I. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS FELADATAI. 1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei

Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (IV. 12.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról 13/2013. (XII.05.), 6/2014. (V.9.), 11/2014 (XI.03.), 12/2014 (XI.10.) rendeletekkel módosítottan egységes szerkezetben 1Pacsa

Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS FELADATAI 1.

Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pacsa Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). (2) Az önkormányzat székhelye: 8761 Pacsa, Kisfaludy utca 2. (3) Az önkormányzat illetékességi területe: Pacsa város közigazgatási területére terjed ki. (4) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza. 2(5)

A Képviselő-testület hivatali szervezetének elnevezése: Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal (Rövidítése: Pacsai KÖH). Székhelye : 8761, Pacsa, Kisfaludy u. 2. Telephelye: Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal Zalaigricei Kirendeltsége 8761 Zalaigrice, Pacsai út 14. A Pacsai KÖH működésére külön Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozik. 2. § Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a lobogó. (2) Az önkormányzat címe: Álló, vörössel, kékkel hasított, kékkel, vörössel félharántvágott háromszögű címerpajzs. Jobb pajzsközépen lebegő ezüst nádkereszt mondatszalaggal, bal pajzsközépen lebegő ezüst víztorony. Pajzstalpon lebegő mérleg ezüst-arany mázváltással. (3) Az önkormányzat zászlaja: Fekvő téglalap alakú, 3:5 arányú, középen vízszintesen megosztva kék-ezüst háttérrel, középen a címerrel. (4) Az önkormányzat lobogója: Álló téglalap alakú 2:1 arányú, középen függőlegesen megosztva két-ezüst háttérrel, középen a címerrel. (5) Az önkormányzatcímere, zászlaja és lobogója használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

1 2

Módosította a 6/2014. (V.9.) ör. 1§-a. Hatályos 2014.május 10. Módosította a 13/2013. (XII.05.) önkormányzati rendelet 1§-a Hatályos 2014.január 1-től

(6) A város napja: minden év szeptember első szombatja, melytől a képviselő-testület indokolt esetben eltérhet. A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. 2.

Az önkormányzat feladatvállalása

3.§ (1) Az önkormányzat a Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok ellátásáról saját maga, vagy társulásban való részvétellel, illetve vállalkozóval kötött megállapodás útján gondoskodik. Ezen túlmenően önként vállalt feladat ellátását az önkormányzat csak a Mötv-ben meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott önként vállalt feladat vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a Gazdasági-Pénzügyi - és Településfejlesztési Bizottságot véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le. 4. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 1. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át. (2) A képviselő-testület jelen rendelet 2. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ezen mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruházza át. II. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne 5. § (1) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. (2) A képviselő-testület az üléseit székhelyén 8761 Pacsa, Kisfaludy u. 2. szám alatt (Városháza tanácsterme) tartja, melytől a nyilvánosság biztosítása mellett el lehet térni. 3(3)

A polgármester a Mötv. 66.§-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekinthető. 4. A képviselő-testület ülésezési formái 6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. 7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Mötv. 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell összehívni és vezetni. (2) Az alakuló ülés résztvevőit a helyi választási bizottság és a helyi választási iroda vezetője tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről. 4(3)

Az alakuló ülésen –amennyiben azt korábbi időpontban még nem vették át – a képviselők és a polgármester a helyi választási bizottság elnökétől átveszik megbízólevelüket, majd a képviselők a helyi választási bizottság előtt, ezt követően a 3 4

Beiktatta a 6/2014. (V. 9.) ör. 2§-a. Hatályos: 2014. május 10. Módosította a 12/2014. (XI.10.) ör. 1§-a. Hatályos: 2014. november 11.

polgármester a képviselők előtt ünnepélyes esküt tesznek, amelyről okmányt írnak alá. A megválasztott képviselőktől valamint a polgármestertől a helyi választási bizottság elnöke veszi ki az esküt. Az eskütételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő – testület megalakulását. (4) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a képviselő-testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt. (5) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására, majd ezt követően a Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározott témákban történő döntéshozatalra. 58.

§ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6, munkatervben meghatározott ülést tart. A képviselő-testület rendes ülésére – amennyiben külső körülmény mást nem indokol – a munkatervben meghatározott időpontban, csütörtöki napon kerül sor. 9. § A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat. (2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni a Mötv-ben foglalt esetekben. (3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésre vonatkozó szabályok figyelembe vételével. 5. Nyilvánosság 10. § A képviselő-testület nyilvános üléséről hangfelvétel készül és videofelvétel készíthető. A videofelvételt a helyi kábeltévé változtatás nélkül adja le. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

6. Az ülés levezető elnöke 11. § (1) A levezető elnök a testületi ülés vezetése során: a) megnyitja és bezárja az ülést; b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt, és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, a levezető elnök az ülést berekeszti és új időpont kitűzésével elnapolja. c) előterjeszti a napirendi javaslatot; d) tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről; e) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat; f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását; g) hozzászóláskor megadja, jelen rendeletben meghatározott esetben megtagadja, vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében; h) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától; i) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre felfüggeszti vagy berekeszti; j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. (2) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

5

Módosította a 12/2014. (XI.10.) 2§-a. Hatályos: 2014. november 11-től

7. Az ülés napirendje 12. § A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot. 8. A napirendekhez kapcsolódó iratok 13. § (1) Napirendet írásbeli vagy szóbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni. Amennyiben az előterjesztésre szóban kerül sor, a határozati javaslatot ebben az esetben is írásba kell foglalni. (2) Kizárólag írásbeli előterjesztés alapján lehet a napirendet tárgyalni az alábbi esetekben: a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyeket, b) a Ptk-ban szabályozott jogi ügyleteket. 14. § Előterjesztésnek minősül minden olyan javaslat, ami döntést igényel. (2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről, b) javaslat, amely irányulhat rendeletalkotásra, egyedi vagy normatív határozat meghozatalára, c) tájékoztatók, amelyek tudomásulvételt igényelnek. (3) A képviselő-testület ülésére – a rendelet-tervezet kivételével – előterjesztést tehetnek: a) a polgármester, b) az alpolgármester, c) a képviselők, d) a bizottságok (ideiglenes bizottságok) elnökei, e) a jegyző, f) az önkormányzati intézmény vezetője, g) az önkormányzat részvételével működő társulás, vagy a társulás által fenntartott intézmény vezetője, h) a polgármester felkérésére az állami, társadalmi és gazdasági szervezetek vezetői, i) a Zala Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá egyéb, külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek. (4) Rendelet-tervezetet a polgármester, a képviselő, a bizottság elnöke és a jegyző nyújthat be. 15. § A képviselő-testületi ülésre az írásbeli előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 10. napon kell a polgármesterhez eljuttatni. A jegyző, amennyiben nem ő az előterjesztő, az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, rendelet-tervezetet törvényességi szempontból véleményezi. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. 16. § Előterjesztés a jegyző jogszerűségi nyilatkozatának ismeretében, valamint – a sürgősségi indítvány kivételével – az érintett bizottság véleményének ismeretében tűzhető napirendre. 17. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére írásban sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni a polgármesternél legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig a sürgősség tényének rövid indokolásával. (2) Sürgősségi indítvány nyújthatnak be: a) a polgármester, b) az alpolgármester, c) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke, d) a képviselő-testület tagja, e) a jegyző.

(3) Rendelet-tervezet sürgősségi indítványként nem nyújtható be kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése magasabb szintű jogszabályba ütközés miatt szükséges, vagy mert az önkormányzat érdekeit sérti. (4) A levezető elnök ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre vételéről egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. 6(5)Társadalmi

egyeztetésre kell bocsátani – a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivételekkel - az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását ( a továbbiakban együtt: rendelet tervezet) (6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani: a) a fizetési kötelezettségekről, b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról, c) szervezet és intézmény alapításáról, d) helyi adókról szóló rendelet-tervezetet. (7) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet: a) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, b) ha azt magasabb rendű jogszabály vagy kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja, c) ha az egyeztetés Pacsa Város Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. (8) Társadalmi egyeztetés formái: a. A rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés. b. A polgármester által belátása szerint a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetekkel történő közvetlen véleménykérés. (9) A polgármester a (8) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más-különösen indokolt esetben, szükség esetén-formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára. 18. § (1) Módosító indítvány a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés. (2) Az előterjesztő, a képviselő-testület bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja az előterjesztéshez – írásban – módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez. (3) A módosító indítványt legkésőbb az ülést megelőző két nappal írásban kell benyújtani a polgármesternél. Az előterjesztő, valamint a témakör szerint illetékes bizottság elnöke a módosító indítványt az ülésen szóban is előterjesztheti. 9. Felszólalás a képviselő-testület ülésén 19. § (1) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót, akik kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat a levezető elnöknek. (2) A levezető elnök felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is. 20. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor: 6

Kiegészítette 5-9 ponttal a 6/2014. (V.9) ör 3§-a. Hatályos 2014.05.10

a) ügyrendi felszólalás, b) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás. 21. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a felszólalótól megvonja a szót. (2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselőtestület határozatot hoz. (3) Ügyrendi javaslat: a) a napirendi pont levételére tett javaslat, b) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat, c) a napirendi pont elnapolására tett javaslat, d) az ülés zárt jellegére tett javaslat, e) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat, f) a képviselő kizárására tett indítvány, g) a vita lezárására tett indítvány. 7(4)

A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt. (5) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelye a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak. 10. A képviselő-testület ülésének összehívása 22. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt ismételten nem kell részükre megküldeni, de a meghívóban utalni kel arra, hogy mikor küldték meg azokat. (2) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek és a 23. § (1) bekezdésében felsorolt meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. (3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőleg az írásos előterjesztéssel együtt – legalább 2 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés halaszthatatlan esetben rövid úton, azaz telefonon, emailen vagy kézbesítő útján is összehívható. (4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 2 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a 8Pacsai KÖH hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni. A képviselő-testületi ülés meghívója, az írásos előterjesztések, valamint a jegyzőkönyv - a zárt ülés anyagai kivételével – a városi könyvtárban valamint az önkormányzat hivatalos honlapján – www.pacsa.hu – is megtekinthetők. 23. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a) a képviselőket, b) a jegyzőt, c) az aljegyzőt, 7 8

Beiktatta a 4-5 pontokat a 6/2014. (V.9.) ör. 4§-a. Hatályos: 2014. május 10. Módosította a 13/2013. (XII.05.) önkormányzati rendelet 5§ (3) bekezdése Hatályos 2014. január 1-től

d) a napirenden érintett személyt, szervezet vezetőjét, illetve képviselőjét, e) akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, illetve akinek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

f)

9tanácskozási

joggal a Zala Megyei Kormányhivatal és a Zalaegerszegi Járási Hivatal

vezetőjét, g) a helyi sajtószervek képviselőjét, a megyei napilap képviselőjét, h) tanácskozási joggal állandó meghívottként a Helyi Nemzetiségi Önkormányzat elnökét. (2) 10Az (1) bekezdés a)-c) valamint h.) pont szerinti meghívottak részére a meghívóval együtt

valamennyi, az ülésen tárgyalandó előterjesztést kézbesíteni kell, míg az d)-g) pontok szerinti meghívottak részére a meghívót, valamint az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni. (3) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek. 11(4)

A 23. § (1) – (3) bekezdéseiben meghatározott meghívott amennyiben elektronikus levélcímmel (email) rendelkezik, úgy részére a meghívókat, az előterjesztéseket vagy azok elérhetőségéről szóló tájékoztatást elektronikus úton kell továbbítani 11. Az ülés megnyitása, szavazás a napirendről 24. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők és a távollétüket bejelentők személyét. (2) Amennyiben a levezető elnök azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, a 11. § (1) bekezdés b) pont szerint jár el, azaz az ülést felfüggeszti vagy berekeszti. (3) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel – alakszerű határozatba foglalás mellőzésével - dönt. (4) A napirendre venni nem javasolt előterjesztésekről a képviselő-testület egyenként – egyszerű szótöbbséggel – szavaz. (5) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület. 12. Napirendi pontok tárgyalása 25. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje az elfogadott napirend szerinti sorrend. (2) A levezető elnök a napirendi pontok elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett különkülön nyitja meg annak tárgyalását. (3) A napirend tárgyalásának szakaszai sorrendben az előterjesztői kiegészítés, kérdések, vita.

9

A rendeletet f-h ponttal kiegészítette a 12/2014. (XI.10.) ör. 3§ (1) pontja. Hatályos: 2014. november 11. Módosította a 12/2014. (XI.10.) ör. 3§ (2) pontja. Hatályos: 2014. november 11. 11 Beiktatta a 12/2014. (XI.10.) ör. 3§ (3) pontja. Hatályos: 2014. november 11. 10

26. § Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat, tényeket vagy adatokat kell tartalmaznia (továbbiakban: előterjesztői kiegészítés). 27. § Az előterjesztői kiegészítést követően az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő vagy az általa felkért köztisztviselő válaszol. 28. § (1) A kérdéseket követően a levezető elnök a napirend tárgyalásához kapcsolódó vitát megnyitja. (2) A napirend tárgyalásához kapcsolódó vita megkezdésekor először a bizottsági elnököket, majd a hozzászólási szándékukat jelző képviselőket, a tanácskozási joggal megjelenteket illeti felszólalás. A polgármester a vita során bármikor felszólalhat. 29. § (1) A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosít azon személyek és szervezetek részére, akiket külön jogszabály rendelkezése feljogosít erre. (2) A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosíthat egy-egy előterjesztés tárgyalása során bármely személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek véleményét, hozzászólását a döntéshozatalhoz szükségesnek tartja. 12(3)

A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. Kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.” 30. § (1) A vita közben felmerülő módosító indítványt a vita lezárásáig lehet benyújtani írásban vagy szóban a levezető elnöknél. (2) A szóban előterjesztett módosító javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérésére az ülést levezető elnöknek időt kell biztosítania. (3) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani. (4) Az előterjesztőnek az előterjesztést érintő módosító javaslat befogadásáról véleményt kell nyilvánítania. 13(5)

Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazásra a Mötv. 68.§(1) bekezdésében foglalt szabályok vonatkoznak.

31. § (1) A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását kezdeményezheti az előterjesztő és a képviselő-testület bármely tagja. A vita lezárását követően a már korábban szólásra jelentkezettek még hozzászólhatnak. (2) A hozzászólásokat követően az előterjesztőt vagy az általa megjelölt előadót megilleti a zárszó joga. 32. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben – előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontját ismertetheti. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat elnapolásáról. Amennyiben a 12 13

Beiktatta a 6/2014. (V.9.) ör. 5 §-a. Hatályos 2014. május 10-től Beiktatta a 6/2014. (V.9.) ör. 6 §-a. Hatályos 2014. május 10-től

képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját. (2) Az előterjesztő az előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. 13. A szavazás 33. § (1) A levezető elnök a vita lezárásaként a szavazás megkezdése előtt ismerteti a módosító és a kiegészítő javaslatokat, valamint az alternatív döntési javaslatokat, a szavazásra bocsátás sorrendjét, továbbá az elfogadásukhoz szükséges szavazati arányt. (2) Ha az önkormányzati rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslatot nyújtottak be, azokat a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani: a) az adott rész elhagyását javasoló, b) a tartalmilag módosítást magába foglaló, c) a kiegészítő javaslatot. (3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal egységes döntési javaslatról. (4) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. (5) Ha egy előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, akkor a határozati javaslatokat különkülön bocsátja szavazásra a levezető elnök. (6) A szavazás eredményének megállapítása során a levezető elnök kihirdeti a döntést. (7) Szavazni csak személyesen lehet. 14. Az ülés berekesztése 34. § A napirendi pontok tárgyalását követően az esetleges kérdésekre adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti. III. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 15. Döntéshozatali arányok 35. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza. (2) Minősített többség szükséges a Mötv-ben, egyéb jogszabályban és a jelen szakasz (3) bekezdésében foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez 4 (négy) képviselő igen szavazata szükséges. (3) Minősített többség szükséges: a) az éves költségvetést, valamint a következő év (évek) költségvetését érintő kötelezettségvállaláshoz; b) a meghívó napirendi pontjaiban nem szereplő előterjesztés napirendre vételéhez; c) gazdasági társaság létrehozásához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, alapító okiratának elfogadásához és módosításához; valamint gazdasági társaságokhoz való csatlakozáshoz; d) 100 millió forint feletti egyedi forgalmi értéket meghaladó ingó vagy ingatlanvagyon megterheléséhez, elidegenítéséhez, megszerzéséhez, vállalkozásba való beviteléhez; e) önkormányzati kitüntetések, díjak és elismerő címek adományozásához. 16. Kizárás a döntéshozatalból

36. § (1) A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig. 14(2)A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Képviselőtestület a képviselőt kizárja, a szavazást megismétli valamint dönthet arról, hogy a bejelentés elmulasztásából fakadó károk megtérítésére kötelezheti. 17. A szavazás formái 37. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak. (2) Az eredmény kihirdetése előtt a nem szavazók figyelmét fel kell hívni a szavazatuk hiányára. A felhívás után nyilatkoznak arról, hogy nem kívánnak szavazni, vagy pótolják az elmaradt szavazást. (3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát. 38. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. A képviselői indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben. (3) Név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. (4) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti. (5) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról. 39. § (1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart vagy tarthat. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) A titkos szavazás a jegyző hivatalos bélyegzőjével hitelesített szavazólapon, a képviselő-testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. (3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő döntési javaslatra/javaslatokra lehet. A szavazáshoz tollat kell használni. (4) A képviselők úgy szavaznak, hogy a döntési javaslat/javaslatok mellett elhelyezett „igen”, „nem”, „tartózkodom” feliratú négyzetek egyikébe két egymást metsző vonalat helyeznek el. (5) Érvénytelen a szavazat, ha: a) a szavazatot nem a jegyző hivatalos bélyegzőjével hitelesített szavazólapon adták le; b) a szavazólapot ceruzával töltötték ki; c) a szavazatot nem a szavazólapon szereplő döntési javaslatra/javaslatokra adták le; d) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a szavazatot melyik javaslatra/javaslatokra adták le.

döntési

(6) A titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület három tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait – bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

14

Kiegészítette a 13/2013 (XII.05.) önkormányzati rendelet 2§-a Hatályos: 2014.január 1-től

(7) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza: a) a szavazás helyét és idejét, b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket, d) a szavazás eredményét. (8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (9) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet. 18. A tanácskozás rendjének fenntartása 40. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik. (2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít; ismétlődő figyelmeztetés esetén megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonta, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra; b) rendreutasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ; c) súlyosabb esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti a képviselőt. (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. (4) Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze. (5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet. 19. A képviselő-testület döntései 41. § (1) A képviselő-testület döntése a határozat és a rendelet. (2) A határozatokat naptári évenként eggyel kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, zárójelben fel kell tüntetni a határozat meghozatala napját, valamint a „képviselő-testületi határozat” szöveget a következők szerint: „…/…… (…..) képviselő-testületi határozat” A rendeletek megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. 42. § (1) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre. (2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. 43. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. (3) A rendelet kihirdetése a 15Pacsai KÖH hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a 16Pacsai KÖH hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendelet közzétételére a Mötv. 51. § (2) bekezdésének előírásai az irányadóak. 17(4)

A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselőtestületet tájékoztatni kell. 20. A képviselő-testületi ülések dokumentálása 44. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára és készítésének szabályaira a Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell. (2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell: a) a meghívót, b) a jelenléti ívet, c) módosító indítványokat, interpellációkat, kérdéseket, az interpellációra, illetőleg a kérdésre utólag adott választ, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra került anyagot, d) titkos szavazás esetén a szavazásról készült jegyzőkönyvet, e) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást, f) a névszerinti szavazásról készült névsort. (3) A jegyzőkönyvet a jegyző továbbítja a jogszabályokban foglaltak szerint. (4) A jegyzőkönyvet és mellékleteit a 18Pacsai KÖH irattárában kell elhelyezni. A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt 12 hónapig meg kell őrizni. (5) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntéseket a képviselő-testület következő rendes ülésén napirend előtt a levezető elnök ismerteti. 21. Együttes ülés 45. § (1) A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat. (2) A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót – amennyiben megállapodás eltérően nem rendelkezik – az érintett települések polgármesterei írják alá. (2) Amennyiben az együttes ülés helyszíneként Pacsa van megjelölve, akkor az együttes ülést Pacsa város polgármestere vezeti. (3) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek mindegyike esetében külön-külön kell megállapítani. (4) A napirendi pontok vitáját követően a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben az egyes képviselő-testületek szavazati eredményét feltüntetve a döntést egy határozatban kell rögzíteni. 15

Módosította a 13/2013. (XII.05.) önkormányzati rendelet 5§ (3) bekezdése Hatályos 2014. január 1-től Módosította a 6/2014. (V.9.) ör 7§-a. Hatályos 2014. május 10-től 17 Beiktatta a 6/2014. (V.9.) ör. 8 §-a. Hatályos 2014. május 10-től 18 Módosította a 13/2013. (XII.05.) önkormányzati rendelet 5§ (3) bekezdése Hatályos 2014. január 1-től 16

(5) Az együttes ülésen hozott határozatokat naptári évenként eggyel kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, zárójelben fel kell tüntetni a határozat meghozatala napját, valamint az „együttes képviselő-testületi határozat” szöveget a következők szerint: „…/…… (…..)együttes képviselő-testületi határozat” . (6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei és jegyzői írják alá. IV. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKÁJÁNAK TERVEZÉSE 22. Gazdasági program 46. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, alapján működik.

19öt

éves gazdasági program

(2) A 20öt éves gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. 23. Munkaterv 47. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi a munkáját. (2) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig. (3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől. (4) A munkatervnek tartalmaznia kell: a) jogszabály, képviselő-testületi döntés által kötelezően előírt napirendi pontokat, b) a napirendi pontok előadóit, c) a képviselő-testület üléseinek várható időpontját, d) a közmeghallgatás időpontját. (5) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról. (6) A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni. V. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 24. A képviselő kötelezettségei 48. § A képviselő – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon felül – köteles: a) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízásának teljesítése akadályba ütközik, b) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

19 20

Módosította a 12/2014. (XI.10.) ör. 11§ (1) pontja. Hatályos: 2014. november 11. Módosította a 12/2014. (XI.10.) ör. 11§ (1) pontja. Hatályos: 2014. november 11.

d)

A képviselő Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39.§ (1) alapján vagyonnyilatkozatot köteles tenni 2122

49. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselőtestület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül. (2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. 50. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a köztudomású, vagy a képviselőtestület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, és szükség esetén döntését felülvizsgálja. 51. § Az 49-50. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvétele is. Ennek betartása és figyelemmel kísérése a bizottság elnökének feladata. 25. Interpelláció 52. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet. (2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző ötödik nap 16 óráig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a képviselő-testület következő rendes ülésén adható elő. (3) A polgármester az interpellációt az interpellált személynek a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából továbbítja. (4) Az interpellációs kérdés interpelláló képviselő általi ismertetésére valamint a válaszadásra a napirend tárgyalását megelőzően kerül sor. (5) Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az írásbeli választ a képviselőknek is meg kell küldeni. (5) A válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót és az interpelláltat illeti meg. (6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (7) Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációs részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. 53. § (1) A képviselő-testület – amennyiben az interpellációra adott választ nem fogadta el –elrendeli az ügy kivizsgálását. A vizsgálat lefolytatásával – annak tárgyától függően – megbízza a polgármestert, a bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre. A kivizsgálásról jelentést kell készíteni. 21

Beiktatta a 13/2013 (XII.05.) önkormányzati rendelet 3§-a Hatályos 2014. január 1-től

22

Módosította a 12/2014. (XI.10.) ör. 4§-a. Hatályos: 2014. november 11.

(2) Az interpellációt a képviselő-testület a jelentés alapján a következő rendes ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. 26. Kérdés 54. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottság elnökeitől valamint a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet. (2) A kérdést írásban, az ülés napirendjének megállapításáig a levezető elnöknél kell benyújtani. Az ülés levezető elnöke a benyújtott kérdést az ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti. (3) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. Az írásban adott választ valamennyi képviselő részére meg kell küldeni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz. VI. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 27. A bizottság jogállása és az állandó bizottság 55. § (1)A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére 2 (kettő) állandó bizottságot hoz létre. (2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét és munkájának eredményességét. (3) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok: a) Humánpolitikai Bizottság, b) Gazdasági-Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság. (4) A bizottságok feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza. 56. § (1)A képviselő-testület – átruházott hatáskörrel nem rendelkező – ideiglenes bizottság alakításáról – bármely képviselő indítványára – határozatban dönt. (2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt. (3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik. Megszűnik az ideiglenes bizottság a benne lévő tagok megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, a képviselő-testület feloszlása vagy feloszlatása esetén is. 57. § (1) A bizottság elnökét, alelnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a képviselő-testület választja meg. (2) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. (3) A bizottságok 5 tagból állnak. A bizottsági tagok névjegyzékét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza. 28. A bizottságok működése 58. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – a Mötv. és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg. Jelen rendelet II. és III. fejezete – amennyiben a bizottság ügyrendje másként nem rendelkezik – a bizottságok működése során alkalmazandó azzal,

hogy levezető elnök alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén alelnökét, képviselő és képviselőtestület tagja alatt a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. (2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző, valamint a helyi nemzetiséget érintő kérdés tárgyalásakor a Helyi Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. 23(3)

(4) A bizottság rendes ülésének meghívóját az ülés előtt 5 nappal ki kell függeszteni a hirdetőtáblájára. 29. Speciális hatáskörű bizottságok

24Pacsai

KÖH

59. § (1) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a Gazdasági-Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság végzi. (2) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a GazdaságiPénzügyi és Településfejlesztési Bizottság vizsgálja ki. VII. Fejezet A TISZTSÉGVISELŐK 30. A polgármester 60. § (1) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. 25(2)

A polgármester illetményére a Mötv.-ben foglaltak az irányadóak, jutalmazására a Gazdasági Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek. 26(3)

A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmai szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve. (5) a polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Pacsai KÖH közreműködésével látja el. (6)A polgármester részletes feladat-és hatáskörét a jogszabályok a Pacsai KÖH Szervezeti és működési szabályzata és a képviselő-testület döntései határozzák meg. 61. § A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen: a) segíti a képviselő-testület tagjainak munkáját, b) szervezi a városfejlesztést és közszolgáltatásokat, c) szükség szerint feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére.

23

Módosította a 12/2014. (XI.10.) ör. 5 §-a. Hatályos: 2014. november 11. Módosította a 13/2013. (XII.05.) önkormányzati rendelet 5§ (3) bekezdése Hatályos 2014. január 1-től 25 Módosította a 12/2014. (XI.10.) ör. 6 § (1) pontja. Hatályos: 2014. november 11. 26 Beiktatta a3-6 pontot a 6/2014. (V.9.) ör. 9 §-a. Hatályos 2014. május 10-től 24

d)

27havi

rendszerességgel feladategyeztető megbeszélést tart az önkormányzat fenntartásában is álló intézmények, kiemelten a konyha és a Pacsai Napsugár Óvoda vezetőjével.

62. § A polgármestert tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén a képviselőtestület saját tagjai közül választott alpolgármester helyettesíti.. 63. § A polgármester a polgármesteri hivatalban minden hónap első hétfőjén 10.00 – 12.00 óra között fogadóórát tart. 31. Az alpolgármester 64. § A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester a tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el. VIII. Fejezet A 28PACSAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL, KINEVEZETT TISZTSÉGVISELŐK 32. A 29Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal 65§ 30(1) Pacsa Város Önkormányzata Pacsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és Zalaigrice Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Mötv. alapján létre hozták a Pacsai Közös Önkormányzati Hivatalt, az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására. A Pacsai KÖH jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. (2)A Pacsai KÖH a közigazgatási feladatok ellátását végzi valamint biztosítja az önkormányzatok működésével összefüggő feladatok ellátását. (3)A Pacsai KÖH felépítésére és működésére vonatkozó szabályokat a Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. (4)A Pacsai KÖH feletti irányítási jogosítványokat Pacsa Város Polgármestere gyakorolja. 33. A jegyző 66. § A jegyző – egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl – gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá: a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket, b) gondoskodik – a 31Pacsai KÖH útján – a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról, c) ellátja a 32Pacsai KÖH tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat, d) évente beszámol a képviselő-testületnek a 33Pacsai KÖH tevékenységéről, e) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, f) jogértelmezési segítséget nyújt a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére, g) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára. 67. § (1) A jegyző – amennyiben nem ő az előterjesztő - az előterjesztéseket törvényességi szempontból megvizsgálja, és az előterjesztésen írásban jelzi, ha a képviselőtestület döntési javaslata

27

Beiktatta a 61§ d) pontját a 12/2014. (XI.10.) ör. 6§ (2) pontja. Hatályos: 2014. november 11. Módosította a 13/2013. (XII.05.) önkormányzati rendelet 5§ (3) bekezdése Hatályos 2014. január 1-től 29 Módosította a 13/2013. (XII.05.) önkormányzati rendelet 5§ (3) bekezdése Hatályos 2014. január 1-től 30 Módosította a 13/2013 (XII.05.) önkormányzati rendelet 4§-a Hatályos 2014. január 1-től 31 Módosította a 13/2013. (XII.05.) önkormányzati rendelet 5§ (3) bekezdése Hatályos 2014. január 1-től 32 Módosította a 13/2013. (XII.05.) önkormányzati rendelet 5§ (3) bekezdése Hatályos 2014. január 1-től 33 Módosította a 13/2013. (XII.05.) önkormányzati rendelet 5§ (3) bekezdése Hatályos 2014. január 1-től 28

jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy az előterjesztést kézjegyével látja el. (2) A képviselő-testületi ülésen a jegyző köteles jelezni, ha a döntésnél jogszabálysértést észlel, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. 68. § A jegyző a 34Pacsai Közös Önkormányzati hivatal székhelyén minden héten, hétfőn 10.00-12.00 óra között fogadóórát tart. 69. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg. (2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott irodavezető látja el. IX. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 34. Az önkormányzat költségvetése 70. § (1) 35 (2) Az önkormányzat költségvetését két fordulóban tárgyalja a képviselő-testület. Az első fordulóban a költségvetés általános vitája történik. (3) A második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet-tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület és a bizottság elé a jogszabályokban előírt tartalmi rendben. (4) A költségvetési rendelet tervezetét a Gazdasági-Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság köteles megtárgyalni. (5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. 35. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatok 71. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a 36Pacsai KÖH látja el. (2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmény az alapító okirata és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodik. X. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE 36. A lakossággal való kapcsolati formák 72. § (1) A képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét és a közösségekkel együttműködik. (2) Az együttműködés formái: 34

Módosította a 13/2013. (XII.05.) önkormányzati rendelet 5§ (3) bekezdése Hatályos 2014. január 1-től Hatályon kívül helyezte a 12/2014. (XI.10.) ör. 12 §-a. Hatályos: 2014. november 11. 36 Módosította a 12/2014. (XI.10.) ör. 11§ (2) pontja. Hatályos: 2014. november 11. 35

a) b) c) d) e)

közmeghallgatás, lakossági gyűlés, polgármesteri fogadóóra, a képviselő-testületi ülések nyilvánossága, a képviselő-testület dokumentumainak széles körben történő hozzáférhetővé tétele. 37. Közmeghallgatás

73. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a város polgárait legalább 15 nappal korábban hirdetmény közzétételével kell értesíteni. A hirdetményt az alábbi módon kell közzétenni: a) a 37Pacsai KÖH hirdetőtábláján, b) az önkormányzat honlapján. (2) A közmeghallgatást a polgármester vagy megbízása alapján az alpolgármester vezeti. (3) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű javaslatokra, észrevételekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. (4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak. 38. Lakossági gyűlés 74. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg jelentősebb döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben a polgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági gyűlést hívhat össze. (2) A lakossági gyűlésről, annak témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni. (3) A lakossági gyűlést a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti. (4) A lakossági gyűlés témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell. (5) A lakossági gyűlésre a jegyzőt és az illetékes irodavezetőt meg kell hívni. (6) A lakossági gyűlésről feljegyzés vagy emlékeztető készül, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. 39. Együttműködés önkormányzatokkal 75. § (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési önkormányzatokkal. (2) A polgármester az együttműködés keretében folytatott tárgyalásai során a képviselő-testület nevében jár el. A képviselő-testületet e tevékenységéről annak soron következő rendes ülésén tájékoztatni köteles. 3840.

Helyi Nemzetiségi Önkormányzat

76. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján a Rendelet 5. mellékletében foglalt együttműködési megállapodásban rögzíti Pacsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal történő együttműködés szabályait. 37 38

Módosította a 13/2013. (XII.05.) önkormányzati rendelet 5§ (3) bekezdése Hatályos 2014. január 1-től Beiktatta a 12/2014. (XI.10.) ör. 7§-a. Hatályos: 2014. november 11.

XI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 76. § (1) Ez a rendelet 2013. április 15-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti Pacsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 2/1999. (I. 28.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 6/2000. (VI. 1.), 14/2001. (XI. 12.), 13/2002. (X. 25.), 16/2002. (XII. 12.), 13/2003. (IX. 4.,) 3/2004. (III. 9.), 12/2004. (XI. 9.), 8/2005. (X. 25.), 7/2006. (VI. 28.), 6/2006. (X. 10.), 12/2006. /XII. 1.), 7/2007. (IX. 11.), 5/2008. (IV. 15.), 8/2009. (IX. 8.), 11/2009. (IX. 29.), 16/2009. (XII. 21.), 8/210. (X. 15.), 9/2010. (XI. 10.), 11/2010. (XII. 16.), 18/2012. (IX. 19.) önkormányzati rendeletek.

39401.

melléklet a 7/2013. (IV. 15.) önkormányzati rendelethez

Polgármesterre átruházott hatáskörök

Szociális ellátások területén: 1) Gondoskodik annak a vagyontalan személynek a köztemetéséről, akinek nincs, vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója, 2) A képviselő-testület által kinevezett vezető beosztású alkalmazottak esetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, illetve az önkormányzattal jogviszonyban álló alkalmazottak esetében jogosult valamennyi munkáltatói jog gyakorlására. 3) Az önkormányzati intézmények különböző szabályzatainak jóváhagyása, ha azt külön törvény testületi hatáskörbe utalja. 4) Dönt a méltányossági közgyógyellátási ügyekben. Önkormányzati tulajdonosi jogosítványok tekintetében: 5) 41Jogosult az önkormányzatnál feleslegessé, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált eszköz leselejtezését követően azt értékesíteni, a használat vagy hasznosítás jogát átengedni, ha az eszköz könyv szerinti bruttó értéke a 100 eFt összeget nem haladta meg. 6) Önkormányzati beszerzés esetén a nettó 2 millió forint alatti építési beruházásra, valamint a nettó 1 millió Ft alatti árubeszerzésre és nettó 500 e Ft szolgáltatás megrendelésére vonatkozó ajánlatokról a külön önkormányzati rendeletben meghatározott eljárási szabályok alapján dönt a nyertes ajánlattevő személyéről. 7) Jogosult a képviselő-testület által jóváhagyott, és nem kötelező önkormányzati feladatra biztosított előirányzatok között átcsoportosítást végrehajtani az egyes előirányzatok 10 %-ig ha azt a kötelező önkormányzati feladat ellátása indokolja, vagy a költségvetésben meghatározott bevételek teljesítésének elmaradása miatt a kötelező feladatok ellátása sérülne, illetve emiatt hitelfelvételre kerülne sor. 8) Jogosult az önkormányzatot megillető elővásárlási jogról lemondani, az ingatlannyilvántartásba az önkormányzat javára szerződés alapján bejegyzett jogok törlésére vonatkozó nyilatkozatot tenni, amennyiben a szerződő fél a vállalt kötelezettségét teljesítette, vagy az önkormányzat gazdasági érdeke ezt indokolja. 9) Jogosult az önkormányzat nevében a bérleti szerződést rendkívüli felmondással megszűntetni, amennyiben a bérlő díjfizetési kötelezettségének a fizetési felszólítást követően sem tesz eleget, és legalább 3 havi bérleti díjjal tartozik. 10) Jogosult az önkormányzat nevében a szerződésből, illetve szerződésen kívüli jogviszonyból származó valamennyi követelés behajtása érdekében bírósági eljárást indítani. „ 11) Jogosult a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott a filmforgatási célú a közterület- használattal összefüggő képviselő-testületi hatásköröket gyakorolni. 12) 42Dönt a közút területének egyéb nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról. 13) Jogosult az önkormányzat nevében 100%támogatotságú pályázati kiírás esetén a pályázat benyújtásához, regisztrációhoz szükséges dokumentumok aláírására.

39

Módosította a 13/2013 (XII.05.) önkormányzati rendelet 5§ (1) bekezdése Hatályos 2014. január 1-től Módosította a 6/2014. (V.9.) ör 11§-a. Hatályos 2014. május 10-től 41 A melléklet 5) és 6) pontját módosította a 12/2014. (XI.10) ör 8§ (1) pontja. Hatályos: 2014. november 11. 42 A melléklet 12) és 13) pontját beiktatta a 12/2014. (XI.10) ör 8§ (2) pontja. Hatályos: 2014. november 11. 40

432.

melléklet a 7/2013. (IV. 15.) önkormányzati rendelethez A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatásköre, a bizottságokra átruházott hatáskörök

1.) Humánpolitikai Bizottság feladata és hatásköre: 1) Javaslatot tesz a képviselő-testület felé a rendszeres szociális ellátások közül az alábbiak elbírálására - méltányossági ápolási díj - általános iskolások tankönyv és tanszerellátásának megállapítása 2) Megtárgyalja és véleményezi az önkormányzati közművelődési, nevelési és oktatási intézmény elkészített költségvetés - és beszámoló tervezetét, 3) Javaslatot tehet az önkormányzati közművelődési, nevelési és oktatási intézmények szervezetére, működésére vonatkozó szabályzatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben 4) Előterjesztést tesz a helyi tömeg- és szabadidősport feltételeinek megteremtésére, ezen egyesületek támogatására, fejlesztési programra, 5) Véleményezi a más önkormányzatokkal, szervezetekkel és az egyházakkal, oktatási, közművelődési és sportcélokból létrejövő együttműködési megállapodás tervezeteket. 6) A testület döntése alapján javaslatot tesz az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy eldöntésére. Átruházott hatáskörében: 7) Dönt a gyermekintézmények étkezési térítési díjkedvezményeiről. 8) Önkormányzati segélyt állapít meg a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a mindenkor hatályos pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint 9) Dönt arról, hogy a pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátást nyújt a szociális törvényben meghatározott esetekben, 2.) Gazdasági- Pénzügyi és Településfejlesztési bizottság hatásköre, feladata 1)

az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezeteit; 2) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; 3) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. 4) Megtárgyalja és véleményezi az előterjesztést, illetve napirendi pont anyagát, ha annak tárgya: - önkormányzati vagyon értékesítésére, vagy 100 e Ft alatti vagyon ingyenes átruházására, illetve követelésről való lemondásra, valamint ingyenes használatba adására, vagyon elfogadására, - önkormányzati ingatlan hasznosítására / bérbeadás, használatba adás, szerződések - meghosszabbítása, - alapítvány létrehozására, kötelezettségvállalásra, - általános és céltartalék felhasználására, - intézmény alapítására, megszüntetésére, átadására, átszervezésére, 43

44Véleményezi

Módosította a 13/2013. (XII.05) önkormányzati rendelet 5§ (2) bekezdése Hatályos 2014. január 1-tőlelléklet A 2. melléklet 2. pontjának 1), 11)-13) pontjait módosította a 12/2014. (XI.10.) ör. 9§-a. Hatályos: 2014. november 11. 44

5) 6) 7) 8) 9) 10)

más által fenntartott intézmény működésének támogatására, költségvetésben jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra, a költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételre, önkormányzati társulás létrehozására, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozásra, külföldi önkormányzatokkal való együttműködési megállapodásra, településfejlesztésre, rendezési programra, terve, helyi adó megállapítására, közszolgáltatásokra vonatkozik. Közreműködik a településrendezési, fejlesztési programok, tervek kidolgozásában, véleményezi az ezekre vonatkozó előterjesztéseket. Javaslatot tesz a képviselők, bizottsági tagok díjazására, a polgármester illetményére, jutalmazására. Figyelemmel kíséri a település kommunális szolgáltatása ellátásának helyzetét, javaslatot tesz a különböző közműfejlesztésekre. Értékeli és véleményezi az önkormányzati vagyon hasznosítására benyújtott pályázatokat, javaslatot tesz a döntésre. Ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos feladatokat. Kivizsgálja az összeférhetetlenségi kezdeményezést.

Átruházott hatáskörében dönt: 11) Önkormányzati beszerzés esetén a nettó 5 millió forint alatti építési beruházásra, valamint a nettó 3 millió forint alatti árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére vonatkozó ajánlatokról a külön önkormányzati rendeletben meghatározott eljárási szabályok alapján dönt a nyertes ajánlattevő személyéről. 12) Önkormányzati ingatlan értékesítéséről, amennyiben annak könyv szerinti, illetve ingatlanvagyon kataszter szerinti bruttó értéke a 300 e Ft-ot nem haladja meg. 13) Az önkormányzatnál feleslegessé, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált eszköz leselejtezését követő értékesítéséről, ha az eszköz könyv szerinti bruttó értéke a 300 e Ft-ot nem haladja meg.

45463.

számú melléklet a 7/2013. (IV. 15.) önkormányzati rendelethez Pacsa Város Önkormányzat Képviselő-testület tagjainak névsora, lakcíme (2014-2019)

Kelemen Tamás Bokor Ferencné Horváthné Czoma Csilla Csalló Ervin Jakab Sándor Dancsák Dávid Gombos László János 474.

8761 Pacsa, Hegy u. 15 8761 Pacsa, Rákóczi u. 42. 8761 Pacsa, Kisfaludy u. 59 8900 Zalaegerszeg, Nekeresdi u. 29-31 B ép 1/1 8761 Pacsa, Szent I. tér 23. 8761 Pacsa, Szent I. tér 24/d 8761 Pacsa, Ady u. 21

számú melléklet a 7/2013. (IV. 15.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak névsora 1.) Humánpolitikai Bizottság Elnök: Tagjai

Horváthné Czoma Csilla Gombos László János Dancsák Dávid Póka Márta Bedő Eszter

8761 Pacsa, Kisfaludy u.59. 8761 Pacsa, Ady u. 21 8761 Pacsa, Szent I. tér 24/d 8761 Pacsa, Csány L.u.10. 8761 Pacsa, Kossuth u. 46

2.) Gazdasági-Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Elnök: Tagjai

45Módosította

Csalló Ervin Jakab Sándor Dancsák Dávid Henczi Zoltán Henczi István

8900 Zalaegerszeg, Nekeresdi u. 29-31 B ép 1/1 8761 Pacsa, Szent I. tér 23. 8761 Pacsa, Szent I. tér 24/d 8761 Pacsa, Rákóczi u. 45. 8761 Pacsa, Gagarin u. 31.

a 11/2014 (XI.03.) ör. 1. §-a. Hatályos: 2014.11.04. Módosította a 12/2014. (XI.10.) ör. 11§ (3) pontja. Hatályos: 2014. november 11. 47 Módosította a 12/2014. (XI.10.) ör. 11§ (4) pontja. Hatályos: 2014. november 11. 46

485.

melléklet a 7/2013.(IV.12.) önkormányzati rendelethez

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött egyrészről Pacsa Város Önkormányzata (képviseli: Kelemen Tamás polgármester, székhely: 8761 Pacsa, Kisfaludy u.2., adószám: 15432340-2-20, bankszámlaszám: 10402269-50494849-57511002, törzskönyvi azonosító szám: 432348) Másrészről a Pacsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (képviseli: Simon Ferenc elnök, székhely: 8761 Pacsa, Kisfaludy u.2., adószám: ………………-……..-……, bankszámlaszám: ………………………………………….………, törzskönyvi azonosító szám: ………………) között alulírott helyen és időben, a következő feltételekkel: A megállapodás jogi háttérszabályozása: - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nektv.) - az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. Törvény (továbbiakban: Áht.) - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) - 428/2012.(XII.29) Korm. rendelet a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről, - A költségvetési szervek belső kontrollrendszerétől és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.)

A Nektv. 80. §-a alapján Pacsa Város Önkormányzata és a Pacsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik. A megállapodás részletesen tartalmazza Pacsa Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és a Pacsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) együttműködését meghatározó szabályokat: I. Nemzetiségi Önkormányzat működése, a személyi-tárgyi feltételek biztosítása, együttműködése a települési Önkormányzattal Pacsa Város Önkormányzata a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Pacsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint: -

48

Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához, illetve közmeghallgatáshoz szükséges helyiséget a Pacsa, Kisfaludy u. 2. szám alatti Pacsai Közös Önkormányzati Hivatal épültének félemeleti irodahelyiségében a Nektv. 80§. alapján heti 4, havi 16 órában ügyfélfogadási időben kedden 10.00-tól – 12.00 -ig valamint csütörtökön 14.00 –tól 16.00.-ig.

Beiktatta a 12/2014. (XI.10.) Ör. 10§-a Hatályos: 2014. november 11.

-

Az Önkormányzat az irodahelyiségben a Nemzetiség Önkormányzat feladatinak ellátásához szükséges tárgyi és technikai eszközöket biztosítja. Tárgyi eszközök többek között a szükséges bútorzat, technikai eszközök 1 db számítógép monitorral valamint nyomtatóval. A Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a lehetősége szerint egyéb eszközöket térítésmentesen biztosít az Önkormányzat Pacsa, Kisfaludy u.2. szám alatti irodahelyiségben. Az irodahelyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket, fenntartási költségeket az Önkormányzat viseli.

-

Az Önkormányzat a Pacsai Közös Önkormányzati Hivatalon (továbbiakban: Hivatal) keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését.

-

A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy megbízottja részt vesz.

-

A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Hivatal Gazdasági irodáján keresztül biztosítja.

-

A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele, stb.) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát a jegyző a Hivatal Igazgatási irodáján keresztül biztosítja.

-

A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vesz az Önkormányzat rendes képviselő-testületi ülésein. A tanácskozási jog gyakorlásának biztosításához az Önkormányzat megküldi a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének a képviselő-testület ülésére szóló meghívót.

-

A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a tanácskozási jog a gyakorlása során javaslatot tehet az Önkormányzat feladatkörébe tartozó a nemzetiségi jogokat érintő ügy tárgyalása során. Az Önkormányzat a javaslatot a soron következő testületi-ülésén köteles megtárgyalni, arról döntést hozni, a döntés eredményéről a Nemzetiségi önkormányzatot értesíteni.

-

A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke jogosult felvilágosítást kérni, tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni a képviselő-testület szerveitől. Valamint kezdeményezni, hogy a képviselő-testület tegye meg a szükséges intézkedéseket.

-

A Hivatal figyelemmel kíséri a roma nemzetiséget érintő jogalkotási folyamatokat és jogszabályi változásokról tájékoztatja a Nemzetiségi Önkormányzatot.

Ahhoz, hogy az Önkormányzat és a jegyző, illetve a Hivatal fenti, és jelen együttműködés szerinti valamennyi kötelezettségeit teljesíteni tudja a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének szoros együttműködése, iránymutatása szükséges. II. A költségvetési határozat elkészítésének és elfogadásának rendje

1. A költségvetési koncepció elkészítése A jegyző, vagy az általa megbízott köztisztviselő minden év november 1-ig, választások évében november 15-ig a költségvetési koncepció összeállítása kapcsán áttekinti a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével a Nemzetiségi Önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, kiadásait és bevételi forrásait. A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót az elnök legkésőbb november 30-ig, választások évében december 16-ig benyújtja a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének. A koncepciót a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól, ütemezéséről. 2. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk ismeretében a jegyző illetve a megbízottja folytatja az egyeztetést a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével, ezen egyeztetés keretében a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke rendelkezésre bocsátja a Nemzetiségi Önkormányzat következő évével kapcsolatos pénzügyi adatokat, egyéb információkat. Az egyeztetést a költségvetési törvény kihirdetését követő 10 napon belül kell megkezdeni. A jegyző a Gazdasági Irodából kijelölt személy közreműködésével készíti elő a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának tervezetét. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatában elfogadja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését. Az Önkormányzatának költségvetési rendelete tartalmazza a Önkormányzatnak nyújtott önkormányzati költségvetési támogatás összegét.

Nemzetiségi

3. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje Ha a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát. A módosítást a gazdasági Iroda az elnök kérésére készíti elő. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatai a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján módosíthatók. 4. Információszolgáltatás A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a Hivatal Gazdasági Iroda segítségével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni. A Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatban a Hivatal jár el. Az eljárási határidőket a MÁK, illetve a NAV által megjelölten kell betartani. A törzskönyvi bejegyzéssel kapcsolatos bejelentésért a jegyző, a NAV felé történő adatváltozás bejelentéséért a Gazdasági Iroda vezetője felel. 5. A beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

A Nemzetiségi Önkormányzatnak a naptári és első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie a központilag előírt formanyomtatványon és tartalommal. Az elnök a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának 1. féléves helyzetéről szeptember 15ig, míg háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületét. A tájékoztató tartalmazza a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását. Az elnök a fentiekre kiterjedően az önkormányzati megbízott útján az Önkormányzatnak a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat és beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről. 6. Zárszámadás elfogadása A Nemzetiségi Önkormányzat zárszámadásáról szóló előterjesztést és a hozzá tartozó határozati javaslatot a Gazdasági Iroda készíti elő és az elnök terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé. A zárszámadási határozat elfogadásának határideje tárgyév április 30a. III. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje, kötelezettségvállalás 1. Költségvetési határozat végrehajtása A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jegyző a Hivatal Gazdasági Irodáján keresztül látja el. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési gazdálkodásával kapcsolatos feladatok szabályzatban kerülnek megfogalmazásra. 2. Kötelezettségvállalás A Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott Nemzetiségi Önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás 100.000 forint felett előzetesen írásban és a kötelezettség ellenjegyzése után történhet. A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a jogosult azonosító adatit, a kötelezettségvállalást tárgyát, összegét, évek és előirányzatok szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, továbbá a teljesítési adatokat. 3. Pénzügyi ellenjegyzés

A pénzügyi ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27.§. (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a Hivatal állományába tartozó köztisztviselő. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi- számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A pénzügyi ellenjegyzés csak az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint jogszerűségének ellenőrzésére irányul. Ha a kötelezettséget vállaló utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és az Ávr. 54.§-ban foglaltak szerint eljárni. 4. Érvényesítés Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht, az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Az érvényesítés az okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a megállapított összeget, az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. Az érvényesítést a Hivatal jegyzője által megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselő végzi az utalványon. Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható az érvényesítési feladatok ellátására. A megbízást írásba kell foglalni. 5. Teljesítés igazolása A teljesítés igazolására jogosult személyeket- az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóana kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. A teljesítés az utalványozás előtt történik. A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében- ha a kifizetés, vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes- annak teljesítését. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában nem szükséges külön teljesítés igazolását előírni az Áht. 36.§. (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. 6. Utalványozás A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy

távollétében, vagy összeférhetetlensége, érintettsége esetén az általa felhatalmazott, elnökhelyettes illetve Nemzetiségi Önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzése mellett kerülhet sor. A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni - az „utalvány” szót, - a költségvetési évet, - a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét, - a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, - a megterhelendő és a jóváírandó fizetési számla számát és megnevezését, - a kötelezettségvállalás nyilvántartási számmát, - az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és - az érvényesítést. A rövidített utalványon- készpénzfizetési bizonylaton – az előzőekben felsoroltak közül a számla okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. Nem kell utalványozni - a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénz átutalás alapján- befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, - a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos kiadásokat, - az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését, 7. Összeférhetetlenségi szabályok A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet. IV. A Nemzetiségi Önkormányzat pénzforgalmi számlája A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmi számlájához kapcsolódó- külön a részére és kizárólagos használatára megnyitott pénzforgalmi számlán bonyolódik. A Nemzetiségi Önkormányzat működésének helyi önkormányzattól eredő támogatását a Nemzetiségi Önkormányzat a mindenköri önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározottak szerint kapja meg átutalással.

A központi költségvetés támogatását a 2014. évben az önkormányzat pénzforgalmi számláján keresztül utalja át az önkormányzat. A 2015. évtől közvetlenül a Nemzetiségi Önkormányzat saját bankszámlájára érkezik a központi költségvetés támogatása. A Feladatalapú támogatás már közvetlenül a Nemzetiségi Önkormányzat saját bankszámlájára érkezik. V. Pénzellátás A Nemzetiségi Önkormányzat működésének általános támogatását a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe. Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizetheti ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat ( számla, szerződés) bemutatja, és szándékát a Hivatal pénzügyi csoportjának jelzi. VI. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés Az önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert. A Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért a jegyző a felelős. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszerétől és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm. Rendelet előírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat. A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzését a jegyző által megbízott belső ellenőr végzi. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési terben meghatározottak szerint kerül sor. A Nemzetiségi Önkormányzat részt vesz a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámoló- rá vonatkozó részének – elkészítésében. VII. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje A Hivatal Gazdasági Irodája a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti. Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében az elnök a felelős. VIII. Záró rendelkezések Szerződő felek kijelentik, hogy a jövőben az éves költségvetési beszámoló és az éves költségvetési terv elkészítése során jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint

járnak el és az elfogadott költségvetés végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják. Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a Nemzetiségi Önkormányzat megbízatásának idejére kötik, évente január 31 napjáig felülvizsgálják és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és Nemzetiségi Önkormányzat jelzi. A települési és a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja. Az együttműködési megállapodást Pacsa Város Önkormányzat Képviselő- testülete ………./2014.( ……….) számú határozatával, míg a Pacsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a …………/2014.(………) számú határozatával hagyta jóvá.

Pacsa, 2014…………… ………………………………………… Kelemen Tamás Pacsa Város Önkormányzata Polgármester

………………………………… Simon Ferenc Pacsai Roma Nemzetiségi Önk. elnök