46. évfolyam 2. szám

2008/2

„Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.” (Zsoltár 119,11)

46. évfolyam 2. szám

Sz e n t í r á s Isten szava, lélek hangja, megtérőnek bocsánatja. Múltra mutat, jövőt hirdet, jelenünkben hitre vezet. Bölcsek titka, Könyvek Könyve, öröklétnek alapköve. Égi gyógyír földi sebre, szenvedőnek menedéke. Lelki tanács rossznak, jónak, vigasztalás gyászolónak. Bűnös ember örök harca, Megváltónknak istenarca. Jézus Krisztus sok csodája, üdvösségünk Bibliája. Dömötör Tibor





A tartalomból Isten Igéjéről....................................................... 4 Mary Jones és Bibliája....................................... 5 A szenvedés titka................................................ 6 Bizonyságtétel..................................................... 8 Amikor az Ige elnémul..................................... 9 Isten és a borbélymester.............................. 10 A Biblia növényvilága: Az aloé.................... 11 Bibliatanulmányozás...................................... 12 Önértékelés...................................................... 14 Már csak három hét az élet.......................... 15 Gyermeksarok..................................................17 Az Úr és a mi gondjaink................................ 18 Kóros korjelenségek...................................... 20 Biblia és tudomány (6.)................................ 22 Messiási csodák (2.)....................................... 24 Mert ismeri nevemet..................................... 26 Mustármagnyi hit............................................ 28 A hívő és a bűn................................................ 30

Vetés és Aratás

2008/2 (46. évfolyam 2. szám) Megjelenik évente 3 alkalommal (D.v.) az Evangéliumi Kiadó gondozásában. HU ISSN 1586-5401 Szerkesztőség H-3300 Eger, Egészségház u. 23. Postacím: 3301 Eger, Pf. 648. Tel/Fax: 06-36-418-510 e-mail: [email protected] Felelős szerkesztő: Soproni János Terjesztés H-1066 Budapest, Ó utca 16. Tel.: 06-1-311-5860 Fax: 06-1-275-0197 Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió A lapot önkéntes adományokból tartjuk fenn, és mindenkinek költségmentesen megküldjük, aki azt írásban kéri. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A 2. oldal illusztrációi a General Document Line Zrt. hozzájárulásával kerültek felhasználásra.

Vetés és Aratás

Éneklő Biblia

Kedves Olvasó! „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige” (Jn 1,1). A 2008-as esztendőt a Biblia évének nyilvánították. De vajon az emberek többsége elismeri-e a Biblia tekintélyét, vagy csak egy bestseller könyvnek tartják, és ennek megfelelően értékelik? Spurgeon így ír a Bibliáról: „A Biblia egy helyéről el nem mozduló csillag, folt nélküli Nap, árnyék nélküli fény, fogyatkozás nélküli Hold, el nem tűnő dicsőség. Nincs még egy olyan könyv, amelyről el lehetne mondani: tökéletes és tiszta, benne található minden bölcsesség. Ez a könyv tévedés nélküli, és tökéletes igazságokból áll. A Biblia az a kő, amely minden támadó erőt porba sújt, amely a hamis bölcselkedés minden rendszerét ledönti. Ami pedig a legfontosabb, ez az egyetlen könyv, amelyben Isten szól az emberhez.” A zsidókhoz írt levélben tökéletesen felragyog Isten Igéjének hatása: „Mert az Isten Igéje él és hatékony, élesebb bármely kétélű kardnál, és elhat a léleknek és szellemnek, az ízeknek és velőknek széjjeloszlásáig, megítélni képes a szív szenvedélyeit és gondolatait.” (Zsid 4,12; Csia ford.) A Bibliát talán még soha nem érte annyi támadás, mint napjainkban. Az Ige liberalizálását, tanításainak átértelmezését tapasztaljuk. Új, kétes értékű vagy éppen durva, közönséges szavakat alkalmazó ún. új fordítások jelennek meg. Gnosztikus eredetű, eddig elveszettnek vélt evangéliumokat állítanak az ismert evangéliumokkal szembe, mint igaz írásokat. Ilyen pl. Júdás evangéliuma, ahol Júdás a hős. Vagy gondoljunk a „Da Vinci kód” c. regényre, ahol az író „tudományos bizonyítékokkal” megkérdőjelezi Jézus Krisztus valódi lényét, életét, váltságát, feltámadását, személyének szentségét. A Biblia évéről beszélünk, de ennek csak akkor lesz jelentősége, ha még sokak számára valósággá válik, hogy: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített” (2Tim 3,16-17).

2008. évi 2. szám



A Biblia minden lapja szeretetről énekel. Hirdeti, hogy égi Atyánk Fiát értünk küldte el! Benne: a szerető Atya láthatóan Földre jött, megmutatta nagy hatalmát bűn, halál, Sátán fölött. Mindig ott járt övéi közt, ahol népe vándorolt, mindig szegényt, elesettet, nyomorultat pártfogolt. Ha olvassuk a Bibliát, hallhatjuk az énekét, megérthetjük: Jézus értünk feláldozta életét. Földünkön a legszebb ének a Biblia éneke, bár telne meg dallamával minden ember élete! E szent ének visszhangozna szívekben: minden helyen magasztalná Istenünket a szív és az értelem. Hallgassuk mély áhítattal a Biblia énekét, Istenről tesz bizonyságot, ki Atyánk lett, Jézusért. Engedjük, hogy eszközévé formálhassa életünk, énekelő Bibliává így válhat az életünk! Pecznyík Pál



Isten Igéjérõl „Mert Isten Igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az izületek és velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait” (Zsid 4,12). Isten, Ige, Szellem azonos bibliai fogalmak, csak mindig a megfelelő szövegkörnyezetbe kell helyezni őket. A fenti igevers Isten szavának az emberre gyakorolt hatásáról szól, amellyel személyiségét akarja átformálni. Az élő Ige pozitív hatást fejt ki. Mélyre hatol, elválaszt egymástól lelket és szellemet, de nem az írott szöveg betűje, hanem a megelevenített, élő Ige. „Ő tett alkalmassá minket arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem Léleké (Szellemé), mert a betű megöl, a Lélek (Szellem) pedig megelevenít” (2Kor 3,6). Ez alapvetően azért lényeges, mivel a lélek (psziché) tartalmában illetve funkció tekintetében különbözik a szellemtől (pneuma). Ám az ember személyiségében csak a hit által befogadott Ige képes újat, cselekvő hatást kifejteni: Isten melletti döntésre, állásfoglalásra késztet. Majd felfedi a rejtett gondolatokat, s a cselekvés mozgatórugóit. Nevezetesen, hogy mit, miért cselekszünk, amit a lelkünk ellensége, a Sátán igyekszik homályban tartani. Az Ige arra világít rá, hogy amit teszünk, azt a magunk vagy Isten dicsőségére tesszük-e. Továbbá a befogadott Ige világosságba von, mert az maga a világosság. De ez a mindenen átható fény nemcsak megvilágosít, hanem gyógyít és szabadít is. Az ember személyiségében rendet teremt, utat mutat és táplál, mert ez az emberi szellem egyetlen tápláléka (elrejtett manna); ellentétben a lélek táplálékával, amely az érzelmekből fakad: irodalom, ének, zene, képzőművészet stb. A Biblia minden kijelentése egy összefüggő egész része, és egy-egy részben is benne van a teljesség. Nem tanácsos attól bármilyen irányban is eltérni, avagy felhígítani. A legmagasabbrendű isteni élet örök mértéke az. Az írott Ige, vagyis a betű a cselekvés által válik élővé, a cselekvés által munkálkodó hit nélkül hatástalan marad. Venyercsán László

Nyugtató Én minden reggel nyugtatót szedek: bibliai „tabletta-verseket”. S ha bevettem, már nyugodt is vagyok. Hát semmi felől ne aggódjatok! Füle Lajos



Szavak… Sokat kell beszélnem másokkal, és akarom is hallgatni őket: ifjúsági körökben, hivatalos üléseken, magánbeszélgetésekben egyaránt. Ilyenkor szavak hangzanak el, mindig csak szavak... Mindnyájan akarnak tőlem valamit, vannak, akiknek segítenem kell, és vannak, akik erősítést jelentenek számomra. Vannak szavak, amelyeket gyorsan elfelejtek, holnapra már jelentéktelenné válnak. Vannak, amelyek sokáig hatnak még bennem. E sok szó közepette feltűnik nekem, mennyire mások azok a szavak, amelyek a Bibliában olvashatók. Minőségük más. Amit mondanak, ma és holnap is olyan jól hangzanak, mint ahogyan tegnap hangzottak. Elég belőlük csupán egy rövid mondat, olykor csak egyetlen szó is. Ilyen szavakat azonban ember nem találhat ki. Ezek másfajták. Istentől valók. Maga Isten van bennük, és valami örökkévalót fejeznek ki. Naponta szükségünk van az életnek ezekre az Igéire. Érzem, hogy a Biblia szavai valóban erősítenek, és tovább hatnak bennem, hiszen ezek Isten örök érvényű szavai. Az örökkévalóság benne foglaltatik Isten egyetlen könyvében. Olyan valóság ez, amelyet alig lehet felfogni, mégis folyamatosan megtapasztalhatjuk. Hidd el, kedves Olvasó! Kipróbáltam! P-L. Böcking Vetés és Aratás

Mary Jones és Bibliája „Ha eljutott hozzám Igéd, én élveztem, Igéd vidámságot szerzett nekem és szívbeli örömöt…” (Jeremiás 15,16) Az 1800-as évek tavaszának egyik napján útra kelt a 16 éves Mary Jones a walesi Langfihangelből (Anglia), hogy Bala városában Charles lelkésznél vásároljon egy Bibliát. Kilencórányi utat kellett megtennie. Mivel szegény takácsok gyermeke volt, levette a cipőjét, hogy kímélje, és mezítláb tette meg a hosszú utat. Mary nyolcéves korában nagy örömére eljárhatott a szomszédos faluba az újonnan megnyitott iskolába, a barátságos Evansné pedig meghívta, hogy olvasson a Bibliájából. A kislány a bibliaolvasás által hitre jutott. Akkoriban csak a gazdag embereknek volt Bibliájuk, Mary szülei azonban túlságosan szegények voltak ahhoz, hogy vehessenek maguknak egyet. Mary Jonesnak így hát csak egyetlen kívánsága volt: hogy legyen egy saját Bibliája. Hat teljes évig félretett minden ezüstpénzt, amelyet szorgalmas munkával keresett a kertben és a földeken, a szomszédoknál és a barátoknál. Végre eljött a nagy nap, amikor úgy vélte, elég pénzt gyűjtött össze, és elment a falusi lelkészhez Bibliáért. Neki azonban nem volt, és Maryt a kilencórányi járásra levő városba irányította. Amikor megérkezett Balába, Charles lelkész egyre jobban és jobban elcsodálkozott, miközben ennek a bátor gyermeknek a történetét hallgatta, aki hat éven át gyűjtögette a pénzt egy saját Bibliára. De neki sem volt walesi dialektusban írt Bibliája. A gyermek könnyekben tört ki. Vajon hat évi kemény munkája hiábavaló volt? A lelkészt annyira megindította Mary zokogása, hogy ez a szívbeli fájdalom olyan volt számára, mint egy prédikáció. Akkor eszébe jutott, hogy van még egy Bibliája a szekrényben, amely másnak volt szánva, de úgy döntött, hogy ezt most odaadja a túláradóan boldog kislánynak. Mary az örömtől ragyogva és hálásan búcsúzott el Charles lelkésztől, hogy ismét kilenc órát gyalogoljon mezítláb hazáig. Fáradtan, de nagyon boldogan borult szülei 2008. évi 2. szám

karjába: „Van Bibliám! Hála legyen Istennek!” Charles lelkész azonban nem tudott megnyugodni, mert a kis Maryvel való élménye mélyen megérintette. 1802 telén elutazott Londonba, a vallásos iratok terjesztésére alakult társaság ülésére. Ott mindenkinek elmesélte a törté- A Brit és Külföldi Bibliatársulat egyik terjesztője netet. Ez minden jelenlévőt láthatóan megindított, és villámcsapásszerűen felismerték, milyen nagy az ínség a nép körében, mert nincs Bibliájuk. Hughes lelkész így azt javasolta, hogy alapítsanak társaságot a Szentírás terjesztésére. Ez 1804 márciusában Londonban meg is történt. Így jött létre a „Brit és Külföldi Bibliatársulat”. Azóta, az elmúlt 200 év során Bibliák millióit és millióit küldték szét az egész világba. Ennek elindítója azonban egy gyermek vágya volt, aki szeretett volna egy saját Bibliát. Milyen csodálatos! Mary Jonesnak és Bibliájának története az elmúlt századok legmegragadóbb bizonyságtételei közé tartozik, amely arról szól, hogy mennyire éhezik és szomjúhozzák az emberek Isten szavát, a Szentírást. Mary Jones 1866. december 28-án halt meg, 82 évesen. Nem tudunk részleteket utolsó pillanatairól, csupán azt, hogy drága Bibliáját halálos ágyán Robert Griffiths tiszteletesre hagyta. Ez a Biblia most a Brit és Külföldi Bibliatársulat tulajdonában van, és ez a walesi Biblia utolsó kiadása, amely a Társulat megalakulása előtt megjelent. Benne van Mary Jones kézírásával – talán ez volt az első, amit megtanult angolul – eg y feljegyzés, hogy ő ezt a Bibliát 1800-ban vette, amikor 16 éves volt. Joachim Langhammer: Példázatok, igaz történetek c. gyűjteményéből. (Mary Jones életrajza megjelent az Evangéliumi Kiadónál.)



A szenvedés titka Az Ószövetség öt könyve verses formában íródott, amelyek a héber költészet remekei a Szentírásban. Ezek a következők: Jób könyve, A zsoltárok könyve, A példabeszédek könyve, A prédikátor könyve és az Énekek Éneke. Jób könyvének főhősét mindenki ismeri, és szenvedéseiről mindannyian hallottunk. Ez a könyv megmagyarázza, már amennyire ez a Földön lehetséges, a szenvedés titkát. És választ ad arra a kérdésre is, hogy miért szenvednek az istenfélő emberek. Más szóval: Hogyan fér össze Isten igazságosságával az, hogy engedi szenvedni az igazakat? Erre nagyon röviden a következő válaszokat adhatjuk: Istent dicsőítette az, hogy Jób – Isten ereje és kegyelme által – a legszörnyűbb próbák ellenére is, amelyeken átment, ajkaival nem vétkezett, és legyőzte a Sátánt. A szenvedés javára szolgál az igazaknak. Jób a szenvedések által, mint soha azelőtt, megtanulta megismerni Istent és önmagát. Megtisztult a szenvedés által, értékes tapasztalatokhoz jutott, és végül gazdag áldásokat nyert. Mit tanulhatunk meg Jób szenvedéseiből? Gondoljuk át a következőket: 1. Az igazak sem mentesek a szenvedéstől. 2. A szenvedés nem feltétlenül bűn következménye. 3. Isten nem küld sem betegséget, sem szenvedést. Ezek a



Sátántól jönnek (Lk 13,16; 2Kor 12,7). 4. A Sátán bizonyos hatalommal rendelkezik a gonoszok fölött, a természetfölötti csapások, az időjárás, a betegség és a halál fölött. De a Sátán mindezt csak Isten engedélyével hozhatja a hívőre. A Sátán nem mindenütt jelenvaló és nem mindentudó. 5. Isten az övéi szenvedéseinek védelmére határt szabott. „Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni” (1Kor 10,13). 6. Gyakran Isten cselekedetének tulajdonítják azt is, amit Ő csak megenged. „Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk” (Jób 2,10b). 7. Úgy kell tekintenünk mindent, mint ami Istentől jön, az Ő engedélyével, és nem a Sátántól. „Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úr neve!” (Jób 1,21b) 8. Jób könyvének a végén azt látjuk, hogy „igen irgalmas és könyörületes az Úr” (Jak 5,11). Azt is megtudjuk, hogy az életben néha még elégtételt is kapunk a bántalmakért. 9. A szenvedés kitartásra tanít. 10. Jóbnak a szenvedésben tanúsított türelmét Isten igazolta. 11. Jób türelmével bebizonyította, hogy a Sátán hamis vádoló és hazug.

12. Bár Isten megengedi, hogy ártatlanul szenvedjünk, mégis igazságos és jó. 13. Az emberi okoskodások haszontalanok. Csak Isten tud tökéletesen megvigasztalni. 14. Óvatosan bánjunk tehát a megfellebbezhetetlen kijelentésekkel (lásd Jób barátait), amelyeket már nem vonhatunk vissza. (Jóbnak a barátaiért mondott imádságára Isten nemcsak róluk fordítja el a büntetést, hanem magát Jóbot is kiszabadítja.) 15. Ne ítélkezzünk, amikor szenvedő hívőket látogatunk meg, és látogatásunkat fogjuk rövidre. A Biblia más részeiből megtudjuk, hogy Isten más okból is megengedi a hívők szenvedését: 1. A szenvedés az életünkben az el nem ítélt bűn következménye (1Kor 11,27-30). 2. Isten ezzel az eszközzel erősíti az olyan lelki tulajdonságokat, mint például a hosszútűrés, a tűrelem, az alázat (Róm 5,3-4; Jn 15,2). 3. Megtisztítja a hívő életét a tisztátalanságtól, hogy az Úr jobban láthassa benne a saját képét (Ézs 1,25). 4. Isten az Ő gyermekeinek még arra is lehetőséget ad, hogy másokat ugyanazzal a vigasztalással vigasztaljanak, mint amelyet ők kaptak. „Áldott az Isten…, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hog y mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket” (2Kor 1,3-4). Vetés és Aratás

Grafika: Gaál Éva

Jób 5. Lehetőséget ad a hívőnek, hogy jobban átérezze Megváltónk emberi mivoltából eredő (nem engesztelő) szenvedését, és hálásabb legyen Őiránta (Fil 3,10). 6. Tanítás a mennyei és a földi lényeknek (2Tesz 1,4-6). Arra hívja fel a figyelmet, hogy Istent Önmagáért is szerethetjük, és nem csak azért, mert eláraszt ajándékaival. 7. Istenfiúságunk bizonyítéka, mert az Úr csak azokat bünteti, akiket szeret: „Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít az apja? Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak” (Zsid 12,7-8).

Szenvedés

8. Arra készteti a hívőket, hogy ne a saját erejükben, hanem egyedül Istenben bízzanak (2Kor 1,9). 9. Népét arra készteti, hogy ne távolodjon el Urától (Zsolt 119,67). 10. A jövőbeli dicsőség záloga (Zsid 12,11; Róm 8,17-18). 11. Isten sohasem engedi meg, hogy nagyobb kísértés érjen bennünket, mint amilyet el tudunk viselni: „Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr” (Jak 5,11). Részletek W. Kelly és W. MacDonald írásaiból.

prése

Ha megérted a szenvedés présének mélységesen mély jelentőségét, akkor olaj ömlik ki a környezetedre… Mert csak az vigasztalhat meg másokat, aki maga is vigasztalást kapott. Mert csak az emelhet fel elesetteket, akit már egyszer felemeltek s átöleltek az átszegzett kezek…

Mélyebbre hullhat-e élő? Pusztult juhnyáj és tevecsorda, harcban elvérzett mind a szolga, viharban ráomlott a háza fiakra, három szép leányra. Testén fekély, tetőtől talpig, asszonyának csak átka hallik, barátok ajkán kemény igazság, szeretetre szomjazni hagyják, mindennek vége, bízni késő…

Mélyebbre hullhat-e élő? Szíve kín-kút, keserű forrás, feltör lázadó szava árja… – de most – betölti csend a lelkét, s ajka nyílik új vallomásra: – Tudom, az én Megváltóm él, megáll egykor porom felett, és túl a test enyészetén meglátom majd Istenemet, és Nála van a felelet! Ember tudhat-e szebbet?

És véget ér a szörnyű próba, testnek, léleknek sebe gyógyul, minden hamvába holt reménység csodamód újra megvalósul: fiak, lányok megint születnek, és újra kincs és újra élet, Jób szívében és otthonában derű, béke és hálaének a mindenért kárpótló Kéznek, a gazdag áldás Istenének! Siklós József

Hagyd, hogy az Isten keze erősen nyugodjék életed felett. Leleszi Balázs Károly

2008. évi 2. szám



Bár vallásos nevelést nem kaptam, és a kö- volt. Azóta sokszor gondoltam arra, hogy milyen telező vallásoktatáson és templomba járáson boldogan énekelve jöttünk hazafelé, és eszembe se kívül nem gondoltam Istenre, mégis 18 évesen jutott, hogy nincsen sem pénzem, sem szállásom, megmagyarázhatatlanul hitre jutottam. sem egy falat ennivalóm. Gyalog bandukoltam a Remélem, nem untatok senkit, ha röviden le- városon keresztül, mikor szembe találtam magam írom, hogyan történt. Szabóinas voltam, és regge- a sógorommal, akiről tudtam, hogy munkát keres lenként munkába menet bementem a fél nyolckor Pesten. Éppen akkor jött, amikor az én pillanatnyi kezdődő áhítatra a templomba. Látszólag minden szükségeimet megoldhatta. Így felelt Isten a talán haszon nélkül, mert az életem olyan volt, hogy ki sem mondott imádságomra, és így kezdődött el minden pénzemet italra és cukrászsüteményre az az új élet, amit a Biblia újjászületésnek nevez. költöttem. Összevesztem a családom tagjaival, és Természetesen, Isten nem sablon szerint dolgozik, egyik munkahely után a másikra mentem. Később, hanem minden embert másképpen szólít meg. csak mentem volna, mert még a kőművesek mellé Ezután valamennyi időre vissza kellett mensem vettek fel dolgozni. Kezdtem szükséget látni, nem vidékre a családomhoz, ahol Isten elém már villamosra sem volt pénzem, és az ütközőn hozott dolgokat, amelyeket el kellett rendeznem. utaztam. Nem volt meg az a néhány forint sem, Mert a bűnbocsánatot megkaptam ugyan, de akik amivel kifizethettem volna a heti ágybérletet. Köl- ellen vétettem, fel kellett keresnem. Így mentem el, csönkérésre nem volt mód, nem volt kitől. nem kis belső küzdelem után egy asszonyhoz, akiDolgozni akartam. Hallottam valakiről, aki nek a kertjéből valamikor szőlőt loptam. Azután szívesen segít munkához jutni, elmentem hozzá, megkerestem D. Gizike szüleit, akiktől évekkel és az illető meghívott egy alkalomra, és így kerül- előbb egy kapát loptam el, és azt visszavittem. tem kapcsolatba a Bethánia közösséggel. Szívesen Hetekig kerültem F. Kálmán tanító urat, akit mentem közéjük. Nem emlékszem, hogy e néhány nagyon megbántottam. Kerültem őt, és mégis hetes vagy hónapos időszakban miből éltem. 1948 mindig szembe jött velem, míg egyszer megtörtént húsvét másnapján a házinéni szomszédja elhívott a bocsánatkérés. Hát ez volt újjászületésemnek egy evangelizációra, és legnagyobb megdöbbe- kezdete az életemben. nésemre ugyanaz az ember hirdette az Igét, aki Azóta bizony sokszor nem jártam Isten akaa Bethániába hívott. Az életemben azonban a rata és tetszése szerint, de amely vétket, tévedést templomba járás ellenére semmi változás nem felismertem, azokat megtagadva, bocsánatot történt. Továbbra is szívesen jártam a Bethániába, kérve szabad volt kegyelemből újra kezdenem. És mert az ottani fiúk részéről jövő szeretet jólesett. él bennem a hit, hogy amit Isten elkezdett, azt Így érkezett el 1948 augusztusa. be is végzi, mert a megszentelődés egy folyamat, Hívtak, hogy menjek Alcsútra konferenciára, és akkor ér véget, ha az Úr Jézus visszajön, vagy és kifizették helyettem a részvételi díjat. Három akkor, amikor kimegyünk ebből a világból. Addig nap után, aki akart, ott maradhatott még egy viszont naponta, ahogy a lélek dönt, sorvad az hétig. Mivel nekem nem volt pénzem, megkértem óemberem, és növekszik az új. Ha Jézusra nézek, Szikszai bácsit, hogy maradhassak, és ennek fe- akkor tudok győzni, ha másra, a körülményekre, jében megyek a konyhába dolgozni. Beleegyezett. vagy magamra, akkor elkeseredem. Gondoljunk A hét egyik napján a János evangéliuma 1,12. ver- Dávid királyra, mennyit vétkezett, de amikor a séről szólt az igehirdetés: „Akik pedig befogadták, vétkeit elismerte, Isten azt mondta róla, hogy azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé szíve szerinti férfiú. legyenek; mindazokat, akik hisznek az Ő nevében.” Ennek az lett a következménye, hogy elém jöttek a „Magasztallak, Uram, a népek közt, zsoltárt zenvétkeim, mintha filmen vetítették volna le. Emiatt gek rólad a nemzetek közt, mert szereteted az égig ér, keservesen sírva bolyongtam az erdőben, ahol az hűséged a magas fellegekig” (Zsolt 57,10-11). egyik hívő fiú rám talált. Beszélgettünk, imádkozTóth Lajos tunk, és amikor befejeztük, a szívemben békesség



Vetés és Aratás

Amikor az Ige elnémul...

Amikor az Ige elnémul...

Elmondom egy Biblia történetét, amelyet valahol Ausztriában mutattak nekem. Vastag kötet volt, és igen régi. A disznóbőrbe kötött fedőtáblákat súlyos ezüstkapcsok fogták össze. Ha az ember a kezébe vette, magától kinyílt A zsoltárok könyvénél. S azon a helyen furcsa, sötétbarna foltok, odaspriccelt cseppek látszottak. „Ez itt vér – magyarázták nekem –, embervér.” Megrendülten hallgattam végig a beszámolót erről a Bibliáról. A 18. században az Osztrák Birodalom területén szigorúan tiltották a Szentírás olvasását. Súlyos büntetéssel számolhatott, akinél ezt a „veszélyes” könyvet megtalálták… Koromsötét éjszaka van. Csak egy magányos tanyán ég még a lámpa. Az ablakok külső tábláit szorosan bezárták, hogy semmi fény ne szűrődjön ki. A tágas szobában együtt ül a ház népe. Néhány szomszéd is van közöttük. A házigazda most lehajol, felemel néhány padlódeszkát, és rejtekhelyéről előveszi a vastag Bibliát. Áhítatosan közelebb tolja a lámpához, majd kinyitja. Az emberek figyelmesen, az Élet szavát szomjazva szorongnak mind körülötte. A gazda olvasni kezd: „Szeretlek, Uram, erősségem! Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram! Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől” (Zsolt 18, 2-4). A férfi hirtelen megszakítja az olvasást. Valamennyien felfigyelnek, mert valaki erősen zörget a külső ablaktáblán. Durva férfihang üvölt: „Azonnal kinyitni!” Egy pillanatig mind riadtan állnak. De még mielőtt mozdulni tudnának, az ajtót recsegve betörik, és vadul beront egy csapat katona, akiket a gúnyosan vigyorgó szomszéd vezet. Az elöl álló férfi máris megpillantja a Bibliát. „Aha, gazda, végül csak sikerült elcsípni téged!” – kiált, és erőszakosan a könyv után nyúl. A megmerevedett gazda egyszerre felriad. Kemény kézzel megragadja a Bibliát, és magához szorítja. „Ember, add ide azt a könyvet!” – kiabál dühösen az őrmester. A gazda hallgat. Arca halálsápadt, de ujjai vaskapocsként szorítják a drága Szentírást. „Add ide azt a könyvet!” – kap oda az őrmester, és néma huzavona indul meg az asztalon. „Ereszd el!” – ordítja ismét az őrmester. A gazda hallgat. Ujjai belekapaszkodnak a kinyitott Bibliába. A katonát elönti a düh. Gyors mozdulattal becsapja a nehéz könyvet, és a lapok közé préseli a gazda ujját. Mikor ez még mindig nem enged, az őrmester kemény ököllel összenyomja a Bibliát. A gazda ujjaiból spriccel a vér, de… nem enged… Ezeket az embereket választás elé állították: vagy lemondanak a Bibliáról, vagy mindent elhagynak, és száműzetésbe mennek. Ők mindent veszni hagytak, pedig még gyermekeiket sem vihették magukkal. Egyedül a Bibliával a kezükben vonultak a nyomorúságba. Vajon ostobák voltak vagy egészen őrültek? Vallási fanatizmusból tették? Valóban bolondok voltak? Próbáljunk belegondolni. Ezek a gazdák így mérlegeltek: „Ha nem lesz többé Bibliánk, nem fogjuk tudni, mi a rossz és mi a jó; nem leszünk képesek megállapítani, melyik út vezet Istenhez; ki leszünk szolgáltatva minden félrevezetőnek; bolyongunk, mint akik idegen, ismeretlen földön elvesztették a térképüket. Ha elhagyjuk a Bibliát, nem lesz tapasztalatunk többé Isten hozzánk szóló üdvözítő evangéliumáról, s az emberek saját, kitalált evangéliumukat akarják ránk kényszeríteni. Akkor elveszítjük az igazság mérőzsinórját, nem találunk sehol eligazítást…” Mondjátok, nem volt igazuk? Wilhelm Busch: Variációk egy témára c. könyvéből; Evangéliumi Kiadó

2008. évi 2. szám

Szórd szét! Szórd szét, amit ISTEN adott, a mennyei vetőmagot: az életet adó IGÉT, s köszönd meg, hogy mindez tiéd! Füle Lajos



A K KOR JÖN E L

Isten és a borbélymester

E

gy ember borbélyhoz ment, hajvágásra és szakálligazításra. Amint a mester hozzáfogott a munkához, egy jó beszélgetésbe kezdtek. Sokféle témát érintettek. Amikor Istenre terelődött a szó, a borbély azt mondta: „Nem hiszem, hogy van Isten.” „Miért nem?” – kérdezte a vendég. „Hát csak menjen ki az utcára, és látni fogja, hogy miért nem hiszek. Mondja, ha volna Isten, lenne ennyi beteg ember? Lenne ennyi elhagyott gyermek? Ha lenne Isten, nem lenne se szenvedés, se fájdalom. Nem tudok egy olyan szerető Istent elképzelni, aki mindezeket a dolgokat megengedi.” A vendég egy pillanatig gondolkodott, de nem válaszolt, mivel nem akart vitatkozni. A borbély befejezte a munkát, és a vendég kiment az üzletből. Amint kilépett az utcára, meglátott egy ragadós, piszkos hajú és rendezetlen szakállú férfit. Koszos és ápolatlan volt. A vendég ekkor visszafordult, belépett ismét az üzletbe, és így szólt a borbélyhoz: „Tudja mit? Nincsenek borbélyok.” „Hogy mondhat ilyet?” – kérdezte meglepetten a borbély. „Itt vagyok, borbély vagyok, és éppen Ön volt nálam az előbb!” „Nem – kiáltott fel az iménti vendég –, nincsenek borbélyok, mivel ha lennének, nem lennének piszkos, hosszú hajú és rendezetlen szakállú emberek, mint az az ember ott kint az utcán, nézze csak meg!” „Ó, de borbélyok VANNAK! Ez csak akkor történhet meg, amikor az emberek nem jönnek hozzám.” „Pontosan ez az!” – erősítette meg az előbbi vendég. „Isten is VAN! Ez történik, amikor az emberek nem ismerik el Őt, nem mennek hozzá, és nem tőle várják a segítséget. Ezért van sok fájdalom és szenvedés a világban.” H. B.

10

Ha fájni kezd majd, aki vagy, és aki nem vagy, bár lehetnél, majd ha bevallod végre, hogy sosem voltál igaz keresztyén, ha fájni fog, hogy annyian vannak, kiket megejt a tévhit, s ajkadról értük száll ima, akkor jön el az ébredés itt. Majd hogyha bűnné lesz a bűn, s a Golgotához sírva érsz el letenni ott mind keserűn, nem alkudva testtel és vérrel, majd ha hálát adsz JÉZUSÉRT, s döntésed is végleg megérik, mert megtisztított az a Vér, akkor jön el az ébredés itt. Majd hogyha jobban érdekel kik ők, akik vetnek, aratnak, s közéjük állsz, és nem leszel többé olyan fontos magadnak, mert látod már a tájat itt, amely aratásra fehérlik, s munkára lelkesít a hit, akkor jön el az ébredés itt. Füle Lajos

„Bölcsen viselkedjetek a kívül állók iránt, a kedvező alkalmakat jól használjátok fel. Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni.” (Kol 4,5-6) Vetés és Aratás

Az

Az aloé

aloé (áloe, aloes) a liliomfélék családjába tartozó növény. Lehet apró cserje, vagy egészen 20 méter magas, oszlop alakú, ágatlan, vagy villásan elágazó törzsű fa. Levelei rózsa módjára sűrűn csoportosulnak, amelyek vastag, húsos, sokszor lándzsásan elhegyesedő levelek formájában bújnak elő. Virágzata fürt vagy fűzér, vagy ezekből összetett. Virágainak nyele tagolt. Az aloénak mintegy 100 faja van, ezek közül majdnem hatvan a Fokföldön honos. Főleg a sztyeppék és szavannák növénye. A nagyvirágú Aloe vera lam magas növésű, és halványzöld levelein szaruszerű tüskék sorakoznak. Virágzata dús és sárga. Főképpen Észak-Afrikában honos, de sokfelé elterjedt. A különböző afrikai fajok leveleit tőből levágják, kecskebőrökkel kibélelt gödrökbe állítják, és a kicsurgó tejnedvet a napon megszárítják. Ilyenkor csokoládébarna, fényes, átlátszatlan, kagylós törésű darabokat nyernek. Vannak országok, ahol a bennszülöttek üstökbe csurgatják ki a nedvet, és préselés után tűz fölött szárítják. Az ilyen aloé zöldes-fekete, üvegfényű, kagylós törésű. Szilánkokra törve sárgán áttetsző anyagot kapnak, megőrölve pedig sárga por lesz belőle, és Aloe lucida néven árulják. Az aloe 10-16% aloint és más antrachinon származékot tartalmaz. Ennek hashajtó hatása van, ami lassan és fokozatosan fejti ki hatását. A Bibliában leírt aloé (héberül: hálot, halim; görögül: aloé) különböző fajokhoz tartozó illatos fát jelent, sajátos értelemben pedig az Aquilaria agalocchá-t, a sasfát (paradicsomfát) jelöli. A bibliai aloé a Thymelaceae családhoz tartozik, és különösen Hátsó-Indiában honos. Sötétbarna, kemény, de törékeny fája van, ami bőven hoz jó illatú, de keserű gyantát. A nagy kereskedelmi utakon már az ókorban eljutott Palesztinába és Egyiptomba. Kedvelt

2008. évi 2. szám

illatosító szerként használták. A király öltözete mirha, aloé valamint akácillatú volt: „Mirha, aloé, kasszia illata árad minden öltözetedből, elefántcsont palotákból hárfák vidámítanak” (Zsolt 45,9). A menyasszony ékességei között szintén ott találjuk az aloét: „…nárdus és sáfrány, illatos nád és fahéj, sok tömjénfával, mirha és aloé, sok drága balzsammal…” (Én 4,14) A csábító asszony is aloét használt: „…illatossá tettem heverőmet mirhával, aloéval és fahéjjal …” (Péld 7,17) Bálámnak Izráelről mondott próféciájában a szépség és a jólét bemutatására Isten által ültetett aloékhoz hasonlította Jákób sátrait: „Mily szépek a te sátraid, Jákób, hajlékaid, ó, Izráel! … mint az ÚR ültette aloék, mint víz mentén a cédrusok” (4Móz 24,5-6). Értékes fűszert is készítettek belőle. A halott balzsamozásához használt kenet is tartalmazott aloét. Az Úr Jézus temetésénél: „Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment hozzá, és mirhából és aloéból készült kenetet hozott, mintegy száz fontnyit” (Jn 19,39) . Az aloé elnevezés még más balzsamos növényekre is használatos, amelyeket már az ókortól ismertek. Ilyenek a balzsamfa (aloéfa, Bursera). Az Ószövetségből ismeretes drága aloé-füstölőszer nem ugyanaz, mint amelyet ma annak neveznek, hanem az egy hátsó-indiai fajta. Gyógyító és szépítő hatása már az ókor óta ismeretes. Egyiptomban a fáraók a hosszú élet elixírjének tartották. Nagy Sándor pedig harcot vívott az aloé megszerzéséért Socotra szigetén, amely a legenda szerint a harcosok sérthetetlenségét biztosította. A természetben talált gyógynövények közül az Aloe vera külsőleg és belsőleg történő felhasználása hasznos lehet az egészség megőrzésére és helyreállítására. K. J.

11

BIBLIATANULMÁNYOZÁS

vezethetnek szubjektív élmények. A Szentíráshoz állandóan odafordulhatsz bizonyosságért és további világosságért.

Vedd kezedbe a Bibliádat, s utána tedd fel a kérdést magadnak: „Mit tartok a kezemben?” „Hát ez egy könyv” – mondod. Ez eddig helyes. Megfigyelhetjük benne az irodalmi szerkezetet, a felépítés és a nyelvhasználat különböző törvényeit. Elemezhetjük a szóhasználatot, a gondolatokat kifejező formákat. Megismerhetjük a szerző célját, mondanivalóját. „De itt álljunk meg – teszed hozzá sietve –, mert a Biblia nem csupán egy könyv, hanem könyvek gyűjteménye. Különböző emberek írták, más és más stílusban.” Ez a megállapításod is helyes. A Szentírásban található könyveket tehát külön-külön kell tanulmányozni, nem felejtve el, hogy a szerzők különbözőképpen fejezték ki magukat. Természetesen kutathatjuk, miért éppen ezek a könyvek kerültek a gyűjteménybe, miért éppen ebben az elrendezésben? Először azonban azzal kell tisztában lennünk, hogy egy-egy könyvnek mi a mondanivalója. A Szentírást Szent Bibliának is nevezik. Azt mondják róla, hogy Isten szava. Azt kérdem tehát: Te elhiszed, hogy ez a könyv Isten szava? A kérdésre adott válaszod igen döntő! Ha valóban kész vagy egész életedet rátenni arra a tényre, hogy ez a könyv Isten szava az emberhez, akkor örömmel fogod tanulmányozni. Kérd Istentől ezt a szilárd meggyőződést, mert e nélkül lehetetlen a Szentírás komoly és mély tanulmányozása.

4. Ez a könyv Isten Igéje, ezért méltó arra, hogy teljes erőddel kutasd, keresd annak igazságait. Ez a feladat nem lehet számodra fárasztó, terhes vagy unalmas, ha megfontolod a végeredményt: így értem meg egyre jobban, hogy mit akar Isten nekem mondani.

Fontold meg tehát a következőket:

1. Ez a könyv Isten szava. Ez azt jelenti, hogy Ő választotta ezt a módot Önmaga kinyilatkoztatására. Ebben olvashatjuk az emberiség számára készített programját, amit üdvtervnek nevezünk. Ha tanulmányozzuk, képesek leszünk egyre jobban megismerni Őt, és működését ebben a világban. 2. Mivel ez a könyv Isten Igéje, ezért a legfontosabb könyv a könyvtáradban. Egyetlen más könyv sem képes olyan közel jönni hozzád, mint a Szentírás, életedre és jövődre nézve megoldást adni. 3. Minthogy ez a könyv Isten szava, ez azt is jelenti, hogy Ő ebben jelentette ki, mit kíván tőled. Nem függhet életed röpke álomképeken, nem

12

Tehát arról van szó, nemcsak azt kell elhinnem, hogy a Biblia Isten Igéje általában az emberekhez, hanem hinnem kell, hogy az Isten szava hozzám is. Egy hasonlattal élve: a Szentírás egy személyes levél, mint amelyet valaki a legkedvesebb barátjától kap. Eljutottunk tehát addig, hogy a Biblia Isten szava hozzád. A következő lépés, hogyan tanulmányozd azt. Nézzünk meg néhány általános módot, ahogy az emberek a Szentíráshoz közelednek: 1. A tanácskérés módszere: Sok ember úgy kezeli a Bibliáját, mint egy orvosi szótárt. „Problémád van? Elkedvetlenedtél? Magányosság gyötör? Olvasd el ezt, meg ezt a verset!” A Szentírás receptkönyvként való használatának az a tragédiája, hogy amikor valóban komoly kétségbeesés ér, nem tudjuk, hol kell felnyitni, mert nem ismerjük valójában. 2. A vitaminpirula mód: „Néhány vers naponta elegendő szellemi erőt nyújt a hívő életben.” Ez a közeledési mód nagyon hasonlít a különböző talizmánok viseléséhez. A Szentírás ilyen alkalmazása nem nyújt megoldást az élet nagy problémáiban. 3. A folyamatos olvasás: Ez akkor okoz gondot, ha valaki szigorúan tartja magát a Bibliában található fejezetbeosztáshoz, nem figyelve az összefüggésekre. Tudnunk kell, hogy az ősi kéziratokban az összefüggő gondolatmenetet nem szakították meg versek és fejezetek. Ezt a könyvnyomtatás kezdetén vezették be, és nem mindig a legszerencsésebb módon. 4. Évenkénti periódusban történő olvasási mód: „Minden hívő keresztyénnek egy év alatt ismételten végig kell olvasnia a Bibliát!” Ez a megállapítás önmagában helyes, azonban miközben

Vetés és Aratás

végigolvassuk a Szentírást, vajon marad-e annyi időnk, hogy magunkba szívjuk annak minden igazságát megfelelően elmélyedve benne? 5. Az áhítatos könyvek használatának módja: Haszonnal forgathatunk napi áhítatokat tartalmazó könyveket, de így mások gondolatain át közeledünk a Szentíráshoz. Emlékezzünk a korábban mondottakra. A Biblia Isten üzenete hozzád. Mást szoktál megkérni, hogy értelmezze a neked szóló leveleidet? Isten arra vágyik, hogy te olvasd, te tanulmányozd a Szentírás igazságait, a magad számára. Feltesszük tehát újra a kérdést: Melyik a helyes közeledési mód, amit követnünk kell? Hogyan tanulmányozzuk Isten Igéjét? Az eddig elmondottakból megállapíthatjuk, hogy a tanulmányozást magunknak kell végeznünk! Szerintünk először az egészből (egy bibliai könyv) induljunk ki a részletek felé, azután a részletekből az egész felé. A Szentírás egy könyvét vagy levelét ne részletekben tanulmányozzuk, időnként egy keveset olvasva, hanem olvassuk el összefüggésében, lehetőleg egy ültő helyünkben. Elcsodálkozhatunk azon is, hogy milyen sok újjászületett keresztyén ezt soha nem tette meg. A hosszú könyvek olvasását hagyhatjuk vasárnapra, amikor több időnk van. Lehet, hogy csodálkozva kérded: „Valóban olyan fontos dolog ez?” Válaszunk az, hogy nem válsz fogékonnyá a könyv belső lüktetése és a szerző érvelése iránt, ha nem látod összefüggésében az egészet. Ne elégedj meg azzal, hogy egyszer végigolvasol egy könyvet, a szöveg váljon véreddé, amennyire ez lehetséges! A tanulmányozókat gyakran megijeszti az ismétlődő újraolvasás gondolata. Gyakori a kifogás: „Nincs elég időm!” De ha szilárd meggyőződésünk, hogy a Biblia Isten szava, készek leszünk a legjobb módszert elfogadni, amely közelebb visz annak jobb megértéséhez. Természetesen, az időnk és az energiánk nagysága eltérő. Ebben éppen úgy, mint minden más dologban az Úr nem kíván többet tőlünk, mint amennyire képesek vagyunk. A legjobbat azonban elvárja! (Mindig pártoltuk azt az elvet, hogy a kezdő hívők a Szentírással való ismerkedésüket az Újszövetséggel kezdjék.) Másodszor, a részleteket, a szakasz üzenetét kell alaposan megvizsgálnunk. Ezután feleleveníthetjük a szentírási szakaszt úgy, hogy képesek 2008. évi 2. szám

legyünk átfogóan megragadni a leírt eseményt, mintha mi is szemtanúi vagy átélői lettünk volna. Negyedik lépésünk a részletek megvizsgálása lesz úgy, hogy az eredményeket összevetjük a Szentírás más helyeivel. Végül igen fontos a vizsgált szakasz üzenetének alkalmazása, átültetése mind a saját életünkbe, mind a másokéba, akiknek tovább szeretnénk adni az Igét. További segítséget nyújtanak a tanulmányozásban a következő megfontolások, ha már alaposan megismerkedtél a könyv tartalmával: – Ki volt a könyv vagy levél „szerzője”? Mit tudunk róla? – Kiknek írta? Mit tudunk azokról a személyekről, eseményekről, gyülekezetekről, akiknek írta? – Mikor íródott a könyv? – Miért, mi célból íródott? Mi volt az író szándéka? Világosan megmondja, vagy kikövetkeztethető a tartalmából? (Segíthetnek a kommentárok, bibliai lexikonok és szótárak.) Ezzel elérkeztünk az első és legfontosabb lépcsőfokra: Megvizsgáltad a részleteket, miközben igyekeztél látni az egész könyvet. Végül ejtsünk szót még egy dologról, amit meg kell figyelni a tanulmányozásnál. Ez a részarányosság felismerése. Meglátni, hogy milyen nagy teret szentel az író egy részen belül egy különleges témának. Ha az író nagy teret szán rá, azt azért teszi, mert fontosnak találja. De nem csak azokat a dolgokat kell meglátnunk, amikre a szerző a legtöbb helyet szánta. Ügyelnünk kell arra is, hogy mi az, amit elmond, és mi az, amiről hallgat. Isten Igéjében minden fontos. Hatalmas anyagból válogatták ki a szerzők a leírt dolgokat a Szent Szellem indítására. János apostol azzal zárja az evangéliumát, hogy ha mindent leírt volna, amit az Úr Jézus tett vagy mondott, a világ nem tudná befogadni a sok könyvet (Jn 21,24). Tudnunk kell tehát, hogy ami leíratott, azt fontos nekünk megismerni és megérteni. William C. Lincoln

„Véleményem szerint a Biblia Isten legnagyobb ajándéka az embereknek.” Abraham Lincoln

13

ÖNÉRTÉKELÉS „Én is, amikor megérkeztem hozzátok, testvéreim, nem úgy érkeztem, mint aki ékesszólás vagy bölcsesség fölényével hirdeti nektek az Isten bizonyságtételét. Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről” (1Kor 2,1-2).

Megindító bizonyságtétel, amellyel Pál apostol tudtára adja a korintusiaknak és velük együtt nekünk is a maga önértékelését. Az a férfi, akinek a korintusiak mindent köszönhettek a szellemi javak terén, ez a „választott edény”, aki az „Úr nevét elvitte” közéjük, nem akart kitűnni azzal, hogy tud valamit közöttük. Nem tartotta helyesnek, hogy elfoglalja egy bölcs helyét, amikor hirdette nekik Isten bizonyságát. Ezzel teljesen egy síkon mozgott Urával, aki az Ő bölcsességében úgy rendezte, hogy Pál, nem mint tiszteletreméltó igehirdető vonult be Korintusba, hanem mint egy mesterember. Ilyen hangsúlyosan nem is találkozunk ezzel máshol az ő szolgálatában (Csel 18,1-3). Ez volt az, ahogyan be kellett vennie Korintust, az önhittségnek az erődítményét. Az emberi bölcsesség és nagyság, az ellenségnek ezek a fegyverei erre valójában nem voltak alkalmasak. De mennyire hasonlított Pálnak ez a magatartása az Úr Jézuséhoz! Az Úr ezt mondhatta: „Ti így hívtok engem: Mester és Uram, és jól mondjátok, mert az vagyok!” De ha az Ő magatartásáról volt szó, ezt mondta: „Én pedig olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál” (Jn 13,13; Lk 22,27). Ez volt az a hely, amelyet Ő a maga csodálatos kegyelmében és alázatosságában elfoglalt anélkül, hogy megszűnt volna tanítómester és Úr lenni. Valaki ezt mondta: „Egy fontos üzenet közvetítője hajlamos arra, hogy önmagának tulajdonítson valamit üzenete fontosságából.” Pál azonban nem ilyen volt. Ha a Krisztust prédikálta, akkor csakis Őt, – és kifejezetten, mint a „megfeszítettet”. Aki egy ilyen üzenettel érkezett Korintusba, nem várhatott semmi elismerést kora nagyjaitól. Pál ezt helyénvalónak találta, hiszen Krisztus a kereszt nélkül nem tud segíteni a világon, a bölcs beszéd pedig tönkretette volna a keresztet, ezzel együtt pedig az egész üzenetet. „Boldogok a lelki (szellemi) szegények – tanította az Úr a tanítványainak –, mert övék a mennyek országa” (Mt 5,3). Nem ragyogó példája-e Pál annak, amire itt az Úr gondol? Önmagáról semmit sem tartani, és önmagának semmit sem kívánni, ez a kiáltó ellentéte „e kor vitázóinak”, akik uralják a helyzetet Korintusban. Mindezeket egybevéve azonban, az apostol tehetséges szónok volt, aki értett ahhoz, hogy magával ragadja a hallgatóit. Ezt sok minden bizonyítja az Újszövetségben, gondoljunk csak a Cselekedetek 26,24-29-re. Az önértékelés, ahogyan nála látjuk, éppenséggel nem zárja ki az Isten adta képességek kibontakozását; ellenkezőleg, megnemesítik az ilyen képességeket, és még inkább használhatóvá teszik Isten számára. Mindenekelőtt azonban megőrzi az Úr az Ő szolgáját a versengéstől és az érvényesülés vágyától, ami a szellemi szolgálat számára olyan pusztító kárt jelent. Pál a korintusiakkal szemben a legkisebbnek nevezte magát az apostolok között (1Kor 15,9); később „minden szent között a legkisebbnek” (Ef 3,8); még később pedig a bűnösök közül elsőnek (1Tim 1,15) mondta magát. „Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy intselek, mint szeretett gyermekeimet. … Kérlek tehát titeket: legyetek az én követőim” (1Kor 4,14.16). E. E. H

Méltatlanok

„Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj.” (Lk 7,6) És mégis jön, méltatlanokhoz, megáll az ajtajuk előtt, halott lelkükbe életet hoz, és aki él, az áldja Őt. Hozzám is így jött hajdanában, mikor szívem, ajtóm kitártam Előtte végérvényesen... Nem hagy magamra már sosem.

Füle Lajos

14

Vetés és Aratás

Már csak

három hét az élet „Az orvos azt mondta, három hét van hátra az életemből, ez pedig túlságosan kevés idő ahhoz, amit – néhány jó ember szerint – még meg kellene tennem.” Egy húszéves lány szavai ezek, amelyek a kórházi ágyán hangzottak el. Amikor a látogatója egészségi állapota felől érdeklődött, a lány teljes nyíltsággal elmondta az orvos véleményét. – Gondolom, akkor sokat töprengsz azon, hova fogsz kerülni a halálod után. – Nem, éppen ellenkezőleg. Próbálom száműzni ezt a gondolatot a fejemből. Vidám életet éltem, a világ gyönyöreit élveztem, így hát nincs értelme most bármin is gondolkodnom. Ráadásul azt mondják a látogatóim, meg kell javulnom, hogy megfeleljek majd a mennynek. Én ezt nem tudom megtenni. Valójában meg sem próbálom. Akárhogy is, ez a három hét nem elég ahhoz, amit ezek a jó emberek kívánnak tőlem. Így pedig mi értelme van gyötörni magam ezzel a kérdéssel? – Drága leányom! – szólt a látogató. – Én csupán 15 percet tölthetek itt, mert indul a vonatom, de mondhatom, hogy ez a 15 perc elegendő ahhoz, hogy megállhass Isten jelenlétében. Miért mosolyogsz? – Elnézést kérek, nem akartam tiszteletlen lenni, de nem tudtam megállni, hogy ne mosolyogjak azon, amit az imént mondott. – Nos, akkor ebben a csodálatos régi köny vben, a Bibliában, megmutatom, mit mond neked Isten erről: „De Isten, gazdag lévén irgalom2008. évi 2. szám

ban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt – kegyelemből van üdvösségetek!” (Ef 2,4-5) – Most figyelj ide, nem ebben az állapotban vagy te is: „halott a vétkek miatt”? – De, pontosan úgy van. – Akkor halld meg, mit mond Isten Igéje: „...az Ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt...” Nem látod, hogy Isten úgy szeret, ahogyan vagy? Az igaz, hogy senki nem tudja megjobbítani saját magát, nem hogy három hét alatt, de harminc év alatt sem, viszont az is igaz, hogy Isten az Ő végtelen szeretetével nem szűnik meg keresni az embereket, közöttük téged is. Sok-sok ember fekszik fájó szívvel a közömbösség álarca alatt. Ez a fiatal hölgy is, akit látszólag nem érdekelt az örökkévalóság, ezeknél a szavaknál könnyekre fakadt.

Vonj engemet Teutánad Puha, mohás pázsit között indult el az életem. Atyám karja volt akkor is fölöttem a védelem. Később aztán, ahogy nőttem, nehezebbé vált az út, – hála Neki – az életem az Ő karjaiba hullt. Évek jöttek, évek múltak, sok tövis és buktató, Nála leltem szeretetre, amelyik megnyugtató. Vonj engemet Teutánad, hadd fussunk, minél többen, kegyelmedből országodba juthassunk. Bné Galántai Éva

– Ó, hogy miért nem mondták ezt nekem a többiek?! – kiáltott fel. – Milyen jó, hogy Isten keres! A látogató szólt még néhány szót Isten csodálatos szeretetéről, azután eltávozott. Néhány nap múlva, amikor visszatért a városba, ismét meglátogatta a lányt, aki ezúttal boldog mosollyal fogadta. – Amióta itt járt nálam – mondta boldogan –, nem tudok másra gondolni, csak Isten végtelen szeretetére, aki engem is keresett és megtalált! N. N.

15

„Énekeljetek az Úrnak új éneket, ...áldjátok az Ő nevét; hirdessétek napról napra az Ő szabadítását!” (Zsoltár 96,1-2)

Jézus, Urunk 

 

 

 



  





 

    

J. F. Thrupp (1827-1867)





   

                                       













 

 

         

                 

 

    

    

         





        





 



  



   

     







                  

     



 













             

Ó, Urunk, mondd, kicsoda is az ember, hogy gondod van reá mindennapon. Téged dicsérünk, és szívünkbő l áldjuk szent Neved, mely erő és hatalom. Ó, Urunk, mondd, kicsoda is az ember, hogy joga lenne bármit mondani. Isten vagy Te, Jézusban a Teremtő eljö ttél bennünket megváltani! A Trans World Radio magyar nyelvû adásai 2008. március 30-tól - 2008. október 25-ig

délelõttönként, 10.30-11.00 óra között a 41 méteres rövidhullámon (7210 kHz); vasárnaponként a 49 méteres rövidhullámon (5910 kHz) is fogható az adás,

este, naponta 20.40-21.15 óra között az 1395 kHz-es (215 m-en) középhullámon. Az evangéliumi adásokra hívjuk fel rokonaink, ismerõseink és szomszédaink figyelmét is! A Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány lapja az „Antenna”, amely a következõ címen igényelhetõ: MERA, 1428 Budapest, Postafiók 4. Web: www.mera.hu; e-mail: [email protected]

16

Vetés és Aratás

„T” betűs rejtvény

A sorok kitöltése után a kiemelt betűk összeolvasásával kapjuk a megfejtést: az Úr Jézus boldognak mondja az ilyen embereket, akik szép örökséghez jutnak. (A megfejtésben segíthetnek a következő bibliai fejezetek: Zsolt 139; Jn 20,29; Csel 9,40;16,1-2; 8-9; Gal 5; 1Tesz 2,13; 4,9.) 1. „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.” Kinek mondta ezt a feltámadt Jézus Krisztus? 2. Melyik városban értette meg Pál apostol egy éjjeli látomás nyomán, hogy Ázsia után Isten Macedóniába küldi az evangéliumot hirdetni? 3. Fiatalember, „akiről dicsérőleg szóltak a lisztrai és ikóniumi testvérek”. Pál magával viszi missziói útjára. Komoly feladatokat kap a létrejött gyülekezetek építésében is. 4. „A Lélek (Szent Szellem) gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, ___________, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.” 5. Joppéi nőtanítvány. Jó tetteiről, szegények iránti bőkezűségéről volt ismert. Péter apostol feltámasztja. 6. „Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem. Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat…Csodálatos nekem ez a _______, igen magas, nem tudom felfogni.” 7. „A _________ szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hi-

szen titeket is az Isten tanított az egymás iránti szeretetre; és mert gyakoroljátok is ezt…” 8. Melyik görög tengerparti városba írja Pál: „...amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett Igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az…”? Összeállította: Zentai Péter

Bibliai szereplők jellemző tulajdonságait soroljuk fel. Kitaláljátok-e, kikről van szó? 1. a) Iskolázott, zsidó származású római állampolgár volt. b) A damaszkuszi úton megvakult. c) Több újszövetségi levél szerzője. 2. a) Testvérei voltak Mária és Márta. b) Jézus gyakran meglátogatta. c) Megbetegedett és meghalt, de Jézus feltámasztotta. 3. a) Jézus egyik tanítványa volt. b) Neve azt is jelenti, hogy: iker. c) Sokan hitetlenként emlegetik. 2008. évi 2. szám

4. a) Ő is Jézus tanítványa volt. b) Nagyon szerette a pénzt. c) Csókkal árulta el Mesterét.

17

AZ ÚR ÉS A MI GONDJAINK A Szentírásban ismételten találunk utalásokat arra, mit tegyünk a gondjainkkal. Nekünk szabad és kell is azokkal a mi Urunkhoz mennünk. Néhány ilyen verset szeretnénk most szemügyre venni.

Vessük Őreá a gondjainkat!

ni és aztán Őbenne bízni. Ő úgy fog cselekedni, ahogyan az a javunkat szolgálja. De hozzá kell még tenni, hogy a „hengerítéshez” is erő kell. Ha erőtlenséged és gyengeséged tudata olyan egyértelmű, akkor is van még Istennek szava hozzád.

Tárjuk fel gondjainkat az Úr előtt! Péter apostol felhív bennünket az első levelében: „Minden gondotokat őreá vessétek, mert Pál apostol ezt tudta írni a börtönből szeretett neki gondja van rátok!” (1Pt 5,7) Péter apostol filippibeli gyülekezetének: „Semmiért se aggóditt egy olyan tapasztalatot ad tovább, amit ő jatok, hanem imádságban és könyörgésben minmaga szerzett a saját életében. Amikor a tanítvádenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten nyok az Úrral a hajóban voltak a tengeren, nagy előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet bajba kerültek, de az Úr ott aludt a hajó hátsó meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondorészében. A tanítványok felébresztették, és ezt lataitokat a Krisztus Jézusban” (Fil 4,6.7). Szabad mondták neki: „Mester, nem törődsz azzal, hogy minden kérésünket egészen egyszerűen feltárni elveszünk?” (Mk 4,38) Félelmükben és bajukban Őelőtte. Ha túl gyengének olyan kijelentést tesznek, érezzük magunkat, hogy Őreá amelynek horderejét abvessük vagy hengerítsük ezt ban a pillanatban biztosan a gondot, akkor imádságban nem fogták fel. Olyasmit megnyithatjuk a szánkat, írnak az Úr terhére, amit és elmondhatjuk Istennek Ő maga egyszer a béresről ezeket a gondokat. Ha talán mond: „A béres azért fut némi sóhajtozással és gyenge el, elmenekül, mert csak szavakkal is történik ez, bízhabéres, és nem törődik tunk abban, hogy Ő válaszol, a juhokkal” (neki nem és Isten békességet ad a szívünkbe. számítanak a juhok) (Jn 10,13). Az Úr Jézus ne Ha igénybe vesszük az Úr ajánlatát, és odavisztörődne az övéivel? Ó, nem, Péter még sokszor szük elé a gondjainkat, akkor talán feltámad a megtapasztalhatta Ura gondoskodását, úgyhogy szívünkben a kérdés: Mit tesz az Úr a mi nyomokésőbb a levelében azt kívánhatja, hogy minden rúságainkkal? Miként fog közbelépni? A Szentírás gondot Őreá vessünk, mert neki gondja van ránk erre is választ ad nekünk. Ennek során legalább (Ő törődik velünk) (1Pt 5,7). De ezt gondolhatnád: „A dobáshoz, ahhoz, hogy elvessünk valamit, háromféle megoldást különböztethetünk meg. energiára és erőre van szükség, de nekem már Megőrzés a nyomorúságtól nincs erőm. Az én gondjaim már túl nehezek.” Ekkor talán Isten egy másik szolgájának beszéde „Meg is szabadít engem az Úr minden gonosztól, szolgálhat bátorításodra. és bevisz az ő mennyei országába” (2Tim 4,18). Az apostol kifejezésre juttatja meggyőződését, Hagyjuk az Úrra a gondjainkat! hogy az Úr meg fogja őrizni az Ő mennyei országa számára, és ennek során megmenti minden Dávid írja a Zsoltárok 37,5-ben: „Hagyd az Úrra gonosztól, azaz ez a „gonosz” nem fogja megutadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik!” Ezt érinteni őt. Így olykor mi is megtapasztalhatjuk, a felhívást, az Úrra bízni az útjainkat, szó szerint amikor baj, próbatétel és nehézségek előtt állunk, így is lehetne fordítani: „Hengerítsd rá az Úrra és azokkal imádságban Őhozzá fordulunk, hogy az utadat.” Ha a gondok olyan nagyok, hogy már nem tudod „vetni”, hajítani, akkor utolsó erőddel Ő megőriz bennünket azoktól, és egyáltalán nem szabad még legalább „hengeríteni”, neki átenged- is érnek ezek a nyomorúságok. Akkor bizonyára

18

Vetés és Aratás

lesz rá okunk, hogy magasztaljuk érte az Urat, ahogyan az apostol is teszi: „Övé a dicsőség örökkön örökké! Ámen” (18b v.). De nem mindig fog így cselekedni az Úr. Nem tette ezt az apostol életében sem.

Megőrzés a nyomorúságban Néhány verssel előbb ezt írja Pál: „... üldöztetéseimnek, szenvedéseimnek, amelyek Antiókhiában, Ikóniumban, Lisztrában értek. Milyen üldöztetéseket viseltem el, és mindegyikből megszabadított az Úr” (2Tim 3,11). Nem minden nehézségtől kíméltetett meg az apostol. Ellenkezőleg –, bizonyára kevés ember volt, akik annyit szenvedtek, mint Pál. Nem éltünk-e át már mi is egyet-mást – a személyes vagy közösségi életünkben is –, miközben nem kíméltettünk meg a próbáktól és nyomorúságoktól, mindezekben azonban megtapasztalhattuk az Ő segítségét és megmentését? Amikor „semmi kiutat sem látva”, mégis ragaszkodtunk a bizalomhoz, hogy nem vagyunk „kiút nélkül” –, Ő egy isteni kiutat mutatott nekünk.

Az Ő együttérzése Azonban mind Istennek az Igéje, mind pedig a hit tapasztalata megmutatja nekünk, hogy ez sem mindig következik be így. Előfordulhat, hogy egy helyzetben hosszú ideig semmi sem változik. A személyes nyomorúság és a lelki próbák megmaradnak. A súlyos betegség során nem mutatkozik semmi javulás. A bajok a helyi gyülekezetben és a testvérek között még mindig emésztik az idegeinket. Erre az esetre is ad ígéretet Isten Igéje: „Minden nyomorúságukból ő maga szabadította meg őket” (Ézs 63,9).



Ha még várat is magára a szorongattatás vége, az Úr velünk együtt akar lenni ebben a szorongattatásban. Igen, Ő úgy érzi mindezeket a nyomorúságokat és próbatételeket, mint a sajátját. Mi pedig élvezhetjük az Ő együttérzését és közösségét, – sőt éppen ilyen időkben élvezhetjük azt valójában. Nincs meg arra minden okunk, hogy kövessük Igéje felhívását, és gondjainkat Őrá bízzuk?

Megszívlelendő tanácsok „…ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű…, azt vegyétek figyelembe!” (Fil 4,8) Barátságtalan, sértő szavakat ne hallgass meg, és testvéreid kisebb hibáira nézve légy elnéző. Hittestvéred helytelen tettét látva, ne tételezz fel azonnal rosszindulatot. Ha valamit nem jól fogalmazott, ne üsd rá azonnal a tévtanító bélyegzőt. Ne hallgass mások pletykájára, s azokat te ne terjeszd, enyhítsd a kemény szemrehányásokat. Légy igazságos! Ne pazarold idődet a pártoskodásra. Minden ilyen tetted olyan, mint a polyva, amely a tűzben megég. A félreértést ne nevezd hazugságnak. Feltételezd, hogy a másik igazat akar mondani. Testvéred hitében előbb azt keresd, amivel egyetértesz, s ne feszegesd az ellentéteket. Szeretettel nyújts kezet minden hittestvérednek, mint aki tagja Krisztus Testének, kivéve a gonoszul cselekvőket. Imádkozz gyakran, kitartóan és hittel. Ha elhanyagolod a „belső szobádat” (Mt 6,6), annak lelki-szellemi életed csak a kárát vallja. Naponta olvasd a Bibliádat, mert az lelki életed és szellemi ismereted erősödését szolgálja. Törekedj Krisztussal erkölcsi azonosulásra; olvasd ezért az evangéliumokat, és lépj Mestered nyomába. A meggyőző életvitel többet jelent minden beszédnél. Befolyásod, legyen az jó vagy gonosz, maradandó nyomokat hagy. A rólad kapott benyomások megmaradnak. Akárkivel is találkozol, arra valamilyen formában hatással leszel, légy ezért nagyon bölcs és óvatos. A szeretet: „Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr” (1Kor 13,7).

M. V.

2008. évi 2. szám

19

Korunk 18-30 év közötti fiataljai, akiket a média „Xgenerációnak” nevez, számos olyan jelentős kulturális, társadalmi, családi, oktatási, politikai és technológiai változással szembesültek az utóbbi 30 évben, amely igen nagymértékben befolyásolta az életüket. Vizsgáljuk meg e kóros korjelenségekből a legfontosabbakat a Biblia fényében. Meghökkentő lista: furcsa, szomorú és kétségbeejtő! 1. Fiataljaink a legtöbb információt kép- vagy hangforrásból szerzik; egy nem olvasó generáció nőtt fel, ami a bibliatanulmányozás jövőjével kapcsolatban súlyos kérdéseket vet fel. 2. Az iskolákból hiányzik Isten, a Biblia olvasása és az imádság. 3. A biblikus erkölcsi szabályok és határok szinte teljesen hiányoznak. 4. Szinte teljesen a saját elképzeléseik szerint élnek: nincs számonkérhetőség vagy személyes felelősség. (Mottójuk: Ha valami nekem jó, akkor az egy jó dolog.) 5. Olyan társadalomban élünk, amelyben a helytelen gyorsan helyessé válik, valamint, ami helyes, azt helytelennek tartják. A ma társadalmának az erkölcsi normákat a feje tetejére állító tendenciája azt eredményezte, hogy a devianciát nem kezelik fontos kérdésként. 6. Uralkodó életérzéssé vált az irónia, a cinizmus, a szkepticizmus, a bizalmatlanság és a reménytelenség. A reménytelenség és kilátástalanság következménye, hogy e korcsoportban az egyik vezető halálok az öngyilkosság. 7. A tekintély elleni lázadást úgy minősítik, mint a szabad akarat kifejeződését. 8. Az idősebbek és szokásaik tiszteletének szinte teljes hiányát tapasztaljuk. 9. A liberális sajtó és média megveti a keresztyéneket, és a keresztyénséget idejétmúlt életszemléletnek tekinti. 10. Az otthon harcmezővé vált, az erőszak és terrorizmus az élet része lett. 11. A médiában megjelenő szex, erőszak, durvaság és igénytelenség nagy hatással van a legfiatalabbakra. 12. A számítógépek, az internet és a videojátékok elterjedésével megjelent a játékfüggőség. 13. Mindkét dolgozó szülő elfoglaltságából adódóan a családi élet háttérbe szorult. 14. A családok több mint felében csak egy szülő neveli a gyermeket. 15. A testi fegyelmezés szinte teljesen kiszorult az otthonokból. Azt tanítják, hogy a testi fenyítés a gyermek veszélyeztetését jelenti. 16. Az abnormális szexuális viselkedésformák elfogadásának erőltetése nagyon káros. 17. A droggal folytatott háború elvesztése, a drogfüggők igen magas aránya jellemző, mivel sok vezető helyen eltűrik a jelenséget. 18. A kormányzatban hiányzik az őszinteség, a jellem és a megbízhatóság. Igen kevés a valóban kiemelkedő politikai személyiség. 19. Széles körben elterjedt az abortusz legalizálása, és központi kérdéssé formálása. 20. A feminizmus és a női liberalizációs mozgalmak megerősödtek, amelyek helytelenül értelmezik a női szerepeket. 21. A fák, az élővilág sokkal nagyobb jelentőségűek, mint az emberi élet.

L. Parks (Élő Gyülekezetek, 2002)

„Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygõk voltunk, különféle kívánságok és élvezetek rabjai... De amikor megjelent a mi üdvözítõ Istenünk jósága és emberszeretete... az Õ irgalmából üdvözített minket, újjászülõ és megújító fürdõje, a Szent Szellem által, akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítõnk által...” (Tit 3,3-6)

20

Vetés és Aratás

Az áldás pohara „Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk” (Róm 5,8). 1987 áprilisában ejtőernyősugró találkozó volt Arizonában. A résztvevők közül négy sportoló 2700 méterről ugrott, és egy összekapcsolódott formát akartak felvenni a levegőben. Ekkor a 31 éves Debbie Williams nekiütközött egyik társa zsákjának, és ki nem nyitott ernyővel, öntudatlanul zuhant lefelé. Gregory Robertson, a csoport kiképzője a többi ugró felett lebegett kb. 12 méterre. 1700 méter magasan késleltetett nyitású ugrás közben villámgyorsan felmérte a helyzetet, és minden igyekezetével arra törekedett, hogy Debbiet-t idejében elérje. Csak néhány másodperc állt rendelkezésére. Szorosan testhez simuló karokkal és összezárt lábakkal zuhant fejjel lefelé, hogy Debbie-t elérje. 300 km/h sebesség mellett kb. 1000 m magasságban utolérte. Megfogta, majd 600 m magasan kinyitotta az ejtőernyőjét és a sajátjához csatolta. Így suhantak lefelé. A lány még mindig öntudatlanul – hátával érkezett a földre. Ez a manőver nem történt ugyan sérülésmentesen, de Gregory megmentette Debbie életét. A leány tehetetlensége élő példa az ember képtelenségére, arra, hogy önmagát megmentse. Ha az Istennel való kapcsolat nincs meg, az örökéletről nem lehet beszélni, az ember erőtlen, és feltartóztathatatlanul zuhan lefelé, a mélybe. Isten nagy szeretete éppen abban nyilvánult meg, hogy Fia, az Úr Jézus Krisztus a megfelelő időben halt meg az emberért, hogy megmentse. Ma mindenki, aki akarja, hit által igénybe veheti ezt a nagy lehetőséget. A lehetőségnek nagy ára van, amit Isten fizetett ki, ez pedig Fiának, az Úr Jézusnak a vére, mert „…vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat” (Zsid 9,22). (Lásd még: 3Móz 17,11) A számos áldások egyike, amelyben Jézus Krisztus váltsága által részesülünk, a bűneink megbocsátása. Isten előtti tartozásunkat, bűneinknek 2008. évi 2. szám

összes terhét, bántó lelkiismeretünket és megfáradt lelkünk fájdalmait Isten elvette. De milyen is ez a szabadítás? Hogyan ujjonghat a szívem? Úgy, ha felismeri: milyen nagy és súlyos volt az én bűnöm a mindenható Isten előtt, és Ő mégis mindegyiket teljesen megbocsátotta, és többé arra nem emlékezik (Ézs 43,25). Ez az áldás annál értékesebb lesz számunkra, minél jobban felismerjük, mit tettünk mi, és mit tett azért Isten, hogy megbocsáthatta a bűneinket. Ehhez egy igazságos alapra volt szükség, mert a szent Isten nem nézhette el csak úgy a bűnt, nem, neki szentséges természetének megfelelően kellett ítélnie. Ez az alap az Úr Jézusnak a Golgota keresztjén kiontott vére, és az Ő halála. Isten ítélete volt ez minden bűn felett. Ez az egyetlen, de az örökre szóló biztos alap bűneink bocsánatára. Nem melegíti fel újra és újra a szívünket, amikor arról olvasunk, amit az Úr azon az éjszakán mondott, amikor elárulták? „…ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára” (Mt 26,28). Az Ő vére, egy hibátlan és szeplőtlen Báránynak a vére (1Pt 1,19), amely a kereszten, a tökéletes oltáron, az Újszövetség oltárán folyt. Ezáltal az Ószövetség próféciái, amelyek az Ő haláláról beszéltek, beteljesedtek. Csak ez a vér az alapja minden áldásnak. Ezért a pohár, amelyet felemelünk az Úr vacsoráján, számunkra az „áldás pohara”!

A Hold Fényét a Naptól kapja, és nem magának tartja, mikor az éji égen megjelen. Sugarát Földre önti, a vándort így köszönti, ki járja a végtelent. Egy kis fényt én is kaptam, s nehogy magamnak tartsam, segít a kegyelem. Kissné Héczei Erzsébet

21

A világegyetemmel kapcsolatban bármennyire vitatható is egy tudományos módszer lényege, alapjait illetően nincs kétség: ez az univerzum felfoghatósága. Albert Einstein ezt így fogalmazta meg: „A legfelfoghatatlanabb a világegyetemben az, hogy emberi ésszel felfogható.” Csodálkozását pedig így fejezte ki: „Talán furcsának találod, hogy a világ felfoghatóságát (amennyire beszélhetünk erről) csodának vagy örök rejtélynek tekintem. Mindenképpen, hiszen egy kaotikus világot kellene várnunk, amelyet az elme nem képes felfogni. Ha felállítjuk is az elméletek axiómáit (nem bizonyított alapfeltevés), annak sikere feltételezi az objektív világ magas fokú rendjét. Ez az a csoda, amely állandó megerősítést nyer”. Nem csak meghökkentő, hogy az univerzum felfogható, hanem hogy ez a felfoghatóság matematikai természetű. Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus a következőt írta: „A matematika hatékonysága a természettudományokban már-már határos a misztikummal, és nincs rá ésszerű magyarázat.” A matematika és a fizika közötti összhang oka még mélyebb természetű. Érdekesen fogalmaz John Polkinghorne: „A tudomány nem magyarázza a fizikai világ matematikai felfoghatóságát, hiszen a tudomány éppen azon a hiten alapszik, hogy a fizikai világ matematikailag felfogható. A hitnek tehát szerepe van a tudományban. És nem arról van szó, amit Richard Dawkins és mások terjesztenek a hittel kapcsolatban, hogy a „hit” „vakhitet” jelent, és kizárólag a vallásra tartozik, ezért a tudományban nincs helye a hitnek. Dawkins egyszerűen téved! A hit elválaszthatatlan a tudománytól. Gödel második tétele ezt így fejezi ki: „A matematikát nem művelhetjük anélkül, hogy ne hinnénk az ellentmondás-mentességben, és ez azért hit, mert azt nem lehet bizonyítani, hogy a matematika ellentmondásmentes. A gravitáció newtoni törvénye megmagyarázza, miért keringenek a bolygók ellipszis pályán a Nap körül, és előre meg tudunk mondani csillagászati eseményeket, napfogyatkozást és mást. Ez a hitünk arról tanúskodik, hogy ami megtörtént ma, holnap is megtörténik. De azért, mert a Nap életünk minden napján fel-

kelt, nincs rá garancia, hogy holnap is fel fog kelni. Az a meggyőződés, hogy fel fog kelni, megbízható szabályszerűségeken nyugszik, és ez egyfajta hitből származik, mégis nélkülözhetetlen a tudomány előrehaladásához.” Hogy az univerzum miért fogható fel értelemmel, az nem attól függ, hogy tudósok vagyunk-e vagy nem, hanem attól, hogy teisták vagy ateisták vagyunk. A teisták úgy érvelnek, hogy Wigner téved, amikor azt mondja, hogy az univerzum felfoghatóságának nincs ésszerű magyarázata. Ellenkezőleg! Az univerzum értelemmel való felfoghatóságának alapja Isten értelme, mert mind a valóságos világ, mind a matematika visszavezethető Istenre, aki teremtette az univerzumot, és az emberi elmét is. Ezért nem meglepő, hogy az Isten elméjének hasonlatosságára teremtett emberi elme által felállított matematikai elméletek alkalmazhatók egy olyan univerzumban, amelynek Építésze ugyanaz a teremtő Elme, vagyis Isten. A fizikai részecskék és a matematikai egyenletek nagyfokú egyezése feltételezi egy „kozmikus matematikus” létezését, aki megfelelő módon felállítja ezeket az egyenleteket. A fizika törvényeinek létezése azt sugallja, hogy van egy Isten, aki megfogalmazta ezeket a törvényeket, és biztosítja, hogy a fizikai világ megfeleljen azoknak. Tehát a teizmus megerősíti az univerzum értelemmel való felfoghatóságát, az ateista nézet pedig aláássa azt, és értelmetlenséggé nyilvánítja. Azonban a tudomány korántsem veti el Istent, sőt fontos érvek szólnak amellett, hogy a tudomány alapvető szellemi indoklását a Teremtő létezése adja meg. Stephen Howking, cambridge-i professzor is, aki egyébként nem nagyon rokonszenvez a teizmussal, a következőt jelentette ki egy televíziós interjúban: „Nehéz anélkül beszélni az univerzum kezdetéről, hogy ne hivatkoznánk Istenre. Nagyon is lehetséges, hogy Isten oly módon cselekszik, ami nem írható le a tudomány törvényeivel.” Részlet John C. Lennox, az Oxfordi Egyetem matematika-professzorának „A tudomány valóban eltemette Istent?” c. könyvéből. (Evangéliumi Kiadó, Budapest)

A hit szerepe a tudományban

22

Vetés és Aratás

Jó fa, jó gyümölcs Mint egy fa „Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki” (Lk 13,8-9). (Az Úr Jézus a jó embert a jó gyümölcsöt termő fával hasonlítja össze.) Uram, mint egy fa, olyan legyen előtted az életem; Uram, mint egy fa, olyan legyen előtted az imádságom! Adj nekem földbe nyúló gyökereket, hogy mélyen alapozódjon a régmúlt időkben, meggyökerezve atyáim hitében. Erősíts meg, hogy szilárd törzzsé növekedjem, és egyenesen álljak helyemen, s ne inogjak meg, tomboljanak bár viharok köröttem. Add, hogy szabadon nőjenek ki belőlem ágaim: a gyermekeim, Uram; engedd, hogy megerősödjenek, és ágaik az égbe nyúljanak! Adj nekem jövőt is, s hogy leveleim zöldelljenek, s a telek múltával új reménység sarjadjon bennük; ha pedig eljön az ideje, engedj gyümölcsöket hoznom!

Ha a jó mag jó talajt kap, jó gyümölcsöt teremhet; ha az ember Igét hallgat, üdvözülhet és élhet.

Uram, mint egy fa, olyan legyen előtted az életem; Uram, mint egy fa, olyan legyen előtted az imádságom!

L. Zenetti

„Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és viszont nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fát a gyümölcséről lehet megismerni. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” (Lk 6,43-45). 2008. évi 2. szám

Csodálatos, szép természet Istenünkhöz elvezet; az almafa almát terem, s élet fája életet.

Jót kaptatok, jót, Istentől, jót tegyetek mindennap, s jóságotok jutalmául felragyog majd jó holnap. Jó gyümölcsöt teremjetek szavakban és tettekben, s jó emberek vesznek körül szeretetben és hitben. Dömötör Tibor

23

essiási csodák

M 2.

Az első messiási csoda, a leprás meggyógyítása (a folyóirat előző számában közöltük) és a második messiási csoda között eltelt időközben Izráel vezetői Jézus Krisztust bárhová ment, figyelték, és szüntelenül kérdezgették.

mondja: „Csak nem ez a Dávid Fia?” Csak nem ez a zsidók Messiása? Soha nem tették fel ezt a kérdést, amikor az Úr Jézus másfajta démonokat űzött ki. Most azonban, amikor néma démont űzött ki, feltették a kérdést, mert a rabbik tanításából tudták, hogy ez messiási csoda volt. Csakhogy a zsidó tömegek mindig hajlamosak voltak a vezetők követésére. Az újszövetségi időkben, mivel a farizeusi judaizmus népszerű volt a tömegek között, ez a vezetőkövetés nagyon erősen jellemezte őket. Így tehát, még ha meg is kérdezték: „Csak nem ez a zsidók Messiása?” – a kérdést nem voltak hajlandók önmaguk eldönteni. A vezetőiktől várták a döntést.

A néma démon (ördög) kiűzése

A zsidók válasza

A második messiási csoda körülményeit két evangélium jegyzi fel (Mt 12,22-37; Mk 3,22-30). A Máté 12,22 szerint az Úr Jézus kiűzött egy démont, amely a megszállott embert megvakította és megnémította. A démonok kiűzése akkoriban egyáltalán nem volt szokatlan a zsidók világában. Még a farizeusok, a rabbik és követőik is ki tudtak űzni démonokat. De a farizeusi judaizmusban a démonok kiűzésének sajátos rituáléja volt, amely három fokozatot tartalmazott. Először az ördögűzőnek kapcsolatba kellett kerülnie a démonnal, mert amikor a démon beszél, akkor annak az embernek a beszélőszerveit használja, akit megszállt. Másodszor, a démonnal való beszélgetés során meg kell tudni a démon nevét. Harmadszor, ennek a névnek a használatával tudták kiűzni a démont. Voltak alkalmak, amikor az Úr Jézus ezt a zsidó módszert alkalmazta, például a Márk 5-ben. Volt azonban egyfajta démon, amellyel szemben a zsidó módszer tehetetlen volt, éspedig amikor a démon megnémította a megszállt embert, ezért az nem tudott beszélni. És mivel nem tudott beszélni, semmiképpen nem lehetett kapcsolatot teremteni ezzel a démonnal, megtudva a nevét. Tehát a judaizmus keretei között lehetetlen volt kiűzni a néma démont. Azonban a rabbik tanítása szerint, ha majd eljön a Messiás, neki lesz hatalma arra, hogy az ilyen démont is kiűzze. A Máté 12, 22 szerint az Úr Jézus pontosan ilyen démont űzött ki; a 23. vers szerint pedig pontosan az volt a csoda célja, hogy az egész sokaság elcsodálkozzon, és ezt

A második messiási csoda és a zsidó tömegek kérdezősködésének a fényében a zsidó vezetők rájöttek, hogy nyilvánosságra kell hozniuk végleges döntésüket, Jézus Krisztus messiási igényeivel kapcsolatban. Kétféleképpen dönthettek. Kijelenthették volna a bizonyítékok fényében, hogy Ő a Messiás. A másik lehetőségük, hogy elutasítják Jézus Krisztus messiási igényét. De ha ezt választják, akkor meg kell magyarázniuk, hogy tudta az Úr Jézus mégis végrehajtani azokat a csodákat, amelyekről azt tanították, hogy csak a Messiás tudja majd megtenni. A farizeusok a második lehetőséget választották, és elutasították Jézus messiási igényét. A magyarázatuk pedig az volt, hogy az Úr Jézust magát is démonoktól – mégpedig magától Belzebubtól (’a legyek ura’), a démonok fejedelmétől – megszállottnak mondták. Tehát nem Ő a Messiás, hiszen maga is démonoktól megszállott. Míg az első messiási csodára az volt a reakciójuk, hogy elkezdték a vizsgálódást, a második messiási csodára az, hogy elutasították az Úr Jézus messiási igényét. Izráel vezetőinek ez a cselekedete készítette elő a zsidók véres történetét a következő 2000 évre.

A NÉMA DÉMON KIŰZÉSE Bevezetés

24

Az ítélet Jézus Krisztus kétféleképpen reagált. Az elsőben védte magát, négy dolog elmondásával (Mt 12,25-29). A második reagálása ítélet volt (Mt 12,30-37). Jézus azt mondta, hogy ez a nemzedék megbocsáthatatlan bűnben vétkes, mégpedig a Vetés és Aratás

Szent Szellem káromlásában. Az ítélet tehát ki lett mondva e fölött a nemzedék fölött, és ezt az ítéletet semmiféleképpen nem lehetett enyhíteni. Ez bekövetkezett 40 évvel később, Kr. u. 70-ben Jeruzsálem és a templom lerombolásával. A Máté 12,38-45-ben megtaláljuk a farizeusok válaszát és Jézus Krisztus viszontválaszát. A farizeusok megismétlik támadásukat, és újabb jelet kívánnak Jézustól, mintha már nem bizonyította volna be hitelesen messiási voltát. Ezért Jézus a farizeusoknak azt mondta, nem kapnak több jelet, kivéve egyet: Jónás jelét, amely a feltámadás jele. Teljességgel igaz, hogy az Úr Jézus ez után az esemény után is tett csodákat, de csodáinak célja megváltozott. Többé nem arra törekedett, hogy azok jelek legyenek Izráel számára, hogy döntésre juthassanak Jézus Krisztus messiási igényével kapcsolatban. Ezek után csodáinak célja az volt, hogy felkészítse 12 tanítványát arra a munkára, amely rájuk várt éppen ennek az elutasításnak következtében.

Változás Krisztus szolgálatában

Az első változás, amint korábban utaltunk rá, csodáinak célját érintette. A második változás azokat az embereket illette, akikkel a csodákat tette. Eddig valahányszor az Úr Jézus csodát tett, a tömegek javára tette anélkül, hogy először hitet kívánt volna tőlük. Mostantól kezdve azonban csak az egyének javára és szükségük szerint tett csodát, és megkívánta tőlük azt, hogy higgyenek. Eddig valahányszor meggyógyított valakit, azt mondta neki, hogy menjen, és hirdesse milyen nagy dolgot tett vele Isten. Ettől kezdve azonban azt mondta a meggyógyított embernek, hogy ne mondja el senkinek, hogy mit tett vele Isten. A harmadik változás arra az üzenetre vonatkozott, amelyet Ő és tanítványai közvetítettek. Eddig az Úr Jézus és tanítványai bejárták egész Izráel földjét, hirdetve az Ő messiási voltát. Amikor Péter ezt a nagy kijelentést tette a Máté 16,16ban: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia” – Jézus azt mondta neki, ne mondja senkinek, hogy Ő a Messiás, vagyis a Krisztus (20. v.). A negyedik változás tanítási módszerére vonatkozott. Eddig valahányszor tanította a sokaságot, 2008. évi 2. szám

világosan szólt, és meg tudták érteni. Ennek egyik példája a Hegyi Beszéd a Máté 5–7-ben. Ezután viszont valahányszor a sokaságot tanította, azt példázatokban tette. A tanítványai meg is kérdezték tőle: „Miért beszélsz nekik példázatokban?” (Mt 13,10) Az Úr Jézus azt felelte, hogy a példázatok célja az volt, hogy elrejtse az igazságot a sokaság elől: „…mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek” (Mt 13,13). Nehéz megérteni, miért változott meg Jézus Krisztus szolgálata ezen a négy fontos területen, ha nem értjük meg, milyen döntő volt az Úr Jézus messiási voltának elutasítása azon az alapon, hogy Ő démonoktól megszállott. A farizeusok és követőik elegendő világosságot kaptak, de ők elutasították, így több világosságot nem kapnak.

Egy másik néma démon Három evangélium jegyzi fel azt az eseményt (Mt 17,1420; Mk 9,14-29; Lk 9,37-43), amelyben egy férfi odavitte démonoktól megszállt fiát a tanítványokhoz, de ők képtelenek voltak a démont kiűzni. Mi volt a különleges ebben a problémában? A tanítványok korábban ki tudtak űzni démonokat, miért nem tudták kiűzni ezt a démont is? Azért, mert a néma démon kiűzése, amint az előzőekben láttuk, messiási csoda volt. Amikor a tanítványok nem tudták kiűzni a néma démont, megerősítették azt az állítást, hogy az Úr Jézus a Messiás. De ekkor jött Jézus, és kiűzte ezt a démont is, és újra megtette a második messiási csodát. Az Úr Jézus elmondta tanítványainak, hogy azért nem tudták kiűzni a néma démont, mert nem a megfelelő módszert használták. Míg a többi démon kiűzhető Jézus Krisztus nevével, a néma démon csak imádság által (eszközével) kényszeríthető távozásra. Amit tanítványainak tenniük kellett volna, az nem a szokásos eljárás volt, amely bevált a többi démon esetében, hanem egyszerűen bízniuk kellett volna Istenben, az Atyában, hogy Ő tegye meg ezt nekik. (Folytatjuk.) Dr. Arnold G. Fruchtenbaum: „A 3 messiási csoda” c. könyvéből (Evangéliumi Kiadó)

25

Mert ismeri nevemet

4. Nyelvileg a JHVH név – bizonyára jogosan feltételezve – a héber haja, „lenni” igéből vezethető le. (Lásd: 2Móz 3,14: „Vag yok , aki vagyok.”)

A Szentírás felolvasásakor a JHVH nevet a héber Adonaj A JHVH név jelentése szóval helyettesítették, amelyA JHVH név tehát a héber „Mivel ragaszkodik hozzám, nek jelentése: „Úr(am)”. „lenni” (haja, vagy régebbi formegmentem őt, oltalmazom, mában hawa) igéből származik. Jehova vagy Jahve? mert ismeri nevemet” (Zsolt Isten maga magyarázza meg Míg a zsidók a JHVH nevet 91,14). Mózesnek neve jelentését. A A legtöbb bibliafordítás kez- egyáltalán nem veszik a szá2Mózes 3,13-15-ben ezt olvasdettől fogva Isten ószövetségi jukra, ismereteink szerint 14. nevét, a Jahvét (JHVH) az századi keresztyén teológusok suk: „Ha majd elmegyek Izráel Úr vagy ÚR szóval adja vissza. voltak azok, akik Isten héber fiaihoz, és azt mondom nekik: a Azonban sok hívő számára a nevét, a JHVH-t az Adonáj ma- ti atyáitok Istene küldött engem héber elnevezést alapul vevő Je- gánhangzókkal „kombinálták”, hozzátok, és ők megkérdezik tőlem, hogy mi a neve, akkor mit hova névhasználat az ismertebb. és Jehovának olvasták. Ezzel egyidőben felerősö- mondjak nekik? Isten ezt felelte Sokan ezt nem szívesen használják, mivel az egy bizonyos val- dött azoknak a tudósoknak Mózesnek: Vagyok, aki vagyok lási csoport „ismertetőjeleként” a hangja, akik a Jehova név (héb. ehjeh aser ehjeh). Majd azt írását és kiejtését egyszerűen mondta: Így szólj Izráel fiaihoz: terjedt el. tévesnek tartották, és e helyett a A Vagyok küldött engem hozzáIzráel népe és Isten neve Jahve(h) forma mellett érveltek. tok… Ez az én nevem mindörökAz Ószövetséget héber nyel- Ma nagyrészt a Jahve formát re, és így szólítsatok meg engem ven írták. Ennek a nyelvnek az fogadják el egyedül megfelelő- nemzedékről nemzedékre!” A 2Mózes 6, 2-3 -ban azt egyik sajátossága az, hogy rend- nek. A következő érvek szólnak mondja Isten Mózesnek: „Én szerint csak a mássalhangzókat mellette: írják le, és az ehhez tartozó 1. A Jehova szó egy mester- vagyok JHVH!” A teremtés lemagánhangzókkal az olvasás séges, keresztyének, tehát nem írásában (1Móz 1) Isten héber közben egészítik ki a szavakat. zsidók által képzett alakja Isten neve Elóhim. De az 1Mózes 2,4-25 versekben már megjeleAz Ószövetség korai héber kéz- nevének. irataiban Isten nevét csak négy 2. Más, Biblián kívüli forrá- nik a JHVH név, mégpedig az mássalhangzóval írták: JHVH sok inkább a Jahve szót erősítik Elóhim névvel együtt: „Amikor (ez az úgynevezett „tetragram- meg. Az Elephantine nevű szi- JHVH Elóhim (az ÚRisten) a ma”). A szónak a helyes kiejtése geten talált papirusztekercsek- földet és a mennyet megalkotazonban ismert volt az akkor élő ben, amelyek az ószövetségi idő ta…” (2,4). izráeliták számára. (Kr.e. 4.sz.) végéről származnak, A JHVH név az ÚjszövetAz Ószövetség lezárulása Isten nevét JHV-nek írták. ségben után, tehát a Kr.e. 4. század3. Vannak különböző bibliai A görög nyelven íródott Újtól a zsidók szent tiszteletből tulajdonnevek, amelyek végén szövetségben előforduló ószöegyáltalán nem használták a a JHVH név rövidített formájávetségi idézetekben mindig JHVH nevet, noha a harmadik ban – Jahu fordul elő: Jirmejahu a kyrios (jelentése „Úr”) áll, parancsolat nem Isten nevének (Jeremiás), Elijahu (Illés), Sepahogy már a Septuagintában használata, hanem annak meg- hatjahu (Sefatjá). is, méghozzá többnyire névelő becstelenítése ellen irányult. nélkül, mint a Máté 3,3-ban

ÚR, Jehova, Jahve

26

Vetés és Aratás

(idézet Ézsaiás 40,3-ból) és sok ki: „Éli, Éli, lamá sabaktáni!” amely a hívők bensőséges kapmás helyen. Különös figyelmet (Mt 27,46) A héber Éli („Iste- csolatát jellemzi Istennel a mai érdemelnek azok a helyek, ahol nem”) az Él istennév, „az Erős” időben. Magdalai Máriának azt maga az Úr Jézus – aki minden egyik formája. mondta az Úr Jézus a feltámakétséget kizáróan beszélt göröMiért nem fordul elő a JHVH dása napján: „…menj az én testgül is – Isten ószövetségi nevét név az Újszövetségben? Az lát- véreimhez, és mondd meg nekik: az Úrral adja vissza, méghozzá ható, hogy Isten nem akarta, Felmegyek az én Atyámhoz, és a olyan esetekben ti Atyátokhoz, is , a m i kor a z az én Istenemeredeti héber hez, és a ti IsteMi lenne, ha a Biblia lenne a mobilom? sz öveg k ü lönnetekhez” (Jn böző megneve20,17). Mi lenne, ha a Bibliánkat úgy kezelnénk, mint egy mobilt? zéseket használ. A jelenések Mi lenne, ha mindig magunkkal hordanánk? I l yen p éld áu l könyvében, a Máté 22 ,4 4, amikor az Úr Mi lenne, ha mindig visszafordulnánk érte, ha otthon felejtettük? ahol az Úr Jézus Jéz us bemuDávid szavait a tatkozik: „KeMi lenne, ha az Igékre úgy néznénk, mint az SMS-ekre? 110. zsoltárból gyelem néktek idézi: „Így szól és békesség atMi lenne, ha karácsonyra ajándékként adnánk? az Úr (a görög tól, aki van, és Mi lenne, ha vészhelyzet esetén elsőként ezt vennénk elő? k y r i o s névelő aki volt, és aki nélkül a héber e ljöve n d ő…” Mi lenne, ha úgy tekintenénk rá, hogy nem tudunk nélküle élni a mai JHVH helyett) (Jel 1,4), Isten modern világban? az én uramhoz ó s z ö vet s é g i (itt szintén a göjellem ző vo A Biblia olyan mint a mobilunk. Összeköt Istennel, ezáltal is tudunk rög kyrios, azonnását látjuk, vele beszélni, ezen keresztül is válaszol. ban névelővel a mint JHVH-t, héber Adoni hevagyis aki van, És miért jobb a Biblia, mint a mobil? lyett): „Ülj az én aki volt és aki jobbomra, amíg lesz, a Vagyok, Mert soha nem kell a térerő miatt aggódnunk, ugyanis Jézus Krisztus lábad alá nem A k i Vag yok. a kereszthalálával megteremtette vetem ellenségeEz a vers tüka 100%-os idet.” rözi az ember lefedettséget az egész Földön, és a kiontott vérével aláírta azt a Érdemes azt Jézus Krisztus hűségszerződést, amely örökre szól, s állja minden számlánkat, így is megemlíteni, isteni mivoltát, ingyenesen hívható. hogy az Újszöaki a Mindenvetségben van ható Isten, aki HÍVD TE IS! néhány le nem egyszer visszaÉs ne kapcsold ki soha! fordított héber jön a Földre, és arám kifejehogy ítéletet zés (pl. Ámen, g yakoroljon. hogy a keresztyének átvegyék Beliál, Halleluja, Rabbi, ZeMost még a kegyelem ideje ezt a nevet. A JHVH név az baoth), a JHVH név azonban van. Ezért: „Ma, ha az ő hangját emberek, különösen a zsidó nép, egyetlen egyszer sem jelenik halljátok, ne keményítsétek meg Izráel és Isten közötti kapcsomeg. Vagy a hébernek és az a szíveteket…” (Zsid 3,15) latra jellemző. Ezzel szemben aráminak megfelelő Éli és Élói (Kivonat Arend Remmers az „Atya”, sőt az „Abbá, Atya” („Istenem”) formák, amelyet az írásából) (Róm 8,15; Gal 4,6) az a név, Úr Jézus a kereszten mondott 2008. évi 2. szám

27

egyáltalán nem ez a célja, hanem értésükre adja, hogy a legkisebb hit is elég egy lehetetlennek tűnő dolog megvalósítására. Miért ez a felelet? Talán tudta az Úr a vágyaikat, hogy „Az apostolok így szóltak az Úrhoz: »Növeld a szeretnének erős hitű emberek lenni – talán az hitünket!« Az Úr ezt válaszolta: »Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és így szólnátok ehhez a a „mi”, a többes szám első személyű fogalmavadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz zás zavarta a szavaikban? Hiszen az valóban igaz, hogy a gyakorlatimeg a tengerben – az engedelmeskedne nektek«” (Lk 17,5-6). lag megélt hit mértékében jelentős különbséMegpróbált-e már valaki közülünk ilyen mó- gek vannak. Így aztán senki sem akarja magát don gyökerestől kitépni egy fát és a tengerbe közülünk A zsidókhoz írt levél 11. részének ültetni? Biztosan nem – és ez jól is van így. hithőseivel egy szintre állítani. Ráadásul, IsEgy „lássuk csak, működik-e” hit, egyáltalán ten Igéje a (gyakorlati) hitről úgy beszél, mint nem lenne hit, hanem csak puszta kíváncsiság ami kimondottan kegyelmi ajándék (Kor 12,9), és próbálkozás az Istennel való kísérletezés- amire vannak példák az egyháztörténelemben. re, és ilyesmit Isten nem enged meg. Az Isten Az biztos, hogy hittel kell imádkoznunk (Mt Igéje szerinti hitet csak ak21,22). A nagymértékű hit kor lehet gyakorolni, ha egy Van-e még? bizonyára tetszik Istennek, mély, őszinte szívbeli szükés Őt magasztalja. Viszont ség van mögötte, és a teljes Megvallatlan bűnöm előtted ha arról van szó, miért nem titok, ha rég általam el is felejtett, bizonyosság, hogy Isten azt, hallgat meg valakit Isten, miről már nem tudok, amit megígért, meg is tudja azt is bocsásd meg nekem! akkor az mindig az Ő ketenni. Ezt tanulhatjuk meg Hiszen, ha belegondolok, gyelme, az Ő hajlandósága Ábrahámtól (Róm 4,21). anélkül, hogy a hit mértéoly nagy volt utam lajstroma, Az Úr itt kétségtelenül éltem ádáz ostroma… két valahogyan mérni, vagy egy olyan kép formájában Tudom, elfedezted, a kérés nagysága szerint beszél, amely az imádságba mit jóvátenni nem tudnék soha, beszámítani lehetne. vetett hitbeli bizalmunkat noha elédbe tártam sokat, Gondoljunk csak Dánielfeltételezi, és nem a fák nem említve másokat. re. Az Isten népéért monAzokat, miket feledésbe temettem, gyökeres kitépése, vagy a dott könyörgésében ezeket ezért, Uram, mit nem említettem, hegyek elmozdítása az ér- azokért is bocsánat, mert a megindító szavakat olvastelme (vö. Mt 17,20). De az bú és bánat – suk: „Mert nem a magunk a jelentés, amit ezek a ké- habár nem akartam, igaz tetteiben, hanem a te pek hordoznak, olyan találó, előtted én eltakartam, nagy irgalmadban bízva hogy behatoltak a hétközna- de most újra sebesre vakartam visszük eléd könyörgéseinpi nyelvünkbe is, ahol akkor az égető, viszkető csípést, ket” (Dán 9,18). Ennek az beszélnek a fák kitépéséről mit gonoszság csalánja okozott. embernek pedig volt mit és a hegyek elmozdításáról, Kérlek, mondd erre is, Uram: felmutatnia az „igazságos„Megbocsáttatott!…” amikor egészen rendkívüli ság” tekintetében. Az IsKalamár László teljesítményeket akarnak ten népe iránti szeretete, leírni. És ha olvassuk a Zsia bűnbánatra való készsége dókhoz írt levél 11-ben, hogy milyen rendkívüli és őszintesége miatt kedves volt Isten előtt (Dán tetteket tud a hit véghezvinni, akkor az, ami 9,23), s ennek fontos jelentése van. Ő azonban például a 32-35. versekben van leírva, nincs is azonosul Isten népével, és nem táplál olyan elolyan nagyon távol ettől. várásokat, melyek a maga kiváló tulajdonságaiAz apostolok kérték az Urat, hogy növelje ra támaszkodnak, bár – velünk összehasonlítva a hitüket, és bizonyára úgy gondolták, hogy ez – bizonyára lett volna rá oka. teljesen az Ő elgondolása szerint való. De neki

28

Vetés és Aratás

PRÓBATÉTEL

Így mi sem azért nyerünk meghallgatást, mivel erős hittel tudunk imádkozni – még ha az így is lenne –, hanem Isten irgalmassága miatt. egy háttérbe fémet megtisztítsanak, meg Ez Hogy a gondolat szorítja a hit mértékét, kell olvasztani azt. és ez igen nagy vigasztalást jelent sokak száA gyémántot négyszögletesre kellkönnyek csiszolmára, akik már régen várnak gyakran ni, hogy teljes szépségében ragyogjon. között, könyörgésük meghallgatására. A préselésnek vetik alá, A napraforgómagot mustármag kisebb minden (akkoriban hogy belőle olajat nyerjenek. ismert) kerti magnál (Mt 13,32), és ha közüA szőlőt is kipréselik, hogy állítsalünk még senki sem szakított ki bort hit által egy nak elő belőle. és ültette át a tengerbe, ez fát gyökerestől, nem jelenthogy mást,tápláló mint hogy még ezzel a cse-a Ahhoz, kenyeret kapjunk, kély hittel sem rendelkezünk. Isten ezért gabonát meg kell őrölnünk, ésDe a tésztát meg nem sütnünk. hallgat meg egy imádságot sem? Jusson kell eszünkbe az apa, aki megszállott fiát először József az lábát bilincsbe szorították (Zsolt a tanítványokhoz, pedig az Úrhoz vitte. 105,18), miután aazután fáraó őt helyettesévé tetKételkedve mondta: „Ha valamit lehet tenned te. ...”Mózes , az Úr negyven pedig ezt évig felelte neki: őrzött „Ha lehet vanyájat magálamit tennem? – Minden lehetséges annak, aki nyosan Midián pusztaságában, mielőtt Isten hisz.” Erre azőt apanépe ezt kiáltja: „Hiszek, segíts a felhasználta megszabadítására. hitetlenségemen!” (Mk 9,17-27) Ez a férfi felisDávid, „az Isten szíve szerint való férfiú” meri, hogy egy meghallgatható imádsághoz hit vad üldöztetésnek volt kitéve, mielőtt a szükséges, és önmagánál csak hitetlenséget tatrónt elfoglalhatta; és szorongattatásának lál. De ő megmarad a kérése mellett: „Segíts!” idején írta fogalmazva: legszebb zsoltárait. – másként „Mégis segíts!” Az Úr Pál apostolnak tövis adatott a testébe, pedig meghallgatja őt. amely őt azt alázatosságban tartotta. Amikor Valaki mondta ezzel kapcsolatban: „Jéazusrómai fogságban volt, ott leveleinek a maga végtelen jóságábanírta nemcsak megnagy részét.akar, hanem hitet is akar támaszszabadítani János apostol, Urunk nagyoncélszerű szeretani abban, aki élakit azzal.” Mennyire tet, Patmosz szigeti száműzetésében írta a ezt feltételezni mindenkiről, aki tudatában Jelenések könyvét. van hite hiányosságának, és mégis látja, hogy a megmentetést csak lehet megtalálni! Az Úr Jézust azIstennél Atya szenvedések által Közülünk is bárki eljuthat tette tökéletessé (Zsid 2,10).addig, amikor eltűnik a hitbizonyosság annyira, hogyútjai. még Azt egy Ilyenek Isten kikutathatatlan „mustármagnyi” sem de marad meg belőle – gonfenyíti, akit szeret, javukra, hogy szentdoljunk csak a gyógyíthatatlan betegségekre ségében részesüljenek (Zsid 12,10). Ő felkéés más nehéz élethelyzetekre, amikor teljesen szíti azokat, akiket használni akar. Legyen megrendülünk. Abba kellene akkor hagynunk Övé a dicsőség mindörökké! az imádkozást? Teljesen le kellene mondanunk, mert a hitünk már nem tud lépést tartani a helyzettel? Nem, még ha azt is kellene mondanunk: „Segíts az én hitetlenségemen!” Akkor boruljunk oda az Atya karjaiba, bár nem tudjuk, mi a szándéka velünk, ezzel az egy kivétellel: „... próbára tett, hogy ő végül is jót tegyen veled” (5Móz 8,16). E. E. H. 2008. évi 2. szám

Lót történetének margójára Ki visszanéz, sóbálvánnyá mered, Azt megbénítja, s leköti a múlt; Csak azt látja, hogy elsüllyedt vidéken Neki virágos, kis kertje virult. Csak azt látja, hogy füst száll fel a helyről, Ahol nem régen még a háza állt… Nem látja a Hegyen az életet, Csak a völgyben a fájdalmas halált. Ki visszanéz nem való a harcra, Eddig bármilyen erővel szaladt. Sóbálvánnyá lesz annak az arca, Ki visszanéz – egy pillanat alatt. Sóbálvánnyá lesz annak a szíve, Nehéz kővé, mi mégis egyre fáj, Sóbálvánnyá lesz annak a szíve, Nehéz kővé, ki félúton megáll. Csiha Kálmán

Tanács A példabeszédek könyvéből Ezt az ószövetségi könyvet Isten úgy ihlette, hogy képessé tegye az embert egy bölcs mondás vagy éppen egy talány megértésére, amely gyakran a sorok mögött van elrejtve. A könyv kulcsverse az 1,7, illetve a 9,10: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.” Ha valaki bölcs akar lenni, legjobb, ha Isten tiszteletével, a benne való bizalommal és az iránta való engedelmességgel kezdi. Mi ésszerűbb annál, minthogy a teremtmény bízik a Teremtőjében? Másrészt, mi mond ellent leginkább a józan észnek, mint az, hogy az ember hátat fordít Istennek? A bölcs megbánja a bűneit, befogadja Jézus Krisztust, a Megváltót, és teljes szívből, odaadó hűséggel neki él. W. MacDonald

29

Nehezen érthetõ bibliai helyek

„Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg...” „Aki a bűnt cselekszi, az az ördögtől van… Aki az Istentől született, az nem cselekszik bűnt…” (1Jn 1,8; 3,8-9) Úgy tűnik, ha a János 1. levelének e két helyéről való igazságokat abszolút értelemben kellene vennünk, minden reménységünk odalenne, és egyetlen hívő sem állhatna meg Isten előtt. Az 1. fejezetben azonban ezt olvassuk: „Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg.” Itt az a megállapítás, hogy valakinek nincs bűne, csalásnak van feltüntetve, miközben a 3,9-ben egyértelmű a megállapítás: „Aki az Istentől született, az nem cselekszik bűnt.” E két hely azonban nem mond ellent egymásnak. Az 1. fejezetben úgy tekint a Szent Szellem a hívőre, mint aki közösségben van az Atyával és az Ő Fiával, és bevezettetik Jézus Krisztus jelenlétébe. Ha én egy ilyen jelenlétbe állíttatom, és azt mondom, hogy nincs bűnöm, akkor megcsalom önmagamat, és nincs bennem az igazság. Az Atya és a Fiú közelében és a velük való közösségben a bűn nyilvánvalóvá válik, s akkor tudatossá lesznek előttem a vétkeim. Mindig a test tevékenysége az akadálya a tulajdonképpeni közösségnek, de Isten jelenlétében napvilágra kerülnek a bűneim. Azonban gondoskodás történt erről: „Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.” Az bizonyos, hogy Jézus Krisztus műve elvégeztetett, de ez nem zárja ki a másik igazságot, ami a mi közösségünk fenntartására vonatkozik. A 3. fejezetben a Szent Szellem a hívő emberre nem az Atya és a Fiú jelenlétében tekint, hanem a világ jelenlétében. Az Atya és a Fiú jelenlétében tekintve azt mondják róla, hogy van bűne; amint azonban, ellentétben az őt körülvevő világgal, amely bűnben él, szemléljük őt, az Írás megállapítja: „nem cselekszik bűnt.” A világ gyermekei nem rendelkeznek új természettel, csak a bűnnel. A hívőnek azonban új, szent és szerető természete van, amely nem követ el bűnt.

30

E tekintetben Keresztelő János szolgálhat példaként számunkra (Mt 11). Börtönben volt, amikor elküldte tanítványait Jézushoz, hogy megkérdezzék tőle, vajon valóban Ő az, aki eljövendő? Jézus ezt felelte a küldötteknek: „Menjetek el, és mondjátok el Jánosnak, amit hallotok és láttok: vakok látnak…” Ezzel mintegy azt kérdezte: „Megtehetné-e más, mint a Messiás, mindezeket a csodálatos tetteket?” De az Úr még ezt is hozzáfűzte: „Boldog az, aki nem botránkozik meg bennem” (Mt 11,6). Először is egy személyes utalást találunk itt, ami egyedül az Úr és János között történik. Amikor azonban elmentek Keresztelő János tanítványai, és az Úr Jánost, mindenki mással ellentétben – azt is mondhatnánk, hogy a világgal ellentétben – szemlélte, milyen szeretettel beszélt akkor róla. Ezt mondta a népnek: „Bizony, mondom nektek: nem támadt asszonytól születettek között nagyobb Keresztelő Jánosnál.” A Keresztelő Jánosnak küldött üzenet egy, az Úr jelenlétében levő hívőt érint, aki előtt minden bűne nyilvánvalóvá válik. A sokasággal szemben azonban az Úr teljességgel védelmébe veszi Jánost, és igazolja őt. Így van ez az 1János 1-ben is. Minden bűnünk nyilvánvalóvá lesz, amikor az Úr jelenlétének világosságában járunk. De az 1János 3,9-ben, ahol a világgal állíttatunk szembe, azt olvassuk, hogy aki az Istentől született, „az nem cselekszik bűnt”. Hasonlóképpen igazolta Isten Izráelt is az ellenségei előtt, amikor ezt mondatta Bálámmal: „Nem látnak bajt Jákóbban, nem látnak nyomorúságot Izráelben” (4Móz 23,21). Isten jelenlétébe állíttatva meglátjuk azt, amik vagyunk, és Őelőtte világosan látjuk a cselekedeteinket. Ott azonban az is tudatossá lesz bennünk, hogy kegyelme által miként gondoskodott rólunk vétkeink miatt: „Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől” (1Jn 1,7). W. Kelly Vetés és Aratás

Bayerle Kornél

A Szent Szellembe merülés 32 oldal (12,5x18,5 cm)

A Szellemmel való betöltekezés és a Szent Szellembe merülés ó- és újszövetségi tanításait veszi végig a szerző az újjászületéssel összefüggésben is. A függelékben olvasható még Alexander Seibel írása: Mi volt a Szent Szellem káromlása?

„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel (szellememmel)! – mondja a Seregek Ura” (Zakariás 4,6). I. rész: Lichtenstein Izsák (1824-1909) kerületi rabbi története (Tápiószele – Tiszaeszlár – Budapest). II. rész: Ungár Aladár (1905-1970) – egy Krisztusban hívő zsidó rövid életrajza.

Anise M. Behnam

Egészséges vagy még? 68 oldal (12,5x18,5 cm)

Két igazi izráelita életútja 62 oldal (14,5x20 cm)

A táplálkozással kapcsolatos tények egyre inkább hozzátartoznak az általános ismeretekhez, és sok mindent el is értek az egészségre nevelés terén. De sokkal nagyobb jelentősége van a keresztyén ember számára a szellemi-lelki egészségnek, amelyre Isten Igéje tanít bennünket. Az olvasó ezt a könyvet kihívásnak és érdekesnek fogja találni.

John C. Lennox Ebben a gondolatébresztő könyvben John Lennox, az Oxfordi Egyetem matematika professzora felteszi a A tudomány valóban kérdést: Valóban igaz, hogy a tudományban minden eltemette Istent? az ateizmus felé mutat? Vagy lehetséges, hogy a teiz200 oldal mus jobban összefér a tudománnyal, mint az ateiz(14x20 cm) mus? A tudomány valóban eltemette Istent vagy nem?

Benedikt Peters: Jób könyvének magyarázata Katherine Bell: Jonatán utazása C. H. Spurgeon: Ígéret szerint (Isten ígéretei) Patricia St John: A vadon titka T. Austin-Sparks: Mi az ember?

John MacArtur: Isten terve gyermekeink nevelésére D. Boddenberg: Kérdéseim, Isten válasza E. Schmidt Schell: Kirkojan (Egy jakutföldi vadász története) H. A. Ironside: A négyszáz csöndes év

A Kiadó teljes könyvlistáját (Evangéliumi Kiadó címén) kérésre, ingyen megküldjük. Gyermeksarok Megfejtések: SZELÍDEK 1. Tamás 2. Tróász 3. Timóteus 4. türelem 5. Tábita 6. tudás 7. testvéri 8. Thesszalonika Bibliai szereplők: 1. Pál apostol 2. Lázár 3. Tamás 4. Júdás (Iskáriótes)

31

Szerkesztõség: Vetés és Aratás, H-3301 Eger, Postafiók 648. Telefon/fax: 06-36/418-510 E-mail: [email protected]; Internet: www.vetesesaratas.hu

Terjesztés: Evangéliumi Kiadó, H-1066 Budapest, Ó utca 16. Telefon: 06-1/311-5860; Fax: 06-1/275-0197 E-mail: [email protected] Bankszámla: Vetés és Aratás - OTP Bank, 11706016-20800204

A „Vetés és Aratás” folyóirat díjmentes, aki a kiadását támogatni kívánja, adományát a fenti magyarországi, vagy külföldön az alábbi számlákra küldheti.

Nyugati olvasóink folyóiratunkat és könyveinket missziónk képviseletének németországi címéről rendelhetik meg:

Mission für Süd-Ost-Europa Alexander Seidel, Augustenstr. 2. D-70794 Filderstadt E-mail: [email protected] Tel.: 0049-7158-98 28 24 Németországi olvasóink adományukért Spendenquittung-ot kaphatnak, ha azt erre a címre küldik el: Mission für Süd-Ost-Europa, Ungarische Arbeit; Konto-Nr. 41 57 58, BLZ 520 604 00, Bank: EKK Stuttgart Az USA-ban élő olvasóink adományukat az adóból levonhatják (income tax deductible), ha azt az ottani képviseleteink címére – akár csekkben – elküldik: Hungarian Christian Literature Worldwide Inc. P. O. Box 606, Brunswick, OH 44212 Romániában élő olvasóink adományaikat a Fundatia BIBLOS számlájára utalhatják át (cod fiscal 7133217): Banc Post, Cluj-Napoca, Nr. RO 21 BPOS 13003086829 ROL 01 Szlovákiai olvasóink adományukat a Misijná spolocnost’ evanjelia Ježiša Krista részére a következő számlára küldhetik: Bratislava VÚB 29830-112/0200

[email protected]