46. SZÁM. MAGTAB HONVÉDELM SPORTSZÖVETSÉG.RÁD ÖAitA7öB FeZETEI KU.JÖZS. 1tiadjp a M!~gyttr Konvéd~ lml Spol'lat ővet'sé,g...i'u\mczl J.aPk:i

MAGTAB HONVÉDELM SPORTSZÖVETSÉG .RÁD ÖAitA7öB FeZETEI

46. SZÁM

KU

1tiadjp

a

.JÖZS

M!~gyttr Konvéd~l ml Spol'lat•ővet'Sé,g.. Kladl!iB~rf.

.I'U\Mczl J.aPk:i
telel: Kádöi' .AlDeft

Mús:z&ld Jel elós: 5 imoD Z Git:lll J'(el'l.'dklt "iCJOO pMd!nyban. AJG mtretben~ •~la fw teiJéc'ié~I\. oz M.SZ !S&n M az ~ ~~~ ~:1'!,. :S~Zab\'~nyók. amtllit~ Amik száma: t5i ~/l - %rin)i NyomdJpj, Bw,1apegt. :Felel&i vezet6: "BOlG(tr 1.mN J.sazgatG

GO . DA GÁBOR

K,ORSZERŰ ERÖSÍTÖ E EMEK

MAGYAR HONV:f::DELMI SPORTSZÖVETSÉG

UJ62

BB RZETÉ8

Az ~m lap1qJaM - iJ.i lc~kntiro /~J~ ~t.gal6 - am{JU'Jr(Ji elit' tal4n ~ tn o mOnclú~ {lmif: 'na egyre több n & I(Jbhn ltaft!Jo~ol: : ~ l 'l.., ~ ~ s r i k i ö r_. :;:: a It 6 ! l l i tl 'k'". (JfHJiftl Wa ~ dllft.aaljtd;, lt.ogy o ~'Otl .trii'IU! lh.r8l hitre /el.foJd~-:z~ (jf/11 1111a~tó 1.-üme~ B ~~.ak~ m-~ af.apt~,~ a"Z az vl: er&.tmlnyt:zt.t, h.ovv· a~ igen Mj(Jf!a úf, kornera j6?,.'1!Z.~I~ .t:r&W ~ az a.m~r :!. t.udjtn~ igGs:odni, 'P'~gbUe m~

-

~t'f mlí~

"'..dJII

la m::l;.d~ Jel.'t~MJJ.ri tu-fit.rtll" a;; ~~ Mzl-~ a:laf"Jt??.6 tulaidM'I8f!..,

plt.

,d /enlis7WM ~ ~~ Q r B z c r ir' 14-ífs-J~::b ~~eA tgsn rcladt.' Jogalom.. ~t.lwgy m!T~ ~ a L~ .wdlrJit'lr-.ilt• .e!Htib-m (í.eik bennt: 16rgs·a1t
mdr e-Z UQI.lUU, flJfJl>a~ /:or~ l.: sz.uZf..ttl!k. Jkn;a. a tcn~.UruJ { l! j}Mhlul fJ(Jyuer-IJ~n nem lehet Upht IGtla-n~ .jjl~uct-n -úgy ~cttuk ~e a btm;a.Jdalot~ ell(;~ hogy ~kw (".8(: t az- ,tA l e ,. k i 1Je • s &b ~ k n c k"' vélt Upuu"'QJ r4roYDUNk. A ~y~~ uatpTA er&-W ekm.cl- legtöbbie ml,g laltoral6rium• l:úérlde!e ~~mában t:afi, Igy '" "ak ~~o.Jtyl.ag k~"' {P,ftllwriali l:tafX,M)ldrrt wdtntk rJilni im·dbb az elvi mükiidkre fl)f!W'tlt; tr~Zhi. N ,a ány IIZ6t még a /tim~ t. a r t a l m d 1' c5 J, Bl6nDr ·~fo glaljW: a Jr, a g !l n m l2 ~ 11 t> 1t• ét'&h.IJ e!t:mek. ( elelmora.UÖ't?ik k h'at~orolc)l Új.nerÜ. ~i)~ fd.A~­ ftálari kridd f>il,. 1: iliit1
o O'ettml truu\r.se-glid Dudapesti lJúsz-tdd F..fiJ't-tem F.JméJeti

iltau~SUAtt\11

Toll&7.ÜI:

3

A) HAGYOML:\J "OS ERÖS{TÖ ELEMEK Ifu elollo·assuk e-.rt. a cimet.. ~s megnéz.zilkt bogy ~ az elektroncs6-.. reket és a. tra.n~Ülzt()rokat soroltuk~ t ~:tJonyám megM~rá.ljá.k az dvDSÓk e.. fejük~ . hogy ma .á.r az e:lelct OJW!81>s a · . n.zisztor "hagyományos-u elem i Igei\~ BArmilycn. furcsa. ..s e.z~ iay ~ fu, a mikor ~gy·r-e ú jahb és újalbb rösiUS f~h·ezető e özt találna-k fel, a ~'égiek kezdenek e ]a \"'t•lni. Természetesen. rn · néhány .t\--ti:z.ed kel l abbo:z, hogy a.z új elemek kiszortisAk a régieket~ é:s éppen az völt ebben a fe~Lc:n a. oGlunk. hogy a későbbiek m.e;gértérenek elősegítésén ldv ü] - mf:~utassuk:~o hogy·ezekkel a "h agyomóny<m,, eszközökke] is leh et mágú · és koc-azerű feladdokat. 1n~dani, és aronld ,'ii] a knt-etkezókhen ös....;zefoglaljuk - ~nte csak ftd6Jag- a tl"Vek és tra..nzi~itorűk le-afcntoga.bb feloof!lználá.s1 tert1lmlt. ét! a k.e..pcsoléei módűzatokat. l

il

lA Az

Az

rele k, r o nc s ~

fl

rooc.sö mml erlisM

ELb n a fejezetben többnyil'e · l }eJ' t(':Il ;-eket és fogalmakat tálgyll~ lun'k. Meg' "'zsg~ljtlk rö\ iden§ ogy az e ktr.onesö~.re1 hogyan ]~het e.röaítali; bemufatjtJk Sl )~fonto~abb t~r&ifő ru&})ktl]K"SOJásokat és azok jelh~n~ro .adatuit adjuk,. t'zint<· csak táblázatos tömör"St.p;~16 Az (a.ri)sftés fol3'amatá.t tiZ elektrona;Ö ,tlc8f>C8ziillú.g - anódár-am lran~rlnlfkltfán i!rthetjOk me~ a ]cgjuhha.tL.- Állandó an6dleazültEéghez t a.rtozó rácsff'szOlt \g - a nód.altilm lutmkterlliztik~ 1át~<"J.t6 az l . áLlálL

4

A riarra egy 4Dtmdó ---U . dgynevetett el6feezllltséggel ettolva {L görbe~ .. m.elynek batúára. az anódid6bett változ6 fwzü]tefget -irun időben váJtozui fqg(R gÖI'be). Ha mom a.zau&'fáram ótjtbaellen.állá&t 'helyed'i'nk, awn a vihakom a.n6dá.raúl. váltakczó ~· fog .ejtelU. amit msluu ~nek ttevezüok Az elektroncsö"VM er-&.it& i~ d ffpm!& terjedt el az idök loly...-

aduur

rolm... A z alábbiakben .fel.n-oljuk a legfOJJklsabb er6sitll ka:pcsolásokat, 'ÚJ azolr jellem~ adiltaU adjuk.

.a) Falde1t. latódti. l'af!l latt-d~z-ie ~a,,~ .A lofJCicld.; mv; {csak riltakC26Aramlilag jelfilve) a .2.. ibd.n 'iát-

ll&tó., ~------o+

___

...,_

.,____, l

l l

l

n 4; l flt l

l

l l

.-~~-----+------~----J

A földelt katódtí er&H-6 adj& a Jegnagyobb er&ítést.. A kimooeti é bemenet-i je:lek köUJtt 18if-oe 1/ui-JfJ"dleá. van. A ~okozat ~ ba Re. •Ra .t

.

U,d

.

..tt= -- ~IJ

Ufle

Ba Ra,+ Rl!l

_o

~ ~

Bcr. ·R~ Be~+Rtt

5

b} löldtll a..O.W, ~ ~' Wfl!l hrtódilJvd.d hlpesoib Az igen gyakran allmlmazot.t k&pcaolú rajz& & 3. t\hrán láthat6. A ~tés kmehb, mint egyJ ~n nagy a bemenéti eDená'Dúa.. é8 a. BA~,. kicsi & kimenet-i e~. A kimen6 éa 1JeJnen6 jele'k

közM:t

nmcsJll~4onUiá8

Rg

A -= ____P<_B_~t__ _ B'tJ+(l+ plRk

B

__ ki

Bre

l+-BBk

~

BBtt. l + B.Bk

l

AP

i

t) I'Oldllt rács1Ít trafJY ~~ lr~venc~

6

ta~ P

4 .. ábcln lá.tható.. Alkalma-zása különö.een nagy~kben oé!Bzerű ..

A itapcgo1d.8i

--------o+

ta.

o-----.. . .

Bc(t+p)

A .....

llo+Bb+(l+~-C)R~e

A 1eszültséger&Jtés nagy. {ári8/0'rdiUu niJJC&. A~ efkRdlia

acn,&téke

d} "f.lllVJI bemeftJV :eUt:ndUá.sú

attódcm.~Diári

u{}fttó

Az 5. ábrá.n olyan er&dtöfoltozatot tnnk .. melyne.k nagy az er&mtéae és ugyanakkor IUligy a bemenó ellenálltisa is. A fokoza.t A~ p

ef'~MJé~

.

B.a+ Bb

R

e~

(f.l + l) RI(

Rg

A &e'M.._eH erlenállá8 értéke R t.oaal ötjok l.t~

BIM

e) M•1~apol!

R1

eeetén

(tehát Rt.& kondolllá-

P:l< l

R c+ b+B~

elki!!Ulhú Aa.tól~wt& ~o!áf GV'kr an el6fordol hogy a. megfeWó er&ités, és ugyanakkor & aztlkaéges dosel4>fesztHtség biztoeitáBa célj,ból a tt ébr&n Játbtó kapatOláal kaMdköw&6t alkalmazzuk+

8

i1.~d-J

-- B~~I·

$

A ldrmat

umhl"

BB~c

il. ~ l + BBf(&m.tmli elhnciWf

Btte ~

B., .. Br; BD+ P Bk

K ÜJ:t;tJten ellendllcú

lr~l== .

j

8 1_"

.

l

Rö . _ Rt , + 1 _ 1 Ro+Rt~ .RJ.+ RJ l R" .

1

B1+Rz

ahol B 0 a .ezérld generator belsó eDená.Oáa'" /) Fáú/MdUd lol6mt

Jsen gyakran alkaJma.z.ták a "1. 'Irin láthat6 kapa!C)Mri an&Mmtó~ 6gyn&vezett icuodtn fázisfordfló fokozat~

A2 = .

Általában

Re=R"; = BJ

IJBd

BG+Br>+(l+p)Bk

és ilymkOf pR

A ~ Ro+ pB A két er&ités tellát egyen1ö (!lgyDlisaaJ és értéke mindig kisebb, rnint 1..

1 B J;tl -- l I+ -

-Bl( + B(1J+Br; p

Rfd2

l

=- - - - - -- - 1 l

B;;+ Rq,+CI+p~

l

B ld - - - - -- - -1

-B

+ TI-+-IJ:-= )R:--+-= R:-b

tehát a két. kimeneti eUen.állás szimmetriktm felépitéa eseté sem egyenló egymással. g) Egyfofomtl!. dif/e:re-ncfdlet68ll6

A lapcdtin nl'JZ a. S. áhnín bitható. A fent i ka.pcsolist olyan helyeken Blkalm~k. ahol a leladat k~t jel ki1lön~oek kép-d'M (pl ridi6loküorokntU~ lltlttlóg ~pek­ nél, stb.,)~

10

~~

I

o

.A fokozat

l~1W

/efZilldge

uld = f Ubez.CI +

IJ)-pUbel

l .BG

B~ +Bt,

A fokoul I;~·nrewli ~lkfiti:Rá~a

B

kJ-

.RcRr,. Rc+Bb

l) Küfokotat21 l-méd lllclá8i1 n6dbJ

A 9 .. ábm.n ol)""an kétfok~ató er&ítöt Ktunk. elyntok eleSiokozata lsMdl;lh~~ erösítő, & máflOdik fokomta pedig jOldell rocszl folwat~ A2: er() ·tő beme~~ai tlleJ~állása a katódk \!ct5 bemenet miatt igen nagy. a kat6dlúh·et6 loke2~t kis khneneti eDe-&~állása hajtja. meg & földelt riesíl fokozat kis be~eti f'llenáJ.Ms&t~ Fhi8fotflíhís nem lét~ fel. A folozQt

A

-- Jll

---R·-~ ~t) +

(Ba

lia a. két

C9Ö egyfomu~,

bz) ___. P: + l

~ólfitúe.

RG

·+·

R --~---R --....,..... -----.... B......__I bJ c l b!..._.

l+

(,142+ l) B*

tehát példAni egy kettős tri&lat atk~k.

1

·"*

A litMnttí ~álltb 'rUke l

vagy ba

akkor

12

i) IIAl/olozaf.ú /4WJ~ot4i!d3 ~i.tú er&ih'-

A 10 [i b-áo láthat6 kapc80lású fokO"JAt ugyanolyan tulajdonságokkal nmdelkezik., mint a il ábn\.D J!tbat6 erósítő~ C88k ennél a bemenő ée bmen5 jelek között 1800-os fl\z.t:atordftM lép fel --------~~----~+

ff) ..

A~

dtwa.

líatoio:~u;

fáWjwdíUNJ -~ er&itd

er&dtés értéke

B

PI+I

A

p

ll: Pz+l .. 'R

+R

iP

'V &gy

b& R:" •~Rrn= Bo

[1 +

1 ~ ] (P2 + l) ~.R.

.JP• + l+R

ttotl P2+l

bl

~ P• == p..~ p.

l l

[r+ (P2+1lBic H*+B..z ]

l

·- -- - ..

ll

l -------~--~~----

_!. + Rfl.

Bo l

1) .Jraeócksawlású diJ/ere"tt~

A ll. li'hrán lá.thd6 ~

[

---~-~--~ (p+l)Rk

+ (p

l)B"+il;

]

w

ka~ erösítő

két je,

killön~ro

étzé-

~~------~--------~+

A foio:at ~:rositl8e. p.- 1 - - P?.-- " " & Rtn ~ Rb z.-- ~

esetére

l+ A=

~'-

(p+l•R~ - -

= pRB

Ubcl -Ubct

R +B b

G

A

fok~t 1-m~mdt

r2+

R~

BL]

(p+ IWI(

eRtMáilll a pedig BZinMn ui.mmetrilma esdheu l l

Ba l.f

Rn _

l

~~ ~& ellmiiiAlm:ű

Az igen kiril6 ábrán láthat6.

Ka~~il iU:míl erd~

l)

dijfe:re-ncíltlerósfto

~Bással f'tmdeikez~ er&dti3

(lleA·

bpc&Jiósi rajza a 12.

+

&intéo igen eteldl és kiváló er&dtó kapcaolási rajza LUható a 18~ Ahrlm., A!LercSMlél értékfl szimmetri esetben

15

m)

Kwzt~rJi

Jpo JÓ tulajdo ágokkal rendelkezik a. 4., ábrán lAtható kat>CSOIám ~de,-9sitö·, melyet sok helyen a lka.lma.r.nak (magoetöfonok,. l'ádióloká orek, ~b ) A fok02at erős(tése szirnmetriko.s esetben

B'a

.A--: C.u+ l) ll41 + Cp+2) BtJ A fokadt fluie(OTditó.l4 hm Utre. A~tidl~

11-} & ro.

~"tef'68ltó

A rokozat

18

erősk6.15e

82lmmettikttS esetben.

l

R.

D

lllti

éa kimene(i eDeMll&,a

B

l

ki

__!_ + .BD(P+2)+r ÚJ2+ !4+ l} Ba ~(~+r)

A lokoz-at nem hoz l.étre flzmlordlltút~

G' Bo'"*"~~iikmi1 eroJto

A fokoztt.t - mely f~afordti&st okaz - . a következ& er~ adja

~-zimmetr.iktts

eeetben

17

Bo+pr

A =-- p

2R~;+(,.+l)r+ ~ (R~+r) Az

erősit6

kitne11 clJ ellewíiUáaa R~ ~

l _ ........___ _ _,_,_ _ !__+ 2Bb+~t-t+l) .. Ba Bb(Rb+r)

A fenti felsorolás & külöllb6zö erösítlika.pnsoláaok igen széld" de korintsem teljes skáláját adta. Evm erm.met:esen mind ugyanamn a~ e1 rw múködoek. ógy ahogyan azt a bel-ezetóban a buakterisztikákon megmutaAtnk.. ~e azük:5ég olt ilJ'en sokfaJta tipus ki fej leutésére,. hiszen lllindegyik kapcool.áaoak \"an \""alami ktilönleges saját088ágL A orazerii harliteelm~ a, a. rakétatedhníka. ,a bolygóközi mpüléa~ az itb nyított lövedékeit a f: lhasznáws spociális kö,~etelméoyeit ~ Pl.~ Igen nagy ~tabiltlá'" kf~..ántak a kapcsolá.stól, ru:uJY etó&{U# és Bá t•~ ~Beu~{/l!t követeltek min~l lter~b fokó~~ nagyoo kie #o .. ggaMJásl irtak eM t él a ~talan ~egyéb vetehnény végfil is kife~ tette a Eent.i igen f3Zéles skálát. 2 .. Az elelll

esti

...-ma

mil

·~Jeti ~~

Köny iinkben aere . énk helyet biztosítani a. legkorszerűbb bJradásteebnika igen fontaa terlUeténck, a.z ktronosóve!J analóg ~ g!pekn~k és az>Ok ?..piraroJrore · kt a m:Qvflet l erónt.1ku.k i~ Ar... bogy ez a téma itt ezerepel igen értb őÁ Egyrészt . meet a teriitet a telll.Mználás · o lrorB~rrQ . m3.srészt az egyes i. lllettetett áramkot'Ö b~n az elektr<mesöv k eróefJ.6 ilz€.mmódban dol~. A számo~~pek fel~aszná.lás.\ró é~ fontosságáról ru& már nemig~n kcll a múszaki ST.ak~mbet-ek előtt lx!szélni .. I genis meg kell awnbBn monda.ru. b ogy tU: ismcrtetésre kertil ó ft.mmk,- rök ememk a k6WJ18éges ada.tfeklobJozó számológépek n nyernek alllullma.z.ht~ ...&\ erOloten dolgozó amatörők szakembetek oogy()n jól tudják.. hogy egy ra.darke.. ~lék. eg;,.. bo. g6köz1 m kéta . egy irány,tott lövedék az ilyen múve!eti l\f·amkörök tömegéti tartalmaz.m., é8 írty ismetet.Uk a ~d.fl~gi pá.lyán múködö szakern berek tw..á.mára is fontO! Az alé.bhiakban ezért nagy ltonulakban végigmegyfiok a ma.te1it8tika. legfont~bb mü~~in (ösS.zeadás. 6ZOJ"Zá.s, Jll.gyzetr~meléa. inh!p;rá1ás ~-tb ) M egy..!két pált:W m otattmk arra, bogyall J het eJekttoncsö'\-es erósit6kke1 & fertti feladatokat megoldani.

18

a} Ou~ ttói/Mk 1gtm egyszeri éa gyakran alkabnazott &szeadó Atamkör to.~ látható a . 7 áhriu ial6illiitd6 erod'ó h l,rlf'l(l"ff2fur"máwr felhaszná.l4aivaL Az áraniltör gondos elkéazttt!.-s e.setén néhány MHz..ig nlblm&zhaM... 4

+·

Mlsfajta ~dó óramköt

l""alősitbató m.~ löf)l}

ved:r!Onícaal nm-

MkezJ dak~ekbi. EkkOt az egyee vezéd~km&djukazös~ adaad6 les! Jtségeket~ , ij akkö~ he jelek eseién az ~ rá.OO'eszűlt~ -váfto?Aook által létesitett anódá.ram,ráltozátrok egyszeriim &szetldódnak. Az ár.amkörrel pontos 6sszeadást nem IOOet e!érni~ lllOrt P egyee erősil ések Btabiliv.álása ~n körülményes.

lmuét c..~k elv1 jelent&ége ~an annak az ~~ead6 á.r.-..m.k.örnek,. :mely arrnyi párhuzam~ .hJ~tt de~r~l áll, ahány je!et abrunk ~m~ é-e, &z anúdb& vagy a lmtódba. egy k~nw eDenállást helyezünk .. Az összeadandó jeleket a csövek ri~ra. adjuk Az Ar.a mkör nagyon ér. zékeny a ~t()k b a tápfetmi.ltség változáse.ira.. 1JJ K iwcm6 er<ói

K.lvonw ~Hink a 17~ ll.brin Utbatlt ámmkörrel ~ csak a tnmadormAtor bekDt~ ·m eg kelJ esemini és ~ kivOilUldó fesd.lt~t keD a t raosz[o.rmátorm adni Két IMZtiltség küJOO(ls6gének elr.ktromsörekkcl törtéoo elMBitá. dm - hs a feszültségek egyik végilkdn .földeltok ~a tra.Dsd'or.mát.orf; nem ld\l'ánunk hMmÜDí -- két lehetóOC'f! kinAJ.kozik: L Az egyik feszültséget egy cs6 katódjD.~ a mt\aibt (a ki onan-

ll

dót) pedig ugyap~k a osónek r4cslLm adjuk. A ktilönhsépt az au&lkörbe ka.pcaolt ~J v~'Uk le.. Ez a Jd-zll/o.nlllós liroJtó á~ml-ör~ ~ A. ldvUWtd6. feszükség eUSjelét elektroncttóvel megfmdJtjuk éa M igy kapott fe&Wtségre t hozzAadjuk a. másikhoz,. 8olnlzot célberfi 8 jelet kúmn katóder&ftóvel ráviDDi a ki~ katódjlra.. Ez &ti AramkÖI' a l:.._.;, ..t..J _ ~•-1.1. ' lll~ • ' " l.. r_ ~u-l :U. IIJf.VO'liD Maf1JI!.'VT.

Bz--ifnfll;(!lriltm.lt Jll.~sjordiiÓll ki'tlt.'md tbr.mtl-&' ,r ajza látható A 18. ábri..n.

+

Ukll. --

l

l 1· . B2R1í2 -2 - Ub~-Ubel l+&Rk2

U ld t: lesztUtség pedig h81SOJllóan (Ub e 1 ~ U be z)-vel atányoe-A Ugyancsak e1öjelfordit6 -csől;rel működnek az ú. n~ /~tá. lúzót varrtJ 6ooúJra-p kiii~Ó áramli.kiil~ me)yeknek alapel,iét a 19. ábra. mnta.tja. Az át1UDkör jó nrúködésének feltérele. hogy 0 agy legyen, V1 belső ellenállása )JMig Icirem legyea Katód~ kioonó áramkör ra.j za JáthaM a 20, ábrá!L Az R eLlenállás S2erep8 egyrészt az, bogy BtabiJtzá.Jja el&ítés.é ., de lllAsrészt Btabiliz&Jj~ V 1 er&it:éMt is. m.ert megakadály~ hogy V 1 kat9dimpedanciá.ja lesöntölje ,a közös katódeUená.lláat Jobb eredmiuyt (;rootünk el, ha R" helyett pentódAt haswibmk. Ez a.z ~ ekkor a. legjobb Itivonót egyik ~ ~les fre:kvenciaeá"'n készítbetli és igen 'llOlltoBJ preclz áramkört kapuok~ &'Z

v.,

20

--------------1-----~·+

--------------~----~· +

~l

e) l flleg-ráld

~

Annak ell81lM6. llogy ma.tematik&~lag az integr416s mess~ a kivon&e ot&n következik, 6.ramköri szempontbúl eléggé egyazeni 'cl&datot jelMt a nmgvaUie[fáaa. lntegnUás ~. RO á;ramkiirok1eJ iB megval&itha.t>Ö" mi a.zoobaa aak elektroncsöves kapcooláseal togJ&lkozunk ~ A 21. ábrán f~Uségutó:n.lthó irltegTál:ó ~ mJa láthatő.

21

..-----...........- - - . . . ( )

...

Az áramkór ~ egysz~tú; i!s " · t onylag flontooan integril, de nagy hib'jat hogy a fbemeoeti l szült~ · funis egyik ·ége sem lehel földelt. A 22.. ábrán &zintén igen jó integrátörl láthatunk, ai:i li. n. M~ller­ im.egrá~or ~űbb alak" t + Néhány Bz,ót ég az illh'grá ló á,.rn.mkömkro'L Az integriló kör ök t~tclt körtlkt

tehát ten.TezésDkoél 11em gendll ,a z áramkört ak az tizemi frekvenciasávban \7izsgálni,. hfLilem elvileg nulla. &ekwen iától végtelen frekvenci!.ig eUen6 "zni kellene a.ztc~ hogy az ámmk.ö Dero fog·e-

begerjednl. A ta~at egyébk~nt azt m11tatja... llogy a begerJedés többnyire kadrekvenc"likon lép fel Az elektronílrus integrátorok l Hz alatt ncmJ~reJ.l IJasznáJIJ.atók, ba mégie ~fikségttnk ..enne ennéJ lauabban vá~tofó jelek integrálésám, akkor impul~uttRzámlál.ási ~ve~ kell~ne alka.l:lllMn1ltlk~ Erre azonhan rés~.. let6sebben itt oem térün.k ki. d) Di//errerlldá!6 t;ÖsitlJl

A dif.erenc.á m43g~n\looitlmtú tm'&:l.er.íí RO. át-amlrorolrkel is, mJ ~ csak ~elektroncroves kapa~olásoklcd foglalkoznnk. K&eliM differenc ~ t,Jáat leltet ell·rni a 23. it.hrán láthat() á ramkarrel, m~ly "kat.órJiromp!extt.m ruegfelelő megválaezt{•ss ~én vmzoupo.g jól ·dilleren.ciát A. difiere ciá.hi:s anná.J ;obbt min(.J k~b a. Cf81 és m.ioo1 oagyohb a Oll. Pootooabb differencilllál;t lehet elérni a 24~ 'hrá,JJ Jáfbató f,e8~gu!d~it'Ji ~~fjenmciidó áraull..~örrd. Ennek a lw.p<Wlásnak is hatrinya a bemeneti ft.&ültség fOideletlenségo~

........- ....----o+

c

1!'4 . dbm. f"e.!tüflalgat«nJ"'IiJ:ö dif,~~neiá,ó bd~

J()bh diHerellöiá~Mt lehe elérni a 25~ ábrán bemutatott á~.runkötTe1t mcly a Afilla-tnugritor differenciáló megfefeJi) e. l gell egy.szecti, még.rs Dtl.gyoo pontos dillcoonciál6 áramkör rajm ráthst6 a 2~. ábrán,. A differe:neh\lá.s annál jobb,. miné] nc.~gyobb llaXJ &..z

1/S-hoz képest, t ehát· oolsz.erií kis kondenzátort viJnsztani.

A diffe:renoiáló ltmmkörök i.s vfss-~acmtolt hálózatok,. tehát ezeki'e is érvooyesek ~dc megjegy~sek ,, PO.it az integráló kötöknél moodtunk~ Ezeknél azonban a tap asztalat szerin Lnkább a. 8blJrftek,·(T'nriá-

23

.......----~+

kon lépnek fel begerjedések. agyon J&Ma.n válto~ jelekdiifereneiáládt célaetú valamf'ly tnt~frekw:ndás ~rrel difEet'eOOWni. ~}

8uww u6$/tó! Szo.rzó úamkörök - ba. ro~ a.tk&trészeket nem engedünk meg ~ak mmlíneáris ~li1-.á,jú el.emd t.artalm_UÓ &rnm.k örökkel való-

24

síthtitók meg. Sajnos az eddig ismert nemlinekis áremkörök három biíf r&nyoe tuJa~'" 0118/igga] rendelke~nek: • Nem til• 11agy a atabilitás.tlk 2. A jelleggörbéjiik nem pontosan a kirint alalru. a A ~iiltqtó1 és egyéb para.1Mtem1l a kar:akteri~tika er&én ltigg. fgy" Mr l eznek mozg6 allmtrb3z nélkti.Ji szonóámmkörök. de a swrzAs múve1etet .inkább ~«rvomfill<mizm,-usöÜIJlJ vagy mW'/f'd:tlei!OOí-' módszeJTeJ oldják :meg.. A 'k ö?ditó szorús J:Deg_oldható például mégis ágy. hogy Uibbt·~ ~ alkalmazunk, m-elynek anódárama. közelitőleg anlnyoa a két vezérJantes fes2Ailtségének smrzat&val.

l)

'N~lre

lmtlv erds-itdl; A ~gymtre emel& is nemline.ú.iiJ jelleggörbéjú elemekkel valóaíthat6 meg., K~-en5esö~ szok-t&k E~lk~ni, például a 1:1. ábra ezerinti apcsolásban,

...

f!1.. dbN. Néfru~:srT~d& d.mmk6r

tapasztalat azt mutatja. hogy ilyen kafJC80láaban oo~r(í & b exóda h•nnadik n\ceára ~obb f . ltséget adnl Az ámmköt' csak akkor használhat6J ha a. négyzetre emdendő fElezültség mindig podtí - Ezze' a há;tránoysl nem J'elldelk~"k a 28. ábrán Wlmtó áram.lrtil', melynek azonban nagy bibája, bogy az R 1 és R r. osztót megle lisen nagy elleMllásokbó,1 kell készftooi. Igen egyszeru,.. pontos ~ stabil négyzetre emelő ~trnmkór r&j2.a tátható {L 29. ábránJ tulajdonképpen kö~es tlkrtfilemtí mpcsoM~~

25

r-----~------~+

l

oli;

g) 08tló erv.Bltök Arz osztás m.lllka~eket nem tarmlrna_W elektronikus áraJnkö.. rökkel még a 8ZOt'7..ásnál is neher.ebb feladat. Az áramkötök Vfl@Y lxmyoluhabbak.. \Tagy ke éslté po-ntosak. Oszt.Ast legeé zerübb s~eckmú­ wnt.~ul vagy -vitJ6/rehenciá8 mtk~BZ&Td ·égezni. Egy5!:rorn~ de ennek megfele'őeu el~ pontatl_ a n osztó Ú'e..lnkör rajza. látható a SO. Abnín. Az osztás feltet~ hogy egyrlaszt R" elég nagy

26

IJ(J+ ábra Egyn~

our6 dmmi-Or

belső elleoó.liOO& lehetli]eg nagy legyen (OOhrLerii és móg~ hogy V,, meredeksége lineárisan áltozzék a

!egyen, mllsrészt V 1 fJentódát hasznilni),

riesfentiHséggel+

hJ l{~oyzdgyiJl"'t''tiiJ f!f'ösitók

EgyszerU, de eléggé pontatlan négy2etgyök1rmtást leOOt végezni a SI. a.. és 31. b. ábrán látható áramkörükkeL A 31. a.. áht-ánál az.t a. t-ényt használjuk lel. Logy egy es pent6dák an6dAmma. bizonyos rács! 1 ~ anódfe5ziUt9é.g h&tárok között - - ---<J- +

lJb·

27

megtözeJJMieg a ráoyw &z. a.n&lfeBznltség u~gyutgyöWvd. & az e.OOd f e s z ü l t - je.IJeggörlle könyök~ n'' lép fel Eria:el az 'ran1körrel mmtegy 10°/o-oe p1ntfl68ágot ér11e ünk e1 A 31 ~ b. 4twa szerint 4t'amkörben olya.n eiektroucaövet sltndm~ mely~k &n6dárama a.niny>08 a r.Actsfeunlteég nlgyzeUod (egy bizonyoo stAron belül). Ba ily~n csövön a bemen6mmru~ggel amnyos át.amot VH-efünk 6t,. akkOJ' 8 rá~atód fesdtJtség amayos letm 8 IJemenÖ fe6%iilt~ négy~etével

Lényegeoon ponteaabb llégyzetgyökvonó ónwlköJ~ lreaúthet-6 elü:nfiUmd vasy aega/Jl.?tlW m811Zl1C11t1Jdl rendsze.-ekkel; ~kel &ZODb&n nem foglalkozunk, mert k&pCBolásuk elég bönyolult. A mlt~eWl edSsitiSk ~ kvrántsem teljes éiJ kimeritő tá_rgyalását befejedlftk ~ a. tovább·. Mzletekkel b~.oJat ball &%! irodalomjegyzékre utalt1Dk. ll. A l ro o z i sza o ·r Az el~öz basomlóa.J~ ebbeD a fejezetheu sem a~ lesz a eéhmk. hogy a tranzh1ztor mfikódHét ·v sgy uokásos k&fl
pnr~k

tranzi;s_Ztoros &ramkör5k t!.rgya.lás!Jt & rnAf!Ypólw ~~k segrtségévd ezokás rigemi int ismeretes hat I'Ie. egymásta rt_lthlJ négypólus pa.ra.méter van.. és az egyes könyvek_. folyóiratok h lmtaJögnsok roás és tD1Ís j eHemoo .ara·méte:rt körolnek, iDet61eg dolgoznak ve1ük. Ezérlazfikeégesnek l~blrlk msga.d11i a.z egyes négyp61ns para..méterel egy111ásba való ~t6zimítását. Ha. u 1

-

8

tranzisztort artalmaro ·11~gyp61us be'mene.ti nltakozó

feszttlteége~ ~~'~

-

] t, -

Re; R,_ -

a

~gypóloa

kimeneti a. hem fleti ám.m , és

fes~ü.1tat~,

-

a k.imenet 1 &ram,.

a. e~lö gep..eri.tor belső elleM.IIáaa., a tetteM eUewillás dd. 32. ibra.}·,

.

l.z

1iurtziszfor

28

~ ZHi1 ~-

fi1

": ~ Z21t, 'll·t ht Ji ] =::5

i :u,l

~··u

+ :En~ + hJ2.1!.2

U1

+ Y 12Uz + 1122~

i2 ~ OntJ& il ;;:; k 11fl 1 -t k 12l 2 Uz ~ '•" 1 + lrz2i2 'fl 2 -- d ••u:~ -- d~:#1.

~

-

= Jll

riL

~ ~.~. + ~'~2 == auu - au~

=

~

t t

Zu4

i!l.

a~1"2

;;;;;;;;o

~·~ t~] -~~i·

Az egyes .négypólusparami:f(ftk eggtná8!-öm átl!Zárn.ltá&tt az L lá~t

aiJ-

tüllteti fel. ahol

bZ = Z n~ - E.2Z2 , l:iy ~ Yn!/22 -- Y12!1~ 1 Ah = hl ~~ - k tzft-zl 12.1 -- ill~ - ~12~1 M

Ad 2. A ll parami&el'e

-- (11 aH = tlu d22 -

élték · a

aua2:1

d t::.41

Münbkö Rlapb)Je!iOIAsolt. @!id.éa

A trall7ie.ztorob.t három alaplmpeaolásban szokás hasmálni:

földell Mmu.. jwleli ~w~ttull N fiilde1l lrolleltorú .l·a~MJJan.,

H.a. ismerjUk va1amelyit. 8lapka peso~Mbarl.

,,~muJ

h pamméterEk m1é!t:eit., egy má.tdk alap~lásm ltm-Amíthatjuk. ft;z()kRI,. Az át&?A.mftási k épleteket 8 IT. táUázat adj&. a-hol

h.h ~ h11~!

a.

-

l..:!JIA -

1• l tr. ll f 6 H

~J.h'' ~

h n 11k""2t. -

.;.l..il' _

'L:t

Az crös1t&i

-

hl%hH

1r _ _A" f 6 J%"'' :1:1

1.-~ ult'''21

~mziik

"lszám [tlístt

Nagyou fontos. llogy s ~T~ pa6améterek bmet"et6bcn ki tlldjnk. miilrníta l'li tottv tranzie'd'Orús et&itélf~zrut jellen17iS mennymég • . Ezt ffi.l lteti fcl a. lll táblázat. ahol a~v. eddigi ielölé:wken kiv ül f'.. ;:; 8 fok~t árnmei'Ő/illtést tényezője. V" a fokozat Feszü ltségerősitési tén~j(; r8 -- a fok'OZL\t bemell.e li ellenállHs.a .. rK RL

RG

-=- a •okov..at kmJeneti ellenállá~ ;; a fokOZflt ~ ~J1elő e11oo§J1Asa,

= a V'e"liétlö femtitWgforris belsó elte.lánás&.

o .:.

a. folro.mt tcljesihnény«i»ntése.

29

I.~

z

J

Alr

z lL1 ~~~

~~u

lf.y

dg

h .

l

l

--~

k:!"l ~

lJ~

ld

_ l_ -

~~.!!"

~. ~ -~­

h ...

~~

h

kp

'"'· d~

- l ·::;· _ l_

~~ l

- Zn

.2_

~·

Zu

z~

!lu

- ~ ku &

Ak

- - l -rUtl

- M d..:. ~. d., l

hu h u -Lfli -&~ ~~~

l

lJ~·

u 'l

- ~--

l

------.dy

lll

!1211

fl:tl

Yu

•

~ .. ,Jh - -

l

.lk kr. --.l~u

z 30

l

~- - -

Kj!

1·n;

Il. l'Wáwl

A KAPCSOLk l MÓD l

ölclt"lt

-

)Jáz

s

F(IJIIPit •miUf't : l'tild

It kolh>ldur . ~

~

~

..t=.

~li

4L~

----= = r-.

-hn

l -1 l

/,r

h!.'l

- --

•:=

hn

l

h"1r

E rQ,i

-... c:..

~

-

Ji.

-

l

I +.h'!!t

h""u

'-'

-

--

Jh ..

A... , ,_

- - ·-=

-

--

-

1 -=- h

( J, ....

~~

l l

::o

~

l h. ~

-

-

~

l+hti

1. f' t

-1

l + hu

=

!!'

,. r ll

l

-

~-

..........._ . . .

l

:!.

l

J

1-~- .'

- ]-Ji •

,.,....

e

An ~

l

Ir..~'

1+ 1)1

-

I--IJ:..,.I2

IP."r."

li. r~~

izll

- 1-"'t:;

JI,.""

-

1-

l~ ..ll

.......

J + h"':il

ll u

l 1-~l

n

c o .:.s

~·11~-.Jk~

It..

~~

-

h': •

~~~

= ~

-

'2i

...

• +At-.,

~

........

u..·

Ah-hl 2

......

....

Ih, ~

".

ll '

J+A:.

:

-

, ..:.+

.hu

·~· r

'"'-

-

____.,

l

A"••

"' :r.

u~ ·

l +"·~·

-

-....

l + l(t l ,d~;--A~~

~

G,)

h' u

flu1

~

lliii

h''H

-

--r

i.-

,.,. .:!.

- l -It'~•

-

-

hl' l:!

l

--

1

L

~

h"1!2

-

-

It l"'ti j

31

PELHAS%NÁLT Nf:
-rARAMÉTEREK

Jt

11

l· l

v.

Wz1

~.

-

VH + Rt. . ~

-

I + IIJlL

tn kt.BL+..dk

l

l lv

~

f

RI.Jiu

-

'N

.........

I + Rt.Ytt

-,.nl.

~~L

h 11 +B~Lllt

lv ~"L l

g J

l

Va . llz.

lW1, + B1..~!1,

J

.rR

32

-+ g, r/fl;

·~:1+ RgLfy

l

4'1,1 B,_ ~(iu + BL~k) fl +i~L)

l 11 y.@~'11u+R!AY

. :ra

llL

U +Y.Jlr) (l + huR'LJ (A 11 RLLth}

i

•

AE~·

l1 .+ Rv11~

"'f t+ .R,

l +itn8L

~.SL+4k

h,.+Ba ~/l<J +lll1

l

~

l

~ + R-o~

1-+ ·~~Ba

E) KORf3ZER'{1 mLVEZETÖ ELEMEK 1. A " ·rM~p-dkldA

, ..agy másnéven nemlinetim (lTáltcat&thst6) io~•~ dsBdror egy.mag&bsu, még oem et&í ö ~~ de mivel ez képezi 8 pd"a~ ,~ (~ dielek~) erö~ltó a apját, fa ezenklvul j6l alka.lm6Zható fnkvenciamodu.lá.J&ar& -- Ur.gyaló.sa. eze a. helj · még· .s indo'kolt. Ismeretes.. hogy a közöruép (lineáris) kondemá.toroknil 8 leme~ közötü U feszültaégkn Wu hség egyenesen arányos o lemezékre "-itt

A

varicup-diód~

Q t61té89el

8Z

törvény amrint ~ ahol C a kondenzátor k.&paoitA.sa. mely alland6 értékfí. .A nemlineáris kondenzátcrolrn.U a. O ka.pa.eifils nem Mbtnd6~ hanem att61 fqgg, llogy mekkom t~. lemezek k~Ut.tiles1A.tlt:ség, Igy a tül~s é8 8 fesz-nitség oem lesz atányos esytniÍ.JSP.at Ha tehát egy ilyen lleDllineárm kondeozá,tomál változtatjnk a lemezekre kapcsolt feszült ·ger. váltOUli fog a ka.pa.oi.his értéke ~~ Ezzel er&ittlS és moduláo.iós hatásoka t éJ·betfink el A varicap..di&la (másnéven m~g fXJmm.t.lr•lltl~ diód.u., vagy ~A) lelépitését h ala'p elv6t tek•ut\re semmiben sem tér el akw..önséges di6dátöl. A varie&p-di6dát az áramkörbe tAroiri..nyiJao k apcsolják be~ Így a diöda mozdnlathmul t 61téseket butahnazó két l' tege és )).-11 Atmenete, egy kondenzátor két mezének és & közöOOk lévő dielektrikwnna.k fogható fel ~ Ifa nihreljftk a íliédára k&pcsolt záróirányú feszültséget, e kapacitás &téke smles lmtárok k()y.ött csökkenttetö. Ez a jelemég bn&OOI6 Bhhoz, ~logy klmöns.éges sikkondenzátor kavaeihisa, ~bÖkkentbető a temed kömtti távolság növ · sé\ret A varicap--diMát fmkvencia.moduLHá.sra ~ lehet felhaw.ná.lni" llogy 8 diódAt egy oozciJiátor ~&öribe kötjt'lk~ ~ a modu1Hó feWlitséggel változtat~ uk e dióda kapacitttsá.t. Ho 6 kw,pacitás változik,. váltO'lik & re~i frekvencia ~ Ezt . ezetik rá a. ke erő fok.oza.tra~ a.ricaJJ-diód& egyeJór-e meg elég nagy h&nérsé~ I\ende1k~ik .. rnelyet megf~ lel6 kapcsolással~ SftV b8mé .' kletsto1Jili2.á.l!asal lehet kíküszöbölni A varlcilfl"'diódána.k o. pru-aruetríkus erősilókben való felllaszn!lásá majd kb& b fogjuk lm'gyalui.

38

n~

FriglsDCD'.

m kifejezettoo rös.itó ele.rn, de újs---~1. font~a l fetg'~a 6s o. tdjesai!g kod~éért mégis megemlítjük, h· zen n q ,. jaink egyik legfontosabb hiraddst{,~hnikai pr6blémája a b&nér8ekleti hatások ki llsrobölése. Igen élesan meruJ fel ez a kérdés péMául egy h-1ln.yfto t I{}T~kben.. \~ag)' más llonv~dség.. vooat közásbmt a.h.ot o.z · ~t:roniln.16 berendc~ket nagyon kis térfogaiba szor-ftják össze~ E kkor oa " problémát okoz a~ fejlótlö hő, eh~e2etése. ElTe a célra kitún&n meg~ A f igisztor

fele] a frlgi;sztoc~

A &igi&ztot fél~·~ezcl:ö a nyttgból kéa~lt lrfit&Jem., mely a ,P. ~ ... ej/eklu81.. lla6znüja fel. &zeti.nt ha. egy termoelen-. bo á111;mot v .zetDnk'i az egyik érintkez,h;j pont lehiíl, 8 máaik ped·i.g relme'~k. attól.függóen. Ilag)' makkot'ák a k
lll.. 7atu-41dda

A ZMet liódát koi"S2erú erösítökavcroh\sokhafl fe'ndkl ,.m gyaktan alkalm~k . \.,.izap,ú mjnt me-8 rö\·ide11 ro fit& " ét. tc:~pUfsét 1erunt"1e közön~ 1,..(1 diódáról \·an sro., mel~l""er· ~ liramk.öt ttíroiT(ttlyban kapcoolunk be- A záróirán f• (eszül~g R8l'"clét1.:~·~1 cl' utnnk egy olyan 1wnt a, amelyen átO l-5S2.ei'Ü i lenség kölrctkexik ~ hirl~u i1~n aey- áramer&s ~g ltp fel, tehát az leoállás kö2id Dll ira GlÖik.k.eo.. í10l•l eriisebb a. kl-t t..l.'-teg (p és g1•ert. Itt:·pest, \"agyis a p ··h.-g dektronja.inak oagy h:-~z a Jlobmciális energiája. Ennek kOl -etkeztében a l~yértéksá vba tartozó. vagvis a k ölött elektrono~ ent'll_liá.. is oJ~~an nagy lesz,. rnint El? o ··ttf!.,. ' c.~zet{'8i sá ,. jábln rart úzkodó szabad e1ektronoké. Az egyik olda] ,~~t:rtt"~k i myj~ ball tartódtod.b . ektronok te]tá·t könnyen titkerülhetnek a másik oldal ezc•llosi s.th ~ába. ( \lak az jel t akadálytr hogy a:z elektroookua k k&:ben ~t kcl1 haJadll i eg_,~ é.kooy' eh·álaszt6 rétege n,

·m elybeo mncseoo.k ol.1-..a n Ures energiaszinb!lt, amelyek~n az elektron tMt6zkodltatik.. z 4thaladis tehát nem kéJ.uelhcro el úgy, ahog)• egy~ ként elk~pz.eljiik az elektron mmgás.át~ ' Tagy.is apró lépésekben, meg-

megá.Hvacg)'-eg,Y olywn be . ·zetbtm~ amely ,-a!amely megell tt energiaSOL-i tnek felf.l t'llat~ Ellelyett azt ~ el.kepzeln'ilnk, hogJ.. az elcl..non átugorja a azámára tiltutt zónát. A kvaotummecl:wnJka tanitása ~ri11t lebe~k 1lyen ugn\sok~ de tt-:re on.gy<Jn ritkák. CiSBk d kor futdulnak elő ~yakrabb&D .. h a a tUtott Rá nallyon k ~ i.. Ez az eset. kö\-retke!ldk itt éppen })e, · roo ~:nnyer~ i-s ,-iszonylag tmgy zá roleszük~ t.'Setón. Egyéllként .áJtal{\baD hMOJ'tJó jelem.égek j~tszódnak 1 ,--ékony azigetelő rétegcl{ atrdtésénét példáu] ktt fél-n érintket-BIJ lel 1 találh&t6 \'ékODJi' o ldréteg átütéaénél. A máBO 7..ást)irá.nyú t~. A zt a d .róil"cinytl feszilltS4:gcf.. :rnelyn01 ~z a. tdr{~ bcköY,e tkezik- Elffne}" feBZiillúg:;t~t· eyezzö~ L<.W{VC:lkoribb f.ener fc::J.Zöltsl"-gek~ 2\r, 8 , 4 , 5 V 6 V, 7 Y , 8 "9 V, lO V . . 12 V .. 20 V. Így a Í(~hnELWÍ.Iasr.~á! m.indig kivá~b"rlha.tjuk f'- megfelelő f 5Zöl~ tipust. A Z net-d.iótla se,g{t&.~'-·el (~bió~et )ehet tJa(tifi~lwi. mert a S:J~ á bn\l~&l lAthatóan - ~irányllru~ - .Q. dióda ámma széles lla.tárok közilf t \' áltozhat, (le a rajta. Jé ő feszllltséQ jó k&Lclitéssel áJlailtlóan a Ze ner 'f~LUtség Jnarad. A brakteriis-z1 ika a t ilt (wa utátri majd n tn függöleg a di-óda elk."11áUása ilyellkor néhany o1lm A ZMeP'"(liódát feBT.illt~.gsta'bilizá!ásra a St. áhr-dn latható bpc&trL~ha.n b-""Wktá.k b~.S!ZJ MnL A kat · s .. t hatóan megegyezik a glimm.. lámpás kapcrohisokkal. l

1

7

1

l

~~~ fmA]

lrAi~ (~~tAJ

.3

dbra . Zenet -t~-oaa 1..-amkkt'.ifitiku

....

84. ábra. Zme1 ~ UJllei1ihe:gaiCIWJíitatm

~~

A Zen --
·v..Uto~

±

mindössze O~l ~~~ k(bill van,~ a~- b. ábrán bemutatott ki.-Holrozat f• (ka&k:Qd) 8tabitizá.t.OI' még ennél. is jobb .. A Zener-di6dA.k urhelAetósége igen vá.lt.a,kolA néJuioy •nilliampert.51 kezd" a teljesítmény dió.d~ több amper ámmlUg ., .á). tozb~ A 2.eoot"-di6dák Mfolc/flggh!e kiai. kisell b miut 2· l O--'~ :Érdekes ~ emUteni,. hogy a. hMökfüggés a Zener feszúl~l "·tilt~ és az Ó- 6 cit
ki:men<S [eszü1teég

1\' . Tet:net.niD

A tecnetron oevü erósíta elem két.fuirom ét"es m61tra t ekint. ,... ~ssza,. Igy elvében .. de ktilön&en az alkalmadsokat. tekintve ój, k01'8Zerii féJv&Mt:6 er&ít4.l ~zköznek t ek" thet·(). A t etlnPtron fel'pU,é . te er&í 5 alapkaiJCSOI.ása a-35. ábrin látbató...

38.

cm. o,. A

&ee.r~ fl'JiprttR

ár kaJKA~Did«J

&edrez.ati fektpJtéaét t ekintve beogbrelS n típus·ú germánium IJotooski.rol van sru,. melynek bo8&za. mintegy 2 mm,, á tméröje 0~5 mm. A g.,vártáskm megfe!eW f~láai folysm8ttaJ a fajJagns e1Jená1lását U') ohm etn :rom~.. 'r61 0,.005 ohm cmtmm2..re csökkwt ik hirtlen le. 37

M-.men . fu.ltrálta.tja a lyukak.naJc a~ 1l t(pnsú krisb\l}'ba ~16 ~.de egyben megkönnyíti a Lozzáve2etésekbez törtéu6 jó z&rorétegmmtes k~t. A végek kimeléboo - ntelyek kis vezetökép~ - 'kialakit.anak egy rikoo.y indinm gyürüt. I tt kialaJrul egy '/)-'A ~ÓII1b Az n t.artomány vÉge az on.OO. az n+ tartomény "~&ge 'pedig a l'tll.ód~ éa a. haí'madik elektróda az indium J(yftrii~ mel)rrn katm;olják a ,,ezériő jeleL ·unt '~amennyi tnmzísztortí_ptmnáiil it t ·iti Icialakul a katőd és anód k özOtt egy 6ramlás10 melyben elektronok baladnak ll katódból az anód felé. A ~'"Űl'Úte kapcrdt, nega.t.Í"\r vezérlés h~ ll germáilium krisüly oozlop'b&tl kíalaJrul emr ~rtöltéses zóna. mely az etektroiHira.root befolyásolja., illettileg a. rudacska ellernUlás:it 1ráltoztatja.. Ilyen módOJI a t ocnetrotl m.f iködése bat3onllt a kö.zB.nségcs \'ákuliln'tlr,iód& mfikö.dfeéhez~ a vexédl) gyúrfi. fela.dtta pedig eml6b2tef n katód~ , ·ezldó elektródáj&n&k szerepére. A nagy k ülönbBé.g ll fenti esz.közóktQ a~ hogy Q. t~nett'OO.OOfl l1IZ ~lektronok 80k.b 1 18.8&'\hban ha1adtla . A vezérlő elektróda (indium gylírii) tmvna igen kicsi. e?ilt a tec ... IletroD bemenet i el Bllllllá.s a nagy~ ·nAhiny megohm na.gyeül:'end~ kiroeneU ~ I~ körülbelill egy megohm.

Az

fi--ft. ·

A t.ecnetron eMnye a ll'anzi~ képest ~ "hogy eokkaJ kisebb áramokkat mfikUd i~ ·m laruint sokkal nagyobb a feW freh"enciahaMm. A tennatron anódfeszült:Bége fO ...... 00 V között V3D, a próbai!azmtség ~élre 100 . A ,·ezérló gyórfi ne&l&t:hr feszültsége 10--12 "', az l.tütési fesziiltség ~ 60 v· értldtíi. A lllL,;imáUs a.nódánun 3 mA .. A felső hatirfrekveorna. 300- -400 MHz. A tt('.ftetron az egyetlen olya.n e(I&Rő elem~ melynek ~sége a frekl-enchi val 1m~ A 'leoneh·on maximális dlsszipáci6s t • .&itménye Mrüloo]UI J 25 m WA ktU f~ldi laboratóTiumok adatai alapján .a k:nz~jH,~óben stoz l OOO MHz.-e!! t~n is meg-t"Riósítható Ile~

güjahb félvemf.l) erösítő elem. ];{~ johLan llasonlít ag cJektr,UIIl óböz, mint & ttanzisYitorhm,.. Az a1katt'Ont e1ósv.ör az l~a.~ ]·l átizsi níd.i óalkatl'ész ,. ilágkiállításon. tekint-et-ruk nteg Az alkatron az

cgy·il~

a~emb

rek. Az nj elem f lépitése a 36. 8. d.brin Jathath. KöriUeUil o tUU\ átm-érőjű la]IQS fémlw.L-ongból ált. mdy lt~ment~BS h1ia.ban bel '&kedik el. Az áram a k~pontban elhel, ezett cmMból a szélen te.,ró gyiiru akin\ l:altxloo folyik (00. b~ t1..br&). A z ár.am útjit két ve7.édó elektróda befb~Jri-­

eo)ja. Az elektrot~ü ·ekhe-. hasonlóan az l . , ..ezGr16 elektrédAt tJWhlO.. rároak, a 2. , .ezhll) elekb-ódát ~r.~&túc.snak net'"ezheiji1 k.

38

L..........- - - - k

~ .....t ~~ü.-rd;;:Jo

Mi. tibra

A~ allmt~

Jeli:píltsr:

t~

l -apc.wM8a

A~

al.katron m-6~ alapelve Ml!.fOD huonlit az előzlikben fá.,gya..lt leerietron m:üködé~hez .. Igy itt art-a nem t~rilnk ki. A felső hab\rlrek,\1-enciát a vékooy gy(tru alakjába.o .ki. ~itelezett l + \·ozbll) ele'lrtroda kAJjMÍtáfl& ~ eiJenáiJAsa határoa~ .meg. J R ~~illa­ nntban körűltd l 200 MHz-ea batizfrekvenciát todnak elérni. A:z ~i á,m·mJ r~ 75-100 mA ki'l~Jtt ,~&n. A fejl&lés irá.nya arra mutat. bogy egylmrnar 16 fognak tudni 'll~ t ani olyan aJkatront. melynelk határfrelnrenclájtt n6bány szá% megallOI"Z. és disszi}JÓttiós tel)esftménJ. · t ·nagyaii.grm-d'fi.

,.J .. Szpoeisztor A SZ)JOOiaztor ne\'Ú erősftN elem is \-iszonylag új ffiZkö.z.. .kcn'rubeliil 3 ~vvr l eze16ft adm1 eUiw..ör hí t·t ró'la a Rayt heoo-~. · ét"etei rn . IJÖen k icsffiy·. • alig nagyöbiJ . mínt t~y ~mbostűfej~ A sz isztor felé11UltSe é.5 liaJ':ICSOiáSB a 3T. ái)I"'fln látható.

. + ., mr~ ~

.....____

.=. IV

__. -u~

r

39

A Bz}mcittdor .is p - n átmenettel rendeHtedk, me!JT az 'ramkörbe z&Mirllnybau VB.n tdaJlCSoh·a. A p~ n rétegek k&ött tértö.lt.Mes tartományt ta:Wu.nk, melyhez k6t lekt.ród& érint kezik. ~ M:zi-ahoz k&elebb levő elektrod&t tnjtktot-r.ak. a másikat tnod..uláU»'~ ne~k. Az inje_k.. toroR kereszUli viszonylag nagy imrnot ·fo'tya.Wnk a télftölrosea t.utomAnyba." me ty u er& té~ habí&l:•a. nagy se~. jut el H koDektorboz. Ezt a kollektor á.l"6Jnot lellet "~"ezérelni a modnlatorral. Az el"ősitést lelvinaképd)d~ okcztia. baaolllóau s.hb04 amit a tft-.net... ronná.Jlektnnk.,. ~s fgy kis m<Xlulá.lOl"tim·mmaJ nagy koUekt oránmot lebet

befolyá.oolni A SZ'p&eisztor tehát a fentiek alapjá.n lényegében egy olyan féllvezetó diOda_, melynek megnövelt llntárlclttletére caailakoz.ik két elekttódl.n kereszttU a bemen8-kóF. A~ eg_vik ~ktróda a modultíh:tr, a nagy ~me­ neti ellenál1Hb1: bi"l.tOSttja" a mAflik.. &Z injektor pedig a brin~n létrehnzoU tölt&hordoz6k scg'tségé:vel &Z ál.lltnver.etéet biztos[tj~~ A ezpacisztoroál igen nagy telje!!itmény éG ~néa érhet() el. ~i példányokon 70 dR-eB teljeeí't ményerósítéat..is mértek. A bemeneti eUentUláa értéke i gen n&gy, nt~haladj& üta..JAba.n a 3() ,., dlln-ot ~ A~ emitteriram ötiiJbeUtl OJ~ mAtt és ez az Aram nagyon. bviMé függ a koUektol'-f~~gtlJ A bemeneti kapacitás igen kicsi. 6gyhugy a fe1só htltárfrekvencia msgyohb" mint 10 OOO MHz ( !). A e:zpaCÍ82.tor kimeneti cl1enállima 3() tlohm körül \ra.n~ A jelenleg gyártott szpa.cieztorok ge:nnániumból ké.raüln~ de fitlynak a kisérleh~k arra ~tkmóatt-, hogy .mü fí~\-ezet:CS a.nyagot is lehetr ~~en slkalma.zlii (szilfcinm.. szilíeiumkarbkl Btb.)~ A k~letek &rl'& ellgeditek IEJ1~atkeztetnt hogy elő Lehef állit-ani olyan ,s zpaci.sztort is. welyet. igen magas blhn@néklrien is alkalma:uii lehet+

\ -ll.. JUDlsztor

A bíni:sztot is eléggé 11j .Eeb:ezetö er&.ítö clem. Egj ·kf.t éve rejleeztette ki a t•L-ansd:ron Eleetro ic U'J!Ciftltion. \\7akefietd .Mass. US.A cég. A hiniBztor négy ré gb6l áll (38. ábra).. az en1itter és a koiJektor elektróda n Üpmni. & b.izW {,~az injektoc elektróda pedig p tí~ii zónához 1

k~l{,dil- .

6~es l'iJJikll}j tulajd.otmága.ilial rende~ Jelle-Mörb"jének ~~ S?;aka~fl neqativ ~(Ud<inl vmelk.edik ~ amirt a. kdiektor-omitter feszüllOOggel leb l ~lllt ani.

A Lin1srr.tor a biiJIQJbd karrcrdáBJ elem

ál . potok kö.zöt H itvdlt &-si idő alatt \:issz.acsa.tol~a á •.1 cló.. amely a~ á tváltáai .idM lerövidit1 I~n egysz.eril k~rlCSO­ Mst:.eebn' káju k tnja..tt a. bin~.lt(){"Ok jól alkalma.zhatldt. szá.mitógérJekben" autom_a'(Íqi és m~VinÍnyitási 'beren~kben és egyéb belJH!ken. A

40

'WW~tl5-nem\T~Ö

.

p

n

p

.

"

R

8 P~P

+4 V

- ---llr---

-a+ «W

fk

[ JN st )

41

A binit,.ztor & 39, a. á bt-a b"Zerint egy p --JJ p éa egy o- p-n tJpb&ó tra.nzisztor kombinái)iójakl~n ~ fogható fet A B tranzi.s,-..to:r emittere in~ torként műkőclHt. Zárt állapotban a.z A tl'anzi6ztor bá.zisa ~ emittecbez képest kh negatf clóf~"Zlllt~fget ka p. A ko!Jekt~ ngyaoakkor az w.emi :feszt11 ge-t kapja, ru rt az R kollekfor ~llcnálláson ninc~ feszü~ Ol' n:zonban a B tramisztcr b.·h~ísa l zitfv potencitilon vant mivel az U 1 ko lektorfe-:.z · tt.. ·l! nagyubb.. nt int az V~ i njektorfoozilltség. A B tranzisztor 81Jntén lezárt álJarJdiban "-an. Az .A tranzisztor bázisára pozitiv feszt.J ka~va JII(".giuc1ul a. kollektor ára.Jn. ~s a.z R kollektorellenálbí.son f ~D JJ5 feszü]tségesi~ miatt a kdlektorou kisebb lea~ a. ·feszü l . g Amint azooba n a ko11e tor po mciál kisebL lt:tiz az. U 1 "njektorll0t:Pnt."iálrui1-. a B tranzisztor ,-ezetö,..~ •áUk'" A B tranzisztor em itter áT'a ma lénye o .gy<>bb.. uliut az. A. tr&nzisztZ~. Ez z a ,.-~tolás, mely az titbille st meggyotsít ja. és egyben bizto~ sftja. A bmisztor m 1 tehát aztm alapszik., hogy az tranzisztor báa.isarama a. B tranzisztt"ron koreszt l fordítdt · *nyú á ~Mik~ A bi nísztort kitlönfóle módokoo fel ....-e-zérdor. meti e lm minden elektrOdá. · l Ul.aSZnálható. Legjobb edmCnyt azonban akko kapjuk, ba a. koftektQ't basználjuk kimenő e ktródának., és a bázist bemenetnek. Az io~tor a vezétló elektród. Célszerű.. h a báziafe.srultséget a ~- b. á b ra,szerint dilKlákkaJ stabilizált áuunf-otrásokból ~88'Zllk. A2A inj tor lern.nlts~gét szintén célszefoú stabilizáhli

A jelenleg . rártott biniszt()J-ok i n- ktotuama l mA~ a. kollektoráram pedig 10 mA. am i ti~ á.ramerö t68nek felel meg. Tetmés7.etaen enni~l llfJ{,.tyObb erősí ek · meg'."alósíth~tók~ .. binisztorok leJsó határlreh,enciA."" egyelö:re nem tól na-gy, 10 k Hzt de a hlJrnérsőklet­ hatiu·ok 8ű (_;o -;... 200 . • kisédet azerint a. kdlektor t.ápf&zü.ltG~p; 2'0 °~; t-os megvMtct:Záoo a n1Üköd.. nem bef yáwlja., &.~ni uroran k ke
'lll.,

r \-olroH ...

Igen érdekes, l'égótH- ismert fizU-ai jckn.~g techni · feJhasmá~t va.1üs(tj&tn('U a cryo:.rtm .. lsm&t az. a tény, bQSY ~ fémek eU nállásn wkkenő hőmérséklet eseién e&Ökken. de &z ab.szol1it O fa közdében (- 273 ) hiri· 0 -m ik (láEid 40+á b J.. Ez a je n "g ~ 8ZUJ:Wflt-ra!tl-8.

t tc-J

ero. minden anyag válik szupra,vezet~v~. és a azupra\~~ 1rál'és hfnnérséklete (t·;a;z), sz ón~ laiti/Ncs Mmmtklet a.n}~flb'ODkéllt más más. A ~pra: e:zetési eHemllás igen kicsi, khe egymilliá.rd.od r éFrm flDD8k ~ dlená.llásnak~ ami a kritikus Mméméldet közvetlen köz ében van. 63 m: az át "íllénés rendkivftl é · ts gyors. Ezek szerint a. cryot.JvJnnal ainte ideálirJ ltapc~d é]"dthetttnk. A e.ryotron ezenk[,iil még er&ífhre ís alkakuas.. A elJrOtroD átbilleoését, vagyifi a. szopr&\"re"Zetth•é te'\lést nem Ogy ~agzik, hogy a. hóm~kJetet tr-á.JtoztatjAk. baoem t\gy ~ faogy· Mhely~ik a kérdeses fémet (pl tanbUt) fd~kony bélium oldatába, miüta.l a fém lehűl kb, a k.ritikua.bőmérsékletre (-268~71) Cf")~ é:s ezután a._lkalmsz:oak ~ mágttaea teret., mellyel a.z átbilleués vezéreU1 ;6. A kritilms h&n.ksé ·tet ~lébe lebütött f6m 8 mágnes~ tér~ k" megváltoztatam ~csökkentése) hatá&\m is m&r Atbillen sztiflJ'&'\~et~ á DapotálJa. illet&eg a, tét eredeti értékéte való viliszayJ]toztaf-ásakor a ~+.fyctrmt viss7J:t.bil1en e~bi áJJapotába. E1őttilnk áJI t.el1át egy veze_relhetll,. lljfa.jta erösUö elem... amelyet kis =Vamokka1 t (_htnk \~i. his2-en az á tbillentéahez ~znkséges m~ €}j tér a cryotron fémre tekerestilt menetekkeJ 'könn~ren

dMJlítható.. ~k BZt.Tint k'tlat SJ cryot:ron ~egy féruridból (-s a. rüdn tek t llagymenetsmmtt tekeresból tUl. Az eg(~z e'lem termw.etesen a kr.itikus hóml~et közofébe v. n · hfit azál nl"t bogy behely~ük folyt:l.ony héliUJUba. A eryotron "rálY.ia:~ a tekércs, ali anódja pedig a tantél fém , jellenállá8.~' Igen egy5zer1t lehet cryotron segfts{~d rlldiótl€t~~diliket éJIÍteni (Kad 41 .. ábra) .. A ritli6b llltbnok demodulalása tttá n AA].!Ott htlng-

43

- -fl1 EN mk enciás ára-nunal váltm-ó mágnesteret hozunk létre a lebütött tantál k~öriil. Ennek ba.ttWira. a ,,,·égfokO'i'Jli:,......J:an a. bangfrek\"eooia. fiteméiJen ingadozik az elleni iás:to il eflye a. l:.ekapCF.!dlt fesztlitség batására. a.z áramt amit a ,kime~onnátor a hangS'LÖróoak ad át 11)~11 módml ~ .lenni műk6dtethetünk ~skái' eg,.y 23 wattos hang8ZÓ~ót is. Nagyon e~smrüen_ ~llÍthettlnk cryotro:n aegitségé,~d aHiaba mtdffWbr&t.orl is (lásd 42. =ibm)~ A te'lep árama vagy az 1.... vagy a U ccyotronon hal&d át aszerint. hogy melyLk va~ BZDFmvezeW álJa'potba.o.. Amelyik cr-yotronon éppen fohrik az áram, a~ ·normál illapom bsn van. Tegylik fel"

l

Taő pi1Jatlatban~

l

hogy az I. ~Tyotronon t'ol~fik nram igy az norrruíJ álla-

potáhn.n, Ei lJ f:!l")~rúrl peclifl S.ZUJlrlt\rozutŐ é_(Japotába.Jl '{811 A.:zonbtw.. ba a ll cryotroJI a. szup·a1:rewtó, allnak ellernU!M~ a von ~si~ miáltal erre ke!ld foly11í 8IZ ~- R a t•etlig erre kt37:d fol ~li az ár~ akkor a IL ctyOtron billen át normál állar•otal>a, és ezá.Jttal az ánlm a Bz'Upta\orez'etó~

44

L

l

tJlo.potába. most Mbilleaó l . cryotronon fop. tttfolyni. Ez a. jelens€g iBmétlód~ é$ így eetabi1 m·o1tivibTátorl (n!axációa ~ kaptunk. A kimeneti jelet például 8& R eDenálláaok valamelyikét61 vehetjük le. Cryotron segí~ I.HwW nuJltiiJihrá.lml.ie késnthelüllk a. 43. ábra szerinti bpcs.ohisba.D~ A múködéa megértéséhez tételezziik rel . hogy elóezör az· l . Cl'}""()trou van PUptavezet6 'U&potába.n. tefntt azon keresztii4 h a n . erJ•"ottóD tek~ át folyik az áram. Igy ~~~ Il. cryttroo etabilan a. nonnál á•~potábarJ van. Ha v~alamilyen klllaő m"ne8eS ténet. ' "8&Y

tekere re adott rÖJ id "dejfi impulzueeal 9; u+eryotroot tf!ijfgjjk szupramzet6v~. akkor a helyzet m-egfordnl és ezután az I - cry4llTo11 msmd Btabilan a normá-l állapotába.n .. A jeleket ismét az R ellenállásróllehet .le1renni. A cryotroo igen nagy e]{) n~ e. hogy m w~el alacsony hórue~kleten dolgozik. nagyon kicei & Mzaja'il tová.bM, b~ nttgyon kics• (gyakorlatilag ou&) belső ellen&llása miatt kics.ik a weszteségei A oryotroll igen lclcsi_re készithetó~ a.merikal ~ szeriotegy eredetileg ewbanagydgú ktroniklls ~itógép cryotronok fe1has.málásá~l gyufásdoboz mére~tehető~ .És illyen körilb:néoy k 'k özött nem lllagy hátrány az~ lbogy u egész berendeús csak folyék~ny hél iutn.ba rnüktidik~ &

IX. A mesa l mozlsztor.

A InCP-a trarnzieztor egésren ű.jkeletü erőtritó ~ ka.pMOlóelero.. alig egy évvel ezelőtt lej . tette ki a. EeU-labotatóriUJD lis ~ Siemtma-cl~. A mesa ra.nzisztor e16nye, hogy fehó blhmri'Ak,renoiá.Ja igen m.agaa. és emellett v · zönyJag ~r telj. ~tmények~ ho.s1.Ilálható. Felé-pitése nagyon egyszerd,. é gyhttisa Olcsó. A m tra.nziaztofOk alap.anyaga 81omi'niuJDmsl szenn~tt tt.ermániom egykrist!.Iyl melyet e161.Uitiaa után 0,18 mm vaef.ag lem zckre

,,ágnak és poffromak. A lemez f~1Uietén a.ntimón ag_v arzé.n bedilfllll"dáltatá..aá. al n-tipusü Wdsrétegé D.llltanak f4), mintegy 700 CO-on. l 6tai form.áJáJ Az fgy t1lk~t~tt o ... tipusú rétegre altJmiPiu.mot és a1tanyat gfirolögtetnak tet tnely aOODnal bOOhrözödik a krlst.ályba. és kialaJm) az emitterzóna., valamin a bá.ds esatlakozási pont A felgl)zötés után a.z alst-l oldalan a rannyal he1..ont .mezlcét gylmá.ntrn' ll ~gy ze hálósan bt)ka.N' ják (~ l Illnl ><: l mm-69 dar bolrra tm Lik. ~igen kic.'3oi m a tJ:anz.isz.tO'Ok bá2.is és emit t rétegét hajszáh·ékony amnyftu~okkaJ öUk a há~ ahtó ré~n levl) i ezet&ekbez. A gy&r.tás bero;e.zli 8mka· e-~ában a tra:nzisztorl 200 co~ vákuumban öregftikt majd 8I Mzat j·u~ 'UID.Dlal megfölh-e hegesztik a-zt. A 44. ábt~ a nt~ nami.~toc l'ázlat oo s~ti telépjtését mntatja.

JtDiekbr ~éne 41 . tfb111. A mern lnm~1or ldip.Jtt ·

A 1101máli r,~nyezett rétegeket p-\·el, iUet.óleg o-nol j löltiik, az e:rek.hez k épest erőeoo szeno z-ett rétegeker p... .-..al. il1et61eg n 4- .-.aJ_ Az á.h rán l jelöli az erósehben srenn rezet omitttrl" mely az aluminimn felgőzölögtctése r1yo án atakul ki. A 3 .it~ű -t.ipueó báziszóriába p+ ZÓim öh römdött (2~. ~ m tmnziszt.or emitt jának nt&JtaB p s&ecnnyezettsége kis bemenő lenálláatt és kis emitt r-bá-zis záróf~get eredményez.. Az emitter mellett "'·an a basonló módon fe1gózölögtetett

w

bá?iscsatlakozási pont , mdy i-LZ 5 _.. iljrakris.tálJ-~dott rétegen keresztul pesdúdi k a 3 házisréte~hez. A bázisr{.~ alatt 1ev·Ó kollektorzóna az alapm}'ag er Jeti p-tEennyez~ 1 foká a l rendelkezik. A kollek1 ot MzL5 záróréteg szilárd kristályt&-ten nyugszi~ a fellép6 It() gyors&D eJ tud tá \"OZD~ Ezzel ~at-ó a mesa. tmnziazt.Cll' viszonylag magaa t.eljemtmén eszte.sége. 46

lrriat.áJy alsó téaJ:e (ara.nylemez) köm réteg mm vesz reszt &z er&ftll&ben. Ebben a. rétegben van a kollektor belső ... eUeot\JIM nagyobb ~ .. és a kollektorá.n.dnnak ezen a rétegeo át l mennie. A kollektor bels&llooállá.s csökkenthetó úgy" hogy nagyobb ezeonyezettségíí a.tapauyagot alkalm&zunk,. de 'gy :l\ kollekt.ot d-f'ó.. feszü)~ csökkeD.Dé és & kollektotkapacitAs nőnel' -.mi nem khr'natos. Még néhány htjekozt t6 &dat 8 gyádl~ eloollított mesa-trnuziszt.úl"'k adataibóL

A kollektur...z6na. ée

&

KolJektor f~ültség 15--2() l1' .. Kollekt~111.~ 100- 200 mA Teljeldbnényve~zt~

(50 c o-on)~ 200 m ~r~ Teljesítménye ósítétr. 20--30 dB. EoUektor mar--ad~e92iilt&.~ 0?1-0J4 . Hatarfrekveocia: 300--- 1000 tiHz.. Áta~T&ítés! !!O.

KoDektor Y.áróréteg lmpacitk 1--2 pE. a.pcsobíai &ebes&ég (k~ol6 tranzisztorok:nAl)~ (273) . 10""' Eee. X. Drllt h'anzLrzlor

A drift tra.nzisdorok a köYJJméges tmnzisztorokhoz képest au.aJ az előnnyeJ rendelke-znek, ~' könnyen e!érheto.nk ~elük ~ magu fel8ó hat4rlrekvenoiát . A drift trnhzisztorok müködéaének lényege a kö~ (lásd 45.. ábra.): A t ra.nzrBZtor báyjsft.t nem egyen)etesen st;ennyezik, lm_nero. o ly módon, hogy a szennyezós az emitteroldaJon nagymértékűJ és innoo meredeken esik le a koB tOl' felé haladva. A bazis kollektoroklaJj végén a szenoyems ig ~ gyakorlatilag null& édékü, Az elméleti ,izsgá..

p

n

p

•

47

la :ok &iOOrint ilyw esetben s bázisrétegben egy elektrom08 előtér jön létre,. mely a lynblrra oly OD llat hogy azckat a kollektot' (e}é gyorsitja. Ezt azemléleteaen -ögy kép2.elhetjfi.k el hogy a lyukak nrlntegy n)eguru)nak"" a váJtCJE6 SUDDfe2ÓdéseJm~S iat llrirejö,·6lejtón. A Mzisbn11 le;-lS l}~ k evek szerint ~tféle mozgáBt végez: e~zt diffúzi6s mo,..gáef t másrészt 87. ele.kbnm03 ,e rófét 8JOm1t a. ko lektol' feJ& A"' .fgy Ida Jó m02gás ~ny esen gyorsabb, mint akkor.. ha csak & diffúziós rő at. A fntáBi idő ilyen médcn eJ.& en lecsökken és a J s6 határlrdnfencia jelent& n megnt5 a.nél1.:iil, llogy a bázie.l'étEg8f el elJett «lna v könyti-ani

Vizsgáljuk meg, hogyan váJtcwJlk ilyenkor & báz~sréteg eUemUláa. Mi-.;~el a ha~isteteg átlagos szeooye2ettsége e:r8sen megn6tt (hiszen &z emitteroldalon aszenny z& igeo nagy), és mert az er&ebben éZ.elmyezett félv~ö lhmáJ]á.aa. klsebb - a. Mz1erl:teg ellealálldBa. is nagymértékhetl leceökkent . A drift tranzisztorok bázi&..eUet:~áJ18sa 10--!0 ohm kötiil 'VaJl. A fentiekJJeo ~yalt Bzemnyezéaviszony()k miatt a. drift tmnzisz. torok k ior-kaJil.eiftioo is jóval kisebb, mint a köronsé~ diffúzióe l 20 pF. E2ekb61 lillolyólag eMg ma.@:U t.ranzieztcroknál Ertéke ö ül felső atá.rfrekveneiát értlet . nk et A gyárilag el
MBZr A d r ift traiJzi~öTok felbBEmálá.Fi teriilete megegyezik a kczönségefJ tranzisztorok alkahna.zási ter1tletd1·d . ka.pt~obí.steclJJlikájulc ·a ~ W itt Mche Eenl tériiJlk .

XI. PunmA-p

' erisifiik

pQ.I"amágneses erósité~ roely a mikrobulhimil mflnrek egyik tipnsa, felb~nAMd. t t~mtlwe. centiméter<'S hullám il eroo{tt) elem,. &oklák még m0útkculárr6 erösii.O.n4!k , 1"1'a'ftWnNnochanik~.d t'rdtJil6nek vagy lfZi.ün-d-lesJ (l1"68ltó~ek · nevezni. .Bol·e2etóberl néhány ewt a. para.mág~e~s an~goból. A. pa.ra.n:nígtu:an 'Yagok re th.- J emeabilitása a B mágneses induk~iót6l függet n, teh.át a ll- B k(l dinátaren~n ~brá7.tilt mágnes~si görbe eg}~ nes. A relath· permc:abi1itá& va1ami el nagyobb~ mint 1. ilyen anyagok pl. az ox~én . a plati a mangárt éB a. rub · "'Stály A para.mágn es an~rag motekulljanak l-iilső má~n es tér t flk J • "'an ~l'leses nyol'lm-

Nka., azt tehát mAgneses szemSJOOtból kis ánunköri:Jirn ,~agy tekercsnek képmlhetjtik+ Az anyag mAgoac5e7.etleo álla ~tbatn nem mnt at mágneses ha tást, mert ezek a kie áramkörök (kötáramok) a_2; tmyag Ileisajében a 1egktUönb6zóbb tétileli irányúliban hely&k dnek el. Ha azoaban a 48

-p:&ram~ anyagot

külsó mlgneses ~ hely~" ez a ko.IBG tér önmagával pá.thozamosra igyelmzik &llíta.ni a kis molekuláris tekercseket. rniáltal a kolsó t~ e.róaödni fog.

Az anyagok behle-jében a szabad elektronok ktlWS elektromágnesee tét jelenléte nélköl .. ekriJeg bátm.ilyen oobeaséggeJ 'lllmQghatnak, ás; (gy bármekkora. mozgási. energi, val rendelkedlet-nek Ha azonha-n az anyagot elektromágneses thbe hely~ alkot a bels6 energi~ nem ~ehet fel t~ ~rinti~ hanemcsaJt oohány jó] meghatározot én ket. Ezért egy ilytWl mikrorends:rer bels6 energiája. csak két ~ngedett energiaérték közötti ugn\ssal változhat meg. ».leket a.z energianivókat részben a rend~ 8Zer lletső szerkw..ete_. r ésdlen a külsó elektromágneses tér bat.áarozza meg~ éa igy ba a. külsó t~ vált.odk,. HrD energ.i.Mzinte.k nagydga is ~áltodk.

A pa.l't\;Itlágu.C$e& er&iU als.pgondolat& ezekután a köwtkezó Legyen a vizsgálandó ~endazerook .h6.rom mogen.~~ eDergia.nrvój~ melye közill a.z elsőnek a legkiaebbt a harmadiknak a legoagyobb &z eoorgitÍja. EkkOI'~gy~osúlyj &Bapotbw o Ma.xweU-<zm.&nn-elo.szMs értelm~ben az elslS nfwll lesz a legtöb b részecske és a. harmadik sz nten pedig a teg... kevesebb+Mioél kisebb a.z anyag hlSm&rsékletet &nru\1 nagyobb a, klllön~ ekg fliZ e gyes niv6koo ta táJható réazooftkék száma ki:itzűtt. Ha egy Ü:Jr, kristálym elektromá@~ hulJátnot boc.5Uunk, az ~

nivókról bizonyos fi'ZWnd réezeo.ske átkernlhet egy másik ~ ugya.nca&k megoogedett - nivóra. Ha. a. hullám oly&n ~gi.&jd -- minden ooergi_Abm egy jól meghatározott frekveocia tarl~Gzik - , hogy az alsó nivör61 a, felsóre ,_.,ugrasztj&" át a. rés1JeCSkéket. a ~dszer öesz.es bel86 energiája. nagyobb lesz.. ~a a hallám energiája gyengüL Ha "risront olyan frel."Vell~iá.jd holLám éri eze :után u igy gerjesz.t,ett pa.r&lll1\gneees BDya-got. melynek kvwtumj&" a. második nfvór61 a.z els5re \ti&ik a részceeskeket. a hatl8 forditGtt ós Igy ebben az esetben a hullám er68tidik., a krie-tály· eoergiáj,á oak a rovásánl. Ez a paramigneaea erösítő miködési eJv~ Az e-r-&ít5 közel O K 0 ~n kell dolgoznia. egyrészt hogy a különooergia.nfl!1'()kon levő téaz~mok köziltt megfelelő arAny Yf00 másrészt hogy esökkents.ük e. kristálytá.m termikus razgéseit.. melyok megnehezítenék az aktív tl.llapotok elfoglaJ:i&ít Az a loosony hóm&séklet azért is i6. mert (gy viszonyl ag kia energiájú segédtérrel el !ebet érui.. bogy a részecskék egy ré.liJze felkerüljön a harmadik azinua N « f]NQ# MfJY elnnyil~ a p~~ignuea WÓitf.lóknek., gy a J;ia mt'lk'ő­ d€si hómhallk~ köme:keztlben nagyon, kWí a ZC~/JZlk (t.öbb szá.zewr kisebb. mint a. centimétere3 huDáms&vba.n műkOOő legjobb elektronctihrek~) .. A patamágneses erSsít.ö felépítése a kö""'etkez& a. pammtgoee~ kristáJyt Olyan öregt&WnAtorban b8lyezik el y egyidejfi og két frekvenchtn tezi>nAL A ll&ö'Jobb fl'6kvenci& feleJ meg a. gerjeszro sugi.tzásoak

böro

11

no

fez egyeulüi ki aZ~ e ;ó és ha.nns.dik ·n ívón t alálható r&~k& HámM)l a kisebb frekvencia .leleJ me{! a z alBó és a középHS nívó közötti 'k ülönbségnek. Ezt a frek~renciát er&iti a. rendszer. A~ ilyeu réZOOOtort folyékony Mltinm.ba. JMdyezik? mellyel a 2-3 0 K -ra v.alö hútést érik el Az ~ rendsz{'lrt ~ :n agy mágnee 'p61~ közé t·eszik. Ezt a mátmt'fiEti teret ú~y kell megvála.eztani .. bogy a paramágneses i6nclr alsó és kl\zét}s6 ener,::ia~ rvója közötti kiilönllség az edlsítendö rndióhullám frek eneitijának fe jen meg., A m&glleseA t~ er&. f!t:,renet vá.~t~ztatásávaJ ilym ·m&lou ~les határok között lehet riltozt-atm a.z etósitő üfllemi fr.ekvet~clá.ját. a.gyis ezzel hango~jálk sz er<6t.. :Befejezétrul megernUtjük~ lmp:y 11 mr-ég kidolpozt&k olyan paraJnágne erösltót ia" :mely 9J lnlngfrek'f'e:flCiás sá\·ha.n doJgoúk_, 1

Az 1900-as é,rek elején feHedn21ett HaD-effektus a.z alább!akba·n 48 .(lásd 46.. ábra). Egy szala, tdakn anyag (Jléldáu l ~ántumt szilíeium. indmm -

B

indiuroa.~timonit) ho zá bM. az l-:! t•ont ok k ~ 2f1t t l énJmot 1'~ink., H a ruúkö.dik a lemez oe (áran"'rnJ mr-rfih~,r>e~ ]j má llnE't!m. tér lS,

anenid, a S

e.s 4

J.llOntok közöt.t fe62.Ulte.é k'Hönbseg fog teUép i, melynek értéke

1

u = .A. d ·l·B , ahol d - a lern~ ·v aet.ga., il ~ az ún. H~ ...áJJaDdó, mely a.2 anyagra jellemző. 50

A Hall..atlandó értéke

ahol e

tOit~hordOzh tölt~ - - az anyag t""dogate~

es6 tölt~ ordoW szá.mr Szigoroon é e a l oti feswJtségJooplet csa.k \rf.gt ten h~ szalag alak' a.nyngnál érvenye.q,. de ba. a b~g Jegalább bkoms2.Pr<Jea a. ez szék:ssl~énekt a hiba Icisebb :mint 2~~ .. IWl-generátor kimenő jelé - fog]l "uk fel a 3 és 4 pontok k&ötti feszO)t~t., és akkor a Hall~a vezérlését háromféleképpen valéeit.ha.tjllk meg~ a két jeltemz.ó (l és B) vi ltw.b · ~zerint. l ~ ldtiheo változű ~est!8 t~rml. egyen! a.mó ~Be7.iés meJ Iett" 2. ált O?.Ó· ánunmal. ~dőben áDandó ágnoses tér me11ettt 3. VáltakoZ-Ó mágn ses térte]~ és váltakozó 616mágnesez.ésed. E háromféle eziTiétmél kiiJönböző a Hall-generátor &ekvenoaa.filggúsége. .2+ e6etben a IcM batArfrekvencia Vogelsberg m~i ~ 800 ?tlBf. tájékáro. esik" az 1. ('Setben p dip; 1- 2 MHz..néJ mú ~reve .6 ~ítf~kenés lép fel (P~ul a Siemens-gysrlmányú F LJ24 tfpntn1 Hsll~tűt et"5tdté t .fi MHz~n 35°~ t e&ik.) A 3. ~tben az ellhm k~ ba lilleáris&n összegez&r , Ezek s-zerint. a ll&gyfrek"·e~ ·ás je1le1 almrunk ezérel11t1 a.zt vm.érló á1'31nk nt célszerű bekaJJCro1ni. ha ('edtg a llemeneti ,~el ~ isf-rekveooiás. a2Z8.I iok.á.bb a máF"" neses teret be oJyé5oljok ~ B-1 ·étrehoro teke n ke~WI. A~ eJ~e hőmémékletfügRők. Igy a tran~ztotrokboz hasonlóan hőmérséhlet.kompt:nzá.Jásró] ~eD gon-doskodni~ A fel&ő h6mérsé hatá.r a~nban - ellentétben tJ t a.nz,~ ztorokkal - körulbelöl 100 CC~ A Thil J..generát<1l"l'Ul1 ie; bess~lhetnnk optimáJiB lezáráar.ól (~éa')r mdynek é ték a felhMZ11á.Jú céljától fü~_g .. A HAJJ-generátor alka.J:rnazá.saj a~oo ab pt1Jnak, f1ogy a kimenöfeszültsée eri..n.vos a e2érló á ram és a vezérlő mágnes.ea in.dnkoi6 értékének szorzatával. Nbfink UleR néhány ~deltes és fontoe alkalmazást.. tt

Ez a feladat a m.éréstecbnikA.b an és auiomatikáb&n &ve..kr9.n leJn r ru, mcrt em''l"~MraJDOt naroror. IJehéz köz etleil ül er&itani. A:1. á~:n.]!a...

51

kita.ndó egyenkammal vewreljok a m&gn~ tem~ ~ a k.frint jelalakú és kekvenciájd kimenő leszöltiégnek megleleiti V'áJta.koz6 l.ramú iramot fOlyatunk a.:zo ás 2 pontok kö:zött. Így tehát az egyenáramot &d&74/.egu ~ vákakozó feszulfséggé Ma.laldtha.tju.k. A HaU-generátot kis ohmoa betsa elJenállása következtében az ec&ítlS kedvezOOn illeszthető a terheléshez..

Az automat:ikáhan és a mét'é3toohni.ká~JM1 gyakran eMfordo.lru\k dy&ll feladato . bogy egy 62Állljege6 fonnáltan megadot,t jeJat ~ p ~ úam.ot - át kell alakftani a számjegy értékével arán.yoo (esz~, tehát egy e~jegyes abkú (d.igiM.JiH) 8mmot alaklt unk á t vele arinyos (analóg) fesznltséggé. Ilyenkor s Hall-genenitort állundó értékű e~n­

árammal gerjeaztjilk~ és olyan elektromágnes ~rkai közé helyez~ metyen több tekercs v an. Ezekbe a tekeresekbe v~tjük &z át &l&kít&ndó digitilis jeJet. Az elsli tekercs ew menetű, ebbe vtmetjük a. kettes amm... rende-zerben le~ szám el..J Mlgh1&~1 megfeJel6 jelet; a misodik tekercs ~:il menetbő .W. ebbo ~jiilt a má&cdil helyértébek megle la jelet; a harmadik tekercs mgy ~ttü, ebbe ezetjü.k a. lJarmadU Ad!Jé,Ui jeiét stb~ Igy~ mivel az egyes ~ menete.zámai a 2 hatvállyd 82eril1t niW.ednek, ha mi.ndegyik bemeaeti á.r&mot áll&ndó szinton tartjuk. & mlgueses tér erc'lseége attól fog függni-, hogy melyik beJyértéken van bemeneti jet Mivel & Hall-generátor kimenő ~ a mágneses tér er6eeégével arányos, végill i8 a digitális jelet vet..~ aoalóg fes-zültaég[cé alakitottuk át . . Az átalak ító ellSnyas tn1ajdonaág&L hogy ez analóg kimenet nem hat vissza a di~fttál.ia bemenette, tOI'"ábbá. a tiszta obmoe kimenet könnyen mcgv:alósft bató tt".:J>nzittzt oros eriJsftést tesz lehet5vé; M még az, hogy &z id&gyOOg alatt m31.x mtUisan átalakítJulA6 jelek sz8má.t gyalcodatllag CMk a nmgneses térte megadott (elsl) frekvencíahatár szabja. meg, ami elég nagy ét'tékű lehet..

.Dyen felhasznai ' eselén a Ha.ll-generntorral mágneam me n nyiségeket (~. H" B) mh betnnk iUamos m6dsv.erekke . A Hall-gener!tor ezen tér.·· is 6oyös tuln.jdonságokkaJ rendelkezik más (péJdAuloz indukci6s) m&fiát.a1akftóva.l szemben. Egy~t ,& kimell&fe87.flltség magA r l a mlg&

52

neaes témll. á DeDL auuak változásai al anluyos. ami a diJJamikus m.;ré&ael ellent-etben az indukció ~ métieét teszi lebet6ve~ Máeriazt a kimenó-f~ amplitudój& föggetlen & mágn~ee tér ftekveneiáj&tól, ami igen nasy el6ny. A lrimen&ti ellenállás tiszta, ohmoe jellege ennél az alkalma:,Asaü is e16nyös.

A felha~ elve azJ: hogy egy ferrit fej er5vonalai a sz&lagou átha _ad,-..a egy Hall..Japoeskán zá.rúdna~ mely.n8k kimeneti faaziltaége adnyos a zá..r6d6 erlSVOB8lak sJimá;val. & migneses finx'U88al. El5nyös ilyenlwr hogy & msgnstoforuru\lag általlétrehozott indukciÓ'wa:l. É8 nem annak Wlt~ ~ével iM?. flrányoA a kimsnetL fe&dílbtég~ Ez jó Átvitelt hizt:ooft alaaoDy fordul.a.tszám mellett iB.. 111

ó. &llmít&gA;p h gyát1Aili ft:Jyamq.~ progmm~lhe (me~nóri~) • azon 81i elveD miíködik, hogy egy Hall-genen\t,oros Jejl.tsz.ö fejti magnetofon BZBlsgjár& V8i8dik ·f el & kivánt progra.mot, illet&g a tárolni ld~iat memdrlaadatoka.t. mely-ek bármikor. I:Jé.nnennyiszer lejlltezhatók.

Angström nagyságr.endf.i (10 m m) e~t (illetőleg ezen keresztfil nyomáat.. er-őt~ nyomatékotr nyíiMst. rezgést, szögeHordulá.st) lebet mérni Ball-generátor seg1teégé et A HaJJ-generálert áJ.Ia'Ddé mág-

.o es saroi közé belyezzlik., & a.z egyik m~pofát mozgath..~tóan ké~a zfik kl. al.kOJ" MB.&k elmozdulásakor megváltozik a Hall-len:w.zen áthaladO mt\gneses indulmi6votmlak S'Záma, és igy a generátor k imeneti f:eszültsóge ie. Ez. :is &ztatikus métést tesz lehetóvé. Dy(jn ~erk~et körülbelül ~li m V /mikron (e-zred millilnéter) .érzékenységet ~rbettl.Dk eJ" ami, ba figyelembe vesszttk a. kimwe·ti jet k.ed-..-ezlí erösllbetősé,b~f,, megMJ.ja az ~röm nag_vságrendű elmonluláeRérzfkelés alsó határt-.- Dyen elven mikrdmu es p ick-"Upol is lehet készit i

7. ..J Bc~generát!Jr

mi'lr.t ~IUa:mc.s •~r.W

elem

H a kéct dya.n mennyiségct almrnuk összeazorozmi. meJyek vissza,. vemthetók á.mm és má~ térre" a'k kor azokat a Hall-~torml

53

ösezeszorozh&tj~ (Az elv többaztiri alka.lfmazWval t&b mennyi8~g f®l'ZÚi. is dvégezhet8·..J Jlyeo mMon ezorozb&tuuk ~

könnyen

Dltm10! jellomzök.et (t\.ram.. feszühégt teljesítmény B, H~ p stb.), t&eg a. t;_ pöntban emUtett nem~viD.tunos mennyhégeket.

ru~

A SZ'OrUÍs el,-e, hogy az egyik mennyitreggel a primer ka.poookon

(1-2} vfWZérlünk. a Illósik JDennyiOOggel lOBdig-. mágneses teret befoly&eoljt k.. A Rall-fea:z.iilblég u kett/$ s~orz;a.tival arányO$.

A Halli!:~ner&tor kimen6-leszllltsége artlll}"'6 u lfl ~~.. mal. lis a. m'g~s ~ g@rjea~ IJJJ m&g~ ármnmel, VBgyk

•u = K ·lt}--1"., amib& Bt~

a mágnesezó áram ill&ndó. ée például elloooaatotáalmt, vegy ,,aJam lyen más aut01118Jikus ~JOZÓ körrel hittosítj~ hogy tt1e, érték-e .Uiandó gyen,. akkor a. fenti gyeoletMI ·

vagytsa Hal ner~tororJ J..tf yó 1., iram a~·n}'('6 a ·~ ,lJmm I'CciprökAvaJ . Ha ennek m; árntnnmk az 6tjAba. egy R elleuáJII\St helyezUnk, arró levehetjük l\ min.den ~~ lm áramhoz t art<w.h remprokérték6.

IUnya.dos-'képdsnél eg,v p.zon:l~ '& ll·gooerit or és egy reoiprokk\·pz8 HalJ..cener-átor SOI'ba. van eg,ymMsal kavcsoh-a, mert l

a -

b

::El

4· -

b

10. Mh«l/o!d ewrJ« 1MgaldMa

Bf.l!l·q~ Ut)Íf~

Másodtok-ó egyeole m~ a 4-1~ abr&n látható kapcsolás alkalmas. Három tr z.fonnátort a lkahnaznuk? a, b i:J4 c áttételekket é.'6 1611 BaD-generitod. mety vezérlő 4ra.ma.it Ct) sorba. kapcsoljuk egymt..

sal, és a változtatható á..ramot irarnméróve' mérjUL A bátom tT&nazfol'... müor t\tt&eJe v&Jtozttt.tható~ példéul lafw;Dzésok :rowméttévet .h zek szekunder.fe8z.ül~~ sorbakapcsoljuk, és mertük u ös~eatlket m ul~ Az . HaJl..gei'Lt;m\tor otvw má(Des.es t él'bcm van mel\-nek tel'ét e saj&t i iruna ~ létre (a Jlláenesezö t ekeTCRniS átfol11ik ez az áram).~ (gy a 8 11 :mi.cyos J-ve~ a k1m netJ teeziitt~ • ~ldl 1 ~rhc o. fl, ~ ~ $zon~tával, tehát végeredményben nrc41 arányos ~ 1 négymé'"el "\"n,gytiJ ftku~h'2

A 2. HaU-cenerát<>r á hand6 -es t-tól fütt!!etlen - mAuneae& térben ~ao,. igy kimen&eaznkaégE Ukft~ kf

A tmnedormAtorok sWtWlder-~ ezek szedqt fls:l~aki2

Ust2lEDbki,

tts.z;r.= ck. A miílw.er által rontatot N fesz: Hséo: pedig e7$ "' ~u.;tl +~n2+ ~~,~ k(att +~+c).

öe.szeg~~ vagvis

ahkd. &kkor 6gy jM1mk el hogy u ~ 6 és c konstans helUlitjuk a ~ormátorolron" és addig vfiltoz.tatjuk az i 6ramot & P ~Je&gads eegit eéghmL ameddig azt nem Játjllk, hogy a les:z:tlltaégméró múszer il ~ O fesztlltséget .mut.at.. z akkor leol aaott ~ 4mm az egyenlet megold-Ua.

Az &mmm4ft.& elve nagyou ~ a mérend6 dramot 4tfolyatjuk a geDerAtoroct és jgy :á.hndó ~ 1D4goeeee tet eeetén a kimeuoü feszülbég arányoe. a :wétendó árannnal.. bdekesebb azonban a~ bogy Aramot mérhetiink úgy is" hogy nem szakítjok meg & mArókfut. Dyenkor a HaJJ..gene.tátM álla.ndó árammal ger}Emtjfik, é6 a mérend61.ra..mot ri~ vezetéket rátekerjük egy vatml&gr&. malynek Mgrésébeu elbely~ Hall-letnez Igy olyM~L mágnesea t~l.'b.en ~ mely th ~ge .függ a

m&end& áramML

A teljesftménym~rés elve~ amennyiben ~és B 8ZÍD116Z08&n ·váltakozó,

m

a Ha.Dafeemltség arányos Q)8 ~vel. vagyis a bdá&OS (wat t-os) teljesltménnyel. I lyenkor (tehát ha, egy Mlóat által felvett teJjesítm~nyt a.kmunk mérni) azt kel tennnnk, hogy a Mlózat ámm!t 'Vezet-jOk At a. generáto-ron gerjesztés:nek, ~8 a hálózat~ ségé\Tel állitjuk e16 a. mAgneses t .ret. Az ilyen elven mtiköd6 teljesltménym~ elövyet bogyigen 87.8ea: · :venciasá. ba_n használhat-4 még a mikrobullám.li tartománybaB ia~ &ZODOS frekveneiájó. mennyi&éget,

Ra a ,,_édendó báJóuf ~at egy rdén vé'l.éljök keresztül, Ma relé indukei(tg körébe belym.ziik e1 a Ha.U~generátort ~ akkor a rel~ in duk~ növek.edéaét ("'&gyi~ u hálüzat áramá~. növekedését) ~~keli & Hiillgmeri.tor, meJynek kimeneti .fes.ziUtsége el-w:égzi & megfelel6 k~at.

~. P~P/fl eq~uáayLtó

Két Hall-genetátort a.lk:alma.znnL Az eiM HaD-genemtor gerjeeztö árama i , 11 sin (ru« + tp) alakfi. a. másodiké pedig --- melyet· egy kondell7J\toroo. vezetflnk át - l, ~ l r roB (lm ! + fl} .. It.t felbuzruiJb]k a.zt- a. Moyt. hogy & ko:ndenzátor vBSZteségmen~ te.bit 9{t)-os ft\ziaforgatást okoz. A HaU-generátorok mAgneses terét pedig éppen fordítva bor.zuk létre. tehát &Z l!J} perátor mlgnesez6 irnmflt vezetjü.k át egy kondon-

=

zátoron!J} Igy

in.1 ~lmtC080ltt

im1 -----l ~nwt.. R& I 1 = l 1

__.

l, 68 lm 1 = l mt = lm,- akkor a k6t.Ball-genmlto:rróllovctt

~

t~=ul.-........u:~ki •'..m1~i2~=m: c:.:~ldrin(mt+ tp}l".COIKJJl-ilro8{wt+9'}l",anwl.

.ll& ·feth.aamAljuk a trigonometriaból iaumrt.

rin(« ffl"==Bituuot{J+~, és cos{«+{J)!!!!!!OOS«P»/1 ~~lJ ~

ldlató. 'hogy

u kll ,J( &üko.ko&;p + 006~ )rnsr»>--(C.O.wUo89'-ififlrotdtlf')8iRw!l ~kll~~"' nem valtozik Q ~ vagytet a ieleket egyen.if.J.nyl tot~ ée ez u egyeoitárnyitott jel függ ~ f4:LiAAWgt451.

Tehát a

14~

~rt émk

Tel1Mítm&ye.,-ósíd-3

A &IJ..genemtoron &llandó gcrjesztM.n.mot w..etilok á.t~ A feJer5sitendlS vezérlő femiJbóggel álbtju.k el6 a IDA~ teret. "'Iivel a kimen6 [~arányos a V\ezérllS j6llel lm a gerjesztóArammat ~lég DBgy teljesltményú ga-jes-ztöára.m es én nagy teljMítményer&dtfit: (5-10 dB) kapunk Alá& szó.v-.t: kis feszültséggel vezóreljö.k & geuerátort melynek kimeneléD ll&SY ~jealtményő jelet vehetünk le..

1~.. Egg~4

mororok 'ft~y:ozá~a

A HaU-uenerá.tori a motor légrésében helytmük e1, ~ a. forg6réw; a.ramáva.l a.ntnyo á. arnmal gerjeszt~ fgy a Ha.D-fesz.ti.Jts_ég omoytlB le~ a moror ny<-matékávaJ.. A Hallz~éget teljesítményer&ít6vel feler&útjfik~ és össrehasonlitjuk egy dóre beállitott nyomatékn&k megfele1ő feszültségget Ha a. nymnaték nagJobb.. roint az elMe IleAIDlot " a.kkor ebMI az őaszchasonlításb61 adódó f, lZiiltségkülön~ antomati-· kusao egviltoztatja amotör nyomaiBtát olyan ini~ hogy visszaMI a í ánt - eMre beál1ított - Jo'PQIO.atek'+

A BaU.ogenerá Cit' - szemheu többi nemlineáris modu1awrokk&1 -ideál~ mobnkUotként ,~iselkcdík . gel'jesztó körre i.BBZük ri az i. :::J krtos m.t ltlOdu.LíJ.6 ~let.. és e. mágnesezö körre pedig oz i 1 = I1 ~ w,J. "-i'"~frek'V ~nciás jel Igy a. Ha.II-generá.tor k:imenö

feszültsége u~/u{)&(J.)1trost8t,t

alakba h·ható, amely kifeje1As a trigonometriAból ismert módoo egyenl6 u~a · ct»(rr.F1 +W;t)t+hoo8(a>t--co2)l

ldfejeElMet wgy1s a.z ideális swrzójeUeg következt~ben a Hall-modulátor kimenetén csak a két jel ÜStl_zege és költön.baége ~eruk meg Igy k~t­ oldalsá.voe átvitelnéJ elvileg nem ken ~s, egyoldalsávos átvitelnél pedig a szokáso_anáJ lényegesen egyszeröbb azfuő alka.lma.zható.

17. Koi-ncíd~ ámmk« (I(H)íkQi n ÉS" l:upN.)

Mhrcl a kime ti jel arao.. k~t jel (ger"esztll és ~ző) ~za­ tá al" ba bá.tmelyik jel hián, zik~ nines kimeneti kazült~., .Más swval a kimeneten akkor és csakis akkor van fesJ.últaég1' h-. míndkét berneneten van jel. Dyen kapcsoJásokat digiUlis m~rést . ikában 1.6 a számttógépeklben nagyon gy&kra.n alkalmaznak. A Hall-geneni.tot: e ónyös to.lajdo~gai összefoglalva. tdtalábau a következők;

nagy mecbaoikai stahilitáa,

ho&s.zft é~am,.

Ide tél'fog~ kis súly. :nem lgénye'l fiítliteljesft:mény~ a bebpesoláe utá n azon~m1 u2.emképes; kiCSl a böfokfögge-ee~ kiea.i a. frekveociafüggéoo A fenti - viszonylac 1rfltJ&tos - felsorolá.a nem tértJetott ki tei"IM"' ~ & HalJ~nerátor v&kmtennyi felhasználád terlilet&e. inkább a, ~tosabb

aJlmlmatA.sob.t i~retttlk volna megvilágitani

XUI. A TuDoel-dlóda

Alig 2- 3 éves .múltra tekintbet vissza a

fél~etektromka. egyik

legnagyobb jöv6vel kecsegtet6 eleme"' & ~a~-diódoj. vagy más ~ven E11alti-d~ vagy tdat}1Ít-dióda Igen widéle céltalehet a Tuonat d iódit felhuználni, mi a m liköd.él!l és fbilau tulajdoosip ilttnettetéeén kívül Cflak az er&útésr'e való le]bafiználás&val foglalkownk H& valamely uenn)~es f.élveze.t-6 18~oa e-zenny~gét nö\feJ... jn~ esfikkeo a félvezetö átöt~Bi teszUltOOge.. azaz növekszik a ,-erL..e.töképessége~ lgell er& szeony~ ese.Mn a vezetés k&Ldi megkö.ze!íteni a

l .

v A 49. 6brá.b61 Wbatót hogy· a dióda amkt:erisztiká.jlnak van egy olyan Bmk~ abol növekv5 [eezfiltséghez csö.k kenó Aram t;arlozik (UM - Um kömtti~wn),., Ez,minf ismentea, azt jelenti, hogy ezen BYAkaszon & Tun.n~t-dlóda. tteq~t). elle.Wlldtnl. nem~linebis eHeoáJIMkéut viselkedik. Ez &z ér-dekes tulajdonság adja a felliMZoill-'s alapjait. A TmmeWlőda. lu~ra.kt~ik4j4na.k egyepletét nem .k önnyd meg-

60

adni. Azt vagy haarmadfokd egyeDlettel k6zelftik három

pontja. (ll•.

Urnr U.,} segftségével, agy az alábbi - elméleti megfontolásokból l evezethet6 (1D'en.letet adjAk .meg (az U- I koordiná.ta.-Rlldszetbtm): l eU 1-K ·(ll.,.-U)t"i ~ ,

ahol 4- a.matematikából ismert taogens hipedtolikusz ftlggvény jek\ f!. az elektron to~ K - a dióda anyagá-ra, jeDemz6 8J1andtl, t - a .Bolwn&nn'""Mie. 4Uaudó. T - a dióda Kelvin-fo ban métt h&nérséklete.

Ezzel a. Wplette1 j6l lehet elmQetileg ez&moln·i~ de nagy hibája. hogy Dem adja meg h.e1yeMn az lm ánm értékét. ÁrAmltörök ret.w.éaéaél célazribb inkább fel-v,Mmi JK>Dtonként a. k.a.ra.k:~ M ezerkeszta m~ dolgomi. liivel <&Jába.n ,a dióda negaüv ellenáJiásó smbsz&t haamBJják. ools~rú

megadni az ertle & -~ érvényes heJy.ettesitl} kapcsolisli (IK)., áhr&), a.hol u egyes paraméterek tájéko-ztató ~ékei:

c MJ.

dhra~

.A !l'unntl..dlótltJ ~Wlront06 li.dft-t.lfuil~ ~

=

ItuLd:Ji-Wá& L 10-' R ('a. Jii e!l.etéeek induktivitás&),. Kapacitáll O = 10 pF (o. zárórék-g kapacitá.sa)t 8oro3 ellendlld8 R ~ ohm (a dióda aDyagáoak ~8 a. Irivezetés-ek el.le.J::iállá.aji, Plw~ dlentil'M.t ll.! -= - lOO <>bm (~dióda álta) aiDUllkapontban kép ise1t negatf diJferenoiális · EálláFJ). Ezek alapján kis.:zámitható"' hogy a. Tano d' óda felső hatád.relrvenoiAja. jgen llflgy, néhány ~ megah rtz, tehát e.z a)a~t diódák a~ hullámA teclmik&ban is elónyiisen alkal:mazhatók. A Tuunel-dí6dák nagy elónye" hogy igen szélea hlSmérséklettarto-mi\oyban has-zná. batdkt - 27S ff5 ~ +300 ff' köz<:.tt gyako:dstilag nem riltoznak a jellemzf>i~ Ez jó alkabnpha._tóságot biztosit még olya.n

61

moatoha kOrilbnények között isJl miat például egy bolygóközi rakét& belseje, irányH~tt lövedék~ vagy más bonridségi készlil&. A T unnel-dióda silrete$m &lka.lm&Zbató eriimt ésre, rezgéskeltásre_, keve~e. impulzuatechnika.i célokra, ( billeniSkörökJ é a ktilönböW mldstoohnikni cl~ Mi - a köny célkitú2&einek megfelefl5en - csak az er&jtésseJ fogla.lkaronk~ Az et"ősítö kapcsolásban múkó<M TuJ1nal-diód& .M munk.apontját a karaktertaztika. negativ ellenállástl szakaszinak körülbeim a. közepére

l

q$

,l • f

l l

l

l

l

'

14 -

,,,

Ug l t J

Bemeni t~Juljel

állítjuk be (IM.d ~l. ábrán) , A;L. áhcl.n egadtuk az ctösíM elvi kapcsoláBi rajzát, & bera.jzoltuk a.r: Rm munkaegyenesf ie. meJynek értéke úgy adódik , hogy a kapcsolás Rtfl e1Jená1Ltsához hozzt.adju.k a dióda R e&n6.11Wt is (50~ Bbra).. A dióda ell> van feszítve az U.,. teleppel Av. er&it.ée nempontjából

62

mert ellenkez6 e98tben vagy nem ma.rad meg a Dlunkapoot. a. negativ ellenáiiMú szakaszon (t\tugrik val&melyik máalk. -.kaazra), vagy a~ Atamkör oawillátorr& AJik, begerjed. Mivelllt! &téke 10 ohm éa 1000 o1nn közé e&ik. a.. munbpootot beállitó R9 elJenál bianak nagyon kicsinek keD lenni. Ezt ~ legtöbh8zól' fojtóteke~J ~ meg, ami kis egyenAramú ellenállást eredményez. Jyen kapcso:Li8t m.uttd az 52. áb-ra.

Q

Ir

ahol a ki- (;13 bemenetek kondenzM;or[U.IIe \'annak választova egJo'"enára.múlag a dl6dárot Igen jól alkalmazhatók a TuoneJ-diódák olya.n «8sítltkapcsolásokban ie., a.hol párhuzamos ~kötöikrőJ 1re$8ZÜk Ile az ertwtendő fesziilt,. séget. Ilyen eset fordul eló például t.ádlóv~'liké.szölékek antennAköreiben. vagy M.vszür& el'&riti>kben. Dyookor a ~-..kö.r ~-~meségi e11enálláát ._ melyet a rezgóköf'rel pádutzamosan kaiJCSOI~·a ~pzeliink - a. vele edntén párhuzamosa-n kaparolt negatÍ\' Uená.lláBil T unneldi6d6vel kompendijuk. Ezálta~ veszt~, idol&lis ~ört hoz.. tunk létre, ami nagyon előnyös, rnert ne~m terhel&lik le a ~ökör, ~ a. frekveoo"aát ,ritel is sokkal jobb le! z. A Tunnel-diódáe er&1tófokozat te1jes "bnényer6sitieére levezethet 6,

hogy

83

mely

~pletból pékhtul

Rd -- - 100 ohmoa diódAra R1 ~ 00 oh:mm

terhelóeUeJl6Uás esetén

•..J ~

- 100

=2 - 100 50

~k

adódik. A terhelést & diódá.ról CFYeDáramtUsg nemcsak koudcnzAtorral.. llanem ~Juwenö"'-t1'anszform4r·o~l ils leválaeztlut t juk z egyúttal rtz ~~si 113 lebeN} é teszi Jllesztt:s esetén., il),enkor & maJCillltilis kinten6-teljeeitméoy érté'k e ~ánium al&panyalt6 Tuonel-dlódák aetéD

lm[ Im]

.

P~--40 l - lM

Ha pt-Jd.611t lm lM

~ E::

•

[W]

l mA ~ JOmA.

to[ 1]

Prt~mo:w ::= 4(;

J..._._

10

_ ~0,225 W- 226mW

..

Ebben az emfben a hatáafek értéke

to-l I'J= 41 IO+ l~a2,8~~' A Tnnnel-diódák za.j téDyező· l~ kicsi. e.noál kisebb, minel kiaehb a- dii.tda mun_kavt'm ti árama.. ~ m~l ki bb a negath., tAlenAllés abBrohít bt:éke. llátri nyuk a TunDeJ~i&lá kn~ k _hop:y m1 el azok kétpóiuna • tehát nin~ kttlc. kimeneU\k. és bcme11eUlk . nem iiJ•Ilh tök e.ltl k esy,misu.tin lta·pe~ 011· fukuqtok ced IÍ{!Y. ilo \w alami yt:n mé.! ka] NOC>I6si elemmel. ('példnuJ transdormát orral~ elcldroncaf)~ ' "agy tra~tr".dorrall~ t3zétw&Lum-jvk az egybláBután ka.vetkezó fokozatokat eg),m!Műl

64

A. dielektromos róslM ala.pvetö el~ az ~ben már ismertetett wama~.

Ennek kapscitását \"'ált~tatjuk periodiktt8&11 ú~t Jwgy ri.k8.Jlú80lunk 41.2 u&J'tendö Jel frekveociqjának kéts~vel váltakoz6 frekvencia.jll om;c'intttort, melynek batádra. a -varicsp-dióda ~ fit... mmetének kapaeitása ie "lyen ütemben fog váltOY.lll Az el'ósités fOlyamatának ezemlélet ~ t~ céJjó.ból tételezzük' l egy piUanatrot oogy a kapa~itút nem a ~ t " módont hanem r6gy váJtoztatjuk, llogy egy képzeletbeli k()D.doo.zátor leJ.n&zeit köze1ftjük egymáeboz, ille.töJeg o-lfijbk egymástól periodilmsant az er5sitend6 frehronc"!Bjának kétaereeé,,el ..

ta

Ezt az Dtemee tá'VOiitá8 . és kö~Mst végezzük a kö,·etkezö m6don. A lem&zeket mindi.g a.kkor táwlítjuk el egytnástót amikor a legnagyobb rajtuk a f~20hf'~·. 'gy a. távolítás sorin mindig mechanikai munkát ég.. dnk a taltétJek voozócre~ · ellen. Amikor Íl12.'()0 o. kcndmdtoron levő fN2öltség zéntet a. lemezdret: közelitjük egyonish02. Ezt peri6dilws-an iBméfeJAetve mindig tooclmnikai energiát k~l nk a rendszerrel. mely lektrotnOe ene~vá alakul M. A kapaeitú~vált'OZás term~teeen nem a kép1íe1et~i lemezek ~val hanem n.2Zal tur-Mnik~ hogy a varioa.p di.óda p-n átmenetének ka.pacitásRt "-áltoz.ta.tja a ráadott fesztiltt

&ég. Varicap+dióda k6s.dtllet3 &i~u.e. lri~yPxll.. vagy hárlmnwand' e1apó keraroikua l&pkákkat Ez utóbbi &Okbl jobb. llyen aln.pa.nyagó nemlinedris kondémát<WOkat Ma.gyarországoo ie gyárt&n&k mát, T~"a;. ~.A & B néven. &ek di8.1ekt'J'Ot'D06 álla.odójn. 3000-7000 kőzl\tt va.n.. ka.pacitásuk pedig 5-10 nF- &jnos ~ a kondenzAtorok awnba.n et&dtó építenre nem o.lkahna.sak. mert kicsi a fesziilteégdielektro m..ókenyOOgfik~

Igen érdekes.. bogy a keramikus nemllnwi8 ko denzitorok dielektromoo .jJiand6ja't a 116m~~ fü~,rén változik., és u. C~rie-pcm:tWlk megfeleln hómérsékleten ~ ma. imumot ~ el. A CuriebómémékJet anyag-öaszetétetenkent wás ~t~ mú érték ti. Példá.ul71 °fo Mriwntita.nltot és 29°fo stronciumtitanátot tartalroo.zó a-n~~g eaet.. 10 CO. de 80~4 ---20~1,. esetén PlAr 4n C0 - A dielektromos llland6 válto?.áss a. Curie-h&nlnéktet kál.elében gyors~ lOCOritto~ tumtegy l~ "ilto-. zik megt kéRöbb a \"álfod.a b&.mbb. Adi ktrotllOS erósU6 ennek meg• felelóeo úgy kl l terv~ bogv lelletőkg a. Curie-pont kmclébeD dul· göZZOIJ+

A d telektrotnos á.Dand6nak ez a Mru(.rsékletf~o sa.j nos azt ered-ményezi, hogy a. ~ 8ktromos er&tit~ meglehet6sen bómhséldetf~. 65

Eúrt kikíeérleteztek egy vioonylag ~ öss.z.eMtelfi ·~ melyni! ez a bómené1detfüggés. viazooylag ·kicsi, M - 2{) Cf - + 30 Cf 'k özött a d.ie.lektNmas. lt.1Ia.nd6 ídi~ változik. Ezen anyag összetétele 36°/o Ur~wmzirhál éR

tifi%

~-

.A dielektromos erlWtó alapelve az 53. ltbrá.n ltítbató~ A nemlinetmB kondenzátort somakn.rJC&oljuk a k:qmcltá.st v~ geDeJ".ttornl. egy elófeazltö teleppeJ (tuely 10- 50 \r é:rtéktí egyenfesziiltséget: &d),~ egy .R elten~lláseal.. A körben íotyó ,>iltakozMramot l:(yakorlat ilag a. n emU-

,_

ne!.ris ikonden zAtor kapaeltás& szabja r.neg. Ba. az U 0 feez ltsé,get nüvelillk~

a koDdea~" k8.pl.CÜáaa éSÖkk~n. ami az impedaoci&)í.na.k t( riltakozwamú ellenalhi_M,) nö~edáaét okou.a. Ettől pedig az i 8t&m ctWk~o .Igy teMt az U0 feaátlt•el az t ~IIlOt ve?he&t. ~ flm• emlékeztet a. ~reJt ektroncsöv~ mfiködéJ;éra Az t ammmal ari.oyoe jelet az R náilásr-óJ vehetjük le. fgv megva i.OOtba unk fe.szöltaeg 68 telj& sibnény eröBit6t is.

Ezen eJv1 ismertetés tdán az K ábrán betuutatunk néMny gyakOI'hAilag is kivitelezeH dielektromos rómtd ka~ mjzot. A dielektromoo erlJ&ítőt ·11mn'Cse.k közlJtls.@ges u&ít·& ént lettet felh~.~SZnáJDi 8zéleskörG. &lkalmazái5aí közOJ k clJmJzóezerííen fefso~oJullk ~m hányat.: ~~o4 reU, hau1roló* b~ó ~t fnJ.kufmCWmaiJr.J/jtor, m~1:tittr~r-, &~ó, ~m'»W8~1áJ. ptciMtp, stb ..

A dielektromos er&itli elooyet: meobanikailag igen stahít ezilárd7 gyakoria.til~ korJátla.n ~letta.rtaJnú. m ,kdl fütés.. nincs beroe!egedéai Id.6. nagy az erősít-érJe,,. kis lllérethen kós.zltlletlS, nagy a bemeneli ellenúllás&, elég olcsó 8 gyút:ása.

68

Hátri.nyai i~ aloosooy fulsó. 'b atárhekveociB (jelenleg néhá.nyM.OT 10 MHz). M l~'tránya a fentebb említett Crlrie-hatú. Mindezeket figyelenlbevé~e. a dielek-tromos ero&tó igen nQK_V jöv~ eJó.tt áJI (kiilönOOen a.z 6Dlat6rök. S?.ámára.).

DeleJ :zés Jdul. l:ön~JV- mím mcmltu.k -- t~em lörekeddt t.t~re o ~roll UÓIJito ~Jemtl.· -~inuir ~-n~ Old: Gz1 tiizh ki dJut lwqy Atzl~ umuee«i azok.al az 1t1 hiraddu~chnihn alJ;atrészdret~ mdyektól t~z utób6C ~ e hqUSU.lel ~"ek . .Ahd ldd.ettt már fJYah»'lilli fltpcso~ it adtlmi.. de .ez f~i!rillt!fJ nem m#u1l.o -AiktriilltPMtl, huZI':n a lcl~rolt f'.knutk egy rtc~ ml.q laboratórium lrl8hie d ~tádiumábae rntt, és sok&M mlg magd a ld.tnlálók 8em lát~tdt thdán. hogy mtte hn 16 az alla rhz. '&mlll~óle(J~ ak~ k6n~ke ~ nn a dltát. M'lt/ tendel teremtaett llZ t.qgN: 11 aU; é8 ll1dbb fllreut.ö} tamu. Ic au r~rFZZP ~ h tnU/fJJiiMlja .értékeltU4t a miilrödi~l: alappil És Aa talán nem it m~ M 'USO 'rt.#1t~ twrq d-W of-t'08áara a Ml.toor t'l.th.e~ ~é~ /irih!; mf~ kimM:l. ..tt~~ mm~M~re láloltt: hOIJY a ká-d.úel ekm mtlkődm a /kiia mely u~k eg~gy fele~ alaf*'"

68

IRODALOM A könyv t@~ '\o'~ boda1om lelooorol~ ezen .k.e:re1e'k k .zött ~en voln , Szel'él::ly b c:slésOJnk e r-int a hozzá.f~rheló lro(lalQm ml.ntegy ~eí'{wi.'lZiz publikáfdót 1;es,z k!. lJnt mi c k ~ld ~ JrodabnBJtat wrulJuk u.t ~ m &]}.rek kÖDyll :rm~~lror k(i.z1i'e-tlenill :krr"ri\.si'Punln~ként feldol,aoz&Jtak, és fi%0k k t.ril is ~k .az .amat&tik ~rn~r:a ll!:> hmazn01:iák t Qtu k nle.fl.. Term~.szet az. al~llblakal\ felSoroJt bodamm nllnCiegyl.ke 6Zá.mos itjabb irO(lalmat ötz;öt.,. ilY H &tleklödök el tU(Il).ak indulni l1'láU é i

Dr.

ó .No:.\nílot':

ltn~~U$t:C'CfUfllc.Q.

Valkó-Há~CIM::: Bevez,et~t

a!lö..,.

a.

A'kadémíal Kiadó, Bp.. Qóat

lfmn~o:rOk .atka~ös.dbG. Ntl~zald

K..fuu'-

~

I'DIIL OLto MUller: JilaCI~~j'af~?

CVEB ~chiluchv·l!11a . UlpZig. tsro.) Scultét.Y L- 16: ~o~~~s. é~ tranzwzt-Orll$ árll~~k. ~ecbnllruml ~ zeL J3t). t 61..) T a-rn&y .Ké.knán-:- Bl.ektronc.stitt~lc és tr-cn..~
Dr.. Szab6 anaor:;o B!JliUenl elek~ számOló h~blt~ tM rnl5kl T'ovább· k éJ)ro kl~. :Ep.. JOS5.) Rlatsm.An;vl Atpá{l: n cmzwtorok Ju!~~recln1ik4/0. (ffi~nb TDvB.bbk~O In~Sp~ USS...)

Wef':D.ei'~

v; :r-s ii,.~uno lfi'Jd

Cwt.cnr~Umt4ir4Tifdttmr;p

d'e.s

~•.nnme,rfiach.m úrn! ~sym­

llU!'trtsct.en DifJerenzv.ermii.rk•,_,..· tNachrlchtentéchnlk. 1001.. ll. s&) CSrtnel": ~.t.~ciUll~rDitdel' oon l'entiirieern m.t, Elektronenr~'l'4m.. t Radio und !F<er-ll&el'l. n~ lSGI. J3!., 11.. J!. ~) 1t0,g:4n.: JUta/dg t~z.d:m~p It: .ls reaRa~'Dta...."'mm'ti/1: én.m:uJetidtl !lztll'Jo6l!Jl).!dso.k t.tfngála· tac1'4l. .flllhi szaki KönYvkia~ó. Bp. 1002.,) KAd'Hr Géz~+ HUif.l(.l(lr~.sJ!ftlk. (Mú-.;zoJJ:i r nyvkla.dó. J'30.. 19~ ) l{aminyic: A kCU-Ód4,"rll.1 6'it6. ~'MÜBUikt ön)n.•~Jad0. .Bp. 19 ~.) Strlkw C !o-DI'Sl'': Sfekttot~tl<:UB ~.s tonUru - mii"ctrek Hl,. (Mii:s.z;alO g~1li 9eg}l7et .Bp. nl5S.) V1BnyrG\111,11cli:~~ILer~ienk.ö:

PaJ'djinefrm·r_ .-M~Jroa. !I.!#GlL) fiOlUpt'ot.tOtht t,lilroVIlJ-t! pr(b()rfi t fh prl17Um-iV4fflV{J& 6. f82.m,:jet~j'e Ra_uyio.

va.

l"~

oszk•

• .)

IPatu:vn;vocl~ottíJje

;pwi&OIJ!' Jl

t

ifi

prrmtm.yE".nytje.

1.

(SztCwj...:~Jc

Jtagyto.

1'4Ioszkva. .t9GI.) Tt4Jl;nil!lm~J'e

tdfúdi.l (llolos-ZkV:4

.)

Tr~D:- Kt.tatcl01.>ii:Je usz~ltlyslt l gmeMroru. ~Moszkva. l9Gl ...) Heftner. Soiill suzte Mierot(!(ltle AtnP«twrs. (IR:L. "l'TanEartio~

on

MiCI:"ö'Wa\i·e th~

:ry and lecbtf ues :m!l59. j;pnuary..) Ktöne:rt= .Paramdri Citi! Ventllrrker. (Naeltr' tentedlnik.. l'OOi~ 7.} awn.attn: D~l' pa7emetri:sche 'Versftl'keP". (bdio una Fe llel:l. 1~6e. Ji:J~ 20., 21, ;.:.l: •• Re..tbel'+ Mtk:roweUsm-ohhth. ~~(lio Meüktl'. lDOO. &) Z$ W na.ld.j ::: Mot.ekurdTl$ gene1'd-torok ~ ~sf1&k.. fll,IHl szak5 k.bn.,yl;kl.adó. B01 l~:t.) al) p KáJ:rn;s.n ;, H~1e,Jie.s';rcé8- UWe-zeUJl""k:sl; a f;ri'" .az:wr p.tkés és. A utorrwtlkl\1. lf! • 3----9..)

f...6rlnezy-szebeni :. HDfl-gb-t1 Rol~-efleld"". Gm4'tm11~ ~ é!l automa.tlk.a,. .lHl. ,.,.) Tam :v-'I'arn~: 11 .Ra.'Lf-gen.~Jnicor b e!ilmlma.zá3tl ·(! mé,--.1.si8cllnikdbon. ll'§s; o.utoma~ t~lt4Dmt. fM~ ~ é Automa~ D GI. 8- IM fllrd.~ror - 1'1] ~fvez~ Of~. ~ ruradá!itecbnilu\. 196:1. .. 2-t!'L oldal.) rnay: "nmnE'I'cfió~. (M&g~ar Hfradásteclmlkn. 19 ., G-) T.arm.\lo'-'I"arna.y: A lfalf-gllmm"'á:tc:r ~ C!~ka-l~t(Ú; r k?JJ:eU5ségel az dt:lr'it .:!lu chmk6bcuw. (M8Jfya1' Hh-.nfl~stechnlk..~L lSt'lJ. 15...)

arc.mcen.kus. C1'&It6k. (Magyar Hlmd" eehnlka. l~) Gy~Jukln MoS~eszto\': Pát<&»uetriCH'Ridf t:.nmtyd. ( as gyi o 116!. 1.~ Al1ejcv :yegyj uk.ln:: .P.ttrame1rk'.BesZkljs uuil:i'UEQ na ~nr,rikO'tJI'l.h: dtodoh.. :a gyio. l tJ
a...

(JIOI.cs\1·:

F~~

ioe:ldJe

o~Unovu gy~ztvlja p01JJ.~If«}uah prit:JOTOV+

(Ragy!o.

19(i2,. 5 ..)

\ rallcó; li.ldetf'OJICBÖIX:'J( ~4l"f&k. l ,. (M~Id qyt!ttml f eg:f7-eL Bp. 1981.) Nemessze.RlW : Kt ~l'l.elelc nemlCI'IICdrls ~ondsft,21á1o~'>~t. {RMI.ótedln .. 1~ . ~.) ~~r. (Ragy!o. 11158. L) TOC1U~f1'0~ fiOOi~j pohJ.pn:n.IDd~J J)"tlbm". ( gylvt 1.958. 7..) Horvél · ~1*: Ol .."-6J(If~ e ~isztot". (lU lútechn1k3.. fi.) HetóoyJ.:: A z 009 ut ~. {Ra
Zirntner: r.rdekulrir "".ós ftőlc. t{Rádlo ted'tnUco~ 1961. a.. ot.) N' . 'A tr«.tt:i&~tor_ (nAdiótedlnJka. ll} 11. iO., csornal ~ Hltnllf~l! ~en

tehet e1'Ődfenlt (HádióteelriUk~ l'll!?t). f.) Hetény~ : A tunnel-dlód ~L (Rá dM nUm. utO. 2..) Cr'ytron:- (Rádiót n ta9A 1.) O on~ ~ 5 tebU.izd4'of'Olc ~~ro~~l ~ t.l"Oft:l":~ S Jlák óc:zl Kiadó.

. • :13. §:.)

70

BD..

TARTALOMJEGl~ztK

A) HAOYOMÁNYOS ERŐSÍTŐ ELEftOK I ll Az

elrk~rH!íiu.

l. Az el.ek~ 'JD.in.t. e-roalt6 ....

T

•

•

••

~

••

.... "' . . !t" . . . . . . .

~~

.

. . . ...... . . .

so. . . . .

'P

~

"'! 1"

• ) FaldeJt, ktJ.tód6• vegy bJ6cBJázis h\8 .. ~ ~~~ ~ ~ h) Foldel an&kit ve.gy ~zis, ·agy ~retó lll.pC8olús - . . ~ ~ A

••••••••••

•••

..

A

e) Földelt ~ V&g]r ricrib!K.ís kap~ ... ..... .... ....

'L •

••

•••

•• •• •

~

..

d) Nagy bmnett6 elleD611Ami ani~ el'tle.itö ••• e) Mégcsatolt JMtódeUenállfslt ladödldn-~~tt; kapeeoláe .... .... .... ... ~ .. . f) F6zlakdi.t ó (C)ko-z:'e,t ~ r+ ... ~ + + " ~ + +. + g)~~ oz.al'~~~t6 ···1"··· -· ~~······~~······ .. •+··· h) Kétfokozat' 'ka'tódcsat.oláati 4!P&Iitö ....... ........ . ,. ,.. • ~ •• "' "' "' ..... "' ... t) K~tfukoWti fáziafordttól! kolódcsatolári e~ 1&1 "'

..

.

.

J!! .., . ,

...

!t

....

15 5

lio

•

A

A

.....

la

• • • !1'1 •

.

....

.

.. .

• • • !1'1 ,.,

IL . . . . . . . . . .

.........

.

j~ ltftt6d(lfJatolású dill'ereJJciAlerliSIW .... ...... • ..... . ,.. ~ .............. .. . ... .. k} ~ éllimil~~il diff43reneiAle:rleit6 •... ~ ~ ...... .. ......... . .

l) Eatódceatclátní le.Jl.ftlemíí er
••

•

• • ""

......

0

"'! •

)

~~lentitemú er&iU

........ .,. • ,

1!:

2.. Az elektroncsö mint mfi.'\Te1etl ertialtö 8) ~zea.dló- treei~ + ~ ~ b) K.i~nó er....Jeítök .. ~ ... ... r

op

'l!'

4

..

a

M

.A.

•

.6I

0

O'" . . . 0

tir .,. .. l

.

:;a; a

~

•

......

lii ...

-

ii

&;

••

"

h)

~

A

&

o< 0

.

a

p a ..

l

1f_

•

a

a _. ot

IP !l"

"

-

-

IP

,

....

.., "'_

"' • • • •

y

!l

•

..

..

li

4

,.-.

1'1

'!L ,

•

8

P

~

.. .

.i5 ilii

om

. . ...

&i

.. . . .

........

•

•

li ..

,..

ll> ..

a

a -. a

. . ..

JI

!r

ilO

lll

<0 0. IL IL

0

IP: . . . . . . . ., •

...... . .. .. ........ . . ......... ......... . ~ .6I

!l

p

'l!

il

......

ilo lA

•

lolil . . . . . . . . .

.......

'l!

If' IP

'!L !l

19" '!

•

4

•

il

égypólm; pamlllÜérek

li

"

lel • •

•

• • '!ll

.... .

.

..

. . . "'"

l5i io5 lll

~~~ ...

~

• + .. ..

'1'1'! '!ll

.......

olol

a

. . . . . . . . , . WI

.. . .

2" A h pataroilen!k 6 r t.ékel , ....... ..... ..... ~ .......... ..... .

a.

•

. . . . ....

U. A lr;mr;l.szCor. l.

•

r ..... . . -

... .

••••••

110

g)

,f.

!1'1 • • •

.... .

.&J . . . . . . . . . . . . . _. • •

11

O~ + .. ~ ....... ~ •••

0

~ + .............. " .. .- •• e~Uk . -. -. a • • • • • • • • ~ • • • • • • r or " !to + .. .. Di~lő er&it:A .. .. il • + .,. ... "' .. ~ rlitil't4'i a- • • • ~ + + .. . . . . . . ~ .- ... . . . . -'N~yze-treem.el-6 eJ"álit&. .... + - .................. r .._ .._ • • • ., + • • ~-tG ~tök a a a a .._ e a -fl .. a a a a a • N~gyzetgy voi\Ó er6dt.ölc , .. ..... .. ... ,..... .... . .... ~ ........... .

e) l nt.o:g"riM d) )

+

l

'!ll '!ll •

..... ..

•e :; 6 '7

8 9

10 11 13 l-i

16 16 l ft I ti l "l

18 19 19 21

23 24

25 te 2 'i

B~ KORSZERt1 mLVEZETÓ

LEMEK

1.. A ''•néM 41KH.1 n ., A rnulsz1M' + .... . . . . "' Jil.. A Z w:"''-dllltdu .. ... ... .. • •• !l". IV.. t ll. Az Jltalwu \'L A ~lszf.ol A . tJlDi$ztor n VID. A C!l1 1~.. A IOO.!fa X. A tit1ft XL A pnm.JillÍtJ ~ti Xll .. A lall-genuAtor A Tuu 4lóda .................. IV. _ll\ dh!k*t s fl'fisfl8 PW" . . . . . . . . . . . . . . . .

•

!l\' ....

...

..

'"

•

..

ll

.

•

••

.

_. '!!

P

•

. . . . . l&i

... 4

•

72

•

•

"

. . . . . . . . . . . . . . . . . iliilf

..

...

"

011io . . . . . . . . . . . .

Wi

'IP• •

... •

•

••• •

aa111

...... .

34 S7 8'9 40 ~

4].,

•

•

l.

............. .

e

••

.......

•

!I

88

-

•

IIT I

••

• • .r -

•

34 • • .6 . . . . . .

n..

xm.

aa

... , . . . . . . . . . . . . .

fl~

•

...

....

.......

... .. . . ..

....... 7

•

+ .......... .

fil.J

..

...

l

•

47 48 GO

•

ll

.6 . . . . .

•

.,."

....

fi 5

.

......

+ ....................

ll!

l NIGY IR KDIVIDEllil SPtJI ISZIYilSfG

A SOROZAT EDD1C MICJEI..El'tlT SZA MAl: 21--22. sz. BOSTAS: 1JRH ~~ette('lml]{a a.mat.O~nett ~. t~~~.-) t1 ~ OONilA+ :stdJtiGitoroll ele&konei6Vd b tnkDDIUO:rnl (1.-~ ~~ n. SZ2PE: :aidl6anlat4r6JI: m.-.ematJk.á,J& l-lJ. ft .-) lit. BZ. Bau tnndftto.ro. d. (1.10) ;;7. ~7.. HÁ7.MAN OV.AC&::: T'ra:mibtiGrM Hdi.M bitlink f t..Jro) It.. H. Ama16nnWD.Dü (1.) .RH (ll,--) :U. ~ ADIIIIInmilli!nü (~ llllll" TV (1~-) EZ- A.nurt&--ua.nm6k (l!.léFU"e~ We&:z.t&ekl' (t~-) ;al. sz... IIIJLE-Lf:NA.ln"! llapetG!IObkHdlM:k~Jt J;a\'ltúa (llambO) (t.: -. ~ .hOZSA~ ~ -~~~~ ~ Ow:IO) :s:r~ SL HllABA.L: EMIItlr'Oniii:Ull •WID6H!IW IttadJBek H.M) U . sz. DC'ZFALVI-: ~iniiJIJ[el( ,JM'JiUa V. (T&Yau) Cf"M) ctmL~ : A•h a ~MPIP'~IJI ...-. cs•~ lvro)Q (6.-) 3I. SL BO : ~:avare~ (1.31) 37. ~ VESZTR0C2'V; Alldt a rid~.zelkröl tud.t kell D •

a

tm_.

•eu

n.-.

• EikaAIMiOic) ~(t.IOl • Az ,,AT cn~ TV .k.~ .._") (•.to~ ,. TVB0 URBAN:- T~ll UAIOUJ

1-D.

~~"a,.tU)

41.. !!!. G:f:akarlall

~

kapcsolásDII: (&.10) fL ft . bCZFALl.rl: T~UdO.IIk$ ......tu.a (VIJ CBmM:ziír'ti ..a., (~ kovACS: Traaallrzl.oHa :nllllllftl fl'~4.iink (~.-l

U.. n .. z... .BDtEcZ:KY: .Rá.dl6amatlltök e tek u,~ ta~. ~ - HRABAL; A :aiz.arc(J V•rbii!IR:m (4M) & sz. CöNDA: .Kon~Rriil uasfl4) ~ 4'5.4101

~10)

ElOKtszlJLBTBEN: Tettv~~ea

IIMUu

tVU.) AT ~

HS.. aJaza. Dmlat

Mll., b) laWOk

A .ta:uteorozat meeleJent njmal

~ 11

IU52 ~ . . ~·-- bo1Ualbu " • k ~.-...­ vagy :1)45~ ~eaők az. amaMrl>oU. clmen:

·~ VI.. IAnla U t * . .