5. fejezet A különböző minisztériumok, illetőleg az ezekhez tartozó hivatalok, intézmények, felügyeletek feladatai

174

5. fejezet A vegyi anyagokat kezelő minisztériumok, hivatalok és egyéb intézmények Cél: a kémiai biztonság és a vegyi anyag-kezelés különböző területeiért felelős minisztériumok és egyéb kormányzati intézmények mandátumának és programjának leírása, elemzése.

5.1. A különböző minisztériumok, illetőleg az ezekhez tartozó hivatalok, intézmények, felügyeletek feladatai A fejezet általános áttekintést kíván adni: − a vegyi anyag-kezeléssel kapcsolatos minisztériumi, illetve a tárcák felügyelete alá tartozó intézmények feladatairól, kompetenciáiról a vegyi anyag csoportok életciklusának minden egyes szakaszára vonatkozóan a gyártástól, illetőleg az importtól a hulladékig; mindezeket előbb táblázatokban összegezzük, majd részletesen bemutatjuk a tárcákat és intézményeit. -- előbb annak táblázatos összegzését mutatjuk be, hogy bármely vegyi anyag életciklusának, melyik fázisában van egy-egy tárcának tennivalója (szabályozás, ellenőrzés, háttér-intézményi tevékenység, egyéb). Ezeket mutatja be részleteiben az 5.1., 5.2., 5.3., 5.4. és 5.5. Táblázat, illetve összegezve az 5.6. Táblázat; -- ezt követően mutatjuk be – ugyancsak annak táblázatos összegzésében –, hogy melyik vegyi anyag csoporttal, melyik tárcának van meghatározott feladata (függetlenül attól, hogy az az adott vegyi anyag életciklusának melyik szakaszára vonatkozik. Mindezek demonstrálása az 5.7., 5.8. és 5.9. Táblázatok, illetve mindezek összegzésére az 5.10. Táblázat szolgálnak. − feladatul tűzi ki annak továbbá megállapítását, hogy melyek a jelenleg „ellátott” területek, a nemzeti infrastruktúra hiányzó elemei, illetőleg vannak-e a tevékenységekben átfedések. 5.1. Táblázat

Egyes minisztériumok feladatai NÖVÉNYVÉDŐSZEREK, TERMÉSNÖVELŐ ANYAGOK* esetében

Életciklus szakasz/ érintett minisztérium

Behozatal

Termelés

Tárolás

Szállítás

BM

x3

a4 b6 c3

a3, a4 b6 c3

a7, x2

EüM

a1 c2

a2, a4, a5, b2, b4, b6

a4, a5, b4, b6,

x1, x2

x1,

TAKARMÁNYOK,

Terjesztés, kereskedelem

Felhasználás, Kezelés

a4, a8, b6, c3, x3 a4, a5, b4, b6,

a4, a7, a8, b6 c3

x1, x2

a4, a5, b4, b6,

a4, a5, b4, b6,

Hulladék

175 x3 FMM

-

FVM GKM

a1, a2, b1 c1 -

HM ICsSzEM KüM KvVM

-

PM OM IM

a7, x1 -

c3, c4 x1 a6 b5 c5 a2 b1, b2, b3

c3, c4 x1 a6, b5 c5 b2, b3

a4 b7 c3 a2, a4, b6 c2, c3

a4 b7 c3 a4 b6 c2, c3

-

-

-

a7, x1, x2 a7, x2 -

x1,

c2, c3, c4 x1, x3 a6, b5 c5 a7 b2, b3 c1 a4, a7 b7 na a4, a7, b6 c2, c3 -

c2, c3, c4 x1 a6, b5 c5 a7, b3 c1 a4, a7 b7 c3 a4 b6 c2, c3 -

c4, x1, x2 a6, b5 c5 x2 x2 x1, x2

-

*Jelölés: a) növényvédő szerek b) takarmányok c) termesztő közegek, növénykondícionáló szerek, termésnövelő anyagok (továbbiakban együtt: termésnövelő anyagok) a1 növényegészségügyi határkirendeltségek: mintavétel, minta analízise: Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok (Szolgálat(ok)); Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI); Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (OÉVI); a2 szert engedélyező hatóság: Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSz); szakhatóságok: Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), KvVM; szakhatósági állásfoglaláshoz szakvéleményező: Országos Közegészségügyi Központ-Országos Kémiai biztonsági Intézete (OKK-OKBI), Országos Közegészségügyi Központ-Országos Munkahigiénés- és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (OKKOMFI), OÉTI. A gyártás megkezdését az engedélyezőhöz be kell jelenteni, és a hatóság erről nyilvántartást vezet; a3 tárolás, raktározás működési engedélyhez kötött eseteiben engedélyező hatóság: jegyző; a4 telepengedélyhez kötött tevékenységek esetében engedélyező hatóság a jegyző; szakhatóságok: a területileg illetékes ÁNTSZ intézete, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, tűzvédelmi kérdésben az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság; a5 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján, a szervezett munkavégzés esetén a munkaegészségügyi, kémiai biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére jogosultak az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei; a6 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági követelmények hatósági ellenőrzésére az OMMF területileg illetékes felügyelőségei jogosultak; a7 kis és nagykereskedelmi forgalmazás, vásárlás, felhasználás működését engedélyező hatóság: jegyző, NTKSz; szakhatóság, védett természeti területen munkarepülés engedélyezője: az illetékes természetvédelmi hatóság, az ADR hatálya alá tartozó engedélyezés esetén szakhatóság: a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, országos szállítási engedély esetén: a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; veszélyes áruk szállítása esetén ellenőrző hatóság: behozatalnál: Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP); közúton az illetékes közúti felügyelet és rendőrhatóság, valamint velük együttműködve: − − −

megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, országos szállítás esetén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;

a8 ellenőrző hatóság: jegyző, NTKSz;

176

b1 engedéllyel nem rendelkező új takarmány behozatala esetén az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) engedélyez; gyógyszeres takarmány esetén OMMI engedély az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer és Takarmányellenőrző Intézet (ÁOGYTI) szakhatósági állásfoglalása alapján történik; b2 üzem, takarmánytároló hely, forgalmazás működés engedélyezése: engedélyező a megyei/fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás (Állomás) az ÁOGYTI; b3 ellenőrző hatóság: Állomás; b4 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján, szervezett munkavégzés esetén a munkaegészségügyi, kémiai biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére jogosultak az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei; b5 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági követelmények ellenőrzésére az OMMF területileg illetékes felügyelőségei jogosultak; b6 telepengedélyhez kötött tevékenységek esetében engedélyező hatóság a jegyző, szakhatóságok: a területileg illetékes ÁNTSZ intézete, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, tűzvédelmi kérdésben: az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság; c1 forgalomba hozatalt, felhasználást engedélyező hatóság: FVM; c2 engedélyezésben közreműködő szakhatóságok: KvVM, OKK; c3 telepengedélyhez kötött tevékenységek esetében engedélyező hatóság a jegyző, szakhatóságok: a területileg illetékes ÁNTSZ intézet, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, tűzvédelmi kérdésben: az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság; c4 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján, szervezett munkavégzés esetén a munkaegészségügyi, kémiai biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére jogosultak az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei; c5 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági követelmények ellenőrzésére az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) irányítása alatt működő területileg illetékes felügyelőségek jogosultak;

x1 a veszélyesnek minősülő áru, illetve hulladék esetén: a) a behozatalt a határátkelőhelyen a vámhatóság ellenőrzi; b) a begyűjtést, szállítást engedélyezi az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF); c) telephelyhez kötött és a főváros, megye területén belüli begyűjtési, szállítási tevékenység esetén szakhatóságok: megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, országos szállítás esetén: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; d) veszélyes hulladék kezelését engedélyező hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőségek; e) veszélyes árunak minősülő veszélyes hulladék szállítási útvonalának kijelölését: egy helység közigazgatási határain belül a jegyző-, megyén belüli települések közötti és a Fővároson belüli szállítás esetén a területileg illetékes közlekedési felügyelet-, több megyén keresztüli szállításnál, országhatáron kilépő szállítást is ide sorolva: az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság engedélyezi; f) a szállítást a rendőrség, közlekedési Főfelügyelet, Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ellenőrzi; g) baleset, mérgezés esetén közreműködő egészségügy, ÁNTSZ, g) a hulladék besorolásáról szóló határozatot az OKTVF adja ki; x2 a hulladékkezeléssel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos eljárások során közreműködő szakhatóságok lehetnek (feladattól függően): ÁNTSZ, illetékes környezetvédelmi felügyelőség, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, települési Önkormányzat (ÖK) jegyzője, illetékes építésügyi hatóság, megyei Közig. Hivatal, Szolgálat(ok), Állat-egészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hatóság(ok), Központi és területileg illetékes Közlekedési Felügyelet;

177 x3 tiltott, illetve korlátozott anyagok behozatala esetén kompetens hatóság ipari vegyi anyagok esetében: OKK-OKBI, vámáruk piacfelügyeleti ellenőrzése során a piacfelügyeletben közreműködő hatóság: OKK-OKBI; az eljáró hatóság ez utóbbi esetben a VPOP.

5.2. Táblázat

Egyes minisztériumok feladatai kőolajtermékek, ipari VESZÉLYES ANYAGOK, KÉSZÍTMÉNYEK* esetében

Életciklus szakasz/ érintett minisztérium

Behozatal

Termelés

Tárolás

Szállítás

BM

x6, x8

EüM

x1, x6 x6 -

x3, x7, x8, x9 x2, x4, x7, x9 x7

x4, x5, x7, x8 x3, x4, x5

FMM FVM GKM HM ICsSzEM KüM KvVM

x3, x7, x8, x9 x1, x2, x3, x4, x7, x9 x7

PM OM IM

x4, x6 -

x3 x1, x3, x7, x9 -

Terjesztés, kereskedelem

Felhasználás, Kezelés

x7, x8

x3, x7, x8 x2, x3, x4, x7

x7

x1, x2, x3, x4, x7 X7

x7, x9

x4, x5, x8 x4, x5

x7 x7 -

x3 x3, x7

-

-

-

-

x7

Hulladék

x4, x5, x7, x8 x3, x4, x5, x7 x7 x5 x4, x5 x4, x5, x7 -

* Veszélyes anyag és készítmény fogalom lásd: 2000. évi XXV. (a kémiai biztonságról szóló) tv. értelmezésében véve, de ide nem sorolva: a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerek (késztermékek); b) a pszichotrop anyagok, a kábítószerek és kábítószer-prekurzorok c) a kozmetikai termékek; d) a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékek; e) a radioaktív anyagok; f) az élelmiszerek; g) a takarmányok; h) a növényvédő szerek és a termésnövelő késztermékek; i) az egyéb veszélyes anyagok vagy veszélyes készítmények, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárás van előírva, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott követelményeknek. x1 jogszabály által előírt esetekben (és/vagy): törzskönyvezés(ismételt törzskönyvezés), bejelentés, jegyzékbevétel, új anyag kockázatbecslése, nyilvántartás, információ szolgáltatás stb. (lásd: szöveges részben az OKK-nál és az OKK-OKBI-nál leírtakat) tekintetében un. kompetens hatóság: OKK-OKBI, közreműködő társhatóságok: KvVM, Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató szolgálat (ETTSZ), Kémiai Biztonsági Információs Rendszer (KBIR), Kémiai biztonságot Koordináló Tárcaközi Bizottság (utóbbit lásd 7. fejezetben); x2 forgalmazással, gyártással kapcsolatos tevékenység előtt, rákkeltő anyaggal végzett tevékenység esetén jogszabály által meghatározott adatok bejelentése: ÁNTSZ területileg illetékes intézetéhez; x3 veszélyes anyagokkal és készítményekkel összefüggő tevékenységet folytató, külön jogszabály alapján „veszélyes ipari üzem” építési-, használatbavételi- és veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyéhez a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági engedélye szükséges, közreműködő szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezetet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelöli ki, a veszélyességi övezet kijelölésében közreműködő hatóságok: ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőség, Önkormányzat; x4 a veszélyesnek minősülő árú illetve hulladék esetén: a) a behozatalt a határátkelőhelyen a vámhatóság ellenőrzi; b) a begyűjtését, szállítást engedélyezi az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF); c) telephelyhez kötött és a főváros, megye területén belüli begyűjtési, szállítási tevékenység esetén szakhatóságok: megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, országos szállítás esetén: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; d) veszélyes hulladék kezelését engedélyező hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőségek; e) veszélyes hulladék szállítási útvonalának kijelölését: egy

178 helység közigazgatási határain belül a jegyző-, megyén belüli települések közötti és a fővároson belüli szállítás esetén a területileg illetékes közlekedési felügyelet-, több megyén keresztüli szállításnál, országhatáron kilépő szállítást is ide sorolva: az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság engedélyezi; f) a szállítást a rendőrség, közlekedési Főfelügyelet, Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ellenőrzi; g) baleset, mérgezés esetén közreműködő egészségügy, ÁNTSZ, g) a hulladék besorolásáról szóló határozatot az OKTVF adja ki; x5 a hulladékkezeléssel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos eljárások során közreműködő szakhatóságok lehetnek (feladattól függően): ÁNTSZ, illetékes környezetvédelmi felügyelőség, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, települési Önkormányzat (ÖK) jegyzője, illetékes építésügyi hatóság, megyei Közig. Hivatal, Szolgálat(ok), Állat-egészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hatóság(ok), Központi és területileg illetékes Közlekedési Felügyelet; x6 tiltott, illetve korlátozott anyagok behozatala esetén kijelölt nemzeti hatóságok: az ipari vegyi anyagok esetében: OKK-OKBI, növényvédelmi célú vegyi anyagok esetében: NTKSz; a vámáruk piacfelügyeleti ellenőrzése során piacfelügyeletben közreműködő hatóság: OKK-OKBI, az eljáró hatóság ez esetben a VPOP; x7 a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzésére, intézkedésre jogosult hatóságok: a) a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az ÁNTSZ (1993. évi XCIII. tv. értelmezésében vett szervezett munkavégzéssel járó munkahelyeken), b) a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi felügyelőség, c) a munkabiztonság körében az OMMF területi szervei (1993. évi XCIII. tv. értelmezésében vett szervezett munkavégzéssel járó munkahelyeken), d) a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság, e) a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőségek, f) katasztrófavédelem szempontjából (az 1999. évi LXXIV. tv. IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemek esetében) a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok x8 veszélyes áruk esetében behozatalnál ellenőrző hatóság: VPOP, közúton: illetékes közlekedési felügyelet (rendőrségi szervekkel együttműködve, valamint velük együttműködve: a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság); x9 telepengedélyhez kötött tevékenységek esetében engedélyező hatóság: a jegyző, szakhatóságok: a területileg illetékes ÁNTSZ intézet, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, tűzvédelmi kérdésben: az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság;

5.3. Táblázat

Egyes minisztériumok feladatai FOGYASZTÁSI VEGYI ANYAGOK, BIOCIDOK* esetében

Életciklus szakasz/ érintett minisztérium

Behozatal

Termelés

Tárolás

Szállítás

Terjesztés, kereskedelem

Felhasználás, Kezelés

Hulladék

BM

-

x3, x11

x7, x6

x3

x3, x11

x3, x6, x7

EüM

x1, x8,

x1, x3, x4, x5, x6, x9, x10, x11 x10

x3, x11, x6 x3, x4, x5, x6, x9, x10, x11 x10

x4, x6, x7, x9, x10

x1, x3, x4, x5, x6, x7, x9, x10

x3, x4, x5, x6, x9, x 10, x11

x3, x6, x7, x9, x10

x10

x10

x10

x10

FMM

179 FVM

x2

x2

x7

x7

x2

-

x7

GKM

-

x3, x11

x11

x6, x7

-

x11

HM ICsSzEM KüM KvVM

x2

x11 x2, x3

x3, x11

x6, x8 -

x3, x6, x11 -

x6

PM OM IM

x2, x3, x11 -

x6, x7, x9 x3, x6, x7

-

-

-

-

* Biocid termék fogalma: 38/2003. (VII.7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet (a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről) 1. § (1) a pontja értelmében: „biocid termék: hatóanyag, illetve egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmény, a felhasználóknak szánt kiszerelési formákban, melynek az a célja, hogy valamely kártékony biológiai szervezetet kémiai vagy biológiai eszközökkel elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanítson, károkozásában akadályozzon, illetőleg valamilyen más módon korlátozó hatást gyakoroljon rá, és besorolható az 5. számú melléklet szerinti valamely terméktípusba”. x1 biocid termék forgalmazását engedélyező és/vagy regisztráló, kompetens hatóság: OTH; x2 engedélyezés/regisztrálás során közreműködő szakhatóságok: Országos Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, FVM által kijelölt intézmény;

Környezetvédelmi,

x3 telepengedélyhez kötött tevékenységek meghatározott eseteiben engedélyező hatóság a jegyző, szakhatóságok lehetnek: ÁNTSZ területileg illetékes intézete, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság; x4 irtószerek esetében mintavételre, vizsgálatra jogosult: Országos Epidemiológiai Központ (OEK), ÁNTSZ, ez utóbbi eljáró hatóság is ezen esetekben; x5 szakvéleményezési és meghatározott esetekben anyag minta vizsgálati jogkör: OKK, OTH; x6 a veszélyesnek minősülő árú illetve hulladék esetén: a) a behozatalt a határátkelőhelyen a vámhatóság ellenőrzi; b) a begyűjtését, szállítást engedélyezi az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF); c) telephelyhez kötött és a főváros, megye területén belüli begyűjtési, szállítási tevékenység esetén szakhatóságok: megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, országos szállítás esetén: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; d) veszélyes hulladék kezelését engedélyező hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőségek; e) veszélyes hulladék szállítási útvonalának kijelölését: egy helység közigazgatási határain belül a jegyző-, megyén belüli települések közötti és a Fővároson belüli szállítás esetén a területileg illetékes közlekedési felügyelet-, több megyén keresztüli szállításnál, országhatáron kilépő szállítást is ide sorolva: az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság engedélyezi; f) a szállítást a rendőrség, közlekedési Főfelügyelet, Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ellenőrzi; g) baleset, mérgezés esetén közreműködő egészségügy, ÁNTSZ, g) a hulladék besorolásáról szóló határozatot az OKTVF adja ki; x7 a hulladékkezeléssel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos eljárások során közreműködő szakhatóságok lehetnek (feladattól függően): ÁNTSZ, illetékes környezetvédelmi felügyelőség, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, települési Önkormányzat (ÖK) jegyzője, illetékes építésügyi hatóság, megyei Közig. Hivatal, Szolgálat(ok), Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hatóság(ok), Központi és területileg illetékes Közlekedési Felügyelet; x8 tiltott, illetve korlátozott anyagok behozatala esetén kompetens hatóság ipari vegyi anyagok esetében OKK-OKBI, és vámáruk piac felügyeleti ellenőrzése során piac felügyeletben közreműködő hatóság, az eljáró hatóság ez esetben a VPOP; x9 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján, szervezett munkavégzés esetén a munkaegészségügyi, kémiai biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére jogosultak az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei;

180 x10 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági követelmények ellenőrzésére az OMMF területileg illetékes felügyelőségei jogosultak; x11 veszélyes anyagokkal és készítményekkel összefüggő tevékenységet folytató, külön jogszabály alapján „veszélyes ipari üzem” építési-, használatbavételi- és veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyéhez a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági engedélye szükséges, közreműködő szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezetet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelöli ki veszélyességi övezet kijelölésében közreműködő hatóság: ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőség, Önkormányzat; g) x12 a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzésére, intézkedésre jogosult a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőség is.

5.4. Táblázat

Egyes minisztériumok feladatai EGYÉB FOGYASZTÁSI ANYAGOK* esetében

Életciklus szakasz/ érintett minisztérium

Behozatal

Termelés

Tárolás

Szállítás

BM

c4, c5

c2, c3, c5, x1,x4

c5

EüM

a1 b1 c4, c5, d1, e6

FMM FVM

b1 c4 e6

a1 b1 c2, c5, d2, d3, e4, e6, e7, x1, x4, x6 x6 e1, e2, e3, e4, e6, e7, b1

c2, c3, c5 x4 c2, c5, d2, d3, e6, e7, x4, x6

x6 e1, e6,

-

c5

Terjesztés, kereskedelem

Felhasználás, Kezelés

c2, c3, c5, c7, e7, x4 a1, a2, a3, a4, b1 c2, c5, c6, d2, d3, e4, e6, e7, x4, x6 x6 e1, e2, e4, b1, b2, c7, e6, e7

c2, c3, c5, c7, e7, x1, x4 a1 b1 c2, c5, c6, d2, d3, e4, e6, e7, x1, x4, x6 x6 e1, e2, e4, e6, b1, b2, c6, c7

Hulladék

x3

x3, x6

x6 -

181

5.4. Táblázat/1 Életciklus szakasz/ érintett minisztérium

Behozatal

Termelés

Tárolás

Szállítás

GKM

a1

a1, c1, x4

c1

HM ICsSzEM

-

-

KüM KvVM

b1 f1

PM OM IM

c3 -

Terjesztés, kereskedelem

Felhasználás, Kezelés

-

a1, a2 c1, x4

a1, c1, x4

x3

-

-

-

-

b1 f1 x1, x4

f1 x4

-

b)-c) na, d3, e7 b1 f1 x4

b1 e7 f1 x1, x4,

f1 x2, x3

-

-

-

-

-

-

Hulladék

*Jelölés: a) gyógyszerek, gyógyhatású készítmények b) állatgyógyászati készítmények c) kábítószerek, pszichotróp anyagok, kábítószer-prekurzorok d) kozmetikumok e) élelmiszerek f) mosó és tisztítószerek; a1 törzskönyvezés, import, gyártás, forgalmazás esetén eljáró hatóság: Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), szakhatóság: Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, illetve immunológiai készítmény esetén: OEK; a2 gyógyszer nagykereskedelem engedélyezés: Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) és a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal véleményének figyelembevételével; a3 gyógyszertár létesítés engedélyezése esetén eljáró hatóság: OTH, közreműködő hatóság ÁNTSZ; a4 nagykereskedelmi tevékenység, gyógyszerellátás szakfelügyelete: ÁNTSZ tiszti-gyógyszerészi hálózat; b1 törzskönyvezés, import, előállítás, gyártás, forgalmazás, felhasználás, kereskedelem esetén engedélyező, eljáró hatóság: FVM, szakvéleményező: ÁOGYTI; egyetértési jogot gyakorol: KvVM és OTH. Kiskereskedelmi tevékenység esetén engedélyező: Állomás; b2 szakfelügyeletet gyakorló: ÁOGYTI; c1 az MKEH a kábítószerek, pszichotróp anyagok és kábítószer-prekurzorok előállítására használt vegyi anyagokkal (ellenőrzött anyagokkal) végzett tevékenységet (gyártás, feldolgozás, tárolás, kereskedelem stb.), egyes ellenőrzött anyagokkal végzett tevékenységet engedélyezi, más ellenőrzött anyagok esetében a tevékenységről nyilvántartásba-vételi igazolást állít ki engedélyezés esetén a szakhatóság: ORFK KKR; c2 gyógyszergyártás, gyógyszer nagykereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó ellenőrzött anyagfeldolgozás, felhasználás, forgalmazás esetén engedélyező hatóságok még: OGYI (gyógyszer nagykereskedelmi engedély), kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal kapcsolatos tevékenység engedélyezése EEKH; szakhatóság: ORFK-KKR kompetencia; c3 ún. ellenőrzött anyagokkal folytatott tevékenységet – nemzetközi forgalmat – a Vám és Pénzügyőrség ellenőrzi;

182 c4 kábítószer, pszichotróp anyag és kábítószer-prekurzor tranzit engedélyt: ORFK-KKR adja ki; szakhatóság FVM; eseti export és import, valamint a tranzit engedélyt gyógyszernek minősülő anyagok esetében: EEKH adja ki, és ha Magyarországon még nincs forgalomban: humán gyógyszer esetében OGYI-, állatgyógyászati készítmény esetében: FVM egyedi import engedélye is kell; c5 kábítószer, pszichotróp anyag és kábítószer-prekurzor gyártás, feldolgozás, forgalmazás, tartás, átadás, használat, kutatás, export, import, transzfer: tevékenységi, kutatási engedély köteles, engedélyező: EEKH, szakhatóság: ORFK-KKR c6 kábítószernek minősített gyógyszerként történő felhasználásnál – ha nincs forgalombahozatali engedélye Magyarországon, – eseti kutatási és gyógyászati célú tevékenységet, továbbá ipari mákkal, ópiát termékekkel és származékaikkal folytatott tevékenységet engedélyező hatóság: EEKH; engedélyezés során szakhatóság: ÁNTSZ; közreműködő hatóság : Állomás; c7 állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi forgalmazása, a felhasználás tevékenysége előzetesen bejelentendő ORFK-KKR-nek, aki tájékoztatja az FVM-t és EEKH-t; d1 harmadik országból történő behozatal engedélyezője. OÉTI; d2 előállítás, forgalmazás, kozmetikai célra engedélyezett anyag felhasználás megkezdése bejelentendő OÉTI-hez; d3 kozmetikai készítményekkel kapcsolatos előírások betartását ellenőrző hatóságok: ÁNTSZ (közegészségügyi szempontból) Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (fogyasztóvédelmi szempontból); e1 élelmiszer előállítás, forgalmazás tevékenységének megkezdése előtt, létesítmény engedélyezésében eljárók: Állomás, OÉVI; szakhatóság meghatározott esetekben: ÁNTSZ; e2 tevékenység megkezdésének bejelentése: Állomáshoz; e3 új élelmiszer engedélyezése: FVM; e4 gyártót, forgalmazót ellenőrző hatóságok: Állomás, OÉVI, ÁNTSZ; e5 állati eredetű élelmiszerekben előforduló maradékanyagok monitorozásának működtetője: FVM, végrehajtást koordinálója: OÉVI, ellenőrző: Állomás; e6 növényekben, növényi termékekben lévő növényvédő szer maradék ellenőrzése: vizsgáló: ÁNTSZ, OÉTI, OÉVI, intézkedő: ÁNTSZ; e7 ellenőrző hatóságok: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, ÁNTSZ, Állomás, Szolgálat(ok), munkájukat koordinálja: MÉBIH; f1

mosó és tisztítószerek bonthatóságának ellenőrzésére, mintavételre jogosult hatóság: az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, hatósági intézkedés esetén az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Főfelügyelőség értesíti a KvVM-t, aki értesíti az EU Európai Gazdasági Térség azon tagállamát, amelyikből a termék származik;

x1 veszélyes anyagokkal és készítményekkel, vegyi anyaggal összefüggő tevékenységet folytató, külön jogszabály alapján „veszélyes ipari üzem” építési-, használatbavételi- és veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyéhez a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági engedélye szükséges; közreműködő szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal; a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezetet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelöli ki, és a kijelölésben közreműködő hatóságok: ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőség, ÖK; x2 veszélyes hulladékkal kapcsolatos eljárás egyes részfeladataiban (pl. veszélyességi besorolás, kezelés, begyűjtés, tárolás, szállítás, kezelési technológiaminősítés) engedélyező és/vagy ellenőrző hatóságok lehetnek (feladattól függően): KvVM, Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, illetékes környezetvédelmi felügyelőség, az illetékes közlekedési felügyelet; x3 veszélyes hulladékkal kapcsolatos eljárások során közreműködő szakhatóságok lehetnek (feladattól függően): ÁNTSZ illetékes környezetvédelmi felügyelőség, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, települési ÖK jegyzője, illetékes építésügyi hatóság, megyei Közig. Hivatal, Szolgálat(ok), Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hatóság(ok), Központi és területileg illetékes Közlekedési Felügyelet;

183 x4 telepengedélyhez kötött tevékenységek meghatározott eseteiben engedélyező hatóság: a jegyző; szakhatóságok lehetnek: a területileg illetékes ÁNTSZ intézete, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, tűzvédelmi kérdésben: az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság; x5 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján, szervezett munkavégzés esetén a munkaegészségügyi, kémiai biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére jogosultak az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei; x6 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv alapján a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági követelmények ellenőrzésére az OMMF területileg illetékes felügyelőségei jogosultak;

5.5. Táblázat Életciklus szakasz/ érintett minisztérium

BM

Egyes minisztériumok feladatai EGYÉB VEGYI ANYAGOK* esetében

Behozatal

Termelés

Tárolás

Szállítás

Terjesztés, kereskedelem

Felhasználás, Kezelés

a2, b1, b2, c1

a1, a2, b1, b2, c1, x1, x5

a1, a2, b1, b2, c1, x1, x5 x2

a1, a2, b1, b2, b3, c1

a1, a2, b1, b2, c1

a1, a2, b1, b2, c1

x6

x1, x2, x5

x1, x2

x1, x2

x1, x2, x6

x3 -

x3 -

x3 -

x3 -

EüM

Hulladék

FMM FVM

-

x3 -

x1, x2, x5 x3 -

GKM

a1, a2

a1, a2

a1, a2

a1, a2, b3

a1, a2

a1, a2

x6

HM

a2

a2

a2

a2

a2

a2

-

ICsSzEM

-

-

-

-

na

-

-

KüM

a2

a2

a2

a2

a2

a2

-

KvVM

-

x1, x5

x1, x5

-

a3 x1

a3 x1

x1, x4, x6

PM

a2, b3

a2

a2

a2

a2

a2

OM IM

-

-

-

-

-

-

-

*Jelölés: a külön jogszabályok értelmezésében vett: a) haditechnikai eszköznek minősülő vegyi, vagy biológiai mérgező anyagok, (vegyi fegyver) energiahordozó anyagok, lőszerek, b) pirotechnikai termékek, c) gáz- és riasztófegyver, festéklövedék, gáztöltény, vegyi kényszerítő eszköz a1

behozatal, kivitel, tevékenység, tárolás, forgalmazás engedélyét kiadja: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH);

a2

az engedélyekkel kapcsolatos szakértői véleményezésre a Haditechnikai Külkereskedelmi Engedélyezési Bizottság jogosult. Tagjai: a) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, b) a belügyminiszter, c) a honvédelmi miniszter, d) a gazdasági és közlekedési miniszter, e) a külügyminiszter, f) a pénzügyminiszter által kijelölt személyek; az Országgyűlés által 1996. októberében megerősített Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásáért az MKEH szervezetén belül felállított Exportellenőrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Iroda, valamint a Külügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal társelnökei által vezetett Non-proliferációs Tárcaközi Bizottság felel;

184 b1

a polgári célú pirotechnikai termékek gyártását az Országos Rendőr Főkapitányság engedélyezi. Felhasználást, forgalmazást, kiállítást, tárolást a tevékenység helye szerint illetékes rendőr főkapitányság engedélyezi.

b2

szakhatóságok: gyártás engedélyezésekor a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, felhasználás, forgalmazás, tárolás engedélyezésekor a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Budapesten a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság;

b3

veszélyes áruk szállítása esetén (bizonyos mennyiség felett ezek az anyagok az ADR hatálya alá tartoznak) ellenőrző hatóság behozatalnál: VPOP, közúton: az illetékes közlekedési felügyelet és a rendőrhatóság, valamint velük együttműködve: a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;

c1

engedélyező: illetékes megyei/budapesti rendőr főkapitányság

x1

telepengedélyhez kötött tevékenységek esetében engedélyező hatóság: a jegyző; szakhatóságok: a területileg illetékes ÁNTSZ intézete, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, tűzvédelmi kérdésben az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság;

x2

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján, szervezett munkavégzés esetén a munkaegészségügyi, kémiai biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére jogosultak az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei;

x3 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági követelmények ellenőrzésére az OMMF területileg illetékes felügyelőségei jogosultak; x4

veszélyes hulladék esetén engedélyező, ellenőrző, eljáró hatóság az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség;

x5

veszélyes anyagokkal és készítményekkel, vegyi anyaggal összefüggő tevékenységet folytató, külön jogszabály alapján „veszélyes ipari üzem” építési-, használatbavételi- és veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyéhez a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági engedélye szükséges; közreműködő szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal; a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezetet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelöli ki, és a kijelölésben közreműködő hatóságok: ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőség, ÖK;

x6

veszélyes hulladékkal kapcsolatos eljárások során közreműködő (szak)hatóságok lehetnek (feladattól függően): ÁNTSZ illetékes környezetvédelmi felügyelőség, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, települési ÖK jegyzője, illetékes építésügyi hatóság, megyei Közig. Hivatal, Központi és területileg illetékes Közlekedési Felügyelet;

Összegezve az 5.1.-5.5. Táblázatokat megállapíthatjuk, hogy az egészségügyi, a környezetvédelmi, a belügyi, a munkaügyi, a földművelésügyi, a gazdasági, a honvédelmi, az ifjúsági, család, szociális ügyek és esélyegyenlőségi, a külügyi és a pénzügyi tárcának egy vagy több, vagy valamennyi vegyi anyag csoport révén van jogszabályban előírt feladata (5.6. Táblázat).

185 5.6. Táblázat

Életciklus szakasz/ érintett minisztérium

Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége egy vagy több vegyi anyag életciklusában az 5.1.-5.5. Táblázatok összesítése alapján

Behozatal

Termelés

Tárolás

Szállítás

Terjesztés, kereskedelem

Felhasználás, Kezelés

Hulladék

x x x x x x x x -

x x x x x x x x x -

x x x x x x x x x -

x x x x x x x x -

x x x x x x x x x x -

x x x x x x x x x -

x x x x x x -

BM EüM FMM FVM GKM HM ICSSZM KüM KvVM PM OM IM

x a tárca „érintettségét” jelöli.

5.7. Táblázat

Anyag csoport/ érintett minisztérium BM EüM FMM FVM GKM HM ICsSzEM KüM KvVM PM OM IM

Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége vegyi anyag csoportonként: NÖVÉNYVÉDŐSZEREK, TAKARMÁNYOK, TERMÉSNÖVELŐ ANYAGOK, IPARI VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK, BIOCIDOK Növényvédő szerek x x x x x na x x -

x a tárca „érintettségét” jelöli

Takarmányok

Termésnövelő anyagok

Ipari veszélyes anyagok, készítmények

Kőolajtermékek, kőolajszármazékok

Biocidok

x x x x x na x -

x x x x x na x -

x x x x x x x x -

x x -

x x x x x x x x -

186

5.8. Táblázat

Anyag csoport/ érintett minisztérium BM EüM FMM FVM GKM HM ICsSzEM KüM KvVM PM OM IM

Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége vegyi anyag csoportonként: folytatás - EGYÉB FOGYASZTÁSI ANYAGOK Gyógyszerek, Gyógyhatású készítmények

Állatgyógyászati készítmények

x x x x x -

x x x x x na x -

Kábítószerek, Pszichotróp anyagok, kábítószerprekurzorok x x x x x na x x -

Kozmetikumok

Élelmiszerek

Mosó- és tisztítószerek

x x x x x -

x x x x x x -

x x x x x x x x x x x

x a tárca „érintettségét” jelöli, na nincs adat

5.9.Táblázat

Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége vegyi anyag csoportonként: folytatás - EGYÉB VEGYI ANYAGOK

Anyag csoport/ érintett minisztérium BM EüM FMM FVM GKM HM ICsSzEM KüM KvVM PM OM IM

Haditechnikai eszköznek minősülő vegyi-, vagy biológiai mérgező anyagok x x x x x na x x x -

x a tárca „érintettségét” jelöli, na nincs adat

Pirotechnikai termékek x x x x na x x -

Gáz- és riasztófegyver, festéklövedék, gáztöltény, vegyi kényszerítő eszköz x x x x na x -

187 5.10. Táblázat Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége vegyi anyag csoportonként az adott csoport valamely életciklusában : az 5.7.-5.9. Táblázatok összegzése* Anyag csoport/ érintett minisztérium BM• EüM FMM FVM GKM HM ICsSzEM KüM KvVM PM OM IM

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

x x x x x na x x -

x x x x x na x -

x x x x x na x -

x x x x x x x x -

x x x x x x -x x -

x x x x x -

x x x x x na x -

x x x x x na x x -

x x x x x -

x x x x x x -

x x x x x x x x x -

x x x x x na x x -

x x x x na x x -

x x x x na x -

* 1 növényvédő szerek; 2 takarmányok; 3 termésnövelők; 4 ipari veszélyes anyagok, készítmények, kőolajtermékek, származékok; 5 biocidok; 6 gyógyszerek; 7 állatgyógyászati szerek; 8 kábítószerek, pszichotrópok, kábítószer-prekurzorok; 9 kozmetikumok; 10 élelmiszerek; 11 mosó, tisztítószerek; 12 haditechnikai eszközöknek minősülő vegyi- vagy biológiai mérgező anyagok; 13 pirotechnikai termékek; 14 gáz- és riasztófegyver-, festéklövedék, gáztöltény vegyi kényszerítő eszköz. x a tárca „érintettségét” jelöli. Mivel a mérgezési esetek ellátása, bejelentése, minden csoportban az egészségügy feladata, az EüM-ÁNTSZ minden rovatban fel lett tüntetve.

Figyelembe véve, hogy mely vegyi anyag csoport esetében melyik tárcának van kötelezettsége, megállapíthatjuk, hogy valamennyi vegyi anyag csoport esetében az egészségügyi, a környezetvédelmi és a belügyi tárcának van jogszabályban előírt feladata; csaknem valamennyi anyagcsoport esetében van jogszabályi kötelezettsége a GKM-nek is. A HM, az FMM, az FVM, az ICsSzEM és a PM egy vagy egynél több anyagcsoport esetében lát el jogszabályban előírt feladatot.

5.2. Minisztériumi hatáskörök, mandátumok 5.2.1. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata Levegőtisztaság-védelem A levegőminőségi mérőhálózatok üzemeltetése és fejlesztés a környezetvédelmi tárca feladata. Az országos mérőhálózatban 59 automatikus monitorállomás fog üzemelni és 200 mérőponton lesz szakaszos mintavétellel történő légszennyezettségi vizsgálat. A levegőtisztaság-védelem célja az EU tagországokkal azonosan az, hogy 2010-re az ország minden településén a levegő minősége megfeleljen az egészségügyi határértékeknek. Ehhez felmérésre kerültek a szennyezett térségek és települések, és 2002ben megtörtént a szennyezett zónák és az agglomeráció jogszabályi kijelölése. A szennyezett térségekben intézkedési programok kerültek kidolgozásra 2004. április 30-

188

ig. A nem szennyezett területeken a levegő jó állapotának megőrzése a célkitűzés. Az országos légszennyezettségi helyzettel összefüggő aktuális problémákat a településeken a közúti forgalom következtében fellépő időszakosan magas nitrogénoxid szennyezettség, a száraz évszakokban jellemző, nagyobb összefüggő, elsősorban az alföldi régiót érintő magas porterhelés, a talaj közeli ózon nyári időszakban bizonyos meteorológiai körülmények közötti magas, határértéket meghaladó koncentrációja és a háttér átlagos ózon koncentrációjának egyenletesen emelkedő tendenciája jelenti. A kedvezőtlen levegőminőségi állapot kialakulásának elkerüléséhez elsősorban a közlekedési kibocsátások csökkentésére, néhány körzetben az ipari kibocsátások mérséklésére van szükség, valamint további intézkedések szükségesek a kommunális szféra kibocsátásainak csökkentésére. Víz- és talajvédelem Az Állam környezetvédelmi tevékenysége keretében gondoskodik a környezeti elemek – így a vizek – állapotának rendszeres megfigyeléséről és értékeléséről. A vizek védelme a vizek természeteshez közeli állapotának megőrzését, a vízkivételek és a vizeket érintő terhelések olyan szinten tartását jelenti, hogy azok ne okozhassanak károsodást se a vizekben, se a vizektől függő élőhelyekben, se az élőlényekben, és ne veszélyeztessék a jogos vízhasználatokat. A vizek védelmére vonatkozó előírások döntő mértékben azok minőségének megóvására, illetve a bekövetkezett szennyezések mérséklésére, megszüntetésére irányulnak. A Víz Keretirányelv az első közösségi jogszabály, ami a vizek védelmére vonatkozó környezeti célkitűzések közé bevette – a felszín alatti vizek tekintetében – a jó mennyiségi állapot elérését is. A vizek mennyiségi és minőségi célállapotát tartalmazó Nemzeti Környezetvédelmi Program határozza meg a legfontosabb (szakterületi) intézkedéseket (nemzeti szennyvízelvezetési és -tisztítási program, települési csatornázási és szennyvíztisztítási program, ivóvízbázisok védelmét szolgáló országos program, országos kármentesítési program, nitrát program). Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás célja, hogy biztosítsa a hulladék keletkezésének megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv értelmében a szelektív kommunális hulladékgyűjtés arányát az összes hulladék tömegéhez viszonyítva 2008-ig a jelenlegi 3%-ról 35-40%-ra kell növelni. Lerakásra csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhet. 2009-ben már csak a környezetvédelmi követelményeknek maradéktalanul megfelelő lerakó működhet hazánkban. További cél a csomagolási hulladékok 50%-os hasznosítási arányának elérése volt 2005-ig. A hulladékképződés megelőzése és a keletkező hulladék veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; a legkisebb tömegű és térfogatú

189

hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. Integrált szennyezés megelőzés A korszerű környezetvédelem egyik lényeges alapelve az integrált megközelítés alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön (levegő, víz, talaj), hanem komplex módon, egységesen kell vizsgálni. Valamely környezeti elem igénybevételének, terhelésének csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, illetve szennyezése. Ennek érdekében született meg az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (IPPC – Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK irányelve, melynek végrehajtása hazánk Európai Uniós csatlakozásának kiemelt környezetvédelmi feladata. Célunk, hogy a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és mezőgazdasági cégek kibocsátásait csökkentsük és ellenőrizzük. A cégek környezeti tevékenységének szabályozására ez alapján egységes környezethasználati engedélyt kell kiadni. Az irányelv hatálya alá tartozó létesítményeknek legkésőbb 2007. október 31-ig meg kell felelniük az irányelv követelményeinek. Az irányelvet a magyar jogszabályozásba a 193/2001. (X.30.) Kormányrendelet ültette át. A tagállamoknak adatot kell szolgáltatniuk a cégek küszöbérték feletti kibocsátásairól, az EPER (European Pollutant Emission Register), az Európai Szennyezés-kibocsátási Regiszter keretében. Magyarország a 2003-as adatszolgáltatásában kísérleti jelleggel már részt vett, mint új tagállam, 2006-ban fogja a következő adatszolgáltatást teljesíteni. Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) Az OKKP a földtani közegben és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések felderítését, a szennyeződések mértékének feltárását, illetve újabb szennyeződések kialakulásának megakadályozását, a múltból visszamaradt környezeti károk mérséklését vagy felszámolását célzó, az ország egész területére kiterjedő, felelősségi körtől függetlenül, minden kármentesítési feladatot magába foglaló környezetvédelmi program. Az OKKP-mal kapcsolatban jogszabályok – többek között – rögzítik a felszín alatti vizek, illetve a földtani közeg (talaj) szennyezettségének megelőzésére vonatkozó előírásokat és a szennyezettségi határértékeket; az OKKP célját, az érintett tárcák kormányzati munkamegosztás szerinti feladatait, a tárcákhoz tartozó kármentesítési Alprogramokat, valamint az Alprogramok keretében megvalósuló kármentesítési beruházások végrehajtásának rendjét, a földtani közegben és felszín alatti vízben hátrahagyott szennyezések megszüntetésének felelősségi kérdéseit. Az OKKP fogja össze a kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat, amely feladatok három fő csoportba tartoznak. Általános feladataink: az irányítás, a szakmai koordináció, az ellenőrzés, a működtetés, a kutatási és fejlesztési feladatok, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, a tájékoztatás (PR), kiadványok szerkesztése, hazai és

190

nemzetközi kapcsolatok építése. Országos feladataik közé tartozik: a felszín alatti vizek, a földtani közeget veszélyeztető szennyezőforrások, szennyezett területek, felelősségi körtől független, országos számbavétele a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése céljából. Részfeladatok: a Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz- és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer (FAVI) részeként a számbavétel adatbázisát kezelő KÁRINFO rendszer folyamatos fejlesztése és működtetése; a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) módszertani fejlesztése és fokozatos bővítése. Más felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, valamint a kormányhatározattal kiemelt projektek koordinálása. Egyedi projektek, beruházások: a KvVM beruházásába tartozó kármentesítési feladatok gyakori megvalósítása. Vegyi anyagok A veszélyes anyagokkal, készítményekkel kapcsolatos jogszabályok (lásd: 4. fejezet) által meghatározott körben, elsősorban a forgalomba hozatali, felhasználási engedélyek elbírálásában, az új és létező vegyi anyagok kockázatbecslésében a környezetvédelemért felelős tárca szakhatóságai (is) részt vesznek. (A vegyi anyagok és termékek nyilvántartása, veszélyességükről és a használatukkal összefüggő kockázatokról információ a szakminisztériumok háttérintézményeiben, azok honlapján keresztül hozzáférhető − lásd későbbiekben: OKK-OKBI-nál leírtakat is.) Az Európai Unió 1998-ban döntött a vegyianyag-politika reformjáról; megszületett a Fehér Könyv, majd megkezdődött a REACH kidolgozása (részletesen lásd: Bevezető fejezet). A magyar álláspont fejlesztését az érintett tárcák – köztük a KvVM, az EüM és a GKM – az ipar és a civil szervezetek szakértőinek bevonásával folyamatosan végzi (lásd: 7. fejezet – EKTB tevékenysége). A minisztérium intézményei közül az alábbiaknak van a kémiai biztonság szakterületével összefüggésben feladata: A Környezetvédelmi Hivatal fő feladata a hulladékgazdálkodás, a levegőtisztaságvédelem, a zaj- és rezgés elleni védelem, a felszíni víz és a felszín alatti víz, valamint a földtani közeg védelme, a környezet-egészségügy1, az integrált szennyezés-megelőzés, a környezetellenőrzés stratégiai céljainak kidolgozása és irányítása; irányítja az előzőekben felsorolt szakterületekre vonatkozó mérő-megfigyelő és ellenőrző rendszerek létrehozását, fejlesztését és működtetését; irányítja és figyelemmel kíséri a szennyezés-csökkentési programok kidolgozását; részt vesz az EU vízvédelmi politikája hazai megvalósításának irányításában, az állapotfelmérésben, a megfigyelő rendszerek működtetésében. A Vízügyi Hivatal kidolgozza a vízgazdálkodás koncepcióját és stratégiáját; ellátja a vízgazdálkodás aktív megelőző tevékenységének szakmai irányítását; ellátja a vízkárelhárítás, a jégrombolás, a dombvidéki- és a helyi vízkárelhárítás, továbbá az aszálykár-elhárítás operatív tevékenységének szakmai irányítását; irányítja a vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő állami tulajdonú területi vízgazdálkodási 1

Párhuzamos jogosultság OKK-Országos Környezet-egészségügyi Intézettel, ÁNTSZ-el

191

létesítmények és a kizárólag állami tulajdonú művek fenntartási, fejlesztési és üzemeltetési tevékenységét; kialakítja a vízkészletek hasznosításának az irányelveit, valamint a települési és az ipari vízgazdálkodás szakirányítási és szakigazgatási szabályait; kialakítja és irányítja a települési vízgazdálkodás fejlesztési programjait, a vízközmű szolgáltatásra vonatkozó szabályokat; irányítja és ellátja az EU vízvédelmi politikájának hazai megvalósítását; részt vesz a hajózásra alkalmas, illetőleg a hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításában, és rendezi a vízi utak biztosításával és kitűzéseivel összefüggő feladatok ellátását; ellátja a Balatonnal és az egyéb nagy tavakkal kapcsolatos vízgazdálkodási feladatokat. A Természetvédelmi Hivatal kidolgozza a természet védelmének szakmai koncepcióját, stratégiai céljait, ill. ezek elérését biztosító szakmai programokat; megállapítja és nyilvántartja a kiemelt oltalmat igénylő területek és természeti értékek körét, és ellátja azok védetté, vagy fokozottan védetté nyilvánítása előkészítésének szakmai irányítását; irányítja és ellenőrzi a védett élő és élettelen természeti értékeket veszélyeztető tevékenységek, jelenségek okainak feltárását, a károsodás megelőzését, a károk elhárítását, csökkentését, illetve megszüntetését, továbbá a helyreállítást; ellátja a védett természeti területeken felmerülő birtokügyek irányítását, és közreműködik a védett és védelemre tervezett területek földtulajdon-viszonyainak alakításában; ellátja az erdőgazdálkodás, az erdővagyon-védelem és az erdőrezervátum hálózat, valamint a vadgazdálkodás, a vadászat és a vad élőhelyének védelme szabályozásával kapcsolatos, a tárcát érintő szakmai feladatokat; irányítja és felügyeli a védett természeti területek tájvédelmét, a természetvédelmi oltalom alatt nem álló tájak és az egyedi tájértékek védelmét, megóvását; irányítja és felügyeli a természet védelmével kapcsolatos információs rendszert, valamint a Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszert; védett természeti területeken ellátja, nem védetteken közreműködik a fenntartható és természetkímélő mező-, hal-, nád- és kertgazdálkodás, továbbá a föld- és tájhasználat Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban; ellátja a nemzeti park igazgatóságok Természetvédelmi Őrszolgálatának szakmai irányítását és országos felügyeletét, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrök (őrszolgálatok) és a polgári természetőrök országos felügyeletét; irányítja és koordinálja az EU Natura 2000 hálózat kialakításával és védelmével, és a védett természeti területek és értékek megismerésére és látogatására irányuló tevékenységeket, az ökoturisztikai feladatok koordinálását. 5.2.2. Oktatási Minisztérium feladata A tárca közvetve érintett a kémiai biztonságban. A felügyeletéhez tartozó felsőoktatási intézmények laboratóriumaiban értelemszerűen a vegyi anyag-kezelési feladatokat meg kell oldani, de a tárca közvetlen befolyással nem rendelkezik a felsőoktatási intézményekben folytatott vegyi anyag-kezelések gyakorlatának kialakítására, szabályozására, ellenőrzésére. Hasonló a helyzet a vegyipari szakképzés területén is. Fontos, országos feladata azonban a tárcának a kémiai biztonság oktatása bevezetésének, végrehajtásának elősegítése (lásd 15. fejezetet). 5.2.3. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata

192

A növényvédő szerekkel, termésnövelő anyagokkal, állatgyógyászati készítményekkel, élelmiszer adalékanyagokkal, takarmány adalékanyagokkal kapcsolatos feladatok (engedélyezés, forgalmazás, felhasználás kérdései) elsőhelyi felelőse a Minisztérium. Törvény hatalmazza fel a tárca miniszterét a szükséges jogszabályok kiadására. A minisztérium operatív feladatát – elsősorban – a felügyelete alatt működő, megyei tagozódású Növény- és Talajvédelmi Szolgálatokon keresztül látja el, ezeken jelenleg kb. 1 000 fő dolgozik, éves költségvetési juttatása 2 Mrd Ft. 5.2.3.1. A növényvédő szerek engedélyezésével járó nemzeti és uniós feladatokat ellátó kijelölt nemzeti hatóság a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat − A növényvédő szerek forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyező hatóság a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ). Az engedélyezési eljárásban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakhatóságként járnak el. (Lásd: Egészségügyi Minisztérium alcím alatt leírtakat is.) A rendelet felhatalmazása alapján az engedélyezés feltételét jelentő OTH szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) -Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKK-OKBI), OKKOrszágos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (OKK-OMFI), valamint az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szakvéleménye is. − A növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékére vonatkozó közösségi határérték hiányában a növényvédőszer-engedélyező hatóság (NTKSZ) az OÉTI szakvéleményének figyelembevételével állapít meg határértéket. Behozatali küldemény esetében az EüM, valamint az FVM által erre kijelölt intézetek – ebbe beleértve az OÉTI-t – szakmailag egyeztetett javaslata alapján az évente kiadott mintavételi irányelvnek megfelelően kerül sor mintavételre. A mintavételt az illetékes növény-egészségügyi határkirendeltség végzi, amely továbbítja a mintát az illetékes vizsgáló intézetnek. Ha a vizsgáló intézmény laboratóriuma a mintában a határértéket meghaladó növényvédőszermaradékot, vagy az adott kultúrában nem engedélyezett növényvédőszerhatóanyagot mutat ki, a vizsgálati jegyzőkönyvet a hatósági intézkedésre jogosult intézménynek soron kívül megküldi, amely a kifogásolt növényt, növényi terméket azonnali hatállyal zárolja. A zárolás az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) területileg illetékes városi intézete határozatának meghozataláig tart. Az ÁNTSZ intézet – szükség esetén az ellenőrzésre és a zárolásra feljogosított más hatóság hozzájárulásának beszerzése után – határozattal intézkedik a növények és növényi termékek további forgalmazhatóságáról, felhasználhatóságáról, illetve indokolt esetben a környezetvédelmi előírásokat betartó megsemmisítéséről. A megsemmisítés költsége belföldi növény, növényi termék esetén a tulajdonost, import esetén az importálót, illetve a növény, növényi termék tulajdonosát terheli.

193

5.2.3.2. A növényvédő szerek és termésnövelő anyagok tárolására, szállítására, kereskedelmére, ill. a felhasználás általános szabályaira, a hulladékkezelésre a miniszter által kiadott rendelet tartalmaz szabályozást. Ezekre vonatkozóan más tárcák is hoznak rendelkezéseket, illetve az ellenőrzésben is részt vesznek. Vonatkozik ez elsősorban az egészségügyre, amelynek országos intézményei vesznek részt ezen vegyi anyagok okozta problémák felderítésében, megelőzésében. Humán egészségüggyel kapcsolatos vizsgálataik teljesen elkülönülnek a mezőgazdasági tárca vizsgálataitól, átfedések nincsenek. 5.2.3.3. A növényvédelmi szolgálat szakemberei ellenőrzik a forgalmazás és a felhasználás egyes fázisait is, illetve a hulladékok kezelését. Bár ez utóbbi inkább a környezetvédelmi intézet-hálózat feladata. Ezen és még számos más területen is az érdekelt tárcák miniszterei közös rendeleteket is hoznak, jelezve a különböző felmerülő problémák közös megoldásának szükségességét. 5.2.4. Pénzügyminisztérium feladata A Pénzügyminisztériumnak közvetlenül nincs a kémiai biztonsággal kapcsolatos tevékenysége. Közvetve, a minisztérium által felügyelt Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának különböző szervezeti egységein keresztül érintett. Vám- és Pénzügyőrség A vegyi anyagok-kezelésében elsősorban a veszélyes anyagok nemzetközi forgalomba történő szállításának ellenőrzésében, illetőleg a jövedéki törvény hatálya alá tartozó kőolajtermékek és kőolajszármazékok vonatkozásában érintett, a magas adótartalmú jövedéki termékek termelésének, készletezésének, exportjának, importjának ellenőrzése területén (lásd: 12. fejezetet is). A feladat ellátásában érintett szervezeti egységek: pl. a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Határügyi és Ügyeleti Főosztálya, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Regionális Parancsnokságai, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete. A feladatok ellátására speciális vámigazgatási szakismerettel rendelkező állomány áll rendelkezésre, munkájukat vámlaboratórium támogatja, melynek munkatársai a vegyi anyagok vizsgálatára megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. − A vám- és pénzügyőrség intézményei jogosultak a vegyi termékek külkereskedelme (export-import) során a kereskedelmi forgalomban résztvevő áruk vámeljárás alá vonására. Magyarországon a vámhatóság mindenhol – határátkelőhelyen, közúton és telephelyen – önállóan ellenőrizheti a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó előírások (ADR, EDN, RID) betartását. − A vám- és pénzügyőrségnek a jövedéki terméknek minősülő kőolajtermékek teljes életciklusa alatt ellenőrzési jogosítványa van. A jövedéki termékkör viszont nem fedi le a teljes kőolaj termékkört, mert csak a jövedéki adóztatás

194

szempontjából fontosnak tartott kőolajtermékek tartoznak ebbe a körbe, tehát szűkebb körre terjed ki az ellenőrzési jog. − A vegyi termékek importja tekintetében a vámhatóság teljes körű ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik, ezen körben a külkereskedelmi statisztikai adatszolgáltatást is elvégzi. A vám- és pénzügyőrség a minőségellenőrzésre közvetett hatáskörrel rendelkezik. Amennyiben kétség esetén az áru azonossága, az árumegnevezés nem állapítható meg, úgy mintát vesz és a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete, elvégzi a beküldött minták azonosító vizsgálatait. 2002 januárja óta akkreditált intézet és az akkreditációt a vizsgálatok egyre nagyobb körére terjeszti ki. A tevékenységet végzők számát, képzettségét, feladatait a 12. fejezet 12.1. Táblázata foglalja össze. Abban az esetben, ha veszélyes hulladék importja bizonyítható, a KvVM illetékes felügyelete megkeresésével a további intézkedési jogosultság a környezetvédelmi tárcáé. A hatáskörök kellően lehatároltak. 5.2.5. Egészségügyi Minisztérium feladata 5.2.5.1. Egészségügyi Minisztérium Az egészségügyi miniszter a lakosság egészségi állapotával, egészségi állapotának megőrzésével kapcsolatos kormányzati teendők ellátása során irányítja, összehangolja és szervezi az egészségügyi ellátás rendszerét (mentés, vérellátás, alap-, járó és fekvőbeteg ellátás, egyéb egészségügyi ellátások stb.), az ágazat feladatát érintő tudományos kutató tevékenységet, az egészségmegőrzéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat. Ez utóbbi körön belül feladatai, egyebek közt: Meghatározza: a) a közegészségügyi (azaz: élelmezés, munka, környezet, sugáregészségügyi, kémiai biztonsági) feladatokat, továbbá a feladatkörébe tartozó szakterületek tekintetében – az érintett miniszterekkel is együttesen – az egészségre ható tényezők [azaz: környezeti/munkakörnyezeti levegő, víz(ivó/fürdővíz), élelmiszerek minőségi-, és megengedett szennyezőanyag] határértékeit, b) az egészséget károsító környezeti/munkakörnyezeti hatások (beleértve a veszélyes anyagokat és készítményeket is) megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges feladatokat, c) élelmiszerek és az egyéb, emberi szervezettel érintkezésbe kerülő anyagok (pl. étrendkiegészítők, kozmetikumok) előállításának és forgalomba hozatalának, felhasználásának egészségügyi feltételeit, d) a külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok és készítmények előállításának, szállításának, raktározásának és forgalomba hozatalának, továbbá az ezekkel végzett tevékenységek egészségügyi feltételeit, e) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek (a továbbiakban: gyógyszerek) előállításának, minőségének, minőség-ellenőrzésének, törzskönyvezésének, forgalomba hozatalának, rendelésének, kiszolgáltatásának, ismertetésének szabályait, f) a nemzetközi kábítószer és pszichotróp egyezmény hatálya alá tartozó gyógyszerek forgalomba hozatalának, rendelésének és felhasználásának szabályait. Irányítja: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (amelynek hatásköre a kémiai biztonságra is kiterjed (lásd a 4. fejezetet, illetve a későbbiekben), b) az egészségügyi

195

ellátás országos hatáskörű szerveit és országos intézeteit (egyebek közt az Országos Gyógyszerészeti Intézetet is (lásd a későbbiekben), c) a felsőoktatási intézményekben folyó egészségügyi betegellátó tevékenységet, d) az egészségfejlesztési kutató tevékenységet, e) az országos illetékességű, központi hivatalként működő Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt (lásd a későbbiekben), f) a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal működését (lásd a későbbiekben). A minisztérium Szervezeti Működési Szabályzata szerint a kémiai biztonsággal kapcsolatos, illetve a közegészségüggyel és az emberi felhasználása kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos feladatokat felügyelő illetékes főosztályok: a) Egészségpolitikai Főosztály, és b) Gyógyszerészeti, Orvostechnikai Főosztály. 5.2.5.2. Egészségügyi Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (EEKH) A kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és kábítószer-prekurzorokkal végezhető tevékenységekkel kapcsolatban a Minisztérium Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (továbbiakban EEKH) lát el feladatokat, a következők szerint: Engedélyez: − A kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és kábítószer-prekurzorokkal végzett klinikai vizsgálatokhoz és orvostudományi kutatásokhoz az EEKH eseti kutatási engedélyét be kell szerezni. [A kérelemhez csatolni kell az OGYI (lásd később), illetve a kutatás szakmai engedélyezője által kiadott engedélyt.] − Az eseti export és import engedélyt, gyógyászati célú tevékenység esetén a tevékenységi engedélyt, szintén az EEKH adja ki. Az EEKH a kérelemben megjelölt telephelyen helyszíni szemlét tarthat, amelynek során ellenőrzi a kérelmezett tevékenység folytatásához előírt feltételek meglétét. Döntéséhez kikérheti az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete és a megyei (fővárosi) Állomás véleményét. (Az EEKH, illetve az ORFK KKR a kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet.) − Az ipari mák termesztetésére irányuló, eseti termesztetési engedély iránti kérelmet évente az EEKH adja meg. Az ipari mákkal, valamint az ópiát termékekkel és származékokkal folytatott tevékenységekre vonatkozó engedély megadását a Nemzetközi Kábítószer Ellenőrző Szervvel (INCB) történő egyeztetés után a nemzetközi ópiát egyensúly biztosítása érdekében − az ORFK KKR és az FVM egyidejű tájékoztatása mellett − megtagadhatja. Kábítószerként, pszichotróp anyagként vagy kábítószer-prekurzorként minősített gyógyszernek a Magyar Köztársaság területén történő átvitele esetén a tranzitengedélyt az EEKH adja ki. Eljár: Az engedélyes a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásról tizenöt napon belül köteles a tevékenységet engedélyező EEKH-t írásban értesíteni. A tevékenységi engedélyt az EEKH visszavonja amennyiben az engedélyes azt kéri, a tevékenységi engedély alapján folytatott tevékenységet az EEKH legfeljebb egy évre, vagy

196

büntetőeljárás esetén annak jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha az engedélyes az e rendeletben foglalt előírásokat, illetve az engedélyben meghatározott feltételeket megszegi. Az EEKH a tevékenységi engedély felfüggesztéséről és visszavonásáról szóló határozat egy példányát megküldi az ORFK KKR, illetve a visszavonást kezdeményező hatóság részére. [Megjegyzés: az engedély visszavonását vagy felfüggesztését az ORFK KKR, az OGYI, az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete, valamint állatgyógyászati tevékenység esetén az FVM, illetve a megyei (fővárosi) Állomás is kezdeményezheti.] 5.2.5.3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ ) A veszélyes anyagokkal, készítményekkel kapcsolatos közegészségügyi (munka, élelmezés, környezet-egészségügyi) illetve meghatározott kémiai biztonságot érintői előírások (törvények, kormányrendeletek, ágazati miniszteri rendeletek) végrehajtása a jogszabályok által meghatározott hatáskörben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ, illetve Szolgálat) központi és területi intézeteire hárul. A Szolgálat élén az országos tisztifőorvos áll, aki feladatait a miniszter közvetlen irányításával látja el. Az országos tisztifőorvos feladatkörében a) irányítja a Szolgálat működését; b) gyakorolja a jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket; c) meghatározza a Szolgálat központi és helyi szerveinek fő feladatait, tájékoztatja a Szolgálatot a szakmai kérdésekben kialakított elvi állásfoglalásairól. A Szolgálat hármas hierarchiájú szervezet. − Szolgálat központi szerve az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (a továbbiakban: OTH) és külön jogszabályban meghatározott országos intézetekből áll. Ez utóbbiak a kémiai biztonságot érintő területen: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK), [ezen belül közelebbről egyes intézetei, úgymint: Országos Kémiai Biztonsági Intézet, (OKK-OKBI), Országos Környezet-egészségügyi Intézet,(OKK-OKI)], illetve a 2005. január 1-től önálló Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI). Az országos intézetek tudományos, kutató, módszertani, képző, továbbképző intézményi hátterül szolgálnak a területi intézetek feladatainak ellátásához, mindamellett ellátják a külön jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat is (lásd: későbbiekben). − A Szolgálat középső – végrehajtói, jogérvényesítő – szintjét a megyékben (19 megye) és a fővárosban működő ÁNTSZ intézetek jelentik. A megyei intézetek Közegészségügyi osztályai a kémiai biztonsági feladatokkal, az Egészségügyi igazgatási koordinációs osztályai a gyógyszerellátás felügyeletével kapcsolatos jogköröket gyakorolják. A megyei és fővárosi intézetek területén jelentkező kémiai vizsgálati feladatokat (környezeti, munkahelyi levegő por, rost, aerosol, gázállapotú szennyezői, ivóvíz-, talaj, élelmiszerek minőségi vizsgálata és vegyi szennyezőinek minőségi, mennyiségi meghatározása, a meghatározott vegyi anyagokkal dolgozó munkavállalók biológiai monitor vizsgálata keretében expozíciót jelentő vegyi anyagok illetve metabolitjaik vér, vizelet meghatározása) regionális ellátási kötelezettséggel, 6 decentrum laboratórium biztosítja.

197

− A Szolgálat első fokú − jogérvényesítő, ellenőrző − hatósági feladatainak ellátását a városi intézetek (136) végzik. A Szolgálat megyei és városi intézetei hatósági jogkörükben felügyeletet gyakorolnak az ország közegészségügyi viszonyai felett. Ennek keretében: az ország egész területén – a fegyveres erők kivételével – ellenőrzik a környezet-, élelmezés-, munkaegészségügyi, kémiai biztonságot érintő előírások érvényesülését, illetve a betartásukra kötelezetteket, és megteszik a szükséges intézkedéseket, illetve intézkedést kezdeményeznek. Jogosultak az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat elvégezni, illetve jogszabályban meghatározottak szerint elvégeztetni. Az ellenőrzött mulasztása miatt szükségessé váló, illetőleg a közegészségügyi követelményeknek meg nem felelő eredményre tekintettel megismételt vizsgálatok költségét − jogszabály eltérő rendelkezése hiányában − az ellenőrzött köteles megtéríteni. A Szolgálat az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. 5.2.5.3.1. ÁNTSZ (általános kompetencia kör) a) a környezet-, munkaegészségügy, élelmiszer-, kémiai biztonság területén: − a légszennyezettség (immisszió) egészségügyi határértékeinek kimunkálásában való közreműködés, a légszennyezettség rendszeres közegészségügyi értékelése, valamint a zárt terek légszennyezettségi határértékeinek kimunkálása és a zárt terek légszennyezettségének közegészségügyi vizsgálata; − az emberi használatra (üdülés, fürdés, vízi sport, ivóvízkivétel) szolgáló felszíni vizekre, valamint medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények, valamint az ivóvíz és fürdésre használt vizek higiénés határértékeinek kimunkálása, az ivóvíz, ásvány- és gyógyvizek, palackozott vizek minőségének, a közegészségügyi követelmények betartásának, illetve érvényesülésének a rendszeres ellenőrzése; − a talajjal, a szilárd és folyékony települési hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények, normák kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése; − kimunkálja az egészséget nem károsító munkavégzés (munkakörülmények) személyi és tárgyi feltételeit, a munkavégzésből származó megterhelések, munkakörnyezeti kóroki tényezők megengedhető értékeit (a továbbiakban: munkahigiénés határértékek), továbbá a foglalkozással összefüggő megbetegedések, mérgezések, fokozott expozíciók megelőzésére vonatkozó előírásokat (a továbbiakban: munkaegészségügyi előírások); − a munkaegészségügyi felügyelet keretében ellenőrzi és érvényesíti a munkaegészségügyi előírásokat, vizsgáltatja, vizsgálja a munkahigiénés határértékek betartását; − kivizsgálja a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, mérgezéseket, fokozott expozíciós eseteket;

198

− kimutatja az élelmiszerekben, italokban, élvezeti cikkekben, kozmetikai készítményekben, a gyermekjátékokban, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok összetevőiben előforduló vagy kezelésük során belekerülő vegyi, fizikai, illetve biológiai egészségkárosító anyagokat, kimunkálja az ezekre vonatkozó közegészségügyi határértékeket és követelményeket, ellenőrzi és érvényesíti ezeket a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során; − vizsgálja az élelmiszerek útján (közvetítésével) bekövetkezett egészségkárosodások okait, a szükséges intézkedések megtétele, újabb egészségkárosodások megelőzése érdekében; − közreműködik a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek előállításával, adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszercsomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, az élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, tároló és forgalmazó helyek működési engedélyezésével kapcsolatos eljárásban. b) az egészségügyi igazgatás, koordináció területén: − ellátja a gyógyszerellátással és a kábítószerekkel kapcsolatos szakfelügyeletet, ennek keretében biztosítja, hogy a forgalomból kivont gyógyszerkészítmények ne kerüljenek további felhasználásra; − kijelöli azokat a gyógyszertárakat és egészségügyi intézményeket, amelyek az egészségügyi miniszter által meghatározott gyógyszereket és immunbiológiai készítményeket kötelesek készletükben tartani; − ellátja a gyógyszer nagykereskedelmi tevékenység szakmai felügyeletét. Ha feladata ellátása során megállapítja, hogy a nagykereskedő szakmai szabályt sért, vagy tevékenysége a jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértését eredményezi: a) határozatban elrendeli a jogsértő, illetve szakmai szabályt sértő tevékenység megszüntetését; b) kezdeményezi az emberi életet, egészséget, testi épséget veszélyeztető gyógyszer vagy annak gyártási tétele forgalomból történő kivonását. Határozatát az OGYI-nak (lásd később) is megküldi, és ha a feltárt hiányosságokat a megadott határidőn belül a nagykereskedelmi engedély jogosultja nem szünteti meg, kezdeményezi az OGYI-nál a nagykereskedői engedély visszavonását.

199

c) a kémiai biztonság területén: − a Szolgálat a kémiai biztonsággal összefüggő tevékenysége körében ellátja a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos külön jogszabály által előírt eljárás szerinti engedélyezési és ellenőrzési feladatokat, a veszélyes anyagok, veszélyes készítmények egészségügyi toxikológiai nyilvántartását és tájékoztató szolgálat működtetését. − a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzését a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az ÁNTSZ ellenőrzi (lásd: 4. fejezet). 5.2.4.3.2. Országos Tisztifőorvosi Hivatal a) Ellátja a biocidokkal kapcsolatban jogszabály által előírt kompetens hatósági feladatokat. b) Dönt új gyógyszertár létesítéséről. − A Kamara egyetértésével megállapítja közforgalmú gyógyszertár felállításának szükségességét, illetve az engedélyben meghatározott működési körzeten kívülre történő áthelyezését engedélyezi. − A Kamara egyetértésével engedélyezi fekvőbeteg gyógyintézeti, állategészségügyi intézményi gyógyszertár, kézigyógyszertár létesítését, valamint kézigyógyszertár tartását a háziorvos, valamint állatorvos kérelmére. Állatorvos részére az engedély csak az FVM egyetértésével adható ki. Az állategészségügyi intézményben intézeti gyógyszertár létesítését az OTH a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben engedélyezi. − Irányítja, koordinálja a tisztigyógyszerészeti hálózat munkáját. 5.2.5.3.3. Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK), illetve intézetei i) A kémiai biztonság területén működő tárcaközi bizottság operatív tevékenységét segítő titkárság feladatait az OKK látja el. ii) Az OKK főigazgatójának közvetlen hatáskörébe utalt feladatok OKK leírása, bemutatása − Az anyagok veszélyessége meghatározásának alapelveit, valamint a vizsgálatok módszereit előíró jogszabályban lefektetettektől eltérő módszerrel korábban nyert adatok esetében felmerülő új vizsgálat szükségességéről esetenként az OKK főigazgatója dönt. − Ha a készítmény veszélyes összetevőinek száma megváltozik, illetve valamely veszélyes összetevője más veszélyes összetevőre változik, vagy a veszélyes készítmény veszélyessége bármely egyéb okból módosul, akkor a változás tényére a készítmény elnevezésében utalni kell. A készítmény elnevezésének megváltoztatása alól az OKK főigazgatója felmentést adhat bizonyos esetekben.

200

− Nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási és fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, illetőleg forgalmazott veszélyes anyagokat vagy veszélyes készítményeket. A magyarországi gyártót, illetve forgalmazót a bejelentés mellőzésének lehetősége meghatározott ideig illeti meg, amely az OKK főigazgatójának engedélyével egy évig meghosszabbítható, ha a magyarországi gyártó, illetve forgalmazó a meghosszabbítás szükségességét indokolja. − Új anyagok kockázatbecslésére alapozva, ha az anyag forgalomba hozható, az OKK főigazgatója egyidejűleg megállapíthatja azoknak az adatoknak a körét, amelyeket be kell nyújtani, amennyiben az anyag forgalmazott mennyisége eléri vagy meghaladja azt a küszöbértéket, melyhez a vegyi anyagok törzskönyvezési rendjét megállapító külön jogszabály további adatszolgáltatást rendel el; vagy ha az anyag forgalomba hozható ugyan, az OKK főigazgatója azonnali, további adatszolgáltatást rendelhet el. − Az anyag forgalmazásával járó kockázat csökkentése érdekében az OKK-OKBI javaslatára az OKK főigazgatója az alábbi intézkedéseket rendelheti el: a) a benyújtott dokumentációban megadottól eltérő veszélyességi osztály, csomagolási vagy jelölési javaslat megállapítása; b) a biztonsági adatlap szövegének a benyújtott dokumentációban megadottól eltérő megállapítása; c) a benyújtott dokumentációban a külön jogszabály szerint megállapított, a kockázat csökkentését célzó útmutatásoknak a megadottól eltérő megállapítása; d) abban az esetben, ha a törzskönyvezési eljárás ideje alatt az új anyag már jogszerűen forgalomba került, az OKK főigazgatója jogosult az ÁNTSZ városi intézete, továbbá az illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet, környezetvédelmi felügyelőség, nemzeti park igazgatóság és fogyasztóvédelmi felügyelőség írásos megkeresésére annak érdekében, hogy az emberi egészség és a környezet védelme érdekében intézkedjen a feltárt kockázatnak megfelelően. − A biocidokkal kapcsolatos kompetens hatóság (OTH) 38/2003. (VII.7.) ESzCsMFVM-KvVM együttes rendelet alapján meghatározott feladataival összefüggésben az OKK főigazgatója gondoskodik: ƒ illetékességi területén az engedélyezett vagy regisztrált biocid termékek jegyzékének vezetéséről és továbbításáról az OTH-nak, ƒ indokolt bejelentés alapján biocid termék összetételének ellenőrzéséről, és a laboratóriumi vizsgálat eredményének OTH-hoz küldéséről. − A 8/2001. (I.26.) a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló FVM r. alapján az engedélyező hatóság az FVM. Az engedélyhez szükséges szakhatósági állásfoglalást az OKK adja ki.

201

iii) OKK-OKBI − A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 304/2003/EK EU Parlamenti és Tanácsi rendelet (ún. PIC r.) végrehajtása során a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok kivételével minden egyéb vegyi anyag és készítmény esetében a rendelet által kijelölt nemzeti hatóság feladatait az OKK-OKBI látja el. − A kémiai biztonság egyéb területein, az Európai Közösség jogi aktusaiból a tagállamok hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóságaira háruló feladatok ellátására kijelölt nemzeti hatóság szintén az OKK-OKBI. − A biocidokkal kapcsolatos kompetens hatóság, azaz az OTH meghatározott feladatait támogató ún. koordinátor intézeti, tájékoztatási, információs, vizsgálati feladatokat lát el, úgymint: -- meghatározott termékcsoportokkal kapcsolatos közegészségügyi szakvélemény elkészítése, -- ún. koordinátor intézeti feladatok ellátása a termékengedélyezési eljárás során. − A harmadik országokból behozott termékek megfelelősége (határ) ellenőrzéséről szóló 339/93/EGK rendelet végrehajtásánál, a vegyi anyagok esetében az OKKOKBI ún. közreműködő piacfelügyeleti hatóság. − Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) működik az OKKOKBI szervezetén belül: -- 2000. évi XXV. törvény (a kémiai biztonságról), -- a 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet (a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól), -- a 38/2003. (VII.7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet (a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről) előírásai által meghatározott feladatokra. − Kémiai Biztonsági Információs Központ (KBIR) látja el az OKK-OKBI keretén belül a hazai és nemzetközi adatok fogadásával és feldolgozásával kapcsolatos feladatokat. A Központ hétfőtől-csütörtökig 8-16 óra, illetve pénteken 8-15 óra között hívható, de ha szükséges szolgáltatásai az ETTSZ vonalán bármikor elérhetők. A Központ: -- végzi a kémiai biztonsággal összefüggő nemzetközi információk gyűjtését, a fontosabb információk magyar nyelvre fordítását és valamennyi, a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történő hozzáférhetővé tételét. A Központ egyidejűleg gyűjti, elemzi és értékeli a kémiai biztonsággal, a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos hazai adatokat, és a nemzetközi, illetve hazai adatokból levont következtetéseiről tájékoztatja a Kémiai Biztonságot Koordináló Tárcaközi Bizottságot, valamint a kémiai biztonság területén döntések előkészítésére, illetőleg döntések meghozatalára jogosult egyéb közigazgatási szerveket. -- Végzi az OECD tagországok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréjét.

202

iv) OKK-OMFI − A növényvédő szerek forgalomba hozatalát megelőzően szükséges engedélyt a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat adja ki. Az engedélyezési eljárásában az OTH és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakhatóságként járnak el. Az engedélyezés feltételét jelentő OTH szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges az (OKK-OKBI és) az OKK-OMFI, valamint az OÉTI (lásd lentebb) szakvéleménye is. − Jogszabály írja elő a munkáltatók számára, hogy a rákkeltővel végzett tevékenységek, a tevékenység végzése során használt anyagok, készítmények előírt időközönkénti, és soron kívüli bejelentéséről, illetve a felhasznált rákkeltőkben történő változás jelentéséről gondoskodjon. Az intézet a kapott adatokat regisztrálja, elemzi és értékeli, amely értékelést megküld az Egészségügyi Minisztérium és az OTH részére. v) OKK-OKI Az ivóvíz minőségi követelményeinek ellenőrzése során alternatív vizsgálati módszert az OTH engedélyezhet, az OKK-OKI szakvéleménye alapján. Feladat: a rendelet által előírttól eltérő módszer alkalmazhatóságának megítélése, különös tekintettel arra, hogy bizonyítható-e, hogy az így kapott eredmény legalább annyira megbízható, mint a megadott módszer szerinti eredmény. vi) OKK-Központi Kémiai Laboratóriuma (OKK-KKL) A kémiai biztonság analitikai kémiai tevékenységének irányítására, koordinálására és speciális laboratóriumi feladatainak megoldására a PHARE támogatással kiépített egységről részletesebben a 9. fejezetben adunk tájékoztatást. vii) OKK-Toxikológiai Egység A korszerű és a kísérletes toxikológia csaknem valamennyi ágát művelő laboratórium rendszer leírását lásd: 9. fejezet. 5.2.5.3.4. Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) az Egészségügyi Minisztérium felügyelete és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal irányítása mellett működő, szakmailag önálló, országos hatáskörű központi intézmény3 i) A kozmetikai készítményekkel kapcsolatos kompetens hatósági feladatokat az OÉTI látja el. A kompetens hatóság tevékenysége főleg bejelentésen alapuló, nyilvántartási és az EU irányába történő tájékoztatási, adatszolgáltatási feladatokból áll, amelyhez egy (minősített helyzetben, lásd a későbbiekben) eljárási jogkör is társul. Feladatai, többek között: a Magyar Köztársaság területén először forgalomba 3

Az OÉTI elsősorban az un. „egyéb vegyi anyagok” csoportját érintő termékek vonatkozásában lát el feladatokat, de közreműködik a peszticidekkel és állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos eljárásokban is. Kompetenciáit meghatározó jogszabályokat lásd: 4.2.2. Táblázat. Az OÉTI leírását lásd még: 9. fejezet.

203

hozott kozmetikai termék nyilvántartásba vétele; harmadik országból származó termék nyilvántartásba vétele és az adatok megküldése az Európai Bizottság felé; szükséges vizsgálatok elvégzése; a benyújtott dokumentációk, címketervek, szórólapok, használati útmutatók és a csomagolási egységek értékelése; az engedély megadása vagy a termék kitiltása felőli döntés, és az engedély szövegének megküldése az Európai Bizottságnak és a tagországok kompetens hatóságának; a termékre vonatkozó adatok megküldése az Európai Bizottság felé; a gyártó vagy forgalmazó kérelmére, az üzleti titok megőrzése érdekében, egy vagy több összetevő feltüntetésének mellőzéséhez való hozzájárulás, vagy a kérelem elutasítása (és erről az EU Bizottság, valamint a tagországok kompetens hatóságainak tájékoztatása); a rendelet hatálya alá tartozó anyagokat felsoroló mellékletekben nem szereplő anyagok kozmetikai célú felhasználásának engedélyezése. ii)

A speciális gyógyászati célra szánt tápszerekkel kapcsolatban a gyártó, vagy ha a terméket külföldön gyártják a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozó, importőr legkésőbb a termék forgalomba hozatalának napján köteles értesíteni az OÉTI-t a termék jelölésének, grafikai tervének (egyéb szóróanyagainak) bemutatásával. Ha a terméket az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában már forgalomba hozták, erről az első forgalomba hozatalról értesített tagállami hatóság megjelölésével szintén az OÉTI-t kell tájékoztatni. −

A gyártó, illetve az importőr − a speciális tápszer minőségi ellenőrzése céljából − köteles minden gyártási tételből legalább három csomagolási egység megőrzéséről gondoskodni, és azt kérésre az OÉTI rendelkezésére bocsátani.

−

A speciális tápszer gyártási tételére vonatkozó − feltételezett − minőségi hibát a forgalmazó a tudomásra jutást követően haladéktalanul köteles az OÉTI-nek bejelenteni.

−

A minőségi hiba bejelentéséről az OÉTI az OTH-t értesíti. Az OTH a minőségi hiba gyanújának súlyát mérlegeli, és a kifogásolt speciális tápszer gyártási tételének forgalmazását átmenetileg felfüggesztheti.

−

Amennyiben az OÉTI megállapítja, hogy a termék, illetve a gyártási tétel nem felel meg a követelményeknek, az OTH a speciális tápszert, illetve a gyártási tételt a forgalomból kivonja, és erről a forgalmazásban részt vevőket közvetlenül és haladéktalanul értesíti.

−

A forgalmazó, illetve a speciális tápszert rendelő orvos köteles az alkalmazás során általa észlelt vagy tudomására jutott, a termék alkalmazása során fellépő súlyos, nem kívánatos, illetve, a termék további alkalmazását befolyásoló mellékhatásokat az OÉTI-nek bejelenteni. Az OÉTI a bejelentést elbírálja, értékeli és az OTH-t közvetlenül értesíti. Az OTH a vizsgálat eredményének ismeretében intézkedik, és intézkedéséről a forgalmazásban részt vevőket, illetve a bejelentőt közvetlenül értesíti.

iii) A különleges táplálkozási célú élelmiszerek esetében: −

Az új élelmiszerekre és élelmiszer-alapanyagokra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a különleges élelmiszer előállításához olyan anyagok is felhasználhatók, amelyek nem sorolhatók a rendeletben felsorolt csoportok egyikébe sem. Az OÉTI a gyártótól, import esetén az importálótól kérheti azokat a tudományos dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az adott anyag használható az elérni kívánt táplálkozási cél érdekében.

−

A különleges élelmiszer csak előre csomagolt formában hozható kereskedelmi forgalomba a végső fogyasztó számára. A csomagolásnak teljes mértékben be kell fednie a terméket. Ez alól az OÉTI felmentést adhat, amennyiben a különleges élelmiszerre vonatkozó rendelet által előírt adatok az értékesítéskor a fogyasztó számára jól látható módon rendelkezésre állnak.

−

A különleges élelmiszerek hatékony hatósági ellenőrzése érdekében egyes élelmiszerek esetében a termék első magyarországi forgalomba hozatalakor a gyártó vagy az importőr legkésőbb a termék forgalomba hozatalával egyidejűleg köteles bejelenteni a különleges élelmiszert az OÉTI-nél, és ha a termék az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában már forgalomban van, a gyártónak vagy importőrnek az első bejelentéskor megadott információkat magyar vagy angol nyelven kell benyújtania az OÉTI-hez, és meg kell neveznie azt az intézményt, amelyhez az első bejelentést tették.

204 −

Megjegyzés. Az előírások betartásának ellenőrzése érdekében vagy azok megsértése, illetve egészségi ártalom lehetőségének gyanúja esetén a laboratóriumi vizsgálatokat az ÁNTSZ megyei és fővárosi intézetének (a továbbiakban együtt: megyei intézet) laboratóriuma, illetve az OÉTI végzi. Az ÁNTSZnek a gyártó, illetve importőr székhelye szerinti megyei intézete ideiglenesen felfüggesztheti vagy korlátozhatja a termék forgalmazását, amennyiben megalapozott indokok alapján megállapítja, hogy a különleges élelmiszer nem felel meg az előírtaknak, vagy veszélyezteti az emberi egészséget. Az intézkedésről a megyei intézet haladéktalanul értesíti az OÉTI-t, aki erről. − a Bizottság és a tagállamok tájékoztatása érdekében − haladéktalanul értesíti a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt, közölve az intézkedés okát.

iv) Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerekkel kapcsolatban jogszabály előírja, hogy a tápszerre, illetve a tápszer gyártási tételére vonatkozó − feltételezett − minőségi hibát az azt észlelő, illetve a tápszert forgalmazó a tudomására jutást követően haladéktalanul köteles az OÉTI-nek bejelenteni, és a reklamáció okának leírásával együtt a kifogásolt mintát, továbbá − ha rendelkezésre áll − egy darab, a kifogásolt tápszerrel azonos gyártási sorozatú, zárt csomagolású mintát köteles beküldeni. A minőségi hiba bejelentéséről az OÉTI az OTH-t értesíti. Az OTH a minőségi hiba gyanújának súlyát mérlegeli, és a kifogásolt tápszer gyártási tételének forgalmazását átmenetileg felfüggesztheti. Az előállító − a tápszerek minőségi ellenőrzése céljából − köteles minden gyártási tételből legalább három csomagolási egység megőrzéséről gondoskodni, és azt kérésre az OÉTI rendelkezésére bocsátani. −

v)

A forgalmazó, illetve a tápszert rendelő orvos köteles az alkalmazás során általa észlelt vagy tudomására jutott a tápszer alkalmazása során fellépő súlyos, nemkívánatos, illetve, a tápszer további alkalmazását befolyásoló mellékhatásokat az OÉTI-nek bejelenteni, aki azt kivizsgálja, értékeli és a vizsgálat eredményéről az OTH-t értesíti. Az OTH a vizsgálat eredményének ismeretében intézkedik.

A gyártó vagy az importőr köteles bejelenteni az étrend kiegészítő készítményt az OÉTI-nek Ha a termék az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában már forgalomban van, a gyártónak vagy az importőrnek az első bejelentéskor megadott információkat magyar vagy angol nyelven kell benyújtania az OÉTI-nek, és meg kell neveznie azt az intézményt, amelyhez az első bejelentést tették. [Megjegyzés. Az előírások betartásának ellenőrzése érdekében vagy azok megsértése, illetve egészségi ártalom lehetőségének gyanúja esetén a laboratóriumi vizsgálatokat az ÁNTSZ (regionális) laboratóriumai, az OÉTI, illetve étrend-kiegészítő vizsgálatára akkreditált laboratórium végzi. Az ÁNTSZ megyei intézete ideiglenesen felfüggesztheti vagy megtilthatja az étrend-kiegészítő forgalmazását, ha új információ eredményeként vagy a meglévő információk újraértékelése alapján megállapítást nyer, hogy az veszélyezteti a fogyasztó egészségét, abban az esetben is, ha az megfelel e rendelet előírásainak. Az OÉTI az intézkedésről haladéktalanul értesíti a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt, közölve az intézkedés okát.]

vi) Az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatali engedélyét a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adja ki. Az engedélyhez szükséges az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (ÁOGYTI), valamint az OTH országos tisztifőorvosának az OÉTI szakvéleményén alapuló egyetértése. − A forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező állatgyógyászati készítmény csak egyes, meghatározott vizsgálatok céljából, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium engedélyével alkalmazható. A gyakorlati kipróbálásba vont állatokból származó élelmiszer kizárólag akkor kerülhet emberi fogyasztásra, illetve használható fel, ha ennek feltételeit (élelmezésegészségügyi várakozási idő) a minisztérium az OÉTI szakvéleménye alapján engedélyében határozza meg. − Állatgyógyászati készítmények törzskönyvezésére vonatkozó engedélyezési eljárás keretében az ÁOGYTI az országos tisztifőorvos egyetértését kéri az élelmiszer-termelő állatok kezelésére szolgáló állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalához, továbbá a kérelem egy példányát megküldi az OÉTInek is.

205

Ha adott állatgyógyászati készítmény a 2001/82/EK irányelvvel összhangban kiadott forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik valamelyik tagállamban, akkor az engedély birtokosa (a továbbiakban: kérelmező) a kölcsönös elismerésen alapuló eljárás keretében kérelmezheti az adott készítmény törzskönyvezését, illetve az engedély elismerését, mely eljárást az ÁOGYTI folytatja le. Az ÁOGYTI az elismeréshez a miniszter nevében az országos tisztifőorvos egyetértését kéri, valamint az előterjesztő tagállam értékelő jelentésének kézhezvétele után a kérelem és az értesítés egy példányát megküldi az OÉTI-nek, és egyidejűleg értesíti az eljárás esetleges felfüggesztéséről. Az eljárás során az ÁOGYTI élelmezésegészségügyi kérdésekben egyeztet az OÉTI-vel. vii) Közösségi határérték hiányában a növényvédőszer-engedélyező hatóság által az OÉTI szakvéleményének figyelembevételével állapít meg határértéket. Behozatali küldemény esetében az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által erre kijelölt intézetek – ebbe beleértve az OÉTI-t − szakmailag egyeztetett javaslata alapján az évente kiadott mintavételi irányelvnek megfelelően kerül sor mintavételre. A mintavételt az illetékes növény-egészségügyi határkirendeltség végzi, amely továbbítja a mintát az illetékes vizsgáló intézetnek. Ha a vizsgáló intézmény laboratóriuma a mintában a határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot, vagy az adott kultúrában nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagot mutat ki, a vizsgálati jegyzőkönyvet a hatósági intézkedésre jogosult intézménynek soron kívül megküldi, amely a kifogásolt növényt, növényi terméket azonnali hatállyal zárolja. A zárolás a területileg illetékes ÁNTSZ városi intézet határozatának meghozataláig tart. Az ÁNTSZ intézet − szükség esetén az ellenőrzésre és a zárolásra feljogosított más hatóság hozzájárulásának beszerzése után − határozattal intézkedik a növények és növényi termékek további forgalmazhatóságáról, felhasználhatóságáról, illetve indokolt esetben a környezetvédelmi előírásokat betartó megsemmisítéséről. A megsemmisítés költsége belföldi növény, növényi termék esetén a tulajdonost, import esetén az importálót, illetve a növény, növényi termék tulajdonosát terheli. viii) A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló előírás értelmében mákmagot, illetve alacsony THC tartalmú kendermagot szabad forgalomba hozni. A forgalomba hozatalra kerülő étkezési mákmagból az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat mintát vesz, és azt az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló jogszabály szerinti határértékeknek való megfelelést ellenőrző vizsgálat céljából megküldi az OÉTI-nek. 5.2.5.4. Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (MÉBIH) A MÉBIH-t 2003-ban hatályba lépett Korm. rendelet hívta életre, és határozta meg működésének szabályait, valamint feladatait. A Hivatal szakmai munkáját az EüM, FVM, ICsSzEM, KvVM, GKM, a tudományos élet valamint a civil szervezetek által delegált tagokból álló 17 fős Tudományos Tanácsadó Testület, és a független szakértőkből álló Tudományos Bizottságok segítik. Szakmai munkatársi állománya: 14-15 fő.

206

Hatáskörét tekintve a Hivatal az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, információs, koordináló, az Európai Unió központi szerveivel és a tagállamok élelmiszer-biztonsági szerveivel kapcsolattartást végző szervezet. Feladatai: 1) Az élelmiszerek, takarmányok kémiai biztonságát érintő feladatok: − közreműködik a magyar nemzeti élelmezés- és táplálkozáspolitika kialakításában az élelmiszer- és takarmánybiztonság vonatkozásában; − kapcsolatot tart az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal és egyéb, az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel; − az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság megbízására szakvéleményeket, szaktanulmányokat készít, tudományos és műszaki segítséget nyújt, adatot gyűjt, és elvégzi a felmerülő kockázat azonosítással kapcsolatos feladatokat; − kijelölt kapcsolattartó pont az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerének hálózatában; − javaslatot tesz az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető eseményekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések kidolgozásához; − véleményezi az élelmiszer- és takarmánybiztonságot érintő jogszabályok tervezeteit, − javaslatot tesz új jogszabályok megalkotására, hatályos jogszabályok módosítására; − azonosítja és jellemzi az élelmiszer- és takarmánybiztonságra kockázatot jelentő területeket; − részt vesz az egységes kockázatbecslési módszerek kialakításában; − javaslatot tesz az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzésében részt vevő szerveknek a kiemelten vizsgálandó témákra, és koordinálja az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzéséhez szükséges mintavételi tervek kidolgozását; − adatot szolgáltat, szakmai tájékoztatást nyújt a központi közigazgatási szervek felkérésére az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén; − szakvéleményt, szaktanácsot ad, tudományos támogatást nyújt a közigazgatási szervek, intézmények felkérésére az élelmiszer- és takarmánybiztonsággal kapcsolatos kérdésekben; − a nemzetközi és hazai élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, élelmiszerminőségi, takarmánybiztonsági, továbbá a géntechnológia felhasználására vonatkozó információkat, ismereteket, követelményeket gyűjt, elemez, értékel és ezekről az élelmiszer- és takarmány-ellenőrző, közegészségügyi és fogyasztóvédelmi hatóságokat, valamint az érdekelteket tájékoztatja;

207

− az egyes hatóságoknál működő információs rendszerekre épülve saját adatbázis létrehozásával gyors és átfogó tájékoztatást nyújt a fogyasztók számára az élelmiszer- és takarmánybiztonságot érintő aktuális kérdésekről, problémákról, megelőzésük módjairól, az élelmiszer- és takarmánybiztonság eredményeiről; − közreműködik, tudományos, technikai segítséget nyújt az emberi egészséget közvetlenül vagy közvetve veszélyeztető ártalmak azonosításában és felszámolásában; − koordinál az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén minisztériumok, hatóságok, intézmények, szervezetek között;

érintett

− az élelmiszer- és takarmánybiztonság érdekében végzett monitorvizsgálatok eredményeit a vizsgálatra jogosult laboratóriumokból bekéri, elemzi és szükség esetén közzéteszi; − felméri, harmonizálja és folyamatosan figyelemmel kíséri a laboratóriumi kapacitásokat, és javaslatot tesz annak fejlesztésére. 2) Koordinatív feladatokat lát el: − többéves nemzeti ellenőrzési terv: a 882/2004/EK rendelet 41. cikke szerinti integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv élelmiszer-ellenőrzésre vonatkozó része; − éves nemzeti ellenőrzési terv: a hatósági élelmiszer-ellenőrzést végző hatóságok – az a) és c) pont szerinti tervek figyelembevételével elkészített – saját éves munkaterve alapján, a Hivatal koordinációjával összeállított nemzeti élelmiszerellenőrzési terv; − koordinált ellenőrzési terv: a 882/2004/EK rendelet 53. cikke szerinti élelmiszer-ellenőrzésre vonatkozó része; − éves országjelentés: a 882/2004/EK rendelet 44. cikke szerinti élelmiszerellenőrzésre vonatkozó jelentés. 3) Végrehajtja az élelmiszer- és takarmánybiztonságot érintő, a 178/2002/EK rendelet által előírt feladatokat: − az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető olyan eseményekről vagy veszélyekről, amelyek a fogyasztók széles körét érintő egészségkárosodást okozhatnak – és az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerén keresztül a hatóságok a hivatalt és azon keresztül az EU-t, az EU a Hivatalon keresztül a hatóságokat tájékoztatja; − a veszély, illetve válság-helyzetek esetén a szükséges gyors, összehangolt reagálás, a soron kívüli intézkedések koordinációja. Ennek keretében összeállítja az élelmiszer- és takarmány-biztonsági válságkezelés során követendő intézkedési és kommunikációs tervet.

208

5.2.5.5. Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI)+ Az Egészségügyi Minisztérium felügyelete mellett működő Intézet. Feladatai, jogkörei: 1) A helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről szóló) EüMFVM együttes rendelet felhatalmazása alapján a vizsgálóhelyek GLP követelményeknek megfelelő működésének ellenőrzését, az egyes vizsgálatok kivitelezése GLP szintjének meghatározását, valamint azok betartásának ellenőrzését az OGYI, mint illetékes ellenőrző hatóság végzi. Ezen tevékenysége során: a GLP felügyelők útján a vizsgálóhelyen helyszíni ellenőrzést folytat le, az ellenőrzés eredménye alapján értékeli a vizsgálóhelyet vagy egy adott vizsgálat GLP szintjét, és az ellenőrzött vizsgálóhely GLP értékeléséről határozatot hoz (a továbbiakban: GLP értékelés), amelyet magyar és angol nyelven állít ki. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a vizsgálóhely nem tartja be a GLP követelményeket, a kiadott GLP értékelés visszavonásáról határozatban rendelkezik. 2) Törvény írja elő azon eseteket, amikor az OGYI, mint engedélyező jogosult eljárni, és végrehajtási rendeletek szabályozzák a részletes feladatait. − Gyógyszert gyártani − a magisztrális és galenusi gyógyszerek gyógyszertári előállítását kivéve − az OGYI által a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal szakhatósági hozzájárulásával kiadott, e tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában lehet, és gyógyszer − a magisztrális és galenusi gyógyszer kivételével − csak akkor kerülhet forgalomba és akkor alkalmazható, ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság a gyógyszer-törzskönyvbe bejegyezte, forgalomba hozatalát engedélyezte; − azt a gyógyszert, amely az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamában, illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban nem, de más országban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, egyedi esetben gyógyászati célra akkor lehet alkalmazni, ha a felhasználását különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek indokolja, és alkalmazását − a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint − az illetékes hatóság engedélyezte; − gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet folytatni szintén csak az OGYI e tevékenység végzésére jogosító engedélye birtokában lehet. Az engedélyt az OGYI a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal véleményének figyelembevételével adja meg. − A gyógyszer gyártására jogosító engedélyt az OGYI akkor adja meg, ha a kérelmező rendelkezik a rendelet által meghatározott − személyi és tárgyi feltételekkel. Az OGYI a határozat meghozatalát megelőzően helyszíni szemlét tart. +

Az OGYI laboratóriumi tevékenységének leírását lásd: 9. fejezet.

209

− A gyógyszergyártási tevékenység hatósági felügyeletét az OGYI látja el. Az OGYI, illetve a közreműködő illetékes hatóság jogosult jegyzőkönyv felvétele mellett minta és ellenminta vételére, ha a gyógyszer minősége, összetétele csak a laboratóriumi vizsgálattal állapítható meg. Ha az ellenőrzés során az OGYI megállapítja, hogy a gyártó a tevékenység folytatása során a rendeletben foglalt rendelkezéseket megsérti, határozattal intézkedik, illetve abban az esetben, ha az észlelt hiányosságokat a megadott határidőn belül a gyártási engedély jogosultja nem szünteti meg, a gyártási engedélyt az OGYI visszavonja. Az OGYI e rendelet alapján hozott határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmekről az Egészségügyi Minisztérium dönt. − Az OGYI jogosult eljárni a gyógyszer törzskönyvezésével és forgalomba hozatala engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatok során. [Megjegyzés: Az immunológiai gyógyszer törzskönyvezése és forgalomba hozatala engedélyezése során, illetve a forgalmazást érintő hatósági eljárásokban az ÁNTSZ-Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) szakhatóságként működik közre.] − Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek EGT tagállamon kívülről történő behozatala, illetve nem e térség országaiba irányulók kivitele esetén − a természetes személy által nem kereskedelmi jellegű behozatal vagy kivitel kivételével − a szabad forgalomba bocsátáskor, illetve a kiviteli ellenőrzéskor a vámhatóságnak be kell mutatni az OGYI igazolását arról, hogy a) az importőr, illetve exportőr rendelkezik az e rendelet szerinti gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel, vagy b) a külön jogszabályban meghatározott gyógyszergyártási engedéllyel, valamint, hogy c) a belföldi forgalomba hozatal céljára behozni kívánt gyógyszer forgalmazása az adott csomagolási egységben és hatáserősségben Magyarországon engedélyezett. Importtevékenység csak az OGYI engedélyének birtokában végezhető. Az engedélyező határozat előtt az OGYI helyszíni szemlét tart, melyre az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fővárosi) tiszti főgyógyszerészét (a továbbiakban: tiszti főgyógyszerész) is meghívja. Eljárása során a kérelmet, valamint a helyszíni szemle során felvett jegyzőkönyv egy példányát a helyszíni szemlét követő 30 napon belül megküldi a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak és a tiszti főgyógyszerésznek megküldi. − Fogadja a nagykereskedők bejelentéseit a nagykereskedelmi tevékenység három hónapon túli bejelentéséről, ha az engedélyezés feltételeiben változás történik. Az OGYI a kiadott, illetve a visszavont gyógyszer nagykereskedelmi engedélyről, valamint a nagykereskedői tevékenység szüneteltetéséről: a) haladéktalanul értesíti az Európai Unió Bizottságát és az EGT tagállamokat, b) a tiszti főgyógyszerészt, c) az Egészségügyi Közlönyben közleményt tesz közzé az általa nem megfelelő minőségűnek ítélt törzskönyvezett gyógyszer hibájának és gyártási számának az OGYI számára történő jelentéséről, gyógyszerkészítmény és gyógyszeranyag hibájának az OGYI számára történő jelentéséről; az általa

210

forgalmazott − nem megfelelő minőségű gyógyszerkészítmény vagy gyógyszeranyag forgalmazásának leállításáról és az OGYI számára történő bejelentéséről. − Meghatározott, már forgalomban lévő gyógyszerkészítmények teljes körét legalább évente egy alkalommal, az újonnan forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszereket naptári negyedévente az OGYI hivatalos kiadványában közzéteszi. − Más országban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek egyedi beszerzését az OGYI engedélyezi. − Az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmény emberi felhasználásához, alkalmazásához − az országos tisztifőorvosnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója előzetes véleményének figyelembevételével kiadott engedélye mellett − az OGYI engedélye is szükséges. A klinikai vizsgálatra vonatkozó engedélyt az OGYI akkor adja meg, ha az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottsága a klinikai vizsgálati tervet szakmai és etikai szempontból teljes egészében megfelelőnek találta. − Az immunológiai készítménynek minősülő vizsgálati készítmény szakmai értékelésében az ÁNTSZ Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ szakhatóságként működik közre. Az I-II. fázisú klinikai vizsgálatokat csak az OGYI által minősített klinikai farmakológiai vizsgálóhelyen lehet végezni. Az OGYI a minősítésről rendelkező határozat meghozatalát megelőzően helyszíni szemlét tart. − A gyógyszernek nem minősülő anyagként vagy készítményként nyilvántartásba vett termékek gyártói, illetve forgalmazói 2008. december 31-éig kérhetik készítményeik gyógyszerré vagy más termékké való átminősítését. Az átminősítésnél eljáró hatóság az OGYI. 5.2.6. Igazságügyi Minisztérium feladata Az Igazságügyi Minisztérium közreműködik a jogszabályok, beleértve a kémiai biztonsággal összefüggő jogszabályokat is, (törvény, ágazati rendeletek) előkészítésében. A Minisztérium a vegyi anyagok kezelésében operatív vagy felügyeleti feladatokat nem lát el. Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalának egyik önálló szervezeti egységeként működik az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet, amely mérgezési, toxikológiai szakkérdésekben végez vizsgálatokat, illetve lát el szakértői feladatokat. 5.2.7. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium feladata A tárca a vegyi anyagok behozatalában, termelésében, tárolásában, szállításában, kereskedelmében, felhasználásában, illetőleg az ezekhez kapcsolódó tevékenységekben, valamint a vegyi anyagokból kialakult hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekben nincs nevesített feladata. Közvetve, a miniszter feladat, és hatásköre révén, és az

211

általa irányított OMMF tevékenységén keresztül, a munkahelyi biztonságot érintő jogszabályokkal és végrehajtásuk ellenőrzésével összefüggésben vannak jogosultságaik. − A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladat és hatásköréről szóló 143/2002. (VI.28.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok keretében a miniszter: „b) előkészíti illetve megalkotja a biztonságos munkavégzés szabályait, egyetértést gyakorol a más állami szervek ügykörébe tartozó munkabiztonságot érintő jogszabályok, illetve szabványok megalkotásában; c) évente – az egészségügyi miniszterrel együttesen – beszámol a munkavédelmi helyzet alakulásáról; d) összehangolja – az egészségügyi miniszterrel együttesen – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében közreműködő szervek tevékenységét.” − A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 81. § (1) bekezdése alapján a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését az OMMF, ÁNTSZ és a bányafelügyelet, illetve ezek területi szervei általános jelleggel látják el. Az ellenőrzéseket végző munkabiztonsági felügyelők létszáma 195 fő. Az eljáró felügyelők az Munkavédelemről szóló törvény által kapott jogosítványok alapján tevékenységüket elsősorban helyszíni ellenőrzések formájában végzik. Az OMMF munkáját 2005-ben (megyei felügyelőségek helyett) régiós felügyelőségek vették át; ezek az OMMF Közép-magyarországi, Nyugat-dunántúli, Közép-dunántúli, Dél-dunántúli, Észak-magyarországi, Észak-alföldi és Dél-alföldi Munkabiztonsági Felügyelőségei. 5.2.8. Belügyminisztérium feladata A Belügyminisztérium keretein belül a rendőrségnek és a katasztrófavédelemnek vannak feladatai a veszélyes anyagok behozatalával, szállításával, tárolásával és felhasználásával kapcsolatban. A Belügyminisztérium országos hatáskörű központi katasztrófavédelmi szervezete az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF), mely a belügyminiszter központi irányítása alatt áll. Területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság), melyek alárendeltségében Polgári Védelmi Kirendeltségek illetve Irodák működnek. 5.2.8.1. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és annak területi szervei ellátják a hivatásos állami tűzoltóság, valamint a polgári védelmi szervezetek jogszabályban meghatározott feladatait. A BM OKF feladatai: − ellátja az ágazati jogszabályokban számára meghatározott feladatokat; − meghatározza a polgári védelmi, a tűzvédelmi és műszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervezetek szakmai munkáját és tevékenységét; − végzi „A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről”

212

szóló. Törvény és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló Kormányrendelet alapján a súlyos ipari balesetek elleni védekezés megvalósításának hatósági ellenőrzési és felügyeleti tevékenységét, illetve az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló Helsinki Egyezmény és a SEVESO II. Irányelv bevezetésével és végrehajtásával összefüggő feladatokat (5.1. ábra).

Belügyminisztérium (II. fokú hatósági jogkör) BM OKF (I. fokú hatósági jogkör) Hatósági Főigazgatóhelyettes Szervezet

Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (Szakhatósági jogkör)

Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály Ipari Balesetmegelőzési Osztály

Veszélyes Üzem Felügyeleti Osztály

Kiemelt főelőadók (Felügyelők)

5.1. ábra. A SEVESO II. Irányelv hazai bevezetésének hatósági felügyeleti rendszere. Forrás: OKF.

A BM OKF szervezeti egységén belül a következő hatósági feladatokat látja el: − A veszélyes üzemek, létesítmények építési, használatbavételi és a veszélyes tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyezési feladatokat; meghatározza a veszélyességi övezet határait, dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról vagy megszüntetéséről, illetve az üzemeltetőt kiegészítő intézkedésekre kötelezi. − Működteti a Súlyos Baleseti Információs Rendszert, ezen belül az uniós követelményeknek megfelelően napra készen tartja a SEVESO Üzemek Nyilvántartási Rendszerét (SPIRS) és az uniós követelményeknek megfelelően a Súlyos Baleseti Jelentési Rendszert (MARS). − Véleményezi a veszélyességi övezet határain belül történő út-, vasúthálózat és közműfejlesztési, valamint más beruházási és fejlesztési terveket; figyelemmel kíséri a veszélyes üzemek által veszélyeztetett települések településrendezési és településfejlesztési terveit. − Végzi és koordinálja az ENSZ EGB Ipari Baleseti (Helsinki) Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos hazai feladatokat, és a Nemzetközi Főosztály bevonásával ellátja az Illetékes Hatósági feladatokat. − Szervezi és működteti az ENSZ EGB Ipari Baleseti (Helsinki) Egyezményben foglaltak alapján létrehozott készenléti szolgálatot és az Ipari Baleset-megelőzési

213

Nemzeti Központot, melynek során a Nemzetközi Főosztály részvételével szakmai kapcsolatot tart az Egyezmény Titkárságával és a Részes Felek Illetékes Hatóságaival. − A SEVESO II. Irányelv bevezetése és végrehajtása vonatkozásában részt vesz a 22es számú „Környezetvédelem” Európai Integrációs (Koordinációs) Tárcaközi Bizottság keretében végzendő feladatok ellátásában. − A Nemzetközi Főosztály bevonásával részt vesz az Európai Bizottság XI. Környezetvédelmi Főigazgatóság szakirányú szerveinek, valamint a 96/82 (SEVESO II.) EK Tanácsi Irányelv végrehajtását szolgáló Illetékes Hatóságok Bizottságának és Műszaki Munkacsoportjainak munkájában és ellátja a SEVESO II. Irányelv Nemzeti Kapcsolattartó Központ működtetésének feladatait. − Végzi a jogszabályokban a hatáskörébe utalt új tűzoltó-technikai eszközök és oltóanyagok gyártásának, forgalmazásának és a meglevők módosításának engedélyezési feladatait. − Gyakorolja a hatáskörébe tartozó jogszabályban előírtaktól történő eltérés engedélyezését, a szakhatósági, a véleményezési és a tűzvédelmi szervi szakértői jogköröket. − Koordinálja veszélyhelyzetek, katasztrófák esetén a BM OKF-re háruló lakosságvédelmi, tűzoltási és műszaki mentési tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat, és gondoskodik az országos szintű riasztási és segítségnyújtási tervek naprakészségéről. − Ellátja a másodfokú tűzvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi hatósági ügyek szakhatósági feladatait, a pirotechnikai anyagok gyártásának engedélyezésében szakhatóságként közreműködik. − Ellátja a veszélyes áruk szállítási útvonalának kijelölésével kapcsolatos véleményezési és ellenőrzési feladatokat. − Elemzi a veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozásokat, kiértékeli és közreadja a tapasztalatokat, felügyeli a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok (a továbbiakban: VFCS) tevékenységét, szervezi továbbképzésüket és ügyeleti rendjüket. 5.2.8.2. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság − Az Igazgatóságok feladat- és hatáskörükben ellátják „a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról”, „a polgári védelemről”, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről” szóló törvényben, „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról”, törvényekben a BM OKF által a részére meghatározott feladatokat. − Szakmai felügyeleti jogköréből adódóan a megyei igazgatóság a vonatkozó jogi rendelkezések alapján ellátja a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok, az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófa-

214

védelmi, minősített időszaki és szervezési, valamint tűzvédelmi igazgatási és munkavédelmi tevékenységének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat. − A veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabály alapján véleményezési jogkört gyakorol az eljáró hatóságok útvonal kijelölési eljárásában, valamint közreműködik jogszabályi kötelezés alapján – egyeztetésnek megfelelően − a hatósági jogkörrel felruházott szervek által lefolytatott közúti és telephelyi ellenőrzésekben, a szerzett tapasztalatok alapján tájékoztatást ad és segítséget nyújt az érintett szerveknek. − A veszélyes áruk szállításával összefüggésben a bekövetkezett balesetek, rendkívüli események körülményeit köteles vizsgálni, s annak alapján a szükséges intézkedéseket saját hatáskörben megtenni, valamint a jelentések készítésében érintett gazdálkodó szervezetekről, a bekövetkezett változásokról és a közúti illetve telephelyi ellenőrzésekről külön nyilvántartást vezet. Részt vesz a különböző típusú veszélyes anyagokkal, szállítással, közúti, vízi, légi és vasúti közlekedéssel kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre való felkészülés feladatainak előkészítésében és végrehajtásában. − Szakhatóságként részt vesz a pirotechnikai termékek polgári célú felhasználásának engedélyezési eljárásaiban. − Közreműködik a súlyos balesetek elleni védekezés hatósági és felügyeleti határozatainak és a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet kialakításával kapcsolatos döntések megyei területfejlesztési tervekben történő végrehajtásának, illetve a nyilvánosság biztosítása feltételeinek ellenőrzésében. − A súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos veszélyes üzemek vonatkozásában a települési polgármesterekkel együttműködve elkészíti a külső védelmi tervet, illetve annak koncepcióját és részt vesz azok felülvizsgálatában. − Koordinálja és felügyeli a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos veszélyes üzemek, tevékenységek engedélyezési és felügyeleti eljárása kapcsán a Polgári Védelmi Kirendeltségek lakossági felkészítés terén végrehajtandó feladatait. 5.2.8.3. Tűzoltóságok A hivatásos önkormányzati tűzoltóság kémiai biztonságot érintő fő feladatai:

− a kémiai biztonságot érintő jogszabályokban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el; − a tűzvédelmi hatósági eljárásokban és a beépített tűzvédelmi berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben szakhatóságként jár el; − tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tart, a feltárt hiányosságok alapján hatósági intézkedést kezdeményez; − külön jogszabályban meghatározottak szerint lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást. 5.2.8.4. A Polgári Védelmi Kirendeltségek illetve Irodák feladatai: − a polgári védelmi szervezetek kijelölése;

215 − a különböző védelmi tervek, például települési veszély elhárítási tervek ki− − −

−

dolgozása, azok gyakoroltatása; a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra; a lakosság tájékoztatása és riasztása; közreműködik a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek által érintett lakosság részére a polgármester által készítendő lakossági tájékoztató kiadvány kidolgozásában; a lakosság kimenekítése, kitelepítése.

5.2.9. Külügyminisztérium feladata A Külügyminisztérium az ún. kémiai biztonság kérdését az Országgyűlés által 1996. október 31-én megerősített Vegyi fegyver Tilalmi Egyezmény (A vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló Egyezmény) végrehajtásának koordinálásán keresztül kezeli. Az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásáért a Nemzeti Hatóság (a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalon belül felállított Exportellenőrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Iroda), továbbá a Külügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által vezetett Non-proliferációs és Fegyvertilalmi Tárcaközi Bizottság tartozik felelősséggel. 5.2.10. Honvédelmi Minisztérium feladata Az utóbbi évek átalakulási folyamatai a Magyar Honvédség rendszerében jelentős szerkezeti és működési változásokat eredményeztek, amelyek következményeként megváltozott az egészségügyi ellátás felépítése és működésének rendszere is. Az egészségügyi ellátás a NATO elvárásoknak is megfelelő, elvei és feladatai a Magyar Honvédség új Egészségügyi Doktrínájában kerültek meghatározásra. Az egészségügyi ellátás szervezése és vezetése a Honvédelmi Minisztérium – Honvéd Vezérkar Egészségügyi Csoportfőnökének közvetlen alárendeltségébe tartozik. Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézete (MH EVI) Az Intézet alaprendeltetései közé tartozik – többek közt – a kémiai biztonság kérdéskörébe tartozó közegészségügyi felügyeleti feladatok végrehajtása és közreműködés a jogszabályok előkészítésében. A Magyar Honvédség Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat A szakmailag az ÁNTSZ rendszerébe integrálódó, de szervezetileg önálló működésű szolgálat a katonai szervezetek és intézetek hatósági feladatait ellátó intézmény. Az MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálata bázisintézete az MH EVI. Ellátja az egészségkárosító kockázati tényezők megállapításával összefüggő tárcaszintű munkaegészségügyi feladatokat. HM Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatala

216

Az egészségkárosító kockázati tényezők megállapításával összefüggő tárcaszintű munkavédelmi feladatokat a honvédelmi miniszter a Hivatal útján látja el. Egyéb intézetek: − Vegyi védelmi Információs Központ: Bizonyos kémiai biztonsági és katasztrófavédelmi feladatokat lát el. − HM Infrastrukturális Főosztály Környezetvédelmi Osztály 5.2.11. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium feladata Jogszabály a fogyasztóvédelmi feladatokat az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium feladat- és hatáskörébe utalta. A fogyasztóvédelmi politika céljait és prioritásait, valamint az azzal összefüggő feladatokat kormányhatározat hagyta jóvá. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági és piac felügyeleti feladatokat a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség – mint önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal – valamint a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek látják el. Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség − A Főfelügyelőség a piac felügyeleti hatóságok által végzett piac felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos adatokat és dokumentumokat a Központi Piac felügyeleti Információs Rendszerben (KPIR) feldolgozza és nyilvántartja. A Magyar Köztársaság a Főfelügyelőségen, mint kapcsolattartó intézeten keresztül kapcsolódik a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerhez (RAPEX), amely súlyos veszély esetén biztosítja a gyors információcserét a tagállamok között. − A fogyasztói forgalomba kerülő áruk esetén a kémiai biztonság megvalósulásának ellenőrzését a termékek és szolgáltatások különböző területein külön jogszabályok a fogyasztóvédelem hatáskörébe utalják (lásd: 4. fejezet és 4.2. Táblázat). − Feladatok: -

ellenőrzik a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok betartását, közreműködnek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, elemzik a fogyasztóvédelmi politika érvényesülését, véleményezik a jogszabály-tervezeteket, együttműködnek a fogyasztóvédelmi tevékenységet ellátó más állami szervekkel, piacfelügyelet keretében ellenőrzik az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, irányítják a termékbiztonság ellenőrzésével összefüggő piac felügyeleti feladatokat, ellenőrzik az áruk és szolgáltatások minőségét, az áruk biztonságosságát, intézik a fogyasztók minőségi kifogásaival és panaszaival kapcsolatos ügyeket, fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentetnek meg, termék-összehasonlító vizsgálatot végeztetnek és közzéteszik annak eredményét,

217

-

módszertani segédanyagot készítenek a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatainak elősegítése és egységessége érdekében, a játszótéri eszközök esetében, a veszélyes anyagokra vonatkozó kritériumokkal az MSZ EN 1176-1 szabvány 4.1.6. pontja foglalkozik. A hazai gyakorlatban, a leggyakrabban használt faszerkezeti anyagok védőkezeléséhez használt szerek is ebbe a körbe tartoznak. A védőkezelések megfelelőségéről a játékeszközt vizsgáló, illetve tanúsító intézeteknek kell meggyőződniük, mielőtt a tanúsítványt az adott eszközre kiadják. A továbbiakban a hazai intézet (pl. AGMI Rt., TÜV Rheinland, KERMI) vállalja a játékeszköz szabványosságáért a felelősséget. (A gyártó cégeket a kémiai biztonság közegészségügyi szempontjából az ÁNTSZ ellenőrzi.)

− A piac felügyeleti tevékenység során feltárt, a fogyasztók egészségére és biztonságára veszélyes árukkal kapcsolatos információkat (azonosítás, a veszély természete, meghozott intézkedés) nyilvánosságra hozza. Ezeknek az áruknak a forgalmazását a fogyasztóvédelmi hatóságok megtilthatják vagy feltételhez köthetik, kivonathatják a forgalomból vagy elrendelhetik visszahívásukat. 5.11. Táblázat

Néhány kiemelt feladat megoldásában érintett tárca kompetenciája

Érintett minisztérium Levegőtisztaság

Felszíni víz

KvVM emisszió immisszió monitor, hatósági feladatok szennyvíz határok

EüM

FVM

immisszió határérték meghatározás uszodák, fürdők ellenőrzése

Felszín alatti víz Ivóvíz

védőterület védőterület

Szennyvíz

elhelyezés

Talaj

környezeti elemként

Veszélyes hulladék Települési hulladék Súlyos ipari balesetek elleni védekezés

teljes kezelés szakhatóság teljes kezelés szakhatóság

BM szmogriadó

növényvédő szer, hatóanyag

minőség ellenőrzése

mennyiség termőföldre kihelyezés termőföldként való felhasználás

mennyiség

szakhatóság szakhatóság teljes kezelés

218

5.3. Észrevételek, javaslatok A kémiai biztonsággal kapcsolatos hazai szabályozás alapján szinte minden tárca érintett valamely veszélyes anyag, készítmény és/vagy életciklus vonatkozásban. Értelemszerűen az egészségügyért, környezetvédelemért, állat, növényegészségügyért felelős tárcák szerepe a kémiai biztonság megteremtésében kiemelkedő jelentőségű. A feladatokhoz szükséges erőforrások tekintetében – még ez utóbbi tárcák között is – jelentékeny különbségek vannak, az egészségügy lehetőségei a legszerényebbek. A feladatokkal kapcsolatban szükséges laboratóriumi infrastruktúra fejlesztések megtörténtek, egységes labor stratégia és működtetési forrás hiány miatt azonban az ellenőrző, monitorozó tevékenység beszűkült. A tagállammá válással egyidejűleg megjelent új, ún. nemzeti(kompetens) hatósági feladatok esetében – tartalmilag szakértői, koordinatív jellegűek – szakember hiány mutatkozik. Környezet-egészségügy4 A környezet jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életminőségét. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet, és ez ismét visszahat az emberi egészségre. A lakosság aktív részvétele nélkül a környezet-egészségügyi célkitűzéseket nem lehet végrehajtani. Minden ágazat stratégiájába – államigazgatási és önkormányzati szinten egyaránt – be kell építeni a fenntarthatóság elvét. Valamennyi társadalmi, gazdasági döntésnél figyelembe kell venni a természeti értékek megőrzését, az erőforrások takarékos felhasználását. A problémák megoldásának jelentős része helyi szinten, az önkormányzatok kezében van, különösen a megelőzés, a hatósági intézkedések, az oktatás, nevelés területén. A párhuzamosságokat felszámolva szoros együttműködést kell(ene) kialakítani a környezet-egészségügyi igazgatási szervek között a hatékonyság fejlesztése érdekében. Harmonizálni kell(ene) a különböző tárcák koordinációjában indult, és kialakítandó programokat mind országos, mind nemzetközi szinten. (Környezetvédelmi, népegészségügyi, stb.) Veszélyes anyagok, készítmények exportja, importja Indokolt lehet valamennyi vegyi anyag importja esetén a minőségellenőrzés bevezetése, amely kötelező mintavételt és szaklaboratóriumi minőségi tanúsítványt írna elő, de erre a Vám- és Pénzügyőrség és a laboratóriumok (minőségellenőrző intézetek) nincsenek felkészülve; a felkészülésnek anyagi és személyi igényei egyaránt vannak. Ezen a helyzeten a VPOP és az OKK közötti együttműködés javított – információt és esetenként laboratóriumi vizsgálatot szolgáltat az OKK; (lásd még 13. fejezet). 4

A környezet-egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos egyes hatósági feladat- és hatáskört az Egészségügyi Minisztérium égisze alatt működő Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) gyakorolja, és az ÁNTSZ központi intézményeként működő OKK-OKI látja el a tudományos kutató, módszertani fejlesztő, oktató, továbbképző feladatokat, de utóbbival párhuzamos jogosultsága van a KvVM égisze alatt működő intézménynek is (lásd ott).

219

Kémiai biztonság felügyelete – különös tekintettel az ÁNTSZ-re A magyar kémiai biztonság jogi alapját az EU joganyaggal összhangban – azzal harmonizált – jogszabályok képezik. A harmonizáció teljes körű volt, és folyamatosan történik az EU joganyag időközbeni változásaihoz történő jogszabály adaptáció is. A csatlakozás feltételét jelentő jogharmonizációhoz képest az intézményfejlesztés azonban csak részleges volt. A jogérvényesítő hatósági kapacitás és az újonnan jelentkező ún. nemzeti(kompetens) hatósági feladatokhoz szükséges kapacitás megerősítésre szorul. (Lásd: biocid kompetens hatóság.) Javaslatok 1. ÁNTSZ-re vonatkozó javaslat. A kémiai biztonság felügyeleti rendszere fejlesztést igényel. Megoldandó feladatok: a) a felügyelők szervezett, rendszeres, kötelező továbbképzése, b) a kémiai, közegészségügyi biztonságot érintő kémiai laboratóriumi vizsgálatokat (is) szolgáltató laboratóriumok szakmai felügyeletére, vitás kérdésekben a vita eldöntésére un. „Kijelölt nemzeti közegészségügyi laboratórium” jogszabályi felhatalmazása, továbbá működtetési, működési feltételeinek biztosítása az ÁNTSZ-n belül, c) a kémiai terror- cselekmények, egyéb rendkívüli események elhárítására való felkészülés (erre az OKK és az ÁNTSZ alkalmassá tételének felgyorsítása), d) mivel a kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatok (ellenőrzési, nyilvántartási, kompetens hatósági) új feladatként jelentkeztek az EU-hoz csatlakozás folyamata során, és mert a feladatarányos létszámfejlesztés, és a feladatokhoz rendelt elkülönített költségvetés allokálása elmaradt, intézményfejlesztés szükséges az OKK-nál, OTH-nál és a területi ÁNTSZ intézeteknél egyaránt, e) a mérgezési eseteket ellátó orvos, (gyermekeket és/vagy felnőtteket ellátó) klinikai toxikológus orvos, toxikológiai információt adó toxikológus közötti konferenciás konzultációs lehetőség működtetése a KBIR-ben, f) az ETTSZ rendkívüli események minősítésére képes méregközponttá alakítása; 2. a minisztériumok közötti feladatmegosztás az átfedések megszüntetéseivel és a feladatok megoldásáról való kölcsönös és folyamatos tájékoztatás biztosítása; 3. a tárcák/felügyeletek kémiai biztonsági tevékenységükről – hasonlóan a munkavédelmi tevékenységről – évente tájékoztassák a Parlamentet; 4. megfontolásra javasolható annak átgondolása, hogy a felügyeletek száma csökkenthető-e? Kerülhet-e egységes ellenőrzés alá a munkahelyi (beleértve a gyógyszer, peszticid, biocid gyártást is), a környezeti, az élelmiszerek és a fogyasztás kémiai biztonságának hatósági ellenőrzése; 5. a felügyeletek háttér-laboratóriumi struktúrájának egységes, gazdaságos és korszerű rendszerének kiépítése, felaprózottságának megszüntetése – megfontolásra javasolt.