5. Változások vezetése az ingatlan-nyilvántartásban

Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek

5. Változások vezetése az ingatlan-nyilvántartásban Tartalom: 5. VÁLTOZÁSOK VEZETÉSE AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSBAN ...................................................................5-1 5.1. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS ............................... 5-3 5.1.1. Az ügyfél kezdeményezésére induló eljárás...................5-4 5.1.2. A változás alapját képező iratok ...................................5-5 5.1.3. A beadvány elintézése ...................................................5-8 5.2. JOGORVOSLAT AZ INGATLAN-NYILVÁN-TARTÁSI ELJÁRÁSBAN5-12 5.2.1. A megyei földhivatal intézkedései fellebbezés esetén ..5-15 5.2.2. A megyei földhivatal határozatának orvosolása .........5-17 5.2.3. Törlési és kiigazítási perek..........................................5-18 5.3. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ADATOK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA ............................................................................... 5-18 5.4. FONTOSABB FOGALMAK ........................................................ 5-22 5.5. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK .................................................... 5-22

NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

5-1

5. Változások vezetése az ingatlan-nyilvántartásban

Bevezetés A nyilvántartás tartalmában bekövetkező változások regisztrálásához szükséges az ingatlan-nyilvántartási eljárás fogalmának tisztázása. Ismertetjük az ügyfél kezdeményezésére, illetve a hivatalból induló eljárás lefolytatását és az eredményül kapott határozattal kapcsolatos tudnivalókat. E fejezet témája még a jogorvoslati rendszer, amelyet részletesen bemutatunk. A fejezetből Ön megismeri: • • • • •

az ingatlan-nyilvántartási eljárás fogalmát, az ingatlan-nyilvántartási eljárás különböző eseteit és azok jellemzőit, a beadványok elintézésének menetét, az ingatlan-nyilvántartási határozat fogalmát és tartalmát, az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódó jogorvoslati lehetőségeket.

A fejezet anyagának elsajátítása után Ön képes lesz: • • • • •

5-2

Meghatározni az ingatlan-nyilvántartási eljárás fogalmát és eseteit. Elmondani a beadványok elintézésének menetét. Ismertetni az ingatlan-nyilvántartási határozat tartalmát és az ügyintézés során betöltött szerepét. Elmagyarázni a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésének folyamatát. Tanácsot adni ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó jogorvoslati lehetőségekre.



5.1.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás

Az ingatlan-nyilvántartás - készítésének időpontjában - tartalmazza a valóságos állapotnak megfelelő adatokat, jogokat és tényeket. A természetben az adatok azonban állandóan változnak, de ezekkel együtt vagy ezektől függetlenül folyamatosan változnak a jogok és jogilag jelentős tények is. Pl. az ingatlan adásvétele miatt változik a tulajdonos személye és az új tulajdonos a szántó művelési ágú ingatlant szőlővel telepíti be. Ez esetben mind a tulajdonjog, mind a művelési ág (az adat) megváltozik. Ennek következtében azonban az ingatlannyilvántartás tartalma elavul. Egy nyilvántartás azonban csak akkor felelhet meg a vele szemben támasztott követelményeknek, ha a tárgyában bekövetkezet változásokat rendszeresen nyomon követi. Az ingatlanforgalom is csak akkor zavarmentes, ha biztosíték van arra, hogy az "életben" végbemenő változásokat az ingatlan-nyilvántartás tartalmán átvezetik. Az ingatlannyilvántartás közhitelessége megkívánja, hogy a változások regisztrálása - lehetőségen belül - minél rövidebb idő alatt megtörténjen, mert az említett alapelv érvényesülése csak így biztosítható, továbbá csak ez esetben tudja a társadalom és a nemzetgazdaság által támasztott igényeket az ingatlannyilvántartás kielégíteni. Ezt a célt szolgálja az ingatlannyilvántartási eljárás, amelynek feladata a valóságban bekövetkezett változások átvezetése a tulajdoni lapokon és térképen. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás tehát a földhivatalnak az a tevékenysége, amely az ingatlan-nyilvántartás vezetését és az ezzel összefüggő ügyeket intézi. Az eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére, tények feljegyzésére, illetve az adatok átvezetésére irányul. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az államigazgatási eljárásnak speciális fajtája. Az államigazgatási szervek eljárását az 1957. évi IV. törvény (Áe.) szabályozza. Mivel a földhivatal is államigazgatási szerv, ezért a földhivatali eljárásra is lényegében az államigazgatási eljárási törvény az irányadó. Az Áe. azonban az államigazgatási eljárásnak csak az alapvető - minden szakterületre egyaránt vonatkozó - kérdéseit rendezi. Az új törvényi szabályozás azt az elvet érvényesíti, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetésénél elsősorban a sajátos szabályok érvényesülnek és az Áe. szabályai csak "mögöttes" joganyagként jönnek szóba. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a földhivatal és az ügyfelek vesznek részt.


5-3


Ügyfélnek azt a személyt nevezzük, akivel szemben, és akinek javára bejegyzést kérnek. Pl. ajándékozás esetében mind az ajándékozó, mind az ajándékozott ügyfél. Az ügyfél lehet természetes és jogi "személy". A jogi személyek közül külön kell szólni a hatóságokról (p. bíróság, közjegyző), amelyek szintén lehetnek "ügyfelek". Mint ügyfél vesz részt az eljárásban pl. a bíróság, amikor valamilyen tulajdonjogi vitát eldöntve ítéletével megkeresi a földhivatalt, hogy az ott megjelölt személy tulajdonjogát jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. A hatóságok, mint az eljárás alanyai hatóságként eljárva mindig másnak a nevében kérnek bejegyzést, illetőleg feljegyzést. A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyfelek kérelmét köteles teljesíteni, kivéve ha a kérelemben foglaltak teljesítésének ingatlan-nyilvántartási akadálya van. Pl. az ingatlanra terhelési tilalom van bejegyezve és OTP kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjogot akarnak rá bejegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásnak sajátossága, hogy az ilyen ügyekben a földhivatalnak nincs mérlegelési lehetősége. Adott ügyben mindig csak egyfajta helyes döntés hozható. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ügyfél kezdeményezésére, vagy hivatalból indulhat meg. 5.1.1.

Az ügyfél kezdeményezésére induló eljárás

Az ügyfelek beadvánnyal kezdeményezik az ingatlannyilvántartási eljárást. Beadványon értjük mindazon iratokat, amelyeket az ügyfél a földhivatalhoz benyújt, és amely alapján az eljárás megindul. Állampolgárok szóban is előadhatják kérelmüket a földhivatalnál, amit jegyzőkönyvbe foglalnak. Ez esetben a beadvány jegyzőkönyv. Erre azonban - a nyilvántartás sajátossága miatt - elvétve kerül sor. A beadványok között különbséget teszünk: • a bejelentés, • a kérelem és • a megkeresés között. Bejelentésnek akkor tekintendő a beadvány, ha az ügyfél az ingatlan adataiban, a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) nevében, lakáscímben bekövetkezett változást hoz a földhivatal tudomására. Az ingatlan határvonalában, területében, művelési ágában, a föld minőségében bekövetkezett változásokat a tulajdonos, vagyonkezelő szerv, a földet használó személy köteles a területileg illetékes földhivatalnak bejelenteni. E fogalomkörbe tartozik az is, ha az ingatlanon épületet létesítenek, vagy le-

5-4



bontanak. A felsorolt adatok változására tehát bejelentési kötelezettség áll fenn. Kérelmet nyújt be az ügyfél, ha az ingatlanhoz fűződő jogok és tények keletkeznek, módosulnak és megszűnnek. Az említett változásokat is - a valósággal való egyezőség megteremtésére - kötelező az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A kötelezettség előírása abban áll, hogy az ingatlannyilvántartás jogi tartalmát érintő változások bejegyzése iránt az érdekeltnek a kérelmét kötelező benyújtani. Az érdekelt köteles tehát gondoskodni arról, hogy a változást az ingatlannyilvántartáson átvezessék. A jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hogy a kérelmet ki, hova (melyik hivatalhoz) és milyen határidőben köteles benyújtani. A kérelmet az köteles benyújtani, aki a bejegyzés folytán jogosulttá válik. Pl. adás-vételkor a vevő, akinek javára a tulajdonjogot a szerződés alapján bejegyzik. A kérelmet mindig ahhoz a földhivatalhoz kell benyújtani, amelyhez az adott település - amelyen az ingatlan fekszik tartozik. Ezt nevezik az ingatlan vagy föld fekvése szerint illetékes földhivatalnak. A bejegyzés iránti kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés vagy jognyilatkozat keltétől számított harminc napon belül kell benyújtani. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése (pl. haszonélvező), vagy hatósági jóváhagyás (pl. gyámhatóság) szükséges, akkor a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított harminc napon belül kell a földhivatalhoz benyújtani. Megkeresésnek azokat a beadványokat nevezzük, amelyeket a különböző hatóságok küldenek a földhivatalhoz az ingatlan-nyilvántartás tartalmának változásáról. A megkeresés jogokra és tényekre egyaránt vonatkozhat. A különböző hatóságok akkor kötelesek a földhivatalt megkeresni, ha az általuk kiadott intézkedés hatással van az ingatlan-nyilvántartás tartalmára. Pl. a kisajátítási határozat egy példányával és a hozzá tartozó térképekkel a közigazgatási hivatal megkeresi a földhivatalt az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetés végett. 5.1.2.

A változás alapját képező iratok

Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő változásoknak két fő típusát különböztetjük meg. Az ingatlan adataiban, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokban és tényekben bekövetkező változásokat. Az előző pontban részletezett beadványok csupán az eljárás megindításának a célját szolgálják. A földhivatal a változást azonban nem a beadványok, hanem az ahhoz tartozó kü-


5-5


lönböző okiratok és vázrajzok alapján vezeti át az ingatlannyilvántartáson. Az ingatlan adatainak megváltozását igazoló irat lehet az ügyfél által szolgáltatott vázrajz, de lehet a földhivatal által készített mérési jegyzet is. A földrészlet területe (határvonala), művelési ága és a földrészleten levő épület az ingatlan-nyilvántartási térkép szerves tartalma. Ezért az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változások átvezetéséhez vázrajz szükséges. A vázrajzok között megkülönböztettünk: • a földrészletre, • a nagyobb arányú művelési ág változásra, • az egyéb önálló ingatlanra és • az épület feltüntetésére vonatkozó vázrajzot. Ezeknek a vázrajzoknak meghatározott előírások szerint kell elkészülniük ahhoz, hogy azok alapján az ingatlannyilvántartásban változást lehessen átvezetni. Ezeket az előírásokat alapvetően az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok határozzák meg; a vázrajzkészítés, földmérési szabályait pedig a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok és a szakmai utasítás részleteiben tartalmazza. A bejegyzés alapját képező okiratok lehetnek: • magánokiratok és • közokiratok. A magánokirat - az ellenkező bizonyításig - teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója a benne foglalt jognyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. A magánokiratok legismertebb formái a szerződések, de ide tartoznak a joglemondó vagy a jog törléséhez hozzájáruló nyilatkozatok is. (Pl. az OTP hozzájárul ahhoz, hogy a javára bejegyzett jelzálogjogot töröljék, mivel a jelzálogjog alapjául szolgáló kölcsönt kifizették.) A belföldön kiállított okiratnak tartalmaznia kell: az érdekeltek családi és utónevét, leánykori családi és utónevét és lakcímét, születési évet, anyja nevét, valamint személyi azonosítóját, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, az ingatlan pontos megjelölését (község neve, helyrajzi szám, utcanév, házszám). A bejegyezni kért jog, vagy tény megjelölését, a jogváltozás jogcímét (ajándékozás, csere, adás-vétel) és az érdekeltek megállapodását és a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát, valamint a szerződő felek állampolgárságára vonatkozó nyilatkozatát, továbbá, ha devizabelföldi, a termőföldről szóló törvény alapján külföldinek minősül, e minőség feltüntetését.

5-6



Fontos szabály, hogy a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyző jogtanácsos is lehet, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Új törvényi rendelkezés, hogy ha az ügyvéd vagy a közjegyző szerződő fél, nem lehet ellenjegyző, illetőleg közjegyző esetében nem készítheti el a közokiratot. Megszüntette a törvény azt a korábbi lehetőséget, hogy a névaláírások valódiságát a magánokiraton közjegyző tanúsítsa. A közokirat - a polgári perrendtartás szerint - teljes hiteleséggel bizonyítja a benne foglalt hatósági intézkedést vagy határozatot, a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét, módját, az abban tanúsított adatok, jogok és tények valódiságát. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban általában a következő közokiratok fordulnak elő: • hatósági határozat pl. bírói ítélet az elbirtoklás megállapításáról, államigazgatási szerv határozata a kisajátításról; • közjegyzői okirat a közjegyző előtt kötött (pl. ajándékozási) szerződés (házastársak között), vagy egyéb megállapodás; • hiteles kivonat a különböző állami szervek által vezetett nyilvántartásokról készülhet (pl. anyakönyvi kivonat, amivel a haszonélvező halálát lehet igazolni.). Az állami nyilvántartások kivonatainak elegendő csak azokat az adatokat tartalmazniuk, amelyek igazolására azt fel kívánjuk használni. Pl. ha halotti anyakönyvi kivonattal igazolják a haszonélvező halálát, a kivonatnak csak az elhalt személyére és halálára vonatkozó adatokat kell tartalmaznia. Ennek alapján a haszonélvezeti jogot törölni lehet. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a beadványhoz esetenként hatósági jóváhagyásokat, igazolásokat kell csatolni, amelyek nélkül az okirat nem jegyezhető be az ingatlannyilvántartásba. Ilyen többek között: • Gyámhatósági jóváhagyás, amelyre akkor van szükség, ha a szerződéskötő felek közül valamelyik cselekvőképtelen vagy korlátozott cselekvőképes (pl. kiskorú). • Cégbírósági végzést kell csatolni, ha valamely állami vállalat vagy szövetkezet gazdasági társasággá (pl. részvénytársasággá) alakul át.


5-7


Az okiratok kapcsán kiemelést érdemelnek az idegen nyelvű, illetve külföldön kiállított okiratok. A nem magyar nyelven kiállított okirathoz – amennyiben nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik – csatolni kell annak hiteles magyar nyelvű fordítását. Ez vonatkozik mind a kérelemre, mind az okirat mellékleteire. Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a nyilatkozat tevő aláírását a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg a hitelesítést a magyar külképviseleti hatósággal kell felülhitelesíteni. Ha az adott országban magyar külképviseleti hatóság nem működik, a hitelesítést a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságától kell az érdekeltnek kérni. Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el. 5.1.3.

A beadvány elintézése

A földhivatalokhoz benyújtott, vagy postán küldött beadványokat iktatják, amely számítógépen történik. Az iktatáskor minden beadvány egy számot (gyakorlatilag egy sorszámot) kap, ami által a beadvány és a hozzá tartozó iratok bármikor előkereshetők. Az iktatószám: egy sorszám, törve az évszámmal. A beadványokat - kivételes esetektől eltekintve - nem intézik el az érkezéskor azonnal. Erre - mint az egyéb államigazgatási szerveknél - harminc nap áll rendelkezésre. A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. A beadvány beérkezése és elintézése között azt a tulajdoni lapot, amire a beadvány vonatkozik, sokan megtekintik. Az érdeklődő személyt félrevezetné, ha a tulajdoni lap nem hívná fel valamilyen módon a figyelmét az elintézésre váró beadványra. Ezt a célt szolgálja a széljegy. A széljegy nem más, mint a beadvány iktatószáma, amit a tulajdoni lap megfelelő részére jegyeznek fel. A széljegy tehát felhívja a figyelmet, hogy a tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlanra már érkezett egy beadvány, amelynek intézése folyamatban van. Pl. az érdeklődő meg kívánja vásárolni az ingatlant, és a tulajdoni lapon feltüntetett széljegyből, illetve annak alapján megállapítják, hogy a földhivatalhoz - már érvényes adás-vételi szerződést nyújtottak be a kérdéses ingatlanra. Az iktatást és a széljegyzést követően történik a beadványok mellékleteinek vizsgálata. A különböző okiratok, engedélyek, igazolások és vázrajzok (amelyek a beadvány mellékletét képezik) vizsgálata rendkívül lényeges, mert ennek ered-

5-8



ményétől függ, hogy az adott változás bejegyezhető-e az ingatlan-nyilvántartásba vagy sem. A vizsgálat alkalmával mindenekelőtt azt ellenőrzik, hogy az adott beadvány elintézéséhez szükséges, illetőleg a jogszabály által előírt mellékleteket az ügyfél a földhivatal rendelkezésére bocsátotta-e vagy sem (számbavétel). A mellékletek számbavételét azok alaki és tartalmi vizsgálata követi. A vizsgálatot megelőzően az illetékfizetési kötelezettség alá tartozó beadvány másolatát illetékkiszabás céljából meg kell küldeni az illetékes illetékhivatalnak. Az alaki vizsgálat folyamán ellenőrzik, hogy az adott magánvagy közokirat vagy a vázrajzi a jogszabályi előírásnak megfelelően készült-e (pl. a szerződést a felek aláírták-e). Vizsgálni kell, hogy az okiratokon nincsenek-e olyan javítások, átírások, törlések, amelyek az okirat valódiságát kétségessé tennék. Végül a mellékleteket tartalmilag vizsgálják. Magánokirat esetében ellenőrzik, hogy az okiratban foglalt nyilatkozat nem nyilvánvalóan érvénytelen-e. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha az magának az okiratnak a tartalmából megállapítható pl. a bérlő a bérbeadó tulajdonát képező ingatlant akarja eladni. A hatósági határozat tartalmát abból a szempontból vizsgálják, hogy azt a hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szerv hozta-e, továbbá, hogy jogerős és tartalmazza az ingatlan-nyilvántartás szempontjából lényeges azonosítókat. A vázrajzot elsősorban abból a szempontból ellenőrzik, hogy az tartalmazza-e mindazokat az adatokat, amelyek alapján az ingatlan-nyilvántartási térképen a változás térképezhető (pl. hrsz., művelési ág jele, méretek, stb.). Amennyiben az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fen és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlásra jogosult javára kérik, csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni. Ha a jogosult nem nyilatkozott, a kérelmező az átvételt igazoló irattal igazolhatja, hogy a vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölte. Ha a vételi ajánlat közlése valamilyen ok miatt akadályba ütközik, vagy számottevő késedelemmel járna, akkor erről a szerződő feleknek együttesen kell nyilatkozniuk. Az előzőekben jelzett vizsgálatok után a beadvány tartalmát összehasonlítják a tulajdoni lappal. Ennek célja megállapítani, hogy a bejegyzés teljesíthető-e vagy sem. Ha a bejegyzés nem teljesíthető, a beadványt elutasítják. Pl. a benyújtott szerződésben olyan személy szerepel eladóként, aki az ingat-


5-9


lan-nyilvántartásban nincs feltüntetve, tehát nem is tulajdonos. Ha a beadvány elintézésének olyan akadálya van, amit az ügyfél pótolni tud, akkor a földhivatal az érdekeltet hiánypótlásra hívja fel. Az okirat (vázrajz) hiányosságai olyan esetben minősülnek pótolhatónak, ha az okirat (vázrajz) kijavítható anélkül, hogy újat kellene készíteni. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha valamely hatósági engedély hiányzik. A hiánypótlásra szóló felhívás - ha pótolható hiányosságokról van szó - nem mellőzhető. Tehát ilyen esetben nem lehet a beadványt azonnal elutasítani. A felhívásban a földhivatal közli azokat a hiányosságokat, amelyek a beadvány elintézését akadályozzák. A pótlásra általában harminc nap áll az ügyfél rendelkezésére. Indokolt esetben a határidő egy ízben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A földhivatal elutasítja a beadványt, ha a beadványnak olyan hiányossága van, ami nem pótolható, vagy ha a felhívás ellenére nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás az ingatlan-nyilvántartásban nem érvényesíthető. Az okirattal kapcsolatos hiányosságokat a törvény rendkívül szigorúan kezeli. Tételesen meghatározza azokat a hiányosságokat, amelyeknek fennállása esetén a bejegyzés iránti kérelmet a földhivatalnak el kell utasítania. Ezek a következők: • a benyújtott okirat tartalmát, illetőleg a jogcímét kellene módosítani, • a szerződő vagy a jogosult, illetőleg a kötelezett személyét kellene megváltoztatni a jogutódlás kivételével, • a település megjelölését, az ingatlan fekvését, helyrajzi számát kellene módosítani vagy utólag pótolni, • az aláírások bármelyikét kellene pótolni, • az ellenjegyzésről, közjegyzői hitelesítésről, tanuk általi aláírásáról utólag kell gondoskodni, • nincs bejegyzési engedély, • az okiratban a keltezés hiányzik, vagy hiányos, • a körzeti földhivatal által záradékolt változási vázrajzot kellene pótolni, • a kérelem érthetetlen, ellentmondó, vagy olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az ingatlannyilvántartásnak, • az az ingatlanjog vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték, az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, és végül, • ha a bejegyzési kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be. Ha a körzeti földhivatal szerint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta,

5-10



vagy a határozat jogszabályba ütközik, erről az ügyészt értesíti. Az ügyész intézkedéséig a beadványt függőben tartja. Az érdemi vizsgálat után a földhivatal határozattal dönt a jog vagy tény bejegyzése ügyében, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változást átvezeti az ingatlan-nyilvántartáson. A határozatot - hasonlóan az egyéb államigazgatási határozatokhoz - a beadvány iktatásától számított harminc napon belül kell meghozni. Ha az ügyfelet hiánypótlásra hívják fel, az elintézési határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az ügyfél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett. Az ügyintézési határidő harminc napos meghosszabbítására itt is lehetőség van. Az ügyintézési határidő 90 nap abban az esetben, ha a beadvány harmincnál több érdekeltet, vagy harmincnál több önálló ingatlant tartalmaz. A határozatra vonatkozó alaki előírások lényegében azonosak az államigazgatási határozatokkal. A határozat tartalma viszont a következőkben tér el az egyéb államigazgatási határozattól. Az adatokkal, jogokkal, tényekkel kapcsolatos határozatok- mint említettük - nem mérlegelés eredményeként születnek. Amennyiben ugyanis a változás bejegyzésének feltételei fennállnak - rendelkezésre állnak a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok, igazolások, jóváhagyások, vázrajzok - nem is lehet mérlegelni azt, hogy a földhivatal teljesítse-e, pl. a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet. Adatváltozás esetén pedig a természetbeni állapot a földhivatal döntését meghatározza, itt tehát nincs is mit mérlegelni. Az pl. hogy épületet létesítettek a földrészleten, tény. Az ilyen változást át kell vezetni. Ezért az adatok átvezetéséről, illetőleg a jogok és tények bejegyzéséről szóló ingatlan-nyilvántartási határozat indoklást nem tartalmaz. Ez az egyéb államigazgatási határozatoktól eltérést jelent, mivel azoknál az eljáró államigazgatási szerv esetenként többféle törvényes lehetőség közül választja ki azt, amire a döntését alapozza és az indoklásban mutat rá arra, hogy döntése melyik lehetőségen alapul. Az ingatlan-nyilvántartási határozat formáját tekintve lehet • ügyiratra rávezetett záradék, • tulajdoni lap másolatával közölt egyszerűsített határozat, és végül • külön íven szövegezett alakszerű határozat. A rendelkező résznek a döntést követően tartalmaznia kell a jogorvoslati záradékot az illetékfizetési kötelezettségre (öszszegszerűen meghatározva) való utalással együtt. Az elutasító határozatot azonban mindig indokolni kell. Az indoklásban fel kell sorolni az elutasítás valamennyi okát,


5-11


mert az ad ugyanis eligazítást az ügyfélnek arra vonatkozóan, hogy az ismételt benyújtás esetén milyen hiányosságokat kell ahhoz megszüntetnie, hogy a beadvány elintézhető legyen. Az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítésére a változásnak a tulajdoni lapon és a térképen való átvezetése (bejegyzés) után kerül sor. Az átvezetésnek (bejegyzésnek) mindenképpen meg kell előznie a kézbesítést azért, hogy amikor az érdekeltek a határozatot megkapják, annak tartalmát az ingatlan-nyilvántartás már hitelesen tanúsíthassa. A kézbesítéshez igen lényeges joghatások fűződnek (pl. fellebbezés benyújtásának határideje), ezért az ingatlan-nyilvántartási határozatot mindig tértivevénnyel kézbesítik. A határozatoknak az érdekeltekkel való közlését követően a földhivatal feladata, hogy az ingatlan tulajdonjoga és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozatot az illetékhivatallal közölje. Történik ez annak érdekében, hogy az illetékhivatal a vagyonszerzés után az állammal szemben fennálló illetékkötelezettséget az érdekelttel közölje és befizetesse. A földhivatalhoz benyújtott kérelem egyben a bejegyzés alapjául szolgáló okirat illetékkiszabásra való bejelentése is.

5.2. Jogorvoslat az ingatlan-nyilvántartási eljárásban Az ingatlan-nyilvántartási beadványok intézésének végső szakaszában a körzeti földhivatal az ügyeket a beadvány tartalmának megfelelő határozattal zárja el. A földhivatal határozatában két lényeges tényezővel kell számolni. Az egyik: a leggondosabb és legkörültekintőbb, szakszerű ügyintézéssel sem lehet kizárni, hogy a földhivatali határozat tévedést, hibát, hiányosságot ne tartalmazzon. A másik: a jogszabály előírások maradéktalan megtartásával sem lehet minden beadványt úgy elintézni, hogy a döntéssel mindegyik ügyfél elégedett legyen. Mindezekből következik, hogy a földhivatali határozat az ügyfelek számára jogos vagy vélt sérelmet okozhat. Ennek a jogos vagy vélt sérelemnek az orvoslását biztosítja a jogorvoslati eljárás. A földhivatal határozatának hiányosságait részben maga a körzeti földhivatal, részben pedig a megyei földhivatal, mint felettes szerv orvosolhatja. A körzeti földhivatal részére a következő saját hatáskörben alkalmazható jogorvoslati eszközök állnak a rendelkezésre. A határozat • kijavítása,

5-12



• • •

kiegészítése, visszavonása, módosítása.

A kijavításra, kiegészítésre, visszavonásra és módosításra – az alább részletezett esetekben - hivatalból (tehát a hiba észlelése alapján a földhivatal saját kezdeményezésére) vagy az ügyfél kérelmére fellebbezés keretében kerülhet sor. Kijavításnak akkor van helye, ha a határozatban névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt. A kijavítás nem irányulhat a határozat érdemi rendelkezéseinek módosítására, sem az ügy érdeméhez tartozó hiányzó rendelkezés pótlására. Kiegészítésre akkor kerülhet sor, ha a határozat a beadvány valamely részéről nem rendelkezett, illetőleg a tulajdoni lapon az átvezetés vagy a bejegyzés ilyen tekintetben hiányos. Pl. a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését is kérték, az utóbbiról a földhivatal azonban nem rendelkezett. Amennyiben az ingatlannyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen jogot szerzett és a kijavítás vagy kiegészítés az ő jogát sértené a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt hozzájárult. Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a jogszabályt sértő határozatát maga a kibocsátó szerv visszavonhatja, vagy módosíthatja. Mind a visszavonáskor, mind a módosításkor csak az a feltétel, hogy a jogszabálysértő határozatot a felettes szerv vagy a bíróság még ne bírálja el (ha ugyanis elbírálta, akkor egy új, az általuk hozott döntés van érvényben), a határozat közlésétől számított egy év még nem telt el és végül, hogy a módosítás vagy visszavonás jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sért. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásnak az általános államigazgatási szabályoktól eltérő, speciális jellege jut kifejezésre abban, hogy az ingatlan-nyilvántartási határozatot csak az adatok esetében lehet saját hatáskörben visszavonni és módosítani. A földhivatal a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott határozatát nem vonhatja vissza. A földhivatal az elutasító határozatát a fellebbezés érkezésétől számított nyolc napon belül saját hatáskörben is módosíthatja. A határozat azonban nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene, valamint ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelt.


5-13


Ha a földhivatal a határozat említett hiányosságait a változásnak a tulajdoni lapon való átvezetése előtt észleli, akkor a kijavítás, kiegészítés, visszavonás, módosítás helyett a hibás határozatot kicserélheti. A változás átvezetése után észlelt hiba azonban már csak újabb (kijavító, kiegészítő) határozattal orvosolható. Ennek indoka pedig az, hogy a változás átvezetése után a tulajdoni lapot - bízva az ingatlannyilvántartás közhitelességében - bárki megtekinthette, vagy arról másolatot készíthetett. Ilyen esetben az észlelt hibáról, hiányosságról a földhivatal hivatalos feljegyzést készít, amelyet beiktat. Az iktatott, majd széljegyzett feljegyzés a megfelelő intézkedés alapjául szolgáló okirat szerepét tölti be. Amennyiben a hibás határozatot követően az ingatlanra harmadik jóhiszemű személy jogot szerzett, a kijavításhoz az ő engedélye is szükséges. Az említett jóhiszemű jogszerző személy hozzájárulása esetén a földhivatal az önálló jogorvoslati intézkedésről határozatot hoz, amit mindazoknak megküld, akik a hibás határozatot is megkapták. A földhivatal ingatlan-nyilvántartási határozata ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül a megyei földhivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a határozatot hozó földhivataloknál kell benyújtani. A fellebbezés benyújtása után a (körzeti) földhivatal a következőket teheti: A fellebbezés beérkezésétől számított nyolc napon belül a határozatot kijavíthatja, kiegészítheti, bizonyos esetekben módosíthatja, visszavonhatja, tehát megteheti mindazon intézkedéseket, amelyeket hivatalból is megtehet. Ha az ügyfél a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg pótolja azokat a hiányosságokat, amelyek miatt beadványa elutasításra került, a fellebbezést új beadványnak, pontosabban új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni. Pl. az ügyfélnek a jelzálogjog törlésére irányuló kérelmét a földhivatal azért utasította el, mert hiányzott az OTP igazolása, ami szükséges a törléshez. Az ügyfél utólag a fellebbezéshez csatolta az OTP igazolást, hogy Ő az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tartozását hiánytalanul visszafizette. Ilyenkor a fellebbezési eljárás helyett az eredetileg kért bejegyzés (törlés) teljesítésére kerül sor, mivel az akadály elhárult. Ha földhivatal a fellebbezésből és a beadványból úgy ítéli meg, hogy a saját hatáskörben való intézkedésre nincs lehetőség, a fellebbezést az ügy irataival együtt döntés végett a megyei földhivatalhoz terjeszti fel, egyidejűleg az érintett ingatlan tulajdoni lapra a fellebbezés tényét is bejegy-

5-14



zi. Ez hívja fel a figyelmet arra, ahogy a tulajdoni lap pillanatnyi tartalma a közeljövőben megváltozhat. Az ügyfelek jogainak védelme indokolttá teszi, hogy a földhivatal a jogszabálysértéseket akkor is orvosolja, ha a fellebbezést az előírt határidőn túl (30 nap) terjesztették elő. Az elkésve benyújtott fellebbezést a földhivatal megvizsgálja, hogy abból a késedelem oka megállapítható-e, azt az ügyfél igazolta-e? Ha a földhivatal a fellebbezésben előadott igazolást nem fogadja el, vagy az igazolás elbírálására nincs lehetőség, mert a késedelem oka a fellebbezésből nem állapítható meg, a fellebbezést a megyei földhivatalhoz terjeszti fel elbírálásra. Az ingatlan-nyilvántartási határozat ellen benyújtott fellebbezés illetékköteles. Az ilyen esetekben a kifizetett vagy lerótt illetéket visszatérítik. 5.2.1. A megyei földhivatal intézkedései fellebbezés esetén A megyei földhivatal a hozzá felterjesztett fellebbezést harminc napon belül köteles elbírálni, s annak folyamán a következő döntési lehetőségei vannak: • helybenhagyhatja, • megváltoztathatja, • megsemmisítheti. A megyei földhivatal a határozatot abban az esetben hagyja helyben, ha a földhivatal minden szempontból szabályszerű határozatot hozott. Ez esetben jogilag nincs is lehetőség a fellebbezésben foglaltak teljesítésére. A helybenhagyás egyébként mindig együtt jár a fellebbezés elutasításával. A fellebbezéssel kapcsolatban megyei földhivatal második döntési lehetősége, amikor az első fokú határozatot részben, vagy egészben megváltoztatja. A határozatot a megyei földhivatal részben, vagy egészben általában akkor változtatja meg, ha megítélése szerint a határozat tartalma jogszabályt sért, de nem szenved olyan súlyos hibában, amely miatt érvénytelennek kellene tekinteni. Az első fokú határozat részben vagy egészben való megváltoztatása azt is jelenti, hogy a fellebbezés folytán a megyei földhivatal dönt olyan kérdésben, amelyet a földhivatalnak kellett volna rendeznie. A megyei földhivatal a határozatot megsemmisíti és a földhivatalt új eljárásra utasítja, ha megállapítja, hogy a határozat olyan súlyos hibában szenved, aminek következtében érvénytelen. Az érvénytelenségi okok a következők: a) Kizáró ok akkor áll fenn, ha a földhivatal határozatának meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben az államigazgatási eljárási törvény szerint kizáró ok áll fenn.


5-15


Így az ügyintéző saját ügyének elintézésében nem vehet részt. Ez olyan ún. abszolút kizáró ok, amelyet ha a megyei földhivatal a határozattal kapcsolatban megállapít, azt meg kell semmisíteni és az új eljárást kell elrendelni. Kizáró ok továbbá az is, ha az eljárásban - mint ügyintéző olyan személy vett részt, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. Pl. az ügyintéző rokoni kapcsolatban van, vagy haragos viszonyban van az ügyféllel. Mérlegelési jogkörben esetenként kell vizsgálni, hogy az alaphatározat ügyintézője (aláírója) tárgyilagos, személyi elfogultságtól mentes döntést hozott-e. Tehát ez a kizáró ok nem feltétlenül vezet a határozat megsemmisítéséhez. A kizárásra említett szabályok a megyei földhivatal eljárására is érvényesek, sőt egy további kizárási okkal bővülnek. A megyei földhivatal döntésében nem vehet részt az az ügyintéző, aki a földhivatal határozathozatalában részt vett, az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el. b) Eljárási szabálysértés Ezen a címen általában akkor lehet megsemmisíteni az első fokú határozatot, ha a földhivatal részéről olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elintézésére kihatással van. Lényeges további feltétel még, hogy ez az eljárási szabálysértés a megyei földhivatali eljárásban nem orvosolható. Egyéb eljárási szabálysértés pl. ha a határozat tartalma érthetetlen, ellentmondó, a földhivatal illetékességi területén kívül járt el, stb. Az a-b) pontokban vázolt esetekben a határozat olyan súlyos hibákban szenved, ami miatt egyenesen érvénytelen. Az érvénytelen határozatot meg kell semmisíteni, és helyette érvényes határozatot kell hozni, mivel az érvénytelenség nem orvosolható. A fellebbezéskor hozott határozatot a megyei földhivatal az iratokkal együtt megküldi a földhivatalnak, ahol a határozat kézbesítéséről és a döntéstől függően a változásnak az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséről gondoskodnak. A fellebbezés tárgyában hozott megyei és földhivatali határozatot az illetékhivatal részére akkor kell megküldeni, ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot is megkapta. A határozat megküldésének az a célja, hogy az illetékhivatal a fellebbezési eljárás illetékét szükség szerint kiszabja, vagy a lerótt eljárási illetéket visszatérítse, illetőleg a kiszabott vagyonszerzési illetéket módosítja.

5-16



5.2.2. lása

A megyei földhivatal határozatának orvoso-

A megyei földhivatali határozatok hiányosságainak orvosolására is lehetőség van. Erre részben a megyei földhivatalnak van hatásköre, de lényeges szerepe van a jogsértések orvosolásában a bíróságnak is. A megyei földhivatalnak joga van a határozatát saját hatáskörben hivatalból, vagy pedig a határozat ellen előterjesztett jogorvoslat elbírálása folyamán kijavítani, kiegészíteni, viszszavonni és módosítani. Mind a négy esetre a körzeti földhivatal határozatának orvosolásánál mondottak az irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy a megyei földhivatal határozatát visszavonni és módosítani csak akkor lehet, ha az állampolgár által gyakorolt és jóhiszeműen szerzett jogokat nem sért. Adatváltozás átvezetése a jogok és tények bejegyzésével kapcsolatos megyei földhivatali határozat ellen azok, akiknek a határozat jogait sérti, bírósági jogorvoslati kérelmet nyújtanak be. E kérelemmel a fellebbezéskor hozott megyei földhivatali döntés bírósági felülvizsgálatát lehet kezdeményezni az adatok, a jogok, tények ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatban. A bírósági jogorvoslati kérelmet (keresetet) a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani - megyei bírósághoz címezve - a földhivatalnál. A földhivatal a bírósági jogorvoslati kérelmet, mint tényt bejegyzi a vonatkozó tulajdoni lapra, majd a kérelmet az ügy irataival továbbítja a megyei bírósághoz. (A bírósági jogorvoslati kérelmet a jog keresetlevélnek nevezi). A megyei bíróság a megyei földhivatal határozatát részben vagy egészben megváltoztathatja, hatályon kívül helyezi és a megyei földhivatalt új eljárásra utasítja, vagy a keresetet elutasíthatja. A bíróság a határozatot megsemmisíti és új eljárást rendel el, ha a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok áll fenn, vagy egyéb olyan eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem pótolható. Általános szabály, hogy az ügyfél a bírósági felülvizsgálatot keresettel csak akkor kérheti a bíróságtól, ha a fellebbezés jogát kimerítette. Tehát a körzeti földhivatal határozata keresettel bíróság előtt nem támadható meg, mert a jogorvoslati előírás szerint előbb a megyei földhivatal bírálja el a döntés ellen benyújtott fellebbezést. A bírósági jogorvoslati kérelem is általában illetékköteles (de a méltányosság erre is vonatkozhat).


5-17


5.2.3.

Törlési és kiigazítási perek

A törlési pereket két kategóriába lehet sorolni. Az egyik csoportba tartoznak az érvénytelenségre alapított perek, a másikba pedig az elévülésre vagy megszűnésre alapított törlési perek. Az érvénytelenségre alapított per alapja az, hogy valamely jog bejegyzése, vagy tény feljegyzése érvénytelen, azon oknál fogva, hogy a bejegyzés alapját képező okirat az érvénytelen. Az érvénytelen okiratok kapcsán elsősorban a magánokiratok jöhetnek szóba. Közigazgatási határozatok, bírósági ítéletek – mint okiratok – azért nem, mert erre a törlési per bíróságának nincs hatásköre. Ezeket az ellenük igénybe vehető fórumrendszer keretében (hatósági, ill. bírósági) kell megtámadni. A magánokirat érvénytelensége a törvény szerint nyilvánvaló, vagy olyan érvénytelenség lehet, amely az okirat tartalmából nem tűnik ki, ennek következtében nem nyilvánvaló. Érvénytelenségre alapított törlési pert az indíthat, akinek a nyilvántartott jogát a bejegyzést sérti, továbbá az ügyész. Amennyiben a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat semmis, a törlési per megindításának nincs határideje. A semmiségre ugyanis bármikor hivatkozni lehet. Egyéb esetekben 1 év. Az elévülésre vagy megszűnésre alapított per indítéka az, hogy az eredetileg érvényes, de utóbb sérelmessé vált bejegyzés törlését elérjék. (Pl. Telki szolgalom jogosultsága megszűnt, mert a telek közútról való megközelítése lehetővé vált). A bejegyzés kiigazítását per útján az kérheti, aki a bejegyzés miatt sérelmet szenvedett. A kiigazítási per lényegében az az ingatlan-nyilvántartás tartalmának a kiigazítását szolgálja. Ez az eszköz azonban csak akkor vehető igénybe, ha a földhivatali eljárás (kijavítás, kiegészítés) nem volt eredményes. A kiigazítási per megindítását célzó keresetlevelet bárki benyújthatja, aki a tévedés folytán sérelmet szenvedett.

5.3. Az ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépes feldolgozása A modern ember egyik legalapvetőbb gondja az egyre növekvő információáradat befogadása, rendszerezése és a számára fontosnak tartott feldolgozása. (Információnak nevezzünk minden olyan ismeretanyagot, amely valamely tevékenység rendeltetésszerű ellátásához segítséget nyújt.) Napjainkban az információ megjelenésének, tárolásának és továbbításának robbanásszerű fejlődését tapasztalhatjuk. Ennek a megszám-

5-18



lálhatatlan mennyiségű információnak a feldolgozásához, tárolásához és az igényeknek megfelelő rendszerezéséhez, majd megjelenítéséhez a nagy teljesítményű elektronikus számítógépek nyújtanak segítséget. Az ingatlan-nyilvántartás - amelynek adattartalma több milliós nagyságrendű - jelentős mértékben támaszkodik a modern számítástechnikával megteremtett gépi adat-feldolgozási lehetőségekre. A számítógép segítségével ugyanis az ingatlan-nyilvántartás egyes részei kisebb munkaráfordítással, gyorsan és hibamentesen elkészíthetők. További előnye, hogy a számítógépbe táplált adatokból az igényeknek megfelelő összesítések, elemzések, kimutatások, stb. bármikor és gyorsan (a korábbi időszükséglet töredéke alatt), továbbá megfelelő minőségben előállíthatók. Az ingatlan-nyilvántartással szemben fennálló követelmények miatt szükséges a nyilvántartás egységes adatokra, jogokra és a tényekre egyaránt kiterjedő gépesítése, mégpedig az adatok keletkezése és elsődleges felhasználása helyén, tehát a körzeti földhivatalnál (a decentrumokban). A technikai fejlődés során a mikroszámítógépek megjelenése megteremtette a decentrális feldolgozás, vagyis az automatizált ingatlan-nyilvántartás létrehozásának lehetőségét. A megvalósítás érdekében a körzeti földhivatalok mikroszámítógéppel való ellátása megtörtént. Ezeken a számítógépeken tárolják az ingatlan-nyilvántartás tartalmát képező adatokat, jogokat és jogilag jelentős tényeket. Ezáltal lehetőség nyílt a "papír nélküli" nyilvántartásra. A decentrális számítógépes nyilvántartás legfőbb előnyei: • az adatok ott kerülnek be a számítógépes rendszerbe, ahol elsődlegesen megjelennek, illetőleg keletkeznek; • a dolgozók az adatbevitel során maradéktalanul elláthatják az ellenőrzési feladatokat; • az adatokhoz való közvetlen hozzáférhetőség révén azok lekérdezhetők és a nyilvántartást használó személy részére azonnali, naprakész válasz adható; • az ügyintézés és az adatszolgáltatás gyorsabbá válik. A körzeti földhivatalokhoz telepített számítógépes rendszer a következő módon került felépítésre. A központi számítógépen lévő tulajdoni lap I. részének adatait tartalmazó állományt a körzeti földhivatalhoz el kellett juttatni. Ez alatt azt kell érteni, hogy az adatokat - mágneses adathordozón - a földhivatalnál lévő mikroszámítógépbe kellett táplálni. Ezt követően már a körzeti földhivatalnál került sor a rendszer állományának jogi adatokkal, - tehát a tulajdoni lap II. és III. részének tartalmával való feltöltésére, illetve kiegészítésére. Erre a munkára településenként került sor.


5-19


Ez a számítástechnikai megoldás egyben lehetővé teszi a földmérési és ingatlan-nyilvántartási adatok egy helyen (majdan együttesen végezhető) tárolását, kezelését és felhasználását. A digitális formában rendelkezésre álló térképi adatok ugyanis szintén számítógépeken kezelhetők, ezáltal a két nyilvántartás adattartalmának egyesítése, együtt való kezelése "fizikailag" is megvalósulhat. A decentrális számítógépes ingatlan-nyilvántartás további előnye, hogy közvetlen kapcsolat építhető ki más adatbázist kezelő szervezetekkel (pl. önkormányzat). De számítógépes kapcsolat létesíthető olyan hatóságokkal, szervezetekkel is, amelyek a földhivatal által kezelt nyilvántartási és térképi adatokat hatósági vagy egyéb munkájuk során használják (pl. a bíróság, közjegyzők, illetve a különböző hitel-intézetek, ingatlanforgalmazó irodák, stb.). A körzeti földhivatalokban elhelyezett géppark egy - rendszerszervezési feladatokat ellátó - központi gépből (server), és - a körzet nagyságához igazodóan - 4 - 6 - 8 úgynevezett "munkaállomás"-ból áll. Ezek egyike az adatállomány megfelelő időszakonkénti (napi, heti, havi) archiválását (megőrzését, "mentését") szolgáló mágnesszalagos egységgel van ellátva. A számítógépekhez mono ("1" színű) monitor és (24 tűs, A/3 méretű mátrix, illetve lézer) nyomtató tartozik. Utóbbi perifériák a számítógéppel készítendő munkarészek (output-ok ejtsd: aotput), mint pl a tulajdoni lap különféle másolatai, összesítők, stb.) előállítását és az adatszolgáltatást segítik elő. A hálózat - jelenlegi kiépítésében - még csak ún."lokális" (helyi) hálózat, ami azt jelenti, hogy csak a körzeti földhivatal termeiben levő munkaállomásokon dolgozók használják a programokat, illetve az adatokat "közvetlenül". Már a közeljövőben tervezik annak megoldását, hogy a körzetek a megyei földhivatalokkal - azon keresztül egymással -, illetve a FÖMI-vel (pillanatnyilag telefonvonalon) összekapcsolásra kerüljenek. (Országos hálózat). Ennek előnyei a következők lesznek: • az adatok - külön adathordozó nélkül - közvetlenül, gyorsabban és hibamentesen "lekérdezhetők", illetve a megyei és az országos összesítések ezúton - naprakészen elkészíthetők; • a rendszerre a "rákapcsolódó" egyéb felhasználók (önkormányzatok, bíróságok, közjegyzők, stb.) - amennyiben e jogot megszerzik - ugyanígy a folyamatosan karbantartott adatokat használhatják fel munkájukhoz. Természetesen a rendszer adataihoz való hozzáférésnek - az adatok védelme (közhitelessége fenntartása) érdekében - bi-

5-20



zonyos szabályai vannak. Ezek biztosítását is szolgálja a Novell hálózat kezelő programja. A hálózatban üzemelő gépeken ezek beállítása, illetve letiltása a "rendszergazda" kizárólagos jogköre. A hálózat munkaállomásain dolgozók "hagyományos" azonosító adatán (nevén) kívül - csak a rendszerfelelős és a dolgozó által ismert - jelszóval jelentkezhetnek be, és végezhetik el azokat a munkákat, amelyeket a supervisor számukra "megengedett". Emellett is regisztrálja azonban az adatállományokkal végzett műveletek egy részét a rendszer. Mindezek a szabályok az adatbiztonságot szolgálják, amire az ingatlan-nyilvántartás esetében nélkülözhetetlen szükség van.


5-21


5.4.

Fontosabb fogalmak

ügyfél, beadvány, bejelentés, illeték, ingatlan-nyilvántartási eljárás,

5.5.

kérelem, közokirat, magánokirat, széljegy.

Összefoglaló kérdések

1. Milyen különbséget teszünk az ingatlan-nyilvántartási beadványok között? 2. Ismertesse a változás alapját képező okiratokat! 3. Mit értünk a hivatalból induló eljárás alatt? 4. Ismertesse az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetés folyamatát! 5. Hogyan történik a beadványok elintézése? 6. Az ingatlan-nyilvántartási határozat. 7. Jogorvoslat az ingatlan-nyilvántartásban. 8. Milyen intézkedéseket tehet a megyei földhivatal fellebbezés esetén? 9. Hogyan lehet a megyei földhivatal határozatát orvosolni?

5-22


5. Változások vezetése az ingatlan-nyilvántartásban

Recommend Documents