50ETI-BEN. Köszöntő. Tartalom. øtinfo május 1. Köszöntõ

50

ÉV AZ ETI-BEN

Köszöntõ

Köszöntő

Tartalom

Kedves Olvasók! „Ahogyan kezdődött… ” – interjú Koch Máriával. Már előző számunkban is olvashatták, hogy az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, ennek alkalmából egy cikksorozatot indítottunk, mellyel az 50 évet, a GYEMSZI ETI Főigazgatóság múltját kívánjuk bemutatni egy-egy szemelvénnyel és nagy Elődeinkről szóló visszaemlékezésekkel. Biztosítjuk Önöket, hogy cikkeink minden Olvasó számára tartogatnak érdekességeket! A Szakképzés rovatban beszámolunk arról a pályázatról, melynek köszönhetően a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium szakképzős diákjai Hollandiában töltötték többhetes szakmai gyakorlatukat. A ROC Friese Poort észak hollandiai regionális szakképző központ fogadta az egészségügyi, szociális és oktatási szakmacsoportban tanuló diákokat, és szervezett számukra szakmai gyakorlatot. Beszámolunk a XV. Országos Egészségügyi és Szociális Diákkonferenciáról, melyet a 2011/12-es tanévben a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye rendezett meg. Az áprilisi számban az érdeklődők olvashattak a konferencia céljáról, annak fordulóiról, végeredményéről és nyerteseiről. A továbbiakban pedig az első három helyezett pályamunkáit mutatjuk be. Kezdjük az első helyezettel: Makkai Andrea – Út a fény felé!

Ahogyan kezdődött…

2

Tulipán, sajt, szélmalom… szakmai gyakorlat

5

Szakmai konferencia – „Beteg vagy Egészségügy”

7

Út a fény felé

9

Szaktanácsadók továbbképzése Demjénben

12

A munkaerő-piaci integráció kihívásai Magyarországon – II.

14

Életünk és a stressz

16

Változunk vagy alkalmazkodunk?

16

By Vickie Contie

19

Pályázatok

20

Reméljük, ezúttal is hasznos és érdekes cikkeket találnak lapunkban, amelyhez kellemes időtöltést kívánunk minden kedves Olvasónak! Az øTInfo szerkesztősége

øTInfo 2012. május

1

50

ÉV AZ ETI-BEN

Aktuális hírek

Ahogyan kezdődött… Interjú Koch Máriával, az Egészségügyi Minisztérium egykori munkatársával Hazánkban az egységes elvek alapján szervezett egészségügyi szakképzés mintegy tíz évvel a második világháború befejeződését követően alakulhatott ki. Bár az Egészségügyi Minisztérium már 1951-ben létrejött, mégis több mint egy fél évtizedet kellett várni arra, hogy kirajzolódjanak a modern egészségügyi szakoktatást meghatározó irányok körvonalai. Koch Mária az Egészségügyi Minisztérium munkatársaként felülnézetből láthatta az újonnan született egészségügyi szakképzést, főelőadóként pedig meghatározó szerepe volt az ETI jogelődjének számító Egészségügyi Szaktanfolyamos Iroda létrehozásában, valamint a szak- és továbbképzések megszervezésében.

Milyen kötődései vannak az egészségügyhöz? Az egészségügyi munkával valamint az ápolással nővérem, Ilona betegsége kapcsán ismerkedtem meg. Magam Somogydöröcskén születtem, családommal együtt viszonylag fiatal koromban a Balatonparti Zamárdiba költöztünk. A nővéremet a tabi tüdőgondozóban kezelték, ahol szakképzetlenül magam is fizetés nélküli munkát vállaltam. Mivel nagyon megtetszett az ápolási munka, ezért írtam a megyei főorvosnak, hogy a siófoki kórházba ápolónőnek szeretnék jelentkezni. Ehhez azonban képesítést kellett szereznem, így 1951-től kezdve a kaposvári nappali tagozatos ápolónőképző hallgatója lettem. Az évfolyamban nagy volt a lemorzsolódás, ezért a tanfolyamot az első év után áthelyezték Budapestre, így a Jahn Ferenc Iskolában fejeztem be a képzést, ahol 1953-ban szakápolói szakon kitűnő (vörös) diplomával végeztem. Hogyan sikerült elhelyezkedni az iskola elvégzése után? A diploma megszerzését követően az elhelyezkedésem ügyében az Egészségügyi Minisztérium káderutánpótlási referenséhez hívtak megbeszélésre. A beszélgetés végén tájékoztattak, hogy a tanulmányi eredményeimet figyelembe véve szakoktatói munkára jelentkezhetek a szegedi szakiskolában. 1953. április 1-től a szegedi Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi

2

Szakiskolában szakoktatóként – illetve, ahogyan akkor mondták: nevelőként – négy évet dolgoztam, majd 1957-ben szintén szakoktatóként az Újpesti Iskolába kerültem. Az Egészségügyi Minisztérium munkájában 1960-tól kezdve vettem részt, ahol a középfokú oktatási osztály főelőadójaként feladatom volt többek között az egészségügyi szakképzések fejlesztése, tantervek, tananyagok készíttetése, képzések és továbbképzések irányítása. Melyek voltak a további feladatai a Minisztérium főelőadójaként? A Minisztérium havonta ellenőrzött egy-egy szakterületet, és az ellenőrzésekben folyamatosan részt vettem. Az Iroda (ETI jogelőd) illetve a későbbiekben az Intézet munkatársaival együtt „brigádokban” folytattunk ellenőrzést a fővárosi, a vidéki szakiskolákban, valamint szaktanácsot is adtunk. Általában egy-egy megyében egy héten át tartózkodtunk, a „brigádellenőrzés” végén pedig a fővárosi- vagy a megyei főorvosnak – aki az egészségügyi szakiskolák felügyelője volt – beszámoltunk tapasztalatainkról. Hogyan változott az intézményesített rendszerű egészségügyi szakképzés? Az 1951-ben létrejött Egészségügyi Minisztérium a szakképzés-irányítás, szervezés egyre bővülő feladatait központi irányítással – elsősorban a létszámhiány miatt – már nem tudta felvállalni. Az ötvenes évek vége felé ezért fokozatosan decentralizálta az egészségügyi szakképzés jelentős részét. A decentralizáció során a Minisztérium az egészségügyi szakképzéssel, valamint a továbbképzéssel kapcsolatos számtalan feladatot a megyei tanácsok hatáskörébe helyezte át. A Minisztérium 1962-től kezdve a középfokú egészségügyi szakképzésekkel kapcsolatos szervezési és irányítási feladatok egy részét az ETI jogelődjeként ismert Egészségügyi Szaktanfolyamos Irodának adta át. A Minisztérium ezt az intézményt bízta meg az egészségügyi szakképzés szervezési feladatainak ellátásával, valamint egyes szakterületen a szakosító képzések megszervezésével. A szükséges jogszabályokat, a tematikát, a tankönyvet szintén a Minisztérium alkotta meg, illetve a kiadásukról is gondoskodott. Az általa készíttetett dokumentumokat és tananyagokat pedig az Iroda küldte ki az egyes képzések helyszínére.


Aktuális hírek

50

ÉV AZ ETI-BEN

Hogyan nyerte el az Iroda mai székhelyét? Az ETI megalakulása előtt a megnevezése, valamint székelye is többször változott. Az Egészségügyi Szaktanfolyamos Irodának kezdetben a Szabolcs utca 33-35. szám alatt található Orvos Továbbképző Intézet (OTKI) adott otthont. Az Irodát gyakran emlegetik „barakkban született” intézményként. Az Egészségügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium ugyanis az Istenhegyi út 33. szám alatt található, akkor még működő Állami Védőnőképző Iskola telkén barakkokból készült szálláshelyet tartott fent. Ezeket az egyébiránt rendkívül komfortos építményeket még az NDK hozta létre, az itt tanuló orvos hallgatók számára. Az Iroda a német precizitással létrehozott létesítményekből, néhány munkatárssal irányította a szakképzéseket, amelyek szerte az országban lokálisan valósultak meg. A barakk épületek felszámolását követően az Iroda végül 1970-ben kapta meg a Horánszky utca 15. szám (volt Makarenko u. 15.) alatt található jelenlegi épületét, amely egykor a Varga Katalin Állami Betegápoló Képző Iskolának is otthont adott. Milyen típusú szakképzéseken vehettek részt a tanulók? Az egészségügyi szakiskolák az ápolási területen képesítést szerezni kívánók számára nappali és munka mellett végezhető ingyenes képzéseket kínáltak. A kétéves ápolónőképzésre a felvételi korhatár 17 éves kor volt. Akik a képzésre felvételt akartak nyerni, azoknak felvételi beszélgetésen kellett részt venniük.

Koch Mária

Milyenek voltak a munka mellett végezhető képzések fő területei? A nem ápolási területen végzett képzések (pl. laboratóriumi asszisztens, röntgen asszisztens) kizárólag munka melletti formában voltak végezhetők, addig az ápolási területen nappali és munka mellett végzett képzésekre egyaránt lehetett jelentkezni. A munka melletti képzések 3 évig tartottak, a nappali képzések pedig 2 évesek voltak.

Milyennek látta ekkoriban az egészségügyi szakképzéseken részt vevő tanulókat? A növendékek nagyon lelkesek voltak, hiszen a tanulással kiemelkedhettek addigi környezetükből. A tanulók főként vidékről jött fiatalabb lányok voltak, akik az ingyenes képzéseken való részvétellel tudást szerezhettek, illetve munkát is kaphattak. Az elsősorban falusi környezetből érkező növendékek otthon más értékrenddel magatartási formával találkoztak, ezért meg kellett tanítani őket az új környezetben megfelelően viselkedni. A nevelés így a személyi és környezeti szempontok alapján történt, hiszen az otthonról hozott mintákat csiszolnunk kellett. Ez a tantervben is tükröződött, hiszen a növendékek például a személyi higiénia órán ezzel kapcsolatos alapismereteket sajátíthattak el.

A képzésekre a Minisztérium – túlnyomó többségükben – újonnan létrehozott szakiskolákat tartott fent. Az országban Veszprém megye kivételével valamennyi megyeszékhelyen, illetve a nem megyei jogú városokban is új szakiskolákat adtak át. A Minisztérium így kifejezetten az egészségügyi szakképzés számára új oktatási intézményeket építetett.

A nappali képzéseken a növendékeket kollégiumban szállásolták el, ahol az ügyeletesek egész nap felügyelték a tanulókat, és a kézimunkázástól kezdve a levélírásig mindent megtanítottak nekik. A tanítványok magázása, felnőttként elismerése szintén a nevelés részének számított.

Ezekben a szakiskolákban mindent meg lehetett tanulni, ami a későbbiekben a kórházakban végzett kötelező szakmai gyakorlat teljesítéséhez volt szükséges. A szakiskolákban ugyanis nem voltak kórtermek, de az ápolási alapismereteket a különböző demonstráló eszközökön lehetett elsajátítani.


3

50

ÉV AZ ETI-BEN

Aktuális hírek

Most ugorjunk egy nagyot időben, és ejtsünk szót a főiskolai képzésekről. Mi indokolta a főiskolai képzések megszervezését? Ahogyan említettem a szakiskolai (tanfolyamos) képzés iskolarendszerbe való beillesztésének gondo-

alakították, így végül a főiskolai karnak az Orvos Továbbképző Intézet új kara adott otthont. Milyen szerepe volt az ETI-nek a főiskolai képzések megszervezésében? Az Intézet a későbbi főiskolai képzések megszervezését, így a szakoktatók képzését is megalapozta egy 2 éves tanfolyammal, ahol az egyes tárgyakat (pedagógiai, pszichológiai tárgyak stb.) elismert egyetemi oktatók tanították, a tanulóknak pedig szóbeli- és írásbeli vizsga formájában kellett, számot adni tudásukról, hogy igazolást kaphassanak. A minisztériumi határozat szerint, akik nem végezték el ezt a tanfolyamot, azok a későbbiekben már nem voltak alkalmazhatóak szakoktatóként. Az Intézet szintén tevőleges feladatot látott el a kórházi vezető ápolónői képzés megalapozásában is, így később mindkét említett szak főiskolai rangra emelkedhetett. Milyen embernek ismerte meg az Intézet első igazgatóját, Deme Saroltát? Az Igazgató Asszony neve napjainkban is kiemelkedőnek számít az egészségügyi szakoktatásban. Már jóval az Intézet megalakulása előtt ebben az épületben dolgozott, hiszen közel 13 évig a Varga Katalin Állami Betegápoló Képző Iskola igazgatója volt. Az 1962-ben létesített Iroda igazgatójának nevezték ki, majd az Irodával együtt mintegy 9 év múlva tért vissza a Makarenko utcába. Nagyon szerettem vele dolgozni, sajnos 1973-ban örökre eltávozott közülünk. Ezt követően Schwarzmann Pál, belgyógyászprofesszort nevezték ki az Intézet igazgatójává, aki még az Újpesti Szakiskolában volt tanárom.

Horánszky u. 15., hátsó kert

lata – a képzés színvonalának javítása, valamint a társadalmi elismertség növelése miatt – már az 1960-as években felmerült, de központi kérdéssé csak a hetvenes évek elején vált. A politikai akarat az egészségügyi szakképzést a középiskolai rendszerbe kívánta beilleszteni, de a Minisztérium Szakoktatási Osztályának vezetője, Kiss Károlyné a szakemberekkel való konzultáció végeredményeként (orvosok, szakiskolai igazgatók, nevelők) bizonyos szakokon a magasabb szintű felsőfokú, illetve egyes területeken a főiskolai képzést tartotta szükségesnek. Végül a központi akarat alapján a két minisztérium (Oktatási- és Egészségügyi Minisztérium) megegyezett, így elkészült a főiskola létrehozásáról szóló rendelet első változata. A tervezet alapján az egészségügyi főiskolai képzést a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egyik budapesti karaként kellett volna létrehozni. Közben a vezetésben történt személyi változások miatt a rendelettervezetet 1975-ben át-

4

Hogyan alakult további pályafutása? Néhány éven keresztül az Orvos- Egészségügyi Szakszervezetben dolgoztam, majd 1979-től a Fővárosi Tanács által fenntartott kiemelt ellátású Szociális Otthont vezettem nyugdíjba vonulásomig. A sors különös útja folytán pedig végül mégis dolgozott az Intézetben… Igen, miután nyugdíjba mentem, az Országos Nyilvántartás munkatársaként 2002-től kezdve végül is az ETI dolgozója lettem. A szociális otthon igazgatójaként valamint az Intézet munkatársaként töltött évek nagyon szép időszaka az életemnek, azonban a legkedveltebb időszak számomra mindig is az Egészségügyi Minisztériumban töltött tizenöt év marad, melynek során részese voltam az ETI „életének”. Az Intézet munkatársaival együttműködve ugyanis ekkor sikerült jóformán a nulláról létrehoznunk az egészségügyi szakképzés és továbbképzés rendszerét. Interjút készítette: Bakos András Szerkesztette: Sövényi Ferencné


Szakképzés

50

ÉV AZ ETI-BEN

Tulipán, sajt, szélmalom… szakmai gyakorlat Ha megkérdeznénk az utca emberét, hogy mi jut eszébe Hollandiáról, a válaszokban biztosan megemlítenék a tulipánokat, a finom sajtokat, a fapapucsot, a szélmalmokat, Van Gogh-ot vagy éppen van Nistelrooy-t. Ha ugyanezt a kérdést a budapesti Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium folyosóján tennénk fel, a listáról nem hiányozna a hollandiai szakmai gyakorlat sem. 2008 novemberében keltek először útra a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium szakképzős diákjai Frízföldre, Hollandia északi tartományába többhetes szakmai gyakorlatra. A ROC Friese Poort észak hollandiai regionális szakképző központ fogadta az egészségügyi, szociális és oktatási szakmacsoportban tanuló diákokat, és szervezett számukra szakmai gyakorlatot. Az azóta eltelt négy évben az Európai Unió Leonardo da Vinci programjának köszönhetően 38 wallenberges diák járt Hollandiában szakmai gyakorlaton, és összesen 30 holland cserediákot fogadott a budapesti iskola. 2011 novemberének elején egy hideg és sötét hajnalon 14 újabb, didergő és álmos, de izgatott wallenberges diák gyülekezett a budapesti repülőtéren, hogy megtegyenek több mint 1200 kilométert és belevágjanak a 4 hetes nagy kalandjukba. Az első héten a tanulók megismerkedtek a Friese Poort regionális szakképző központ leeuwardeni és drachteni telephelyeivel, a holland oktatási rendszer felépítésével és a Friese Poort képzéseivel. Az itthonitól eltérő módon a Friese Poortban – melynek öszszesen négy telephelye és több mint tízezer tanulója van – a képzések igen széles palettáját kínálják a grafi-


kustól a fodrászig, a szakácstól a varrónőig. A Wallenberg a Friese Poort egészségügyi, szociális és oktatási szakmákban képző részlegekkel működik együtt. Az iskolákban tett túra során a tanulókat leginkább a saját szakjuknak megfelelő demonstrációs termek érdekelték és alaposan feltérképezték a hasonlóságokat és a különbségeket. A Friese Poortban sok szeretettel és számos érdekes programmal, például kommunikációs órával és kreatív foglakozással várták a wallenberges diákokat. Az első hét folyamán a tanulók intézetlátogatásokon is részt vettek. Voltak a tartomány legnagyobb kórházában, a leeuwardeni Medisch Centrum Leeuwardenben, ahol a csecsemő és gyermekápoló szakos tanulók legnagyobb örömére megnézték a kórház gyermekosztályát is. A fogászati asszisztensek végigjárták az intézmény fogászatát, amit az ott dolgozó aszszisztensek mutattak meg nekik miközben készséggel válaszoltak a rájuk záporozó kérdésekre. A csoport meglátogatott egy olyan drachteni intézményt is, ahol értelmileg sérült embereket gondoznak. Itt megismerkedtek az intézmény működésével, majd eltöltöttek egy kis időt az intézet lakóival, ami sokak számára a négy hét egyik legfelkavaróbb élménye volt. Az első hét programjai között szerepelt még Mata Hari szülővárosának, a tartomány fővárosának, Leeuwardennek a felfedezése, melyben egy kedves holland idegenvezető volt a kis csapat segítségre. A második héttől kezdődtek a várva várt gyakorlatok. A fogászati asszisztensek sneeki és leeuwardeni rendelőkben dolgoztak. Az első napok megfigyelései után hamar be tudtak kapcsolódni a munkába és teljes értékű asszisztensként vettek részt a fogászati team munkájában. Különösen élvezték, hogy Hollandiában mások a fogászati asszisztensek kompetenciái, ezért olyan feladatokba is belekóstolhattak, amibe itthon nem.

5

50

ÉV AZ ETI-BEN

Szakképzés

A gyógymasszőr tanulók gyakorlati idejük egy részét fizioterápiás rendelőben töltötték, ahol tanulmányozták az ott használt eljárásokat, és olyan új módszerekkel ismerkedtek meg, mint a dry needling vagy a medical taping. A gyakorlati idejük másik részében az SC Cambuur fociklubban dolgoztak masszőrként. A gyógypedagógiai asszisztensek egy általános iskolában dolgoztak, ahol megismerkedtek a Montessori módszerrel, segítették a pedagógusok munkáját és előadást tartottak a gyerekeknek Magyarországról. A gyógyszertári asszisztens tanuló három különböző patikában, Leeuwarden egyik legrégebbi és legnagyobb gyógyszertárában, egy kisebb vidéki gyógyszertárban és egy egészen kicsi, a háziorvosi rendelővel egyben működő falusi patikában ismerkedett a holland gyógyszertárak működésével. Ennek köszönhetően átfogó képet kapott a hollandiai gyógyszerellátás rendszeréről. A csecsemő- és gyermekápolók Drachtenben és Leeuwardenben dolgoztak, olyan intézményekben, melyek 0,5–4 éves korú kisgyermekek napközbeni ellátását biztosítják. A tanulók bekapcsolódtak az intézményben folyó napi munkába és aktívan részt vettek a gondozási és nevelési feladatok ellátásában. Segítettek az étkezéseknél, a gyerekek lefektetésénél, a fejlesztő tevékenységeknél, és sokat játszottak a gyerekekkel, amiben a nyelvi különbségek sem jelentettek akadályt. „Az egész szakmai gyakorlati idő alatt az tetszett a legjobban, hogy a gyerekek mindenre vevők voltak. Függetlenül attól, ahogy angolul vagy németül kommunikáltam velük, tökéletesen megértették, mit akarok tőlük. Ezt átélni volt a legszebb.” – írta az egyik tanuló a beszámolójában. A gyakorlóhelyeken mindenhol sok szeretettel fogadták a tanulókat, akik a három eltöltött hét alatt sok kellemes élményre és rengeteg új tapasztalatra tettek szert. A gyakorlat mellett, a hétvégéken kulturális programok biztosították a kikapcsolódást és a feltöltődést.

6

Az első hétvégén részt vettek Sinter Klaas, vagyis a holland Mikulás ünnepén, aki a helyi hagyomány szerint hajóval érkezik Spanyolországból, majd fehér lován, püspöki köntösbe öltözve lovagol végig az országon. A projekt holland koordinátorának köszönhetően a csapat bepillanthatott a kulisszák mögé, megleshették, hogyan készülődnek a Zwatre Pietek, Sinter Klaas segítői, majd felszállhattak a Sinter Klaast kísérő hajók egyikére, hogy onnan integessenek a csatornák partján összegyűlt kicsiknek és nagyoknak. A második hétvégén a tanulók a holland tanárok kíséretében felejthetetlen kirándulást tettek Amelandra, a Hollandia északi partjai mentén húzódó szigetek egyikére. Az egyébként nem túl barátságos holland időjárás kegyes volt a lelkes kis csapathoz, akik így verőfényes napsütésben kerekezhettek a meseszép vidéken, és élvezhették a novemberi napsütést az Északitenger partján. Az utolsó szombaton a csapat belevetette magát az amszterdami forgatagba. Észak nyugalma utána szinte sokként hatott az amszterdami főpályaudvar és a Dam tér környékén hömpölygő tömeg. A fővárost egy nap alatt felfedezni lehetetlen vállalkozás, ezért a tanulók kisebb csapatokat formáltak és térképpel kezükben útnak indultak, hogy belekóstoljanak Amszterdamba. Voltak, akik a Van Gogh Múzeum felé vették az irányt,


50

ÉV AZ ETI-BEN

Szakképzés míg mások a Madame Tussaud panoptikuma által kínált könnyedebb szórakozást választották. A négy hét elteltével a tanulók kicsit fájó szívvel, de életre szóló élményekkel és értékes szakmai tapasztalatokkal tértek haza Hollandiából, hogy az ott látottakat és tanultakat megosszák osztálytársaikkal, tanáraikkal és kollégáikkal. Lassan elérkezik az OKJ szakmai vizsgák ideje, és június végén sok fiatal szakember indul útnak zsebében a frissen megszerzett oklevéllel, hogy elhelyezkedjen a választott szakmájában. A projektben részt vett 14 fiatal szakember az oklevele mellé még felmutathat egy a szakmai gyakorlatot bemutató Europass mobilitási igazolványt, nemzetközi munkatapasztalatot, nyelvtu-

dását és értékes szakmai tapasztalatokat is. És ami talán még ennél is fontosabb, életre szóló élményekkel és azzal a tudattal indulhatnak útnak, hogy minderre képesek voltak. Szálteleki Szilvia, projektkoordinátor Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium A szakmai gyakorlat során a résztvevők létrehoztak egy blogot, ahol minden nap megosztották az élményeiket. A személyesebb hangvételű beszámolókért látogassanak el a http://www.hollandia2011.blogspot.com oldalra.

Egészségügyi szolgáltatásokat támogató szakmacsoport

Szakmai konferencia – „Beteg vagy Egészségügy” Betegjogok helyzete egy átalakuló rendszerben – avagy kinek fontos a beteg Helyszín: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 1051 Budapest, Nádor u. 22. Időpont: 2012. április 26. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (továbbiakban: AJBH) a 2011-ben útjára indított „Beteg JogainkEgészséges Méltóság” elnevezésű projekt keretében, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (2) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indított a kórházi ügyelet, valamint ezzel összefüggésben a rezidensek, illetve szakorvosjelöltek képzése, foglalkoztatása egyes kérdéseiről. A konferencia célul tűzte ki a vizsgálat eredményeinek bemutatását, ezen kívül az egészségügy egyéb, a témához kapcsolódó problémáinak feltárását. Köszöntőjében Prof. Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a konferencia sokértelmű címét elemezte néhány gondolatban. Hangsúlyozta, hogy a Hivatal nem orvos-szakmai és egészségügy-menedzselési kérdésekről értekezik, hanem alapjogi értékelést végez. A köszöntő után Borza Beáta (főosztályvezető, AJBH) kifejtette, hogy a betegjogokra a kilencvenes évek óta kiemelt figyelmet fordítottak az ombudsmanok, a sokéves gyakorlatban rendszerszintű vizsgálatokat éppúgy folytattak, mint egyéni panaszbeadványok alapján indított vizsgálatokat. A legutóbbi évek tapasztalatai szerint leginkább társadalmi attitűd-váltásra és a kiszolgáltatottság csökkentésére, ehhez pedig elsősorban a napjainkban sok esetben hiányzó kölcsönös partnerségi kapcsolatra lenne szükség.


Lux Ágnes (osztályvezető, AJBH) a gyerekjogi projekttel kapcsolatban felmerült egészségügyi kérdéseket elevenítette fel. Kiemelte az elmúlt évek tendenciáját, miszerint a gyermek-központúság ma már az egész európai keretrendszerben jelen van, az oktatás, egészségügy és az igazságszolgáltatás rendszerszintű átalakításainál is irányadó szempontként szerepel. A vizsgálati témákat felemlegetve megjegyezte, hogy a gyermekprostitúciótól az iskola-egészségügyig terjedő széles témaspektrumban folytak vizsgálatok, ezekről részletező összegzés olvasható a résztvevők számára kiosztott gyermekjogi projektfüzetben.

7

50

ÉV AZ ETI-BEN

Egészségügyi szolgáltatásokat támogató szakmacsoport

Papp Magor (elnök, Magyar Rezidens Szövetség) kifejtette, hogy komplex rendszerben lehet és kell beszélni az egészségügyről. A munkavállalói oldal (orvosképzés, szakképzés, szakorvosi/szakdolgozói életút) és a munkáltatói (állami) oldal (struktúratervezés, működtetés, monitorozás) felelősségi területei, feladatai és jo-

gai mellett ugyanakkora hangsúlyt kell, hogy kapjon a páciensek nézőpontja. Felhívta a jelenlévők figyelmét a betegbiztonsag.hu honlapon található információkra, valamint az aránytalanságból fakadó kiszolgáltatottság tarthatatlan mértékére: az ellátandó betegek száma az adminisztrációs terhekkel együtt a ráfordítható időmennyiséggel fordított arányban növekszik, és ez kényelmetlenül kiszolgáltatott helyzetbe hozza (tartja) a munkavállalót és a beteget egyaránt. Ezt követően Farkas Zsuzsa (jogi főreferens, AJBH) „A szakorvos-jelölt ügyeleti megmérettetései” című előadásában a rezidensek egy igen aktuális problémáját feltáró ombudsmani jelentésről számolt be. Végül kiemelte az egészségügyért (is) felelős miniszter felé tett ajánlásokat: „Határozza meg a rezidensek, szakorvosjelöltek által végzett tevékenység, ezen belül az ügyelet ellátása szakmai felügyeletének pontos tartalmát.” Az illetékes szaktárcát felkérte továbbá „a rezidensek, szakorvos-jelöltek beavatkozási jogának, szakmai felügyeletének jellege, szintje szempontjából irányadó kompetencia-lista kialakítására”. Mogyorósi Dorottya (szakmai főtanácsadó, NEFMI) „Az egészségügy átalakulása – a betegek és/vagy az orvosok érdeke” című előadásában a szaktárcánál folyamatban lévő, az egészségügy és a betegjogok rendszerének átalakítását célzó munkálatok eddig eredményeit, jelenlegi állását és további tervezett elemeit ismertette. Kiemelte, hogy az egészségügy átalakítása a Semmelweis Tervben meghatározott irányelvek alapján zajlik. Külön kiemelte a három budapesti sürgősségi centrum és az Országos Pszichiátriai és Ad-

8

diktológiai Intézet kialakításának, valamint a sportegészségügy újjászervezésének szükségességét; az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ létrehozását; továbbá a humánerőforrás helyzet, a népegészségügyi szűrési programok áttekintésének és az egységes egészségügyi ágazati informatikai fejlesztések kivitelezésének szükségességét. Elmondta, hogy az ellátórendszer átalakításának kulcsfolyamatai jogalkotási, technikai, strukturális átalakítási és fejlesztési, működtetési feladat-típusokba csoportosítva valósulnak meg. A továbbiakban ismertette a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet kialakításának céljait, összetételét és feladatkörének lényegét; valamint az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ létrehozásának ütemezését, illetve kiemelte az egészségügyi dolgozók egységes életpálya-csoportjaira vonatkozó humánerőforrás stratégiák megalapozására kidolgozandó koncepciót. Kapócs Gábor (intézményvezető, szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthona) tartott előadást „A (pszichiátriai) beteg helyzete a (zárt) intézményben – Ember a társadalomban – Utazás Pszichiátriából Szocioszomatikába és vissza” címmel. Ezt követően, Kovács József (egyetemi tanár, SOTE Magatartáskutató Intézet) a bioetika szemszögéből közelítve beszélt a hazai betegjogi helyzetről. Hangsúlyozta a felelősségvállalás és a számvetés szükségességét, röviden felvázolta a betegjogi problémakör hazai történetét. Lápossy Attila (jogi főreferens, AJBH) felidézte az Alkotmánybíróság 2003-as „Eutanázia-határozatát”, majd az életvégi döntések szabályozásában kezdetek óta fennálló, s napjainkban is megoldatlan problémák, hiányosságok kiemelése után rátért a kérdéskörrel kapcsolatos ombudsmani szerepvállalásra, és bemutatta az ezzel kapcsolatos 2011. évi átfogó vizsgálatot. A napirenden szereplő előadásokat követően, a hozzászólásra felkért, és meghívott szakértők (Matkó Ida, Szószóló Alapítvány; Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász; Scheiber Dóra, Országos Gyermek-egészségügyi Intézet) fűztek megjegyzéseket az elhangzottakhoz, illetve megosztották a témakört érintő gondolataikat a jelenlévőkkel. Végezetül Prof. Dr. Szabó Máté megköszönte az előadók, hozzászólók szavait, a résztvevők figyelmét és a sikeres együtt-gondolkodás élményét. Jelen cikk az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által, a konferenciáról szóló emlékeztető alapulvételével készült. Dr. Abay-Nemes Orsolya GYEMSZI ETI Főigazgatóság


Beszámolók Kedves Olvasók! Az øTInfo áprilisi számában beszámoltunk a 2012. április 3-4-én megrendezésre került XV. Országos Egészségügyi és Szociális Diákkonferenciáról, melynek a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye adott otthont.

50

ÉV AZ ETI-BEN

A továbbiakban bemutatjuk a dobogós helyezettek pályamunkáit, kezdjük az első helyezettel: A XV. Országos Egészségügyi és Szociális Diákkonferencia I. helyezett pályaműve a Haldoklás és emberség – Polcz Alaine emlékére témakör alapján készült. Az øTInfo szerkesztősége

Út a fény felé „Minden elmúlik, mint az álom Elröpül, mint a vándormadár, Csak az emlék marad meg a szívben, Halványan, mint a holdsugár.” Friedrich Schiller Bevezetés A halál nem mindennek a vége. A halál az életnek a vége. Az élet létezik. A halál létezik. A halállal akkor kell megbarátkozni, amikor még messze van. Kell valaki az életünkben, aki megtanít a halállal barátkozni. Csak az számít, hogy együtt legyünk azzal, akit szeretünk, aki hamarosan távozik. Témaválasztásom indoklása Világszerte nagyon sok gyermek betegszik meg valamilyen betegségben és szembesülniük kell a halállal. Szerettem volna többet tudni arról, hogy hogyan próbálják a szakemberek elfogadtatni velük a betegséget, a végkimenetelt, és hogyan tudnak segíteni a gyászban. Normál gyász A gyászt egy adott személy halálát követő állapotra értjük. Az erre a veszteségre adott reakciót meghatározza az elhunyttal való kapcsolat jellege, a halál módja, a gyászoló életkora, személyisége, korábbi betegségei, aktuális pszichés állapota. Normál gyász szakaszai (Pilling János szerint) Sokk: A halál hírének közlésére kiváltott reakciók. Nem értjük a közléseket, reakciókat, azt irreálisnak tarjuk, s segíteni sem tudunk. A sokk szakasza néhány perctől akár 1-2 napig is tarthat.

Makkai Andrea megkapja az I. helyezésért járó díjat

Átdolgozás: A gondolatokban a tudatosság jelenik meg. Az évfordulók (születésnap, névnap), ünnepek azonban újra felerősíthetik a negatív érzelmeket. Adaptáció: Elfogadva a tényeket, új élet kezdődik. A korábbi társas kapcsolatok felelevenednek, és a gyászoló már tud örülni az élet szépségeinek. A gyermekhalál Egy gyermek elvesztése az egész családnak nagy megrázkódtatást jelent. Sokszor a család összeroppan a lelki teher alatt és több házasság válással is végződhet.

Kontrollált szakasz: A hozzátartozót a temetés körüli teendők foglalják le.

Hipotéziseim – Véleményem szerint a haldokló gyermek szülei megkapnak minden lelki segítséget a közelgő veszteség feldolgozásához. – A haldokló gyermekek tisztában vannak állapotuk súlyosságával és a gyógyulási esélyek romlásával.

Tudatosulás: A gyász legnehezebb időszaka. A hozzátartozó magatartására és másokkal fenntartott kapcsolataira is sok esetben ambivalencia jellemző.

Kutatásom célja – A dolgozatomban fényt szeretnék deríteni arra, hogy a gyászoló családok milyen segítséget kapnak.


9

50

ÉV AZ ETI-BEN

Beszámolók

– Továbbá választ szeretnék kapni arra, hogy a beteg gyermekek fel tudják- e mérni, hogy mi történik velük, hogy a betegségük gyógyíthatatlan.

A kisebb gyermekeknek rajzzal, mesével és játékkal. A nagyobb gyermekek többsége az interneten keresgélve jön rá, hogy miben szenved és tudatosul benne, hogy betegségére nincs gyógyír.

Vizsgálati módszerem Interjút készítettem egy daganatos beteg gyermekeket ápoló szakápolóval.

5. kérdés: A gyermekeknek vannak-e utolsó kívánságaik? Vannak kívánságok, amelyek sikeresen teljesülnek a Csodalámpa Alapítvány jóvoltából. A kívánságok között laptop, helikopterrel való utazás, Disneyland, plüss maci és sok más is szerepel. Van olyan kívánság is, ami szívszorító és nem minden esetben sikerül teljesíteni. Ez pedig, hogy „haza szeretnék menni”, „meg szeretnék gyógyulni”, „ nem akarok elmenni”.

10 kérdést tettem fel neki, amelyből mindre értékelhető választ kaptam.

6. kérdés: Kik segítenek a beteg gyermekeknek és a szülőknek a haldoklásban? Támogatást kapnak az orvosoktól, gyászterapeuták és pszichológusok is járnak hozzájuk minden nap.

A konferencia egyik előadója és a hallgatóság

Természetesen biztosítottam interjúalanyomat az anonimitásról. Hálás köszönet neki a segítségéért!

Kutatási eredményeim 1. kérdés: Mióta dolgozik daganatos beteg gyermekekkel? Másfél éve segítek nekik, ápolom őket. 2. kérdés: Melyek a leggyakoribb halálos betegségek gyermekkorban? A legtöbb haláleset hasi tumorok miatt volt. 3. kérdés: Mennyire vannak tisztában a gyerekek betegségükkel? Az egy-két évesek még nem tudják, hogy mi történik velük. Óvodás korra kialakul a betegségtudat. Iskolás korra már teljesen kialakult a halál fogalma. A 13–14 évesek azok, akikkel nagyon nehéz foglalkozni, elfogadtatni a helyzetet. 4. kérdés: Hogyan lehet közölni a gyermekkel, azt, hogy súlyos betegségben szenved?

10

7. kérdés: Van-e olyan, amikor a család megkönynyebbül a gyermek halálával? Egy halálos betegség nagyon nehéz az egész családnak. A szülők eltávolodnak sajnos sokszor egymástól. Esetlegesen a többi gyermek ritkán látja anyukáját és a beteg testvért. Az édesanya sokat van a családtól távol beteg gyermeke érdekében, és ez nagyon nehéz feladat. Igen fájdalmas az elvesztés, de néha bizony könnyebbséget látunk a szülők szemében. 8. kérdés: Mi a különbség a gyermek és a felnőttkori haldoklás között? A felnőtteket az elkeseredés, a reménytelenség irányítja. A kisgyermekeknél más a helyzet. Nem szabad a reménytelenséget és a kilátástalanságot hangsúlyozni, viszont azt sem szabad mondani, hogy meg fogsz gyógyulni, mert a hiábavaló reménykeltés nem lenne helyes. 9. kérdés: A gyászoló család vissza jár-e a osztályra az emlékezés miatt? Nem szabad visszajárni. Akinek még él a gyermeke, abban rettegést és félelmet kelt a gyászoló család jelenléte. 10. Milyen tanácsot tud adni a gyász feldolgozásában? „Nem veszíthetek erőt, saját érdekem miatt, mert ha elragad a fájdalom és a gyász, mi lesz a többi gyermekkel? A haláleset után mi ápolók egymás között kibeszéljük magunkból, én szerintem a sírás nem szégyen, nekem ez is segít”. Következtetések A dolgozatomban kettő hipotézist állítottam fel, és ezeket válaszoltam meg a feldolgozott interjú alapján.


Beszámolók A feltételezésem beigazolódott, a válaszok is azt igazolták, hogy a haldokló gyermek szülei megkapnak minden lelki segítséget, sőt alakultak olyan alapítványok, intézetek, amelyek anyagi támogatást és kívánságokat is tudnak teljesíteni a családoknak. A haldokló gyermekek tisztában vannak állapotuk súlyosságával és a gyógyulási esélyek romlásával. A feltételezésem részben teljesült be. Mivel az egy-két éves gyermeknél még nem alakult ki a betegségtudat. Ők még nem értik és tudják, mi az, hogy halál. Az óvodásoknál már a plüss maci segítéségével el tudják magyarázni, hogy mi fog velük történni, viszont már nehezebb helyzetben vannak a nagyobb gyermekeknél. Náluk már kialakult a betegségtudat. A többszöri kórházi kezelés alkalmával lehetőségük volt megtapasztalni, hogy sorstársaiknak, akik ugyanabban a betegségben szenvednek, mint ők, hogyan alakul az állapotuk és hogyan jutnak el szenvedéseik végén a halálhoz. Javaslatok – Gyászfeldolgozó csoportok jöjjenek létre a szülök lelki támogatására. – Legyenek olyan alapítványok, amelyek biztosítanák az anyagi támogatást és több kívánság megvalósítását. – A szebb környezetben végzett ápolás pozitívan hatna a haldokló gyermekekre.

50

ÉV AZ ETI-BEN

– Tegyenek meg mindent a gyermekek és hozzátartozóik életminőségének javítása érdekében. – Lehetővé kell tenni, hogy a családok bekerülhessenek gyermekgyógyászati palliatív programokba. – Nagyon fontos, hogy a testvérek támogatása a gyermekgyógyászati palliatív gondozás része legyen. Összegzésül Minden halál pótolhatatlan veszteség. Szeretteink magukkal visznek valamit belőlünk, az emberből, akik vagyunk. De soha nem veszíthetünk annyit, mint amikor a gyermekünket veszítjük el. Felfoghatatlan és érthetetlen, ha egy gyermek meghal. Soha nem fogjuk elfelejteni a gyermekünket. A szívünk egy olyan helyére költözik be, ami csak az övé, ahol örökké él. Ott marad a személyiségünkben, mert gazdagodtunk általa. Mert szerethettük, és szeretetet kaptunk tőle, megtanított a feltétlen szeretetre. Köszönet illeti mindenért, amit adni tudott. A dolgozatot készítette: Makkai Andrea, 15. Ápoló szakos tanuló, Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola, Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könynyűipari Tagintézménye Felkészítő tanárok: Csibi Gáborné, Fodor János

Könyv- és Jegyzetbolt szolgáltatásai A GYEMSZI ETI Főigazgatóságán működő Könyv- és Jegyzetbolt kibővült választékkal és szolgáltatással (BÜFÉ) várja vásárlóit a GYEMSZI ETI Főigazgatóság Oktatási Centrumának udvarában. A Könyv és Jegyzetbolt teljes kínálata elérhető a www.eti.hu internetes címen, így a vásárlás kényelmes, egyszerű és gyors lehet. Visszaigazolt vásárlás: A megadott e-mail címre visszaigazoljuk megrendelését, majd az Ön megerősítése után postázzuk a kiadványokat. Szállítás: A készleten lévő könyvek szállítási határideje 2-6 munkanap. Könyveit a Magyar Posta Logisztikai üzletága (MPL) szállítja házhoz. A szállítási költség a könyvek súlyának függvényében alakul. Az MPL a csomag feladását követő munkanapon 8-17 óra között szállít az Ön által megadott címre, előzetes egyeztetés nélkül. Kérjük, hogy olyan szállítási címet jelöljön meg a megrendelésnél, ahol Ön napközben is elérhető. Postaköltség: 10.000 Ft-ig 1700 Ft, 10.000 Ft felett 2100 Ft. Fizetés: A megrendelt termékek árát és a szállítási költséget minden esetben utólag, a csomag átvételekor kell a kézbesítőnek


kifizetnie. A fizetés készpénzben történik, utánvétellel. Könyvtárak, intézmények és nagyobb értékű céges megrendelések esetében előzetes egyeztetés alapján átutalással történő fizetés is kérhető. Az erre vonatkozó igényét külön jelezze. Személyes átvétel: Könyveit személyesen is megvásárolhatja a GYEMSZI ETI Főigazgatóság Oktatási Centrumában működő Könyv- és Jegyzetboltban, a 1085 Bp., Horánszky u. 24. címen. Nyitvatartás: H, K, Cs.: 8.00 – 16.00; Sze: 8.00 – 18.00; P: 8.00 – 14.00 Kapcsolat: Könyv- és Jegyzetbolt: 1085 Budapest, Horánszky u. 24. Tel.: 06-1/327-0495, Fax: 06-1/327-0496 E-mail: [email protected]

11

50

ÉV AZ ETI-BEN

Beszámolók

Szaktanácsadók továbbképzése Demjénben dályok miatt – még nem állt módunkban megvalósítani azt. Ahogy azt már előző számunkban hírül adtuk, megtörtént a szaktanácsadói pályázatok elbírálása, és a sikeres pályázók felkészítését 11 fő részvételével megkezdtük.

Intézetünkben hagyománnyá vált, hogy ha rövid idő alatt jelentős eredményt kell elérni, akkor elvonulunk egy, a civilizáció ártalmaitól mentes helyre, hol a résztvevők figyelmét nem térítheti el sem a családi, sem a munkahelyi kötelezettség.

A program fő fejezeteit a következő témák alkották: – Jogszabályi háttér – A szakképzés és a szaktanácsadói munka – Kommunikáció a szaktanácsadói munkában – A Térségi Integrált Szakképző Központok működése – Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő megnevezések értelmezése – A szakmai és vizsgakövetelmények struktúrája – Szakképzés indításának feltételei iskolai rendszerű- és felnőttképzés keretében – Oktatási és szakképzési dokumentumok – Mérőeszköz készítése – értékelés

Így esett a választásunk Demjénre, no meg azért, mert szoros szakmai kapcsolatban állunk az egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolával, Markhot Ferenc Kórházzal, valamint az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolával, ahonnan az előadók egy részét felkértük előadás, illetve csoportmunka megtartására. A szaktanácsadók negyvenórás akkreditált továbbképzését itt valósítottuk meg feszített tempóban, ám de jó hangulatban, 2012. április 23–27. között. Intézetünk két éve rendelkezik a szaktanácsadók felkészítésének akkreditált pedagógus továbbképzési programjával, azonban eddig – különböző aka-

– Tanulási környezet – A szaktanácsadói munka sajátosságai A rendkívül feszes menetrend kevés szabadidős programot tett lehetővé, azonban Demjén természeti szépségének megtekintésére egy gyalogtúra kapcsán szakítottunk időt, valamint a szálloda profiljába illeszkedő professzionális borkóstolón vettünk részt. A továbbképzésen szerzett ismeretek elsajátításának „ellenőrzéseképp” a hallgatóknak egy záró feladatot kellett teljesítenie, ami egy szaktanácsadói látogatási terv – vázlat készítése volt. A vázlatukat az utolsó továbbképzési napra kellett elkészíteniük, valamint

12


50

ÉV AZ ETI-BEN

Beszámolók a csoportnak bemutatniuk. Ez nem volt könnyű feladat, de valamennyien sikeresen teljesítették. A továbbképzés végén elégedettségi kérdőív kitöltésére kértük meg a résztvevőket, mert észrevételeik alapján szeretnénk még inkább hasznossá és érdekessé tenni a képzésünket a jövőben. A kérdőívre adott válaszokat összesítettük, ebből néhány észrevétel: Az oktatás módszerei, az oktatók felkészültsége, magyarázata, kérdésekre adott válasza, segítőkészsége, és ezek alapján az általános minősítése volt az egyik kérdéskör. A megkérdezettek 65%-a kiválónak, 35%-a jónak ítélte meg az oktatás módszereit. Az oktatókra vonatkozó vélemények: felkészültségük, segítőkészségük több mint 90% szerint kiváló, magyarázatuk és kérdésekre adott válaszuk 80%-ban kiváló, 20%-ban jó, általános minősítésük 80%-ban kiváló, 20%-ban jó volt. A szervezéssel kapcsolatban nem merült fel kifogás, a résztvevők visszaigazolták a helyszínválasztás megfelelőségét.

– kommunikációs gyakorlatra szánt óraszám növelése – a felkészítés időtartamának növelése – havi kapcsolattartás biztosítása. Az építő kritika és az érdemi javaslatok beépítése a következő alkalommal lehetségesnek tűnik. Azonban elképzelhetőnek tartjuk, hogy a csoport kreativitásából adódóan újabb és újabb javaslatok érkeznek.

További, érdemi javaslatként merült fel: – több gyakorlati foglalkozás szükségessége – a mérés – kompetencia mérés gyakorlatára szánt időtartam növelése

Feigl Ágnes és Holczinger Istvánné, Szaktanácsadói Hálózat Osztály, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

GYEMSZI ETI Főigazgatóság Egészségtudományi Szakkönyvtára 1085 Budapest, Horánszky utca 15., Tel.: 06-1/429-4097/145 E-mail: [email protected]; http://www.eti.hu/eti/tovabbi_szolgaltatasaink/konyvtar

Nyitva tartás: Hétfő – Csütörtök: 9-15; Péntek: 9-12 A könyvtár nyilvános szakkönyvtár, szolgáltatásait valamennyi beiratkozott, illetve napi jegyet váltó olvasó igénybe veheti. A könyvtár fő gyűjtőköre: az ápolás, ápolásügy, egészségtudomány, valamint az egyes alternatív gyógymódokkal és terápiákkal kapcsolatos irodalom: kézikönyvek, szakkönyvek, jegyzetek, folyóiratok, audiovizuális dokumentumok. A könyvtár gyűjti és archiválja az egészségügyi szakképzés és továbbképzés tanterveit és oktatási programjait. Ezekből tájékoztatást nyújt, illetve másolatszolgáltatást biztosít. Az intézetben folyó képzések legkiválóbb szakdolgozatainak megtekintésére is van lehetőség.   

 kölcsönzés  helyben használat (könyvek, folyóiratok)  informatikaterem-használat

A könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás személyesen,  telefonon, e-mailben  online katalógus  irodalomkutatás

 számítógépes adatbázisok  könyvtárközi kölcsönzés  fénymásolás  másolatmegrendelés

FAT akkreditációs lajstromszám: 0372 • Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint • Munkaügyi Központ nyilvántartási szám: 01-0816-04


13

50

ÉV AZ ETI-BEN

Migráció

Kedves Olvasó! Az emberek vándorlásán (migrációján) belül az elvándorlás mellett kevés szót kap a bevándorlás. Ha kis mértékben is, de az egészségügyben tanulók és dolgozók között vannak, akik Magyarországon kívánnak letelepedni, dolgozni. Számos helyzet, kö-

rülmény nehezítheti a bevándorlók eredményes beilleszkedését, ezért Intézetünk nemcsak bevándorlókat segítő projektjeivel, hanem valamennyi dolgozónak szóló új rovattal kívánja segíteni a közös munkát, tanulást és tanítást. Csomai Lóránt, SIMIGRA projektmenedzser

A munkaerő-piaci integráció kihívásai Magyarországon1 – II. A harmadik országbeli munkavállalók beilleszkedésének esélyei és korlátai Társadalmi támasz, civil szervezetek A civil szféra jelentős szerepet tölthet be a harmadik országok munkavállalóinak integrációjában társadalmi támaszt nyújtva, hálózati kapcsolatokat kínálva vagy éppen érdekképviseletet biztosítva. A kérdezettek nem egészen egytizede ismer a hazájából érkezetteket összefogó, illetve a külföldi munkavállalók érdekeit képviselő szervezeteket. Miután minden újabb, a migrációra vonatkozó nemzetközi dokumentum hangsúlyozza e szervezetek jelentőségét és növekvő támogatásának szükségességét, a jelenlegi helyzet kifejezetten kedvezőtlennek értékelhető Az igény pedig meglenne: A kérdezettek több mint fele szükségét érzi e szervezeteknek. Azoknak, akik tudnak segítő civil szervezetek működéséről, 93%-a válaszolt úgy, hogy szükség van rájuk. A magyar nyelv ismerete Huzamosabb magyarországi munkavállalás esetén a magyarul tudás ténye és szintje az integráció és a munkaerő-piaci esélyegyenlőség lényeges előfeltétele. Ez alól csak néhány kivétel létezik, például felsőszintű menedzserek, informatikusok, call centerek alkalmazottai. De a magyar nyelvtudás hiánya – tekintetbe véve a hazai népesség nagy részének hiányos nyelvtudását is – még őket is korlátozza a mindennapi életben. Megkértük nem magyar anyanyelvű kérdezettjeinket, hogy az iskolaihoz hasonló módon osztályozzák le saját magyar tudásukat. Eszerint, legalább egyharmaduknak súlyos gondot okoz kommunikálni magyar nyelven. Első látásra a fejlett országok állampolgárainak helyzete a legkedvezőtlenebb, de körükben jónéhányan dolgoznak olyan munkakörben ahol ez viszonylag kis gondot okoz (pl. menedzsment, bankszakma, angol nyelvoktatás stb.) Az arab származásúak közepesnél jobb átlagában szerepet játszik, hogy sokan itt tanultak közülük. Az természetes, hogy a szomszédos országokból jövők magyar tudása a legjobb, még ha nem is magyar anyanyelvűek.

Megkérdeztük a nem magyar ajkú munkavállalóktól, hogy a magyar nyelvtudás hiányosságai okoztak-e nehézséget a munkavégzésnél. Több mint egyharmaduk említett ezzel kapcsolatos gondot. Olyan esetről, amikor nem kapott meg egy állást a megfelelő nyelvtudás hiánya miatt, 23%-uk számolt be. Az írásbeli ügyintézés az érintettek mintegy kétötödének komoly probléma. Távlatok, tervek Az EU-n kívüli munkavállalók helyzetét, jövőbeni magatartását többnyire jól jelzik elmondott szándékaik, terveik, rövid és középtávú elképzeléseik magyarországi tartózkodásukról. A magyarországi munkavállalással kapcsolatos tervek, azok változása fontos indikátorai a magyarországi migráció dinamikájának, melynek bizonyítékokon alapuló becslése elengedhetetlen a jövőre vonatkozó döntések megalapozásához. Azt, hogy Magyarország mennyire vonzó hosszú távon az EU-n kívüli migránsok számára, azért is fontos tudni, hogy legyen idő felkészülni az együttélés és az integráció kölcsönösen előnyös formáinak kimunkálására. A kérdőív alapján az EU-n kívülről érkezett munkavállalók jellemzően többéves időtartamra tervezik magyarországi tartózkodásukat. A Magyarországon tartózkodó, külföldi munkavállalók döntő többsége nem vándormadár, a válaszolók fele egy évnél tovább, de nem végleg, több mint kétötöde pedig végleg Magyarországon szeretne maradni. A magas képzettségűek zöme, több mint háromnegyede hosszú távon képzeli el magyarországi tartózkodását. Esély van tehát arra, hogy a magyar gazdaság és társadalom számára kedvezőbb összetételű munkaerő tartózkodjék huzamosabban hazánkban. Az EU országokban tapasztaltakhoz hasonlóan, felmérésünk is azt mutatja, hogy a magyarországi munkavállalás az esetek zömében nem rövid idejű, esetenként történő ingázás. Az elmúlt évekhez képest változás, hogy a magyarországi tartózkodás átlagos hossza bővült, az egy évnél rövidebb időre érkezők aránya nagymértékben visszaesett.

1 A kutatás az Európai Integrációs Alap támogatásával valósult meg. Kutatásvezető Juhász Judit. Résztvevő kutatók: Makara Péter, Makara Eszter,Gönczöl Csilla, Juhász Ágnes, Csatári Ferenc

14


Migráció Magyar munkaerő-piaci tapasztalatok: siker vagy csalódás? A magyarországi munkavállalás sikerességének megítélését az érintett külföldi állampolgárok részéről bízvást tekinthetjük integrációjuk egyik szintetikus jelzőszámának. Tanulságos a válaszok megoszlása: a kérdezettek 30%-a válaszolt úgy, hogy teljes mértékben megtalálta itt számítását, 64%-uk részben, 6%-uk pedig nem. A legkedvezőbb értékelést a fejlett országok állampolgárai adták összegzően, ez minden bizonnyal egybeesik a realitással, magasabb státuszuk, jobb munka-és életfeltételeik meglétével. Az összes többi ország állampolgárai esetén az értékelést a „részben megtalált számítás“ (53-85%-os válaszaránnyal) jellemzi. Viszonylag magas a volt Szovjetunió polgárai (17%) és az arabok (10%) közt azok aránya, akik nem találták itt meg számításukat. Integráció főbb kérdései a vélemények tükrében A harmadik. országbeli megkérdezettek esetében az integrációs nehézségek közül ötfokú skálán a legmagasabb osztályzatot, 3,49-es átlagponttal az a kijelentés kapta, miszerint túlságosan megnehezítik a nem EU-s állampolgárok munkavállalását Magyarországon. Figyelemreméltó, hogy az EU-n kívüli munkavállalók közepesnél valamivel inkább egyetértettek azzal, hogy a külföldieknek többet kell dolgozni ugyanazért a pénzért. A magyarországi tartózkodással kapcsolatban felmerülő problémákat szintén 5 fokozatú skálán értékelték a megkérdezettek. Legmagasabb értéket 3,07es átlaggal a család hiánya kapta, ezt követte 3,01-es átlaggal az anyagi bizonytalanság. A férfiak számára a papírok intézése és az anyagi bizonytalanság, míg a nőknél egyértelműen a család hiánya okozza a legnagyobb gondot. A harmadik országokból érkezetteknél egyértelműen a papírok intézésének gondja emelkedik ki 3,36 átlagpontszámmal, ezt követi az emberi kapcsolatok, mentalitás 3,13 átlagponttal és a távolság, honvágy 3,05 átlagpontszámmal. A hátrányok számbavételekor látnunk kell, hogy nem egy egységes, homogén jelenségkörről beszélünk. Lényegesen eltérő a magyar származásúakétól a más nemzeti identitású, magyarul nem beszélő munkavállalók helyzete, akiknek a nyelvi korlátokból adódó hátrányokkal is szembesülniük kell. Sajtóelemzés A harmadik országokból érkezett munkavállalók integrációjának közéleti tematizálásában meghatározó szerepe van a médiáknak. A hazai migrációkutatás eddigi módszertani eszköztárából a sajtó tartalomelemzés hiányzott, holott a migrációs folyamat egyik lényeges szereplője hatásának pontosabb értékelésére ad lehetőséget. Elemzésünk az országos napilapokra, közéleti hetilapokra és hírportálokra terjedt ki a kutatás idején.


50

ÉV AZ ETI-BEN

Ennek tapasztalatai alapján a sajtó sem fordít jelentős figyelmet a migráció jelenségére Magyarországon. A migráció témaköre általában negatív tartalomhoz társítva, leggyakrabban a bulvárhírekhez (bűnesetekhez) kapcsolódóan jelenik meg. Szakmai elemző cikkek a külföldiek munkavállalása és a bevándorlók által indukált gazdasági teljesítmény témaköreiben születtek. Tudományos (leíró) kontextusban kiemelkedő sűrűségben a népesedéspolitika, illetve egyes kormányzati döntések kapcsán jelentek meg a magyarországi migrációval foglalkozó cikkek a hazai sajtóban. A cikkek közel egynegyede demográfiai, statisztikai jelentéseken alapszik. Összesen kettő darab „szakmai” elemző és két filozófiai tartalommal bíró cikk szerepelt merítésünkben. A bevándorlók személyére vonatkozó pozitív csengést csupán az a néhány riport hordozott magában, melyek leginkább civil, kulturális kezdeményezések (pl. migránsokról szóló filmfesztivál) érdemeit méltatták. A sajtóban nem tükröződik a hazánkban élő migráns csoportok jelenléte. A Magyarországra bevándorlók egyharmada érkezik unión kívüli országból, a legtöbben Ukrajnából, Kínából és Szerbiából. A szerbek (vajdasági magyarok) mindössze egy alkalommal, a vízummentesség bevezetésének következményeit bemutató statisztikai leírás erejéig jelentek meg a kiválasztott cikkekben, míg az ukrajnai magyarok csupán a kettős állampolgárság körüli viták miatt szerepeltek. A Magyarországon élő migráns csoportok közül egyértelműen a kínaiak és az afrikaiak (mint homogén népcsoport) jelentek meg a leggyakrabban a cikkekben, főleg negatív tartalommal. A kínai bevándorlók kapcsán több cikk foglalkozott az itt élő kolónia valós száma körül kialakult „városi legendákkal”, melyek szerint például egy biztosítással több kínai veszi igénybe az egészségügyi szolgáltató rendszert, valamint, hogy számos kínai állampolgár „eltűnt” a magyar statisztikai adatbázisokban. Egy cikk részletesen elemzi a kínai bevándorlók helyzetét a kilencvenes évektől napjainkig. Több cikket is publikáltak továbbá a Magyarországon tevékenykedő vietnámi embercsempész maffiáról, illetve az időszak során Magyarországra a legnagyobb számban a hazánkba menekültként érkező, afgán állampolgárokról. A Magyarországra érkező bevándorlók, menekültek kapcsán a kiválasztott cikkekben több esetben, negatív, figyelmeztető jelleggel megjelent a hazánkba érkezők egészségügyi helyzetének és népegészségügyi kockázatainak, valamint a hozzánk érkező migráns gyermekek oktatásának problematikája. E két témakör éppoly súlyú jelentőséget kapott, mint a migráns munkavállalókról pozitív képet leíró cikkek együttesen. Nem segíti a migráns munkavállalókról kialakuló elfogadó képet, hogy több esetben fertőző betegségek hordozójaként ábrázolják őket. Juhász Judit, Makara Péter, Makara Eszter, Panta Rhei Társadalomkutató Bt. (Folytatás a következő számban!)

15

50

ÉV AZ ETI-BEN

Természetgyógyászati szakmacsoport

Életünk és a stressz A romló életkörülményekhez való alkalmazkodás gyakran meghaladja erőnket, feszültség keletkezik bennünk, fizikai, mentális és lelki síkon egyaránt. Már Dr. Oláh Andor is felhívta a figyelmet, hogy a betegségek kialakulásában nagy szerepe van a negatív stressznek. Napjainkban gyakran tapasztalható a függőség kialakulása (alkohol, kávé, dohányzás, drog stb.). A meg-

vonástól való félelem szorongást vált ki a betegből, amely, ha tartóssá válik, súlyos betegséghez vezethet. Míg a félelem a konkrét ok felszámolásával megszüntethető, a szorongás vegetatív idegrendszeri zavarokat okozhat. Tartós esetben izzadás, remegés, szívdobogás, szájkiszáradás, légzési zavar, migrénes fájdalom jelentkezhet, ami, ha nem oldódik, akár pánikbetegséget is okozhat. Sőt megnövelheti a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát (mell-, prosztata). Mindennapos kezdeti tünet az alvászavar és a fáradtság. Mentális panaszok, feledékenység, dekoncentráltság, negatív gondolkodás, megváltozott érzelmi állapot (sírógörcs, agresszivitás, idegesség) nehezítik életünket. Tartós stressznél gyakori a magas vérnyomás, szívés érrendszeri panaszok, visszatérő bőrfertőzések (övsömör stb.). A stressz tulajdonképpen a szervezet reagálása a külső változásokra, kötelezettségekre; érzelmi reagálás (düh, magas adrenalin-, kortizol szint, fiziológiai változások), amelyek az immunrendszer gyengüléséhez, kimerüléshez vezetnek, enzimgátlók (telomeráz), ami felgyorsítja az öregedési folyamatokat. A tartós stressz és a feszült élethelyzet sajnos a civilizált élet gyakori velejárója, így sok esetben megzavarja a sejtekben történő metabolikus folyamatokat. Ennek következménye pl. a II. típusú cukorbetegek számának növekedése, amelynél a sejtekben kialakult in-

16

zulin rezisztenciáért 50%-ban a krónikus stressz a felelős, ezért ma a cukorbetegség már nem csak az idős emberek betegsége. Mit tehetünk? Mindenesetre kérjük orvosunk segítő tanácsát a súlyosabb következmények elkerülése érdekében! A gyógyszerfüggés elkerülésére próbáljunk változtatni életmódunkon, ne hagyjuk, hogy a stressz krónikussá váljon. Táplálkozásunkban erősítsük a vegetáriánus szemléletet. Pihenjünk eleget, igyunk több folyadékot, forrásvizet, Pi-vizet, tisztított csapvizeket – 1,5-2 litert – és dzsúzleveket! Fogyasszunk lassan felszívódó szénhidrátokat – teljes őrlésű gabonát, burgonyát, kásákat – sok friss salátát, hidegen sajtolt olíva-, len-, vagy csíraolajjal leöntve! Hasznosak a homeopátiás készítmények, a gyógynövények (orbáncfű-, citromfű-, levendula-, golgotavirág-, macskagyökér-, komló tea), vagy a Bach-virágterápia. Együnk hús helyett több gombát, cukor helyett mézet! További gyógyhatásfokozók: a kellő mozgás, a természetjárás, sport, jóga (légzés, testgyakorlatok, relaxálás, meditálás), zeneterápia, éneklés, nevetés, tánc és művészetterápiák. Tanuljunk meg jobban vigyázni magunkra! Kerüljük a túlzott alkohol, állati fehérjék, cukor, finomított szénhidrátok, főzött kalóriák, sült zsiradék, serkentő italok (cola, fekete tea, kávé) fogyasztását, és neveljük gyermekeinket is ezek figyelembevételével! Gillich István, természetgyógyász oktató

Változunk vagy alkalmazkodunk? Barátok, kapcsolatok, munkahely, család hozzánk tartozik, életünk része. Az ember társas lény. Születésétől kezdve folyamatosan interakcióban áll más emberekkel. Az élet korai szakaszában elsősorban a rokonok, majd a későbbiekben egyéb kapcsolatok (makro környezet) egyre bővülő köre övezi. A családi szocializáció, a szülők értékrendje, melyet serdülőként felülír a kortársak csábító ereje, még ha rossz is „mindent visz”. Hogyan alakul a személyiség? „A személyiség egyedi, megismételhetetlen, általános lelki sajátosságok összessége, mely a környezetével állandó kölcsönhatásban van, ahhoz alkalmazkodik, és azt alakítani képes”. Alakítja, vagyis hat a környezetére, és a környezete is hat rá. Biológiai értelemben a szervezet adaptálódik (alkalmazkodik) a környezetéhez, akkomodálódik (idomul) vagyis a szervezet saját belső állapotát változtatja, illetve asszimilálódik (hasonul) ezáltal megváltoztatja a környezetét.


Természetgyógyászati szakmacsoport A szervezet és a környezet közötti feszültségek, különbségek az asszimilációs-akkomodációs folyamatokkal kiegyenlítődnek, így jön létre az adaptáció, amely végeredményként igyekszik fenntartani a homeosztázist, a homeosztatikus egyensúlyt. Tehát a szervezet tökéletesen jól működő egység, amely mindig, minden helyzetben törekszik az egyensúlyi állapot fenntartására. Gond, egy szál sem… Azonban tapasztaljuk, hogy a XXI. század rendkívüli módon felgyorsult világa lassan nemcsak a természetes környezetet, hanem az emberi szervezetet is kizsákmányolja, leigázza, melynek visszafordíthatatlan, maradandó káros következményei lehetnek. A kérdés csak az, hogy mi is történik valójában, a sok-sok ráhatás, alkalmazkodás hová vezet?! Az ún. allosztatikus terhelések („alkalmazkodásért fizetett ár”) hatása egyre erősebb, hiszen mások, és magunk elvárásainak kell megfelelni, a gyakorlatban ez úgy jelenik meg, hogy nagyrészt nem azt tesszük, amit érzünk, gondolunk hanem, amit a helyzet megkíván tőlünk. Alkalmazkodunk az adott szituációhoz, ez a természetes, a jó, hiszen ezt tanultuk, így szocializálódtunk, hozzá tartozik az intelligens viselkedéshez. Ezek az allosztatikus terhelések felelősek a pszichés-szomatikus tünetek, későbbiekben betegségek kialakulásáért. A szervezetben elsőként a lelki tünetek jelennek meg, pl. alvászavar, fáradékonyság, figyelemzavar, majd egy bizonyos idő elteltével a szervezet fizikai szinten megjelenő tüneteket generál magának, amely diagnosztizálható betegségként manifesztálódik. A legegyszerűbb példa: tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis). Orvosi szempontból streptococcus baktérium okozza, mely intenzív tüneteket produkál. Tudjuk jól, hogy ebben az esetben nem maradhat el az antibiotikus kezelés. A gyógyulás 6-10 nap, illetve ha több alkalommal előfordul, a gégészek eltávolítják, lehetőleg már kora gyermekkorban az oly sok problémát okozó nyirokszervet. A probléma megoldva, vagy mégsem? Az biztos, hogy a garatmandulák többet nem fognak megbetegedni, de a garat, a légcső, a hörgők védtelenek maradtak, tehát a gyulladás lejjebb terjed. Természetgyógyász szemével nézve a folyamatot, egész más kórkép tárul elénk A torok, és azok szervei az elfojtott érzelmekkel, a lelki terheléssel függnek össze. Ebben az esetben feltehetjük azt a kérdést: Mit nem mondunk ki? Miért nem mond/hat/juk ki? Miért nem akarjuk kimondani? Miért nem tudjuk kimondani? Joggal gondolhatja az Olvasó, mi köze ennek a tüszős mandulagyulladáshoz? Nagyon is sok. Az állandóan jelen lévő megoldatlan pszichés feszültség hatására a szervezet immunrendszere lenullázódik, ezáltal fogékonnyá válik a külső káros környezeti


50

ÉV AZ ETI-BEN

hatásokra, az addig betegséget nem okozó baktériumok rögtön megtelepszenek, elszaporodnak és máris bezárul az ördögi kör. Fokozódik az allosztatikus terhelés hatása az anyagilag nehéz helyzetben lévő embereknél. Vagyis minél szegényebb emberről van szó, annál könnyebben jön létre a betegség. A betegség kialakulása elkerülhető? Nézzük meg, mi az, amit biztosan tudunk. Tudjuk, hogy milyen világban élünk, ismerjük a napi szinten megjelenő stresszhelyzetek „áldását”, érezzük terhelhetőségünk határtalanságának eredményét, tapasztaljuk fáradságunk következményeit. Mondhatnám ez itt a reklám helye, jöhet a welness, a fitness, a selfness, mely minden bajra gyógyír, illetve a médiákban látható gyógyszer és a látszólagos fiatalságot visszahozó kozmetikum reklámok „mert megérdemlem…”, és sorolhatnám. Valóban csak ennyi az ember? Valóban mástól várjuk önmagunk gyógyulását? Ha ez így volna, akkor az embernek a nap 24 órájában csak azzal kellene foglalkoznia, amit az egészségünk megtartása érdekében mások kínálnak, ráadásul borsos áron. Most nézzük meg, mit tehetünk? A gondolatoknak teremtő erejük van, hát még a kimondott szavaknak. Minden az agyban dől el, ezért nagyon fontos, hogyan, mikor és mit gondolunk. Sokat lehet hallani: „pozitív gondolkodás”, legyél pozitív, állj pozitívan a dolgokhoz stb. Igen, ez az alapja mindennek, de azt már kevesebben tudják, mit jelent valójában a pozitív gondolkodás. A fizika legáltalánosabb törvényét hívjuk segítségül, amely a természet összes jelenségére érvényes, ez az energiamegmaradás: az energia nem vész el, nem is keletkezik, csak átalakul. Mit jelent ez a gyakorlatban? Energiát sem teremteni, sem pedig megsemmisíteni nem lehet. Az energia létezik, jelen van mindenben, és mindenhol.

17

50

ÉV AZ ETI-BEN

Természetgyógyászati szakmacsoport Az esztétikai látványon kívül, lényegesebb momentum a szem fénye/fénytelensége, a szemek körül megjelenő mély árkok, karikák, a kötőhártya színe (piros), a pislantások sűrűsége, a szemjátékok, hunyorgatás, és nem utolsó sorban meghatározó a tekintet iránya (nyíltan belenéz a másik szemébe) is. Mindezek, ha akarjuk, ha nem, azonnal elárulják az egyént, a személyiséget. Tehát joggal kijelenthető: a szem a lélek tükre. Ezt a szervünket kortól, nemtől függetlenül ápoljuk (borogatások), tisztán tartjuk (szemkörnyék ápolók), megóvjuk (napszemüveg), vigyázunk rá (ha szükséges szemorvos).

Mi történik az energiával, hogyan, mikor és mire használjuk az csakis rajtunk múlik. Gondolataink energiát szabadítanak fel, energiát mozgatnak meg. Az egyén életében megjelenő problémák azt a feladatot jelentik, amelyet meg kell oldania. (Saját jelmondataim: Probléma nincs, csak megoldásra váró feladat. A probléma azért van, hogy megoldjuk, nem azért, hogy rágódjunk rajta). A gondok, a problémák, a nehézségek, az elénk gördített akadályok azért kerülnek az életünkbe, hogy ráébresszenek az igazságra. Mi az igazság? Az igazság, hogy ezek a megpróbáltatások magukban hordozzák az ember saját fejlődését, az ő javára szolgálnak, noha időnként igen nagy fájdalmat okoznak. Tehát a pozitív gondolkodás lehetősége mindenkiben ott rejlik, csak meg kell találni az oda vezető utat, és kinyitni a fejlődés kapuját. Hogyan szabadítható fel (aktivizálható) a pozitív gondolkodás? „A szem, a lélek tükre”. „Vigyázz rá, mint a szemed fényére!” A magyar közmondások helyén valók és igazak, de mit is takar ez az oly sokat emlegetett mondat? Amikor találkozunk egy másik emberrel, azonnal szembetűnő a szeme színe, a tekintete, a pillantása, amely „megigéz/het”. Nem kell szólni, csak a szemébe nézni, és az mindent elárul. Mi mindent? A szem az arc része, azzal harmóniában van, mindig azt tükrözi kifelé, aki mögötte áll.

18

Ugyanezt kell/ene tennünk a lelkünkkel is: ápolni, tisztán tartani és megóvni Reggelente mentálisan kapcsolatot teremtve a tudattal, rendezni a gondolatokat, tiszta lélekkel elindulva otthonról. A tiszta gondolat a lélek gyújtólángja. Ez a gyújtóláng képes beindítani az embert a cselekvésre. Az ember azt cselekszi, amit gondol. Ha a tudatban rögzül a kívánság, a cél, vagy az elképzelés-, egy idő után megvalósítja önmagát. „Hallgass a belső hangra, az intuícióra!” Igen, de honnan tudjuk, melyik a jó hang? A hirtelen, nagy dirrel-durral, szenvedélyből fakadó gondolatok táplálják az aktuális érzelmi hangulatot (aktuális én-állapot), ahogy jönnek, úgy el is tűnnek, rombol, pusztít, szétzúz, majd leigáz. A lassabban érkező, szelíd, békés visszatérő gondolatokat a bölcsesség táplálja, amely a szív gondolatait tükrözi, hosszan tartó, maradandó, építő, nyugalmat, biztonságot ad. A pozitív gondolkodás tehát az a hit (a hit a láthatatlan dolgok valósága), amely a belső kívánságot, gon-

dolatot megvalósítja. Nincsenek kételyek, tudja, hiszi, hogy a nehézségek, akadályok, önmaga épülését szolgálják, mert ezeket feladatnak, lehetőségnek (netán kihívásnak) tekinti, amely az élet természetes velejárója. Mester Tamás Gáborné, természetgyógyász, fitoterapeuta, életmód-tanácsadó és terapeuta


Idegennyelvû cikkek Kedves Olvasó! Az idegen nyelvek ismerete az egészségügyben több okból vált elkerülhetetlenné. A szakmai tudás frissítése gyakran idegen nyelvi ismeretektől függ, a mindennapi munka során külföldi személyek ellátására kerül sor, valamint szaporodik azon egészségügyi projektek száma, melyek európai országok egészségügyi intézményeivel

50

ÉV AZ ETI-BEN

való hosszabb-rövidebb együttműködésen alapulnak. Ezek munkanyelve leginkább az angol. Idegen nyelvű rovatunk kialakítása egyrészt azt a célt szolgája, hogy akik rendelkeznek bizonyos szintű tudással, azok itt lehetőséget kapjanak annak frissítésére, megmérésére, másrészt azok, akik nem beszélnek nyelveket, kedvet kapjaAz øTInfo szerkesztősége nak a nyelvtanuláshoz.

By Vickie Contie „If something’s bad for you – drug and alcohol abuse, smoking, excess weight – why can’t you just stop? National Institutes of Health-funded scientists have Some people find they can replace a bad habit, even found clues to why bad habits are so difficult to kick. drug addiction, with another behavior, like exercising. And they’re developing strategies to help us change. „It doesn’t work for everyone,” Volkow says. „But certain „Habits play an important role in our health,” says Dr. patients can engage in behaviors that are ritualistic and Nora Volkow, director of NIH’s National Institute on Drug in a way compulsive – such as marathon running – and Abuse. „Understanding the biology of harmful routines, and how to break them and embrace new ones, could help us adopt healthier behaviors.” Habits can arise through repetition. They are normal and often helpful. „We shower, comb our hair or brush our teeth without being aware of it,” Volkow says. „This frees our brains to focus on different things. Habits can also develop by triggering the brain’s „reward” centers, setting up potentially harmfulroutines, such as overeating, smoking, drug or alcohol abuse, gambling and even compulsive use of computers and social media. Dr. Russell Poldrack, a neurobiologist at the University of Texas at Austin, points out that enjoyable behaviors can release a brain chemical called dopamine. „Dopamine strengthens the habit even more,” Poldrack says. „This explains why some people crave drugs, even if they no longer feel particularly good once they take them.” it helps them stay away from drugs, for example.” The good news is that humans are not simply creaReplacing a first-learned habit doesn’t erase the tures of habit. original behavior. But you can strengthen the new one „Humans are much better than any other animal at and suppress the original. changing and orienting behavior toward long-term Poldrack is using brain imaging to study the differgoals or benefits,” says Florida State University psychol- ences between first- and later-learned behaviors. „We’d ogist Dr. Roy Baumeister. „We’ve found that you can im- like to find a way to train people to improve their abilprove your selfcontrol by doing exercises over time,” he ity to maintain these behavioral changes,” Poldrack says. says. Some NIH-funded research is exploring whether Volkow notes there’s no single effective way to break certain medications can help to disrupt hard-wired bebad habits. One approach is to become more aware of haviors and make it easier to form new ones. Scientists unhealthy habits, then develop strategies to counter- also are seeking genes that might allow people to easily act them: avoid walking halls where there’s a candy ma- form or readily suppress habits.Bad habits may be hard chine; avoid places where you’ve usually smoked; stay to change, but it can be done. Enlist the help of friends, away from friends and situations linked to problem co-workers and family. drinking or drug use. Excerpted, with permission, from NIH News in Health Another helpful technique is to „mentally practice (http://newsinhealth.nih.gov/) the good behavior over the bad” Poldrack says. „It’s not MedlinePlus Magazin Spring 2012 Issue: guaranteed to work, but it certainly can help.” Volume 7 Number 1 Page 18-19


19

50

ÉV AZ ETI-BEN

Pályázatfigyelő

Pályázatok „Íme az ember” – pályázat egészségügyi szakdolgozóknak Kiíró: Ecce Homo Oktatási Központ Pályázat beadási határidő: 2012. június 15. Érvényes: 2012. június 15.

Pályázhat: 35 évnél fiatalabb orvos, korhatár nélkül dietetikus és szakdolgozó, aki a mesterséges táplálás területén tudományos munkát végez. További információk: www.mmtt.hu

Pályázat célja: A pályázaton résztvevőknek egy darab, minimum 15.000, maximum 20.000 karakteres írást kell beküldeniük az alábbi témákban: – Alternatív gyógymódok ismertsége és szerepe a mai magyar társadalomban – Egészségszemlélet és egészségmegőrzés a mai magyar társadalomban – Tévhitek az alternatív gyógyászatban. Kinek higygyünk? Pályázhat: A pályázaton részt vehet minden magyar állampolgárságú, 18. életévét betöltött, középfokú vagy felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező magánszemély.

Képzés- és módszertani fejlesztés – TÁMOP-6.2.2/B/12/1 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Pályázat beadási határidő: A pályázat 2 ütemből áll, az I. ütemre pályázat beadása 2012. május 21-től 2012. június 22-ig lehetséges, a II. ütemre pályázat beadása 2012. szeptember 1-től 2012. november 15-ig lehetséges. Érvényes: A pályázat 2 ütemből áll, az I. ütemre pályázat beadása 2012. május 21-től 2012. június 22-ig lehetséges, a II. ütemre pályázat beadása 2012. szeptember 1-től 2012. november 15-ig lehetséges.

További információk: www.eccehomo.hu Pályázat célja: – Az országos képzési jegyzékben szereplő képzések (OKJ) és a BSc képzések tartalmi összhangjának és egymásra épülésének biztosítása; – A kompetenciafejlesztés lehetőségének megteremtése; – Az egészségügyi intézményekben a gyakorlati képzés „megerősítése”, minőségének javítása.

Pályázat fiatal szakemberek számára az ESPEN alapkurzusán való részvételre Kiíró: Magyar Mesterséges Táplálási Társaság Pályázat beadási határidő: 2012. július 1. Érvényes: 2012. július 1. Pályázat célja: A pályázat célja a részvételi díjjal, 100. 000 Ft-tal támogatja fiatal szakemberek részvételét az ESPEN alapkurzusán.

További információk: www.ujszechenyiterv.gov.hu

ø TInfo A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóságának folyóirata Főszerkesztő: Demeter Józsefné Felelős szerkesztő: Zsuponyó Diána  Kiadványmenedzser: Zsuponyó Diána Szerkeszti: az ø TInfo Szerkesztőbizottsága, Tagjai: Csurgó Katalin, Demeter Józsefné, Gombai Zsuzsanna, György Annamária, Honfi Irén, Kovács Tünde, Dr. Pappné Vig Ágnes, Rauh Edit A szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Horánszky u. 15.  Tel.: 06-1/429-4097/154  Fax: 06-1/338-3944 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel, előfizetéssel, reklamációval kapcsolatos ügyintézés: Zsuponyó Diána, Tel.: 06-1/4294097/154. Előfizethető az ø TInfo-ban és a honlapunkon (www.eti.hu) megtalálható megrendelőlapon. Megjelenik: évente 12 alkalommal  Előfizetési díj: 0 Ft (12 szám)  Csomagolási és postaköltség 2500 Ft/év. Felelős kiadó: Rauh Edit, főigazgató-helyettes Alapító főszerkesztő: Vízvári László ISSN 1586-3549  Nyomta: Duna-Mix Kft. FAT akkreditációs lajstromszám: 0372 • Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint • Munkaügyi Központ nyilvántartási szám: 01-0816-04

20


50ETI-BEN. Köszöntő. Tartalom. øtinfo május 1. Köszöntõ

Recommend Documents