ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 6. évf. - 2010/5. május
http://www.zoldbiotech.hu
6. évf. - 2010/5. május
Gödöllő, 2009. november 5.
Agrárkoncepció-vázlat Jolánkai Márton egyetemi tanár SZIE Növénytermesztési Intézet, MTA-SZIE Agronómiai Kutatócsoport
Birtokviszonyok. A hazai agrártevékenységek földhasználata vegyes birtokviszonyok között valósul meg (tulajdon, bérlet, elbirtoklás stb.). Fejleszteni szükséges a földnyilvántartásokat (adózási-támogatási gap csökkentése). Világos szabályozást kell kialakítani a földtulajdonszerzésre (pl. több EU országban előírás az életvitelszerű helyben gazdálkodás és hazai agrárvégzettség).
Jelen koncepció vázlat feladata mindössze a hazai agrárium helyzetének egy vázlatos – kulcsszavakban történő – áttekintése, a problematikus területek számbavétele, és a továbblépés lehetséges irányainak és módjának felvetése. Magyarország lényegében egyetlen számottevő természeti erőforrása a mezőgazdasági termelésre való képessége. Ezzel az adottsággal különböző történelmi korszakokban eltérő módon hol jobban, hol rosszabbul éltünk. Jelenleg a magyar élelmiszer-gazdaság tevékenysége, termelése, társadalmi és gazdasági súlya messze elmarad a lehetőségeitől.
Technológiai alapok. A hazai agrárgazdaság műszaki, technikai és technológiai ellátottsága szerény színvonalú, és egyenetlen eloszlású. Problémák vannak az épületállomány állapota, az infrastruktúra, a gazdasági úthálózat és a szolgáltatások elérhetősége területén.
Agrárstratégia. Évtizedek óta nincs az országnak agrárstratégiája. Ennek hiányában viszont a szakpolitika csak követője lehet az agrárium eseményeinek. Az agrárstratégiának a nyilvánvaló szakmai célok meghatározása mellett legfontosabb eleme a stabilitás és az időhorizont. Egy zömében éves, esetenként többéves termelési ciklusú tevékenység kereteit nem lehet folyamatosan, akár évente többször is változtatni. Szükséges, hogy készüljön egy középtávú 3-5 éves és egy hosszú távú 10-20 éves stratégia, világos és egyszerű célkitűzésekkel és a stabilitását biztosító garanciákkal.
Biológiai alapok. Mind a növényi, mind az állati biológiai alapokkal történő ellátottság kielégítő. Ugyanakkor intézményes támogatásra szorul a hazai nemesítő tevékenység, a fajtaminősítés, valamint a vető- és szaporítóanyag vertikum. A GMO anyagok okafogyottá vált tiltása helyett erősíteni és intézményesíteni kell azok ellenőrzését és használatuk szabályozását. Az ágazatok szerepe. Az agrárágazatok jelenlegi működése torz és nem fenntartható. Nem valósul meg a gazdálkodás egymásra épülése a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészeti tevékenységek esetében. Ezen a területen mutatkozik a legnagyobb mértékben az agrárstratégia kialakításának igénye. Piacok. Az agrárium az elmúlt évtizedek során elveszítette export piacainak jelentős részét, továbbá kiszorulóban van a belföldi piacokról is. Kormányzati szerepvállalás szükséges az előbbiek megőrzésére és esetleges fejlesztésére (külkereskedelmi egyezmények, szerződések, képviseleti rendszerek visszaállítása stb.), a hazai piacok védelmében pedig minden EU konform protekcionista szabályozás alkalmazásának lehetőségét
1
6. évf. - 2010/5. május
élővilág nagyobb részének ezek a területek biztosítják az élőhelyet, és csaknem egészének a táplálékforrást. A természetvédelem és a mezőgazdaság szimbiózisban van. Nemzeti parkjaink és egyéb jogszabályi védettségű területeink működtetése csak a mezőgazdasági tevékenységekkel integrált módon valósítható meg. Pontosítani szükséges ugyanakkor a kölcsönös elvárásokat, és a intézményi követelményrendszert. Környezetvédelem. A mezőgazdasági tevékenységek részben okozói, részben célterületei a környezeti problémák jelentős részének. Ugyanakkor a mezőgazdasági tevékenységek, főként a növénytermesztési tevékenység potenciálisan aktív szereplője kell legyen a környezetvédelemnek (hulladékgazdálkodás, biomassza, alternatív energiatermelés stb.). Szükséges az agrár-környezetvédelmi program működésének áttekintése, korszerűsítése és prioritásainak meghatározása.
meg kell vizsgálni és az arra alkalmasakat intézményesíteni szükséges. Élelmiszervertikum. E terület egyebek között két kritikus rendszert egyesít magában: az egyik a termékpálya minőségbiztosítása, a másik a gazdasági egymásra épülés és annak funkcionális szerkezete. Ma a hazai agráriumban egyik sem érvényesül maradéktalanul. Továbbá az élelmiszervertikum esetében számos szakmailag nem kellőképpen értelmezhető, illetve gazdaságilag marginális prioritás pontosítását is szükséges elvégezni (pl. biotermesztés, környezet- és természetvédelmi elvárások stb.).
Rurális bűnözés. A mezőgazdasági területeket, infrastruktúrát és a gazdálkodási feltételeket olyan mértékben terheli a rurális bűnözés, hogy azt stratégia és hatékony kormányzati intézkedés hiányában nem lehet kezelni. Ez a bűnözési forma nem elsősorban szociológiai (mélyszegénység), vagy etnikai (cigánybűnözés) eredetű, bár mindkettő megtalálható benne, hanem elsősorban olyan szervezett bűnözés, amelynek létrejöttét a politikai ambivalencia, a társadalmi közömbösség valamint a rendészeti demoralizáció és erózió teremtette meg. A rurális bűnözés mára már a gazdaság komoly gátló tényezőjévé vált.
Alternatív energia. A mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások esetében is stratégiai döntés szükséges. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy a különféle energialobbik (diesel, etanol, biomassza stb.) komplex gazdasági szerkezet híján életképtelen vállalkozások sorát indították el. Ugyanakkor múlhatatlan károkat okoztak (szervesanyag-felélés, faanyaggal történő rablógazdálkodás stb.). Alternatív energia előállítására hazánk különösen alkalmas, de meg kell határozni a célterületeket, ki kell alakítani a termelés vertikumát, és azt összhangba kell hozni a gazdasági tevékenységekkel.
Oktatás-kutatás. Hazánkban egyenetlenné vált az oktatás szerkezete. A szakmunkásképzés és a középfokú oktatás válságban van, olyan mértékben leszűkült, amely már veszélyezteti az ágazat működését. Ezzel szemben a felsőfokú képzés parttalanul kiszélesedett, egyszersmind tartalmában és minőségében erősen erodálódott. A kutatás finanszírozása meg-
Klímaváltozás. A mezőgazdaság elsődleges elszenvedője a klímaváltozásnak, ugyanakkor mind klímavédelmi (mitigation), mind alkalmazkodási (adaptation) potenciálja a legnagyobb a nemzetgazdaságban. Döntést szükséges hozni az alkalmazkodást elősegítő prioritásokról (földhasználat, talajművelési technológiák, állat- és növényfajták nemesítése), valamint a carbon sequestratio ágazati lehetőségeinek felméréséről és szabályozási rendszerének kialakításáról. Természetvédelem. Hazánk területének négyötöde agroökoszisztéma, fele pedig szántóterület. Az
2
6. évf. - 2010/5. május
oldatlan. A tárca kutatóintézetei erodálódtak, részben megszűntek, az akadémiai intézetek alulfinanszírozottak, az egyetemi kutatásoknak pályázati forrásokon kívül semmilyen alanyi támogatása nincsen. Megoldást jelentene az agrár oktatás és kutatás visszahelyezése az agrár tárcához. Továbbá stratégiai döntést kellene hozni az oktatási vertikum arányairól és szerkezetéről.
Termelésfinanszírozás. Alapvető eleme kellene legyen a stratégiának a termelésfinanszírozás megoldása. Ez nem piaci, és nem csak pénzügyi kérdés, hanem állami feladat. Lényegében klasszikus ágazati rendszerben megoldható, és semmivel nem igényelne több forrást, mint a jelenlegi ad hoc beavatkozások, segélyek, intervenciók stb. költségvetési igénye. Számos korábbi hazai és élő, ma is működő nemzetközi példa van a sikeres termelésfinanszírozásra.
Az EU kapcsolatok és az agrártámogatási rendszer. Hazánk az EU csatlakozást követően részben kényszerpályán mozog, hiszen működését a CAP integrálja. Ugyanakkor számos területen, közöttük a támogatási rendszerben is a „másodrendű” államok közé tartozunk. Feladat az érdekérvényesítés növelése, illetve a hazai támogatási szerkezetek újragondolása. Ugyancsak stratégiai döntést igényel a szakigazgatási területek működésének pontosítása (EU harmonizáció, illetve a nemzeti érdekek és igények összehangolása).
Sunday Times, Egyesült Királyság és Íroszág, 2010. május 9. http://www.timesonline.co.uk/tol/life_and_style/health/article7120592.ece
Agytröszt: romantikus ostobaság jelzi a közeledő élelmiszerválságot Paul Collier
A természet értékes, a természet sérülékeny. A környezetért való aggódás korunk vallása lett. És igen, én is csatlakoztam az új egyházhoz, újra hasznosítom a hulladékaimat és siratom az eltűnő vidéki tájat. Ám hajlamosak vagyunk a természetről moralizálni, ahe-lyett, hogy igyekeznénk megérteni a mögötte lévő tudományos és közgazdasági törvényszerűségeket.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfuseráljuk a mezőgazdaságot, hiszen az táplál minket. Nyugaton mégis romantikus környezetvédők, gyakran arisztokraták adják meg az alaphangot, akik ellenszenvvel figyelik a modern, tudományos eredményeken alapuló mezőgazdaságot és visszaparentálnának minket az organikus termelés otthonos világába. Ez a szemlélet óriási kárt oko-
A szegénység legyőzéséhez a szenvedély és a tudomány összefogására van szükség, nem pedig céltalan kóválygásra bármilyen irányba, amerre a kedvünk és képzeletünk visz minket. A természet legszenvedélyesebb védelmezői gyakran annyira tévúton járnak, hogy ők maguk válnak problémává, ahelyett, hogy hatékony megoldásokra törekednének. A természettel legszorosabban foglalkozó gazdasági szektor a mezőgazdaság: politikusaink groteszk hibákkal torzították el a mezőgazdasági politikát, melyek csak növelik a zűrzavart.
3
6. évf. - 2010/5. május
zott az európai mezőgazdasági politikában: 1996-ban a kormányok meghajoltak a populista nyomás előtt és meggátolták az új, genetikai módosításon alapuló (GM) technológia terjedését. Ezt megelőzően Európa és Amerika hasonló mennyiségű gabonafélét termesztett; azóta az Európában termesztett mennyiség lemaradása évente több mint 1 százalék. Tehát összesítve kb. 15-20%-kal kevesebb a lehetséges termelési eredményünk. A tilalom politikája – gonosz szövetség a romantikus arisztokraták (ilyen pl. a walesi herceg), az Amerika-ellenes baloldal, valamint a mezőgazdasági protekcionizmus rosszindulatú ereje között. Egy adag egészségügyi ijesztgetéssel és a tudományba vetett bizalom megnyirbálásával együtt – nyerő kombináció! Európa hátba döfte saját magát, Afrika pedig követte a példát és szíven lőtte magát. A népességrobbanás és a kedvezőtlenebbé váló éghajlati viszonyok miatt Afrikának minden más vidéknél nagyobb szüksége van a helyi körülményekhez adaptált növényekre. A GM technológia nem a bölcsek köve, de lehetőséget jelent a szárazságnak és a kártevőknek ellenálló változatok kifejlesztésére. Addig, amíg Afrikában érvényben van a tilalom, nincs is értelme elvégezni a szükséges kutatást.
Végül pedig itt van a „small is beautiful” (a kicsi szép) mitológiája. Az európaiak és az amerikaiak egyaránt nosztalgiát éreznek az országaikban rég megszűnt paraszti életforma iránt, ezért ráerőltetik Afrikára. Ezek a nézetek nagyon nagy hatást tettek a nemzetközi ügynökségekre, amelyek mind európai vagy amerikai támogatással működnek. 40 év óta kizárólag a kisgazdálkodókra összpontosították az afrikai mezőgazdaság termelékenységének növelése érdekében tett minden erőfeszítésüket. Civil szervezeteink hajlamosak arra, hogy változás nélküli fejlődésre törekedjenek; az afrikai parasztokat üveg mögött kell őrizni. Pedig a saját mezőgazdaságunk nem így vált termelékenyebbé: országainkban a paraszti életforma abból az egyszerű okból tűnt el, hogy nem volt eléggé hatékony.
Míg a GM növények betiltása Európa ostobasága, ennek megfelelője az Egyesült Államokban a bioüzemanyag-gyártás állami támogatása. Az az elképzelés, hogy a gabonaféléknek élelmiszer helyett energiatermelésre való felhasználása segítségével Amerika „zöld útra térhet” és meg tudja szüntetni a Közel-Kelettől való függését, két okból is erős érzelmi támogatást vált ki. Ám ez nem más, mint álmodozás: a gabonamagvak üzemanyaggá való átalakítása annyira rossz hatásfokú, hogy alig hoz energiamegtakarítást.
Saját társadalmunkban a nagy, kereskedelmi célra termelő farmgazdaságok a tipikusak, melyek a sikeresen kialakuló piacgazdaságokban jelenleg is átalakítják a mezőgazdaságot. Persze hogy továbbra is törekednünk kell a kisgazdálkodók termelékenységének emelésére. 40 év alatt azonban már megtanulhattuk volna, hogy ez eleve nehéz. A kereskedelmi farmok újítanak, befektetnek, betartják a szállítási határidőket és kockázatkezelést végeznek, mivel méreteik révén képesek legyőzni a kicsik előtt magasodó akadályokat. Az afrikaiak egyre nagyobb számban költöznek a nagyvárosokba. A mezőgazdasági termelés emelkedni fog, de kevesebb embert fog foglalkoztatni és kereskedelmi jellegű lesz – néha a szomszédait magukba olvasztó családi farmok keletkezésével, néha pedig nemzetközi vállalatok belépésével.
4
6. évf. - 2010/5. május
A természet – új vallás. A megértéssel ki nem egészített vallásos hit azonban mindig veszélyes volt.
A 2005-2008. évi élelmiszerválságot a GM növények tilalma, a bioüzemanyag-csalás és a kisgazdaságok iránti elfogultság együttesen okozta. A válság folyamán az alapvető élelmiszerek ára kb. 80%-kal emelkedett. Ezt a harmadik világbeli tengerparti nagyvárosok szegényei szenvedték meg: költségvetésük felét még normális körülmények között is az élelmiszer teszi ki.
The Plundered Planet: How to Reconcile Prosperity with Nature (A kifosztott bolygó: hogyan egyeztethető össze a jómód a természettel), Paul Collier tollából – ezen a héten jelenik meg a Penguin könyvkiadónál
Most kell cselekednünk. Mi lenne, ha kölcsönösen visszavennénk ostobaságainkból: Európa visszavonná a GM növényeket sújtó tilalmat, cserében azért, hogy Amerika beszünteti a bioüzemanyagok támogatását, és mindkét fél újraértékelné a paraszti létforma iránt érzett nosztalgiáját? Ehelyett most rossz irányba haladunk. Ahogy Afrika utánozta az európai ostobaságot, úgy most Európa is az amerikaiakat utánozza: igen, az Európai Bizottság most tervezi saját bioüzemanyag-támogatási rendszerünket.
REUTERS, 2010. május 3. http://www.reuters.com/article/idUSTRE6422CU20100503
Egy dolgozat, melyből kiderül az Európai Unió terve a GM növénytermesztés felfuttatására Charlie Dunmore
Ez a terv tág teret biztosítana a GM növények termesztése számára az EU területén. A terv részletei dühödt reakciót váltottak ki a környezetvédőkből, akik már amúgy is fel voltak háborodva a Bizottságnak egy GM burgonyafaj kereskedelmi termesztését engedélyező márciusi döntésén.
Brüsszel – Azt követően, hogy az Európai Bizottság vitaáradatot provokált a GM növények nehézkes engedélyezési eljárásának megkerülésére vonatkozó újabb terveivel, fontos változások várhatók a GM növények kezelésének európai módszereiben. A Reuters betekintést nyert egy kiindulási hatástanulmányba, amelyből kiderül, hogy az EU végrehajtó szerve az Unió jelenlegi GMjogszabályainak hosszadalmas felülvizsgálata helyett a nemzeti kormányokra bízná annak eldöntését, akarnak-e genetikailag módosított növényeket termeszteni.
A terv azonban nagy lendületet ad a biotechnológiai vállalatoknak az EU-ban, ahol a jelenlegi engedélyezési rendszer akadozása miatt a GM növények kereskedelmi célú termesztése – mind a 27 tagországot figyelembe véve – kevesebb, mint 100 000 hektáros vetésterületre korlátozódik.
5
6. évf. - 2010/5. május
Csökkentheti az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi feszültséget is: azt követően, hogy néhány EU tagország, közöttük Ausztria és Németország betiltotta egy már engedélyezett GM kukorica termesztését, az Egyesült Államok 2003-ban panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez az EU ellen. Az EU végrehajtó szerve azzal szándékozik feloldani a GM növények engedélyezésének fennakadását, hogy a GM növényeket termeszteni akaró országoknak megadja erre a lehetőséget, egyúttal pedig szentesíti több tagállam jelenlegi „GM-mentes” státusát.
Választható eljárások A dolgozat több lehetőséget is körvonalaz a javasolt módosításnak a létező törvényi keretek közötti végrehajtására, és világossá teszi, hogy a legfontosabb szempont a WTO-tagországok, különösen pedig az Egyesült Államok várható reakciója.
A dolgozat szerint a Bizottság a jogszabályok felülvizsgálata helyett – amelyhez az Európai Parlament beleegyezésére lenne szükség – „ha lehetséges, akkor a létező törvényi keretek között” próbálja a módosítást keresztülvinni.
„A biotechnológia a transzatlanti párbeszéd egyik fontos témája, ezért az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatot ... figyelembe kell venni ennek a kezdeményezésnek a kialakításánál, függetlenül a választási lehetőségektől” – olvasható a hatástanulmányban.
Adrian Bebb, a Föld Barátai szervezet harcosa így nyilatkozott: „Úgy látszik, hogy a Bizottság nagyon szeretné elkerülni a parlamenttel folytatott demokratikus vitát, így akarva kedvezni a biotechnológiai iparnak és bejuttatni a GM növényeket Európába”.
A dolgozatban leírt első és legvalószínűbb lehetőség az, hogy a GM növények termesztési engedélyének jóváhagyása – biztonsági felmérést követően – továbbra is az EU szintjén történne, ám ezután az országok maguk döntenék el, hogy termesszék-e azokat.
A hatástanulmány szerint a javaslatoknak – amelyek várhatóan júniusban kerülnek az asztalra – valószínűleg „a jelenlegi helyzethez képest kedvező hatása lesz a biotechnológiai és vetőmag-forgalmazó vállalatokra”. „A nem GM növényeket termesztő gazdák számára a hatás kedvezőtlen lehet” – teszi hozzá a tanulmány, a hagyományos mezőgazdasági termékek véletlen GM-szennyeződésének veszélyére utalva.
Arra vonatkozólag, hogy a tagállamok hogyan fogják megindokolni a termesztés melletti vagy elleni döntésüket, a dolgozat szerint az egyik lehetőség a GM és nem GM növények „koegzisztenciájára” (egymás melletti termesztésére) vonatkozó, jogszabályba nem foglalt EU-irányelvek felülvizsgálata. Ez lehetővé tenné a tagországok számára, hogy 5 vagy 10 km-es „pufferzóna” létrehozását írhassák elő a GM és nem GM szántóföldek elválasztására, ami a gyakorlatban lehetetlenné tenné a GM növények termesztését. A dolgozatban említett egyik további lehetőség annak engedélyezése, hogy a tagországok „társadalmi-gazdasági” tényezőkkel, pl. az organikus termelés védelmével, a terméshozamok növelésével vagy a gyom- és rovarirtószer-felhasználás csökkentésével indokolhassák döntésüket.
Adrian Bebb
6
6. évf. - 2010/5. május New York Times, 2010. május 3. http://www.nytimes.com/2010/05/04/business/energy-environment/04weed.html
A gazdák megbirkóznak a Roundup-rezisztens gyomokkal William Neuman és Andrew Pollack
DYERSBURG, Tennessee. — 15 éven át Eddie Anderson farmer szigorúan ragaszkodott a talajművelés nélküli gazdálkodáshoz, ehhez a környezetbarát módszerhez, amely szinte teljesen mellőzi a szántást annak érdekében, hogy megfékezze a talajeróziót és megelőzze a műtrágyákat és rovarirtó szere-ket tartalmazó, káros elfolyások keletkezését. Idén azonban másként történt. Nemrégiben egyik délután Anderson úr itt állt és nézte, hogyan járnak keresztül-kasul a traktorok a dimbes-dombos szántóföldön, hogyan szántják és kevernek gyomirtó szereket a földbe, ahová ő nemsokára szóját fog vetni.
Kiegészítő gyomirtó szereket alkalmaztak Eddie Anderson földjén, hogy felvegyék a harcot a glifozáttal szemben rezisztens gyomok ellen
„Megint ugyanott vagyunk, mint húsz évvel ezelőtt” – mondta Anderson, aki idén tavasszal 1200 hektáros szójaföldjének kb. egyharmadát fogja felszántatni, többet, mint bármikor az utóbbi években. „Megpróbáljuk felderíteni, melyik módszer segít.”
Ugyanúgy, ahogy az antibiotikumok elterjedt alkalmazása hozzájárult a gyógyszereknek ellenálló szuperkórokozók megjelenéséhez, rövid idő alatt szívós új szupergyomok jelentek meg a földeken annak következményeként, hogy az amerikai gazdák útonútfélen használták a Roundup gyomirtó szert.
A mezőgazdasági szakértők szerint az ilyen erőfeszítések magasabb élelmiszerárakhoz, alacsonyabb hozamokhoz, emelkedő mezőgazdasági termelési költségekhez és növekvő föld- és vízszennyeződéshez vezethetnek.
A gyomok elleni küzdelemben Anderson úr és a többi gazda Amerika-szerte rá vannak kényszerítve arra, hogy mérgezőbb gyomirtó szerekkel permetezzenek, kézzel húzzák ki a gyomokat és visszatérjenek a munkaigényesebb módszerekhez, például a rendszeres szántáshoz.
„Ez a mezőgazdasági termelésre leselkedő valaha látott legnagyobb veszély” – mondta Andrew Wargo III, az Arkansas állambeli Természetvédelmi Körzetek Egyesületének elnöke. A mezőgazdaságra komoly veszélyt jelentő első rezisztens gyomnövényfaj 2000-ben bukkant fel egy szójaföldön, Delaware államban. Azóta a probléma elterjedt: legkevesebb 22 államban 10 ellenálló gyomnövényfaj fertőzött meg több százezer hektárnyi területet, főleg szója-, gyapot- és kukoricaföldeket. Lehet, hogy a szupergyomok lehűtik majd az amerikai mezőgazdaság lelkesedését a genetikailag módosított növények iránt. Az amerikai szántóföldeken immár mindennapossá vált a Roundup gyomirtó
Jason Hamlin, hivatásos gyomszakértő és agronómus glifozátrezisztens gyomok után kutat Dyersburgban, Tennessee Államban
7
6. évf. - 2010/5. május
permetezését túlélő, genetikailag módosított szója, kukorica és gyapot termesztése. Ha azonban a Roundup már nem irtja ki a gyomokat, a gazdáknak nem lesz többé okuk a drágább speciális vetőmag megvásárlására. A Roundupot, amely eredetileg a Monsanto terméke, de amelynek generikus változatát ma már más cégek is árusítják glifozát néven, majdnem hogy csodaszerként ünnepelték a gazdák. Széles spektrumú gyomirtó szer, kezelése egyszerű és biztonságos, és mivel gyorsan lebomlik, környezeti hatása minimális.
Anderson farmer egy különlegesen szívós glifozátrezisztens fajjal küzd, egy disznóparéjjal (Amaranthus palmeri), amelynek ellenálló változata még csak tavaly vált gyakorivá Tennessee állam nyugati vidékén.
Az eladások az ezerkilencszázkilencvenes évek vége felé kezdtek emelkedni, azután, hogy a Monsanto létrehozta a Roundup Ready növényfajtákat, amelyeket genetikai módosítással ellenállóvá tettek ezzel a vegyszerrel szemben, így a gazdák nyugodtan permetezhették a földeket: a gyomok elpusztultak, a haszonnövény sértetlenül megmaradt. Ma az Egyesült Államok területén termesztett szójababnak kb. 90%-a, a kukoricának és a gyapotnak kb. 70%a Roundup Ready fajta.
A disznóparéj egy nap alatt nyolc centimétert is képes nőni és több mint két méteres magasságot is elérhet, így megfojtja a haszonnövényeket, és annyira robusztus, hogy kárt tud okozni a betakarítógépekben. Anderson és szomszédai még azelőtt megpróbálják kiirtani a gyomot, hogy ilyen nagyra nőne: felszántják a földjeiket és gyomirtó szereket kevernek a földbe.
A gazdák azonban olyan sok Roundupot permeteztek ki, hogy a gyomok gyorsan alkalmazkodtak hozzá. „Ami itt lejátszódik, nem más, mint a Darwinféle törzsfejlődés felgyorsított változata” – mondja Mike Owen, az Iowai Állami Egyetem egyik gyomszakértője.
Ez azzal fenyeget, hogy visszájára fordul a Roundup-forradalom egyik mezőgazdasági vívmánya, a minimális talajművelés módszere. Azoknak a gazdáknak, akik a Roundup gyormirtó szer és a Roudup Ready növények kombinációját használták, nem kellett beszántaniuk a gyomokat. Ez csökkentette a talajeróziót, a felszíni vizek kémiai szennyezését és az üzemanyagfelhasználást.
A Rounduppal szemben ellenálló gyomok, például a betyárkóró és az óriás parlagfű megjelenése arra kényszeríti a gazdákat, hogy visszatérjenek a réges-régen elhagyott korábbi gyakorlathoz.
Ha ismét gyakori szántásra lesz szükség, „ennek környezeti hatása bizony aggodalomra ad okot” – mondja Ken Smith, az Arkansasi Egyetem gyomszakértője. Ráadásul a genetikailag módosított növények egyes bírálói szerint a fokozott gyomirtószer-használat (a szerek között régebbi, a környezet számára a Roundupnál veszélyesebb vegyszerek is szerepelnek) ellentmond a biotechnológiai ipar állításának, miszerint az általuk előállított növények jó hatással vannak a környezetre. „A biotechnológiai ipar a több gyomirtó szerrel dolgozó mezőgazdaság felé vezet minket, holott mindig azt ígérték, hogy az ellenkező irányba megyünk, amelyet mi is helyesnek tartunk” – mondja Bill Freese, a washingtoni Élelmiszer-biztonsági Központ tudománypolitikai elemzője.
Anderson úr, aki 1200 hektáron termeszt szóját, a rezisztens disznóparéval küzd
8
6. évf. - 2010/5. május
A gyomszakértők becslése szerint az egyesült államokbeli szántóföldeknek viszonylag kis részét fertőzték meg eddig a Roundup-rezisztens gyomok – Ian Heap, a herbicidrezisztens gyomokkal foglalkozó nemzetközi felmérés vezetője szerint 3-4 millió hektárról lehet szó. (A felmérést a mezőgazdasági vegyipar finanszírozza.) A felmérés szerint más országokban, így Ausztráliában, Kínában és Brazíliában körülbelül 70 millió hektáron nőnek Roundup-rezisztens gyomok.
Monsanto legújabb kukoricafajtája mind a glifozátra, mind a glufozinátra rezisztens, és most fejlesztik a dicambával, egy korábbi gyomirtó szerrel szemben ellenálló növényeket. A Syngenta saját, Callisto elnevezésű gyomirtó szerére rezisztens szója kifejlesztésén dolgozik. A Dow Chemicals pedig olyan szóját állít elő, amely ellenálló a 2,4-D-vel, a vietnami háborúban használt lombtalanítószer, az Agent Orange egyik összetevőjével szemben.
A Monsanto, amely régebben azzal érvelt, hogy az ellenálló gyomok nem fognak jelentős problémát okozni, most óva int a jelenség túlértékelésétől. „Komoly probléma, de kezelhető” – mondja Rick Cole, aki a Monsantónál a herbicidrezisztens gyomokkal kapcsolatban felmerülő problémák kezelését vezeti az Egyesült Államokban.
A tudósok és a gazdák mindennek ellenére úgy gondolják, hogy a glifozát ritka kedvező felfedezés volt, és lépéseket kellene tenni hatékonyságának megőrzésére. A glifozát „éppen olyan fontos a globális élelmiszertermelés számára, mint a penicillin a gyógyításban” – írta Stephen B. Powles ausztrál gyomszakértő az USA Tudományos Akadémiájának folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences) megjelent kommentárjában.
A Monsanto persze nagy üzlettől esik el, ha a gazdák kevesebb Roundup gyomirtó szert és Roundup Ready vetőmagot vásárolnak. „Ahhoz, hogy kiirtsuk a gyomokat, a Roundupon kívül még egy másik gyomirtót is használnunk kell” – mondja Steve Doster, aki kukoricát és szóját termeszt Barnumban, Iowa államban. „Akkor hát miért is vesszük a Roundup Ready vetőmagot?”
A Nemzeti Kutatási Tanács, a szövetségi kormány tudományos tanácsadó testülete múlt hónapban kongatta meg a vészharangot, közölve, hogy a gyomirtó szereknek ellenálló gyomok megjelenése veszélyezteti a genetikailag módosított növényeknek mind a gazdáknál, mind a környezetvédelemben jelentkező igen jelentős hasznát.
A Monsanto azzal érvel, hogy a Roundup még így is több száz gyomot kordában tart. A vállalat azonban eléggé aggasztónak találhatta a problémát, hiszen példátlan lépésre szánta el magát: támogatja azokat a gyapottermesztő gazdákat, akik a Roundup kiegészítésére azzal versengő gyomirtó szereket vásárolnak.
A gyomszakértők azt tanácsolják a gazdáknak, hogy váltogassák a glifozátot más gyomirtó szerekkel. A glifozát ára azonban a generikus változatok fokozódó elterjedésének tulajdoníthatóan csökkentőben van, ezért a gazdák továbbra is ezt használják.
A Monsanto és más agrobiotechnológiai cégek további gyomirtó szerekre rezisztens, genetikailag módosított növények kifejlesztésén is dolgoznak.
Csinálni kell valamit – mondja Louie Perry Jr. gyapottermesztő, aki az ükapja által 1830-ban alapított farmon műveli a földet Moultrie-ban, Georgia államban.
A Bayer már piacra dobta a glufozinátnak, egy másik gyomirtó szernek ellenálló gyapotot és szóját. A
Georgia egyike a Roundup-rezisztens disznóparéjjal legerősebben fertőzött államoknak, és Perry szerint az új gyom hasonló veszélyt jelent a gyapottermesztésre, mint a XX. század elején az egész ágazatot tönkretevő bogárkártevő. Ha nem oldjuk meg ezt a problémát, ugyanaz történik, mint amit a mexikói gyapottok-ormányos tett a gyapottal: vége lesz” – mondta Perry, aki Georgia állam gyapotbizottságának elnöke.
Glifozátrezisztens gyomfajok az egyes államokban
9
6. évf. - 2010/5. május
Agrow World Crop Protection News, 2010. március 3. http://www.agrow.com
Idén nyáron esedékes az EU új GMO-szabályozása Jackie Bird
A Monsanto rovarrezisztens MON810 kukoricája az egyetlen olyan GM növény, amelyet jelenleg termesztenek az EU területén. Hat tagállam (Ausztria, Magyarország, Franciaország, Görögország. Németország és Luxemburg) az EU genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó direktívája (2001/18/EC) szerinti védzáradékot alkalmazta és a GM kukoricafajta termesztését tiltó intézkedéseket vezetett be. Lengyelországban pedig minden GMO értékesítését tiltó törvény van érvényben, ennélfogva ebben az országban a GM növények termesztése csak úgy lehetséges, ha a gazdálkodók külföldről szerzik be a vetőmagot. A védzáradék alkalmazását tudományos bizonyítékokkal kell alátámasztani, ám az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság már számos esetben elvetette a tagállamok érveit.
John Dalli, az EU egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa szerint idén nyáron kerülnek nyilvánosságra az EU javaslatai arra vonatkozóan, hogy a tagállamoknak több választási lehetősége lehessen annak eldöntésében, termesszék-e az EU-ban jóváhagyott genetikailag módosított növényeket. Dalli márciusban körvonalazta terveit, ugyanakkor, amikor az Európai Unióban jóváhagyást kapott egy GM növény termesztése, az utóbbi 12 évben először (lásd ebben a számban). A javaslatok megtételére Dallit José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kérte fel, aki tavaly azt mondta, hogy az EU tudományos alapokon nyugvó jóváhagyási rendszerét kombinálni kellene annak engedélyezésével, hogy a tagállamok szabadon eldönthessék, termesztenek-e egyáltalán GM növényeket (Agrow 584. szám, 7.o.). A jelenlegi szabályok szerint a tagállamok kötelesek engedélyezni az uniós szinten jóváhagyott GM növények termesztését és felhasználását. Ennek ellenére néhány ország, mindenekelőtt Ausztria sok éve fenntartja a GM növényekre vonatkozó tilalmat és ellenáll az Európai Bizottság minden, a tilalom feloldására vonatkozó próbálkozásának.
Dalli szerint a MON810 termesztésére vonatkozó biztonsági intézkedéseket nyárra már a Bizottság által javasolandó megoldás fényében fogják megítélni. Egy tavalyi GMO-konferencián EU-tisztviselők rámutattak, hogy az EU cselekvését bizonyos mértékig korlátozzák a WTO szabadkereskedelemre vonatkozó szabályai és annak szükségessége, hogy minden társadalmi-gazdasági kritériumot tudományos alapokra helyezzen (Agrow 583. szám, 9.o.).
Tavaly Hollandia azt javasolta, hogy a regisztrációs eljárást osszák két részre, úgy, hogy a GM növények és -termékek importjának és forgalmazásának engedélyezése megmaradna az EU szintjén, a termesztésre vonatkozó döntéseket viszont a tagállamok hoznák. Ausztria rögtön elfogadta ezt az ötletet, és sürgette a Bizottságot, hogy a létező rendelkezések „kisebb változtatásaival” tegye lehetővé a tagállamoknak a „kiszállási” záradék alkalmazását olyan esetekben, amikor az EU GM-növények termesztését engedélyezi (Agrow 571. szám, 12. o.). Bulgária, Ciprus, Görögország, Magyarország, Írország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország és Szlovénia támogatta Ausztria javaslatát.
John Dalli
10
Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület
Green Biotechnology Europe (GBE)
