Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.160/2016/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2016/49 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2016.04.29. 4747/2016
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: KECSKEMÉTI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG 5.K.27.160/2016/5. szám
A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Vida Márta intézményvezető által képviselt Füzéri Várgondnokság 3996 Füzér, Petőfi Sándor út 3/A. szám alatti székhelyű felperesnek,- Dr. Dajka Gabriella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti székhelyű alperes ellen,- közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ÍTÉLETET: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 24.000,- Ft (Huszonnégyezer forint) perköltséget. Az eljárással felmerült 30.000,- Ft (Harmincezer forint) eljárási illetéket az állam viseli. A bíróság megállapítja, hogy a felperes által tévesen illetékbélyegben lerótt 10.000,- Ft (Tízezer forint) eljárási illeték a felperes Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál előterjesztett külön kérelmére visszatéríthető. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS : A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, valamint a csatolt közbeszerzési eljárás iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az ajánlatkérő felperes a Kbt. (2011. évi CVIII. törvény) 122/A. §-a szerinti nemzeti nyílt 1
közbeszerzési eljárást folytatott le „Füzér Váruradalmi Kézművesház, Műhely berendezések beszerzése”, az „Élő vár Zemplénben” projekthez kapcsolódóan (ÉMOP-2.1.1/A-12-k-2012-0004) tárgyban, melynek ajánlati felhívását 2015. október 08-án küldte meg az ajánlattételre felhívott Rapid Group Kft., a Skill Trade Kft. és a Szabolcs Bútordiszkont Kft. részére. Az ajánlatkérő a szerződés tárgyaként a II. 1.5) pontban az alábbiakat határozta meg: „Füzér Váruradalmi Kézművesház, Műhely berendezése beszerzése, az „Élő vár Zemplénben” című projekthez kapcsolódóan. A projekt kódja: ÉMOP-2.1.1/A-12-k-2012-0004„ vállalkozással vegyes adásvételi szerződés. A. rész golyósprés és érmekiállítás, B. rész Pénzverőszerszám másolatok.” A felhívás II.2.1) pontjában teljes mennyiségként az ajánlatkérő meghatározta a váruradalmi kézművesház, műhelyberendezésének beszerzése tárgyában a Kézművesház 1., Kézművesház 2., Kézművesház 3., 4., Csűr Játékkészítő műhely, Kézművesház 5., Csűr Asztalosműhely, Kézművesház és Csűr berendezéseit. A tárgyak elkészítését/beszerzését követően a helyszínre szállítás, elhelyezés, illetve szükség szerinti rögzítés egy hetes üzempróba lefolytatása az eladó feladata. Az ajánlatkérő a II. 1.7) pontban kizárta a részekre történő ajánlattétel lehetőségét. A felhívás III.2) pontjában meghatározta a részvételi feltételeket, a kizáró okokat, a pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat, és a megkövetelt igazolási módokat, valamint az alkalmasság minimum követelményeit. A felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében rögzítette, hogy az ajánlattevőnek (közös ajánlattétel esetén az ajánlattevőknek) be kell nyújtania M.l. pont az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését, a 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja és 16. § (5) bekezdése szerint. Az igazolásban, illetve nyilatkozatban meg kell adni az ellenszolgáltatás összegét (HUF); a teljesítés helyét, idejét (kezdő és befejező időpont, év/hó/nap pontossággal); a másik szerződő fél nevét, címét és a felvilágosítást adó személy nevét, címét, telefonszámát; a szállítás tárgyának rövid ismertetését, amelyből a műszaki alkalmassági követelményeknek való megfelelés egyértelműen megállapítható; nyilatkozatot arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően megtörtént-e. A 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 17. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat is benyújtható. Az alkalmasság minimum követelményei: alkalmas az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén az 2
ajánlattevők), ha rendelkezik Ml. az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített referenciával, mely asztalos, kovács, fazekas berendezések/gépek/szerszámok és/vagy konyhai gépek/berendezések szállítására vagy adásvételére vonatkozik és értéke nettó 6 millió Ft. Az ajánlatkérő felperes a felhívás IV.2.1) pontjában értékelési szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg. Az ajánlattételi határidő 2015. október 26. délelőtt 11 óráját rögzítette. Közölték, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos, a becsült érték és egyben a rendelkezésre álló fedezet 12.000.000,- Ft. Az ajánlatkérő a felhívás mellé dokumentációt is készített, melyben az ajánlattétellel kapcsolatos általános útmutatót, nyilatkozat- és iratmintákat, szerződés tervezeteket, és eszközlistát csatolt. Az ajánlattételi határidőben a Rapid Group Kft. nettó 11.991.740,- Ft, a Szabolcs Bútordiszkont Kft. nettó 12.117.224,- Ft, a Skill Trade Kft. nettó 12.827.365,- Ft ajánlati árral nyújtotta be ajánlatát. A Rapid Group Kft. ajánlatával összefüggésben az ajánlatkérő 2015. október 27. napján hiánypótlást adott ki, amelyben kérte a referencia igazoláshoz nyújtsa be nyilatkozatát, melyből az előírt minimum feltételnek való megfelelés egyértelműen megállapítható, vagy adjon be a feltételeket teljesítő referenciára vonatkozó igazolást vagy nyilatkozatot a felhívás III.2.3) pontja szerint. A Rapid Group Kft. határidőre teljesített hiánypótlásában az ajánlatban benyújtott Nyírvasvár Község Önkormányzata által kiállított referencia igazolásban található táblázatot kiegészítette, csatolta továbbá a Zöld Invest Kft. által kiállított referencia igazolást, amely szerint orvostechnikai eszközöket szállított 2.115.229,- Ft értékben, orvosi rendelő és várószoba berendezéseihez bútorokat szerzett be 1.400.000,- Ft értékben, azaz a beszerzés értéke összesen 3.515.229,- Ft volt. Csatolta továbbá a Tiszavasvári Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által kiállított referencia igazolást, amelyben munkavédelmi eszközökként 912.072,-Ft-ot, konyhai technológiai berendezésként 2.072.000,- Ft-ot jelölt meg szállításként. Úgy nyilatkozott, hogy a pályázatában benyújtott referenciák mindegyike 2014. évben teljesült. A felperes - mint ajánlatkérő - 2015. november 03. napján megküldte az eljárás összegzését az ajánlattevőknek, az eljárást eredményesnek nyilvánította, és a nyertes ajánlatot benyújtóként a Rapid Gorup Kft.-t nevezte meg, majd 2015. november 16. napján az eljárást lezáró szerződést a Rapid Group Kft.-vei megkötötte. A NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. az Emil rendszerben az ajánlatkérő által feltöltött dokumentumok ellenőrzése során szabálytalansági gyanú felmerülése okán 2016. január 12. napján szabálytalansági gyanúbejelentést tett a kezdeményező felé, amelyben a Rapid Group Kft. műszaki szakmai alkalmasságának megállapításával kapcsolatban kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő 3
alkalmasságának megállapítása nem volt megfelelő. A jelzés alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium mint kezdeményező január 27-én értesítette az ajánlatkérő felperest a szabálytalansági eljárás elrendeléséről, valamint január 29-én küldte meg postai úton eljárás indítására irányuló kezdeményezését az alpereshez. A kezdeményező álláspontja szerint megállapítható, hogy a Rapid Group Kft. ajánlata a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel érvénytelen volt, mert nem igazolta a felhívás III.2.3) Ml alkalmassági követelménynek való megfelelését, azonban ennek ellenére ajánlatkérő érvényessé és nyertessé nyilvánította, ezzel megsértette a Kbt. 63. § (l)-(3) bekezdését. A megjelölt jogszabályi hivatkozások megsértése az eljárás eredményét befolyásolhatták. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban észrevételében kifejtette, hogy a felhívás III.2.3) pontjában a 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 17. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozat is benyújtható a műszaki szakmai alkalmasság igazolására. Minthogy a csatolt referencia igazolásból nem volt megállapítható a Rapid Group Kft. ajánlattevő alkalmassága, ezért részére hiánypótlási felhívás került kiállításra. A hiánypótlás során beadott nyilatkozat tartalmazta, hogy az ajánlattevő megfelel a felhívásban szereplő műszaki és szakmai feltételek mindegyikének. Ezzel a nyilatkozattal a Rapid Gorup Kft. a hivatkozott kormányrendelet 17. § (6) bekezdése alapján megfelelt a műszaki, szakmai alkalmasságnak, melyet az ajánlatkérő elfogadott, és a 2015. november 03-ai bíráló bizottsági ülés jegyzőkönyvében is rögzítették. A hiánypótlás során kiegészítette referencia igazolását, és további igazolásokat is benyújtott, amelyeket áttekintve megállapítható volt, hogy a referenciák teljesítési időszaka 2014. januártól-decemberéig tartott, és minthogy a hiánypótlásban szerepelt a kormányrendelet 17. § (6) bekezdésének megfelelő nyilatkozat, ezért már nem volt szükséges a megjelölt referencia igazolásokban felsorolt eszközök egyenkénti vizsgálata. A Rapid Group Kft. ajánlatának érvényessé nyilvánítása és a vele való szerződés megkötése jogszerű volt. A megkötött szerződésnek megfelelően a leszállított műhelyberendezések és eszközök elfogadásra kerültek, a Rapid Group Kft. időközben szerződéses kötelezettségeit az előírásoknak megfelelően teljesítette. A közbeszerzési eljárásban az alperes vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelennek minősíthető-e, figyelemmel arra, hogy az ajánlatban csatolt referencia igazolások tartalma nem felelt meg az ajánlatkérői előírásoknak, illetve az egyik referencia igazolás tekintetében annak teljesítési időpontja sem volt ellenőrizhető, és az ajánlatkérő e körben a közbeszerzési eljárás során hiánypótlást alkalmazott. A Kbt. 2. § (3) bekezdése, 3. §-a, 119. §-a, 121. § 4
(1) bekezdés b) pontja, 122/A. § (1) bekezdése, 36. § (3) bekezdése, 36. § (6)-(7) bekezdései, 38. § (1) bekezdése, 38. § (3) bekezdés 1) pontja, 39. §-a, 46. § (1) bekezdése, 55. § (1) és (3) bekezdései, 58. § (1) és (2) bekezdései, 60. § (1) bekezdése, 63. § (l)-(3) bekezdései, 67. §-a, 73. §-a, 74. § (1) bekezdés e) pontja felhívásával, továbbá utalva a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 15. § (1) bekezdés a) pontjára, 16. § (2) bekezdésére, 16. § (5) bekezdésére és 17. § (6) bekezdésében foglaltakra, hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési eljárás célja az, hogy az ajánlatkérő a Kbt.-ben meghatározott rendelkezések alapján úgy válassza ki az eljárás eredményeként megkötendő szerződést teljesítő ajánlattevőt, hogy betartja a Kbt. kógens szabályait, a vonatkozó kormányrendeleteket, az alapelveket, továbbá a közösségi jog által meghatározott normákat. A Kbt. rendelkezéseitől csak annyiban lehet eltérni, amennyiben maga a törvény megengedi. A szerződés teljesítés során, ha a Kbt. eltérően nem rendelkezik, a Ptk. szabályait kell alkalmazni. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítése, a beszerzési igények paramétereinek meghatározása körében szem előtt kell tartania a Kbt. rendelkezéseit, annak megfelelően kell az eljárást megindító felhívását és a kapcsolódó dokumentációját és a műszaki elvárásait elkészíteni. A közbeszerzési eljárásban elő kell írni az ajánlatkérőnek azokat az elvárásait, feltételeit, amelyek alapján meg tudja állapítani a részvételi jelentkezést vagy ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő szerződés teljesítésére való alkalmasságát. A jogalkotó elvárásként határozta meg az ajánlatkérővel szemben, hogy az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára korlátozza, és azokat a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írja elő. A Kbt. szerint az alkalmassági követelményeket olyan mértékben kell meghatározni, melyek ténylegesen szükségesek a szerződés teljesítéséhez, ezáltal az ajánlatkérő ne támasszon túlzott elvárásokat a gazdasági szereplőkkel szemben, és az ajánlatkérő elvárása igazodjon a szerződés tárgyához, korlátozódjon arra, ezzel biztosítva a gazdasági szereplők közötti minél szélesebb versenyt, és azt, hogy minél több gazdasági szereplő legyen képes részt venni a közbeszerzési eljárásban a szerződés elnyeréséért folytatott versenyben. Az ajánlatkérő az alkalmasság követelményében megfogalmazott elvárásaival azt jelzi a 5
részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek, hogy a beszerzés tárgyára is figyelemmel milyen szakmai tapasztalat, szakértelem, gyakorlat, illetve hatékonyság, eszközpark teszi alkalmassá a gazdasági szereplőt a szerződés teljesítésére, milyen feltételek alapján tekinti az ajánlatkérő a gazdasági szereplőket olyannak, akik teljesíteni tudják az általa elvártakat. Ezek az elvárások nem lehetnek korlátlanok és öncélúak, melyeket a Kbt. 55. § (3) bekezdése konkrétan is megjelenít. Hangsúlyozta, hogy mindig az adott konkrét közbeszerzési eljárás specifikumai, körülményei alapján kell megítélni az előírt követelmények Kbt.-nek való megfelelését. Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles meghatározni az alkalmasság követelményrendszerét, az alkalmasságot igazoló dokumentumokat. A követelményrendszernek az ajánlatkérő konkrét beszerzési igényét kell leképeznie, csak olyan korábbi teljesítéseket, szállításokat és építési beruházások kivitelezését vagy tervezését és kivitelezését kérheti, amely igazodik a beszerzési igényéhez. Azok a korábbi teljesítések lehetnek ezáltal megfelelőek, és igazolhatják az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát, amelyek az eljárást megindító felhívásban konkrétan nevesített elvárásoknak megfelelnek. Kiemelte a Kbt. szabályozásrendszere úgy került kialakításra, hogy minél több érvényes ajánlat vegyen részt a szerződés elnyeréséért folytatott versenyben. Ennek egyik jogintézménye a hiánypótlás és felvilágosítás kérés. Az ajánlatkérőnek ezen jogintézményt alkalmaznia kell, ha annak a Kbt. 67. §-ában írt feltételei fennállnak. Egységes a joggyakorlat, hogy az ajánlatkérőnek olyan hiánypótlást, illetve felvilágosítást kell az adott közbeszerzési eljárásban adnia, amely egyértelmű, konkrét és pontos, mivel csak ez alapján lehet a tényleges hiányt, nem egyértelmű kijelentés tartalmát pótolni, tisztázni. Jelen ügyben az ajánlatkérő a Kbt., illetve a hivatkozott kormányrendelet alapján járt el, meg kívánt győződni a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében arról, hogy az ajánlatot benyújtó ajánlattevők az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 3 év alatt végeztek az ajánlatkérő konkrét beszerzési igénye, az általa meghatározott körben áruszállítást. Nevesítette, a szállításnak asztalos, kovács, fazekas berendezések/gépek/szerszámok, és/vagy konyhai gépek/berendezések szállítására vagy adásvételére kell vonatkoznia, és a korábbi szállítások értékének nettó 6 millió Ft-nak kell lennie. A nyertes ajánlattevő által becsatolt referencia igazolások csak részben feleltek meg ennek. Csak bizonyos rész vonatkozott az ajánlatkérő által elvárt asztalos, kovács, fazekas berendezések/gépek/szerszámok, és/vagy konyhai 6
gépek/berendezések szállítására, azonban több szállítás ettől eltérő tárgyra vonatkozott, amely nem felel meg az ajánlatkérő elvárásának. Ezért rendelt el a felperes is hiánypótlást, kérte, hogy a referencia igazoláshoz nyújtson be nyilatkozatot, amelyből az előírt minimum feltételeknek való megfelelés egyértelműen megállapítható vagy adjon a feltételeket teljesítő referenciára vonatkozó igazolást vagy nyilatkozatot. Megállapította, hogy a hiánypótlás, illetve felvilágosítás kérést az ajánlatkérő részéről csak általánosságban került kibocsátásra, nem jelölte meg konkrétan, hogy mely referencia igazolás tekintetében milyen nem egyértelmű kijelentést talált, így a hiánypótlás, illetve felvilágosítás kérés nem felelt meg a Kbt. 122/A. §-a alapján alkalmazandó 67. § (1) bekezdésében írt elvárásnak. Az ismételt hiánypótlás, illetve felvilágosítás kérés ennek okán pedig nem ütközött volna az ismételt hiánypótlás tilalmát szabályozó Kbt. 67. § (5) bekezdésében foglaltakban. A közbeszerzési eljárásban csak a pontos és konkrét hiánypótlási vagy felvilágosítás kérési felhívás alapján benyújtott hiánypótlás, felvilágosítás alapján bírálható el jogszerűen az ajánlat. Ennek hiányában az ajánlatkérő nem hozhat jogszerű döntést az érintett ajánlat érvényességéről. Ez esetben az általános tartalmú hiánypótlási felhívást, illetve felvilágosítást kérést követően további hiánypótlást vagy felvilágosítást kellett volna kérnie, ezt követően dönthetett volna a nyertes ajánlattevő alkalmasságáról és az ajánlata érvényességéről. Álláspontja szerint megsértette a Kbt. 122/A. § alapján alkalmazandó Kbt. 67. § (1) és (5) bekezdésében foglaltakat. Az alperes a Kbt. 152. § (2) bekezdés c) pontja alapján a jogsértés megtörténtét megállapította, továbbá a 152. § (5) bekezdése alapján, utalva a kormányrendelet 5. § (2) bekezdésében foglaltakra, bírság kiszabását tartotta indokoltnak. Utalt arra az ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy annak törvényi feltételei alapján nem alkalmazta megfelelően a hiánypótlás, illetve a felvilágosítás kérés intézményét, nem győződött meg megfelelően a nyertes ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, és ennek ellenére kötött vele szerződést. A beszerzővel szemben a döntőbizottság már 2015. és 2016. folyamán két jogorvoslati eljárásban is jogsértés megállapítása mellett bírságot szabott ki, mely mellett értékelte, hogy a jogsértő állapot jelen esetben nem reparálható. Figyelembe véve a jogsértés súlyosságát, és a beszerzés által megjelölt 12.000.000,- Ft értéket, 200.000,- Ft összegű bírság 7
megfizetésére kötelezte az ajánlatkérő felperest. A felperes a törvényes határidőn belül keresetet terjesztett elő az alperes 2016. február 15. napján kelt D103/5/2016. számú határozatával szemben, és kérte annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint jogszabálysértést az eljárása során nem valósított meg. Véleménye szerint az ajánlattételi felhívás III.2.3) pontja alapján a 17. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozat is benyújtható volt a műszaki szakmai alkalmasság igazolására, illetve a kormányrendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja, illetve 16. § (5) bekezdése szerinti referencia igazolás nyilatkozat benyújtására is lehetőség volt. A Rapid Group Kft. ajánlatából, illetve a csatolt referencia igazolásból nem volt megállapítható az ajánlattevő alkalmassága, ezért bocsátottak ki részére hiánypótlást. Azonban a hiánypótláshoz egy olyan nyilatkozatot mellékelt a Rapid Group Kft., amely teljesítette a műszaki alkalmasság feltételeit a hivatkozott kormányrendelet 17. § (6) bekezdése alapján. Ezt elfogadták a műszaki szakmai alkalmasság igazolására. Véleménye szerint súlyos alapelvi sérelmet okozott volna, ha a felhívásban rögzítettektől eltérően értékelték volna a beadott nyilatkozatot. Az esélyegyenlőség biztosítását is sértette volna, ha az eljárást a többi ajánlattevőtől elfogadják, a hasonló nyilatkozatot a műszaki szakmai alkalmasság igazolására a Rapid Group Kft.-től viszont nem. A jóhiszemű tisztességes rendeltetésszerű joggyakorlásnak megfelelő követelmény magában foglalja, hogy az ajánlat és a hiánypótlás vizsgálata során az ajánlat érvényessé nyilvánítása legyen a cél, arra törekedve, hogy az értékelhető, a szerződés megköthető és a feladat megvalósítható legyen. Hangsúlyozta, hogy a hiánypótlás során a referencia igazolást a Rapid Group Kft. kiegészítette, amelyeket megtekintettek. Ezen túlmenően olyan tartalmú a kormányrendelet 17. § (6) bekezdésének megfelelő nyilatkozatot is csatolt, amelyből a szakmai alkalmassága egyértelműen megállapítható volt. Hangsúlyozta, hogy a konyhai szeletelőgép és konyhatechnológiai berendezések szállítása 3.032.078,- Ft értékben referenciaigazolással igazolt, amely megfelelt az alkalmasság körében kiírt konyhai gépek, berendezések meghatározásnak, a székek, asztalok, szekrények, bútorok pedig 3.589.525,- Ft értékben kerültek igazolásra, amely a felhívás szerinti asztalos, kovács, fazekas berendezések/gépek/szerszámok meghatározásnak megfelelt. Hangsúlyozta, hogy a magyar értelmező kéziszótár szerint is a berendezés a helyiség használati tárgyainak, bútorainak összessége, illetve gépi vagy műszaki felszerelésnek tekintendő. Tehát az ajánlattevő által megadott székek, asztalok, bútorok szállítására vonatkozó referenciák teljesítették az előírt feltételeket. Nem értettek egyet azzal a felhívással, hogy a 8
szállítás nem felelt meg az ajánlatkérői elvárásoknak, mert véleményük szerint a Rapid Group Kft. az alkalmasság minimum feltételeit teljesítette. Utalt arra a szerződés teljesítése időközben megtörtént, a leszállított műhelyberendezések és eszközök elfogadásra kerültek, a Rapid Group Kft. szerződéses kötelezettségeit az előírásoknak megfelelően teljesítette. Hangsúlyozta, az adott eljárásban csak a Rapid Group Kft. nyújtott be a szerződés megvalósítására rendelkezésre álló fedezetnél alacsonyabb ajánlati árat, így más ajánlattevő nyertessége nem lett volna megállapítható, a szűk határidő pedig nem adott arra lehetőséget, hogy más ajánlattevők nyerjék el a szerződést. Az adott közbeszerzési eljárás eredménytelenségének pedig az lett volna a következménye, hogy a projektben megépült kézművesház berendezése elmarad, és az épület üresen áll, ezzel súlyosan sérült volna a projektben megvalósult turisztikai attrakció működtetése és az épület fenntartása. Utalt arra is, hogy a hatályos Kbt. és az azóta eltelt időre tekintettel hatályba lépett új Kbt. olyan jellegű szabályokat fogalmaz meg, amelyek alapján a nemzeti eljárásrendben az alkalmasság igazolása nem szükséges, nem kell részletes igazolást beszerezni, hanem elegendő annak megfelelőségéről nyilatkozni. Utalt arra is, hogy a közreműködő szervezet által készített utóellenőrzési jelentés csak 2016. januáijában készült, ekkor jelezték a kifogásokat, így erre korábban nem volt lehetősége, hogy figyelembe vegye és ezeket a formai hibákat javítsa. Mindezekre tekintettel álláspontja szerint az eljárása jogszerű volt, és indokolatlan volt a jogsértés megállapítása. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. Arra hivatkozott, hogy fenntartva a határozatának indokolásában foglaltakat, a tényállás teljes körűen felderítésre került,* ezen túlmenően a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával megalapozottan állapították meg a jogsértést, és a helytálló tényállásbeli és jogi következtetések levonását követően kötelezték bírság megfizetésére a felperest. Hangsúlyozta, a felperes maga nem fogadta el a vizsgált ajánlattevő referencia igazolását, azaz maga az ajánlattevő választotta a nyilatkozat helyett a referencia igazolást, így azt kellett a felperesnek ellenőriznie. Ez alapján kért a közbeszerzési eljárásban hiánypótlást, így keresetében arra alappal nem hivatkozhat, hogy elegendő volt az ajánlattevő nyilatkozata, mert ezáltal saját eljárását tenné súlytalanná. A nyilatkozatnak is tartalmaznia kellett volna az általa elvárt feltételeket, adatokat. A nyilatkozattétel nem mentesíti az ajánlattevőt attól, hogy az elvárt alkalmassági feltételekről megfelelően nyilatkozzon, illetve maga kérte a felperes a referencia igazolást a hiánypótlás során, így 9
annak kifogásolása, hogy az alperes e körben újabb hiánypótlás elmaradását állapította meg, nem alapos. A felperesnek mint ajánlatkérőnek kötelessége meggyőződnie arról, hogy az alkalmasság körében valóban olyan nyilatkozat vagy referencia került-e becsatolásra, amely a beszerzés tárgyához igazodik, a felhívásban rögzítetteknek megfelelően. Ha a felperes hiánypótlást rendel el, akkor köteles erről meggyőződni, és ezt követően hozhat csak megalapozott döntést. Ennek jogsértő elmaradását állapította meg az alperes a határozatban. Minthogy a Rapid Group Kft. ajánlatából nem volt megállapítható a referencia igazolás alapján az ajánlattevő alkalmassága, ezért került kiadásra a hiánypótlás. A hiánypótlásban rögzített adatokat megvizsgálva pedig megállapítható, hogy az nem felelt meg az ajánlatkérő elvárásának. Maga rögzítette, hogy abban olyan eszközök beszerzését valósította meg korábban az ajánlattevő, amely nem igazolta, hogy a kézművesház műhelyberendezéseinek szállítása vonatkozásában az alkalmasságnak megfelel, figyelemmel arra, hogy a kézművesházhoz műhelyberendezések szállítása, illetve az orvosi rendelőhöz szállított bútorok nehezen értelmezendők azonosnak, megfelelőnek. A bíróság álláspontja szerint a felperes keresete nem megalapozott. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. § (1) bekezdése szerint, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b) pontja teszi lehetővé a közigazgatási határozat törvényessége feletti bírósági ellenőrzést. Ezt az alkotmányos alapelvet a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) 157. §-a juttatja érvényre azzal, mely szerint előírja, hogy akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 140. § alapján kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. A felülvizsgálat kérésének indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel. A bíróságnak a közigazgatási perben azt kell vizsgálnia, hogy a felülvizsgálni kért határozat jogszabálysértő-e. Ennek megítélésénél, figyelemmel a Pp. 339/A. §-ában foglaltakra, a bíróság a közigazgatási határozatot a meghozatalakor 10
alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A jogszabálysértés lehet anyagi vagy eljárási szabálysértés. A határozat akkor jogszabálysértő, ha megalapozatlan, érdemben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, meghozatalakor nem a megfelelő jogszabály alkalmazására került sor, vagy a helyesen kiválasztott jogszabályt tévesen értelmezték, továbbá a határozat indokolásából nem derül ki a hatóság által megállapított tényállás, a döntés alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés, és az abból levont jogi következtetés, valamint a közigazgatási eljárás során olyan jelentős eljárási szabálysértés történt, amely a döntés érdemére is kihatott. A bíróság utal arra, hogy a Pp. 339/A. §-a alapján a határozatot mindig a határozat meghozatalakor fennálló tények, valamint alkalmazandó jogszabályok alapján vizsgálja felül, jelen ügyben az ajánlati felhívás időpontjára tekintettel a bíróság a jogvitát a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) rendelkezései alapján bírálta el. A hivatkozott Kbt. 3. § első fordulata szerint az e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 122/A. § (1) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza az e §-ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kisvagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A Kbt. 38. § (3) bekezdésének 1) pontja értelmében a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza többek között az alkalmassági követelményeket, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot. A Kbt. 39. § (1) bekezdése szerint az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be. A (2) bekezdés szerint a közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni. 11
A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott a) szakmai tapasztalatra és képzettségre, b) műszaki és technikai feltételekre, c) minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra, d) gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó minimális követelményeknek (alkalmassági követelmények) és nem áll kizáró ok hatálya alatt. Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy az pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy a d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni. A (2) bekezdés szerint az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága záija ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. 58. § (l)-(2) bekezdései szerint az ajánlatkérő olyan igazolások benyújtását írhatja elő a gazdasági szereplők számára, amelyek szükségesek a közbeszerzési eljárás lefolytatásához, az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásához. Ezek az igazolások arra szolgálnak, hogy az ajánlatkérő megítélje a) az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságát, az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását és a kizáró okok fenn nem állását; b) azt, hogy az ajánlattevő által megajánlott áruk, szolgáltatások, illetve építési munkák, építmények megfelelnek az ajánlatkérő által előírtaknak. A Kormány rendeletben határozza meg, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság és a kizáró okok ellenőrzésére milyen igazolási módokat, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő, illetve köteles elfogadni. A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (2) bekezdés szerint az egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, 12
és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 67. § (2) bekezdése szerint a hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat. A (3) bekezdés szerint a hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A Kbt. 67. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A Kbt. 73. §-a szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító felhívásban - több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi felhívásban -és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 71. § (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 15. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - igazolható az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől visszafelé számított megelőző három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított megelőző hat évben teljesített szállításokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. A kormányrendelet 16. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Ajánlatkérő a referencia igazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az 13
alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is. A kormányrendelet 16. § (5) bekezdése szerint a 15. § (1) bekezdés a) pontjának, valamint (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő, részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával, vagy a szerződést kötő másik fél által adott igazolással lehet igazolni. A 15. § (2) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. A kormányrendelet 17. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott eljárásban, amennyiben a Kbt. 122. és 122/A. §-a alapján jár el, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás értéke nem éri el a huszonötmillió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot és az ajánlatkérő azt az eljárást megindító felhívásban lehetővé tette, a 15. § (l)-(3) bekezdésében foglalt igazolási módok helyett elfogadhatja az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelménynek (követelményeknek). Az ajánlatkérő ebben az esetben is csak olyan alkalmassági követelményt írhat elő, amely a 15. § (l)-(3) bekezdésében foglalt dokumentumokkal igazolható, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pedig - ahol az ajánlatkérő lehetővé tette - választása szerint jogosult a 15. § (l)-(3) bekezdésében foglaltak helyett nyilatkozattal igazolni alkalmasságát. Amennyiben az elbírálás során az ajánlatkérőnek kétsége merül fel a nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban, a Kbt. 67. § szerinti felvilágosítás kérés keretében előírhatja a 15. § (l)-(3) bekezdése szerinti igazolás benyújtását. A bíróság álláspontja szerint helyesen utalt az alperes határozatának indokolásában arra, hogy a közbeszerzési eljárás célja, hogy az ajánlatkérő a Kbt.-ben előírt rendelkezések alapján úgy válassza ki az eljárás eredményeként megkötendő szerződést teljesítő ajánlattevőt, hogy betartja a Kbt. kógens rendelkezéseit, a kapcsolódó kormányrendeleteket, az alapelveket, továbbá a közösségi jog által meghatározott normákat. A Kbt. rendelkezéseitől általános szabály szerint nem lehet eltérni, a rendelkezések kógensek, csak abban a szűk körben engedi meg a jogalkotó az eltérést, amennyiben azt maga a jogszabály teszi lehetővé. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a Kbt. 38. § (3) bekezdésének 1) pontja alapján az eljárást megindító felhívásnak tartalmaznia kell az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat, és a megkövetelt 14
igazolási módot. Ebből következik, a Kbt. 55. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján csak olyan szereplő tehet ajánlatot, aki megfelel az ajánlatkérő által támasztott szakmai tapasztalatra, képzettségre, műszaki és technikai feltételre, minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra, valamint a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó minimális követelményeknek. Az ajánlatkérő a Kbt. 58. § (1) bekezdése alapján olyan igazolásokat követelhet meg, amelyek arra szolgálnak, hogy megítélje az ajánlattevő képes-e a szerződés teljesítésére, vele szemben áll-e fenn kizáró ok, illetve az ajánlattevő által megajánlott áru, szolgáltatás, illetve építési munka, építmény megfelel-e az általa előírtaknak. A fenti rendelkezésekből az következik, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek konkrétan meg kell határoznia azokat az elvárásait, feltételeket, amely alapján meg tudja állapítani az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő szerződéses teljesítésre való alkalmasságát. Az alkalmassági követelményeket oly mértékben kell meghatározni, amelyek ténylegesen szükségesek a szerződés teljesítéséhez, azaz az ajánlatkérő nem támaszthat túlzott elvárást a gazdasági szereplőkkel szemben, és az ajánlatkérő elvárásainak a megkötendő szerződés tárgyához kell igazodnia. Helytállóan mutatott rá az alperes határozatának indokolásában arra, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság követelményében megfogalmazott elvárásaival azt jelzi az ajánlattevőknek, hogy a beszerzés tárgyára is tekintettel milyen szakmai tapasztalat, szakértelem, gyakorlat, eszközpark, technikai feltételek, hatékonyság, illetve egyéb általa meghatározott körülményeknek való megfelelés teszi alkalmassá az adott gazdasági szereplőt a szerződés teljesítésére. A Kbt. is konkrétan megfogalmazza, hogy az alkalmasság követelményrendszerének vizsgálata során mindig az adott konkrét közbeszerzési eljárás specifikumai, körülményei alapján kell megítélni az előírt követelmények Kbt.-nek való megfelelését. Az eljárást megindító felhívásban köteles az ajánlatkérő meghatározni az alkalmasság követelményrendszerét, az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, azokat az elvárásokat, amelyeket megvizsgálva az adott ajánlattevő alkalmassága megállapítható a szerződés teljesítésére. Következetes a gyakorlat a tekintetben, hogy az ajánlatkérőnek hiánypótlást kell kiadnia, illetve felvilágosítás kérést kell kibocsátania, ha az ajánlattevő által ajánlatban foglaltak valamely része nem egyértelmű, nem pontos, abban nem egyértelmű kijelentések szerepelnek, mivel csak ez alapján lehet a hiányosságokat pótolni. A felhívott kormányrendelet rendelkezései alapján az ajánlatkérő felperes úgy kívánt meggyőződni 15
az alkalmasság körében arról, hogy az ajánlatot benyújtó ajánlattevők alkalmasak-e a megkötendő szerződés teljesítésére, hogy az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 3 év alatt végeztek-e az ajánlatkérő által megadott igénynek megfelelő áruszállítást. A felperes pontosan nevesítette: asztalos, kovács, fazekas berendezések/gépek/szerszámok, és/vagy konyhai gépek, berendezések szállítására vagy adásvételére kellett vonatkoznia az elmúlt 3 év teljesedésbe ment jogügyleteinek, és a korábbi szállításoknak el kellett érniük a nettó 6.000.000,- Ft-ot. Egyetértett a bíróság az alperes határozatának indokolásában azon okfejtésével, hogy a felperes mint ajánlatkérő a Rapid Group Kft. ajánlatára hiánypótlást bocsátott ki, mert maga is úgy ítélte meg, hogy nem tudja megítélni a közölt adatokból a szakmai alkalmasságát az ajánlattevőnek. A hiánypótlási felhívás, mely 2015. október 27-én került kiadásra, az ajánlati felhívásban foglaltakat ismételte meg, azaz kérte a benyújtott referencia igazoláshoz, nyújtsa be nyilatkozatát, melyből az előírt minimum feltételeknek való megfelelés egyértelműen megállapítható, vagy adjon be a feltételeket teljesítő referenciára vonatkozó igazolást vagy nyilatkozatot, a felhívás III.2.3) pontja szerint. A felhívásra határidőn belül a Rapid Group Kft. a hiánypótlásban foglaltakat úgy teljesítette, hogy egyrészt nyilatkozatot csatolt: a felhívásban szereplő műszaki és szakmai feltételek mindegyike, valamint a pályázathoz benyújtott referencia igazolások mindegyike 2014. január és december 31-e közötti időszakban megvalósult, továbbá Nyírvasvári Község Önkormányzata által kiállított teljesítésigazolás alapján részletezte az egészségház felújítás eszközbeszerzését, a start közmunkaprogram eszközbeszerzését, valamint a TÁMOP komplex telekprogram beszerzését. Ezen túlmenően referencia igazolást csatolt a Tiszavasvári Szociális és Gyermekjóléti szolgálattól is, amelyben a teljesítést részletezték, mely munkavédelmi eszközök, valamint konyhatechnológiai berendezések beszerzését jelentette, illetve a Zöld Invest Kft. is részletezte, hogy orvostechnikai eszközök, orvosi rendelő és várószoba berendezései, szükséges bútorok beszerzésére került sor, egyúttal részletesen kidolgozták az egyek beszerzési részek részösszegeit is. A bíróság álláspontja szerint a hiánypótlásban előadottakat, illetve a benyújtott referencia igazolásokat vizsgálva megállapítható, hogy az abban foglaltakat az ajánlatkérő felperes nem vizsgálta meg annak ellenére, hogy a Kbt. 63. § (1) 16
bekezdése alapján kötelezettsége. Amennyiben az abban foglaltakat a felperes mint ajánlatkérő megvizsgálta volna, úgy egyértelműen megállapítható, hogy az általa alkalmassági követelmények körében előírt nettó 6.000.000,- Ft-os beszerzési értéket a referencia igazolásokban foglaltak a felhívás tárgykörére vonatkozóan nem érték el. A szállításnak asztalos, kovács, fazekas berendezések/gépek/szerszámok, és/vagy konyhai gépek berendezések szállítására vagy adásvételére kellett vonatkoznia nettó 6.000.000,- Ft értékben. A benyújtott referencia igazolások tekintetében az orvosi rendelő és várószoba bútorai, az orvostechnikai eszközök, továbbá a munkavédelmi eszközök nem voltak figyelembe vehetők, csak a konyhai, illetve konyhatechnológiai berendezések voltak értékelhetők a megkötendő szerződés tárgyával összefüggésben. Ekként egyetértett a bíróság azon okfejtéssel is, hogy a kézművesházhoz műhelyberendezések szállítása címén előírt feltételeknek való megfelelés nem azonosítható a bútorokkal, illetve az orvostechnikai eszközökkel való beszerzéssel. A bíróság álláspontja szerint a Kbt. vonatkozó rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható, hogy a Kbt. 67. § (2)-(3) bekezdése alapján a hiányok pótlásának, illetve a felvilágosítás kérésnek mindig pontosnak és egyértelműnek kell lennie. Azt olyan tartalommal kell kiadni az ajánlattevő részére, hogy abból az ajánlattevő megítélje, melyek azok a részek, amelyeket ki kell egészítenie, hogy milyen további igazolások benyújtása szükséges. Jelen ügyben azonban a Kbt. 67. §-ában írtakkal ellentétben az ajánlatkérő felperes csak megismételte a felhívás III.2.3) pontjában foglaltakat, de a felhívás a konkrét hiányosságokra nem tért ki. Ekként helytállóan állapította meg a hatóság határozatának indokolásában, hogy az ajánlati felhívás a Kbt. rendelkezéseibe ütköző volt. A bíróság a Kbt. 63. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek az ajánlatok megfelelőségének vizsgálata körében előírt kötelezettsége kapcsán rámutat arra, nem fogadható el az a felperesi érvelés, hogy a hiánypótlást követően a nyilatkozattétel révén szükségtelenné vált a hiánypótlás határidőben történő teljesítése keretében a referencia igazolások, és további igazolások kiegészített tartalmának vizsgálata, mivel a referencia igazolásokon túl nyilatkozatot is csatolt, amely a vonatkozó kormányrendelet 17. § (6) bekezdésében írtaknak megfelelt, ekként a kiegészített adattartalom egyenkénti vizsgálata mellőzhető volt. Nem értett egyet a bíróság azon érveléssel sem, hogy az új Kbt. rendelkezései is olyan szabályokat fogalmaznak meg, mely szerint a nemzeti eljárásrendben az alkalmasság igazolása nem szükséges, részletes igazolást kell beszerezni, hanem elegendő a megfelelőségről szóló 17
nyilatkozat. A bíróság - mint fentebb kifejtette - a Kbt. rendelkezéseitől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a törvény azt kifejezetten megengedi. E körben a törvény nem engedi meg az eltérést, azaz amennyiben az ajánlattevő referenciákat és igazolásokat csatol az alkalmasságnak való megfelelés körében, úgy nem mellőzheti ezen okiratoknak a vizsgálatát az ajánlatkérő. A bíróság álláspontja szerint következetes a gyakorlat a tekintetben, hogy amennyiben a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően a nyilatkozattétel mellett vagy a nyilatkozattétel helyett az érintett ajánlattevő referencia igazolásokat csatol, úgy a referencia igazolásokat is összességében értékelni kell az ajánlattevő gazdasági szereplő alkalmassága megítéléséhez. Minthogy az ajánlattevő Rapid Group Kft. a korábbiakban csatolt referencia igazolásokat kiegészítette, önmagában az, hogy emellett a szakmai megfelelőségre vonatkozóan a kormányrendelet 17. § (6) bekezdésében írtak szerinti nyilatkozatot is csatolt, nem mentesítette az ajánlatkérő felperest, hogy részletesen tartalmában megvizsgálja, hogy az ajánlattevő szakmai alkalmassága megfelel-e, hiszen csak ezzel kerülhetett abba a helyzetbe, hogy eldöntse, hogy az ajánlattevő valójában alkalmas-e a szerződés teljesítésére. Mindezekre tekintettel jogszabálysértő volt az eljárása, hogy külön részletesen a kiegészített adatokat nem vizsgálta, mert amennyiben ennek eleget tesz, úgy észlelte volna, hogy az igazolások tartalma szerint az asztalos, kovács, fazekas berendezések/gépek/szerszámok, és/vagy konyhai gépek, berendezések szállítása és adásvételére vonatkozóan a korábbi szállítások nettó értéke a 6.000.000,- Ft-ot nem érte el, és minthogy korábban részletes, pontos hiánypótlást nem adott ki, lehetősége lett volna újabb pontosan és konkrétan megjelölt hiányosságok felhívásával hiánypótlást kiadni annak érdekében, hogy ténylegesen meggyőződjön arról, a szerződés teljesítésére a Rapid Group Kft. képes-e. A jogsértés megvalósulása szempontjából a bíróság hangsúlyozza, nincs jelentősége annak, hogy időközben a szerződés teljesedésbe ment, és nincs jelentősége annak sem, hogy az ajánlattételi felhívással érintett és ajánlatot tevő 3 gazdálkodó szervezet közül csak a Rapid Group Kft. tett olyan ajánlatot, amely a rendelkezésre álló fedezet alatti összegre vonatkozott. Nem mentesülhet az ajánlatkérő a Kbt. szabályainak betartásától azon indokkal sem, hogy a projekt befejezésére rendkívül szűk határidő állott rendelkezésre, és egy új eljárásban nem lett volna más ajánlattevőnek lehetősége a szerződés elnyerésére. A bíróságok és az alperes gyakorlata is következetes a tekintetben, hogy önmagában a határidők rövidsége nem ad lehetőséget a Kbt. szabályainak mellőzésére. 18
Mindezen indokokra tekintettel a bíróság álláspontja szerint az eljárt alperes jogszerűen állapította meg eljárásában a jogszabálysértést, és alkalmazta a felperes által egyébként összegszerűségében nem vitatott bírság kiszabását. Mindezen indokokra tekintettel a bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság a pervesztes felperest kötelezte az alperes javára perköltség megfizetésére, amelynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése alapján 17.500,- Ft-ban + 6.500,- Ft utazási költségtérítésben állapította meg, összesen 24.000,- Ft összegben. Minthogy a felperes az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, így az eljárással felmerült le nem rótt 30.000,- Ft eljárási illetéket az Itv. 74. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése és 14. §-a alapján az állam viseli. A bíróság észlelte, hogy a felperes a keresetlevelén illetékbélyegben 10.000,- Ft eljárási illetéket tévesen lerótt, ezért a bíróság az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján rendelkezett annak Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz külön kérelmére előterjesztett visszatéríthetőségéről. A bíróság tájékoztatja továbbá a peres feleket, hogy az illeték visszatéríthetősége érdekében a bíróság határozatát megküldi az Itv. 81. § (2) bekezdése alapján a felperes székhelye szerinti Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatóságnak. Az ítélet ellen a Pp. 340. § (1) bekezdése alapján fellebbezésnek nincs helye. Kecskemét, 2016. április 07. napján Dr. Szrapkó Ágnes s.k. bíró
19
