45. évfolyam 2. szám. Nem a ti dolgotok, hogy olyan idõkrõl és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett

„Nem a ti dolgotok, hogy olyan idõkrõl és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett.”

2007/2

(Cselekedetek 1,7)

45. évfolyam 2. szám

PÜNKÖSDI CSODA

A tartalomból

Nyár eleji reggel imánk száll az égre ahhoz, ki felkeltett pünkösd ünnepére. Derült égről ömlik reánk a nap fénye, sugárözönt terít gazdagra, szegényre. Jeruzsálem felé tekint lelki szemünk, pünkösd csodájára midőn emlékezünk. Szentlélekre vártak tanítványi lelkek, s megpihentek rajtuk kettős tüzes-nyelvek! Eltűnt a félelmük, meg sem látszott rajtuk, mennyei erővel telt meg szívük, ajkuk. Többnyelvű sokaság élte át e csodát, hallhatta, érthette, Isten hívó szavát! Szentlelke betöltött háromezer szívet, s létrejött az első hívő gyülekezet! Azóta is tart még a pünkösdi csoda, Istennek Szentlelke ma is betér oda, ahol az emberek bűnbánatra térnek, s templommá szenteli őket a Szentlélek! Pecznyik Pál

2

A gabonamagban együtt elrejtve ................. 4 A bibliai négy fa története ............................. 6 Bizonyságtétel .................................................... 8 Énekek és énekírók ....................................... 10 A Biblia növényvilága: A pálmafa ............. 11 Gondolatok a halálról (1.)........................... 12 A legnagyobb szeretet .................................. 13 Bálványok ......................................................... 14 A hegyek és utak Istene ............................... 15 Gyermeksarok..................................................17 Gondolatok a valóságról...............................18 Szeretet és igazság..........................................20 Biblia és tudomány (2.).................................22 Örömhír gyermekeinknek (1.)..................24 Ki a Teremtő? (1.)...........................................26 Visszaélés a hatalommal...............................28 Nehezen érthető bibliai helyek ................30

Vetés és Aratás 2007/2 (45. évfolyam 2. szám) Megjelenik negyedévente (D.v.) az Evangéliumi Kiadó gondozásában. HU ISSN 1586-5401 Szerkesztőség H-3300 Eger, Egészségház u. 23. Postacím: 3301 Eger, Pf. 648. Tel/Fax: 06-36-418-510 e-mail: [email protected] Felelős szerkesztő: Soproni János Terjesztés H-1066 Budapest, Ó utca 16. Tel.: 06-1-311-5860 Fax: 06-1-275-0197 Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió A lapot önkéntes adományokból tartjuk fenn, és mindenkinek költségmentesen megküldjük, aki azt írásban kéri. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Vetés és Aratás

Kedves Olvasó! Az Úr Jézust a mennybemenetelekor megkérdezték a tanítványai: „Uram, nem ebben az időben állítod fel újra a királyságot Izráelnek?” (Csel 1,6) Ő azt felelte: „Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett” (7. v.). De tett egy nagyon fontos ígéretet, hogy erőt kapnak, amikor eljön hozzájuk a Szent Szellem, és az Ő tanúi lesznek a föld végső határáig. Ez a nap lett pünkösd napja. Isten Szelleme már a teremtéskor jelen volt és munkálkodott. Jelen volt az Ószövetség idején is. Hallunk róla az evangéliumokban, és pünkösd óta Isten gyermekeiben lakik. Az Úr Jézus azt mondja, hogy „amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet” (Jn 16,8). A tanítványoknak pedig azt tanítja, hogy az igazságnak a Szelleme elvezet minden igazságra, mert „Ő engem fog dicsőíteni…” (14. v.) Amikor az Úr Jézus megkeresztelkedett (alámerült) a Jordán vizébe, megnyíltak az egek, és Isten Szelleme galamb formájában rászállt Jézusra, és az Atya hangja így szólt: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm” (Mt 3,17). E nagyszerű esemény után az Úr Jézust a Szellem azonnal kivitte a pusztába, ahol negyven napig vadállatokkal volt együtt, éhezett, sőt a Sátán megkísértette. Ez Isten gyermekeinek sem szokatlan tapasztalat. A nagyszerű pillanatok után azonnal következhetnek a levertség napjai. Délben még az Atya szeretetében sütkéreztünk, este már a pusztában találhatjuk magunkat. Miért következik az áldás után ez a fordulat? Isten azért ragyogtatja ránk a napot, hogy előkészítsen az élet pusztaságaira, a szenvedésre, a Golgota megértésére, a hálaadásra. Azért emel fel a magasba, hogy erőt adjon a lefelé tartó útra. Megvilágosít, hogy beküldhessen az éjszakába. Szelleme tanít, vigasztal, megerősít, elpecsétel, hordoz bennünket és közbenjár érettünk. A mi feladatunk, hogy engedjük munkálkodni bennünk, és ne szomorítsuk meg engedetlenségeinkkel, bűneinkkel.

2007. évi 2. szám

URAM,

BOCSÁSD MEG…

Uram, bocsásd meg, sokszor keserű vagyok. Elhalványul bennem, amit Tőled kapok. Hogy nem tartom, Uram, az áldásod többre, hogy nem nézek hittel az igaz örömre. Nincs erőm megélni itt az életemben, hogy a Te kegyelmed mindig elég legyen. De hová vihetném erőtlenségemet, leteszem Eléd a keserűségimet. Köszönöm, hogy mondod, – s igaz a Te szavad –, hogy előbb szerettél, bebizonyítottad. Szereteted legyen örömöm forrása, ebből fakadhat rám erőd áradása. Így énekelhetem szívemből boldogan, örömöm és erőm forrása Benned van.

B. É.

3

A GABONAMAGBAN EGYÜTT ELREJTVE A K RISZTUSBAN „…ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (János 12,24).

I

sten a növényi életfolyamatokban itt egy olyan és igazsággal.” Jézus Krisztust az Atya elvetette az életképet mutat be, amelyből hittel megérthető, emberek közé, akiknek teste a földből vétetett. Bűhogyan megy végbe bennünk az, amikor Ő újon- neinkért meghalt, hogy aki hisz váltsághalálában, nan szül minket élő reménységre Jézus Krisztus- abban megfoganjon az Ige, azaz újjászülessen és nak a halálból való feltámadása által (1Pt 1,3). örök életet éljen. A gabonamag története ciklusos, tehát körEzt a folyamatot kövessük most figyelemmel a forgásos folyamat több ezer éve. A magot elvetik, gabonamagban! Nézzük meg tömörítve és vázlatokikel, növény lesz belőle, termést hoz, learatják, san leegyszerűsítve a mag keletkezését! majd különféle műveletek után ismét elvetik a jó Virágzás idején – nálunk május végén, június minőségű magot. elején – a megporzással a virágporszem a bibére Ez a kör, amelyet a mag befut, újból és újból jut, tömlőt hajt és lejut az embriózsákba, ott pedig visszatérőben van kezdőpontjához, de a kör egyesül a petesejttel, és létrejön a csírasejt (zigóta). hamarosan és végleg bezárul azzal, hogy Jézus A magkezdemény tovább fejlődve maggá formálódik. A magban jól láthatóan kialakul a csíra, Krisztus visszajön. Vizsgáljuk meg a gabonamag keletkezését a vagyis az embrió, a táplálószövet és az ezeket Szentírás és a biológiai ismeretek megvilágításá- védőn körülvevő maghéj. Lényeges dolog, hogy a magban elrejtve ott ban, és menjünk vissza a kezdetekhez. „Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket, füvet, van az új növényegyed. A biológusok egyetérteamely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának nek abban, hogy ez az új élet nem a csírázással megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben magva lesz a kezdődik, hanem a csírasejttel. Minden más élőlénytől (ember, állat) eltérően a gabonamagban földön. És úgy történt” (1Móz 1,11). Isten szava életre hívta a földből a növények az embrió évekig, akár 15-20 évig is csírázóképes, testét. Ez nekünk embereknek alapvető fontossá- de mindaddig nyugalmi állapotban marad, amíg gúvá vált, egyrészt azért, mert táplálkozásunk kedvező körülmények közé kerülve el nem indul nélkülözhetetlen elemeit a növények adják, más- a csírázás. Ezzel kapcsolatosan jött elém az Ábrahámnak részt a növények magvaik által reprodukálják szóló ígéret: „És megaz életet, azaz Isten áldatnak a te magodteremtő szavára szapoPÜNKÖSD UTÁN ban a földnek minden rodásuk évezredek óta nemzetségei…” (1Móz biztosított. Isten ígérete Pünkösd előtt — sóvárgás titkos mélye. 22,18; Károli ford.) Ez szerint: „Amíg csak Föld az ígéret az Újszövetlesz, nem szűnik meg Pünkösd előtt — ígéretek zenéje. ségben nyer folytatást a vetés és az aratás” Pünkösd előtt — esedezés, esengés. Pünkösd előtt — halk hajnali derengés. és teljesedik be. (1Móz 8,22). „Az ígéretek pedig A Szentírásból tud- Pünkösd előtt — szent vágyak mozdulása. Ábrahámnak adattak, juk, hogy az időnek egy Pünkösd előtt — koldusszív tárulása. és az ő utódának, … aki pontján a teremtő Szó, Csendesen várni — várni, hinni, kérni! a Krisztus” (Gal 3,16). az Ige (hús)testté, em- Aztán — boldog pünkösd utánba érni! Amint ott van az új berré lett, így olvassuk növényegyed a gabonaa János 1,14-ben: „Az S pünkösd után — szent égi erőt-vetten, magban, ugyanúgy IsIge testté lett, közöttünk ten áldása nyomán mi lakott, és láttuk az ő pünkösd után — Lélekkel telítetten, is ott vagyunk elrejtve dicsőségét, mint az Atya pünkösd után — bátor tanúvá lenni, Krisztusban. Ábrahámegyszülöttjének dicsősé- pünkösd után — szolgálni, égni, tenni, nak az ígéret Kánaán gét, telve kegyelemmel pünkösd után — régit kárnak ítélni,

4

Krisztusnak élni és másoknak élni, minden mennyei kincset elfogadni, és pünkösd után — adni, adni, adni!

Túrmezei Erzsébet

Vetés és Aratás

földjén adatott Kr.e. az 1900 körüli évek táján a bibliatudósok szerint. Napjainkban immár majdnem 2000 év telt el Krisztus kereszthalála óta, és a mag – aki a Krisztus – sok gyümölcsöt terem, azaz újjászületnek emberek a Szent Szellem által. A gazdaember számára az áldást a sok magot termő gabonanövény jelenti. Számunkra a megáldottságot egyrészt az új élet jelenti, amely már örök élet, másrészt az újonnan született emberek megkapják a Szent Szellem ígéretét (Gal 3,14). Kövessük figyelmesen, hogy milyen tényezők hatására indul csírázásnak a gabonamag, hiszen szellemi téren hasonlóan történik az újonnan születés. A csírázáshoz már minimálisan 0-5 C° is elegendő, és bár a talajban van a mag, de mint minden élőlénynek, így a magnak is szüksége van oxigénre. Mindezeken felül azonban a víz jelenléte a meghatározó. A mag ilyenkor nagyon „szomjas”, és viszonylag sok víz kell ahhoz, hogy elinduljon a csírázás. Bizonyított, hogy a mag a csírázás beindulásához a magtérfogat 50%-ának megfelelő mennyiségű vizet veszi fel. Az ember újonnan születésekor is így történik: „Az ünnep utolsó nagy napján Jézus kiállt és felkiáltott. Ha valaki szomjazik, jöjjön énhozzám és igyon. Annak, aki hisz énbennem, amint az Írás mondja, élő víznek árjai folynak majd belsejéből. Ezt pedig a Szellemről mondta, akit kapniuk kellett azoknak, akik benne hittek. Nem volt ugyanis még Szellem, mert Jézus nem dicsőült meg” (Jn 7,37-38; Csia ford). Isten az övéit, azaz bennünket akar felhasználni: sok-sok bizonyságtétel „élővize” nyomán emberek megtérnek, újjászületnek a Szent Szellem kiáradásakor. Bárki légy is, tudd meg, hogy eséllyel jöhetsz Jézus Krisztushoz, hogy elvedd bűneid bocsánatát és az örök életet (Jn 3,16). Hit által azoké az üdvösség „akik az Isten előzetes terve szerint való kifejlődésre hívattak el” (Róm 8,28-29; Csia ford). Ott a gabonamagban, Krisztusban elrejtetten évezredek óta el van készítve minden nemzetnek az áldás: az új élet és a Szent Szellem ígérete. A teljesség igénye nélkül néhány mondat ennek az ígéretnek bennünk és közöttünk való beteljesüléséről:

2007. évi 2. szám

- a Szent Szellem töltötte ki Isten szeretetét a szívünkbe (Róm 5,5); - szétosztja az újjászületettek között a kegyelmi ajándékokat, mindenkinek külön, amint akarja (1Kor 12,11); - elhelyez a Krisztus Testében, a gyülekezetben minden újonnan születettet (1Kor 12,18); - a Szent Szellem adott életet nekünk arra, hogy a Szellem útmutatása alapján járjunk (Ef 5,15). Ha már elvetted magadnak az áldást Krisztusban, hálaadással élj, és add tovább örömödet az Atya szeretetéről. Varga László, Budapest

Az ötvös

tüze

Néhány hívő nő Bibliát tanulmányozott, és amikor elérkeztek Malakiás könyvéhez, a 3. fejezetben találkoztak ezzel a kijelentéssel: „…leül az ötvös, és megtisztítja az ezüstöt” (3. v.). Az olvasott rész lenyűgözte őket, és próbálták megfejteni, hogy vajon mit fejez ki ez az állítás Isten természetéről. Egyikük felajánlotta, hogy utánanéz, hogyan tisztítják az ezüstöt, és majd a következő találkozáskor megosztja tapasztalatait a többiekkel. Fel is hívott egy ötvöst, és elment hozzá a műhelyébe. A férfi fogott egy darab ezüstrudacskát, tűz fölé emelte és felmelegítette. Közben magyarázta, hogy az ezüst tisztításához a tűz közepébe kell tartani a rudat, ahol a lángok a legmelegebbek, hogy a szennyeződés kiégjen belőle. A vendég érdeklődéssel figyelte a tisztítási folyamatot, és eszébe jutott az igevers. Megkérdezte tehát a mestert, hogy az ötvösnek a tűznél kell-e ül nie a tisztítás egész ideje alatt. A férfi igennel vála szolt és elmagyarázta, hogy nem csak ülnie, de figyelnie is kell egész idő alatt, mert ha az ezüst a kelleténél akár csak egy perccel is tovább marad a lángok között, akkor megsemmisül. A vendég érdeklődve kérdezte tovább: „Honnan tudja, hogy mikor teljesen tiszta az ezüst?” Az ötvös mosolyogva válaszolt: „Ó, az nagyon egyszerű. Akkor, amikor látom magamat benne.” (Antenna, 2006/4)

5

A bibliai négy fa története

A

teremtés eredeti kertjében Isten különös hangsúlyt helyezett az első két fára, az élet, valamint a jó és gonosz tudásának fájára. A harmadik fát az emberiség történelmének központjába helyezte, ezt a fát a Teremtő saját vállára vette bűneink terhének hordozásaként. Jelenkorunk legvégén áll a negyedik fa, a jövő Édenkertjébe ültetett élet fája. Ez a fa ott a nemzetek gyógyítására lesz. Nézzük meg közelebbről ezeket a fákat! Ádám és Éva nem engedelmeskedtek Istennek, mert ettek a tiltott fa gyümölcséből. Keresték a jó és gonosz tudásának ismeretét, ahelyett hogy engedelmesen bíztak volna Teremtőjükben. Halálukat a rossz döntés okozta, és a halál következménye lett az örökségük. Isten távol akarta tartani őket bukott szellemi állapotukban az örök élettől, ezért eltiltotta mindkettőjüket az Éden-kerttől és az élet fájától. További büntetésként Isten megátkozta a Földet, hogy az ember fáradtsággal küzdjön az életéért. Ez a fenyítés naponta eszünkbe juttatja bűnbe esésünkből fakadó bukott állapotunkat, amelynek egyik jele volt a tövisek és bogáncsok megjelenése a Földön. Isten döntése akkor így hangzott: „Arcod verejtékével eszed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert

6

abból vétettél. Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba!” (1Móz 3,19) A Biblia szerint tehát az élet fáját szimbólumnak tekinthetjük – az örök élet és az Istennel való közösség ígéretének. A jó és gonosz tudásának fája a halál fájává válik, és a bűnbeesés szimbólumaként szolgál. Az eredmény az lett, hogy a föld megtelt bűnnel és szomorúsággal. Ennek ellenére, Isten a teremtményei iránt érzett nagy szeretetében bánkódott a körülmények miatt. Ezért adott egy lehetőséget nemcsak az ember, ha nem az egész teremtett világ számára, hogy kibéküljön vele (Csel 3,19-21; Kol 1,20). Egyetlen Fiát, az Úr Jézust elküldte a Földre, hogy átélje a bűn miatti szenvedés teljes súlyát, majd kiengesztelő áldozati halált haljon a Golgota keresztjén. Ő bűnhődött Ádám és Éva engedetlenségének pusztító tettéért. Jézus Krisztus halála nem csupán a bűnös emberiség számára örök jelentőségű, hanem a béke és a harmónia eredeti állapotát állítja vissza a teremtés számára. Ezt az igazságot ábrázolja az a tény, hogy Jézust fán végezték ki, amelyet átokfaként ismertünk meg a Bibliából (Gal 3,13). De csodák csodája, a kereszt,

a halál második fája valójában az élet ígéretévé vált. Az első utalást akkor kaptuk erre, amikor Jézus a vele együtt keresztre feszített latornak ezt mondta: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban”(Lk 23,43). Amikor Krisztust levették a keresztről, hogy sírkamrába tegyék, majdnem mindenki azt gondolta, hogy teste a többi emberhez ha sonlóan porrá lesz. A Szentírás azonban azt mondja, hogy az Ő teste nem szenvedett elmúlást (Csel 2,31). Isten megőrizte azt, és Jézus feltámadt. Ez a nagy esemény jelentette a halál legyőzését és az átok feloldását. Az eseménynek ez a része a múltban történt. Mi, ma élő emberek olyan korszakban élünk, amely a vétektől és bűntől való végső megszabadulásunk és a beteljesülés között van, amikor valóban látjuk majd „az üdvösség napját”. Nagy hálával tekintünk vissza arra az időre, amikor Jézus Krisztus bűnünk büntetését viselte, és ezt a tettét az úrvacsorával ünnepeljük meg. A kereszt és a beteljesülés e jelen szakaszában azonban minden teremtmény tovább szenved a bűnbeesés és az átok következményeitől. Pál apostol így ír helyzetünkről: „Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicső séghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak vettetett alá, nem önszántából, ha nem Vetés és Aratás

az által, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig. De nem csak ez a világ, hanem még azok is, akik a Szellem első zsengéjét kapták, mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúságra, testünk megváltására” (Róm 8,18-23). Milyen csodálatos jövő vár reánk! Nézzük, hogyan ábrázolja ezt a Jelenések Könyve. János látomásainak 2. fejezetében Jézus Krisztus ígéretét halljuk azok számára, akik megbánták bűneiket, és megmaradnak a hitben: „Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van” (Jel 2,7). „Azután megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó, mint a kristály, s az Isten és a Bárány trónusából ered. A város főútjának közepén, a folyó két ága között van az élet fája, amely tizenkétszer hoz termést, minden egyes hónapban megadja termését, és a fa levelei a népek gyógyítására szolgálnak” (Jel 22,1-2). A négy fa bibliai története összefoglalva a következő: • teremtés – az élet fája • bűnbeesés – a halál fája • megváltás – a megbékélés fája • helyreállítás – az élet fája.

Valójában ez a teljes evangélium – a „jó hír” minden ember és az egész teremtett világ számára. A nagy reménység története számodra és számomra! M. K. 2007. évi 2. szám

TÜKÖRKÉP „Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Szelleme által dicsőségről dicsőségre”. (2Kor 3,18) Évekkel ezelőtt egy üzletember megkérdezte tőlem: „Mi az Ön legnagyobb gondja?” Egy kicsit gondolkodtam, majd ezt válaszoltam: „Amikor reggelente belenézek a tükörbe, azt látom, hogy a legnagyobb gondom bámul rám.” A Szentírásban azt olvassuk, hogy a keresztyéneknek hasonlítaniuk kell a tükörhöz. Ez logikus. Senki nem teszi azt, hogy elhelyez egy tükröt, majd beborítja függönnyel. Egy lefedett tükör nem fogja az előtte levő tárgyat visszatükrözni. A 2Korintus 3,18-ban Pál apostol azt mondta, hogy arcunk ne legyen fátyollal eltakarva, hanem „mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét”. Amikor az Ő dicsőségét nézzük, „azonos tükörképpé formálódunk át” – ez a krisztusi hasonlatosság. Csodálkozhatunk, hogy miért tart viselkedésünkben és gondolkodásunkban olyan sokáig, hogy Krisztushoz hasonlóvá váljunk. Ez a kérdés talán segítséget ad a válaszra: „Kinek az életét tükrözzük vissza?” Isten népének sugároznia kell Isten dicsőségét. Hogy ez megtörténjen, úgy kell viselkednünk, hogy kitűnjék az Ő dicsősége. Szükséges rendszeresen olvasnunk és tanulmányoznunk az Igét. Imádkoznunk kell és bíznunk Istenben, hogy Szent Szelleme által munkálkodik a szívünkben. Csak ezután engedelmeskedhetünk a parancsolatainak, és függhetünk ígéreteitől. Kinek a dicsőségét tükrözöd ma? Az arc a szív tükre. Látják-e az emberek az Úr Jézust az arcodon? Albert Lee

TÜKÖR ELŐTT Ha néha balgán arra gondolok, milyen „nagyszerű hívő” is vagyok, hát tükrét tartja elém az Ige, s kijózanodom tőle izibe. Nem 24 ez, csupán 6 karát, tanúsítja a LEGHÍVEBB BARÁT.

Füle Lajos

7

(ZSID 13,3) talált. Leborultam az Úr előtt, és hálát adtam szeretetéért. Ő meg próbált, de megtartotta az Életünk Isten hatalmas kezében van el- életemet a gyermekeimnek, akiket Isten áldásarejtve. Még meg sem születtünk, amikor terve ként fogadtam, és igyekszem istenfélő embereknek szerint rendezte azt. Mielőtt Isten elindított a nevelni őket, amíg élek Isten kegyelméből. magyarországi börtönmisszióba, nagyon sok Eközben a vizsgálatokból kiderült, hogy nem próbán kellett átmennem, hogy újjászületett vagyok rákos, de Isten tudva emberi gyöngesészívvel végezhessem küldetésemet. gemről, nem engedett ki erős kezéből. A műtét Élesd városában, Erdélyben születtem, és alatt hepatitis C vírussal fertőzött vért kaptam, gyermekkoromtól istenfélő, hívő családban ne- de ezt csak tizennégy év után hozta napvilágra velkedtem. Különösen nagymamám plántálta az én Uram, Teremtő Istenem. és hintette szívembe az Ige magvait. A műtétem után szakítottam az élettársi Remeg a szívem, ha visszagondolok arra, kapcsolattal, és Jézus Krisztus vére által egy hogy a szívembe vetett mag olyan sok há- teljesen új életet kezdhettem. Magyarországra nyattatás és fájdalom után zsendült és indult települtem, szüleim szülőföldjére, és négy gyernövekedésnek. Sok megpróbáltatáson kellett mekemmel együtt megtaláltam a helyemet egy átmennem ahhoz, hogy az életem teljesen Jézus gyülekezetben. Krisztusnak adjam át, hogy bizonyosságom leDe Isten még egy nagy próbát tartogatott száhessen mennyei állampolgárságomról, és hogy momra. Szer vezetem élet- és haláltusa küzdelme nevem az Élet Köny vébe beírattatott az Ő vére a gyógyít hatatlan, halálos vírussal 1994-ben által. Jézus Krisztusról sok mindent tudtam, de kezdődött. Elgondolkodtatott, hogy vajon ez mia szívemben lakozását csak l986-ban fogadtam ért történt? De ma már jól tudom, hogy Istennek el a kolozsvári onkológiai klinikán. meg van mindennel a célja. Jól tudja, mit, miért Ifjú koromban tudomásom volt Isten hatal- ad. A legszörnyűbb dolgok mögött is ott rejtőzik mas váltságmunkájáról a bűnös emberek meg- az Ő áldása. mentéséért, mégsem vigyáztam a szívemre, az Kértem az Úr Jézust, hogy legyen segítsééletemre. Tizennyolc éves koromban férjhez gemre. Ő az Igéjével tanácsolt: „Beteg voltam, mentem, csak tanácsi esketéssel. A házasságom nem látogattál meg!” Kértem erőt, bölcsességet, és tíz évig tartott gyermekelindított, hogy betegeket áldás nélkül. A tizedik NYOMKERESÉS gondozzak. Minden igyeévben meghalt a férjem, kezetemmel elkezdtem de ekkor sem menekül- Az eke szarvára vetettem kezem, betegek ápolását vállalni. tem a kísértő karmai kö- és nem kívánok hátranézni, Uram, Sok drága beteget, hitzül. Élettársi kapcsolatot csak előre, a barázdák nyomán, ben testvért kísértem az kezdtem, és négy gyerme- hogy a nyomodon vezessen utam. Úr színe elé imádkozva, ket szültem. Ha kell, sírva is vetni a magot, énekelve, Igét olvasva. Amikor a klinikára hogy vigadozássl arassak majd, Így a nehéznek gondolt kerültem, akkor neheze- de azt se bánni, hogyha más arat, próbám kezdett áldássá dett rám teljesen emberi és megelőzni mosollyal a bajt... válni Isten hosszan tűrő gyar lóságom és bűnösszeretete által, halálos Szeretném meglátogatni a foglyokat, ségem. Ekkor kétségbebetegségemet elfogadva. és fölvidítani a betegeket, esett szívem a kereszt alatt Száma nincs áldáhogy azt mondjad Te ama nagy napon, megbocsátást keresett és sainak, amelyeket ettől Uram, hogy mindezt megtettem – Veled!

Elhívás börtönmissziós szolgálatra

8

Lukátsi Vilma

Vetés és Aratás

Bánhidi Gáborné Piroska 2007. évi 2. szám

Remény és valóság „Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje” (1Kor 15,20). Konrad Adenauer, egykori német kancellár azt mondta: „Ha Jézus Krisztus él, van remény a világ számára. Ha nem, a remény leghalványabb fényét sem látom a horizonton.” Majd hozzátette: „Azt hiszem, hogy Krisztus feltámadása a történelem legbizonyítottabb ténye.” Krisztus és a mi feltámadásunk összetartozik. Pál apostol az 1Korintus 15-ben ezt hasonlóképpen fejtegette. Ha Krisztus nem támadt fel, ak kor mi maradt meg? Üres igehirdetés (14. v.), hamis tanúskodás (15. v.), hiábavaló hit (17. v.), megbocsátatlan bűnök (17. v.), elveszett élet a halál után (18. v.) és reménytelenség (19. v.). De Krisztus feltámadt a sírból. Pál tanúsította a feltámadást, amelyet az első verstől a 11. versig jelentett ki. Felsorol sok hitelt érdemlő szemtanút, akik a feltámadt Urat látták, így Pétert (5. v.), 500 embert (6. v.), valamennyi apostolt (7. v.) és saját magát is (8. v.). Amikor Szókratész görög fi lozófus a halálán volt, barátai azt kérdezték tőle: „Újra fogunk élni?” Ő csak annyit válaszolt: „Reménykedem benne.” Ezzel szemben, az előző este lefejezett Sir Walter Raleigh, felfedező és kutató azt írta a Bibliájába: „Ebből a földből, ebből a sírból, ebből a porból az én Istenem fel fog támasztani.” Ha bízunk Megváltónkban, Krisztusban, ne azt mondjuk a feltámadásunkról, hogy reménykedem benne. Az Úr Jézus feltámadása biztos reményt nyújt számunkra. „…az igazság Lelke (Szelleme)

Remény és valóság

kezdve kaptam. Drága, hívő férjjel ajándékozott meg. A testvér a gyülekezetben keresett nagynénje mellé egy hivő asszonyt, és engem ajánlottak. Megkérdeztek, és örömmel vállaltam, úgy éreztem, ez is Isten akarata. Tudva halálos betegségemről, négy gyermekem ről, egész életem ről, jövendő férjem azt mondta: Isten neki ígért, és rám várt. Örömmel mondtam igent, hiszen én is őt vártam egész életemben. A drága nagynéni, aki szeretett unokaöccsét 3 éves kora óta, mint nővére árváját nevelte – még életében megláthatta, hogy nem marad egyedül, és boldog volt. Igen. Boldogan szolgálunk az Úr Jézusnak tizedik éve. Most együtt vállaltuk további betegek ápolását, lelki gondozását, de úgy éreztük, az Úr Jézus tőlünk többet akar. Így indított el bennünket a börtönmisszió szolgálata felé. Az Ő Igéje által, most már kettőnkhöz szólt: „Bör tönben voltam, és te nem látogattál meg!” Elkezdtük a ter vet a szívünkben forgatni, amikor egy napon meghívót kaptunk egy börtönmissziós konferenciára. Tanakodtunk a férjemmel, mi lehet ez? Kértük az Úr Jézust imánkban, leborulva: „Most mit kell tennünk?” Szinte egyöntetűen kaptuk a választ: „Induljatok!” És indultunk, és végezzük a szolgálatot örömmel, sok szeretettel két éve. Kimondhatatlanul boldog vagyok, ha azt mondhatom a fogvatartottaknak, hogy szeretem őket, és tudjanak arról, hogyha hozzájuk jövök, az Úr Jézushoz jövök. Bennük Őt látom, és igyekszem szívem teljes szeretetével szeretni őket, mint ahogyan az Úr Jézust igyekszem szeretni. Amikor hiányzom – mert egyre sűrűbben kerülök kórházba –, örvendek, ha újra itthon lehetek, és ha kijelentik, hogy imádkoztak értem. Már ezért is hálát adok Istennek, és kérem a gondviselő Atyámat, hogy segítsen megtanítanom őket képmutatás nélkül, tiszta szívből imádkozni. Persze tudtuk, hogy ez a feladat nem könnyű, és a férjem még mindig aggódik miattam. De én hiszem és vallom, hogy életem egyik legboldogabb feladata, hogy a börtönmisszióba járhatok. Áldom érte Uramat, teremtő Istenemet minden alkalommal, amikor a betegágyamból felállít és erőt ad, hogy újra mehessek. Nagyon sokszor engedte megtapasztalnom ezt a drága ajándékát. Ezért Isten Szellemétől újjászületve érdemes élni!

elvezet titeket a teljes igazságra” (Jn 16,13).

Dennis De Haan

HOZZÁD

EMELEM

Hozzád emelem szívem, ÖRÖK IRGALOM. Te tudod jól, mennyivel tartozom, hogy hálám szava hányszor elmaradt… Ó, ne ródd fel bűnömül mulasztásomat! F. Farkas Rozália, Románia

9

8.

Paul Gerhardt

„Ó, végtelen öröm…” Paul Gerhardt (1607-1676) kb. 131 énekszöveg szerzője. Ezek között 27 zsoltárköltemény található. Gerhardt nem tartotta magát szigorúan a zsoltár szövegéhez, mint pl. Cornelius Becker. Néhány verset kihagyott, és ebből következett, hogy énekeit könnyebben megtanulhatták, és így sokat ismerünk belőlük. Életében nagyon sok nyomorúságon kellett keresztülmennie. Apját hétéves korában elvesztette. Anyja a végtelennek tűnő 30 éves háború terhe alatt nevelte fel fiát. Amikor 15 éves korában Grimmában a hercegi iskolába járt, kitört a pestisjárvány, és a vallensteini katonák oda szállították a betegeket. Az ifjú Gerhardtnak a fegyverek zaja között kellett teológiai tanulmányait végeznie Wittembergben. Alighogy megkezdte kandidátusi munkáját, szülővárosa félig leégett. Az ő szülői háza és a lelkészi hivatal is minden irattal együtt a lángok martaléka lett. 1657-ben meghívták Berlinbe a Nikolaus-templomba. 10 évvel később elvesztette állását, és ezzel azt a lehetőséget is, hogy pénzhez jusson; ugyanis a választófejedelem nem engedte meg a reformteológiát hirdetni a szószékről. Gerhardt számára, aki szigorúan Luther tanításához ragaszkodott, ez lelkiismereti konfl iktust jelentett. Mivel elvesztette munkahelyét, így három éven keresztül alig volt valami anyagi bevétele. Végül a mersburgi herceg Lübbenbe hívta főesperesnek. 1668. márc. 5-én elvesztette szeretett feleségét. Ő követte négy gyermekét a sírba. Felesége röviddel halála előtt ezt írta a Bibliájába: „Ma azt érzem, hogy erőm minden pillanatban alábbhagy. Jön a követ, aki hazahív. Add Uram, hogy legyőzzem szívem gyengeségét! Neked ajánlom szeretett férjemet és az én egyetlen gyermekemet, akit meghagytál nekem nagy kegyelmedből. Kezedbe ajánlom lelkem és testem. Többé nem remeg a kezem. Krisztus az én életem, és halálom a nyereségem.”

10

Ebben a szomorú esztendőben írta Paul Gerhardt ezt az éneket: „Ich bin ein Gast auf Erden” ( Vendég vagyok a Földön).

9.

„Te, én lelkem, énekelj, adj hálát és énekelj annak, akinek minden a szolgálatára és akaratában áll. Az Urat akarom odaát és itt a földön dicsőíteni, szívemből magasztalni, amíg csak élek.”

Gerhardt Tersteegen

„Imádom azt a nagy szerelmet” Kevés ének van, amely annyira ismert, mint ez – amely Tersteegen imádat-éneke: „Imádom a szeretet hatalmát, amely Jézusban jelent meg.” Ez az ének Tersteegen: Virágkertecske c. költeménygyűjteményében jelent meg. Dallama egy orosz görögkatolikus miseének, amelyet Demetrius Bortnianski (1751-1825) komponált. Tersteegen mindig érezte életében Isten szeretetét. Legelőször megtérésének órájában lett ez nála tudatossá. Ez úgy történt, hogy elhatározta, Duisburgba utazik, de hirtelen szörnyű fejfájás kezdte gyötörni, olyan nagy, hogy azt gondolta, meg fog halni. Ebben a félelemmel teli állapotában térdre esett, és kérte Istent, hogy hosszabbítsa meg az életét, hogy legyen ideje felkészülnie az örökkévalóságra. Ekkor eltűnt a fájdalom, és 17 évesen, ebben az órában átadta életét a „Szeretet Hatalmának”.

„Itt van Isten köztünk”

A második világháborúban a német katonák a derékszíjon ezeket a szavakat viselték: „Velünk az Isten”. De Tersteegen többször kijelentette: Isten nemcsak velünk, hanem: Isten bennem van Jézus Krisztus által. Egy herceg ezzel az énekkel kapcsolatban kijelentette: „Hercegi koronámat szívesen odaadnám, ha én lennék ennek az éneknek a szerzője.” Az ének dallama Joachim Neandertől származik, aki 1650-ben Brémában született. A pietista ébredési mozgalom hatása alatt élt, és Frankfurtban kapcsolatba került Philipp Jakob Spenerrel, aki a pietista házikör atyja volt. Iskolai szolgálata és prédikációs tevékenysége után Düsseldorfban és Brémában tevékenykedett haláláig, 1680-ig. (Lásd: Vetés és Aratás 2oo6/2.) Összeállította: S. J. Vetés és Aratás

Az

A PÁLMAFA

egyszikűek osztályának pálmaalkatúak alosztályába tartozó növények egyetlen családja a pálmafélék (Arecaceae vagy Palmae). Főképpen trópusi és szubtrópusi elterjedésűek. Törzsük általában nem elágazó, magas és oszlopos. Magasságuk elérheti a 60 métert is, gyökereik pedig majdnem olyan mélyre hatolnak, mint a törzsük fölfelé. Így érik el a mélyben a kiapadhatatlan élővizet, ami megmagyarázza, hogy a sivatag fojtó melegében is életképesek. A kivágott pálmafa gyökeréből új hajtás sarjad. Levelük a törzs csúcsán szép levélkoronát alkot. Ezek hosszúsága elérheti a 9 métert is. A pálmafa minden része felhasználható, így igen kedvelt a gyümölcse (datolya, kókuszdió), a pálmaolaj, és a cukros nedvéből készült igen erős pálmabor. A trópusi terület lakói a törzséből és a leveleiből házakat építenek. Egyes pálmafák terméséből dísztárgyakat faragnak, vagy zsíros olajat sajtolnak belőle. A pálmából édes tejet lehet nyerni. Kb. évi 250-270 liter tej nyerhető, amelyből ételek és italok készíthetők. A száraz, őrölt datolyából pedig árpadara és tej hozzáadásával kenyeret lehet sütni. Amikor a Bibliában a pálmáról van szó, az a datolyapálmát jelenti (héberül támát, görögül pjoiniksz). Ezek is általában 15-25 méter magasra nőnek, de vannak ettől jóval magasabbak is. Leveleik sötétzöldek, és szintén elérhetik a 3 métert. Ez a pálma kb. 10 éves korában válik termővé. Évente öt-tíz fürtöt hoz, és minden fürtön több száz gyümölcs található, amelyek dió nagyságúak, édesek és nagy a kalóriatartalmuk. Palesztina területe egykor gazdag volt datolyapálmában. Gondoljunk csak Jerikóra, amelyet a pálmák városának neveztek. Amikor Mózes felment a Nébó hegyére: „az ÚR megmutatta neki az egész országot: …továbbá a Délvidéket a Jor dán környékét és a pálmák városának, Jerikónak a völgyét Cóarig” (5Móz 34,1-3). Azért is nevezték a pálmák városának, mert abban 2007. évi 2. szám

az időben mintegy 20 kilométeres pálmaerdő vehette körül. Debóra, Izráel bírája pálmák alatt lakott: „Abban az időben Debóra prófétanő, Lappidót felesége volt a bíró Izráelben. Debóra pálmája alatt szokott tartózkodni Rámá és Bétel között, az Efraim-hegyvidéken, ide jártak fel hozzá Izráel fiai, hogy ítéletet hozzon” (Bír 4,4-5). A zsoltáros pedig ezt írja: „Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libánoni cédrus. Az ÚR házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain. Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak, és hirdetik: Igaz az ÚR, kősziklám ő, akiben nincs álnokság!” (Zsolt 92,13-16) A Biblia hitvilágában is fontos szerepe volt a pálmának. Hozzátartozott a sátrak ünnepéhez: „Vegyetek magatoknak… pálmaágakat, …és örvendezzetek hét napon át Istenetek, az ÚR előtt” (3Móz 23,40). Hozzátartozott a templom díszítéséhez is: „A templom egész falára körös-körül,… kerúbokat, pálmákat és virágfüzéreket faragtak” (1Kir 6,29), valamint a győzelmi örömünnephez, amelyről szintén olvashatunk, amikor az Úr Jézus bevonult Jeruzsálembe: „…pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: „Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya!” (Jn 12,13) A Jelenések Könyvében a Bárányt dicsőítő vértanúk serege pálmaágakat lenget: „…íme, nagy sokaság volt ott,… minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből; a trónus előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak…” (Jel 7,9) Végül említsünk meg egy női nevet, Támárt, amely a pálma (támát) héber nevéből származik. Így hívták Júda első fiának feleségét (1Móz 38,6), és ez volt a neve Absolon húgának is (2Sám 13,1). A Támár név a Bibliában még helységnévként is előfordul (Ez 47,19). K. J.

11

Gondolatok a halálról (1.)

Az

a körülmény, hogy a tudomány ezt a témát is a megoldatlan problémák közé sorolta, már eleve sokat mond a kérdés természete felől. Tudjuk, hogy különböző szakmabeli tudósok ősidők óta újra meg újra előveszik ezt a kérdést anélkül, hogy megoldanák. Már 30 éve vagyok a halál közelében, egyrészt mint orvos, másrészt úgy mint az anatómia professzora. Annakidején megfogadtam a kolozsvári belgyógyász professzorunk tanácsát, hogy ne csak a betegséget tanulmányozzuk a beteg ágyánál, hanem okvetlenül észleljük a halált is. Nem egyszer fél éjszakán át fennmaradtam egy-egy haldokló beteg mellett, hogy lássam a halál beálltát. Ez nem pusztán kíváncsiság volt, hanem igen értékes tapasztalatokra is vezetett. Így jutottam abba a helyzetbe, hogy sok ember halálát végignézhettem, de többen haltak meg a kezeim között is. Mindenekelőtt meg kell állapítani azt a tényt, hogy a tudománygyártó emberi értelem által ez a kérdés nem oldható meg. Sokan igyekeztek már, hogy megfigyeljék a halált. Orvosok pl. megkísérelték lediktálni azt, amit saját haldoklásuk alatt éreztek mindaddig, amíg értelmük el nem homályosodott, ez azonban a többi észrevétellel együtt igen kevés eredménnyel járt. Valamennyien azt tapasztaljuk, hogy a halál egyetlen mozzanat alatt áll be, vagyis nincs ideje. Embernél, állatnál egy pillanat alatt következik be: vagy van, vagy nincs. Azt is lehet észlelni, hogy a halál fizikai (testi) életünknek homlokegyenest az ellentéte. Vagy élet van, vagy halál, mind a kettő egyszerre nem lehet. Az nem áll, hogy kísérletekkel, mesterséges légzéssel visszahozzuk a halálon túlról az életet. Ha ez látszólag sikerült, akkor az a szervezet még a halálon innen volt. Az ilyen eset nem a halálból való visszajövetel, hanem a küszöb előtt sikerült az életfunkciókat helyreállítani. Az is tény, hogy a haláltól mind a legzseniálisabb ember, mind az állat fél. A halálfélelem valóság. A tudomány ebben a do logban is tudatlan. Az összes magyarázat között egyetlen tény az, hogy az igazság bennük nem található.

12

A halálról olvashatunk a nagy ázsiai vallásokban, (mohamedán vallás, buddhizmus, konfucionizmus), a hamis tanokban: a teozófiában, a spiritizmusban, az újabb téves eszmerendszerekben, és meglepően ezekkel egy sorban a tudományos (dogmatikus) keresztyénségnek az irodalmában is. Ez annyiból áll, hogy az írók felsorolják az ó- és újtestamentumi tanokat, és egyszerűen megállapítják, hogy ezek sem oldják meg a kérdést. Mielőtt tovább mennénk, meg kell állapítani ezen a nekem is meglepő listán azt a tényt, hogy az írók nem tudták megkülönböztetni a dogmatikus, tanszerű keresztyénséget a tapasztalati keresztyénségtől. Utóbbinak nyoma sincs az írók műveiben, hanem ők csak tanokat, dogmákat és rendszereket említenek, és így került ebbe a hibás listába a keresztyénség is. Ezek az írók általában ott siklanak félre, hogy az európai ember mindenből, még Jézus Krisztusból és az evangéliumból is tudományt csinál, és ilyen módon elfojtja Krisztusnak is, az evangéliumnak is a lényegét. Madách zseniálisan írta le az emberiség vergődését és minden emberi próbálkozás tragédiáját, de végül is megoldatlanul fejeződik be a színműve. Nem vette észre, hogy az egyéni és társadalmi kérdések igazi megoldása Krisztussal bejött a világba. Madách nem az életté váló, hanem csak a tudománnyá (dogmákká) nyomorított keresztyénséget látta meg. Hogy közelebb menjek a dologhoz, az európai keresztyénség a keresztyénség dogmatikai erőlködése folytán sokféle rendszert hozott létre. Gyakran csak magát a tant nézik, és az emberek által alkotott szervezeteket, de nem az élő egyéneket. Az intézményeket nézik csupán, de nem veszik észre, hogy a keresztyénség egyes hű lelkekben tovább él ma is úgy, mint az első századokban, amelyekre pedig minden felekezet olyan nagyon büszke. A halál vizsgálatának ti. ott van a lényege, hogy csak dogmatikus, tanbeli keresztyénséggel nyúlunk-e a kérdéshez, vagy pedig az empirikus (tapasztalati) hitélettel? (Folytatjuk.) Dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor

Vetés és Aratás

A legnagyobb szeretet „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért” (János 15,13) Egész életünket behálózzák a földi, emberi kapcsolatok, amelyek azonban nagyon törékenyek. Könnyen megtörténik az eltávolodás, az elidegenülés. Az idő hamar elválaszt, a halál pedig könyörtelenül elszakít egymástól. Van azonban egy Barát, aki azt mondja: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged” (Zsid 13,5). Ez a Barát nem más, mint a mindenség Ura, a világegyetem teremtője és fenntartója, az Ószövetség Jahvéja, aki Józsuénak ezt mondta: „Veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam. Nem maradok el tőled, nem hagylak el” (Józs 1,5). Ő az Úr Jézus Krisztus. Isten gyermeke vagy. Lehet, hogy most éppen nagyon fáj valami, mert elvétetett tőled az, akit szerettél, vagy éppen elhagyott téged. Lehet, hogy mindaz, ami értékes volt számodra, nincs többé. De gondolj arra, hogy az Úr az, aki ott van melletted. Ő nem ment el. Nehéz napok törtek rád? Fordulj hozzá, teljes szívvel, őszintén, hiszen senki nem lehet olyan közel hozzád, mint Ő. Dávid a 139. zsoltárban így vall erről: „Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem. Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram” (1-4. v.). Veled van, amikor átölel az éjszaka sötétje, amikor elkerül az álom. Veled van, amikor felragyog az első napsugár, veled van, STENI MÁGNES ha éppen felhők borítják az eget. Veled van mindenütt, mert Ő a jó Pásztor. Elmondhatod te is: „Az Úr az én pásztorom, nem Vonzóerő, szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet csodálatos dolog, engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért. Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te nem látható, velem vagy…" (Zsolt 23,1-4) mégis van, hat, mozog. Ez a Barát együtt érez veled. Amikor meghallotta, hogy Lázár meghalt, elment Betániába, és: „Amikor Jézus látta, hogy Mária Istenerő, sír, és a vele jött zsidók is sírnak, megrendült Szellemében… (és) titka mindenségnek, könnyekre fakadt” (Jn 11,33.35). mozgatója Az Úr ismeri jól a te fájdalmadat, csaló dásai dat, a fénynek és sötétnek. nehézségeket, amelyeken át kell menned. De Ő ott is veled van. Istennek van egy csodálatos ígérete, amely így szól: „Ha vízen Irányítja kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. sorsunkat és jövőnk, Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg” (Ézs 43,2). Nem azt mondja, menj át a vízen, és én majd a parton benne élünk, figyellek, vagy, hogy szedd össze magad és küzdj, hanem azt: „Én Ő a mi Teremtőnk. veled vagyok!” Ő, a Jó Pásztor együtt van veled, ott van a szenvedéseidben, ott van az éjszakákban és nappalokban, mert szeret Egy napon majd, téged, hiszen olyan pásztor, aki életét adta a juhokért, érted is. – mily kimondhatatlan – Fontos vagy neki ebben az állapotodban is, és használni akar. láthatóvá Tudja, hogy kicsi erőd van, tudja, hogy gyenge vagy, mégis azt lesz a láthatatlan. mondja: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség Dömötör Tibor által ér célhoz” (2Kor 12,9). N. N.

I

2007. évi 2. szám

13

EVEZZ A MÉLYRE! Egy misszionárius vett egy kis bronzzal bevont kutyaszobrot, amit magával vitt Burmába a missziós munkaterületére. A kis kutyafigurát egy feltűnő helyen állította fel a háza előtt. Az emberek elkezdték kérdezgetni: „Miért állítottad az ajtód elé ezt a kutyát?” „Azért, mert gyakran egyedül vagyok itthon, és szükségem van egy kutyára, hogy megvédjen.” Az emberek elkezdtek ezen nevetni, és azt mondták: „De a te kutyád nem lát, nem hall, nem tud ugatni és harapni sem. Hogyan tudna akkor megvédeni?” „Aha – mondta a misszionárius –, és miből vannak készítve a ti bálványaitok? Fából, kőből, különböző fémekből. Nem látnak, nem hallanak, és nem jelentenek többet, mint az én bronzkutyám. Ti pedig meghajoltok előttük, imádkoztok hozzájuk, és azt mondjátok, hogy a bálványaitok megvédenek benneteket. Hányszor mondtam már nektek, hogy Isten, aki a mennyben van, egyedül Ő az igaz Isten, egyedül Ő képes megvédeni a gonosztól! Ő a Fiát adta azért, hogy aki hisz Őbenne, örök életet nyerjen.” A misszionárius szavai után az emberek hangtalanul szétoszlottak. De minden alkalommal, amikor a bálványimádó bennszülöttek elmentek a ház előtt, a bronzkutya „ezt mondta” nekik: „A ti bálványaitok éppen olyanok, mint én.” Talán sokan azt gondolják, ez nekünk nem mondhat semmit. Mi nem vagyunk bálványimádók. Valóban nem? A pénz, a siker, a becsvágy, a jólét és a hatalom vajon nem a bálványaink, amelyek fogva tartanak és megakadályoznak abban, hogy az élő Istennek szolgáljunk? A tesszalonikaiak megtérése tökéletes fordulat volt, amiről így olvasunk: „…hogy miként tértetek meg a bálványoktól az Istenhez, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok, és várjátok a mennyből Jézust, az ő Fiát…”(1Tesz 1,9-10) Isten megismerhetővé teszi magát Fia, Jézus Krisztus által, aki a benne hívőket megszabadítja bűneikből, új és örök életet ad nekik, és amikor majd visszajön, magához veszi őket. Die Gute Saat, 2007

14

Az Úr Jézus a Genezáret-tó partján meglátott két hajót, amelyből éppen halászok szálltak ki. Odament, belépett az egyik hajóba, amelyik éppen Simoné volt, és megkérte, hogy evezzen kissé beljebb, majd leült és tanította a sokaságot. Befejezve beszédét, azt mondta Simonnak: „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!” (Lk 5,4) A z Úr Jézus nem mondja meg, milyen mély lesz az a mélység, ahová ki kell eveznünk. De az biztos, hogy minél jobban eltávolodunk a parttól, annál mélyebb lesz a víz. Vagyis hagyjuk

Isten útjai „Figyeld meg Isten alkotásait: ki tudná kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?” (Préd 7,13) Úgy tűnik, hogy Isten gyakran a legnagyobb nehézségekbe vezeti gyermekeit, kiút nélküli helyzetekbe, amelyekből nem látszik menekülés. Emberi számítás szerint eddig nem is lett volna szabad elmennie. Most talán te vagy ilyen szorult helyzetben. Minden zavarosnak és aggasztónak látszik, de ne feledd: „Az Isten útja tökéletes…” (Zsolt 18,31) Ebből a bajból is ki fog vezetni, éspedig úgy, hogy te csak igazat adhatsz neki. Mindennek azt kell szolgálnia, hogy nyilvánvalóvá tegye nagy kegyelmét és erejét, mert: „Az Úr minden ösvénye szeretet és hűség … ” (Zsolt 25,10) És nemcsak a bajból fog téged kimenteni, hanem ezáltal olyan tanításban részesít, amelyet soha többé nem fogsz elfelejteni. Milyen jó, ha mindannyian megtanulunk hálát adni a mi Urunknak, hogy olyan utakon vezet, amelyeket Ő rendel számunkra, ami javunkra szolgál!

Ch. E. Cowman

Vetés és Aratás

magunk mögött bajainkat és saját nagy lehetőségeinket, ha eredményesen akarunk halászni, mert a halak a tenger mélyén találhatók. Problémáinkat helyezzük Isten kegyelme alá, és evezzünk ki Isten szavának, Igéjének mélységeire. A Szent Szellem ott tudja feltárni ennek a történet nek kristálytiszta és végtelen mélységét úgy, hogy azok a szavak, amelyeket már korábban olvastunk, most egészen új felismerést nyújtanak. Evezzünk ki az Úr Jézus engesztelő tettének csodálatos mélységére, amíg az Ő értünk kiontott drága vérét a Szent Szellem úgy állítja szemünk elé, hogy azt testünk, lelkünk, szellemünk mindenre kiterjedő orvosságaként tudjuk megragadni. Evezzünk az isteni akarat mélységére, amíg fel nem ismerjük, hogy mennyei Atyánk kegyelme és jósága által mit tervez számunkra a legnagyobb

A hegyek és utak Istene „Megőriz az Úr jártadban-keltedben, most és mindenkor” (Zsolt 121,8). A 121. zsoltár apám kedvence volt. A skót emberek az utazók zsoltárának nevezték. Valahányszor egy családtag, vendég vagy barát útra kelt, ezt a zsoltárt olvastuk – vagy gyakran énekeltük – családi imádkozáskor. Amikor tizenéves voltam, apám egyedül elhagyta az „óhazát”, hogy Amerikába menjen, – ezzel a zsoltárral búcsúzott el tőlünk. Az évek során apámnak sok örömteli napban volt része, de szenvedésben is, mások gonoszsága és kíméletlensége miatt. De vitte magával a zsoltár szavait az első világháború csatáiba is, majd a kórházba, ahol majd egy évig gyógykezelték lőtt sebe miatt. Az első versben a zsoltáríró a hegyek fölött Istent nézte, aki teremtette azokat. Apám New York belvárosának legzüllöttebb kerületében élt. Bár

pontossággal és részletekbe menően, és hogyan gondoskodik rólunk. Evezzünk a Szent Szellem mélységeinek tavára, hogy megfürödjünk benne. A Szent Szellem vizei mindig hozzáférhetőek, mert forrá suk kiapad hatat lan. A kérdés az, hogy aka runk-e napról napra belemerülni ebbe az életvízbe, hogy átjárjon bennünket. Ezékiel próféta látomásában a víz előbb a templom ajtaja alatt szivárgott ki. Ekkor jött egy férfi, és mérőzsinórral megmérte a vizet többször is, míg végül olyan mély volt, hogy úszni lehetett benne (Ez 47). Mennyire akarunk mi bemenni ebbe a vízbe? Isten az Ő Szelleme által úgy akar vezetni, hogy hagyjuk magunk mögött a partot, és evezzünk mélyre! A mérőzsinóros férfi mindig ott lesz velünk! Ch. E. Cowman

ritkán látott hegyeket, azt az álláspontot vallotta, hogy a hegyek Istene a veszélyes utcák Istene is. Hányszor járt-kelt apám életének 87 éve alatt! És amikor az utolsó útjára elment, azt hiszem, a 121. zsoltárt énekelte, miközben lement a völgybe, és hazatért a túlsó partra. Milyen megnyugtató, hogy a hegyek és utcák Istene minden Krisztusban hívő számára mutatja az utat! Mivel Isten mindenütt velünk van, nincs okunk a félelemre. H. Robinson

REGGELI

ZSOLTÁR

Éjjel esett. Fűzfánk ágán az esőcseppeket gyöngyökként fűzte fel rá az idő. A fűszálon sok harmatcsepp remeg, fürdőzik rajt a nap, korán kelő. Fütyül a fán a feketerigó, víg dala zendül, hogy élni de jó! Szívem spalettáit sarkig tárva rácsendül lelkemben jókedv s hála. Boldogan mondom én is zsolozsmám, duettben szól a reggeli zsoltár. Kissné Héczei Erzsébet

2007. évi 2. szám

15

„Énekeljetek az Úrnak új éneket, ...áldjátok az Ő nevét; hirdessétek napról napra az Ő szabadítását!” (Zsoltár 96,1-2)

A Trans World Radio magyar nyelvû adásai (2007. október 27-ig érvényes):

délelõttönként, keddtõl szombatig: 10.30-10.45 óra között egyszerre két helyen: a 41 és 49 méteres rövidhullámon (7210 illetve 6105 kHz);

este, naponta 17.30-18.00 óra között a 49 méteres rövidhullámon (5910 kHz). Ez a mûsor ismétlõdik a HOT BIRD mûholdról digitális adásként 21.00-22.00 között:

TWR Radio Frequency: 12379.60 MHz Transponder 84 Vertical Polary Symbol Rate: 27500 symbols/sec FEC 3/4 SID: 3080 PID Audio: 3530. Ez az adás csak digitális vevõkészülékkel fogható!

késõ este, naponta 20.40-21.15 óra között az 1395 kHz-es (215 m-en) középhullámon. Az evangéliumi adásokra hívjuk fel rokonaink, ismerõseink és szomszédaink figyelmét is! A Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány lapja az „Antenna”, amely a következõ címen igényelhetõ: MERA, 1428 Budapest, Postafiók 4. Web: www.mera.hu; e-mail: [email protected]

16

Vetés és Aratás

„O” betűs rejtvény A sorok kitöltése után a kiemelt betűk összeolvasásával kapjuk a megfejtést: Lisztrai tanítvány, akinek jelentős szerep jut a „pogány területek” új gyülekezeteinek megerősítésében. (A megfejtésben segíthetnek a következő bibliai fejezetek: 1Móz 12; Bír 3; 1Kir 12; 16; Filem; Jak 3; Jel 1; 3) 1. Mamré tölgyesénél Ábrahám nagy ígéreteket kap az Úrtól. Mit épít ott ezután? 2. Izráel első bírája, Káleb unokaöccse. Nyolc évi arám szolgaságból szabadítja fel népét. 3. Hadseregparancsnokból lett Izráel királya. Samáriát teszi fővárossá. Rosszabb minden elődjénél, akárcsak fia, Aháb. 4. „Avagy teremhet-e, testvéreim, a füge ……….-t, és a szőlő fügét? Sós forrás sem adhat édes vizet” – figyelmeztet az apostol a nyelv kettősségére. 5. A fiatal Roboám király bölcstelen szavai: „Apám …………. tanított fegyelemre benneteket, én pedig szeges korbáccsal foglak megtanítani!” 6. Görög betű. Az alfával együtt Isten örök lényét jelképezi: „Aki volt, aki van, és aki eljövendő.” 7. Kolosséi rabszolga (Károli ford.). Pál írja urának: „…fogadd őt úgy, mint engem. Ha valamivel megbántott vagy tartozik, azt nekem számítsd fel.” 8. „Aki győz, azt ………. teszem az én Istenem templomában, és onnan nem kerül ki többé.” Összeállította: Zentai Péter

Kölcsön az Úrnak „Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert Q megtéríti jótéteményét” (Péld 39, 37). Egy apa 50 centet adott a kisfiának, és azt mondta, hogy arra költheti, amire akarja. KésQbb, amikor érdeklQdött a pénz sorsáról, a fiú közölte vele, hogy kölcsön adta valakinek. „Kinek adtad kölcsön?” – kérdezte az apa. A kisfiú így válaszolt: „Odaadtam az utcán egy szegény embernek, akirQl láttam, hogy éhes.” „Ó, ez butaság volt! Soha nem fogod visszakapni” – oktatta az apa. „De apa, azt mondja a Biblia, hogy aki adakozik a szegényeknek, az kölcsönt ad az Úrnak” – közölte a gyerek. Az apa olyan elégedett volt fia válaszával, hogy még további 50 centet adott neki, aki így szólt: „Ugye, mondtam neked, hogy vissza fogom kapni, csak nem gondoltam, hogy ez ilyen hamar lesz!” Kölcsönöztél-e valaha az Úrnak? Felismerted-e valaha mások nyomorúságaival kapcsolatban a közvetlen mennyei kérést, hogy amid van, másnak is adj belQle? A Biblia óva int a szegénység lenézésének és mellQzésének b_nétQl, hogy kegyes szavakat használjunk, miközben gondosan Qrizzük talán tömött pénztárcánkat (Jak 2,34-37; Péld 22,36). A Galata 6,30 is azt mondja: „…tegyünk jót mindenkivel…” Nem arra kaptunk ígéretet, hogy azonnal jutalomban részesülünk. De az Úr Jézus a visszajövetelével kapcsolatos tanításában azt mondja, hogy jutalomban lesz részünk, ha az P nevében a magunkéból másoknak adományozunk (Mt 25,34-46). Adományozhatsz szeretet nélkül, de nem tudsz szeretni adományozás nélkül. H. Bosch 2007. évi 2. szám

17

Valaki egyszer a következQket mondta: „Az optimisták úgy gondolják, félig tele a pohár. A peszszimisták úgy vélik, félig üres. A realisták tudják, hogy ha elég sokáig maradnak, számíthatnak a pohár elmosására.” A képzQm_vészetben a realisták az élet árnyoldalait, nehézségeit és sebhelyeit ábrázolják. Az idealisták pedig egy tárgyat úgy festenek le, ahogy elképzelik, vagy ahogyan azt látni szeretnék. Az élet útján mindkettQvel találkozunk. MindkettQnek megvan azonban a hátránya. A realizmus megállapítja álmaink értékét. Az idealizmus pedig elemészti napjainkat a tökéletes házasság, munkahely vagy boldogság hiábavaló keresésében. Az idealizmus és a realizmus a hit kérdéseiben is megmutatkozik. Némelyek Istenre rögeszmés, követelQdzQ szülQként gondolnak, aki nem tud elégedett lenni. Mások elnézQ nagyszülQnek tekintik, aki olyan gyengéd és jószív_, hogy indokolatlan a tQle való félelem. Mi hogy gondoljuk? Isten realista, vagy idealista? A kérdés az eszmék útkeresztezQdéséhez vezet bennünket. Ha nem vigyázunk eléggé, beleszaladunk a „forgalomba”, amely nekünk ront jobb, vagy bal kéz felQl. Az útkeresztezQdés veszélyei azonban megérik a kockázatot, hogy túljussunk rajtuk. Mindkét út óvatos szemlélése idején sokan megtaláltuk Istent, aki megfelelQen ösztönöz bennünket. P elég könyörületes hozzánk, hogy olyannak fogadjon el,

18

amilyenek vagyunk, és jobban szeret annál, minthogy magunkra hagyjon minket. Egy tökéletes világban örökké élnénk. A Biblia kezdeti fejezeteibQl azonban megtudhatjuk, hogy Qsszüleink elvesztették ártatlanságukat és halhatatlanságukat. ElsQ fiúgyermekük megölte kisebbik fivérét, és a jó és rossz napok egymás utáni váltakozó sorozata felkeltette majd romba döntötte reményeiket. Egy küzdelemmel és halállal teljes világ realizmusa azonban nem az, ami a Bibliát minden idQk legolvasottabb könyvsikerévé teszi. Ezt a Könyvet az teszi oly ellenállhatatlanná, hogy kijelentéseivel erQt nyújt egy jobb világ felé való törekvéshez, a cél eléréséhez. Ézsaiás próféta szerint egyszer a háborús fegyverekbQl mezQgazdasági eszközök lesznek (2,4), és még a védtelen bárány is biztonságban eszik a farkas mellett (65,25). Végül azok, akik most Istennel békességben vannak, örökre tökéletes békességre lelnek. A Biblia idealizmusa azért mégsem csak a jövQre vonatkozik. Az Ó- és Újszövetség is arra szólít fel bennünket, hogy Istent teljes szívünkbQl szeressük, és felebarátainkat is úgy szeressük, mint önmagunkat. Nemcsak a szeretet erkölcsi szabályát, de az öröm, béke, hosszút_rés, kedvesség, jóság, h_ség, szelídség és önfegyelem erényeit is hangsúlyozza (Gal 5,22-23). Nincs társadalom, amely az ilyen ideálokkal szemben szabályokat vezetne be. Ugyanakkor senki sem felel meg ezeknek. Akkor hogyan jussunk megállapodásra tökéletlenségünkkel? Az elsQ századi zsidóság kiállt az erkölcsi követelmények mellett. Néhány rabbi azt tanította, hogy az a személy, aki valamilyen fontos parancsot, például a bálványimádás elhagyását figyelembe veszi, egyenlQ azzal, aki a teljes törvényt betartja. Jakab apostolnak (az újszövetségi korban) érdekesen eltérQ az álláspontja. Ezt írja: „Mert aki valamennyi törvényt megtartja, de akár csak egy ellen is vét, az valamennyi ellen vétkezett” (Jak 2,30). Egyrészt, azokat a rabbikat, akik a törvényre helyezték a hangsúlyt, inkább elfogadták, mint azokat, akik realistábbnak t_ntek. Másrészt, úgy látszik, Jakab felállította a tökéletessé válás csapdáját. Azt mondja, hogyha egy törvény ellen vétkezünk, valamennyit megszegjük. Másképpen nézve, a: „tartsunk be egyet, és akkor mindet betartjuk” megközelítés talán lehetQVetés és Aratás

vé teszi, hogy nyugodtabban aludjunk? Ki az, aki úgy szereti a szomszédját, mint saját magát? Ki az, aki minden bálványról lemondott, amikor megértette a bálványimádás lényegét? Kinek nincsenek b_nös gondolatai? Jakab nem kelti az idealista látszatát a 2,30-ben. Amikor a törvény logikáját hangsúlyozza, felhívja a figyelmet a képmutatókra, akik elutasítják a kegyelem elfogadását (32-34. versek). Krisztus követQjeként ír (3,3), és bízik abban, hogy a Krisztusba vetett hit felebaráti szeretetre kényszerít a legvalóságosabb és legrealisztikusabb módon (3,26-2,8). Jakabnak azokkal az emberekkel van problémája, akik úgy beszélnek, mint akik egyaránt az idealizmus és realizmus barátai, de egyiket sem tartják tiszteletben. Isten törvénye a Krisztus halálát elrendelQ vallási vezetQknek az eszében volt meg, de nem a szívében. Nyilvánosan Qk képviselték a törvényt. Személyesen alkották meg azokat a törvényes kibúvókat, amelyek lehetQvé tették számukra, hogy figyelmen kívül hagyják azt az együttm_ködési készséget, amelyet másoktól elvártak. Törvényt törvény hátán alkottak, hogy az emberek kisebb kötelességtudattal rendelkezzenek a mózesi törvények megszegése esetén. Eléggé realisták voltak annak felismeréséhez, hogy tönkre kell tenniük saját törvényeiket ahhoz, hogy megszabaduljanak a názáreti rabbitól, aki képmutatókhoz hasonlította Qket. Az Úr Jézus együttérzéssel fordult az emberekhez, evett és ivott velük, amit a vallási vezetQk nem tettek volna meg. Urunk leprásakat érintett meg, kedvesen beszélt az asszonyokkal, és szerette a zajos gyermekeket. A legösztönzQbb idealizmus és a szigorú realizmus az Úr Jézusban egyesült. Sehol nem találunk jobb képet arról, hogy mit jelent h_ségesnek lenni a legmagasztosabb elvekhez, miközben kegyelmet kapnak a legösszetörtebb emberek is. Amikor az Úr Jézus az erkölcsi idealizmus logikáját hangsúlyozta, azt szeretQ egyszer_ségbQl tette a képmutatókkal szemben (Mt 5,20-48). Amikor törvény helyett kegyelmet kínált fel, azért tette, hogy megmutassa, nem azért jött, hogy elítéljen, hanem hogy megmentsen (Jn 32,47). „Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa” (Jn 3,37). M. De Haan

2007. évi 2. szám

A legfontosabb 1990-ben éppen véget ért a norvég síbajnokság. Egy ismeretlen sífutó az ország nyugati partjáról két bajnoki címet nyert meg, és a verseny hőse lett. Természetes, hogy az újságírók erről az emberről, aki minden esélyest legyőzött, többet akartak megtudni. Egyik interjú alkalmával megkérdezték a bajnokot, hogy a közeljövőben mi a legfontosabb célja, és vajon reméli-e, hogy az olimpiai játékokon érmet fog nyerni. „Számomra a legfontosabb, hogy másokat megmentsek” – válaszolta Kristen Skjeldal. A következő reggelen minden újságban megjelent ennek a bibliaolvasó keresztyén sífutónak a fényképe, aki joggal viselte a „Kristen” nevet, ami azt jelenti: Keresztyén. Hallgassuk meg, hogy ez a síbajnok hogyan beszél a hitéről: „Amit én gyermekként tanultam, az még a mai napig is hitemnek az alapja. De ahogy idősebb lettem, saját döntésemmel kellett szembesülnöm. Követtem ugyan szüleimet, de az ember nem építheti saját életét elődeinek a hitére. Személyesen kellett döntenem az Úr Jézus mellett, aki engem is elfogadott. Azóta Ő gondoskodik rólam, és tudom, hogy soha nem fog elhagyni. Nagyon sokat adott nekem, nélküle az egész életem üres lenne. Bizonyára élhet az ember ezen a földön anélkül, hogy hinne Krisztusban. Sokan ezt teszik, de ami engem illet: én hiszek az örök életben, amelyet csak az Úr Jézus Krisztus által nyerhetünk el. Senki nem szolgálhatja meg sem pénzzel, sem jó cselekedetekkel, mert Isten ajándékként kínálja fel azt. Ezt a lehetőséget meg kell ragadni, amíg nem késő…” Igen addig, amíg van rá lehetőség, amíg utolsót nem dobban a szívünk. Utána minden elveszett! „Ma, ha az Ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket…” (Zsid 3,7-8) N. N.

19

Amikor Jézustól megkérdezték, melyik a nagy parancsolat, így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Mt 22,37-39). Ha Isten és a keresztyén testvéreink iránt érzett szeretet természetes lenne, nem kellene megparancsolni. Így a szeretet a keresztyén hit legfőbb követelése: „E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták” (Mt 22,40) – és joggal. Isten itt azt követeli, ami a saját lételeme, ami Ő maga, mert: „Isten szeretet” (1Jn 4,16).

MI NEM VAGYUNK „SZERETET” Viszont mi nem vagyunk Isten. És távol vagyunk attól az állapottól, amilyennek Ő megalkotott minket. Még ha a saját képmására is teremtett, ez a hasonlóság már nem egyértelmű. Noha a kép nem tört össze teljesen, de erősen megsérült. Ez éppen abban mutatkozik meg leginkább, hogy belőlünk gyakran Isten nagy lételeme hiányzik: mi nem vagyunk szeretet, mi nem szeretünk. Pedig szeretet nélkül „semmi vagyok”, írja Pál apostol (1Kor 13,2). Szeretet nélkül minden értelmetlen. Nélküle nincs öröm. Nélküle még a hizlalt ökör sem ízlik (Péld 15,17). A szeretet az emberi létet értelmessé és széppé teszi.

LEHET PARANCSRA SZERETNI? De honnan veszi az ember a szeretetet, ha nincs neki? Lehet parancsra szeretni? Bertrand Russel, a keresztyén hit egyik ellensége (közreadott egy könyvet: „Miért nem vagyok keresztyén” címmel) toleráns hangulatában írta: „Az a keresztyén alapelv, miszerint „szeresd ellenségeidet”, jó. Semmi baj nincs vele, kivéve, hogy a legtöbbünknek túl nehéz a gyakorlatban megvalósítania.” És ő még szerényen fogalmazott. Nemcsak hogy nehéz, hanem egyszerűen lehetetlen. Nem

20

áltathatja magát az ember azzal, hogy szeret, miközben közönyös vagy elkeseredett. Nem tud az ember szeretni, miközben gyűlöl. A szeretetet végül is nem lehet sem parancsolni, sem létrehozni. Az nem emberi képesség, hanem természetfölötti, isteni, mert „Isten szeretet.” Így aláz meg minket a nagy parancsolat. Nem tudunk neki eleget tenni, hajótörést szenvedünk. Éppen így válik nyilvánvalóvá, hogy milyen nagyon kegyelemre vagyunk szorulva.

ISTEN SZERET MINKET De Isten nemcsak szeretet, hanem Ő szeret is. Ezt a szeretetet nekünk, az elveszett világnak adja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). Pál a Rómaiakhoz írt levelében így fogalmaz: „Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk” (Róm 5,8). Azt, amit mi nem tudunk, Isten elvégzi: Ő szeret, megajándékoz minket a szeretetével, noha semmi szeretnivaló nincs bennünk. És ha ezt a szeretetet elfogadja az ember, az kiterjed, és azok ismertetőjegyévé válik, akik beengedték Isten szeretetét az életükbe: „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” (Jn 13,35). De az sem automatikusan történik, máskülönben az Úrnak nem kellene megparancsolnia: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!” (Jn 13,34-35)

CSAK AKI SZERET, AZ ISMER A „szeretet” témája különösen János apostolt foglalkoztatta. Első levelében írta: „Szeretteim, szeressük egymást: mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Is-

Vetés és Aratás

tent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet” (1Jn 4,7-8). Nem mellékes mondanivalót olvashatunk itt: „Aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent.” Nem ismerhetjük meg Istent a keresztyének iránt érzett szeretet nélkül. Az Isten iránt érzett szeretet nem elég. Megdöbbentő kijelentés az, hogy szeretet nélkül nincs megismerés! Mivel a gyülekezeteinkben nagy hangsúlyt fektetnek a megismerésre, ezt jól kell értenünk. Aki a testvérét nem szereti – és ez jóllehet túllépi a saját gyülekezet határát, és mindenkit érint, aki Isten gyermeke – annak nincs ismerete! „… mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is” (1Jn 4,20-21).

SZERETET ÉS IGAZSÁG Az, hogy a szeretet az igazságot közbefogja, egyértelművé teszi az összefüggést. János így írja a fejezet elején: „Szeretteim, ne higgyetek minden szellemnek, hanem vizsgáljátok meg a szellemeket, hogy azok az Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba” (1Jn 4,1). A 6. versben egyértelműen különbséget tesz az igazság szelleme és a tévelygés szelleme közt. A 2. levelében János egyértelműen hangsúlyozza, hogy az igazság és a szeretet összetartoznak. A szeretet igazság nélkül éppolyan romboló lehet, mint az igazság szeretet nélkül! A megkülönböztetés kritériumát a 2. és a 3. versben nevezi meg János: „Az Isten Szellemét erről ismeritek meg: amelyik szellem vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van. Amelyik szellem pedig nem vallja Jézust, az nem az Istentől van” (1Jn 4,2-3). Tehát itt nem egy vitás kérdés másfajta meglátásáról, különböző értelmezésekről vagy korkérdések különböző megítéléséről van szó, hanem az evangélium középpontjáról, Jézus Krisztusról.

A MI SZERETETÜNK: VISSZHANG „Szeressük egymást!” – Amit Isten tőlünk követel, azt lehetővé teszi, de csak az Őtőle való függésben. A felebaráti szeretetre is érvényes: nem a saját tulajdonunk. Tőle van, csak Őbenne van. „Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért” (1Jn 4,10).

2007. évi 2. szám

A sorrend meghatározó. Az Ő szeretete áll az első helyen, az első szeretet. A mi szeretetünk válasz, nem megszólítás. Az következmény, és nem ok. A visszhangja annak, amit előbb Isten tett. „Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket” (1Jn 4,19). Csak emiatt tudunk szeretni: mert Isten szeret minket. Tévedés azt gondolni, hogy az embernek magát kell szeretnie, mielőtt képes lesz arra, hogy a másikat szeretni tudja. Ekkor megint magunknál vagyunk. És magunkból nincs mit előhozni. Csak mert Ő szeret minket, tudunk mi is szeretni. Ez az alapunk. Ez áll az első helyen, és csakis ez: Isten szeretete.

A VALÓSÁGOS SZERETET „Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk” – írja Pál a Rómaiakhoz írt levelében (5,8). Ezzel egyértelművé teszi, hogy Isten minket a lehető legrosszabb állapotunkban szeretett, minden ok nélkül. J. A. Packer írja: „Mérhetetlen megkönnyebbülés tudni, hogy Isten illúziók nélkül szeret: a legroszszabbat is előre tudja rólam, nem érheti utólagos meglepetés, nem csalódhat bennem úgy, ahogy én magam sokszor csalódom magamban – áldani akar, és ettől semmi sem tántoríthatja el.” Az ember szeretetének mindig kell, hogy legyen oka. Az emberi szeretet gyorsan csalódást tud okozni, és valamikor vége lesz. Isten szeretete azonban más. Ez egy csodálatos felismerés, amelyre újra és újra emlékeznünk kell: Isten szeret engem. Ez igaz a múltban, a jelenben és a jövőben. Ralf Kaemper

Megszégyenítően Megszégyenítően szeret: békeajánlat a k e r e s z t! Fegyveremet le kell hát tennem Ellene és – mindenki ellen. Füle Lajos

21

Molekuláris biológia „Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid…” (Zsolt 139,14)

Bámulatba ejtő a molekuláris biológia felfedezéseiről olvasni. A DNS molekula kiváló példa Teremtőnk nagyságára. A tudósok mindaddig azt gondolták, hogy az egyszerű sejt valóban egyszerű, amíg a modern tudomány el nem kezdte kutatni a DNS molekula összetettségét, amely maga is csupán része a sejtnek! A DNS molekulának, mint információhordozónak a hatékonysága, az integrált áramkörökéhez hasonlítható. Ha a világ könyvtáraiban található információt integrált áramkörök segítségével kellene tárolni, akkora mennyiségre lenne szükség, amely magasabb mint a Hold–Föld távolság. Másrészt, ha DNS molekulákban tárolnánk, egy gombostűfej térfogatának 1%-a is elég lenne erre a célra! A DNS 45 billiószor hatékonyabb, mint az emberi csúcstechnológia szilícium lapkái. Valóban, egy hatalmas Isten „csodálatosan megkülönböztetett” minket!

2.

Kémia „Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba” (1Móz 3,19)

A 18. század vége felé a tudósok különféle módszereket dolgoztak ki az ásványok elemzésére, és manapság még több ilyen technika létezik. Az emberi testnek és a föld porának kémiai elemzéséből kimutatható, hogy az alábbi kémiai elemek, amelyek az emberi test fő alkotóelemei, jelen vannak a föld felszínén levő porból vett jellegzetes mintákban is: kalcium oxigén foszfor klór kálium szén nátrium hidrogén magnézium nitrogén vas kén Ez azt mutatja, hogy az ember olyan, amilyennek az Írásban leírták több ezer évvel ezelőtt: „Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk” (Zsolt 103,14).

22

Isten a természetet még parányi temetkezési vállalkozókkal is ellátta, azzal a céllal, hogy lebonyolítsák a lebomlási folyamatot, amely által a „por” visszatér a földbe, ahonnan vétetett: „A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a szellem pedig visszatér Istenhez, aki adta” (Préd 12,7).

Atomfi zika „De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek” (2Pt 3,10-11).

Ki mondta Péternek, a halásznak, hogy az atomok megsemmisíthetők, és ez hatalmas zajjal, izzó tűzzel és szörnyű pusztítással jár? Ezt csaknem 1900 évvel azután fedezték fel, hogy Péter lejegyezte (Einstein E=mc2 képlete). A hirosimai atombomba-robbanás és a különféle nukleáris kísérletek leírása részletekbe menően egyezik Péter feljegyzéseivel. A „felbomlás” szót jobb „elszabadulásnak” fordítani az eredeti görög szöveg szerint. Ez azt sugallja, hogy a kémiai elemek azért fognak elégni, mert a nukleáris erők elszabadítják az atommagban általuk összetartott protonokat és neutronokat. Ez a Biblia szavai által érthető meg: Jézus Krisztus „hatalma szavával fenntartja a mindenséget” (Zsid 1,3), Ő a fenntartó erő: „Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn [szó szerint: van összetartva] ” (Kol 1,17). Az Úr Jézus ma is a világmindenség fenntartója, és hatalmának szavával tart fenn mindeneket. Ő tartja össze az atomokat, és ő tartja helyén a világmindenséget. De az Úr napján az atom elveszíti kötőerőit, amely irtózatos energia-felszabadulást eredményez, illetve olyan következményei lesznek, amikről Péter a második levelében ír (3,10-12). (Folytatjuk.) Dr. Farid Abou-Rahme: Azt mondta Isten (Hárfa Evangéliumi Kiadó Alapítvány)

Vetés és Aratás

1. Adós, fizess! (Róma 1,14) Én mindenkinek adósa vagyok, Isten oly bőven ontja rám kegyelmét. Adósa zsidónak és pogánynak, életem kevés, hogy törleszthetnék.

7. Új megbízatás (Galata 1,10-23) Egykor ellensége voltam Annak, Ki mindnyájunkért meghalt a kereszten. De elhívott, s rám bízta: embereknek többé ne kegyét, – üdvét keressem!

2. Semmi! (Róma 8,38-39) Tudom, sok minden történhet velem, törhet veszély rám magasból, mélyből. Ám semmi hatalom, még a halál sem szakíthat el Isten szeretetétől.

8. Börtönből – szabad üzenet (Filippi 1,3-7) Bízó imámban gondolok reátok, ha körülzárnak is börtönfalak. Itt is, így is terjed, hódít a Jó Hír. fogoly vagyok bár – az Ige szabad.

3. Csak róla! (1Korintus 2,2) Istentől csak küldetést kaptam, s magamnak sem szabtam semmi más célt: Róla szólni, Aki imádkozva kereszten halt értem s a világért. 4. Elég! (2Korintus 12,7-9) Háromszor kértem: vedd el a tövist, Uram, életem gyötrő tövisét! Isten háromszor nékem így felelt: Próbáid közt a kegyelem – elég! 5. Inkább! (1Korintus 14,18-19) Tudatnál mélyebb, rejtett rétegekben lelkem húrját titkon érinti a Lélek. Ajkamon titkos szó, lelkemben látomás: – Nektek öt érthető szót inkább hadd beszéljek! 6. Keresztjével dicsekszem (Galata 6,14-17) Testemben hordom Krisztus bélyegét. Keresztjével dicsekszem, semmi mással. Mint ki keresztre feszült maga is: leszámoltam világi csábítással.

2007. évi 2. szám

9. Megtanultam (Filippi 4,11-13) Kijártam ínség, bőség iskoláját. Elégedett legyek: megtanultam. Krisztus mindenkor erősít engem, így mindenre van erőm – az Úrban. 10. Örülök szenvedéseimnek (Kolossé 1,24-25) Mindenki menekül a fájdalomtól. Én örülök a szenvedéseimnek, mikor Krisztussal, Krisztusért szenvedek, Ki szenvedés árán váltott meg minket. 11. Példaként (1Timóteus 1,15-16) Bűnösökért jött világra Jézus, bűnösök közül első én vagyok. Bűnösöknek bátorító példa: örök kegyelme rajtam felragyog. 12. Célba érve (2Timóteus 4,6-8) Közel az óra: itt időm lejár. A nemes harcot megharcoltam végig. Cél felé futva hitem megtartottam, fenn az igazság koronája fénylik. Siklós József

23

„Bizony, mondom nektek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba” (Mk 10,15). Nagyon gyakran teszik föl a szülők a következő gyakorlati kérdést: „Hogyan adjam át gyermekeimnek az evangéliumot?” Egyrészt fennáll a veszélye a túlságosan egyszerű magyarázatnak, másrészt nem akarjuk elárasztani gyermekeinket bibliai részletekkel, amelyek elszállnak a fejük fölött. Mi lehet a legjobb megközelítés? Mikor „elég idős” már a gyermekünk ahhoz, hogy igazi üdvözítő hitre jusson? Honnan tudjuk meg, hogy amit teszünk, helyes-e? Úgy tűnik, túl könynyen előfordulhat, hogy a szülők nem megfelelő vagy eltorzított üzenetet adnak át gyermekeiknek. De ezek a félelmek ne bénítsanak meg bennünket. Az evangélium egyszerű, és egyszerűen kell átadni. A szülők megkapták a gyermek életének legjobb éveit arra, hogy megmagyarázzák, tisztázzák és hangsúlyozzák az evangélium igazságait. Az egyik legrosszabb dolog, amit a szülő tehet, ha félelmében azt gondolja, hogy valaki más jobb evangélistája lehet gyermekének, ezért feladja a legdöntőbb felelősséget, elszalasztva a legjobb lehetőségeket arra, hogy elérje gyermekeit, és feláldozza a szülői szerep legjobb áldásait.

SZAKÍTSUNK RÁ IDŐT ÉS LEGYÜNK ALAPOSAK! Nézzünk néhány alapvető tanácsot gyermekeink Krisztushoz vezetésének folyamatában, amely a legfontosabb kötelesség, amelyet Istentől kaptunk mint szülők. Legyünk alaposak! Nincs okuk a szülőknek arra, hogy kilúgozzák vagy lerövidítsék az evangéliumot gyermekeik számára. A szülőknek mindenki másnál több idejük van arra, hogy alaposak és világosak legyenek; hogy magyarázzanak és illusztráljanak; hogy odafigyeljenek a visszajelzésekre; hogy helyesbítsék a félreértést; hogy tisztázzák és ismételjék a nehéz részeket. Ez a lehető legjobb színtere az evangelizálásnak. A bölcs szülők hűségesek, türelmesek, kitartóak és alaposak.

24

Valójában pontosan ez az, amit a Szentírás minden szülőtől megkövetel: „Maradjanak a szívedben azok az Igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!” (5Móz 6,6-7) Ne gondoljuk, hogy az evangélium csak különös evangelizációs alkalmakon időszerű! Ne tételezzük fel, hogy a vasárnapi iskola megadja gyermekeinknek az összes szükséges evangéliumi igazságot! Keressük és ragadjuk meg a naponkénti lehetőségeket az evangéliumi igazság megvilágítására gyermekeink gondolkodásában! Ne támaszkodjunk túlságosan az előre gyártott evangéliumi bemutatókra. A gyermekek evangelizálásának sok szervezett megközelítése az üzenet kulcsfontosságú részeit hagyja ki. Nem tudják megmagyarázni a bűn lényegét és Isten szentségét. Sokszor semmit nem mondanak a megtérésről. Azonban többnyire valamilyen aktív választ sürgetnek a gyermektől – kezek felemelése csoportos együttlétben, bemagolt imádság, vagy bármi egyéb –, amit pozitív válasznak lehet tekinteni. Ezután a gyermeket újjászületettnek tekintik, és a szülőket arra bátorítják, hogy a megváltásról szóbeli biztosítékot adjanak. Következményként a gyülekezet tele van tizenévesekkel és felnőttekkel, akiknek a szívéből hiányzik a Krisztus iránti igazi szeretet, de akik azt gondolják, hogy igazi keresztyének, mert valamit tettek még gyermekkorukban. Kerüljük el ezt a buktatót! Ne feltételezzük gyermekünk első pozitív válaszáról, hogy az teljes értékű üdvözítő hit! Ha azt gondoljuk egy hároméves gyermek imádságáról, amivel behívja Jézust a szívébe, hogy az automatikusan biztosítja helyét a mennyben, akkor az az elképzelésünk, hogy mit jelent Krisztusban bízni, nem biblikus. Igaz, hogy az üdvözítő hit gyermeki bizalom, és ebben az értelemben minden bűnösnek olyanná kell lennie, mint a kisgyermeknek, hogy üdvözüljön (Mt 18,3-4), de itt a hangsúly nem a gyermekek tudatlanságán van, hanem azon, hogy nincs sem-

1.

Vetés és Aratás

mi teljesítményük, és teljesen mások segítségére szorulnak. Nincs semmilyen egyéni tettük, ami érne valamit (Fil 3,7-9). Teljesen Istentől függnek, hogy megadjon nekik mindent. Másrészt, az igazi hit magában foglalja bizonyos fontos fogalmak megértését és megerősítését, amelyek elérhetetlenek a kisgyermekeknek (Róm 10,14; vö. 1Kor 14,20). A valódi hit egyedüli tárgya Jézus Krisztus, ahogy az evangélium bemutatja. Hogyan lehetne a gyermekeknek üdvözítő hitük, ha még nem elég idősek ahhoz, hogy megértsék és elfogadják az evangéliumi igazság lényeges, tárgyi elemeit? Az üdvözítő hit nem vak hit. Az igazi üdvözítő hit nem lehet tudatlan a lényeges evangéliumi fogalmak terén, mint a jó és gonosz, a bűn és büntetés, a megtérés és hit, Isten szentsége és haragja a bűnnel szemben, Krisztus mint testet öltött Isten, a bűnért való engesztelés gondolata, Krisztus feltámadásának és uralmának jelentése. A konkrét életkor, amikor a gyermek értelme eléggé érett ahhoz, hogy megragadjon ilyen fogalmakat, eltérő minden gyermek esetében. (Ezért nincs a „felelősségre vonhatóság” korának megbízható meghatározása.) Amíg azonban a gyermek nem mutat bizonyos fokú igazi megértést és a lelki gyümölcs valamilyen mértékét, a szülőknek nem szabad sietniük, hogy a gyermek újjászületését elrendezett kérdésnek tekintsék. Ennek ellenére ne értékeljük le a hit gyermeki kifejezéseit mint jelentékteleneket vagy kicsinyeseket. A szülőknek bátorítaniuk kell a hit minden jelét gyermekeikben. Ne tegyük nevetségessé őket azok miatt, amiket nem értenek. Tápláljuk tanulási vágyukat Krisztus felől, és bátorítsuk minden hitről szóló vallomásukat. Még ha arra következtetünk is, hogy Krisztus utáni érdeklődésüket még nem tekinthetjük érett hitnek, ne vessük el mint pusztán hamis hitvallást. Lehet, hogy ez az a mag, amelyből érett hit fejlődik ki később. Ne bátortalanodjunk el a félreértés vagy a tudatlanság miatt! Még a legérettebb hívő sem fog föl teljesen minden igazságot. Tanítsuk őket az 5Mózes 6,6-7 szellemében! Semmi, amit a szülő tehet, nem biztosítja a gyermek üdvösségét. Nem hihetünk helyettük. Az igazi hit Isten munkája által jön létre a gyermek szívében (Jn 6,44-45). Rábeszélhetjük őket a hamis bizonyosságra, de az igazi bizonyosság a Szent Szellem munkája (Róm 8,15-16). Legyünk óvatosak, és ne tolakodjunk be arra a területre, amely

2007. évi 2. szám

egyedül Istené! Ne alkalmazzunk külső késztetéseket, pajtások nyomását, a szuggesztió hatalmát, az elutasítás félelmét vagy valamilyen más mesterséges eszközt, hogy felszínes választ váltsunk ki gyermekünkből! Legyünk hűségesek, türelmesek és alaposak. Erőfeszítéseinket imádkozva tegyük gyermekeink üdvössége érdekében, mindig emlékezve arra, hogy Isten elvégzi munkáját ott, ahol mi nem végezhetjük – a gyermek szívében. (Folytatjuk.)

John MacArthur: Isten terve gyermekeink nevelésére c. könyvből (Evangéliumi Kiadó)

Bízom csendesen Uram, mert erősen tart hű kezed, bízom csendesen. Mert szereteted hordoz és vezet, bízom csendesen. A bátorságot, erőt Te adod. Dicsérlek! Szent a Te akaratod. Uram, mert megváltottad életem, bízom csendesen. Mert vérző bárány lettél érettem, bízom csendesen. Veled győzök le poklot és halált. Formálj engem bárányarcodra át! Mert Atyádnál közbenjársz érettem, bízom csendesen. Mert győzelmesen Te jársz énvelem, bízom csendesen. Rád nézek, ha ellenség ostromol. Jobb menedéket nem lelnék sehol. Bár a jövendő útja ködlepett, bízom csendesen. Tudom, Te véghez viszed tervedet, bízom csendesen. Ha nem látok, csak egy lépésre még, Te magad jársz velem, és ez elég. Ismeretlen szerző után németből fordította Túrmezei Erzsébet

25

I. RÉSZ A VILÁG, AMELYET LÁTUNK Ha csak egy pillantást vetünk az élőlények világára, akkor is csodálatos tervszerűséget láthatunk: az ámbrás cet, amely emlősállat, olyan szervekkel rendelkezik, hogy 3000 méter mélyre le tud süllyedni anélkül, hogy elpusztulna merülési betegségben, és a tarkaharkály erőteljes vágásokkal üti a fát anélkül, hogy agyrázkódást kapna. A legtöbb esetben a szervek (pl. a szív, a máj, a vesék) működőképességétől függ az élet. Az éppen csak fejlődésben levő vagy félkész szervek értéktelenek. Aki a darwinizmus felfogásában gondolkodik, annak tudnia kell: az evolúciónak nem célja egy később majd működő szerv létrehozása. Sok vándormadár „robotpilótával” rendelkezik, amely őket az időjárástól, a nappaltól és az éjszakától függetlenül biztosan célba vezérli. A pettyes lile pl. Alaszkáról a Hawaii szigetekre repül telelni. A 4500 km-es repüléshez szükséges energiát 70 gramm zsiradék biztosítja, ami pontosan ki van kalkulálva, és 6,8 gramm tartalékról is gondoskodik ellenszél esetére. A Nautilus (csigaházas polip) egy megtekert mészház külső végén él, és házának belső tere kamrákra van felosztva. Ezek a mindenkori merülési mélységtől függően gázzal vannak feltölt ve úg y, hog y minden helyzetben biztosítva legyen a lebegési állapot. A mi modern

26

tengeralattjáróink ezzel szemben ormótlanok és tehetetlenek. Ezek az állatok általában 400 méter mélyen tartózkodnak, éjszakánként pedig feljönnek mintegy 100 méter mélyre. Eg yes mikroszkopikusan kis baktériumok „beépített villanymotorral” rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy azok előre és hátra mozogjanak. Egy ilyen elképzelhetetlenül kicsi coli-baktérium – írd és mondd –, csak hat milliárdod köbméteren több mint hat ilyen „motorral”, egy saját „áramfejlesztő erőművel”, egy „számítógépes rendszerrel” és nem kevés „vegyi gyárral” rendelkezik. Egy élő sejt a tíz hatványaival bonyolultabb és zseniálisabb szerkezet az emberek által előállított bármely gépnél. Benne a szabályozott és időben összehangolt vegyi folyamatok ezrei mennek végbe. Az élő sejtek DNS-molekuláiban található a legnagyobb ismert információsűrűség. Hány zsebkönyvet tudnánk ezzel a tárolási technikával egy gombostű fejében elhelyezni, ha az csak DNS-anyagból állna? 15 billió példány lenne! Ennyi zsebkönyvet egymásra rakva akkora rakás állna elő, amely 50 0 -szor magasabb, mint a Föld és a Hold közötti távolság, amely 384 000 km. A mi univerzumunkban 1025 számú csillag található. Nincs olyan hosszú emberélet, amely alatt ennyit meg lehetne számolni. Ha lenne egy olyan gyors számítógépünk, amely másodpercenként tízmilliárd számítá-

si műveletre lenne képes, annak is 30 millió évre lenne szüksége ahhoz, hogy megszámolja a csillagokat. Már ennek a néhány példának az áttekintése után is minden gondolkodó emberben felvetődik a kérdés e zseniális elgondolás eredete után. A számos kortársunk által elfogadott evolúció nem hasznavehető válasz, mivel az mindent az anyagra vezet vissza – a sejtben levő mérhetetlen mennyiségű információt, a lelket és a tudatot is. Az információ természeti törvényei azt mondják, hogy az információ valami olyan, ami nem anyagi, ezért mindig egy intelligens forrást, tehát egy akarattal rendelkező előidézőt (okozót) feltételez. A teremtés alkotásaiban kifejezésre jutó intelligencia és bölcsesség egyenesen lenyűgöző. Ennél fogva a teremtés műveit szemlélve meggyőző a végkövetkeztetés egy kreatív előidézőre (okozóra). Felvetődik a kérdés:

HOL

TALÁLJUK MEG AZ ELKÖ-

TELEZŐ VÁLASZT?

A természettudományok keretében csak az lehetséges, hogy a minket körülvevő tér és idő valóságát mérések különböző módszereivel kutassuk. A teremtett dolgokkal kapcsolatban csak azzal foglalkozhatunk, hogy az „mi?”, de azzal nem, hogy „honnan?” A második kérdésre adandó válasz minden emberi erőfeszítésen túl van, ezért csak maga az előidéző tud választ adni. Isten szava (az Ő Igéje) – a Biblia – már az első mondatában megadja a Vetés és Aratás

választ: „Kezdetben teremtette Isten…” Ez nagyon jól összeillik egy intelligens forrás követelményével.

mi hazaautózunk.” Ha többes számban is mondom ezt, mégis azt jelenti, hogy egy valaki fog a kormánynál ülni és vezetni. A család többi tagja is az autóban ül, de csak az autó vezetője fogja aktívan a kormányt, a gázpedált és a féket működtetni. Ez az egyszerű kép közölheti velünk azt a szemléletet, amelyet a Biblia nyújt a teremtés kivitelezőjéről. Isten Jézus Krisztus által alkotta meg a világot. Így fogalmazza ezt meg világosan a Zsidókhoz írt levél 1. fejezetének 2. verse. János az evangéliumában ugyancsak azt dokumentálja, hogy mindennek,

Őbenne áll fenn.” A látható, materiális világban semmi nincs, ami ne Jézus által lett volna megteremtve: mind az óriási kozmosz (világegyetem) sok KI A TEREMTŐ SZEMÉLYE? millió galaxisával, mind egy élő Isten mindenek előtt létezett. sejtben végbemenő folyamatok Mielőtt tér, idő és anyag lett legfinomabb részletei vagy egy volna, Ő volt az, aki cselekedett. atom szerkezeti felépítettsége. Ha a Biblia első mondatát csak Jézus nemcsak a teljes mikroegymagában nézzük, az a beés makrokozmosz létrehozója; nyomásunk, mintha egyedül az hanem Ő gyakorolja a fennhaAtyaisten lenne a teremtő. Már tóságot is minden felett. a teremtéstörténetről szóló tuEzen kívül még a láthatatlan dósításban van utalás arra, hogy világ is Jézus által lett elkészítve nem egyedül Ő a teremtő: „Alértünk. Ő a mennyet számtalan kossunk embert…” (1Móz 1,26) élőlénnyel népesítette be, akiket A Szent Szellem is részt vesz a Biblia angyaloknak nevez. abban; közreműködését Ahogyan Isten látható már a teremtéstörténet levilágában minden olyan Kérdés írásának második mondasokoldalú és rendezett, tából tudjuk: „…de Isten ugyanúgy érvényes ez Hová megyünk, honnan jövünk, Szelleme lebegett a vizek a láthatatlan világra is. csillagmilliók körülöttünk… fölött.” A Biblia nem neErre utalnak a trónusok, vez meg mindent azonnal; uralmak, hatalmassáVagyunk talán: gyakran lépésről lépésre gok, fejedelemségek ki- gondolat a mindenségben, tájékoztat bennünket. Az fejezések is. - szolgálat az Ő nevében, Újszövetségben a „kicsoJézus nemcsak te- kis eszköz Nagy Úr kezében. da” kérdés pontosabban remtője ennek a világvan kifejtve. Pál apostol a nak, hanem megtartója Gajárszky Magdolna Korintusiakhoz írt 1. leveis. Minden Őbenne áll le 8. részének 6. versében fenn. A világot annak Jézus Krisztust világosan megteremtése után nem belevonja a teremtés művébe: ami létezik, Jézus Krisztusban hagyta magára, hanem az Ő „…egyetlen Istenünk az Atya, van az eredete: „minden általa erőteljes szava (Igéje) által horakitől van a mindenség, mi is (az Ige által = Jézus által) lett, dozza és meg is tartja. Így nem Őérte, és egyetlen Urunk a Jézus és nélküle semmi sem lett, ami kell félnünk egy égitestütközés Krisztus, aki által van a minden- létrejött” (Jn 1,3). által bekövetkező kozmikus ség, mi is Őáltala.” katasztrófától, a Nap kiégésétől JÉZUS KRISZTUS A TEREMTŐ Az „Elochim” héber szó, A továbbiakban a Kolossé- vagy kihűlésétől. Jézus megőrzi amely teremtő Istent jelent, iakhoz írt levél 1. fejezetének a világot az Ő visszatéréséig. Mózes 1. könyve 1. fejezete 1. Az ember nem egy lottójáték 16-17. verseiben ezt olvassuk: versében többes számban van. A eredményeként jött létre, ahogy „Mert Őbenne teremtetett minteremtési cselekvést egy hétközden a mennyen és a Földön, azt a Nobel-díjas Jaques Monod napi eseményhez hasonlítva így a láthatók és a láthatatlanok, gondolta, hanem mi határozott világíthatnánk meg: Családunk akár trónusok, akár uralmak, céllal lettünk megteremtve – Jégépkocsival barátainkhoz megy akár fejedelemségek, akár ha- zus Krisztusra nézve! E cél néllátogatóba. Elkövetkezik a hatalmasságok: minden Őáltala kül elhibáztuk az életünket. zamenetel ideje, amikor én mint (Folytatjuk.) és Őreá nézve teremtetett. Ő családfő azt mondom: „Most Prof. Dr. Werner Gitt előbb volt mindennél és minden 2007. évi 2. szám

27

Visszaélés a hatalommal Tökéletes a határvonal a hatalom egészséges és egészségtelen gyakorlása között. Bármikor, még a legjobb vezetők esetében is hozhatók olyan döntések, amelyek egyre inkább a saját érdekeket helyezik előtérbe a másokéval szemben. A hivatali visszaélés azonban nem mindig marad titokban. A történelem számtalan nagy emberről tud, akik arcátlanul cselekedtek, mintha helyzetükből adódóan nem kerültek volna felelősségre vonásra.

Bibliai példák a hivatali visszaélésről A bibliai időkben Sámuel fiai Izráel bíráiként megbízatásukat vesztegetésre, hamis igazságszolgáltatásra és saját meggazdagodásukra használták fel. Később Saul, akit Isten Izráel első királyának kiválasztott, visszaélt hatalmával, mert megkísérelte megölni a trónörököseként kiválasztott embert. Amikor Dávid király lett, visszaélt hatalmával, mert házasságtörés bűntettét követte el katonai beosztottjának a feleségével. Majd összeesküvést szőtt Betsabé férjének a megölésére. Évszázadok múltán Diotrefész, a kevésbé ismert gyülekezeti vezető visszaélt helyzetével, mert mások rovására akart elsőbbségre jutni. Saját hivatalát olyannyira féltette, hogy még János apostolt sem fogadta be szívesen a gyülekezetbe (3Jn 1,9-10). Nem tudjuk, hogy vendégszeretetének hiányosságát Diotrefész nyilvánosan hogyan magyarázta meg. Valószínűleg azt tételezhette fel, hogy minden, amit a gyülekezetért tett, feljogosította arra, hogy ne lehessen kérdőre vonni.

Törvényszegések és vészjelzések A bibliai időkben és napjainkban is a hatalommal való visszaélés magában foglalja a vezetés káros és romboló rendszerét, amely a szervezeti hatalmat egyénileg mások kárára használja fel. A félelem kultúrája. Növekszik a hatalommal való visszaélés egy olyan kultúrában, amelyben az emberek félnek egymástól. A vezetők a hatalom elvesztésétől tartanak. A beosztottak ismerik

28

azokat a veszélyeket, amelyek a tekintély biztosításában összetűzéshez vezetnek. Hangsúlyt kap a lojalitás, hogy a valóban történtekről elterelje a figyelmet. Közös a megfélemlítés a felszín alatt, amelyről biztosan beszélnek, vagy érdeklődnek. A zűrzavar kultúrája. Az egyházban vagy kisebb egyházi csoportokban a vezetők néha "szent" nyelvet használnak arra utalva, hogy egyéni öszszeköttetésben állnak Istennel. Ennek az eredménye az, hogy a csoport megtanulja úgy hallani a vezetőség oktató vagy ájtatos jellegű döntéseit, mintha Istent hallgatnák. Az ilyen zavarodottság bajhoz vezet. Az irányítás és kirekesztés kultúrája. Amikor a lelki gondozók nem tartják fontosnak a tiszta folyamatot és az egyensúlyt biztosító eszközöket, rákényszeríthetik akaratukat a tagokra olyan módon, hogy az túl megy az irányítás jogosult körén. Az ilyen vezetők eltávolíthatják a nem szolgálatkész személyt a csoportból, nem a szervezet miatt, hanem eszközként saját vezetői helyzetük védelmére. Az együttműködési készség megtagadása miatti kizárással engedelmességre kényszeríthetik az illetőt. Az ilyen eset inkább személyi, mint közügy, inkább kultúrához kötött s nem biblikus, és inkább önkényes, mint őszintén átgondolt. A hatalommal visszaélő vezetők gyakran azt sugallják, hogy az Istennek adott elszámolási kötelezettségük minden kritika és ellenvetés fölé helyezi személyüket anélkül, hogy ugyanezt a szabadságot mások részére is megadnák. Az ilyen visszaélés zűrzavaraiban „ne az Úr felkentjére hivatkozz”, vagy „engedelmeskedj azoknak, akik irányítanak téged”, és ezekhez hasonló kifejezéseket használnak. Ezek nem az Úr iránti egészséges tiszteletet, hanem inkább az emberek iránti egészségtelen félelmet segítik elő.

A jó példa Az Úr Jézus által bemutatott példákban a vezetők szolgaként gondolkodnak és cselekednek. Hallják a kérdéseket, és könnyeznek a megsebzettekért. Úgy veszik figyelembe mások érdekeit mint sajátjukat. Jézus királyságában a vének és a diakónusok nem fenyítenek meg senkit anélkül, Vetés és Aratás

hogy először ne vizsgálnák meg saját hibájukat (Lk 6,39.41-42). Emlékeznek az Úr szavaira: „A tanítvány nem feljebb való mesterénél; aki pedig teljesen felkészült, az lesz olyan, mint a mestere” (Lk 6,40).

Egy vezető ihletett szándéka Hallgassuk meg, hogy mit mond az Úr Jézus egyik szóvivője. Figyeljük meg Péter apostol önzetlen szolgálatát. Vegyük észre, hogy mind a véneknek, mind a gyülekezeti tagoknak azt kívánja, hogy Istent őszinte szívvel szolgálják. „… legeltessétek az Isten közöttetek levő nyáját; ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen; ne is úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint akik példaképei a nyájnak” (1Pt 5,2-3). A hívő pásztorok ne uralkodjanak Isten nyája felett. Éppen a vezetők, a vének, és a diakónusok ne gyakoroljanak nyomást, kényszert, vagy szégyent, hogy rákényszerítsenek másokat a szolgálatra, adományozásra, vagy követésre. Még ha szembe kerülnek is a hamis tanítókkal, Krisztus képviselői ne legyenek önkényeskedők. „De az Úr szolgája ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes, aki szelídséggel neveli az ellenszegülőket, hátha az Isten megadja nekik egyszer, hogy megtérve megismerjék az igazságot…” (2Tim 2,24-25) Ezért, előbb, vagy utóbb meg kell értenünk, hogy még a legmegbízhatóbb szellemi vezetőt sem kell minden körülmények között tisztelnünk, és minden szavát elhinnünk. Adjuk meg számukra az őket megillető jogot, amikor szavaikat mérlegeljük, tegyünk fel nekik fontos kérdéseket, és elemezzük mélyrehatóan mondanivalójukat. Az Apostolok Cselekedetében olvasunk arról, hogy Bérea állampolgárait azért tisztelték, mert nem feltétel nélkül fogadták el Pál és Szilász tanítását. Az Írás azt mondja: „Ezek nemesebb lelkűek voltak, mint a tesszalonikaiak, teljes készséggel fogadták az Igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy valóban így vannak-e ezek a dolgok” (Csel 17,11). A következtetés világos. Isten nem ad hatalmat és törvényes megbízást bárki ellenőrzésére, hanem az igaz beszédre, amely szabaddá teszi az embereket. M. De Haan

2007. évi 2. szám

Alázatos vezetés „Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében” (Ef 5,21). A szelíd modorú férj olvasott egy könyvet, amely arról szólt, hogy legyünk önzők és erőszakosak, hogy boldoguljunk. Így elhatározta, hogy azonnal nekilát ezt otthon gyakorolni. Berontott tehát a házába, és ujjával felesége felé mutogatva ezt mondta: „Mostantól kezdve itt én parancsolok, és az én szavam törvény! Azt akarom, hogy főzzél nekem nagyon finom ételt, és készítsd elő a fürdőt! Aztán, ha ettem és megfürödtem, találd ki, ki fog felöltöztetni és megfésülni?” „A temetkezési vállalkozó” – válaszolt a felesége. Roboám király kipróbálta ezt a fajta erőszakot, ám ez Izráelt ellene fordította. Amikor trónra lépett, a nép követelte a súlyos adóztatás csökkentését. Idősebb tanácsadója a kérést illetően óvatosságra intette, de ifjú barátai azt mondták, hogy legyen még az apjánál is nagyobb követelő. A barátok meghallgatásának az lett a következménye, hogy Izráel 12 törzséből 10 kilépett a királyságból, és új birodalmat alapított (2Krón 10,16-17). A jó vezetők nem bíznak a zsarnokoskodóan öntudatos fellépésben – sem otthon, sem a gyülekezetben, sem pedig az üzleti élet területén. Az erőszakosságot inkább igyekeznek egyensúlyban tartani (amely magában véve nem rossz) az egymás iránti engedékenység elve alapján (Ef 5,21). Tiszteletteljesen hallgatnak, elismerik, ha hibáznak, szolgálatkészek a változtatásra, és összhangban tartják a kedvességet a határozottsággal. Ilyen az alázatos vezetés, így működik! „… tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek” (Mt 11,29) – tanácsolta az Úr Jézus a tanítványainak. H. V. Lugt

29

Nehezen érthetõ bibliai helyek

„Történt egy napon, hogy az istenfiak megjelentek, és megálltak az ÚR elQtt. Velük együtt megjelent a Sátán is” (Jób 3,6). Ez egy meglepQ helyzet, és sokan értetlenül t_nQdnek az események felett. ElsQ olvasásra úgy t_nik, mintha Istennek szüksége volna egy ilyen tárgyalásra a Sátán jelenlétében. A nehézség elsQdleges okát Bruno Schwengeler így fejti ki: „Az az Isten, akit mi újból és újból olyan pontosan le tudunk írni, akinek éppen olyannak kell lennie, amilyennek mi elképzeljük, aki azt teheti, ami a mi elképzelésünkbe beleillik, de nem teheti, ami nem illik bele, az az Isten egyszer_en nem létezik! Így csupán egy bálvány lenne.” Ez azt jelentené, hogy mi vonjuk felelQsségre Istent, mintha Pneki szüksége lenne a mi befolyásunkra, netalán irányításunkra, vagy éppen tanácsadásunkra. Nem vesszük észre, hogy ezzel saját emberi elképzeléseinkbe szorítjuk be a mindenható Istent, aki önálló, és mindenekfelett álló, szuverén, szent és bölcs. Mi pedig csak alázattal hajolhatunk meg elQtte, és döntéseit, cselekedeteit feltétel nélkül elfogadhatjuk. Amint olvastuk, Jóbról maga Isten jelenti ki: „… feddhetetlen és becsületes ember volt, félte az Istent, és kerülte a rosszat” (Jób 3,3). Ez a tény az alapmotívuma ennek az eseménynek. Az egész történetben Jób szenvedésének mennyei hátterébe tudunk betekinteni, ahol az isteni világkormányzásnak és az emberi sorsoknak a szálai futnak össze. Az istenfiak, vagyis az angyalok között megjelenik a Sátán is. Ennek a bukott fejedelemnek, akit maga az Úr Jézus is e világ fejedelmének tart, van lehetQsége bejárni Istenhez? Igen, még van. Nézzük meg, mit mond errQl Isten Igéje: „Most lett a mi Istenünké az üdvösség, az erQ és a királyság, a hatalom pedig az Q Krisztusáé, mert levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe elQtt éjjel és nappal vádolta Qket”(Jel 32,30). Nagyon fontos figyelembe vennünk, hogyan kezdQdik a párbeszéd. „Az ÚR megkérdezte a Sátánt: Honnan jössz?” Bár a Sátán vádbeszédre készült, mégsem Q kezdeményezhette a beszélgetést. A ha-

30

talom, az irányítás Isten kezében volt. A „tárgyalás” így folytatódott: „A Sátán ezt felelte az ÚRnak: A földön barangoltam, ott jártam-keltem. Erre ezt mondta az ÚR a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat” (Jób 3,6). A Sátán így felel: „Hiszen te oltalmazod Qt, a házát és mindenét, amije csak van… De nyújtsd csak ki a kezed, és tedd rá arra, amije van, majd káromol még téged!” (30-33. v.) Ezzel a váddal két dolgot tesz: megkérdQjelezi Jób istenfélelmét, becsületességét, és megkérdQjelezi Isten igazságosságát. Isten „belement” Jób megpróbálásába, de ez nem azt jelentette, hogy egy borzalmas megállapodást kötött volna a Sátánnal, még csak a hatalmát sem akarta bebizonyítani a Sátánnak. Isten nem kísérti soha az embert, de szükségbQl próbára teheti. És ezt sem azért teszi, hogy megtudja, kiálljuk-e a próbát vagy sem, ezt P nagyon is jól tudja. Hanem azért, hogy megismerjük saját magunkat, hogy felismerjük gyengeségeinket, és megismerjük a mi Urunk kegyelmét, nagy szeretetét és hatalmát. Isten egy bizonyos hatalmat adott ugyan a Sátánnak Jób felett: „A kezedbe adom…”, de engedélye nélkül semmit nem tehetett, és akkor is csak annyit, amenynyit Isten megengedett. Isten szándéka az volt, hogy próbára tegye Jób feddhetetlenségét, hogy védekeznie kelljen a Sátán rágalmazásai ellen. Maga Isten szabott határt a Sátán tevékenységének, amelyet a Sátán nem léphetett át. Jób mindkét tragikus próbában megállta a helyét: „Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób, és nem követett el megbotránkoztató dolgot Isten ellen” (Jób 3,22; 2,30). A 39. részben már ezt vallja Jób: „Mert én tudom, hogy az én Megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött, s ha ez a bQröm lefoszlik is, testemben látom meg az Istent” (25-26. v.). Jakab pedig így ír Jóbról: „Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr” (Jak 5,3). J. Aster Vetés és Aratás

J. Werner Gitt

Csodák és csodálatos dolgok

203 oldal (14x19,5 cm)

A 21. században élünk, és sokat hallottunk a tudomány lenyűgöző eredményeiről. A mi korunkban lehet-e még hinni a Biblia csodáiban? Hihető-e a szűztől való születés, a halottak feltámadása, a viharnak azonnali lecsendesítése a Genezáret taván, vagy a Nap megállítása? A könyv szerzője, Dr. Werner Gitt az első részben ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. A második részben megtérésekről számol be.

Biztosak vagyunk-e abban, hogy Isten nem hoz elő Benedikt Peters valami okot, ami az ítéletkor a bukásunkat okozza? Hol ér véget Isten Lehetséges-e, hogy egyszer valamilyen végzetes bűn kegyelme? úgy behálóz, hogy ez végül az üdvösségünkbe kerül? 132 oldal (14,5x19,5 cm) Ez a könyv az Isten iránti bizalmat szeretné erősíteni, aki az evangéliumban változatlan kegyelméről tesz tanúbizonyságot.

Leith Anderson

...és ha Isten nemet mond?

143 oldal (14x20 cm)

Természetesen örömmel tölt el bennünket, amikor Isten meghallgatja az imádságainkat. Ám néha még a „legnagyobb” hívőknek is nemet mond. Lehetséges, hogy a meg nem hallgatott imádságnak is van értelme? Ezt a titkot kutatja bölcsen az író.

Ez a könyv Urunk példázatainak vázlatos tanulmányait tartalmazza. Először elmagyarázza a példázat tanítását, majd megadja a lecke vázlatát. Először ugyanis a tanítónak kell megértenie az Úr példázatainak szellemi üzenetét, hogy tovább tudja azt adni. Dr. F. A. Tatford: Ezékiel könyvének magyarázata John Piper: Jézus Krisztus szenvedése... C. H. Spurgeon: Ígéret szerint (Isten ígéretei) G. R. Brinke: Nóé – Krisztus hét szava a kereszten T. Austin-Sparks: Mi az ember?

R. K. Campbell Példázatok Máté evangéliumában

303 oldal (34x20 cm)

O. Schaude: Pedagógiai felfedezések a Bibliában R. Junker: Hogyan kapta csíkjait a zebra? D. Boddenberg: Kérdéseim, Isten válasza I. Thomas: Krisztus megtartó élete Eckart zur Nieden: Védjük meg a malmot!

A Kiadó teljes könyvlistáját (Evangéliumi Kiadó címén) kérésre, ingyen megküldjük. Gyermeksarok Megfejtés TIMÓTEUS 1. oltár, 2. Otniél, 3. Omri, 4. olajbogyó, 5. ostorral, 6. omega, 7. Onézimus, 8. oszloppá

31 2007. évi 2. szám

Szerkesztõség: Vetés és Aratás, H-3301 Eger, Postafiók 648. Telefon/fax: 06-36/418-510 E-mail: [email protected]; Internet: www.vetesesaratas.hu

Terjesztés: Evangéliumi Kiadó, H-1066 Budapest, Ó utca 16. Telefon: 06-1/311-5860; Fax: 06-1/275-0197 E-mail: [email protected] Bankszámla: Vetés és Aratás - OTP Bank, 11706016-20800204

A „Vetés és Aratás” folyóirat díjmentes, aki a kiadását támogatni kívánja, adományát a fenti magyarországi, vagy külföldön az alábbi számlákra küldheti.

Nyugati olvasóink folyóiratunkat és könyveinket missziónk képviseletének németországi címérõl rendelhetik meg:

Mission für Süd-Ost-Europa Alexander Seidel, Augustenstr. 2. D-70794 Filderstadt E-mail: [email protected] Tel.: 0049-7158-98 28 24 Németországi olvasóink adományukért Spendenquittung-ot kaphatnak, ha azt erre a címre küldik el: Mission für Süd-Ost-Europa, Ungarische Arbeit; Konto-Nr. 41 57 58, BLZ 520 604 00, Bank: EKK Stuttgart Az USA-ban élõ olvasóink adományukat az adóból levonhatják (income tax deductible), ha azt az ottani képviseleteink címére – akár csekkben – elküldik: Hungarian Christian Literature Worldwide Inc. P. O. Box 606, Brunswick, OH 44212 Romániában élõ olvasóink adományaikat a Fundatia BIBLOS számlájára utalhatják át: Banc Post, Cluj-Napoca, Nr. RO 21 BPOS 13003086829 ROL 01 ˆ

Szlovákiai olvasóink adományukat a Misijná spolocnost’ evanjelia JeKiša Krista részére a következõ számlára küldhetik: Bratislava VÚB 29830-112/0200

[email protected]