2014. március
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/4
Tartalom Összefoglalás ......................................................................................................... 2 Demográfiai helyzet ............................................................................................. 3 Munkaerőpiac ....................................................................................................... 3 Gazdasági szervezetek ......................................................................................... 6 Beruházás............................................................................................................... 7 Mezőgazdaság ....................................................................................................... 8 Ipar ......................................................................................................................... 9 Építőipar .............................................................................................................. 11 Lakásépítés .......................................................................................................... 12 Turizmus .............................................................................................................. 13 Közúti közlekedési balesetek ............................................................................ 14
További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4
Összefoglalás 2013-ban Komárom-Esztergom megye lakossága 1350 fővel csökkent, a születések és a halálozások számbeli különbségéből adódó népességfogyás üteme gyorsult az előző évhez képest. A lakossági munkaerő-felmérés alapján a komárom-esztergomi munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb volt a megyék között, és a foglalkoztatási arány is kedvezőbben alakult, mint egy éve. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 6,8%-kal, 149 ezer forintra nőtt, ami a fogyasztói árak változását figyelembe véve 5,0%-os reálkereset-emelkedést jelentett. Az aszályos nyár ellenére a mezőgazdasági terméseredmények szinte minden fontosabb növénykultúra esetén a várakozáson felül alakultak. Az ipari termelés elmaradt a 2012. évitől, de a megye egy-egy lakosára jutó 7,3 millió forintnyi termelési érték így is több mint a háromszorosát tette ki az országos átlagnak. Az építőipari szervezetek teljesítménye a másfélszeresére nőtt, ennek ellenére a megyében csupán 107 új lakás épült, az előző évinél majdnem 60%-kal kevesebb. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek 162,6 milliárd forint összegű beruházást valósítottak meg, ami lényegesen magasabb a tavalyinál. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és az eltöltött vendégéjszakák száma egyaránt csökkent, de a befolyt szállásdíj-bevétel meghaladta a 2012. évi bevétel összegét. A közutakon kevesebb baleset történt, ezen belül a háromnegyedére esett vissza az ittasan okozott balesetek száma. 1. ábra A fontosabb jelzőszámok alakulása, 2013 (az előző évhez képest) 6,8 4,9
Havi nettó átlagkereset -30,8 -27,2
a)
Nyilvántartott álláskeresők*
-1,5
b) Ipari termelés**
1,4 54,6
Építőipari termelés
11,6
Beruházások
38,6
14,9 -59,5
Épített lakások Kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák
-30,9 -3,1 -60 -50 -40 -30 -20 -10
4,6 0
10
Komárom-Esztergom megyében
a) b)
2
20
30
40
Országosan
50
60 %
December végén. A legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások adata, telephely szerint.
www.ksh.hu
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4
Demográfiai helyzet Komárom-Esztergom megyében 2013-ban a születések száma csökkent, a halálozásoké kis mértékben nőtt az előző évhez képest, így a népességfogyás üteme – az országossal ellentétben – jelentősen gyorsult. Előzetes adatok alapján 2013-ban a megyében 2650 gyermek született, ami 7,0%-kal (közel kétszázzal) kevesebb, mint 2012-ben. A halálozások száma lényegesen nem változott, a 4000 halálozás 0,2 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi. A csecsemőhalálozások száma szintén stagnált, január és december között 16 gyermek hunyt el az egy éves születésnapja előtt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A népmozgalmi folyamatok eredményeképpen a megye lakossága 1350 fővel csökkent, ami 1,2-szerese a 2012. évinek. Növekedett a házasodási kedv. 2013 folyamán 1200 esküvőt anyakönyveztek a megyében, ami 2,1%-kal magasabb a 2012. évinél. 2. ábra Élveszületések, halálozások száma és a természetes fogyás Fő 1000 500 0 -500 -1000 -1500 I.
II.
III.
IV.
2011 Élveszületések
I.
II.
III. 2012
Halálozások
IV.
I.
II.
III.
IV.
2013 Természetes fogyás
negyedév
Munkaerőpiac 2013 IV. negyedévében a KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint Komárom-Esztergom megye 15-74 éves népességének 59%-a, 141,5 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Ezen belül a foglalkoztatottak átlagos létszáma 133 ezer fő volt, ami 3600 fővel több a 2012. év véginél. A munkanélküliségi ráta mértéke (6,0%) a harmadik legkedvezőbb a megyék rangsorában. A nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen visszaesett. 2013 decemberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a megyében 9846 álláskeresőt regisztrált, ami 69%-a a 2012. év véginek. A nyilvántartott álláskeresők fele nő, 10%-a pályakezdő és 14%-a 25 éven aluli. A 980 regisztrált pályakezdő mindössze 67%-a az egy évvel korábbinak. A 25 éven aluli álláskeresők száma is közel 40%-kal csökkent. A munkakeresés időtartama szerint a legtöbb álláskereső (46%-uk) 1-3 hónapja regisztrált, 20%-uk pedig több mint egy éve. 2013 decemberében a megyében 2008 bejelentett üres álláshely volt, ami háromszorosa a 2012. év véginek. Egy betölthető álláshelyre így öt nyilvántartott álláskereső jutott. Álláskeresési járadékban 1595-en, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben 511-en részesültek. Szociális ellátást 2370 fő részére folyósítottak, az egy évvel korábbihoz képest 35%-kal kevesebbnek. www.ksh.hu
3
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4 3. ábra A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint és az egy bejelentett betöltetlen álláshelyre jutó nyilvántartott álláskeresők száma Álláskereső , fő
Álláskereső / Álláshely
18 000
25
16 000 20
14 000 12 000
15
10 000 8 000
10
6 000 4 000
5
2 000 0
2011
2012
december
szeptember
június
március
december
szeptember
június
március
december
szeptember
június
március
0
2013
Legfeljebb 8 osztályt végzett
Középfokú végzettségű
Diplomás
Egy bejelentett betöltetlen álláshelyre jutó nyilvántartott álláskeresők száma, fő
Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint 2013-ban az országban a legalább 5 fős vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2 millió 699 ezer fő állt alkalmazásban, 0,9%-kal több az egy évvel korábbinál. Öt megye kivételével mindenütt bővülés következett be, ezt azonban a közfoglalkoztatás is számottevően befolyásolta. A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával ugyanis a főváros mellett csupán Győr-Moson-Sopron és Fejér megyékben nőtt a létszám. 2013 első negyedévében – főként a nagyarányú feldolgozóipari elbocsátások következtében – a megyében esett vissza legjobban a létszám, a további negyedévekben viszont javult a foglalkoztatási helyzet, az utolsó három hónapban már nőtt az alkalmazottak száma. Ennek ellenére az egész évet tekintve még mindig 1,7%-kal (1300-zal) kevesebben dolgoztak a megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteknél, mint 2012-ben. A közel 76 ezer fős alkalmazotti létszám több mint háromnegyedét a versenyszféra foglalkoztatta, ahol 1,8%-os visszaesés mutatkozott. Az alkalmazásban állók fele ipari szervezetnél vállalt munkát, további 3,4-3,5%-uk a mezőgazdaságban, illetve az építőiparban dolgozott, mindhárom termelő ágra létszámcsökkenés jellemző. A szolgáltató szektorban foglalkoztatottak főként oktatási, egészségügyi intézményekben, a közigazgatásban, valamint a kereskedelmi tevékenységet végző szervezeteknél álltak alkalmazásban, a közigazgatás kivételével kisebb létszámban, mint egy éve.
4
www.ksh.hu
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4 4. ábra Az alkalmazásban állók számának változása (az előző év azonos időszakához képest) Ezer fő 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12 -14 -16
I.
II.
III.
2009
IV.
I.
II.
III.
2010
IV.
I.
II.
III.
IV.
I.
2011 Nemzetgazdasági ágak összesen Ebből: versenyszféra költségvetés
II.
III.
2012
IV.
I.
II.
III.
IV.
2013 negyedév
2013-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 227 ezer forintot tett ki, ami a megyék között Győr-Moson-Sopron megye után a második legmagasabb volt. A keresetek az országosnál (3,4%) nagyobb mértékben, 5,4%-kal emelkedtek egy év alatt. Az ágazatokat tekintve a fizikai és a szellemi munkakörökben dolgozók is az energiaiparban kerestek a legjobban (317, illetve 539 ezer forintot), legkevesebbet pedig (112, illetve 153 ezer forintot) a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó vállalkozásoknál kapták. A családi kedvezmény nélkül számított megyei nettó átlagkereset 2013-ban 149 ezer forintot tett ki, 6,8%kal haladta meg az egy évvel korábbit. A pénzbeli és a természetbeni juttatásokat is figyelembe véve az átlagos havi munkajövedelem 5,7%-kal (239 ezer forintra) emelkedett, amelyből 5% volt az egyéb munkajövedelem aránya.
www.ksh.hu
5
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4 5. ábra Havi nettó átlagkeresetek nemzetgazdasági áganként, 2013. év Nemzetgazdasági ágak összesen
148 923
Energiaipar
249 512
Víz- és hulladékgazdálkodás
184 745
Információ és kommunikáció
183 732
Pénzügyi szolgáltatás
171 698
Feldolgozóipar
171 446
Közigazgatás
161 744
Oktatás
132 089
Bányászat
123 969
Kereskedelem
117 505
Mezőgazdaság
114 837
Egészségügyi szolgáltatás
114 835
Adminisztratív szolgáltatás
113 415
Tudományos és műszaki tevékenység
111 459
Művészet és szabadidő
110 542
Ingatlanügyletek
104 710
Szállítás és raktározás
101 622
Építőipar
98 670
Egyéb szolgáltatás
86 852
Vendéglátás 50 000
78 299 100 000
150 000
200 000
250 000 forint/fő
Gazdasági szervezetek 2013. december 31-én Komárom-Esztergom megyei székhellyel 43 912 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1%-kal többet, mint 2012 végén. A szervezetek kilenctizedét a vállalkozások tették ki, további 8,4%-uk pedig nonprofit szervezetként került a nyilvántartásba. A vállalkozásokat 38-62% arányban társas, illetve önálló vállalkozó formában jegyezték be, előbbiek száma – a korábbi negyedévekhez hasonlóan – csökkent. A társas vállalkozások közel háromnegyedét jelentő korlátolt felelősségű társaságok száma 0,9%-kal bővült, a betéti társaságoké viszont – amely a második legnépszerűbb cégforma – 4,2%-kal visszaesett. A kisebb súlyú szövetkezetekből 13-mal többet regisztráltak, mint egy éve, a részvénytársaságok száma (97) viszont nem változott. A nyilvántartott 24 762 önálló vállalkozó 35%-a fő-, 47%-a mellékfoglalkozásban végezte a tevékenységét, 18%-uk pedig nyugdíj mellett dolgozott. Mind a fő- mind pedig a mellékállásban vállalkozók köre bővült (1,6, illetve 3%-kal), a nyugdíj mellett dolgozóké lényegében nem változott. 6
www.ksh.hu
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4 A vállalkozások méretstruktúrájára a kisvállalkozások meghatározó többsége jellemző, a cégek 99%-ban, az önálló vállalkozók pedig szinte kivétel nélkül 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztattak. Mindössze 147 (49-250 fős) középvállalkozás és 40 (250 fő feletti) nagyvállalat szerepelt a regiszterben. A megyei székhelyű vállalkozások 68%-a valamelyik szolgáltató ágat jelölte meg főtevékenységnek, főként a kereskedelmet, az ingatlanügyleteket, illetve a tudományos, műszaki tevékenységet. A termelő ágak tekintetében minden hatodik vállalkozás a mezőgazdaságban, 6,9%-uk az iparban, 8%-uk pedig az építőiparban tevékenykedett. A meghatározó ágazatok közül a mezőgazdasági és az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások száma bővült, mindkét tevékenységet többségében önálló vállalkozók végzik. A többi ágra a társas vállalkozások túlsúlya, illetve kiegyenlített aránya, valamint az egy évnél korábbihoz hasonló vagy valamelyest kisebb vállalkozásszám jellemző. 6. ábra A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként, 2013. december 31. (százalék)
Mezőgazdaság
2,8 12,6
25,2
12,3 3,4 5,4 7,9 3,4
22,7 5,4 6,1
15 089 24 762
13,5
8,3 3,7
6,2 18,6
21,3
Társas
Egyéni
Ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás
21,3 Többi gazdasági ág
Fizetésképtelenség miatt a tavalyinál 18%-kal kevesebb szervezet ellen folyt felszámolási eljárás, ezen belül a vállalkozásokat érintő eljárások száma egy év alatt hasonló mértékben csökkent, a nonprofit szervezetekhez köthetőké viszont több mint kétszeresére nőtt. December végén 3669 nonprofit szervezet volt a megyében, ami 69-cel több az egy évvel korábbinál. A civilek 42%-a az ingatlanügyletek, 32%-a az egyéb szolgáltatás, 16%-a pedig a művészet és szabadidő ágba sorolódott. További 7,9%-uk oktatási tevékenységet folytatott, vagy egészségügyi szolgáltatást végzett.
Beruházás A megfigyelt Komárom-Esztergom megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2013-ban 162,6 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron 39%-kal többet, mint egy évvel korábban. Egy lakosra 538,5 ezer forint beruházási teljesítményérték jutott, ami 170 ezer forinttal meghaladta az országos átlagot. www.ksh.hu
7
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4 A beruházott összegek 69%-át gép-, berendezés-, járműbeszerzések adták, melynek több mint hattizedét külföldről vásárolták. Belföldi gépberuházásra 57%-kal, míg az importból származókéra egyötödével többet költöttek. Épületek és egyéb építmények építésére a fejlesztési ráfordítások 29%-át használták fel, melynek értéke másfélszeresére nőtt. Az ipari fejlesztések döntő része (97%-a) továbbra is a feldolgozóiparban valósult meg, ahol a ráfordítások nagysága egyharmadával emelkedett egy év alatt. A nagyobb súlyú alágazatok közül a villamos berendezés gyártásban, illetve a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásban ugyan visszaesett a beruházások volumene, de a legjelentősebb járműiparban kétharmadával nőtt, ami döntően befolyásolta a megye egészének teljesítménynövekedését. A beruházások 4,6%-a a mezőgazdaságban valósult meg, értékük 13%-kal bővült az előző évhez képest. A jóval kisebb részarányú (1%) építőiparban az alacsony bázishoz képest harmadával nőtt az invesztíciók nagysága, és a befektetett pénzek nagyobb részét (63%-át) gép-, illetve járműbeszerzési kiadások tették ki. A szolgáltatások területén a nagyobb súlyt képviselő ágak beruházási tevékenységét jelentős növekedés jellemezte: a közigazgatásban és az adminisztratív szolgáltatás gazdasági ágban több mint ötszörösével, a szállítás és raktározás gazdasági ágban 43, a kereskedelemben pedig 11%-kal nagyobb mértékű fejlesztések történtek. 7. ábra A beruházások teljesítményértékének megoszlása főbb gazdasági ágak szerint (százalék)
4,6
7,8 6,2 3,9 1,9 1,0
1,7 5,0 5,7 3,8 2,3 1,0
2013
2012
80,5 74,6
Mezőgazdaság Építőipar Szállítás és raktározás Többi gazdasági ág
Ipar Kereskedelem Közigazgatás
Mezőgazdaság 2013-ban az időjárás nem kedvezett a Komárom-Esztergom megyei gazdaságoknak. Amennyi problémát okozott ősszel a csapadék, annyi gondot jelentett nyáron az aszály. Ennek ellenére minden fontosabb növénykultúra esetében jó terméseredmények születtek. A betakarított területek nagysága a búza, a kukorica és a lucerna kivételével valamennyi növényfajta esetében csökkent. 8
www.ksh.hu
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4 8. ábra A fontosabb növényi kultúrák termésátlaga Kg/ha 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Búza
Kukorica
Napraforgó
2001–2005. évek átlaga
Repce
2006–2010. évek átlaga
Lucerna 2012
Szőlő 2013
A két meghatározó gabona közül a kukorica termése alakult kedvezőbben: a betakarított 206 ezer tonnás mennyiség nagymértékben (37%-kal), míg a 113 ezer tonnás búzatermés kisebb mértékben (6,3%-kal) növekedett az előző évihez képest. Az olajos magvúak közül napraforgóból 31 ezer tonnát, míg repcéből 12 ezret gyűjtöttek be a gazdálkodók. Mindkét növénynél termésnövekedés (5, illetve 7,1%-os) volt tapasztalható. A szálas és lédús takarmányok közül a lucerna termésmennyisége meghaladta a 13 ezer tonnát, a silókukoricáé pedig megközelítette a 47 ezret. A 2013. december 1-jei adatok szerint Komárom-Esztergom megyében az állattartók a főbb állatfajtákból többet tartottak, mint egy évvel korábban. Egyedül a tojóállományban történt (egytizedes) csökkenés. 1. tábla Állatállomány a főbb állatfajok szerint, december 1. Megnevezés Szarvasmarha összesen ebből: tehén Sertés összesen ebből: anyakoca Juh összesen ebből: anyajuh Tyúkféle összesen ebből: tojó
2012
2013 ezer db 12 6 95 7 13 9 2 476 1 215
13 6 101 7 14 9 2 617 1 102
Változás az előző évhez képest % 108,3 1 100,0 0 106,3 6 100,0 0 107,7 1 100,0 0 105,7 141 90,7 -113
Ipar 2013-ban a Komárom-Esztergom megyében telephellyel rendelkező, 4 fő feletti ipari vállalkozások 2220 milliárd forintnyi termelési értéket állítottak elő, ami a közép-dunántúli ipari termelés 46%-a. A kibocsátás volumene 1,5%-kal csökkent az előző évhez képest. A megye egyegy lakosára 7,3 millió forint termelési érték jutott, több mint a háromszorosa az országosnak. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek termelése meghaladta az 1981 milliárd forintot, de 1,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Bár az ipari teljesítmény www.ksh.hu 9
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4 csaknem harmadát adó járműipar kibocsátása 10%-kal bővült, ugyanakkor a hasonló súlyarányú számítógép, elektronikai, optikai termék-gyártásé 16%-kal visszaesett 2012-höz képest. A gépek, gépi berendezések termelése 7,2, a villamos berendezéseké 3,7%-kal nőtt, ezzel szemben a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek előállított mennyisége 6,2, az élelmiszeripari termékeké pedig 5,2%-kal csökkent. Az össztermelés közel nyolctizede a legalább 500 főt alkalmazó ipari vállalkozásoktól származott. A megyei ipar teljesítményét alapvetően meghatározta, hogy e nagyfoglalkoztatók termelési értéke 3,1%-kal elmaradt a 2012. évitől. Az ipari produktumok további 15%-át az 50–249 fős vállalkozások állították elő, amelyek 5,7%-kal többet termeltek, mint 2012-ben. A legkisebb súlyú, 250 és 500 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások termelése 2,8%-kal csökkent. 9. ábra A Komárom-Esztergom megyei ipari termelés és értékesítés volumene* (előző év azonos időszaka = 100) Százalék 130 120 110 100 90 80 70 60 50 I. I. I– év I. I. I– év I. I. I– év I. I. I– év I. I. I– év n.év félév III. n.év félév III. n.év félév III. n.év félév III. n.év félév III. n.év n.év n.év n.év n.év 2009
2010 Termelés
2011 Belföldi értékesítés
2012
2013
Export értékesítés
* A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai.
Az ipar értékesítésének nettó árbevétele 1976 milliárd forintot tett ki, összehasonlító áron 2,2%-kal kevesebbet, mint 2012-ben. Az árbevétel 87%-a, 1727 milliárd forint a külpiaci értékesítésből származott; az export értéke mindössze 0,6%-kal (10 milliárd forinttal) maradt el az egy évvel korábbitól. A szinte teljes egészében külföldön értékesített számítógépek, elektronikai, optikai termékek eladásából 16%-kal kevesebb export-árbevétel folyt be – amit a termelés visszaesése magyaráz –, a többi jelentős feldolgozóipari ágazat kivitele viszont bővült. 2012. évi bevételeiknél a járműipari vállalkozások 14, a gépek, gépi berendezések gyártói 6,9, a villamos berendezések előállítói pedig 5,6%-kal magasabb export-árbevételt értek el. Az ipari termékek belföldi értékesítése az egy évvel korábbinál 12%-kal alacsonyabb, 249 milliárd forintnyi árbevételt eredményezett. A számítógépek, elektronikai, optikai termékek hazai eladási volumene 40%-kal, a járműipari termékeké mintegy 30%-kal csökkent, emellett a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek értékesítéséből is 11%-kal kevesebb árbevétele származott a vállalkozásoknak. Ezzel szemben a fémalapanyagok, fémfeldolgozási termékek, a 10
www.ksh.hu
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4 gépek, gépi berendezések, valamint a fa-, papír- és nyomdaiparban előállított javak iránt erősödött a belföldi kereslet. 2013-ban a megyei székhelyű, legalább 50 fős ipari szervezeteknél 31 ezer munkavállaló állt alkalmazásban. Az összes foglalkoztatott hattizedét a gépiparban alkalmazták, többségüket a járműgyártásban (5900 főt) és a gépek, gépi berendezések gyártása ágazatban (5500 főt). A számítógépeket, elektronikai, optikai termékeket gyártó vállalkozások alkalmazotti létszáma csaknem 30%-kal – 1900 munkavállalóval – csökkent egy év alatt, de 150–200 fős létszámcsökkenés jellemezte a villamos berendezéseket, illetve a gumi, műanyag, nemfém ásványi termékeket előállító, továbbá az élelmiszeripari vállalkozásokat is. 10. ábra A termelés, az értékesítés és az alkalmazásban állók számának megoszlása a Komárom-Esztergom megyei feldolgozóiparban, 2013* Termelés
Belföldi értékesítés
Export értékesítés
Alkalmazásban állók 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100 %
Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása
Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása
Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
Villamos berendezés gyártása
Gép, gépi berendezés gyártása
Járműgyártás
Többi feldolgozóipari ágazat
* A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai.
Az ipari termelékenység (az egy alkalmazásban állóra jutó termelés értéke) 1,1%-kal emelkedett, ami csupán annak köszönhető, hogy az ipar termelése az alkalmazottak számánál kisebb mértékben csökkent.
Építőipar 2013-ban a Komárom-Esztergom megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek teljesítményértéke 30,5 milliárd forintot tett ki, ezzel az építőipari termelés összehasonlító áron több mint másfélszeresére emelkedett 2012-höz képest. A megyében egy lakosra 100,7 ezer forint termelési érték jutott, ami a régió átlagánál (83,3 ezer forint) magasabb, az országos átlagnak (128,2 ezer forint) a nyolctizede. Eltérő mértékben, de mindkét építményfőcsoport teljesítménye növekedett, az épületek építése 30%-kal, az egyéb építményeké (utak, hidak, vasutak, közművek) pedig közel kétszeresére. A termelési volumen az építőipar három fő ágazatában egyaránt meghaladta az egy évvel korábbit. Az összes termelés több mint felét kitevő speciális szaképítés produktuma 15,6 milliárd forintot tett ki, ami 57%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Szakterületei közül az egyéb www.ksh.hu
11
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4 speciális szaképítési munkák kibocsátása kilenctizedével bővült 2012-höz képest. Az építőipari teljesítmény egynegyedét az egyéb építmény építése ágazat adta, melynek volumene 91%-kal haladta meg az előző évit. A növekedés elsősorban a közműépítési munkáknak köszönhető. Az épületek építése ágazat az előzőeknél kisebb mértékben, 22%-kal bővült, termelési értéke 6,6 milliárd forintot tett ki. 2. tábla Az építőipari termelés összetétele, 2013. év Épületek Megnevezés
Egyéb építmények
Összesen
millió forint 5–9 fő közötti vállalkozások 10–49 fő közötti vállalkozások 50 fős és afeletti vállalkozások Összesen Ebből: Lakó- és nem lakóépület építése Út, vasút építése Közműépítés Épületgépészeti szerelés Befejező építés Egyéb speciális szaképítés
Előző év = 100,0a)
Megoszlás, %
3 937 8 278 3 954 16 169
2 090 9 739 2 456 14 285
6 027 18 017 6 410 30 454
109,9 149,4 3-szoros 154,6
19,8 59,2 21,0 100,0
5 130 130 43 4 023 1 016 5 386
1 114 3 622 3 168 1 055 132 2 088
6 244 3 752 3 211 5 078 1 148 7 474
134,7 132,6 3-szoros 114,3 165,8 188,9
20,5 12,3 10,5 16,7 3,8 24,5
a) Összehasonlító áron.
Az építőipari vállalkozások 2013 végén fennálló 4,1 milliárd forint értékű szerződésállománya csaknem háromszorosa az előző évinek. Az év egészében közel 16 milliárd forint értékben szerződtek új munkákra, ami ötödével haladja meg a 2012. évi értéket.
Lakásépítés A lakásépítésben 2008-ban bekövetkezett fordulat óta évről évre kevesebb lakás épül az országban. 2013-ban 7300 új lakás építését fejezték be, ami héttizede az egy évvel korábbinak. Növekedés csak a fővárosban, Békés és Győr-Moson-Sopron megyében történt. Komárom-Esztergom megyében 107 lakás épült 2013-ban, a 2012. évinek mindössze négytizede. A megyeszékhelyen 23 új lakást vettek használatba, Esztergomban 16, Komáromban 14 lakás építése fejeződött be. A községekben 45 új lakást adtak át, közülük kiemelkedik Tát 6 és Gyermely 5 lakással.
12
www.ksh.hu
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4 11. ábra Az épített lakások és az építési engedélyek száma Komárom-Esztergom megyében Darab 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008
2009
2010 Épített lakás
2011
2012
2013
év
Építési engedély
Az elmúlt évekhez hasonlóan az új lakások jelentős része a lakosság részére épült, vállalkozások megrendelésére mindössze 13 lakás készült. Az építtetői kör összetételét tükrözi az új otthonok építési cél szerinti megoszlása is. A lakások átlagos mérete 120 m2, több mint felükben 4, vagy ennél több szoba van. A lakások felszereltsége jó, 8 kivételével csatlakoztak a közműves csatornahálózathoz, háromnegyedükben vezetékes gázt használnak fűtési energiaként. 2013-ban 121 új lakás építését engedélyezték az építési hatóságok, ami kétharmada az egy évvel korábbinak. Az év során 30 lakás bontását rendelték el, többségüket omlás, vagy lakásépítés miatt bontották le. Így a megye lakásállománya 2013. december 31-én 127 758 volt.
Turizmus 2013-ban a Komárom-Esztergom megyében működő 89 kereskedelmi szálláshelyen az előző évinél 1,2%-kal kevesebb (129 ezer) vendég szállt meg. A vendégkör héttizedét jelentő belföldiek az egy évvel korábbihoz hasonló számban érkeztek, míg a külföldi vendégek száma 3%-kal csökkent. A szálláshelyeken nyilvántartott összesen 320 ezer vendégéjszaka 3,1%-kal maradt el a tavalyitól. Az év folyamán 5,9%-kal kevesebb hazai vendégéjszakát regisztráltak, ezzel szemben a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 1,2%-kal nőtt. A határon túlról érkezők csaknem kilenctizede az Európai Unió országaiból látogatott a megyébe, a külföldi vendégéjszakák 83%-a kötődött hozzájuk. A legfőbb küldő Németország mellett Hollandiából, Szlovákiából és Ausztriából is jelentős számban érkeztek vendégek, azonban közülük csupán a szlovákok száma bővült. A vendégek átlagosan 2,5 éjszakára foglaltak szállást – a külföldiek ennél több (3,5), míg a belföldiek kevesebb (2,1) éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldről érkezetteknél ez 4,4%-os növekedést, a hazai vendégek esetében viszont 5,5%-os csökkenést jelentett. A legnépszerűbb szállástípus a szállodáké, a megyébe látogatók több mint fele, az eltöltött vendégéjszakáknak pedig 47%-a itt realizálódott. A hotelekbe érkezők száma 2%-kal bővült, a www.ksh.hu
13
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4 többi szállástípus közül a panziókat és a szinte kizárólag hazai vendégek által látogatott közösségi szállásokat növekvő, míg a főként a külföldiek között népszerű kempingeket, valamint az üdülőházakat csökkenő vendégforgalom jellemezte. Az év során a megyei szálláshelyek átlagosan 28, ezen belül a szállodák 36%-os szobakihasználtsággal működtek, ami megközelítőleg 3–3 százalékponttal volt magasabb a tavalyinál. 12. ábra A Komárom-Esztergom megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma havonként Vendégek, fő
Vendégéjszakák
20 000
70 000 60 000
15 000
50 000 40 000
10 000 30 000 20 000
5 000
10 000 0
január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december
0
2010
2011 Külföldi vendégek Külföldiek vendégéjszakái
2012
2013
Belföldi vendégek Összes vendégéjszaka
A szálláshelyek 2013-ban az előző évinél 1,8%-kal több, 3,3 milliárd forint bruttó bevételt értek el. A bevételek hattizede (1,9 milliárd forint) a szállásdíjakból folyt be, ez 4,6%-os növekedést jelent. Az egységekben működő vendéglátóhelyek bevétele egy év alatt 1,9%-kal csökkent, az összes bevétel háromtizedét (953 millió forintot) könyvelhették el ezekben az üzletekben. December végéig 295 millió forintnyi összegben fizettek a vendégek Széchenyi Pihenőkártyával, ami a belföldi bruttó szállásdíj 31%-át adta. A SZÉP-kártyával kiegyenlített szolgáltatások értéke a tavalyihoz képest másfélszeresére nőtt, a 2012-ben felhasznált üdülési csekkeket is figyelembe véve pedig 4,6%-os a növekedés mértéke.
Közúti közlekedési balesetek Komárom-Esztergom megye útjain 2013-ban 460 baleset történt, öttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben a sérültek száma kissé emelkedett, a 2012. évi 614-ről 628-ra. A fokozott közúti ellenőrzéseknek köszönhetően háromnegyedére csökkent az ittasan okozott balesetek száma. Halálos áldozatot 24 baleset követelt, 147 súlyos, 289 könnyű sérüléssel végződött. A közutakon megsérült személyek közül 24 vesztette életét, 2-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Súlyosan 165, könnyen 439 fő sérült.
14
www.ksh.hu
Statisztikai tájékoztató – Komárom-Esztergom megye, 2013/4 13. ábra Balesetek, sérültek és ittasan okozott balesetek Komárom-Esztergom megyében Darab, fő 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
év
Balesetek száma Ittasan okozott balesetek száma Megsérült személyek száma
A baleseteket 424 esetben a járművezető hibája idézte elő, ezen belül a sebesség nem megfelelő alkalmazása és az elsőbbség meg nem adása volt a leggyakoribb hiba. Gyalogosok 20 esetben, a járművek műszaki hibája 8 esetben okozott tragédiát az utakon.
További információk, adatok (linkek): Táblázatok stADAT-táblák Módszertan
Bővebb információ:
[email protected] Információszolgálat Telefon: (+36-34) 316-155
www.ksh.hu
15
