1
J/4112. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének
BESZÁMOLÓ a Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2002 január 1-től 2002 december 31-ig terjedő időszakáról
Budapest, 2003. június 19.
2
A Hungária Televízió Közalapítvány országgyűlési beszámolója a 2002. január 1-től 2002. december 31-ig terjedő időszakról a következő mellékleteket tartalmazza:
1./ Beszámoló 2./ Az Ellenőrző Testület jelentése 3./ A Hungária Televízió Közalapítvány mérlegbeszámolója
3
A HUNGÁRIA TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY BESZÁMOLÓJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSÉNEK A 2002. JANUÁR 1-től 2002. DECEMBER 31-ig TERJEDŐ IDŐSZAKRÓL
4
TARTALOMJEGYZÉK 1./ A Duna Televízió Rt. tevékenységének felügyelete 1.1/ A közszolgálati műsorszolgáltatás helyzete 1.2/ Az Alapító Okiratban foglalt célkitűzéseknek való megfelelés 1.3/ A médiatörvény közszolgálati előírásainak teljesítése 1.4/ A médiapiac kihívásai és a Duna Televízió válaszai 1.5/ Műszaki, technikai fejlődés
2./ A kuratórium és az elnökség működése 2.1/ A médiatörvényben meghatározott feladatok ellátása a./ a Kuratórium tevékenysége b./ az elnökség tevékenysége 2.2 A közalapítvány kuratóriumának gazdálkodása 3./ Összefoglalás, kitekintés Mellékletek
5
1./ A Duna Televízió Rt. tevékenységének felügyelete 1.1. A közszolgálati műsorszolgáltatás helyzete A magyarországi médiarendszer ismert általános gondjai ellenére, melyektől ez az intézmény sem tudja teljes mértékben függetleníteni magát, a Duna Televízió számára a 2002. esztendő a nehézségeken való felülemelkedésnek bíztató kísérletét jelenti. A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma szeretné, ha a Magyar Országgyűlés e beszámoló számadatai és elemző megállapításai alapján világosan látná, mit jelent a „bíztató kísérlet” egy olyan össznemzeti televízióban, amely a rárótt feladathoz képest rendkívül csekély összegből gazdálkodik. A helyzet szorításában egyszerre van jelen az alapító okiratban megfogalmazott eszmények követésére szólító szándék és a takarékossági intézkedések kényszere. Ez utóbbiak sikeresnek bizonyultak az elmúlt esztendőben, annak a feltételét is megteremtették, hogy az alapítás tizedik évfordulóján, 2002 karácsonyán, az észak-amerikai képernyőkön is megjelenhessen a Duna Televízió műsora. A műsorfolyam ténylegesen is 24 órássá vált, hiszen korábban csak a kiváló komolyzenei szolgáltatással – és a jól ismert akváriumi halakkal – volt jelen az éjszakai éterben. Az
előző
négy
év
gazdálkodását
folyamatosan
jellemző
kedvezőtlen,
média-
összehasonlításban ugyan elviselhető, de az intézmény működésének belső körülményeit tekintve mégiscsak súlyos veszteséget jelentő folyamat állt meg az elmúlt évben. Ha ez a veszteségtermelés folytatódott volna, a Duna Televízió – radikális külső segítség nélkül – valószínűleg elindult volna a lejtőn. Ünnepi hangon és ünnepi emelkedettséggel is szólhatnánk tehát a fordulatról. Hogy nem tesszük, annak a realitásérzék az oka, és az a kötelesség, hogy a távlatok érdekében a gazdasági stabilizációt a műsorgyártásban, a műszaki megújulás képtelenségében mutatkozó nehézségekkel együtt szemléljük és ábrázoljuk. Feladatunknak érezzük, hogy javaslatot tegyünk egy olyan finanszírozási rendszer kialakítására, amely a Duna Televízióban születő értékek jövőjét biztosítja.
Egyfelől tehát azt állapítjuk meg, hogy a Duna Televízió küzdelmes, nagy erőfeszítéseket igénylő, de sikeres évet tudhat maga mögött. Mert miközben a 2001. esztendő a megelőző évek gazdasági trendjét folytatva az intézmény történetének legnagyobb veszteségét hozta, a 2002ben is romló külső gazdasági feltételek ellenére az évet majdnem 200 milliós nyereséggel
6 zárta.
Másfelől
azonban
intézkedéssorozatnak
azt
kell
veszélyesen
nagy
megállapítanunk, ára
volt.
hogy
ennek
a
gazdasági
Műsorokat
kellett
megszüntetni,
műsorköltségeket kellett csökkenteni. A megszorító intézkedések ellenére sem változott a műsorok színvonala. Még az AGB mérés szerint is nőtt a hazai nézettség az előző évihez képest, és a határon túli területeken továbbra is első számú csatorna a Duna Televízió. A Filmszemlén és egyéb televíziós fesztiválokon egyértelmű elismerés övezte a Duna Televízió alkotásait. Az a tapasztalatunk, hogy a filmes társadalom változatlanul a dokumentum- és ismeretterjesztő műsorok elsőszámú műhelyeként tartja számon. Ennek ellenére korántsem lehetünk elégedettek a saját gyártású műsorok alkotói helyzetével. Jelentős ellentét feszül a gazdasági kiegyensúlyozottság és a nézőre tekintő műsorérdek között. Az ok egyszerű: a Duna Televízió költségvetése mindössze ötöde a másik közszolgálatiénak. Figyelmeztető tény: ebből az összegből a versenyképesség nem tartható fenn. A hazai közszolgálati médiarendszeren belül a Duna Televízió helyzete sajátos. Ugyanis sokszorosan visszaigazolt, elismeréssel említett kiegyensúlyozott gazdálkodása, közszolgálati műsor-stratégiája ellenére sem érezheti azt a támogatottságot, ami kiszámítható, tervezhető fejlődési pályát biztosíthatna. Vagyis dicséret van, pénz nincs. Akkor sem, ha másutt mégiscsak csurran-cseppen valami, olykor nem is olyan kevés. A Duna Televízió 2002-ben nemcsak az óceánon túli sugárzás terheit viselte többletként, bár erre korábban – sajnos mind a mai napig teljesítetlen – támogatási ígéretet kapott, s az Országgyűlés szavazott is ez ügyben, hanem a halaszthatatlan beruházásokat, műszaki hibaelhárításokat is csak a műsorgyártás terhére valósíthatta meg. (Csupán emlékeztetőül hivatkozunk a beszámolási időszakot jóval megelőző, de a tavalyi folyamatokat is alapvetően meghatározó történésekre. 2000 decemberében az Országgyűlés 910 millió forintot szavazott meg a határon túli televíziózás fejlesztésére. Bár az összeg gazdája az Illyés Közalapítvány lett, a programot – akkor úgy lehetett hinni – egyértelműen a Duna Televízióra építették. Ugyancsak decemberben az Országgyűlés 800 millió forintot szavazott meg az amerikai sugárzás megvalósítására, amely az ÁPV Rt. bekapcsolásával jött
7 volna létre. A határokon túli televíziós fejlesztésnek nem a Duna Televízió lett a szakmai gazdája, az amerikai sugárzás támogatása pedig teljességgel elmaradt.) Tavalyi országgyűlési beszámolónkban is jeleztük, hogy a közszolgálati finanszírozási rend nehézzé teszi az alapítók szándéka szerinti minőségi működést. Ez annak ellenére sem változott, hogy 2002-ben a költségvetés átvállalta az üzemben tartási díjak folyósítását. Miközben nőttek a feladatok s egyre nagyobb televíziós versenyben kellett helytállni határokon belül és kívül egyaránt, a Duna Televízió esetében már hosszú ideje nemcsak relatíve, de abszolút mértékben is elmaradt a támogatás összege a törvényileg várhatótól. A médiatörvény finanszírozási szabályrendszeréből eleve hiányzik a technikai-technológiai fejlesztési
kényszerben
működő
közmédiumok
beruházási
forrásainak
biztosítása.
Következésképp ezek a kikerülhetetlen fejlesztések csak a műsorköltségek rovására valósíthatók meg. Ezáltal pedig, bizonyos idő után, a közszolgálati feladatok teljesítése csorbul. Az a fő funkció sérül, ami miatt ezek az intézmények megszülettek. De még a műsorköltségek sem a médiatörvény által meghatározott mennyiségben állnak rendelkezésre. Közismert tény, hogy 1996 és 2001 között a törvényben erre kötelezett nézők alig kétharmada teljesítette díjfizetési kötelezettségét. Ebből következően az említett öt évben a közszolgálati médiumok nagyjából 50 milliárd forint bevételtől estek el. A Duna Televízió vesztesége több mint 10 milliárd forint volt. A jelenlegi költségvetési rendszerben sincs esély a változásra. Az üzemben tartási díjak fizetésének 2002-es átvállalásakor ugyanis a 2001. évi lakossági számot – tehát a körülbelül 60-62 százalékos befizetési hajlandóságot – vették alapul, s annak inflációs rátával növelt összegéhez jutnak hozzá a közmédiumok. Ez egy olyan közszolgálati televízió esetében, amelyik betartandónak gondolja a számára meghatározott pénzügyi kereteket és valós korlátnak tekinti azokat, továbbra is a fejlődés és fejlesztés lehetőségének elvesztését jelenti. Jól az jár, aki a gazdasági teljesítménytől, a műsorszínvonaltól és az ésszerűségtől messzire eső egyedi támogatásokra számít. A Duna Televízió történetéhez ebben a vonatkozásban egy másfajta forráshiány is hozzátartozik. Alapításakor és a médiatörvényi átalakuláskor sem kapta meg a működéséhez szükséges forgótőkét, amit az Állami Számvevőszék az 1995-ös vizsgálatakor csaknem
8 másfélmilliárd forintnyi értékben állapított meg. A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma az ügyben többször pótlólagos tőkejuttatási kérelemmel fordult az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottságához, a Költségvetési-, a Gazdasági Bizottsághoz valamint a Pénzügyminisztériumhoz. Az Állami Számvevőszék 2002-es célvizsgálata 700 millió forint azonnali forgótőke-juttatást javasolt, mivel megállapította, hogy a részvénytársaság eszközei 70 százalékos avultsági fokot értek el. A Duna Televízió ezt a pótlólagos, azonnalinak javasolt juttatást ez idáig nem kapta meg. 2002 tavaszán a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma a sajtóból azt tudta meg, hogy az ügyvezető kormány kétmilliárd forintnyi tőkejuttatás szándékát jelezte az új kormánynak (2158/2002. V. 15. kormányhatározat). A Duna Televízió támogatásának ez a számadata szerepelt a Határozatok Tárában. Az új Országgyűlés megalakulása után megtörtént a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének és a Duna Televízió Részvénytársaság elnökének meghallgatása. Az Rt. vezetői akkor egyszeri kétmilliárd forintot kértek az elmaradt forgóalapok pótlására. A Közalapítvány és a Részvénytársaság írásba foglalt, részletes szakmai érveket szolgáltatott a nagyobb támogatás indoklására. Úgy reméljük, hogy az indokok mostani beszámolónkból is világosan kiderülnek. Az az összeg, amelyet az Állami Számvevőszék már 1995-ben indokoltnak látott, az inflációs folyamatot is tekintetbe véve most körülbelül két és félmilliárd forint lenne. Javaslatunk: 1./ A médiatörvény átfogó módosítása minden bizonnyal hosszabb időt és négypárti egyeztető tárgyalásokat igényel. A lakossági üzemben tartási díj költségvetési átvétele utáni helyzet azonban alkalmas körülményt teremthet arra, hogy a médiatörvénynek ezt az amúgy is vitatott pontját külön kezelje az Országgyűlés és létrehozza a normatív médiafinanszírozási rendszert. Ennek a sürgősségét és fontosságát senki sem vonja kétségbe. 2./ A Duna Televízió számára a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma változatlanul kéri a szükséges mértékű pótlólagos tőkejuttatást. Ez nem hátráltatná a médiatörvény átfogó módosításával esetleg összekapcsolódó, az értékeket megtartó médiaparki elképzelések megvalósítását. A médiaszerkezet távlati kárára éppen az lehet, ha az összenemzeti televíziót a technikai végelgyengülés sorsára juttatjuk, s kimúlásával üzenünk a világ magyarságának.
9
1.2 Az Alapító Okiratban foglalt célkitűzéseknek való megfelelés A Duna Televízió feladatait a változó világban, a médiaverseny éleződő küzdelmeiben, tehát 2002-ben is az egy évtizeddel ezelőtt meghatározott törekvés jelölte ki. Nevezetesen, hogy erősítse a szellemi hidat az anyaország és a határokon túl, tömbben vagy szórványban, olykor diaszpórában élő nemzettestek, a világ magyarjai között. És elfogadható, sőt, ha lehet, eligazító legyen a más nemzetekhez és közösségekhez tartozók számára is. A hír, a szolgáltató és a kulturális műsorok elé azt a követelményt állították a Részvénytársaság vezetői, hogy friss és hiteles információkkal, hasznos ismeretekkel, a művészet és a tudomány valós értékeire támaszkodva segítsék elő a nézők tájékozódását s egyúttal a nemzeti identitás erősödését. Az alapító okirat szerint a Duna Televíziót az összmagyarság egészét szolgáló, értékorientált, tájékoztató, szolgáltató és kulturális televízióként határozták meg. Az alapítók a példát adó, erkölcsi mértéket állító, a mindenkori divatokon túllépő, minőségelvű népszolgálatot (közszolgálatot) végző televízióadás reményében hozták létre. Folytatható elgondolásuk az volt, hogy a nemzettesteket összekötő hídverés, a nemzettudat, a nemzeti identitás, az emberek tájékozódási igényének kielégítése csakis a kultúra és a civilizáció értékeire támaszkodva lehetséges. A médiatörvény is ennek a gondolkodásnak a szellemében tette a Duna Televíziót a közszolgálati rendszer részévé. A Duna Televízió műsorainak tehát azóta is változatlan alapfeladata, hogy az egyetemes magyarságot tájékoztassák a különböző országokban élő nemzettársaink politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi életéről, bemutassák a nemzet sorsfordulóit és az emberek mindennapi életét, megszólaltassák a tudomány és a művészet alkotó egyéniségeit, s e missziók által erősítsék a nemzethez tartozók identitástudatát. A műsorok 2002-ben is rendszeresen felidézték a magyarság sorsfordulóit, a múlt kiemelkedő pillanatait, de nem váltak múzeumi kiegészítéssé. A történelmi tudat ápolásán túl igyekeztek bemutatni a mindennapi életet meghatározó politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi folyamatokat. Voltak ugyan olyan hangok az elmúlt időben, amelyek folklorisztikus múltbanézéssel, afféle rezervátumhangulattal vádolták meg a Duna Televíziót, de ezeket a
10 véleményeket aligha alapozzák meg a tényleges műsorfolyamok. A Duna Televízió a magyarság múltjának és jelenének felidézését igyekszik összekapcsolni a korszerű jövőkép kialakításának elősegítésével. 2002-ben számos új programot szentelt a tudásalapú társadalom, az európai integráció értékeinek népszerűsítésére és azoknak a félelmeknek az eloszlatására, amelyek az Európai Unióból egyelőre kimaradó magyar nemzetrészek tagjaiban fogalmazódnak meg. Színvonalasan szóltak a műsorok arról, hogy gazdaságunk, tudományunk és művészetünk miképp van jelen a világban, s melyek e jelenlét tartalmi ismérvei. A Duna Televízió sajátos, az alapító okiratban körvonalazott szerepéből adódóan a műsorok világképét eddig is meghatározta az összmagyarságban való gondolkodás igénye. A vételkörzet kibővülése, az amerikai sugárázás megkezdése mégis további kihívást jelent abból a szempontból, hogy ezen túl meg kell tudni szólítani a távoli földrészeken élő magyarokat is. 2002-ben ünnepi színt adott az, hogy számos műsorban illett foglalkozni az intézmény tízéves történetével. Az emlékezés és a számvetés alkalmai remélhetőleg tovább erősítették a nézők és a Duna Televízió összetartozásának érzését. A tizedik évfordulóra a Duna Televízió történetének harmadik nagy állomásához érkezett. Az első az alapítása, a második a médiatörvény megszületésével a közszolgálati médiumok közé emelése, a harmadik a világ magyarságának televíziójává válása volt. Tehát nemcsak új évtizedbe lépett, de új kihívásokra felvértezve új szerepkörbe is került. A tíz év alatt kialakított és megszilárdított közszolgálati és kulturális szellemiség, az elmúlt évben végrehajtott gazdasági konszolidáció olyan fundamentumot ad, amely feljogosít azokra a reményekre, hogy az alapító okirat szerint erre szánt intézmény hivatását teljesítve a világban szétszóródott magyarság kulturális újraegyesítője lehet.
A kulturális, művészeti, közművelődési, gyermek- és ifjúsági műsorokról A művészeti műsorokban (Sziget, Tálentum, Muzsika-Szó, Lyukasóra, Táncház, Mozgó Kép) a legfőbb cél az általános esztétikai színvonal javítása volt. Minél több értékes, mívesen megmunkált műsor képernyőre segítése. Fontos helyet kaptak művészeti életünk meghatározó jelenségei és eseményei (A magyar kultúra bemutatkozása Olaszországban, Pécsi Színházi
11 Fesztivál, Határon Túli Színházak Fesztiválja, Magyar Filmszemle stb.), számos műsor szólt a nemzeti műveltség műhelyeiről (Teleki Téka, Nemzeti Színház, Nemzeti Táncszínház alapintézményeinek), és méltó megemlékezések születtek szellemi kiválóságainkról (Illyés Gyuláról, Kodály Zoltánról és másokról). A Tálentum című sorozatműsorban ötven alkotóról készült kisportré, egyebek között Schrammel Imréről, Pap Veráról, Kocsis Zoltánról, Avar Istvánról és Tompa Gáborról. A zenei területre jutó összegek java színvonalasnak számító koncertfelvételek készítésére jutott, a színházi keretből pedig jónéhány színpadi produkció rögzített változatát vásárolták meg. Gyengébb műsor természetesen minden évben akad, ám a művészeti műsorok átlagszínvonalát beszédesen bizonyítja az a tény, hogy több Duna-film rangos díjat nyert a különböző fesztiválokon. A Schéner Mihályról és Zórád Ernőről forgatott portrék a Szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Szemlén arattak sikert, Janisch Attila Bozsik Yvette-ről készített munkája pedig rendezői díjat kapott a legutóbbi Magyar Filmszemlén. A művészeti műsorok területén egyetlen számottevő szerkezeti változás történt: az Összkép című kulturális híradó beépült az Indul a nap című reggeli programba s azóta naponta 15 percben jelenik meg. A közművelődési műsorok a Duna Televízió programjának egyik legfontosabb szerkezeti elemét képezik. Tavaly alapvető cél volt az, hogy a programok minőségük révén a szellemi élet, a tudás és a képzés reprezentánsaivá váljanak. Ennek jegyében indult a közművelődési főszerkesztőség egyik jellegadó műsora, a Mindentudás Egyeteme, amely rövid idő alatt a magyarországi nyilvánosság egyik legsikeresebb médiaeseményévé vált. Általában is elmondható, hogy javult a tudományos és a közművelődési műsorok színvonala, a minőség erősödését jól példázza A tudomány kincsesháza, a Szellem órája és az Emlékképek. Változatlanul fontos az anyanyelvi kultúra ápolása (Nyelvőrző, Hej, hej, helyes beszéd) s helyet kapnak a különböző országokban élő magyarok közötti kommunikáció kedélyes, szórakoztató formái (Jókívánságok). A Dramaturgia valamint a szervezetileg hozzá tartozó Duna Műhely és a Dunatáj Alapítvány kiemelkedő színvonalú szervezeti egysége a Duna Televíziónak. A Dramaturgiát tavaly súlyos veszteség érte, elhunyt Kardos István író, a műhely elindítója, helyét Durst
12 György vette át. Az esztendőt természetesen még azok a folyamatok határozták meg, amelyeket Kardos István kezdeményezett. 2002-ben több olyan film létrehozásában vett részt ez a műhely (Gothár Péter: Magyar Szépség, Grunwalsky Ferenc: Táncalak, Szomjas György: Vagabond), amely mind sikeresen szerepelt a Magyar Filmszemlén. A Duna Műhelyben készült el Dyga Zsombor Tesó című filmje, amely ugyancsak számos elismerést kapott már. A Műhely produkciójában forgatta Mészáros Péter, a rövidfilmes kategória tavalyi Cannes-i győztese is a Kolostorlakók című dokumentumfilmjét. A Dunatáj Alapítvány dokumentumfilmes műhelyében az elmúlt év során számos egyedi, egészestés dokumentumfilm készült. Szakmai fórumokon ezek közül több alkotás szerepelt sikerrel. Az előző év sikerfilmje Mohi Sándor-Tánczos Vilmos Ahogy az Isten elrendeli, a fesztivál díjak után megkapta a magyar filmkritikusoktól az év legjobb dokumentumfilmjének járó díját is. Füredi Zoltán Északföld című szociográfiája a Magyar Filmszemle rendezőoperatőri díját kapta. Balogh Zsolt Ahol a birkák hajtanak című alkotása elnyerte a Nemzetközi Ökumenikus Filmszemle fődíját. Buglya Sándor-Vincze Tamás Nemzeti dal című kísérleti filmje a Menekülés a rövidfilmbe elnevezésű szemlén különdíjat kapott. A legfrissebb munkák közül Péterffy András Namika, Mátis Lilla Elégia Huszárik Zoltánról című műveit válogatta az előzsűri a versenyprogramba. A filmszakmai pályázatokon újabb filmtervek kaptak lehetőséget a megvalósításra. A Soros Alapítvány négy témát, a Környezetvédelmi Minisztérium két filmet, a Magyar Történelmi Film Alapítvány Kuratóriuma 19 tervet támogat, ha szerény összeggel is. A Phare tenderkiírását elnyerte a műhely, amelyek eredményeként a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekek felzárkóztatása elnevezésű program filmes dokumentálását végzi el, és tizenkét rövidfilmben számol be az országos helyzetről. Ugyancsak Phare pályázat eredményeként született meg három film az EU Régiók helyzetéről. ORTT támogatással fejezte be Buglya Sándor Az erdélyi szász kultúra nyomában című hat részes dokumentumfilm sorozatát. A Dunatáj Alapítvány segítségével készültek el a Dunaversitas Mesterműhely hallgatóinak vizsgafilmjei is. A Dunatáj filmjei a Duna Televízió képernyőjén 2002-ben 1.753 perc műsoridőt töltöttek ki.
13
A hír- és tájékoztató műsorokról A Duna Televízió szakmai megújulásában ez a műsorterület a 2002. évben is a legnagyobb terheket vállalta. Ugyanis a más tekintetben üdvözlendő gazdasági megszorítások következtében 2002-ben a Hír- és Tájékoztatási Igazgatóság annál is jóval kevesebb pénzből gazdálkodott, mint 2001-ben. A nominális csökkenés természetszerűleg az ezt is meghaladó mértékű reálérték-csökkenést jelentett. 2002 a választások éve volt. A magyarországi országgyűlési és helyhatósági, a szlovákiai országos és helyi voksolások új tájékoztatási követelményeket állítottak. A versenyhelyzetből adódóan az eseményeket a korábbiaknál sokkal gyorsabban és szélesebb kitekintéssel kellett megjeleníteni. Ennek fedezetére az üzleti terv nem tartalmazhatott többletforrást. Így valóban az év egyik legnagyobb eredménye a határon túli jelentkezések számának jelentős növelése. A Hír- és Tájékoztatási Igazgatósághoz tartozó műsorok kiemelt szerepet kaptak a tengerentúli sugárzás kínálatában. Ez a tény minden eddigi elgondolásnál fontosabbá tette a hírszolgáltatásban, hogy az összmagyarságot tekintsék tudósítási területüknek, azaz ne „gettósítsák”, ne válasszák el egymástól a nemzetrészeket. A róluk szóló hírek ne elkülönítve jelenjenek meg. Így az anyaországiak is teljesebb képet kapnak, s a határon túli nézők sem éreznek lelki-szellemi elszakítottságot. Az amerikai sugárzás e tekintetben is új feladatokat jelent.
A határon túli és kisebbségi műsorokról Az alapító okirat ezen a műsorterületen fogalmazta meg legmarkánsabban a Duna Televízióval
kapcsolatos
igényeket.
2002-ben
a
gazdasági
visszafogás
itt
is
megszüntetésekben és szükségszerű átszervezésekben éreztette a hatását. Sikerült ellentételezni ezeket a negatív hatásokat. A határon túli tudósítói hálózat szélesebb körű foglalkoztatása érdekében a kora esti sávban új, heti műsorként jelent meg az Égtájak című magazinműsor. Nőtt a határon túli élő adások száma.
14 Nem az előre eltervezett mértékben, annál lényegesen kisebb szereppel, a Duna Televízió is részt vett a Kárpát-medencei tudósítói hálózat kiépítésében. Hat országban huszonegy állomáshelyre került ki televíziós technika, élő adások közvetítésére alkalmas stúdiók létesültek Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, s az előző telepítések esetében is érzékelhető viták ellenére elkezdődött a pozsonyi – a későbbiekben regionális szerepkört betöltő – stúdió kiépítése is. A mobil műholdas jeladó a Duna Televízió kezelésébe került,
a
hálózat
premierjének
Székelyudvarhelyről történtek.
számító
első
élő
közvetítések
Kolozsvárról
és
15
1.3 A médiatörvény közszolgálati előírásainak érvényesülése A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának vizsgálata szerint a Duna Televízió Rt., mint műsorszolgáltató, a médiatörvény előírásainak betartásával körültekintően szolgálta közönségét. Ennek bizonyítására talán elégséges, ha az ORTT Műsorfigyelő Szolgálatának és Panaszbizottságának a 2002-es évben született jelzéseit idézzük az alábbiakban. A Duna Televízió műsoraival kapcsolatban benyújtott panaszok száma:
9
Az ORTT-nél megindult panaszügyek:
7
Visszavont panaszok:
1
Elutasított panaszok: Megalapozott panaszok:
Véleménnyel:
2
Állásfoglalással:
4
Véleménnyel:
0
Állásfoglalással:
0
Összehasonlításképpen emlékeztetünk rá, hogy 2002-ben a kereskedelmi csatornák és a Magyar Televízió Rt. ellen is megközelítően 230-250 esetben éltek jogos panasszal a nézők vagy társadalmi szervezetek, amit nem egy esetben a képernyő időleges elsötétítésével szankcionált az ORTT felügyeleti szerve. A Duna Televízió a korábbi évekhez hasonlóan ugyancsak nagy gondot fordított arra, hogy a médiatörvény vonatkozó előírásait teljesítse. Az elmúlt 4-5 esztendőben mindig átlagon felüli százalékarányok jellemezték a teljesítést, ám a 2002-es év e tekintetben a szokásosnál is jobban, kiemelkedően sikerült. A 24 pontban rögzített előírásoknak – mint az alábbi táblázatából is kiderül – egy kivétellel maradéktalanul megfelelt. Az egyetlen kivétel esetében is minimális az eltérés az elvárt értéktől. (A táblázatok a következő két oldalon.)
16
Sor szám
Összidő
Műsoridő
Leírás
Előírás
Érték
1.
419 969 perc
7. par. (1.) Teljes műsoridő 15 %-a legyen, 97 516 perc 5 évnél nem régebbi magyar műsorszám, külső gyártású magyar műsorszám, 5 évnél nem régebbi filmalkotás együttesen
15,00%
23,22%
2.
7. par. (3.) Műsoridő (filmalkotások, reklám, hírek, 135 611 perc 134 567 perc sportközvetítés, vetélkedő, játék nélkül ) 20 %-a legyen hazai gyártású műsorszám
20,00%
99,23%
Főműsoridőben 28. par. (1.) a Műsoridő (reklám, hírek, sportközvetítés, 65 109 perc 26 990 perc vetélkedő, játék nélkül ) 51 %-a legyen hazai gyártású műsorszám 28. par. (1.) a Műsoridő (reklám, hírek, sportközvetítés, 343 561 perc 215 636 perc vetélkedő, játék nélkül) 51 %-a legyen hazai gyártású műsorszám Főműsoridőben 28. par. (1.) a Műsoridő (reklám, hírek, sportközvetítés, 65 109 perc 51 131 perc vetélkedő, játék nélkül) 70 %-a legyen hazai gyártású és ezzel együtt európai műsorszám
51,00%
41,45%
51,00%
62,76%
70,00%
78,53%
6.
28. par. (1.) a Műsoridő (reklám, hírek, sportközvetítés, 343 561 perc 300 779 perc vetélkedő, játék nélkül) 70 %-a legyen hazai gyártású és ezzel együtt európai műsorszám
70,00%
87,55%
7.
5 625 perc
Főműsoridőben 28. par. (1.) b Műsoridő (reklám, hírek, sportközvetítés, 1 839 perc vetélkedő, játék nélkül) 30 %-a legyen hazai gyártású műsorszám 1 naptári hónap átlagában
30,00%
32,70%
30 941 perc
28. par. (1.) b Műsoridő (reklám, hírek, sportközvetítés, 18 755 perc vetélkedő, játék nélkül) 30 %-a legyen hazai gyártású műsorszám 1 naptári hónap átlagában
30,00%
60,61%
5 625 perc
Főműsoridőben 28. par. (1.) b Műsoridő (reklám, hírek, sportközvetítés, 4 591 perc vetélkedő, játék nélkül) 51 %-a legyen hazai gyártású és ezzel együtt európai műsorszám 1 naptári hónap átlagában
51,00%
81,63%
30 941 perc
28. par. (1.) b Műsoridő (reklám, hírek, sportközvetítés, 28 037 perc vetélkedő, játék nélkül) 51 %-a legyen hazai gyártású és ezzel együtt európai műsorszám 1 naptári hónap átlagában
51,00%
90,62%
3.
4.
5.
8.
9.
10.
17
11.
49 402 perc
Főműsoridőben 28. par. (1.) c 11 590 perc Filmalkotásokból megszerkesztett évi műsoridő 20 %-a legyen magyar
20,00%
23,46%
12.
207 950 perc
28. par. (1.) c 81 068 perc Filmalkotásokból megszerkesztett évi műsoridő 20 %-a legyen magyar
20,00%
38,98%
Sor szám
Összidő
13.
49 402 perc
14.
207 950 perc
15.
49 402 perc
16.
207 950 perc
17.
10 880 perc
18.
19.
Műsoridő
Leírás
Előírás
Főműsoridőben 28. par. (1.) c 1 922 perc Filmalkotásokból megszerkesztett évi műsoridő 3 %-a legyen új magyar 28. par. (1.) c 20 896 perc Filmalkotásokból megszerkesztett évi műsoridő 3 %-a legyen új magyar Főműsoridőben 28. par. (1.) c Filmalkotásokból megszerkesztett évi műsoridő 1 845 perc 0.9 %-a legyen nem saját vagy MTV-s új magyar 28. par. (1.) c Filmalkotásokból megszerkesztett évi műsoridő 20 678 perc 0.9 %-a legyen nem saját vagy MTV-s új magyar Főműsoridőben 28. par. (1.) c Gyermekés ifjúsági műsorszámokból 3 161 perc megszerkesztett évi műsoridő 20 %-a legyen magyar
39 099 perc
28. par. Gyermekés ifjúsági 13 070 perc megszerkesztett évi 20 %-a legyen magyar
(1.) c műsorszámokból műsoridő
10 880 perc
Főműsoridőben 28. Gyermekés ifjúsági 467 perc megszerkesztett évi 3 %-a legyen új magyar
par. (1.) c műsorszámokból műsoridő
20.
39 099 perc
21.
10 880 perc
22.
39 099 perc
23.
71 059 perc
28. par. (1.) c Gyermekés ifjúsági műsorszámokból 1 741 perc megszerkesztett évi műsoridő 3 %-a legyen új magyar Főműsoridőben 28. par. (1.) c Gyermekés ifjúsági műsorszámokból 391 perc megszerkesztett évi műsoridő 0.9 %-a legyen nem saját vagy MTV-s új magyar 28. par. (1.) c Gyermekés ifjúsági műsorszámokból 1 548 perc megszerkesztett évi műsoridő 0.9 %-a legyen nem saját vagy MTV-s új magyar Főműsoridőben 28. par. (1.) d 10 824 perc Műsoridő (reklám és sportközvetítés nélkül) 15 %-a legyen magyar, de nem saját gyártású
Érték
3,00%
3,89%
3,00%
10,05%
0,90%
3,74%
0,90%
9,94%
20,00%
29,05%
20,00%
33,43%
3,00%
4,30%
3,00%
4,45%
0,90%
3,59%
0,90%
3,96%
15,00%
15,23%
18
24.
415 068 perc
28. par. (1.) d 65 117 perc Műsoridő (reklám és sportközvetítés nélkül) 15 %-a legyen magyar, de nem saját gyártású
15,00%
15,69%
Mint látható, a médiatörvény 24 előírása közül csupán 3. számú előírás teljesítésében van elmaradás. Ez azonban csak időbeli problémát jelez. A műsorban benne vannak a törvényes igényként meghatározott alkotások, de nem a Magyarországra kijelölt időben. A magyarázat az, hogy az erdélyi, kárpátaljai időeltolódás miatt az esti főműsoridőt az ottani igények szerint (is) kell alakítani. A jelenlegi műsorszerkezetben 20 órakor kezdődik a többnyire nem magyar művekből álló első filmsáv, míg a második filmsáv magyar és európai filmjei már kívül esnek a magyarországi főműsoridőn. A médiatörvény módosításakor talán ezeket a műholdas sugárzásra érvényes szempontokat is érdemes lenne figyelembe venni. Fontos megjegyezni, hogy igen jó százalékaránnyal teljesült a követelmény: a műsoridő legalább 51 százaléka legyen hazai gyártású, illetve európai műsorszám. Eredménynek könyvelhető el, hogy 2002-ben – hosszú évek után először – sikerült teljesíteni a gyermek- és ifjúsági műsorokra előírt kvótákat. Elmondható tehát, hogy a médiatörvény előírásainak terén előbbre lépett a Duna Televízió.
Az éves adásidő összetétele A 2002-es esztendőben az összes adásidő 525. 600 perc volt, ami 8. 760 órának felel meg, ebből azonban 104. 831 perc nem adásidő volt, mert az éjszakai órákban – bár volt sugárzás – nem volt televíziós műsortovábbítás. Az összes műsoridő így 420. 769 percet tett ki, ami 7. 013 órának felel meg, s ez napi átlagban 19. 2 óra sugárzott programot jelent. Az ismétlések aránya megnőtt, de ezt a növekedését nem kizárólag gazdasági okok, hanem a műsorok tartalmi, időszerűségi tulajdonságai is magyarázzák. A korábbi évekhez hasonlóan a Duna Televízió csatorna-identitásának tudatosan vállalt ismérve maradt a „család televíziója” önmeghatározás. Műsorait ennek a legkisebb társadalmi közösségnek az életritmusához igazította 2002-ben is, oly módon, hogy a műsorok szellemiségében, értékrendjében megerősítést, önigazolást találjanak a nézők. Ennek a feladatnak a legjobb hatásfokkal megtérülő műsortípusai, az úgynevezett saját gyártású
19 műsorszámok. Az alábbi táblázat adataiból jól látható, milyen irányú elmozdulásokat tapasztalhattunk a 2002-es évben a Duna Televízió saját gyártású műsorainak tekintetében.
A Duna Televizió saját gyártású műsorainak változása (ismétléssel) 2001-2002. 2001. 2002. Változás perc perc % Nem zenés, fikció, dráma, irodalom
6 881
6 376
92,66
Nem zenei szórakoztatás
1 673
1 938
115,86
Zene
11 454
8 140
71,07
Sport
14 949
7 367
49,28
Hírek, aktuális politika, gazdaság
41 756
45 182
108,20
Információ
70 355
66 951
95,16
Művészet, tudomány, kultúra
43 588
46 488
106,65
Oktatás
10 641
11 420
107,32
Vallás
17 807
16 344
91,78
Egyéb
21 546
16 351
75,89
240 650
226 557
Mindösszesen:
2001-hez képest 108 százalékra emelkedett a „Hírek, aktuális politika, gazdaság” területéhez sorolt műsorok mennyisége. Ebben szerepet játszott a tavaszi választási periódus, a határon túli anyagok koncentráltabb, tudatosabb szerkesztési elveinek érvényesítése és beépítése több magazinjellegű élő műsorba. (Indul a nap, Kalendárium, Híradó, Heti Hírmondó.) Csökkenést a sportműsorok tekintetében tapasztaltunk az előző év számaihoz viszonyítva. Nem a viszály keresése, hanem a tisztánlátás kedvéért említjük, hogy ez a visszaesés elsősorban a Magyar Televízió Rt. piaci súlyával, üzleti viselkedésével magyarázható. A Duna Televízió közszolgálati partnere – egyben versenytársa – lényegesen jobb feltételeket kínál a sportesemények közvetítésére, mint amilyenekre a Duna Televízió, anyagi okok miatt, képes lehet. A táblázat számértékei kapcsán kiemelendő az a tény, hogy folyamatos növekedést produkál a „Művészet, tudomány, kultúra” címmel jelzett terület és az „Oktatás”.
20
A filmműsorokról azért kell külön szólnunk, mert a Duna Televízió hagyományaihoz különösképpen hozzá tartozik az elismerten magas szintű filmes műsorkínálat. Ez az a terület, ahol soha semmilyen kritika nem érte a Részvénytársaságot. Ennek a televíziónak a képernyője mentes maradt az erőszak, az agresszió, a deviancia bemutatásának öncélú formáitól és romboló hatásától. A magyar filmtörténetet bemutató programból kiemelkedett az „Eiben István fényudvara” sorozat, amelyben a kiemelkedő magyar operatőr életművét mutatták be. A Magyar Filmszemle idején „Bevezetés a Filmszemlébe” címmel az elmúlt év díjnyertes alkotásai voltak műsoron. A labdarúgó világbajnoksághoz kapcsolódva a „Foci a moziban” összefoglaló című válogatásban tizenhárom magyar játékfilmet láthattak a nézők. A „Vannak változások?” címmel vetített magyar dokumentumfilmek azokat a társadalmi folyamatokat, változásokat mutatták be, amelyek az elmúlt négy évtizedben meghatározták a magyar falu életét. A kiválasztott filmek a filmszociográfia módszerével, teljességre törekedve ábrázolták témájukat, legyen az egyetlen „hős” életútja vagy egy egész falu története. A „Törvénysértés nélkül” sorozatban a történelmi tárgyú dokumentumfilmek olyan sorsokat mutattak fel, amelyeket az adott korszakban az ítélkezők jogilag „törvényesen”, de valójában az alapvető erkölcsi normák sárbatiprásával, törvénytelenül tettek tönkre. Válogatás volt Gyarmathy Lívia, Zenthe Ferenc és a 80 éves Szécsényi Ferenc filmjeiből. A háború előtt készült magyar játékfilmeknek helyet biztosító filmsávban kapott helyet az „Újra Karády”, a „100 éve született Jávor Pál” és a „Tímár József filmjeiből” című válogatás. „Gábor Pál 70 éves lenne…” címmel a rendező legjelentősebb alkotásait mutatták be. Filmmel emlékeztek meg Fehér György, Gion Nándor, Fehéri Tamás és Lukács Margit haláláról. A külföldi filmműsorból nehéz a legfontosabbakat kiemelni, hiszen a bőség zavara itt jellemző leginkább. Emlékezetes filmek: „A főszerepben Rita Tushingham”, „A hetvenes Milos ’60-as filmjei” /Milos Forman filmjei/, „Az élet trilógiája” /Pier Paolo Pasolini három filmje/, „Az orosz animáció mesterei”, „Buster Keaton, a nagy fapofa”, „Dühöngők és lázadók” / Tony Richardson filmjeiből/, „Egy New York-i történetei /Woody Allen filmjeiből/, a „Három este Ken Russellel” válogatásainkat és a 2001-ben indult „Tíz este
21 Andrzej Wajdával” sorozatokat emelhetjük ki. Különös jelentősége van a „Román filmjelenlét” műsorra tűzésének, hiszen majd egy évtizedet kellett várni arra, hogy sikerüljön megszerezni a kortárs román filmművészek alkotásainak sugárzási jogát. Ennek a politikai jelentősége sem mellékes!
A műsorbeszerzésre fordított összeg a 2001. évhez képest 78 millió forintos növekedést mutat. Növekedett a percmennyiség is, de a szalagtári állomány növekedése továbbra is feladat. A raktár ugyanis majdnem teljesen kiürült, elfogytak a jogdíjak alapján vetíthető külföldi filmek. Anyagi eszközök fogytán 2002-ben azt a vásárlási stratégiát alkalmazták, hogy csak azokat a műveket vásárolták meg, amelyeknek a műsorba szerkesztéséről már döntés született. Ezzel a stratégiával a szalagtári tartalékállományt ugyan növelni nem lehet, ám a megvásárolt műsorokkal mégis fenn tudták tartani a Duna Televízió minőségelvű műsorpolitikáját. 2002-ben 43 ország filmjeit és televíziós műsorait láthatták a Duna Televízió nézői, amelyek sugárzási jogát 130 magyar és 81 külföldi forgalmazótól vásárolták meg. Műfaji megoszlás szerint játék-, ismeretterjesztő-, dokumentum- és mesefilmekből, valamint tévéfilmből mutattak be legtöbbet. A 2002-es év legnézettebb 90 műsorában 49 film szerepelt.
2002-ben sugárzott vásárolt műsorok műfaj-nemzetiségi főcsoportok szerinti bontásban, ismétléssel Egyéb Európai Magyar USA Összesen Műfaj Perc Perc perc perc perc Dokumentumfilm
265
Egyéb
4 656
16 156
139
1 864
2 003
35
35
714
714
Hírműsor Irodalmi műsor
2 349
23 426
Ismeretterjesztő
5 991
14 129
7 691
1 184
28 995
Játékfilm
2 396
29 071
24 099
18 828
74 394
703
1 968
2 671
10 188
6 050
20 409
183
183
Komolyzene Mesefilm Művészeti műsor
4 170
22 Néprajzi műsor
238
238
Oktató műsor
995
995
Riport műsor
296
296
Sport
354
354
1 234
1 379
74
74
1 449
35 496
30
30
116
2 405
2 521
20 537
85 478
65 836
22 362
194 212
342
1 425
1 097
373
3 237
Szórakoztató
144
Tájékoztató Tévéfilm
7 715
26 332
Vallási műsor Zenei műsor Összesen perc: Összesen óra:
Mint minden közszolgálati és kereskedelmi televízió, természetesen a Duna Televízió megítélésének
is
a
legallergikusabb
pontja
a
politikai
tájékoztatás
hitelessége,
kiegyensúlyozottsága, arányossága. A médiatörvény alapjában a következő követelményeket fogalmazza meg a közszolgálatiság politikai tartalmát illetően: 1. A nemzeti értékek és érdekek tiszteletben tartása 2. A hazai nemzetiségi, etnikai, nyelvi kisebbségek, illetve más nemzetek méltóságának tiszteletben tartása, ezek meg nem sértése 3. A közérdeklődésre számot tartó eseményekről rendszeresen átfogó, elfogulatlan, hiteles és pontos tájékoztatás, az eseményekről alkotott létező és eltérő vélemények bemutatása. Az eltérő nézetek és érdekek sokszínűségének megjelenítése, a kisebbségi vélemények bemutatása 4. Közérdekű közlemények rendszeres nyilvánosságra hozatala 5. A pártoktól és a politikai szervektől való függetlenség 6. A vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítése 7. A Duna Televízió esetében sajátos igénytöbblet, hogy elsősorban a Magyarország határain kívül élő magyarság számára nyújt közszolgálati műsorszolgáltatást
23 Általánosságban elmondható, hogy a Duna Televízió a magyar médiarendszer ismert viszonyain és viszályain belül a leginkább elfogadott módon teljesítette az ilyen típusú várakozásokat. Beleértve a 7. pontban megfogalmazott kötelezettséget is. Rögtönzött politikusi mondatokon kívül nem volt példa a Duna Televíziót elmarasztaló, valóban elemző megnyilatkozásokra. A 3. és az 5. pontban fentebb megfogalmazott tételek azonban mégiscsak különös súllyal esnek a latba egy olyan évben, amely több, magyar ügyekben érintett országban egyben választások éve is. A magyarországi választásokon – mindkét politikai pólus által elismerten – szinte csak a Duna Televízió teljesítette a valódi közszolgálatiság kritériumait. A szlovákiai választások után pedig a Magyar Koalíció Pártjának vezetői mondtak a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége által szervezett tanácskozáson és a sajtónyilatkozatok útján is köszönetet a Duna Televíziónak a hiteles tájékoztatásért. Hiba lenne felülmúlhatatlan eredménynek tekinteni mindezt. Hiszen látnunk kell, hogy a Duna Televíziót mások hibái emelik meg sokak szemében. De azt is látnunk kell, hogy a választási periódusokban a szokásosnál nagyobb érzékenység működik a politikusokban is. Olyan sérelmeket is szándékosnak éreznek, amelyek egyáltalán nem a közvetítő intézmény kezdeményezései. A Duna Televízió esetében jól mutatja az ezzel kapcsolatos összefüggéseket, hogy a sikeres felvidéki magyar politika, amely viszonylagos, a közéletben elfogadható egységet tud felmutatni, köszönettel fordul ehhez a televízióhoz. Az erdélyi ellentétek viszont a Duna kritikáját is felerősítik. Holott nem történik más, mint hogy a Duna Televízió az európai szakmai mértékeknek valamint a magyar médiatörvény előírásainak és szellemének megfelelően beszámol a tőle függetlenül szervezett és megtörténő eseményekről. A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége azért tekint türelemmel ezekre az akár bírálható jelenségekre is, mert a korábbi években éppen azért küzdött, hogy a Duna Televízió hírszolgáltatása dramaturgiai felfogásában is feleljen meg a korszerű normáknak. A médiatörvény életbe lépése utáni időkben az volt a legnagyobb probléma a Duna hírműsoraival, hogy mind a határon belüli, mind a határon kívüli közéleti, politikai események tálalásában hangsúlyozottan törekedtek egyfajta békességet, harmóniát sugárzó világ bemutatására, miközben mind a hazai, mind a határon túli politikai életre egyre inkább ezzel ellentétes, ráadásul igen erős konfliktusosság, bonyolult ellentétek és szembenállások
24 váltak jellemzővé. A Duna Televízió akkor elmaradt a konfliktusosság bemutatásában és idevonatkozó műsorai ezáltal – a szándékok ellenére – részben téves képzeteket keltettek a nézőkben, részben pedig – a kereskedelmi hírszolgáltatás világában – „unalmassá” váltak.
A mi megítélésünk szerint épp a sajátos belső történet miatt nagy erény, hogy aki a mai Duna Televízió hírműsorait nézi, már értesülhet a legfontosabb politikai és közéleti konfliktusokról; az idilli és „lekerekített” világkép helyett egy, a maga ellentmondásaival és konfliktusaival terhelt, ám a valóságot sokkalta jobban tükröző világkép rajzolódik ki előtte. Érzékelhető változás történt a határon belüli és határon túli híradások egymáshoz viszonyított szerkezetében. Az elmúlt évben nőtt a magyarországi és a világesemények súlya, másrészt a határokon túli események közül is egyre inkább azok szerepelnek, amelyek túl vannak a lokális érdeken, megfelelnek a hírérték, mint kiválasztási szempont, általános szabályainak. Egyre jobban érzékelhető, hogy a Duna Televízió észrevette: a magyarországi médiapiac és médiaverseny részese (is), ebből kifolyólag a hazai nézettség megtartása, jelentős növelése is érdekében áll.
1.4 A médiapiac kihívásai és a Duna Televízió válaszai A Duna Televíziónak szinte megalakulása, különösképpen a duális médiarendszer létrejötte óta a legnagyobb problémája az érték és a nézettség konfliktusa. A hazai duális médiarendszer egyik jellegzetessége, hogy a nézői beállítódás, viselkedés változik, a néző válogat a csatornák programkínálatából, „csatornalovasként” jellemezhető, amikor nem néz végig egy-egy programot, hanem kedvére kapcsolgat a csatornák között, pillanatnyi igénye, vérmérséklete szerint. Erre a nézői szokásváltásra úgy reagáltak az egymással nézőik kegyéért vetélkedő
csatornák,
hogy
feldíszítették
csatornaazonosító
logóikat,
szignáljaikat
egységesítették, műsorrácsaikat áttekinthetővé, kiszámíthatóvá tették, s igyekeztek sztárolni saját csatornáikon megjelenő média-személyiségeiket, annak reményében, hogy csatornájuk jól megkülönböztethető, elkülönülő, egyéni arculatú lesz. (Érdekes médiatörténeti vonatkozása ennek a két hazai kereskedelmi csatorna vetélkedése, a vásárolt licencek alapján lemásolt valóság-show-k fazonírozási versengése.) Mindez öngerjesztő folyamatként, annak
25 jegyében, hogy a közönség körében óhatatlanul felértékelődjön, felismerhetővé váljon, identifikálódjon saját csatornájuk. Megjelentek ugyanakkor a tematikus csatornák, amelyek nemcsak saját műsoraikat, de nézőiket is homogenizálják. A harc a nézőkért annak jegyében folyt és folyik, hogy mindenki tájékozódni és/vagy szórakozni akar a rendelkezésére álló kulturális, információs közegben. Egy-egy csatornának – így a Duna Televíziónak is – oly módon kellett felépítenie műsortípusainak rendjét, hogy abban „üzeneteinek” stratégiai egysége, hangsúlyainak azonos jellege uralkodjon, és mindez – a lehetőség szerint – mind jobb hatásfokkal dekódolható legyen célközönsége számára. Ez nemcsak az élő- és a konzervműsorok arányára, hanem az egyes műsorok formai jellemzőire is vonatkoztatható. Ugyanakkor a nézői igények teljesítése a csatorna gazdálkodási lehetőségeinek is függvénye. A versenyhelyzetben a Duna Televízió azt tette, hogy felmérte a már megszólított és megszólítandó
közönség
napi
szokásait,
életritmusát,
időmérlegeit.
Megpróbálta
végiggondolni azok jellegzetességeit, majd pedig a rendelkezésre álló gazdasági erő alapján változtatta meg a műsortípusait, azok rendjét, belső arányait a napi-, heti- és egyéb időszakaszokban a lehetséges hatásfok elérése érdekében. Meghatározták a gazdálkodás kereteit, megnevezték és jóváhagyták a különböző célokra csoportosítható összegeket. Mindezt azért, hogy a néző a műsort végignézve úgy nyilatkozzon: „Legközelebb is megnézem, legközelebb is őket választom!”
26
Nézettségi adatok
A DUNA TELEVÍZIÓ ÉVES NÉZETTSÉGI ADATAI DUNA TV AMR1 AMR % SHR2 % RCH3 RCH % ATS4 ATS % *2000 28060 0,3 1,6 1.440.397 15,6 24 1,9 *2001 30952 0,3 1,7 1 469 029 16,2 25 2,1 *2002 32821 0,4 1,7 1 522 054 16,8 25 2,1 A Duna Televízió a maga kategóriáját illetően – a nézettség szinte minden mutatóját tekintve – sikeres évet zárt 2002-ben. Az előző év teljesítményéhez viszonyítva a mutatók többségében javítani tudta eredményét, s ezzel javította pozícióját a televíziós szektor egészében. Különösen értékes, hogy átlagos súlyozott nézettségét javítani tudta, s ugyancsak jelentősnek mondható az a független nézőmérő cég által mért adat, mely szerint azon nézők, akik érdeklődést mutattak a Duna Televízió iránt – ezt a reach mutató jelzi – addig sem jelentéktelen számát közel félszázezerrel növelte. Az, hogy a Duna Televízióra naponta átlagosan másfélmillió személy kíváncsi, olyan tény, amelynek érdemes lenne nagyobb nyilvánosságot adni. A politikaformálók, a közélet főszereplői számára ezt most tesszük meg. A DUNA TV ÉS A TELJES TV SZEKTOR HAVI AMR ÉRTÉKEI 2002-BEN 2000000 1800000 1600000 1400000 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 0
Duna TV Teljes jan
febr
márc
ápr
máj
jún
FORRÁS: AGB
júl
aug
szept
okt
nov
dec
Az átlagot meghaladó nézettségű műfajok – ezeket az AGB Hungary által alkalmazott és mért műfajok szerint adjuk meg –, melyeknek szerepe volt abban, hogy a Duna Televízió nézettsége növekedett, a következők szerint alakultak. 1
AMR: átlagos súlyozott nézettség (hányan lettek volna a nézők, ha minden műsort végig néztek volna) SHR: közönségarány (adott pillanatban tévézők közül milyen %-ban nézték az adott csatorna műsorát) 3 RCH: elért nézők száma (azok száma, akik egy napon legalább 1 percig nézték a csatorna valamelyik műsorát) 4 ATS: átlagos nézett idő (egy néző átlagosan hány percig nézett egy műsort a csatornán) 2
27
Elért éves átlagukat három nagyobb csoportba sorolhatjuk: 1. melyek nézettsége a 100.000 snz-t meghaladta, a következők voltak: operett-musical, romantikus, kalandfilmek illetve az akció vígjátékok; 2. melyek nézettsége 70 és 100.000 snz között is előfordult: a tv játék, a hírek, illetve a mozifilm, a krimi-horror műfaj, történelmi kosztümös filmek, a vígjátékok, a szórakoztató magazin, a show, a sport egyes részei, és végül a gyermekfilmek; 3. melyek nézettsége 33.000 és 70. 000 között volt: a sport átlagosan, a gyermekeknek szánt animációs filmek – érdekességként megjegyezzük, hogy köztük az amerikai gyártásúak a sor vége felé voltak -, a vígjátékok, illetve a művészeti és a tudományos ismeretterjesztő filmek, a dokumentumfilmek, a filmdráma, az irodalmi adaptáció. E három csoportot áttekintve azt mondhatjuk, hogy a 2002. évi jó szereplésben egyaránt játszottak szerepet a tömegkultúrához, illetve a magas kultúrához sorolható tévés műfajok, ami azt igazolja, hogy a kulturális missziót is lehet magas színvonalon teljesíteni. Egy más céllal készült elemzés azt is kimutatta, hogy a „valóság-show- k” közvetítési idején megnőtt a Duna Televízió nézettsége, s a növekedés mértéke meghaladta a tavalyi hasonló időszakban mért eredményeket, ami azt valószínűsíti, hogy az igényes nézők ezeknek a műsoroknak a közvetítési idején a Duna Televízió nézőterére „menekültek”. Ez pedig minden másnál jobban igazolja a kulturális tévék s mindenek előtt a Duna Televízió szükségességét. A saját gyártású műsorok átlaga igen közel volt a Duna Televízió teljes átlagához, 32.060 amr értéket ért el. Ezt komoly sikernek könyvelhetjük el, mert a közszolgálati tévék közszolgálati műsortípusok közé tartozó műsorai általában nem érik el ezt az eredményt, így ezeknek is volt szerepük abban, hogy a Duna Televízió átlaga javult. Tizennégy olyan saját gyártású műsor volt, amely magasabb nézettséget ért el, mint általában a Duna Televízió, azaz emelte az össznézettséget. Összetételük azt bizonyítja, hogy a színvonalasan elkészített közszolgálati műsorok nézettsége nem marad el az ugyanezen a képernyőn sugárzott, kereskedelmi műfajhoz tartozó műsorok nézettségétől. A Duna Televízió nézettségének önmagához viszonyított, abszolút értékén túl az is érdekes, hogy milyen a relatív értéke, azaz a versenytársak teljesítményéhez viszonyítva hol
28 helyezkedik el. Ezt mutatja a következő ábra:
A NAGY TÉVÉK TELJESÍTMÉNYÉNEK ALAKULÁSA 2002 ÉS 2001 ARÁNYA
50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20%
FOR RÁS: AGB
RTL
2002/2001
tv2
MTV1
MTV2
DUNA TV
ATV
Itt jól látszik, hogy a nagy kereskedelmi tévék pozíciója gyengült, a közszolgálati tévéké viszont javult. A Duna Televízió közönségszámának növekedési aránya a másik közszolgálati tévé két csatornájához képest a legkisebb volt 2002-ben. Ez az eredmény azonban annál értékesebb,
mivel
a
másik
két
tévé
eredményének
javulása
2001-es
gyengébb
teljesítményéhez képest számít magasnak, miközben a Duna Tévé akkor a legnagyobb növekedést érte el, s ehhez viszonyítva az ez évi kisebb arányú növekedés is jelentős.
29
1.5 Műszaki, technikai fejlődés Évek óta kénytelenek vagyunk jelezni, hogy a Duna Televízióban a törvények által előírt amortizációs kulcs mértéke sem elegendő a szükséges műszaki állapot fenntartására. A pénztelenség egyszerre kényszeríti ennek a szinte tehetetlen tudomásul vételére, s ugyanakkor olyan beruházásokra, amelyek nélkül mai televízió már nem képzelhető el. A Duna Televízió a 2002-es évet talán még a korábbiaknál is nehezebb gazdasági feltételek között kezdte meg. A lehetőségek keretein belül a legszükségesebb javítások és megelőző karbantartások elvégzésére látszott lehetőség. Ennek megfelelően az üzleti tervben egyébként is szűkösen szereplő beruházásokat az Rt. vezetőivel közösen átértékeltük és az eredeti előirányzatnál még jobban korlátoztuk. A munkát közvetlenül akadályozó esetekben beszerezték a szükséges eszközöket illetve alkatrészeket. Az adásbiztonság és a megbízhatóbb működés érdekében szintén történtek beszerzések. Az épület állagának megóvása érdekében történtek bizonyos beruházási és felújítási munkálatok, ezek érintették az épületgépészetet, az erősáramú hálózatot és a klimarendszert is. Folyamatosan végezték a montírozó és utómunkálati eszközök állagmegóvó karbantartását és korlátozott fejlesztését. Ennél is fontosabb a nézők számára, hogy igazodva a korszerűbb képi megjelenés által támasztott igényekhez, kísérleti jelleggel telepítettek egy világszínvonalú virtuális stúdiórendszert, mely tartalmaz egy valós idejű háromdimenziós grafikai eszközt is. Ezt több műsorban (így például az önkormányzati választásokról szólóban) sikeresen használtak. A rendszer tendereztetése az előkészítés szakaszában van. Itt ismét meg kell emlékeznünk arról, hogy az év végén a Duna Televízió jelentősen kiterjesztette sugárzását a világban. Ennek beruházási, műszaki feltételei is voltak. Az analóg sugárzás megtartása mellett Európában elkezdték a digitális műholdas jeltovábbítást is. Elindult a Duna Televízió északamerikai sugárzása (ugyancsak digitális formában) és előkészítették az ausztrál és új-zélandi terjesztést is. Ezzel összefüggésben a normál sugárzást 24 órásra kellett bővíteni. Ehhez igen rövid idő alatt telepítettek egy szerveres adásösszeállító és kijátszó hardvert és szoftvert. Azonban sajnálatos módon elmaradt több fontosnak ítélt és a tervben is szereplő beruházás, így például a központi mátrix- és utasító-rendszer korszerűsítése, a monitorpark felújítása, a közvetítő-kocsi bővítése, stb.
30
E tárgykörben talán szokatlan az ilyen részletes beszámoló. Szeretnénk azonban, ha az érdeklődő országgyűlési képviselők ezekből érzékelnék azt, hogy mekkora erőfeszítésre van szükség az anyagi megszorítások közepette a műsorok értékszínvonalának megőrzéséhez, s annak a műszaki állapotnak a fenntartásához, amely nélkül nemhogy fejlesztés, de még talpon maradás sem lehetséges. Nincs abban semmi túlzás, ha azt mondjuk: a törvények tisztességes betartása, az értéktisztelet drámai helyzeteket idéz elő a magyar médiavilágban. Mégsem lehetetlen az ilyen magatartás. Összefoglalásul: a Duna Televízió a kényszerű és szigorú megszorító intézkedések ellenére is megvalósított több kisebb beruházást, de számos, hosszasan nem halogatható beszerzés elmaradt. Lényegében a tervezett beruházásoknak csak mintegy a harmadát tudták megvalósítani, ami a pénzügyi feltételek ismeretében mégis igen komoly eredménynek tekinthető. Az Állami Számvevőszék legutóbbi megállapítása is, mely szerint az eszközállomány hetven százalékban elavult, azt igazolja, hogy a komolyabb technikai beruházások már nem kerülhetők el, hiszen az eszközpark amortizációja aggasztó, komolyan veszélyezteti az adásbiztonságot és magát a működést is. Ezzel természetesen a Duna Televízió szakértő munkatársai is tisztában vannak, akik a meglévő rendszerekhez kapcsolódóan átfogó fejlesztési terveket készítettek el (két lépcsőben, mintegy 1,5 Mrd Ft értékben). Ezt a tervet a Hungária Televízió Közalapítvány elnöksége már az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottsága valamint a Költségvetési Bizottság elé bocsátotta.
31
2./ A kuratórium és az elnökség működése A Hungária Televízió Közalapítvány története során először igazítja országgyűlési beszámolóját a naptári évhez. Eddig minden évben márciustól márciusig tekintettük át a Duna Televízió Rt. működésének eseményeit és a közszolgálattal kapcsolatos feladatokat. Ennek két oka volt. Az egyik, hogy az első és az azt követő kuratóriumok általában márciusban alakultak, illetve alakultak újjá. A másik ok, hogy igyekeztünk azzal a társadalmi kuratóriummal megvitatni az előző évi beszámolót, amelyik menet közben ellenőrizni tudta a tárgyévre vonatkozó üzleti terv végrehajtását. A gazdálkodás és a műsortervezés logikája azonban a naptári évben való gondolkodást teszi természetessé. Az idén aztán végképp felborult a társadalmi kuratórium felállásának rendje is. A Duna Televízió Szervezeti Működési Szabályzata szerint május 15-ig kellett volna összehívni azt a közgyűlést, amely a tavalyi beszámolót értékelhette volna. Mivel a kurátorokat jelölő társadalmi szervezetek közötti sorsolás csak április 30-án történhetett meg, 2003-ban arra kényszerültünk, hogy a felkészítési idő betartásával csak május végén tartsuk meg a közgyűlést előkészítő nagykuratóriumi ülést. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy – minden jó szándékú törekvés ellenére – a korábbi években sem sikerült azokkal a társadalmi kurátorokkal megvitattatni és végül – ha szükségesnek látszik, átalakítás után – elfogadtatni a beszámolót, akik az előző évben megszavazták a beszámoló alapját képező üzleti tervet. A közmédiumok kuratóriumai a fentebb jelzett választási halasztás miatt az idén már olyan időcsúszásba kerültek, hogy a 2003-ra érvényes új üzleti tervet is a leköszönő társadalmi kuratóriummal kellett minősíteniük és elfogadniuk. Tudatában vagyunk annak, hogy ezt önmagában nem lehet kiragadni a közmédiumok felügyeleti rendszerének ennél sokkal tágabb problémaköréből. Magunk azt is vitatandónak tartjuk, amikor pártdelegáltaknak tekintik az elnökségek tagjait, holott az elnökségek tagjai országgyűlési felhatalmazással, tehát a népképviseleti kötelezettség továbbadásával kerülnek a helyükre. A törvénymódosítás alaposan végiggondolt, az eddigi működés tapasztalataiból is építkező jogi, média-szakmai, politikai vitát igényel. Szeretnénk, ha ebbe bennünket is bevonna az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottsága.
2.1/ A médiatörvényben meghatározott feladatok ellátása
32
a./ A kuratórium tevékenysége A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma a legnagyobb létszámú testület a közmédiumok felügyeleti rendszerében. Ez a Duna Televíziót alapító szándékból, a feladatként választott küldetésből következik. Abból a gondolatból, hogy a Duna Televízió elsősorban a határokon túli magyarság szolgálatára született. Természetes tehát, hogy a Közalapítvány kuratóriumának nyolc határokon túli tagja is van. Nehéz méltó módon megfogalmazni, hogy ennek milyen nagy jelentősége van a kuratóriumi munka szempontjából. Mind a Duna Televízió, mind a Közalapítvány számára megnyugtató és hitelesítő az az egyetemes magyar érdeket képviselő szolgálat, amit kurátortársaink munkájában tapasztalunk. A kuratórium hiánytalanul tett eleget a törvényből adódó kötelezettségeinek. Jelentős szerepe van abban, hogy a Duna Televízió meg tudta állítani a zuhanásnak induló gazdasági folyamatot, s négy év aggasztó tapasztalatai után enyhén enyhén pozitív eredményűvé tudta tenni a működést. Nyilvánvaló, hogy ez elsősorban a Részvénytársaság ebben illetékes vezetőinek az érdeme. De tudni kell, hogy az ilyen folyamatok – különösen a sztárolásra berendezett új médiavilágban – súlyosnak is mondható érdeksérelmekkel járnak. A Közalapítvány kuratóriumában nem akadt senki sem, aki az egyébként érthető rossz hangulatok hősévé és haszonszerzőjévé akart volna válni. Ez nagy segítség volt abban, hogy a gazdasági stabilizáció első lépései megtörténhettek. Miképpen segítség volt az is, hogy a határokon túli kurátorok a Magyar Köztársaság államelnökének a figyelmét is felhívták azokra a pénzügyi nehézségekre, amelyek továbbra is fennállnak és a Duna Televízió szükséges fejlesztését akadályozzák. Ha valami nem sikerült, az kívül áll a kuratórium szándékán. Egyetlen példa: a két hazai közszolgálati televízió között korábban nagyon megromlott viszonyt megpróbálta rendezni a kuratórium, de a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségének önfeloszlatása megállította ezt a folyamatot. A törvényben előírt szabad archívum-használat egyáltalán nem működik, a nagy események közös közvetítésének elvárható rendje pedig változatlanul az alkalmi és véletlenszerű társulások kategóriájába tartozik. Szomorúan éljük meg, hogy a Minden tudás egyetemét mindaddig csak félszívvel vállaló Magyar Televízió, amíg azt a Duna Televízió
33 gárdája sikerre nem vitte, most a magáénak akarja tudni a folytatást. Az ismert elnökválasztási fiaskók miatt hosszú ideje nem volt kivel tárgyalni ezekről a kérdésekről. Számunkra megnyugtató lenne, ha a vitákban azok is meghallgatásra találhatnának, akik bizonyítani tudják, hogy a jelenlegi közmédia-rendszer gazdaságosan is működhetne, ha hajlandó lenne – nem a beolvasztásra! –, hanem az észszerű egyeztetésekre. A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma a médiatörvény előírásainak szellemében kimagaslóan fontos szerepet szánt annak, hogy személyes tapasztalatokat szerezzen a határon túli magyarság életéről és igényeiről, főleg ami a Duna Televízió műsorait és sugárzását illeti. Ezért 2002 márciusában határon túli kihelyezett kuratóriumi ülést tartott, ahol neves előadók és médiaszakemberek tartottak előadásokat, illetve a kuratórium tagjai megvitathatták a szlovákiai és szlovéniai szakemberekkel az együttműködés lehetőségeit, egyben áttekintették a helyi igényeket a Duna Televízióval kapcsolatban. Ugyancsak 2002-ben volt kihelyezett kuratóriumi ülés Szabadkán és Újvidéken.
b./ Az elnökség tevékenysége Már tavalyi beszámolónkban jeleztük, s azért idézzük újra, hogy ezzel is bizonyítsuk: az elnökség akkor is minden másnál fontosabbnak tartotta, hogy „a gazdálkodás objektíve lefelé vivő folyamatait – a részvénytársaság vezetőivel együttműködve – meg tudjuk fordítani”. Aztán így folytattuk: „Az elmúlt évek tapasztalatából teljesen világossá vált, hogy az elmaradt forgótőke-juttatás nélkül csak egy pislákoló televízió működhet az egyetemes magyarság javára. Ezt a méltatlan végkifejletet igyekeztünk elkerülni, amikor az Országgyűlés Kulturális Bizottságához fordultunk a támogatás ügyében”. Az elmúlt évben az Állami Számvevőszék célvizsgálata újra megerősített bennünket abban, hogy az elmaradt tőkepótlásra vonatkozó kérésünk nagyon is megalapozott. Az ÁSZ most 700 millió forint azonnali átutalását látta indokoltnak, ami a műszaki helyzet orvoslása szempontjából csak alkalmi gyorssegélynek tekinthető, hiszen ugyanez a vizsgálat állapította meg, hogy a Duna Televízió eszközei már 70 százalékban amortizálódtak – nemcsak erkölcsileg, hanem gyakorlatilag is. Ha az Állami Számvevőszék 1995-ös vizsgálatára utalunk, amely már akkor kétszer ekkora tőkepótlást javasolt, talán világossá tesszük, hogy az
34 azóta eltelt idő által okozott műszaki romlások és az inflációs hatások nem csupán 700 milliós problémát jelentenek. A kuratórium elnöksége 2002-ben minderről többször is beszámolt az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottsága, a Költségvetési-, a Gazdasági- és az Emberi Jogi Bizottság előtt. Helyzetfelméréseink, számszaki ismertetőink, tőkepótlási kérelmeink indoklásai írásban is eljutottak az illetékes bizottságokhoz, illetve a Pénzügyminisztériumhoz. A halaszthatatlan műszaki fejlesztés 1,5 milliárd forintos terveinek dokumentumait is eljuttattuk. Ezeket most épp azért nem mellékeljük, mert csak ismétlések volnának az ezzel foglalkozó szakbizottságok számára. Több évi elmaradás után 2002-ben az Országgyűlés plenáris ülésén is tárgyalták az elmúlt esztendők kuratóriumi beszámolóit. Úgy éreztük: a Duna Televízió a közmédia-rendszer egészét érintő vitából a legkedvezőbben került ki. Hitünk szerint a negatív megállapítások nem a mi kuratóriumunk működési zavaraiból, hanem a munka körülményeit kialakító döntésekből következtek. A most kilenctagú elnökség mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a Duna Televízió munkájának teljes zavartalanságát.
35
2.2 A Hungária Televízió Közalapítvány gazdálkodása
A Hungária Televízió Közalapítvány 2002. évi költségvetésében a kuratórium döntése szerint 5.005.492.000,- Ft bevétellel, 5.049.184.814,- Ft kiadással valamint ezek különbözeteként 17.539.000,- Ft megtakarítással , (eredménnyel) számolt.
A 2002. évben – a gazdálkodást érintően – az alábbi jelentős változások következtek be:
• Július 1-től december 31-ig a költségvetés átvállalta a lakosságtól az üzemben tartási díj fizetését. Ez azt jelentette, hogy a Műsorszolgáltatási Alaptól korábban számlázott üzemben tartási díj késedelmes, utólagos beérkezése – az adott hónapban csak előleg, a következő hónapokban az elszámolás – oly módon változott meg, hogy az adott hónapot illető üzemben tartási díj általában 20-ig be is folyt a Közalapítvány számlájára és hat hónapon át rendszeresen azonos összeget folyósítottak. Amikor a költségvetésünk készült erről a változásról még nem tudhattunk, így tehát nem is tervezhettük. Tény, hogy a hat havi azonos összegű folyósítás a korábbinál kiszámíthatóbb finanszírozást jelentett a Közalapítványnál és a Duna Televízió Részvénytársaságnál egyaránt.
•
Májustól kiegészült a Kuratórium Elnöksége – négy főről kilencre és az Ellenőrző Testület egy főről háromra. A változásnak a gazdálkodásra gyakorolt hatásával a 2002. évi költségvetés készítésekor úgy számoltunk, hogy ez várhatóan a második félévtől következik be és nyolc tagú elnökség és három tagú Ellenőrző Testület működik majd.
• A Duna Televízió Részvénytársaság a 2002. évet megelőző veszteséges gazdálkodása miatt a Közalapítvány 2001-ben 128.087.000,- Ft értékvesztést számolt el, mert a Részvénytársaság saját tőke értéke ennyivel lett kevesebb a jegyzett tőke értékénél,
36 azaz a tulajdonos Közalapítvány befektetése (részvénye) 2001-ben 128.087.000,- Fttal kevesebbet ért. A Duna Televízió Részvénytársaság 2002-ben már eredményes gazdálkodást
folytatott,
ennek
megfelelően
a
Közalapítványnak
a
korábbi
értékvesztést vissza kellett vezetnie.
A Közalapítvány 2002-ben a Számviteli törvény előírásainak megfelelően elkészítette az éves mérleg- és eredmény-kimutatást. A beszámoló mellékleteként csatoljuk az auditált mérleg- és eredmény-kimutatást, a bevételek és kiadások részletezéséből készített 1. sz. és a Közalapítvány működési ráfordításait bemutató 2. sz. mellékleteket. A gazdálkodásról összességében az állapítható meg, hogy
•
Az összes bevétel az előirányozottnál 122 millió Ft-tal, azaz 2,4%-kal több lett, ebből mintegy 110 millió Ft-ot az üzemben tartási díj növekedése tett ki.
•
A törvényi előírásoknak megfelelően továbbutalta a Közalapítvány a Duna Televízió Részvénytársaságot megillető hányadú üzemben tartási díjakat, a koncessziós díjat, továbbá a magánszemélyek támogatásából befolyt összegeket. Ezek együttes értéke a Közalapítvány összes kiadásainak 98%-át tette ki,
•
A Közalapítvány saját működésére az előirányzatnak megfelelő összeget fordított, a működésből elért 10.1 millió Ft megtakarítást a Duna Televízió Részvénytársaságnak átadta,
•
és a 2001. évre elszámolt értékvesztés visszavezetését elvégezte.
Mindezek alapján rögzíthető, hogy a Hungária Televízió Közalapítvány 2002-ben eredményes gazdálkodást folytatott. Kiadásait folyamatosan felügyelte és korrigálta. Pénzügyi helyzete mindvégig stabil volt, likviditási gondok nem jelentkeztek, vagyoni helyzete javult, gazdálkodását kiegyensúlyozottság jellemezte.
37
3./ Összefoglalás, kitekintés 2002 igen fontos és meghatározó esztendő volt a Duna Televízió történetében. Az évek óta tartó gazdasági romlás megállítása a legfontosabb eredmény. A másik, hogy ebben az évben a majdnem a világ egészére kiterjesztett sugárzással megteremtődött a nemzetegységesítés gyakorlati lehetősége. A Duna Televízió számára ez az alapításhoz és a médiatörvényben garantált biztonsághoz fogható eredmény. 2002-ben a Duna Televízió a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat értelmében olyan korrekciókat is megoldott, amilyen problémák miatt – vélhetően – az Országgyűlés plenáris ülése nem fogadta el az előző beszámolót. Úgy hisszük, az a működés, az a kulturális színvonal, az a szakmai magatartás, ami ebben az intézményben uralkodó jellegű, mintául szolgálhat. A Duna Televízió magas színvonalú értékközvetítő, -teremtő és -megőrző tevékenysége jelentős nyeresége a hazai televíziós kultúrának. Reméljük, hogy az eredmények az anyagi támogatásban is visszaigazolást kapnak. Ehhez szükségesnek tartjuk az elmaradt forgótőkepótlás rendezését, ami egybeesik az Állami Számvevőszék megállapításaival. Ez a Duna Televízió külön ügye. A közszolgálati médiumok mindegyikére vonatkozik viszont, hogy megkerülhetetlennek látszik a normatív finaszírozási rendszer kialakítása. Ha az EU-jogharmonizációs törvénymódosítás megteremtette a kétharmados parlamenti szavazás lehetőségét, talán ebben a kérdésben is lehetne olyan kivételt tenni, ami nem érintené a médiatörvény egészét. Mivel ezzel a beszámolóval áttértünk a naptári év szerinti összefoglalásra, szükségesnek látjuk olyan események említését is, amelyek már 2003 elejéhez, illetve tavaszához kötődnek. 2003. március 15-én, a nemzeti ünnepen került el a Duna Televízió műsora először Ausztráliába és Új-Zélandba. A teljes képből már csak Dél-Amerika és Dél-Afrika hiányzik. Ugyancsak 2003-ban kapott 180 millió forint támogatást az intézmény az európai csatlakozás népszerűsítésére. A visszhangok azt bizonyítják, hogy méltó színvonalon szólal meg az európai hang ezen a képernyőn, s az egyetemes magyar szempontok is hangsúlyt kapnak. A jövőben való bizakodással zártuk tehát az előző évet, s fordultunk át a jelenlegi esztendőbe.
A Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma
