50ETI-BEN. Munkatársunkra, Lévai Zoltánra emlékezve. Tartalom. øtinfo október 1. Nekrológ

50

ÉV AZ ETI-BEN

Nekrológ

Munkatársunkra, Lévai Zoltánra emlékezve 2012. október 5.-én kísértük utolsó útjára Lévai Zoltánt, a GYEMSZI Humánpolitikai Főosztályának vezetőjét. Személyében nemcsak a közigazgatási személyügyi igazgatás nagy tudású elméleti és gyakorlati szakemberét veszítettük el, hanem egy olyan kollégát, barátot, aki a munkában töltött hosszú évtizedek után is minden körülmények között magát az embert tartotta a legfontosabbnak. Közel három évtizednyi versenyszférás „kitérő” után lelte meg igazi hivatását és feladatát a magyar közigazgatás humánpolitikai fejlesztése területén. Óriási munkatapasztalatot szerzett, elsősorban a munkaügyért felelős minisztériumok humánpolitikai vezetőjeként. Ez a tapasztalat volt az egyik záloga a GYEMSZI megalakulását követő sikeres belső szervezeti integrációnak, amelynek egyik kulcsa éppen Zoltán és az ő munkája volt. Egyszerre volt szakmai és emberi tekintély, akihez bátran lehetett fordulni a legkülönbözőbb munkahelyi személyügyi kérdéssel, vagy akár magánéleti problémával. Fordultunk is sokan hozzá tanácsért; fülünkben cseng szavajárása, amelyre többen is emlékezhetünk: Nyugodj meg, majd megoldjuk!” Mindig nyitott volt a szakmai vitára, mely helyzetekben a konszenzuskeresés jellemezte. Sosem elégedett meg a már elsajátított tudással. Tudásszomja folyamatosan hajtotta előre, szakmai továbbképzéseken és külföldi tanulmányutakon pallérozta magát. De nemcsak magának tanult, igyekezett átadni tapasztalatait a fiatalabb kollégáknak és nemcsak a munkahelyi környezetben. Elismert oktatója volt a közigazgatási személyügynek több hazai felsőoktatási intézményben, így a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán, a Zsigmond Király Főiskolán, korábban a BKÁE Államigazgatási Főiskolai Karán, de vidéken is számos helyen oktatott és vizsgáztatott – így a Pécsi Tudományegyetemen, a DOTE Nyíregyházi Főiskolai Karán, valamint a szolnoki Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Karán. Emellett a közigazgatási továbbképzésből is kivette a részét, a Magyar Közigazgatási Intézet minősített oktatójaként tevékenykedett. Címzetes főiskolai docensként tanulmányok és szakkönyvek tucatjait jegyezte önállóan vagy kollégáival karöltve. Igazi csapatjátékos volt a munkában, a tanításban és az életben. A GYEMSZI megjelent munkatársai mellett számos korábbi kollégája és volt tanítványa rótta le kegyeletét Zoltán ravatalánál. Egy pályatársa fogalmazta meg találóan, hogy halálával a rendszerváltás utáni magyar közigazgatási személyügy egyik utolsó mohikánja ment el. Felesége, rokonai, barátai, kollégái, valamint jelenlegi és korábbi tanítványai gyászolják; 68 éves volt. Nyugodjék békében! Búcsúzunk: A GYEMSZI munkatársai

øTInfo 2012. október

Tartalom Az ETI jelenkora – Az innováció diadala

2

Bővült a szaktanácsadói hálózat

6

Igazgatói Tájékoztató Nap

8

Magyar Termék Nagydíj 2012.

10

Továbbképzési pontok gyűjtése és nyilvántartása az egészségügyi ellátásban

11

Száz emberből csak tizenöt segít vészhelyzet esetén

13

20 éves a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete

14

VII. Pécsi Sürgősségi Napok

15

Jubileumi e-learning a GYEMSZI ETI Főigazgatóságon

15

Befogadó Egészségügy II.

17

SimBase

18

Zöld tippek – II. rész

20

1

50

ÉV AZ ETI-BEN

Aktuális hírek

Az ETI jelenkora – Az innováció diadala Beszélgetés Vízvári Lászlóval A beszélgetés időpontjában (2011. március) Vízvári László még az ETI főigazgatója volt. Ezt a tisztséget 1996–2011 között látta el. A beszélgetés során elhangzottak természetesen ma is aktuálisak.

Ha jól tudom, akkor még most is részt vesz ilyen módon a sürgősségi ellátásban…. Igen, hétvégenként és olykor hétköznap éjszaka, például ma is mentőautóba ülök. A mentőzéssel kapcsolatos tevékenységemet így akár egyfajta szerelemnek is tekinthetjük. Persze a havonta teljesített négy szolgá-

Egykor néhány munkatárssal, barakkban született iroda volt – ma az ország első számú egészségügyi szak- és továbbképző központja. Sokan azok közül, akik az ötvenedik évforduló ünneplésére készülnek, talán meglepődnek, hogy az elmúlt öt évtizedben mennyit fejlődött az ETI. Vízvári László szerint ugyanakkor az ETI-t mindig is a folytonos változás és megújulás jellemezte, amelynek köszönhetően ma is piacvezetők tudnak lenni a szak- és továbbképzések területén. Hogyan kezdett el az egészségügyben dolgozni Főigazgató úr? Ha végig nézem a pályafutásomat, azt hiszem, én azok közé az emberek közé tartozom, akik mindig megküzdöttek az eredményeikért, és lépésről lépésre haladtak a szakmai ranglétrán. Az egészségügy irányába történő elkötelezettségemben meghatározó szerepet töltött be, egy március tizenötödikei tüntetés, és édesapám korai halála. Apám betegsége komolyan megérintett, és mivel a tüntetés miatt abba kellett hagynom a gimnáziumot, nem volt kérdéses, hogy az egészségügyben vállaljak munkát. 17 éves koromban az Apáthy István Gyermekkórházban segédápolóként, majd műtőssegédként dolgoztam, és közben munka mellett tettem érettségi vizsgát. Mindig is vonzott a sürgősségi ellátás, a mentés és mindig úgy éreztem, ha egy mentőautót láttam, hogy ott a helyem, „hív a sziréna”. 1977-ben ültem először mentőautóra, s az Országos Mentőszolgálat Központi Mentőállomásának szakképzetlen mentőápolójaként kezdtem el „kocsizni”. A mentőszolgálatnál folyamatos tanulás mellett (általános ápoló és asszisztens, mentő szakápoló, mentőtiszt) lépkedtem előre a ranglétrán, esetkocsin, rohamkocsin teljesítettem szolgálatot. Néhány évig a Rohamkocsi Szolgálat főápolójaként, majd a főiskola elvégzése után állomásvezető mentőtisztként vettem részt a mentésben. A mentés mellett, mindig érdekelt, hogy mi fog történni a beteggel a kórházi átadás után, ezért a szabadidőm egy részét az intenzív osztályon és a műtőben az aneszteziológiai szolgálatoknál töltöttem.

2

Vízvári László

lat – vagyis negyvennyolc órányi mentőzés – csak arra elegendő, hogy szinten tartsam a tudásomat. Ugyanakkor mindenképpen alkalmas arra, hogy az egészségügyet más aspektusból is lássam. Megtapasztaljam annak árnyoldalait és gondjait, beszélgessek – nem főigazgatóként – a kollegákkal, saját élményű tapasztalatot szerezzek a mindennapi betegellátás nehézségeiről. A mentőzés egyébként számos pluszt is jelent a számomra. Úgy érzem, hogy hitelesebb vagyok az oktatás során, ezen túlmenően a mentőmunka rengeteg sikerélményt nyújt, és erőt ad a nem mindig hálás vezetői munkám során. A mentőzés mellett tanít is. Hogyan fordult a tanári pálya felé? A kötődésem valószínűleg genetikai eredetű, hiszen édesanyám pedagógusként (óvónőként) hosszú évtizedeket töltött a gyermekek nevelésével. Pályafutásomat óraadó tanárként, 1985-től a Kállay Éva Szakközépiskolában kezdtem, Apágyi Klára szakmai irányítása mellett. Ekkor még főállású mentőtisztként dolgoztam és ráéreztem, hogy számomra ez így teljes, így egész az élet. Azt tanítom, amit csinálok, és azt csinálhatom, amit tanítok. A 90-es években a sorsom Esztergomba vezetett, ahol az Árpád-házi Szent Erzsébet Egészségügyi Szakközépiskolában tanítottam, és ez időben egyetemi végzettséget is szereztem, az ELTE bölcsészkarán. Azóta is

ø TInfo 2012. október

Aktuális hírek több képzési formában és több képzési szinten oktatok. Több mint 10 éve vagyok a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának docense. Az itt tanított tantárgyak közül különösen kedves számomra – a sürgősségi ellátáson túl – a pedagógia, a prezentációkészítés, melyből egyetemi kurzusokat is indítottam. Az elmúlt időszakban új területre tévedtem, szakértőként a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Alapítvány munkájában is részt vettem. Milyen tapasztalatai voltak az Alapítvánnyal folytatott közös munka során? Az Alapítvány, ahol a párommal együtt tartottunk kurzusokat, a fogyatékosok egészségügyi ellátásával foglalkozik. Rá kellett döbbennem, hogy az egészségügy mennyire nem befogadó, és mennyire „betegként” kezeli az akadályozott személyeket. Az akadályozottságuk nem betegség, viszont ha tényleg betegek lesznek, speciális ellátási igényeik vannak. Ezen szemléletváltás elterjesztéséért kezdtük el a közös munkát az Alapítvánnyal. Megítélésem szerint, a fogyatékkal élők klasszikus gyógypedagógia csoportjai igazából csak a jéghegy csúcsát képezik. Ide tartoznak azok az embertársaink, akik például baleset következtében maradandóan egészségkárosodást szenvedtek és rokkanttá váltak, vagy különböző idegrendszeri betegségükkel évtizedekig együtt kell élniük. Az Alapítvány munkájában való részvételt sikertörténetként élem meg, mivel személy szerint sokat kaptam az ügytől, és más szemléletű szakemberként újabb szint tudtam vinni a felfogásukba. Persze ettől nem lettem fogyatékosságügyi vagy éppen rehabilitációs szakember. Milyen tapasztalatai voltak pedagógusként? Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy évek elteltével is szeretek tanítani, élvezem a diákokkal való közös munkát, nem okoz gondot a tanulókkal való kapcsolatépítés. Szerencsésnek érzem magam, mivel azt csinálhatom, amit szeretek. Véleményem szerint a legfontosabb, hogy a tanár jól érezze magát az óráján, mert akkor a diákoknak sem teher a tanulás. Mielőtt az Intézet főigazgatója lettem, az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Egészségügyi Szakközépiskolában tanítottam – mint már azt említettem. Életemnek ez az időszaka egy vidéki kaland volt, hiszen 7 évig, a város melletti kis faluból Tátról jártam be az iskolába. Ekkoriban jelentek meg az első korszerű pedagógiai innovációk, és az iskola több pályázaton is elindult, így többek között a Világbanki Projektben is részt vett. Ez nagyon jó alkalmat teremtett a pedagógiai fejlesztésbe való bekapcsolódásra. Itt ismerkedhettem meg mentoraim segítségével a DACUM módszerrel, a moduláris szakképzés alapelveivel. Lehetőségem volt számos európai ország szakképzésével megismerkedni, új pedagógiai módszertant elsajátítani.


50

ÉV AZ ETI-BEN

Hogyan lett végül a Továbbképző Intézet első embere? Korábban egy éven keresztül feladatlap szerkesztőként dolgoztam az ETI-ben, de ez természetesen még számomra nem volt igazi pedagógiai munka. Amikor 1995-ben Esztergomban igazgatóhelyettes voltam, valamint az egészségügyet érintő több szakterületen külsős szakértőként dolgoztam, akkor jött a lehetőség, hogy meghirdették az Intézet főigazgatói állását. Megpályáztam. Ekkoriban új feladatok jelentek meg az Intézetnél, megindult az egészségügyi szakképzés fejlesztése. Az új helyzethez pedig úgy tűnik az Ön személyében új embert is találtak, aki nagyon más, mint elődei voltak. Gondolok itt arra, hogy Önt sokan inkább menedzser típusú, mintsem klasszikus vezetőnek tartják… Mindenkinek más elképzelése van a vezetésről. Én alapvetően a feltételrendszer megteremtésében látom a vezetés lényegét. Számos új projektet indítottunk, melyet a semmiből kellett előteremteni, mint pl. a működési nyilvántartást vagy a továbbképzés új rendszerét. Itt is szerencsém volt, mert kiváló munkatársaim partnerek voltak a fejlesztésben. A szerepem inkább a vízió felvázolása és a problémák megoldása volt. Ki kellett találni a „hogyant” és el kellett hárítani a felmerülő akadályokat. Az új feladatoknál mindig szeretek valamilyen végrehajtó szerepet is felvállalni, hiszen csak így lehet igazán felmérni az adott feladat erőforrásigényét, ráérezni a gondokra, megtapasztalni a fejlesztési módszertan előnyeit és nehézségeit. Milyen vezetést valósít meg az Intézeten belül? Demokratikus vagy inkább szigorúbb vezetőnek tartja magát? Úgy gondolom, hogy úgynevezett „tiszta” vezetési stílus nem létezik. Rendszerint inkább a demokrácia irányába hajlok, de bizonyos esetekben – hála Istennek ritkábban – autokratikusan kell döntéseket hoznom. Ha például azt látom, hogy adott problémát meg kell oldanunk, s hónapokon keresztül csak beszélünk, vitatkozunk róla, de maga a megoldás nem akar megszületni, akkor muszáj nekem meghozni a döntést! A kollégákkal az elmúlt 15 évben rendszerint abból adódtak a legnagyobb vitáink, hogy nehezen tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. De ahhoz, hogy változzon valami, változtatnunk kell. Ha egy vezető nem tud irányt, stratégiát, vagy akár szervezeti formát váltani, akkor az általa vezetett szervezet sem lesz életképes. Az Intézetet mindig is az állandó változás és megújulás jellemezte. Jöttek és mentek a feladatok, s emiatt az Intézet története sem volt egy nyílegyenes út. Sok esetben a munkaerőpiac, a gazdaság, a politika, vagy éppen a nemzetközi trendek jelölték ki az útvonalat.

3

50

ÉV AZ ETI-BEN

Aktuális hírek

Ha már itt tartunk, kinevezése után melyek voltak a legfontosabb feladatai? A már említett változások hatására a megváltozott jogszabályokból adódóan, számos új állami feladatot kapott az Intézet. Ekkortájt jelent meg az új Szakképzési és Egészségügyi törvény, amely több új feladatot jelentett számunkra. Nagyobb hangsúlyt kapott a szakképző intézmények támogatása, a szakmai pedagógiai szolgáltatások, a követelményrendszerek, oktatási programok illetve mérőeszközök fejlesztése. A megnövekedett feladatokat, a korábbi néhány tucat munkatárssal már nem tudtuk ellátni, ezért intenzív humánerőforrás fejlesztésbe kezdtünk. Az 1995-ös negyven fős létszámhoz képest, napjainkra (2011. március)1 106 állandó munkatársa és több száz külső oktatója lett Intézetünknek. A feladataink túlmutattak a szakképzés határain, mint pl. a működési nyilvántartás vagy éppen az ágazat humánerőforrás stratégiájának a kialakítása. Természetesen számos új szakképzést indítottunk, mint például a természetgyógyászati képzések, és az oktatásmódszertanban is számos innovációt (pl. e-learning) vezettünk be. Milyen típusú innovációk jellemezték az Intézet életét? Ebben a dinamikusan változó világban nagyon sok olyan törekvésünk volt, amely messze megelőzte a korát. Például a moduláris szakképzést más hazai intézményeknél 3 évvel korábban kezdtük el fejleszteni. Mire az országban bevezetésre került ez az oktatási forma, nekünk már a moduláris képzésben végzett tanulóink voltak. Számos olyan innovációnk is volt, amelyet az Intézeten belül fejlesztettünk ki, de ezután innét elkerülve, végül is más helyen teljesedett ki. Ilyen fejlesztések voltak a pl. a vizsgáztatói, szakértői rendszerek kialakítása, vagy éppen tankönyvek minősítése. Az innovációk sorából két kiemelkedőt említenék, a szimuláció és a távoktatás bevezetését az egészségügyi szakképzésbe. A szimuláció bevezetését az indokolta, hogy az egészségügyi szakoktatásban számos olyan folyamatot kell megtanítanunk, amely élettani vagy éppen etikai okok miatt nem reprodukálható (pl. az újraélesztés). A szimulációk segítségével ezeket a beavatkozásokat viszont modellezhetjük, imitálhatjuk és gyakoroltathatjuk. A fejlesztéseket az Európai Unió támogatásával, a spanyol Avante Egyetemmel való együttműködésben valósítottuk meg. Az innováció magában foglalta a szükséges technikai feltételek megteremtését is, így a szimulációs eszközök beszerzését, valamint videó konferencia-rendszer kiépítését is.

Hogyan történt meg a távoktatási rendszer kialakítása? Magyarországon a távoktatást az egészségügyi szakképzésben elsők között vezetettük be. Az első programunkat a PHARE program keretében, a Műszaki és Mid Sweden Egyetemmel együtt fejlesztettük ki (Strokos betegek ellátása). Ekkor még a programjaink papíralapúak voltak, melyet a későbbiekben videókkal, fotóalbumokkal illetve interaktív CD-vel egészítettünk ki (Oxymulátor). Az első e-learning keretrendszerünk saját fejlesztésű volt, melyet a későbbiekben egy nyílt forráskódú szoftverre az ILIAS-ra cseréltünk. Az idők folyamán megteremtődtek a saját szerver farm feltételei is. Jelenleg valamennyi tanulónk (évi 800–1000 fő) rendelkezik az ILIAS hozzáféréssel, s egyre több az e-learning keretei között is elvégezhető program. A papíralapú tananyagok fejlesztése során is a flexibilitás irányába indultunk el. Bevezetésre kerültek a modulfüzetek, melyek terjedelmüknél és felépítésüknél fogva lehetőséget teremtettek, a gyorsan változó igények kielégítésére. Jelenleg már több száz ilyen füzet létezik, melyek nagy előnye, hogy kis példányszámban készülnek, gyorsan és kis ráfordítással adaptálhatók a folyamatosan változó oktatási tartalmakhoz. Ha már szó esett a képzésekben részt vett hallgatókról, akkor Ön oktatóként a katedráról is láthatja őket. De vajon eléggé motiváltak-e? A képzésnél az a tapasztalatom, hogy a felnőttek motiváltak a tudás, az új, magasabb szakképesítés megszerzésére. A továbbképzések pedig már rég nem a továbbképzési pontok gyűjtéséről szólnak. Volt olyan évünk, amikor versenyt hirdettünk a szakdolgozók körében. Nem volt ritka, hogy az 5 éves továbbképzés során elvárt pontokat egy év alatt szerezték meg a szakdolgozó kollégák. Az egészségügy megtartó ereje ugyanakkor egy másik kérdés. Sajnos, sokan mennek el a pályáról, elöregszik a szakma. Többen kénytelenek feladni a hivatásukat, mivel a beosztást vagy a fizetést nem könnyű összeegyeztetni a családi élettel. Viszont náluk is megmarad a szakmához való kötődés. Egészségügyi dolgozónak lenni egyfajta „betegség”: akit egyszer a szakma szeretete megfertőz, az a lelkében mindig is egészségügyi dolgozó marad. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben jó néhány olyan szakma van, ahol gondot jelent, hogy az iskolapadból kikerülve egyáltalán munkát találjon a képzett szakember. Az egészségügyön belül milyennek látja az ETI képzésein végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeit?

1 A szerkesztő megjegyzése.

4


Aktuális hírek Ez elsősorban attól függ, hogy melyik képzésről van szó, ugyanis mint a munkaerőpiac bármely más területén, nálunk is egyszerre jelentkezik bizonyos szakképesítések tekintetében a túlképzés és az alulképzés. Például a masszőrképzésre szívesebben jelentkeznek a tanulók, mint más szakokra, de a végzettek számához képest a masszőrök aránya az egészségügyi ellátásban jóval szerényebbnek mondható. Ez a jelenség ugyanakkor nem csak a mi kurzusainknál figyelhető meg. A felsőoktatásban például a gyógytornászoknál tapasztalható ilyen túlképzés, ahol a végzett tanulók egy része már önkéntes munkát is hajlandó elvállalni, csak azért, hogy a szakma közelében maradhasson. A másik oldalról viszont az alulképzés is jelentkezik, mert például az ápolási területeken kétszer ennyi ápoló képzése is kevés lenne ahhoz, hogy a munkaerőpiac igényeit kielégítsük. Más esetekben pedig a kellő számú jelentkező hiányában nem tudunk olyan képzéseket indítani, amelyekre szüksége volna a szakmának. Sajnos ilyenek a laboratóriumi képzések, illetve a speciális szakképzések is. Az egészségügy másik nagy problémájának pedig azt tekintik, hogy az itt végzett fiatalok jelentős része külföldön vállal munkát. Hogyan látja, megállítható a folyamat? A migráció jelensége különböző mértékben, de az egészségügy valamennyi területén megfigyelhető. Néhány évvel ezelőtt már készítettünk olyan humánerőforrás-statisztikákat, ahol a migráció kérdéskörével mélyebben foglalkoztunk. Tapasztalataink szerint ez a folyamat nem megállítható, de különböző kompenzációk segítségével kezelhető lenne. Egy külföldi országnak ugyanis valóban az a legegyszerűbb, ha „megveszik” a kész munkaerőt. Az állásbörzék alkalmával ki tudják válogatni a legjobb és leginkább motivált szakembereket. A migrációt felvállalók számára olyan feltételeket biztosítanak – munkabér, nyelvtanulási támogatás vagy éppen a hozzátartozók munkához segítése stb. – melyekkel nem tudjuk felvenni a versenyt. Az előbbiekben elég sok problémáról szó esett. Mindezek tükrében hogyan látja ma az ETI helyzetét? Jelen pillanatban Intézetünk piacvezetőnek számít az iskolarendszeren kívüli szakképzések területén, hiszen az egészségügyi szakképzésben vizsgázó tanulók 40-50 százalékát az ETI képezi. A rendszerváltást követően az addig ingyenes képzések fizetőssé váltak, majd – részben az Uniós csatlakozásunknak köszönhetően – a szakképzés súlypontja még jobban a piac irányába tolódott el. Napjainkra így már nekünk is a szakképzési piacon kell megélnünk, vagyis magunknak kell előteremteni a működési költségünk jelentős hányadát. Az elmúlt 15 év alatt, az éves költségvetésünk 40 millió forintról a többszö-


50

ÉV AZ ETI-BEN

rösére növekedett: jelenleg 700 millió forint, bár volt olyan időszak is, amikor ez a 3 milliárd forintot is meghaladta. A piac dominánssá válását – amely valamennyi hazai szakképzésben megfigyelhető – nehéz összeegyeztetni a módszertani, igazgatási feladatokkal. Mi lehet akkor az egészségügyi képzések jövője? Sokan hangoztatják, hogy maga az egészségügy is nehéz helyzetben van… Ez sajnos így van! Ez részben összefügg a hazai egészségügy kialakult szerkezetével is. Érdekes tapasztalatunk, hogy az egészségügy nehéz helyzete és

a képzési trendek kevésbé függnek össze. Egészségügyi szakemberek mindig voltak és mindig is szükség lesz rájuk. Tehát a problémák, nem elsősorban az egészségügyből, hanem a szakképzés szabályozatlan piaci szemléletéből adódnak. Az elv az, hogy „virágozzék minden virág”. Csakhogy a virágnak szára van, levele, gyökere, s ami nem ilyen, az nem az. Nagy problémának látom, hogy az egészségügyi szakképzéséket szervező intézmények „elgyomosodtak”, és nincsenek eszközök arra, hogy ezeket a gyomokat kihúzgáljuk. Egyre másra alakulnak az egészségügyi képzésekkel foglalkozó felnőttképzési vállalkozások, ahol a szakmai színvonal komoly kívánnivalót hagy maga után. De nem várható el tanulóktól, hogy az egész képzési piacot ismerjék. Mivel pedig itt is a piac diktál, ezért sokan az olcsóbb és alacsonyabb színvonalú képző intézményeket választják. Milyen érzésekkel készül az Intézet 50. évfordulójára? Várakozással és kíváncsisággal tekintek a kerek évforduló elé. Intézetünk újabb átalakulás előtt áll és reménykedem, hogy a születésnapi ajándék mind az Intézetnek, mind az egészségügyi szakképzésnek pozitív változásokat hoz. Interjút készítette: Bakos András Szerkesztette: Sövényi Ferencné

5

50

ÉV AZ ETI-BEN

Szakképzés

Bővült a szaktanácsadói hálózat A két csoport tagjai először 2012. szeptember 24-28. között Berekfürdőn, a „Mentor az egészségügyi szakképzésben” című továbbképzésen ismerkedtek meg egymással. Az öt nap alatt két fontos célt tűztünk ki magunk elé: elsődleges cél, a továbbképzés tartalmi részének feldolgozása, másodlagos cél, a két (különböző idő-

Mint arról korábban már hírt adtunk, ebben az évben kezdtük el építeni a szaktanácsadói hálózatot, melynek során a két alkalommal meghirdetett pályázaton összesen 22 fő pályázata minősült sikeresnek. Az I. pályázati kör szereplői korábban már teljesítették a szaktanácsadói továbbképzést, a II. pályázati kör tagjainál októberben került sor erre.

1. ábra: Véleménye szerint az oktató felkészültsége

Összehozott bennünket a képzés Berekfürdőn 2012. szeptember 24-28-ig a leendő szaktanácsadók „A mentor az egészségügyi szakképzésben” című továbbképzésen vettek részt. A GYEMSZI ETI Főigazgatóság szervezőinek célja a helyszín kiválasztásával az volt, hogy mindig más régióban történjen a képzés, megismerve a helyi sajátosságokat – különös figyelmet szentelve az ápolóképzésre, a területi gyakorlatok kórházi sajátosságaira. Ezáltal felszínre kerülnek azok az eltérő erősségek és hiányosságok, amelyekkel az oktatási és gyakorló helyeknek meg kell küzdeniük. A képzésre való ráhangolódást segítette elő, hogy előzetesen megkapták a résztvevők a szakirodalom jegyzékét és a részletes tematikát. Ezen a továbbképzési héten teljesedett ki az első csoport a 2. pályázaton felvételt nyert résztvevőkkel, így 22 fő ismerhette meg a Nagykunság jellegzetességeit a továbbképzési programon kívül. Célunk a helyszín kiválasztásával az volt, hogy országunk kevésbé fejlett és csodált részét is megismertessük, természeti, kulturális, oktatási, egészségügyi vonatkozásában is. Első este folklór estet rendeztünk, aminek a karcagi Kunlovarda adott otthont. A műsor a következő volt: 1. Déryné Művelődési Központ Pántlika Néptánc csoportjának bemutatója és Táncház a Szaktanácsadók bevonásával 2. Kátai Medi – Song Kórus népdalcsokrot adott elő 3. Kunlovarda – Lovasbemutató és az állatok megtekintése Célja ennek a programnak, hogy szaktanácsadóink közelről ismerjék meg a kunok jellegzetes állatait, táncait, dalait, természeti sajátosságait, az itt élő kun lakosság vendégszeretetét. Azt gondoljuk, sikerült a célunk megvalósítása. Következtek a dolgos hétköznapok rengeteg ismeretszerzéssel, gyakorlattal, csoportmunkával, melyet ismertettünk és elfogadtattunk oktatóinkkal és a csoportok tagjaival, majd közösen konklúziók megalkotásával zártuk a feladatokat. Esténként a szálloda wellness részlege lehetőséget biztosított a pihenésre és sportolásra. Csütörtökön délután biciklitúrát szerveztünk a Hortobágy déli kapujáig, ahol a puszta vadvilága és csodálatos növényzete, a jó levegő, napsütés biztosította a túrázók részére a kikapcsolódást. A két csoport teljesen együttműködő volt, mintha kezdetektől fogva ismertük volna egymást. A feladatok kivitelezésére a jó csapatmunka, az építő vita és a konszenzus volt jellemző. A szaktanácsadók kiválasztásához gratulálunk, nagyon jó a csapat! Folytatás következik. Baráti üdvözlettel: Mészárosné Hakucsák Erika és Borsi Eszter

6


50

ÉV AZ ETI-BEN

Szakképzés pontban pályázott) csoport megismertetése egymással, közösen végzett feladatok, programok során. Első nekifutásra ez „kemény diónak” tűnt, hiszen valamennyi szaktanácsadó a maga területén vezető szerepben tevékenykedik, így a trénernek el kellett érnie, hogy ezúttal „csupán” csoporttagként, konstruktívan

3. ábra: Véleménye szerint a továbbképzés szervezése

2. ábra: Véleménye szerint az oktató kérdésekre adott válasza

vegyen részt a munkában. A továbbképzési időszak második felében, amikor sorra jöttek a megoldandó feladatok, a résztvevők egyre inkább belelendültek és örömmel teljesítettek. A trénereket az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskoláról kértük föl, velük évek óta konstruktív együttműködést tartunk fenn. A feldolgozott elégedettségi kérdőívek alapján tevékenységüket a résztvevők is túlnyomó többséggel kedvezőnek találták (1-2. ábra).

Míg a II. csoportnak a továbbképzés elején több időre volt szüksége a ráhangolódásra, az I. csoportból akadt, aki gyorsabb ütemben szeretett volna haladni. Félidőben a tempó kiegyenlítődött és a továbbképzés végére kiscsoportonként lázas feladatmegoldásba vetették magukat a jelenlévők. Az oldott hangulathoz nagymértékben hozzájárult a két lelkes, helyi (karcagi) szaktanácsadó, akik bemutatták szakmai tevékenységüket, illetve szabadidős programot is szerveztek számunkra. Nézzük, hogy az ő szemszögükből, hogy telt a hét: (Lásd keretben, 6. oldal.) Végül örülünk, hogy munkánkkal meg voltak elégedve a résztvevők (3. ábra). Feigl Ágnes, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

GYEMSZI ETI Főigazgatóság Egészségtudományi Szakkönyvtára 1085 Budapest, Horánszky utca 15., Tel.: + 36-1/429-4097/145 mellék E-mail: [email protected]; http://www.eti.hu/eti/tovabbi_szolgaltatasaink/konyvtar

Megváltozott nyitva tartás! Nyitva tartás: Hétfő–Csütörtök: 9.30–12.30 és 13.30–16.30; Péntek: 9.30–12.30 A könyvtár nyilvános szakkönyvtár, szolgáltatásait valamennyi beiratkozott, illetve napi jegyet váltó olvasó igénybe veheti. A könyvtár fő gyűjtőköre: ápolás, ápolásügy és határterületei, egészségtudomány, az egyes alternatív gyógymódokkal és terápiákkal kapcsolatos irodalom: kézikönyvek, szakkönyvek, jegyzetek, folyóiratok, audiovizuális dokumentumok. A könyvtár gyűjti és archiválja az egészségügyi szakképzés és továbbképzés tanterveit és oktatási programjait. Ezekből tájékoztatást nyújt, illetve másolatszolgáltatást biztosít.   

 kölcsönzés  helyben használat (könyvek, folyóiratok)  informatikaterem-használat

A könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás személyesen,  telefonon, e-mailben  online katalógus  irodalomkutatás

 számítógépes adatbázisok  könyvtárközi kölcsönzés  fénymásolás  másolatmegrendelés

FAT akkreditációs lajstromszám: 0372 • Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint • Munkaügyi Központ nyilvántartási szám: 01-0816-04


7

50

ÉV AZ ETI-BEN

Beszámolók

Igazgatói Tájékoztató Nap Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Arany János utcai épületének Nagytermében 2012. szeptember 20-án a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatósága (továbbiakban: GYEMSZI ETI Főigazgatóság) megrendezte éves gyakorisággal ismétlődő tájékoztató napját, melyre meghívta az iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül működő oktató és képzőintézmények vezetőit, az egészségügyi szakterületek vizsgaelnökeit és szakértőit, a szaktanácsadói hálózat, valamint a szakmai szervezetek (egyesületek, kamarák) képviselőit. A megjelent közel 160 szakember, a felkért előadók, valamint a GYEMSZI ETI Főigazgatóság vezető munkatársai és programszervezői megtöltötték a Nagytermet. A tájékoztató nap célja az aktuális változások és feladatok áttekintése volt. A meghívott előadók ismertették a Kormány szakképzéssel kapcsolatos koncepcióit, a még egyeztetési stádiumban lévő, megvalósításra váró és a már megvalósult változásokat az egészségügy és az egészségügyi szakképzés területéről. A GYEMSZI ETI Főigazgatóság főigazgató-helyettese és főosztályvezetői számot adtak a fent ismertetett munkák hátterében álló – az Intézetben már lezajlott – kutató és fejlesztő munkákról, a jelenlévőket is érintő „napi rutin” feladatokról, valamint a jövőre vonatkozó tervekről. Az előadások témakörei: – Köszöntő és tájékoztató a Kormány aktuális egészségpolitikai intézkedéseiről – Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása – Humánerőforrás-krízis kezelése az egészségügyi ágazatban – Az egészségügyi ágazati szakképzéssel kapcsolatos változások

8

– Az elmúlt egy év eredményeiről az egészségügyi átalakítás szolgálatában – Aktualitások a szakképzésfejlesztés területén – A konszolidált egészségügyi intézményekben végzett felmérés eredményei Dr. Szócska Miklós államtitkár úr egy nemzetközi szimpóziumon való részvételt megszakítva érkezett. Köszöntő beszéde után hivatkozott kollégái előadásaira – melyek részletesen taglalják az egészségügy és az egészségügyi szakképzés pillanatnyi helyzetét, és az egészségügyi kormányzat koncepciójával azonosak. Az egészségügyi szakképzésre kitérve jelezte, hogy cél a legitim szakképző helyek megerősítése, rehabilitációja. Az alapellátás és a járóbeteg-ellátás fejlesztésével kapcsolatban megjegyezte, hogy – hasonlóan a védőnői hálózatprogramhoz – csak nagyon megfontolt előzetes egyeztetések után kerülhet sor bárminemű beavatkozásra a Kormányzat részéről. Államtitkár úr említést tett még a Lelki Egészség Programról, valamint a Svájci Egészségprogramban rejlő lehetőségekről. Dr. Helmle László, a TESZK vezetője, a GYEMSZI képviseletében beszámolt – Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása című előadás keretében – a térségi szervezési munka minőségügyi és méretgazdálkodási szempontjairól. A munka a Semmelweis Terv téziseire épült, mely kimondja: az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtését (térségi szervezés, progresszív ellátás), önálló intézményrendszerben történő szervezésének szükségességét az irányítás egységes módszertana alapján. Dr. Páva Hanna helyettes államtitkár asszony (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkárság) Krízis kezelése az egészségügyi ágazatban című előadásában beszámolt arról,


Beszámolók

50

ÉV AZ ETI-BEN

hogy a Semmelweis Tervbe foglalva az egészségügyi kormányzat úgy rendelkezett, hogy meg kell oldani ezeket a problémákat. Eltörölték a rezidensek „röghöz kötését”. Ösztöndíjakat jelöltek ki a szakorvosoknak és a szakgyógyszerészeknek, melynek folytatása a TÁMOP programban található. Rugalmassá tették a képzési és a szolgáltató váltási rendszert. Éves szinten a dologi költségek támogatására az állam egyszeri támogatást nyújt. Az alapellátás területén is előrelépések történtek. Eszköztámogatás vehető igénybe, praxisváltási programot dolgoztak ki, megemelték 11%-kal a kártyapénzt, melyet novembertől lehet igénybe venni. A szakmai szervezetekkel történt egyeztetések után „Kríziskezelő programot” dolgoztak ki, melyben részletesen taglalja a Kormány erőfeszítéseit az egészségügyi dolgozók bérrendezésével kapcsolatban, a lehetőségek és az elvárások közti rés szűkítésére tett intézkedések eredményeit. Dr. Cserháti Zoltán főosztályvezető úr az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás-stratégiai Főosztály képviseletében „Az egészségügyi ágazati szakképzéssel kapcsolatos változásokról” számolt be. A szakképzési rendszer átalakításának célja a költséghatékony szakképzési rendszer működtetése, valamint a foglalkoztathatóság javítása. A változások során megjelenik a gyakorló szint, amely

Rauh Edit, Főigazgató-helyettes, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

már FEOR számmal rendelkezik és munkavégzést tesz lehetővé. A gyakorló szintre épülő ágazati szakközépiskolákban megszerezhető alap-szakképesítések kreditpontokat jelentenek a felsőoktatásban. Az eddigi felsőfokú szakképzés a felsőoktatás hatáskörébe került át. Az átalakítás során a legfontosabb változások: egyes szakképesítések integrálása az alap-szakképesí-


Dr. Szócska Miklós, Egészségügyért Felelős Államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma

tésekbe, néhány szakképesítés összevonására is sor került, megszűntek a szakképesítés-elágazások. Rauh Edit főigazgató-helyettes asszony a GYEMSZI ETI Főigazgatóság képviseletében „Az egészségügyi átalakítás szolgálatában az elmúlt egy év eredményeiről” címmel tartotta meg előadását, melyben elmondta, hogy Intézményünk az elmúlt egy év során egy igazi módszertani intézmény szerepét töltötte be, és segítette az ágazati humánerőforrás-szakpolitikát. Új feladatként került sor a képzési szükségletek felmérésére, az ágazati struktúra intézményeinek körében. Felvettük a kapcsolatot az intézményi ápolásvezetőkkel a humánerőforrással kapcsolatos kérdésekben (humánerőforrás monitoring rendszer). Ebben a témakörben is indítottunk képzést a Semmelweis Egyetemmel együttműködve. A kötelező továbbképzési rendszer beindítása is megkezdődött, a szakdolgozók részére Intézetünkben a SZAFTEX rendszer fejlesztése is folyamatban van. Megfogalmazódott az igény a szaktanácsadói rendszer visszaállítására, ezért felépítettük a szaktanácsadói hálózatot, melynek az a feladata, hogy az egészségügyi ágazatban segítse a képző intézményeket (különös tekintettel a gyakorlati oktatásra). Továbbá a minisztériumtól átvettük az orvosi szakvizsgák működtetési rendszerét, és részt vettünk a TÁMOP pályázatokhoz kapcsolódó munkákban. Meghirdetésre került a 2012. évi Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, melyen

9

50

ÉV AZ ETI-BEN

Beszámolók

ápoló tanulók vesznek részt. Ezeken kívül az ügyfélszolgálat fejlesztését segítjük az elektronikai rendszer továbbfejlesztésével, valamint a szervezeti kultúra fejlesztése is előtérbe került. Holczinger Istvánné mb. főosztályvezető asszony a GYEMSZI ETI Főigazgatóságáról az „Aktualitások a szakképzésfejlesztés területén” címmel tartotta meg előadását. A közneveléssel és a szakképzéssel kapcsolatos törvény és rendeletek összefoglalásán kívül említést tett a 2012–2013. tanévre vonatkozó jogszabályokról. Kiemelte a szaktanácsadói hálózat mentor képzését, melyre az ELTE pedagógusai külön programot fejlesztettek. Megemlítette, hogy a Szakképzés Fejlesztési Főosztály nagyon sok információt oszt meg a weboldalon (ETIped) az ide látogató szakemberekkel. Ide kerülnek a szóbeli feladatsorok, vizsganaptárak stb. Kérte a felület rendszeres látogatását. Demeter Józsefné mb. főosztályvezető asszony a GYEMSZI ETI Főigazgatóságáról „A konszolidált egészségügyi intézmények humánerőforrás ellátottságának javítására tett lépések és eredmények” címmel tartotta meg előadását. Összefoglalta a képzési pályázat eredményeit a meghirdetett ráépülő szakképesítések területén. A képzési szükségletek felmérésére került sor a szakápolói és szakasszisztensi ellátottság területén a konszolidált egészségügyi intézményekben. Kitért a hármas szintű szakképesítésekre vonatkozó bérbesorolásra, melyről a munkáltatókat rövidesen értesítik. Ezen kívül menedzsment továbbképzésre hívta fel az ágazat szakembereinek figyelmét, nemsokára postázásra kerülnek a meghívók a városi kórházak ápolásvezetői részére. A délelőtt folyamán a meghívott előadók, délután pedig a GYEMSZI ETI Főigazgatóság munkatársai tartották meg előadásaikat. Az előadások után, valamint a szünetben nyílt lehetőség az érdeklődő közönség és az előadók, valamint a résztvevők egymás közötti eszmecseréjére. Megbeszélni való pedig volt bőven, a napjainkban folyó változások az egészségügy és az egészségügyi szakoktatás/szakképzés területén fokozott odafigyelést és párbeszédet igényelnek a változásokat megalkotók és a megvalósítók között. Egyre nagyobb az igény az ilyen típusú rendezvények évente többszöri megrendezésére, melynek Intézetünk a lehetőségek szerint eleget fog tenni. Hetényi Györgyi, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

10

Magyar Termék Nagydíj 2012. Kiváló lehetőség a hazai egészségügyi termékés szolgáltatási innovációk bemutatására 2012. szeptember 4.-én, jubileumi 15. alkalommal került átadásra a Magyar Országgyűlés Felsőházi termében a Magyar Termék Nagydíj, amely Magyarország legtekintélyesebb önkéntes tanúsítási rendszere. A Nagydíj első 1998-as meghirdetése óta, az idei díjazottakkal együtt immáron 342 nagydíjat ítéltek oda, közel 3000 magyarországi termék, szolgáltatás számára, amelyek előállítása közvetlenül magyarországi piaci illetve közintézményekhez köthető. A Nagydíjat odaítélő mindenkori bírálóbizottság célja olyan nemzetközi színvonalú termékek, szolgáltatás díjazása és népszerűsítése, amelyek a díj birtokában bel- és külföldön egyaránt hirdethetik a magyar szürkeállomány, a nemzeti kreativitás és innováció fontosságát és jelenlétét. Az alapvetően civil indíttatású Magyar Termék Nagydíj idei szakmai támogatói között szerepelt a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; a kiírók és bíráló partnerek közül pedig érdemes megemlíteni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt, a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt-t, valamint a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t. Az idei Magyar Termék Nagydíjon 53 pályázó 58 pályázata részesült elismerésben. A díjazott termékek, szolgáltatások fontos minőségi alapját képezhetik annak az exportoffenzívának, amely hazánk európai (azon belül a Kárpát-medencei térség) gazdasági megerősödését hivatott biztosítani. Így a Magyar Termék Nagydíj pályázat történetében első alkalommal adták át a Kárpát-medencéért Nívódíjat, kifejezetten a kárpát-medencei térség gazdasági együttműködésének ösztönzéséért és a gazdasági kapcsolatok erősítéséért. Továbbá ugyancsak első alkalommal díjazták önálló kategóriaként a fogyatékkal és segítséggel élők életminőségének javítását szolgáló termékek és szolgáltatások körét. A rendezvény fővédnöke Dr. Latorcai János, a Magyar Országgyűlés alelnöke volt, aki beszédében méltatta a Nagydíj odaítéléséhez kapcsolódó Magyar Termék Nagydíj Védjegyet, mint a nemzeti export fontos minőségi tartópillérét. Továbbá beszédet mondott Bencsik János országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának tagja, az Energia Albizottság elnöke, aki a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia kapcsán a környezeti fenntarthatóságot nevezte a díjazott termékek egyik legfontosabb paraméterének. Szabó Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának alelnöke, pedig a fogyasztóvédelmet illetve a tanúsító védjegyek gazdaságban betöltött szerepét hangsúlyozta.


Beszámolók A 2012. évi Magyar Termék Nagydíjon több kifejezetten egészségügyi innováció is díjazásra került, így a DENT-ART-TECHNIK Szolgáltató Kereskedelmi Kft., amely 2011 után idén is részesült a Nagydíjban, most „a titán bázisú fogpótlások és a hozzá kapcsolódó komplex szolgáltatások” pályázatáért. Szintén második alkalommal szerepelt a díjazottak között az orvostechnikai eszközök gyártásával foglalkozó Medicor Elektronikai Zrt., amely a „BABYLIFE BLR-2100 típusjelű újszülött melegítő és újraélesztő munkahely” pályázatával nyerte el a szakmai bírálóbizottság tetszését. Kifejezetten szolgáltató jellegű pályázatával nyert Magyar Termék Nagydíjat 2012-ben a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő vállalat a „Széchenyi Gyógyfürdő gyógy- és wellness szolgáltatásai” pályázatért részesültek az idei elismerésben. A Magyar Termék Nagydíj korábbi évek díjazottjaihoz képest ez mindenképpen előretörést és sikeres pályázói kedvet jelez az egészségügyi gyártók és szolgáltatók terén, amely maga után vonja nemcsak a bíráló intézmények, hanem a szélesebb szakmai (gazdasági és közigazgatási) közvélemény, valamint a média növekvő figyelmét is. A Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda munkatársai szerint üdvözlendő, hogy évről évre egyre nagyobb számban érkeznek olyan termék- és szolgáltatási pályaművek, amelyek nem a klasszikus termelő ágazatokat – nehézipar, élelmiszeripar stb. – reprezentálják, hanem a társadalmi felelősség és konvergencia jegyében olyan kifejezetten humánjellegű területek is egyre inkább előtérbe kerülnek, mint az oktatás-nevelés, a szociális ágazat vagy éppen az egészségügy. Az idei Magyar Termék Nagydíj rendkívül kedvező és gazdag tudósítást, hírdokumentációt kapott nemcsak a magyarországi, de a határon túli magyar írott, hangos és internetes médiumokban is. Ez kellő bizakodással tölti el a Pályázati Iroda munkatársait a jövő évi, 2013-as Magyar Termék Nagydíj kapcsán, amelyre a pályázati jelentkezés gyakorlatilag a 2012-es Nagydíj parlamenti záróeseményével meg is kezdődött. Szabó Tamás, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

Továbbképzési pontok gyűjtése és nyilvántartása az egészségügyi ellátásban Amint azt már korábbi számainkban is hírül adtuk ez év elején megváltozott az egészségügyben dolgozók számára a továbbképzési kötelezettség teljesítésének rendszere. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezései alapján az egészségügyi tevékenységet önállóan végző, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek egészségügyi szakmai


50

ÉV AZ ETI-BEN

továbbképzésben kötelesek részt venni. A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik. A működési nyilvántartás időtartama továbbra is öt év, amely a személy kérelmére megújítható vagy meghosszabbítható. Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről szóló 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendeletben változást jelent, hogy bővült a továbbképzésre kötelezettek köre. Az orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus célcsoport kiegészült a klinikai mikrobiológus, klinikai biokémikus, klinikai sugárfizikus végzettségű szakemberekkel. Az egészségügyi tevékenységet végző orvos, fogorvos, gyógyszerész szakképzettséggel, illetve az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során szerzett képzettséggel rendelkezők a továbbképzési időszak alatt szakterületenként szervezett kötelező szintentartó továbbképzési, szabadon választható elméleti továbbképzési és gyakorlati továbbképzési formákban szerzik meg a teljesítendő pontértékeket. A továbbképzésre kötelezetteknek egy továbbképzési időszak alatt szakképesítésenként legalább 250 pontot kell teljesíteniük. A rendelet hatályba lépését követően elméleti továbbképzési forma továbbra is a szakképesítésnek megfelelő, szakterületenként szervezett kötelező szintentartó továbbképzés, azonban a kötelezően választható továbbképzés mint ilyen megszűnt. A külföldön teljesített továbbképzés tekintetében, a gyakorlati továbbképzés vonatkozásában, és a továbbképzési kötelezettség teljesítése alóli mentesség szabályozásában módosítások történtek. Új elem a kötelező szintentaró továbbképzések finanszírozása, egy ciklusban a továbbképzésre kötelezett számára egy kötelező szintentartó továbbképzés térítésmentes. Nem változik átfogóan a pontgyűjtés rendszere és a továbbképzés teljesítésének igazolása. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők változatlanul a felsőoktatási intézményekbe nyújtják be a dokumentumaikat és a működési nyilvántartás megújítása az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalban (továbbiakban Hivatal) történik. Erre vonatkozóan részletes információk találhatók a www.eekh.hu honlapon. Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési rendszere jelentősen megváltozott. Az új rendelet szerint a szakdolgozónak a továbbképzési időszak alatt összesen 150 pontot kell teljesítenie szakképesítésének megfelelő szakmacsoportonként. Megjelent az elméleti továbbképzések között a kötelező szakmacsoportos továbbképzési forma és ennek teljesítési kötelezettsége. A továbbképzési időszak alatt az egészségügyi szakdolgozónak szakmacsoportonként legalább 30 pontot kötelező szakmacsoportos továbbképzési tanfolyam teljesítésével kell megszereznie. A kötelező szakmacsoportos továbbképzés

11

50

ÉV AZ ETI-BEN

Beszámolók

szakmacsoportok alapján, központilag meghatározott témakörökben szervezett, tudásszint felméréssel záruló továbbképzés. A szakdolgozó továbbképzési időszaka alatt egy kötelező szakmacsoportos továbbképzés a továbbképzésre kötelezett számára térítésmentes. Ha a továbbképzésre kötelezett egészségügyi szakdolgozó azonos szakmacsoportba tartozó több szakképesítéssel rendelkezik, akkor egy elvégzett kötelező szakmacsoportos továbbképzés a többi, azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítés tekintetében is elismerésre kerül. Ha több, különböző szakmacsoportba tartozó szakképesítéssel rendelkezik a továbbképzésre kötelezett szakdolgozó, akkor valamennyi önállóan gyakorolt szakmára vonatkozóan teljesítenie kell a kötelező szakmacsoportos továbbképzést. Az egészségügyi szakdolgozónak a továbbképzési időszak teljesítéséhez kötelező szakmacsoportos elméleti továbbképzésen túl szabadon választható elméleti és gyakorlati továbbképzési formákban kell részt vennie. A továbbképzési időszak gyakorlati részének teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek legalább 3 évet kell hazai vagy külföldi foglalkoztatónál a szakképesítése szerinti szakmacsoportnak megfelelő munkakörben eltöltenie. Aki a továbbképzési időszak alatt a szükséges gyakorlati pontot nem szerezte meg, a gyakorlati rész teljesítését 1–3 hónapig tartó, felügyelet mellett végzett kiegészítő gyakorlati továbbképzéssel pótolhatja. A felügyelet mellett történő munkavégzést, azaz a kiegészítő gyakorlati továbbképzést a felügyelt személy köteles bejelenteni a tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül a Hivatal részére, annak teljesítését pedig a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) ETI Főigazgatóságára. Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy azon egészségügyi szakdolgozónak, akinek a folyamatban lévő továbbképzési időszakából a rendelet hatálybalépésekor (2012. január 1.) 3 év vagy annál kevesebb idő van hátra, a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez a továbbképzési időszak alatt szakképesítése szerinti szakmacsoportonként összesen 100 pont teljesítését kell igazolnia. Ennek igazolását 2012. januártól a GYEMSZI ETI Főigazgatóságára kell megküldeni. A rendelet hatályba lépését követően az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges továbbképzési pontok személyalapú nyilvántartását a GYEMSZI végzi. A GYEMSZI a továbbképzésre kötelezetteknek az egyes továbbképzési formákban szerzett pontjait összesíti, nyilvántartja, és az adott szakmacsoport szerint teljesített továbbképzésekről folyamatosan elektronikus úton értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet. Az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartását továbbra is az Egészségügyi Engedélyezési

12

és Közigazgatási Hivatal vezeti, így az e tárgyban benyújtandó kérelmet a Hivatalhoz szükséges benyújtani (postai úton és személyesen is van rá mód.) A megújítás iránti kérelmet legkorábban a működési nyilvántartási ciklus lejáratának időpontját megelőző egy évvel, de legkésőbb a lejárat napjáig kell benyújtani. Erről bővebb információ található a www.eekh.hu honlapon. A dokumentumok benyújtásának módja a fentiek alapján szétvált. A működési nyilvántartás megújításával, meghosszabbításával kapcsolatos kérelmet és az ahhoz csatolandó mellékleteket továbbra is a Hivatalba kell benyújtani. Ezzel egy időben azonban (vagy ezt megelőzően) a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges összegyűjtött elméleti és gyakorlati továbbképzési pontigazolásokat a GYEMSZI számára kell megküldeni. Az ehhez szükséges nyomtatványok és a tájékoztató honlapunkon megtalálhatóak a „Továbbképzési pontok nyilvántartása” címszó alatt (http://www.eti. hu/eti/442). A GYEMSZI munkatársai a megküldött továbbképzési igazolásokat, összesítik, nyilvántartják és jelentést küldenek a Hivatalnak. Ha előfordul, hogy az egészségügyi szakdolgozó egy helyre küld minden dokumentumot, akkor azok illetékesség alapján szétválasztásra kerülnek és továbbítva lesznek a megfelelő intézetbe. Ez azonban jelentősen megnöveli az ügyintézés idejét. Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges dokumentumokat kérjük hiteles aláírással, pecséttel ellátva megküldeni a következő címre: GYEMSZI ETI Főigazgatóság Továbbképzési és Szervezési Főosztály 1444 Budapest, Pf.: 270. Intézetünkben lehetőséget biztosítunk a személyes megkeresésekre is, munkatársaink minden nap várják az érdeklődőket és készséggel adnak információt. Az egészségügyi szakdolgozók számára a továbbképzési pontok nyilvántartásához kapcsolódó ügyfélfogadási idő az alábbi: Személyes Ügyfélszolgálat ideje ügyfélszolgálat helye

Hívható telefonszámok

GYEMSZI ETI Főigazgatóság 1085 Kedd 12.00–16.00 Budapest, közvetlen szám: + 36-1/429-4090, Horánszky Szerda 8.00–16.00 központi szám: utca 15. + 36-1/429-4097/ Csütörtök 12.00–16.00 I. emelet 128 mellék 117. szoba 121 mellék Péntek 8.00–12.00 159 mellék Hétfő

8.00–12.00

Dr. Pappné Vig Ágnes, GYEMSZI ETI Főigazgatóság


50

ÉV AZ ETI-BEN

Pár szóban

Száz emberből csak tizenöt segít vészhelyzet esetén Megjelent az első magyar nyelvű, ingyenes, elsősegélynyújtó mobiltelefon-alkalmazás Baleset esetén mindössze minden hatodik ember tud vagy mer segíteni a sérülteken, a bizonytalanság pedig még nagyobb visszatartó erőt jelent, mint az elsősegélynyújtási ismeretek hiánya – derül ki egy friss kutatásból. A WEBBeteg.hu egészségportál ezért – az Országos Mentőszolgálattal együttműködve – kifejlesztette az Elsősegély – Mit kell tennem? mobilalkalmazást, amely mostantól gyakorlati tanácsokkal segíthet a mentők megérkezéséig. A lakosság 80 százaléka vett már részt valamilyen elsősegélynyújtó tanfolyamon, ám baleset esetén az elsősegélynyújtásban aktívan részt vevők aránya legfeljebb 18 százalék lenne. A közúti balesetet látottak 12 százaléka segítségnyújtás nélkül továbbmegy a helyszínről. Döntő többségben (59%) segítséget hívnak a szemtanúk, ám más formában nem tudnak, vagy nem mernek segíteni a bajba jutottakon a mentők megérkezéséig. A segítségnyújtást befolyásoló két legfontosabb tényező, hogy a segítségnyújtónak van-e bátorsága segíteni, illetve mennyire friss a megszerzett tudása. Habár magas a valamiféle oktatáson, tanfolyamon részt vettek aránya, saját bevallásuk szerint teljes biztonsággal mindössze a képzettek közel 20 százaléka tudná alkalmazni a megtanultakat. Minden bizonnyal ezért tartja szükségesnek a megkérdezettek többsége az általános és kötelező oktatást (93%) és különösen a gyakorlatorientált képzési lehetőséget (67%). Az első 3-4 perc dönt a túlélés esélyéről „2012 első félévében közel hétezer személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, ezek következtében sajnos 250 személy életét vesztette. Körülbelül ugyanennyi, azaz hétezer dolgozó szenvedett munkahelyi balesetet, míg otthoni baleset következtében mintegy 1000 ember halt meg. A mentők a legtöbb esetben 10-15 perc alatt érkeznek a helyszínre, tapasztalataink szerint elenyésző azon esetek száma, amikor ez idő alatt megfelelő elsősegélynyújtás történik.” – nyilatkozza Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője. „Fontos lenne a mentők kiérkezéséig segítséget nyújtani, hiszen például hirtelen szívmegállás, légúti elzáródás, vagy erős vérzés esetén az első 3-5 perc meghatározó jelentőségű a túlélés, a gyógyulás szempontjából. Éppen ezért nem elég egyszer, elméletben megtanulni az elsősegélynyújtást, időnként ismételni és lehetőleg gyakorolni is kell.” – hangsúlyozta a szóvivő. Zsebünkben a segítség Annak érdekében, hogy az emberek időről-időre frissíthessék tudásukat, és vészhelyzet esetén könnyen


alkalmazható és szakszerű tanácsokat kapjanak, az Országos Mentőszolgálat a WEBBeteg.hu egészségportállal közösen az Elsősegélynyújtás világnapja alkalmából bemutatja az Elsősegély – Mit kell tennem? elnevezésű mobil alkalmazást, amely az első ingyenesen letölthető, magyar nyelvű, átfogó elsősegély segédlet. „Az új alkalmazás egyszerre segít az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátításában, illetve nyújt gyorsan elérhető konkrét tanácsokat bármilyen váratlan helyzetben. A fejlesztés során a tömör és gyorsan áttekinthető utasításokra, valamint az informatív képi megjelenítésre helyeztük a hangsúlyt, emellett telefonunk a tartózkodási helyünkhöz legközelebbi defibrillátort és kórházat is megjeleníti számunkra – emelte ki Sztankó Péter, a WEBBeteg.hu főszerkesztője. Legyen szó akár arról, hogy a vasárnapi ebédnél a gyermekünk félrenyel, szívinfarktusra gyanakszunk egy munkatársunknál, vagy éppen erőteljes allergiás rohamunk van, az alkalmazás megmutatja, mi a teendő. Azok, akik nem tudják telefonjukon maguknál tartani az alkalmazást, a http://elsosegely.webbeteg.hu internetes címen is elérik annak webes változatát. Győrfi Pál bízik abban, hogy az üzenet minél több emberhez eljut és a jövőben egyre többen mernek és tudnak helyszíni segítséget nyújtani a mentők megérkezéséig. Linkek Mobil alkalmazás: http://elsosegely.webbeteg.hu/ page/mobil_alkalmazas Webes alkalmazás: http://elsosegely.webbeteg.hu Forrás: Országos Mentőszolgálat (www.mentok.hu)

13

50

ÉV AZ ETI-BEN

Ápoló szakmacsoport

20 éves a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete A Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete 2012. szeptember 6-8. között szervezte meg országos konferenciáját Zalakaroson, a megalakulásának 20. évfordulója alkalmával. A konferencia megnyitását követően Rauh Edit, a GYEMSZI ETI Főigazgatóság főigazgató-helyettese köszöntötte elsőként a megjelenteket. Megtisztelő volt számunkra, hogy jelen volt Zalakaros város polgármestere, Novák Ferenc is, aki – ugyan laikusként – meleg szavakkal méltatta az ápolási igazgatók tevékenységét. Az egészségügyi ellátó rendszerben végzett sokoldalú feladataikat elismerve köszöntötte a megjelenteket Dr. Pais Teréz, megyei tisztifőorvos.

Dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója a napi gyakorlatban megtapasztaltak szerint szólt az ápolási igazgatók menedzsmentben betöltött felelősségteljes szerepéről. Konferenciánkat megtisztelte részvételével Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke, továbbá a második napon csatlakozott a programhoz Dr. Kovács József, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke és Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke is. Meghívást kaptak az egyesület eddigi elnökei: Baukó Mária, Dr. Fáy Tamásné, Papp Mátyásné, Egyed Imréné és Bagosi Gabriella is. Nagy öröm volt a számunkra, hogy köszönthettük az alapító elnököt, Baukó Máriát, aki – sokunkban nem kis nosztalgiát ébresztő visszaemlékezésében – beszélt a MÁIE megalakulásának körülményeiről, az egykor megfogalmazott célkitűzésekről, a kezdeti kihívásokról, amelyekkel megkezdődött az Egyesület munkája, és megalapozta azt a közösséget, amelynek tagjai sorában közel 140-en vagyunk jelenleg.

14

Köszöntöttük Papp Mátyásné Marcsit, aki a Traumatológiai Intézet volt ápolási igazgatójaként, valamint Egyed Imréné Anit, aki a székesfehérvári Szent György Kórház ápolási igazgatójaként töltötte be négy-négy évig az elnöki posztot. Köszönet illette őket, hogy szakmaiságukkal és elkötelezettségükkel képviselték az ápolási igazgatók ügyét. Ezt követően az Alapszabályban rögzített kötelezettségünknek tettünk eleget azáltal, hogy megtartottuk az éves Közgyűlést, ahol beszámolók hangzottak el. A konferencia második napján felkért előadóktól kaptunk tájékoztatást az egészségügyi szolgáltatók tulajdonosváltásával és a szolgáltató rendszer átalakításával járó változásokról, az ápolásszakmát érintő aktuális kérdésekről, a szakképzés változásairól, a Szakmai Kollégium Ápolás (szakdolgozói) Tanács munkájáról, a Közalkalmazotti Törvény és a Munka Törvénykönyvének változásairól, és a bevándorló egészségügyi dolgozókat és munkáltatókat segítő szolgáltatási csomagról. A konferencia szakmai tartalmát olyan előadások egészítették ki, amelyek a dolgozói biztonságot helyezték előtérbe, így szó esett a tűszúrásos balesetekről és az infekciókontroll jelentőségéről. Információt kaptunk a krónikus sebellátás technikai újdonságairól, ami mind szakmai, mind költséghatékonysági szempontból rendkívül érdekes volt a számunkra. Értékes információt osztott meg a résztvevőkkel Dr. Betlehem József dékán úr, a felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szakdolgozók kötelező szakmacsoportos továbbképzésének lehetőségeiről. Egy felmérés tükrében a jelenlévők tájékoztatást kaptak arról, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a külföldi munkavállalásból hazatért egészségügyi szakdolgozók. A konferencia záró előadása a jelenlévők lelki épülésére szolgált. Szy Katalin, klinikai szakpszichológus rendkívül értékes gondolatait osztotta meg velünk, amely különös hangulatával és atmoszférájával valamennyiünk számára emlékezetes marad. A résztvevők és a vendégek az előadások fáradalmait mindkét este színvonalas társasági programokon, ill. a termálfürdő nyújtotta wellness élményekben pihenhették ki.


Ápoló szakmacsoport Ezúton is megköszönöm a meghívott vendégeknek, az előadóknak, a szponzoroknak, hogy méltóan megünnepelhettük a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének 20 éves évfordulóját, és az Egyesület valamennyi tagjának az egyesületünk iránti elkötelezettségét. Kovács Erzsébet, Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnöke

50

ÉV AZ ETI-BEN

helyről a BLS (Basic Life Support – újraélesztés) tömeges oktatása a „Szombathely a Segítés Városa” program keretében tartott elméleti és gyakorlati bemutatót a BLS tömeges oktatásának lehetőségeiről. Intézményünket a GYEMSZI részéről a konferencián Dr. Szögedi Ildikó képviselte a SimBase projekt ve-

VII. Pécsi Sürgősségi Napok Hetedik alkalommal, 2012. szeptember 28-29-én, rendezte meg a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Sürgősségi Ellátási Tanszéke a Pécsi Sürgősségi Napokat. 120 fő regisztrált a konferenciára. A konferenciát a Pécsi Tudományegyetem Rektora, Prof. Dr. Bódis József egyetemi tanár, az MTA doktora és Dr. Betlehem József egyetemi docens, PTE ETK dékán nyitotta meg. A konferencián kiemelt figyelmet kapott a „Katasztrófavédelem új szerepe és egészségügyi vonatkozásai” témakör, amelyről Németországból, Frankfurtból: Schaefer Juergen, Bordi Katalin, Dr. Kreuzer Helmut tartottak előadást. Dr. Mártai István az Országos Mentőszolgálat hazai terveiről, lehetőségeiről, feladatairól, Dr. Bakondi György a katasztrófavédelem megújult szerepéről tartott előadást. Vízvári László „Mégis kinek a kompetenciája” című előadása után, Dr. Puskás Tivadar, Köcse Tamás, Dr. Károlyi Ákos, Dr. Lórántfy Mária, Lendvai Rezső szombat-

zetője. Több társszerzővel, Dr. Betlehem Józseffel, Dr. Csollák Istvánnal, Lukács Péterrel, és Dr. Zrínyi Miklóssal közösen beszámoltak a probléma- és szimuláció alapú tanulás alkalmazhatóságáról az interaktív tanítási – tanulási folyamatban. Ezek előnyeiről és képzési kimeneti lehetőségeiről hazai és nemzetközi szinten tettek javaslatokat. A két napos konferencián több PTE ETK-án tanuló, erősen motivált mentőtiszt hallgató is színvonalas előadást tartott. A kétnapos rendezvényen 25 tudományos szakmai előadást hangzott el. Dr. Szögedi Ildikó, GYEMSZI–UPI

Egészségügyi szolgáltatásokat támogató szakmacsoport

Jubileumi e-learning a GYEMSZI ETI Főigazgatóságon 10 évvel ezelőtt indult útjára a modern pedagógiaiés távoktatási módszerek vívmánya, az e-learning, ami azóta is csaknem töretlen lendülettel fejlődik. Kapcsolat, Tudás és Önellenőrzés – mindezt jelentheti az EVI Modern világunk folyamatosan fejlődik, az innovatív hozzáállás ma már kötelező mindazoknak, akik lépést akarnak tartani a világgal. Ezért is igyekszünk tanulóink igényeit már akkor kitalálni, amikor azok még még meg sem fogalmazódtak igazán. Erre tökéletes példa, hogy már 2002-ben oktatási keretrendszerrel segítettük a távoktatásban részt vevő tanulóinkat, pedig ebben az időben még viszonylag kevesen mertek belevágni hasonló vállalkozásba.


Ma már minden képzésünket az ETI Virtuális Iskolájának (továbbiakban: EVI) szolgáltatásaival támogatunk. Igyekszünk tanulóink kommunikációs lehetőségeit minél jobban tágítani, mivel tudjuk, hogy a hatékony tanulás egyik záloga a gördülékenyen működő információáramlás. Ezért minden kurzusunkban törekszünk aktív fórumtémákat kialakítani, ahol a tanulók bátran kérdezhetik oktatójukat vagy oktatásszervezőjüket a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Természetesen emellett privát és nyílt chat-szobák, valamint e-mail rendszer is rendelkezésükre áll konzultációs célból. De ezzel még mindig nem ér véget a kapcsolatfelvételi lehetőségek sora, ugyanis tanulóink saját névjegyeiket is elkészíthetik, amelyek rendkívül informatív módon segítik a kapcsolati rendszerek kiépülését.

15

50

ÉV AZ ETI-BEN

Egészségügyi szolgáltatásokat támogató szakmacsoport

Intézetünkben alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a képzéshez tartozó bármilyen információs anyag – legyen az tanulási ütemterv, előadásanyag, gyakorló vizsgakérdések, vagy akár csak egy izgalmas, témához illeszkedő cikk – könnyen elérhető legyen oktatási keretrendszerünkben tanulóink számára. Ezen felül igyekszünk a modern kor kihívásainak megfelelve olyan elektronikus tananyagokat is létrehozni, melyekben a tanuló minél szemléletesebb formában tekintheti meg a tudásanyagokat. Ezek tervezésekor fontos szempont az inte-

raktivitás, amivel elsődleges célunk elősegíteni a „játékos” tanulást. Ezen túl azt is lényegesnek tartjuk, hogy helyet biztosítsunk számukra a kreatív együttgondolkozáshoz és tudásmegosztáshoz. Ezért külön feltöltési felületet alakítottunk ki minden egyes kurzusban, továbbá igény szerint lehetőséget nyújtunk Wiki-típusú tudástár szerkesztésére is, ezzel is aktivitásra ösztönözve a hallgatókat. Folyamatosan állítunk össze önellenőrző tesztsorokat, hogy kurzusaink résztvevőinek megkönnyítsük a tudásuk megerősítését, rögzítését. Bár jelenleg nem minden képzésünkben van elektronikus változata ennek, igyekszünk minél hatékonyabban kielégíteni ezen igényeket is. Persze a fentebb felsoroltakon túl is számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre a képzések színvonalának növelésére, viszont a visszajelzések alapján ezeket találtuk a leginkább hasznosak tanulóink számára. Madarat tolláról, képzést formájáról? Ha megkérdezném, mi is az az e-tanulás, vagy mire jó egy internetes oktatási keretrendszer, Önnek mi jutna eszébe először? A legtöbbünknek a távoktatás. Azonban ez csak egy tévhit, ami elsősorban a kialakulásából fakad. Az elearning bizony minden képzési formát hatékonyabbá varázsol.

16

Hiszen gondoljunk csak bele… Kinek ne lenne hasznos, ha az ismeretanyagát szinte bárhol, bármikor elkezdhetné tanulni és így az órán több idő jutna a tudás elmélyítésére, a lényeges összefüggések megbeszélésére? Sőt, egyáltalán miért csak az órán, amikor számtalan módja van annak is, hogy interneten keresztül elérje kérdéseivel oktatóját vagy tanulótársait? És akkor még nem is beszéltünk a modern technika adta számtalan lehetőségről, ami által a tudás elsajátítása sokkal könnyebb és szórakoztatóbb. Ezért támogatjuk hagyományos képzéseinket is az EVI-ben már 2006 óta. Persze továbbra is biztosítunk lehetőséget a tisztán internet alapú tanulásra bizonyos képzéseinknél. Ilyenkor a jelentkezők számára kijelölünk egy saját tutort, aki a tanulmányai során igyekszik minél komfortosabbá tenni a személyes kontaktus nélküli képzést, továbbá mentorálja a hallgatót a tanulás rögös útján, egészen a vizsgáig. Egy kis múltidézés A hosszú úton sokat csiszolódott rendszerünk. 2002-ben még egy egészen más oktató portált használtunk, melyet konzorciumban fejlesztettünk a Debreceni Egyetemmel és a Tactus Stúdióval. A projektet az Apertus Közalapítvány támogatta. Az internet akkoriban még kevésbé volt elterjedt hazánkban, ezért főként letölthető anyagokra koncentráltunk. Kezdetekben még nem minden képzéshez tartozott internetes oktatási felület. Képzéseink közül először az egészségügyi menedzser, majd az egészségügyi alapismeretek kaptak e-learning támogatást, azután a nagy érdeklődésre tekintettel a továbbképzéseinknek is kialakítottunk egy elektronikus kurzusfelületet. 2006-ban átálltunk a német fejlesztésű ILIAS oktatási keretrendszerre, mely sokban kitágította lehetőségeinket, és kényelmesebbé tette a kurzusra való jelentkezést. Ezután úgy döntöttünk, hogy az összes képzésünket érdemes „e-módszerekkel” támogatni. Így alakult ki a mostani jelentkezési rendszer is, miszerint mind elektronikusan az EVI-n keresztül, mind pedig papíron lehetséges a regisztráció. Azóta több szerkezeti átalakuláson ment át az EVI, mely főleg az OKJ-változások miatt volt szükségszerű. Továbbá nagy kihívást jelentett számunkra tanulóink elektronikus úton történő vizsgáztatása is. Napjainkban – jogszabályi változások miatt – nem vizsgáztatunk ilyen formában, azonban tesztekkel továbbra is segítjük tanulóink felkészülését. Jelenleg is folyamatosan dolgozunk hallgatóink igényeinek minél teljesebb körű kielégítésén, és kutató tekintettel fürkésszük a jövő lehetőségeit, miként lehetne még könnyebbé, hatékonyabbá tenni a tanulást. Duchon Zoltán, GYEMSZI ETI Főigazgatóság


50

ÉV AZ ETI-BEN

Könyvajánló

Befogadó Egészségügy II. Projekt a szakképzett egészségügyi bevándorlók beilleszkedéséért – SIMIGRA Megjelent a Befogadó egészségügy második száma. Hazai és külföldi egészségügyi dolgozók számára ad tájékoztatást az itt dolgozó külföldi munkatársak tapasztalatairól, nehézségeiről és élményeiről. Érdeklődés esetén a www.etitav.hu oldalon regisztrálóknak és a „Szolgáltatások külföldi egészségügyi dolgozóknak” csoportba bejelentkezőknek postán küldünk kiadványt. Továbbá elérhető a GYEMSZI ETI Főigazgatóság Tanácsadó Irodájában és elektronikusan a www.gyemszi.hu weboldalon. Csomai Lóránt, projektmenedzser, GYEMSZI-UPI

„A külföldi kolléganők, meszsze az otthonuktól, idegen környezetben, sokkal több törődést igényelnek, hiszen nincs hova hazaszaladniuk, ha bánat éri őket, vagy valami gondjuk-bajuk van. Minden szempontból kiszolgáltatottabbak, ezért a lelki életükre jobban oda kell ﬁgyelni, amiben a többi kolléganő is partner. Próbáljuk egymást támogatni.”

(Több, mint munkaerő – interjú)

tók nagy része nem, vagy alig tud magyarul írni-olvasni, mivel iskoláit nem magyar nyelven folytatta. Számukra különösen nehéz az órákon a jegyzetelés, írásbeli vizsgán a válaszok helyes megfogalmazása, leírása. A módszerek segítségével a tanulók tetni a szakmához szükséges anyagokat, eszközöket, miközben a szak-

(Nehezített pálya… – módszertani ajánló)

A hazai egészségügy létszámhiányának enyhítése történhet külföldi orvosok és ápolók bevándorlásának az elősegítésével. Célzott kormányzati intézkedések nélkül – melyek a bevándorlási politikát is érintik – az egészségügy létszámhiányának problémája nem oldható meg. (Külföldi munkaerő foglalkoztatása – áttekintés)

Az e-tanulás (elektronikus-tanulás, angolul: e-learning) napjainkban már elterjedt fogalom. A modern tananyagok célja nem csupán a tudásanyag minél színesebb, minél szemléletesebb közlése, hanem a hallgató bevonása, a tanulás aktívvá varázsolása. Az oktatási keretrendszerre és az e-képzés lehetőségeire jó példákat találhatunk a GYEMSZI ETI Főigazgatóság által működtetett Virtuális Iskolában (www.etitav.hu), melyben képzéseink mellett igyekeztünk létrehozni egy olyan segítő felületet nem csak külföldi, hanem a hazai egészségügyi dolgozók és munkáltatók számára is, ahol hasznos információkat találhatnak hazánk egészségügyi rendszerének jellemzőiről, és ahol bátran kérdezhetnek, vagy megbeszélhetik esetleges problémájukat, észrevételeiket. (Valós tudás a virtuális térből – e-learning áttekintés)


17

50

ÉV AZ ETI-BEN

Idegennyelvû cikkek

SimBase Preventing imbalance related injuries: outcomes of a pilot balance test – Abstract Aims: In order to understand what differences in holding balance exist between left and right hemispheres of the body and to assess whether imbalances begin to show in certain age cohorts, we first performed a simple balance test followed by the age simulator test using the AGE suit. Methods: Fifteen participants were asked to hold their balance standing first on their right and then

their left leg. The same exercise was performed again with dressing in a special suit that imitated movement limitations of older age. Measures in seconds were recorded for how long participants had been able to hold posture. Results: While no differences were found between the two legs before the AGE suit was applied, significant differences in holding balance for both legs emerged before and after participants tried on the AGE suit. There was no evidence for this sample to be different from normal population values. Conclusions: The AGE suit was a good proxy to show the limitations of older age. While participants performed no different from normal population values, trying on the AGE suit halved their ability to hold balance compared to their first attempt. Due to sample selection, we were unable to determine at what age differences emerge in holding balance. We recommend that our pilot research be extended to a comparative research design where an older sample is purposely measured against a sample of younger age.

Problem statement and aims Preventing falls and falls-related traumas, especially in the elderly, is a major and growing concern in many populations. According to Fuller (2000)1, from 1992 through 1995, 147 million injury-related visits were made to emergency departments in the United States, and falls were the leading cause of external injury, accounting for 24 percent of these visits. Compared with children, elderly persons who fall were 10 times more likely to be hospitalized and eight times more likely to die as the result of a fall. Trauma related to loss of balance can have life threatening consequences: Approximately 9,500 deaths in older Americans are associated with falls each year in the United States. The cost of fall related treatment can also be a significant burden on the health system. In 1996, more than 250,000 older Americans suffered fractured hips, at a cost in excess of $10 billion. More than 90 percent of hip fractures were associated with falls, and most of these fractures occur in persons more than 70 years of age (Fuller, 2000). Causes of imbalance may have multiple roots. The most commonly cited factors that result in falls are: Demographic factors; acute or chronic illness; cognitive impairment; neuromuscular disorders; physical deficits and other causes, such as environmental and medication hazards. While there is no single cause one can pinpoint, prevention of falls in the elderly can focus on several strategies. Changing or altering the dosage of medications, restoring physical impairments (by surgery or by the use of appropriate assistive device), improving environmental support in the client’s home are interventions that enhance patient safety and confidence in one’s ability to avoid fall related traumas. However, physical training and exercise that aims to strengthen or restore balance lead to improved outcomes. Whether or not a person needs to participate in balance and gait training can be determined by performing the age simulation test, which assesses a person’s ability to hold her balance in a standing position (which is a prerequisite to performing many daily activities, such as to put one’s trousers on, walking on uneven ground or to reach something on a shelf ). In order to understand what differences in holding balance exist between left and right hemispheres of the body and to assess whether imbalances begin to

1 Fuller, G. F. (2000). Falls in the Elderly. American Family Physician; 61 (7): 2159-2168. 2 http://www.age-simulation-suit.com/

18


50

ÉV AZ ETI-BEN

Idegennyelvû cikkek show in certain age cohorts, we first performed a simple balance test followed by the age simulator test using the AGE suit2. Methods We performed the following test with a stop-watch. We asked the participant to stand straight in lowheeled, closed shoes and fold her arms across her chest. Then asked her to raise one of her legs, bend her knee to form an approximately 45-degree angle, started the stop-watch and she closed her eyes. We asked her to stay standing on one leg and we immediately stopped the stop-watch if she dropped her arms over 45 degrees, if her leg on which she kept standing had moved or if her leg which she kept elevated had reached the ground. We repeated the test standing on the other leg and compared performance with normal values at different ages as well with test result after dressing in the AGE suit.

Table 1. Paired Samples Statistics: differences between both legs before AGE suit Pair right leg, before 1 left leg, before

Mean 24,8000 24,4000

The AGE suit The age simulation suit consists of a set of separate components. By their interaction an effect very similar to the impairments of the sensomotoric skills in old age can be achieved. Especially the age-related walk and the changed grip ability are simulated very close to reality by the age simulation suit. When healthy individuals dress in the age simulation suit, they will gain a better understanding of elderly persons’ physical limitations. Altogether, 15, conveniently selected nursing students participated in this pilot sample. Paired sample t-tests were performed to test hypotheses. Hypotheses assumed that 1) significant differences will emerge for how long participants were able to hold their balance on the right and left leg; 2) that participants were able to hold their balance longer before they dressed in the AGE suit; and 3) that study participants will hold their balance equal to normal population values. Results Of the total sample, 20% was 42 years or older (50 years of age being the oldest), the rest was 34 years or younger. Table 1 shows the difference for how long participants kept balance on right and left legs (in seconds). We found no significant difference in this respect between the two measures.


15 15

Std. Deviation 2,86356 3,64692

Paired Samples Test Difference Mean Pair right leg, before 1 left leg, before

,4000

t ,459

Sig. (2-tailed) ,670

Table 2 shows the difference in holding balance on the right leg before and after applying the AGE suit. Significant differences emerged; participants were able to hold their balance longer before dressing in the suit. Table 2. Paired Samples Statistics: difference between right leg before and after AGE suit Mean

Age related references were the following: – 20–49 years of age: 24–28 seconds – 50–59 years of age: 21 seconds – 60–69 years of age: 10 seconds – 70–79 years of age: 4 seconds – Over 80: most of the people are unable to perform the test.

N

Pair right leg, before 24,8000 1 right leg, after 13,6000

Std. Std. Error Deviation Mean 15 2,86356 1,28062 15 2,40832 1,07703

N

Paired Samples Test Difference Mean Pair right leg, before 1 right leg, after

t

11,2000 29,933


Table 3 shows the difference in holding balance on the left leg before and after applying the AGE suit. We found significant differences again; participants were able to hold their balance longer before trying on the suit. Table 3. Paired Samples Statistics: difference between left leg before and after AGE suit Mean Pair left leg, before 1 left leg, after

24,4000 11,2000

Std. Std. Error Deviation Mean 15 3,64692 1,63095 15 2,16795 ,96954

N

Paired Samples Test Difference Mean Pair left leg, before 1 left leg, after

13,2000

t 9,731


Ildiko, Dr.Szogedi Ph.D., National Institute for Quality – and Organizational Development in Healthcare and Medicines (GYEMSZI), Miklos, Dr. Zrínyi Ph.D., Teva Hungary Ltd., Attila, Dr. habil Forgacs Ph.D., Corvinus University of Budapest. Institute of Behavioural Sciences and Communication Theory, Budapest,Hungary. Read the full article on our website! (www.etinet.hu)

19

50

ÉV AZ ETI-BEN

Környezetvédelem

Zöld tippek – II. rész Ha egzotikus helyekre utazol, tudatosan válassz szuvenírt! A fafaragások, a vörös korall vagy a szőrmeés tolldíszek kereskedelmét gyakran szabályozzák, és ezek elvitele engedélyhez kötött. Nézz utána a szabályoknak, mivel szigorú törvények vonatkoznak a vadon élő egyedek kivitelére, és az általad vásárolt szuvenírt akár el is kobozhatják.

Ha trópusi lagúnánál vagy korallzátonynál nyaralsz, ne érintsd meg a korallokat és ne lépj rájuk! Búvárkodás közben ne törj le egyetlen korallágat sem, hogy szuvenírként hazavihesd. A korallzátonyok értékesek és fogyóban vannak. Légy kreatív, és csinálj a kertben saját kis vadvilágot! Amellett, hogy természetes menedéket készítesz magad és családod számára, a pillangókat is odavonzod, és a békák, emlősök és rovarok számára is biztonságos helyet teremtesz.

Tégy a víz megóvásáért azzal, hogy nagyobbra hagyod nőni a füvet! Hagyd a füvet megnőni, és ezzel ösztönözd a gyökerek növekedését, illetve a gyep terjedését. Ha középen ösvényt csinálsz, akkor látszik majd, hogy a gyep szándékosan ilyen, és nem elhanyagolt. A korhadó fatörzsek maguk is mini természetvédelmi területek! Ha elviszed a kikorhadt vagy korhadó fákat, akkor az erdőt a természetes tápláléklánc egyik elemétől fosztod meg. A korhadt fák nélkül 20%-kal csökken a fajok sokfélesége. Ne vidd el a korhadt fákat a saját kertedből sem. Több ezer gerinctelen faj és gomba életterét semmisíted meg ezzel. A talajerózió megakadályozására ültess olyan növényeket, amelyek egymást kiegészítő gyökérrendszerrel rendelkeznek! Ilyen lehet a levendula, amelynek mélyre nyúló gyökerei a talajt stabilizáló, sűrű hálózatot alkotnak. Csinálj konyhakertet, vagy termessz növényeket legalább az ablakládában! Növényvédőszerektől mentes, ízletes, friss zöldségeid lesznek. Támogasd a nemzeti parkokat! Keresd fel a természetvédelmi területeket és parkokat, és támogasd ezek létrehozását, megőrzését és bővítését is! Ügyelj, hogy olyan állapotban hagyd ezeket, mint ahogy találtad! Bizonyos távolságból… Csodáld a vadvilágot, de mindig vigyázz arra, hogy megfelelő távolságról nézd az állatokat, és ne etesd őket. Ne feledd, a szag, amelyet egy fészek vagy búvóhely megérintésekor magad mögött hagysz, elijesztheti a szülőket. Ahelyett, hogy megérintenéd ezeket, kutasd fel a rájuk vonatkozó információkat, és ismerd meg, hogyan védheted meg őket. Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

ø TInfo A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóságának folyóirata Főszerkesztő: Demeter Józsefné Felelős szerkesztő: Zsuponyó Diána  Kiadványmenedzser: Zsuponyó Diána Szerkeszti: az ø TInfo Szerkesztőbizottsága, Tagjai: Csurgó Katalin, Demeter Józsefné, Gombai Zsuzsanna, Holczinger Istvánné, Honfi Irén, Dr. Pappné Vig Ágnes, Rauh Edit, Ridegné Cseke Irén A szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Horánszky u. 15.  Tel.: 06-1/429-4097/154  Fax: 06-1/338-3944 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel, előfizetéssel, reklamációval kapcsolatos ügyintézés: Zsuponyó Diána, Tel.: 06-1/4294097/154. Előfizethető az ø TInfo-ban és a honlapunkon (www.eti.hu) megtalálható megrendelőlapon. Megjelenik: évente 12 alkalommal  Előfizetési díj: 0 Ft (12 szám)  Csomagolási és postaköltség 2500 Ft/év. Felelős kiadó: Rauh Edit főigazgató-helyettes Alapító főszerkesztő: Vízvári László ISSN 1586-3549  Nyomta: Duna-Mix Kft. FAT akkreditációs lajstromszám: 0372 • Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint • Munkaügyi Központ nyilvántartási szám: 01-0816-04

20


50ETI-BEN. Munkatársunkra, Lévai Zoltánra emlékezve. Tartalom. øtinfo október 1. Nekrológ

Recommend Documents