HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
1/129
HAGE ZRT NÁDUDVAR MOLNÁRTAG (HRSZ 0180/5) 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI EMGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA
KÉSZÍTETTE: NAGISZ ZRT. 4181 NÁDUDVAR, Fİ U. 119. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY
MUNKASZÁM: K-01-2015 2015. OKTÓBER
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
2/129 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................... 2 ALÁÍRÓLAP ....................................................................................................................................... 5 BEVEZETÉS ....................................................................................................................................... 6 1. ÁLTALÁNOS ADATOK ................................................................................................................ 6 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzı adatai.................................................................... 6 1.2. A felülvizsgált cég adatai .......................................................................................................... 6 1.3. A telephelyen folytatott tevékenységek .................................................................................... 6 1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és elıírások felsorolása és bemutatása......................... 11 1.4.1. Általános környezetvédelmi engedélyek.......................................................................... 11 1.4.2.Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok ......................................................... 11 1.4.3. Termıtalaj védelmét érintı határozatok........................................................................... 11 1.5. A telephelyen a vizsgálat idıpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁORszámok megjelölésével és az alkalmazott technológia rövid leírása...................................... 11 1.6. A telephelyen az érdekelt által korábban (legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentı tevékenységekre, a bekövetkezett környezetet érintı rendkívüli eseményekkel együtt........................................ 12 2. A FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK................................ 13 2.1. A tevékenységek és a létesítmények részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének idıpontja, a felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével ........................................................................................................ 13 2.1.1. A tevékenység megkezdés idıpontja ............................................................................... 13 2.1.2. A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése .............................................. 13 2.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenırzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenıleg ........................................................................................................................ 24 3. A TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETİLEG JELENTKEZİ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA..................... 24 3.1. Levegı ..................................................................................................................................... 24 3.1.1. Levegıkörnyezeti állapot ................................................................................................. 24 3.1.2. A sertéstelep emissziói ..................................................................................................... 25 3.1.3. Jellemzı levegıhasználatok, légszennyezési paraméterek .............................................. 30 3.1.4. Összefoglaló ..................................................................................................................... 60 3.2. Víz ........................................................................................................................................... 61 3.2.1. A jellemzı vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektıl való eltérések ismertetése ............................................. 61 3.2.2. A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyedés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása. ................................................. 61 3.2.3. Az ivóvízbeszerzés, ivóvíz ellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása ........................................................................................................................ 61 3.2.4. A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenıleg ............................. 62 3.2.5. A szennyvíz keletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minıségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján. ..................................................................... 63 3.2.6. A szennyvíz összegyőjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
3/129 szennyvíztisztító telep jellemzıi, továbbá az iszapkezelés, iszapminıség és –elhelyezés adatainak ismertetése........................................................................................................ 64 3.2.7. A csapadékvíz-rendszer bemutatása................................................................................. 64 3.2.8. A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer adatainak és mőködési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését ............................... 65 3.2.9. Összefoglaló ..................................................................................................................... 68 3.3. Hulladék .................................................................................................................................. 68 3.3.1. A hulladékképzıdéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése ................................................................................................... 68 3.3.2. A technológiai és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérleg készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról .. 68 3.3.3. A keletkezı hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és a veszélyességi jellemzıit is meg kell adni technológiánként és tevékenységi bontásban) ...................... 68 3.3.4. A hulladékok győjtési módjának ismertetése................................................................... 69 3.3.5. A hulladékok telephelyen belül történı kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok mőszaki és környezetvédelmi jellemzıit ............................................................................................ 69 3.3.6. A telephelyrıl kiszállított (export is) hulladékot szállító, átvevı szervezet azonosító adatai, a hulladék szállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése. ......... 69 3.3.7. A hulladékgazdálkodási terv, a keletkezı hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése........................................ 69 3.3.8. Más szervezettıl átvett (import is) hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése ...... 70 3.3.9. A begyőjtéssel átvett hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése ............................. 70 3.3.10. Összefoglaló ................................................................................................................... 70 3.4. Talaj......................................................................................................................................... 70 3.4.1. A terület-igénybevétel és a terület használat megváltozásának adatai............................. 70 3.4.2. A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok, stb.) ............................................................... 70 3.4.3. A tevékenységbıl származó talajszennyezések és megszüntetési lehetıségeinek bemutatása ........................................................................................................................ 72 3.4.4. Prioritási intézkedési tervek készítése.............................................................................. 73 3.4.5. Remediációs megoldások bemutatása .............................................................................. 74 3.4.6. Összefoglaló ..................................................................................................................... 74 3.5. Zaj és rezgés ............................................................................................................................ 74 3.5.1. Zajterhelési állapot ........................................................................................................... 74 3.5.2. A létesítmény hatásterületének meghatározása................................................................ 75 Út megnevezés/db jármő ............................................................................................................ 78 3.6. Az élıvilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása................................ 79 3.6.1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévı, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása ............................................................................. 79 3.6.2. A tevékenység következtében történı igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása .................................................................. 82 3.6.3. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése....................................................................................................................... 84
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
4/129 3.6.4. Az eddigi károsodás mértékének meghatározása............................................................. 85 3.6.5. Összefoglaló ..................................................................................................................... 85 3.7. Az alkalmazott legjobb elérhetı technika ismertetése ............................................................ 85 3.7.1. BAT technika a takarmányozás területén......................................................................... 85 3.7.2. BAT technikák az energiagazdálkodás területén ............................................................. 86 3.7.3. BAT technikák a levegıtisztaság-védelemben................................................................. 86 3.7.4. BAT technikák a vízgazdálkodás területén ...................................................................... 89 3.7.5. BAT technikák a hulladékgazdálkodás területén ............................................................. 92 3.7.6. BAT technikák a zaj kibocsátások csökkentésére............................................................ 92 4. Rendkívüli események ................................................................................................................... 93 4.1. A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülı szennyezı anyagok, valamint hulladékok minıségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként ............................................................................................................................. 93 4.2. A megelızés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendı intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása ...................................................................... 93 5. Összefoglaló ................................................................................................................................... 93 5.1. A környezetre gyakorolt hatás értékelése, bemutatva a környezeti kockázatot is .................. 93 5.2. Környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatás-elırejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal...... 94 5.3. A felülvizsgálat és a korábbi vizsgálatok eredményei, illetve határozatok alapján meg kell határozni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel az érdekelt a veszélyeztetés mértékét csökkenteni, illetve a környezetszennyezés megszüntetése érdekében, vagy a környezet terhelhetıségének figyelembevételével annak elfogadható mértékőre való csökkentését érheti el. ............................................................................................................ 95 5.4. Ha az engedély nélküli tevékenységet új telepítési helyen valósították meg, akkor ismertetni kell a telepítés helyén az ökológiai viszonyokban és a tájban valószínősíthetı, vagy bizonyítható változásokat, és az esetleges káros hatások ellensúlyozására bevezetett intézkedéseket ........................................................................................................................ 95 5.5. Javaslatot kell adni a szükséges beavatkozásokra, átalakításokra, ezek sürgısségére, idıbeli ütemezésére ............................................................................................................................ 95 5.6. Kiemelten kell foglalkozni a környezetszennyezésre, -veszélyeztetésre utaló jelenségekkel, és szükség esetén javaslatot kell tenni az érintett terület feltárására, az észlelı, megfigyelı rendszer kialakítására ............................................................................................................. 95 6. Mellékletek..................................................................................................................................... 96 6.1. Felülvizsgálatra jogosító engedély .......................................................................................... 96 6.2. Ivóvíz vizsgálati jegyzıkönyv................................................................................................. 98 6.3. Felszín alatti víz vizsgálati jegyzıkönyv .............................................................................. 105 6.4. Talaj vizsgálati jegyzıkönyv................................................................................................. 118 6.5. Zajmérési jegyzıkönyv ......................................................................................................... 123 6.5. 2014 évi anyagmérleg ........................................................................................................... 129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
5/129 ALÁÍRÓLAP Tárgy: HAGE Zrt. Nádudvar, Molnártag 3000 kocás szaporítótelep EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
Megrendelı: HAGE Zrt. 4181 Nádudvar, Kossuth L. u. 2. Készítette:
NAGISZ Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. Környezetgazdálkodási osztály
Széll Gábor Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, Akusztikai szakértı KvVM Sz-821/2007, EüM 100-9/2006
Dr. Nagy Tibor SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK-16-0734 mérnök kamarai tagság
Tóth Gyula környezetgazdálkodási osztályvezetı Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/09-1032 környezetvédelmi szakértı SZTjV/Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı Mérnök kamarai tagság: 09-1032
Készült: 4 nyomtatott példányban
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
6/129 BEVEZETÉS A Nagisz-Tej Kft. Molnártagi növendék szarvasmarhatelepén a HAGE-NAGISZ cégcsoport sertéságazata a cégcsoport termelési kapacitásának növelése céljából egy darab új 3 000 kocás szaporító telepet létesített. A telep összevont környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást követıen 1371/22/2010. sz. egységes környezethasználati engedélyt kapott. A telep építése 2011. november 2-én indult és a mőszaki átadása 2012. október 20-án meg történt. 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzı adatai A cég elnevezése: Nagisz Zrt. Környezetgazdálkodási osztály A cég székhelye: 4181. Nádudvar, Fı út 119. A cég cégjegyzékszáma: 09-10-000194 Telefonszám: 06-54/525-506 E-mail:
[email protected] Tóth Gyula
Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/09-1032 környezetvédelmi szakértı SZTjV Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı
Nagy Tibor
SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK-16-0734 mérnök kamarai tagság
Széll Gábor
Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, KvVM Sz-821/2007 akusztikai szakértı
1.2. A felülvizsgált cég adatai Hosszú neve: HAGE Hajdúsági Agráripari Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Rövid neve: HAGE Zrt. Székhelye: 4181 Nádudvar, Kossuth u. 2. KÜJ száma: 100 185 797 Település azonosító száma: 28103 A cég statisztikai számjele: 10218796-0123-114-09 Ügyvezetı igazgató: Csirkés László Lakcíme: 4200 Hajdúszoboszló, Major u. 42. A Zrt. megalapításának éve: 1988 október 31. A tulajdon viszonyokban változás nem történt. 1.3. A telephelyen folytatott tevékenységek Sertéstenyésztési vállalkozás-vezetı: Garai Tibor Lakcíme: 4181 Nádudvar, Hortobágy u. A sertéstelep létszáma: 18 fı Telephelye: 4181 Nádudvar, Kabai útfél KTJ száma: 100 241 245 Település azonosító száma: 28103
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
7/129 Telephely helyrajzi száma: Telephely nagysága:
Nádudvar külterület 0180/5, 0179/10 hrsz - sertéstelep 115 126 m2
A telephely Nádudvar és Kaba között húzódó 3407. sz. közút mellett található. Nádudvar közigazgatási területén, Nádudvar településtıl kb. 1,1 km-re. A telep tevékenységi köre a hízó alapanyag és a nıivarú tenyészállomány utánpótlásához szükséges tenyészalapanyag elıállítása. Hízlalást ezen a telepen nem végeznek. A telep 3 000 koca és szaporulata elhelyezésére alkalmas (kb. 14 400 db sertés). A telep súlypontjának EOY koordinátái: X= 231 051 m Y= 811 150 m
Átnézetes helyszínrajz (mőhold felvétel)
Átnézetes helyszínrajz (katonai térkép)
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
8/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
9/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
10/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
11/129 1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és elıírások felsorolása és bemutatása 1.4.1. Általános környezetvédelmi engedélyek - A TiKTVF 1371/22/2010. sz. egységes környezethasználati engedélyt adott a telepnek. - A TiKTVF 4381/4/2012. sz. módosította az egységes környezethasználati engedélyt a tervezett 1 db tenyész koca nevelı épülettel. - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága IX-I-18.1/1450/6/2012. sz. égetımő mőködési engedélyt adott ki, a telepen keletkezı állati hulla égetésére. 1.4.2.Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok - A TiKTVF 6272/16/2011. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott a tervezett mélyfúrású kút és a vízellátást biztosító vízilétesítmények megépítésére. - A TiKTVF 6272/17/2011. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott a Molnártagi régi, K-409kataszteri számú kút eltömedékelésére. - A TiKTVF 3819/6/2012. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott 2 db monitoring kút létesítésére. - A TiKTVF 22081/8/2013. sz. vízjogi üzemeltetési engedélyt adott ki a telep vízilétesítményeinek üzemeltetésére. - A TiKTVF 2980/9/2014. sz. határozatával a benyújtott üzemi kárelhárítási tervet jóváhagyja. 1.4.3. Termıtalaj védelmét érintı határozatok - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság HBF/01/060296/2014. sz. hígtrágya felhasználási engedélyt adott 371,0555 ha területre. - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság HBF/01/061106/2014. sz. hígtrágya felhasználási engedélyt adott 309,1064 ha területre. - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság HBF/01/061268/2014. sz. hígtrágya felhasználási engedélyt adott 752,1783 ha területre - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Fıosztály HBF/01/04791-5/2015. sz. hígtrágya felhasználási engedélyt adott 38,0214 ha területre. 1.5. A telephelyen a vizsgálat idıpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁOR-számok megjelölésével és az alkalmazott technológia rövid leírása A vizsgálat idıpontjában, illetve az azt megelızı évben a HAGE Zrt. Nádudvar Molnártagi sertéstelepén az alábbi TEÁOR számú tevékenységek végzése történt. A felülvizsgált telephelyen folytatott tevékenységek TEÁOR Tevékenység 01.46 Sertéstenyésztés
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
12/129 1.6. A telephelyen az érdekelt által korábban (legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentı tevékenységekre, a bekövetkezett környezetet érintı rendkívüli eseményekkel együtt 2010 Az összevont környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megindítása, az összevont dokumentáció elkészíttetésével és benyújtásával. A telep egységes környezethasználati engedélyt kap. 2011 A Nagisz-Tej Kft. elköltöztette a növendék szarvasmarha állományát, megkezdıdött a beruházás elıkészítése. Az építési engedély, valamint a vízjogi létesítési engedély birtokában november 2-án megindul a beruházás. 2012 Október 20-án a telep elkészült, a mőszaki átadás-átvétel lezajlott. Az egységes környezethasználati engedély módosításra került, egy tenyész kocasüldı nevelı épület tervezett építése miatt. 2 db talajvízminıség-észlelıkút vízjogi létesítésére kapott a telep engedélyt. 2013 A tenyészkoca süldı nevelı épület megvalósult. A telep vízilétesítményei vízjogi üzemeltetési engedélyt kaptak. 2014 Hígtrágya kijuttatási engedélyek megszerzése. 2015 Hígtrágya felhasználási engedély bıvítése, megújítása.
A telepen történt változások mőhold felvételek segítségével
2009. április 11.
2010. augusztus 18.
2013. augusztus 12.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
13/129 2. A FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK 2.1. A tevékenységek és a létesítmények részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének idıpontja, a felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével 2.1.1. A tevékenység megkezdés idıpontja A sertéstelep mőszaki átadása 2012. október 20-án történt meg, ez után kezdıdött a telep állománnyal való feltöltése. 2.1.2. A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése A telep tenyészkoca állománya ~ 3 000 db. Ezek ún. TOPIGS fajtájúak.
A sertéstelep technológiai rendszerei I-TEK Tuffigo és Rapidex tartástechnológiai berendezésekkel kerültek kialakításra. 1 db fiaztató épület 2 db azonos mérető kocaszállás épület 1 db süldıszállás Az épületek zárt közlekedı folyosóval összekötöttek.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
14/129 A technológiai rendszer elemei minden istálló típusban: 1. kutricarendszer 2. automatizált takarmánybehordó rendszer, 3. automatizált szellıztetési rendszer Fiaztató Az épületben 864 férıhely lett kialakítva 12 teremben. Az állategészségügyi biztonság érdekében a rotációhoz igazodva az épületben 12 terem kerül kialakításra termenként 72 férıhellyel. Az "all in, all out" elv figyelembevételével egyszerre 2 terem kerül ki, illetve betelepítésre 7 naponként. Betelepítés elıtt minden esetben kötelezı a takarítás és fertıtlenítés. A vemhes kocák az ellés elıtt 5-7 nappal kerülnek a fiaztatóba betelepítésre, de legkésıbb 110 napos vemhes korban. A választott malacok 28 napos átlagkorban (kb. 9-9 kg) elszállításra kerülnek a hizlaló telepre. A szállításhoz várakoztató és felhajtó rámpa van az épületben. A fiaztató istálló a sertés-tartás legigényesebb és legkényesebb tartási egysége, mivel két teljesen eltérı igényő állatcsoport igényét kell egy szerre kis területen biztosítania: a kocákét és a szopós malacokét. Kutrica A fiaztató kutricák I-TEK Laktek fiaztató kutricái, melyek lagúnás rendszerőek. A kocák öntöttvas rácson vannak elhelyezve, amely 4 cm-rel kiemelkedik a padlószintbıl, ezáltal biztosítva az alsó csecssorhoz való jobb hozzáférést a malacok számára. Az öntöttvas felülete csúszásmentes kiképzéső megakadályozandó a kocák lábának szétcsúszását. A koca hátuljánál trágya ledobó nyílás van a rácson kialakítva a könnyebb tisztítás érdekében. Az öntöttvas rácspadlót rozsdamentes acélból készült tartókeret tartja a lagúna fölött. A szerkezet önhordó alátámasztást nem igényel. A tartókerethez van rögzítve a kocaleszorító és a homlokfal, ez utóbbira van rögzítve a kibillenthetı vályú. A kocaleszorító egyik oldalra nyitható a könnyebb beállás érdekében. A kocaleszorító hosszúságban és szélességben is állítható. A malacok alatt mőanyag rácspadló van a koca mindkét oldalán. A rácsok résmérete kisebb, mint 1 cm. A mőanyag rácsok alátámasztást igényelnek, ami rozsdamentes acélból készült tartó. A koca egyik oldalán a rácspadlóba integrált melegvizes malac melegítılap található a malacok komfortjának biztosítására. A kutricák mérete 2,6 m x 1,705 m = 4,42 m2. A kutrica oldalfalak 50 cm magas 3,5 cm vastag, könnyen tisztítható üreges, mőanyag panelbıl készülnek, amelyek könnyen moshatóak és fertıtleníthetıek ellenállnak az ammónia és fertıtlenítı szer hatásainak.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
15/129 Etetés-itatás A fiaztató épületben száraz takarmányozási rendszer lett beépítve. Az istálló elıtt elhelyezett takarmánytároló silóból spirálos takarmánybehordóval történik a takarmány behordása az épületbe, ahol egy átadó garaton keresztül jut a korongos behordó rendszerbe. A kocák etetıi felett elhelyezett labdás Rapidex 7L koca térfogat adagolókat, az automata korongos behordórendszer tölti fel, zárt csırendszeren keresztül. A behordó rendszer indítása óraszerkezettel, leállítása szenzorok segítségével történik. A térfogat adagolókból termenként egy automatikus nyitó szerkezettel egyszerre juttatható a kocák vályújába a takarmány, naponta 2-3 alkalommal. A malacok etetése kézzel történik, tekintettel a többszöri kis adag igényre. A malacok etetése a mőanyag rácshoz rögzíthetı mőanyagetetıbıl történik. Az itatásra a kocáknak szopókás a malacok számára szelepes itató van, amelyek közös itató száron vannak elhelyezve így elkerülhetı a vezetékben pangó víz, ami egészségügyi problémát okozhat. Az itatók rozsdamentes anyagúak, a gerincvezeték mőanyagból készül. Szellızés
A Tuffigo főtı-, hőtı és szellıztetı berendezéseket automatizált vezérlı rendszer szabályozza. Az épületbe a levegı úgynevezett elıfőtı helyiségeken keresztül lép be, vezérelt motoros zsalukon keresztül. A helyiségben a levegı elıfőtése gáz légbefúvóval történik. A szellızı csatornába a közlekedı folyosók alatt történik a levegı bejuttatása a termekbe. A terembe a levegı vezérelt módon, Exatop szellızı oszlopokon keresztül lép be. Az Exatop szellızı rendszerrel biztosítható az egyenletes levegı eloszlás. A szellızı csatorna úgy van méretezve, hogy a teremben lévı állatok levegı igénye ezen keresztül kielégíthetı legyen. A szellızés negatív nyomású, azaz a terembıl elszívott levegı mennyisége határozza meg a belépı levegı mennyiségét. Az Athis vezérlı komputer a szabályozást a külsı és belsı hımérséklet a páratartalom és a negatív nyomás érzékelése alapján végzi. A levegı elszívása a lagúnából történik oldalfali kürtıs ventillátorral. Főtés A terem főtés három részbıl tevıdik össze. a, Az épületbe bejövı levegı elıfőtése 12 ºC-ra, az elıfőtı helyiségben lévı gáz légbefújóval. b, Malacmelegítı lap melegvizes főtése, központi gázkazánnal. c, Infralámpa helyi kiegészítı főtésnek. A főtés vezérlése teljesen automatikus, a klíma komputer által van vezérelve. A levegı elıfőtését az
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
16/129 elıfőtı helyiségben lévı klíma komputer szabályozza, a helyiség hımérséklete alapján, amennyiben 12 ºC alá süllyed a hımérséklet, az elıfőtés bekapcsolja a hılégbefúvót. A beengedett levegı mennyiségét a vákuum és a hımérséklet alapján szabályozza, ennek megfelelıen nyílik, vagy záródik a motoros zsalus légbeejtı nyílás. A malacmelegítı lap melegvizes rendszerő, a szükséges melegvizet két központi gázkazán állítja elı. A klíma komputer vezérli a rendszerbe szükséges melegvíz mennyiségét. Egy elektromágnes szelepen keresztül. A melegvizes lapok polimer betonból készülnek és 40 x 135 cm méretőek. A lapok a mőanyag rácsba integráltak, felületük csúszás mentesített. A kellı mikroklíma kialakításához, fıleg a fialási idıszakban infralámpával van a kellı hımennyiség biztosítva. Az infralámpák szabályozhatóak, hogy csak a szükséges energiát használja a rendszer. Hőtés A termek hőtésérıl nagynyomású porlasztásos evaporatív hőtırendszer gondoskodik. A rendszer mikroködöt képez, amely a párolgás útján hıt von el a környezetébıl. A fúvókák az Exatop oszlopok felett vannak elhelyezve, hogy így a terembe belépı levegı egyenletesen eloszlassa a mikroködöt, ezáltal egyenletes hőtést biztosítson a teremben. Az inox csıvezeték lehetıvé teszi a 80 – 85 bar nyomáson való porlasztást. A kellı nyomást a szivattyú egység biztosítja. A szabályozást a komputer a hımérséklet és páratartalom alapján végzi. A páratartalom mérése azért fontos, mert magas páratartalom esetén a hőtés nem tud jól mőködni (nehéz a párolgás) és a magas páratartalom kedvezıtlenül befolyásolja az ammóniaképzıdést. Kocaszállások A telepen két egymással teljesen azonos kocaszállás épület van. A technológiai leírás egy épületre vonatkozik. A kocaszállás épületekben vannak elhelyezve a kocák a fialáson kívüli idıszakban. Ugyanebben az épületben vannak elhelyezve a süldık és a keresı kanok. Egy épületben lévı férıhelyek - 978 csoportos koca férıhely - 504 egyedi koca férıhely - 5 kan férıhely - 140 csoportos süldı férıhely - 72 egyedi süldı férıhely - Csoportos kocaszállás A 978 állat 1 nagy teremben van elhelyezve, mivel itt az állatok mozgása folyamatos nem „all in all out”. A kutricákban 12-13 állatot lehet elhelyezni. A kutricák galvanizált acélból és mőanyagból készülnek. A kutricák oldalfalai 1,1 m magasak. A kutricák úgy lettek tervezve, hogy ellenállnak az akár 300 kg testtömegő kocák által kifejtett erıhatásoknak. A kutricák úgy vannak méretezve, hogy biztosítsák az európai elıírásnak megfelelı 2,25 m2/koca életteret.. A falkákban lévı rangsorharc minimalizálása érdekében a vályúkon 1,22 m elválasztók vannak , ami gyakorlatilag kiküszöböli a kocák közötti veszekedést az etetés idıszakában. A vályúk rozsdamentes acél anyagúak és fel vannak emelve a padozattól 25 cm-re. Ez megkönnyíti a tisztítást és jobb levegı áramlást is biztosít. A vályúkban 6-7 kocánként vályú elválasztó van, így a vízszint minden koca számára megfelelı. A teremben a kocák alatt beton rácspadló és lagúna van kialakítva. A rácspadló réseltsége az európai normának megfelelı. A közlekedı folyosók tömör beton burkolatúak, légcsatornaként is funkcionálnak. A padozati és vályúrögzítések rozsdamentes acél, a kutrica egyéb részei galvanizált csavarral vannak rögzítve.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
17/129
Csoportos kocaszállás
Egyedi kocaszállás
- Egyedi kocaszállás Az épületben 504 db Gevitop egyedi kocaállást helyezünk el a kocák termékenyítésére, és vemhesség elsı hónapjában való tartására. Ez a kutrica biztosítja a kocák könnyő kezelését, és az eredményes termékenyülést. A Gevitop kocaállás felfelé nyíló ajtója megkönnyíti a kocák ki-be mozgatását, mert az ajtó nem vesz el teret a közlekedı útból. Az ajtó úgy van formatervezve, hogy megkönnyítse az inszeminálás szakszerő végzését. A biztonsági zár megakadályozza az ajtó kinyílását. A szerkezet az ajtóknál felsı merevítıkkel is össze van kapcsolva. Felsı merevítık rendkívül stabillá teszik a szerkezetet, miközben nem akadályozzák a dolgozó munkáját. A vályúba 6-7 kocánként vályú elválasztó és itató van építve Az emelt vályú biztosítja a jó takaríthatóságot, és egyben a jobb helykihasználást. Az egyedi állások vázszerkezete 1”-os tüzihorganyzott acélcsıbıl készül. Az állások 65 cm szélesek., 2,22 m hosszúak, 1,05m magasak. Az állás hossza az emelt vályú miatt lehet rövidebb, mint 2,30m. Az állások elején 4 sorban galvanizált csövek vannak szerelve a kocák kiugrásának megakadályozására. Az emelt vályú miatt a 4 sor elegendı. A kocaállások gyorsan összeszerelhetıek. A szerelés önzáró csavarokkal történik
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
18/129 - Kanszállás 5 db keresı kan számára lett kialakítva kutrica. A kutricák tüzihorganyzott acélból és mőanyagból készülnek 1,2 m magasságúak. A méretük 3 x 2 m kanonként. Az egyedi vályúk a padozathoz vannak rögzítve - Süldık A süldık kutrica rendszere a kocaszálláséhoz hasonló, de itt az állások 55 cm szélességőek. Etetetés A kocaszállás épületben száraz takarmányozási rendszer lesz beépítve. Az istálló elıtt elhelyezett takarmánytároló silóból spirálos takarmánybehordóval történik a takarmány behordása az épületbe ahol egy átadó garaton keresztül jut a korongos behordó rendszerbe. A kocák etetıi felett elhelyezett labdás Rapidex 7L koca térfogat adagolókat, az automata korongos behordó rendszer tölti fel zárt csırendszeren keresztül. A behordó rendszer indítása óraszerkezettel, leállítása szenzorok segítségével történik. A térfogat adagolókból termenként egy vagy több automatikus nyitó szerkezettel juttatjuk a kocák vályújába a takarmányt, naponta két – három alkalommal. A kanok takarmányozása kézzel történik. Szellızés A Tuffigo főtı-, hőtı és szellıztetı berendezéseket automatizált vezérlı rendszer szabályozza. Az épületbe a levegı úgynevezett elıfőtı helyiségeken keresztül lép be, vezérelt motoros zsalukon keresztül. A helyiségben a levegı elıfőtése gáz légbefújóval történik. A szellızı csatornába a közlekedı folyosók alatt történik a levegı bejuttatása a termekbe. A terembe a levegı vezérelt módon, Exatop szellızı oszlopokon keresztül lép be. Az Exatop szellızı rendszerrel biztosítható az egyenletes levegı eloszlás. A szellızı csatorna úgy van méretezve , hogy a teremben lévı állatok levegı igénye ezen keresztül kielégíthetı legyen. A szellızés negatív nyomású, azaz a terembıl elszívott levegı mennyisége határozza meg a belépı levegı mennyiségét. Az Athis vezérlı komputer a szabályozást külsı és belsı hımérséklet, páratartalom és negatív nyomás érzékelése alapján végzi. A levegı elszívása a lagúnából történik oldalfali kürtıs ventillátorral. Főtés A főtés vezérlése teljesen automatikus, a klíma komputer által van vezérelve. A levegı elıfőtését az elıfőtı helyiségben lévı klíma komputer szabályozza, a helyiség hımérséklete alapján. Amennyiben 12 ºC alá süllyed a hımérséklet, az elıfőtés bekapcsolja a hılégbefúvót. A beengedett levegı mennyiségét a vákuum és a hımérséklet alapján szabályozza a rendszer, ennek megfelelıen nyílik, vagy záródik a motoros zsalus légbeejtı nyílás. Hőtés A termek hőtésérıl nagynyomású porlasztásos evaporatív hőtırendszer gondoskodik. A rendszer mikroködöt képez, amely a párolgás útján hıt von el a környezetébıl. A fúvókák az Exatop oszlopok felett vannak elhelyezve, hogy a terembe belépı levegı egyenletesen eloszlassa a mikroködöt, ezáltal egyenletes hőtést biztosítson a teremben. Az inox csıvezeték lehetıvé teszi a 80-85 bar nyomáson való porlasztást. A kellı nyomást a szivattyú egység biztosítja. A szabályozást a komputer hımérséklet és páratartalom alapján végzi. A páratartalom mérése azért fontos, mert magas páratartalom esetén a hőtés nem tud jól mőködni (nehéz a párolgás) és a magas páratartalom kedvezıtlenül befolyásolja az ammóniaképzıdést
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
19/129 Süldıszállás A tenyészkoca alapanyag elıállítás céljából utólag engedélyezett és 2013épített süldıszállás 3 részbıl áll - malac utónevelı rész: 6 terem (108 fh/terem), termenként 9 kutricával - tenyészkan terem: 22 fh - süldınevelı rész: 18 db terem (108 fh/terem) termenként 9 kutricával Süldınevelı A 1 944 állat 18 teremben van elhelyezve, termenként 9 kutricában. A kutricákban 12 állatot lehet elhelyezni. A kutricák galvanizált acélból és mőanyagból készülnek. A kutricák oldalfalai 1,1 m magasak. A falkákban lévı rangsorharc minimalizálása érdekében a vályúkon 1,22 m elválasztók vannak , ami gyakorlatilag kiküszöböli az állatok közötti veszekedést az etetés idıszakában. A vályúk rozsdamentes acél anyagúak és fel vannak emelve a padozattól 25 cm-re. Ez megkönnyíti a tisztítást és jobb levegı áramlást is biztosít. A vályúkban 6-7 kocánként vályú elválasztó van, így a vízszint minden koca számára megfelelı. A teremben beton rácspadló és lagúna van kialakítva. A rácspadló réseltsége az európai normának megfelelı. A közlekedı folyosók tömör beton burkolatúak, légcsatornaként is funkcionálnak. A padozati és vályúrögzítések rozsdamentes acél, a kutrica egyéb részei galvanizált csavarral vannak rögzítve. Etetetés A süldıszállás épületben száraz takarmányozási rendszer lesz beépítve. Az istálló elıtt elhelyezett takarmánytároló silóból spirálos takarmánybehordóval történik a takarmány behordása az épületbe ahol egy átadó garaton keresztül jut a korongos behordó rendszerbe. A süldık/malacok etetıi felett elhelyezett labdás Rapidex 7L koca térfogat adagolókat, az automata korongos behordó rendszer tölti fel zárt csırendszeren keresztül. A behordó rendszer indítása óraszerkezettel, leállítása szenzorok segítségével történik. A térfogat adagolókból termenként egy vagy több automatikus nyitó szerkezettel juttatjuk a kocák vályújába a takarmányt, naponta két – három alkalommal. A kanok takarmányozása kézzel történik. Szellızés A Tuffigo főtı-, hőtı és szellıztetı berendezéseket automatizált vezérlı rendszer szabályozza. Az épületbe a levegı úgynevezett elıfőtı helyiségeken keresztül lép be, vezérelt motoros zsalukon keresztül. A helyiségben a levegı elıfőtése gáz légbefújóval történik. A szellızı csatornába a közlekedı folyosók alatt történik a levegı bejuttatása a termekbe. A terembe a levegı vezérelt módon, Exatop szellızı oszlopokon keresztül lép be. Az Exatop szellızı rendszerrel biztosítható az egyenletes levegı eloszlás. A szellızı csatorna úgy van méretezve , hogy a teremben lévı állatok levegı igénye ezen keresztül kielégíthetı legyen. A szellızés negatív nyomású, azaz a terembıl elszívott levegı mennyisége határozza meg a belépı levegı mennyiségét. Az Athis vezérlı komputer a szabályozást külsı és belsı hımérséklet, páratartalom és negatív nyomás érzékelése alapján végzi. A levegı elszívása a lagúnából történik oldalfali kürtıs ventillátorral. Főtés A főtés vezérlése teljesen automatikus, a klíma komputer által van vezérelve. A levegı elıfőtését az elıfőtı helyiségben lévı klíma komputer szabályozza, a helyiség hımérséklete alapján. Amennyiben 12 ºC alá süllyed a hımérséklet, az elıfőtés bekapcsolja a hılégbefúvót. A beengedett levegı mennyiségét a vákuum és a hımérséklet alapján szabályozza a rendszer, ennek megfelelıen nyílik, vagy záródik a motoros zsalus légbeejtı nyílás.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
20/129 Hőtés A termek hőtésérıl nagynyomású porlasztásos evaporatív hőtırendszer gondoskodik. A rendszer mikroködöt képez, amely a párolgás útján hıt von el a környezetébıl. A fúvókák az Exatop oszlopok felett vannak elhelyezve, hogy a terembe belépı levegı egyenletesen eloszlassa a mikroködöt, ezáltal egyenletes hőtést biztosítson a teremben. Az inox csıvezeték lehetıvé teszi a 80-85 bar nyomáson való porlasztást. A kellı nyomást a szivattyú egység biztosítja. A szabályozást a komputer hımérséklet és páratartalom alapján végzi. A páratartalom mérése azért fontos, mert magas páratartalom esetén a hőtés nem tud jól mőködni (nehéz a párolgás) és a magas páratartalom kedvezıtlenül befolyásolja az ammóniaképzıdést A telep férıhely kimutatása Jele
Neve
Épület db
F K1
Fiaztató Kocaszállás
1 1 Csoportos koca Egyedi koca Csoportos süldı Egyedi süldı Egyedi kan
K2
S
Kocaszállás
Süldıszállás
1 Csoportos koca Egyedi koca Csoportos süldı Egyedi süldı Egyedi kan 1 Utónevelı Süldınevelı Σ férıhely
Trágyakezelés technológiája
Karám/ Férıhely/ épület karám db 12 72
504 72 5
504 72 5
6 18
Férıhely
864
12-13 1 12-13 1 1 Σ
978 504 140 72 5 1 699
12-13 1 12-13 1 1 Σ
978 504 140 72 5 1 699
108 108 Σ
648 1 944 2 592 6 854
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
21/129 A telep lagúnás rendszerő, ezért víztakarékos, a trágya az épületek alatti lagúnában győlik kb. 3-4 hónapig, majd innen a trágya telepre kerül.
Lagúna kialakítás
Padozatot tartószerkezet a lagúnában
Győjtı-átemelı akna
Szivattyús leürítı
T1 tározó
T2 tározó
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
22/129
Ttartálykocsi töltı
Keverı-homogenizáló
Csévélıdobos kiöntözı
Szeparátor
A telep trágya termelése 23 000 m3, ennek egy részét az épületek alatti lagúnákban egy részét pedig a 12 000 m3-es két medencés trágyatározóban tárolják, a tározó kapacitás kb. 10 hónap. A lagúnák leeresztésekor a trágya a győjtıátemelı aknába gravitál. Az aknából lehetıség van arra, hogy a trágya a szeparátorra kerüljön feladásra, illetve közvetlenül a tározóba. A trágyát felhasználási engedélyek alapján, mezıgazdasági területeken hasznosítják
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
23/129 Állati hulla és egyéb állati eredető hulladékok (magzatburok) égetéssel történı ártalmatlanítása A telepen a HBM Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága IXI-18.1/1450/6/2012. határozatával 08-AH-017(EÉ) nyilvántartási szám alatt engedélyezte egy Volkan500 típusú állati eredető melléktermék (hulladék) kisteljesítményő égetımő mőködését.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
24/129 2.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenırzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenıleg Nyilvántartások, tervek A nyilvántartási rendszer a cég többi telepénél alkalmazott módon lett kialakítva. Hatósági ellenırzések - 2012. május 16. – TiKTVF által a telep egységes környezethasználati engedélyében foglaltak teljesítésének ellenırzése. - 2013. december 18. – TiKTVF által a telep egységes környezethasználati engedélyében foglaltak teljesítésének ellenırzése. Engedélyek Lásd az 1.4. pont alatt. Bírságok Nem volt. 3. A TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETİLEG JELENTKEZİ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA 3.1. Levegı 3.1.1. Levegıkörnyezeti állapot Nádudvar közigazgatási területe, így a sertéstelep is a módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. légszennyezettségi zónához sorolható. Ennek értelmében a légszennyezettségi tartományok és a maximális légszennyezettségek a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. sz. melléklete szerint: Kén- Nitrogén- SzénPM10 Benzol Talaj PM10 PM10 PM10 PM10 PM10 dioxid dioxid monoxid közeli Arzén Kadmium Nikkel Ólom benz(a)ózon* (As) (Cd) (Ni) (Pb) pirén (BaP) F F F E F O-I F F F F D *: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma D csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı vizsgálati küszöb és a levegıterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3–6. sorában szereplı anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
25/129 azon terület, ahol a levegıterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. F csoport:
A 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1-2. sz. mellékletei szerinti levegıterheltségi szint egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitőzései (zárójelben a tőréshatárok, ill. a határérték feletti esetek megengedhetı száma): Légszennyezı anyag
Határérték (µ µg/m3)
órás 24 órás Kén-dioxid (SO2) 250 (24) 125 (3) Szén-monoxid (CO) 10000 5000 Nitrogén-oxidok (NOx=NO+NO2 mint NO2) 200 150 Nitrogén-dioxid (NO2) 100 (18*) 85 Szálló por (PM10) 50 (35**) Szálló por (TSPM) 200 100 Ózon (O 3 ) 120*** Ülepedı por (ÜP) 16 g/m2 30nap * az egy órás határérték évi 18 alkalommal léphetı túl; ** a 24 órás határérték évi 35 alkalommal léphetı túl; ***: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma.
éves 50 3000 40 40 120 t/km 2 év
A sertéstelep környezetének levegıminıségét maga a sertéstelep emissziói határozzák meg. 3.1.2. A sertéstelep emissziói
A Tiszántúli KTVF 1371/22/2010. sz. EKHE határozatában 500 méter védelmi övezetet állapított meg. Ez összhangban van a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet 5. §-ban
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
26/129 megállapított szabályokkal. A telephely Nádudvartól kb. 1100 méterre fekszik, ezért tudják biztosítani a rögzített védıtávolságot.
A telephelyen a fenti határozat hatályba lépese után egy új süldıszállás létesült:
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
27/129
A telepen a HBM Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága IXI-18.1/1450/6/2012. határozatával 08-AH-017(EÉ) nyilvántartási szám alatt engedélyezte egy Volkan500 típusú állati eredető melléktermék (hulladék) kisteljesítményő égetımő mőködését. A nagy létszámú sertéstelepekre, az 1. sz. táblázatban közölt levegıbe történı kibocsátások jellemzıek (Útmutató az elérhetı legjobb technika meghatározásához a nagylétszámú sertéstelepek esetében. Budapest, 2004).
Levegı Ammónia (NH3) Metán (CH4) N2O NOx CO2 Bőz (pl. H2S) Por Füst / CO
Sertéstelepek kibocsátásai a levegıbe Tevékenység Istállók, trágya/hígtrágya tárolása, trágya/hígtrágya kijuttatása földekre Istállók, trágya/hígtrágya kezelése Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Főtı berendezések az épületekben, kisebb tüzelıberendezések Istállók, a telepen főtésre, ill. szállításra felhasznált energia, hulladékégetés Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Takarmány ırlése, tárolása, trágya tárolása és kijuttatása Hulladékok égetése
N-hez kapcsolódó kibocsátások Minthogy az ammóniának fontos szerepet tulajdonítanak a talajok, ill. vizek savasodása tekintetében, a legtöbb figyelmet az istállókból származó ammónia kibocsátások kapták. Az
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
28/129 ammónia nagyobb koncentrációban irritálhatja az emberek, ill. állatok szemét, torkát, és a nyálkahártyákat. Lassan száll fel a trágyából az épületen keresztül, és végül a szellıztetı rendszerrel távozik az épületbıl. Az ammónia szintjét olyan tényezık befolyásolják, mint a hımérséklet, légcsere, páratartalom, állatsőrőség, az alom minısége, ill. a takarmány összetétele (nyers fehérje tartalom). Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló tényezıket a 2. táblázat mutatja be. Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló folyamatok, ill. tényezık Folyamat N megjelenési formája Befolyásoló tényezık A bélsár Húgysav és meg nem emésztett Állat és a takarmány keletkezése fehérje Lebomlás Folyamatjellemzık (pH, hımérséklet, • Ammónia a víz aktivitás, stb.) trágyában/hígtrágyában Párolgás Ammónia a levegıben Folyamatjellemzık és a helyi klíma Szellızés Ammónia az istállóban • Helyi klíma, hımérséklet, relatív páratartalom, légáramlás Emisszió Ammónia a környezetben Levegıtisztító berendezések Egyéb gázok Sokkal kevesebbet tudunk az egyéb gázok kibocsátásairól, bár e témában is történnek kutatások, különösen a metán és a dinitrogén-oxid tekintetében. A dinitrogén-oxid magasabb szintje általában egyrészt a levegıztetéses hígtrágyakezelés, másrészt az istállótrágya kezelése során jellemzı. A széndioxid keletkezése a légzéshez köthetı, arányosítható az állat hıtermelésével. A talajban zajló mikrobás folyamatok (denitrifikáció) dinitrogén-oxid (N2O) és nitrogén gáz (N2) keletkezésével járnak. Míg a dinitrogén-oxid egyike azon gázoknak, melyek az üvegházhatás elıidézésében szerepet játszanak, a nitrogén gáz a környezetre ártalmatlan. Mindkettı keletkezhet a talajban a nitrát lebomlásakor, függetlenül attól, hogy a nitrát maga trágyából, szervetlen mőtrágyából vagy a talajból magából származik; a trágya jelenléte azonban elısegíti a folyamatot. Bőzhatás A bőzhatás egy helyi jelentıségő kibocsátás, melynek jelentısége fokozatosan növekedett, ahogy a sertéstartó gazdaságok száma növekedett, ill. ahogy a külvárosi lakóövezetek közelebb kerületek a tradicionálisan mezıgazdasági hasznosítású területekhez. A trágyából, ill. hígtrágyából keletkezı bőzös, illékony gázok kibocsátásában a fı tényezık a mikroba, ill. nedvesség tartalom. A bőz keletkezésének fıbb forrásai a következık: • istállók, • trágya és hígtrágya tárolók és a • trágya/hígtrágya kijuttatása a földekre. Jóllehet a trágya kijuttatásakor keletkezı bőzhatás is intenzív lehet, de ezek a hatások egyrészt viszonylag rövid idejőek, összehasonlítva az istállókból, ill. a tárolásból származó bőzhatással; másrészt jelentısen csökkenthetık a megfelelı kijuttatási technikák alkalmazásával. Amennyiben a sertéstelep bőzhatása eléri a környezı érzékeny befogadókat, a bőzhatás csökkentését célzó intézkedések megkövetelhetıek az üzemeltetıtıl. E tekintetben érzékeny befogadónak tekintendık elsısorban a parkok és közterek, iskolák, kórházak, valamint a lakóövezetek. Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
29/129 padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet. A sertéstelep technológiája A Molnártag szaporító telep 3000 kocával évi kb. 90000 választott malacot állít elı, értékesít. A sertéstelep technológiai rendszerei I-TEK Tuffigo és Rapidex tartástechnológiai berendezésekkel kerültek kialakításra. Épületek: • 2 db azonos mérető kocaszállás épület (25x195.1 m) • 1 db fiaztató (25x251.4 m) • 1 db süldıszállás (25x135.65 m) Az épületek zárt közlekedı folyosóval összekötöttek. Férıhely, létszámok: a telepen a következı korcsoportok vannak jelen, a lent ismertetett férıhelyeken: • Tenyészkoca-süldı: 412 állat, 412 süldı-férıhelyen elhelyezve: 280 süldı csoportos tartás, teljes rácspadozaton, egyedi térfogat-adagolós takarmányozással, vezérelt vályús itatással, 144 egyedi állásban tartva, termékenyítésre elkészítve. A tenyészkoca-süldıket kéthetente, 175-185 életnapos korban vásárolja a telep. Takarmányozásuk vásárolt késztakarmánnyal, „tenyészsüldı 2”. Kutricák, egyedi állások mérete, kialakítása az állatok igényét, valamint az állatjóléti normatívákat maradéktalanul kielégíti. Padozat: csúszás-mentesített síkbeton, és betonrács. • Tenyészkoca-tartás – egyedi vemhesítı: Tenyészkoca-süldık elsı termékenyítésüktıl (min. 240. életnap) átkerülnek a vemhesítı helységbe, és a tenyészkoca korcsoportba, ezentúl együtt kezelendık a szintén ide került választott kocákkal. Választott kocák a vemhesítı egyedi állásaiba kerülnek, 4 – 6 nap után ivarzanak, termékenyítésre kerülnek. 30 napos vemhességi korban ultrahangos vemhességvizsgálattal vizsgáljuk a termékenyített kocákat, a vemhes állatokat áttelepítjük a csoportos kocaszállásra. A vemhesítıben 1008 egyedi állás található, 6 heti termékenyítés férı el. A telep rotációs terve alapján heti 170 termékenyítésre (választott koca + tenyészsüldı) van szükség. Takarmányozás egyedi térfogat-adagoló által vályúba kiosztott vásárolt késztakarmány – vemheskoca-táp. Itatás elektromosan vezérelt, vályús. Egyedi állások mérete, kialakítása az állatok igényét, valamint az állatjóléti normatívákat maradéktalanul kielégíti. Padozat: csúszás-mentesített síkbeton, és betonrács. • Csoportos tenyészkoca-tartás: A vemhesnek vizsgált kocák, heti ritmusban a kiscsoportos kocaszállásra kerülnek, méret szerinti falkákba. Takarmányozás egyedi térfogat-adagolós kiosztással vályúba, vásárolt késztakarmány: vemheskoca-táp. Itatás: víztakarékos, vezérelt vályús rendszer. Kutricák, mérete, kialakítása az állatok igényét, valamint az állatjóléti normatívákat maradéktalanul kielégíti. Padozat: csúszás-mentesített síkbeton, és betonrács. Férhelyek száma: 13 heti vemhes állat: 13 x 150 db = 1950. • Fiaztatás: A telep fiaztató férhelye: 12 teremben 72 fiaztató kutrica. (180 X 250 m). A heti rotációban termékenyített kocák, (144 db fialás / hét) heti egy alkalommal, 105 – 112 napos vemhességi korban kerülnek az elıkészített (kimosott, fertıtlenített, elıtemperált) fiaztató terembe. Kocák takarmányozása egyedi, térfogat adagoló által adagolt száraz, granulált késztakarmány – szoptató kocatáp. Itatásuk önitatós. Szopós malacok részére tálcás etet, a malactápszer, prestarter etetésére. Itatás szopókás önitatóval. Fialástól (csütörtök, péntek) számított 4. héten a malacok választásra, értékesítésre kerülnek, a kocák pedig a vemhesít terembe, ahol elkezdik következı ciklusukat.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
30/129 A telepen nagyszülı, valamint dédnagyszülı vonalú kocák is termelnek. A tenyésztési koncepció szerint a termékenyítések meghatározott hányada nagyszülı-, dédnagyszülı kanok spermájával történik, a született tenyész-alapanyagok a megfelelı egyedi jelölésben részesülnek, adminisztrációjuk megfelel az elıírtaknak. Tenyész-alapanyagot képezı malacok választáskor, értékesítéskor, valamint a fogadó nevelı-, hizlaló telepen a hízó alapanyaggal azonos légtérben de elkülönített kutricákban kerülnek felnevelésre. Társaik értékesítését megelzen, kéthetente, 175-185 életnapos korban visszakerülnek a Molnártag telepre. Telepi dolgozói létszám: telepvezetıvel 18 fı. Szociális helység, beléptetı, öltözı-, ebédlı-, stb. helység a tömbösített telep része. Sertéstelep évi tenyészkoca-süldı utánpótlás igénye: 1 600 db, 175, 185 életnapos állat, kéthetente 60 db. 28 napos korú, 8 kg-os testtömegválasztott malac kibocsátása: évi: 90000 db, heti 1726 db, 13808 kg. Éves keletkezett hígtrágya-mennyiség: 23000 m3 közepes hígtrágya. A hígtrágya-kijuttatás korlátai miatt a tárolókapacitás: épület alatti lagúnában kb. 7500 m3, fóliával bélelt trágyatározóban 10000 m3. Éves takarmány-igény: • Vemhes kocatáp: 2300 tonna • Tenyészsüld 2-táp: 343 tonna • Szoptató kocatáp: 1314 tonna • Malactápszer: 30 tonna • Prestarter:68 tonna •
3.1.3. Jellemzı levegıhasználatok, légszennyezési paraméterek A diffúz légszennyezés meghatározó épületei: • 2 db azonos mérető kocaszállás épület (25x195.1 m) • 1 db fiaztató épület (25x251.4 m) • 1 db süldıszállás (25x135.65 m) • Takarmány-silók: épület megnevezése süldıszállás (battéria) süldıszállás (süldınevelı) fiaztató kocaszállás 1. kocaszállás 2.
takarmány siló db kapacitás (t) 3 18.0 3 54.0 3 24.0 2 24.0 2 24.0
A silók feltöltése zárt rendszerben történik, az etetés úgy szintén. Légszennyezı pontforrás ehhez kapcsolódóan nem üzemel. • Hígtrágya tárolók:
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
31/129
A trágyatárolók méretei: T1: 31x52 m, 3000 m3 T2: 80x52 m, 9000 m3 Almos trágya tározó nincs. A szeparálót nem használják.
Épületek főtése, légszennyezı pontforrások Berendezés helye Megnevezése (épület) fiaztató kocaszállás 1. kocaszállás 2. süldıszállás
Viessmann Vitodens 200W kondenzációs falikazán Hılégfúvó (HEOS) Hılégfúvó (HEOS) Hılégfúvó (HEOS) Hılégfúvó (HEOS) Viessmann Vitodens 100W kondenzációs falikazán
Telj.
db
kW
Összesen kW
Kémény Kémény magasságok átmérık m m
56.2
3
168.6
4
0.200
120 120 120 120
4 4 4 4
480 480 480 480
-
-
24.3
2
48.6
-
-
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
hullaégetı szociális épület
Volkan 500 állati hulladékégetı F8-50 gázkonvektor Viessmann Vitodens 100W kondenzációs falikazán F8-50 gázkonvektor
85 5.8
1 1
85 5.8
5.367 -
32/129 0.400 -
24.3
1
24.3
-
-
5.8
-
-
25
3
0.200
porta 5.8 1 PRIMAGÁZ ÉTI-25 gázkazán 25 1 szabályozó főtése Molnártag összes beépített teljesítmény:
2283.1
A VOLKAN500 állati hulladékégetı és kéménye Az épületek főtését szolgáló berendezések levegıhasználatai
Berendezés helye (épület)
Megnevezése
Telj. kW
Összes Összesen névleges db gázfogyasztás kg/h kW
Viessmann Vitodens 200W kondenzációs 56.2 3 falikazán fiaztató Hılégfúvó (HEOS) 120 4 kocaszállás 1. Hılégfúvó (HEOS) 120 4 kocaszállás 2. Hılégfúvó (HEOS) 120 4 Hılégfúvó (HEOS) 120 4 süldıszállás Viessmann Vitodens 100W kondenzációs 24.3 2 falikazán Volkan 500 állati hulladékégetı 85 1 hullaégetı F8-50 gázkonvektor 5.8 1 Viessmann Vitodens 100W kondenzációs szociális épület 24.3 1 falikazán porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 PRIMAGÁZ szabályozó ÉTI-25 gázkazán 25 1 főtése Molnártag összes névleges gázfogyasztása:
168.6
13.201
480 480 480 480
37.582 37.582 37.582 37.582
48.6
3.805
85 5.8
6.655 0.454
24.3
1.903
5.8
0.454
25
1.957
2283.1
178.755
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
33/129 A propán (C3H8) főtıértéke kb. 46.4 MJ/kg, ill. 93.6 MJ/m3. A bután (C4H10) főtıértéke kb. 45.7 MJ/kg, ill. 123.5 MJ/m3 Egy MSZ 1601:2001 szabvány szerinti összetételő PB gáz (60% bután, 40% propán) átlagos főtıértéke: HPB = 46.0 MJ/kg A fenti összetételő PB gáz móltömege, m(PB) = 0.4*m(C2H8)+0.6* m(C3H10), azaz m(PB) = 0.4*(2*12+8*1) + 0.6*(3*12+10*1) = 40.4 g/mol 1 kg PB gáz így 1000 g/40.4 g/mol = 24.75 mol. Avogadro törvénye alapján 1 mól gáz térfogata standard körülmények között (25°C, 0.1 MPa nyomáson) 24.5 dm3. Ennek megfelelıen 1 kg cseppfolyós PB gáz 0.606375 m3 standard állapotú gáznak felel meg. Az elmúlt 5 év PB gáz felhasználásai: kg/év MJ/év
2010 nem üzemelt
2011 nem üzemelt
2012 14 845 682 573
2013 91 320 4 198 894
2014 106 751 4 908 411
Az elméleti levegıszükségletet és a keletkezı füstgázmennyiséget a Rosin-Fehling egyenletekkel határozhatjuk meg. Elméleti levegıszükséglet:
[Nm3/Nm3] Elméleti füstgázmennyiség:
[Nm3/Nm3] ahol Hi a főtıérték, kJ/m3 Az a1,2 és b1,2 paraméterek értelmezése: Tüzelıanyag Szilárd Cseppfolyós Gáz (18420
a1 1.01 0.85 1.154 0.2756
a2 0.5 2.0 -0.466 -0.466
b1 0.89 1.11 1.215 0.29
b2 1.65 1.0 0.05 0.05
Hi a főtıérték, PB gázra: Hi=111.5 MJ/m3 A számításokat elvégezve: Lelm = 30.2744 m3/m3 Velm= 32.3966 m3/m3 A főtés által elhasznált levegı és a kibocsátott füstgáz mennyiségeit az alábbiak szerint számíthatjuk.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
34/129 PB gáz tüzelés esetén λ = 1.2 értékkel számolhatunk, így az éves levegıhasználat (m3/év): PB felhasználás (m3/év)*Lelm (m3/m3)*1.2 Füstgázkibocsátás:
ahol a fentieken túl
V = Velm + Lelm (λ − 1) , V λ
a tényleges füstgázkibocsátás (m3/m3 PB gáz) légfelesleg tényezı
Az éves füstgázkibocsátás (m3/év): PB felhasználás (m3/év)*V (m3/m3) PB gáz tüzelés esetén λ = 1.2 értékkel számolhatunk, így V= 38.4515 m3/m3 PB gáz. A számításokat elvégezve kapjuk a telephely tüzeléstechnikai eredető levegıhasználatát és füstgázkibocsátását: 2010 levegıhasználat (m3/év) füstgázkibocsátás (m3/év)
2011
nem üzemelt nem üzemelt
2012 327 056 346 161
2013 2 011 906 2 129 432
Épületek szellıztetése A légtérbe kerülı szennyezett levegı éves mennyisége (Q, m3/év): nap óra m3 ⋅ 24 ⋅ ventilátor db ⋅ beép.telj. év nap óra Az istállók szellızése: Q = 365
épület megnevezése süldıszállás (battéria) süldıszállás (süldınevelı) fiaztató kocaszállás 1. kocaszállás 2.
épület térfogata m3 1945 6516 15625 12115 12115
beépített elszívó db 6 20 25 28 28
m³/óra /db 4000 7950 7300 7300 7300
Ventillátoros szellıztetı rendszerrel üzemelı létesítmények levegıhasználata Légtérbe Beépített elszívó Épület kerülı Légköbméter Beépített szenny. levegı megnevezés db telj. m3/óra m3/év süldıszállás (battéria) süld ıszállás (süld ınevelı) fiaztató kocaszállás 1. kocaszállás 2.
1945 6516 15625 12115 12115
6 20 25 28 28
4000 7950 7300 7300 7300
2.102E+08 1.393E+09 1.599E+09 1.791E+09 1.791E+09
2014 2 351 873 2 489 257
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
35/129
A használt, elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezések A sertéstelepen az elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezés nem üzemel. Helyhez kötött diffúz légszennyezı források jellemzıi, légszennyezı komponensei A telepen alkalmazott technológia szerint diffúz légszennyezı források az istállók, a hígtrágya tárolók és a kihelyezı területek. Levegıbe történı kibocsátások sertés istállókból A telepen a levegıbe történı kibocsátásokat a BAT technika normáit figyelembe véve a referencia kibocsátásokat foglalják össze az alábbi táblázatok: Sertés kategória Koca Választási malac Hízó
Vemhes Szoptató <30 kg >30 kg
Ól padozat típusa Teljes rácspadozat Részben rácspadozat Tömör padló/almos tartás
NH3
CH4 N2O kg/állat férıhely/év 0.4-4.0 21.1 0.8-5.0 0.06-0.34 3.9 1.35-3 2.8-4.5 0.02-0.15 0.9-2.4 4.2-11.1 0.59-3.44 2.1-4 0.9-1.1 0.05-2.4
NH3 kibocsátás a különbözı trágya és hígtrágya tárolási technikák esetében Trágya és hígtrágya tárolási technika NH3 veszteség (%) Trágyakazal 20-25 Vizelet tárolása 40-50 Hígtrágya felszín feletti tárolótartályokban 10 Hígtrágya földgáttal körbevett medencékben 10 Sertés hígtrágyából származó bőz kibocsátásra vonatkozó adatok Kibocsátás Alacsony fehérje „Normál” fehérje tartalom tartalom * Bőz egység (OUe/s ) 371 949 H2S (mg/s) 0.008 0.021 * Európai bőz egység (szagegység, SZE): az a mennyiségő bőz, melyet 1 m3 semleges, normálállapotú gázban elpárologtatva pont ugyanolyan fiziológiai választ vált ki egy mintaelemzı panelbıl.
Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet. A telephelyen alkalmi kiporzást jelenthet a takarmány-silók feltöltése. Az ún. levegıztetı csövön kerülhet por a környezetbe, ui. jelenleg nem mindegyiket fedik le zsákkal a porzás megelızésére. Az ilyen úton történı kiporzás kis magasságban, lokálisan történik. A zsákos védelem kellı védelmet nyújtana ehhez. A telephely jelenlegi állatállománya (2015. augusztus 31-i záró állomány): - tenyészkoca: 3143 db
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
36/129 -
kocasüldı: 111 db szopós malac: 5556 db battériás malac: 4879 db
Hígtrágyatárolás 80x52 m és 31x52 m tároló, összesen 12 000 m3 tároló kapacitás, emittáló felület összesen 5 772 m2. A fentieket figyelembe véve jelenleg a sertéstelep mint diffúz forrás az alábbi mennyiségben bocsát ki légszennyezı anyagokat. NH3 -tól
-ig kg/h 1.88
0.23
ÁTLAG
CH4
1.06
N2O -tól
12.25 12.25
-ig
kg/h 0.000253 0.00190 0.00108
A telep bőzkibocsátása A szagterhelés becslésére a 10-es faktor módszere, ill. a VDI 3782 szabványban elıírt módszer alkalmazható. A módszer a szagimmissziós koncentrációt tízzel szorozva figyelembe veszi a fellépı koncentráció csúcsokat. Ha az így kapott koncentráció nagyobb, mint 1 SZE/m3, az adott helyen és idıszakban >10 % gyakoriságú a túllépés, szagóra bekövetkeztével kell számolni. A jelenlegi állatlétszámmal (tenyészkoca: 3 143 db, kocasüldı: 111 db, szopós malac: 5 556 db, battériás malac: 4 879 db) Oldenburg1 alapján számolva a telep bőzkibocsátása 35 176 SZE/s. Hígtrágya kezelése A trágya szeparálás nélkül a tározókba, majd szántóföldi kijuttatásra kerül. Almos trágyatároló nincs. A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy idıszakosan üzemeltetett mozgó légszennyezı források jellemzı kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás,, ill. jármőforgalom hatásai. A telepre napi rendszerességgel szállítják ki a takarmányt a Nagisz Zrt. nádudvari takarmányüzemébıl tartálykocsival. A takarmányigény 4059 t/év, ez 225 kamion/év, az élıállat szállítás kb. 1196 t/év, ez 66 kamion/év. A dolgozók egyénileg, gépkocsival, motorkerékpárral, vagy kerékpárral járnak ki. A szállítás útvonala: a 3405, 3406, 3407. jelő közutak, valamint a 4. sz. fıút. A vizsgált telephely közvetlen környezetének levegıminıségét e tekintetben a 3407. jelő, Nádudvar-Kaba-Földes összekötı út forgalma határozza meg.
1
Oldenburg, J.1989. Geruchs− und Ammoniak−Emissionen aus der Tierhaltung KTBL−Schrift 333. diss. Herausgegeben vom, Kuratorium für Technik und Bauwensen in der Landwirtschaft e.V. 6100. Darmstadt−Kranichstein, Germany
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
37/129
A 3405, 3406, 3407. jelő közutak jelenlegi forgalmi adatai „Az országos közutak 2014. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Budapest, 2015. június) alapján: Teher- Motor- Lassú Személygk. Kisteher Autóbusz gépkocsi kerékpár jmő. Út jele km szelvény [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] 3405. 10+318 m - 14+497 m 1756 507 28 153 93 74 3406. 1+552 m - 16+391 m 1139 448 43 91 29 74 3407. 0+000 m - 9+620 493 228 25 150 17 37 Telephellyel kapcsolatos forgalom 4 0 0 2 0 0
Mértékadó órai forgalom nappal, MÓF= 0.92*[j/nap]/16 Út jele
km szelvény
3405. 10+318 m - 14+497 m 3406. 1+552 m - 16+391 m 3407. 0+000 m - 9+620 Telephellyel kapcsolatos forgalom
Személygk. Kisteher Autóbusz [j/óra] 100.97 65.4925 28.3475 0.23
[j/óra] 29.1525 25.76 13.11 0
[j/óra] 1.61 2.4725 1.4375 0
TeherMotor- Lassú gépkocsi kerékpár jmő. [j/óra] [j/óra] [j/óra] 8.7975 5.3475 4.255 5.2325 1.6675 4.255 8.625 0.9775 2.1275 0.115 0 0
Mértékadó órai forgalom éjjel, MÓF= 0.08*[j/nap]/8 Út jele
km szelvény
3405. 10+318 m - 14+497 m 3406. 1+552 m - 16+391 m 3407. 0+000 m - 9+620 Telephellyel kapcsolatos forgalom
Személygk. Kisteher Autóbusz [j/óra] 17.56 11.39 4.93 0.04
[j/óra] 5.07 4.48 2.28 0
[j/óra] 0.28 0.43 0.25 0
E forgalom magába foglalja a fenti, teleppel kapcsolatos forgalmat is.
TeherMotor- Lassú gépkocsi kerékpár jmő. [j/óra] [j/óra] [j/óra] 1.53 0.93 0.74 0.91 0.29 0.74 1.5 0.17 0.37 0.02 0 0
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
38/129 A telephelyhez köthetı forgalom napi 2 kamiont 4 személygépkocsit jelent, ami a telep melletti 3407. jelő út összes forgalmának elenyészı hányada. A Közlekedéstudományi Intézet 2006-ban megjelent tanulmánya szerint a fajlagos gépjármő emissziók 60 km/h sebességnél az alábbiak:
Jármő személygépkocsi autóbusz tehergépjármő >3.5 t
CO
CH (FID)
NO2 SO2 PM CO2 g/km/jármő 1.56 1.62 0.00699 0.101 166.4 0.645 5.99 0.0932 1.56 671.9 1.21 5.44 0.123 1.71 904.1
7.74 9.18 10.2
A számításokat elvégezve kapjuk a forgalomból eredı kibocsátásokat.
3405. út nappal Jármő személygépkocsi autóbusz tehergépjármő >3.5 t ÖSSZESEN
CO
CH
0.279763 0.004106 0.024926 0.308795
0.056386 0.000288 0.002957 0.059632
CO
CH
0.04865 0.00071 0.00434 0.0537
0.009806 5.02E-05 0.000514 0.010371
CO
CH
0.19619 0.0063 0.01483 0.21732
0.039543 0.000443 0.001759 0.041744
NO2 SO2 mg/s m 0.058555 0.000253 0.002679 4.17E-05 0.013294 0.000301 0.074528 0.000595
PM
CO2
0.003651 0.000698 0.004179 0.008527
6.014551 0.300489 2.209394 8.524434
PM
CO2
0.000635 0.000121 0.000727 0.001483
1.04601 0.05226 0.38424 1.48251
3405. út éjjel Jármő személygépkocsi autóbusz tehergépjármő >3.5 t ÖSSZESEN
NO2 SO2 mg/s m 0.01018 4.39E-05 0.00047 7.25E-06 0.00231 5.23E-05 0.01296 0.000103
3406. út nappal Jármő személygépkocsi autóbusz tehergépjármő >3.5 t ÖSSZESEN
NO2 SO2 PM mg/s m 0.04106 0.000177 0.00256 0.00411 6.4E-05 0.001071 0.00791 0.000179 0.002485 0.05308 0.00042 0.006117
CO2 4.21789 0.46146 1.31408 5.99344
3406. út éjjel Jármő személygépkocsi autóbusz tehergépjármő >3.5 t ÖSSZESEN
CO
CH
0.03412 0.006877 0.0011 7.7E-05 0.00258 0.000306 0.0378 0.00726
NO2
SO2 mg/s m 0.00714 3.081E-05 0.00072 1.113E-05 0.00138 3.109E-05 0.00923 7.304E-05
PM
CO2
0.000445 0.000186 0.000432 0.001064
0.73355 0.08025 0.22854 1.04234
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
39/129
3407. út nappal Jármő személygépkocsi autóbusz tehergépjármő >3.5 t ÖSSZESEN
CO
CH
0.089134 0.003666 0.024438 0.117237
0.017965 0.000258 0.002899 0.021121
CO
CH
0.015502 0.000638 0.00425 0.020389
0.003124 4.48E-05 0.000504 0.003673
CO
CH
CO
CH
NO2 SO2 mg/s m 0.018656 8.05E-05 0.002392 3.72E-05 0.013033 0.000295 0.034081 0.000412
PM
CO2
0.001163 0.000623 0.004097 0.005883
1.916258 0.268293 2.166073 4.350624
PM
CO2
3407. út éjjel Jármő személygépkocsi autóbusz tehergépjármő >3.5 t ÖSSZESEN
NO2 SO2 mg/s m 0.003245 1.4E-05 0.000416 6.47E-06 0.002267 5.13E-05 0.005927 7.17E-05
0.000202 0.333262 0.000108 0.04666 0.000713 0.376708 0.001023 0.75663
Telepi közlekedés nappal Jármő személygépkocsi autóbusz tehergépjármő >3.5 t ÖSSZESEN
NO2 SO2 PM CO2 mg/s m 0.000495 9.97E-05 0.000104 4.47E-07 6.45E-06 0.010631 0 0 0 0 0 0 0.000326 3.87E-05 0.000174 3.93E-06 5.46E-05 0.028881 0.00082 0.000138 0.000277 4.38E-06 6.11E-05 0.039512
Telepi közlekedés éjjel Jármő személygépkocsi autóbusz tehergépjármő >3.5 t ÖSSZESEN
NO2 SO2 PM CO2 mg/s m 0.000086 1.73E-05 0.000018 7.77E-08 1.12E-06 0.001849 0 0 0 0 0 0 5.67E-05 6.72E-06 3.02E-05 6.83E-07 9.5E-06 0.005023 0.000143 2.41E-05 4.82E-05 7.61E-07 1.06E-05 0.006872
Az MSZ 21459/2:1981 szabvány alapján elvégeztük az érintett útvonalon közlekedı jármővek légszennyezı hatásának számításait. A vizsgált útvonal szennyezı anyag kibocsátásainak számítása a következı módon lehetséges: 3 ∑ n j ⋅ eij j =1 , Ei = 3.6 ⋅10 3
ahol:
Ei eij nj 1/3.6*103
a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyezı anyag kibocsátása az iedik szennyezı anyag komponensbıl [mg/s m]; a j-edik jármőfajta kibocsátása az i-edik szennyezı anyag komponensbıl a jármőfolyam tényleges sebességénél [g/km] a jármőfolyam jármőszáma az adott jármőtípusból (j=1 - személygépkocsi, j=2 - 3,5 t-nál nagyobb tömegő tehergépjármő, j=3 - autóbusz) [db/óra]; a [g/km óra] és a [mg/s m] közötti váltószám.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
40/129 Folytonos vonalforrás esetén a rövid idejő átlagolási idıtartamra (1 óra) vonatkozó koncentráció számítása az út tengelyétıl szélirányba számított távolság függvényében, felszín közeli receptor pontban, ha eltekintünk az ülepedéstıl és a kémiai átalakulástól (ez a legrosszabb eset), az alábbi egyenlettel történik: 2 1000 ⋅ Ei Ci = ⋅ , π sin α ⋅ u ⋅ σ zv ahol: Ci az i-edik szennyezı anyag koncentrációja [µg/m3]; Ei a vonalforrás i-edik szennyezı anyag emissziója [mg/s m]; α a szélirány és az út által bezárt szög [°]; σzv folytonos vonalforrás esetén a függıleges turbulens szóródási együttható [m];
σ zv =
(σ
ahol
σz0 σz
)
+ σ z2 , a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható, gépjármővek esetén σz0 = 1,5 m a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható (MSZ 21457/4-80. Légszennyezı anyagok transzmissziós paraméterei. A turbulens szóródás mértékének meghatározása). [m] és H σ z = 0.38 ⋅ p1.3 ⋅ 8.7 − ln ⋅ x1.55⋅exp⋅( −2.35⋅ p ) , z0
2 z0
ahol
H a kibocsátás effektív magassága [m], gépkocsi esetén H=0.3 m; x az út tengelyétıl mért távolság [m]; z0 a vizsgált területen az érdességi paraméter [m]; p a szélprofil egyenlet kitevıje, értéke a stabilitási indikátortól függ. A számításokat az alábbi paraméterekkel végeztük el: semleges légköri állapot (S=6, p=0,282), 3.03 m/s átlagos évi szélsebesség, kistelepülésre jellemzı felületi érdesség (z0=0,15 m), az úttal bezárt szög 45°. Az út tengelyétıl számítva a levegıterheltségeket az alábbi ábrák mutatják be. A terheltség sehol nem lépi túl a jogszabály által meghatározott határértékeket.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
41/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
42/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
43/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
44/129
A bőz terjedése, hatásterülete A szagforrástól x távolságban a rövid idejő koncentráció nagysága:
c( x) = ahol
Q
Q 0,1376 ⋅ π ⋅ u ⋅ x1, 669
,
az emissziós áram (SZE/s), u a szél átlagos sebessége, x
A térségben az éves átlagos szélsebesség 3.03 m/s.
a forrástól mért távolság.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
45/129 A 35176 SZE/s kibocsátás mellett a hatastavolsag.exe programmal elvégezve a számításokat2 a bőzterjedés hatástávolsága átlagos légköri stabilitás (normális) esetén 454 m. E távolságon csökken a várható szagintezitás értéke 1 SZE/m3 alá. Átlagos légköri viszonyok mellett nem várható, hogy a teleprıl kikerülı bőz eléri a települést, ill más lakott területet.
Az AERMOD View szoftverrel elemeztük a bőzterjedés éves eloszlását.
2
http://ktvktvf.zoldhatosag.hu/menu/hirek/Hatastav/Hatastelepit.exe
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
46/129 A modell alapján a telephely körüli éves szag gyakoriságát mutatja be az alábbi térkép.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
47/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
48/129 Éves szinten nem várható, hogy a bőzterheltség a lakott területek határán meghaladja az 1 SZE/m3 értéket.
A főtésbıl kibocsátott légszennyezı anyagok mennyisége Pontforrások Telj.
Berendezés helye Megnevezése (épület) Viessmann Vitodens 200W kondenzációs falikazán Volkan 500 állati hulladékégetı
fiaztató hullaégetı
db
kW
kW
Kémény magasság m
Kémény átmérı m
Összesen
56.2
3
168.6
4
0.200
85
1
85
5.367
0.400
A tüzelıberendezések teljesítményei nem érik el a 140 kW értéket, így a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet 36.§. (2) bekezdése értelmében az e forrásokkal kapcsolatos levegıtisztaság-védelmi hatósági ügyekben a megyei kormányhivatal járási hivatala jár el elsı fokon. Szakirodalom alapján a gáztüzeléskor becsült emissziók3
CO 0.32 g/m3
NOx (mint NO2) 2 g/m3
Szén-dioxid (CO2) Fizikai normálállapotban (273 K, 101325 Pa) 10l g CO2 0,4462mol ⋅ 44 CO2 10 m CO2 22,41l / mol 0,4462molCO2 g mol 1tf %CO2 = 3 = = = = 19,63 3 CO2 3 3 3 1m füstgáz 1m füstgáz 1m füstgáz 1m füstgáz m −2
3
, azaz CO2 [g/m3] = 19,63 ⋅ CO2 [tf%] A gyakorlatban elıforduló jellemzı értékek gáz esetén:
CO2 (tf%) 8.0
CO2 (g/m3) 157
A PB gáz 111.5 MJ/m3 főtıértékét figyelembe véve az alábbi gázfogyasztásokkal és kibocsátásokkal számolhatunk:
Megnevezése Kazán (épület) fiaztató
Viessmann Vitodens 200W kondenzációs falikazán
PRIMAGÁZ szabályozó ÉTI-25 gázkazán főtése 3
Telj.
db
kW
kW
m3/h
Kibocsátás CO NOx CO2 g/h
Összesen Gázfogy.
56.2
3
168.6
5.444
1.742 10.887 854.6
25
1
25
0.807
0.258 1.614
H. E. Hesketh, Air Pollution Control. Traditional and Hazardous Pollutants. Revised Edition. Technomic Publishing Co., Inc., Lancaster – Basel, 1996. pp. 79-107
126.7
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
49/129 A Volkan 500 (úgyis ismert mint Spectrum Derwent II) kibocsátási paramétereit hasonló telephelyen üzemelı berendezés kapcsán becsüljük (az adatok a füstgáz 5% O2 tartalma mellett értendık).4 Kibocsátás Szennyezı anyag g/h mg/m3 kén-oxidok, SO2-ként 11.55 153 CO 25.9 344 NOx (NO2-ként) 26.6 234 Szilárd anyag 2.527 33 Gız- vagy gáznemő szervetlen klórvegyületek, amelyek nem az A 5.369 70.3 osztályba tartoznak, HCl-ként Fluor és gız- vagy gáznemő vegyületei HF-ként 0.084 1.1 TOC 0.624 8.3
Diffúz égéstermék kibocsátók, ill. kibocsátások5: Elvégezve a fenti szakirodalmi becsléseket, kapjuk: Telj. Épület Berendezés db kW fiaztató Hılégfúvó (HEOS) 120 4 kocaszállás 1. Hılégfúvó (HEOS) 120 4 kocaszállás 2. Hılégfúvó (HEOS) 120 4 Hılégfúvó (HEOS) 120 4 süldıszállás Viessmann Vitodens 100W 24.3 2 kondenzációs falikazán hullaégetı F8-50 gázkonvektor 5.8 1 szociális Viessmann Vitodens 100W 24.3 1 épület kondenzációs falikazán porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 Összesen 21
Összesen gázfogy. kW m3/h 480 15.50 480 15.50 480 15.50 480 15.50 48.6
1.57
5.8
0.19
24.3
0.78
5.8 2004.5
0.19 64.72
CO 4.96 4.96 4.96 4.96
NOx g/h 31.00 31.00 31.00 31.00
0.50 0.06
3.14 0.37
CO2 2433 2433 2433 2433 246 29
0.25 1.57 123 0.06 0.37 29 20.71 129.44 10161
A sertéstelep átlagos összes szennyezı anyag kibocsátásai:
4
Forrás típusa
NH3
CH4
N 2O
H 2S
CO
NOx
Diffúz
1060
12250
1.08
0.036
20.71
129.44
Pont
-
-
-
-
27.90
ÖSSZES
1060
12250
1.08
0.036
48.61
NO2
CO2
SO2
Szilárd
HCl
HF
TOC
86.29
10161
-
-
-
-
-
39.10
26.07
981
11.55
2.527
5.369
0.084
0.624
168.54
112.36
11142
11.55
2.527
5.369
0.084
0.624
g/h
http://ktvktvf.zoldhatosag.hu/menu/hirdetmenyek/718_2013-3.pdf H. E. Hesketh, Air Pollution Control. Traditional and Hazardous Pollutants. Revised Edition. Technomic Publishing Co., Inc., Lancaster – Basel, 1996. pp. 79-107 5
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
50/129
A levegı védelmérıl szóló, a 292/2015. (X. 8.) Korm. rendelettel módosított 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § 12a. pontja definiálja a helyhez kötött diffúz forrás hatásterületét: „a vizsgált diffúz forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a diffúz forrás által maximális kapacitáskihasználás, ennek hiányában jellemzı üzemállapot mellett kibocsátott – mőszaki becsléssel meghatározható – légszennyezı anyag terjedése következtében a légszennyezı diffúz forrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzık mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási idıtartamra számított várható talajközeli levegıterheltség-változás a) az egyórás (PM esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetıség 20%-ánál nagyobb, vagy c) az egyórás (PM esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb.” 10
10
A rendelet 2. § 14. pontja definiálja a helyhez kötött pontforrás hatásterületét: „a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyezı anyag terjedése következtében a légszennyezı pontforrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzık mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási idıtartamra számított várható talajközeli levegıterheltség-változás a) az egyórás (PM esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetıség 20%-ánál nagyobb, vagy c) az egyórás (PM esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb.” 10
10
Légszennyezı anyag mérések a területen nincsenek, ezért az alapterheltségeket az éves határérték (ha van) 15%-ában (NOx/NO2 arányt 3/2-nak tételeztük fel), PM10 esetén 30%-ában határoztuk meg. NH3
CH4
N 2O
H 2S
CO
NO2
NOx
CO2
SO2
Szilárd*
HCl
HF
TOC
µg/m3 1 órás határérték Alapterheltség
200
-
-
8
10000
100
200
-
250
50
20
20
-
0
0
0
0
450
6
9
0
7.5
12
0
0
0
20
-
-
0.8
1000
10
20
-
25
5
2
2
0
40 B-feltétel * szilárd esetén 24 órás határérték
1.6
1910
19.2
38.2
-
48.5
7.6
4
4
0
A-feltétel
Mivel a CO és NOx kivételével az összes anyag csak diffúz forrásból kerül a levegıkörnyezetbe, a fenti kritériumok pedig pontforrásokra vonatkoznak, a számítások csak tájékoztatásul szolgálnak. A rövid idejő átlagos ammónia terheltség nem éri el a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben megállapított határértékeket. A fenti „A” feltétel (200*0,1=20 µg/m3) szerint becsült hatástávolság 109 m. Ammóniára alapterhelés nincs, így a „B” feltétel: 200*0,2 = 40 µg/m3 , amit az NH3 terheltség 44 m távolságban ér el.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
51/129 A „C” feltételt (maximum, 69.1*0.8=55.3 µg/m3) 26 m távolságban éri el az ammónia szennyezettség. Az 1100 méterre lévı legközelebbi lakott ingatlannál a rövid idejő (1 órás) ammónia terheltség 1.57 µg/m3, a határérték (200 µg/m3) 0.785%-a. A vizsgált 1500 m-es körzetben átlagosan 6.38 µg/m3 maximális 1 órás ammónia terheltség várható.
A sertéstelep ammónia kibocsátásának hatástávolsága
A hasonló módon kiszámított diffúz NOx kibocsátás hatástávolsága a „C” feltétel alapján állapítható meg: 26 m. A várható maximális egy órás terheltség távolsága (11 µg/m3) kb. 13 m, az 1100 m-res távolságban várható immisszió 0.247 µg/m3.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
52/129
A sertéstelep NOx kibocsátásának hatástávolsága A vizsgált 1500 m-es körzetben átlagosan 1.02 µg/m3 1 órás NOx terheltség várható. A NO2 kibocsátás hatástávolsága a „C” feltétel alapján állapítható meg: 26 m. A várható maximális egy órás terheltség (7.34 µg/m3) távolsága kb. 13 m, az 1100 m-res távolságban várható immisszió 0.164 µg/m3. A vizsgált 1500 m-es körzetben átlagosan 0.677 µg/m3 1 órás NO2 terheltség várható.
A sertéstelep NO2 kibocsátásának hatástávolsága
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
53/129 A telep szilárd anyag kibocsátásának hatástávolsága. A terület alap PM10 terheltségét mérési adatok hiányában az éves határérték (40 µg/m3) 30%-ának vettük (12 µg/m3) Nem állapítható meg a fentiek szerinti hatástávolság. A várható maximális egy órás terheltség (0.164 µg/m3) távolsága kb. 10 m, az 1100 m-res távolságban várható immisszió 0.00345 µg/m3.
A sertéstelep PM10 kibocsátásának hatástávolsága A vizsgált 1500 m-es körzetben átlagosan 0.0143 µg/m3 maximális 1 órás PM10 terheltség várható. Az AERMOD View modellel számított éves levegıterheltség eloszlásokat mutatják be a következı térképek. A telep körüli 2x2 km-es területen vizsgáltuk a légszennyezı anyagok terjedését, a tevékenységbıl származó terheltségek eloszlását.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
54/129
Metán (CH4) terheltségek éves eloszlása
Szén-monoxid (CO) terheltségek éves eloszlása
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
55/129
Szén-dioxid (CO2) terheltségek éves eloszlása
Kén-hidrogén (H2S) terheltségek éves eloszlása
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
56/129
Sósav (HCl) terheltségek éves eloszlása
Hidrogén-fluorid (HF) terheltségek éves eloszlása
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
57/129
Dinitrogén-oxid (N2O) terheltségek éves eloszlása
Ammónia (NH3) terheltségek éves eloszlása
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
58/129
Nitrogén-dioxid (NO2) terheltségek éves eloszlása
Nitrogén-oxidok (NOx=NO+NO2 mint NO2) terheltségek éves eloszlása
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
59/129
Szilárd anyag (mint PM10) terheltségek éves eloszlása
Kén-dioxid (SO2) terheltségek éves eloszlása
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
60/129
Összes szerves vegyület (TOC) terheltségek éves eloszlása
A levegıterhelés csökkentését célzó megoldások Az alkalmazott tartási technológia biztosítja káros levegıterhelés megelızését. 3.1.4. Összefoglaló A telep által kibocsátott légszennyezı anyagok éves terjedésszámítási eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze. NH3 CH4
N 2O
H 2S
CO
NO2
NOx
CO2
SO2
PM10*
HCl
HF
TOC
µg/m3 1 órás határérték Alapterheltség
200
-
-
8
10000
100
200
-
250
50*
20
20
-
0
0
0
0
450
6
9
0
7.5
12
0
0
0
A-feltétel
20
-
-
0.8
1000
10
20
-
25
5*
2
2
0
B-feltétel Maximális 1 órás terheltség C-feltétel
40
-
-
1.6
1910
18.8
38.2
-
48.5
7.6*
4
4
0
69.1
800 0.0705 0.00235
2.85
7.34
11
728
0.755
0.164
0.35
0.00548 0.0409
55.3
640 0.0564 0.00188
2.28
5.87
8.8
582
0.604
0.131
0.28
0.00438 0.0327
m Maximális 1 órás terheltség távolsága A-feltétel
13
13
13
13
13
13
13
13
13
10
13
13
13
109
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
61/129 távolsága B-feltétel távolsága C-feltétel távolsága
44
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
26
26
26
26
26
26
26
26
26
23
26
26
26
0.001 34
2.0E-5
1.6E-4
µg/m3 A vizsgált terület éves 0.689 7.96 7.0E-4 átlagos terheltsége * PM10 esetén 24 órás átlag
2.0E-5 0.0223
0.067 0.002 0.106 7.77 6.3E-4 4 87
Az elemzések azt mutatják, hogy a telephely levegıterhelése várhatóan nem okoz határérték feletti terheltségeket.
3.2. Víz 3.2.1. A jellemzı vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektıl való eltérések ismertetése A telep a 2081/8/2013. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Vízikönyvi szám Kösely VIII/1542. A vízjogi üzemeltetési engedély a sertéstelep vízellátására, szennyvízgyőjtésére, a csapadékvíz elvezetésre és a talajvízminıség-figyelıkutakra terjed ki. 3.2.2. A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyedés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása. A telep 2014-ben éves szinten 35 749 m3 vizet használnak fel. Ez napi 98 m3-es vízfelhasználást jelent. A telepen dolgozók napi 0,5 m3 vizet használnak fel szociális célokra. Ennek jelentıs része az állategészségügyi rendszabályok következtében a fehér zónába lépéskor elıírt kötelezı fürdésbıl ered. Az így használt víz kommunális szennyvíz. 3.2.3. Az ivóvízbeszerzés, ivóvíz ellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása Víztermelési technológia A telepet 1 db új mélyfúrású kút látja el vízzel. A kútba Grundfoss SP-7 (Q=30 m3/h) búvárszivattyú lett letéve. A kitermelt víz 1 db HIKO 100-30/2 típusú (100 m3 névleges térfogatú) víztoronyba kerül, a honnan a telep ellátása történik.
A kút jellemzı adatai Kataszteri száma: K-458 Létesítés éve: 2011 Kút helyének EOV koordinátái: X = 231471,16 m Y = 811106,24 m Talpmélység: -119,83 m Nyugalmi vízszint: -5,5 m
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
62/129 Csövezés:
0,0 m – - 6,0 m-ig Ø 355/345 mm acélcsı - 0,0 m – - 76,7 m-ig Ø 244,5/233 mm acélcsı - 64,8 m – - 119,83 m-ig Ø 139,7/127 mm acélcsı Lekötött vízmennyiség: 50 000 m3/év Felszín alatti víz minısége: rétegvíz II. Vízhasználat jellege: gazdasági célú ivóvíz Vízkémiai jellemzık: - hımérséklet: 17,0 Co - pH: 8,1 - összes keménység: 51 CaO mg/l - vas: 0,28 - mangán: 0,03 mg/l - arzén: 21 mg/l - nitrit: < 0,02 mg/l - nitrát: < 1,0 mg/l - ammónia: 0,49 mg/l - metángáz: 2,49 Nl/m3
Vízigények részletezése: Sorszám
1. 2.
Vízigény helye Szociális Technológiai Összesen
Éves mennyiség m3/a 200 35 549 35 749
Napi átlag m3/d 0,55 97,39 97,94
Szociális vízellátás: A szociális vízigény csak kommunális jellegő van, a fekete-fehér rendszer átlépésénél a fehérbe kötelezı a tisztálkodás. A vízhasználat helye a szociális épület. Állattartás és takarítás vízigénye: Az itatás önitatós rendszerő. Az épületekben csészés itatókat szereltek fel. A trágya eltávolítás lagúnás rendszer leeresztésével történik, plusz víz hozzáadása nélkül. 3.2.4. A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenıleg A Hajdú-Bihar megyei Önkormányzatok Vízmő Zrt Laboratórium a NAGISZ Zrt.-vel kötött vállalkozási szerzıdése keretében a cég csoporthoz tartozó, valamennyi állattartó telep ivóvíz vizsgálatát, köztük a HAGE Zrt sertéstelepeink a vizsgálatát elvégzi. A Molnártagi sertéstelep szociális célú ivóvíz felhasználása nem haladja meg a 10 m3/d mennyiséget a telepen dolgozók létszáma nem haladja meg az 50 fıt, így a vizsgálatok gyakoriságát a 1 db ellenırzı bakteriológiai és kémiai vizsgálatban határozza meg a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelete az egészséget nem veszélyeztetı munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeirıl szóló jogszabály. A 2012 évvégén átadott telep 2013-ban kezdte meg mőködését, ekkor még a feltöltés miatt nem teljes állat létszámmal. Az elsı teljes kapacitással teljesített évre, a 2014-re tekinthetünk.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
63/129 Megállapítható, hogy a lekötött vízmennyiség biztosítja a telep igényeit, ha több év adata is a 2014-eshez lesz hasonló, akkor a lekötött vízmennyiséget vissza lehet korrigálni.
Év
2013. 2014. 2015. 1-6 hó
Felhasznált vízmennyiség Felhasznált Lekötött vízmennyiség vízmennyiség /m3/ /m3/ 50 000 16 597 50 000 35 749 50 000 13 655
3.2.5. A szennyvíz keletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minıségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján. Szennyvíz A porta épület és az egyben iroda, szociális és étkezı épületrészben keletkezı kommunális jellegő szennyvíz 1 db 20 m3-es vasbeton földalatti tartályban kerül győjtésre. A telep egyéb pontjain több kisebb őrmérető mőanyag tartály került elhelyezésre. - hullaégetı: 1 db 5 m3-es és 1 db 3 m3-es, - kocaszállás: 1 db 5 m3-es - kerékfertıtlenítı: 1 db 3 m3-es. A tartályok ürítését és ártalmatlanításra történı elszállítását vállalkozó végzi. A szennyvizet a Nádudvar Élelmiszer Kft. Nádudvar, Mihályhalmi útfélen lévı szennyvíztisztító telepére szállítja.
A telep vízvezeték és szennyvíz győjtı rendszere Hígtrágya Az egész telep lagúnás rendszerő hígtrágyás technológiájú. Az istállókból a hígtrágya gravitációs vezetéken átemelı aknába kerül, innen zagyszivattyúk továbbítják a telepi belsı
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
64/129 szigetelt tározóba. A mai viszonyok között a telepen 98 m3 a napi vízfogyasztás, átlagosan 60 m3/d hígtrágya keletkezik. A tározóból homogenizálva történik a hígtrágya kihelyezése, az engedélyezet területekre, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonság, Növény- és Talajvédelmi Fıosztály a HBF/01/06029-6/2014, a HBF/01/06110-6/2014, a HBF/01/06126-8/2014, HBF/01/04743-9/2015 és a.HBF/01/04791-5/2015. sz. határozatai alapján. A határozatok 371,0555 ha, 309,1064 ha, 752,1753 ha, 344,9518 ha és 38,0214 ha Nádudvari, Kabai és Hajdúszoboszlói területre szólnak.
Trágyatermelés 2014. éves átlagos létszám alapján 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet 5. sz. melléklete alapján Állatkategória
Koca (kocasüldı) + szaporulata Utónevelt malac Hízó Összesen
Telepen tartózkodó éves átlagos létszám db 3195+436 (szop. malac 4466) 4 370 997
Közepes hígtrágya mennyiség kg/állatkategória/hét 152 36 64
Közepes hígtrágya mennyisége to/hét 508,744
Éves hígtrágya mennyisége to/év 26 454,688
157,32 63,808 729,872
8 180,64 3 318,016 37 953,344
3.2.6. A szennyvíz összegyőjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a szennyvíztisztító telep jellemzıi, továbbá az iszapkezelés, iszapminıség és –elhelyezés adatainak ismertetése A keletkezı szociális szennyvíz az elızı pontban részletezett módon kerül összegyőjtésre és elszállítva ártalmatlanításra. A telepen, éves szinten 250 m3 szennyvíz keletkezik. 3.2.7. A csapadékvíz-rendszer bemutatása A lehulló csapadékvíz nem szennyezıdik, mert a telepen nincsenek nyitott kifutók. A csapadékvíz felszín alatti drén rendszeren keresztül elszivárog, illetve felszíni folyókákon keresztül a telep melletti árkokba kerül összegyőjtésre, ahol elszikkad, illetve elvezetıdik.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
65/129
A csapadék víz elvezetés 3.2.8. A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer adatainak és mőködési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését A hígtrágyatározó mellett 2012-ben létesítettek 2 db talajvízminıség-észlelıkutat. A kutak a 2081/8/2013. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelnek.
Talajvízminıség-észlelıkutak adatai Y X Nyugalmi vízszint (m) 818 715 229 245 -5,88 818 685 229 300 -5,57
Kút jel
K-1 K-2
K-1. sz. kút eredményei 2012. október
2013. április
2014. június
2015. június
0,16
0,05
0,05
0,06
0,5
<1
4,6
17,6
31,7
50
Szulfát
1180
1147
1031
1012,76
250
Foszfát
0,11
0,12
0,03
0,5
„B” szennyezettségi határérték (mg/l)
Ammónia Nitrát
<0,02
Talp mélység (m) -7,50 -7,50
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
66/129
K-2. sz. kút eredményei 2012. október
2013. április
2014. június
2015. június
„B” szennyezettségi határérték (mg/l)
Ammónia
0,11
<0,03
0,04
0,07
Nitrát
2,4
Szulfát
236
Foszfát
0,12
0,5
28,5
8,1
30,9
50
899
532
857
250
0,07
<0,02
0,03
0,5
A talajvízminıség-figyelıkutak eredményei alapján látható, hogy a szulfát eredmények rendre magasabb értéket mutatnak a határértéknél, mind a két kút esetében. A terület földtani felmérése (MÁFI, 1975) alapján a talajvíz oldott anyag tartalmára jellemzı hogy szulfátos. Tehát a kimutatott szulfát geológiai eredető. A talajvíz vizsgálati eredményinek sora szennyezésre utaló tendenciát nem mutat.
Talajvízminıség-észlelıkutak elhelyezkedése
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
67/129
K-1 kút eredményeinek ábrázolása grafikonon K-1 Nitrát eredményei (mg/l)
K-1 Ammónia eredményei (mg/l)
35
0,16 0,14
30
0,12
25
0,1
20
0,08
Nitrát
Ammónia 15
0,06 0,04
10
0,02
5
0 2012. október
2013. április
2014. június
0
2015. június
2012. október
K-1 Szulfát eredményei (mg/l)
2013. április
2014. június
2015. június
K-1 Foszfát eredményei (mg/l)
1200
0,12
1150
0,1
1100
0,08
1050
Szulfát
0,06
1000
0,04
950
0,02
Foszfát
0
900 2012. október
2013. április
2014. június
2012. október
2015. június
2013. április
2014. június
2015. június
K-2 kút eredményeinek ábrázolása grafikonon K-2 Ammónia eredményei (mg/l)
K-2 Nitrát eredményei (mg/l)
0,12
35
0,1
30 25
0,08
20 0,06
Ammónia
Nitrát 15
0,04
10
0,02
5
0
0 2012. október
2013. április
2014. június
2015. június
2012. október
2013. április
2014. június
2015. június
K-2 Foszfát eredményei (mg/l)
K-2 Szulfát eredményei (mg/l)
0,12
900 800
0,1
700 600
0,08
500 Szulfát
400 300
0,06
Foszfát
0,04
200
0,02
100 0
0 2012. október
2013. április
2014. június
2015. június
2012. október
2013. április
2014. június
2015. június
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
68/129 3.2.9. Összefoglaló A sertéstartás hígtrágyás technológiájú. Mely lagúnában keletkezik hozzáadott víz nélkül. A telepen belül zárt rendszerben mozog a hígtrágya, így kizárható a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése. A hígtrágyatározók mőszaki védelemmel vannak ellátva. A trágyakezelés körül 2 db talajvízminıség-figyelıkútból álló monitoring rendszer van üzemeltetve. A kutakból évente egyszer, a környezetvédelmi hatóság által elıírt paraméterekre, talajvízminta vételére és vizsgálatára kerül sor. A keletkezı szennyvizek vízzáró vasbeton és mőanyag aknába kerül győjtésre és onnan szennyvíztisztítóba szállításra.
3.3. Hulladék 3.3.1. A hulladékképzıdéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése A tenyésztés során minden munkafázisban azonos típusú hulladékok keletkeznek. Veszélyes hulladékok keletkezése egységes a munkarészek között, a gyógykezelésbıl, az állat elhullásból, valamint a karbantartásból termelıdik. A nem veszélyes hulladékok keletkezése az étkeztetéstıl eltekintve szintén egységesen jelentkezik a tenyésztés során. A takarmányozás folyamatos, míg a telepen folytatott felújítás, tisztítás idıszakos hulladékképzıdéssel jár. 3.3.2. A technológiai és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérleg készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról Az anyag mérleget mellékeljük. 3.3.3. A keletkezı hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és a veszélyességi jellemzıit is meg kell adni technológiánként és tevékenységi bontásban) A telepen keletkezı nem veszélyes hulladékok mennyisége kb. 200 kg havonta. Ennek a kommunális jellegő hulladéknak a változó arányú fı összetevıi: - zsák, csomagolóanyag, göngyöleg, - fanyesedék, építési törmelék, - étkeztetésbıl származó hulladékok, csomagolóanyagok. E hulladéknak az elszállítását a telep végzi saját szállító jármővel a nádudvari szilárdhulladéklerakó telepre. A telep a veszélyes hulladékok ártalmatlanítását az arra a megfelelı engedélyekkel rendelkezı külsı vállalkozókkal végezteti (Kristály’99 Kft.). Az üzemi győjtıben elhelyezett hulladékok bérártalmatlanításra történı átadása, szállítása a keletkezés mértékének és ütemének függvényében történhet. A telepen az elmúlt évek során az alábbi veszélyes hulladékok keletkeztek. 2013-2014. években keletkezett ártalmatlanított hulladékok mennyisége Hulladék kódszáma és neve 020102 Hulladékká vált állati szövetek 150110 Veszélyes anyagot tartalmazó vagy azzal szennyezett csomagolási hulladék
2013. évi mennyiség (kg)
2014. évi mennyiség (kg)
36 091
96 878
200
160
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
69/129
3.3.4. A hulladékok győjtési módjának ismertetése A veszélyes hulladékok győjtése Az egyéb veszélyes hulladékok győjtése a keletkezés helyén munkahelyi győjtıbe kerül, tovább tárolásra a kialakított tárolótérbe kerül. Ártalmatlanításra a Kristály’99 Kft. megállapodás értelmében, elıre egyeztetett idıpontban saját gépjármővel szállítja el. Nem veszélyes hulladékok győjtése A nem veszélyes hulladékok győjtése kukákba történik. A hulladékok elszállítását a telep saját szállító jármővével végzi. A hulladékot a Nádudvar Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. által üzemeltetett nádudvari szilárd hulladéklerakó telepre viszik át. A telepen keletkezı állati hullákat erre rendszeresített győjtıedényzetbe győjtik össze. Az összegyőjtött állati eredető hulladékot a telep saját égetımővében semmisítik meg. A szennyvíz győjtése vasbeton aknába történik, amelybıl szippantó kocsival szállítják el. A folyékony hulladék a Nádudvar Élelmiszer Kft. Nádudvar Mihályhalmi útfélen lévı szennyvíztisztító telepére kerül beszállításra. 3.3.5. A hulladékok telephelyen belül történı kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok mőszaki és környezetvédelmi jellemzıit A nem veszélyes hulladéktelephelyen 120 literes kukákban kerül győjtésre, tárolásra az elszállításig. A kukák elhelyezése a szociális épület mellett van. A veszélyes hulladék győjtése és tárolása (max. 1 év) kijelölt helyen történik. Hulladék fajtánként elkülönítve kerülnek győjtésre és tárolásra. A tárolóhely kitáblázott, fedett betonaljú, zárható. 3.3.6. A telephelyrıl kiszállított (export is) hulladékot szállító, átvevı szervezet azonosító adatai, a hulladék szállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése. A veszélyes és nem veszélyes hulladék elszállítását engedéllyel rendelkezı szervezetek végzik. A veszélyes hulladékok átvételére a telep a Kristály’99 Kft. (1096 Budapest, Sobieski János u. 27/A., veszélyes hulladék begyőjtési és szállítási engedély száma: 14/4855-7/2009., érvényes: 2014. október 07.; veszélyes hulladék szállítási engedély száma: 1040-3/2012. érvényes: 2018. január 15.) kötött megállapodást. A konkrét szállítások elıtt egyeztetés történik a hulladék fajtákról, mennyiségekrıl és a pontos idıpontról. A szállítást a Kristály’99 Kft. végzi saját szállítójármővével. A kommunális szilárd hulladékokat saját gépjármővel a Nádudvar Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. (4181 Nádudvar, Petıfi u. 13.) által üzemeltetett nádudvari szilárd hulladéklerakó telepre szállítják. A kommunális szennyvizet a Nádudvari Élelmiszer Kft. (4181 Nádudvar, Gutenberg u, 1,) által üzemeltetett Szennyvíztisztító-telepre (4181 Nádudvar, Mihályhalmi útfél) szállítják. 3.3.7. A hulladékgazdálkodási terv, a keletkezı hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése A keletkezı hulladékok meghatározó része az állati hulla, melynek csökkentése a telep elemi gazdasági érdeke. Ennek érdekében úgy alakította ki a tartás technológiát, hogy az állati
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
70/129 tetemek mennyisége a lehetı legkevesebb legyen. Ennek már mőködı eleme a szigorú állategészségügyi szabályok szigorú betartása. A tartás technológia fejlesztése, korszerősítése, a dolgozók megfelelı oktatása alapot jelenthet a keletkezı hulladékok mérséklésére.
3.3.8. Más szervezettıl átvett (import is) hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése Nem történik más szervezettıl hulladék átvétel. 3.3.9. A begyőjtéssel átvett hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése Begyőjtéssel sem történik hulladék átvétel. 3.3.10. Összefoglaló A telephelyen keletkezı hulladékok és veszélyes hulladékok kezelése (győjtés, tárolás, elszállítás, átadás) a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen történnek. Meg van teremtve mind a tárgyi, mind a személyi feltételei a jogszabályi elıírásoknak való megfeleléshez. A munkautasítások szabályozzák a veszélyes anyagok felhasználásának rendjét, valamint a keletkezı hulladékok kezelésére vonatkozó feladatokat. A munkautasítások betartása mellett a hulladékgazdálkodásból nem történhet környezet terhelés. Havária esetén bekövetkezı környezet veszélyeztetés megszüntetésére a kárelhárítási üzemi terv ide vonatkozó részei irányt mutatóak.
3.4. Talaj 3.4.1. A terület-igénybevétel és a terület használat megváltozásának adatai A telephelyen 1960-as évektıl szarvasmarha tenyésztés folyt. A sertés tenyésztést 2012-ben kezdték meg. A HAGE Zrt. a megvásárolt telepen pályázatból és a szükséges önerıbıl valósította meg az új telepet. 3.4.2. A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok, stb.) A vizsgált terület az Alföld nagytájára, a Hajdúság középtájára és azon belül is a Dél-hajdúság kistájára esik. A Dél-hajdúság kistája a 750 km2 kiterjedéső, a Hortobágy után Hajdú-Bihar megye legnagyobb területő tájegysége. Kaba térsége a Hortobágy és a Sárrét között helyezkedik el. Túlnyomórészt lösszel, finom kızetliszttel borított térszín 90-100 mBf magasságú. A területen folytatott szénhidrogén kutató és vízfeltáró fúrások rétegsorának ismeretében a területet a következı korú képzıdmények jellemzik: 0-140 m 140-480 m
negyedkor levantei
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
71/129 480-1000 m
felsı-pannon
1000-1300 m
alsó-pannon
1300-1700 m
szarmata
Pleisztocén: A felsı-pannóniai képzıdmények fedıjeként és a pleisztocén rétegsor bevezetıjeként kell megemlítenünk azt az alsó-pleisztocén terresztikus vörös agyagot, amely rendszerint a pannónia agyagrétegek átalakult változata. A középsı-pleisztocén rétegek folyóvízi homok, folyóvízi iszap, lápi mocsári anyag, deluviális agyag jellemzi. A középsı-pleisztocénban települt rétegek utolsó tagjai rendszerint iszapos-agyagos képzıdmények, amik a feltöltıdı terület lelassult folyóvizeinek hordalékszállítását jelzik. A rétegsor folyóvízi homok képzıdménnyel kezdıdik, felsı szintje viszont már fokozatosan eliszapolódik, vagy átalakul futóhomokká. Holocén: Iszap, lösziszap, öntéshomok, öntésiszap, mocsári agyag, mésziszap jellemzi. A MÁFI kutató fúrásai alapján készült szelettérképet tanulmányozva az alábbi megállapítást tehetjük: • 2 m mélységben zömében homokliszt-féleségek találhatók, melyek erısen agyagosak, iszaposak. Ezek félig vízzáróak. A terület többi részén- közte a vizsgált területen isagyag és finomlisztes képzıdmények találhatók, melyek vízzárónak tekinthetık. • 5 m mélységben továbbra is a homokliszt-féleségek találhatók, erısen agyagos iszapos kifejlıdésben félig vízzáró minıségben. • 10 m mélyen a homokliszt-féleségek elterjedése a jellemzı, az elızıekhez hasonló kifejlıdésben. A Hajdúság eredeti, 150 m fölé emelkedı táblája már csak a szomszédos, debreceni lapon található meg. A hajdúszoboszlói területen a löszplató Ny- i pereme erısen lepusztult, számtalan idıszakos vízfolyás medre kanyarog rajta. A negyedidıszaki képzıdmények a pannónia üledékösszleten települnek. A pannónia aljzat 400 m magas domborulatot képez a Hajdúság és a Nyírség alatt, mely részben negyedidıszaki epigenetikus kiemelkedés. A pannónia alapzat lokális, negyedidıszaki megemelkedését mutatják a löszben elhelyezkedı vörös agyag rétegek. A lösz közötti vörös agyag homokliszttel kevert, világosabb színő, porózusabb. A hajdúsági tábla lösze szemcseösszetételben és szerkezetében közel áll a típusos löszhöz. Hajdúszoboszló területén a Hortobágy síkja és a Hajdúság határán a talajok általában közepesen mészgazdagok. A barna és fekete mezıgazdasági talajok kilúgzott humuszos szintje rendszerint 1-1,5 m vastag. Természetesen ebben a zónában kevés a mész, de egyes foltokban a CaCO3-tartalom itt is eléri a 10%-ot. Az akkumulációs zónában 1,5 m mélységben a CaCO3 tartalom 5-10%. A telephely felszíni és felszín alatti vizekkel való viszonya A terület fı vízfolyása a Keleti-fıcsatorna. Keresztezi folyását Keletrıl Nyugat felé a Kösely (91 km, 777 km2) és a Hamvas-fıcsatorna. A Kösely a Kondoros és a Tócó összefolyásából keletkezik. Talajvíz viszonyok A vizsgált terület térségben a talajvíz 1,5-2,5 m mélyen található, a maximális vízszintek a terepadottságoktól függıen 50-100 cm- re is megközelíthetik a felszínt. A talajvíz enyhén
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
72/129 nyomás alatti, a nyugalmi és a megütött talajvízszint közötti különbség kb. 0,5-1,5 m. A sokéves ingadozási tartomány 3-4 m.
Talajvíz minıség A talajvíz sótartalma az 1000 mg/l értéket is elérheti. Jelentıs a nátrium aránya, de helyenként a magnézium is jellegformáló mennyiségben van jelen. Az anionok közül a hidrokarbonát és a klorid a domináns. A talaj illetve a talajvíztér szennyezés mértékét, a szennyezés terjedését nagymértékben befolyásolja a felszín vízáteresztı képessége. Az agyagfrakció (0,000-0,02 mm) %-ában kifejezve jelen esetben 40-60 %, ez vízfelvevı, erısen víztartó felszínt képez. A területen a talajvíztükör nyugalmi szintje 1-2 m. A Hortobágy talajvizét a magas sótartalom jellemzi, a hajdúsági löszhát azonban jól elkülönül a Hortobágytól, kevesebb oldott anyagot tartalmazó talajvizével melynek jellege mindenütt nátrium- hidrogén-karbonátos. Rétegvíz viszonyok, beszerzés, minıség A térségben a negyedidıszaki pleisztocén homokos, helyenként apró kavicsos rétegek a jó vízadók. A környékbeli üzemek a középsı 60-100 m és az alsó 110-160 m rétegcsoportra telepített mélyfúrású kútjaikkal elégítik ki a telepeik vízigényét. A nagymértékő vízkivétel hatására a rétegszelvényben a nyomásszint erısen lecsökkent, ezért a felsıbb rétegekbıl a leszivárgás mértéke megnövekedett. A terület pozitív nyomásviszonyait, feláramlási jellegét fokozatosan elveszítette. A terület szennyezıdés érzékenységi besorolása A felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı szabályozást tartalmazó 219/2004. (VII. 21.) Korm rend település listája alapján Kaba település kevésbé érzékeny kategóriába került besorolásra. Nitrátérzékenység A tervezett tevékenységgel érintett terület a 27/2006. (II: 7.) Korm. rendelettel módosított 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, valamint a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet melléklete szerint nitrátérzékeny területek közé tartozik. 3.4.3. A tevékenységbıl származó talajszennyezések és megszüntetési lehetıségeinek bemutatása A telepen folytatott, felülvizsgált tevékenység eddig talajszennyezést nem okozott. A telephely környékén található kötött agyagtalaj igen jó folyadékzáró képességgel rendelkezik, a nagy kolloid felület következtében nagy a puffer képessége. A telepen vett talajminta vizsgálati eredményei a következık: Vizsgált paraméterek
pH Arany-féle kötöttség Humusz (%) Réz Cink
Mértékegység
mg/kg mg/kg
Vizsgálati eredmény
Szennyezettségi határérték 0,00-0,50 0,50-1,00 1,00-1,50 (B) 7,21 7,05 7,51 48 45 57 3,8 1,1 0,8
3,7 1,2 0,2
2,3 0,4 0,1
75 200
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
73/129 A fenti adatokból kiderül, hogy a telepen talajszennyezés nem történt.
3.4.4. Prioritási intézkedési tervek készítése A telepen folytatott technológiából és vízfelhasználás mértékébıl kifolyólag a 21/1999. (VII. 22.) KHVM-KTM együttes rendelet hatálya alá tartozó vízminıségi kárelhárítási üzemi tervet készíttetett. Ami tartalmazza az esetlegesen bekövetkezı talajszennyezések megelızése céljából, valamint bekövetkezése esetén teendı intézkedéseket. A kárelhárítási üzemi terv az alábbiakat tartalmazza: Együttmőködési terv - riasztás és tájékoztatás módja - veszélyjelzés, bejelentés, - telepen belüli figyelıhálózat, - az üzem területére történı belépés rendjét havária esetén. Lokalizációs terv - lokalizáció személyi feltételei, - lokalizáció tárgyi feltételei, a lokalizációs anyagok tárolása, hozzáférhetısége, - beavatkozási pontok, - lehatárolás módja, felvonulási és terelı útvonalak. Kárelhárítási mőveleti terv - rendkívüli szennyezés megelızése, - kárelhárítási mőveletek technológiai utasításai, - kárelhárítás során keletkezı veszélyes hulladékok győjtése, szállítása, ártalmatlanítása, - munkavédelmi és tőzvédelmi szabályok. A telep dolgozóinak az alábbi fontosabb szempontokat a tevékenység végzése során figyelembe kell vennie: - Minden dolgozó és vezetı köteles gondoskodni a munkaterületén a környezet és higiéniai elıírások, valamint az állategészségügyi elıírások betartásáról. - Biztosítani kell az állattenyésztéshez kapcsolódó területeken az élelmiszerek elıállítására vonatkozó élelmezésügyi szabályok betartását. - A tartástechnológiához kidolgozott környezetvédelmi elıírásokat ki kell dolgozni, és azokat be kell tartani. - Az állategészségügyi gyógyszerek és takarmányok, adalék anyagok tárolását, felhasználását úgy kell megszervezni, hogy az a legkevesebb hulladék képzıdésével járjon, s a környezet szennyezést ne okozzon. - Az állati tetemek kezelése során gondoskodni kell az állategészségügyi és a veszélyes hulladékra vonatkozó jogszabályok betartásáról. - Gondoskodni kell a veszélyes és nem veszélyes hulladékok szakszerő kezelésérıl, tárolásáról, szállításáról. - A technológiai szennyvizek összegyőjtését, kezelését úgy kell megoldani, hogy a környezet, különösen a talaj- és talajvízszennyezést ne okozzon. - Trágyakezelés, trágyaszállítás során be kell tartani a hulladékokra vonatkozó elıírásokat, a felhasználás során be kell tartani a terület terhelhetıségére vonatkozó elıírásokat.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
-
-
-
74/129 Az undor keltı, bőzt elıidézı anyagok szállítása során lehetıség szerint figyelembe kell venni a meteorológiai körülményeket (szélirány, csapadék) a lakosságot érintı környezet terhelés megelızése érdekében. Gondoskodni kell arról, hogy a területen található kutak vízminıségének ellenırzése a hatósági és technológiai elıírások szerint megtörténjen. A monitoring kutak vízminıségét az elıírt idıközönként ellenıriztetni kell. Gondoskodni kell arról, hogy a területen talaj- és vízszennyezést okozó egyéb tevékenységet ne végezzenek. A talajt, vagy talajvizet veszélyeztetı rendkívüli esemény esetén a szennyezett talajt össze kell győjteni és a szennyezés jellegétıl függıen a szennyezett talaj elszállításáról, és ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A veszélyesnek minısülı készítmények és anyagok az elıírásoknak megfelelı módon legyenek tárolva, kezelve. Gondoskodni kell a beruházások és a napi termelési feladatok végzése során keletkezı veszélyes hulladékok tárolásáról, kezelésérıl.
3.4.5. Remediációs megoldások bemutatása Nincs szükség talaj remediációra. 3.4.6. Összefoglaló A telepen vett talajminta vizsgálati eredményei talajszennyezést nem mutattak. A tározók mőszaki védelemmel történı ellátása meg történt. 3.5. Zaj és rezgés Jogszabályi hivatkozások Az egységes környezetvédelmi felülvizsgálatnak kötelezıen tartalmaznia kell a 284/2007. (10.29.) Korm rendelet 5.§. szerinti hatásterület vizsgálatát. A hatásterület lehet közvetlen és közvetett. A zajvédelmi szempontú közvetlen hatásterület a telekhatártól számítottan az a távolság, ahol a hangnyomásszint 10 dB-el kisebb, mint a zajterhelési határérték. Zajvédelmi szempontból nem védett gazdasági területen ennek értéke nappal az 55 dB éjjel a 45 dB. Lásd hiv. Korm rendelet 6.§. (e.) Egyéb esetekben a létesítmények vélelmezett hatásterülete az 5.§. az ingatlanok telekhatárától számított 100 m távolságon belüli területe. A közvetett hatásterület definiálása a 314/2005.(XII.25.) korm. rendelet 7. sz. mellékletében található. Lényegében annak vizsgálatát tartalmazza, a vizsgált létesítmény milyen mértékben módosítja a távolabbi környezetet. Zajvédelem esetében ez a közlekedés zajhatásainak vizsgálatát jeleni. 3.5.1. Zajterhelési állapot A jelenlegi, a telekhatárokon mérhetı, inkább az éjszakai zajterhelés mértékét a 15-KZ/2015 sz. zajvizsgálati jegyzıkönyv tartalmazza. A jegyzıkönyvben részletezésre került az egyes zajforrások elhelyezésének helye, mőködési ideje. A mérés idıszakában sem táp betárazás, sem állat szállítás nem volt. A nappali zajkibocsátás a táp betárazás és szállítások miatt nagyobb, erre a felülvizsgálati anyagban a következıkben térek ki.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
75/129
3.5.2. A létesítmény hatásterületének meghatározása 3.5.2.1. Közvetlen hatásterület A környezeti zajforrás hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) szerint a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (6) szerint a környezetvédelmi hatóságnak – a tevékenység, illetve létesítmény jellegétıl függetlenül – 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmezı bemutatja. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § meghatározza a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterület megállapításának módját. A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlı a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlı a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendı környezetben – gazdasági területek kivételével – egyenlı a zajforrásra vonatkozó, üdülıterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendı részén nappal (6:00–22:00) 55 dB, éjjel (6:00–22:00) 45 dB. (2) A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során a) beépítetlen területen a számítást, illetve a mérést másfél méteres magasságra kell elvégezni, b) beépített területen a számítást, illetve a mérést arra a magasságra kell elvégezni, ahol a legnagyobb hatásterület mérhetı, illetve számítható, és van zajtól védendı homlokzat. (3) A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatásterület mérhetı, illetve számítható.
A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés értéke azonos a hivatkozott 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint megállapított hangnyomásszinttel.
Hatásterület nappal Zajtól védendı terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerő beépítéső), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetık, a zöldterület Gazdasági terület
Hatásterület határa [dB]
50 – 10 = 40
55
Hatásterület éjszaka Zajtól védendı terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerő beépítéső), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetık, a zöldterület Gazdasági terület
Hatásterület határa [dB]
50 – 10 = 40
45
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
76/129 Az egyes vizsgálati pontokat a különbözı zajforrások összegzett zaja terheli. Meghatározása az alábbi összefüggésekkel történik a forrás–észlelı közti távolság figyelembe vételével:
n LAeq = 10 ⋅ lg ∑100.1Li i=1 A zaj a pontszerőek tekinthetı zajforrástól távolodva a távolság duplázódásával 6 dB-el, a vonalszerőeknél 3 dB-el csökken. Az általánosságban használható összefüggések: r L2 = L1 − 20 lg 2 1. sz. képlet (pontforrásnál) r1
L2 = L1 − 15 lg
r2 r1
2. sz. képlet (közlekedési zajforrásnál)
A hatásterület nagyságának meghatározása az ISO 9613.1/2. számítási szabvány alapján történt 2011-ben. A meghatározó domináns zaj a silók feltöltése. Ezek közül az állattartó telep belsejében lévık hatása figyelmen kívül hagyható a telep szélén lévı ólak árnyékoló hatása miatt. A táp (premix) feltöltése ömlesztett állapotú takarmány beszállításával történik. A szállítójármő a premixet kb. 30 perc alatt a tároló tartályba benyomja. A kibocsátott zaj egyenértékő zajszintje a „fluid” géptıl 7,5 m-rıl mérve: LAeq fluid = 80,2 dB.
A spektrumban jellemzıen a mélyfrekvenciás hangoknak van kitüntetett szerepe, amit a szállító jármő diesel motorja okoz.
A két érintett helyszín egyike a süldıszállás közelében lévı silótömb a 401-es mérési pontnál lévı silótömb, a másik a 201-es pont, ahol az ólak elıtt lévı silók feltöltési zaja hallható. A feltöltési idı ezeknél becsülten a 401-es pontnál 1,5 óra, míg az ólak elıtt lévı egyedi silóknál maximum 30 perc. A feltöltésbıl származóan a 201-es pontot terhelı hangnyomásszint 57,7 dB-re a 401-es ponton
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
77/129 65,3 dB. A hatásterületi túllépés a 201-es pont irányában 5 m, a 401-es pont irányában 37 m, bıven belül van a saját ingatlan területében. A ventilátorok által lesugárzott zaj összegzett értékét a telekhatárokon mért hangnyomásszint adta a 15-KZ/2015. sz. jegyzıkönyv szerint.
3.5.2.2. Közvetett hatásterület A közvetett hatásterület meghatározásának célja a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet szerint az, hogy a szállítási tevékenységbıl származó hangnyomásszint növekedés mértéke alatta marad-e a 3 dB-nek az érintett útvonalakon. A vizsgálódást a lakóterület védelmében a település belsı szakaszait érintıen célszerő elvégezni. A Molnártag jármőforgalmának adatai: Tevékenység
Szállító jármő típusa
Jármő darabszáma, gyakorisága
Táp beszállítás
tartálykocsi
heti 12 alkalommal
Malac kiszállítás
kamion, vagy tgk.
5-6 hetente 13 forduló
Hízó szállítás Selejt állat szállítás Állati tetem szállítás
kamion, vagy tgk. kamion, vagy tgk. Konténer
heti 1 alk. 1-2 forduló havi 1-2 alkalom heti 2 alkalom
Tenyészkoca süldı
kamion, vagy tgk.
Havi 1 alkalom 1 ford.
Kényszervágás Egyéb (gyógyszer, élelmiszer, karb. tart.) Dolgozók szervezett szállítása Dolgozók saját jármővei
tehergépkocsi heti egy alkalom szegély, vagy 3,5 t-ánál napi 2-3 alkalom könnyebb tgk.
Szállítás iránya Nádudvar felıl, saját takarmánykeverıbıl Nádudvar, vagy Mihályhalma felé Debrecen felé Nádudvar felé Debrecen felé Nádudvar, v. Mihályhalma felé Biharnagybajomba Nádudvar felıl
busz
napi 2 alkalom
Nádudvar felıl
szgk, motor
napi 10 alkalom
Nádudvar felıl
Az adatok összegzésébıl megállapítható, mintegy 2x 17 db. III-as kategóriába (nehézteher), 2x 3-4 db. II-es kategóriába (busz, motor) és 2x 8-10 db. I-es kategóriába (szgk, 3,5 t-nál könnyebb tehergépkocsi) közlekedik Nádudvar belterülete irányába. A jármőforgalom a 4-es fıközlekedési út, Debrecen irányába nem nagyobb napi 4-5-nél jármőszámnál. Ez olyan kicsi, hogy 0,1 dB-t sem éri el a zajterhelés növekedése, így figyelmen kívül hagyható. Szintén figyelmen kívül hagyható a saját nevelıtelepre irányuló forgalom is, mivel az összekötı út mentén lakott ingatlan (tanya) nem található, mértéke nem nagyobb a 4-es fıközlekedési út irányúnál. Fentiek miatt elégséges a Nádudvar célirányú, vagy és a településen keresztülmenı jármőforgalom vizsgálata. A közlekedési eredető zajterhelés meghatározása az ÚT 2-1.302:2003 Mőszaki Elıírás alapján történt annak figyelembe vételével, hogy a hogy a bekötıúton nincs külsı (mg. területek megközelítése) forgalom.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
78/129 -A számítási útszakasz végtelen hosszú egyenes vonalforrásnak tekintendı, -A számítási útszakaszon belül meghatározott útszakaszokra érvényes, hogy a Q/v hányados kisebb, mint 43 mindhárom jármőkategória esetén A számításokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:
Bekötı út forgalma: Jármőkategória
Állattartó telep forgalma (jármő/nap)
Összes zajterhelés (dB) 7,5 m-re
I. jármőosztály
10 x 2
44,0
II. jármőosztály
2 x4
43,5
III. jármőosztály
2 x17
53,6
összesen
62
54,4
A bekötı úton 50 km/ó jármősebességgel számoltunk, „c” minıségő úton. A bekötı út mentén védendı ingatlan nincs.
A sertéstelep hatása a Nádudvaron átmenı 3405-ös. sz. összekötı út jármőforgalom vizsgálata. A sertéstelep hatása a jármőforgalmára. Elégséges csak a nappali forgalmat vizsgálni, mivel éjszaka szállítás nem lesz. Forgalmi adatok [db/nap]
Jármővek megnevezése 1.
Személygépkocsi
1756
2.
Kistehergépkocsi
507
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Autóbusz, szóló Autóbusz, csuklós Tehergépkocsi, középnehéz Tehergépkocsi, szóló nehéz Tehergépkocsi, pótkocsis Tehergépkocsi, nyerges Tehergépkocsi, speciális Motorkerékpár
28 0 34 45 20 54 0 93
Út megnevezés/db jármő 3405ös út a 10.318-14+497 km. szelvény között Sertéstelep Összesen
I-es jármőosztály óraforgalma
II-es jármőosztály óraforgalma
III-as jármőosztály óraforgalma
LAeq
128,7
8,8
5,6
65,5
1,25
0,5
2,13
54,4 65,8
A közúti szállítás abban az esetben, ha valamennyi jármő a 3405-ös úton közlekedne, csupán 0,3 dB-el emelné meg a közút forgalmát, tehát az összes többi út forgalmát szükségtelen vizsgálni.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
79/129
3.5.3. Összefoglalás 2011-ben a Molnartag Lellegi sertéstelepe zajmérése során csak az alapzajt rögzítettük és modelleztük a 3000 férıhelyes szaporító telep mőködése által létrehozandó környezeti terhelés mértékét. A modellvizsgálatok hatásvizsgálata során a üzemeléséhez közvetlen kapcsolódó zajforrások hatásterületét nappali és éjszakai üzemvitel feltételei mellett térképen ábrázoltuk. A 2015-ös mérési és számítási adatokat összehasonlítva a 2011 évivel megállapítható, az állattartó telep által nappal, a silók feltöltésébıl származóan lesugárzott zaj hatásterületének határa nappal két helyen nyúlik túl a kerítésvonalon. A 201-es pont irányában ez a távolság 5 m, míg a 401-es pont irányában 34 m. Az ingatlan határán, ami a jelenlegi kerítéshatártól mintegy 130 m-re van, nincs határérték túllépés. Éjszaka a hatásterület határa valamennyi irányban telekhatáron, vagy azon belül van. 3.6. Az élıvilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása 3.6.1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévı, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása 3.6.1.1. A kistáj jellegzetességei Hajdúszoboszló és az A- és a B-telep a 1.11.12. Dél-hajdúság nevezető kistájban található, Hajdú-Bihar megyében. A kistájon belül is az Északi részen.
A Dél-hajdúság kistáj Földtani adottságok, talajok A medence aljzatot DNY-ÉK-i és erre merıleges szerkezeti vonalak erısen feldarabolták. Így a mélyben flis, valamint átalakult kristályos kızetek találhatók, ezekre helyenként középsımiocén vulkáni sorozat települt. A Derecskei-árokban az alaphegység kb. 6 km mélyre süllyedt, s erre jelentıs vastagságban jura és kréta üledékes kızetek települtek. A jelentıs vastagságú, földgázvagyont rejtı (Hajdúszoboszló, Ebes) pliocén rétegsorokra helyenként 200 m-es pleisztocén folyóvízi üledék települt. Ennek felépítésében a Sajótól a Körösig számos folyó vett részt. A würmtıl kezdıdıen a különbözı folyóvízi rétegekre
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
80/129 finomszemő (iszapos, agyagos) üledékek rakódtak, s a periglaciális éghajlaton többnyire löszszerkezetet vettek fel, helyenként azonban ártéri, mocsári iszapként, agyagként maradtak meg. Az alacsonyabb szinteket mindenütt folyóvizek járták be, a képzıdött üledékek (folyóvízi homok, ártéri lösziszap stb.) és formák is ehhez kötıdnek.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
81/129
Növényzet Alapvetıen agrársivatag, északi és déli peremein nagyobb szikes legelıkkel, utóbbinál sztyeptál eredető szikes tavakkal. A Hajdúságnak a Hajdúhátnál egyhangúbb felszínén a deráziós völgyek lankásabbak, és szinte mind elszikesedett. A lösznövényzet máig elég fajgazdag, noha az egyes mezsgyék területe általában kicsi, és viszonylag zavartak is. A lösznövényzet ırzıi ezek és néhány kurgán, melyek közül egyesek vegetációja meglepıen ép. Ma Hajdúszoboszló és Debrecen terjeszkedése és a kihasználatlan gyepek felszámolása jelenti a fı veszélyt. Florisztikailag fontos fajok: - kopár és a füves sziki élıhelyeken: pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium), erdélyi útifő (Plantago schwarczenbergiana), magyar sóballa (Suaeda pannonica), sziki pitypang (Taraxacum bessarabicum), - sziki erdıs-sztyep-maradványoken: fátyolos nıszirom (Iris spuria), - úszólápokon: villás sás (Carex pseudocyperus), tızegpáfrány (Thelypteris palustris), - üderéteken: csátés sás (Carex divisa), - száraz gyepeken: tavaszi hérics (Adonis vernalis), kék atracél (Anchusa barrelieri), fehér zanót (Chamaecytisus albus), hengeres peremizs (Inula germanica), festı csülleg (Isatis tinctoria), pusztai gyújtoványfő (Linaria biebersteinii), macska here (Phlomis tuberosa), törpe mandula (Prunus tenella), rekenyı (Rapistrum perenne), gór habszekfő (Silene bupleuroides), karcsú zsombor (Sisymbrium polymorphum). Kipusztult a szennyes infő (Ajuga laxmanni), az öldöklı aszat (Cirsium furiens), a tátorján (Crambe tataria) és a kései pitypang (Taraxacum seroinum). Gyakori élıhelyek: B1a, F1a, F1b, F5, OC. Közepesen gyakori élıhelyek: b2, B3, B5, B6, F4, OA, OB. Ritka élıhelyek: F1b, D6, F2, H5a, RB,RC. 3.6.1.2. Védett természeti területek A telep hatásterülete védett természeti terület nem érint. A teleptıl 4-5 km távolságra ÉNY-ra a város túlsó felén a HUHN10002 különleges madárvédelmi területek, valamint ugyan itt a HUHN 20002 kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület található. Ezekre a területekre a telepen folytatott tevékenység nincs hatással, így bemutatásukkal nem foglalkozunk.
Különleges Madárvédelmi Terület
Kiemelt Jelentıségő Természetmegırzési Terület
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
82/129
3.6.2. A tevékenység következtében történı igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása A mőködı, hígtrágyás technológiájú sertéstelep közvetlenül a Kaba - Hajdúszoboszlót összekötı mőút északi oldalán terül el, a település belterületétıl légvonalban mintegy 2,1 kmre Észak-északkeletre. A közúttal aszfaltozott bekötıút köti össze. A telep északi oldalán a földmedrő hígtrágyatározó, majd azt követıen szántók, keleti oldalán mőszaki védelemmel ellátott tározók, majd szántók, nyugati oldalán szántók, déli oldalán szántók és a 4. sz. fıút található. A tágabb környezetben is kizárólag szántó mővelési ágú nagy táblás területek találhatók, melyeket legfeljebb egy-egy akác, nyárfasor, facsoport tör meg, egy részük a hígtrágya elhelyezı terület. Élıvízfolyás, és egyéb természeti érték (pl.: kunhalom) a telep tágabb környezetében nem található. A rendezett képet mutató telepet kerítés határolja. Az utak, a nagy lebetonozott területek, kerítések mellett, a taposott helyeken, a depóniák helyén és a telep belsejében kizárólag különbözı gyomtársulások találhatók. A fás növényzetet nemes nyár és akácfásítások és a telepen belüli parkosított részeken korai juhar, lucfenyık, néhány keleti életfa, főz, fehér nyár, a cserjéket néhány feketebodza bokor képviseli. A teleptıl északra található a hosszú idejő felhagyott, rekultiváció alatt lévı földmedrő hígtrágya tározó, melyet szintén nádas övez. A telep keleti oldalán lévı szigetelt tározókból a hígtrágyát szántóföldön helyezik el. A telepet középfeszültségő elektromos vezeték látja el energiával, a vezetéken madárvédelmi szigetelés nincsen, de nem is indokolt, mivel a közelben nincs olyan madár élıhely, mely ezt szükségessé tenné.
Élıhelyek (Á-NÉR besorolás szerint) és társulások (a Simon-féle természetességi jelleggel) Közvetlen hatásterület A közvetlen hatásterületnek tekintjük magát a telepet és a hígtrágya-tározó tavakat. Ez teljes egészében mesterségesen kialakított terület épületekkel, utakkal, és ruderális növényzettel. A hígtrágya-tároló tó erısen szennyezett, láthatóan eutróf. Á-NÉR besorolás: U4 Telephelyek, roncsterületek O13 Taposott gyomnövényzet S7 Fásítások (facsoportok, erdısávok, fasorok) Társulás: Atriplicetum tataricae GYT Lolio-Plantaginetum GYT Onopordetum acannthii GYT Conietum maculati GYT Teljes hatásterület A felmérések során három fı élıhely típus különíthetı el a vizsgált kb. 200 m-es hatáskörzetben. 1. A telepet övezı szántóterület
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
83/129 A telepet tulajdonképpen minden oldalról szántóföldek határolják, melyekben jellemzı módon egy éves kultúrákat termelnek. Á-NÉR besorolás: T1 Egyéves szántóföldi kultúrák 2. Utak, árokpartok mezsgyéi A telepet határoló utak mellett és a töltéseken, mezsgyéken ruderális, taposott, útszéli gyomtársulásokat találunk Á-NÉR besorolás: O13 Taposott gyomnövényzet Ruderális taposott, útszéli, erdei, mezsgye gyomtársulások: Lolio-Plantaginetum GYT Arctio-Ballotetum nigrae GYT Agropyro Convolvuletum arvensis GYT Malvatum neglectae GYT Atriplicetum tetoricse GYT 3. Nemes nyarasok. erdısávok A kerítés mellett, illetve a hígtrágya tárolótótól délre, valamint az utak mellett több kisebb foltban nem ıshonos fajokból kialakított erdıterületek. Á-NÉR besorolás: S1 Akácosok, S2 Nemes nyárasok, S7 Fásírások (facsoportok. erdısávok, fasorok) Társulások: PopuletUm canadensis GT (Bromo sterili) Brometum GT
3.6.2.1. Elıforduló jellegzetes (karakter fajok) listája Botanikai adatok − Közvetlen hatásterület A terület gyakorlatilag ruderális állapotban van, kizárólag egyéves és évelı gyomnövények valamint telepített facsopor tok találhatók. − Közvetett hatásterület A felmérések során a fent felsorolt élıhely típusok társulásainak regisztrált, gyakoribb fajai (védett fajt a területen nem találtunk): Fák, fasorok: Populus x Euamericana Populus alba Salix alba Acer platanoides Robinia pseudo-acacia
Biota orientalis Picea abies Rubus caesius Rosa canina Sambucus nigra
Ruderalia, árokpartok, mezsgyék, taposott területek: Achillea millefolium Echinochloa crus-galli Agropyron repens Echium vulgare Amarathus retroflexus Erigeron canadensis Ambrosia elatior Galium aparine Arctium lappa Lamium purpureum Artemisia vulgaris Malva neglecta Atriplex tatarica Matricaria indora
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
84/129 Bromus sterilis Cannabis sativa Capsella bursa-pastoris Carduus acanthoides Chelidonium majus Chenopodium album Cichorium intybus Cirsium arvense Cirsium vulgare Conium maculatum Crepia tectorum Convolvulus arvensis Dactylis glomerata Datura stramonium Dipsacus laciniatus
Plantago major Poa annua Polygonum eviculare Rumex crispus Sambucus ebulus Senecio vulguris Setaria pumila Setaria verticillata Silena vulgaris Solanum nigrum Tataricum officinale Trifolium pretensa Urtica dioica Verbascum phlomoides Xanthium spinosum
Zoológiai adatok A védett fajokat csillaggal jelöltük, védettségi kategóriájuk és eszmei értékük feltüntetésével. Fokozottan védett faj a vizsgált területen nem található. A közvetlen hatásterületen állatok élıhelye néhány közönséges, urbanizált élı1ény kivételével nem regisztrálható, viszont a környezı területek állatvilág a táplálkozás, kóborlás során itt is megfordul. Védett, épületlakó fajok (baglyok, denevérek) jelenlétét nem tapasztaltuk. Több alkalmú terepbejárás, és irodalmi adatok alapján a telephely és környéke faunájának néhány jelentısebb faja a következı Táplálkozó, ill. itt gyakrabban átvonuló állatfajok: Madarak /Aves/ balkáni gerle Streptopelia decaocto barázdabillegetı Motacilla alba* 10.000 citromsármány Emberiza citrinella* 10.000 dolmányos varjú Covus corone cornix egerészölyv Buteo buteo* 10.000 fácán Phasianus colchicus feketerigó Turdus merula* 10.000 füsti fecske Hirundo rustica" 10.000 házi rozsdafarkú Phoenicurus ochrurus házi veréb Passer domestica Emlısök /Mammalia/ mezei cickány Crocidura leucodon* 2.000 vakond Talpa europaea* 2.000 sün Erinaceus concolor* 10.000 mezei pocok Microtus arvalis házi egér Mus musculus
kenderike Acanthis cannabina* 10.000 mezei veréb Pesser montana* 10.000 molnárfecske Delichon urbica" 10.000 seregély Sturnus vulgaris szarka Pica pica széncinege Paros major* 10.000 tengelic Carduelis carduelis* 10.000 vetési varjú Corvus frugilegus* 10.000 vörös vércse Falco tinnunculus* 50.000
nyest Martes foina róka Vulpes vulpes ız Capreolus capreolus vándorpatkány Rattus norvegicus
3.6.3. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése A sertéstenyésztés szakmai feltételeinek biztosítása, valamint a megfelelı szakmai alázattal, odafigyeléssel végzett tevékenység során a tevékenységnek nincs olyan káros hatása, amelyet
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
85/129 indikátor szervezetek jelezni tudnának. Havária esetén feltételezett hígtrágya elfolyása esetén, a telephely környékén lévı csatornában élı halak pusztulása jelezheti a szennyezés megvalósulását.
3.6.4. Az eddigi károsodás mértékének meghatározása Nincs eddigi károsodás. 3.6.5. Összefoglaló A sertéstelepen folyó tevékenység védett, vagy védendı természeti értéket nem érint. A telephelyet több évtizede alakították ki, az eredeti növénytársulás a telephelyen és környékén megszőnt, tágabb környezetében is kizárólag mővelt szántóföldeket találunk egyéves kultúrákkal. A dőlıutak, kerítések szántók melletti rézsők, mezsgyék, fásítások sem hordoznak természeti értékeket. A telep mőködése az élıvilágra kifejtett káros hatásokkal nem jár. A tározó gyakorlatilag holt szennyvíztérnek tekinthetı. 3.7. Az alkalmazott legjobb elérhetı technika ismertetése 3.7.1. BAT technika a takarmányozás területén CÉL BAT A takarmány tápanyagtartalmát úgy kell meghatározni, hogy az még biztosítsa az állatoknak az elıirányzott termelési szint eléréséhez szükséges tápanyagmennyiséget, de a lehetı legkevesebb tápanyag jusson ki a trágyába. A takarmánykeverék fehérjetartalmat meghatározó komponenseit úgy kell kialakítani, hogy abban az állatok igénye szerint optimálisan kerüljön felhasználásra az aminosav-kiegészítés. Törekedni kell a trágya nitrogén tartalmának csökkentésére. Törekedni kell a trágya foszfor tartalmának csökkentésére.
A folyékony takarmányok tárolásakor meg kell akadályozni a csöpögést, elfolyást.
Száraz takarmányok esetében meg kell akadályozni a takarmány
• A termelési ciklus különbözı fázisaiban más-más takarmánykeveréket kell etetni az állatokkal • Olyan etetési technológiát kell alkalmazni, amely lehetıvé tesz a kiadott takarmánykeverékek pontos mennyiségének nyomon követését • A fenti alapelvekrıl, valamint a hulladék kiszóródás megakadályozásának fontosságáról, az etetést végzı dolgozókat oktatás keretében tájékoztatni kell
Titkos receptura alapján készülnek a takarmányok.
• A takarmánykeverékekben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, helyette aminosav kiegészítést célszerő alkalmazni. • Elı kell segíteni a foszfor minél tökéletesebb felszívódását, pl. fitáz alkalmazásával. • Az állatok tápanyagszükségletét még kielégítı, de alacsony foszfor tartalmú takarmányokat kell használni • A takarmány szerves foszfor tartalmát a szükségelt szintjéig kell ásványi foszforral kiegészíteni. • A folyékony takarmány kezelése során folyamatosan törekedni kell a csöpögések és elfolyások megakadályozására • A fenti alapelvekrıl a folyékony takarmányokat kezelı dolgozókat oktatás keretében tájékoztatni kell • Száraz takarmányozás esetében olyan etetı-berendezést kell alkalmazni, mellyel a
Titkos receptura alapján készülnek a takarmányok Titkos receptura alapján készülnek a takarmányok
A telep megfelel
A telep megfelel
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
86/129 kiszóródását.
kiszóródás okozta takarmány veszteség a minimumra szorítható
3.7.2. BAT technikák az energiagazdálkodás területén Villamos energia vonatkozásában a legnagyobb fogyasztók: a levegıcserét végzı ventilátorok és a világítás rendszer. A ventilátorok üzemeltetését korszerő fordulatszám-szabályozással végzik, a hımérséklet függvényében. Ez szintén energiatakarékos mőködést eredményez. Főtést csak a fiaztatókban és a battériás malacnevelıkben alkalmaznak. Idıszakonként, nagy hideg esetén szükséges lehet a hizlaldák főtésére is, ekkor mobil főtıeszközöket helyeznek üzembe.
CÉL
BAT technikák az energiagazdálkodás területén BAT
Csökkenteni kell a főtés és szellıztetés során felhasznált energiamennyiséget
Csökkenteni kell a világításra felhasznált energiamennyiséget
Csökkenteni kell a takarmány elıkészítéséhez és kiosztásához felhasznált energiamennyisége
Hosszabb távon meg lehet célozni az önellátás megközelítését energiafogyasztás tekintetében
• A főtési és szellızı rendszerek tervezését integrálni kell az épületek tervezési folyamatába • Energia hatékony főtıberendezéseket kell alkalmazni • A legjobban hasznosuló energiaforrást kell használni • Megfelelıen magas hıterhelhetıségő szigetelést kell alkalmazni • Automatizálni kell a főtés és szellızés szabályozását • Amennyiben az állategészségügyi követelményeknek megfelel, törekedni kell a természetes szellıztetés alkalmazására • Amennyiben az állategészségügyi követelményeknek megfelel, törekedni kell a természetes megvilágítás alkalmazására • Izzólámpa helyett törekedni kell a kompakt fénycsövek használatára • A világítótesteket mindig tisztán kell tartani • Ahol összeegyeztethetı a zajra vonatkozó elıírásokkal, a takarmány keverését az alacsony energiaigényő idıszakokban kell elvégezni • Alacsony zajszintő berendezésekkel kell a takarmány elıkészítését és kiosztását elvégezni. • A takarmány továbbítására a leghatékonyabb (energiatakarékos) berendezéseket kell használni • Ahol a helyi sajátos körülmények és a gazdaságosság megengedik, anaerob fermentáció/biogáz termelése megfontolható
A telep megfelel
A telep megfelel
A telep megfelel
Nem cél
3.7.3. BAT technikák a levegıtisztaság-védelemben Számításaink szerint a sertéstelepek bőzhatása nem éri el a környezı érzékeny hatásviselıket, az istállóból származó bőzhatás csökkentését célzó intézkedések nem szükségesek az üzemeltetıtıl. (Érzékeny hatásviselıknek tekintendık jellemzıen a parkok és közterek, iskolák, kórházak, valamint lakóövezet.)
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
87/129 A bőzhatás csökkentési technikák mellett fontos a gondos gazdálkodás/takarítás, az istállók megfelelı tervezése, a telep helyszínének gondos kiválasztása, valamint a természetes bőzfogók (védısávok) lehetıség szerinti alkalmazása is. BAT technikák tömör illetve rácspadozatos tartás esetében az ammónia kibocsátás csökkentésére CÉL BAT Rácspadozat
• A padozatot úgy kell megtervezni, hogy a A telep megfelel rácsozás elısegítse az ürülék és vizelet minél nagyobb mértékő leszivárgását az elvezetı csatornákba • Az elvezetı csatornákat a padozat alatt úgy kell kialakítani, hogy azok ne tárolják a hígtrágyát, hanem elvezessék a megfelelı tárolókba • Az ürítı helyeken és az elválasztott malacok óljaiban öntisztító fém vagy mőanyag bevonatú rácspadozatot kell alkalmazni • A koca ólakban a rácspadozatot úgy kell kialakítani, hogy az etetı területtıl távol, az állat háta mögött helyezkedjen el a hígtrágya elvezetıje. Egy kisebb rácsozott részt (esetleg egy vályút) kell kialakítani az itató alatt, hogy az felfogja mind a kicsöpögı vizet és takarmányt, mind a malacok trágyáját • Az elválasztott malacok óljait megfelelı szellızéssel kell ellátni, 29 hogy a hígtrágya hımérséklete alacsony maradjon • Ahol a növendék és hízó sertések óljaiban részben rácspadozatot alkalmaznak, a tömör padló részt vagy enyhén lejtısre kell alakítani, vagy el kell látni elfolyó nyílásokkal a vizelet számára. Kiszóródásmentes etetıket kell alkalmazni. • A fiatal sertések helyes ürítési viselkedésének kialakításában nagy szerepet játszhat a padló alatti főtés alkalmazása • A sertések férıhelyszükségletét pontosan ki kell számolni, mert amennyiben a tömör padozatú pihenıtér nagyobb vagy kisebb az optimálisnál, a helytelen ürítési szokások kialakulásához vezethet. (Részletek: a 32/1999. (III.31.) FVM rendeletben, módosította a 20/2002 (III.14.) FVM rendelet a mezıgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól) • A trágya szárazanyag tartalmának maximalizálására kell törekedni, a minél gondosabb vízgazdálkodással • Víz permetezı vagy csöpögtetı rendszerek alkalmazhatóak a rácspadozatok felett, egyrészt meleg idıszakokban az állatok hatékony hőtésére, másrészt a helyes ürítési magatartás kialakítására. Amennyiben ilyen rendszerek kerülnek beépítésre, ezek mőködtetése során nagy figyelmet kell fordítani a karbantartásra, hogy megakadályozható legyen az elfolyás illetve a
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
88/129 Tömör padozat
felesleges vízfelhasználás • Az alomanyagokra vonatkozó, már bemutatott technikákat kell alkalmazni • Az elválasztott malacok óljait, amennyiben nagy, közös épületekben kerülnek kialakításra, megfelelı szellızéssel kell ellátni, hogy a hígtrágya hımérséklete alacsony maradjon
A telep megfelel.
BAT technikák az ammónia kibocsátás csökkentésére a telephelyen belül és kívül CÉL BAT Telephelyen belül Csökkenteni kell az épületekbıl származó bőz és gáz kibocsátásokat
• A takarmánykeverékekben a nyers fehérje A telep megfelel tartalmat csökkenteni kell, elsısorban szintetikus aminosavak alkalmazásával • Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a levegıvel az alábbi módszerek segítségével: • Minimálisra kell csökkenteni az idıt, amit a trágya az istállóban tölt, rendszeresen el kell azt távolítani, akár úsztatásos, akár leöblítéses, akár mechanikus módszerrel. • A lehetı legkisebb felületen szabad hagyni a levegıvel érintkezni a hígtrágyát, a rácspadozat arányának megfelelı megválasztásával valamint gyors trágya győjtési technológia alkalmazásával • Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelı vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni • Az épületekben lévı tárolókban a hígtrágyát 30 nem szabad felkeverni. A hígtrágyát kizárólag a mezıgazdasági területre való kijuttatást megelızıen szabad felkeverni, és csupán addig, amíg eléri a megfelelı homogenitást. Fontos ügyelni a tevékenység végzése során a munkabiztonsági elıírásokra, hogy elkerüljék az emberek vagy állatok esetleges sérüléseit. Csökkenteni kell a trágya tárolásából • A külsı hígtrágya tárolókat megfelelı A telep megfelel származó bőz és gáz kibocsátásokat fedéllel, takarással kell ellátni a levegıbe történı kibocsátások megakadályozása céljából (lásd még 2.8. alfejezet) • A tárolókban a hígtrágya felületét a lehetı legkisebbre kell csökkenteni • A trágya hımérsékletét csökkenteni kell. (Megjegyzés: Exponenciális függvénykapcsolat áll fenn a trágya hımérséklete és az anyagcsere sebessége között. A hígtrágya hımérsékletének lecsökkentése 20°C-ról 10°C-ra, mintegy 50%-kal csökkenti a kibocsátásokat a 20°Cos állapothoz képest.) • A tárolók ürítését és feltöltését a folyadék felszín alatt kell elvégezni, és amennyiben biztonságosan megvalósítható, a trágyaszállító jármővekbıl a szennyezett
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
89/129 levegıt vissza kell sajtolni a tárolókba Telephelyen kívül Csökkenteni kell a trágya • talajtani szakvélemény alapján, injektorral A telep megfelel kijuttatásakor vagy sávszóró berendezéssel kell elvégezni a keletkezı bőz- és gáz-kibocsátásokat. trágya kijuttatását • A trágyát a mezıgazdasági területekre szivárgásbiztos jármővel kell kiszállítani • A bőzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. • Ha lehetséges, a kijuttatást száraz, szeles idıszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár- és ünnepnapokat. Amennyiben a telephely bőzhatás • Biofilter, gázmosó berendezés, vagy egyéb, szempontjából érzékeny környezetben hatékony bőzhatás csökkentı technológia van, az alkalmazásával kell megakadályozni a bőz kibocsátást. épületekbıl származó bőzös kibocsátásokat tisztítani kel
3.7.4. BAT technikák a vízgazdálkodás területén A sertéstenyésztés technológiája ivóvíz minıségő vizet igényel. Erre a célra felszín alatti vízbázist vesznek igénybe. Az itatás olyan berendezésekkel történik, amellyel elkerülhetı minden vízveszteség. Így csak a szükséges mennyiséget kell kiadni. A legjobban bevált az ún. szopókás és csészés itató, amely veszteség nélkül higiénikus viszonyokat eredményez. A ciklikusan változó vízigény a jelenlegi vízellátó rendszerrel és elosztóhálózattal kielégíthetı. Szennyvíz a szociális tevékenységbıl keletkezik. A kommunális szennyvizet zárt vasbeton aknában győjtik és tározzák elszállításig. A hígtrágya és a szilárd fázis ártalmatlanítását szántóföldre történı kijuttatással oldják meg. A csapadékvizek a zárt tartásmód miatt nem szennyezıdnek. Felszíni csapadékvíz győjtırendszerbe kerül felfogásra és a belvíz elvezetı rendszeren keresztül elvezetésre, elszikkasztásra. BAT technikák a vízgazdálkodás területén CÉL BAT Csökkenteni kell a vízvezetékekbıl származó elfolyást, szivárgást
Csökkenteni kell a tisztítás során használt víz mennyiségét
Csökkenteni kell az etetés és itatás során használt víz mennyiségét
Meg kell akadályozni az elfolyást,
• A felszín feletti vízvezetékeket megfelelıen védeni kell a fagy ellen, pl. szigeteléssel • A tömlıkön biztonsági elzárókat (pl. szelepeket) kell alkalmazni • A használaton kívüli vezeték szakaszokat ki kell üríteni és le kell zárni • A víztárolókat le kell fedni • Ravasszal kell ellátni minden tömlıt és egyéb mosó berendezést • Levakarással vagy kefével kell elıtisztítani a felületeket lemosás elıtt • Minimálisra kell csökkenteni a takarmányba kevert víz mennyiségét • Folyékony takarmány alkalmazása esetén a megfelelı mérető szivattyúkat és csıvezetékeket kell alkalmazni • Víztakarékos itató berendezéseket kell használni • E célból megfelelı berendezést kell
A telep megfelel
A telep megfelel
A telep megfelel
A telep megfelel
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
90/129 csöpögést a takarmány keverése során
El kell kerülni az etetı-berendezés takarítására használt víz ellenırizetlen elfolyását, illetve csöpögését
BAT technikák minimalizálására CÉL
a
Elszivárgások Felszín alatti mőtárgyak
vizekbe
használni, és az alkalmazottakat ki kell képezni a berendezés használatára • Megfelelı karbantartási programot kell kidolgozni a berendezésre, és azt végre is kell hajtani • Amennyiben a tisztítás vizes mosással A telep megfelel történik, meg kell akadályozni a csöpögést, valamint gondoskodni kell a szennyezett mosóvíz újra felhasználásáról, vagy megfelelı tárolótartályban történı felfogásáról
történı
elszivárgások
illetve
pontszerő
kibocsátások
BAT
• El kell készíteni a felszín alatti vezetékek A telep megfelel teljes feltérképezését • El kell készíteni a felszín alatti aknák és tárolótartályok teljes feltérképezését • Megfelelı mőszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a vezetékekbıl az elszivárgások lehetısége a minimumra csökkenjen, és ha mégis ilyen történik, az rögtön észlelhetı legyen • Minden felszín alatti mőtárgyra kiterjedı ellenırzési és karbantartási programot kell kidolgozni és végrehajtani (pl. nyomáspróba, szerkezet vizsgálat) Burkolatok • Be kell mutatni a termelési terület egészére A telep megfelel vonatkozóan a különbözı burkolatokat, leírva azok tulajdonságait és állapotát is • A vízzáró burkolatokra és a másodlagos védelemként funkcionáló felfogó terekre (tárolótartályok körüli kávák, szegélyek, koszorúk) ellenırzési és karbantartási programot kell kidolgozni és végrehajtani • Indokolni kell, amennyiben egyes termelési területek nincsenek ellátva: • vízzáró burkolattal, • másodlagos védelemként funkcionáló felfogó terekkel, • tömített munkahézagokkal, illesztésekkel, • bekötéssel egy szivárgás felfogó csatornarendszerbe Gátak, töltések (másodlagos mőszaki • Minden tárolótartályt, mely a környezetre A telep megfelel védelem) kifolyása esetén ártalmas folyékony anyagot tartalmaz, másodlagos mőszaki védelemmel (gáttal, töltéssel, stb.) kell ellátni. Ez a védelem: • Legyen vízzáró, és a tárolt folyadék szempontjából ellenálló, • Ne legyen kieresztınyílás rajta (csap vagy lefolyócsı) és egy elvezetés nélküli győjtıbe legyen csak kifolyása, • A töltésen belül futó vezetékek úgy legyenek kiképezve, hogy ellenálljanak a szennyezett felszínrıl történı esetleges beszivárgásnak ,
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
91/129 • Képes legyen felfogni a tárolótartályból illetve a szerelvényekbıl (csövekbıl) történı elcsöpögéseket, • Kapacitása haladja meg a legnagyobb tartályban tárolható maximális mennyiség 110%-át vagy a teljes tartályrendszer kapacitásának 25%-át, • A területek rendszeres ellenırzése legyen megoldott szemrevételezéssel vagy, ha ez nem lehetséges, legyen beépítve egy érzékeny szonda és riasztó, • Legyenek átbukók, vagy más felfogó terek a terület körül, ha lehetséges, • Rendszeresen ellenırizzék a gát/töltés vízzáróságát (általában szemrevételezéssel, de ha kérdés merül fel a vízáróságot illetıen, akkor szivárgáspróbával is) Pontszerő kibocsátások • Be kell mutatni, hogyan törekszik a létesítmény a vízbe illetve talajba kibocsátó pontforrásainak számát csökkenteni, valamint • Amennyiben a keletkezı szennyvíz tisztítása a telephelyen kívül történik, azt is be kell mutatni • Be kell mutatni a keletkezı szennyvíz ellenırzésére, illetve esetleges tisztítására vonatkozó eljárásokat, ismertetni kell a szennyvízben található fıbb szennyezıket (KOI összetevıit is) és ezek hatását a környezetre • Amennyiben környezetre káros anyagok vagy mérgezı anyagok kerülnek a szennyvízbe, be kell mutatni ezek eredetét, és az intézkedéseket, melyekkel ezek potenciális hatásait csökkenteni igyekeznek • Be kell mutatni, hogy a kibocsátott szennyvíz minısége megfelel a vonatkozó hazai jogszabályoknak
-
BAT a hígtrágya gazdálkodásra vonatkozóan CÉL BAT A hígtrágya gazdálkodás javítása
A telep megfelel • A helyi sajátosságoktól függıen különbözı kezelési módszerek javasolhatók. A hígtrágya kezelését nem szabad úgy tekinteni, mint az élıvízbe vezetés elıkészítését. A kezelés azt a célt szolgálja, hogy a hígtrágya felhasználhatósága javuljon illetve a hozzá kapcsolódó potenciális környezeti hatások csökkentjenek. A megfelelınek ítélt kezelési technikák a következık: • Fázisszétválasztás • Anaerob fermentáció, biogáz készítése • Komposztálás, a levegıbe történı kibocsátások megfelelı kezelésével kombinálva
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
92/129 3.7.5. BAT technikák a hulladékgazdálkodás területén A sertéstenyésztés hulladéka legnagyobb tömegben a hígtrágya, illetve ettıl jóval kisebb tömegben az elhullott állati tetemek. A hígtrágya mennyiségét elsısorban az istálló kialakításának és a hígtrágya elvezetésének rendszere határozza meg. Az állati tetem a termelt élıállat mennyiséghez képest rendkívül kis mennyiségben keletkezik. Ezt a telep saját égetı berendezésében semmisítik meg. Egyéb hulladékok és veszélyes hulladékok nem jelentıs mennyiségben keletkeznek. Látható, hogy a technológia sajátossága az, hogy a keletkezı hulladék mennyisége egyrészt a késztermék mennyiségét csökkenti (állati tetem), másrészt a késztermék elıállítás gazdaságosságát befolyásolja (hígtrágya mennyisége), így a gazdaság elementáris érdeke a technológiai fegyelem betartása, ezáltal a hulladék mennyiség csökkentése. A legjobb elérhetı technika elvével összhangban a két legnagyobb tömegben keletkezı hulladékhasznosításra kerül.
3.7.6. BAT technikák a zaj kibocsátások csökkentésére A telepen a jelentıs zajforrások a takarmány beszállításának, kezelésének és elosztásának eszközei, a ventillátorok mőködése, az állatok, a hulladék, a szippantott szennyvíz kiszállításának eszközei. A telep határain teljesül a kibocsátási határérték. A szállításokhoz a zajkibocsátási normáknak megfelelı és érvényes mőszaki vizsgával rendelkezı szállítójármőveket használnak. A ventillátorokat hımérséklet és páratartalom függvényében vezérlik. A zajforrások minimális idıtartalmú mőködése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági kérdés. Így a telephely zajkibocsátása a lehetı legkisebb. BAT technikák a zaj kibocsátások csökkentésére CÉL BAT A termelési épületekbıl származó zaj • Megfelelı minıségő ventilátort kell kibocsátások csökkentése választani a szellıztetéshez. • Az épületeket úgy kell megtervezni, hogy azokon belül a levegı áramlása minél könnyebb legyen, így kevesebb szükség lesz mesterséges ventilációra. • Természetes szellızést, illetve a természetes és mesterséges szellızés kombinációját kell alkalmazni. • Megfelelıen tervezett épületekhez jól szigetelı építıanyagokat kell használni • Az épületek körül zajcsökkentı akadályokat (pl. zajvédı falat, védı növénysávot) kell 33 elhelyezn Az etetésbıl származó zaj • Ahol lehetséges, önetetıt kell alkalmazni. kibocsátások csökkentése A takarmány elıkészítésébıl és • A takarmány elıkészítéséhez és kiosztásához kiosztásából származó zaj szükséges berendezéseket lehetıség szerint kibocsátások csökkentése akkor kell mőködtetni, amikor a környezeti zajszint magas. • Vagy rövid idıszakokra kell mőködtetni a takarmányt szállító csıvezeték rendszer motorjait, vagy alacsony sebességgel mőködı, megfelelı (nem túlméretezett) kapacitású rendszert kell alkalmazni. Az állatok mozgatásából származó zaj • Az állatokat lehetıség szerint akkor kell kibocsátások csökkentése mozgatni, amikor a környezeti zajszint
A telep megfelel
A telep megfelel A telep megfelel
A telep megfelel
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
93/129
A takarmány szállításából származó zaj kibocsátások csökkentése
A trágya kezelésébıl származó zaj kibocsátások csökkentése
Állatok szállításából származó zaj kibocsátások csökkentése
magas. • A ki- és berakodási területeket a környezı érzékeny befogadóktól természetes vagy mesterséges zaj védısávval kell elválasztani • A lerakodási idıt a lehetı legkisebbre kell A telep megfelel csökkenteni. Ennek érdekében biztosítani kell a takarmány tárolók könnyő megközelíthetıségét a szállítójármővek számára. • A takarmánytárolókat a környezı érzékeny befogadóktól épületekkel vagy természetes zaj védısávval kell elválasztani. • A trágya kezelésére szolgáló mőtárgyakat a A telep megfelel környezı érzékeny befogadóktól minél messzebb kell elhelyezni, a befogadóktól természetes vagy mesterséges zaj védısávval kell elválasztani. • A szállításokat akkor kell végezni, amikor a A telep megfelel környezeti zajszint magas.
4. Rendkívüli események 4.1. A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülı szennyezı anyagok, valamint hulladékok minıségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként A telephelyen folytatott tevékenység során a dolgozók szakszerő közremőködése mellett nem léphet fel olyan üzemzavar, amely következtében a környezetbe szennyezıanyag, vagy hulladék kerülhetne. Elıre nem látható természeti csapás esetén a tározott hígtrágya elfolyásából keletkezhet komolyabb környezet szennyezés. 4.2. A megelızés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendı intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása A szakszerő munkavégzés mellett bekövetkezı rendkívüli események, haváriák esetére, a telephelyre kárelhárítási üzemi terv készült. A vízminıségi kárelhárítási üzemi tervet a TiKTVF jóváhagyta.
5. Összefoglaló 5.1. A környezetre gyakorolt hatás értékelése, bemutatva a környezeti kockázatot is Levegı Az elemzések azt mutatják, hogy a telephely levegıterhelése várhatóan nem okoz határérték feletti terheltségeket. Víz A sertéstartás hígtrágyás technológiájú. Mely lagúnában keletkezik hozzáadott víz nélkül. A telepen belül zárt rendszerben mozog a hígtrágya, így kizárható a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése. A hígtrágyatározók mőszaki védelemmel vannak ellátva. A trágyakezelés körül 2 db talajvízminıség-figyelıkútból álló monitoring rendszer van üzemeltetve. A kutakból évente egyszer, a környezetvédelmi hatóság által elıírt paraméterekre, talajvízminta vételére
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
94/129 és vizsgálatára kerül sor. A keletkezı szennyvizek vízzáró vasbeton és mőanyag aknába kerül győjtésre és onnan szennyvíztisztítóba szállításra. Hulladékgazdálkodás A telephelyen keletkezı hulladékok és veszélyes hulladékok kezelése (győjtés, tárolás, elszállítás, átadás) a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen történnek. Meg van teremtve mind a tárgyi, mind a személyi feltételei a jogszabályi elıírásoknak való megfeleléshez. A munkautasítások szabályozzák a veszélyes anyagok felhasználásának rendjét, valamint a keletkezı hulladékok kezelésére vonatkozó feladatokat. A munkautasítások betartása mellett a hulladékgazdálkodásból nem történhet környezet terhelés. Havária esetén bekövetkezı környezet veszélyeztetés megszüntetésére a kárelhárítási üzemi terv ide vonatkozó részei irányt mutatóak. Talaj A telepen vett talajminta vizsgálati eredményei talajszennyezést nem mutattak. A tározók mőszaki védelemmel történı ellátása meg történt. Zaj-rezgés 2011-ben a Molnartag Lellegi sertéstelepe zajmérése során csak az alapzajt rögzítettük és modelleztük a 3000 férıhelyes szaporító telep mőködése által létrehozandó környezeti terhelés mértékét. A modellvizsgálatok hatásvizsgálata során a üzemeléséhez közvetlen kapcsolódó zajforrások hatásterületét nappali és éjszakai üzemvitel feltételei mellett térképen ábrázoltuk. A 2015-ös mérési és számítási adatokat összehasonlítva a 2011 évivel megállapítható, az állattartó telep által nappal, a silók feltöltésébıl származóan lesugárzott zaj hatásterületének határa nappal két helyen nyúlik túl a kerítésvonalon. A 201-es pont irányában ez a távolság 5 m, míg a 401-es pont irányában 34 m. Az ingatlan határán, ami a jelenlegi kerítéshatártól mintegy 130 m-re van, nincs határérték túllépés. Éjszaka a hatásterület határa valamennyi irányban telekhatáron, vagy azon belül van. Élıvilág A sertéstelepen folyó tevékenység védett, vagy védendı természeti értéket nem érint. A telephelyet több évtizede alakították ki, az eredeti növénytársulás a telephelyen és környékén megszőnt, tágabb környezetében is kizárólag mővelt szántóföldeket találunk egyéves kultúrákkal. A dőlıutak, kerítések szántók melletti rézsők, mezsgyék, fásítások sem hordoznak természeti értékeket. A telep mőködése az élıvilágra kifejtett káros hatásokkal nem jár. A tározó gyakorlatilag holt szennyvíztérnek tekinthetı.
5.2. Környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatás-elırejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal A tevékenység megkezdése elıtt nem készültek hatás elırejelzést tartalmazó tanulmányok.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
95/129 5.3. A felülvizsgálat és a korábbi vizsgálatok eredményei, illetve határozatok alapján meg kell határozni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel az érdekelt a veszélyeztetés mértékét csökkenteni, illetve a környezetszennyezés megszüntetése érdekében, vagy a környezet terhelhetıségének figyelembevételével annak elfogadható mértékőre való csökkentését érheti el. Jelenleg nincs szükség intézkedések megtételére.
5.4. Ha az engedély nélküli tevékenységet új telepítési helyen valósították meg, akkor ismertetni kell a telepítés helyén az ökológiai viszonyokban és a tájban valószínősíthetı, vagy bizonyítható változásokat, és az esetleges káros hatások ellensúlyozására bevezetett intézkedéseket Nem új telepítési helyen folyik a tevékenység. 5.5. Javaslatot kell adni a szükséges beavatkozásokra, átalakításokra, ezek sürgısségére, idıbeli ütemezésére • A hígtrágya kihelyezés során a jó mezıgazdasági gyakorlatnak megfelelıen kell eljárni. • A hígtrágya kihelyezés során használt terülteken a talajra gyakorolt hatásokat 3 évente talajminta vétellel történı ellenırzése. 5.6. Kiemelten kell foglalkozni a környezetszennyezésre, -veszélyeztetésre utaló jelenségekkel, és szükség esetén javaslatot kell tenni az érintett terület feltárására, az észlelı, megfigyelı rendszer kialakítására Jelen állapotban nincs olyan szennyezés, amelyet fel kellene tárni, és le kellene határolni. Ki van építve 2 talajvízminıség-figyelıkútból álló monitoring, észlelı-megfigyelı rendszer.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
96/129
6. Mellékletek 6.1. Felülvizsgálatra jogosító engedély
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
97/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
98/129
6.2. Ivóvíz vizsgálati jegyzıkönyv
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
99/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
100/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
101/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
102/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
103/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
104/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
105/129
6.3. Felszín alatti víz vizsgálati jegyzıkönyv
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
106/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
107/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
108/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
109/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
110/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
111/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
112/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
113/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
114/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
115/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
116/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
117/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
118/129
6.4. Talaj vizsgálati jegyzıkönyv
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
119/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
120/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
121/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
122/129
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
123/129
6.5. Zajmérési jegyzıkönyv Széll Gábor Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök 5000. Szolnok, Tölgy u. 8/b. E-mail:
[email protected] Tel.:(56) 373-395, 20-314-4549
ZAJVIZSGÁLATI JEGYZİKÖNYV a HAGE Zrt. Nádudvar, Molnartag sertéstelepe zajterhelési állapot meghatározására a 3000 kocás szaporító telep felépültét követıen
Munkaszám: 15-KZ/2015 A vizsgálati jegyzıkönyv készült: 2015 október Ez a ...................számú példány.
Tárgyi, 10 oldal terjedelmő dokumentáció csak teljes terjedelmében másolható !
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
124/129 MÉRÉSI JEGYZİKÖNYV
Vizsgálatot végzı megnevezése és címe: Széll Gábor akusztikai és munkavédelmi szakmérnök KvVM szakértı. Eng. sz. Sz-821/2007. Mérnöki Kamarai szám: MK-16-0735 5000 Szolnok, Tölgy u. 8/b. Megbízó: HAGE Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. Vizsgálat idıpontja(i) 2015. október 1.
Megbízás tárgya: Molnartag telephelye által létrehozott környezeti zajterhelés mértékének meghatározása a létesítmény használatbavételét követı üzemelése során. A vizsgálat helyszíne A 3000 db-os sertés szaporító telep a régi állattartó telep területén új épületek felépítésével valósult meg barna mezıs beruházásként, XXI-ik századi technológiával. A szaporító telep környezetében az egyes irányokban - ÉK-i irányban a telephez vezetı út mentén mg. hasznosítású terület van, távolabb, kb. 500 m-re gépállomási épületük, - DK-i irányban mg. hasznosítású terület, - DNy-i irányban mg. hasznosítású terület, - ÉNy-i irányban mg. hasznosítású terület, távolabb, kb. 1,1 km-re Nádudvar településszéle található. A telephely a 3405-ös úttól 405 m-re van. Ezen az úton csak a Zrt. gépjármőforgalma bonyolódik. Az ingatlan drótszövetkerítéssel van körbekerítve.
Határértékek Az üzemi létesítményekre vonatkozóan a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet elıírásai vonatkoznak, amennyiben a környezetben zajvédelmi szempontból védendı létesítmény található. •
Ha a környezet ipari vegyes terület, külterület, az 1. sz. melléklet 4. sora szerint a védendı homlokzatok elıtt 2 m-re engedélyezett zajkibocsátási határérték:
nappal: 60dB* éjjel: 50 dB* *A nappali idıszak 600-2200-óra közötti, a minısítés alapja a legkedvezıtlenebb összefüggı 8 óra. Az éjszakai a 2200-600 óra közötti, a minısítés alapja a legkedvezıtlenebb 0,5 óra.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
125/129 •
Ha nincs védendı lakó intézményi ingatlan, vagy terület, a környezetterhelés generális szabályaként az MSZ-13-111:1985 szabvány 3.2. pontját szokás alkalmazni, ami szerint a megengedett zajkibocsátási határérték a terület jellegétıl és a védendı létesítménytıl függetlenül nem lehet
70 dB-nél nagyobb. (Megjegyzendı e határérték megszegésének nincs jogkövetkezménye, de a környezet védelme szempontjából indokolt vizsgálni.) *A nappali idıszak 600-2200-óra közötti, a minısítés alapja a legkedvezıtlenebb összefüggı 8 óra. Az éjszakai a 2200-600 óra közötti, a minısítés alapja a legkedvezıtlenebb 0,5 óra.
A vizsgálathoz használt mőszerek, tartozékok gyártmánya, típusa: BK 2250 típ. integráló zajszintmérı és kiegészítı egységei. Gy. sz.: 2488415 A mőszer hitelesítési száma: M 568533 Érvényessége 1017. június 17. BK 4228 típ. pistophone Gy. sz.:1704451 Érvényessége: etalon Windmaster 2 típ. szélsebességmérı Bosch PLR-30 típ. lézeres távolságmérı Gy. sz.:889598520 A mérés kezdete elıtt és végén a mőszerkönyv elıírásainak megfelelıen a kalibráció végrehajtásra került.
Alkalmazott szabványok, rendeletek: 284/2007. (X.29.) Korm. rendelete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj és rezgéskibocsátás ellenırzésének módjáról. 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. MSZ 18150-1: 1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése. Meteorológiai tényezık a mérés napján: 2015. október 1.
Hımérséklet: 22 oC Idıjárás jellege: derült, napos idı A szél sebessége: változó, max. 1,0 m/sec Üzemelési rend: Munkarend 3 mőszakos
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
126/129
A zajforrások leírása: Az állattartó telepen jelentıs számú zajforrás üzemel. Ezek felsorolása részletesen az 1. sz. mellékletben található.
A süldıszállás ÉK-i végében található a táptároló silók zöme
Silók állnak a kocaszállás és fiaztató ÉKvégénél is
Szakaszosan üzemelı zajforrás a silótömbök feltöltéséhez kapcsolódó zaj. Technológia szerint a tápszállító jármő odaáll a siló mellé, egy flexibilis tömlıvel rákapcsolódik a tartálykocsira és a tápot a silóba befújja. A silók egyenkénti feltöltési ideje kb. 30 perc. Egy hét intervallumot tekintve hétköznap 3 tartálykocsi tápot szállítanak a telepre. Hétvégén szállítás nincs. Valamennyi ólba a silókból csıvezetéken keresztül jut a táp. Ez érdemi zajjal nem jár. A telep további állandó zajforrásai az egyes ólak oldalfalára telepített elszívó ventilátorok. Mőködésük automatizált. A ventilátorok a külsı hımérséklet, az ólakban tapasztalható páratartalom függvényében kapcsolnak ki-be. A zajmérés idıszakában becslés szerint a ventilátorok többsége- amennyiben kívülrıl meg lehetett ítélni- mőködött. Az állattartó ólakban belül nem jártam. Zajforrás a telep DNy-i végében lévı szennyvíztároló betápláló zagyszivattyúja, bár ennek zaját nem észleletem. (elképzelhetıen nem mőködött) Sıt annyira alacsony volt a hangnyomásszint a 301es ponton, hogy az itt mértet alapzajnak tudtam tekinteni. A mérések idıszakában sem táp, sem élıállat szállítás nem volt, így a zajmérési adatok az éjszakai üzemállapotot jellemzik. Változó zajforrás a telephelyen belüli jármőközlekedés. Ezek nappali üzemideje az 1-es táblázatban megtalálható. (a telephelyen kívüli nem része az üzem zajának) Éjszaka tápszállítás nincs.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
127/129
A mérıfelületek, mérési pontok elhelyezése az ingatlan telekhatárától, illetve a védendı létesítményektıl:
Irány
Kritikus mérési pont száma
1
101
2
201
2
202
3
301
3
302
4
401
Mérési pont, mérıfelület leírása Az ÉK-i telekhatáron, a bejáratnál felvett mérési pont A ÉNy-i telekhatáron a silóval szemben a kerítésvonalon
felvett mérési pont A ÉNy-i telekhatáron egy ventilátorral szemben, a kerítésvonalon felvett mérési pont A DNy-i tekehatáron felvett mérési pont A DNy-i telekhatáron, a süldıszállás végénél felvett mérési
pont A DK-i telekhatáron a silótömbnél felvett mérési pont
A mellékelt helyszínrajz szerinti vizsgálati pontokban történtek a mérések1,5 m magasságban.
A mérési pontok helyzete: ( Részletezve a helyszínrajz vázlaton) Az egyes mérések elvégzésének módja, idıtartama: Az egyes vizsgálati pontokon, ahol állandó, vagy szakaszosan állandó volt a zaj 1-6 perc közötti mérési idık kerültek alkalmazásra az egyes szakaszok idıtartamának meghatározásával együtt. A jelen vizsgálathoz szorosan kapcsolódó hatásvizsgálati zajtérképek azt a csúcsterhelési nappali állapotot modellezik, amikor valamennyi silót 8 óra alatt feltöltik, az összes ventilátor mőködik, valamint van belsı telepi tápszállítás is. A méréseket frekvenciaelemzéssel is kiegészítettem. Tonális összetevıt nem észleltem. Az alapzajt akaratlanul az M3-as mérési ponton mértem. Itt az állattartó telep zaja – köszönhetıen a szennyvíztároló töltése árnyékolásának nem volt hallható.
A zajkibocsátási vizsgálatok eredménye: A mérési eredményeket részletesen a 3. sz. táblázat tartalmazza.
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
128/129
Zajkibocsátási A-hangnyomásszintek a vizsgálati pontokon:
Mérıfelület
Zajkibocsátási AKritikus pont hangnyomásszint LAeq (dB) jele nappal Éjjel*
M1 M2 M2 M3 M3 M4
101 201 202 301 302 401
** 40 39 ** 46 48
Zajkibocsátási határérték LKH (dB) nappal éjjel
-
70 70 70 70 70 70
70 70 70 70 70 70
*az éjszakai üzemállapot nem lett vizsgálva ** alapzajtól függetlenül nem állapítható meg 1. / A zajterhelési határérték (LTH) indoklása ( területi besorolás). Az M1, M2, M3, M4 mérısík irányában: Az MSZ-13-111:1985 szabvány 3.2. pontja szerint: LTH ≤70 2./ A 4. sz. táblázatban közölt korrekciók és indoklásuk LKH= LTH + KN + KR + KD KN + KR + KD = 0 a./ A környezeti zajforrások száma miatti korrekciós tényezık értéke KN = 0, mivel a vizsgálat során más zajkibocsátó zaját a mérési környezetben nem észleltem. b./ Hangvisszaverıdés miatti korrekciós tényezı értéke KR = 0, mivel a mérési pontokat a telekhatárokon, vagy védendı homlokzattól 2 m-re vettem fel c./ A zaj terjedése miatti korrekciós tényezı értéke KD = 0, mivel a zajkibocsátási és zajterhelési pontok egybeesnek. Vizsgálat eredménye: (a mérési eredmény összehasonlítása a követelményszinttel
Mérıfelület jele
Minısítés
M1 M2 M3 M4
Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel
A legnagyobb túllépés mértékszáma: T = 0 dB. Szolnok 2015. október 20.
Túllépés mértéke nappal éjjel 0 0 0 0 0 0 0 0
HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ MOLNÁRTAG 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP /KTJ 100 241 245/ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ
129/129
6.5. 2014 évi anyagmérleg