Tartalom Tartalom.................................................................................................................................................. 1 Bevezetı................................................................................................................................................... 4 Az iskola bemutatása ............................................................................................................................. 4 Az iskola adatai ...................................................................................................................................... 6 Az intézmény szerkezeti felépítése...................................................................................................... 10 I. fejezet ................................................................................................................................................. 11 Az iskola nevelési programja .............................................................................................................. 11 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................................................................................................................... 11 1.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei .............................................. 11 1.2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai....................................................... 14 1.3. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai................................................... 16 1. 4. A kompetencia alapú oktatás alapvetı céljai, kiemelt fejlesztési feladatok........................... 17 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok................................................... 20 2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok .................................................... 20 2.2. Rendellenes személyiségfejlıdéső, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködı, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése ...................................................................................................... 22 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 23 3.1. A család ................................................................................................................................... 23 3.2. Az iskolai közösség .................................................................................................................. 23 3.3. Az osztályközösség................................................................................................................... 23 3.4. A tanítási órán kívüli tevékenységek ....................................................................................... 24 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység ................. 28 5. A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenységek ...................................................... 29 5.1. A tehetségfejlesztés lehetıségei tanórán belül ........................................................................ 29 5.2. A tehetségfejlesztés lehetıségei tanórán kívül ........................................................................ 30 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................................ 31 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program ..................................... 33 8. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek ............................................................ 35 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke ................................................................................................................ 37 9.1. Tankönyvek, taneszközök......................................................................................................... 37 9.2 . Az iskolai nevelı-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben....................................................................... 38 9.3. Az iskolai oktató-nevelı munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök.......................................................................................................................... 38 10. A szülı, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei ............................................................................................... 39 10.1. A szülık-pedagógusok együttmőködése ................................................................................ 39 10.2. A tanulók-pedagógusok együttmőködése .............................................................................. 41 II. fejezet................................................................................................................................................ 42 Az iskola helyi tanterve........................................................................................................................ 42 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az elıírt tananyag és követelményei ...................... 42 1.1 Képzési formáink és a rendelkezésre álló óraszámok ........................................................ 42 1.2. A fenntartó által kötelezıen finanszírozandó órák száma....................................................... 83
1
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ............................................................................................................................ 83 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei........................................................................ 84 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája .............................................................................................................. 88 4.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............... 88 4.2. A tanulók tanulmányi munkája ellenırzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége)................................................ 90 Mérések .......................................................................................................................................... 95 4.3. A kulcskompetenciák fejlettségi szintjének mérése, értékelése................................................ 95 4.4. A magatartás értékelésének és minısítésének követelményei ................................................. 96 4.5 A szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei.................................................... 99 5. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ..................................................................................................................................... 100 6. A modulok értékelése és minısítése valamint beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe .................................................................................................................................................. 102 7. A középszintő érettségi vizsga témakörei, követelményei....................................................... 105 A második esély iskolája tanmenetei ............................................................................................ 149 A tanulás tanítása tanmenet.............................................................................................................. 150 Közösségfejlesztés tanmenet.............................................................................................................. 153 Kommunikáció tanmenet .................................................................................................................. 154 Szövegértés tanmenet......................................................................................................................... 155 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .............................................. 157 II. fejezet.............................................................................................................................................. 158 Szakmai program ............................................................................................................................... 158 1. Jogszabályi háttér .................................................................................................................... 158 2. A szakképzés felépítése ............................................................................................................ 158 3. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai .................................................... 159 3.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezık:..................................... 159 3.2. A szakmai program általános céljai: .................................................................................... 159 3.3. A szakmai képzés feladatai.................................................................................................... 161 4. Az iskolánkban folyó szakmai képzés fıbb jellemzıi ............................................................. 163 4.1. A szakmai képzés szakaszai ................................................................................................... 163 4.2. A szakmai gyakorlat szervezése............................................................................................. 164 5. A gyakorlati munka értékelése, minısítése ............................................................................ 165 5.1. Szakiskolai osztályokban a szakma specifikus tantárgyak értékelése .............................. 165 5.2 A gyakorlati képzés értékelése a szakképzı évfolyamokon .................................................... 166 6. Szintvizsga................................................................................................................................ 166 7. Szakmai vizsgáztatás................................................................................................................ 167 8. Iskolarendszeren kívüli szakmai képzés ................................................................................. 168 IV. fejezet ............................................................................................................................................ 172 Egészségnevelési program ................................................................................................................. 172 1. Fogalmak, jogszabályi elıírások............................................................................................. 172 1.1. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak............................................................................... 172 1.2. Jogszabályi elıírások ............................................................................................................ 172 2 Az egészségnevelés célja, feladatai ......................................................................................... 173 2.1 Az egészségnevelés célja .................................................................................................. 173 2.2. Az egészségfejlesztés feladata ............................................................................................... 174 2
3. Az egészségnevelés színterei .................................................................................................... 175 4. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek ................................................ 176 5. A segítı kapcsolatok színterei ................................................................................................. 177 V. fejezet.............................................................................................................................................. 179 Az iskola környezeti nevelési programja ......................................................................................... 179 1. Fogalmak, jogszabályi elıírások............................................................................................. 179 1.1. A környezeti nevelés fogalma ................................................................................................ 179 1.2. Jogszabályi elıírások ............................................................................................................ 180 2. A környezeti nevelés célja........................................................................................................ 180 3. Helyzetelemzés ......................................................................................................................... 181 3.1. Az iskola ................................................................................................................................ 181 3.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban ........................................................................... 181 3.3. Erıforrások számbavétele ..................................................................................................... 182 4. Jövıkép, alapelvek, célok .......................................................................................................... 182 4.1 A jövıkép, célok meghatározása ............................................................................................ 182 4.2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ................................................................................... 183 4.3. Kapcsolatrendszer, kommunikáció........................................................................................ 183 VI. fejezet ............................................................................................................................................ 184 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ........................................................................................................................................ 184 1. A pedagógiai program érvényességi ideje................................................................................. 184 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .................................................................... 184 3. A pedagógiai program módosítása............................................................................................ 184 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ...................................................................... 185 5. A pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok ........................................ 185
3
Bevezetı Egy pedagógiai program bevezetıje sokféle lehet. Kezdıdhet idézettel, vagy egy frappáns kijelentéssel, lehet személyesen megszólítani az olvasót, vagy egyszerően bemutatni az iskolát. A mi programunk egyfajta hitvallással kezdıdik. Valljuk, hogy az oktatás jelentısége nem a lexikális ismeretek átadására, vagy inkább csak megkövetelésére szorítkozik. A kimővelt fı ettıl sokkal többet jelent. Az iskolánkban végzett diákok legyenek képesek önmaguk folyamatos fejlesztésére és igényeljék is azt. Legyenek tisztában képességeikkel, de azok határával is. Tudják megtalálni helyüket az életben, és tudjanak élni az élet által felkínált lehetıségekkel. Ismerjék fel, hogy a tudás ténylegesen hatalom, lehetıség a biztos élethez. Legyenek nyitottak a világra, de ugyanakkor tudjanak szelektálni értéktelen és értékes között. Tanulják meg azt, hogy nem csak jogok léteznek, hanem kötelességek is. Mindezek kialakítása történjen olyan körülmények között, hogy a diákok otthonosan érezzék magukat, szívesen járjanak iskolába. Ez az a feladat, amihez nem tanárokra van szükség, hanem pedagógusokra, akik nem csak oktatnak, hanem nevelnek is, méghozzá minden megnyilvánulásukkal. Akár az iskolában, akár az iskolán kívül.
Az iskola bemutatása A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat egyik legfiatalabb iskolája, mely két középiskola jogutódjaként jött létre 2006. augusztus 1-jei dátummal. Az egyik iskola a Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola volt, amely elsısorban a kereskedelem, az élelmiszeripar, a közgazdaság, az idegenforgalom és a vendéglátás területén képzett szakembereket, de repertoárjában megtalálható volt még a gimnáziumi, illetve a rendészeti osztály is. 2006-ban ünnepelte volna az iskola a 20. önálló tanévét, ugyanis 1987. augusztus 1-jével szőnt meg 13 éves salgótarjáni tagozati viszonya. A másik iskola a Bérczy Károly Középiskola volt, amely fıleg gimnáziumi felnıttoktatással foglalkozott, de végzett szakmai képzést is elsısorban az ügyviteli és az informatikai szakmacsoportokban. Gimnáziumi oktatást más településeken is folytatott immár hosszú évek, évtizedek óta. Az iskola 2005-ben ünnepelte 60 éves fennállását. Mindkét iskola fenntartója a helyi önkormányzat volt, így egyfelıl a profiltisztítás, másfelıl a jogszabályi változások követése miatt a 133/2006 (VI.29.) határozatával megszüntette a fenntartó 4
mindkét intézményt 2006. július 31-ei dátummal, mint jogelıdöket, és létrehozta, megalapította a közös jogutódot. Bár a program új, mégis a két jogelıd programjaira épül, átveszi mindazt, ami bevált és az új iskola arculatának kialakításához, illetve további mőködéséhez szükséges. A jogutódlással, a két iskola alaptevékenységei és egyéb feladatai mintegy átöröklıdtek az újonnan létrehozott intézményre, amely nemcsak a tanulói létszámban, hanem a feladatellátás terén is ugrásszerő változást idézett elı. Az új iskola vonzáskörzete jelentısen megnıtt, másik közigazgatási régióba is átnyúlik. Az iskola által ellátott feladatok szerteágazó voltát már a neve is bizonyítja, hiszen a középfokú oktatás három nagy területét fedi le. Nem derül ki viszont az iskola nevébıl, hogy a város közétkeztetésében is jelentıs szerepet vállal, életet visz a város egykori ékkövébe, a volt Vármegyeházába, tanáruházat mőködtet, és a sort lehetne még folytatni. Nemcsak az iskola nevébıl olvasható ki azonban a feladatok sokszínősége. Csak Balassagyarmaton három épületben tanulnak a diákok, s ez kiegészül a rétsági, a nagymarosi és a nógrádsápi tagozattal. A feladat tehát adott, egy olyan komplex intézményt kell kialakítani, „felépíteni” a két jogelıd által lefektetett alapokra, amely az oktatás és szakképzés erıs bástyája lehet nemcsak Balassagyarmaton, hanem Nógrád megye nyugati, illetve Pest megye északi részében. Folytassa a jogelıdök által megkezdett programokat, mint például a világnyelvi könyvtárét, vagy egy több éves elkötelezettséget jelentı HEFOP-os pályázat véghezvitelét. Maradjon ECDL vizsgaközpont, illetve vegyen részt a hátrányos helyzető és kudarcélményekkel terhelt tanulók számára indított második esély iskolái programban. Ez utóbbi program azért is kiemelten kezelendı, mert az egyik jogelıd az Országos Közoktatási Intézet bázisiskolája volt, melybıl összesen nyolc van az országban. Ilyen gazdag repertoár esetén a bıség zavara azonban problémákhoz is vezethet, ezért e programnak kellıképpen nyitottnak kell maradnia. Biztosítani kell annak a lehetıségét, hogy egy év múlva felülvizsgálja az iskola tantestülete ezt a programot, illetve végezze el a szükséges korrekciót a jogszabályi változásoknak megfelelıen.
5
Az iskola adatai Az intézmény neve: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Rövidített neve:
Mikszáth Kálmán Középiskola
Székhelye:
2660 Balassagyarmat, Hétvezér út 26.
Fenntartója:
Balassagyarmat Város Önkormányzata
Az intézmény alapításának dátuma:
2006. augusztus 01.
Alapító okiratba foglaltak részletezése: többcélú intézmény (Összetett iskola). Az 1993. évi LXXIX. tv. 27-29.§-ai alapján gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás, továbbá szakképzési feladatok ellátása a hatályos jogszabályok alapján. Az állami feladatként ellátott alaptevékenysége: •
Általános középfokú oktatás
•
Szakmai középfokú oktatás
•
Máshová nem sorolható egyéb oktatás
•
Hátrányos helyzető, iskolai kudarcot szenvedı tanulók iskolai sikerességét elısegítı programok, módszerek, modell-értékő elemzések kidolgozása
•
Egyéb vendéglátás
•
Rendezvényi étkeztetés
Kiegészítı tevékenységek: •
Ruházati kiskereskedelem
•
Lábbeli-, bıráru- kiskereskedelem
•
Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kereskedelme
•
Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
•
Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
•
Építményüzemeltetés
6
Szakirányok: Szakközépiskola:
9-12. évfolyam: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Közgazdasági szakmacsoport Informatika szakmacsoport Egyéb szolgáltatás szakmacsoport (rendész)
Gimnázium: Érettségire való felkészítés: megfelelı szakmával és elıismeretekkel rendelkezık számára 3 éves esti tagozatú, illetve nappali munkarend szerint szervezett oktatási formában
Érettségire épülı szakképzési évfolyamok (Szakközépiskola szakképzési évfolyammal):
52 3432 04
Pénzügyi-számviteli ügyintézı
52 341 05 1000 00 00
Kereskedı
52 341 04 0000 00 00
Kereskedelmi ügyintézı
52 7822 02
Vendéglátó technikus
52 811 02 0000 00 00
Vendéglıs
52 3404 04
Ügyintézı titkár
52 4641 03
Számítástechnikai szoftverüzemeltetı
54 4641 03
Informatikus-rendszerinformatikus
54 481 03 0010 54 01
Informatikai hálózattelepítı és üzemeltetı
54 346 01 0010 54 01
Idegen nyelvi titkár
54 346 01 0010 54 02
Iskolatitkár
54 346 01 0010 54 03
Ügyintézı titkár
52 3440 01
Banki ügyintézı/banki befektetési termékértékesítı
54 345 02 0000 00 00
Logisztikai ügyintézı
52 344 02 0000 00 00
Vállalkozási ügyintézı
7
Felsıfokú szakképzés:
55 812 01 0010 55 01
Idegenforgalmi szakmenedzser
55 812 01 0010 55 02
Vendéglátó szakmenedzser
Szakiskola:
9-10. évfolyam: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztrációs szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport
Szakképzési évfolyamok:
31 341 01 0010 31 02
Élelmiszer- és vegyiáru eladó
31 341 01 0010 31 05
Ruházati eladó
33 811 01 0000 00 00
Cukrász
33 811 02 0000 00 00
Pincér
33 811 03 1000 00 00
Szakács
33 7826 01
Cukrász
33 7822 01
Pincér
33 7826 02
Szakács
33 5212 02
Pék-cukrász
Iskolarendszeren kívüli szakképzés:
31 341 01 0010 31 02
Élelmiszer- és vegyi áru eladó
31 341 01 0010 31 05
Ruházati eladó
52 341 05 0100 52 03
Ruházati kereskedı
52 811 02 0100 31 02
Vendéglátó eladó
33 341 01 0000 00 00
Kereskedı, boltvezetı
33 811 03 1000 00 00
Szakács
52 343 01 0000 00 00
Banki befektetési termékértékesítı
52 341 04 0001 52 01
Külgazdasági ügyintézı
52 341 05 0001 54 01
Kereskedelmi bolthálózat szervezı
8
Iskolánk tagja az Oktatáskutatási és Fejlesztési Intézet (OFI) bázisiskolai hálózatának: – Móra Ferenc Gimnázium, Kiskunfélegyháza – Kossuth Lajos SZKI és Szakiskola, Kiskunfélegyháza – Medgyessy Ferenc Gimnázium, Debrecen – Zsigmond Téri Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Bp. – Bérczy
Károly
Középiskola,
jogutód:
Mikszáth
Kálmán
Balassagyarmat – Általános Iskola és Gimnázium, Demecser – Aba Sámuel Szakiskola, Encs – Gandhi Gimnázium, Pécs Külföldi kapcsolataink: Szlovákia:
Somorja Léva Rimaszombat
Románia:
Zilah
Németország:
Chemnitz
Olaszország:
Pavia
Nagy-Britannia (Észak-Írosrszág): Londonderry
(A további adatok a pedagógiai program mellékletében található hatályos alapító okiratban szerepelnek.)
9
GSZSZ,
Az intézmény szerkezeti felépítése
Szülıi szervezet
Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
Érdekképviselet
Oktatás Egyéb tevékenység Nappali tagozatos oktatás
szakiskola
szakközépiskola
tagozatok
Felnıttoktatás
gimnázium
gazdasági, ügyviteli, technikai feladatok
felnıttképzés, tanfolyamok
10
tanáruház
tankonyha
I. fejezet Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Jogi háttér: Kt. 6. § (6), Kt. 48. § (1)a), Kt. 48. § (3) bekezdés
1.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei Helyzetelemzés: Az iskola helyzetébıl eredıen merıben különbözik a csak nappalis képzést folytató intézményektıl. A tanulóink kb. 75%-a nappali tagozatos diák, de a másik kb. 25%-a a felnıttoktatásban vesz részt. Számukra nem kötelezı a továbbtanulás, hacsak a munkahely nem kötelezte ıket. A felnövekvı generáció számára egyre nagyobb problémát jelent a hagyományos értékrend átalakulása, amely maga után vonja, hogy új utakra kényszerülnek a fiatalok. Ezek az utak azonban még nem eléggé ismertek. Az elmúlt másfél évtizedben egyszerre jelentkezett az oktatás liberalizálódása, illetve az egész ország demokratizálódása. Ennek eredményeként felnıtt egy generáció, akik már nem „emlékeznek” (hiszen nem is emlékezhetnek koruknál fogva) a klasszikus magyar iskolarendszerre. Ugyanakkor a pedagógusok jelentıs része még mindig „abban a világban él”, és egyszerően nem érti, hogy miért nem mőködnek a korábban oly jól bevált módszerek. A diákok közül egyre kevesebben akarnak tanulni, többnyire kötelezı rossznak tekintik az iskolát. Ugyanakkor siralmas eredményeket produkál a magyar diákság a nemzetközi, és az országos felmérések szerint. Még ha esetleg van is lexikális tudás, általában nem képesek a gyakorlati alkalmazásra. Újból közeledik az analfabétizmus, hiszen sokszor, ha el is tudják olvasni a szöveget, nem értik annak tartalmát. Hasonló a helyzet a szakmák területén is. Minél „tisztább” és jobban fizetı szakmákat akarnak elsajátítani. Kialakultak divatszakmák, pedig nem biztos, hogy a piacnak szüksége van rájuk olyan mennyiségben. Ebben az esetben tehát túlképzésrıl beszélhetünk. Ugyanakkor a munkaerıpiacra szükséges szakmákra sokszor azért nincs igény az iskolák részérıl, mert nincs rá elég jelentkezı, így nincsen financiálisan támogatva. Ezek a szakmák sokszor a régióra jellemzı hiányszakmák, amelyek ráadásul nemcsak régiónként, hanem évrıl évre változhatnak az éppen aktuális multinacionális vállalat 11
fel- illetve eltőnésének függvényében. A szakképzési idı meghosszabbodása, valamint az elızetes tanulmányok ideje együttesen elérheti akár a hat évet is, de legalább négy év. Ilyen körülmények között meglehetısen nehéz a munkaerıpiaci képzésnek való megfelelés. Végül meg kell említeni, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás elınyeirıl és hátrányairól vajmi keveset tudnak a diákok. Leginkább a magasabb fizetésekrıl és árakról hallottak, de a szabad munkaerı-vándorlást már lényegesen kevesebben ismerik. Azt pedig, hogy ez kétoldalú, szinte nem is tudják. Meg sem fordul a fejükben, hogy csak idı kérdése, és hazánk is komoly célországgá fog válni. Itt az északi határ mentén pedig ennek már jelei is vannak. Nagyon fontos feladatunk tehát, hogy komoly és színvonalas munkánkkal segítsük a diákságnak észrevenni a lehetıségeket, megtanítani ıket arra, hogy tudjanak élni, és ne visszaélni velük. A felnıttoktatás terén sem jobb a helyzet. Sajnos a mindennapok során még mindig találkozhatunk elıítéletekkel és kételyekkel. Sokan még mindig megkérdıjelezik a felnıttoktatás létjogosultságát, kétségbe vonják szükségességét. Pedig a fejlett nyugati társadalmak is jelentıs szerepet szánnak a felnıttek folyamatos utóképzésének, oktatásának. Elég csak példaként megemlíteni Dániát, ahol egész Európában a legjelentısebb a népfıiskolai mozgalom. Bár észre sem vesszük, de emberi létünk során is folyamatosan tanulunk, az uniós csatlakozás után pedig még inkább fel kell ismernünk az élethosszig tartó tanulás fontosságát, hiszen aki nem tanul, nem képezi magát, az könnyen lemarad. A fent említett elıítéletek következményeként sajnos sokan nem fogadják el egyenrangú rendszerként ezt az oktatási formát, pedig a jelenleg már követendınek tartott angolszász hatások is elıbb megjelentek a felnıttképzésben
a poroszos módszerekkel szemben. Ennek
megvannak a megfelelı andragógiai okai. A felnıttek másfajta bánásmódot igényelnek. Mindezek miatt a felnıttoktatásra egyre inkább szükség lesz még akkor is, ha az arány a szakmai jellegő képzések javára mozdul el. Ezért egyik legfontosabb feladatunk, hogy színvonalas pedagógiai munkánkkal meggyızzük környezetünket a felnıttoktatás fontosságáról, legyen megfelelı presztízse, mint a 60-70-es években volt. Azok a diákok, akik valamilyen oknál fogva nem szocializálódtak kellıképpen az iskolára, nagy valószínősséggel szenvedésnek élik meg a tanulást. Ennek kivédésére, enyhítésére hozta létre és állította össze az egykori Országos Közoktatási Intézet (továbbiakban: OKI) a második esély iskolai programot. Az iskola tanárai közül néhányat az elmúlt években az OKI munkatársai felkészítettek erre a feladatra.
12
Összegezve:
A XXI. század új kihívásokkal szembesít bennünket. Életünk és környezetünk megváltozott, a jövıkép meghatározója a változás állandósága. Ehhez az állapothoz csak folyamatos tanulással, önképzéssel lehet eredményesen alkalmazkodni, ami elképzelhetetlen a kulcskompetenciák (szövegértés-szövegalkotás, matematikai – logikai készség) megfelelı fejlettségi szintje nélkül. A gazdasági – társadalmi életviszonyok gyors változásával az életvitel hagyományos formái átalakultak és egyes elemei értékvesztetté váltak. Mindennapjainkat meghatározza a globalizáció, a multinacionális vállalatok szerepe és az általuk közvetített életforma, a multikulturális kihívások, információk mennyiségi robbanása az élet minden területén.. Új tulajdonságokra van tehát szükségünk, megtartva mindazt, ami múltunkból a jövıt orientáló erı és érték. A jövı generációt oktató–nevelı intézményünk pedagógiai programjában tanárai, tanulói és a partnerek számára fogalmazza meg a tevékenységét meghatározó legfontosabb értékeket, célokat és feladatokat, hogy ezek a mindennapi munkában is irányt mutassanak.
Alapelvek:
•
A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai mőveltséggel, az állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkezı ember tud csak alkalmazkodni. Mindehhez szükséges, hogy az egyén megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni.
•
Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az életen át tartó személyes útkeresés önismeretet, önbizalmat, reális jövıképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességét igényli.
•
A helyes életmód kialakításának legfontosabb szempontjai: az élet és az egészség igenlése és mindezt veszélyeztetı magatartások elutasítása, a család és a barátság fontossága, az erkölcs, az igényesség és az ízlés mindennapi érzelmi életünk gazdagítása.
•
Törekednünk kell arra, hogy a tanulókat használható tudással felvértezve, gyakorlatorientáltan oktatassuk, hogy szakképesítésük megszerzése után megfeleljenek a munkaerı-piaci igényeknek.
•
A harmadik alkalommal évfolyamot ismétlı tanulóknak ajánljunk fel intézményünkben is oktatott szakmát, hogy minél hamarabb a munkaerıpiac szolgálatába tudjon állni.. Amennyiben a 18. életévét be nem töltött tanuló államilag elismert szakmát szerez, tanulói jogviszonya megszüntethetı. (KT 6.§)
13
•
A gyakorlati tudás megszerzésének alapját a kompetencia alapú fejlesztés képezi. Ennek során meg kell határozni, hogy mit csinál a tanuló a képzés során, milyen tanulói tevékenységek és munkaformák megszervezése szükséges.
•
A tananyag és a tanítási módszerek kiválasztásánál - a kerettantervi megkötöttségek mellett figyelembe vesszük diákjaink életkori, illetve fejlettségi szintjét. Célunk, hogy nemcsak a jó, hanem a gyengébb képességő tanulók is megszerezzék az érettségit, illetve a szakmaibizonyítványt, amennyiben kellı szorgalommal és kitartással rendelkeznek.
•
Lehetıséget biztosítunk a szakképzésben résztvevı tanulóink számára, hogy tanulmányaik befejezése után felnıttképzés keretében érettségi vizsgát tehessenek.
•
Alapvetı feladatunknak tartjuk, hogy kellıen motiváljuk a tanítás-tanulási folyamatot, s hogy kialakuljon az önképzésre való igény.
•
Fontos feladat a társas kompetenciák fejlesztése, legyünk képesek érdeklıdni, és együtt érezni más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyızıdések iránt, és a tolerancia határozza meg viszonyunkat minden az átlagostól különbözıhöz.
•
Mivel egy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk, a demokrácia aktív részvételt ró ránk országunk, régiónk, de mindenekelıtt közvetlen környezetünk és közösségünk problémáinak megoldásában. Mindez csak az együttmőködés képessége, az egyéni és közösségi érdekek összhangja alapján lehetséges.
•
Közös jövınk ruházza ránk feladatként a környezettudatos magatartásra nevelést, a felelısséget a Föld globális problémái iránt, a természeti környezet megóvásának gyakorlatát a mindennapi életben.
•
Céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy nyitottak legyünk a szakmai és társadalmi életben zajló változásokra, alakítsunk ki minél több kapcsolatot más intézményekkel, hogy velük együttmőködve hatékonyabban és eredményesebben dolgozhassunk.
1.2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai „Az akadályok azok az ijesztı dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed szemed a célról.”
Célok, feladatok:
1. Az iskolai nevelımunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövıjére, a családra, a munkahelyre, a 14
társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. 3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. 4. Célunk, hogy tanulóink mővelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 5. Szakképzésünkben a munkaerı-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítsünk. A szakmai oktatás teremtse meg a tudásnak és a készségeknek azt a bázisát, amelyek birtokában a tanuló az ismeretelsajátítás körülményeitıl eltérı környezetben is tudását és képességeit felhasználva cselekszik, mert rendelkezik az interpoláció képességével. 6. Korszerő kereskedelmi, vendéglátóipari, közgazdasági, rendészeti, pénzügyi, ügyviteli és informatikai ismeretekkel rendelkezı tanulókat képezünk. 7. A korszerő szakmai ismeretek elsajátítása mellett az információval való produktív és kreatív bánásmódra neveljük tanulóinkat, hogy a középfokú tanulmányaik befejeztével és a továbbtanulás, az átképzések, a továbbképzések során is megértsék és elfogadják az egész életen át tartó tanulás fontosságát és szerepét. 8. A megvalósuló szakmai oktatás minden részeleme szerves egységet alkot az egyéni képességek fejlesztésével 9. Kiemelkedı feladatként kell foglalkoznunk a tanulási problémák megoldásával, a tanulási módszerek megtanításával. 10. A szakmai ismeretek bıvítése érdekében kapcsolatot tartunk külföldi iskolákkal. 11. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. 12. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minıségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú mőködés iránt.
Oktatási stratégiánk legfontosabb eleme tehát a szakmai és az általános emberi mőveltségtartalmak egymást kiegészítı és megerısítı kapcsolata. Természetesen ehhez egy olyan iskolára van szükség, amely az alapfunkciók ellátása mellett a társadalmi és egyéni igényeknek is megfelelı ismereteket nyújt. Ha kell, akkor a tanuló képességeihez, elıismereteihez, elfoglaltságához alkalmazkodó differenciálással. 15
1.3. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai Az iskola oktatási- nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. A nevelı-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellı teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze, hogy: •
Fejlesszük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést.
•
Minden tantárgyban a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekedni a kommunikációs készség fejlesztése és a nemzeti identitás megteremtése érdekében is.
•
Fontos a logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodás, a különbözı információk közötti eligazodás képessége, a lényeges és a járulékos közötti különbségtétel.
•
Tanulóinknak képessé kell válniuk az egész világra kiterjedı információáramlásba való bekapcsolódásra, a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára.
•
Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához.
•
A korszerő szakmai oktatás a tudásnak és a készségeknek olyan bázisát teremti meg, amelyek birtokában a tanuló képessé válik arra, hogy tudását az ismeretelsajátítás körülményeitıl eltérı környezetben is hasznosítsa, mert rendelkezik az interpoláció képességével.
•
Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladatai elvégzésének megszervezésére és munkája ellenırzésére szoktatjuk a tanulókat - akár egyedül, akár csoportban dolgoznak, az autonómia és a felelısségtudat kialakítása érdekében.
•
Fontos az állampolgári létre való felkészítés, a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése:a jogok és kötelességek tudatosítása, felelıs társadalmi magatartás kialakítása, a természeti és mesterséges környezet felelıs használata, a tudásra épülı önálló vélemény kialakítása.
•
A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kap az önismeret - az erıs és gyenge pontok felismerése, a fejlett és reális önértékelés, az önbizalom erısítése gyakori pozitív megerısítéssel, a kezdeményezı és vállalkozó készségek, az ítélıképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység, az érzelmi intelligencia kialakítása.
16
Céljaink megvalósításának színterei:
Tanítási órák
- kötelezı órák, - kötelezıen választható órák, - választható órák
Tanórán kívüli egyéb foglalkozások
- egyéni foglalkozás, - szakkör, - sportkör, - felzárkóztató foglalkozások, - az iskola kulturális tevékenységével kapcsolatos foglalkozások - az iskola közéletével kapcsolatos foglalkozások
1. 4. A kompetencia alapú oktatás alapvetı céljai, kiemelt fejlesztési feladatok Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mőveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. A kompetencia alapú oktatás folyamatában fontos szerepe van az egységes alapokra épülı differenciálásnak és a tanulási esélyegyenlıség segítésének. Vagyis minden tanulónak joga, hogy számára megfelelı oktatásban részesüljön. Ezeknek az érvényesítéséhez iskolánknak a következı elvek szerint kell biztosítania a nevelı-oktató munka feltételeit:
17
•
szociális, életvitel, vállalkozói kompetencia fejlesztése
•
idegen nyelvi kompetencia fejlesztése
•
a hagyományos oktatási folyamatot váltsa fel a hatékony önálló tanulás folyamata, a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztésével;
•
szövegértési, és matematikai kulcskompetencia folyamatos fejlesztése, méréssel történı folyamatos ellenırzése értékelése, az intézmény típusának megfelelı szinten;
•
az
életkornak
megfelelı
ismeretek
képességek,
attitődök
(figyelem,
emlékezet,
kommunikáció, gondolkodás stb.), valamint szociális és életviteli kompetenciák (önismeret, kooperáció, konfliktuskezelés, stb.) kialakítása; •
a közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmény nyújtson segítséget a szülıknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen idıtávon, milyen szolgáltatásokkal és minıségben biztosított;
•
a “hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetık, értékelhetık legyenek (jóváhagyott pedagógiai program alapján);
•
a minıségelvő, partnerközpontú mőködés legyen a jellemzı, melynek alapja az intézmény minıségirányítási, minıségfejlesztési rendszere, programja;
•
minden rászoruló gyermeknek segítséget tudjunk nyújtani a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz;
•
hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttmőködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában;
•
kompetencia alapú oktatás bevezetése (pályázatban való részvétel),
•
esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség fejlesztése, az érzelmi intelligencia fejlesztése
•
a digitális kompetencia fejlesztése, a meglévı információs-kommunkikációs technikai feltételek, eszközök alkalmazásra kerüljenek a napi gyakorlatban, valamint folyamatos továbbfejlesztésük valósuljon meg a kötelezı eszközfejlesztés és pályázatok keretében. Ennek eredményeképp lehetıvé váljon: - a mindennapi internetes kapcsolattartás, információáramoltatás a fenntartó és intézményei között; - az intézményi dokumentumok, statisztikák, stb. egységes formátumú, számítógépes elkészítése, továbbíthatósága; - az IKT által támogatott tudásközvetítés, szemléltetés, többcsatornás információátadás minél több tantárgy oktatásában;a tantárgyközi, gyakorlatban is alkalmazott tudás 18
kialakulása, a kreatív készségek fokozott fejlesztése az oktatás teljes rendszerében, új munkaformák (pl. projektmunka, kooperatív tanulás) megismerésével és alkalmazásával
A kötelezı oktatás 12 évfolyama egységes fejlesztési folyamat, amely négy képzési szakaszra oszlik. Ezek közül iskolánk három szakaszban folytat nevelı-oktató munkát: -
A gimnázium, szakközépiskola és szakiskola 9-10. évfolyama az általános mőveltséget megszilárdító szakasz
-
A gimnázium és szakközépiskola 11-12. évfolyama az általános mőveltséget elmélyítı, pályaválasztási szakasz
-
A szakképesítés megszerzésére felkészítı szakasz a középfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdıdik és az OKJ által meghatározott szakképzési évfolyamon fejezıdik be Az iskolánkba érkezı tanulók gyenge kompetencia-mérési eredményei nem engedik meg
számunkra, hogy az általános fejlesztési szakaszt a nyolcadik évfolyam elvégzése után lezártnak tekintsük. A kulcskompetenciák fejlesztésének az oktató-nevelı munkánk napi gyakorlatának minden elemét átható motívumává kell válnia.
(Részletesen lásd az Intézményi Minıségirányítási Programban, illetve az annak mellékletét képezı fejlesztési, intézkedési tervben.)
19
2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Jogi háttér: Kt. 48. §(1)a), (2) bekezdés, Kt. 8. §.
2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés önismereten alapuló, az egyéni lehetıségek és korlátok feltárására épülı folyamat, amely lehetıséget ad hiányzó képességek megszerzésére, illetve hibák korrigálására. Az iskola pedagógiai munkájának egyik alapvetı célja a tanulók személyiségének minél teljesebb kibontakoztatása. A nevelési folyamat eszköz, amely áthatja az oktatás teljes rendszerét, személyiségformáló erıvel hat. A személyiségfejlesztés az önfejlıdés elısegítése, a belsı lehetıségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata is, amelyben arra építünk, ami a személyiségben adott. Az ismeretek és az értékek közvetítése csak a személyiség kibontakoztatásával párhuzamosan történhet.
A személyiségfejlesztés kiemelt területei:
•
Széles tevékenységkínálat, változatos pedagógiai módszerek, személyiségfejlesztı oktatás az élményszerzés örömének nyújtásával.
•
A konstruktív szokások kialakítása (olvasás, munka, kulturált szórakozás stb.).
•
A pedagógus hatékony modellközvetítı szerepe, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszköze.
•
A tanár pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, törekszik az intellektuális
tevékenység
megszerettetésére,
a
folyamatos
önképzés
szükségletének
kialakítására. •
Törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítı, karitatív, egymást tisztelı, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására.
•
Lehetıség biztosítás a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek).
•
Hangsúly az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztályfınöki órák, iskolán kívüli lehetıség). Az önismeret fejlesztési irányai: 20
- személyiségfejlesztés, - tolerancia, - empátiás készség fejlesztése, - rugalmas gondolkodás kialakítása, - alkalmazkodóképesség fejlesztése, - egymás értékeinek felfedezése, megbecsülése. •
A tanórai tevékenységen túl az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére lehetıséget nyújt a különbözı szakkörök mőködtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel.
•
Minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását szóbeli feleletek, versenyek, vitakörök, diákönkormányzati feladatok.
•
Elısegíti a személyiség jövıképének, pályaorientációjának fejlıdését.
•
Hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, értékóvó magatartásra, a természet megvédésére nevel.
•
Fejleszti a közösségi érzést.
•
Pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlıdésben zavart szenvedı tanulókat, szükség esetén egyéni haladási ütemet dolgoz ki.
A személyiségfejlesztés színterei: tanórán
tanórán kívül
- a tanóra egészébe beépül (pl. osztályfınöki, -csoportos és egyéni beszélgetések magyar, marketing, kommunikáció). - viselkedéskultúra, életvitel, etika
- könyvtári foglalkozás
- mindennapi ismeretek
- személyiségfejlesztési tréningek - iskolai hagyományok ápolása (ünnepélyeken, versenyeken szereplés) - kirándulások - iskolán kívüli programok(pl. múzeumlátogatás, színházlátogatás) - diákönkormányzat
21
2.2. Rendellenes személyiségfejlıdéső, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködı, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Tanulóink közül a nehéz szociális helyzetben lévık vannak többségben. A hátrányok családi, tanulási és anyagi téren mutatkoznak. A legveszélyeztetettebbek a szakiskolába járó 9. és 10. évfolyamos tanulók: családi hátterükre jellemzı, hogy sok család a létminimumon él. A szülık többsége alacsony iskolázottságú, munkanélküli. Gyakori a deviancia elıfordulása a családban. Sok tanuló csonka családban él. Ezekre a tanulókra jellemzı a kitartás hiánya, az önállótlanság, problémás szocializáció, nem megfelelı értékrend, intellektuális alulteljesítés, sérült beszédkommunikáció, gyenge tanulmányi motiváció, amelyek csak megfelelı sikerélményhez juttatással, egyéni képességükhöz mért fejlesztési programmal javíthatók. A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladattal állít szembe minden pedagógust. A fokozott odafigyelést, törıdést igénylı tanulókkal eredményt elérni csak nagyon sok türelemmel, állandó foglalkoztatásukkal és igen nagy idıráfordítással lehet. Az eredményesség egyik feltétele az egyénenkénti foglalkozás, ez azonban a jelenlegi osztálylétszámok mellett nehezen valósítható meg. A magatartási ill. tanulási problémákkal küzdı tanulókat elsısorban az osztályfınök és az ifjúságvédelmi felelıs segíti tanácsaival, ı kíséri figyelemmel fejlıdésüket.
Pedagógiai célok, lehetıségek Az iskolai nevelésnek-oktatásnak ezeken a negatívumokon változtatni kell: •
Ki kell alakítani a felelısségtudatot, meg kell tanítani az önirányítás, az önkontroll, az önértékelés és a felelısség megfelelı kiépítési technikáját.
•
El kell érni, hogy a magatartási és teljesítménybeli kudarc estén a tanuló maga keresse meg a helyes korrekciót, vagy legalábbis igénye legyen rá.
•
Fontos teendınk, hogy a sorozatos kudarchelyzetbıl adódó ellenállás, frusztráció ne reprodukálódjon.
•
A negatívan értékelı hatásokkal szemben erısíteni kell a pozitív értékelı hatásokat: dicséreteket, jutalmazásokat, kitüntetéseket.
•
Segíteni kell tanulóinkat önmaguk átértékelésében, sikerek elérésében.
•
Megfelelı tanulási stratégia kialakításával, a tanuló adottságait feltáró, ahhoz alkalmazkodó, differenciált, az individuális különbségeket figyelembe vevı, személyre szóló fejlesztı
22
programmal a tanulók tanulási nehézségekbıl adódó beilleszkedési problémáján javítani tudunk. •
Speciális osztályfınöki órákon személyiségfejlesztı tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket,
3.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Jogi háttér: Kt.48. § (I)a) 3. bekezdés, Kt. 52. § (7), Kt. 2. § (4) Az iskolai nevelés legfıbb célja az egyén minél szélesebb körben történı fejlesztése,
felkészítése az életre. Az egyén fejlıdése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtıl, a közösségi neveléstıl.
3.1. A család A legalapvetıbb primer közösség a család, amelybe az egyén beleilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja az egyén, a gyermek fejlıdését, a másokhoz való viszonyát. Alapvetı szociális kötıdéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, átalakítani. Így nagyon fontos szerepet kap az óvoda, az iskola, s az utóbbin belül is az osztályközösség.
3.2. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttmőködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentıségő feladatok hárulnak az iskola vezetıire, az osztályfınökre, a diákönkormányzatot segítı pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervezı tanárokra.
3.3. Az osztályközösség A tanuló fejlıdésének meghatározó tényezıi a családban elsajátított szokásokon, morális tényezıkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség a középiskolában mára sok alapismerettel, szokással, szemléletmóddal rendelkezı tanulók közössége,
23
ahol a meglévı életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, a kortársak egymásra hatásának. Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét tölti az osztályközösségben, nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. Az osztályközösség feladatai: -
valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,
-
az egyéni értékek felismerése,
-
egymás tiszteletben tartása,
-
egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,
-
a másság elfogadása, a tolerancia,
-
társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,
-
mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfınöknek, aki indirekt
és direkt irányítással a közösséget formálja. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Szervezı, irányító a tanulók, az osztályban tanító nevelık és a családi ház között. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfınök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.
3.4. A tanítási órán kívüli tevékenységek Olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók, de nem kerül a tanítási naplóba.
3.4.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetıségeinek összehangolásával szervezıdnek. Ezek lehetnek szakkörök, elıkészítık, sportkörök. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelı naplóba rögzíti.
24
A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályfınöknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettıl kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelezı. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintet tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá.
3.4.2. Alkalmanként szervezett foglalkozások Az iskola által egy-egy alkalomra tanórán kívüli, szervezett foglalkozások a következık lehetnek:
-
osztálykirándulások,
-
a tanulmányi kirándulások,
-
a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai (pl.: szakmai gyakorlat, cseregyakorlat, verseny stb.),
-
kulturális intézmények és ipari létesítmények látogatásai. A fenti programokon résztvevı felügyelı és kísérı tanárok helyettesítését a távollétük
tartamára az iskola fizeti az éves költségvetésbıl, vagy egyéb (pl. pályázati) forrásból. A jelen pedagógiai programban nem szereplı, a tanítási idı alatt több napig tartó tanórán kívüli foglalkozást – írásos kérvény alapján – az igazgató engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy a nevelıtestület véleményének kikérése után. A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak elızetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervezı tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülıktıl és az osztályfınöktıl. A tanulók távollétérıl, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, is az igazgató dönt.
A kirándulások rendje
Az iskola pedagógusai a nevelıi munka elısegítése céljából az osztályok számára évente 2x1, illetve 1x2 napos kirándulást szervezhetnek, amennyiben az adott közösség legalább 85 % -a önként vesz részt a kiránduláson.
25
3.4.3. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái Hagyományırzı tevékenységek
- Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést lehet tartani a következı alkalmakkor: 1848. március 15-e, 1956. október 23-a évfordulóján, karácsonykor, farsangkor, illetve a végzısök osztályosok ballagásakor stb. - Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása. Madách-Mikszáth vers-és prózamondó verseny -
Mikszáth Kálmán és Bérczy Károly emlékhelyeinek meglátogatása, koszorúzása
-
Iskolagaléria mőködtetése
-
Gólyaavató, szalagavató tartása
-
A Diákönkormányzat által javasolt és a tantestület által elfogadott rendezvények tartása (pl.: diáknap-túlélıtúra, farsangi bál, diákjuniális, stb.)
-
Jótékonysági est a szülıknek minden év tavaszán
-
Külföldi szakmai gyakorlatok szervezése
-
Évkönyv kiadása
-
Tanulmányi és sportversenyeken való részvétel
-
Sítábor szervezése
-
Testvériskolákkal kapcsolatok ápolása
-
Iskolai díj adományozása
Az iskola szórakoztató programjai Az iskola szórakoztató rendezvényeit, programjait a Diákönkormányzat szervezi és a DÖK éves munkatervében kerül meghatározásra.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások -
Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órák szervezése.
-
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások tartása.
26
-
A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevelıtestületének kell döntenie. Ez a keretszámtól, törvényi elıírástól és az összóraszámtól függ.
Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének
megszervezésére
az
iskolában
diákönkormányzat
mőködik.
Az
iskolai
diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekbıl álló diákönkormányzati vezetıség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti.
Versenyek, vetélkedık A tehetséges tanulók további fejlıdését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek,
vetélkedık,
melyek
az
iskolában
évente/félévente/stb.
rendszeresen
kerülnek
megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, mővészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
Múzeumi, kiállítási, mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közmővelıdési intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások.
Iskolai könyvtár – könyvtárszoba Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhetı a városi és megyei könyvtárakban is tanórán és tanórán kívül.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, elızetes megbeszélés után lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják
27
4.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység
Jogi háttér: Kt. 48.§ (1)a) pont, Kt. 30. §(8), Kt. 69.§ (2), Kt. 70.§ (7) – (10), Kt. 52.§ (7), (11), Kt. 69.§ (7), Kt. 69.§ (3), Kt. 120§ (1) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók leggyakoribb ismertetıjelei: -
A tanuló nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,
-
passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelıi hatásoknak,
-
nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni,
-
testi és pszichés tünetei vannak,
-
személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.).
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek: -
szőrés, diagnosztizálás,
-
együttmőködés a segítı szakemberekkel,
-
együttmőködés a kortárs csoportokkal,
-
speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások.
A beilleszkedési, magatartási problémák sikeres megoldásához szükséges pedagógiai tevékenységek A magatartási ill. tanulási problémákkal küzdı tanulókat elsısorban az osztályfınök segíti tanácsaival, ı kíséri figyelemmel fejlıdésüket. Az ifjúságvédelmi felelıs segíti a kudarcélmény feldolgozását speciális tréninggel, ill. pszichológusi segítség felajánlásával. Az iskola pedagógusainak munkáját ebben a folyamatban a nagyfokú empátia, elıítéletmentesség, pedagógiai kreativitás, a tanuló elfogadása és segítése kell, hogy jellemezze. A tanár-diák viszonyban dominálniuk kell a következı értékeknek: nyíltság, ıszinteség, törıdés, a másik tiszteletben tartása, az igények, elvárások megfelelı stílusú kifejezése. Fel kell ismerni és megfelelıen diagnosztizálni a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı tanulókat, ill. a negatív viselkedés okait. Minden tanév elején készül ilyen jellegő felmérés, amelyet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs összesít, értékelnek, majd a teendıket az osztályfınökökkel megbeszéli. 28
Nagyon fontos az együttmőködés a tanárok, az osztályfınök és az ifjúságvédelmi felelıs között. Az együttmőködés alapkövetelménye az ıszinteség, a titoktartás, a segítı szándék. A kortárs csoportok erıs befolyásoló hatása miatt az osztályközösség véleményének alakításával, az érintett tanuló viselkedésének elfogadásával vagy elutasításával pozitív eredmény érhetı el. Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni problémás
tanulóinkat,
felzárkóztató,
pótló
foglalkoztatások
szervezésével
szükség
esetén
tanulásmódszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az elırehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását, speciális osztályfınöki órákon személyiségfejlesztı foglalkozásokon fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket.
5.
A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenységek
Jogi háttér:Kt. 48.§ (1)a) pont 5. bekezdés, Kt. 52.§ (7), (11), Kt. 5.§ (3) A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. A tehetséggondozás a személyiségben lévı adottság, különleges képesség, személyiségfejlesztési folyamatba illeszkedı, ugyanakkor differenciált és hatványozott kibontása. Az iskola – lényegébıl adódóan – az átlagos képességekkel rendelkezı, átlagos kapacitású tanulók számára állítja össze a tananyagot, tanterveit. Így minél homogénebb egy tanulói közösség intellektuális szintje, annál „könnyebb” az oktatási folyamat. Iskolánk tanulói közül azonban jó néhányan rendelkeznek olyan képességekkel, adottságokkal, amelyek alapján kitőnnek társaik közül. Pedagógiai munkánk egyik fontos feladata ezeknek a képességeknek a felkutatása, felszínre hozása, kibontakoztatása, erısítése, értékelése. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelıen lehessen gondoskodni a fejlesztésükrıl. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttmőködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.
5.1. A tehetségfejlesztés lehetıségei tanórán belül •
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, 29
•
a tanórákon érvényesülı differenciált képességfejlesztés,
•
tantárgyak emelt szintő oktatása,
•
csoportbontás,
•
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
•
a továbbtanulás segítése felkészítı foglalkozásokkal,
•
személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelı formáinak alkalmazása,
•
a viselkedéskultúra fejlesztése.
•
a tanítási órához kapcsolódóan külön feladatok kiadásával, pl.: egy-egy témakör alaposabb feldolgoztatásával, kiselıadások tartásával, tanítási óra tartása diák részérıl, rendhagyó, játékos témafeldolgozás – kötıdve a szaktantárgyi óratervhez, keresztrejtvény készítése különbözı tananyaghoz kapcsolódóan, nyelvi játékok, fejtörık készítése.
5.2. A tehetségfejlesztés lehetıségei tanórán kívül •
versenyek, vetélkedık, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.),
•
a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelı fejlesztésérıl,
•
tehetséggondozó szakkörök,
•
iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok,
•
szabadidıs foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás),
•
az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok).
•
továbbképzés segítése (tanulóknak)
•
pályaválasztás segítése
•
ECDL vizsgafelkészítık
•
az iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
•
munkaerı-piaci ismeretek közvetítése
•
munkaerı-piacon való szereplés képességének kialakítása
•
házi versenyeink: - szavalóverseny - helyesírási verseny - nyelvhasználati verseny 30
- szövegértési verseny - nyelvi játékok verseny - diákírók, diákköltık pályázat - fotó és mozgóképes pályázatok - idegen nyelvi versenyek - számítógépes verseny - matematikai verseny - rajzverseny - sportversenyek
6.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Jogi háttér: Kt.48.§ (1)a) pont 6. bekezdés, Kt. 41.§(5), (6), 11/1994. (VI.8) MKM rend.6.§ (3),(4), (5) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenykedik, de valamennyi pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttmőködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel.
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata: •
a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,
•
a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
•
családlátogatáson való részvétel a veszélyeztetı okok feltárása érdekében,
•
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése,
•
tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról,
•
segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétıl függıen,
•
együttmőködés: 31
- a szabadidıt szervezı kollégákkal, - az osztályfınökkel és az osztályfınöki munkaközösség vezetıjével, - az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítı tanárral, - a kollégiumi nevelıtanárokkal.
A gyermek- és ifjúságvédelem kiemelt feladata a veszélyeztetett, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető tanulókkal való foglalkozás, amelynek fı célja: •
az antiszociális identitás megszüntetése
•
a közösségbe tartozás (család, osztály, iskola) érzésének erısítése
•
az önbecsülés fejlesztése
•
a konfliktus-feloldás módszereinek gyakorlása
•
a bőnmegelızés
•
drogprevenció
•
a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése,
•
a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken,
•
a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenırzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.
•
az egyéni problémáját nehezen kezelı, érzékeny, elsısorban lelki gondokkal küzdı diákok segítése. A leggyakrabban elıforduló pszichés problémák a következık: - szorongások, félelmek, - családi problémák, - kortárskapcsolati konfliktusok, - mentális gondok, - lelki traumák, - munkaerı-piaci konfliktusok, kudarcok
A veszélyeztetettség fogalma az iskolában: Azok a tanulók veszélyeztetettek, akiknek személyiség-fejlıdését nagy valószínőséggel fenyegeti valamilyen károsodás. A károsodások az énfejlıdésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok: csökkent teljesítıképesség, kriminális vagy neurotikus irányú
32
fejlıdésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel az ifjúságvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelızés szempontjából fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredményeként a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztı, építı magatartásformát választja.
A gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységek •
az indulási hátrányok csökkentése,
•
a veszélyeztetett és a hátrányos helyzető fiatalok tanulási elımenetelének figyelemmel kísérése,
7.
•
a felzárkóztató foglalkozások,
•
az egészségügyi szőrıvizsgálat,
•
az egészségvédı és mentálhigiéniás programok szervezése,
•
a családi életre való nevelés,
•
a személyes és egyéni tanácsadás,
•
a szülıkkel való együttmőködés,
•
a tájékoztatás a családsegítı és gyermekjóléti szolgáltatásokról,
•
a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások),
•
a szenvedélybetegségek megelızése.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program
Jogi háttér: Kt. 48.§ (1)a) pont 7. bekezdés, Kt. 30.§ (8), Kt. 27.§ (8), Kt. 41.§ (6), Kt. 52.§ (7), (11)c), Kt. 71§ (4), Kt.121.§ (1) bekezdés 41. pont (A Közoktatási Törvény 30. § és a 41. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt.
A Közoktatás Törvény 10. § (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklıdésüknek, adottságaiknak megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelı ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban 33
részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért.) A kudarc egy sajátos viselkedési zavar, mely a tanuló és a külvilág közötti viszony tartós zavarát jelzi. Tanulási zavarokkal küzdıknek azokat a tanulókat nevezzük, akik az iskolai alaptantárgyakból azért nem tudnak kielégítıen teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása, jóllehet az általános intelligenciájuk ezt nem indokolja. Iskolánkban számos ilyen diák tanul, közülük többen küzdenek a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia problémájával is. A jelenséget a szaktanárok (magyar-, matematika-, idegen nyelv tanárok) diagnosztizálják, majd jelzik az osztályfınököknek. A további lehetséges lépésekrıl az egy osztályban tanító tanárok közössége dönt. Az osztályfınök a jelzések alapján javaslatot tesz a szülı felé Nevelési Tanácsadóba küldésrıl. Arra kell törekedni, hogy a teljesítménybeli lemaradás eseteit megvizsgálva felismerjük az okokat, elemezzük azokat, s kapcsolatba hozzuk a tanuló személyiségével, képességeivel, otthoniiskolai környezetének légkörével. A tanulási nehézségekkel küszködı tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: •
a képességektıl jelentısen eltérı tanulmányi eredmény
•
nagymértékő teljesítménycsökkenés
•
bukás
•
hiányzás
•
feszültség, ingerlékenység, agresszivitás
•
gyenge koncentrálóképesség
•
kommunikációs készség zavara
•
az egyes tantárgyak tanulási módszereinek hiánya stb.
•
emlékezés zavarok,
•
a logikus gondolkodás problémái
•
szorongásos magatartás,
•
alacsony önértékelés,
•
a spontán kíváncsiság hiánya.
•
antiszociális cselekedetek
Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényezı a felelıs.
34
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következı tevékenységek során történik: •
diagnosztizálás (minden pedagógus feladata)
•
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
•
az egyéni foglalkozások,
•
a felzárkóztató foglalkozások
•
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
•
továbbtanulás irányítása, segítése.
•
a tanuló helyes önismeretre és küzdıképességre való nevelése.
A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggı.
8.
A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek
Jogi háttér: Kt. 48.§ (1)a) 8. bekezdés, 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 6§ (5)e), Kt. 124.§ (21)a), Kt. 19. § (7) (A Közoktatás törvény 19. §(7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közremőködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában és megszüntetésében.) A gazdaság átalakulásával kapcsolatban önhibáján kívül mind több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlıdését, zavartalan tanulását hátráltathatja. A tanulók elıképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentıs különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Az ilyen helyzetbe került tanuló inkább eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintı, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzetek, problémák okainak felderítése és a megoldási lehetıségek számbavétele.
35
Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítıdése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlıtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók elsısorban az alacsony jövedelmőek, a munkanélküliek, valamint a szociális ellátásban részesülık körébıl kerülnek ki. Szociális hátrányok két területen jelentkezhetnek: - A család, illetve a diák rossz anyagi körülményei, - A család, illetve a diák környezetének a tanulót valamilyen módon gátló mivolta. A rossz anyagi körülmények orvoslására szolgálnak a jogszabályokban körülírt és általánosságban csak „szociális hálóként” emlegetett intézkedések és lehetıségek. Ennek része az iskolában mőködtetett természetbeni és pénzbeli ellátások rendszere, tandíj, térítési díj-kedvezmény biztosítása. A lehetıségekrıl a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs rendszeresen, de legalább félévenként ad felvilágosítást. Az ellátások és odaítélések legfontosabb szabályait az SZMSZ tartalmazza.
Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: •
az ifjúságvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése,
•
a szociokulturális hátrányok enyhítése: - a szabadidı kulturált eltöltésének biztosítása, - tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülıknek stb., - felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, - pályaorientációs tevékenységek szervezése, - felvilágosító és drogmegelızési programok szervezése,
•
felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetıségeirıl,
•
tankönyvtámogatás,
•
kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel,
•
pályázatok figyelése,
•
szükség szerint segítségnyújtás a kollégiumi elhelyezésben,
•
a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma),
•
az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elısegítése.
36
9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke Jogi háttér: Kt. 48.§ (1)a9 8. bekezdés, 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet 7. Melléklete, Mővelıdési Közlöny 1998. 2/II. szám, Kt. 124.§ (20), Kt. 132.§ (11)
9.1. Tankönyvek, taneszközök Az iskolai tanítást és tanulást segítı könyvektıl meg kell követelni:
a nyelvi helyességet,
a tanulók életkorának megfelelı stílust,
a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését.
A tankönyvek, taneszközök:
ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével,
ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket.
Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül a következı kategóriákat használjuk: •
Tankönyv: a megtanulandó anyagot tartalmazza, kerüli a felesleges részleteket, a tananyag hosszas fejtegetését.
•
Olvasókönyv: a tananyaghoz szorosan kapcsolódó, azt illusztráló vagy elmélyítı irodalmi igényő mő, válogatás, szöveggyőjtemény, a tantárgy vagy a tudomány történetét bemutató kiadvány.
•
Feladattár: a gyakorlást közvetlenül segítı könyv.
•
Segédkönyv: az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze (pl. szótárak, enciklopédiák).
•
A tanulói, tanári segédletek: pl.: a szakköri füzetek, az iskolai tehetséggondozást segítı ismeretterjesztı kiadványok, valamint a tanári segédkönyvek.
•
Nem nyomtatott ismerethordozók: pl. hanglemez, dia, videokazetta, számítógéppel olvasható ismerethordozók.
•
Feladatlap, munkafüzet
37
9.2 . Az iskolai nevelı-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben Alapfelszerelések: -
írásvetítı,
-
diavetítı,
-
fali vetítıvászon,
-
videomagnó,
-
kazettás magnetofon,
-
a tanterem funkciójától függıen CD-lejátszó,
-
a szemléltetést és a tanulást segítı informatikai eszközök (hardver, szoftver),
-
informatikai, számítástechnikai eszközök,
-
CD-Rom
-
színes TV
-
videó magnó
-
DVD lejátszó
-
projektor
-
digitális tábla
-
CD-s rádiómagnó
-
oktató videó kazetták
9.3. Az iskolai oktató-nevelı munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök Eszközök, felszerelések: - pc - laptop - projektor - nyomtató - digitális tábla - színes TV - videomagnó - szoftverek - fénymásoló, 38
- tornaszoba - konditerem, - sportudvar, stb.
- könyvtár:
- kötelezı és ajánlott olvasmányok, - oktatási segédletek, - kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, enciklopédiák), - pedagógiai-módszertani szakkönyvek, - tartós tankönyvállomány - a közismereti és szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó szakirodalom, - a tananyagot kiegészítı ismeretterjesztı mővek, - tanári kézikönyvek, - tankönyvek, - periodikák, - elektronikus ismerethordozók (floppy, CD győjtemény), - internet hozzáférés
10. A szülı, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei Jogi háttér: Kt. 48.§ (1)a) pont 10. bekezdés, Kt. 12§ (1), Kt. 13.§ - 14§ (2), Kt. 59.§ (5), Kt. 114.§ (4), Kt. 2. sz. melléklet
10.1. A szülık-pedagógusok együttmőködése A tanári közösség és a szülık között a tanulók fejlıdése érdekében élı munkakapcsolat van. Az iskola hagyományai, a közoktatási törvény és a szervezeti és mőködési szabályzat alapján az együttmőködés több szinten zajlik és a következı tartalommal kell megtölteni: •
Kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás a középiskola nevelési, oktatási feladatairól,
•
A tanulók személyiség - fejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása az iskolánk hasonló irányú céljaival,
•
Együttmőködés a szülık és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredı nehézségek leküzdésében, 39
•
A tehetséges, különleges képességő tanulók munkájának közös támogatása, (pl. nyelvvizsgák, versenyek, ösztöndíj, pályázatok stb.),
•
Közösen kell törekednünk a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kultúrált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelızésére,
•
Biztosítani kell a szülıi szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelı programjaiban.
Az együttmőködés rendjét az intézményi SZMSZ részletesen tartalmazza (21-22. oldal). A szülıi házzal történı kapcsolat legfontosabb fóruma: a szülıi szervezet, SZMK. A közösség mőködési rendjérıl, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselıinek megválasztásáról maga dönt. Az iskola igazgatója minden évben az SZMK értekezleten tájékoztatja a szülıket a jogaik gyakorlásához szükséges legalapvetıbb kérdésekrıl, továbbá lehetıvé teszi, hogy a tanév rendjét annak elfogadása elıtt véleményezze. Ezen kívül átfogó, általános jellegő ismertetést ad az iskola személyi és tárgyi feltételeiben, mőködésében bekövetkezı változásokról. A szülıkkel való kapcsolattartás közvetlenebb formája a szülıi értekezlet, minden tanév kezdetén és a második félév elején. Az osztályszülıi-értekezleteken az adott osztály konkrét helyzetét, feladatait beszélik meg. A szülı a tanulók nagyobb csoportját érintı bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetıjétıl, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselıje tanácskozási joggal részt vehet a nevelıtestület értekezletein. Az osztályfınökök külön-külön is tarthatnak tájékoztatást az osztályukkal kapcsolatos aktuális kérdésekrıl. Pl. 12. évfolyamon a pályaválasztásról, a jelentkezési lapok kitöltésérıl. Központilag meghatározott idejő fogadóórát nem tartunk, de elıre egyeztetett idıpontban az osztályfınökök, szaktanárok és az igazgató a szülık rendelkezésére állnak. Errıl az évi elsı szülıi értekezleten tájékoztatjuk az érintetteket. Évente kétszer (november, április) az osztályfınökök az ellenırzın keresztül is értesítik a szülıket gyermekeik tanulmányi eredményérıl. A szülık segítségével szervezzük minden évben szalagavató ünnepségeinket. Ez a közös feladat jó alkalom a közvetlenebb szülı-tanár kapcsolat kialakítására, ápolására is. A szülıi szervezet tagjait intézményünk minden programjára meghívjuk.
40
10.2. A tanulók-pedagógusok együttmőködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelı eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelı munkában.
A pedagógusok és tanulók közötti együttmőködés formái: -
tanórai munka,
-
osztályfınöki órák,
-
közösségi programok,
-
egyéni beszélgetések,
-
diákönkormányzat,
-
kérdıívek, vizsgálatok.
Az osztályfınök, a szaktanár, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs és a tanuló közötti együttmőködést, kapcsolattartást a diák személyiségével, tanulmányi elımenetelével, családi gondjaival, egy konkrét feladattal, helyzettel kapcsolatosan szükség szerint bármelyik fél kezdeményezheti.
41
II. fejezet Az iskola helyi tanterve
1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az elıírt tananyag és követelményei Jogi háttér: Kt. 48.§ (1)b) pont 1. bekezdés, Kt. 124.§ (24), Kt.121.§ (1), Kt. 52.§ (9) Tantárgyi tanterveink a kerettantervek elıírt tartalmára épülnek. Tartalmazzák a tanulókkal szemben támasztott követelményeket, a kulcskompetenciáknak azt a területét, amelyre az adott tananyagtartalom leginkább fejlesztési lehetıséget kínál, az értékelési módszereket valamint a továbbhaladás feltételeit. Nevelési programunkban megfogalmaztuk, hogy a kulcskompetenciák fejlesztésének szándéka oktató-nevelı munkák minden területét áthatja. Ennek értelmében egyetlen tantárgy sem tekinthet el attól, hogy módszereinek, tanulói tevékenységi formáinak megválasztásakor szem elıl tévessze ezt a fejlesztési célt. (A kompetencia alapú oktatás tantárgyi tanterveit a pedagógiai program melléklete tartalmazza)
1.1
Képzési formáink és a rendelkezésre álló óraszámok
A tanuló kötelezı tanórai foglalkozása nem lehet több (K.t. 52. § (3)):
42
Szakközépiskola Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Tantárgyi rendszer és óraszámok Heti óraszámok Tantárgy
évfolyamonként 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és társadalmi ismeret
2
2
2
3
Idegen nyelv*
4
4
4
4
Matematika
3
3
4
4
Ének-zene
1
1
Osztályfınöki óra
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2
2
2
2
Fizika
2
2
Biológia
2
2
Kémia
2
2
Informatika*
3
3
Gazdasági környezetünk Információkezelés (gyakorlat) Viselkedéskultúra (gyakorlat) Társadalom és etika
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
Közgazdaságtan
2
2
Alapozó gyakorlat (taniroda)*
2
2
Marketing
2
2
Szakmai idegen nyelv
2
2
Fakultáció 1
(2)
(2)
Fakultáció 2
(2)
(2)
27+(4)
29+(4)
Földünk és környezetünk
2
Heti óraszám:
28
* tanítása csoportbontásban történik
43
2
28
Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Tantárgyi rendszer és óraszámok Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgy 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és társadalmi ismeret
2
2
2
3
Társadalomismeret és etika
1
Idegen nyelv*
4
4
4
4
Matematika
3
3
4
4
Ének-zene
1
1 1
1
Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki óra
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2
2
2
2
Fizika
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
Biológia
2
2
Kémia
2
2
Informatika*
3
3
2**
Vendéglátó és turizmus ismeretek
2
2
Szálloda ismeretek
2
2
Marketing
2
2
Alapozó gyakorlat: Ételkészítés*
1
Cukrász gyakorlat*
1
Pincér gyakorlat
1 1
Fakultáció 1
(2)
(2)
Fakultáció 2
(2)
(2)
27+(4)
29+(4)
Heti óraszám:
28
* tanítása csoportbontásban történik ** kifutó osztály, 2009/10-tıl nincs
44
28
Közgazdasági szakmacsoport, külkereskedelmi orientáció Tantárgyi rendszer és óraszámok Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgy 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és társadalomismeret
2
2
2
3
Társadalomismeret és etika
1
1. Idegen nyelv*
4
4
4
4
2. Idegen nyelv*
2
2
2
2
Matematika
3
3
4
4
Ének-zene
1
1 1
1
Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki óra
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2
2
2
2
Fizika
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
Biológia
2
2
Kémia
2
2
Informatika*
3
3
2**
Elméleti gazdaságtan
3
3
Üzleti gazdaságtan
3
3
Üzleti gazdaságtan gyakorlat
2
2
Fakultáció 1
(2)
(2)
Fakultáció 2
(2)
(2)
29+(4)
31+(4)
Heti óraszám:
30
* tanítása csoportbontásban történik ** kifutó osztály, 2009/10-tıl nincs
45
30
Rendészeti szakmacsoport Tantárgyi rendszer és óraszámok Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgy
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és társadalom ismeretek
2
2
2
3
Társadalomismeret és etika
1
1. Idegen nyelv*
4
4
4
4
2. Idegen nyelv*
2
2
2
2
Matematika
3
3
4
4
Informatika*
3
3 2
2**
Fizika Földünk és környezetünk
2
2
Biológia
2
2
Kémia
2
2
Ének-zene
1
1
Rajz és vizuális kultúra Testnevelés (önvédelemmel együtt)
2***
1
1
2+(1)
2+(1)
2+(1)
2+(1)
1
1
1
1
4
4
Fakultáció 1
(2)
(2)
Fakultáció 2
(2)
(2)
28+(4)
28+(4)
Osztályfınöki óra Tantervi modulok: Kommunikációs gyakorlat
2
Belügyi rendészeti ismeretek
Heti óraszám:
31
* tanítása csoportbontásban történik ** felmenıben, a 2009/10-es tanévtıl van *** kifutó osztály, 2009/10-tıl nincs
46
29
Informatika szakmacsoport Tantárgyi rendszer és óraszámok
Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgy 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és társadalomismeret
2
2
2
3
Társadalomismeret és etika
1
Idegen nyelv*
4
4
4
4
Matematika
3
3
4
4
Ének-zene
1
1 1
1
Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki óra
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2
2
3
3
Fizika
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
Biológia
2
2
Kémia
2
2
Informatika*
3
3
3
3
Fakultáció 1
2
2
Fakultáció 2
2
2
27
26
Heti óraszám:
28
* tanítása csoportbontásban történik
47
28
Gimnáziumi felnıttoktatás (kerettanterv szerinti)
Tantárgy
Heti óraszámok évfolyamonként 11. levelezı nappali esti levelezı nappali
nappali
10. esti
1
1
0,5
1
1
0,5
4
2
1
3
2
Matematika
4
3
1
4
Fizika
2
1
0,5
Kémia
2
1
Földünk és környezetünk
2
Biológia Történelem
Anyanyelv Kommunikáció Magyar irodalom
Mővészeti ismeretek Társadalomismeret
12. esti
levelezı
2
1
0,5
1
4
3
1
3
1
6
3
1
2
1
0,5
0,5
2
1
0,5
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
4
2
1
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
2
1
0,5
Informatika Filozófia etika Idegen nyelv Szabadon tervezhetı
4
3
3
3
3
3
3
3
3
4
2
1
4
2
1
6
3
3
Összesen:
31
18
10
31
19
10,5
31
18
11
48
Szakiskola
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgy
9.
10.
Magyar nyelv és irodalom
3
3
Történelem és társadalomismeret
2
2
Matematika
2
3
Idegen nyelv*
3
3
Természetismeret és környezeti tanulmányok
2
3
2,5
2,5
Informatika*
2
2
Osztályfınöki óra
1
1
Pályaorientáció*
2
Testnevelés és sport
9. osztály-gyakorlatioktatás Viselkedés és kommunikáció*
1
Mindennapi teendık*
1
Bevezetés a szakmai számításokba*
1
Boltok, áruházak helyiségei és berendezései*
2
Az áru útjának megismerése*
2
Az eladás szereplıi*
1
10. osztály- szakmai alapozó képzés Kommunikáció és viselkedés kultúra*
5
Család, háztartás*
2
Tágabb környezetünk*
1
Heti óraszám:
27,7
* tanítása csoportbontásban történi
49
27,5
Szakiskola
Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport
Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgy
9.
10.
Magyar nyelv és irodalom
3
3
Történelem és társadalomismeret
2
2
Matematika
2
3
Idegen nyelv*
3
3
Természetismeret és környezeti tanulmányok
2
3
2,5
2,5
Informatika*
2
2
Osztályfınöki óra
1
1
Pályaorientáció*
2
Testnevelés és sport
9. osztály-gyakorlatioktatás Viselkedés és kommunikáció*
1
Mindennapi teendık*
1
Bevezetés a szakmai számításokba*
1
Gasztronómia alapanyagai és termékei
1
Gasztronómiai alapgyakorlat
4
10. osztály- szakmai alapozó képzés Gasztronómiai alapgyakorlat*
3
Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel*
2
A vendéglátás dolgozói és a vendégek*
1
Kommunikáció*
2
Heti óraszám:
27,5
* tanítása csoportbontásban történik
50
27,5
Szakképzı évfolyamok heti óraszámai 11.-12. évfolyamok OKJ 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru eladó
7
8 9 10 11
Élelmiszer és vegyi áruk eladási gyakorlata I.-II. Élelmiszer és vegyi áruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I.-II. Testnevelés Osztályfınöki óra Üzemi gyakorlat
13 14
Élelmiszer és vegyi áruk értékesítése idegen nyelven Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Üzleti levelezés
14
Összesen
12
Nyári gyakorlat
11-12.Össz.
Összesen
gyakorlat
elmélet
Összesen
gyakorlat
12. évfolyam elm.ig.gyak.
Sorszám Megnevezés 1 Általános áruismeret Élelmiszer és vegyi áru 2 ismeret I.-II. 3 Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása I.4 II. 5 Áruforgalmi ismeretek I.-II. 6 Áruforgalmi gyakorlat I.-II.
elm. Ig. gy.
elmélet
11.évfolyam
1
1
3 3,5
3 3,5
3
3 0
6 3,5
2 3
1 3
1
2 3 1
1
1 3 1
3 6 2
1,5
1,5
1,5
1,5
3
1
1 1 0,5 17,5
2 2 1 35
3
3
3
0 1,5 0 1
1,5 1
1,5 1
35
70
0
90
1 1 0,5 17,5
1 1 1 0,5 0,5 17,5 0
14
0
21
35
90
90
51
1
14
17,5
0
21
11.-12. évfolyamok OKJ 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó
14
Összesen
7 8 9 10 11
1,5
1,5
1 1 0,5 17,5
1
3 0 1 3 1
1 6 3,5 3 6 2
1,5
1,5
3
1
1 1 0,5 17,5
2 2 1 35
3 1,5 1
3 1,5 1
35
70
0
90
3 1 3
1 1 1 0,5 0,5 17,5
17,5
0 3 0 1,5 0 1 14
0
Nyári gyakorlat
52
21
35
90
90
14
0
Összesen
gyakorlat
elmélet
Összesen
1
1 3 3,5 2 3 1
1 3 3,5 2 3
11-12.Össz.
12 13 14
Megnevezés Általános áruismeret Ruházati termékek áruismerete Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása I.-II. Áruforgalmi ismeretek I.-II. Áruforgalmi gyakorlat I.-II. Ruházati termékek eladási gyakorlata I.-II. Ruházati termékek vásárláshelyi ö. gyak. I.-II. Testnevelés Osztályfınöki óra Üzemi gyakorlat Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Pénzforg. és nyilvánt. rendszerek Üzleti levelezés
elm.ig.gyak.
Sorszám 1 2 3 4 5 6
12. évfolyam gyakorlat
elmélet
elm. Ig. gy.
11.évfolyam
21
elmélet
Összesen
elmélet
Összesen
11-12-13.Össz.
OKJ 33 811 01 0000 00 00 Cukrász Összesen 2
1
1
1
1
4
1
1
1
2
2
4
2
2,5
2,5
2
2
6,5
S.sz.
19
Élelmiszerismeret III-III-IV 2 Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek I-II-III 1 Szakmai idegen nyelv I-II-III 2 Cukrászati félkész termékek 1,5 Cukrászati alapismeretek I-II. 1 Élelmiszervizsgálat III-III-IV 0,5 Cukrászati nyersanyagok gépek, berendezések, eszközök elıkészítı mőveletei Cukrászati félkész termékek Testnevelés 1 Osztályfınöki óra 0,5 Cukrászati késztermékek elıállítása I. Cukrászati késztermékek elıállítása II-III. Munkaszervezési feladatok ellátása Cukrászati termékek készítése Cukrászati termékek minıségi és tárolási követelményei Vendégekhez kapcsolódó cukrászati feladatok Cukrászati termelı mőködésének feltételei Üzemi gyakorlat Gazdasági számítások 1
20
Összesen
1
2 3 4 5 6
7 8 9 10
11
12 13 14
15
16
17 18
Nyári gyakorlat
10,5
1,5
0
0
1,5
1
0
0
1
0,5
1,5
0,5
1 6
0
0
1
6 1 0,5
1 0,5
0 1 0,5
0 1 0,5
6 3 1,5
0
2
2
0
2
0
1,5
1,5
1,5
3
0
0,5
4,5
10,5
0,5
0,5
1,5
1,5
90
1 0,5
1,5
0,5
0,5 6
6
4,5
0
0
0
0
0 17,5
0 17,5 17,5
1,5
1,5 17,5 17,5
1,5 52,5
1
1
1
3
35
105
0
180
1 23,5
0,5
1
0
1
0,5
0,5
0
17,5
gyakorlat
13. évfolyam elm.ig.gyak.
12.évfolyam gyakorlat
gyakorlat
elm. ig. gy.
Megnevezés
elmélet
11.évfolyam
elm. ig. gy.
11. évfolyam
1
35 10,5 90
53
1
23,5 90
0,5
1,5
35 10,5 90
1 23,5
A hagyományos OKJ elıírásainak megfelelıen kifutó rendszerben OKJ 33 7826 01 Cukrász Heti óraszámok
Tantárgy 11. évf.
12. évf.
13. évf.
0,5
0,5
0,5
1
1
1
1,5
2
2
1,5
1,5
2
Szakmai idegen nyelv*
2
2
2
Cukrászati ismeretek
2
3
2,5
Szakmai számítás
1
1
1
Társadalomismeret és etika
1 10,5
11
11
Cukrász gyakorlat (összevont)
3
3
3,5
Üzemi gyakorlat
21
21
21
Heti kötelezı gyakorlati óraszám:
24
24
24,5
Nyári gyakorlat:
140
140
-
Osztályfınöki óra Testnevelés Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási alapismeretek Élelmiszerismeret
Heti kötelezı elméleti óraszám:
* tanítása csoportbontásban történik
54
11. évfolyam OKJ 33 811 02 0000 00 00 Pincér
Összesen
11-12-13.Össz.
gyakorlat
1 1
elm.ig.gyak.
1,5
elmélet
1,5
13. évfolyam
0 0 0 0 2,5
3 1 2,5 1 6,5
0
0
1,5
0 0
0 0
1 1
Összesen
2
gyakorlat
1 1 1 1 2
Megnevezés
elm. ig. gy.
1 1 1 1 2
elmélet
elmélet
12.évfolyam Összesen
gyakorlat
elm. ig. gy.
11.évfolyam
S.sz.
16 17 18
Pincérismeret (nyitászárás,kiszolgálás) Számítástechnika 1-5 Élelmianyagismeret 1-3 Mőszaki ismeretek Idegen nyelv Vendéglátó értékesítési ismeret Vendéglátó értékesítési gyakorlat Pincér nyitás-zárás Pincér gyakorlat kiszolgálás Osztályfınöki óra Testnevelés Étel-italkészítési ismeretek Vezetési és gazdálkodási ismeret Kommunikáció Pincérismeret (kiszolgálás, rendezvény, szobaszervíz, kínálat összeállítási ismeret) Pincérgyakorlat (lkiszolgálás, rendezvény, szobaszervíz) Ételkészítési gyakorlat Üzemi gyakorlat
19
Összesen
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
15
Nyári gyakorlat
1 1
0,5 1
10,5
2
2,5
0,5 1
0 0,5 1 0
3 1,5 3 1,5
2 0
2 2
2 2
5,5 2
0
0
2,5
2,5
2,5
0 0 21
2 21
0 2 21
2 2 1,5 1,5 21 21
2 3,5 63
24,5
35
35
105
90
90
0
180
1,5 0
21
1,5
1,5 1,5 0,5 1 1,5
1,5 1,5 0,5 1 0
1,5
2 0 1,5 0 2
0 24,5 35 90 90
55
0,5 1 1,5 2
10,5
0
10,5
0
24,5
A hagyományos OKJ elıírásainak megfelelıen kifutó rendszerben
OKJ 33 7822 01 Pincér
Heti óraszámok
Tantárgy Osztályfınöki óra Testnevelés Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási alapismeretek
11. évf.
12. évf.
13. évf.
0,5
0,5
0,5
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1
1
Alkalmazott számítástechnika Szakmai számítás
1
1
1
Élelmiszerismeret
1,5
1
1
Pincérismeret
2
2
2
Szakmai idegen nyelv*
2
2
2
Társadalomismeretek
1 0,5
0,5
10,5
10,5
10,5
7
7
7
Üzemi gyakorlat
17,5
17,5
17,5
Heti kötelezı gyakorlati óraszám:
24,5
24,5
24,5
Nyári gyakorlat:
140
140
-
Italismeret Heti kötelezı elméleti óraszám: Pincér gyakorlat (összevont)
* tanítása csoportbontásban történik
56
11. évfolyam OKJ 33 811 03 0000 00 00
Vállalkozások gazdálkodása Testnevelés Osztályfınöki óra Üzemi gyakorlat
13
Összesen Nyári gyakorlat
1,5 2 1,5 1 1 1 1 0,5 1 0,5 11,5
90
57
5 2,5 1,5 3 1 1 2 0
13 7,5 4 5 3,5 2,5 5,5 1
2 1 1 0,5 0,5 21 21
0 1 0,5 17,5 17,5
2,5 3 1,5 56
35 8,5 1,5
25
35
90
90
90
12
0
35
105
0
180
gyakorlat
elm.ig.gyak.
elmélet
4 5 2,5 2,5 1 1,5 1 0 3 1 1 1 0,5 0,5 1 1,5 1,5 1 1 0
0,5 2 1 1 0,5 0,5 17,5 17,5 2 21,5
Összesen
4
13. évfolyam gyakorlat
4 2,5 1,5 2 1,5 1 2 1
elm. ig. gy.
gyakorlat 2,5
11-12-13.Össz.
9 10 11 12
4
elmélet
Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeretek Számítástechnika Kommunikáció Idegen nyelv Vállalkozási ismeretek
12.évfolyam Összesen
S.sz. 1 2 3 4 5 6 7 8
elm. ig. gy.
Megnevezés
elmélet
11.évfolyam
Összesen
Szakács
2,5
23
A hagyományos OKJ elıírásainak megfelelıen kifutó rendszerben
OKJ 33 7826 02 Szakács Heti óraszámok
Tantárgy 11. évf.
12. évf.
13. évf.
0,5
0,5
0,5
1
1
1
1,5
1,5
2
1,5
1,5
2
Ételkészítési ismeret
2
3
2
Szakmai idegen nyelv*
2
2
2
Szakmai számítás
1
1
1
Társadalomismeret és etika
1
Osztályfınöki óra Testnevelés Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási alapismeretek Élelmiszerismeret
Heti kötelezı elméleti óraszám:
10,5
10,5
10,5
Ételkészítési gyakorlat (összevont)
3,5
3,5
3,5
Üzemi gyakorlat
21
21
21
Heti kötelezı gyakorlati óraszám:
24,5
24,5
24,5
Nyári gyakorlat:
140
140
-
* tanítása csoportbontásban történik
58
A hagyományos OKJ elıírásainak megfelelıen kifutó rendszerben OKJ 33 5212 02 Pék-cukrász Heti óraszámok
Tantárgy 11. évf.
12. évf.
13. évf.
Osztályfınöki óra
1
1
1
Testnevelés
1
1
1
Pék-cukrász technológia - pék
2
2
3
Pék-cukrász technológia - cukrász
2
2
2
2
3
Szakmai gépek Gép és mőszerismeret
2
Munkavédelem és higiénia
1
1
Szakmai számítás
2
Gazdálkodási ismeretek
2
Heti kötelezı elméleti óraszám:
9
9
14
Pék gyakorlat*
9
6
3
Cukrász gyakorlat*
6
6
3
Géptan gyakorlat*
3
3
Élelmiszervizsgálat gyakorlat*
3
Heti kötelezı gyakorlati óraszám:
18
18
6
Nyári gyakorlat:
140
140
-
* tanítása csoportbontásban történik.
59
Érettségi utáni szakképzı évfolyamok / szakmai programok
13.-14. évfolyam OKJ 52 341 05 1000 00 00 Kereskedı
Jogszabályok alkalmazása I.-II.
8
Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Élelmiszerek és vegyi áruk áruismerete Élelmiszerek és vegyi áruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata (dekor, csom.) Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata
9
Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése idegen nyelven
5 6
7
10 11 12 13 14 15 16
Kommunikáció idegen nyelven Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Ruházati termékek áruismerete Általános áruismeret Vállalkozási ismeretek Áruforgalom tervezése Osztályfınöki
24 25
Bútorok és lakástextíliák értékesítése idegen nyelven Bútorok és lakástextíliák eladási gyakorlata Vállalkozások gazdálkodása Marketing ismeretek Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata (dekor, csom.) Ruházati termékek eladási gyakorlata I.II. Bútorok és lakástextíliák áruismerete Az áruforgalom tevékenység eredményessége Forgalom és eredményelemzés
26
Vezetési ismeretek
27
Összesen
17 18 19 20
21 22 23
0,5
gyakorlat
1
4
2,5
3
2
2 3
2 3
1
1
1
3
3
elmélet
1
1 2 1 4 3 1
1
1
2
2 2 1 4 3 1
1
1
1
2
2
1
1
2 4 1 4 3 2
3
3
3
2
2 4 5
2 4 5
1
1
1
1
1 4
1 4
2 4
2 4
1
1
35
70
3
4 2 4 1
60
10,5
35
5 2
4 2
3,5
2
2
0,5
0
21
5 3 1
5 2 1
3
1,5
13-14.Össz.
4
Összesen
Áruforgalmi ismeretek Áruforgalmi gyakorlat Üzleti levelezés
0 1
2
Sorszám Megnevezés 1 2 3
elm.ig.gyak.
1
Összesen
elm. Ig. gy.
4
14. évfolyam gyakorlat
elmélet
13.évfolyam
21
4
10
1
13. évfolyam OKJ 52 341 04 0000 00 00 Kereskedelmi ügyintézı
Megnevezés Kereskedelmi számítások Kereskedelmi elméleti ismeretek Statisztika és költséggazdálkodás Áruismeret Külkereskedelem és vám Áruszállítás és raktározás
gyakorlat
2
3 3 2 3 1 2
4 3
4 3
1
2 4 5 2 1
3 3 2 3 1
7 8
Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika
9 10 11 12 13
Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR alapismeretek Tanirodai gyakorlat Osztályfınöki
14
Összesen
1 4 3
61
2 2
1 21
Összesen
Sorszám 1 2 3 4 5 6
elm. ig. gy.
elmélet
13.évfolyam
14
0
35
A hagyományos OKJ elıírásainak megfelelıen kifutó rendszerben
OKJ 52 3432 04 Pénzügyi-számviteli ügyintézı OKJ 52 3432 03 Vállalkozási ügyintézı
Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgy
13. Osztályfınöki óra
1
Irodai ügyviteli alapok
2
Statisztikai alapok
14. évf.
II.
I. félév
félév
1
1
1,5
Marketing
1
Gazdasági jog
1,5
Vállalkozásgazdálkodási ismeretek
2
5
2
Könyvvezetés és beszámoló-készítés
5
6
3,5
Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek
5
6
4
Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek
2
6
7
2,5
2
Munkaerı-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek Irodai ügyviteli és technikai ismeretek
2
Üzleti tervkészítési ismeretek
2
Pénzforgalmi nyilvántartási ismeretek
2
3 2
Európai uniós ismeretek
2
Közgazdaságtan
3
Statisztikai elemzési ismeretek
2
Tanirodai gyakorlat
3
Heti kötelezı óraszám:
35,5
62
2 4 35
25,5
13.-14. évfolyam OKJ 52 811 02 0000 00 00 Vendéglıs
4 1 1 1 1
1 6 1
1 1
14
Nyári gyakorlat
63
3
35
90
90
6 14 6 4 4 4 1
0 0 6 6 0 0 1 2 1 2 1 0,5 0,5 1 2 2 2 2
1 2 12 1 1 2 2 1 2 1 0,5 0,5 1 2 2
35
70
7 3
1
2
1 2 6 1 1 1 1 0 2 0 1 0 0,5 1,5 0 1 0 0,5 0 0,5 0 1 0 0
18
3 7 3 0 0 3 0
gyakorlat
elm.ig.gyak.
3
13-14.Össz.
Összesen
7 3 4
3 7 3 4 4 1 1
Összesen
23
3
elmélet
8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22
Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Élelmiszerismeretek Vállalkozási és gazdálkodási ismeretek Számítástechnika Idegen nyelv Kommunikáció Az értékesítés dolgozóival kapcsolatos elıírások Áruforgalmi ismeretek Vendéglátó értékesítés gyakorlat Higiéniai ismeretek Vendéglátó értékesítési ismeret Osztályfınöki óra Elszámolás ellenırzése Munkaerıszervezése és ellenırzése Üzleti marketing tevékenység Marketing kommunikáció Mőszaki alapismeretek Technológiai ismeretek Kínálat tervezés Hidegkonyhai ismeretek Cukrászati ismeretek
14. évfolyam Összesen
S.sz. 1 2 3 4 5 6 7
gyakorlat
Megnevezés
elm. ig. gy.
elmélet
13.évfolyam
14 2,5
18,5
90
A hagyományos OKJ elıírásainak megfelelıen kifutó rendszerben OKJ 52 7822 02 Vendéglátó technikus Heti óraszámok
Tantárgy
13.
14.
Osztályfınöki óra
1
1
Vendéglátó szakmai alapismeretek
1
Gazdálkodási alapismeretek
3
Szervezés-vezetés
1
Marketing
2
Kommunikáció
1
Jogi ismeretek
1 2
Gépírás és szakmai levelezés
3
Élelmiszer alapismeretek
2
Táplálkozástan
2
2
Italismeret
2
Szállodai és idegenforgalmi ismeret
2
Ember és környezete
2
Szakmai idegen nyelv*
4
4
Szakmai számítás
1
2
Rendezvényszervezés
2
1
Vendéglátó ismeret
1
Vendéglátó és gazdálkodási ismeret
1
4
Cukrászismeret
1
1
Ételkészítési ismeret
1
1
2,5
2,5
Cukrász gyakorlat
2
2
Pincér gyakorlat
2
2
Nyári gyakorlat:
200
-
Heti kötelezı gyakorlati óraszám:
6,5
6,5
Heti kötelezı elméleti óraszám:
26
26
Vendéglátó technológia:
Ételkészítési gyakorlat
* tanítása csoportbontásban történik
64
13.-14. évfolyam OKJ: 54 346 01 0010 54 01 Idegen nyelvi titkár Heti óraszámok Tananyagegység Tananyagegység Óraszáma
Összesen 13. évf.és 14. évf.
Gyak
Elm.ig.gy.
14.évfolyam Elmélet
Gyak
Megnevezése
Elm.ig.gy.
Ssz.
Elmélet
13.évfolyam Azonosító száma
14.évf. össz.
305/1.0/1617-06
3
0
5
8
0
0
3
3
11
305/2.0/1617-06
0
2
1
3
0
1
1
2
5
305/3.0/1617-06 1617-06 305/1.0/1618-06
0
0
1
0
0
0
2
0
0
1 12 2
0
0
0
0 5 0
1 17 2
305/2.0/1618-06
0
2
3
5
0
0
2
2
7
305/3.0/1618-06 1618-06
2
0
3
5 12
0
1
1
2 4
7 16
13.évf. össz.
Szakmai követelmény megnevezése és azonosítója:
1. 2. 3.
Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások Ügyviteli eszközök Összesen:
4.
Dokumentumkezelés
5.
Számítástechnikai alkalmazások
6.
Dokumentumkészítés
7.
Gazdasági-vállalkozási ügyintézés
305/1.0/1619-06
0
0
0
0
4
2
0
6
6
8.
Titkári feladatvégzés
305/2.0/1619-06
2
1
1
4
0
0
0
0
4
9.
Iratfogalmazás
305/3.0/1619-06 Összesen: 1619-06 10. Kommunikáció 305/1.0/1620-06 11. Rendezvényszervezés 305/2.0/1620-06 Összesen: 1620-06 Idegen nyelvő 12. 305/1.0/1621-06 levelezés
1
0
0
1
0
0
1 0
0 0
2 0
1 5 3 0 3
0 1
0 0
0 3
1 7 0 4 4
2 12 3 4 7
0
0
0
0
3
0
3
6
6
2
0
0
2
4
0
4
8
10
1
0
0
2 1
1
0
0
14 1
16 2
Összesen
14
5
16
35
14
4
17
35
70
Nyári gyakorlat
0
0
90
90
0
0
0
0
90
Összesen:
Szakmai 13. kommunikáció idegen 305/2.0/1621-06 nyelven Összesen:
14. Osztályfınöki
1621-06
65
13.-14. évfolyam OKJ : 54 346 01 0010 54 03 Ügyintézı titkár Heti óraszámok Tananyagegység Óraszáma
Összesen 13. évf.és 14. évf.
Gyak
Elm.ig.gy.
14.évfolyam Elmélet
Gyak
Azonosító száma
Megnevezése
Elm.ig.gy.
Ssz.
Elmélet
13.évfolyam
14.évf. össz.
305/1.0/1617-06
3
0
5
8
0
0
3
3
11
305/2.0/1617-06
0
2
1
3
0
1
1
2
5
305/3.0/1617-06 1617-06 305/1.0/1618-06
0
0
1
0
0
0
2
0
0
1 12 2
0
0
0
0 5 0
1 17 2
305/2.0/1618-06
0
2
3
5
0
0
2
2
7
305/3.0/1618-06 1617-06
2
0
3
5 12
0
1
1
2 4
7 16
305/1.0/1619-06
0
0
0
0
4
2
0
6
6
305/2.0/1619-06 305/3.0/1619-06 Összesen: 1619-06 10. Kommunikáció 305/1.0/1620-06 11. Rendezvényszervezés 305/2.0/1620-06 Összesen: 1620-06 12. Munkaügy 305/1.0/1623-06 13. Szervezés 305/2.0/1623-06 Minıségirányítási 14. 305/3.0/1623-06 folyamatkezelés
2 1
1 0
1 0
0 1
0 0
0 0
1 0
0 0
2 0
0 1
0 0
0 3
1 1
0 0
0 0
4 1 5 3 0 3 1 1
2 1
0 0
1 4
0 1 7 0 4 4 3 5
4 2 12 3 4 7 4 6
0
0
0
0
4
0
2
6
6
0 16 90
2 1 35 90
0 17 0
14 1 35 0
16 2 70 90
13.évf. össz.
Szakmai követelmény megnevezése és azonosítója:
1. 2. 3.
Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások Ügyviteli eszközök Összesen:
4.
Dokumentumkezelés
5.
Számítástechnikai alkalmazások
6.
Dokumentumkészítés
7.
Gazdasági-vállalkozási ügyintézés
8. 9.
Titkári feladatvégzés Iratfogalmazás
Összesen:
Összesen:
14. Osztályfınöki Összesen Nyári gyakorlat
1623-06 1 14 0
0 5 0
66
1 14 0
0 4 0
11. évfolyam OKJ 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítı és –üzemeltetı
gyakorlat
összesen
elmélet
elmélet ig. gyakorlat
gyakorlat
összesen
13-14. évfolyam összesen
Informatikai alapismeretek Munkatervezés és szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeret Hálózati alapok LAN technológiák Forgalomirányítók Kapcsolók WAN technológiák Speciális hálózati 13. technológiák 14. Hálózat menedzsment 15. Osztályfınöki Összesen: Nyári gyakorlat:
elmélet ig. gyakorlat
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Megnevezés
14. évfolyam
elmélet
Sorszám
13. évfolyam
5 1 1,5 0,5 1 1 5 1,5 -
7 0 1,5 1 0,5 3 4 0,5 -
0 0 0 0 0 0 0 0 -
12 1 3 1,5 1,5 4 9 2 -
8 2 2 3
0 4 3 4
0 0 0 0
8 6 5 7
12 1 3 1,5 1,5 4 9 2 8 6 5 7
-
-
-
-
2
2
0
4
4
1
-
-
1
0 1
4 -
0 -
4 -
4 1
17,5
17,5
0 90
35 90
18
17
0
35 -
70 90
67
A hagyományos OKJ elıírásainak megfelelıen kifutó rendszerben
OKJ 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltetı OKJ 54 4641 03 Informatikus-rendszerinformatikus
Heti óraszámok
Tantárgy
13.
14.
Számítástechnikai szoftverüzemeltetı
Informatikusrendszerinformatikus
Szövegszerkesztés
5
Táblázatkezelés
4
Adatbázis kezelés
4
Alapismeretek
9
Prezentáció
2
Osztályfınöki
1
Hálózati ismeretek Operációs rendszerek Rendszeradminisztrátori ismeretek Programozás Matematika Adatbázis kezelés Osztályfınöki Összesen:
3 5 4 2 2 2 1 25
68
19
A hagyományos OKJ elıírásainak megfelelıen kifutó rendszerben
OKJ 52 3440 01 Banki ügyintézı/banki befektetési termékértékesítı Heti óraszámok
Tantárgy
13.
JOGI ISMERET
2 óra
1. Polgári jog 2. Gazdasági jog PÉNZÜGYI SZÁMÍTÁS 1. Kamat számítás 2. Hitel törlesztés 3. Árfolyam számítás
8 óra
BANKI ISMERETEK 8 óra
1. Banküzemtan 2. Bankrendszertan ÜGYFÉLKAPCSOLAT 1. Kapcsolattartás ügyfelekkel 2. Kommunikáció IRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ -
4 óra
2 óra
1. Gépírás Iratkészítés
24 óra
Összesen:
69
Iskolarendszeren kívüli szakmai képzés óraszámai OKJ 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi áru eladó A tananyagegység
s.sz.
azonosítója
megnevezése
elméle t
1. 2. 3.
309/1.0/0004-06 309/2.0/0004-06 309/3.0/0004-06 309/4.0/0004-06
Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek Áruforgalmi gyakorlat Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Élelmiszerek és vegyi áruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése idegen nyelven Élelmiszerek és vegyi áruk áruismerete Élelmiszerek és vegyi áruk eladási gyakorlata
5 50 0
4. 5. 6.
309/1.0/0005-06 309/2.0/0005-06 309/1.0/0007-06
7. 309/2.0/0007-06 8. 9. 10.
309/3.0/0007-06 309/4.0/0007-06
Összesen:
70
Óraszáma elmélet igényes gyakorl gyakorl at at 0 0 15 0 0 55
összesen 5 65 55
20
0
0
20
20
0
0
20
5
20
0
25
0
0
30
30
30
0
0
30
30
0
0
30
0
0
120
120
160
35
205
400
OKJ 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó A tananyagegység Óraszáma s.sz.
azonosítója
megnevezése
1. 2. 3.
309/1.0/0004-06 309/2.0/0004-06 309/3.0/0004-06
4.
309/4.0/0004-06
5.
309/1.0/0005-06
6.
309/2.0/0005-06
7.
309/1.0/0008-06
8.
309/2.0/0008-06
9.
309/3.0/0008-06
10.
309/4.0/0008-06
Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek Áruforgalmi gyakorlat Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Ruházati termékek áruismerete Ruházati termékek eladási gyakorlata
Összesen:
71
elmélet
elmélet igényes gyakorlat
gyakorlat
összesen
5 55 0
0 15 0
0 0 55
5 65 55
20
0
0
20
20
0
0
20
5
20
0
25
0
0
30
30
30
0
0
30
30
0
0
30
0
0
120
120
160
35
205
400
OKJ 52 341 05 0100 52 03 Ruházati kereskedı A tananyagegység Óraszáma s.sz.
azonosítója
megnevezése
1. 2. 3. 4.
314/1.0/0001-06 314/2.0/0001-06 314/1.0/0002-06 314/1.0/0003-06 314/2.0/0003-06
Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Marketing ismeretek Áruforgalom tervezése Az áruforgalom eredményessége Forgalom és eredményelemzés Áruforgalmi ismeretek Áruforgalmi gyakorlat Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Ruházati termékek áruismerete Ruházati termékek gyakorlata
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
314/3.0/0003-06 314/1.0/0004-06 314/2.0/0004-06 314/3.0/0004-06 314/1.0/0005-06 314/2.0/0005-06 314/1.0/0008-06 314/2.0/0008-06
Összesen:
72
elmélet
elmélet igényes gyakorlat
gyakorlat
összesen
28 23 22 10
7 0 4 0
0 0 0 0
35 23 26 10
16
0
0
16
0
14
0
14
36 0
4 0
0 90
40 90
50
0
0
50
4
0
7
11
10
0
0
10
26
0
0
26
0
0
24
24
225
29
121
375
2009/2010 tanévtıl OKJ: 54 341 01 0000 00 00 Külkereskedelmi üzletkötı Heti óraszám
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
1
1
13-14.Össz.
1
1 1 0,5 1
Összesen
1 1 1
gyakorlat
1,5 2,5 1,5 2
elm.ig.gyak .
elmélet
0,5 0,5 1 1,5
gyakorlat
1 2 0,5 0,5
14. évfolyam Összesen
5
Megnevezés Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Gazdasági szakmai idegen nyelv Marketing- és PR alapismeretek Nemzetközi gazdasági ismeretek Külkereskedelmi technikai ismeretek Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása Üzletkötıi ismeretek Árutan Külkereskedelmi protokoll ismeretek Gazdasági földrajz Osztályfınöki Összesen Nyári gyakorlat
elm. ig. gy.
Sorszám 1 2 3 4
elmélet
13.évfolyam
2 2 1,5 1
3,5 4,5 3 3
1
2
3
1
4
4
1
5
9
4 2 1
1 1
5 3 1
7 3 1,5
2 1
9 4 1,5
14 7 2,5
1,5
1
2,5
2
2
4,5
2
2
4
3
7
1 2
1
2 2
1 0
3 2
0
1
1 1 35 0
2 2 70 90
1
1
1 1 24,5
1 1 35 90
10,5
0 90
73
3 1
1 1 24,5
10,5
0
2009/2010 tanévtıl OKJ: 54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintézı Heti óraszám
3 4 5
6 7
8 9 10 11
13-14.Össz.
1
3
1
1
2
1
1
3
gyakorlat
1
elm.ig.gyak .
2
elmélet
1,5
Összesen
0,5
gyakorlat
Összesen
2
Megnevezés Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai idegen nyelv Marketing- és PR alapismeretek Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei Áruterítés Az anyagbeszerzı munkakör követelményei A logisztikai ügyintézı speciális feladatai Logisztikai üzemi gyakorlat Osztályfınöki Összesen Nyári gyakorlat
elm. ig. gy.
Sorszám 1
14. évfolyam
elmélet
13.évfolyam
1
1
1
1
2
7
7
5
5
12
3
3
3
3
6
2
2
2
3,5
5,5
4
4
3
3
7
3
3
3,5
3,5
6,5
3
6
6
9
7
7
14
7
1 35 0
2 70 90
2
1 24,5
1
3,5
74
7
7
7 90
1 35 90
1 24,5
1,5
3,5
2009/2010 tanévtıl OKJ: 52 342 01 0000 00 00 Marketing- és reklámügyintézı Heti óraszám
2 3
4 5 6 7 8 9
10
11
12
13
Összesen
1
3
1
1
2
2
Összesen
2
gyakorlat
Megnevezés Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing- és PR alapismeretek Sajtókapcsolatok Rendezvényszervezés Vállalati promóció eszközei Marketing-környezeti elemzés Marketingkommunikáció alapelemei Marketingkommunikáció a gyakorlatban Marketingkommunikációs eszközök (POS, Promóció, Kereskedıi program, DM akciók) Osztályfınöki
elm. ig. gy.
Sorszám 1
elmélet
13.évfolyam
2
4
1
5
4 1 2
1 1
5 1 3
1
1
2
1
1
2
1
1
1
1
2
3,5
2,5
6
10,5
1 35
1 24,5
75
0
OKJ 52 811 02 0100 31 02 Vendéglátó eladó A tananyagegység Óraszáma s.sz.
azonosítója
1.
342/1.0/1496-06
2. 342/2.0/1496-06 3. 342/3.0/1496-06 4. 342/4.0/1496-06 5. 342/3.0/1429-06 6. 342/2.0/1497-06 7. 342/1.0/1498-06 8. 342/2.0/1498-06 9. 342/3.0/1498-06 Összesen:
megnevezése Az értékesítési dolgozóval kapcsolatos elvárások Áruforgalmi ismeretek Értékesítési ismeretek Higiéniai ismeretek Gazdálkodási ismeretek Ételkészítés Mőszaki alapismeretek Hidegkonyhai ismeretek Cukrászati ismeretek
76
elmélet
elmélet igényes gyakorlat
gyakorlat
összesen
10
0
0
10
25 0 0 30 5 8 0 0 78
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 72 10 0 40 0 35 25 182
25 72 10 30 45 8 35 25 260
OKJ 33 341 01 0000 00 00 Kereskedı-boltvezetı
A tananyagegység Óraszáma s.sz.
azonosítója
1.
314/1.0/0001-06 314/2.0/0001-06
2. 3. 4. 5. 6.
314/1.0/0002-06 314/1.0/0003-06 314/2.0/0003-06 314/3.0/0003-06
7. 314/2.0/0004-06 Összesen:
megnevezése Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Marketing ismeretek Áruforgalom tervezése Az áruforgalom eredményessége Forgalom és eredményelemzés Áruforgalmi gyakorlat
77
elmélet
elmélet igényes gyakorlat
gyakorlat
összesen
30
0
0
30
50
10
0
60
10 60
0 0
0 0
10 60
30
0
0
30
0
20
0
20
0 180
0 30
90 90
90 300
Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser képzés Az 55 812 010010 55 01 és az 55 812 01 00010 55 02 azonosító számú képzések esetében I. félév
3
Heti óraszám és a számonkérés módja k=kollokvium gy=gyakorlati jegy ai=aláírás 2+0 k
4
2+2 k
-
3
2+0 k
-
Általános gazdasági nyelv
4
1+3 gyj
-
Szakmaspecifikus nyelv I.
ai
2+0 ai
-
Informatikai alapok
4
1+3 gyj
-
Vállalati menedzsment alapok
3
2+0 k
-
Üzleti marketing alapok
3
1+1 k
Gasztronómiai orientáció
2
0+1 gyj
-
Turisztikai orientáció
2
0+1 gyj
-
Összesen:
29
23
-
Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser szakképesítés tananyageleme Piaci és vállalati ismeretek Vállalati adminisztráció és
Kredit
Elıkövetelmény
-
ügyvitel Vállalkozások munkaügyi ismeretei
78
II. félév Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser szakképesítés tananyageleme Üzleti informatikai alkalmazások Szakmaspecifikus nyelv II.
Kredit
Heti óraszám és a számonkérés módja k=kollokvium gy=gyakorlati jegy ai=aláírás
Elıkövetelmény
3
0+2 gyj
Informatikai alapok Általános gazdasági nyelv Szakmaspecifikus nyelv Piaci és vállalati ismeretek
5
0+8 gyj
3
2+0 k
A turizmus elmélete
3
2+0 k
Desztinációföldrajz Kultúrák emlékei Turisztikai fogadóképesség Turisztikai eseményszervezés Turisztikai rendezvényszervezés gyakorlata Összesen
3 3 3 3
2+1 k 2+1 k 2+1 k 1+1 k
Turisztikai orientáció Gasztronómiai orientáció -
3
0+2 gyj
-
29
28
Vállalatok pénzügyei és elemzések Idegenforgalmi szakmenedzser megnevezéső elágazás
Nyári gyakorlat
Turizmusszervezési gyakorlat
12
0+36 gyj
79
Turisztikai orientáció Gasztronómiai orientáció
Vendéglátó szakmenedzser megnevezéső elágazás Turisztikai orientáció Gasztronómiai orientáció Vállalati menedzsment alapok Vállalati menedzsment alapok Vállalati menedzsment alapok
Turisztikai alapismeretek
3
2+0 k
Üzleti munkaszervezés
3
1+1 k
Üzleti gazdálkodás
3
1+2 gyj
Üzletviteli gyakorlatok
3
0+2 gyj
3
1+1 k
-
3
0+2 gyj
-
29
26
Bankett- és rendezvény menedzsment Rendezvényszervezési gyakorlatok Összesen: Nyári gyakorlat
Üzleti szakmai gyakorlat
8
0+220 gyj
80
Turisztikai orientáció Gasztronómiai orientáció
III. félév Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser szakképesítés tananyageleme
Kredit
Heti óraszám és a számonkérés módja k=kollokvium gy=gyakorlati jegy ai=aláírás
Vállalati stratégiák
3
1+1 k
Marketingkommunikációs gyakorlatok
3
0+2 gyj
Idegen nyelvő levelezés
3
0+2 gyj
Értékesítés a turizmusban
3
1+1 k
Utazásszervezés gyakorlata Szállodamenedzsment Szállodai szoftverek Szabadidıs programszervezés gyakorlata Összesen
3 3 3
0+2 gyj 2+1 k 0+2 gyj
Üzleti marketing alapok A turizmus elmélete A turizmus elmélete -
3
0+2 gyj
A turizmus elmélete
24
17
Elıkövetelmény
Vállalati menedzsment alapok Üzleti marketing alapok Szakmaspecifikus nyelv II.
Idegenforgalmi szakmenedzser megnevezéső elágazás
Vendéglátó szakmenedzser megnevezéső elágazás
A vendéglátó üzlet
3
2+1 k
A vendéglátás alapanyagai Élelmezéstan Laboratóriumi gyakorlatok Éttermi gyakorlatok Szálláshely szolgáltatási alapok Összesen:
3 3 3 3
2+0 k 1+1 k 0+2 gyj 0+2 gyj
Üzleti munkaszervezés Üzleti gazdálkodás Üzletviteli gyakorlatok -
3
1+1 k
-
27
19
81
IV. félév Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser szakképesítés tananyageleme Karriertervezés Tárgyalástechnika Kapcsolati menedzsment Idegen nyelvő tárgyalások Idegenforgalmi szakmenedzser megnevezéső elágazás Egészségturisztikai termékfejlesztés Turisztikai környezeti kapcsolatok Turisztikai kommunikációs gyakorlatok
3 3 3
Heti óraszám és a számonkérés módja k=kollokvium gy=gyakorlati jegy ai=aláírás 0+2 gyj 0+2 gyj 1+1 k
3
0+2 gyj
3
1+1 k
-
3
1+1 k
A turizmus elmélete
3
0+2 gyj
-
Kredit
Desztináció menedzsment
3
1+1 k
Szakdolgozati konzultáció Összesen Vendéglátó szakmenedzser megnevezéső elágazás
3 27
0+2 ai 18
Gasztronómiai gyakorlatok
4
0+4 gyj
Éttermi kultúra
3
1+1 k
Éttermi- és rendezvénymarketing
3
1+1 k
3
0+2 gyj
3 28
0+2 ai 20
Gasztroturisztikai termékfejlesztés Szakdolgozati konzultáció Összesen
82
Elıkövetelmény
Szakmaspecifikus nyelv II. Idegen nyelvő levelezés
Desztinációföldrajz Turisztikai fogadóképesség -
Gasztronómiai orientáció Bankett- és rendezvény menedzsment Gasztronómiai orientáció -
1.2. A fenntartó által kötelezıen finanszírozandó órák száma
Jogi háttér: Kt. 52.§ (3), (7)-(9), (14), (18), illetve 53.§ (1)-(2); Sztv. 22.§ A fenntartó által finanszírozandó órák számát feloszthatjuk kötelezı tanórai foglalkozásra, nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásra, valamint gyakorlati képzési idıre. A finanszírozás alapelveit a fenti jogszabályok határozzák meg évfolyamonként, illetve a gyakorlati képzésre vonatkozóan.
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Jogi háttér: Kt. 48.§ (1)b) pont 2. bekezdés, Kt. 19.§ (2)-(4) Nevelı-oktató munkánk során elsısorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, amelyeket a mővelıdési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplı taneszközök beszerzéséhez a szülık jóváhagyását elızetesen írásban be kell szereznünk. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van.
A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: •
a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,
•
az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók,
•
a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minıségét.
•
az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenı rendszerben történik
•
csak a feltétlenül szükséges és általánosan használható eszközök beszerzésére törekedjünk.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusáig) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık kötelessége. 83
A tankönyv legyen: •
a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítı,
•
illusztrációban gazdag,
•
tartós, „örökölhetı”,
•
a többség számára megfizethetı,
•
a munkaközösség számára elfogadott.
3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Jogi háttér: Kt. 48.§ (1)b) pont 3. bekezdés, Kt. 70.§ (3), Kt. 70§ (7)-(10) A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony a nappalis diákok esetében a 9. évfolyamra az elıírásoknak megfelelıen a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) által nyilvántartott tagozatkódokra jelentkezve, majd a létszámok véglegesítése után a beiratkozással jön létre. Tanulói jogviszonya mindaddig fennáll, amíg más iskola átvétele, vagy más jogszabályban meghatározott ok miatt a nyilvántartásból nem töröljük. Szakképzı évfolyamokra a jelentkezés az iskola által meghirdetett formában és szakmákra lehetséges. A tankötelezettségét teljesítı tanuló, amennyiben nem kívánja folytatni tanulmányait, ha kiskorú, akkor szülıje kérésére, ha nagykorú, akkor saját kérésére szüntetheti meg jogviszonyát. Ebben az esetben természetesen az iskola felé meglévı esetleges tartozásait rendeznie kell. Mivel a felnıttek esetében iskolánk az utolsó esély iskolájának is lehetne nevezni, ezért az elkövetkezıkben sem szeretnénk megszigorítani az iskolánkba történı jelentkezés feltételeit. Mindenkinek, aki elég akaratot és kitartást érez magában, megadjuk a lehetıséget, hogy a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelıen választhasson az általunk felkínált oktatási, képzési formák közül. Nem a KIR-en keresztül kell jelentkezni, elég a következı feltételeknek megfelelni.
84
A felvétel feltételei nappalis diákoknál a 9. évfolyamra: -
megfelelı tanulmányi átlag a 7. évfolyam végén, illetve a 8. évfolyam félévekor
-
az iskola által megtartott középfokú felvételi eljárás után a KIR által jóváhagyott felvételi jegyzék alapján
-
részvétel a beiratkozáson az iskola által megjelölt idıpontban
A felvétel feltételei a szakképzı évfolyamokra: -
megfelelı iskolai elıképzettség (a 9. évfolyamot harmadszor ismétlı tanulók esetén is)
-
az iskola saját jelentkezési lapjának kitöltése
-
orvosi alkalmassági megfelelés
A felvétel feltételei a felnıttoktatás tanulóinál: -
megfelelı iskolai elıképzettség
-
az iskola saját jelentkezési lapjának kitöltése
-
a beiratkozási díj befizetése
A jelentkezési lapon a következık szerepelnek: -
név
-
születési hely, idı
-
anyja neve
-
lakcím, telefon
-
munkahelye
-
iskolai végzettsége
-
az iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány száma
-
milyen szakmára jelentkezik (csak a szakképzı évfolyamra jelentkezés esetében)
-
hányadik évfolyamra jelentkezik (csak esti gimnáziumi tanuló esetében)
A tanulók adatait a Közoktatási törvényben leírtak szerint kezeljük. A jelentkezési lap alapján történik meg az osztályba sorolás. A tanítás-tanulás szervezeti formája az osztály, melynek vezetıje az osztályfınök. Az osztályfınök figyelemmel kíséri az osztályban az esetleges létszámváltozásokat, és azt jelenti az iskolavezetésnek, illetve az iskolatitkárnak, aki a KIR honlapján keresztül rögzíti a változást. Nagyarányú létszámcsökkenés esetén az azonos típusú osztályok összevonására kerülhet sor, de csak szorgalmi idıszakon kívül. Indokolt esetben a hallgató kérheti a magántanulói jogviszonyt az igazgatótól. A kérelmet az igazgatónak címezve iskolatitkárnak kell leadni, mellékelve a törvényileg elfogadható igazoló dokumentumot. A beadás és az elbírálás folyamatos. 85
A tanulói jogviszony megszőnik a nem tanköteles tanuló esetében, ha a hiányzása eléri a 250 órát, igazolatlan mulasztásai meghaladják a 30 órát, tantárgyanként az elméleti órák 20%-án nem jelenik meg, a gyakorlatról 20%-ot hiányzik (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szülıjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire). A tanulói jogviszony megszőnésérıl az iskola értesíti a tanulót (kiskorúak esetén a szülıt is), valamint a hivatalos szerveket. Nagykorúnál is kell értesíteni a szülıt is, ha vele egy háztartásban él, valamint saját jövedelemmel nem rendelkezik. A már oly sokszor említett utolsó esély iskolájaként biztosítjuk a más iskolákból érkezett tanulók számára, hogy a tantervi eltérésekbıl adódó hiányaikat különbözeti vizsga keretében pótolják, hogy lehetıség szerint ugyanazon az évfolyamon folytathassák tanulmányaikat. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy sikertelen volt a vizsga, úgy a tanulmányaiknak megfelelı évfolyamra soroljuk be ıket. Az összetett képzési struktúra kedvezı körülményt jelent az intézményen belüli átjárhatóság szempontjából. A nappalis diákok például a tanköteles kort betöltve is még ugyanazon intézményen belül folytathatják tanulmányaikat.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelezı és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. A tanév végi elégtelen minısítés a javítóvizsgán javítható. A tantárgyak száma nincsen korlátozva, tehát ha minden tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor minden tárgyból tehet javítóvizsgát. A javító- és pótló vizsgák idıpontja augusztus utolsó hetében van. A javítóvizsga ill. osztályozó vizsga követelményeit a helyi tantervek tartalmazzák. Amennyiben a javítóvizsga eredménytelen volt, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. A nem tanköteles korú tanuló esetén automatikusan megszőnik a tanulói jogviszony sikertelen javítóvizsga esetén. Tanulmányaik folytatását az iskola igazgatójának címzett, de az iskolatitkárságon leadott kérvényben kérhetik. Ha a tanköteles tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, illetve az elméleti órák 20%-át a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanuló évfolyamismétlésre kötelezett. Választott tantárgy felvétele az iskola által rendelkezésre bocsátott fakultációs jelentkezési lappal, a szülı által tudomásul véve történik. Egy tanuló legfeljebb két tárgyat vehet fel. A fakultációs csoport minimális létszáma 8 fı, maximális létszáma 15 fı. Ebbıl következıen csak a megfelelı jelentkezı esetén indul a csoport, ekkortól tekinthetı felvettnek egy tantárgy. A választott tantárgyból ugyanúgy teljesíteni kell a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi követelményeket.
86
Választott tantárgyat leadni - általános szabályként - csak lezárt tanév után lehet, de csak igazgatói engedéllyel. Amennyiben a kérést az igazgató elutasítja, úgy a következı tanévben is tanulnia kell a diáknak a felvett tárgyat. A magántanuló a tanév végén törvényben szabályozott tantárgyakból, az adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minısítés és továbbhaladás eljárásrendje ebben az esetben is azonos az általános eljárásrenddel. A tanköteles magántanuló felkészítéséhez az iskola segítséget nyújt, más esetben az iskola elısegíti a felkészülést.
A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje: •
A szülı, nagykorú diák esetén maga a diák, a tanév során összesen három napot igazolhat. Amennyiben a tanév közben éri el a tanuló a nagykorúságot, úgy a szülıi és a saját igazolások együttese lehet három nap. (A napokat nem lehet átlagosan órákra átszámítani.) Az utólagos igazolás határideje a hiányzás megszőntét követı elsı osztályfınöki óra.
•
A szülı elızetes kérésére az osztályfınök saját hatáskörében szintén három napot igazolhat. Az elızetes kérést írásban kell benyújtani az osztályfınöknek, legalább három munkanappal a hiányzás megkezdése elıtt.
•
Nem iskola által szervezett rendezvényen való részvétel csak akkor igazolható, ha hivatalos kikérıt, vagy visszaigazolást kapott a tanuló, illetve ez elektronikusan megtekinthetı. (pl. sportverseny, mővészeti csoporttal turné, stb.)
•
A szülı elızetes kérésére az igazgató hozzájárulása szükséges a három napot meghaladó hiányzás igazolásához, amelyet írásban kell benyújtani az igazgatónak címezve az iskolatitkárságon.
•
Hivatalos ügyintézés esetén a hivatal által kiállított igazolással történik a hiányzás igazolása.
•
Egészségügyi okokból származó mulasztás igazolása csak a háziorvos (indokolt esetben egyéb szakorvos) által kiállított igazolással történik. Az orvosi igazolás bemutatási határideje a hiányzást követı elsı osztályfınöki óra.
•
Azok a tanulók, akik a gyógytestnevelés II/B, illetve III. csoportjába lettek sorolva, nem kell, hogy jelen legyenek a testnevelés órán, amennyiben a testnevelés órájuk az elsı, vagy az utolsó a napi órarendjükben. Ebben az esetben nem hiányzók, a naplóba nem kell ilyenkor bejegyezni. Ezt az engedélyt az iskola igazgatója adhatja írásbeli kérelem alapján.
Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásolja.
87
4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája Jogi háttér:Kt. 48.§ (1)b) pont 4. bekezdés, Kt. 70.§ (3), Kt. 71.§ (1), Kt. 71.§ (7), Kt. 12.§ (1), 2003. LVI: Tv. 90.§
4.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenırzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetıen két feladata van: 1. rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, 2. tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjérıl, a gyakran elıforduló hibákról, hiányosságokról.
Az ellenırzés formái: •
Szóbeli számonkérés
1. Feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenırzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; 2. beszélgetés, 3. kiselıadás, stb. •
Írásbeli számonkérés
1. Témazáró:egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggı írásbeli ellenırzés, melybıl évente legalább kettıt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Fontos, hogy a dolgozat témáját és a dolgozatírás idıpontját legalább egy héttel elıbb a tanulókkal közölni kell. Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható. Sikertelen dolgozat esetén javítási lehetıség biztosítható. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetıen; 88
2. Számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenırzés, melybıl a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl . teszt, feladatlap); 3. Írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérı írásbeli ellenırzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetébıl adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). 4. Házi dolgozatok: hosszabb terjedelmő, vagy elmélyültebb gondolkodást igénylı írásbeli ellenırzési forma, amelyhez elıre megadott szempontsor is tartozik és elkészítéséhez hosszabb idı áll rendelkezésre
•
Gyakorlati számonkérés:
Például
munkadarab,
győjtımunka,
projektmunka
illetve
sportteljesítmény
értékelése,
amennyiben ezt az illetékes munkaközösség a helyi tantervében elfogadta. Mindezekbıl kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenırzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.
A felnıttoktatás ellenırzési formái az esti tagozaton: Az estisek a negyedéves és féléves beszámolók, valamint az év végi vizsga során adnak számot tudásukról. Nincs a szorgalmi idıszakban feleltetés, csak a vizsgaidıszakokban van számonkérés. Az év végén a bizonyítványba bekerülı érdemjegy a beszámolók és az év végi vizsgajegyek alapján kerül meghatározásra.
•
Vizsgfajták:
- Beszámoló: A tanév során két alkalommal kell az estis hallgatóknak beszámolniuk, novemberben és februárban, az idıarányosan elsajátított tananyagból, minden tantárgyból. Az elsı negyedéves beszámolók írásban az órán történnek, de kiválthatók idıközi dolgozatokkal illetve házi dolgozatokkal is. A féléves beszámolók írásbeli és szóbeli része vizsgaidıszak, azaz ezalatt nincs tanítás számukra. - Év végi vizsga: Az estisek vizsgája a szorgalmi idıszak végén az egész éves anyagból. Csak azok a tanulók tehetnek év végi vizsgát, akik eleget tettek évközi beszámolási kötelezettségüknek.
89
- Osztályozó vizsga: Január, június és augusztus hónapban lehet tenni a jogszabályban meghatározott esetekben. Akkor jelentkezhet egy diák osztályozó vizsgára, ha ezzel számot ad az aktuális tanév anyagáról az adott tantárgyból. Minden tantárgyból tehetı osztályozó vizsga. Az estis diák az osztályozó vizsga letételéig csak az alacsonyabb évfolyam óráit látogatja. - Különbözeti vizsga: Azok számára kötelezı, akik olyan iskolából kérik átvételüket, ahol részben más tanterv szerint tanultak, de csak az adott tantárgy(ak)ból. - Javító vizsga: Azok élhetnek vele, akiket az év végén valamely tantárgyból a szaktanár elégtelenre minısített. A sikeres javító vizsga lehetıséget ad a magasabb évfolyamba lépésre. - Pótló vizsga: Azok tehetnek pótló vizsgát, akik valamilyen rajtuk kívülálló oknál fogva nem tudtak eleget tenni tanulmányi kötelezettségüknek.
4.2. A tanulók tanulmányi munkája ellenırzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) A tanulmányi munka ellenırzésének és értékelésének rendszere, a tanulmányi munka értékelése (K.t. 70. §) A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlıdtek-e vagy hanyatlottak az elızı értékelés óta.
A pedagógus a tanuló teljesítményét, elımenetelét: -
tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli,
-
félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısíti.
A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: -
a tanuló az elsı félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek,
-
a félév egészét tekintve miként értékelhetı magatartása, szorgalma.
A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: -
a tanuló az adott évfolyamra elıírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette (tehát az év során szerzett összes érdemjegy figyelembevételével), 90
-
megszerzett ismeretei, tudása elegendı-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minısítse,
-
megszerzett tudása elegendı-e arra, hogy a következı, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani.
Szóbeli számonkérésnél a felelet mindig az órán az osztály jelenlétében történik, a szaktanár az érdemjegyet még az órán bejegyzi a naplóba. Az írásbeli számonkérés során a dolgozatok kijavítására a beadásukat követı két hét áll a szaktanár rendelkezésére. Amennyiben a megadott határidıig nem történt meg a javítás, úgy a diáknak joga van a kapott minısítést nem elfogadni. Ebben az esetben a szaktanár nem élhet szankcióval. (pl. azonnali feleltetés, másik dolgozat íratása, stb.) A gyakorlati számonkérés során a munka, a feladat elvégzése után még az órán történik. Írásbeli projektmunka esetén az írásbeli számonkérésnél leírtak érvényesek. Az estis tanulóknak a beszámolók és az év végi vizsgák a szaktanár elıtt folynak. A beszámolókon a szaktanár a vizsga után tájékoztatja a tanulót az eredményrıl, majd bejegyzi azt az osztályozó ívre. Az év végi vizsgák eredményeirıl a tantestületi határozatok meghozatala után az igazgató, vagy helyettese tájékoztatja a tanulókat, az érdemjegyek a bizonyítványba kerülnek. Az osztályozó vizsgát jogszabályban meghatározott esetben jelenteni kell a területileg illetékes OH OKÉV felé, hogy ellenırzést tudjon küldeni. A vizsga bizottság elıtt történik. A bizottság létszáma minimum két fı szakos tanár. A különbözeti, a javító, valamint a pótló vizsgák szintén minimum két fıs bizottság elıtt történnek. Az érettségi vizsga a 100/1997. Kormányrendelet elıírásai szerint történik. A szakmai vizsgák a 26/2001. OM rendelet, a 20/2007 SZMM rendelet, az NSZFI, illetve az illetékes minisztérium elıírásai alapján zajlanak.
91
Alapelvek: •
Az ellenırzés és értékelés legyen szinkronban a tanítás minıségével, a tanárok-diákok együttmőködésével.
•
Serkentsen folyamatos tanulásra, egyben az értékelés alapjául szolgáló elsajátítandó tananyag
tanulására
fordítandó
idı
legyen
arányban
a
diákok
életkori
sajátosságaival. •
Adjon visszajelzést a tanulóknak, a szülıknek, a pedagógusoknak a követelmények teljesítésérıl, a munka minıségérıl.
•
Járuljon hozzá a tanulás, a pozitív teljesítmény rangjának erısítéséhez, a tanulók személyiségének formálásához, értékrendjük alakításához.
•
Törekedjen objektivitásra, kiszámíthatóságra elsısorban tanév végén; de tanév közben, a folyamatban figyeljen a tanuló helyzetére, önmagához viszonyított elırehaladására; legyen teljesítményre, munkára, sikerre motiváló.
•
A lehetı legkomplexebb eljárásokkal (témazárók, különbözı szóbeli produktumok, év végi felmérések, tanórai és tanórán kívüli teljesítmények figyelembe vételével) törekedjünk a követelmények és a tanulói teljesítmények közötti viszony lehetıség szerinti optimális meghatározására.
•
Az osztályzatról a tanulót minden esetben értesíteni kell.
•
Az érdemjegy, illetıleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minısítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
•
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelıtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
•
A nappalisok értékelése folyamatos, míg az estiseké a tanév rendjében meghatározott, melyrıl a diákok tájékoztatást kapnak.
92
Az érdemjegyek és osztályzatok a következık: A tanuló tudásának értékelésénél és minısítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); érdemjegyeket használunk. Írásbeli értékelésnél: A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık: Közismereti tárgyaknál:
TELJESÍTMÉNY
ÉRDEMJEGY
0 – 38%
Elégtelen (1)
39 – 59%
Elégséges (2)
60 – 79%
Közepes (3)
80 – 90%
Jó (4)
91 – 100%
Jeles (5)
Szakmai tárgyaknál:
TELJESÍTMÉNY
ÉRDEMJEGY
0 – 50%
Elégtelen (1)
51 – 60%
Elégséges (2)
61 – 70%
Közepes (3)
71 – 80%
Jó (4)
81 – 100%
Jeles (5)
93
Szóbeli értékelésnél: 5 /jeles/: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítı kérdésekkel elıadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, 4 /jó/: összefüggıen, jól felépített és elıadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, 3 /közepes/: akadozva elıadott ismeretanyag, a tanuló összefüggı feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítı kérdések alapján felismeri a tanuló, 2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan elıadott ismeretanyag, a tények többségét segítı kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, 1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50 %-át sem tudja még segítı kérdésekre sem felidézni a tanuló.
Gyakorlati értékelésnél: 5 /jeles/. Hibátlanul és önállóan elvégzett gyakorlati munka, kivitelezett feladat, 4 /jó/: A végeredményt jelentısen nem befolyásoló, kisebb hibával és önállóan elvégzett gyakorlati munka, elvégzett feladat, 3 /közepes/: Csak kisebb oktatói segítséggel, kiigazítással, de önállóan teljesített feladat. 2 /elégséges/: Az oktatói segítség többszöri igénybevételével, részben önállóan elvégzett munka. 1 /elégtelen/: Nem teljesített feladat, vagy hibásan elvégzett, tárgyi tévedéses munka.
Vizsgahalasztás, vizsgamentesség a felnıttoktatás esti tagozatán:
Aki alapos ok miatt nem tud eleget tenni az elıre kijelölt idıpontban vizsgakötelezettségének, vizsgahalasztást kérhet. A kérelmet minden esetben írásban kell benyújtani az iskolatitkárnak az iskola igazgatójának címezve. A kérelemben meg kell nevezni a vizsga mulasztásának az okát, és a megfelelı igazolást csatolni kell. A kérelem benyújtási határideje az adott vizsgaidıszak utolsó napja. Akik elıírt tanulmányi kötelezettségüknek nem tettek eleget a tanév során, a tanév végéig osztályozó vizsgára jelentkezhetnek, vagy a tanévet megismételhetik. A jelentkezést szintén írásban kell benyújtani az elızıek szerint.
94
A magántanulókra is ugyanez a szabályzat érvényes azzal a különbséggel, hogy az osztályozó vizsgán tantárgyanként 1000 Ft vizsgadíjat fizetnek. A gimnáziumi oktatásban az a tanuló, aki valamely tantárgyból rendelkezik az adott évfolyamon legalább jó minısítéső év végi jeggyel, illetve bizonyítvánnyal igazolni tud valamely tantárgyból végzettséget, vizsgamentességet kérhet az igazgatótól. Az igazgató a szaktanár véleményét figyelembe véve a fentiek értelmében vizsgamentességet adhat. (pl. Ha valaki rendelkezik számítógépkezelıi végzettséggel, akkor nem kell informatika tantárgyból az elsı tanévben vizsgáznia.)
Mérések 4.3. A kulcskompetenciák fejlettségi szintjének mérése, értékelése Cél: a kompetenciafejlesztés területén elért eredmények mérésére A mérési eredmény egyrészt kellı mennyiségő adatot nyújt a nevelıtestület számára a tanítás tanulás folyamatáról, másrészt összehasonlító elemzést tesz lehetıvé az iskolai oktató - nevelı munka helyzetérıl. A
kompetenciafejlesztés
mérési
–értékelési
rendszerének
elemeit,
módszereit
a
minıségirányítási program és az annak mellékletét képezı fejlesztési terv valamint az egyes tantárgyak tantervei részletesen tartalmazzák. Mérési területek: •
szövegértési kompetencia
•
matematikai-logikai kompetencia
•
a tanulók problémamegoldó képességének vizsgálata
•
tanulási attitőd vizsgálata,
•
személyes és társas kompetenciák vizsgálata
•
neveltségi szint vizsgálata
Az ellenırzés formái: •
diagnosztikus, helyzetelemzı felmérés /9. évfolyam/
•
formatív mérések /11. évfolyam/
•
szummatív mérések /10., 12. évfolyam/
•
OH OKÉV kompetenciamérések 10. évfolyamon
Évfolyamszintő felmérések: Éves munkaterv és a tanév rendje határozza meg 9 – 12. évfolyamra •
10. évf. OH OKÉV kompetenciamérés anyanyelv és matematika területen 95
•
9. és 11. évfolyam anyanyelvi és matematikai kompetencia mérése,
•
12. évfolyam érettségi vizsga
•
munkaterv szerinti más tantárgy mérése. A tantárgyi felmérésekrıl a tanév elején a munkaközösségekkel egyeztetve születik meg a
döntés. A felmérések tapasztalatait a munkaközösségek értékelik. Az évfolyam szintő mérések adatait a fejlesztı csoport és a minıségirányítási csoport tagjai elemzik. A kapott eredményekrıl tantestületi értekezleten számolnak be.
4.4. A magatartás értékelésének és minısítésének követelményei A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minısítését az osztályfınök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Magatartási jeggyel a tanulónak a közösséghez való viszonyát értékeljük.
Az érdemjegyek és osztályzatok a következık:
Magatartás minısítések: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A magatartás értékelésénél a következı szempontokat vesszük figyelembe: a tanuló: -
magaviselete tanítási órákon, foglalkozásokon, szünetben,
-
tanuláshoz, munkához és a közösséghez való viszonya,
-
környezete, személyiségjegyei,
-
milyen elismerési, illetve elmarasztalási formákban részesült.
4.4.1. Büntetés (K.t. 76.§) Azon tanuló ellen, aki tanulmányi kötelességét folyamatosan nem teljesíti, a Házirend elıírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, fegyelmezı intézkedés alkalmazható. Az intézkedés során figyelembe kell venni: 96
-
a tanuló életkori,
-
személyiségi tulajdonságait, valamint
-
a fegyelemsértés és
-
a kötelességszegés súlyát és gyakoriságát.
A fegyelmi intézkedés vagy a fegyelmi büntetés sohasem lehet megtorló vagy a tanulóra nézve megalázó jellegő. A testi fenyítés minden formájának alkalmazása tilos.
Büntetési formák: -
szaktanári figyelmeztetés
-
osztályfınöki figyelmeztetés
-
osztályfınöki intés
-
nevelıtestületi figyelmeztetés
-
igazgatói intés
-
nevelıtestületi intés
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetı.
A fegyelmi határozatok lehetséges fokozatai: -
megrovás
-
szigorú megrovás
-
kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása
-
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába
-
eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korúak esetén)
-
kizárás az iskolából (nem tanköteles korúak esetén)
Kezdeményezheti: -
iskolavezetés,
-
osztályfınök,
-
szaktanárok,
-
munkaközösség-vezetık,
-
diákközösség,
-
iskola dolgozói.
97
4.4.2. Kártérítés (K.t. 77.§(1),(2)) A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból okozott rongálás) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a tanulónak kell felelnie. A fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szülıket kellı idıben kell értesíteni. A kisebb, könnyen megállapítható értékő károkat (pl. ablaktörés) teljes értékben köteles megtéríteni a tanuló. A szándékos rongálás fegyelmi büntetést is von maga után.
4.4.3. Jutalmazás Iskolánk – az osztályfınök illetve a szaktanár javaslatára - dicséretben részesíti illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: -
tanulmányi munkáját kiemelkedıen végzi
-
kitartó, szorgalmas vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít
-
iskolai illetve iskolán kívüli tantárgyi, kulturális és sportrendezvényeken eredményesen teljesít
Az iskolai jutalmazás formái: -
szaktanári dicséret
-
osztályfınöki dicséret
-
igazgatói dicséret
-
nevelıtestületi dicséret
-
tárgyjutalom
-
iskolai díj adományozása
Az iskolai díjat az a tanuló érdemelheti ki, akinek: -
a tanulmányi elımenetele alapiskolai osztályokban minimum 3,71
-
nem érettségire épülı szakképzı osztályokban minimum 3,71
-
szakközépiskolai osztályokban min.4,5
-
érettségire épülı szakképzı osztályokban min. 4,5
-
és aki az iskola hírnevét az intézményen kívül is öregbíti szakmai, kulturális, sportilletve egyéb eredményével
A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
98
4.5 A szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei A magatartási és szorgalmi jegyek megállapításánál mérlegelni kell az iskola, az osztály és az egyes tanulók konkrét körülményeit és ezek figyelembevételével kell alkalmazni az általános elveket. A szorgalom jeggyel azt fejezzük ki, hogy a tanuló –képességeitıl függıen- hogyan végzi el tanulmányi munkáját.
Az érdemjegyek és osztályzatok a következık: A tanuló szorgalmának minısítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).
A tanulók szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni az alábbiakat: -
motiváltság,
-
a tudás megszerzésének igénye,
-
egyéni képességeknek megfelelı teljesítmény,
-
a tanulási folyamatban való részvétel,
-
kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya,
-
tanórai tevékenység,
-
plusz tevékenységek.
A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
99
5. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetıen a tanítási óra. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztése azonban nem korlátozódhat csak a tanórára. Ezt csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat.
A házi feladat lehet: -
szóbeli vagy
-
írásbeli munka, vagy
-
egyszerre mindkettı, vagy
-
gyakorlati
A házi feladat ellenırzése: -
A szóbeli házi feladatok ellenırzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik.
-
Az írásbeli és a gyakorlati munkákat minden esetben ellenırizni kell.
Az otthoni felkészülés elvei: A házi feladat írásbeli feladatainál: •
Alapja mindig az órai tananyag
•
Célja a tanultak elmélyítése, ill. késıbbi írásbeli dolgozatokra való felkészülés
•
A tantárgytól és a tananyagtól függıen lehet: - példatári feladat megoldás - szöveges értelmezés - fogalmazás - tesztkitöltés - tankönyv kérdéseire válaszadás - leíró vagy elemzı dolgozat - vázlatkészítés, stb.
•
Gyakorisága a tantárgy és a tananyag függvénye
•
Értékelése, a téma fontosságától függıen frontálisan vagy egyénenként történik
•
Az írásbeli feladatok el nem készítése negatív értékelést von maga után.
A házi feladat gyakorlati feladatainál: •
Alapja mindig az órai tananyag 100
•
Célja a tanultak elmélyítése, ill. késıbbi gyakorlati számonkérésre való felkészülés
•
Gyakorisága a tantárgy és a tananyag függvénye
•
Értékelése, a téma fontosságától függıen frontálisan vagy egyénenként történik
•
A gyakorlati feladatok el nem készítése negatív értékelést von maga után.
A házi feladat szóbeli feladatainál: •
A tanítási órán tanultak elmélyítését, a tanulók beszédkészségének és képességének fejlesztésére szolgál (Bizonyos esetekben, pl. memoriter feladatoknál megfelelı tanulási idı biztosítása szükséges.)
•
Alapja a tanórai vázlat és a használt tankönyv, esetenként a szakirodalom készségszintő használata
•
Értékelése frontálisan vagy egyéni számonkéréssel történik.
Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli- és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai: •
A tanítási órán tanultak elmélyítését, a tanulók beszédkészségének és képességének fejlesztésére szolgál
•
Az otthoni felkészülés feladattípusait mindenkor a tantárgy és tananyag jellege és feldolgozási módszere határozza meg
•
Hétvégére és a tanítási szünetek idejére, otthoni munkára kiadott feladatmennyiség nem lehet lényegesen több mint az egymást követı tanítási órákra kijelölt szokásos feladatmennyiség.
•
Kiselıadás, győjtımunka, házi dolgozat összeállítására a tanuló rendelkezésére álló idı maximálisan 10 tanítási nap lehet.
•
Az írásbeli munkák külalakja és helyesírása nem lehet befolyásoló tényezı a tartalmi értékelésnél, kivéve, ha ezt a tanulók számára a szaktanár – a tantárgy jellegét figyelembe véve – külön elıírja.
•
A házi feladat mennyiségét és minıségét minden esetben az adott tanulócsoport és az egyes diákok képességeinek figyelembe vételével kell kijelölni minden szaktanárnak.
101
6. A modulok értékelése és minısítése valamint beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe A modulrendszer célja, elınyei: A modularitás egyik legfontosabb célja a különbözı képzési programok, formák, szintek és rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása. A modulrendszer összehangolja a közoktatást (elsısorban a szakképzést) a felsıfokú képzést és a felnıttképzést. Megteremti a közös lehetıségét a képzési folyamatok egyes elemeinek összehangolt egymásra építéséhez. A modul egy tanulmányi egység tartalmi jellemzıinek kifejezıje. A modul több szakképesítés képzési programjába (tantervébe) is beilleszthetı. A modulrendszerben standardizált forma és tananyagtartalom valósul meg. A képzés során kiszőrhetık a felesleges párhuzamosságok, ismétlések, átfedések. Az elızetes tudás, megszerzett szakmai tapasztalat beszámítható a képzésbe. A modulrendszer ösztönöz a folyamatos, önálló tanulásra. A rendszer a felzárkóztatásra törekszik, felzárkóztató modulok kialakításával. Egy modul általában egy félévnyi idı alatt oktatható, sajátítható el. Ennek az az elınye, hogy a minısítés (vizsga) a félév végére esik. A modulrendszer lehetıséget ad arra, hogy egy-egy szakképesítés esetében csak a különbségeket kell elsajátítani. A moduláris rendszerben könnyebb és gyorsabb a tananyag korszerősítés is. A
modulrendszer
gazdaságosabbá
teszi
a
tananyagfejlesztést,
a
tankönyvírást,
az
oktatócsomagok, segédanyagok kifejlesztését. A modulrendszer lehetıvé teszi, hogy kevesebb szakképesítés/diploma legyen. A modulrendszerben modulonként meghatározható a normatív támogatás. A moduláris rendszer lehetıséget ad arra, hogy az Unió tagállamainak szakképzési összetételében az egyes szakképesítések összehasonlíthatóak legyenek. Egy adott képesítés megszerzéséhez meghatározott modulsoron keresztül vezet az út. A sorrendiség megváltoztatható, az egyéni adottságoknak, képességeknek, tudásszintnek megfelelıen. A modulrendszerben lehetıség van különbözı intézmények közötti átjárásra, egyéni haladási ütem meghatározására. A modulok értékének az egyértelmőség céljából, bárhol is tanul – nappali, esti, levelezı távoktatás, iskolarendszeren kívüli képzés keretében - valami azonosnak kell lennie. Ezt biztosítja a modul elvégzését igazoló tanúsítvány, valamint a pontos modul-leírás, amely a képzés követelményeit – a standardizált forma és tananyagtartalom – is tartalmazza.
102
Az új modulrendszerben lehetıség van arra, hogy a vizsgabizottság rész-szakképesítést is kiadhasson a vizsgázóknak. Majd késıbb azután az egész szakképesítés is megszerezhetı lesz. A felnıttképzésben cél lehet a rész-szakképesítés megszerzése is. A követelménymodulokhoz kapcsolódó tananyagegységeket magukba foglaló tananyagelemek, tantárgyakká való rendezése alapján a tantárgyak értékelése történik.
A szakmai vizsga értékelése a modulrendszerő képzéseknél A szakmai vizsga szóbeli, írásbeli, interaktív és gyakorlati vizsgarészekbıl épülhet fel. A szóbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó a szakképesítésért felelıs miniszter által meghatározott feladatlap alapján ad számot felkészültségérıl. A vizsgázó szóbeli vizsgatevékenység során nyújtott teljesítményét %-osan kell értékelni. A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelıen önállóan felel, vagy szakmai beszélgetést folytat. Az önálló ismertetés csak indokolt esetben szakítható meg. A szóbeli vizsgatevékenység során vizsgázónként egy pótfeladatlap húzható. A vizsgázó írásbeli és interaktív dolgozatát a vizsgabizottság munkáját segítı tanár a javításiértékelési útmutató alapján javítja ki és értékeli, valamint javaslatot tesz a %-os eredményre. A gyakorlati vizsgafeladatoknak, illetve javítási-értékelési útmutatónak alkalmasnak kell lennie a szakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére, illetve értékelésére is. A gyakorlati vizsgafeladatokat is %-osan kell értékelni. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap. Az osztályzatok a következık: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1). Az osztályzatok az szvk-ról szóló rendeletben meghatározott súlyozás figyelembevételével a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények átlaga alapján a következıképen kerülnek meghatározásra: 81-100%
jeles (5)
71-80%
jó (4)
61-70%
közepes (3)
51-60%
elégséges (2)
0-50%
elégtelen (1). 103
A számítás során a %-ban kifejezett értékek meghatározásakor az általános kerekítési szabályok szerint kell eljárni. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. Szakképesítés megszerzését célzó sikertelen szakmai vizsga esetén, ha az egyes vizsgarészekbıl elért teljesítmény lehetıvé teszi, rész-szakképesítést, illetve másik rész-szakképesítést igazoló bizonyítványt kell kiadni. Ha a vizsgára jelentkezéskor a vizsgarész teljesítése alóli mentesítésre kerül sor, akkor a vizsgázó teljesítményének értékelésekor a vizsgarészt a felmentés alapjául szolgáló tanulmányokban szerzett érdemjegynek a maximális százalékértékével kell figyelembe venni.
Beszámíthatóság a modulrendszerő képzéseknél Az
új
moduláris
követelménymoduljaihoz vizsgafeladatot
szerkezet
alapján
kapcsolódnak
tartalmazhat,
amelyek
az
a
szakmai
és
vizsgakövetelmények
egyes
vizsgarészek.
írásbeli,
gyakorlati,
szakmai
Egy-egy
vizsgarész
szóbeli
vagy
több
interaktív
vizsgatevékenységekkel oldhatók meg. A vizsgarészeket és ezek tartalmát, továbbá a vizsgarészre, az egyes vizsgatevékenységekre fordítható idıt az szvk tartalmazza. Az szvk-ban elıírt vizsgarészek teljesítésétıl függıen a szakmai vizsgán szakképesítés, rész-szakképesítés, szakképesítés-elágazás, vagy szakképesítés-ráépülés szerezhetı. Az egyes követelménymodulok több szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében megjelenhetnek. A modulrendszerő követelmények lehetıvé teszik a korábban képzésben szerzett ismeretek egyértelmő beszámíthatóságát. Amennyiben az adott vizsgarészhez tartozó követelménymodul tartalma nem változott, el kell fogadni a vizsgarész korábbi teljesítését, míg a szakmai vizsgabizonyítvánnyal igazolt vizsgarészek a megszerzés idejétıl függetlenül beszámítandók, a késıbbi, szakképesítés megszerzésére irányuló vizsgán. A szakmai vizsgára jelentkezı tehát ez esetben a szakmai vizsgarészek teljesítése alól kérhet felmentést, ha azokat már teljesítette. A vizsgázónak a vizsgafelmentés iránti kérelmet írásban kell benyújtani a vizsgaszervezı vezetıjének. A vizsgafelmentés tárgyában a szakmai vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a vizsgafelmentésrıl szóló döntésérıl írásban értesíti a vizsgára jelentkezıt, legkésıbb a szakmai vizsga elsı vizsgatevékenységének megkezdése elıtt. 104
7.
A középszintő érettségi vizsga témakörei, követelményei Követelmények
Témakörök 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv
A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.
1.2. Kommunikáció
A kommunikációs folyamat tényezıi és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció.
1.3. A magyar nyelv története
Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fı szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Nyelvmővelés.
1.4. Nyelv és társadalom
Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvőség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.
1.5. A nyelvi szintek
Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.
1.6. A szöveg
A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése.
105
Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. 1.7. A retorika alapjai
A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai.
1.8. Stílus és jelentés
Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.
106
2. Irodalom 2.1. Szerzı, mővek 2.1.1. Életmővek a magyar
Petıfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsı,
irodalomból
József Attila. Az életmő: az életút jelentıs tényei, a fıbb mővek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a mővek között. Memoriterek.
2.1.2. Portrék
Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek.
2.1.3. Látásmódok
Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lırinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerzı a felsoroltak közül. (A lista bıvíthetı legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentıségő szerzıvel.)
2.1.4. A kortárs irodalomból
Legalább egy szerzı 2-3 lírai és/vagy epikai mővének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó idıszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.
2.1.5. Világirodalom
Az európai irodalom alapvetı hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzıi és egy-két kiemelkedı képviselıje.
2.1.6. Színház és dráma
Színház és dráma különbözı korszakokban. 1-1 mő értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.
2.1.7. Az irodalom határterületei
Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, mőköltészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltı eszközei, egy-két tipikus mőfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus mőfajai.
2.1.8. Regionális kultúra
Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.
107
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok
Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott mővekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.
2.2.2. Mőfajok, poétika
Mőnemek, mőfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
2.2.3. Korszakok, stílustörténet
A kifejezésmód és világlátás változása a különbözı korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.
108
3. Történelem 3.1 Az ókor és kultúrája
Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, mővészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
3.2 A középkor
A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzıi. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése.
3.3 A középkori magyar állam
A magyar nép ıstörténete és vándorlása.
megteremtése és virágkora
A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és mővelıdés.
3.4 Szellemi, társadalmi és
A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.
politikai változások az újkorban
Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.
3.5 Magyarország a Habsburg
A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.
Birodalomban
Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiőzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Mővelıdés, egyházak, iskolák.
3.6 A polgári átalakulás, a
A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok
nemzetállamok és az
Nyilatkozata.
imperializmus kora A XIX. század eszméi.
109
Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. 3.7 A polgárosodás kezdetei és
A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fı kérdései.
kibontakozása Magyarországon
A reformkori mővelıdés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés elızményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és mővészeti élet fejlıdése.
3.8 Az elsı világháborútól a
Az elsı világháború jellege, jellemzıi; a Párizs környéki békék.
kétpólusú világ felbomlásáig A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és mőködési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború elızményei és jelentıs fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzıi. A szocialista rendszerek bukása. 3.10 Magyarország története az
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.
elsı világháborútól a második világháborús összeomlásig
A Horthy-rendszer jellege, jellemzıi. A mővelıdési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon.
3.11 Magyarország 1945-tıl a
A szovjet felszabadítás és megszállás.
rendszerváltozásig
A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és mőködése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzıi. A rendszerváltozás.
3.12 A jelenkor
A közép-európai régió jellemzıi, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlıdés.
110
A globális világ kihívásai és ellentmondásai. 3.13 A mai magyar társadalom és Alapvetı állampolgári ismeretek. életmód Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia mőködése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.
111
4. Matematika 4. 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet
Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazmőveletek, mőveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazmőveletek használata a matematika különbözı területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Logika Logikai mőveletek
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerő matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.
Fogalmak, tételek, Bizonyítások
Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
a matematikában Kombinatorika
Egyszerő kombinatorikai feladatok megoldása.
Gráfok
A gráf szemléletes fogalma, egyszerő alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak.
4. 2. Számelmélet, algebra Számfogalom
A valós számkör. A valós számok különbözı alakjai. Alapmőveletek, mőveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód.
Számelmélet
Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezıkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerő oszthatósági feladatok.
Algebrai kifejezések, mőveletek
Mőveletek egyszerő algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.
Hatvány, gyök, logaritmus
Definíciók, mőveletek, azonosságok (egész kitevıjő hatványok, racionális kitevıjő hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerő esetekben.
Egyenletek, egyenlıtlenségek
Elsı- és másodfokú egyenletek és egyenlıtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.
112
Egyszerő négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerő alkalmazására épülı exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerő egyenlıtlenség-rendszerek. 4. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények függvények
A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.
grafikonjai, függvénytranszformációk Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyökfüggvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerő transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c · f(x), f(c x x) Függvények jellemzése
Zérushely, növekedés, fogyás, szélsıérték, periodicitás, paritás.
Sorozatok
Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása.
4. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok
Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok.
Geometriai transzformációk
Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerő feladatokban.
Síkgeometriai alakzatok Háromszögek
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra - alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.
Négyszögek
Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok.
Sokszögek
Szabályos sokszögek.
Kör
A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Térbeli alakzatok
Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.
Kerület-, terület-, felszín- és
Egyszerő síkidomok és részeik kerülete, területe.
térfogatszámítás
Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különbözı mérıszámainak és a hasonlóság-
113
arányának viszonya. Vektorok
A vektor fogalma. Vektormőveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.
Trigonometria
Szögfüggvények fogalma. Egyszerő összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel.
Koordináta-geometria
Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.
4. 5. Valószínőségszámítás, statisztika Leíró statisztika
Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás.
Valószínőség-számítás
Valószínőség fogalma. A valószínőség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.
114
5. Angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, olasz nyelv, szlovák nyelv 5.1 Személyes vonatkozások,
a vizsgázó személye
család családi élet 5.2 Ember és társadalom
a másik ember külsı és belsı jellemzése Ünnepek Vásárlás
5.3 Környezetünk
az otthon a lakóhely és környéke az idıjárás
5.4 Az iskola
a saját iskola bemutatása Nyelvtanulás
5.5 A munka világa
Diákmunka Pályaválasztás
5.6 Életmód
Napirend kedvenc ételek Étteremben
5.7 Szabadidı, mővelıdés,
színház, mozi
szórakozás kedvenc sport 5.8 Utazás, turizmus
Tömegközlekedés utazási elıkészületek
5.9 Tudomány és technika
népszerő tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
115
6. Fizika 6.1. Mechanika 6.1.1 A dinamika törvényei
A testek mechanikai kölcsönhatása, az erı, az erı mérése, erık összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererık felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erıpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerő esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerő alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerő gépek mőködésének leírása.
6.1.2 Mozgások
A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idı, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függıleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgımozgás jellemzıi. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az idımérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerısség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzıivel. Állóhullámok felismerése.
6.1.3 Munka és energia
A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
116
6. 2. Hıtan, termodinamika 6.2.1 Állapotjelzık,
Az állapotjelzık ismerete, alkalmazásuk.
termodinamikai egyensúly Hımérık és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. 6.2.2 Hıtágulás
Szilárd testek vonalas és térfogati hıtágulásának leírása. Folyadékok hıtágulásának leírása. A hıtágulási jelenségek gyakorlati jelentısége.
6.2.3 Összefüggés a gázok
Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.
állapotjelzıi között p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerőbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. 6.2.4 A kinetikus gázmodell
A hımozgás értelmezése. Az állapotjelzık kvalitatív értelmezése a modell alapján.
6.2.5 Termikus és mechanikai
A hıközlés, hımennyiség, fajhı fogalmainak ismerete, alkalmazása.
kölcsönhatások
A belsı energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. fıtétele és jelentısége, egyszerő alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhıjének megkülönböztetése.
6.2.6 Halmazállapot-változások
A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentısége. A levegı páratartalma. A légkört érı káros behatások és következményeik.
6.2.7 A termodinamika II.
A II. fıtétel szemléltetése mindennapi példákon.
fıtétele A hıerıgépek hatásfokának korlátai.
117
6. 3. Elektromágnesség 6.3.1 Elektrosztatika
Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mezı jellemzése: térerısség, erıvonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.
6.3.2 Az egyenáram
Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredı ellenállás meghatározása egyszerő esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetık tulajdonságai, alkalmazások.
6.3.3 Magnetosztatika.
A Föld mágnessége, az iránytő használata.
6.3.4 Egyenáram mágneses
A magnetosztatikai mezı jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a
mezıje
mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erı.
6.3.5 Az elektromágneses
A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.
indukció Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. 6.3.6 A váltakozó áram
A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerısség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).
6.3.7 Elektromágneses hullámok
A rezgıkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
6.3.8 A fény
Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverıdése, a visszaverıdés törvénye.
118
A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverıdés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcsı, a szem, a szemüveg, a fényképezıgép mőködésének alapelvei. 6. 4. Atomfizika, magfizika 6.4.1 Az anyag szerkezete
Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.
6.4.2 Az atom szerkezete
Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
6.4.3 A kvantumfizika elemei
Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettıs természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettıs természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerősége. Az elektronburok szerkezete: a fı- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.
6.4.4 Az atommagban lejátszódó
Az atommag összetétele.
jelenségek
Az erıs kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idı, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentısége, elınyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
6.4.5 Sugárvédelem
A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.
119
6. 5. Gravitáció, csillagászat 6.5.1 Gravitáció
Az általános tömegvonzási törvény és jelentısége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erı, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése.
6.5.2 A csillagászat elemeibıl
A Naprendszer és fıbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. İsrobbanás-elmélet. A világőr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
6. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.6.1 Személyiségek
Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenı a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.
6.6.2 Elméletek, felfedezések,
A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.
találmányok Galilei munkásságának jelentısége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentısége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása. A távcsı, a mikroszkóp, a gızgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belsı égéső motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetık, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelı nevekkel. A követelményekben szereplı ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az őrkutatás történetének legfontosabb állomásai.
120
7. Kémia 7. 1. Általános kémia 7.1.1 Atomok és a belılük
Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.
származtatható ionok Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerőségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. 7.1.2 Molekulák és összetett
Egyszerő szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az
ionok
oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete.
7.1.3 Halmazok
Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítı részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különbözı szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.
7.1.4 A kémiai reakciók
Egyszerő kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése.
7.1.5 A kémiai reakciók jelölése
Sztöchiometriai és egyszerőbb ionegyenletek felírása, rendezése.
7.1.6 Termokémia
A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerőbb esetekben.
7.1.7 Reakciókinetika
A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezık.
7.1.8 Kémiai egyensúly
A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.
7.1.9 Reakciótípusok
A kémiai reakciók csoportosítása különbözı szempontok (pl. irány, reakcióhı, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különbözı reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.).
7.1.10 Protonátmenettel járó
A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerőbb,
reakciók
illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).
121
7.1.11 Elektronátmenettel járó
A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás).
reakciók 7.1.12 A kémiai reakciók és az
A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem,
elektromos energia kölcsönhatása elektrolizáló cella mőködése). A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenı elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkezı termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. 7.1.13 Tudománytörténet
A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).
7. 2. Szervetlen kémia 7.2.1 Az elemek és vegyületek
A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak
szerkezete (az atom-, a molekula- magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. és a halmaz-szerkezet kapcsolata) 7.2.2 Az elemek és vegyületek
Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása
fizikai tulajdonságai és ezek
a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak
anyagszerkezeti értelmezése
magyarázatára.
7.2.3 Az elemek és vegyületek
Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.
kémiai sajátságai Egyszerőbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyőjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelı rácstípusba és fıbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. 7.2.4 Az elemek és vegyületek
A megismert elemek elıfordulásának formái.
elıfordulása
122
7.2.5 Az elemek és vegyületek
Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari elıállításának elvi
laboratóriumi és ipari elıállítása
alapjai és módjai.
7.2.6 Az elemek és szervetlen
Annak ismerete, hogyan kell felelısségteljesen használnia környezetben
vegyületek legfontosabb
elıforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.
felhasználásai 7.2.7 Az elemek és vegyületek
Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító,
jelentısége
károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelızés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környézetvédelem.
7.2.8 Tudománytörténet
A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).
7. 3. Szerves kémia 7.3.1 A szerves vegyületek
A szerves anyag fogalma.
szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A fıbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különbözı típusai, annak példával történı illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. 7.3.2 A szerves vegyületek
Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti
fizikai tulajdonságai
értelmezése.
7.3.3 A szerves vegyületek
A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok
kémiai sajátosságai
alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerő kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése.
7.3.4 A szerves vegyületek
A legismertebb szerves vegyületek elıfordulási területei.
elıfordulása
123
7.3.5 A szerves vegyületek
A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító,
jelentısége
károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások.
7.3.6 A szerves vegyületek
Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari
laboratóriumi és ipari elıállítása
elıállításának elvi alapjai és elıállítási módjai.
7.3.7 Tudománytörténet
A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).
7. 4. Kémiai számítások 7.4.1 Általános követelmények
Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.
7.4.2 Az anyagmennyiség
A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sőrőség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.
7.4.3 Az Avogadro-törvény
Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvénybıl következı összefüggések (gázok moláris térfogata, sőrősége, relatív sőrősége) alkalmazása egyszerőbb feladatokban.
7.4.4 Oldatok, elegyek
Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása
(százalékos összetételek,
egyszerőbb feladatokban.
koncentráció, oldhatóság stb.) 7.4.5 A képlettel és
A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és
reakcióegyenlettel kapcsolatos
annak alkalmazása.
számítások A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerőbb számítási feladatok megoldása. 7.4.6 Termokémia
A reakcióhı és a képzıdéshık közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhı alkalmazása egyszerő kémiai számítási feladatokban.
7.4.7 Kémiai egyensúly, pH-
Az egész értékő pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja
számítás
közötti kapcsolat alkalmazása.
7.4.8 Elektrokémia
A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.
124
8. Biológia 8. 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya
A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szervezıdési szint fogalma.
Fizikai, kémiai alapismeretek
A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötıdés és a katalízis biológiai jelentısége, feltételei.
8. 2. Egyed alatti szervezıdési szint Szervetlen és szerves
A C, H, O, N, S, P szerepe az élı szervezetben.
alkotóelemek: Elemek, ionok
A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok természetes elıfordulásai.
Szervetlen molekulák
A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentısége az élıvilágban.
Lipidek
A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe.
Szénhidrátok
A fontosabb szénhidrátok természetes elıfordulása, tulajdonságai.
Fehérjék
A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.
Nukleinsavak, nukleotidok
A DNS információhordozó, örökítı (önmegkettızıdı) szerepe.
Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata
Az élılények felépítı és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis.
Felépítı folyamatok
Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.
Lebontó folyamatok
A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása.
Sejtalkotók (az eukarióta
Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.
sejtben) A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külsı és belsı ingerekre.
125
8. 3. Az egyed szervezıdési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok
Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentıségük. A járványok.
Önálló sejtek: Baktériumok
A baktérium és az eukarióta sejt szervezıdése. A baktériumok jelentısége; anyagcseréjük.
Egysejtő eukarióták
Testszervezıdésük és felépítı anyagcseréjük példákon.
Többsejtőség
Az öt regnum elkülönítésének alapja.
Gombák, növények, állatok
Az egysejtő szervezıdés és a többsejtő szervezıdés típusai (sejttársulás,
elkülönülése
sejtfonal, teleptest).
Sejtfonalak
A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.
Teleptest és álszövet
A teleptest és az álszövet jellemzıi.
Szövetek, szervek,
A növényvilág fejlıdésének hajtóerıi. Evolúciós „újítások” a harasztoknál, a
szervrendszerek, testtájak
nyitvatermıknél és a zárvatermıknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, győrősférgek, rovarok, lábasfejőek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltőek, hüllık, madarak, emlısök). Növényi szövettípusok mőködései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, mőködésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnısség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlıdés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.
Viselkedés
Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
8. 4. Az emberi szervezet Homeosztázis
A homeosztázis fogalma, jelentısége.
Kültakaró
A bır funkciói, részei. Ápolása, védelme.
A mozgás
A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.
A táplálkozás
A táplálkozás jelentısége, folyamatai. Az emésztırendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, mőködése. A bélperisztaltika.
126
Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtıl, kortól, nemtıl és állapottól függıen. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvetı szabályai. A légzés
A légzırendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzırendszert károsító tényezık és a légzırendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük.
Az anyagszállítás
A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fı mőködéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és mőködése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.
A kiválasztás
A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer fıbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezık. Vesekıképzıdés megelızése, mővesekezelés.
A szabályozás
A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelı (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hı). A szinapszis fogalma, a serkentı vagy gátló hatás magyarázata.
Az idegrendszer általános
A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.
jellemzése A gerincvelı fıbb funkciói. Az agy fıbb részei. A bır és a belsı szervek receptorai. Az érzékszervek mőködésének általános elvei. A szem részei, ezek mőködése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külsı-, közép- és belsı fül része, mőködései. A nyúltvelıi kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelıbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szervezıdése.
127
A motiváció szerepe. A kisagy fı funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív mőködés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az emberi magatartás biológiai-
Az öröklött és tanult magatartásformák
pszichológiai alapjai
Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlıdés során. Lorenz bevésıdésre vonatkozó kísérletei. Megerısítés, szokás, függıség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlıdés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek fıbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függıségek közös jellegzetességei.
Hormonrendszer, hormonális
A hormonrendszer mőködésének lényege és szabályozása.
mőködések
A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelıdési helye és hatása. A nıi nemi ciklus során végbemenı hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség.
Immunrendszer, immunitás
Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemzı sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelezı védıoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentısége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat.
Szaporodás és egyedfejlıdés
A férfi és nıi nemi szervek felépítése, mőködése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlıdésének, születésének és posztembrionális fejlıdésének fı szakaszai. Az öregedés során bekövetkezı biológiai változások. Az emberi élet vége.
128
A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddıség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedı betegségek megelızése. 8. 5. Egyed feletti szervezıdési szintek Populáció
A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, idıbeli és térbeli változása. Tőrıképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszervezıdés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élısködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal.
Életközösségek (élıhelytípusok)
A flóra és fauna és az életközösség (élıhelytípus) fogalma. Térbeli és idıbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltıdésének folyamata. A gyomnövény fogalma.
Bioszféra, globális folyamatok
A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védı emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.
Ökoszisztéma
Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzıi. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)
Környezet- és természetvédelem
A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendık. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és „alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.
129
8. 6. Öröklıdés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika
A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetıségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezık. A génmőködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezık.
Mendeli genetika
A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklıdı mennyiségi tulajdonságok és hajlamok.
Populációgenetika és evolúciós
Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe,
folyamatok
kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentısége. Adaptív és nem adaptív jellegő evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja.
A bioszféra evolúciója
A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.
130
9. Földrajz 9. 1. Térképi ismeretek A földrajzi környezet ábrázolásának lehetıségei, módjai. A különbözı tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerő összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az őrtérképezés gyakorlati jelentısége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása őrfelvételeken. 9. 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidı számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az őrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 9. 3. A geoszférák földrajza A kızetburok
Tájékozódás a földtörténeti idıegységekben, fıbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kızetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belsı és külsı erık felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kızetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk.
A levegıburok
A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerőségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az idıjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az idıjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az idıjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyezıdésének okai és a szennyezettség következményei.
A vízburok
A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi, gazdasági jelentıségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetıségei. A vízgazdálkodás fıbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetıségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.
131
A talaj
A talaj természeti és gazdasági jelentısége, a talajpusztulás és következményei.
9. 4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérı vonásai, a gazdálkodás jellemzıi, a környezeti problémák. A függıleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 9. 5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének idıbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezık, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzıi, kialakulásuk okai. 9. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság
A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság mőködésének elve. A jelentısebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem fıbb irányai, résztvevıi. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.
A gazdasági ágazatok
A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítı tényezıi, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezıgazdaság termelés jellemzıi. Az energiagazdaság és az ipar jelentısége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminıséggel.
9. 7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzıik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérı és változó szerepük a világgazdaságban. A különbözı egyedi szerepköröket betöltı országcsoportok és országok földrajzi jellemzıi.
132
9. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erıforrásai, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpátmedencében. Magyarország gazdaságának jellemzı vonásai. A gazdaság fı ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendezıdése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérı természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfıbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzıi. 9. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzıi. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérı vonásai, jellemzıi. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, mőködésének jellemzı földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzıi, a megoldásukra tett törekvések Európában. 9. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzıi, tipikus tájaik. Az eltérı társadalmi-gazdasági fejlettségő területek, a világgazdaságban kiemelkedı jelentıségő országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 9. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfıbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmigazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetıségeire.
133
10. Informatika 10. 1. Információs társadalom Információs rendszerek az
Informatikai alapfogalmak.
iskolában és a gazdaságban
Információs rendszerek szakszerő leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével.
Közhasznú magyar információs
Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben,
adatbázisok
de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban.
Jogi és etikai ismeretek
Adatbiztonság, szerzıi jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete.
Információs és kommunikációs
Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és
technológiák a társadalomban
hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlıdéstörténetének fıbb fázisait.
10. 2. Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése,
A Neumann-elvő számítógépek.
funkcionális egységei, azok fıbb A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, fıbb jellemzıi jellemzıi
és feladataik.
A számítógép üzembehelyezése
A számítógép fıbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése.
10. 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és fıbb
Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói.
feladatai
Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon.
Az adatkezelés szoftver és
Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer
hardver eszközei
segédprogramjai.
Állományok típusai
Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).
Hálózatok mőködésének
Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok,
alapelvei, felhasználási területei
adatvédelem.
10. 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztı program
Szövegszerkesztı program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése.
kezelése Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési
A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.
alapfogalmak Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata.
134
Oldalformázás. Szövegjavítási funkciók
Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenırzés, szinonimaszótár, elválasztás.
Táblázatok, grafikák a
Táblázatkészítés a szövegszerkesztıvel, sorbarendezés, szegélyezés.
szövegben Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. 10. 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelı használata.
A program indítása, a munkakörnyezet beállítása.
Táblázatok felépítése
Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.
Adatok a táblázatokban
Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.
Táblázatformázás
Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása.
Táblázatok, szövegek,
Egyszerő táblázat készítése.
diagramok Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Problémamegoldás
Tantárgyi feladatok megoldása.
táblázatkezelıvel 10. 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés
Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezı, kulcs.
alapfogalmai Adatbázis-kezelı program
Adattípusok.
interaktív használata
Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása.
Alapvetı adatbázis-kezelı
Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szőrés, rendezés,
mőveletek
összesítés.
Képernyı és nyomtatási
Képernyı és nyomtatási formátumok tervezése és készítése.
formátumok 10. 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten
Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, www, keresırendszerek, távoli adatbázisok használata.
135
Weblapkészítés
Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Webszerkesztıvel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetıségek.
10. 8. Prezentáció és grafika Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és formázása.
Grafika
Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.
10. 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak
A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.
Információkeresés
Katalógusok, számítógépes információkeresés.
136
11. Filozófia 11. 1. Filozófiai problémák A probléma lényegének megértése és bemutatása egy-két konkrét filozófiai válasz tükrében: Mi a filozófia? A létre vonatkozó kérdés. Test-lélek probléma. Megismerhetıség, igazság, bizonyosság. Az én problémája. Végesség emberi problémája Az érték problémája: a jó és a szép. A szabadság kérdése. A környezet- és bioetika problémái. Globalizáció és társadalom. 11. 2 Filozófusok alapvetı gondolatainak ismerete Jellemzı problémafelvetéseik, válaszaik ismerete, rövid szövegrészletük értelmezése. Közülük 5 kötelezı (Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, Nietzsche) és ezenkívül 4 kötelezıen választható. Szent Ágoston, Szent Tamás, Bacon, Locke, Hume, Hegel, Marx, Comte, Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Heidegger, Wittgenstein, Sartre, Bécsi Kör (A középkorból és a XX. századból egy-egy szerzı kötelezıen választandó.) 11. 3. Korszakok, irányzatok Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy problémák összefüggésében: Görög filozófia. Felvilágosodás. Életfilozófiák.
137
12. Társadalomismeret A társadalmi szabályok A társadalmi együttélés alapvetı szabályai, eredetük és rendeltetésük, változásaik. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony. Jogi alapismeretek Az egyén és a jog
Alapvetı jogok és kötelességek, különös tekintettel az emberi, gyermeki és diákjogokra és kötelességekre. A családi és közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmái.
Ügyeink intézése
Tájékozódás az ügyek intézésében: annak ismerete, hogy milyen problémával hogyan és hova lehet fordulni.
Állampolgári ismeretek Intézményrendszer
A Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszere, az alkotmányosság és a demokrácia alapelvei. A mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszere. Az európai integráció kérdései.
A család és a felnıtté válás A családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései; családi konfliktushelyzetek. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett változások a globalizáció korában. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a „harmadik világban”, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és más európai országokban. Kultúra és közösség A társadalom, kultúra, természeti és társadalmi környezet fogalmai. A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmainak jelentése, a magyar nemzettudat néhány sajátossága. A társadalmi viszonyok Társadalmi problémák
Társadalmi problémák azonosítása. Jogok és kötelességek, szerepek és konfliktusok a munka világában. A gazdasággal kapcsolatos alapfogalmak: megélhetés, szükségletek, termelés, fogyasztás, csere, érdek, pénz, piac. Szegénység és gazdagság. A technológiafüggı életmód jelentése, a fogyasztó „szabadsága” és kiszolgáltatottsága.
138
Az ökonómiai és ökológiai összefüggések. A helyi társadalom
A helyi társadalommal kapcsolatos kérdések, konfliktusok.
Az új gazdasági és társadalmi világrend A technológiai-gazdasági fejlıdés dinamikája és világnézeti elıfeltevései. A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció összefüggései. Az informatikai és távközlési rendszerek hatásai a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyközi érintkezés átalakulására. Kultúra és globalizáció Hitek és remények
Az ezredforduló szellemi és vallási helyzete.
A technológiai-gazdasági fejlıdés
A munkába lépés, pályaválasztás lehetıségei, a munkavállalói stratégiák a mai
hatása a mindennapi életre
gazdaságban. A munka világának átalakulása.
Az életmód átalakítása Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnıtté válás életszakaszában. A növekedés határai A bioszféra-válság társadalmi és gazdasági összefüggései. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés természeti környezetre gyakorolt hatásai. A fenntartható fejlıdés
A technológiai és gazdasági szemléletváltás szükségessége és lehetıségei. A fenntartható társadalom politikai és gazdasági alapelvei.
„B” GAZDASÁGI ISMERETEK A vállalkozás, vállalkozó A vállalkozások fı ismérvei (kockázat, innováció, piac- és nyereségorientáció). A vállalkozókra jellemzı tulajdonságok. A vállalkozások szerepe, jelentısége a magyar gazdaságban A fıbb gazdasági szereplık (kis-, közép-, nagyvállalatok, multinacionális vállalatok). A tulajdonformák. A vállalkozási formák fı jellemzıi. A gazdasági környezet A gazdasági körforgás folyamata (háztartások - cégek - kormányzat). A pénz kialakulása, jellemzıi. Bankrendszer. A fı makrogazdasági mutatók (GDP, GNP). A gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külsı, belsı egyensúly, infrastruktúra fogalma - néhány hazai példa és adat. A marketing alapjai
139
A piac fogalma és jelentısége, a kereslet-kínálat törvényszerőségei. A marketingszemlélet és a stratégiai gondolkodás lényege. A szegmentáció fogalmát és a célpiac behatárolásának jelentısége. A swot analízis és a marketingmix elemeinek ismerete. Vállalkozások finanszírozása A saját forrás és az idegen forrás meghatározása példák segítségével. A hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak: kamat, futamidı, fedezet, saját erı. A tızsde, részvény, kötvény fogalma. Fogyasztó a piacgazdaságban Fogyasztás, beruházás, megtakarítás a háztartásban. A megtakarítás formái. Szükségletek, preferenciák, a szükségletek rangsorolása (Maslow). A fogyasztó jogai. Nemzetközi kereskedelem A külkereskedelem jelentısége és a nemzetközi kereskedelem korlátozó eszközei (vám, kvóták, szubvenció, dömping). Hazánk részvétele a nemzetközi gazdasági szervezetekben (IMF, Világbank, GATT-WTO). Az Európai Unió gazdasági szervezetei. Az EU fı gazdaságszervezı elvei (szabad munkaerı- és tıkeáramlás, egységes valuta). „A” PSZICHOLÓGIA A test és a lélek, az emberi én és a tudat A lelki jelenségek és a személyiség szervi alapjai. Az én és a tudat fogalmainak legfontosabb értelmezései. A kognitív funkciók Az emberi érzékelés és észlelés legfontosabb sajátosságainak ismerete. A legfontosabb megismerı funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) és az azokra vonatkozó kutatási eredmények ismerete. A beszéd és a kommunikáció A nyelv társadalomban szerepének ismerete. A verbális és nem verbális kommunikáció legfontosabb jellegzetességei. A kommunikáció, tömegkommunikáció társadalmi hatása.
140
A motiváció, az érzelmek és az akarat A motiváció szerepe, fajtái és megnyilvánulási módjai az állatok és emberek életében. Az emberi szexualitás, utódgondozás, valamint az agresszív viselkedés motivációs háttere. A szocializáció folyamata a személyiség és a társas jelenségek A gyermek fejlıdésének legfontosabb állomásai. A legfontosabb társas hatások (azonosulás, konformizmus, szociális tanulás) ismerete. Lelki egészség és betegség A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága, a testi és lelki egészség értelmezései. A devianciák, az antiszociális viselkedés és lelki betegségek fajtái, feltételezett háttere, a korrekció lehetséges módjai.
141
13. Rajz és vizuális kultúra 13. 1. Alkotás 13.1.1 Vizuális nyelv
A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelı használata. Adott célnak megfelelı kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal történı kiemelés használata és értelmezı ábrázolása. Színharmóniák, színkontrasztok használata. A vizuális nyelv eszközeinek használata különbözı kontextusban.
13.1.2 Technikák
Az adott technika adekvát használata. Jártasság a szabadkézi rajzban - ceruzával, tollal. Jártasság a mőszaki jellegő rajzban - ceruzával, szerkesztıeszközökkel. Jártasság egyes festıtechnikákban - akvarellel vagy temperával. Jártasság a kollázstechnikában. Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat). Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézmőves technikák). Jártasság a sablonnal történı feliratkészítésben.
13.1.3 Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés
Ábrázoló jellegő rajz készítése során a látvány fıbb arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása. Egyszerő tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat).
Térértelmezés
Téri helyzetek értelmezhetı ábrázolása. Látvány alapján, az ábrázolás során a nézıpont következetes megtartása. Beállítás alapján a térmélység megjelenítése. A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.
Színértelmezés
Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása.
13.1.4 Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció
Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján.
Érzelmek
Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése.
142
Folyamat, mozgás, idı
Folyamat, történet bemutatása értelmezhetı képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv).
Kép- és szöveg
Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával. Adott tartalomnak megfelelı betőtípus és kompozíció kiválasztása.
Vizuális információ
Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata. Nem vizuális természető információk értelmezı képi megjelenítése (pl. grafikonnal, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlı ábrázolásban.
Tárgyak és környezet
Egyszerő csomagolás tervezése adott funkcióra. Egyszerő terek átalakításának, berendezésének megtervezése.
13. 2. Befogadás 13.2.1 A megjelenítés sajátos-ságai Vizuális nyelv
A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során.
Térábrázolási módok
A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete.
Vizuális minıségek
Vizuális minıségek differenciált megkülönböztetése.
Látványértelmezés
A látványértelmezésben szerepet játszó tényezık ismerete és alkalmazása az elemzés során.
Kontraszt, harmónia
Színharmóniák, színkontrasztok felismerése.
Kontextus
A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések - kontextus felismerése és használata az értelmezés, elemzés során.
13.2.2 Technikák
A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése.
13.2.3 Vizuális kommunikáció Vizuális információ
A köznapi és mővészi vizuális közlésekben elıforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése. A köznapi közlésekben elıforduló vizuális információk értelmezése (pl. mőszaki rajz, folyamatábra).
Tömegkommunikáció
A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése.
Fotó, mozgókép
Fotó elemzése. A fotó legfontosabb mőtípusainak ismerete.
143
Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése. 13.2.4 Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció
A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különbözı korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történı csoportosítása.
Tervezı folyamat
A tervezı, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.
Népmővészet
A tárgyi néprajz és népmővészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete.
13.2.5 Kifejezés és képzımővészet Mővészeti ágak
A mővészeti ágak (képzımővészet, építészet, alkalmazott mővészetek) legfontosabb jellemzıinek ismerete.
Mőfajok
A képzımővészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció), valamint idıbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) mőfajainak ismerete.
Mővészettörténeti korszakok,
A mővészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete
irányzatok
(ıskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelı izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra).
Stílusjegyek
Adott mővek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.
Alkotások és alkotók
A legjelentısebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása.
Mőelemzı módszerek
A különbözı mővészeti ágak kiemelkedı alkotásainak elemzése a megfelelı mőelemzı módszerek alkalmazásával.
Mő és környezete
A mő létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.
144
14. Mozgóképkultúra és médiaismeret Témakör
Követelmények
1. A média a mindennapi életben Társadalmi nyilvánosság
A társadalmi nyilvánosság átalakulása a tömegkommunikáció hatására, a technikai képreprodukció, a másolat és a sokszorosítás jelentıségének kifejtése. A nyilvános szereplés képessége. Annak a feltételezésnek a bizonyítása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a modern tömegtársadalmakban a média tematizálja a közbeszédet.
Tájékozódás és alkalmazás
Az egyes médiumokban fellelhetı szövegtípusoknak (újságok, rádiómősorok, filmek, televízió-mősorok, weblapok, cd-romok, digitális archívumok) mint információforrásoknak szelektív és célirányos használata, alkalmazása.
A média és az életmód
Annak bemutatása, hogy a médiumok - elsısorban a rádió és a televízió mősorrendje - hogyan hat a fogyasztó életmódjára (pl. nézıi szokások, a mősorválasztás joga, médiaeszközök birtoklása, elhelyezése és használata).
2. A mozgóképnyelv alapjai A képrögzítés és mozgásábrázolás
A mozgókép elıtti mozgásábrázolási és történetalkotási törekvések azonosítása a képzımővészetben - a barlangrajztól a képregényig. A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök kezelıi szintő ismerete és alkalmazása (pl. fényképezıgép, a videokamera használata a projektmunka során).
A technikai kép kettıs természete
A mozgókép kettıs természetének (reprodukció és ábrázolás) felismerése a mozgóképi szövegformálásban.
A látvány mozgóképi megszervezése A keretezésnek mint a technikai képrögzítés az alkotótól függı mozzanatának felismerése. A beállítás és a képkivágat fogalmának pontos használata; a plánok fajtáinak felismerése, megnevezése és alkalmazásuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében. Az egyes beállítások felismerése, illetve a kameramozgások azonosítása és használatuk értelmezése adott szövegek elemzése során. A szereplı
A szereplıválasztásnak (civil vagy hivatásos) és a szereplı külsı megjelenésének mint metakommunikációs közlésnek - a leírása és értelmezése adott mozgóképi szövegek értelmezésében. A viselkedés szóbeli, intonációs és további metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése.
Montázs
A montázsjelenség felismerése, a montázs és gondolkodás, ill. a montázs és az ábrázolás kapcsolatának ismerete (pl. a mozgókép esetében a tér-idı felbontása és újraszervezése). A lineáris/narratív, asszociatív/expresszív és a belsı montázs felismerése és
145
montázshatásának értelmezése adott mozgóképi szövegek esetében. Mozgóképi elbeszélés
A történet mint változássorozat értelmezése, az események idırendi és okozati láncolatának összeállítása, a történet fontosabb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése és elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezése során. A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata, alkalmazása a szövegelemzésben.
3. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek A médiaszövegek rendszerezésének néhány fontosabb módja, a rendszerezés szempontjainak ismerete, jellemzı példák alkalmazása (médiumok szerint: pl. A médiaszövegek és a mozgóképi
sajtó, rádió, film, televízió stb.; a valóság ábrázolásához való viszony szerint:
alkotások rendszerezése
dokumentum és fikció; az alkotói szándék és a nézıi elvárás szerint: mőfaji, ill. szerzıi; a szöveg keletkezése és stílusa szerint: pl. expresszionista, neorealista, új hullámos stb.; mősortípus szerint: pl. reklám, hír, show stb.)
A valóság ábrázolásához való viszony
A valóságos és a valószerő fogalmának ismerete. A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód felismerése, jellemzése. A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatának ismerete. Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok (narráció, montázs,
A mozgóképi szövegek jelentése
látványszervezés, szerepjáték) értelmezésével - adott mozgóképi szövegek esetében.
4. A mozgóképi szövegalkotás Egyszerő médiaszövegek megszerkesztése
A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása (pl. néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szekvencia megtervezésével és kivitelezésével, rövid interjú vagy rádiós híranyag megtervezése és elkészítése a projektmunka során).
5. Mőfaj- és mőismeret A filmkultúra kettıssége
A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása. A mőfaji és a szerzıi filmalkotások megkülönböztetése és összehasonlítása.
Mőfaji jellemzık
A tömegfilmek sajátosságai: sztárkultusz, iparszerőség, gazdasági meghatározottság, nézıszám maximalizálás, szórakoztatás, mőfajiság, fogyasztói minták kiváltása és követése, multiplexterjesztés) Két szabadon választott tömegfilmes mőfaj (pl. burleszk, western, melodráma, horror, thriller, sci-fi) bemutatása egy-egy - a választott mőfajt jellemzı film - segítségével, a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhetı hasonlóságok alapján. Egy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmő bemutatása (pl. Chaplin, Ford, Hitchcock, Spielberg).
146
6. Stílus- és mőismeret Korstílusok
A szereplı- és környezetválasztásban, a kamerahasználatban, a történetmesélésben, a film szerepérıl való elképzelésben és a filmtörténeti hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhetı stiláris jegyek hasonlóságának felismerése a (német) expresszionizmus, a francia és a szovjet-orosz avantgárd film, az (olasz) neorealizmus, a francia és a csehszlovák új hullám kapcsán. Ezen (film)stílustörténeti korszakból egy-két meghatározó alkotó és mő alaposabb ismerete. A film stílustörténeti korszakokba nehezen sorolható "nagymesterei" (pl. Bunuel,
Szerzık és mővek
Bergman, Welles, Antonioni, Fellini, Godard, Jancsó, Kuroszava, Tarkovszkij) közül egy alkotó életmővének alaposabb bemutatása a legfontosabb mővek alapján, a szerzıt jellemzı témák, stiláris eszközök segítségével.
Az új magyar film a hatvanashetvenes években
A kortárs magyar film
A magyar film fontosabb alkotói (Jancsó, Fábry, Kovács, Makk, Huszárik, Gaál, Szabó) munkásságának általános jellemzése. A Budapesti iskola bemutatása, egyegy fontosabb mő ismerete. Egy - a rendszerváltozást követıen készült - jelentıs magyar film részletezı ismertetése.
7. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége Annak a jelenségnek a bemutatása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a Sorozatelv
médiaszövegek döntı többségét sorozatként szerkesztik, ill. a befogadó kizárólag sorozatként képes azokat értelmezni.
A befogadást befolyásoló tényezık Annak bemutatása, hogy a szövegen túl milyen tényezık hatnak különösen a befogadásra: így a kulturális kompetencia szerepe (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezetének - szociális, etnikai, gazdasági helyzetének, életkorának és nemének - hatása, illetve a befogadás környezetének (pl. újságolvasás, rádióhallgatás, tévézés, szörfözés a weben) hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elutasítására vagy elfogadására. A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében. A sztár
A sztár szerepének felismerése és értelmezése a médiában és a filmen, néhány film és médiasztár jellemzésén keresztül. A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (interaktivitás, multimédia, hálózati
Az új médiatechnológiák hatása
kommunikáció, virtuális valóság) jellemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése.
147
8. A médiaintézmények A tömegkommunikációs gyakorlatra ható fıbb gazdasági tényezık bemutatása, az A médiaszöveg mint termék
iparszerő, piacelvő mőködés bizonyítása (pl. maximális fogyasztásra késztetés elve; a közönség kettıs szerepe: a közönség mint vevı és mint áru; a mősoridı mint tulajdon). Közszolgálati és kereskedelmi, független, ill. alternatív médiaintézmények,
A médiaipar intézményei
szakosított csatornák és bizonyos témákra specializálódott médiavállalkozások között különbségek bemutatása néhány jellemzı példával.
A médiaipar ellenırzése
A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (a válaszadás lehetısége, a magánélet tiszteletben tartása, hátrányos megkülönböztetés elkerülése). A törvények betartását ellenırzı hazai intézmények megnevezése, jellemzı példák a hatóságok beavatkozására (pl. a reklámidı túllépéséért, fiatalkorúak számára káros szövegek túl korai sugárzásáért).
9. A reprezentáció A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek A valóság sztereotíp és torzított
felismerése, bemutatása (elsısorban a nemi szerepek, a kisebbségek és az
megjelenítése a médiában
etnikumok, az eszmék, és politikai formációk) médiaszövegekben megtestesülı reprezentációjának a tekintetében. Azoknak a fontosabb érveknek és ellenérveknek az ismerete és alkalmazása, amelyekkel a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni. Jellemzı sztereotípiák bizonyos társadalmi csoportok reprezentációjában.
10. Jellegzetes mősortípusok, médiaszövegek Hírmősorok
A hír és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítése. A hírmősorszerkesztés elemi normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése. A hírek verbális, képi, narratív és szerkesztési eszközeinek felismerése és azok hatásának elemzése.
Reklám
A reklám mint alkalmazott mővészeti forma értelmezése. A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása. A reklámok gyakoribb képi, verbális, narratív megoldásainak a leírása és jellemzése; néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése.
Folytatásos teleregény (szappanopera)
A szériaelv megjelenési formáinak ismerete és jellemzése. A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas példán.
148
A második esély iskolája tanmenetei Az OKI által elkészített „második esély iskolái” nevő program annyiban tér el a hagyományos felnıttoktatási kerettantervtıl, hogy a tanulók az elsı egy hónapban nem csak a hagyományos tantárgyakat tanulják, hanem a szövegértés, a közösségfejlesztés, a tanulás tanítása is szerepel a tantárgyak között. Ez mindenképpen nagy összhangot kíván az osztályban tanító kollégáktól, hiszen nem egy tanár tartja egy adott téma összes óráját, hanem a tantárgyon belül váltják egymást a tanárok a végleges órarend szerinti beosztás alapján.
Tantárgy
Heti óraszám
Összes óraszám
nappali
esti
nappali
esti
Szövegértés
6
3
24
12
Tanulás tanítása
2
1
8
4
Közösségfejlesztés
4
2
16
8
Kommunikáció
4
2
16
8
Összesen:
16
8
64
32
A tanmenetek órákra lebontva csak az esti képzésre vannak kidolgozva.
1.
A tanulás tanítása
2.
Közösségfejlesztés tanmenet
3.
Kommunikáció tanmenet
4.
Szövegértés tanmenet
149
A tanulás tanítása tanmenet Óraszám
Tananyag Bevezetı
beszélgetés
tanulásról. Hogyan?,
Segédanyag
Módszer
a
(Mit
jelent?,
Mikor?,
Mennyit?,
Beszélgetés, kérdezés, megbeszélés, párbeszéd
Ellenırzés, értékelés szempontjai Mennyire érdeklıdı, kíváncsi? Együttmőködı-e? Talál-e kötıdést az anyaghoz?
Mit?, Miért?) Figyelemfejlesztı feladat (TTT
Szópárok (táblázat), szókártyák
16. oldal)
Szöveg tanulmányozása, szóbeli közlés, ismétlés, pármunka.
1. Memóriafejlesztı feladat (TTT
Szóbeli közlés, ismétlés,
17. oldal)
A
tanulás
csoportos játék.
fogalmának
Megbeszélés, tanári beszéd.
meghatározása. (TTT 3-4. oldal)
Tanulási stílus kérdıív kitöltése.
Kérdıívek
(TTT 44-48. oldal) 2.
Tanulók munkája
A diákokra jellemzı tanulási
feladatlapokkal.
stílus megállapítása.
Értékelés.
Értékelés.
Összegzés.
Megbeszélés, tanári beszéd.
150
Jelzi-e a problémáit? Megfogalmaz-e kérdéseket?
Egyéni tanulságok levonása.
Képességfejlesztés I. Emlékezetfejlesztı feladatok 1. Értelmezés (TTT
20.
oldal
alapján)
–
szólások
és
közmondások
győjtése
és
értelmezése,
Ó. Nagy Gábor: Magyar
Megbeszélés, magyarázat.
szólások és közmondások
eredetének lehetséges magyarázata. 2. Teremrendezés. (Egy tanuló kimegy a terembıl. A többiek 3.
ezalatt „átrendezik” a termet. A tanuló
visszajön
és
ki
Osztályterem berendezési
Játék, megfigyelés.
tárgyai, diákok
kell
találnia, hogy mi változott meg a teremben.)
3. Egy filmrészlet (pl. reklám) megfigyelése.
(A
tanulók
megtekintenek egy filmrészletet,
Megfigyelés.
Videó, tv.
majd ezt követıen a tanár feltesz egy kérdést valamely részletre vonatkozóan.)
151
Együttmőködı-e?
Egyéni tanulságok levonása.
Képességfejlesztés II.
Kreativitást
és
Egyéni ötletekkel áll-e elı?
logikus
gondolkodást fejlesztı feladatok.
Ésszerően, érvekkel támasztja-e
1. TTT 53. old. 6-8. feladatok, 54. old. 10-11. feladatok, 4.
Feladatlapok.
56. old. 17. feladat
Tanulók munkája
alá álláspontját?
feladatlapokkal.
Képes-e mások véleményét figyelemmel kísérni? Megfogalmaz-e önálló
2. 5 szóból történet alkotása.
gondolatokat? 3. Vita, majd megbeszélés.
Leírás.
Tudja-e álláspontját megváltoztatni?
(TTT 23. old. 2. feladat) Vita, megbeszélés.
Összefoglalás.
Megbeszélés.
152
Közösségfejlesztés tanmenet Óraszám
Tananyag
1.
Ismerkedés
2.
Közeledés
Segédanyag
Módszer
- Kf. 8.oldal
Beszélgetés, kérdezés
- Információs kártya
Csoportos játék
- „Fele sem igaz” játék
Szóbeli közlés
- Csoportmottó 3.
Csoportidentitás fejlesztése
- Csoportnapló (pozitív élmények feljegyzésére)
4.
5-6.
Bizalomépítés
Értékválasztás
- Vakvezetı játék
Csoportos megbeszélés Vita
Csoportos játék Tanulók munkája feladatlapok-
- Kf. 14-15. oldal
kal. Értékelés (mely értékek
- Kf. Túlélı játék
dominánsak a csoportban)
Ellenırzés szempontjai Mennyire érdeklıdı a diáktársai iránt? Együttmőködik-e a csoporttal? Képes-e mások véleményét figyelemmel kísérni? Mennyire ragaszkodik álláspontjához? Mennyire aktív szerepet vállal a játékban? Tud-e érvelni az általa választott értékek mellett?
- Osztályfórum 7
Osztályközösség fejlesztése
- Osztályvezetık választása (pénzfelelıs, diák-önkormányzati
Közös megbeszélés alapján
Készek-e osztály szinten is hatékonyan együttmőködni?
felelıs, könyv felelıs) 8.
Szociometria
- Falus Iván: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe
153
Egyéni munka
A megoldások összehasonlítása
Kommunikáció tanmenet
Óraszám
Tananyag
Segédanyag
Módszer
Ellenırzés, értékelés szempontjai
1. Frontális 1.
2. Körforgás – csoport (2 fı)
Bemutatkozás, Tájékozódás
Fı cél: megszólaltatás! 2-3.
4.
Kommunikáció fajtái,
Képek, vázlat, szöveg, film
alkalmazása
Feladatlapok (elıször minta-
Titkosírás (kódolás)
adás, majd önálló feladatok)
Szimuláció, szerepjáték, vita Csoport
az aktivitás mértéke
Csoport (max. 4 fı)
Megértés, alkalmazás
Kiscsoport
Aktivitás, kreativitás
Feladatlapok
5.
Kódfejtés Non-verbális szövegbeszéd
-szervezet jelzései (napszúrás) -vezetés közben (zaj) -mimika, testbeszéd (gesztusok)
6.
Események
-
saját példa alkotása
Non-verbális kódfejtés
-
játékos feladatok
Egyéni Csoportos
Vita 7-8.
-érvelési készségfejlesztés
Csoportos
T- táblázat
Egyéni
-megszólalás
154
Egymás megértése Aktivitás, hozzáállás, fogalmaz-e meg kérdéseket, ésszerő érveket hoz-e fel
Szövegértés tanmenet
Óraszám
1.
Tananyag
Kompetenciamérés
Segédanyag
Módszer
Kérdıív
Egyéni munka
A kidolgozott szöveg
Megbeszélés
A felmérés részletes elemzése, 2.
melynek célja a tanulók aktivizálása
Ellenırzés, értékelés szempontjai Egyénre lebontva, vele személyesen kiértékelve Személyre szabott és közös értékelés
Szövegelemzés: 3.
csoportos, páros vagy egyéni
GYALOG-GALOPP könyv 53. oldaláról és halandzsa szöveg
Fénymásolt szövegek + film
munkával szövegfeldolgozás
Szöveg az 5. oldalról
Csoportmunka
Szövegelemzés háromszintő 4.
kérdésekkel
Egy szépirodalmi szöveg 5.
elemzése
Szövegfeldolgozás kérdésekkel csoportmunka
Szöveg a 7. oldalról
vagy egyéni
155
A megoldások összehasonlítása, értékelése
A csoportok megoldásainak összehasonlítása
A kérdésekre adott válaszok megbeszélése
Egy hosszabb szöveg elemzése: 6-7.
8.
Hogyan él az utazó a
Középszintő magyar írásbeli
Csoportmunka
Himalájában?
feladatsorok 52. oldal
Házi feladat: vázlatkészítés
10-11.
összehasonlítása, Értékelése
Megbeszélés és könyvtári óra
Magyar Nyelvi Értelmezı Szótára
Szövegelemzés: 9.
A csoportok válaszainak
Vita a szöveg jelentésével és
A riói konferencia
Szöveg az 52. oldalról
Szakszöveg elemzése
Egy tantárgy szakszövege
csoportmunka
Feladatlapok
Egyéni munka
tartalmával kapcsolatosan A csoportok megoldásainak összehasonlítása
Felmérés 12.
Az eddigi munka megbeszélése és a közeljövı teendıi
156
Személyre szabott értékelés
8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 1.
A tanulók általános fizikai állapotának mérésére a hungarofitt(5) fittségi tesztet alkalmazzuk, amely a tanulók alap motoros képességeinek - gyorsaság, erı, állóképesség, erıállóképesség- mérésére szolgál. A módszer elemei: Cooper-teszt, helybıl
távolugrás,
fekvıtámaszban
karhajlítás,
hanyattfekvésbıl
felülés
és
hasonfekvésbıl törzsemelés. 2.
A tanulók általános motoros képességeinek mérése sportági mozgásformákkal, illetve speciális sportági képességek mérésével történik. A módszer tartalmazza a tanulók életkorának és az iskola pedagógiai programjának megfelelı sportági mozgásformák teljesítményre történı mérését is. A teljesítmény mérése a következı sportági mozgásformákban történik: 60 és 800 méteres síkfutás, távolugrás, Cooperteszt.
3.
Pszicho-motoros képességek mérése. Olyan speciális az életkornak és a pedagógiai programnak megfelelı összetett mozgássorozatok bemutatása, amely alkalmas a tanulók koordinációs képességeinek, mozgás ügyességének, és mozgásismeretének felmérésére. Tartalmazza: talaj, szekrényugrás; ezen szerek összefüggı gyakorlatainak vagy elemkapcsolatainak bemutatását, a koordináltság, mozgásügyesség, téri tájékozódó képesség mérésére. Tartalmaz olyan sportági labdás - kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás - összetett feladatokat, amelyben megtalálhatóak az adott sportág alapmozgás ismeretei, és a sportjáték végrehajtásához szükséges koordinációs képességek. Azaz a tanuló mozgás közben hogyan alkalmazkodik a változó irányból és változó erıvel érkezı labdához, alkalmazkodás a társakhoz és a védı játékoshoz, a tanult technikai elemeket hogyan hajtja végre változó körülmények között, a legmegfelelıbb megoldás kiválasztása a változó körülmények között - döntés kényszer.
157
II. fejezet Szakmai program 1.
Jogszabályi háttér
1993. évi LXXIX.. törvény a közoktatásról
1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl
2001. évi CI. Törvény a felnıttképzésrıl
26/2001. OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl
37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrıl
1/2006. (II.17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl
20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl
Szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei
Szakképesítések központi programjai E dokumentumok meghatározzák a szakmai képzésbe való belépés feltételeit, a
szakmai, vizsgáztatási követelmények pedig meghatározzák a kimenetet. A hagyományos OKJ-hez tartozó kifutó évfolyamok esetében a központi programok jelenítik meg azt a tantárgyrendszert, melyben a képzés folytatható. A tantárgyakhoz óraszámot rendelnek, tantervekben rögzítik a részletes követelményeket. A modulrendszerő OKJ-ben megjelenı képzésekre felmenı rendszerben a szakmai és vizsgakövetelményben foglaltak az irányadók, különös tekintettel az elmélet és gyakorlat arányának figyelembe vételével.
2.
A szakképzés felépítése A szakmai képzés a hagyományos OKJ szerint elméleti, elmélet-igényes gyakorlat,
és gyakorlati oktatásból áll, míg a modulrendszerő képzéseknél az oktatás elméleti, elméletigényes gyakorlat, illetve gyakorlati oktatásból épül fel. A szakmai elméleti oktatás az iskola tantermeiben, esetenként oktatási kabineteiben történik. Az iskola szaktanárai tartják, végzettségükre elıírásokat, a közoktatási törvény
158
tartalmaz. Az órák szakmánként szervezendık. Azonos szakmacsoport szakmáinál, a közös szakmai alapozó tárgyak osztálykeretben szervezhetık. A központi programok feltüntetik azokat a tárgyakat, melyeket homogén osztály esetén csoportbontásban kell oktatni, a tárgy jellege miatt. A gyakorlati oktatás két egymást kiegészítı és feltételezı részterületre bomlik:
Iskolai csoportos foglalkozás a szakoktatók vezetésével iskolai tanmőhelyekben, kabinetekben és tanirodában folyik. A csoportok létszámára a közoktatási törvény gyakorlati csoportokra vonatkozó elıírásai az irányadók. Célja: nyugodt körülmények között a szakmai alapfogások bemutatása, megtanítása, gyakoroltatása, késıbb a szintrehozás, felzárkóztatás. A csoportos oktatás hivatott kiküszöbölni a munkahelyi sajátosságokból adódó esetleges hátrányokat, valamint a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elıírásoknak megfelelıen felkészíteni a tanulókat a gyakorlati vizsgára.
A bolti, üzemi gyakorlat üzemelı egységekben tanulófelelısök irányításával valósul meg. Az egységet fenntarthatja iskola vagy vállalkozás. Célja: valós gazdálkodási környezetben begyakorolni a megismert alapfogásokat. A vállalkozások célrendszerének megfelelı legjobb megoldásokra törekedni a mindennapok munkájában.
3.
A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai
3.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezık: •
a megye munkaerı-piacának várható alakulása
•
a szolgáltatásainkat igénybevevık - a tanulók, a szülık, a gazdasági kamarák, a gazdálkodó egységek - elvárásai
•
a versenytárs iskolák és képzı intézmények programjai
3.2. A szakmai program általános céljai: •
Mindenki számára biztosítani kívánjuk a lehetıséget képességei kibontakoztatására; ha szükséges, differenciált módon.
•
A szakmai ismeretek elmélyült tanulmányozása és alkalmazása révén adunk módot diákjainknak arra, hogy alkotóképességük fejlıdjék.
•
A megbízható, széles körő alapmőveltség megszerzésén túl a szakközépiskolai szakképzı évfolyamokon közgazdasági és ügyviteli, informatikai, vendéglátó159
idegenforgalmi, rendészeti, kereskedelem-marketing szakmai alapozás lehetıségét kívánjuk biztosítani. •
Az új üzleti gondolkodásmód kialakítása, vállalkozási kompetenciák fejlesztése is kitőzött céljaink közé tartozik.
•
Az érettségi vizsgára történı színvonalas felkészítéssel esélyt adunk − a felsıfokú intézményekben való továbbtanulásra; − az érettségire épülı, munkaerı-piaci igényekhez igazodó szakmatanulásra, az életpályán várhatóan többször bekövetkezı szakmaváltásra;
•
Egyéni tanulói haladási utak kialakítása, az átjárhatóság biztosítása: más iskola tanulói számára. Biztosítani kívánjuk, hogy a 10. vagy a 12. évfolyam befejezése után iskolát válthassanak a tanulók, bekapcsolódhassanak a nálunk folyó képzésbe; illetve a mi tanulóink folytathassák tanulmányaikat más középiskolákban.
•
A gyakorlatorientált kompetencia alapú, moduláris képzés szerepének növelése: az elméleti és gyakorlati ismeretek oktatásában - különösen a szakképzési évfolyamokon - érzékelhetı arányváltozást kell elérnünk a gyakorlat javára.
•
A diákok olyan munkavállalói és állampolgári kompetenciákra tegyenek szert, amely lehetıvé teszi azt, hogy hatékony munkatársai és felelıs tagjai legyenek a társadalomnak és a vállalkozásoknak.
•
A környezettudatos magatartás erısítése.
•
A tanulók megértsék, miért szükséges az etikai szabályok betartása az üzleti életben, mind a vezetık, alkalmazottak, mind a termelık és fogyasztók részérıl.
•
Kézzel fogható tapasztalatokat nyújtani, hogy milyen egy üzleti vállalkozást mőködtetni, ezzel a gazdálkodási, pénzügyi készségeket fejleszteni.
•
Az iskola szolgáltató jellegének erısítése: saját tanulóink részére bıvítenünk kell a kiegészítı illetve az ismeretanyag elmélyítését szolgáló foglalkozások körét; növelnünk kell a felnıttoktatási képzés szerepét mind az iskolarendszerő, mind pedig tanfolyami formában; az iskolánkban korábban végzettek szakmai továbbképzését is fel kell karolnunk.
•
A közoktatási törvény által erısen korlátozott órakeret miatt szükségesnek tartjuk a pályaválasztási
és
álláskeresési
tanácsadás
bevezetését.
Ennek
keretében
megismerhetik tanulóink a közgazdasági, ügyviteli, kereskedelmi szakmákhoz tartozó pályatükröket,
munkaköri
leírásokat,
160
munkahely-választási
technikákat.
A
tanácsadáson túl az önismeret fejlesztése, az önmenedzselés és a karrierépítés alapjai is ebben a formában sajátíthatók el. •
Rugalmas képzési rendszer kialakítása: szélesítenünk kell az iskola szakmakínálatát, másfelıl a különbözı képzési formákkal - nappali, felnıttoktatási, átképzési, továbbképzési, távoktatási forma - igazodnunk kell a különbözı igényekhez.
•
Értékes, érvényes, hasznosítható, piacképes tudás átadása, szakmai elkötelezettség kialakítása.
3.3. A szakmai képzés feladatai •
Olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása tanulóinkban, amelyek esélyt adnak arra, hogy a munkaerıpiacon megtalálják helyüket és ott majd helytálljanak, függetlenül attól, hogy milyen szakmát tanulnak. Ezek a következık: 1. Munkaerı-piaci kompetenciák − szociális kompetencia, mint munkaerı-piaci elvárás − világos, korrekt kommunikáció szóban és írásban − kommunikációs kultúrák tanulásának képessége (idegen nyelv) − önismereti készség − viselkedés- és mentális kultúra és interkulturális mőveltség − együttmőködés, team-munka, kooperációs modellekben gondolkodás − kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia − hatékony, önálló munkavégzés 2. Szakmai kompetenciák (szakmai ismeretek és készségek) − általános szakmai cselekvıkészség − innovációs készség − élethosszig tartó fejlıdés igénye − célorientált viselkedés − szervezeti-vezetési készség − problémamegoldó-, és kezelı készség − kooperáció és konszenzus készség − gazdálkodási, tervezési képesség − kreatív és kritikai gondolkodás képessége
161
3. Személyes kompetenciák − elhivatottság − megbízhatóság − stressztőrı képesség − gyakorlatias feladatelemzés − önállóság − szervezı készség − szorgalom, igyekezet − döntésképesség 4. Társas kompetenciák − kapcsolatteremtı készség − udvariasság − közérthetıség − konfliktusmegoldó készség − empatikus készség − motiváló készség − hatékony kérdezés készsége − kezdeményezı készség − visszacsatolási készség 5. Módszertani kompetenciák − logikus gondolkodás − következtetési készség − nyitott hozzáállás − módszeres munkavégzés − rendszerezı képesség − tervezési képesség − értékelési képesség − figyelemmegosztás − figyelemösszpontosítás.
162
4.
Az iskolánkban folyó szakmai képzés fıbb jellemzıi
4.1. A szakmai képzés szakaszai 1. Szakmai alapozás: a szakiskola 9-10. osztályaiban kötelezı tanórai foglalkozások keretén belül az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás mellett szakmai gyakorlat és szakmai alapozó ismeretek oktatása is folyik. A szakmai alapozás célja: -
bepillantást
adni
a
kereskedelem
illetve
a
vendéglátás
szakmai
alapismereteibe, -
módot adni arra, hogy felismerhesse a tanuló a szakma választást befolyásoló képességeit, illetve azok hiányát,
-
segítse a végleges pályaválasztási döntést.
2. Szakmacsoportos alapozó oktatás: a szakközépiskola 9-12. évfolyamain kötelezı tanórai foglalkozások keretén belül folyik. A szakmacsoportos alapozó oktatás célja: -
olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, amelyekre építve a szakképzési évfolyamokon eredményesebben, kevesebb erıfeszítéssel tanulhatják a választott szakmát,
-
lehetıvé váljon a felmentés a szakképzésben egy-egy olyan tantárgy tanulása alól, amelybıl megszerezték a megfelelı szintő tudást az általános képzés szakaszában, és az így felszabadult idıt és energiát más fontos ismeretek megszerzésére vagy mélyítésére fordíthassák.
-
a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyait érettségi tantárgyként is választhatja
3. Szakképzés: az 1/11-2/12-3/13., az 1/13. illetve az 1/13-2/14. szakképzési évfolyamokon, kötelezı tanórai keretben elméleti órákon és gyakorlati foglalkozásokon folyik.
163
A szakképzés célja: A szakmai vizsgára történı felkészítés, valamint, hogy az iskolánkat elhagyó ifjú kereskedelmi-, vendéglátós, illetve pénzügyi szakemberek rendelkezzenek: •
megfelelı szakmai elméleti tudással,
•
korszerő gyakorlati ismeretekkel,
•
szakmaszeretettel és munkaszeretettel.
Fenti céljaink megvalósítása érdekében feladatunk: •
változatos pedagógiai módszerek alkalmazásával megismertetni a tanulókkal a szakmai ismereteket és törvényi elıírásokat,
•
biztosítani a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges legmegfelelıbb körülményeket,
•
a vállalkozói szemlélet kialakítása, formálás
•
megismertetni a munkavállalói jogokat és kötelességeket, valamint tudatosítani az alkalmazkodó képesség fontosságát
•
a gyakorlati képzést végzık személyes példáján keresztül rámutatni arra, hogy az odaadással, sikeresen végzett munka, öröm forrása az ember életében
•
a képzés egésze során megragadni minden alkalmat arra, hogy sikerélményhez juthassanak tanulóink, mert ez hozzájárulhat a szakmaszeretet kialakulásához.
4.2. A szakmai gyakorlat szervezése A gyakorlati képzés színterei: – iskola, – gazdálkodó tevékenységet folytató egységek. A gyakorlati képzés formái: – összevont csoportos gyakorlat, mely az iskola tanirodájában, kabineteiben (kereskedelmi
kabinet,
pincér
kabinet),
valamint
tanmőhelyeiben
és
cukrászmőhelyében folyik, a gyakorlati alapok elsajátíttatása érdekében, – üzemi gyakorlat, mely a gazdálkodó egységeknél folyik az elméleti képzéssel váltakozva, – összefüggı nyári gyakorlat a gazdálkodó egységeknél, a szorgalmi idıt követıen.
164
A gyakorlati képzés feltételei kétféleképpen biztosíthatók: – Tanulószerzıdés alapján: a munkáltató és a tanuló között jön létre a szakképzési évfolyam
megkezdését
megelızıen,
a
területileg
illetékes
Kamara
közremőködésével. – Együttmőködési megállapodás alapján: amennyiben a tanuló gyakorlatát költségvetési intézménynél tölti, vagy a gyakorlati képzési idı kevesebb mint 50%-át teljesíti az adott munkahelyen.
5.
A gyakorlati munka értékelése, minısítése
5.1.
Szakiskolai osztályokban a szakma specifikus tantárgyak értékelése
Természetismeret és környezeti tanulmányok: Ez a tantárgy magában foglalja a korábban fizika, kémia, földrajz, biológia tantárgyak egyes anyagrészeit, ezért félévkor és évvégén 1 osztályzattal értékeljük, még akkor is, ha 2 tanár oktatta. Pályaorientáció: A pályaorientáció területén félévkor és év végén nem minısítünk érdemjeggyel, hanem csak szöveges értékelést alkalmazunk: MEGFELELT vagy NEM FELELT MEG kategóriákkal. 9. évfolyam: Gyakorlati oktatás értékelése Minden tantárgyat (modult) érdemjeggyel értékelünk, melyeket félévkor és évvégén lezárunk. Félévkor és évvégén a tantárgyak érdemjegyeibıl egy átlag osztályzatot adunk, melyet a napló megjegyzés rovatába, az ellenırzıbe és a bizonyítványba „Gyakorlati oktatás” néven tüntetünk fel. Ha a gyakorlati oktatás bármelyik tantárgyának osztályzata elégtelen, akkor az átlagjegy is elégtelen. Javító vizsgát csak az elégtelenre minısített tantárgyból kell tenni. A bizonyítvány végén azonban részletezve fel kell sorolni a tantárgyakat, az éves óraszámaikat, a részosztályzatokat és az átlagjegyet is. Kerekítés: 0,50-ig lefelé, 0,51-tıl felfelé 10. évfolyam: Szakmai alapozó képzés értékelése Minden tantárgyat (modult) érdemjeggyel értékelünk, melyeket félévkor és évvégén lezárunk. Félévkor és évvégén a tantárgyak érdemjegyeibıl egy átlag osztályzatot adunk, melyet a napló megjegyzés rovatába, az ellenırzıbe és a bizonyítványba „szakmai alapozó
165
képzés” néven tüntetünk fel. Ha a szakmai alapozó képzés bármelyik tantárgyának osztályzata elégtelen, akkor az átlagjegy is elégtelen. Javítóvizsgát csak az elégtelenre minısített tantárgyból kell tenni. A bizonyítvány végén azonban részletezve fel kell sorolni a tantárgyakat, az éves óraszámaikat, a részosztályzatokat és az átlagjegyet is. Kerekítés: 0,50ig lefelé, 0,51-tıl felfelé
5.2 A gyakorlati képzés értékelése a szakképzı évfolyamokon Iskolánk szakiskolai tanulóinak gyakorlati képzését nem kizárólag az iskola végzi. A gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységekkel összefüggésben a tanuló teljesítményét, magatartását, szorgalmát a gyakorlati képzés szervezıje is értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát ezek figyelembevételével a nevelıtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépésérıl, szakmai vizsgára bocsátásáról. A gyakorlati képzıhelyekre kiadott tananyagegységeket is értékelni kell a foglalkoztatónak. A tanulókat a munkahelyeken havonta egy alkalommal köteles a tanulófelelıs értékelni, melyrıl az iskolát a munkanaplón keresztül tájékoztatja. Az érdemjegyek, osztályzatok a következık: − A tanuló tudásának értékelésénél: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges/2/, elégtelen /1/. − A tanuló magatartásának értékelésénél: példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/. − A tanuló szorgalmának minısítésénél: példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/.
6.
Szintvizsga
A gyakorlati képzés mérésére, arra, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményekben
elıírt
szintvizsgát
szervezünk,
a
Kamara
munkatársaival
együttmőködve. A sikeres vizsga a szakmai vizsgára bocsátás egyik feltétele. A vizsgáztatás bizonyos szakképesítések esetében, az országosan egységes szintvizsga-feladatbank, szintvizsgakövetelmény és értékelési rendszer alapján történik. Tantestületünk a vizsga lebonyolítását pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe miatt is fontosnak tartja. Elınyeit a következıkben látjuk:
166
o növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló nem sajátította el a szükséges kompetenciákat, o lehetıséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására, o javul az együttmőködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között és ezzel nı a gyakorlati képzés színvonala.
A tanulók értékelésénél alkalmazott eljárás: •
a munkahelyen végzett munka havi érdemjegyei alapján történik.
A féléves és az év végi minısítés (osztályzat) egyszerő számtani átlagolással a következıkbıl tevıdik össze: •
a csoportos gyakorlaton szerzett érdemjegyek átlaga,
•
a szintvizsga eredménye,
•
a munkahelyi érdemjegyek átlaga.
Kétes jegy esetén a szintvizsga érdemjegye a meghatározó.
A szakközépiskola szakképzési évfolyamain: •
a csoportos gyakorlaton nyújtott teljesítményre adott érdemjegyekkel,
•
a féléves, ill. év végi minısítés az érdemjegyek alapján adott osztályzatokkal
történik
7.
Szakmai vizsgáztatás
A szakképzı évfolyamok követelményeinek teljesítése után a tanulók szakképesítı vizsgát tehetnek, melyet az iskola a hagyományos Országos Képzési Jegyzékbe tartozó szakképesítéseknél a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló, míg az új Országos Képzési Jegyzékbe tartozó modulrendszerő szakképesítéseket a 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl alapján köteles szervezni. A vizsgabizottság független szakmai testület. Tagjai:
-
a vizsgabizottság elnöke
-
a kamara képviselıje
-
az iskola képviselıje
167
A vizsgabizottság munkáját segítik a kérdezı tanárok. A vizsga, vizsgatevékenység részei: írásbeli, gyakorlati, szóbeli és interaktív vizsgatevékenység. A vizsga idıpontja a tanév rendjében meghatározott idıpont.
8.
Iskolarendszeren kívüli szakmai képzés Iskolánkban tudatosan tervezzük tanfolyami képzéseinket. A munkaerı-piacon
jelentkezı kereskedelmi és vendéglátós képesítések iránti érdeklıdés megnövekedése alapozza meg az intézmény tanfolyam-indítási politikáját. A vállalkozások, mint munkaadók elvárják a szakmai ismeretek naprakészségét, gyakorlat-orientáltságot, kommunikációs készséget, csoportban és
emberekkel való
együttmőködési készséget, idegen nyelv ismeretét. Ezeknek az elvárásoknak kívántunk megfelelni akkor, amikor kidolgoztuk öt olyan szakmai képesítés helyi tantervét, amelyek megfelelnek ezen követelményeknek. Iskolánk a következı OKJ-s szakmai képzéseket kínálja a jelölteknek a felnıttképzés területén:
A „Bolti eladó” szakképesítésen belül: 31 341 01 0010 31 02
Elágazás megnevezése:
Élelmiszer- és vegyi áru eladó
31 341 01 0010 31 05
Elágazás megnevezése:
Ruházati eladó
A „Kereskedı” szakképesítésen belül: 52 341 05 0100 52 03
Rész-szakképesítés megnevezése:
Ruházati kereskedı
A „ Vendéglıs” szakképesítésen belül 52 811 02 0100 31 02
Rész-szakképesítés megnevezése:
Vendéglátó eladó
Szakképesítés megnevezése:
Kereskedı, boltvezetı.
Ezenkívül 33 341 01 0000 00 00
168
A szakképesítések OKJ-ban szereplı és egyéb adatai Élelmiszer- és vegyi áru eladó A képzés idıtartama:
400 óra
Ebbıl elmélet:
160 óra
Gyakorlat:
240 óra
Elmélet aránya:
40 %
Gyakorlat aránya:
60 %
A maximális csoport létszám:
24 fı elméleti, 12 fı gyakorlati képzésben
Tervezett képzési idı:
összesen 5 hónap, heti 2 nap
Iskolai elıképzettség:
nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
Ruházati eladó A képzés idıtartama:
400 óra
Ebbıl elmélet:
160 óra
Gyakorlat:
240 óra
Elmélet aránya:
40 %
Gyakorlat aránya:
60 %
A maximális csoport létszám:
24 fı elméleti, 12 fı gyakorlati képzésben
Tervezett képzési idı:
összesen 5 hónap, heti 2 nap
Iskolai elıképzettség:
nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
Ruházati kereskedı A képzés idıtartama:
375 óra
Ebbıl elmélet:
225 óra
Gyakorlat:
150 óra
Elmélet aránya:
60 %
Gyakorlat aránya:
40 %
Maximális csoport létszám:
24 fı az elméleti, 12 fı a gyakorlati képzésben
Tervezett képzési idı:
összesen 5 hónap, heti 2 nap
Iskolai elıképzettség:
érettségi vizsga
169
Vendéglátó eladó A képzés idıtartama:
260 óra
Ebbıl elmélet:
78 óra
Gyakorlat:
182 óra
Elmélet aránya:
30 %
Gyakorlat aránya:
70 %
A maximális csoport létszám:
24 fı elmélet vagy 12 fı a gyakorlati képzésben
A képzés tervezett idıtartama:
5 hónap, heti 2 nap
Iskolai elıképzettség:
nyolcadik évfolyam elvégzése
Kereskedı, boltvezetı A képzés idıtartama: 300 óra Ebbıl elmélet:
180 óra
Gyakorlat:
120 óra
Elmélet aránya:
60 %
Gyakorlat aránya:
40 %
A maximális csoport létszám:
24 fı elmélet vagy 12 fı a gyakorlati képzésben
A képzés tervezett idıtartama:
5 hónap, heti 2 nap
A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: A képzés megkezdhetı a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetık a szakképesítést elıkészítı évfolyam keretében is. vagy Iskolai elıképzettség: Tizedik évfolyam elvégésével tanúsított iskolai végzettség
Szakmai elıképzettség: A felsorolt szakképesítések bármelyike 52 341 01 0100 33 01 Autó és motorkerékpár eladó-, kölcsönzı 31 341 01 0010 31 01 Bútor és lakástextil eladó 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi áru eladó 31 341 01 0010 31 03 Mőszaki cikk eladó 31 341 01 0010 31 04 Porcelán és edényáru eladó 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó 31 341 01 0010 31 06 Zöldség-gyümölcs eladó
170
52 341 06 0000 00 00 Könyvesbolti eladó 52 341 07 0100 31 01 Hírlapárus, trafikos 52 341 07 0100 51 01 Kazetta- és lemezeladó, - kölcsönzı 52 341 07 0100 51 02 Óra-ékszer és díszmőáru eladó 52 341 07 0100 31 02 Papír, írószer eladó 51 341 01 0100 33 01 Kisgép- és mőszakicikk-kölcsönzı 31 341 03 0000 00 00 Töltıállomás-kezelı 31 341 03 0100 31 01 Gázcseretelep-kezelı
vagy Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
Kompetencia-csoportok Sorszáma
1.
2.
3.
Kompetenciák
Kompetencia-csoportok megnevezése
Olvashatóan ír Mondatokat alkot Rövid szöveget alkot Érthetıen olvas Tagoltan olvas Szöveghően olvas Használja a négy számtani alapmőveletet Tömeget mér Hosszúságot mér Százalékot számít Felismeri az alapvetı összefüggéseket Megérti az olvasottakat
Alapkompetenciák
Megérti a kapott információkat, Kérdéseket tesz fel Válaszokat ad, Megfogalmazza a véleményét Tisztán, érthetıen beszél, Megérti mások kommunikációját
Info-kommunikációs kompetenciák
Nyír, vág, darabol, aprít elıírt méretre Tömeget becsül Hosszúságot becsül Őrtartalmat becsül Őrtartalmat mér Fejben számol Betartja az alapvetı viselkedési normákat
Szakmai kompetenciák
171
IV. fejezet Egészségnevelési program 1.
Fogalmak, jogszabályi elıírások
1.1. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól lét állapota. Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud. ha individuális önállóságát megırzi, és ha megteremti összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetıségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erıforrásokat, valamint a testi - lelki képességeiket hangsúlyozza.
Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyüjtıfogalma, így magába foglalja a korszerő egészségnevelés, az elsıdleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztı szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait és módszereit.
1.2. Jogszabályi elıírások -
A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfınöki nevelı és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek idıkerete az 5– 12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.” (10. § (5) bekezdés.
-
A közoktatásról szóló törvény (a 2003. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása (3.) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggı iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskolaegészségügyi szolgálat véleményét.”
172
2
Az egészségnevelés célja, feladatai
2.1
Az egészségnevelés célja Iskolánkban közel másfél ezer diák tanul. Ez a nagy létszám magával hozza a
sokszínőséget szinte minden területen. Erre a sokszínőségre az egészségnevelés területén is figyelmet kell fordítani. Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezıket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészsége megırzéséért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetıséget kapnak a diákok. Különösen hatékony, ha ezek a programok a pedagógusok, neves helyi vagy akár országosan ismert szereplık és a család együttes részvételével történik. Mivel iskolánkban szakmai képzés is folyik, ezért ehhez egészségügyi alkalmassági vizsgálatok szükségesek. Ez lehetıséget ad egyfajta kép kialakításához a hozzánk belépı diákokról. Az ekkor felismert, felmerülı problémák nagymértékben meghatározzák céljainkat, feladatainkat. Kiemelt céljaink: -
Minden tanuló rendelkezzen az alapvetı és ez után korszerő ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal egészségük védelme és megırzése érdekében. (pl. személyi higiénia terén, makro- és mikrokörnyezet egészségre gyakorolt hatásáról,)
-
Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevıit (dohányzás,
alkoholfogyasztás,
drogfogyasztás,
inaktív
életmód,
egészségtelen
táplálkozás) -
Kapjanak
segítséget
párkapcsolati
döntéseik
etikai,
erkölcsi
és
egészségügyi
következményeirıl. -
A nemiséget az élet természetes és fontos jelenségeiként kezeljék, a szélsıségek közötti helyes középutat tudják megtalálni, tudatosan, körültekintıen szervezzék életüket.
-
Legyenek korszerő családtervezési és fogamzásgátlási ismereteik.
-
A betegségek korai felismerése, önmegismerés, az önvizsgálat jelentısége tudatosuljon, gyakorlattá váljon önmaguk és családtagjaik körében. 173
2.2. Az egészségfejlesztés feladata Céljaink megvalósulását a következı tevékenységformák szolgálják: -
Rendszeres egészségügyi szőrıvizsgálatok (9. évfolyam beiskolázási, szakmaválasztási, 11. évfolyam kötelezıen elıírt, továbbtanulási, és a tanév során felmerülı egyéb pl. sportversenyre való alkalmassági vizsgálatai). Az iskolában tanulóknak középiskolai tanulmányai alatt tehát legalább kétszer megvizsgálják az általános egészségi állapotát, nyomon követik az esetleges betegségek helyzetét, felhívják a figyelmét a veszélyeztetı tényezıkre.
-
A rászorulók rendszeres orvosi gondozása illetve gondozásának nyomon követése.( ifjúsági, orvosi gondozási tanácsadás )
-
A gyógytestnevelésre szorulók kiszőrése, irányítása.
-
Osztályfınöki felvilágosító órák (Akár az egészségügy, akár a pedagógusok kezdeményezésére minden esetben lehetıséget biztosítunk arra, hogy osztályfınöki órák keretében a felmerülı témákról, a korosztályt érintı kérdésekrıl tájékoztatást kapjanak tanulóink a védınıtıl, ha szükséges más szakembertıl.)
-
Egészségügyi napok: melynek programjai az orvosi és védınıi szőrıvizsgálat és a nap további részében aktuális, korspecifikus témákról elıadás, kiscsoportos beszélgetések, video filmek megtekintése, önvizsgálati módszerek gyakorlása. Otthonra a napi témákból emlékeztetı ismertetık kiosztása.
-
Hagyományosan a minden tavasszal megrendezésre kerülı Mikszáth-napok keretében zajló felvilágosító elıadások, vetélkedık.
-
Túlsúlyosak rendszeres tornája (Egészségvédık Egyesületének konditermében)
-
Önálló védınıi tanácsadás Az ifjúsági védını folyamatos jelenléte kialakít egy olyan szintő kapcsolatot, hogy a diákok – esetleg a tanárok is -, a védınıi tanácsadáson megjelennek és segítséget, tanácsot kérnek.
-
A fennálló kapcsolatrendszert mindenképpen ápolni kell, az elért eredményeket meg kell ırizni és tovább kell fejleszteni.
-
Kortárs
oktatók
képzésének
szorgalmazása,
lehetıség
biztosítása
ismereteik
továbbadására osztályfınöki órákon. -
Szülık figyelmének felhívása, szülıi értekezleten a serdülı és fiatal felnıttkor kihívásaira, szülıi teendıikre, hiszen a családi háttér, szülıi támogatás nélkül nincs esély az eredményes megelızı munkára.
174
A jövıbeli feladatok : -
Az egészségtan oktatását önállóan vagy tantárgyba ( itt elsısorban a biológia tantárgyra kell gondolni, hiszen ennek az emberi testtel foglalkozó része több témát felölel ) integrálva fontos volna megkezdeni, amelynek keretében tanulhatnának a tanulók az egészséges életvitelrıl, családi életre nevelés témaköreibıl, elméleti embertanra épülı mindennapi életben hasznosítható gyakorlatias (tudás, készségfejlesztés a cél) ismereteket sajátíthatnának el. Tanóra igénye: 10-12 óra/oszt./év. 9-10. évfolyamon két évig.
-
A kortárs oktatás kiterjesztése. Elınyös minél szélesebb tanulói körrel megismertetni ezt a lehetıséget, élni a továbbképzésekkel. Az itt megtanult ismereteket az osztályokban az osztályfınöki órákon ismertetni kell a tanulókkal. (témakörök: AIDS prevenció, drogprevenció, véradás, szexuális kultúra fejlesztése).
-
Az iskolában a testedzést a tantervben elıírt, a törvényben megjelölt óraszámok szerint tartjuk. Ezen felül a törvényi keretek alapján minden évfolyamon biztosítjuk az iskolai sportköri foglakozásokat. / kézilabda, kosárlabda, futball, sakk, röplabda, stb./
Az egészségnevelési program tervezıinek feladata: Az iskolai egészségnevelési program kidolgozásáért az igazgató által megbízott pedagógus a felelıs, aki az iskolai védınıvel együtt végzi a munkát. Segítséget adnak a biológia, testnevelés szakos tanárok, valamint az osztályfınöki munkaközösség.
3.
Az egészségnevelés színterei 1. Tanórán: -
önálló tantárgyként,
-
más tantárgyba beépítve:
egészségnevelés-tartalmú
tantárgyakban:
biológia,
testnevelés,
természetismeret, emberismeret,
nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetık az ismeretek: informatika, történelem, kémia, fizika,
nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, nehezebben illeszthetı be magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének,
-
osztályfınöki óra keretén belül.
175
2. Tanórán kívül:
4.
-
szakköri foglalkozás,
-
hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok),
-
kirándulások, túrák.
Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek
1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási folyamatok összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket bıvíti az egyén és a környezetében élık egészségének elmozdítása érdekében. Az iskolai egészségnevelést elsısorban a következı tevékenységformák szolgálják: kémia, biológia és osztályfınöki órák tananyagába beépített foglalkozások. Az iskolai büfé törekszik az egészséges táplálékok forgalmazására. A mindennapi testedzés lehetıségének biztosítása testnevelés órákon, az iskolai sportköri foglalkozásokon és a tömegsport foglalkozásokon. Az intézmény törekszik a drogprevenciós és egyéb egészségvédelemmel kapcsolatos pályázatok kihasználására. A diákönkormányzat programjába sportversenyeket iktatunk be. Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védını) segítségének igénybe vétele az osztályfınöki órákon. 2. Rizikócsoportos megközelítés A korai szőrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhetı csoportok körében folytatott megelızı tevékenységet jelent. Például túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élık, alkoholbetegek gyerekei. A rizikócsoportokra irányuló egészségfejlesztı tevékenység közvetlenül kapcsolódik a másodlagos és harmadlagos prevencióhoz. Az érintett gyerekek szőrıvizsgálatát a védınık gyakrabban végzik el, az osztályfınök és a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs kimunkálja a betegségmegelızı programot. 3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Mivel az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg, ezért az egészségfejlesztési törekvéseink a társasérzelmi készségek fejlesztésére is kiterjednek.. A társas és a kommunikációs kompetenciák fejlesztése az erre lehetıséget nyújtó tantárgyak illetve kiemelten az osztályfınöki tanmenetbe épül be.
176
4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A serdülıkorú fiatalok számára a felnıttnél hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, mint például a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer használat megelızése. A diákok kortársképzésének támogatásával a közvetlen és hatékony információátadást segítjük. 5. További célok Hosszú távú célként szeretnénk iskolapszichológust alkalmazni, valamint saját tornacsarnok építésével több sportfoglalkozást szervezni. Szeretnénk bıvíteni a sportszerek állományát, így változatosabb programok szervezésére nyílna lehetıség.
5.
A segítı kapcsolatok színterei 1. Szülık (család, kollégium) Együttmőködés a szülıkkel, a kollégiumokkal. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a szülıkkel, valamint a kollégiumi nevelıtanárokkal. 2. Iskolaorvos, háziorvos, védını Az iskolaorvos és a védını feladata A megfelelı testi és lelki egészség biztosításának szerves részét képezi az
iskolaorvossal és az iskolavédınıvel kialakított szoros együttmőködés. Ennek keretén belül – az
egyes
korosztályoknál
orvosi
szempontból
megfelelı
idıben
–
több
irányú
egészségvédelmi és egészségnevelési munka folyik. Az iskola csoportosan (osztálykeretben) szervezett formában biztosítja, hogy az egészségügyben ezen a téren dolgozó szakemberek feladatukat az elıírásoknak és elvárásoknak megfelelı színvonalon tudják ellátni. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következı területeken tud ismereteket nyújtani: Négy olyan terület van, amellyel kapcsolatosan rendszeres egyeztetés történik az iskola és az iskola egészségügyi szolgálat között azért, hogy minél hatékonyabban tudjon mőködni, illetve együttmőködni az iskola egészségügy az oktatási intézménnyel. → tájékoztatás az iskolában folyó egészségügyi munkáról (védını) → védıoltások szervezett és mindenkire kiterjedı adása (védını, iskolaorvos)
177
→ szőrıvizsgálatok elvégzése (szakmai alkalmassági, belgyógyászati) (védını, iskolaorvos) → felvilágosító tevékenység (védını) 3. Rendvédelmi szervek Együttmőködés a rendırséggel A drogprevenció területén jó kapcsolatot alakítottunk ki a rendırséggel, így szakembereik legfrissebb ismereteik és demonstrációs eszközeik segítségével széleskörő tájékoztatásban részesítik diákjainkat. (felelısök: az ifjúságvédelmi felelıs, osztályfınök)
178
V. fejezet Az iskola környezeti nevelési programja 1.
Fogalmak, jogszabályi elıírások
1.1. A környezeti nevelés fogalma Ezen a területen célunknak tekintjük a környezet megvédésére, és a környezettel való harmonikus
együttélésre
nevelést:
a
környezeti
kultúra
alapvetı
szokásainak
és
viselkedésformáinak egész életre kiható kialakítását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat alakítunk
ki.
Ennek
érdekében
a
természettudományos
tantárgyak
összhangjának
megteremtése kiemelt feladatunk. Tanórákon, kirándulásokon megismertetjük tanulóinkkal a természetet, megtanítjuk ıket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlı összefüggéseket. Így válhatnak a diákok majd tudatos környezetvédıvé, a természetet féltı, óvó felnıttekké. A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért szükséges a tantárgyak közötti koncentráció. Minden lehetıséget megragadunk, hogy diákjainkban megfelelı képet alakítsunk ki az ıket körülvevı világról. A
környezeti
nevelés
alapelvének
tekintjük
az
megvilágosítását: → alapvetı emberi szükségletek → emberi jogok → demokrácia → elıvigyázatosság → biológiai és társadalmi sokféleség → a kölcsönös függıség, ok-okozati összefüggések → a helyi globális szintek kapcsolatai, összefüggései
179
alábbi
fogalmak
pontos
1.2. Jogszabályi elıírások A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethetı le: -
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
-
70. § A Magyar Köztársaság területén élıknek joga van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez.
Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: -
A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti
ismeretek megszerzésére és
ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. -
Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében.
-
A Nemzeti Fejlesztése Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel.
-
A Nemzeti Alaptantervrıl kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.
2.
A környezeti nevelés célja Diákjainkban ki kell alakítani: → a környezettudatos magatartást és életvitelt → a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı, takarékos magatartást, és annak igényét → a természeti és építészeti környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség ırzését → tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezetı technikákat, módszereket
180
→ hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést → segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megırzését → érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt → alternatív, problémamegoldó gondolkodás → ökológiai szemlélet, gondolkodásmód → problémaérzékenység, integrált megközelítés → együttmőködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítı életmód → vitakészség, kritikus véleményalkotás → állampolgári részvétel és cselekvés → értékelés és mérlegelés készsége → a szakórákon adódó lehetıségek megragadása a környezeti nevelésre → a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon
3.
Helyzetelemzés
3.1. Az iskola Iskolánk diákjainak jelentıs része szocializációja során a kívánatostól igen eltérı felfogást alakított ki a környezetét illetıen. Ugyanakkor széttagoltságunkból eredıen tanáraink ingázása csökkenti az esélyt az óraközi szünetekben (amikor lenne lehetıség a kötetlenebb beszélgetésre tanár és diák között) a környezeti nevelésre. Mindehhez járul még hozzá az iskola „hivatali ridegsége”, „lepusztultsága”. Ilyen körülmények között már a feladatok megkezdése is nagy eredménynek számít.
3.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban A környezeti nevelés megvalósulhat tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson, minden az iskola által szervezett programon, rendezvényen, a tanórák közötti szünetekben. Jelenleg az iskolában faliújságon keresztül, illetve versenyek révén vehetnek részt diákjaink a környezeti nevelésben, de ugyanakkor minden tanárunk számára adott a lehetıség a környezeti nevelésre.
181
3.3. Erıforrások számbavétele 3.3.1. Személyi erıforrások: Minden oktatónak meg kell találnia a környezeti nevelés tananyagba beépítésének módját, mivel speciális szakember nem áll rendelkezésünkre. 3.3.2. Anyagi erıforrások: Az iskola erre a célra nem tud jelentıs forrást elkülöníteni költségvetésében. Az iskola kapcsolatrendszerében szereplı egyéb intézmények, egyesületek, társaságok segítségével, támogatásával, illetve a kevés saját forrásával veszünk részt a programban.
4. Jövıkép, alapelvek, célok 4.1 A jövıkép, célok meghatározása 4.1.1. Alapelvek, jövıkép → az iskola tanárainak feladata, hogy környezettudatos magatartásuk, munkájuk példaértékő legyen a tanulók számára → az iskola diákjainak feladata, hogy vigyázzanak környezetükre betartva a kulturált magatartás normáit → a diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el → a diákok és tanárok együttmőködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskola létrehozásában és megırzésében → a szülık erısítsék meg gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván → az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást → példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélı, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk 4.1.2. Az iskola rövid távú környezeti nevelési céljai: Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg, ha → javul az iskola tisztasága, csökken az elszállított szemét mennyisége, kevesebb csomagolási hulladék a szemetesekben → javul a szőkebb környezete, az osztálytermek tisztasága, esztétikus dekoráció, ápolt növények, amit gondoznak is a tanulók → nem teszik tönkre az épület közös használatú helyiségeiben elhelyezett növényeket és tárgyakat
182
→ nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögı csapok, égve felejtett villanyok → észrevehetıen csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplı összeg → Víz napja – plakát elhelyezése az iskolai faliújságon → Fák napja – plakát elhelyezése az iskolai faliújságon → a Föld napja alkalmából rendezett vetélkedın tanulóink részt vesznek → esztétikus környezet, ápolt növények
4.2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 4.2.1. Hagyományos tanórai foglalkozások Beépülés az egyes tantárgyakba, pl.: Matematika – banki, biztosítási, üzemanyag-fogyasztási számítások Földrajz – eltérı fogyasztási struktúrák és szokások Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám csapdái Biológia – élelmiszeradalékok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok Informatika – elektronikus kereskedelem, veszélyforrások Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, fogyasztóvédelem, reklámtörténet Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai 4.2.2. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teheti különbözı intézmények meglátogatása (múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok,
erdei
iskola,
Palóc
Múzeum,
Mátra
természetvédelmi terület, ipolyszögi égerláp, Vácrátót)
4.3. Kapcsolatrendszer, kommunikáció 4.3.1.. Iskolán belüli kommunikáció formái → kiselıadások tartása → házi dolgozat készítése → iskolarádió felhasználása híradásra → témacentrikus faliújság készítése 4.3.2. Iskolán kívüli kommunikáció formái → újságcikk írása → elıadás tartása → interjú a helyi médiákban
183
Múzeum,
Ipolytarnóc,
dejtári
VI. fejezet A
pedagógiai
program
érvényességével,
módosításával,
nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések Jogi háttér: (1993. évi LXXIX. Tv 44.§.) 1. A pedagógiai program érvényességi ideje A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját a tantestület fogadja el, melyrıl jegyzıkönyv készül záradékkal. Ezt követıen a szülıi szervezet véleményezi, majd végül a fenntartó hagyja jóvá. Amennyiben a fenntartó a benyújtást követı elsı testületi ülést követı 30 napon belül nem nyilatkozik, a pedagógiai programot jóváhagyottnak kell tekinteni. Jelen pedagógiai programérvényességi ideje legfeljebb 5 tanév, de jogszabályi változás miatt módosítása, felülvizsgálata minden tanévben, lehetıség szerint a szorgalmi idıszak vége elıtt lehetséges. A módosított pedagógiai program jóváhagyásával a korábbi pedagógiai program hatályát veszti.
2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programról a fenntartó beszerzi oktatási szakértı véleményét, amelyet továbbít az iskola számára. Az abban foglaltaknak megfelelıen a szükséges korrekciókat az iskola elvégzi. A pedagógiai programot tanévente egyszer a tantestület az iskolavezetés, vagy a tantestület tagjainak kérésére felülvizsgálja, aktualizálja, lehetıség szerint a szorgalmi idıszak vége elıtt.
3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására a felülvizsgálat, az aktualizálás után kerülhet sor, a tanévben a szorgalmi idı befejeztével. A módosítást követıen ugyanazt az eljárási rendet kell követni, mint az érvényesítés során.
184
4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A fenntartó által jóváhagyott, illetve a fentiek alapján annak tekintett pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni a következı formákban: •
Elektronikus úton az iskola weboldalán, melynek címe: www.mkkevig.sulinet.hu
•
A Közoktatási Információs Iroda honlapján: www.kir.hu
•
Minden tanári szobában nyomtatott formában,
•
Minden telephelyen az ügyviteli irodában nyomtatott formában
5. A pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok -
Alapító okirat
-
Helyi tantervek
-
SZMSZ,
-
Házirend,
-
Minıségbiztosítási program
185
