5. Szállodák gazdálkodási környezete
„Környezet”
1. Környezet és szállodavezetés Makró környezet 2. Turizmus globális környezete Turizmus lokális környezete Közvélemény 3. Gazdálkodó szervezetek 4. Turisztikai fogyasztások
„Vezetés és környezet” „Gazdasági környezet” „Szálloda és Turizmus”
5. Fejlesztési programok és stratégiák
„Fejlesztési stratégiák”
6. Inspiráció 7. Virtuális szálloda témaköre 8. Ellenőrző kérdések
„KBL” „Vezetői döntések” „Önértékelés”
Dr. Juhász László PhD
„Turisztikai vállalkozások” „Turizmus Szatellit Számla”
1
3.1 Fejlesztési programok és stratégiák
„Fejlesztési stratégiák”
Kistérségek Turisztikai Koordinációja Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
„Turizmus Stratégia”
Magyarországi fejlesztési Tervei
„Fejlesztési tervek”
Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Fenntartható fejlődés és Versenyképesség Európa 2020 - Magyarország Partnerségi Megállapodása 2014-2020 fejlesztési időszakra Fenntartható magas hozzáadott értékű termelés és foglalkoztatás bővítésre épülő gazdasági növekedés Régió, megye, üdülőkörzet, gyógyhely Dr. Juhász László PhD
2
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2006 - 2013 Átfogó célok 5
Sarkalatos cél 13
Emberközpontú és hosszú távú fejlődés
Versenyképesség növelés
Turistafogadás feltételeinek javítása
Elérhetőség javítása Turisták komfort érzetének javítása
Attrakció fejlesztés
Termékfejlesztés Desztinációfejlesztés Kiemelt desztinációfejlesztés
Emberi erőforrás fejlesztés
Oktatás átalakítás Munkaerőpiac stabilitása Megítélés javítás
Hatékony működési rendszer kialakítása. Dr. Juhász László PhD
Életminőség
TDM kialakítása Regionális intézmények kialakítás Turisztikai intézményrendszer felépítés
3
Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 - 2013 legfontosabb célja (2) a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése 1. A foglalkoztatás bővítése a munkaerő-kínálat növelése az egyén foglalkoztathatóságának javítása; a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.
2. A tartós növekedés elősegítése a versenyképesség növelése; a gazdaság bázisának a szélesítése; az üzleti környezet fejlesztése, azon belül az elérhetőség javítása, a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése
128 oldal turizmus szó 12 alkalommal szerepel
Dr. Juhász László PhD
4
EU 2020 Magyarország Partnerségi Megállapodása 2014-2020 fejlesztési időszakra Átfogó nemzeti fejlesztési cél Fenntartható magas hozzáadott értékű termelésre és foglalkoztatás bővítésre épülő gazdasági növekedés Öt fő nemzeti fejlesztési prioritás Gazdasági szereplők versenyképességének javítása Foglalkoztatás Energia erőforrás hatékonyság Társadalmi felzárkózás, népességi kihívások kezelése „Jó állam” Gazdasági növekedést segítő helyi , térségi fejlesztések segítése
Dr. Juhász László PhD
5
EU 2020 Magyarország Partnerségi Megállapodása Szálláshely szó megjelenése 22 oldal városfejlesztés egyik eleme a szálláshely (elemzés) 23- pénzügyi fejlesztések szálláshely szolgáltatásban (elemzés) 31 – minőségfejlesztés, kapacitásbővítés csak attrakció csomópont mentén Szálloda szó megjelenése 19 – gyógy és wellness szállodák folyamatosan növekvő hányad (értékelés)
Dr. Juhász László PhD
6
Fenntarthatóság - versenyképesség Fenntarthatóság feltételeinek biztosítása annak érdekében, hogy ne éljük fel a hosszú távú fejlődés erőforrásait Fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elvének. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erőforrásokra, beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget és a humán tőkét is.
„versenyképesség elemei és elmélete” A szállodák nemzetközi versenyképességét a külföldi piaci feltételekhez kell hasonlítani. Kiemelkedő eltérések vannak általános fogyasztási adó, turisztikai adó és az emberi erőforrás adóinak tekintetében. A hazai versenyképesség a szállodák belső (élőmunka, eszköz) erőforrásain alapul. Ezen belül is az emberi tényező kiemelkedik a versenyképesség elemei között. Ugyanakkor a szálloda helyszíne alapvetően meghatározza a versenyképességét. Dr. Juhász László PhD
7
Versenyképesség Versenyképesség Összehasonlíthatóvá teszi a vállalkozásoknak, szektoroknak vagy nemzetgazdaságoknak azt a képességét, hogy egy adott piacon termékeket vagy szolgáltatásokat előállítsanak és értékesítsenek Egyik legátfogóbb elemzést a Világgazdasági Fórum végzi el évente, amelynek eredménye a Global Competitiveness Report (Globális versenyképességi jelentés) kiadvány. Magyarország ezen a listán a világ 41. helyen volt 2008 évben. Szállodaipar és turizmus versenyképességének indikátorai GOP szint, revpar, trevpar, egy épített szobára jutó bevétel – eredmény termelékenység növelésének képessége, vendégszegmensek és specializáció harmóniája, személyi költség szintje, befektetett tőke jövedelmezősége Versenyképességének indikátorai GDP változás százaléka, egy főre jutó GDP, felsőoktatásban résztvevők aránya
Dr. Juhász László PhD
8
Megye – Régió – Üdülőkörzet - Gyógyhely Megye 19 Budapest Pest
Statisztikai 7
Turisztikai 9
Kiemelt üdülő körzetek 8
Közép- Mo
Budapest
Közép - Dunántúl
Balaton Közép - Dunántúl Nyugat - Dunántúl Dél - Dunántúl
Budapest Dunakanyar Balaton Velencei tó – Vértes Sopron - Kőszeg Mecsek - Villány
Észak - Alföld Tisza-tó
Tisza-tó
Heves Somogy
Nyugat - Dunántúl Dél - Dunántúl
Zala
Észak - Alföld
9
Vas Dél ……….
- Alföld
Észak – Mo
Balaton Somogy – Zala - Veszprém Dél – Közép – Nyugat Dunántúl Balaton Balaton
Dr. Juhász László PhD
Dél
- Alföld
Észak - Magyarország
Mátra - Bükk
Gyógyhelyek (14 + 1? – 25 év után) Miskolc Eger Kékestető Debrecen Parád Zalakaros Gyula Zsóry-fürdő
1935 1954 1963 1971 1972 1978 1984 2009?
Harkány Sopron-Balf Hévíz Balatonfüred Hajdúszoboszló Bükfürdő Sárvár
1938 1961 1970 1971 1975 1979 2012
Régiók piaci részaránya szállodai kínálat - vendégéjszaka
10
Kiemelt üdülő körzetek szálloda és szálloda vendégéjszaka Budapest Magyarország belül (5.662 / 12.642) 45 %
Balaton Magyarország belül (2.710 / 12.642) 22 %
Budapest és Balaton Magyarország belül szálloda 44 %
Budapest Közép Magyarország belül (5.662 / 5.996) 94 %
Balaton K – Ny – D Dunántúlon belül (2.710 / 4.585) 60 %
Kínálat szoba 60%
Mindenki más Magyarország (Vidék) Szálloda részarány 56 % Szoba kínálati részarány 40 % Keresleti részarány 34 % Bevételi részarány 25 % Átlag vendég 27 fő Dr. Juhász László PhD
Kereslet 66 % Bevétel 75 % Átlag vendég 66 fő
Egészségturizmus – gyógyhely – gyógy szálloda – Spa - Balneo OGYFI 30 gyógyszálloda 14 településen 2 Bük 8 Hévíz 1 Eger 4 Hajdúszoboszló 2 Debrecen 1 Harkány 2 Zalakaros 1 Füzesgyarmat 1 Karcag 1 Hőgyész 1 Szeged 1 Siófok 1 Sárvár 4 Budapest 7 település 10 szálloda nem gyógyhely
13 gyógyhely település 2 Bük 8 Hévíz 1 Eger 4 Hajdúszoboszló 2 Debrecen 1 Harkány 2 Zalakaros Miskolc-Lillafüred Sopron-Balf Kékestető Balatonfüred Parád Gyula 6 település nincs gyógyszálló
SpA Sanus per aquam jelentése: egészséges a víz által. Olyan testre és lélekre kiterjedő, egészségmegőrző, regeneráló kezelés, amely a gyógy- és termálvizek jótékony hatásán alapszik
Balneo víz gyógyászat Gyógy Spa Termál Wellness
gyógy-tényező gyógyvíz termálvíz életforma
Nincs gyógy-szállodák, termál-szállodák, Spa-hotel szekció vagyszövetség Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) Dr. Juhász László PhD
11
Egészségturizmus – gyógyhely - vizek
12
Elismert ásványvíz Természetes ásványvíz, amely védett, felszín alatti vízadó rétegből származik, Gyógyvíz Gyógyvíz az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van. Amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték Termálvíz Termálvíz vagy hévíz az a rétegvíz amelynek hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatív kisebb mélységből hozható a felszínre termálvíz. A termálvíz fogalmát a hétköznapokban gyakran helytelenül azonosítják a gyógyvízfogalmával. Magyarországon 2000. január 1-jén összesen 1289 regisztrált termálkút volt. Hideg gyógyvizek és termálvizek A gyógyvizeket hőmérsékletük alapján, 30 °C alatt hideg, az ezt meghaladókat meleg víznek (hévíznek vagy termálvíznek) nevezzük. A mélyfúrású kutak vizét csak akkor nevezzük termál- vagy hévíznek, ha hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot. Dr. Juhász László PhD
