4. Tétel Magyarázza el a gépszerelés módjait, műveleteit! Szerelési dokumentáció összeállítása: Szerelési dokumentációnak tartalmaznia kell a következőket: -
Műveleti utasítást Szerszám vagy készülék szerkesztését kérő lapot A szerelés tervezésének dokumentációit Szerelési gyármánycsaládfát Szerelési műveleti sorrendtervet Szerelési műveleti utasítást Szerelési szerszám vagy készülékkérő lapot Szerelési ellenőrzési utasításokat
Gyártmánycsaládfa: GYM: Gyártmány
GYM
SZE: Szerelési Egység 1 SZE
2 SZE
i SZE
SZR: Szerelési Részegység SZA: Szerelési Alegység
1 SZR
AR: Alkatrész
1 AR
2 SZR
3 SZR
1 SZA
2 SZA
3 SZA
2 AR
3 AR
4 AR
j SZR
k SZA
5 AR
GYÁRTMÁNY (GYM) • gyártási folyamat végeredménye • a gyártás révén megvalósítani kívánt, meghatározott társadalmi, emberi szükségletek kielégítését szolgáló termék (gyártmány: csomagolással együtt tekinthető forgalmazható terméknek) • általában összetett, tehát kisebb részekre, elemekre tagolható. SZERELÉSI EGYSÉG (SZE) SZERKEZETI EGYSÉG (SZE) • a GYM több kisebb egységéből illetve alkatrészéből álló, • konstrukciós és szerelési szempontból önállónak tekinthető része, • rendszerint önálló funkcióval rendelkezik a GYM-on belül, • a GYM más részeitől függetlenül szerelhető, kipróbálható. Pl.: motor, sebváltó. SZERELÉSI RÉSZEGYSÉG (SZR) — FŐCSOPORT (FCS) • a szerelési egység kisebb egysége, • funkcionálisan még működő, • a szerkezeti egység más részeitől különállóan is összeszerelhető, kipróbálható, ellenőrizhető. Pl.: motor indítómotorja, porlasztója.
ALCSOPORT (ACS) — SZERELÉSI ALEGYSÉG (SZA) • a szerelési részegység (SZR) kisebb egysége alkatrészcsoportja, • önállóan szerelhető (valamilyen mértékig előreszerelhető), • de funkcionálisan csak abba beépítve kezelhető (funkciója csak a főcsoporton belül értelmezhető).
n AR
Pl.: indítómotor forgó vagy álló része; tengely fogaskerekekkel ALKATRÉSZ (AR) • olyan építőelem, amely tovább nem bontható, • oldható és oldhatatlan kötéseket nem tartalmaz, • kereskedelmi áru, saját vagy kooperációs termék. • Pl.: forgórész tengelye
Szerelési módok: Jellegzetes szerelési eljárások technológiája: Álló szerelés (vagy helyhez kötött szerelés): Olyan esetben, amikor a munkatárgy áll (méreteinél vagy súlyánál fogva) és a dolgozók mozognak vagy a munkát egy csoport végzi. Mozgó szerelés (vagy szalagszerelés): A munkadarabot valamilyen anyagmozgató berendezés mozgatja és a dolgozók helyben maradnak. Kötött ütemű szerelés: Olyan szerelési művelet, amelynek a kezdési és befejezési időpontja előre meghatározott, illetve időtartama adott. Kötetlen ütemű szerelés: Olyan szerelési művelet, amelyet adott időn belül el kell végezni, de az időtartama nincs előre meghatározva, és a kezdési illetve befejezési időpontja nincs megadva. Szerelőrendszer: Adott termék szerelésére, előre meghatározott technológiai és szervezési követelményeknek megfelelően kiválasztott munkaerők, eszközök és eszközcsoportok egymáshoz rendelt és együttműködő összessége. Rugalmas szerelés: Olyan szerelési folyamat, amelynek során egyidejűleg többféle gyártmánytípus vagy részegység szerelése végezhető el. A rugalmasság lehet: • Funkció szempontjából, • Felépítés szempontjából, • Elrendezés szempontjából, • Működés szempontjából. Szerelő kisgép: Olyan gépi eszköz, amellyel a dolgozó a munkahelyen a szerelési műveletet könnyebben, gyorsabban és nagyobb biztonsággal hajthatja végre. Serelő automata: Olyan automatikusan működő gépi berendezés, amely a dolgozó beavatkozása nélkül hajt végre egy vagy több szerelési műveletet.
A szerelés tervezésének szempontjai:
Költség (y tengely) - Gyártási költségek | | - Szerelés | | - Alkatrész megmunkálása | Optimális Hiba, tűrés (x tengely) -
gazdaságosság (kevés ráfordítót összegből nagy profit jöjjön vissza, úgy hogy a termék minősége megfelelő) könnyű szerelhetőség (egyszerű össze és szétszerelhetőség) végátvételi követelményeknek való megfelelés (megfelelő működés, minimális selejt)
Kiegyensúlyozás célja, fajtái Célja: Ha egy forgótest tömegközéppontja nem esik egybe a forgástengellyel, akkor a centrifugális erő miatt felborul a testre ható erők egyensúlya. A kiegyensúlyozatlanság járulékos csapágykárosulásokat, rezgéseket, zajt vált ki, illetve az alkatrész anyagának kifáradásához vezet. Fajtái: - Statikus: A tárcsa alakú alkatrész súlypontja nem esik egybe a forgástengellyel. Megoldás: súlypont oldalán furatot készítünk. - Dinamikus: Nagyobb fordulatszámnál olyan centrifugális erők k lépnek fel, amelyek forgatónyomatéka igyekszik az alkatrész tengelyhelyzetét elforgatni. Megoldása: ellensúlyok, kiegyenlítő tömegek elhelyezésével. Kiegyensúlyozó berendezés szükséges. Szerelés szerszám-, eszköz- és segédanyag-szükséglete, alkalmazási területek: A szerelés szerszámjai, eszközei és segédanyag- szükségletei a szerelési dokumentációba fel van sorolva, minden eszközt, szerszámot csak a rendeltetésszerűen a megfelelő alkalmazási területen lehet alkalmazni. Szerelés szerszám-, eszköz- és segédanyag-szükségletet meg kell adni a szerelési dokumentációban. Siklócsapágyak és gördülőcsapágyak fel- és leszerelése tengelyvégre/ről és csapágyházba/ból A szerelés közben a csapágyak gyűrűit közvetlen ütésekkel nem szabad sem a fészekbe, sem a tengelyre kényszeríteni. A legegyszerűbb szerelőszerszámok a szerelőhüvelyek, melyekkel belső- és külsőgyűrűk helyükre kényszeríthetők. A kényszerítőerőt kézi kalapáccsal, vagy sajtoló berendezéssel fejthetjük ki Kiszerelés: Ehhez a munkához speciális szerszámokra van szükség. Ha szilárd illesztésű külső és belső gyűrűk kerülnek ki- és azt követően visszaszerelésre, a kiszereléséhez igényelt axiális erőt ezen gyűrűk közvetítésén keresztül szükséges biztosítani. A csapágygyűrűket a gördülőtesteken át terhelni tilos, mivel ebben az esetben a futópálya felülete vagy a gördülőtest felülete könnyen megsérülhet. Csapágyat szerelhetünk: - Mechanikusan (kisméretű csapágyakhoz) - Hidraulikusan (közepes és nagy csapágyakhoz) - Olaj befecskendezéssel (közepes és nagy csapágyakhoz) - Melegítéssel (közepes és nagy csapágyakhoz)
Ékszíjtárcsák, fogaskerekek, csiga és csigakerék tengelyre fel- és leszerelése különböző biztosításokkal történik, ez lehet anyás biztosítás, orros ékbiztosítás, rengeteg megoldás létezik rá, a leszerelés ezen biztosítások oldásával történik. Reteszek illesztése: A reteszeket általában szorosan illesztik a horonyba, de nem olyan szorosan, hogy a kötés viszonylag kis erővel ne volna bontható. A retesz szokásos tűrése h9, míg a horony tűrése attól függ, hogy milyen célt kell megvalósítani:
Tengelykapcsolók szerelése, beállítása: A kapcsoló három részből áll, egyik a hajtó a másik a hajtott tengelyre van szerelve, a középső a tégelykapcsolás fajtájától függ hogy mi, egy illesztett tárcsa, vagy gumicsillag, vagy más tengelyillesztő idom A tengelykapcsolást általában valamilyen oldhatókötéssel rögzítik le. Szereléskor ügyelni kell arra, hogy a szerelt tengelyek, egytengelyűek legyenek, különben másterhelést is kap a tengely, ami a szerkezet károsodásához fog vezetni. Beállítása: A rossz beállítás miatt a gép több energiát fogyaszt, sőt, túlmelegszik, így nemcsak rezgésvizsgálatot kell elvégezni. A beállításkor ügyelni kell arra hogy a kapcsolódó tengelyek egytengelyűek legyen, viszonylag kevés legyen a szögelfordulásuk. Kenőolaj, kenőzsír, szilárd kenőanyagok, tulajdonságaik: Kenőolajok: a különböző ásványolajokból előállított olyan termékek, amelyeket elsősorban kenési célokra használnak fel. A kenőolajok legfontosabb feladata, hogy az egymással érintkező szilárd testek (pl. dugattyú és hengerfal) elmozdulásakor fellépő súrlódási erőt a legkisebb értékre csökkentsék, vagyis az egymáson elmozduló részek között a kenést biztosítsák. A kenőolajokat a kőolajok maradékából, a pakurából állítanak elő. A tulajdonságokat adalékanyagokkal javítják fel Tulja.: - Sűrűség (-Kenési szempontból a sűrűségnek nincs ugyan jelentősége, de belőle következtethetünk az olaj kémiai összetételére. A különböző kenőolajok sűrűsé 0,9kg/dm3 körül van.) -
Conradson-szám (megmutatja az olaj minőségét, minél nagyobb a szám annál rosszabb az olaj)
-
zavarosodási és dermedéspont. (ahol az olaj olyan sűrű lesz, hogy az alkatrészek alig vagy egyáltalán nem tudnak elmozdulni. zavarosodási pont: bizonyos ásványok kiválnak az olajból mind dermedésnél, mind a hő hatására való hígulásnál, nem reverzibilis folyamat)
-
lobbanáspont (az a hőmérséklet, ahol az olaj már belobban)
-
viszkozitás (A viszkozitás a folyadékokban a belső folyadékrétegek egymáshoz képest való elcsúsztatásánál fellépő - súrlódás jellegű – mozgást gátló ellenállás.)
Kenőzsírok: A kenőzsírok a környezeti, ill. üzemelési hőmérsékleten alaktartó, konzisztens kenőanyagok, amelyeknek fő tömegét valamilyen kenőolaj és valamilyen sűrítő képezi. A sűrítő a konzisztens szerkezet kialakításához szükséges, az elmozduló felületek között a kenést a kenőolaj végzi. A zsírkenés előnyei az olajkenéssel szemben
• A kenési helyről nem folyik el, így alacsony a kenőanyag-veszteség. • A kent csapágy két oldalán gátat alkotva megakadályozza a szennyezők (por, víz, stb.) bejutását. • A kenési helyre egyszerűen eljuttatható. • A kenési helyen – zsírtípustól függően – több évig is használható, a gép állása esetén pedig védi a felületet az elszennyeződéstől. • Szakszerű használata esetén kisebb veszélyt jelent a környezetre. Tuljai.: - Viszkozitás A viszkozitás függ a hőmérséklettől (A viszkozitás a folyadékokban a belső folyadékrétegek egymáshoz képest való elcsúsztatásánál fellépő súrlódás jellegű mozgást gátló ellenállás.) - Kenőképesség (- tapadóképesnek (adhézió) kell lennie csak kismértékben, oxidálódhat és képezhet üledéket- magas hőmérsékleten sem párologhat el- alacsony hőmérsékleten is megfelelően folyékonynak kell maradnia) - Lobbanáspont (Az a hőmérséklet, amelyen a gőze begyullad, de a kenőanyag nem gyullad meg Tipikus kenőolaj lobbanáspontja kb. 250 C°,) - Gyulladáspont (a keletkezett olajgőzök már maguktól tovább égnek) - Kémiai stabilitás (használatközben a kémhatás ne változzon, mert ekkor fenn áll a korrózió veszélye) - Víz- és levegő leválasztó képesség (- a kenőanyag a vízzel nem képezhet emulziót, a levegővel keveredve nem szabad habosodnia) - Teljesítményszint (a kenőanyag mennyire képes megfelelni a kenési helyeken az összetett igénybevételnek) - Cseppenés pont (A zsír hővel szembeni ellenállásának jellemzője. Nem a maximális használati hőmérsékletet, hanem azt a felső határt jelenti, amelyiken még a zsír megőrzi struktúráját.) Szilárd kenőanyagok: grafit - Molibdénszulfid – MoS2 - Talkum – zsírkő = magnéziumszilikát Tulajdonság
Grafit C
Molibdén-szulfid MoS2
szín sűrűség (g/cm3) fémtapadó képesség súrlódási együttható olvadáspont (°C) üzemhőmérséklet (°C) kenőképesség kis és nagy terhelésnél korróziós közegben vegyszeres közegben lengősúrlódásnál
fekete 1,4-2,4 közepes 0,1-0,4 3500 -20-tól +430-ig jó/jó
szürke 4,8-4,9 jó 0,04-0,1 1180 -180-tól +350-ig jó/nagyon jó
Politetrafluor-etilén PTFE fehér 2,1-2,3 rossz 0,04-0,09 327 -250-től +270-ig nagyon jó/rossz
jó nagyon jó jó
rossz közepes rossz
jó nagyon jó nagyon jó
A szerelés biztonságtechnikája
