Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.502/2015/4. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2016/22 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2016.02.22. 2333/2016
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.502/2015/4. szám
A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Dr. Bagaméry-Szalay Róbert ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 23. szám alatti székhelyű) által képviselt KE-VÍZ 21 Zrt. (4400 Nyíregyháza, Vécsey u. 21. szám alatti székhelyű) felperesnek - Dr. Telek Katalin jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5. szám alatti székhelyű) alperes ellen közbeszerzési döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránti perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Csécsy Andrea ügyvéd (4024 Debrecen, Piac u. 28/B. 11/42. szám alatti székhelyű) által képviselt KEVIÉP Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 46. szám alatti székhelyű) beavatkozó - meghozta az alábbi ÍTÉLETET: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 30.000.-(harmincezer) Ft eljárási illetéket. A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt 80.000.-(nyolcvanezer) Ft perköltséget, valamint a beavatkozónak - 15 nap alatt 25.000.-(huszunötezer) Ft perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. 1
Indokolás: A Bihamagybajom-Sárrétudvari Viziközmű Beruházási Társulás (a továbbiakban: Ajánlatkérő) a 2014. március 10. napján feladott és az Európai Unió hivatalos lapjában 2014. március 13. napján 2014/S051 -084514. szám alatt közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) második része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a „vállalkozási szerződés a Bihamagybajom-Sárrétudvari szennyvízcsatornázása” megnevezésű, EU támogatással megvalósítani tervezett projekt keretén belül Bihamagybajom és Sárrétudvari települések szennyvízelvezetési és közös szennyvíztisztítási munkáinak tervezésére és kivitelezési feladatainak ellátására vonatkozóan, a szennyvízelvezetés esetén a FIDIC Piros Könyv, míg a szennyvíztisztítás esetén a FIDIC Sárga Könyv feltételei szerint a KEOP-1.2.0/09-11-2013-0003. számú építési beruházás tárgyában. A felhívás II.2.1) pontja az alábbiak szerint tartalmazta a teljes mennyiség adatait: „Vállalkozási szerződés a „Bihamagybajom és Sárrétudvari szennyvízcsatornázása” megnevezésű, EU-támogatással megvalósítani tervezett Projekt keretén belül „Bihamagybajom és Sárrétudvari települések szenny-vízelvezetési és közös szennyvíztisztítási munkáinak tervezési és kivitelezési feladatainak ellátására vonatkozóan, a szennyvízelvezetés esetén a FIDIC Piros Könyv, míg a szennyvíztisztítás esetén a FIDIC Sárga Könyv feltételei szerint KEOP-1.2.0/09-11-2013-0003 Műszaki tartalom: Bihamagybajom: gravitációs csatorna NA 200: 20.992 fm, melyből 27 fm nem elszámolható műszaki tartalom. házi bekötő csatorna D 160: 924 db 9.276 fm 1 db nyomás alatti bekötés, 50 fin D 63 PE bekötő vezetékkel és 1 db kis házi átemelővel. nyomóvezeték D 90: 630 fm nyomóvezeték D 110: 2055 fm átemelők: 5db Sárrétudvari: gravitációs csatorna NA 200: 18.280 fm házi bekötő csatorna D 160: 993 db 10.165 fin nyomóvezeték D 90: 1586 fm nyomóvezeték D 160: 2982 fm átemelők: 5db Szennyvíztisztító telep műszaki tartalom: 510 m3/d, 5100 LE kapacitású szennyvíztisztító telep mobil aggregátor az áramszolgáltatói karbantartások, áramkimaradások esetére a telep csökkentett üzemének ellátására A hálózatok vonatkozásában: Lőszermentesítés, vákuumkutas és nyílt víztartásos víztelenítés A csatornahálózat építést követő úthelyreállítás, próbaüzem lefolytatása 1 hónap, A részletes feladat meghatározást (közbeszerzési műszaki leírást) a dokumentáció tartalmazza. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő közutakon teljes szélességben történő aszfaltozása a projektben képződött maradvány forrás, illetve a projekt tartalékkerete terhére számolható el. a telep vonatkozásában: kivitelezéshez és üzemeltetéshez szükséges minden terv, tervdokumentáció teljeskörű elkészítése 2
építési engedélyezési tervek elkészítése építési engedély beszerzése vízjogi létesítési engedélyezési tervek elkészítése ~ vízjogi létesítési engedély beszerzése a létesítési engedélyben foglalt próbaüzem lefolytatása a Megrendelői Követelmények az elsődleges irányadó követelmények amennyiben ajánlattevő az Ajánlati Dokumentáció 5. Kötetében foglaltaktól (rendelkezésre álló tervektől) eltérő technológiát, műszaki megoldást kíván megajánlani vállalkozói javaslatában - a Megrendelői Követelményekre (3. kötet) figyelemmel - eltérhet. A megadott műszaki mennyiségek tájékoztató jellegűek! A becsült érték az elszámolható tételekre vonatkozóan 203.797.000.-Ft, tartalékkeretet tartalmaz és 540.000.-Ft nem elszámolható költséget tartalmaz. A becsült érték 7,43%-a a tartalékkeret. Becsült érték áfa nélkül: 2.743.090.000.-Ft.” A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés teljesítésének a határideje 2016. március 30. napja volt. Az ajánlatkérő a felhívás III. 1.1) pontjában határozta meg a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a III. 1.2) pontjában a fő finanszírozási és fizetési feltételeket, a III.2.1) pontjában pedig a kizáró okokat és igazolási módjukat. Az ajánlatkérő a felhívásban meghatározta az alkalmassági követelményrendszerét, amely -egyebek mellett - az alábbiakat tartalmazta: „III.2.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Az ajánlattevőnek a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolására az alábbi dokumentumokat kell becsatolnia és az ennek megfelelő alkalmassági feltételeknek megfelelnie: M.l. Az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított öt évben teljesített és átadás-átvétellel lezárult építési szerződéseinek ismertetése a szerződést kötő másik fél által adott igazolással a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban:Korm. rendelet) 16. § (3) bek. szerint. Az igazolásban meg kell adni: a megépített létesítmény megnevezését, az elvégzett munkák felsorolását, az ellenszolgáltatás nettó összegét közös vállalkozásként teljesített szerződés esetén a tagok által teljesített ellenszolgáltatások összegeit, a teljesítés idejét és helyét, a szerződést kötő másik fél nevét, címét, nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e ( Korm. rendelet 15. § (2) bek. a) pont). Ha a közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra vonatkozó referencia igazolás nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett építési beruházás egésze tekintetében köteles elfogadni, feltéve, hogy a teljesítés a közös 3
ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt és az igazolást benyújtó ajánlattevő által végzett teljesítés aránya elérte a 15%-ot. A bemutatásnak a jogszabályi minimumon túl tartalmaznia kell minden olyan adatot, amiből az alkalmasság egyértelműen megállapítható. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Alkalmatlan az ajánlattevő, ha az alábbi pontokban meghatározott követelmények közül bármelyiknek az alább megfogalmazott módon nem felel meg: M.l. Ha az ajánlattevő eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított öt évben átadás-átvétellel lezárva nem teljesítette legalább az alábbi referenciákat: a) 2 100 000 000 HUF értékű, szennyvízcsatorna létesítmény kivitelezésére kötött építési szerződést,és b) maximum két referenciából összeadva nem teljesített: 5 000 fin nyomó vagy nyomás alatti vezetéképítést és 35 000 fm gravitációs gerincvezeték építést és -10 db komplett átemelő építést, és c) 1 darab 300 000 000 HUF értékű, szennyvíztisztító telepépítés és/vagy bővítés kivitelezésére kötött építési szerződést, melyben a telep kapacitása elérte az 500 m3/d értéket. Egy referenciával több feltételnek is meg lehet felelni. . A referenciák a szerződés teljesítésének egészére vonatkozó alkalmasságot igazolnak.” Az ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában rögzítette, hogy az ajánlatok bírálata az Összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik az alábbi részszempontok alapján: Egyösszegű ajánlati ár (nettó HUF). Súlyszám 70 Vállalt jótállás (minimum 24 hónap, maximum 36 hónap). Súlyszám 10 Álláskeresők foglalkoztatása a szerződés keretén belül napi 8 órás munkarendben (minimum 10 nap, maximum 100 nap). Súlyszám 5 A szennyvíztelep fajlagos villamos energia felhasználása (kWh/ m3 tisztított szennyvíz). Súlyszám 30 A felhívás IV.3.4) pontja szerinti ajánlattételi határidő 2014. augusztus 15. napján 11.00 órai időpont lett. A felhívás VI.3) pontjában az ajánlatkérő további információkat tett közzé, a 9. pontja rendelkezett a fordítás vonatkozásában: Nem magyar nyelvű dokumentum benyújtása esetén a nem magyar nyelvű dokumentummal együtt annak magyar nyelvű fordítását is be kell nyújtani. Ajánlatkérő az ajánlattevő általi felelős fordítást is elfogadja (Kbt. 36. § (3). Ajánlatkérő kizárólag a fordítást vizsgálja. Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, amelyet az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott. Az eljárás során az ajánlatkérő összesen 3 alkalommal bocsátott ki kiegészítő tájékoztatást az ajánlattevői kérdésekre. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke 2014. június 12. napján a Kbt. 140. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett, mely alapján lefolytatott jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság D.290/17/2014. szám alatt hozott határozatában jogsértést állapított meg, a felhívás vitatott rendelkezését megsemmisítette (a legalább két település csatornahálózatát érintő referenciakövetelmény 4
indokolatlan és túlzó). A határozat ellen az ajánlatkérő által benyújtott keresetet az első fokon eljárt bíróság elutasította. Az ajánlattételi határidőre összesen 4 ajánlat került benyújtásra, közte a felperes mint közös ajánlattevő és a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft.(a továbbiakban: beavatkozó) ajánlata is. Felperes: Egyösszegű ajánlati ár (nettó HUF): 2.369.290.000.-'- Vállalt jótállás (hónap): 36 Álláskeresők foglalkoztatása a szerződés keretén belül napi 8 órás munkarendben (nap): 100 A szennyvíztelep fajlagos villamos energia felhasználása (kWh/ m3 tisztított szennyvíz): 1,19 Beavatkozó: Egyösszegű ajánlati ár (nettó HUF): 2.241.263.820 Vállalt jótállás (hónap): 36 t Álláskeresők foglalkoztatása a szerződés keretén belül napi 8 órás munkarendben (nap): 100 A szennyvíztelep fajlagos villamos energia felhasználása (kWh/ m3 tisztított szennyvíz): 1,08 A beavatkozó az ajánlatának 5-160. oldalain található dokumentumokat az üzleti titokként kezelendő - II. kötetében elkülönítve nyújtotta be, mely - egyebek mellett - a Kolozs megyei Vízmű által kiállított referenciaigazolást az ajánlat II. kötetének 31-34. oldalai, annak felelős fordítását pedig a 27-30. oldalai tartalmazták a „Víz-, szennyvízhálózatok és szivattyútelepek Szilágysomlyón és Bánffyhunyadon” megnevezésű építési beruházás kapcsán. A referenciaigazolás a Szilágysomlyón megvalósított munkák tekintetében az utcai gravitációs szennyvízcsatornázás 9.528,0 méter (PVC 200 mm, 250 mm, 300 mm, PAFSIN: 250 mm), gravitációs szennyvízcsatorna hálózat rekonstrukciója 3.116,0 méter (PVC 250 mm, 300 mm, PAFSIN: 300 mm, 500 mm), a Bánffyhunyadon megvalósított munkák tekintetében pedig utcai gravitációs szennyvízcsatornázás 6.099,0 méter (PVC 250 mm, 300 mm), gravitációs csatornahálózat rekonstrukciója 2.340,0 méter (PVC: 250 mm, 300 mm, 400 mm, PAFSIN: 500 mm) keretében történt szerződésszerű megvalósítását igazolta. A referenciaigazolás továbbá tartalmazta azt, hogy a szerződés közterületen került kivitelezésre a kivitelezési dokumentáció tiszteletben tartásával, s a létesítmény megvalósításához szükség volt folyó, vasút és országút alatti átfúrásokra irányított horizontális fúrással (ivóvíz-vezetékek és szennyvízcsatorna- vezetékek), továbbá folyók fölötti csőhidakra (ivóvízvezetékek) 150mm-, 200mm-, 250mm-, 400mm- és 700mm-es acél védőcsövekben. Az Ajánlatkérő 2014. augusztus 26-án — egyebek mellett - az alábbi tartalmú hiánypótlási felhívást (1. hiánypótlási felhívás) bocsátotta ki a beavatkozó részére: „Az ajánlat 27. oldalán csatolt referenciaigazolás felelős fordításából nem állapítható meg, hogy a feltüntetett „utcai gravitációs szennyvízcsatornázás” címén megadott mennyiség, gravitációs gerincvezeték építést takar-e. 5
Kérjük olyan referenciaigazolás benyújtását, melyből egyértelműen kiderül a gravitációs gerincvezeték építés teljesített hossza, és ezzel együtt két referenciából összeadva teljesül a felhívás III.2.3) pont b) alpontjában meghatározott alkalmassági követelmény is.” A beavatkozó kiegészített referenciaigazolást nem nyújtott be, ugyanakkor határidőben (2014.szeptember 01.), a hiánypótlási felhívásban megjelöltek teljesítésére benyújtott beadványában közölte, hogy az ajánlata 27. oldalán csatolt referencia igazolás gravitációs szennyvízcsatomázási sorai egyértelműen gerincvezeték megvalósításra vonatkoznak, melynek alátámasztására csatolta a Tebodin Hungary Kft. mérnöki véleményét, mely szerint a beruházás kiviteli terveinek vizsgálata alapján a referenciaigazolásban megadott utcai csatornázás - a magyarországi értelmezés szerint - gerincvezeték építésnek minősül („A román műszaki nyelvben a gerincvezeték ismeretlen kifejezés, ezért az igazolásokat a román nyelv szerint adják ki, szó szerinti fordításban azonban nem nem lehet gerincnek fordítani, de a megadott átmérők és funkció szerint ezek a magyar fogalmak szerint mindenképpen gerincvezetékek,”), továbbá a fentiek ellenőrizhetőségére benyújtotta a referenciaigazolás szerinti beruházás kiviteli terveit CD adathordozón. Az Ajánlatkérő 2014. szeptember 23. napján kibocsátotta a beavatkozó részére a 4. hiánypótlási felhívását az alábbi tartalommal: „Az ajánlat 31. oldalán csatolt referenciaigazolás és felelős fordítása a hiánypótlást követően sem tartalmazza, hogy egyértelműen mennyi gravitációs gerincvezeték építés valósult meg, így ajánlatkérő a 35.000 fm gravitációs gerincvezeték építés alkalmasság igazolásánál nem veheti figyelembe. Az ajánlat 67. oldalán benyújtott, majd hiánypótlás keretében kiegészített referenciában két, egymástól külön álló szerződés kerül igazolásra (I. és II. rész), melyek mennyiségei összeadva nem teljesítik a 35.000 fm gravitációs gerincvezeték építést. Kérjük olyan referenciaigazolás(ok) benyújtását, melyek teljesítik a felhívás III.2.3) pont b) alpontjában meghatározott alkalmassági követelményeket maximum két referenciából összeadva.” A beavatkozó a hiánypótlási felhívást előzetes vitarendezési kérelemmel megtámadta, melyben a 4. hiánypótlási felhívás tartalmát sérelmezte és kérte, hogy az Ajánlatkérő azt vonja vissza. A beavatkozó a beadványához (2014.09.26.) mellékelte az ajánlata 31-34. oldalain eredeti nyelven, illetve 27-30. oldalain felelős fordításban bemutatott referenciamunka megrendelőjének (Kolozs Megyei Tanács) a második nyilatkozatát (21714/DD/UIP/2014.09.25.), valamint annak felelős fordítását, miszerint a referenciaigazolás szerinti mennyiségek - összesen 21.083,0 m hosszban - utcai, városi közmű, szennyvíz gyűjtő és szállító gerincvezetékek, melyek Szilágysomlyó 6
és Bánffyhunyad városok közterületein vannak és nem tartalmazzák a szennyvízbekötéseket.
Az Ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította 2014. szeptember 25-én arra tekintettel, hogy a beavatkozó 2014. szeptember 01-én benyújtott hiánypótlása keretében nem nyújtott be referenciaigazolást a hiánypótlás keretében kért tartalommal, mert a jogi álláspontja szerint magának a referenciaigazolásnak kell tartalmaznia minden olyan releváns információt, amely az alkalmassági kritériumoknak való megfelelés szempontjából értékelhető, s erre az álláspontra figyelemmel nem elfogadható az ajánlattevő szakmai álláspontját megtestesítő egyéb dokumentum. Hivatkozott arra, hogy a 310/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés a) pontjának és 16. § (3) bekezdésének együttes értelmezése alapján magának a referenciaigazolásnak kell tartalmaznia minden olyan releváns információt, amely az alkalmassági kritériumnak való megfelelés szempontjából értékelhető. Nem elfogadható az ajánlattevő szakmai álláspontját megtestesítő egyéb dokumentumokkal való alátámasztása. Rögzítette azt is, hogy az Ajánlatkérőnek nincs lehetősége műszaki szakmai szempontból a referenciaigazolás tartalma alapján - a referenciaigazolásban nem szereplő -következtetéseket levonni, a referenciaigazolásban lévő adatokat, körülményeket továbbértelmezni, átértelmezni a referenciaigazolás tényleges tartalmát a feltételezhetően elvégzett műszaki tartalomra, a 310/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésben rögzített kötelem miatt. Az Ajánlatkérő ezt követően az ajánlatok elbírálásáról szóló 12/201.4.(X.31.) számú határozatát, illetve az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezését 2014. október 31. küldte meg az ajánlattevők részére, amely szerint az eljárás eredményes volt, az eljárás nyertese „KE-VÍZ 21” Zrt. - KÖTIVIÉP’B Kft. - AQUA-General Kft. közös ajánlattevők ajánlata lett. A beavatkozó ajánlatát arra tekintettel minősítette érvénytelennek, hogy a 4. hiánypótlás keretében az ajánlat 31. oldalán csatolt referenciaigazolás és az ajánlat 27. oldalán csatolt referenciaigazolás felelős fordítását kiegészítő, tartalmát és formáját tekintve referenciaigazolás kiegészítésnek tekinthető - a referenciaigazolás tárgyát képező projekt megrendelőjétől származó megállapítás tárgyú dokumentum az alkalmasság igazolásához nem vehető figyelembe a Kbt. 67. § (5) bekezdése alapján, mert az Ajánlatkérő a Kbt. 67. § (9) bekezdése alapján az ajánlat 31. oldalán csatolt referenciaigazolást és az ajánlat 27. oldalán csatolt referenciaigazolás felelős fordítását kizárólag az ajánlatban eredetileg benyújtott tartalommal veheti figyelembe, ez okból a beavatkozó ajánlata a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. 7
Az Ajánlatkérő tartalmilag nem a beavatkozó alkalmasságának a hiányát, hanem az ajánlatkérői előírásoknak megfelelő igazolás hiányát állapította meg. Az Ajánlatkérő megállapította továbbá, hogy nincs lehetősége műszaki szakmai szempontból a referenciaigazolás tartama alapján - a referenciaigazolásban nem szereplő -következtetéseket levonni, a referenciaigazolásban lévő adatokat, körülményeket továbbértelmezni, átértelmezni a referenciaigazolás tényleges tartamát a feltételezhetően elvégzett műszaki tartalomra. A beavatkozó 2014. november 05-én előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az Ajánlatkérőhöz, melyben az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását sérelmezte. Az Ajánlatkérő a beavatkozó előzetes vitarendezési kérelmét 2014. november 7. napján elutasította, amit a beavatkozó ugyanezen a napon vett kézhez. A kérelem elutasítását követően a beavatkozó 2014. november 10-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte a Kbt. 2. § (3) és (4) bekezdése, 22. § (3) bekezdése, 63. §-a, 67. § (9) bekezdése, 73. §-a, és 74. § (1) bekezdés e) pontja tekintetében- a jogsértés megtörténtének a megállapítását, az Ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, valamint az Ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását. A beavatkozó egy kérelmi elemet terjesztett elő, melyben sérelmezte az ajánlatának a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján történt érvénytelennek minősítését. Az Ajánlatkérő egyrészt eljárásjogi kifogást terjesztett elő arra alapítottan, hogy a beavatkozó a jogorvoslati kérelmét elkésetten terjesztette elő, melyre tekintettel a Kbt. 139. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 30. § f) pontja alapján a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítását kérte a Kbt. 139. § (4) bekezdésére figyelemmel. Az Ajánlatkérő az eljárást gátló kifogása kapcsán kifejette, hogy a 2014. szeptember 23. napján kelt hiánypótlási felhívásban egyértelműen a beavatkozó tudomására hozta, hogy a jogorvoslati eljárás tárgyát képező, vitatott referenciaigazolást nem tudja elfogadni, a beavatkozó az előzetes vitarendezési kérelmét 2014. szeptember 25. napján beadta, így beállt a Kbt. 137. § (5) bekezdés d) pontja szerinti tudomásszerzés időpontja, melyre tekintettel a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő 2014. október 6. napján lejárt, ez okból a beavatkozó a kérelme 2014. november 10. napján történt benyújtásával már elkésett. Az Ajánlatkérő másodsorban a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte annak érdemi elbírálását követően a 4. számú hiánypótlás ellen benyújtott előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában, és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésében, valamint az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában kifejtett indokokra tekintettel. A beavatkozó kérelme alapján lefolytatott D.696/2014. számú jogorvoslati eljárásban a 2014. november 26. napján megtartott tárgyalást követően 2014. december 11. napján meghozott D.696/8/2014. számú határozatban az alperes a beavatkozói 8
kérelemnek helyt adott, megállapítva, hogy az Ajánlatkérő a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. ajánlatának bírálata során megsértette a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 63. § (3) bekezdését, ezért az Ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, egyben az Ajánlatkérőt 1.000.000,-Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte. Az alperes az alábbiakra tekintettel alaptalannak tartotta az Ajánlatkérő eljárást gátló kifogását: A Kbt. 137. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre, vagy hivatalból indul. A (2) bekezdés kimondja, hogy kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező, vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát, vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység, vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a kérelem - a (4) bekezdés szerint eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított 15 napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. Az (5) bekezdés d) pontja kimondja, hogy a (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásra időpontjának kell tekinteni, ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek, és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját. A Kbt. 137. § (8) bekezdése szerint a (3)-(7) bekezdés szerint határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az alperes megállapította egyrészt azt, hogy a beavatkozó a jogorvoslati kérelmében az Ajánlatkérő 2014. október 31-én kelt összegzésében közölt, az ajánlatának érvénytelenségét kimondó döntést vitatta, másrészt azt, hogy az Ajánlatkérő a beavatkozó ajánlatának a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja szerinti okból történt érvénytelenné nyilvánításáról csak a 2014. október 31-én kelt eljárást lezáró döntésben döntött. A -beavatkozó az összegzéssel szemben a Kbt.-ben előírt határidőben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, s az Ajánlatkérő elutasító válaszát 2014. november 7-én vette kézhez. E tényre tekintettel a 2014. november 10-én előterjesztett jogorvoslati kérelem a Kbt. 137. § (3) bekezdésében megállapított tíz napos jogvesztő határidőn belül érkezett. Az alperes alaptalannak tartotta az Ajánlatkérő azon álláspontját, mely szerint a jogorvoslati kérelem elkésett azért, mert a beavatkozó már 2014. szeptember 23. napján tudomást szerzett a 9
referencia igazolás elfogadhatóságának kérdésében elfoglalt ajánlatkérő álláspontról a hiánypótlási felhívásból, majd 2014. szeptember 25. napján a hiánypótlási felhívás ellen előterjesztett előzetes vitarendezési kérelem elutasításából ismételten értesült az Ajánlatkérő álláspontjáról, tehát a jogvesztő határidő kezdetének időpontja nem köthető az összegzés kézhezvételéhez. Az alperes álláspontja szerint a hiánypótlási felhívás jogszerűtlenségét kifogásoló előzetes vitarendezési kérelem 2014. szeptember 25-én kelt elutasításával a beavatkozó nem szerzett tudomást az Ajánlatkérő 2014. október 31-én kelt eljárást lezáró döntéséről, így az eljárást lezáró döntés vitatására nyitva álló jogorvoslati határidő sem kezdődött meg ezen időpontban. Az alperes megállapította, hogy a hiánypótlási felhívás kibocsátása elleni előzetes vitarendezési kérelem elutasítása és az eljárást lezáró döntés a bírálati eljárásban egymástól elkülönült döntések, melyek vonatkozásában a Kbt. önállóan (és eltérő határidővel) teszi lehetővé jogorvoslati kérelem benyújtását. Ezen vitarendezési, illetve jogorvoslati lehetőségek között nem áll fenn olyan összefüggés, hogy a korábbi ajánlatkérői döntés jogorvoslati kérelemmel történő kifogásolásának hiánya a későbbi döntés vitatásának lehetőségétől elzárná a beavatkozót. Az Ajánlatkérő a beavatkozó ajánlatának érvénytelenségéről közbenső döntést nem hozott, a végső döntése az összegzésben jelent meg, ez okból a hiánypótlási felhívásban kifejtett álláspont, illetve az előzetes vitarendezési válaszban kifejtett ajánlatkérői érvelés, annak indokaitól függetlenül nem azonos az érvénytelenségi döntés meghozatalával. Az alperes hangsúlyozta, hogy a perbeli esetben két eljárás indítására nyílt jogszerű lehetősége a beavatkozónak, egyrészt a hiánypótlási felhívás elleni jogorvoslati kérelem, másrészt az ajánlatkérői eljárást lezáró döntés elleni kérelem, melyek egymástól független döntésnek minősülnek, ez okból eltérő időpontok irányadóak a jogvesztő határidő számítását illetően, ugyanis a hiánypótlási felhívás elleni vitarendezési kérelemre adott ajánlatkérő válasz időpontjában a hiánypótlási felhívás elleni jogorvoslati kérelem tekintetében kezdődött meg a jogvesztő határidő. Az alperes a határozata indokolásában - a kérelem érdemi elbírálása kapcsán - rögzítette, hogy a beavatkozó ajánlata az M.l. alkalmassági követelmény tekintetében - az 1. számú hiánypótlásban benyújtott tervekkel alátámasztottan érvényes volt, az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította az ajánlatot érvénytelenné az alábbiakra tekintettel: 10
- beavatkozó ajánlatában csatolt referenciaigazolásokból megállapíthatóan - amelyeket a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozata szerint már nem kért üzleti titokként kezelni - több referenciaigazolás szerepelt, melyek közül az Ajánlatkérő elfogadta a 67-68. oldalon csatolt, a Nyírmeggyes - Nyírcsaholy Önkormányzatok Társulása által kiadott referenciaigazolási, melyben Nyírmeggyes vonatkozásában 14.825 fm DN200 KG-PVC gravitációs gerincvezeték építése, továbbá Nyírcsaholy vonatkozásában 11.089 fm DN200 KG-PVC gravitációs gerincvezeték építése szerepelt. Ez a mennyiség (25.914 fin) a referencia követelményben meghatározott mennyiségnek (35.000 fm) még nem tett eleget. A vitatott, román nyelven kiadott, referenciaigazolás az ajánlat II. kötetének 31-34. oldalain, annak felelős fordítása pedig a 27-30. oldalain került csatolásra - egyebek mellett - a következő tartalommal: A referenciaigazolás a Szilágysomlyón megvalósított munkák tekintetében az utcai gravitációs szennyvízcsatornázás 9.528,0 méter (PVC 200 mm, 250 mm, 300 mm, PAFSIN: 250 mm), gravitációs szennyvízcsatorna hálózat rekonstrukciója 3.116,0 méter, (PVC 250 mm, 300 mm, PAFSIN: 300 mm, 500 mm), a Bánffyhunyadon megvalósított munkák tekintetében pedig utcai gravitációs szennyvízcsatornázás 6.099,0 méter, (PVC 250 mm, 300 mm), gravitációs csatornahálózat rekonstrukciója 2.340,0 méter, (PVC: 250 mm, 300 mm, 400 mm, PAFSIN: 500 mm). Az 1. sz. hiánypótlási felhívásra - melyben az Ajánlatkérő a megépített gravitációs szennyvízcsatornák „gerinc” jellegének igazolására hívta fel a beavatkozót - a beavatkozó benyújtotta a vitatott referenciaigazoláson megjelölt két településen megvalósított csatorna beruházás DWG formátumú tervlapjait tartalmazó kiviteli tervdokumentációját, mely alapján megállapította, hogy „A tervdokumentáció helyszínrajzi tervlapjain a nemzetközileg járatosnak megfelelően vastag vonallal jelöltek a megvalósítandó csatorna nyomvonalak. A terveket megvizsgálva, az utcai, hosszanti nyomvonal vezetése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a megvalósított csatornamennyiség a magyar szaknyelv szerint „gerinc” vezetéknek minősül (határozat 20. oldal 4. bekezdés). A fentiek alapján a határozat tényként állapította meg, hogy a beavatkozó ajánlata 31-34. oldalain csatolt referenciaigazolás és annak az ajánlat 27-30. oldalain szereplő felelős fordítása alapján az abban foglalt keresztmetszeti méretekből, a kérelmező 1. számú hiánypótlása során csatolt kiviteli tervekkel összevetve, a tervek tartalmára figyelemmel aggálytalanul megállapítható volt, hogy a referenciaigazolás szerinti mennyiségek utcai gerincvezetékek kiépítésére vonatkoztak, bekötővezetékeket nem tartalmaztak. A bekötővezetékek járatos keresztmetszeti - átmérő - méretei 80-125 mm közötti (általában 100 mm) tartományban 11
találhatóak, ezt meghaladó méretek csak ritkán, jelentősebb méretű közintézmények bekötővezetékei esetén fordulnak elő. A csatolt tervdokumentációval összevetve a referenciaigazolás felelős fordítása alapján kétséget kizárólag megállapítható volt a kiépített vezetékek gerincvezetéki rendeltetése, így a beavatkozó az ajánlata 67-68. oldalán csatolt referenciaigazolással együttesen - azaz két referenciával igazolva - teljesítette az ajánlatkérő által a felhívás III.2.3. M.l. b) alpontja szerinti alkalmassági minimumkövetelményt. A határozat rámutatott arra, hogy a beavatkozó által elvégzett mennyiségeket nem a kiviteli tervek-tartalmazták, hanem a referenciaigazolás, azaz a referenciaigazolás tervekkel való összevetése során is a referencia megfelelősége az igazolás alapján állapítható meg, melyhez a tervek vizsgálata csupán támpontot nyújt, a más szaknyelvet használó országban elvégzett munkák egyértelmű beazonosíthatósága, a Magyarországon járatos - gerincvezetéki -besorolásnak való megfeleltethetősége érdekében. Az alperes figyelemmel volt arra is, hogy az Ajánlatkérő a felhívásban foglalt teljes mennyiség adataiként ismertetett műszaki tartalom körében „gerincvezeték” kifejezés nem szerepelt. A felhívás 11.2,1. pontja a csatornákat akként különböztette meg, hogy „gravitációs csatorna” és „házi bekötő csatorna” vonatkozásában eltérő átmérő adatot rögzített. A „gerinc” jelleg tehát méret alapján volt beazonosítható, melynek a referenciaigazolás teljes mértékben megfelel, ugyanis az azt is tartalmazta, „utcai” gravitációs csatornaépítést igazol. Az alperes e megállapításra figyelemmel kifejtette azon álláspontját, mely szerint az utcai szennyvízcsatornák megadott átmérőire tekintettel nem volt indokolt annak felvetése, hogy a megadott mennyiségből mennyi a „gerinc” csatorna mennyisége, az e tekintetben nem volt hiányos, ez okból nem volt indokolt az elrendelt hiánypótlás. A referenciaigazolás minden olyan adatot tartalmazott, amiből az alkalmasság egyértelműen megállapítható volt, következésképpen az Ajánlatkérőnek felvilágosításkérési joga volt csak a Kbt. 67. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. Az alperes hangsúlyozta továbbá azt, hogy az Ajánlatkérőnek nem kellett a referenciaigazolás tartalma alapján a referenciaigazolásban nem szereplő következtetést levonni, adatokat tovább értelmezni, átértelmezni. Az igazolásban szereplő, méret szerint a megépítendő vezetéknek megfelelő, utcai gravitációs csatornára vonatkozó adattartalom az igazolásban szerepelt. A felperes a keresetében az alperes D.696/8/2014. számú és 2014. december 11. napján meghozott határozata bírósági felülvizsgálatát és elsődlegesen egyrészt annak megállapítását kérte, hogy a beavatkozó jogorvoslati kérelme elkésett, 12
másrészt az nem volt megalapozott, mert a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen, másodlagosan az alperes határozatának a hatályon kívül helyezését és az alperesnek új eljárás lefolytatására történő utasítását, valamint az alperesnek a perköltsége megfizetésére történő kötelezését kérte. A felperes kifejtette azt az álláspontját, hogy az Ajánlatkérő 2014. augusztus 26. napján hiánypótlási felhívást küldött a beavatkozó részére, melynek tartalmából egyértelműen megállapítható a felhívás III.2.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M.l.pontjában foglalt alkalmassági minimumkövetelményeinek történő megfelelőség, az, hogy az utcai gravitációs szennyvízcsatornázás címén megadott mennyiség gravitációs gerincvezeték építést takar-e. A felperes jogi álláspontja szerint a beavatkozó ily módon már 2014. szeptember 25. napján minden olyan információ birtokában volt, amely alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezhetett volna, amit a Kbt. 137. § (3)-(5) bekezdéseiben írtak biztosítottak a számra. E tényre figyelemmel a beavatkozónak a jogorvoslati kérelmét 2014. 09. 25-től számított 15 napon belül be kellett volna nyújtania, ez okból a jogorvoslati kérelme 2014. november 10. napján már elkésett. A felperes kifejette továbbá azt az álláspontját, mely szerint a a beavatkozó 2014. szeptember 23. napján ismételten tudomást szerzett a referenciaigazolás elfogadhatóságának kérdésében elfoglalt ajánlatkérői álláspontról a hiánypótlási felhívásból, mellyel kapcsolatban a beavatkozó előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő szeptember 24-én, amelyet az Ajánlatkérő 2014. szeptember 25. napján elutasított. E tényre tekintettel a beavatkozó minden olyan információ birtokában volt, amely alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezhetett volna. A beavatkozó azonban jogorvoslati kérelemmel nem élt, az Ajánlatkérő álláspontját elfogadta, s a korábban is ismert tényekre hivatkozással a törvényes határidő lejártát követően jogorvoslati kérelem joghatályosan 2014.11.10. napján már nem volt benyújtható figyelemmel arra a tényre is, mely szerint a 2014.10.31. napján megküldött írásbeli összegzés semmilyen új információt nem tartalmazott a beavatkozó számára, mert az Ajánlatkérő fenntartotta a 4. számú hiánypótlási felhívásban és a 2014.09.25. napján kelt előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában foglaltakat. A felperes hivatkozott továbbá arra, hogy a beavatkozó által az ajánlat részeként benyújtott vitatott referenciaigazolásban egyáltalán nem található meg a gerincvezetékre vonatkozó adat, ezért a referenciaigazolás nem felelt meg a felhívás III.2.) M.l. pontjában foglalt feltételeknek. A beavatkozó ajánlata kizárólag abban az esetben felelt volna meg a felhívásban rögzített alkalmassági minimumkövetelménynek, amennyiben olyan - a szerződést kötő másik fél által 13
kiállított - referenciaigazolást csatolt volna hiánypótlás keretében, amely megfelelően tartalmazta volna a gerincvezetékre vonatkozó adatokat. E körben hangsúlyozta, hogy az alkalmassági minimumkövetelménynek történő megfelelés megállapítása teljes mértékben az 1. számú hiánypótlási felhívásra tekintettel becsatolt referenciaigazolásnak nem minősülő -tervek alapján történt. A 4. számú hiánypótlási felhívásra csatolt referenciaigazolás pedig elkésett, mert ezt az igazolást az 1. számú hiánypótlási felhívásra kellett volna csatolni.A felperes álláspontja szerint az alperes jogellenesen átértelmezte a kiírás feltételeit, jogellenesen bírálatba bocsátkozott, melyet teljes körűen nem végzett el, s nem tisztázta teljes körűen a tényállást. Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és a felperesnek a perköltsége megfizetésére történő kötelezését kérte a határozatában már kifejtett ténybeli és jogi álláspontra. Az alperes hangsúlyozta, hogy a hiánypótlási felhívás jogszerűtlenségét kifogásoló előzetes vitarendezési kérelem 2014. szeptember 25. napján kelt elutasításával a beavatkozó nem szerezhetett tudomást az Ajánlatkérő 2014. október 31-én kelt eljárást lezáró döntéséről, így az eljárást lezáró döntés vitatására nyitva álló jogorvoslati határidő sem kezdődött meg ezen időpontban. A jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidőt a 2014. október 31-én kelt eljárást lezáró döntéstől kell számítani. Az alperes a határozatában kifejtett álláspontjával egyezően fenntartotta azt az álláspontját, mely szerint a beavatkozó ajánlata nem volt érvénytelen. Az alperes hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérőnek nem kellett a referencia igazolás tartalma alapján a referencia igazolásban nem szereplő következtetést levonni, adatokat tovább értelmezni, átértelmezni. Az igazolásban szereplő méret szerint a megépítendő vezetéknek megfelelő, utcai gravitációs csatornára vonatkozó adattartalom ugyanis az igazolásban szerepelt. Az alperes hangsúlyozta, hogy a román nyelven kiadott referencia igazolás és annak felelős fordítása, valamint 1. számú hiánypótlási felhívásra benyújtott dokumentumok alapján - a referencia igazolásban szereplő keresztmetszeti méretekből, a kérelmező 1. számú hiánypótlása során csatolt kiviteli tervekkel összevetve - a tervek tartamára figyelemmel -aggálytalanul megállapítható volt, hogy a referencia igazolás szerint mennyiségek utcai gerincvezetékek kiépítésére vonatkoztak, bekötő vezetékeket nem tartalmaztak. Az alperes érvelése szerint a beavatkozó által elvégzett mennyiségeket nem a kiviteli tervek tartalmazták, hanem a referenciaigazolás, a referencia megfelelősége az igazolás alapján volt megállapítható, melyhez a tervek vizsgálata 14
támpontot nyújtott. Az alperes hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérőnek nem kellett a referencia igazolás tartalma alapján a referencia igazolásban nem szereplő következtetést levonni, adatokat tovább értelmezni, átértelmezni. Az igazolásban szereplő méret szerint a megépítendő vezetéknek megfelelő, utcai gravitációs csatornára vonatkozó adattartalom ugyanis az igazolásban szerepelt. Az alperes továbbá hivatkozott arra is, hogy a felperes az ajánlatkérői döntés ellen jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő, ezért a felperes a közigazgatási határozat tárgyát nem képező kereseti kérelmet nem nyújthat be. A beavatkozó az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és a felperesnek a perköltsége megfizetésére történő kötelezését kérte. A beavatkozó a Kbt. 137. § (3-5) bekezdései rendelkezése értelmezése kapcsán arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárás, majd annak elutasítása után a 2014. november 10. napján benyújtott jogorvoslati kérelem önálló jogorvoslati lehetőség. A referencia igazolás megfelelősége kapcsán kifejtette azt az álláspontját, hogy az teljes mértékben megfelel az ajánlati felhívásban rögzítetteknek, valamint a Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésében, illetve 15. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. Az alperesnek a Kbt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a kérelem keretei között azt kellett vizsgálnia, hogy jogszerű-e az ajánlatkérő döntése a beavatkozó ajánlatának érvényessége vonatkozásában. A felperes keresete alaptalan. Az alperes a csatolt iratok és a felperesnek, valamint a beavatkozónak a 2014. november 26. napján tett nyilatkozatainak értékelését a közigazgatási eljárás során elvégezte, azokból helytálló következtetést vont le, indokaival a bíróság maga is egyetért anélkül, hogy azokat e helyütt megismételni kívánná mindössze a keresetlevélben foglaltakra tekintettel jegyzi meg az alábbiakat. A Kbt. 137. § (l)-(3) bekezdései önálló jogintézményként szabályozzák a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés elleni jogorvoslati kérelem benyújtásának lehetőségét. Ez olyan feltétlen jog, amely minden esetben igénybe vehető az érdemi döntés (közbeszerzési eljárást lezáró döntés) okozta sérelem orvoslásához, függetlenül attól, hogy adott hiánypótlási felhívást az ajánlattevő korábban nem vitatott. A felperes jogértelmezése teljes mértékben kiüresítené az érdemi döntés elleni jogorvoslat intézményét, mert a felperesi álláspont szerint kizárt lenne az ügy érdemében hozott ajánlatkérői döntés felülvizsgálata, amennyiben adott hiánypótlási felhívás jogszerűségét az ajánlattevő nem vitatta. Ennek az 15
az okszerű magyarázata, hogy egyrészt időbeli távolság van az akár jogszerűtlen hiánypótlási felhívás és az érdemi döntés között, másrészt a hiánypótlási felhívás időpontjában nem ismert az, hogy mi lesz az érdemi döntés. Éppen ezért nem véletlen, hogy a közbeszerzési eljárás sajátosságai, az eljárás mielőbbi befejezéséhez fűződő érdekek okán eltérő időtartam áll rendelkezésre a kérelem benyújtására jogsértés esetén (15 nap), illetve a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetén (10 nap). A bíróság ezért egyetértett azzal az alperesi állásponttal, mely szerint a vitarendezési, illetve jogorvoslati lehetőségek között nem áll fenn olyan összefüggés, hogy a korábbi ajánlatkérői döntés jogorvoslati kérelemmel történő kifogásolásának hiánya a későbbi döntés vitatásának lehetőségétől elzárná az ügyfélképességgel rendelkező kérelmezőt. A bíróság a vitatott referenciaigazolás kapcsán - a felülvizsgálni kért határozatban kifej ettek mellett, azokkal egyetértve - az alábbiakat hangsúlyozza: A „felhívás II.2.1. pontja”, valamint a ”111.2.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság” megnevezésű címszavak alatti részekben nincs szó külön „gerincvezetékről”. Peradat az, hogy a beavatkozó referenciaigazolása az M.l. pontban meghatározott valamennyi elemet tartalmazza, ez okból az hiánytalan volt, ezért a bíróság egyetértett az alperessel abban is, hogy a megfelelő részletességű és tartalmú referenciaigazolás (III.2.3. pontban rögzített, az alkalmasság megítéléshez szükséges minden adat rendelkezésre állt) kapcsán nem volt helye hiánypótlási felhívás elrendelésének (vagyis olyan, újabb referenciaigazolás benyújtásának szükségessége) a beavatkozó felé, vagyis jogszerűtlen volt az 1. számú, majd a 4. számú hiánypótlási felhívás kibocsátása, melyek kapcsán az 1. számú felhívásra - az ajánlatkérői kétségek tisztázása okán - a beavatkozó nagyon helyesen benyújtotta a referenciaigazolás szerinti beruházás kiviteli terveit CD adathordozón, s önmagában ezzel azonosíthatóvá és ellenőrizhetővé tette a referenciaigazolásban tett nyilatkozatát. „Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):” címszó alatt szerepel a „gerincvezeték”. Annak megítélése, hogy az ajánlattevő a referenciaigazolás tartalma alapján megfelel-e a minimumkövetelményeknek az Ajánlatkérő feladata, az igazolási módnak ugyanis a minimumkövetelményekkel összhangban kell lennie. Az M.l. alatt „az elvégzett munkák felsorolása” hozható összefüggésbe a perben vitás „gerincvezetékkel”. A pályázati felhívás „az alkalmasság minimumkövetelménye(i) kapcsán - egyebek mellett - a M.l.b) pontban azt írta elő, hogy a pályázónak maximum két referenciából összeadva 35 000 fm gravitációs gerincvezeték építést kell teljesítenie. A beavatkozó felperes által vitatott referenciaigazolása magyar nyelvű fordítása utcai gravitációs szennyvízcsatornázás adatait tartalmazza. 16
A bíróság megállapította, hogy a gerincvezeték kifejezés a magyar nyelvben idiómának minősül tekintettel arra, hogy ez a szóösszetétel mást jelent, mint amit tagjai önállóan jelentenek. E szóösszetétel előtagja ugyanis emberre vonatkozik, míg az utótag magára a dologra, nevezetesen a vezetékre vonatkozik. A gerincvezeték tehát idiomatikus kifejezés, olyan hungarizmus, melynek tükörfordítása nincs. Az ember vázát ugyanis a gerinc(csigolyaoszlop) alkotja, melyekhez bordák(elágazások) kapcsolódnak. A gerincvezeték tehát önmagában (jelzős szerkezet, illetve egyéb adatok hiányában) nem tükrözi a műszaki valóságot, tartalmat. A fentiekre tekintettel a bíróság megítélése szerint a román nyelv egyértelműbb, pontosabb a magyar nyelvnél, mert az a - románról fordított - kifejezés, hogy utcai gravitációs szennyvízvezeték egyértelmű értelmezési tartományt jelent. Ennek a kifejezésnek tehát csak az az értelme, hogy utcán elhelyezkedő, gravitációs üzemű és a szennyvíz elvezetésére szolgáló vezeték, ami - a keresetlevélben kifejtett állásponttal egyezően lehet az utcán elhelyezkedő, az egyes ingatlanok bekötő vezetékeinek utcai részei, továbbá a gyűjtő (gerinc) vezeték. A perbeli esetben az ajánlati felhívás szempontjából ■■ azonban a két dolog (gravitációs gerincvezeték, illetve utcai gravitációs szennyvízcsatornázás) az alábbiakra tekintettel nem más, csak máshogy nevezik. A Kbt. 60. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A (2) bekezdés szerint az egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. A Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja úgy rendelkezik, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében alapvető fontosságú rendelkezésekként határozta meg, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeit a felhívásában kell meghatároznia, az ajánlattevőknek az ajánlataikban az ajánlatkérő előírásainak megfelelően kell igazolniuk alkalmasságukat. Az ajánlatkérőt az ajánlatok bírálata során az a kötelezettség terheli, hogy az általa a felhívásában előírtaknak megfelelően ítélje meg az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Amennyiben az ajánlatban hiány, hiányosság van, úgy 17
széles körben biztosított a hiánypótlás lehetőséget annál is inkább, mert ez az ajánlatkérőt kötelezettségként terheli. A közbeszerzési eljárásokban a Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a,,.szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles az öt év teljesítését figyelembe venni. A Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése szerint a 15. § (2) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Ajánlatkérő a referenciaigazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is. Peradat az, hogy a Nyírmeggyes - Nyírcsaholy Önkormányzatok Társulása által kiadott referenciaigazolásból megállapíthatóan Nyírmeggyes vonatkozásában 14.825 fm DN200 KG-PVC gravitációs gerincvezeték építése, míg Nyírcsaholy vonatkozásában 11.089 fm DN200 KG-PVC gravitációs gerincvezeték építése szerepelt, mely összesen 25.914 fm gravitációs gerincvezeték megépítését igazolta. A perbeli ajánlati felhívás Bihamagybajom és Sárrétudvari települések szennyvízelvezetési és közös szennyvíztisztítási munkáinak tervezésére és kivitelezésére vonatkozik, míg a Kolozs Megyei Tanács által kiállított referenciaigazolás „Víz-, szennyvízhálózatok és szivattyútelepek Szilágysomlyón és Bánffyhunyadon” építési projekt kapcsán teljesített mennyiségeket is rögzítve igazolta 15.627 fm utcai gravitációs szennyvízvezeték megépítését. Az ajánlati felhívás és a referenciaigazolások elnevezése, és azok tartama alapján ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy a két építési projekt tárgy hasonló, egymással egybevethető, mert települések területrészeinek - közterületen történő - ellátását (szennyvízelvezetését/tisztítását) szolgálják. E megállapításra figyelemmel a bíróság értelmezése szerint az utca hosszanti vonala alatt elhelyezkedő „gerincvezeték” azzal a műszaki tartalommal bír, hogy területrészek ellátását, illetve egyes főnyomócsövek, medencék összeköttetését biztosítsa. Az Ajánlatkérő értelmezése azonban nem szűkíthető le a nyelvtani értelmezés szabályaira, hanem 18
szükséges annak a műszaki tartalom szerinti, logika szabályai szerint történő értelmezése is. A perbeli esetben a bíróság álláspontja szerint is az utcai gravitációs szennyvízvezeték hossza a vitatott referenciaigazolásból megállapíthatóan 15.627 fm, mely a nem vitatott 25.914 fm-el együtt összesen 41.631 fm-t tesz ki. A bíróság megítélése szerint semmiféle gátja nem volt annak, hogy a beavatkozó 1. számú hiánypótlásaként rendelkezésre bocsájtott kiviteli terv adatai alapján - az ennek értelmezéshez szükséges megfelelő műszaki ismerettel rendelkező bíráló bizottság - azonosítsa vezetéket, s állást foglaljon a vonatkozásban, hogy annak az ajánlatkérő által előírt „gerinc” jellege megállapítható-e, figyelemmel arra az ugyancsak a referenciaigazolásban szereplő ténynek, hogy a kivitelezés a szerződés szerint jó minőségben, közterületen történt. A bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a fentiek megállapításhoz elegendő volt a referenciaigazolás szerinti kiviteli terv beavatkozó által benyújtott formában - határidőben, az 1. számú hiánypótlási felhívás teljesítésére - történő csatolása. A bíróság tehát összegzésként - az alperes álláspontjával egyezően - azt állapította meg, hogy az ajánlatkérői előírásoknak megfelelő igazolás megtörtént, mert a döntéshez szükséges adatok a referenciaigazolásban szerepeltek. Összesen tehát a beavatkozó 41.631 fm „gerincvezeték” megépítését igazolta az ajánlati felhívásban meghatározott 35.000 fim gravitációs gerincvezeték építés helyett. A bíróság a fentiekre tekintettel a felperes alaptalan keresetét elutasította, egyben a 6/1986. (VI.26.) IM számú rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a felperest a feljegyezett eljárási illeték, valamint a Pp. 78. §-a alapján alperes részére a perköltség megfizetésére. Nyíregyháza, 2016. január 27. Dr. Bucskó István s.k. bíró
Végzés Az ítélet 2016. január 27. napján jogerős. Nyíregyháza, 2016. január 27. Dr. Bucskó István s.k. bíró
19
