46

2010 50. hét

Tartalomjegyzék Irodapiaci hírek ..................................................... 3 10 évre aláírt az Officiumba az HBO ...................................... 4 A budapesti irodapiac mérete ........................................... 5 Fesziliti menedzser-e vagy? ............................................ 6 A DunaPro a Madarász Irodaparkba költözik ................................ 9 100 milliárdot költene jövőre a Praxis .................................... 10 A B&V Group belépett a HuGBC-be ...................................... 11 Logisztikai hírek ................................................... 12 Kis pénz kis vasút, nagy pénz nagy vasút ................................. 13 Alulfinanszírozottság és stratégiahiány. MÁV. .............................. 15 Csúcsokat dönt a csomagszállítás ...................................... 16 A Geodis Calberon a ProLogist választotta ................................ 17 Még jóideig nem lesz mélygarázs a Kossuth téren .......................... 18 Gyógyszeripari logisztikai szolgáltatók jövőképe ............................ 19 2012 már a növekedés éve lesz az ingatlanpiacon? ......................... 21 Elektronikai nagykereskedés költözött az inNove Business Parkba .............. 22 Retail hírek ....................................................... 23 A Hard Rock Café a VÁCI1-ben nyit először Magyarországon .................. 24 Budapest egyre olcsóbb .............................................. 25 Beteszi a lábát a régióba a Patrizia ...................................... 26 Mit tanult az ingatlanszektor a válságból? ................................ 27 Gazdasági hírek ................................................... 28 Folytatódó vállalati csődök ............................................ 29 KSH: októberben is csökkent az építőipari termelés ......................... 30 Aggódnak a multik: közös levél az Európai Bizottsághoz ...................... 31 Kiemelt projekt címért szállt ringbe a MARGARÉTA .......................... 32 Kicsik és nagyok: február 9-ig lehet pályázni a Magyar Innovációs Nagydíjra ...... 34 Jövőre begyorsulhat a magyar puma .................................... 35 Életképtelen MALÉV ................................................. 36 GKI: 1,2 százalék körüli GDP növekedést várható 2010-ban ................... 37 Új célpont: Spanyolország ............................................ 38 A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkezdte Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének társadalmi egyeztetését ................... A Költségvetési Tanács három tagja levélben fordult Schmitt Pálhoz ............ Simor-interjú a The Wall Street Journal Europe-ban ......................... Együttműködési megállapodás kötött a Richter a Mochida céggel .............. Moszkva kiárusít ....................................................

39 40 41 42 43 Property News ..................................................... 44 DunaPro is moving to Madarász Office Park ............................... 45 Geodis Calberon Chooses Prologis ...................................... 46

2/46

Irodapiaci hírek 2010 50. hét

3/46

10 évre aláírt az Officiumba az HBO 2010. December 16. Csütörtök Az Akadémia Parkban álló Officium irodaházba költözteti közép-kelet-európai regionális központját az HBO. A médiaszolgáltató társaság döntésében kiemelt szempont volt, hogy a ház élen járjon a környezettudatos technológiák alkalmazásában. Az SCD Group fejlesztésében megvalósuló Officium ugyanis Közép-Kelet Európában elsőként szerezte meg a BREEAM Excellent minősítését.

A következő tíz évben az Officium irodaház területének mintegy harmadát bérli az HBO közép-kelet-európai regionális központja számára. A december 14-én létrejött megállapodásnak megfelelően médiaszolgáltató társaság négyzetméterenként 15,5 eurót fizet a területért, mely az üzemeltetési költségeket nem tartalmazza. Az Officium az SCD közlése szerint 85%-os foglaltság mellett várja a 2011 második negyedévére tervezett átadást. Az egykori Hadapród Iskola felújított és kibővített épülete összesen 13 ezer négyzetméter bérelhető területtel rendelkezik, melyből december közepéig mintegy 11 ezer talált bérlőre. Az Officium épületében jelenleg a kivitelezők dolgoznak, a munkálatok várhatóan 2011 második negyedévében zárulnak, így az első bérlők már nyár elején beköltözhetnek. Az HBO döntését jelentősen befolyásolta, hogy az Officium a felújítás során beépített energiatakarékos megoldások, illetve az építkezés során alkalmazott környezettudatos technológiák révén jelenleg egyedülálló a hazai irodapiaci kínálatban. A BRE december 14-én született határozata alapján az Officium kiérdemelte a legmagasabb, BREEAM Excellent minősítést, mellyel kategóriájában egyedülálló Magyarországon, de a kontinentális Európában is csupán a második ilyen címmel rendelkező irodaház.

Forrás: Portfolio.hu

4/46

A budapesti irodapiac mérete 2010. December 15. Szerda Potenciálisan mekkorára nőhet a budapesti modern bérirodapiac? Kocsis Péter, a WING vezérigazgató-helyettese alábbi eszmefuttatásában arra vállalkozott, hogy megállapítsa, mekkora lehet majd a budapesti irodapiac mérete, ha eléri a több, például nyugat-európai nagyvárost ma jellemző érettségi, stabilizáltsági szintet.

A mérce alapvetően a legfejlettebb irodapiaccal rendelkező városok alapján állítható össze. A legfejlettebb és egyben fizikai méretükben legnagyobb piacokat (Párizs, London, Frankfurt, München) azért tekinthetjük mércének, mert méretük és történetük okán valószínűleg semmilyen tekintetben nem fognak lényegesen megváltozni a következő 20-25 évben. Ezzel szemben a többi piac Budapesthez hasonlóan, bár eltérő ütemben és talán irányban, de a jelenlegi állományokhoz képest még jelentős változásoknak néz elébe. A fejlett piacok elsődleges, ingatlanos jellemzője, hogy a meglévő állományhoz képest nagyon kicsi, maximum 5% a fejlesztések aránya. Másik szembetűnő jellegzetességük az üresedés viszonylag alacsony mértéke. Ahol kisebb a fejlesztői aktivitás (mivel nem engedik őket fejleszteni és/vagy nem látnak növekedési lehetőségeket), a meglévő állomány bérleti díjainak mozgása reagálja le a kereslet ingadozását. Ezzel szemben ott, ahol nagy a fejlesztői aktivitás, jellemzően nagyobb az üresedés. Ennek természetszerű oka az új, feltöltés alatt álló (avagy részben üres) épületek magas aránya a meglévő állományhoz képest. Másik magyarázat az, hogy a kereslet ingadozását nem elsősorban a bérleti díjak, hanem a bérbe adható avagy üres területek mozgása reagálja le. Tovább a ReSourceinfo.hu elemzésére.

Forrás: ReSource

5/46

Fesziliti menedzser-e vagy? 2010. December 15. Szerda Berta Zsolt (HFMS.org) írása a hazai létesítménygazdálkodás gyakorlatáról, a "szervezetet támogató tevékenységről" melyből a parkolási és garázsüzemeltető szakemberek is meríthetnek ötleteket gyakorlati munkájukhoz.

Kezdjük az elején, mi a tök a facility management?   Erre a kérdésre 100 ingatlanosból 99 rávágja, hogy ingatlanüzemeltetés, majd kissé leereszkedő mosollyal hozzáteszi: „Tudod…Goooondnoook…” A maradék 1 fő, (na, ő járt létesítménygazdálkodási képzésre a patinás BME épületébe) büszkén rávágja, hogy a létesítménygazdálkodás az egy szervezetet támogató tevékenység, amit a létesítménygazda (facility manager) irányít. Bizonyítékul, hogy nem én találtam ki, citálom a CEN- EU friss ropogós szabványát (MSZ EN 15221 sorozat, merthogy van ám FM szabvány, sőt lesz még 6 másik!): „A létesítménygazdálkodás nem más, mint egy szervezet meghatározott belső folyamatainak az integrációja. Célja a főtevékenység támogatása és hatékonyságának javítása kölcsönösen elfogadott szolgáltatások nyújtásával, és azok folyamatos fejlesztésével. A létesítménygazdálkodás egy szervezeten belül a munkahely és a munkavégzés szükségleteihez kapcsolódó belső szolgáltatások iránti kereslet és kínálat menedzselését jelenti, a szervezet stratégiájának figyelembe vételével.” A 90-es évek közepén a vállalat-gazdaságtan órán, amikor a marketinget akarta a tanárunk bemutatni, azzal kezdte, hogy felírta a táblára Marketing ≠ reklám Ezt ma már nem kell magyarázni, de a létesítménygazdálkodás körüli definíciós polémiák még mindig nem zárultak le. Ezért hadd vegyem elő volt tanárom módszerét: Létesítménygazdálkodás ≠ épületüzemeltetés Ha csak az angol verziónál maradunk az előbbi az FM, utóbbi pedig a BS (Building Services), ami ugyebár sem közelről, sem távolról nem fedi egymást. A létesítménygazda azon dolgozik, hogy a annak a szervezetnek, amely részére a szolgáltatásokat szervezi a szervezet stratégiai céljainak és alapvető képességének legmegfelelőbb szolgáltatásokat nyújtsa (ill. szerezze be a piacról), legyen ez épület vagy bármely más ingatlan (területmenedzsment, irodák, raktárak bérlése vagy építése és üzemeltetése), autó (flotta menedzsment), bútorok, egyszerűbb IT eszközök, irodaszerek, vagy akár étkezés (catering). Az épületüzemeltető pedig a korszerű menedzsmentismeretekkel rendelkező XXI. századi gondnok. AM-PM-FM: Hogy is van ez? A multinacionális ingatlanügynökségek hierarchizálása alapján terjedt el a fenti szentháromság, amit egyre inkább nehezebb kiverni a fejekből. Láttam már olyan cikket is, ami „tudományosan” definiálja és félreinformálja a szakmát. Az AM/PM/FM piramis alapja a béringatlan piacnak azon sajátossága, hogy ezen ingatlanok többsége alapok tulajdonában áll, amelyek a befektetési tevékenységüket tekintik stratégiai tevékenységnek és költséghatékonysági okokból a számukra csak „asset-nek” (cash flow-t termelő eszköznek) hívott ingatlanok hasznosítását és üzemeltetését kiadják szakcégeknek, többnyire

6/46

ügynökségeknek. Az ingatlanalap munkatársa végzi az Asset Management-et, a főleg bérlőmenedzsmentet magába foglaló feladatokat Property Managementnek hívják, míg az ingatlan üzemeltetését –tévesen - FM-nek, . Ebben a szemléletmódban a piramis csúcsán az Asset Manager áll, aki a legtöbb pénzt visz haza (és ritkán magyar, tegyük hozzá, mivel a nemzetközi alapok egy regionális központból irányítják a kis magyar piacot) és beszámoltatja a PM céget, aki ugráltatja az „FM” céget. Ha valaki megértette a létesítménygazdálkodás definícióját, akkor itt kiderül, hogy a szakma csúcsán valójában a bérlő létesítménygazdája áll, ugyanis ő az, aki még az Asset Managert is ugráltatja és neki számol be valójában a PM ill. annak „FM” alvállalkozója, aki valójában BS-t, tehát a Building Service-t, az épület üzemeltetését végzi. Ilyen tekintetben az „AM/PM/FM” cégek, menedzserek mind létesítménygazdálkodási szolgáltatók, akik az értékteremtési lánc különböző elemeit képviselik. A bérlő létesítménygazdája meg a király, merthogy mindig a vevő a király. Ugyebár. És a Tied mekkora? Mivel pontos adat nem áll rendelkezésre, csak becsülni tudjuk a létesítménygazdálkodási piac méretét. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium berkein belül készült egy Nemzeti Létesítménygazdálkodási Stratégia nevű anyag (ez nagy szó, tudtommal Magyarországon csak a logisztikai szakma készített hasonlót!), ami bemutatásra került a HFMC 2009 létesítménygazdálkodási konferencián (www.fmkonferencia.hu) Sajnos a stratégia a tárcaközi egyeztetésen nem ment át, így nem lett hivatalos kormányhatározat belőle, tehát egy nem elfogadott tervezetnek tekintendő. Ezen stratégiai anyagban a piac méretét 1500-2000 Milliárd Ft-ra becsülik éves szinten, ami azért valljuk be, megdöbbentő szám, hiszen ez a magyar GDP 7-8%-a, amit a foglalkoztatottak 8-11%-a termel meg! Ha belegondolunk, hogy a létesítménygazdálkodási szolgáltatások jó része alacsony képzettségű humán erőforrást alkalmaz (hogy eufemisztikusan fogalmazzam meg a „tanulatlan ember” kifejezést), akiknek először is munkát adunk, másodszor pedig professzionális szolgáltatásmenedzsmentre oktatunk, akkor már felsejlik mindenki előtt a létesítménygazdálkodás nemzetgazdasági fontossága. Sokaknak ez az egyetlen út a társadalmi beilleszkedésre, sőt felemelkedésre is, ami épp a létesítménygazdálkodási diszciplína elsajátításában rejlik. Kevésbé tudományosan: A takarítás, őrzés-védés, kertészet, stb. mind-mind szakmák, ahol egyrészt az adott szakmát meg kell tanulni, másrészt meg kell tanulni, hogy a vevőért, a vevőnek dolgozunk. Hogy olyan alapvető elvárásokkal kezdjem, mint a munkába fel kell öltözni, meg kell mosakodni, fésülködni (hogy ez még mindig milyen sok embernek magas???), köszönni kell, értelmesen, jól hallhatóan stb. Mi mennyi? - a mérés fontossága a létesítménygazdálkodási szolgáltatásokban A létesítménygazdálkodás operatív szinten „az ördög a részletekben” típusú problémákkal szembesül. A létesítménygazdálkodás nem műszaki kérdés, hanem szolgáltatás menedzsment. Mint a legtöbb szolgáltatási iparágban a jó szolgáltatás alapja a precízen megfogalmazott SLA (Service Level Agreement, szolgáltatási szint(et meghatározó) szerződés). Mindenki tudja, hogy ez mennyire fontos a szakmában, de csak kevesen tudnak jó szerződést írni és szolgáltatási szinteket megfogalmazni. Az elvárt szolgáltatási szintek definiálásához számszerűsíteni kell a szolgáltatást. KPI-okat (Key Performance Indicator –kulcs teljesítmény mutató) kell meghatározni és hozzárendelni a tevékenységekéhez. A KPI-ok teljesülését mérni kell (milyen gyakorisággal, milyen eszközzel, ki és hogyan dokumentálja?), és a mért KPI-ok nem teljesüléséhez következményeket fűzni. Ez lehet egy eszkalációs mechanizmus beindítása (figyelmeztetés, egyeztető tárgyalás stb), ill. különböző szankciók érvényese, kötbér, biztosíték lehívása, végső esetben a szerződés felmondása és kártérítés követelése.

7/46

Nézzünk egy „egyszerű” esetet. Takarítás. Pofonegyszerű, gondolja az egyszeri létesítménygazda, minden nap ki kell takarítani az irodákat, na jó a főnökét naponta kétszer. Fele munka fele pénz, ha a főnök (titkárnője) dühöng, akkor mehetsz isten hírével: van is egy tök jó SLA-m, KPI-okat definiáltam és szankciókat köttetem a nem teljesítéshez. Na jó, de milyen a takarítás minősége? Muszáj minden nap takarítani ahhoz, hogy egy bizonyos tisztasági szintet fenntartsunk? Tehát tevékenység alapú vagy teljesítmény alapú KPI-t határozzunk meg? Ha minőséghez (teljesítmény, eredmény) kötjük, hogyan mérjük és milyen időközönként? Van-e rá eszközünk, időnk, energiánk? Dokumentáljuk? Visszajelzünk a szolgáltatónak? Mondjuk, az asztalnak pormentesnek kell lennie (a por mennyisége meghatározható és egy speciális textillel mérhető), de minden adott pillanatban? 10 percenként? Óránként? Örül a főnök, ha óránként mintát veszünk az asztaláról? Már a tervasztalon elkúrtuk ... Az FM szerepe a tervezés során Maradva a létesítménygazdálkodás leggyakrabban emlegetett területén, az épületüzemeltetési szolgáltatásoknál gyakran felmerül az „ezt tudja a ház” problémája. A nagyobb magyar vállalkozások egy része, a multinacionális cégek túlnyomó többsége bérelt irodákban dolgoztatja a fehérgalléros állományát. Többnyire építés alatt álló vagy már megépített irodaházakba költöznek, főleg ha kisebb (300-3000 m2) területet bérelnek. Ilyenkor ezen cég létesítménygazdája egy adott helyzettel szembesül, a már megtervezett, megépített házat veszi igénybe mint szolgáltatást (hm, ugye milyen érdekesen hangzik: beton, gépészet, erősáramú berendezések együttese mint szolgáltatás?!), miközben az adott épületüzemeltető cég, amely az épületen dolgozik azzal főz, amije van. A működő, üzemelő épületnél derülnek ki, hogy nincs alpinista rögzítő pont a tetőn a külső nyílászárók tisztításához, a belső átrium üvegtetejének tisztításához is fel kell állványozni az épületet, a gépészet túl kicsi vagy túl nagy kapacitású az adott felhasználáshoz képest. A bejáratról lemaradt a légfüggöny, a recepció a léghuzatba lett tervezve, a beépített készülékek zabálják az áramot. A több ütemben épített épületek eltérő technológiákat tartalmaznak, így nem egységesíthető az épületfelügyeleti rendszer, többféle szoftvert kell betanítani, figyelni és karbantartani. A lépcsőházak és liftmagok eltérő funkciójú épületrészeket kötnek össze és az ügyfélforgalom irányíthatatlan. A hűtés-fűtés rugalmatlan. A méregdrága hiperérzékeny árnyékoló rendszer pont a nagyfőnök beszéde közben záródik, vagy állandóan zárva tart, mert a szélsebesség mindig meghaladja a működéshez megszabott határértéket. A fentiekből is látszik, hogy a tervezés során nem csak a hatósági, műszaki előírásokat, szabványokat kell betartani, a különböző szakágakat koordinálni, hanem előre gondolkodni és kikérni olyan szakemberek tanácsát, akik tovább látnak az orruknál. és közvetlen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Merthogy létesítménygazdálkodni okosan kell… Berta Zsolt zsolt.berta (kukac) hfms.org.hu

Forrás: Parkonet.com

8/46

A DunaPro a Madarász Irodaparkba költözik 2010. December 14. Kedd A GVA Robertson közreműködésével a DunaPro Zrt. a Madarász Irodaparkban találta meg új, közel 500 m2-es, teraszos irodáját.

A DunaPro Zrt. kiváló minőségű prémium fogyasztási cikkek forgalmazásával foglalkozik. A cég teljes körű szolgáltatásokat nyújt a kereskedelem, marketing és logisztika területén.   “Mivel korábban is a XIII. kerületben volt az irodánk itt kerestük a lehetséges megoldásokat. A Madarász Irodapark mind megjelenésében, mind megközelíthetőségben ideálisnak bizonyult számunkra. A tulajdonosok részéről is maximális rugalmasságot tapasztaltunk a tárgyalások és a kialakítás során is. “ mondta el Czenkár Béla a Dunapro Zrt. operatív vezetője. A Proform Zrt. fejlesztésébe tartozó Madarász Irodapark  a XIII. kerület zöldövezetének egyik legkedveltebb részén, a kerület ütőerének számító Váci út mentén a Madarász- Szekszárdi - Tomori utcák által határolt 3 hektáros területen épül,  a Duna Plaza közelében.   Az első épület, mintegy 17 000 m2 bérbeadható területtel, 2009-ben került átadásra.  Az Irodapark a későbbiekben számos sport és rekreációs szolgáltatással szeretne minél több bérlőt odavonzani.

Forrás: GVA Robertson

9/46

100 milliárdot költene jövőre a Praxis 2010. December 13. Hétfő A Man-szigeten jegyzett Praxis Holdings nevű ingatlanfejlesztő és beruházó cég, mintegy 8,5 milliárd forint értékben értékesített nagy-britanniai irodaházakat, írja a PropertyWeek.

A most értékesítésre került portfólióban található irodaházak összesen 250 ezer négyzetméternyi területet foglalnak magukban, mely épületek Manchesterben, Liverpoolban, Swanseaban és High Wycombban találhatóak. Az irodaházak bérlői között szerepel a Lloyds Bank, az NHS, az HSBC és a brit kormány is. A Praxis az elmúlt 12 hónapban mintegy 240 millió fontot (közel 80 milliárd forintot) költött el a brit ingatlanpiacon, a cég szóvivőjének elmondása szerint pedig, 2011-ben további 300 millió fontot (100 milliárd forint) szándékoznak elkölteni, várhatóan a brit piacon.

Forrás: ReSource

10/46

A B&V Group belépett a HuGBC-be 2010. December 13. Hétfő A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (Hungary Green Building Council, HuGBC) örömmel fogadta tagjai sorába a B&V Group-ot. A B&V Group részéről Szijártó Péter vezérigazgató-helyettes írta alá a csatlakozási dokumentumot.

Mint azt Szijártó Péter elmondta: „Cégcsoportunk két okból döntött az egyesülethez való csatlakozás mellett: egyrészről régóta foglalkoztat bennünket a környezetkímélő és megújuló energiák szélesebb körű felhasználásának kérdése. Másrészt ezen elméleti ismereteinknek komoly gyakorlati hasznát vesszük napi munkánk során, mivel a portfoliónk ingatlanjainak üzemeltetésénél a válság hatására a minőségi kritériumok mellett minden eddiginél fontosabb elvárás lett a költséghatékonyság is. Ennek megfelelően a meglévő ingatlanok felújítása során, illetve az újonnan épülő ingatlanoknál is igyekszünk figyelembe venni a környezethatékonyság alapelvét, melynek eredményeképpen jelentős üzemeltetési költségoptimalizálást tudunk elérni megbízóink és így végső soron bérlőink számára is.” A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete olyan a környezet iránt elkötelezett építészekből, belsőépítészekből, mérnökökből, kutatókból, gazdasági szakemberekből, az építésgazdaság különböző területein működő cégekből és szervezetekből egyesületi formában alakult non-profit, országos szakmai, társadalmi együttműködés, amely célként tűzte ki maga elé azt, hogy a szükséges piaci, oktatási és jogalkotási feltételek elősegítése révén hozzájáruljon a környezetileg felelős és egyben megtérülő építkezési gyakorlatok elterjedéséhez Magyarországon.

Dr. Reith András alelnök: „Egyesületünk küldetése a környezettudatos építési megoldások és technológiai ismeretek terjesztése, ezáltal a fenntartható fejlődés irányába történő átmenet előmozdítása. Szeretnénk, ha az innovatív, környezetbarát megoldások mind a lakosság, mind a szakmai és tudományos csoportok körében teret nyernének, továbbá az üzleti világból is kívánunk ösztönzést adni a környezettudatosság iránti társadalmi felelősségnek. Egyesületünk tagságon alapul, valamint céljaink elérése érdekében együttműködünk, állami-, felsőoktatási intézményekkel, környezetvédelmi-, szakmai- és más szervezetekkel, az ipari és kereskedelmi kamarákkal is.”

A HuGBC főbb tagjai és támogatói: FUTUREAL, SKANSKA, Elektro-Kamleithner, Mérték Építészeti Stúdió.

Forrás: B&V Group

11/46

Logisztikai hírek 2010 50. hét

12/46

Kis pénz kis vasút, nagy pénz nagy vasút 2010. December 16. Csütörtök A december vége már hosszú ideje az európai menetrendváltások időszaka szerte Európában. Így volt ez nálunk is, és így volt Ausztriában is. Nyugati szomszédunk a szemünkben kicsit mindig is „jobban” bezzegország volt és lesz mint a vágyott nyugati országok, és ez bizony így van a vasúti közlekedésben. Szomorú sejtésünk szerint így is fog maradni.

A osztrák vasúti reformot is számos kritika éri, ugyanakkor egy hatalmas különbség mégis felfedezhető a két ország közlekedéspolitikáját illetően. Az osztrák szövetségi vasút (ÖBB) fejlesztése során a hangsúly az elővárosi és a fővonali, nagy forgalmú vonalak fejlesztésén, ütemes menetrendjének megvalósításán, az összkomfort növelésén volt. Ezzel szemben nálunk gyakorlatilag a Stadler FLIRT vonatok beszerzésén, valamint a több éve húzódó fehérvári vonalfelújításon kívül a reform szó leginkább a vidéki települések ellehetetlenítéséről, illetve a kaotikus és korrupt közlekedésirányításról szólt, addig Ausztriában gyakorlatilag újraalkották a vasúti koncepciót, igaz, nem csak pozitív értelemben. A MÁV-hoz hasonlóan az ÖBB-n belül is szétszervezték az egyes ágazatokat, így lett az ÖBB teherszállítási leányvállalata, a Rail Cargo Austria a (az egyébként nyereséges) MÁV Cargonak, ma már Rail Cargo a tulajdonosa. Érdekes módon Ausztriában tehát nem halálos bűn az állami tulajdonrészesedést fenntartani a legnagyobb közlekedési szolgáltatóknál. Az osztrák személyszállítás fő koncepciója a távolsági vonatok menetidejének csökkentése, a versenyképes elővárosi forgalom minőségének folyamatos emelése. Ennek egyik módja új vonatok beszerzése, és a régi – magyar viszonylatban természetesen luxusminőségűnek tűnő – szerelvények leselejtezése, esetleg eladása (ennek némileg ellentmond, hogy az ÖBB pár napja mondta le a Siemens-től rendelt és nálunk is menetrend szerint megforduló Railjet vonatok utolsó darabjainak megrendelését). Így az elővárosi forgalomban folyamatos a nálunk mindössze tíz darabos Talent flotta beszerzése, és forgalomba állítása. Bezárás – nem elzárás? Természetesen nem kerülhette el a karcsúsítás itt sem a vasutat, de ennek minden fájdalma ellenére Ausztriában elzárt, vagy csak nagyon nehezen megközelíthető település nem lesz. A bezárások egyik emblematikus – és a hazai szaksajtóban is megjelent – példája a Mariazell – Mank 760 milliméter nyomtávú kisvasút, de mellette ismert a Pöchlarn–Wieselburg szakasz megcsonkítása, vagy a Schrambach és Markt St. Aegyd közötti szakasz bezárása is. Nem lehet eljutni vonattal Kremsből Emmersdorf-ba sem mostantól. Bezárják a Scwarzenau–Zwettl Stadt és a Schwarzenau–Waidhofen an der Thaya közötti szakaszt is, és pótlóbuszok fognak közlekedni Gross Schweinbarth–Sulz Museumsdorf között. Mindenesetre a jelenlegi osztrák vasúti bezárásokról elmondható, hogy volumene messze elmarad a MÁV hasonló intézkedéseitől, jórészt csekély forgalmú, a korábbi bezárások miatt eleve töredék mellékvonalakat érint. Kalauz nélkül Nálunk jó szerivel ismeretlen kalauz nélküli (Szombathely – Kőszeg) üzemmód Ausztriában egyre nagyobb népszerűségnek örvend az ÖBB és különösen Alsó-Ausztria egyébként sem túlságosan vasútbarát koncepciójában. A módszer szerint az utasok vagy az állomási automatánál, vagy a vonaton található automatából tudják megvásárolni a jegyüket ezeken a járatokon. A idős utasok szempontjából üdvözítően rossz megoldásnak nyilván már csak az OMV örül a legjobban.

13/46

A közösségi közlekedés szempontjából a legostobább intézkedés valószínűleg a Linz – Grác között közlekedő napi két pár intercity vonat megszüntetése. Az ÖBB ezzel szemben hangsúlyozza ugyan, hogy napi hét, átszállásos kapcsolat lesz a két város között, de ez attól még átszállás marad, melynek negatívumait minden szakértő alaptézisnek fogadja el. Így tehát láthatjuk, hogy bár az ausztriai vasúti koncepció is hagy maga után kivetnivalót, a hazai viszonyokhoz képest a problémák minimálisnak és korrigálhatónak tűnnek.

Forrás: IngatlanHírek.hu

14/46

Alulfinanszírozottság és stratégiahiány. MÁV. 2010. December 15. Szerda A MÁV gondjai a vasúti személyszállítás és infrastruktúra alulfinanszírozásából, illetve a konszenzuson alapuló stratégia hiányából adódnak – hangsúlyozta Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kedden, az Országgyűlés MÁV-Zrt. vizsgálóbizottsága ülésén.

Szarvas Ferenc szólt arról, hogy az európai uniós irányelveknek megfelelően az integrált vasútról le kellett választani az infrastruktúrát és az operációs tevékenységet. Ennek megfelelően kívánta a MÁV külön szervezni az árufuvarozást, a személyszállítást és az infrastruktúrát. Ez utóbbi végül még mindig a MÁV Zrt. keretében működik. További gondként említette az elnök-vezérigazgató, hogy nincs összhang a MÁV és a földhivatal ingatlan-nyilvántartása között. A probléma érzékeltetésére kérdésre válaszolva elmondta, hogy 19 ezer tulajdoni bejegyzéssel rendelkezik a MÁV-csoport, ezek között sok a tisztázatlan tulajdoni viszony. Szarvas Ferenc szólt arról, hogy jelenleg a vasút a költségvetéshez a MÁV-START Zrt.-vel kötött közszolgáltatási szerződéssel kapcsolódik. Szükséges a pályavasút finanszírozására is közszolgáltatási szerződést kötni, és szerinte ezt 2011-ben alá is lehetne írni. Helyesnek nevezte a 2007-2013. évekre az uniós forrásokból vasúti pályafelújításra tett lépéseket, de felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014. utáni uniós költségvetési ciklusra jobban előkészített projektekkel kell rendelkezni. A magasabb vasúti szolgáltatási színvonal nyújtásához szükséges modernizáció szükségességéről beszélve Szarvas Ferenc egyebek között jelezte: az eszközpark átlagéletkora 33 év az optimális 15-20 év helyett. Képviselői kérdésre válaszolva Szarvas Ferenc úgy fogalmazott: a közpénzek kezelése a MÁV-nál nem annyira drámai, mint amilyennek kívülről látszik. A MÁV Cargo privatizációjával kapcsolatos kérdésre közölte, hogy nem feladata értékelni, de jelezte: 200 milliárd forintnál nagyobb lenne a MÁV Zrt. adóssága, ha a bevételből nem fordítottak volna működésre, tőkepótlásra. Kérdésre válaszolva Szarvas Ferenc kijelentette: a mellékvonalak bezárása alig jelentett költségmegtakarítást a MÁV-nak, hiszen a kiadások 85 százalékát a pályafenntartással kapcsolatos fix összegek jelentik.

Forrás: LogPortál

15/46

Csúcsokat dönt a csomagszállítás 2010. December 15. Szerda A UPS munkatársai a Mikulás rénszarvasainak szorgalmával készülnek a vállalatok és a vásárlók kiszolgálására az ünnepi időszakban, legyen szó csomagok küldéséről és fogadásáról vagy logisztikai megoldásokról.

A UPS körülbelül 430 millió csomag kiszállítására készül a karácsonyt felvezető hónapban. December 22-én pedig, mely a UPS számára az év legforgalmasabb napjának ígérkezik, a vállalat várakozásai szerint 24 millió csomagot kell majd célba juttatnia a világ legkülönbözőbb tájain. Ez csaknem 60%-kal több, mint a UPS hétköznapi 15,1 milliós csomag- és dokumentumforgalma. A vállalat most 50 000 alkalmi dolgozót felvételét tervezi az Egyesült Államokban, hogy sikeresen kezelje ezt a hatalmas rohamot. “A UPS a karácsonyi logisztikai csúcsforgalom középpontjában áll hogy vállalatok és a vásárlók millióit szolgálja ki. A UPS valójában jóval több ajándékot szállít, mint bármely más vállalt a világon” – mondta Alan Gersenhorn, a UPS globális kereskedelmi és marketing alelnöke. “A raktárakból a hajókon, repülőkön, vonatokon és kamionokon keresztül az ügyfél ajtajáig és vissza a UPS globális logisztikája teljes kapacitásával az ünnepek szolgálatában áll. A UPS megbízható, egyedi globális logisztikai rendszerének és szállítási hálózatának köszönhetően a csomagok éppen időben kerülnek a boltok polcaira illetve közvetlenül az ügyfelek otthonaiba. A UPS-nél nincsenek találgatások a csomagszállításban: mind a csomagküldők mind a csomagot fogadók számára teljes átláthatóságot biztosít a rendszer. Amint a UPS hálózatába kerül egy csomag, az ügyfelek a ups.com oldalon követhetik nyomon. December 22-én, a szezon legforgalmasabb napján, a UPS több mint 44 millió online csomag lekérdezésre számít. A vásárlást és a csomagküldést utolsó pillanatra halasztók nyugodtan támaszkodhatnak a UPS expressz szolgáltatásaira: még a december 23-án, csütörtökön feladott csomagok is célba érnek December 24-én, pénteken (a tranzitban a normál időt figyelembe véve). Hogy az év végi rohamban is biztosítsa a pontos szállítást, a UPS naponta 350 plusz járatot indít a december 25-i szombatot megelőző, csúcshétnek számító öt napban.

Forrás: logisztika-portal.hu

16/46

A Geodis Calberon a ProLogist választotta 2010. December 14. Kedd A ProLogis és a francia államvasutak (SNCF) leányvállalataként működő, logisztikai és nemzetközi szállítmányozási szolgáltató Geodis Calberson a ProLogis Park Bucharest A1 négyes számú épületének több mint 17 300 négyzetméteres területéről kötött bérleti megállapodást.

A vállalat ezzel egyidejűleg a park kettes számú épületében további 3 490 négyzetméter területtel bővítette ki bérleti megállapodását. Ezen tranzakcióknak köszönhetően a park elérte a teljes kihasználtságot. A Geodis jelenleg több mint 44 000 négyzetmétert foglal el a ProLogis Park Bucharest A1-ben, amely egy modern disztribúciós park Románia legfőbb kelet-nyugati közlekedési folyosója, a Bukarest-Pitesti autópálya mellett, körülbelül 23 kilométerre Bukaresttől nyugatra. Az SNCF több mint 421 100 négyzetméter területet bérel összesen húsz európai ProLogis parkban. „A Geodis régi ügyfele a ProLogis-nak, amely megteremtette a hosszú távú, szoros együttműködés alapjait” – mondta Pierre Kosc, a Geodis Calberson romániai ügyvezetője. „Az új romániai bérleti megállapodás, és a korábbi megállapodás meghosszabbítása is jelzik, hogy mennyire elégedettek vagyunk a vállalat által kínált kiváló minőségű létesítményekkel.” „Örömünkre szolgál, hogy folyamatosan meg tudunk felelni egy olyan vezető logisztikai vállalat igényeinek, mint a Geodis” – mondta Kemenes László, a ProLogis magyarországi és romániai képviselője. „Logisztikai parkjaink modern létesítményei és egyéb versenyképes tulajdonságai olyan alapok, amelyek irányítják üzleti tevékenységünket, és ez alól a ProLogis Park Bucharest A1 sem kivétel, amely rugalmas platformot kínál, és így folyamatosan meg tud felelni a specifikus ügyféligényeknek.” A ProLogis Park Bucharest A1 négy épületben 108 000 négyzetméter A-osztályú energiatanúsítvánnyal rendelkező ipari területet foglal magában. A park további ügyfelei az Augsburg International Impex, a cargo-partner, a Centrum Logistics, a Gefco, a Kuehne Nagel és az Omega Transport & Logistics. A ProLogis portfóliója Közép- és Kelet-Európában 3,7 millió négyzetméter területet foglal magában, negyvenegy disztribúciós parkban.

Forrás: Szezám Kft.

17/46

Még jóideig nem lesz mélygarázs a Kossuth téren 2010. December 14. Kedd Megszüntetné a Kossuth téri mélygarázs beruházási szerződését a városvezetés. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint a szerződésben szereplő határidő, vagyis idén december 31. nem teljesíthető, miután a megvalósításért felelős Parking Kft. a jogerős építési engedélyt nem tudta megszerezni.

A mélygarázs, látogatóközpont és közpark építése a közeljövőben biztosan nem kezdődik meg, mivel Magyarország a jövő év első félévében uniós elnökségi feladatokat lát el, így a Parlament környékén nem időszerű az építkezés. A fővárosi önkormányzat és az Országgyűlés Hivatala még 2008-ban írt alá megállapodást a Kossuth téri mélygarázzsal kapcsolatos beruházásokra. A közpark terveztetését és engedélyeztetését a hivatal, a látogatóközpontét és a mélygarázsét az önkormányzat vállalta. A Parking Kft. koncessziós szerződésben vállalta a beruházás teljes megvalósítását, 2010. december 31-i határidővel. Időközben a Parking Kft. nem tudta időben megszerezni a jogerős építési engedélyt egy V. kerületi korlátozó rendelet miatt, így a véghatáridő sem teljesíthető. A kivitelezést a közeljövőben sem lehet megkezdeni az uniós elnökség miatt. Miután a kialakult helyzetért sem az önkormányzat, sem az Országgyűlés Hivatala nem felelős, a teljesítés lehetetlenné válása miatt megszüntethető a szerződés - magyarázza az előterjesztésben György István. Ha a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén elfogadja az előterjesztést, akkor a főpolgármester megkezdi az egyeztetést a hivatallal a helyzetről. Emellett megszüntetnék a Parking Kft.-nek adott tagi kölcsönről szóló határozatot is, amelyet kizárólag a beruházáshoz kapott a cég. Ennek összege 289 millió 959 ezer forint, ezt a Parking-nak vissza kell fizetnie.

Forrás: Pepper

18/46

Gyógyszeripari logisztikai szolgáltatók jövőképe 2010. December 14. Kedd Az MLBKT Gyógyszeripari tagozati ülésének az MLBKT 18. kongresszusa adott otthont 2010. november 10-én, Balatonalmádiban. A résztvevők két logisztikai szolgáltató vállalat, a tagozati tag CEMELOG Kft. és az Agility előadását hallgathatták meg.

 Az ülés legfontosabb témája az iparágban található szinergiák kihasználásának lehetőségei voltak a közép- és kelet-európai szektorba történő szárazföldi és légi gyógyszerszállítás kapcsán. A CEMELOG Kft. képviseletében Balogh György, a vállalat ügyvezető igazgatója tartott prezentációt. A CEMELOG portfóliójába tartozik a gyógyszerek tárolása, szállítása, csomagolása (másodlagos csomagolás), illetve raktározása is. A vállalat 27 gyógyszeripari partnerrel rendelkezik és célországtól függően napi, heti, kétheti rendszerességgel szállít menetrend szerint Kelet-Európa felé gyógyszert, saját teherautókkal. (2010-ben előreláthatóan 80 ezer raklapnyi készterméket fognak szállítani ebbe a régióba.) Emellett több mint 580 raklapnyi hűtött tároló hellyel rendelkezik. Az Agility-től Kovács Gábor tartott előadást. Az Agility, a világ egyik legnagyobb logisztikai szolgáltató vállalata. A vállalat bevételei három fő területről származnak: különböző logisztikai szolgáltatásokat (pl.: szállítmányozás, tárolás) nyújt egyrészt a versenyszférában tevékenykedő vállalatoknak, másrészt állami megrendelésekre, emellett jelentősek ingatlanbefektetései is. Az Agility a világ 120 országában (pl.: több kelet- és délkelet- európai országban, a Közel-Keleten és Amerikában) mintegy 550 irodával rendelkezik. Több speciális igényekkel rendelkező iparágban is nyújt logisztikai szolgáltatásokat, úgy, mint vegyipar és olajipar. Az Agility nem tagja a gyógyszeripari tagozatnak, viszont rendelkezik a gyógyszerszállításhoz és tároláshoz szükséges képességekkel. A BILK-ben található raktárában hűtött tárolásra alkalmas tárhelyeket is biztosít partnerei számára, emellett egyéb logisztikai szolgáltatásokat (címkézés, csomagolás, validálás) is nyújt. mlbkt_kongresszus_2010_0091.jpgA tagozati ülés résztvevői elsősorban a közös, Közép- és Kelet-Európába történő közúti gyógyszerszállításban rejlő lehetőségeket igyekeztek feltérképezni. Korábban már előfordult, hogy több gyógyszergyártó vállalat közösen indított gyógyszerszállítmányt ebbe a régióba, de a szervezés bonyolultsága és az erőforrás hiánya miatt ezek a szállítások nem váltak rendszeressé. A költséghatékonyságra való törekvés azonban minden tagozati tag számára elsődleges fontosságú, így továbbra is keresik a lehetőséget a közös közúti export szállítás megvalósítására. Egy lehetséges megoldásként szolgálhat külső logisztikai szolgáltatók bekapcsolása a folyamatba. Nehézséget okoz, hogy a logisztikai szolgáltatónak alkalmazkodnia kell a gyógyszeripar különleges szabályozásaihoz (pl.: hűtött tárolás és szállítás), illetve a tagozati tagok eltérő igényeihez és forgalmához. Több ötlet is felmerült a két szolgáltató vállalat részéről, úgy mint az „e-kamion” indítása. Ebben az esetben a gyógyszergyárak menetrend szerint induló kamionokon foglalhatnának tárhelyeket az interneten keresztül. A közúti fuvarozás mellett a résztvevők a légi szállítással kapcsolatos észrevételeiket is megvitatták. A keleti irányba történő gyógyszerszállítást a legtöbb magyarországi vállalat a frankfurti reptéren keresztül oldja meg, amely jelentős plusz költségeket jelent. Emellett kérdéses, hogy légi szállítással hogyan oldható meg a gyógyszerek megfelelő védelme a környezeti hatásokkal, illetve az esetleges lopás károkkal szemben a door to door szállítás vonatkozásában. A tagozati ülésen elhangzottakból kitűnik, hogy vannak a gyógyszerszállítás kapcsán olyan lehetőségek, amelyekkel a gyógyszergyártók és a logisztikai szolgáltatók is kölcsönösen előnyös helyzetbe kerülnek, és jelentős költségeket takaríthatnak meg. Ehhez azonban szükség van az együttműködés iránti elköteleződésre és kölcsönös bizalomra.

19/46

Forrás: MLBKT

20/46

2012 már a növekedés éve lesz az ingatlanpiacon? 2010. December 14. Kedd Csökkenő irodapiaci kihasználatlanságot, stagnáló tranzakciós hozamokat és ugyancsak stagnáló bérleti díjakat vár az ingatlanszektor 2011-ben. Szokásos, negyedéves ingatlanpiaci felmérésünk szerint a piaci szereplők 2012-től azonban már egyértelműen fellendülést várnak a szektor minden területén.

A hazai irodapiac egyik legégetőbb kérdésében, a kihasználatlansági ráta alakulásának megítélésében érezhetően egyre optimistább az iparág. A negyedik negyedéves felmérésünkben részt vevő piaci szereplők közül senki sem számít arra, hogy az üresedési ráta 2011-ben tovább emelkedjen a mostani igen magas szintről, sőt a válaszadók 90 százaléka szerint érdemben csökkenni fog a mutató már a jövő évben. A 2012-es évet illetően pedig teljes piaci konszenzust mutatnak a válaszok: a válaszadók kivétel nélkül arra számítanak, hogy két év múlva jelentősen csökkenni fognak az üresen álló irodaterületek a fővárosban. A cikk a ReSourceinfo.hu oldalán folytatódik

Forrás: ReSource

21/46

Elektronikai nagykereskedés költözött az inNove Business Parkba 2010. December 13. Hétfő A Cushman & Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlantanácsadó képviselte a bérbeadó inNove Business Park Kft.-t az X-System elektronikai nagykereskedővel 822 m2 raktárra és 50 m2 irodára kötött bérleti szerződésben a budapesti inNove Business Parkban.

Az X-System már elfoglalta új területét, amelyben 3 korábbi raktárbázist vontak össze, és a vidéki raktárlétesítményeik mellett az új épület a továbbiakban a cég budapesti központi raktáraként funkcionál. Tarró Emília a C&W Ipari üzletágának vezetője elmondta: "Örülünk, hogy az X-System az inNove Business Parkot választotta központi raktárának. Bízunk benne, hogy az elhelyezkedés és a park által nyújtott lehetőségek hosszú távon kiszolgálják majd az X-System ingatlanigényét a fővárosban."      Palatin András az X-System képviseletében hozzáfűzte: "Döntésünkben nagyon fontos szerepet játszott a park földrajzi elhelyezkedése. Az inNove Business Park közel van a belvároshoz és könnyen megközelíthető az M5-ös autópályáról." Rostási Orsolya az inNove Business Park képviseletében az alábbiakat mondta: "Nagyon örülünk, hogy az X-Systemet új bérlőként köszönthetjük a parkban. Ezzel a tranzakcióval az 'A' épület majdnem teljesen megtelt és a 'B' épület szabad területei iránt is nagy az érdeklődés." A 19,000 négyzetméteres inNove Business Park Budapest 9. kerületében helyezkedik el közel a belvároshoz, a főváros főbb kerületeihez, az M0 autópályához és a reptérhez.

Forrás: Cushman&Wakefield

22/46

Retail hírek 2010 50. hét

23/46

A Hard Rock Café a VÁCI1-ben nyit először Magyarországon 2010. December 16. Csütörtök 2010. december 16. - Neves világmárkával gazdagodik VÁCI1 üzletközpont, amely jövő ősszel a belváros szívében nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Az amerikai étteremlánc, a Hard Rock Café a VÁCI1-ben tartja magyarországi premierjét. A kiváló megközelítési lehetőséggel rendelkező projekt még szabad üzlethelyiségeiért folyamatos az érdeklődés.

A Hard Rock Café aláírásával tovább csökkent a szabadon lévő területek száma a VÁCI1 üzletházban. A magyar közönség számára eddig csak külföldön látogatható amerikai étteremlánc összesen közel 1100 négyzetmétert bérel Budapest egyetlen, jövőre átadásra kerülő belvárosi üzletház-és szórakoztató központjában. A nemzetközi márka több éves előkészület után döntött úgy, hogy Magyarországon is piacra lép, amely az ORCO által fejlesztett projekt kiváló adottságainak köszönhető. A régióban, Lengyelországban, Csehországban és Romániában jelen lévő étteremlánc a vendéglátói egységen túl kültéri terasszal és a közismert Hard Rock Café üzlettel várja leendő látogatóit. A budapesti Hard Rock Café igazi kuriózumnak számít, mivel a cég eredeti zenei ereklyéket fog kiállítani a VÁCI1-ben.

A bérlők sorát gyarapítja még a Jam bisztroték, amely ezeregyszáz négyzetmétert bérel a VÁCI1-ben. A bérleti szerződés aláírásával az eddig csak Budán jelen lévő népszerű szórakozóhely jövő évtől kezdve a pesti fiatalok számára is igényes szórakozási lehetőséget kínál. „A VÁCI1 bérlői mixét úgy alakítjuk, hogy a legigényesebb, legkülönlegesebb márkákat hozzunk be a házba.” – mondta Kalapács Kornél, a VÁCI1-et építő ORCO magyarországi fejlesztője. – „A célunk az, hogy mind az építészeti megoldásokkal, mind az épületben található márkák színvonalával, illetve az árukínálat minőségével egy európai színvonalú, izgalmas üzletházat hozzunk létre.” A Váci1-ben nem csak vásárolni lesz érdemes, kiváló lehetőségek is lesznek a kikapcsolódásra. Az üzletház fő iránya továbbra is a divat marad. A ház további fő bérlői nemzetközi divat-és kiegészítő szolgáltatásokat kínáló közép és felső-közép márkák. A VÁCI1-be vetett bizalmat az is jól mutatja, hogy a fenti bérlők mind új üzleteket nyitnak, nem máshonnan költöztetik át boltjaikat. A jelen gazdasági körülmények között ennek jelentősége abban rejlik, hogy a nagy kiskereskedelmi láncok jelentősen visszafogták terjeszkedési stratégiájukat, új egységeket csak olyan helyeken, házakban nyitnak, ahol megfelelő forgalomra számítanak.

Forrás: Orco Property Group

24/46

Budapest egyre olcsóbb 2010. December 16. Csütörtök Összehasonlítva a szállodák árait kiderül, hogy New York a legdrágább a világon, míg Budapest a 27. a nemzetközi rangsorban a hotel.info által végzett összehasonlítás alapján. Az amerikai városban idén novemberben egy szoba átlagosan 207,42 euróba (57 040 forint) került, míg a magyar fővárosban 71,67 euróba (19 710 forint).

A New yorki szállodaárak a legdrágábbak - ez derült ki a nemzetközi nagyvárosok szobaárainak a hotel.info által végzett összehasonlítása során. Az amerikai nagyvárosban naponta több mint 200 eurót kellett fizetniük a szállodavendégeknek novemberben. A honlap számításai szerint New Yorkban tavaly novemberhez képest 23,77 százalékkal emelkedtek az árak, de Moszkvában is emelkedő tendencia figyelhető meg. A novemberi kicsivel 160 euró feletti (44 242 forint) éjszakánkénti szobaárral az Orosz Föderáció fővárosa sem volt éppen akciós ajánlat. Oslóban a szállodatulajdonosok átlagban közel 160 eurót kértek egy napi elszállásolásért, amivel a norvég főváros a harmadik legdrágább nagyvárossá lépett elő. Sok kelet-európai nagyvárosban lényegesen kevesebbet kellett fizetniük a szállodavendégeknek. Mindjárt három kelet-európai főváros szobaárai találhatók a legalsóbb árszegmensben. Budapest rendkívül jutányos volt a 71 euró (19 710 forint) körüli árral, ami 4,8 százalékos csökkenés az egy évvel korábban mért novemberi adatokhoz képest.

Az aktuális eredmények nemzetközi összehasonlításban azt mutatják, hogy a nagyvárosok szobaárai jól érzékelhetően, több mint 7%-kal emelkedtek.

Forrás: Pénzcentrum.hu

25/46

Beteszi a lábát a régióba a Patrizia 2010. December 13. Hétfő Az elsősorban lakóingatlan-befektetésekkel foglalkozó német Patrizia Immobilien megvásárolta a szintén német LB Immo Invest ingatlanbefektetési céget - írja a PropertyEU. A vételárat a felek nem közölték a nyilvánossággal.

A hamburgi LB Immo Invest-et a Patrizia a HSH Nordbank-hoz tartozó HSH Real Estate-től vásárolta meg. Az akvizícióval a Patrizia által kezelt ingatlanvagyon értéke 5 milliárd euró fölő nőtt. Az LB Immo Invest kb. 2 milliárd eurós portfóliója nagyobb részben irodaházakból és kiskereskedelmi ingatlanokból áll, de megtalálhatóak benne egészségügyi ingatlanok, szállodák és lakások is. A felvásárolt cég Németországon kívül jelen van az Egyesült Királyságban, Skandináviában, a Benelux országokban és Közép- és Kelet-Európában is.

Forrás: ReSource

26/46

Mit tanult az ingatlanszektor a válságból? 2010. December 13. Hétfő Meg lehet -e határozni egy ingatlan értékét a mai illikvid, bizonytalan piacokon? Hogyan hatott a válság az értékbecslési alapelvekre, módszerekre? Hogyan árazzák be a befektetők a zöld épületeket? A Portfolio.hu és az RICS Magyarország 2011. január 20-án szakmai reggelit szervez az ingatlan-értékbecslés legégetőbb, legaktuálisabb kérdéseiről.

A Property Valuation Reggelin nemzetközi előadók és a hazai ingatlanszakma jeles képviselői ülnek majd az előadói asztaloknál. Az eseményen elsősorban nem előadások, hanem interaktív panelbeszélgetések keretén belül folynak majd a szakmai viták. Az esemény célja, hogy bemutassa az ingatlanértékelés, értékbecslés legfontosabb európai és globális folyamatait, kihívásait és ebben a kontextusban elemezze a hazai ingatlanpiaci szereplők aktuális problémáit, szakmai vitáit. Mit tanultunk a válságból? Az ingatlanhitelezésen keresztül az ingatlanok értékének meghatározása az egész világgazdaságra meghatározó hatással volt az elmúlt 2-3 évben. Mit tanult az ingatlanszektor a válságból? Elkerülhető lett volna az összeomlás? Mennyire voltak túlárazva az ingatlanok Európában, illetve specifikusan Magyarországon? A válság után minden visszatér a régi kerékvágásba, vagy a krízis hosszú távú változásokat hozott az ingatlanok értékének meghatározásában? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a panelbeszélgetésben résztvevő szakemberek.   Tovább a teljes cikkre.

Forrás: ReSource

27/46

Gazdasági hírek 2010 50. hét

28/46

Folytatódó vállalati csődök 2010. December 16. Csütörtök A Coface Hungary adatai szerint a reálgazdaságban még korántsem múlt el a válság, a cégek tömeges bedőlése egy jó darabig folytatódni fog, az első kilenc hónapban, bár csökkenő ütemben, de tovább nőtt, 24 ezer fölé emelkedett a fizetésképtelen cégek száma - írja az exporthitel-biztosítással és cégminősítéssel foglalkozó Coface Hungary csütörtöki közleményében.

A háromnegyedévi fizetésképtelenségi eljárások száma 18 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, 2009 azonos időszakában azonban az éves növekedés még 36 százalék volt. Noha a vállalkozások számához képest az évi mintegy húsz-harmincezer cégbedőlés elenyészőnek tűnik, a közép- és kelet-európai régiót tekintve még mindig a "vezető pozícióban" található Magyarország. A csődök jó részét meg lehetne előzni a Coface szerint, ha időben észrevennék a vállalatok azokat a jeleket, amelyek egy potenciális partnercég nehézségeire utalnak hangsúlyozza Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője a közleményben. A Coface szerint nem váltak valóra azok a várakozások, hogy a fizetésképtelenségi eljárások számának az elmúlt években tapasztalt radikális növekedése után - már csak a magas bázis miatt is - az idén már megáll ez a folyamat.  Hiába szűnik meg azonban több ezer cég, ezzel párhuzamosan továbbra is nagyon magas az új cégek bejegyzésének a száma, s habár csökkent az ütem, úgy tűnik, hogy a megszűntek jó része újra megjelenik a piacon, főként a kritikus ágazatokban – mutat rá Bagyura András a Coface Hungary kereskedelmi vezetője. Az is látszik, hogy nagyon sok cég hónapról hónapra él csupán, s próbál, több-kevesebb sikerrel fennmaradni. A labilis pénzügyi helyzet miatt nem egyszerű reális képet alkotni a partnerek aktuális működéséről, hiszen a rendelkezésre álló pénzügyi adatok, az éves mérlegek a legtöbb esetben messze nem tükrözik az adott pillanat valós képét. A válság nyomán azonban megindult a változás, egyre több szállító cég dolgozik együtt külső céginformációt szolgáltató partnerekkel, vagy hitelbiztosítóval, amelyek reálisan ítélik meg a vevőik helyzetét. Számuk azonban még mindig nagyon alacsony: ma Magyarországon legfeljebb a cégek 3-4 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Miközben a nagyvállalatoknak, mintegy harmada minősíti valamilyen módszerrel és módon a partnereit, a vállalakozások több mint 90 százalékát adó mikro-vállalkozásoknak csak néhány ezreléke. A partnerek szűrése több szinten is történhet. A minősítők által készített országos, régiós, megyei és cégszintű besorolás elegyéből elég nagy biztonsággal be lehet lőni, hogy milyen csődkockázata van a partnernek – mutatnak rá a Coface szakértői. Az országon belül is nagyok az eltérések, például a keleti megyék, illetve a nyugati régiók, Pest megye, vagy éppen Budapest között; s ugyanígy az ágazatok között is, elég, ha az építőipar, a kereskedelem vagy éppen a logisztika, vendéglátás szektorainak a csődkockázatát nézzük.

Forrás: MTI

29/46

KSH: októberben is csökkent az építőipari termelés 2010. December 16. Csütörtök Az építőipari termelés volumene októberben mind a kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanaptényezővel kiigazítva 12,2 százalékkal csökkent a tavaly októberihez képest, míg szezonálisan kiigazítva a termelés 2,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A közlemény szerint az első tíz hónapban a termelés 10,7 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A termelés az idén minden hónapban kisebb volt, mint egy évvel korábban: a legnagyobb, 18,7 százalékos visszaesés júniusban volt, míg a legkisebb, 2,6 százalékos, augusztusban. Az építőipar hanyatlása tavaly június óta megszakítás nélkül tart, és 2009-ben is csak két hónap mutatott növekedést az előző év azonos időszakához képest. Tavaly októberben a termelés 2,9 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban.Az idén októberben folyó áron 175,2 milliárd forint értékű volt a termelés, míg az első tíz hónapban 1.432,5 milliárd forint

Forrás: KSH

30/46

Aggódnak a multik: közös levél az Európai Bizottsághoz 2010. December 16. Csütörtök Egy 15 céget magában foglaló csoport, köztük vezető német és osztrák energiavállalatok, közös levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben kifejezi aggodalmát az EU soros elnökségét januártól ellátó Magyarország bizonyos válságkezelési lépései miatt.

A Reuters által szerdán megszerzett levelet olyan cégek vezetői írták alá, mint az Aegon NV, az Allianz SE, az ING Group NV, az RWE AG, az EnBW AG, az E.ON AG, a Deutsche Telekom AG, és az OMV AG. "A magyar kormány legutóbbi döntéseiben azt látjuk, hogy hajlandóság mutatkozik bizonyos szektorok, és különösképpen külföldi társaságok felhasználására a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében. Ez kárt okoz a beruházásoknak, kárt okoz az európai belső piac iránti magyar elkötelezettség hitelének" - áll a levélben. A Reuters jelentése szerint a levél bírálta Magyarország új, ad hoc-nak minősített, és a gazdaság különböző szegmenseit érintő adóintézkedéseit. "Tisztában vagyunk a magyarországi különleges helyzettel, s megértjük hogy az Orbán-kormánynak nagy erőfeszítéseket kell tennie a takarékoskodás érdekében. Ugyanakkor nem tudjuk elfogadni, hogy az új intézkedések elsősorban olyan szektorokat érintenek, amelyek üzletágai csak korlátozott mértékben képesek reagálni, például helyhez kötött infrastruktúrájuk miatt".

Forrás: MTI

31/46

Kiemelt projekt címért szállt ringbe a MARGARÉTA 2010. December 15. Szerda A MARGARÉTA mozaikszóként egy olyan nagy ívű, regionális gazdaságélénkítő projektet takar, amely a magyar építőipar rövid távon történő talpra állítását célozza meg. Mindezt az erőforrások ésszerű felhasználásával, kreatív módon, magyar fejlesztésű energetikai és hulladékhasznosítási elemekkel kombinált zöld-passzív építéseken keresztül –  értesült az OGH hírügynökség.

A MARGARÉTA–projekt „szerelvénye” a tervek szerint több régiót érintő bemutatót követően – amely a továbbiakban Balassagyarmat, Nyergesújfalú, Mezőfalva, Tatabánya, Gödöllő érintésével robog tovább – 2011. január végén érkezik meg Budapestre, ahol ingatlanfejlesztők, építőipari vállalkozások, építész és tervező irodák, szakmai szervezetek és érdekképviseletek, állami és önkormányzati vagyonkezelők, illetve a szakminisztériumok képviselői előtt kívánnak bemutatkozni. Szűcs László, az EMIZO ügyvezető igazgatója az eseménysorozat célkitűzése kapcsán elmondta, startvonalon állnak egy egészen kreatív, teljességében magyar energetikai és hulladékhasznosítási elemekkel kombinált, zöld-passzív építési technológia indításával. A technológia fejlesztéseket követően első körben a szociális- és bérlakásprogramnak valamint az önkormányzati fejlesztéseknek fordítanak  kiemelt figyelmet, de aktív szereplői kívánnak lenni az iroda-, kereskedelmi-, ipari- és mezőgazdasági ingatlanpiacnak is. A december 9-i konferencia előadói aláhúzták, szemléletváltásra van szükség úgy a környezetvédelem, mint az épített környezet és az energiatudatosság kapcsán is. Eltérve a hazai építési piacon megszokott általános szemlélettől a MARGARÉTA-projektet nem kizárólag csak az energetika felkapott, és jól-rosszul képviselt fogalma hajtja. A ma még egyoldalúan hangsúlyozott "energetika, energetika, energetika, energetika" szlogen helyett a "környezetkímélés, energetika, élettartam-gazdaságosság, emisszió csökkentés, tartós életminőség javítás" értékeket képviselik. A zöld-passzív építés alapjait kívánják megteremteni a piacon. A zöld jelző itt azt jelenti, hogy az alkalmazott anyagok és technológiák a minimális terhelést róják a környezetre. Szűcs László elmondta, a szemléletváltásnak már érezhetőek a pozitív előjelei.  A Vidékfejlesztési Minisztérium szakbizottságainak - a Környezeti Fejlesztési Főosztálynak, a Környezettechnológiai Főosztálynak és a Hulladékgazdálkodási Főosztálynak – részleteiben bemutatták a projektet. A szakértői bizottság  kiemelten támogathatónak tartja, és javaslatot tesz a szaktárca vezetőjének a KIEMELT PROJEKT cím felterjesztésére. Folyamatos konzultációval kívánják továbbra is segíteni annak gyakorlati megvalósítását. Velősy András, a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karának mestertanára, a MARGARÉTA-projekt rendszergazdája arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai ipart végre olyan másodnyersanyag köré kívánatos szervezni, ami itthon bőségesen rendelkezésre áll, és minden terméket olyan tartóssá kell tervezni, amennyire csak lehet. Így csökkentve az ipari kibocsátást és az erőforrások megőrzését, innovatív megújuló energia alapú technológiák alkalmazásával. Környezeti szempontokat kell integrálni a Nemzeti Fejlesztési Politikába. Ehhez már rendelkezésre állnak magyar szellemi termékek és a „hazai” alapanyag (energiává alakítható hasznosítatlan műanyag hulladék és üveg hulladék frakciók). A cél egy új, 100%-ban magyar zöld-passzív gyártási és építési technológia kifejlesztése,  és az ahhoz tartozó  építőelem készlet gyártásának rövid távon belül történő elindítása, a zöld-passzív ingatlanpiaci fejlesztések terén pedig egy új minőségi és minősítési rendszer bevezetése. Ennek gyakorlati megvalósításában, piaci kivitelezésében az iparágakat tömörítő kamarák és egyéb érdekképviseleti szervezetek minősített kkv-i vesznek részt. Mindezzel természetesen magyar munkahelyek teremtése a közvetlen célunk. „A megtermelt hulladékokban lévő anyag és energia újrahasznosításában látjuk a környezeti problémáink és a Humán Élet Tér új kihívásainak megoldási lehetőségét, ez adhat alapot a jövő, sőt

32/46

a ma iparának. Az elmúlt két évszázadban kényszerűen betárolt és a folyamatosan keletkező hulladékkészletek bölcs felhasználása új energetikai, környezetvédelmi, építőipari, gazdasági és társadalmi perspektívákat nyit meg” – hangsúlyozta Velősy András a december 9-i konferencián. A rendezvény végén távollétében felolvasták Dr. Bogár László, közgazdász professzor vélemény vázlatát, amelyben a gazdasági kezdeményezésről így nyilatkozott: „A MARGARÉTA valójában a most kialakuló új társadalomstratégiák sajátos szimbólumává válhat, jelezve ezzel, hogy a magyar társadalomban felszabadulóban vannak azok az alkotó-teremtő energiák, amelyek úgy segíthetik elő az ország felemelkedését, hogy közben a globális folyamatokhoz való kapcsolatunkban nemcsak hogy nem sérül, de kifejezett hangsúlyt kap a fenntartható fejlődés létstratégiája”. A konferencia zárónyilatkozata - amellyel a jelenlevő, a régiót képviselő polgármesterek, valamint a helyi üzleti szféra képviselői is egyetértettek -, kiemelte: az új társadalmi, gazdaságpolitikai stratégiák, víziók mellett sürgető szükség van komplex  programok  beindítására is. A MARGARÉTA-projekt az új Széchenyi-terv hét célkitűzéséből ötöt egyesít magában: a regionális vállalkozásfejlesztést, munkahelyteremtést, hulladékhasznosítási, energetikai, és építőipari innovációt, amelynek eredményeképpen  takarékos, élhető otthonok építése, tiszta, zöld környezet valósulhat meg.

Forrás: OGH Hírügynökség

33/46

Kicsik és nagyok: február 9-ig lehet pályázni a Magyar Innovációs Nagydíjra 2010. December 15. Szerda A Magyar Innovációs Szövetség (MISz) Alapítványa tizenkilencedik alkalommal meghirdette a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot – közölte Pakucs János, a szövetség tiszteletbeli elnöke kedden az MTI-vel.

Várják a jelentős gazdasági hasznot felmutató innovációval rendelkező vállalatok, köztük a kisvállalatok jelentkezését – mondta Pakucs János. A pályázatokat és a javaslatokat 2011 február 9-ig lehet beadni. A befogadott pályázatokat 18 tagú, tudósokból, gazdasági, pénzügyi szakemberekből álló független bizottság bírálja el titkosan, lobbi érdekek nem érvényesülhetnek – hangsúlyozta Pakucs János. A jelentős innovációs eredményeket elismerő díjakat március végén adják át a Parlamentben. Pakucs János elmondta, hogy a nemzeti innovációs rendszer kialakítása folyamatban van. Hozzátette, hogy szükség van egy tudományos, innovációs stratégiára, amelynek finanszírozása az Új Széchenyi Tervben szerepel majd, így az új kutatás-fejlesztési, innovációs pályázatok 2011 január elején indulnak el.

Forrás: HVG

34/46

Jövőre begyorsulhat a magyar puma 2010. December 15. Szerda Továbbra is 3 százalékos gazdasági növekedésre számít jövőre a Kopint-Tárki, de a kilátásokkal kapcsolatban a korábbinál lényegesen több, lefelé mutató kockázati tényezőt lát.

A GDP-adatunk alapján tehát az átlag környékén leszünk a régióban, ahol 2–4 százalék közötti bővülési ütemek várhatók. A legfontosabb növekedési kockázat a magyar adósság további leminősítésének veszélyében, illetve Magyarország nemzetközi megítélésének számottevő romlásában rejlik a szakértők szerint. Noha a további leminősítéshez, azaz a magyar értékpapírok bóvli kategóriába süllyesztéséhez nagyon súlyos lépésnek kell történnie, a leminősítés veszélyének folyamatos lebegtetése is a magyar adósok által fizetett magasabb kamatfelárban vagy akár a külföldi működőtőke-beáramlás lanyhulásában, megtorpanásában mutatkozhat meg – figyelmeztet a kutatóintézet. Az idén a kormány által várt, GDP-arányosan 3,8 százalékos államháztartási hiányt megvalósíthatónak ítéli a Kopint-Tárki, csakúgy, mint a 2,9 százalékos jövő évi deficitcélt. Az adóváltozások hatására jelentősen emelkedő jövedelmek a magánfogyasztás korábban becsültnél gyorsabb, 2,5 százalék körüli növekedését eredményezik a prognózis szerint. A beruházások bővülési üteme ugyanakkor valamivel alacsonyabban alakulhat a korábbi várakozásokhoz képest. Több jelentős külföldi beruházásról szóló döntés halasztódik, az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztési projektek tényleges újraindulása pedig inkább a második fél évben várható. A növekedés fő húzóereje a kivitel marad az előrejelzés szerint, a kutatóintézet az export és az import azonos ütemű növekedését várja ötmilliárd euró körüli többlet mellett. Az inflációs nyomás az év második felében erősödött, a fogyasztói árindex az idén megközelíti az 5 százalékot, jövőre pedig 3,9 százalékos lehet. E téren a legnagyobb bizonytalansági tényezőt az élelmiszerárak jelentik, de számítani kell az energiaárak enyhe emelkedésére is. Gond van nyugaton is Az euróövezet számára a legnagyobb kockázati tényezőt az államháztartás helyzete, a pénzügyi válság eszkalálódásának veszélye jelenti. Az övezet országai jelenleg távolodnak a fiskális konvergenciától. Proaktív politika helyett folyamatos tűzoltás történik, amelynek révén nem sikerül stabilizálni a helyzetet – vélekednek a Kopint-Tárkinál.

Forrás: Világgazdaság online

35/46

Életképtelen MALÉV 2010. December 15. Szerda Tarthatatlan a nemzeti légitársaság működése, esély sincs arra, hogy a cég 2012-re nullszaldós legyen, írja a Népszabadság. Ennek egyrészt a bevételek drasztikus csökkenése, másrészt a rossz menetrend miatti utasvesztés a fő okozója. Ennek fő oka a bevételek drámai csökkenése és a rossz menetrend miatti utasvesztés. A lap egy, az állam megrendelésére, a Malév számai alapján készült elemzést ismertet.

„A Malév az elmúlt tíz évben üzletileg beszűkült, összezsugorodott, üzemmérete nem indokolja a magas költségeit” – így kezdődik a Népszabadság által megismert elemzés, amely már a mostani kormány idején, állami megrendelésre készült. A cikk [1] szerint a tanulmányból kiderül: noha Martin Gauss vezérigazgató azt ígéri, hogy 2012-re üzemi szinten a nyereség közelébe érhet a cég, erre nincs reális esély. Sőt, a légitársaságnál drámaian csökkent a bevétel, holott a korábban elfogadott üzleti terv nem számolt ekkora bevételcsökkenéssel, sőt a költségcsökkentéssel párhuzamosan növekvő utasszám és bevétel, hatékonyabb vállalat volt a tervekben. "A költségcsökkentés megvalósult, az utasszám és az eredményesség növekedése viszont nem vált valóra. Idén az első fél évben 1,33 millió utast szállított a cég – nagyjából annyit, mint tavaly – de az első 11 hónapban már 2,78 millió utasnál tartottak. Év végére elérhetik a hárommilliót, de még ez is kétszázezres visszaesést jelent, miközben a légitársaság a nyár végén dömpingáron dobott piacra a reklámok szerint egymillió jegyet – ezen az áron az utas gyakorlatilag veszteséget termel a cégnek. Martin Gauss a lapnak elmondta: az utasszám várhatóan 7,6 százalékkal csökken az idén, ám a repült járatok száma 13 százalékkal kevesebb, a load factor így tavalyhoz hasonlóan 66,5 százalék körül várható. "A könyv vastagságú elemzés nem fukarkodik a kritikával, gyakorlatilag lesújtónak minősíti a menedzsment közelmúltban hozott döntéseit. Az útvonalhálózaton komoly egyensúlytalanság tapasztalható, a menetrendi változásoknak köszönhetően a regionális forgalom teljesítménye kritikus, menetrendjében újabban lényegesen rosszabb átszállási időket garantál (...) A Balkánról és a déli, valamint a keleti célállomásokról nyugatra és Skandináviába immár más légitársaságnál váltanak jegyet. Vagyis Budapestről szép lassan elpártolnak a korábban az utasszám több mint felét kitevő átszállók" – írja a Népszabadság.

Forrás: Népszabadság Online

36/46

GKI: 1,2 százalék körüli GDP növekedést várható 2010-ban 2010. December 15. Szerda Az első kilenc havi adatok alapján egyről 1,2 százalékra emelte a 2010-re vonatkozó GDP növekedési előrejelzését a GKI, és a kutatók arra számítanak, hogy 2011-ben a gazdaság növekedése 2,7 százalék lesz - közölte Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

A GKI úgy látja, hogy az idei évben a 3,8 százalékos államháztartási hiányt sikerül teljesíteni, de ebben a kormány adóintézkedései a GDP 1 százalékát kitevő többletbevételt jelentenek. A jövő évi költségvetésben 2,94 százalék deficitcél szerepel, ami a GKI szakértői szerint megvalósítható. Ebben viszont a GDP 1,9 százalékát kitevő bevételt terveztek a magánnyugdíjpénztárakból átkerülő vagyonból. E nélkül számolva a "magdeficit" 4,8 százalék lenne. A 2011. évi gazdasági növekedés az Európai Unió átlagánál kissé magasabb, de a régió országainál alacsonyabb ütemű lesz - mondta Vértes András. Továbbra is az export húzza növekedést, de a beruházás és a fogyasztás is emelkedni kezd. A fő probléma az, hogy nem láthatók a növekedés érdemi gyorsításának eszközei, sőt középtávon a fenntarthatatlannak látszó egyensúly miatt - a növekedést visszafogó kiigazításra lehet szükség, miközben "megkezdődik a jövő felélése" - mondta a GKI elnöke. Vértes András hozzáfűzte: hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag megtakarításának és jövendő nyugdíjának "eltulajdonításából" egyetlen évben, 2011-ben a nagyobb cégek és a magasabb fizetésűek jövedelemadójának csökkentését finanszírozzák, de ezt a későbbi években már semmi nem fedezi, sőt tartósan fennmaradnak a növekedést, foglalkoztatást, beruházást fékező ágazati különadók.

Forrás: MTI

37/46

Új célpont: Spanyolország 2010. December 15. Szerda A Moody’s hitelminősítő intézet közölte, hogy Spanyolország leminősítésének lehetőségét vizsgálja amiatt, hogy az országnak nagyok a finanszírozási szükségletei, kételyek merültek fel a bankszektorát illetően és aggályok a regionális finanszírozást tekintve.

A bejelentés hírére az euró gyengült. Ám a hitelminősítő intézet jelezte, nem számít arra, hogy Madridnak olyan uniós segélycsomagért kell folyamodnia, mint amely Görögország és Írország esetében történt. "A Moody’s nem hiszi, hogy Spanyolország fizetőképességét veszély fenyegeti" - közölte Kathrin Muehlbronner, a hitelminősítő vezető elemzője. A cég jelenleg AA1-re minősíti  Spanyolországot, és a Moody’s szerint az esetleges lefokozást követően is az AA tartományban marad az ország megítélése. A madridi gazdasági minisztérium nem kommentálta a hírt a Reutersnek. A hír hallatán az euró veszített értékéből és éppen hogy 1,3300 dolláros szinten állt meg. Robert Ryan, a BNP Paribas devizapiaci elemzője szerint a Moody’s bejelentése nem érte meglepetésként a piacokat, most csak a figyelem fókuszálódik Spanyolországra. A technikai elemzés szerint, ha az euró tartósan megkapaszkodik az 1,3280-as támaszban, akkor akár 1,3500-ös szinte, három hetes magasságba is felkapaszkodhat. Ugyanakkor ellenkező esetben akár 1,2969 dollárig is lecsúszhat az euró.

Forrás: Világgazdaság online

38/46

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkezdte Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének társadalmi egyeztetését 2010. December 14. Kedd A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2010. december 11-én megkezdte Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének társadalmi egyeztetését. A véleményezők az elkészült anyaggal kapcsolatos észrevételeit az [email protected] e-mail címre küldhetik el 2010. december 16-a 12.00 óráig.

A dokumentum a minisztérium honlapján az alábbi linken keresztül érhető el http://nfm.gov.hu/ugyfelszolgalat/e_inform/eloterj/energetika/NCST.html A megújuló cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió által Magyarország számára előírt - megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó 2020-ra érvényes - 13 százalékos célérték. Ugyanakkor a cselekvési tervben a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolja fel, amelyek az Unió által megjelölt célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány - 14,65 százalék - elérését is lehetővé teszik. A vállalások mértékének tekintetében ezzel a célértékkel Magyarország a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről a középmezőny alsó részébe lép elő. A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják, hiszen a megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése a zöldgazdaság fejlesztés eszközrendszerén keresztül a magyar gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti. A cselekvési terv bemutatja és kijelöli mindazokat a támogatási programokat, pénzügyi ösztönzőket, amelyek a megújuló energiaforrások felhasználását előmozdító beruházások megvalósulását segíthetik elő. Felvázolja azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előremozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése és meghatározza azokat az egyéb intézkedéseket (oktatás, szemléletformálás), amelyek az ambiciózus célérték eléréséhez szükséges társadalmi peremfeltételek alakítását szolgálják. Magyarország Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének munkaváltozatát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium több fázisban egyeztette különféle szakmai és civil szervezetekkel, az iparági képviselőkkel és a zöld szervezetekkel. A szakmai egyeztetések mellett a tervezettel kapcsolatosan ezúton várják a tárca szakemberei az érintett vállalkozások, önkormányzatok, a társadalmi szervezetek és az állampolgárok észrevételeit, javaslatait is.   Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

39/46

A Költségvetési Tanács három tagja levélben fordult Schmitt Pálhoz 2010. December 14. Kedd A Költségvetési Tanács három, ellenszavazat nélkül megválasztott tagja Schmitt Pálhoz intézett levelében azt kéri az államfőtől, hogy ne írja alá a jelenlegi KT intézményét megszüntető törvényt, mert az, meggyőződésük szerint csökkentené a közpénzügyek átláthatóságát és a gazdaságpolitika hitelességét.

A testület honlapján közölt levelében Kopits György, Oblath Gábor és Török Ádám azt írta: "az ország érdekében szólítjuk meg Önt. Magyarországnak egyértelműen rosszat tesz a független költségvetési intézmény szakmai hátterének felszámolása". Arra kérik a köztársasági elnököt, hogy megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról elfogadott törvényt, vagy annak aláírása előtt véleményezésre küldje meg az Alkotmánybíróságnak. Mivel a jelenlegi KT egyik legfontosabb hivatása éppen a költségvetési folyamatok fenntarthatóságának vizsgálata, a minőségi kormányzás intézményi garanciáiban nagy visszalépést jelentene, ha az elfogadott törvény alapján a jövőben létrejövő testület feladata leszűkülne az éves költségvetési törvények véleményezésére - fejtik ki.   Egy háromtagú testület természetesen önmagában nem tudja elvégezni – az erre egyébként törvényileg kötelezett előterjesztők helyett – a költségvetési fenntarthatóság szempontjából lényeges valamennyi parlamenti döntés előzetes hatásbecslését. E feladatának csak akkor tud megfelelni, ha támaszkodhat egy ezekre a feladatokra specializálódott elemzési központra. A Költségvetési Tanács Titkárságán kívül sem az állami, sem a magánszektorban, sem a nemzetközi szervezetekben nem létezik jelenleg olyan elemzői kapacitás, ahol az ilyen feladatok ellátásához szükséges szaktudás, látásmód és adathozzáférési jogosultságok rendelkezésre állnak hangsúlyozzák. A felépült szakértői és intézményi háttér felszámolása egy, a közjót szolgáló – az állampolgárok és a parlamenti képviselők tájékozódását elősegítő – szellemi erőforrás tudatos elpusztítását jelentené áll a levélben. Végül emlékeztetik Schmitt Pált arra, hogy elődje rendkívüli erőfeszítéseket tett a ma létező Költségvetési Tanács intézményének megteremtésére. Számos gesztusával egyértelműen támogatta a jelenlegi intézményt, valamint annak szakmai hátterét. 2009-ben pedig határozottan kiállt a KT mellett, amikor az akkori kormánynak a költségvetés átláthatóságát korlátozó lépéseit kifogásolták - áll a levélben.

Forrás: MTI

40/46

Simor-interjú a The Wall Street Journal Europe-ban 2010. December 14. Kedd Simor András jegybankelnökkel közölt interjút internetes kiadásában a The Wall Street Journal Europe című amerikai üzleti napilap. Az írás azt emelte ki a Simor által mondottakból, hogy a magyar kormánypárt adó- és nyugdíjpolitikája kockázatos, és hogy szerinte a beruházók bizalmának erodálása az egyik legnagyobb lehetséges veszélyt jelenti a nemzetgazdaságra nézve.

WSJE a Magyar Nemzeti Bank elnökéről azt írta, hogy összekülönbözött a populista kormányzó párttal, amely földcsuszamlásszerű választási győzelmet aratott áprilisban, magas átmeneti adókat vetett ki a bankokra és más nagyvállalatokra, és olyan törvényt fogadott el, amely jelentős összeget irányít át a magán-nyugdíjpénztárakból az állami kasszába. A lap emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök arról beszél: lendületet akar adni a gazdasági növekedésnek, a személyi jövedelemadó, illetve a kisebb vállalkozásokat terhelő adó csökkentésével, illetve ösztönözni kíván bizonyos, családoknak járó szociális-jóléti juttatásokat. Az interjúban Simor András szkeptikusan szólt a kormány intézkedéseiről, és "a konvenciókkal szakítónak" minősítette azokat. Arra figyelmeztetett, hogy a költségvetés rövid távú megszilárdítását célzó politika végül inflációhoz vezethet, és keresztbe tehet a hitelezésnek.

Forrás: MTI

41/46

Együttműködési megállapodás kötött a Richter a Mochida céggel 2010. December 14. Kedd A Richter Gedeon Nyrt. licenc, illetve együttműködési szerződést kötött a japán Mochida Pharmaceutical céggel a Richter bioszimiláris termékportfóliójának fejlesztéséről és értékesítéséről - közölte a magyar gyógyszergyár a Budapesti Értéktőzsde honlapján kedden.

A szerződés értelmében a Mochida hozzájárul a Richter bioszimiláris termékeinek fejlesztési költségeihez, és ezért kizárólagos jogokat kap Japánban e termékek saját márkanév alatt történő értékesítésére és disztribúciójára.    A termékek piaci bevezetését követően a Mochida árbevételhez kötött jutalékot fizet a Richternek.    A közlemény szerint a szerződéssel a Richter fontos lépést tesz előre azon az úton, hogy stratégiai partnereket találjon a világpiacon 2015 után bevezetendő bioszimiláris termékportfóliójának fejlesztéséhez és értékesítéséhez. A Mochidával létrejött együttműködés megalapozza a Richter bioszimiláris készítményeinek jelenlétét a japán piacon.    A Mochida Pharmaceutical originális kutatási tevékenysége négy terápiás területre összpontosul: szív- és érrendszeri, szülészet-nőgyógyászat, bőrgyógyászat és sürgősségi ellátás. Emellett, a társaság orvostechnikai berendezések gyártásával és egészségügyi szolgáltatásokkal is foglalkozik. A 2010 márciusában zárult gazdasági évben a társaság 78,5 milliárd jen (700 millió euró) árbevételt és 9,9 milliárd jen (88 millió euró) adózott eredményt ért el. A társaság mintegy 1.700 főt alkalmaz.    A Richter 2009-ben 267,34 milliárd forint (952,4 millió euró) árbevételt ért el, adózott nyeresége 51,05 milliárd forint (181,8 millió euró) volt.

Forrás: HVG

42/46

Moszkva kiárusít 2010. December 14. Kedd Moszkva városa azt tervezi, hogy mintegy 13,9 milliárd rubel, vagyis 340 millió euró értékben ad el saját ingatlanokat, írja a Vedomosti nevű üzleti napilapra hivatkozva a PropertyEU.

A 78 ingatlant tartalmazó, jellemzően nem központi elhelyezkedésű eszközöket, a város a saját pénzügyi helyzetének a fellendítése érdekében kívánja értékesíteni. Az eladásra felkínált ingatlanok között szerepel a város két legnagyobb stadionjában, az Olimpiaiban és a Luzsnyikiben meglévő kisebbségi tulajdonrész, valamint az orosz főváros Evropeiski bevásárlóközpontban lévő 30%-os érdekeltsége is. A portfólióban megtalálhatjuk továbbá a város 30%-os tulajdonrészét a szecessziós stílusú Metropol hotelben, valamint egy 24,5%-os részesedést a Mospromstroy nevű építőipari cégben, amely hatalmas hotel portfóliót birtokol melyet a Marriott, az InterContinental Hotel's, a Holiday Inn, és a Hilton üzemeltet.

Forrás: ReSource

43/46

Property News 2010 50. hét

44/46

DunaPro is moving to Madarász Office Park 2010. December 14. Kedd DunaPro Zrt. has found their new 500 sq m office with terrace in Madarász Office park with GVA Robertson’s assistance.

DunaPro Zrt. is one of the largest full service distribution companies of premium branded products in Hungary.  They provide full service in the field of sales, marketing and logistics. "Since our former office was also located in the 13th district we were searching for potential locations here.  Madarász Office park  is ideal for us both in its appearance and accessibility.  The landlord was really flexible during our negotiations and fit-out process. " comments  Béla Czenkár, operative manager. Madarász office park, which is a development of  Proform Zrt., is being built  on the most favourite part of the green belt of 13th district on the artery of the district, on Váci road, on a 3 hectare area bordered by  Madarász, Szekszárdi and Tomori streets, next to Duna Plaza.   The first building  with 17,000 sq m lease area was handed over in 2009. The office park will attract tenants with several sport and recreation  facilites in the future.    

Forrás: GVA Robertson

45/46

Geodis Calberon Chooses Prologis 2010. December 14. Kedd ProLogis (NYSE: PLD), the leading global provider of distribution facilities, announced today that it has signed a new lease agreement for more than 17,300 square meters in Building Four at ProLogis Park Bucharest A1 with Geodis Calberson, a third-party logistics and international transport provider and subsidiary of SNCF (French Railway).

In addition, Geodis has expanded its lease agreement totalling 3,490 square metres of warehouse space in Building Two within the same distribution park. Thanks to these transactions ProLogis Park Bucharest is fully leased. Geodis currently occupies more than 44,000 square meters in ProLogis Park Bucharest A1, a modern logistics park located along the Bucharest-Pitesti highway, Romania’s primary east-west interstate, approximately 23 kilometers west of downtown Bucharest. SNCF occupies more than 421,100 square metres of space at 20 ProLogis distribution centres throughout Europe.   „Geodis is a longstanding customer of ProLogis, which has set the grounds for a strong and long-term partnership,“ said Pierre Kosc, general manager for Geodis Calberson Romania. „Thus, the new lease agreement and the extension of our current agreements with ProLogis in Romania are an example of our satisfaction with the high-quality facilities offered by the company.” “We are pleased to continually meet the needs of leading logistics companies such as Geodis,“ said László Kemenes, ProLogis market officer for Hungary and Romania. „The modern facilities and competitive features of our logistics parks are the standards that guide our business. ProLogis Park Bucharest A1 is no exception and it constantly rises to the specific demands of each customer by offering them flexible platforms.“ ProLogis Bucharest A1 comprises four buildings totaling 108,000 square meters of EPC Class A-rated industrial space. Other customers at the park include Augsburg International Impex, cargo-partner, Centrum Logistics, Gefco, Kuehne Nagel and Omega Transport & Logistics. In Central and Eastern Europe, ProLogis has a portfolio totaling 3.7 million square meters at 41 distribution parks.

Forrás: Szezám Kft.

46/46