5. Szövegalkotás 5.1. A szöveg felépítése „Szólj! s ki vagy, elmondom. – Ne tovább! Ismerlek egészen. Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés.” (Kazinczy Ferenc: Írói érdem) Tankönyved előző fejezetének (Szövegértés) tanulmányozása közben hosszabb-rövidebb szövegekkel dolgoztál. Olvastad őket némán és hangosan, próbáltad megérteni, elmondani tartalmukat, kiemelted lényegüket, átalakítottad, tömörítetted, kiegészítetted őket. De vajon elgondolkodtál-e a kész szövegekkel végzett feladatok közben azon, hogy hogyan jöttek létre ezek a szövegek? Milyenek voltak a szövegszerkesztés állomásai? Nagyon fontos kérdések ezek, hiszen Te is nap mint nap szövegeket alkotsz: amikor személyesen vagy telefonon beszélgetsz szüleiddel, barátaiddal, felelsz, iskolai dolgozatot, házi feladatot, esetleg SMS-t vagy email-t írsz. Az általad alkotott szövegek minősítenek Téged, ahogy a fejezetkezdő Kazinczy-idézet sugallja. Ha figyelmesen végigtanulmányozod tankönyved e fejezetét, megtanulod a szövegalkotás alapvető szabályait, megismerkedsz a legfontosabb szövegtípusokkal. E tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy beszéded és írásod ne tűnjön majd „üres fecsegésnek”. Az alábbi ábra alapján idézd fel, hogy mit tanultál a szövegről az előző fejezetben!
SZÖVEG MONDATOK SZAVAK HANGOK
HANGOK
Tanultál már a kommunikációról a tanév elején. Próbáld megfogalmazni, vajon milyen kapcsolat van a kommunikáció és a szövegalkotás között! Idézz fel konkrétan néhány olyan helyzetet a mai napodból, amikor szöveget alkottál! Beszélt vagy írott szövegre emlékszel?
56
Alkoss olyan rövid szóbeli szövegeket, amelyek 1. az iskola éttermében, 2. a buszon, 3. moziban hangozhatnak el! Dolgozzatok csoportokban! Az alábbi szöveg Jékely Zoltán két meséje (A három pillangó, Három törpe az erdőben) részletének összekeverésével jött létre. Válasszátok szét a két történetet! Majd figyeljétek meg, hogy mi segített ebben? Volt egyszer három pillangó: egy sárga, egy piros meg egy fehér. Borsika pedig, a haszontalan, pillangókat hajkurászott a sapkájával. De hirtelen beborult az ég. Bikmakk mogyorót gyűjtött. – Repüljünk haza – mondta a sárga pillangó. Három törpe: Babszem, Bikmakk és Borsika vidáman dalolászva ment, mendegélt az erdőben. Vígan játszadoztak a verőfényes mezőn… Babszem szamócát szedegetett. – Minél gyorsabban – mondta a piros is, a fehér is. Próbáljátok meg folytatni, befejezni a két mesét! Olvassátok fel a szövegeiteket, és döntsétek el, melyik csoporté sikerült a legjobban! Választásotokat indokoljátok meg! Az alábbi rövid történet a Mátyás király korában élt híres Kinizsi Pálról szól. A szövegből viszont hiányoznak az írásjelek és a nagy kezdőbetűk, valamint a mondatok is összekeveredtek. A mondatok helyes sorrendjének kialakításával, a hiányzó írásjelek és nagy kezdőbetűk pótlásával szerkeszd meg a szövegrészletet! akkor már harmadik napja követték az öreg szarvasbika nyomát vállán hasas liszteszsákot tartott egy forró augusztusi napon porlepte vadászcsapat érkezett a nagyvázsonyi völgybe mégis büszkén, bátran nézett szembe az urakkal élén sasorrú, hosszú hajú, éles tekintetű nagyúr lovagolt hatalmas testén majd szétrepedt az ócska ruha bekiáltottak, s a hangos szóra öles termetű, széles vállú ifjú lépett ki a malom kapuján nagyon elfáradtak megszomjaztak, amikor egy vízimalomhoz értek
5.2. A szövegalkotás menete Képzeld el, hogy egy-egy szöveget alkotsz az alábbi két témában: 1. barátaiddal egy filmről beszélgettek, amelyet Te is láttál, és Neked nagyon tetszett. Elmondod róla a véleményedet. 2. házi dolgozatot kell írnod a dinoszauruszokról. Milyen különbségeket látsz a két szöveg megalkotásának menetében? A fenti feladat megoldása közben már megfogalmaztad a szövegszerkesztés néhány alapvető jellemzőjét. A filmről szóló beszámoló szóban hangzik el, megalkotását nem előzi meg felkészülés, hiszen nem tervezted meg előre a szövegalkotást. A nyelvet használva, az élményt, gondolataidat, véleményedet azonnal megfogalmazva, spontán alkottál szöveget. A dinoszauruszokról szóló dolgozat viszont írásban készült és előre tervezett szöveg. Megszerkesztését ezért hosszabb előkészítő munka előzi meg. Ennek állomásairól tanulsz majd ebben a fejezetben. Aszerint, hogy milyen úton jut el a megalkotott szöveg a címzetthez (hallgatóhoz, olvasóhoz), megkülönböztetünk szóbeli és írott szövegeket.
57
Ha a szövegalkotást hosszas előkészítő munka előzi meg, akkor tervezett szövegről beszélünk. Ha nincs szükség felkészülésre, a szöveget azonnal fogalmazzuk, akkor nem tervezett (spontán) szöveget alkotunk. A szóbeli szövegtípusok között több a nem tervezett szöveg. Az írásbeli szövegek alkotását gyakrabban előzi meg a hosszabb felkészülés. A szöveg lehet: – írott és szóbeli – tervezett és nem tervezett (spontán) Az iskolában előforduló kommunikációs helyzetek alapján gondolkodj el azon, milyen esetben lehet a szóbeli szövegtípus tervezett! Milyen előkészület előzi ezt meg? Tudod, hogy a „szöveg” szó a „sző” igéből származik? Próbáld megfogalmazni, vajon miért! Határozd meg az alábbi szövegek szövegtípusát az eddig tanultak alapján! Döntésed indokold! Véleményt mondjak? Hát, nem is tudom… Nem is néztem végig a filmet! De azért tetszett! Vagy inkább csak egyes részletei tetszettek. Pista szerint is érdekes volt. A humora nagyon bejött nekem. Főleg az a jelenet nevettetett meg, amikor az a fickó… jaj, hogy is hívták? Mindegy, elfelejtettem, majd eszembe jut… Szóval az a pali leesett a lóról. Bár nagyobb baja is történhetett volna… Ha mihozzánk vendég jön, akkor anyukám mindig feketét főz, és becsukja a mi szobánk ajtaját, mert oda jobb be se nézni. De sajnos, a tanító néni, amikor hozzánk készült, előre megüzente az anyukámnak, hogy ne tekintse őt vendégnek, mert csak a családdal szeretne megismerkedni. Ezért anyukám lemosta az ajtókat, és elrakta a kabátokat meg a cipőket az előszobából. Apukám megragasztotta a fotel lábát, és becsavart még két égőt a csillárba. (Janikovszky Éva) Autómentes nap lesz holnap Sao Paulóban. A 15 milliós lélekszámú brazil nagyváros központi részeiből teljesen kitiltják az autóforgalmat, hogy gyakorolják a felkészülést egy esetleges szmogriadóra.
5.2.1. A téma megjelölése Fogalmazd meg egy mondatban a fenti feladatban szereplő Janikovszky-szöveg témáját! Vesd össze témamegjelölésedet az osztálytársaidéval! Minden szöveg szól valamiről: vagyis van tárgya, témája. A témát gyakran magad választod, máskor megadott tárgyban kell szöveget alkotnod. Ha Te döntheted el, milyen témáról írsz, olyat válassz, amelyről tudsz és akarsz is fogalmazni. Akkor szinte száguld majd a tollad a papíron, és szóban is folyamatosan, élményszerűen öntöd mondatokba gondolataidat. Ha megkapod a témát, gondold át alaposan, miről kell írnod, mert szövegednek végig a megadott tárgyról kell szólnia, nem kalandozhatsz el fogalmazás közben másfelé.
58
A szövegalkotás első lépése a téma megjelölése (szabadon választott vagy megadott). Ennek jelenlétét mindvégig érezzük a szövegben. Keresd meg a tankönyvedben azokat a szövegrészeket, amelyeknek témái a következők: 1. a magyar nyelv származása, kialakulása 2. a beszéd nem nyelvi kísérőjelenségei 3. a szavakban egymás mellé kerülő magánhangzók egymásra hatása Dolgozzatok csoportokban! Képzeljétek el, hogy iskolaújságot szerkesztetek, és cikkeket kell írnotok az alábbi rovatokba: 1. osztályunk egy napja 2. iskolánk diákjainak eredményei 3. iskolánk kritikus szemmel 4. kulturális ajánló Írjatok 4-5 témát minden rovathoz, amit az utolsó feladatban láttok felsorolva! A csoport tagjai házi feladatként írják meg a rövid cikkeket! Összeállt az iskolaújság egy száma?
5.2.2. A szövegtípus kiválasztása Két témáról kellene fogalmazást írnod: édesanyádról, ill. a nyár számodra legszomorúbb élményéről. Választhatsz ugyanolyan szövegtípust a két témához? Miben különbözik a két fogalmazás? A szöveg témájával szorosan összefügg a szövegtípus. Ezt gyakran már a téma meghatározza, ahogy ezt a kezdő feladatban is megfigyelhetted. Ha édesanyádról kell fogalmazást írnod, akkor jellemzést készítesz, ha pedig a nyár legszomorúbb eseményét kell írásba foglalnod, akkor nem humoros elbeszélést írsz. Azok a szövegek, amelyek valamilyen szempontból hasonlítanak egymáshoz, egy szövegtípust képviselnek. A szöveg típusát több tényező határozhatja meg. Nézzünk ezek közül néhányat! Az egyik szempontról már beszéltünk: aszerint, hogy milyen módon jut el a szöveg a címzetthez (hallgatóhoz, olvasóhoz), ismerünk szóbeli – beszélt és írott szövegeket. További szempont a szöveg műfaja. Ennek alapján beszélhetünk kötött és kötetlen szövegekről. A kötött szöveg alkotása közben a szerzőnek kötelező alkalmazkodnia a műfaji előírásokhoz. Megvannak a szabályai pl. a hírnek, mint az újságírás műfajának; a mesének és a balladának, mint irodalmi műfajoknak. Iskolai fogalmazásaid is kötött szövegek lesznek, hiszen szabályai vannak a leggyakrabban használt fogalmazási műfajoknak: az elbeszélésnek, a leírásnak, a jellemzésnek, a levélnek. Ezekkel részletesebben is foglalkozunk majd a továbbiakban. A téma befolyásolja a szövegtípus megválasztását. A szövegtípusokat több tényező alapján különíthetjük el. Pl.: - a szöveg típusai a címzetthez való eljutás alapján: beszélt és írott. - a szöveg típusai a műfajiság szerint: kötött és kötetlen.
59
Idézd fel, melyek a szóbeli szöveget kísérő nem nyelvi kifejezőeszközök! Az írott szövegben utalhatunk ezekre valamiképpen? Gondolj arra, miért tesz a szerző egy mondat végére pl. három felkiáltójelet vagy kérdőjelet (!!!, ???), miért használ három pontot a szövegben (…)? Az alábbiakban összekevertük az írott és a szóbeli szövegek néhány jellemző jegyét! Válogasd szét ezeket! o A szövegalkotás és a szövegmondás ideje egybeesik.. o A szöveget többször elolvashatjuk: javíthatjuk, szűkíthetjük, bővíthetjük, részletezhetünk stb. o A szövegben gyengébb a mondatok közötti kapcsolat. o Tipikus szövegfajtái: a társalgás, a párbeszéd, a vita, az előadás, a felolvasás. o A szöveg értelmezését segíthetik rajzok, ábrák, képek. o A szövegalkotásra nem tudunk előre felkészülni. o A szövegben gyakoriak a kitérők, a töltelékszavak, ill. –mondatok. o Nyelvileg összefogottabb, igényesebb szöveg. o A szövegalkotásban nincs lehetőség javításra, törlésre. o A szövegalkotásban fontos szerepet kap az idő: a szerzőnek nem kell folyamatosan fogalmaznia, van ideje a szövegalkotásra. Dolgozzatok közösen! Írjátok fel a táblára és a füzetetekbe, hogy eddigi tanulmányaitok során milyen kötött irodalmi műfajokkal találkoztatok már! Mondjátok el néhány jellemző jegyüket! Írd le, milyen fogalmazási műfajokban alkottál már szöveget eddigi tanulmányaid során! Visszaemlékezel a témákra?
5.2.3. A szövegalkotás célja Egy korábbi feladatban már felidézted, hogy a szövegalkotás valójában kommunikáció. Meg tudnád fogalmazni a kommunikáció céljait? Ha már ismered a szöveg témáját, és adott a szövegtípus, akkor fontos végiggondolnod, hogy milyen célból készíted a fogalmazást. A szövegalkotás céljai, tehát a beszélő, az író szándéka valójában megegyeznek a kommunikáció céljaival. A fenti kérdésre adott válaszodban a kommunikáció céljait illetően valószínűleg szerepelt az érzelemkifejezés, a kapcsolatteremtés, az ismeretközlés és tájékoztatás, a felhívás, a gyönyörködtetés. Ezek a fogalmak érvényesek a szövegalkotás céljaira is. Sőt, gyakran egyetlen szövegen belül „keveredve” fordulnak elő. Egy levélben pl. a tájékoztatás mellett szerepelhet célként az érzelemkifejezés vagy a felhívás is. A szövegalkotás céljai alapján megkülönböztetünk: – érzelemkifejező szöveget, amelyben az alkotó érzelmeinek széles skáláját vonultathatja fel az örömujjongástól kezdve a gyalázkodáson keresztül a mély fájdalomig. Az ilyen szövegben gyakoriak a felkiáltó mondatok, az indulatszavak. – kapcsolatteremtő szöveget, amelynek célja a beszélő – író és a hallgató – olvasó közötti kapcsolat kialakítása, fenntartása, ill. lezárása. Jellemző rá a felkiáltó mondat. – Ismeretközlő, tájékoztató szöveget, amelynek célja, hogy olyan ismeretről, tudásanyagról tájékoztassa a hallgatót, olvasót, amelyről nincs információja. Jellemző mondatfajtája a kijelentő mondat.
60
–
Felhívó szöveget, amelynek célja, hogy a címzettet állásfoglalásra, véleménynyilvánításra ösztönözze, viselkedését befolyásolja. Jellemző rá a kérdő és a felszólító mondatok használata.
Valamennyi szövegtípus alkotásakor nagyon fontos, hogy figyelmet fordítsunk a szöveg helyes, gondos megformálására. A szemléletes, hangulatos, nyelvileg gazdag és változatos szöveg szépérzékünkre is hat, tehát gyönyörködtet. Ez szintén fontos célja a szövegalkotásnak. A szövegalkotás céljai: érzelemkifejezés; kapcsolatteremtés, -fenntartás és -lezárás; ismeretközlés – tájékoztatás, felhívás, gyönyörködtetés Olvasd el az alábbi szövegeket, és határozd meg, milyen típusúak a szövegalkotás célja alapján! Fogalmazd meg saját szavaiddal, milyen szövegalkotási szándék olvasható ki az egyes szövegekből! A barnamedve újszülöttjei fejletlenek, mindössze 25 cm hosszúak. Amíg tehetetlenek, anyjuk minden élelem nélkül velük marad a tanyáján, szoptatja, védelmezi őket. A negyedik hónap táján megtanítja őket kúszni, majd élelmet keresni és zsákmányt ejteni. (Jékely Endre: Nagyvadak közelről) A kis herceg nekivágott a sivatagnak, de nem találkozott csak egy virággal. Egy háromszirmú, semmi kis virággal. – Jó napot! – mondta a kis herceg. – Jó napot! – mondta a virág. – Hol vannak az emberek? – kérdezte udvariasan a kis herceg. A virág látott egyszer egy bandukoló karavánt. – Az emberek? Van belőlük, azt hiszem, hat vagy hét. Évekkel ezelőtt láttam őket. De sosem lehet tudni, hol-merre vannak. Viszi, sodorja őket a szél. Nagy baj nekik, hogy nincs gyökerük. – Viszontlátásra – mondta a kis herceg. – Viszontlátásra – mondta a virág. (A. de Saint-Exupéry: A kis herceg) – Hol van már az a professzor? – Még nem jött be, alássan kérem, nagytiszteletű igazgató úr. – Naplopók! Még nem jött be! … Ha én itt tudok lenni, ő nem tud itt lenni, majd én csinálok rendet ebben a kollégiumban! … Itt hagyom az egészet! … Nem leszek soká naplopó professzorok és ördögadta diákok bábja! (Móricz Zsigmond: Lágy jó mindhalálig) A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget. – Légy szíves, szelídíts meg! – mondta. – Kész örömest – mondta a kis herceg –, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem. – Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít – mondta a róka. … Ha azt akarod, hogy a barátod legyek, szelídíts meg engem! – Jó, jó, de hogyan? (A. de Saint-Exupéry: A kis herceg)
61
Dolgozzatok csoportokban a fenti szövegekkel! Határozzátok meg, milyen nyelvi kifejezőeszközök (pl. mondattípusok, szófajok) jellemzőek az egyes szövegtípusokra! Fogalmazást kell írnod egy nyári, erdei táborozásról. Válassz az alábbi szövegtípusok közül: érzelemkifejező szöveg, tájékoztató szöveg, felhívó szöveg! Az alábbi mondatsor felhasználásával alkoss egy olyan szöveget, amelynek célját magad választod meg! Csöngettek. Három kutya, négy macska. Megszólalt a zene. Kati nagyon elfáradt.
5.2.4. A szöveg képzési körülményei Képzeld el, hogy iskolába menet tanúja voltál egy kisebb közlekedési balesetnek! Hogyan meséled el a látottakat az iskolába érve a padtársadnak, a tanító néninek, majd otthon a szüleidnek, és hogyan írod meg az eseményt az iskolaújságba? Miért lesznek különbségek a szövegek között? A fenti feladat a szövegalkotás tényezői közül arra hívja fel a figyelmet, hogy nem mindegy, milyen körülmények között alkotjuk meg a szöveget. A következő körülményeket kell végiggondolnod a szövegszerkesztés előtt: – kinek? – ki a szöveg címzettje, milyen korú, milyen kapcsolatban vagy vele, milyen ismeretekkel rendelkezik a szöveg témájáról, – hogyan és mikor? – szóban vagy írásban történik-e a szövegalkotás, mikor készül, milyen módon jut el a címzetthez a szöveg. A szövegalkotás körülményei: kinek?, mikor?, hogyan? Fogalmazd meg a következő kéréseket: a/ egy felnőttnek, b/ egy veled egyidős diáknak! 1. helyet kérsz egy sportcsarnok zsúfolt lelátóján 2. pénzt kérsz a mozijegy megvásárlására 3. szeretnéd kinyitni a vonatfülke ablakát Játsszátok el az alábbi helyzeteket a/ személyes találkozáskor, b/ telefonon kapcsolatba lépve! 1. információt kérsz a pályaudvar tudakozójában 2. késésed okát közlöd az osztályfőnököddel 3. engedélyt kérsz szüleidtől, hogy tovább maradhass barátod születésnapi bulijában
5.2.5. Az anyaggyűjtés Egy korábbi feladatban a dinoszauruszokról írt házi dolgozat elkészítéséről kellett elgondolkodnod. Honnan gyűjtenél anyagot ehhez a témához? Ahhoz, hogy fogalmazásod tartalmas legyen, sokféle ismeretet tartalmazzon, a szövegalkotás előtt anyaggyűjtést kell végezned. Különösen fontos ez olyan témák esetében, amelyekről eleve kevés információval rendelkezel. Az anyaggyűjtésnek sokféle módja van, ezek általában keverednek:
62
– – – –
Tanulmányozhatsz olyan forrásmunkákat, amelyekből mások tapasztalatait, tudását, élményeit ismered meg. Ilyenek pl. a könyvek, a sajtó, a filmek, az eredeti dokumentumok, a beszélgetések, a legújabb forrás pedig az internet. Felhasználhatod saját élményeidet, tapasztalataidat, emlékeidet, megfigyeléseid, kísérleteid eredményeit. A rendelkezésedre álló adatokat összegezve következtetéseket vonhatsz le, véleményt formálhatsz. Ha meg nem történt, kitalált dologról írsz, semmi nem pótolhatja a fantáziádat, a képzelőerődet és az alkotó gondolkodást.
Az anyaggyűjtés forrásai: mások tapasztalatai és tudása, saját tapasztalatok, következtetés, fantázia. Írd le, milyen forrásokhoz nyúlnál, ha anyagot kellene gyűjtened az alábbi témákhoz! 1. a Magas-Tátra üdülőhelyei 2. a baracklekvár készítése 3. a honfoglalás 4. családi élményeink a Magas-Tátrában Írj néhány olyan fogalmazástémát, amelyekhez az anyaggyűjtést a következő források felhasználásával végeznéd el! 1. internet 2. beszélgetés a résztvevőkkel 3. saját megfigyelés, tapasztalás, kísérlet 4. televízió, rádió
5.2.6. Az anyag elrendezése és a vázlatírás Gondolkozz el azon, szükséges-e az összegyűjtött anyagot maradéktalanul felhasználnod a fogalmazás készítésekor! Ha befejezted az anyaggyűjtést, következhet az összegyűjtött anyag áttekintése, elrendezése, szerkesztése. A szövegalkotás e fázisában nagyon fontos a szöveg szerkezeti vázát végigkövető vázlat elkészítése. Ez azért elengedhetetlen, mert segít végiggondolni, honnan hová szeretnénk eljutni a fogalmazásban. Meghatározza, mi kerüljön a szövegbe, milyen sorrendben és milyen arányban. Kiemelheted benne a szövegrészleteket és a közöttük lévő kapcsolatot. A vázlat követése a szövegalkotás közben megakadályozza, hogy elkalandozz a fogalmazás tárgyától, esetleg kihagyj valamilyen fontos, a témához tartozó gondolatot. Ha nem tetszik a kész vázlat, változtathatsz rajta, így elkerülheted, hogy a már elkészült fogalmazás kisebbnagyobb részeit kelljen átrendezned, átalakítanod. A készülő fogalmazásod alappilléreit, lényeges elemeit tartalmazó vázlat már jelezze, hogy szöveged teljes, kerek egész lesz. Formailag a vázlat többféle lehet:
63
– – –
Megfogalmazhatod teljes mondatokban az egyes szövegrészek, bekezdések lényegét. Azt a mondatot, amely összefoglalja a szövegrészlet fő mondanivalóját, tételmondatnak nevezzük. Állhat szavakból. Ekkor a szövegrészletek tartalmát vezérszavakban, kulcsfogalmakkal kell megragadnod. Összefoglalhatod kérdések formájában is az egyes szövegrészek lényegét.
A vázlat elkészítése után az összegyűjtött anyag elrendezése nem más, mint válogatás: a lényeges és a lényegtelen mozzanatok elkülönítése, a lényegtelen információk elhagyása. Az anyag elrendezése a vázlatkészítéssel kezdődik. A vázlat állhat tételmondatokból, kulcsfogalmakból vagy kérdésekből. Az anyag elrendezése válogatás az összegyűjtött anyagból a vázlat alapján. Fogalmazd meg vázlatszerűen az alábbi szövegrészletek lényegét! – Mindjárt tudtam, hogy ide jöttél! – Nemecsek édesanyja volt. Sírt szegény, mert már mindenütt kereste a kis beteg fiát, s ide csak azért jött, hogy kérdezősködjék a fiúknál utána. A fiúk körülvették. A szegény asszony pedig felpakolta, a maga kendőjét a nyakába kerekítette, és vitte hazafelé. (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk) Egy ország zenekultúráját nem egyes zenészek csinálják, hanem az egész nép. Része van abban mindenkinek, a legkisebbekig. Egyesek hiába dolgoznak, ha nem kíséri őket milliók visszhangja. Minden ország zeneszerzése, ha eredeti, a maga népe dalain alapul. Ezért kell azokat állandóan figyelni, énekelni, tanulni. Az idegen népek nagy klasszikusait is hallgatni kell. Tőlük tanulhatjuk meg, hogyan szólaltatták meg műveikben népük hangját. Látjuk, mennél jobban sikerül ez nekik, annál jobban megértette őket az egész emberiség. (Kodály Zoltán) Értékes gyógynövényünket, a céklát vörösrépából nemesítették. A vörösrépát már i.e. 2500 táján gyógynövényként ismerték. A cékla vegyelemzésekor kiderült, hogy vitaminokat és értékes ásványi anyagokat tartalmaz. A népi gyógyászatban ezért többféle betegségre ajánlják gyógyszerként. A cékla a libatopfélék családjába tartozik. Kétéves növény, első évben kifejlődő, megvastagodó gyökerét fogyasztjuk. A sötétbordó színű cékla hatóanyagokban gazdagabb, mint a világosabb színű. Jelentős vastartalma régen ismert a népi gyógyászatban. Már nagyanyáink is céklasalátát adtak a vérszegény gyerekeknek. Bontsd szét kisebb szövegrészekre, bekezdésekre az alábbi szöveget! Határozd meg az egyes bekezdések témáját, és készítsd el a szövegvázlatot! Osztályunk nagy többségének állásfoglalását a zsiványbecsület határozta meg. Ezt a szolidaritást azonban nemcsak magunkra, diákokra érvényesítettük, hanem azokra a tanárokra is, akikről megállapítottuk, hogy „diákpártiak”. Olyan tanárt bosszantani, bántani, akiről tudtuk, hogy szeret minket, íratlan törvényeinkbe ütközött, de a diákközösséggel szembeni ellenséges magatartásnak tekintettük azt is, ha valamelyikünk olyan tanár kegyei után futkosott, akiről kimondtuk, hogy „sötét”. Tanáraink közül legjobban szerettük Brüll Emmanuelt, a neves könyvgyűjtőt és irodalmárt, s mellette Szabó Imre természetrajztanárt, aki sajnos, csak rövid ideig tanított minket, mert elesett az első világháborúban. A
64
kollégiumban sok híve volt Csűry Bálintnak is, de legérdekesebb volt házigazdámnak, Nagy Jenő tanár úrnak a helyzete. Az osztályban igazságos volt ugyan, de félelmetesen szigorú, ám a feleletek értékelésénél mindig figyelembe vette a diák otthoni körülményeit. Készítsd el egy közelmúltban tanult irodalmi alkotás cselekményének vázlatát!
5.2.7. A szöveg kidolgozása Gondold át még egyszer, a szövegalkotás mely lépései után jutottál a fogalmazás elkészítéséhez! Fel tudnád mérni, mennyi időt vesznek igénybe az előkészületek? Ha az elkészített vázlat alapján elrendezted a fogalmazásodhoz összegyűjtött anyagot, nekiállhatsz a szöveg kidolgozásának. Ajánlott a szöveget először piszkozatban megformálni, főleg, ha nem vagy biztos abban, hogy tetszetős külalakkal, javítgatások, áthúzások, helyesírási és stílusbeli hibák nélkül tudod megírni a szöveget első nekirugaszkodásra. A szöveg kidolgozásának első fontos állomása a szerkezet felépítése. El kell döntened, hogyan épülnek fel, mit tartalmaznak a szöveg kisebb és nagyobb egységei: a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés. Ezután következik a szöveg mondatainak megformálása. A nyelvi megformálás mellett figyelj a stílusra is! Közben ügyelj a szöveg képének kialakítására: a helyes tagolásra, az írásjelek megfelelő használatára! Ha piszkozatban kész a dolgozat, átmásolhatod, elkészítheted a tisztázatot. Ha szóbeli szöveget alkotsz, tervezd meg a szöveg megszólaltatását segítő zenei eszközöket (a hangsúlyt, a hanglejtést, a hangerőt, a beszédszünetet és a beszédtempót), valamint a beszéd nem nyelvi kifejezőeszközeit (a testbeszéd egyes elemeit). A szöveg kidolgozása: a szerkezet felépítése, a nyelvi megformálás, a stílusformálás, a szöveg képének kialakítása. Az alábbiakban egy Heltai Gáspár-mese vázlatát olvashatod. Készítsd el a mesét! 1. A páva vendégségbe hívta a darut. 2. Miután jóllaktak, beszélgetés közben összevesztek azon, kit ékesített fel jobban a természet. 3. A páva szépségével hencegett, gúnyolva a daru szürkeségét. 4. A daru azzal vágott vissza, hogy ő viszont repülni tud. Fogalmazd át kifejezőbbé a következő mondatokat! 1. A fogorvos kifúrta a fogamat. 2. Tortát sütöttünk Pali születésnapjára. 3. Ez az óra unalmas volt.
5.2.8. A címadás Figyeld meg a szövegalkotási fejezet egyes részeinek címeit! Hogyan keletkeztek? Próbálj meg más címet adni egy-egy alfejezetnek! 65
Az írásbeli szövegek témájának megjelölésében fontos szerepet tölt be a cím. Valójában nem a szöveg része, de rámutat a szöveg egészére, „egyben tartja” a szöveget, vezet bennünket a teljes írásmű megértésében. Ha a cím adott, arra kell figyelned, hogy a fogalmazás a benne megjelölt témától ne térjen el. Ha Te választod meg, kitalálhatod a fogalmazás kezdetekor vagy a szövegalkotás utolsó lépéseként is. A cím megnevezheti a mű tárgyát, szereplőit, azok tulajdonságait, utalhat helyszínre, eseményre, a műből kiemelt fontos viszonyra, összefüggésre (Gulliver utazásai, Vuk, A kis herceg, Tüskevár, A Pál utcai fiúk, Lassie hazatér, Harry Potter és a bölcsek köve). Állhat egyetlen szóból, egy szókapcsolatból, de lehet teljes mondat is. A cím egyik legfontosabb szerepe a figyelemfelkeltés, ezért a jó címadás a szövegalkotás nagyon fontos állomása. A cím rámutat a szöveg egészére, „egyben tartja” a szöveget, vezet bennünket a teljes írásmű megértésében. A címek alapján melyik cikket olvasnád el a legszívesebben? Válassz ki közülük egyet, és írj hozzá egy rövid cikket! Harc lesz!, A végtagok Ausztriából érkeztek, A kulisszák mögött, Az euró bevezetésének előnyei, Csempészésen kapták a sztárt!, Határ a csillagos ég Milyen címet adnál az alábbi szövegnek? Sorolj fel több lehetőséget! Csak a XX. században derült ki, hogy a jellegzetesen hosszú nyakú zsiráfnak a legközelebbi rokonát az afrikai őserdőben kell keresni. Kongóban él a csokoládébarna okapi, mely unokatestvére a nyakigláb szavannalakónak. Pedig az okapi első ránézésre inkább egy antilopra emlékeztet. Lábai csíkosak, afféle „térdzoknit” visel, ám fejét a zsiráféhoz hasonló dudor díszíti. A okapit csak századunkban, egészen pontosan 1901-ben fedezték fel. Kezdetben csupán néhány bőr jutott el Európába, évekig kellett várni, míg az első állat elevenen is a kontinensünkre került. Az okapi azóta állatkerti ritkaság. Ali néhány példánya él fogságban, ezek nemzetközi törzskönyvét az antwerpeni állatkert vezeti. Hogyan születtek, mit neveznek meg az alábbi címek? Figyeld meg, utalnak-e a címek a szöveg műfajára! Erdélyi István: A magyar honfoglalás előzményei Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor Kosztolányi Dezső: Fürdés Erich Kästner: Emil és a detektívek Dr. Mayer József: Hogyan viselkednek az állatok O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Karácsony Sándor: Leckék a leckéről Témák, címek, műfajok – töltsd ki a táblázat üres részeit! A szöveg témája nyári táborozás
Címe
Műfaja elbeszélés
66
Miért őt kedvelem? önarckép falum - városom
jellemzés leírás
Bezzeg a felnőttek!
5.2.9. Önellenőrzés Keresd meg a füzetedben az utolsó fogalmazást, amelyet írtál! Olvasd át még egyszer, figyelj a tartalmára, a külső formájára! Javítanál rajta valamit? Mi lenne az? A szövegszerkesztés utolsó, ám kihagyhatatlan állomása az önellenőrzés. Mielőtt kiadod kezedből az elkészült szöveget, okvetlenül nézd át még egyszer, esetleg olvasd el hangosan is. Ellenőrizd, hogy vajon – a címről szól-e, nem tér-e el a tárgytól? – a megfelelő mennyiségű ismeret van benne a témával kapcsolatban? – megvan a kapcsolat, az összefüggés a mondatok, a szövegrészek között? – megfelelő a tagolás, arányos a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés terjedelme? – változatos a szóhasználat, gördülékeny a stílus? – megfelelő a helyesírás, a külalak? A tetszetős külalakkal, a gondos helyesírással, az olvasmányos, érdekes tartalommal megtiszteled olvasódat, sőt magadat is, hiszen már a fejezet elején tisztáztuk, hogy fogalmazásod is hozzájárul a rólad alkotott kép kialakításához. A szövegalkotás menete: - a téma megjelölése - a szövegtípus kiválasztása - a szövegalkotás céljának megfogalmazása - a szöveg képzési körülményeinek figyelembe vétele - az anyaggyűjtés - az anyag elrendezése és a vázlatírás - a szöveg kidolgozása - a címadás - az önellenőrzés A legjobb szülinapi bulim története – ez a megírandó fogalmazás témája. A szövegszerkesztés állomásain végighaladva mondd el, hogyan készítenéd el a fogalmazást! Tehát milyen szövegtípust választanál, mi lenne szövegalkotásod célja, hogyan választanád meg a szöveg közlési körülményeit, hogyan állnál neki az anyaggyűjtésnek stb. Az alfejezetek utáni vázlatokat felhasználva a füzetben készítsd el a tankönyv szövegalkotásról szóló részének vázlatát!
5.3. Fogalmazási útmutató 5.3.1. Az elbeszélés 67
Három óra! Kezdődik a nappal… A tüzérek óráikkal kezükben állnak az ágyúk mellett. Mély, álomülte csend van. A Svábhegy ligeteiből aláhangzik a fülemüle éjjeli csattogása. Mikor aztán az óramutató a perchez ér, egy pillanatban megdördül ötvenkilenc ágyú, s a dörgést folytatja egy óriási kilátás körös-körül: „éljen a haza!” S azzal minden ponton kezdődik az ostrom. A nap még nem világít; de világít a szörnyű reggelre ébresztett várvédők irtó tüzelése. A svábhegyi főhaditanyától látni, mint hömpölyög hangyabolyként a 34-ik honvédzászlóalj önkéntes csapata fel a rés omladékain; a várfokról kartácszápor fogadja őket; vissza-, majd megint előrehömpölyögnek, felhatolnak a sáncra, szurony szurony ellen küzd már; az ellenfél visszaveri őket, leszorítja a résről. Hanem a várvédők tisztjei halva maradtak ott. Buda 1849. májusi ostromának történetét kezdi elbeszélni Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regény fenti részletében. Elbeszélést írsz, ha olyan történetet mondasz el, amelynek egy vagy több szereplője van. Az eseményeket elbeszélheted a saját nézőpontodból, vagy valamelyik szereplő, esetleg egy kívülálló nézőpontjából. Ha egyes szám első személyben írsz, nem feltétlenül csak olyan történetet adhatsz elő, amelynek Te is részese voltál. Játszhatsz szerepjátékot is, pl. a szobádban lévő tükör szerepébe beleképzelve magad elmondhatod, mit látsz. Az elbeszélésben a történetsor részei általában természetes időrendben, a múltból a jövő felé haladva követik egymást. A bevezetésben találjuk a cselekménysor előzményeit, a helyszín megjelölését és a szereplőket. A tárgyalásban bontakozik ki részletesen a történet. Ajánlatos a tárgyalást bekezdésekre tagolni, hiszen ez a fogalmazás legterjedelmesebb része. A befejezés pedig az eseménysor következményeinek és végének elmondásával lezárja a történetet. Elbeszélheted a történetet a természetes időrendet felbontva is: az események közepébe vágva, a jelenből a múltba visszatekintve. Adhatsz keretet a történetnek (pl. a bevezetésben a jelenben kezded, a befejezésben oda térsz vissza), váltogathatod az idősíkokat (pl. párhuzamosan meséled el a jelen és a múlt eseményeit) stb. A lehetőségek száma sok, csak ügyelj a tartalomhoz való igazodásra! Az elbeszélésbe természetesen beépíthetsz jellemzéseket és leírásokat is. Alkalmazhatsz párbeszédeket, ezek erősítik az esemény életszerűségét, pergőbbé teszik a történetet. Az elbeszélés akkor jó, ha az olvasó szinte maga elé tudja képzelni olvasás közben a szereplőket, a helyszíneket, az eseményeket. Próbálj úgy fogalmazni, hogy mindvégig fenntartsd az olvasó érdeklődését! Az elbeszélés: egy vagy több szereplős történet természetes vagy felbontott időrend tartalmazhat jellemzést, leírást, párbeszédet akkor jó, ha az olvasó maga elé tudja képzelni szereplőket, a helyszíneket, az eseményeket Figyeld meg Móra Ferenc írásában az elbeszélés alapvető jegyeit: szereplők, helyszín, időrend, a párbeszéd szerepe stb.
68
MINDENFÉLE HÁZAKRÓL Intek a kis szomszédomnak, a Palkó gyereknek, aki a kertjükben guggol a fűben. - Gyere csak, Palkó! Kérdezni akarok valamit. Palkó csak a feje járásával feleli, hogy nem lehet. - Aztán miért nem lehet? - kérdem, miközben közelebb lépek. - Azért, mert én most villamost játszom a csigabigákkal. - Hát aztán? - A kocsivezetőnek beszélgetni tilos. - Azt se szabad megkérdezni kocsivezető úrtól, szereti-e a mogyorót? - Azt igen - ugrott talpra Palkó, és tartotta elém a markát. - Várjunk csak - mondom. - Előbb számold össze, hány ház van ezen az udvaron! Ahány házat megszámolsz, annyi szem mogyorót kapsz. Palkó elkezdett számolni az öt ujján. - Az első szoba egy, a kisszoba kettő, a tisztaszoba három... - Ohó, én nem szobát mondtam, hanem házat! - Ház nincs több, csak egy - szomorodott el Palkó. - Az se igaz ám! Nézd meg csak, hány fecskefészek van az eresz alatt! - A négy sarokban négy. - No lásd, ez négy szem mogyoró. A madárnak a fészek a háza. Ott hál éjszaka, oda húzódik a rossz idő elől, ott költi ki a fiókáit. Palkónak fölcsillant a szeme. - Akkor az egérlyuk is ház, meg a békalyuk is? - Az is ház, Palkó! Ahol az állat lakik, az a háza! Tartsd a markodat! Palkó azonban a kalapját tartotta elém. - Tessék ezt telitölteni mogyoróval! - Már miért tölteném? Hát hol van itt az a nagyon sok ház? - Hát ez a sok csigaház szanaszéjjel? - táncolt örömében Palkó. Az utolsó szemig oda kellett neki adnom a mogyorómat. Palkó azonban gavallérosan kárpótolt. Zsebembe dugott két csigabigát. - Legalább villanyossal megy a bácsi hazáig. Írd át a fenti elbeszélést párbeszéd nélkülivé! Az alábbi címek egy-egy Móra Ferenc-elbeszélés címei. Válassz ki egyet, és írj elbeszélést ezzel a címmel! Majd keresd meg az eredeti művet, és vesd össze a saját írásoddal! Ropogós cseresznye, Pali húgom, Véges-végig csupa bolt, Mikor Panka főzte az ebédet, A jó orvosság, Böske a telet szereti, A kíváncsi hópelyhek
5.3.2. A leírás Egy egész roppant nagy terem csupa tiszta malachitból! A falak, mint a kővé vált zöld bársony. A karcsú, zöld pillérek egyetlen darab drágakőből kifaragva, mintha lehántott zöld pálmafák tartanák a boltozatot. Az oszlopok körül a mélyedésekben keleti növények csoportozatai, mik közül egy virágzó agavé emeli magasra száz év várta virágbokrétáját, míg túloldalról fejedelmi hontársa, a szágópálma nyújtja felé ujjas leveleit, miknek egy-egy szárnya a fél termet átéri.
69
A terem boltozatáról … csüngnek alá szeszélyesen csoportosított, óriási üvegprizmák, s a közéjük rejtett lámpák azokon át vetnek alá ezerszínű világot, mint egy összetört szivárvány. Szintén az előbb idézett Jókai-regényből olvastál: ezúttal egy leírást. Említettük, hogy az elbeszélésbe beiktathatunk leíró részeket is. A leírás viszont önálló írásmű is lehet. Míg az elbeszélésben az időrend a legfontosabb, addig a leírásban a térbeli szempont érvényesül. Leírhatsz sokféle dolgot: tárgyat, tájat, természeti jelenséget, élőlényt. A leírandó dolgot látványként kell bemutatnod, hogy az olvasó maga elé tudja képzelni. Ha tájleírást készítesz, vagy egy teret írsz le, fontos eldöntened, milyen irányba haladva mutatod be a részleteket. Haladhatsz a közelebbi dolgoktól a távolabbiak felé, ill. fordítva, távolról közelítve meg a dolgokat. Széttekinthetsz egy pontból, ábrázolhatsz mozaikszerűen, pl. váltakoztatva a kinti és a benti, a fenti és a lenti képeket. A tárgyak bemutatásakor a leírás célja fontos szempont. Ha pl. használati utasításként készül a leírás, tárgyilagosan, pontosan szerepelnie kell benne a tárgy, pl. eszköz, gép, szerszám jellemző tulajdonságainak, működési útmutatójának. Ha viszont pl. reklámcélból, az eladás növelésének szándékával készül a leírás, akkor azokat a dolgokat kell kiemelni, melyek felkelthetik a vevő érdeklődését. Az ilyen szöveg már lehet élményszerű, személyesebb hangvételű. Leírás: készülhet tájról, tárgyról, természeti jelenségről, élőlényről fontos szempont a leírás célja lehet pontos, tárgyilagos vagy személyesebb hangvételű, élményszerű Készíts leírást a Móra Ferenc-elbeszélés helyszínéről! Keress otthon egy használati utasítást, és csinálj belőle reklámszerű leírást! Olvasd el az alábbi leírást! Figyeld meg benne a műfajról tanultakat! Ahogy kiértek a várból, játékerdőbe jutottak… Napsütötte tisztáson hintalóménes legelészett. Kék patakban helyes kis vitorlások úszkáltak. A fákon rengeteg léggömb lebegett. A patak menti bokrok pálcikacukorkákból voltak. Az egyik ágon két papagáj üldögélt, képeskönyvet lapozgattak, és hirtelen akkorát nevettek, hogy képeskönyvük lepottyant a fáról… Az útszéli árok mentén játékvonatok zakatoltak. Néha váltó kattant. Aztán mozdonyok füttyentettek, és a vonatok befutottak az erdőbe, amely fölött a léggömbök lebegtek. Ezüstpapírból való ház előtt öt skót terrier kuksolt: némán szívták vastag csokoládészivarjukat. (Erich Kästner)
5.3.3. A jellemzés … néhány pillanat múlva az oldalfal középen kétfelé nyílt, s belépett rajta egy hölgy. Az ezeregy éji mesék egyik bűbájos alakja; hosszú, bokáig érő perzsa kaftánkában, mely szorosan simult telt idomaihoz, karcsú derekát arannyal áttört öv szorítá, keblét föl nyakáig gyöngyfüzérek fedték, a kaftán hosszan lelógó ujjai elöl fölhasítva, s csak a váll hegyén tartva össze, végig láttatni engedték a legremekebb karokat, minőkről szobrász álmodhatott valaha. Arca a kaukázusi nemes jelleg, a legtökéletesebb tojásdad, finom metszésű orr, élveteg ajkak, hosszú, holdgömbölyű szemöldök és a legfeketébb égető szemek; fejét nem ékíti semmi, csupán két földi érő hajfonadék királyi dísze.
70
A kőszívű ember fiai című regényből ezúttal egy szép jellemzést olvastál. A jellemzés is valójában leírás: emberről készül. Célja a kiválasztott egyén teljes körű bemutatása: külső és belső tulajdonságainak, jellemének, erényeinek, hibáinak leírása. Írhatsz jellemzést általad személyesen ismert emberekről (pl. családtagjaidról, barátaidról, ismerőseidről), ilyenkor saját megfigyeléseidre, tapasztalataidra támaszkodsz a bemutatásban. De készíthetsz jellemzést egy történelmi személyiségről, irodalmi hősről, ismert emberről is. Ez esetben tudásodra, olvasmányélményeidre, a tömegtájékoztatási eszközökből szerzett információkra építhetsz. Írhatsz természetesen önjellemzést is. Ebben leírhatod, milyennek látod önmagadat, elképzelheted, milyen szeretnél lenni, elgondolkodhatsz azon, vajon milyennek lát téged a környezeted. Lehetsz kritikus magaddal szemben, írásod hangneme lehet humoros is. Bemutathatod a jellemzett személyt közvetlenül (leírod külsejét és tulajdonságait), de lehet a jellemzés közvetett, amikor az eseményekből, cselekedetekből az olvasónak kell következtetnie a személy tulajdonságaira, jellemére. A jellemzés akkor jó, ha több oldalról, valós képet festve mutatja be a választott személyt. A fogalmazás elkészítése előtt ezért végezz alapos anyaggyűjtést a kiválasztott személyt illetően! Figyeld meg külsejének jellemző jegyeit, mozgását, testtartását, ruházatát, szokásait! Informálódj munkájáról, rendszeres tevékenységeiről, környezetéről! Próbáld megismerni gondolatait, véleményét, érzéseit! Figyeld meg a beszédmódját, mivel a jellemzés egyik módja a személy beszéltetése, szavainak idézése! Fogalmazás közben ne keverd össze ok nélkül a külső és a belső jellemzést! Ügyelj arra, hogy a belső tulajdonságok, jellemvonások valódiak legyenek! Ha pl. hibaként említed meg a jellemzett személynél, hogy gyanakvó vagy bizalmatlan, azt bizonyítanod is kell. Tartózkodj a sértő hangnemtől, de a túlzott dicsérettől, az elragadtatott hangtól is. Jellemzés: egy személy leírása, bemutatása a külső és a belső tulajdonságok leírásával valós, minél teljesebb képet fest a személyről Mit tudnál elmondani a tanultak alapján a kezdő Jókai-idézetben szereplő jellemzésről? Az alábbi mondatok közül melyiket írnád bele egy jellemzésbe? Miért nem tartod megfelelőnek a többi mondatot? Fogalmazd át ezeket úgy, hogy használhatók legyenek! 1. A nő szikár termetű, barna, erős, ideges alak volt, kemény kifejezésű, összeszorított ajkakkal, de szelíd, biztató szemekkel. 2. Péternek nagy orra és előreálló, hiányos fogsora van. 3. A szomszéd néni rosszindulatú és pletykás. 4. Katinak elbűvölő hangja van, az angyalok is sírnának a gyönyörűségtől, ha hallanák. 5. Egy faluból jöttek ők ketten, huncutak, vidámak és jókedvűek voltak mindig. Mire vonatkoznak, mit írnak le az alakról az alábbi jellemzésrészletek?
71
1. Bejött a házba, kétcsövű puskáját letámasztotta a fal mellé... térdben buggyos nadrággal s rézlikú cipőkkel, a fejében lapos sapkával s az oldalán bőrtáskával. (Tamási Áron) 2. Én elmondhatom, hogy egész életemben boldog voltam, soha semmi bajom nem volt. (Móricz Zsigmond) 3. Középtermetűnél valamivel magasabb alak, sudár növéssel, arányos testtagokkal, fesztelen mozdulattal, sűrű, tömött, felálló, kurta fekete hajjal… csillámló bogár szemek… arcának bőre sárgásbarna volt… ajkai a szokottnál valamivel vastagabbak… (Teleki Sándor Petőfi Sándorról) 4. Ringelhuth bácsinak nem volt felesége, aki megfőzhette volna az ebédet. És házvezetőnője vagy bejárónője sem volt. Így hát csütörtökönként csupa zagyva holmit ettek össze. Olykor főtt sonkát tejszínnel. Vagy sósperecet áfonyával. Vagy cseresznyés lepényt mustárral. Az angol mustárt jobban kedvelték, mint a németet, mert az angol mustár különösen erős, s úgy mar, mintha foga volna. És mikor aztán istenigazából rosszul lettek, kinéztek az ablakon, és akkorákat kacagtak, hogy a szomszédok azt gondolták: Ringelhuth gyógyszerész és az unokaöccse, sajnos, megbolondult. (Erich Kästner) Gondold át, hogy jellemzést írva mit tartalmaz a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés! Készíts jellemzést a Móra Ferenc-elbeszélés hőséről, Palkóról! Mennyit tudsz meg a műből a külső és a belső tulajdonságairól? A többit képzeld hozzá Te! Olvassátok fel az osztályban néhányan a jellemzéseket!
5.3.4. A felelet Gyakran feleltek az iskolában? Valószínűleg osztálytársaid több feleltét végighallgattad már. Elgondolkodtál már azon, hogy milyen egy jó felelet? A felelet a szóbeli szövegek egy típusa. Tudásod, felkészültséged megmutatására ad alkalmat. A jó felelet alapfeltétele az okos tanulás. A „hogyan tanuljunk” kérdésével, a tanulási módszerekkel biztosan találkoztál már az alsó tagozaton is, hiszen a tanulmányi sikerességnek ez az alapja. Elsődlegesek a megfelelő körülmények: a nyugalom és a csend. Ne hallgass közben rádiót, magnót, ne legyen fél szemed a televízión vagy a számítógép képernyőjén! Ne oszd meg a figyelmed! Gondold végig, mit csináltatok az órán! Olvasd el a füzetben a tanórán készített jegyzeteidet, majd nekiállhatsz a tankönyvi résznek! Először a főcímeket, az alcímeket, a kiemelt mondatokat, kifejezéseket tekintsd át, majd olvasd el az egész szöveget többször egymás után! Közben jegyzetet is készíthetsz a tételmondatok, kulcsfogalmak leírásával. Ne magolj, próbáld megérteni a szöveg értelmét! Oldd meg a tankönyvi feladatokat, válaszolj a kérdésekre! Végül gondold át a megtanult anyagrészt, esetleg mondd el hangosan (mint egy próbafeleletet)! Készíthetsz felelettervet is. A jegyzet és a feleletterv segít felidézni az iskolában a részleteket. Amikor felelsz, figyelj oda nagyon arra, miből kell felelned. Ha az egész anyagból, a feleletterved alapján elkezdheted a felelést. Ha csak egy kérdést kapsz, azt először értelmezd, és csak azután válaszolj. Szöveged legyen logikusan felépített, ne csapongj a résztémák között! Fontos, hogy hangosan, jól érthetően, megfelelő tempóban (ne hadarj, de túl lassan se beszélj), határozottan felelj! Azt mondd, amit tudsz, amire a megtanultakból emlékszel, ne
72
hangsúlyozd ki, ha valamit nem tudsz vagy elfelejtettél! Ne mutasd, hogy izgulsz, gondolj arra, hogy a biztos tudás magabiztossá tesz! „Könnyű ezt mondani!” – sóhajtod most, de hidd el, az okos tanulás és a jó felelés elsajátítható, megtanulható. Felelet: alapfeltétele az okos tanulás a felelet logikusan felépített, megfelelő hangerővel és tempóban, magabiztosan elmondott szóbeli szövegfajta Készíts felelettervet a Fogalmazási útmutató című fejezet egy kisebb részéből, ill. az egész fejezetből! Beszéljétek meg az osztályban tanulási szokásaitokat (pl. mennyit tanultok naponta; hangosan vagy halkan tanultok; egyedül vagy kettesben könnyebb-e tanulni; mikor tanulsz egy tantárgyra, ha pl. hétfőn és csütörtökön van órád; mikor „fog” legjobban az agyad; melyik tantárggyal kezded a tanulást: a kedvenccel vagy a kevésbé szeretettel; tanulsz-e óráról órára stb.)! Az alábbi két idézet Karinthy Frigyes Tanár úr, kérem című művének két részlete. Figyeljétek meg, hogy a magyar humor nagy mestere szerint hogy felel a jó tanuló, ill. a rossz tanuló! A jó tanuló felel (részlet) A jó tanuló a táblához megy, és kezébe veszi a krétát. A tanár gondolkodik. A jó tanuló erre felkapja a spongyát, és sebesen törülni kezdi a táblát: ebben végtelen előkelőség és önérzet van, ezzel azt akarja jelezni, hogy ő ráér, hogy neki nem kell most törni a fejét, ő nem fél, ő mindig készen van, ő addig is, míg a felelés kezdődik, valami hasznosat akar csinálni a társadalomnak, ő ráér gondolni a köztisztaságra és az emberiség békés fejlődésére, és letörüli a táblát. - Hát - mondja a tanár, és gondolkodva húzza a szót -, majd valami érdekes példát veszünk... A jó tanuló udvariasan és végtelen megértéssel köhög. Természetesen, valami érdekes példát, az érdekes helyzetnek megfelelőt. Most úgy néz a tanárra, komolyan és melegen, mint egy szép grófnő, akinek egy gróf megkérte a kezét, és mielőtt válaszolna, megértéssel és rokonszenvvel mélyen a gróf szemébe néz, jól tudva, hogy e tekintet elbűvöli a grófot, s a gróf remegő boldogsággal sejti, hogy a válasz kedvező lesz. - Vegyünk egy kúpot... - mondja a gróf. - Egy kúpot - mondja Steinmann, a grófnő. De már ezt is úgy tudja mondani, ez a Steinmann, annyi megértéssel, olyan okosan: csak ő tudja, mennyire kúp az, amit veszünk. Én, Steinmann, a legjobb tanuló az egész osztályban, veszek egy kúpot, mivel engem, mint az erre legalkalmasabbat, megbízott a társadalom. Még nem tudom, miért vettem a kúpot, de nyugodtak lehettek mindannyian, bármi történjék ezzel a kúppal, én is ott leszek a helyemen, és megbirkózom vele. - Különben - mondja a tanár hirtelen - vegyünk inkább egy csonka gúlát. - Csonka gúla - ismétli a jó tanuló, ha lehet még értelmesebben. Ő a csonka gúlával éppen olyan határozott, barátságos, bár fölényes viszonyban van, mint a kúppal. Mi neki egy csonka gúla? Ő nagyon jól tudja, őt nem lehet félrevezetni, a csonka gúla is csak olyan gúla, mint más, normális gúla, egyszerű gúla, amilyent egy Eglmayer is el tud képzelni - csak le van vágva belőle egy másik gúla. A felelés rövid ideig tart. Félszavakban beszélnek egymással, értik egymást, lassanként intim dialógus alakul ki a tanár és a jó tanuló közt: mi már nem is értjük, ez az ő kettejük dolga, két rokon lélek, mely itt 73
előttünk egyesül, a differenciálegyenletnek éteri légkörében. Egy mondat közepén eszmél rá a tanár, hogy miért is beszélgetnek ők, hogy ez felelés, az előmenetel megítélése. A jó tanulónak be se kell fejezni ezt a mondatot. Minek befejezni? Maradt-e szemernyi kétség afelől, hogy be tudja fejezni? A rossz tanuló felel (részlet) Közben szép lassan ír - még mindig nem írta le. Hozzá nem értő ember, aki ezt a jelenetet figyeli, azt hiszi, valami jó tanuló felel. De a szakértő tudja már, mit jelent az, mikor valaki ilyen határtalan gonddal rajzolja a kettes farkincáját. Halálos csend körös-körül. A tanár nem mozdul. Most beszélni kell. - A másodfokú egyenlet... - kezdi értelmesen és összehúzott szemmel, és mélységes figyelemmel nézi a táblát. - A másodfokú egyenlet... - ismétli olyan ember modorában, aki nem azért ismétli a szót, mintha nem tudná, mit akar mondani, hanem inkább azért, mert rengeteg mondanivalója közül a leghelyesebbet, a legfrappánsabbat, a legtökéletesebbet válogatja és mérlegeli. De a tanár, ó, a tanár már tudja, mit jelent ez. - Készült? - mondja keményen és szárazon. - Tanár úr kérem, én készültem. Ezt bezzeg villámgyorsan mondja: véres dac, lázadó kétségbeesés remeg a hangjában. Tanár (széles gesztussal): - Hát akkor halljuk. A rossz tanuló nagy lélegzetet vesz. - A másodfokú egyenlet az elsőfokú egyenletből származik oly módon, hogy az egész egyenletet megszorozzuk... És most beszél. Valamit beszél. A második mondatnál arra számított, hogy félbeszakítják lopva néz a tanár felé. De az mozdulatlan arccal néz, se azt nem mondja, hogy jó, se azt, hogy rossz. Nem szól. Pedig a rossz tanuló nagyon jól tudja, hogy nem lehet az jó, amit ő beszél. Hát akkor miért nem szól a tanár? Ez rettenetes. A hangja reszketni kezd. Egyszerre látja, hogy a tanár felemeli a noteszt. Erre elsápad, és szédítő gyorsasággal kezdi: - A másodfokú egyenlet úgy származik az elsőből, hogy végig... Tanár úr kérem, én készültem.
5.3.5. A beszámoló Idézd vissza tegnapi napodat! Hazaértél az iskolából. Szüleid első kérdése valószínűleg ez volt: Na, mesélj! Mi történt a z iskolában? Ugye élménybeszámolót tartottál, amelynek voltak vidámabb és szomorúbb részei. Mondd el röviden, mit válaszoltál! Az élménybeszámoló valójában az elbeszélés egyik fajtája – tapasztalhattad ezt a fenti feladat elvégzése közben is. Ha megoldottad, válaszolhatsz arra a kérdésre is, miben különbözik az élménybeszámoló az elbeszéléstől. Az élménybeszámolóban a mesélő egyes szám első személyben, múlt időben beszél vagy ír az általa személyesen átélt élményekről. Kitalált eseményekről nem lehet élménybeszámolót írni. A szövegben keverednek a tárgyilagos, leíró és az érzelemtől átitatott mondatok. Az élménybeszámolóban célszerű betartani a természetes időrendet, tehát az események elmondásában a múltból haladunk a jelen felé. Élménybeszámolót készíthetsz szóban vagy írásban egy hosszabb-rövidebb utazásról is, ezt útibeszámolónak nevezzük. Ebben szintén időrendben, a helyszínek megjelölésével mondjuk el az utazás eseményeit, a látott, tapasztalt dolgokat. Ha utazás közben írásban rögzíted az átélt dolgokat, akkor útinaplót írsz. Tudásodról adsz számot az iskolában a tantárgyi beszámolóval. Általában egy-egy nagyobb témakör lezárásakor összefoglalásképpen, esetleg hosszabb hiányzás után – a tananyag 74
bepótolásának megmutatása céljából – kérheti tőled a tanár. Hasonlít a felelethez, hiszen szóban, beszélgetés formájában történik, csak a terjedelme nagyobb. A középiskolások és az egyetemisták már írásos formában is készítenek beszámolót. A beszámoló utolsó fajtájával szintén találkozhatsz iskolai mindennapjaidban. Ha pl. feladatod van a diákönkormányzatban, vagy rád bíztak az osztályban valamilyen közösségi feladat elvégzését, akkor kisebb-nagyobb időközönként ( pl. osztályfőnöki órán, félévben, év végén) munkaköri beszámolót kell tartanod. Ennek elkészítését alapos és pontos anyaggyűjtés előzi meg, hogy számot tudj adni arról, mi volt a feladatod, mit végeztél el a Rád bízott munkából, milyen eredményei voltak tevékenységednek. Értehetőbbé és pontosabbá teheted beszámolódat számszerű adatokkal és táblázatokkal. Ha a beszámolót írásban is elkészíted, akkor jelentést írsz. Beszámoló:
élménybeszámoló, útibeszámoló munkaköri beszámoló (jelentés)
(útinapló),
tantárgyi
beszámoló,
Az alábbi jegyek közül melyek azok, amelyek a beszámoló összes fajtájára jellemzők? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
a pontosságra, a világosságra, a hitelességre való törekvés csak megtörtént dolgokról szólhat meghatározók benne az adatok és a tények írhatunk benne a saját érzéseinkről stílusa, hangneme személyes, érzelemkifejező mondatai tárgyilagosak, lényegre törőek
Gondold át, a beszámoló mely fajtáit készítjük írásban, ill. szóban! Egy vadászatról készült élménybeszámoló sorait olvasod az alábbiakban. Foglald össze a fogalmazásfajta jellemző jegyeit a szöveg alapján! Mire a nyereg mögé felerősítettük málhánkat, Mityáék is megérkeztek. Elbúcsúztunk Szasától, aki visszamegy Dargavszba, és meghagytuk neki, hogy naponta délután öt és hat óra között ezen a helyen várakozzon ránk. Ezzel elérkezett a nagy pillanat: lóra, magyar! Lovas nomád ősök kései utóda, bizonyára nem úgy festesz a nyeregben, mint egy nyalka huszár! Bár még sohasem ültem lóháton, egy cseppet sem féltem. Tudtam jól, hogy a hegyi lovat nem kell irányítani, megfontolja az egyedül is minden lépését, mielőtt letenné a patáját a földre. De ha mégsem tudtam volna, akkor is nyugodtan ülhettem volna a ló hátán, nem száguldhatott el velem először látott paripám. Nem, mert a sorban mögötte kocogó gazdája fogta a farkát. Kissé szemrehányó kérdésemre – micsoda tapintattal – azzal nyugtatott meg, hogy így könnyebb a ló járása. A későbbiek során igyekeztem nem tudomásul venni a sértő bizalmatlanságot, és inkább nem néztem hátra. Mindenesetre tény, hogy a farkánál fogva irányított lovam nyergében mindenüvé szerencsésen megérkeztem. Anélkül? Ki tudja?!... (Gyimesi György: A Kaukázus ormain ) Dolgozzatok csoportokban! Alakítsatok csoportokat azon diáktársaitok körül, akiknek valamilyen „munkakörük” van az osztály önkormányzatában! Írjátok le a szeptembertől elvégzett munkáról szóló beszámoló vázlatát! Készítsetek rövid élménybeszámolót a legutóbbi osztálykirándulásról, majd olvassátok el néhányan az osztályban! Ugyanazok a dolgok jelentettek élményt mindenki számára? Készítsd el a legutóbbi családi utazásotokról írt beszámoló vázlatát!
75
Két hétig hiányoztál az iskolából, ezalatt osztálytársaid átvették a Fogalmazási útmutató című fejezetet. Készítsd el a fejezetből a beszámolóvázlatot, hogy bizonyítsd tanárodnak, bepótoltad az anyagot!
5.3.6. A levél Palvicz Károly! Ön nagykorú lett, s ezzel én megszűntem önnek gyámatyja lenni. Önnek atyja halála óráján nekem átadta pénzét. Hogy mennyi volt az, meglátja ön az átvevő parancsnok elismervényéből. Önnek atyja azt kívánta, hogy ez összeget, mikor ön nagykorúvá lesz, kézbesítsem önnek. Azon idő óta takarékpénztárban feküdt az, s a kamatok mindig hozzácsatoltattak. Most az egészet kézbesítem önnek. Fordítsa hasznos célra! Baradlay Richárd A kőszívű ember fiaiban olvashatod ezt a levelet is. A levélnek két fajtáját különböztetjük meg: a magánlevelet és a hivatalos levelet. A hivatalos levél szigorú formai és tartalmi szabályaival most nem foglalkozunk. Ilyet ugyanis még nagyon soká nem fogsz írni, hiszen ez a levélfajta a hivatalokkal, állami intézményekkel való kapcsolattartást szolgálja, ezzel pedig az egyén csak a felnőttkor betöltése után találkozik. Magánlevelet viszont biztosan írtál már, hiszen ez a személyes, közvetlen kapcsolattartást lehetőségét biztosítja. Tudod viszont, hogy bizonyos formai kötöttségek erre is jellemzőek? A levél elején vagy végén célszerű feltüntetni a megírás idejét, ill. helyét. Fontos a címzett megszólítása. Ez attól függ, milyen kapcsolat van a levélíró és a címzett között. Ez a kapcsolat meghatározza a levél hangnemét is, amely lehet tárgyilagos, baráti, humoros. A levél szövegét is tagoljuk. A bevezető mondatokban közölheted, milyen célból írsz, érintheted a levél tárgyát. A bekezdésekre tagolt tárgyalásban fejted ki mondandódat. Ez a rész tartalmazhat elbeszélő, leíró részeket és jellemzést is. Keveredhetnek benne a tájékoztató, érzelemkifejező, felhívó jellegű szövegrészek. A befejező, levélzáró mondatok már az elköszönést, a búcsúzást tartalmazzák. Fontos a levél aláírása. A magánlevél tartalma kötetlen: bármiről írhatsz, ami veled történt, és amit el akarsz mondani. Gondolj viszont arra, hogy vajon érdeklik-e ezek a dolgok a címzettet! Ne untasd őt felesleges, információkkal, érdektelen történetekkel! Mondanivalódat logikusan szerkeszd meg, ne kapkodj ide-oda a témák között! Figyelj azért az igényes nyelvhasználatra is, hiszen írás közben van időd átgondolni, mit és hogyan írj le! Megtiszteled a címzettet azzal, ha tiszta papírra írsz olvasható, jó helyesírású, szépen tagolt szöveget. Ezzel egyben saját igényességedet is mutatod. Levél: magánlevél és hivatalos levél A magánlevél részei: a levélírás ideje és helye, megszólítás, a levél szövege (bevezetés, tárgyalás, befejezés), aláírás
76
Tartalma kötetlen, hangneme igazodik az író és a címzett közti kapcsolathoz. Fontos a szép külalak! A Jókaitól idézett levélből próbáld megállapítani, milyen kapcsolat lehetett az író és a címzett között! Milyen a levél hangneme? Válaszolj az előző feladatban feltett kérdésekre az alábbi levél (szerzője Erich Kästner) elolvasása után is! Kedves Professzorom! Hálásan köszönöm leveledet, amelynek igazán nagyon örültem. Fantasztikus, hogy háztulajdonos lettél! Méghozzá a Keleti-tenger partján – szívből gratulálok! Biztosan nagyon szép minden. És még annál is szebb, hogy meghívtál. Köszönettel elfogadom a meghívást. Ha a villában nincs elég hely, majd sátrat verünk a fiúkkal a kertben, és úgy élünk, mint a beduinok a sivatagban. Anyám kérdezteti kedves édesanyádat, hogy vigyek-e magammal ágyhuzatot. Esetleg törülközőket is. És hogy kell-e fürdődressz a Keleti-tengeren? Nekem ugyanis csak egy vörös fürdőgatyám van, és jobb strandokon ragaszkodnak a kantáros fürdőruhához…. Hűséges barátod, Emil Mikor fogalmaztál utoljára magánlevelet? Kinek szólt, milyen céllal? Tartasz fenn valakivel intenzív levelezést? Szerinted miért szorul manapság háttérbe a magánlevelezés? Szerinted mik az előnyei, ill. a hátrányai a kézzel írt, valamint a számítógépen elkészített levélnek? Véleményed szerint tekinthető levélnek a mobiltelefonon írt SMS? Képzeld el, hogy levelet írsz a tengerparti nyaralásodról a 1. barátodnak, 2. a nagymamádnak, 3. a kedvenc tanárodnak! Fogalmazd meg a levelek bevezetését (a megszólítással együtt) és befejezését (a búcsúzással és az aláírással)!
5.3.7. Az email és a chat, valamint a netikett Anyanyelvünk tisztaságáért küzdő nyelvészek egy csoportja sokáig harcolt az email (e-mail) szó bevezetése ellen, mivel szerintük alkothatnánk annak megfelelő magyar megnevezést is. Ebben teljesen igazuk volt, hiszen amúgy is elég sok idegen szót használunk. Sorolj fel néhány idegen szót, amelyekkel boltokat, számítástechnikai fogalmakat nevezünk meg! Ismered ezeknek magyar megfelelőjét is? Az email magyar fordítása elektronikus levél lenne, ám ez elég hosszú megnevezés, és nem ragadt meg a mindennapi használatban. A műveltségi vetélkedők neves műsorvezetője, Vágó István is hosszú ideig drótpostának, majd villámpostának nevezte az interneten keresztül küldhető elektronikus levelet. A nyelvészek végül rábólintottak az angol kifejezés használatára, de magyarosított helyesírással, tehát kötőjel nélkül: email s nem e-mail. Bizonyára már neked is van email postafiókod. Itt is megvan minden elem, ami a hagyományos, kézzel írt levélben. A címet az arra kijelölt sorba írod hajszálra
77
pontosan, ahogy a címzett azt számodra megadta. Elég csak egyetlen apró tévedés, s a levél sosem jut célba. Az emailben levő @ jelre szerencsére meghonosodott a magyar megnevezés: kukac. Találó, rövid név, így elfogadta a közvélemény. A feladó, tehát a te címed automatikusan rajta van a küldött levélen. A témát, vagyis miről írsz leveledben, magadnak kell beírnod. Ha elfelejted, a számítógép többnyire figyelmeztet rá a küldés előtt. A levél szövegében tetszés szerint választhatsz betűformát és -méretet. Itt is ajánlott betartani a hagyományos levélre jellemző stilisztikai szabályokat, hiszen ez ugyanolyan levélnek számít, mintha kézzel írnád. Ennek ellenére sokan hajlamosak felületesebben alkalmazni mind a fogalmazási, mind a helyesírási szabályokat. Itt se feledkezz meg a megszólításról, a bekezdésekről s végül az aláírásról! A dátumot nem kell feltüntetned, mivel a program a levél fejlécében másodperc pontossággal bejegyzi, mikor küldted el leveled. A helyszínt, ahonnan leveled küldted, szükségtelen a levél aljára írnod; kivéve, ha valami különleges helyen vagy, s külön ki akarod hangsúlyozni, honnan írtál. Az emailhez hasonlóan elektronikus módon bonyolított levelezés a chat, vagyis az interneten történő írásbeli csevegés, amit mára szép magyarosan csettelésnek mondunk. A chat jelentése: beszélgetés, csevegés, fecsegés. Ez az idegen szó talán azért honosodott meg olyan gyorsan, mert sokkal praktikusabb a használata, mint az emailnek, hiszen azonnal választ kapunk kérdéseinkre, ugyanis levelezőtársunk a vonal végén figyelemmel kíséri beírt szövegünket. Egyelőre még nem került bele a magyar szókészletbe, szerencsére még csak átvett szóként használják. De az email mintájára rövid időn belül ez is meghonosodott kifejezés lesz anyanyelvünkben. Néhányan tévesen a csettintés hangutánzó szóból eredeztetik majd, s így még hamarabb elfogadja a közvélemény. A email szóhoz hasonlóan ennek is túl hosszú lenne a magyar megfelelője, ezért egy újabb idegen szóval gyarapszik anyanyelvünk. Keress megfelelő magyar megnevezést a chat angol kifejezés helyett! Ha találó lesz a választásod, használd, s lehet, hogy neked köszönhetően marad meg egy új megnevezés. Meg tudnád fogalmazni, mi a különbség az email és a chat között? Mondd el röviden, hogyan működik egy chat-beszélgetés! Hosszú ideig tévesen azt hitték az emberek, hogy az Internet személytelen, névtelen, hogy el lehet benne rejtőzni. Mára mindenki előtt világos, hogy az Interneten alig lehet valamit elrejteni, eltitkolni; szinte minden kikereshető és visszakereshető. Az Interneten való társalgás, levelezés kezdi felváltani a hagyományos levelezési formát. Gyorsabb, megbízható, és már a bírósági eljárások során is elfogadható bizonyítéknak számít egy email kinyomtatott formája. Mindez megköveteli egy új viselkedési norma kialakítását. A hagyományos levelekre jellemző udvariassági formákat itt is lehet alkalmazni, sőt kell is, ám folyamatosan alakulnak ki újak, amelyeket nem árt ismerni. Az Interneten kialakuló és betartandó udvariassági szabályokat nevezik netikettnek. Ez az Internet utolsó szótagából és az etikett (az illemszabályok ismerete) szó összeforrasztásából jött létre. A netikett íratlan szabályai szerint nem megengedett a durvaság, a trágár kifejezések használata, a rendezetlen (bekezdések nélküli) írott szöveg; továbbá az elektronikus levelezésben is be kell tartani a stilisztikai és helyesírási szabályokat. Ma már külön szakmában foglalkoznak a netikettel, hogy miként szerezhet valaki jó állást, hogyan lehet sikeres a munkahelyén, milyen stílusban tárgyaljon ügyfeleivel az elektronikus levelezésében stb. Ezzel a fogalommal a felsőbb osztályokban részletesebben is foglalkozunk majd.
78
