4 Fuvarozás, szállítmányozás

Munkavédelem és munkabiztonság CD 8/4 Fuvarozás, szállítmányozás

8/4

Fuvarozás, szállítmányozás

8/4.1 Bénulásos munkabaleset külföldi telephelyen Elsőfokú eljárás A jogeset szerint a munkavállaló kamionsofőrként dolgozott a munkáltatónál, a megállapított tényállás alapján a baleset idején egy franciaországi telephelyen tartózkodott. A baleset előtt több napja tartózkodott a telephelyen, ahol azért várakozott, hogy a járművet megjavítsák. A baleset reggelén ruhát mosott és teregetett a kocsiszekrényen keresztben kifeszített ruhaszárító kötélre, mivel a magával hozott tiszta ruhanemű elfogyott. Lehajlás és felegyenesedés közben leesett a kocsiszekrényről és csak arra emlékszik, hogy a gépjármű mellett fekszik és nyaktól lefelé nem tudja mozgatni végtagjait. A munkavédelmi hatóság a sérült bejelentése alapján vizsgálatot folytatott le, és a munkavállaló balesetét munkabalesetnek minősítette. A munkavédelmi hatóság álláspontja szerint a sérültet a munkáltató szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatta. A külföldi telephelyen történt balesete munkavégzéssel összefüggésbe hozható, hiszen a munkavégzéshez szükséges volt az adott tevékenység végzése, továbbá a munkavégzéssel összefüggésbe hozható a tisztálkodás, ill. az útközben használt ruha mosása is.

2014. márciusi állapot

8/4 – 1

8/4 – 2


Ezzel összefüggésben a munkavédelmi törvény (Mvt.) úgy rendelkezik, hogy ha a magyarországi székhelyű munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalóját külföldi kiküldetés (külszolgálat) során éri munkabaleset, a munkáltató köteles az Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993 MüM. Rendelet szerinti bejelentési és nyilvántartási kötelezettségét teljesíteni. Másodfokú eljárás A munkáltató nem értett egyet a munkavédelmi határozatban foglaltakkal, ezért a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be, melyben a következőket adta elő. A munkáltató azzal érvelt, hogy a sérült Budapestre szállítása után a 2008. augusztus 26-án az Országos Rehabilitációs Intézetben felvett nyilatkozatában említette először, hogy a saját ruházatát mosta 2008. június 8-án vasárnap szabadidejében. Nyilatkozattétele során nem tájékoztatta a munkáltatót az alkoholos befolyásoltságáról. Több órával a baleset bekövetkezése után a vizsgálatkor 3 g/l alkoholszint került megállapításra. A kamion felnyitásakor jelentős mennyiségű alkoholt és üres üveget találtak. Előadta továbbá, hogy a telephelyen igényes szociális helyiségek és fürdő áll a sofőrök rendelkezésére, így értelmetlennek tűnik a gépkocsivezető által elmondott veszélyes megoldás alkalmazása a kényelmes lehetőség helyett. A járművezető elmondásának ellentmond, hogy a baleset időpontjában a helyszínen nem találtak a ruhaszárítási tevékenységre utaló jeleket, se kötelet, se ruhadarabokat.



A II. fokú hatóság megalapozatlannak találta a fellebbezést, és helyben hagyta az I. fokú hatóság döntését. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy: A sérült munkavállalót a munkáltató szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatta. Külföldi telephelyen történt balesete munkavégzéssel összefüggésbe hozható, mivel a munkavégzéshez szükséges volt az adott tevékenység végzése, úgymint a tisztálkodás, illetve az útközben használt ruha mosása is. A fellebbező gyakorlatilag nem cáfolta a baleset bekövetkezését. Az, hogy a balesetet szenvedett munkavállaló alkoholos befolyásolás alatt állt, nem befolyásolja a baleset munkavédelmi törvény szerinti minősítését. „Az Mvt. 87. § 3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.” Az alkoholos befolyásoltság a baleset üzemiségének megállapítására lehet befolyással. Nem bír jelentőséggel, illetve nem befolyásolja a baleset minősítését – figyelemmel az Mvt. 87. § 3. pontjában foglaltakra –, hogy a telephelyen milyen komfortfokozatú szociális blokk állt a gépkocsivezetők rendelkezésére. A balesetet szenvedett munkavállaló a 2008. március 3-i


8/4 – 3

8/4 – 4


meghallgatása során elmondta, hogy volt tudomása arról, hogy a telephelyen tisztálkodásra való lehetőség (mosdó, WC, zuhanyzó) rendelkezésre állt. Bírósági eljárás A munkáltató nem értett egyet a II. fokú határozatban foglaltakkal, ezért keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz, amelyben kifogásolta, hogy a hatóság nem tisztázta azt a tényt, hogy a baleset bekövetkezéskor a sérült munkavállaló milyen mértékű alkoholos befolyásoltság alatt állt. Nem vizsgálta azt sem, hogy egy kamionsofőr szállására is szolgáló gépjármű a munkaszüneti pihenőnapon valóban munkahelynek minősül-e, különösen abban az időpontban, amikor alkoholos befolyásoltság alatt szabadidős tevékenységet végez. Álláspontja szerint a munkavállaló balesete nem a munkavégzésével volt összefüggésben, mert a baleset időpontjában (munkaszüneti napon) munkát, illetve tisztálkodási tevékenységet nem végzett, illetve a teregetés nem minősül tisztálkodási tevékenységnek. A munkavédelmi hatóság álláspontja ezzel szemben az volt, hogy a munkajogviszonyban a munkavállaló egyik legfontosabb kötelezettsége a rendelkezésre állási kötelezettség. A külföldön fuvart végző munkavállaló esetében, amikor a munkahelyen gépjármű javítására vár, és ennek befejezését követően utasítás alapján fuvart kell végeznie, nem beszélhetünk munkaszüneti napokról. Váltóruházat tisztítása a munkáltató álláspontjával ellentétben tisztálkodásnak minősül, és mint ilyen, munkavégzéssel összefüggő tevékenység, főleg amikor a munkahelyen végzik.



Az esetleges munkavállalói alkoholos befolyásoltság a baleset munkabaleseti jellegének megállapíthatóságát nem érinti. Ugyanígy az sem, ha a munkavállaló egyes munkavédelmi kötelezettségeinek nem tesz eleget. A bíróság álláspontja szerint a kereset nem megalapozott az alábbiak szerint: Az Mvt. szerint „Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.” A munkáltató hivatkozott arra, hogy a perbeli baleset bekövetkezésének időpontjában a munkavállalónak már nem is kellett volna Franciaországban tartózkodnia, mivel a gépjármű javítása elhúzódott, így a baleset bekövetkezését megelőző egy vagy másfél héttel őt a munkáltató hazarendelte, amely utasításnak azonban a munkavállaló nem tett eleget. Ezt az előadást a munkáltató ügyvezetője, egyben munkáltatói jogkör gyakorlója tanúvallomásában megerősítette. A bíróság egyrészt nem tartotta életszerűnek a munkáltató ezen előadását. Nem vitás ugyanis, hogy a munkavállaló próbaidejét töltötte a munkáltatónál, így nem életszerű, hogy próbaidő alatt a munkáltató utasításának a munkavállaló ne tett volna eleget. Azonban ha elfogadjuk azt, hogy a munkáltató valóban utasította a munkavállalót arra, hogy Magyarországra térjen haza, azonban a munkavállaló az utasításnak nem tett eleget, megállapítható, hogy a munkáltató ebbe a helyzetbe maga is belenyugodott. Az sem vitás, hogy a munkavállaló tartózkodási helye egy olyan franciaországi telephely volt, ahová csak engedéllyel lehetett bemenni. Vagyis a munkáltatónak lehetősége lett volna a belépéstől a munkavállalót letil-


8/4 – 5

8/4 – 6


tania. Munkáltatói hivatkozás szerint ez azért nem történt meg, mert egy akkor induló cég jó hírnevén ez sokat rontott volna a külföldi partner szemében. A bíróság álláspontja szerint ez hivatkozási alap nem lehet, hiszen a munkajogviszony alá-fölérendeltségen alapuló jogviszony, ahol a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint köteles eljárni. Azzal, hogy a munkáltató ebben a körben nem tett meg minden lehetséges és szükséges lépést, maga is beleegyezett abba, hogy a munkavállaló a továbbiakban is a franciaországi telephelyen tartózkodjon. A felek által sem vitatottan a külföldön tartózkodás, tehát kiküldetés időtartama 4 hét, amelyet 2 hét Magyarországon való tartózkodás követett. Megállapítható, hogy a munkavállaló 2008. május 14-én este érkezett meg a vontatóval a franciaországi telephelyre. Tehát amikor június 8-án a balesete bekövetkezett, a 4 hetes kiküldetési időszak tartama alatt volt. Így ez mindenképpen a munkaviszonnyal és munkavégzéssel összefüggő külföldön tartózkodásnak tekinthető. A munkáltató ezzel szemben álló, másik előadása pedig az volt, hogy a balesetet követő napon tehát hétfőn, vagyis június 9-én már fuvarba kellett volna indulnia a sofőrnek. Ezt tartalmazza az ügyvezető közigazgatási eljárásban felvett nyilatkozata, mely szerint a sofőrnek a baleset napján, tehát vasárnap menetkész állapotban kellett lennie. Ezzel egybehangzóan nyilatkozott a bírósági tanúvallomása során, amikor is előadta, ahhoz, hogy a sofőr hétfőn reggel meg tudja kezdeni a fuvarfeladatot, vasárnap már ott kell lennie a telephelyen. A bíróság álláspontja szerint semmilyen adat nem támasztja alá a munkáltató hivatkozását, miszerint a baleset napja, vagyis a vasárnapi nap munkaszüneti nap lett volna. Ahhoz ugyanis, hogy a járművezető másnap reggel a fuvarfeladatát meg tudja kezdeni, neki az azt megelőző vasárnapon már rendelkezésre kellett állnia



a munkáltató számára. A munkajogviszony egyik legfontosabb eleme a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége, s munkáltatói előadás szerint is a baleset napján a munkavállalónak rendelkezésre kellett állnia ahhoz, hogy másnapi fuvarfeladatát el tudja kezdeni. Ebből pedig az volt megállapítható, hogy a baleset a szervezett munkavégzés, kiküldetés időtartama alatt következett be, ezért jogszerűen kötelezte a munkavédelmi hatóság a munkáltatót a baleset munkabalesetként történő nyilvántartásba vételére és az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítésére. Teljesen irreleváns azon munkáltatói fejtegetés, hogy a munkavállaló alkoholos befolyásoltság alatt állt és ezt az eljáró hatóság nem vizsgálta. Ugyanis maga az Mvt. 87. § (3) bekezdése is akként határozza meg a munkabaleset fogalmát, hogy az a baleset tekinthető ilyennek, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül pl. a munkavállaló közrehatásának mértékétől. Még ha a munkavállaló esetleges alkoholos befolyásoltságával közre is hatott a baleset bekövetkezésében, ez a baleset munkabaleseti jellegét nem érinti.


8/4 – 7

8/4 – 8



4 Fuvarozás, szállítmányozás

Recommend Documents