5. MÉRŐESZKÖZ SZERKESZTÉSE Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy milyen feladattípusokat használhatunk fel a mérőlapok elkészítéséhez. Felhívjuk a figyelmet az egyes típusok előnyeire, hátrányaira, illetve arra, hogy mire kell vigyázni, milyen típushibákat lehet elkövetni a feladatlapok összeállításakor. A következőkben az iskolai mérés leggyakoribb formájával, a feladatlap készítés problémájával fogunk foglalkozni. Elöljáróban be kell vallanunk – még ha ez kissé elszomorító is –, hogy jó feladatlapot illetve jó feladatot nehéz készíteni. (Ugyanakkor vigasztaljon bennünket az a tudat, hogy nem lehetetlen, és meg is éri a fáradságot.) A feladatlap szerkesztése (köznapi nyelven a dolgozat összeállítása) esetén a következő feladatok várnak ránk: 1. Meg kell határoznunk, mit és milyen szinten tanítottunk meg (ebben segített az előző fejezet), hiszen a számonkérés szintje nem lehet magasabb a tanítás szintjénél. 2. Kiválasztjuk, mit kérünk számon. (Az ellenőrzés – érthető okokból – szinte soha nem teljes körű.) 3. Az előző választásunknak megfelelően megírjuk az adott tartalom meghatározott szintű elsajátítását mérő feladatot. Fontos, hogy alaposan átgondoljuk döntéseinket, hiszen magából a feladat szövegéből nem lehet azt eldönteni, hogy az elsajátítás mely szintjét vizsgáljuk. Például: Ki festette az alábbi képet? – kérdezzük. Amennyiben az adott festményt már bemutattuk diákjainknak természetesen a feladat csak az ismeret szintjét vizsgálja. Amennyiben viszont a kérdéses képet még nem tanítottuk, de ugyanattól az alkotótól több másikat már bemutattunk, akkor már a stílus megértését vizsgáljuk. Formai szempontból a feladatokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: -
Feleletválasztásos (zárt) feladatok
-
Kiegészítéses feladatok
-
Feleletalkotó (nyílt) feladatok
5.1. Feleletválasztásos (zárt) feladatok Közös jellemzőjük, hogy a tanuló előre megfogalmazott válaszalternatívákból választja ki a megfelelőt és azt valamilyen módon megjelöli. (Azaz ez az a feladatcsoport, ahol csak „karikázni” kell.) Előnyük, hogy könnyen javíthatók, és a javítás objektív. Lehetőség van továbbá hibaelemzésre is, akár a feladatok, akár a megtanított anyag tekintetében. Hátrányként azt lehet felhozni, hogy elkészítésük sok munkát igényel, nagy teret engednek a találgatásoknak (az úgynevezett vaktalálat esélye magas), illetve hogy a sok helytelen (de hihető) válasz zavaró, esetleg éppen a rossz válasz marad meg a diák emlékezetében. Az a szemlélet viszont téves, amely azt állítja, hogy ezek a feladatok csak a tudás egyszerűbb elemeinek mérésére alkalmasak. Ezt az állításunkat példákkal is igazolni fogjuk. Típusok •
„alternatív” feladatok Ennél a feladattípusnál csak két alternatíva (igen-nem, igaz-hamis, jó-rossz, stb.) közül kell választani. Pl.: Helyes-e az alábbi képlet?
a3- b3=(a+b)( a2-2ab+ b2) helyes
helytelen (Megoldás: helytelen)
Az áramerősséget a vezető keresztmetszetén átáramló töltés és az áramlási idő határozza meg. Döntsd el a következő állításról, igaz-e vagy hamis!
1 A erősségű az elektromos áram, ha a vezető keresztmetszetén másodper-cenként 1 C töltés halad keresztül. igaz
hamis (Megoldás: igaz)
Már ezzel a feladattípussal is lehet a megértést vizsgálni! Például: A következő négyszögek közül melyek paralelogrammák? négyzet
igen
nem
trapézt
igen
nem
deltoid
igen
nem
téglalap
igen
nem
rombusz
igen
nem
(Megoldás: igen, nem, nem, igen, igen) Amennyiben a diák minden esetben jól dönt, az azt jelzi, hogy minden bizonnyal elsajátította és megértette a paralelogramma fogalmát. Mire ügyeljünk? Mi jelent(het) gondot? − Ez a típus tág teret enged a találgatásnak (azaz a tudásnélküli jó válasznak). Bizonyos pontozási technikákkal lehet kivédeni, csökkenteni ennek esélyét. (A következő fejezetben erre még visszatérünk.) − Általános probléma (minden feladattípusnál ügyelni kell rá!), de az ilyen típusú feladatoknál különösen gyakran előfordul, hogy nem a lényeges információkra, hanem a tankönyv anyagának „apró betűs” részére kérdezünk rá. − Szintén általános hiba (de az előzőhöz hasonlóan itt gyakoribb), hogy „könyvízű” kérdést teszünk fel, azaz a tankönyv szószerinti felidézését kívánjuk meg a tanulótól. •
páros asszociáció
•
„egy az egyhez” típus Kösd össze a megfelelő párokat! betűtípus
jobbra zárt
bekezdés igazítása
dőlt
betűstílus
decimális
tabulátor
arial
Vegyük észre, hogy ebben az esetben nem négy párt kell meghatározni, hanem csak hármat, hiszen három pár meghatározásával a negyedik már adott. Ezt úgy védhetjük ki, hogy az egyik oszlopban több elemet sorolunk fel. Például: Keress egy-egy példát a jobboldali oszlopból a baloldali oszlop kifejezéseire! süllyesztett betűtípus
jobbra zárt
bekezdés igazítása
dőlt
betűstílus
decimális
tabulátor
arial árvasor
•
„egy a többhöz” típus
Határozd meg (összekötésekkel) hogy milyen szófajúak az alábbi szavak! olvas kaktusz
ige
asztal tanul
főnév
kacagás Tulajdonképpen ide tartoznak a soralkotásos feladatok is, hiszen (például az események időrendbe tételénél) a megfelelő sorszámhoz történik a hozzárendelés. Pl.: Teremts rendet!
Rendezd betűrend szerint a következő szavakat! búza, cérna, baba, cica, csillag, bimbó, cserép, cipó, csépel, alma, búza (Megoldás: alma, baba, bimbó, búza, cérna, cica, cipó, csépel, cserép, csillag.) •
Választásos feladatok •
„egyszerű választás”
A felkínált válaszlehetőségekből a jó választ (válaszokat) kell kiválasztani. Egy jó válasz. Pl.: Mi a közös jellemzője az alábbi tájaknak? Kanadai-ősföld, Songe-fjord, Skót felföd, Skandináv-hegység, Finn-tóvidék Karikázd be a helyes válasz betűjelét! a) a folyók romboló munkája hozta létre b) a belső erők alakították ki c) a jégkori jég mozgása csiszolta le d) az erős északi szél koptatta (Megoldás: C) Több jó válasz. Pl.: Mely intézkedések tartoznak a jakobinusok diktatúrájához? Karikázd be a helyes válaszok betűjelét! a) Korlátlan uralkodói hatalom. b) Feudális szolgáltatások eltörlése. c) Franciaország uralmának kiterjesztése más országokra is. d) A polgárság érdekeit szolgáló törvénykönyv kiadása. e) Hadkötelezettség bevezetése. (Megoldás: B és E) •
„Hibakutatás” A felkínált válaszlehetőségekből a rossz választ kell kiválasztani.
Egy rossz válasz. Pl.: Melyik NEM ige? a) read b) eat c) beef d) feel (Megoldás: C) Több rossz válasz. Pl.: Karikázd be a HAMIS állítások betűjelét! a) Az ampermérőt nem szabad fogyasztó nélkül bekapcsolni az áramkörbe. b) A feszültségmérőt nem szabad fogyasztó nélkül bekapcsolni az áramkörbe. c) A voltmérőt bekapcsolhatjuk fogyasztó nélkül is az áramkörbe. d) Az ampermérőt bekapcsolhatjuk fogyasztó nélkül is az áramkörbe. (Megoldás: B és D) •
„Többszörös választás” Ebben az esetben a válaszok kombinációi képezik a helyes választ. Pl.: Olvasd el a következő állításokat és döntsd el, hogy melyik igaz az 1848. évi áprilisi törvényekkel kapcsolatban! Állítások: I.
Eltörölték a nemesi kiváltságokat, és felszabadították a jobbágyokat.
II.
A király rendeletei csak akkor érvényesek, ha azokat egy magyar miniszter is aláírja.
III.
Az áprilisi törvények a feudalizmus felszámolásában jelentősebbek, mint a március 15-én elért eredmények.
Válassz! a) igaz az I. és a III. állítás b) igaz az I. és a II. állítás c) csak az I. igaz d) valamennyi igaz (Megoldás: D) •
„Relációanalízis”
Ennél a feladattípusnál szintén kijelentésekről kell eldönteni helyességüket. Ezek a kijelentések olyan összetett mondatokból állnak, amelynek első része egy állítás, a második része pedig egy indoklás. Az állítások és az indoklások lehetnek igazak vagy hamisak. Hasonlóképpen a két tagmondat vagy összefügg közvetlenül egymással, vagy nem. Pl.: Olvasd el a következő összetett kijelentést! A tajgában a lucfenyők a leggyakoribb fák, mert az apró tobozaikból kihulló kis magokat könnyen terjeszti el a szél. A következő lehetőségek alapján erről az összetett kijelentésről egy betűvel jellemezhető megállapítást kell hoznod! Karikázd be a helyes válasz betűjelét! a) Mindkét állítás igaz, és van közöttük összefüggés. b) Mindkét állítás igaz, de nincs közöttük összefüggés. c) Csak az állítás első része igaz. d) Csak az állítás második része igaz. e) Mindkét állítás hamis. (Megoldás: B) Mire ügyeljünk? Mi jelent(het) gondot? − Nyilvánvalóan helytelen (túlzott) elterelő válaszok (disztraktorok). Pl.: Mennyi vére van egy felnőtt embernek? a) 1 liter b) 5 liter c) 6 liter d) 10 liter Nyilvánvaló, hogy az a) illetve a d) válasz túlzó, tehát gyakorlatilag csak két alternatíva között kell választani. (Azaz nagyon megnő a véletlen találat lehetősége.) Ez a feladat ugyanakkor arra is példa, ha a feladatban „könyvízű” ismeretet kérünk számon. A megmaradt két lehetőség ugyanis olyan közeli, hogy a „helyes” válasz csak a felhasznált könyv segítségével adható meg. (Van olyan könyv, mely 5 litert ír, van amelyik 5-6 litert, van amelyik 5,5 litert stb.)
− A kérdésben legyen megfogalmazva a probléma, ne a válaszadónak kelljen kitalálnia, mire is vonatkozik a kérdés! Pl.: Napóleon császársága a) korlátlan uralkodói hatalommal bírt. b) rögzítette az élelmiszerárakat. c) bevezette a hadkötelezettséget. d) rögzítette a dolgozók bérét. (Megoldás: A) Ilyenkor a tanuló csak a válaszalternatívák végigolvasása közben érti meg, hogy tulajdonképpen mi is a kérdés. − Ügyeljünk arra, hogy valóban csak egy jó válasz legyen! Pl.: Melyik a kakukktojás? a) hidrogén b) kén c) nitrogén d) vas e) oxigén Különböző gondolatmenet felhasználásával több eltérő megoldáshoz jutunk, sőt azonos megoldáshoz juthatunk annak ellenére is, hogy az indoklásunk eltérő. (Ezek megkeresését az olvasóra bízzuk.) − Lehetőleg a kérdés ne tartalmazzon tagadást! Ha ezt mégis szükségesnek látjuk, akkor emeljük ki a tagadó szót. Pl.: Melyik NEM jellemző erre a tananyagra? Karikázd be a helyes választ! a) hasznos ismereteket nyújt b) jó a zenei anyaga c) szemléletes példákat tartalmaz d) könnyen tanulható e) tagolása áttekinthetővé teszi (A helyes válasz reményeink szerint egyértelmű.)
− A válaszlehetőségek egyforma hosszúságúak és lehetőleg rövidek legyenek. Pl.: Vontatható-e segédmotoros kerékpár másik járművel? a) Igen, de legfeljebb 40 km/h sebességgel. b) Igen, de legfeljebb 30 km/h sebességgel. c) Igen, de legfeljebb 20 km/h sebességgel. d) Nem (Megoldás: D) 5.2. Kiegészítéses feladatok Ezeket a feladatokat azért tárgyaljuk külön, mert – bár formailag a feleletalkotó feladatokhoz állnak közelebb – nagyon gyakran használják ezeket olyan megkötésekkel (Pl.: adott ige megfelelő alakjának használata), melyek viszont a feleletválasztó feladatokra jellemzők. •
„egyszerű kiegészítés” Ennél a feladattípusnál általában egy szöveg néhány betűjét, szavát elhagyjuk, csak pontozással jelöljük. Ilyenkor természetesen az eredeti szöveg, kijelentés rekonstruálása a feladat. Pl.: Pótold a hiányzó betűket az alábbi mondatokban! A harká... a beteg fák doktora. Most éppen a terebé...es tölgyfát kopogtat...a, mert levelei fo...ton-fo...vást sárgulnak. Harká... doktor sóha...tva mond...a: - Nem tudok segíteni ra...ta. Itt az ősz! A szél letördeli a ga...akat. Ma…d a tavasz meggyógyít...a az öreg tölgyet. (Megoldás: harkály, terebélyes, kopogtatja, folyton-folyvást, Harkály, sóhajtva, mondja, rajta, gallyakat, Majd, meggyógyítja.) Van, amikor nem szöveget kell kiegészíteni, hanem egy ábra vagy rajz feliratainak a pótlása a feladat. Pl.: Egészítsd ki az alábbi ábrán látható rajzot úgy, hogy nevezd meg a testrészeket!
(Megoldás:
•
„kiegészítés jelöléssel, rajzzal” Jelöléssel Pl.: Tedd ki a hiányzó relációs jeleket! A)
I(1) = I(2) t(1) = t(2)
B)
I(1) > I(2) t(1) = t(2)
C)
I(1) = I(2) t(1) > t(2)
Q(1) Q(2)
Q(1) Q(2) (Megoldás:
A. =;
Q(1) Q(2) B. >; C. >)
Rajzzal Pl.: Rajzold le az egyszikűek és a kétszikűek gyökérzetét, valamint a levelét! Nevezd is meg az erezet és a gyökérzet típusát, illetve hogy milyen kategóriákat jelölnek az „A” és „B” betűk!
(Megoldás:
A. Egyszikűek •
„táblázat kitöltése”
B. Kétszikűek)
A XIX. század utolsó negyedének magyar társadalmáról A
kaszinóban
négy
úriember
kártyázott.
Valamennyien
400
hold
földbirtoktulajdonnal kezdték a játékot. "Felforrósodott" a terem levegője, a tétek emelkedtek. Hamar sor került arra, hogy pénz helyett "holdak" cseréltek gazdát a lapjárástól függően. Szoboszlay uram vesztett, 60 holddal kelt fel az asztaltól. Zsigárdy uram miatt pedig a patikushoz kellett legényt szalasztani, mert csak 5 holdja maradt. Sárossy uram örömére, aki 1100 holdja birtokában boldogan fizette ki az egész asztaltársaság aznapi fogyasztását. Balóthy uram egykedvűen húzta meg a vállát. Nyert 35 holdat, de maga is tudta, a következő alakalommal ezt könnyen elveszítheti. Döntsd el, hogy a négy úriember (kizárólag a földbirtokuk nagysága) alapján melyik társadalmi csoportba sorolható be:
a kártyacsata előtt
a kártyacsata után
a kártyacsata előtt
a kártyacsata után
dzsentri dzsentri dzsentri dzsentri
nagygazda szegényparaszt nagybirtokos dzsentri
Szoboszlay Zsigrády Sárossy Balóthy Megoldás:
Szoboszlay Zsigrády Sárossy Balóthy
Mire ügyeljünk? Mi jelent(het) gondot? − Ez a feladattípus nagyon gyakran a tankönyv szövegének szó szerinti felidézését kívánja, azaz azoknak kedvez, akik magolnak.
− Fontos alapkövetelmény, hogy a kihagyott rész mindig az ismeret lényeges eleme legyen. Pl.: Egészítsd ki! Kolombusz 1492-ben ………….. Amerikát. A feladat azért rossz, mert itt a felfedező neve, a felfedezés ideje és a felfedezett fölrész neve a lényeges információ. − Gondot jelent, ha sok a kihagyás a szövegben. Pl.: Egészítsd ki az alábbi mondatot! A meleg [..........] sekély vizében a [..........] tapadva, többségük [..........] alkotva él. (Megoldás: tenger; tengerfenékhez; telepeket) 5.3. Feleletalkotó (nyílt) feladatok Ezeket a feladatokat nagyon könnyen lehet megalkotni, az objektív javítás viszont meglehetősen nehéz. •
„rövid választ igénylő feladatok” Ki fedezte fel a távírót? (Megoldás: Morse)
•
„hosszú választ igénylő feladatok” Fogalmazd meg 4-5 mondatban milyen előnyei voltak a kiegyezésnek!
•
„esszé” A hosszú választ igénylő feladatok és az esszé között nem a hosszúság differenciál, hanem az, hogy az esszé esetében a tartalmon felül a szerkesztettséget, a stílust, a válasz „kerekségét” is értékeljük. Éppen ezért a feladat megfogalmazásakor már egyértelműen kell jelölni milyen típusú választ várunk. Pl.: Mutasd be a barokk kort! Mire ügyeljünk? Mi jelent(het) gondot?
− Míg a rövid választ igénylő feladatok javítása nem jelent gondot, hiszen könnyen eldönthető, hogy a felelet helyes vagy helytelen, a hosszú választ igénylő feladatok javítása ugyanakkor már nem problémamentes. Megoldást a kulcsszavak használata jelenthet, de általában ezt is csak szakkifejezések esetén célszerű alkalmazni. Az objektivitás tehát azzal fokozható, ha a javítási útmutatóban – lehetőleg pontosan – felsoroljuk mindazokat az elemeket, amelyek megléte a válaszban elengedhetetlen követelmény. Az esszé feladatok estén azonban már nincs erre lehetőség, ezért ezeknek a feladatoknak a javítása meglehetősen szubjektív. Természetesen az objektivitás különböző módokon (Pl. a javítók felkészítésével, szempontok megadásával) jelentősen javítható. A feladatlapot úgy kell megalkotni, hogy támogassa a tanulókat abban, hogy a legjobb tudásukat nyújtsák. Ne felejtsük el azt sem, hogy tanárként mindig példát mutatunk, nevelünk, és ez igaz az általunk készített feladatlapra is. Éppen ezért végezetül megfogalmazunk néhány tanácsot, vezérelvet a feladatlap összeállítói számára. − A feladatok jól, egységes stílusban, világosan legyenek megfogalmazva. A feladatírás precíz nyelvhasználatot igényel, a szöveg ne tartalmazzon felesleges/irreleváns szavakat. − A feladatlap elejére célszerű egy-két könnyebb feladatot tenni, ha úgy tetszik kedvcsinálóként önbizalom növelőként. − Egy-egy témakörhöz, témához kapcsolódó feladatot egy csoportba célszerű szerkeszteni, így a tanulót nem kényszerítjük arra, hogy ide-oda keresgéljen az emlékezetében. − Vigyázzunk arra, hogy egy feladatban véletlenül se utaljunk egy másik feladat helyes megoldására. (A témakörök csoportosítása esetén az ilyen típusú hibát is hamarabb észrevesszük.) − A feladatlap ne legyen sok lépcsős, ne következzék egymásból több feladat. Ha nem így járunk el, akkor egy korai hiba következtében a ráépülők is hibássá válnak. − Ügyeljünk rá, hogy az egyértelmű utasítás, kérdés és a hozzá tartozó feladat, ábra egy oldalra kerüljön. − Írjuk oda a feladat mellé hány pontot ér. A tanuló így mérlegelheti, hogy mennyi időt, energiát fordít az egyes feladatra.
