4. modul Egészségügy: gyakorlatok
A
minıség
fejlesztése,
bevált
Idıkeret: 45 perc A 4. modul tartalma: 1. téma: Hogyan segíthetı elı az intézményi felelısségvállalás és elkötelezıdés kialakítása 2. téma: Bevált gyakorlatok a sürgısségi betegellátásban 3. téma: Bevált gyakorlatok a klinikai betegellátásban 4. téma: A családon belüli erıszak elleni egészségügyi projektek értékelése A 4. modul céljai: • Azoknak a lépéseknek a meghatározása, melyeket az egészségügyi menedzsment, illetve az egészségügyi munkatársak megtehetnek az interperszonális erıszak megelızése, illetve a hatékony beavatkozás terén • Bevált gyakorlatok és eljárások bemutatása • A minıségfejlesztés eszközeinek megismertetése
PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention
1
Háttérinformáció Az egészségügyi intézményekben bevezetendı fejlesztéseknek maguk mögött kell tudniuk az intézményvezetés – vezetı orvosok, adminisztratív vezetık, igazgatóság, stb. – támogatását és elfogadását. E nélkül egyrészt nem lehet sikeres a fejlesztés bevezetése, másrészt ez hitelesíti a változások iránti elkötelezettséget, ami a változások bevezetésének komolyan vételéhez szükséges. A vezetıség támogatása nélkül csupán egyedi, az egyes munkatársak személyes elkötelezıdésén alapuló változások bevezetését lehet megkísérelni, ami nem biztosítja a fenntarthatóságot, és nem érinti az egész rendszert. (Regan 2004:20ff; Hellbernd et al. 2003:59ff). Az interdiszciplináris (több osztály részvételével történı) munkacsoportok felállítása a párkapcsolati erıszakkal szembeni beavatkozás új módjainak kifejlesztésére, az új protokollok kialakítására több, késıbb sikerre vitt projektben is nagyon hasznosnak bizonyult. (Hellbernd et al. 2003:59ff). Az ilyen munkacsoportokba ajánlott bevonni az erıszakáldozatokkal foglalkozó szervezetek szakértıit is. A bevezetett projektek értékelése alapján megállapítható, hogy a korai felismerést, és a hatékony beavatkozást biztosító programok bevezetésének van néhány elengedhetetlen minıségbiztosítási feltétele, melyek nélkül a fenntartható, folyamatos szolgáltatás nem biztosítható (Westmarland et al. 2004; Regan 2004; Romito et al 2004; Hellbernd et al. 2003; Perttu et al. 2003): • A nemi alapú erıszakról szóló specifikus képzés biztosítása az adott egészségügyi intézmény dolgozói számára; • A speciális készségekre vonatkozó konkrét ajánlások, irányelvek és protokollok kidolgozása, megtanítása és alkalmazása, pl. hogy hogyan lehet rákérdezni az erıszakra, hogyan lehet biztonságos környezetet kialakítani a páciens számára ahhoz, hogy egyáltalán megfontolja, hogy feltárja-e a vele történteket, hogyan lehet úgy érdeklıdni a helyzete iránt, hogy a kérdezı ugyanakkor tiszteletben tartja az önrendelkezési szabadságát, mit lehet és nem lehet tenni abban az esetben, ha történt erıszak; • Az áldozat biztonságát elsıdlegesnek tekintı protokoll kidolgozása, írott szabályzattal; • A párkapcsolati erıszakra való rutin-rákérdezés bevezetése minden beteg esetében (rutinszerő szőrés az erıszakra), és nem csak véletlenszerően, mivel az utóbbi módszer magában hordozza annak veszélyét, hogy elızetes feltételezéseken, sztereotípiákon alapul; • Írásos tájékoztató-anyagok elızetes összeállítása és készenlétben tartása, melyeket a betegnek szükség esetén át lehet adni, és a bántalmazottakat támogató intézményekkel, szakosodott szolgáltatókkal való aktív kapcsolat fenntartása; • Pontos dokumentáció és munkafolyamat-követés bevezetése, folyamatos monitorozás annak ellenırzésére, hogy a rutinszerő szőrést ténylegesen alkalmazzák-e a munkatársak. (Forrás: Hanmer/Gloor/Meier et al. 2006) PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention
2
A brit Egészségügyi Minisztérium a családon belüli erıszak elleni fellépés körében az adott intézmény egészségügyi politikáját meghatározó egészségügyi menedzsment további feladataként jelöli még meg az alábbiakat (2005): Hozza összhangba az intézmény stratégiai dokumentumait a nemzeti párkapcsolati erıszak elleni politikával (ez Magyarországon egyelıre nem releváns, mivel ilyen politikánk jelenleg – 2009-ben – nincsen, Angliában azonban ez a terület meglehetısen fejlett); • Állítsa a döntéshozás tevékenységének középpontjába a bántalmazást szenvedett nık és gyerekek biztonságát; • Biztosítsa, hogy az intézmény intenzíven részt vesz a szakmaközi együttmőködésekben e területen; • Ellenırizze, értékelje és auditálja az egészségügyi intézmény családon belüli erıszakra vonatkozó adatait, és győjtse a megfelelı adatokat. Forrás: Department of Health (DH) 2005:83ff: Responding to domestic abuse: a handbook for health professionals
•
Mit tartalmazzanak a családon belüli erıszakra vonatkozó intézményi irányelvek? Az intézményi családon belüli erıszak elleni politikának legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: • Az irányelvek alapjául szolgáló elveket; • A párkapcsolati erıszak meghatározását; • Tájékoztatást az országos és a helyi háttérrıl, intézményrendszerrıl, összefüggésekrıl; • Az irányelvek által elvárt eredményeket; • Az egyes feladatokért felelıs beosztások megjelölését (pl. hogy ki jogosult/köteles kérdéseket feltenni a nınek a bántalmazással kapcsolatban, ki felelıs az irányelvek megvalósításának ellenırzéséért, stb.). A túl általánosan megfogalmazott felelısségek (pl. a “kórház minden dolgozója köteles...”) azt a veszélyt hordozzák, hogy végül senki sem lesz felelıs az adott feladatért. A fı felelısséget a beteg ellátásáért konkrétan felelıs személyekhez érdemes telepíteni. Az irányelveket képzésekkel, ellenırzési mechanizmusokkal, és a megfelelıen képzett személyzettel kell alátámasztani, ellenkezı esetben puszta szándéknyilatkozatokká válnak. Forrás: Department of Health (DH) 2005, p. 84 Mit tartalmazzanak a személyzeti irányelvek? • Annak kinyilvánítását, hogy támogatást, tanácsadást és tájékoztatást kívánnak nyújtani az áldozatoknak; • Az irányelvek jogi alapját; • Hogy mit fog nyújtani az intézmény a párkapcsolati erıszak áldozatainak; • Hogyan fogja kezelni az intézmény az elkövetıket; • Az irányelvek meghonosításának, megvalósításának és ellenırzésének módját; • Milyen képzéseket fognak nyújtani a személyzet számára. PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – 3 Building on good practice in violence prevention
Forrás: Department of Health (DH) 2005, p. 92 A WHO (2004) szintén meghatározta, hogy az egészségügyi menedzsment milyen módon fejlesztheti az egészségügyi intézmény reakciójának minıségét a családon belüli erıszakra: • A továbbirányítás körében rendelkezzen pontos információkkal a jogi és a szociális szolgáltatásokról, shelterekrıl, stb. A továbbirányítási hálózat lehet formális vagy informális megállapodások eredménye az egészségügyi intézmény, és egyéb szervezetek, intézmények között. • A nemi alapú erıszakkal kapcsolatos érzékenyítés növeli az egészségügyi intézmény dolgozóinak tudatosságát, és fejleszti ismereteiket; a vezetıség feladata, hogy ehhez képzések szervezésével, megrendelésével hozzájáruljon. • A titoktartás követelménye, illetve a bizalmat erısítı körülmények kialakítása szükségessé tehet fizikai átalakításokat, például falak, ajtók felszerelését függönyök helyett, illetve az ennek fejlesztését szolgáló képzések megrendelését. • Az orvosi dokumentáció fejlesztése szükségessé teszi az erre irányuló képzéseket, valamint az infrastruktúra fejlesztését is (pl, fényképezıgépek, a bizalmas adatbázisok megfelelı tárolására alkalmas szoftverek beszerzését, a papíralapú dokumentáció megfelelı tárolásának kialakítását), és mindezeknek az irányelvekbe való beépítését annak megjelölésével is, hogy ki jogosult ezeket kezelni. • A protokollokat a helyi körülményekhez kell adaptálni. • A képzéseknek ki kell térnie az erıszak felismerésére, a kérdezés módszereire, a továbbirányítás helyes módjára, stb. • Az akár párhuzamosan bevezetett, akár korábbról rendszeresen nyújtott, szexuális zaklatás elleni képzés az intézményen belül általában növeli az emberi jogokkal, önrendelkezéssel kapcsolatos tudatosságot, és segíti, hogy az erıszak-túlélı páciensekkel való munka is hatékonyabbá váljék. • A munkatársak számára nyújtott szupervíziós csoport lehetıvé teszi, hogy a munkatársak ott foglalkozzanak a párkapcsolati erıszakra vonatkozó esetleges dilemmáikkal, illetve a nehezebb eseteket ott dolgozzák fel. • A bántalmazott nık számára az intézményben indított támogató csoport a segítségnyújtás és hatékony egészségügyi beavatkozás egyik alacsony költségő módja, mely a gyógyító tevékenység összes többi területére kihathat ezekkel a betegekkel kapcsolatban. Forrás: WHO Teach VIP 2004 Eszközök az egészségügyi intézmények számára Az amerikai Family Violence Prevention Fund (Alalpítvány a Családon Belüli Erıszak Megelızéséért, www.endabuse.org) elnevezéső civil szervezet, mely évtizedek óta foglalkozik kifejezetten a családon belüli erıszakra adható hatékony egészségügyi intézményi válaszokkal, hasznos módszereket dolgozott ki az egészségügyi intézmények döntéshozói számára ebben a témában. PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention
4
A családon belüli erıszak projektek gazdaságosságát bemutató “Business Case for Domestic Violence Programs” c. anyaguk (FVPF 2007) segítséget nyújt ahhoz, hogy a családon belüli erıszak hatékyon kezelését biztosító programot bevezetni kívánó munkatársak megfelelı adatokkal és érvekkel legyenek ellátva, amikor egészségügyi intézmények szakmai, személyzeti és gazdasági vezetıivel találkoznak a program bevezetését szorgalmazva. A csomag információt tartalmaz a családon belüli erıszak egészségügyi hatásairól, az ebbıl következı egészségügyi ellátás költségeirıl, és arról, hogy a hatékony egészségügyi intervenciós programok hogyan tudják ezeket a költségeket csökkenteni. A Family Violence Prevention Fund és a “Physicians for a Violence Free Society” (Orvosok az Erıszakmentes Társadalomért Alapítvány) által kidolgozott excel-alapú program, “Return on Investment Tool” (befektetésmegtérülés-számítási eszköz) pedig abban segít, hogy az intézmények ki tudják számítani a hatékony beavatkozási programok potenciális gazdasági elınyeit az intézmény számára. A program egyben minıségfejlesztı eszközként is szolgál, mert elemzi az egyes infrastrukturális változások hatásait az erıszakáldozatok ellátásának várható változó eredményei alapján, és elımozdítja az ezzel kapcsolatos kutatásokat azáltal, hogy modellt tartalmaz a célzott változások követésére. A program bemutatója szintén tartalmaz adatokat a párkapcsolati erıszak egészségügyi következményeirıl, az egészségügyi költségekrıl, és meggyızıen érvel amellett, hogy ezeket az intézményi költségeket a jól átgondolt intervenciós programokkal hogyan lehet leszorítani.
PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention
5
2. téma: Bevált gyakorlatok a sürgısségi betegellátásban A jó gyakorlat indikátorai Egy családon belüli erıszak ellenes politika (irányelv) akkor tekinthetı jónak, ha megfelel az alábbi indikátoroknak: 1. A releváns szolgáltatások figyelembe vételével megállapítja a családon belüli erıszak definícióját. 2. Az irányelvek és protokollok átfogóak, és magukban foglalják a családon belüli erıszak által veszélyeztetett felnıtt és a gyermek áldozatok védelmét is. 3. Elsıdlegesnek tekintik az áldozat(ok) biztonságát, és minden elıírt tevékenységgel ezt szolgálják. 4. Magukban foglalják a tudatosságnövelést és a képzést. 5. Rendelkeznek az értékelési, ellenırzési és adatgyőjtési mechanizmusokról. 6. Szakmaközi stratégiai megközelítést alkalmaznak. Forrás: Brit Egészségügyi Minisztérium (Department of Health (DH) 2005, p. 90.) 1. rész: Sürgısségi ellátás, mentıszolgálat A sürgısségi ellátás gyakran az elsı, amely a súlyos bántalmazással találkozik (akár házhoz hívás miatt, akár, mert az áldozat az ügyeletre érkezik). Ilyen esetben az elsı egészségügyi szakember, akivel az áldozat “találkozik”, a diszpécser, így természetesen a diszpécserek képzése is szükséges eleme a hatékony beavatkozásnak. A diszpécsernek is ismernie kell a figyelmeztetı jeleket, illetve az áldozatok segítségkéréssel kapcsolatos nehézségeit, mivel a segélyhívó gyakran nem jelzi, hogy állapota családon belüli erıszak miatt következett be. Különösen igaz ez abban az esetben, ha az elkövetı hívja ki a mentıket. A diszpécserek és az ügyeletet ellátók egyaránt helyes, ha részesülnek a párkapcsolati erıszakkal kapcsolatos kommunikációs képzésben. A helyszínen gyakran az elkövetı is jelen van, így a képzésnek ki kell térnie arra is, hogy az elkövetıkkel hogyan lehet és kell kommunikálni. Tekintettel arra, hogy a párkapcsolati erıszak elkövetıje rendszerint minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál a bántalmazás fenntartására, e körben különösen fontosak lehetnek az önrendelkezési jogokkal, az orvosetikai kérdésekkel, az áldozat jogi lehetıségeivel, a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatos ismeretek. (A kiszálló mentıs-orvosnak pl. lehet, hogy pillanatok alatt kell eldöntenie, hogy egy férfi nem azért hívta-e ki felesége öngyilkossági szándékára hivatkozva, hogy így elszállíttassa és kórházi tartózkodásra kényszerítse a nıt, ami nyilván nehezebb döntés, mint ha láthatóan sérült személyt kell azonnali ellátásban részesíteni. Erre pl. segítséget nyújthat a párkapcsolati erıszakra utaló egyéb figyelmeztetı jelek felismerésének képessége, az áldozattal és az elkövetıvel való kommunikáció hasznos módszereinek elsajátítása.) A sürgısségi ellátás szakaszai: - Segélyhívás – diszpécserközpont - Helyszíni ellátás és szállítás – orvos / sürgısségi ellátást végzı ápoló / rohammentıs PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention
6
Kórházi felvétel vagy elbocsátás – orvosok, ápolók (általában a sürgısségi osztályon, traumatológián, sebészeten, belgyógyászaton, orr-fül-gége osztályokon, stb.). A mindezeken az osztályokon dolgozó munkatársaknak legalább alapfokú ismeretekkel kell rendelkezniük a családon belüli erıszak jellemzıirıl, rendelkezniük kell az áldozatokkal (és az elkövetıkkel) való kommunikációs készségekkel, és az alapvetı jogi információkkal. -
A diszpécsernek a puszta hívás alapján kell tudni azonosítani a családon belüli erıszakot, és megválasztani a megfelelı reakciót (prioritás felállítása, a reakció szintje – orvosi vagy ápolói csapat küldése, esetleg a rendırség értesítése is). Helyes, ha a diszpécsernek rendelkezésére áll egy adatbázis a környéken elérhetı szolgáltatásokról is (shelterek, segélyvonalak, áldozatvédelmi intézmények és szervezetek, stb.) A “terepmunkásoknak” szintén képesnek kell lenniük a családon belüli erıszak felismerésére amikor kiszállnak a helyszínre, és a diszpécser segítségével képesnek kell lenniük arra, hogy a közvetlen egészségügyi beavatkozáson túl további információt nyújtsanak az áldozatnak. A kórház további felelıssége, hogy testtérképpel és/vagy (az áldozat beleegyezése esetén) fényképpel kiegészítve pontosan dokumentálja a sérüléseket és a jogszabályoknak megfelelıen jelentse az esetet a rendırségnek. Rövid krízisintervencióra idıt kell szakítani. Annak, hogy a fenti támogatás rendelkezésre álljon, az alábbi elıfeltételei vannak: - Az egészségügyi személyzet kötelezı jellegő képzése - A menedzsment támogatása - Írásos protokollok - Ideális esetben speciálisan képzett team, amely a családon belüli erıszak hívásokra reagál - A fenti tevékenységek és eljárások finanszírozása.
3. téma: Bevált gyakorlatok a klinikai betegellátásban Ahhoz, hogy az orvosok a családon belüli erıszakra megfelelı módon tudjanak reagálni, szükségük van az intézményük támogatására. Amikor elkezdik bevezetni pl. a rutinszerő szőrést gyakorlatát a nık egészségügyi ellátásának szokásos eljárásai közé, különösen fontossá válik, hogy legyen koordinált intézményi válasz a családon belüli erıszakra. Forrás: FVPF Improving the Health Care Response to Domestic Violence: A Resource Manual for Health Care Providers, p. 109 A családon belüli erıszakkal kapcsolatos klinikai intervenciós programokról, valamint az erıszakáldozatok egészségügyi ellátásának fejlesztésérıl elég sok kutatás áll rendelkezésre (Rodriguez et al. 1999, Coben 2002, Rhodes et al. 2003, McFarlane et al. 2004, Hellbernd et al. 2004, Bacchus et al. 2007). Alább az egyik programot mutatjuk be.
PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention
7
S.I.G.N.A.L. – beavatkozásra
Kísérleti
projekt
a
nık elleni
erıszakkal
szembeni
hatékony
A kórházi programok egy lehetséges hatékony beavatkozási modellje a S.I.G.N.A.L. program Németországból. A projektet 1999-ben indították be a Benjamin Franklin Egyetemi Klinikán (Berlini Szabadegyetem), és célja a hatékony beavatkozás bevezetése volt nık elleni erıszak eseteiben. A S.I.G.N.A.L. program neve arra utal, hogy rendkívül fontos felismerni a nık elleni erıszak figyelmeztetı jeleit.1 A betőszó egyes betői (németül) az egyes gyakorlati lépéseket is jelzik arra az esetre, ha bántalmazott nı keresi fel a klinikát. A S.I.G.N.A.L. irányelvei a kórházi személyzet számára a következık: S
Beszéljen a pácienssel és jelezze felé a segítıkészségét.
I
Kérdezze ki a pácienst egyszerő, praktikus kérdések segítségével. Hallgassa meg anélkül, hogy ítélkezne.
A nık akkor tudnak megnyílni, ha érzik, hogy valaki valóban meghallgatja ıket és hajlandó komolyan venni a problémáikat.
Hallgasson ítélkezés nélkül. A nık gyakran félnek attól, hogy nem veszik ıket komolyan, és hajlamosak a szégyenkezésre. Lehet, hogy nehézséget okoz nekik valakivel beszélni az általuk átélt erıszakról.
G
Alaposan vizsgáljon meg minden új és régi sérülést.
A gyógyulás különbözı szakaszában levı sérülések párkapcsolati erıszakra utaló jelek lehetnek.
N
Jegyezzen fel és dokumentáljon minden orvosi megfigyelést és információt olyan módon, hogy azok használhatóak legyenek bizonyítékként a bíróságon.
A
Teremtse meg a feltételeket a páciens biztonságához.
L
Nyújtson a páciensnek útmutatást, és tájékoztassa a segélyhívó telefonszámokról.
Minden beavatkozás azt kell, hogy célozza, hogy az áldozat védelemben részesüljön és az erıszak véget érjen. A páciensek akkor használják fel ezt, amikor elérkezettnek látják az idıt.
A klinikai útmutatón kívül a S.I.G.N.A.L. program további elemeket is tartalmaz, melyek a kórházi protokollba épüknek be: • Intervenciós eljárások és orvosi dokumentáció a sérülések pontos és részletes dokumentálásával • Továbbirányítás a kórházon belül és külsı segítı szervezetekhez, intézményekhez: családon belüli erıszak elleni programokhoz, civil szervezetekhez, jogsegélyszolgálatokhoz, gyermekek számára fenntartott támogató programokhoz, nemi erıszak krízisközpontokhoz, stb. 1
A S.I.G.N.A.L. intervenciós programot az amerikai “RADAR” programból fejlesztették tovább, melyet a massachusettsi Orvostudományi Társaság alakított ki 1992-ben.
PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention
8
•
Belsı (tovább)képzési terv
A S.I.G.N.A.L. elıírások alkotják a képzési programok alapját az egyetemi klinika ápolóinak, nıvéreinek és orvosainak továbbképzésében, valamint az egyéb szakképzésekben, melyeket a klinika külsı személyek számára nyújt. A képzési egységek kétnaposak. Az elsı egységen a betegfelvétellel, és a sürgısségi ellátással foglalkozó munkatársak, míg a további képzési egységeken a szülészet-nıgyógyászat, a sebészet, a traumatológia, a radiológia, valamint a pszichiátria illetve neurológia osztályainak dolgozói vesznek részt. Értékelés, minıségbiztosítás és tudományos ellenırzés A berlini Egészségügyi Tudományok Egyeteme a német Család-, Idıs-, Nı- és Gyermekügyi Minisztérium finanszírozásában 2000 és 2003 között végezte el a S.I.G.N.A.L. program értékelését. Ez a tanulmány az elsı volt a maga nemében: ebben tekintették át Németországban elıször átfogóan az erıszak áldozatává vált nık egészségügyi ellátásának igényeit az ezekre az igényekre adott intézményi válasz ellenırzésével együtt. A kórház személyzete a S.I.G.N.A.L. programot szükséges, és hasznos projektnek tartja nık elleni erıszak áldozatává vált páciensek egészségügyi ellátásában. A projekt keretében megvalósítható és célcsoport-orientált képzési program kidolgozására is sor került, mely sok releváns szakembert el tudott érni. A kórház dolgozói pozitívan ítélték meg a projektet. A képzések sikeresen érzékenyítették a dolgozókat a családon belüli erıszak problémájára, a bántalmazottaknak nyújtandó ellátás speciális elemeit, és az irányelveket sikerült átadni. A résztvevık a képzést és annak tartalmát alapvetıen fontosnak ítélték a nık elleni erıszakkal kapcsolatos információk megszerzéséhez, az intervenció hatékony módszereinek elsajátításához. Az elérhetı további segítı szervezetekrıl, specializált intézményekrıl és további külsı erıforrásokról szóló tudásanyagot különösen hasznosnak ítélték mindennapi munkájukban. Hálózatépítés más családon belüli erıszak elleni projektekkel A kísérleti program élénk érdeklıdést váltott ki Németország más kórházai részérıl. A hálózatépítés a projekt kezdetétıl fontos része volt a tematikának, így a pozitív visszajelzés és az érdeklıdés nyomására már elkészültek a tervek a projekt más kórházakban, és egyéb egészségügyi intézményekben történı bevezetésére is.
PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention
9
4. téma: A családon belüli erıszak elleni egészségügyi projektek értékelése A fejlesztéseknek elengedhetetlen része a programok monitorozása. Az értékelés, ellenırzés a fejlesztést meg is elızheti, ez esetben az ellenırzés valószínő következménye a fejlesztés. A formális ellenırzést ideális esetben külsı személy (a témához értı kutató, vagy ilyen kutató segítségét igénybe vevı szakember) végzi, de az alább ismertetett eszköz pl. saját kitöltéssel is alkalmazható. A kórházakban használt családon belüli erıszak intervenciós programok egyik formális értékelési eszközét Jeff Coben dolgozta ki az Egészségügyi Kutatási és Minıségbiztosítási Ügynökséggel (Agency for Healthcare Research and Quality, AHRQ) együttmőködésben. Az eszköz neve “Delphi Instrument for Hospital-based Domestic Violence Programs2”, és szerepe, hogy segít felmérni a kórház által alkalmazott intervenciós stratégiák fejlettségét, illetve fejlıdését az alábbi elemek vizsgálata alapján: • Kórházi irányelvek és eljárások • A kórház fizikai infrastruktúrája, környezete • A kórházi kultúra (pl. általában a betegellátással, a családon belüli erıszakkal kapcsolatos szemléletmód) • Képzések • Szőrés és biztonságfelmérés • Dokumentáció • Intervenciós szolgáltatások • Értékelési tevékenység • Együttmőködések Hogyan használható ez az értékelés eszköz? Az új eljárás bevezetése elıtt kell elıször kitölteni, majd a bevezetés után 2-4 éven át hat havonta. A kitöltést végezheti a kórház által kijelölt személy, de külsı, megbízott értékelı is egy a kórházban az interpeszonális erıszakkal foglalkozó dolgozó részételével. Mindkét esetben szükséges, hogy a kórházban a családon belüli erıszakra vonatkozó újonnan bevezetett programot legjobban ismerı dolgozó vegyen részt a folyamatban. A legtöbb információ helyszíni látogatással nyerhetı. A kórháznak megfelelı idıt (3 hét általában elegendı) kell kapnia arra, hogy az összes szükséges információt összegőjtse. Az értékelés magában foglalja ezeknek az anyagoknak az áttekintését, és a kórház bejárását is, melynek során meg lehet gyızıdni róla pl., hogy ki vannak-e helyezve a tájékoztató anyagok (poszterek, szórólapok, stb.), hogyan zajlik a dokumentáció, rendelkezésre állnak-e a szükséges felszerelések (pl. fényképezıgépek), stb. A kérdıív kitöltése mintegy 4 órát vesz igénybe. (További információ errıl az értékelési eszközrıl: http://www.ahrq.gov/research/domesticviol/dvtool.pdf) 2
http://fvpfstore.stores.yahoo.net/deinforhodov.html PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention
10
A “Delphi Kórházi Értékelési Kérdıívet” a német nyelvterületen mőködı kórházak számára 2005-ben adaptálták (Brzank). Minıségellenırzési Eszköz Családon Belüli Erıszak Esetekben az Alapellátás Körében (The Family Violence Quality Assessment Tool for Primary Care Offices3) A "Delphi Kórházi Értékelési Kérdıív”-nek készült egy olyan változata is, melyet az alapellátást nyújtó intézményekben lehet alkalmazni. Bár ezt a kédıívet még nem értékelték részletesen, azt már több helyen használják a gyermekosztályokon, a háziorvosi ellátás körében, a belgyógyászatokon, a szülészeteken és a nıgyógyászatokon. Hasonlóképpen a Delphihez, ezt is a bevezetés elıtt, majd utána hat havonta érdemes alkalmazni. Segítségével ellenırizni lehet a fejlıdést, a családon belüli erıszak elleni fellépésre bevezetett programok hatékonyságát, illetve azonosítni a még fejlesztendı területeket. Források: Bacchus, L./ Aston, G./ Torres Vitolas, C./ Jordan, P./ Murray, S.F. (2007): A theory-based evaluation of a multiagency domestic violence service at Guy’s & St Thomas’ NHS Foundation Trust. London: King’s College London. http://www.kcl.ac.uk/nursing/research/violence Hanmer, J./ Gloor, D./ Meier, H. et al. (2006): Agencies and evaluation of good practice: domestic violence, rape and sexual assault. http://www.cahrv.uni-osnabrueck.de/reddot/190.htm Coben, J.H. (2002): "Measuring the quality of hospital-based domestic violence programs." Acad Emerg Med 9(11): 1176-83. Department of Health (DH) (2005): 83ff: Responding to domestic abuse: a handbook for health professionals http://www.dh.gov.uk/en/Publicationsandstatistics/Publications/PublicationsPolicyAndGuidance/DH_412 6161 Family Violence Prevention Fund (FVPF) (1998): Improving the Health Care Response to Domestic Violence: A Resource Manual for Health Care Providers http://www.endabuse.org/section/programs/health_care/_resource_manual Family Violence Prevention Fund: Health Care Website http://endabuse.org/section/programs/health_care Hellbernd, H./ Brzank, P. et al. (2004): Häusliche Gewalt gegen Frauen: gesundheitliche Versorgung. Das S.I.G.N.A.L. -Interventionsprogramm. Handbuch für die Praxis, Wissenschaftlicher Bericht. Gefördert mit Mitteln des Bundesministeriums für Familie, Senioren, Frauen und Jugend. Berlin. McFarlane, J./ Malecha, A. et al. (2004): "Increasing the safety-promoting behaviours of abused women." Am J Nurs 104(3): 40-50; quiz 50-. Rhodes, K.V. and Levinson, W. (2003): "Interventions for intimate partner violence against women: clinical applications." Jama 289(5): 601-5. Rodriguez, M.A./ Bauer, H.M. et al. (1999): "Screening and intervention for intimate partner abuse: practices and attitudes of primary care physicians." Jama 282(5): 468-74. WHO Teach Vip (2004): User’s manual. Geneva http://www.who.int/violence_injury_prevention/capacitybuilding/teach_vip/en/index.html
3
http://fvpfstore.stores.yahoo.net/faviquastofo.html PRO TRAIN: Improving multi-professional and health care training in Europe – Building on good practice in violence prevention
11
