51
ség mellett gyertyát töl.t~e a puska0s&he, a2i még bádoglenlezt is képes golyó módjára átlyukasztani.
4.
,
~Vízben
talált hullák.
A vízbefúlás eseteinek a megállapításánál számtalan nehéz kérdésspi állunk szemben. Ha hullát fognak ki a vízből, a legkülönbözőbb esetek képzelhetők el. lehet öng'yilkosság, amidőn vala!ki vízbe ugrott, lehet véletlen: beleesett, belecsúszott a vízbe p. o. a foiyam partján haladó it't as ember; vagy csolnakkal felborult; foroghat fenn gondatlanság: a gyermeket felügyelet nélkül hagyták s az a vízbe bemá3zott, a híd vagy palló elhanyagoltatott s besz,a :kadt valak'i alatt; lehet bűnteitt, m,időn az áJI dozatot vízbe dobták vagy belökték stb. Mindezeken felül az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy nem rninden vízben talált hulla halt meg a vízben, hanem előbb megölték s utóbb dobták bele. Azonban az eset. -kinyomozása is különös nehézséggel van egybekötve: a hulla a vízen úszik, s nem ott találják nleg, ahol a vízbe került, helyszín egyáltalI án nincs és változaHan ul f,e n tla'r tott állapotról szó sem. lelhet. A s.~á razföldön talált hullán a külsérehni nyomokat a nyomozó könnyen megvizsgálhatja, a fejen a lősabet, a testen a szúrást a laikus is észreveszi és a halál beálltát, a test kihülését a nyonl0zó maga megállapithatja anélkül, hogya hullát csak mozdítania kellene, míg a vizsgálóbiró kiszáll. N em így a vízhen talált hullánál. Azt ki kell fogni és mire a nyorILozó a hely~zinére ér, már ki is fogták, sőt rajta élesztésL kísérleteket tettek; ezenfelül a vízben beállott oszlás, a felhám leválása, az úszó hullának kövekhez, parthoz és kiálló ágakhoz való ütődése, fennakadása, annyi lnindenféle sérelrnet okozhat rajta, sőt hal vagy rák is kikezdheti, úgy, hogya valódi sériilélések külső szenllélés útján alig isnlerhető'k fel. 1s4*
52
lnerctes, hogy a viz sokszor annyira elváltoztatja az eg'yént, hogy öreg eluberek fiatalnak látszanak. A vízben talált hulla kihuzásánál mindenekelőtt ügyelni kell arra, hogy új'a bb sérülés :vajta ne okoztassélc A. legnagyobb ügyetlenség, hogy -kntakban talált hullákat néhol horogg'::tl vagy vasmacskával szokták kihalászni. A holttestet nem szabad nyomás• nak Jdtenni és vigyázni keH, hogy lehe:től:egtnjndi!g vízszintes helyzetben maradjon. A hulla pontosan leirandó. Azokban az esetekben, melyekben nem történik birósági beavatkozás, oz az orvosrendőri eljárás felaJdata; de ügyeljünk arra, hogy a szenl1ejegyzőkönybe ne csak az orvosi adatok, hanem a ruházat, ennek a rongálódásai, a zsebek, az összeszorított ököl tartalma, a kezek alakja, s olyan külső ismertetőjelek is felvétessenetk, aluelyekből a személy kilétére vagy sorsára következtetést lehet vonni. A nyomozó legyen jelen az orvosrendőri hnllaszenllénél s ezekre ügyeljen. Arra nézve, hogy a vízben talált halálát mi okozta, csak a boncolás szolgáltathat biztos felvilágosítást. Csak boncolás útján állapítható rne.g az, hogy a halált fuladás okozta-e, va.gyis, hogy az egyén élve került-e a vízbe és hogya hullán talált sérülések még az élő emberen ejtettek-e, vagy pedig a vízben már a hulla sérült meg~ Van egy nehány jelenség ezen esete!kben, a melyekből következtetéseket szoktak vonni, de megj egyezhet jük, hogy ezek nem biztos jelek. Igy: 1. A vízben talált hullák rendszerint különösen igen hirlegek. Ez azonban csak a hideg vízben talált hullákra áll. 2. A vÍzbefult egyén hullája feltünően halavány. De ez előfordul más hnlláknál is. , van az u., n. "u l 'db"" or. E.iZ nagyon 3. u gyanlgy gyakori a vÍzbefnltaknál, de más hirtelen halál esetében is beállhat.
53
•
A vizen a nő hullája háton, a férfié hason úszik. 4. A vÍzhefult egyénnél a habzó tajték az orr és szájny11ás előtt. 5. Az ll. n. lnacerálódás: a kéz és lrub bőrének, a térd és k'ö nyök bőrének; kékes s'z inesedés'o, megdag,a.dása és hámosodás'a. Ebből rendszerint H;Z k!Ö'Veukezik, hogyahuna hosszabb ideig fekiidt a vfz;hen, de az idő tartlamia ebből nem tudható meg. 6. E ,léggé biztosnak t'artják a.~t a ,tapaJSz,talat:ot, hogy ha a férfinél a himvessző s nőnél a csecsbimbó erősen Ö1S1 SIz;e via n huzódva, akkor az egylé n élve került a vízbe és ott fult meg. 7. Vízben talált gyermel\JhuMáJkuál az összes'z áradt köldökzsinór arra vaH, hogy a gyermek hossmbb ideig' a levegőn volt, · mielőtt a vízhe kerü[t, mierit a vízben meg nem száI'fadJhatott. (2. rubra.) 8. Abból, hogy v.a.láki ruhwsiól tialálItaJbott a vízben aVlwgy mezitelenül, még nem' kÖiVeitlkez;ik az, hogy beleesett v,a.gy beledobták a vízbe, avagy, hogy fürdés k,ö zhen járt s~erencsétlenül. Lehe/b, hogy mewöIlJték, felölt:Öj~tl81tt.ék s a vízhe dobták, ~le lelh et, hog,y meggyHkol't ák, levetkő~tették s úgy lökték a ví~be, hogy fürdés köz;ben hefultnak var,t sák. 9. A hulla ruhaz-se,b ében levő óra mut1wtj1a, hogy mikor kerülhetett. az iHet'ő a víz he. U gy;an'is a vÍZlhen a legjobb zár6sze,rke' ~etü óra is, egy órán ibeIül meg'áJll. I sm!etlem , hogy a vízben ,talált huUára nézve biz'tos adatot, ami bizonyHékot képez, csak a boncolás szolgáltathrut. Olyan esetekben, amidőn olYían egyéb me] lékkJö1riiJmény'e k vagy olyan fe!.tünő küLső séreilmi nyomok: t!a lálhatók, aJmely:ekből ell,ső láJtlsZlatI'1a alz követ:kezte1bhet.ő, hogy szándék'Üs bűnte1tt töri bént, terméBzetesen a vizlHgálóbiró meg fo~:a taI'1t.ani rö,g tön a birói h 1111ab OíIlC ol áslt. De ha ilyen világos tjel,e k nincsenek és az eset. nem látiszik lnilldjárt bűnl t.eUnek, a kir. ügylég,zis égnek nem leS'z módj,á ban birói hull ab on c o[,áJst inditV'á-
•
,
. "
.
..
.J '
,
"
~" 'O·
, ,
'
t
"
.'
.
•
....
-' .....
"
ffM
•
e:;
2. ábra. Gyermekölés. Vízből kifogott s macerálódott 1gyermekhulla (el nem vágott köldökzsinórral.)
55
nyozni. EnnéHogva az orvosrendől'i boncohlst k1ell megtartani és amosIt kifejteit tekből nyilvánvaló, hogy nem ajánlható eléggé valamennyi ny'O'm ozó haiós.ágnak, ha szí vén viseli az igazság kiderHését, hogy a járáls orvosok,at és községi, iHetve körol"Víosokwt egyenesen s.zorílt,sák ilyen esetekhen a hullaboncolás megL. ejtésére.
5. FuUadási halál.
A fulladási halál eseteinek ismerete egyike a legl enyeges eb beknek a nyo:Il1'Ozór:a nézve. Az ide!taI"tozó halálnemlek előfordu1hatnak oly eset.ekJben, amidőn véletlen vagy öngyilkosság folYItán állott. he a hJalál és bűnügy nenl forog fenn. ·Vanna;k a:z onban eseltle k, ahol ,a:z elha;láJlozás öngyilkoss'ágnak látszik, de 11lJég'IÍS biint,ett követtetett el, p1. ha az áldoz'at,o.b a gyilkol3srug util.n f,elaíkJas7Jtio ti,á k. A halál alka lllindezen es·e tekben e186 lát'8 zatra egyformának tünik fel, mer't nincsenek a hullI án oly világosan lálthat:ó kiHső jelek, miIlJi az agyon:ÜJt-ött, agyonlőtt 'e gyén hulláján. E,z nen1 ritka eset .az erős'zakos ha!lálnemeknél, hiszen már előbbi fej tre g'e,tései:rukn él láttuk, hogy a vízbe dobo,t t vagy vízhe ugrotit elnber hullája egYll1áshoz hasonló, épp úgy, mint a m,á s áll tal f,ela:kasz:t:o tt IS a mawáJt fe1akasztn1.t emberé is; de éppen az. fogja képezni a nyomozás különösren nehéz feladalt át, hogy keUő biztonsággal kiderHse, vajjon bünt!e:t:t áldozata-e az elha!lt. Ennek a megkönnyítésére s'zÜllgálnak az al:lbbi iSlIler'81t,e k. A fulladási halál kelertJkezési módjai: 1. A lélegző nyil ás ok elzáratása sziÜárd vag'y folyékony tesi'telJ. (Lélegző nyilások: az orrnyilás és szájnyílás. ) 2. A JégzőuÍ:ak el tömése s,z,iJlárd va:gy folyékony testt/e l s a nyak zsinegelése (straI1gulat.iója). (Lélcg'zőII tak: a torok, a gége', a t'üdő.) . 3. A mellkas összenyomás a. A fulladási halál külső jelei:
56
1. A hullafoltok nagy kiterjedésüek és sötétvö'l'öS
szinüek; 2. a:z arc kékesvörös, duzlZ.adt, a szemek' lilldülle dItek, a nyelv kilóg; 3. az orrlyukakon, szájon, S'Zlem1bJédruknál SI a bőrön, k:ü!lönösen az arcon, de a nYaJl{lon és meUen is hajszál-éri vérö,lulések; - végül 4. gyakori a vizelet és héls-ár, férfiruknál a,z ondó kiürülése. A fulladási halál e'g yes esete1t külön táJrgyíaljuk. Az első csoport ba (a légző nyilá,s ok ,eIlzár~atáSláJhoz) t,artozik a megfulás s. a vízbefulás, amelyről már sZóloNunk; a második csoportba Ca lél'eg,zőUitak e]töméJséhez) a'z a,k!a s z.t ás, zsinegelés és megrojtáJs tartoznak. aj Az akasztás.
Azon esertiekben, midőn .akuS'Zltásról vtam s'Zó, valószinübb, hogy öngyi'lkosság történt, mint hogy bűn tett forogna fenn. FeJnőtt em,bert. ugyanis nem olyan könnyü felaikasztani s' eIDunkára egy emJh8lr llJem is elég. Felnőtt ember okVleHen védekezni fog a t;á;m'rudás ellen S a védek€zésnek legcsekélyebb: nyoma ilS áruló lehet. A kis gyermekeknél és tehetetlen aggoknál ily eset Inár inkáb b elképz~lhető, mert elzek eHem. tál1ó képessége számba sem jöhet. lVIindezek dacár&- a bűntett lehetőségét gyanus körülmények: kÖl zöt~ nem sz;aibad figYle lmen kivihl hagyni, mert sok Ilnrerénylő ruzért választja az ffinberölés ezen IDódj,á t, IDerlt\ a'~, kinek nyakát Z/sineg s,zorítlja össze, rövidesen elvesIzIti eszméletét s segélyért se'm képes kiáltani, meI'lt,l a s.zó el;a:kiad a torkán. Nagyvárosi utonállók a IOlllbos küh'ál'osokban éjjel a faágak közé bujnak s onnan dróthurkot dobnak a g'Y1anu'Llanul arra h[vladó idegen fejére. Egy rántáJssal jó erősen megszorít.ják a hurkot s aJZ előSlieltö bűntársak k'i~sebelik a,z, 'áldoZ/a'tot. :mz az ak' a:s:zrtás~ak, nlint bűnte;~ltnek a legdrasztikusabb módja. Vannak 1
'-
57
•
azonhan esetek, midőn első tekintetre. kétség,et~sé válik, hogy vajjon akasztás, mint biinlte~lt, vagy öngyill~osság forog-e fenn. Ilyen esetben azután a nyomozó ko'z'e g éJles:látására. és j6z'an eszére V'an szükség, hogy az igamság kiderüljön. A munka nem kömlYü, ID8Dt soksoor a bűn tett és ,aJz öngyilkos'ság jelenségei ugyanazok. Az alr c duzz/adt, a s'z áj habos, a nyelv kilóg, 'a sZle mek lddüled·~ nek s férfiaknál gyakran a J.uagönllés v:wgy vi'z18,l és, is beáll. Némi különbség' ffiutatkoz:hatik az ar'0sz.inben, mert ha az illetőt előb b megfojtják és a~uiián fe1akaszijáJk, aresnine szedeTjes lesz., míg tiJsz;~án akasztásnál az arcszin halla vány; továbbá a halála után flelaka.sztott em,b ernek nyelve nem SZOKott kil6gni, végül aka IS zit:ásnál a2iOill -a helyen, ahol a kötélen CSIOtIDÓ van kötve s ahol a kÖlt él a vizs.zintes he,lyzetből a füg-gtélyes irányba hajlik, a kötél nyoma is a vizslz!int~Slből fölfelé hajlónak látszik, ellenben ha valakit. kötéJlel m,e gfojtanak" annak nyakán a kö1hél nyoma csak vizszin tes le,sz. GyanuS' eHetekbe'll szá/molt keH vetnünk a;z egyéb mellékkörülményekkel is, melyek v,rugy az egyik, vagy a másik ese.t .] ehet ős égJét' igaz'ÜU ák.ÁlltruláJbaíl1 el kell g'ondolnunk, hogy volt-e oka az ille,lőneli öngyil!k'Ossá lenni, emésztet te-e bú, szerelmu, gyöltör/te-e gond, hetegség srtfb. s nem igazolja-e mindezeket e'g y sajá1kezüleg írt búcsúzó levél vagy elejtett nyilatkozat. Ez utóbbinál is alapol8 körültekintéssel kell vizsg1álódni, ugy.anaz,-e 'a z íDás. olyan -e a tinta" papir, toll, mint a mÜlőt a meghalt s:z okotlt volt használni, mert ellenesetben a legalaposabb gyanu tiinik fel a gyilkosság leheltőségére nézve. \Tiszont puha~tolnunk ken az iránt is, hogy tulajdonképen kinek állot:t volna érdekében az iUetöt lll!8ig"ölni ~ VoH-e ha ra gosra, ürököse, ad6s'a, eUenfele slt b. s ezek hoJ voHak a ké.rdéJses időben? El kel!! tOiV'ábbá gondolni, hogy vajjon min dia zt,
,
58
ami II helys'z inén láthaltó, előidézhett,e-,e lnag1a a frelakasztott e.mher~ MIHrt meg'ltörténhclt ik pl., hogy vala.kli a szoba közepén kötélen a rnelSlte,r ,gerendáról 16g; iábai alatit azonban nincsen szék v,a gy más< olyan hn'tordarab, amire felállva, magát a ge'r endára felköthettJe volna. lIa megáHapítást nyert, hogy láhai ~l1a tt il)'len nem is volt, lába pedig jó malg~asan v:a n a föld felett, akkor valószinütlen az öngyilkosság s inká b b az tehető fel, hogy máslo k aJkas
!J
-".:
-_. 59
t,ö tte mag'át, nyomban borotvával is megvágjba a nyakárt; ez vallóslzinübb iSi, mint a fordítotit sorrend, merl ha. valaki nyakát borotvával elvágja, akkor a nyak lnár nell1 elég erős ahhoz, hogy a testet a kötélen elbirja s a nagy vérveszteS!3ég miatt sem képes' az ille/tő magláJt még fel is akasztani. Akasztásnál kut'a lt ni kell az után is, hogy honnan való a kötél, nlert ha nem a felakasztott házából való, akkor ez mÜldenesetre gyanus körülmény. Meg kell vizsgálni azt is, hogy nem Iátni-e az akasztott emberen a dulakodás nyomait, mert bűntett esetén ez felnőt.t emhernél okvetlen fel is té~lel,ezhe,tő. Oly elubernél azonban, aki iszákos, az ilyen k'ar001á'sok és felhámhorzsO'lások sem birnak jelentőségget mert lehet, hJOgy részeg állapothan a KorcsmáJból jö,v et elesel~)t és összetörte és összeJkarcoltJa magát, haza érve pedig kötéllel vetett véget me,t ének. }"'ontos az is, hogy milyen nyomot hagyott háJt.ra a kötél s hogyan övezi a kötél a nyia kat. (3. és.4. ábra.) Egy alkalomnlal egy felakasz,tOltt embert ta1áiltak, akinél azonban a kötél csupán a,z iUetőnek áJlla alá volt köt;ve, a n~aik' hátsó része pedig szrubad volt, mivel 'a zonban a kötél nyoma a nyak háJJSÓ r,é3zén is látható volt~ nyilvánvallóvá let/t, hogy az iIletŐit előbb kötéllel megfojtották s azután elég ügyetlenül - csupán állát kö,t ve alá - felall{jasztották. A kötél nyomaiból hiába akarju/k rnegállapítalli azt, hogy a kötél a halál beállta előtt a.vagy ezután kerüt-e az illető nyakúra; a kötél nyo111ai e tekintetben eltérést nelU mutatnak. Nmn ajánlhatjuk eléggé a nyo1110zónak, hogy ily akasztási eseteknél leg'yen körültekintő s a; luellékkörülményeket a legnagyobb pontosságg'al állapítsa Illeg s csak ha alapos megfontolás és a nlellékkörüllnények összevetéséhől látja, hogy a halál előidézé sénél idegen kéz játszott közre, kérje az ügyészségtől a birói szemle indítványozását.
... .')=
~t
•
-'----' r ,
'..--' .t"
l
i
•,.
I·
~-:-..,-~.--------
,
,
-
. --". -
,
,ff "
""i%~
p.. ~ -
t
f
,
,
-
,
,I
,;
I
i
l
!
f
.-----,--l
,
'. ,
.-
I
;
.I
I
I
i
-
! .
,'~.
I r f '
3. és 4. ábra. 1. Zsinegelés és II. önaka"ztás közötti különbség szemléltető en ábrázolva. (A zsineg irányának felel meg az akasztási barázda).
'"I
... !
it
,
61 .Előfordult
ugyanis, hog'y egy beteges eInber elkeseredésében felakasztotta magát s a nyolllozÓ tisztán anliatt, Inert az illető feleség'ének udvarlója volt, birói szemle megtartását kérte. A nyomozó kérelInének helyt adó biróság a helyszinére kiszállott, de öngyilkosságnál egyebet megállapítani nmn tudott, mert a nyo.mozó azon feltevését, hogy az ak'a sztást a nleghalt egyén felesége és ennek udvarlója vitték véghez, semmi bizonyíték vagy körülmény nelTI tárnogatta. Ily módon természetesen felesleges mun)k a és költség keletkezik, mit alapos megfontolással el lehet kerülni. Igen fontos a hulla nyakán talált zsineghurok kötésének alakja is, Inert másképen köti az em ber saját maga nyakára a h nrkot és másképen luás ember nyakára. Ennek luegfigyeléséből könnyebb a nleg_ állapítása annak, vajjon öng'yilkosság, avagy büntett fordult-e elő. hj A zsinegelés.
A zsinegelés (strangulatio) az erőszakos halálnak azon lllódja, Iuidőn valaluely kötelet, zsineget stb. -t yalakinek szorosan a nyaka köré csavarnak, vagy hurkot vetnek a nyakra, minek következtében a halál rövid idő mulva beáll. Ily módon előfordult haláleseteknél inkább bűntettre gondolhatunk, 111int öngyilkosságra. U gyanis az öngyilkos nem igen lenne képes arra, hogy a zsineg két végét addig húzza, míg a nyakára csavart zsineg a halált előidézi.
. Mindazonáltal vannak ki vételek, mert már megtörtént, hogy valaki hurkot kötött a nyakára s a kötél végét az ágyoz kötötte, azután a hurkot annyira D1egfeszítette, hogy megfulladt. Más esetben az öngyilkos a kötél eSOTIlója alá egy botocskát dugott s azt csavarszeriien addig forg'atta, Il1Íg a kötél lneg-
~ ........ ~
62
fojtotta. Az önzsinegelés ezen lnódjai igen ritkák s nálunk neln igen volt rájuk eset. A zsinegelés, nlint bűntett, bűnügyi krónikánkban Iuár ismeretes. N{ajláth volt országhirónaIk a llyakára gyilkosai hurkot vetettek, hogy zajta.lanul végezhessenek vele. Szegénylegényeinknek régi idő ben a karikás volt a leg'jobb fegyverük, ezzel fogták a lovakat, - miként manapság a csikó sok szokták, - de egyúttal ezt CRupták rá a. lovas nyakára is s lnidőn a hosszú ostor n yaka köré csavarodott, egy erős rántással lehúzták a lóról. Ilyen karikással harcoltak 0k a szabadBágharcban. , A g)Tilkosnak is igen alkalmas a zsinegelés arra, hogy áldozatát minden zaj, lárma, vagy dulakodás nélkül kiildje a másvilágra. Ifa a zsineget valaki nem orozva, hanem az áldozat lenyügözése után Hleszti annak nyakára, úgy a dulakodás, illetve védekezés nyomai, karcolások, ruhaszakítások, véraláfutások alakjában okvetlen láthatók lesznek. Az akaszhhi és zsinegelés közti látható különbségek a következők: zsinegelésnél a kötél nyomai esakis vízszintesen haladnak, az arcszín szederjes, az akasztásnál, mint már ismertettük, a. kötél nyomai a vízszintes iránytól eltérve felfelé irányulnak, az arcszín halavány. (1. 3. és 4. ábra.) Egy alkalommal valakit nadrágsz.í jjal fojtottak meg s a szíjon levő lyukak a hulla nyakán is látható nyomokat bagyt.ak hátra, Később a gyanusítottnál találtak is egy szíjat, melyen pontos mérések szerint a lyukak szin tén olyan tá vo lságra vol tak egYInástól, mint a hulla nyakán levők, ami által bizonyítva volt, hogy tényleg a kérdéses szíjjal fojtották meg az illetőt. Akla s.z t;á snál a hullafoiLtok a függő -teSt legalsó részén, tehát alábaknál tünnek elő s ha. a hulla hoszszabb ideig, lega~lább 15 óráig függve is ma~adt, a
63
hullafolbok ezen helyről el nem .t,l lnnek. Ellenben a zsinegelésnél, ha a huHát fel nem ,a kaszlitjáJk, a hulrlafoltok a test lazon részén lesznek l áthat ókl, Wffie1lyle n a huUa. fekI3:z ik. Egyebekben 'mondhaijuJlc, hogy az akasztás és :osinegelésllél vannak ol~ankülöTIJhségek is, lnel-yek a .hnlla felboncolása után annak belsejében. látha,tók, eZle k iSll11erte1ése azonban iti fölö'sl eges, mert a nyomozó ,a hulla kii/lső megS'zemléléS'énél őkeit úgy 8e'111 láthatja, m'e gem:lítésük azonban azérit fontos, mert kétl8iS e,s'eteíkben a bonco,ló orvos nyujit :t7is~lta klé pet arról, hogy vajjon a halál oka aokla s,zlt ás volt-e, a,v agy zsinegelés, a,m i viszont a nyomozót ar~a nezve tádékoz,t.aija, hogy öngyilkosságot" ava,g y gyilkosságot kell-e ink,á:bb feltételeznie. , Olykor azonhan .a mellélrik'öriilménJnekből is lehet a halál okára követke.ztetni. Igy egy alk,a lom,m aI egy száraz kútbó:! egy hullát huzJtia k ki, melynek nyelve vége le volt harapva s nyakán kÖlt él nyomia i JáJtszoit.ak. Ebből lütünt, hogy az iNetőt, előbb m8'g~fojtortlták s azután dobtáJk a kútba, mely alkalomm;a ,l wz összecsatt.anó fo'g sora nyelvét lem~t,sZ'ette. Más alkalomnlal a kutból egy hullát huztak ki, nlelyen a későbbi n181g'Vlizs.gálá'Skor szintén kÖlt él nyoInai lát.szotltJak, de nyelve nem l6gott k!i, amJiből viszont azt. l'eJhelt eU köve,tkez:tetni, hogya köl:lél a halál beáll t.a ut.án kerül t a,z ille !'ő nytakára. A nyomoz,á s ki is derít;e;fibe, hogyakötell et azon embereik illesz.tetlt ék a hulla nyakára, akik ,a zt a kÖitléln&l foglV1a a kútból kihúzták. ej A megfojtás. me~foj, tás es.3Jk bűntl ettnéJ leheb a ily módon öngyilkoslSág~ot~ nerm leheü
A kézzel való
halálok/a; merlt elköve\t ni. Hiá'h a sz'OrÍJtaná ÖISlsz,e Vlala,kii !kelzedveil a torkát., mire es.z,m életét kezdené vesziteni, ia,g jai ils annyira eHal1'kla dnána1k, hogy a folyta.tblagos 'SlzorÍi.ásra képtelenné válnék.
,-.- -_o 64
.'
A kéz,zel való lneg'Iojltás alb ban áll, hogy v,wlakinek n. 'torkát kézzel ö<s'SzeszorH.ják, mely an{lai1ommal a nyelv feneke a torok háj tulsó falához nyomulván, a légző urtat elzárja; a nyak főerre1inek IDle gs:züríriJása áJltal pedig a,z agyb'a n vél"pangás áll elő, mely elsZ'ffiéletl ens églelt, végÜlI a gégei,deg (nervus vagus) öss,zeIszorítása fuUadást idéz elő s beáll a halálI. A kézzel való megfojtásnál rendesen a l{!éz ujjai nYO'll10!t, hagynak a nyakon. Igy ha y,alaJkit jOlbb }{!ézzel r,a gadnak torkon, la nnak nyaka jobb oldalán a hüvelykujj, baJ oldalán pedig a töhbi ujjak ny;omai is m'egláJt.szanak. Az ujjnyoIDlOk rendes:en kéke,svörö's szinüek. A !rézzel való m,egfoj.tásruál a tünetiek különben ugyanoJyanok, mint a zs'i negelésnél s a ke'trtő kö'zötJt
Igen ritka esetben fordul elő mint öngyilk:osls ág, azonhan előfol~dul nlint bűntett', gy1a kran mint v:éle1tlen baleset ls. Ide :t:arltozik az 01'1'- és' sZ'ájnytilrá,s befogása kéz,zlel; alll1~i alig képzelhető ell felnőtit egyénnel szem ben €llköv8Itv,e anélkül, hogy az ellenszegülés nyomai: karcolás, ütés, harapás ne legyenek felt,alálhatók. Gyakoribb eset valanlely puha tá:rg gy,all, ken-
65 dővel,
ágynemüvel, vánkossa1, pokróc0a,l való heltl3.lkia rás, rninek követk1eZltéJhen az orr és s.Ziáj elzárlai:ván, heál1h3.lt a meg"fu1lás úgy, hogy Hgy'éb kri11sér{~lmi ny;om az áldoza ton nelm t1alálhat,ó. Különösen ujszülött és csecse'luő ellen sz'Üklták ezt alka1mazni. ElŐlforduJt továbbá, hogy az áldoz,a tot éjjel áJlmáham rohaniák nleg s porkróccall vagy dunnáva[ heborÍluva fojtották nlleg, nlB1ly ,e set ben külső sérelm'i nyom szinJtién nem volt találha~, ó. 6. Öngyilkosság. l
Mikor valamely gyan us haláleset nYlomJozás,ára k,i indulunk, az- e,lső sZIa hály, hogy nyitott slZlemmel nézzünk mindent IS mindent jól megfigyeJljünk. Minden egyébtőil el tekintve, már m'agáJban ~éVie megnelhezí ti a nyomozáJst a-z" hogy ilyenkor az egés'z f,a Iu ÖSS,Zi8isz,a lad, a ház, az udVla,r és az ufca i,e le van kiváncsiJakkal, sir ó-rívó nép s éggel, akik iközötlt, hol ez, hol az !tud valamit; ennek a;z a néze:te, annak az a vJéleménye az esetről és ez ~ sok össze-viss zia beszélés nagJllon a1kiaJ.nl:a s arrra., hogy a nyomozó. !közeget megtéJvess,ze. E,ttiől csak egy mód ment me'g : 11 amindenlt, magunkl nylUgodta.n 81zemlélünk és ennek alapján elkezdünk uifele1;,t gondoU{)ozni, hogy hogyan kellettl it:t. ,a nnak, ~mi meg,· történt, '1e.f.olynia. Ha az a gyanu, hogy az eLhalt öngyill~os le:t:t , állítsuk egyhe gondola;tunkhan !azt, hogy mi mindernt kelletit neki megt'e nnie', hogy a tal,áJlt, állapot bel~ö'vet1ffizzék. Ha ennek folyaim án olyan mozzanatra jutunk, an~elye' t az elhaU mUlga nem vihetett. végbe: .a dolog gyanussá ke1z d válni s aikkor kiUJtassunk az után, hogy milyen e,g yéb gYla nuokok forognak fenn. Tudnunk kell, hogy vannak gyi1koHsá~i esetek, whol a tettes a bűn1tettet lÍgy haj1tda végre, bogy a;ZJu öngyilkosságnak lássák; de viszont vannak öngyilkosságok, -amehTBkelt .az öngyilkos úgy hajt v"iégre, hogy HZJámdékos bűnrhetitnek lássálc !{ülönös!S'Il előBünügyi nyomozás.
5
