4

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KULTURÁLIS

Hírlevél

VII. évfolyam 4. szám

Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Nonprofit Kft.

2011/4.

Tartalom I. Visszapillantó III. Győr-Moson-Sopron megye • Kormos István emlékezete tájegységei • Kormos Istvánra emlékeztünk • Sopron épített öröksége 3. rész • Köszöntő a Radnóti Miklós Nemzeti Vers-és Prózamondó Versenyen IV. Programajánló • VIII. Radnóti Miklós Nemzeti Vers-és Prózamondó • A magyar közművelődésért Verseny országos programsorozat • Amator Artium XXI. Országos Képző-és • „Megyejárás kultúrával…” Iparművészeti Tárlat Győr-Moson-Sopron megye településein • Gyermekszínházi előadások II. Pályázati felhívások • Hagyományőrző rendezvények támogatása • "Gyermek- csoportos programok támogatása"

Juhász Gyula – Karácsony felé Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. …Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben. …És valahol csak kétkedő beszédet Hallok, szomorún nézek, A kis Jézuska itt van a közelben, Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, S ne csak így decemberben.

Hírlevél

2011/4

VISSZAPILLANTÓ Kormos István emlékezete Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata nevében Kissné Heller Ilona kulturális szakreferens köszöntötte Kormos István emléktáblájánál a megjelent diákokat, versmondókat, szülőket, kísérőket, a Kormos István tiszteletére rendezett koszorúzáson megjelent valamennyi résztvevőt.

Egyes méltatói szerint, ha meg akarjuk ismerni Kormos István életútját, a verseihez kell folyamodnia. „Mert Kormos István önéletrajzi költő. Lírájának állandó csillagai ott fénylenek-hunyorognak gyerekkora egén. Noha fiatalon elkerült a Szigetközből, a falusi gyerekkor sötéten ködlő, sejtelmesen szivárványló anyagával valamiképpen mindig jelen van a verseiben. Mintha egész költészete erre a hol fehéren, hol feketén fénylő alapra rajzolódna. Akkor is, ha évtizedekkel később megélt szerelmeit, pesti vagy párizsi, normandiai élményeit emeli versbe. Gyerekkorából hozta lírája legmaradandóbb elemeit, ízeit, erkölcsi vázát, képeit, színeit, szavait, gesztusait.” (Vasy Géza)

„Ahogyan távolodsz hang nélkül az időben, lépésenként fájdalmasabbra nősz. Holdsugár-darazsas szüretek illatával dongja körül fejed minden további ősz.” „Hárs Ernő szép szavai ezek, s ilyenkor ősz derekán eszembe jut, valahányszor találkozunk itt, ennél az emléktáblánál. Merthogy hosszú évek hagyománya ez. A róla elnevezett versmondó verseny előtt néhány percet áldozunk Kormos István emlékének a szülői földön. Kevés kivétellel mindig ugyanazok az emberek. Szinte meghitt, családias körben. Olyan ez, mint egy baráti kör, Kormos István Barátainak Köre. Mert „Kormos István nemcsak a 20. századi magyar líra egyik legtehetségesebb költője volt, hanem pályatársainak és kollégáinak legszeretnivalóbb barátja is.” Az itt lévők közül vannak, akik személyesen is ismerték őt, hiszen a fiatal költőket, írókat tömörítő egykori Kassák Kollégium lelkes támogatója volt, ezért annak tagjai joggal nevezhetik magukat barátnak, merthogy barátjuknak fogadta őket Kormos Pista.

Vasy Géza irodalomtörténész írja: „Kormos István költészete valóban kisajátíthatatlan. A tündéries költő kisiklik kezünk közül. Leginkább a tárgyias látomásosság fogalmával írható le a költői életmű, s ez feltétlenül kiegészítendő azzal, hogy emberszemléletét a természetbe és a társadalomba ágyazottság szükségszerű kölcsönössége, költői világképét poétikai többszólamúság határozza meg”. Mert Kormos István mindenhatósága - Nagy László szép kifejezésével élve - „mindenkor verset virágzott.” Plebejus indulattal, gyönyörködtető ötletességgel, furfangos játékossággal, múltba való alámerüléssel, felelős elkötelezettséggel, irigylésre méltó szabadsággal, s elképesztő szigorúsággal. A játékosság tündér fátylaival eltüntetni a létezés mindig jelen való bánatát, s ugyanakkor a tragédia sötét alapszínei közt megcsillantani az élet dolgaiban mindig jelen való humort. Ez a versek majd minden sorában, ütemében felhangzó kettősség volt az ő számára az egyetlen, jellegzetesen modern, huszadik századian hiteles, a szó szoros értelmében költők vérével megpecsételt lehetőség. Makacs valóság - csodaváró álom, mágikus varázslat hetyke frissesség és játék örökül hagyott jussa szelídíti hangtalanná a bennünk révedező hiányt. Az emlékezést átmeg átszövő „kormosi” titok folytonos igézete méltóságot parancsol, s a hagyomány tiszta üzenete békét és harmóniát vegyít a múltat idéző szavak közé. Költészete - amely lényege szerint beteljesülés és varázslat -, csendesen visszatér a szülőföld őszbe hajló bánatköpenyébe. A bolyongások idején felfedett nagyvilág minden emléke parányi ékkő, versben őrzött ajándék, maradandó titok. Az emlékezés áttetsző, finoman árnyalt medrében, a hátramaradottak tisztes ámulatával, méltósággal tolakszik a köszönet, válaszul a mindenért - az embernek, a mesternek, a poétának. Majd eszmél a jelen, s a kényszerű belenyugvás megadó parancsa int - Hárs Ernő szép szavaival - ekképpen:” „Ahogyan távolodsz hang nélkül az időben, lépésenként fájdalmasabbra nősz. Holdsugár-darazsas szüretek illatával dongja körül fejed minden további ősz.”

S vannak, akik a róla szóló történetekből, de leginkább írásaiból ismerik őt, s a szülőföld jogán mondhatják magukat Kormos István barátjának. Felnőttek és gyerekek egyaránt, hiszen műveivel minden korosztályra gondolt, mindannyiunknak írta azokat.

Kissné Heller Ilona kulturális szakreferens

2

Hírlevél

2011/4

Kormos Istvánra emlékeztünk A költőre emlékezett Kissné Heller Ilona, a Győr- MosonSopron Megyei Önkormányzat kulturális szakreferense. A koszorúzást követően a lébényi Közösségi Házban, Kovács Gábor, Lébény polgármestere köszöntötte és egyben megnyitotta a versenyt. A megmérettetésen 24 fő vett részt.

2011. november 5-én a lébényi Közösségi Házban került megrendezésre a XIV. Kormos István Regionális és Nemzetközi Vers- és Prózamondó Verseny döntője.

A versenyt a hagyományoknak megfelelően 2011. év februárjában három szerv hirdette meg: a Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Nonprofit Kft. és a Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete. A versenyre Győr-Moson-Sopron megyéből 42 általános iskolás korú tanuló jelentkezett. Az elődöntőkre május 15-én Győrben, május 18-án Mosonmagyaróváron került sor. A határokon túli versenyzők válogatása a CSEMADOK Területi Szervezetei (dunaszerdahelyi, galántai, vágsellyei) által rendezett Tompa Mihály Országos Vers-és Prózamondó Verseny járási döntőin történt. Itt az alapiskolák tanulói közül 150 versenyző vett részt. A megyei elődöntők, illetve Szlovákiából a járási elődöntők legjobbjait hívták meg a rendező szervek a Lébényben megrendezésre kerülő döntőbe. A verseny bevezetéseként a résztvevők ünnepély keretében megkoszorúzták Mosonszentmiklóson a Széchenyi István Általános Iskola falán elhelyezett emléktáblát. Itt állt egykor az a ház, ahol Kormos István született. A koszorúzás alkalmával az iskola diákjai ünnepi műsorral emlékeztek falujuk szülöttjére.

A magas színvonalú verseny díjazottjai: I. helyezett: Léb Eszter II. helyezett: Nemes Boglárka III. helyezett: Mezei Márk

Győr-Ménfőcsanak Győrújbarát Mosonmagyaróvár

Különdíjban részesültek: Bitter Balázs Somogyi Zsófia Horváth Bence Marinkás Réka Nagy Zita

3

Negyed - Szlovákia Ravazd Rajka Győr Győr

Hírlevél

2011/4

A verseny lebonyolítását anyagilag támogatta a Nemzeti Kulturális Alap, Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata, Mosonszentmiklós, Lébény és Mecsér Község Önkormányzata, a Mosonszentmiklósi Széchenyi István Általános Iskola és Óvoda, és a Lébényi Általános Iskola. Popper Ferenc elnök

Köszöntő a Radnóti Miklós Nemzeti Vers- és Prózamondó Versenyen 2011. november 12-én Győr-MosonSopron Megye Önkormányzata nevében Kissné Heller Ilona kulturális szakreferens az alábbi gondolatokat osztotta meg a verseny résztvevőivel.

„Köszöntöm a mai verseny valamennyi résztvevőjét: versmondókat és kísérőiket, a felkészítő tanárokat, a szervezőket és minden verset szerető érdeklődőt. Nagyon fontos, hogy a versek eltaláljanak olvasóikhoz – írja Kányádi Sándor. Saját elmondása szerint egy interjúban egy kisfiú monda ki azt, amit ő is mindig sejtett, vagyis azt, hogy: „..a vers az, amit mondani kell.” Valóban ilyen egyszerű lenne? Valójában - igen.

Gyermekkorban a vers szerves része életünknek. Iskolai ünnepségek, anyák napja, versmondó versenyek - jól ismert események a szürke hétköznapokban. Azután idővel lanyhul a költemények iránti érdeklődésünk. Átveszi helyét a televízió, a számítógép, és el is felejti az ember, milyen különleges élmény a versolvasás, és mekkora kaland is - netán nyilvánosság előtt -, elmondani egy-egy kedvenc verset. Lehet, hogy ez a többség, de vannak tenni akaró pedagógusok, akik gyermekeik felkészítése során a vers belső értékeire, a bennük rejlő gondolatok tolmácsolására is megtanítják a fiatalokat. S aki fiatal korában megismerte a versmondás ízét, annak talán egész életét végigkíséri ez a vonzalom. Ilyenkor, egy-egy versmondó versenyen az előadót és a hallgatót magával ragadja az írott szó. A költő világába belépve, egy fokkal a valóság fölé kerül. Hiszen a költészet ránk gyakorolt hatása éppen az, hogy képes a valóság fölé emelni. Platón szerint a költő „könnyű, szárnyas lénye addig dalra nem fakad, míg önmagán és a hétköznapokon felül nem emelkedik.” Ezért aztán érthető, hogy a régi időkben a kiválasztottság glóriája lebegett a költő feje felett. Hiszen a költők formálták és gyarapították a nyelvet. „Törvényeket alkottak, erősítették az erényeket, fejlesztették és támogatták a civilizációt. Költészetükben kavarog a világ összes szele, az emberiség minden meséje, legendája, mítosza és álma.” Ezért nem kis feladat és felelősség az írott szó művészi igényű megformálása. Aki versmondásra adja a fejét, annak tudnia kell, hogy miért lép erre az útra, s

4

tudnia kell, hogy milyen fontos médium az írott gondolat és a hallgatóság között. A vers- és prózamondás talán az emberi önkifejezés egyik legjobb eszköze. A versmondás fejleszti a kommunikációs készséget, önismeretre tanít, nevel, feloldja a gátlásokat, segít felnőtté válni, emberibb életet élni. A magyar versmondás egyik legkiemelkedőbb művelője Bánffy György színművész így ír erről: „Aki az irodalmat megszólaltatja, értékesebb emberré gazdagodik. Nemcsak a versek gondolatait, igazságait tanulja meg, de egyéniségébe beleépül a magyar anyanyelv színessége, szépsége, vagy drámai dörgedelmei. Aki verseket válogat és tanul, nem lehet beszűkült gondolkodású ember. Az lélekben és hitben gazdag belső világot épít fel magában. Fegyvert szerez a belső viharokban, külső zaklatásokban bővelkedő életünk küzdelmeihez.” Kedves Vendégek! E néhány rövid gondolat után szeretném megköszönni a szervezőknek és a közreműködőknek a több évtizede végzett nagyszerű munkájukat. Kívánom valamennyi résztvevőnek és a hallgatóságnak, hogy az elkövetkező néhány órára „feledkezzen bele” a költészet és a magyar nyelv tiszta és őszinte világába. Köszönöm figyelmüket.” Kissné Heller Ilona kulturális szakreferens

Hírlevél

2011/4

VIII. Radnóti Miklós Nemzeti Vers-és Prózamondó Verseny Hőgye Attila versmondó, nyugalmazott rádiószerkesztő

2011. november 12-én a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban került megrendezésre a Radnóti Miklós Nemzeti Vers-és Prózamondó Verseny. Nyolcadik alkalommal hirdette és rendezte meg a versenyt a Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete, a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, valamint a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság. Ebben az évben a rendezvény országos merítésűvé vált, a legjobb versmondók meghívást kapnak a 2012-ben Győrött megrendezésre kerülő Radnóti Miklós Nemzeti Felnőtt Amatőr Vers-és Prózamondó Versenyre.

A versenyen a résztvevők egy Radnóti, és egy szabadon választott művet adtak elő. A valóban magas színvonalú versenyen a szakmai zsűri döntése alapján a következő díjak kerültek kiadásra: I. helyezett: Horváth Krisztina Esztergom II. helyezett: Dedecsik Ferenc Kulcs III. helyezett: Somorjai Réka Kecskemét Különdíjban részesültek: Kovács Emese Molnár-Gábor Ildikó Miletics László Kotán Sándorné

Kecskemét Szeged Győr Dabas

A díjakat a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, valamint a Magyar Versmondók Egyesülete biztosította, azokat Kiss László, a zsűri elnöke adta át.

Az ez évi versenyre mindössze 15 versmondó jelentkezett hazánkból, valamint a határokon túli területekről (Szlovákia, Vajdaság). Kissné Heller Ilona, Győr-MosonSopron Megye Önkormányzatának kulturális szakreferense köszöntőjében megemlékezett a költő irodalmi nagyságáról, majd megnyitotta a versenyt.

A zsűri elnöke: Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesülete elnöke, Radnóti díjas rendező tagjai: Popper Ferenc, a Magyar Versmondók Egyesülete alelnöke, Radnóti-díjas rendező

5

Hírlevél

2011/4

A rendezőszervek a díjazott versmondókat meghívják Győrbe, a 2012. novemberében megrendezésre kerülő 35. Radnóti Miklós Nemzeti Amatőr Felnőtt Vers- és Prózamondó Versenyre, ahol három Radnóti-díj, valamint a középiskolás kategória részére három Radnóti Diploma kerül átadásra. Popper Ferenc elnök

6

Hírlevél

2011/4

Amator Artium XXI. Országos Képző-és Iparművészeti Tárlat 2011. november 24. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorá-

művészeihez és befogadóihoz egyaránt, s ez a közös

tus három évente hirdeti meg az amatőr művészek tárlatát

szerepvállalás napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel

a megyei művelődési intézményekkel karöltve.

bír.

A Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, mint a megyei

Tudjuk, hogy a nem hivatásos alkotók között is vannak

kiállítás szervezője, minden harmadik évben csatlakozik

különbségek, ám a differenciálás nem a művek minősége -

az országos kiíráshoz, hogy ezáltal is kiállítási- és meg-

hanem az alkotói attitűd felől közelít. Míg az amatőr

mérettetési lehetőséget biztosítson a megye autodidakta

alkotó műkedvelőként, saját örömére fest, a naív alkotó

alkotói számára.

ösztönei

A pályázaton a festészet, a grafika, a szobrászat és a

autodidakták, akik egyfajta objektív megfelelni vágyás

textilművészet műfajába tartozó alkotásokkal lehetett

által motiválva tanulnak, önképzéssel fejlesztik, csiszolják

részt venni.

tudásukat. Bármelyik attitűd is érvényes magunkra nézve,

által

vezérelve

ragad

ecsetet,

és

vannak

a művészet ezen ága mindig magányos tevékenység marad. Az alkotás csak a kiállításon találja meg a közönséggel való kapcsolatát, megteremtve a véleményalkotás lehetőségeit. Azonban a mű nem csak a képi minőségeket mutatja, hanem az alkotó személyiségét is megjeleníti. S ha e pillanatban rendhagyónak tűnhet is állításunk, miszerint a kiállítás az alkotás járulékos része, gondolatainkban végig kell járnunk a mű igazi küldetéseit. Az alkotás lelki és szellemi kivetülés és kétkezi varázslat egyszerre. Az első ecsetvonástól a keretezésig az alkotó érzelmeinek és objektív tudatának közös munkája, melyben az idő is közreműködik. Ettől a kép mindig egyedi és megismételhetetlen. Aki azért dolgozik, hogy kiállítson, az alkotói A szervezők legnagyobb örömére a felhívás ismételten

hitelességét és művei igazságát teszi kockára.

nagy sikert aratott. Győr-Moson-Sopron megyéből 39

- Mi vezethet idáig, mitől veszünk ecsetet kézbe, hogy

alkotó 127 alkotással pályázott.

kiszolgáltassuk magunkat azoknak, akik e rejtélyes, mági-

A zsűri válogatása alapján e kiállítás keretében tekinthetik

kus tevékenység fizikai leképeződését tapasztalhatják

meg a legjobbnak ítélt alkotásokat .

meg csupán?

Dóri Éva, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti

A mű beszél, titkokat árul el. Megszólít mindenkit, aki

Lektorátus képzőművészeti szakreferensének megnyitó

kapcsolatba kerül vele, mert vizuális nyelven szól, így az

gondolataiban az alábbiak hangoztak el:

ösztön és az akarat sokszor kevés. Be kell látnunk: ahhoz,

„Ismét egy közös ünnep részesei vagyunk – mi együtt, a

hogy értők lehessünk, ismernünk kell a nyelvezet kódjait.

hétköznapok „kultúrvándorai” – akik alkotásaik által

A képek tárgya – témái – eszközök csupán, újra formált és

önmagukból hoznak valamit a közművelődés színtereibe,

rendezett illúzió, mely esztétikai értékrendünk szerint át-

s mindazok, akik e szubjektív megnyilatkozásokban őket

vezet egy új valóságba: a befogadói tudatunkban létező

segítik.

tapasztalataink közé.”

A nem hivatásos alkotók számára a tanulásra, megmérettetésre és a megmutatkozásra ugyanis a közművelődés

Dóri Éva

fórumai adnak, adhatnak teret - a kultúra interaktív plat-

az MMIKL képzőművészeti szakreferense

formjaként - pártfogó szándékkal fordulva a hétköznapok

7

Hírlevél

2011/4

A

MATOR a a RTIUM

8

Hírlevél

2011/4

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Pályázat címe: HAGYOMÁNYŐRZŐ RENDEZVÉNYEK TÁMOGATÁSA Kiíró: Magor Magyarjai Hagyományőrző Kulturális Közhasznú Egyesület és a Népi Játékokért Közhasznú Egyesület közösen A pályázat célja: a nemzetet éltető hagyományok, szokások, játékok őrzése és tovább éltetése, ezekről pozitív élményekhez juttatni a számítógépes világunk gyermekeit, felnőtteit. Megmutatni azt, hogy őseink játékai ugyanolyan örömöt, önfeledt szórakozást biztosítanak gyermekeinknek, mint annak idején elődeinknek. A támogatottak köre: önkormányzatok, művelődési házak és központok, közhasznú tevékenységet végző cégek, társadalmi és civil szervezetek, egyházak, kisebbségi önkormányzatok a történelmi Magyarország területéről Pályázati kategóriák: 1. 2011 - NJ - 21 népi, történelmi és logikai játékok+ csapatversenyek+ kézműves Játszóház+ íjászat 2. 2011 - KJ - 31 népi és történelmi játékok Támogatási időszak: 2011. július 1. és 2012. április 30. között megrendezésre kerülő rendezvények Elbírálási szempontok: a rendezvény programja, hatásköre, marketingje, beküldési sorrend, az előző évi rendezvények programja, lebonyolítása A pályázatok benyújtásának módja: a pályázati formanyomtatványon lehet, a szándéknyilatkozat mellékelésével - postai úton Magor Magyarjai Hagyományőrző Egyesület címére: 2746 Jászkarajenő, Ady E. 95. - e-mailben: [email protected]. címre Benyújtási határidő: 2011. július és 2012. március közötti időszakban minden hónap 5. napjáig lehet benyújtani a következő hónapra tervezett rendezvényeket. Elbírálás és értesítés minden hónap 15. napjáig kiértesítjük, e-mailben, a következő hónapban támogatott pályázókat. Bővebb információ a Magor Magyarjai Hagyományőrző Kulturális Közhasznú Egyesület honlapján található: http://www.fakorhinta.gportal.hu (képek, videók a játékokról és a már lezajlott rendezvényekről, értékelések, tudnivalók stb) Részletes kiírás megtalálható a http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/bont-tema-muveszet

9

Hírlevél

2011/4

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS "Gyermek- csoportos programok támogatása” A Lakóhelyünkért Alapítvány kuratóriumának határozata alapján, pályázatot hirdet gyermek és/vagy ifjúsági csoportos programok támogatására. 1. A pályázat célja: A pályázat célja, gyermek és ifjúsági szervezetek 2011. október 01. és 2012. december 31. között lebonyolítandó belföldi programjainak támogatására, melyek hozzájárulnak a 6-18 éves gyermekek és fiatalok közösségi élményeinek kialakításához, lehetővé teszik a szabadidő aktív és tartalmas eltöltését, kulturális értékeink megismerését, valamint egészséges életmódra nevelnek. A pályázati cél lebonyolítását azon gyermek és/vagy ifjúsági közösségeket összefogó, számukra szolgáltatásokat biztosító magyarországi szervezetek, intézmények, szolgáltató vállalkozások alkotják, melyek a fenti célnak megfelelő programok megvalósítását is vállalják a 6-18 éves korosztály számára.

2. Pályázható programok: - gyermek táborok (nyári tábor, edzőtábor, gólyatábor) - erdei iskola - osztálykirándulás (kirándulás) A PÁLYÁZAT BEADÁSI HATÁRIDEJE: 2012. június 30-ig folyamatos, illetve a pályázat lezártáig. A pályázatok benyújtásának módja és helye: A pályázatot kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a [email protected] e-mailcímre. Az internetes pályázati adatlapot a pályázati felhívásban és útmutatóban közölteknek megfelelően hiánytalanul, a kérdésekre választ adva, és a fentebb megjelölt elektronikus mellékletek becsatolásával kell benyújtani. A hiányosan beküldött pályázatokat a kuratórium az elbírálásnál nem veszi figyelembe. Hiánypótlásra egyszeri alkalommal nyílik lehetőség, a meghatározott időpontig. A pályázatok elbírálása: A pályázatokat a kiíró kuratóriuma a beérkezés sorrendjében folyamatosan bírálja el, heti rendszerességgel. A pályázók értesítése: A pályázók értesítése - minden pályázó értesítésre kerül - a pályázat beérkezésétől számított 14 napon belül elektronikus úton történik. A nyertes pályázók egyben a támogatási szerződést is megkapják elektronikus mellékletként csatolva. Részletes kiírás megtalálható a http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf honlapon.

10

Hírlevél

2011/4

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TÁJEGYSÉGEI Sopron épített kulturális öröksége • 3. rész Látnivalók, nevezetességek, műemlékek, múzeumok, szobrok, emlékművek Várkerület A Várkerület a régi várárok külső peremén jött létre, a régi városfalak ívét követve. A 12. századtól kezdve a város kereskedelmének fő színtere. Külső házsoráról már 1400-ból származik feljegyzés, belső házsora viszont csak a 18. század végén, a várárok feltöltése után épült meg. A belső házsor érdekessége, hogy különböző nagyságú és magasságú házak épültek egymás mellé. A várárok feltöltése előtt annak partján állították fel sátraikat, fabódéikat a vásárosok, ahonnan a portékáikat árulták. Amikor a várárok helyén létrejött telkeket kiárusították, az árusok itt szerettek volna állandó üzlethelyiséghez jutni.

Várkerület: Nagy rondella

Mellette a kisbástya felett a Szent György-templom tornya emelkedik. A kisbástyán túl az eredeti római városfalak egy szakaszát tárták fel több méter magasan. A Fertőrákoson fejtett kváderkövekből álló falazatot ma modern betonhéj védi az időjárás viszontagságaitól. Kisvárkerület

Várkerület a Tűztoronnyal

A kevésbé tehetősek csak egy kis bódényi telket tudtak venni. Ők egy pici boltot nyitottak, felette pedig kis manzárdot építettek maguknak. A jól menő kereskedők egész lakópalotát tudtak építeni maguknak, a földszinten több helyiségből álló üzlettel. Előfordult, hogy házasság révén egyesítettek szomszédos épületeket. Így akár több ház is állhatott egymás mellett úgy, hogy közöttük a válaszfal közös volt, mindkét épülethez tartozott. Ez az építkezési mód a II. világháborús bombázások idején súlyos tragédiákhoz vezetett. A szorosan egymás mellett álló épületek kártyavárszerűen dőltek romba. Így vált szabaddá a nagy Rondella előtti terület, és az ilyen foghíjak helyére kerültek a modern épületek, megszakítva a régi kereskedőházak sorát. 1614-ben, a városfal utolsó kibővítésekor négy nagy rondella készült. Napjainkban már csak ez az egy áll. Lábánál a régi várárok vonala követhető.

11

Hírlevél

2011/4

Várkerület egyes szakaszait eredetileg a rajtuk folyó kereskedelmi tevékenység szerint nevezték el. Így a ma Kisvárkerületnek nevezett szakasz volt a Kovácsszer (Schmiedgasse), amely az Ógabona tértől az Ikva hídig terjedt. A külső házsor épületei hosszú telkeken létesültek, amelyek az Ikva-patakig nyúltak. A házakhoz szárnyépületekkel körbevett udvar is tartozott. Ezen a szakaszon a vízigényes szakmák képviselői telepedtek meg: a kovácsok, a kékfestők, a kötélverők és a tímárok. A Kisvárkerület külső házsora előtt végigsétálva érdemes benézni a rendkívül hangulatos, szépen felújított belső udvarokba. Az egykor itt élt mesterek lakásai mellett műhelyeik, üzlethelyiségeik is láthatóak.

Festőköz A kékfestők után kapta a nevét a Kisvárkerület különleges átjárója, a Festőköz. A 7. számú Rejpál-ház mellett nyílik és az Ikva-patak hídjához vezet. A hangulatos sikátor onnan kapta elnevezését, hogy a kékfestők rajta keresztül vitték vásznaikat szárítani a városi festőház padlására.

A patikát még a 17. században alapították. Eredeti neve Arany Oroszlán Patika volt. 1724-től működik ebben az épületben. Jelenlegi formáját 1750 körül kapta. Berendezése a 19. század végéről való, Fend János soproni mester munkája. A Rejpál-ház különleges bejárati portált a pécsi Zsolnay-gyárban készítették közel egy évszázaddal ezelőtt.

Festőköz

Az Ikva-patak a Festőköznél

Oroszlán Gyógyszertár - részlet

12

Hírlevél

2011/4

A patak az utcát alkotó házak alatt folyik és csak az udvarok felől látható. Az Ikva partján egykor posztósok, kötélverők, kékfestők laktak, akiknek munkájukhoz sok vízre volt szükségük. A patakot két dongaboltozatos híd íveli át. A keleti híd minden valószínűség szerint középkori, a nyugati híd a feltevések szerint 1828-ban épült. Eredeti neve Ispotály-híd volt, mert itt állt a 2. számú ház helyén a johanniták alapította ispotály a 13. század második fele óta. Az “Ikva” név 1492-ben szerepel először. A két hídra épültek rá a házak és az úttest.

A 19. században a tulajdonos Leitner Szervác szobrász volt, aki népies barokk motívumokkal díszítette a homlokzatot. A kapuját két korinthoszi csavart oszlop keretezi, tetején egy-egy mór alakjával, akik a párkányt tartják. A kapupárkány felett a kis Jézus alakja látható. A házak oromzatán köríves fülkében egyik oldalon Mária, a másik oldalon Szent József alakja látható. Felettük napszerű dísz, és két kerek ablak. Az oromzatok hullámos széleit angyalkák díszítik. Az oromzat csúcsán Szent Flórián és Szent Rókus feje, hogy a házat se tűz, se pestis ne érje.

Két mór-ház Károly-kilátó Az utca legjellegzetesebb épülete az 1710 körül épült Két mór-ház. Nem ismerjük sem az építőjét, sem a szobrászát, sem az első lakóját.

A Károly-kilátó a Soproni-hegység legnépszerűbb kirándulóhelye. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át.

Két mór-ház

Károly-kilátó

Sétaút a Károly-kilátóhoz

A Károly-magaslatot és a rajta emelt kilátót Romwalter Károly soproni nyomdászról nevezték el. Romwalter Károly az 1869-ben alapított Városszépítő Egyesület választmányi tagja volt és lelkes turista. A 398 m magas Váris-hegyen saját költségén fából építtetett kilátót 1876-ban, amelyet az Egyesületnek adományozott. Tiszteletére keresztelték át a Várishegyet Károly-magaslatnak. A kilátó az időjárási ártalmak következtében az 1890es évekre meglehetősen rossz állapotba került. Mivel kőtoronyra nem volt pénz, 1902-ben új fatornyot emeltek a helyére. Ez a kilátó több mint 30 éven át szolgálta a nagyközönséget. Végül az 1930-as években a Városszépítő Egyesület elnökének, Heimler Károlynak köszönhetően sikerült pénzt előteremteni kőkilátó építéséhez. A városi kölcsön mellett sorsjátékot alapított és műkedvelő színielőadásokból szerzett pénzt az építkezéshez. Így készülhetett el Winkler Oszkár építész tervei alapján a ma is álló 23 m magas kilátótorony.

13

Hírlevél

2011/4

Avatására 1936 nyarán került sor. A három emeleten lévő kis helyiségeket sokáig rádióamatőrök használták. Ma az első emeleti kis szobában kiállítás mutatja be Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán botanikusok munkásságát.

A Balfi, a Bécsi, a Fövényverem, a Halász és a Szent Mihály utcák háztulajdonosainak jelentős része kézműves volt. A külvárosi negyedek közül ez a környék a leggazdagabb műemléki értékekben. A Pékmúzeum címere

Pékmúzeum Sopronban a belváros szűk utcácskái a kézműves műhelyek számára kevés helyet biztosítottak.

A Bécsi u. 5. számú pékház telke a középkor óta beépített volt. A ház homlokzatát 1666-ból származó pékcímer díszíti:

A soproni Pékmúzeum

Ezért a kereskedők a 18. században jobbára a várárok helyén feltöltött szakaszra települtek. A külvárosi területeket az őstermelő gazdapolgárok és kézművesek népesítettek be. A város északnyugati részében céhes mesterek telepedtek meg. Tímárok, pékek, szíjgyártók, fazekasok, kőfaragók, kovácsok, kádárok éltek itt.

kettős zsemlén álló két oroszlán perecet tart. A ház első ismert pékmester- tulajdonosa 1686-1699-ig Joachim Hübner volt. Ettől az időtől kezdve megszakítás nélkül pékek voltak a ház tulajdonosai 1970-ig, az utolsó mester haláláig.

A Pékmúzeum emléktáblája

A soproni Pékmúzeum udvara

A tulajdonosok mesterségük gyakorlásán kívül szőlőt is műveltek. A Bécsi út mentén álló ház az ausztriai vándorútra induló vagy onnan érkező péklegények szállása is volt. Keresztboltozatos kapualj vezet az épületbe, ahol az egykori pékműhelyt, a kenyérboltot, a cukrászdát, a pékcsalád lakását, a présházat és a pincét tekinthetjük meg. A padlásfeljáró a félemeletnyi magasan levő úgynevezett “magazinba” vezet, ahol régen a gabonát és a lisztet raktározták. A magazin előtti lépcsőpihenőről mozgatható létra vezet a padlásra, ahol valamikor kukoricát, babot, diót tároltak. A Pékmúzeum kapujában kifüggesztett cégtáblán a finompékség felirat látható. A fontosabb készítmények köre a következő volt: • zsemle (Semmel) - a zsemle vizes, könnyű változata

14

Hírlevél

2011/4

• zsemle (Mundsemmel) - a legfinomabb búzalisztből készült a főurak és a gazdag polgárok asztalára • zsíros zsemle (Geschmalzene Semmel) - a péksütemény tejes, vajas, zsíros változata • kettős zsemle (Zwilling Semmel) - ennek az ábrázolása látható a céhpecséten • perec (Ostern-Pretzen) - januártól húsvétig terjedő időszakban sütötték. Igyekezett minden mester a perec sütésének jogából részesülni, amit gondosan beosztottak, és ellenőriztek! • rozskenyér (Roggenbrot) - rozslisztből előállított barna kenyér, amely nagy mennyiségben készült. • fonott kalács (Heilig-Backt) - mindenszentekre sütötték nagy mennyiségben, díszes fonással. • katonakenyér (Comis Brod) - készítése a múlt század közepétől vált jelentőssé, amikor a pékeknek a laktanyák ellátására is kellett kenyeret szállítaniuk.

Régi amfiteátrum helye Scarbantia egyik legjellegzetesebb középülete az amfiteátrum. A Bécs felé vezető út mellett épült a Krisztus utáni 2. században.

A 366 méter tengerszint feletti magasságban álló körszínház arénáját a lejtőbe vágták, ezért a két lelátószakasz mérete nem volt egyforma. Az amfiteátrum mintegy 125x85 méteres területet foglalt el. Kívülről kőfalak kerítették. Az ovális arénát 2 méter széles pódiumfal határolta, amelyet eredetileg kőlapokkal vagy kváderkövekkel burkoltak. Az ovális küzdőtér 63 méter hosszú és 42 méter széles volt. Az aréna sóderréteggel borított szintje 1 méterrel volt mélyebben a jelenlegi talajszintnél. Az egykori amfiteátrum ovális küzdőtere

Az utolsó mester 1909-ben szabadult fel apjánál, mint cukrász. A pékség államosításának idején, az 1950-es évek elején már elmúlt 60 éves. A rendszeres munkával felhagyott, a pékmesterség helyett a szőlőművelés és a bormérés biztosította megélhetését. Üzlete és műhelye érintetlenül maradt, amelyet a berendezéssel együtt a Soproni Múzeum vásárolt meg. A Soproni Pékmúzeum 1975. június 8-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, akiket kiflivel és pereccel vártak.

A nézőtér lejtőjét haránt irányú kőfalak erősítették. Az ülősorok 21 méter szélességet foglaltak el. A közönség a boltozatos feljárókból lépcsőkön át jutott a lelátókra, amelyek számítások szerint 14.000 néző befogadására voltak alkalmasak. A páholysor mellvédjét is kővel burkolták.A nézőket favázas nyeregtető védte az eső és a nap ellen. Az esti előadásokon agyagmécsesekkel világítottak. Az alacsonyabb nyugati sánc közepén egy 12.5 méter hosszú kapu nyílott, amelyen az elesett gladiátorokat és a lemészárolt állatokat szállították ki az aréna területéről. A város felé nyíló déli kapu 10-15 méter hosszú, 2-3 méter széles alagútszerűen kialakított kőépítmény volt. Az 1992-ben végzett ásatások során 2 méter mélységben megtalálták az amfiteátrum északi kapujának két küszöbkövét. Az amfiteátrumban színházi előadásokat, állatküzdelmeket, cirkuszi előadásokat, gladiátorjátékokat, politikai- és vallási rendezvényeket, valamint néha büntetőpereket tartottak. A közkedvelt viadalokat és ünnepségeket a városi lakosság mellett a Scarbantia környéki és a Fertő tó körüli birtokos családok is látogatták. A győztes gladiátorokat körülrajongta a közönség. A játékok idején felállított sátrakban ajándéktárgyakat

15

Hírlevél

2011/4

Itt volt az amfiteátrum bejárata

vásárolhattak a látogatók. Ezeken domborművek örökítették meg az állatviadalok és a gladiátorküzdelmek eseményeit. Az építmény körvonalai még ma is jól kivehetők a felszínen.

A Koronázási Emlékmű felirata

Koronázódomb az Emlékművel A Bécsi-kaputól keskeny út vezet a Koronázódombra. III. Ferdinánd király itt tette meg a koronázási szertartáshoz tartozó hagyományos kardvágásokat 1625. december 8-án. A nevezetes eseményt a dombon Emlékmű örökíti meg.

16

Forrás: http://www.sopronikirandulas.hu

Hírlevél

2011/4

PROGRAMAJÁNLÓ A magyar közművelődésért országos programsorozat

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kulturális Államtitkársága a magyar közművelődés helyzetét áttekintő, társadalmi szerepét erősítő programsorozatot indított útjára. A sorozatnak – amely 15 helyszínből áll – alapvető célja, hogy bemutassa a közművelődési intézményekben, társadalmi szervezetekben zajló kulturális és közösségi tevékenységeket. További fontos célja, hogy a sorozat résztvevőit bevonja a megújuló közművelődési stratégia tartalmainak összeállításába. A programsorozat 2011. november 14. és 2012. január 22. között valósul meg. Az ünnepélyes megnyitásra 2011. november 14-én Budapesten, Pest Megye Önkormányzatának épületében került sor. Megnyitó beszédében Szőcs Géza kulturális államtitkár a magyar közművelődés helyzetével és a megújulás stratégiai prioritásaival foglalkozott. „Szándékunk tehát A magyar közművelődésért programmal egy olyan, eseményről eseményre bővülő gondolatgyűjtő, szimbolikus kehely útnak indítása és feltöltése, amelyből merítve a helyi tudások, tapasztalatok és a központi törekvések együttesen alkotják meg azt a stratégiát, amelyet a sorozatot záró, 2012. január 22-i programján, a Magyar Kultúra Napján mutatunk be az ország érdeklődő közönségének”. (részlet Szőcs Géza államtitkár programnyitó beszédéből) A rendezvénysorozat helyszínei, időpontjai: 2011. november 2011. november 2011. november 2011. november 2011. november

15. 21. 22. 23. 29.

2011. december 7. 2011. december 13. 2011. december 14. 2012. január 11. 2012. január 12. 2012. január 17. 2012. január 18. 2012. január 20. 2012. január 20. 2012. január 12.

Békéscsaba, Ibsen Ház Debrecen, Debreceni Művelődési Központ Pápa, Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ Sárospatak, A Művelődés Háza és Könyvtára Keszthely, Goldmark Károly Művelődési Központ Balaton Kongresszusi Központ és Színház Baja, Konferencia és Kulturális Központ Vasvár-Nagytilaj, Nagy Gáspár Kulturális Központ Székesfehérvár, Fejér Megyei Művelődési Központ Győr, Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Vác, Madách Imre Művelődési Központ Kecskemét, Kecskeméti Ifjúsági Otthon Dabas, Kossuth Művelődési Központ Ózd, OMI Művelődési Központ – „Olvasó” Ózd Balatonfüred, Anna Grand Hotel Budapest, MOM Kulturális Központ

17

Hírlevél

2011/4

A Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Nonprofit Kft.

Tisztelettel meghívja Önt A MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSÉRT ORSZÁGOS PROGRAMSOROZAT GYŐRI ESEMÉNYÉRE Időpont: 2012. január 11. (szerda) 14.00 óra Helyszín: Bartók Béla Megyei Művelődési Központ 9022 Győr, Czuczor Gergely utca 17.

Köszöntő: SZÉLES SÁNDOR kormánymegbízott Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal József Attila: A Dunánál Előadja: Jáger András színművész Wathay Ferenc: XXIV. ének Debreczeni Szappanyos János: Militaris congratulatio Balassi Bálint:”Áldj meg minket, Úr Isten…” Előadja: Kátai Zoltán énekmondó Fejezetek Győr és környéke közművelődésének történetéből Előadó: dr. Horváth József, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgatója A közművelődés helye és jövője a felsőoktatásban A Nyugat-magyarországi Egyetem képzési tapasztalatai Előadó: dr. Vehrer Adél egyetemi docens A magyar közművelődésről című könyv bemutatása A könyvet bemutatja: dr. Németh János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezető főtanácsosa Bartók Béla: Duók hegedűre Párosító, Magyar nóta 1., Párnás tánc, Mese, Szúnyogtánc, Magyar nóta 2. Ugyan édes komámasszony, Bánkódás, Preludium és kánon, Pizzicato Előadja a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola tanára és növendéke: Bakosné Tripolszki Teréz Kellei Nikolett A magyar közművelődésről című könyv a helyszínen megvásárolható

Hírlevél

2011/4

„Megyejárás kultúrával…” Győr-Moson-Sopron megye településein

2011. december 01-től – 2012. május 31-ig

2011. szeptemberében a Bartók Béla Megyei Művelő-

2011. december 10. 13.00 óra

dési Központ Nonprofit Kft. a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Szakmai Kollégiumához nyújtott be

Csér - Kultúrház Szeretném, ha szeretnének - Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete Művészeti vezető: Popper Ferenc

pályázatot - Közművelődési programok tájoltatása Győr-Moson-Sopron megye településein témakörben, – amely sikeres lett. Így, a művelődési központnak

2011. december 10. 17.00 óra

lehetősége nyílik Győr-Moson-Sopron megye amatőr művészeti együtteseinek közreműködésével bekapcsolódni a települések kulturális életébe. A pályázat megvalósításának időszakában Győr-Moson-Sopron megye húsz településén nyolc fellépő csoport közreműködésével valósulnak meg a rendezvények. Bízunk abban, hogy tartalmas, szórakoztató és sikeres találkozók részesei lehetnek a települések lakói.

Programok:

Mérges - Kultúrház Karácsonyi ünnepkör a népzenében Népzenei Együttes Művészeti vezető: Kozma László

-

Rezeda

2011. december 17. 16.00 óra Győrasszonyfa - Kultúrház Kis, karácsonyi ének - Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson - Sopron Megyei Szervezete Művészeti vezető: Popper Ferenc 2011. december 18. 15.30 óra

2011. december 2. 17.00 óra

Győrsövényház - Integrált Közösségi Szolgáltató Tér Adventi muzsikaszó - Akkordeon Zenekar Művészeti vezető: Scharek Béla

Szerecseny - Sportcsarnok Népzenei barangolás Európában - Akkordeon Zenekar Művészeti vezető: Scharek Béla

2012. január 21. 16.00 óra

2011. december 3. 14.00 óra Tárnokréti - Művelődési Ház A horvát népzene gyöngyszemei - Horvát Kulturális Egyesület „Kajkavci” tambura-zenekara Művészeti vezető: Horváth Ádám 2011. december 9. 17.00 óra Babót - Művelődési Ház Adventi hangverseny - Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola Kamarazenekara Művészeti vezető: Dr. Benkő Szabolcs 2011. december 10. 18.00 óra Csáfordjánosfa - Római kat. templom Adventi hangverseny - Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola Kamarazenekara Művészeti vezető: Dr. Benkő Szabolcs

Agyagosszergény - Művelődési Ház Molnár Ferenc: Ibolya - Komédiás Integrált Színház Művészeti vezető: Bartokos Tamás 2012. január 21. 20.00 óra Szany - Művelődési Ház A horvát népzene gyöngyszemei - Horvát Kulturális Egyesület „Kajkavci” tamburazenekara Művészeti vezető: Horváth Ádám 2012. február 5. 16.00 óra Kunsziget - Művelődési Ház Hyppolit, a lakáj - Dunaszegi Színjátszókör Művészeti vezető: Ördög Szilvia 2012. február 12. 16.00 óra Nagylózs - Kultúrterem Molnár Ferenc: Ibolya - Komédiás Integrált Színház Művészeti vezető: Bartokos Tamás

19

Hírlevél

2011/4

2012. február 23. 14.00 óra

TÁJOLTATÁSI PROGRAMOK BEMUTATÁSA

Sopronhorpács - Dr. Sedlmayr Kurt Művelődési Ház Óz, a nagy varázsló - Komédiás Integrált Színház Művészeti vezető: Bartokos Tamás

Népzenei barangolás Európában Az Akkordeon Zenekar műsorának összeállításával az európai folklórt szeretné népszerűsíteni megyénkben. A műsor első részében a német etnikum népzenéjéből bajor, burgenlandi és tiroli dalok hangoznak el. Az összeállítás második részében horvát és szerb népdalokból kapnak ízelítőt a népzene kedvelői, majd szicíliai, olasz, spanyol, francia népzenei darabok kerülnek bemutatásra.

2012. március 14. 17.00 óra Mecsér – Baross Gábor Faluház Nemzeti ünnepünk és a népzene - Rezeda Népzenei Együttes Művészeti vezető: Kozma László 2012. március 22. 16.00 óra Rábapordány - Integrált Közösségi Szolgáltató Tér Tavaszi hangverseny - Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola Kamarazenekara Művészeti vezető: Dr. Benkő Szabolcs 2012. április 13. 17.00 óra Táp - Általános Iskola A generációk együttélése az irodalomban és napjainkban - Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete Művészeti vezető: Popper Ferenc 2012. április 28. 17.00 óra Győrszemere - Polgármesteri Hivatal előtti tér Tavaszi vigadalom rábaközi táncokkal - Kisalföld Táncegyüttes Művészeti vezető: Ruppert László 2012. május 12. 15.00 óra Bodonhely - Sportpálya A horvát népzene gyöngyszemei - Horvát Kulturális Egyesület „Kajkavci” tambura-zenekara Művészeti vezető: Horváth Ádám 2012. május 19. 16.00 óra Pázmándfalu - Sportpálya Zenei barangolás az európai népzenében Akkordeon Zenekar Művészeti vezető: Scharek Béla 2012. május 25. 18.00 óra Bezi - Általános Iskola udvara Nyárköszöntő rábaközi táncokkal - Kisalföld Táncegyüttes Művészeti vezető: Ruppert László

A horvát népzene gyöngyszemei A Kajkavci tamburazenekar elsősorban a horvát népzenét

igyekszik

átfogó

módon

képviselni.

Műsorukban szlavóniai, dalmát, Zágráb környéki (zagorjei), muraközi, drávamenti és baranyai (Baranja horvát tájegység) dallamok szólalnak meg. Fontosnak tartják összeállításukban a magyarországi horvát zene bemutatását is, elsősorban a gradistyei térségből, hiszen a zenekar is ide tartozik. Műsorukban a népzenén kívül a népies műzenét is megjelenítik. A repertoárban Szallmer János - az együttes alapítója - szerzeményei is bemutatásra kerülnek.

Adventi hangverseny A Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola Kamarazenekarának hangversenyén népszerű és könnyen értelmezhető komolyzenei művek hangoznak el. A művek feldolgozásában és megértésében komoly szerepet játszik a hangversenyen mindvégig jelenlévő konferálás, illetőleg a művek rövid bemutatása. A műsoron egyrészt az évszaknak megfelelő, valamint magyar szerzők művei hangoznak el. Az adventi hangverseny műsorán a következő művek hallhatók: Vivaldi: Tél, Weiner Leó: Divertimento, Corelli: Karácsonyi Concerto grosso.

Adventi muzsikaszó A 2000-ben alakult Akkordeon Zenekart jelenleg kilenc harmonikás, két trombitás, egy tubás és egy dobos alkotja. Felcsendülő repertoárjuk elsősorban az adventi ünnepkör dalait mutatja be. A magyar karácsonyi énekek megszólaltatása mellett a sváb, a horvát és a szerb nemzetiségek népzenéje is bemutatásra kerül. A műsorban elhangoznak klasszikus előadási darabok is - Kodály, Offenbach és Csajkovszkij szerzeményeiből.

20

Hírlevél

2011/4

Szeretném, ha szeretnének A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-MosonSopron Megyei Szervezetének zenés irodalmi összeállítása a szeretetről szól, amely karácsony közeledtével különösen aktuális. A címadó Ady Endre csodálatos költeménye mellett, megszólalnak a magyar költészet legszebb szerelmes versei, és az anyaszeretet gyöngyszemei. Ilyenek; Sinka István: Anyám balladát táncol című vallomása, továbbá Nagy László, Babits Mihály, Juhász Gyula, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Simon István, József Attila, Kosztolányi Dezső versei. Az összeállításban néhány vidám pillanatot idéző költemény és népmese is bemutatásra kerül: A pletykás asszony, a Névcsúfoló, a Hazudós mese, vagy Petőfi Sándor: Csokonai, Heltai: Falusi lány Pesten, illetve Tamási Lajos: Kecskebéka című verse is. Karácsonyi ünnepkör a népzenében A térség legismertebb ifjúsági zenekarai közé tartozó Re z e d a N é p z e n e i E g y ü t t e s r e p e r t o á r j á n megalakulása óta szerepelnek a jeles ünnepekhez kötődő nép-hagyományok. Ezek közül is kiemelkednek a Kisalföldön és a Szigetközben gyűjtött értékek. Közöttük regös énekek, betlehemes szokások és újévköszöntők. Ebből a repertoárból merít a Rezeda. Az énekes megszólaltatást citera, furulya, tekerőlant és a koboz gazdagítja. Kis, karácsonyi ének A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-MosonSopron Megyei Szervezetének zenés karácsonyt váró műsorában közismert karácsonyi versek mellett megszólalnak megzenésített versek is. Elhangzik a címadó Ady Endre vers, valamint Babits Mihály, Márai Sándor, Weöres Sándor, József Attila, Kerék Imre, Dsida Jenő, Áprily Lajos és Dutka Ákos versei. A versek előadói Radnóti–díjas illetve Magiszter-díjas versmondók. Molnár Ferenc: Ibolya Ibolya történetével a Komédiás Integrált Színház előadásában ismerkedhetünk meg. Az igazgató úr fáradt és mérges. Ideges azoktól a tehetségtelen színésznő jelöltektől, akik nap, mint nap az irodája előtt előszobáznak, abban a reményben, hogy bejutnak a színházhoz. Az éppen készülő zenés produkció romantikus lelkű zeneszerzője rosszallással figyeli az igazgatónak a hölgyekkel szembeni goromba bánásmódját. A két férfi egy hirtelen ötlettel szerepet cserél. A zeneszerző vállalja, hogy igazgatóként „kezeli” a jelentkezőket, az igazgató pedig szolgának adja ki magát és kajánul figyeli az eseményeket.

És íme, belép az ajtón az ibolya természetű Ilonka, aki azonnal elvarázsolja a szerzőt. Hiába a „szolga” titkos intései, tiltó jelzései, a szerző szerződtetni akarja a lányt. Hyppolit, a lakáj Össze tudjuk-e egyeztetni belső énünket a külső megfelelési kényszerrel? Meg tudjuk-e őrizni régi értékrendünket, ha megváltozott élethelyzetbe kerülünk? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Hyppolit, a lakáj című zenés komédia, mely a „kisember” harcáról szól. A „kisember”-ről, aki ma ugyanúgy itt él közöttünk, mint a múlt században, ugyanazokat a küzdelmeket vívja meg magával, családjával azért, hogy végül érvényre jutassa akaratát, és megtalálja a lelki békéjét. A Hyppolit, a lakáj napjainkban is időszerű és aktuális darab. Mondanivalója mellett az önfeledt kacagást, az igényes kikapcsolódást és szórakozást is garantálja a dunaszegi fiatalokból és felnőttekből álló Dunaszegi Színjátszókör. Óz, a nagy varázsló A Komédiás Integrált Színház játékában kerül bemutatásra az Óz, a nagy varázsló című színdarab. A hatalmas forgószél sosem látott vidékre röpíti Dorkát és Totó kutyáját. Hazatérésükben csak Óz, a nagy varázsló tud segíteni, aki Smaragdvárosban él. A hozzá vezető sárga úton találkoznak a Madárijesztővel, a Bádogemberrel, a Gyáva Oroszlánnal, akik szintén a varázslótól remélnek segítséget, vélt gyöngeségeiket szeretnék felcserélni jó tulajdonságokra. De vajon szükség van-e igazi varázslatra, hogy vágyaik teljesüljenek? Kiderül-e, hogy mindannyiukban, mint ahogy valamennyi ember lelkében ott van a JÓ, csak elő kell csalogatni. Nemzeti ünnepünk és a népzene A Rezeda Népzenei Együttes repertoárján rendszeresen szerepelnek különböző tájegységek katonadalaiból álló összeállítások, közöttük az 1848-as eseményekhez kapcsolódó dalok is. E dalkincs megszólaltatásának különlegessége, hogy a zenekar alaphangszere ugyan a citera, de szerepet kap a nádsíp, a tárogató, a töröksíp és a dob is. Az előadás a dalok mellett hangszerismertetőt is tartalmaz. Tavaszi hangverseny A tavaszi hangverseny műsorán népszerű és könnyen értelmezhető komolyzenei művek hangoznak el. Egyrészt az évszaknak megfelelő, valamint magyar szerzők műveit szólaltatják meg a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola Kamarazenekarának tagjai. A művek feldolgozásában és megértésében komoly szerepet játszik a hangverse-

21

Hírlevél

2011/4

nyen mindvégig jelenlévő konferálás, illetőleg a művek rövid bemutatása. A műsoron Vivaldi: Tavasz, Weiner Leó: Divertimento művei is bemutatásra kerülnek. A generációk együttélése az irodalomban és napjainkban A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-MosonSopron Megyei Szervezete a különböző generációkat verses összeállítással köszönti a Költészet Napja alkalmából rendezett verses találkozón. Az óvodás korosztálynak főleg Weöres Sándor, Bella István és Kerék Imre verseket adnak elő. Az általános iskolásoknak szerkesztett összeállítás tartalmát meghatározza József Attila: Ars poetica című verse. A középiskolásokat a felnőtté válás legfontosabb témakörével, szerelmes verscsokorral köszöntik az egyesület előadóművészei, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Simon István, Ady Endre, Babits Mihály és Buda Ferenc versein keresztül. A jelenlévő anyákat és nagyanyákat Simon István, Ratkó József, Csoóri Sándor, Sinka István verseivel köszöntik az előadók, majd felelevenítik a költészet vidám oldalát Simon István, Petőfi Sándor, Weöres Sándor, Tamási Lajos verseinek előadásával. Tavaszi vigadalom rábaközi táncokkal Húsvét eljövetelével, a tavasz beköszöntével a szabadtéren szervezett népi játékok is a falusi élet meghatározó közösségi programjaivá váltak. Az együttes tavaszköszöntő műsora egy ilyen, a Rábaközben felgyűjtött gyermekjáték összeállítással

indul, melyhez kapcsolódóan szili (karéj) és szanyi (nagyverbunk, dús, eszközös táncok- seprűs, botos és páros-csárdás, friss) táncok kerülnek bemutatásra a Csörögi- aprók néptánccsoportja és a Kisalföld Táncegyüttes felnőtt csoportjának előadásában. Zenei barangolás az európai népzenében Az összeállítással az európai folklórt szeretné az Akkordeon Zenekar népszerűsíteni megyénkben. A műsor első részében a német etnikum népzenéjéből bajor, burgenlandi és tiroli dalok csendülnek fel. A műsor további részében horvát és szerb népdalokból kapnak ízelítőt a népzene kedvelői, majd szicíliai, olasz, spanyol, francia népzenei darabok kerülnek bemutatásra. Nyárköszöntő rábaközi táncokkal Az 1976 óta működő Kisalföld Táncegyüttes a pünkösdi ünnepkör szokásait eleveníti fel, egy korábban Vitnyéden felgyűjtött pünkösdi szokás feldolgozásával. A pünkösdölőt az együttes Csörögi gyerekcsoportjának leányai mutatják be. A szokásfeldolgozáshoz kapcsolódóan Vitnyéd és a szomszédos település, Kapuvár táncaiból: verbunk, dús, lassú és friss csárdásból összeállított táncszvit kerül bemutatásra a felnőtt csoport előadásában.

22

Hírlevél

2011/4

Gyermekszínházi előadások ELŐADÁSOK 10-14 ÉVES GYERMEKEK RÉSZÉRE 2012. március 8. csütörtök 14.00 óra A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI játék zenével Pannon Várszínház

Holle Anyónak földöntúli hatalma van. Irányítja az emberek életét, a tengerek vándorlásait, dunyhájából hó hull a földre, zenélő csoda-hárfájára ébred a földön fiú és lány között a szerelem. Hanka, a kis mostohalány kútba ugrik, hogy eldobja szomorú életét, de a halál és élet között uralkodó Holle anyó megmenti, és ad még egy lehetőséget a földi boldogság megtalálására. A mostoha megirigyeli a lány eredményeit, és elkényeztetett lányát, Linát is a kútba dobja. Kikkel találkoznak odaát, miről suttognak a halott lelkek fái, a boldog – szomorú kemencék és az elátkozott lelkek kórusa? A mesejátékban minderre választ kaphatunk.

2012. április 17. kedd 10.30, 14.00 és 15.30 óra

Jókai Mór regényének új színpadi változata pergő, filmszerű jelenetekkel, korfestő zenékkel, a bécsi forradalom és a magyar szabadságharc csatajeleneteit megjelenítő nagy tánc- és vívójelenetekkel szól a magyar történelem és a Baradlay család viharos éveiről. Miközben a görög tragédiák magaslataiba emelkedik Baradlayné és fiai sorsa, megjelenik a Jókaira oly jellemző humor, amely egyrészt oldja a feszültséget, másrészt jellemző adalékokkal szolgál a magyar emberről.

2012. április 18. szerda 13.00 és 15.00 óra TENGERTÁNC – táncmesejáték Dunaújvárosi Bartók Táncszínház

ELŐADÁSOK 6-10 ÉVES GYERMEKEK RÉSZÉRE 2012. március 6. kedd 10.30, 14.00 és 15.30 óra 2012. március 7. szerda 13.00 és 15.00 óra HOLLE ANYÓ –mesejáték Turay Ida Színház

A gyermeki lét csodálatos világát őrzi, ébreszti újra a Bartók Táncszínház művészeinek játéka a Tengertánc című produkcióban. Derűs, lírai táncképek sorozata gyerekversekkel, mondókákkal. Tengernyi lehetőség az örömteli együttlétre nézőnek, előadónak egyaránt. Az előadás legfőbb szándéka, hogy megmutassa a hétköznapokban rejlő ünnepeket.

Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Nonprofit Kft. 9022 Győr, Czuczor Gergely utca 17., Tel: 06-96/326 522 • Fax: 06-96/326 731 e-mail: [email protected] • web: www.bbmmk.hu Felelős kiadó: Tóthné Hajmási Izabella ügyvezető igazgató