5 r' m m. {Mm i Wm1'r m O S

5 r'

•m

m

®j

{M m i W mm1'r O S

SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG dr. Cscrvenyák László, dr. Fazekas Á rpád, Gulyás Emitná dr., Gyúró Im re (a szerkesztő bizottság elnöke), Horváth Miklós, dr. Klenczner Imre, Kopka János dr. Kovács Pál. dr. Kuknyó János, Lábass Menyhért, dr. Margócsy József, Ratkó József, Simkovics Gyula, Szilágyi Imre, Scholtz Bála.

FELELŐS SZERKESZTŐ: dr. H á r s f a l v i

SZABOLCS-SZATMARI

P é t e r

szem le

Gazdasági, társadalmi és kulturális folyóirat. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács lapja. Megjelenik negyedévenként. K iad ja a Szabolcs m e g y e i Lapkiadó Vállalat. Felelős k ia d d ! Mád! L ajo s Igazgató. S z e r k e s z tő s é g : N y ír e g y h á z a . Sóstól ó t 31/b. T e l e fo n : 11—738 K iad ó h i v a t a l : Szabolcs m eg y ei L a p k ia d ó Vállalat, N y ír e g y h á z a , z r í n y i Ilona u. 9—S.

Telelőn: 10—1911 K á z lr a to t n em firzünk m eg és nem a d u n k vissza. T e rje s z ti: a M a g y a r Pnata. ElflQzetheld a P o sia KOzponll Hírlap I ro d á n á l (Bp. V,, Jó z se f nádoi t á r 1.. t e le f o n : 180 sso, p o sta c ím : 1900 B u dapest) és b á r m e l y k é z b e s íts p o sta h iv a ta ln á l. Evl előllzetéil dl]: 40,— Ft, C s e k k s z á m l a s z á m : 215—S6162. B e fizetés k o r m i n d e n es e tb e n kér]UK feltü n te tn i a fo lyóirat n ev ét: S ZABOLCS-S ZATM ARI s z e m l e K észült a N y írség i N y o m d á b a n Felelős vezető : J á g e r Z o ltán — IS3I1. — V. — Hízna

Index: 25 923 — ISSN 01333—2465 II.

SZABOLCS-SZATMA r i

Gazdasági, társadalmi és kulturális folyóirat XIII

19*8. M Á J U S É V F O L Y A M . 2. S*4AM

Tártalom: Az értelmiség megyünk társadalm ában
1

TUDOMÁNYOS ELET KISS GÁ BO R—S1MKOVICS GYULA: A tá rsa dalom ­ tudományok es a politika — — — " — ----------HÁRSFALVI PÉTER: A történeti jellegű társadalom ­ tudományok h e l y z e t é r ő l ----------------------------------— FODOR MIHÁLY: Az egészségügyi intézményeinkben íolyo tudományos munkáról — ----------------— — KLENCZNER IMRE. A mezőgazdasági kutatás Szaboles-Szatm arban — — — ----------- — — ---------19 SCHOLTZ BÉLA Az MTESZ m unkája a megye m ű ­ szaki tudományos Fejlődéséért----------------------------- 26

5 0 15

P Ü L D R A JZ

KORMÁNY GYULA: Szabolcs-Szatmár hévízkútjai és h a s z n o s í t á s u k -------------------------------------- *-------------35 GOOZ LAJOS: A Nyírség mélyföldtani v is z o n y a i-------50 SZE1FERT GYULA: Környezetünk védelmében* Nyír­ egyháza s z e n n y v í z e l h e l y e z é s e ----------------------------

54

M Ű VÉSZÉT

CSERMELY TIBOR: Irodalmi, művészeti é l e t ü n k -------59 BÁN FERENC: Az építőművészek te v é k e n y s é g e -------87 ERDEI LÁSZLÓNK: Takács Erzsébet „Anyaság" című szobrának f e l a v a t á s á r a ---------------------— ------------- 89 NÉPRAJZ SZALONTAI BARNABÁS: Nyírbátor története és kö­ zépkori cserépedényei — ------ * — — — ------ —■

73

KÖNYVEKRŐL A Tiszántúl villamosításának története (Gyarmathy Zsigmondi — -------------------------------- —

97

A Jósa András Kórház III, évkönyve (Nyilas Károly) — ----------- -------------------------- — íoy A H ajdu-Bihar megyei Levéltár Évkönyve. Ili (Láczay M a g d o l n a ) -------------------------------------------102 Hl.

PÜLÜSKEI FERENC: Horthy és hatulmi rendszere in 19—1922 (Barabás L á s z l ó ) ------------------------------l<>4 GYÖRFFY GYÖRGY: István király és műve (Bársony I s t v á n ) ---------------- — ---------------------- — 107 II. RÁKÓCZI FERENC: Fejezetek a Vallomásokból (Leblancné Kelemen M á r i a ) ----------------------------- 111 KÉPEK V INCZ3 LAJOS nyíregyházi kiállításának anyagából; D u r a z z ó ------------------------------ — ----------------------- — 4 N agyapámm al a b á lh o n vásárban — ------------------ — B A pöcsi b ú c s ú ---------— — — — ------------------ — 14 A pócsi búcsú részlet — — — -----------------------------18 Vietnami lány — — — — — — — ---------------------34 D o h á n y f ö l d ó n -------- — — --------------------------- — 58 Turisták I. — — — — — •— -----------------— 72 Barkavivők — ------------— ------------------— --------- — 36 B a j k á l ------------------------------------------------------------- 106 Turisták II — ------- — — — -------------— — — — 114

E SZAMUNK MUNKATÁRSAI: Barabás László tanár, Nyíregyháza; Bán Ferenc építészmérnök, Nyíregyháza; ár. Bár­ sony István egyet, tanársegéd. Debrecen; Cserm ely T ibor tanár, a Hazafias Népfront megyei titkárságának művelődéspolitikai m unkatársa, Nyíregyháza; ár Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsa főtitkára, Budapest; ár. Fodor M ihály kandidátus, osztályvezető főorvos, Nyíregyháza; dr. Göőz Lajos főiskolai docens, Nyíregyháza, dr G yarm athy Zsigm ond megyei levéltár-igazgató, Nyíregyháza; dr. H ársfalvi Péter főigazgató helyettes, tanszékvezető főiskolai tanár, Nyíregyháza; dr. Kiss Gábor ta n ­ székvezető tanár, az MSZMP MB Oktatási Igazgatósága, Nyíregyháza; dr. K lenczner Im re kandidátus, kutatóintézeti igazgató, Nyíregyháza; dr. K orm ány G yula főiskolai docens, Nyíregyháza; Láczay Magdolna levéltáros, Nyíregyháza; Leblancné Kelem en Mária tanár. Salgótarján; Nyilas Károly főiskolai adjunktus, Nyíregyháza; Sebőitz Béla építészmérnök, Nyíregyháza; Simkouics G yula igazgatóhelyettes, az MSZMP MB Ok talási Igazgatósága, Nyíregyháza, dr. Szalontai Barnabás múzeumigazgató, Nyírbátor; ár. Szeifert G yula mérnök, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, N yír­ egyháza; Takács Erzsébet szobrászművész, Budapest, Vincze Bajos festőművész, B u­ dapest. Fotók: Elek E m il, Zsák Zoltán. IV.

Az értelm iség m egyénk tá rs a d a lm á b a n A mai m agyar szocialista társadalom ezerszinü. ám alapvetően egységes összeté lelet, szerkezetét az utóbbi években négy szám adattal szo k tu k érzékeltetni. A társa­ dalom a k tív kereső népességét véve fig yelem b e a m unká so sztá ly részaránya társadal­ m u n kb a n 58%. a mezőgazdasági dolgozóké 15° n, a szellem i dolgozóké 24%, s m in d ­ össze 3° o az előbbi három csoportba be nem sorolható vegyes, egyéb elem ek aránya A társadalom egységes jellege fő k é n t abban áll. hogy ebben a társadalom ban m in ­ d en k in e k azonos az alapvető term előeszközökhöz való viszonya, tehát nincsen k izsá k ­ m ányolás, lényegeben m in d en ki m u n ká va l keresi meg a kenyerét, értékterem tő alkotó tevékenységet folytat. A szocialista társadalom nak, m in t politikai rendszernek a lényegéből fakad, hogy ennek a társadalom nak a vezető ereje a m unkásosztály, a m ely ik im m á r m ennyiségileg, szám arányát te k in tv e is a legjelentősebb alkotó elem e a m agyar társadalom nak, ö r ­ vendetes jelenség ez, m e r t'm ár önm agában is m a ta tja a társadalom szocialista jelle gét, sőt technikai-m űszaki m odernizálódását is, am elynek legfőbb alakja a jól képzett, m odern gépekkel dolgozó m unkás, ö rv en d e tes az is. hogy alig több. m in t három é v ­ tizeddel a felszabadulás után a mezőgazdasági term elésből élők részaránya 15%-ra csökkent, hiszen m inél m odernebb egy ország mezőgazdasága, annál kevesebb élő, em beri m unkaerőt foglalkoztat közvetlenül, m ert ott is átveszi a vezető szerepet a gép, a technika. A két nagy .termelő osztály m unkája, egym áshoz ivaló barátságos, szövetségesi vi­ szonya társadalm i rendszerünk legfőbb tartópillére. De ezek m egállapítása m ellett fel kell ism ern ü n k annak jelentőségét is, hogy a m ai m agyar társadalom ban a szellem i dolgozók részaránya 24 százalékra em elkedett, azaz értelm iségi, vagy alkalm azott. M indez azzal van összefüggésben — a m in t ezt a párt X I. kongresszusa is m egállapította, hogy a szocializm us építésében a tudom ány, a technika, a kultúra nö vekvő jelentőségre tesz szert, hogy „a tudom ányos technikai fejlődéssel párhuzam osan foko zó d ik az értelm iség szerepe, gyarapodnak sorai”. A s ze l­ lem i dolgozók szerepének fontosságára, s egyúttal az értelm iségi társadalom m in ő sé­ gére utal az is, hogy közülük m in d en ötödik felsőfokú végzettségű, illetv e irányító m u n ka k ö rt tölt be, továbbá hogy m in d en tíz diplom ás közül kilenc m ár 1949 u tán szerezte diplom áját, többségük munkás- vagy parasztszárm azású, es a szellem i dolgo­ zók, értelm iségiek döntő többsége m u n ká já va l és közéleti tevéken ység ével a népet, a szocializm us építését szolgálja. A z is ism eretes, hogy az utóbbi években m ilyen nagy fig yelm et fo rd ítu n k h a zá n k­ ban a közoktatás, a kultúra, a közm űvelődés és a tudom ány, m ű vészet helyzetére, m ert to vá bbfejlődésünknek az élet m inden területén egyik legfontosabb kö v etelm é­ nye a szakm ai és a közm űveltség gyarapodása. T ársadalm unk szocialista jellegének erősítését is az ú jfajta, magasabb erkölcsiségű életm ód kialakításával és terjesztésével tu d ju k leginkább elősegíteni. Ez a legfőbb eszköze a gazdasági és term elési színvonal em elésének éppen úgy, m in t a szocialista dem okrácia h a téko n y fejlesztésén ek is.

1

M indez nagym értékben összefügg a szellem i dolgozók, fő k é n t pedig a z alkotó é r te l­ m iségiek m agatartásával, tevékenységével, az egész társadalom ban elfoglalt h elyze­ tü k ke l. A z értelm iségiek alkotó m unkája, a tudom ány, a közoktatás, az ipari és m ező ­ gazdasági g yártm ány- és m űszaki fejlesztés, de nem kevésbé a m űvészeti alkotó m u n ­ ka m ár ma is, a jövőben m ég inkább m eghatározó jelentőségűvé vá lik m egyénk tár­ sadalm ában is. Joggal szá m íth a t tehát figyelem re az is. hogy a m i szükebb p á triá n k­ ban, Szabolcs-Szatm ár m egyében m i a helyzet ezzel kapcsolatban, m ily en a mi m e ­ gyénk társadalm i szerkezete, és m ilyen a helyzete a szellem i dolgozóknak, az érte lm i, ségieknek? Közgazdászaink, statisztiku sa in k szám ításai és becslései alapjait ma m ar ren d elkezü n k olyan adatokkal, am elyekkel m egyénk társadalm át jellem ezn i tu d ju k, s a m egyei és országos helyzetet össze tu djuk hasonlítani. M egyénk általános társadalom szerkezete több ponton eltér az országostól. Eltér például abban, hogy az a k tív kereső népességen belül a m u n ká so k aránya m integy 5°o-(cal alacsonyabb az országosnál, kb. 52—53° p. Ez azonban m ég így is ö rven d ete­ sen kedvező helyzet, hiszen a mi ipari adottságaink m ellett ez az arány is nagyszerű fejlődésről tanúskodik. N agyobb az eltérés az országos aranytól a mezőgazdasági k e ­ reső népességnél, hiszen míg az országos arány ill 15%. a megyei még m indig 24— 25% körül mozog. M egyénk gazdasági szerkezetén belül a m ezogazdasagnak a részaranya feltehetően a jövőben is nagyobb lesz az országosnál, így az ott élő kereső népesség további lényeges csökkenésével sem igen lehet szám olnunk. A z értelm iségi és egyéb szellem i dolgozók kereső népességen belüli részaránya m egyénkben 17% körül mozog. Ez m integy 42 ezer dolgozol jelent, akik közül m integy 13— 14 ezer re n d elkezik egyetem i vagy főiskolai végzettséggel. Noha ez az arány lé ­ nyegesen alacsonyabb az országos átlagnál — am i 24°u — mégis, jelentős fejlődésről tanúskodik, hiszen 2— 3 évtizeddel ezelőtt m ég nagyobb m éretű volt a különbség az országos és a m egyei arányok között. (A teljesség ked véért em lítsü k m eg azt is, hogy m egyénkben az országosnál valam ivel magasabb a kisá n iterm elö k és egyéb elem ek részaránya is, kb. 5%.) V isszatérve a szellem i dolgozók és értelm iségiek helyzetére, meg lehet állapíta­ nu n k, hogy m iké n t országosan is, m egyénkben is kedvezően m egváltozott az értelm i­ ségi társadalom belső szerkezete is. Ez abban ju t kifejezésre, hogy pl. a felsőfokú, iskolai végzettségű szakértelm iség — a m ely ik term észetesen m ég tovább d ifferen ciá l­ ható a vállalt feladatok és a teljesítm én y alapján — összetétele so krétű b b lett. M eg­ n ő tt a termelés, a gazdasági élet területén dolgozó m érnök, közgazdász, agrárm érnöki képesítésű értelm iségiek aránya, több lett az orvos, s újabban jelentősen n ö ve ke d ik ism ét a gazdasági életben és a politikai, állam igazgatási m u n ka kö rb en dolgozó jogász sza kem berek szám a is. T erm észetesen a legtöbben van n a k a pedagógusok, de itt is lényeges a változás abban, hogy az iskolai oktatás korszerűsítése kö v e tk e zté b e n a pedagógus társadalm on belül is m egnőtt a term észettudom ányos, sőt a közgazdasági, m ű sza ki képesitésüek aránya. A kérdés, am elyre választ kellene ad n u n k az, hogy m eg yén k társadalm a rendel­ ke zik -e végül is m egfelelő létszám ú, m inőségű szellem i dolgozói-értelm iségi réteggel azokhoz a feladatokhoz képest, am elyeket itt a m egyében m eg kell oldanunk, a ter­ m elés és gazdálkodás, a közegészségügy, a közoktatás, a kulturális, sőt m ű v é sze ti élet területén. Erre a kérdésre term észetesen csak általánosságban felelh etü n k, hiszen a m egfelelő részvizsgálatok, am elyek a valóságos helyzetei egy ideális, egy lehetséges optim ális helyzethez hasonlítanák, nincsenek. A mint a m egye általánosan m eg n yu g ­ tató, egyenletes, jó ritm usú fejlődése is bizonyítja, mégis elm o n d h a tju k, hogy rendel-

2

k e zü n k a szükséges szellem i kapacitással az élet minden területén T erm észetesen ez nem azt jelenti, hogy m iké ü l országosan is, nálunk is ne lenne hiány m ég arcosokban, közgazdászokban, m érnökökben, jogászokban, gyógyszerészekben, pedagógusokban. A m egye vezetése folyam atosan töreked ik a hiányzó szakem berszükséglet kielégítésé­ re. állandóan növekedik az egyetem i-főiskolai ösztöndíjasok száma, jól kép zett sza k­ em berek letelepítése. Kétségtelen, ez nagy anyagi b efek tetést is jelent, de tisztában kell lennünk azzal, hogy a szükséges szellemi kapacitás n é lk ü l n em boldogulhatunk. De a szellem i munkaerő, a szakértelm iség m egnyerése és alkotó tevéken ység én ek k i­ bontakoztatása nem csak anyagi kérdés. Jelentősen segíti azt az egészséges és rende­ zett politikai és gazdasági vezetés, az a légkör, am elyben valóban alkotni, dolgozni lehet, szóval az általánosan átgondolt és helyes politikán belül a m egfelelő értelm iségi rétegpolitika is. A z alábbiakban néhány ta n u lm á n yt olvashat az érdeklődő S ze m lén k e szám ában arról, hogyan él,és alkot m egyénk értelm isége aikülönböző foglalkozási ágazatokban, a különböző hivatásokban. Term észetesen az inform áció nem lehet teljes. De segíthet a tájékozódásban, s ezáltal a továbbfejlődésben is. Hiszen az egyik célunk éppen az, hogy felvessü k a szellem i dolgozók, az értelm iségiek helyzetét, m ert a kö zvélem én y elölt keveset beszélünk erről a kérdésről. C élunk az is, hogy az értelm iség b en erősít­ sü k a hivatásérzetet, ösztönözzünk ezzel is a szűkebb szakm ai feladat jobb elvégzésén túl a társadalm i-közéleti kötelezettségekre is. G ondok, problém ák, m egoldandó feladatok nyilvánvalóan nálunk is vannak- Ezek nagy része nem is helyi gond, n e m is helyi problém a, hanem országos. Ezt jelzi H uszár Tibor m egjegyzése is: „A szocialista átalakulás fo lya m a tá b a n fe ln ő tt és lét­ szám át te k in tv e is m egsokszorozódott szakértelm iség nagy szellem i potenciált k é p v i­ sel. A gazdasági növekedés, a szocialista építés belső szükégletei m eg kö vetelik e p o ­ tenciál ésszerű, hatékony felhasználását A z utóbbi évtizedben a szakértelm iségiek részvétele a népgazdaság és a szakigazgatás felső és kö zép szin tű irányításában széles körű, de — az oktatás és az egészségügy kivételével — nem egyenletes, s nem m in d en szinten van összhangban a szükségletekkel." E problém a hátterében lehetséges egyfajta óvatosság, régebbről itt m aradt bizal­ m atlanság is, az értelm iségiek szakszerűségi „fölényessége", s a társadalm i-közéleti elzárkózás. M indezek azonban körültekintő eszm ecserékben tisztázhatók, leküzdhetők. Ha ez országosan érzékelhető jelenség, m inden bizonnyal m eg yén kb en is találkozha­ tu n k vele. De nálunk, m int m in d en ü tt az országban, m ég m a is külön gondként j e ­ len tkezik, je len tke zh et az, amit korábban általában a vid ék en élés p roblém ájaként kezeltünk, s am i az alkotni kívánó értelm iségiek számára m a is nagyabb n yo m a tékka i jelen tkezik, m in t m ások szem pontjából. Ügy látjuk, hogy az az egészséges területfejlesztő gazdaságpolitika, am i együtt jár egy kedvező településfejlesztési m u n ká v a l is, általában kedvezően befolyásolja az egész országban a vidéken élést, s az értelm iség alkotó tevéken ység ét is egyre Inkább tehetővé teszi. A ,m űvelődés és a kultúra, a tu d o m á n y területén m ég kü lö n is érezhe­ tően befolyásolni igyekszik a párt- és az állam i vezetés az egészséges decentralizációt. Ez n yilvánul meg az utóbbi időben is pl. a vidéki akadém iai bizottságok hálózatának a kialakításában, tudom ányos kutatóintézetek, felsőoktatási in té zm én y ek vidékre tele­ pítésével, a fővárostól távol eső irodalm i-m űvészeti alkotó m ű h elyek tám ogatásával, a művészeti szövetségek regionális, területi csoportjainak m egalakításával, tám ogatásá­ val, vidéki folyóiratok fenntartásával slb.

3

Mindezek itt nálunk-. Szabolcs-Szatm árion is kedvező változásokat hoztak a k ö ­ zelmúltban. Megnövekvőéit m egyénkben is a tudományos kuiuttonuhelyek szánta, s •’nnek eredm ényeként muris j o 00, rrmu 20 akadémiai tudományos fokozattal ren d el­ kező szakem ber él es dolgozik dl. s jelenleg is ’. oüb aspiránsunk van a különböző tudományágakban. Fellendülőben i ’űu a képzőmüvészeti. ci zenei és iroda’mi élet is. vicgs?a-porodtak a kiállítások, t
m S M M st ■ ■ B V

' ^ ' r 1*1? *

Durazzó (olaj 47X<>0)

Tudományos élet KISS GÁBOR—SIMKOVICS GYULA:

A társad alo m tu d o m án y o k és a politika A tudomány és a politika összhangja napjainkban növekvő jelentőségű. A társa, dalom jelenségeinek törvényszerűségeit feltáró és rendszerező elveknek napról napra fontosabb szerepe van a fejlődés meggyorsításában, a társadalm i építőtevékenység kibontakoztatásában és szervezésében A termékek előállítása és hasznosítása nem csupán egyre bonyolultabb ás gazdaságo­ sabb feltételek mellett megy végbe, de fokozatosan társadalmi közegben, a folyamatok eredm ényét meghatározó kölcsönhatások között is. A társadalom életében érvényesülő jelenségek törvényszerűségeinek rendszerezése „termelőerőszerű” ismereteket adnak, am inek felhasználása döntően befolyásolja a szükségletek kielégítésének hatékonysá­ gát az egyén és a társadalom számára. Az elsősorban ideológiai funkciót és a politikai szükségleteket kielégítő tá rsa d a­ lomtudományok szerepe növekszik, mert a valóságfeltárás és a tudatform álás haté­ kony érvényesítésével az em bert magát, m int a legfontosabb termelőerőt alakítja, e l­ méleti vezérfonalat a d v a valóságfarmaló cselekvéséhez A gazdasági fejlődés dinam izm usa és az ezzel egy üt tjáró társadalmi változások megismerésének növekvő szükséglete, a tömegek tudatos cselekvésének igénye képezle alapját a tá rsadalom tudom ányok művelésének megyénkben. Nélkülözhetetlenné vált a gazdasági átalakulást kísérő társadalmi változások t u ­ dományos elemzése, a napirenden lévő döntések hálásának prognosztizálása, ás a társadalomtudományok sokoldalú terjesztése. Megyénkben húszéves, szervezett politikai képzés, továbbképzés fejlesztése, a h a ­ tékonyabb tudatformálás, propagandatevékenység és kulalás kibontakoztatása a főis­ kolák m arxista tanszékeinek szervezeti megerősödésével ás döntően az oktatási igaz­ gatóság létrehozásával kapott inlenzív lehetőséget A szervezettszerű lehetőségek meg­ teremtése a tá rsadalom tudom ányok művelésére felkészült kádereket a két főiskola m arxizm us—leninizmus tanszékein és az oktatási igazgalőságon koncentrálta. A t á r ­ sadalomtudományi képzés erősítése, magasabb szintű szervezése az oklalók szám á­ nak folyamatos gyarapítása mellett a tudományos munkához szükséges ismeretek el­ mélyítésének önképzésen alapuló folyamatát is keretbe foglalta Ez a tény azért is fnntns, mert a m arxizm us tanszékek dolgozói és az oktatási igazgatóság tanárai között kezdetben nagyon kevesen voltak olyannk, akiket eleve e r r e a feladatra képezlek ki Többségük a gyakorlati, politikai élet és a társadalmi te vékenység egyéb területéről verbuválódott, vált oktatóvá, a társadalomtudományok közvetlen művelőjévé

3

A szervezett politikai képzés bázisa, az oktatási igazgatóság 107 társadalom tu­ dományokat művelő oktatói foglalkoztat. Program jaival differenciált önálló elemző m unkára, az uj elméleti eredmények átvételére, a társadalmi folyamatok korszerű megközelítésére orientál. Törekszik arra. hogy az oktatóm unka során kialakult és rendszerezett felismerések v ita tá sára és kritikai értékelésére is szoktasson. Ösztönöz a tá rsadalom tudom ányok eredményeinek gyors adaptációjára, mindezek során a köz. readús, a megismertetés olyan többszeklorú rendszeret alakította ki, am i ma m ár ezrek számára oldja meg a propaganda- és kaderkápzás, az alap-, közép-, es felső­ fokú politikai ism eretnyújtás feladatait. Ideológiai centrum ként átfogja az egesz mc gyét, vezérli a propagandatevékenységet és elsősorban járul hozzá a tá rsa dalom tu­ dományok eredményeinek megismertetéséhez, a dialektikus és történelm i szemlélet alakításához, a kollektív gondolkodásmód neveléséhez. A tá rsadalom tudom ányok művelésének jelenleg is fő form ája megyénkben az oktató- és nevelő munka a m arxizm us—leninizmus hegemóniájának erősítése, a sok. rétű emberi tevékenység és az a társadalomtudományi, ideológiai elvek összekap csolásának megoldása, a kutatási eredmények propagálása, kozkinccse lefele Az ok tató és nevein tevékenység arra törekszik, hogy segítse a pozitív társadalm i folyama tokát, tudományosan megalapozott válaszokat adjon a ma larsadalnrti. polilikai gaz­ dasági és kulturális kérdéseire, a közve!len és távolabbi közösségi célok megoldású érdekében Az oktatóm unkának társadalom tudom ányokat művelő jellegéi azért kell h a n g ­ súlyozni. mert a köztudat gyakran, de a szakmai körök is, lebecsülik az oktatást a propagandát, az ismeretterjesztést, a kutatóm unka melleklermekenek, inkább zavaio, mint term ékenyítő és hasznos tartozékának minősíti. Ebben a felfogásban háltéibe szorul az a tény. hogy megismertelés nélkül semmilyen szellemi érlek sem jut el az alkalmazásig Az oktatási igazgatóság és a két főiskola m a rx izm u s—leninizmus tanszékei m el­ len a politikai szükségletek kielégítéséhez, a társadalom tudom ányok tudatformáló szerepének erősítéséhez nagym értékben hozzájárul a TIT és a Közgazdasági T á r ­ saság A két megyei szervezet munkásságának jelentősége elsősorban abban van. hogy a közfigyelmet megyénk fejlődése szempontjából a legfontosabb esz­ mei-ideológiai kérdésekre irányítja, a tudományok „ a lk a lm a z a s a n a k ' szükségessé­ gét segít felismertetni, előre lendíti az egyéni és közgondolkodás szocialista jellegé­ nek erősödését. Az ismeretterjesztés témáit írissitve, a megyei tapasztalatok felhasz­ nálására orientál, felkelti az érdeklődést az új társadalomtudományi eredmények Iránt A két szervezet nagy segítséget nyújt ahhoz is, hogy a tá rsadalom tudom ányok, kai foglalkozók szakosztályi üléseken, előadói konferenciákon országos nevű szak­ emberekkel, kutatói műhelyekkel kapcsolatba kerüljenek, gazdag Informálódáshoz és eszmecseréhez biztosítva ezzel a kereteket. A politikai szükségletek kielégítésének másik nagy jelentőségű form ája megyénk életének kutató elemzése, a szocialista építőmunka t a p a s z t a l a i n a k elméleti összege­ zése a politikai vezetés és az oktatás számára. a tudománypolitika irányelvei, a XI. kongresszus határozatai és ezek megvalósí­ tása érdekében megfogalmazol! megyei pártintézikedések hozzásegítettek ahhoz, hogy a kutatótevékenységet végző műhelyek összehangolják törekvéseiket, megjelöljék azokat a kutatási témákat, amelyekben viszonylag ham ar hasznosítható eredményeket m uta tha tnak fel és amelyek a rendelkezésre álló kutatók érdeklődésével és erejével arányban vannak.

U

Megyénkben a társadalom tudom ányok kutatótevékenysége, a gazdálkodás elsősor. bán e teimeles folyam atainak szociológiájához kapcsolódik. Az időszerű termelési feladatok áttekintésével a megyei sajátosságok pontos megismerésére törekszik, ke­ resi a leghelyesebb preferenciákat, és döntéseket az országos feladatok helyi megoldá­ sához. A valosagfeltaró szerep kiteljesedesét segíti az elemző m unka is. ami a felszaba­ dulás óta eltelt 30 ev társadalmi, politikai es kulturális tendenciáit tá rja fel. a vég. bement esemenyeket rendszerezi, egyre hitelesebben, árnyaltabban foglalva össze az abban rejtőző törvényszerűségekei. A jövő alakításában, a politikai döntések előkészítésében fontos szerepe van a tájegységek sajátos életkörülményeit, m últját és örökségét számbH vevő kutatásnak is. E tárgykörben több monográfia és tanulm ány látott n a pvi l á got a múlt értékes tanulságainak megőrzése mellett ezek a m unkák a közgondolkodás történeti és dia­ lektikus látásm ódjának fejlesztését is szolgálják. U gyanakkor következtetéseik segítségei adnak a gazdasági és társadalom politi­ kai tervezés számára. Jelentős figyelmei szentelnek ezek az írások u megye iparte­ lepítés témakörének gazdasági, társadalm i hatásaira. Vizsgálják a társadalm i átréleg. zödes, a m unkássá válás folyamatát, a parasztság életviszonyainak alakulását, újabban az életmód kérdéskörét. Elmélyült írások foglalkoznak a földtulajdon, a földhaszná­ lat, a településfejlesztés, az üzemszervezés, az üzemi dem okrácia helyi összefüggé­ seivel. Nagy gondot okoz azonban az — és a kutatási eredm ények hitelét is gyöngíti —, hogy megyénkben nincs szociológiai kutató. Így a szociológiai mintavétel, az elem­ zés és értékelés nem eléggé szakszerű, a következtetéseket sem alapozza meg kellően. A társadalom tudom ányi kutatás másik érdeklődési területe a munkásmozgalm i múlt Ez a tevékenység eddig elsősorban a kiemelkedő csúcsok számbavételét v állal­ hatta. A rendszerezés, a strukturális vonásokul is érzékeltető monogralikus feltárás m unkája még elvágezetlen. Jelentős ígéretek bontakoznak ki a n n a k a m unkaközös­ ségnek terveiben, amely a munkásmozgalm i múlt teljes felIárasára és kiadására szer­ veződött 1977 elején. A valóságfeltáró munka eredm ényeit részben a két főiskola tudományos köz­ leményei és a Szabolcs-Szatmári Szemle rögzítik, publikálják. S az oktalási igazgató­ ság pedig ket önálló kötetben a d ta közre a megyei társadalom tudom ányi kutatás e r e d ­ ményeit 1975-ben és 1977-ben. A kötetek összesen 34 átfogó lanulm ányl közölnek a I á rsadalml fejlődés megyei kérdéseinek köréből az oklaló-nevelő m unka és a p ro p a­ gandatevékenység igényeihez is igazodva. Az oktatási igazgalóság 1975-ben és 1976-ban országos tanácskozáson is részt vett Salgótarjánban és Balalonaligán. A salgótarjáni tanácskozáson elhangzott előadásokat a m agyar—szovjel megyei kapcsolatokról a közművelődés tendenciáinak elemzéséről, az urbanizáció és a ielepiilésfejlesztés e re d ­ ményeiről, gondjairól a Kossuth Könyvkiadó gyűjteményes kiadásban meg is je len ­ tat te A tapasztalatok azt m utatják, hogy a társadalom tudom ányok művelésének fej­ lesztésében még vannak tartalékok. Szükséges szervezettebben ösztönözni a kutatási kedvet, erősiieni a kezdemenyezes szándékát és a befejezett kidolgozásra szoktatni a társadalomtudományok művelőit. Sok olyan megfogalmazotl, gyakorlatilag időszerű téma van, ami csak az oklatotevékenységben kap nyilvánosságot, halott szélesebb közreadása és teljes kidolgozása a megyei szellemi közélet értékeit gyarapilaná, leljesebbé tenné a társadalomtudományok politikai szükségleteket kielégítő funkcióint. Élénkíteni szükséges az Dklatu- és kutatóm unka során kialakult és rendszerezel! fel­ ismerések megvitatását is. A kialakult „műhelyek" kritikai élete az álláspontok kor_

7

i cíít megvitatása, szembesítése, a véleménycsere a legjobb eszköz az új elmeleli eredményekhez, és a társadalom tudom ányokat művelők közéleti aktivitásának gazda­ gításához. A mindennapi oktató- és propagandam unka igényes megoldása mellett most az a feladat hogy megfelelő előkészületek történjenek a r r a az országos elméleti konferen­ ciára, amelyet a Központi Hizoltság agilációs és propagandaosztályának megbízása alapján az oklatási igazgatóság tanszékei szerveznek 1980 második feleben megyénk­ ben. a paraszti életmód időszerű kérdéseinek elemzésére és megvitatására. A megyei társadalomtudományok művelői, más megyék hasonló tém ákat kutató szakem berei­ vel együttműködve, erőiket koncentrálva, a szocialista eletmod fejlődésevei összefüggő elvi kérdések megvitatásával, minden bizonnyal számottevő eredményeket em ek el a társadalom tudom ányok alkalm azásában, és előre lépnek a XI kongresszus feladatai és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásának utján.

N agyapámm al a bálhori vásárban (tus 51X72)

B

h a r sfa l v i péter

A történeti jellegű tá rsa d a lo m ­ tudom ányok helyzetéről

Az alábbiakban a tá rsadalom tudom ányok hagyományosabb ágazatainak — régé­ szet, néprajz, történelem, művészettörténet, irodalomlörlénel, nyelvludomány, nev e­ léstudomány — helyzetéről kívánunk szólni. Ezek »zok a tudományágak, am elyek bi­ zonyos m últra tekintenek vissza megyénkben, s amelyek művelésére a továbbiakban is komolyan számítani kell mind a helyi szellemi (let ápolása, mind az érintelt tudo­ mányok országos feladatainak megoldása szempontiából Regebben a társadalom tudom ányok bizonyos igazaiéinak kutatására, művelésére intézményi háttérként ott volt a megyei múzeum kisebb mértékben a levéltár H-i ezekben az intézményekben egy egy magányos tudós hosszabb időre megtelepedett, a k ­ kor az m ár kivételnek számított, s ezekben az eseekben m á r figyelemre méltóbb tu dományos eredmeny is kötődik hozzájuk, ezáltal negyénkhez, városunkhoz is A m e­ gye középiskolái közül leginkább a nagy m ú ltú nyíregyházi Kossuth gimnáziumot kell említenünk, ahol a m últ század vége óta szinte folyamatosan feltűnt néhány nagy szerubb tanaregyemseg, aki mindig többet akart, m n t egyszerűen szaktárgya ism eret­ anyagának közvetítését tanítványai számára. Alkotni, kutatni is vágyolt, szellemi m ű ­ helyt letem teni önmaga szam ara és maga körül az i&nlában. a városban, n megyében Ma m a r sokkal kedvezőbbek a társadalomtudományi kutatóm unka mind intézm é­ nyi-tárgyi, mind pedig személyi feltételei, lehetőségei Megerősödtek a korábbi műhelyek — múzeum levéltár — s melléjük újabbak lé tesültek — megyei könyvtár, főiskolák, oktatási igazgatóság — jobb anyagi és szemé­ lyi ellátottsággal. Nagy segítséget és támogatást jelent nekünk is. hogy — különösen az MSZMP tudománypolitikai határozata óta — a körponli tu dom anyirányítás is h a n g ­ súlyozza a tudományos élet egészséges decentralizicióját. Ennek köszönhető, hogy nemrégen m egalakult a Debreceni Akadémiai Bizotság (a veszprémi és szegedi után es mintájára). Ez a bizottság m egyénkre is kiterjeszette tevékenységét, máris m egtel­ te a kezdeményező lépéseket az itt élő szakemberik m u n k á ján a k összefogására, t á ­ mogatására. De m á r e bizottság megalakulása előtt a megyei vezetés is állandö tám o­ gatást igyekezett nyújtani az itteni tudományos írunkának. Rendszeresen megjelen­ hettek a múzeumi évkönyvek, alkalm i kiadványok,sorozatok, folyóirat megjelentető sere ösztönöztek, biztosítva az anyagi feltételeket, skísérlet történt a megyei tudom á­ nyos élet koordinálására is, bar megfelelő anyagi felezel hiányában a kutatások támo gatásában kevés eredménnyel. így is elmondható: i megyében folyó társadalom tudo­ mányi kutatások országosan ism ert eredm ényeket hoztak létre Mert ezt is han g sú ­ lyoznunk kel! a régészeinek, néprajznak, vagy irojalomtörténetnek a művelése egy­ szerre szolgál helyi közművelődési célokat és országos általános tudományos érdeke­ ket. Miközben a tudományos munka eredményei az itt élő em berek műveltségét gya9

rapítják, jó közérzetet, az otthoniét érzését erősítik, egyúttal beépülnek a tudomány lágnbb épületébe is II. A régészet egy évszázaddal ezelőtt még inkább csak az Érdekességek tudománya volt. Az volt még lényegében akkor is, amikor Jósa A ndrás a szabolcsi térség sziszte­ matikus feltárását megkezdte és a régészet és muzeológia tekintélyét és tiszteletét m e ­ gyénkben felébresztette De m ár akkor világos voll — és ezt Jósa András nagyon jól tudta —, hogy e térség régészeti feltárása sokkal több, m int helyi érdekesség, fontos az az egységes magyar történeti kultúra szempontjából éppen úgy, mint az európai népek történeti fejlődésének megvilágítása szempontjából. Jósa András m u n k á ja ma is jelen­ tős alapját képezi a helyi régészet feltárásnak. Mivel megyei m úzeum unk őt követő második nagy igazgatója, Kiss Lajos nem régész érdeklődésű volt, a két világháború között a régészeti gyűjtő- és feltáró munka mérséklődött A felszabadulás utáni idők­ ben azután annál nagyobb lendülettel dolgoztak a szakemberek az itteni anyag feltá­ rásán. Míg korábban Geszteréd, s a bronzkori leletek lelőhelyeinek neve volt leginkább ismerős a régészeti irodalomban, ma m ár ezekhez (elzárkózott Rakamaz, Beregsurány, Méhtelek, Nagyecsed neve is, amelyek mind egy-egy szenzációt jelentő feltárást je­ leznek. Az itteni kutatók közül elég csupán Csaltány Dezső, Kalicz Nándor, Makny János, Dienes István, Magyar Kálmán nevét említenünk Elsősorban Némelh Péter személyéhez kapcsolódóan ma is z régészet a múzeumi hálózat, m int kutatási bázis legerősebb és legismertebb tudományos ágazata. De miként természetes az, hogy az itteni régészeti kutatási eredmények nem helyi érdekességek, az is természetes, hogy a térség régészeti feltárásában nett csak, sőt nem elsősorban az itt élő dolgozó szak­ em berek vesznek részt. Az utóbbi évek legnagyobb méretű régészeti asatása a sza­ bolcsi földvárban akadém iai tervm unka volt, s részt veitek abban többen a k o r­ szakban érdekelt magyarországi sa k e m b e re k közül Ügy tűnik tehát, hogy abból a szerencsés adottságból következőéi, hogy itt a föld méhe még további meglepeléseket tartogat és annak ellenére, hogy — bár népszerűségéből semmit sem veszített — a régészet m a m ár nagyon nagy szakértelmet, a kutatás nagy műszaki és term észet­ tudományos felkészültséget igénjel, a tudományág a jövőben is egyike m arad a m e ­ gyében művelhető és művelendő társadalom tudom ányi ágazatnak. A néprajztudom ány művelésének is hálás területe a Nyírség, a szatm ári táj, a Rétköz, egyszóval megyénk és múltja. A m agyar etnográfusok fel is figyeltek az itteni gazdag kutatási lehetőségekre. így történt, hogy O rtutay Gyula első nagy gyűjtését itt végezte, s Fedics Mihály meséivd hívta fel m agára a figyelmet a fiatal tudós. Itt dol­ gozott és gyűjtött Luby Margit, i szatm ári ősi foglalkozásokat, a lápi világ életét k u ­ tatva, az itteni néprajzi kutatás titűnő term éke M árkus Mihály könyve a nyíregyházi bokortanyák népéről, s jelentős taiulm ányokat olvashatunk a Dienes István által szer­ kesztett szabolcsi szociográfiai kitetben is. Sajátságos, hogy életének nagy részét itt élte, de munkássága mégis az AEöldhöz, Vásárhelyhez kapcsolódik Kiss Lajosnak, a magyar etnográfia nagy magányos alkotójának. Rétközt történeti-néprajzi anyagpubli­ kációja azonban egym agában is jd reprezentálja itteni tevékenységét. Az ő m unkássá­ ga m á r átíveli a felszabadulás idtszakát. Még itt dolgozik, am ikor megtisztelik 1948ban a Kossuth-dijjal. Mellette és után kell em lítenünk N yárády Mihály nevét, a k i­ nek egész személyisége, kéki szerény udvarháza, m ajd múzeumi tevékenysége kedvező szellemi légkört sugárzott. Dolgoztai — a ramocsaházl gabonatermesztésről, a rakamazi burgonyáról, a kallói salétrcmfőzésről, a szatm árcsekei fejfákról stb. — szintén beépülték a m agyar néprajztuúomínyba.

in

Az utóbbi évekből különösen Erdész Sándornak, O rtutay tanítványának a m u n ­ kásságát kell kiemelnünk, aki Ami I-ajns meséinek publikálása mellett megírta a Nyírség összefoglaló néprajzát is. Ezenkívül utalnunk kell Szalonlai Barnabás, Molnár Mátyás, Makkay László, Farkas József kiemelkedő gyűjtő, múzeumszervező és publi­ kációs tevékenységére, valam int Muraközy Ágota, újabban Fali István kezdődő m u n ­ kásságára. Vannak m ár szép eredményei a megyében a népzenekutatásnak is. Elég it! most csak Volly István, újabban Dános Lajos kis kötetére uta ln u n k Ha ehhez hozzá­ vesszük, hogy az országos törekvésekkel összhangban jól folyik a megyében az önkén­ tes néprajzi gyűjtés is, akkor m egállapíthatjuk, hogy a megyei néprajzkutatás egyen­ letesen izmosodó-gvarapodó, jő úton halad Meg kell említenünk itt is, hogy a térség kutatásában most is kiveszik a részükéi a nem itt dolgozó etnográfusok is, hiszen G unda Béla irányításával ás tanácsai alapján debreceni néprajzosok komoly kötetet állí­ tottak össze egy nyírségi falu — Nyírlugos — néprajzáról, budapesti kutatók pedig a Felső-Tisza-vidék népi építészetéről A hiányosságérzetünk . mindössze" annyi, hogy a kutatás összehangolására és meglervezésére itt is, mint a többi tudományágaknál, nagyobb gondot kellene fordítani. A hagyom ányoknak megfelelően a múzeumi intézményhálózathoz kapcsolódnak megyénkben is a m űvészettö rtén eti kutatások. Azt kell m ondanunk, hogy ezen a te r ü ­ leten mindig több történt a megyén kívül, m in t idehaza, mert az ilyen irányú k u ta ­ táshoz nálunk megfelelő szakemberek nem voltak. Jelenleg is központilag készül a megye művészettörténeti összefoglaló feldolgozása, topográfiája, megyénkből egy-kél „bedolgozó vesz részt a m u nká ban (Balogh István, Németh Péter) A megye építészet­ történetének egyik legismertebb szakértő kutatója Entz Géza. Idehaza Knroknay G y u ­ la m unkássága em elkedik ki, főként a Nyíregyháza művészeti emlékeit feldolgozó könyvecskéjével, a nagykállói megyeházáról stb. Írott dolgozatával. Ezt az ágazatot is élinti Szidónia! B arnabás munkássága a népi kerámia kutalásával is, de lö k é rt a nyiibatori építészeti em lékek feltárásával Megyénk egész térsége nem dicsekedhet nagyszabású, látványos építészeti emlékekkel. Éppen ezért kell jobban megbecsülnünk azt a keveset, am ink van. S ez a művészettörténészek ás a m űemlékvédelem lelaűala Sajnos, a megyei levéltár sohasem vált olyan m árfákben a tö rténettudom ány m ű ­ helyévé, mint a múzeum az előbb m á r érintett tudom ányoknak Amit a történelem helytörténelem művelése terén az elmúlt évtizedekben produkáltak, az többnyire a le­ véltáron kívül, bár a levéltár gazdag anyagúnak felhasználásával történt Ez vonatko­ zik a történetírás első jelentős termékére, Lukács Ödönnek Nyíregyházáról lassan egy kerek évszázaddal ezelőtt frntt művére is. Ezután megszaporodtak a megyénkre (m e­ gyéinkre) vonatkozó kiadványok. De a kél nagy mű, a Borovszky Samu főszerkesztésé­ ben megjelent századforduló környéki nagy monográfiák egy országos vállalkozás ke­ retében készültek el, úgy, hogy alig vettek benne részt helyi szerzők. (A Szatm ár m e ­ gyére vonatkozó kötetben érdekesség Móricz Zsigmond néprajzi tanulm ánya, a szabol­ csi kületben pl. Leffler Sámuel N yíregyházára vonatkozó Írása ) A két háború közötti időben elkészült kötetekben m ár azután főként helyi szerzők tollából olvashatunk cik­ keket. de ezek a kötetek általában m ár korukban sem tarto zta k a legszínvonalasabb helytörténeti kiadványok közé (Ez vonatkozik a Háger-, majd Hunek-léle szabolcsi, il­ letve nyíregyházi kiadványra is, de részben a Fábián Sándor szerkesztette szatmári, és a Dienes-féle szabolcsi kötetekre is. Ez utóbbi talán a legszínvonalasabb, bár a többi­ ekben is találhatunk ma is használható, értékesebb Írásokat.) A felszabadulás után lassan bontakozott ki a helytörténeti kulatás, s noha szü­ lettek értékálló cikkek, tanulmányok, mindm áig nincs összefogott, tervszerű helyi ■ürténettudományi műhely, munkaközösség Itt is megnyilvánul megyénk irányában

11

egy intenzív országos érdeklődés is, hiszen ez a táj nem csak régészeli és néprajzi szempontból gazdag, hanem úgyszólván egész máig nyúló történeti fejlődésében iz­ galmas, érdekes A korábbi érdeklődés terméséből elég talán itt u talnunk Maksay Ferencnek a kö­ zépkori S zatm ár megyét bem utató szép m unkájára, majd Erdei Ferenc településtörté­ neti tanulm ányaiban található nagyon fontos megállapításaira, újabban pl. Rácz Ist­ ván. Orosz István, Szendrey István értékes dolgozataira, azután Tóth István k ia d v á­ nyára a m últ század végi szabolcsi agrárszocialista mozgalmakról Külön hangsúllyal kívánjuk említeni a vajai múzeumhoz kapcsolódó Rákóczi-kor: tudományos gyűjtemény problémáját. Esze Tamásnak, a kuruc ezredes kései u n o k á j á ­ nak a figyelméből és megyénk iránti ragaszkodásából kialakulóban van Vaján egy R j kóczl-kori gyűjtemény és kutatói műhely. Ennek alapját Esze Tamás személyi ad o ­ mányával alapozta meg Ugyancsak az ö kezdeményezésére az utóbbi években néhány tudományos vitaülést is rendezett a vajai múzeum, am ely vitaüléseknek az anyagál eddig minden esetben külön kiadványként meg is jelentelte. Ezek a kiadványok, a z ­ után Esze Tamás Tarpáról szóló munkája. Molnár Mátyás és Ferenczy Imre kitűnő történeti-néphagvományi gyűjtése talán jótékonyan és termékenyitően fog hatni a további helyi történeti kutatásra. A szorosabban helytörténeti kutatás eredményeként jeleni meg helyi szerzők tollából két kiadvány is az 191B'lS-es forradalmi időszakkal kapcsolatban, m ajd néhány füzet a Nyíregyházi K iskönyvtár sorozatban, amelyet: Nyiiegvháza régibb és újabbknri történetét dolgozták fel. Igen értékesek Balogh Isi vannak o megye történetével kapcsolatos ta nulm ányai, amelyek többnyire országos folyóiratokban, kiadványokban jelentek meg Sikernek számított Cservenyák László disszertációja Nyíregyháza örükváltságáról. Mellettük korábban Horváth Sándor, az után Hársfalvi Péter, ú jabban Botár József, Németh P etem é, Kopka János, Filep J á ­ nos kutatásai érdem elnek említést A történettudom ányi, helytörténeti kutatás alapvető m űhelye elsősorban ma is a megyei levéltár lehetne Megfelelő szakemberekkel való bővebb ellátására azonban még a közeljövőben sem lehet számítani Mégis van előrelépés a levéltári tudományos m unkában is, ami elsősorban a levéltári forrásanyag feltárásában és kiadásra előkészí­ tésében. részben történeti kutatásokban kezd megnyilvánulni. Fontos szerepet játsz­ h a tn a e téren a tanárképző főiskola történelem tanszéke Jelenleg azonban még ez a tanszék sem tekinthető a megyei helytörténeti kutatás összefogó központjának. Szak­ emberei tudományos érdeklődése is eléggé szélszórt ahhoz, hogy a közeli jövőben n a ­ gyobb méretű teljesítmény volna várható a tanszéki kutatásoktól. Mindenesetre van m á r bizonyos várostörténeli kutatási eredm ény a tanszéken is Nyíregyházával kapcso­ latban (Hársfalvi Péter), egy kutató Vasvári Pál életútjával foglalkozott behatóbban ITakács Péter), s jelentősen előrehaladott kutatások vannak megyénk másik nagy szülöttjével, a polgári radikálisok vezető személyiségével, Szende Pállal kapcsolat­ ban is (Szabó Gáza). Ü jabban iskolatörténet! kutatások is kezdődtek a tanszéken is. Külön kell még em lítést tennünk arról, hogy megyénk területén sem korábban sem jelenleg nincsen valam i nagy érdeklődés az összefoglaló falu- és várostörténet iránt. A legnagyobb település, Nyíregyháza kezdeményezése, próbálkozása többféle szervezési probléma miatt elsikkadt, félbemaradt. Mátészalka monográfiája elkészült ugyan, eredményei azonban több ponton vitára ad tak alk alm at a szakemberek köré­ ben. Tartás eredményeket hozott viszont a nyírhogdányi tanulm ánykötet a a Csengeri krónika, míg a Mándokról szóló terjedelmes m onográfiát szintén fenntartásokkal fo­ gadta a szakmai közvélemény.

12

A helytörténeti publikációival még töredékesen is nehéz lenne számba venni de azt hisszük. :i leglantosabb eredm ényeket sikerült megemlítenünk. A történeti k u ta tá ­ sokkal kapcsolatban is időszerű lenne kilépni az ötletszerűségből és az egyéni kéz de ményezésekból. s átgondolt, koncentráltabb m un k á t kezdeményezni. Ehhez talán kez­ deti lendítőerőt és bátorítást Eog adni az a nagyszabású kutatási program, amelyet a megyei pártbizottság kezdeményezett a szabolcsi-szatmári m unkás- és paraszlm ozgalm ak összefoglaló feldolgozásával kapcsolatban. Sajátosan alakult az irodalom tudom ány művelése megyénkben A történeti, régé­ szeti kutatásokhoz képest a helyi irodalmi hagyományok iránti érdeklődés mintha megkésett volna, s igazában csak a kát világháború közötti időben indult volna meg Irodalmi, művészeti élet természetesen volt korábban is, sőt volt bizonyos irodalom tu­ dományi érdeklődés is egyesekben (Prőhle Vilmos, Vielőrisz Józsefi, de m ajd csak egy második nemzedék — Merényi Oszkár. Belohorszky Ferenc, Fehér Gábor, Méreyná Juhász Margit stb. — működése idején erősödött meg az irodalomtörténeti, főként pedig a helyi irodalmi hagyományok feldoguzása iránti igény Ilyen előzmények után a helyi irodalomtörténeti kutatások lényegében csak a fel­ szabadulás utáni időkben kezdtek kibontakozni. Az úttörő szerepet M olnár József vál­ lalta, aki nagyszabású és sokirányú adatgyűjtésével megvetette a további munkálatok alapjait. Margócsy József kezdetben főként Móricz-kutatással foglalkozott, majd öszszefoglalta egy nagyobb dolgozatban m egyénk irodalmi hagyom ányait a legkorábbi időktől napjainkig. K atona Bála K rúdy-kutatásaival szerzett komoly érdemeket, ma is ezzel foglalkozik elsősorban. Csorba S ándor figyelme Kölcsey felé fordult. Pál György Zalka Máté és a K árpátontúli m agyar irodalom iránt m utal érdeklődést, Bó au- Sándort főként a Nagvkállóhoz kapcsolódó hagyományok érdeklik, de emellett aladémiai megbízatás alapján a szomszédos országok m agyar nyelvű irodalmával is foiUlkozik. Ü jabban a főiskolai Irodalmi tanszék széles körű kutalási programot i n ­ dítót Bessenyei György életművének alaposabb feldolgozására. Természetesen itt is — miiént a többi tudományoknál — össze kell hangolni az országos irodalomtörténeli kutyásokat a helyi tervekkel, hiszen megyénk valamennyi tekintélyesebb írójának van orszigos kutatása is, neves szakemberekkel. Itt a helyi kutatás azonban ad h a t fontos kiegézftéseket, adalékokat az országos eredményekhez, de megkeltőzni a feladatokat nem zükséges. Mg kevesebb hagyom ánya volt megyénkben a nyelvtu d o m á n yi kutatásoknak. Ez a szakldom ány úgyszólván csak az utóbbi két évtizedben bontogatta szárnyait a d e b ­ receni i'elvészek ösztönzésére, majd a főiskolai m agyar nyelvészeti tanszék megszerveződésvel. Természetesen a tudományos kutatásra itt is sok feladat kínálkozik, s az itt dolgoá nyelvészek bőven találtak és találnak is m unkát A legkiemelkedőbbek az eddigiek órán Mező A ndrás névtani kutatásai, amelyek egyaránt gazdagítják ennek az új tuonányos ágazatnak országos eredményeit, de más tu dom ányok is bőséggel m eríthetni eredményeiből, Így pl a történettudom ány. Helytörténeti vonatkozásban itt elsősortn a kisvárdai, nagykállói dolgozataira és a Németh Péterrel közösen írt megyei törvieti-etimalcgiai helységnévtárra gondolunk. A tanszéken m is irányú k u ­ tatásokkal isikerrel foglalkoznak, így pl a diáknyelvvel (Bachát László), stílusvizs­ gálatokkal I^spári László) stb. S ajnálatC |,0gy nyelvészeink törekvése mindeddig nem talált kellő megértésre és támogatásra, ,gy megyénk is bekapcsolódjon végre a földrajzi névgyűjtés országos akciójába, mei,ek keretében m á r néhány megyében vaskos gyűjtem ényeket jelentet­ tek meg Pedifcj nagyszabású munkálathoz a tudományos feltételek adottak, s az anyagi fedezete,, éppen úgy meg lehel teremteni, mint Zalában, vagy más megyében.

13

A pecíaffófl/a is csak a legutóbbi időkben lépett a megyénkben is müveit tudom á­ nyok közé. Volt ugyan m ár régebbről néhány iskolatörténeti cikk és tanulmány, de itt is inkább csak az utóbbi években indult meg a folyamatos, komoly m unka (Szabó J ó ­ zsef, Sárdi Béta, Lengyel Zoltán, újabban Sallai József). A szorosabb értelemben vett neveléstudományi kutatásokban is csak a kezdeti eredményeknél tartunk, de már kandidátusi disszertáció is született (B Papp János) A főiskolai pedagógiai tanszékek s néhány esetben más tanszékek oktatói is bekapcsolódlak m ár a 6. számú kiemelt a k a ­ démiai kutatási téma munkálataiba, de ezeknek a kutatásoknak az eredményei csak később látnak napvilágot. III.

Rövid áttekintésünknek a végére ériünk. Mindez legfeljebb arra Jó, hogy nagyjá­ ból érzékeltesse az eddigi teljesítményt és a jelenlegi helyzetet. Nem állíthatjuk, hogy ami történt, az kevés, s azt sem. hogy a jelelegi lehetőségek rosszak. Állítjuk viszont, hogy ma m ár az eddigi szervezettség mellett, anélkül, hogy a lehetséges kutatói bázi­ sokat és a jelenlévő kutatói gárdát jobban összefognánk, és átgondoltabb, tervszerűbb feladatok megoldására ösztönöznénk, m ár aligha lehet továbblépni. Ebben várunk ko­ molyabb segítséget a Debreceni Akadémiai Bizottságtól, annak szakbizottságaitól De a mi intézményeinknek is, elsősorban a főiskola érdekelt tanszékeinek többet kell te n ­ niük, m int eddig tettek, a megyében élő szakemberek tevékenységének összefogásá­ ban, a tudományos feladatok megjelölésében.

A pocii búcsú (olaj 85X105 cm) H

FODOR MIHÁLY:

Az egészségü g y i intézm ényeinkben íolyó tudom ányos m unkáról Az egészségügy terű létén — mini más szakágak területen is — a tudományos kutatás két tő csoportra oszlik: alapkutatásra és alkalm azott kutatásra. Az alapkutatások jellegüknél fogva elsősorban rendkívül nagy értékű m űszerpark­ kal felszerelt es nagy létszámú kutatógárdával dolgozó akadém iai kutatóintézetekben, valamint az orvostudományi egyetemek intézeteiben folynak. A fent említett adott. Ságok hiánya, valam int az a körülmény, hogy a megye egészségügyi in-tézményelnek elsőrendű feladata □ betegellátás, magyarázza azt, hogy alapkutatás jellegű m u n k á k ­ ról megyénkben csak elvétve beszélhetünk. Egészen más a helyzet az alkalm azott kutatás területen. Az egészségügy speciá­ lis helyzetiből adódóan kórhazainkban és egészségügyi hálózatunkban összefonódik a szakmai önképzés és a tudományos munka. Igen sok lelkes, szakm áját szerető orvos végez kutatóm unkát. Bizonyos, hogy a megye területén folyó egészségügyi k utatóm unka nagy nehéz, ségekkel küzdött, és küzd ma is, tekintve, hogy az alkalm azott kutatáshoz is megfe­ lelő műszerezettség és szabad idő szükséges, amely csak részben adott. Kórházaink műszerezettsége csak az utóbbi években javult. A beszerzett műszerek többsége első­ sorban a megyei kórhaz-rendelőintézetben található. Mindenképpen em lítésre méltó, hogy a megyei tanács pénzügyi forrásaiból, a megyei tanács eü osztálya és a végre­ hajtó bizottság javaslatára, kisebb részben az Egészségügyi Minisztérium tám ogatásá­ ból, az utóbbi időben több nagy értékű műszert sikerült beszerezni. Speciális röntgen készülékek, elektronmikroszkóp, ultrahanggal működő diagnosztikai berendezés, izo tópvizsgálatnkhoz szükséges műszerpark stb. Ezek a műszerek éppen úgy szolgálhat­ ják a kutatást, mint a gyógyító tevékenységet Kimutatás a tudományos kutatással is foglalkozó illetve tudományos minősítés­ sel rendelkező orvosokról: Intézmény neve

Szabolcs-Szatmar megyei Tanács Kórház Rendelő. intézet Kisvárdai Városi Tanács egyesített egészségügyi intézményei Mátészalkai Városi Tanács egyesített egészségügyi intézményei Nagykállói Elmegyógy­ intézet Megyei KÜJALL

Tudomanycsan minősítetlek száma

Tudományos m unkával foglalkozók száma

Összes diplomás száma

5 kandidátus

42

243

9

68

—

8

62

____

(i 10

D 23

—

15

A mellékelt kim ulalas szerirt orvosainknak és egyéb diplom ásainknak mintegy 20 százaléka vesz reszt tudományos m unkában Ezen kívül találhatók tudományos m unkát végzők a körzeti és üzemorvosi hálózatban, valamint a gyógyszerészek kö­ rében Az inlézmenyek vezetőinek tájékoztatása alapja n a kutatási témák száma a felsorolt intézményekben együttvéve t i Ezekből a témákból évről évre számos köz­ lemény jelenik meg országos es nemzetközi folyóiratokban Előadások hangzanak el megfelelő szakcsoportüléseken, illetve országos kongresszusokon. Az in tézm én yek v e ­ zetői által kiem elt kutatási irányokban a következő té m ák szerepelnek: Megyei kórház-rendelőintézet: 1. Ritm uszavar ideiglenes pacem aker kezelése. 2. Ureaplasm a urealylicum (T. mycoplasmák) szerepe az emberi húgyivarszervi megbetegedésekben. Összefüggés a kórokozó, valamint a koraszülések kö. zott. 3. Üzemi carcinogenek. 4 A a) b) c)

gyomorrák epidemiológiai ás egyéb tényezők vizsgálata. a gyomorrák szövettani típusai. a vizek nitrá ttarta lm a és a gyumorrak gyakorisága közötti kapcsolat.

5. Lakosság-prospektív tanulm ány a daganatos betegségekre vonatkozóan. 6. Cytodiagnosztika. 7 Kezelés cytostatikumokkul 8. Vese-angiographiás vizsgalatok. 9. Ultrahangvizsgálatok jelentősege a magzat méhen belüli kórismézésében. 10. A fenyegető éretten és koraszülések korszerű therápiája. A K isvárdai Városi Tanács egyesített egészségügyi intézményei: Akut cerebrovascularis insuffilientiák és idült perifériás vérellátási zavarok ke­ zelése Halidorral. Koltaboráció az Országos Gyógyszerkutató Intézettel. Mátészalkai Városi Tanács egyesített egészségügyi intézményéi: 1. Biofémek alkalm azása 2. Krónikus gyógyszerártalmak a beloszlály anyagában. Szabolcs-Szatmar megyei KÜJÁLL: 1. Mezőgazdasági növényvedőszerek toxieitása. 2. Ipari toxiciitás a cipőiparban. A mint azt a kiemelt témák felsorolása, valamint az összes témák száma is m u ­ tatja, rendkívül elágazó területeken folyik kutatóm unka A témák döntő többségé al kalmazolt kutatás, amely a betegellátás javítását szolgálja. A témák többsége, a k u ­ tatóm unka zöme a megyei kórházra koncentrálódik. Ebben feltétlenül szerepe van annak, hogy itt található a megye valamennyi tudományosan minősitelt orvosa, bt 16

kandidátus, (további két kandidátusi disszertáció van beadva, melynek védése köze. lesen várható), továbbá, hogy a kórház-rendelőintézetben legjobb a műszeres ellátott­ ság. A megyei kórház-rendelőintézetben az utóbbi években igen nagy figyelmet for­ dítanak a tudományos m unkára és az orvosok tudományos képzésére. Tudományos képzési tervet dolgozott ki a főigazgató főorvos vezetése alatt álló tudományos b i ­ zottság. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években nagy fellendülés tapasztal­ ható a tudományos munkában. Ezt a célt szolgálja a rendszeresen megtartott tud o m á­ nyos ülések sorozata, valamint a Jósa A ndrás pályadíjak évenkénti kiosztása, mely pályadíjat a legjobb tudományos m unkál benyújtóknak a tudományos bizottság Ítél □da. A főigazgató főorvos a középtávú tudományos képzési terv céljaként a követke­ zőket jelölte meg: a) egészségpolitikai szempontból kiemelt területek tém áinak szerepeltetése az in­ tézet tudományos p rogram jának éves tervében (szülészeti kutatások, terhes­ ségi rendellenességek, koraszülések és korai csecsemőhalandóság csökkentésé­ re irányuló kutatás, családtervezés, genetikai kutatás); b) a tudományos fokozat elnyerésére pályázók m u n k á ján a k elősegítése (külföldi ösztöndíj, hazai tapasztalatcsere, idegennyelv-tanulás elősegítése); c) korszerű vizsgálómódszerekhez szükséges műszerek beszerzése; d) szakkönyv és folyóirat beszerzésének biztosítása a jelenlegi szinten, az orvosi könyvtár technikai fejlesztése; e) a „Jósa András" Évkönyv évenkénti megjelentetése Távlati terv; a WHO által is kiemelt kutatási területek megszervezése, a kiemelt területek betegeinek gondozása és ennek tudományos felmérése. A vizsgálandó t é ­ mák: 1. rosszindulatú daganatos megbetegedések és azok Iherápiája, 2. hypertónia betegség, 3. szív- és érrendszeri megbetegedések. Középtávú tudományos kutatási tervet készített a megyei Közegészségügyi—J á r ­ ványügyi Állomás is, az eltérő feladatnak megfelelően elsősorban a betegseg-megelőzés témakörben. Mivel ez a téma főleg felmérő jellegű, fokozottabb támogatást igényel a megyei vezető szervek részéről. Középtávú tudományos továbbképzési tervükben szerepel biológiai egyetemi doktori fokozatok elnyerése elsősorban a toxikológia kie­ melt témakörből. A kisvárdai, valam int a mátészalkai egyesített egészségügyi intézmények a tu ­ dományos munka színvonalának emelése érdekében feladatként jelölik meg a könyv, tár fokozott fejlesztését, nyelvtanfolyamok indítását és irodalom-referátumok rend szeressé tételét. Ha összevetjük az egészségügy területén végzett tudományos m unká t a p á r t tu dománypolitikai alapelveivel, akkor megállapítható, hogy: 1. Szükség van a tudományos kutató-fejlesztő tevékenység széles körű műveié sére, ezen tevékenység tám ogatására és erkölcsi elismerésére; 2. Minden körülmények között növelni kell az egészségügy területén a tudom á­ nyos kutató-fejlesztő tevékenység irányításának hatékonyságát. Az irányítás. 17

nak elsősorban szelektív támogatásban és igényes megítélésben kell megnyil­ vánulnia. Sajnos a megyei egészségügy a tudományos munkához csak igen kevés támogatás* kap (egyetlen téma kap ETT-támogatást) Rendkívül korlátozol luk a külföldi ösztöndij-lehetöscgek Az elmúlt 3 évben számos pályázat ellenere senki nem kapo't ösz­ töndíjat n megye területéről, összehasonlítva más megyek helyzetével, megyénk e té ­ ren elmaradt. A fenti célok érdekében, vagyis az irányítás hatékonyságának növelésére, valamint a tudományos kulatótevekenyseg széles korú művelésének elősegítésére az országos tervekkel cgvbehangzoan növelni kel] az egószsegügyj intézmények, i s ezen belu1 is elsősorban a megyei kórhaz-rendelöi nlezet mii sze rezeibe sél Lehetővé kell tenni legalább néhány kiemelt témában dolgozó kutaló külföldi ösztöndíjas útját. Együtt­ működés kialakítását kell szorgalmazni a megye tudományos kutatassa) foglalkozó intézményéivé! Feltétlenül szorossá kell lenni a Debit-ccní A k ad c u iai Bizottság nr* voibiológiai osztályának különböző szerveivel való e g y ü U mü k ö r ? M, melyből a megyei tudományos kutatóm unka országos megbecsülése származhat. *

A pécsi búcsú (részlet) lő

KLENCZNER IMRE

A m ező g azd aság i k utatás SzaboJcs-Szatm árban Szabolcs Szalmái- megye lermészeli adottságai folytán két jellegzetes mezőgazda­ sági tajra tagolódik: a nagy kiterjedésű nyírségi tá jra es a szatm ár-beregi síkság vi­ dékére. A Nyírség ninsloha talajviszonyai, a szalm ár-beregi rész sajátosságainak jobb kihasználása, a lermcseredmt.nyek növelésere való törekvés m ár századunk első év­ tizedeiben egyre sii:getöbben velette fel a mezőgazdasági Kutatás szükségességét. E n ­ nek a te v é k e n y é g n e k gazdag hagyományai, országosan is hasznosított ás hasznosít­ ható eredményei születtek ezen a tájon. Itt élt és m unkálkodóit — többek kozott — a „Nyírség aranya", a jonatán k o r­ szerű termesztésteciinológi'ojanak k dolgozója és elterjesztöje. IVagy Sándor Kossuthdíjas gyümuJcsKertcjZ Dr. W estsik Vilm os m ár az I92ü as években elkezdett tudo­ mányos kutatói m unkásságának eredményeiért ugyancsak K ossuth-dijat kapott. Fő törekvése volt olyan szántóföldi vetésforgó és tráeyázási rendszerek kidolgozása, a m e ­ lyek a gyenge képességű homoktalajokon is gazdaságos növénytermesztést biz­ tosítanak. A megfelelő agrotechnikai eljárás kutatásával párhuzam osan új, bötermő növény­ fajták előállítása vált szükségessé. Ezt a nemesítési munkál kezdte meg dr. Teichm ann Vilm os, Allami-dijas kutató a tornyospálcai. m ajd később a kisvárdai nemesitótelepen. Munkásságának eredményeként 16 burgonvafiajta jult létre, melyek közül 2 még ma is köztermesztésben van Az ő nevéhez fűződik még a kisvardai rozs, szöszösbükköny, napraforgó és a homoki lucerna, mely növényekből nagyüzemi gazdaságaink m a is termesztenek Az lflán es években a Nyíregyházától 15 km-re fekvő gyulatanyai gaz­ daságban kezdődött el a homoktalajokon termeszthető, takarm ányozásra kiválóan alkalm as édes csillagfürt nemesítése Az egymástól különálló kutatói bázisok kevés létszámmal és kezdetleges felszere­ léssel dolgoztak, ugyanakkor m unkájuk nem volt kihalással a szatm ár-beregi tájon létrejövő mezőgazdasági üzemek termelésének fejlesztésére. A nagyüzemi gazdálko­ dásra való áttérés során a korábban kidolgozásra került termelési eljárások nem minden esetben feleltek meg. Szükségképpen vetődött fel jobb, termőképesebb fajták előállítása, meghonosítása, laboratóriumi vizsgálatokkal tudományosan megalapozott újabb termelést eljárások kidolgozása. E feladatok megoldásán a megyénkben jelenleg hal kutatóhelyen m unkálkodnak, megfelelően elhatárolt, s egymást kölcsönösen kiegészítő tevékenységi körben. A m e­ zőgazdasági kutatás helyzetét talán legcélszerűbb a kutatási básisok és intézmények tudományos tevékenységének körülményei, illetve eredményessége alapján vennünk szemügyre

is

1.

A V etöm agterm elietö és É rtékesítő V állalat M ezőgazdasági Kutató Intézete (Nyúegyháza) — korábban Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet — 1955-ben jött létre a Szabalcs-Szatmár megyében korábban működő mezőgazdasági kísérleti telepek össze­ vonásával Feladata a tájban term esztett szántóföldi és néhány kertészeti kultúra fajta-elő­ állító, fajtafenntartó nemesítése és nagyüzemi term esztéstechnológiájának korszerű­ sítése, különös tekintettel a vetőgumó- és vetőmag-előállítás speciális termelési fo­ lyamataira. Ezen belül foglalkozik a Solanum-félék (burgonya), olajos növények (napraforgó, repce), pillangós ta karm ánynövények (lucerna, vöröshere. csillagfürt, szöszösbükköny), kalászosok (rozs, őszi árpa), hüvelyes növények (borsó, bab), gyökér­ zöldségek (sárgarépa, petrezselyem), paprika, lencse es fénymag nemesítésével, ezek komplex term esztéstechnikájának kutatásával Komplex kutatási feladatát képezi a táj mezőgazdasági termelési tevékenységének fejlesztése, a tá jkutatással összefüggő szaktanácsadási m unka irányítása, a vetőm ag­ termelési rendszerek, társulások, együttműködések és programok segítése. Külső megrendelés alapján ellátja az országos kutatási programokból adódó fel­ adatokat, a mezőgazdasági növények magas szaporulati fokozatú (szuperéül, elit) vető­ m agjának előállítását. A k u ta tóm unka főbb eredm ényeinek vázlatos ismertetése érzékeltetheti az intézel tudományos m unkakörben foglalkoztatott 3B m unkatársának sokrétű, hasznos tevé­ kenységét. A vadfajokra alapozott új burgonyafajták előállítása telén olyan kultúrlulajdnnsaggal párosult, viszonylagosan ellenálló alapanyaggal rendelkeznek, amelyből 1978— 79-es években fajtabejelentés történhet. Előállítottak és fajtaelismerésre bejelentettek egy nagy olajhazamú, (48—50" j) napraforgó fajtajelöltet, amely a gyenge termőképességü szabolcsi homoktalajokon a jelenleg termesztett hazai és külföldi fajták között jó termőképességével és nagy o laj­ hozamával tűnik ki.

1975ben előzetes elismerésre került a Kisvárdai 1-es rozs fajta, amely a k orá ban term esztett fajtához viszonyítva alacsonyabb szárú és termőképesebb. 1977-ben új fajtabejelentést eszközöltek (KA—68 jelzéssel), amely az előbbihez viszonyítva 15— 20 cm-rel alacsonyabb szárú, intenzív termesztési körülmények között termőképesebb. Társintézményeik kutatóival közösen új vörösherefajtát jelentetteik be „Szatmár te tr a ” néven, amelynek szárazságtűrése, fagy- és télállósága kifogástalan.

1976ban elismerésre került a nyírségi fehér virágú édes csillagfürt fajta, ame magas, 36—38° 0 nyersfehérje-tartalm ánál fogva több állatfaj abra ktaka rm ányába n felhasználható. A zöldségnövények csoportján belül 1976 bán megkezdték a zöldborsó, zöld- és szárazbab, valam int a sárgarépa fajta-előállftását. Fajtafenntartói tevékenységen be lül 1977-ben közel 40 q magas szaporítási fokozatú sárgarépam agot állítottak elő és adtak át továbbszaporításra. Fajta-előállítói tevékenységük során — különböző nö­ vényfajtákból — évi 35—40 vg. minőségi vetőmagot forgalmaznak a mezőgazdasági üzemek részére Kidolgozásra került a savanyú homoktalajok CaCOi-mal való javítása, a tá p ­ anyagvizsgálatokon alapuló talajerő-gazdálkodás szaktanácsadási módszere.

2U

Ugyancsak kidolgozták n vizes és vízmentes am mónia alkalm azástechnológiáját homok- es kötött talajokra. Megállapítottuk, hogy a homoktalaj legolcsóbb és leghu tékonyabb nitrogéntrágyája az ammónia. A tudománypolitikai irányelvek gyakorlati végrehajtása során létrejött intézeti átszervezés jelentős eredményének tekinthető, hogy a korábban önátló témával nem rendelkező intézet, amely 3 más tájintézetnek volt együttműködője (bedolgozója), ma egy országos vállalat kutatóközpontjaként, n é p g a z d a s á g i g is kiemelt növények (bur­ gonya, napraforgó, pillangós takarmánynövények, zöldségfélék s tb ) fajta-e!5á11ilása­ va I foglalkozik, ugyanakknr országos kutatási programhoz kapcsolódva, hatékonyab­ ban tud részt venni a táj mezőgazdasági termelési tevékenységének fejlesztésében. A kutatás és term elés kapcsolatában kutatási eredményeiket közvetlen szRktanácsadas. bemutatók tartása és írásos propagandaanyagok útján adják át a mezőgaz­ dasági üzemeknek. Nemesített növényfajtáik magas szaporulati fokozatának előállí­ tásával, termelési technológiák közvetlen adaptálásával, több társulást, együttm űkö­ dést és kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemet segítenek szakmai tevékeny­ ségükben. A kü lföldi kutatási kapcsolatok, együttműködések bővítése és fejlesztése terén — a vállalati központ segítségével — a zöldségnövények nemesítésében együttműködés jött létre a holland Royal Sluis céggel, burgonya nemesítésében és termesztéstechno­ lógiájának továbbfejlesztésében n VVB-Saal und Pllanzgut (NDK) vetőmag vállalat­ tal, hibrid napraforgó üzemi előállításában az IKR en keresztül a nyugatnémet Ze mundó-céggel, További kapcsolat-kialakítás van folyamatban a Román Szocialista Köztársaság burgonyanemesítö intézetével (Bukarest), a Lengyel Népköztársaság V e­ tőmag Vállalat kutatóintézetével, valamint a Szlovák Burgonyanemesítö Intézettel (Velka Lomnic). Azonban kutatást gátló tényezőkről is lehet említési tenni. A kutatási eredmények realizálását nagym értékben há trá lta tja az a tény, hogy a több növényfaj és -fajta m aga­ sabb szaporulati fokozalának (szuperelit és elit! előállítására a rendelelekben előirt izolációs távolságok betartása nagyobb felületű, összefüggő földterület hiányában le. heteden. IP). 1978-ban kisvárdai telepén a fenti okok m iatt — csak étkezési b u r ­ gonyát tud előállítani. 1977-ben a környező tsz-ek burgonyaLabláját saját költségen kellett szelektálnia) A feladatok ellátása érdekében mintegy 200 ha szántóföldre m e ­ rül fel igény a központi (nyíregyházi), vagy a nagykállői telep bővítésével. Továbbá: a kutatások végzéséhez megvan az anyagi fedezel azonban a kutatás hatékonyságát javító kisgépesítés nem megfelelő 2. /I G yüm ölcs- és D ísznövényterm esztést Kutató Intézet Kutató Állom ása, O jfehértó Középtávú kutatási tervében két súlypontos kutatási tém akör szerepel. Fajtakutatás: olyan kiváló áruértekkel rendelkező új fajták felkutatása és vizsgálata, amelyeknek az optimális érettségi állapota különböző, egymást követő időszakokban következik be. Term ésszabályozás: A harmonikusan optimális gyümölcslerhelés növeli a gyü­ mölcs fogyasztási és tárolási értékét. K utatják azokat az eljárásokat, am elyek alkal­ masak arra, hogy a gyiimölcslerhelést a harm onikus optimum irányba befolyásolják. A ku ta tóm unka fontosabb eredm ényei közül megemlítésre méltú — 6 témafelelős dolgozik —, hogy kidolgozták a növényvédelmi technológia olyan változtatását, amely je le n tb e n hozzájárul az alma áruértékének és tárolhatóságának javításához. Ugyan­ csak kidolgozásra került a vegyszeres kólódésszabályozás olyan módszere, amely a

21

technológiát);) illesztve autom atikuson mérsékli a gyümölcskötődés kedvezőtlen szél­ sőségeit. Több olyan eljárást jelentettek be. amelyeknek a segítségével 25—30"(|-kal növel­ hető a keletkező virágok száma. Hazai körülm ényekre vonatkoztatva adaptálták a Pándi típusú meggyek term éketlenségének megszüntetésére alkalm as vegyszeres e l­ járást. Kidolgozták az alm a periodikus metszésének módszerét, amelynek az alkalm azá­ sával közel 40%,-kal csökken a metszési munkaigény. Kialakították az alm a nitrogén­ műtrágyázásának olyan rendszerét, amelyben a nitrogén helyesen megosztott és idő­ zített alkalm azásával kiváltható a nagyobb term ékenység és a gyümölcskötődés n a ­ gyobb biztonsága. Olyan koszmétetermesztési technológiákat alakítottak ki, amelyek lehetővé teszik a sarjképzűdés megakadályozását. A kutatás és a termelés összehangolaáasat mutatja, hogy a kutatóállomás m u n ­ katársai 197G—77-ben hét könyvfejezetben és 23 szakmai dolgozatban számoltak be m unkájuk eredményéről. Az utóbbi 2 évben 9 rendezvényük volt, am elyen összesesn 1023 szakember vett részt A m unkatársak rendszeres előadói a megye és az ország területén szervezett olyan tanfolyamoknak, amelyeken a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok különböző szintű szakemberei vesznek részt. Az általuk megtartott előadások száma az elmúl; két évben 119 volt A kutatóállomást az elmúlt két évben 72 alkalommal keresték fel szakmai látogatók és látogató csoportok, összesen 1309 személy. A megalakult és szerveződőben lévő gyümolcstermesztési rendszerek közül a kö­ vetkezőkkel állnak kölcsönös sza k m a i kapcsolatban: NYIRKEKT (3y ü m u lc ste rm e n té ­ si Rendszer, Debreceni Gyümolcstermesztési Rendszer, Borsodi Gyümölcstermesztési Rendszer. Dánszentmiklósi Gyümölcstermeszlési Rendszer tlosszuhegyi Gy iimölcslermesztési Rendszer. A korábbi Ültelvénylervező Vállalat, jelenleg AGROBER V és az intézel között megkötött szerződés keretein belül a kulalóállomás m unkatársai az elmúlt két évben 5000 ha létesítendő gyümölcsös területi szemléjén veitek reszt, elkészítetlek a telepítéshez szükséges tápanyagfeltaltési szakvéleményeket és javaslataik alapjan ke­ rült megtervezésre a mindenkori üzemi és természeti adottságoknak legjobban meg telelő típusú gyümölcsös. A külföldi kapcsolatok terén a Drezda-Pillnilzi Gyümölcstermesztési Kutató In tézet és a kulalóállomás között szerződéses megállapodás keretein belül, középtávú és évenkénti m unkatervek alapjan olyan kulalási m unka folylalódik, amely tartalm ában a kél kutatóhely m u n k á já t kulcsónusen kiegészíti. A kutaloallomasnak további k a p ­ csolatai vannak a S luttgart-H ohenheim i Egyetem Gyümolcstermesztési Kutató Inté­ zetével a Poznani Gyümölcstermeszlési K utató Intézettel, a Wilhelminadorpi Gyű mölcslermesztési K utató Állomással, a Moldáviai Kertészeti-Szőlészéit Borászati T u­ dományos K utató Intézettel IKisinyuv), és a Plovdivi Gyümolcstermesztési Kutaló Intézettel. A kapcsolatok ta rtalm á t a kutatók kölcsönös látogatásai, fajtacserék e; közős publikációk jelzik. A kutatást gátló tényezők közül a leghangsúlyosabb az a lény, hogy hiányoznak az üzemi méretűnél kisebb, több száz kísérleti parcella megfelelő művelésére és ke­ zelésére alkalmas kisgépek és egyéb segédeszközök Ezeket a parcellákat az üzemi gépekkel jelenleg csak különös nehézségekkel, vagy egyáltalán nem tudják kezelni és az utóbbi esetben csak olyan mennyiségű kézi m unkaerő pótolhatná ezeket a hiá­ nyokat, amelynek legfeljebb 20n’l)-a van bizlosítva.

21

3.

D ohanykutato Intézet Kutatótelepe. N yíregyháza Az 5 tudományos m unkatársai foglalkoztam kutülú'clep a E ohánykulató Intézel, Debrecen szerves egysége Tekintve, hegy a tudományos szervezet nem telephelyhez kötött, nehéz elhatárolni a kulatótelep feladatait és eredményeit az intézet egészéiül. A D ohánykutató Intézet döntően alkat mázolt és fejlesztő kulalásakkal foglalkozik. Fő feladatai közé tartozik a Virginia fajták honosítása és nemesítése, a dohány lápanyag gazdálkodásának kulatása és fejlesztése, a dohány növényvédelmének és fejlödésszabályozásának fejlesztése és a dohányszárítás technológiájúnak továbbfej­ lesztése A felsorolt feladatokon túlmenően a kulslólelep m unkatársai részt vesznek csak­ nem valamennyi intézeti mezőgazdasági kutatási feladatban (palántanevelés techno­ lógiai fejlesztése, egyéb fajták nemesilése. technológiai fejleszles. ökonómia slb ) Az elmúlt években elért főbb eredményeik közöli számos sorolható fel. Uj Virgi­ nia típusú fajta került bejelentésre (Virginia 7G néven), valamint több Ilyen típusú fajta IVP 9. Coker 3191 honosításában vetlek reszt a kulatótelep m u n k a iá'sa i. Befe­ jeződött a tépanyagmé: légén alapuló dohány trágyázasi rendszer kidolgozása. Meg történi az új trágyaformák dohánytermelésben való alkalm azhatóságának értékelése Meglörlénl a dohány szánlófüldi növényvédelmének rendszerbe foglalása és lovábbfejleszlése. Kidolgozásra került a raktá ri kártevők elleni védekezési technológia. To­ vábbfejlesztésre került a nagy levelű dohányok szárítási lechnológiúja A kutatótelep m unkatársai részt vettek az intézet egyéb d o h é nytermesztéssel k a p ­ csolatos kutatási feladatainak megoldásában. -4 gyakorlattal való jó kapcsolatot mutoija. hogy a Dohány kutató Intézel ligy a kutatótelep is) tagja a Felső-szabolcsi Dohánylermesztési Társulásnak Az intézet szerzfidéses alapon kíván együttműködni a dohánytermesztést technológia továbbfej­ lesztésében a m ostanában alakult Nyírségi Dohánylermesztési Rendszerrel A kutatók az üzemi kísérleteket a dohánytermelő gazdaságokban állítják be. A m unkatársak rendszeresen szaktanácsot adnak a dohánytermelő üzemeknek. A tudományos m unkatársak rendszeresen publikálnak a szakmai folyóiratokban, kiadványokban Az elm últ kél évben a kutalólelep m un k a társa in ak 26 közleménye jelent meg. A fenti időszakban a m u n k a társa k 7 előadást ta rto ttak hazai és nemzet, közi rendezvényeken 1. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola kiemelt kutatási feladata a légi növény vedelem növénytermesztéssel és műszaki feladatok megoldásával összefüggő kérdé­ seinek vizsgalala E tem aban egyiillmuköd k a Tokajhegyaljai Borkombinát helikop­ teres növényvédelmi brigádjával és a MÉM Repülőgépes Szolgála Ital. így biztositól! az elmélet és gyakorlat kapcsolata, valam int a MÉM Repülőgépes Szolgálat közvetlen kutatási irányokat meghatározó tevékenysége. A részfémáik fejlesztési jellegűek A főiskola másik kutatási lerüleie az oktatási profilból adódóan, gyümolcstermeszlési es mezőgazdasági jellegűek az ún. diszciplináris kulalási szervezeti kereten belül. A főiskola szakmai ok la ló létszáma 6U lő. A k utatásban — reálisan számolva — 25%-uk vesz részi.

23

K u ta tó m u n ká ju k eredm ényei közül a kiemelkedőbbek: az Ujfehértói fürlösmeggy létrehozása és fajtafenntarló nemesítése. A Pándi-meggy gyUmölcskötödését biztosító hormonos kezelés kidolgozása (a Gyümölcs- és Dísznövénylermesztési K u t a t ó Állo­ mással közösen). Az alm abetakarilás géprendszerének üzemeltetése, új gyorskapcsoló szerkezet (erő- és munkagép közölt) szabadalomként való bejelentése. Halastavak oxigénellátását fokozó berendezés kidolgozása, szabadalomként való bejelentése. Optikai feszültségvizsgálatok kidolgozása, ütközéskor kialakuló feszültségviszo­ nyok között. Vitorlázó repülőgépek új rendszerű magassági korm ányzását biztositó berendezés megszerkesztése, szabadalomként történő bejelentése. Az eredmény a m e ­ zőgazdasági repülőgépek kormányzásában is felhasználható. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok ta karm ányozásra lörlénő gazdasá­ gos felhasználási módszerei. A főiskola évi 1.1 millió Ft kutatástámogatási kap A ku ta ta t prod u ktivitá sá t hát­ ráltatja, hogy a kutatástám ogatásra biztosított összegből m unkabér nem képezhető. A kiemeli eredményeken kívül számos kutatási témában és távlati fejlesztési te r­ vek készítésében is tevékenykedik a főiskola, amelyek elsősorban Szabolcs-Szalmár megye mezőgazdasági problém áinak megoldására irányulnak. A publikációs tevékenység elsősorban jegyzetek írásában, tansegédletek összeállí­ tásában és kevesebb számú kézikönyv megírásában, valamint egyetemi doktort disz szertáció készítésében nyilvánul meg S. A Bessenyei G yörgy Tanárképző Főiskola m ezögazdasagi tanszékén (Nyíregyháza) mezőgazdasági kutatási tevékenységet a következő két té m akörben folytatnak A Szabolcs-Szatmár megyében term esztett dohányfajták tápanyag-visszapótlási, ökonó­ miai, szövettani és gazdaságföldrajzi kérdéseinek vizsgálata es a szakosiloll szarvas­ m arhatelepek üzemeltetésének összehasonlító elemzése folyik, alkalm azott kutatási módon A két léma kutatása során a kutatók az anyaggyűjtést es a reszeredm enyek fe l­ dolgozását végzik. Az eddigi eredmények alapján a fenti témákból az MTA két kandi­ dátusi témát hagyott jóvá. A ökológiai tényezők hatása néhány dohányfajta vegetatív szerveinek morfológiájára, és a dohány agrobolanikája. A kutatásban 5 oktató vesz részt. Két szakosított szarvasm arhalelep üzemeltetésének összehasonlító elemzese cím­ mel egyetemi doktori értekezés készül. T udom ányos-term elési kapcsolat alakult ki a Gödöllői és a Debreceni A grártudo­ mányi Egyetemmel, a dohányfermentáló vállalattal, valam int mezőgazdasági üze­ mekkel. A kutatás anyagi fedezetét — évente 10—12 ezer forintot — egyedül a főiskolai tudományos kutatási fejlesztési alapból kapják. ti. A Szabolcs-Szatm ár m egyei N övényvédelm i és A grokém iai Állom ás (Nyíregyháza) m unkáját a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ koordinációjában végzi, az alábbi témák szerinti felsorolásban.

24

— Az alm afaliszlhurm al elleni védekezés hatékonyságának emelése új készítmé­ nyekkel, üzemi technológiai körülmények között. Vizsgálataik alapján került módo­ sításra a Fundazol 50 WP és a perm etlé koncentráció növelésének lehetősége. — Az almafavarasDdás elleni védekezés hatékonyságának emelése korszerű elő­ rejelzési módszerek (műszerek) alkalm azásával és új, hatékony szerek vizsgálatával. Az utóbbi évek leghatékonyabb m agyar gyártm ányú gombaölőszerének a Fundazol 50 WP technologizálásának kidolgozása, m ajd az alkalm azás körülményeinek módosí­ tása jelentős részben az állomáson történt. — Integrált téli alma növényvédelmi rendszere, kidolgozása a környezetvédelmi és ökonómiai szempontokra való tekintettel. Korszerű diouktiv anyagok, szexual-atraktáns csapdák alkalm azása lehetőségének kidolgozása. — Csonthéjas gyümölcsfák vírusfertőzöttségének (NRV) kim utathatósága a ve­ getáció különböző időszakában — Intenzív vegyszeres növényvédelem élőszervezelekre gyakorolt hatásának meg­ állapítása, ökofausztikai vizsgálatuk segítségével, a Növényvédelm i K utató Intézet koordinációjában. — A mák növényvédelmi technológiájának kidolgozása, különös tekintettel a vegyszeres gyomirtás és az előrejelzési módszerek tökéletesítésére. Ezt a munkát az Alkaloida Vegyészeti G yárral szoros együttm űködésben végzik. — A napraforgó peronoszpóra terjedésének, valamint a kórokozó fertőzés ökoló­ giájának vizsgálata. A vizsgálatok eredményeként sikerrel kecsegtető üzemi szintű kísérleteket végeznek a csávázással történő védekezés megvalósítására. — Burgonyarizoktóniás tőkorhadás elleni védekezés lehetőségének vizsgáiéin csá­ vázással. Vizsgálataik során terjed a megyében az értékes vetőmaglátelek csávázásos

fertőtlenítése — Mélyen gyökerező évelő gyomok elleni védekezés lehetőségének vizsgálata új készítményekkel. A módszer mielőbbi elterjesztése jelentős mértékben segítheti a cu­ korrépa, dohány, zöldségfélék tökéletesebb vegyszeres gyomirtási technológiájának kidolgozását. Az állomás állal évenként általában vizsgált 60—80 új készilmény közül 35—40 el engedélyeznek, ill. engedélyokiratot módosítanak. A vizsgálatokban 10 növényvédelmi szakmérnök és 5 technikus vesz részi, akik m unkaidejüknek mintegy 40%-át töltik ezzel a m unkával A m u n k a társa k az elmúlt 2 évben a Növényvédelem című folyóiralban 11 cikkben számollak be e re dm énye ik­ ről. A gyakorlat számára közvetlenül hasznosítható eredményekről év közben szakmai bemutatón és tapasztalatcserén tájékoztatták az üzemi szakembereket Téli időszak­ ban az agrárszakem berek részére szervezett előadásokkal segítik a tudományos e r e d ­ mények gyakorlati elterjedését.

25

SCHOLTZ BÉLA:

Az MTESZ m u n k ája a m egye m űszaki tudom ányos fejlődéséért Szabolcs-Szatmár megyében a [elszabadulást követően a gazdasági fejlődés, dcazon belül az iparosítás az 1960-as évek elején kezdett felgyorsulni, m ikor egy sói új köztük nem egy korszerű gyár, üzem kezdte meg működését, olyanok m int a nyíregy­ házi konzervgyár, a nyírbátori növényolaj gyár. A gazdasági fejlődés meggyorsította a műszaki gazdasági értelmiség számbeli sza­ porodását is és a megyében m u n k á t kereső mérnökök, technikusok, közgazdászok csak rövid ideig törődtek bele abba. hogy Szabolcsban élni és dolgozni egyet jelent a fejlődés sodrából való kieséssel. A termelés korszerűsödése is egyre parancsolóbban irta elő. hogy az üzemek mind korszerűbb technológiával és módszerekkel dolgozzanak. M ind­ ez sürgette egyidejűleg a műszaki értelmiség minőségi színvonalának nlymérvü em e­ lését, hogy az az igényes műszaki fejlesztő m u n k á ra is alkalm assá váljon. A tovább lépés előtt azonban áth ág h a tatlan n a k tűnő akadályként em elkedett részben a fejlesz tési munkához szükséges továbbképzési lehetőség hiánya, részben a gyors haladáshoz információáramláshoz nélkülözhetetlen kapcsolatok kiépilése hel és külföldi tu d o m á­ nyos és más fórumokkal Akadályát képezte a haladásnak nem utolsósorban az u r a l­ kodó szemlélet, mely a műszaki fejlesztést nem csak háttérbe szorilolla a termelési fen nívótokkal szemben, de nem ritkán azt fölöslegesnek is ítél te. A párt- és állami vezetés által kitűzött célok elérése nélkülözhclellenné telte a legjobban érdekeltek, a műszaki és gazdasági értelmiség társadalmi aktivitásának fo­ kozását, cs ennek a társadalm i aktivitásnak kibonlakozlalása. szervezése céljából a l a ­ kult 1962 ben. az ország megyéi közt heledikkénl, tehát viszonylag ham ar a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Szabolcs-Szatmár megyei Szerve­ zete. A szervezet m egalakulása óta végzett m unkájával nagym értékben já ru lt hozzá ahhoz, hogy a megyében emelkedett a műszaki-gazdasági értelmiség szakmai szinvunala. kutató és fejlesztő munkássága. Az MTESZ m u n k á ját az alábbiakban abból •> szempontból tesszük vizsgálat tárgyává, hogy miként já ru lt az hozzá a műszaki tu d o ­ mányos élet kibontakozásához és általában közvetve, olykor közvetlenül is milyen eredm ényekben nyilvánul meg ez a munka Ez a vizsgálódás közvetve arról is képet ad milyen változáson m ent át a megye műszaki értelmisége és milyen bázisává, hizlositékává leli a továbbfejlődésnek

I SZEMÉLYI es tárgyi feltételek a tudományos élethez Ahhoz, hogy egy területen a műszaki fejleszlő. illetve tudományos munka egyállalán kibontakozhasson, alapvető, hogy annak személyi ás tárgyi teltételei meg legyenek terem tve A személyi feltételek biztosítása alatt kellős irányú törekvést, tevékenységei értünk Részben elő kell mozdítani, hogy minél többen vállaljanak társadalm i m unkát

ifi

íi megye fejlesztése terén s lépjenek be valamely tudományos egyesületbe, részben vl szőni azt értjük, hogy a tagság részére kiépítsünk olyan bel- és külföldi kapcsoltunkat, melyek szám ukra lehetővé teszi a gyors hozzáférést a legújabb tudományos Ismeretek hez.

Ami az egyesületi szervezet kiépítését illeti, az MTESZ számokkal alátám asztható eredm ényeket mondhat magáénak. 1962 óta a tagság létszáma 700-ről 4000 falé em el­ kedett, a megyeszékhelyen és a nagyobb településeken működő tudományos e g y e s ü l e ­ tek száma pedig 7-ről 20-ra. Elm ondható a különféle szakágú egyesületek megalakító sa alapján, hogy ma m á r minden megyében élő szakember lakóhelyétől nem túl távol m egtalálhatja a maga számára legjobban megfelelő területet társadalmi tevékenységéhez A közölt számok nemcsak az MTESZ szervező m u n k á ját dicsérik, de érzékeltetik ab szolúl értelemben is az! az erőt, m ely m egyénkben a haladáshoz ma már rendelkezés re áll és akar is állni. A megfelelő egyesületekből álló szervezet kialakítása melleit, talán ennél is nagyobb energiát fordítottunk arra, hogy egyesületeinknek sokirányú kapcsolata épüljön ki részben, hogy a legkorszerűbb ismeretekhez könnyen hozzáfér hessenek, részben pedig, hogy az egyesületi m unka a párt- és állami célkitűzésekkel azonos irányban fejtse ki hatását. Minthogy az MTESZ tevékenysége során országos viszonylatban is élvezi a párt vezetésének s a korm ánynak is messzemenő lámugalásál Így az egyesületi m unkának tekintélye van. Emiatt m egalakulásunk óla nem oknzDil problémát a legkiválóbb tudósok, szakvezetők meghívása megyénkbe, akik tájékozta tűst adtak előadás, konzultáció keretén belül eredményeikről, melyek Szabolcs-Szuimár megye viszonyai között is hasznosíthatók voltak. Fontosnak mondhatók azok a kapcsolatok, melyeket szervezetünk a m unka h a l i konyságának fokozása érdekében a tanácsokkal, társadalmi szervekkel alakiioti ki Fontosak továbbá külföldi kapcsolataink is, melyeket szervezetünk annak érdekében épített ki, hogy szakembereink az ország határain túl is megismerkedhessenek a tech­ nikai fejlődés olyan eredményeivel, melyek u megyénkben folyó termelés fejlesztése szempontjából hasznosíthatók. Szervezetünk Csehszlovákiában a kelel szlovákiai, L e n ­ gyelországban a rzeszówl vajdasági, Szovjetunióban a k árpá t-ukrajnai, Bulgáriában pedig a Mihajlovgrád megyei tudományos egyesületekkel ta rt fenn hosszabb-rövidebb ideje munkakapcsolatot, melynek keretén belül évente 18—20 delegáció cseréjét tu d ­ juk lebonyolítani. A külföld eredményeire való jobb rálátás lehetőségét bővíti bonta­ kozó, gyümölcsöző kapcsolatunk a Szovjetunió Kereskedelmi K a m a rájá n ak Propagan­ da Irodájával, a Budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központtal, valamint újabban a Szovjet K ultúra és Tudomány Házával. A kapcsolatokról beszélve hangsúllyal kell szólni az egyesületek és vállalatok ve­ zetése között élő munkakapcsolatokról Mérnökeink, technikusaink elsőrendű felada­ ta társadalmi vonatkozásban Is, hogy m un k á ju k műszaki színvonala a termelés te rü ­ letén emelkedjen A z egyesületi m u n k a sem szolgálhat mást, m in t a termelés hatékony­ ságának, minőségének fokozását. Alapvető az operatív kapcsolat az egyesületi munka és vezetés, valam int a vállalati m unka és vezetés között, ezt kívánják előmozdítani az üzemi csoportok, melyek létrehozása, megerősítése napjaink egyik fő feladata. Az egyesületi munka megfelelő színvonalú folytatásához technikai feltételek biz­ tosítása is szükséges. Szervezetünk 1970 óta saját Technika H ázát m ondhat magáénak Nyíregyházán és a művelődési házak, vállalatok jóvoltából vidéki városainkban is van helye a rendezvényeknek. A Technika H ázának megfelelő felszereléssel való ellátásán, nem utolsósorban az egyesületi adminisztrációs gondoknak, a pénzügyi tennivalóknak megoldásán fáradozik szervezetünk hatfőnyi személyi állománya, mentesítve az ilyen irányú gondoktól a társadalmi aktivistákat.

27

II. A Z MTESZ M U N K Á J Á R Ó L

Mielőlt azokról az. eredményekről ejtenék szót, melyekhez az MTESZ társadalmi tevékenysége vezetett, szólni kell arról n m unkáról, melyet az előbbi fejezet szerint k i­ épített szervezet végez. a) Továbbképzés — oktatás A szerrezet egyik leglényegesebb tevékenysége a továbbképzés, az ism eietek szer­ zésének előmozdítása abból a megfontolásból kiindulva, hogy az iskolában kapottak rohamosan fejlődő korunkban gyorsan elavulnak és pótlásukra megyénk területén n műszaki oktatási intézmények száma kevés. Az előadásainkon, tanfolyamainkon nyújtott, illetve szerzett ismeretek közvetve hoznak eredményeket, minthogy az eredmény csak az ism ereteknek a termelésben való alkalm azása nyomán születik meg Mégis egyértelm űen le kell szögeznünk, hogy ez — az .egyesek által olykor sajnálatosan lebecsült — továbbképző, oktató tevékenység egyik alapvető feltétele annak, hogy a megyében műszaki fejlesztés egyáltalán létezhessen. Szervezetünk évente 3—40Ü előadást, 30—35 különböző szakú és szintű tanfolyamot szervez. Eze­ ken mérnökeink, technikusaink és szakmunkások is olyan technológiai, szervezési ismeretekhez jutnak, melyek nélkülözhetetlenek a fejlesztő m unkában, melyek is­ meretlenek voltak, am ikor tanulm ányukat sok évvel, esetleg évtizeddel ezelőtt be­ fejezték A tanfolyamok sok szakem bert bizonyítványhoz juttattak, a szervezet á l­ tal biztosított, rendezett bel és külföldi tapasztalatcserék pedig szintén hoztak a gyakorlatban felhasználható ismereteket b) Tanulm ányok, javaslatok készítése a műszaki fejlesztéshez Talán a legközvetlenebbül értékelhető, legszembetűnőbb eredményeket hozták azo': a tanulmányok, javaslatok, amelyeket az egyesületek a megye, illetve megyei v á l ­ lalatok különböző problém áinak megoldásához készítettek, melyek realizálása meg löilánt, vagy folyam aiban van. Elnökségünk úgy találta, hogy különösen úgy tud n legközvetlenebbül hozzájárulni a megye műszaki gazdasági fejlesztésének tám o­ gatásához, ha ilyen javaslatok kidolgozására munkabizottságokat hoz. létre az egye­ sületekből. (Az ilyen m unkánk eredményeire a következő fejezetben kissé részle­ tesebben még visszatérek.) c) Műszaki propagandamunka és egyéb m u n k a fo r m á k Az MTESZ megyei szervezete kiemelten kezeli a propagandam unkát Részben azért, hogy megyei, s ha lehet országos sajtó útján is képet adjon az elért ere d m é­ nyekről, részben azonban azért is, hogy szakembereinket ösztönözze arra, hogy in­ tenzívebben folytassanak írói tevékenységet is, ami hozzájárulhat fejlesztő, k u ta tó­ m unkájuk színvonalának emeléséhez. Az MTESZ lehetőségét felhasználva igyek­ szik bővíteni a jó m u n k á t végző értelmiségiek erkölcsi elismerésének lehetőségeit, nem utolsósorban saját alapítványokkal is, melyek közül példaképpen a „Kabay János” em lékplakettet meg is említhetjük. Foglalkozik a szervezet szervezési és v e ­ zetési ismeretek, valam int a számítástechnika alkalm azásával kapcsolatos ism ere­ tek terjesztésével, környezetvédelmi, technikatörténeti munkákkal, sőt újabban nyelvoktatással is.

III. AZ E G Y E S Ü L E T I M U N K A N YO M Á N

SZÜLETETT EREDMÉNYEKRŐL

A / elűzi) fejezetekben képet adtunk árral, hogy nz MTESZ m iként épített ki teleket nhhnz, hogy hatékony segítséget adhasson a műszaki kutató és fejlesztő kenység kibontakozásához társadalmi úton. és képet adtunk arrűl Is, hogy az sületek milyen módon végzik m unkájukat Az alábbiakban felsorolunk néhányat ból az eredményekből, melyek egyesületi m unka alapján, vagy a n n a k ösztönző nyomán születtek, és váltak hatékony részévé megyénk műszaki fejlődésének.

telté tevé­ egye­ azok­ ereje

a) Energiagazdálkodási területen Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület m á r több ja vaslatot dolgozott ki, il­ letve akciót szervezett, melyei: segítik a korszerűbb energiagazdálkodást. P éld a­ képpen említjük, hogy 1976-ban megyénk székhelyén rendezték meg a VIII. Orszá­ gos Hőszolgáltatási Konferenciát, megyei csoportunk szervezésében, és ennek a k on­ ferenciának az ajánlásai alapján hozott létre távhőellátási munkabizottságot az egyesület. Ez a bizottság széles körű vizsgálat alapján készített javaslatot Nyíregy­ háza város táviiőellátásának fejlesztéséhez, ligy, hogy az megalapozott lehetőséget adjon a Család utcai lakótelep VI. ötéves tervben induló hőellátásához is. Az elké­ szült ja vaslat alap já t képezte m á r nz erőmű V. ötéves tervi bővítésének is. Az egyesület több más energiatakarékossági ás gazdálkodási szempontból figyelemre méltó tanulm ányt is készített különböző vállalatok részére, m int pl.: a Szatmár Bútorgyár, a MOM mátészalkai gyára, vagy a VAGÉP hőellátásához Ugyancsak energiagazdálkodási szempontból érdemelnek figyelmet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület akciói. Példaképpen ezek közül egy olyat említünk, mely külföldi tapasz­ talatcseréket hasznosított. Az egyesület szakemberei évek óla laila n ak kapcsolatai it szovjet Kúupát-Ukrnjna és a lengyelországi Rzeszów vajdaság elektromos egye­ sületeivel, az azokba tömörült szakemberekkel Tapasztalatcsere-látogatásokon részt vevő kiküldötteink felfigyellek arra, hegy ezekben az országokban nagyfe­ szültségű hálózatépítésnél eredményesen alkalm azzák a pörgetett betonoszlopokat Nemcsak javaslatot dolgoztak ki ennek hazai alkalm azására lelügyeleti szervük­ nek, de időközben azok hazai alkalm azására is sor került már, pl.: az orenburgi 100 kV os és 35 kV-os nagyfeszültségű hálózatépítéseknél. Kiemelkedő eredm ény­ ként, m u n k a k é n t értékelhető az oktatási m unka is. Az elmúlt öt évben 59 tanfo­ lyamon, 2H5n szakember kapott bizonyítványt, köztük Ifid an felsőfokú energetikusl oklevelet bj A z építőipar területén Építőipari vonatkozásban is sok Új technológiai eljárással ism ertette meg megyénk szakembereit ezen szakág egyesülete, nz Építőipari Tudományos Egyesület. Olyan eljárásokkal, melyek Jelentősen felgyorsították a kivitelezési munkát. Példaképpen em lítjük az alagútzsalus lakásépítési technológiát, mely ismeretlen volt akkor, a m i­ kor azok a vezető szakemberek folytatták ta n ulm ányaikat az egyetemen, akiknek feladata volt javaslatot tenni, hogy milyen irányban fejlődjön a lakásépítés me gyénkben. Az Építőipari Tudományos Egyesület által rendezett tájékoztatások, tapasztalatcse­ rék során szerzett ismeretek te tték képessé tervező, beruházó és kivitelező szak­ em bereinket arra, hogy oly mélységig megismerjék ezt a technológiát, hogy ezen az alapon javasolhatták a megye vezetőinek bevezetését és később m á r vállalati úton ösztönözhették m u n k a társa ik at arra, hogy ezt a technológiát fogadják, sőt tovább is fejlesszék. 29

Már jóval ezer fölött van azoknak a lakásoknak a száma, melyek ezen technológiá­ val épültek elsősorban megyénkben, de ú jabban a szomszédos Borsod megyében is, megyei tervezők és kivitelezők m u n k á ja nyomán. Jelentős erőfeszítéseket tett, illetve tesz az egyesület annak érdekében is, hogy a megyei szakem bereket felkészítse a könnyűszerkezetes építési mód fogadására Nyilvánvaló, hogy a VI. Síéves tervben a csökkenő m unkáéiölétszám miall mái megyénkben sem lesz enélkül megoldható minden beruházási feladat, a szeikezet speciális volta viszont elmélyült felkészülési kíván. c) A mezőgazdaság területin Kiemelkedő az a munkásság, melyet a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, an n a k vidéki, mátészalkai és nyírbátori csoportjai is végeznek Sokrétű m unkájukból kiemelkednek azok a megyei partbizottsági és tanácsi felkelésre ké­ szített tanulmánytervek, melyek a különféle növénykultúrák és az állattenyésztés jövő tennivalóit dolgozták ki, s amelyek elfogadás után alapjává váltak e szakterü­ letek megyei fejlesztési tervének. (A Szemle e számának egy másik cikke részletesen foglalkozik a megyei mezőgazda sági kutató és fejlesztő munka eredm ényeivel) d) A vízgazdálkodás területin A Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportjának sokrétű munkájából példa­ képpen említem azt a tanulm ányi melyei a Nyíregyháza Városi Tanács felkérésére 1977-ben készített a város ipari és kommunális szennyvizeinek tisztítására vonat­ kozóan. A m un k á t a Szakemberek a DAB HidroSkonómiai Szakbizottságának neve alatt végezték és eredményük többek közt, hogy korábbi tanulmányokhoz képest gazdaságosabb megoldásra tudtak javaslatul lenni, olyat, mely a gazdasági erő források képződésével összefüggésben szakaszosan valósítható meg Javaslatuk környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesz, és azzal, hogy az ipari és élel­ miszeripari vállalóink szennyvizeinek lekapcsDlására tud megoldást adni e ta n u l­ mány realizálása a meglévő lisztilóielep biológiai tehermentesítésére is módot ad. A tanulm ány hasznosítása még ebben az ötéves tervben megkezdődik. e) Term ékbem utató kiállítások Sajátos szerepet vállalt m agára az MTESZ, és figyelemre méltó eredményeket is éri el, am ikor több alkalommal reprezentatív te rm ékbem utaó kiállítás szervezésére, rendezésére vállalkozott. Ezek a megyei seregszemlék jól tükrözték a megye ipari fejlődését, a kisebb vállalatokat pedig segítették abban Is. hogy fokozzák törekvésü­ ket áruik ízlésesebb, b em utatásra méltó és jobb minőségű kialakítására. Elenged heteden gyakorlat ez különösen napjainkban, am ikor a minőségjavítás és az e x ­ portképesség fokozásához népgazdasági érdek fűződik. Az MTESZ nemcsak rendezte a kiállításokat, de esetenként technikai feltételeinek előteremtéséhez is hatékony szervező m u n k á t fejtett ki. A legutóbbi, 1975. évi kiál­ lítás alkalm ára jórészt társadalmi aktivitással létrehozott kiállítási létesítmények — melyeket az MSZMP Politikai Bizottságának több tagja is meglátogatott — ma is állnak a Sóstói K ultú rp ark b an és jó lehetőséget adnak évente többször is egyéb he­ mutálok, kiállítások rendezésére.

3U

f) Egyéb iparágak területén elért eredményekről E cikk terjedelm e nem ad lehetőséget arra, hagy valamennyi — összesen húsz — tudományos egyesületünket lé te id e n soroljuk lel, még úgy sem. hogy m unkájuk hasznosílult javaslataik sorából a lentiekhez hasonlóan legalább egy-két példái kiragadjunk, pedig méllók volnának erre Emlileni kellett volna például azl az e r ő ­ t e l í t é s t s a n n a k nyomán szülelett eredményeket, melyei a Gépipari Tudományos Egyesület az iparban olyan jelentős hegesztési m unka megyei lovábblejleszlése é r ­ dekében lett. illetve elért nem utolsósorban hegesztő szakemberek képzésével is Emlileni kellett volna az Élelmiszeripari Tudományos Egyesület eredményei! m e ­ lyeket például a gabonatárolás korszerűsítése terén ért el, vagy amelyekkel segí­ tene a lejporgyárláshaz szükséges ismeretek terjedését akkor, am ikor m egyénk­ ben lejporgyár beruházására került sor. Eredm ényeket m o ndha tnak magukénak az Erdészeli, Geodéziai. Bőripari, Közlekedési, vagy a Faipari Tudományos Egye­ s ü l l e k tagjai is Nem h a gyha tjuk még ilyen rövidség melleit sem említés nélkül a természettudományos egyesületek m unkáját, a , Bolyai Já n o s” m atem atikai, v a ­ lamint az „Eötvös Loránd" fizikai társaságét, melyek főként a szaktudományi el­ méleti ismeretek lerjeszlése terén érlek el eredményeket Oj és fontos szerepet vállalt magára az 1977. év végén alakult „Neuman János” számilásgépesitési tá r­ saság, ás nem értékelhető eléggé ilyen rövid cikk keretében az a m unka sem, me­ lyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság fejt ki, melynek említésével még mindig nem ériem a felsorolás végére sem Nincs lehetőség itt másra, mint még annak a megjegyzésére, hogy ezen cikk meg jelenése időpontjában készül el és kerül az MTESZ választmányi ülése elé m egvita­ tásra, a tennivalók megfogalmazása melleit egy részletesebb és minden egyesületre Kiterjedő összegezés. IV. MEGJEGYZÉSEK — KÖVETKEZTETÉSEK A fentiekben röviden képet adtunk arról, hogy mily módon já ru lt a megyei m ű ­ szaki tudományos élet bontakozásához az MTESZ, s hogy olykor milyen kézzelfogható eredményeket is hozott ez a tevékenység Nem lenne teljES a Kép, ha az eddig elmon­ dottakhoz néhány megjegyzést nem (űznénk, illetve ha nem vonnánk le néhány k ö ­ vetkeztetést főleg azért, hogy ezek figyelembevételével még hatékonyabban szolgál­ juk a jövőben a fejlődést: 1. Alapvetőnek tűnik az a kötelező erejű megjegyzés, hogy a műszaki fejlesztő munka lényegében és zömében nem társadalmi m u n k a keretén belül, hanem a term előüzemekben folyik, s alapvető cél, hogy a jövőben is ott folyjon Amikor az előző fejezetekben egyesületi m unka által inspirált, kezdeményezett, javasolt új termelési eljárásokról, módszerekről beszéltünk, mindig annak tudatéban tettük, hogy azok realizálásának is a termelő m unka volt a területe, s az lesz a jövő javaslatainké is. (Joggal mondható ennek tudatában, hagy a leírlak közvetve a fejlesztő m u n k a egész megyei helyzelére is rávilágítanak.) 2. Alapvető azt is megjegyezni, hogy fejlesztő m unka csak ott van, ahol erre alkalm as mérnök- és szakm unkásgárda és megfelelő szemlélettel rendelkező vállalati v e ­ zetés van. Az előző fejezetekben példaként felsorolt néhány konkrét eredmény mel­ lett, ónnál nagyobb horderejű eredm énye az M TE SZ társadalmi m unkájának, hogy alapvető, és a fejlesztő m u n ka szem pontjából lényeges szemléletváltozást teremtett a vezetők és m érnökök fejében egyaránt megyénkben. Az MTESZ tevékenysége erő SEn részes abban, hogy ma m á r egyre kevesebb vállalatnál becsülik le a fejlesz­ tési, a tanulást Tanulni, alkotni egyre inkább szükségszerű dolog nálunk is a vál­ lalati tennivalók közölt, és ennek a szemléletnek az erősödését az MTESZ a jö­ vőben is „teljes erőbedobással" szolgálni kívánja. 31

3. R övidlátás lenne az olyan vélekedés is, hogy csak a v állalati fejleszthető m unkát kell erősíteni, s a tá rsad alm it el lehet hanyagolni Bárm ily nagy és erős lehet egy vállalat, az egyesületi élet a maga sajátos eszközeivel ezeknek is segítségére túrt lenni, a kisebb vállalatok pedig — am ilyenből a legtöbb van a m egyében — nem nélkülözhetik az egyesületek koordináló, kooperációs, továbbképző és egyéb m u n ­ káit. 4. Jelenlős türelem m el kell lenni a műszaki fejlesztő m unka irán t. A k u tatás egyéb területeken — pl. a m ezőgazdasági, vagy a társadalm i tudom ányok terü letén — végzett m unkánál lényegesen anyag-, eszköz- és költségigényesebb s ezért az ilyen tevékenység h azánkban is k oncentráltan létrehozott intézetekben folyik zömmel. N e m szabad azonban lebecsülni azt a látszólag szerény inunkat, am it g y ártm án y ­ fejlesztés, tökéletesítés, licertcefllkolmazás terén lehetősége van m egyénk s z a k e m ­ bereinek ts végezni. » 5 Az elm ondottakból, s azok alap ján fakad a végkövetkeztetés, ami szerint a jövő­ ben is türelem m el és m indent el kell követni m unkahelyi és társad alm i úton egy­ a rá n t annak érdekében, hogy ha erősíteni ak a rju k m érnökeink m űszaki fejlesztést szolgáló m unk áját, akkor ozm án is foglalkoznunk kell továbbképzéssel, kapcsolat­ kiépítéssel és javaslatok kidolgoztatásával. Folytatni kell az ez irányú erőfeszítéseket. hiszen p ártu n k által alapvető célul tűzött „halékDny&ág és minőség em elése" elk ép ­ zelhetetlen enélkül A Műszaki és T erm észettudom ányi Egyesületek Szövetségének Megyei SzervezeLe, annak egyesületei céltudatosan és fárad tság o t nem kím élve fog­ ják m u n k á ju k at végezni a jövőben is. Megsokszorozza tén n iak o rásu k at a m űszak i­ gazdasági és term észettudom ányos szakem berek term észetes alkotni vágyó ereje, és a p á rt- és az állam i vezetés, a tanácsok tám ogatása. Ez a tám ogatás 1930-ra új m e­ gyei T udom ány és Technika Háza építésének lehelősegét te re m te tte meg. am i ék e­ sen bizonyítja a vezetés igényéi m unkánk irán t és kötelez is n jobb m u n k ára, a k ti­ vitásunk fokozására.

Az MTESZ plénum át üdvözli P. Valahovicli professzor, a Kelet-szlovákiai Tudományos Egyesületek elnöke.

Az Építőipari Tudom ányos Egyesület hozta a megyei szakem berek szám ára az első In form ációkat az alagútzsalus építési technológiáról. A képen a technológia a lk a l­

m azása nyíregyházi építkezésen.

Az MTESZ álta l s zerv ezett tá r s a d a l m i ös'szclcgással

létreh o zo tt k iállítási pavilon a

Sóstói Kultúiparkban. 33

Vietnami lány (lavírozott tus 33 X 25)

Földrajz KORMÁNY GYULA:

Szabolcs-Szatm ár hévízkútiai és hasznosításuk K özism ert, hogy M agyarország hévízkészlete európai, sőt világviszonylatban is jelentékeny. Az ország területének több m int 40% -a alkalm as hévízterm elésre és e n ­ nek kb. 10%-án 1)0 C elslus-foknál m elegebb vizek is feltárhatók (1. ábra), [Hévíz (te r­ málvíz) m inden 25 C elsius-foknál melegebb hőm érsékletű term észetes eredetű víz, tekintet nélkül a vegyi összetételre i Legkedvezőbbek u hévízfeltúrási lehetőségek az Alföldön, elsősül bari a dél-alföldi lerüloteken (1. táblázat). A táb lázat adataiból k i­ tűnik, hogy legtöbb hévízkút Békésben (211 db). C songrádbnn (UH db). Szolnok m egyé­ ben (156 db) és Ila jd ú -B ih a r m egyében (36 db) van. Az Alföld hévízgazdagsága a k ed ­ vező földtani felépítésnek és a kedvező geoterm ikus ado ttság ain ak köszönhető. K ed­ vező a földtani fölépítésé, m ert: az A lföldet kitöltő iiledékrétegek között igen jó víz­ záró — agyag — és víztartó — kavics, homok — rétegek találhatók. A hévizet tarozó rétegek az A lföldön a földtörténeti h arm ad k o rb an a K árpát-m edencében hullám zott pannontengerben halm ozódtak fel, e tengerben lerakodott üledékek a szakirodalom pannonüledéknek nevezi. Kedvező a geoterm ikus adottsága, m ert: am íg európai átlagban 33 m, addig a m agyar A lföld térülőién csak l ő —1H ír. az a meiységszuk-.sz, am elyen a Föld belseje felé haladva a hőm érséklet 1 C elsius-fokkal növekszik. Az újabb k utatások eredm ényei alap já n egyre reálisabb k ép et kapunk az A lföl­ dünk rendellenesen átfűtött voltát illetőleg. M egállapítást nyeri, hogy a K árpátok k i­ em elkedése következtében, fellehetőén m ogm aáram lások révén az Alpok és a K á r­ pátok által körülzárt m agyar m edence területén a földkéreg elvékonyodolt A kéregelvékonyodást besüllyedés követte, s ezt követő időszakokban a m edencében felhal­ mozódott tengeri, folyam i eredetű üledéktöm eg h atásá ra az elvékonyodás fokozódott V égeredm ényben a m agm aáram lási és kéregszerkezeli folyam atok vezettek oda, hogy a vizet tározó rétegek - am elyeknek viszonylag rossz a hővezetóképességük — köze­ lebb k erü ltek a Föld belsejében uralkodó m agas hőm érsékletű rétegekhez. Ennek kö­ vetkeztében m ór 450—500 m éter mélységből is a felszínre hozható a hévíz, szemben a K árpátok előterében fekvő állam okkal vagy Európa más területeivel, ahol sokkal nagyobb mélységből kerül felszínre a hévíz. A hévíztartó kőzetek és rétegek a felszín a la tt m élyen, különböző vastagságú fe­ dőrétegekkel betak arv a helyezkednek el. Az Alföldön ezek a rétegek többnyire víz­ szintes elhelyezkedesű, am iből az következik, hogy a m élyben összegyűlt hévíz te r­ m észetes forrás alak jáb an nem ju th a t a felszínre. így 1866, évtől kezdve m ély fú rá­ sok segítségével tá rjá k fel.

35

I »/ lúlilú/nt

Mappa ruri^ap

hrvt:kut/at

(V IK líT I h#VUtcaim* Ivw alap ján . 111701

Mp k w

B ara 1> a Bacs Kiskun D é k .i rioi ■‘ *•1 C sonti .>ii G yíil-Sop on H aj.lú-B itiar Ke\ rs Korr.áiom Vó, ád Pesl .Somogy Szabolcs Ónok Tolna Viw V c-zor Zola Budapest Ossz.- n

26--34 C elsius-íoknn vizet adó kutak □ víz h<M” k. Kutak Kul.iK V 70/ ív •zárna szá«nn • 1 21. 2 1 ■> 3 1 jlliiK 1 l* TI Hl ni Sf Úti t; «« t 1 ÍN i ii^ j ,

i i f.oii

4S7 413 236 301 933 275 800 577 570 388 : 355 489 347 760 288 267 175 .087 ! 60 390 II

448

6 .2 26 7 91 3 3 3 29 J — 21 13l i VI 17 | 1

10 286 7 981 40 494 2 410 117 173 1 375 2 640 36 178 25 082 1 -88 • 1 35 12 105 12 160 7 60 26 482 5 840 175 4 ‘ 50 160 790

—

'ita i n

un

—

6 6 61 1 35 2 20 15 1 5 7 -

23 3 —

3 i I

35 C elsius-foknál m elegebb vizű ku tak V ./hozam ! •• ö s s /e w il

itl .g 1 p 866 600 433 1 193 1 2 510 915 6
17 13 74 u 85 l III J.l 12 «■ — H IV IV III 5 4 II ,s JO

6 .2 4a l 0 SS 6 .2 672 8 11 8*0 5.3 ÍBO

14 730 12 925 31 305 13 207 82 439 510 S 350 26 102 10 325 3 050 — 11 740 8 190 19 480 41 076 3 262 7 054 9 676 2 868 33 602

413

III 338

738 337

Kifol.vu víz hólok.i 31 -41 43—58 r/i—74 75—II'* 8 12 .2 4 17 4 1 8 8 1 — 7 4 9 .•3 3 3 1 1 7 IBI

5 6 7 4 7 2 :u 3 — — 7 8 9 29 2 3 .„

2 7 ni

4 1 7 4 3 — 6 :4 1 i — 3 3 1 7 — 2 — 1 5 Bt

90

—

—

— 5 — *5 — i

— 3 1 13 — — — — —

— — — — — • — — — — i

1 — — — — — — 1 —

||

VJ

4

Z »-• lábl.'axat

Szabolcs-Szatmár m egye hévizkútjavnak jellemző hidrológiai adatai V ízadó szint

Víz­ Geot. hőfok grád. Cels. m

F úrás befej. éve

m élysége m

k ora

kő­ zete

F ehérgyarm at Gem zse

1962 1975

1005 1082

P-— 1 Pa

h h

1050 1240

47 53

19 15

Kemecse K isvárda II. K isvárda III. M átészalka Nagyecsed N agyhalász (K endergyár) N agyhalász (K endergyár) N agykálló

1958 1964 1967 1960 1968 1966

513 600 790 1009 621 622

Pa Pa Pa Pa Pa

h h h h h h

1260 400 725 1200 1500 630

35 43 49 57 36 38

19 15 14 18 17 18

H idrogénkarbonátos A lkálihidrogénkarbonátos és cloridos Cloridos A lkálihidrogénkarbonátos A lkálihidrogénkarbonátos H idrogénkarbonátos Cloridos, h idrogénkarbonátos Cloridos, h idrogénkarbonátos

1967

430

P-

h

760

29

20

Cloridos, h idrogénkarbonátos

1969

981

Pa

h

1000

46

15

A lkálicloridos, jódos-bróm os

1958 1958 1961 1968 1958 1964 1966 1970 1971 1969

998 800 601 904 551 899 900 903 1116 1200

Pa— 1 Pl P'Pl Pl Pl Pl Pl Pl Pl

h h h h h h h h h h

740 1040 720 1332 450 774 1600 1500 766 1140

52 50 38 50 35 48 48 50 54 67

18 17 16 20 18 15 14 16 16 15

A lkálicloridos, hidrogénkarbonátos A lkál icloridos, h idrogén ka rbonátos A lkálicloridos, hidrogénkarbonátos A lkálicloridos, hidrogénkarbonátos Cloridos A lkálicloridos. hidrogénkarbonátos H i drokarb o n áto s A lk álihidrokarbonátos A lkálih id ro k arb o n áto s A lkálicloridos és jódos

A k ú t helye

P.

Vízhozam 1/p

Vegyi jellege

Nyíregyháza a) Sóstófürdő I. b) Sóstófürdő II. c) Sóstófürdő III. d) Sóstófürdő IV. e) D ohánygyár f) V árosi fürdő g) T anárképző h) K órház N yírbátor T iszavasvári V ásárosnam ény*

Jelm agyarázat: Pa = felsőpannon. Pj = alsópannon, h = homok ‘ = fúrás kezdete 1977.

Megyénk földtani felépítése és vízföldtani adottságai hévízszerzés szempontjából — ha nem is olyan mértékben, m int az Alföld deli területei — kedvezőek. Különösen kedvezőnek mondható a Tiszavasvári—Nagyhalász—K is v á r d a - F e h é r g y a r m a t—Nagyecsed és Nagykálló által bezárt terület, ahol a hévizek tározó felsőpannon rétegek (ka­ vics, különböző szemcséjű homok, agyag) 450—1200 méter mélységben található. A pannonüledék fölött 90—350 méter vastagságú n e g y e d k o ri üledekösszlet (homok, d urva kavics, homokos agyag, iszap, agyag) helyezkedik el (2. ábra), am ely nagy m e n y nytségü hideg rétegvíz befogadását tette lehetővé Ez a víz a lakosság ivóvízzel való el­ látásában rendkívül kedvező adottságokat jelent Erre épült pl a Nyíregyházát ellátó kótaji, belegródi vízmű Ezenkívül kielégíthetik a mezőgazdaság (öntözés) és a vízigé­ nyes iparágak vízszükségletét is. A megye rélegvizkészlelének vizsgálata, valamint g a zd a sá g i hasznosítása terén alapvető k u tatóm unkát végzett dl. Simon László és dl. Urbancsek János. A pannonüledék alatt a megye területén állalában nagy vastagságú fiatalkorú (miocén korú) vulkáni kőzetek helyezkednek el, de héviznyerés szempontjából ezek nem jöhetnek számításba A felsőpannon üledekösszlet (500 — llOO ml viszont jelentős hévízkészleteket foglalnak magukba. Ezekre a rétegekre épültek □ megye hévizkútiai. A megye területén jelenleg 20 db hévi z kút m űkö d ik s egy feltáiás alatt van Vásárosnamény h alárában (3 ábra). A működő hévizkutak feltárása az 1950 es évek vé­ gen vette kezdetéi. Meg kell említeni azonban azt is, hogy a megyében az első nagy mélységű fúrási 1934-ben Tiszlabereken végezték, amely nem já r t eredménnyel, m ert az MOS 1109 m mélységben feltárt homokrelegből mindössze 40 liter perc vizet lehe telt kitermelni. A nyíregyházi szénhidrogénkulaló fúrástól eltekintve, am ely nagyban h o z z á j á ru lt a megye mélyszerkezetének megértéséhez rendszeres hévizkutalás 195B bán indult meg a Sóstó I. és II. hévízkútjainak feltárásával. Majd ezt követte a kemecseí, a mátészalkai, kisvárdui stb. A megyében létesített első hévizet termelő kutak (sóstót I , II., kisvördai I. és kemecseí) fúrásánál az elsődleges cél szénhidrogén-kulató fúrás volt. Miután a fúrások fő célja eredménytelen volt, így víztermelő kulakkö képezték ki azokat. A 60 as évektől kezdve a hévízkutakat elsősorban tisztasági, üdülő- és sportfürdő létesítése céljából fúrták. Másodsorban ivó- és iparivíz biztosítására D jabban mező­ gazdasági létesítmények (üvegház, fóliasátor) fűtésére is hasznosítani kívánják, pl. Nyírbátorban. A kutak jellemző hidrológiai adatait a 2. táblázat mutatja, amelyből megállapít­ ható, hogy a ku ta k vízhozama a kisvárdai II. és a dohánygyári kivételével 600 li­ ter perc felett van. Ezek közül is kiemelkedik a tanárképző ( 1 6 0 0 liter perc), a nyír­ egyházi kórház, Nagyecsed (1500 liter perc) és a sóstói IV (1332 liter perc) kútjai, a m e­ lyek az Alföld legnagyobb vízhozamú hévízkútjaihoz sorolhatók. A feltárt ku ta k 85° „ a 35 Lelsius-foknál magasabb hőfokú vizet ad. A kutak hő mérséklet szerinti megoszlását a 3. táblázat m ulatja. Általában azokból a kutakból tárnak fel melegebb vizet, amelyek 600 m-nél mélyebben elhelyezkedő vízadó réte­ gekből származnak. Ezt jól érzékelteti a 2. táblázat is. A megyében a legtöbb kút 1000 m-nél nem mélyebb, e z é rt a víz hőfoka 29—55 Celsius-fok között változik 60 Celsius-foknál melegebb vizet csak egy helyen, Tiszavasváriban hoznak felszínre, a többi kút ettől kisebb hőfokú vizet szolgáltat. Ilyen körülm ények közölt a hévizhasznosítási lehetőség, főleg fürdőzésre (balneológiára) korlátozódik. Ez azonban igen je­ lentős értéket képvisel abból a szempontból, hogy az országnak ezen a korábban köz­ egészségügyileg hátrányos helyezetben lévő területén fellendítette a fürdőkultúrál, az úszósporlot, a turisztikát. au

3 tá b lá z a t

A kutak hőm érsék’el szerinti megoszlása Hőmérséklet Celsius-fokban 2 5 -3 5 3b—45 1 6 -5 3 50 —65

Kutak száma 3 4 II 1 1

Százalékos arányuk 15,0 20,0 55,0 5.0 5.0

66—75 75—EeIp II

—

—

Összesen:

2D

1D0.0%

A hévizhasznosítás szempomjából nagyon fontos a kút vízhozama, hőmérséklete mellett a víz vegyi összetételének ismerete is. A vtz vegyi tulajdonsága nagymérték ben befolyásolja a hasznosításának módja! és műszaki felszereltségének színvonalát. A hévizek vegyi összetétele Általában a vizek vegyi jellegét az anionok koncentrációja alapján lehet meg­ állapítani Vagyis a víz vegyi jellegét az az anion adja, amelynek a milligramm egyenértéke a legnagyobb, ill. azok mennyisége legalább 20 cgyenérlék százalékot elér. A hévizeket az anionkoncenlrációjuk alapján minősítve három fő csoportba sorolhatjuk: hidrogénkarbonétos. kloridos. szulfálos. Ezen belül több alcsoportot különböztethetünk meg. A megyében feltárt hévizek túlnyomórészt (80’u-ban) alkálihidrogénkarbonátos. kisebb arányban jódos brómos és néhány kút az egyszerű hévizek csoportjához ta r ­ tozik. (2. táblázat). A 4. táblázat adalaihói megállapítható, hogy a kationok közül a nátrium (Na), kalcium (Ca) mennyisége nagyobb, mint az am m óniáé |NH,I, a m a gné­ ziumé (Mg), vasé (Fe), m angáné (Ma). A z anionok közül pedig a klór (Cl) és a hidro­ génkarbonát (HCO') szerepel a legnagyobb mennyiségben. Különösen sak nálriumol tartalmaz a tiszavasvári (3901,6 mg II, a nagykállói (I6S0.I mg I) és a nagyhalászi (1478,2 mg 1) kutak vize. Ugyancsak nagy cgyenértékszázalékban szerepel a klór a tiszavasvári (Ö710.0 mg I), a nagykállói (2180,0 mg I), a nyíregyházi városi fürdő (2300,0 mg 1) és a Sóló I (1530,0 mg I) hévízkutakban A magas nátrium - (Na) és a klór- (Cl) tartalmú vizek kiválóan alkalm asak ivókúraként gyomorbetegségek gyógyítására A legtöbb oldott ásványi anyagot tartalm az a tiszavasvári (6552 4 mg I), a nagykállói (4822,6 mg I), a nagyhalászi (4186,6 mg 1), a nyíregyházi városi fürdő (3750,0 mg 1), nyíregyházi Sóstó I. (3494,1 mg 1), a Sóstó II. (3088,8 mg i), Sóstó IV (3184.9 mg/1), a kisvárdai III (2999.9 mg I) kút (4. táblázat). K em énységüket tekintve a m e­ gye hévízkútjainak többsége a lágy (alkalikus) vizek csoportjába sorolható. Egyedül csak a fehérgyarmati kút vize tartozik a kissé kemény (7,5 nk° = német keménységi fok) vizekhez. A hévizkutak J3,6,' ( r ának a vize ásványvíznek minősül. Á svá n y víz a hőm érsék­ lettől függetlenül az a természetes viz, amely 1 liter vízben több mint 1000 milligramm oldott alkotórészt tartalm az Az olyan ásványvíz, amely vegyi összetételénél vagy fi­ zikai tulajdonságainál fogva gyógyhatású, az gyógyvíz. A megye hévízkútjainak 80°„ óból olyan vegyi összetételű ásványvizet hoznak a felszínre, am elyek gyógyhatásúak. Elsősorban vonatkozik ez a nyíregyházi (kórház, Sóstó, városi fürdő), kisvárdai, nagykállói és a tiszavasvári fürdők vizeire Legtöbb jük gyulladásos megbetegedések ellen eredményesen használható. A nyíregyházi hé 39

4. t á b l á z a t

A h év izk utak vegyi K Á T A kút helye, m egnyitás éve

NH,

Ca

Mg

Fe

Mn

össze­ sen

F ehérgyarm at (1962)

730,2

4,10

31,4

0,90

0.32

c

766,9

Gemzse (1975)

356,0

0,9

6,4

0,4

0,15

n

363,9

0,12

0

1,9

fi

557,7

1,3

c

898,6

0,92

d

246,0

0,03

0

181,8

Cl

1526,5

0

0

2,8

K isvárda II. (1964)

541,4

0

8,1

6,3

K isvárda III. (1967)

879,3

1,2

16,3

1,5

Kem ecse (1958)

M átészalka (1960)

221,9

0,90

Nagyecsed (1968)

174,3

0,3

7,1

N agyhalász (1966)

1478,2

0,4

29,6

N agyhalász (1967)

—

—

—

N agykálló (1969)

1650,1

2,6

42,6

N yírbátor (1971)

507,3

1,6

N yíregyháza I. Sóstó I. (1958)

1216,0

Nyh. Sóstó II. (1958)

1055,9

14,9

0

7,4 0 8,2

10,0

2,92

0,35

—

12,3

1,1

c

1708,7

7,2

3,9

0,30

c

520,3

2,44

15,6

7,8

0,15

fi

1241,9

2,44

15,2

7,7

0,27

fi

1081,5 617,5

—

0,35

Nyh. Sóstó III. (1961)

600,0

0,68

15,1

1,7

0

0

Nyh. Sóstó IV. (1968)

1050,0

2,1

21,5

6,0

0.04

c

1079,6

6,4

1,7

0,26

fi

— 695,4

Nyháza, D ohánygyár (1958)

—

—

Nyháza, T anárképző (1966)

675,0

0,7

13,2

1,5

5,0

Í1

Nyháza. K órház (1970)

770,7

2,0

14,2

—

0,3

(1

787,2

1765,6

3,6

20,3

0,0

0,5

(1

1790,0

2,6

ü

3997,6

N yháza V árosi fürdő (1964) Tiszavasvári (1969)

40

1O N O K

N a+ K a N a-ban kifejez­ ve

3904,6

9,8

63,9

16,7

összetétele m g ’l-ben f U

A N I 0 N 0 K ö ssze s

pl c 2

Cl

0

0

hno,o

1,40

0.0-

0

0

156,0

( 1,33

0,2(1

0

0

44,0

0

0

167,5

r

0

0

478,2

0

0

46,0

0

0

9,0

0

0

1940,3

0

0

40,0

szilárd

_

?!%

M O CQ E

ő

0 1473,4

3fi,0

23 4

2 2 ,9

2322, fi

7,5

14,0

4 f ,0

-

1279,6

1,15

-

430,0

alkotó­ X

(/)

HCO

t5 2

ö sz sze­ ge

C

1 ,0

0

671,0

(1,4

0 695,0

0

-

0

-

0,15

1,5

0 1202,9

0 1372,0

12,0

41,3

-

1933,0

2,5

n,7

(1,3

3.9 65,4 1474,6

0 2023,2

37.0

41,1

-

2999.9

-

(i

0 ,0 1

(1.(15

0,2

-

B r

J

F

o

-

—

S

853,7 44,n

-

X

—

<5 o

rész

0

586,6

0

633,9

5,0

21,3

-

906,2

-

0

469,7

0

478,9

1,5

31.3

-

696,5

-

-

-

719,8

-

-

-

0

2180,0

5.5

1,8

11. fl

n.'i

0.3

3.5

o,
1 .4 0

0

0

0,72

J ,5 0

2,25

—

0

K O l & ? V!

0.4

3,5

2660,1

-

-

-

4186,6

fi,2

749,0

-

-

-

789,7

1 ,2

-

4822,6

-

-

1580,4

-

817,4

0 3005,6

55.0

138 579,5

0 1060,1

-

597.8

0 2180,1

2 4 .0

30,6

n .a

3494,1

4 (1

0

616,1

0 1929,3

2fl ,0

30.fi

20,1

3088,8

2 0

0

500,2

0 1112,6

iM

2fi.il

-

1787,5

2,1

1,0

0

719,0

0 2016,0

43 0

3fi,0

-

3184,9

-

-

-

0

—

-

-

-

0

3,2

0,?

Ifi

0

—

(1

1,15

5710,0

Ifi ,fl

-

-

0.3

0.1

205,7

0

0

1580,0

0

0

1310,0

0

0

610,0

i,i

(1 4 Í

0,3

0

0

1290,0

4.1

1.15

0

0

57,0

-

-

n, a

638,0

-

-

760,0

0

0

4 f

-

53,3

-

•-

—

-

-

510,0

1.3

759,0

1394,7

—

-

-

2092,8

2 ,1

780,8

0 1545,1

20,0

35,1

-

2337,4

-

-

27 720,0

3088,2

—

31.C

21,2

4936,0

5 , fi

2.2

0

0 6552,4 iio.o

45 í

—

10705,5

829,6

0

41

rtzk utah hözul a ciegyei kórhoz területen mukódő fürdő m inóítíett g y ó g i/iiiéf reuma­ tikus megbetegedések gyógyítására ftlknímazzák. A sóstói k:uak alkálikloridos ts hidrogénkarbonátos vize alknlm as mozgásszervi betegségekben szenvedők gyógyítására, nőgyógyászati célokra, m ulet utam re h a b ili­ tációra. A v í z ásványvízként való palackozásra is alkalm as, ivókúraként gyomor, epe. kiválasztó szervi gyulladásos betegségek ellen hatásos. A kisrardeu hévíz erősen alkalihidrogén-karbun áto s, közepesen jódos és szulfalns. gyengén bró.nos gyógyvíz. Fürdővízként való felhasználása eseten kedvező h alas v á r­ ható reum atikus m egbetegedések, nőgyógyászati b antalm nk gyógyítása ben Ivóvíz­ ként gyomor-, vesegyulladásos megbetegedések gyógyítására előnyős. K onyhasolartalm a fokozza a gyom ornedvképződést, élénkíti a bétm üködést. A jelentős Jódlartalm a m iatt jódhiánnyal összefüggő m egbetegedések kezeleseoen lehet alkalm azni. .<1 sóstói, k isrá rd a i h é ri-e k gyógyvízzé való hívaialos minősítése folyam atban van. V árhatóan a kisvárdai fürdőt a közeljövőben gyógyfürdővé n y ilv án ítják Ez azonban nem az! jelenti, hogy □ megyeben nincs lubb lehetőség a meglévő hevízkutak gyógy­ vízzé m inősítésére, hiszen m ajdnem m inden feltárt hévízkút hasonló vagy közel azo­ nos vegyi jellegű vizet szolgáltat. T ulajdonképpen nem is lehet cet m inden h é n z k u t gyógyfürdővé való minősítése, elsősorban a vegyi összetételük, vízhozam uk miaM. Alá-

35-50

50-70

70-b

hévíz leitárására alkalmas terület

fetíett kar szt

felsőpannon felt ősz int

megye­ határ1

1. ábra. Hcvízfcltárási lehetőségek földrajzi tagozódása Magyarorszag területen

42

csony hőmérsékletű, kis vizhozamú kutaknál orrnak ellenére, hogy gyógyhatású á s ­ ványanyagot tartalmaz, néni gazdaságos a Gyógyfürdő létesítése. Másodsorban pedig a létesítmények megépítése komoly anyagi megterhelést jelent. A fürdő közelében olyan járulékos létesítményekre van szükség (gyógyszálló, orvosi rendelők, tornate­ rem, nővérszobák, étterem stb >, amelyek nélkülözhetetlenek egy gyógyfürdő esetében Mindemellett kívánatos, hogy a gyógyfürdő szép környezetben épüljön, s könnyen el­ érhető legyen.

3

m

c

i

CT*

c* o

t í „M

t

*

rntszl 3

"1 * f

o z í •3

I

•4

D m iszl

2000

•*-*J npQwfOkon ü'eöek Hu* teisópannon t _1 als o p an n o n uledek

FvSl hristíiyos

meaer*eaijial

kozepxori utedek

u'.cde*

J loresvorvji

IklD miocén vulkáni kőzet

2. ábra. FöldUni szelvény a Tisza és Téglás közölt Területünkön 2—3 gyógyfürdő létesítése elegendő lenne, ehhez a feltételeket biz­ tosítani lehet. Kedvező feltételek alapjá n létesült gyógyfürdő a megyei kórház terüle­ tén, de a sóstói, kisvárdni gyógyfürdők kialakításához szintén kedvező adottságok v a n ­ nak. A hévizek hasznosítása A felszínre juttatott hévíz hasznosításának töhbjéle tnód^a lehet, szabadtéri für­ dők (strandok, úszó- és fürdőmedencék) vízellátása, gyógy- és tisztasági fürdők víz­ szükségletének kielégítése, lakóházak, egészségügyi intézmények melegvízellátása, la­ kások fűtése, mezőgazdasági létesítmények (fóliasátrak, üvegházak, istállók) fűtése. Szabadtéri fürdőkben 35—40 Celsius-folcos hőmérsékletű víz kielégítő, zártfürdőkbeu 40 Celsius-foknal melegebb víz szükséges. Lakótelepi es egyéb használati m elegvíz­ ellátásra megfelel a 45 Celsius-fokos víz is. Középületek, lakóházak fűtésére legalább 7C Celsius-fokos víz a gazdaságos. A mezőgazdasági létesítm ények fűtéséhez 50 70 Celsius-fokú víz is elegendő, de itt is akkor gazdaságos a hévíz hasznosítása, ha 60 Celsius-foknál nagyobb hőfokú. A hévíz ko m p le x hasznosítása a leggazdaságosabb, amely alatt a hévizeknek a hőmérsékleti lépcsők szerint történő többféle célra való felhasználását értjük. Pl. első lépcsőben lakások, intézmények fűtése, második lépcsőben használati melegvíz szol­ gáltatása, üveghúzak fűtése, ill gyógy- és strandfürdők vízellátása. 43

A megyében jelenleg működő hévizkutak mérsékelt vizhozamúak (400—1600 liter perc), 60 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékletük nem ad lehetőséget a löbbcélú hasznosításra, így a hévizet csak szabadtéri és zárt térben lévő fürdőzésre, ivásra, háztartási melegvízellátásra használják fel. Ez figyelhető meg a 3. á b rá n és az 5 tá b ­ lázaton. A megye hévizkűtjainak vizét legnagyobb mértékben (68,43° u bán) szabadtéri és zárt fürdőzésre használják Legiöbb a szabadtéri strandfürdő, amely a helyi és a környékbeli lakosság fürdő­ zési igényeit elégíti ki. A 6 fedett fürdőből 3 Nyíregyházán (városi fürdő, kórház Sós­ tó), 1— 1 Kisvardán, Mátészalkán és Nagykáltóban üzemel A szabadtéri fürdők közül egy, a sóstói üzemel télen-nyáron, a többinél a téli fürdőzést nem tu dtá k ez ideig megoldani, holott igény volna rá A hévízfürdők jellemző adatait a 6. táblázat m u ­ tatja 5. táblázat H évizkutak hasznosítása a kuta k száma szerint Szabolcs-Szatmár megye (1977) Hasznosítási forma db

°k

Vízhozam 1/p.

65,— 15 —

13 431 3 210

Fürdő

13

Ivóvíz

3 — —

Szabadban elfolyik* Lezárva

2 2

10,—

— 1 390

10.—

2 682

20

100,00

20 713

Összesen:

— —

—

Mezőgazd. fűtés Lakóépület-fűtés

* = 1972-töl a hévíz ipari hasznosítása megszűnt. A megye termálvizes fürdői a következők: A nyíregyházi városi fürdő 1970-ben készült el, melynek kád és medencerésze van. Egy nagyobb és kisebb medencébe különböző hőfokú vizet juttatnak, amely reumatikus betegségben szenvedők gyógyítására szolgál. Naponta 600 em ber befoga­ dására alkalmas. Legnagyobb a látogatottság a téli, tavaszi hónapokban (december­ től márciusig), de a kkor sem éri el a tervezett forgalm at Így az évi kihasználtságá­ nak m értéke mindössze 32,1 %-os, A megye hévizkűtjainak fürdőhasznosítása a lagmagasabb fokra a Sóstón j u ­ tott. Csodálatosan szép környezetben (1960—68) létesült Sóstófürdő szabadtéri része (parkfürdő), amelynek, egy 2000 köbméteres (50X25 m-es), 26 Celsius-fokos, egy 100D köbm éter nagyságú, sokszögű 38 Celsius-fokos, egy 405 köbméteres (20X10 m es) kismedencét (olaszmedence) és egy 60 köbméteres 42 Celsius-fokos gyermekmedencét találunk. A nagymedence üdülő-fürdőzés és vizisport céljaira szolgál, am elyet stra n d ­ időszak után téliesítenek s így egész évben a fürdőzők és sportolók rendelkezésére áll. A többi medence csak a nyári időszakban üzemel. A parkfürdő napi 10—15 ezer vendég befogadására képes.

44

A sóstói fedett termálfürdőben egy 107 köbméteres 38 Celsius-fokos és egy 5 köbméteres 36 Celsius-fokos medence létesült, amelynek vize mozgásszervi betegek gyógyítására alkalmas. A fedett medencék közvetlen szomszédságában van a m últ században épült, ma m á r elavult zárt kádfürdő, amelynek korszerűsítése napiren­ den van. K isaárdán fedett (gőz, kád, egy 5 köbméteres vízfelületű medence) és strandfürdő épült a híres Várday vár szomszédságában. A szép környezetben létesített (19G8 bán került átadásra) gyógyhatású fürdő kedvelt üdülő- és pihenőhellyé vált az utóbbi Években. A háromm edencés strandfürdő nyári hónapokban igen látogatott, gyakran előfordul, hogy a hétvégi napokon 3—4 ezer em ber is felkeresi. A fedett fürdő téten nyáron üzemel, ahol kád. medence és szauna található. Mátészalkán 4 medencés strand és kádfürdő létesült 11960—G4-ig). A term ál­ strand úszómedencével külön termálmedencével, gyermekfürdővel rendelkezik. A 8 személyes kárfürdö melleit egy 5D köbméteres vízfelületű fedelt termálm edence Is van A frissítő, gyógyító vizét az elmúlt években mind löbhen keresik fel. A Nagy kálidban feltárt hévizet a 3 medencés, 971 négyzetméter vizfelelületű strand és a 9 férőhelyes kádfürdő használja fel. Vize alkáliklorídos, amely jelentős jód- és brom tartalm ánál fogva a jódos brómos gyógyvizek csoportjába sorolható A iendezelt környezetben létesített fürdőben évente 30—3G ezer em ber keresi a ki­ kapcsolódást. a gyógyulást.

Kivárd*

GaffliM

> szavalván Kutak hH yf

Kutak SziiM

0

NYÍREGYHÁZA

(3

Nagyfc lágy k a H

0

Nytrba*o»

F*it*4zniu* Falt*4* lt iriébar lutriéba Fatriászróla*

Q *K*^v'ii<2f]^állát4|rj Fa.rtajznaiai 0 ívfivizháril 3. altra. Szabolcs-Szatmár megye hévízkúljalnak területi megoszlása és hasznosítási módjuk 45

ti. t á b l á z a t ____________________________S z a h n l c s - S z a t m á r m e g y e h é v í z f ü r d ő i n e k j e l l e m z ő a d a ta i

F e d e t t kád

f ü r d e n c e m e d

befogadók.

vízfel. m

Strandfürdők medencék M egnevezés szám a 1. F ehérgyarm at 2. K isvárda

3. M átészalka

4. N agykálló

5. N yíregyháza (Sóstó)

6. N yháza kórház

7. N yháza város

8. N y írbátor 9. T iszavasvári

i 3 ebből: 1 1 1 4 e b b ő l: 1 1 1 1 3 e b b ő l: l 1 1 4 e b b ő l: 1 l 1 1

—

—

1 1

hő­ foka Cels

vízfelülete m2

té rfo g ata m3

971 1850

874 2602

47

1250 428 172 1767

2000 550 52 2212

25 34 36

820 500 420 24 920

1000 600 600 12 1300

33 32 25 30

666 155 99 2027

1055 180 65 3465

21 38 38

1263 375 338 51 —

2000 1000 405 60

26 38 26 42

—

312 324

—

—

320 410

—

—

54 67

Befogadóképessége fő 960 1290

—

30

— 8

4066

80

2286

té le n : 372 n v á ro n : 4662 —

—

500 500

szám a —

—

ő

térf. m3 —

Hő­ foka Cels. —

i

5

3

43

8

i

50

35

54

—

9

—

—

—

46

136

43

2 e b b ő l: 1 1

100

112

52

95 5

107 5

2

—

108

32

2 e b b ő l: 1 1 3 e b b ő l: 1 1 1

—

—

—

—

—

—

47 23,8 23,8 100

25 25 88

68 16 16 — —

59 15 14 — —

48

—

F eh érg ya rm a to n kizárólag strandfürdözésre használják íel a 44 Celsius fokos h í vizet. Egy 020 négyzetméter vízfelületű nyitott medence áll a vendégek rendel kezesére május M ö l szeptember végéig. Az év lobbi hónapjaiban az értékes víz ki használatlanul elfolyik. A nagyobb kihasználtságot akadályozza, hogy egy medence áll a vendégek rendelkezésére. Sürgős feladat lenne két kisebb medence építése, egy a gyerekek, egy pedig az idősebb korosztály részére. A téli fürdőzés biztosítására egy fedeit fürdő létesítése lenne időszerű. Ezzel régi vágyuk teljesülhetne a nagyközség és a hozzá közel fekvő kisebb települések lakóinak A gyors ütem hen fejlődő járási központ a kulturált fürdőzés érdekében nagyobb figyelmet és anyagi támogatást is m egérdem elne. Nyírbátorban 1970 augusztus 20-án nyitották meg az 500 főt befogadó egyme dencés, 312 négyzetméter vizfelülelű strandfürdőt. Tisza ea s vári bán 1975-ben létesítették az egymedencés (324 köbméteres) s tr a n d ­ iul out, 1978-ban pedig á tad á sra kerül a 33,5X17.5 m nagyságú úszómedence Az el­ következő években megépítenek egy gyógy- és egy gyermekmedencét Magas ásvá­ nyi sók ta rtalm a miatt (Na, Cl, J) vize gyógyhatású. Elsősorban nőgyógyászati, emeszlöszervi, mozgásszervi betegségek kezelésére hatékony, ezért az ország távolabhi városaiból, községeiből is egyre többen keresik fel A megyei kórház területén lévő gyógyfürdőt csak beutalt betegek vehetik igénybe A hévizkulak 15"o-at használják ivóvízként (Kemecsén, Nagyecseden, a nyíregy­ házi dohánygyárban). Meg kell jegyeznünk, hogy Nagyecseden csak a kút közvetlen közelében lévő TITASZ-kirendeltség, kenyérgyár, művelődési otthon, sportpálya épü­ letei használják a hévizet. A lakosság ivóvízellátását jelenleg nem szolgálja A gyógyvíznek is minősíthető, 35 Celsius fokot meghaladó hőmérsékletű ásvány­ vizek ivókúrára való felhasználása terén nagyon el vagyunk m aradva, pedig az al kálinidrogénkarbonátos sóstói, kisvárdai, tiszavasvári víz fagyasztása többféle betegség gyógyítását elősegíthetné, Palackozásukra mindaddig nem kerülhet sor, amíg gyógy vízzé nem nyilvánítanak néhány hévizkulat Ipari célra hasznosított k ú t csak Nagyhalászban létesüli, am elyet a kendergyár futatott a kenderszár áztalásához, mivel ez nagy mennyiségű kender gyors kikészíté­ sét telte lehetővé. 1912-től a gyárban a kenderfeldolgozás megszűnt, ettől kezdve fel­ használás nélkül a szabadban elfolyik. A községi tanács tervei szerint a közeljövőben strandfürdőt építenek a hévízkutak közelében Használati melegvíz szolgáltatás (mosás, fürdés, mosagalás) csak egy helyen van, a megyei kórházban, ahol az 50 Celsius-fokos vizet gyógyfürdőzés mellett felhasznál­ ják mosásra, fürdésre, mosogatásra. A hévizhasznositásnak ezt a form á já t ki lehelne terjeszteni a hévízkutak közelében lévő iskolák, lakások, szolgáltatóüzemek melegvíz­ ellátására Pl : a nyíregyházi Patyolat mosodájának az üzemeltelése a városi fürdő szomszédságában sokkal gazdaságosabb lehetett volna mint a jelenlegi helyén.

A z ideiglenesen lezárt kutak (lanárképzö főiskolán, gemzsei Dózsa Tsz-benl közül a tanárképző főiskola hévízkútja az elkövetkező években a főiskolai sportlétesítm é­ nyek melleit megépülő uszoda vízellátását fogja m ajd biztosilani. A gemzsei Dózsa Tsz területén lévő kutat mezőgazdasági létesítmények — üvegház, fóliasátor slb. fűtésére építették. Mivel a felszínre jutó víznek magas a gáz- és sótartalma, ezért gázlalanító és sókiválasztó, valamint a víz 70 Celsius-fok fölé való felmelegítésére szolgáló fűtőberendezés szükséges Ez körültekintő tervezést, jelentős beruházást igé­ nyel, s em iatt csak néhány év eltelte után kerülhet sor a hévíz hasznosítására.

47

7. tá b lá z a t

A jü rd ö k látogatottságának évi megoszlása (1976. évben)

J

Hely

F eh érgyarm at K isv án la: kádas stran d M átészalka: kádas stran d N agykálló. strand Ny háza (Sóstó) kád stran d N yháza Városi fürdő

V.

VI.

VII

V ili.

IX

— -

1174 1317 7646 819 7153 2217

7980 1225 23777 593 27423 11053

13807 1389 34317 514 39744 11543

6896 1219 20579 543 22489 5896

208 958 797 417 1462 922

4701 3150

4655 2454

6923 12476

0410 68753

8152 101279

8569 47873

7099

5735

5750

5056

4309

4787

I.

II.

11).

IV.

1004

1439

1279

1048

—

—

—

2807

2952

2970

2522

— —

— —

— —

4949 2426

5127 2755

7477

7652

X

XI.

XII.

1242

1076

1920

1586 — 2214

2321

— —

— —

— —

30 067 14 872 87 116 26 600 98 291 31 631

4503 2626

4115 1952

3165 2954

4149 4008

69 489 252 706

4661

5240

4720

7030

69 516

—

—

Évi

Az 5. táblázatból kitűnik, hogy sem tárfűtési, sem mezőgazdasági hasznosításra lé­ tesített hévízkút ez ideig nincs a megyében. A (eltárt hévizek többsége nem éri el azt Q hőmérsékleti értéket IBO Celsius-fok), am ely alkalm as lenne fűtésre. A megye leg­ melegebb vizű kútját, a tiszavasvárit sem tudják fűtésre hasznosítani, mivel erősen hajlamos a víz a sókiválásra, sólerakódásra. Ez okozná a legtöbb problém át mind az elosztó csőhálózatban, mind a fűtőtestben. Egyedül N yírbátorban kívánják 1978-tól kezdve a téli időszakban mezőgazdasági létesítmények (üvegházak, fóliasátrak) fűtésére is hasznosítani a hévizet Meg kell itt jegyeznünk, hogy egész évre k iterjedő hasznosítást a mezőgazdasági célra fúrt k u tak n ál lehet a legnehezebben m egvalósítani. A m ezőgazdaságban leginkább a téli és tavaszi hónapokban haszn álh atják fel a hévíz h ő en erg iáját istállók fűtésére, p rim őr áru k és virágterm esztésre, elö h ajtatá sra (dohány, paprika, paradicsom , dinnye s t b ). Nyári hónapokban csupán tak arm án y szárításn ál jöhet szám ításba. Legcélravezetőbb a fürdőidény után igénybe venni az 50 Celsius-foknál magasabb hőfokú hévízkutakat mezőgazdasági hasznosításra Pl. ezt lehetne Nyírbátor után Sós­ tófürdőn Kisvárdán. Mátészalkán megvalósítani. Itt a hévízkulak közelségében épített üvegházakban, fóliasátrakban term esztett virág, prim őr áru k (saláta, hagyma, retek) a városok ellátását javíthatná. Az előhajtatás, palántanevelés ugyancsak nagy előnyt, se­ gítséget jelentene a dohány-, paprika-, paradicsom- és a burgonyaterm elő gazdaságok­ nak is. A hévízvagyonunk gazdaságos hasznosításának még csak a kezdetén vagyunk, mivel a feltárt hévizeknek csak kisebb h ányadát használjuk fel, azt is döntő m é rték ­ ben fürdőzésre. De a fürdők kihasználtsága sem folyamatos, ezt m uta tja a 7. táblázat. A táblázat érzékelteti, hogy a fürdők (a sóstói kivételével) nincsenek kihasználva Évi kihasználtságuk m értéke 15%-os, ami az országos 17—iBn0-os arányhoz viszonyítva kedvezőtlennek mondható. Többségük csak nyáron üzemel, Ilyenkor gyakori a túlzsú­ foltság Strandidóben előfordul, hogy a 4662 főre tervezett sóslói strandot 10 ezer fő keresi fel naponta. Nem jobb a helyzet Mátészalkán sem, ahol a nyári hél végi n a p o ­ kon 4066 fő befogadására épült strandfürdőben 5—6 ezren keresik „a felfrissülést, pi­ henést”. A téli időszakban viszont több szabadtéri fürdő nem üzemel, mivel téliesitésükre ez ideig nem került sor. A hévízhasznosításban a fejlődést az jelentené: ha téli-nyári hasznosítású láncok alakulnának ki, s így a meglévő fürdők télen-nyáron üzemelhetnének. Néhány fürdőt — sóstóit, kisvardait, nagykállóit — gyógyfürdővé nyilvánítanának. A használati m e ­ legvíz-ellátási kibövithetnék háztartásokra, intézményekre stb. A mezőgazdaságban — ahol csak lehel — minél nagyobb mértékben használnák a hévíz energiáját. Többet kell lennünk azért is, hogy a megye hévizeit, elsősorban a fürdőit a megye lakossága, de az ország más tájairól ideérkezők megismerjék. Színes prospektusokban adjunk h ír t fürdőinkről, azok vizeinek az emberi szervezetre gyakorolt kedvező h a t á ­ sairól, s ezzel is já ru lju n k hozzá megyénk természeti kincseinek megismertetéséhez, idegenforgalmának növeléséhez Legyen célunk az, hogy a fürdők váljanak a hétvégi kirándulások és üdülés célpontjaivá, központjaivá. A lehelőségekkel kapcsolatban meg kell emlilenünk. hogy a hévizfeltárás nem b e ­ fejezeti. A hidrageológiai elemzések szerint a megye Ny-i, ill. a K-l részén újabb kutak (urasával több és esetleg az eddigieknél magasabb hőmérsékletű vizet hozhatnak a felszínre, amit fürdési, gyógyászati célokon túl, fűtésre is lehet majd hasznosítani. Ez várható a Vásárosnameny h a tá rá b a n 1978-ban elkészülő termálkúttól is.

49

G Ü Ö Z L A JO S :

A Nyírség m élyföldtani viszonyairól A Nyírség mélyszerkezete rendkívül banyaiul! felépítéséről kevés mélyfúrási a d a ­ tunk van A vulkáni betelepülések miatt pedig rendkívül nehezen kutatható ás ugyan­ a kkor több medencéből álló terülel A bonyolultságát nem is annyira a szerkezeti viszonyok indokolják, hanem a kutatási nehézségek, amelyeket helyenként a 31100 m-t meghaladó betelepült vulkáni összlelek teszik nagyon homályossá és a kutatás szá­ m á ra sokszor megoldhatatlan feladatok elé állítja a szakembereket. Jellegzetes pél­ da erre, hogy a nagyecsedi kutatófúrás lemélyítése alkalm ával egész ham ar, 1D74 m-en belül m ár elérték a pannon tenger üledékeinek feküjét, elérkezlek egy miocén v u lk á ­ ni összletbe [andezit, riolit, és tufáik), és még 4000 m és 8D cm talpmélységnél is a fúrófej vulkanitban állt meg Tehát nem sikerült a vulkáni réteget átfúrni. A sok é v ­ tizedes nyírségi kutatás rendkívül érdekes eredm ényt hozott mostanában a Komoré I mélyfúrás lemélyítése során. Komorénál sikerült első ízben a vulkáni összlet alall kim utatni más, idősebb rétegeket is. Először sikerült tehát a vulkáni összlelel átfúrni és a feltárt rétegek elhelyezkedése, vastagsága reményt kellő abból a szempontból, hogy esetleg ezekben a rétegekben szénhidrogént tároló szerkezeteket is találnak. Eb bői a szempontból a Komoró l-es mélyfúrás fordulópontot jelenteit a Nyírség m ély­ szerkezeti viszonyainak megismerésében. Komorónál tehát 3227 m éterben elérték a vulkáni összlel alatti mezozoos földlörténeti középkorhoz tartozó mészkő és márga rétegeket és ezt átfúrva beérkezett a fú ­ rófej 32B0 méternél a földtörténeti ókor, azaz a paleozaikum mintegy 270 millió éves gneisz és más átalakult metam orf anyagokból álló rétegekbe. Miért fontos a Nyírség mélyszerkezetének megismerése? Ez fontos elsősorban abból a szempontból, hogy hazánk egy meglehetősen nagy kiterjedésű területéről eddig összefüggő, a mélyszerkezeti viszonyokat, folyamatokat is elemző földtani képet még nem sikerült kialakítani. Nagyon fontos és ezzel összefüggően elsődleges célú a terület további felkutatása abból a szempontból, hogy itt ásványi nyersanyagokat tá rjunk fel. M ilyen alapon és m iben rem énykedhetünk? Ez esetben elsősorban szénhidrogének, kőolaj és földgáz felkutatása vezette a szakembereket. A kérdés ezért az, hogy vajon a vulkáni terület üledékei az erruptlovumok a medence aljzatra települtek, vagy esetleg alatta van még más idősebb mio­ cénképződmény, esetleg paleogén, m ert ha van, akkor az esetlegesen szénhidrogéntáTolásra alkalm as. Szénhidrogénkutatást tehát célszerű azokban a rétegekben végezni, vagy esetleg ott is, ahol ezektől a kitörési centrumoktól távolabb elhelyezkedve fino­ mabb szemcséjű vulkáni üledéksort találhatunk. Ilyen terület lehet valószínű a záho­ nyi árok is. Ez nem olyan hipotézis, aminek nem volna m á r reális alapja, ezt csak megerősíti az a tény, hogy a szomszédos Csehszlovákiában, valam int Szovjetunióban hasonló helyzetű és összetételű rétegekben találtak m á r szénhidrogént. Éppen ezért a

50

PANNÓNIAI MEDENC.FAt JZAT ID Ö ÍÉ R K É P F

M 1. 100000

f'\

51

Tiszabezdéd—K om áin közöliI m edencerész szénhidrogénkutalás szem pontjából pers­ pektivikus Csehszlovákiában éppen hasonló területen, Ptruska környékén szarm ata hom okkőből több telepes gázkondenzátum ot tá rta k fel Csapnál Szovjetunió területén lem élyített Fúrások is találtak éghető gázt A nyírségi kutatások eredm ényeinek rövid összefoglalása: A Nyírség mélyszerkezetére vonatkozóan a legnagyobb előrelépést az 19G0-as években e területen végzett szeizmikus refrakciós mérések jelenlelték, amit az Orszá­ gos Kőolaj ás Gázipari Tröszt Geofizikai Vállalata végzett, m ajd az OKGT megbízá­ sából 1969 és 1913 közöli a Geofizikai Inlézet folylalla a kulalást. ami kiterjedt a szeizmikus módszerek melleit geoelekirnmos gravilációs kulalásűkta is. A mérések földlani értelmezése alapján megállapítható: A nyírségi neogénmedencéket kitöltő összlelel kél részre lehet bonlani Az egyik a pannon vagy ann á l Fiatalabb összlei, ez alatt pedig elhelyezkedik a miocén főként vulkáni összlet. Addig, amíg a pannonszinteknek az elhelyezkedései vastagságéi, a feküjének a m eghalárnzását a szeizmikus módszerekkel — mivel jól rekleklálnak — a vastagságát és ennEk a feküjéi jól elválaszthatván lehel kim utatni általában Ennek a vastagsága 3D0—Ball — 1 500 m közöli van Ez a jó kijelölheióség ás vaslagság m egha­ tározás azonban m á r nagyobb gondol jelent a mélymedencék fölölti felületi eszeken E fiatal pannonüledékek alall helyezkedik el a miocén vulkáni összlei Ez az egész lerületen megtalálható, am ely részben a miocén szigellenger üledékeiből, részben az igen intenzív miocén vulkáni erruplivum okból épül fel. A miocenösszlelben fellélelezhe tőén, hogy az egykori vulkáni kürtők helyei fölött igen nehéz e rétegződést, a meden cének a mélységét meghatározni, ti. a kutatások során a szeizmikus hullámok erősen diffraktálódnak és ezért ezen a területen szeizmikus inform áció nincs is A m élym edencék aljzatát a későbbiek során digitális m űszerekkel — digitális jelrögzítéses szeizm ikus berendezések, am elyeknek a jelan y ag át később szám ítógép dolgozza fel — m á r elfogadhetóbban lehetett m egadni a m élym edence és m élym e dencék elhelyezkedését, sőt annak az aljzatát is sik e rü lt néhol kim utatni. A miocén-, ill. neogénaljzat m eghatározása a fenti m ódszerek ellenére az egész terü leten nem si­ került. ezt csak a m edencerészektől távolabb lehetett. Ennek oka a m ár em lített diff­ rakciós zónák összekorelálási nehézsége volt ás em iatt nem lehetett olyan térképet sem szerkeszteni, am i az ún. stru k tú rát, te h át az egész földtani szerkezetet ábrázolja. T ehát még egyszer világosabban kifejtve: a mély erru p tív u m o k at tartalm azó nagy beszakadások fölött nem lehet szerkezeti képet, ún. slru k tú rlé rk é p e t szerkeszteni, csak az ezek közötti kisebb m edencerészek rajzolhatok jól ki az így szerkesztett térk é­ peken A kutatások alapján a N yírség területén a következő — földtanilag bizonyos m értékben elkülöníthető — területrészeket különb ö zteth etü n k meg (Ez nem merev elh atárolás, a m egism erés jelen fázisában jellem ezhető Így a te rü le t) A m érk— nyírbogéit mágneses anom ália vonulattól délre lévő területrész. A medencealjzal mélyen van, (3500 m-nél is mélyebben). A mélymedencéi nyugat felé a nyírlugosi, dél felé pedig a penészleki kiemelkedés határolja. Ombolynál a mélymedence a h a lá r túloldalán ismeri nagykárolyi törés északi oldalán jelentkező mélymedencének nyugati része A penészleki kiemelkedés pedig az em lített törés déli Oldalán jelentkező em eltebb helyzetű medencealjzat hazánkha is átnyúló része lehel. Ombolynál nagy vastagságú felső kréla-paleogán összlei re lehet számílani.

52

A m é r k — nyírbogán mágneses anom ália vonulat területe Ezt egy hosszan elnyúló kitörési zóna alkotja. A területen nngv vastagságú vul káni üsszlet helyezkedik el. A mátészalkai mélymedence Itt a legnagyobb a medencének az aljzalmélysége. ami meghaladja az 5000 m l is. A belső-nyírségi medence. A központi részen helyezkedik el. A mélymedence határait elegendő adat h iá ­ nyában bizonytalanul lehet meghúzni A medencealjzat mélysége m indenütt m egha­ ladja a 4000 m-t. A medencét B aktalóránthaza—Napkor vonalában egy északi és déli medencerészre oszthatjuk. A z északkelet-nyírségi emelt aljzatú terület. E területet délen a mátészalkai mélymedencétől egy jól kijelölhető törésvonal választja el. A medence északkelet—keleti irányban emelkedik úgy. hogy Kisvárdánál az aljzat mélysége m á r a 2000 m-t sem éri el A kisvárdai m axim um feltételezhetően kitörési centrum, ahol a vulkánitok vastagsága kb. 1000 m A záhonyi terület. A kisvárdai maximumtól északkeletre egy 2—4 km széles, kb kelet—nyugati irá. nyú árok húzódik. Az árok területén az aljzat mélysége kb. 2500—2700 m. A mellékelt térképen az északkelet nyírségi és záhonyi terület pannoniai m eden­ cealjzat időtérképét láthatjuk-, vagyis a pannanrétegek Eeküjének a mélységét. Az időértékeket, a szeizmikus hullámok beérkezési időértékét a megfelelő rétegsebesség ismeretében m éterre könnyen át tu djuk számolni. Pl 0,5 sec. kb. 430 m mélységnek felel meg, 0,75 sec. 750 m mélységnek, 1 sec kb. 1000 m-nek, 1,5 sec. kb IBDDm-nek. A 3 sec os érték m á r kb. 5700 m mélységgel egyenlő A mellékelt térkép a záhonyi kiemeltebb aljzatú területet ábrázolja A térkép bi­ zonyos mércékben a szerkezeti viszonyokra is támpontot ad. Mint láthatjuk a p a n ­ nonrétegek elhelyezkedési vastagsága változó, kb 300—I5DD m közölt van. A komáról mélyfúrás eredménye igazolja a geofizikai mérések által szolgáltatott adatok helyességét Ennek alapján a kutatások további folytatása népgazdasági érdek és fontos földtani ismereteket szolgáltat

53

SZEIFERT GYULA:

K örnyezetünk v éd elm éb en : N yíregyháza szennyvízelhelyezése K orunk településeinek egyik m arkáns jellemzője: a városiasodás. Ennek környe­ zetre gyakorolt hatása a kis településtől a megyeszékhelyig vagy akár a fővárosig — sok hasonló jegyet hordoz. Ezek közül a közművek — víz- ás csatornam űvek — épí­ tése és fejlesztése m indenütt felmerül. Megvalósításuk a létesítmények méretétől, épí­ tésük ütemétől, valamint a természeti adottságok kölcsönhatásától függően sokféle módon végezhető. Egyik lényeges jellemzője a létesítményeknek, hogy — a koncent­ ráció következtében — egyre nagyobb igényeket kell kielégíteniok, ezért egyre többe kerülnek. Esetünkben: Nyíregyháza város mai árakon számított szennyvízelvezetése, tisztítása és elhelyezése meghaladja az 1 milliárd forintot Következésképpen kevésbé tűrhetők el az ad hnc megoldások: távlati célkitűzéshez elvezető, átgondolt kidolgo­ zásra, és lépésről lépésre a gyakorlattal szembesiíell és igazolt megvalósításra van szükség. Nyíregyháza város lakosainak szama a jelenlegi SD ezerről az ezredfordulóra 140 ezer főre nő. A dinam ikus fejlődés számos kedvező jeléről nap m int nap örömmel győződhetnek meg a város lakói, de elismerően nyilatkoznak erről a város vendégei is. Az egyre terebélyesedő város és a természeti környezete közötti egyensúly a város továbbfejlődésének egyik kulcskérdése, s e vonatkozásban m ár sokkal kevésbé lehe­ tünk elégedettek. A jelentősebb problémák közül csak néhányat kiragadva: — a város környéki, felszín alatti vízadó rétegekből tartósan nem lehet a m osta­ ninál lényegesen nagyobb vízmennyiségeket kitermelni (a zavartalan ivóvíz­ ellátás érdekében a Tisza vizét kell Nyíregyházára bevezetni) — a városi szennyvíz tisztítatlanul, vagy csak részleges tisztítás után kerül a VIII. sz. főfolyásba (Érpatakba), ami a város üdülőövezetét érinti, és Kfilaj község belterületén áthaladva — azokat károsítva — ömlik a Lónyay-csatornába, majd a Tiszába; — a városi szennyvízben lévő sok értékes anyag bizonyos helyeken hasznosítatlanul felhalmozódik, s ezzel jelentős környezeti ártalom forrásává válik a h e ­ lyett, hogy a városkörnyék élelmiszer- és fagazdaságát, esetleg energiaellátását segítené; — a városi parkerdő — am inek további zsugorítását remélhetőleg sikerült vég­ érvényesen megállítani — a lakosság szániához viszonyítva mind kisebb lesz (emiatt túlzsúfolt, szemetes, nem nyújt valódi pihenést, felüdülést a pihenni vágyó városi embernek). A mai egyensúlytalanság a holnap katasztrófájának a forrása, ha a felismert gon­ dokat nem követi tett Az egyensúly helyreállítására irányuló minden cselekvést azon­ ban alapos, a jelenlegi és távlati körülményeket is figyelembe vevő, ökológiai szem­ 54

léletű tervezésnek kell megelőznie. Ez a megfontolás vezette Nyíregyháza Városi T a ­ nácsát akkor, amikor a város távlati szennyvízelvezetésére, tisztítására és elhelyezé­ sére vonatkozó — döntést megalapozó — tanulm ány elkészítésére az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Vízi ökológiai Munkabizottságát kérte fel. A közelmúltban elkészült m unka tartalm azza a témába vágó eddigi tanulmányok (VATI, KEVITERV, MÉLYEPTERV) sok értékes, hasznosítható elemét, ezeket szinte­ tizálja, és néhány új szempont figyelembevételével minden eddiginél kedvezőbb megoldási ajánlást ad mind a bekerülési költség, mind a megvalósítás ütemezhetősé­ ge, mind a távlati ökológiai és környezetvédelm i szempontok tekintetében A megoldás lényegének vázlatos ismertetése előtt Pnilippe Saint Maré megálla­ pítását idézzük: „Egy m aterialista társadalom ban a víznek és a levegőnek, ha tiszta, nincs értéke; de ha szennyezed, azonnal hatalm as értékké válik, ami egyenlő az el végzendő tisztítás költségével” A korszerű szennyvíztisztító ipar minden szennyvizet meg tud tisztítani de a technológiáiéi függően változnak a költségek. Ma Magyarországon I köbméler szenny­ víz megtisztításához szükséges műszaki létesítmények átlagos beruházási köllségc 25—30 DüO Ft, üzemköltsége 3—10 Ft között van. Ez — a nyilván sokak számára meg­ lepően magas — költség annak szükségességére hívja fel a figyelmei hogy — olyan gyártási, termesztési, illetőleg tenyésztési technológiákat alkalmazzunk, amelyeknél kis mennyiségű, kevéssé szennyezel! viz keletkezik; — a szennyvíztisztító ipar fejleszlése mellel! — ahal az lehelséges — a szenny­ vízzel történő öntözési helyezzük előtérbe. A jelenleg érvényben lévő gazdasági szabályozók nem ösztönöznek kellően a fen­ tiekre, m ert az állam a szennyviztiszlitás kiillségeinek zöméi fedezi A hosszú távú tervezésnél azonban joggal feltételezhetjük hogy az árslruktúra-vállozás eredm énye­ ként az árren d sz er a népgazdasági érdek erőteljesebb fiRyelem beválclére, a term esze, ti környezeti adottságok védelm ére és jobb k ih asználására fog ösztönözni és pl a laza talajon gazdálkodó m ezőgazdasági üzem ek — ahol ennek egyéb feltételei is adottak — a drága műtrágya helyett szívesebben használják m ajd nz olcsó szennyvizet, vagy kom posztált szennyvíziszapot. A városi csatornam ű 1965-ben készült el. A város északi részén, a parkerdő m el­ lett (!) felépült tisztítótelep akkor napi 6300 köbméter szennyvíz tisztítására volt al­ kalmas. K apacitása a IV. ötéves tervben 1B ezer köbm éterre bővült, jelenleg is ez üzemel. A telep túlterhelt, em iatt a tisztítási hatásfok alacsony. A Stadion utca és környéke lakói — különösen nyáron — gyakran joggal panaszkodnak a rothadó szennyvíziszap okozta bűz miatt, amit az uralkodó északi, északkeleti szelek hoznak be a tisztítótelepről a városba. (Hasonló panaszai vannak Kótaj község lakóinak is.) Ez a gond a folyam atban lévő korszerűsítés és fejlesztés kapcsán részben megoldódik: a telep kapacitását napi 30 ezer köbm éterre emelik. Mire azonban ez a fejlesztés meg­ valósul, a város napi szennyvíztermelése — csúcsidőszakban — m eghaladja a 30 ezer köbméter/nap értéket. A telep további bővítésének számos akadálya van Közülük meghatározók a kör­ nyezetvédelmi érdekek, de nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a meglévő csatornarendszer ennél nagyobb szennyvízmennyiséget nem tud a telepre vezetni. A gyűjtőhálózat bővítése sűrűn lakott városrészek megbolygatását, rendkívül költséges beruházást igényelne. A javasolt megoldás lényege, hogy a 30 ezer köbméter nap feletti szennyvizmenynyiség összegyűjtésére, a város déli részén K —NY-i irányú új főgyűjtő csatorna épül,

55

□mi a K-i és D i lakókörzetek és iparterületek szennyvizét — az igen magas szervesanyag-tartalm ú mezőgazdasági termékeket feldolgnzó üzemek szennyvizével együtt — a város délnyugati részér, felépülő új szennyvíztelepre vezeti. Az új telep fokozatosan épül fel. A teljes megvalósítás 2010-re várható, amikor SO—70 ezer köbméter szennyvizet tud majd naponta fogadni. A telepre érkező szenny, vízzel mintegy 4000 ha területet lehet — a mezőgazdaság igényétől függően, elsősor­ ban takarm ánynövényeket és nyárfát — öntözni. Az öntözés előtt az ún I. fnkozalü tisztítást (szilárd részek eltávolítását) kell elvégezni Az el nem öntözhető szennyvíz további kezelés (II. fokozatú tisztítás) után a Nagyszék lóba keiül, ahonnan — a még szükséges természetes minőségjavulást követően — szabályDzottan vezelhelö le a IX sz. főfolyáson át a Lónyay-csalornába, elkerülve a településekéi. A szabályozol! leve­ zetési lehetőség a Lónyay-csalorna és a Tisza vízminősége szempontjából jelent k ü ­ lönösen előnyt: a tavaszi hóolvadás, vagy csapadékos nyári időjárás esetén a tisztí­ tott szennyvíz nagy mennyiségű élővízzel keverve bocsátható le Ez nemcsak azélt kedvező, meri a liszla vízhez viszonyítva, a tiszlilotl szennyvjz tömege viszonylag kicsi, hanem azért is. mert ezzel az élővizek, vízfolyások ún regeneráló- (öntisztuló) képességéi is jobban ki tu djuk használni. A L ónyay-csalorna és a Tisza vízminősége védelmének a fontossága különösen akkor szembelűnö, ha a r r a gondolunk, hogy pl. Debrecen. Szolnok és Szeged városok ivóvizeit részben a Tiszából nyerik, de a közeljövőben Miskolc is tiszai vizpóllást igé. nyel. De nem kell olyan messzire mennünk! Uiallunk az előbb arra, hogy a Nyiregy. házán m ár jelentkező vízellátási gondok megoldására Tisza-vizel vezetünk be a vál'nsba Az Ún. parti szűrésű kutak Tiszaberce! közelében lesznek. Miután a Nyírség középső részének felszín alatti vizei — a felszíni vizekhez hasonlóan — délről észak felé, végső soron a Tisza felé folynak, a város és a majdani regionális vízmű vizével ellátott többi településnek is létérdeke, hogy a felszíni vizeket megóvjuk a tömény szennyáradattól. A csatornából a szennyvíz a felszín alatti vízadó rétegekbe kerülve ugyanis szennyezheti ezeknek a nem nagy mélységű parti szűrésű kuta k n ak a vizét De vajon a tervezett szennyvízöntözés nem jelent-e ugyanilyen veszélyt? Mai is­ mereteink és az eddigi tapasztalatok szerint — ha a talajviszonyok megfelelőek, to­ vábbá szakszerű technológiával öntözünk — nem. A szennyvízöntözés célja ugyanis éppen az, hogy a talajban lévő mikroszervezetek a szennyező anyagokat még a gyökérzó­ nában, azaz a talajvízbe való bekerülés előtt — ásványi alkatrészeikre bontsák, le­ hetővé téve ezáltal a növényi gyökerek számára a tápanyagként való felvételt. Szennyvízöntözésnél a víz több méter vastag laza szerkezetű talajon átszűrődve jut el a talajvízig, m ialatt a szilárd részecskék kiszűrődnek, illetőleg a fenti lebomlás be. következik, s az így nyert növényi tápanyag lazán a talajszemcsék felületéhez kötő­ dik Annak érdekében azonban, hogy a települések vízellátását szolgáló k uta k vizébe a szennyvíz véletlenül se kerülhessen be, napjainkban a k utak környezetében — az ún. hidrogeológiai védőidom területén — a szennyvízzel történő öntözést nem engedik meg Egyéb okok mellett ez is indoka annak, hogy a tervezett öntözőtelepet a város­ tól lehetőleg délre, a kótaji és nyírteleki vízmúkutaktól minél távolabb igyekeztek ki­ jelölni. A szóban forgó terület talajai jórészt löszös homokon kialakult mezőségi jellegű talajok, illetve rozsdabarna erdőtalajok. A felszín viszonylag nyugodt, zömmel felületi öntözésre is alkalm as E magas aranykorona-értékű talajokon a szárazgazdálkodás feltételezhetően még nem érte el optimumát, a mezőgazdaság tehát ma még nincs felkészülve az öntözővíz fogadására. Az intenzív öntözés (nem csapadékpótlás!) beve­ zetése beruházásigényes termesztési technológiaváltást igényel. Ha ennek feltételei

36

m a nincsenek meg, nem jelenti azt, hogy 10 vagy 20 év m úlva sem lesz igény az ön­ tözővízre A term őterületek zsugorodása megállíthatatlan folyamat, ami nemcsak a belterület, ipari és infrastrukturális létesítmények lerületéhsége miatl következik be. hanem a nagyüzemi mezőgazdálkodás számára kevéssé alkalm as földek erdősilése mi. alt is. Miközben a lerm ölerülel fogy, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránti kereslet várhatóan növekszik m ajd (A világ éhezik!) Az ellentmondás feloldá­ sának egy el len lehetséges dija a lerm ésállagak (okozása. A növekvő term ékmennyiség melleit követelmény hogy az időjárás szeszélyessége okozta iogadnzások minél inkáhb mérséklődjenek, hiszen ma m á r — a jövőben pedig egyre foknződú m érlékben — a mezőgazdaság nem közvetlen fogyasztásra, hanem az élelmiszeripari feldolgozás szá­ m ára term el alapanyagot. Éghajlati viszonyaink közöli az átlagtermések bizonyos ha­ láron lúli növelése, a leim ésbizlonság növelése csak intenzív öntözéssel oldható meg Miután azonban az öntözéses gazdálkodás állóeszközigénye nagy, olyan talajokon é r ­ demes öntözni, amelyek ezt legjobban meghálálják. Szemben lehál a korábbi felfo­ gással, ma az öntözővizet a legjobb talajokra kell eljuttatni. Nem a meredek fulóhomok dombokra kell tehát az öntözővizet felvinnünk, nem olt kell — rendkívül költséges esözlelő berendezéssel — öntözni. A nyuglalan felszínű buckás részek alkalm asak a városkörnyék erdőterületének növelésére. Helyettük, a nyugodlabb felszínű telepen, rozsdabarna erdőtalajokon, mezőségi talajokon — jórészt felületi, tehát jóval olcsóbb öntözési móddal — tudunk intenzív mezőgazdasági kul­ túrát teremteni. S ha az öntözővízzel együtt olcsó növényi tápanyagot is ki tudunk juttatni, sőt a komposztált szennyvíziszap szétterülésével mód van a talaj szerves kolloidtartalmának növelésére is, olyan lehetőségei kap a mezőgazdaság amit nyilván hasznosítani a k a r majd. A fenti gondolatsor bizonyítja, hogy az urbaniszlikától milyen — látszólag távol eső — területre kalandozhatunk m ás akkor is. ha a távlati városfejleszlésnek csupán egyetlen részkérdését, a csatornázást, szennyvíztisztítást és -elhelyezést p róbáljak ki­ ragadni. A sokféle tényező számbavétele sem könnyű még nehezebb az optim um ke­ resés. A távlati tervezésnél tehát azokat a megoldási lehetőségeket kell előlérbe he­ lyezni. am elyek kellően rugalm asak, vagyis a megvalósítás során felm erülő — előre esetleg nem is látható — tényezőkhöz való gyors alkalm azkodás lehetőségét magukban hordják. Az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága állal elkészített döntés-előkészítő javaslat erénye ez a megközelítés. Annak hangsúlyozása mellett ugyanis, hogy a leg­ kedvezőbbnek az új telepre érkező szennyvíz elönlözését tartja, alternatív javaslatot taitalmaz a szennyvíztisztítás kizárólag műszaki megoldására, és a tisztított szenny­ víz ártalommentes elhelyezésére. A két szélső lehetőség között — elsősorban a mező­ gazdaság fogadókészségétől függően — számos kombináció képzelhető el, am ire a telep ún. modul rendszerű felépítése ad lehetőséget.

57

Dohányföldön (tem pera 28X21)

Művészei CSERMELY TIBOR:

Irodalmi, művészeti életünk i. Megyénknek n szellemi élet számúra is kedvező, sokirányú fejlődést hordozó atmoszférájában soha nem tapasztalt lehetőségei vannak az alkotó munkának, ezen belül a sokoldalú irodalmi, m űvészeti tevékenységnek is. Amikor megkísérelem fel­ vázolni — jószerivel csak regisztrálási szándékkal — irodalmi, művészeti életünk mai kibontakozását, ennek a folyóiratcikknek a keretein belül nem bocsátkozhatok tö r té ­ neti áttekintésbe, bármilyen tanulságos is lenne. Legfeljebb esetleges jelzéseket te h e­ tek az előzményekről, ha szükségesnek látszik a mai tendenciák jobb megértéséhez. Szabolcs-Szatmár irodalmi élete hagyományokban gazdag. A felszabadulást köve­ tő Időszakban voltak esztendők, am ikor egy időben több jelentős író és költő is m ű ­ ködött a megyében. Az ötvenes évek második felélői kezdve itt él és alkot Sipkay Barna, Ratkó József és Végit A ntal A regényíró és novellista S ip k áit — sajnálatos módon m ár több mini tíz éve elkísértük utolsó ú tjára a nyíregyházi lemelőbe. A Szemle ez évi első számában Nagy István emlékezik Sipkay Barnára S b á r — mint írja — a tíz év alig te kinthető irodalomtörténeti távlatnak, az m ár így is egyérlelmű. hogy müvei nagyrészi olyan értékek, melyEk kepesek dacolni az idő múlásával. S az sem véletlen — Sipkay egyéniségéből fakad —, hogy „elsősorban a magányosan top rengő, önmagukkal és környezeiükkel viaskodó hősök foglalkDZIalják”, de szorialisla humanizmusa, Eelelősségludala az élet megválloztalásáérl. jobbilósáérl küzdő iióegyé. niséggé avatja Végit Antal viszonylag korán kerül el megyénkből. Az igéreles indulási jelző n o ­ vellák után szociográfiai írásaiban a m egyéikben is kélséglelenül lellelhelő kanlrasz. lók és ellentmondások írói megragadásának nem a hitelét, hanem a szándékát vonták kélségbe sokan Végh Antal szám talan írásában szatm árinak vallja magát. 5 elhisszük, hogy őszintén kötődik a szükehh hazához és hogy sokszor kíméletlenül kemény b írálata i­ ban tollát a szocialista társadalm i felelősség, a javilani szándékozó művészi ambíció vezérli. Ratkó József, a József Attila és SZOT-dijjal kitünletett kalló m a is megyénkben, Nagykállóban él. Kélséglelenül a mai magyar irodalom élvonalába larlozókhoz szok­ ták emlegetni. Eddig megjelent kötelei (Félelem nélkül, 1960] (Fegyvertelenül, 196QI (Egy kenyéren, 1930) (Törvénytelen halollaim, 1975) és folyóiratokban, újságokban kö­ zölt versei egyértelm űen Igazolják: hűséggel és igazsággal ír, kevés szóval súlyos mondanivalót hordoz. Közéleti költői felelősség, társadalmi szerepvállalás, lángoló, hadakozó, igazságért talpaló m agatartás ez jellemzi Ralkó írói és emberi habilusát.

59

Megyénk mai irodalmi életéről szólni alig lehet anélkül, hogy ne em lítsük Váci Mihály nevét. Noha költői kibontakozása idején nem élt ugyan közöttünk, a szabolcsi homokból sarjadt országos érvényű, művészi hitelű közéleti költészete óriási, megér­ demelt népszerűséget szerzett számára. A nyíregyházi tanyai tanító em berért érzett felelőssége teljesedik ki költészetében éppúgy, m int politikai tevékenységében or­ szággyűlési képviselősége idején. F ájdalm asan ham ar kellett búcsút venni tőle Is. Életmuve. embersége visszhangra talál mai irodalmi életünk legjobbjaiban csakúgy, mint a szerveződő megyei irócsoport tagjaiban. Szólhatnék még ilyen tekintetben a szülőföldhöz élményekben és emlékekben ezer szállal kötődé, Rákos Sándor költőről és Galambos Lajos Íróról, akiknek alkotásaiban ennek a tájnak az üzenete is szól az egész ország népéhez. A Magyar Írók Szövetsége K elet-magyarországi Csoportja megyei tagozatának vezetője dr. K atona Béla, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola irodalmi tanszé­ kének docense. Az 1977 ja n u á rjá b a n alakult szervezet saját kereteit és működésének alapvető feltételeit mostanában alakítja ki. Olyan szervezett irodaJmi élet megvaló­ sításán fáradoznak, melyben a rendszeres találkozások, a nyílt és őszinte viták, a jó szándékú, de szigorú m űbirálatok segíthetik a többnyire fiatal írók és költők eszmei és művészi fejlődését. A csoport legidősebb és egyben legismertebb tagja Bory Zsolt. 18 éves sem volt még — 1939-ben — am ikor a Szekerek a ködben c. kötete megjelent. 35 év telt el azonban, míg újabb kötetét Mélyhegedű címmel kezébe vehette az olvasó Bory Zsolt halk szavú költő, de írásainak hitele, aprólékos műgonddal történi csiszollsága, formai tökéletessége, nyelvi igényessége megbecsülésre méltó. Talán öl ismerik a legtöbben megyénkben az írócsoport tagjai közül. Gyakori vendége író olvasó találkozóknak, propagálóra a jó könyvnek és a könyvtárnak A megyei Irócsoport köteLtel jelentkezett tagja még Szigeti György. A tiszavasvári vegyésztechnikust költőként az Alföld m utatta be, m ajd 197D-ben Legyen valaki ve­ letek címmel jelent meg első kötete. Az ú ja bbat is összeállította már, Beáitok az e rő ­ sek közé címmel. V árjuk a könyv megjelenését. A Szemle legutóbbi száma Irodalom rovatában Mester Attila, Magyar József, Oszabó István, A ntal Attila, Nagy István, Bodnár István verseit olvashatjuk. F á jtu k kívül Madár János, Budaházi István és Antal Miklós (műfordító) nevét em líthetjük még meg az írócsoportból. Többségük folyóiratokban publikál, a N apjainkban, a Ma gyár Ifjúságban, a Képes Ojságban, a Népszabadságban, a Magyar Nemzetben, a Népszavában, a Kelet-Magyarországban. Nagy István többször jelentkezett az Alföld­ ben is. Oszabó István három antológiában mutatkozott m á r be (Együtt, Közelítések, Tengerláló), Antal Miklós pedig m ár egy szovjet ifjúsági regényt fordított m agyarra és novellaválogatása jelent meg az Égtájak c ontológiában. Egy nagy regény fordítá­ sán most dolgozik. A közelm últban a megyei írócsoportot baráti beszélgetésre hívta meg a Hazafias N épfront megyei bizottsága. Szeretnénk hinni, hogy ez a beszélgetés jól szolgálta a kibontakozó irodalmi élet ügyét a megyében. A fiatal írók nem panaszkodtak, maguk is tudják, hogy a jó és igaz írások fórumot kapnak. Elm ondták, hogy készülőben van egy válogatás az irócsoport tagjainak munkáiból. Örülnek annak, ha olvasótáborokba, író-olvasó találkozóra, könyvnapi rendezvényekre hívják őket, s úgy érzik, hogy a kö­ zönséggel való találkozás, a bemutatkozás elsősorban szám ukra élmény: közvetlenebb kapcsolatba kerülnek az élettel, a társadalmi problémákkal. Az Íráshoz hiteles való­ ságismeretet adva irói-költőt egyéniségüket segítik kibontakozni

60

2.

Megyénk képzőm űvészeti életének igazi gazdagsága a felszabadulást követő évek­ től kezdve bontakozott ki. Már 1946-ban az ün. Szabadiskola tömörítetté azokat a te. hetséges alkotókat, akik hozzájárultak a megye képzőművészeti életének form álásá­ hoz. Amikor a jelenlegi helyzetet vizsgáljuk, két fő vonulatról kell szólnunk: egyrészt a hivatásos képzőművészek tevékenységéről, másrészt az e területen kibontakozó amatőrmozgalomról. A megyében élő hivatásos képzőművészeket a Magyar Képzőművészek Kelet­ magyarországi Területi Szervezete fogja össze. Két megyét tömörít ez a szervezet, H ajdú-Bihart és Szabolcs-Szalmárt. Hét festőművész, egy szobrász és egy grafikus alkotja a csoportot. Egy kivételével valamennyien Nyíregyházán laknak, s öten a m e ­ gyéből indultak el pályájukon, és ide térlek vissza. Az országos szervezethez való tartozás kétségtelenül egyfajta biztonságérzetet jelent, hiszen a megyei képzőm űvé­ szet ily módon is része az egyetemes magyar művészetnek, de a jóval nagyabb lé t­ számú H ajdú megyeiek mellett némi hátrányos helyzet is teremtődik. Lakatos József □ Szemle 1977’l. számában részletesen beszámolt megyénk képző, művészetéről, ezért most inkább összefoglaló jelleggel szeretnénk jelezni azokat az eredményeket és gondokat, melyek megyénk képzőművészeti életét jellemzik. Sok lehetőséget nyújtanak megyei és városi szerveink a kiállításokon történő be­ mutatkozáshoz A kiállítások visszatérő jellege jó alkalm at ad arra is, hogy egy egy alkotó m unkásságának folyamatával is megismerkedhessék a megye művészetérlö és szerető közönsége. Ü jabban kétévenként kerül megrendezésre az őszi tarlat, amely nyilvános bemutatkozási lehetőséget biztosít mindenki számára, akinek az alkotásait a zsűri kellő színvonalúnak ítéli. Az ugyancsak kétévenkénti meghívásos tárlaton pe­ dig a szabolcs-szatmári hivatásos képzőművészek alkotásai szerepelnek. A közös fellépések és az egyéni kiállítások egyaránt színvonalasan reprezentálják megyénk képzőművészetét. G yakran állítanak ki művészeink megyénk városaiban, vagy nagyközségi művelődési házakban, de a tanyai vasárnapok keretében tanyaköz­ pontokban és falvakban is. Az említett kiállításokon túl az elmúlt három évben több alkalommal ünnepi jubileum i tárlatok is voltak A megyén kívül Berecz András az utóbbi években Budapesten, Nagykanizsán, Jánosházán, Hatvanban, Mezőcsáton, Polgáron állított ki. Lakatos Józsej H ajdúbö­ szörményben, Békéscsabán, Győrött, a csehszlovákiai Komornóban, Balmazújvároson, Tiszacsegén, Egerben, Tokajban, Sárváron mutatkozott be. Páll G yulának Budapesten két ízben, Békéscsabán ás H ajdú megyében több helyen volt kiállítása. Tóth Sándor szobrai és érmei megyén túli kiállításai: Békéscsaba, Budapest (több ízben), H ódme­ zővásárhely, Burgasz (Bulgária), Dante Biennálé Ravena [Olaszország) Olimpiai érem tervpályázat, Monlreál (Kanada), a francia áremművészet m egújításáért pályázat, Versailles (Franciaország), Pécs, Miskolc, Potsdam (NDK) stb. Horváth János jelen van valamennyi közös szereplésen a megyében és azon kívül is az utóbbi években Kisvárdán és Tokajban egyéni kiállítása volt, s 1976 bán a Sóstói Nemzetközi Művásztelepen nyert dijat. Huszár István megyebeli szereplése gyakori, Nyírbátorban, Rakamazon, Záhony­ ban, megyén kívül pedig Szarvason állított ki, és üzemi tárlatokon is részt vett. Kerülő Ferenc a közös szerepléseken túl a beregdaróci művelődési házban és K em e. csen mutatkozott be. Soltész Albert a megyében Nyírbátorban, Tiszavasváriban, M á­ tészalkán, a megyén kívül Kiskunhalason állított ki, és ő is gyakori résztvevője az üzemi tárlatoknak. Kádas István grafikusművész 1976 decemberében Tatabányáról

61

költözött Nyíregyházára. Rövid itt tartózkodása óta Nagykállóban és a megyei Jósa András Múzeumhan volt kiállítása, s részt veit a misknlri grafikai biennálén. 1976-ban a 110 sz. Ip ari S z a k m u n k á s k é p z ő In tézel isk olag alériát hoznll G a z d a g o d á sá t megyei m ű v észek fe la já n lá sa i is tá m o g a tjá k

leire

1970 óla Nyíregyháza Sóstón nyaranta nem zetközi m űvésztelep nyílik. Az eddigi nyolc alkalom mal számos magyar és külföldi festő, szobrász, gralikus és éremművész vett részt a munkában. Lakatos József emlílell cikkében azonban joggal panaszkodik arról, hogy a művészek sóstói elhelyezése még közel sem felel meg a nemzetközi ki­ v ánalm aknak A fenntartóknak fel tél len ül javítaniuk kell a munkafeltételeken is A művésztelepek szakosítása következtében a Sóstóra évenként éremművészek kap nak meghívást ezután Az utóbbi időben egyre gazdagabb hazai és külföldi pályázatok, külföldi művész­ telepi meghívások, testvérvárosi kapcsolatok lehetőségei serkentik művészeink alkotó­ kedvét. A fenti számos felsorolt és a meg nem em lített eredmény mellett — az értük h a ­ ragszunk. nem ellenük szándékával — két megjegyzés kívánkozik a hivatásos képző­ művészeti élet megítéléséhez. Az egyik: a területi szervezet vezetőitől a szigorú szak­ mai irányításon túl joggal v á r ja el megyénk párt- és állami vezetése, hogy nagyobb közéleti aktivitással, több művészi alázattal, egyértelm ű politikai elkötelezettséggel szolgálják közös ügyünket, szocialista társadalm unk építését A másik az, hogy jó lenne végleg túljutni a művészek között az egymással szembeni, néha m á r bosszantó szakmai, művészi féltékenységen. Az egyéni és közösségi sikerek egyaránt megyénk képzőművészeti hírnevét öregbítik, a zavaró körülmények azonban nemcsak személyes keserűség forrásai lehelnek, hanem a művészi ambíció és teljesítés csökkenéséhez is vezethetnek. Ez pedig senkinek nem lehet célja. A nem hivatásos képzőm űvészek tevékenysége az amatőr képzőm űvészet is sokat ja v u lt az utóbbi időben. A megyei művelődési központ fenntartásában egy képzőmű­ vész szakkör és egy szobrászkor működik. Az előbbit Berecz András, az utóbbit Tóth Sándor vezeti. Munkájukból évente kiállítást rendeznek a megyei művelődést köz. pontban. A luzséri kastély nyaranként a szak m unkástanulók rajztáborának, a gyerm ek­ rajzosoknak és a rajztanári továbbképzésnek ad otthont. Az utóbbit Horváth János vezeti. 1970-ben a Nyírbátori Városi Járási Művelődési Központ a Pedagógus Tovább­ képző K abinettel együttműködve hívta életre a rajztanárt stúdiót. Koncsek Pál és Makrai Zsuzsa irányításával lehetőséget terem tettek arra, hogy egy olyan rajztanár! csoport alakuljon a megyében, melynek tagjai a m indennapi pedagógiai m unka mel­ lett a saját művészi ambícióikat is kielégíthetik. Az alkotásokat zsűrizett kiállításon m u ta tjá k be évente Nyírbátorban, Nyíregyházán és Debrecenben. A városi művelődési központban (Nyíregyházán) pedagógus képzőm űvészeti m ű ­ hely és művészetbarát kör működik a nyírbátori stúdióhoz hasonló céllal Egy alka­ lommal m ár a budapesti Fáklya klubban is bem utatkoztak alkotásaikkal. Megyei m ú zeu m i hálózatunk és a művelődési házak eddig Is sokat tettek a hazai alkotók bem utatásáért A múzeumi gyűjtemények jelenlős értékel képviselnek Éppen ezért jogos a kérdés, megvalósul-e mielőbb a megyei képzőművészeti galéria a Jósa A ndrás Múzeumban, és az új megyei művelődési központban lesz-e alkalm as műhely a képzőművészek szám ára?

62

A gazdag termésről és az alkotó tendenciákról és még sok mindenről nem ejt* hettem szót. Külun említést érdemelt volna a főiskolai rajz tanszék tevékenysége, be­ szélhettünk volna a megyébe érkező gyűjteményes és egyéni tárlatokról, a népm űvé­ szeti tevékenységről, de minderről talán más alkalommal 3. Megyénk zenei eletet az utóbbi években igen nagy gazdagodás jellemzi. Az idáig vezető ut azonban kemény és szívós munkával kikövezett, hiszen a felszabadulás után még sokáig szinte egyetlen intézmény, a nyíregyházi zeneiskola jelentette a megye zenei életének és nevelésének bázisát. Tanári és növendék hangversenyei a megye­ székhelyen túl is eljutottak a zeneszerető közönséghez. Elévülhetetlen érdemei v a n ­ nak a zeneiskolának és egykori igazgatójának. V ikár Sándornak, aki több mint 3 év. tizedig lelkes szervezője, irányítója és művészi előadója volt a zenei rendezvények­ nek. a kórusmozgalm aknak és a zeneesztétikai felvilágosító munkának. Az intézmény igazi értéke hatásában mérhető, s e tekintetben nincs szégyenkezni valója a zeneiskolának, hiszen szép számmal vannak ma is alkotó művészek és zene­ tanárok, akik ebben az iskolában kapták első impulzusaikat a művészi hivatáshoz, a zenepedagógusi oklevél megszerzéséhez, s m egszámlálhatatlanul sokan olyanok — s ez csöppet sem lényegtelen —. okikból nem lett ugyan hivatásos zenész, de akiknek az éleiét szebbé, tartalm asabbá és gazdagabbá tette a muzsika. A zeneiskolának két. ségteleníll m a is jelentős szerepe van megyénk zenei életében, de — és ez az őszinte öröm forrása — a zenei rendezvények ma m ár messze túlnőttek egy intézmény ad o tt­ ságain és lehetőségein Az országos rangot nyert rendezvények sorában elsőiként a nyírbátori zenei napokat kell megemlíteni. Az im m ár több mint 10 éves m últra visszatekintő magas fokú zenei program ban évről évre az ország és a megye legjobb zenekarai, szólistái és kórusai lepnek fel, sőt külföldi kórusokat, előadókat, karnagyokat is vendégül látnak Az utóbbi években többször is műsort adlak a Debreceni MÁV Filharmonikusok a Rádió Gyermekkórusa, az Állami Hangversenyzenekar, a Szegedi Zenebarátok Kórusa, a Debreceni Kodály Kórus. Fellépett a megyei Szimfonikus Zenekar és az Egyesített Vegyeskar is. Az ország szinte valamennyi színvonalas kórusa és zenekara b em utat­ kozott m ár a zenei napokon. A külföldiek közül elég ha a japán kórusra és Kobajasi Ken-Ichtróia hivatkozunk. Vezényelt m ár a műemlék templomban Kóródy András. Forral Miklós, Ferencsik János. Vaszy Viktor és Juhász Ervin is. Az é rd e k lő d é sre jellemző, hogy az I2I1Ü h a llg a tó t befogadó tem p lo m egy re inkább kicsinek bizonyul, a jeg y ek h ó n a p o k k a l az au g u sztu si ren d e z v é n y e k előtt elfogynak. T öbben szóvá te tté k m á r — s m in d en b izo n ny al N y írb á to r v á ro s illetékesei is érzik — , hogy a r e n d e z v é n y r a n g j a m á r n em engedi to v á b b h a lo g atn i a n y ír b á to r i k o rsze­ rű szálláslehetőségek m e g te re m té s é t sem

Nyírbátorhoz nyaranként újabban egy másik zenei rendezvény is kötődik. Itt rendezik a kéthetes vonós tábort (tavaly először) a szakma élvonalbeli képviselőivel. A román Stefan Ruha és a szovjet hegedűpedagógus Bronjín volt tavaly szakmai irányítója a tábornak. Akik a táborzáró koncertet hallgatták, azoknak kellemes és maradandó élményben volt részük. Az élvonalbeli zenei események sorában a Szabolcsi Szim fonikus Zenekar kap meg előkelő helyet. Molnár László vezetésével a megyében többnyire ez a zenekar a d ­ ja a filharmóniai hangversenyeket. Rendszeresen részt vesznek a szimfonikus zene­ karok szolnoki országos találkozóján és Veszprémben a kamarazenei fesztiválokon,

63

Eredményeik és színvonalas művészi m unkájuk jogosítanak fel arra, hogy megyénk egyik büszkeségének tekintsük ezl a zenekart Az elmúlt években óriási fejlődést m utatott megyénk kórusmozgalma. A megyei művelődési központ nyíregyházi vegyeskarat Fehér Olló vezeti, és ö a karnagya a tanárképző főiskola női karának is. Mindkét kórus sikereit jelzik a rendszeres rádióés tv-felvételek. az angol rádió állal m eghirdetett nemzetközi rádiós versenyen való részvétel, s a gazdag repertoár, mellyel Budapestre s az ország más készeire is e lju ­ tottak. s többnyire ők adnak műsort a karácsonyi és évadzáró koncéi teken, a megyei szintű rendezvényeken, ünnepségeken Az ifjú zenebarátok kórusát a városi művelő, dési központ ta rtja fenn és Gebri József dirigálja. A Vasvári gim názium leánykarát Belényesiné Ferenczy Erzsébet vezényli, a Nyíregyházi IV. sz. Általános Iskola kóru­ sának Szabó Dénes a vezetője. (Ok az Éneklő Ifjúság rádiós versenyben jutatlak a legmagasabb fokra, hanglemezfelvétel készült műsorukról ) A fenti — a nívódíjas versenyeken I kategóriás kórusokon túl — meg kell em lékezni a II. kategóriájú városi és pedagóguskórusoki ól, a vásárosnamenyiröl (Molnár Lá szia) a mátészalkai pedagóguskórusról (Erdős Jenő) a (iszavaspdri kórusról (Vér­ les Imrénél, a Nyírbátori ÁFÉSZ énekkaráról, (Szabolcsi Miklós) és a főiskola tanító szakos hallgatóinak női karáról (L Nagy Katalin) A nívódíjas versenyek III. kalegóriájában az űn parasztkórusok működnek, az utóbbi időben a nagyecsediek, a ho dásziak, és a nyirmeggyesiek kórusáról van jó információnk. A kórusrendezvények is — a Tisza parti dalos nap (Tiszavasváriban). a m átészal­ kai dalos tavasz, a pedagóguskórusok találkozója (Kisvárdán) és a Vándor Sándor Szemle, az ifjúm unkás és ipari tanuló kórusok találkozója (Záhonyban) — szemléié, tesen bizonyítják, hogy megyénk kórusélele jó úton jár. szép eredményeket mondhat magáénak. Az átlagos iskolai kórusm unka jelzéseként csak néhány adat álljon itt bizonyíté­ kul Az éneklő ifjúság versenyében 40—S0 általános iskolai és 16—10 középiskolai kórus vesz részt, a középiskolás kórusok évente V ásárosnaményban vetélkednek, a 2 hetes kórustáborban Gergelyiugornyán 60 általános és 60 középiskolás vesz részt legyegy kórusból 2—3 gyermek). Egyébként ifjúságunk zenei nevelése a tantervi kerete­ ken túl is folyik. Sok ezren hallgatói a filharmóniai bárleli előadásoknak, továbbá 10 ezret is m eghaladja azoknak a száma, akik énekelnek, s így aktív részesei a zenei életnek. A pávakörök, népdalkörök és citeraegyüttesek újabban fellendülő tevékenysége népzenei kultú rá n k őrzését és továbbfejlesztését tűzte ki célul. A tiszaiok—kisfastanyai együttes és női népdalkor, a nyirparasznyaiak, a nyirbéltekiek, a nyirlugos-szabadságtelepiek, a kállósemjéni népdalkor említésével mindössze jelezni szeretnénk, hogy évente N yírbélteken tartott népzenei fesztivál szemléin tanúi lehetünk annak a népzenei mozgásnak és hagyományőrző tevékenységnek, mely jelentős mértékben hozzájárul uhhoz, hogy „tiszta forrásból” m eríthessünk zenei életünk m egújítása­ kor is. Megyénk irodalmi, képzőművészeti és zenei életének áttekintése után egyéb m ű ­ kedvelő m űvészeti m ozgalmakról is szeretnénk jelzést adni. Érdekes módon, amikot több évvel ezelőtt megkongatták a lélekharangot az am atőr művészeti produkciók fe­ lett, akkor kezdett kiteljesedni megyénkben az amatőrfilmes mozgalom, a néptánc­ élet, a műkedvelő színjátszás és a bábjáték Amikor az amatőrfilmes szakkör tagjaival a Hazafias Népfront klubjában m unkájukról és sikereikről beszélgettünk, a filmjeikből bem utatót néztünk, éreztük, hogy m unk á ju k b an egyre közelebb jutn a k a mHguk elé tűzött igényes célokhoz. Ak64

kar is ezt érezluli, am ikar Bogdányi Ferenc „Reileneles Emberek" c. Filmjével az alkohalislák draszhkus „lencsevégre kapásával" akarja sokkolni a nézőt, de akkor is, am ikor Kurecskó István: ..Síppal, dobbal' cimü dokum enlum szatirájál néztük A csu­ por! egyebkenl 1971 lói rendsze esen részi vesz a keld-m agyarországi szemleken, az □rszágas amatőrlilm-feszliválokon. az országos és nemzetközi filmszemléken, n vidéki am alőrfilm feszliváloknn. a m u nkásporlrék országos amalőrEilm pályázatán, a Duna menti folklörleszliválokon. az országos néprajzi filmszemlén, az országos diá knapo­ kon A Magyar Televízió 1973-ban Bogdányi Ferenc „Lepel". 1975-ben Kurecskó Ist vén „Elrejtettem, megegellem" és 1976-ban ugyancsak Kurecskó „Síppal, dobbal" c. filmjeit m ula tta be. Dalanics Györgynek a pedagógiai műhely 1977 decemberi számában közölt tanul, mányábol tudjuk meg megyénk népláncmozgalmáról, hogy a megyeben működő mini egy 500 amatőr művészeti csoportból kb 100 a tánccsoporl. Igaz ugyan, hogy re n d . szeres, folyamatns néptáncé lelet csak mintegy 20—25 csoport él. Megyénk népláncmDzgalmában az úttörő korosztály az úttörő kullurális szemlében, a KlSZ-koroszlály a sárospataki diáknapokon m utatkozhat be. Külön ki kell emelni a hagyományőrző együttesekéi, az „Ókoritól Fergetegest" és az ajaki néptánccsoportot Dalanics em lí­ tett cikkében joggal kesereg azon. hogy a nagy múltú üköritói együttes milyen mosto. ha körülmények közölt működik. A művelődési házak állal fenntartott csoportok között a Szabolcs-Volán Tánc­ együttes jutott a legmagasabb szintre Az I957-1ŐI lánccsoporlként működő közösség 1964 óla BD fős együttes. Ónálló zenekarral és lánckarral és ezüst I. minősítéssel r e n ­ delkezik. F enntartójuk az SZMT művelődési ház és a Volán 5 sz Vállalat. Az évente önálló műsort adó együttes mindig zsúfolt ház elölt mutatkozik be 1977-ben a Ki mit tud elődöntőjébe jutottak, a múlt evben a hárm as határtalálkozón adóit műsorukat a prágai és a moszkvai tv Is sugározta. Tavaly szeplemberben 7 napol spanyolországi vendégszereplésen töltöttek. Mellettük n „Kallai kettős", a vásárosnaményi „Kraszna” és az ipari szövetkezetek „Nyírség" táncegyüttese évdemel meg említési A láncos re n ­ dezvények sorában a legszínvonalasabb az évente megrendezett kisvárdai nívódíjas verseny, a Kállai kettős néptánclesztivál, s a legnagyobb szabású bemutatkozást éven. te kétségtelenül a gyümölcskarnevál biztosítja, ahol 12D pár m utat be menet- és s ta ­ diontáncot. ö rö m volt azt Is hallani, hogy a Sznbolcsi fórum kereleben tehetséges fiatHl kore­ ográfusok já rn a k a megyébe gyűjtő- és betanító m unkára, s országos zsűri elölt vizs. gáznak a koreográfiáik, melyek közül a legjobbakat a megyei tanács művelődési osz­ tálya támogatásával veszik meg az együttesek. Szeretnék még szólni megyénk anriatőrszínjálszó mozgalmáról. Jóleső érzés tudni, hogy kedvező fordulatot vett a gyermekszinjátszás. Nem elsősorban a produkciócentrikusság érvényesül Benne, hanem a drámai nevelés a fő cél. Országos összevetésben e tekintetben megyénk az első három helyezett között van. 1976-hon két szabolcsi együttes műsorát a televízió 20 percben közvetítette. Jó eredményeket értek még el a kéki, a mátészalkai és porcsalmai csoportok A felnőtt színjátszás fejlődését jól illusztrálja az n tény, hogy míg évekkel ezelőtt mindössze 1—2 csoport volt országos minősítésű, az 1976. jan u ári minősítés 2 arany, b ezüst és 1 bronz fokozatú csoportot állapított meg. A legszínvonalasabb produk ciókat ez ideig a megyei művelődési központ Bessenyei stúdiója, a városmajori szín­ pad és a „Prizma" együttes nyújtotta. Legfontosabbnak azt kell tartanunk, hogy a kollektív „színházat játszó" munka szinházériö, gondolatokat és érzelmeket közvetí­ tem szándékozó, a közélet iránt jobban érdeklődő, a társadalmi élet nyílt fórumain 65

közvetlenül megnyilatkozni tudó embereket neve*. Üjubb törekvésként értékeljük, hogy kezd el.erjedni a nem közönségei i'aro, h a n e m közönséghez irmno szemlélet és m agatartás, am ikor munkásszállásokon, üzemekben, lakóterületen lépnek fel az ö n ­ tevékeny csoportok irodalmi színpadok. A szabolcsi báb játszás országosan is elisme i. E s ő s o r b a n i legkisebbek színházra nevelésének nagyszerű eszközeként értékelhetjük. A- óvódás korúak ujabbnn nemcsak nezói. hanem művelői, aklív közreműködői is a bábjátéknak. A legkiemelkedőbb ered­ ni--övi a -10 eves ,.AfcscUeri' b;?hs::np
66

BÁN FERENC

Az építőm űvészek tevékenysége A tu d o m á n y es a te c h n ik a fejlő d ésé n ek felgy o rsu lását legszem léleteseb ben a v i ­ lágul m e g h ó d ítá s a le i é n e lé r t sikerek so ro zata bizonyítja. É v ezred ek te lle k el, hogy az e m b e r nem jutott túl fizikai k o rlá ta in . N éh án y évtizede csak, hogy legyőzte a ne­ hézségi erőt N é h á n y esztendő a la t t a z o n b a n m á r a v ilá g ű rt is m e g h ó d íto tta . A tu d ó ­ m én) os. te ch n ik ai fejlődés ro b b a n á s s z e rű , fo r ra d a lm i fejlődésének ez a b izon yítéka az. em berei; diinlö tö b b s é g é re n ézv e in f o rm a t ív jelen tő ség g el bír. U gyanez a fo ly am at játszó dik le a b b a n n k ö rn y ezetb en , am ely b en é lü n k a m i t mi h o z u n k '.'."‘re . a nm eiy n e m c s a k te r e t ad v a la m e n n y i le v é k e n y sé g ü n k n e k , de visszah at h a s z n á l ó ja .a . h u z e ’. ónek fontos m e g h a l j . >zójáv;i - - közeggé válik. Az épített k ö r­ nyezel, a város, az utak, az é p ü letek , a helyiségek, a b ú to ro k , a h a s z n á la ti tá r g y a k m in d m a g u k o n viselik a v á lto z á s jegyeit.

Amíg az cinbe iseg kollektív tu dásanyagának halmozódása, elősegítve a technikai fejlődést, új megismerések lehetőséget teremti meg, az em ber biológiai, pszichológiai értelemben sokkal lassabban változik. A megszokás, az érzelem stalikusabb, mint a t u ­ datbeli változás, Ez a szituáció feszültséget rejt magában. K aru n k jellemzője a meny nyiségl probléma, ezt a feszültséget tovább fokozza. Építenünk kell, sokat, rövid idő alatt. A régi kézműves módszerek nem alkalm a­ sak m ár az Igények kielégítésére, új módszer kell. Ez a módszer az iparosítás. Az i p a ­ rosítás döntő tényező lett, eszköz, mely a célt szolgálja. Sokrétű eszköz, amely nem korlátoz, hanem a gondolatot felszabadítja, A baj az, ha a cél elhomályosodik, s az eszköz válik céllá. Az építészetben a mennyiségi problém áv il történt-e olyan válíozás, am ely azt a műveszetek közül kizárná? A kategóriát az, hogy az egyes em berek képessége — akik művelik — különböző, hogy merőben más, mint minden korábbi, nem zárja ki a m ű ­ vészetből A köztudatban a művészet, a szép fogalma, formához kapcsolódik. Díszítés­ hez, ami egy használati tárgyon, vagy épületen van. A díszítés ipari háttere a kézmű­ vesség. K orunk jellemzője az iparosítás. A sorozatban történő előállítás. Lem ondha­ tunk ezzel a szépről? Nem. Az em bernek racionális igények mellett esztétikai igényel is vannak. A szépség fogalma változott minőségileg. A díszítés helyett a gondolat szép­ sége, a z intellektuális szépség v ált jellemzővé. Az iparosítás nem zárja ki az alkotás lehetőségét, nem jelenti az „olcsóságot ’, hanem a teljességei, a használhatóságot jelenti. Az anyag tulajdon ága, szépsége, a megmunkálás módja kreatív kézben magasabb rendű formát szül. A forma a tevékeny, az eszmei tartalom hordozója, ezért szép külön disz nélkül is az anyugtörvényszerüségét, használhatósági elveit m axim álisan figyelembe vevő, a megmunkálás lehetőségeit kihasználó, tehát kreatív tevékenységgel gyártott ét­ készlet. Ezért szép egy vasbeton épület, melyet a funkció, szerkezet, form a egymásra hatu bonyolult alkotó folyam atában hoztak létre.

67

Az épület megfogalmazott gondolat A zene, az irodalom ügy hat. hogy piszkál, nem használhatóságában közeledik hozzánk Az építészet sem nélkülözhet jó szándékú agresszivitást. Akkor lesz alkotás, ha használójára — azon túl. hogy fizikai p a ra m é te ­ reket elégít ki — hatni tud. formálja, fegyelmezi viselkedését, gondolkodásmódját. Szűkebb környezetünk karakterének kialakításában a helyi tervezőirodának egyre nagyobb szerep jut mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. Létet a megyei építési tervszükséglet kielégítése igényli Az igény egyre nagyobb, összetételében egy­ re differenciáltabb Ez egyben a működést terület és feladat meghatározója. A terve­ zés sajátossága, hogy gondolatok megvalósítása sokszor egy évtizedig is eltart. B á rm i­ lyen terv, gondolat megvalósítás nélkül csak elv marad, csak a kész mű bizonyít E n ­ nek ellenére egyre tubb azon épületek száma, melyek megyénk településeinek jelenlus formálói. Az építés folyam atában egyfajta jelentőség tulajdonítható a tervezőnek, építőnek és iniciátornak. Ezen a folyamaton belül a NYIRTERV kollektívája összehangolt zene­ kar amiben a különböző szakágak sajátos eszközeikkel a cél. érdekeben dolgoznak Helyi kereteket túllépve, az ország több vidékén épülték terveik alapjan letesitmé nyék Az iroda m unkatársai tevékeny részt vallatnak országos szakmai szervezetek munkájából Díjakat nyernek pályázatokon. M unkáik rendszeresen szerepelnek ha zánk építését reprezentáló kiállításokon, n Magyar Epitőművészetben es egyéb szak­ mai folyóiratokban Több fiatal építészük bejutott oz Építőművészek Szövetségének Mesteriskolájába, annak ellenére, hogy jelentkezést csak nagy tervezőirodáktól fogad­ tak el. Tevékenységi körükbe tartozik valamennyi épületfajta tervezése. Kezdeményező szerepet vállalnak új. term elékenyebb technológiák alkalm azásában A feladatokhoz való felnövéshez szakemberek letelepítésén lúl, belső larlalékokal lá m á k fel azzal, hogy maxim álisan tám ogatják az esti és levelező tagozatokon való továbbképzési A?, emberibb környezetalakítás érdekében keresik a lehetőségeket képzőművészek — fő­ leg helyiek — bevonásához.

Nehéz, egész em bert kívánó m unkát végeznek. Olyan m unkál, amihez a „meg szállotlsag" hivatástudata és energiája kell „Almodás" és inluició mellett legalább annyi logikai készség, racionális gondolkodás szükséges. Fentiek a szándék tisztaságát, potenciális lehetőségeket tükröznek. Problémák el­ hallgatása megváltoztatja a valóságos képet Mert probléma a mennyiségi igény és k a ­ pacitás, a rövid tervezési idő, alacsony tervezési díj leljesilményorienlalt lemezes es az egyre kvalifikáltabb, részletesebb dokumenlációigény közötti feszültség. Egyetlen kor sem mentes a problémáktól M aradandó alkolások mindig az igény, képesség, lehetőség dialektikus kölcsönhatásából szüléitek A nehézségekkel együll minden feltétel a d o t t Nem az elfogultság ámítása, de széles korú kontroll igazolja a kibonlakoző folyamat helyességét, s egyre több léiesitmény a tervezői elképzelések igazát

ERDEI LÁSZLONÉ:

T akács Erzsébet „A nyaság" című szo b rán ak felavatására* Örömmel és szeretettel üdvözlöm a megjelenteket, a Szabolcs megyei tanács, a rnáriapócsi tanács és Klsláta képviselőit, valam int a gyermekotthon vezetőit, dolgozóit abból az alkalomból, hogy az otthon kertjében méltó helyére kerül Takács Erzsébet „Anyaság” című szobra Örömöm kettős; szól a tanács nagyvonalú áldozatkészségének, amellyel a gyer­ mekotthon lakóit ás dolgozóit megkülönböztetett figyelemben részesíti, és az otthon vezetőivel együtt az életre (elkészítés, a lélektormálás felelősségteljes gondjaiban az érzelmi és esztétikai nevelés Fontos feladatát is szivén viseli. Gyümölcsöző együttműködésüknek újabb jele és m aradandó eredménye ez a nagyméretű, monumentális műalkotás, mely tartalm ában is a legmélyebb és a legmeghittebb, halálig tartó emberi kapcsolatnak, az anyai szeretetnek örök szimbóluma A m ú alkotója Takács Erzsébet SZOT-dijas szobrászművész Maga is faluról. Me­ zőkövesdről indult, hogy merészen nekivágjon az ismeretlenségnek és koldusszegényen, de hittel telve, a buktatóktól nem mentes művészélelet válassza Az egykori matyó himzőlány az ország fővárosába, Budapestre került, kétkezi m unk á sk én t készült fel a nagy csatára, a művészet fellegvárának meghódítására Ma, az ország felszabadulása után három évtizeddel se könnyű annak a kétkezi dolgozónak a dolga, aki a művész­ pályát választja. Takács Erzsébet nő létére, nehéz körülmények közepette, éjt, napot eggyétevő m unkával, hajth atatlan szívóssággal, töretlen lelki erővel szerezte meg a vá­ lasztott hivatás mesterségbeli ismereteit, vált úrrá a művészi közlés szakmai eszközein, tanulta meg az ábrázolás, mintázás, formázás és öntés fortélyait. Több, m int húsz esz­ tendeje faragja, alakítja, önti szobrait, domborműveit. plakettjeit. Közben sokáig még nehéz fizikai m unkával kereste kenyerét, így nőtt jelentékeny művésszé. Tevékenysé­ gét megértő munkáskollektivák. társadalmi szervezetek tám ogatták; alapanyagnak kö­ vet, fát kapott, hogy szobrait megfaragja. A budapesti Láng gyáriak maguk közé fo­ gadták, alkotóm unkáját m a is több szocialista brigádjuk tiszteletbeli tagjaként foly­ tatja. Az üzemi közösség, a term előm unka légköre segítette abban, hogy biztosan h a ­ ladjon a m odern művészet kanyargós útjain Művészete szervesen fejlődött. Legfőbb tanítómestere a természet, műveinek örökké visszatérő tém ája az ember. Ihletét a leg­ tisztább forrásból, gyermekkora környezetéből a paraszt- és munkáséletből meríti. A proletársors megedzette, elkötelezett művészként a term előm unka légkörében útját ham ar megtalálta. Hitvallója és szószólója átalakuló, formálódó munkásosztályunknak, melynek örömeit, bajait közelről, sa ját mindennapjaiból is ismeri. -Eln an gzo tt 1978. m á r c i u s 2l-dn KialátSn. a sz o b o r f elav atása a lk alm áb ó l.

69

Takács Erzsébet: „ A n ja sá g ”

70

Szobrait általába n kőből, vagy fából faragja, összefogói! szűkszavú mintázással, erőteljesen örökíti meg mai életünk megteremtőit, a parasztokat, ipari és mezőgazda sági munkásokat. Döbbenetes erővel jellemzeit portréiban az egyéni \nnásokon túl i< magukra ismernek nézői, mert fában, kőben, ólomban vagy bronzban tenvernyi. vaitv életnagyságéi művekben egyaránt n ap jainkat formáló élm ényanyagot dolgoz fel köz­ érthetően. mégis ünnepélyesen, erőteljes, csak a lényeget, a tartalmi mondanivalót hangsúlyozó, realista formákkal. Az élet egyeteméi m egjárt művész tevékenyen részt vesz minden olyan közösség' mozgalomban, am ely elősegíti képzőművészetünk szocialista szellemű újjászületését, műveivel elősegíti a kultúrától eddig tá volm a ra dónak közeledését a modern művészei sokszor bonyolult problémáihoz. ..Anyaság" című szobra is ezt akarja. A mai művészet nyelvén, egy sokai megél* művész szivárványos élményanvagával ábrázolja az anyát, lumor. nagy formákkal, egyszerű, mély és igazi művészettel. Nem az ünnepi köntös! viselő, elvonl. művészet glóriájával övezett anyát testesíti meg benne, hanem m in dnyá junk anyját, □/. erőset, az életet adói. aki hajnalban kelve, éjfélkor fekve, gondokkal a vállán is vidáman, féltve, óva neveli gyermekét; az anyát, a szeretet soha ki nem apadó forrását, szív rankgél maga körül árasztó örök emberiesség, együttérző hum á n u m szimbólumát. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében adom át a szobrol ••eívlviioUsén ■: hogy mindenki örömét lelje benne, aki rátekint.

71

72

Néprajz SZALONTAI BARNABÁS:

N yírbátor története és középkori cserép ed én y ei Nyírbátor településtörténetéről Nyírbátor a Nagyalföld északkeleti részén, a Nyírség egyik legjellegzetesebb homokdnmbvoniitalain, dombkoszorúin terül el A tájból kitűnő középkori műemlékeivel emelkedik ki és ékíti ezt a sajátosan szép nyírségi termeszei adta környezetet.1 A tele­ pülés niagvát képező halmok szigetszerű képződmények, am ik körül még a múlt sz a ­ zadban is tavak, buckaközi mocsarak, a „Nyírvizek" terültek cl a belvízszabályozás tájformáló műveletéig A környék teljességgel felkinálkozott az ősem ber számára te ­ lephelyül, m ert a d om bvcnulatokat erdők, ligetek tarkították (1 kép), a mocsarak, n á ­ dasok közti mélyedésekben gazdag rétek zoldelltek, a terület vadban, halban bővelke­ dett, azonkívül nem ism ert teljes szárazságot, és így állattenyésztésre, sőt még a kez­ detleges földművelésre is megfelelt. Az újabb kőkornak rendszerint csendes vizek mellé települő emberei tömegesen szállták meg az alacsony dombokat, amelyekből a leletek, — például a számtalan háló­ nehezék — elárulják, hogy az itt lakók főleg halászattal foglalkoztak, de m ár a gabo­ natartó edények2 és szemek bizonysága szerint korán földművelést is űztek.1 Egyéb­ ként a kedvező földrajzi adottságok lehetőséget adtak arra, hogy az újabb kőkortól kezdve a terület állandóan lakott legyen, az emberi életnek ezt a folytonosságát a r é ­ gészeti kerámialeletek is bizonyítják. A település első biztos n y o m a ita z újabb kőkortól származnak.1 (1 e. 4—3 évezred fordulója). Ebben a korban készítik az első, még kéz­ zel formált agyagedenyek, melyek még igen kezdetlegesek1 A földművelés fejlődése Is meggyorsul. Ez nagym éretű gabonatartó agyag edények készítését tette szükségessé, amelynek N yírbátor környékéről szép emlékei vannak.1 A késő bronzkorban és a korai vaskorban (i. e. 1200—800) a Nyírség területén sok kisebb bronzedényt is készítettek, melyek erősen em lékeztetnek az ebben a korban Észak-Olaszországban gyártott bronzedényekre, sőt az itáliai készítményeket a helyi lakosság agyagból is próbálta u t á ­ nozni. Kalicz N. A baktalórántházi sirlelet c. ta n ulm ányában a nyírbátori múzeumban őrzött kis bronzkori agyagbögrét ismertet,’ melyei az abban tárgyalt leletcsoporttal ho­ zott összefüggésbe.1 A N yírbátor és Nyírgyulaj közötti térségben talált, és a nyírbátori múzeumban látható cserépctsfa1 bronzból készített párhuzam át a kurdi bronzcisták kö­ rében kereshetjük, melyeknek észak-itáliai kapcsolatát az újabb kutatás meggyőzően bizonyitotla A kelta korból pedig női sir (cserép) leletei kerültek elő többek között Nyírbátorban a Hunyadi utcában.’1 A kelta edények között igen szép „graíitnzással, besimitással, csiszolással készíteti” kerámia is előjött.12 A sz a rm a tá k 13 élénk kereske­ delmi kapcsolatban állottak e terülel érintésével a római birodalommal, Dáciával és Pannóniával.11 Azon a ponton, ahol m a N yírbátor áll, valószínűleg m á r az ókorban fontos útkereszteződés volt, melyen keresztül Dácia részben a barbarikum m al, rész-

73

J. W inier: Szabolcs vármegye, a hajdúvárosuk kerülete 1802 (részlet).

74

ben talán a Dunántúllá] is kuzlekedeit Ennek az útvonalnak a létét Debrecen körü­ li leletek bizonyítják, a Nyíl bátor körüliek csak valószínűvé leszik. A valószínűség am ellett szól, hogy a dák és a római Dacia területéről Erdély egyik legtontosabb bűnyakincsét, a sót, esetleg egyéb árucikket (edényíéléket stb.) e/.en az útvonalon ke­ resztül Szállították északkelet fele a carpusok népének földjére.' Nyírbátor vidéké a honloglalás időszakában a legkorábban megszállt területek közé tartozott. A síkból, vize> területből kiemelkedő halmokra települtek a teli szállások, s ezek váltak k é ­ sőbb lakivá. A települések száma az Á rpád-korban rohamosan emelkedik, viszont

legtöbbjük lélekszámú az egész középkoron át alacsony m aradt '* A település m agvat képező szórt, rendszerleien házcsoportokat magában foglaló állattenyésztő f a x t í p u s ­ sal ellentétben, az utcás falutorm a az átm enő forgalmú országút, illetve útkerv-zt vagy elágazás mentén az útra merőlegesen elhelyezkedő szalagtelkekkel a földműve­ lés ősi telephelyeire jellemző. Az utca kiszélesedésénél kialakuló piacon tartották a vásárokat, ez volt a település életének gazdasági középpontja. A soros településnél a lakóház udvarához veteményes- és gyümolcsöskert, azontúl pedig szántóföldek csal lakoztak. A gazdasági épületek, az ólak többnyire a lakóház folytatásaként sor­ ban következtek. Közösségi földön, egyéni birtokhatárok nélkül gazdálkodtak, ami megfelelt a pásztorkodó életm ódnak, a rendelkezésre álló terület nagyságának és a nemzet ség tagok egyenjogúságának.1* Nyírbátor kialakulásában a földesúri telepítő tevékenység játszotta a legnagyobb szerepet. A XIII. század végén a Gutkeled-nemzetség egy vagy több tagja kiterjedt birtokokat szerzett a Nyírség déli részén. Minthogy a Báthori-család egyik kiváló tag­ jának nagy érdemei voltak a királyi hatalom megszilárdítása körül, ennek folytán a birtokos család emelkedése a falu számára is előnyöket biztosított.” 1279-ben, amikor a család Kun Lászlótól Bátor és Kisbútor nevű birtokokat adom ányba kapta, akkor 75

nyer Bátor először vásártartási és árumegállító jogot, melyet többször is megújítanak. Ezt követően 1330 bán szabad királyi városi kiváltságokat is kap exempcióval, ad ó ­ mentességgel, és önálló bíráskodási joggal. Ez a városfejlődés alapjait r ak ja le. m e ­ lyet csak rövid időre vetnek vissza a XIV. század elejének véres háborúságai." Nyirbátoi m ár ebben az időben több megyére kiterjedő birtok központja, ami azzal járt, hogy a földesúri u d v ar ellátására nemcsak nagy számú szolganep, hanem számos sza­ bad és félszabad állapotú mesterem ber Is letelepedett Tokaj felől Erdélybe, és Debrecen felől a Szamoshátra vezető utak felezéseinél és keresztezésénél lévő Bátor falu a XIV század folyamán a környék ipari és kereske­ delmi centrum ává n ő t t !> 1332 ben juttatott adománylevél m ár jelentős vásárhelynek m uta tja Bátort. Az adománytevéi szerint a Tiszahátró! Krasznán és Kccsordon ke­ resztül számos m arhát, és az érmelléki Szalacsrúl az erdélyi sót — N yírbátor ma is lé­ tező Sóhordó utcáján át — szállító kereskedők Debrecenből, Kallóból és Nagyfalubol Szalm árra igyekvő kalm árok útjukal Bátoron kérésziül venni, itt portékájukat kirakni és csütörtökön tartott heti vásárokon árulni voltak kötelesek - Az árumegállító jog egyrészt a helyi kereskedelem fejlődéséi, a kézművesek nyersanyagellátásai segitelle elő a környék áruforgalm át ide lerelte és a földesúr részére a vám piaci helypénz bíráskodás jövedelméből való részesedést b iztosította11 A kiváltságok, a városiasabb ételforma vonzóereje, valamint a gazdák telepilő gondja a kornyékhez képest arányla'.□nul felszapmítotla a lakosságot: 1354-ben, mint a Balhori uradalom központjának 2 főutcája, 5 vicusa, 2 mellékutcája volt s egy külön sora a nemesek — talán fam iliári­ sok — számára. 1373-ban még egy új szolgaucca- Nemes Téglás utca. Tatzúg, Pócsi és Vasvári utcanevek szerepelnek A népesség hússzükséglelét ÍR mészárszék látta el. Az 1357 évi oklevélben Pető mészáros és János ötvös neve Is sz erep e l'1 Melléklelepenek, Kisbátornnk 1373-ban m ár nem voltak lakói Ezek az oklevelek egyértelm űén azt bi­ zonyítják, hogy N yírbátor a XIV század közepén szerkezetileg (utcahálózal piac slb.i is fejlett mezőváros volt.21 A mezővárosi jog, és az a biztonság, hogy a város népét csak saját bírája előtt lehet perbe fogni, s hogy a hatalm askodasok ellen ott áll mögötte egy tekintélyes földesúr is, nagyon vonzó volt a környék jobbágynépe szám ára Az emelkedő jólét is csábította a nehéz szolgáltatások ala tt élő jobbágyokat. A mohácsi vész utá n bekövetkezett zavaros emberöltő nehéz napokat hozott Nyír­ bátor számára is. Az 1970-es években nagyjából kialakultak az állam határok Erdély és a m agyar királyság között, és megszületett a török elleni végvárak rendszere* Ekkor épüli meg a mai ref. templom dombja körül a földesúri várkastélyt is magában fogla­ ló palánkvár, am elynek árokvonalát m a is fel lehet ismerni, A települési viszonyuk kedveztek az ilyen m ocsárvár építésének. A két hatalm as vízállás áltál közrefogott ho­ mokgerincen húzódott a város négy utcája, S a fallal am úgy is megerősített templom körüli temető és kúria környékét vizesárok vette körül. A várkastély m ellett állottak a majorsági épületek és csűrök. A XVI—XVII század háborús viszonyai között a p alánkvá r és a melléje rendelt őrség bizonyos védelmet jelentett a város lakóinak.” A lakosság egy kisebb részét k a ­ tonai szolgálatra m á r nem a nyírbátori, hanem kifejezetten az ecsedi vár védelmét e kötelezte a földesúr. A városban megtelepedett iparosoknak csak a XVII. század ele­ iétől kezdve kellett az uradalom nak robotszolgálatokat is teljesíteni. Addig az ecsedi v á r fenntartására vették időnkint igénybe m unkájukat.29 A nyírbátori céh 1581-ben alakult meg.30 erre nézve a céhlevelek adnak felvilágosítást. Az eredeti céhlevelek közül sajnos csak az I. Ferenc által 1824-ben kiadott oklevél van meg. Ez teljes egészében tartalm azza a céhszabályokat. Másolatban azonban megvan a II, Rákóczi György fejedelem által 1655-ben kiadott szabadalomlevel. Ez az oklevél 1655. m á i-

76

cius 12-én kelt, ás á tírja a Bethlen G ábor által 1823. augusztus 13-án kiadott kivált­ ságlevelet. Ebben a kiváltságlevélben is több oklevelet Írtak át. Els5 a Báthori Mik­ lós országbíró kiváltságlevele, am elyben a szabó és szűrszabó céh rendtartásáról és szabadságáról szóló céhlevelet jóváhagyja. A második ugyancsak Báthori Miklóstól való. Ebben utasítja Bátor város tisztviselőit, hogy a szabók és szűrszabók céhének adott szabadalomlevelet tartsák tiszteletben. Mindkét levél egy napon kelt, 1581 j ú ­ lius 1-én. Ezt a napot tekintjük tehát a nyírbátori céh megalakulásának.31 A Bethlen Gábor levelében á tírt h arm a dik levél Báthorl Istvánnak 1591. novem ber 17-én keit írása, amellyel a céh szabadalomlevelét megerősíti. A negyedik és ötudik levél az á t ­ írásban fel van cserélve, mert előbb az 1697. Január 31-én kelt megerősítő levelet ír­ ja át, és csak azután következik az 1606. február 15 én kelt. ugyancsak kiváltságleve­ leket megerősítő levél. Mind a kettőnek adományozója Báthori Gábor. Tehát Nyírbátorban először 1581 ben alak u lt meg a szabók és szűrszabók céhe, amelynek 24 articulusból álló szabadalomlevelét Báthori Miklós adja ki ” Ezt megerő­ síti 1591-ben Miklós unokaöccse, Báthori István. E kiváltságlevelet Báthori Gábor 1606-ban ú jra megerősíti. 1607-ben ugyancsak Báthori Gábor kiterjeszti n jogot a v a r ­ gákra és a borbélyokra is. 1623-ban Bethlen G ábor erdélyi fejedelem a m ár előbb em ­ lített mesterembereken kívül a szűcsökre, cipellősökre, csizmadiákra, kovácsokra és lakatosokra is kiterjeszti a céhbe való belépési jogosultságot. (A nyírbátori m úzeum ­ ban levő csizmadia céh pecsétje 1628 bői való.11) 1655-ben II. Rákóczi György erősíti meg a szabadalomlevelet, és végül 1824-ben I. Ferenc király új formában adja ki azl — a régi 24 cikkely helyett 49 Cikkelyben. Itt újra fel vannak sorolva mindazok a m es­ teremberek, akik jogosultak a céhbe belépni. Az eddigieken kívül olt találjuk most m ár az asztalosokat, kerékgyártókat, szíjgyártókat, szappanosokat, ácsokat és la k á­ csokat is.*1 Báthori G ábor halála után a város az erdélyi fejedelm ek birtokába k e ­ rült, akik igyekeztek jólétét előmozdítani. Fejlődött a város önkorm ányzala is Pol­ gárai ügyében kiadott okiratokat saját pecsétje alatt állíthatta ki iparosai és kereske­ dői részére vám - és harm incadm entességet kapott.11 A XVII. század közepétől meg­ m aradt egy összeírás, amely részletesen tá jékoztat a város akkori állapotáról. 1640han ugyanis I. Rákóczi György erdélyi fejedelem név szerint is összeíratta birtokai Jobbágyságát. Ebből tudjuk, hogy ebben az évben 227 jobbágy- és 15 nemescsalád élt a városban, mintegy 950—970 lélek Ez nem túl nagy szám, de ugyanakkor a szomszédos falvakban 10—15 csalód é l t " Sokkal jellemzőbb azonban, hogy a lako­ sok kozott 20 szabó, 16 varga, 9 szűcs. 8 ács, 6 mészáros, 5 kovács, 2 lakatos, egy-egy borbély, takács, serlőző és bognár volt, tehát 75 család, a lakosságnak m ajdnem egyharm ada mesterséggel foglalkozott.” Az összeírásból kitűnik, hogy a lakások a r á n y ­ lag jó anyagi körülm ények között éltek. Lova ugyan csak kevés lakosnak volt. de ökre. tehene, serlése mindenkinek kettő-három, földje pedig annyi, am ennyit meg tudott művelni. A lakosok a XVII. században cenzust, füstpénzt nem fizettek a föl­ desúrnak, de a tizedel bevették rajtu k , és a majorság! gazdálkodáshoz ingyenm unká­ val kellett járulniuk. Ebben az időben szántáskor és aratáskor a m esteremberek is rúDotoltak a földesűr részére. A város lakói szabadun költözhettek bárhová. Ezt, a viszonylag kedvező helyzetét Bátor, a XVII század folyamán végig megőrizte.1' 1680ban, mikor a török Nagyváradot elfoglalta, a török portyázók időnként beütöttek erre a vidékre is.” Ennek az em lékét őrzi néhány földben talált tárgy: néhány török kancaó." A Rákóczi-szabadságharcból N yírbátor is kivette részét. A háború, majd az azt követő pestisjárvány m iatt hallatlanul megfogyott a lakosság száma. Az 1715-ös 85, az 1720. évi országos összeírás Bátorban 116 szabados családot talált," A fejedelem nénje, Aspremont grófné még a szabadságharc előtt elzálogosította az ecsedi u ra d a ­

77

lom öt illető részét a Bánffy-családnak, ez csak a szabadságharc után került a Karó lyi-család birtokába Gróf Károlyi Ferenc erőszakkal jobbágysorba kén y sze n leü e a batáriakat A lakosságnak a Károlyiak ellen 1774-ben indított pere lHI2-ben. illetve 1844-ben fejeződött b e u Ekkor elkülönítették a földesúr és a város népéinek szántó­ földjeit és erdőit A város erdeje 3720 holdat tett ki, a 2898 hold legelő a foldesiirrul közös használatban m aradt. A város lakóinak száma ebben az időben 375 család, te ­ hát mintegy 1500 fő, de ebből mintegy 300 lélek m ar házas és hazatlan zsellér, ami azt mutatja, hogy a jobbágyság rétegződése m ár megkezdődött, sót előrehaladt K e r á m i á k a k ö zépk o ri N y írb á to rb a n

A nyírbátori varkastély cserépcdénykészletéröl az 1953—55 évi lelelmonlő és az 1958—1961, 1969—1970-ben történt — középkori ieletmentő, ill. tervásatás feltárásn so­ rán szerezhettünk tudomást. A felszínre került cserépedények a Báthori-várkastély (Édesanyák u 7.) XV. század végi. és XVI—XVII századi konyhafelszereléseink b i ­ zonyítékai, melyek az egykori Báthori-várkastély, udvarház (ma magtár) telje., f e n n ­ állásának idejére, fénykorára vezethetők v issza" Az ősi névadó helyen ahova a tnldesurat a hagyományok kötőitek, várkastély épült. Ez a vidék abban a korban kuiháborúlól aránylag mentes volt. így elképzelhető, hogy olyan helyen mini Bátor, ahol sem folyóvíz, sem hegy nem található, nem lnvagvár. hanem várkastély epul hetett (2. kép) Ez az építmény dombnn állt, am it ló, nyírvizek vetlek körül Kétségtelen tehát, hogy a Báthori-család N yírbátorban nuni bii‘to'.tközpontba!« m ár a középkorban udvarhazat tartott fenn m agának Az 1 4 8 9 -as evek folyamait épült két remek szép nyírbátori templom a hazai késő gótika kiemelkedő alkotása, me'yek egyszersmind a századforduló magyar építészetének eRrik légielk-g'Ölesebb és legértékesebb fejezetét nyitják meg. U gyanakkorra tehető a B áthori-vár k e letk e­ zése. illetve annak bővítése, vagy esetleg a régi helyen való teljes átépítésé E m u n ­ kálatokat Mátyás király építkezésénél foglalkoztatott olasz m esterek irányitotláK. Báthori István vajda, nemcsak országos méltóságot viselt, hanem Margit nevű nővé­ ré révén, aki Szilágyi Mihály, Hunyadi János sógorának felesége. Mátyás királlyal szoros családi kapcsolatba is jut. Nem csoda tehát, ha ő, m ajd művének folytatója és befejezője András, István vajda unokaöccse, a későbbi tárnokm ester a királyi ud­ varral m int művészeti központtal is összeköttetésben álltak.-L A legujabb kutatásokból is az tűnt ki, hogy a reform átus templom mögötti emelkedésen foglalt helyet a Bathoriak lakhelye, mely a XVI. században m á r várkastélyként szerepelt. A kastély XVII. századi sorsáról nem tudunk, de a XVIII századi urbárium ok megemlékez­ nek az akkor m á r erősen romos épületről. 1723-ban és 1730-ban olvasunk a falazol! udvarházról és nagy boltozatos pincéjéről. Úgy látszik, akkor m ár jórészt hiányzott a fedél. A feltehetően legépebb északi részt 1730 után alakíthattak at gazdasági cé­ lokra Ez a mai szülőotthon mögött emelkedő vaskos magtárépület. Gyönyörű donga­ boltozatos hevederekkel megerősített pincéje, v alam int emeleten is méteres lalai bi­ zonyára a nyírbátori várból valók. Épülete a minorita templommal azonos nagysá­ gú és minőségű téglából készült, melyet a pincében kőkeményre szilárdult, erős me szes habarcsba raktak. A pince kifelé szűkülő ablakai fiókkal vágódnák be a donga boltozatba 17 A m agtárépület a kiásott várrész közvetlen közelében van, s ezzel való összefüg­ gése nagyon valószínű. Mindezek alapján úgy véljük, hogy a m agtár pincéje és fel­ menő falainak jó része a fellehetőén Bálhori István vajda idején felépült vagy a k ­ kor építeni kezdett és a XV—XVI század fordulóján elkészült várkastélynak épen m a ra d t részéről származik.11 De teljes joggal az is feltételezhető a lelelek alapján, — 70

•gy a reneszánsz balluszlerek felszínre kerülése folytán, — hogy a meglévő építményt a kői építészeti stílusának megfelelően reneszánsz részletekkel kiegészítették, ékítet­ tek a XV század vegén, a XVI század e le jé n " Az 1953-ban és 1955-ben történt le’etmenlö. valam int az 195II— G1 és 1969—7D-ben végzett lervásalásokból jelentős mennyiségű középkori (gótikus, reneszánsz) cserépedénydarab, és számos m ajdnem teljesen ep cserépedény, a korabeli cserépkészlet jellegzeles dara b jai kerüllek elő melyek hű kepei nyújtanak a kor és egyben Nyírbálur keramiakészletére vonatkozó­ an Tudjuk, hogy a tárgyalt korszakban — a két században — a leglobb cserépedény­ féle minőség és forma tekintetében minden különbség nélkül, a vásárló szociális helyzetétől függetlenül egyformán fellelhető, Illetve használatban volt majdnem minden háztartásban Csupán az volt a különbség, hogy a feudális uralkodó osztály házánál aránylag több. a népi háztartásban kevesebb számban volt használatban. A XV század második feleben m ár jelentőssé vált a városi fazekasság kerámiája, a technikailag fejlettebb k erám ia elterjedésében. Így a budai városi fazekasság 1465— 1485 között a külföldi haLások — nyugati ötvösedény formák, és a R a jna vidéki kerá­ mia diszitésmódok — szerencsés összeolvasztásával jellegzetes asztali edényeket (po­ harakat és tálakul) is készít, plasztikus tüske és szamócadfsszel. vagy hepecsételt o r ­ namentikával Az Alföldön és a Dunántúlon több helyütt kim utatható, hogy a v id é­ ki fazekasságra is hatással \ olt ez az edényfeleség. Egyes mesterek a formát és a b e ­ pecsételt diszításmúdot veszik át, (máshul csupán az ötvöspoharak formai utá nza tá­ val hoznak lélie olyan asztali cseréppoharakat, amelyek a városi polgárság, vagy a vidéki nemesség igényelt is kielégítették. Az ilyen tölcséres, vagy felfelé ívelő, szé­ lesedő form ájú poharak még a XVII. században is megtalálhalók magasabb, n y ú j­ tott formában, melyeket uranyozott ezüstből egyházi célokra is ajándékozlak, illetve felhasználtak11 Az itt bem utatóit cserépedények a várkastély XV század végi — XVI. századi konyhai felszereléseinek bizonyítékai. Miután megyénkben a XVII században fenn áliu váikaslélyuk (Ibiány, Kisvárda. a Jósa A ndrás Múzeum régészeti gyűjteményé ben) XVII. századi anyagának jellemző darabjai a színes-mázas kályhacsempék ezeknek nyírbal őri hiánya — a történeti forrásokkal egyetértésben — engedi edé iiyeinket a XVI. századra datálni. Ennek a fazekas em lékanyagnak formakincsét zömmel a budai műhelyközpontokból származott cserépedényekkel hozhatjuk össze­ függésbe. m ert a Dáthori-család néhány tagja országos méltóságokat viselve, vala­ mint a U unyadi-csaladdal való közeli rokoni köteléke révén, közvetlen kapcsolato­ kat alakított ki a királyi udvarral, az ottani műhelyekkel. Ez a kapcsolat nemcsak művészeti, építészeti vonatkozásban, hanem a mindennapi háztartási kerúmiaeszko zök elterjedésében Is éreztette itt h a t á s á t 5J Hudai eredetű edények a XV. századból (készítési helyük valószínűleg a Csalo­ gány utca Fazekas utca területén kereshetők):

I. Fehérre égetett fazekak, kancsók, poharak 2

Vólősre égetett fazekak, bögrék lábasadényck,"' korsók. Olykor belül zöld ulommázzal, kívül fehér engobe bevonattal.

J. Fehér talpas poharak leheletvékony fallal. 4 Mázas pofiarak, olykor benyomott mintákkal, vagy szamocaszerű plasztikus díszítm ényekkel."

79

A középkori cserépedények leírása: Az itt bem utatott kiemelkedő em lékanyagunk: egy későgótikus csereppohar (t. tábla). F orm ája megegyezik az előbb körülírt asztali cseréppoharakkal, azzal az e l­ téréssel. hogy nem bepecsételt díszítésű, hanem háromszorosán korbefutó furészfogat kiképezve, ún fésűs ornamentikája. Eredetét tekintve, a fésűs díszítés folytánál ra n m egállapításra kell jutnunk, hogy ez a cserép ivóedeny importanyag lehet, dél­ német területről. NUrnbergből, Buda közvetítésével — a mar említett kapcsolat foly­ tán — kerülhetett a Báthori udvarházba. Hasonló csereppoharat Del-Csehországból is származtatnak, melyet abban a korban a főúri, de m ar a jómódú polgári háztar fásban is kedvelt evőeszközként em lítenek.13 Egy ismert csöbrünk égetett agyagból készült (II. tá b la ) F orm ájára nézve meg nyúlt alakú, tagolt, kihajtó, rámás ajkú, magasan domborodó, vallas folyadéktaroló edény. A szájperemből közepén árkolt, kétszer domborodo. kis ivelesű fül h ajlik az edény vállfelületéhez. Az edény vállán négy párhuzam os arkolas fül kőiül. A mell és a hasfelület találkozási vonalán pedig egy nagyabb kvrbefutó vájat enyhe lagolas ként hat A fenékrész alig kifelé ívelő, és fenékszag nélküli. A csöbör színe, sötét­ szürke. Az edény kihalló szájpereme folytán a budai rárp alo la XVI századi edény­ formáihoz hasonlít, bár, m int más, egy füllel ellátóit formájú edények — mini am i­ lyen ez is — eredetének kérdése részben tisztázatlan 13 Egy másik csöbör égetett agyagból készüli melynek színe már sárgásfehár (III tábla). Az edények színe kezdetben, az Á rpád-kortól — mint ahogyan az előbb is­ m ertetett edényé is fekete és szürke volt, m ajd fokozottabban világosodon, vöröses lett, a XIV. században pedig sárgásfehér Az itt tá rgyalt; korongolt edény színe, te­ h át a XIV—XV. század égetett agyag színének megfelelően sárgasfehév“ Ez az edény form ájára nézve erősen megnyúlt, karcsú. Szájpereme: két körbelutó arkolat tál tagolt, kihajló, rám ás ajkú és magasan domborodó, enyhen vallas folyadektaroló edény Vállát két párhuzamos, b a rn á ra festett, körbefutó karcolat öleli korul A csö­ bör szájperemét, form áját tekintve a X IV —XV századi budai fazekasok edényeivel vethetjük össze" Az egyik kis bögre, (IV. tábla) pereméből induló füllel rendelkezik, mely öblé­ nek alsó részére támaszkodik. A fül külső felülete árkolásos. Vállán felül karongolással kiképzett öt párhuzamos karcolás fut körbe. Szájpereme: kihajló rámas ajkú Feneke széles, lapos, enyhén fenékszögű. Az égetett agyagból készült bögre színe vö­ röses. Belsejét, szájperemét, k arim áját és a felső fülhajlatot sötétzöld máz borítja A XVIII században m á r számosabb ed ényfajták: fazék, bögre, tál, csésze, kancsó stb. van h a s z n á la tb a n ” Ez a bögre m á r a változatosabb edénykészlet korszakának es az igényesebb étkezési tendenciának emléke.8” Kis m éretére való tekintettel feltételez­ hető. hogy elsősorban gyermek étkezésére szolgált. Az egyik folyadéktároló edény, csöbör (V. tábla ) zömökebb, mint az előbbiek Egyébként ez is keskeny fenekű, magasan domborodó vállas, öblös edény. Szájnyílá­ sa: alig észrevehető tagolású, kihajló ajkú, aláhajló karim ás szájperemmel. Nyakát és felül a vállát két körbefutó árkolás övezi. Az edény anyaga vörösre égetett cse­ rép,81 mely igen sima korongolású, m ert a fa zekasterm ékek anyaga a XV. században egyre finomodott, m á r gondosan előkészített és jól iszapolt volt, valam int az edé­ nyek színe pedig fokozatosan világosodott, ez esetben vöröses lett Anyagára, formá­ já ra nézve ez közel áll a budai cserépedénykészlet folyadéktároló egyikenek típusá­ hoz 81

8(1

Van kisméretű csöbör (VI tabla), mely d u rv a korongolású Anyaga vörösre ege tett cserép 11 Form ája: keskeny fenekű, magasan domborodó, vállas, Folyadéktartő öb lös edény. Szá]pereme kihajló, tagolt és karim ás ajkú. Az edény mellfelillete többször és laposan bordázott." (A szövetkezeti áruház építésének alapozási fölrlmunkálatai so­ rán jutott felszínié, es ezt követően került be a nyírbátori múzeumba.) Eredetét a XVI—XVII századra tehetjük. Az egyik nagym éretű csöbör, (VII. tábla) mely korongon készült, anyaga fe h é re s szürke,1’1 egetett cserép. F orm ája magasan domborodó, vállas öblös edény. Szólnvílo sa erősen kihajlo, k a n m a s ajkú, folyadéktároló eszköz, Teste sűrűn és laposan b o r­ dázott.1" Eredetet a XVI. század végére, vagy a XVII. század elejére datálhatjuk. Egy másik csöbör, (VIII. tábla) az előbbiekhez képest jóval zömökebb. — kes­ keny fenekű, magasan domborodó, vállas folyadéktároló öblös edény. Vállán □ ko­ rongolást körülfonó párhuzamos, szélesebb felületű karcolatok jelzik. Anyaga vörös re égetett cserép.67 Ennek folytán eredete a (96. 18. 22. sz.) csöbörével azonos, XV századi lehet. A következő csöbör, (IX Látala) keskeny fenekű, magasan domborodó, enyhén vallás, mely a magasságúnak felső negyedére esik. öblös edény. A magas, megnyúlt formájú edénycsoporthoz tartozik Szájnyílása tagolt: karim ás, kihajlo karim ás a j ­ kú. Foltos szürke színénél fogva az Á rpád-korira, de form áját tekintve a XV—XVI századira datálh a tju k eredetét.’1. Az itt bem utatott tö r ö k - korsóra, (X tábla) erre az edényform ára az alacsony, erősen ha»".s test, magas, szülj nyak, karélyos vagy orsós száj jellemző. Külső felüle­ tük gyakran fényesre simított, szájrészükbe átlyuggatott szíta van beépítve. Az ilt ismertetett karélyos, tölcscresen megduzzadt és belső szűrövei, valam int egyben szívokavá kiképzett fogojü típushoz tartozik. A török, s a vele együtt jövő délszláv (bal kam hatas) fazekasmesterek működése formái és díszítésben vonatkozásban dönlően befolyásolta a m agyar mesterek tevékenységét."5 Tudjuk, hogy a török hódoltság kor­ szaka a kultúra minden területén m élyreható nyomokat hngynll, s ennek fnlylán a magyar fazekasságra is nagy hatással volt. Az itt bemutatott mindkét edényünk \ torok Jémedenyek csereputanzatai, különösen u kővetkező korsó, illetve kancsó Az itt bem utatott torökkancsó (XI. tábla) form ája a hosszú nyakú és a korsós szájú típust követi, melyre az alacsony, erősen hasas lest is jellem ző.’ A korsó anyaga fe kete agyagból égetett, mely fényesre m egmunkált Eredetét, az előbb említettel együtt a XV szazad végére, vagy a XVI XVII század elejére tehetjük. Az utóbbi nem a nyírbátori várkastély asalasabol, hanem a közeli Szentvér ulca 4 szám alatti ház u d ­ varából került be a nyírbátori múzeumba. (XII tábla) Nyírbátor XVIII. századi keramiakészletcröí, származásáról nincs tudomásunk, homály fedi. A XIX szazad második felétől a későbbi fejezetben cmlilett különböző kerámiaközpontok lá tták el a helyi szükségletet. A XIX század vége felé a különbö­ ző kerámiaközpont és az időközönként idevándorolt ás megtelepedett egy-egy fa ze ­ kas készítményeiből került ki a nyírbátori nép cserépedény k é s z le te 71

jegyzetek

l Jósa A., S z a b o l e s -v á r m c g y e őstörténete. M a g y a ro r sz á g v á r m e g y e i cs v áro sai Hp. m m . •a* tt*i : MMOK N y í r b á t o r niiicmlélti és v á r o sk é p i vizs gálata » ' IMI ( lo la p rin l) : Sznlontai B.. A n y í r b á t o r i H á t i v a l I s t v á n F a l u m ú z e u m léci-sz. n v aro stu l ten cii n é p r a j z i os term eszei t u ­ d o m á n y i k iállítása. S zab o lcs -Szál m a r t f ü zetek . Kvirc&yliazu. IMS. S . ; E n tz G . — Szalontai B. N y írb áto r iM ü e m lé k e m k i Up !»>■ J : S zálainál u. — Slak.iv J . A n y i r b á l u ri B a ih n ri István Múzeum kiállítási forgafOkttnvvt. Iául ikéziral] A n y í r b á t o r i I t a l b o lt Istv án M ú r c u m ad a ttá r a .

81

2. S zalon lai R . í m 1*33 I. Iképc: 72) Gabzvt'MariA c d é r v . C s öbör alak ú , alsö rész e m e g ­ n yúlt, f o rd íto tt c s o n k a k ú p ala k ú . Öble ai £ v a u k cl az r n v h e n k lem elK rd ő s z u p e r e m b ő l S z ü r ­ k é s b a r n a színű. (Báth o rl I s t v á n Múzeum , N y ír b á to r. Ltsz. M. 9. 3 ). I M3IOK., I. m 1931. I ; S z a l o n u l B.. I. m, 1955. 3—5. 4. MIIOK., i. m 1351. I.; Sza lonlai B. — M n k a y J., i m I9ÜI ; S z a l o n u l II., I. m. 1033. SIk ép e: IS] 3 Ag y asb B g re: F a r d l lo l l c s o . i k o k u p n lakn. v lzs zin irs n y . l á s j l ü l r a izálp rrcn ib O l Indul és k issé föle em elk ed ik Tégiavhr'>sn- é g c l i i Kívül, bi-lill fén y ezett. belül sArRasvbrö*. kivin r ó ­ zsasz ínű. IBáitierl I s l u a n Múzeum , I sz .: 36 I. I ). 5. M M OK, |. m. 1931 I . : S zalon lai D-, i m 1955. 5. ( k é p e : 2 2 ) .; Sznlomol B — M a k av J„ i ni. 1991. 7 Bron zk o ri a g y a e b o e re . M a s a : lulü g ö m b ö ly ű aljú, n y a k a e n y h é n íveli s z á l p c re m c kissé k i h a ■IIk Vállél kél vízszintes á r k n l t vonal közöli ék alak ú bev ág áso k b ó l k ép zeli sor d lszm E b ­ ből sz a k a sz o sa n Ism étlődő függőleg es, ár k o ll v o n alk ö icR ck f u t n a k le. i B á l h o n I stv án M úzeum , lisz 36 9 1 ) I. Szalon lai i. m. 1953 S. |k é p e : 21) Enlz G. — Sza lnntal H., 1. m. 1959. 3. (képe: 6).; Kall ez N., a bak talA rán th ázl striciét. J ö s a A n d r á s M úzeum É v k ö n y v e. N y íreg y h áza. 1361 7—9. (k ép e: II. t 2) : J ó s a A., i. m 1900 569—386. 9. A g v ag ed é n y . H en g er alak ú , oldalát v ízszin te sen kurbcluiA k a n e l l u r a , b o r d á z a t díszíti F el­ ső h - r m n d á b a n álellen es en két vízszintes n y ílá sú , fü ggőleges szálnyiul ül. F e n ek eitek p erem e kiszélesedik. S ö té tsz ü r k e , az e d é n y lé m e d é n y l u lán n z. [Báthciri Istv án M úzeum , l t s z . : 58. 10. I.). 18. H am p el J., C n m p l c - r e n d u de la h u i l i e n n c se ss lo n á B u d a p est. 1970 II c i v - C V I , t ; Sza lonial B , 1 ni. 1955. E. |k é p e : In).; M é r e y - K A d á r e ., H alisla itzcillichc T en zlslé aus N o rd esi — U n g a m . Kiélné M lllellu n g en I n n s b r u c k 1950 ISI —111 (k ép e; >32). II Kelia bögre. G r a lllo s k o rn n eo ll ed én y , e n y h é n Ikeilnsl k áv ik u s . lelteié sz ű k ü lő n y a k ú . kiha|IA Szélpercm éből Induló, v állon végződő vas tag fülű sö t é ts z ü r k e izln u . IB aihorl I s u á n Mú­ zeum . lisz . 63. II. 3.) i: A g y a s i l l k a . Knrung űli edény, (o rd ilo ll c s o n k a k ú p a l a k ú , b eh ú zo tt p e r e m ű . Színe sz ü rk e (Béin n ri Istv án M úzeum , lisz.: 63. 31 6 1 13. S zar m a la a g y a g e d é n y . F o rd ilo il c s o n k a k ú p alak ú , s z s i p c r e n i e beha|IA t lp u su , mely alatt h ó r n y r l a l lul k ö r ü l . S zü rk e Színű, k o iu n g o l t k e r á m i a (Hám ori isiv án Múzeum , lisz.: 56. 16 I ) II MMOK I. m. 1931. I.; s z alo n lai B —Boz onkai I., A r ó m a i n k k a p c s a i m u l N y í r b á t o r liürnyé ké< cl B á lh o rl I s t v á n M ú z eu m füzetei N y í r b á t o r 1992. 1 15 MMBK., I m. 1951. 1.; S zalon lai B.—Boz onk ai I., i m 19n2, 3. 16 M á k u l F., A kö zép k o ri S z a l m á i m eg y e Bp 1910 I —6.: OHMOK., I m. 1931. I. 17 MMOK., |. m. 1931. 2 - 1 : Enlz G.—S i sln n la l D., I. m 1959 l i - 1 7 18. Makaal F „ 1. m. 1946, 38., MMOK., I. m. 1951, 2 3.: B a lo gh I , N y í r b á t o r Id rlénelr t** l ó r ­ ii igei élővilága. A n y í r b á t o r i B á t h o n lalván M úzeum fuzelci. Bp. 1936. b , Enlz G —S z a l o n u l H , 1. m. 1909, 7—9. 19. Szlkszai J., N y ír -B á to r. Szabulea v á r m e g y e . I3p. 1000 138—150.; B a lo g h I., I. in 1936. 1 - a . 20. Szlkszai J., I. m. 1DŰD. 138—139.; Maksa i F „ i. in. 1840. 28 ; 113.; Balo g h I., I. m . 1956 9; B o rsa I., Az A r p á d h á z l - k l r á l y o k o k le v e le in e k k r i ti k a i jegyzéké. II. Bp. 1961. 232.; 2947.sz. oki. 21. Balo g n i., l. m. 1996. b. ; E ntz G.—Szalont ól B.. 1 m. ísno. 7. 22 Szlkszai J., i. m. 1900 139 ; M ak sai F., 1. m. 1919, i |4 . ; (1332. DL 22478 N y íreg y h ázi All. L e­ v é l t á r ) . . MMOK., i. m 1931 3.; Balo gn l,, l m. 1953, 8.; Je n el K., N y í r b á t o r m ező v ár o s százéves h a r c a a K á r o ly i-c s a lá d d a l. 1963 (Kézire!) B á th o r l Istvnn M u z eu m a d a t t á r a . 23. Enlz G.—S zalo n lai B., 1. m 1969 7. 24. M a k sai F., 1. m. 1940. 114. 25. Mnksal F., 1. m 1840. 114. 26 Makaal F.. i. m. 1940 113 (Fejér v i l i ) . 3. 40Q ; DL. 2592. O. L .: t a m q u a m n o s t r e civllatis llbere elves h o sp ite s .; B a lo gh I.f i. m 1956. 9.; Enlz G .—S zalo n lai 3 ., 1. m 1969. B.; J e n é i K., 1. m. 1963. 3. (k ézira t),: NYIRAL: N y í r b á t o r lt. 1B3D. évi kiváltságlevél m as o la la . 27. MMOK., 1. m. 1BJ1. 8 , E n lz G.—S zalon lai B., 1 m, 1869. 19—11. 28. MMOK., 1. m. 1951 7—8 : Balo gh 1., I. m. 1955. 13. 29. Szlkss al J., i. m. 1909 139.; MMOK., i. m. 1951. 3 ; Balo g h 1 , 1 m 1956. 13- 14. 30. Szlkszai J., I. m. 1900 139 —IIC : MMOK., i. m. 1951. 5 ; 9 ; 13—16 ; S zalo n lai R , i. m 5*34 10.; Balo gh 1., 1. in 1056. 13.; Entz G .—Szalonlai U„ I m 1969. 13—14 ; Je n e l K . Ikézirat, NYIRAL N y í r b á t o r ltsz. 1774 évi ú r b é ri p er melléklete) ; Kiss E., N y í r b á t o ri céh ek éle­ téből. A n y í r b á t o r i B á th o rl I stv án M uzcúm füzetei Bp. 1956. 2—1.: L u k á c s O., N y ír e g y h á z a s z a ­ b a d k i v á l t s á g o n v á r o s tö r té n e t e . N y íreg y h áza, 1096. 89 399. D á n b a 1., N y í r b á t o r h a j d ú v á r o s . A n y í r b á t o r i B á lh o rl I s t v á n Múzeu m füzetei. N y l r b a t u r 1917. S. 51. Kiss E., I m 1956 3. 32. MMOK., |. m 1951. 5. Kiss E J . m. 1959. 3. 31. Céhpecsét ( B álh o r l I stv á n Múzeu m lisz.: 57 3 3 ). 31 MMOK., |. m 1951. 16., Kiás E., I. in 1939. 3. 55 MMOK., i m. 1951. 9.; S zalo n lai B , i. m. 1355 8 - 3 ; D a n k ö I., i. m. 1937 3 —0.; Je n e l K., I. m. 1961. I . ; O. L. K arolyi II Lad 50. No. 30.; NYIRAL. acla I. 23. No. 17. 1606. 36. NYIRAL I. Rá kóczi G y ö r g y oklevele, 1648. aug. 16. 37. Kiss E., 1 in. 1950. 2—1.; Balo gh I . i. m. 1056. 14.; Enlz G.—S z a l o n u l B.. 1. m 1U69. il. 38. MMOK., i. ni. 1951. 18.; Mákkái L , i. Rákóczi G y ö r g y b i r t o k a i n a k g azd as ág i Iratai. 3 p . 1954. 393.

82

39. j. n

SziUszai J., i m. 1000. 139—HD.; N YIR Ar, S zin án b asa o ltalom levele 1663. aug. 6.; MMOK., 1851. 11 ; S i m o n i u l

lű. S i ó i m n á l

H„ ]

m.

lHa3

7 — it

II., 1. m m a 3—B (képe

E u l z C . — S z a l o n l a l B., 1. m

1969

15.

aG] . Rnlz G —S zalom al B„ 1 m 1959 15. iieéoc: >Z|

41 S s i k ü i a l J , I m, isoo. Ma m m d K . . l. m . i « 5 1- 1 1 - 1 1 . ; B a l o g h I., I i n . 1096 IS— ia. Bunkó I-, I. m 1132 7 — H : J p n e l K . 1 ni . 1933. 15 — 1G.; N Y l R A L A cl a 1713. r. 16. no. 38 U i n i r y O y . . 111! n i ó j u s 13- ■ l e v e l e . U n , az 1720 é v i R e g n l c n l á n s öss ze írá s

4Z NYlRAL Acia 1698. (. 116 Ho. 133 —13!). Un. I6D9 f 117. no 129 ; U. a HDD f I no 113.; Jonei K., 1 ni. 1963. 14—10. A d a ttá r , k ézirat n y írb áto ri m ú z e u m . ; MMOK., I m. 1931 13—>4 IS E n i z G — SzHlonial B.. | . m . 19R0 16 . 4|. AsniAsI d o k u m e n t á c i ó a n y í r b á t o r i v á r k a s t é l y d o k u m e n t á c i ó j a . IB5B- mai. ( k i í r a t ) a n y í r h ó iü ii B u l h o n Istv án M úzeum a d a t t á ™ .» Entz G —Szalonlal B„ 1. m IHSB bl —63 45, s . a m o s k ö z y |., E rd ély tö rté n ete. cRerum T r a n s y l v a n a r u m P e n ta d e s . 1SB7— 68.) B p 1963 ; „B átor o p p id u m u n d e B á to rt á r u m P r i n c íp i u m v etus co g n o m e n ” , es zerin t tesz um lltést Szam os közy István egy t ö r té n e ti m u n k á j á b a n Majd m ás h e ly e n Caslellum B a lh o r □□mini B a ih o r l" l o r d u 1 elű egy o k le v é l b e n . ; MMDK., | m . 1981 4 IC Balo gh J., A ké*ó gótikus és n r e n n l s s o n c e - k o r m ű v é s z e te M a g y ar m ű v e lő d é s tö r té n e t n Bp. 1928 577.; Lux G „ A Nyírség k ö z é p k o r t építészéi! em lék ei, ö p 1B«Q M a g y ar Statisztikát K ö zlem én y ek 1910 48 k Bp. 1813. 1940 IB—23 ; n IItnmelling A F eren c ren d Középkori csúcs­ íves slilu ép ítészeién ek em iekel M ag y aro rsz ág o n . II M in o riták . T ech n ik a. Bp 1943 60 —€ 1 * Nagy Z M J á n o s b a r á t éa K őfara gó Gyö rg y , Mátyás k ir á ly és B á ih a ri I stv án e r d é ly i v aid a épí­ tészei. Bp 1914. 139 —329.; C s í n y I K , A n y írb áto ri r e f o r m á t u s te m p lo m . T ech n ik a. Bp. 1945 62 Q3 ; Km 7 G —Szalonlal o., ]a69 21 —22. 1~ G é r c s l K . p U r b á r i u m P r o c e s s u s N y í r b á t o r H p . 1893. 352—333.; G e m h u n I . M R S v a r a r s z á e m ű c n ' I í k e ) . Bp ]95l 491 ; M a g y a r o r s z á g m ű v é s z e t i e m l é k e i . 2. B p 1951 3 1 B ; M a k k a l L-, I. m 1954. 3 80 - 393.; G c r f i 1.., M a g y a r o r s z á g i v á r é p í t é s z e t . B p 1955. 438.; E m i G. S z a l o n i g ! B , 1069 13.;

KI—fii 10. Veres E., A lo rlé n etlr ú Bálh orl István k irály . GluJ Kolozsvár. 1933 0—9. MMOK,, I m isii. 3B^.: S zalon lal B., I. m 1955. 3.; (képe 23).; E dI i G —S z a lo n u l B., I. m 10EB 11—14. G| — £1 . Balogh I I m. i95ü 13 SzalonLBl B., 1. m. 1951. (kézirat). B á th o ri Istv án Múzeum a d a t t á r a 49. Balo gh J., I. m 1953. 11—26 J 44 4b.; |HIG 111: 120.; 127.; Szalonlal B., I m 1981. (kéz­ irat). B á th o ri Istv án M ú z eu m a d a t t á r a . ; Entz 1 m. 1965 41 (k é p e : 42) 53. Ásatási d o k u m e n tá c ió . IH58 —1961 |k é z lr a i| B á l h o r l I stv án Múzeu m ad a tiá r a . 51. Höllrlgl J.. A rp fid-korí k e r á m iá k . I —11. Arch E n . 44. sz, 193U 112—169.; 46 ; 1932—3$ 85— 95,; Mihalik S., A M iklósbörtön. Kas sa, 1912. 0.; 10.; 12 ; 29.; (k ép e: 96 A.. 37 38 , 39], „K as sán Is nagy s z á m b a n t e v é k e n y k e d t e k fazekasok. A M iklósbörtön é p ü letéb en Is v olt fazek as m ü h ely , m á r a XV. s z ázad b an . Az c .század leletei gazdag fo rm ai v álto zato sság ró l t a n ú s k o d n a k Ezek az ed én y ek n e m c s a k K assa régi m ű v észeti m a l i j á n a k alölám aszi ól de eg y b en □ régi m a g y a r f a ­ zekasság t ö r té n e t é b e n Is új fe jezetet n y íln a k A MIkIflsböriönben lalált legrégibb k erám l ae m lé k Z s i g m o n d - k o r i . " ; Hull i„ a v ár i á s atás kö zép k o ri k erám iái. Arch. Eri. 70. sz. HSi 170 —IBS ; lloll I., A d ato k a k ö zép k o ri m a g y a r f azek asság m u n k a m ó d s z e re i h e z . B u d a p e st régiségei, x v i l . 1050 177—133 ; Hall I., K ö z é p k o r i c s e r é p e d é n y e k a b u d a i v á r p a lo tá b ó l. B u d a p est régiségei. XX. 1BU3.: Hall I., A m a g y a r kö zép k o r) k e r á m i a k u t a t á s á n a k p r o b lé m á i Műveltség és H a g y o m á n y V. Bp. 1903. 65—84.; Vall P., M a g y a r k e r á m l k a i ö r t é n e t l ta n u l m á n y o k . Bp. 1351 04.; P irA dl N.. A b á j t o n f én y vési ag y acn n laclc Fólia A rchneoloeic?. VII. 1 935 Ml—147 P a r i tl l N .; ölvGs- és üvcfipoh urak a késő k ö zép k o ri cs eré pulü nzni ni. Fólia A r c h a e o lo g lca Vili 195 5 >53—162 ; P a i á d t N., M a g yaro rszági pénzlcleies kö zép k o ri cs e ré p e d é n y e k . A r c h Ért 2. sz. 1053. 2D5 —251, 52. Eiüllrigl J., I m. m u , 142 iR9.; 1931. IB I— 469. ; 1932—33.; Szabó K , Az alföldi m a g y a r n ép m ű V b l u d é s t o r t é n e l t cm lékel. Bibi Num Hlst, I I I . B p 1936 43G — l3B. ; Mihalik 8., 1 m 1942 19 : 29.; „a Miklós b ö r t ö n b e n Kiásott t á r g y i em lék ek mellett eg y k o rú írásból a k as sal (az e k a s sá s t ö r t é n n i m ú ltja is a legteljesebb részletességgel lárul c énk. Kassa n e m v o l t m eg szállv a Mozg a'm as ab o . t e r m é k e n y e b b és térjpszkn dfibb m ű v é s z e t vnll ill s csak fnknzallBbb s z ere p el k a ­ póit, m i k o r m á r n e m állt Buda Az eddigi sz ó rv án y o s e lő k er ü lések minit a z t h i liu k . hogy a m a g y a r f azek asság m á r ö r ö k re a m ú ltb a t ű n t , n ezér t töm eg év el v a n n a k Itt a hiteles em lék ek . Egy ház pincéjébő l, zárt és egységes lelet f o r m á j á b a n ” ,; H oll l , I. m. 1999 30—71.: H erzevictv A-, Beatrix k irály n é M a g y a r T ö rté n e ti É le tr a jz o k XXIV, 1900. 409.; Aaaiáil dokumeniAclA 1058— 1961. (kézirat). B á lh o rl István M ú z eu m a d a t t á r a . ; E n tz G.—Szalonlal B., I m, 1DG9 21—32.; 40— S3 53. Hall 1, 1. m 1952 IBI 183 ; 1963. 149- jbo ; Balogh J . A m ű v észei Mátyás k irály u d v a r á dnn. Bp. 19GB I. 439.; Ifl. H a l l I . , I

m

35. Holl I , 1 m 1065 165 : IBI 56. H a l l I . , I

m

1 963. 319 : B a l o g l l J., I

m

1965

139

1963 67 ; P a r i m N.» A késő k ö z é p k o r i feliratos e d é n y e k . Fólia Arch. XVII. 1963. 61.

57. Mlhallk a., I. m. 1B12 10. , re s i y á n s z k y I., I s m e r j ü k m eg a k e r á m i á t B d 1966 96 54. MlbalIK S., L. m. 1042 1D.; 12.; 20 (k ép e: 36., 37 3B.. 39). („az e d é n y e k f o r m á i é t és sz ál­ p erem ét tekintve a XIV—x v . sz. k as sal f azek asság k észítm é n y eiv el a n y í r b á t o ri k e r á m i á k h asonlurosságai m u t á l n á k , a 35 A k é p e n b e m u t a t ó i lakkal ez bizonyo s feltev ések re a d h a t a la n o t de ez nem elegendő ered et s z e m p n n l]rthól a vég ső k d v elk ezlelés eH rc],” ; Hall l., I m. 1969 67—

ty

59. MlbalIK 8., I. ni. I!M2. 10 (k ép e: 36. A.. 39).; Holl l „ I. m. 1963 66. -8. Mihalik S.a i. rr? 19(2 9 - l J ; 29, (képe: 36,‘A. 37 3B., 39, 42) : Holl I., I. in. 19H 65, 84 61. Bres t y á n s z b y l , I m 1156 96 6 ' M l b a l I K S., I. m. ID42. 29 ( k é p e : 3E'A ) , ; Hull 1., i. m. 1BS3 BB CB, EJ B r e s iy á n sz k y 1., | m 19Efi. 96. 64. H a l l I., I m 1953 6 B -6 9 ; P a r i d l N . , i. m. 1969. 243 h5. H r e s i y á n a z k y I . , i. m . 1966. DR.

( k é p e : 3 / l „ 16 2)

66. Holl I., 1. m. 1063 BB—6®. 87 BrestyánszlíV I . , I. m. 1966, 08 OH. Holl 1., I ni. 1963. B7 0 9 . Holl l .( 1 m. 1963. 73, 70. ifJ. Fehér G „ A pé csi J a n u s P a n n o n i u s M úzeum h ö d o ltsá e k a r i l ö r ö k em lékei P a n n o n iu s M úzeum Év k ö n y v e. Pécs. 1959 133, (k é p e : 3. 5.. 2., f , 13).

A Ja n u e

IIJ

sa

7J. S z r t l o n l a i B , . IC A n d ris M : n Ev

d íU o rj

p araszti

u.

t. i

irasmrster rnunkáss

1

V ili

A nv»i II., K t l a i ' i i a

h.»*i

<»

a

n yír

M i i . , 2 i ' - s z löiil l ’. iá s i v e r e t ő . N 1 j r b á i o r .

n ..i.

i«nn.

lx

72 S z a l u m a t u . t \ üá'.oi’ 73 D r . S z a l o u t u i U . : 15. I li o r i

I :>01. 14. , S / . i l m i u i

: v . N'-

KU

fiaja 5 tnv'

i. r

HH

1. tábla. KvsógótiUus c*créi>uohar, Nyírbátor, múzeum (ltsz.: (>4. 8ü, \ cm, szár 11,:; cm, fá: 7,*í em>.

jpéret, i n : 12,3

II. labla. Csöbör, folyadéktároló cserépedény, Nyírbátor, múzeum (ltsz.: 56., 18., 21., méret, m: 17 cm, szá: 11 cm, fá: 8,8 cm).

III. tábla. Csöbör. Nyírbátor, múzeum (Usz.: üti.. 18.. 21., mérőt, m: 30.5 ein, szá: 17 cm, fá: !>,7 cm).

IV. tábla. liögre, Nyírbátor, múzeum (ltsz.: 5ti.. ÍR., 25., méret, m: 5,2 cm, $zá: 5 cm fű: 5 cm).

V. tábla. Csöbör, Nyírbátor, múzeum (Usz.: 5ö„ 18., 22., méret, m: 21,« cm, sza: 1 5 . cm, fá: 10 cm).

80

V I. tábla. Csöbör, N y írb á to r, m úzeum (Usz.: Gö.t

3.,

I., méret, m: l(i cm, szá: 13,4 cm

f ű : (i.8 c m ) .

89

VII. tábla. C'söbiir, r a g jm .r c ti ! , N ;.nbatcr, >m
méret, m: J,í,8

V ili. tá b la . C söbör, Nyírbátor, m ú zeu m (llsz .: 5(i., 18.. 20., m é re t, in : 21 .5 cm , szá: 18 cm, fá: 11,3 cm).

!>1

IX. tabla. Csöbör, Nyírbátor, múzeum (IUz.: 56.. 18., 19., méret, m: 24.5 cm, szá: lő cm, Iá: 9,5 cm).

X. tá b la . T ö rö k korsó, N y írb á to r, m ú z e u m (ltsz.: 56.. 18., 23., m é re t, in : 21,2 cm , sz á : 5,4 cm , la : 8 cm ).

93

X I. lu b la. T örök kan csó , N y írb á to r, m ú zeu m (ltsz.: «3., 3"., 1., m é re t, m : 19 cm , p á : 3.7 cm . fá : 5.2 cm ).

»K>«r*tv ktv*t

ívni

MCivtttM t^ro*r«/N* A « v M IlA llU l' in 'A * A K h \ A 'f A P O M A f tH U A b li .lM p I M ty

KOtSÓ

•CÓr^rKOFl flHWY

XII. tábla. Középkori cserépedények a nyírbátori Báthori István Múzeum várostörténeti kiállításán.

Barksvivck (olaj 5öX
9b

Könyvekről A Tiszántúl villam osításának története 1889 — 1972 ..Nagy feszültségű vezetek idegein m á r felremeg az áram, ez az új eszmélet; s jövőbe villant képzelet, mely falvak villanylampujaban felgyűl, felizzik, mint a táj ragyogó-szép fantáziája: — a kommunizmust látja m ár " (Váci Mihály) Ezzel a mottóval kezdődik a Tiszán­ túl villamosításának története c. h a ta l­ mas monográfia, egy nagyobb szerző kollektívu több éves m u n k á ján a k gyü­ mölcse. Kemény kötés, színes borító, több mint ötszáz oldal a nagy fo rm á tu ­ mú kötet. A feldolgozás elsősorban az ene rgia­ ellátási határokat veszi alapul, ami nagyjából egybeesik Hajdú Bihar, Szabolcs-Szaimár és Szolnok megyék te­ rületével, kisebb részben érintve Csongrád, Békés és Pest megyéket is. ,.A m a ­ gyar villamosenergia ipar a múlt szá­ zad végén kezdett kibontakozni ” Hoszszú utat tett m eg az első villam osított helységtől, M A T E SZ A L K Á T Ó L az u t o l ­ sóig, a szintén S za b o lc s szatm ári kis­ községig, A P O R LIG E TIG . M ár ez a két helységnév is joggal kelti fel a helytör­ ténész, de megyénk valamennyi jóértelembcn vett lokálpatrióta olvasójának érdeklődését. Hogyan kezdődött, kik vol­ tak az úttörők, milyen egyéni és tá rsa ­ dalmi érdek mozgatta a vállalkozói, a részvénytársaságot, a városi és községi elöljáróságokat, am ikor a mull század utolsó évtizedeiben hozzákezdtek az elektromos á ra m közvilágítási és ipari

felhasználásához? Hogyan váltott ál az egyéni érdek össztársadalmi érdekre, hogyan érvényesült a lenini villamosí­ tási eszme, hogy a villámai energia a legkisebb falvakba is eljusson, hogy ott a társadalm i-kulturális felemelkedés mozgató erejévé változzon? Ezek a k é r ­ dések m erüllek fel bennem, am ikor a kötelei a kezembe vettem Az állaniDsilások kövelkeztében jött léire az ország egész területét álfogó villamosenergia-ipari vállalat, az A l

LAMI

VILLÁM OS MÜVEK

RÉSZ

VÉNY t A r s a s AGA, majd a fejlődés állal követeli decentralizálás ere d m é­ nyeként 1951 július I én a TISZÁN tüli

Ár a m s z o l g á l t a t ó

válla

LAT Debrecen székhellyel (rövidítve a TITÁSZ), H ajdú-Bihar, Szabolcs-Szal m ár és Szolnok megyék területén. Teljesen egyetértünk MOLNÁR J Á ­ NOSNAK. a TITÁSZ igazgatójának elő szavával: „A villam osítás szerves része a táj újkori történetének, s a kö n yvet elolvasva bizonyára jobban m egérti és értékeli — az olvasó — azá ra m szo lg á lta ­ tó iparon túl szocialista je len ü n k et is." A kötet két nagy részből áll. Az e l­ sőben a TITÁSZ megalakulása előtt működött villamos üzemek történetét í 1B88—1951 között) tá rgyalják a szer­ zők, ezen belül a III. fejezet SZA BOLCS-SZATMAR MEGYE VILLA­ MOS ÜZEMEI címszó alatt de. N ém eth P e te m é : Szabolcs várm egye villam os üzem ein ek története és ár. Farkas J ó ­ zsef: Szatm ár, Ugocsa és Bereg vá rm e­ gye villam os üzem ei c. tanulm ányokat megyénk és Nyíregyháza város történe97

léhez is íonlos adatokat nyújtó dolgoza­ tokat. A másudik rész fejezeteket közül a vállalat tű it —1912 kozölli életéből E b­ ben a részben a V ili fejezel egyik ta ­ nulm ánya nyújt érdekes adalékot N y ír ­ egyháza város lörleneléhez T ávhőszol­ gáltatás Nyíregyházáit címmel, sajnos, a szerz-'k megnevezése nélkül. Jóleső látvány a 14. oldalán a kilúnö színes fotó, a közcélú villamosenergiaszolgaltatás megkezdését jelképező ih h r as mátészalkai vas villanyoszlopról. „Tiszántúlon a közcélú villam osénergta szolgáltatás lHSS-ban M átészalkán k e z­ dődött. N éhány evvel ezután K isrárda (1895j, Szolnok (1896), és N yíregyháza (1897) következn ek a századfordulóig" — olvashatjuk az I , A Tiszántúl villa mosatásának fü vonásai című fejezetben (19. oldali. A mátészalkai évszámmal később Farkas, a m á r em líted ta n u l­ m ányában (171 —172. oldal) polemizál Végig elemzi az Ismert adatokat, azok forrásait kutatva, a következő m egál­ la pításra ju t: „Hu tehát azt kutatjuk, hogy Mátészalkán végül is melyik évben gyulladt ki a villany, s mikor kezdő­ dött a közcélú villamosenergia-szolg iltatás, e rre m a sem kapunk pontos v á ­ laszt.” Kár, hogy csak a kérdőjelek fel­ tevéséig jutott el a szerző, s maga nem vállalkozott e kérdés tisztázására, amit annál is inkább sajnálnunk kell, mert e kötet a „köztudatban is élő 18B8 évet" fontos határkőnek használja. A Máté­ szalka villamosításával kapcsolatos tör­ ténet maga is igen szűkszavú, a ta n u l­ mány 1889. és 1910. közötti időről vajmi keveset mond, mindössze annyit, hogy a „mintegy huszonkét-huszonhárom év során csak néhány lakóházat, kózépü letet és néhány tucat utcai lám pát lá t­ tak el á r a m m a l”. Így nem értjük meg azt a tényt, hogy miért éppen olt, Má tészalkán kezdődött el valami, megelőz­ ve Nyíregyházát, a Tiszántúl főváro sál: Debrecent, s m agát Budapestet is. Van a kötetben még egy másik m agya­ rázat is: a mátészalkai „villanylelep" 98

esetében egy saját üzemi világítási igénynek a m aradéktalan kielégítése a fű cél. a többi — mint a villanyvilágí­ tás általános cllerjedése — egyszerűen mellékes, hisz a villamosenergia-lermelés egyébként is ráfizetéses vállalkozás. A korai mátészalkai kezdés tehát el szi se leli, az üzeni valójában nein fejlődökcpcs. érdekkörét nem terjeszti ki a környező községekre, és az egész vár megyében, leszámítva néhány szórva ryns cs jelenléklelen kezdeményezést (Vásárosnaménv. Tunvog. Fehérgyar mai, Tiszakóród) I92H ig — amikor az Ecsedi L áplársulal Nagvecseden közcé­ lú áramszolgáltatásra 'rendezkedik be. és távvezetékét is megépíti — lényegé­ ben nincs is előrehaladás — olvassuk a 138—139, oldalon. Nagyobb örömmel olvastuk „A N yíregyházi Villam ossági R észvén ytá r­ saság" c. fejezetben Nyíregyháza város történetéinek is fontos, érdekes és új adatait is. (Kedves színfoltja a kötet­ nek, hogy az egyes fejezetek előtt és t a ­ nulm ányok, valamint a kilejezellen szaklrányultságú képek m ellett o lt ta ­ láljuk például a 135 oldalán Szabolcs vármegye pecsétjét, a 139. oldalon Nyír­ egyháza város régi címerét, és Nyíregy­ háza egykori látk ép e it) Mi indította Nyíregyháza város ve­ zetőit arra, hogy a város közvilágítása érdekében lépéseket tegyenek? 1897-ig, a villanyvilágítás bevezetéséig m in d ­ össze 60 petróleum lám pa világította m eg az utcákat — olvassuk N ém ethné ta n ulm ányában —, és a város fejlődését egyáltalán nem reprezentáló helyzetet óhajtották felszámolni. 191D-ben kezdő­ dött meg a villamos közlekedés a város ég Sóstó között. 1911-ben Nyíregyházáról távvezetéken ju tta ttá k el az áram ot Nagykálió község villamosítására. Nagykálló volt az első tiszántúli helység, ahol nem helyi erőforrásból, hanem tá v ­ vezetéken oldották meg az energiaellá­ tást Ez is műszaki újításnak számított, m int az, hogy Edison találmányát, a szénszálas izzót Mátészalkán próbálták legelőször ulkalmazni

Iíisvárda, Felső Szabolcs „fővárosa'’ fejlődését a vasút hozza miigával, m e g ­ terem tve az élénk agrárpiacot, lé tre ­ hozva a szeszipart, gőzmalmokat, kiépül a főutca kereskedő negyede, sorra a l a ­ kulnak a bankok. A közvilágítás a v á ­ rosfejlődés függvényeként Nyíregyházát is megelőzve (1B93) a m űm alom gépei re szereit dinamóval megkezdődik. N yíroátorban a Honi Gyártelephez kapcsoltan 1908-ban oldódik meg a vil­ lamosítás kizárólagosan éjszakai á r a m ­ szolgáltatással, vagyis az áramfejlesztés elsődleges célja a gyárrészek ellátása volt, a település energiaellátása csak a gépek jobb kihasználását szolgálta. 1955-ben lep be a tiszalöki eröm űtáppont. majd a Tiszalök és N yíregyhá­ za közötti vezetékküpcsolat, mely N yír­ bátoron á t Nagyecsedig vezet. A 31B oldalon a könyv elemzően m u ­ tat r á arra, hogy a faluvillam osítás m i­ lyen nagy áldozatot kívá n t a népgazda­ ságtól, Ma évente 450 ezer fogyasztóhoz 1 milliárd kWó-t szolgáltatnak. Több jól sikerült kép m u ta tja be az utolsó falu, APORL1GET villam osítását, m a jd a m e ­ zőgazdaság villamosításának társadalmi politikai h atásá val foglalkozik a kötet 1586. oldalon). 1950—1972 között a TITÁSZ 1844 mezőgazdasági egységet vil­ lamosított „Ezek a beruházások egye­ nesen következnek az intenzív, üzem szerű gazdálkodásból, részei egy jól ál gondolt gazdaságpolitikának, aminek végső célja az, hogy hazánk fejlett ipa ri mezőgazdasági országgá váljék." (367 oldalon). Míg a kötet első nagy részében, a történeti visszatekintésben a források és lehetőségek szabta korlátok miatt a te r­

melő em berről kevés szó eshetett, addig i második fő részben — a szükséges gazdasági, üzemszervezési, szociális m u ­ Latók mellett — többször látjuk magát az embert, azokat, akik a villamosítást megoldották és m a is végzik. Ezért sike­ rült részek azok, ahol szöveggel és k é ­ pekkel együttesen sikerül bem utatni a hősi korszak kézierő-techniká jótól a mai m odern gépesítésig m egtett utat. (382—384. oldalak.) P á r szóban szeretném még kiemelni a nyíregyházi távhőszolgáltatásról írott Fejezetet, am i érdekes adalékokkal gaz­ dagítja ismereteinket. 1896-ban alapítót ták N yíregyházán az első erőm üvet, 1952 lg csak villamos energiát termelt, de a dohánybeváltó technológiai célokra gőzt igényelt és ezzel kezdetét vette a távhőszolgáltatás. 1961-ben a húsipari vállalat, m ajd a konzervgyár lépett fel igényekkel és 1965-ben az erőmű átállt teljesen a hőszolgáltatásra s csak növel­ te jelentőségét, hogy 1966-tól a Nyíregy­ házi Városgazdálkodási Vállalat is a fogyasztók sorába lépett, ezzel elkezdő­ d a lt a lakások lávtűtésének kialakítása is Befejezésül: jó lenne, ha e könyves­ boltban meg nem vásárolható kö te t el­ ju th a tn a az üzemi könyviárakon kívül valam ennyi megyei, városi, já rási szék­ hely és nagyközség közművelődési könyvtárába, főiskolák, középiskolák szakkönyvtáraiba, a szakszervezeti könyvtári hálózatba, hagy minél többen kölcsönözhessék, olvashassák (Kiadja a T iszántúli Á ram szolgáltató Vállalat, Debrecen. 1977.) G yarm athy Zslgrannd

99

Jósa A nd rás Kórház III. évkönyve A kórházalapitó Korányi Frigyes szülelésének 150 évfordulója tiszteleté­ re a Jósa A ndrás K órház főigazgatósága megjelentette az oly sokak által vart III. évkönyvét. A mostani Korányi-em lékszám méltóképpen kíván m egem lé­ kezni megyénk büszkeségéről, a Nagy kallóban született és praktizáló gyakor­ lóorvosról, aki 1863 bán hozta léire czl a szükségkórházat, amely IH09. novem­ ber 20-án áttelepítve Nyíregyházára, a magvát képezte a mai 1694 ágyas m e ­ gyei Jósa A ndrás Kórház-Rendelninlézclnek A most megjelent „ba rna” évkönyv első, bevezető részében dr. Pálfv Rciand főigazgató-főorvos köszöntő és méltató sorait olvashatjuk, valam int Fazekas Árpád d r . : „Korányi Frigyes és Sza­ bolcs megye” című, dokumentumokkal kellően megalapozott és fotókkal gazda­ gon illusztrált írását A kiváló kutató és orvos színesen, a fellelhető irodalmi anyagok teljes felhasználásával. Korányi Frigyes munkásságához méltó, szép em léket állító tanulm ányt tesz közzé Az évkönyv második része „az utób­ bi évek jelentősebb kórházi tudom á­ nyos publikációinak gyűjteménye” az előző évkönyvekhez hasonlóan most is 11 m ár közölt, vagy megjelenés alatt á l ­ ló tanulm ányt tartalm az Fisért Árpád dr. és Bodnár Ákos dr.: „R utinszerűen végzett inlraoperativ ra diomanometriával szerzett tapasztala ta in k ” c. cikkükben az cpeútm űtéleknél alkalm azott módszerüket közük 800 vizsgálati anyag alapján, amelyből 136 olyan eset, am ikor az epevezelék kóros állapota m ár a m űtét előtt ismeretes, vagy a műtét közben egyszerű módon — 1(10

pl. tapintással — tisztázható volt. Cél­ szerűnek ta rtjá k a radiom anometria el végzését ezekben az eselekben is A költséges, nehezen beszerezhető készü­ lék pótlására házilag is elkészíthető, egyszerű, olcsó eszköz müszuki leírását ás használatát ismertetik, ü gy vélik, hogy o vizsgálat rutinszerű végzésével az epem űiélek után fellépő, itt. fennm a­ radó panaszok előfordulása nagym ér­ tékben megelőzhető Juhász Lajos dr. „Az em lőrak örö­ kölhetőségéről” ír. T anulm ánya első r é ­ szében pontos irodalmi áttekintést ad a témával Foglalkozókról, az eddigi kuta tási eredményekről Az anyag és mód szer ismertetése után láblaza lakkal di­ agramokkal szemlélteti eredményeit 505 emlőrákos beteg és 366 egészséges k o n t­ roll adatait dolgozta fel korszerű statisz­ tikai módszerekkel. írá sa a nem s z a k ­ emberek körében is a gondos m u n k á ­ hoz méltó fogadtatásban fog részesülni Ászityi

M irjána d r . : „Terápiás

ta

pasztalatok a tü dőrák mono- és poli kemoterápiás kezelésében" c. m unká ja bán a m űtétre alkalm atlan, elsődleges horgőrákos betegek mono- és polikemoterápiás cytostatikus kezeléseinek ta ­ pasztalatairól számol be. Pap G ábor dr. és Hajnal Attila dr. egy széleskörűen alkalm azott, mintegy 20 éves múltú diagnosztikai eljárásról írnak, az „Ultrahang gyors-képeljárás alkalm azásának tapasztalatai a terhes­ ség első felének diagnosztikájában” c cikkükben, tisztázni kívánják, hogy ez a módszer a korai terhességi diagnosz­ tika mely területein tud gyakorlati s e ­ gítséget nyújtani a szülészeti e ljá rá s­ ban. 76H terhes, vagy arra gyanús eset

alapján végzett 1060 vizsgálatuk ered­ ményét ismertetik. Táblázataik átte k in t­ hetőek, felvételeik szemléletesek, meg­ felelően igazolják megállapításaikat. T é­ m ájuk irodalmi áttekintése, eredm énye­ ikkel való összehasonlítása igen alapos. .Megfigyeléseink 10 Rubinstein-Taybi-syndroma kapcsán” címmel Fazekas Árpád dr. túliéból olvashatunk egy gaz­ dagon illusztrált, alapos irodalmi fel­ dolgozást! cikket. Az utóbbi 4 év folya mán felismert 10 Rubinstein-Taybisyndromás beteg klinikai adatait ismer teti a szerző, majd megfigyeléseit irudalmi közlésekkel hasonlítja össze F el­ hívja a figyelmet a csontrendszeri elvál­ tozások mellett jelentkező cardiovascu laris, légzőszervi és idegrendszeri tü n e ­ tekre is. Megyeri József dr. és Varga József dr.: „Az úgynevezett prostatainfarktusról” közöl — a szerzők tudomása sze­ rint a magyar irodalomban elsőkén! — tudományos cikket. M unkájuk során 5 év anyagát dolgozták fel. 375 esetből a szövettani vizsgálat során 10 esetben regisztráltak prosztatainfarktust A szerzők felhívják a figyelmet a prosz­ tatainfarktus differenciál diagnosztikai nehézségére mind makroszkópos, mind mikroszkópos vonatkozásban. Lóós Tibor dr.: „A Sarcoidosis a gyerm ekkorban” címmel azokról a ta pusztaiatokról számol be, melyeket a gyermekkori sarcoidosis epidemiológiá­ jával, diagnosztikájával, differenciáldi­ agnosztikájával és terápiájával kapcso latosan 1962-től 1974 ig szerzett Szabaics-Szatmár megyében. Megállapítja, hogy a gyermekkori betegség gyakorisa ga csak a betegség klinikai és szövetta­ ni diagnosztikájában já rtas munkacso­ portok megszervezésével tárható fel pontosan.

Húsznak Miklós dr. és Kiss Endre dr az. „Inleim ittáló trifasciculnrus block" c. cikkükben kél esetet ismertetnek jól szemléltető EKG-felvételekkel. A gyógyító m unka és a tudományos tevékenység szoros kapcsolatát bizonyít­ ja Fügedi László dr. publikációja a „Magasvérnyomás-betegség a záhonyi átrakókörzetben” címmel. A szerző az üzemi dolgozók hypertoniairodalm ának rövid áttekintése után statisztikai elemző összefoglalást ad a záhonyi átrakókörzet magasvérnynmas betegségben szenvedőiről. Dicső Ferenc dr., Varga József dr és Győri Mária dr.: „Congenitalis hasizom­ hiány. P ru n e belly syndrom a” c. cik kükben pontos esetismertetést közölnek hazai és külföldi irodalmak feldulgazá savai Felhívják a figyelmet arra, hogy a has alapos vizsgálatakor észlelhető hasfalgyengeség hátterében súlyos belszervi rendellenességek is lehetnek „Gyógyszergazdalkodás a nyíregyhá­ zi Jósa András megyei kórházban" cím­ mel Szíjártó Ernő közöl cikkel a lakarékos gyógyszergazdalkodás érdekében kifejtett m unkájukról. A számítógépes adatfeldolgozás előnyeit és jelentőségét külön kiemeli Az évkönyv h arm a dik része az első két évkönyvre épülő bibliográfiát t a r ­ talmazza, így az évkönyvek olvasói, fel használói hiánytalan irodalomjegyzéket kapnak a szerzők irodalmi m unkásságá­ ról. A szerkesztők ezzel egyben azt a szándékukat is érzékeltetni kivánják, mely a megyében folyó orvosi tudom á­ nyos m unka megkönnyítésére irányult. Név- és tárgym ulaló teszi könnyen k e ­ zelhetővé a most megjelent évkönyvet is, amely a szakmai közönség körében m áris nagy sikert aratóit. Nyilas K ároly

101

A H ajdú-B ihar m egyei Levéltár Évkönyve, III. A levéltár törvényben szabályozón feladatainak egyike, hogy anyagában kutatásokat végez, s azt közzéteszi, így segítve a történetkutatast. különösen a hely történetírást. El feladatát a HajdúBihar megyei Levéltár mintaszerűen megoldotta m á r néhuny kiváló kiad­ vánnyal eddig is, és folytatja a sort A H ajdú-Bihar megyei Levéltár Evkönj ve Ili krilete is. Folynak a kutatások, s lalan m á r a kéziratok i» készülnek egy új Debrecenmonográfiu megírásához. Ennek a nagy kiterjedésű, meglehetősen regi városnak nagy történelmi jelentősége, külön le­ ges gazdasági, jogi es társfidalmi-pulilikai szerepe számtalan érdekességei rejt­ het. hisz fejlődése a hasonló korú v á m ­ sakkal alig, vagy egyáltalán semmiféle hasonlóságot nem mulat. Egy alapos m unkát végző kutatógárda, részint az első két levéltári kötél, részint más d breceni kiadványok alapján és a mostani kölei szerint is, mélyfúrásokat végez, hogy a történeti események okail, egy­ máshoz való viszonyát felderítse. így uz itt megjelent tanulm ányok alapul szol­ gálnak egy szintézisnek, s alkalm at a d ­ nak arra, hogy a szakma leghozzáértőbb emberei időben kicserélhessék gondola­ taikat Igv válik — véleményem szerint — ez az évkönyv igen érlákes ta n u l­ mánykötetté, amely új kutatások adata ival segili a m arxista (örléneltudomanyt új eredmények elérésére, másrészt rep rczentálja egy város pezsgő szellemi éle­ téi. Dicséret illeti a levéltár igazgalu já t szerkesztői m unkájáért, hogy sike rult megtalálnia azokat az embereket, akik a levéltárat műhelynek tekintik, s

azért is. hogy nemcsak külső, hanem belső m unkatársai — s közlük maga is — jól éllek a publikálási lehetőségek­ kel A kilenc tanulm ány mindegyike agrártórtenetlel, vagy ahhoz kapcsolódó politikai vonatkozású témával foglalko­ zik. Balogh István: A datok az alföldi m e­ zővárosok halárhasználalához a XIV — XV. században című ta nulm ánya Dob récén történetének olyan mozzanatai! tisztázza, amelyek évszázadokra mégha larozták a város fejlődéséi. A szerző a tőle megszokull nagyon alapos k u ta ta s­ sa! olyan feltárást végez, amelyből n e m ­ csak az egyre növekvő határt, hanem a város közjogi állásának változásait is megismerhetjük. Debrecen, am ely a ko rabéii mezővárosok állattartó-földm űve­ lő típusának legjellegzetesebb példája, határhasználati rendjével magyarázatot ad a nagyarányú állattenyésztésre, jól­ lehet a kereskedelemben, kézműiparban is jelentős szerepet töltött be Makkai László lenyűgözően izgalmas fejtegetésében uzt kockáztatja meg. hogy a debreceni puszták megszerzése és a „m agyar szürke” szarvasm arhafajla elterjedése együtt já rt, s az a kunok betelepülésekor, s nem a honfoglalókkal k erült a m agyar gazdaságba. T an u lm á­ nyának címe, Adatok és kérdések Deb­ recen törökkori agrártörténeléhez is m utatja, hogy néhuny kérdésben csak a probléma felvetésére szorítkozhatott n szerző, de ezek megválaszolása alapja a korszak gazdaságtörténetének. Orosz István: Szőlőtermelés a h a j ­ dúkerület városaiban a X V III—XIX

században című dolgozata sok érdekes­ séget tartalmaz. Egyrészt a szőlökultúia terjedését az adóit időszakban, a m i­ nek oka országosan azonos, másrészt, hogy hogyan épült be a hajdújogok kö zé a szőlő használata, milyen a jogállá sa, határhasználata stb. Szám om ra az utóbbi jelentett érdekesen újat. A haj dák és a szőlőtermesztéssel foglalkozók is kikerültek a hagyományos jobbágyi függés, adózás alól. a hajdúvárosokban pedig a kollektív nemesi jogok és az egyéni kiváltságok keveredése — pl. a szölöskertet kiemelték a hajdúföldekból, s azokat mint tulajdont örökíthet­ ték. de a bormérésben m ár érvényes! tették a komniunitás bormérési privilé­ giumát —, m utatja a jogviszonyok bo n.volultságát. A Bihar megyei egyházi birtokok jobbagynépessége a XVIII. század első harm adában című dolgozatban Bársony István a történeti statisztika módsze­ reit felhasználva k u ta tja a korszakot, benne az egyházi és világi birtokok, az egyes jobbágytípusok, a nemzetiségiek arányát, vallatva az összeírásokat ezen kívül még más szempontok szerint is, míg megállapítja, hogy h z egyházi b i r ­ tokok a megyének csaknem felél jelen tették, de tényleges gazdasági súlyuk, szerepük elm aradt a birtokviszonyok aránya mögött. A ta nulm ánykötet első szerkezeti egységét két olyan m unka követi, am e ­ lyik részben kapcsolódik az a g rá rtö rté ­ nethez. Mervó Zoltánná: Korszerű mezőgaz dnsági ismeretek oktatása a debreceni tanítóképzőben a XIX sz. második fe lében c dolgozala bizonyítja, mennyire otthon van tém ájában s örömmel üdvu zölhetnénk, ha korábbi hasonló lém ájú dolgozataival együtt külön is m egjelen­ nének oklalástörténeti munkái. Béres A ndrás a XIX sz. eleji hol tobácyi állategészségügyről sok min dent gyűjtüli, kár, hogy az adalok re n d ­ s z e r e z é s e k e v é s b é sikerült. A kaiét harm adik szerkezeli egyse

gében a felszabadulás utáni történetből ta lálhatunk három tanulmányt. Gazdáit István tollából az Adalékok a debrece­ ni lanyavilág felszabadulás utáni tö r­ ténetéhez és Ujtaky Zoltán: A Debrece­ ni Állami Gazdaság gazdálkodása 1ÍH1 --1936 között c. tanulm ányát, melyek­ re a forrásfeltárás lelkiismeretes, szál szőrű m unkája jellemző. Ezek a ta n u l­ mányok iiazi részei lehetnek ■„ *y ke söbbi városi feldolgozásnak. A harm adik m unkát Mikcrz Ferenc irta A földreform vé'.uehnjlásának s a já ­ tosságai Hajdú megyében címmel, ami roppant nehéz feladat elé állította a szerző'. Egyrészt, mivel több munka j e ­ lent m ar meg a földreform elvi cs gya­ k o rla ti problémáiról, de Debrecenben, ahol „az élei megkezdődön", valószínű, r-o y :I közbeeső pari harcok nemcsak helyi jel ítöségűek, másrészt Debrecen korábbi története következtében a p á ­ rás/.! s ;g differenciáltsága eltér az álla gnslol fpl cívisek és a balmazújvárosi nagyszámú cselédség). így a szerző allal em lílett Vásárhelyi polgárm ester és a kisgazdapárt Kapcsolata, a paraszt párt é's a kommunista p a rt együttes harca nem egyszerű tén v k ö zlést igényel, h a ­ m m az osztályharc összelett problém áit érinti, amit a szerző ebben a keretben csak részben tu d o tt megoldani. Benda K álm án és Szendrey István közleményei bizonyára megnyerik n em ­ csak a szakmabeliek hanem a történe­ lem kevésbé közismert lényei után nynmozó, érdeklődő olvasóinak tetszését is. Bibliográfiai tájékoztatóval egészítet­ te ki Bényei Miklós a kötelet aminek hasznát nap-nap után érzik a helylnrlénetkulatók. Egészében egy igen jól sikerült t a ­ nulmánykötetet ajánlhatok az olvasó­ nak, kár, hogy korlátozóit számban j u ­ tóit el hozzánk a szerzőktől pedig h a ­ sonlókat várunk a jövőben is. fH sjdtt-B ihír m egyei L evéltár É vkö n y­ ve. S z e r k Gazdag István, Debrecen, 1976)

L á c za y M agdolna

103

PÖLÖSKEI FERENC:

Horthy és hatalm i rendszere (

1919— 1922)

A kél világháború közli történel­ m ünk sokszor volt m á r történelmi fel­ dolgozások és elemzések tárgya. Szület­ tek a Horthy-rendszerről átfogó és egyes részkérdéseket vagy egy-egy rövidebb időszakot felölelő müvek. A könyv szerzője nem a történelm i események ismertetésére vállalkozik, hiszen ezt m ár megtették mások, hanem, amint az általa megjelölt periódus m á r önm agá­ ban is jelzi, a Iiorthy-rendszert in statu nascendi megfigyelni, a kialakulás és megszilárdulás folyamatát a társadalmi és politikai élet különböző területein fi gyelemmel kísérni. Először azokat a tényezőket veszi számba, amelyek a Tanácsköztársaság bukása után keletkezett pnlilikai légüres térben jelentős szerepet játszhattak az új rendszer kialakításában. A politikai erők felvonultatásakor azonnal kiderül, hogy a szegedi ellenforradalm i vezérkar és különösen H orthy kulcspozíciót tölt be, bár az ország irányítását illetően még semmiféle egységes rendszer nem létezett. A tiszavirágéletű átmeneti k o r­ mányok esetében is világossá válik, hogy azok számára H orthy szabta meg az irányvonalat, bár ő m agát akknr „még csak" katonának tartotta és valóban nem volt politikus, csak politikai ténye­ ző. Nagyon plasztikus képet kapunk a r ­ ról, hugy az olyan politikai szervezetek és pártok, mint az ÉME, a MOVE. a Terülctvédö Liga. az Etelküzi Szövetség slb. milyen módon já ru lta k hozzá a íuMN

vezérség

hatalm ának kiterjesztéséhez földrajzilag és a polilikai életben egy­ aránt Horthy! te h át,a rendezés szam a­ ra Fontossá, a későbbiek folyamán p e ­ dig nélkülözhetetlenné tette az a lény', hugy az egyetlen számottevő fegyveres erővel ő rendelkezett, a kezdeti idő­ szakban pedig a keresztény-nemzeti ide­ ológia a legkülönbözőbb ellenforradalm i szervezeteket kötötte hozzá M á r rögtön a tárgyalt korszak elejen találkozunk a „középrétegek uralm á ­ nak kérdésével, amely különösen a kon­ szolidálódáskor, a 20 as évek elején ve tödcitt fel igen éles formában. Bánki György szavaival élve: ..A fasizmusban nálunk is, másutt is a döntő erő a nagy­ burzsoázia, a nagybirtok vnlt, de kiala­ kulását, menetét — mig hatalm a meg nem szilárdult — a kispolgárság is erő­ sen befolyásolta. Elsősorban a prolet iriatussal való leszámolást tartalm azza, de jelentkezik benne a katonai d ik ta tú ­ r á m való törekvés (Horthy), a kis- és középburzsoázia egyes képviselőinek h a r ­ ca a régi osztályok polilikai vezetői el­ len. (KNEP.)" Ez az idézet is utal arra, hogy amíg az új rendszer véglegesen ki nem ala­ kult, addig a politikai élet színpadán korábban jelentős szerepet nem játszó csoportok váltak csaknem meghatározó vn A szerző különös figyelemmel kiséri ennek a hatalom ra kerülésnek a folya malát és azokat a küzdelmeket, am elye­ ket a megszerzett pozícióik megtartása érdekében folylattak. R á m u ta t arra,

hogy a hagyományos uralkodóosztályok a fehérterror időszakában a háttérben m aradtak, majd a konszolidálódás elő­ rehaladtával párhuzam osan fokozták po­ litikai tevékenységüket, egyre inkább szembekerülve ezáltal a hatalom g y a ­ korlásában eddig jelentős szerepet jat szó „középosztállyal”. Több, m ár csak nem polgárjogot nyert tévedést szétosz­ latva m ulatja be. hogyan bomlasztotta fel végül is Bethlen a két legnagyobb ellenzéki partot, amelyek Pölöskci sze­ rint éppen heterogén összetételük miatt alkalm atlanok voltak komoly ellenzéki szerep betöltésére A fasiszta rendszerek azonban az uralkodó osztályokat képviselő korábbi politikai elit egy része és a hatalom gya­ korlásába újonnan bekerült erők közeit ti kompromisszum eredm ényeként ala kultak ki. A küzdelem tehát tulajdon képpen a hatalomból való részesedés aranya körül folyt. Az egym ásratalálas egyébként szükséges, sőt elengedhetet­ len volt mindkét fél szám ára A hagyó mányos uralkodó osztályok m ár a for­ radalom ellenreakciójaként is jobb lele nyitottak, így próbálták megrendült helyzetüket ism ét megszilárdítani. A legékesebb bizonyíték erre talán a Hor thy és Bethlen közötti kapcsolatok ko­ rai kialakulása és megszilárdulása. A mű középpontjában a fővezérség hatalm ának, a kormányzati rendszernek ás a közigazgatásnak a kiépítéséről szó­ ló rész áll. A siófoki fővezérség ideje alatt Horthy megterem tette a katonai túlsúlyát érvényre juttató kormányzati rendszerét, am elyet aztán országossá épített ki a határkérdések rendeződésé­ vel. Szemléletes leírást kapunk azokról a nehézségekről, amelyek az 191B előtti ál lapotok visszaállításának m értéke körül adódtuk B ár a jogfolytonosságot állí­ tották propagandájuk középpontjába, világos volt, hogy az új viszonyok kö­ zött a dualista kor jogrendszere nem m a ­ radhat fenn tovább, ezért azt rendele­ tekkel az új rendszer igényeihez igazí­

tották Részletes lofrásl kapunk a büntolöbiráskodásröl, amelyben döntő sze­ rep jutott a katonai hatóságoknak és az internálás rendszerének, valamint a po­ litikai szabadságjogokról, amelyek sú­ lyos korlátozását szinte azonnal legali­ zálták A viszonyok felemásságát és kialakulullanságát mutatja, hogy az új nem ­ zetgyűlési választásokat az ellenforra­ dalmi rendszernek még a Friedrichkorm ány állal bevezetett általános, til kos és egyenlő választójog alapján kel­ lett volna megtartania. A belső küzde­ lem lezáratlanságát jelzi az a halogató politika is, amelyet az állam form a kér­ désében folytattak, azaz nem tudlak — legalábbis egyelőre — sem a legitimis­ ták, sem a szabad király választók felül­ kerekedni s jórészt ez a halogató ta k ­ tika adott táptalajt a királypuccsoknak is. Különösen áll ez a második királypoccsra — m ulat rá helyesen a szer ző —. hiszen 1921-ben a békeszerződés megkötése miatt különösen élesen velüdtek lel a területi kérdések és a legi­ timisták IV Károly visszatérésétől egész Ny ugat-Magyarország megtartásának lehetőségét remélték A két világháború közli időszakot Horthy Miklós neve fémjelzi a magyar történelemben Politikai hatalm ának alapjait n siuíoki fővezérség a la tt vetet­ te meg. Bár a könyv középpontjában nem az Ő személye, hanem az általa ki­ alakított rendszer létrejöttének folya­ mata áll, mégis választ k ap az olvasó azokra a kérdésekre is, hogyan lett az a n ta n t függésében álló katonából kato ­ na-politikus, m ajd önálló politikus, ho­ gyan alakította át részben politikai e l­ képzeléseit a hagyományos uralkodó osztályok érdekeinek megfelelően és ho­ gyan egyengette az utat a különítmé­ nyek Magyarországától a konszolidált ellenforradalom felé. A rendszer hatalom ra ju tásában és megszilárdulásában a belpolitikai ténye­ zőkön kívül nagy szerepe volt az euró pai hatalm aknak, elsősorban az an tan t105

nak. H-i csak vázlatoson is, de íigyelemmel kísérhetjük, hogyan változott a szövetséges hatalm ak politikája Ma;.yai országgá! szemben, hogyan adták

[e l kezdeti elképzeléseiket « ) ' P°ÍB«ri dem okratikus rendszer létrehozásáról,

B ajkai (tem pera 2<>X3
10U

Barabás László

GYÖRFFY GYÖRGY:

István király és m űve Minden nép történetének vannak olyan szakaszai, amelyek iráni az á t l a ­ gosnál jóval nagyobb figyelemmel lurdul mind a történész, mind pedig a nép m a lija iránt érdeklődő, abban tájék o ­ zódni kívánó olvasóközönség. E szaka­ szok közül kétségtelenül fontos hely il­ leti meg a magyarság állam alapításának történetét. E témával kisebb könyvtár­ rá menő szakirodalmi anyag (oglalko zott már. T örténetírásunk azonban jog gal érezhette hiányát egy olyan munka nak. amely széles körű önálló kutató sokra alapozva a szakirodalom m egálla­ pításait rendszerbe foglalva modern szemléletű feldolgozását nyújtja az á l ­ lamalapítás korának Érezhette ezt azért is, mert — a külföldön, illetve István k i­ rály születésének ezredik évfordulója alkalmából megjelent m unkáktól elle kiölve — im m ár löbb, m ini két évtize­ de jelent meg Istvánról és koráról az Utolsó usszefoglaló mű. Ez azonban mai megjelenésekor is nagy vitákat váltott ki, s az azóta eltelt időszak újabb ered menyei feltétlenül indokolták az állam alapítással kapcsolatos kérdések újravizsgálását. A szerző óriási ismeretanyag több év tizedes kutatóm últ eredményeinek birto kában foghatott hozzá könyvének meg írásához A mű kerete, váza István élet­ rajzának megírása Ezt a keretet azonban Györffy György olyan tartalomm al töl­ ti meg amelyből gyakorlatilag az állam alnpiiás teljes m enelét megismerhetjük Pedig nem kis nehézségekkel kellelt megküzdenie: kevés az egykorú hite les leijegyzés, Islvén egyéniségéi az uló

kni sa ját gondolkodásmódja, egyéni és csupm (érdekeknek m egfeleljen váltó? lalgalia slb. Hangsúlyozza, hogy t >bb esetben volt kénytelen feltevésekkel á t ­ hidalni a források hiányából származó Ismeretlen részleteket, ugyanakkor azt azonban tagadja, „hogy a csekélyebb anyagismerettel, szaktudással és elm e­ öllel megalkotott új hipotézis, csak azérl m ert új, vagy a megalapozatlan tagadás csak azért, m ert hatást kelt, eldünlené a föltevések sorsát." Györffy széles ívű történeti képben he­ lyezi el a nagy társadalmi, politikai vál Inzásnk elölt álló magyarokat. Mindé nekelól! anakronizm usnak tekinti a ma gyarság és Európa szembeállítását a hon foglalás korában Az ellentétpár új tar talmi megfogalmazását nyújtja, amikor kiemeli, hogy a szembeállás jellege v á l­ tozott meg, amely mosl m ár nem jogi, hanem vallási: a keresztény szembeállí­ tását jelenti a pogánnyal. Az adott tö r­ ténelmi helyzetben ezt a szemben á l ­ lást csak egy úton leheteti megszüntet­ ni: a pogányság felszámolásával. E n ­ nek azonban m á r lehellek változatai, a különböző változatok azonban igen el­ térő következményekkel járlak, Mitől függött azonban, hogy egy-Egy nép m e­ lyik változatot követi? A szerző szerint a katonai kíséret volt az a tényező, amely korábban a távoli zsákmányoló hadjáratok indítását telte lehetővé most a hódolt nép rendszeres kizsákmá nyalását és templomba terelését bizto­ sítana. így oldja fel a könyv írója azt az ellentétet, amely a harcias állandóan m ás népeket tám adó népek gyors ke 107

reszténnyé és feudálissá válását hordoz­ za az egyik, n kívülről békés, de hama rosun önállóságukat vesztett népek sor sál jelzi a másik oldalon. E gondolatmenetet lovábbfűzve is X századi történelmünk és nz államalapi tás előfeltételei közül egyik legfonto sabb kérdéssor v á r választ. Milyen volt a X században a politikai hatalom jel lege, milyen volt a fejedelmi hatalom, egyáltalán kik voltak a fejedelm ek; ki követte Árpádot a fejedelmi méltóság bán ? A kérdésekre adott válaszok közül ragadjuk ki most az utolsót. A hagyo­ mányos történeti felfogás egy Árpád — Zsolt — Fájsz — Taksony — Géza fe­ jedelem-sori ismer. E nézettel szemben Heckenast Gusztáv az Árpád-kori feje­ delmi szolgálónépi települési elhelyezke désből, az A rpád-fiak nevét viselő t e ­ lepülések helyéből stb. a rra a következ­ tetésre jut, hogy Árpádot nem Zsolt, ha nem Jutás köveLte a fejedelmi méltó ságban. Györffy György m ár Heckenast könyvének lektoraként fenntartásainak adott hangot, most pedig egyértelműen arra az álláspontra helyezkedik, hogy Árpádot nem is fiai követték a trónon, hanem unokaöccse: Szabolcs. E kérdés eldöntése azonban nemcsak a 907 körü­ li események megítélése szempontjából érdekes, hanem az István ellen fellépő Koppány helyzetének megrajzolásánál is. Így ugyanis a fejedelmi hatalom kez­ deteitől érvényesülő szeniorátusi rend egyértelmű, tudatos felszámolásáról van szó, arról, hogy az egyeneságí leszárm a­ zott érdekéhen a — különben jogszerű­ en — fellépő más trónkövetelőt kiszo­ rítják a politikai hatalomból. Ez persze Koppány esetében sem ment bizonyos kompromisszum nélkül, de a kérdéssel Im re halála után Istvánnak is szembe kellett néznie, ha megváltozott körül­ mények között is. Itt a Vazullal és fiai­ val történtekre gondolok. Péter trónra kerülése — ha Vazult, illetve fiait nem ak a rta István a trónhoz engedni — elég­ gé indokoltnak tűnhet az ország, illetve Péter családjának kapcsolatait tekintve 1UH

Ezért lehet némileg kérdéses, hogy mennyiben volt csupán C izellu müve Pé tér utódként jelölése. Az az egyértelm ű­ en elmarasztaló kép, amit Györffy P é ­ te r uralkodásáról (de nem P éte r képes­ ségeiről!) rajzol, az inkább második uralkodási szakaszára jellemző (1044— 1046 közötlre), nem pedig fellépésének első szakaszára. A kérdést — úgy érzem — úgy is fel lehet tenni: hogyan, milyen eszközökkel, milyen erőforrásokból volt képes ú rrá lenni a kialakulóban levő új társadalmi, gazdasági, politikai, ideoló­ giai rendszert támadó, ennélfogva kon­ zervatív, visszahúzó, 'az egész m agyar­ ság további sorsa szempontjából káros, negatív tendenciákra az uralkodói h a ­ talom birtokosa belülről, saját és hívei­ nek erejére támaszkodva (István), vagy ez utóbbiak korlátozott volta miatt kül­ ső segítséget volt kénytelen igénybe v en ­ ni. (Péter). Az ugyanis eléggé valószi nünek látszik, hogy Páter alapjaiban István müvét folytatta tovább ha válto­ zó eszközökkel és módszerekkel is, igy érthető meg Aha Sámuel fellépése ellene, így érthető meg 1046-ban I. A ndrás te­ vékenysége is, amikor a P étert tu la jd o n ­ képpen m egbuktató politikai mozgalmat m int az egész rendszerre káros és v e ­ szélyes tevékenységet trónra kerülése után felszámolja. A trónutódlás távolról sem mellékes kérdésénél azonban fontosabb, hogy m i­ lyen politikát folytattak maguk a feje­ delmek. Ebből a szempontból Györffy Gy. a politikai fordulatot az Á rpád-ház 955-ben hatalom ra került új ágától szá mitja. Taksony fejedelemségét sok te kintetben Géza tevékenysége előzmé nyének tartja. (Védelmi békepolitika; házasságkötése politikai célzata; a nyu­ gati típusú kereszténység felé fordulás Bizánccal szemben, a Isalandozások még egy szélesebb kelet-európai összefogás kereteiben is törvényszerű kudarcának felismerése stb.) Taksony politikájának ez az ábrázolása még inkább korszerűt­ lenné teszi azt a nézetet, amely a m a ­ gyar állam alapítást egyedül és kizárólag

István tevékenységének tünteti fel Taksnny. Géza és István fél évszázados t e ­ vékenysége kellett ahhoz, hogy a ma gvarok az államiság keretei közé em el­ kedhessenek A folyamat befejezője azonban István volt. Egyéniségéi Gyorffy Gy. a fo n áso k alapján kél végletes púlus közölt rajzolja meg A kél veglel szentség és kegyetlenség. Bogién tisz­ tázza azonban azt is hogy a kegyetlen jelzünek István esetében nincs különö­ sebb jellemző ereje. A szerző István tevékenységéről megállapítja megszűn­ tédé az ősi és megszukolt gazdasági és társadalmi rendel, valam int hiedelemvi­ lágot, új társadalmi viszonylatokat, új értékrendet vezetett be ami népe nagy részének nemtetszésével találkozott S tegyük hozzá, hogy ezek az új viszony­ latok. értékrendek a kor európai viszo­ nyaihoz való kénytelen alkalmazkodás eszközei voltak, a magyarság népi. tö r ­ téneti, állami fennm aradását célozlak, biztosították; ezért azt a tevékenysége*, am elyet István kifejtett, nem lehet az — esetleg és törvényszerűen — mcgsárleltek, háttérbe szorítottak oldaláról meg ítélni. Györffy György azonban be is b i­ zonyítja, hogy István eselében a kegyet­ len jelzőnek a karlársakhoz és utódai hoz viszonyítva sincs realitása. Egyértelmüen megállapítja azonban azt is, hogy a szent jelző tartalm a, a vallásosság és a legmagasabb ideálok felé törekvés ön­ magában nem elegendő olyun feladatok megoldására, mint amilyenek István előtt álltak Ehhez államférfiül, politi­ kai és katonai képességek is kellenek. S hogy ezek is megvoltak Istvánban, b i­ zonyítják tettel. István tevékenységének főbb terüle­ teit (a független királyság létrehozása; a koronázás; központosító harcok; térítés, egyszázszervezés stb.) külön fejezetekben tárgyalja a szerző. Egyértelműen tisz­ tázza a pápától kapott korona politikai jelentőségét, leírja a koronázási szertar­ tást. K im u ta tja ti különbséget Koppány fellépése, valamint a Gyula és Ajtony ellen vívott harc között. Európai össze­

függésekbe ágyazva vizsgálja a magyar­ országi vármegyerendszert, s állási fugUtl annak magyar eredete mellett. K ül­ politika, hadsereg, háborúk leírása épp­ úgy megtalálhatók a kötet lapjain, mint az irodalom, a művászelek bemutatása vágj’ István szentié avalásanak történe­ te. Az eddigiekben vázolt polilikai, ideo­ lógiai történeti események mellett igen bö anyag foglalkozik a korszak gazdasá­ gi és társadalmi viszonyaival is. A fél­ ro m á d életmód c. fejezet azonban nem csak tartalmi m ondanivalója mialt le hel érdekes számunkra, hanem azért is m e rt szinte példát m utat arra. hogyan használhatja fel a történész más tudo­ mányágak eredményeit is. Korábban m á r kifejtett álláspontját ugyan válto­ zatlanul fenntartja a régészeti leletek­ kel kapcsolatban (mundvun hogy az el­ temetettek etnikum a vitatható!), de a régészet, a nyelvészet, a történeti nép­ rajz adatait megfelelő ellenőrzés után felhasználhatónak la rlja Így jut el an nak megállapításáig, hogy elulasilja szittya-hun típusú nomádokról közké­ zen forgó nézetek s a magyarok élet­ m ódját a nomád és a letelepült életmód közötti átm enetben jelöli meg. A K á r ­ pát medence területi, földrajzi, éghaj­ lati viszonyainak vizsgálatánál arra a m egállapításra jut, hogy a nomád és fél­ nomád gazdaság feltehetően soha nem aknázta ki az itt rejlő állattartási lehe­ tőségeket A rendelkezésre álló gyér for­ rásanyagból plasztikus képet rajzol egy átlagos parasztgazdaság évi tevékeny ségéről. Fontos részletkérdést világit meg az udvar és az uralkodó réteg ag­ rártermelésen túli szükségleteit kielégítő szolgálónépekről szóló fejezet Az itt ol­ vasható fejtegetések azért is különösen fontosak, m ert ezen intézmény eredeté­ ről, funkciójáról vita folyik a magyar és a cseh, illetve szlovák történészek ko­ zott. Választ keres Gyorffy György a rra a kérdésre is, volt-e rabszolgaság Magyar­ országon? A felelet keresése közben a kérdésfeltevés terminológiai problém á­

id!)

vá változott: kérdéses, helyes-e a r a b ­ szolga sző használata a mi viszonyaink között? Itt ugyanis a termelés nem n y u ­ godott a rabszolgák m unkáján, az állam ­ szervezés és a kereszténység felvétele pedlg egyébként is olyan jellegű változá­ sokat eredményezett, hogy a fogalmi té­ vedés lehetőségének elkerülése érdeké­ ben helyesebb más kifejezést alkalmaz ni. A szerző a rabcseléd szó használa­ tát ajánlja! A monográfia befejező fejezete az ez­ redfordulón lezajlott változásokat fog lalja össze Az állam alapítást a magyar országi feudalizmus megteremtése felé tett egyik legjelentősebb lépésként érté keljük, ha — természetesen — ez még nem is jelentette a magának a társadat mi rendszernek teljes, intézményes ki fejlődését. Két oldalról azonban olyan folyamatot indított el. amelyek meneté­ ben azok megvalósulása során létrejön a feudális gazdasági és társadalmi rend szer. A folyamat egyik oldala a tulaj donviszonyok feudálissá válása volt, am ikor az uralkodó kiterjesztette jogait a társadalom előkelő rétegeinek és azok népeinek legelőteriileteire; ugyanakkmmegjelennek az adom ánybirlnkok is

IIQ

A másik oldalon a lényeges módosu­ lás: n változás személyi függést az á l­ landó intézmények rendjébe sorolás v ál­ totta Ce], A könyv anyagúnak szemléletességét nagym értékben növelik a térképvázlatok vár- és templomalaprajzok, pecsétrajzok. Közülük — a több tucatból — kettőt emelek ki Az egyiket (69. old ) a kissé meglepő szóvegaláírás miatt: (Ma­ gyarország kiegyezése Nyugattal, 972— 973), A másikat pedig rendkívüli sűrítnképessége. tömörsége, ugyanakkori szem. leletesssge miatt, (413. old, A magyar paraszt gazdasági naptára a korú Á rp á d ­ korban ) Nyolcvan térkép, bő irodalom jegyzék, igen részletes tárgy- és n évm u­ tató egészíti ki a kötetet. Az állam alapítás korával foglalkozó irodalom kiemelkedő jelentőségű köny­ vét veheti a kezébe ezzel a művel az ol vasó. Itt-ott vitatható részmegoldások el­ lenére (Szabolcs fejedelemsége, Imre megítélése, a szolgálónépek kérdése p l ). a mű egészének koncepciója és monda­ nivalója a történeti ismeretanyag hang­ súlyozóit részévé válhat. Reméljük, m i­ nél előbb. (Gondolni, 1977 ) B ársony Is tván

II. RÁKÓCZI FERENC:

Fejezetek a V allom ásokból - K nterion

Könyvkiadó

Bukarest

1976 274. old. —

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalm ából a TÉKA soro­ zatban napvilágot látott kötet fó szer­ kezeti egysége a cimtidó ..Fejezetek a V allom ásokéból rész, melyet szervesen egészít ki a megelőző bevezetés és a kí­ sérő Jegyzetek, (összeálliiolta Benkö Samu.) A Bevezetőből megismerjük II. R á ­ kóczi Ferenc családjára és életútjának alakulására vonatkozó azon legfonto sabb tényeket, adatokat, melyek a „Val­ lomások'' megértését elősegítik. Szól a bevezető szerzője a Rákóczi és Zrínyi családnak a magyar nemzet történeté ben betöltött történelmi, sorsformáló szerepéről, a fiatal Rákóczi Ferenc gyermekkoráról. íróvá, hadvezérré v á ­ lásának körülményéiről, irodalmi, h a d ­ vezért tevékenységéről, gazdasági, tá r ­ sadalmi, művelődéspolitikai pro g ra m já­ ról, vallási, türelmi politikájáról. Meg­ állapítja a szerző, hogy a bujdosásaban irt Vallomásai (az emberek tudják meg, milyen indító okok hajtották cselekvés­ re) és Emlékiratai (az em berek ism er­ jék meg, mit tett a magyar nemzet é r ­ dekében) jelentik irodalmi munkássága csúcspontját. Benkö Samu a Vallomások három könyvének csak első két kötetéből válo­ gatott. Hogy m iért? — ,,A TÉKA meg­ szabta terjedelmi keretekhez alkalm az­ kodva, válogatásunkban az életrajzi m ondandónak biztosítottuk az elsőségei, és az unvizsgálalból a szabadságharc vezetésére való felkészülés ábrázolását

emeltük ki.” — írja Benkö Samu a Jegyzetek című fejezetben. A kötet je l­ lemzésére még el kell mondanunk v á ­ logatójának alábbi megállapítását: „Ki. adványunk nem vállalkozik arra. hogy az írói mondandót a történelm i esemé­ nyekkel szembesítse — ez kritikai k ia ­ dásba kívánkozó feladat ” Ezek előrebocsátása ulán lássuk a ,.Fejezetek'’-et. A kötet általános jellemzőjeként el­ mondhatjuk. hogy minden sorát á t h a t­ ja Rákóczi Ferencnek az isteni gondvi­ selésbe velelt h atártalan hite. Emellett kiemeli meg sorsának alakulásában, családjának, tanítójának (Badinyi J a . nos), k am arásának (Kőrösy György), hű jobbágyainak szerepét. Szükségszerűen sokat foglalkozik Lipót császárnak, Kollonits érseknek, a jezsuitáknak, nővéré­ nek. sógorának (Aspremont Reckheim, Károly Róbert gróf, a császári hadse­ regben altábornagy) élete alakulásában betöltött szerepével. Atyját 6 hónapos korában elveszti. A nyjának második házassága, mostoha­ apjának, Thököly Imrének harcai, a Munkács várát hősiesen védelmező édesanya alakja, a Munkács váráből kényszerűen Becsbe vivő menekülés ad­ ják az ifjú Rákóczinak az első „élmé­ nyeket". Sokat foglalkuzik neveltetésével, a bécsi udvarnak vele kapcsolatos tervei, vei la magyarországi belpolitikai, gaz­ dasági, társadalm i körülm ények m in t­ egy csak felvillantott háttéri, — a csa­ li t

szár belőle szerzetesi, nővéréből apácát ak a rt nevelni, hogy így a család kihal­ ván. a hatalm as Hakóczi-vagyonnak a bácsi udvar, a jezsuita rend legyen az örököse —. külföldi útjaival A török kiűzése illán Magyarországon Lipói császár abszolutizmusa tombol Az 1687. évi országgyűlésen a magyar rendek elfogadták a Habsburgok örökös királyságát, lemondlak a szabad király­ választás jogáról cs az Aranybulla XXXI ellenállási záradékáról. Az or. szagot elözönli a császári katonaság. A hatalm as Rákóczi-birtokot is császári katonaság ta rtja megszállva. Birtoka, jobbágyai folyamatosan szegényednek amelyről többszöri magyarországi látó gatása során győződik meg A Valló, másokból veit részletek hűen m ulatják be azt a folyamatot, am ely Rákóczi lel kében dűl. amely élete alakulásai je l­ lemzi. Oszlnnösen és tudatosan küzd a császári nyomás ellen. Istennek tetsző életet kivan élni, de ugyanakkor a vi­ lági örömöknek is hódol. Nem a k a r lu. domást szerezni a magyarországi ese­ ményekről. de ugyanakkor a birtokain tett látogatásai arról győzik meg, hogy tarth ata tla n a magyarországi Helyzet, s ennek alakulásában neki — (a családi hagyományok alapján) — döntő szere­ pet kell betöltenie. Az 1697 es hegyal­ jai felkelés hírére Rákóczi Becsbe megy, hogy a vele kapcsolatos rémhíreket megcáfolja. A Vallomásokból vett rész­ letek b em utatják Becs intézkedéseit a hegyaljai felkelés letörésére; a bécsi u d v ar nem titkolt, ismételi célját R á­ kóczi tönkretételére, a Rákóczi ház gyö­ keres kiirtására. Külön fejezet számol be Rákóczinak (Sáros megye főispánja) Bercsényi Mik­ lóssal (Ung megye főispánjai és rajta keresztül a magyar nemesekkel való kapcsolatának alakulásáról. Az IH99-es év eseményeit bemutató részletek arról győznek meg bennünket, hogy Rákóczinak — Bercsényinek be kellett látnia, törvényes rendezés útján nem érnek el eredményt. Cselekedniük 112

kell a HHbsburg-abszolulizmus lerázása érdekében. Ez pedig csak külső segít­ séggel lehetséges így kerül sor a XIV Lajus francia királlyal vaió kapcsolalleremlésre O lvashatunk Longue-val százados árulásáról. Rákóczi elfogalásáról, eperjesi, kassai, bécsújhelyi fog­ ságáról haditörvényszék elé állításáról Tanulmányozza az osztrák és a m a ­ gyar törvényeket Egyre világosabb előlie bebörlönözlelésének igazságtalan volta, örize le L ehm ann kapitányra volt bízva Bécsújhelyen, aki felajánlolla se gítségét szökésének előkészilásében Részletesen olvashatunk az 1701. n o ­ vember fi án megvalósítóit szökéséről (Lehmann kapilány sírja a kőszegi teme tőben v a n ) Rákóczi Lengyelországba ment, Varsóban kívánt találkozni az időközben szintén Lengyelországba sző köti Bercsényivel. A kövelkező fejezetek részletesen be­ m utatják kettőjük lengyelországi lalál kozásál. s azt a veszélyes helyzelet amely lengyelországi larlózkadásukal jellemezle. Lengyel segilséggel a brezezani várba kerülnek, itt keres ik fel Rá. kóczit 1703 március közepén a magyar nép küldöttei, hogy hazahívják A Vallomások I könyvének utolsó fe jezete Rákóczi és a magyar nép egy m ásratalálását rajzolja meg. s Rákóczi ismételt kapcsolatfelvételét a francia királlyal, mivel a magyarországi viszo­ nyok (üres kincstár, kifosztott ország, kaszára kapára kapóit jobbágy „sereg") szükségessé teliék a szabadságharc si­ keres megindilásáhaz külső segítség szerzéséi, ami átmenetileg sikerüli is. 1703 június 16 án leple át Rákóczi a lengyel - magyar h atárt — Ügy érzi, az O r felemelle ől a nemesvezér szerep be­ töltésére. Bármi legyen is a sorsa, tu d ­ ja, hogy ez az ő küldetése. — A Vallomások II. könyvéből veit fe­ jezetek csak másodsorban idézik a Rá kóczi-szabadságharc külső-belső esemé­ nyeit. Elsősorban Rákóczi lelkivilágát tükrözik: Rákóczi mély vallásnsságával magyarázható, hogy bár jó hadvezér, jó

katona. Jó hazafi. látja a szabadságharc külső-belső nehézségeit, mégis a hét év tanulságainak összefoglalásában azt fo­ galmazza meg. hogy az Ű r tudja miért szabóit a szabad-ágharc eseményeinek olyan végkifejletet, ami bekövetkezett. A Vallomások II. könyvének utolsó fejezetei rövid körképet adnnk a szó badsághorc belső helyzetéről. Rákóczi sikertelen külpolitikai törekvéseiről, kezdeményezéseiről. „Sem a szövetséges rendeket el nem hagyom, sem a fegy­ vert le nem leszem addig, míg az or­ szág régi szabadságai és törvényei visz. sza nem állíttatnak." Az 1976-os évben Rákócziról és a Rá. kóczi-sznbadság'harcról szóló művek je ­ lentek meg. Igen fontosak azok a kia­ dói kezdeményezések, amelyek Rákóczi saját műveinek kiadását valósították meg. Külön kiemelendő a Kriterion Könyvkiadó tevékenysége, Rákóczi m unká jána k olvasása lávol í-úl sem olyan könnyű feladat, mint a későbbi korok róla szóló Irodalm ának

olvasása, de a nehézség párosul azzal az élménnyel, hogy Rákóczi saját sorait; a vívódó lelkivilágát, elképzeléseit, törek. veséit tükröző sorokat olvashatjuk A fejezeteket válogató Benkő Samu tevékenysége a kezdeményezésen túl el­ sősorban azért dicsérendő, hogy nem a Rákóczi szabadságharc más forrásokból is megismerhető eseményeinek bem u ta­ tására helyezte a hangsúlyt, hanem R á­ kóczi gondolatvilágával, em beri énjével kivánla megismertetni olvasóit. A m ár idézett bevezetésen és jegyze­ teken túl a kötetben szereplő nevek m a ­ gyarázata, II Rákóczi Ferenc életének és korának főbb eseményeit összefoglaló rész segíti tájékozódásunkat, a leírtak könnyebb megértését. A kötet szerkesztője Salamon Anikó, műszaki szerkesztő Bálint Lajos. A so­ rozatot az időközben elhunyt Csehi Gyula és Mikó Im re szerkesztene. L e b la n cn é K e le m e n M á r ia

13

Turisták 11. (tempera lí>X“)

114

\

Megjelenik minden negyedév második hőnapjában

Megjelenik minden negyedév második hőnapjában