44. GRATULÁLUNK! évfolyam. roèník. apríl 2014 április

apríl 2014 április

9.

évfolyam

èíslo

roèník

44. szám

! K N LU LÁ U AT R G

Csótó Lászlót köszöntjük 60. születésnapján!

A Királyhelmeci Színjátszócsoport tagjai megkapták a Helytállás a Bodrogköz magyarságának megmaradásáért-díjat.

Balog József polgármester Tóth Sándorral, a Revicky emléktábla átadása után

Március 28-án ajándékot kaptak a pedagógusaink

A március 15-i ünnepségen városunk iskolái is részt vettek

Rák Viki elsõ sanzonestjével mutatkozott be

2

Mestský úrad v Krá¾ovskom Chlmci Úradné hodiny: Pondelok 7.30 – 16.00 Utorok 7.30 – 11.45 Poobede nestránkové hodiny Streda 7.30 – 17.00 Štvrtok nestránkový deò Piatok 7.30 – 13.00

Úradné hodiny – primátor Pondelok 15.00 – 17.00

Úradné hodiny – zástupca primátora Utorok, piatok

Királyhelmeci Városi Hivatal Fogadóórák Hétfõ 7.30 – 16.00 Kedd 7.30 – 11.45 Délután nincs ügyfélfogadás Szerda 7.30 – 17.00 Csütörtök nincs ügyfélfogadás Péntek 7.30 –13.00

Ügyfélfogadás – polgármester Hétfõ 15.00-17-00

Ügyfélfogadás – alpolgármester Kedd, péntek

Impresszum Krá¾ovskohlmecké názory – dvojmesaèník Királyhelmeci nézetek – kéthavonta megjelenõ kiadvány 9. roèník 44.è 9. évfolyam 44.sz. ISSN 1339-4125 EV: 4027/10 Vydavate¾: Mesto Krá¾ovský Chlmec IÈO: 331619 Redakcia: Mestský úrad, Krá¾ovský Chlmec, ul. Å.Kossutha 99 ,07713 Kiadja: Királyhelmec Város Önkormányzata Szerkesztõség: Királyhelmeci Városi Hivatal, Kossuth L. utca 99., 07713 Príprava tlaèe/Nyomdai elõkészités: Hogya György Redakèná rada/Szerkesztõbizottság: Kalapos Árpád, ing.Furik Péter, Marta Èarnakovièová, Illésné Popália Irénke

MESTO KRÁ¼OVSKÝ CHLMEC KIRÁLYHELMEC VÁROS L. Kossutha 99, 077 13 Krá¾ovský Chlmec, tel.: 056/63 222 40, tel/fax: 056/63212 38 e-mail:[email protected] IÈO: 00331619 DIÈ: 2020730437

VÝZVA

FELHÍVÁS

Z príležitosti 800. výroèia prvej písomnej zmienky o meste Krá¾ovský Chlmec, ktorá pochádza z roku 1214, obraciame sa výzvou na obèanov žijúcich v meste i mimo neho, ako aj na všetkých, ktorý sa nejakým spôsobom viažu k nášmu milovanému mestu, aby sa z príležitosti tejto významnej udalosti s patriènou oddanosžou a podporou pripojili k plánovaným oslavám.

Királyhelmec 1214-bõl származó elsõ írásos emlékének 800. évfordulója alkalmából Királyhelmec Város felhívással fordul valamennyi városban és a város határain túl élõ polgárához, valamint mindazokhoz, akiknek kötõdésük van szeretett városunkhoz, hogy az említett évforduló tiszteletére szervezõdõ rendezvénysorozathoz kellõ odaadással, támogatással társuljanak.

Touto cestou oslovujeme každého, aby nám so svojimi nápadmi, návrhmi, vecnými darmi, èi svojou obetavou prácou prièinili vytvoriž z tohto výroèia nezabudnute¾nú udalosž nášho mesta.

Kérünk mindenkit, hogy javaslataikkal, ötleteikkel, tárgyi-anyagi felajánlásaikkal, adományaikkal, önként vállalt munkájukkal, segítsenek emlékezetessé tenni ezt a nevezetes évfordulót.

Svoje návrhy resp. prihlásenia môžete podaž na vyššie uvedenej adrese, alebo v Mestskom kultúrnom stredisku v Krá¾ovskom Chlmci tel.è.056/6322139, 0918/683148. Ïakujeme

Jelentkezésüket, felajánlásukat megtehetik a város fent látható címére, illetve a Királyhelmeci Városi Mûvelõdési Központban tel.056/ 6322139, 0918/683148.

SLOVENSKO MÁ NOVÉHO PREZIDENTA V poradí štvrtým slovenským prezidentom bude Andrej Kiska. Vo vo¾bách mu svoj hlas odovzdalo 1 307 065 (59,38%) obèanov Slovenska, súèasnému premiérovi Robertovi Ficovi iba 893 841 (40,61%). K urnám si v sobotu našlo cestu 50,48 percenta oprávne-ných volièov. (V Krá¾ovskom Chlmci dalo 13% volièov pánovi Ficovi a 87% pánovi Kiskovi) Po júnovej inaugurácii teda bude prezidentom SR p. Andrej Kiska.

Köszönjük

JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE 85 éves Šimkoviè Olga 80 évesek Gönzi Katalin Keltik Anna Szabó László 75 évesek Lakatos Sarolta Leško Mária Szimko Erzsébet 70 évesek Bagoš Magdaléna Illés Erzsébet Kadéth Magdaléna Kaša Erzsébet

3

Ketten kapták a Helytállás a Bodrogköz magyarságának megmaradásáért-díjat A Királyhelmeci Városi Mûvelõdési Központban 2014. március 2-án harmadszor került sor a Magyar Közösség Pártja Tõketerebesi Járási Elnöksége által odaítélt Helytállás a Bodrogköz magyarságának megmaradásáértdíj áta-dására. A díjat olyan személyek illetve közösségek kaphatják, akik a régióban munkájukkal, tevékenységükkel, helyt-állásukkal sokat tettek a magyarságért, a magyar kultúráért, a közösségért. Az idén a borsi származású Szegedy Máriát és a királyhelmeci Színjátszócsoportot érte a megtiszteltetés, hogy a díjat átvehették. A rendezvényen — a helyi pártfunkcionáriusok mellett — részt vett Czimbalmosné Molnár Éva Magyarország kassai fõkonzulasszonya, Berényi József az MKP országos elnöke, Zachariás István, Kassa Megye alispánja, valamint Gergely Papp Adrianna, Debrõd község polgármesterasszonya is. Az ünnepi mûsor után pár kérdés erejéig Szuperák Máriával, az MKP járási elnöknõjével beszélgettünk: — Milyen a fogadtatása a díj átadásának? — Évrõl-évre más. Az idén harmadszor adtuk át ezt a díjat, és minden éven más-más területen tevékenykedõ emberek voltak a díjaSzuperák Mária zottak. Ami közös bennük az az, hogy a bodrogközi magyarságért végzett tevékenységükért kapják a díjat. Az egyik díjazott, Szegedi Mária borsi lakos, akirõl elsõ ránézésre azt gondolhatná az ember, hogy teljesen átlagos bodrogközi ember, de ha végignézzük az életútját, eddigi tevékenységét akkor azt kell mondanom, a sok megpróbáltatás után jó helyre, megérdemelten került a díj. A bodrogközi színjátszók több mint harminc éve mûködnek együtt, és bár különbözõ helyeken sok díjazást kaptak munkájuk elismeréséül, itt Királyhelmecen ilyesmire még nem került sor. Ezért született az ötlet, hogy nekik is adjunk egy helytállásért díjat. — Van hasonló regionális szintû elismerése az ilyen tevékeny embereknek, csoportoknak? — Országos szinten igen, regionális szinten nem volt ilyen, de most már egyre inkább kezd elterjedni, és egyre többen követik a példánkat. — Ki és milyen alapon dönt a díj odaítélésérõl? — Meghirdetjük, s javaslatot tehet egyén, szervezet vagy intézmény. A beérkezett javaslatokból — két-három hét elteltével — a járási elnökség dönti el, kinek ítéli oda, megjegyzem, teljesen politikamentesen, tehát nem politikai tevékenységért, s nem politikai szempontok alapján születik a döntés. — Szükség van-e a Bodrogközben ilyen példaképekre, és segít-e a többieknek, hogy ilyen példákat mutatnak?

— Úgy gondolom, a Bodrogköznek szüksége van példaképekre, hiszen valamiképp fel kell hívni az emberek figyelmét a nagy munkanélküliségre, az elvándorlásra, az asszimilációra, s fõleg arra, hogy ezt meg kell állítani. A díj átadása épp azoknak a megbecsülését jelenti, akik ez ellen valamit tesznek A díj királyhelmeci vonatkozása, hogy a Színjátszócsoport tagjai is megkapták, s ebbõl az alkalomból szólítottuk meg Illésné Popália Irénkét, a csoport vezetõjét. — Az látszott, hogy nagyon örültetek a díjnak, de mi jelent még igazán elismerést számotokra? —Ami igazán motivál bennünket az maga az elõadás és a közönség Illésné Popália Irénke visszajelzése. Ha jó a darab, akkor híre megy és nagyon sok helyre meg is hívnak minket. Szerencsére más nemcsak a Felsõ-, de Alsó-Bodrogközben is sokan érdeklõdnek irántunk. Ezen túl, szakmai szempontból a versenyek azok amik lehetõséget adnak arra, hogy megmutassuk mind a szakmának mind önmagunknak, mit tettünk le az asztalra. Az ilyen eseményeken kapott díjak számítanak igazi szakmai értékelésnek. —Gondolom szerencsés helyzetben vagy, hiszen pedagógusként rendelkezel bizonyos alapokkal, amelyekre az emberekkel való munkához szükség van. —Úgy gondolom, hogy a pedagógusi végzettség és tapasztalat kevés ahhoz, hogy valaki egy ilyen munkára adja a fejét, és valójában nálam sem most kezdõdött ez a kapcsolat. Már az egyetemen tagja voltam a JUGYIK (megj.:Juhász Gyula Ifjúsági Klub) színjátszó csoportjának, és bár akkor csak játszottam, de eléggé belemélyültem a színjátszásba. A rendezésbe itt tanultam bele, és a hosszú évek során szereztem tapasztalatot. —Mennyire segített ebben a csapat? —Hiába van jó rendezõ, ha nincsenek tagok, akikkel megvalósíthatja az elképzeléseit és ez fordítva is igaz. Én úgy gondolom, nagyon jól kiegészítjük egymást, legalábbis eddig így volt és remélem ezután is így lesz. Itt helyben nem nagyon van lehetõség arra, hogy képezzük magunkat, bár ha tudomásunk van róla, részt veszünk ilyen rendezvényeken. Ezen kívül figyeljük a színházak elõadásait és azokból is tanulunk. —A darabválasztásnál mi befolyásolja a társaság tagjait? Vidám legyen, vagy tragédia? —Azt szokták mondani, hogy az ember manapság nem azért megy színházba, hogy ott a saját baját viszontlássa, hanem mert szórakozni akar, nevetni. Mi valahol a kettõ között keressük a megoldást, és eddig is általában így is választottunk darabot, hogy komédia vagy tragikomédia, és azzal a szándékkal, hogy azért elgondolkodtassuk a nézõt.

4 —Az éven, Királyhelmec elsõ írásos emlékének 800. évfordulóját ünnepeljük, s ebbõl az alkalomból a városi szervezetek, csoportok külön-külön is készülnek valami meglepetéssel. Ti mivel? —Eddig szinte évente tudtunk valami újjal bemutatkozni, most már két éve hogy nincs új darabunk, tehát az idén mindenképpen szeretnénk valamit felmutatni. Eredetileg a Színházi tavaszra készültünk az új darab premierjével, de szeretném, ha ez meglepetés maradna. —Legalább a mûfaját elárulod? —Dráma.

FARSANGI

FÁNKEST

—Nehéz új tagokat szerezni, van érdeklõdés? —Míg azelõtt meglehetõsen sok erõfeszítésbe került egyegy szereplõt megszólítani és megnyerni, most érdekes módon megnõtt az érdeklõdés. Jelenleg is több jelentkezõnk van. —Reméljük ez bíztató a jövõvel kapcsolatban. Van-e valami titkos kívánságod? —Szeretném, ha a testvérvárosainkban is felléphetnénk, bizonyos vagyok benne, hogy nem hoznánk szégyent a városunkra! —Reméljük, ez már csak rövid idõ kérdése!

REVICZKY IMRE MEGEMLÉKEZÉS

„Húst enni most kedvem nincsen, Mi jót fõzöl kedves kincsem? Finom fánk lesz ma estére, Meg is sütöm pontban hétre”…

KIRÁL YHELMECEN IRÁLYHELMECEN

Ezzel a vidám kis verssel nyitotta meg Illésné Popália Irén a „Bemutatkozó Farsangi Fánkestet, melyet a Csemadok „Hajdók Géza” Királyhelmeci Alapszervezete tartott a VMK-val közösen 2014. február 28-án. A vers elhangzása után az alapszervezet elnöke Mórocz Péter mondott rövid, de velõs köszöntõ beszédet és kezdõdhetett a felhõtlen szórakozás. Közben a vendégek kellemes zene és baráti beszélgetés mellett megkóstolhatták a mulatságok idõszakában elmaradhatatlan farsangi fánkot. A Bodrogközi Színjátszók néhány tagja rövid meglepetésmûsorral szórakoztatta a fánkest vendégeit. Eperjessy Marika és Rigó Katalin „Róza és Kató” jelenetét, valamint Papp Ferdinánd „Mi a sláger?” címû monológját nagy tapssal jutalmazta a közönség. Ezután Terebesi Irén, az alapszervezet alelnöke bemutatta az alapszervezet vezetõségét, valamint röviden ismertette, milyen akciókat terveznek a 2013-as év folyamán: március 15-i megemlékezés, közönségtalálkozó-sorozat elindítása a Bodrogközbõl származó ismert emberekkel, honismereti kerékpártúra, faültetés, takarítás. Mint társszervezõ részt kíván venni a városi események szervezésében is. Az est folyamán kisorsolásra kerültek a szép számmal összegyûlt tomboladíjak, így többen is ajándékokkal térhettek haza. Szeretnénk, ha ez a fánkest hagyománnyá válna, ahol a felhõtlen szórakozás mellett lehetõség nyílik véleményformáló tapasztalatcserére, kikapcsolódásra és lazításra. Terebesi Irén

„Most érzem, hogy sorsom a hazámnak sorsa, Mint fához a levél, hulltomig kapcsolva, Mert nem madár vagyok, hanem csak falevél, Mely, ha fája kidõlt, sokáig õ sem él.“ Babits „A magyarnak ellensége nincs, Magán kívül. Magával küzdeni, Megvívni benne, ami rossz s kivetni, Ez a magas cél melyre törni kell.“ Vörösmarty

Majd egy évig tartó elõkészület után, 2014. január 24én 14.00-kor Királyhelmecen ünnepélyes keretek között felavatták Reviczky Imre posztumusz vezérõrnagy emléktábláját. A szlovák és magyar himnusz elhangzása után ünnepi beszédet mondott Tóth Sándor nyíregyházi nyugalmazott ezredes, a Nyíri Honvéd Egyesület elnöke, majd Királyhelmec Város nevében az emléktáblát Balog József polgármester vette át, és leplezte le. A koszorúzás nemes aktusa után a rendezvény a Szózat közös eléneklésével ért véget. Reviczky Imre 1939. január 1-tõl 1941. szeptember 30-ig a Bodrogközi Járás katonai parancsnoki beosztását töltötte be Királyhelmecen. A mai korosztály számára talán kevésbé ismert itteni tevékenysége, ám az idõsebbek emlékezhetnek Reviczky (akkor még) százados humánus tetteire. „Õ volt az, aki kivételes emberi magatartását és szeretet vezette bátorságát egy olyan korban mutatta fel, amelyben az ember nem volt érték. Tudatosan vállalt küzdelmében Dávidként szállt szembe a barbár Góliáttal. Mentette az embert ott, ahol lehetett. Nem a harcterek frontjain, hanem az emberi aljasság megnyilvánulási területein.” Ezt a rövid jellemzést a megemlékezés kezdeményezõjének, Tóth Sándor nyugalmazott ezredesnek „A lelkiismeret parancsára” címû könyvébõl vettük kölcsön. A szerzõ ebben a könyvben végigkíséri Reviczky életútját a Nagyváradi Honvéd Hadapród Iskolától egészen az 1957-ben bekövetkezett haláláig. Az izraeli Yad Vasem Intézet által „Igaz Embernek” is nevezett Reviczky Imre királyhelmeci hivatalos tevékenysége alatt emberek ezreinek életét mentette meg azzal, hogy a megnövekedett jogkörû Külföldieket Ellenõrzõ Országos Központi Hatóság (KEOKH) utasítására kitelepítendõ vonatszerelvényeket Perbenyikbõl visszafordította, megakadályozva ezzel a halálraítéltek kivégzését. De ott volt a lengyel menekültek számára a leleszi keresztezõdésben felállított sátorban is, ahol meleg ruhanemût osztottak a rászorulóknak. Bár szinte az egész világon tudtak és tudnak áldozatos munkásságáról (utcák, emléktáblák õrzik a nevét) a közép-európai sors õt sem kerülte el: jutott neki fogságból és szénhordásból is. Ami példaértékû és csodálatra, tiszteletre méltó, az az emberi tartása, amellyel mindezt elfogadta. Olyan teljes nemzetben gondolkodó magyar ember volt, aki egész életében mentette emberségünket és becsületünket. Tisztelet emlékének, és köszönet Tóth Sándornak, az elképzelés megvalósítójának!

5

MESÉL A KRÓNIKA 1943 nem is olyan régen volt, ám ma már mindenképpen történelemnek számít minden, ami akkor történt. Mostani számunkban egy Mécs László levelet közlünk, amelyet a sátoraljaújhelyi levéltárból szereztünk meg.

Méltóságos Alispán Úrnak! Alulírott Mécs László, premontrei kanonok plébános, mint a királyhelmeci római katolikus egyház képviselõje, a Királyhelmec nagyközség elöljárósága által elkészített, 1943. évre szóló közmunkaváltság pótkivetési lajstromában 67. és 68. tételszámok alatt felvett, a Katolikus Olvasókör nevére kivetett 30 P, valamint a római katolikus kultúrház terhére kivetett ugyancsak 30 P közmunka kivetése ellen fellebbezéssel élek, és tisztelettel kérem, méltóztassék a kivetett közmunkákat téves kivetés alapján töröltetni, illetve azok törlését elrendelni. Kérésem igazolására tisztelettel elõadom, hogy Királyhelmec községben úgy a Katolikus Olvasókör, mint a katolikus kultúrház a királyhelmeci római katolikus egyház tulajdona. Az adófõkönyvben, illetõleg a házadó kivetési lajstromban csak a könnyebb megkülönböztetés céljából vette fel az épületeket Királyhelmec község elöljárósága, mint katolikus Olvasókör, és katolikus kultúrház. A községi elöljáróság a rendes közmunkakivetésnél ezen épületek után a közmunka kivetését mellõzte is. Ennek ellenére a kivetés ellenõrzése alkalmával a vármegyei kiküldött mindkét épület után 30-30 P közmunkát írt elõ, és ezt pótkivetési lajstrom alapján elõ is írta Királyhelmec község elöljárósága. A községi közmunka kivetését szabályozó 1890. évi I. t. c. 49.§-ának utolsó bekezdése világosan kimondja, hogy középületek után közmunka nem vethetõ ki. Azt hiszem, az nem vitás, hogy a királyhelmeci római katolikus egyház tulajdonát képezõ épületek középületnek számítanak. Igaz ugyan, hogy a középület fogalma az 1890. évi I. tc.-ben nincs meghatározva, de az kitûnik

az 1890. évi I. t.c. 49 §-ának 4. bekezdésébõl, mely azt mondja, hogy minden a községben dívó módon épült közönséges lakóház birtokosa stb. köteles a háza után közmunkát fizetni. Ha tehát a törvény a közmunkafizetési kötelezettség meghatározásánál csak a lakóházak után állapít meg közmunkát, akkor világos, hogy a fent megjelölt épületeket, mert nem lakóházak, közmunkával megterhelni nem is lehet. Hogy ezen felfogást ne is lehessen másként magyarázni, valószínûnek tartom, ezért is került be a törvény szövegébe az a félre nem érthetõ kitétel, hogy középületek után közmunka nem vethetõ ki. Kérésem megismétlése mellett maradok Méltóságodnak teljes tisztelettel: Királyhelmec, 1943. nov. 8.

KALENDÁRIUM április 17. nagycsütörtök (zöldcsütörtök) – Megszûnik a harangozás, mert a „harangok Rómába mentek”. A templomba hívás mostantól kereplõszóra történik. Ebben a szokásban könnyû felfedezni a gonoszûzõ zajcsapás õsi szertartását. Zöldcsütörtöknek azért nevezik, mert ilyenkor zöldfélét fõztek ( spenótot, csalánt), hogy jó termés legyen. Még az állatok elé is zöldtakarmányt tettek. Az idõs asszonyok fekete ruhában „keresztet jártak”, azaz sorban felkeresik az utcai kereszteket, majd rövid imádkozás után hazamentek.

április 18. nagypéntek – Mindig a húsvétot megelõzõ péntek. A kereszténység ezen a napon emlékezik Krisztus halálára. Az ünnep elsõ nyomai a IV-V. századig nyúlnak vissza. Szertartásai már a VIII-IX. században kialakultak, ezekben a gyász és a kereszt tisztelete, imádása domborodik ki.

április 19. nagyszombat – A böjt és a nagyhét utolsó napja, húsvét vigíliája. Az egyház elsõ századaiban estefelé kezdõdõ szertartások, és a húsvét napján éjfél után mondott mise a X. század körül áthelyezõdött egy ideig nagyszombat délelõttjére.

április 20-21. húsvétvasárnap, húsvéthétfõ – A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. E napon ünneplik Krisztus feltámadását. Ekkor ér véget a 40 napig tartó böjt, a hústól való tartózkodás – innen az ünnep neve is. Mozgó ünnep, ezt a napot elõzi meg hét héttel a farsang vasárnapja, és követi ötven nap múlva a pünkösd. A niceai zsinat döntése alapján, húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlõség (március 21.) után következõ holdtölte utáni vasárnap tarttatik.( Ez mindig a március 22. és április 25. közötti idõszakra esik.)

Ismerjük meg õket! Pataki János, ügyvéd, Pataki Mihály és Putnoki Lídia fia, született 1809-ben Királyhelmecen (Zemplén m.). A sárospataki fõiskolán tanult, 1826-ban a retorikai osztályt járta, bölcseletet és teológiát végzett. Ezután Kazinczy Ferenc fiának, Emilnek volt a nevelõje. 1833-ban Kézsmárkra ment jogot tanulni, ahol már 1834-ben az egyik tanárt fél évig helyettesítette. 1835-ben Kassán joggyakornok volt. 1836-37-ben Pesten, mint királyi táblai jurátus társait magánórákon az ügyvédi vizsgára készítette fel. 1837-ben a Máramarosi Ev. Ref. Líceumban az újonnan alapított jogi tanszéket foglalja el. 1838-ban Ugocsa megyei tanácsbíró lett. 1849-ben királyi táblabíróvá nevezték ki, azonban hivatalát nem foglalhatta el. Visszatért a jogi tanszékre, s azt 1859-ig töltötte be. Azután Teleki gróf jószágigazgatója, és a máramarosszigeti református egyházközség fõgondnoka volt. Meghalt 1870. augusztus 2-án, Szõllõs-Végardón (Ugocsa megye). Költeményei megjelentek a Felsõ-magyarországi Minervában, a Parthenonban és a Jáczint címû zsebkönyvben, valamint az Aglajában.

6

„Igenis lehet békében, tisztességben együtt élni!” 2014. március 14-én délután 15.00 elsõként kezdte a szabadság és önállóság órakor Királyhelmecen a Városi Hivatal gondolatát szellõztetni, s rájött, hogy csak nagytermében ünnepélyes külsõségek akkor tudja ezt elérni, ha a népet maga között Zamatócky Florianna elõadásában mellé felemeli! Európa forradalmai ugyanis a Himnusz eléneklésével kezdõdött meg az uralkodók, nemesség, a katonaság az 1848-as szabad-ságharc emlékére ellen vonulnak, de mi nem vonultunk senki rendezett mûsor. Tarcali Nagy Beatrix a ellen. Mi nem akartunk háborút. S a Városi Mûvelõdés Központ vezetõjének nemesség képes volt felismerni azt, hogy megnyitója után Balog József polgáregyütt, képesek vagyunk valami igazán mester mondott beszédet, majd az nagyot alkotni. esemény ünnepi szónoka Szivák Gábor, — Jó másfélszáz évvel a forradalom a kisvárdai Várday István Könyvtár után, úgy látszik, Európában megvalóigazgatója tartott elõadást a „Népek igaza” sulni látszanak a testvériség és címmel. egyenlõség szeméi, bár egyesek Szivák Gábor, Ezt követõen a királyhelmeci Árvaszkeptikusan figyelmeztetnek bizonyos lányhaj éneklõcsoport, a Magyar tannyelvû veszélyekre. Ez a folyamat asszimialapiskola tanulói és a Gimnázium diákjai mutatták be lálhatja a kisebb nemzeteket. Mi a véleménye errõl? ünnepi mûsorukat nagy sikerrel. — Amikor Európáról és az európai politikáról beszélünk, azt A mûsor végeztével a városi hivatal elõtt Laczkó Péter kell látnunk, hogy ez a politika mindig megkerüli a szavalta el a Szózatot, majd a pártok és intézmények nemzetiség kérdést. Felülemeli magát, azt állítván, én képviselõi az emlékezés koszorúit helyezték el a Petõfi- európai vagyok és ily módon errõl nem is tárgyal. Mikor arra szobor elõtt. gondolunk, hogy itt, a Kárpát-medencében nemzetiségi Szivák Gábor, a kisvárdai Várday István Könyvtár ellentétek vannak, s azt látjuk, hogy a kisebb népek jogai igazgatója a március 15-i ünnepség ünnepi szónoka az csorbulnak, például a nyelvhasználati, vagy az önkorünnepség után a Királyhelmeci Nézeteknek nyilatkozott: mányzati jog, akkor azt is látnunk kell, hogy Nyugat— Az ön elõadása pontos képet rajzolt az 1848-as Európában is megvannak ezek, csak kevésbé érkeznek el szabadságharc eseményeirõl illetve az azt megelõzõ hozzánk. Hogy csak párat említsünk, ott vannak a katalánok, idõszakról. Vajon összefüggésbe hozhatóak-e az a baszkok, és akár a skótokat is említhetjük, hiszen ott említett társadalmi események a jelenkori közép- felmerül az önkormányzati önállóság kérdése. De említeurópai történésekkel, s van-e a köznapi ember hetném az ukrán helyzetet is, ahol ugye megdöntöttek egy számára értelmezhetõ üzenetük? zsarnokot, és az elsõ intézkedésük, az hogy korlátozzák a — Én úgy gondolom, több üzenet is van. Az elsõ, hogy másik nép jogait. Ez nyilván olyan konfliktusokat rejt ebben a forradalomban egy egység született, egy magában, amely magát az ukrán államot veszélyezteti. Én egységes gondolkodás, amely, mint az elõadásomban is tehát azt mondom, hogy példakép az, aki tudatosítja, hogy elmondtam, nem valami ellen, hanem ha elõre akar menni, akkor nem az valamiért szólt. Egy olyan célért, egyenlõtlenség és a szabadság amelyben megvalósul a szabadság a korlátozása felé kell menni, hanem testvériség az egyen-lõség. Egy nép a szabadság kiter-jesztése az, ami nem lehet úgy szabad, hogy egy elõre tudja vinni egy ország fejlõmásik népen uralkodik, mert akkor dését. zsarnokság lép fel. És úgy sem lehet — Ha már Ukrajnát említette, egy vezetni egy népet, hogy vannak aránylag nagy országról benagyon szegények és nagyon gazszélünk. Milyen esélyünk van arra, dagok, mert akkor egyenlõtlenség hogy a nagyhatalmak a középvan. És ugyanígy nem lehet testeurópai kisebbségek történelmi vériség nélkül sem élni, tehát hogy sérelmeivel foglalkozzanak? oda ne figyeljünk egyikünk a má— Az európai nagyhatalmak a hatásikára. Úgy gondolom, a 48-as forrarok megváltoztathatatlansága mellett dalomnak a legnagyobb értéke tehát foglalnak állást. És nem véletlenül. az együtt-mûködés, az össz-hang Ha ugyanis bárhol módosítható a volt, amikor együttmûködött a polhatár, és valahol egy népnek a valós gárság, a nemesség és a jobbágyönkormányzatisága megjelenik, ság, és együttmûködtek a kárpátakkor ez a saját országukban élõknél medencei nemzetek, nemzetiségek is meg fog fogalmazódni. Úgy látom is. Nagyon fontos üzenete a forraez a nagy problémája az Uniónak, dalomnak tehát, hogy nem tette egyik hogy miközben a gazdasági egyséA megemlékezés alatt a nemzetet sem a másik elé. A másik gesülés felé halad — hozzáteszem, cserkészek álltak diszõrséget üzenet a nemesség üzenete, amely egyre nagyobb egyenlõtlenségeket

7 okozva a térségben — nem tud mit kezdeni azzal a kérdéssel, hogy nemzet. De éppúgy nem tud mit kezdeni azokkal a fogalmakkal sem mint család, és nem tud mit kezdeni azzal sem hogy Isten. Ezek a fogalmak közösségeket jelentenek, valahova tartozást, és ha ezeket a közösségeket meg tudjuk erõsíteni akkor a társadalom is erõs lesz. A liberalizmust, ami meghatározza az európai politikát, azért nem tartom szerencsésnek, mert mindig az egyént helyezi elõtérbe, s mindig az egyén jogairól beszél. Rá kell döbbenteni Európát, hogy változás kell. Ha a népek önrendelkezési jogáról beszélünk, akkor ennek arra is érvényesnek kell lennie, hogy egy adott nép hova akar tartozni. És ez az a kérdés, amire Európa azt mondja, hogy hát az nem megy.

— Lát különbséget a március15-i ünnepség hangulatában értelmezésében Magyarországon és határon túl? — Mindenféleképpen látok. Nálunk a március 15-ét a hatalom nagyon szereti sematizálni, s ha belegondolunk, az ünnepségek nem nagyon terjednek ki határon túlra. Nagyon érdekes számomra itt látni az önmeghatározást. Azt, hogy van feladatunk, az itt élõknek van feladata. Március 15. éppúgy része a szlovákoknak, a szlovák történelemnek, mint nekünk, hiszen ugyanazért, ugyanúgy küzdöttek, mint mi, ugyanúgy részesei voltak, mint mi, s éppen ezért nem a különbségekre kell helyezni a hangsúlyt, hanem arra, ami már ezer éve összeköt bennünket. Március 15-e a bizonyíték arra, hogy igenis lehet békében, tisztességben, nem egymáson uralkodva együtt élni.

Három kérdés Molnár Zoltán mérnökhöz, a mûszaki szolgáltatások vezetõjéhez

Molnár Zoltán mérnök —Már nagyon itt van a tavasz, milyen feladatokat jelent ez a kisüzem alkalmazottaira nézve? —A Városi Hivatal mellett mûködõ mûszaki szolgáltatásokért felelõs kisüzem többféle feladatot lát el. Ilyenkor tavasszal a metszések idõszakában, a levágott, lemetszett gallyak elhordása az egyik feladatunk. Ezt saját embereinkkel és saját munkagépeinkkel végezzük. A tavalyi év óta saját darálónkban daráljuk, majd a város komposztálójában helyezzük el. Ilyenkor kerül sor az úttestek javítására is, de ezzel még várnunk kell, mivel ehhez a munkához a napi 8 oC feletti átlaghõmérsékletre van szükség. (Megj.: A beszélgetés még márciusban készült) További jelentõs feladatunk, a város elsõ írásos emlékének 800. évfordulója tiszteletére rendezett kulturális események mûszaki bebiztosítása. Ennek

érdekében még áprilisban elkezdjük a szabadtéri színpad felújítását, ez elsõsorban a lócák, ülõkék, valamint a kerítés egy bizonyos, az úthoz közeli részének a felújítását jelenti. Ezt követõen, rögtön húsvét után, a temetõ környezetét tesszük rendbe és május végéig fel kívánjuk újítani a haranglábat is. —Az erre járók már megfigyelhették, hogy az udvaron egy új traktor csillog. Ehhez hogyan jutott a város? —A tavalyi, meglehetõsen sok gondot okozó tél után született e gondolat, hogy erõsítni kell a gépparkunkat, s tavaly márciusban a képviselõtestület már jóvá is hagyta egy új munkaerõgép beszerzését. Ez persze idõigényes feladat, hiszen pályázatot kellett kiírni és az ezzel kapcsolatos törvény körülményessége miatt csak most tudtuk megvenni. A Zetor típusú munkagépet a ÈSOB lízingtársaságtól béreljük, három évig, majd ekkor száll át a tulajdonjog ránk. Egy univerzális munkagéprõl van szó, amely már most rendelkezik szóróval — ez a téli idõszakban nagyon hasznos lehet—, és tervben van egy elsõ rakodókanál beszerzése is. De nem csak traktorunk van, amely mint vontatóeszköz is hasznosítható, hanem sikerült beszereznünk egy magasemelõ kosarat is. Erre azért volt szükség, mert városunkban állandó jelleggel javítjuk a hangszórókat és a közvilágítás világítótesteit, s így sokkal hamarabb tudjuk kicse-

rélni illetve megjavítani a hibás alkatrészeket, világítótesteket. —Olvasóink jelezték, hogy a hegyen, a Mélyárokban rengeteg szemét gyûlt össze. Mit lehet ez ellen tenni azon túl, hogy felszólítjuk a lakosokat, hogy ne hordják oda a szemetüket? —Sajnos ez valóban így van, a lakóteleprõl kivezetõ út melletti árokban rengeteg szemét gyûlt össze. Egy évvel ezelõtt jómagam irányítottam azokat a munkálatokat, amelynek köszönhetõen kéttraktornyi szemetet vittünk onnan el. Az azt követõ két héten belül azonban ismét akadtak olyanok, akik odahordták a szemetüket. És az arra járók közül senki nem látott semmit. Sajnos, amíg az emberek nem jutnak el a felismerésig, hogy ezzel saját környezetüket teszik tönkre, addig ez csak egy sziszifuszi munka marad, ráadásul nem könnyû munka.

8

A KIRÁLYHELMECI TICCE TÁBOR KAPCSÁN... A TICCE 2013-as nyári tábora a 2014-es évre való készülõdésrõl szólt, azaz ismert fotósokat hívtunk meg azzal a céllal, hogy a készülõ falinaptárba színvonalas fényképeket készítsenek. Tiszaújvárosból Nagy Zoltán is vendégünk volt, aki rengeteg fotók készített ittléte alatt. És a képek sorsa tovább alakult… Errõl olvashattunk a Tiszaújvárosi Krónika lapjain. Tokaji Edit cikkét a lap szerkesztõségével való egyeztetés után közöljük. Egy hobbi jelenthet kihívást, feltöltõdést, izgalmat, a lényege, hogy új színeket hozzon az ember hétköznapjaiba. Nagy Zoltán más-más kikapcsolódást váNagy Zoltán laszt élete bizonyos szakaszaiban. A hegyikerékpározás után megtanult úszni, és legyõzte az Ironman viadal nem hétköznapi távjait, majd miután megszülettek a gyermekei, új, sokkal inkább „családbarát” hobbikat választott. Az egyikkel nemrég egy nemzetközi pályázaton dicséretben részesült. - Úgy emlékszem, 2000 környékén kezdtem komolyabban fotózni, aminek az egyik alapfeltétele az volt, hogy vásároljak egy jó gépet. Természetesen rengeteg fotót készítettem és készítek a családomról, és megörökítem kirándulásaink helyszíneit is. Két tiszaújvárosi fotópályázaton már díjazták a képeimet, de az országos megmérettetéseken valahogy nem jöttek az átütõ sikerek. Legutóbb megláttam az interneten egy nemzetközi pályázatot, melyet a Sony hirdetett meg, gondoltam, elküldök egy képet oda. Mint késõbb kiderült, 166 országból száznegyvenezer kép érkezett a felhívásra, épp ezért nagy örömmel értesültem róla, hogy az enyémet beválogatták a legjobb ötven közé. - Hol és hogyan készült a díjnyertes kép? - Királyhelmecen rendeznek minden évben egy alkotótábort, ahol a fotózás, mint mûfaj is megjelenik az utóbbi években. Tóth László és Bartók Gábor barátaim javaslatára elmentünk egy napra ebbe a táborba. Beszél-gettünk, készítettünk jó néhány képet, amikor felvetõdött, hogy menjünk el abba a városrészbe, amely teljesen más élményeket kínál. Hihetetlen, milyen szélsõségek vannak ott az életmódban. Földrajzilag egészen közel van egymáshoz a jólét és a nyomor, mi vettük a bátorságot, és megnéztük a településnek azt a másik arcát is. Elõször nagyon gyanakodva méregettek minket, de megis-

merkedtünk egy helybélivel, elbeszélgettünk, é s utána úgy érezhettük, az õ személye garantálja a biztonságunkat. Ott is készítettünk pár felvételt. Különös volt látni, hogy a szegénység ellenére valahogy sokkal többet mosolyognak az emberek, mint mifelénk. Én elcsíptem egy kislány arcát, ami az egyik kedvenc képem lett. Ezt küldtem el a pályázatra, és úgy látszik a zsûrit is megnyerte a fotó. - Mi lesz a kép további sorsa? - Májusban nyílik egy kiállítás Londonban, azon látható majd. Az én nevem is szerepel azon a listán, akik ingyenesen látogathatják a tárlatot, de aligha élek ezzel a lehetõséggel. Kicsit költséges lenne kiugrani a szigetországba, hogy megnézzem a képemet. - Ez eddig a legnagyobb fotóssiker? Hogyan tovább? - Nem feltétlenül ezt érzem a legnagyobb sikernek. Decemberben ugyanis egy másik pályázaton is nyertem, amelyre Mária-kegyhelyek fotójával lehetett nevezni. Magyarország neves fotósai bírálták el a képeket, az õ elismerésük talán még ennél a nemzetközi sikernél is többet jelentett nekem. - Ezek szerint egy ideig nem kell új hobbi után nézni… - Nem kell, mert már van. Felkeltette az érdeklõdésemet a bonbonok készítése, az internetrõl megszereztem az alapokat, és most próbálom tökéletesíteni a tudásomat. Nagyon izgalmas, ha az ember egy új területre téved, és lépésrõl lépésre felfedezheti azt. Minden hobbi addig jó, amíg izgalmat, örömet okoz. Amikor már valami kényszerrel jár, akkor elveszíti a varázsát. Ez a veszély egyelõre nem fenyeget, természetesen a fotózásnál sem. Ha találok valami testhezálló pályázatot, indulok, de az is elég, ha a családtagjaimról készítek olyan képeket, amelyeket örömmel nézegetnek majd évek, vagy évtizedek múlva. Tokaji Edit

Királyhelmecen is készülhetnek nyertes fotók... csak észre kell vennünk õket

9

Wass Albert:

Nagypénteki sirató Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk, messzi út porából köpönyeget veszünk... Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta. Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta. Véreim! Véreim! Országútak népe! Sokszázéves Nagypénteknek soha sem lesz vége? Egyik napon Tamás vagyunk, másik napon Judás vagyunk, kakasszónál Péter vagyunk. Átokverte, szerencsétlen nagypéntekes nemzet vagyunk. Golgotáról Golgotára hurcoljuk a keresztfákat. mindég kettõt, soh’se hármat. Egyet felállítunk jobbról, egyet felállítunk balról, s amiként a világ halad: egyszer jobbról, egyszer balról fölhúzzuk rá a latrokat. Kurucokat, labancokat, közülünk a legjobbakat, mindég csak a legjobbakat.

Majd, ahogy az idõ telik, mint ki dolgát jól végezte: Nagypéntektõl Nagypéntekig térdelünk a kereszt alatt húsvéti csodára lesve. Egyszer a jobbszélsõ alatt, másszor a balszélsõ alatt, éppen csak hogy a középsõ, az igazi, üres marad. Nincsen is keresztfánk közbül, nem térdel ott senki, senki. A mi magyar Nagypéntekünk évszázadok sora óta évszázadok sora óta ezért nem tud Húsvét lenni. Így lettünk országút népe, idegen föld csavargója, pásztortalan jószág-féle. Tamással hitetlenkedõ, kakasszóra péterkedõ, judáscsókkal kereskedõ. Soha-soha békességgel Krisztus-Úrban szövetkezõ. Te kerülsz föl? Bujdosom én. Én vagyok fönt? Bujdosol Te. Egynek közülünk az útja mindég kivisz idegenbe. Bizony, jól mondja a nóta, hogy elmegyünk, el-elmegyünk, messzi nagy útakra megyünk. Messzi nagy útak porából bizony, köpönyeget veszünk. S ebben a nagy köpönyegben, sok-sok súlyos köpönyegben bizony pajtás, mondom Néked: rendre, rendre mind elveszünk.

A KIRÁL YHELMECI MA GYAR KIRÁLYHELMECI MAG KÖNYVESB OL T KÖNYVESBOL OLT KÖNYV AJÁNL ATA KÖNYVAJÁNL AJÁNLA

Csemadok Bodrogközi TV, Bodrogközi és Ung-vlidéki Közmûvelõdési Intézet XXIII. TOMPA MIHÁLY VERS ÉS RÓZAMONDÓK, VERSÉNEKLÕK, LÍRAI SZÍNPADOK ORSZÁGOS VERSENYE 2014 A KIRÁLYHELMECI JÁRÁSI FORDULÓ TOVÁBBJUTÓI VERS I.Kategória 1. SOHAJDA Szabolcs – AI Kisgéres 2. KOZSÁR Zsombor –AI Királyhelmec 3. SIPOS Anita – AI Boly II. Kategória 1. TÓTH Balázs – AI Királyhelmec 2. KISS Vivien – AI Bodrogszerdahely 3. GERI Gergely – AI Boly III. Kategória 1.BARI Fatima – Gim. Királyhelmec 2.SALLAI Erzsébet –AIBodrogszerdahely 3.HAJDU Klaudia –Gimn.Királyhelmec IV. Kategória 1.DINÓ Benjamin – Gimn. Királyhelmec 1.ILLÉS Anna – Gimn. Királyhelmec V. Kategória 1. Mgr. ORLOVSKY Erzsébet – Kistárkány VII. Kategória 1. Lírai színpad : SYCORAX – Gimnázium Királyhelmec

PRÓZA I.Kategória 1. BREZO Ferenc – AI Battyány 2. GABÓDA Balázs – AI Nagygéres 3. DUBIK Sonja – AI Királyhelmec 3. SZAXON Zsófia – AI Boly II. Kategória 1. BLANÁR Panna – AI Királyhelmec 2. SICO Ferdinánd – AI Királyhelmec 3. VIDA Boglárka – AI Bodrogszerdahely III. Kategória 1. KÁSA Kristóf – Gimn. Királyhelmec 1. BARI Fatima – Gimn. Királyhelmec 2. BÜTI Barnabás – AI Bély 3. VOLENSKY Fanni – ABodrogszerdahely IV.Kategória 1.ILLÉS Péter – Gimn. Királyhelmec

KER TÉSZET KERTÉSZET Virágkertészet Az áprilisi hónap a legmegfelelõbb a cserepes szobanövények átültetésére. A növényeket kétévenként, de a buján fejlõdõket évenként célszerû átültetni. Az átültetésnél elfogadott szabály, hogy az új cserép legfeljebb 3 cm-rel lehet nagyobb a réginél, viszont az idõs, nagyobb növényeknél ez az arány 5-6 cm is lehet. Az újonnan vásárolt cserepeket éjszakára áztassuk vízbe! (A mûanyagokat természetesen nem szükséges.) Az így elõkészített cserép aljára – a vízelvezetõ nyílásra – egy darab cserepet, kavicsot helyezzünk, majd megtöltjük földdel, de ügyeljünk arra, hogy a belehelyezett növény ugyanolyan magasságban legyen a peremhez viszonyítva, mint a régi cserépben helyezkedett el! A kiemelt növény földlabdáját óvatosan meglazítjuk, a külsõ kiélt rétegét eltávolítjuk. Ezután a cserép fala és a földlabda közötti ûrt kitöltjük földdel, melyet ujjunkkal óvatosan megnyomkodunk. Ügyeljünk arra, hogy a cserép pereménél elegendõ mélység maradjon a virág öntözésére! Az átültetett növényt 1-2 hétig félárnyékos helyen tartjuk, és a tápoldatozást is csak akkor kezdjük meg, mikor a növény szemmel láthatóan erõteljes növekedésnek indult. Április második felétõl május közepéig ültethetõ a kardvirág. A növény jó vízáteresztõ, tápanyagokban gazdag, napsütötte helyet kedveli. Ültetésre legmegfelelõbbek a 12-14 cm körméretû gumók. Ajánlatos a gumókat még ültetés elõtt a gombabetegségek ellen csávázni a forgalomban lévõ gombaölõszerek valamelyikével. Ültetésnél 30-40 cm sortávolsággal számoljunk! A gumókat 10cm mélyen ültessük, és jól locsoljuk be! A növényt száraz, meleg napokon kikelésig nappal, kikelés után késõ este locsoljuk! Ne feledkezzünk el az elöregedett gumók folyamatos cseréjérõl, ifjításáról – a sarjhagymákon keresztül. Hibás az a nézet, hogy az egymás mellett termesztett, más-más virágú növények keresztezõdnek és elvesztik típus-jellegüket, mert ezen degeneráció oka legtöbbször a gumók elöregedése. Természetesen ilyen tüneteket kiválthatnak különbözõ vírusos és gombás betegségek is. Az ültetésre szánt gumókat jól vegyük szemügyre, és amennyiben a gyökérkoszorú átmérõje már túlhaladta a 2 cm-t, úgy számítsunk a gumó 1-2 éven belüli feltétlen cseréjére!

Most idõszerû: Telepíthetjük a díszfákat és a díszcserjéket. A gyeprõl még az új hajtások fejlõdése elõtt gereblyézzük le a lehullott faleveleket, és amennyiben a talaj kötött, úgy szelõztessük a gyepet úgy, hogy vasvillával 5-10 cm mély lyukakat képezünk rajta! Április végétõl ültethetjük a dáliát.

Zöldséges

Április közepétõl ültethetõk a káposztafélék palántái. A káposztafélék tápanyagokban gazdag földet igényelnek. Legjobb ha istállótrágyával jól elõkészített területre –

melyet még õsszel bedolgozunk a földbe – ültetjük õket. Tavasszal a területet NPK mûtrágyával is feljavíthatjuk. A mûtrágyát az ágyások kialakításánál dolgozzuk a földbe. – A fejes káposztát 50x50 vagy 60x60 cm távolságra ültetjük. –A karalábét 25x25 vagy 30x25 cm-re, a késõi gigantfajtát 40x40 vagy 50x40 cm távolságra ültetjük. A karalábét nem szabad mélyre ültetnünk, mert mély ültetésnél hosszúkás, az alsó részén sokszor kártevõk által károsított karalábéfejek fejlõdnek ki! –A karfiolnál 50x50 a korai, 60x50 a nyári, és 60x60 cm az õszi ültetési távolság. –A kelkáposztánál 30x30 vagy 40x30 cm a korai, 40x40 vagy 50x40 cm az õszi ültetési távolság. A kiültetett palántákat szükség szerint locsoljuk, és védjük a betegségektõl és a kártevõktõl. További teendõk: –Vetjük a gyökérzöldségfélék minden fajtáját. –A hónap végén, meleg idõ esetén, vetjük az uborkát. –Vetjük az elõcsíráztatott burgonyát. –Befejezzük a borsó, a spenót, a bab, a hagyma és a póréhagyma vetését.

Gyümölcsös Az utóbbi években sokan észrevették szilvafáikon a szilva polisztigmás levélfoltossága nevû gombabetegséget. A leveleken 5-10 mm nagyságú, elõször sárgászöld, majd késõbb vöröses színû foltok jelennek meg. A megfertõzõdött levelek idõ elõtt lehullanak, mikor is nagymértékben csökken a termés mennyisége, romlik a minõsége, és ez kihat – nem utolsó sorban – a fák egészségi állapotára is. A gomba csak a leveleket támadja meg, tavasszal, fõképp meleg, csapadékos idõjárás esetén. A gomba a lehullott levelekben telel át, tehát az ellene való védekezés legfontosabb módja a lehullott levelek összegyûjtése és elégetése. A fakadás elõtti rezes lemosó permetezés a szilvánál is elengedhetetlen, fõleg a sztigminás betegség korán induló fertõzése miatt. A betegség tüneteinek megjelenésekor a védekezés már hatástalan.

További teendõk: – Ültetjük a gyümölcsfákat és bokrokat. – Most idõszerû átoltani a nem megfelelõ termésû gyümölcsfákat. – Öntözzük az õsszel és tavasszal kiültetett gyümölcsfákat! – Befejezzük a szamóca tavaszi ültetését. – Trágyázzuk a gyümölcsfákat! Fülöp Pál

Hogyan mondják latinul: „motorkerékpár”? Sehogy. Legalábbis a klasszikus latin nem ismeri ezt a kifejezést, talán nem is kell magyarázni, miért. Persze akadt, aki „lefordította”: birota ignifero latice incita, azaz „tüzet hozó, folyadékkal hajtott kétkerekû” (jármû).

10

11

MÁRCIUS 28 PEDAGÓGUSNAP, AJÁNDÉKKAL —Mint volt pedagógus, miként 2014.március 28látja a jelenlegi pedagógusok án a Királyhelmeci Városi helyzetét? Jobb vagy rosszabb, Mû-velõdési Központban mint akkor amikor ön kezdte a kö-szöntötte a város pedapályát? gógusait Balog József pol—Sajnos nem sok változott. Jó gármester. Nem csak szóbeli pár évet töltöttem a katedrán, és köszöntõvel, de — a város elszomorító, hogy inkább azoknevében — ajánból az évekbõl vannak szép dékmûsorral is: Rák Viki emlékeim, akkor mutattunk fel sanzonestjével lepte meg igazi sikereket, akkor lehetett jobban dolgozni, annak ellenére, volt kollégáit, hiszen egykor hogy szidtuk az „átkost”. Most maga is pedagógusként kezdte a pályát. Az ünnep- Balog József polgármester valahogy elszabadult az iskolaügyben a pokol, hogy így ségen a Nézetek is részt vett. mondjam, a diákokra nem lehet —Polgármester úr! Miben rászólni, ez a liberális szabad-elvûség tér el ez a pedagógusnap az elõzõktõl? tönkre teszi az iskolákat. —Több dologban is. Az eddigi gyakorlat —Úgy gondolja, hogy szigorúbb az volt, hogy meghívtuk az iskolák vezetõit elõírásokra lenne szükség? és egy-két kiválasztott pedagógust, akik a —Feltétlenül. Meg kell erõsíteni a pedaVárosháza dísztermében egy-egy virág- gógusok helyzetét, de ezt felülrõl kellene csokor kíséretében jutalmat kaptak. Aztán kezdeményezni. A gyerekek szemtelenek, észrevettük, hogy a pedagógusok kezdtek neveletlenek lettek, és szomorú, hogy nem belefásulni, nagyon sztereotipé vált az a szociálisan gyengébben szituált gyeegész. Ezt követõen az iskolában látogattuk rekekkel van gond, hanem vagy a szomeg a pedagógusokat, ám most, városunk ciálisan nagyon jól állók, illetve a nagyon elhanyagolt gyerekek jelentenek problémát elsõ írásos emlékének nyolcszázadik az iskolának. évfordulóját ünnepeljük, összeültünk a —Hogyan értékeli városunk iskoláinak város kulturális és közmûvelõdési osz- helyzetét? tályával, hogy miként lehetne valami szépet —Elégedett vagyok az iskoláinkkal, bár és kézzel foghatót adni a pedagógu- mint mindenütt itt is vannak problémák, ám sainknak. Az iskolai intézmények veze- az oktató-nevelõ munka az folyamatos, és tõivel való egyeztetés után úgy tûnt, nagyon eredményesek. Igaz, amennyire megtaláltuk a megfelelõ megoldást, mert tudja, a város is igyekszik õket anyagilag támogatni. mindenkinek tetszett az ötlet. —Köszönöm a beszélgetést!

Rák Viki sanzonestje Kir ályhelmecen Királyhelmecen 2014-március 28-án este 19.00 órai kezdettel Rák Viki mutatta be elsõ sanzonestjét Mezei Mária: Szerelmeim címmel. Az elõadás elõtt a Nézeteknek is válaszolt:

—Miért éppen Mezei Mária? —Már régen vágytam arra, hogy egy sanzonesttel mutatkozzak be, és egyáltalán megmutassam, mire vagyok képes, hiszen a színész számára igazi kihívás egyedül állni a színpadon. Aztán egyszer kaptam

egy könyvet a születésnapomra, amely Meze-inek és Márainak a szerelmérõl szólt. A könyv olvasása közben Mezei egyre közelebb került hozzám, mint ember is, majd egyre többet olvastam Mezei naplójából, gondolataiból, s úgy éreztem, ezeket tovább kellene adni. Nagyon fontos volt számomra, hogy az öregeket leszámítva kevesen ismerik Mezeit, inkább Karády az ismertebb, holott akkoriban Mezei híresebb volt. Ezzel az esttel meg akartam mutatni Mezeit a fiatalabbaknak, és valamiféle tiszteletet is ki akartam fejezni. —Ha már Márai szóba került milyen a kapcsolata az irodalommal, miket olvas? — Általában ami a kezem ügyébe akad, amiket ajándékba kapok, most éppen Popper Pétert olvasom, de szeretem az életrajzokat, Domján Editét olvastam legutóbb —A legközelebbi tervek? —Most ebben a sanzonestben élem ki magam, és mivel szabadúszó vagyok, azt veszem, ami jön.

SZEMÜNK VÉDELME AZ UV SUGARAKKAL SZEMBEN Végre beköszöntött a jó idõ, így egyre több idõt tölthetünk el kellemesen a szabadban. Nap mint nap ki vagyunk téve az UV sugárzás káros hatásainak, ráadásul a káros UV sugárzás 40%-a nem napos idõben ér bennünket. Szemünk rendkívül érzékeny, különösen az UVA és UVB sugárzás káros hatásaira, melyek szürkehályogot és más szembetegségeket okozhatnak, ezáltal rontva látásunk minõségét. A szem környéki bõr szintén nagyon érzékeny. Az UV sugárzás ráncok kialakulását okozhatja ezen a terü-leten, és hozzájárul különbözõ bõrbe-tegségek, pl. a bõrrák egyes típu-sainak kialakulásához.

Szemünk és a szemkörnyéki bõrfelület védelme az UV sugárzás káros hatásairól kiemelten fontos szemünk egészsége és látásunk védelme érdekében. Számos módszer létezik arra, hogy megóvjuk a szemünket a káros, vakító sugaraktól. A különbözõ helyzetekre más-más stílusú, típusú védõeszközt is használhatunk. A legtöbb minõségi napszemüveglencse manapság már teljesen, vagy szinte teljesen kiszûri a káros UV sugarakat. Sõt, akár dioptriás napszemüveget is választhatunk. A napszemüvegek esetében érdemes nagyobb lencsés, kissé hajlított keretût választani, mert ezek a napszemüvegek megakadályozzák, hogy az oldalirányból vagy felülrõl visszatükrözõdõ sugarak eljuthassanak a szembe. Ahogy a napvédõ krémek faktorszáma, úgy a szemüveglencsék faktorszáma is minél magasabb, annál nagyobb védelmet biztosítanak. Ugyanakkor nem minden szemüveglencse nyújt egyforma védelmet, ezért a legmagasabb UV-vel ellátott szemüveglencséket ajánlott választani, ezért kérje ki a szakember tanácsát, hogy a legjobb megoldást és maximális védelmet biztosíthatjuk magunk és családunk számára egyaránt. Vaszily Pál / optometrista

12

Mûv észr and evú Mûvészr észrand ande Molnár Gabriella Királyhelmecen született és a helyi gimnáziumban érettségizett. A Szlovák Mûegyetem Geodézia és Kartográfia karán 1955-ben szerezte meg mérnöki diplomáját, majd Leuven (Belgium), Kassa, Hammamet (Tunézia), Agadir (Marokkó) és Pozsony formálták tudatát, alakították életképét. 2012-ben — édesapja halála után — tért vissza szülõvárosába és azóta viszi tovább a könyvkötészet örökségét a Fõ utcai mûhelyben. Beszélgetés közben, véletlenül tudtam meg, hogy drótozással és ékszerek készítésével is foglalkozik, valamint a foltvarrásban is járatos. Ezek az információk új lehetõségeket sugalltak: Rendezzünk egy kiállítást! 2013 végén nagynénjével, P. Terebessy Ildikóval (ismert patchwork alkotóval) közösen egy hangulatos színvonalas kiállítással búcsúztattuk az évet a Királyhelmeci Városi Mûvelõdési Központ emeleti galériájában. Már a megnyitón megegyezés született Kisvárda testvér-város képviselõvel, hogy ezt a csodálatos kiállítást ott is bemutatjuk. 2014 február közepére sikerült is összehozni Molnár Gabriella és P. Tere-

A foltvarrás egyik példája

Molnár Gabriella és P. Terebessy Ildikó Kisvárdán

bessy Ildikó második „keleti” kiállítását, a Kisvárdai Mûvészetek Házában. Ebbõl az alkalomból beszélgettünk városunk kreatív alkotójával: — Hogyan alakult ki a kapcsolatod a fémekkel, az ásványokkal, és miképp lehet ezekbõl a dolgokból valami meleget, legalábbis a szívet melengetõt kihozni? — A kérdés nagyon jó, én magam is elgondolkoztam rajta. A drót valóban hidegnek tûnik, sõt elsõ látszatra mintha negatív energiát sugározna, legalábbis azokkal az anyagokkal — például textil, nemez — összehasonlítva, melyekkel azelõtt dolgoztam. A kezdõlökést tulajdonképpen egy kreatív boltnak köszönhetem. 2009-ben, amikor még Pozsonyban éltem és épp selyemfestéssel foglalkoztam, ebben a boltban találkoztam elõször a drótos technikával. Pontosabban tudtam, hogy vannak ilyen jellegû alkotások, sõt gyakran látogattam is ezeket a kiállításokat, ahol nagyon érdekes mûveket láthattam, de nem azok hatására fordultam tudatosan a drótozás felé, hanem épp ezen kreatív boltnak köszönhetõen váltam egyre gyakoribb látogatóvá és érdeklõdõvé. — Be is mutatkoztál valahol az új mûvekkel? — Egy másik drótos barátnõmmel egy pozsonyi mûvelõdési ház kirakodó- vagy inkább kézmûves vásárában mutatkoztunk be. — Ha már szóba került a kézmûves vásár, vállalkozóként nem gondoltál

arra, hogy itt a nyomdádban is bemutass egy párat a saját magad által készített ékszerekbõl?

Egyedi ékszereket készít

— Van és eddig is volt az interneten egy oldalam, amely segítségével bemutattam és árusítottam a darabjaimat. — Ha jól tudom egy mûvedet díjjal is kitüntették… — Igen, Hamburgban kétévente rendeznek gyöngy- és ékszerversenyt, és egy adott kategóriában második díjat kaptam tavaly augusztusban. — A közelmúltban két városban, elõbb Királyhelmecen, jelenleg pedig Kisvárdán is bemutatkoztál ékszerekkel és patchwork darabokkal. Milyen a mûvek fogadtatása? — Negatív visszajelzéssel nem találkoztam, inkább érdeklõdnek az emberek, akadt, aki megkérdezte, hány munkásom van, kikkel dolgoztatok, mert nem akarta elhinni, hogy egyedül érkezem elkészíteni a munkáimat. —Köszönöm a beszélgetést!

13

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT CSÓTÓ LÁSZLÓ! Csótó László a Palócföld egyik kis falujában, Balogiványban született, és csak a fõiskola befejezése után került Királyhelmecre. Az itteni mûvészeti alapiskolában tanított, de dolgozott Tiszacsernyõben és Magyarországon is. 1979-ben egyik alapítója volt a TICCE klubnak, majd képzõmûvészeti táborokat szervezett. Rendkívül aktív, míg tizenöt évvel ezelõtt, negyvenhét éves korában el nem éri a magas vérnyomásosak réme a sztrók (agyinfarktus). Az orvosok szerint olyan súlyos az esete, hogy már le is mondanak róla. De Laciba nagy az akarat. Sokáig — bár mindent lát és hall, ami körötte

történik —, csak a szemével kommunikál. Öt évvel késõbb fel tudja emelni a bal kezét. Tovább tornáztatják, míg végül bal kézzel is tud dolgozni. Azóta rendszeresen vannak kiállításai, Királyhelmecen, Nagykaposon Kisvárdán, sõt állandó vendége a dél-koreai Asropa nemzetközi mûvészeti kiállításnak is. Hatvanadik születésnapja alkalmából 2014 áprilisában Királyhelmec mutat be válogatást életmûvébõl Ex Libris cimmel a mûvelõdési központ kistermében. Boldog születésnapot, Kedves Barátunk!

ÉVNYITÓ KIÁLLÍTÁS 2014-BEN A VMK-BAN Asszonyi Eszter, Teke¾ Andrea, Molnár Lóránt, Török Zoltán, Szabó Róbert, Krajnyik Viktor és Kiss András fényképeinek bemutatásával kezdte idei kiállítás-sorozatát ez év januárjában a Királyhelmeci Városi Mûvelõdési Központ. Pásztor Eszter zongorajátéka után Hogya György, a VMK referense köszöntötte a megjelent alkotókat, valamint a vendégeket, majd Fülöp Istvánt kérte fel a szakmai ismertetésre. A Perbenyikbõl származó, nagy szakmai gyakorlattal rendelkezõ fényképész beszámolt a fotósok

eddig tevékenységérõl és közeli terveikrõl. Reményei szerint a januári fényképkiállítás hagyománnyá nemesül, tehát minden év januárjában megrendezésre kerül majd, és a hasonló jellegû kiállításokat magasabb elvárásoknak megfelelõen szervezik majd meg. A megjelentek létszámát figyelembe véve úgy tûnik, a mûfaj megtalálta a saját közönségét, s Királyhelmecen egyre sikeresebbek a fényképkiállítások.

14

Készül a kir ályhelmeci Jur királyhelmeci Jurtta Ha nem is lovakon portyázva, de mindenképp a hagyományõrzés szellemében látogattak el március végén a királyhelmeci Jurta polgári szervezet tagjai Karosra, hogy a tavaszi szertûz ünnepén részt vegyenek. Bár a társaság hivatalosan csak tavaly alakult meg, tevékenységei között már régen ott szerepelnek a hasonló rendezvényeken való részvételek. Miután jelenleg elsõleges feladatként a jurtájuk felépitését tûzték ki, gyanítható, hogy a látogatás elkalmával a karosi jurtát is alaposan megszemlélték. Miképpen is áll a jurtaépítés, errõl váltottunk szót Kovács Lászlóval, a társaság elnökével: —Hány embert tudhat magának ez a társaság? —A tagságunk tulajdonképpen 10-12 emberbõl áll, aktív tagunk 4-5 van, mivel a többiek munkahelyi elfoglaltságuk miatt nem tudnak rendszeresen részt venni a rendezvényeinken. A jurta építésében viszont mindenki részt vesz, aki tud, és el is készült a jurta váza, most a ponyva beszerzése, pontosabban a megvétel anyagi hátterének bebiztosítása a gond. Ehhez várunk segítséget, mert a tagsági díjakból ezt természetesen nem tudjuk megvenni. —Van rá esély, hogy új emberekkel gazdagodjon a társaság? —Szeretettel várunk mindenkit, akinek ilyesfajta érdeklõdése van, sõt olyat is, aki csak mellettünk, velünk szeretné a szabadidejét eltölteni. Kézmûvesek, kovácsok, ácsok, asztalosok is jöhetnek, sõt szakácsok vagy akár fényképész is, hiszen a rendezvényeinken mindig kiesik egy tag, aki fényképez, ezért jó lenne, ha valaki részt venne velünk és fényképeket készítene. —Milyen prezentációkon kíván részt venni a Jurta?

—Már eddig is sok eseményen vettünk részt és nem csak itt a Bodrogközben, bemutattuk az íjászatot és a felszerelésünket, most már a jurtát szeretnénk bemutatni, kívül-belül, a berendezését azt az életmódot, amire a jurta lehetõséget adott, miként éltek, fõztek benne. —Mennyire költséges ez a hobbi? Nem lehet olcsó a nyilak nyílvesszõk ruhák beszerzése. —Ezeket a dolgokat igyekszünk bebiztosítani minél olcsóbban. A ruháinkat mi magunk varrjuk, persze utánanézünk, hogy minél korhûbb legyen, amit nem tudunk elkészíteni, azt megvesszük. De a közeljövõben már nem csak a tarsolylemezeket és bõr holmit készítjük el, hanem a csizmákat és cipõket, valamint a fejfedõket is magunk fogjuk elkészíteni. —Hol lesz a jurta felállítva, és mennyi ideig tart az összeszerelése illetve a szétszedése? —A jurta az ugye egy összeszerelhetõ-szétszedhetõ lakósátor, amelynek a felállítása egy-két óra alatt megoldható. Jó tulajdonsága, hogy könnyen szállítható is, hiszen akár egy személygépkocsi csomag tartójában is elfér. Persze attól is függ milyen méretû, mert a miénk hat méteres átmérõjû és akár 15-20 embert is befogad. Tetszés, illetve alkalom szerint kisebbíthetõ, ha kiveszünk egy keregét (egy alkotórészt) akkor csak négy és fél méter az átmérõje. —Tehát akit érdekelnek a honfoglalás kori szokások, népviseletek, mesterségek, és történetek, az kihez forduljon? —Kovács László, 0908/809160, [email protected] Már elkészültek a jurta alkotórészei, a keregék, a bejárat, és a tartószálak. Most a ponyva beszerzése a feladat

15

ZO ŽIVOTA NAŠEJ ŠKOLY AMATÉRSKI FOTOGRAFI ZACHYTILI SVET OKOLO NÁS OBJEKTÍVOM FOTOAPARÁTU Koncom minulého školského roka vyhlásila pani uèite¾ka Hriciková fotografickú sú•a•. Jej výsledky sa vyhlasujú trikrát roène – pod¾a daných tém. V jeseni sa hodnotili fotky z prázdnin a vo februári fotografie na témy: Jeseò, Zima a Vianoce. •iaci sa sna•ili zachyti• krásy prírody a èaro Vianoc. Fotky boli ve¾mi krásne a mne sa najviac páèili tie o jeseni. Mali nádherné farby. Do sú•a•e sa prihlásili sú•a•iaci z 8. A a 8. B. Pani uèite¾ka ich fotky vystavila na ve¾kej nástenke a my, •iaci, sme mohli hlasova•, ktoré zábery sa nám najviac páèia. Hlasovali aj páni uèitelia. Ví•azkou témy Jeseò sa stala Lucia Kandová z 8. B. Najkrajšiu fotku o zime urobila Anikó Körmöndiová z 8. A a Vianoce najlepšie vystihol Ján Jakab z 8. A. Pani riadite¾ka Mgr. K. Hurková ocenila ich prácu a odmenila ich vecnými cenami. Všetkým ví•azom blaho•elám. Ïalšie kolo sú•a•e sa bude vyhodnocova• v júni a témy budú – Jar, Ve¾ká noc a Leto. Verím, •e sa do sú•a•e opä• prihlásia ïalší •iaci a u• sa teším na nové krásne fotky. Ferenc Máté Tancsák, 6. A

Sme majsterky okresného kola vo vybíjanej! Prvé miesto v obvodnom kole vo vybíjanej nám dodalo odvahu zabojovaž aj v okresnej súžaži.

Obvodné kolo sú•a•e vo vybíjanej sa uskutoènilo v Èiernej nad Tisou dòa 20. 2. 2014. Zúèastnili sa ho •iaèky šiesteho roèníka zo ZŠ v Krá¾ovskom Chlmci. Na tréningoch nás trénovala PhDr. T. Dajková. Na zápas nás sprevádzala aj pani asis-tentka Z. Gondová. Autobusom sme cestovali do Èiernej, kde nás u• èakali dru•stvá domácej ZŠ a ZŠ zo Stredy nad Bodrogom. Hrali sme zápasy s oboma dru•stvami. Neboli ¾ahké, ale napriek tomu sa nám darilo vyni-kajúco! A• tak dobre, •e sme vyhrali všetky zápasy. Na druhom mieste sa umiestnila ZŠ zo Stredy nad Bodrogom a na tre•om mieste Èierna nad Tisou. 11. marca nás èakalo okresné kolo v Trebišove. Usilovne sme trénovali, lebo sme dúfali, •e sa budeme môc• opä• pochváli• dobrým umiestnením. A veru sa vyplatilo! Našimi súperkami boli dievèatá zo ZŠ v Trebišove na Pribinovej a Komenského ulici. Sústredili sme sa na hru a chceli sme obháji• prvé miesto a podarilo sa. Ví•azstvo sme oslávili v cukrárni s pani uèite¾kou. O pár tý•dòov nás èaká krajské kolo a snáï ani teraz nesklameme. Dr•te nám palce! Fanni Rontová, 6. A

16

PILLANATKÉPEK ISKOLÁNK ÉLETÉBÕL Január óta iskolánk jócskán bõvelkedett

BEIRATKOZÁSI PROGRAM

ÜNNEPÉLYES BEÍRATÁS

kulturális, tanulmányi és szórakoztató eseményekben.

Az idei tanévben is folytatódott Beíratkozási programunk. Az iskolaköteles

CSIBEAVATÓ

óvodásokat láttuk vendégül január 15-én egy játékos zeneórán, ahol Balla Viktória zene szakos pedagógus és Eszenyi Adrianna nevelõnõ tartottak foglakozást a kicsiknek. A foglalkozás célja volt fogékonnyá tenni a gyerekeket a zene és a mûvészetek iránt, melynek közismerten

2014. január 14-én a Diákön-

emberformáló ereje van, és kihat az egész

Február 9-én délután az elsõ osztályosok

személyiségre.

ünnepi mûsorával vette kezdetét az ünne-

NYITOTT NAP AZ ELSÕ

pélyes beíratás. Az iskola vezetõsége, valamint Balog József polgármester úr is

kormányzat segítségével beavattuk

ÉVFOLYAMBAN

iskolánk legapróbbjait, az elsõsöket. Mivel sikeresen vették az elsõ félév

2014. február 5-én tartottuk a már hagyo-

szüleiket. Amíg a szülõk beíratták az elsõ

mányos Nyitott napot az elsõ évfolyam

osztályba gyermekeiket, a jövendõ elsõ-

osztályaiban, amelyre szeretettel vártuk a jelenlegi elsõsök szüleit, valamint az

söket interaktív meseelõadással szó-

akadályait, Csibe-avatót rendeztünk számukra. Délután fél kettõkor a tornaterem feldíszítve várta az apróságokat. Az ünnepélyes bevonulás és bemutatkozás után következhettek az erõpróbák. A próbatételek után Tyúkanyó és Kakasapó segítségével az elsõsök ünnepélyesen fogadalmat tettek. Ezután a Kacsatáncot Csibetáncnak kinevezve közösen eltáncoltuk az Avatótáncot. Sokat nevettünk, szurkoltunk, egyszóval jól éreztük

köszöntötte a jövõ tanév elsõseit és

iskolaköteles óvodásokat és szüleiket. A

rakoztatta Mács Katalin drámapedagógus. Az ünnepélyes beíratás után 43 elsõsünk

szép számmal megjelent édesapák és

van, és reméljük, ez a szám szeptemberig

édesanyák az elsõ három tanítási órán

még növekedni fog. Az elkövetkezõ

vehettek részt, s követhették végig az olvasás, matematika, szlovák, valamint

tanévben ismét két elsõ osztályt és egy 0.

készségfejlesztõ órákon zajló munkát.

osztályt nyithatunk. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani minden kedves szülõnek, akik bizalommal voltak irántunk, és a

LA MANCHA LOVAGJA

következõ tanévtõl ránk bízták gyermekeiket.

magunkat. SÍTANFOLYAM

RENDHAGYÓ TÖRTÉNELEMÓRA

Február 10-15. között 21 tanulónk síel-

Mindjárt másnap, január 15-én egy nagyon izgalmas rendhagyó törté-

hetett Tátralomnicon ( Tatranská Lomnica) két pedagógus, Géczi Aranka és Máté

nelemóra részesei lehettek kicsik és

Adrianna irányítása alatt. A gyerekek

nagyok, akik egy-egy tanítási óra erejéig

nagyon élvezték ezt az egy hetet, bár az idõ

visszacseppenhettek honfoglaló õseink korába. Iskolánk vendége volt Dr. Hidán Csaba László, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, régész, történész, aki interaktív elõadás keretében mutatta be a honfoglalás kori magyarok életét, harcmûvészetét. A magyarországi Nemzetstratégiai Kutatóintézet által támogatott program elsõdleges célja, hogy összefogja a Kárpát-medence magyarságát, és bõvítse a diákok történelmi ismereteit.

Február 7-én volt iskolánk vendége a

nem mindig volt igazán síelésre alkalmas,

miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium

de azért volt alkalmuk a friss havon siklást

Magis kórusa, akik a La Mancha Lovagja

is kipróbálni. Szabadidejükben sem unatkoztak, igyekeztek új barátságokat kötni,

címû nagysikerû zenés darabot adták elõ a Városi Mûvelõdési Házban. Két évvel ezelõtt már láthattuk tõlük a Damaszkusz

és érdekes, szórakoztató programokat kitalálni.

címû elõadást, decemberben pedig csodálatos karácsonyi koncerttel jártak Királyhelmecen. A kórus elõadását, amely több mint 80 szereplõt vonultatott fel a színpadon, a 2-9. évfolyamok tanulói élvezhették.

NEMBÁL „ Bál is, meg nem is, diszkó is, meg nem is, õrültség is, de nagyon is!” Ebben a mondatban minden benne van. Bál, mert a résztvevõk a legelegánsabb ruháikat

17 vehették fel, diszkó is, mert a legmodernebb, legjobb zenékre táncolhattak, õrültség, mert a legelegánsabb ruhákban, a legjobb zenékre táncolva „ õrült versenyekben” mérhették össze erejüket, ügyességüket. Választottak Nembál királynõt és Nembál királyt – Világi Virág és Tóth Marián – és volt tombola, ahol a fõnyeremény egy 1-es matekból, amit Kopasz Orsi nyert. A mûsorvezetõ Vargovèík Róbert, a DJ pedig Berta István tanító bácsik voltak. Egy biztos, hogy fergeteges buli volt, ahol tanár és diák egyaránt jól érezte magát. Március 15.

ENKA USTIKA ENKAUSTIKA MA¼OVANIE HORÚCIM VOSKOM Volá sa ing. Jana Bakièová. Narodila sa v roku 1962 v Michalovciach. Vo svojich štyridsiatich rokoch sa zaèala venovaž speleológií t.j. jaskyniarstvu. So spele-ológiou jej rastie i chuž zaznamenaž fotoaparátom všetky miesta . Vedie ju to k intenzívnemu foteniu a to až tak, že speleológia a fotografovanie sú rovnocenné hobby. Dokumentuje všetky akcie, nové objavy na Balkáne, v Po¾sku alebo u nás na Slovensku. Zachytené momenty prezentuje na Speleo mítingoch vo Svite. Zo zdravotných dôvodov po 8 rokoch ukonèuje svoju èinnosž v speleológii. Práve v tomto období objavuje v sebe schopnosti vo výtvarnom umení. Oslovuje ju technika ma¾ovanie horúcim voskom. Táto technika sa volá Enkaustika. Enkaustika je pre òu jednak výtvarná technika ale aj arteterapia. Výstava je otvorená od 3.04.2014 do konca mesiaca v Galerii MsKS

BIMM 2009-13 Március 14-én délelõtt az iskolai, majd délután a városi ünnepségen is felléptek diákjaink az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékünnepélyén. A mûsort idén a VII.B osztály tanulói és az iskola énekkara készítette, felkészítõik Pandi Zsuzsanna, Bajusz Alica és Balla Viktória tanító nénik voltak. Kellemes színfoltja volt az elõadásnak a kis huszárok hadba vonulása, és a lányok tánca. Mûsorukat az iskolai és a városi ünnepségen is vastapssal jutalmazta a közönség. Ennyi lenne hát „röviden” a pillanatkép iskolánk életébõl januártól márciusig, és ezek csak a legfontosabbak. Most zajlanak a matematikai és nyelvi versenyek, szavalóversenyek, de ezekrõl majd a következõ számban írunk. Illésné Popália Irén A Királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola tanára

A Botorkáló Tehetséggondozó Társulás a Kassai Márai Sándor Gimnázium mûvészeti tagozatával karöltve évek óta szervezi Hatfán a Bodrogközi Ifjúsági Mûvészeti Mûhelyt. A tábor vezetõje Simon Lívia most az utóbbi évek alkotásaiból válogatott össze egy

kiállításra valót, s ezzel a tárlattal mutatkozott be Dél-Szlovákia településein. Királyhelmecen a Városi Mûvelõdési Központ adott teret a fiatal tehetségeknek 2014 februárjában és márciusában.

18

VAN A LÁBTOLL-LABDÁNAK JÖVÕJE? Bár a városunkban mûködõ lábtoll-labda csapat több éve aktívan fejti ki tevékenységét, a tagjaival való találkozáskor arra gondoltam, hogy nem ártana kicsit közelebbrõl megismernünk ezt a sportot. Ennek érdekében ellátogattam a lábtollasok egyik edzésére, és egy kicsit elbeszélgettem Bagos Vikivel és Szimko Balázzsal. - Ismerkedjünk egy kicsit a helmeci lábtoll labda történelmével. Mikor indult a játék? Ti mikor léptetek be? (Balázs):Az egészet Feke Gábor tanár úr kezdte el itt, akkor még fõiskolásan, diáktársaival. Õ már tíz éve lábtollazik intenzíven, én személy szerint hat éve játszom, én is hasonlóképpen egy osztálytársaim meghívása által. Késõbb részt vettem egy versenyen, és ott tetszett meg igazán ez a sport, ott döntöttem le, hogy játszani fogom. (Viki):Én 2008-ban kezdtem, unokatestvérem, Költõ Szebi ismertette meg velem, még alapiskolás koromban. És amint gimis lettem, eldöntöttem, hogy ezt a sportágat szeretném képviselni. Feke tanár úr már két hónapra rá el is vitt minket versenyre, és ez nagy motivációként szolgált. -Nehéz volt elsajátítanotok ennek a sportnak a „technikáját”? V: Sok türelem kell hozzá, és kitartás. Az elsõ év az kemény, ott nagyon oda kell tenni magad, mert akkor dõl el, hogy van-e tehetséged ehhez a sporthoz, vagy sem. B:Azt tudni kell, hogy ez jócskán nehezebb, mint pl. a futball. Mert ott a földön van a labda, itt pedig a levegõben kell tartani, ami jóval nehezebb feladat. -Egyénileg melyek voltak az elsõ nagyobb sikereitek? B: Nekem tavaly a 2012-es verseny. V: Az elsõ ilyen nagyobb sikerem a Kárpát-medencei kupa volt, amikor egyéniben lettem harmadik helyezett. Ezt követõen volt a 2012-es Európa Bajnokság, ott ezüstérmes lettem. Végül pedig 2013 augusztusában volt a Hungarian Open kupa, amelyben megnyertem az egyéni kategóriát. -Mint királyhelmeci lábtoll-csapat, volt már sikeretek? (Feke Gábor)- Nem volt, ugyanis mi nem szoktunk „királyhelmeci szí-

nekben“ játszani. Mindig mint szlovák válogatott indulunk a versenyekre. Szóval itt nincs olyan, hogy klubok versenyeznének, ugyanis itt a környékünkön nincs még egy lábtollcsapat. Éppen ezért próbáljuk nyílt napokkal, bemutatókkal propagálni a lábtollat, hogy minél többen kapcsolódjanak be. Most furán hangzik, de úgy gondolom, nekünk jelen esetben jót tenne a konkurencia. - Feke úr! Hogyan zajlanak az edzések?

(Feke Gábor) - Nálunk ez úgy mûködik, hogy nagyon sok apróság eljön, és kipróbálja a játékot, aztán nagyon sokan feladják már az elején. És aztán nagyon korán, olyan 2-3 hónap után szétválik a csapat azokra, akik csak egy edzésre jönnek, hogy letudjanak egy iskolai szakkört, és olyanokra, akik rend-szeresen járnak, és akikben megvan a tenni akarás. Nyilván a kettõ között hatalmas a különbség. Azok, akik komolyan veszik, és napi 3-4 órát edzenek hetente akár háromszor is, rohamos léptekkel fejlõdnek azokhoz képest, akik csak „letudásból” járnak edzésekre. -És azokat, akik úgymond „fennmaradnak a hálón” mi motiválja leginkább? Ez jelenleg a legnagyobb gond, amit elég nehéz megoldani. Nagyon kevés versenyre járunk, Szlovákiában abszolút nincsenek emelt szintû versenyek. Ez nekem is gondot jelent, mert nem tudom, hogy milyen szinten állnak. Motiváció szempontjából, akik abbahagyják ezt a sportot, nem azért hagyják abba , mert nincs motivációjuk, hanem talán azért, mert picit el-

szomorodnak azon, hogy látják, hogy az idõsebbek jobban játszanak, ez az egyik hátránya annak, hogy nagyon jó lábtollazóink vannak. Úgy gondolom, hogy (a fiúk leginkább) azért hagyják abba, mert azt hiszik, soha nem lesznek olyan jók, mint azok, akik régebb óta játszanak. És nagyon nehéz nekik elmagyarázni, hogy a mostani jók is valaha így kezdték, mint õk. -A 2012-es EBI milyen han-gulatban telt? Igyekeztetek barátiasan, vagy azért megvolt az a rivalizálás? (Feke Gábor)- Mivel ez egy olyan sportág, ahol az ugyan azok az emberek találkoznak, és ugyanazokkal töltesz el két-három napot, ezért evidens, hogy a baráti hangulat megvan a különbözõ nemzetek között is, de a pályán azért az egészséges rivalizálás megvan. -Nehéz az újoncokat edzésben tartani? (Feke Gábor) -Ez egy edzõ legnehezebb feladata. Ügyelni arra, hogy a figyelem ne lankadjon az edzésen, és edzéshez hasonlító hangulat legyen. B:Gyakran fordul elõ, hogy nem a megadott gyakorlatokat végzik, hanem teljesen mást, ami nem mindig célravezetõ. V:Egyébként én azt vettem észre, hogy a kisebbeknek nagyobb türelmük van ehhez, mint az idõseknek. - Ez az egyetlen lábtoll-csapat Szlovákiában: kapnak támogatást? (Feke Gábor)- Örülni természetesen mindenki örül, de célravezetõ támogatást nem szoktunk kapni. Amikor nagyon kellett, akkor segített mind a város, mind pedig az iskola, úgyhogy panaszra nem lehet okunk. A közeljövõben megpróbáljuk megalapítani a Szlovák Lábtoll-labda Szövetséget , hogy hivatalosan, is legyen egy országos szövetségünk, mivel jelenleg csak olyanoknak lehet sportpályázatokat beadni, akiknek van országos képviseletük. Ebbe a szövetségbe természetesen be lehet majd lépni. Ettõl várjuk a támogatást is, mivel anyagi gondjaink vannak, s nagyon nehezen jutottunk el különbözõ versenyekre, mint páldául Marseillesbe, illetve Monacoba, ami nagy költségekkel járt. Gáspár Sándor

19

IRIS V ÁNDORKUP A VÁNDORKUP ÁNDORKUPA

Mivel Királyhelmecen már mûködik egy röplabdacsapat, nincs könnyû helyzetben az, aki új csapattal, új felállásban akar eredményeket felmutatni. A 2012-ben összeverbuválódott sportkedvelõ társaságnak — Vaszily Pál, Borisza Brigitta, Vaszily Róbert, Ternyila János, Máté Réka, Lukács Adrián, Bacskai Zoltán — , ez azonban nem okozott fejtörést, közös megegyezéssel az Iris nevet vették fel, ezzel is megkülönböztetve magukat a másik csapattól.

És persze még valamivel. Az éven, március 22-én, a gimnázium tornatermében Balog József polgármester és Ténai Mária a gimnázium igazgatónõje köszöntõjét követõen megrendezték az Iris vándorkupát, amelyre természetesen meghívták a ki-rályhelmeci „rivális” csapatot, valamint a kölcsönösen már szinte családias kapcsolatban lévõ nagygéresieket, a tiszacsernyõieket és a perbenyikieket is. Bár közös versenyeket, találkozókat ezelõtt is rendszeresen szerveztek, a különbség, illetve az újítás abban mutatkozik meg, hogy az iriszesek a vándorkupát hagyo-mányteremtõ céllal indították útjára, s amelyet ezentúl évente bármelyik csapat elhódíthat, amely felkészültebb a többinél. Az éven elsõként — talán a hosszabb felkészülésnek köszönhetõen? — a királyhelmeci csapat vitte el a díjat, a találkozó második helyezettje a nagygéresi csapat lett, és az Iris végzett a harmadik helyen, bár az igazsághoz tartozik, hogy azonos pontszám elérése mellett csak a szettek száma döntött a sorrendrõl. Díjat és oklevelet mindenki kapott, s a jó hangulatot csak növelte az Iris tagjainak vendégszeretetérõl és jó szervezõi készségérõl tanúskodó gulyás-megvendégelés. Az Iris tehát fokozatosan készül a megmérettetésekre és sportszerûen támogatja a maga által választott sportot. Nemcsak az Iris kupával és a heti kétszeres tréningekkel, de a komolyabb versenyeken való részvétellel is, hiszen vendégei voltak olyan körmérkõzéseknek is (Nagykállón és Kassán), ahol profi csapatokkal mérték össze tudásukat és megállták a helyüket. Hajrá Iris, csak így tovább!

Évzár ó a Kir ályhelmeci Ör egfiúknál Évzáró Királyhelmeci Öregfiúknál 2014. február 21én került sor a Királyhelmeci Öregfiúk focicsapatánál a 2013-as év kiértékelésére. 2013-ban 1351 euróból gazdálkodtunk, ennek nagyobb részét a tagsági díjak tették ki, plusz a városi támogatás 200 euro. Ebbõl 1124 eurót költöttünk nemzetközi barátságos mérkõzések szervezésére, ebben benne voltak az útiköltségek is. Egyik legnagyobb élményünk a magyarországi Parlamenti válogatott ellen lejátszott mérkõzés volt, további ellenfeleink, Céke, Karcsa, Debrecen és Nyírpazony csapatai voltak Az összejövetel elején egy perces néma csenddel tiszteltük meg volt csapattársunkat, Pokol Bertalant, aki 2013 októberében hunyt el, majd megszavaztuk, hogy emlékére minden évben játszunk egy mérkõzést a zétényi öregfiúkkal, ahol õ sokáig focizott. Balog Bertalan

20

KERESZTREJTVÉNY —

Keves olvasók! A Királyhelmeci Magyar Könvesbolttal közösen rejtvényrovatot indítunk. A helyes megfejtést beküldõk között a könyvesbolt egy ajándékát sorsoljuk ki. A megfejtéselket e-mailban [email protected] címre kérjük beküldeni 2014-május végéig. NÕI NÉV A VICC POÉNJAII

FÕVÁROSA LA PAZ

BÕ

Z NÖVEL

VÁROSI TANÁCS TÖRÖL

A VICC POÉNJA I ... HODZSA

K

EGRI BOR

JÓIZŰ

OLASZ AUTÓ JELE

TONNA

NITROGÉN

OXIGÉN PÁRA!

MAGYAR FESTÕ

NEMZET

LITER PIRÍT

PÁNCÉLSZOBA

TEMET ELNÖK RÖV.

VISZÁLY IGEKÖTÕ

JEGYEZ PAPÍRRA VETETTE

TÚL ÍZESÍT ANGOL ÍRÓ VIZINÖVÉNY

LATIN ÉS

...ÁS GYENGÍT KÚSZÓ NÖVÉNY

BIM-...

MESTER- GYÓGYFÜRDÕ SÉGES NYELV KÁOSZ

LÁM

BÕVEN ÁRASZT

...FAJD MADÁR

RÓMAI 100

ÕZMAMA MAMI

ÉNEK

MÉTER

ÍZE KERET

TANTÁL

NÉVELÕ

REDÕNY

NÕI NÉV

ÁLLÓVÍZ

NÕI NÉV ÍR KÖLTÕ

FÉM

AKTA

KELET SÍKSÁG

KOSÁR RÁDIUSZ

SAE LAKAT

HAJÍT HALOM KADMIUM

NÉVELÕ

LOPVA ÁTMENT ÉSZAK FÜRTÖS VIRÁGÚ FA

É

CELSIUS HÜVELYES

SA TÖBBI

21

Hagyományos húsvéti ételeink A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentõséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek. A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sõt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt, amelynek fegyelme csupán az elmúlt évszázadban lazult meg többek között a hivatalos enyhítések következtében, s a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódott az idõtartama. A protestánsok csak a nagypénteki böjtöt tartották, de azt nagyon következetesen. A régi idõkben a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni és csak egyszer ehettek napjában. A 19. század végén még voltak olyan paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva csak növényi táplálékot vettek magukhoz. Sok helyen böjt alatt még tejnemût sem fogyasztottak. Nem zsírral, hanem olajjal fõztek, s elõfordult, hogy a böjtös eledelek számára külön edényeket használtak. A magyar népi konyhának tájegységenként különbözõ jellegzetes böjti ételeit ismerjük. Lássunk néhány példát a böjti étrendre. Az õrségi reformátusok nagypéntek reggelén forralt tejet fogyasztottak kenyérrel. Az ebéd sokféle lehetett: babgánica, fõtt aszalt szilva és alma az édes fõzõlével együtt, vagy aszaltszilva-leves, tejfölös bab, gánica mákkal, tejjel, szárazbab tökmag-olajjal és hagymával, mézeslaska, tejfölös szilva. A Tápió menti protestánsok nagy-péntek délben rántottlevest és kifõtt tésztát, vacsorára tejet, aludtejet, túrót fogyasz-tottak. A rábaközben a tojásos, tejes ételek és a tésztafélék mellett vadsóskát, gombát is gyakran fõztek. Zöldcsütörtökön vagy nagycsütörtökön a regtöbb rábaközi és szigetközi családban valamilyen zöld-fõzeléket ettek tojás feltéttel. Nagypénteken a kapuváriak lencsét fõztek, hogy sok pénzük legyen. Finom böjti vacsora volt még a csírás bab és a szaladós. Országszerte elterjedt böjti étel volt a bableves, tojás-leves, rántás nélküli krumplileves, babsa-láta, krumplisaláta és a fõtt tészták, ezek közül is a mákostészta.

A HÚS VÉTI ASZT ALRA HÚSVÉTI ASZTALRA Búcsui ttyúkhúsl yúkhúsl eves yúkhúsle Hozzávalók / 4 adag 60 dkg tyúk 1 kg karajcsont 3 nagy db sárgarépa 3 db fehérrépa 1 kis db zeller 1 kis db karalábé 1 db vöröshagyma 1 gerezd fokhagyma 1 csokor petrezselyem 5 db zellerlevél 2 db káposztalevél 1 közepes db zöldpaprika 1 db paradicsom 3 dkg fekete bors (egész) 3 db szegfûszeg 1 késhegynyi szegfûbors 1 késhegynyi köménymag ELKÉSZÍTÉS

1.A tyúkot és a csontot hideg vízben áztatjuk, jól kimossuk, és hideg vízben feltesszük fõzni. 2.Ha felforr, megsózzuk, utána leszedjük a habját. 3.Beletesszük a megtisztított zöldségeket és fûszereket. 4.Lassú tûzön fõzzük 2 óra hosszat. 5.Megkóstoljuk, ha szükséges utánízesítjük. 6.Leszûrjük és cérnametélttel tálaljuk. 7.A megfõtt tyúkot és a húsoscsontot mellé kínáljuk.

A TIT OKZA TOS TITOKZA OKZAT TALJÁN TEKER CSEK TEKERCSEK Hozzávalók / 4 adag 50 dkg trappista sajt (vagy edámi) 80 g serrano sonka (vagy fekete erdei sonka) 80 g selyemsonka 3 db tojás 0.5 db vöröshagyma

1 közepes db póréhagyma (vagy újhagyma) 10 dkg teavaj 2 ek tejföl 60 g krémsajt 1 marék bazsalikom (friss) 1 szál petrezselyem (nagy) só ízlés szerint bors ízlés szerint ELKÉSZÍTÉS 1. Fõzzük meg a tojásokat, pucoljuk meg, és krumplinyomóval törjük össze. 2. Kockázzuk fel apróra a fél vöröshagymát, és keverjük bele az összetört tojásba. 3. Törjük hozzá a 10 dkg vajat, sózzuk és borsozzuk, majd ismét keverjük össze alaposan. 4. Aprítsuk fel egy marék friss bazsalikomot, 1 nagy szál petrezselymet és az újhagymát. Szórjuk bele a masszába, és keverjük hozzá a két nagy kanál tejfölt. 5. Mehet bele a 2 db kockasajt és most aztán tényleg alaposan kerjük össze, majd fedjük le, és tegyük be 1 hûtõbe 1 órára. 6. Kockázzuk fel a sajtot 2-3 cm-es darabokra, és tegyük bele egy jénai tálba, majd toljuk be a mikróba kb 600-700 wattra. 7. 1-2 percenként vegyük ki, és keverjük meg. Mindezt ismételjük 8-10 percen keresztül, amíg az egész krémes, homogén állagú nem lesz. 8. Pihentessük 5-6 percig, majd borítsuk ki egy belisztezett nyújtódesz-kára. Várjuk meg, míg magától elterül egy kicsit, és nyújtsuk ki 2-3 mm vékonyra, téglalap alakúra. 9. Fektessük rá felváltva a selyem és a serranó sonkát, és vegyük ki a hûtõbõl a krémet. Kenjük meg úgy, hogy a szélétõl körben hagyj el 2 cm-t. 10. A téglalap szélesebbik felénél kezdjük el feltekerni. Tegyük egy megfelelõ méretû tálcára és rakjuk vissza a hû-tõbe 2-3 órára. Akkor járunk a legjob-ban, ha este készítjük, és reggel fogyasztjuk, vagy fordítva. 11. 0,5-1 cm-es szeletekre vághatjuk.

22

A királyhelmeci Nosztalgia Együttes 10 éves jubileumát ünnepli 2014. május 28-án a királyhelmeci Mûvelõdési Ház színháztermében Az együttes 10 évvel ezelõtt, 2004 márciusában jött létre a hátrányos helyzetû gyermekek megsegítése céljából. Az elsõ próbára 10 lelkes, segíteni akaró csapat jött össze. Az elsõ fellépésre június 14-én került sor „Nótaest” címen, majd júliusban az „50 - 60-as évek legszebb dallamai” csendültek fel a színpadon immár 22 szereplõvel. Szeptember 19-én „Slágerparádé” címû mûsor került bemutatásra a fellépõk száma 25-re emelkedett és a gálamûsor „Jó az álmodozás” címen szeptember24-én lett bemutatva. Mondanom sem kell, hogy mind a négy fellépés új díszlettel, teltház elõtt zajlott, csodálatos közönség elõtt, s akkor mintegy 30 000,-Sk adtunk át a magyar iskolának, a hátrányos helyzetû gyerekek számára. A beteg gyerekek megsegítése volt a célja annak a „Minden ember boldog akar lenni” címû zenés estnek, jótékonysági slágerparádénak, amit 2010. május 28-án adott a Nosztalgia együttes a Városi Mûvelõdési Ház színháztermében. A mûsorban közremûködtek: Molnár Natália és Angyal András /Budapest/ táncpáros, Bertáné Trosko Ludmilla, Lukácsné Juhász Mária, Nádasdi Hilda, Szabó Ida, Molnár Oszi, Nádasdi János, Tóth Ricsi, Szaniszló Ferenc és Zvolenský Gabriella. A kezdeményezés tíz évvel ezelõtt indult, azóta a Nosztalgia együttes számos rendezvényen (nyugdíjas

napok, városi és falunapok, nemzetközi találkozókon és még sorolhatnám) szórakoztat sokakat a fülbemászó dallamokkal. Az együttes idén is érettségizik összefogásból, segítõkészségbõl, odaadásból, kézfogásból, tenniakarásból, emberségbõl és talán a legfontosabb tantárgyból a szeretetbõl! Milyen jegyet kap? Bízom benne, hogy legalább megfeleltet. Merthogy az elmúlt évek se rajtunk kívül léteztek, boldogság, jóság, szeretet nincs nélkülünk, ez mind-mind csakis bennünk van! Igaz a mondás: Nem tudod, nem is tudhatod, milyen nehéz terhek azok, amelyeket nem kell hordanod. A beteg gyerek a család számára megpróbáltatások sorát jelenti, mi csak együttérzésünkkel, lelki támasszal tudunk segíteni. De ne felejtsük el, hogy: “....cseppenként telik meg a tenger...” és ha nem telik meg az se baj, csak ne száradjon ki soha. Találkozzunk tehát 2014. május 28-án a „LAZÍTANI, PRÓBÁLJ MEG LAZÍTANI…” címû zenés jubilleumi mûsoros esténken. Reméljük, elfogadják meghívásunkat, amelyre szeretettel várunk mindenkit! Az est közremûködõi: Berta Ludmilla, Demeter Katica, Fedor Öcsi és Gabica, Galambos Krisztián, Juhász János, Juhász Mária, Matyi Mária, Nádasdi Hilda, Nádasdi János, Szabó Ida, Szabó Nándi, Szaniszló Ferenc, Tóth Ricsi. Zvolenský Gabriella

BODROGKÖZI ÉS UNG-VIDÉKI KÖZMÛVELÕDÉSI INTÉZET - KASSA MEGYE ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEMÛSORELÕZETESE Bodrogköz és Ung-vidék tájegységei csodálatosan gazdagok természeti szépségekben. Ugyan ilyen gazdag kulturális kincseiben is, mind hagyományõrzõ, folklorisztikus, mind klasszikus vagy modern mûvészetben, hiszen számtalan rangos, színvonalas mûvészeti fesztivál híre már régen túllépte a régiók a megye, sõt az ország határát is. A királyhelmeci székhelyû Bodrogközi és Ung-vidéki Közmûvelõdési Intézet - Kassa Megye Önkormányzat Kulturális Intézménye nyolc éve végez közmûvelõdési szolgáltatást és szaktanácsadást elsõsorban a két régió településeinek önkormányzatai, kulturális tevékenységet folytató civil szervezetei, alkotó mûvelõdési közösségei és a nemzeti és etnikai kisebbségek számára. E sokrétû munka szerves részét képezi régióink gazdag mûvészeti hagyományainak ápolása és a hagyományt továbbvivõ elõadók, mûvészeti csoportok bemutat-kozásának a támogatása. Minden igyekezet egy irányban fut, a kultúra gazdagításához járul hozzá, szórakozásunkra szolgál, az alakuló, a változó közönségigényt felismerve. Tisztelettel ajánlom figyelmükbe intézményünk május és júniusi hónap mûsor elõzetesét.

2014.5.12.

Királyhelmec, VMK

LATORCA MENTI TAVASZ -kerületi gyermek színjátszó verseny,válogatás a Duna Menti Tavasz országos színjátszó versenyre 2014. 5. 16. Bodrogszerdahely, Vécsey kastély

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA-múzeumok világnapja 2014. 5. 28. Királyhelmec, Regionális Könyvtár, AI,

OLVASÓI MARATON 2014. 6. 22. Borsi Rákóczi kastély

XII. TOKAJI FESZTIVÁL Munkatársaimmal együtt szeretettel várjuk Önöket rendezvényeinkre! Dr. Zvolenský Gabriella, igazgató

23