4. MELLÉKLET RÉSZLETES HELYZETFELTÁRÁS

4. MELLÉKLET – RÉSZLETES HELYZETFELTÁRÁS TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék .................................................................................................................. 1 A település története ......................................................................................................... 2 Geográfia ................................................................................................................................. 3 Elhelyezkedés, területnagyságok ........................................................................... 3 Megközelíthetőség, közlekedési kapcsolatok ................................................... 3 Éghajlat, természeti adottságok .................................................................................. 7 Közigazgatás.......................................................................................................................... 8 Szervezet............................................................................................................................. 8 Önkormányzat kötelező és fakultatív feladatai ............................................... 8 Önkormányzat pénzügyi helyzete, gazdálkodása, intézmények fenntartása....................................................................................................................... 10 Egyéb önkormányzati tevékenységek ................................................................ 16 Településszerkezet, vagyongazdálkodás............................................................... 20 Településszerkezet, település belső tagozódása, területtípusok.......... 20 Szabályozási tervek, területfejlesztési koncepciók ..................................... 23 Önkormányzati vagyongazdálkodás.................................................................... 27 Városfejlesztésre irányuló programok, projektek ........................................ 29 Demográfiai helyzet ......................................................................................................... 32 Népességszám és annak változása ...................................................................... 32 Népesség összetétele ................................................................................................. 33 Lakosság általános egészségi és szociális helyzete, identitástudata . 34 Gazdasági helyzet ............................................................................................................. 36 Gazdaságfejlődési háttér .......................................................................................... 36 Gazdasági struktúra, meghatározó iparágak .................................................. 36 Gazdasági szervezetek, legfontosabb vállalkozások................................... 38 K+F tevékenység........................................................................................................... 43 Együttműködés, befektetés-ösztönzés, vállalkozások segítése............ 44 Ipari park .......................................................................................................................... 44 Foglalkoztatás, munkanélküliség.......................................................................... 46 Életminőségi tényezők .................................................................................................... 49 Területek rendezettsége, esztétikája ................................................................. 49 Általános lakossági szolgáltatások ...................................................................... 49 Lakásállomány, ingatlanpiac ................................................................................... 51 Kiskereskedelem, szolgáltatások.......................................................................... 53 Közbiztonság ................................................................................................................... 53 Civil szervezetek, hitélet ........................................................................................... 54 Akadálymentesítés a közterületeken, közintézményekben..................... 55 Oktatási infrastruktúra .............................................................................................. 56 Egészségügyi és szociális ellátás .......................................................................... 62 Lakossági szabadidős programok......................................................................... 68 Infrastruktúra ..................................................................................................................... 76 Belső úthálózat, parkolás.......................................................................................... 76 Közműhelyzet ................................................................................................................. 77 Posta, távközlés, telekommunikáció ................................................................... 79 Környezeti állapot jellemzői, környezetvédelem .......................................... 80 Idegenforgalmi helyzet .................................................................................................. 81 SWOT analízis...................................................................................................................... 90

1

A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE Balatonfűzfő története a régészeti leletek tanúsága szerint a római korig nyúlik vissza. A település őse, Máma feltehetően már a honfoglalás korában is létezett: első írásos emlékként István király ezredforduló táján készült görög nyelvű adománylevelében szerepelt. Az adománylevél szerint Mámát – a szomszédos településekkel együtt – a Veszprém-völgyi görög apácáknak adta a király. A település Szent László tiszteletére emelt temploma már 1292-ben állt. 1552-ben a törökök elől az apácák Körmendre menekültek, a kihalt apácamonostori birtokot III. Ferdinánd 1639-ben a győri jezsuita kollégium tulajdonába adta. Máma falu a 18. században, a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el, nevét ma már csak a „Máma-hegy", „Máma-tető" területnév őrzi. 1773-ben Mária Terézia a jezsuita rendet feloszlatta, birtokaiból pedig tanulmányi alapot hozott létre, amelynek jövedelméből katonai akadémiákat és középiskolákat tartottak fenn. A Fűzfő név (etimológiai jelentése: a Fűz patak forrásterülete) először, mint Szárberényhez tartozó birtoknév szerepelt a Veszprém-völgyi apácamonostor alapító okmányában, helynévként a 12-14. századból fennmaradt okiratok említik. A 17. századtól vámszedő joggal rendelkezett. 1702-ben és 1753-ban vendégfogadóhelyként említik a korabeli iratok (a győri jezsuiták ugyanis egy háromszobás - fából és sárból épített - vendégfogadót létesítettek), amely a jezsuita rend feloszlatása után romba dőlt. A mai település a mosonmagyaróvári lőporgyár áttelepítésével alakult ki az I. világháború után. Az építkezés 1922-ben kezdődött, és 1927-ben megindult a lőporgyártás. 1927. december 17-én megalakult a Hazai Papírgyár Rt. A Magyar Lőporgyárüzemi Rt. újabb vegyipari termékek gyártását is tervezte, ezért 1928. június 30-i közgyűlésén a cég nevét Nitrokémia Ipartelepek Rt-re változtatták. Az ipari létesítményekhez kapcsolódóan gyári lakótelepeket (amely 1930-ban már több száz családnak adott otthont), később szociális, kulturális és sportlétesítményeket is építettek. Fűzfőgyártelep lakossága „zárt" közösséget alkotott, mivel a hadiüzemnek nyilvánított ipartelep lakótelepét 2,5 méter magas kerítéssel vették körül. A Nitrokémia fejlődése meghatározta a környék falvainak életét is, hiszen munkahelyteremtése révén mind a környék lakosságának, mind az idevándorlóknak megélhetési lehetőséget adott. A Budapest–Tapolca vasútvonal, valamint a 71-es főközlekedési út megépítése „közelebb hozta" a Balatont a fővároshoz, az 1920-30-as években az alsófűzfői területen egy üdülőtelep kialakítása is elkezdődött. Miután 1921-ben „Fűzfő balatoni fürdőtelep" címmel tervet készítettek a területről, magas rangú kormánytisztviselők vásároltak telkeket, építettek nyaralókat itt. Az üdülőtulajdonosok fürdőegyesületet hoztak létre a terület fejlesztése céljából (pl. 1929-30-ban az egyesület költségén az akkori Alsófűzfő egész területén kiépítették a villanyhálózatot). A belügyminiszter 1933-ban engedélyezte a "Balatonfűzfő üdülőhely" megnevezés használatát. Ekkor Balatonfűzfő és Fűzfőgyártelep közigazgatásilag még Vörösberényhez tartozott. Az egyes területeken időközben létrejöttek a közintézmények, felépültek a középületek (pl. postahivatal, nyolcágyas kórház, templom, munkás- és tisztviselőotthon). A munkás lakótelepet eredetileg 400 fő elhelyezésére tervezték, de ez kevésnek bizonyult, és 1940-ben újabb lakásépítések indultak meg. A tobruki településrész kialakítása a Hazai Papírgyár Rt.-hez kötődik, a cég vezetője ugyanis a munkások számára lakásokat építtetett (a lakótelep nevét a II. világháború afrikai hadjáratai idején sokat emlegetett líbiai város nevéről, Tobrukról kapta). A fejlődési folyamatot a II. világháború félbeszakította, az üzemek nagy része leállt.

2

1945-ben kezdődött meg az újjáépítés, a gyárak közszükségleti cikkek előállítására álltak át, a lakóházak mellett megjelentek a nyaralóépítési igények is. 1958-ban Balatonfűzfő közigazgatásilag is önálló település lett: a község területét négy szomszédos község, Vörösberény, Papkeszi, Királyszentistván és Balatonkenese területeiből alakították ki. 1969-ben nyitotta meg kapuit az új szakmunkásképző intézet. A háború után a Nitrokémia is országos szintű nagyvállalattá fejlődött. Jóléti pénzalapjainak tekintélyes részét fordította sportlétesítmények létrehozására és fenntartására. A 80-as években – jórészt lakossági önerőből – kiépült a víz- és csatornahálózat, valamint a gázelosztó vezetékrendszer. Az elmúlt több mint négy évtized alatt Balatonfűzfő községből nagyközség, majd város lett. Ipari vállalkozásai, fejlett intézményi infrastruktúrája révén vonzáskörzetének foglalkoztatási és ipari egészségügyi ellátó központjává vált. Napjainkban a város Veszprém megye egyik fontos sportközpontja, Balatonpartjának, országos hírű uszodájának, szabadtéri sportlétesítményeinek, olimpikonokat adó koronglövőinek és vitorlás sportjának köszönhetően.

GEOGRÁFIA Elhelyezkedés, területnagyságok Balatonfűzfő Veszprém megyében, a Balaton északkeleti csücskében helyezkedik el. A közép-dunántúli statisztikai és a balatoni turisztikai régióba tartozik, a balatonalmádi központú Kelet-Balatoni Kistérség Területfejlesztési Társulás tagja. Balatonfűzfő Balatonalmádi, Alsóörs, Felsőörs, Lovas, Szentkirályszabadja településekkel alkot egy mikrotérséget, amely földrajzilag a Balaton-felvidékhez tartozik. A város területe 922 hektár, amelyből 764 hektár bel-, 158 hektár külterület. Megközelíthetőség, közlekedési kapcsolatok Balatonfűzfő közúti megközelíthetősége kedvező: a város a Balaton északi partszakaszának csomóponti települése, a központjában összefutó 71-es és 72-es országos főközlekedési utak biztosítják az észak-déli, illetve a kelet-nyugati közlekedést. A fő megközelítési irányok Veszprém illetve Litér felől a 72. sz. főúton, Papkeszi felől a 7213. számú úton, a Balaton partján pedig a 71.sz főútvonalon Balatonkenese és Balatonalmádi irányából vezetnek. A város Budapestről könnyen és gyorsan elérhető az M7-es autópályán, majd a 71-es főúton (105 km, kb. 1,5 óra). Az osztrák határtól (Hegyeshalom) két óra alatt juthatunk ide az M1-es autópályán, majd a 82-es és 72-es főúton. A megyeszékhelytől mindössze 15 km-re fekszik, így Veszprém szuburbanizációs településeként is értelmezhető. Nagy előrelépést jelenthet a régió megközelíthetősége szempontjából az M8-as autóút megépítése, amely Rábafüzes–Veszprém–Dunaújváros–Szolnok vonalon futna (majd az M4-es illetve M44-es autóúton haladna tovább a román határig). Az országos közúthálózat-fejlesztési program szerint a teljes hossz átadására 2015-ig kerülne sor. A közlekedésfejlesztési operatív program 2007-2013 közötti időszakra tervezett fejlesztései a térségben: – 8-as út Várpalota–Veszprém közötti szakaszán gyorsforgalmi út kiépítése (2*2 ill. 2*1 sávos, elkerülő utakkal, tervezett befejezés: 2008) 3

–

–

71.sz. út elkerülő szakaszának fejlesztése (tervezett befejezés: 2008) 1: jelenleg problémát jelent, hogy a Balaton körüljárhatóságát egyedül biztosító 71-es főút a település fő utcája is, ami – különösen a nyári időszakban – jelentős zaj- és légszennyezést, közlekedésbiztonsági veszélyt eredményez. A 71-es út fejlesztése ezért fontos feladat: a kistérségi stratégiában is említett elkerülő út megépítésével a város belső forgalma tehermentesíthető. A fűzfői szakasz a városközpont tervezett területén érkezik be a városba (két körforgalom megépítésével), a munkálatok várhatóan 2007 nyarára befejeződnek. 72.sz. út Veszprém-Balatonfűzfő közötti szakaszának burkolatmegerősítése (tervezett befejezés: 2008)

Ezek a fejlesztések a város eddig is igen kedvező közlekedési pozícióját tovább javítják, így alkalmassá téve a települést a „kapu” szerep betöltésére. Távolsági buszon a Volán Egyesülés (a térségben a Balaton Volán Zrt. is működik) buszjárataival átszállás nélkül érhetjük el a települést a fővárosból, a buszok a vasútállomásnál, illetve a Fűzfőgyártelep alsó megállóban állnak meg. Veszprémbe illetve Veszprémből kora reggeltől késő estig rendszeresen közlekednek helyközi járatok. Problémát jelentenek ugyanakkor a kistérség települései közötti tömegközlekedés hiányosságai (hosszas várakozási idő, esti órákban kevés járatpár, stb.). A település megközelíthető vasúton is, a Budapest–Székesfehérvár–Tapolca fővonalon. Közvetlen gyorsvonattal juthatunk el ide Budapestről, két IC-járattal pedig balatonfüredi átszállással, a menetidő ugyanakkor még ezekkel is több, mint két óra. A pálya ugyanis meglehetősen elavult, 80 km/h sebességű, lassú jelekkel erősen tagolt, dízel vontatású pálya szakasz. A MÁV a vonal villamosítását tervezi. A megyeszékhellyel közvetlen vasúti összeköttetése nincs a településnek. A partszakasz mozgása miatt veszélyes Balatonakarattya – Balatonkenese térségben egy új vasúti nyomvonal került megtervezésre, mely nyomvonal a 20. sz. Budapest – Székesfehérvár – Szombathely vasútvonalról Hajmáskér térségében ágazik le és csatlakozik vissza a Balaton parton meglévő nyomvonalhoz (részben követve a meglévő iparvágányokat, részben új nyomvonalon), ahol csatlakozik a Székesfehérvár – Tapolca vonalba. Ezzel kapcsolatot teremt Tapolca – Balatonfüred felől Veszprém, illetve Székesfehérvár irányába. Az új nyomvonalat 100-120 km/h sebességre tervezték, figyelembe véve a későbbi villamosítás lehetőségét is. A tervezett új megállóhelyen (vasúti felüljárón keresztül) meg fognak állni a 29. számú vonal gyorsvonatai, valamint a nyári üdülő szezonban Veszprém-Balatonfüred között közlekedő személyvonatok is. A fűzfői új vasútállomás mellett a városrendezési elképzelések szerint autóbusz pályaudvar, valamint gépkocsi parkoló és kerékpár tároló is épülne. A projekt nagymértékben javítaná a település elérhetőségét, erősítené a város „kapu” szerepét, a fejlesztés eredményeként csökkenne a menetidő; ugyanakkor a MÁV forráshiányos helyzete miatt kérdéses a beruházás megvalósíthatósága.

1

A 71-es elkerülő út normál kétsávos útpályával készül, de a későbbiek folyamán – mivel az M8-as út ezen szakaszán megépítendő nyomvonalat képezi – a 2x2 sáv megépítéséhez szükséges pályaszélességet kell biztosítani. 4

A Balatonfűzfői iparterület elérhetősége iparvágány kiépítésével biztosítható, amelynek jelentős része már rendelkezésre áll (az ipari vágány a gyártelep és Vilonya-Hajmáskér települések közötti kapcsolatot adja), így a teherforgalom számára kedvező lehetőséget teremt. A vasúti teherszállítást (2002 óta) a Balatoni Iparvasút Kft. biztosítja. Part-menti elhelyezkedésének köszönhetően a vízi közlekedés adottságai is rendelkezésre állnak Balatonfűzfőn. A település jelenleg kizárólag vitorláskikötővel rendelkezik (igaz, a Vitorlázó Sportegyesület kezelésében lévő kikötőben elvileg lehetősége van személyszállító hajók fogadására is), a tervek között szerepel a vízi közlekedés fejlesztése közforgalmú kikötő létrehozásával. Vitorláskikötők: – Fűzfő Marina (Master Invest Kft. üzemelteti): 206 hajóállás, kiegészítő szolgáltatások (szálláshely, étterem, daruzás). – Balatonfűzfői Vitorlázó Sportegyesület kikötője: 96 hajóállás, személyszállító hajó fogadására is engedéllyel rendelkezik, kiszolgáló létesítmények (pl. vitorlásház). – Nitrokémia vitorlás kikötője: az öböl állami tulajdonban van, illetve Vízig kezelésében áll. A területet eladásra kínálják. A tervezett közforgalmú kikötő megépítésére a településszerkezeti tervben meghatározott helyen nyílhat mód. A projekt 120-150 db „A” kategóriás vitorlás hajó befogadására alkalmas kikötő létrehozását tűzte ki céljául. Hullámvédett, mólók által közrefogott „öböl” kialakítását tervezi, a mólók egyike lesz alkalmas kiránduló hajók és menetrend szerint közlekedő balatoni hajójáratok fogadására. Kiszolgáló létesítmények (panzió, kemping, étterem, sportpálya, védett úszómedence, fedett, esetleg zárt műhely, közösségi terek) is tervezettek. Az érintett telkek részben önkormányzati, részben állami tulajdonban vannak, az Önkormányzat az elmúlt évben bejelentette igényét az állami tulajdonban levő parti területekre. Bár több Balaton-parti településen működik vitorláskikötő (pl. Balatonkenesén a teljes kapacitás 450 hajóállás), más országokhoz viszonyítva a lefedettség így is csak 10%-osra tehető. A jelenleg üzemelő kikötők kihasználtsága azt mutatja, hogy igény lenne újabb hajóállások létesítésére is (de figyelembe kell venni, hogy a kikötők átlagos felfutási ideje 10 év körül mozog). Mivel Fűzfő látnivalói, adottságai nem jelentenek kellő vonzerőt, ezért a BAHART által szervezett, menetrend szerinti hajójáratok indítására kevés esély látszik. Ugyanakkor a környező településekkel (is) összefogva (magánvállalkozások hajóinak fogadásával és indításával) lehetőség van a turisztikai célú igények kielégítésére. Ehhez a jelenkor elvárásainak megfelelő minőséget és kapcsolódó szolgáltatáskört kell biztosítani (pl. kikötő, szerviz, telelő, vízhez kötődő szabadidős programok, szálláshelyek, kiszolgáló létesítmények). A projekt megvalósítása során hangsúlyosan kezelendő a kikötő közúti kapcsolatának megteremtése. A meglévő kikötők esetében ugyanis nagy problémát jelent, hogy a területről az igen forgalmas 71-es útra gyorsítósáv nélkül, beláthatatlan vasúti átjárón keresztül lehet csak felhajtani, ami különösen a teherforgalom számára veszélyes. Balatonfüred repülőtérrel nem rendelkezik, Ferihegy kb. 120 km-re fekszik. A legközelebbi, de jelenleg még nem hasznosított reptér 8,5 km-re, Szentkirályszabadján található. Az egykori katonai repülőtér 2001-től jogilag nyilvános, vegyes felhasználású légikikötő, tehát polgári és katonai hasznosítású repülőtérként üzemeltethető. A két tulajdonos, a veszprémi és szentkirályszabadjai önkormányzat nettó 1 milliárd forintért adta el a BudaWest Airport Holding Vagyonkezelő Zrt.-nek a repteret. A cég két éven belül köteles a 5

beruházás megvalósítására, amely a volt katonai helikopterbázis2 polgári– kereskedelmi hasznosítását célozza, többek között polgári terminál és egyéb kiszolgáló létesítmények kialakításával. A Balaton légi forgalmában kiemelkedő szerepet játszó, több európai városból chartergépeket fogadó sármelléki repülőtér 100-110 km-re található. A legközelebbi vasútállomás 12 km-re, Balatonszentgyörgyön van, ahonnan átszállással (Székesfehérváron, Tapolcán, Szabadbattyánon keresztül) utazhatunk Balatonfűzfőre. A reptér kijáratától induló menetrendszeri buszokkal Keszthelyen vagy Hévízen keresztül juthatunk el ide. Repülőtéri transzfer is igénybe vehető. A Siófok-Kiliti reptér 30 km-re található. A repülőtér ideiglenesen zárva van. A balatonfőkajári sportrepülőteret a Balatonfőkajári Repülő Klub üzemelteti. A klub motoros sárkányrepülő szakosztályt működtet, azonban a repülőtér alkalmas kis sportrepülők fogadására is. A klub minden évben országos versenyeket, több napos repülős találkozókat szervez. Nemzetközi, jelentős vendéglétszámot vonzó rendezvényekhez azonban a jelenlegi infrastruktúra nem megfelelő, a sport és a turisztikai igények kielégítése érdekében fejlesztendő. A jelenleg meglévő 600 m²-es hangár nem tudja biztosítani a rendezvények szervezéséhez, a vendégek fogadásához szükséges feltételeket. A kifutópálya szintén fejlesztésre, meghosszabbításra szorul. A településen belüli belső tömegközlekedés nem megoldott, ami a szerkezeti elkülönültség miatt problémát jelent (főként a Tobruki városrészben, ahol távolsági buszmegálló sem található), így helyi járat indítására (akár több településsel összefogva, mikrobuszos rendszerben) nagy szükség lenne. Balatonfűzfőről – az elkészült Balaton-körüli kerékpár körút részeként – kiépített kerékpárút vezet Balatonkenesére és Balatonalmádiba, de elkerekezhetünk Veszprémbe, Füredre vagy Tihanyba is. A balatoni regionális kerékpárút fűzfői szakaszának hossza 4 km, ennek fele önálló kerékpárúton, másik fele kis forgalmú mellékutakon vezet. A tervek között szerepel egy új kerékpár nyomvonal kialakítása a Fáy utcától északra eső területen (a vasúti űrszelvényben), illetve a tobruki városrészben. A projekt gazdája a Közútkezelő Kht. Egy korábbi megállapodás értelmében az Önkormányzat feladata a szükséges ingatlanok kisajátítása. A kerékpárút-hálózat fejlesztését szükségessé teszi, hogy a balatoni bringa körút egy szakaszon nem kiépített kerékpárúton halad a településen belül. A Közútkezelő Kht. átalakulása azonban kérdésessé teszi a korábbi megállapodás tarthatóságát, emellett az önkormányzat forráshiányos helyzete miatt a kisajátításhoz szükséges anyagi források megteremtésére is kevés esély látszik. A településen belül a gyalogos közlekedés feltételrendszere kiépült, a burkolt utak többsége mellett járda található. Problémát jelent ugyanakkor – elsősorban a nyári időszakban – a forgalmas 71-es úton történő átkelés. A tervek között szerepel két helyen a 71-es sz. főutat keresztező gyalogosátkelőhelyek kiépítése, a meglévő járdaszakasz felújítása. Az érintett területek önkormányzati tulajdonban vannak, a projektre engedélyes tervek készültek. A projekt megvalósítása nagymértékben javítaná a gyalogos forgalom biztonságát a turisták szempontjából is frekventált területen.

2

Egykori 87. Harcászati Helikopter Ezred és a 93. Vegyesrepülő Osztály 6

A településen turisztikai közlekedési eszközök nem üzemelnek. Parkolóterület a városban megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre: a központi területeken (pl. Fűzfő tér) kialakított parkolók mellett a kevésbé forgalmas utcákban a járdaszegély mellett is lehetőség van parkolásra. A Fövenyfürdő strandnál a nyári szezonban azonban gondot jelent az autók elhelyezése.

ÉGHAJLAT, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Balatonfűzfő sajátos táji-tájgazdálkodási arculatát meghatározza, hogy két jellegzetes tájegység, a Balatonfelvidék és a Mezőföld határán, valamint a Balaton partján fekszik. A város délkeleti oldalán a fűzfői magaspart emelkedik, amely észak felé haladva fokozatosan ereszkedik alá. Északnyugati és nyugati részén szintén magasabban fekvő területek vannak, így a Fűzfői-öböltől északra húzódó középső szakasza hosszanti völgyet képez. Balatonfűzfő a Balaton közvetlen vízgyűjtő területén terül el. Térségének fő vízfolyása a Fűzfői-Séd, amely a városon keresztülfolyva ér a Balatonba. a városban a jelenlegi partvonal több helyen mesterségesen alakult ki, mivel a Fűzfői-öbölből kikotort iszapot sokáig itt helyezték el (ún. zagykazetták alakultak ki). A Fűzfői-öböl az északi-part egyik legszebb panorámájú területe. A településen jelentős táj- és természetvédelmi területek nincsenek, de a város életében meghatározó a közparkok, a parti zöldterületek kialakítása (amelyek kezelője 1994-ig a Nitrokémia volt). Fűzfőgyártelep parkosítási szempontból sajátos településrész, mivel gyakorlatilag utakkal és lakóházakkal tagolt erdőként jellemezhető. Alsófűzfőn és Tobrukon a családi házas beépítés során kialakult kertek, valamint a part-menti erdősült területek határozzák meg a településképet. Területek Közhasznú terület intenzíven gondozott havonta gondozott évente két alkalommal gondozott

Nagyság 341.920 m² 107.420 m² 202.000 m² 32.500 m²

A zöldterületek jelentősége nagy, hiszen természetes falat képeznek a Balatonpart üdülőövezete és az iparterület között, emellett hozzájárulhatnak a város környezeti, környezetegészségi helyzetének és imázsának javításához. Balatonfűzfő egyedi növény- illetve állatfajokkal nem rendelkezik, meghatározó fafajtája a névadó fűz. Ugyanakkor a Balaton gazdag halállománya figyelmet érdemel. A part mentén található a Balatoni Nemzeti Park tartalékterülete, amelynek hasznosítása lehetőséget kínál a balatoni élővilág bemutatására. A környék szubmediterrán klímája kedvező feltételeket teremt a turizmus számára.

7

KÖZIGAZGATÁS Szervezet A szervezet működését a 17/1999 (VI.28.) sz. önkormányzati rendelettel elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. Balatonfűzfő Város Önkormányzata 11 fős képviselőtestülettel működik (+ polgármester). Munkájukat humán és személyügyi, gazdasági, valamint idegenforgalmi és környezetvédelmi bizottság keretében végzik. Önkormányzati intézmények (2006-os állapot alapján, a változásokról az aktuális fejezetekben lesz szó): – Összevont Óvodák – Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Jókai Mór Általános Iskola – Bölcsőde és Idősek napközi Otthona – Szociális Szolgáltató Központ – Művelődési Központ és Könyvtár – Teleház Emellett az önkormányzat tulajdonosi részesedéssel bír: – Támasz Idősek Otthona Kht. (50%-os tulajdon) – Sal-X Kft. (100%-os tulajdon) A Polgármesteri Hivatal (vezetője a jegyző) szervezeti felépítése: – Gyámhivatal és Szociális Osztály – Igazgatási Osztály és Okmányiroda – Műszaki Osztály – Önkormányzati és Koordinációs Osztály – Építési Osztály – Pénzügyi Osztály – Belső Ellenőrzési Osztály A városfejlesztés kapcsán problémát jelenthet, hogy önálló gazdasági, turisztikai osztály nem található meg a hivatalon belül, sőt nevesített szakmunkatárs sem foglalkozik ezekkel a feladatokkal. Emellett a településmarketing tevékenység hatékonyságának javítása érdekében is szükséges lehet településmenedzseri poszt kialakítása. Önkormányzat kötelező és fakultatív feladatai Kötelező feladatok: – Vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, valamint az egészséges ivóvízellátásról való gondoskodás – Települési hulladékkezelés, köztisztaság – Közhasználatú zöldterületek fenntartása – A helyi közutak fenntartása – Önkormányzati tulajdonú ingatlanok karbantartása, javítása, kezelése, hasznosítása – Autóbuszvárók, információs táblák, zászlótartók, közterületi padok, … karbantartása, javítása – Játszóterek fenntartása – Köztemetők létesítésével, fenntartásával, halotthamvasztó létesítésével kapcsolatos feladatok – Közvilágítási berendezések létesítése és üzemeltetése 8

– –

– – –

–

Tűzoltóság támogatása (normatívából) Egészségügyi alapellátások: háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyleti ellátás, védőnői, iskola-egészségügyi ellátás Anya-, gyermek- és csecsemővédelem Ebrendészet, gyepmesteri feladatok Kötelező szociális ellátások (normatív és egyéb lakásfenntartási támogatás, ápolás), tartósan munkanélküliek rendszeres segélye, átmeneti szociális segély, gyógyszertámogatás, temetési támogatás, köztemetés, közgyógyellátás, átmeneti nevelési segély Tulajdonát képező sportlétesítmények fenntartása és működtetése, önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység feltételeinek biztosítása, iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételek biztosítása

Nem kötelező (önként vállalt) feladatok: – Alapítványok, egyesületek, egyéb szervezetek támogatása (tűzvédelem, balatonfűzfői rendőrök, mentők, Fűzfői Atlétikai Klub, egyházak) – Közhasznú és közcélú munkavállalók foglalkoztatása – Városgazdálkodás – Szúnyogírtás – Díszkivilágítás, közterületek díszítése – Iskolatej biztosítása – Járóbeteg szakellátás – Nem kötelező szociális ellátások: szülési támogatás, temetési segély, hajléktalanok ellátása, tankönyvtámogatás, beiskolázási segély, étkezési támogatás, utazási támogatás, tehetséggondozó- és ösztöndíjprogramok – Egyéb szórakoztató és kulturális tevékenység (Öböl Tv támogatása) – Fürdő- és strandszolgáltatás – Homlokzat-felújítási program, lakásépítési kölcsönök Polgármesteri Hivatal kötelező feladatai (nem az Otv. alapján): – Gyámhivatal: Küngös, Csajág, Balatonfőkajár, Balatonvilágos, Balatonkenese és Litér területén – Építésügy: Balatonfőkajár, Balatonvilágos, Balatonkenese, Papkeszi és Csajág területén – Okmányiroda: Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonfőkajár, Balatonvilágos, Csajág, Királyszentistván, Küngös, Litér, Papkeszi, Vilonya területén – Polgári védelmi tevékenység Részben önállóan gazdálkodó intézmények feladatai: Intézmény Összevont Óvodák Jókai Mór Általános Iskola Irinyi János Általános Iskola

Művelődési központ és könyvtár

Kötelező feladatok gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, ügyelet, készenlét fejlesztő pedagógia, könyvtáros, reggeli ügyelet, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, ügyelet, készenlét közművelődési lehetőségek biztosítása, könyvtári ellátás

Nem kötelező feladatok úszásoktatás, úszásoktatásra szállítás úszásoktatás, úszásoktatásra szállítás, tábor alapfokú művészetoktatás, úszásoktatás, erdei iskola, pedagógiai szakszolgálat műsorszolgáltatás, egyéb szórakoztatási és 9

Szociális Szolgáltató Központ

Önkormányzat fenntartása

szociális információs szolgáltatás; étkeztetés; házi segítségnyújtás, családsegítés; nappali ellátást, gyermekjóléti alapellátás

pénzügyi

helyzete,

kulturális tevékenység (Teleház) bölcsődei ellátás

gazdálkodása,

intézmények

A Nitrokémia és a Papírgyár virágzása idején Balatonfűzfő térségi viszonylatban is gazdag településnek számított. Az iparvállalatok összeomlása azonban súlyos pénzügyi-likviditási nehézségeket eredményezett az önkormányzat számára: – egyrészt megcsappantak a nagyvállalatok intézményeknek, civil szervezeteknek nyújtott támogatásai, így ezek csak az önkormányzat fokozott anyagi hozzájárulásával tudtak fennmaradni; – másrészt csökkentek a helyi adóbevételek (nemcsak a két nagyvállalat, hanem a hozzájuk szoros szálakkal kötődő beszállítói hálózat részéről is), jelentős adóhátralék halmozódott fel a felszámolás alatt álló cégeknél (pl. 2005-ben Helyi adóbevételek alakulása, e Ft 95 m Ft volt a helyi adó kintlévőség, ebből 63 m Ft 400000 felszámolás alatt álló 300000 cégeknél keletkezett). 200000 Az összes helyi adóbevétel 100000 2005-ben nominálértéken 0 sem érte el a 2001-es 2001 2002 2003 2004 2005 2006* értéket, összege nagyjából Helyi adóbevételek építményadó telekadó idegenforgalmi adó változatlan volt az elmúlt iparűzési adó években. Adónem Arány a helyi Bevétel változása adóbevételben, 2005 2001-hez képest Iparűzési adó 37,9% 79,8% Építményadó 7,1% 118,8% Telekadó 0,3% 276,9% Idegenforgalmi adó 54,7% 68,6% Összes helyi adó 100% 96,7% Bár az iparűzési adó még mindig a legfontosabb adónem, a bevétel összeg jelentősen csökkent 2005-ben 2001-hez képest. A második legtöbb bevételt hozó építményadó összege emelkedett, akárcsak a telekadóé, bár utóbbi adónem bevétele kicsi. Az idegenforgalmi adó értéke minimális és csökkenő tendenciát mutat (bár a 2006-os várható teljesítésben emelkedésre számítanak).

10

Helyi adóbevételi struktúra 2006* 2005 2004 2003 2002 2001

építményadó idegenforgalmi adó

telekadó iparűzési adó

* = várható teljesítés a III. negyedéves adatok alapján Emellett a központi költségvetés által meghatározott általános finanszírozási feltételek is évről-évre romlottak, az állami támogatások reálértéke jelentősen visszaesett. Bár a jövedelemkülönbség mérséklése miatti (korábban igen jelentős) elvonás értéke évről évre csökkent (2005-ben, 2006ban már egyáltalán nem volt), ez az iparűzési adóerő képesség romlásának „köszönhető”. Mindezen tényezők hatására az önkormányzatnak folyószámlahitelt kellett felvennie a likviditási gondok kezelésére: a folyószámlahitel keretösszege az indulási évben 80 millió Ft volt, ezt követően évről évre emelkedett. Hitelállomány

2002

2003

Tárgyévi hitelállomány Összes hitelállomány

5.809 e

1.918 e 7.727 e

2004 22.097 e 29.824 e

2005 53.944 e 83.768 e

2006. I. félév 10.431 e 94.199 e

Az önkormányzat forráshiányos helyzete miatt a működési célú hitelek mellett fejlesztési célú hitelfelvételre is kényszerült, az alábbi feladatok megvalósítása érdekében: Beruházások Tobruki strand kisajátítása (2003) Jókai utca felújítása (2005) Strandok fejlesztése (2005) Polgármesteri Hivatal új épületének megvásárlása (2005)

Összes kiadás 43.170.000 Ft 51.143.000 Ft 24.999.000 Ft 90.000.000 Ft

Ezek a beruházások (valamint egyéb feladatok, pl. belső világítóberendezések bérlete, oktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékének teljesítése, tehergépkocsi vásárlás részletre, stb.) olyan több éves kihatással járó anyagi áldozatvállalást jelentettek, amelyek igen jelentős terhet rónak az önkormányzatra (éves szinten kb. 30-40 m Ft törlesztés, kiadás). Az önkormányzat számára a legnagyobb terhet a kiterjedt intézményhálózat fenntartása jelenti: ezeknek a létesítményeknek a köre, kapacitása ugyanis a Nitrokémia virágzása idején jelenlévő lakosságszámra, teherbíró képességre épült, jelenleg ugyanakkor ezek működtetése már jelentősen túllépi a város anyagi lehetőségeit (és túlzott kapacitást jelent a lakosságszámhoz viszonyítva). Ezt jól mutatja, hogy az országos átlag 170%-a a működési kiadások szintje Fűzfőn.

11

A kötelező és önként vállalt feladatok kiadásait (2006-ban) az alábbi táblázat tartalmazza: Az önkormányzat címrendje szerint I. Önkormányzat II. Polgármesteri Hivatal III. Részben önállóan gazdálkodó intézmények Összevont Óvodák Jókai Mór Általános Iskola Irinyi János Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Művelődési Központ és Könyvtár Szociális Szolgáltató Központ Összesen

Tervezett

Nem kötelező

776.364 243.524

Kötelező ezer Ft 613.599 192.363

80.779 78.873 147.528

74.625 69.739 100.861

6.154 9.134 46.667

21.550 60.058 1.408.676

17.432 40.844 1.109.463

4.118 19.214 299.213

162.765 51.161

Nemcsak az önkormányzati intézmények működtetése igényel normatíva feletti városi hozzájárulást, hanem az önkormányzat kötelező feladatkörén kívül eső szolgáltatások finanszírozása is jelentős összegeket emészt fel a költségvetésből. Mint az, az ábrán is látható a kiadások mintegy 80%-át a kötelező feladatok teljesítésére fordítják, de az önként vállalt feladatok is közel 300 millió Ft-os költséget jelentenek. A kiadások több Költségvetés tervezett kiadásai mint fele az önkormányzat kötelező és önkéntes feladatokra feladatainak teljesítését szolgálja, ezt 4% 2% a részben önálló intézményekre 10% fordított kiadás követi (28%; ezen belül az Irinyi Iskola viszi el a 6% legnagyobb összeget). A város önkéntes szerepvállalása a szociális 6% ellátások terén az átlagosnál 55% lényegesen nagyobb (Szociális Szolgáltató Központ támogatásában 17% az önként vállalt feladatok részaránya 32%, szemben az átlagos 21%-kal). Önkormányzat Ugyanez igaz az Irinyi Iskolára is. Polgármes teri Hivatal Legkevesebb nem kötelező feladatot Összevont Óvodák Jókai Mór Általános Iskola az Összevont Óvodákkal, a Jókai Irinyi János Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Iskolával és a Művelődési Központtal Művelődés i Központ és Könyvtár kapcsolatban végez az Szociális Szolgáltató Központ önkormányzat. A részben önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmények kiadásait mutatja az alábbi táblázat:

bevételeit

és

12

Bevételek, kiadások Saját bevétel Átvett pénzeszközök Normatív önkormányzati támogatás Normatíva feletti önkormányzati támogatás Működési kiadások Speciális célú támogatások Felhalmozási célú kiadás (felújítás, beruházás)

Jókai Irinyi Óvoda iskola iskola Bevételstruktúra 7% 5% 6% 1% 0% 2%

Műv. Központ

Szociális Szolg. Kp.

4% 2%

5% 0%

41%

20%

39%

58% 55% 50% Kiadási struktúra 99% 96% 100% 0% 0% 0%

74%

55%

94% 0%

100% 0%

6%

0%

33%

1%

40%

4%

0%

Mint az a táblázatból kiolvasható, valamennyi intézmény esetében a legnagyobb bevételi forrás a normatíva feletti önkormányzati támogatás! Összegszerűen ez a Irinyi Iskola esetében a legnagyobb, arányaiban azonban éppen itt a legkevesebb a normatív támogatás magas részaránya és a saját bevételek miatt. A bevételi struktúrában legnagyobb arányban a Művelődési Központ működtetése igényel többlettámogatást, bár összegszerűen ez a legkisebb értékű (érdekes viszont, hogy éppen ez a létesítmény realizál a legkisebb arányban saját bevételeket).

e Ft

A járóbeteg szakellátás évről évre jelentős mértékben növekvő támogatást kapott a költségvetési rendelet alapján (részben a szakellátás alulfinanszírozottsága miatt, Fűzfő-Med Kft. költségvetési támogatása hiszen a TB által nyújtott hozzájárulás kizárólag a 6000 5000 működési költségeket fedezi, 4000 de nem nyújt forrást a 3000 szükséges fejlesztések 2000 1000 megvalósítására, 0 eszközbeszerzésre, stb.), annak 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 ellenére, hogy a fűzfői szakellátás hatékonysága – a statisztikai adatok alapján – az országos szint alatt van. Ezen felül 2004-ben 13, 2005-ben 11 m Ft-os többlet hozzájárulásra volt szükség. Kizárólag a Támasz Kht. és a tűzoltóság működtetése nem igényel többlet hozzájárulást (utóbbi megyei fenntartású, a normatívából képes finanszírozni a kiadásait). A Közösségi Ház (Nexus Kft. tulajdona) használatáért az önkormányzat bérleti díjat fizet. Érdekes kérdés a Sal-X Kft. szerepe, működése. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló vállalat feladatai: – Település-fenntartási, üzemeltetési, parkfenntartási, könyvelési feladatok ellátása az önkormányzati intézményeknek, mely teendők elvégzéséért az önkormányzat fizet. A helyi vállalkozások szerint ezen feladatok ellátására ők is képesek lennének, kedvezőbb feltételek mellett (ugyanakkor a jelentős gépesítést igénylő feladatok esetében ez kérdéses). Szükséges a közbeszereztetési eljárás, amire 2007-től már törekvés mutatkozik. Valamint lehetőség lenne arra is, hogy városgondnokság keretében a munkák egy részét közmunka programban végezzék el.

13

–

–

Sportközpont üzemeltetése: a városi sportcentrum pályáit a lakosság, az intézmények ingyen használhatják, az így kieső jövedelmet az önkormányzat pótolja a Kft-nek (júliustól decemberig 0,5 m Ft-tal). A Kft. bérleti díjat nem fizet, haszonbérleti szerződéssel működteti az intézményt, de mivel nyeresége nem keletkezik, ezért az önkormányzatnak bevétele ebből nem származik. A létesítmény működtetésének racionalizálása, piaci alapokra helyezése nélkülözhetetlen. Strandok üzemeltetése: a strandokat bérleti szerződéssel üzemelteti a Kft., igen alacsony – és a vendégforgalom csökkenésére hivatkozva egyre kisebb – bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, ami minimális bevételt hoz a városnak. A létesítmények működtetésének racionalizálása, piaci alapokra helyezése nélkülözhetetlen.

Az önkormányzat 2006-ban összesen több mint 24 m Ft-ot fordított a civil szervezetek, alapítványok és egyesületek támogatására is: Szervezet Támogatás (Ft) Veszprém Megye Tűzvédelméért 105 Alapítvány 100 000 Fűzfő és Térsége Tűzvédelméért Alapítvány 200 000 Veszprém Megyei Mentőszervezet 04 Alapítvány 200 000 Egyházak támogatása 200 000 Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság balatonfűzfői KMB 240 000 FŰZFŐ-MED KFT. Részére szakorvosi ellátás támogatása 11 000 000 Fogorvosi ellátás támogatása (dr. Sáfrán Ilona) 1 330 000 SZÜN-AKT BT. működési költségek támogatása 673 000 RIMMED BT. működési költségek támogatása 673 000 Domina és társa BT. működési költségek támogatása 673 000 Központi orvosi ügyelet támogatása 1 976 000 ÖBÖL TV KFT. 2 800 000 ART Opus cég támogatása dokumentumfilm készítéshez 200 000 Fűzfői Atlétikai Klub 3 500 000 CSEBSZALTO Nyugdíjas Klub 40 000 Vöröskereszt Város Szervezete

70 000

Amatőr Sportszervezők

20 000

Balaton Nyugdíjas Klub

30 000

NIKE Véradó Egyesület

51 000

Fűzfő Hagyományőrzős és Nosztalgia Táncklub

36 000

Mozgássérültek Egyesülete

30 000

Szabadság vándorai

40 000

Nitrokémia Horgász Egyesület

30 000

Balatonfűzfői Lövész Egylet Összesen

153 000 24 265 000

Összességében tehát elmondható, hogy a kötelező és önként vállalt feladatok ellátása, a városon túlnőtt intézményrendszer fenntartása, a felhalmozott hitelek terhei, az állami finanszírozás kedvezőtlen változása és a helyi gazdasági élet hanyatlásából eredő helyi adóbevétel-csökkenés (valamint kintlévőségek) miatt az önkormányzat anyagi helyzete évről évre romlik. Az alábbi táblázat az önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza.

14

ezer Ft 2001

2002

2003

2004

2005

42 904 446 928 315 989 97 545 7 795 1 188 209 461 71 541

59 335 452 664 305 792 104 960 12 011 1 039 187 782 44 766

57 634 612 361 302 495 114 291 14 209 884 173 111 70 924

70 461 692 921 347 359 119 302 15 053 990 212 014 36 185

78 817 657 859 305 489 115 836 21 585 815 167 253 116 079

70 969 0 175 959 59 991 1 609 26 658 0 5 088

25 257 0 207 030 21 696 4 088 63 559 8 193 7 999

17 606 5 000 158 233 40 048 3 325 25 202 50 897 -548

34 459 0 152 283 46 710 3 598 61 471 22 097 981

24 826 0 179 785 56 269 3 461 57 106 130 086 -493

ÖSSZES BEVÉTEL

830 678

869 330

1 018 076

1 086 707

1 278 969

KIADÁSOK Folyó működési kiadások Felhalmozási kiadások ebből felújítás, beruházás Tartalék Alap és váll. Tevékenység közötti elszámolás Hiteltörlesztés Kiegyenlítő, átfutó bevételek

707 464 54 388 6 683 0 0 3 545 427

772 064 65 647 52 750 0 0 474 10 390

863 228 96 820 86 408 0 0 6 147 1 395

913 784 92 331 77 971 0 0 11 471 -7 548

1 012 359 232 579 220 275 0 0 11 519 -189

ÖSSZES KIADÁS

765 824

848 575

967 590

1 010 038

1 256 268

64 854

20 755

50 486

76 669

22 701

BEVÉTELEK Intézményi működési bevétel Önkormányzat sajátos működési bevételei ebből helyi adók építményadó telekadó idegenforgalmi adó iparűzési adó Felhalmozási és tőke jellegű bevételek ebből ingatlanok (ingatlan, föld, lakás, egyéb helyiség, lakótelek) értékesítése ebből privatizáció bevétele Központi költségvetési támogatás Támogatások, kiegészítések Kölcsön megtérülése Pénzforgalom nélküli bevételek Finanszírozási bevételek (hitelek) Kiegyenlítő, átfutó bevételek

EGYENLEG

15

Bár az egyenleg az elmúlt években pozitív volt (és a bevételek nagysága nominálértéken növekedett), ebben – egyrészt a finanszírozási bevételek (hitelek) részarányának növekedése játszott szerepet (0-ról 10%-ra 2001 és 2005 között; a 2006-os várható teljesítésben pedig már 16%-ra nő); – másrészt a felhalmozási bevételeket is a működési lyukak betömésére használták fel, így a fejlesztések, beruházások elmaradtak. Mint látható, a felhalmozási bevételek nélkül számolva az egyenleg 2004 kivételével negatív (2005-ben az így számított hiány közel 100 millió Ft-ra, 2006-ban és a tervek szerint 2007-ben 190 m Ft-ra rúg). Bevételek, kiadások Összes bevétel Felhalmozási bevétel nélkül Összes kiadás Összes bevétel – összes kiadás Bevétel a felhalmozási bevétel nélkül – összes kiadás

2001

2002

2004

2005

869 330

2003 ezer Ft 1 018 076

830 678

1 086 707

1 278 969

759 137 765 824

824 564 848 575

947 152 967 590

1 050 522 1 010 038

1 162 890 1 256 268

64 854

20 755

50 486

76 669

22 701

-6 687

-24 011

-20 438

40 484

-93 378

A bevételek között jelentősen csökkent a helyi adóbevételek részaránya (2001ben még 38%, 2005-ben már csak 24% volt), ugyancsak megcsappant a központi költségvetés által nyújtott támogatások (21-ről 14%-ra, a 2006-os várható teljesítésben pedig mindössze 11%). A felhalmozási bevételeket a továbbiakban már nem lehet működési kiadásokra fordítani, de beruházást, vásárlást az anyagi lehetőségek hiánya miatt 2007-ben nem tervez az önkormányzat. Ebben szerepe van a növekvő hiteltörlesztési tehernek is, ami a 2006-o várható teljesítésben az összes kiadás 9%-át teszi ki. Egyéb önkormányzati tevékenységek Balatonfűzfő pozíciója, térségi szerepköre Fűzfőnek korábban erős térségi szerepe volt, közlekedési kapcsolatainak, munkahelyeinek és kiépült szolgáltatáskörének köszönhetően: a Nitrokémia nemcsak a térség gazdaságát határozta meg, hanem infrastruktúrát, intézményrendszert, szolgáltatáskört is létrehozott és működtetett, amit nemcsak a helyi lakosság, hanem a jelentős számú bejáró, itt tartózkodó is igénybe vett. Később az egyes létesítmények saját vonzásköre is kialakult, megjelent a törekvés arra, hogy a nagyközség a közigazgatásban is térségi szerepkört alakítson ki: ez a várossá nyilvánítás előkészítését jelentette. Bár a városi funkciók működtetése finanszírozási, szervezési szempontból is (a változások következtében) sok esetben nehézkessé vált, lassan a közgondolkodásban is megjelent a kistérségi szerepkör. Mára ebből csak a szakorvosi és tűzoltósági kistérségi szerep maradt meg, tehát a város térségi pozíciója leértékelődött. Az imázskép hanyatlását a környezetszennyező ipar negatív hatásai mellett a településrészek lakosságának széthúzása, valamint az infrastruktúra – forráshiány miatt elmaradt beruházások következtében jelentkező – minőségromlása is erősítette.

16

Jelenleg Fűzfő térségi megítélésében az „alvó város” imázs dominál: bár a település kedvező adottságokkal rendelkezik, fejlődése megállt, több éves lemaradásban van más, hasonló nagyságrendű településekhez viszonyítva. A térségen belüli pozíció erősítésére és a hatékony feladatmegosztásra jó lehetőséget ad, hogy a kistérségen belül megosztott térségközponti szerepről beszélhetünk Fűzfő és Almádi között. A térségi funkciók (államigazgatás, közfeladatellátás, és területfejlesztés) közül az államigazgatás körzeti feladatai (gyámhivatal, okmányiroda, építéshatóság) a várossá nyilvánítással Fűzfőhöz kerültek (köszönhetően jobb elhelyezkedésének az ügyfélhivatal relációban). Ebből 2007. július 1-től egy új kormányrendelet értelmében az építéshatósági funkció visszakerül Almádihoz. A belső ellenőrzés térségi feladatait jelenlegi is Fűzfő, mint gesztor település látja el a többcélú kistérségi társulás keretében. A társközponti szerep erősítése szükséges még több területen: – szakorvosi ellátás összehangolása – művészetoktatás kiterjesztése – főépítészeti funkció kistérségi szintre emelése – sportlétesítmények kihasználása. Kistérségi kapcsolatok Balatonfűzfő a Kelet-Balatoni Kistérség Területfejlesztési Társulás tagja, amelyhez 12 település (Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Küngös, Litér, Lovas, Szentkirályszabadja) összesen több mint 28 000 lakosa tartozik. 2006 decemberében született meg a megállapodás a balatonalmádi székhelyű Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása létrehozásáról (Területfejlesztési Társulás jogutódjaként), amelynek célja a kistérségen belül a közszolgáltatások összehangolása: – egyrészt a lakosság igényeinek mind szélesebb körű kielégítése (kistérségi, térségi és ágazati feladatellátás), – másrészt az önkormányzatok forrásainak optimális felhasználása, – harmadrészt a kistérségen belül a területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása. A Társulás által ellátandó feladatok közé tartozik (Balatonfűzfőt érintő feladatok): – Oktatás és nevelés: közoktatási tervek összehangolása, információs hálózat működtetése, szakmai munkaközösségek szervezése, szakmai napok szervezése, kistérségi tanulmányi és sportversenyek szervezése, értékelések, egyeztető fórumok.  Óvodai nevelés: Balatonfűzfő önkormányzata önálló intézménye útján látja el (de pl. Balatonkenese és Küngös intézményfenntartó társulás keretében)  Általános iskolai oktatás: Balatonfűzfő önkormányzata önálló intézménye útján látja el. (de pl. Alsóörs, Lovas és Felsőörs intézményi társulás keretében; Csajág külön megállapodás alapján egyházi fenntartású, Szentkirályszabadja pedig alapítványi fenntartású intézmény útján).  Közoktatási szakszolgálati feladatok: logopédiai és nevelési tanácsadás feladatainak ellátása a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálattal kötött megállapodás alapján kistérségi feladatként. – Egészségügyi ellátás: orvosi ügyeleti rendszer, szolgáltatásszervezési koncepció összehangolása, alapellátási körzetek kialakítása (háziorvosi, gyermek háziorvosi, fogászati, iskolaorvosi, védőnői szolgálat térségi 17

–

– –

–

összehangolása, koordinálása), pályázatok készítése, térségi szűrővizsgálatok szervezése, egyeztető fórumok, egészségügyi adatbázis létrehozása).  Központi ügyelet működtetése a Huszár és Társa Bt.-vel kötött feladatellátási szerződés alapján  Vizsgálják a közös intézmények létrehozásának és működtetésének lehetőségeit Szociális ellátás és gyermekjóléti szolgáltatások (2007 február 1-től)  Családsegítés: Balatonfűzfő önkormányzata önálló intézménye útján látja el (de pl. Almádi, Alsóörs és Szentkirályszabadja intézményfenntartó társulás keretében)  Házi segítségnyújtás: Balatonfűzfőn (emellett Alsóörsön is) a Támasz Idősek Otthona Kht-val kötött feladat-ellátási szerződés alapján  Nappali ellátás: Balatonfűzfőn (emellett Alsóörsön, Lovason is) a Támasz Idősek Otthona Kht.-vel kötött feladat-ellátási szerződés alapján  Gyermekjóléti szolgáltatás: Balatonfűzfő önkormányzata önálló intézménye útján (de pl. Litér, Felsőörs feladat-ellátási szerződéssel) Belsőellenőrzési feladatok: Balatonfűzfő székhelyű belső ellenőrzési társulás látja el a kistérség területén Területfejlesztési feladatok: helyzetértékelés, kistérségi területfejlesztési koncepció kidolgozása és megvalósítása, pályázatok készítése, forrásgyűjtés, kistérség képviselete, kapcsolattartás, stb. Valamennyi település részt vesz ebben. Szolgáltatási-szervezési feladatok: szakmai továbbképzések, konferenciák szervezése, közös internetes honlap készíttetése, pályázatok készítése, kistérségi információs adatbázis létrehozása.

A többcélú társulás pozitív kezdeményezést jelent a kistérségen belül a feladatok összehangolására, amely nagyban segítheti az önkormányzatokat az intézményrendszerük fenntartásában, a szolgáltatási színvonal megtartása mellett. Véleményünk szerint a kistérség (kiemelten Fűzfő) nem aknázza ki kellő mértékben az ebben rejlő lehetőségeket, különösen az alapfokú oktatás és az egészségügyi ellátás területén. Civil szervezetekkel ápolt kapcsolat Az önkormányzat a civil szférával kialakított hatékony együttműködés alapelveit civil koncepciójában foglalta össze. A koncepció szerint évente legalább egy civil fórumot szervez az önkormányzat, „melynek témái között a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésének tapasztalatai és jövőbeni tervei szerepelnek”. A civil szervezetek támogatási formái között megtalálható: – Pénzügyi támogatás: non-profit alapból (költségvetési rendeletben jóváhagyott alap, valamint céltartalékban eredeti előirányzatként a tervezett iparűzési adóbevétel 0,5 százaléka) történő finanszírozás, kedvezményezés, önkormányzati feladatok kiszerződtetése. – Szakmai támogatás: a polgármesteri hivatalon belül a humánreferens és az igazgatási egységek munkatársai nyújtanak segítségek a civil szervezeteknek konkrét szakmai feladatok megoldásához. – Infrastrukturális támogatás: elsősorban intézményein keresztül (Művelődési Központ és Könyvtár, Közösségi Ház, Teleház, Városi Stadion, oktatási és nevelési intézmények), helyiség és eszközhasználat biztosításával. A koncepció feladatként jelöli meg a városi civil szervezetek nyilvántartását, azok igényeinek, szándékainak folyamatos megismerését, a jogi háttér megteremtését, a civil részvétel előkészítését a képviselőtestület és a bizottságok munkájában, 18

valamint a civil koncepció megvalósulásának figyelemmel kísérését, évenkénti értékelését. Az önkormányzat évről évre anyagi támogatást nyújt az alapítványoknak, egyesületeknek. Ezzel szemben a várost kritika éri a civil szervezetekkel ápolt kapcsolat gyengesége miatt. Testvérvárosi kapcsolatok Balatonfűzfőnek két testvértelepülése van: – A szlovákiai Nagycéténnyel intenzív kapcsolatot ápolnak, amely elsősorban rendezvényeken történő fellépésekre terjed ki. Egyre erősebb a lakosok és az ifjúság közötti kapcsolat is. – Ugyancsak szlovákiai testvértelepülés Vámosladány, amellyel az utóbbi időben gyengült a kapcsolat. Az írországi Donegal településsel szándéknyilatkozatot írtak alá, de a nagy távolság miatt a kapcsolattartásra kevés mód nyílik. A testvérvárosi kapcsolatok turisztikai célú hasznosítása szükséges lenne. Egyéb településmarketing tevékenységek A város ismertségét és imázsát – mind belső, mind külső kapcsolatai terén – javító marketingtevékenység az önkormányzat forráshiányos helyzete miatt meglehetősen hiányos, jellemzően csak különféle kiadványok megjelentetését foglalja magában: – A Balatonfűzfő című könyv három nyelven ismerteti a település történetét. A kiadványt Milos József fotóművész képei és Vágfalvi Ottó festőművész festményeiről készített kópiák díszítik. – A Fűzfői Kalauz információs füzet közérdekű információkon kívül rendezvénynaptárt, menetrendet, térképet is tartalmaz, magyar, angol és német nyelven. Tartalmát illetően tehát keverednek benne a lakossági és turisztikai információk, valójában egyik szerepkör betöltésére sem alkalmas maradéktalanul. – A Kelet-Balatoni Önkormányzati Területfejlesztési Társulás tagjaként a település a kistérségi kiadványokban is szerepel. – A Krónika kódexhez hasonló megjelenésű, kézzel írt munka áttekintő történeti bevezetés után 1994-től tartalmazza a politikai eseményeket, a település költségvetését, a legfontosabb változásokat, terveket, a gazdasági–társadalmi és civil élet jellemzőit, a kulturális eseményeket, közbiztonsági adatokat és az időjárás jellegzetességeit. – Havonta jelenik meg az önkormányzat lapja, a Balatonfűzfői Hírlap. Az újság tájékoztat az önkormányzat munkájáról, a kulturális és sporteseményekről. – Emellett turisztikai célú regionális kiadványokban is megjelennek (pl. Irány a Balaton, Irány Magyarország, Balaton keleti kapuja) A kiadványok mellett települési honlap is működik. A www.balatonfuzfo.hu-n elsősorban a lakosság érdeklődésére számot tartó információk olvashatók, a website turisztikai célú hasznosíthatósága nem megfelelő. Pozitívum, hogy hírrovata viszonylag gyakran frissített, fórum is működik, de interaktivitása csekély. Idegen nyelvű változatai kialakítás alatt állnak. A honlapon a helyi vállalkozások számára ingyenes hirdetési felület áll rendelkezésre, ennek kihasználtsága minimális. A nagyközség területén kiépített kábel-tv rendszer van. 1997-ben kezdte meg műsorát az Öböl-Tv, amely kistérségi hírműsorokat és hirdetési újságot szerkeszt a város körzetében. Az önkormányzat támogatja az Öböl-tv munkáját. 19

Korábban üdülőhelyi fórumot szerveztek, de érdeklődés hiányában erre már nem kerül sor. Az információs szolgálatot jelenleg a Teleházban látják el, de a nyári szezonban szükség lenne más, a nyaralók számára frekventáltabb területen is tájékoztató pont felállítására. A város Tourinform iroda létesítését tervezte, de ez forráshiány miatt elmaradt: a Balatonalmádiban és Balatonkenesén található irodákban helyeznek el információs anyagokat, illetve ezek az irodák képviselik Fűzfőt is a turisztikai kiállításokon, vásárokon. A város arculati elemei közé tartoznak a település jelképei, a címer és a zászló, a helységnévre utaló fűzfával. Ez a motívum megjelenik a Milleniumi emlékműben is. A város megalapította a „Balatonfűzfő Díszpolgára”, a „Balatonfűzfőért” és a „Balatonfűzfő Kultúrájáért” elismerő címet. Balatonfűzfő város kiemelten fontos feladata lenne a településmarketing tevékenység fokozása a rossz imázskép javítása érdekében. Erre jelenleg sem a pénzügyi, sem a humán feltételek nem adottak (pl. településmenedzser, marketing referens, stb. pozíció hiánya). Önkormányzati ügyintézés Az önkormányzati ügyintézés jelenleg egy épületben folyik, ami kedvező megoldást jelent a lakosság számára. Az e-ügyintézés néhány letölthető nyomtatványra terjed ki, azaz igen korlátozott keretek között létezik.

TELEPÜLÉSSZERKEZET, VAGYONGAZDÁLKODÁS Településszerkezet, település belső tagozódása, területtípusok Balatonfűzfő a Balaton északi partszakaszának csomóponti települése, hiszen itt összpontosulnak a keleti, északi és nyugati közlekedési irányok, a városon keresztülhaladva közelíthetők meg az északi part települései. Ez a szerepkör az elkerülő út és az M8-as autópálya megépítésével is megmarad, a tervezett új vasúti szárny pedig szintén a város „északi kapu” szerepét erősítheti. A város szerkezetét a Balaton, a vasút és a főutak helyzete határozza meg. A településen keresztülhaladó 71-es és 72-es főközlekedési utak három részre osztják a települést: – Alsófűzfő – Fűzfőgyártelep – Csebere (Tobruk) – Szalmási-telep. A három településrész eltérő fejlődési pályán mozgott, így szerkezeti és városképi szempontból is karakteresen eltérnek egymástól: míg a gyártelepi rész elsősorban fás területekkel övezett tömbházas lakóterület városias jelleggel, addig Alsófűzfő inkább családi házas rész (lakó, üdülő vegyes használattal), a tobruki 20

terület pedig üdülőterületi-lakóterületi jellegzetességekkel bír. A települések elszeparáltságát mutatja, hogy a két nagyobb településrészen önálló intézményi infrastruktúra és kereskedelmi ellátó-hálózat épült ki (pl. iskola, posta). Településrészek: – Fűzfőgyártelep: a lakótelep kiépülése a lőporgyár építésével párhuzamosan, 1923-ban kezdődött. Az ipartelep közvetlen szomszédságában, a Nike körút mentén építették fel a korabeli évek városépítészeti stílusában, egységes ideológiát követve a tömbházas lakóövezetet. Ez laza, hatalmas parkosított, fásított területekkel körülvett beépítést jelentett. A településrész központja a Fűzfő tér volt. Ezek a lakások a Magyaróvárról áttelepült tisztviselők, az itt dolgozó munkások és mesterek lakásai voltak. A központi területet 2,5 m magas kerítéssel vették körül és fegyveres-kutyás őrség védte. A kerítéssel körülvett területre csak két kapun - egy felső és egy déli kapun - lehetett bejutni. A belső utak kialakítása követte a beépítéseket, a Nitrokémia északi bejáratánál buszmegálló öblöket alakítottak ki. Később ez a terület szűkösnek bizonyult (a munkástelepet eredetileg 400 főre tervezték), így az 50-es és 60-as években a telep déli részén a kerítésen kívül, a mostani Gagarin utcában is megkezdődött az építkezés. Ezek az épületek már más stílusban készültek: lakótelepi, lapos tetős kialakítású, kockaház megjelenésű épületegyütteseket hoztak létre 10-11 háztömbbel. Később beépült a Bugyogóforrás utca, létrejöttek a közintézmények, felépültek a középületek (pl. postahivatal, nyolcágyas kórház, templom, munkás- és tisztviselőotthon, művelődési ház, sportlétesítmények, szakmunkásképző). A terület északkeleti részén a 60as évektől folyamatosan épültek a szolgáltató és irodaépületek, garázssor, lakóingatlanok, valamint átadták a gyártelep kilenc emeletes toronyházát is. Ezek az épületek a 1970-es, 80-as években divatos merev geometrikus formákban, sorházszerű kialakítással készültek, meglehetősen sűrű beépítéssel, kevesebb zöldterülettel és közparkkal. Ekkorra alakult ki a mai állapotra jellemző beépítés, városias jelleg, így a különböző időben épült lakóházak eltérő településszerkezeti sajátosságokkal rendelkeznek. Napjainkban a Nitrokémia egykori irodaépületeinek átépítésével modern lakóházakat, valamint a gyártelepet délről lezáró utcában családi házakat is kialakítanak. –

Alsófűzfő: régészeti leletek tanúsága szerint történelmileg a város legrégebben lakott része Alsófűzfő. A gyártelepítés kezdetén ez a terület háttérbe szorult, hiszen a kerítéssel körülvett telepen kívül esett. A Budapest–Tapolca vasútvonal, valamint a 71-es főközlekedési út megépítésével, továbbá a fürdőtelep tervének kidolgozásával az 1920-30as években az alsófűzfői területen egy üdülőtelep kialakítása kezdődött el (mivel a terület közvetlenül csatlakozik a Balatonhoz): magas rangú kormánytisztviselők vásároltak telkeket, építettek nyaralókat itt. Az üdülőházas beépítések a part-menti, jelentős nagyságú (átlagosan 6001000 négyszögöles) telkekre koncentrálódtak, akárcsak a népességszám növekedésével párhuzamosan megszaporodó kereskedelmi és vendéglátó üzletek (Balaton utca, Zombor utca, Kis utca, Árpád utca által határolt terület). Ez az üdülőterület is elszeparált, zárt egységet alkotott (Fürdőegyesülethez tartozott). A munkásházak ebben az időben csak a körülhatárolt területen kívül épülhettek. A gyártelepi rész ugyanis hamarosan szűkösnek bizonyult, így Alsófűzfőn is beindult az építkezés. Elsőként a gyártelephez közelebb eső területek, az Árpád utca és az Ady Endre utca épült be. A terület központja a Sirály épülete volt, ahol bazár, fűszerüzlet, posta, kaszinó, bálterem is működött. A településrész önálló működését mutatja, 21

hogy templom, iskola is épült itt. A második világháború után a villákat államosították, a telkeket újramérték és szétosztották. Az utcák fokozatosan beépültek kisebb-nagyobb családi házakkal, üdülőkkel. A településrész fejlődésében fontos változás a Máma-tető beépítése volt, amely jelenleg – balatoni panorámájának köszönhetően – a település legdrágább ingatlanterülete. Az alsófűzfői városrészt viszonylag szabálytalanul kialakult utcahálózat és telekstruktúra jellemzi. –

Csebere (Tobruk) és Szalmási-telep: a tobruki településrész kialakítása a Hazai Papírgyár Rt.-hez kötődik. A gyár 1928-ban alakult, majd 1936-ban bővítették, így a létszámot is emelni kellett. A cég vezetője a munkások számára a Balaton partján lakótelepet építtetett, 5060 lakással, üzletházzal és gazdasági épülettel. 1948-ban az államosítás visszavetette a magánkezdeményezést, így a településrész csak később, a 60-as években indult fejlődésnek. A területet felparcellázták és elsősorban családi házakat, később üdülőket is építettek. Ez tehát a város legfiatalabb része, jellemzően szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertes terület, de a sorházas beépítés is megtalálható (északi részén). A településrész közvetlen összeköttetésben van a Balatonnal, míg a másik oldalt a 71-es főközlekedési út zárja le.

A városszerkezet szempontjából igen fontos, hogy a lakóövezeteket nagy kiterjedésű ipari területek övezik, ugyanakkor a Nitrokémia épületeinek jelentős része gazdaságilag kihasználatlan. Az épületek egy része újrahasznosításra nem alkalmas, míg a további területek barnamezős beruházással új funkciót kaphatnak (az egykori irodaépületek lakóházzá történő átalakítása már megkezdődött). Az ipar környezetterhelő hatásának minimalizálása rendkívül fontos feladatot jelent, hiszen az iparterület látványa és környezetszennyező hatása nagy befolyást gyakorol mind az életminőségi tényezőkre, mind a város üdülőhelyi arculatára és turisztikai pozíciójának alakulására. Mivel azonban az önkormányzatnak nincs tulajdona az iparterületen, sőt, a közszolgáltatások egy része is magánszolgáltatóknál van, így a területhasznosításra közvetlen ráhatása csak építésügyi kérdésekben lehet (pl. besorolás változtatása). Kedvező ugyanakkor, hogy a települést északnyugati irányból összefüggő erdők határolják, amelyek egyrészt rekreációs szereppel bírnak, másrészt csökkentik az ipari üzemek légszennyezését és zajhatását. A délnyugati részen található erdőségek pedig kedvező kirándulási lehetőségeket kínálnak. A part-menti erdősült területek ugyanakkor lezárják a város balatoni panorámáját, ami az üdülőhelyi arculat megteremtése, a városkép esztétikája szempontjából szerencsétlen. A település műemléki környezete szerény. Országos védelem alatt kizárólag a mámai templomrom, illetve annak környezete áll. A rendezési terv Helyi Értékvédelmi Övezetnek nyilvánítja a Fűzfőgyártelep egykori kerítésen belül található területét. Emellett régészeti területet érintő telkek találhatók meg. Helyi védettséget élvező épületek: 1. NIKE körút 1. (1495/133) 10. Bugyogóforrás utca 19. (1495/105) 2. NIKE körút 3. (1495/80) 11. Bugyogóforrás utca 27. (1495/28) 3. NIKE körút 10. (1495/106) 12. Bugyogóforrás utca 31. (1495/56) 4. NIKE körút 11. (1495/49) 13. Bugyogóforrás utca 33. (1495/53) 5. NIKE körút 13. (1495/48) 14. Bugyogóforrás utca 35. (1495/52) 6. NIKE körút 15. (1495/47) 15. Bugyogóforrás utca 37. (1495/51) 7. NIKE körút 17. (1495/46) 16. Bugyogóforrás utca 39. (1495/50) 8. Bugyogóforrás utca 16. (1495/84) 17. Országzászló 9. Bugyogóforrás utca 18. (1495/63) 18. Doktorkert kőfal Forrás: Helyi Építési Szabályzat, 2005. 22

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy Balatonfűzfő igen összetett településszerkezeti adottságokat mutat: városias, családi házas és üdülőterületi övezetek egyaránt megtalálhatók itt. A város közigazgatási központja korábban az alsófűzfői városrészben volt, mára a polgármesteri hivatal és intézményeinek többsége a gyártelepi területre került át. A településrészek infrastruktúrájában korábban jelentős fejlettségbeli különbség volt a Fűzfőgyártelep javára. Mára ez a különbség megszűnt, sőt, a Nitrokémia, mint fenntartó hanyatlása miatt ma már inkább a gyártelepi rész infrastruktúrájának romlása figyelhető meg (mind az épületek, mind a közműrendszer tekintetében). Kezdetben – rendezési elképzelések hiányában – a magántulajdonban lévő területek parcellázása ad hoc módon történt, így helyenként szabálytalanul kialakult utcahálózat, szűk utcák jellemzik (főként az alsófűzfői részen). A különböző korok építészeti irányvonalai megtalálhatók, a lakóházak megjelenése még a parti sávban sem egységes, ami az üdülőhelyi arculat kialakulását megnehezíti. Bár a zöldterületek jótékony hatása érezhető, ezek fenntartása jelentős terhet ró az önkormányzatra, továbbá a part-menti erdősült területek lezárják a város balatoni panorámáját. Szabályozási tervek, területfejlesztési koncepciók Balatonfűzfő Város Önkormányzata a 79/2005. (03.29.) számú Kt. határozatával megállapította a Településszerkezeti Tervet, 11/2005. (III.31.) számú rendeletével pedig megalkotta a város Helyi Építési Szabályzatát és jóváhagyta a Szabályozási Tervet. Legfontosabb általános építési szabályok: – Belterületen új épület csak teljesen közművesített építési telken létesíthető. – Új építési telkek minimális telekszélessége oldalhatáron álló beépítés esetén 16 m, szabadon álló beépítés esetén 18 m. – A település beépítésre nem szánt területén 3000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki. – A település közigazgatási területén 2500 m²-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épület csak az Ipari gazdasági és Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen létesíthető. – A város belterületén elhelyezhető és felújításra kerülő építményeket a város építési hagyományainak megfelelő megjelenéssel és a környezetükkel összhangban kell kialakítani. – Az 1 m² méretet meghaladó cégér(ek), reklám- és hirdetőtábla(k) kihelyezése csak hatósági engedély alapján lehetséges. – Közterületen pavilon, árusító fülke a Z-1 jelű zöldterület kivételével nem helyezhető el. – Országosan védett természeti területen építmények elhelyezése a Nemzeti Park igazgatósága egyetértésével történhet. Védett természeti területen tervezett közpark kialakításánál törekedni kell a természeti értékek megőrzésére, a közpark természetközeli kialakítására. – A balatoni nádasok védelmét biztosítani kell. A nádasokban járatok, horgászállások, napozóstégek, kikötőhelyek nem létesíthetők. – A város területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, továbbá olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag kibocsátása nem okozza a légszennyezettség ökológiai határérték túllépését. – A Balaton partvonalától számított 30 m területsávon belül épületet létesíteni nem lehet, kivéve a kikötői létesítményeket. A terület-felhasználást az alábbi területek kijelölésével határozták meg: – Beépítésre szánt területek – Beépítésre szánt különleges területek – Beépítésre nem szánt területek 23

Övezet

Beépítésre szánt területek Kisvárosias Sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet lakóterület magába foglaló, lakóépületek elhelyezésér. Laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló Kertvárosias rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek lakóterület elhelyezésére. Több önálló rendeltetési egységet foglal magában, lakó és igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, Településközponti szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, vegyes terület egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére. Kereskedelmi, Nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi szolgáltató célra (kivéve benzinkút). gazdasági terület Ipari gazdasági Olyan ipari építmények elhelyezésére, amelyek más terület beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Nagyobb méretű telkek üdülési célú tartózkodásra Üdülőházas alkalmas üdülőépületek, kempingek (szabadidős, üdülőterület üdülési, rekreációs-egészségmegőrző és turisztikai funkcióval összefüggő létesítmények) elhelyezésére. Telkenként legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület Hétvégi házas illetve kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület üdülőterület (max. 50 m2 hasznos alapterület) elhelyezésére. Beépítésre szánt különleges területek sportolási célú létesítmények épületei, szabadidő eltöltésére szolgáló építmény, továbbá az ezekhez Sportterület kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetők el

beépítés legnagyobb módja beépítettség %

max. építménymagasság (m)

telek legkisebb területe m2

Min. zöldfelületi aránya %

Szabadon álló

25-30

4,5-9,5

1000

50

Szabadon álló

25-30

4,5-7,5

700-4000

50

Szabadon ill. oldalhatáron

20-50

4,5-13,5

700-5000

20-45

Szabadon álló

20-30

4,5-9,5

1000-5000

20-35

Szabadon álló

20-30

7,5-18

1500-5000

40

Szabadon álló

20

6,5

3000

60

Szabadon álló

12-20

4,5-5,5

250-1500

60

Szabadon álló

15

4,5-7,5

1-2 hektár

50

24

közösségi, szórakoztató, kulturális, vendéglátó épületek, sport és játék céljára szolgáló építmények és Szabadon Szabadidőközpont azok kiszolgáló létesítményei elhelyezésére. Szálláshely 15 álló épületre az összes beépíthetőség legfeljebb 50 %-áig tartó mértékben. Strand kiszolgáló épületeinek (zuhanyzó-WC blokkok, öltözők, stb.), a területhasználók ellátását szolgáló Szabadon Strand 5-8 vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények álló elhelyezésére. Kemping kiszolgáló épületeinek (zuhanyzók, WC-k, kabinok, öltözők, stb.), a területhasználók ellátását Szabadon Kemping 10 szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató álló létesítmények elhelyezésére. Balaton törvény szerint üdülési, közösségi, szórakoztató, kulturális, vendéglátó épületek, sport és Üdülő- és játék céljára szolgáló építmények és azok kiszolgáló Szabadon 8 szabadidőközpont létesítményei elhelyezésére. Szálláshelyépületre az álló összes beépíthetőség legfeljebb 20 %-áig tartó mértékben. Vízi közlekedési, Vízi közlekedési, sport és turisztikai célú épületek és Szabadon sport és turisztikai építmények elhelyezésére. 10 álló célú terület Horgászati célú Horgászturizmussal összefüggő építmények Szabadon 10 szabadidőközpont elhelyezésére. álló Személygépkocsi tárolására szolgáló garázsok Szabadon Garázstelep 30 létesítésére. álló További beépítésre szánt különleges területek: temető, hulladékudvar, komposztáló, szennyvíz- és zagytározó, szennyvíztisztító, szennyvízátemelő

7,5

2 hektár

60

4,5

1-2 hektár

80 (min. 65%-án növényzett el)

3,5

2000

60

5 hektár

50

4,5

3000

60

3,5

3000

60

3

1000

40

Forrás: Helyi Építési Szabályzat

25

Beépítésre nem szánt területek: – Közlekedési területek (vasút, közút, benzinkút; telekszélesség, védőtávolságok, stb. megadásával) – Zöldterületek: közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közparkok területe, ahol a növényzettel borított terület aránya minimum 60 %. Egy részén épület egyáltalán nem létesíthető, bizonyos területeken viszont a Balaton-törvény értelmében a zöldterület funkciójához illeszkedő vendéglátó, sport-, szabadidős létesítmények épületei kialakíthatók:  A Z-1 jelű zöldterülteken 2 %-os beépítési lehetőséget ad a fenti funkciók elhelyezésére (a terven jelölt építési helyeken 6, egyéb helyeken 4 m maximális építménymagassággal, szabadon álló beépítéssel).  A Z-2 jelű zöldterületeken 4 %-os a beépíthetőség, 3,5 m maximális építménymagassággal. – Erdőterületek: erdő művelési ágú területek, továbbá a „Balaton törvény” által erdőterületként és tervezett erdőterületként szabályozott területek.  Védelmi célú erdő (épület nem létesíthető)  Elsődlegesen védelmi, másodlagosan turisztikai rendeltetésű erdőterület (kialakíthatók az erdei turizmust, a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, pl. pihenőhely, erdei tornapálya, sportolási létesítmény, turistaút, kerékpárút, esőbeálló stb.).  Egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdő (kialakíthatók az erdei turizmust, a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő építmények) – Vízgazdálkodási területek:  Balaton vízmedre (strandolási és kikötői létesítmények alakíthatók ki a nádasok védelmének biztosításával, a vízpart-rehabilitációs tanulmánnyal összhangban)  Vízfolyások medre (vízgazdálkodás, vízkárelhárítás létesítményei helyezhetők el)  Vízmű terület (csak a rendeltetésének megfelelő építmények létesíthetők) A fenti legfontosabb területtípusok elhelyezkedése a városban: – A part-menti terület egy része, valamint a vízfelület a Natura2000 részeként élőhely-védelmi terület. – Számos, nagy kiterjedésű zöldterület található emellett a fűzfőgyártelepi lakóövezetbe ékelődve, kisebb arányban Tobrukban (főként a partnál) és Alsófűzfőn (elsősorban a városrész szélein és a Máma-tető csúszásveszélyes területén) is. – A három településrész közötti beépítetlen terület (főközlekedési utak, tervezett elkerülő út mentén) jellemzően védelmi vagy egészségügyiszociális, turisztikai célú erdő. Jelentős kiterjedésű ilyen terület található még a gyártelep körül, a bobpálya mellett, valamint a part-menti sávban is (legnagyobb összefüggő terület a Balatoni Nemzeti Park tartalékterülete). – Jelenleg a városban nagyobb területű, összefüggő településközponti rész nincs. A tervezett elkerülő út két körforgalma közötti területet településközponti vegyes területbe sorolták. Ilyen övezet található még nagyobb kiterjedésben Fűzfőgyártelepen is (középületeknél, közintézményeknél, sportcentrum mellett), illetve a tobruki Krúdy utca folyatatásában. – A Balaton-parthoz közel eső (Alsófűzfő, Tobruk városrész partközeli) területek üdülőházas illetve hétvégiházas üdülőterület besorolásúak. Ugyancsak hétvégiházas besorolásúak a Máma-tető felsőbb részein fekvő,

26

–

–

–

–

–

részben balatoni panorámás telkei, valamint a Kenesétől átcsatolt rész is (nagyobb parcellák, magasabb beépíthetőségi aránnyal). Alsófűzfő belső, valamint északi és nyugati (az új elkerülő út és a tervezett városközpont felé eső) része kertvárosias lakóterület besorolású (jellemzően kisebb parcellák alacsonyabb beépíthetőséggel). Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik Tobruk belső területe és a Szalmásitelep. Kisvárosias fűzfői lakóterületnek számít a fűzfőgyártelepi lakóövezet legnagyobb beépíthető része, kisebb arányban (főként a telepet lezáró alsó soron) kertvárosias lakóterület is megtalálható itt. Az ipari célú területek közül a külsőbb, utakhoz, lakóterületekhez közelebbi szakaszok kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek. Ilyen az egykori 5. gyáregység területe (jelenleg a Dow Hungary és a Nikecell Kft. telephelye). Az iparterület belső része ipari gazdasági terület besorolású, így a nagyobb zavaró hatású illetve környezetterhelő ipart ezekre a területekre koncentrálják. A beépítésre szánt különleges területek közül nagy kiterjedésű a sportterület (városi stadion, uszoda, lőtér területe, strand melletti sportpályák), a strandterület (Tobruk, Alsófűzfő), valamint a part mentén a vízi közlekedési, sport és turisztikai célú terület és kemping (Balaton Center területe). Alsófűzfőn található a város temetője. Üdülő- és szabadidőközpont besorolású a tobruki 15,5 hektáros szabad telek.

Önkormányzati vagyongazdálkodás Az elmúlt években az önkormányzat jelentős ingatlanvagyont értékesített, jellemzően így pótolva a működési kiadások veszteségét. Az értékesített ingatlanok, földek, önkormányzati lakások, egyéb helyiség és lakótelkek bevételét az alábbi táblázat mutatja (a 2006-os várható teljesítés is igen jelentős, közel 100 m Ft). 2001 70 969 000

2002 25 257 000

2003 17 606 000

2004 34 459 000

2005 24 826 000

Ennek ellenére az önkormányzat még mindig tetemesnek mondható vagyonnal rendelkezik: 2007-ben összesen 305 m Ft minimális eladási ár mellett 14 beépítetlen terület, valamint épület eladását tervezik. E között található: – korlátozottan forgalomképes ingatlanok (kb. 18 millió Ft értékben) – forgalomképes beépítetlen területek (kb. 234 millió Ft értékben, főként a Szállás és Kökény utcákban) – forgalomképes – egykori hivatali – épületek (volt okmányiroda, családsegítő szolgálat, polgármesteri hivatal épülete; összesen kb. 54 m Ft értékben) Legjelentősebb ezek közül a tobruki 15,5 hektáros terület (forgalomképes beépítetlen terület), amelynek minimális eladási árát 228,5 m Ft-ban határozták meg (ez igen alacsony, azonban az érdeklődés is kicsi volt, valószínűleg a törvényi szabályozás miatt igen korlátozott beépíthetőségi feltételek miatt). További jelentősebb értékesíthető ingatlanok: – Polgármesteri Hivatal régi épülete: az ingatlan felét már értékesítették, a másik felét is eladásra kínálják (meghirdetett minimális ár: 31,3 m Ft) – Családsegítő szolgálat régi épülete (meghirdetett minimális ár: 12,2 m Ft) – Okmányiroda régi épülete (meghirdetett minimális ár: 10,3 m Ft) – Tobruki ABC épülete (korlátozottan forgalomképes, meghirdetett minimális ár: 12,8 m Ft)

27

A Polgármesteri Hivatal új épülete a jelenlegi igénybevételhez képest túlzottan nagy (Családsegítő Szolgálat is hamarosan kiköltözik), így lehetőség lenne az egyik szárny kiváltására és hasznosítására (felújítást követően). Az önkormányzat tulajdonában álló épületek közül a Városháza rekonstrukciója szerepel a tervek között. A teljes körű korszerűsítés az épület minden szerkezetére és elemére kiterjed (akadálymentesítés, utólagos hőszigetelés, nyílászárók cseréje), valamint magában foglalja az épületgépészeti, épületvillamossági, stb. rendszerek korszerűsítését, az épület környezetének a felújítását is (park, gépjármű híd, gyalogos híd, tó). A tervezés során figyelem fordítani a tervezett városközponti fejlesztésekhez való illeszkedésre. Stratégiai irányvonalakat követő vagyongazdálkodás azonban nem folyik a hivatalon belül, így a vagyon hosszabb távú érdekeket szolgáló hasznosítására nem volt mód, több ingatlant áron alul tudtak csak eladni. Lehetséges fejlesztési területek, és az ezekre vonatkozó legfontosabb szabályozások: – A turizmusfejlesztés szempontjából előnytelen, hogy a még beépítetlen, frekventált part-menti területek élőhelyvédelmi terület, zöldterület, illetve erdő besorolásúak a Balaton-törvény következtében, így beépítésük nem, illetve igen korlátozott arányban és csak meghatározott funkciók kialakításával lehetséges. Ezeknek a területeknek a nagy része állami tulajdonban (Kincstári Vagyonigazgatóság kezelésében) van, de a 4-es és 5-ös zagykazettát az önkormányzat megigényelte (ez a parti sétány kialakításának alapfeltétele). A 6-ös zagykazetta önkormányzati tulajdon (szörf klub használja).  A zagykazettás parti területet a Balaton törvény szerint zöldterületnek minősítették, maximum 4%-os beépíthetőséggel a zöldterületi funkciókkal összhangban (vendéglátás, kereskedelem, sportlétesítmény, stb.)  Jelentős nagyságú parti terület (1-es zagykazetta) a magyar állam tulajdonában van, a Nemzeti Park tartalékterülete, erdőterületi besorolással (ligetes erdő, kiránduló sétautakat lehetne itt kialakítani). Így bár a területen több fejlesztési elképzelés is napvilágot látott (pl. lagúnás vízi üdülőfalu kialakítása), a hasznosíthatóság korlátozottsága miatt ezek megvalósítására nincs lehetőség. Fejlesztési terület lehet a 6os zagykazetta kiépítése, a Tobruk csatorna település felőli oldalán séta útvonal kialakítása, NIKE öböl fejlesztése (ütemezetten). – Fejlesztési terület lehet a tobruki városrészben (albeli) található 15,5 hektáros telek (üdülő- és szabadidőközpont besorolás), amelynek beépíthetősége maximum 8%, legkisebb teleknagysága 5 hektár, a Balaton törvény alapján a tervezett beépítésre szánt területek legalább 10 %-án zöldterületet (közparkot) kell kialakítani, a funkciókör behatárolt, ami szintén korlátozza a fejlesztési lehetőségeket. Az övezet területét változtatási tilalom is terheli. A telek önkormányzati tulajdon. Korábban egy befektető üdülőfalu (szolgáltató épülettel, sportpályákkal) kialakítását tervezte itt. Figyelembe kell venni azt is, hogy a terület melletti, Almádihoz tartozó telket is minőségi fejlesztést szolgáló területként sorolta be a Balaton-törvény, így kapcsolódó fejlesztések megvalósítására lehet mód (ugyanakkor a terület kis parcellás magántulajdonban van, ami a fejlesztés gátját jelentheti). – Ugyancsak fejlesztési területek lehetnek a Fűzfő Motel körüli kisebb önkormányzati és nagyobb magántelkek, amelyek üdülőházas üdülőterület besorolásúak, 20%-os beépíthetőséggel, 6,5 méteres maximális épületmagassággal és 3000 m² minimális telek mérettel. A Balaton Invest tulajdonában lévő terület megvásárlására az 28

–

–

–

–

–

önkormányzatnak nincs forrása. A területen például kemping, kerékpáros megállóhely alakítható ki. A tervezett városközpont területét a tervezett funkcióval összhangban sorolták be településközponti vegyes területnek, így itt lakó és igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények egyaránt kialakíthatók. A József Attila utca területe is településközponti vegyes területbe sorolt, 30%-os szabadon illetve oldalhatáron álló beépítéssel, 6 m maximális épületmagassággal és 800 m2 minimális teleknagysággal. A sportcentrum és uszoda területe sportterület besorolású, 15%-os beépíthetőséggel, 7,5 m maximális épületmagassággal és 1 hektáros minimális telekmérettel. A városi stadion az önkormányzat tulajdona, a Nemzeti Sportközpontok üzemelteti. A Sportfolió Kht. tulajdonában lévő uszoda mellett szálloda kialakítását tervezték, a terület hasznosítása fontos feladat. A sportterület egy részét (2 hektáros alsó, füves futballpálya) egy holland befektetőnek adták el, aki gyermekparadicsom, ún. Lurko-land kialakítását tervezi. A strandterületek jelenleg önkormányzati tulajdonban vannak, üzemeltetőjük a Sal-X Kft. A fizetős strandok forgalma kicsi, bevételt nem hoznak a városnak. Fontos, hogy a lakóövezetek, üdülőterületek közelében lévő gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató terület besorolásban maradjanak, illetve ebbe kerüljenek át a környezetkárosító hatás csökkentése, az üdülőhelyi arculat megteremtése érdekében. A ipari park hasznosításával az ipari tevékenység koncentrálható.

Rendkívül fontos, hogy az önkormányzat kizárólag olyan projekteket valósítson meg, olyan beruházásokat hajtson végre, amelyre a magántőke nem hajlandó, illetve amelyek feltétlenül szükséges háttérfejlesztéseket jelentenek a magántőke bevonhatóságához. Városfejlesztésre irányuló programok, projektek A városfejlesztésre irányuló programok közül a településszerkezeti, városképi szempontból meghatározó jelentőségű tervezett projekteket emeljük ki. Városközpont megvalósíthatósági tanulmánya A település szerkezeti problémáinak oldását szolgálhatja a városközpont fejlesztése, amelynek kialakítására az önkormányzat megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezik (M-Teampannon Kft., 2005). A tanulmány a város fejlődését alapvetően két irányvonal mentén képzeli el, és ennek megfelelően tesz javaslatot a városközpont létrehozására: - az ipari hagyományokkal és infrastruktúrával rendelkező fűzfőgyártelepi részen egy, a város „kapu” szerepére épülő intenzív (ugyanakkor környezetbarát) terület-felhasználást jelöl ki; - a tobruki és alsófűzfői területek kedvező turisztikai adottságaira építve extenzívebb (minőségi irányba mutató) terület-felhasználást javasol. A tanulmány alapelvként fogalmazza meg az eddig elkülönült városrészek egyenrangú összekapcsolását, valamint a Balaton és a tervezett városközpont közötti kapcsolat kialakítását. Az így létrejövő tengelyek mentén különböző funkcionális egységeket hoz létre, pl. közszolgáltatások, közlekedési csomópont, irodák, kereskedelmi és szolgáltató övezet, lakófunkciók, vízparti turizmushoz kapcsolódó szabadidős, szórakoztató és vendéglátó kínálat. A tanulmány a program megvalósítását 2006-2013 között, ütemezetten tervezte megvalósítani.

29

A tanulmány előnye, hogy megoldást kínál a település egyik legégetőbb problémájára, mégpedig a szerencsétlen morfológiai adottságoknak „köszönhető” városi–üdülőhelyi arculat hiányára, az egyes településrészek elkülönültségére. Nagy ívű programja ütemezetten írja elő a feladatok megvalósítását, hangsúlyt fektet a magánszféra bevonására is. Szigorú szabályozást és arculattervet ír elő az egységes kép megteremtése, a szinergiahatás kihasználása érdekében. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a fejlesztés megvalósításának alapfeltétele több olyan, jelentős léptékű feladat megoldása, amely az önkormányzat hatáskörén kívül esik. Ilyen a vasúti szárnyvonal megépítése, amely ugyan tervezett MÁV beruházás, kivitelezése azonban rendkívül bizonytalan. Ugyancsak bizonytalan néhány szabályozási korlát feloldásának lehetősége is (pl. Balaton törvény felülvizsgálata). A beépítendő terület jelentős része magántulajdonban álló telek, így ezek bevonása is nehézségekbe ütközhet. Mivel a terv a városközpontot a három településrész középpontjába helyezi el, így mindhárom területtől meglehetősen távol esik. A tervezett beruházás nagyságrendje pedig – véleményünk szerint – jelentősen túlmutat a város jelenlegi anyagi helyzetén, lehetőségein, nem áll összhangban a település nagyságával, népességszámával és idegenforgalmi vonzerejével, nem szerves fejlődés eredményeként alakul ki: mindez rövid távon a terv megvalósításának realitását nem indokolja. József Attila utca sétáló utcává alakítása A József Attila utca sétáló utcává alakításának terve az útszakasz díszburkolattal való ellátását, parkolók kiépítését tartalmazza, valamint része egy egységes épületsor (pavilonsor) kialakítása az utca nyugati oldalán kereskedelmi és szolgáltató egységek számára. Az utca városképi szempontból kedvező elhelyezkedésű, hiszen a vasútállomás közelében, térszerű képződményből indul, a mellette húzódó egykori vágánnyal kiszélesítve megfelelő utcaszélességet biztosít a tervezett funkciókör kialakítására (jelenleg is több vendéglátó egység illetve szolgáltatás működik itt), így a terv megvalósításával a településre érkező turistákat rendezett üdülőhelyi kép és funkciókör fogadhatja. A terv a jelenlegi állapotoknak, keresleti helyzetnek megfelelően reális léptékű fejlesztést jelent, pótolja a hiányzó üdülőhelyi alközpontot. Fontos feladat, hogy a sétáló övezethez kapcsolható legyen a tervezett part-menti sétány is, így egy szabadon bejárható, az üdülőhelyi funkciókat láncra fűző program valósulhasson meg (Fövenyfürdőtől az Árpád utcáig). A terv kockázata a pavilonsort feltöltő vállalkozások megnyerésének esetleges nehézsége, mely kockázat kicsi az utca kedvező elhelyezkedésének és a távlati fejlesztési elképzeléseknek köszönhetően, valamint a háttér-infrastruktúra megfelelő kiépítésével, kedvező betelepedési feltételrendszer kialakításával és hatékony marketingkommunikációs tevékenységgel minimalizálható.

30

Parti sétány kialakítása A parti sétány kialakítása törvény által előírt kötelezettség: a Balaton törvény és vízpart-rehabilitációs terve rögzíti a partszakasz minimum 30%-án kialakítandó sétány helyét, szerepét, amelynek célja a tó körüljárhatóságának biztosítása. A sétány részben önkormányzati, részben állami területeket érintene, a teljes útvonal kiépítése (a kapcsolódó feladatokkal, úgymint közvilágítás kiépítése, kültéri berendezési tárgyak elhelyezése) ütemezetten, szakaszokra bontva lehetséges. A parti területek nagy része állami tulajdonban van, de az önkormányzat megigényelte ezeket a Kincstári Vagyonigazgatóságtól. A parti sétány kialakítása az egyik legfontosabb feladat a mindezidáig hiányzó üdülőhelyi arculat megteremtése érdekében, hiszen Fűzfő – jelentős parti területeinek ellenére – jelenleg nem rendelkezik balatoni panorámával, a part szabad megközelítésére nincs mód. A projekt megvalósítása során figyelem fordítandó arra, hogy közvetlen kapcsolat alakuljon ki a sétáló övezettel, városközponti területekkel is. A parti sétány attraktivitásának fokozására kapcsolódó funkciók kialakítása indokolt, a fejlesztésbe vonható területek felhasználásával. Ilyen lehet például a balatoni élővilágot bemutató információs központ kialakítása az állami tulajdonban lévő, de a Nemzeti Park tartalékterületeként nyilvántartott ligetes erdős területen – természetesen a Nemzeti Parkkal együttműködve. Fűzfőgyártelepi településmag rekonstrukciója A projekt célja a fűzfőgyártelepi településrész, mint helyi értékvédelmi terület eredeti arculatának, a korábbi egységes településképnek a helyreállítása. A rendezési terv itt bármilyen építési engedély kiadását egy egységes koncepcióhoz való illeszkedéshez köti; ugyanakkor ez a koncepció még nem került kidolgozásra. A terület önkormányzati intézményeket, valamint magántulajdonban lévő lakóépületeket, kereskedelmi és szolgáltató egységeket tartalmaz. A projekt a közterületek felújítását, infrastruktúrafejlesztést (gázellátás kiépítése), valamint a középületek felújítását, új funkciók kialakítását tervezi, az egységes műemlékvédelmi koncepcióhoz illeszkedve. A projekt egyik legfőbb kérdése, hogy hogyan illeszkedhet a tervezett településközponthoz és annak funkcióihoz. A terv megvalósítása esetén fontos feladat továbbá, hogy a magántulajdonban álló épületek is minél inkább bevonhatóak legyenek az egységes arculati tervbe: ez a már említett szabályozás mellett a jelenleg is működő homlokzat-felújítási támogatáshoz hasonló kezdeményezésekkel is segíthető. Mivel a projekt különállóan is végrehajtható részfeladatokat jelöl ki, így ütemezett megvalósítására van mód. Balatonkenesétől átcsatolt terület belterületbe vonása, közművesítés, útépítés A Balatonkenesétől átcsatolt, körülbelül 17-18 hektáros terület esetében a belterületbe vonás, szabályozási terv készítése, útkialakítás, közművek kiépítése, építési telkek kialakítása szerepel a tervek között. A terület egy része csúszásveszélyes, így azt zöldterületi kategóriába sorolták. Kérdéses azonban, hogy sikerül-e az érintett ingatlantulajdonosoknak megegyezniük azokban a kérdésekben, amelyek lehetővé teszik a fejlesztés elindítását.

31

DEMOGRÁFIAI HELYZET Népességszám és annak változása Balatonfűzfő lakossága nem szerves fejlődés eredményeként, hanem a gazdaságfejlesztési folyamatoknak megfelelően alakult ki: a gyártelep létrehozásakor az ország minden részéből érkeztek munkavállalók a jobb életviszonyok, a biztos jövedelem, az országos átlagot meghaladó szociális ellátás reményében. 1930 és 1945 között a munkáslétszám 317 főről mintegy 2000 főre emelkedett. Az ipartelepítés második üteme az 1950-es években kezdődött, ekkor újabb, több ezer munkahely létesült: ebben az időben a Nitrokémia Rt. több mint 6000, a papírgyár több mint 1000 embert foglalkoztatott. A népességszám az 1970-es évek végére elérte az 5500 főt. A munkásszállásokon élőkkel, a diákotthoni kollégiumokban lakókkal, a mintegy 40 km-es sugarú körből naponta bejárókkal együtt az állandóan jelenlévő népesség száma megközelítette a 10.000 főt (illetve a nyári időszakban a nyaralótulajdonosokkal és idelátogatókkal jelentősen meg is haladta azt). Balatonfűzfő állandó lakosságszáma 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

1980 1990 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005

Az ipar hanyatlásával párhuzamosan a népességszám is csökkenésnek indult, hiszen a település egyre kevesebb embernek tudott megélhetést biztosítani. Az országos tendenciáknak megfelelően a születésszám is visszaesett, a fiatal, képzett lakosságot a település munkahelyek hiányában már nem tudta megtartani. A hetvenes évektől a népesség kb. 1500 fővel csökkent. A népességfogyás miatt Papkeszitől, Kenesétől átcsatolt területekre infrastruktúrát vezettek be, belterületbe vonták, az új parcellákat a betelepedőknek adták el, így sikerült a lakosság csökkenését megállítani, bár már az 1990-es években is meglehetősen elöregedett volt a lakosság. Balatonfűzfő állandó lakosainak száma 2005-ben 4350 fő körül mozgott. A lakónépesség az elmúlt évtizedben mindig meghaladta az állandó népesség számát, az üdülőházakba bejelentkező, nem itt élő népesség miatt. A naponta jelenlévő népesség még az ezredforduló környékén is jóval nagyobb volt a lakosságszámnál, a város erős foglalkoztatási pozíciója miatt. Kedvező tendencia, hogy az elmúlt években újra növekedésnek indult a gyermekszületések száma: míg 2001-ben 60, addig 2005-ben már 78 gyermek született Fűzfőn, ami megyei és országos viszonylatban igen kedvező értéket jelent3. A halálozások száma kiegyenlített szinten mozog (43-51 fő), szintén jobb értéket produkálva az országos átlagnál. Így pozitív természetes szaporulatról beszélhetünk.

3

Ebben természetesen a városi státusz is szerepet játszik. 32

Mutató 2005-ben 1000 lakosra jutó élve születések száma 1000 lakosra jutó halálozások száma

Balatonfűzfő 17,9

Veszprém megye 9

Magyarország 9,7

11

12

13,5

Az elmúlt években kis számban jellemző az egykori fűzfői lakosok visszaköltözése, illetve az új betelepedők megjelenése is (főként Veszprémből). Az agglomerálódó térség kihasználása a népességszám emelése miatt nagyon fontos (pl. Litéren is a megyeszékhelyről betelepedők állították meg a népességfogyást). Népesség összetétele A lakosság több mint fele (50,9%-a) nő, némileg kisebb arányban az országos átlagnál (52,6%), ami az ipari foglalkoztatásra vezethető vissza. A népességfogyás csökkenésével szemben kedvezőtlen tendencia a lakosság fokozódó elöregedése: jól mutatja ezt a 65 év felettiek 14 éven aluliakhoz viszonyított aránya, amely 2001-ben még 1,2 volt, 2005-re viszont már 1,46-ra emelkedett. Ez tehát azt jelenti, hogy közel másfélszer annyi idős ember él a városban, mint gyermekkorú. Országos viszonylatban és megyei szinten is ez az érték 1 körül mozog, azaz az átlagosnál jóval kedvezőtlenebb a városban az öregedési index. Kormegoszlás, 2005 Magyarország

16%

69%

16%

Veszprém megye

15%

70%

15%

Balatonfűzfő 12% 0% 0-14 éves

71% 20%

40%

15-65 éves

17% 60%

80%

100%

65 év feletti

A gyermekszám emelkedésével a 0-6 év közötti gyerekek száma kismértékben emelkedett, míg a 7-14 éves illetve 15-18 éves korosztály nagysága csökkent. A lakosság iskolai végzettsége a megyei átlagnál magasabb, de közel egy szinten van a megyei városok összesített mutatóival. A lakosság hagyományos tudásbázisa speciális, a monokultúrás gazdasági szerkezethez kötődik: az iparvállalatokhoz kötődő szakképesítések jellemzőek, főként a középkorú-idősebb lakosságra (papíripari, nehéz vegyipari, ipari szakmák). Területi szint

Veszprém m. Megyei városok Balatonfűzfő

10–X éves 15–X éves 18–X éves általános iskola legalább legalább első évfolyamát általános iskola középiskolai sem végezte el 8. évfolyam érettségivel A megfelelő korúak százalékában 0,4 89,5 33,6 0,3 92,8 41,8 0,1 92,6 41,2

25–X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel 10,6 14,3 11

Balatonfűzfőn valamely etnikai kisebbséghez tartozó lakosok száma elenyésző. 33

Lakosság általános egészségi és szociális helyzete, identitástudata Lakosság általános egészségi állapota A lakosság általános egészségügyi állapota a népesség elöregedése miatt romlik (bár a korösszetételhez képest viszonylag jó az egészségi állapot). A rendelőintézet és a civil szervezetek is rendszeresen szerveznek szűréseket (pl. allergiás, nőgyógyászati, tüdő, cukorbeteg, stb.), általában régi szokás, hogy a lakosság részt vesz ezeken a programokon. A városi lakosság körében a leggyakoribbak a csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei, az urogenitális megbetegedések, a keringési rendszer panaszai, valamint a szem- és bőrgyógyászati megbetegedések. Az 10000 lakosra jutó járóbeteg esetek száma szerinti sorrendet mutatja az alábbi táblázat első oszlopa. Mint látható, mind a kistérségi, mind a megyei, mint a régiós értéknél gyakoribbak Fűzfőn az urogenitális megbetegedések, a keringési rendszer betegségei, a táplálkozási és anyagcsere zavarok, a fülbetegségek. Kiugróan magasabb érték mutat a megyei és régiós értékeknél a bőrbetegségek és daganatos megbetegedések aránya! Ezek egy része az idősödő lakosság miatt érhető, a nem feltétlenül életkorhoz kötődő betegségek (pl. bőrbetegségek, táplálkozási zavarok) gyakoriságának vizsgálata azonban fontos lehet. Ugyanakkor a sérülésekkel, mérgezésekkel kapcsolatos esetszám, a mentális és viselkedési zavarok, valamint a légzőrendszer betegségei mindhárom területi szintnél alacsonyabb esetszámúak. Betegségcsoport

Fűzfői esetszám viszonyítása a kistérséghez megyéhez régióhoz

Csont-izomrendszer és kötőszövet    betegségei Urogenitális rendszer    megbetegedései Keringési rendszer betegségei    Szembetegségek    Bőrbetegségek    Sérülés, mérgezés, egyéb külső    okok Táplálkozási és anyagcsere zavarok    Fülbetegségek    Mentális és viselkedészavarok    Rosszindulatú daganatok    Légző rendszer betegségei    Emésztőrendszer betegségei    Idegrendszeri betegségek    Forrás: A Fűzfő-Med Kft. tevékenységének elemzése, Szövőszék Kft. 2005

34

A lakosság szociális helyzete, identitástudata Az ipartelep létrehozásakor szakképzett munkásokat, értelmiségieket telepítettek be a területre. A 80-as években azonban az értelmiség jelentős részét kitelepítették a gyártelepről, helyettük munkásokat hoztak be, így szociális romlás volt tapasztalható. A gyártelepi lakosságot erős összetartás jellemezte, köszönhetően a zárt környezetnek, a zömében egységes életstílusnak és színvonalnak. A 80-as években az alsófűzfői és cseberei településrészeken megkezdődött a közműépítés, amiben nagy szerepet játszott a lakosság önszervező ereje: jórészt önerőből, társulati szervezésben építették ki a víz- és csatornahálózatot, valamint a gázelosztó vezetékrendszert. A lakosság tehetősebb része Alsófűzfőre költözött, így ez a városrész hamarosan szociálisan jobb helyzetbe került. A kohézió felbomlása részben a településrészek eltérő sajátosságainak, fejlettségének, elkülönültségének a következménye: míg korábban jelentős infrastrukturális fejlettségbeli különbség volt a gyártelep javára (a 70-es években a többi városrészben például még víz sem volt), addig a Nitrokémia hanyatlásával párhuzamosan éppen ennek a városrésznek az ellátottsága, infrastruktúrája romlott le, vált elavulttá. Ez nagy elégedetlenséget szült, így 2006-ban Fűzfőgyártelep fontolgatta a leválását a településről. A településrészek jelenleg is elkülönülten működnek (pl. Alsófűzfőn is működik posta, általános iskola, stb.), eltérő sajátosságokkal rendelkeznek. A romló hangulathoz hozzájárul a Nitrokémia támogató szerepkörének megszűnése: az iparvállalat az élet minden területén segítséget nyújtott, ingyenesen vagy igen kedvezményes áron biztosított közszolgáltatásokat (pl. programok, sportolási lehetőségek, közmű-ellátás, orvosi ellátás, stb.) a lakosságnak. Ennek megszűnése, a munkahelyek számának csökkenése nagyfokú csalódottságot keltett és kelt napjainkban is, a lakosok nehezen tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. A gyenge identitástudatban szerepet játszik az is, hogy a településnek nincsenek igazi hagyományai, szerepkörei (befogadó település volt), hiányzik a város életét szervező közösségi mag. Igen korlátozottan állnak csak rendelkezésre a pezsgő közösségi élet kialakítását biztosító programok, ami különösen a fiatalok megtartása miatt lenne fontos.

35

GAZDASÁGI HELYZET Gazdaságfejlődési háttér A mikrotérség területén a mezőgazdasági termelés szinte elhanyagolható (kivétel az Alsóörs, Felsőörs, Lovas környéki szőlészet-borászat), gazdaságában a turizmus és Balatonfűzfő központtal az ipar dominál. A város mai arculatát, történetét és fejlődését az idetelepített papír- és vegyipar határozta meg: a Mosonmagyaróvárról áttelepített lőporgyár 1927ben kezdte meg működését, hamarosan megalakult a papírgyár is. A Magyar Lőporgyárüzemi Rt. később más vegyipari termékek gyártását is megkezdte, a cég nevét Nitrokémia Ipartelepek Rt-re változtatták. A két üzem a térség legnagyobb foglalkoztatójává vált, kiterjedt beszállítói hálózat épült ki, az iparvállalat a település életének valamennyi területét áthatotta. Az ipari jelleg miatt Balatonfűzfő idegenforgalomi adottságai sokáig nem érvényesülhettek, jóllehet már az 1920-as évektől kezdődően élénk vitorlás- és fürdőélet alakult ki. A Nitrokémia Rt. hanyatlásával az iparág szerepe jelentősen csökkent, ugyanakkor a komplexum területén működő utód-, illetve újonnan letelepült cégek még mindig a vegyipar vezető szerepét biztosítják a kistérség iparában. A Papírgyár is felszámolás alatt áll, ami a térség munkaerő-piaci helyzetére is igen nagy hatást gyakorol. Bár az idegenforgalom kismértékben fejlődött az elmúlt években, ez nem vethető össze más, hasonló adottságú és nagyságrendű partmenti település fejlődésével. Ennek egyik legfontosabb oka a környezetszennyezésben, és az ebből eredően kialakult kedvezőtlen imázsban keresendő: a kármentesítési folyamat elhúzódása az átalakulás gátját jelentette, nagyfokú lemaradást eredményezve. Fűzfő gazdaságának egyik legfontosabb sajátossága tehát az a kettősség, hogy kiemelt üdülőterületen fekszik, ugyanakkor jelentős iparral rendelkezik: a Balaton törvény értelmében is ez az egyetlen olyan parti település, ahol ipari tevékenység folytatható. E két tényező együttes értékelése így elengedhetetlen. Gazdasági struktúra, meghatározó iparágak Balatonfűzfő gazdasági szerkezete tehát monokultúrás: az ipari tevékenység dominanciája érvényesül, mezőgazdasági tevékenység nem folyik, az idegenforgalmi ágazat szerepe pedig az adottságok ellenére kevéssé hangsúlyos. Mezőgazdaság A város területén mezőgazdasági tevékenység nem folyik. Ipar, logisztika Fűzfő gazdaságának múltjában és jelenében az ipari tevékenységek dominálnak. Ezt mutatja, hogy a helyi adóbevételek több mint a fele az iparűzési adóból származik. A jelenkor elvárásaihoz igazodva azonban az ipari struktúra átalakítása nélkülözhetetlen: olyan versenyképes, környezetbarát ágazatok meghonosítása szükséges, amelyek – egyrészt hasznosíthatják a kiépült ipari infrastruktúrát, – másrészt összhangban állnak a turizmusfejlesztési elképzelésekkel. 36

A Kelet-Balatoni Kistérség gazdaságfejlesztési programjában is hangsúlyos szerepet kap a környezetvédelmi ipar fejlesztésének terve. A koncepció az alábbi fő programelemeket jelöli meg: – Az ipari és kommunális környezetvédelmi technológiák fejlesztése, gyártása – Iparilag újrahasznosítható anyagok feldolgozása – Kommunális szennyvíziszap kezelése – Biotechnológiai eljárások meghonosítása – Biomassza és kommunális hulladék felhasználása vegyipari, illetve energetikai alapanyagként A környezetbarát ipari tevékenység közül a tervek között szerepel: – Biotechnológia megtelepítése: új, innovatív technológiákat alkalmazó vállalkozások betelepítésének ösztönzése a versenyképes, környezetkímélő ipar megvalósítására. A megújuló energiaforrások (biodízel, bioetanol)4 előállítása finanszírozási oldalról is kedvező. Ehhez széleskörű együttműködés kialakítására van szükség kutatóközpontokkal, K+F szervezetekkel. A terület szennyezettsége azonban problémát jelenthet. – Logisztikai szerepkör erősítése: a város kedvező földrajzi elhelyezkedése, a meglévő infrastruktúra (úthálózat, raktár- és irodaépületek, ipari vasút), a közút- és vasútfejlesztési projektek hatására bekövetkező gócponti szerep e tevékenység erősítését teheti lehetővé. Meg kell azonban jegyeznünk azt, hogy a szentkirályszabadjai repülőtér fejlesztési tervébe is szerepel a logisztikai bázis kiépítése (amelyre az M8as közelsége lehetőséget adna), ami elszívhatja a vállalkozásokat a fűzfői iparterületről. Jelenleg a veszprémi iparterületen már folyik logisztikai tevékenység, így versenyhelyzettel kell számolnunk. A rehabilitált iparterületen a meglévő infrastruktúra (épületek, raktárak, irodaházak, ipari utak és közlekedés, közművek, stb.) kihasználása nemcsak a kapacitások lekötése miatt lényeges (ami a felhasználókra jutó terheket csökkentené), hanem munkahelyeket is teremtene a jórészt ipari végzettségű lakosság számára. Emellett a hagyományos ipar leépülése miatti jelentős önkormányzati bevételkiesést is pótolhatná. Turizmus Az idegenforgalom kialakulása az 1920-30-as évekre vezethető vissza: ekkor kezdődött meg alsófűzfői területen egy üdülőtelep létrehozása. Miután 1921-ben „Fűzfő balatoni fürdőtelep" címmel tervet készítettek a területről, magas rangú kormánytisztviselők vásároltak telkeket, építettek nyaralókat itt. Az üdülőtulajdonosok fürdőegyesületet hoztak létre a terület fejlesztése céljából. Kedvező adottságai ellenére – elsősorban a környezetszennyező ipar hatására – azonban a turizmus fejlődése jelentősen elmaradt más partmenti területekétől, az idegenforgalmi adóbevétel nagysága elhanyagolható a szálláshelyek korlátozott száma miatt. A parti sáv egy része beépült, nagy kiterjedésű területek hasznosítása viszont nem történt meg, amelyekre jelenleg – a Balaton-törvény és vízpart-rehabilitáció értelmében – már nincs is mód (vagy csak igen korlátozott funkciókör létrehozásával).

4

A Veszprémi Egyetemen előállítottak egy második generációs, zárt rendszerű technológiát, ami jobb együtthatókkal, hatásfokkal rendelkezik; melléktermékként fűtésre használható hőt termel, a hulladékmasszát pedig vissza lehet forgatni a földbe. 37

A kelet-balatoni térségre (a főváros közelségét is kihasználva) a konferencia, wellness, fitness, sportturizmust jelölték ki a Balaton Fejlesztési Tervben. A rendelkezésre álló létesítmények azonban jelenlegi formájukban nem alkalmasak megfelelő hatókörű vonzerő kialakítására a fizetőképes vendégkör megnyerése érdekében, hiányos a kiszolgáló infrastruktúra is. A turisztikai helyzet részletezését külön fejezet tartalmazza. Gazdasági szervezetek, legfontosabb vállalkozások A rendszerváltás előtt a fűzfői gazdasági élet szinte kizárólag a Nitrokémiához, a Papírgyárhoz és ezek háttérszervezeteihez kötődött. 1990 után az állami vállalatok egy része privatizálásra került, az új gazdasági formák megjelenése gyors volt – köszönhetően a meglévő ipari kultúrának, a szakképzett munkaerőnek. Az 1000 lakosra jutó társas vállalkozások száma 1992-ben még 6 volt, 2002-re ez már 23,7-re emelkedett. Jelenleg az önkormányzat nyilvántartása szerint kb. 280 regisztrált társas vállalkozás folytatja tevékenységét Balatonfűzfőn, ennek mintegy 60%-a székhellyel is rendelkezik a városban. A helyi vállalkozások jelentős része a Nitrokémiából kivált, privatizált vállalatként folytatta munkáját. Társaság jogi formája Részvénytársaság Kft. Betéti társaság Közkereseti társaság Közhasznú társaság

Fűzfői telephely (összesen) 17 162 95 4 3

Ebből fűzfői székhely 2 91 78 2 2

A fűzfői székhelyű társaságok mintegy fele Fűzfőgyártelepen található. A munkahelyek megszűnésével többen egyéni vállalkozást alapítottak a munkanélküliség elkerülése érdekében. Ezek többsége stabil pozíciót alakított ki magának, így a kényszervállalkozásokra jellemző magas fluktuáció az átlagosnál kevésbé jelentkezett (kivéve a Nitrokémiából kivált, de ahhoz túlzottan kötődő utódcégek esetében). Jelenleg ezek az egyéni vállalkozások dominálnak Fűzfőn (elsősorban kiskereskedelemben, szolgáltató szektorban). Kb. 300 fős alkalmazotti létszámmal ma a legtöbb munkavállalót a két papíripari cég (Hazai Papír Kft., Fűzfői Papírfeldolgozó Kft.) foglalkoztatja. Ezek esetleges megszűnésével az önkormányzat lesz a legnagyobb foglalkoztató. Nagyobb cégnek számít a Nike-Fiocchi Kft. és a Dow Hungary Kft. fűzfői telephelye. Közepes vállalkozás a Nikecell, Niketrans, Nitro Kft, Kilometer Kft, Kemilab Kft, Poligran Kft, Chardichem Kft., Mr. Plastik Kft. A vállalkozási struktúra koncentráltságát jól mutatja, hogy a városban működő vállalkozások által befizetett iparűzési adó közel 2/3-a mindössze 12 db cégtől származik. Az iparűzési adóerő képesség alapján a vállalkozások mindössze 3,1%-a tartozik a nagyadózók közé, legtöbben (65%) az adómentességet élvező kisvállalkozások vannak.

38

Iparűzési adóerő képesség alapján 1 és 2 m Ft között 500 ezer Ft és 1 m Ft között 250 ezer és 500 ezer Ft között 1 Ft és 250 ezer Ft között Adómentes kisvállalkozás

Vállalkozások aránya 3,1% 4,9% 2,6% 24,8% 64,6%

Legfontosabb vállalkozások Nitrokémia Rt. és utódcégei A társaság elődje az 1921-ben alakult Magyar Lőporgyárüzemi Rt, amely akkor elsősorban hadi célokat szolgált. Termékei elsősorban a nitrocellulóz, a nitroglicerin, a lőporok és részben a robbanóanyagok voltak. A második világháború után a Nitrokémia Ipartelepek profilja fokozatosan megváltozott, alkalmazkodva ezzel a megújult igényekhez. A Nitrokémia Ipartelepek Magyarország egyik legjelentősebb vegyipari nagyvállalata volt. Előállítottak növényvédő szereket, műanyagokat, olajadalékokat, ioncserélő műgyantákat, szerves vegyipari intermediereket, szervetlen termékeket, ipari robbanóanyagokat, pirotechnikai készítményeket, tűzijátékokat valamint vadász és sportlőszereket. A 80-as években a terület erőteljesen fejlődött, a foglalkoztatottak létszáma elérte a 6500 főt. A vállalat újbóli részvénytársasággá alakítására 1993-ban a rendszerváltást követően került sor. A hatékonyság fokozása és a privatizáció előkészítése érdekében a 100 %-os állami tulajdonban lévő részvénytársaság 1997-ben szétvált, ami meglehetősen kusza helyzetet eredményezett a terület, az infrastruktúra és a közszolgáltatások tulajdonlásában és működtetésében. Utódcégek: – Nitrokémia Rt.: termelő tevékenységet nem folytat, feladata a (kb. 30 fővel) vagyongazdálkodás és a kármentesítési tevékenység lefolytatása. Az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Nitrokémia Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. a továbbiakban sem kíván vegyipari tevékenységet folytatni, céljai között szerepel a munkálatok 2008-ra tervezett befejezése után az ipari park hasznosítása mellett a kármentesítési tanácsadás, szolgáltatás (a 16 milliárd forint értékű kárelhárítási tevékenység során szerzett tapasztalat hasznosítása). Ehhez a vállalat privatizálására lenne szükség. – Nitrokémia2000 Rt.: a céget 1997-ben a Nitrokémia leányvállalataként hozták létre, 1998-ban lett önálló ÁPV Rt. tulajdon. A cég feladata az életképes vegyipari tevékenységek folytatása volt. Az Rt-t 2000-ben privatizálták, tulajdonosa a Nitrokémia Invest Rt. lett. Jelenleg felszámolási eljárás folyik ellene. A felszámolás sikerességének esélye minimális, a cég területén is valószínűsíthető a terület szennyezettsége. Az egykori Nitrokémia Ipartelepek hatalmas területének egy részét eladták, más telekrészek kevésbé értékes erdőterületek, iszapkezelő területek: utóbbi a rekultiváció után fejlesztési területbe vonható. A tőkehiány miatt azonban ezek hasznosítására kevés esély nyílik. Az egykori iparterület három települést is érint (Fűzfő, Szentkirályszabadja, Litér), a települések egymásra utaltsága ezért jelentős, ami partnerségben megvalósítandó uniós források megszerzésére irányulhatna.

39

Fűzfői Papírgyár és utódszervezetei Balatonfűzfőn 1928-ban hozták létre a papírgyárat. Kialakításának indoka egyrészt az akkori lőporgyár tevékenységének elfedése volt, másrészt a két termelés (mind a papír-, mind a lőporgyártás) nagy mennyiségben használt vizet, gőzt és cellulózt. A növekvő igények miatt 1936-ban felállították a második papírgépet is. 1963-ban a hazai papírgyártást és feldolgozást egy nagyvállalatba vonták össze, így megalakult a Papíripari Vállalat. 1965-ben a budapesti feldolgozó üzemet Fűzfőre költöztették. A 70-es években több fejlesztést hajtottak végre, a 80-as évektől pedig a hulladékfeldolgozást is megkezdték. 1993-ban, a papírgyár privatizációjával (zömében vezetők és dolgozók részvételével) megalakult a többségi magyar tulajdonú Fűzfői Papír Rt. Az egykor sikeres vállalat (amelynek alkalmazotti létszáma az 1970-es években 1000 fő volt) hanyatlásának oka az EU-belépéssel beáramló nagy mennyiségű, dömping árú papírok által teremtett kiélezett verseny, az alapanyagok és az iparterületi közszolgáltatások árának drasztikus emelkedése, a rossz finanszírozási szerkezet, emellett – a feldolgozás területén – a fűzfői külsővel megjelenő kínai füzetek piacra kerülése, a cellulóz előfinanszírozásának problémája volt (igaz a feldolgozás még sikeres üzletágnak számított). Így míg korábban a vállalat a Nitrokémia után a legnagyobb foglalkoztató volt a városban (az 1970-es években 1000, 1980-as években pedig 1500 főt foglalkoztatott), a 90-es évektől folyamatos létszámleépítésre volt szükség: 2005-ben 300-310 főre csökkent az alkalmazotti létszám, de további 45-50 fő biztosan elbocsátásra kerül (ebből 35 fő a felszámolás alatt álló cégben dolgozik), amennyiben a termelést csökkentett kapacitással folytatni tudják (ellenkező esetben felszámolás kezdődik el). A létesítmény tulajdonosa a Hazai Papír Kft. lett, aki bérüzemeltetésbe adta a területet a Fűzfői Papíripari Zrt-nek. A Zrt. felszámolási eljárása miatt 2006 szeptemberétől a papírgyártást visszavette a Hazai Papír Kft., csökkentett létszámmal és szűkített termékskálával; a papírfeldolgozást pedig eladta a Fűzfői Papírfeldolgozó Kft-nek (mely cég ez év tavaszában jött létre), aki azóta tulajdonosa és egyben üzemeltetője a feldolgozórésznek. A terület a Nitrokémia területébe ékelődve („falon belül”) saját tulajdon, egy raktárhelyiséget egy másik vállalkozásnak adtak bérbe. A papírgyár tevékenységének három fő pillére a papírfeldolgozás, csomagoló alapanyag gyártása, nyomdai és egyéb felhasználók számára készített termékek gyártása volt. Jelenleg szinte csak a csomagoló alapanyag gyártása működik (a vevőktől visszakapott hulladékból recycling termékek, kisebb mennyiségben egyéb csomagolóanyagok gyártása, rosszabb minőségű recycling termékek előállítása). Bár a csomagolóanyagok, higiéniai termékek és általában a papír piaca ugyanis növekszik, de a nagy versenyben a stabil pozíció kialakítása nehéz. A papírgyárnak nincsenek nagykapacitású gépei, ugyanakkor egyedi igények rugalmas kielégítésére képes: ez jelentheti azt a versenyelőnyt, amelynek kihasználásával a vállalat megmenekülhet a felszámolástól (ezt az előnyt eddig nem érvényesítették az áraikban). A papírgyár jövője a település egésze, sőt a kistérség szempontjából is döntő fontosságú: – A Hazai Papír Kft. és a Fűzfői Papírfeldolgozó Kft. jelenleg a kistérség legnagyobb foglalkoztatója (ha ez megszűnik, akkor a településen az önkormányzat lesz az). Mivel a papírgyártás egyedi, nagy munkakultúrát 40

–

–

–

és gyakorlatot igénylő szakma, az idősebb, kevésbé mobilis munkavállalók átképzésére kevés esély nyílik. Kritikus kérdés az erőmű energiaellátása: mivel a hőerőmű gőztermelési kapacitásának 50-60%-át köti le a papírgyár, ennek csökkenése vagy megszűnése a gőztermeléssel együtt létrehozott áram előállítási költségét, ezáltal árát növeli, ami a lakosságot igen jelentősen terhelné. Ugyancsak növekedne a szennyvíztisztítás költsége is, hiszen jelenleg a Papkesziben működő szennyvíztisztító terhelését a papírgyár szennyvize hígítja, az egységnyi költséget csökkenti. A felszámolás a beszállító hálózatot (pl. szállítmányozó cégek) is nagy bajba sodorná.

Nike-Fiocchi Sportlőszergyártó Kft. A Nike-Fiocchi Sportlőszergyártó Kft. elődje a Nitrokémia Ipartelepek volt, amely 1967-től vadász- és sportlőszer gyártással is foglalkozott. Termékei nemzetközi hírűek voltak, évente 20 millió darab lőszert állítottak elő ebben az időben, amelynek fele exportra került. A 80-as évektől a teljes körű rekonstrukciót követően új gyártási eljárást és lőszerkonstrukciót vásároltak az olasz Fiocchi Munizioni cégtől, akik jelentős segítséget nyújtottak a gyártás beindításához is. Ez nyugat-európai szintre emelte a vadászlőszerek gyártástechnológiáját. Így a Nitrokémia Ipartelepek lőszergyártó részlege évi 50 millió darab lőszer előállítására volt már képes. A Nike-Fiocchi Kft 1990 decemberében alakult a Nitrokémiából leválva, alapvetően vadász- és sportlőszerek valamint pirotechnikai termékek, tűzijátékok gyártására, forgalmazására. Tulajdonosai 2003-ig 50-50% arányban az olasz Fiocchi Munizioni lőszergyártó cég és a Nitrokémia Rt volt. 2003-ban a Nitrokémia Rt eladta tulajdonjogát egy befektetői társaságnak, majd 2005 szeptemberétől 100%-ban az olasz Fiocchi tulajdonába került a Kft. 2006. márciusában megvásárolta a FER-COM Kft. a tulajdonrész 55%-át, így újra magyar céghez került a többségi tulajdon. A cég fő tevékenysége a sport-, vadász- és speciális lőszerek, valamint csappantyúzott üres hüvelyek gyártása. Számos új típusú, sörétes fegyverből lőhető sportlőszerrel, vadászlőszerrel és speciális lőszerekkel egészíti ki a cég a termékskáláját, innovatív termék például a NIKE Practical lőszer, valamint a lőportöltet nélkül készülő NIKE Double Alarm /madárriasztó/ lőszerek repülőtéri változata. A cég pirotechnikai részlegének tevékenysége is eredményes volt, sokáig az augusztus 20-i állami ünnepségek beszállítója volt. 2004. év óta a tűzijáték termékek gyártását egy sajnálatos baleset következtében felfüggesztették. Ezt a tevékenységet 2005 végére az egyéb pirotechnikai termékek gyártásával váltották ki. Hazai piacon a legnagyobb megrendelőjük a honvédség és a rendőrség, valamint a hazai fegyveres testületek és egyéb biztonságtechnikai cégek. A termékek között megtalálhatóak a füstjelzők, behatolás jelzők, robbanó hangjelzők, fényjelzők, villanó és könnyfakasztó gránátok is. A Nike-Fiocchi Kft. termékeit az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszer szerint gyártja és forgalmazza. A cég rendelkezik továbbá katonai gyártási engedéllyel. A foglalkoztatottak létszáma 2005-ben 63 fő volt. A Nike-Fiocchi Kft. támogatja a nemzetközi versenyeken, olimpiákon szereplő magyar sportlövészet kimagasló sportolóit, akik közül a legismertebb Igaly Diána olimpiai bajnok skeetlövő. Dow Hungary Vegyipari Kft. A Dow Hungary telephellyel rendelkezik Balatonfűzfőn. A nemzetközi vállalat innovatív termékek és szolgáltatások széles skáláját kínálja az ügyfeleknek, több

41

mint 175 országban, a friss víztől kezdve az élelmiszereken és gyógyszeripari termékeken át a festékekig, csomagolóanyagokig és a kozmetikai termékekig. Fűzfői Erőmű Energiatermelő Kft. A széntüzelésű erőmű 1926-ban kezdte meg működését a Nitrokémia, majd a Papírgyár energiaigényének ellátására, az iparterületen belül. Az ipari termelés bővülésével párhuzamosan az erőmű kapacitását is emelték. A 60-as években olaj, a 80-es évektől földgáztüzelésre álltak át. A Nitrokémia Rt. által alapított Nitrokémia 2000 Rt. külön üzletágként üzemeltette az erőművet, majd 2003-ban önálló társasággá szervezte ki. A Nitrokémia hanyatlása miatt a Fűzfői Erőmű Kft is fizetésképtelenné vált, ezért 2005-ben felszámolási eljárás indult ellene. A Fűzfői Erőmű Kft új tulajdonosa az Eural Trans Gas Kft. lett. Az erőmű sorsa az ipari termelés visszaesése miatt kérdéses, ezért új technológiai fejlesztést terveznek: az opciók között bio- vagy gázüzemű áramtermelés szerepel. 2003ban az ETV-Erőterv Rt. előkészítő mérnöktevékenységet végzett 20 MWe teljesítményű biomassza tüzelésű erőmű kialakítására. Nikecell Kft. A társaság elődje a Nitrokémia része volt, annak építőipari hőszigetelő anyagokat (expandált-polisztirol hab, dryvit-rendszer) gyártó bázisaként működött. Az 1995ben a gyártóüzemet privatizálták, és az így létrejött Nikecell Kft. tulajdonrészének 51 százaléka német stratégiai befektetők tulajdonába került. 2000-ben a Schwenk Dammtechnik megvásárolta a Nikecell Kft. 100 százalékos tulajdonrészét. A privatizációt követően számos beruházást és technológiai fejlesztést hajtottak végre, összesen több mint 1800 millió forintos fejlesztési beruházással. A társaság ma mintegy 5500 négyzetméternyi zárt raktárterülettel és 6000 négyzetméternyi gyártócsarnokkal rendelkezik. 2004-ben megvásárolták a balatonfűzfőivel azonos kapacitású és hasonló technológiai színvonalat képviselő tapolcai EPS üzemet és elindítottak egy új, zöldmezős beruházásként megvalósult 670 négyzetméteres por alakú ragasztót gyártó üzemet. Ez utóbbival teljessé vált a dryvit-rendszer összetevőinek előállítása Fűzfőgyártelepen. Ezzel nemcsak a gyártókapacitás bővült, hanem új, exportpiaci lehetőséget is jelentett: 2004-től már Horvátországba és Bulgáriába is szállítanak nikecell-termékeket. A cég termékcsoportjai: hőszigetelő anyagok, formahabosított hőszigetelő anyagok, hőszigetelő rendszerek, vakolatok, festékek, ragasztók. A gyártás mellett márkakereskedői hálózattal rendelkeznek, logisztikával és szállítmányozással is foglalkoznak. Az üzem ISO és Emi tanúsítványokkal rendelkezik, környezetkímélő technológiával működik. Niketrans Targonca Kft. A Niketrans Targonca Kft 2002-ben alakult, elődje a Nitrokémia Ipartelepek targonca üzeme volt. A cég jelenleg a Dunántúl legnagyobb targoncabázisa: mintegy 900 céggel állnak kapcsolatban és több mint 2000 targonca tartozik az érdekeltségi körükbe. 2002-ben megállapodást kötöttek az olasz OMG céggel a kizárólagos márkaképviseletre. 2004-től forgalmazzák a nagy szakmai hagyományokkal bíró többszörös termékdíjas NISSAN alaptechnikával rendelkező targoncákat is. Szolgáltatások: targonca értékesítés, bérbeadás, javítás, alkatrész értékesítés, logisztikai szolgáltatások (rakodási, anyagmozgatási feladatok komplett szolgáltatásként kezelővel, anyagmozgató eszközzel együtt). Poligran Kft. A veszprémi székhelyű cég Fűzfőgyártelepen telephellyel rendelkezik. Tevékenységei: csomagolóeszközök, csomagolóanyagok gyártása, csomagolóanyagok, nyomdaipari anyagok, papírtermékek nagykereskedelme. SÁ-GÁ VITEKI Kft. Villamos tervezés és kivitelezés. 42

Kilométer Kft. A közúti árufuvarozással foglalkozó magánvállalkozást 1991-ben hozták létre. Központi telephelyük Mencshelyen van, de indulnak autók Veszprémből és Balatonfűzfőről is. Fő tevékenységek: nemzetközi és belföldi árufuvarozás, daruzás, veszélyes hulladék és tartályos fuvarozás, gépjárműjavítás és értékesítés, gépjárműbérlet, raktározás (Fűzfőgyártelepen is működik raktárbázisuk). Fűzfőgyártelepen üzemanyagtöltő állomással is rendelkeznek (vállalkozásoknak gázolajtöltés). Allchemie Vegyipari Kereskedelmi Kft. A cég magyar magánszemélyek tulajdonában álló, export-import tevékenységet folytató vállalkozás: vegyi anyagokat, koaguláló és flokkuláló szereket, polielektrolitokat, ioncserélő gyantákat és pur habokat forgalmaznak. Nitroterv Kft. A Nitroterv Kft. 1997-ben alakult. Tevékenységük a döntés-előkészítő tanulmánytervektől egészen a kiviteli tervdokumentációig terjed, a műszaki tervezés összes szakterületén (gépészeti, építészeti, épületgépészeti, villamos, műszeres, stb. tervezés). Beruházási feladatok teljes lebonyolítását, fővállalkozásban történő kivitelezését is vállalják a tervezéstől a kulcsrakész átadásig. A tervezési, beruházói munka gyorsítását, hatékonyságát és magas színvonalát számítógéppel segített tervezői rendszerek támogatják. NITRO-VÉD Biztonságtechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Komplex biztonságtechnikai szolgáltatáskör (munka-, tűz-, környezet-, polgári, vagyonvédelem) nyújtása gazdasági szervezeteknek, intézményeknek, magánszemélyeknek. Nexus-Fűzfő Kft. A Nexus-Fűzfő Kft. a volt NIKE szálló felújításával, átalakításával 130 férőhelyes, különböző színvonalú szálláshelyet működtet (munkásszállás 50 főre, valamint panzió 100 főre). A Kft. alapította a Támasz Idősek Panzióját és Otthonát (50%os önkormányzati tulajdonnal). Emellett a cég tulajdona a Közösségi Ház, valamint bérleti formában a Kertmozit üzemelteti. Master Invest Kft. 200 férőhelyes vitorlás kikötő és hozzá kapcsolódó szolgáltatások üzemeltetése Fűzfőn. Sal-X Kft. A Sal-X Kft. önkormányzati tulajdonban álló vállalkozás, amelynek tevékenységei között szerepel a közterület-fenntartás, parkgondozás, strandok üzemeltetése, városi stadion üzemeltetése, stb. A Kft. veszteséges tevékenységet folytat, önkormányzati hozzájárulásra szorul. Ez számos kritikához vezet a cég működésével kapcsolatban. Ezeken kívül telephellyel rendelkezik még, többek között a Cardichem Kft., a Mister Plastik Kft., Kemilab Kft., Nitro Kft., Comas Kft., stb. K+F tevékenység Korábban hatalmas K+F potenciálról beszélhettünk a vegyipari termeléshez és a papírgyártáshoz, papírfeldolgozáshoz kapcsolódóan (pl. lőporgyártás szabadalmaztatott tevékenység volt). Jól képzett, speciális tudású és nagy tapasztalattal bíró munkaerőbázis alakult ki a településen. Az ipari termelés

43

hanyatlásával azonban ez a munkakultúra, tudás már nem jelent versenyképes humán erőforrásbázist. Jelenleg két cég foglalkozik kifejezetten K+F jellegű tevékenységgel: – Geosan Kft.: biotechnológia – Comgenex Rt. (AMRI Hungary) telephelye: a ComGenex Kutató-Fejlesztő Rt. hazánk. és egyúttal a 10 újonnan csatlakozott EU tagállam legnagyobb biotechnológiai vállalata. A cég a hagyományos biotechnológiai szolgáltatások mellett mikro- és nanotechnológiai kutatásokkal, gyógyszerkutatást támogató szoftverfejlesztéssel foglalkozik. A kistérséghez több szállal kötődve működik a Veszprémi Egyetem. Az Egyetem kutatóbázisa, valamint a kistérségben lévő kutatási – fejlesztési tevékenységet is folyatató cégek jelentős innovációs potenciált jelentenek. Jelenleg azonban kialakult együttműködésről nem beszélhetünk. Együttműködés, befektetés-ösztönzés, vállalkozások segítése Balatonfűzfő város szempontjából az iparfejlesztésnek nincs alternatívája, egyrészt a rendelkezésre álló, nehezen átképezhető munkaerő, másrészt a meglévő ipari területek miatt. Így a városnak szorgalmaznia, ösztönöznie kell az ipari tevékenységet. A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében a város adókedvezményeket ad az induló kisvállalkozásoknak, emellett egy alapítvány is segíti a tevékenység beindítását. Ugyanakkor a vállalkozások szerint az önkormányzati segítség kevés, például a városi beruházások során nagyobb esélyt kellene biztosítani a helyi kis- és közepes vállalkozásoknak is. A városi feladatok ellátására közbeszerzési eljárások kiírását tartják szükségesnek, ami 2007-től el is indul. Ugyancsak szükség lenne a jobb tájékoztatásra, vállalkozói fórumok szervezésére (pl. pályázati lehetőségek megismertetésére). Ugyanakkor a vállalkozások sokszor a város által biztosított lehetőségeket sem használják ki: a település honlapján például a helyi vállalkozások számára ingyenes hirdetési felület áll rendelkezésre, ennek kihasználtsága azonban minimális. A vállalkozások közötti összhang sem teljes, hiszen például két, hasonló szerepkörrel bíró civil szervezet is alakult érdekeik képviseletére (Vállalkozók Balatonfűzfői Egyesülete, Iparosok Egyesülete), amelyek között a párbeszéd erőtlen, így az egységes fellépésben rejlő erőt nem tudják kihasználni. Ipari park A Nitrokémia ipari komplexumának egy szűkített területe 1998-ban nyerte el a Fűzfői Ipari Park címet (az Ipari Park Kft. a Nitrokémiából kiválva alakult meg). A cím megszerzésének célja a meglévő és a leépítések következtében felszabaduló ingatlan- és vagyonelemek hasznosítása volt, mivel a Nitrokémia utódcégei a meglévő infrastruktúrának már csak egy részét használták. Az ipari park kialakításához kedvező feltételt jelentett, hogy a területen a vállalkozások letelepítése szempontjából fontos infrastruktúra kiépített volt (csatorna, ipari és ivóvíz, áram, hőenergia, zárt útburkolat, úthálózat, telefonhálózat, épületek, utak, stb.). A közel 500 hektáros területen 210 különböző funkciójú épület található, amelyek összesített alapterülete 45 000 m². Az ipari park területén jelenleg 31 vállalkozás működik. E vállalkozások profiljuk alapján leginkább az alábbi csoportokba sorolhatók: – vegyipari, papíripari termelő vállalkozások, – villamos és műszertechnikai vállalkozások, 44

– –

fuvarozó vállalkozások, és egyéb szolgáltató cégek.

Az iparterület fekvése (a parttól nem látni) alkalmas lehet környezetkímélő technológiák megvalósítására, a kiépült szolgáltatáskör vonzó lehet a betelepülők számára, területe a kárelhárítás területével is bővíthető. Az ipari park azonban jelenlegi állapotában nem veszi fel a versenyt más hasonló területekkel (pl. Veszprémben, Várpalotán található iparterületekkel): – Az egyik legfontosabb probléma a talaj szennyezettsége. – Gondot jelent továbbá, hogy a meglévő szabad kapacitású infrastruktúra minősége nem felel meg egy modern vállalkozás elvárásainak. Mivel a közműszolgáltatások kapacitása nem a jelenlegi felhasználásra épült (annál lényegesen több), így ezek igen magas ára rontja a működő vállalkozások jövedelmezőségét és elriasztja a telephelyet kereső új betelepedőket is. – Megoldandó probléma az ipartelep tulajdonosának és üzemeltetőjének szétválása, és – ebből eredően – a szolgáltatások megosztottsága is: a telepen például az energiaellátást a Fűzfői Erőmű Kft., az ipari és ivóvizet a Nitrokémia 2000 Rt., a szennyvíz-kezelést a Fűzfői Szennyvíz Kft. biztosítja, míg a további hasznosításra váró területek, valamint azok megközelítését lehetővé tevő úthálózat és egyéb szolgáltatások (őrzésvédelem, portaszolgálat, biztonságtechnikai szolgáltatások) a Nitrokémia Rt-hez tartoznak. A vasúti szállítást a Balatoni Iparvasút Kft. végzi. Ezért szükséges lenne a szolgáltatások összefogása (pl. megállapodás az Ipari Park Kft. és a szolgáltatók között meghatározott nagyságú kapacitás átadására). Az iparterület esetében megfontolást igényel, hogy a terület önkormányzati tulajdonba kerüljön, illetve az önkormányzat valamilyen fokú – befolyást biztosító – szereppel, tulajdonnak bírjon a területen vagy a közszolgáltatásokban. Ez egyrészt a pályázati lehetőségek kihasználása, másrészt a városi ráhatás biztosítása miatt lényeges. Megoldás lehet erre egy, a betelepült vállalkozásokkal közösen létrehozott működtető szervezet kialakítása, illetve bizonyos közszolgáltatás megszerzése (pl. szennyvíztisztító telep az értékesítés sikertelensége miatt ismét az ÁPV Rt. tulajdonában van), de ehhez befektetési forrásokra van szükség. Az ipari park hatékony kialakításával koncentrálható lehet az ipari tevékenység a település egy jól körülhatárolt, a turizmus szempontjából frekventált területektől távolabb eső, elszeparált területre. Optimális esetben ez azt jelentené, hogy valamennyi ipari jellegű tevékenység erre a területre települne át, ami természetesen kizárólag akkor képzelhető el, ha a fenti problémák megoldásával egy attraktív szolgáltatási halmaz jön létre. A terület külső részeire a kereskedelmi, szolgáltató funkciók, belső területeire pedig az ipari tevékenységek kerülnének. Az üdülőhelyhez közvetlenül kapcsolódó egykori 5. gyáregység területén jelenleg építőipari tevékenységek folynak (Dow Hungary, Nikecell telephelye), itt káros hatás ugyan nincs, de az üdülőhelyi arculat szempontjából előnytelen az elhelyezkedés, emellett raktározási problémák is felmerülnek. A vállalatok azonban beruházásokat hajtottak már végre ezeken a telkeken, így az elköltöztetésükre kevés mód nyílik. Az ipari park területére a vállalkozások segítésére inkubáció ház, a K+F tevékenység szorgalmazására pedig innovációs központ is létesíthető. A kistérségi gazdaságfejlesztési stratégia is kiemelten foglalkozik a balatonfűzfői ipari park fejlesztésével, mivel az igen fontos szerepet játszik a

45

vállalatok letelepítésében, a külföldi befektetők térségbe csábításában. A tervben az alábbi feladatok szerepelnek: – Az ipari park infrastrukturális feltételeinek javítása: az elavult rendszerek átalakítása, korszerűsítése illetve felújítása mellett fontos feladat a szolgáltatás megosztottságának megszűntetése. – Inkubátorház kialakítása: az induló vállalkozások segítése, továbbá a vállalkozói kultúra fejlesztése, az önfoglalkoztatási esélyek javítása, a települési ellátás (szolgáltatások) fejlesztése érdekében. Létre kell hozni a működtető szervezetet (célszerűen kht-t) is. Hangsúly helyezendő a hatékony marketingtevékenységre. – Logisztikai alközpont kialakítása: a minőségi logisztikai kapacitások létrehozása, logisztikai szolgáltatási kínálat kialakítása. – Termék és technológia innováció fejlesztése, különösképpen a környezetvédelem szempontjából fontos iparágak (finomkémia, biotechnológia) területén: a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, versenyképességének javítása technológiai korszerűsítésük, innovatív képességük növelése által. A balatonfűzfői ipari park (innovációs és technológiai park, innovációs transzferközpont) fejlesztését szorgalmazza a Balaton Fejlesztési Terv is, abban az esetben, ha az általános üzletviteli tanácsadást nyújtó vállalkozás és/vagy kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalkozás megtelepítése is biztosított. A város tervei között szerepel egy logisztikai alközpont kialakítása az ÉszakBalatoni térség kereskedelmi és ipari anyag ellátására. A projekt egy kb. 12-13 hektáros, jelenleg a Nitrokémia tulajdonában álló területen valósulna meg. A logisztikai központ az elképzelések szerint kiszolgálhatná az iparterületen működő vállalkozásokat, illetve a Balaton északi és nyugati térségét. A projekt nagyban épít a már meglévő infrastruktúrára, környezetkímélő tevékenységet telepítve az ipari park területére. A megvalósítás alatt álló közútfejlesztés és a tervezett vasútfejlesztés a város „kapu” szerepének erősítésével a logisztikai bázis megalapozottságát javítja. A koncepció ugyanakkor nem kidolgozott, a projektnek nincs tényleges gazdája. Amennyiben a szentkirályszabadjai repülőtér fejlesztése megvalósul, az ott tervezett logisztikai funkciók elszívó hatása kedvezőtlenül érintheti a fűzfői tevékenységet. Szükséges a fejlesztés iránti igény felmérése, a projektben érintettek szerepvállalási hajlandóságának tisztázása. A barnamező hasznosítási koncepcióját a településfejlesztési stratégiához kell illeszteni.

Foglalkoztatás, munkanélküliség Foglalkoztatási helyzet alakulása Balatonfűzfő foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzete kistérségi, megyei kitekintéssel vizsgálandó a területi szintek egymásra épülése miatt. Ez a kölcsönhatás kezdetben a fűzfői többletfoglalkoztatásban nyilvánult meg, napjainkban pedig a fűzfői lakosság más településeken történő munkavállalásában jelentkezik. Balatonfűzfő térségi viszonylatban is kiemelkedő foglalkoztatási helyzetének kialakulása a Nitrokémia és az Országos Papíripari Vállalat fűzfői gyárának megalakulásának volt köszönhető: 1930 és 1945 között a munkáslétszám 317 főről mintegy 2000 főre emelkedett, az 1950-es években pedig már 7000 fő foglalkoztatása valósult meg (ebből 6000 főt a Nitrokémia Rt., 46

1000 főt a Papírgyár foglalkoztatott). A két nagyvállalat tevékenységére számos más ipari, kereskedelmi, szállítmányozási cég is települt. Ennek következtében az iparterület munkaerő-kereslete meghaladta a településen élő munkaképes korú lakosság számát, így a kistérségből, sőt távolabbi területekről (kb. 60 km-es átmérőjű körzet több mint 30 helységéből) is érkeztek munkavállalók. A rendszerváltás jelentős változtatásokat hozott a település foglalkoztatási struktúrájában és helyzetében – a fűzfői nagy iparvállalatok felbomlása és hanyatlása következtében megjelent és folyamatosan növekedett a munkanélküliség: míg 1990-ben a helyben foglalkoztatottak száma még közel háromszorosa volt a helyi gazdaságilag aktív népességszámnak, addig 2001-ben ez már csak alig kétszeres arány volt, miközben a helyben lakó népesség foglalkoztatottsága több mint 20 százalékkal, a beingázók aránya pedig 75%-kal esett vissza. Ezzel együtt a térség ipari jellegű foglalkoztatásában ma is jelentős szerepet játszik a város, hiszen az iparterületen mintegy 50 munkáltató tevékenykedik, a papírgyár utódcégei 300 főt foglalkoztatnak. Ugyanakkor az egykori munkások képzettsége (nehézvegyipar, irányítástechnikai műszerész) már nem megfelelő, így vagy munkanélkülivé válnak, vagy más településen (jellemzően a megyeszékhelyen vagy Balatonfüreden) találnak munkát. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 2006. II. negyedévében – a KSH lakossági munkaerő-felmérési adatai alapján – 151,9 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma Veszprém megyében. A foglalkoztatási arány 53,9%-os, amely az országos mértéknél kedvezőbb. A nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 5,7%. Az álláskeresők között legtöbben szakmunkás vagy szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek (36,8%), hasonlóan magas a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya is (33,4%). A képzettebb lakosság körében alacsonyabb fokú a munkanélküliség. Állománycsoport szerint legkevésbé a fizikai foglalkozásúak, betanított munkások és szakmunkások találnak munkát. Az álláskeresők közel felét a 26-45 év közöttiek teszik ki, de magas (18%) a 25 éves vagy fiatalabb korosztályok körében is a munkanélküliség. Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete január-június között 140,3 ezer Ft volt. A fizikai állománycsoportba tartozók átlagosan 105,8 ezer Ft-ot, a szellemi foglalkozásúak 195,8 ezer Ft-ot kerestek. A megyei bruttó átlagkereset nagysága 16,6%-kal (27,9 ezer Ft-tal) alacsonyabb az országosnál ebben az időszakban. A megyében kilenc foglalkoztatási körzet működik, ezek munkaerő-piaci helyzete eltérő. A Balaton-parttal érintett körzetekben (Balatonfüred, Balatonalmádi, Tapolca) a nyilvántartott álláskeresők téli-nyári adatai között a szezonális foglalkoztatás miatt nagy (2-2,5-szeres) a különbség. A munkaügyi központ által meghatározott balatonalmádi térségben (Balatonvilágos, Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Lovas, Alsóörs, Felsőörs, Balatonfőkajár, Csajág, Küngös) a regisztrált álláskeresők száma 2006. októberében 657 fő volt, ami minimális növekedést jelent az előző évhez képest. A munkanélküliségi ráta ezzel 6,3%-on stagnál, ami a harmadik legjobb érték a megyében (a füredi és a veszprémi térség után). A pályakezdő munkanélküliek száma 42 fő volt. Az álláskeresők többsége nő, fizikai foglalkozású, szakmunkás végzettségű. Az alkalmi munkavállalás jelentős a térségben, különösen a nyári hónapokban (2006 első 10 hónapjában 1078 alkalmi munkavállalói könyvet adtak ki, ami másfélszer több, mint az előző év egészében): a foglalkoztatás szezonalitását mutatja, hogy míg év elején 800-860 fő között mozgott az álláskeresők száma, addig júliusban, augusztusban ez 550 fő körüli értékre csökkent. A viszonylag alacsony munkanélküliségi szint elsősorban Veszprém, Székesfehérvár közelségének 47

köszönhető, de a térség foglalkoztatási helyzete szempontjából is kedvezőtlen lenne a fűzfői ipar megszűnése. Balatonfűzfőn a munkaügyi központ nyilvántartása szerint 2006 októberében a munkaképes korú lakosság száma 2819 fő volt. A nyilvántartott munkanélküliek száma 145 fő, ebből 18 fő Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonfűzfőn tartósan munka nélkül él. A foglalkoztatási arány a 5,48% 4,46% 4,99% teljes lakossághoz 5,14% viszonyítva 63,7%, amely 4,50% 4,07% 4,11% némileg kedvezőbb a megyei értéknél. A 1,7% munkanélküliségi ráta (munkaképes korú lakossághoz viszonyítva) 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 így 5,14% volt. Érdekes, hogy a mutató értéke a nyári hónapokban sem csökken jelentősen, ami arra enged következtetni, hogy a nyári – turizmushoz kötődő – idénymunkák idején jelentkező többletfoglalkoztatás csak kismértékben érinti a városi munkanélküli lakosságot. Fontos megjegyeznünk, hogy gazdaságszerkezetében monokultúrás a város, erre épült rá a szakképzettség is, így a gazdasági változásokat követő átképzésre, szakképzésre van szükség. Munkanélküliek ellátása, foglalkoztatást elősegítő támogatások A Veszprém Megyei Munkaügyi Központ és térségi szervezetei az alábbi foglalkoztatást elősegítő támogatásokat nyújtják illetékességi területükön: – Bérjellegű támogatások (munkatapasztalat-szerzés támogatása, pályakezdők foglalkoztatási támogatása, foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás tartós munkanélkülieknek) – Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása – Mobilitási támogatások (helyközi utazás támogatása, csoportos személyszállítás támogatása) – Munkahelyteremtés támogatása (pályázati lehetőség) – Munkahelymegőrzés támogatása – Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása – Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása (új munkahelyek létrehozása, meglévő munkahelyek rehabilitációs célú átalakítása; rehabilitációs foglalkoztatást bővítő bértámogatás; a munkába helyezéshez, a munkahely megtartáshoz nyújtható bértámogatás; a foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás; a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott bértámogatás) – Munkaerő-piaci képzések támogatása A munkaügyi központ által nyilvántartott felnőttképzési intézmények közül kettő található Fűzfőn: – Fűzfői Papíripari Előállító és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság – Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Ezek közül jelenleg egyik sem működik, holott szükség lenne a hanyatló iparágakból kikerülő munkanélküliek átképzésére, szakképzésére. Jelenleg – a munkaügyi központ nyilvántartása szerint – keresett szakma a nemzetközi árufuvarozó, a lakatos-hegesztő és nyáron a turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó szakmák (szakács, felszolgáló, cukrász, bolti eladó, szobaasszony). 48

ÉLETMINŐSÉGI TÉNYEZŐK Területek rendezettsége, esztétikája Balatonfűzfő arculatának meghatározó eleme a Balaton: a város a Fűzfői öböl két oldalán terül el, a két településrészt a Fűzfői Séd-patak völgye választja el egymástól. Fűzfő fejlődéstörténetéből adódóan a városkép megosztott: a gyártelepi urbánus jellegű terület mellett falusias környezettel és üdülőövezetekkel, valamint ipari területekkel egyaránt találkozunk. Ez a megosztottság egyedi hangulatot eredményez, ugyanakkor meggátolta egy egységes arculat, településkép kialakulását. A városkép egyik legnagyobb hiányossága, hogy bár Fűzfő jelentős kiterjedésű part-menti sávval rendelkezik, a balatoni panorámát az erdősült területek, beépített telkek teljesen lezárják. A 72-es út mentén, illetve a 71-es út Balatonalmádi felöli szakaszán az ipari területek látványa fogadja a látogatókat. Az üdülőhelyi arculat megteremtése szempontjából problémát jelenthet a 71-es út kenesei szakasza mentén a reklámtáblák, plakátok, rendezetlen magánkertek nagy száma. Mivel kezdetben a terület felparcellázása, a településszerkezet kialakítása rendezési elképzelések nélkül történt (különösen Alsófűzfőn), helyenként szabálytalanul kialakult utcahálózat, szűk utcák jellemzik a települést. A gyártelepi rész viszont rendezett, az 1920-as évek városépítészeti stílusában, egységes ideológiát követve alakították ki a tömbházas lakóövezetet. A 90-es évekig még egységes városképi terület volt (sárga vakolatok zöld zsalugáterekkel), de miután a Nitrokémia eladta az épületeket, nemkívánatos beépítések történtek. Jelenleg a terület helyi építészeti védelem alatt áll, így bizonyos átalakításokat engedélyhez kötöttek (pl. tetőtér-beépítés minta alapján). A korábbi építészeti stílus megtartása, felélesztése az egyedi városkép, miliő érdekében fontos. A városkép esztétikájának javítását szolgálja az önkormányzat homlokzat-felújítási pályázata, amelyet 1996 óta minden évben meghirdetnek. A pályázattal a településképet jelentős mértékben rontó épületek külső rekonstrukciójára nyerhető támogatás. A város rendezettsége tehát változó: a frekventáltabb területek többnyire ápoltak, ugyanakkor több helyen (pl. beépítetlen területeken, ipari területek környezetében, vasúti töltés mentén) gondozatlan részek találhatók. Az összes parkterület nagy, minőségileg azonban már sokhelyütt kívánnivalót hagy maga után (kivéve a Milleniumi emlékpark). Kevés a virágos felület is. Télen a hóeltakarítás jelent problémát (különösen a Litér felé vezető meredek főútvonalon), emellett sokszor az utak gallyazása sem felel meg a biztonsági elvárásoknak. A zöldterület-ápolási, parkgondozási, település-fenntartási és működtetési tevékenység a SAL-X Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. feladata, az önkormányzat éves szinten 30-35 millió Ft-ot fordít ezen feladatok megvalósítására. 2007-től a tevékenységre közbeszerzési eljárást írnak ki. Általános lakossági szolgáltatások Tűzoltó parancsnokság A fűzfői tűzoltó parancsnokság munkájának részletezését azért tartjuk szükségesnek, mert szinte ez az egyetlen megmaradt kistérségi szerepkör

49

(míg korábban a város gazdasági, foglalkoztatási, közművelődési szempontból is erős kistérségi pozícióval rendelkezett). A fűzfői tűzoltó parancsnokságot az 1920-as évek közepén alapították a Nitrokémiához kapcsolódóan. A második világháború után államosították a szervezetet (1949-től üzemi tűzoltó parancsokság volt a Nitrokémia és a Papírgyár védelmére); a rendszerváltás után a megyei egységhez tartozott, 1993-tól papíron, 1995-től pedig ténylegesen is önkormányzati tulajdonba került. A parancsnokság elsődleges működési körzete Alsóörs, Almádi, Kenese, Fűzfő, Főkajár, Királyszentistván, Litér, Papleszi, Vilonya településeket foglalja magába. Az illetékességi terület (hatósági, szakhatósági tevékenység) emellett Balatonvilágosra is kiterjed. Ezen kívül segítségnyújtási körzetük Székesfehérvár, Siófok, Veszprém, Pét, Ajka és Pápa területét érinti. Az elkerülő út megépítését követően (amely igen fontos a kiérkezési idő csökkenése miatt) Csajág, Küngös is működési területükhöz tartozhat majd5. A tűzoltóság 59 fős állománnyal rendelkezik (műszaki, adminisztrációs személyzettel együtt), 3 szolgálati csoporttal (napi minimum létszám 12 tűzoltó) látja el feladatait éjjel-nappal. A személyi feltételek megfelelőek, a tárgyi feltételek ugyanakkor kívánnivalót hagynak maguk után: – A jelenlegi U-alakú épületben a parancsnokság mellett számos egyéb funkció (pl. lakások, posta, pékség, orvosi rendelők) kapott helyet, ami a működtetés szempontjából nem szerencsés. – Emellett nem elegendő a rendelkezésre álló hely, például a szükséges gyakorlatok elvégzéséhez, az eszközállomány tárolásához (jelenleg öt más helyszínen találhatók raktárak, személygépkocsi tárolók), a létszámbővítéshez. Mivel a meglévő épületek nem szabványosak, ezért új laktanyaépületre lenne szükség, a városon belüli kedvező elhelyezkedés biztosításával (pl. 71-es és 72es út csomópontjánál). Az eddig szétszórtan elhelyezkedő terek összevonásával a fenntartási költségek is csökkenthetők (pl. jelenleg bérelnek egy raktárhelyiséget). A tűzoltó parancsnokság az egyetlen olyan intézmény, amely nem szorul a város támogatására: a normatív finanszírozás keretében kapott céltámogatás, saját bevételei, alapítványoktól (Balatonfűzfő és Térsége Tűzvédelméért Kiemelten Közhasznú Közalapítvány; Veszprém Megye Tűzvédelméért 105), cégektől kapott támogatások, továbbá az SZJA 1%-okból származó bevételek fedezik a működési költségeket. A fejlesztésekre pedig pályázatokból szereznek forrást: az összes biztosítás 1,5%-át a tűzoltóság fejlesztésére kell fordítani, ezt pályázati rendszerben adják át a parancsnokságoknak (2007-től már laktanyaépítésre is). A parancsnokság tevékenységi körében a tűzesetek számát nagyban meghaladják a baleseti műszaki mentések (M7 és 72-es út ide tartozó szakaszán), kisebb mértékben a vállalkozásoknál bekövetkező problémák. Egyéb rendészeti, hatósági szervek – Rendőrség: helyi megbízott (balatonalmádi rendőrkapitányság), munkáját Polgárőr Egyesület segíti – Vízirendőrség - Vízirendészeti Rendőrörs (állandó ügyelet) – Közterület-felügyelő – Mentőszolgálat

5

A működési terület azt a területet fedi le, ahova adott tűzoltóság elsőként érkezik ki. 50

Állatorvos, állatrendészet – Állatorvos – Hivatásos vadőr – Gyepmester Pénzügyi szolgáltatások: – ATM automata (OTP, Papírgyár bejáratánál) – Pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak a postahivatalok (Alsófűzfő, Fűzfőgyártelep) – A Zirci Takarákszövetkezett megvásárolta a Gyámhivatal régi épületét, itt bankfiókot és ATM-automatát működtet Problémát jelent, hogy a turisztikai szezonban frekventált parti területeken (pl. strandok közelében) nincs pénzkiadó automata. Temetkezési szolgálat A fejlesztési tervek között szerepel a ravatalozó bővítése (új magastető építése, alapterület bővítése vizesblokkal és a törvényi előírásoknak megfelelően kialakítandó halott-hűtővel, ravatalozó tér kialakítása) és a temető közművesítése. A projektnek a Gyári utca melletti terület közművesítésével, lakótelkek kialakításával való kibővítését a két terület egymáshoz való közelsége – és így a két elem célszerűen egy ütemben való megvalósítása – indokolja. A projekt rendelkezik engedélyezési tervekkel és építési engedéllyel, illetve a telkek kialakítására vonatkozó telekalakítási tervvel. Előzetes becslések szerint a telkek (18 db) értékesítéséből származó bevétel fedezné a telkek és a temető közművesítésének, illetve a ravatalozó bővítésének a költségeit. Nyilvános Internet-hozzáférési lehetőség A polgármesteri hivatal épületében Teleház működik, ahol internetezésre (jelképes összegért) van mód, emellett nyomtatni, fénymásolni, szkennelni is lehet. Internet-hozzáférés biztosított még a könyvtárban is (3 számítógépen). Lakásállomány, ingatlanpiac A lakásállomány kialakulása is a város sajátos fejlődéstörténetéhez kötődik: a gyártelep létrehozásával párhuzamosan a betelepített munkások számára lakótelepet hoztak létre a fallal körülvett gyártelepen. A lakásállomány nagy részét így ezen a területen, tömbtelkeken kialakított többszintes társasházakban alakították ki. Később a gyártelepen kívül eső területeken is megindult az építkezés: az alsófűzfői városrészben jellemzően a jobb módú munkásréteg és értelmiség épített egyedi építési telkeken családi házakat. Emellett megindult a hétvégi házak, üdülők építése is, jellemzően a tobruki, partmenti területeken. A 90-es években a népességszám csökkenése miatt az önkormányzat kedvezményes építési telekvásárlással, valamint lakásépítési és vásárlási támogatásokkal próbált új lakókat „becsalogatni” a településre. Az egyik legjelentősebb program a Máma-tető beépítése volt: rendezési terv készítését követően közel 80 közművesített telket alakítottak ki és hirdettek meg. A gyártelep déli részén további 23 db közművesített építési telket parcelláztak fel. Az intézkedések hatására az építkezési kedv megnőtt. Jelenleg az építkezési kedv meglehetősen kicsi (kedvezményes lakáshitel megszűnésével még inkább lecsökkent): bár az építési ügyek száma jelentős, ezek jellemzően felújítások, kisebb bővítések (pl. tetőtér-beépítés); magánszemélyek részéről elvétve találkozhatunk lakóház vagy üdülő építésével. 51

Az ipari területeken pedig inkább a bontás jellemző a környezeti rehabilitáció miatt. Sok irodaépület is bérlőre, vevőre vár. Lakásmegszűnés nincs, sokan szeretnék üdülőjüket lakássá nyilváníttatni. A vállalkozási célú lakásépítés kicsit élénkebb, a Nitrokémia irodaépületeiből (illetve az elhagyott házakból is) alakítanak ki többlakásos lakóházakat. Átlagosan évente 5 társasház épült az elmúlt időszakban, ezek többnyire kisebb, 8-10-12 lakások házak, jellemzően a gyártelepi részen (Alsófűzfőn, Tobrukban nincs új építkezés). Az új lakásokra a használatbavételi engedélykérelem benyújtása folyamatos, a lakóegységeket csak akkor fejezik be, ha már eladták azokat. A 6070 m²-es lakások a legkeresettebbek. Rengeteg eladó terület van, a telkek ára meglehetősen alacsony (átlagosan 5000Ft/m²); még a frekventált part-menti területek magasabb ára sem közelíti meg más települések hasonló fekvésű ingatlanárait: Balatonfűzfő az egész Balaton-parton olcsónak számít a Nitrokémia miatt kialakult rossz hírnév miatt. A balatoni turizmus hanyatlása következtében más parti településeken is sok az eladó ház, telek, üdülő, amelyek versenyelőnyt élveznek Fűzfővel szemben. Így az épületárak is nyomottak, 135-200 e Ft/m² az új építésű lakás ára; 12 m Ft felett már nem lehet ezeket eladni. Kedvező ugyanakkor a lakásépítések szempontjából, hogy az alapanyagokat helyben be lehet szerezni. A használt ingatlanokat a túlkínálat miatt igen nehéz eladni, az alacsony árak ellenére: – 56-60 m²-es használt lakás ára a gyártelepi részen: 8-8,5 m Ft – 30 m²-es használt garzon lakás ára: 5-5,5 m Ft (újépítésű 6,5 m Ft) – Családi házak ára 8-25 m Ft között mozog (de kínálnak 40 m Ft-ért is a Máma-tetőn), ezeket (különösen a nagy alapterületű, drága, vagy kevésbé frekventált helyeken lévőket) igen nehéz eladni A város legfrekventáltabb lakóterülete a Máma-tető, amely üdülőterület besorolású. A mellette található, Kenesétől átcsatolt terület jelenleg külterület, de belterületbe vonását tervezik (üdülőterületként). Egy része azonban csúszásveszélyes (zöldterület besorolást kapott), nincs kiépült víz- és csatornahálózat, szilárd útburkolat, mégis sok az engedély nélkül épített ingatlan. Tobruk a nem kielégítő infrastruktúra (pl. utak, kiskereskedelmi hálózat, szolgáltatások, stb.) miatt nem tartozik a legkedveltebb lakóterületek közé, a lakosság így elöregedő (bár ez a település legfiatalabb városrésze, az idősödő lakosság nem tudja az ingatlanokat kellő színvonalon fenntartani). Ugyancsak kevésbé kedvelt a temető körüli rész és a 71-es út menti sáv. A vegyipari termelés miatt kialakult meglehetősen negatív imázskép leküzdése az új lakók megnyerése szempontjából nélkülözhetetlen. Veszprém közelsége miatt Fűzfő a megyeszékhely szuburbanizációs településeként is értelmezhető. Az új kiköltözők számára Fűzfő versenyelőnyét elsősorban a megyeszékhely árainál lényegesen kedvezőbb lakásvásárlási, építési költségek, az infrastruktúra kiépültsége, valamint a szabadidős-rekreációs kínálat megléte jelentheti. Emellett az önkormányzat 500 ezer forintig letelepedési támogatást adhat. Az új, gyártelepi lakásokat betelepülők (fiatal családok Veszprémből, Balatonalmádiból), illetve a családi házakból (azok tetemes fenntartási költsége miatt) átköltözők veszik meg. Az ófaluban lévő családi házak eladásából is inkább gyártelepi társasházi lakást vesznek. A családi házas területeken korábban üdülőházak iránt volt igény, de ma ez – akárcsak a többi Balaton-parti településen – gyakorlatilag megszűnt, jelentős a túlkínálat.

52

A kistelkes hévégi házak műszaki állapota romlik, piaci értékük rohamosan csökken, a terület jövője bizonytalan. A meglévő lakásállomány korszerűsítését szolgálja a homlokzat-felújítási pályázat, amelyet évente írnak ki (100-200 e Ft összegű támogatás nyerhető a rendelkezésre álló összesen 1 m Ftos keretből). Ennek elsősorban a városkép javítása szempontjából van jelentősége. Kiskereskedelem, szolgáltatások Balatonfűzfőn a kiskereskedelmi ellátottság és szolgáltatáskör nem felel meg minden elemében az igényeknek: – A kisebb–közepes élelmiszerüzleteken (pl. CBA, Tobruki ABC) kívül nagyobb bevásárlóközpontok, speciális kínálatú szaküzletek (pl. cipőbolt, bútorszaküzlet) nem találhatók meg itt, így a lakosság nagyobb bevásárlásait Veszprémben vagy Balatonalmádiban végzi – Hiányoznak továbbá bizonyos szolgáltatások is (pl. kulcsmásolás, cipész, stb.) – A meglévő üzletek (butik, virág- és ajándékbolt, festék szaküzlet) esetében is gyakori a szűk kínálat – Több üzlet csak a nyári szezonban tart nyitva – Különösen a tobruki városrész ellátottsága kedvezőtlen Speciális kínálati elem a vízisport bolt, vitorlásbolt, amely részben a helyi lakosokra, részben a turistákra épít. A városban a jelenlegi lakossági igényeket kielégítő a vendéglátó egységek száma, több étterem is működik. Hiányoznak azonban az esti szórakozási lehetőségek. Közbiztonság Balatonfűzfő közbiztonsági helyzetét elsősorban a nyári időszak jelentős idegenforgalma határozza meg. Bár ritkán előfordul a helyi lakosok által elkövetett bűncselekmény is, jellemzően a nyári időszakban a településre látogató, a helyi lakosság számát meghaladó létszámú vendég és a sok időszakos munkavállaló szociális és etikai jellemzői befolyásolják a szezon közbiztonságát. A nyári idényben megnő a garázda cselekmények valószínűsége, jellemzőek a strandokon, szórakozóhelyeken elkövetett lopások, és előfordulnak szervezett besurranó tolvajlások is. A téli időszakban a magára hagyott nyaralók jelentenek közbiztonsági problémát. Emellett figyelmet kell fordítani az iskolák, különösen a középiskola drogmentességének biztosítására is. A Balatonalmádi Rendőrkapitánysággal együttműködve tevékenykedik a Balatonfűzfői Polgárőr Egyesület. A civil szervezet fontos feladatot lát el a lakosság széles rétegeiben folytatott megelőző munkában. Ennek keretében az iskolákban, az idősek illetve a civil szervezetek tagságának körében felvilágosító, nevelő munkát folytatnak. Közbiztonsági, közlekedésbiztonsági szempontból gondot jelenthet, hogy a különálló épületcsoportok között nagy, általában parkosított területek vannak, a megközelítésük keskeny, szűk, több helyen csak egyirányúsított utakon lehetséges.

53

Civil szervezetek, hitélet Balatonfűzfőn meglehetősen sok bejegyzett civil szervezet található, tényleges szereppel ezek közül mintegy 20 bír, amelyek a városi élet valamennyi területét lefedik az egészségügyi és szociális feladatoktól a sportolási és közművelődési teendőkön át a városvédő tevékenységig. Fontosabb civil szervezetek: – Sportegyesületek (ld. sportolási lehetőségek fejezet) – Városvédő és Fürdőegyesület: a város egyik legrégebbi szervezete, amelynek jogelődje 1927-ben alakult Fürdőegyesület néven. A jelenlegi keretek között 1994 óta működik. Az egyesület célja a település értékeinek megőrzése, a környezet megóvása, az idegenforgalom fejlesztése. Az egyesület tagja több megyei és regionális egyesületnek is (pl. Balatoni Fürdőegyesületek Szövetsége, Veszprém Megyei Civil Szervezetek Szövetsége). Tagsága 120 fő. Meghirdették a "Szép lakókörnyezetért" mozgalmat, 80 férőhelyes csónakkikötőt alakítottak ki, saját kiadványt készítenek. – Balatonfűzfőért Alapítvány: az alapítványt 1993-ban alapította Balatonfűzfő Nagyközség Önkormányzata. Az alapítvány célja, hogy segítse és ösztönözze mindazon kezdeményezéseket, amelyek a települési életszínvonal emelésére, a környezeti állapotok javítására, az idegenforgalmi szerepkör erősítésére, a sport és szabadidős tevékenységek erősítésére, az egészségmegőrzésre, prevencióra, kulturális tevékenységre, a kulturális örökség megóvására, műemlékvédelemre, a település arculatának megteremtésére, stb. irányulnak. – Balatonfűzfői Civil Társaskör: a 2002-ben alapított szervezet célja Balatonfűzfő polgárainak társas közéletének elősegítése (pl. tájékoztatók, előadások, ismertetők vitafórumok és más rendezvények szervezése, települési hagyományok ápolása, együttműködés más civil szervezetekkel). – Balaton Népdalkör: 2000-ben alakult népdalkör jelenleg 15 fős együttes. Számos megyei és országos versenyen vettek részt, díjakat és érmeket tudhatnak magukénak. Helyben, illetve a szomszédos települések rendezvényein is fellépnek, 2000 óta szervezik az immár hagyományos „Szomszédolás” című népzenei találkozót. 2004-ben „Balatonfűzfő Kultúrájáért” kitüntetésben részesültek. – Fűzfőgyártelepért Egyesület: a szervezet 1991-ben alakult, célja a településrész érdekeinek képviselete. Tagsága 117 fő. – Balatonfűzfő és Körzetének Mozgássérült Csoportja: a veszprémi Mozgássérült Egyesület balatonfűzfői központú csoportja 1992-ben alakult. Programjaik között akadálymentesítési támogatásra terjesztés, külföldi és hazai üdülések szervezése, művelődési, kulturális, sport és más közösségi célú létesítmények látogatása szerepel. Tevékenységük elismeréseként 2001-ben megkapták a „Balatonfűzfő” ezüst érmet. – Balatonfűzfői Nyugdíjas Klub: nyugdíjas klub mindhárom településrészen működik. Fűzfőgyártelepen 1959-ben, az Alsó-Fűzfőn 1972-ben, Balatonfűzfő-Tobrukban 1994-ben alakult az idős emberek támogatására, segítésére. – Nitrokémia Véradó Egyesület: taglétszáma 70 fő, a rendszeres véradóké 350 fő. Munkájuk elismeréseként 2001-ben megkapták a „Balatonfűzfő” ezüst érmet. – Jézus Szíve Karitász Csoport: a katolikus egyházközösség tagjai, valamint a plébániához tartozó hívek hozták létre a csoportot. Tevékenységük célja a hagyományos szociális-karitatív segítségnyújtás:

54

–

–

lelki gondozás, szociális segítés, adománygyűjtés a rászorulóknak, élőmunka-felajánlás. Együtt Balatonfűzfőért Egyesület: az egyesület önkormányzati elven működő érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Célja az önkormányzati munka segítése a lakosság bevonásával, pl. lakosság tájékoztatása, bevonása az önkormányzati döntésekbe, az önkormányzat stratégiai elképzeléseinek véleményezése, együttműködés más civil szervezetekkel, közpénzek felhasználásának figyelemmel kísérése, stb. Egyéb szervezetek, pl. A Nyilvánosságért és a Civil Társadalomért Alapítvány, Balatonfűzfő Polgárőr Egyesület, Magyar Vöröskereszt Balatonfűzfői Csoportja, Balatonfűzfő Város Vegyeskara, Balatonfűzfői Vállalkozók Egyesülete, "Szabadság Vándorai" Ifjúsági Kulturális és Szabadidős Egyesület, stb.

Problémát jelent a civil szféra közötti együttműködés korlátozottsága: a hasonló témakörben tevékenykedő szervezetek között sincs összhang, ami az önkormányzattal folytatott párbeszédet is megnehezíti (példa lehet a Balatonfüredi Kistérségi Civil Kerekasztal létrejötte). Az önkormányzat civil koncepciójában feladatként jelölte meg a városi civil szervezetek nyilvántartását, azok igényeinek, szándékainak folyamatos megismerését, a jogi háttér megteremtését, a civil részvétel előkészítését a képviselőtestület és a bizottságok munkájában, valamint a civil koncepció megvalósulásának figyelemmel kísérését, évenkénti értékelését. A városban a római katolikus, a református és az evangélikus felekezetek is megtalálhatók. Katolikus templom működik Fűzfőgyártelepen és Alsófűzfőn, a református és evangélikus istentiszteleteket közös templomban tartják. 1995-ben megalakult a Tobruki Ökumenikus Kápolnaépítő Bizottság, amely önkormányzati telket kapott. Akadálymentesítés a közterületeken, közintézményekben Jelenleg az önkormányzati intézmények akadálymentesítése nem valósult meg. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a középületek akadálymentes megközelíthetőségét legkésőbb 2010-ig biztosítani kell. A projekt ennek megfelelően 13 darab, önkormányzati intézménynek otthont adó épület akadálymentesítését célozza meg. Feladatok: az épület akadálymentes megközelítésének, az épületbe való bejutásnak a biztosítása, közlekedők akadálymentes használata, akadálymentes illemhely kialakítása, információs rendszereinek fejlesztése az akadályoztatott használat figyelembevételével (pl. látás- ill. halláskorlátozottaknak), a kétszintes épületek esetében az egyes szintek közötti akadálymentes közlekedés biztosítása. Az összes épület akadálymentesítésére vonatkozó engedélyezési tervek és építési engedélyek rendelkezésre állnak. A projekt – megvalósulása esetén – az összes önkormányzati intézmény akadálymentességét biztosítaná, megfelelve ezzel a jogszabályi előírásoknak.

55

Oktatási infrastruktúra A városban az oktatási infrastruktúra óvodát, intézményeket és középiskolát foglal magában.

alapfokú

nevelési-oktatási

Óvodák A városban a Szivárvány óvoda működik három telephellyel (valamennyi településrészen megtalálható egy-egy telephely), ezek közül azonban csak a központi épület felel meg többé-kevésbé a követelményeknek: – A gyártelepen (Bugyogóforrás utca) 3 csoportos, tiszta korcsoportos óvoda található, felújított és kibővített épületben (3 csoportszoba, 1 tornaszoba) – Tobrukban (Radnóti utca) 1 csoportos, vegyes korcsoportos óvodarész működik, az épületben egy termet használ a Nyugdíjas Klub, így még egy csoport elhelyezésére lenne mód. Ez az épület a legjobb állapotú, ugyanakkor funkcióköre nem megfelelő (nincs tornaszobájuk) – Alsófűzfőn (Árpád utca) 2 csoportos, szintén vegyes korcsoportos óvodarész működik, az épület igen rossz állapotban van Mutató Gyermekszám Pedagógusok száma

1999 155 14

2000 100 13

2003 101 13

2005 103 13

Az óvodában jellemzően helybéli gyerekek járnak, a környékről kevesen érkeznek (összesen 12 bejáró gyermek a három óvodában). Összevontan az óvodai létszám az elmúlt években stabil szinten alakult, de településrészek szerint vizsgálva az elöregedő tobruki városrészben működő egység fennmaradásának szükségessége a csökkenő születésszám miatt megkérdőjelezhető. Így – intézményi racionalizáció miatt is – folyamatosan vizsgálják a csoportok összevonhatóságát. Ugyanakkor problémát jelent, hogy egyik épületben sem lehet összevonni a csoportokat, mivel azok nem szabványosak, így új óvoda kialakítására ezekben nincs mód, megfelelő másik épülettel pedig az önkormányzat nem rendelkezik. A személyi feltételek (összesen 23 fős állomány) és a tárgyi felszereltség megfelelőnek mondható (jó minőségű, tartós, készségfejlesztő játékok beszerzésére törekednek, az udvari eszközöket is cserélik). A szakmai programok jól beváltak: környezeti nevelési program folyik a gyártelepi óvodában (el szeretnék nyerni az ökoóvoda címet); a tobruki és alsófűzfői egység speciális feladata az óvodai nevelés játékkal, zenével (utóbbi esetében kiegészítve a néphagyományokkal). Mindhárom óvodában angolos csoport is működik, a nagycsoportosok úszásoktatásra járnak. Kiegészítő (költségtérítéses) tevékenység a zenés-táncos gyermektorna délutáni foglalkozás keretében, ugyanakkor alternatív szolgáltatások, gyermekfelügyelet nem működik (nyáron egy hónapra bezár az intézmény). Az épületek fizikai állapota kívánnivalót hagy maga után, az akadálymentesítés nem valósult meg. A játszóterek nem szabványosak: alapítványi pénzből illetve a 2007-es költségvetésből tervezik új, EU-konform játszóterek létesítését. Az óvoda nyitvatartási ideje rugalmas (reggel ¾ 6-tól délután ¾ 5-ig). 2007. februárjától közös (többcélú) igazgatású lesz az óvoda és a bölcsőde, a szakmai önállóság megtartása mellett. Alternatív szolgáltatások kialakítására szükség lehet, akárcsak a bölcsőde esetében (erről részletesebben a bölcsődénél ejtünk szót).

56

Alapfokú nevelési–oktatási intézmények Balatonfűzfőn két általános iskola működik, az Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Gyártelepen) és a Jókai Mór Általános Iskola (Alsófűzfőn). Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása mindkét iskola alapító okiratában szerepel (diszlexiások, kóros magatartászavarúak), ebből a diszlexiás oktatás csak fűzfői beiskolázású. Gyógypedagógus foglalkozik ezzel, aki a logopédiai ellátást is biztosítja (helyileg az Irinyi Iskolában van az ellátás). Januártól erre megszűnik a normatíva, de a feladatot nem lehet évközben megszüntetni. Jókai Mór Általános Iskola Az intézmény elődje 1931-ben létesült, majd 1964-ben hat tantermes épülettel bővült. A 90-es évek első felében több fejlesztés történt: megépült a tornaszoba és a sportszertár, felújították a szabadtéri sportpályát, emelet-ráépítéssel elkészült a számítástechnikai terem és a könyvtár, továbbá egy pedagógus szolgálati lakás. Az iskolában számítástechnikai oktatás, nyelvoktatás, úszásoktatás is folyik. A környezetvédelmi nevelés során hangsúlyos a szelektív hulladékgyűjtés. Az iskolaépület azonban felújításra szorul (ennek az első lépcsője már megvalósult), továbbá eszközbeszerzésre lenne szükség. Problémát jelent, hogy tornateremmel nem (csak tornaszobával) rendelkeznek, ami kizárólag az alsós évfolyamok számára megfelelő. Mutató Gyermekszám Pedagógusok száma Továbbtanulók száma nem tanul tovább szakmunkás iskolában tanul tovább szakközépiskolában tanul tovább gimnáziumban tanul tovább

1999 149 15

2000 137 13+26

2003 132 13+2

2005 125 13+2

0 3

0 6

0 2

7 9

3 10

7 6

A gyermekszám az elmúlt években csökkent, a 2006/2007-es tanévben már csak 125-en járnak az iskolába, szinte kizárólag helybéli lakosok (2005-ben a végzős tanulók száma mindössze 15 fő volt, az előző években 19 fő). A továbbtanulási arányok kedvezőek: valamennyi végzős diák továbbtanul, a legtöbben szakközépiskolában, illetve gimnáziumban. Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az Irinyi Iskola többcélú oktatási intézmény, tevékenységei: – Nyolcosztályos általános iskolai nevelés-oktatás (az első két osztály iskolaotthonos rendszerű) – Alapfokú művészetoktatás három telephellyel működő (Balatonfűzfő, Litér, Balatonkenese), feladatellátó intézményi társulás keretében (a művészeti tanárok több intézményben is tanítanak): táncművészet, zeneművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet tanszakok délutáni költségtérítéses foglalkozások keretében – Sajátos nevelési igényű gyerekek közül a diszlexiások és magatartászavarosok nevelése 6

Óraadó tanár. 57

–

Gyógypedagógiai, logopédiai ellátás biztosítása (komplett orvosi rendelő van az iskolában – oltások, szűrések, védőnői szolgálat, logopédia).

Az iskola egy, viszonylag jó állapotban lévő épületben kapott helyet megfelelő funkcionális terekkel (pl. művészetoktatáshoz), bár kismértékű felújításra (pl. nyílászárók cseréje) szükség lenne. Probléma, hogy az épület akadálymentesítése még nem valósult meg. Az iskola tárgyi felszereltség rendkívül jó: számítógépterem és multimédiás labor (nyelvoktatásra is alkalmas), felszerelt természettudományos előadó, 10 ezer kötetes olvasószobás könyvtár, tornaterem is megtalálható az épületben. A tárgyi eszközök nagy részét pályázati illetve szponzori forrásokból vették, így csak az amortizálódást kell évről évre pótolni. A személyi állomány jó, a tantestület fele az iskolában tanult. Az intézményben diáksportkör működik, a tanulók úszásoktatásra járnak. A iskola a Comenius I. Közoktatási Minőségfejlesztési Program partnerközpontú iskolája. Emellett sok szakmai egyesületben tag (pl. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete, Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, Tanárok Európai Egyesülete, Balatonfelvidéki Iskolaszövetség Egyesület alapító tagja, stb.). Az iskola vezetőségének innovativitását jelzik azok a futó projektek is, amelyek megteremtik az oktatás minőségének fejlesztését, az iskola vonzerejének növelését. – Ökoiskola program (három évre elnyerhető cím, minden területen van feladat, pl. környezetvédelmi szakkör, szelektív hulladékgyűjtés, akciók szervezése, komposztot készítenek, madárbarát kert, oktatás, együttműködés civilekkel, Cholnoky Kórházzal együttműködés, erdei iskola program, stb.) = környezeti nevelés terén módszertani központ az iskola – Világ-Nyelv program (pályázatok német és lengyel testvériskolákkal, közös iskolafejlesztési projektek, időszakonként találkozók, továbbképzések, bemutatóórák, pályázatból Forrás Idegen-nyelvi Tanulóközpont kialakítása) = nyelvpedagógiai módszertani központ (tagja az Európai Nyelvtanulási Napló implementációs hálózatának) – Sport XXI. program műhelyiskolája: 2004 óta vízilabda oktatásban (egyedülálló az országban), 2007-től 4 évfolyamon működhet majd a nemzeti utánpótlás program keretében = úszás és vízilabda oktatás módszertani központja (54 iskola közül ez az egyik ilyen intézmény). 2007/2008-as tanévben az 1. és az 5. osztály lehet sportosztály, 6 sportág tervezett (úszás, vízilabda, vitorlázás, triatlon, labdarúgás, tenisz), a sportegyesületekkel kialakított együttműködéstől függ, hogy melyik indulhat el (a teniszen kívül valamennyi sportágra biztosított a téli létesítményi háttér is7). Jelenleg a pedagógiai program és a tanterv kidolgozása folyik. A sportiskolai programban együttműködés alakítható ki a helyi középiskolával, illetve a veszprémi sportiskolákkal is.

7

Együttműködési megállapodást kötöttek a létesítményekkel, klubokkal (uszoda, városi stadion, horgászkikötő). 58

Mutató Gyermekszám Pedagógusok száma Továbbtanulók száma nem tanul tovább szakmunkás iskolában tanul tovább szakközépiskolában tanul tovább gimnáziumban tanul tovább

1999 169 20

2000 178 18

2003 152 18

2005 158 18

0 9

0 6

0 5

9 3

11 5

9 2

A gyermekszám az elmúlt években csökkent, 2005-ben ismét növekedésnek indult. A továbbtanulási arányok kedvezőek: valamennyi végzős diák továbbtanul, a legtöbben szakközépiskolában (a szakmunkás iskolában továbbtanulók aránya csökkenő tendenciát mutat). Összegzés A két intézmény fenntartása (pl. rezsi költségek, személyi költségek) jelenleg is igen nagy terhet jelent az önkormányzatnak. A két iskola kialakulása a gyártelepítéssel ugrásszerűen megnövekvő lakosságszámra vezethető vissza, mára azonban a népességhez, gyermekszámhoz képest túlzott, a város gazdasági erején, teherviselő képességén jelentős mértékben túlmutató infrastruktúrát jelent. Ráadásul olyan infrastruktúrát, ami nem is felel meg minden elemében az elvárásoknak (pl. egyik iskola sem akadálymentes). Az iskolák összevonásának szükségessége már többször felmerült, a folyamatosan csökkenő tanulószám és az ebből (is) eredő fenntartási nehézségek miatt (az iskolák kihasználtsága Általános iskolák tanulószáma kb. 50%-os). A gyermekszám 320 csökkenése azért problémás, 310 mert ha a 7.-8. osztály létszáma 315 300 nem éri el a minimumot, akkor 290 csak külön OKÉV engedéllyel 280 284 283 maradhat fenn átmenetileg önálló 270 intézményként az iskola, ezt 260 2000 2003 2005 követően tagintézménnyé kell válnia. A jelenlegi állapot fenntartása ezért súlyos gondokat eredményezhet a jövőben, mivel mindkét iskolában található több ilyen kis létszámú alsós osztály. A 2007/2008-as tanévtől kezdve az állami normatívákat nem gyermekszámra, hanem az osztályokra adják majd, ami a finanszírozhatóságot nehezíti. Mivel a két iskola két településrészen helyezkedik el, ezért a lakosság nagyfokú ellenállásába ütközik az intézmények összevonása. Így a gondok ellenére testületi határozat született mindkét iskola megtartásáról, a többcélú kistérségi társulási megállapodásban is ez szerepel. Mindez annak ellenére, hogy a jelenlegi trendek folytatódása mellett a jelenlegi állapot fenntartása előbb-utóbb mindenképpen az intézmények összevonását, illetve más település iskolájába tagozódás kényszerét eredményezi. Az új típusú oktatás megteremtése rendkívül fontos feladat, hiszen az nagymértékben hozzájárulhat az intézmény fenntarthatóságához (mind a csoportlétszám, mind a finanszírozhatóság miatt). Ezt jól példázza a költségtérítéses művészetoktatás is, amelyre a fűzfői tanulók, óvodások mellett litéri, kenesei iskolások, óvodások, veszprémi középiskolások is járnak (diákok egyharmada nem fűzfői lakos). A sportiskolai oktatás pedig célzott támogatást 59

kap, így ez nem jelent többletköltséget a fenntartónak. Amennyiben egy iskola egyedi oktatási palettával kellő vonzerőt alakít ki, úgy kistérségi beiskolázású lehet, így – megfelelő marketingtevékenységgel támogatva – a csoportokat is fel lehet tölteni. Az Irinyi Iskola innovatív pedagógiai programja, módszertani központjai, tárgyi felszereltsége megfelelő alapot jelenthet erre (az ilyen összevonást indokolja az is, hogy különösen a Jókai Iskolában alacsonyak a csoportlétszámok, van 11 fős osztály is, és épülete nem felel meg a követelményeknek). Ugyanakkor a településrészek elkülönültsége, a lakossági ellenállás miatt ez a folyamat máról holnapra nem végezhető el, fokozatosságra van szükség. Fontos feladat a kistérségi kapcsolatok fejlesztése, a többcélú kistérségi társulás szorgalmazása közoktatási területen is: amennyiben az intézmény tagiskolát talál (pl. a litéri iskolalétszám is nagyon fogy), akkor állami forrásból is lehet iskolabuszt működtetni. A két fűzfői, a kenesei és a litéri iskola tanulólétszámából már iskolarendszerű művészetoktatást is lehetne szervezni. Középfokú oktatási intézmények Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium A megyei fenntartású Öveges József Szakképző Iskola és Gimnázium a következő képzéseket indítja: – Szakiskolai képzés (2 éves, elektronika, gépészet, illetve orientáció nélkül diszlexiásoknak) – Szakmai képzés (3 éves, szakvizsga, vízvezeték és központifűtés-szerelő, villanyszerelő) – Szakközépiskolai képzés érettségivel (4 éves, informatika nyelvi előkészítő évvel, gépészet illetve gazdaság – kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció fél osztályban) – Gimnáziumi oktatás (4 éves, kizárólag diszlexiás tanulóknak) – Érettségire épülő szakképzés (2 év, gépipari számítástechnikai technikus, rendszerinformatikus emelt szintű képzés) – Felsőfokú akkreditált képzés (megszűnik) Az iskolát nagyon érzékenyen érintette a Nitrokémia összeomlása, mivel a szakképzési hozzájárulás jelentősen része az iparvállalattól érkezett, és a város munkaerő-felvétele is nagymértékben romlott. Emiatt a profil megváltoztatása is szükségessé vált (korábban vegyész szakmunkásokat is képeztek), de a tágabb környezetben (Veszprém, Balatonfüred, Várpalota) az utóbbi időben javultak a műszaki jellegű elhelyezkedési lehetőségek. Bár az iskola – főként a szakiskolai, szakképző intézmények általánosan alacsony imázs miatt – nem tartozik az „elit” iskolák közé, az oktatás színvonala egyre jobb, a „hozzáadott érték” mutató alapján az ország 100 legjobb intézménye közé tartozik. A 2004/2005-ös tanévben emelkedett a létszám (720 főre), ezt követően némileg csökkent. Ennek oka a speciális képzés növekvő „népszerűségére” vezethető vissza: a diszlexiás képzésre érkezők száma emelkedett, a sajátos nevelési igényű tanulók maximális csoportlétszáma ugyanakkor kisebb, mint az általános csoportoké. Bár elvileg csökken a gyermekszám a vonzáskörzetben, az iskola vonzerejének növekedésével (részben a speciális képzés, részben az informatikai oktatás miatt) stabil tanulószámot érnek el. Jelenleg 655 diák tanul az iskolában, évente 150-160 új tanuló érkezik elsősorban Fejér,

60

Somogy, kisebb mértékben Győr és Vas megyéből (kb. 50 fűzfői diák van). Több tanuló elhelyezésére nincs is mód. Mutató Gyermekszám Pedagógusok száma Továbbtanulók száma nem tanul tovább szakmunkás iskolában tanul tovább szakközépiskolában tanul tovább gimnáziumban tanul tovább

2000 543 53

2003 702 56

2005 707 60

35 15 10

45 50 20 15

30 55 25 20

Az iskola három fő pillére az informatika, az elektronika és a diszlexiás képzés. A megyei oktatási konzorcium a gyakorlati képzőhelyek fejlesztésében az informatikai és elektronikai képzést utalta az iskolához: rendszergazdák iránt nagy a kereslet a térségben, elektronikában is viszonylag nagy felvevőpiaccal számolhatnak. A jelenlegi trendek a diszlexiás képzés iránti igény fokozódását mutatják, ebben az általános iskoláknak is szerepük lehet: együttműködés alakulhatna ki a sajátos nevelési igényű tanulók alap- és középfokú képzésében. A három fő képzési forma közül legtöbben a szakközépiskolát választják, ezt a gimnázium, majd a szakiskolai rész követi. Legnagyobb létszámban a diszlexiás tanulók vannak, az orientációk közül az informatika és az elektronika a legnépszerűbb. Szakközépiskolai szinten a gazdasági szak is népszerű, de ebben az iskola nem nyújt érettségi utáni szakképzést. Szakterületen jellemzően az iskolán belüli továbbképzést választják a diákok, a gimnazisták felsőfokú humán képzésben tanulnak tovább. A továbbtanulási arány jelentősen javult az elmúlt években. Az iskolában kiválóak a személyi feltételek, de a kb. 62 fős tantestület várhatóan csökkeni fog a kötelező óraszám-emelkedés miatt. A pedagógusok között kevés a fűzfői lakos, a 31 fős nem pedagógus állomány viszont zömében helyiekből áll. A szakmunkásképzésben külső gyakorlati helyek állnak rendelkezésre (tanulószerződések fűzfői, almádi, veszprémi, kenesei vállalkozásokkal, vagy a tanuló lakóhelyén működő cégekkel). Elektronika területén egy veszprémi céggel állnak kapcsolatban (de például már az Unilevertől is jelezték az együttműködési szándékot gazdasági területen). Más szakágaknál belső gyakorlati képzés folyik (ehhez fémipari tanműhely, anyagvizsgáló labor, CAD/CAM labor, digitális elektronikai labor, kémia szaktanterem, háromtermes villamos ipari tanműhely is rendelkezésre áll). Az iskola oktatási eszközei korszerűek, különösen az informatikai oktatatásban kimagasló a felszereltség (négy tantermes számítástechnikai oktatórész 230 géppel), az intézmény a Novell cég referenciaiskolája, a CISCO nemzetközi hálózati akadémia képzési programját oktatják. Az elektronikai eszközpark is minőségi, a gépészetnél pedig bizonyos területeken csúcstechnológiával dolgoznak (pl. számítógépes tervezés és gyártás). Nyelvi oktatási laborral rendelkeznek, a nyelvoktatás emelt óraszámban folyik. Az eszközállomány egy részét pályázati támogatással vásárolták, illetve vállalkozásoktól kapták, emellett a szakképzési hozzájárulást használják fel e célra is. Az iskolaépület viszont felújításra szorul, korszerűsítés, hőszigetelés, nyílászárók cseréje, falak állapotának javítása, fűtési rendszer korszerűsítése, valamint tetőtér-ráépítéssel tanterembővítésre lenne szükség. Ugyancsak szükséges a kollégium felújítása is: jelenleg külön található a fiú és a lány kollégium (utóbbi Vörösberényben), összesen 200 fős kapacitással, folyamatos kihasználtsággal. A két intézmény összevonását tervezik a fűzfői kollégiumba, emelet ráépítéssel, közösségi helyiségek kialakításával. 61

Az iskola szerepet vállal a tanulók szabadidejének szervezésében is, különösen a 180 kollégista számára. Számos szakkör, sportkör és művészeti csoport működik az iskolában (pl. Web szerkesztő, CAD-tervező, tánccsoport, filmklub, kosárlabda). Könyvtárral és olvasóteremmel is rendelkeznek, a számítógépek délután szabadon használhatók. Az iskolához sportpálya, kis tornaterem, udvar is kapcsolódik. A városi sportlétesítményeket is használják (pl. úszásoktatásra, sportrendezvényekre). A diákélet jónak mondható az iskolában, de ez zártabb közösséget jelent (bár javult a kapcsolat a gyártelepi lakókkal). A gyakorlati képzés mellett az iskola kapcsolatot ápol a megyei Munkaügyi Központtal. Újra szeretnének bekapcsolódni a felnőttoktatásba, elsősorban hálózati szakemberképzésben, idegen nyelvek oktatásában és villanyszerelő képzésben. Emellett – ugyancsak a felnőttképzésben – az elearning rendszerbe szeretnének belépni (szakmai és közismereti oktatással egyaránt). Korábban tanfolyamokat is szerveztek, a levelező képzés részben kapacitáshiány miatt megszűnt, de a lakosság számára indítható különféle helyi programokban (pl. nyelvi, informatikai tanfolyamok) is látnak lehetőséget. A hatékony felnőttképzési rendszer kialakítása (munkaügyi központtal, vállalkozásokkal együttműködve) rendkívül fontos, hiszen a fűzfői lakosság jelentős részének szaktudása a vegyipar hanyatlásával eladhatatlanná vált a munkaerő-piacon, és a munkanélküliség a szakképzetleneket sújtja a leginkább. Az Irinyi Iskolával is felmerült az együttműködés lehetősége, egyrészt a diszlexiás képzés terén, másrészt a sportiskolai programban (utóbbi beindulása a 2010/2011 tanévre esedékes ez, ami támogatással már nem jár, de biztos beiskolázási csoportot jelenthet a középiskolában). Egészségügyi és szociális ellátás Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátást vállalkozó háziorvosok biztosítják a városban (2 felnőtt, 1 gyermek háziorvos, 1 fogorvos), emellett védőnői szolgálat (mindkét településrészen) és iskola-egészségügyi program is működik. A Szent Anna Gyógyszertár két fiók gyógyszertára üzemel a gyártelepen illetve Alsófűzfőn. Kedvező, hogy két autós mentőállomás is működik a településen, így a térségből a betegeket gyorsan el tudják szállítani a veszprémi Cholnoky Kórházba. A Mentőszolgálat alapítványát az önkormányzat támogatja. Emellett magánpraxisok is megtalálhatók a városban (fogászat, nőgyógyászat). Az egészségügyi ellátást civil szervezetek is segítik, pl. Magyar Vöröskereszt helyi szervezete, Nike Véradó Egyesület. Emelt szintű ellátást biztosít a Fűzfő-Med Kft. az alábbi szolgáltatásokkal: – Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás (költségtérítéses) – Járóbeteg-szakellátás (OEP finanszírozású)  Szemészet  Laboratórium (vérvétel)  Reumatológia  Belgyógyászat  Sebészet  Fül-orr-gégészet  Fizioterápia, súlyfürdő, Bioptron-lámpa, gyógymasszázs (délután vállalkozási formában)  Röntgen 62

–

 Nőgyógyászat Háziorvosi ellátás területi ellátási kötelezettség nélkül

Az intézmény a Nitrokémia üzemi rendelőjének hozták létre a 20-as években, az orvosokat és szakrendeléseket a kórház finanszírozta, a nővérek 2/3-a kórházi, 1/3-a a Nitrokémia állományába tartozott (24 órás ügyelet). 1995ben az üzemegészségügy kikerült az állami finanszírozásból, a rendelőt privatizálták (ez volt az első járóbeteg-szakellátás privatizáció), így OEP szerződéssel, csökkentett óraszámokkal folytatta működését, majd az önkormányzat átadta a funkciót a Fűzfő-Med Kft-nek. A Nitrokémia működése idején még nem jelentett problémát a rendelő fenntartása, hiszen a járóbeteg-ellátás veszteségét az üzemegészségügy nyereségéből fedezték. A Nitrokémia széthullását követően azonban az intézmény igen nehéz helyzetbe került, az üzemegészségügy szerepe csökkent8, így a járóbeteg-ellátás fenntartásához önkormányzati támogatásra volt szükség (ennek értéke 2004-ben 13 m, 2005-ben 11 m Ft volt). Bár az eszközpark fejlesztését (pl. röntgen, fizikoterápia) a cégek támogatják (jelenleg a tárgyi feltételek 100%-ig megfelelnek az elvárásoknak), a működtetéshez a TB-támogatások csökkenése miatt évről évre egyre jelentősebb önkormányzati hozzájárulásra van szükség, az országos átlag alatt vannak az intézmény mutatói valamennyi szakellátásnál. Az épület is felújításra szorul (állagjavítás, fűtési rendszer korszerűsítése, nyílászárók cseréje), nem akadálymentes kialakítású (de az átalakításra nem alkalmas, új épületre lenne szükség). Szakellátás

Belgyógyászat Sebészet Nőgyógyászat Fül-orrgégészet Szemészet Reumatológia Radiológia Fizioterápia

Heti óraszám

Esetszám / beavatkozás számának változása

Lakosság ellátásában való részvétel

8 8 8 5

998 684 605 546

   

56% 52% 22% 29%

8 8 10 65

1537 2053 1325 17032

   

65% 62% 36% 84%

Indikátorok átlagos helyzete Almádihoz képest

Rész az összes pontszámból



3,6% 2,7% 2,5% 1,8%

nincs

   nincs nincs Csak szakasszisztensi Nincs adat

5,7% 7,3% 10,2% 11,8%

Nincs 5762 Nincs adat 9,6%  adat Forrás: A Fűzfő-Med Kft. tevékenységének elemzése, Szövőszék Kft., 2005 * A tevékenységet a Prodia Rt. végzi.

Laboratórium*

A rendelő ellátási területéhez tartozik Papkeszi, Litér és Balatonkenese is, ugyanakkor Balatonalmádiban is működik hasonló létesítmény. Az esetszám szerinti megoszlás a két település között 70-30% Balatonalmádi javára. Ugyanakkor a helyi lakosság szempontjából az esetek egyharmada a fűzfői, és 8

Az új cégek között is több veszprémi, budapesti székhelyű van, így a foglalkozásegészségügyi szolgáltatást is ezeken a településeken veszik igénybe, a helyi cégek jellemzően kis létszámúak. 63

csak 13%-a az almádi szakrendelésen történik (pszichiátria, neurológia, bőrgyógyászat), főként a kistérségi központ kedvezőtlenebb megközelíthetősége miatt. – Reumatológia, radiológiai és fizioterápiai járóbeteg szakellátás a kistérségen belül csak Balatonfűzfőn van, ennek megtartása a lakosság ellátása miatt fontos (különösen, mert ezekre a szakrendelésekre a tágabb környezetből, például Várpalotáról, Csajágról, Küng ösről, stb. is érkeznek betegek). – Bár sebészeti szakrendelés is csak Szakrendelés Balatonfűzfőn működik, és az ellátásra esetszámának megoszlása szoruló lakosság fele itt veszi igénybe a lakhely szerint, 2004 szolgáltatást, az alacsony teljesítmény, valamint a csökkenő esetszám miatt ennek megtartása vizsgálandó. – A nőgyógyászat és a fül-orr-gégészet csökkenő esetszámot, és igen alacsony értékeket produkál, így ez a tevékenység Almádival összevonható lehet. Balatonfűzfő Balatonkenese – Bár szemészet Almádiban is működik, a Papkeszi Litér Berhida Balatonalmádi helyi lakosság 65%-a a Fűzfő-Med Kft. Egyéb szolgáltatásait veszi igénybe, így ez a szakellátás is megtartandó. Az orvosok zömében ugyanazok ezekben a létesítményekben, váltott rendelési rendszert alakítottak ki, minimálisra redukálták a személyzet számát, a nővérügyeletet is megszüntették. Mivel a teljes terület ellátására egyik intézmény kapacitása sem elegendő (Almádiban, Veszprémben igen hosszú az előjegyzési idő), megoldást jelenthetne, ha az ellátásokat a többcélú kistérségi társulás keretében összehangolnák (illetve az intézmény fenntartásának finanszírozását kistérségi összefogásban végeznék), hiszen szakértői vélemények szerint minimum 40 ezer fős ellátási terület szükséges a gazdaságos üzemeltetéshez. A lakosság egészségi állapotának javítását szolgálhatják a különféle sport– wellness szolgáltatások, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű a Balaton Uszoda (az úszásoktatást az általános iskolák első 4 osztályában és az óvodában az önkormányzat finanszírozza) és a városi stadion sportlétesítményei. Fodrászat, kozmetika, manikűr-pedikűr valamennyi településrészen megtalálható, emellett masszázs, szolárium, szauna is több helyen igényelhető. Összességében megállapítható, hogy Balatonfűzfőn az egészségügyi ellátás megfelelő színvonalú, az alapellátásokon túl szakellátórendszer is rendelkezésre áll, több preventív jellegű sport-wellness szolgáltatás közül is választhatnak a lakosok. Az egészségügyi intézmények fenntartása azonban súlyos költségterhet ró az önkormányzatra, a Fűzfő-Med Kft. tevékenysége jelentős veszteséget termel évről évre. A rendelő épülete sem felel meg az elvárásoknak. Ugyanakkor a járóbeteg-szakellátás olyan emelt szintű szolgáltatást jelent, amelynek megszűntetése nagymértékben csökkentené a lakossági szolgáltatások körét, a lakosok komfortérzetét, a városi rangot. A működési szerkezet átgondolása (akár kistérségi együttműködés keretében bizonyos ellátások megszűntetésével), a finanszírozhatóság javítása ezért rendkívül fontos feladat.

64

Szociális ellátás Balatonfűzfő Önkormányzata kötelező és önként vállalt alap- és emelt szintű szociális ellátást nyújt lakosainak: – Kötelező feladat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások biztosítása (amelyek körét a szociális törvény határozza meg a lakosságszám alapján). Ezek:  házi segítségnyújtás  szociális étkeztetés (vásárolják két szolgáltatótól)  idősek nappali ellátása  szociális információs szolgálat (januártól megszűnik)  családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások  2007. nyarától jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Intézmény: Szociális Szolgáltató Központ. – Önként vállalt szociális feladatok  szakosított személyes gondoskodást nyújtó ellátás (Támasz Kht.)  bölcsőde (Szociális Szolgáltató Központhoz tartozik)  hajléktalanok szakosított ellátása (ennek biztosítására a várpalotai Vöröskereszttel állnak kapcsolatban: az önkormányzat a szervezet által működtetett hajléktalanok éjjeli menedékhelye és nappali ellátása intézménybe 2 fő részére fizet állandó jelleggel ellátást) A település bölcsődéje intézményileg eddig a Szociális Szolgáltató Központhoz tartozott az Idősek Napközi Otthonával egyetemben. Az intézmény 20 fős kapacitású, kihasználtsága az elmúlt években teljes volt (a létszámot 120%-ra lehet feltölteni). A létesítmény az alapellátáshoz szükséges tárgyi és humán feltételeket biztosítani tudja: – 4 gondozónő, 1 vezető, 2 technikai munkatárs vesz részt a munkában – Funkciók: gondozónői szoba, játszócsoport, átadó, játéktároló, kocsitároló, előszoba, WC, 2 raktér, emeleten 2 terem (1 játszó, 1 fektető), 2 fürdőszoba – Felújított játszótérrel rendelkeznek – A szomszédos idősek otthona épületben tálalókonyha működik (a konyha korábban önálló főzőkonyha volt, de jelenleg a bölcsődének is a NIKE étterem szállítja az ételt) Az épület azonban jelentős mértékű felújításra szorul, az akadálymentesítés nem valósult meg (kizárólag az udvarra lehet akadálymentesen bejutni). Ezen fejlesztési munkákra építészeti tervek készültek, de a megvalósításra forráshiány miatt nem került sor. Részben a felújítást, részben a bölcsődei szolgáltatások bővítését szolgálja a Litér községgel közösen beadott, nyertes HEFOP 4.2. pályázat is. A projekt célja a szülők munkaerő-piaci reintegrációját elősegítő alternatív szolgáltatások bevezetése, illetve a „klasszikus” bölcsődei szolgáltatások fejlesztése eszközbeszerzés, szülő-gyermek-gondozó kapcsolatot erősítő foglalkozások, hétvégi programok feltételeinek kialakítása révén. A bölcsődei szolgáltatások iránti igény stabilitását mutatja az állandó gyermekszám. Jelenleg a felvételkor a helyi gyermekek elsőbbséget élveznek, így ha a környező településekről is nagyobb arányban szeretnének gyermekeket felvenni (pl. Balatonalmádiban jelenleg nem működik bölcsőde), akkor az alapszolgáltatást is bővíteni kellene. A gyermekfelügyeletre jogosítvánnyal rendelkezik az intézmény, de jelenleg ennek sem a tárgyi, sem a humán feltételei nem biztosítottak. Az alternatív szolgáltatások kialakítása a megváltozott munkaerő-piaci trendek miatt indokolt, de a tervek szerint az eziránti keresletet növelnék a turisták is. A bölcsődei dolgozók tapasztalata szerint a településen nagy szükség lenne arra, hogy a kisgyermekes szülőknek tanácsadást, 65

baba-mama klubot szervezzenek. A tervezett új funkciókör kialakítására alkalmas lehet az épület tetőtere, illetve felmerült a szomszédos épület hasznosítása is (az idősek otthona ugyanis hamarosan elköltözik). Ez azonban elavult, statikai problémákkal küzd, így felújítása gazdaságosan nem lehetséges. Az óvodával együttműködve akár kisgyermekcentrum is kialakítható. A Támasz Idősek Otthona és Panzió 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a volt NIKE munkásszálló épületében, a létesítmény teljes rekonstrukcióját követően (teljes körű felújítás az oldalszárny kivételével, saját kazán kialakítása). Fenntartója a TÁMASZ Idősek Otthona Közhasznú Társaság, amelyet a Nexus Kft. alapított, 50%-os önkormányzati tulajdon mellett (a Kht. bérli az épületrészeket a Kft-től). Tevékenységei: – Támasz Kht. üzemeltetésében:  idősek otthona = szakosított bentlakásos intézményi forma (nem kötelező önkormányzati feladat): 50 férőhelyes (jelenleg 40 fő lakik benne, de várhatóan hamarosan betelik a létszám)  február elsejétől a nappali ellátás (45 fős kapacitás), szociális étkeztetés (30 fő) és a házi segítségnyújtás (24 fő) is a Támasz Khthoz kerül (Alsóörs és Lovas is szeretné elláttatni ezt velük, a kapacitások összesen értendők a három településre)  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: szeretnék átvenni a feladatot, megvan hozzá a felszerelés (80 jelzőberendezés) és a személyzet is (ügyeletes nővér) – Nexus Kft. üzemeltetésében:  Panzió (30 fős kapacitás, jelenleg 5-6 fő veszi igénybe)  Szálloda: oldalszárnyban és a harmadik emeleten (130 fős, különböző színvonalú szállás, teljesen kihasznált: munkások, sportolók, turisták érkeznek ide) Támasz Kht. által biztosított szolgáltatások, funkciók: – Egyszemélyes garzon és minigarzon lakrészek, kétágyas, négyágyas és kétszobás lakóegységek (zuhanyzóval, WC-vel) – Közös helyiségek (teakonyhák, társalgó, tornaterem, imaterem) – 10 000 ²-es park – Folyamatos fűtés, világítás, melegvíz ellátás – 24 órás nővéri, szakápolói felügyelet (12 fős ápolószemélyzet, ami februártól 17 főre nő) – Rendszeres alapszintű orvosi ellátás (heti 4 órában háziorvos látja el szerződéssel, ezen kívül pszichológus és neurológus szakorvos szerződéssel foglalkoztatott), rendelés, tanácsadás, mentális gondozás; szükséges szakorvosi ellátás megszervezése – Étkeztetés (NIKE étterem szállítja az ebédet, a reggelit és a vacsorát helyben készítik el) – Mosás, javítás, értékmegőrzés – Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök biztosítása – Szabadidős programok, szolgáltatások szervezése – Segítségnyújtás a hitélet gyakorlásához – A nappali ellátás keretében foglalkozások, étkeztetés – Az alagsorban egy fitness, wellness, gyógyászati részleg létesítését tervezik (ezt a szálloda vendégei is használhatnák) Az otthonban lakók egészségi állapota vegyes, a demens betegektől a teljesen önellátókig. Sok a fűzfői illetőségű mind a lakosok, mind a munkaerő tekintetében (50-60 fő).

66

Az intézmény finanszírozása részben állami normatívából, részben a lakók által befizetett induló összegből és havi befizetésből történik (a résztulajdonos önkormányzat nem járul hozzá a fenntartáshoz). Problémát jelent, hogy törvényi előírás szerint a nyugdíj maximum 80%-át kaphatja meg az otthon, így ha az nem fedezi a fix havi 58 ezer forintos befizetési kötelezettséget, akkor kezest kell találniuk. Az állami restrikciók (pl. elláthatók számának maximalizálása a nonprofit szféra által működtetett intézményekben, év végi létszámra adható normatíva, stb.) súlyos üzemeltetési gondokat jelenthetnek. Fontos lenne az intézmény kistérségi szerepének növelése. A szociális intézményrendszer jelenleg átalakítás alatt áll a többcélú kistérségi társulás megalakulásával (a Szociális Szolgáltató Központ megszűnik): – Az alapellátások közül a házi segítségnyújtást, szociális étkeztetést, idősek nappali ellátását a Támasz Kht. veszi át, szociális ellátási szerződés keretében a Fűzfő, Lovas, Alsóörs mikrotérségben. A többcélú kistérségi egyeztetésen a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról nem született döntés, de valószínűleg ez is a Támasz Kht-hoz kerül, mikrotérségi szinten üzemeltetve (mivel beindításához minimum 40 fő ellátása szükséges). – A családsegítést és gyermekjóléti szolgálatot 2007. június 30-ig önálló családgondozók foglalkoztatásával látják el, ezt követően – szintén a többcélú kistérségi társulás keretében – Balatonalmádi, mint gesztor veszi át, de a szolgáltatás helyileg a településen marad. – A bölcsőde az óvodával kerül intézményi összevonásra. A szociális ellátás keretében az önkormányzat segélyeket is nyújt: míg 16 évvel ezelőtt még egyáltalán nem volt példa segélyezésre a városban, addig az elmúlt mintegy öt évben egyre növekedett a segélyre szorulók száma. Ellátások és segélyek: – Rendszeres szociális segély (munkanélkülieknek, kb. 20 fő veszi igénybe évente, 12-13 fő stabilan) – Egészségkárosodott rendszeres szociális segélye (0 fő veszi igénybe) – Lakásfenntartási támogatás (normatív alapú, helyi lakosoknak; 42 fő veszi igénybe) – Temetési segély – Átmeneti segély (alap, rendkívüli, gyógyszertámogatás, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás, gyermekétkeztetés, gyermek utazatása, szülési támogatás, temetési támogatás, köztemetés, egészségügyi ellátás, közgyógyellátás) – Gyermekjóléti ellátások (rendszeres – természetbeni juttatás, pl. ingyen tankönyv, étkezési hozzájárulás; illetve rendkívüli) Szükséges lenne az adósságkezelő program bevezetése is, mivel az elmúlt években a lakosságnál (különösen a Gyártelepen lakóknál) jelentős adósságállomány (elsősorban közműtartozások) halmozódott fel. Ez az anyagi segítségnyújtás mellett adósságkezelési, gazdálkodási tanácsadási tevékenységet is magába foglalna. Problémát jelent ugyanakkor, hogy ezen támogatási formát az önkormányzatnak elő kell finanszírozni, ami a város forráshiányos helyzete miatt gondot jelent. Ugyanakkor a kétféle temetési támogatás (temetési segély és átmeneti segély) szükségtelen. Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az időskorúak ellátására, a házi segítségnyújtásra is. A városban a szociális ellátást magánvállalatok és civil szervezetek is segítik: – A házi segítségnyújtásban két magáncég és a Jézus Szíve Karitász Egyesület tevékenykedik (segélyezés). – A Move Támogató Szolgálat fogyatékkal élők szállítási, gondozási, foglalkoztatási, közösségi feladatait látja el, állami finanszírozású megyei szervezetként. 67

Összességében elmondható, hogy Balatonfűzfőn a szociális ellátások köre kiemelkedő, a kötelező feladatok mellett a város önként vállalt feladatokat is teljesít, a közintézmények munkáját magánvállalkozások, civil szervezetek is segítik. A szociális ellátórendszer fenntartása azonban igen nagy terhet ró az önkormányzatra: az ellátások személyi állománya így teljesen a minimumon van (különösen az idősek ellátása és a házi segítségnyújtás területén), és bár a tárgyi felszereltség biztosított (költségvetésben szereplő tétel), az épületek szükséges felújítása, akadálymentesítése forráshiány miatt nem valósult meg. Így a szociális ellátórendszer átalakítása, a többcélú kistérségi társulás létrejötte kiemelkedő kezdeményezést jelent a feladatok és ezzel együtt a költségek megosztására. A Támasz Kht. eddigi sikeres működtetése is garanciát jelenthet erre, az intézmény kistérségi szerepének erősítése, és optimális finanszírozási szerkezet kialakítása szükséges. Lakossági szabadidős programok Kulturális programok, közművelődési intézmények Balatonfűzfő város 2000-ben fogadta el közművelődési rendeletét, amelynek célja, hogy biztosítsa polgárainak a művelődéshez való jogát, az intézmények igénybevételét. Közművelődési intézmények a településen: – Művelődési Központ és Könyvtár: a létesítmény 1942-ben épült a Nitrokémia tulajdonaként, közművelődési célokra (munkás színkör és mozi). Szakszervezeti fenntartású volt, a környező településekről is sokan jártak ide szórakozni. Az iparvállalat hanyatlásával a művelődési ház is súlyos pénzügyi válságba került, bár szűkített tevékenységi körrel sikerült talpon maradnia. 2000-ben a Nitrokémia ingatlancserével átadta az önkormányzatnak a létesítményt (épületet, könyvtári állományt, tárgyi eszközöket). Felújították a nagytermet, megnagyobbították a színpadot, eszközöket, könyveket, folyóiratokat, számítógépeket (3 gép) szereztek be, bevezettették az Internetet. Jelenlegi funkciók az 1500 m² hasznos területen:  színházterem színpaddal (365 fős befogadóképesség), modern világítóberendezéssel, felújításra szoruló hangtechnikával. Probléma, hogy a színpad kicsi színházi előadásokhoz (de kamaradarabokhoz megfelelő)  büfé (vállalkozó üzemeltetésében)  kiállítóterem (kiállítások, előadások, Nyugdíjas Klub foglalkozásai, művészeti csoportok próbái)  kistermek (kisebb előadások, tanfolyamok)  öltözők, mellékhelyiségek, előtér  könyvtár (emelet): 35 ezer könyvállomány, folyóiratok, 3 számítógép, olvasószoba  alagsor: korábban KISZ-klub volt, bérbe adták szolgáltatóknak (szolárium, pedikűr-manikűr, fodrászat, kocsma biliárdasztallal, darts géppel, csocsó asztallal, játékautomatákkal)  programok: színi előadások, koncertek, művészeti csoportok fellépései és foglalkozásai, városi rendezvények programjai, civil szervezetek foglalkozásai, sportprogramok (pl. jógaórák, aerobic), télen filmvetítések (heti két alkalommal), stb. A Művelődési Központ és Könyvtár munkáját három fő látja el (a takarítást külső cég végzi vállalkozási szerződéssel). A fenntartási nehézségek miatt 68

rendezvények szervezésére igen kis büdzsé áll rendelkezésre (az összes költségvetés mindössze 10%-a). A bevételek minimális része keletkezik saját bevételből (belépődíjakból, terembérleti díjakból), ami jelentősen csökkent mióta az alagsori szolgáltatóegységek bérleti díját az önkormányzat elvette a létesítménytől. Ebben nagy szerepet játszik a lakosság alacsony fizetőképessége: míg korábban a Nitrokémia által szervezett, neves fellépőkkel tarkított programokra ingyenes, vagy névleges áron juthattak be a lakosok, addig a jelenlegi előadások alacsony költségét már nem tudják/akarják megfizetni. Az épület kívül-belül felújításra szorul (tetőszigetelés, nyílászárók, falburkolatok cseréje szükséges), a 40-es, 60-as évek építészeti stílusát, hangulatát idézi. Az akadálymentesítés nem valósult meg (rámpán keresztül a földszint megközelíthető, de az emeleti könyvtár már nem, a mellékhelyiségek sem akadálymentesek), a civil szervezetek számára rendelkezésre álló hely kevés. A létesítmény adottságai ugyanakkor kedvezőek (jelentős alapterület, kistérségben egyedülálló nagyságú és felszereltségű színházterem). A funkciókör átalakítására, bővítésére lehetőséget adhat az épület hátsó, üresen álló része (a két épületrész közé beékelődik a NIKE étterem): a tervek szerint ide áthelyezhető a könyvtár, esetlegesen a Teleház is, valamint egy vendéglátó egység is kialakítható. Az így felszabaduló emeleti részen új funkciókör hozható létre (pl. múzeum, kiállító terem a római kori fazekasság, településtörténet bemutatására). Jelenleg az intézmény nem kínál olyan programokat, amelyek az egyébként is nehezen aktivizálható kistérségi lakosságot becsábítanák Fűzfőre. Az átalakítással, felújítással, a szolgáltatáskör bővítésével, vonzó programkínálat kialakításával a művelődési ház kistérségi befogadó színházzá válhatna, kihasználva a turisztikai 9 lehetőségeket is . Új, attraktív szolgáltatáskörrel a vendégkör bővíthető, minőségi szolgáltatásokkal fizetőképes szegmensek is megnyerhetők, így a létesítmény működtetésének jövedelmezősége is javítható lehet. Elképzelhető a művelődési központ és a könyvtár intézményi szétválasztása (a könyvtár a telepházzal együtt szolgálhatná az inkább lakossági funkciókat), előbbi funkciókör profitorientált üzemeltetésre való áttérése (a lakossági – esetlegesen kedvezményes – igénybevétel fenntartása mellett). Kezelni kell a városközponti fejlesztési tervekhez való illeszkedést. –

–

Közösségi Ház: az Alsófűzfőn (József Attila u.) található Közösségi Ház a Művelődési Háznál később, a városrész betelepülésének hatására jött létre (1975-ben) Az épület a Nexus Fűzfő Kft. apportja, de jellemzően a Művelődési Központ szervez ide is programokat. A városi programokhoz bérleti díj ellenében vehetők igénybe a létesítmény terei. Funkciók:  nagyterem (kb. 150 m² nagyságú, bálok, nagyobb rendezvények megtartására alkalmas)  kisterem (civil szervezetek ingyen használhatják)  előtér, mellékhelyiségek, emeleten öltözők és próbaterem Kertmozi: a Közösségi Ház mellett található, 250 fős befogadóképességű kertmozi júniustól augusztus végéig üzemel, minden nap egy esti előadással. A létesítmény infrastruktúrája leromlott. Üzemeltetője (bérleti formában) a Nexus Fűzfő Kft.

9

Nívós és ismert színházak ma önálló vonzerőt jelentenek (pl. Debrecen, Kaposvár, Pécs, stb.). 69

– – –

–

Tobruki óvoda (Radnóti út) mellett közösségi klubhelyiség (civil szervezetek hasznosítják) Jókai Általános Iskola könyvtára (10 ezer kötetes) Szabadtéri színpadok: tobruki standon található egy beton színpad nyári programok megszervezésére. A színpad felújítása és befedése szükséges. Lehetőség van a kertmozinál is egy nyári, fedett színpad kialakítására (jelenleg a város mobil színpadot bérel). Teleház: a Teleházat az IHM „Esély a felzárkózásra” című pályázatából hozták létre.

A közösségi terek működtetése mindenképpen átgondolást igényel a tetemes fenntartási költségek, a korlátozott hasznosíthatóság miatt. A javaslatokat a városközpont, sétálóövezet kialakítására irányuló elképzelésekkel közösen kell kialakítani. Különleges szellemi értéket képvisel a sportcentrum területén található Balaton Csillagvizsgáló, amely 1967 óta volt központja a megyei és a környező települések csillagászati ismeretterjesztésének és csillagászati megfigyeléseinek. A csillagvizsgálót a Nitrokémia és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének segítségével a helyi amatőr csillagászok társadalmi munkában építették fel. 1999től az önkormányzat tulajdonában van, jelenleg használaton kívül áll, felújítása, korszerűsítése szükséges. Egyedisége miatt turisztikai attrakcióként is szolgálhat. A közművelődésben, kulturális programokban szerepet játszanak a különféle művészeti csoportok is, például: – Balatonfűzfő Város Vegyeskara: 1975-ben alakult, létszáma 17 fő. Repertoárjukban háromszólamú kórusművek, népdalok, népdalfeldolgozások és egyházi énekek szerepelnek. A kórus elnyerte a „Balatonfűzfő Kultúrájáért” elismerő címet. – Balaton Népdalkör: 2000-ben alakult, helyben és a szomszédos településeken is fellépéseket vállalnak. 2001-ben ezüst minősítést szereztek. – További csoportok: Pannónia Citerazenekar, formációs és néptánc csoport, színjátszókör, stb. Sportolási lehetőségek Balatonfűzfő sportélete több mint 80 éves múltra tekint vissza: a Fűzfőgyártelepen működő lőporgyár vezetősége 1928-ban hozta létre a Fűzfői Atlétikai Klubot, amely megalapozta a város sportéletét. A Klub megalapításának célja az volt, hogy a gyártelepi dolgozók és fiatalok számára sportolási, szabadidő-eltöltési lehetőséget biztosítsanak (jelszavuk: "Összetartás ad erőt!"). Elsőként a labdarúgó, majd az atlétikai és természetjáró szakosztályt alakították ki. 1935-ben kezdte meg működését az úszó szakosztály, majd elindult az asztalitenisz és a birkózás oktatása is. A Klub a második világháború után is folytatta tevékenységét (új szakosztályként indult a tenisz, a kosárlabda és a tornász). A vállalat biztosította a sportoláshoz szükséges tárgyi és anyagi feltételeket, országos viszonylatban is jelentős sporttelepet építtetett. A fűzfői sportolók igen eredményesen szerepeltek a megyei és országos versenyeken, válogatott sportolók kerültek ki a klub falai közül. A versenysport mellett élénk tömegsport is kialakult: nemcsak a településen élők, hanem a környék lakossága közül is sokan vették igénybe a város sportlétesítményeit. A Nitrokémia 1968-ban egy, az akkori elvárásoknak megfelelően modern koronglőteret építtetett, a versenyzők közül pedig országos bajnokok, olimpikonok, VB-és EB-helyezettek kerültek ki. További teniszpályákat, bitumenes 70

kézi- és kosárlabda pályákat létesítettek. Elkészült a sportszálló a klubhelyiségekkel, felújították a vízitelepet, új tenisz klubházat hoztak létre, 1982-ben pedig felavatták az 50 m-es Balaton Uszodát. A fedett uszoda és a környezetében kialakítható sportcentrum a Balaton környezetében egyedülálló sportolási és szabadidős létesítmény volt. A rendszerváltást követően több szakosztály kivált a Klubból. Az Egyesületnek jelenleg négy szakosztálya van (kézilabda, kosárlabda, labdarúgó és természetbarát). A csapatok megyei szinten szerepelnek, zömében ifjúsági korú játékosokkal. A természetbarát szakosztály Szentantalfán kulcsos házat működtet. Az egyesület működési költségeit elsősorban Balatonfűzfő város biztosítja, ezt pályázati és szponzori támogatással, valamint saját bevételekkel egészítik ki. Az Egyesület működteti az Önkormányzat tulajdonában lévő Városi Stadiont. Jelenleg a FAK több mint 400 aktív sportolóval rendelkezik. A FAK mellett a Balatonfűzfői Lövész Egylet, a Nitrokémia Vitorlás Klub, A Balatonfűzfői Vitorlázó Sportegyesület, a Nitrokémia Horgász Egyesület, az Angyal József Tenisz Sportegyesület, a Balatonfűzfő Szörf Klub Sportegyesület szervezi a város sportéletét. Az aktív sportolók 75%-a helyi lakos, 25% a környező településekről jár az egyesületekbe sportolni. Élénk a városban a diáksport is: az önkormányzat a városi általános iskolák és óvodák számára heti egy alkalommal úszásoktatást fizet. Az Irinyi János Általános Iskolában diáksportkör működik, az iskola a Sport XXI. program keretében sportiskolává válhat. Sportlétesítmények, sportolási lehetőségek: – Balaton Uszoda: egész évben várja a sportolni vágyókat a Sportfolió Kht. tulajdonában álló, a Nemzeti Sportközpontok által üzemeltetett létesítmény. Medencéi:  50 méteres 8 pályás, 2 méter vízmélységű feszített víztükrű nagymedence elektromos időmérő-, eredményjelző- és hangosító berendezésével együttesen alkalmas úszó és búvárúszóversenyek, vízilabda mérkőzések, valamint műúszó bemutatók lebonyolítására is. Idejár edzőtáborozni a magyar úszóválogatott, illetve külföldi egyesületek is megfordulnak itt.  a melegvizű kismedence 80-ről 130 cm-re mélyülő vízszintjével kisgyermekek számára is alkalmas, tanmedenceként is funkcionál (úszásoktatás). Kiegészítő szolgáltatások:  sportbolt (vállalkozó üzemelteti)  büfé (vállalkozó üzemelteti)  wellness szolgáltatások: szolárium, szauna (két finn szauna), fitness gépek (kizárólag az úszó egyesület tagjai vehetik igénybe). A Balaton Uszoda sorsa kérdéses, a tulajdonos a létesítmény eladását tervezi (olimpiai felkészítő szerepkör megszűntetésével). Lehetséges, hogy Veszprémben is építenek egy 50 m-es uszodát, ami a fűzfői létesítményt ellehetetlenítheti. Problémát jelent, hogy az edzések, úszásoktatás jelentősen korlátozza a szabadidős célú igénybevételt. Bár az uszoda felszereltsége megfelelőnek mondható, környezetének hasznosítása sok lehetőséget tartogat még. Szükséges lenne a működtetés racionalizálása (az uszoda fűtését alig fedezik a bevételek) élményfunkciók kialakításával, a kiegészítő szolgáltatáskör bővítésével.

71

–

Városi Stadion: gyönyörű balatoni panorámájú a domboldalra épült stadion, ahol a sportegyesületek (FAK, Tenisz Sportegyesület) edzéseiket tartják, de a pályák kibérlésére is lehetőség van (előzetes egyeztetéssel). Pályák (valamennyi szabadtéri pálya):  vörös salakos atlétikai pálya, futó-, dobó- és ugrópályákkal  homokos labdarúgó pálya, 2000 ülőhelyes lelátóval (a kisebb, füves labdarúgó pályát eladták egy holland befektetőnek, aki gyermekparadicsom kialakítását tervezi itt)  bitumen talajú kézilabda és két kosárlabda pálya, villanyvilágítással  8 db vörös salakos és 2 db beton talajú teniszpálya, villanyvilágítással Kiszolgáló létesítmények (kétszintes fedett épületben):  öltözők (7 csapatöltöző, játékvezetői öltöző)  irodák, klub- és presszó helyiség, teakonyha  sportszálló (31 fő elhelyezésére alkalmas, 11 kétágyas, 3 háromágyas szobában, egyszerű berendezéssel, hűtőszekrény, hideg-meleg víz)  terasz (72 m², balatoni panoráma)  zárt és nyitott parkoló  tenisz klubház Kedvező adottságai ellenére a létesítmény szerepe a város kedvezőtlen gazdasági–társadalmi tendenciái miatt jelentősen csökkent, a turisztikai célú hasznosíthatóság pedig korlátozott. A rendelkezésre álló kapacitások kihasználatlanok (egyesületi tagok, iskolások). Legnagyobb probléma a fedett sportpályák hiánya. Emellett a nézőtéri lelátó elavult, az atlétikai pályája korszerűtlen, több pálya esetében szükségessé vált a burkolatcsere illetve a megvilágítás kialakítása. A vendégkör bővítésének akadálya továbbá a kapcsolódó, az összetett vendégkör minőségi elvárásainak és fizetőképességének megfelelő szálláshelyek hiánya. A létesítmény jelenlegi kihasználtsága, a fizetőképes vendégkör alacsony aránya súlyos fenntartási problémákhoz vezet. A fűzfői sportcentrum a városi stadion létesítményeivel és a Balaton Uszodával egyedülálló a Balaton-parton. A pályák és a kiszolgáló terek leromlott állapota, a kapcsolódó szolgáltatáskör hiánya miatt azonban jelenleg kizárólag a lakossági igények részleges kielégítésére van mód. Ugyanakkor a sporttelep megtartása a lakosság életminőségének és a város attraktivitásának fenntartása miatt elengedhetetlen. A fejlesztési tervek között szerepel: kézilabda pálya befedése, burkolatának cseréje, nézőtér kialakítása; műfüves labdarúgó pálya létesítése, atlétikai pálya talajának műanyaggal történő bevonása, korszerűsítése; atlétikai és labdarúgó pálya megvilágítása; jelenlegi sport-vendégház korszerűsítése; tenisz klubház bővítése; autós és sátras kemping létesítése; csillagvizsgáló épületének felújítása, eredeti funkciójának megfelelő hasznosítása. A minőség emelésével, új sport- és szabadidős funkciók, színvonalas kiszolgáló létesítmények kialakításával a sportcentrum Fűzfő egyik kiemelkedő attrakciójává válhat, nemcsak a helyi és térségi lakosok, sportkörök és iskolák, hanem a térségbe érkező turisták szempontjából is. A vendégkör bővítésével, fizetőképes szegmensek megnyerésével (átgondolt üzemeltetés és hatékony marketingtevékenység révén) a létesítmény jövedelmezősége is javítható. A létesítmény magánvállalkozásba adása (az alapfunkciók meghatározásával, esetlegesen a helyi lakosság, sportegyesületek számára kedvezményes igénybevétel biztosításával, vagy a lakossági igénybevételre kisebb sportterek létrehozásával) a piacorientált működtetés alapja lehet, ami a jelenlegi igen tetemes városi támogatási szükségletet minimalizálhatja, ill. megszűntetheti. 72

–

–

Sportlőtér: Fűzfőn már a két világháború között is működött koronglőtér. A traplövész rész 1968-ban épült, majd a lőteret 1986-ban korszerűsítették és kibővítették. A trap- ás skeetlövészetre alkalmas, nemzetközi szabványoknak is megfelelő lőtér ma három olimpiai versenyszámban hazánk legjobb létesítménye. A 36 hektáros terület jelenleg a Nitrokémia tulajdona, de el kívánják adni, ami veszélyeztetheti a funkció megtartását. Évente több nemzetközi kupaversenyt szerveznek itt, a Lövész Egylet tagjai között olimpikonok, EB és VB érmes versenyzők is szerepelnek. A három edző közül ketten a magyar olimpiai válogatott edzői is. A sikeres versenysport mellett a lőtér egyben különleges turisztikai kínálati elemként is értelmezhető, hiszen itt bárki, ellenőrzött körülmények között kipróbálhatja a sportlövészetet (mely sportág jellemzően magasabb jövedelemmel rendelkező turistákat vonz). A turisztikai szerepkör betöltésére azonban a létesítmény jelenleg nem alkalmas: a kiszolgáló egységek, a lövészet technikai feltételei fejlesztésre szorulnak, a lőtér környezetének tereprendezése is szükséges, mivel a területen a vegyipari termelés során keletkezett zagy elhelyezésére szolgáló derítők, hulladékkal szennyezett részek vannak. A lőtér mellett további aktív szabadidős funkciók kialakítása indokolt (pl. íjászpálya, paintball). Vitorláskikötők: a településen három vitorláskikötő működik, illetve két vitorlás sportegyesület tevékenykedik. Bár jelenleg is több balatoni település rendelkezik vitorláskikötővel, más országokhoz képest a lefedettség csak 10%-osra tehető. Egyesületek:  a Nitrokémia Vitorlás Klub 1935-től a FAK szakosztályaként, 1993-tól önálló egyesületként működik. Az egyesület kikötőt működtet, vitorlásoktatást, versenysportot és sportprogramokat szervez. A kiemelkedő eredmények között ifjúsági aranyérmes országos bajnoki cím, felnőtt országos bajnoki helyezés is szerepel.  Balatonfűzfői Vitorlázó Sportegyesület: az egyesület kikötőt működtet, vitorlásoktatást, sportprogramokat szervez. Kikötők:  Nitrokémia Vitorlás Klub kikötője: az 1935 körül eredeti erdélyi fenyőből épült csónaktároló hangárt azóta fedett és nyitott színekkel egészítették ki. A kikötőben klubház is található. A terület a Balaton Invest tulajdonában van, eladásra kínálják.  Fűzfő Marina: a 206 hajóállású „Sirály” kikötő medencés kikötőterületét a korábban feltöltött, belterületi helyrajzi számú területbe vágva hozták létre. A kikötő üzemeltetője a Master Invest Kft (államtól bérli a területet). A kikötő kihasználtsága jelenleg 60%-os, mindössze három hajó tartozik helyi lakosokhoz (95% belföldi, 5% külföldi tulajdon). Szolgáltatások: 6 szobás panzió, szezonális étterem, daruzás, tisztítás, szerviz, használt hajók árusítása. Versenyeket szerveznek.  Balatonfűzfői Vitorlázó Sportegyesület kikötője: az egyesület tulajdonában és kezelésében lévő 96 hajóállású kikötő személyszállító hajó fogadására is engedéllyel rendelkezik. A kikötői létesítményekhez szárazföldi kiszolgáló létesítmények (pl. vitorlásház) is tartoznak. A kikötő 100%-os kihasználtságú. A vitorlás egyesületek több rendezvényt, programot is szerveznek (pl. süllőverseny, horgászverseny), Fűzfő a jégvitorlázás egyik balatoni központja. Kikötőbővítésre, közforgalmi kikötő létesítésére vonatkozó elképzeléseket a megközelíthetőség fejezetrészben ismertettük. 73

–

–

–

–

– –

Horgászat: a halakban gazdag Balaton kedvező lehetőséget kínál a horgászok számára. 1953-ban alakult a Nitrokémia Horgász Egyesület, amely a helyi és környéki lakosok számára egyaránt biztosít horgászati lehetőséget. A horgász kikötő a tobruki strand mellett található, infrastruktúrája meglehetősen leromlott állapotú (Nitrokémia hanyatlása miatt fejlesztésére, karbantartására nem volt forrás), kizárólag tagok által látogatható. Szörfözés: a város széljárása igen kedvező a szörfösöknek, ugyanakkor a partot szegélyező erdős területek leárnyékolják a vízfelületet. A fűzfői Szörf Egyesület az egyik zagykazettát használhatja, 40 fős tagságuk 90%a helyi lakos. Rendezvényeket is szerveznek (pl. retro-szörfös találkozó, jégszörfözés). A Surf Station a windsurfing és kiteboarding sportokban az országban egyedülálló tapasztalattal, árukészlettel várja az érdeklődőket, vásárlókat, tanulni vágyókat. Egyéb vízi sportok: természetesen a Balaton különféle egyéb szabadidős vízi sportok űzésére is alkalmassá teszi a települést (pl. vízibicikli, kajakkenu, stb.). Kerékpározás: Balatonfűzfőről – az elkészült Balaton-körüli kerékpár körút részeként – részben kiépített kerékpárút vezet Balatonkenesére és Balatonalmádiba, emellett az alacsonyabb rendű, kisebb forgalmú utak is kedvező lehetőséget kínálnak a kerékpárosoknak. Kirándulás: több útvonal közül választhatunk (pl. sárga jelzés a római romokhoz, K jelzés az egykori római fazekas telepig, stb.) Emellett egyéb sportolási lehetőségek is rendelkezésre állnak (pl. asszonytorna, jóga, aerobic, modellezés, sakk, stb.), a foglalkozásokat jellemzően a Művelődési Központban tartják.

A sport kitörési lehetőség, fejlődési irány lehet Balatonfűzfő számára. Ehhez a meglévő szolgáltatáskör integrált fejlesztésére, egymást erősítő, attraktív funkciókör kialakítására van szükség. A minőség javításával, vonzerővel bíró, egyedi kínálati elemek létrehozásával a vendégkör bővíthető, fizetőképes szegmensek megnyerésére nyílhat mód. A jelenlegi veszteséges üzemeltetés piacorientált működtetéssel (magántőke bevonásával) fordítható meg. Természetesen emellett a lakosság sportolási lehetőségét is biztosítani kell. A sportfunkciókhoz kapcsolódóan az aktív szabadidős programok köre is bővítendő (strandok fejlesztése, vízi programok). Szabadidő, szórakozás, gyermekprogramok Balatonfűzfőn több szabadidős program közül válogathatnak az itt élők és az idelátogató turisták. – Bobpálya és SERPA kalandpark: Balatonfűzfő egyik egyedi szabadidős kínálati eleme a télen-nyáron üzemelő bobpálya. A városi stadion mellett található, legmodernebb technikával készült pálya 800 m hosszú, 33 db kötött pályás kétszemélyes bobbal működik, az élményt éles kanyarok és bukkanók, 15 m hosszú alagút is fokozza. A pálya 39 m szintkülönbséget hidal át, így a 20.000 m² alapterületen fekvő létesítmény legmagasabb pontjáról csodálatos panoráma nyílik a Balatonra. Nyáron délelőtt 10 órától estig, télen délelőtt 10 órától 17 óráig üzemel, az esti órákban kivilágítva. Tavasztól a pálya területén büfé működik, nyáron koktélbár és zenés szórakozóhely fogadja az idelátogatókat (bérleti szerződéssel működtetik). Éves szinten 250 ezer csúszást regisztrálnak, a látogatók többsége szálláshelyek, utazásszervezők által szervezett csoportok. A létesítmény tulajdonosa és üzemeltetője az ELKO 99 Kft. A bobpálya mellett SERPA kalandpark épült (vállalkozó üzemelteti), 9 méter magas

74

–

mászótoronnyal, kétállásos (8 és 14 méteres) íjászpályával, drótkötél csúszdával és kalandösvénnyel. Strandok: Balatonfűzfőn két fizetős strand működik, amelyek a nyári hónapokban nyújtanak felüdülést a lakosságnak és a turistáknak. A strandok önkormányzati tulajdonban vannak, üzemeltetőjük a Sal-X Kft.  Fövenyfürdő: 14 000 m² alapterületű parkosított terület, 270 méteres partszakasszal, homokozott, fokozatosan mélyülő vízmederrel. 2005ben 4 pályás csúszdarendszert hoztak létre (20 m Ft-os beruházás). Szolgáltatásai között 25 kereskedelmi és vendéglátóhely, hideg-meleg folyóvíz, ingyenes ruhamegőrzés, szabadtéri sportolási lehetőségek, légvár, relax-masszázs fotelek szerepelnek. A létesítmény optimális befogadóképessége 1200 fő. Napi belépőjegy ára 200 (gyerek) illetve 300 (felnőtt) Ft, emellett délutáni jegy, hetijegy, idényjegy is váltható (helyi lakosoknak kedvezményes áron).  Tobruki strand: a Tobruk városrész strandja 12.000 m²-es területű, a 120 méter hosszú partszakasz egyharmada fövenyes homokkal borított. Homokos kispályás focipálya, strandröplabda, minigolf, lábtenisz, különféle ugrálós játékok, vízibicikli, snuki, sörf, asztalitenisz várja a vendégeket. A szabadtéri színpadon főszezonban hétvégén nappali és esti programok szórakoztatnak. A létesítmény optimális befogadóképessége 600 fő. Napi belépőjegy ára 180 (gyerek) illetve 280 (felnőtt) Ft, emellett délutáni jegy, hetijegy, idényjegy is váltható (helyi lakosoknak kedvezményes áron). Bár a főbejárat és szociális blokk fejlesztése 35 m Ft-os beruházással megvalósult, további fejlesztések szükségesek. A strandok esetében nagy problémát jelent a csökkenő vendégszám, és az ebből eredő fenntartási nehézségek. A tavalyi szezonban nem nyitott ki néhány büfé, mert nem tudtak/akartak felújítani (az üzemeltetővel kötött egyéves szerződési idő sem szolgálja a fejlesztéseket). Természeti adottságai alapján a Fövenyfürdő az északi-part egyik legszebb strandja, ugyanakkor épületeinek megjelenése, a kiszolgáló létesítmények műszaki állapota egyáltalán nem felel meg a követelményeknek. A tervek között szerepel a Fövenyfürdő elavult infrastruktúrájának a felújítása, a leromlott kiszolgáló létesítmények (öltözők, szociális blokk, büfésor, pavilonok) lebontása, újak építése a mai kor igényeinek megfelelően, a kapcsolódó szolgáltatások, programok bővítése. Megfontolandó a szabad stranddá történő átalakítás: az így elérhető forgalombővülés a vendéglátó és kereskedelmi egységek iránti keresletet növelheti, amelynek révén a bérleti díjak emelésével váltható ki a kieső belépőjegyárbevétel. Ez egyben a fenntartáshoz kapcsolódó humán erőforrás igényt is csökkenti. A szolgáltatási minőség fenntartása azonban ebben az esetben is nélkülözhetetlen.

–

Rendezvények: jelentősebb rendezvények, programok:  Fűzfői napok (3-4 napos rendezvény több helyszínen)  Cseberei Juniális (tobruki strandon), látogatószám kb. 500 fő  Operettgála (budapesti utazási iroda szervezi csoportoknak márciustól májusig, német nyelvű előadások a Művelődési Központban10)  Karácsonyi tárlat (hagyományos program)  United Games (nemzetközi ifjúsági program)  Városi rendezvények (pl. augusztus 20. a templomromnál, városavatás évfordulós rendezvényei)  Civil szervezetek programjai

10

A vendégek ugyanakkor nem Fűzfőn szállnak meg a színvonalas szálláslehetőségek hiánya miatt. 75

–

–

A városi programok, események száma csekély, jellemzően állami vagy egyházi ünnepekhez kötődnek, így szinte kizárólag a helyi lakosság érdeklődésére tartanak számot. Hagyományos (évről évre visszatérő) turisztikai jellegű események, programok minimális számban találhatók meg, ezek attraktivitása szélesebb vendégkör megnyerését nem biztosítja. Hiányoznak az aktív téli programok is (pl. jégkarnevál). A civil szervezetek, sportegyesületek is szerveznek különféle szabadidős rendezvényeket, ezek önkormányzati támogatottsága azonban nem megfelelő, a szükséges kiszolgáló infrastruktúra hiányzik. A kistérségi programkínálat összehangolása nem valósult meg. Ifjúsági programok: nagy problémát jelent, hogy a helyi fiatalok számára nem áll rendelkezésre megfelelő szabadidős programkínálat, szórakozási lehetőség. Bár ifjúsági szervezet működik a településen, nincs olyan állandó klubhelyiségük, ahol önálló programokat, összejöveteleket szervezhetnének. Az esti zenés-táncos programok száma is csekély, jellemzően a nyári időszakra koncentrálódik (szabadtéri események keretében). Játszóterek: az ellátottság kielégítő, a Jókai parkban EU-konform játszótér található, az Irinyi Iskola mellett a Dow Hungary Kft. ajánlotta fel egy modern játszótér kialakítását. A tobruki ABC mellett található játszótér (Kölcsey utca) viszont felújításra szorul, nem felel meg a szabványoknak. Tervezett beruházás a Kölcsey utcai, önkormányzati tulajdonban lévő játszótér felújítása, az előírásoknak megfelelő játszó eszközök (10 db) elhelyezésével. Az önkormányzat korábban már többször pályázott – sikertelenül – a játszótér korszerűsítésére, így rendelkezik minden szükséges műszaki leírással, eszközlistával.

INFRASTRUKTÚRA Balatonfűzfő közműellátottsága jónak mondható, néhány kis (jellemzően csúszásveszélyes illetve állandó lakossal nem rendelkező, kizárólag villamosenergia-hálózatba vont) utca kivételével teljesen közművesített a város területe. A város közműhelyzetének sajátossága, hogy a szolgáltatás a gyártelepi városrész és a további településrészek között részben megosztott (pl. földgázhálózat – távhő; víz- és szennyvízhálózat). Visszatérő gondként jelentkezik a városban az utak állapota. Az önkormányzat az elmúlt években is jelentős összeget fordított infrastrukturális beruházásokra, például az ivóvízhálózat bővítésére, hulladékudvar kialakítására, szennyvízhálózat fejlesztésére, útburkolat fejújítására, stb. Belső úthálózat, parkolás Balatonfűzfő belső úthálózatának hossza kb. 47 km, amelynek többsége városi tulajdon. A 71-es és 72-es főközlekedési utak települést érintő szakaszai állami tulajdonúak, karbantartásuk és tisztításuk mégis jelentős terhet ró az önkormányzatra. Az utak 83%-a szilárd burkolattal rendelkezik, jellemzően a kevésbé frekventált nyaralóterületen, valamint beépítetlen telkek mentén találhatunk földutakat. Tényező Állami utak Városi utak Szilárd burkolatú utak aránya

Nagyság 6,8 km 39,7 km 83% 76

A belső úthálózat mennyiségileg megfelelő, minőségi állapota azonban meglehetősen rossz: forráshiány miatt az önkormányzat – a kátyúzáson, pormentesítésen kívül11 – évek óta nem fordít kellő összeget az útburkolatok javítására, jelentősebb fejújítására kizárólag a Jókai utcában került sor (65 m Ftért). Az utak alacsony minősége különösen teherforgalom esetén okoz jelentős problémát. Több helyen (különösen az alsófűzfői településrészen) az utak szélessége a kívánatos szint alatt maradt. Az utak gallyazása is több helyen nem kielégítő, ami biztonsági szempontból vet fel problémákat. A mellékutak felújítására alkalmas lehet az Almádiban már jól működő helyi jellegű finanszírozás bevezetése (egy-egy mellékutca felújítására a lakók pályázhatnak, a felújítás egy részét az önkormányzat keretösszegből állná, a fennmaradó összeget a lakók biztosítanák). A gyűjtőutak felújítása azonban önkormányzati feladat, erre tervek ugyan készültek, de a kivitelezésre nem volt pénz. Közműhelyzet Villamos energia- és földgázellátás, távhő A villamos energia ellátás teljesen kiépült a városban, a hálózatba bekapcsolt ingatlanok aránya 100%-os. Az áramszolgáltatást az E.on ÉszakDunántúli Áramszolgáltató Zrt. látja el. A lakóházak földkábellel történő betáplálásának rekonstrukciója Fűzfőgyártelepen 1996-ban megtörtént. A többi településrészen a lakóingatlanok betáplálása szekunder-hálózatról valósul meg. A közvilágítás kiépítettsége teljes, a 71-es főközlekedési út mentén és a gyártelep egy részén energiatakarékos lámpákkal felszerelt, ugyanakkor az áramfogyasztás további mérséklése érdekében további rekonstrukció indokolt. Speciális a város földgáz-ellátottsági helyzete: ezt az alsófűzfői, tobruki városrészekben a Közép-Dunántúli Gázszolgáltató Zrt. (KÖGÁZ Zrt.) biztosítja (a kiépítettség 95%-os, a rácsatlakozási arány 82%), míg Fűzfőgyártelepen a gyártelepi hőerőműnek köszönhetően földgáz-alapú távhőszolgáltatást épített ki a Nitrokémia. A távhő igen magas és egyre emelkedő ára jelentős terhet jelent a gyártelepi lakosságnak, vállalkozásoknak és intézményeknek, így itt alternatív megoldás (pl. gázfűtés) szükséges. Tényező Gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya Távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya

Arány 51% 42%

A Balaton mellett a napos órák magas száma a napenergia hasznosításának lehetőségét kínálja.

11

Amelynek költsége éves szinten így is 10-12 m Ft. 77

Vezetékes víz- és szennyvízhálózat, csapadékvíz-elvezetés Tényező Vezetékes ivóvízhálózat kiépültsége Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt ingatlanok aránya Szennyvízhálózat kiépültsége Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt ingatlanok aránya Csapadékvíz-elvezető rendszer kiépültsége

Arány 99% 99% 95% 92% 100%

A település közüzemi vízvezeték való ellátottsága teljes, a közcsatorna teljes körű kiépítésére a csúszásveszélyes területeken (elsősorban üdülőterület) nem volt mód (de így is 95%-os a kiépültség). Balatonfűzfő vezetékes víz- és szennyvízhálózata a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. balatoni regionális ivóvíz-, szennyvízelvezető és tisztító rendszerébe csatolt (füredi üzemvezetőség). A gyártelepi részen a Nitrokémiához tartozott a szolgáltatás. A vízbázis a Nitrokémia 2000 tulajdona volt (jelenleg meghirdették), litéri területen van, de a gyártelep innen kapja a vizet. A Balatonfűzfői Szennyvíztisztító Telep (amely Litér - Királyszentistván – Balatonfűzfő találkozásánál fekszik) kapacitása 12.000 m3/d. Mechanikai, biológiai tisztítás és szükség esetén fertőtlenítés biztosított, a tisztított szennyvizek befogadója a Nádor-csatornán keresztül a Séd-vízfolyás. Az elfolyó tisztított szennyvíz paraméterei megfelelnek a III/2. (Séd vízgyűjtő területe) vízminőség védelmi osztályba sorolt befogadásra előírtaknak (3./1984./II.7. OVH sz. rend.). A Nitrokémia szennyvízkezelő telepén a kommunális szennyvíz ártalmatlanítása az ipari szennyvíz ártalmatlanítással együtt folyik. A biológiai lebontás során a kommunális szennyvíz baktériumflórája ugyanis jótékony hatással van az ipari szennyvíz ártalmatlanításának folyamatára. A település területére eső csapadékvizeket patakok, árkok, valamint zárt csapadékcsatornák szállítják 7 közvetlen befolyású, 6 helyen iszapcsapdával ellátott csatornán keresztül a Balatonba. A csapadékvíz elvezetése teljes, ugyanakkor kizárólag a gyártelepi részen épült ki zárt rendszer (a további területeken nyílt árkos rendszer működik, amely számos problémát okoz). Karbantartásuk, tisztításuk folyamatos. Fejlesztendő a tűzivíz-hálózat is. Hulladékgazdálkodás Intézményes hulladékelszállítás a Gyártelepen az 1930-as, a többi településrészen a 60-as évektől folyamatosan megoldott (Fűzfőgyártelepen heti két alkalommal, a többi településrészen télen heti rendszerességgel, nyáron hetente kétszer). A szervezett hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanok aránya 99%os. A kötelező közszolgáltatás ellátását jelenleg a Vertikál Rt. végzi. A hulladék a Polgárdiban található szigetelt, ellenőrzött lerakóba kerül. Tényező Szervezett hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanok aránya Szelektíven gyűjtött hulladék aránya Szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma

Arány 99% 15% 3 db

78

Az önkormányzat 1995-től szelektív hulladékgyűjtő rendszert üzemeltet, amely jelenleg a háztartási papír-, üveg-, műanyaghulladékok, továbbá a kerti komposztálható szerves hulladékok gyűjtésére terjed ki. Három szelektív hulladékgyűjtő sziget található a településen (Alsófűzfő posta, Tobruk ABC és a Garzon ABC mellett). A szelektíven gyűjtött hulladékok aránya kb. 15%. Infrastruktúrafejlesztési projekt az Árpád, Hegyalja és Árok utcák korszerűsítése, csapadékvíz-elvezetési rendszer kialakítása. A tervezett projekt elemei: - Árpád utcában burkolat szélesítése, az utca teljes hosszában a jobb oldalon egyoldali 1,5 m széles gyalogjárda készítése. - A Hegyalja utca gyűjtőúttá fejlesztése, 16 m-es szabályozási szélesség kialakítása 1035 m hosszan. - A biztonságos közlekedés feltételeinek kialakítása, a meglévő közművek fokozott védelme, csapadékvíz elvezetés biztosítása. Az érintett ingatlanok nagyrészt az önkormányzat tulajdonában vannak. A Hegyalja utca szélesítéséhez ugyanakkor a telekrészek kisajátítása szükséges, amelyre forrás jelenleg nem áll rendelkezésre. Posta, távközlés, telekommunikáció A településen két postahivatal található (Bugyogóforrás u., Béke tér), amelyek minden hétköznap 8-tól 16 óráig tartanak nyitva. Fűzfőgyártelepen 1985-ben került átadásra az akkori műszaki színvonalnak megfelelő, korszerű telefonközpont, így a Nitrokémia telefonközpontjából mellékként hívható és kapcsolható lakások fővonalat kaptak. Az ellátottság színvonala a 70-es, 80-as években messze meghaladta az országos átlagot. A további településrészeken a távközlési rendszer kiépítése csak sokkal később indult be. 1997-1999. között új, földkábeles, száloptikás hálózat épült ki, digitális központtal. A vegyipari anyagok veszélyessége miatt a község egész területén érzékelhető hangnyomó rendszerű hírközlő rendszert építettek ki (6 felállítási hellyel), amely alkalmas volt szirénahang és emberi beszéd közvetítésére. Balatonfűzfő vezetékes távközlési ellátását jelenleg az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt. biztosítja. A település a veszprémi központhoz tartozik, 88-as távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. Egyetemes szolgáltatási területén telefon-, modemes és szélessávú ADSL Internet szolgáltatás is elérhető. Balatonfűzfőn valamennyi vezeték nélküli táv- és hírközlési szolgáltató (TMobile, Pannon GSM, Vodafone) megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani, illetve az ezek által nyújtott Internet szolgáltatások is rendelkezésre állnak. Tényező Távközlési hálózat kiépültsége Rákötöttség aránya Nyilvános távbeszélő állomások száma Mobiltelefon hálózat lefedettsége Kábeltelevíziós rendszer kiépítettsége

Arány 98% 85% 100% 100%

1991-ben Fűzfőgyártelepen a Fűzfőgyártelepért Egyesület koordinálásában, lakossági és egymillió forint önkormányzati hozzájárulással 12 csatornás kábeltelevíziós rendszer valósult meg. Később valamennyi településrészen kiépült a kábeltelevíziós rendszer: 1999 decemberében 56 millió Ft-os beruházással korszerű, csillagpontos, 32 csatornás rendszer került átadásra.

79

Ugyanakkor még mindig megosztott a város kábeltelevíziós hálózata: a gyártelepen a műsorszolgáltató a UPC Magyarország Kft., amely szélessávú Internet-, valamint telefonszolgáltatást is kínál ügyfeleinek. Az alsófűzfői, tobruki városrészben, valamint a Szalmási-telepen a Kábelduó Szolgáltató Kft. kábeltelevíziós és szélessávú Internet szolgáltatásai érhetők el. Regionális tv-stúdiót működtet 1997-től az ÖBÖL-Tv Kft., amelynek műsora minden kedd és péntek este hírműsorral és stúdióbeszélgetésekkel jelentkezik. A műsor Balatonalmádiban, Balatonfűzfőn, Balatonkenesén, Litéren valamint Királyszentistvánon fogható. A településrészek “összekábelezését” követően a stúdió közvetlen kapcsolatot tud létesíteni a kábeltelevíziós rendszerrel, így élő, egyenes adásokra, közvetítésekre is lehetőség nyílhat. Nyilvános internetezési lehetőség biztosított a Teleházban, a Művelődési Központ könyvtárában, illetve diákok számára az iskolákban is: – Teleház: a polgármesteri hivatal épületében kapott helyet a Teleház, ahol Internet hozzáférés, nyomtatás, fénymásolás, szkennelés biztosított a nyitvatartási időben (hétköznapokon). – Művelődési Központ és Könyvtár: 3 számítógéppel felszerelt. – Iskolák számítógéptermei Havonta jelenik meg a városi hírújság, a Balatonfűzfői Hírlap. Környezeti állapot jellemzői, környezetvédelem A település környezeti állapotának minőségére legnagyobb hatással az ipar valamint a közlekedés volt/van. Az ipari eredetű környezetterhelés a vegyipari termelés visszaesésének következtében csökkent az elmúlt években. A Nitrokémia telephelyén a szennyezett területek kármentesítése folyamatban van, a jelentős bűzhatás e munkálatok befejezése után várhatóan megszűnik. A kármentesítési eljárás fő feladatcsoportjai: – Csatornák rekonstrukciója (lezárult) – Szennyvíz-tisztító korszerűsítése (lezárult, azonban kapacitásai túlzottak) – Épületek bontása – Talaj- és talajvíz kármentesítése, hulladéklerakók rekultiválása A települést szegélyező ipari területeken működő üzemek – adatszolgáltatásuk alapján – nem bocsátanak ki a megállapított határértéket meghaladó légszennyező anyagokat. Elvárás az iparterület későbbi hasznosítása során is, hogy környezetkímélő technológiák települjenek be a területre. Az ipari eredetű zajterhelés az iparterülettel szomszédos gyártelepet érintheti. Elsősorban a Papírgyár tevékenysége, valamint a Nitrokémia területeinek felszámolási munkálata (kármentesítés, épületbontások) okozhat jelentősebb zajterhelést. A közlekedés (elsősorban a városon áthaladó főközlekedési útvonalak) lég- és zajszennyezése növekedett, erre megoldást jelenthet az elkerülő út és az M8-as autópálya megépítése, amely az átmenőforgalom csökkenése következtében nagyban tehermentesíti a belterületi utakat. A felszíni és felszín alatti vizek védelme szempontjából rendkívül fontos a szennyvízkezelés, amely jelenleg megfelelően működik. A talajvédelem érdekében a Nitrokémia területeinek kárelhárítási munkái folyamatban vannak: a szennyezett talajt eltávolítják és az erre a célra kialakított tárolóhelyen a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően deponálják. Az ipartelep területén

80

keletkező veszélyes hulladékokat a Nitrokémia Rt. hulladékégetőjében semmisítik meg, vagy a jogszabályok által előírt módon szállítják el a telepről. A településen a közműellátottság teljes körű, így a szennyvíz elvezetése és kezelése, a csapadékvíz elvezetése is megoldott: a balatoni regionális szennyvízcsatornán keresztül korszerű szennyvíztisztító telepre jut a szennyvíz; a Balatonba iszapcsapda és ülepítők közbeiktatásával folyik az összegyűjtött csapadékvíz (igaz jórészt nyílt árkokon keresztül). A hulladékgyűjtés megoldott, szelektív hulladékgyűjtő szigetek is megtalálhatók. A település zöldterületeinek nagysága jelentős. Ennek vázát a parti és a gyártelepi erdősült területek képezik. Délkeleti oldalon a fűzfői magaspart csúszásveszélyes területe okoz folyamatos gondot a 71-es út és a vasút fenntartásában. Az Irinyi János Általános Iskolában nagy hangsúlyt helyeznek a környezeti oktatásra, nevelésre. Az Ökoiskola program keretében például különféle környezetvédelmi szakköröket, akciókat szerveznek, szelektíven gyűjtik a hulladékot. A másik általános iskolában is szerepet kap a környezeti nevelés, akárcsak az iskolában (a gyártelepi óvoda ökoóvoda címre pályázik). A város tisztasága azt mutatja, hogy a lakosság környezettudatossága jónak mondható.

IDEGENFORGALMI HELYZET Balatonfűzfő turisztikai adottságai Vízre épülő turisztikai adottságok Balatonfűzfő kiváló vízi adottságokkal rendelkezik, elsősorban a Fűzfői-öböl körbejárhatósága, aréna jellege, a jó szélviszonyok, továbbá az öböl relatív biztonságossága révén. A településen a nyári főszezonon kívüli időszakban is megtalálhatók a vízre épülő kínálati elemek. A Balaton Uszoda egész évben üzemel, továbbá a téli befagyott Balatonon egyre nagyobb szerephez jut a jégszörfözés és jégvitorlázás. A vízi adottságok kihasználását jelentősen elősegíti a meglévő három vitorláskikötő, melyek közül jelentős hajós forgalmat bonyolítanak le. A NIKE kikötő sorsa egyelőre teljesen bizonytalan, ugyanakkor a fűzfői part rendelkezik még kihasználható erőforrásokkal a kikötőfejlesztés tekintetében. A településre jellemző az élénk szörfkultúra, melyet az is mutat, hogy a szörfösök megalakították sportegyesületüket, illetve az önkormányzattól önálló partszakaszt is használatba vehettek a sportolási tevékenységük folytatása céljából. A hajózás legfőbb hiányossága jelenleg, hogy a település nem rendelkezik közforgalmú hajókikötővel. A település a két strandja ellenére minimálisan érintkezik a vízparttal, amely nem erősíti a település üdülőhelyi jellegét. A jövőben tehát a vízparti területek szabadidős célú fejlesztése és a jobb elérhetőség biztosítása mindenképpen indokolt. A tobruki településrészen található strand a közelmúltban jelentős felújításon esett át, ugyanakkor a Fövenyfürdő rendkívül leromlott infrastruktúrával rendelkezik. A közeljövőben mindenképpen indokolt a Fövenyfürdő komplex fejlesztése. A településen több horgásztelep is működik, a két legjelentősebb a NIKE horgászegyesület, illetve a Városvédő és Fürdőegyesület által üzemeltetett horgászterület. A jelenleg zárt egységet képező horgász infrastruktúrák egyelőre kizárólag az egyesületi tagok számára hozzáférhetőek, így a turizmust nem vagy csak minimálisan szolgálják. A Fűzfői-öbölben évente több vízi rendezvény megrendezésre kerül, közöttük kiemelendő az öböl-átúszás, a horgászversenyek, a vitorlás- és szörfversenyek, valamint a jégvitorlás és jégszörf versenyek. A rendezvények már jelenleg is 81

jelentősen növelik a település turisztikai vonzerejét, ugyanakkor azok folyamatos fejlesztése szükséges. Összességében megállapítható, hogy Balatonfűzfő élénk vízi és vízre épülő sport kultúrával rendelkezik. Amennyiben a település a vízi motívumot tovább kívánja erősíteni a turisztikai kínálatában, indokolt lehet jelentősebb vízi vonzerők (pl. vízisí, úszófalu, stb.) kialakítása. Sportközpont turisztikai adottságai Az iparterülettel határos sport terület Veszprém megye egyik meghatározó sportközpontja, sportélete közel 80 éves múltra tekint vissza. A sportlétesítmények lehetőséget biztosítanak a szabadidős és versenysportnak, ugyanakkor a létesítmény infrastruktúrája jelenlegi állapotában elavult és alulhasznosított, a mai kor keresleti igényeinek nem felel meg. A Sportközpont tehát jelentős fejlesztésre érett meg, amely mindenképpen komplex módon közelítendő meg, illetve a fejlesztések egy alapos fejlesztési koncepcióval vagy elő-megvalósíthatósági tanulmánnyal támasztandók alá. A hasznosítást nehezíti, hogy a végrehajtandó fejlesztések magántőke bevonásával lennének leghatékonyabban megvalósíthatók, ugyanakkor a terület a Balaton Uszoda kivételével Balatonfűzfő Önkormányzatának tulajdonában és vagyonkezelésében áll. A fejlesztési koncepció kidolgozásánál a köz és magánszféra együttműködésére is több alternatívát szükséges kidolgozni. A fejlesztések lehetséges irányai feltételezhetően az aktív szabadidős-család, illetve a MICE (Meetings, Incentive, Conference, Events) szegmensek. Multifunkcionális fedett csarnok kialakításával mindkét szegmens megcélozható. A területen elhelyezkedő Balaton Uszoda élményelemekkel történő fejlesztése a „téli strandfürdőzés” feltételeit teremtené meg. Indokolt továbbá a szálláshelyek fejlesztése is, tekintettel arra, hogy a nagy létszámú sportoló csoportokat vagy az egyéb nagyobb rendezvények résztvevőit valahol szükséges elszállásolni. A Sportközpont területe a szomszédos kertészet irányába bővíthető. A Sportközpont környezetében már kialakultak bizonyos élményelemek: téli-nyári bobpálya, valamint egy élménypark (íjászpálya, mászófal, kötélcsúszda, vietnámi híd). Továbbá a Sportközpont kisebb szabadtéri futballpályája a közelmúltban eladásra került, melyen egy holland befektető gyermekekcsaládosok számára kialakítandó fedett élménycentrumot kíván létrehozni LurkóLand néven. A Sportközpont közelében található a koronglőtér, amely országosan is ritkaságszámba menő lövészeti infrastruktúrával rendelkezik. A koronglőtéren illetve környezetében a turisztikai fogadóképesség feltételrendszere nem kiépített, mivel az elsősorban az amatőr és versenysportot és nem a szabadidős hasznosítást szolgálja. A fejlesztéseket hátráltatja a terület bizonytalan sorsa, tekintettel arra, hogy az jelenleg állami tulajdonban, illetve a korábbi ipari területek értékesítését végző Nitrokémia Rt. kezelésében áll. Összességében megállapítható, hogy a Sportközpont jelenlegi formájában nem vagy csak minimális mértékben alkalmas a turisztikai kereslet fogadására, tehát indokolt a terület jelentős fejlesztése. Kerékpáros adottságok A Balaton körül jól kiépített összefüggő kerékpár-körút van, melynek fűzfői szakasza szintén megfelelően kiépített, illetve kitáblázott. A Fáy utcától északra eső területen indokolt lenne a nyomvonal fejlesztése, ezáltal a Tobruk városrész lakóterületének kerékpáros forgalom alól történő tehermentesítése. A megfelelő kerékpáros út mellett ugyanakkor a kerékpározást segítő kiegészítő szolgáltatások (pl. szerviz, kerékpáros pihenőhely és szálláshely) nem kiépítettek. A kiegészítő szolgáltatások fejlesztésének lehetséges célterülete a Fűzfő Motel illetve környezete lenne.

82

Ökoturisztikai adottságok Balatonfűzfőn nem találhatók egyedi ökoturisztikai adottságok, ugyanakkor a település több olyan adottsággal is rendelkezik, melyek ökoturisztikai kínálattá fejleszthetők. Ilyenek például az 1-es zagykazettán kialakítható gyalogos ösvények, valamint a Máma-tetőn, a Papvásári-hegyen, valamint a János-hegyen kialakítható kilátók és turistautak. Egyedi ökoturisztikai adottságként kialakítható egy ún. Balaton látogatóközpont, amelyben bemutatható lenne a Balaton élővilága. Kulturális adottságok Balatonfűzfő komoly kulturális örökséggel rendelkezik. Az avar kori sírok és a római kori fazekastelep (71-es és 72-es út találkozásánál) feltárási munkálatainak befejeztével indokolt az értékek turisztikai hasznosítása a bemutathatóság feltételrendszerének megteremtésével. A településen megtalálható további kulturális örökség a XIII. századból fennmaradt Romtemplom, melynek állagmegóvása, illetve a környezetének rendezvény szempontú hasznosítása a település turisztikai vonzerejét növelné. A Művelődési Központ turisztikai jelentősége alacsonynak mondható, mivel a létesítmény jelenlegi állapota és programkínálata csak minimális mértékben alkalmas a turizmusba való bekapcsolódásra, az elsősorban a helyi és térségi kereslet egy részének kielégítésére alkalmas. A fizikai infrastruktúra és a programkínálat fejlesztésével ugyanakkor a létesítmény minden eséllyel bekapcsolható a kelet-balatoni turizmus vérkeringésébe. A település nem rendelkezik helytörténeti és / vagy ipartörténeti múzeummal illetve kiállítóhellyel, melyre nagy szükség lenne, ugyanakkor a kialakítás során integrálni kell a dinamikus és interaktív elemeket is, a mai keresleti igényeknek megfelelően. A Sportközpont területén található a jelenleg elhanyagolt állapotban lévő és kihasználatlan csillagvizsgáló épülete. Az épületet az eredeti funkció helyreállításával, illetve további kiegészítő szolgáltatások meghonosításával (pl. régészeti kiállítás, sportcsillagok kiállítás) lenne célszerű megvalósítani. Balatonfűzfőn a szabadtéri mozi a nyári főszezonban jelent kulturális vonzerőt, melynek továbbfejlesztése elsősorban fedett szabadtéri színpad létesítésével indokolt. A tobruki strand területén található szabadtéri színpad a település nyári szabadidős-kulturális kínálatát erősíti, ugyanakkor a létesítmény lefedése kiszámíthatóbb üzemeltetést tenne lehetővé. Balatonfűzfő ipari múltjának köszönhetően több ma már ipari műemlék számba menő létesítmény is fennmaradt az ipari területeken. A gyártelepi barlangrendszer és a földalatti erőmű olyan értékek, melyek turisztikai hasznosítása indokolt lenne. Balatonfűzfő kulturális kínálatáról összességében megállapítható, hogy az jelenlegi állapotában csak minimális mértékben alkalmas a turisztikai kereslet kulturális igényeinek kielégítésére.

Turisztikai marketing, ismertség, imázs Balatonfűzfő minimális turisztikai marketingtevékenységet folytat, elsősorban az önkormányzat szervezeti keretein belül. A tevékenységek között megtalálható a szomszédos települések (Balatonalmádi, Balatonkenese) Tourinform irodáival való együttműködés, a szezononként háromnyelvű turisztikai promóciós kiadvány elkészítése, valamint a városi honlap turisztikai információs bázisának folyamatos frissítése. A jelenlegi turisztikai marketing tevékenységek fejlesztése, illetve további marketing tevékenységek kialakítása elsősorban önálló szervezeti keretek között indokolt, amely az önkormányzat keretein belül illetve azon kívül is elképzelhető, ugyanakkor mindenképpen fontos az aktív önkormányzati jelenlét és támogatás. 83

A városról kialakult, a korábbi erős szaghatással járó vegyipari tevékenységnek köszönhető, napjainkban is meglévő negatív arculat megfordítására szükség van, azonban ez csak fokozatosan, a turisztikai termékfejlesztésekkel párhuzamosan képzelhető el. A korábbi szaghatás megszűnésével párhuzamosan erre minden esély megvan. A település arculatában pozitív motívumként szerepel a sport, melyre a jövőben építeni lehet.

Turisztikai kereslet a statisztikák alapján Balaton-part Balaton-parti települések vendégforgalma

2001 2002 2003 2004 2005

Férőhelyek száma 88491 93830 91808 88317 88130

Összesen 1000570 1027769 980344 928811 998173

kereskedelmi

Vendégszám Külföldi 520591 519159 463931 400343 390520

szálláshelyeinek

Belföldi 479979 508610 516413 528468 607653

kapacitása

és

Vendégéjszaka szám Összesen Külföldi Belföldi 4790294 3217447 1572847 4727869 3047003 1680866 4392243 2711963 1680280 4022178 2367535 1654643 4026658 2208306 1818352

Forrás: KSH Balatonon a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma a 2001-2005 közötti időszakban egy 2002-ben és 2003-ban megfigyelhető minimális növekedést követően a 2001-es szintre csökkent vissza, tehát összességében nem változott. A vizsgált időszakban a vendégek számának néhány tized százalékponttal történő csökkenése az összességében közel 25%-kal alacsonyabb külföldi vendégérkezéseknek, valamint a belföldi vendégérkezések 26,6%–os növekedésének tulajdonítható. Érdekes, hogy míg 2001-ben magasabb volt a külföldi, mint a belföldi vendégérkezések száma, 2005-re ez az arány nem csak megfordult, hanem a különbség jelentősen növekedett. A vendégéjszakák tekintetében a vizsgált ötéves időszakban egy 16%-os visszaesést figyelhetünk meg, ami az átlagos tartózkodási idők rövidülésével magyarázható. Ezt a tendenciát mind a külföldiek, mind a belföldiek esetében megfigyelhetjük, mivel a külföldi vendégéjszakák a vendégérkezések számánál jelentősebb mértékben, mintegy 31,4%-kal csökkentek, továbbá a belföldi vendégéjszakák a vendégérkezések számánál kisebb mértékben, mintegy 15,6%kal növekedtek. Balaton-parti települések magánszálláshelyeinek kapacitása és vendégforgalma

2001 2002 2003 2004 2005

Férőhelyek száma 148915 146703

Összesen 655951 298604 293227 297227 272553

Vendégszám Külföldi 396342 194480 207552 198905 159001

Belföldi 259609 104124 85675 98322 113552

Vendégéjszaka szám Összesen Külföldi Belföldi 3807578 2434417 1373161 1698308 1218413 479895 1570972 1161472 409500 1373739 990051 383688 1253752 825216 428536

Forrás: KSH A Balatonnál a magánszálláshelyek férőhelyeinek száma a kereskedelmi szállásférőhely kapacitás közel dupláját teszi ki. Ennek ellenére a magánszálláshelyeken a kereskedelmi szálláshelyek vendégérkezéseinek 27%-át, és vendégéjszakáinak 31%-át regisztrálták. A magánszálláshelyekről tehát összességében megállapítható, hogy lényegesen nagyobb kapacitásadatai 84

ellenére csupán a kereskedelmi szálláshelyforgalom töredékét bonyolítja le. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a magánszálláshelyek illetve a kereskedelmi szálláshelyek által lebonyolított vendégforgalmak közötti szakadék 2001 és 2005 között jelentősen bővült; 2001-ben a magánszálláshelyek még a vendégforgalom több mint dupláját, illetve a vendégéjszaka forgalom közel 80%át bonyolították le a kereskedelmi szálláshelyekhez viszonyítva. A kereskedelmi szálláshelyadatokhoz képest, a magánszálláshelyeken a vendégérkezések és a vendégéjszakák száma egyaránt sokkal jelentősebben csökkent, a vendégérkezések esetében közel 60%-kal, a vendégéjszakák tekintetében közel 70%-kal. A magánszálláshelyeken továbbá nem tapasztalható a belföldi vendégforgalom erősödése, hanem azok külföldi vendégforgalmi adatoknak megfelelő mértékű csökkenése figyelhető meg. Balatonfűzfő Balatonfűzfő kereskedelmi szálláshelyeinek kapacitása és vendégforgalma

2001 2002 2003 2004 2005

Férőhelyek száma 423 421 374 416 422

Összesen 3081 1951 2285 3167 3410

Vendégszám Külföldi Belföldi 455 2626 206 1745 220 2065 126 3041 203 3207

Vendégéjszaka szám Összesen Külföldi Belföldi 27703 3913 23790 14102 958 13144 30309 825 29484 38163 647 37516 16365 709 15656

Forrás: KSH Balatonfűzfő kereskedelmi szálláshelyeinek férőhelyszáma a 2001 és 2005 közötti időszakban kisebb ingadozások mellett összességében nem változott. A 2005-ben jellemző 422 férőhely a balatoni kereskedelmi férőhely kapacitás 4,8%-át teszi ki. Balatonfűzfő kereskedelmi szálláshelyein regisztrált vendégforgalmi számadatok volumene túl alacsony ahhoz, hogy azokból messzemenő következtetéseket vonjunk le, ugyanakkor a főbb tendenciákat az alábbiakban ismertetjük. Mindenekelőtt a balatoni számadatokhoz viszonyítva megállapítható, hogy a balatoni vendégérkezések 3,4%-a, míg a balatoni vendégéjszakák közel 4,1%-a realizálódik Balatonfűzfőn, tehát a település vendégforgalmi adatai a balatoni számadatok csupán töredékét teszik ki. A balaton-parti trendektől a balatonfűzfői tendenciák annyiban térnek el, hogy a vendégérkezések száma a 2001-2005 közötti időszakban több mint 10%-kal emelkedett, ugyanakkor a vendégéjszakák száma több mint 40%-kal csökkent. A belföldi vendégérkezések a balatoni tendenciáknak megfelelően emelkedtek, ugyanakkor a belföldi vendégéjszakák száma a balatoni tendenciáktól eltérően csökkent. A külföldi vendégérkezések és vendégéjszakák száma egyaránt csökkent. Balatonfűzfő magánszálláshelyeinek kapacitása és vendégforgalma

2001 2002 2003 2004 2005

Férőhelyek száma 1569 1527 1499 1455 1298

Összesen 788 517 416 381 262

Vendégszám Külföldi Belföldi 197 591 327 190 306 110 275 106 168 94

Vendégéjszaka szám Összesen Külföldi Belföldi 4764 1133 3631 2518 1715 803 1957 1474 483 1857 1582 275 1315 960 355

Forrás: KSH A magánszállások férőhelyeinek aránya (8,8%) a balaton-parti adatokhoz képest lényegesen magasabb, mint a kereskedelmi szállásférőhelyek esetében, annak ellenére, hogy számuk 2001 óta közel 20%-kal csökkent. Ugyanakkor a 85

vendégérkezések és a vendégéjszakák száma a balatoni magánszálláshelyeken regisztrált adatoknak csupán 1%-át teszik ki. A balatoni tendenciáknak megfelelően, a vizsgált időszakban a vendég- és vendégéjszaka szám egyaránt töredékére esett vissza. A balatoni tendenciáktól ugyanakkor eltér a belföldi vendégforgalmi adatok erőteljesebb csökkenése, továbbá a külföldi vendég- és vendégéjszaka szám viszonylag szolid mértékű visszaesése. A statisztikák elemzésénél meg kell említeni a turisztikai kereslet – Balaton egészére, így Balatonfűzfőre is jellemző – szezonális ingadozásait, melynek keretében a nyári főszezonra koncentrálódó magas kereslet mellett elenyésző az ősztől tavaszig terjedő időszak turisztikai kereslete.

Turisztikai trendek A szakirodalom elemzése során kiválasztottuk azokat a nemzetközi szinten érvényes turisztikai trendeket, melyek hatással lehetnek Balatonfűzfő turizmusára, illetve amelyek figyelembe veendők a településen megvalósítandó fejlesztések tervezésekor. Turisztikai trendek általában - Egyre kedveltebbé válnak a teljes körű, változatos és kiegyensúlyozott élményt kínáló régiók, ami egyúttal hatékony desztináció menedzsmentet igényel - Erősödik a környezetvédelmi szemlélet, amely a természettel harmonizáló, integrált fejlesztést igényel (pl. bioépítészet terjedése) - Növekszik az emberek érzékenysége a szocio-kulturális és környezeti problémák iránt - Növekszik az egyedül és kisebb csoportokban utazók száma - Átlagosnál nagyobb a növekedés a fiatalok és az idősek turizmusban való részvétele terén - Ár és az érte kapott érték szigorú összevetése; turisták egyre jobban informáltak - A nemzetközi utazásban résztvevők száma emelkedik, a felgyorsult életritmus miatt azonban az egyes utazásokra fordított idő csökken. Az utazások rövidebbek, de gyakoribbak lesznek, a klasszikus főnyaralásra fordított idő csökken - A XXI. század utazói olyan termékeket fognak preferálni, amelyek „maximális élményt nyújtanak minimális idő alatt“ - A munkahelyi stressz és a fokozódó teljesítménykényszer következtében a turisták egyre jelentősebb számban vágynak olyan időtöltésre, teljes kikapcsolódásra, amikor nem kell fontos döntéseket hozniuk, így várhatóan növekszik az „All-Inclusive“-ajánlatok népszerűsége - Európában a népesség lassan növekszik, de progresszíven öregszik. Ez a trend a szenior- és nyugdíjas turizmus felfutását eredményezi - A vásárlás egyre fontosabb részévé válik az utazásnak, elsősorban a szuvenírek tekintetében Balatonfűzfő számára levonandó legfőbb következtetések: - Komplex fejlesztések elősegítése - A turisztikai vonzerők és szolgáltatások fejlesztésénél a környezeti kontraszt hatások elkerülése - Csomagajánlatok és garantált programok számának és minőségének fejlesztése; ezeknél törekvés a „maximális élmény nyújtására minimális idő alatt”

86

Trendek a kulturális- és örökségturizmus területén - Egy idősebb, magasan képzett réteg Európában egyre intenzívebben vesz részt a kulturális- és örökségturizmusban - A kulturális értékek iránti érdeklődés erősödik Balatonfűzfő számára levonandó legfőbb következtetések: - A kulturális értékek megőrzése, felújítása és rekonstruálása, továbbá bemutathatóságuk növelése (interaktivitás, látogatóközpontok létrehozása, élménymotívumok bevitele)

Trendek az egészségturizmus területén - Az emberek egyre többet hajlandók költeni egészségük érdekében - Az egészséges életmód társadalmi felértékelődése és terjedése következtében világszerte a gyógy- és termálturizmus iránti kereslet általános növekedése várható - Erős differenciálódási folyamatok várhatóak a gyógyés termálturizmus keresleti csoportjainál: a fiatalabb korosztályok elsősorban a fitness és a wellness szolgáltatásokat veszik igénybe, a fiatal kisgyermekes családok főként élményfürdőzés céljából, és a középkorúak elsősorban rekreációs és prevenciós céllal keresik fel a gyógy- és termálfürdőket - Az alternatív, kiegészítő gyógymódok egyre népszerűbbek Balatonfűzfő számára levonandó legfőbb következtetések: - Elsősorban a fitness és wellness szolgáltatások fejlesztésének van létjogosultsága a Balaton Uszoda kiegészítéseként, illetve a 15,5 ha nagyságú területen.

Trendek az aktív turizmus területén - Természetközeli (ökoturizmus), sport (fitness) és aktív nyaralások iránti kereslet nő - A különleges élményt biztosító nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek turisztikai jelentősége növekszik - A tematikus parkok száma nő - A kalandturizmus iránti kereslet nő - A hajós utak népszerűsége nő Balatonfűzfő számára levonandó legfőbb következtetések: - Aktív szabadidő eltöltést biztosító turisztikai szolgáltatások (garantált programok, csomagajánlatok) számának és színvonalának növelése - Az aktív időtöltésben résztvevő családok – mint fő keresleti szegmens – igényeinek kielégítése, gyermekek számára is „fogyasztható” szolgáltatásokkal - Természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek látogathatóságának növelése látogatóközpontok és tanösvények kialakításán keresztül, pl. az 1-es zagykazetta esetében

Trendek a konferenciaturizmus területén - A konferenciák iránti kereslet folyamatosan növekszik - A konferenciaturizmus dinamikus fejlődését jelzi, hogy amíg 1975-ben 3.300, addig 1998-ban már 9.500 háromszáz résztvevő feletti nemzetközi rendezvényt tartottak világszerte 87

-

-

Az utóbbi évek adatai alapján, világviszonylatban a nagy rendezvények számának évi 2-3%-os növekedése, ezen Európa pozíciójának további erősödése várható Magyarország szerepének további erősödését vetíti tendencia, hogy az utóbbi tíz évben az újonnan konferenciaközpontok fokozatosan elhódítják a konferenciaturizmus hagyományos helyszíneitől

nemzetközi belül pedig előre az a feltörekvő piacot a

Balatonfűzfő számára levonandó legfőbb következtetések: - Konferenciák, szemináriumok, és kisebb rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszínek kialakítása elsősorban a Sportközpont területén, illetve szálláshelyekhez kapcsolódóan vagy azok környezetében

Trendek a turisztikai marketing területén - A kelet-közép európai régióban egyre élesebb a konkurenciaharc elsősorban a német, osztrák és svájci turisták megnyerése érdekében, amely jelentősen növeli a marketing szerepét (eszköztár, és a marketingre fordított kiadások növekednek) - Az Internet szerepének további erősödése a marketingben - A vendéglátóipari, szálloda-, utazási és szórakoztatóipari vállalatok között szövetségek alakulnak ki - Egy üdülőkörzetben a versenyképességet egyre inkább a földrajzi értelemben lehatárolható kínálat egészének egységes megjelenítése (turisztikai régiók) határozza meg, ugyanakkor erősödik az egyedi, speciális termékek szerepe - A csomag ajánlatok elterjedése, ahol egy átalánydíj ellenében a vendégek a térség valamennyi szolgáltatását vagy a szolgáltatások jól körülhatárolt csoportját igénybe vehetik (térségi üdülőkártya, holidayclub-ok) Balatonfűzfő számára levonandó legfőbb következtetések: - Egyediségek markáns megjelenítése a marketing kommunikációban (pl. római hagyományok, ipari barlangrendszerek; természetesen mindenekelőtt a kínálat fejlesztése szükséges) - A Kelet-Balatoni identitás megteremtése, majd különféle térségi marketing eszközök fejlesztése - Térségi üdülőkártyák szintén a közös megjelenést katalizálják; ennek értelmében indokolt lehet egy Kelet-Balatoni turisztikai kártya kialakítása

A stratégiát következtetései

megalapozó

turisztikai

helyzetelemzés

legfőbb

Balaton  Balaton régió Budapest után az ország legjelentősebb turisztikai desztinációja o A turizmus a Balaton meghatározó gazdasági szegmense o A Balaton Régióban állítják elő a hazai turisztikai bevételek 21%-át (!) o Balaton Európában egyedülálló térségi adottságokkal rendelkezik. o Balaton, mint turisztikai attrakció vonzerejét nem az egyes helyszínek, hanem azok összessége, az általuk kialakított összkép és hangulat határozza meg.  Balaton iránti kereslet az elmúlt években hanyatló tendenciát mutatott

88

A látogatók száma, illetve a turizmusból származó jövedelmek évek óta kedvezőtlen trendet mutatnak o Míg 1995-ben összesen 14 millió vendégéjszakát regisztráltak a Balaton-parti szálláshelyeken, 2005-ben ennek csak a felét o A vendégéjszakák száma a kereskedelmi és a magánszálláshelyeken 1998-ról 2004-re több mint 15%-kal esett vissza Balaton iránti belföldi kereslet növekedésnek indult, ugyanakkor a belföldi forgalomnövekedés nem volt képes a külföldi vendégéjszakák csökkenését ellensúlyozni o A német látogatók csökkenését csak részben ellensúlyozta az északi országok, valamint az angol nyelvterületű országok lakosainak érdeklődése a Balaton térsége iránt Balaton legnagyobb részére jellemző az elavult és a nyári strandidőszakra koncentrálódó kínálat Balatonnak új attrakciókra van szüksége, amelyek motiválják a vendégeket újabb, eddig nem frekventált helyszínek meglátogatására is o



 

Balatonfűzfő  Balatonfűzfő eddig minimálisan részesült a Balaton turisztikai kínálatából és keresletéből (szállásférőhely kapacitás, regisztrált vendég- és vendégéjszakaszám)  Balatonfűzfő ipari háttere ellenére nem kezelhető függetlenül a balatoni turisztikai kínálattól, annak elválaszthatatlan részét képezi  Az ipar leépülése ellenére mindig ipari jellegű település marad Balatonfűzfő, ezért ezt tényként kell kezelni a turisztikai kínálat pozícionálásánál, ugyanakkor az ipar mellett egyre nagyobb teret kell nyitni a turisztikai kínálat fejlődésének  A település ipari jellege napjainkig folyamatosan akadályozta a turisztikai tevékenységek kifejlődését  Nagyipar összeomlásával és a vegyipari szaghatás megszűnésével minden lehetőség megvan a turizmus fejlődésére o Előny: kevés az elavult turisztikai infrastruktúra, ami a befektetők számára könnyebbséget jelenthet o Hátrány: nincs a településnek jól bevezetett márkaneve, ill. arculata a turizmus piacán  Balatonfűzfő turisztikai vonzereje jelentős fejlesztésre érett meg, a település adottságainál fogva alkalmas arra, hogy új, versenyképes és vonzó élményelemekkel gazdagítsa a Balaton jelenlegi kínálatát, és BEKAPCSOLÓDJON a Balaton turizmusába  Ehhez EGYEDI és VONZÓ ATTRAKCIÓKAT kell létrehozni  A turizmus két meghatározó célterülete a BALATONPART és a SPORTKÖZPONT, az ipartól függetlenül, illetve amellett turisztikailag fejlődőképes o A vízpart iparmentes o A Sportközpont területe bár az iparterület szomszédságában helyezkedik el, a sportolási tevékenységet nem zavarja jelentősen az ipar közelsége

89

SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK Jelentős felhasználatlan (hasznosítható) terület Kedvező földrajzi elhelyezkedés, „északi kapu” szerepkör (csomóponti település) Jó megközelíthetőség: – kistérségi közlekedési csomópont – Veszprém közelsége (szuburbanizációs településének tekinthető) – kedvező közúti megközelíthetőség, Budapest közelsége – kedvező autóbuszos megközelíthetőség (fővárosból) – viszonylag jó vasúti megközelíthetőség (közvetlen járatok, IC-k átszállással) – ipartelepen vasúti iparvágány, vasúti teherszállítás megléte – vízi közlekedés adottságai, meglévő vitorláskikötők – viszonylag közeli kisrepülőterek – balatoni bringa körút részben kiépített kerékpárútvonalon – burkolt utak mellett járdák – megfelelő nagyságú parkoló terület Előnyös természeti adottságok: – sajátos táji-tájgazdálkodási arculat (Mezőföld, Balaton-felvidék határa, Balaton-part) – egyik legszebb panorámájú öböl – számos közpark, zöldterület – erdősült területek nagy aránya, amely természetes falat képez a part és az iparterület között – tó gazdag halállománya – kellemes szubmediterrán mikroklíma Önkormányzati működés előnyei: – SZMSZ-ben rögzített működési rend – bizottságok, hivatali osztályok jó működtetése – részben önállóan gazdálkodó intézmények átvilágítása megtörtént – szabályozási terv, néhány szakterületen fejlesztési tanulmány áll rendelkezésre – önkormányzat elkötelezett a fejlődésre

GYENGESÉGEK Jogszabályi előírások miatt a frekventált part-menti területek hasznosításának korlátai 71-es út jelentős zaj- és légszennyezése, közlekedésbiztonsági veszélye Közlekedési problémák: – Vasúton hosszú menetidő, elavult, dízel vontatású pálya – Fűzfő–Veszprém közvetlen vasúti összeköttetés hiánya – kistérségi tömegközlekedés hiányosságai – vízi személyforgalom (működő közforgalmi kikötő) hiánya – kikötők megközelíthetőségének problémái (besoroló sáv hiánya) – belső tömegközlekedés hiánya – kerékpárút hálózat csak részben kiépített (a szükséges kisajátításra nincs forrás) – 71-es úton való átkelés problémái (gyalogos átkelők kialakítása forráshiány miatt késlekedik) – Fövenyfürdőnél nem kielégítő a parkoló terület nagysága Természeti adottságok problémái: – omlásveszélyes partszakaszok – erdősült területek lezárják a balatoni panorámát – részben gondozatlan zöldterületek, közparkok – kiemelt természeti értékek (különleges növény- és állatvilág, természetvédelmi területek) hiánya – zagykazetták korlátozott hasznosíthatósága Önkormányzati működés hátrányai: – önálló gazdasági, turisztikai, településmarketing, városgazdálkodási osztály / nevesített szakmunkatárs hiánya – stratégiai megközelítés hiánya – fejlesztési, hasznosítási koncepciók hiánya több szakterületen – átvilágítások tapasztalatainak levonása csak részben történt meg

90

Önkormányzat széles körű feladatvállalása: – kötelező feladatok mellett számos önként vállalt feladat ellátása – támogatásnyújtás civil szervezeteknek, alapítványoknak – nem önkormányzati intézmények támogatása – önkormányzati (rész)tulajdonban álló vállalkozások működtetése – egy épületbe összevont ügyintézés (kedvező a lakosságnak)

Kistérségi szerepkör: – egykor erős kistérségi szerepkör hagyományai – megmaradt térségi funkciók (tűzoltóság, művészetoktatás, szakorvos, gyámhivatal, okmányiroda, belső ellenőrzés) – kedvező helyzet az ügyfél–hivatal relációban – törekvés a térségi társközponti szerepkör megerősítésére Együttműködési hajlandóság: – civil koncepció megléte – civil szervezetek (pénzügyi, szakmai, infrastrukturális) támogatása – testvértelepülési kapcsolatok, új szándéknyilatkozat – kistérségi együttműködés, többcélú kistérségi társulás megalapítása (bizonyos fokú együttműködés megindulása – pl. logopédia, központi ügyelet, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, belső ellenőrzés) – szándék az együttműködés fejlesztésére Néhány településmarketing aktivitás: – kiadványok megjelentetése – megjelenés térségi kiadványokban – honlap működtetése

Pénzügyi, likviditási problémák a feladatellátásban: – kiterjedt – teherbíró képességgel összhangban nem álló – intézményhálózat – önként vállalt feladatok támogatásának anyagi nehézségei – nem elég hatékony adóstruktúra (iparűzési és ifa bevétel csökkenése) – több éves kihatással járó feladatok terhei – polgármesteri hivatal túl nagy épületének fenntartási problémái – jelentős felhalmozott (évről évre emelkedő) hitelállomány – felhalmozási bevételek felhasználása a működési hiánya pótlására (így fejlesztések, beruházások elmaradása) – közbeszerzési eljárás hiánya a városi feladatok ellátására, Sal-X Kft. nem megfelelő működése – sportközpont, strandok üzemeltetésének negatív szaldója – e-ügyintézés korlátozottsága Hanyatló kistérségi pozíció: – kistérségi szerepkör csökkenése, a város térségi pozíciójának leértékelődése – romló imázskép, „alvó város” imázs (=lemaradt a fejlődésben a kedvező adottságok ellenére)

Együttműködés korlátozottsága: – gyenge kapcsolat a civil szervezetekkel – elhaló testvértelepülési kapcsolatok, nem elég intenzív együttműködés – kistérségi együttműködésben rejlő lehetőségek igen korlátozott kihasználása (különösen az oktatás és az egészségügyi ellátás területén)

Hiányos településmarketing tevékenység: – korlátozott aktivitás mind a lakosság, mind a vállalkozások, mind a turisták 91

– – – – –

rendszeres (havi) önkormányzati hírújság Öböl-tv támogatása teleház működtetése arculati elemek alkalmazása kitüntetések alapítása

Sajátos, egyedi elemeket is felmutató településszerkezet: – Gyártelep egységes építészeti stílusú, ideológiájú, laza beépítésű, parkos terület – tobruki városrész szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertes terület – szerény műemléki környezet (pl. országos védelem alatt álló templomrom, a Gyártelep, mint Helyi Értékvédelmi Övezet) – törekvés az egységes arculat megteremtésére (pl. homlokzatfelújítási program) – egységes városkép érdekében bizonyos átalakítások engedélyhez kötöttek a Gyártelepen Meglévő ingatlanvagyon: – forgalomképes, eladásra szánt ingatlanok viszonylag nagy száma – bérbe adható területek, épületek – tobruki 15,5 hektáros szabad terület értékesítésének lehetőségei

Néhány demográfiai tényező javulása: – országos, megyei átlagot meghaladó születési arány, születésszám növekedése – országos, megyei átlagnál kisebb halálozási arány – pozitív természetes szaporulat az elmúlt években – kismértékű bevándorlás (főként Veszprémből) – megyei átlagnál jobb képzettség – speciális tudásbázis, munkakultúra – korösszetételnek megfelelően viszonylag jó egészségi állapot – aktív részvétel a szűrőprogramokon – lakosság önszerveződő erejének

irányában marketingkommunikációs eszközök hiányos alkalmazása – turisztikai információs pontok hiánya a frekventált területeken – marketingszervezet hiánya (pl. településmenedzser, turisztikai referens foglalkoztatása) – marketing információs rendszer hiánya Településmorfológiai problémák: – településrészek elkülönültsége, eltérő fejlődési pályája – különböző korok eltérő építészeti stílusainak keveredése – alsófűzfői városrész szabálytalanul kialakult utcahálózata és telekstruktúrája – nagy kiterjedésű iparterület a lakóövezetbe ágyazva – iparterület jelentős része kihasználatlan, leromlott állapotú – iparterület látványa és környezetszennyező hatása – kevés jelentősebb műemlék –

Vagyongazdálkodás hiánya: – jelentős nagyságú értékesített ingatlanvagyon a működési kiadások fedezésére szolgált – áron alul értékesített ingatlanok – a vagyon hosszabb távú érdekeket szolgáló hasznosításának hiánya (hasznosítási koncepciók, projekttervek nincsenek) – értékesíthető területek beépíthetőségének, hasznosíthatóságának korlátai Kedvezőtlen demográfiai helyzet: – elmúlt években jelentősen csökkenő lakosságszám – fiatal, képzett lakosság elvándorlása – fokozódó, az országos és megyei szintet is meghaladó elöregedés – monokultúrás iparszerkezethez kötődő, elavult tudásbázis – romló egészségi állapot – a bőrbetegségek és daganatos megbetegedések kiugróan magas értéke (megyei, régiós értékekhez képest) – településrészek lakossága közötti szociális különbségek, szociális helyzet romlása – hagyományok, szerepkörök hiánya 92

–

hagyományai letelepedési támogatás

Gazdasági hagyományok: – jelentős ipari hagyományok – egyetlen parti település, ahol az ipari tevékenység engedélyezett – néhány jelentősebb vállalkozás – viszonylag stabil kisvállalkozói kör – némi idegenforgalmi aktivitás – részben rehabilitált, jelentős kiterjedésű iparterület – kiépült ipari infrastruktúra – kedvező háttér a logisztikához (pl. iparvágány, épületállomány, közlekedési helyzet) – korábbi tevékenységhez kapcsolódó jelentős K+F potenciál (lőporgyártás, vegyipar, papírgyártás és feldolgozás) – két működő K+F cég – Veszprémi Egyetem közelsége – adókedvezmények az induló kisvállalkozásoknak – egyéb lehetőségek a helyi vállalkozásoknak (pl. ingyenes hirdetési lehetőség a honlapon) – Ipari Park cím elnyerése – működő vállalkozások az Ipari Park területén – ipari park terjeszkedésének lehetőségei

Térségi foglalkoztatási pozíció: – térség ipari foglalkoztatásában még mindig jelentős szerep – korábbi iparhoz kapcsolódó

–

pezsgő közösségi élet, ifjúsági programok hiánya – gyenge összetartás – gyenge alkalmazkodóképesség a változásokhoz – gyenge identitástudat, elégedetlenség Elavult gazdasági szerkezet: – kiemelt üdülőkörzet – iparterület kettőssége – monokultúrás gazdasági szerkezet – környezetszennyező ipari tevékenység negatív hatásai (szennyezett terület, rossz imázs) – Nitrokémia, Papírgyár hanyatlása az egész települést magával rántotta – elavult iparszerkezet, innovatív, versenyképes, környezetkímélő iparágak hiánya – alacsony K+F potenciál – környező ipari–logisztikai területek kialakítása előbb elkezdődött, így Fűzfőnek lemaradást kell pótolnia – ipari infrastruktúra túlzott kapacitásai – koncentrált szervezeti struktúra (iparűzési adó közel 2/3-a mindössze 12 cégtől származik) – alacsony iparűzési adóerő-képesség – együttműködés hiánya az egyetemmel – vállalkozásokkal kevés kapcsolat, városi munkák elvégzésére nincs lehetőségük – vállalkozók tájékoztatásának hiányosságai – jelenleg nem elég vonzó az ipari park (talajszennyezettség, közművek magas ára, nem megfelelő minősége, szolgáltatások tulajdonlásának megosztottsága) – önkormányzatnak nincs ráhatása az iparterületre – kevés ösztönzés a betelepedésre (pl. többletszolgáltatások, általános üzletviteli szolgáltatások hiánya) – idegenforgalom szerepe az adottságok ellenére kicsi (ifa-bevétel nagysága elhanyagolható) – parti sáv korlátozott hasznosíthatósága – jelenlegi létesítmények leromlott állapota – hiányos háttér-infrastruktúra Elavult foglalkoztatási szerkezet: – jellemzően ipari végzettségű lakosság képzettsége már nem megfelelő, átképzésük nehéz, 93

jelentős tudás, munkakultúra megyei, kistérségi értéknél némileg kedvezőbb foglalkoztatási arány – Öveges Szakiskola, mint akkreditált felnőttképzési intézmény jelenléte Általában rendezett zöldterületek: – frekventáltabb területek többnyire ápoltak – nagy kiterjedésű parkosított területek –

Lakossági szolgáltatások jó színvonala: – tűzoltóparancsnokság hatékony, kistérségi munkája – viszonylag jó közbiztonsági helyzet (rendőrség, polgárőrség) – nyilvános internetezési lehetőség (Teleház, könyvtár) – sok eladó terület, kedvező ingatlanárak – építési alapanyagokat helyben, kedvező áron lehet beszerezni – meglehetősen sok civil szervezet, amelyek lefedik a városi élet teljes területét – három egyház

Kiépült oktatási infrastruktúra: – kiépült oktatási infrastruktúra (óvoda, általános iskolák, középiskola) – összevont szinten stabil óvodai létszám – óvoda és bölcsőde intézményi összevonása a hatékonyság fokozására – sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése – alapfokú művészetoktatás mikrotérségi szinten

mobilitásuk kicsi munkanélküliségi ráta emelkedése idénymunkák idején a többletfoglalkoztatás csak kismértékben érinti a települést – szünetelő felnőttképzés a kistérségben Üdülőhelyi arculat hiánya: – parti sétány hiánya – part megközelíthetőségének hiánya – almádiból bevezető útszakaszon az ipartelepek előnytelen látványa – kenesei szakaszon reklámtáblák, plakátok, rendezetlen magánkertek – helyenként szabálytalanul kialakult utcahálózat, szűk utcák – nemkívánatos beépítések a Gyártelepen – több helyen (pl. beépítetlen területeken, ipari területek környezetében, vasúti töltés mentén) gondozatlan részek – parkterület minőségileg sokhelyütt kívánnivalót hagy maga után – kevés a virágos felület Lakossági szolgáltatások problémái: – intézmények tárgyi feltételei hiányosak, nem szabványos épületek (pl. tűzoltóság épülete) – nyári szezonban emelkedő bűncselekményszám – turisztikailag frekventált területen nincs pénzkiadó automata, pénzügyi szolgáltatások korlátozottak – nehezen értékesíthető ingatlanok – parcellázási lehetőségek hiánya – házak romló műszaki állapota – nagyobb bevásárlóközpont, speciális szaküzletek hiánya, kiskereskedelmi kínálat elégtelenségei – civil szervezetek összefogásának hiánya – akadálymentesítés hiánya a közintézményekben Oktatási intézmények fenntartásának nehézségei: – óvoda 3 telephelyének fenntartási problémái (két épület nem felel meg a követelményeknek) – tobruki óvoda csökkenő gyermekszáma – szabványos óvodaépület hiánya, épületek leromlott állapota – csökkenő gyermekszám az általános iskolákban = megszűnés ill. tagintézménnyé válás veszélye – jelentős fenntartási költségek a két – –

94

– –

–

–

–

Irinyi Iskola innovatív programjai sportiskolai program célzott támogatással, sportegyesületekkel kötött együttműködéssel Irinyi Iskola épülete viszonylag jó állapotú, bővítésre alkalmas, jó tárgyi felszereltség jellemzi (könyvtár, számítógépterem, tornaterem, természettudományi előadó, stb.) ingyenes úszásoktatás az óvodákban és az általános iskolákban középfokú oktatási intézmény megléte (javuló oktatási színvonal, magas hozzáadott érték, speciális szakok, stabil diákszám, kiváló tárgyi feltételek, új programok)

– –

iskola miatt korszerűsítés szükséges a középiskolában is szünetelő felnőttképzés

95

Komplex egészségügyi ellátás: – megfelelő minőségű alapellátás – mentőállomás a településen – magánpraxisok, civil szervezetek részvétele az ellátásban – járóbeteg szakellátás fejlett eszközparkkal, színvonalas ellátással, kistérségi szerepkörrel – foglalkozás-egészségügy bevételtermelő szerepe (forrás a nem fizetős ellátás finanszírozására is) Széles körű szociális ellátás: – kötelező és önként vállalt alap- és emelt szintű ellátások – szociális támogatások, segélyek nagy száma – kistérségi együttműködés megindulása bizonyos ellátásoknál – Támasz Kht. színvonalas ellátási formái, növekvő jelentősége (nem igényel önkormányzati hozzájárulást) – maximális kihasználtságú bölcsőde – privát cégek, civilek szerepvállalása a szociális ellátásban

Városi szerepvállalás a közművelődésben: – közművelődési rendelet megléte – több közművelődési intézmény szolgálja a lakosság szórakoztatását – jelentős könyvtári állomány – kistérségben egyedülálló színházterem (Művelődési Központban) – különleges érték a csillagvizsgáló – több művészeti csoport tevékenykedik

Jelentős sportmúlt, sportlétesítmények magas száma: – sporthagyományok, sportsikerek – élénk verseny-, tömeg- és diáksport – több (nagy múltú) sportegyesület – országos hírű, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas uszoda

Egészségügyi intézményrendszer fenntartási problémái: – járóbeteg szakellátás növekvő támogatási igénye a működtetéshez – szakrendelő épületének műszaki problémái (felújításra szorul, nem akadálymentesített) – szakellátás országos átlag alatti mutatói – kistérségi együttműködés nem valósult meg az egészségügyi ellátásban – korlátozott wellness-fitness kínálat Szociális intézményrendszer fenntartási problémái: – bölcsőde épülete felújításra szorul (műszaki állapot, akadálymentesítés, bővítési szükséglet) – alternatív szolgáltatások hiánya – szociális támogatást igénylők számának emelkedése miatt növekvő kiadások – adósságkezelő program hiánya – szociális segélyezési rendszer problémái – épületek felújításra szorulnak – szociális intézményrendszer jelentős költségei – kistérségi lehetőségek kihasználása nem valósult meg teljes mértékben Közművelődési intézmények működtetési, fenntartási problémái: – művelődési központ elavultsága (túl kicsi színpad, felújításra szoruló épület és technika, előnytelen megjelenés) – rendelkezésre álló büdzsé kevés, különösen a rendezvényekhez – jelentős önkormányzati támogatási igény – fedett szabadtéri színpad hiánya – vonzó, visszatérő rendezvények hiánya – csillagvizsgáló nem működik, leromlott állapotú – múzeum, kiállítás hiánya – kevés hely a civil szervezeteknek Sportlétesítmények korlátozott hasznosítása, fenntartási problémái: – uszoda szabadidős célú használata korlátozott, a létesítmény felújításra szorul, kiegészítő szolgáltatások száma csekély, fenntartási problémák – fedett sportpályák hiánya, leromlott infrastruktúra, fenntartási 96

–

gyönyörű panorámájú stadion nagyszámú szabadtéri sportpályával – olimpikonokat adó koronglövő pálya, sportlőtér (három olimpiai versenyszámban a legnagyobb) – vitorlás és szörf sport színvonalas létesítményei, horgászkikötők – egyéb vízi sportok, kerékpározási, kirándulási lehetőségek a környéken Néhány szórakozási lehetőség: – színvonalas téli-nyári bobpálya, kalandpark, kapcsolódó programok – két strandterület, északi part egyik legszebb természeti adottságokkal bíró strandja (Fövenyfürdő) – néhány városi rendezvény, egyesületek által szervezett programok – ifjúsági egyesület működése – játszóterek kielégítő számban állnak rendelkezésre, többségük EU-konform

Kiépült infrastruktúra: – mennyiségileg megfelelő belső úthálózat, zömében burkolt utak – szinte teljesen kiépült közműhálózat – villamos energia ellátás, közvilágítás 100%-os (utóbbi helyenként energiatakarékos izzókkal) – földgázellátás jó – közüzemi vízvezetékkel való ellátottság teljes, csatornázottság szinte teljes – szennyvíztisztító telep megléte – csapadékvíz-elvezetés megoldott – intézményes hulladékszállítás megoldott, szelektív hulladékgyűjtő szigetek működnek – kiépített távközlési, kábeltelevíziós rendszer Csökkenő környezetszennyezés: – ipari eredetű környezetszennyezés

problémák, turisztikai célú hasznosítás korlátai – fizetőképes vendégkör alacsony aránya – turisztikai szerepkör betöltésére a lőtér jelenleg nem alkalmas (fejlesztés, kármentesítés, kiegészítő szolgáltatáskör kialakítása szükséges) – téli sportolási lehetőségek hiánya – sportprogramok korlátozott száma Szórakozási lehetőségek alacsony száma: – strandok üzemeltetésének problémái, csökkenő vendégszám miatt finanszírozási nehézségek (leromlott infrastruktúra, kiegészítő szolgáltatáskör korlátozottsága, vendéglátó egységekkel kötött kedvezőtlen bérleti struktúra, működtetési problémák) – városi programok száma csekély, kis vonzerővel bírnak, turisztikai szerepük minimális – civil szervezetek által szervezett programoknál az önkormányzati támogatás hiánya – kiszolgáló infrastruktúra hiányosságai – kistérségi programkínálat összehangolása nem valósult meg – fiataloknak szóló programok, szórakozási lehetőségek korlátozottsága – tobruki játszótér felújításra szorul Infrastrukturális ellátottság problémái: – a szolgáltatások a gyártelepi városrész és a további településrészek között részben megosztottak – állami tulajdonú utak tisztításának költségei a várost terhelik – utak minősége nem megfelelő, felújításuk nem valósult meg – utak szélessége, gallyazása helyenként hiányos – áramfogyasztás mérséklésére további rekonstrukcióra van szükség – távhő igen magas ára jelentős problémát jelent a Gyártelepen – nyílt árkos csapadékvíz-elvezető rendszerek megléte – tűzivíz-hálózat fejlesztésre szorul – megosztott a város kábeltelevíziós hálózata Környezetszennyezés negatív hatásai: – jelentős nagyságú területek 97

csökkenése kármentesítés folyamatban van jelentős nagyságú zöldterületek, véderdők – iskolák környezeti oktatást folytatnak – tisztaság a közterületeken Turisztikai helyzet

kármentesítése szükséges kármentesítés során bűzhatás lép fel jelentős zajterhelés az ipari tevékenység, közlekedés által – közlekedés légszennyezése – csúszásveszélyes területek – csapadékvíz-elvezetés nyílt árkokban Turisztikai helyzet

– –

– –

Átfogó turisztikai helyzet – Balaton hazánk második legjelentősebb turisztikai vonzereje – Budapest, Székesfehérvár, és Veszprém közelsége miatt jelentős az egynapos, illetve hétvégi turizmus – önkormányzat értékesíthetőhasznosítható területei révén jelentős hatást gyakorolhat a település turisztikai kínálatának alakulására – Meglévő aktív turisztikai vállalkozások a településen, pl. bobpálya, kalandpálya, vitorláskikötők, kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátó egységek

Átfogó turisztikai helyzet – Balatonfűzfő alacsony szintű turisztikai kínálattal rendelkezik – alacsony a kereskedelmi szálláshelyek mennyisége és minősége – szezonális kereslet és kínálat, téli szolgáltatások alacsony szintje – korábban az ipari tevékenység erős járulékos szaghatása komolyan akadályozta a turizmus fejlődését, ennek megfelelően nem alakult ki a minőségi turistafogadás kultúrája – adóbevétel-kiesés miatt az önkormányzat turizmusirányítási potenciáljának csökkenése

Turisztikai kereslet – a Balatonnál a belföldi vendégforgalmi adatok jelentős növekedést mutattak az elmúlt években

Turisztikai kereslet – a Balatonnál a külföldi vendégforgalmi adatok jelentősen visszaestek az elmúlt években – összességében a vendég- és vendégéjszaka szám csökkent a Balatonnál – Balatonfűzfő részesedése a Balaton vendégforgalmi adataiból minimális – Balatonfűzfőn kevés és többnyire alacsony minőségű szálláshely kapacitás – Balaton egészére jellemző a szezonális-idényjellegű keresletkínálat

Vízre épülő turizmus – Balatonfűzfő összefüggő, nagyrészt beépítetlen és turisztikailag hasznosítható Balaton-partja – élénk vitorlás-, horgász- és fürdő hagyományok az 1920-as évektől – elmúlt évtizedekben komoly szörfkultúra alakult ki – vitorlás sportoknak kedvező széljárás – üdülésre kiválóan alkalmas partmenti sekély víz – jégvitorlázási központ Balatonfűzfő, Balatonfüred és Agárd mellett

Vízre épülő turizmus – Balaton vízpartja jelenleg rendkívül nehézkesen hozzáférhető – a vízpart nem megfelelően integrált a település életébe – Fövenyfürdő leromlott állapota – meglévő horgászati infrastruktúrák zárt rendszert képeznek, azok a turisták számára nem vagy csak minimális szinten hozzáférhetők

98

– –

jó állapotú tobruki strand több vízi rendezvény

Sportközpont turisztikai szerepe – Fűzfő sportélete 80 éves múltra tekint vissza (Fűzfői Atlétikai Klub 1928 óta) – aktív sportélet: a város uszodája hivatalos olimpiai felkészítő hely, a sportpályák egyéb nemzetközi rendezvények helyszínei – uszoda, mint téli-nyári vonzerő – szomszédos bobpálya, mint illeszkedő családi-szabadidős-aktív kikapcsolódást lehetővé tevő télinyári szolgáltatás – szomszédos meglévő koronglövő pálya amatőr és profi sportolási funkciója – olimpikonokat ad

Sportközpont turisztikai szerepe – elavult sportolási infrastruktúra nem illeszkedik a mai keresleti igényekhez sem mennyiségi sem minőségi szempontból – Balaton Uszoda helyzetének folyamatos bizonytalansága – a jelenlegi önkormányzati tulajdoni és vagyonkezelési helyzet (uszoda kivételével) nem segíti elő a hatékony hasznosítást – koronglövő pálya a turisztikai fogadóképesség szempontjából jelenleg minimális kiépítettséggel rendelkezik

Kerékpározás – Balaton körül, így Fűzfőn is kiépült kerékpárút

Kerékpározás – kerékpáros háttérszolgáltatások kiépítetlensége: pl. szerviz, kerékpáros szállás

Kulturális adottságok – gazdag kulturális örökség: Avarkori sírok, Római kori fazekas telep és kemence maradványok, Romtemplom a XIII. századból – a korábbi ipari tevékenységből fennmaradt létesítmények egy része az ipari örökség részét képezik

Kulturális adottságok – a kulturális örökség nem vagy csak kismértékben hasznosított a turizmus szempontjából – közös történelem, közösségi múlt hiánya a településen – turisták által is „fogyasztható” kulturális programok alacsony szintje

Turisztikai marketing, arculati és imázselemek – a Balaton turisztikai régió önálló marketing szervezettel rendelkezik – Balatonfűzfő együttműködik a szomszédos települések Tourinform irodáival (Balatonalmádi, Balatonkenese) – Balatonfűzfőhöz társítható meglévő pozitív arculati elem a sport, melyre a jövőben építeni lehet

Turisztikai marketing, arculati és imázselemek – Balatonfűzfő minimális turisztikai marketing tevékenységet folytat, önálló Tourinform irodával nem rendelkezik – Balatonfűzfő összességében kedvezőtlen ipari-vegyipari imázzsalarculattal rendelkezik (szaghatás, környezetszennyezés)

LEHETŐSÉGEK Jogszabályi környezet kedvező változásai, szabályozás enyhülése Balaton, mint egységes, fenntartható területi rendszer fejlődése Székesfehérvár – Veszprém pólus, mint a logisztika, nano- és biotechnológia, műszaki informatika

VESZÉLYEK Jogszabályi környezet kedvezőtlen változása, további szigorítások Balaton integrált területfejlesztésének elmaradása Statisztikai és turisztikai régió szétválasztásának problémái

99

kiemelt területe Régió fejlődése: innovatív, belső adottságokra alapozó, versenyképességét növelő terület, amely magával húzza a város fejlődését is Rendelkezésre álló uniós források felhasználhatósága 2007-2013 között Kistérségi együttműködés javul Közúthálózat-fejlesztési program megvalósulása: – M8-as autóút megépítése – 71-es út elkerülő szakaszának megépítésével a belső forgalom tehermentesítése – 72-es út megerősítése Vasútvonal fejlesztése: villamosítás, új vasúti nyomvonal kialakítása (kapcsolat Tapolca – Balatonfüred felől Veszprém, illetve Székesfehérvár irányába), tervezett új megállóhely a városközponti területen Közforgalmi hajókikötő építése vállalkozások részvételével

Szentkirályszabadjai repülőtér hasznosítása, fejlesztése

Közútkezelő Kht. megvalósítja a kerékpárút továbbépítését Balatoni Nemzeti Park tartalékterületének kedvező hasznosítása (pl. a balatoni élővilág bemutatására látogatóközpont, tanösvények, stb.) Vállalkozások javuló helyzete miatt a helyi adóbevételek nőnek, adóhátralékuk csökken Jövedelemkülönbség mérséklésére irányuló elvonás megszűnik, esetleg pozitív irányba fordul Pozitív, fizetőképes érdeklődés az önkormányzat értékesítendő területei iránt (jó áron) Többcélú kistérségi társulás fejlődése, közös feladatok kiterjesztése az intézményrendszer fenntartási költségeit csökkenti Civil szervezetek közötti együttműködés hatékonysága javul

Régió fejlődése elmarad, ill. a nagyvárosok elszívó hatása túlzottan érvényesül

Forrásallokáció nehézségei, kevés forrás jut a régióra, bizonyos feladatcsoportokra Kistérségi együttműködés intenzitása nem növekszik Országos közútfejlesztési programok késlekedése, közlekedésszervezés esetleges változásai (pl. buszjáratok, vonatok számának csökkentése, esetlegesen bizonyos járatok megszűntetése) Beruházások megvalósításának elmaradása a MÁV forráshiányos helyzete miatt

Fűzfő adottságai, vonzereje nem teszi lehetővé menetrend szerinti hajók indítását (BAHART nem vesz részt a fejlesztésben) Szentkirályszabadjai repülőtér hasznosítása, fejlesztése elmarad, illetve az ott tervezett funkciók (pl. logisztika) versenyhelyzetet teremtenek a térségben Közútkezelő Kht. átalakulása miatt a kerékpárút továbbépítése késlekedik ill. elmarad Balatoni Nemzeti Park tartalékterületének hasznosítása nem valósul meg

Vállalkozások romló helyzete miatt a helyi adóbevételek tovább csökkennek, az adókinnlevőség nő Központi költségvetés által meghatározott általános finanszírozási feltételek tovább romlanak Területek értékesítése nem, vagy csak áron alul valósul meg, hasznosítási elképzelések nélkül Többcélú kistérségi társulásban a hatékonyságot biztosító közös feladatellátás nem valósul meg Civil szervezetek közötti együttműködés nem valósul meg, így közös fellépésre 100

Turisztikai információs rendszer működésének hatékonysága javul (pl. Tourinform iroda nyitása a nyári hónapokban, Öböl-tv szerepének növekedése, együttműködés fennmaradása az almádi és a kenesei tourinformok irodákkal) Támasz Kht. és a tűzoltóság működtetése a továbbiakban sem igényel többlet hozzájárulást; állami finanszírozás javul más intézmények esetében is

Iparfejlesztés megvalósul: – Nitrokémia Rt. új tevékenységi köre, privatizációja sikeres – Papírgyár fennmarad, képes lesz a megújulásra – nagyobb vállalatok stabil működése – kisvállalatok piaci ismeretei javulnak, versenyképességük nő – tőkebevonás – együttműködés megvalósul a helyi gazdasági szektorban, K+F szervezetekkel, oktatási intézményekkel

Ipari Park működtetése optimális keretek között zajlik: – önkormányzat érdemi ráhatása az iparterületre, Ipari Park működésére megvalósul – a közszolgáltatások összefogása létrejön a területen – Ipari Park fejlesztése megvalósul, így vonzereje nő (pl. inkubációs ház, innovációs központ) – partneri együttműködés az iparterület hasznosítására a szomszédos településekkel – ipari tevékenységek koncentrálása az ipari park területére (üdülőhelyi kép javul)

nincs módjuk Turisztikai információs rendszer működésének hatékonysága nem javul (pl. Tourinform iroda nyitására nincs mód, Öböl-tv szerepe csökken, almádi és kenesei tourinform irodák együttműködési hajlandósága romlik) Intézményrendszer fenntartási nehézségei tovább nőnek: állami finanszírozás csökken; TB-támogatás csökkenés; megszűnő normatíva a logopédiai ellátásra; állami restrikció súlyos fenntartási nehézségeket okoz a Támasz Kht-nak Iparfejlesztés elmaradása: – Nitrokémia, Papírgyár teljes bukása magával rántja a kisebb (beszállító) vállalkozásokat is – szennyezett területek miatt a tisztább ipar nem települ be – vállalkozások becsábítására nincs mód – szentkirályszabadjai repülőtér logisztikai funkciójának kialakítása versenyhelyzetet teremt – diverzifikáció nem valósul meg – ipari infrastruktúra leromlik – együttműködés nem jön létre a K+F szervezetekkel, kutatóbázisokkal – vállalkozások piaci ismeretei nem javulnak, versenyképességük csökken – vállalkozók továbbra sem használják ki az önkormányzat által nyújtott támogatási lehetőségeket – ipari infrastruktúra kapacitásainak lekötésére nincs mód, így a terhek nőnek, ami az iparterület vonzerejét csökkenti, erőmű összeomlik, stb. Ipari Park működtetése kedvezőtlen irányt vesz: – Önkormányzatnak továbbra sincs tulajdona az iparterületen, így a területhasznosításra közvetlen ráhatása csak építésügyi kérdésekben lehet – Ipari Park fejlesztése nem valósul meg, fennmarad a közszolgáltatások megosztottsága – más ipari, logisztikai területek előbb lépnek, így Fűzfő versenyhátrányba kerül – együttműködésre nincs mód a szomszédos településekkel – ipari tevékenységek koncentrálása az ipari park területére nem valósul 101

Foglalkoztatási helyzet javul: – munkahelyteremtő beruházások települnek be – munkaügyi központ foglalkoztatást elősegítő támogatásait egyre jobban képesek kihasználni a helyi vállalkozások – felnőttképzési, átképzési lehetőségek bővülnek – munkanélküliek száma csökken, ami a városi kiadásokat is csökkenti Infrastrukturális feltételek, szolgáltatások javulnak: – ingatlanok értéke növekszik (balatoni trend) – útfelújításnál a helyi jellegű finanszírozás sikeresen megvalósul – kiskereskedelmi ellátottság javul

Turisztikai környezet, idegenforgalmi pozíció javul – Balaton általános idegenforgalmi helyzete javul (vendégszám emelkedése, külföldi vendégkör visszatérése, fizetőképes vendégkör arányának növekedése) – elkerülő út (átadás 2007 nyara), illetve hosszabb távon az M8 megépítése – Szentkirályszabadjai repülőtér hasznosítása – 2007-2013 közötti időszakban megnyíló EU-s források bevonása a fejlesztésekhez – rekreációs és aktív szabadidős tevékenységek iránti kereslet növekedése – különleges, egyedi-speciális turisztikai termékek iránti érdeklődés növekedése – a konferencia-szeminárium helyszínek iránti kereslet folyamatosan növekszik – a településen működő tőkeerős és jelentős nagyságú vállalkozások tevékenységeik diverzifikálása illetve a turizmus irányába történő elmozdulása révén jelentős hatást gyakorolhatnak a turizmusra – tőkeerős beruházások valósulnak meg az attrakciófejlesztésben, kiszolgáló infrastruktúra

meg Foglalkoztatási helyzet tovább romlik: – tőkeerős beruházások elmaradnak, munkahelyeket létesítő cégek nem települnek be – munkaügyi központ foglalkoztatást elősegítő támogatásai csökkennek – felnőttképzési, átképzési lehetőségek továbbra sem állnak rendelkezésre – munkanélküliek száma nő, ami fokozódó terhet jelent a városnak is

Infrastrukturális feltételek, szolgáltatások romlanak: – építkezési kedv tovább csökken, ingatlanok eladása továbbra is nehéz (piaci értékük rohamos csökkenése folytatódik a Balatonnal együtt) – házak minőségi állapota a lakosság pénzhiánya miatt tovább romlik – kiskereskedelmi szolgáltatások elégtelensége miatt a lakosság továbbra is eljár bevásárolni Turisztikai környezet, idegenforgalmi pozíció romlik – Balaton idegenforgalmi helyzetének nehézségei fennmaradnak – egyre kiszámíthatatlanabb időjárás kockázatot jelent a nyári fürdőzésnek – dinamikusabban fejlődő térségek elszívó hatása – Balaton partra épülő turisztikai projektek máshol előbb indulnak el – magasabb szintű döntési kompetenciába tartozó kérdések körüli bizonytalanság, pl. vasút építés – imázsjavulás nem következik be, így a turisták továbbra is elmaradnak – tőkeerős beruházások nem valósulnak meg, a kiszolgáló infrastruktúra továbbra is alacsony színvonalú – szálláshelyek hiányában az ifabevétel nem nő, a vendégeket nem tudják elhelyezni – új vállalkozások elmaradnak, meglévők tönkremennek, így az önkormányzat bevételei nem nőnek – Balaton Uszoda, vitorláskikötő, sportlőtér megszűntetése a kínálat attraktivitását nagymértékben csökkenti

102

–

–

–

létrehozásában imázsjavulás következik be a településen, így a turisták száma növekszik szálláshelyek kialakítása következtében az ifa-bevételek nőnek nem városi sportlétesítményeket a tulajdonos nem adja el, működésük fennmarad, fejlesztésekre van mód

103