszász városra vonatkozóan az alábbi tervek, koncepciók lettek figyelembe véve a környezeti értékelés során. -

országos szinten: Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Területrendezési Terv, Új Magyarország Fejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti természetvédelmi

12

-

Alapterv, Vásárhelyi terv továbbfejlesztése, Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program, Országos Hulladékgazdálkodási Terv (110/2002.(XII.10.) OGY határozat regionális és megyei szinten: készülő Megyei Területrendezési Terv, Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezetállapot értékelés 2008 (I. kötet Észak – alföldi régió).

Magasabbszintű tervekben szereplő környezetalakítási elképzelések

Újszász településrendezési eszközeiben és a környezeti értékelésben szerepeltetése

Természeti elemek, természeti területek, természeti értékek és természeti erőforrások megőrzése

Lehatárolásra és szabályozásra kerültek a természeti, természetvédelmi területek, valamint a NATURA 2000 természetmegőrzési terület, és pontosítási területe. Ezen területekre a helyi építési szabályzat, az országos elképzelésekkel összhangban külön szigorító intézkedéseket tartalmaz. A természet megismerése érdekében az újszászi parkerdő területének gondozása, a Zagyvához kapcsolódó turisztikai attrakciók kijelölése a cél. A jelenleg kijelölt hulladékgyűjtő szigetek révén a belterületen a papír- üveg, műanyag szelektív gyűjtése megoldott. A lakossági igények alapján a hulladékgyűjtő szigetek bővítése, újabb szigetek kijelölése lehetséges. A nagyobb forgalmú utak mellett teljes fasorokkal csökkenthető a környezetterhelés. A porszennyezést mérsékelné a burkolattal nem rendelkező utak burkolása mind kül- mind belterületen. A településen kiépült csatornahálózat található. A település célja a szennyvízcsatornahálózatra történő rácsatlakozás 100%-os szintjének elérése. A település törekvése a településközpont értékőrző felújítása, mely által a meglévő épített környezeti értékek megóvásra kerülnek egy rendezettebb, esztétikusabb településközpontban. A városháza és művelődési ház felújítása, közösségi tér kialakítása a központban sétáló útszakasz kijelölése a cél. Az egyedi értékek felújítása, értékőrzése kiemelt jelentőségű. A levegő tisztaság védelme érdekében a légszennyezések csökkentése, a füst és égéstermék kibocsátás minimalizálása, a kertekben történő növényi hulladék égetés helyett a komposztálás elterjesztése. A felszíni víz, a Zagyva folyó, a Tápió folyó valamint a csatornák területe. Mint vízgazdálkodási terület szabályozott a rendezési tervben, ahol beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A Zagyva természetvédelmi szempontból, mint vizes élőhely kiemelt jelentőségű. Ezen élőhely megőrzése, a vízminőség javítása térségi jelentőséggel bír. Talajvédelem érdekében a már bezárt települési hulladéklerakó rekultivációs terv alapján történő rekultivációja és védelmi erdőként történő hasznosítása, melyet a településrendezési terv tartalmaz. A településrendezési tervben lehatárolásra kerültek a Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetmegőrzési területek, továbbá ábrázolásra kerültek a Natura 2000 területek pontosításával kijelölt területek a 14/2010 (V.11.) KvVM rendelet szerint. A településközpont megújítása a település központi részén környezetminőségi javulást eredményez, melynek során megújulnak egyes épületek és zöldterületek, új játszótér létesül, valamint egységes zöldfelületi rendszer jön létre. A település célja a védett kastélypark megőrzése és revitalizációja a kastély épület funkcióváltásával együtt.

A természet megismerésére irányuló ökoturizmus fejlesztése, a hálózati rendszerek kialakítása Szelektív hulladékkezelés elősegítése

Levegő-, por-, zajszennyezés mérséklése

Csatornázás és szennyvíztisztítás

Településközpont értékőrző megújítása

Levegőtisztaság védelem

Víz minőségvédelme

Talajvédelem

Natura 2000 terület

Települési környezetminőség javítása

13

A fent említett tervekben, programokban Újszász városra vonatkozó fejlesztési elképzelésekkel összhangban áll a település fejlesztési elképzelése, valamint a magasabbrendű tervek regionális, térségi fejlesztései megjelennek a település településrendezési tervében. A település tervezett rendezési folyamatai illeszkednek a kistérségi, illetve a megyei elképzelésekhez, figyelembe veszik az érintett államigazgatási szervek illetve szakhatóságok javaslatait, vonatkozó előírásokat. A tervezett javaslatok során az EU által preferált programokhoz való csatlakozás lehetősége biztosításra került.

2.3 A változatok közötti választás indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása. Fent említett tervek olyan alternatívákat, melynek választásában a településrendezési terv jogszabály szerint állást foglalhat nincs.

3. A terv, illetve a program valamint a változatok megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása A vizsgálatok elsődleges célja, hogy feltárja a terv céljai közötti összehangoltságot, feltárja az esetleges ellentmondásokat, vizsgálja a célok közötti belső kapcsolatokat. A kapcsolatok feltárásából jól láthatók a célok egymásra hatásának azon kritikus pontjai, amelyek erősíthetik, vagy éppen gyengíthetik egymást a terv érvénybe lépése, alkalmazása során. A terv megvalósulása esetén környezeti hatást kiváltó tényezők, tervi elemek és az általuk hatást kiváltó tényezők, illetve ezek fenntarthatóságra gyakorolt hatása Területfelhasználási kategóriák, övezetek, építési övezetek, infrastruktúra elemek övezeti típusonként Új lakóterület kijelölése

Új, kereskedelmi szolgáltató terület kijelölése

Hatótényező

Fenntarthatóságra gyakorolt hatás

Hatás jelleg +/-

Növekszik a beépítésre szánt terület és a belterület, amely infrastruktúra fejlesztést és települési feladatellátást igényel Növekszik a beépítésre szánt terület, amely infrastruktúra fejlesztést igényel

Területfoglalás, mezőgazdasági (szántó) területek csökkenése, élőhelyek megszűnése végleges

-

Területfoglalás, mezőgazdasági (szántó és legelő) területek csökkenése, végleges élőhely megszűnés Területfoglalás, mezőgazdasági (szántó) területek csökkenése, belterületi roncsolt terület megszűnése, végleges élőhely megszűnés Területfoglalás, mezőgazdasági (szántó)

-

Új ipari gazdasági terület kijelölése

Növekszik a beépítésre szánt terület, amely infrastruktúra fejlesztést igényel

Rehabilitációs terület

Növekszik a beépítésre szánt terület, amely

14

-/+

-

infrastruktúra igényel

fejlesztést

Strandkomplexum területe

Növekszik a beépítésre szánt terület, amely infrastruktúra fejlesztést igényel

Szabadidős területfejlesztés

Növekszik kis mértékben a beépített terület, amely infrastruktúra fejlesztést igényel. A terület rehabilitációja, zöldterületi rendezése. Időszakos infrastruktúra ellátást igényel

Horgásztó kijelölése külterületen Kerékpárút

a

Infrastruktúra fejlesztés

területek csökkenése, időszakos élőhely megszűnés Területfoglalás, mezőgazdasági (gyep) területek részleges csökkenése, időszakos élőhely megszűnés Kis mértékű területfoglalás, élőhely fenntartása mellett

Kis mértékű területfoglalás, élőhely fenntartása mellett Területfoglalás a kiépített út mellett, az élőhelyre a meglévő nyomvonal miatt nincs hatással

-

-/+

-/+

3.1 A terv, illetve program céljainak összevetése a terv, illetve program szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos, vagy helyi szinten kitűzött környezeti- és természetvédelmi célokkal Magyarországon az első környezetvédelmi törvény 1976-ban született, de hatása a törvény keretjellege miatt korlátozott volt. A környezetvédelem társadalmi üggyé válása hazánkban az 1980-as évek második felére tehető. Több éves szakmai vita után a Magyar Országgyűlés 1995-ben fogadta el a környezetvédelmének általános szabályairól szóló új törvényt (1995. évi LIII. törvény), mely a már meglévő hazai tervezési rendszerek (területrendezés, területfejlesztés, településrendezés, településfejlesztés, stb.) mellet egy új típusú tervezés alapjainak a megteremtését irányozza elő. A Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásának részletes előírásait a törvény rögzíti. Ennek alapján az Országgyűlés 83/1997. (IX. 26.) határozata rendelkezett az 1997-2002 közötti időszakra szóló első Nemzeti Környezetvédelmi Programról (továbbiakban NKP-I), és tudomásul vette a megvalósításának általános tervét. A végrehajtás éves intézkedéseit kormányhatározatok hagyták jóvá. A 2003–2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP-II) kidolgozásának alappillérét az NKP-I végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok alkotják. Az NKP-I alapvető feladatát teljesítette: kijelölte a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait, valamint felvázolt egy beavatkozási tervrendszert. Az NKP-II kidolgozása a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvek figyelembevételével történt. Ezen alapelvek három csoportot képeznek:
A környezetvédelemben mára már hagyományosnak tekintett alapelvek (pl. az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a szennyező fizet elve).
A fejlett országok környezeti tevékenysége alapján számunkra példaértékűnek tekinthető további alapelvek (a megosztott felelősség; az átláthatóság biztosítása a 15

tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számonkérhetőség, világos célok, mérhető teljesítmények; partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések).
A legátfogóbb elvek sorába a fenntartható fejlődés alapelvei tartoznak. Ezek részletes kifejtését a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája tartalmazza. Az alapelveket az NKP-II végrehajtása során is érvényesíteni kell, ezzel is elősegítve a fenntartható fejlődés irányába történő átmenet társadalmi, gazdasági és környezeti feltételeinek kialakítását. A 2000. évi hulladékgazdálkodási törvény előírta az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) elkészítését. 2003. augusztus 15-én született meg a 126/2003. Korm. rendelet „A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről”, amely többek között kimondja, hogy a 2008 végéig hatályos OHT alapján a regionális részeket készítő környezetvédelmi felügyelőségeknek 2003. szeptember közepéig, a településeknek és a rendelet hatálya alá tartozó településeknek és a jelentős mennyiségű hulladékot termelő cégeknek 2004. augusztus elejéig el kell elkészíteniük saját helyi illetve egyedi hulladékgazdálkodási terveiket.

3.2 Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése illetve figyelembevétele a tervben, illetve programban A fejlesztési célok jelentős része a helyi komfortfokozat növelése mellett környezetvédelmi célokat is szolgál (pl.: közműfejlesztések). A szabályozás során a hatályban lévő jogszabályok, illetve a környezetvédelmi hatóság által javasolt előírások betartása a cél; továbbá a magasabb szintű tervek, programok , környezetvédelmi javaslatai is figyelembe lettek véve.

Környezeti problémák és okozott környezeti következmények

Probléma

Problémás állapot

Következmény

Természeti, környezeti elemek fenntartható használata

Légszennyező anyagok kibocsátása

Károsodik a talaj, a növényzet, az élővilág. Emberre káros hatások

Természeti, környezeti elemek fenntartható használata A meglévő értékek hosszútávú fenntartása, megőrzése

Szennyezett talajok, a volt hulladéklerakó helyén

A helyi közösségek fennmaradásának, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása

Település- és kulturális , valamint építészeti értékek eltűnése

Csökken a lakosok lokálpatriotizmusa. A mobilitás növekedésével, a városiasodó életmóddal kapcsolatosan csökken a lakosság települési

Megoldás

Az országos út, a települési utak és mezőgazdasági főfeltáró utak mentén védőfásítás, a hiányzó faegyedek pótlása. Talajvíz és talaj szennyezése Hulladéklerakó rekultiváció és védelmi erdőterületként történő hasznosítás A település jellemző, egyedi Helyileg ösztönözni az vonásainak eltűnése, a értékvédelmet, helyi települési környezet rendelettel védelem alá helyezni az épületeket, átalakulása. építményeket. Védeni a tipikus beépítési formákat. A helyi rendelet végrehajtásáról gondoskodni. A környezet iránti felelősség Helyi hagyományőrző csak a tulajdon határáig rendezvényekkel, terjed. A táj- a település iránti programokkal a helyi felelősség megszűnik, a közösségek, lakosok kapcsolat gyengül település szeretete, lokálpatriotizmusa növekszik.

16

környezete iránti felelősségérzet.

Hulladékkezelés

A település rendelkezik a 2004-2008-as évekre vonatkozó hulladékgazdálkodási tervvel, amit Újszász Város Önkormányzatának képviselő-testülete a 33/2004. (IX. 15.) számú rendelettel fogadott el, 2004. szeptember 14-én. A településgazdálkodás körébe tartozik a kommunális szilárd (szemét) és folyékony hulladék, valamint az állati tetemek és hulladékok gyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása. A városi felhagyott szeméttelep a belterületen, a 195 hrsz-ú területen működött. A telepet lezárták, a rekultivációra vonatkozó engedéllyel rendelkezik, a rekultiváció folyamatban van. A következő légifotón a lerakó látható.

A használaton kívüli hulladéklerakó képe A rekultiválandó lerakó pontos elhelyezkedését a KÖ-1-es számú tervrajz szemlélteti. Újszászon a kommunális hulladék gyűjtését és szállítását a Remondis Szolnok Zrt. végzi heti rendszerességgel. A hulladékok gyűjtése az erre a célra rendszeresített 120 literes edényzettel történik. A kommunális hulladék végső ártalmatlanítása a Kétpói Regionális Hulladékkezelő Központban valósul meg. A hulladék minőségi összetételét tekintve papír, üveg, fém, salak és hamu, műanyag, textil és kis mennyiségben veszélyes anyag. A település belterületén 6 hulladékgyűjtő sziget van.

17

Kossuth L. utca (általános iskola udvara)

Pázmány utca ABC-nél

Erkel Ferenc utca ABC előtt

Katona József utca

Szegfű utca A településen szelektív hulladékgyűjtő szigetek kerültek kialakításra, melynek ürítéséről és a hulladék (üveg, műanyag és papír) elszállításáról a Remondis Szolnok Zrt gondoskodik. A hulladékgyűjtő szigetek a fenti utcákban helyezkednek el, valamint a Nap – Abonyi út sarkán. Az építési-bontási hulladékot, a lakosság az építkezésnél használja fel. Lakossági építkezés során, ha a keletkező építési-bontási hulladék nem éri el a „45/2004. (VII. 26.) BMKvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól” szóló jogszabály 1-es számú mellékletében meghatározott küszöbértékeket nem bejelentés

18

köteles (ill. nem vonatkoznak rá ezen jogszabály 8-11§-ban foglalt kötelezettségek). Az építés során felhasználhatja a bontási hulladékokat (pl. az épület vagy járda alapozása során). Ha az 1-es számú mellékletben előírt küszöbértékeket meghaladja a keletkező építési-bontási hulladék, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során felhasználja, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja.

A termelésből származó veszélyes hulladékok kezeléséről és ártalmatlanításáról a termelő köteles gondoskodni. Állati eredetű hulladék Az állati hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet szabályozza. Az állati hulladékokat veszélyességétől függően három osztályba sorolja be. Az egyes osztályba sorolt hulladékokra különböző kezelési eljárásokat határoz meg. Az 1. osztályba sorolt állati hulladékok égetéssel való hasznosítását kell megoldani. A 2. osztályba besorolt állati hulladékok kezelését az állategészségügyi állomás által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemek végezhetik le. A 3. osztályba sorolt állati hulladékokat 24 órán belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani állati hulladékgyűjtő helyre, vagy gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre, vagy egyéb engedélyezett létesítménybe. Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától számított 1,5 m-re elföldelheti, megfelelő nyugalmi vízszint mellett. A külterületi telepeken keletkező állati hullákat zárt gyűjtőkonténerben gyűjtik és azt szerződés keretében az ATEV elszállítja. A településen működő dögkút, dögtér nem található. A hulladékgazdálkodással összefüggő jogszabályok: 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről, 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről, 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, 10/2002. (III. 26.)KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet módosításáról 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről, 19

313/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, mely a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletet módosította, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről. 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről, 92/2007 (XI. 28.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet módosításáról. A helyi jogalkotásnál a közösségi hulladékgazdálkodási politikának a magyar jogi szabályozásba beépült alapelveit kell követni, melyek a következők: -

megelőzés elve, elővigyázatosság elve, megosztott felelősség elve, szennyező fizet elve, közelség elve,

valamint a közösségi környezetvédelmi szabályozásának megfelelően harmonizált hazai jogszabályok követelményeit szükséges figyelembe venni.

Fejlesztési célok: -

a tervezett lakóterületeken a hulladékszállítás biztosítása; a bezárt régi kommunális hulladéklerakó rekultiválása felszámolással, véderdővé történő átminősítéssel; a fejlesztéssel érintett területeken a tevékenységek technológiájának engedélyezésénél a lehető legkisebb hulladék mennyiséggel járó módszer alkalmazása.

Víz- és talajvédelem

Vízellátás A város ivóvíz-hálózattal ellátott, a vezetékes vizet a szolnoki felszíni vízműről kapja. Az üzemeltető szervezet a szolnoki Víz és Csatornaművek Koncessziós Rt, melynek külön telepe is van a városban. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 65,3 km, amelyből 22,7 km a bekötővezeték. A közkifolyók száma 27. A lakosság vízfogyasztása átlagosan 860 m3/nap. A lakosság ártézi vízzel való ellátását két mélyfúrású kút biztosítja. További öt kis mélységű kút található a külterületen, melyek az állattartó telepek vízellátását biztosítják.

SZENNYVÍZELVEZETÉS A város ivóvíz-hálózattal ellátott, a vezetékes vizet a szolnoki felszíni vízműről kapja. Az üzemeltető szervezet a szolnoki Víz és Csatornaművek Koncessziós Rt, melynek külön telepe is van a városban. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 65,3 km, amelyből 22,7 km a bekötővezeték. A közkifolyók száma 27. A lakosság vízfogyasztása átlagosan 860 m3/nap. A lakosság ártézi vízzel való ellátását két mélyfúrású kút biztosítja. További öt kis mélységű kút található a külterületen, melyek az állattartó telepek vízellátását biztosítják. 20

CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS A településen a belvízelvezetés részben megoldott, bár az árokrendszer több helyen felújításra szorul. Szintén megoldásra váró probléma a csapadékvíz-elvezető árokrendszer teljes körű kialakítása, illetve a meglévő árkok karbantartási munkáinak elvégzése. E szempontból Újszász viszonylag kedvező adottsággal rendelkezik, mivel az egykori holtmedrek, a település jelentős részén lehetővé tennék a víz gravitációs úton történő elvezetését.

Víz és talajvédelmi szempontból javasolt figyelembe venni a következő jogszabályokat: 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról 219/2004. (VII.21.) Korm .rendelet a felszín alatti vizek védelméről, melyet a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosítottak, 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelemről, 50/2001. (IV.21.) Korm. rendelet a szennyvizek és a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. A felszín alatti vizek esetleges szennyezésével kapcsolatban a 16/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről előírásait kell figyelembe venni. A kockázatos anyagok elhelyezése, felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése engedély köteles tevékenység, mely csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által kiadott engedély, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. Élővíz folyásba, kutakba, csapadék csatornába hulladékot és szennyvizet bevezetni tilos! A felszín alatti vizek esetleges szennyezésével kapcsolatban a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüMFVM-KHVM együttes rendelet- a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről- előírásait kell figyelembe venni. A kockázatos anyagok elhelyezése, felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése engedély köteles tevékenység, mely csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által kiadott engedély, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet.

Földminőség - védelem A termőréteg megmentése érdekében a kiadásra kerülő építési engedélyekben elő kellene írni az építési területekről elszállított humuszos termőréteg termőföldön történő elhelyezését. 21

Külterületen a mezőgazdasági területek esetében az egyéni gazdaságok fejleszthetőségének szempontjából olyan építési előírások megalkotása a cél, amelyek lehetővé teszik a tanyás gazdaságok létrehozását. Ezzel a termőföldek okszerűbb, környezetkímélőbb és takarékosabb megművelése válhatna lehetővé. Fejlesztési célok: -

-

a fejlesztési területek ivóvízzel való ellátásának lehetőségét biztosítani kell; a játszótereken és parkok kialakításánál közkifolyó beépítése; a belterületi fejlesztési területeken a szennyvíz csatornahálózat fejlesztése, a külterületen tevékenység és technológia függvényében előtisztítás és zárt szigetelt szennyvíztározás, vagy szennyvíztisztító berendezés létesítése. az állattartó telepeken az optimális vízhasználatok betartatása; a keletkező trágya elhelyezések figyelemmel kisérése az esetleges talajés talajvíz szennyezések elkerülésének érdekében.

Levegő-tisztaság védelem Újszász a tisztalevegőjű települések közé tartozik. A település a közlekedést tekintve kedvező helyzetben van, mivel vasúti közlekedés szempontjából a 120. számú Budapest- Keleti pályaudvar – Szolnok - Lökösháza, a 82. számú Hatvan - Szolnok, és a 86. számú Szolnok - Vámosgyörk vasútvonalak csomópontjában helyezkedik el. A 32. számú főút a külterület keleti részén halad el, mely Szolnok és Jászberény felé biztosít közúti kapcsolatot. A település belterületén áthalad a 3122. számú Újszász- Abony összekötő út, amelyen a 4-es számú főút érhető el. Erről az összekötő útról ágazik ki a Tápiógyörgye felé vezető út is, az egykori „Sós út” vonalában. A település belterületén üzemanyagtöltő állomás üzemel. Ipari tevékenységből nem származik levegőtisztaság-védelmi jogszabály által előírt határértéket meghaladó káros légszennyező anyag kibocsátás. A belterületi állattartásra több helyen panasz volt, így a településrendezési terv jóváhagyása után a helyi állattartási rendeletet is aktualizálni kell. Továbbá a helyi környezetvédelmi rendeletben a kültéri égetés szabályait is rögzíteni szükséges. A bűzhatás szempontjából meg kell említeni az állattartással foglalkozó mezőgazdasági vállalkozásokat. Ezek a következők:

-

MILLAGRA Rt. I. üzemegység, Rózsás Major (Újszász 059 hrsz, 070 hrsz) Állattartó telep, valamint takarmánykeverő és magtárak Állatállomány: jelenleg nincs

22

-

MILLAGRA Rt. géptelep (volt Szabadság MG. Szövetkezet telepe) (Újszász 0135 hrsz) Mezőgazdasági géptárolás

-

Családi gazdaság (Újszász 0148/12 hrsz) Állattartó telep, broyler baromfitartás Állatállomány: kb. 30000 db baromfi

-

Családi gazdaság (Újszász 0148/18 hrsz) Állattartó telep, baromfi tartás Állatállomány: kb. 10-15000 db pulyka

-

Családi gazdaság (Újszász 0148/28 hrsz) Állattartó telep, rideg marhatartás Állatállomány: kb. 100 db marha

A felsorolt állattartó telepek elhelyezkedését a KÖ-1-es helyszínrajz szemlélteti. Újszász város területén légszennyező telephelyek és pontforrások a KÖTI – KTVF területén (forrás: Környezetállapot értékelés 2008) TELEPÜLÉS Telephely db ÚJSZÁSZ 2

Pontforrás db 9

SO2

CO

NOx

Szilárd

VOC

CO2

Egyéb

t/év 0,00

t/év 0,50

t/év 0,84

t/év 0,75

t/év 0,00

t/év 2070,00

t/év 0,00

A táblázat adatai nagyrészt a telephelyek jogszabály által előírt méréseiből, kisebb részt hatósági ellenőrző mérésből származnak. A jelentős légszennyezők többnyire mérések alapján közlik éves légszennyezési adataikat. Az emissziós adatok nem tartalmazzák a lakossági eredetű légszennyezést, valamint a közlekedési kibocsátásokat. Ez utóbbi szennyezők, valamint a pontforrások szennyezésének együttes hatását a környezeti levegő minőségének ellenőrzésével követhetjük nyomon. Levegőtisztaság védelmével kapcsolatos 2011. január 15-i hatályba lépett új jogszabályok:

-

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről (továbbiakban KR). 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről. 5/2011. (I. 14.) VM rendelet egyes miniszteri rendeletek levegővédelemmel összefüggő módosításáról. E módosítások érintik a motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkező szénhidrogén-emisszió korlátozásáról szóló 9/1995. (VIII. 31.) KTM rendeletet; az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (VI. 19.) KöM rendeletet;

23

-

a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletet; az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendeletet. 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról.

Külön felhívjuk a figyelmet a KR alábbi rendelkezéseire. 2. § E rendelet alkalmazásában: 6. bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja; 8. diffúz forrás: olyan levegőterhelést okozó tevékenység vagy kibocsátó felület, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen nem határozhatók meg (megjegyezzük, hogy ilyen tevékenység az állattartás is); 14. helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb; 17. légszennyezés: légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe juttatása; 18. légszennyezettség: a levegő légszennyezettségi határértéket meghaladó levegőterheltségi szintje; 20. légszennyezettségi határérték: az emberi egészségre, illetve az ökológiai rendszerre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából, a tudományos ismeretek alapján meghatározott levegőterheltségi szint, amelyet jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt időtartamon belül el kell érni, és elérése után nem szabad túllépni; 22. légszennyező anyag: a levegőben lévő és az emberi egészségre vagy a környezet egészére valószínűsíthetően káros hatást gyakorló anyag; 23. légszennyező forrás: levegőterhelést okozó helyhez kötött vagy mozgó forrás; 24. légszennyező pontforrás: az a levegőterhelést okozó forrás, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen meghatározhatók; 27. levegőterhelés (emisszió): légszennyező anyag levegőbe juttatása; 28. levegőterheltségi szint (immisszió): a levegőben valamely légszennyező anyag koncentrációja vagy a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedése; 29. levegővédelmi követelmény: jogszabály vagy hatósági határozat által megállapított előírás, tilalom – beleértve a határértékeket is –, amelynek célja a levegőterhelés megelőzése vagy csökkentése;

24

36. szagegység: az a szaganyag mennyiség 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban, amely már szagérzetet vált ki a szagmérés során az észlelők 50%-ában; 37. szagkoncentráció: 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban a szagegységek száma; mértékegysége a szagegység/köbméter (SZE/m3); 40. terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége; 4. § Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 5. § (1) A légszennyező forrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges. (2) A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás hatásterületén biztosítani kell. (3) E jogszabály hatálybalépését követően engedélyezett, bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. (4) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát – a környezetvédelmi engedélyben, egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény-kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével – a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. (5) Meglévő telephelyen tervezett új légszennyező forrás esetében a felügyelőség a védelmi övezet kijelölése során a (4) bekezdésben előírt 300 méternél kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül. (6) A (3)–(5) bekezdés szerinti védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. (7) A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. (8) A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik. 27. § (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet. (2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad. (3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. 30. § (1) Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. 25

(2) Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzősét, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. 36. § (1) A levegőtisztaság-védelmi ügyben az elsőfokú hatósági jogkört – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a felügyelőség gyakorolja. (2) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben meghatározott kistérség körzetközponti feladatot ellátó települési, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője a) a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával, b) a legfeljebb 140 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával, c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával, d) a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és e) a nem gazdasági tevékenység keretében működő diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon. 39. § (1) E rendelet rendelkezéseit – a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása kivételével – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján Újszász jelenlegi levegőminőségi besorolása az alábbi: 10. Az ország többi területe

Kén- Nitrogé SzénTalaj- PM10 PM1 Benz dioxi nmonoxi közeli Arzén 0 ol d dioxid d ózon (As)

F F F E F O-I F Ennek tükrében továbbra is olyan tevékenységek folytatását fenti levegőminőségi helyzetet nem rontják.

PM10 PM10 PM10 PM10 benz(a) Kadmiu Nikkel Ólom m (Cd) (Ni) (Pb) pirén (BaP) F F F D javasolt engedélyezni, amik a

Fejlesztési célok: -

az állattartó telepeken a bűzhatás csökkentésére gondot kell fordíttatni az üzemeltetőkkel.

Levegőminőség, háttérszennyezettség A vizsgált terület az ország kevésbé szennyezett területei, közé tartozik. Lakossági eredetű szennyezés csökkenést eredményezett a gázprogram, a széntüzelésről a gáztüzelésre történő áttérés. Ez elsősorban a kéndioxid terhelést csökkentette. Az elmúlt három évben ismét nő a kéndioxid terhelés a vegyestüzelés visszaállítása miatt. 26

Növekedés mutatkozik azonban a nitrogénoxid kibocsátásban, ami elsősorban a közlekedésből - a megnövekedett gépkocsiállomány miatt - származik. A településen időszakosan megjelenő pollen illetve parlagfű okozhat az időjárástól függően a lakosság körében kisebb allergiás panaszokat. Az önkormányzat minden év tavasszal helyi parlagfű irtási akciókat szervez közmunka program keretében, egyúttal felhívják a tulajdonosok figyelmét a magánterületek tisztántartására. A településen a gázközművel ellátott az ingatlanok zöme gázbekötéssel rendelkezik, a közintézmények energiaellátása is gázzal történik, azonban a háztartások fűtésére használnak még szilárd tüzelőanyagot. A lakások fűtéséből származó légszennyezés az utóbbi években emelkedett.

Zajvédelem A település környezeti állapotát nagyon sok tényező befolyásolja, a környezeti elemek számszerűsíthető adatainak megismerésén túl figyelembe kell venni a környezeti állapotra közvetett módon ható társadalmi – gazdasági folyamatokat, ezen belül a társadalmi környezet, a gazdasági szereplők szerepét is. Környezetünkben nagyon sok zajforrás működik, ami zavarja mindennapi tevékenységünket, esetleg munkánkat, nyugodt pihenésünket. Ezek egy része csak átmenetileg és néhány embernek okoz kellemetlenséget, másrészük azonban tartósan és jelentős területen terheli a környezetet. A lakóhely, a települések zajterhelése minden esetben integrálja a környezeti zaj forrásainak fő osztályait, melyek a következők: közúti közlekedés, vasúti közlekedés, ipari üzemek, szolgáltatási létesítmények. Az elmúlt évtizedben a zaj a települési lakosságot terhelő környezeti ártalmak közül – a levegőszennyezés után – a második helyre került. A környezeti zaj és rezgésvédelemre vonatkozó rendeletek felülvizsgálata, más jogszabályokkal párhuzamos deregulációja, az EU-hoz történő csatlakozás kapcsán jelentőségüket vesztő rendelkezések visszavonása és egy új rendelet megalkotása szükségessé vált. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet 2008. január 1-én lépett hatályba. Települési zajforrások: − − − − − −

Közlekedés, Ipar, Kereskedelem, Szórakozás, Építkezés, Háztartási tevékenység.

A zajhatástól védendők az emberi tartózkodásra szolgáló épületek, közterületek. A rendezési terv készítése során fontos szempont, a területi funkciók, telepítések olyan meghatározása, hogy a megengedett határérték feletti zajterhelés ne keletkezzen. Zajvédelmével összefüggő jogszabályok: A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályait a 284/2007. (X. 29.) Kormány rendelet tartalmazza.

27

A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet szól A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet tartalmazza. Zaj és rezgés vonatkozásában lakossági panasz volt a vasút mentén, valamint a 3122 jelű út melletti területeken. Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről a 133/2007. (VI. 17.) Kormány rendelet ad előírásokat. Építkezésből, bontásból származó zaj nincs. Háztartási tevékenységből nem származik meghatározó zaj. Fejlesztési célok: -

a belterületi fejlesztéseknél ha szükséges különleges zajvédelmi övezet kijelölésére van lehetőség; a fejlesztéssel érintett területek külterületen helyezkedek el, így nincsenek hatással a belterületi lakóingatlanokra; a belterületi fejlesztési tevékenységek egyike sem jár káros zajhatással.

Új létesítmények engedélyezése Új létesítmény építése, meglévő bővítése, korszerűsítése során törekedni kell arra, hogy az elérhető legjobb technikát (BAT) használják. Új gazdasági területek kijelölése során a beruházás megkezdése előtt amennyiben a beruházás megvalósításával tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálatról és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25. ) Korm. Rendelet hatálya alá tartozik a felügyelőségen vizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az eljárások minden esetben előzetes vizsgálati eljárás kezdeményezésével indulnak, amennyiben az előzetes vizsgálati eljárás során a felügyelőség megállapítja, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást gyakorolhat, úgy a beruházót környezeti hatásvizsgálat lefolytatására is kötelezi. Ebben az esetben az új létesítmények környezetvédelmi engedélyt szereznek az eljárások végére, míg ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, akkor az eljárást lezáró határozatában a felügyelőség az építést, kivitelezést engedélyező hatóságnak ad az ő engedélyezési eljárásához figyelembe veendő szempontokat, annak érdekében, hogy az építkezés közben sem sérüljenek a környezeti elemek. A legnagyobb környezethasználók az engedélyezési eljárások végére amennyiben a létesítést kizáró ok nem merül fel a már említett egységes környezethasználati engedélyt szerzik meg.

Vizek védelme Vízellátás Újszász ivóvízzel való ellátottsága 90% fölötti. A vezetékes vizet a szolnoki felszíni vízműről kapja a város. Az üzemeltető szervezet a szolnoki Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt, melynek külön telepe is működik a városban. 28

A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 65,3 km, amelyből 22,7 km a bekötővezeték. A közkifolyók száma 27. A lakosság vízfogyasztása átlagosan 860 m3/nap. A lakosság ártézi vízzel való ellátását ugyanakkor két mélyfúrású kút biztosítja. Fejlesztési célok és előírások a belterületi vízellátás területén: - A település vízellátó rendszere mennyiségi szempontból is biztonságosan kielégíti a távlati vízigényeket. A tervezett fejlesztési területek vízellátása a meglévő hálózatról biztosítható. A hálózat bővítéséhez lehetőleg KPE anyagú csővezeték fektetendő le, melyet vízjogi engedélyezési tervben méretezni kell, a szóba jöhető vízigények alapján. - A vízigények megfelelő kielégítése érdekében szükség van a régi vasútalatti ivóvíz átvezetés bővítéssel egybekötött csőcseréjére is. Az új integrált egészségügyi központ elláthatósága érdekében ugyanakkor új DN 150 ivóvíz gerincvezeték kiépítése szükséges a Szabadság tértől a Széchenyi útig. A közüzemi vízellátó hálózat bővítéséhez vízjogi létesítési engedély(ek) beszerzése szükséges, amelyet a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Szolnok, Ságvári krt. 4.) ad ki. - A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint a vízkivételi létesítményeknél védőidomot, védőterületet és védősávot kell kijelölni, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint. Ezen felül a termelő- és a tartalékkutak folyamatos állagmegóvásáról és a környezetük rendezettségéről, tisztaságáról gondoskodni kell. A belső védőterületen csak olyan tevékenység végezhető, mely a kitermelés előtt, vagy a kitermelés alatt álló víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelés folyamatát nem veszélyezteti. A meglévő létesítmények üzemeltetésénél, valamint az újak létesítésénél ügyelni kell arra, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a védőterületre, illetve a kutak vizébe. A védősáv határa a földbe fektetett vízvezetékek esetében a terepszintig, alattuk 1,0 m mélységig terjed, a vezetékek mellett ugyanakkor mindkét oldalon 2-2 m-es szélességgel veendő figyelembe. - A meglévő, elavult azbesztcement csövek folyamatos cseréjét KPE csövekre biztosítani kell a fejlesztéssel érintett területekhez tartozó szakaszokon, a vízminőség szinten tartása és a várható csőtörések elkerülése érdekében. Külterületi vízellátás A külterületen 5 kis mélységű kút található, melyek az állattartó telepek vízellátását biztosítják. Újszász közigazgatási területén található mélyfúrású kutakat a MOL Nyrt. átadta a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonába, így azok pontos adatai nem állnak közvetlenül rendelkezésre. Az állattartó telepi kutak ugyanakkor magánkézben vannak, vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. Fejlesztési célok és előírások a külterületi vízellátás területén: - A belterülettől távol eső telepek, majorok vízellátása a távlatban is csak egyedileg oldható meg, a nagyobb távolság miatt a települési hálózatra nem kapcsolhatók rá. - Egyes tanyák udvarain találhatók még ásott kutak. Ezen vízkivételi művek esetében is elő kell írni a védőterületekre vonatkozó korlátozásokat és tiltásokat, melyeket a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szabályoz. A kutak védőterületén belül tilos olyan tevékenységet végezni, melynek következtében csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik 29

a környezet sérülékenysége, illetve 6 hónapon belül le nem bomló, károsító anyag kerül a vízkészletbe. A sérülékeny területeken nem lehetnek olyan szennyezőforrások (pl. szigeteletlen trágyatárolók, hulladékgödrök, korszerűtlen üzemanyagtárolók), melyek a csapadék közvetítésével a talajvizet veszélyeztetik. A vízbázis védelme szempontjából különösen nagy gondot kell fordítani a kommunális és az állattartásból származó szennyvizek elvezetésére, biztonságos elhelyezésére. A mezőgazdasági tevékenységek végzésével kapcsolatban ugyanakkor be kell tartani a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásait. Vizek védelmével kapcsolatos jogszabályok, melyek betartása, figyelembevétele kötelező: –

A szennyvizek, használt vizek, szennyező anyagok (trágya, hígtrágya, szennyvíziszap) gyűjtésével, tisztításával, elhelyezésével kapcsolatosan a felszíni vizek védelme szakterületen a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, illetve a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, a felszín alatti vizek védelme szakterületen a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, továbbá a vizek mezőgazdasági eredetű szennyezése elleni védelem szempontjából a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet, valamint a szennyvizek és szennyvíz iszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásait vegyék figyelembe.

–

A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

–

A vízilétesítmények tervezése, elhelyezése, méretezése, kialakítása és üzemeltetése során a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról és műszaki szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) és a 30/2008. (XII. 31.) Korm. rendeleteket kérjük figyelembe venni.

–

A települési vízrendezéssel összefüggő fenntartói feladatokkal kapcsolatban a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet tesz előírásokat.

–

A felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával kapcsolatos vízilétesítményekre, vízimunkákra vonatkozóan a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletre hívjuk fel a figyelmet.

SZENNYVÍZELVEZETÉS Belterületi szennyvízelvezetés

30

A településen 2001-2002-ben építették ki a gravitációs rendszerű szennyvízelvezető rendszert. A keletkező szennyvizeket a szolnoki regionális tisztítótelepre vezetik, ahol az üzemeltető a szolnoki VCSM Koncessziós Zrt. A kiépített gyűjtőhálózat 4,6 km DN 300-as és 32 km DN 200-as gerincvezetékből áll. A településen 11 db szennyvízátemelő működik. A gazdaságosan nem csatornázható településrészeken a meglévő korszerűtlen szikkasztó jellegű gyűjtőaknák helyett zárt, vízzáró kivitelű szennyvízgyűjtőket, vagy egyedi kezelő és elhelyező létesítményeket szükséges kiépíteni. Fejlesztési célok és előírások a belterületi szennyvízelvezetés területén: - A tervezett fejlesztési területek részben már ellátottak, közművesítettek. A belterület azon fejlesztési területei, amelyek szennyvízcsatornával még nem rendelkeznek, gravitációs módon vagy kisátemelő beiktatásával ráköthetők a meglévő hálózatra. A település ÉK-i részére tervezett fejlesztési területen kb. 1,9 km gravitációs hálózat kiépítése válik szükségessé. Az új csatornaágak építése hatósági (vízjogi) engedély köteles. - A belterületi szennyvízelvezetéssel kapcsolatosan különös figyelmet kell fordítani a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendeletben foglaltakra, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakra, a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakra, valamint az egyedi szennyvízkezeléssel foglalkozó 174/2003. (X. 28.) Korm. rendeletben foglaltakra. - A felszíni és felszínalatti vízbázisok védelme szempontjából különösen nagy gondot kell fordítani a szociális és a háziállatok tartásból származó szennyvizek biztonságos elhelyezésére. A lakosság házi gyűjtőaknáit ellenőrizni kell! Ezen aknák általában nem megfelelő szigetelésűek, így azok tulajdonosait fel kell szólítani a környezetvédelmi jogszabályok betartására. A szippantott szennyvizek elszállítását ugyanakkor csak olyan szervezet végezheti, amely ilyen irányú környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. Külterületi szennyvízelhelyezés A külterületi tanyákon, majorokban jelentősebb mennyiségű kommunális szennyvíz nem keletkezik. E területeken a szociális szennyvizek elhelyezhetők szikkasztással, amennyiben ennek feltételei adottak. Ahol a szikkasztással kapcsolatos környezetvédelmi előírások nem teljesülnek, ott a zárt szigetelt tározóban történő gyűjtésről és szennyvíztisztító telepen történő elhelyezésről kell gondoskodni. Az állattartó telepeken a szennyvizeket szippantókocsival gyűjtik össze, és hatóságilag kijelölt leürítőhelyre szállítják. Fejlesztési célok és előírások a külterületi szennyvízelhelyezés területén: - A belterülettől távolabb eső telepek, majorok szennyvízelhelyezése a távlatban is csak egyedileg oldható meg, a nagy távolság miatt a létesítendő települési hálózatra nem kapcsolhatók rá. Az egyedi szennyvízelhelyezéssel kapcsolatban szigorúan be kell tartani a felszíni és felszín alatti vízbázisok védelme érdekében kiadott környezetvédelmi rendeleteket, előírásokat. Ezen túlmenően különös tekintettel tartandók be az egyedi szennyvízkezelésről szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendeletben foglaltak.

31

- A külterületen tervezett kisebb-nagyobb egységek szociális szennyvizei elhelyezhetők szikkasztással, amennyiben ennek feltételei adottak. Ahol a szikkasztással kapcsolatos előírások nem teljesülnek, ott a zárt, szigetelt tározóban történő gyűjtésről és a szennyvíztisztító telepen történő elhelyezésről kell gondoskodni.

Fejlesztési javaslatok: A külterületen, a 32. sz. út melletti gazdasági fejlesztés, valamint a gazdasági területfejlesztések szennyvízelhelyezése a technológia függvényében előtisztítás után saját víztisztító művel, vagy zárt szigetelt szennyvíztározással biztosítható. VÍZRENDEZÉS Belterületi vízrendezés A város területe a 29a és 29c belvízöblözetbe tartozik. A belterület mértékadó vízállás esetén egyes helyeken csak szivattyúsan mentesíthető. A leginkább belvízveszélyes területeket a VK-4 sz. tervlap szemlélteti. A város csapadékvíz elvezetését általában nyílt szelvényű csatornahálózat biztosítja, amelyek átereszei sok helyen már erősen feliszapolódtak. A feliszapolódás miatt az árkok egy része csak szikkasztó funkciót képes betölteni, vízelvezetésre nem alkalmasak. A településen nagyobb vízelvezető árkok is találhatók, melyek egy része burkolt, ezek állapota változó. A belterületről lefolyó vizek fő befogadója a Tápió-főcsatorna és a Zagyva folyó (részletesen lásd a hivatkozott tervlapon). A Polgármesteri Hivatal adatközlése alapján a rendezési tervre felvezetésre kerültek a belvízzel veszélyeztetett területek, melyek belvízmentesítése összefüggő belvízelvezető árokrendszer felújításával illetve kialakításával és folyamatos karbantartásával oldható meg. Fejlesztési célok és előírások a belterületi vízrendezés területén: - A csatornával el nem látott fejlesztési területeken különös fontossággal kell kezelni a belvízrendezés kérdését. A tervszerű, összefüggő csatornahálózat kiépítése feltétlenül indokolt, nyíltárok vagy zárt csőcsatorna formájában, a terület jellegétől és a várható közlekedési viszonyaitól függően. A kiépült átereszeket és a zárt csatornákhoz tartozó víznyelőket az ingatlantulajdonosoknak rendszeresen karbantartani szükséges. Ezen kívül fontos, hogy önkormányzati rendelet szabályozza az udvarokról kivezethető és a csapadékvízgyűjtő csatornákba bevezethető vizek minőségét, visszaszorítva ezáltal a trágyaleveknek és a csapadékvízzel hígult szennyezéseknek a közcsatornákba történő bevezetését. Külterületi vízrendezés, vízkárelhárítás Az elmúlt időszak belvízveszélyes ciklusai rámutattak a térség belvízvédelmi rendszerének gyengeségeire. A hosszú száraz időszak után bekövetkező nedves periódus korábban nem tapasztalt helyzeteket teremtett. A 2000. év eleje óta többször is kialakult belvízhelyzet 32

több tényező együttes hatásaként alakult ki. Az Alföldön a csapadék helyenként megközelítette az 1000 mm-t. A korábban igen mélyen húzódó talajvízszint az Alföld túlnyomó részén a sokévi átlagos szint fölé került, így a talajnak gyakorlatilag megszűnt a vízbefogadó képessége. A térség településeinek mélyebben fekvő kül- és belterületi szakaszain kivétel nélkül jelentkeztek a magas talajvíz okozta problémák. A külterületi csatornák egy része önkormányzati tulajdonban, másik része állami tulajdonban és vízgazdálkodási társulati kezelésében van. Karbantartottságuk közepesnek mondható. A térség legjelentősebb vízfolyásai a Zagyva és a Tápió. A Tápió I. főcsatorna a 24+700 fkm szelvényben, a Tápió II. (lecsapoló) főcsatorna pedig a 22+680 fkm szelvényben torkollik a Zagyva folyóba. A belvizek elvezetésében jelentős szerepe van az üzemi csatornahálózatnak. Az üzemi csatornák gyűjtik össze a belvizeket és továbbítják az üzemközi és állami főműveken keresztül a főbefogadóba. Az üzemi és a magán vízrendezési művek egy része a társulattól került üzemi kezelésbe, másrészt önálló beruházásként létesültek. A tulajdonviszonyok változásával a csatornák műszaki állapota leromlott, a külterületi csatornák feliszapolódtak, elgazosodtak, vagy feltöltés következtében megszűntek. Ezen állapoton csak a magánérdekek és a társulati célok legjobb értelemben vett összehangolása változtathat. Fejlesztési célok és előírások a külterületi vízrendezés területén: - A külterületen keletkező káros vizek hatékony elvezetését csak komplex rendszerben, a belvízöblözet jelentős területrészeire kiterjedten lehet megvalósítani. Ehhez a külterületi mezőgazdasági táblák tulajdonosainak, a szövetkezetek és a vállalkozások összefogása szükséges, hogy az elmúlt években beszántott, kezeletlenül hagyott csatornák ne maradjanak elhanyagoltan, karbantartásuk megoldott lehessen, amely mindannyiuk közös érdeke. A csatornák mellett a tulajdonos illetve a használó az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy azáltal a víz természetes lefolyását nem akadályozza, állapotát, üzemeltetését és a víz minőségét nem veszélyezteti. - Belvízcsatornába hígtrágya, szennyvíz vagy mezőgazdasági vegyszer nem önthető, nem vezethető bele! - A vízrendezési létesítmények mellett a fenntartósávot szabadon kell hagyni a belvízvédekezési, fenntartási munkák zavartalan lebonyolítása végett. A KÖTI-KÖVIZIG kezelésű létesítmények mellett a fenntartósáv szélessége 6-6 m. A csatornák szélétől 10 m-en belül végleges építmény nem helyezhető el.

- A társulati kezelésű csatornák mentén 6-6 m-es sávot kell szabadon hagyni. Fejlesztést a társulatok nem terveznek, csak karbantartási munkákat. - Az EU szinten közös vízpolitika megteremtését célzó Víz Keretirányelv (2000/60/EK direktíva) a tagállamok számára előírja mindazon intézkedések megtételét, melyek a vizek jó állapotának elérését, illetve fenntartását biztosítják. Ehhez alkalmazkodva, a vízgyűjtő területen csak a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak alapján tervezhetők tevékenységek. ÁRÍZVÉDELEM

33

Az árvízvédelmi helyzetet meghatározó módon befolyásolják a terület domborzati viszonyai, melyek a Zagyva-Tápió vidékre jellemzők. A város árvízi védelmét szolgáló töltésrendszer a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A mértékadó árvízszint a 26+520 fkm szelvényben lévő újszászi gátőrház vízmércéjére vonatkoztatva: MÁSZ = 88,85 mBf. Az elmúlt években többször jelentkezett olyan árvízhelyzet a Zagyván, mely ráirányította a figyelmet a töltések MÁSZ + 1 m-es biztonsági koronaszint kiépítésének szükségére azokon a helyeken, ahol a töltéseknek a magassági szintje nem megfelelő. Fontosabb előírások árvízvédelmi vonatkozásban: - A védtöltések mellett védő- ill. fenntartó sávot szükséges tartani, amelyen semmilyen építési tevékenység nem végezhető és a fenntartó sáv mezőgazdasági hasznosítása csak gyep művelési ágban történhet. A töltéslábtól számított 10-10 m, a szivárgó partélétől számított 6-6 m védősávot kell tartani. - Az árvízvédelmi töltés mentett oldalán 60 m, vízoldalon 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Az árvízvédelmi töltésen közforgalmú út nem vezethető. - A jövőben tervezett létesítmények megvalósításához kapcsolódóan be kell tartani a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltakat. - A Zagyva és a Tápió hullámterének illetve parti sávjának hasznosítása a nagyvízimedrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet figyelembe vételével történhet.

TÁJ - ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Táji megjelenés, tájképi jellegzetesség A város határának tájképét a töltések közé szorított folyók kanyarulatai, a közlekedési utak mérnöki vonalai, és a jóminőségű szántóföldeken kialakított gazdálkodás, valamint a nagyterületen folytatott erdőművelés látványa határozza meg. Újszász külterületét a vasútállomás és rakodó-pályaudvarról kiinduló vasútvonalak hálózzák be. A település keleti határrészén a Jászberényt Szolnokkal összekötő 32.sz közlekedési út szeli át. A település külterületén a legjelentősebb természeti- és táji érték a Zagyva és a Tápió által közrefogott, védett Újszászi Parkerdő és a szintén védettséget élvező hullámtér. Értékes és szép, vadregényes látvány fogadja az érkezőt a gátoldalakon végigsétálót. 1. TÁJHASZNÁLAT A tájrendezés célja, hogy a meglévő infrastrukturális, adottságokat kihasználva, a település gazdasági életének bővítésével egyidőben, a változatos természetadta lehetőségeket az

34

idegenforgalom és a turizmus céljaira felhasználva, a város történelmi táji- mezőgazdálkodási örökségét környezetbarát módon továbbfejlesztő tájhasználat jellemezze Újszász külterületét. Az FVM által meghirdetett Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013) a versenyképes mezőgazdaság (állattartás körülményeinek javítása, kertészetek modernizálása, méretgazdaságos üzemszerkezet, innovatív termelési eljárások), a fenntartható földhasználat (környezeti terhelés ésszerű csökkentése), valamint a genetikai sokféleség (természeti környezet –talaj, vizek, élőhelyek védelme- Natura 2000 hálózat) megőrzése érdekében pályázatok útján kívánja segíteni a mezőgazdaságból élőket. A fenti program keretében a belső erőforrásokat megmozgató fenntartható helyi fejlesztési stratégiák, kistérségi összefogás is biztosítják a településrendezési tervben megfogalmazott fejlesztési célok elérését. Tervezett tájhasználati változások A rendezési terv időszakára szóló tájhasználati változások elsősorban a település közvetlen környezetének, terület-felhasználását befolyásolják, valamint a vonalas infrastruktúrák mentén tervezettek. Gazdasági- és lakóterület, valamint rekreációs célú területfejlesztést, és új szociális, rehabilitációs, egészségügyi központot jelöl ki a településrendezési terv. Lakóterület-fejlesztés Újszász belterületén (beépítetlen lakótelek és művelés alól kivett beépítetlen területeken, korábbi vásártér területén) a lakóterület fejlesztést tervez az önkormányzat. Ezeken a részeken (Akácfa utcával párhuzamosan, Pálma utca folytatásában Alkotmány utca, Nyár utca mentén) lakóterület kialakítását fogalmazza meg a településfejlesztési koncepció. A tervezett utcahálózat kialakításánál a szükséges utcafásítást és a lakóterület nagyságához illeszkedő új közhasználatú zöldfelület kialakításának helyigényét is figyelembe kell venni. Javaslatok:
Lakóterület fejlesztésnél az érintett lakóterület méretének függvényében javasolt közkert vagy közpark létrehozása
Az újonnan kialakuló utcák fásítását és közterületi rendezését kertépítészeti terv alapján, az egységes zöldfelületi rendszerhez kapcsolódóan, annak részeként javasolt kivitelezni. Gazdasági terület fejlesztése Gazdasági célokat szolgáló új ipari-szolgáltatási területek részben a belterületen (Fecske utca végén, a vasútvonal mentén, a település külterületén a 32 jelű főközlekedési út és a vasút által határolt területen (Lapos rész), valamint a vásártér területéből piactér kialakítására nyílik lehetőség. A rendezési terv alapján a gazdasági tevékenységet folytató tervezett gazdasági területeken - annak határán - a gazdasági terület „rovására” 15-25 m szélességű, fizikai és optikai elhatárolódás biztosító teljes záródású védőerdősáv létrehozásáról gondoskodjon a terület használója, tulajdonosa. A védőfásítások kialakítását az erdőgazdálkodásról szóló fejezetben leírtak alapján kell kivitelezni. Javaslatok:
A biológiai aktivitásérték szintentartása és a látványtakarás szempontjából kötelezően kialakítandó telken belüli véderdő-sáv a tájra jellemző (őshonos) faegyedek ültetésével valósuljon meg.
Védelmi célú erdők, erdősávok létesítése az ipari-gazdasági környezet (mezőgazdasági-turisztikai célú majorok, ipar-szolgáltató területek, raktározási területek) teljes záródású (több lombkoronaszintű) növény-védősávval történő takarását jelenti. 35


A teljes záródású védősáv lombkorona szintjét: fehérnyár, korai juhar, magas kőris, magyar kőris, kocsányos tölgy, csertölgy, szilfa, mezei juhar stb. fafajok adják. Cserjeszintjét bodza, egybibés galagonya, vadrózsa, kökény, közönséges som, orgona, tatárlonc, stb. növények alkothatják.

36

37

Egészségügyi központ, szociális, rehabilitációs központ kialakítása Az Abonyi út mentén a város jelenlegi külterületén új szociális, rehabilitációs központ, a Bajcsy utcában egészségügyi központ létesítését tervezi az önkormányzat. Az Abonyi út mellett a jelenlegi Kastélyotthon rehabilitációs és szenvedélybetegek otthona funkciónak átvétele történne. A Kastély – otthon új funkciója a kastélykiváltó program keretében kulturális, turisztikai célú fejlesztés lenne. A helyi védelem alatt álló kastélykert kertészeti rehabilitációja szükséges a meglévő, értékes faegyedek megtartása mellett, kertészeti tervek és tervezői művezetéssel. Javaslatok:
Az újonnan kialakítandó rehabilitációs központ belső kertjének kialakítását kertépítészeti terv alapján javasolt kivitelezni.
Az Orczy kastély védett parkjának kertészeti rehabilitációja a szükséges kertépítészeti tervek alapján tájépítész-kertépítész szakszerű felügyeletével történjen. Rekreációs célú területfejlesztések Újszász belterületének határán a Zagyva töltése által határolt részén turisztikai- és idegenforgalmi célokat szolgáló különleges terület kialakítását tervezi az önkormányzat a megmaradó szociális funkció mellett. A belterület határán a csatorna mentén horgásztó fejlesztését, termálstrand létesítését, és az ehhez kapcsolódó szabadidős- sportcélú különleges területet létesítését, fogalmazza meg a településfejlesztési koncepció. A Szeles utca, Tápiógyörgyei út, a vasút által körülvett területen lovastanyát, is magába foglaló turisztikai célú területfejlesztést javasol a rendezési terv. A fenti rekreációs célú területek jövőbeni fejlesztésekor (szükséges építmények kialakítása) a gazdaságossági szempontokon kívül az érintett területek természetvédelmi hatóságainak, vízügyi kezelőinek véleményét, egyetértését, valamint az idevonatkozó érvényes jogszabályokban foglaltakat is figyelembe kell venni. Javaslat:
A környezettől való elhatárolódást szolgáló és a pihenést, rekreációt segítő meglévő értékes faállományú erdőket, ligeteket a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben kell megtartani.
A rekreációs- és idegenforgalmi célú területek környezeti hatástanulmányon alapuló eltérő funkcióknak megfelelő kialakítással, építmény-elhelyezéssel, valamint a fejlesztendő terület védőfásítását, zöldfelületi kialakítását tájépítész bevonásával szakirányú tervek alapján kell kivitelezni. Belterületi zöldfelület-fejlesztés A településközpont rehabilitációja során, a sírkert bővítésével, és a Bakó soron tervezett játszótér kialakításával a város zöldfelületi elemeinek területi és minőségi fejlesztését fogalmazza meg Újszász integrált városfejlesztési stratégiája.

Meglévő tájhasználat fejlesztése Jelenleg elsősorban a mezőgazdasági tájhasználat (szántóföldi művelés, legelőgazdálkodás, kertgazdálkodás), ipari és szolgáltatási célú gazdasági tevékenység, az erdőgazdálkodás, és a 38

vízgazdálkodás alá eső területek, jellemzik a település igazgatási területének hasznosítását. A tervezett időszakban a fent említettek mellett a gazdasági területek fejlesztése, rekreációt, az pihenést, a turizmust szolgáló beruházások elősegítése, valamint a természet megőrzését, védelmét biztosító, egyúttal feltáró és hasznosító különleges tájhasználat (természeti területek megőrzése) is jellemzi a község határának jövőbeni tájhasználatát. A rendezési terv célja Újszász külterületének meglévő jellegzetes táji, környezeti, természeti adottságait előnyösen alkalmazó tájhasználat: a fenntartható fejlődést biztosító, korszerű, ökocentrikus fejlesztés. Mezőgazdasági tájhasználat A jó termőhelyi adottságok, a változatos mozaikszerűen egymás mellett található, de eltérő tájhasználatú területek (rét, legelő, erdők, szántók, stb.) elősegítették a mezőgazdasági központok létrejöttét. (Rózsás, Kisrózsás major, Millagra, stb.) Újszász határának uralkodó talajtípusa a külterület D-DNY-i részén (összesen 60 %) alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom, a Zagyva mentén réti talaj, sok helyen szikes foltokkal (szolonyeces réti talaj). Fizikai talajféleség tekintetében uralkodóan vályog és agyagos vályog. A földterület átlagos aranykoronaértéke 25,94 AK, kistérségi viszonylatban magas. Az állattartó majorok körül védőfásítás, vagy véderdősávok találhatók. A város közvetlen szomszédságában lévő mezőgazdasági majorok rendezettek, az odavezető utak mentén elsősorban akác és nemesnyárfa sorok láthatók. A település jelentős része a magasabbrendű területrendezési tervek (OTrT) szerint a kiváló minőségű szántóterület övezetébe sorolt. Az Országos Területrendezési Terv a térséget a 75 %-ban intenzív hasznosítású mezőgazdasági területek közé sorolja. A város határának birtokviszonyaira jellemző, hogy a hajdani nagyüzemi gazdálkodó szervezeteket (Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, mely 2001-ben megszűnt, jogutódja a MILLAGRA Rt lett) kisebb gazdaságok, egyéni gazdálkodók, őstermelők váltották fel. A külterület művelési ág szerinti megoszlása: Szántó: Gyep: legelő: Erdő Kert: Kivett: Gyümölcsös: Összesen:

3548,47 23,95 867,78 550,24 0,21 826,70 2,29 5819,66

ha ha ha ha ha ha ha ha

Szántóföldi gazdálkodás A fentiekből következően is jelenleg a szántóföldi növények termesztése a legmeghatározóbb a város külterületén. A megyei területrendezési terv alapján a település külterületének majdnem egésze a felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület övezetébe tartozik. Javaslatok:
Termőterületek megtartása, a meglévő szántóföldi növénykultúrák korszerű talajműveléssel történő fenntartásával. 39


A rendezési terv ezért a újszerű talajerő-gazdálkodásnak megfelelően a talajba jutó nitrogén mennyiségének korlátozását (műtrágyázás, fejtrágyázás) és a talajösszetétel vizsgálat eredményének megfelelő, a termelt gazdasági növények igényéihez alkalmazkodó tápanyag-utánpótlást javasol a művelt területeken. A „kemikáliás szennyezésre” érzékeny, vízjárta határrészekre vonatkozó jogszabályok 2/2002 KöMFVM együttes rend., 20/2001. Korm rend., 4/2004. FVM és a 150/2004. FVM rend. Speciális előírásokat fogalmaznak meg a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat-ban és az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének szabályairól. Ezeken a területeken hosszútávon az extenzív gazdálkodás, valamint az ellenőrzött vegyszerhasználatú gazdálkodás kialakítása a rendezési terv célja. Biogazdálkodás –legelőgazdálkodás elősegítése A védett területeken (elsősorban a kijelölt természeti területeken, jelenleg is természetvédelmi oltalom alatt lévő mezőgazdasági területeken), a biogazdálkodás, illetve az integrált termelési módok „meghonosítása”, elősegítése a rendezési terv célja. Biogazdálkodás előtérbe kerülésén, a természetes talajerő-utánpótlást (trágyázás) a természetvédelmi hatóság kezelési előírásának megfelelő szántóföldi művelést, a természetvédelmi hatóság kezelési előírásainak betartásával a hagyományos legeltető állattartást (adott területrészen meghatározott számú állat tartása) értjük. A területhasznosításban 2002. óta számottevő változás nem történt. A mezőgazdasági területek vetésszerkezete: kalászos 60% (zömmel őszi búza és tavaszi árpa), 40% kapás (30% kukorica; 10% napraforgó, lucerna, illetve egyéb).

Tanyaközpontok, állattartás A külterületen működő állattartó telepek közül a MILLAGRA 2009-ben bezárta a tehenészeti telepét, így egy jelentős szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozó telep maradt. A korábbi baromfitartó telepek közül már csak egy működik. Napjaink előnytelen gazdasági környezetváltozásának következtében egyre több az üresen álló, vagy alig kihasznált gazdasági épület a határban. Revitalizációval a meglévő mezőgazdasági üzemi területeket a rendezési terv szerint turisztikai célú állattartásra, illetve terménytárolásra, élelmiszer feldolgozó ipari-gazdasági hasznosítású területté célszerű fejleszteni. A meglévő telephelyeken a hiányzó vagy hiányos erdősávokat pótolva, illetve kiegészítve, valamint tervezett (bővített) létesítményeket védő-erdősávval, védőfásítással kell a környezetükhöz illeszkedően „tájbaillővé” tenni. Külterületen a mezőgazdasági területek esetében és az egyéni gazdaságok fejleszthetőségének szempontjából célszerű olyan építési előírásokat megalkotni, amelyek lehetővé teszik a „komplex” tanyás gazdaságok létrehozását. Ezzel a környezetkímélőbbé és takarékosabbá válna a termőföldek megművelése. Javaslatok:
Az állattartó telepek, korszerűsítése, új normák szerinti átalakítása javasolt.
A hagyományokkal rendelkező állattartás bővítése fejlesztési cél.
A mezőgazdasági majorok területén a telek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani. A majorok telekhatárain védőfásítás és többszintes (három lombkoronaszint) védő-erdősáv kialakítása javasolt, teljes takarást biztosító telepítési sűrűséggel.

40

41

Erdőgazdálkodás Az Újszászt is magába foglaló kistáj a Tiszántúli flórajárásba tartozik. Potenciális erdőtársulásai között meghatározóbbak a fűzligetek, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a pusztai tölgyesek és a gyöngyvirágos tölgyesek. Az erdőművelésbe bevont területeken keménylombos, zömében fiatalkorú erdők díszlenek. Erdősültség aránya a település Újszilvás és Tápiógyörgye felőli határrészeken igen jelentős, életteret biztosítva így a különböző erdei állatoknak is. Ezért a vadászturizmus fejlesztése is a város egyik „kitörési pontja” lehet. Nagy összefüggő erdőgazdasági területek a várostól északra és nyugatra találhatók. Újszász közvetlen közelében terül el a Magyar Állam tulajdonában és a NEFAG ZRt. kezelésében lévő Parkerdő. A védett terület valaha az Orczy-kastély parkját alkotta. Ebből kifolyólag vegyes erdő. Az őshonos szürke és fehérnyárak óriási fáit a kocsányos tölgyek, juharok és fehér fűzek váltják helyenként fel. A 32. Sz. közl. Út felől megközelíthető erdei iskola felújításra szorul. Az erdei pihenőházat időszakonként vendégek is igénybe veszik. Napjainkban az erdőgazdasági területeken tápiógyörgyei határrészen elsősorban a keménylombos fiatal és középkorú erdők tölgyesek, Újszász abonyi határában 40-50 éves telepített erdők találhatók. Az OTrT előterjesztése alapján az erdőterületek bővítése a megyei rendezési terv szerint is kívánatosak. Az ökológiailag stabil állományú erdők telepítését, fafaj összetételét az a gazdasági érdekek, termőhelyi- az ökológiai viszonyok határozzák meg. Javasoltak az eredeti növénytársulások fafajösszetételét tükröző őshonos fafajú, természetközeli erdők telepítése. A meglévő erdők művelését, és a tervezett védőerdők, erdők telepítését, kezelését az erdők védelméről szóló (2009. évi XXXVII. törvény) törvény szabályozzák. A hatósági jogkört az ártéri , természetvédelem alatt álló erdők esetében a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint az Erdészeti Hatóság gyakorolja. Az egyéb erdőfelületek gondozását, bővítését az Erdészeti Hatóság felügyeli. A rendezési terv időtartamára elsősorban védelmi célú, valamint jóléti erdők telepítését javasoltuk a tervezett rekreációs, turisztikai céllal fejlesztendő területek környezetében kül- és belterületen egyaránt. Az erdőtelepítést előzetes termőhelyi vizsgálatok alapján, őshonos fafajok felhasználásával, szakirányú részletes tervek szerint, az idevonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kell megvalósítani. Védelmi célú erdők, erdősávok létesítése az ipari-gazdasági környezet (mezőgazdaságiturisztikai célú majorok, ipar-szolgáltató területek, raktározási területek) teljes záródású (több lombkoronaszintű) növény-védősávval történő takarását jelenti. Ez elsősorban optikai elkülönülést tesz lehetővé ott, ahol a gazdasági tevékenység és pihenő-lakó területhasználat szomszédos területeket érintenek. (pl. gazdasági területfejlesztés, tervezett szabadtéri közösségi központok, turisztikai, idegenforgalmi fejlesztésű területek). A meglévő és megvalósuló rekreációs területeken - annak határán – a fejlesztési terület „rovására” 15-20 m szélességű védőerdősáv létrehozásáról gondoskodjon a terület használója, tulajdonosa. A teljes záródású védősáv lombkorona szintjét: fehérnyár, korai juhar, magas kőris, magyar kőris, kocsányos tölgy, csertölgy, szilfa, mezei juhar stb. fafajok adják. Cserjeszintjét bodza, egybibés galagonya, vadrózsa, kökény, közönséges som, orgona, tatárlonc, stb. növények alkothatják. Telepítésüket az idevonatkozó jogszabályoknak megfelelően szakirányú tervek alapján kell elvégezni. Javaslatok:
Új erdőtelepítések során kerülendők a tájidegen, gyomosító fa- és cserjefajok. 42


A Táj- és természetvédelmi javaslat tervlapon szereplő, az OTrT-vel összhangban lévő tervezett erdőtelepítések a már meglévő erdőkhöz kapcsolódnak a település külterületének déli és nyugati részén a hullámtérben (új árvízvédelmi töltés mentetlen oldala). Ezen területek jelenleg általános mezőgazdasági szántó területek változó aranykorona értékkel.
A vízfolyások, csatornák és dűlőutak part menti fás növényzetét karbantartással, időszakos ápolással és hiánypótlással kell megőrizni. A vízfolyások mentén a vizek védelme érdekében a meder szélétől legalább 10 méter széles gyepes illetve ligetes sávot kell biztosítani, ahol építményt elhelyezni tilos, továbbá tilos bárminemű kemikáliák használata.
Az útmenti fasorokat, erdősávokat, cserjéseket fenn kell tartani annak érdekében, hogy a természetes élőhelyek közötti fizikai kapcsolatot elősegítse, zöldfolyosóként szolgálva. Ligetes ültetésű fásítás A természetjáró turizmus szempontjainak is megfelelő városi zöldfelület kialakítása a különleges területhasználatú, és a rekreációt szolgáló területeken, a települési zöldfelületi rendszeréhez is szervesen kapcsolódó különleges területhasználatú területeken az érintett (vízügyi, természetvédelmi) szakágak szakembereinek bevonásával átfogó, részletes környezetrendezési és/vagy kertépítészeti tervalapján kell megvalósítani Tájfásítás – ökofolyosók létesítése Újszász külterületének utjait kísérő, nem folytonos fasorok többnyire fehér akác, fehér nyár, és elöregedő kanadai nyárfákból, és magas kőris fafajú fákból állnak. (32. jelű főközlekedési út, a város határát részben feltáró mezőgazdasági utak mente, csatorna-partok). Javaslat:
A jelenlegi közlekedési utakat kísérő hiányos fasorokat - a meglévők egészségi állapotának megfelelően azok kivágásával, vagy kiegészítésével –őshonos fafajok (magas kőris-Fraxinus excelsior, magyar kőris, pusztaszil-Ulmus leawis Puszta, fehérnyár Populus alba, stb.) ültetésével fokozatosan pótolják. A fasorok telepítését a földtulajdonosokkal, erdészeti hatósággal egyeztetett módon, szakirányú tervek alapján kell kivitelezni.
A mezsgyéken, szélesebb (cserjesorokkal is kiegészített) további fasorok telepítése, un. ökofolyosók létesítése, a meglévők fenntartása, pótlása az élővilág védelme - ökológiai szempontból is lényeges: az állatok búvóhelye, madarak fészkelő helye, valamint a megművelt szántóföldeken a talaj védelme szempontjából (szélerózió ellen) is fontos és tájesztétikailag is kedvezőbb látványt nyújt. Az ökológiai zöldfolyosók folytonossága biztosításának jelentősége, hogy a város határában mozaikosan elhelyezkedő természeti területeket, élőhelyeket (ártéri rétek, vízpartok, szikes tavak, erdők ) összekötve ezek a védett területek ökológiai hálózatot alkotnak. Rombolt területek újrahasznosítása tájfásítással, erdősítéssel. Volt anyagnyerő helyek homokbánya, bányagödrök tájsebeit rehabilitációját az idevonatkozó jogszabályokban előírt többrétegű földborítással és a tereprendezést követő szabályos, ültetett növénytelepítést (későbbiekben esetleg gazdasági-energia célú erdő létesítését) környezetrendezési és erdészeti telepítési terv alapján kell kivitelezni.

43

Vízgazdálkodás alá eső területek Vízgazdálkodás alá eső területek a természetes vízfolyások és azokat kísérő töltések közötti hullámterek (Zagyva folyó és ártere, a Tápió-, Tápió-csatorna). Az árvizek a Zagyván és a Tápión kora tavasszal, míg a kisvizek ősszel gyakoriak, bár ez a tendencia az elmúlt évtizedben többször felborult. A Zagyva vízminősége a főbb paraméterek alapján szennyezett - erősen szennyezett, a Tápió vize III. osztályú, szennyezettsége tűrhető. Megyei rendezési terv szerint a település a hullámtér és nyílt ártér övezetéhez tartozik. A vízgazdálkodási területeket rekreációs célú területfejlesztések konkrét területi tervezése (Zagyva-parti turisztikai és szabadidő-központ fejlesztése) és kivitelezése során fokozott figyelmet kell fordítani a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről (főként a csapadékvizek elvezetését ill. esetleges kezelését érinti). A szennyvíz kibocsátással kapcsolatban a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól című jogszabályban leírtak, és a 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízlétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló jogszabályban foglaltak betartása az irányadó. A 21/2006 (I. 31.) Korm. rend. a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabályban foglaltak teljesítése is szükséges. A fejlesztési elképzelések megvalósításához a területileg illetékes vízügyi (természetvédelmi) kezelői-és felügyeleti hatóságok előzetes véleményezése és hozzájárulása szükséges. Javaslatok:
A vízgazdálkodás alá eső területeken épület, építmény nem helyezhető el. Gazdasági tájhasználat Újszász tájhasználatára, tájképi megjelenésére is jellemző a mezőgazdasági- ipari gazdasági termelés. A vasúthoz kötődő raktározás, terménytárolás, logisztika (a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat újszászi tárháza, ahol a tárolási területeket új silók építésével bővítették, és egy új keverő üzemet is létrehoztak, amely Tendre Kft. néven működik). A gazdasági fejlődést lehetővé tevő iparfejlesztés az elmúlt évtizedekben alig történt, így a város gazdasági teljesítménye elmarad az előnyös közlekedési lehetőségekhez képest. Vegyesipari Szövetkezet az 1980-as évek eleje óta végbement szakosodás eredményeként tisztán gépipari tevékenységet folytató szövetkezetté vált, mely már gép és alkatrész kereskedéssel is foglalkozik. A jelenlegi üzemi területeken csak részben, vagy egyáltalán nem látható a környezettől való elhatárolódást biztosító kívánatos védőerdősáv. A rendezési terv célja, hogy a terület tulajdonosa, használója védőfásításoknál megfogalmazott szempontok szerint teljes záródású védőerdősáv telepítésével pótolja a hiányosságot. Az új gazdasági területeken telken belül a gazdasági területfejlesztés fejezetben leírtak szerint kell a véderdősávot és a háromszintes zöldterületet megvalósítani. Közlekedési csomópont A város gazdasági életét a rendezési terv időszakát érintő a regionális tervekben szereplő új közlekedési folyosók nyitásával történő közútfejlesztés a raktározás, logisztikai szolgáltatást segíti elő. A jelenlegi 32. sz közlekedési út és a vasútvonalak találkozásánál összefüggő iparigazdasági és kereskedelmi-gazdasági területeket tartalmaz a rendezési terv. Ezek 44

környezetbeillesztését illetve elhatárolódását keskenyebb – szélesebb kialakítású, teljes lombkorona záródású véderdő-sávok telepítésével kell megoldani. Ennek megvalósítását a gazdasági területek kiépítésével egyidőben erdészeti ültetési terv alapján kell megoldani. Rekreációs tájhasználat Természeti értékekben bővelkedő települési határ jellemzi Újszász külterületét. Zagyva – Tápió folyók torkolata, és az Újszászi Parkerdő a helyi turisták és az ország más vidékeiről idelátogatókat is vonzó szépségű természetes növényzetű területek. A természetet kedvelők és a természetről többet tudni akarók egyaránt ellátogathatnak ide. Újszászra elsősorban horgász- vagy vadászrendezvények révén érkeznek jelenleg vendégek. Kerékpárút vagy –sáv napjainkban egyáltalán nincs a településen. A város vezetése és a Parkerdő kezelője a NEFAG Rt. együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a parkerdő turisztikai fejlesztése érdekében. Javaslat:
A jelenleg leromlott állapotú erdei iskola felújítása, tanösvények létrehozása, sétautak, erdei tornapályának megfelelően kialakított tisztások, rendszeresen – parkszerűen kezelt erdőrészletek lehetővé teszik nyári öko-gyerektáborok, gyermek és felnőtt alkotótáborok megvalósítását.
Újszász határában lévő természeti értékek feltárására kerékpár és turistautakat javaslunk. A Parkerdő „elérhetőségét” segíti a Zagyva-gáton a jövőben kialakítandó séta és kerékpárút. (Későbbikben ez csatlakozhat a regionális tervben szereplő Szolnok – Nagykáta országos rendszerbe illeszkedő kerékpárúthoz) Az egészségügyi – rekreációs turizmus a tervezés alatt álló gyógyvízre alapozó strandfürdő tervezett kiépítésével és az ezt kiegészítő szabadidőpark létrehozásával valósítható meg. A fent említett beruházás a belterületen valósulna meg, de érinti a közvetlen szomszédságban lévő védett természeti területeket is. Az rekreációs terület tervezésébe az érintett természetvédelmi szakhatóságot (Duna-Ipoly NP, Hortobágyi NP Igazgatósága) is be kell vonni. Javaslat:
Az öko-turizmust kiszolgáló építmény együttest környezetéhez igazodó „természetes” formában kell kialakítani, rehabilitálni. A rekreációt szolgáló tervezett horgásztó, valamint termálfürdő kialakítását, az idelátogatókat kiszolgáló építmények létesítését környezethez igazodóan kell kivitelezni. Az infrastruktúra kiépítésével, a környezetkímélő komfort megteremtése a cél. Az aktív pihenést választók számára a vadászat, a lovaglás, valamint a gyalog-, kerékpár- és vízitúrák nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget. A felsőbb szintű tervekben megjelenik a Szolnok – Nagykáta kerékpárút, amely Újszászt átszeli. A kerékpárút nyomvonala már a jelenlegi rendezési tervben szerepel, és abban szintén feltüntetésre került az erről Szászberek – Jászalsószentgyörgy (Jászsági kerékpárút-hálózat) irányába kiágazó, a két hálózatot összekapcsoló kerékpárút kialakításának lehetősége.

Különleges tájhasználat Az emberek megélhetése, táji környezetbe való beavatkozása (földművelés, állattartás, öntözés, vízpótlás, stb.) általában tájhasználati konfliktusokhoz vezet. A település fejlődése 45

szempontjából is létfontosságú, hogy a még „érintetlen”, természetközeli állapotú területekre, élővilágra ható külső tényezők károsító hatását minimalizálják. Ezeknek a területeknek a művelésére a gazdálkodók számára, a védett terület kezelője által előírt korlátozásoknak megfelelő extenzív gazdálkodás támogatására az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013) kínál lehetőséget. A konfliktusok feloldására különböző fokozatú és jelentőségű természetvédelmi területeket hoztak létre a múltban is és napjainkban is. A magasabbrendű (országos, megyei) területrendezési tervek szerint Újszász igazgatási területe a természeti terület övezetébe (védett gyepek), az ökológiai zöldfolyosó övezetébe (folyók teljes hullámtere-mente,), valamint a tájképvédelmi területek övezetéhez tartozik.

Természetvédelmi területek Újszász határában a törvény erejénél fogva védett (Ex lege védett) kunhalmok a település délkeleti határában találhatók. A kunhalmok az Alföld területén található kisebb-nagyobb antropogén eredetű kúp vagy félgömb alakú terepképződmények. Leggyakrabban temetkezési helyek, őr- vagy határhalmok. A környező földfelszínből 5-10 m-re kiemelkedő, 20-50 m átmérőjű, messziről is jól látható terepalakulatok. Az adott táj jellegzetes elemei. Dr. Tóth Albert munkássága révén az alábbi halmok ismertek Újszász közigazgatási területén: •

Cigány- halom: 89 m Bf magasságú. Ép felületű, teljes felszínét leromlott löszpusztai (taréjos búzafű) sziki legelő társulással fedett kunhalom. Határhalom, mely Pest-Jász Nagykun-Szolnok megyék határán található. • Dinnyés- halom: 94 m Bf magasságú. Ez a halom is tipikus épfelszínű határhalom. (lábáig szántott; degradált ősgyep és akác-sor borítja) Régészeti jelentősége nincs. • Hosszúháti- halom: 98 mBf magasságú. Nevét a terepadottságairól nyerte. Szomszédságában homokbánya működött, ezáltal felszíne megbontott. A halmot fiatal, telepített, elegyes erdő borítja. Botanikai és régészeti jelentősége nincs.

Ex lege védett szikes tó: Újszászi szikes tó: 047/12a,b és 047/13 helyrajzi számú területek. A Nagykunság más településeihez hasonlóan Újszász közigazgatási területén is sokfelé, - a határban útelágazásoknál, a városban, és a hozzá kapcsolódó egyéb lakott területén belül is – láthatók kőkeresztek, egyházi témájú szobrok. A kőkeresztek szintén ex-lege védett épített táji értékek. Országos és európai jelentőségű védett területek: Parkerdő és a Zagyva, valamint a Tápió torkolata a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része. A szomszédos Szászberekkel határos Holt – Zagyva (valamikori mederszakasz) folyamatban lévő védelem alá helyezendő területei is érintik Újszász külterületét. A Tápió mentén több helyen a ( Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal mentén a település nyugati határánál) értékes gyepterületek találhatók, melyek közül néhányat a Duna-Ipoly Nemzeti Park a Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet részeként védetté nyilvánított.

46

A területileg illetékes nemzeti park igazgatósága szerint a szikes tó a környező pannon sziki gyepterületekkel együtt a térség legjelentősebb pannon szikes területe. Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet részeként védelem alá helyezett területek (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság): Újszász: 0144/1b; 0144/5d, f, g, h, j, k; 0144/9a, c; 0151/3a, b, c; 0153; 0162/1; 0162/2a, b, c, d; 0162/3 helyrajzi számú területek. A fent említett területek átfedésben vannak az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormány rendelet keretében kijelölt NATURA 2000 területekkel. Az EU 92/43/EEC számú Élőhelyvédelmi Irányelve alapján meghatározott területek is érintik a település közigazgatási területét. Az Újszász-Jászboldogházi gyepek néven, kizárólag szakmai szempontok alapján kijelölt területek a Tápió mentén, valamint az Újszászi szikes tó térségében helyezkednek el. NATURA 2000 – Különleges Természetmegőrzési Területek: Újszász-Jászboldogházi gyepek (HUHN20081) Újszász: 011/17, 011/18, 011/19, 012, 0121/3, 0121/4, 013/7, 013/8, 0142/10, 0142/11, 0142/12, 0142/13, 0142/14, 0142/15, 0142/16, 0142/26, 0142/27, 0142/28, 0142/29, 0142/9, 0144/10, 0144/11, 0144/12, 0144/14, 0144/15, 0144/16, 0144/2, 0144/28, 0144/29, 0144/30, 0144/31, 0144/4, 0144/8, 0145, 0146/1, 015/20, 015/21, 015/22, 015/23, 015/24, 015/25, 015/3, 0151/2, 0151/3, 0151/4, 0152, 0153, 0154/1, 0154/4, 0154/5, 0154/6, 0154/7, 0154/8, 0155/6, 0162/1, 0162/2, 0162/3, 0163, 0164/4, 0164/9, 0166/13, 0166/16, 0166/3, 0166/4, 0166/5, 0171, 0172, 018/44, 018/45, 018/46, 018/47, 019/1, 03/1, 03/2, 03/3, 04/1, 04/2, 04/3, 047/12, 047/13, 047/14, 047/15, 047/16, 047/17, 05, 06/2, 06/3, 06/4, 06/5, 07/1, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8, 09/18, 09/19, 09/20 helyrajzi számú területek. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: Abonyi úti (2074/1 hrsz) Orczy-kastély parkja 23,4 ha-os arborétum jellegű zöldterület 1980 óta védett. (korábban megyei természetvédelmi terület volt). Az egykori Szarvas-halomra települt park közepén álló klasszicista stílusban épült (műemlék jellegű védettséget élvező épület) 1860-ban készült el. A park alapjául egy hajdani szikilöszpusztai tölgyerdő szolgált. (kocsányos tölgy, mezei juhar, csertölgy) Megmaradt fáinak kora 150 évre becsülhető. Az épület előtt terebélyes védett tiszafa (Taxus baccata) óriások alatt hűsölhetnek nyáron az ittlakók. Az épület túloldalán magas ezüstfenyő sor található. A park területén a használatból adódóan többféle, stílusában nem idevaló épület (műhelyek, szolgálati lakások) is fellelhető. A gondozottak érdekében külön állattartó hely, kertészeti üvegház, növényágyások és a szórakozást kínáló felszerelt sportpályák, kissé gondozatlan sétautak egyaránt megtalálhatók. A park növényegyüttesét egy1993-as vihar alaposan megtépázta, sajnos ennek nyomait a mai napig lehet látni. Letört ágmaradványok, lassan visszakorhadó fának is beillő ágcsonkok láthatók főleg az öreg tölgyeken. A védett park faritkasága az oszlopos gyertyán (Carpinus betulus Columnaris). Az utak mentén páfrányfenyők, török mogyorók, hársfák és oszlopos tölgyek találhatók. A szabályosra nyírt fagyalsövényt kúpos buxusok és szomorú eperfák kísérik. A kistó környékén található a „legderekabb” kocsányos tölgyóriás. (Fenntartó: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata)

47

Újszász Város Képviselő-testülete 26/2007. (XI.28.) számú, a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védelméről szóló rendeletében helyi védett területté nyilvánította a kastélyparkot. A város közigazgatási területének jelentős része az ökológiai hálózat övezetébe esik. Javaslat:
Javasoljuk helyi természeti értékvédelem alá helyezendő területek közül az un. Ökörjárási-híd melletti erdő védelmét (szakirányú vizsgálatot követően ragadozómadár fészkelőhely érintetlenségének biztosításával
Javaslatunk továbbá, hogy a 3122 számú út nyugati oldala mellett (Abonyi út) húzódó töltés mezsgyéjében található értékes törpemandulás állományt is helyi természeti értékvédelem alá helyezze az önkormányzat.

2. BELTERÜLETI ZÖLDFELÜLETI RENDSZER KIALAKÍTÁSA Egy település zöldfelületi rendszerét területi és hálózati elemek alkotják. A rendezési terv egyik célja Újszász jövőbeli zöldfelületi rendszerének létrehozása. A mozaikosan elhelyezkedő eltérő minőségű és használatú zöldterületi elemeket (természetvédelmi terület, közpark, sportpálya, temető, játszóterek, rombolt területek zöldfelülete) egységes kialakítású, széles, fásított, kertészetileg fenntartott utcák, illetve a vízfolyások mentén létrehozandó un. „zöldfolyosók” révén fűzhetők a várost átszövő zöldfelületi rendszerré. Újszász kialakítandó zöldfelületi rendszerére jellemző, hogy a tervezett városközpont intenzíven fenntartott, épített, dekoratív növényanyagú, centrális elhelyezkedésű, reprezentatív zöldfelületi elemei a település széléhez közeledve a tájban „oldódó” természetes hatású növényalkalmazással átmenetet biztosítanak az egyedi szépségű várost határoló természeti értéket jelentő erdők és védett természeti területek között. (Városközpont díszparkjaitól a létesítendő rekreációt szolgáló szabadidőközpontig) A városban a zöldterületek és parkok aránya jelenleg is alacsony, összesen 8,20 ha (1,6%). Az elmúlt években pályázati források bevonásával sikerült jelentősebb zöldfelületi fejlesztéseket végrehajtani. Így került felújításra a katolikus templom mögötti, 1.400 m²-es pihenőpark. Tovább javítja a zöldterületi mutatót a római katolikus templom melletti volt benzinkút területének ártalommentesítése után kialakítandó zöldterület, közkert. Az újonnan létesítendő közkert a település belterületén tervezett helyi jelentőségű kerékpárút pihenőhelye is lehetne a meglévő ártézi kút szomszédságában. Több utcában új fasort ültettek, a városközpontban pedig megkezdődött az elöregedett gömbakác fák cseréje esztétikusabb, a meglévő településarculathoz jobban illeszkedő gömbkőris fasorokra. A napjainkban még készülő Újszász város integrált városfejlesztési stratégiájában megfogalmazottakkal összehangoltan új zöldfelületek létesítésével, valamint a meglévő zöldfelületi elemek különböző fokú minőségi fejlesztésével érhető el a város zöldfelületi rendszerének kialakítása. Meglévő zöldfelületi elemek fejlesztésének lehetőségei Kertépítészeti eszközökkel történő minőségi fejlesztés A meglévő, közhasználatú zöldterületeken funkcióváltással, építéssel, telepítéssel, mindezek gyakori fenntartásával és a kertépítészeti eszközök: szükséges tereprendezés, leendő 48

használattól függő minőségű és területű burkolatépítés, kertberendezési tárgyak (kandeláberek, padok, hulladékgyűjtő edények, ismertető és hirdetőtáblák, virágládák) alkalmazásával a környezethez igazodó és a fenntartás tervezett gyakorisága szerint válogatott (extensív-intenzív ellátást igénylő) növény-együttes telepítésével minőségi változás érhető el. A vonzó, megnyugtató településarculat kialakítása és fenntartása – különös tekintettel a városközpontra – az egyik legfontosabb feladat, amelyre megoldást és forrást kell találnia az önkormányzatnak. Az önkormányzat 2010. január folyamán nyújtott be pályázatot a Bakó úton található zöldfelületen játszótér kialakítására.

49

(Forrás: Újszász Város Polgármesteri Hivatala) Tervezett városközpont zöldterületeinek egységes kialakítása A tervezett városközpont a Szabadság út, Tápiógyörgyei út és a Bajcsy-Zsilinszky és a József A utak által közrezárt területen található. A Városházától a katolikus templomig húzódó csillapított forgalmúra tervezett új Kossuth L. utca „kiteresedései”, az utcát kísérő intézmények (művelődési ház, könyvtár) kertjeinek „megnyitása”, a piac-csarnok felépülte, és az öreg iskolaépület bontását követően létrehozandó új dísztér együttesen alkotják az új városközpontot. A városközpont zöldterületének kialakítási elképzeléseit az épületek tervezésével egyidőben, azzal összhangban kertépítészeti-környezetrendezési terv formájában kell összegezni. A „sétálóutca” létrehozásakor figyelembe kell venni a Városháza előtt jelenleg látható közpark kertberendezési tárgyainak, burkolatának stílusát, a felhasznált anyagok minőségét (betonelem burkolat, kandeláberek, padok, stb.), színvilágát és a Kossuth L. utca, illetve az egyes intézménykertek meglévő növényzetét (lucfenyők, hamisciprusok, gömbakác fasor, nyírt fagyalsövény és szép magánkertek, előkertek növényeit)! Növényanyagában intenzív kezelést igénylő, szépformájú illatos és nagy díszértékű cserjék, kisebb termetű fák és tarka egynyáriak, valamint különleges-lombú örökzöldek és sétányszerűen ültetett fasorok telepítését javasoljuk.

50

Városközponthoz kapcsolódó zöldterületek fejlesztése Katolikus templom környezetének rendezése A „sétálóutca” optikai lezárásaként és természetes fizikai határként létrehozandó pihenő és díszkert kiegészíti a városközpont kialakuló zöldfelületét, valamint a műemlék-jellegű egyházi épület környezetének növényzetét is teljessé teszi.

A Tápiógyörgyei út felől növényráccsal, pergolával, ivókúttal berendezett padokkal ellátott burkolt pihenőkertet, magas az utca fásítására is alkalmas facsoport zárja. A Nagy utca felől az artézi kút felújításával, ideillő faszerkezetű pavilon és padok elhelyezésével, cserjék, színes lombú, vagy virágjával, termésével díszítő középtermetű fák ültetésével a templomhoz méltó környezet alakítható ki. Javaslat:
A katolikus templomot övező zöldterület átalakítását kertépítészeti terv szerint kell elvégezni. Új közkert kialakítása tervezett a volt benzinkút területén. A területet padokkal, középtermetű fák ültetésével, pergolával, utcabútorokkal lehet kialakítani. Javaslat:
A közkert kertészeti kialakításánál a környező növénytársulásokat figyelembe kell venni. Temetőkert bővítése és rendezése A temetőkert bővítése a szomszéd telek (850 hrsz) tervlapon feltüntetett részének kisajátítását követően temető rendezési terv alapján történjen.

51

A szakirányú terv tartalmazza az igényelt urnatemetőt, díszsírhelyek kijelölését és a temetőkert teljes növénytelepítését. Javaslat:
Javasoljuk, hogy a belső utakat kísérve kisebb termetű fák kerüljenek ültetésre, valamint az egyes parcellákat az elválasztó növénysávokba cserjéket és örökzöldeket telepítsenek. Az utak és az üzemi terület felől a kerítés mentén teljes optikai zárást adó növényfalat (cserjesövény és lombos fák együttes sorát)célszerű kialakítani. A temetőkert határoló növényzetének kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy a környező utak tervezett fásításához használt sorfához (az ittlakók által igényelt hársfa) termetben, lombszínben illő (vagy azzal megegyező) fafajokat alkalmazzanak. Meglévő, kertépítészeti eszközökkel fejlesztendő zöldterületek Játszóterek fejlesztése Javaslat:
A meglévő játszóterek (Baba-mama park az Erzsébet körút-Széchenyi utca sarkán, és a tervezett Táncsics M. utca, stb.) elhasznált és leromlott állapotú játékszereit pályázatok által elnyerhető keretekből illetve lakossági összefogással lehet újra használhatóvá tenni.


A részletes kertépítészeti tervek alapján és az érvényben lévő balesetvédelmi előírásoknak meg felelő kialakítású, modern, természetes kombinált és készségfejlesztő játékok elhelyezését javasoljuk. A játszótereket méretüktől függően ivókúttal, pihenőpadokkal, esőtetővel, labdázó területtel árnyat adó, közlekedési utaktól elhatároló dekoratív, de extenzív körülményeket elviselő növényzet felhasználásával kell újralétesíteni, illetve kialakítani. Pihenőkertek kialakítása A jelenlegi (Víztorony környezete, Bakó utca „torkolata”) és a leendő lakóterület kialakítását követően (Csillag utca folytatásában) létrejövő közhasználatú zöldterületeket szakirányú tervek alapján a használatnak megfelelő burkolattal, pihenőpadok elhelyezésével, hulladékgyüjtőkkel és közvilágítással kell ellátni. Javaslat:
A növényzet (színeslombú alacsony és magas fák, illatos cserjék, talajtakaró növények, évelőágyások, életkörülményeknek megfelelő örökzöldek, stb.) ültetése telepítési terv szerint történjen. Növényanyag kiválasztásánal figyelembe kell venni a meglévő fákat (és cserjéket), a közkert használatának intenzivítását és a leendő kertfenntartás gyakoriságát. 52

Sportpálya kertészeti fejlesztése A városi sportterület jelenlegi kertészeti kialakítása is figyelemre méltó (öltőző épület és a bejárat környéke). Kertészeti fejlesztése elsősorban a szomszédos külterületi természeti területtől való fizikai és látványbéli elhatárolódást jelenti. A többsoros, magas (fa és cserje) védősáv növényfajainak kiválasztását, ültetését szakirányú tervek (kertészeti, erdészeti) alapján kell elvégezni. Másodsorban a meglévő növényzet ifjításával, új, dekoratív (virágzó, színeslombú) cserjék, talajtakarók, egynyári és évelő virágok, valamint idevaló örökzöldek telepítésével lehet szebbé tenni a város sportéletében fontos szerepet betöltő zöldfelületet. Közhasználatú zöldterületek ligetes telepítése Azokat a zöldfelületi elemeket soroltuk ide –jelenleg „pusztán” füves területek -, melyek nem kapcsólódnak szervesen a város egyéb zöldfelületeihez (Alkotmány utcai háromszög alakú terület, Szilágyi utca kiszélesedése, volt szeméttelep város felé forduló „csücske”, a jelenlegi vásártér területe). Javaslat:
Ezeken a zöldterületeken a szükséges tereprendezést követő, erdészeti telepítési terv alapján könnyen fenntartható és kezelhető, erdészeti módszerekkel, „lágy” határvonalú, de csoportos kialakításban ültetett honos fákkal, természetes hatású ligetek létrehozása. A szakközépiskola és gimnázium „mögötti” zöldterület az utcanyitást követően két eltérő használatú zöldterületté válik: lakóterületté és a város zöldfelületi rendezvényeinek helyet adó zöldfelületté. Javaslatok közparkok, közkertek vonatkozásában:
Közpark kialakításakor a telken csak a park funkcióinak megfelelő építmény helyezhető el, 2%-ot meg nem haladó beépítéssel.
A zöldfelület közpark esetében minimum 80%. A park minden 100m2 – re után egy nagy lombkoronájú fa telepítendő.
Közkertek esetében a zöldfelület a telek minimum 60%-a, amit többszintes növényzettel kell kialakítani.
Az akadálymentes megközelíthetőséget mind a közparkok, mind a közkertek esetén biztosítani kell.
Játszótér kialakításakor csak a fennálló rendelkezéseknek megfelelő minőségbiztosítással ellátott játszószerek helyezhetők el és a játszószerek alatt és közvetlen környezetükben az esésbiztonságot nyújtó rugalmas felülettel kötelező kialakítani a játszóhelyet. A közlekedési út (utak) felől minimum 120 cm magas kerítés építendő a játszóhely körül. Rombolt területek rekultivációja A volt szeméttelep környezetrendezése a leendő, külterületen áthaladó közlekedési úthoz csatlakozó belterületi (tervezett burkolattal ellátott) utca várható megnövekedett használatával szükségessé válik. A részben elkezdődött feltöltést tereprendezés követi. A növénytelepítést a terület rekultivációs tervében (tájrendezési, növénytelepítési terv) foglaltakkal összhangban kell kivitelezni. Javaslat:
Célszerű a faültetést a szegélyező utak mentén két-három sorban kezdeni (mielőbbi takarás érdekében).

53

Volt halas-tó Tápió főcsatorna partjainak rendezése a „tó” felüli rész feltöltése, partrendezést követő fa és cserjesáv telepítését jelenti. A növényfajok kiválasztásánál figyelembe kell venni az Ady E. utca fásításánál használt fafaj, fajta milyenségét. Település „peremén” meglévő illetve kialakítandó többfunkciós zöldterületek Abonyi úti Orczy kastély 23,4 ha-os parkja, amely a megye legjelentősebb kastélyparkja. A mintegy 130 féle fa- és cserjefaj között számos ritkaság is található. Sajnos a park állapotát befolyásolja, hogy a kastélyépületben pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó intézmény működik, illetve nincs elegendő forrás a park teljes területének rendezett fenntartására, ezért az aljnövényzet sok helyen túlburjánzott, a park gondozatlan. Az elmúlt években több esetben fordult elő, hogy villámcsapás, szélvihar vagy betegség következtében fák pusztultak el, melyeket élet- és vagyonvédelmi okok miatt ki is kellett vágni. Kastély Otthon parkjának növényzete az 1993-as viharkár nyomait viseli magán. Javaslat:
A védett park növényritkaságait és jobbsorsra érdemes szép ágrendszerű, öreg fáit (elsősorban a tölgyeket) növény-egészségügyi vizsgálatot követően a sérült, beteg részek szakszerű eltávolításával, a menthetetlen, balesetveszélyes növények kivágásával lehet megifjítani és újra dekoratívvá tenni. A park megyei közigazgatási fennhatósága alá esik, ezért az érintett hatóságokkal együtt kell a védelem alatt álló természeti értékekben bővelkedő egészségügyi intézmény zöldfelületét „megújítani” Indokolt lenne a park átfogó kertészeti felülvizsgálata és területének rendezése a védett értékek hatékonyabb megőrzése érdekében. Akácfa úton található Orczy kastély Szociális Otthon az időseknek otthont is adó klasszicista műemlék épület egy részének felújításával (majd az egész épület átadásával) a Parkerdő szomszédságában vadász és „konferencia” – turizmus céljaira felhasználhatóvá tehető. Az egykori angolpark, mely mára természetközeli ligeterdővé alakult.

A Zagyva bal partján elterülő erdő térségében több helyen jól megfigyelhetők a szukcessziósor egyes szintjei (pl: Zagyva híd melletti pionír bokorfüzes, mely lassan ligeterdővé alakul át). Ezek az értékek kiindulási alapot jelenthetnek ökoturisztikai célú fejlesztések számára. Javaslat:
A parkként fenntartott terület öreg fái (török mogyorófa, oszlopos tölgy) által körbeölelt területen szabadtéri kulturális rendezvények (nyári játékok) is megrendezhetővé válnának. Az országos kiépítendő kerékpárúthoz csatlakozó, a 54

városon (részben a gáton haladó) séta és kerékpárút a volt Zagyva - híd felújításával „megnyitná az utat” a Parkerdő felé bekapcsolva azt a turistaforgalomba.

Tervezett rekreációs és szabadidő-központ A KEVITERV – AKVA Kft által tervezés alatt álló rekreációt szolgáló szabadidőközpont és leendő lakóterület kialakításánál gondoskodni kell az elhatárolódást, zavartalan kikapcsolódást biztosító ideillő növényzetről is. Ennek telepítését a rendezendő terület egyéb szakterveivel párhuzamosan átgondolt kertépítészeti-környezetrendezési terv alapján kell elvégezni. Nagy utca és a Szilágyi utca között tervezett szabadidő-park A jelenleg rendezett terepfelszínű volt kegyeleti hely zöldterületi hasznosítására kaland játszótér – Robinson stílusban - létrehozását javasolja a rendezési terv. A kisebb ligetes beültetésű füves terület a környék lakóinak szabadtéri programjainak színhelyévé is válhat. A területen található kőkereszt a város egyedi épített értékei közé sorolható. Az új zöldterületi elem kialakítását, növénytelepítését szakirányú terv készítése előzze meg. Zöldfolyosók kialakítása, tervezett utcarendezés, utcafásítás, védelmi célú fasortelepítés Közlekedési utak mentén (Nagy utca, Tápiógyörgyei út, Bajcsy-Zsilinszky utca, Battyhány utca, Bakó utca 3122 sz út, Abonyi út Baross utca, Vasút utca, Ady E. utca, Erzsébet körút, stb.) a jelenlegi széles, füves „útszéleken” sétányhoz hasonló kialakítású helyenként padokkal, cserjékkel színesített, fásított (ahol lehet kettős fasor telepítése) zöldterületeket kell létrehozni. Javaslat:
A József A. utcán a hagyományoknak megfelelően „dupla” hársfa sor telepítését javasoljuk. Vízfolyások mentén (Kolozsvári körúttól indulva a belvízelvezető árok mentén a Védgát sorig és a Vörösmarty utcát a Kárpát utcával összekötő árok „partján”) 20 - 50 m szélességben változó un. zöldfolyosók létrehozására ad javaslatot a rendezési terv. Ezek a kerékpárutat, (sportolásra is alkalmas – pl. kocogás) sétautat, pihenőhelyeket (tornahelyeket), rönkpadokat és egyéb „nomád” módon kialakított kertberendezési tárgyakat magába foglaló extenzív körülményeket elviselő „vad fajtájú” cserjékből, a település környezetére jellemző, honos fafajokból ültetett növényzetű keskeny-hosszú zöldfelületi elemek. Javaslat:
A vízfolyások mentén szélesen kialakított, pihenőhelyekkel gazdagított zöldfolyosók létesítése. Védő erdő-sáv, illetve fasor telepítését a vasúti töltés mentén a belterületen javasolja a rendezési terv. A szikesedésre hajlamos területeken a sós talajt, magas talajvízszintet is elviselő fafajok alkalmazása célszerű. (Ezüstfa – Elaeagnus angustifolia) Utcák, zöldfolyosók fásítására ajánlott magas fák: Magas kőris Fraxinus excelsior Keskenylevelű kőris – Fraxinus angustifolia Raywood (kissé pirosló levelű, de visszazöldülő ősszel szép lombszínű fa) Magas kőris – Fraxinus excelsior Eureka Kislevelű hárs - Tilia cordata Greenspire Ezüst hárs – Tilia tomentosa Szelestye Nagylevelű hárs – Tilia platyphyllos Pannonia 55

Korai juhar – Acer platanoides Emerald Queen Korai juhar – Acer platanoides Crimson King vagy Faassens Black (vöröslombú fajok szintfoltnak) Hegyi juhar – Acer pseudoplatanus Rotterdam Szilfa – Ulmus pumila Puszta Nyugati ostorfa – Celtis occidentalis Platánfa – Platanus hybrida Villanyvezetékek alá, illetve szűk utcák fásítására alkalmas kistermetű fák: Virágos kőris – Fraxinus ornus Csörgőfa – Koelreuteria paniculata Vérszilva – Prunus cerasifera Nigra Gömb juhar – Acer platanoides Globosum Gömb szivarfa – Catalpa bignoioides Nana Gömb csepleszmeggy – Prunus fruticosa Globosa Gömb virágos kőris – Fraxinus ornus Mecsek Gömb eperfa – Morus alba Fegyvernekiana Gömbakác – Robinia pseudoacacia Umbraculifera (ezt javaslom a legkevésbé)

Ökológiai Hálózat kialakítása A védett területekhez hasonlóan a megmaradt és nem védett természetes és természetközeli élőhelyek sem lehetnek elszigetelt egységek, mivel kis kiterjedésük miatt nem biztosíthatják hosszú távon az élővilág fennmaradását, nem akadályozhatják meg a fajok további eltűnését. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell értékelni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon. Erre a szakmai megfontolásra az „ökológiai hálózat” rendszerének elismerése épült, amely a 90-es évek elején kulcsfontosságú szakmapolitikai hangsúlyt kapott a nemzetközi, de különösen az európai természetvédelem területén. Először 1993 -ban a Maastrichti konferencián merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat (ECONET) néven. Komolyabb, állami szintű támogatást ez a kezdeményezés akkor kapott, amikor az Európa Tanács által kezdeményezett Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát a környezetvédelmi miniszterek szófiai találkozóján a csatlakozók aláírták, 1995-ben. A konferencián jóváhagyták, hogy a Páneurópai Ökológiai Hálózatot (PEEN) 2005-ig kell a résztvevő országoknak kijelölniük. 1999. áprilisában Genfben elfogadták a Páneurópai Ökológiai Hálózat kialakítására vonatkozó irányelveket. A PEEN lényegében az egyes országok ökológiai hálózatából tevődik össze. Magyarországon a Nemzeti Ökológiai Hálózat tervezése 1993-ban kezdődött meg az IUCN szervezésében. A Nemzeti Ökológiai Hálózat kijelölését a nemzetközi eszközök messzemenő figyelembevételével végezték. A Nemzeti Park igazgatóságok szakembereinek közreműködésével elkészültek az egyes igazgatóságok illetékességi területeihez tartozó regionális ökológiai hálózatok. Ezek összeillesztésével született meg az országos hálózat M 1:50 000 méretarányú digitális adatbázisa. A feltáró munkában a meglévő dokumentációk, adatbázisok, térképek, kutatási eredmények, terepi tapasztalatok segítettek, mint például a Páneurópai Ökológiai Hálózat kritériumrendszere, az M 1:500 000 léptékű előzetes átnézeti ökológiai hálózat térképe, a védett területek dokumentumai, térképmellékletei, az ex lege 56

védett szikes tavak és lápok jegyzéke, a természeti területek katasztere, a hullámterek nyilvántartásai, az erdészeti ütemtervek adatbázisa, a Corine-Landcover M 1:100 000 és helyenként M 1:50 000 méretarányú digitális felszínborítási térképek, a SPOT-4 műholdfotók eredeti vektorizált, geokódolt felvételei, az M 1:25 000 és M 1: 50 000 méretarányú GaussKrüger topográfiai térképek, a fontos magyarországi madárélőhelyek (IBA területek), a NATURA 2000 területek kritériumai és eddig tervezett területei, függelékes fajainak élőhelyei, a NATURA 2000 területek kijelölését megelőző adatbázisok (a Corine Biotopes és a Corine Habitats felmérések eredményei), az érzékeny természeti területek stb. A térképes megjelenítésen túl komoly előrehaladás történt az ágazati integrációs törekvésekben. Bizonyos agrár-környezetvédelmi, területrendezési, vízgazdálkodási, környezetvédelmi és környezeti hatásvizsgálati joganyag már egyértelműen rendelkezik és számol az ökológiai hálózat létével és védelmével. Magyarországon a Nemzeti Ökológiai Hálózat tervezése 1993-ban kezdődött meg az IUCN szervezésében. A most készülő, az ökológiai folyosók általános szabályozására vonatkozó miniszteri rendelet pedig biztosítja majd az élőhelyek, életközösségek konkrét védelmén túl a közöttük lévő biológiai kapcsolatok megőrzésének, fejlesztésének, rekonstrukciójának és kialakításának részletes jogi hátterét. Az 1980-ban közzétett Természetvédelmi Világstratégia a civilizáció fenntartható fejlődése érdekében három fő területet emel ki:
meg kell óvni a létfontosságú ökológiai folyamatokat és életfenntartó rendszereket
meg kell őrizni a genetikai sokféleséget (biodiverzitás)
a fajok és ökoszisztémák minden hasznosítását fenntarthatóvá kell tenni. A hagyományos természetvédelem először a fajok védelmét tűzte ki célul - pl. első természetvédelmi törvényünk a hazai madárfauna legnagyobb részét védelem alá helyezte -. Később nyilvánvalóvá vált, hogy a veszélyeztetett fajokat csak úgy lehet megmenteni, ha a táplálékukat, a szaporodó helyüket, az élőhelyüket is védjük, s a fontos, értékes - mert ritka fajok életterét rezervátumszerűen - nemzeti parkokban, szafari parkokban, stb. - kezdték óvni. Minden jó szándék, erkölcsi kiállás és ráfordítás ellenére is fel kellett ismerni, hogy e hagyományos természetvédelmi gyakorlat a világstratégia céljainak nem képes megfelelni. Később tehát az élővilág védelmének mozgalma kiszélesedett: a biodiverzitást, avagy terjedőben lévő magyarított változata szerint a biológiai sokféleség védelmét tűzte ki helyi, országos és nemzetközi szinten. A Földön ma élő fajok száma milliós-tízmilliós nagyságrendű. Az emberiség által eddig gazdaságilag hasznosított fajok száma nem haladja meg a tízezres nagyságrendet. Az emberiség létalapját nyújtó biológiai sokféleség azonban rohamos pusztulásnak indult, olyan gyorsasággal, hogy felmérni sincs időnk, mit veszítünk. A biológiai sokféleségnek az ökológiai stabilitásban betöltött szerepe is fontos. A biodiverzitás továbbá - információhalmaz. A tiszta, igaz és tartalmas információk leggazdagabb tárháza a természet. Ennek elpusztítása az emberiség szellemi és erkölcsi hanyatlásához vezet. Az ökológiai hálózat funkcionális elemei. Az ökológiai folyosók elgondolása az elszigetelt természetvédelem meg nem oldott kérdéseire remélt továbblépést. A biológiai sokféleség védelme elődleges cél a magterületeken, ezeket övezik a védőzónák, a puffer területek. Az azonos típusú élőhelyeket, élőhely komplexumokat kötik össze az ökológiai folyosók, biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Helyi szinten különböző 57

élőhelyeket kötnek össze olyan fajok fennmaradása érdekében, melyek életciklusa ezt megköveteli. Vízfolyások például jellemzően rendelkeznek ilyen folyosó szereppel. A rehabilitációs területek fő funkciója a roncsolt területek gyógyítása.

Magterületek Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Ökológiai folyosók A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Puffer területek A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természet közeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. Rehabilitációs területek A kijelölendő rehabilitációs területek a magterületek, ökológiai folyosók és védőövezetek hálózati elemek területein belül zárványként jelentkező, vagy ezekkel határos ökológiailag sérült állapotú területek, melyek megszakításokat okoznak az egyes zónákban. Helyreállításukat követően a hálózathoz kapcsolhatóak.

3.3 A terv, illetve program céljainak egymás közti, illetve releváns tervek, illetve programok céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból. A készülő településrendezési terv figyelembe veszi az Európai Unió környezetvédelemmel, környezetalakítással kapcsolatos elvárásait, mindenekelőtt a fenntartható fejlődést helyezi előtérbe. Környezeti szempontból a településrendezési terv az alábbi változtatásokat, tervezett területfelhasználást, tervezett környezetalakítást tartalmazza:


A jelenleg még meglévő, de már bezárásra került hulladéklerakó rekultivációs terv szerinti rekultivációja és védelmi erdőterületként való újrahasznosítása.
A már meglévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek igény szerinti bővítése, újabb hulladéklerakó szigetek kialakítása.
A természetközeli területek (nádasok, mocsár) területének érintetlenül hagyása, az ott lévő állat- és növényvilág védelme.
NATURA 2000 területekre vonatkozó szabályozás betartása.
Az Újszászi parkerdő környezettudatos fejlesztése 58


Az Országos Területrendezési Terv által meghatározott térségi területfelhasználási kategóriák jelölése.
Az Országos Területrendezési Tervben szereplő Újszász közigazgatási területét érintő övezetek lehatárolása.
Megyei területrendezési Terv által meghatározott térségi területfelhasználási kategóriák jelölése. A tervbe beépítésre kerültek az Országos és a Megyei területrendezési terv övezetei, melyekre a településrendezési terv külön szabályozási előírásokat hoz. A Helyi Építési szabályzat előírásai biztosítják a környezet és természetvédelmet helyi szinten (például: az egyes területfelhasználási egységek minimális közművesítettség előírásaival stb.)

3.4 A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel, illetve programmal összefüggésben lévő elemeinek ismertetése 3.4.1. Földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket e terv, illetve program megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol A településrendezési terv hatálya kiterjed Újszász teljes közigazgatási területére. A településrendezési tervben ábrázolásra, szabályozásra került tervezett elemek. A település közigazgatási területét érintő területfelhasználási változással érintett területek, azok funkcióváltása, valamint funkcióváltozással érintett területek a következők: a.) Ipari gazdasági terület A külterület két területegységén, a belterülettől délre a 32. sz főút két oldalán jelölt ipari gazdasági terület a meglévő iparterülethez kapcsolódik elsődlegesen logisztikai területnek tervezett. Jelenleg ilyen terület a településen nincs. A másik összefüggő iparterület a vasút mellett, meglévő iparterülethez kapcsolódva tervezett, gazdasági területfejlesztés céljára kijelölve. b.) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület A 32. sz. főút mellett tervezett terület, mely környezetét nem zavaró gazdasági létesítmények részére biztosít helyet. A sportpályától délre gazdasági terület kialakítása tervezett, termálhő hasznosítással. Kereskedelmi célból történő terület kerül kijelölésre a tervezett termálfürdő mellett az Abonyi út 32. sz. fkl. út lecsatlakozásához közeli, belterületi részén. Jelenleg tartalék gazdasági területe a településnek nincs. c.) Lakóterület fejlesztés A belterületbe történő bevonással a Nyár utca melletti területen, valamint a Pálma utca folytatásában, továbbá a volt vásártér területén, és az Alkotmány – Mező út által közrezárt területen.

59

Jelenleg a településen nincs forgalomképes építési telek, ezt biztosítja fenti területeken a lakóterület fejlesztés. Ezen területek közművesítése megoldható a meglévő hálózatok fejlesztésével. d.) Szabadidős területfejlesztés Belterületbe vonással az idősek otthona és a lakóterület között, az árvízvédelmi töltés mentett oldalán szabadidős terület tervezett. Ezen terület a Zagyva közelségére épített turizmust célozza, továbbá tervezett fa szerkezetű kerékpáros- gyalogos híddal visszaállítanák az Újszászi parkerdő megközelítési lehetőségét. Ilyen jellegű területfelhasználás a településen nincs. e.) Rehabilitációs terület Kastélykiváltó programmal a jelenlegi rehabilitációs intézet új területen történő kijelölése. Jelenleg a településen ilyen speciális funkcióra kijelölt terület nincs. f.) Strandkomplexum területe A meglévő termálkútra alapozott, annak környezetében tanulmánytervek alapján kijelölt terület. Jelenleg a településen ilyen funkciójú terület nincs.

1.4.2. Környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség) A településszerkezeti terv készítése során a lakosság számának prognosztizációjánál a jelenlévő népesség számának alakulása alapján, kedvező gazdasági-társadalmi folyamatokat, a növekvő népességszámot, továbbá a telekigényeket figyelembe véve lett tervezve a lakóterület - fejlesztés. Lakóterület fejlesztés tervezett belterületbe történő bevonással a Nyár utca melletti területen, valamint a Pálma utca folytatásában, továbbá a volt vásártér területén, és az Alkotmány – Mező út által közrezárt területen.A tervezett állapot nem lépi túl azt a keretet, amelynél a település terhelhetősége lényegesen növekedne. A fenntartható fejlődés biztosítása a terv elsődleges prioritása. A fenntartható fejlődés három nagy területre a környezeti, társadalmi, gazdasági fenntarthatóság. A fenntarthatóság a környezeti és természeti értékek (külterületen Zagyva és hullámtere, belterületen a zöldterületek) védelme mellett a lakosság életkörülményeinek javítását biztosítja úgy, hogy az ennek eszközéül tekintett gazdasági tevékenység során a természeti erőforrások kíméletes igénybevétele történjen. A terület saját adottsága a Zagyva és hullámtere, továbbá az ex-lege védett szikes tó figyelembe lett véve, valamint a Natura 2000 természetmegőrzési területek is figyelembe lettek véve. A terület saját adottságait, erőforrásai értékké kell alakítani. Ennek során célszerű a meglévő termálvizet hasznosítani, melegvízellátási, fűtési célokra. A geotermikus energiát célszerű fűtésre hasznosítani. Továbbá szorgalmazni kell a nap és szélenergia hasznosítását. A település célja a nyersanyagfelhasználás és kibocsátás mérséklése, melynek során vissza kell szorítani az elmúlt években egyre nagyobb mértékben alkalmazott lakossági szén tüzelést, és szorgalmazni kell a kevésbé légszennyező fűtési módok elterjedését. A megújuló energiák használatát kell preferálni. 60

3.4.3. Fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv, illetve program nem valósulna meg. Jelenleg nincs fennálló környezeti konfliktus. 3.5. A terv illetve a program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása, különös tekintettel azokra a tervelemekre, tervezett intézkedésekre, amelyek:

3.5.1. természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentik A településrendezési terv olyan fejlesztéseket nem tartalmaz, amelyek közvetlenül, vagy közvetve olyan hatást okozhatnának, amely a környezetterhelést fokozná, vagy a természeti erőforrásra kedvezőtlenül hatna.

3.5.2. olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek közvetett módon környezeti következményekkel járhatnak (különösen azok, amelyek olyan,befektetői, termelői vagy fogyasztói magatartást váltanak ki, vagy ösztönöznek, illetve egyéb olyan tendenciákat erősítenek, amelyek természeti erőforrás igénybevételéhez vagy környezetterheléshez vezethetnek, olyan fajta beruházásokat, fejlesztési irányokat részesítenek előnyben, amelyek további környezetterhelő vagy igénybevevő fejlesztéseket vonzanak, ösztönöznek, vagy ha kumulatív hatások lépnek fel); A településrendezési terv olyan nagyarányú fejlesztéseket nem jelöl ki, amelyek fenti folyamatokat kiválthatnák.

3.6. az előző pontok szerinti meghatározott információkból kiindulva a terv, illetve program megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése A fent említett pontok alapján ilyen következményekkel nem számol a terv.

3.6.1. jól azonosítható környezet vagy terhelés esetén különös tekintettel: 3.6.1.1. a környezeti elemre ( földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre) A településrendezési terv fő alappillérének tekinti a kialakult környezeti elemek megőrzését, legalább szintentartását, hosszútávon pedig mindezek javítását irányozza elő. A rendezési eszközök a helyi építészeti, régészeti, természeti emlékek, értékek védelmét a tervhez elkészült örökségvédelmi hatástanulmányban leírtak szerint, valamint a helyi építészeti értékvizsgálatra alapozott a rendezési terv jóváhagyását követő helyi értékvédelmi rendeletben szabályozza, így biztosítva ezen emlékek fennmaradását, megőrzését. 61

Környezeti következmények alapján a terv értékelése Környezeti elem Kerékpárút

Föld Víz Levegő Települési Ökológiai Ember Összegzés környezet rendszer Környezetbarát + 0 0 ++ +

Szabadidős területfejlesztés

-

0

+

++

0

+

-

0

-

+

0

+

-

+

Rehabilitációs terület

Gazdasági területfejlesztés

-

Lakóterület fejlesztés

-

0

0

Jelmagyarázat: 62

fejlesztés, de a táj terhelését kismértékben növeli. Különös gondot kell fordítani az ökológiai hálózat védelmére. Környezetbarát fejlesztés, mely a meglévő természeti tényezőket figyelembe veszi, a természetkedvelő turizmust támogatja. A parkerdő területének bekapcsolása környezetbarát módon (fa felépítményű gyalog és kerékpároshíd). Kiemelt figyelmet kell fordítani az ökológiai hálózat védelmére és az élőhelyekre. Beépítésre szánt terület kijelölése a belterület melletti mezőgazdasági területen. Kastélykiváltó program révén a jelenleg ezen célra használt kastélyépület és védelem alatt álló parkja más, a terület és épület védelmét biztosító funkciót kap. Beépítésre szánt területen kijelölt gazdasági fejlesztések a belterületet környezeti szempontból kevéssé terhelik. A lakosságra nézve munkahelyteremtő szempontból jelentős. A belterület mellett kijelölt lakóterület fejlesztés a belterületet környezeti szempontból kevéssé terheli. Figyelmet kell fordítani a terület ökológiai hálózatára.

+ ++ 0 -

gyenge kapcsolat, csak részben járul hozzá a környezet védelméhez erős kapcsolat, hozzájárul a környezeti elem védelméhez bizonytalan megítélésű vagy nem létező kapcsolat gyenge kapcsolat, negatív hatást gyakorol a környezeti elemre

3.6.1.2. környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra településre, klímára, természeti (ökológiai rendszerre) , a biodiverzitásra A rendezési terv olyan léptékű fejlesztést nem tartalmaz, mely a fent leírtakra hatással lenne.

3.6.1.3. a NATURA 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire, továbbá A településrendezési terv az országosan és helyileg védett területeket jelöli a terv készítése során, továbbá a terv készítési folyamata közben kihirdetésre került újabb Natura 2000 területeket is jelöli. Mindazokat figyelembe veszi, azok megőrzését, fenntartását fő feladatának tekinti. A terv olyan fejlesztéseket nem tartalmaz, a tervezési folyamat közbeni változtatások miatt, mely a védett területeket érintené, az ott lévő kialakult élettérre negatív hatással lenne. 3.6.1.4. az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, kulturális örökségében , területhasználata feltételeiben – várhatóan fellépő változásokra; A terv nem számol fent leírtak negatív hatásával.

3.6.2. a közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén különös tekintettel:

3.6.2.1. új környezeti felerősödésére

konfliktusok,

problémák

megjelenésére,

meglévők

A rendezési terv készítése során a meglévő jogok megtartása és a normativitás elve figyelembe lett véve.

3.6.2.2. környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására A környezettudatos, környezetbarát életmód lehetőségét biztosítja a terv.

3.6.2.3. a helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés fenntartására, vagy létrehozására

63

A rendezési terv figyelembe veszi és a tervezés során alkalmazkodik a már kialakult területfelhasználáshoz, térszerkezethez,

3.6.2.4. olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartóképességéhez alkalmazkodtak, A rendezési terv figyelembe veszi a kialakult társadalmi, kulturális, gazdasági, gazdálkodási (mezőgazdasági) hagyományokat.

3.6.2.5. a természeti erőforrások megújulásának korlátozására A terv nem irányoz elő ilyent.

3.6.2.6. a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítására A tervben ilyen jellegű fejlesztés nem szerepel.

3.7. a környezeti következmények alapján a terv, illetve program és változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása

A településrendezési terv elsődleges feladatának tekinti a már kialakult állapot fenntartását, a környezeti állapot legalább szintentartása, de inkább javítása mellett. Olyan beavatkozásokat, melyek a kialakult természeti-környezeti állapotra negatív, visszafordíthatatlan hatással lennének nem tartalmaz. Figyelembe veszi a természetvédelem érdekeit, mindezek érdekében lehatárolásra kerültek az országosan védett és védelemre tervezett területek, valamint a NATURA 2000 természetmegőrzési területek. A terv készítése során a tervezett fejlesztések a már kialakult épített és természeti környezet figyelembevételével történtek, az országos és térségi érdek összehangolása mellett. A településfejlesztési koncepció, a rendezési irányelvek a környezet lehető legpozitívabb változásának irányába lett határozva. A környezetminőség javítását szolgálják az alábbi főbb irányelvek:
Úthálózat fejlesztése, külterületi főfeltáróutak kijelölése
A telekalakítás, illetve beépítés szabályozása
Helyi szempontból értékes elemek szabályozása 4. A terv illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben illetve programban szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre.

64

A településrendezési terv a helyi építési előírásokban meghatározza mindazokat a feltételeket amelyek együttes betartásával lehet az adott építési övezetben, övezetben építési, fejlesztési tevékenységet végezni. A terv olyan léptékű fejlesztéseket nem irányoz elő melyek a környezetre káros hatással lennének. A rendezési terv végrehajtásához készülő helyi szabályok és rendelkezések biztosítani fogják, hogy káros hatások ne léphessenek fel. Az ellenőrzés a magasabb jogszabályokban előírt hatóságok, felügyelőség feladata.

5. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv, illetve program által befolyásolt más tervben illetve programban figyelembe kell venni. A településen lévő fejlesztésekhez, építésekhez a megvalósítási hatástanulmányban, illetve az egyes épületek-építmények építési engedélyezési tervdokumentációjában a településrendezési tervet, annak helyi rendeletét (helyi építési szabályzat) kötelezően figyelembe kell venni, az abban leírtak betartandók. A mezőgazdasági tevékenységnél környezetvédelmi szempontból betartandók a 49/2001 (IV.3.) Korm. Rendelet 1. számú mellékletében leírt megfelelő mezőgazdasági gyakorlat.

6. a terv, illetve a program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. A terv megvalósulása során negatív irányú, a természetet, ökoszisztémát érintő hatással nem számolunk. A megvalósulás során a településrendezési tervben leírtak betartandók, valamint az egyes létesítmények megépítéséhez kapcsolódó jogszabályok, magasabbrendű tervek, tanulmányok, koncepciók betartandók.

7. Közérthető összefoglaló Jelen környezeti értékelés Újszász város településrendezési tervének különálló munkarészeként készült. A terv készítése során fő szempont a hatályos jogszabályok és a magasabbrendű tervek előírásainak betartásán túl a fenntartható fejlődés programjának településre vonatkoztatott betartása. Ennek érdekében a terv a meglévő természeti, természetközeli állapotokat figyelembe veszi, a védett és védelemre tervezett területrészek fennmaradását biztosítja. A tervezett fejlesztések területeinek kijelölésénél mind a magasabbrendű tervek, programok, koncepciók által előírtak be lettek tartva, mind pedig figyelembe lett véve a fejlesztés által bekövetkezett változtatások településre gyakorolt hatása. A környezeti vizsgálat akkor éri el igazán célját – mint jelen esetben is - ha a terv készítésével, a tervezéssel párhuzamosan készül. A településrendezési terv egészére elmondható, hogy a környezeti szempontok előtérbe helyezésével készült, a terv környezetvédelmi érdeket szolgál.

65

Mivel a településrendezési terv környezetvédelmi és tájvédelmi érdeket is szolgál, ezért a környezeti vizsgálat során nem kellett és nem is volt szükséges jelentős koncepcionális változásokat javasolni.

Szolnok, 2011. június hó

Kiszelovics Ildikó vezető településtervező

66