5 A STRATÉGIA GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA ABÁN 5.1 A kistérségi információs stratégia szereplői 5.1.1 Aba nagyközség bemutatása Aba nagyközség a Mezőföldön fekszik, a 63-as főútvonal mentén, félúton Székesfehérvár és Sárbogárd között.. A település lakóinak száma 4400 fő. Aba közigazgatási területe kiterjed a mindössze 1,5 km-re fekvő Felsőszentiván, és a 10 km-re elhelyezkedő Belsőbáránd határára. A helység neve 1334-ben tűnt fel először Aba alakban. Személynévből keletkezett, amely ótörök eredetű, jelentése: atya, ős. A falu sokáig nem bírt nagy jelentőséggel a Mezőföld települései között, de az utóbbi évtizedben látványos fejlődést produkált köszönhetően a helyiek akaratának és a szintén fejlődő Székesfehérvár közelségének. Kiépült a teljes közműhálózat, számos új vállalkozás indult. A munkanélküliség minimálisra csökkent. Aba ma már meghatározó tényező a térségben. Aba közvetlen környezete a természeti értékekben gazdag Sárvíz völgye. A Sárvíz völgy mentén helyezkedik el az a kilenc faluból álló településfüzér, amely Sárvíz Kistérség néven önálló területfejlesztési egységet alkot. Aba a kultúra területén is sokat fejlődött. Az Aba Sámuel Általános Iskola Székesfehérvár és Sárbogárd között félúton - a térség legnagyobb iskolája, mely az átlagosnál jobb személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. A faluban működik a Sárvíz Művészeti Alapiskola központja is, amely a térség falvaiban élő gyermekek számára nyújt lehetőséget képességeik fejlesztésére. A falu rendelkezik kábel-TV hálózattal is, amely a településen a lakások 50 %-ban be van kötve. A helyi műsorkészítés hosszú szünet után az önkormányzat támogatásával 1999ben indult újra. Az AbaTV heti rendszerességgel jelentkezik, főként szórakoztató műsorok, sport, hír és kulturális anyagok közvetítése, illetve a képviselő testületi ülésekről készült felvételek bejátszása alkotják műsorát. A műsoridőn kívül a képújság folyamatosan futó oldalai biztosítják, hogy a falu több mint 600 családja értesüljön a helyi aktualitásokról.
5.1.2 Együttműködés a Sárvíz Kistérségben A Sárvíz völgye Fejér megye középső és déli részét átszelő, a Sárvíz (Nádor csatorna) és Malom csatorna mentén elhelyezkedő kistáj. A terület a Dunántúl legjelentősebb ökológiai folyosójának része. Két természetvédelmi terület is érinti. A közös természeti értékek védelme, és a földrajzi közelség arra késztette a térség településeit, hogy érdekeik védelmében közösen tevékenykedjenek a kistérség érdekében. 1994. januárjában írták alá Aba, Káloz, Sárkeresztúr és Soponya polgármesterei azt a szerződést, amely hivatalos formába öntötte az 1990 óta elindult és egyre szélesedő együttműködést. Az oktatás, a kultúra, a sport és a civil szféra területén kialakult kapcsolatok természetes folytatása volt 1995-ben a szerződés kibővítése kommunális, infrastrukturális és gazdasági együttműködéssel. 1997-ben a Sárvíz társuláshoz további három település (Csősz, Kisláng, Sárszentágota) jelezte a csatlakozási szándékát. 1998-ban a Gorsiumról nevezetes Tác csatlakozott. A 2000. év második felében kezdődött meg az együttműködés kiterjesztése és a laza szövetség
átalakítása
Területfejlesztési
Tanáccsá,
amely
ritkaságszámba
megy
Magyarországon hasonló méretű településszövetség esetében. Ez újabb szerződés megkötését jelentette, melyhez már Sáregres község is csatlakozott. Az önkormányzati társulás az elmúlt években számos közös programot indított el. 5.1.3 A Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület bemutatása A Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület a 2000-es évben kapta új nevét. Valójában 1993-ban alakult meg Abai Pro Natura Egyesület néven. Az alapítók mindannyian abai fiatalok, akik már gyermekkorukban hasznos természetvédelmi munkát végeztek. Az ő munkájuk révén váltak elsőként ismertté a Sárvíz ökofolyosó (ezen belül elsősorban Aba környéke) egyes részeinek természetvédelmi értékei. A szervezet éveken át folytatta a korábbi amatőr munkát. Időközben a tagok közül egyre többen felsőfokú végzettséget szereztek, így az egyesületben megjelent a szakértelem a komolyabb programok felvállalására. Az elmúlt években a továbbra is abai székhelyű egyesület munkájával jelentősen hozzájárult a kistérség természeti értékeinek megőrzéséhez és a régió fejlesztéséhez. A 2000-es év második felében az egyesület új célkitűzéseket és programokat fogalmazott meg. Fő célja az lett, hogy részt vállaljon a térségfejlesztés feladataiban. Ennek
keretében széleskörű feltáró, bemutató és dokumentáló projektek indultak el. Kiszélesedett az egyesület tevékenységi terület is: a Sárvíz Kistérség egészére kiterjesztette programjait. Az egyesület irodai tevékenységét aVitalitas Teleház vállalta fel. 2001-ben a Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület központi szerepet vállalt az Aba informatikai fejlesztését célzó program megvalósításában is. 5.1.4 A Vitalitas Teleház mint informatikai központ Abán a Vitalitas Egyesület és egy számítástechnikai betéti társaság közreműködéséből jött létre a teleház. Az egyesület volt a befogadó intézmény, a cég pedig az üzemeltetést vállalta. Mindez, kiegészülve az önkormányzat támogatásával ideális körülményeket teremtett.1999-ben létrejött a Vitalitas Teleház. Az abai teleház elsősorban a falu-, és a kistérség fejlesztésére koncentrál, nem pedig a lakossági szolgáltatásokra. Természetesen az alapvető teleház funkciókat ellátja, de ezek jelentőségükben egyre inkább háttérbe szorulnak. A teleház legfontosabb előnye, hogy szerteágazó kapcsolatai vannak a civil szféra és ezen keresztül közvetve a lakosság felé. Ezt kihasználva 2001-ben a teleház térségfejlesztő irodát hozott létre. Az iroda szerepe az lehet, hogy a kistérségi menedzserektől továbbviszi az információt és a területfejlesztés lehetőségeit a valódi, funkcionális kistérségek felé és a vidékfejlesztés helyi központjává válik. A Vitalitas Teleház a falu központjában, egy 60 négyzetméteres, három helyiségből álló, külön épületrészben található. A teleház profiljának megfelelően a három helyiség funkciója különböző. A legelső a térségfejlesztő iroda, amely elsősorban a hivatalos megbeszélések lebonyolításának helyszíne. Ez mellett található az ügyfelek számára látogatható helyiség. Itt valósulnak meg a teleház közszolgálati funkciói. Fax, fénymásoló gép, szkenner, színes és fekete-fehér nyomtató, spirálozó-, és vágógép áll a látogatók rendelkezésére, három gépen van lehetőség Internetezésre, játékra. A harmadik helyiség klubszobaként, raktárként és szerviz helyiségként funkcionál. A teleház számítástechnikai eszközei korszerűnek mondhatók. Az adott feladat igényeitől függően Pentium II, Pentium III és Pentium 4-es konfigurációk működnek. Egy megállapodásnak köszönhetően a teleház szövetség tag teleházai ingyenesen használhatják a Microsoft szoftvereit. A kliens gépek operációs rendszere Microsoft Windows 98. A fájl szerver és Internet Proxy szever feladatokat egy Microsoft Small Business Server
4.5 operációs rendszer látja el. Az alkalmazói szoftverek közül a legfontosabbak: Microsoft Office, Microsoft FrontPage, Corel Draw és Photopaint, ArcView, Macromedia ShockWave. A különböző nyomtatási feladatok egy nagy teljesítményű lézer nyomtató, és két tintasugaras nyomtató segítségével végezhetők el. A teleház eszközei közé tartozik még egy Olympus Camedia 1400XL digitális fényképezőgép és egy 3M videoprojektor. A fényképezőgép elsősorban pályázatok készítésénél, a projektor pedig előadások, oktatások lebonyolításában nyújt segítséget.
5.2 A település megjelenése az Interneten 5.2.1 Domain név regisztráció Az Interneten való megjelenés alapja a domain név. Ez alapján azonosítható a Web-lap az Interneten, ezért fontos, hogy utaljon a használójára. Egy jól kiválasztott név gyorsan ismertté válhat az Interneten, és komoly hasznot hozhat a tulajdonosának. Éppen ezért a domain név regisztráció liberalizációja után elkeseredett küzdelem indult a jól hangzó, ismert nevekért. A bonyolult regisztrációs procedúra és az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) által kitűzött szabályok miatt számos vitás eset alakult ki. Az ISZT bizonyos neveket már eleve foglaltnak nyilvánított, amelyek túl általánosak ahhoz, hogy valaki egyedül hasznosítsa őket. Települések esetében a domain mielőbbi regisztrációja nem sürgető tényező, mivel az ISZT döntése alapján jogilag minden települést megillet a nevéből képzett domain regisztrálásának előjoga. A település vagy él ezzel az előjoggal, vagy lemond róla. Ez az elmúlt években számos érdekes jogi esetet eredményezett, elég csak Sáp községre, és a vállalatirányítási rendszerek piacán vezető SAP –re gondolni. A domain név regisztrálásához egy űrlap kitöltése szükséges. A nyilvántartást az ISZT vezeti, azonban ez a szervezet nem foglalkozik közvetlenül regisztrációval. Ezt az ország egész területén kijelölt szolgáltatók tehetik meg. Az igénylőlapot valamelyikükhöz kell benyújtani. Ehhez csatolni kell minden olyan igazolást, ami az esetleg fennálló regisztrációs előjogot bizonyítja. Cég esetében a cégbírósági bejegyzés másolatát, település esetében hivatalos önkormányzati igazolást. A nem elsőbbséggel igényelt nevek egy várólistára kerülnek, ahol bárki megtekintheti őket. Amennyiben meghatározott időn belül nem érkezik fellebbezés a kívánt név regisztrációjával kapcsolatban, a bejegyzés megtörténik.
A domain név regisztráció csupán egy hivatalos eljárás, melynek eredménye, hogy a domain az igénylő tulajdonába kerül. Ahhoz, hogy ehhez a domain-hez kapcsolódóan Weblap működhessen, még számos teendő hátra van. A regisztráció egyszeri költsége mellett a domain tulajdonosának havi díjat kell fizetnie a domain név karbantartásért az Internet szolgáltatónak. Ez annyit jelent, hogy a szolgáltató a saját name server-én nyilvántartja az adott domain-hez tartozó adatokat. Lehetőséget biztosít al-domain nevek létrehozására, illetve kezeli a domain-hez tartozó szolgáltatásokat. A szolgáltatók általában Web-tárhelyet és levelező szolgáltatást is biztosítanak az ügyfeleik számára 5.2.2 Saját szerver létrehozása Hardver konfiguráció és követelmények A szerver szó használatakor értelmezésbeli problémákat okozhat a szó többértelműsége. A szerver fizikai értelemben egy olyan számítógép, amely bizonyos szolgáltatásokat nyújt a felhasználóknak, vagy a felhasználók egy csoportjának. Az Interneten működő szerverek általában nagy sebességű végponton működnek, és saját IP címük van, hogy bármikor megtalálhatók legyenek a világ bármely pontjáról. Ugyancsak szervernek nevezhető az az alkalmazás, ami egy adott funkció ellátására készült. Jelen esetben ez az alkalmazás lehet egy Web-kiszolgáló. A megfelelő hardver-konfiguráció kiválasztásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:
A szervergép funkciója
A használni kívánt operációs rendszer igényei
Várható terheltsége – látogatók száma
Bővítési fejlesztési tervek
Anyagi lehetőségek
A szervergép fő feladata a Web és mail szerver funkciók ellátása. A kezdeti időszakban nem várható komoly forgalom, mivel néhány Web-lap és körülbelül 100 e-mail fiók kiszolgálására lesz szükség.
A szerver operációs rendszere Linux. Ezt a választást elsősorban anyagi okok indokolják. Hardverigénye lényegesen kisebb, mint a hasonló funkciókat megvalósító Microsoft termékeké, és ingyenesen használható. A jelenlegi konfiguráció bővíthetősége nem meghatározó tényező. Amennyiben a későbbiekben komolyabb hardverigényt támasztó funkciók
ellátására lesz szükség (pl.:
kistérségi adatbázis tárolása), egy teljesen új szervergép beszerzését kell megoldani, mivel ebben az esetben már a fokozott adatbiztonság és a rendszeres adatmentés is kiemelten fontossá válik. A fentiek alapján a szerver jelenlegi konfigurációja a következő: Shuttle Pentium alaplap Intel 233 MMX CPU 128 Mbyte SDRAM Adaptec 2940 SCSI vezérlő SCSI háttértár
A szerver elhelyezése A szerver Székesfehérváron a Datatrans Internet Kft.-nél került elhelyezésre. Ezt a döntést több szempont is alátámasztotta. A szerver őrzött, légkondicionált, szünetmentes áramforrással ellátott helyen van közvetlenül a szolgáltató nagysebességű vonalára csatlakoztatva. Szükség esetén a szolgáltató szakemberei azonnal képesek beavatkozni, akár szoftver, akár hardver problémáról van szó. Ugyanilyen körülmények biztosítása Abán nem megtérülő plusz költséggel járnának. Az, hogy helyileg nem Abán van a szerver, elérhetőség tekintetében nagyobb biztonságot nyújt, ugyanakkor nem korlátozza működtetést. A szerver adminisztrációja (konfiguráció, mail-fiókok karbantartása, Web-lapok frissítése) terminál és FTP programok segítségével Interneten keresztül bárhonnan megoldható. Operációs rendszer és szolgáltatásai Az előbbiekben már szó esett Linuxról, mint a szerver operációs rendszerről. A következő néhány bekezdés a Linux fő tulajdonságait mutatja be. A Linux egy szabadon terjeszthető Unix alapokra épülő operációs rendszer. Első verzióját Linus Torvalds készítette, azóta programozók, és számítógép-rajongók segítségével fejlődik tovább. Eredetileg az Intel 80386-os mikroprocesszorához tervezték, azonban most már sokféle hardveren fut, beleértve az Alpha, SPARC, PowerPC és az Intel teljes x86-os mikroprocesszor-családját. A Linux a GNU General Public License alapján kerül forgalomba, ami azt jelenti, hogy a Linux forráskódja szabadon rendelkezésre áll mindenki számára, azt bárki módosíthatja. A Linux tulajdonságait tekintve egy modern operációs rendszer, amely az átlag felhasználó számára tartalmaz minden szükséges szolgáltatást: 32-bites architektúra, preemptív többfeladatos működés, védett memóriakezelés, többfelhasználós támogatás és a hálózati működés széleskörű támogatása. A világon folyamatosan növekszik azoknak a Web-lapoknak és Internet-szolgáltatóknak a száma, akik szolgáltatásaikat Linux-ra alapozzák. Az abai projekt szempontjából elsősorban a Linux Internet alapú szolgáltatásai jelentősek. A Linux alkalmas WWW-, FTP-, DNS-, DHCP-, Gopher-, levelezõ-, PPP-, hír és proxyszerver, router, bridge és gateway megvalósítására. Ezen szerver szolgáltatások némelyikéből több különböző is rendelkezésre áll.
A Linux Web-kiszolgáló képes dinamikus Web-oldalak létrehozására, támogatást nyújt Java, JavaScript, Perl, CGI és PHP használatához. Az SSL segítségével biztonságos kapcsolatot biztosítva akár elektronikus kereskedelem lebonyolítására is alkalmas. Lehetséges minden ismertebb adatbázisszerver elérése Web-en keresztül, például az Apache és php, vagy CGI script segítségével. Léteznek szoftverek Weboldalak indexeléséhez, így lehetõvé válik adatok publikálása, visszakeresése a Weben, akár verziókontrollal egybekötve is. Kernelszinten támogatja a tűzfalak létrehozását. Többféle levelezési rendszer is rendelkezésre áll (POP3, SMTP, IMAP4), hírszerverből és hírolvasó programból is több változat létezik. Lehetőség van virtuális magánhálózatok létrehozására, támogatja a modemek és ISDN kártyák használatát, akár „dial on demand” – tárcsázás szükség szerint szolgáltatással is. Képes egy kérés érkezésekor automatikusan felépíteni majd lebontani a kapcsolatot. Támogatja a PPP, SLIP és PLIP protokollokat, tehát lehetőségünk van soros és párhuzamos portokon egyaránt használni a hálózatot. [6] A szerveren futó fontosabb szolgáltatások: Web szerver - Apache Mail szerver - Sendmail FTP szerver Telnet - SSH szolgáltatás
5.2.3 Települési Web-oldal, mint a településmarketing eszköze A Web-oldal nagyon fontos a településmarketing szempontjából. A látogatók két csoportja számára kell megfelelni. Az első csoportba azok tartoznak, akik ismerik a települést. Abán, vagy a közelben laknak, esetleg itt dolgoznak. Ők nagy valószínűséggel már rendelkeznek információkkal a faluról, céljuk nem általános ismeretek beszerzése. Egy konkrét információkra van szükségük, és ezt minél egyszerűbben szeretnék megszerezni. Ilyen lehet például a helyi rendezvények részletes programja, vagy egy önkormányzati közlemény. A másik csoport azoké,íne. Ez metlenül, kíváncsiságból, vagy valamilyen hivatkozás alapján jutottak el a Web-lapra. Számukra ez lesz az egyetlen információforrás. Az alapján alkotnak képet a faluról, az itt élő emberekről, amit a Web-lapon látnak. Számukra részletes és átfogó képet kell adni a településről, témakörök szerint csoportosítva, több nyelven. További szempont lehet a szerkezet kialakításában az optimális méret. Ez vonatkozik a látható méretre, és az alkalmazott objektumok méretére is. Figyelembe kell venni, hogy a felhasználók
eltérő
típusú
számítógépeken,
más-más
böngészővel,
és
különböző
sávszélességű vonalakon Interneteznek. Ennek függvényében olyan Web-lapot kell kialakítani, amely: Eltérő böngésző programokkal (Internet Explorer 4.0 –6.0 , Netscape) megtekintve közel azonos módon jelenik meg Nem igényel túl nagy képernyőfelbontást, esetleg felbontástól függő verziói léteznek. Ajánlott az oldalakat 800 * 600 -as felbontásra optimalizálni. Nem tartalmaz kötelezően letöltendő nagy méretű képeket és egyéb objektumokat. A felhasználó gyorsan kedvét veszti, ha a nyitó oldal letöltése is öt percet vesz igénybe. Az oldalak természetesen tartalmazhatnak nagy felbontású képeket is, de ezeknek csak a felhasználó külön kérésére szabad letöltődniük.
A következő felsorolás ismerteti a legfontosabb témákat, amelyeket az Aba Web-lapnak tartalmaznia kell:
A település bemutatása, általános információk (történet, a falu képekben, stb)
Intézmények, működésük, fontosabb feladataik
Önkormányzati hírek, határozatok, egyéb helyi hírek.
Nemzetközi és hazai kapcsolatok
Civil társadalom, egyesületek programjai, eredmények
Sárvíz kistérség
Vitalitas Teleház bemutatása, teleház szolgáltatások
Fontosabb települési programok, projektek magyarul, angolul
5.2.4 A Web-lap elkészítésénél felhasznált eszközök és források A Web-lap a Vitalitas Teleházban készült. A teleház a Microsoft Magyarország Kft.-vel kötött megállapodás alapján legálisan használhatja a Microsoft termékeit. A Web-lap HTML nyelven készült Microsoft FrontPage 98 segítségével. Ez a program két, egymással együttműködő alkalmazást tartalmaz. A FrontPage Editor a program HTMLszerkesztő része, amely az oldalak elemeinek összeállítását, formázását, a sokszor ismétlődő részletek egyszerű beillesztését teszi lehetővé grafikus eszközök segítségével. A FrontPage Explorer a teljes Web-lapot képes egyetlen rendszerként kezelni. Nyilvántartja az oldalakon elhelyezett hivatkozásokat, és az objektumok módosulásakor automatikusan frissíti őket. Lehetőséget nyújt a Web-lap struktúrájának grafikus kialakítására alá-, és fölérendeltségi szintek létrehozására. Ezek alapján a program akár önmaga is képes generálni az oldalakat és az oldalak közti navigációt lehetővé tevő linkeket. A FrontPage saját Virtual Web Server-e segítségével képes a készülő Web-lapot olyan formában megjeleníteni, ahogyan azt a böngészőben látná a felhasználó. A Web-lap grafikai tervei, háttere és a képi objektumok Corel Draw és Corel PhotoPaint segítségével készültek. A program, amely a 9-es verzió kiadását követően szintén a Microsoft tulajdonába
került,
az
egyik
legelterjedtebb,
otthoni
felhasználásra
alkalmas
kiadványszerkesztő program. A Corel Draw vektorgrafikus, nagy pontosságú objektumok létrehozását, szerkesztését teszi lehetővé, a PhotoPaint bitmap-alapú program, elsősorban képek utófeldolgozására alkalmas.
Az aktív elemek (aktív felületek, színüket változtató gombok, e-mail küldés) a HTML kódba illesztett Java Script programok segítségével működnek. A Web-lap tartalmi elemei több forrásból származtak A szöveges információk egy része már meglévő források összegyűjtéséből és feldolgozásából származik. Az intézményekről az intézményvezetők által közölt adatok, illetve korábbi pályázatokban szereplő ismertetők alapján készült rövid összefoglaló. A felhasznált fotók nagy része digitális kamerával készült részben a Web-lap, részben korábbi programok számára. Néhány archív fotót kellett csupán digitalizálni. Központi szerepet kap az Aba Napok, amely évek óta a falu legjelentősebb eseménye. A mostanra már országos ismertséget szerzett rendezvény második éve a Sziget Szervező Iroda vezetésével zajlik. Az Aba Napokról szóló ismertető tartalmaz a Szervező Iroda által készített fotókat is. 5.2.5 A Web-oldal bemutatása Aba címerének színei a kék és az arany. A Web-lap látványtervének kialakításakor az volt a fő szempont, hogy a falu Internetes megjelenése is erre a két színre épüljön. Az egyszerű hátterek alkalmazása miatt az oldal nem tartalmaz nagy méretű képi elemeket, éppen ezért gyorsan letöltődik. A kezdő oldal szerkezetében és színhatásaiban eltér a belső oldalaktól. Egyszerű, és lényegre törő, csak a legfontosabb menüpontokat tünteti fel. Egyetlen lapból áll, amely néhány jellemző abai motívumot tartalmaz. Itt van lehetőség az idegen nyelvű lapok kiválasztására is. Az idegen nyelvű oldalakon nem szerepel minden magyar menüpont megfelelője, hiszen bizonyos információkra csak az itt lakóknak lehet szükségük.
5.1 ábra. Az Aba Web-oldal kezdőlapja
A kezdő oldal bármelyik menüpontjára kattintva megjelenik a belső oldalszerkezet, amely három frame-ből épül fel. A bal oldali főmenü mindig változatlan marad, a fejlécben jelennek meg a menüponthoz tartozó almenük, a középső frame-ben pedig a tényleges tartalom.
5.2 ábra. Az Aba Web-oldal belső szerkezete
Az aba.hu Web-lap szerkezete: Községünk Elhelyezkedés Helyi politika Falukép Falutörténet Fejlesztési elképzelések Sárvíz kistérség Kapcsolatok Oktatás Aba Sámuel Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda Sárvíz Művészeti Alapiskola Kultúra Kultúr Közösségi Ház Rendezvények Helyi kulturális értékek Civil élet Egyesületek Alapítványok Egyéb kezdeményezések Értéktérkép Teleház Történet Miért csináljuk? Szolgáltatások Célok és Tervek A csapat Sárvíz TV Helyi gazdaság E-mail Fontos címek Levelező rendszer Vissza
5.2.6 Egyéb térségi Web-lapok 2001 végén készült el a Sárvíz Önkormányzati Társulás Web-lapja. Ez Web-lap is az abai Web-szerveren került elhelyezésre. A lap létrehozásának menete az előzőekhez hasonlóan történt. A domain nevet a Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület jegyeztette be, A Weblap pedig a Vitalitas Teleházban készült. Az információ beszerzése ebben az esetben jóval nehezebb volt, mivel ez már egy kistérségi Web-lap, amely kilenc településről tartalmaz információkat. A szerzett információk mennyisége a helyi önkormányzatok adatszolgáltatási hajlandóságán múlott.
5.3 ábra. A Sárvíz.hu Web-lap nyitó oldala
A program megvalósítása során sikerült hasznosítani a korábbi Web-lapok készítése közben szerzett tapasztalatokat. A lap struktúráját tekintve hasonlít az abai Web-lap belső oldalaira. Terjedelme nem akkora, de célja is más: nem a teljes és részletes tájékoztatás, hanem a figyelem felkeltése. A Történet
menüpont
rövid ismertetőt
közöl a Sárvíz Kistérség földrajzi
elhelyezkedéséről, és a térségi együttműködésről. A Települések menüpont alatt egy-egy oldal mutatja be a Társulás tagjait. A falvak legfontosabb adatai mellett az ismertető kitér a helyi kulturális értékekre, szabadidő lehetőségekre, és a látnivalókra.
5.4 ábra. Sarviz.hu - települések bemutatása
A Programok menüpont alatt a települések állandó programjainak listája olvasható. A kapcsolatok menüpont pedig a térségi együttműködéssel kapcsolatban közöl információkat. Az Értékek menüpont a kistérség országos figyelemre is számot tartó természeti értékeit mutatja be. Ezeken az oldalakon a képek először csak kis méretben jelennek meg, rájuk kattintva új ablakban nyílnak meg. Ezáltal megkímélik a látogatót a hosszú várakozástól.
5.5 ábra. Sarviz.hu – helyi értékek
Jelenleg is folyik az információk gyűjtése Sáregres Web-lapjának elkészítéséhez. Ez a lap elsősorban a falu természeti értékeire, és az ezzel kapcsolatos néphagyományokra koncentrál. Sáregres a rétszilasi halastavak védett természeti környezetéről, és a helyi halászat hagyományairól híres.
5.3 Intranet és Internet szogláltatás megvalósítása Abán 5.3.1 Az abai Kábel-TV hálózat fejlesztése Aba Nagyközség belterületén az önkormányzat megrendelésére 1992. és 1993. között épült meg a kábel-TV hálózat. A hálózat már eredeti formájában csillagpontos topográfiájú volt. Mivel eredetileg csak kábel-TV funkció ellátására tervezték, sávszélessége csak 300 MHz volt, és egyirányú jelátvitelre volt csak alkalmas. A hálózaton 20 TV csatorna volt elérhető 2 előfizetői csomagban. 1998.-ra már a lakások 50%-a rendelkezett kábel-TV csatlakozással. A hálózat karbantartását megépülése óta a székesfehérvári Transelko Kft. végzi.
Amikor felmerült a hálózatot adatátviteli célokra való használatának lehetősége, a legfontosabb feladat a felfelé irányuló (upstream) adatátvitel lehetőségének megteremtése lett. Ennek érdekében pályázati forrásokból és az önkormányzat támogatásával 2001-ben megkezdődött a hálózat korszerűsítése. A kétirányú kommunikációt csak a meglévő törzserősítők és vonali erősítők cseréjével lehetett biztosítani. Sor került az elöregedett vagy sérült kábeleket cseréjére is. A bővítések és a felújítás hálózat sávszélességét is a duplájára növelték Ez az adattovábbítás mellett a hagyományos szolgáltatásra is kedvező hatással volt. Újabb csatornák vételére lett lehetőség, és az adás minősége is javult. A rendszer üzemeltetői a megközelítőleg 40 kilométernyi kábelből több mint 15 kilométernyit cseréltek le. A visszirányú forgalomra alkalmas sáv az 5 – 67 MHz-es tartományba került, emiatt néhány TV csatornát az eddigi helyéről felsőbb tartományba kellett „tolni”. A bővítés műszaki paraméterei: Jellemző Topográfia
Bővítés előtt Csillagpontos
Bővítés után Csillagpontos
Kábelezés
100 % koax
100 % koax
Sávszélesség
300 MHz
610 MHz
Csatornák max. száma
23 db
46 db
Jelátvitel iránya
Csak lefele
Kétirányú
Lefele irány sávja
47 – 300 MHz
67 – 610 MHz
Visszirány sávja
-
5 – 67 MHz
5.6 ábra. Kábel-TV hálózat korszerűsítése
A
kábel-TV
hálózaton
történő
adattovábbítás
esetén
általában
úgynevezett
aszimmetrikus rendszereket alkalmaznak. Ez annyit jelent, hogy a felfele (a felhasználóktól a központ fele) irányuló csatorna sávszélessége kisebb, mint a lefele irányé. Ennek magyarázata az átlagos Internet felhasználás tulajdonságaiban rejlik. A felhasználók általában nagyobb mennyiségű információt töltenek le. 5.3.2 KábelTV adatátvitel szabványok és követelmények Köszönhetően az Internet rohamos terjedésének, a piacon számos olyan rendszer található, amely adatátvitelt képes megvalósítani kábel-TV hálózaton. Az adatátvitelnek ez a
formája is szabványosítva van, de sajnos ez a szabvány csak irányadónak nevezhető. Minden gyártó a saját lehetőségei és piacpolitikája szerint igazodik hozzá. A szabványosítás az USA-ban kezdődött a DOCSIS ajánlás megjelenésével. A DOCSIS - kompatíbilis rendszerek Amerika és a távol-kelet igényeinek megfeleltek, de amikor Európában is jelentős igény merült fel a kábelmodemekre, azzal a problémával kellett szembenézni, hogy a piacon lévő DOCSIS-, és gyártó specifikus eszközök nem illeszkedtek az európai televíziós szabványokhoz. Ezért több európai szervezet kidolgozott egy fejlettebb, európai igényeknek megfelelő kábelmodem-szabványt. Ez volt a DVB-RCC. A két rendszer közti alapvető különbségek az IP rétegben, az alkalmazott modulációs eljárásban, a titkosító algoritmusokban, illetve a tesztelési és mérési eljárásokban mutatkoztak. A gyors technológiai fejlődés következtében a DOCSIS 1999 tavaszán már módosított, és kiadta szabványának 1.1-es verzióját, amely többek között a szolgáltatásminőség beállíthatóságával (QoS) és a beszédátviteli technológiával (VoIP) is foglalkozott. Az európai törekvések ellenére a piacon még mindig túlnyomórészt DOCSIS kompatíbilis eszközök kaphatók. A DOCSIS egyik változatát, az EuroDOCSIS-t kimondottan Európa számára dolgozták ki, de ez nem felel meg teljesen sem a DOCSIS1.1-nek, sem pedig a DVB-RCC-nek. Egy kábelrendszer beruházás elején, a megfelelő rendszer kiválasztásakor számos szempontot kell figyelembe venni.
A műszaki platform képességei és stabilitása: A teljesítőképesség itt nem csupán az elvileg elérhető sebességet jelenti, hanem minden, a napi használatot befolyásoló tényezőt, ami összességében csökkenti a ténylegesen megvalósuló, valódi átviteli sebességet.
Beruházási költségek: A rendszer működéséhez nélkülözhetetlen komponensek a fejállomás, a felhasználókhoz telepített modemek, az Internet elérést biztosító, illetve a hálózatmenedzsmentet lehetővé tevő szoftver és hardvereszközök.
Terméktámogatás és viszonteladói lánc: Előnyt jelent a számos helyen kapható, elterjedt eszközök használata. Itt elsősorban azok a cégek jöhetnek számításba, akiknek bevezetett piaci nevük, értékesítő-, és szervizhálózatuk van
Házi üzembe helyezés lehetősége: Ma még csaknem valamennyi, a piacon megtalálható kábelmodem alkalmatlan arra, hogy vásárlója egymaga helyezze üzembe. Ezért minimálisra kell csökkenteni a felhasználói oldalon bekövetkező hibák lehetőséget. A működő Kábel-TV Internet szolgáltatásnak mindenképpen biztosítani kell a
következő előnyöket:
A hagyományos kapcsolt vonali hozzáférésnél jóval nagyobb sebességet,
Az Internet hozzáférésen kívül e-mail szolgáltatást,
Különböző szolgáltatásminőségi csoportokat az eltérő igényeknek megfelelően.
5.3.3 A rendszer kiépítésének fő kérdései A projekt gyakorlati megvalósítása 2001 nyarán kezdődött. A kábelrendszer felújításának befejeződése, és a visszirány beindítása 2001 szeptemberére volt várható. Az anyagi források nagyrészt rendelkezésre álltak, így ki kellett dolgozni a részletes megvalósítási tervet. Számos kérdés volt, amit már az induláskor meg kellett válaszolni. Ezek részletes elemzése a következő fejezetekben olvasható. Milyen adatátviteli rendszer alkalmazható? Milyen Internet hozzáférés a leggazdaságosabb? Hol legyen a központ? Milyen egyéb berendezések szükségesek? A paraméterek ismeretében elkészült a hálózat rendszerterve, amely tartalmazza az együttműködő eszközöket, azok helyét és a kapcsolódásuk módját. A rendszerterv egyes eleminek technikai paramétereiről a következő fejezetekben olvasható részletes leírás.
Internet Kultúrház Kábel-TV központ Swtch
128 Kbit/s bérelt vonal
Bérelt vonali m odem
Router 10 M bit/s UTP LAN Fejegység RS-232 kábel
Downstream adás
HD U m enedzsm ent PC
M odulátor
Intranet szerver
Kábel-TV képújság
Visszirányú ágak összegzett jele
Kábel-TV központ
TV előfizető
TV előfizető
TV előfizető
Csillagpontos kábel-TV hálózat
K ábelm odem
Kábelm odem Teleház szerver
Felhasználói PC
H elyi 100 Mbit/s LAN
Felhasználói PC
Vitalitas Teleház 5.7 ábra Az abai Kábel-TV LAN rendszerterve
5.3.4 A kábelmodem rendszer kiválasztása Magyarországon jelenleg mindössze néhány ismertebb rendszert használnak. Ezen rendszerek műszaki paraméterei, és áruk is lényegesen különbözik egymástól. Az izraeli NetGame Cable cég Nemo nevű rendszerét üzemelteti Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a SédNet Kft., illetve hasonló rendszer működik Szarvason. A Nemo fejegység elméleti átviteli sebessége 2,5 Mbit/s felfele, és 10 Mbit/s lefele irányban. Az Axelero A Cisco kábelmodem rendszere mellett döntött. A Cisco jól hangzó márkanévvel és széles körű terméktámogatással rendelkezik. Megfelel a DOCSIS szabvány előírásainak. Egyetlen hátrányos tulajdonsága az ára, amely messze meghaladja a felsoroltakét. A magyar kábel-TV piacon jelentős részesedéssel rendelkező UPC a Terayon rendszert alkalmazza. Szintén ez működik Pécsen és Nyíregyházán is. A Terayon rendszer előnye, hogyzajos hálózatokon is működőképes. Végül, de nem utolsó sorban számos helyen van használatban a székesfehérvári Datatrans Internet Kft. kábelmodem rendszere, amely teljesen saját fejlesztésű eszköz. Abán a Datatrans rendszerének megvásárlásáról született döntés. Ennek indokai a következők:
A rendszer székesfehérvári cég terméke, így a beüzemelés és a működtetés során az álladó terméktámogatás biztosított.
A rendszer évek óta működik Székesfehérváron, használhatóságáról referenciák, személyes tapasztalatok vannak.
Árában a legkedvezőbb a felsorolt rendszerek közül.
Saját fejlesztésű eszköz, ezért lehetőség van a külön igényeknek bizonyos határok közötti teljesítésére is. (erre a későbbiekben szükség is volt)
Az abai csapat több tagja személyesen ismeri a rendszer megalkotóit, Fellegi Józsefet és Fellegi Tibort.
5.3.5 A Datatrans kábelmodem rendszer bemutatása A Datatrans az ország egyetlen Internet szolgáltatója, amely saját fejlesztésű modemekkel dolgozik. A kifejlesztett kábelmodem-rendszer a hagyományos kábeltelevíziós hálózat számítógépes hálózatként történő felhasználását teszi lehetővé. A Datatrans kábelmodem-rendszer kétféle eszközből épül fel. Egyrészt a felhasználói végpontokban elhelyezett kábelmodemekből (PCM – Personal Cable Modem), valamint a fejegységből (HDU – Head End Unit). Ez utóbbi a kábelrendszer központjában található. A HDU fogja össze hálózattá a rendszert, ezen keresztül kapcsolódik a kábelhálózat az Internetre, de a kábelhálózat tagjainak egymás közötti kommunikációja is áthalad rajta. A kábelmodem-rendszer két csatornát foglal el a kábel-TV rendszeren. Az egyiken a HDU-ból a modemek felé irányuló (lefele irány - downstream) adatátvitel zajlik 10Mbit/s sebességgel, a másik csatornán pedig a visszirányú (upstream) jelek haladnak. A modemek felől a HDU irányába történő adatforgalom nyolc alcsatornára bomlik, ezáltal nyolc modem egyidejű kommunikációját teszi lehetővé. Ez nem azt jelenti, hogy nyolc felhasználónál több egyszerre nem használhatja a rendszert. Nagyobb számú működő modem esetén a HDU időosztásos multiplexeléssel megosztja a csatornákat, meghatározott nagyságú időszeletekben fogadja tőlük az adatcsomagokat. Ez az egyszerre idő-, és frekvenciaosztást is megvalósító módszer a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden modem mindig a lehetőségek szerinti legnagyobb visszirányú adatátviteli sebességgel kommunikálhat. A nyolc visszirányú csatorna mindegyike paraméterezéstől függően 256 vagy 512kbit/s adatátviteli sebességet biztosít, a teljes visszirányú sebesség tehát 2 vagy 4Mbit/s. Amennyiben a hálózaton vannak „nagyfogyasztók”, tehát komoly sávszélességet igénylő végpontok, lehetőség van egy-egy alcsatorna lefoglalására ezekhez a kapcsolatokhoz. Ez annyit jelent, hogy azt a csatornát kizárólagosan egy adott modem használja, rá nem vonatkozik az időosztásos multiplex elv. Ez a módszer egy adott végpontnak kedvez a többi kárára, hiszen azok eggyel kevesebb csatornát használhatnak. Abai viszonylatban ilyen megoldást elsősorban az általános iskola számítógépterme igényel. A fejegység alcsatornák szempontjából modulárisan, két lépcsőben bővíthető. Alapkiépítésben az abai rendszer is csak négy alcsatornát tartalmaz, a másik négy opcionálisan beépíthető. Ez a később növekvő igények költség hatékony követését teszi lehetővé.
A számítógép és a hálózati kártya számára a kábelmodem teljesen úgy tünteti fel kábelTV kapcsolatot, mintha az egy Ethernet hálózat lenne, tehát az Ethernet szempontjából transzparens. Egyik előnye tehát, hogy használatához nincs szükség speciális programra. A következő két képen a felhasználói végpontokba telepítendő kábelmodem látható. A modemhez tartozik még egy hálózati adapter, illetve egy diplexer T-elosztó, amely a modem kimenetére és bemenetére osztja el a kábel-TV csatlakozás egyetlen kábelét. 5.8, 5.9 ábra Datatrans kábelmodem
A ki-, és bemenet mellett a hátlapon található a tápfeszültség csatlakozó, a számítógéppel való összekapcsolást lehetővé tevő RJ-45 csatlakozó, illetve egy RJ-11 szabványú TEST csatlakozás. Ez utóbbin keresztül történhet a modem belső programjának frissítése, illetve egy speciális szoftver segítségével, bármelyik modem használható jelgenerátorként, ha a hálózat tesztelésére van szükség. A Datatrans kábelmodem rendszer jellemzői Downstream adatsebesség: 10 Mbit/s (IEEE 802.3 10BASE-T) Upstream adatsebesség: 2-4 Mbit/s. Adatkapcsolat: Ethernet LAN kompatíbilis Downstream kommunikáció: üzenetszórás jellegű, ütközésmentes Upstream kommunikáció: lekérdezéses. Forgalomirányítás: adaptív, statisztikus. Menedzsment: Állandó rendszerfelügyelet, off-line és távoli management A fejegység (HDU) jellemzői Downstream moduláció: VSB, többszintű PAM.
Upstream vevő: a visszirányú frekvencia tartományban a kijelölt sávban képes a PCMek adási csatornafrekvenciáin érkező csomagok szimultán vételére, és demodulálására. Sávonként 8 csatorna szimultán vételére alkalmas a visszirányú csatornában Videokimenet: digitális szűréssel formált, 1V/75 ohm, pozitiv, randomizált, nem tartalmaz szinkronjeleket. Adatinterfész: Ethernet kompatíbilis 10Base-T RJ 45 csatlakozóval. Tápellátás: 220V 50Hz, saját belső tápegység Méretek: 19"-os rack-szekrénybe építhető kivitel A PCM jellemzői Downstream vétel: a 48,25 - 855,25 MHz tartományban tetszőleges TV csatornán. Upstream adás: a kijelölt visszirányú frekvenciasávban bármely FDM alcsatornán. Moduláció: QDPSK, randomizált. Keretformátum: szervizinformációkat is tartalmazó 802.3 transzparens csomagok. Adatinterfész: Ethernet kompatíbilis10 BBase-T, RJ-45 csatlakozóval. Tápellátás: hálózati adapterrõl, 15V AC, max. 5 VA. Méretek: 190*160*46 mm desktop műanyag doboz
5.3.6 Internet elérés megvalósítása A Kábelmodem rendszer kiválasztása mellett a másik fontos tényező a hálózat Internetre kapcsolásának módja. Itt is több lehetőség merült fel. Bérelt vonal A bérelt vonal az Internet hozzáférés legegyszerűbb módja. A Matáv Rt. által létesített vonalon az Internet szolgáltató nyújt hálózati hozzáférést. Előnye: Nem igényli további eszközök megvásárlását. A bérelt vonali modemet a szolgáltató biztosítja. Hátránya: Fajlagos költsége magas, nem növelhető gazdaságosan a sávszélessége. Műholdas Internet Felmerült a műholdas Internet kapcsolat lehetősége is. Előnye: olcsó, nagy sebességű kapcsolat Hátránya:
Plussz beruházást (vevőantenna, dekóder egység) igényel;
A rendszer – működéséből adódóan - egyirányú, tehát a felhasználóktól az Internet felé biztosítani kell egy visszirányú utat is;
Mivel a műholdak külföldi állmásokon keresztül tartják a kapcsolatot a földi hálózattal, a magyarországi oldalak letöltése lényegesen lassabb lehet, mint egy kisebb sávszélességű, de magyarországi vonal esetében.
Mikrohullám Magyarországon az Antenna Hungária Rt nyújt mikrohullámú Internet szolgáltatást. A kapcsolat kiépítése költségeit tekintve függ az adott végpont földrajzi elhelyezkedésétől, mivel biztosítani kell a rálátást valamelyik átjátszó antenna felé. Aba viszonylatában ez a szolgáltatás nem sokkal kedvezőbb a bérelt vonalnál, de szintén plussz eszközöket igényel. A fenti szempontok mérlegelése után kezdeti megoldásnak a hagyományos bérelt vonal megrendelése maradt, amelyet igény szerint bármikor ki lehet váltani egy másik rendszerrel. 5.3.7 Adatátviteli központ létrehozása A központ helyének meghatározásánál két hely között kellet dönteni. Mindkettőnek voltak előnyei és hátrányai, így nagyon nehéz volt döntést hozni.
Az egyik a Kultúrház épülete, ahol a Kábel-TV rendszer központja található. Innen indulnak a csillagpontos hálózat ágai, és itt futnak össze a visszirányú vonalak. A másik a Vitalitas Teleház, a program megvalósításában, és a későbbi fejlesztésben, üzemeltetésben jelentős részt vállaló informatikai központ. A kiindulási feltétel az volt, hogy a kábel-TV fejegységnek, a hozzá tartozó modulátorral és a menedzsment funkciókat ellátó számítógéppel együtt a kábel-TV központ közelében kell lennie, mivel ezek funkciói nem szétválaszthatóak. Ebből következően azt kellett eldönteni, hogy egy, illetve két csomópontja legyen-e a rendszernek. A belső forgalmat kiszolgáló szerver és az Internet elérés végpontja a kábelt-TV központban, vagy a teleházban legyen? Amennyiben minden eszköz egy helyen van, közvetlen kapcsolat alakítható ki, kiküszöbölve a fenyegető tényezők egy részét. A központ azonban már így is zsúfolt, egy kis helyiségben kell minden eszközt elhelyezni. Ugyancsak a megoldás ellen szólt, hogy a szerverek adminisztrációja csak távolról oldható meg. A másik megoldás fő hátránya a távolság. A teleház és a kábel-TV központ légvonalban megközelítőleg egy kilométer választja el egymástól. A teleházban kényelmes körülmények között lehetne elhelyezni a központot, de meg kellene oldani a nagy sebességű adatkapcsolatot a fejegységgel. A kábel-TV visszirányú csatornája azért nem jöhet szóba, mivel a rendszer aszimmetrikus jellegéből adódóan a szervereket csak a teleház visszirányú sávszélességén lehetne elérni. Ez azt a visszás helyzetet okozhatná, hogy az Internet elérése gyorsabb lenne, mint a helyi Intranet szerverein tárolt adatoké. A nagy sebességű kapcsolat kialakításának lehetőségei a következők: bérelt vonal, földkábel, lengőkábel, illetve szórt spektrumú átvitel. A földkábeles összeköttetés kiépítésének költsége nagyon magas, nem is beszélve a hosszadalmas engedélyeztetési eljárásról. A bérelt vonali kapcsolat egy állandó plussz költséget jelentene, amit a költségvetés már nem tudna elviselni. A lengőkábeles megoldást a benne rejlő nagy kockázata tette ellenszenvessé. A kábel bármikor megsérülhet, az összeköttetés hosszú távú hibamentes működtetése nem megoldható. A legígéretesebb megoldásnak a mikrohullám alkalmazása tűnt. A megvalósítás költségei megegyeztek az előző megoldások nagyságrendjével, a szolgáltatás nem jár havi díjjal, és az egyik legbiztonságosabb kapcsolatot nyújtja.
Végül azonban az egy központú modell megvalósítása mellett született döntés. Ez volt a legmegbízhatóbb és legolcsóbb, és egy kevés átalakítással a hely problémát is sikerült megoldani. A központ minden berendezése egy 12 unit magas rack-szekrényben és egy falra szerlet polcrendszeren került elhelyezésre. A szekrényben kapott helyet a fejegység, a bérelt vonali modem és a router, a switch és egy szünetmentes áramforrás. A modulátor a kábel-TV központban a többi csatorna-modulátor mellé került. A polcrendszer a menedzsment számítógép, a szerver és a hozzájuk tartozó perifériák számára készült.
5.10, 5.11 ábra Kábelmodem hálózat központi rack-szekrény
5.12 ábra Kábelmodem hálózat eszközei
5.13 ábra Kábel-TV hálózat központ
5.3.8 Egyéb eszközök A rendszer működéséhez egyéb eszközök beszerzése is szükséges volt. Ezek közül a legfontosabbak a modulátor, az Internetre kapcsolódáshoz elengedhetetlenül szükséges router, a központ belső hálózatát működtető eszközök, illetve a helyi menedzsment számítógép és az Intranet szerver. Modulátor A fejegység által generált videojel még nem alkalmas arra, hogy közvetlenül a kábelTV rendszerbe kerüljön. Szükség van egy modulátorra, ami a megfelelő jelátalakítást elvégzi. Ezt követően a modulátor jele kerül a kábel-TV központ összegző erősítőjébe, majd onnan a kábel-TV hálózatra. A modulátor esetében is kompromisszumos megoldást kellett keresni. A Datatrans Kft. fejegységéhez a Cable World cég modulátorát javasolta, amely egy megbízható, széles tartományban konfigurálható eszköz. Ennek segítségével a modulált jel frekvenciája és egyéb paraméterei könnyedén változtathatók, tehát a fejegység bármely TV csatorna helyén „adhat”. A másik lehetőség egy olcsó, kötött frekvencián működő modulátor beszerzése volt. Mivel a két modulátor beszerzési ára között majdnem egy nagyságrendnyi eltérés volt, és a modulátor a rendszer komoly átalakítása nélkül bármikor lecserélhető, az olcsó, fixfrekvenciájú modulátor beszerzése mellett született döntés. Router A router a szolgáltató által biztosított bérelt vonali modem és a központ minihálózatának switch-e között található. A router egy Taynet márkájú WANpro 2000 modell. Az eszköz WAN port sebessége 2Mbit/s-ig növelhető, előlapról konfigurálható, illetve támogatja az SNMP-n keresztüli távoli menedzsmentet. Támogatja a cím-konverziót (NAT)
és a csomagszűrést. 5.14 ábra Taynet WANpro 2000 router
A router kiválasztásánál a fő szempont a WAN sebesség későbbi növelésének lehetősége volt. A 2 Mbit/s maximális sebesség nagy valószínűséggel hosszú időre kiszolgálja a helyi igényeket. Aktív eszközök A központ belső hálózata mindössze néhány eszköz összekapcsolását jelenti. Ezek az eszközök a router, a fejegység, az Intranet szervere és a kábel-TV képújságját működtető számítógép. Ez utóbbi nem része a rendszernek, csupán kényelmi szempontok alapján került ide. Ezzel a megoldással a kábelrendszer tesztüzemének kezdetétől fogva lehetővé vált a képújság adminisztrációja távoli elérésen keresztül a teleházból. A hálózatot működte eszköznek a következő követelményeket kell teljesítenie: Switch-elt működés, hogy a helyi forgalom ne terhelje feleslegesen a kábel-TV hálózatot. Egyszerű Hub alkalmazása esetén a központon belül keletkező forgalom a fejegységen keresztül a teljes kábel-TV hálózatot beterítené. Legalább egy, fixen 10Mbit/s sebességű port. Erre azért van szükség, mivel a kábel-TV fejegység nem támogatja az automatikus port-sebesség felismerést (auto negotation), így egy 10/100Mbit/s sebességű nem menedzselhető eszköz instabillá tehetné a működését. A fentieket figyelembe véve egy egyszerű 10Mbit/s sebességű, 8 portos switch került a központba
Menedzsment számítógép és Intranet szerver A rendszer működéséhez két számítógépre van szükség. Az egyik a menedzsment feladatokat látja el. Soros porton csatlakozik a fejegységhez, és folyamatosan gyűjti a forgalmi statisztikákat. Ennek jelentősége csupán a rendszer elindítása után lesz, hiszen a forgalmi díj alapú számlázás ezeknek a statisztikáknak a felhasználásával történik majd. A mérést végző program IP cím alapján képes a hálózaton belüli és az Internet felé irányuló forgalom mérésére mindkét irányban. A másik számítógép az Intranet szerver. Ennek feladata a későbbiekben a település belső hálózatának kiszolgálása lesz. A tesztüzem során csupán mérési feladatokat látott el. Csak egy linux FTP szerver futott rajta, amelynek segítségével a letöltés sebességét és megbízhatóságát lehet tesztelni a falu különböző pontjain elhelyezett modemeken keresztül. Jelenleg mindkét gép egyszerű Pentium I konfiguráció. A mérést végző gép nem is igényel ennél erősebb konfigurációt, az Intranet szerver bővítése a későbbi igényeknek megfelelően történik majd. Kiegészítő berendezések A központ működéséhez szükséges egyéb eszközök között említést érdemelnek még a szünetmentes áramforrások, és zavarszűrővel ellátott elosztók, amelyek a külső áramellátás megszűnése illetve ingadozása esetén védik a berendezéseket. A szünetmentes áramforrásokra különösen nagy szükség van, hiszen nélkülük egy helyi áramkimaradás is megbéníthatja a település teljes hálózatát. A másik – inkább kényelmi szempontból jelentős – eszköz egy monitor, billentyűzet és egér átkapcsoló, amely elsősorban a szűkös hely minél jobb kihasználása miatt került beszerelésre.
5.3.9 A rendszer beindítása, tesztelés Az első próbamérésekre és tesztre a kábel-TV hálózat teljes felújítását követően került sor. Külön kellett vizsgálni a hálózat visszirányú csatornájának működőképességét, illetve a fejegység és a modulátor együttműködését a kábel-TV központ eszközeivel. A sikeres teszteket követően kerülhetett sor a két távoli pont közötti forgalom mérésére. Fejegység és modulátor tesztje rövidzárban Ennél a tesztnél csak az eszközök működőképességének vizsgálata volt a cél. A fejegységet, a modulátort, a switch-et illetve egy kábelmodemet összekapcsolva a kábelrendszer kiküszöbölésével lehetett a működést ellenőrizni. Downstream és upstream csatornák mérések a központban Az egyes visszirányú ágak és a lefele irányú forgalom mérése a kábel-TV központban történt. Itt a legfontosabb feladat a visszirányú csatorna működésének ellenőrzése volt, illetve be kellett állítani a lefele irányú csatorna kimenő jelszintjét a többi TV csatornálhoz képest. A visszirány tesztelése egy modem felhasználásával történt. A modem a szerviz portján keresztül egy speciális programmal vezérelve jelgenerátorként működik. Adott visszirányú frekvencián képes impulzusokat kibocsátani. Ezek torzulását és jelszintjét a központban oszcilloszkóp illetve spektrum analizátor segítségével lehet vizsgálni. A lefele irány kimenő szintjének beállítása azért fontos, mert így kiküszöbölhető a kereszt-modulációból eredő jeltorzulás. Távolsági teszt A rendszer igazi próbáját egy távoli végpont tesztelése jelentette. Ez a teszt már a kábelhálózat teljes funkcionalitását kihasználta. Egy felhasználói végpontból (teleház) a központban a fejegységre csatlakozó szerverrel kommunikálva lehetett a működés sebességét és megbízhatóságát vizsgálni.
A sebesség tesztelése FTP programmal való fel-, illetve letöltés segítségével történt. A letölthető teszt állomány az Intranet szerveren érhető el. Ezzel a tesztel meghatározható a rendszer elvi teljesítőképessége is. Ez a mérések szerint lefele irányban több mint 30Kbyte/s, felfele irányban pedig 12-13 Kbyte/s. A megbízhatósági teszt a PING program segítségével történt. A PING a szervert hosszú időn keresztül folyamatosan IP csomagokkal „bombázza”. A vizsgálatot különböző csomagmérettel, és különböző napszakokban is el kellett végezni, így a rendszer érzékenységéről és a külső hatások időbeli eloszlásáról lehetett következtetéseket levonni. Ez utóbbi vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy hétközben este 8-12-ig illetve hétvégén délutántól észrevehetően megnő a csomagvesztés aránya. Ez a kábelhálózatra kapcsolt TV készülékek által a hálózatba visszasugárzott zajjal magyarázható. Az időbeli eloszlás megfelel az átlagos TV nézési szokásoknak. 5.3.10 A megvalósítás során felmerült problémák Rögtön a megvalósítás első időszakában két problémakerült előtérbe. A Datatrans által közölt specifikáció szerint a rendszer visszirányú működési frekvenciája a 23-27MHz-es tartományban ideális. A helyi mérések alapján kiderült, hogy az 5-25MHz-es sáv külső zajoktól nagyon terhelt, így a modemek megbízható működése kétséges volt. A kábelrendszer üzemeltetői a 47-67MHz-es sávot ajánlották, ez azonban meghaladta a kábelmodemek teljesítőképességét. Végül a kompromisszumos megoldás a 4144MHz –es tartomány lett. A modemeket és a fejegység vevő tunerjét ennek megfelelően módosítani kellett. A kábelrendszer kialakításánál is számos módosítást kellett bevezetni. A visszirányú sávot azonos jelszintre kellett beállítani mindegyik ágban. Ez a vonali erősítők aprólékos beállítását igényelte. A visszirányú forgalomban nem használt ágakat (ahol még nincsenek kábelmodem előfizetők) szűrővel le kellett választani a törzskábelről, hogy az általuk összegyűjtött zaj ne terhelje feleslegesen a rendszert. A felhasználók bekötésénél is jelentkeztek problémák. A lakásokba bevezetett kábel a lakáson belül több helyen is elágazhat. Ezek ez elágazások gyakran házilagosan készülnek, zajosak, és nincsenek hullámimpedanciára lezárva. Ez a zavar a TV adás minőségében nem okoz látható minőségromlást, az adatátvitelre viszont rossz hatást gyakorol. Ezért a kábelmodemes csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy a lakásba az oszlopról bejövő kábelről közvetlenül ágazzon le a modem, a többi kábelt pedig szűrőkkel le kell választani.
Egy másik fontos kérdés a rendszerben működő számítógépek azonosításának mikéntje. Erre két módszer kínálkozik: Vagy minden gép fix IP címet kap, ami megkönnyíti a számlázást és azonosítást, de visszaélésekre ad lehetőséget, vagy DHCP szerver osztja ki a címeket. Abán kezdeti megoldásként minden felhasználó fix IP címmel csatlakozik. A későbbi tapasztalatok alapján ez bármikor megváltoztatható. 5.3.11 A jelenlegi állapot A dolgozat elkészülésekor, 2002 februárjának elején a rendszer a próbaüzem végén jár. Az egyes ágak a szükségletek szerint folyamatosan kapcsolódnak be a visszirányú forgalomba. A faluban már 6 helyen van működő végpont. További 10 telepítése rövidesen befejeződik. A végpontok teszetelése folyamatosan zajlik. A tervek szerint amennyiben semmilyen előre nem látható hiba nem jelentkezik, márciustól éles üzemben indulhat a szolgáltatás.
