4.1. 4.2.1.
Étkezési hozzájárulás Jogszabályi háttér
Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: – vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 12.000 forintot meg nem haladó része, – vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, italautomatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 6.000 forintot meg nem haladó része. 4.2.2.
Gyakorlati alkalmazás
Az étkezési hozzájárulás nem kizárólag munkavállaló részére adható. A munkavállalóval azonos megítélés alá tartozik: 9 a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló 9 a szakképző iskolai tanuló 9 kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató 9 a nyugdíjban részesülő magánszemély, ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére az étkezési hozzájárulást A nyugdíjas magánszemélynek juttatott étkezési hozzájárulás adómentessége független attól, hogy a magánszemély a juttatás időpontjában az adott munkáltatónál nyugdíjasként dolgozik-e vagy sem. A nyugdíjas esetén arról sem rendelkezik a jogszabály, hogy kizárólag az utolsó munkáltató adhat adómentes juttatást. Fentiek -
figyelembevételével nem részesülhet adómentes étkezési hozzájárulásban: vezető tisztségviselő, ha nem munkaviszony keretében látja el a feladatait, a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a kft. mellékszolgáltatást nyújtó tagja, megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében foglalkoztatott magánszemély, üzleti partner.
Az adómentes étkezési fennállása esetén adható.
hozzájárulás
a
munkavállalónak
a
munkaviszony
Az adómentességet nem befolyásolja, hogy a munkavállalót teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben, határozott vagy határozatlan időre szóló munkaviszonyban foglalkoztatja a munkáltató. Az adómentes étkezési hozzájárulás abban az esetben is adható a munkavállalónak, ha keresőképtelen vagy fizetési nélküli szabadságon van. Az adómentességnek nem feltétele az Szja. tv. 69. § (1) bek. d) vagy e) pontjában meghatározott juttatási forma. Ennek megfelelően nem szükséges:
-1-
9 9
valamennyi munkavállaló (illetve a munkavállalóval egy tekintet alá eső személyek) részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen üdülési csekket adni oly módon, hogy az bármelyik munkavállaló számára ténylegesen is elérhető legyen; illetve nem kell valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen üdülési csekket adni oly módon, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg.
A munkáltató a munkavállalók között differenciáltan is meghatározhatja az étkezési hozzájárulás összegét. A magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 12.000 forintig vagy az 6.000 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe. Az étkezési kedvezmény havi összeg, vagyis a természetbeni étkezésre jogosító jegyek, vagy az étel vásárlására jogosító utalványok értékében az adóévi kedvezmény - adómentesen - nem lehet több, mint ahány hónapon át ez jár a magánszemélynek, tehát amíg munkaviszonyban van, vagy, ha nyugdíjas, akkor minden hónapban. Az adómentesen adható étkezési hozzájárulás értékhatárát nem befolyásolja a munkaviszony tárgyhónapban történő létesítése, illetve megszüntetése. Ha a tárgyhónapban a munkavállalóval legalább egy napig fennáll a munkaviszony, akkor abban a hónapban vagy a 12.000 Ft-ig vagy a 6000 Ft-ig terjedő étkezési hozzájárulás adómentesen adható. Az étkezési jegyek és az utalványok egyszerre is kiadhatók akár előre, de akár utólag is. A munkáltató előre egyösszegben is kiadhatja az étkezési utalványokat. Ha utóbb év közben megszűnik a munkavállaló munkaviszonya, akkor a munkaviszony megszűnését követő hónaptól az étkezési hozzájárulás munkaviszonyból származó jövedelemként adókötelessé válik. Ilyen esetben a munkáltatónak meg kell fizetnie az adókötelessé váló étkezési hozzájárulás után a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást, a munkavállaló terhére pedig meg kell állapítani a személyi jövedelemadó előleget, az társadalombiztosítási járulékot. Az életszerűség követelménye miatt azonban nem lehet szabályozni, hogy a kiadott jegyeket, utalványokat mikor használják fel. 4.2.3.
Az adómentes értékhatárt meghaladóan adott étkezési hozzájárulás
Az adómentes értékhatárt meghaladóan adott étkezési hozzájárulás akkor minősül adóköteles természetbeni juttatásnak, ha –
fentiekben meghatározott módon történik a juttatása, és
–
a kifizető az étkezési hozzájárulást törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében juttatja a magánszemélynek vagy
-2-
–
a munkáltató valamennyi munkavállaló ٭részére azonos feltételekkel és módon juttatja az étkezési hozzájárulást, feltéve, hogy annak megszerzése, igénybevétele (választása) bármelyik munkavállaló számára ténylegesen is elérhető vagy
–
a munkáltató valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján, a munkavállalók ٭részére azonos feltételekkel és módon juttat étkezési hozzájárulást, feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg.
Ha ezen feltételek nem állapíthatóak meg, akkor az adómentes értékhatárt meghaladóan juttatott étkezési hozzájárulást olyan jövedelemként kell figyelembe venni, mint amilyen jogviszony a felek között fennáll. Így amennyiben munkáltató nyújtja az étkezési hozzájárulást a munkavállaló részére, akkor azt munkaviszonyból származó jövedelemként kell figyelembe venni. 4.2.4.
Pénzben juttatott étkezési hozzájárulás
Amennyiben a munkáltató vagy a kifizető étkezés céljára pénzbeli juttatást biztosít a magánszemélynek, akkor a juttatást – összeghatártól függetlenül – olyan jövedelemként kell figyelembe venni, mint amilyen jogviszony a felek között fennáll. Példa Ha a gazdasági társaság a felügyelő bizottság tagja részére készpénzben havi 20.000 Ft étkezési hozzájárulást fizet, akkor a 20.000 Ft teljes egészében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely után a magánszemélyt terheli annak adókötelezettsége. Költségelszámolásra lehetőség nincs. 4.2.5.
Az étkezési hozzájárulás és a társasági adó
Az étkezési hozzájárulás, mint személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, valamint a hozzá kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés (személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék) a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül abban az esetben, ha az étkezési hozzájárulást a kifizető az alábbi személyek részére biztosítja: 9 kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély, 9 vezető tisztségviselő, 9 tevékenységében személyesen közreműködő tag, 9 az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, *
Munkavállalóval esik egy tekintet alá: – a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló, – a munkavállaló és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, – szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, – nyugdíjban részesülő magánszemély, ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló, – az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik.
-3-
9 az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója. Az említett személyek részére juttatott étkezési hozzájárulás értéke és a hozzá kapcsolódó közterhek a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek függetlenül attól, hogy az étkezési hozzájárulás adómentes vagy adóköteles. Fentiekre tekintettel a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásnál abban az esetben kell az étkezési hozzájárulás értékét és a hozzá kapcsolódó közterheket adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe venni, ha az étkezési hozzájárulást a kifizető olyan személy részére biztosítja: 9 aki a kifizetővel nem áll munkaviszonyban, 9 aki a kifizetőnek nem vezető tisztségviselője, 9 aki a kifizető tevékenységében nem közreműködik személyesen, 9 aki saját jogú nyugdíjas, de az adózóval korábban nem állt munkaviszonyban, 9 aki nem az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója. 4.2.6.
Az étkezési hozzájárulást terhelő egyéb kötelezettségek
Az adómentes étkezési hozzájárulás értéke után nem keletkezik munkaadói járulék-fizetési kötelezettség. Ha az étkezési hozzájárulás juttatása adóköteles, akkor a kifizetőt 3% munkaadói járulék terheli. Az adómentesen vagy adókötelesen juttatott étkezési hozzájárulás értéke után a kifizetőt további közteher-kötelezettség nem terheli. 4.2.7.
Az étkezési hozzájárulás és az adóköteles béren kívüli juttatások
2006. január 1-jétől a munkáltató a munkavállalónak az Szja törvényben meghatározott béren kívüli juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot adhat adómentesen, de az összeghatár számításánál nem kell figyelembe venni sem az adómentes, sem az adóköteles étkezési hozzájárulás értékét. 4.2.8.
Adminisztráció
Az étkezési hozzájárulás juttatását a munkáltatónak dokumentálnia kell. A nyilvántartásból egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy ugyanaz a magánszemély ugyanazon hónapban - tehát egyidejűleg - csak az egyik fajta juttatásban részesül(t). Ha ugyanazon hónapra vonatkozóan vagy csak az egyiket vagy csak a másikat adják ki akár egyszerre, pl. év elején, akkor szabályosan járnak el, ha nem ezt teszik, akkor a mentesség nem áll fenn. 4.2.9.
Kapcsolódó egyéb jogi anyagok
1998/117. Adózási kérdés a munkáltató által természetben nyújtott étkezés, adómentessége nyugdíjas magánszemély esetében [Szja. tv. 1. számú melléklet]
vagy
étkezési
utalvány
A természetben nyújtott étkezés, vagy a kizárólag készétel vásárlására jogosító utalvány értékéből a törvényben meghatározott mértékig járó adómentesség a magánszemélyt akkor is megilleti, ha nyugdíjas és a juttatást az a munkáltató (vagy annak jogutódja) nyújtja, amely munkáltató a nyugdíjba vonulás idején a magánszemélyt foglalkoztatta. Az adómentesség független attól, hogy a magánszemély a juttatás időpontjában az adott intézménynél nyugdíjasként dolgozike vagy sem. (PM Jövedelemadók főosztálya 3813/1998. APEH Adónemek főosztálya 9280083633/1998.; AEÉ 1998/8.) -4-
1994/81. Adózási kérdés Az étkezési utalvány és a kiküldetési rendelvény alapján fizetett élelmezési költségtérítés adóztatása A hatályos személyi jövedelemadó törvény 30. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint az egyidejűleg adott étkezési utalvány és a kiküldetési rendelvény alapján fizetett élelmezési költségtérítés után a munkavállalónak nem keletkezik adóköteles jövedelme. Amennyiben a gazdálkodószervezet élelmezési költségtérítésként a számla 110 Ft-ot meghaladó részét fizeti ki a munkavállalónak, akkor ez a hatályos személyi jövedelemadó törvény 29/A. § (1) bekezdésének megfelelően jövedelemnek számít, melynek 44%-os mértékű forrásadóját nem a magánszemély, hanem a munkáltató fizeti meg. E természetbeni juttatásra fordított kiadást és a juttató által fizetett adót a társasági adó alanyánál a tevékenység érdekében felmerült költségként lehet elszámolni. (PM 62.149/1994. Jövedelemadók főosztálya - APEH 9240199334/1994. Adónemek főosztálya, AEÉ. 1994/4.) 1995/77. Adózási kérdés A természetbeni étkeztetés adómentessége A szja törvény 7. § (1) bekezdésének 4. r) pontja szerinti havi 1600 forint értékű adómentes természetbeni étkeztetésre akkor jogosult a magánszemély, ha azt a 3. § 52. pontja szerinti munkahelyen vagy törvényes munkaközi étkezési szünet idejében, a munkahely elérhető körzetében lévő étkezőhelyen fogyasztja el a magánszemély. Vagyis a törvény több fogalom tekintetében nem állít korlátot. Így - nem határozza meg, hogy az 1600 forintnyi értéket hányszori étkezésre kell figyelembe venni, tehát végső soron a havi egyszeri alkalomnál is igénybe vehető; - a törvény munkáltatóról beszél, tehát az igényjogosultság feltétele főszabály szerint a munkavállalói minőség (és a törvény szerinti szakmunkástanuló, illetve nyugdíjas). Ebből viszont az vezethető le, hogy a jogosultság azzal nem zárható ki, ha a munkavállaló effektív munkát nem végez. Ez elvében teljesen azonos eljárás, mint amikor a nyugdíjast kell minősíteni, akinek viszont nincs munkavégzési napja. Az előzőekből következően a természetben nyújtott étkeztetésnél az 1600 forintos kedvezmény a munkát épp nem végzők esetén - gyes, gyed, szabadság, táppénz - azonos módon fennáll, mint a nyugdíjasnál, akinél - a dolgok természetéből fakadóan - szintén nem értelmezhető a munkavégzés napja. Ezekben az esetekben a 7. § (1) bekezdés 4. r) pontban felsorolt feltételek fennállása a meghatározó azzal, hogy természetesen az étkezésnek a törvényben meghatározott helyen és időben kell megtörténni. Ezeknek természetesen kizárólag akkor van jelentősége, ha az említett állapotok egy hónap teljes ideje alatt fennálltak, hisz egyébként az „akár egy napra is igénybe vehető” szabály lép be. Mindezekből következik, hogy nem lehet jogosultként elfogadni azokat az eseteket, amelyeknél a magánszemély egyébként képtelen a törvényi feltételeknek megfelelni. Így például, ha a magánszemély egy hónapot meghaladóan folyamatosan szabadságon, vagy fizetés nélküli szabadságon van, amit külföldön tölt el (a lényeg, hogy ezalatt nem tartózkodik az étkeztetés elérhető körzetében), vagy egy teljes naptári hónapot meghaladóan kórházban (esetleg otthon) fekvő beteg. Tehát, ha a magánszemély a meghatározott helyen, a megjelölt időpontban a készétel elfogyasztására képtelen. Ezek az esetek azonban csak az 1600 forintos kedvezményből zárják ki, a havi 1200 forintos utalvány formájában adott természetbeni étkezési hozzájárulás adómentességére való jogosultságát ettől még nem veszti el. (PM Jövedelemadók főosztálya 57.118/95. APEH adónemek főosztálya 9250369411/1995. Adónemek főosztálya) (AEÉ 1995/5.) 1997/165. Adózási kérdés Az Szja törvény 1. számú melléklet 8.17. pont alkalmazása -5-
Az étkezési kedvezmény havi összeg, vagyis a természetbeni étkezésre jogosító jegyek, vagy az étel vásárlására jogosító utalványok értékében az adóévi kedvezmény - adómentesen - nem lehet több, mint ahány hónapon át ez jár a magánszemélynek, tehát amíg munkaviszonyban van, vagy, ha nyugdíjas, akkor minden hónapban, és egyidejűleg a két kedvezmény nem adható. Az egyszerűsítés érdekében a jegyek és az utalványok egyszerre is kiadhatók akár előre, de akár utólag is. Az életszerűség követelménye miatt azonban nem lehet szabályozni, hogy a kiadott jegyeket, utalványokat mikor használják fel. A kétféle juttatást a munkáltatónak dokumentálnia kell. A nyilvántartásból egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy ugyanaz a dolgozó ugyanazon hónapban - tehát egyidejűleg - csak az egyik fajta juttatásban részesül(t). Ha egyazon hónapra vonatkozóan vagy csak az egyiket vagy csak a másikat adják ki akár egyszerre, pl. év elején, akkor szabályosan járnak el, ha nem ezt teszik, akkor a mentesség nem áll fenn. Egyidejűleg hatályát veszti a PM Jövedelemadók főosztály 62.190/1994. - APEH Adónemek főosztálya 1920206447/1994. által kiadott és az AEÉ 1994. évi 9. szám 257. pontja alatt közzétett álláspont. (PM Jövedelemadók főosztálya 1073/1997.; AEÉ 1997/8.)
-6-
