4. Felsőzsolca Város fejlesztési koncepciója... 4

Felsőzsolca Város

Integrált Településfejlesztési Stratégia

2013. II.kötet – Jövőkép, Célok, Beavatkozások

1

Tartalom 4. Felsőzsolca Város fejlesztési koncepciója............................................................................................ 4

JÖVŐKÉP .............................................................................................................................. 4 4.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan ......................................................................................................................... 23 4.2. Felsőzsolca Város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan ...................................... 24 4.3. A településfejlesztési elvek rögzítése ............................................................................ 26 5. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................................. 31

5.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása ................................................................. 31 5.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása ............................... 33 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre .......................................................... 33 6. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ............................................................................. 35

6.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával ............................... 35 6.1.1 „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) ...... 37 6.1.2 Igazgatási központ ................................................................................................................ 41 6.1.3. Sajó parti szabadidőközpont ............................................................................................... 43 6.1.4. Leromlott városrészek, szegregátumok .............................................................................. 45 6.1.5 Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek ................................................................ 47

6.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ................................................................................... 49 6.2.1 „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) ...... 49 6.2.2. Igazgatási központ ............................................................................................................... 50 6.2.3 Sajó parti szabadidőközpont ................................................................................................ 51 6.2.4 Leromlott városrészek, szegregátumok ............................................................................... 52 6.2.5 Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek ................................................................ 53

6.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve ............................ 54 6.3.1 „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) ...... 54 6.3.2 Igazgatási központ ................................................................................................................ 83 6.3.3 Sajó parti szabadidőközpont .............................................................................................. 102 6.3.4 Leromlott városrészek, szegregátumok ............................................................................. 115 6.3.5 Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek .............................................................. 132

6.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz........................................................ 163 7. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ..................................................................................................... 167

7.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) 168 7.2.1 Szegregátumok Felsőzsolca területén ................................................................................ 168

7.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ....................................................................................................................... 175 7.3.1 Lakhatási integrációt biztosító eszközök ............................................................................ 175

2

7.3.2 Mobilizációs program ......................................................................................................... 178 7.3.3. Oktatási integráció biztosítása .......................................................................................... 179 7.3.4. Foglalkoztatás .................................................................................................................... 180 7.3.5 Szociális ellátás ................................................................................................................... 181 7.3.6 Infrastrukturális, környezetvédelmi célú fejlesztések ........................................................ 182

7.4. Külső összefüggések ................................................................................................... 183 7.5. Belső összefüggések .................................................................................................... 191 7.5.1 A stratégia főbb belső összefüggései ................................................................................. 191 8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ..................................................... 198

8.1 Fizikai kockázatok........................................................................................................ 198 8.2 Pénzügyi kockázatok: ................................................................................................... 200 8.3 Szervezeti kockázatok: ................................................................................................. 201 8.4 Kockázatkezelési stratégia ........................................................................................... 203 9. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ..................................................................... 205

9.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek .................................................................................................................... 205 9.1.1 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ............ 205

9.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása .................................................................................................................... 209 9.2.1 A megvalósítás szervezeti követelményrendszere – városfejlesztési társaság .................. 209 9.2.2 Az alkalmazásra ajánlott szakértők .................................................................................... 209 9.2.3 A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje .............................................. 210 9.2.6 A városfejlesztő társaságnak a következő kompetenciákkal kell rendelkeznie: ................ 212 9.2.7 A városfejlesztő társaság által ellátandó feladatok: ........................................................... 213

9.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok .................... 215 9.3.1 Településközi koordináció mechanizmusai ........................................................................ 215 9.3.2 Településközi együttműködések ........................................................................................ 217 9.3.3 Fejlesztési igények .............................................................................................................. 218

9.4 Ingatlangazdálkodási koncepció .................................................................................. 219 9.4.1 Az önkormányzati ingatlangazdálkodás céljai: ................................................................... 220 9.4.2 Az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosításának, fejlesztésének módja: ..................... 220 9.4.3 Felsőzsolca Város Ingatlanvagyona .................................................................................... 221

9.5 Partnerség ..................................................................................................................... 222 9.6. Monitoring rendszer kialakítása .................................................................................. 226 10. FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................................. 241

3

4. Felsőzsolca Város fejlesztési koncepciója JÖVŐKÉP Felsőzsolca a következő 20 évben fejlett, funkciókban gazdag, jó életminőséget biztosító, gyarapodó, vonzó várossá kíván válni.

A város fejleszteni kívánja lakosságmegtartó és lakosságvonzó képességét a hosszú távú, fenntartható fejlődés érdekében. Ezen belül kiemelt célunk egy olyan várossá való fejlődés, mely a jó értékrenddel rendelkező, önmagáért és a közösségért felelősséget vállaló, magasan képzett, magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, a közösség életében szerepet vállaló lakosság megtartását és számának növelését képes elérni. Olyan környezetet kívánunk elérni a jövőben, melyben a lakosság átlagos jövedelme és megtakarításai nőnek. A közösségben erős az összetartás, a „felsőzsolcai” öntudat, a város iránti lojalitás, és a felsőzsolcaiak büszkék a városukra. Akik elhagyják a városunkat, távollétükben is kötődnek hozzá, szívesen tesznek érte, és amikor eljön az ideje, szívesen térnek ide vissza. A jövőképünkben a közösség felelősséget vállal a környezetének alakulásáért, a közösség tagjai fogékonyak egymás problémáira, nyitottak a segítségre a nehéz helyzetűeket és az idősebbeket illetően. A jövő Felsőzsolcáján növekvő lakosságszámot látunk, mely egyrészt a fiatalok gyermekvállalási kedvének növekedéséből következik. A fiatalok szívesen alapítanak családot, mert biztosítottnak látják gyermekeik jövőjét, melyet magas színvonalú bölcsődei, óvodai és iskolai szolgáltatások támogatnak, és melyekben a gyermekek a képességeiknek, tehetségüknek, személyiségüknek, adottságainak megfelelő nevelést kapnak. Intézményeinkben a gyermeket befogadó és elfogadó környezet várja, hogy sikeres, boldog felnőtté váljanak. Emellett nyitottan, befogadóan várjuk a településért tenni kívánó betelepülőket, akik új szemléletet, friss gondolatokat hoznak a város közösségébe.

Városunk a jövőben egy kellemes, funkciógazdag, erős szabadidő profillal rendelkező kertváros kíván lenni, mely egy emberi léptékű, nyugodt, kertvárosi funkciót tölt be Miskolc mellett, és amely a lakosai eltérő igényeinek, szükségleteinek is képes megfelelni. Városunk urbanizált jellege erősödik, kialakul a határozott városközpont széles funkciógazdag szolgáltatási kínálatával, de a lakóövezet kertvárosi jellege, zöldfelületei megmaradnak, fejlődnek, és természetközeli, 4

egészséges környezetet biztosítanak az ott lakók számára. A jövőben városunk környezete tiszta, rendezett, az épített környezete jó állapotú, a környezeti fenntarthatóság feltételeinek megfelel, a városkép esztétikus, vonzó. Felsőzsolca közszolgáltatásai fejlettek, a lakosság igényeinek megfelelnek, igazgatása hatékonyan menedzseli a város üzemeltetését és valósítja meg beruházásait. Az ipari, gazdasági tevékenységek munkát adnak a település és a környező települések lakosságának, a funkcióterülete elkülönül a lakóövezetétől, épített környezete közművekkel ellátott, rendezett, környezetbarát, a kapcsolódó szolgáltatások igény szerint elérhetőek, és ez a befektetők számára attraktív.

Jövőképünkben

a

városunk

fenntartható

módon

fejlődik,

gazdasági

növekedését

a

kiegyensúlyozottság és a több lábon állás jellemzi, a természeti környezet megóvása érdekében jelentős beruházásokat végez. A modern technológiák fejlesztése és alkalmazása amellett, hogy inspirálja a lakosságot a folyamatos tanulásra, és fejleszti innovációs képességét, biztosítja a versenyképességet és a hatékonyságot a közszolgáltatásokban és a gazdasági tevékenységekben egyaránt. A gazdasági fejlődésünk nem károsítja a környezetünket, az erőforrások felhasználásakor gondoskodunk annak újratermeléséről is. Településünk a jövőben az élelmiszer ellátás szempontjából nagyobb mértékben önellátó, a helyi termékek jelentős értéket képviselnek a lakosság számára, polgáraink megbecsülik a szomszédaik munkáját, büszkék teljesítményükre. A jövőbeli településünk úthálózata fejlett, a környező településekkel közlekedési kapcsolatai kiválóak, a környezetet a közlekedés nem terheli. Városunk környezete ellenáll a természeti katasztrófák terhelésének, védettek vagyunk a szélsőséges időjárási jelenségek következményeitől. Felsőzsolca egyértelműen a térség második legjelentősebb településévé válik a megyeszékhely mögött. Kapcsolata a környező településekkel harmonikus. Felsőzsolca képes érdekeit hatékonyan képviselni céljaink elérése érdekében, de nyitott más települések véleményére. A szomszédainkkal egymás céljait elfogadjuk, és közösen teszünk, együttműködünk közös céljaink megvalósításáért.

Célunk, hogy a lakosságunk egészségi állapota fejlődjön, és lelki egyensúlyát a közösségi élet, valamint a rekreációs lehetőségek széles tárháza biztosítsa. Ennek érdekében önálló rekreációs övezet kis kialakításra kerül. Azt kívánjuk elérni, hogy az egészségük megtartásával lakosaink 5

hosszú, aktív életkort éljenek meg. A fiatalok sokat mozogjanak, játszanak és idősebb korukban is maradjon meg az a fizikai aktivitásuk, ami az egészség megőrzése szempontjából nélkülözhetetlen. A lelki, szellemi feltöltődést vallási és kulturális közösségeink biztosítják a lakosság számára, mely erőforrásként szolgál a mindennapi feladatok megoldásában. A mindenki számára elérhető egészségügyi alapellátásban a betegségek korai felismerésével a nagyobb bajokat kívánjuk megelőzni. Jövőképünkben a betegek egyformán magas színvonalú ellátást kapnak az egészségügyi intézményeinkben, hogy hamar meggyógyuljanak. Városunk közössége segíti a tagjai boldogulását és reméli boldogságát.

A társadalmi jólét és a gazdaságfejlesztés összefüggése

Felsőzsolca hosszú távú fejlődésének elsődleges célja a társadalom általános jólétének, életminőségének fejlesztése. Több tanulmány foglalkozik a társadalmai jólét fogalmával és annak meghatározásával, jelen dokumentum elkészítésekor elsősorban Kopp Mária és Martos Tamás: A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminőség című dolgozatának megállapításait vettük alapul. Eszerint a jólét legfontosabb tényezői az egészségi állapot, a lelki egészség állapota, a jövőirányultság és a társas jólét. A maslow-i szükséglethierarchia alapján képzett alapszükségletekből levezethető tényezők közül pedig a szélesen értelmezett biztonság megteremtése válik szükségessé, mely vonatkozik a minőségi életfenntartás körülményeinek megteremtésére, a fizikai biztonság(érzet) megteremtésére, a jövőbe vetett bizalom érzésének megteremtésére és a társas kapcsolatokban megnyilvánuló (közösségi) biztonságérzet megteremtésére, mely a fentebb említett tényezők pozitív teljesülését segítik elő. A gazdasági fejlődés és a társadalmi jólét összefüggésében a fentebb említett tanulmány megállapítja, hogy az egyéni és társadalmi jólét növekedése inkább feltétele a gazdasági fejlődésnek, mint következménye. „Fukuyama (1997) szerint a gazdasági fejlődés szorosan összefügg a társadalmi tőkének is nevezhető bizalommal, amely megalapozza nemcsak a gazdasági társulások hatékonyságát, hanem a minőségi életet is. George Akerlof, a Berkeley egyetem Nobel-díjas (2001) közgazdaságtan professzora újonnan megjelent könyvében „Animal Spirits: How Human Psychology Drives the Economy, and Why It Matters for Global Capitalism” (2009) amelyet a Yale egyetem professzorával, Robert Schillerrel közösen írt azt bizonyítja, hogy a közgazdasági folyamatok megértéséhez alapvető a társadalomban zajló pszichés folyamatok megértése. Például az optimizmus6

pesszimizmus érzetének társadalmi hullámzása meghatározza a gazdasági fejlődés mutatóit, ennek hátterében azonban a legfontosabb tényező ismét a bizalom, az un. társadalmitőke megléte vagy hiánya. Pszichológiai szempontból kiemelten fontosnak tartják a foglalkoztatottság ill. a munkanélküliség szintjét, ez a mutató a társadalom lelkiállapotának egyik legfontosabb befolyásoló tényezője- a teljes foglalkoztatottság elérését alapvető célnak tekintik mind a gazdasági fejődés, mind a társadalom jólléte, életminősége szempontjából. A közgazdaságtan legújabb elméletei, mint a később részletesen elemzett, Daniel Kahneman Nobel díjas által végzett boldogság kutatás rámutat arra, hogy bár szoros összefüggés van egy-egy ország gazdasági növekedése és életminősége között, az életminőség mutató, az un. jóllét, wellbeing az elsődlegesek, és a gazdasági fejlődés ennek következménye. Ezért van szükség arra, hogy a gazdasági fejlődés mutatóinak változásait vizsgáljuk az életminőség tükrében és nem fordítva.” Kopp Mária és Martos Tamás: A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminőség, Készült a Jövő Nemzedékek Állampolgári Biztosának megbízásából, 2011. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése a Felsőzsolca lakossága számára nem csak azért fontos, mert a dokumentum lehetővé teszi a források hatékonyabb bevonását a fejlesztési célok elérése érdekében, hanem azért is, mert egy olyan pozitív jövőképet biztosít a lakosság számára, mely eléréséért érdemes az erőforrásait mozgósítani. Habár sarkosítva a fenti megállapítást: a jólét nem eredménye a gazdasági fejlődésnek, viszont a jólét pozitív víziójának megteremtése okán a magas munkanélküliséggel sújtott településünkön az egyik legfontosabb feladat a gazdaságfejlesztés céljainak meghatározása bemutatása. A felsőzsolcai gazdaságfejlesztés legfontosabb feladata a munkahelyteremtés, ezen belül a magasabb

hozzáadott értékű

munkalehetőségek

arányának

növelése.

Az

eredményes

gazdaságfejlesztés legfontosabb sikertényezője ehhez kapcsolódva a város - szélesen értelmezett befektető-vonzó képessége. Értelmezésünkben a befektető-vonzás nem pusztán a gazdasági társaságok által a városunkba történő beruházásait tartalmazza, hanem a társadalmunk tagjainak (egyéni és csoport szinten: lakosság, gazdasági társaságok, közszféra, szervezetek stb.) összes, közgazdasági értelemben vett erőforrás befektetéseit, beleértve a tudást, munkaerőt, fizikai javakat, és természetesen pénzügyi javakat. A befektető-vonzási képesség fejlesztése egyrészt kiemelten fontos amiatt, hogy a városba olyan nagyfoglalkoztatók települjenek, melyek a lakosság szélesebb körének foglalkoztatását képesek hosszú távon biztosítani, másrészt amiatt is, hogy a gazdasági fejlődést az egyéni vagy csoportos kezdeményezések, az önfoglalkoztatás képessége, a kreativitás, az innovációs képesség támogatni tudja. Előbbi a szélesebb rétegek számára képes munkalehetőséget biztosítani, utóbbi a minőség javítása révén a magasabb hozzáadott érték megteremtésének lehet záloga.

7

A befektetéseiktől a társadalom tagjai azok megtérülését várják, a gazdasági társaságok a pénzügyi megtérülést, a lakosság a jobb életminőséget, végső soron a vízió teljesülését. A gazdaságfejlesztési szempontból értelmezett befektető-vonzó képességet elsősorban a város gazdasági és kapcsolódó környezetének fejlesztésével lehet növelni. Ezek közül a legfontosabb a világos jövőkép, de kiemelten fontos a magas színvonalú, megfelelő értékrenddel rendelkező, versenyképes tudással bíró munkaerő rendelkezésre állása, az ipari és szolgáltató infrastruktúrával rendelkező telephelyek fejlettségi szintje, a fejlett közlekedési kapcsolatok, a gazdasági tevékenységeket támogató innovációs képesség jelenléte, valamint ehhez kapcsolódóan azok ipari alkalmazási lehetőségeinek megteremtése, a fejlett beszállítói háttér, a vállalkozásbarát, -támogató önkormányzati intézményi és szabályozási környezet, a fejlesztéshez és a működéshez elérhető források, a fejlett közszolgáltatások és a befogadó társadalmi attitűd. A gazdaságfejlesztés fentebb leírt elemeinek csoportosítását az alábbi ábrán mutatjuk be:

Oktatás, képzés

Ipari és szolgáltató infrastruktúra

Gazdaságfejlesztési koordináció

K+F+I

Inkubációs képesség

1. ábra A gazdaságfejlesztés legfontosabb elemei

Felsőzsolca gazdaságfejlesztési koncepciója 5 pilléren nyugszik: Az oktatási rendszer fejlesztése A K+F+I rendszer fejlesztése 8

Az inkubációs képesség fejlesztése Az ipari és szolgáltató infrastruktúra fejlesztése, valamint A gazdaságfejlesztési koordinációs képesség fejlesztése.

Az oktatási rendszer fejlesztése Az oktatási rendszer fejlesztése vonatkozásában a legfontosabb cél a potenciális munkavállalók (és vállalkozók) tudásának versenyképessége, annak megteremtése, fejlesztése. Ez egyrészt vonatkozik az oktatási rendszerben szerezhető tudás, másrészt a nem iskolai képzési rendszerben szerezhető tudás, harmadrészt pedig a korábbi munkaviszonyban szerzett tapasztalatok versenyképességére. Az oktatási rendszerben szerezhető versenyképes tudás területén a felsőzsolcai önkormányzatnak korlátozott befolyásolási lehetőségei vannak. A városban megszerezhető legmagasabb iskolai végzettség az általános iskolai, a lakosság számára a közép- és felsőfokú végzettség megszerzése legközelebb Miskolcon lehetséges. Az általános iskolai végzettség megszerzése területén a város elsődleges érdeke a képzési-oktatási tananyag differenciálása a diákok tehetségének és érdeklődésének megfelelően, a kimaradás, lemorzsolódás arányának csökkentése és a diákok felkészítése, a tudás megalapozása a középiskolai tanulmányaikhoz a tehetségüknek és személyiségüknek kibontakoztatásával, illetve az egész életen át tartó tanulás készségeinek és igényének a kialakítása. Az előbbiek érdekében a városban az általános iskolai képzés keretein belül lehetőség van művészeti képzésre is, illetve kiemelten fontos a tehetségek korai felismerése, és gondozása. A leszakadók oktatása kapcsán pedig a legfontosabb elvárás a későbbi munkavállalási kompetenciák megszerzéséhez kapcsolódó iskolai végzettség megszerzése, illetve az, hogy legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzésével elháruljon a további fejlesztés akadálya. A megfelelő középiskola(típus) kiválasztását a tanulók számára az általános iskola, illetve az integrált szociális ellátórendszer pályaorientációval segíti. A pályaorientáció kiemelten fontos feladat, hiszen a diákok megfelelő középfokú iskolaválasztása már középtávon meghatározza az új munkaerő-piaci belépők szakmai orientációját, és ezzel összefüggésben a keresletet is orientálja. A középiskolai oktatás szakmai orientációja egyelőre erőteljesen kínálatközpontú, viszont Miskolc Megyei Jogú Önkormányzatának egyre határozottabb szándéka a szakképzési rendszer – és ezen belül a középiskolai szakképzés – nagyfoglalkoztatói igényeknek megfelelő átalakítása. Felsőzsolca feladata ebben az esetben az, hogy a település nagyfoglalkoztatói igényei a szakképzési rendszer átalakításakor megjelenjenek, és a végzett munkavállalók a képzést követően – a képzés időtartamától függően 0,5-9 év távlatban - a munkaerő-piacon kínálatként megjelenjenek. 9

Felsőzsolcai fiatalok számára - amennyiben a középiskolai végzettség megszerzését követően a felsőfokú végzettséget is meg kívánják szerezni – lehetőségük van Bursa Hungarica ösztöndíj megszerzésére. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer program célja a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása az esélyteremtés érdekében. A lakosság versenyképes tudásának fejlesztésére az oktatási rendszeren kívül is vannak eszközök. Az egyes, a munkavállaláshoz vagy önfoglalkoztatáshoz kötött ismeretek megszerzésére tanfolyamok, képzési programok érhetőek el, különböző oktatási intézmények, képzésekkel foglalkozó vállalkozások szervezésében. Ezek egy részét elsősorban a munkaügyi központok segítségével díjmentesen vagy kedvezményes áron lehet elérni. Az önkormányzat a jövőben nagyobb szerepet kíván vállalni a nem formális oktatási (vagy tájékoztatási) programok koordinációjában, illetve az ezt megalapozó tudásbázis kialakításában a környékbeli foglalkoztatók, civil szervezetek, kezdeményezések és egyéb támogatók segítségével. Ez utóbbi humán erőforrás fejlesztés érdekében célszerű a lakosság – főleg a munkaerő-piacon kínálatként megjelenő részének – kompetencia elemzése, és az ehhez szükséges formális vagy nem formális oktatási-képzési programok kínálatának biztosítása, valamint az ehhez szükséges források megteremtése.

A K+F+I rendszer fejlesztése A kutatási, fejlesztési és innovációs képesség fejlesztése a magasabb hozzáadott értékű és versenyképesebb ipari termelési és szolgáltató tevékenységek folytatásához szükségesek. A sikeres K+F+I tevékenység pedig Felsőzsolca hosszútávú gazdasági fejlődésének lehet garanciája. A fejlesztések jelentős része magas tudáspotenciált igényel, melynek teret az Ipari Parkban található inkubátorház adhat. A tudományos kutatási tevékenységek folytatásához a Miskolci Egyetem tudásbázisa biztosíthatja a megfelelő szakmai alapokat. A K+F+I tevékenységek túlnyomó része ennek megfelelően a Miskolci Egyetem magas szakmai színvonalú képzéséhez kapcsolódhat, a mechatronikához, az informatikához, a zöld iparágakhoz, a nanotechnológiához, illetve a járműiparhoz. Főleg az alkalmazott és technológiai területeken azon fejlesztések aránya is jelentős azonban, melyek megvalósítása nem feltétlenül igényel magas tudáspotenciált. Ezek a fejlesztések elsősorban a folyamatfejlesztésekre vagy termékjellemzők fejlesztésére irányulnak – főleg a felhasználói igények pontosabb megfogalmazásával – és ezekhez elsősorban információk, szakmai tapasztalat, nyitottság, kreativitás és bizonyos esetekben vállalkozói készségek szükségesek. 10

Felsőzsolca az inkubációs tevékenységek infrastruktúra fejlesztésén túl ez utóbbi területen is lát komoly potenciált. A feltörekvő iparágakban, ezen belül az új technológiák alkalmazásainak területein, főleg a nanotechnológia, informatika és zöld iparágakban sok olyan alkalmazási terület lehetséges még, melyekben az innovációs potenciál fejlesztése a város gazdasági versenyképességének fejlődéséhez is hozzájárulhat. Emiatt tervezzük olyan, nem formális oktatási és fejlesztési központ létrehozását, mely a fentebb említett területeken naprakész ismeretek közvetítésével és az érdekeltek műhelyszerű, hálózatos együttműködésének támogatásával az innovációs tevékenység irányába ösztönzi a résztvevőket. Ennek eredményeképp a technológiai fejlesztések gyorsabbá és igényközpontúvá válnak, a gyártási technológiák hatékonyabbak lesznek, emellett az önfoglalkoztatás és a vállalkozói kezdeményezési szándékok is erősödnek. Ebből mind a városban működő vállalkozások, mind Felsőzsolca hosszú távon csak profitálhat.

Az inkubációs képesség fejlesztése Az egyetemi és a vállalatok által finanszírozott alkalmazott és technológiai kutatások és fejlesztések ipari és szolgáltató szektort érintő alkalmazásai, az eredmények „kigördítése”, az un. spin-off tevékenységek legfontosabb támogató eszköze az inkubációs tevékenység. Az inkubátorok helyet adnak azoknak a kezdő vállalkozásoknak, melyek a technológia alkalmazására saját üzleteiket szándékozzák felépíteni. Az inkubátorházban a kezdő vállalkozások irodát bérelhetnek, rendelkezésükre áll az üzletvitelhez szükséges infrastruktúra, tárgyalót foglalhatnak üzleti találkozóik lebonyolítására és az inkubációs szolgáltatásokkal (pl.: tanácsadás az üzleti vagy technológiai/műszaki tervezésben, forrásbevonásban, üzletvitelben, piacra jutás fejlesztésében, marketingben stb.) csökkenthető a vállalkozások fizetésképtelenné válásának tapasztalatlanságból eredő kockázata. Az induló innovatív vállalkozások rövid távon elsősorban a magasan kvalifikált munkavállalóknak biztosítanak munkalehetőséget, de hosszabb távon az új, innovatív technológiák

alkalmazásának

elterjedésével

komolyabb

részt

vállalhatnak

a

munkahelyteremtésben. Az inkubációs tevékenység fejlesztése kiemelten fontos a város gazdaságfejlesztése szempontjából, az ipari park infrastruktúrájába integrálva pedig egyrészt költséghatékony kivitelezést tesz lehetővé a megvalósításban, másrészt a termelő, szolgáltató vállalkozások technológiai fejlesztési igényei könnyebben és gyorsabban jutnak el az innovációs tevékenységet folytató vállalkozásokhoz, illetve az ezzel foglalkozó szakemberekhez. A vállalkozói és önfoglalkoztató képesség fejlesztése

11

A fejlett beszállítói háttér megteremtésének egyik kiemelt eszköze a lakosság vállalkozói és önfoglalkoztató képességének fejlesztése, melynek részben az inkubátor ház adhat helyet, de célszerű bizonyos inkubációs funkciókat a város egyéb üzleti területein is kialakítani, a felsőzsolcai kkv szektor versenyképességének fokozása érdekében. A városban működő és a városba betelepülő vállalkozások logisztikai és kapcsolódó költségeinek versenyképes szinten tartása érdekében célszerű a beszállítói kört is a környező településekről kiválasztani. A miskolci agglomeráció munkavállalói hagyományosan erős ipari és szolgáltató kompetenciákkal rendelkeznek, viszont a rugalmas, a nagyfoglalkoztatói igényeknek megfelelő beszállítói rendszer megteremtéséhez olyan vállalkozási hálózat létrejöttét célszerű támogatni, amely a kapcsolódó iparágak alapanyagainak, félkész- és késztermékeinek, feldolgozásának vagy akár kapcsolódó szolgáltatásainak ellátására képesek, a beszerzői elvárásokhoz és innovációs igényeikhez igazodva magas színvonalon nyújtva azt. A beszállítói együttműködések kialakítása érdekében (a széles ipari termelési igényekhez való igazodással – megteremtve az egyes iparágak konjunkturális függése kapcsán felmerülő kockázatok mérséklésének lehetőségét), nem pusztán a Felsőzsolcán és az ipari parkban tevékenykedő foglalkoztatók beszállítói hálózatához való kapcsolódást érdemes támogatni, hanem csatlakozva a Miskolc és agglomerációja által tervezett Minősített Beszállítói Programokhoz, az agglomerációban tevékenykedő termelő és szolgáltató vállalkozások hálózatához is. A vállalkozói képességek fejlesztése tehát az érintett vállalatok hosszú távú beszerzési igényeinek felmérésével és az eredmények érintettekkel való megosztásával, illetve az ezekhez kapcsolódó kompetenciák és képességek kialakításának támogatásával támogatja a beszállítói pozíciók elérését az agglomeráció (nagy)vállalatainál.

Az ipari és szolgáltató infrastruktúra fejlesztése Felsőzsolca versenyképessége az ipari termelő és szolgáltató befektetések megszerzésében megfelelő. A település a 2010-es árvizet követően nagy területen megújult, városias jellege erősödött. Ipari parkja jól felszerelt, az igényelt infrastrukturális elemekkel ellátott. Az ipari parkban található inkubátor ház inkubációs tevékenysége hatékonyan képes feladatát ellátni. A közszolgáltatások működnek, a szükséges közművek és az ipari park belső úthálózatai kiépítésre kerültek. A logisztikai tevékenységekhez szükséges közlekedési kapcsolatok szintén kiépítésre kerültek, és kiváló állapotban vannak. A településen még jelentős mértékű a munkanélküliség, és az agglomerációban is magas a munkaerő-piaci kínálat. Az infrastruktúra állapota tehát jelenleg megfelelő, viszont a hosszútávú versenyképesség fenntartása érdekében további fejlesztések szükségesek. 12

Az ipari park fejlesztése kapcsán fontos cél a tevékenységi kör specializálása, együttműködésben a környező települések – elsősorban a miskolci – iparfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódóan. A specializálódáshoz kapcsolódóan új infrastrukturális elemek, elsősorban támogató szolgáltatási infrastruktúra kialakítása válik szükségessé. Ezek egy része nem is szükségszerűen az ipari parkban, sokkal inkább a Felsőzsolca városi területein kerülnek kiépítésre. Az ipari park kapacitásának és funkcióinak további bővítése a következő EU költségvetési ciklusban szükségessé válik, ahogyan a jelenlegi kapacitások kihasználtsága egyre inkább eléri a korlátait. Az inkubációs tevékenységgel kapcsolatban is további fejlesztések válnak szükségessé. Az ipari termelés specializálódása megkíván bizonyos szintű specializációt az inkubációs tevékenységek területén, ehhez kapcsolódóan az inkubációs tevékenység innovációs területei pedig a specializálódásnak megfelelően fizikailag is elkülönítésre kerül. Az így létrejövő alközpontok inspiratív és hatékony fejlesztési környezetet teremtenek, melyekben az információk a felek között szabadon áramolhatnak. Az inkubációs tevékenység szolgáltatásainak további fejlesztése is indokolt, melyek eredményei az ipari park termelő és szolgáltató vállalkozásai mellett az önkormányzat szándékai szerint a felsőzsolcai kkv szektor versenyképességét is fokozni képes. A fejlesztések eredményeképp egyrészt nem formális tájékoztatási és oktató központok jöhetnek létre az inkubátor házban és a település központban – némileg eltérő funkciókkal – a kkv szektor és a lakosság számára elérhető módon, másrészt kialakításra kerül egy versenyképesség fokozására irányuló tudásközpont, mely a vállalkozási folyamatok hatékonyságát képes növelni.

A gazdaságfejlesztési koordinációs képesség fejlesztése A gazdaságfejlesztés a város aktív befektetővonzó feladatai területén további fejlesztésre szorul. Ebben az önkormányzatnak kiemelten fontos feladatai vannak. Az önkormányzat az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása során a célok gazdaságfejlesztést érintő integrált feladatait is megvalósítja. Felsőzsolcán az integrált településfejlesztés talán legfontosabb eleme a gazdaságfejlesztés, de nem egyezik meg azzal. Viszont az ITS-ben megfogalmazott célok – melyek a település és vonzáskörzete jólétét kívánják megteremteni – nem érhetőek el a gazdasági fejlődés dinamizálása nélkül. Részben azért, mert a jólét egyes elemei a gazdaságfejlesztés közvetlen eredményeképp jönnek létre (munkahelyek teremtése, foglalkoztatás bővítés -> lakosság jövedelmi és tulajdoni viszonyainak fejlődése, azaz a 13

fogyasztás és a megtakarítás bővülésével), másrészt a gazdasági fejlődés más elemek forrásait, vagy igényeit teremtik meg közvetve (általános egészségi állapot fejlődése, oktatási színvonal emelkedése és lehetőségek bővülése, rekreációs lehetőségek bővülése, fejlett infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, élhetőbb környezet). Az ITS végrehajtásához szükséges önkormányzati

menedzsment

gazdaságfejlesztéshez

feladatok

kapcsolódó

céljainak

kiemelten

fontos

megvalósítása,

eleme

illetve

tehát

ennek

az

részeként

ITS a

gazdaságfejlesztési koordinációs képesség fejlesztése. A jól működő gazdaságfejlesztési koordináció a gazdaságfejlesztés önkormányzati feladatainak keretrendszereként is felfogható. Eszerint az önkormányzat feladata olyan gazdaságfejlesztési környezet kialakítása, megteremtése, mely biztosítja, hogy a gazdasági szereplők (vállalkozások, munkavállalók, közszolgáltatók stb.) a település gazdaságát attraktívnak lássák, abba szívesen fektessék be erőforrásaikat, és lehetővé tegye, hogy a szereplők a tevékenységeiket, feladataikat a céljaiknak megfelelően el tudják látni. A koordinációs tevékenység ennek megfelelően közvetlenül közvetíti a szereplők igényeit egymás irányába, illetve olyan környezetet alakít ki, melyben az igények megfogalmazása, közvetítése és beteljesítése lehetővé válik. A koordinációs tevékenység elvégzésére az önkormányzatnak saját szervezetet kell létrehoznia, amely a szolgáltatásai kialakításakor a gazdaságfejlesztési célok teljesítését tartja minden esetben szem előtt, és ehhez igazodva határozza meg a feladatait, és választja meg partnereit.

Jó bizalmi pozíciók kiépítésével az önkormányzati településfejlesztési koordinációnak széles eszközrendszere és erőforrásai állnak rendelkezésre (nem csak) a gazdaságfejlesztési célok megvalósítására. A gazdaságfejlesztési feladatok végrehajtásához szüksége erőforrások az alábbiak lehetnek: Az önkormányzat saját pénzügyi forrásai, fejlesztési hitelek Önkormányzati szabályozás, rendeletek, ajánlások, programok, kommunikáció – nem befektetési jellegű intézkedések Önkormányzati társaságok, szervezetek Központi költségvetési támogatások és együttműködések Egyéb állami intézményi támogatások és együttműködések Európai Uniós források Gazdasági társaságok hozzájárulásai 14

Gazdasági szervezetek, klaszterek hozzájárulásai Civil és egyéb szervezetek hozzájárulásai Lakosság hozzájárulásai Egyéb támogatók hozzájárulásai

Az önkormányzat saját pénzügyi forrásai, például önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételek, illetve a felvett fejlesztési hitelek elsősorban a további forrásokból – elsősorban EU forrásokból – történő fejlesztések önrészét teremtik meg. A fejlesztések elsősorban a környezet fejlesztésére (pl.: infrastruktúra) irányulnak, és csak részben kapcsolódnak közvetlen gazdaságfejlesztési célokhoz, mivel az önkormányzati feladatok az élet más területeit is érintik. Az önkormányzat elsődleges célja minden esetben a lakosság össztársadalmi jólétének fejlesztése, ennek megfelelően a gazdaságfejlesztésen túl olyan kiemelten fontos, de a gazdaságfejlesztésre csak közvetve ható fejlesztéseket is el kell végeznie az önkormányzatnak, mint a közbiztonság megteremtése, a katasztrófák megelőzése, az egészségi állapot megőrzése, a természeti környezet megóvása stb. Az integrált településfejlesztési stratégia legfontosabb jellemzője, a megvalósítás-orientált célrendszer integrált jellege, azaz az, hogy az egyes célok meghatározása során a rendszer szinergikus hatásai is felmérésre kerülnek. Az önkormányzati társaságok és szervezetek feladataik ellátása során - az integrált szemlélet szerint - a gazdaságfejlesztési szempontokat is szem előtt tarthatják, illetve ezekhez kapcsolódóan a működési eljárásaikat – a törvényes előirásokhoz illeszkedően – ennek megfelelően alakíthatják. Az integrált megközelítés során ugyanis az egyes nem gazdasági típusú jelenségek, problémák mögött a gazdasági okok is feltárásra kerülhetnek. Az problémakezelő, -megoldó eljárások megfelelő kidolgozásával, és ezzel párhuzamosan az érintett szervezetek közötti együttműködések kialakításával a gazdaságfejlesztési célok teljesítését is támogathatják. Például a gyermekvédelmi alapellátásba kerülő gyermekek egy része esetén a problémák mögött szociális okok húzódnak meg. A szakemberek által alkalmazható eszközrendszer és a problémák kezelésének hatékonyságát is fejlesztheti, ha az önkormányzattal együttműködő partnerek ebben az esetben nem pusztán a gyermek problémáinak kezelésében tudnak részt vállalni, hanem a szülők problémáinak kezelésében is. Így a szociális problémák kezelésében például nem pusztán a segélyezés vagy a közmunka programba való bevezetés lehet megoldás, hanem a szülők munkavállalói kompetencia fejlesztése, és ezzel párhuzamosan a gyermek délutáni foglalkoztatásának megteremtése. Ideális esetben a problémakezelési, megoldási folyamatok felülvizsgálatával és az együttműködések megkötésével a szervezetek a 15

problémamegoldás

rutinszerű

alkalmazásának

rendszerét

is

kialakítják,

illetve

annak

hatékonyságát mérik.

Az önkormányzat hatékony eszköze a nem befektetési jellegű intézkedések meghozatala, az önkormányzati szabályozásokon, rendeleteken keresztül. A gazdaságfejlesztési célokhoz kapcsolódó rendelkezés fontos eszköze a gazdaság szereplőinek szabályozásához, illetve enyhébb esetben orientálásához. A szabályozási tervek meghatározzák az egyes területekhez kapcsolódó funkciókat, feloldhatnak (vagy helytelenül alkalmazva kiélezhetnek) szereplők közötti konfliktusokat stb. A rendeletek segítségével szabályozni lehet a minimálisan elvárt szolgáltatási színvonalat kulcsfontosságú területeken, illetve orientációs céllal ajánlások kerülhetnek megfogalmazásra, melyek az önkormányzat értékelvárásait közvetítik. Előbbire lehet példa a kereskedelmi területekre vonatkozó minimálisan vagy maximálisan rendeletben előírt nyitvatartási idő, utóbbira az egészségmegőrzése, esélyegyenlőségre, családbarát munkahelyre vonatkozó önkormányzati ajánlások a foglalkoztatók részére (pl.: munkahelyi zuhanyzó kialakítása kerékpáron érkező alkalmazottak részére). A nem befejtetési jellegű intézkedések egyik legfontosabb eszköze az önkormányzati kommunikáció. Az önkormányzatnak a település jelenlegi és potenciális gazdasági szereplői és együttműködő partnerei számára egyértelműen és pontosan meg kell tudnia fogalmazni igényeit, elvárásait, valamint a koordinációs szerepéhez kapcsolódóan segítenie kell tudni a kommunikációt egymás irányába is. A kommunikációs üzenetek és az alkalmazott csatornák megtervezésekor kiemelten fontos szempont az érthetőség megteremtése, például az befektetési ajánlatok elkészítésekor célszerű azokat több nyelven elkészíteni – amennyiben a város külföldi befektetők részvételére is számít.

A központi (költségvetési) támogatások, együttműködések, speciálisan a városra, vagy régiójára vonatkozó szabályok szintén támogathatják Felsőzsolca fejlesztési tevékenységeit. Ezek eredményes alakítása érdekében célorientált lobbi tevékenységet célszerű folytatni, illetve érdemes az ezzel kapcsolatos elvárásokat a térség többi településével közösen megfogalmazni, összehangolni, és nagyobb súlyt képviselve közösen megszerezni a központi támogatást. Ezek az erőforrások nem pusztán anyagi támogatásként jelenhetnek meg. Ilyen erőforrások lehetnek például szabályozások, melyek kiemelt vállalkozási övezetek megteremtését támogatják; országos szinten folytatott tárgyalások, melyek jelentős nagyfoglalkoztatók térségbe vonzására irányulnak; országos vagy regionális hatáskörű programok erőforrásainak megszerzése, illetve kedvezőbb 16

allokációja, ezen belül például a közmunka programok keretszámainak Felsőzsolca számára kedvező módon való alakítása; vagy például engedélyek, melyek energetikai termelőegységek telepítését engedélyezik a város közigazgatási területén. Az ilyen támogatások megszerzése melletti indokok kidolgozásánál előnyt jelent, ha a településen vagy vonzáskörzetében jelen lévő gazdasági társaságok elképzeléseiket és igényeiket strukturált módon képesek az önkormányzat felé eljuttatni, illetve az önkormányzat részéről rendelkezésre áll az a kompetencia, melyekkel a beérkező igények társadalmi hasznosságát megfelelő módon képes értékelni, valamint a megvalósítás mellett szóló érvek rendszerét kidolgozni és aztán azt bemutatni a központi döntéshozók számára. Ez az együttműködés, párbeszéd az integrált településfejlesztési stratégia elkészítésekor példaértékűen működik. Viszont ez nem maradhat meg egy „projekt” szintjén, a rendszeres párbeszéd kereteit, a szervezeti és időbeli feltételek kialakításával be kell építeni az önkormányzat működésébe.

Az egyéb állami intézményi támogatások és együttműködések rendszerének kialakítása minden olyan közszolgáltató szervezettel szükséges, melyek a gazdaságfejlesztésben közvetlenül vagy közvetve partnerek tudnak lenni. Ilyenek lehetnek a munkaügyi központok, az oktatási intézmények – a munkavállalói versenyképesség fejlesztése területén; a kutatóintézetek – a versenyképes innováció fejlesztése területén; a különböző hatóságok – a területfejlesztések és egyéb engedélyezési eljárások lefolytatása során; az egészségügyi intézmények – az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés területén; a katasztrófavédelem – a környezeti értékek megóvása területén, de például országos kulturális intézmények – a felzárkóztatás területén. A kívánt intézményi kör kiválasztását szintén a gazdasági szereplők igényeihez célszerű igazítani, illetve az elvárásokat velük együtt megfogalmaztatni.

A gazdaságfejlesztési pénzügyi erőforrások között várhatóan az Európai Uniós források lesznek a legjelentősebben a következő 8 évben is. Az uniós források bevonása főleg azokon a területeken fontos, melyeken a beruházások közvetlen megtérülése nem biztosítható, viszont a beruházással elérhető,

szélesebb

körben

értelmezett,

un.

közgazdasági/társadalmi

hasznok

nem

kérdőjelezhetőek meg, a tervezett forrásokból végzett városfejlesztés az uniós áltaghoz való felzárkózást segíti. Az uniós források elérhetőségét strukturált fejlesztésekkel szükséges javítani, melynek egyik fontos eszköze a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia. Felsőzsolca helyzetének értékelése, a város jövőképe és az ezeken alapülő hosszú távú célok meghatározása, valamint a célok teljesítésére tervezett programok a megvalósítás első 17

lépéseit jelentik. A széles körű egyeztetés és a megvalósítás-orientált tervezés biztosítja, hogy a célok elérhetőek legyenek, azaz a megvalósítást a társadalmi szereplők és ezen belül a gazdasági szereplők akarják. A források elérhetőségének megteremtése érdekében három területen szükséges Felsőzsolcának fejlődnie. A fejlesztési tervekben szereplő célok eléréséhez szükséges a pályázati rendszerben való eredményes működés, azaz a lehetséges uniós források elnyerése a célok megvalósításához mértékben. Ehhez olyan pályázói struktúra működtetése kell, mely a pályázatok elkészítéséhez szükséges munkákat – projekt jelleggel – képes ellátni. A második fontos feladata a településfejlesztési feladatok strukturált elvégzése, melyek operatív szinten bonyolítják a fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat. A fejlesztések sikeres megvalósítása erősíti a további beruházásokkal kapcsolatos bizalmat – nem csak az uniós források odaítélése szintjén. Ezt a munkát célszerű a város tulajdonában álló, professzionális településfejlesztési társaságra bízni. A harmadik fontos feladat a stratégiai célok és feladatok teljesülésének rendszeres ellenőrzése, illetve a célok időközönkénti felülvizsgálata. Ezt a társaság felett ellenőrzési jogot gyakorló városi közgyűlésnek kell előírnia, illetve betartatnia. A felülvizsgálat kiemelt célja, hogy az elkészült fejlesztési tervek ne egy statikus, egy időpontra vonatkozó feladatokat határozzanak meg, hanem a környezet változásával, ezen belül kiemelten a gazdasági szereplők igényeinek módosulásával, új igények megjelenésével a tervek is változtathatóak legyenek. Az önkormányzati struktúrát is ennek megfelelően kell kialakítani, azaz a településfejlesztésért felelős társaságnak alkalmasnak kell lennie a beérkező igények, tervek, ötletek becsatornázása, illetve társadalmi megmérésére. Ennek megfelelően strukturált és rendszeres párbeszédet kell kialakítania az érintett szereplőkkel, munkaértekezletek megtartásával, lakossági fórumokkal, egyéb szereplők által tartott megbeszéléseken, fórumokon, konferenciákon való részvétellel vagy előadással, illetve lakossági fórumokkal és egyéb kommunikációs felületek fenntartásával. A tervek, a tervezési folyamat, a működés és az ellenőrzés átláthatóságának megteremtése kiemelten fontos, mind a szereplők általi elfogadás és egyetértés megteremtése, mind az aktív közreműködés elérése érdekében. Ebben a munkában a város minden felelős polgára és gazdasági szereplője szívesen részt vállal, de kiemelten fontos feladata lehet ebben a város önkormányzati képviselőinek és civil szervezeteinek.

Felsőzsolca településfejlesztési céljainak elérését a gazdasági társaságok hozzájárulásai is nagymértékben segítik. A gazdaságfejlesztési célokkal kapcsolatos Európai Uniós források megszerzése jelentős részben igényli a gazdasági társaságok hozzájárulását – önrész formájában. 18

A lehetséges fejlesztési források jelentős arányban a helyi kkv-k számára érhetőek el, ez a jelenlegi EU költségvetési periódusban így van, úgy a következő időszakban is várhatóan így lesz. Az EU forrásokhoz szükséges önrészeken kívül a gazdasági társaságok más módon is támogathatják a város gazdaságfejlesztési elképzeléseit, melyekhez elsősorban a társaságok igényeinek megfelelő elemek felmérésére van szükség. Például a társaságoknak érdeke, hogy minden olyan kommunikációs rendszer működőképes legyen, melyeken keresztül az igényeik, elvárásaik megfogalmazásra kerülhetnek, vagy közvetlen támogatásra érdemesek lehetnek azok a kezdeményezések is melyek a foglalkoztatottak versenyképes ismereteinek gyarapítását szolgálják – főleg, ha emellett a vállalati hozzájárulások kellő mértékű publicitást is kapnak. A támogatások irányulhatnak – a gazdasági társaságok társadalmi felelősségvállalásához kapcsolódóan – olyan kezdeményezésekre, melyek egyes társadalmi csoportok felzárkóztatásával, fejlesztésével, esélyegyenlőségével, egészségmegőrző

egyenlő feltételek

bánásmódhoz

kapcsolódó

megteremtésével

kapcsolatos

jogaival,

családbarát

kezdeményezéseket

vagy

kívánnak

megvalósítani.

A gazdasági versenyképesség fejlesztésében számítani lehet a régióban tevékenykedő gazdasági szervezetek, klaszterek hozzájárulásaira is. Előbbiek – a tevékenységeikhez kötődően – nyitottak a fejlesztések lebonyolítására, például a kamarák jelenleg is részt vállalnak a kkv szektor versenyképességének fejlesztésében. A Felsőzsolcával való együttműködés területei lehetnek a kamarai információk megosztása a helyi vállalkozásokkal, ezen túl akár célzott fejlesztési programok megvalósítása, mint a versenyképességi kompetencia fejlesztés tudásközpont megvalósításával. A gazdasági szervezetekkel való együttműködés fontos területe lehet még a közös érdekeltségek azonosításával végzett lobbi tevékenység, illetve a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos kommunikációs tevékenységben is részt vállalhatnak. A klaszter együttműködések a specializáció során kiválasztásra került iparágak területén lehetnek különösen hasznosak. A klaszter együttműködések, a gazdasági szervezetekkel való együttműködésekhez hasonlóan, elsősorban tudást, tapasztalatot tudnak a településre behozni, segíthetnek az város érdekérvényesítő képességének fejlesztésében, alkalmanként támogathatják a várost kedvező beruházási döntések meghozatalában és kommunikációs csatornaként közvetíthetik a város üzeneteit a klaszter tagjai számára.

A felsőzsolcai civil és egyéb szervezetek hozzájárulásai mind a gazdaságfejlesztésben nem érintett, mind a gazdaságfejlesztési területeken jelentősek lehetnek. Az önkormányzatnak a civilek 19

működését illetően elsősorban orientációs, koordinációs szerepe van. A gazdaságfejlesztés munkaerő-piaci versenyképesség fejlesztése területén a civil kezdeményezések megléte kiemelten fontos, nem pusztán a munkaerő-piacon már jelenlévő munkavállalók esetén, hanem a jövőbeli munkavállalók esetén is – hisz szerepet vállalhatnak a gyermekek és a munkaerő-piacról tartósan kiszorultak fejlesztésében. De legalább ilyen fontosak a gazdaságfejlesztéshez csak közvetetten kapcsolódó kezdeményezések, mint a közösségépítés, sport, egészségmegőrzés, lelki egészség támogatása, közbiztonság megteremtésének támogatás, segítség a bajbajutottakon. A társadalmi problémák kezelése ugyanis közvetve ugyan, de erősíti a gazdasági versenyképességet, a közvetlen társadalmi

költségek

csökkentése

mellett

a

foglalkoztatók

számára

közvetlenül

is

eredményezhetnek hatékonyság növekedést. Például a délutáni foglalkoztatás problémájának megoldása amellett, hogy a gyermekek fejlődését támogatják, lehetővé teszik a szülőknek, hogy dolgozzanak, vagy a polgárőrség működése a közbiztonság, és relatív biztonságérzet fejlesztésén túl segít abban is, hogy ne történjenek olyan események, melyek a dolgozók másnapi munkáját lehetetlenítenék el.

A lakosság a gazdaságfejlesztési tevékenységek megvalósításához szintén sokféleképpen járulhat hozzá. A közösség, vagy akár csak a szomszédokért, rokonokért önkéntesen végzett munkák sokat segíthetnek az egyéni élethelyzetekben bekövetkező problémák megoldásában. A segítő szándék felismerése a városi közösség alapvető érdeke, emiatt célszerű ezt strukturált formában a civil kezdeményezések területeire „becsatornázni”. Az önkormányzat ebben az esetben legalább annyit tehet, hogy a civil szervezetek tevékenységeinek bemutatásával és elérhetőségével kapcsolatos információkat a város honlapján közzéteszi, illetve némi fejlesztéssel akár az egyedi kezdeményezéseket (vagy igényeket) is megjeleníti (pl.: egyszeri délutáni felügyelet kérése). A

lakossági hozzájárulás másik területe az anyagi

hozzájárulás.

Az

önkormányzat

gazdaságfejlesztési tevékenységéhez kapcsolódóan célszerű felmérni a lakosságot közvetlenül érintő gazdaságfejlesztési területeket. Ezek egy részében a lakossági hozzájárulás kérése nem kérdéses, mivel a hasznok a befizetőnél (is) jelentkeznek. Ilyenek lehetnek például az épületenergetikai fejlesztések, közműfejlesztések, útfejlesztések stb. Más esetekben a hasznok nem közvetlenül a befizetőnél jelentkeznek, viszont a gazdaság fejlesztésével és a város versenyképességének fokozódásával a fejlesztés előnyeit mégis élvezheti. Az önkormányzatnak érdemes évről-évre meghatároznia azokat a konkrét célokat, melyek megvalósításában a lakosság önkéntes támogatására is számít. Ezek a felhívások a közösségi érzés és a lokálpatriotizmust is erősítik.

20

Az egyéb hozzájárulók témáját két terültre érdemes osztani. Azért lesznek mindig egyéb hozzájárulók, és a fenti lista azért nem lehet teljes, mert a célok meghatározása sem lehet teljes, illetve meg kell teremteni azt a nyitottságot, mellyel az egyes beavatkozások végrehajtása előtt a lehetséges együttműködők körét újra és újra felmérik a beavatkozás tervezői. Szükséges annak a szemléletnek a kialakítása, hogy a társadalmi felelősség önmagában is erőforrás. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a Felsőzsolca középtávú fejlesztési céljait, és az eredményes megvalósítás érdekében az önkormányzatnak az elérhető erőforrásokról leltárt kell készítenie, azok felmérését is el kell végeznie. Viszont bármennyire is végez alapos munkát az önkormányzat az erőforrások összegyűjtésével, azok mégis az ITS elkészítésekor meghatározott célok megvalósításához kapcsolódnak – azaz némileg korlátozzák a felmérhető eszközrendszert. A fejlesztési célok meghatározásának viszont erős – és nem csak terjedelmi – korlátai vannak. Azok a célok, melyek nem érik el a városi szintű hatást, melyeknek javaslattevője a társadalmi egyeztetésben nem vett részt, vagy amelyek még igényként nem merültek fel, de egy későbbi időpontban megfogalmazódnak, azok a dokumentumba sem kerülhettek bele – holott a város gazdaságfejlesztését (vagy akár a város társadalmi jólétének fejlődését) hatékonyan támogathatják. Felsőzsolcának a városfejlesztési elképzelésekre, bármilyen forrásból is érkezzenek, erőforrásként kell tekinteni, és olyan rendszert kell építeni, amely ezeket az elképzeléseket befogadja, azok várható hasznát képes megmérni, illetve hasznosság esetén beépíteni a város célrendszerébe. Az új célok, vagy meglévők részcéljaihoz kapcsolódva egyéb, a fenti listában nem szereplő erőforrások bevonására is sor kerülhet. Létrejöhetnek például olyan egyedi projektek, melyek megvalósításában eddig fel nem mért társaság vagy szervezet érdekelt, így annak megvalósításának forrásait is szándékában áll biztosítani. És létrejöhetnek olyan egyedi projektek, melyek megvalósítása a város érdeke, viszont a fentebb leírt rendszerből már nem lehet hozzá erőforrásokat rendelni. A fenti lista elkészítését tehát elsősorban az motiválta, hogy az önkormányzati erőforrás leltár az egyes célok megvalósításához széles potenciális forrásrendszert biztosítson, viszont ennek felmérése, a fentebb leírt korlátok miatt korántsem lehet teljes.

Mivel a településfejlesztési célok megvalósításához szükséges pénzügyi erőforrások gerincét az Európai Uniós források jelentik, így a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához rendelhető források jelentős része egyértelműen meghatározható, a pályázati struktúra szabályrendszere előírja a lehetőségeket. Az EU programok megvalósításához az önrészt az önkormányzat, illetve 21

jelentősebb részben a gazdasági társaságok adják hozzá. Az EU programok egy részében az un. „soft” elemeknél megjelennek a civil szervezetek és az önkormányzati vagy állami intézmények, melyek szintén hozzájárulhatnak erőforrásaikkal Felsőzsolca fejlesztéséhez. Az integrált településfejlesztési

stratégiában

meghatározott

célok

elsősorban

ezekhez

a

forrásfelhasználásokhoz kapcsolódnak. Viszont azokban az esetekben, amikor az egyéb forrásokból megvalósítani szándékozott fejlesztésekről az önkormányzat tudomást szerzett, a szövegben azokat is bemutatjuk vagy jelöljük.

22

4.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan A város társadalmi téren az egyén és csoport szinten is a kiegyenlítődés felé törekszik, a szegregált csoportok felzárkóztatásával. A településen támogatást kapnak a civil szervezetek és nemzetiségi önkormányzatok (bolgár, roma, ruszin) saját közösségi, kulturális tevékenységükhöz. Gazdasági cél a meglévő és kialakuló ipari és mezőgazdasági területek hasznosítása révén járulékos adóbevételek növelése a település gazdálkodási hátterének erősítése érdekében. A város kisvárosias beépítettségét nem megváltoztatva a belterületek komfortosabbá tétele, zöld felületeinek kismértékű kiterjesztése, szépítése a város célja. A lakóövezetek a már kijelölt, de nem beépített, új övezeteken túli fejlesztése középtávon nem cél. Amennyiben a lakónépesség további betelepülése igényli, beépítetlen telkek állnak rendelkezésre, tömbfeltárással további utcák nyithatók meg. A természeti környezet adta lehetőségek hasznosítása jelenleg sem esztétikai sem közösségi élettér, sem gazdasági szempontból nem teljes körű, jövőbeni elképzelés szerint ennek fokozottabb kihasználására kell törekedi. A település a Sajó és a Boldva értékeire fókuszálva képzeli el jövőjét.

23

4.2. Felsőzsolca Város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan Felsőzsolca Város kisrégiós központi szerepét erősítené elsődlegesen közösségi területeken, mely szerep az együttműködő partner-települések számára csillapítja, kiegyensúlyozza a viszonylag nagy súlyú Miskolc város közelségét. A város fejleszteni kívánja lakosságmegtartó és lakosságvonzó képességét a hosszú távú, fenntartható fejlődés érdekében. Ezen belül kiemelt célunk egy olyan várossá való fejlődés, mely a jó értékrenddel rendelkező, önmagáért és a közösségért felelősséget vállaló, magasan képzett, magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, a közösség életében szerepet vállaló lakosság megtartását és számának növelését képes elérni.

24

Célfa Jövőkép

Funkciókban gazdag, kimagasló életminőséget biztosítani képes, gyarapodó, vonzó kertváros Miskolc szomszédságában

Misszió Életminőség javítása

Pozitív városimázs

Prioritások Versenyképes gazdaság

Specifikus célok

Környezetminőség, városfejlesztés

Társadalmi és humán infrastruktúra fejlesztése

Munkanélküliség csökkentése

Igazgatásfejlesztés

Kultúra, sportélet, civilszféra erősítése

KKV-k kialakulásának, versenyképességének ösztönzése

Környezetminőség

Szociális rendszerek fejlesztése

Felsőzsolcai Ipari Zóna fejlesztése

Településkörnyezet, infrastruktúrafejlesztés

Befektetés-ösztönzés, magántőke bevonása

Urbanisztika

Közösségi identitás

Innováció ösztönzése

Horizontális célok Fenntarthatóság

Esélyegyenlőség

Kistérségi szerepvállalás

Városmarketing

2013–2020 25

4.3. A településfejlesztési elvek rögzítése Településfejlesztési elvek rendszere Felsőzsolca településfejlesztését az alábbi, céloknak megfelelő elvek szerint hajtjuk végre: 1. Kertvárosi jelleg erősítése 2. Szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése 3. Közösségi identitás erősítése 4. Befektetés ösztönzés, helyi gazdaság helyzetbe hozása A Fenti elvek, mint átfogó, tematikus célok jelennek meg a település fejlesztési célrendszerének kialakítása során. Kertvárosi jelleg erősítése, urbanisztikai alprogram

Az elmúlt években a város által folytatott következetes fejlesztéspolitika alapját azok a stratégiai jellegű fejlesztési dokumentumok jelentik, amelyekben a város az alapos helyzetértékelés, az egyéb externális környezeti tényezők, valamint a jövőben várható társadalmi-gazdasági tendenciák figyelembe vételével megfogalmazta a 2020-ig szóló fejlesztéspolitikai célkitűzéseit E tekintetben kulcsfontosságúnak mondható Térségfejlesztési Program, valamint Gazdasági Program. A középtávon megvalósítani kívánt fejlesztések tartalma, a megfogalmazott célok harmonizálnak a múlt

fejlesztéseivel,

folyamatosságról,

konzekvens

városépítési

folyamatról

tesznek

tanúbizonyságot előtérbe helyezve a fenntartható városfejlesztés alapelveit. Felsőzsolca bár több száz éves múltra tekint vissza, és jelentős hagyományokkal rendelkezik, a település urbanisztikai fejlődése, várossá válása folyamatosan nem tükrözte ezt, jelenleg is csak bizonyos részek tekinthetők megfelelőnek. A városnak mára ugyan kialakult hagyományos értelemben vett városközpontja, azonban a városba érkezőket nem fogadják a hagyományos „városi kapuk”, azaz csak bevezető utak vezetnek a történelmi városmag, a piac- és templomtér, az „agora” felé, különösebb városi jellegű fogadószimbólumok nélkül. A város fejlődése szempontjából fontos feladat a városközpont további fejlesztése, új funkciókkal való megtöltése és 2020-ig az igazgatási, közösségi, kereskedelmi, szolgáltatási funkciókat ellátó

26

városközpont kialakítása. E célokat egyrészt az urbanisztikai alprogram megvalósítása szolgálja, valamint a kijelölt akcióterületeken végrehajtandó egyéb fejlesztések. A fejlesztendő városközpont a város két ütőerének számító Kassai és Szent István utca által közrezárt 12,46 ha nagyságú terület, melynek észak-nyugati csúcsában a Miskolc, valamint az M30 autópálya lehajtója felőli, városkaput képező körforgalom helyezkedik el. Felsőzsolca és Miskolc társadalmi-gazdasági integrálódása évről évre növekszik, melynek eredményeképpen a városnak ez a része kiemelt forgalmi súllyal bír. Az ingázók, valamint az egyéb okokból Miskolcra és Miskolcról utazók átutaznak az akcióterületen. Ez egyrészt az akcióterület által érintett gazdasági szereplők számára teremt pozitív piaci környezetet, másrészt a lakosság számára javul a fontos gazdasági, közigazgatási és egyéb funkciók elérhetősége.

Szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése A város jövőképének megvalósításához a zöldfelületek növelése, gazdagítása, valamint a sportolásra, kikapcsolódásra alkalmas területek kialakítása szükséges, annak érdekében, hogy a város változatos, aktív szabadidős tevékenységek kínálatát tudja biztosítani a saját és a környező városok, települések lakói számára. Másik fontos aspektusa az ilyen irányú fejlesztési törekvéseknek az, hogy javuljon a település és épített környezetének állapota; a település mint lakó- és munkahely („élőhely”) hosszabb távú élhetőségét biztosítsa. Másként fogalmazva: olyan környezet kialakítása, amely hosszútávon Felsőzsolca fenntartható fejlődéséhez járulhat hozzá. A fentiekben jellemzett fejlesztési irány a város fejlesztéspolitikai célrendszerében betöltött fontos szerepét mutatja az is, hogy több kijelölt akcióterülethez kapcsolódóan is e célok megvalósulását biztosító fejlesztési projekteket tervez a város végrehajtani a jövőben.

Közösségi identitás erősítése A település vonzerejének megtartása szempontjából kiemelt jelentősége van a társadalmi stabilitásnak, mely egyrészt a helyi gazdaság élénkítésével, munkahelyek teremtésével és ezáltal a jövedelmi helyzetben mutatkozó különbségek csökkentésével biztosítható. Másrészt pedig a város barátságos, vonzó jellegének megtartásához szükség van a helyi lakosság identitástudatának, kötődésének erősítésére. 27

A város polgárainak véleménye különösen fontos Felsőzsolcán. A város fejlődésének és szociális kohéziójának egyik fontos eleme lehet az új városlakók települési kötődésének megteremtése. Ezt a célt szolgálja a város fejlesztéspolitikai célkitűzései között az identitás alprogram, és ennek megfelelően kerülnek kialakításra jelen projekt keretében a „soft” típusú, közösségformáló projektelemek

Befektetés ösztönzés, helyi gazdaság helyzetbe hozása Mint ahogyan azt a „Gazdasági helyzet” c. alfejezetben is bemutattuk, Felsőzsolca gazdasági életében kiemelt szerepet játszik a Felsőzsolcai Ipari Zóna. A munkahelyteremtéssel, a város és lakói jövedelmi helyzetének javításával járul hozzá a jobb életminőséghez. E súlyponti szerep erősítése, az Ipari Park infrastrukturális ellátottságának javítása, valamint ezáltal további befektetők, ipari termelő, logisztikai vállalatok vonzása áll a város gazdaságfejlesztési prioritásának középpontjában. Ennek érdekében került korábban kibővítésre az Ipari park területe és jött létre a sikeres inkubátorház fejlesztés. A városközpontban kialakítandó üzletfejlesztési elképzelések megvalósításához a város a helyi kis és közepes vállalkozásokat kívánja bevonni, a versenyszféra számára is kedvező üzleti lehetőségeket magában rejtő projektekben magánbefektetőket, helyi vállalkozásokkal kíván Felsőzsolca Város együttműködni, közösen indítva be a helyi gazdaság motorját. Ennek megfelelően a stratégia megvalósításában kiemelt szerepet játszanak majd a helyi vállalkozások. Célunk szerint sikerül a településfejlesztésbe magántőkét bevonni, megvalósul a helyi KKV-k helyzetbe hozása. Felsőzsolca számára alapvető fontosságú, hogy a helyi vállalkozások egyre jobban megerősödjenek, fejlesszék tevékenységüket, és olyan befektetéseket valósítsanak meg, amely a vállalkozás egyéni érdekein kívül az itt élőket és a kapcsolatukban levő más vállalkozásokat is szolgálja. A helyiek mellett szükség van olyan tőkeerős vállalkozások vonzására, letelepedésük ösztönzésére, amelyek szintén hozzájárulhatnak a település fejlődéséhez. Az ösztönző eszközök közül

a szűkebb értelemben

vett ösztönzőket tudja az önkormányzat alkalmazni.

Kedvezményeket, pénzügyi ösztönzőket, támogatásokat, szűk, meghatározott körben. Az egyéb beruházás-ösztönzők közül is vannak olyan elemek, amelyek az önkormányzat eddigi gyakorlatában is megtalálhatóak. Az önkormányzat rendelkezik értékesíthető, vagy bérbe adható ingatlanokkal – mezőgazdasági földterületek, építési telkek, üzlethelyiségek, stb. -, amelyeket

28

felkínálhat a helyi és a potenciális érdeklődőknek. Ezt oly módon kell megoldani, hogy az eladás vagy a bérlés a település érdekeit szolgálja.

A vállalkozás illeszkedjék a település gazdasági szerkezetébe; Lehetőleg húzó hatást gyakoroljanak mások számára és a fejlődést szolgálják; Ne legyenek környezetet károsító, másoknak kárt okozó tevékenységei; A helyi vállalkozásokkal együttműködés, beszállítói kapcsolat alakuljon ki; Új munkahelyeket teremtsen, és ez lehetőleg tartós foglalkoztatást jelentsen; A vállalkozás végeredményben a település fellendüléséhez járuljon hozzá.

Az önkormányzat azzal teheti még vonzóbbá ingatlanjait, ha azokat megfelelő közművekkel kívánja hasznosítani. Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy ne élje fel vagyonát, és fenntartható projektek jöjjenek létre a településen. Az önkormányzat marketing tevékenységébe be kell építeni a befektetési lehetőségek közzétételét, minden eszközt és alkalmat meg kell ragadni a széleskörű tájékoztatásra.

Az ingatlankínálat mellett ki kell térnie egyéb vonzerőt képviselő elemekre is. Lehet hangsúlyozni a helyi és környékbeli munkaerőpiac előnyeit, a már itt tevékenykedő vállalkozásokat, kiemelve a beszállítói, együttműködői kapcsolatok lehetőségét. Fontos tényező a jó elérhetőség, az autópálya közelsége, a vasúti kapcsolat, hiszen a szállítási költségek nagysága, a gyors elérhetőség lehetősége komoly tényező lehet a döntésben. A gazdaság fejlesztése érdekében a külső befektetők keresése mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi vállalkozások megtartására, fejlődésének érdekében azok véleményének, javaslatainak kikérésére, fejlesztési elképzeléseinek segítésére, pl. rendszeres konzultációk, beszélgetések segítségével. Az önkormányzat a tágabb értelemben vett ösztönzők tekintetében – amelyek a makrogazdasági politikában jelennek meg -, kisebb mozgástérrel rendelkezik, de ugyanakkor képviselőiken keresztül jelzéssel, javaslatokkal élhet, lobbizhat a település érdekében. Tekintettel a város térségben betöltött változó szerepére, térségszervező erejére a város célhierarchiájában a városias jelleg erősítése és az igazgatási funkciók fejlesztése kiemelt 29

prioritások. Ennek megfelelően a város elsősorban a városközpont és az igazgatási központ akcióterületeken végrehajtandó fejlesztések megvalósítására törekszik. Az itt végbemenő változások tovagyűrűző hatásaként a további akcióterületek fejlesztései sikeresebben hajthatók végre. Szintén kiemelt szerepet kap szegregátum akcióterület, ahol azok feloldása fontos feladat. A város középtávú célkitűzései között szerepel a szabadidős funkciók kínálatának bővítése, valamint a felmérések során kimutatásra került termálvíz-potenciál hasznosítása.

30

5. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása során a Regionális, nemzeti, közösségi szintű fejlesztési ajánlásokat, valamint az átfogó fejlesztéspolitikai célokat vettük figyelembe, ezek alapján került megállapításra a célrendszer. A városrészek fejlesztési célkitűzései A városrészek lehatárolását a területfejlesztési koncepció, a város szerkezete, és a város társadalmi-demográfiai elemzése segítette elő, melyet a KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján végeztünk el ahol erre lehetőség volt, ahol friss adat még nem állt rendelkezésre, a korábbi adatokból, illetve az önkormányzati nyilvántartásokból dolgoztunk. Így a városban öt különböző területű és népességű valamint funkciójú városrészt azonosított. A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk

teljesen

homogén

városrészek

elhatárolására

sem

funkcionális,

sem

településmorfológiai szempontból – elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot az Athéni Charta „települési funkciók keverhetősége” elveknek megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. Ez alól kivételt többnyire azok a lakótelepi városrészek jelentenek, amelyek egyben a fejlesztések egyik fő akcióterülete is lesz. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Felsőzsolcán 5 városrészt határoltunk le. Az elmúlt évek fejlesztéseinek kezdeményezése, és azok közvetlen céljainak megfogalmazása során a város vezetése minden esetben a település középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit tekintette kiindulási alapként. A középtávú fejlesztések tartalma, valamint az ezek által a jövőben érintett akcióterületek kijelölése harmonizál a múlt fejlesztéseivel, folyamatosságról tanúskodik, ötvözve a városépítési folyamatról a fenntartható város alapelveivel. A város településfejlesztési célkitűzései között ennek megfelelően öt akcióterület kapott kiemelt szerepet, melyek ugyan különböző városrészeknek tekinthetők, de mégis együtt alkotják, - illetve a fejlesztések során jelentkező új funkciókkal együtt - fogják alkotni a város teljes funkcionális kínálatát.

31

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) Cél: A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének, gazdasági aktivitásának növelése 2.

Igazgatási központ

Cél: Igazgatási központ szolgáltatási infrastruktúra fejlesztés, hatékonyságnövelés 3. Sajó parti szabadidőközpont Cél: Sajó parti szabadidőközpont kialakítása, vonzó környezet kialakítása párhuzamosan energiahatékonyság növelő komplex program megvalósításával 4. Leromlott városrészek, szegregátumok Cél: Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztésével 5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek Cél: Az ipari és mezőgazdasági terület infrastruktúrájának fejlesztése, gazdasági potenciál növelése

32

5.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre Az ITS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztják alá a városi szinten (tematikusan) és a városrészi szinten összeállított SWOT-elemzések is, amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A stratégia célrendszere a helyzetértékelésben feltárt erősségekre építve a meglévő problémák (csökkenő lakosságszám, szociális problémák, lehetőségek kiaknázatlansága stb.) megoldását célozza. A tematikus célok összhangban állnak a városi szintű helyzetelemzés főbb megállapításaival, és illeszkednek az átfogó célhoz, annak elérését szolgálják. A tematikus célok és a városrészi célok kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. A városrészi szintű célok összhangban állnak a városrészi szintű helyzetelemzésekben foglaltakkal, és egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. A városrészi és tematikus célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze.

33

Tematikus cél V1-4 /

Befektetés

ösztönzés, Urbanisztikai program - Szabadidős tevékenységek Közösségi

Városrészi Cél C1 - 5

helyi gazdaság helyzetbe Kertvárosi jelleg erősítése

kínálatának bővítése

identitás

erősítése

hozása A

városközpont

funkcióinak

belvárosi

megerősítése

vonzerejének,

és

gazdasági

aktivitásának növelése Igazgatási

központ

szolgáltatási

infrastruktúra

fejlesztés,

hatékonyságnövelés Sajó

parti

kialakítása,

szabadidőközpont vonzó

kialakítása

környezet

párhuzamosan

energiahatékonyság

növelő

komplex program megvalósításával Leromlott

városrészek,

szegregátumok

fejlesztése,

felzárkóztatás,

közlekedési

kapcsolatok

fejlesztésével,

funkcióbővítő

infrastruktúra

fejlesztésével Az ipari és mezőgazdasági terület infrastruktúrájának

fejlesztése,

gazdasági potenciál növelése

Jelmagyarázat: Erős kapcsolat; Közepes Kapcsolat; Gyenge kapcsolat

34

6. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 6.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával

A városrészek lehatárolását a Gazdasági program vonatkozó megállapításai, a város szerkezete, és a város társadalmi - dermográfiai elemzése segítette elő, melyet a KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján végeztünk el. A városban öt különböző területű és népességű valamint funkciójú városrész került meghatározásra. A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk teljesen homogén városrészek elhatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból – elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot az Athéni Charta „települési funkciók keverhetősége” elveknek megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. Ez alól kivételt többnyire azok a lakótelepi városrészek jelentenek, amelyek egyben a fejlesztések egyik fő akcióterülete is lesz. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Felsőzsolcán 5 városrész került lehatárolásra. Az elmúlt évek fejlesztéseinek kezdeményezése, a fejlesztések tapasztalatai, és azok közvetlen céljainak megfogalmazása során a város vezetése minden esetben a település középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit, illetve a fenntartható városfejlesztési célokat tekintette kiindulási alapként. A középtávú fejlesztések tartalma, valamint az ezek által a jövőben érintett akcióterületek kijelölése harmonizál a múlt fejlesztéseivel, folyamatosságról, tudatos városépítési folyamatról tesz tanúbizonyságot, de minden elemnél kiemelt hangsúlyt kapott a fenntarthatóság. A város településfejlesztési célkitűzései között ennek megfelelően öt akcióterület kapott kiemelt szerepet, melyek ugyan különböző városrészeknek tekinthetők, de mégis együtt alkotják, - illetve a fejlesztések során jelentkező új funkciókkal együtt - fogják alkotni a város teljes funkcionális kínálatát.

35

Városi terület

Ipari terület 1. Kép Felsőzsolca Város Akcióterületei

36

6.1.1 „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont)

2. Kép „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont

6.1.1.1 Lehatárolása

Felsőzsolca település hagyományos kereskedelmi központja az un. „Vám” térsége volt. Ma ez a terület kissé keletebbre húzódva a Hősök tere és térsége. E területen belül meghatározó jelentőségű a Kassai út nyugati szakaszának mindkét oldala. Az akcióterületet északkeletről a Mártírok útja határolja. A terület legkeletibb része a Kegyeleti park, majd 1 hektáros zöldterülete. A 20 évvel ezelőtt parkosított terület Felsőzsolca központjának „tüdeje”. 37

Először 2004-ben fogalmazódott meg az a városi igény, hogy Felsőzsolca közigazgatási területe növekedjen Miskolc keleti oldali területszélének rovására. A jövőben egy rendezett fasor menti peremút, másik oldalán földszint+emeletes kisvárosi hangulatú beépítés, „kapu” alakulhatna ki, mely fogadja a Miskolc felől Felsőzsolcára érkezőket. A történeti időktől Miskolc és Felsőzsolca közigazgatási határa a Sajó, Kis-Sajó vonala volt. Mindkét élővízfolyás változtatta a medrét, s az árvízvédelmi gondolkodás miatt az ’50-es években a Kis-Sajó medrét mesterségesen is alakították, „racionalizálták”. A régi medervonal, ami 3 nagy kanyarral keleti irányba behúzódott a Vám mögé lecsapásra került, azonban a közigazgatási határ változatlan maradt. Miskolcnak e legkeletibb területe – érdektelen – mezőgazdasági funkciójú külterület. Igazgatási területátvétel esetén Felsőzsolcának kapuja lehetne, a városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) bővülete. A Terület a Felsőzsolcával határos, illetve a Felsőzsolcán lévő két körforgalmat összekötő út két oldala.

6.1.1.2 Gazdasági helyzet

Az akcióterületen számos kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás kap helyet. A Kassai út északi oldalán helyezkedik el a cukrászda és cukrászüzem, a zöldséges bolt, a Pokol Csárda, az Unió Coop élelmiszer áruháza, a posta, és a barkácsbolt, míg a déli oldalon a GAMESZ, egy provizórikus gépkocsi parkoló, lakástextil bolt, virágbolt, húsbolt. A Kassai út nyugati felének mindkét oldala egy – egy kockaházzal (valaha lakóházak voltak ezek) kezdődik, s fent említett funkciók után a keleti irányba (az Eperjesi utcáig) lakóházakkal folytatódik. Ezek közül néhány ház már kereskedelmi funkciót kapott, szépségszalon, horgászbolt, s egy összevont telekterületen társasház épült, földszintjén kereskedelmi és szolgáltató egységek működnek. A Hősök tere kapcsolódó frontján is több lakóház alakult már városiassá. Az egyik ingatlanon gázkészülék-szervíz, lejjebb – az emlékművel szemben – szolgáltatóház, még délebbre a Rákóczi 38

utca bekötésétől nem messze presszó épület szolgál. Az Eperjesi utca északkeleti sarka a Takarékszövetkezet 2 szintes irodaháza, amitől délre a sorházak lakóegységei közül kettő közfunkciót lát el. Itt kapott otthont a Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ. Az utcán még egy díszhal üzlet található. A Mártírok útján a rendőrség tetőtér beépítést illetve garázsfejlesztést valósított meg a városi rendőrőrs épületén. Jelenleg az akcióterület kaputérségének egyik része külterület, másik része lakóházak kertvége. A fejlesztések során elképzelhető, hogy a majdan épülő kisvárosias lakóházak alsó szintjén valamilyen kereskedelmi és szolgáltató jellegű tevékenységet folytató vállalkozások is helyet kapnak majd, erősítve a városias jelleget.

6.1.1.3 A környezet állapota

Az akcióterület környezete rendezett, a közterületek virágokkal beültetettek, kellemes hangulatot keltve az ott járókban. A közmunkások rendben tartják a környezetet, az akcióterület tiszta, rendezett. A porták rendezettek. Az akcióterület kaputérségében a környezet a főút mellett rendezett, ahogy Miskolcról a városba érkezünk, két oldalt beépítetlen területek, kertvégek fogadnak. A fejlesztések során az út két oldalán fasor fogadná az ideérkezőket. Egy rendezett, hangulatos városias rész kerül kialakításra.

6.1.1.4 A közlekedés helyzete Közlekedési szempontból forgalmasnak mondható az akcióterület központi része, a Felsőzsolcára érkezők legnagyobb része ebből az irányból közelíti meg a várost. Jelentős az átmenő forgalom is Alsózsolca felé is. Tömegközlekedés szempontjából a helyközi járatok és a miskolci 7-es busz is erre közlekedik.

39

Az akcióterület kaputérsége nagyon forgalmas, hiszen ez az út vezet be a városba, és nagy az átmenő forgalom Alsózsolca felé is. Jelenleg a főúton kívül más út nincs a területen. Kerékpárút nincs, gyalogos forgalom nincs.

6.1.1.5 A közszféra jelenléte Az akcióterületen központi részén belül kap helyet jelenleg a Gamesz telephelye, mely a város rendben tartásáért és az önkormányzati intézmények karbantartásáért. A fejlesztések során a telephely elköltöztetésre kerül. Szintén ezen a területen belül helyezkedik el a Rendőrség épülete is, melynek intézkedési területe Felsőzsolcán kívül több településre is kiterjed. Az akcióterületen kaputérségében jelenleg közigazgatási intézmény nincs, a fejlesztések során sem kap szerepet a közigazgatás ezen az akcióterületen.

40

6.1.2 Igazgatási központ

3. Kép Igazgatási központ

Jelenleg erre az akcióterületre koncentrálódnak a legfőbb közigazgatási funkciót betöltő intézmények épületei: a Városháza, az Okmányiroda, a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet épülete.

6.1.2.1 Lehatárolása A Városháza oldalában az akcióterülethez kapcsolódik a Városháza telke, a másik oldalon az Okmányiroda telke, Gamesz, a Gamesszel átellenes lakóház, valamint a Gamesz mögötti parkoló egészen a Bocskai utca határáig. A Városházával szemben Felsőzsolca Városa három telket vásárolt meg, melyeken az akadálymentesítési projekttel összefüggésben parkolók, illetve kazánház valósult meg, a többi 41

terület a későbbi fejlesztések helyszínéül szolgál majd. . Ezek a telkek hosszúak, a Kis-Sajó medréig nyúlnak nyugati irányban. A Bocskai utca (jelenleg zsákutca) meghosszabbításával és a görög katolikus templom mögötti közzel való összekötésével a település főutcájának nyugati tömbje több területre, tömbre osztódik.

6.1.2.2 Gazdasági helyzet

Gazdasági szempontból jelentéktelen az akcióterület, hiszen az akcióterületen belül nincs gazdasági funkcióval ellátott ingatlan, és a fejlesztések során sem kerül kialakításra.

6.1.2.3 A környezet állapota

Az akcióterület környezete rendezett, a közterületek virágokkal beültetettek, kellemes hangulatot keltve az ott járókban. A közmunkások rendben tartják a környezetet, az akcióterület tiszta, rendezett. A közigazgatási intézmények udvara rendezett, az épületek előtt és mögött parkolóhelyek kerültek kialakításra a könnyű megközelítés végett.

6.1.2.4 A közlekedés helyzete Közlekedés szempontjából forgalmasnak mondható az akcióterület, jelentős az átmenő forgalom Alsózsolca felé is. Tömegközlekedés szempontjából a helyközi járatok erre közlekednek. Kerékpárút nincs kialakítva. 6.1.2.5 A közszféra jelenléte Az akcióterületen belül kap helyet a Városháza, az Okmányiroda, a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet épülete. Cél egy olyan igazgatási központ létrehozása, mely teljes mértékben el tudja látni a várost és annak kistérségét. Okmányiroda épületét a Járás Hivatal hasznosítja.

42

6.1.3. Sajó parti szabadidőközpont

4. Kép Sajó parti szabadidőközpont

6.1.3.1 Lehatárolása Felsőzsolca városa 2009-ben vízjogi engedélyt kért mélyfúrású termálkút létesítésére. A város hatályos (meghosszabbítható) vízjogi engedéllyel rendelkezik az önkormányzat tulajdonában lévő Hrsz 88 sz. ingatlanra, mely a Szent István Általános Iskola tornatermi épülete melletti fúrásra ad lehetőséget. A Sajó folyó és a Kis-Sajó új medre valamint a régi kanyargó száraz meder közti mély fekvésű terület jó lehetőséget ad a majálisok, juniálisok megszervezésére, fogadni tud lovas-, biciklis- és evezős turizmust is. A területhasznosítás során figyelemmel kell lenni az árterület adottságaira. A 43

terület hosszan elnyúlik észak-déli irányba. Az északi oldalon a régi miskolci út mellett parkoló alakítható ki, ez alatt kispályás focipálya, kézilabda és teniszpályák építése valósulhat meg.

6.1.3.1 Gazdasági helyzet

Jelenleg az akcióterületen nincs gazdasági jellegű tevékenység. A fejlesztések következményeként számítunk arra, hogy a szabadidőközpont közelében egy virágzó kereskedelmi terület alakul ki.

6.1.3.2 A környezet állapota

Az akcióterület környezetének egy része rendezett, egy része azonban rendezetlen a Sajó-folyó mentén. A Sajó parti szabadidőközpont létesülésével egy természetes környezet kerül kialakításra a folyópart mentén.

6.1.3.3 A közlekedés helyzete Közlekedés szempontjából az akcióterület nem forgalmas. Jelenleg családi házas övezet egy része, egy része pedig beépítetlen. Tömegközlekedés nem érinti, az autósforgalom csak a célforgalomból adódik. 6.1.3.4 A közszféra jelenléte Az akcióterülettel szomszédosan helyezkednek el a közszféra intézményei. Az akcióterületen jelenleg nincs közintézmény.

44

6.1.4. Leromlott városrészek, szegregátumok

5. Kép Leromlott városrészek, szegregátumok

6.1.4.1 Lehatárolása

A Kavicsbánya, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Zöldfa utcák által határolt területen lakik a felsőzsolcai roma kisebbség 80%-a. Ezen városrészen található Felsőzsolca két szegregátumnak minősített területe. Az itt élők körében az alacsony iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők aránya igen magas.

6.1.4.2 Gazdasági helyzet 45

A terület lakóövezet, melyen nem található gazdasági funkcióval ellátott ingatlan. A fejlesztések következtében sem fog a területen gazdasági funkciót kapni egy ingatlan sem.

6.1.4.3 A környezet állapota

A terület lakóövezet, rendezetlen, szemetes. Az ott lakók igénye a rendezett környezet kialakítására alacsony. Az utcák sivárak, nincsenek fák. Az utak pormentesek, a közművekre való rácsatlakozás lehetősége adott, mégis kevés ingatlannál veszik igénybe.

6.1.4.4 A közlekedés helyzete Lakóövezethez képest jelentős átmenő forgalom van az akcióterületen. Pormentes, de nem túl jó állapotú, felújításra szoruló utakon lehet közlekedni. 6.1.4.5 A közszféra jelenléte Az akcióterületen nincs közigazgatási funkciót ellátó intézmény.

46

6.1.5 Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek

6. Kép Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek

6.1.5.1 Lehatárolása A Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Parkot délen és keleten a 3. számú főközlekedési út, északon Arnót község közigazgatási határa, nyugaton a 3. számú főközlekedési út csomópontjából kiinduló Edelénnyel összekötő út határolja. A terület fekvését, elhelyezkedését, Miskolc város szomszédságát, közlekedési kapcsolatait tekintve rendkívül versenyképes. Az M30-as autópálya átadása tovább növelte az Ipari Park logisztikai előnyét. Az autópálya mindössze néhány száz méter távolságra van az Ipari Parktól, amelyet már most is kétszer két sávos úton lehet megközelíteni ebből a fontos csomópontból.

47

6.1.5.2 Gazdasági helyzet

Jelenleg az akcióterület egyik része kialakult iparterület teljes közművesítéssel, és szinte valamennyi területrésze betelepült ipari vállalatok telephelyeként funkcionál. A közelmúlt fejlesztésének köszönhetően a park jelentős területtel bővült, szintén közművesített területekkel.

6.1.5.3 A környezet állapota

A környezet a főút mellett rendezett, modern csarnokok, és irodaépülete látványa fogadja a látogatókat. A fejlesztések során az jelenleg üres oldalán lévő terület is benépesül betelepülő ipari és szolgáltató vállalatokkal.

6.1.5.4 A közlekedés helyzete Az akcióterület nagyon forgalmas, hiszen ez a terület az ipari és logisztikai tevékenység ellátására fejlesztett ipari zóna. Jelenleg a főúton kívül a vállalati bekötőutak kerültek kiépítésre, más út nincs a területen. Kerékpárút nincs, gyalogos forgalom alacsony.

6.1.5.5 A közszféra jelenléte Az akcióterületen nincs jelenleg közigazgatási intézmény, a fejlesztések során sem kap szerepet a közigazgatás ezen az akcióterületen.

48

6.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése 6.2.1 „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont)

Felsőzsolca település hagyományos kereskedelmi központja az un. „Vám” térsége volt. Ma ez a terület kissé keletebbre húzódva a Hősök tere és térsége. Ezen területen belül meghatározó jelentőségű a Kassai út nyugati szakaszának mindkét oldala. Az északi oldalon helyezkedik el a cukrászda és cukrászüzem, a zöldséges bolt, a Pokol Csárda, az Unió Coop élelmiszer áruháza, a posta, és a barkácsbolt, míg a déli oldalon a GAMESZ, egy provizórikus gépkocsi parkoló, lakástextil bolt, virágbolt, húsbolt. A Kassai út nyugati felének mindkét oldala egy – egy kockaházzal (valaha lakóházak voltak ezek) kezdődik, s fent említett funkciók után a keleti irányba (az Eperjesi utcáig) lakóházakkal folytatódik. Ezek közül néhány ház már kereskedelmi funkciót kapott, szépségszalon, horgászbolt, s egy összevont telekterületen jelenleg társasház épül, aminek földszintjén kereskedelmi és szolgáltató egységek kialakításáról szól az építési engedély. A Hősök tere kapcsolódó frontján is több lakóház alakult már városiassá. Az egyik ingatlanon gázkészülék-szervíz, lejjebb – az emlékművel szemben – szolgáltatóház, még délebbre a Rákóczi utca bekötésétől nem messze presszó épület szolgál. Az Eperjesi utca északkeleti sarka a Takarékszövetkezet 2 szintes irodaháza, amitől délre a sorházak lakóegységei közül kettő közfunkciót lát el. Itt kapott otthont a Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ. Az utcán még egy díszhal üzlet található. Az akcióterületünk északkeltről a Mártírok útja határolja. Itt a rendőrség – más fejlesztési pénzből – tetőtérbeépítést illetve garázsfejlesztést irányzott elő a városi rendőrőrs épületén. A szükséges engedélyes tervek már elkészültek. A terület legkeletibb része a Kegyeleti park, majd 1 hektáros zöldterülete. Ez a közel 20 évvel ezelőtt parkosított terület Felsőzsolca központjának „tüdeje”. Az akcióterület kaputérségével kapcsolatban először 2004-ben fogalmazódott meg az a városi igény, hogy Felsőzsolca közigazgatási területe növekedjen Miskolc keleti oldali területszélének rovására. A történeti időktől a két település közigazgatási határa a Sajó, Kis-Sajó vonala volt. Mindkét élővízfolyás változtatta a medrét, s az árvízvédelmi gondolkodás miatt az ’50-es években a Kis-Sajó medrét mesterségesen is alakították, „racionalizálták”. A régi medervonal, ami 3 nagy kanyarral keleti irányba behúzódott a Vám mögé lecsapásra került, azonban a közigazgatási határ változatlan maradt. Miskolcnak ezen legkeletibb területe – érdektelen – mezőgazdasági funkciójú 49

külterület. Igazgatási területátvétel esetén Felsőzsolcának kapuja lehetne, a városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) bővülete. Míg manapság Miskolc felől jövet (és 10 emberből 9 innen érkezik Felsőzsolcára) kertvégek fogadnak látványként, addig – fejlesztés esetén – a jövőben egy rendezett fasor menti peremút, másik oldalán földszint+emeletes kisvárosi hangulatú beépítés, „kapu” alakulhatna ki. Ez a területegység (~5 hektár) a meglévő kereskedelmi alközpont szív alakú területét mandorla alakú belsőséggé formálná, s ezzel a felvidéki városok orsós terét imitálná. A bővítmény belsejében egy újabb kisvárosi tér alakulhatna ki. A városkapu kialakítása távlati elképzelés. Megfelelő ütemű gazdasági növekedés és kedvező piaci környezet mellett e fejlesztésekbe döntő mértékben bevonhatók lesznek magánbefektetők, ugyanis a kereskedelmi és lakóingatlanok kapcsán vonzó hozamlehetőségek állhatnak a jövőben rendelkezésre. A városközpont piaci környezetének fejlesztése a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytató gazdasági szereplők számára fontos feladat. Az Önkormányzat előzetes felmérései szerint az alapinfrastruktúra

megteremtésével

komoly

további

magántőke

beruházások

várhatók

tovagyűrűző hatásként.

6.2.2. Igazgatási központ

Jelenleg erre az akcióterületre koncentrálódnak a legfőbb közigazgatási funkciót betöltő intézmények épületei: a Városháza, az Okmányiroda, a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet épülete. A Városházával szemben Felsőzsolca Városa három telket vásárolt meg, melyek a jövőbeli fejlesztések színhelyéül szolgálnak majd. Ezek a telkek hosszúak, a Kis-Sajó medréig nyúlnak nyugati irányban. A Bocskai utca (jelenleg zsákutca) meghosszabbításával és a görög katolikus templom mögötti közzel való összekötésével a település főutcájának nyugati tömbje több területre, tömbre osztódik. A városházával szemben egy új kisvárosi tér alakul ki. Ennek északi oldalán a jelenlegi GAMESZ épületének folytatásaként emeletes épületsorban igazgatási funkciók (okmányiroda bővítés, kistérségi irodák, stb.) kapnak helyet. A tér másik két oldala is emeletes házakkal vendéglátó és szolgáltató funkciókkal kerül fejlesztésre. A város Gazdasági Programjában korábban célként megfogalmazott e-közigazgatás feltételeinek megteremtése nagyot lépett előre az elmúlt években. 50

Okmányiroda épületét a Járás Hivatal hasznosítja.. Viszont az igazgatás jelentős informatikai és szervezési fejlesztést igényel – indokoltsága részben az elavult eszközállomány, részben a járások kialakítása miatt 2013. január 1-től bekövetkezett létszámcsökkenés és funkció/tevékenység átszervezés. A meglévő PH és GAMESZ épület, valamint a Családsegítő központ homlokzati és tető szigetelés, és egyéb épületenergetikai korszerűsítést igényel A közcélt szolgáló igazgatási egységek fejlesztése döntően támogatások, pályázati források bevonásával valósítható meg.

6.2.3 Sajó parti szabadidőközpont

Felsőzsolca városa 2009-ben vízjogi engedélyt kért mélyfúrású termálkút létesítésére. Hatályos (meghosszabbítható) vízjogi engedéllyel rendelkezünk a az önkormányzat tulajdonában lévő Hrsz 88 sz. ingatlanra, mely a Szent István Általános Iskola tornatermi épülete melletti fúrásra ad lehetőséget. Ettől a ponttól légvonalban 800 méterre nyugatra létezik egy lefojtott 850 m mély termálkút a miskolci hűtőház területén. Ez ad alapot arra, hogy 100%-os biztonsággal termálvizet nyerjen Felsőzsolca városa. A víz gyógyászati célra, fürdő üzemeltetésére alkalmas első sorban, de a közeli intézmények (városháza, okmányiroda, egészségház) fűtése is ellátható innen megfelelő hőcserélővel, gépészeti megoldással. A Bocskai utca és a régi meder által határolt ~2 hektáros terület fele alkalmas egy erre alapuló szabadidőközpont építésére, míg a másik fele épített (faházas) és sátorverésre alkalmas kemping létrehozására. A város terveiben szerepel egy vízrejáró a tornaterem mellett kiépítendő támfalrendszeren keresztül a Sajó mellé építendő csónakházig. Ez a terület képezi az 3. sz. akcióterületet, tovább erősítve a város szabadidős, valamint gyógyászati funkciókkal való ellátottságát. A teljes – valamennyi fejlesztési elemet tartalmazó - projekt előkészítési-feltárási-engedélyezési eljárást igényel a beruházás részletes tervezését megelőzően. Termálfürdő, kemping, csónakház, vízrejáró kialakításához kreatív ipari, turisztikai célú fejlesztési támogatások bevonása szükséges a jövőben. Alternatív energiahasznosítás és/vagy ivóvízellátás biztosítása érdekében történő kútfurás, valamint az uszoda kialakítása a magántőkét kevésbé vonzza, amit azt jelenti, hogy e két projekt 51

tekintetében vagy az ÚSZT forrású (pl. KEOP) vagy későbbi EU forrású támogatások megpályázására lesz szükség.

A Sajó-folyón a hagyományos kirándulási lehetőségeket figyelembe véve a kajakkal illetve kenuval történő vízitúrázásnak van komoly múltja. Számos egyesület illetve szervezet rendez a folyón hosszabb rövidebb kirándulásokat, illetve biztosít felszerelést. A folyóparton több helyen van lehetőség táborozásra is. A tanösvények, jelzett turistautak azonban ez idáig nem kerültek kijelölésre a folyó parti sávjában. A Sajó folyó országosan elismert, és közkedvelt folyóvíz. A folyamatosan javuló vízminőség mellett gyakorlatilag minden halfajta megtalálható benne a harcsától a pisztrángig. A Sajó folyó és a Kis-Sajó új medre valamint a régi kanyargó száraz meder közti mély fekvésű terület ragyogó lehetőséget ad a majálisok, juniálisok megszervezésére, fogadni tud lovas-, biciklisés evezős turizmust is. A terület hosszan elnyúlik észak-déli irányba. Az északi oldalon a régi miskolci út mellett parkoló alakítható ki, ez alatt kispályás focipálya, kézilabda és teniszpályák építése valósulhat meg. A pástnál megépíthető a sportpályákhoz kapcsolható öltözőblokk és a klubhelyiség épülete. Ettől délre kis tavacska és víziszínpad kialakítása áll a fejlesztési elképzelések között.

6.2.4 Leromlott városrészek, szegregátumok

A Kavicsbánya, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Zöldfa utcák által határolt területen lakik a felsőzsolcai roma kisebbség 80%-a. Ezen városrészen található Felsőzsolca két szegregátumnak minősített területe. Az itt élők körében az alacsony iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők aránya igen magas. A városi fejlesztési tervek már korábban teljes közművesítést írtak ide elő és jelenleg is elérhetők a közműszolgáltatások, ugyanakkor sajnálatos módon nem minden háztartás képes e szolgáltatások igénybevételére.

52

Az Antiszegregációs terv ad választ arra, hogy az egyes területeken jelentkező fejlesztési igények közül, melyek játszanak kiemelt szerepet.

6.2.5 Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek

A Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Parkot délen és keleten a 3. számú főközlekedési út, északon Arnót község közigazgatási határa, nyugaton a 3. számú főközlekedési út csomópontjából kiinduló Edelénnyel összekötő út határolja. A terület fekvését, elhelyezkedését, Miskolc város szomszédságát tekintve rendkívül versenyképes. Az M30-as autópálya átadása tovább növelte az Ipari Park logisztikai előnyét. Az autópálya mindössze néhány száz méter távolságra van az Ipari Parktól, amelyet már most is kétszer két sávos úton lehet megközelíteni ebből a fontos csomópontból. Jelenleg az akcióterület egyik része kialakult iparterület teljes közművesítéssel, és szinte valamennyi területrésze betelepült ipari vállalatok telephelyeként funkcionál. A közelmúlt fejlesztésének köszönhetően a park jelentős területtel bővült, a Miskolc-Kassa összeköttetést biztosító 3. sz. főközlekedési út keleti oldalán új, ipartelepítési szempontból optimális, tetszőleges telekméretek kiválasztására és kialakítására alkalmas, szintén közművesített területekkel. szintén közművesített területekkel. Mezőgazdasági jellegű fejlesztések: önellátó város (kisebb-nagyobb önkormányzati vagy bérelhető mezőgazdasági területek megművelése pl. közmunka, vagy más, leszakadt rétegek munkához/élelemhez segítő programok keretében a meglévő biomassza alapú fűtéssel ellátott önkormányzati épületek és a szegregátumba tervezett közösségi ház fűtőanyaggal történő ellátása érdekében későbbi tanulmányok figyelembe vételével kiválasztott energianövények (energiafű, energiafűz, stb.) termesztése az alacsony aranykorona értékű termőföldeken, az ÉMVÍZIG kezelésében lévő gátak környezetében, árterületeken a külterületeken meglévő mezőgazdasági utak karbantartása, árkok rendben tartása

53

6.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve 6.3.1 „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont)

Felsőzsolca település hagyományos kereskedelmi központja az un. „Vám” térsége volt. Ma ez a terület kissé keletebbre húzódva a Hősök tere és térsége. Ezen területen belül meghatározó jelentőségű a Kassai út nyugati szakaszának mindkét oldala. Az északi oldalon helyezkedik el a cukrászda és cukrászüzem, a zöldséges bolt, a Pokol Csárda, az Unió Coop élelmiszer áruháza, a posta, és a barkácsbolt, míg a déli oldalon a GAMESZ, egy provizórikus gépkocsi parkoló, lakástextil bolt, virágbolt, húsbolt. A Kassai út nyugati felének mindkét oldala egy – egy kockaházzal (valaha lakóházak voltak ezek) kezdődik, s fent említett funkciók után a keleti irányba (az Eperjesi utcáig) lakóházakkal folytatódik. Ezek közül néhány ház már kereskedelmi funkciót kapott, szépségszalon, horgászbolt, s egy összevont telekterületen jelenleg társasház épül, aminek földszintjén kereskedelmi és szolgáltató egységek kialakításáról szól az építési engedély. A Hősök tere kapcsolódó frontján is több lakóház alakult már városiassá. Az egyik ingatlanon gázkészülék-szervíz, lejjebb – az emlékművel szemben – szolgáltatóház, még délebbre a Rákóczi utca bekötésétől nem messze presszó épület szolgál. Az Eperjesi utca északkeleti sarka a Takarékszövetkezet 2 szintes irodaháza, amitől délre a sorházak lakóegységei közül kettő közfunkciót lát el. Itt kapott otthont az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ. Az utcán még egy díszhal üzlet található. Az akcióterületünk északkeltről a Mártírok útja határolja. Itt a rendőrség – más fejlesztési pénzből – tetőtérbeépítést illetve garázsfejlesztést irányzott elő a városi rendőrőrs épületén. A szükséges engedélyes tervek már elkészültek. A terület legkeletibb része a Kegyeleti park, majd 1 hektáros zöldterülete. Ez a közel 20 évvel ezelőtt parkosított terület Felsőzsolca központjának „tüdeje”.

54

Tervezett beavatkozások bemutatása „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) településrészen 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése Az akcióterület kaputérségével kapcsolatban először 2004-ben fogalmazódott meg az a városi igény, hogy Felsőzsolca közigazgatási területe növekedjen Miskolc keleti oldali területszélének rovására. A történeti időktől a két település közigazgatási határa a Sajó, Kis-Sajó vonala volt. Mindkét élővízfolyás változtatta a medrét, s az árvízvédelmi gondolkodás miatt az ’50-es években a Kis-Sajó medrét mesterségesen is alakították, „racionalizálták”. A régi medervonal, ami 3 nagy kanyarral keleti irányba behúzódott a Vám mögé lecsapásra került, azonban a közigazgatási határ változatlan maradt. Miskolcnak ezen legkeletibb területe – érdektelen – mezőgazdasági funkciójú külterület. Igazgatási területátvétel esetén Felsőzsolcának kapuja lehetne, a városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) bővülete. Míg manapság Miskolc felől jövet (és 10 emberből 9 innen érkezik Felsőzsolcára) a látogatót kertvégek látványa fogadja, addig – fejlesztés esetén – a jövőben egy rendezett fasor menti peremút, másik oldalán pedig földszint+emeletes kisvárosi hangulatú beépítés, „kapu” alakulhatna ki. Ez a területegység (~5 hektár) a meglévő kereskedelmi alközpont szív alakú területét mandorla alakú belsőséggé formálná, s ezzel a felvidéki városok orsós terét imitálná. A bővítmény belsejében egy újabb kisvárosi tér alakulhatna ki. A városi központ urbanizált jellegének, képének fejlesztése, a városkapu kialakítása távlati elképzelés. Megfelelő ütemű gazdasági növekedés és kedvező piaci környezet mellett e fejlesztésekbe döntő mértékben bevonhatók lesznek magánbefektetők, ugyanis a kereskedelmi és lakóingatlanok kapcsán vonzó hozamlehetőségek állhatnak a jövőben rendelkezésre. A városközpont piaci környezetének fejlesztése a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytató gazdasági szereplők számára fontos feladat. Az Önkormányzat előzetes felmérései szerint az alapinfrastruktúra

megteremtésével

komoly

további

magántőke

beruházások

várhatók

tovagyűrűző hatásként. Ennek megfelelően a településrész legjelentősebb volumenű beruházása egy üzletközpont létrehozása különböző gazdasági és lakófunkciókkal. A fejlesztés során olyan többszintes épület komplexum valósulna meg, amely irodáknak, üzleteknek, köztük egy élelmiszer áruháznak, panziónak, lakásoknak és egy mélygarázsnak adna helyet. A fejlesztés során kiemelt hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok, amivel a településünk környezeti védelme mellett, a tervezett beruházások értékét is növelni kívánjuk.

55

Üzletközpont épület komplexum elemei

Beruházás nettó költsége (Ft)

A jelen projekt keretében épülő földszinti üzletközpont feletti irodák

59 849 000 Ft

Panzió

127 800 000 Ft

Az üzletközpont másik épülete a Kassai utca túloldalán dufarttal, toronnyal

119 000 000 Ft

Az üzletközpont harmadik épülete (V-alakban, mélygarázzsal, üzletekkel,

980 000 000 Ft

irodákkal) Élelmiszer áruház

490 000 000 Ft

Üzletek, társasházak

682 000 000 Ft

Összesen

2 458 649 000 Ft

A városközpont területén a lakható, élhető környezet fejlesztése érdekében további beruházásokat tervez Felsőzsolca. A fejlesztés kapcsán a funkcióbővítő beruházások minden esetben a zöldfelületek növelését és rendezését is célozzák annak érdekében, hogy a városközponti környezet a „város tüdeje” funkciót is képes legyen ellátni, a kertvárosi jelleg a fejlesztések mellett is megmaradjon. A központi funkcióbővítő fejlesztés részletes tervezése még hátravan, viszont a funkciók fejlesztése a fenntartható környezet fejlesztése mellett elsősorban a közösségi funkciók (park, játszótér, találkozóhely) erősítését szolgálják. Mindemellett szükséges a Városközpont területén további rendezett parkolóhelyek kialakítása, illetve az innen, busszal közlekedő bejárók számára egy hosszabb távú P+R parkoló kialakítása, amivel a közlekedés károsanyag kibocsátását kívánjuk csökkenteni. A településrészt a fentieken felül érintik olyan környezetvédelmi beruházások is, melyek az egész város környezetvédelmi szempontú fejlesztését célozzák. Ezek közül a legfontosabb a vízgazdálkodás komplex fejlesztésére irányuló projekt, mely az önkormányzati és közszféra intézményeiben termelődő szürkevíz problémájának megoldását célozza, egyúttal az intézmények üzemeltetési költségeinek csökkentésére irányulva. A településen a szelektív hulladékgyűjtésben 100%-os lefedettségek kívánunk elérni. A hulladékkezelés középtávú fejlesztési terve szerint a párhuzamosan induló miskolci komplex hulladékkezelési programmal való együttműködéstől várható, hogy a szelektív gyűjtés további differenciált megoldásai is bevezetésre kerülhetnek Felsőzsolcán, mellyel a nem hasznosított hulladék mennyisége tovább csökkenthető. A tavalyi év folyamán Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosítása (211/2012. [VII. 30.] Korm. rendelet)

56

definiálja a fényszennyezés fogalmát, valamint megalkotta a fényszennyezés kivédésére szolgáló építési szabályrendszert. A rendelet az 1. mellékletében (Fogalommeghatározások) 38-as sorszámmal tartalmazza a fényszennyezés definícióját: „Fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.” Az 53. § (1) bekezdése j) pontja, amelynek értelmében: „Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési

egységet,

helyiséget

úgy

kell

megvalósítani,

ehhez

az

építési

anyagot,

épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse ... (j) fényszennyezés.” Az OTÉK 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: „Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdető berendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás … d) fényszennyezést ne okozzon.” A program célja, hogy az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében a város a fényszennyező világító testeit korszerű, és hatékonyabb eszközökkel váltsa le, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is szüntesse meg. A programban a lakossági és gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló eszközök cseréjét is támogatni kívánja az Önkormányzat.

3. A KKV-k versenyképességének fokozása Felsőzsolca önkormányzata a foglalkoztatás bővítésére komplex program kidolgozását határozta el. A foglalkoztatás egyik kiemelt eleme a potenciális nagyfoglalkoztatók beruházásainak ösztönzése, viszont az önkormányzat a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének és a lakosság

vállalkozásösztönzésével,

önfoglalkoztatási

képességének

fejlesztésével

hasonló

nagyságrendű eredményt kíván elérni. A foglalkoztatás bővítésének egyik legfontosabb eszköze a munkavállalói és vállalkozói kompetencia fejlesztés. A fejlesztések strukturált programjainak véghezvitele érdekében Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok létrehozását tervezi a 57

város, melynek legfontosabb funkciója a keresletorientált kompetenciafejlesztés, elsősorban kompetencia

és

munkaerő-piaci

felmérések

elvégzésével,

egyéni

fejlesztési

stratégiák

meghatározásával és a megfelelő fejlesztési programok koordinációs feladatainak ellátásával. A fejlesztés tervét az indukálta, hogy az alacsony foglalkoztatási szint mellett (melynek egyik oka a piaci elvárásoknak nem megfelelő munkavállalói készségek szintje), az elérhető képzési rendszer csak korlátozottan kereslet-orientált. A munkáltatói igények felmérését az ezzel a témával foglalkozó programok jelentős része meghatározza feladatként, viszont a munkavállalói készségek fejlesztési igényeinek meghatározása (és az erre épülő fejlesztési/képzési területek) nélkül az oktatási/képzési rendszer fejlesztése csak az egyik gazdasági szereplő igényei alapján képez keresletet – ami így aztán nem feltétlenül találkozik a valós munkaerő-piaci problémák által létrejövő kereslettel. Egyszerűbben fogalmazva, például egy munkaerő-hiánnyal küzdő ipari üzem problémáit nem biztos, hogy az elektronikai műszerész képzésen részt vevők számának növelése oldja meg, mert lehet, hogy csak a munkaerő-piacon lévő műszerészek átképzését, esetleg pl.: nyelvtudását lenne szükséges fejleszteni – lényegesen alacsonyabb költséggel. A kompetencia központ a munkáltatói elvárásokat és a munkavállalói kompetencia fejlesztéseket hangolja össze az általa koordinált képzési programok segítségével. Az intézmény létrahozásának tervét az a felismerés is indukálta, hogy az elvárt vállalkozói és munkavállalói kompetenciák sok esetben hasonlóak, és egyes közös programok lebonyolításával az önfoglalkoztatás képessége és a kkv szektor versenyképessége is fejleszthető. Ennek megfelelően a képzési koordináció mellett a kompetenciafejlesztés másik jelentős funkciójának létrehozása is indokolt, a vállalkozásfejlesztési tanácsadásnak. A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok munkatársai ennek megfelelően az egyéni fejlesztési stratégiák meghatározása mellett egyfajta coach vagy mentor szerepet is kapnak, melynek következtében a (költséges) képzési programok mellett az egyéb nem formális (költséghatékonyabb) képzési megoldások fontos elemei lesznek a fejlesztéseknek, mint például a vállalkozásfejlesztési tudásbázis anyagainak használata, vagy konferenciák, előadások szervezése. A tervek szerint Felsőzsolcán két Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ kerül kialakításra – némileg eltérő funkciókkal, de közös üzemeltetéssel – az egyik a Városközpontban, a másik az Ipari Zóna területén. Az EU források tervezése tekintetében a központ infrastruktúra kialakítása mellett – több fejlesztési témában – a központ oktatási, képzési, tudásbázis feltételeinek megteremtése, valamint

58

egyéb a fejlesztéshez kapcsolódó programok kidolgozása érdekében ESZA források bevonását is tervezzük. A KKV-k versenyképességének fokozása elemei

Beruházás nettó költsége (Ft)

Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ létrehozása Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ oktatóanyagainak fejlesztése, oktatási programok lebonyolítása Összesen

175 000 000 Ft 15 000 000 Ft 190 000 000 Ft

4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban Felsőzsolca az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatását a Városközpont területén olyan programokkal kívánja támogatni, melyek az egész város területét, vagy annak jelentős részét érintik. Ennek legfontosabb elemei a megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k és a lakosság számára, melyek a elsősorban az épületenergetikai és használt eszközök hatékonyság növelését és az intelligens rendszerek használatának elterjedését támogatják célzott infrastruktúra fejlesztési támogatásokkal, Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztésének támogatása célzott infrastruktúra fejlesztési és eszközbeszerzési támogatásokkal, melyek többek között a közvilágítás fejlesztését (LED lámpák és intelligens rendszer használata), intelligens rendszerek telepítését (smart grid és smart metering), épületenergetikai fejlesztéseket és az energiatermelés decentralizált fejlesztése érdekében napelemek telepítését és helyi fűtési rendszer korszerűsítést foglalnak magukba, A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tájékoztató és oktató anyagainak kifejlesztése, megvásárlása, oktatási programok lebonyolítása, melyek a „fenntartható fejlődés” központ funkcióhoz kapcsolódóan, az ezen a területen elérhető technológiák alkalmazásáról ad tájékoztatást, illetve demonstrálja azok működését ESZA típusú támogatással, közlekedésfejlesztés, az ERFA és a kohéziós alapokból. A közlekedésfejlesztés területén a környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése az elsődleges cél. A cél elérése érdekében egyrészt a közösségi közlekedés igénybevételének szolgáltatásorientált 59

fejlesztését kívánjuk megvalósítani Miskolc várossal való együttműködésben, másrészt a helyi kerékpáros közlekedés fejlesztését kívánjuk megvalósítani, harmadrészt az úthálózat fejlesztésével kívánjuk a forgalom okozta közlekedésterhelést csillapítani. A közösségi közlekedésfejlesztés legfontosabb elemei a korábban már említett P+R parkoló kialakítása mellett a szolgáltatási színvonal fejlesztése a SMART City rendszerhez való csatlakozással, mely intelligens tömegközlekedési információ szolgáltatással teszi elérhetőbbé és kényelmesebbé a tömegközlekedési szolgáltatásokat, illetve a kötöttpályás közlekedési rendszerhez való csatlakozás, mely később kerül bemutatásra. A kerékpáros közlekedés fejlesztésének elsődleges célja, hogy az egész város területén biztonságos körülmények között lehessen kerékpározni. Kiemelten fontos célunk, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban használja is a kerékpáros közlekedést, azaz elsősorban a lakóhelye és a munkahelye közötti közlekedés feltételei megteremtésre kerüljenek, ami egyrészt a lakóövezetek és a foglalkoztatási központok, másrészt Felsőzsolca és a környező települések közötti kerékpárutak kialakítását igényli. A rendszer így csatlakozik a szomszéd települések, elsősorban Miskolc kerékpárút hálózatába. A fejlesztés eredményessége érdekében Felsőzsolca ösztönzi a település munkáltatóit, hogy a munkahelyeken alakítsanak ki tárolókat, öltözőt és zuhanyzási lehetőséget a kerékpárral közlekedők számára. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági (pl.: épületenergetikai) fejlesztések támogatása lakosság számára Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése Felsőzsolca Városközpont területén A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tájékoztató és oktató anyagainak kifejlesztése, megvásárlása, oktatási programok lebonyolítása (e-oktatás, oktatási intézmények) Összesen

Beruházás nettó költsége (Ft) 40 000 000 Ft 70 000 000 Ft 180 000 000 Ft

120 000 000 Ft

20 000 000 Ft 430 000 000 Ft

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása Az Információs és Kommunikációs Technológiákhoz (IKT) való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a város gazdaságfejlesztésének fontos 60

eleme, mely közvetlenül támogatja a gazdasági szereplők versenyképességét, de a technológia által elérhető szolgáltatások segítik a lakosság rekreációját, kapcsolattartását. A tervezett Városközponti fejlesztések jelentős része szintén a város egész területére vagy nagyobb részére kiterjedő programok részei. A város jelentős részén fejleszteni kívánjuk a széles sávú internet elérés lehetőségét, és ezzel párhuzamosan az IKT termékek kereslet-kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztési programját is meg kívánjuk valósítani a vállalkozói övezetekben. A program az IKT-termékek és szolgáltatások, valamint ez e-kereskedelem továbbfejlesztését és az IKT iránti kereslet fokozását kívánja elérni, a tervek szerint a versenyképesség fejlesztése érdekében informatikai eszközök telepítésének, szerverszobák kialakításának, célzottan e-kereskedelmi raktárak kialakításának támogatásávalFelsőzsolca a közfeladatainak ellátásában a tervek szerint egyre nagyobb mértékben támaszkodik a jövőben az új információ technológiai fejlesztések eredményeire. A városban tervezzük egy intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítését, mely a hagyományos kamerás megfigyelő rendszereket olyan „smart” funkciókkal egészíti ki, melyek a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben nyújtanak segítséget. A rendszer alkalmazásával a szolnoki intelligens rendszerhez hasonlóan követhetőek lesznek a gépjárművek mozgásai, melyek például bűncselekmény elkövetése esetén – az érintett területen az idegen rendszámok intelligens szelektálásával– meggyorsítja a nyomozati folyamatot. A rendszer automatikusan figyelmeztethet szabálysértések elkövetése esetén, illetve alkalmas lehet veszélyhelyzetek automatikus azonosítására. Olyan rendszer kiépítését tervezzük, melyhez a lakossági megfigyelő rendszerek csatlakozhatnak – adatvédelmi okok miatt kizárólag adatok küldésével. A rendszer kiépítésétől a relatív biztonságérzet javulását várjuk. A felsőzsolcai általános iskolákba tervezett elektronikus diákazonosító rendszer, elektronikus üzenőfüzet és napló teljeskörű bevezetése kizárólag a Városközpont területét érinti, mivel itt találhatóak a város oktatási intézményei. A fejlesztéssel a szülők és az iskola kölcsönös tájékoztatása gyorsabbá, egyértelműbbé válik, valamint a szülők számára követhető lesz a diákok iskolai élete, mikor érkeznek az iskolába, és mikor indulnak el onnan, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe az iskolában, például elmentek-e ebédelni, vagy tartoznak-e könyvvel az iskolai könyvtárnak. A rendszer kiépítésénél a szülői igényeknek megfelelő szolgáltatások fejlesztését is meg kívánjuk valósítani, azaz az egyes információkhoz különböző, személyre szabható értesítési módok és gyakoriságok kapcsolhatóak, például az iskolai ebédről e-mailt küld a rendszer a 61

szülőnek heti egy alkalommal, az iskolai kapun való áthaladáskor viszont azonnal sms-t küld. Az oktatási intézmények IKT fejlesztésének másik eleme az e-oktatási infrastruktúra fejlesztése, mely fejlesztés során további számítógép terem kialakítását és informatikai oktatási eszközök beszerzését tervezzük. Az oktatás fejlesztéshez kapcsolódik az IKT ESZA programja, mely digitális oktatóanyagok fejlesztését, beszerzését támogatja az oktatási intézmények számára, valamint a digitális jártasság megteremtése érdekében oktatási, képzési programok tervezünk bonyolítani a lakosság egésze számára. Felsőzsolcán mér jelenleg is elérhető egészségügyi és vészfigyelő rendszer a városban élő idősek, krónikus betegek számára. Ennek a rendszernek a továbbfejlesztése, illetve a penetrációjának növelése szükséges. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák

Beruházás nettó költsége (Ft)

használatának és minőségének fokozása Széles sávú internet elérés fejlesztése Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztése Felsőzsolca Városközpontban Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése Diákazonosító rendszer és elektronikus napló az oktatási intézményekben e-Oktatási infrastruktúra fejlesztés az oktatási intézményekben Egészségügyi és vészfigyelő rendszer fejlesztése a Városközpontban élő idősek, krónikus betegek számára Digitális oktatóanyagok fejlesztése, beszerzése az oktatási intézmények számára Oktatási, képzési programok lebonyolítása Összesen

50 000 000 Ft 20 000 000 Ft

100 000 000 Ft

15 000 000 Ft 185 000 000 Ft

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Felsőzsolcán a csapadékvíz elvezetés fejlesztése kiemelten fontos feladat, ami az egész város területét érinti. A településen lévő vízelvezető árkok csak szikkasztó árkok, ami amiatt okoz problémát, mert Felsőzsolca területe kifolyás nélküli medencében fekszik. A településen jelen lévő néhány méteres, változó irányban jelentkező szintkülönbség több átemelő szivattyú beépítését igényli a csapadékvíz elvezetési rendszerbe. A rendszer geodéziai felmérése, a tervezése, és a kivitelezése az előzetes költségbecslések alapján 300 Millió Ft-os nagyságrendű beruházással valósítható meg a város teljes területén.

62

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok

Beruházás nettó költsége (Ft)

megelőzésének és kezelésének elősegítése Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése és csapadékvíz elvezetés fejlesztése a Városközpontban Összesen

75 000 000 Ft 75 000 000 Ft

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan csak ESZA forrásokból finanszírozott programelemeket tervezett a város. Az egészségmegőrzés, illetve a betegségek korai felismerése érdekében Felsőzsolca fejleszteni kívánja és rendszeressé kívánja tenni az egészségügyi szűrőprogramokat a Városközpontban található Egészségházban a lakosság és a településen foglalkoztatottak számára. Felsőzsolca a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központban fejleszteni kívánja a munkaerő-piaci hozzáférést. A program segítségével a Munkaügyi központok és más együttműködő partnerek (környékbeli nagyfoglalkoztatók, vállalkozások, munkaerő közvetítők vagy munkaközvetítők) kínálatai megjelennek a központban, valamint az egyéni karrier tervek regisztrálásával a potenciális munkavállalók személyre szólóan kaphatnak értesítést a kompetenciájuknak megfelelő ajánlatokról. A rendszer működését segíti, hogy a település Integrált szociális ellátórendszere (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok) a érintett munkavállalókat felméri, illetve a kompetenciafejlesztési rendszerbe irányítja. A tervek szerint a versenyképes munkavállalói és vállalkozói kompetencia fejlesztés érdekében szükség van a Folyamatrendszer kidolgozására és a kidolgozást követően a működtetésére, melyhez szintén uniós forrás bevonását tervezi a város. A munkavállalói folyamatrendszer működtetésében előreláthatóan részt vesznek a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok (koordinátori szerepben), komplex szolgáltatásaival a területileg illetékes munkaügyi központok, képzési programjaival a miskolci TISZK-ek, beutalóként az integrált szociális szolgáltatók, valamint foglalkoztatóként a szociális szövetkezet és a közmunka programokat vezető Önkormányzat. A vállalkozásfejlesztési folyamatrendszer működtetésében pedig előreláthatóan részt vesznek a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok (koordinátori szerepben), a kamarák, a Széchenyi Irodák valamint együttműködő partnerek (kompetencia fejlesztésben).

63

A sikeres kompetencia alapú fejlesztéshez, azaz a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók a megváltozott (változó) körülményekhez való alkalmazkodási képességének megteremtéséhez egyéni, személyre szabott stratégiák kidolgozása szükséges, melyek kidolgozásához szintén uniós források igénybevételét tervezi a város.. Felsőzsolca „Egyenlő esélyek” program és „Családbarát munkahelyek” program bevezetését tervezi az oktatási, nevelési és kulturális intézményekben a Városközpont területén. A program célja a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése, az EU beruházási prioritásainak megfelelően. Az ESZÁ-s program segítségével olyan működési rendszer kialakítását és működtetését tervezzük, amely a nők hátrányos megkülönböztetését kiküszöböli, valamint a munkahelyek és a munkarend kialakításánál figyelembe veszi a munkatársak családi kötelezettségeiből fakadó igényeket (pl.: távmunka lehetőségének megteremtésével, vagy részmunkaidős foglalkoztatással.) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központban a munkaerő-piaci hozzáférés fejlesztése (Munkaügyi központokkal, Integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben) Folyamatrendszer kidolgozása és működtetése a versenyképes kompetencia fejlesztése érdekében (Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ, miskolci TISZK-ek, Közmunka programok, Munkaügyi központok, Szociális szövetkezet Integrált szociális ellátórendszer együttműködésében) A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ vállalkozásfejlesztési programjainak fejlesztése "Egyenlő esélyek" program és "Családbarát munkahelyek" program az oktatási, nevelési intézményekben Munkavállalói és vállalkozói kompetencia alapú fejlesztési stratégiák kidolgozása Rendszeres városi szűrőprogram a lakosság és a településen foglalkoztatottak számára Összesen

Beruházás nettó költsége (Ft) 20 000 000 Ft

20 000 000 Ft

10 000 000 Ft 10 000 000 Ft 15 000 000 Ft 25 000 000 Ft 100 000 000 Ft

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Felsőzsolca a Városközpont területén a helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrák fejlesztése, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése érdekében fejleszteni kívánja a integrált szociális ellátórendszer, az orvosi és egészségügyi szolgáltató rendszer, a gyermek közegészségügyi ellátórendszer, valamint a védőnői szolgálat és az egészségügyi ügyeleti rendszer infrastruktúráját.

64

A közbiztonság fejlesztése érdekében Felsőzsolca a város területén „Szomszédsági rendőrség” program kialakítását tervezi infrastruktúra és eszköz beruházásokkal, valamint kapcsolódó ESZA programként a rendszer szakmai programjának kidolgozásával. A program segítségével a rendőrség (a polgárőrséggel együttműködve) közelebb kerül a város lakosságához, ami relatív biztonságérzet javításán túl hatékony eszköz lesz a bűnmegelőzés, illetve a bűnügyek felderítése területén. A program segítségével a rendőrség társadalmi beágyazottsága nő, a lakosok személyesen ismerik az illetékes rendőröket, telefonszámuk, elérhetőségük ismert lesz számukra, és a kölcsönös bizalom a közbiztonság megteremtését célzó munka hatékonyabbá válik. A település foglalkoztatói számára a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítését tervezi Felsőzsolca. Az elkészült program ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, és az ajánlás alapján elkészült szabályrendszer bevezetésre kerül a város által üzemeltetett intézményeknél. A Városközpont területén ez a nevelési, oktatási, illetve kulturális intézményeket jelenti. A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása céljából létrehozni tervezett - ESZA forrásokból finanszírozni kívánt - program az integrált szociális ellátórendszer, az egészségügyi ellátórendszer, valamint az óvodai és iskolai szolgáltatások színvonalán fejleszt. A fejlesztés érinti a szolgáltatások elérhetőségét, a szolgáltatásokat igénybe vevők igényeinek való jobb megfelelést, és a fenntartható működést. A tervezett program keretein belül felülvizsgálatra kerülnek a szolgáltatások működési keretei és a folyamatai, a legfontosabb teljesítmény-mutatók, és feltárja a fejlesztés lehetséges területeit a jogszabályi kötelezettségek figyelembevételével. A fejlesztés eredményeképpen olyan működési struktúra és hozzá kapcsolódóan szervezet kerül kialakításra, mely a fenntartható működést biztosítani képes, és a szolgáltatások elérhetőségét és minőségét javítja.. Az önkormányzat a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ fenntartható működése érdekében működési támogatásra kíván pályázni. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Integrált szociális ellátórendszer infrastruktúra fejlesztése Orvosi és egészségügyi szolgáltató rendszer és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés Gyermek közegészségügyi ellátás, védőnői szolgálat és ügyeleti rendszer fejlesztése Közbiztonság infrastrukturális fejlesztések (szomszédsági rendőrség infrastruktúra és eszköz fejlesztése) Közbiztonság szakmai fejlesztések (szomszédsági rendőrség szakmai program fejlesztés)

Beruházás nettó költsége (Ft)

200 000 000 Ft

20 000 000 Ft 7 000 000 Ft

65

A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem

Beruházás nettó költsége (Ft)

Hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítése a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, bevezetés az oktatási, nevelés intézményeknél Integrált szociális ellátórendszer fejlesztése Egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Óvoda és iskola fejlesztésének támogatása Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ működési támogatása Összesen

3 000 000 FT 80 000 000 Ft 10 000 000 Ft 320 000 000 Ft

10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba A versenyképes oktatási rendszer továbbfejlesztése érdekében az oktatási és képzési, valamint szociális (gyermekvédelmi) infrastruktúrák további infrastruktúra és eszköz-ellátottsági fejlesztése szükséges. Az infrastruktúra fejlesztés mellett az általános iskolák és óvodák szakmai fejlesztési programjainak fejlesztését is tervei a város a kapcsolódó ESZA program forrásainak segítségével. A felnőttképzési rendszer fejlesztése érdekében nem formális oktató és kulturális helyszín létrehozását tervezi Felsőzsolca, mely a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ oktatási, képzési és egyéb (pl.: időszaki kiállítások, előadások) programjainak is helyet képes biztosítani. A település gyermekei és fiataljai számára a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése érdekében tehetséggondozás és prevenciós célú délutáni foglalkoztatás bevezetését tervezi az oktatási intézményekben. Az ESZA program végrehajtását a helyi civil szervezetekkel és az integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben kívánja megvalósítani. Felsőzsolca lakosságának az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzésére, a munkavállalói készségek és kompetenciák naprakésszé tételére, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása érdekében ESZA forrásból finanszírozott program végrehajtását tervezi. A program végrehajtásával olyan rendszer kiépítését tervezi a város, mellyel a gazdasági társaságok munkaerő-piaci elvárásai által és a város munkaképes korú inaktív (és igény szerint aktív) munkavállalóinak kompetencia vizsgálatai által meghatározott fejlesztési területek az oktatási, képzési rendszerben igényként megjelenhetnek, és keresletet támasztanak az egyes szolgáltatók irányába.

66

Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó

Beruházás nettó költsége (Ft)

tanulásba Az oktatási, nevelési, valamint szociális (gyermekvédelmi) intézmények eszköz és infrastruktúra fejlesztése Nemformális oktató és kulturális helyszín fejlesztése Tehetséggondozás és prevenciós délutáni foglalkoztatás az oktatási intézményekben, civil szervezetekkel és az integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben Általános iskolák és óvodák szakmai fejlesztési programjai Versenyszféra munkaerőpiaci elvárásainak becsatornázása az oktatási, képzési rendszerbe, a város munkavállalóinak kompetencia vizsgálata fejlesztési területek kijelölésével, e-learning rendszerhez való hozzáférés a kompetencia-felmérések alapján Összesen

175 000 000 Ft

50 000 000 Ft

8 000 000 FT 233 000 000 Ft

11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása Felsőzsolca a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése érdekében ESZA forrásokból finanszírozott program lebonyolítását tervezi. A program segítségével az érintett szervezetek együttműködésének keretei kerülnek kialakításra, megfogalmazásra kerülnek az együttműködésekkel elérni kívánt célok rendszere, az együttműködésekkel kapcsolatban a szervezetek egymás iránti elvárásai, az együttműködés során nyújtott szolgáltatások, azok elvárt színvonala, a meglévő együttműködési megállapodások tartalma. A program eredményeképpen új együttműködési megállapodások köttetnek (szolgáltatási szint megállapodások - SLA), melyek a célorientált együttműködés kapcsán hatékonyabban képesek a komplex programok végrehajtásában, mellyel az intézményi kapacitások növekednek. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának

Beruházás nettó költsége (Ft)

fokozása Integrált foglalkoztatási, oktatási és szociális fejlesztéseket koordináló szervezetek működési feltételeinek javítása Összesen

5 000 000 Ft 5 000 000 Ft

67

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagysebességű hálózatok kiépítése, digitális gazdaságot szolgáló feltörekvő technológiák és hálózatok bevezetésének támogatása;

ERFA

Széles sávú internet elérés fejlesztése

50 000 000

b) az IKT-termékek és szolgáltatások, ez ekereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása;

ERFA

Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztése Felsőzsolca Városközpontban

20 000 000

ERFA

Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése Diákazonosító rendszer és elektronikus napló az oktatási intézményekben e-Oktatási infrastruktúra fejlesztés az oktatási intézményekben Egészségügyi és vészfigyelő rendszer fejlesztése a Városközpontban élő idősek, krónikus betegek számára

100 000 000

c) az e-kormányzás, ez etanulás, ez e-befogadás, az e-kultúra és az eegészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése;

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

68

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

d) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén.

ESzA – csak másodlagosan

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Digitális oktatóanyagok fejlesztése, beszerzése az oktatási intézmények számára Oktatási, képzési programok lebonyolítása

Beruházás tervezett nettó értéke

15 000 000

69

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

3. A KKV-k versenyképességének fokozása

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével;

ERFA

c) a kisés középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőke-beruházások növelése révén.

ESzA – csak másodlagosan

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ létrehozása

175 000 000

Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ oktatóanyagainak fejlesztése, oktatási programok lebonyolítása

15 000 000

70

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

b) a kkv-kban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése;

ERFA, KA

Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára

40 000 000

c) az infrastrukturális létesítményekben és a 4. Az alacsony szén- lakásépítési ágazatban az dioxid kibocsátásra energiahatékonyság és a való áttérés megújuló energia támogatása minden támogatása; ágazatban

ERFA, KA

Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági (pl.: épületenergetikai) fejlesztések támogatása lakosság számára

70 000 000

Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése Felsőzsolca Városközpont területén • Geotermikus és biomassza fűtési és hűtési energia (lokális energiatermelési központok) • Intelligens energia-elosztó rendszerek telepítése (smart metering és smart grid) • Épületenergetikai korszerűsítések • Napelemek elhelyezése az erre alkalmas területeken • Közvilágítás és közlekedési jelzőrendszer intelligens és energiahatékony (pl.: LED) fejlesztése

180 000 000

2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

d) az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban;

KA

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

71

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

f) környezetbarát és alacsony szén-dioxidkibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése;

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

ERFA, KA

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében

Beruházás tervezett nettó értéke

120 000 000

72

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

g) a kis szén-dioxidkibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkaerőpiaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén.

ESzA – csak másodlagosan

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tájékoztató és oktató anyagainak kifejlesztése, megvásárlása, oktatási programok lebonyolítása (e-oktatás, oktatási intézmények)

Beruházás tervezett nettó értéke

20 000 000

73

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése

b) Egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és ERFA, KA katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése.

Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése és csapadékvíz elvezetés fejlesztése a Városközpontban

75 000 000

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

a) a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok követelményeinek teljesítse érdekében;

Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése Felsőzsolca Városközpont területén (100% szelektív hulladékgyűjtés)

6 000 000

ERFA, KA

74

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

b) a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok követelményeinek teljesítse érdekében;

ERFA, KA

Vízgazdálkodás komplex fejlesztése Felsőzsolca Városközpont területén (Szürkevíz hasznosítási fejlesztés az oktatási, nevelési intézményekben)

40 000 000

d) a biológiai sokféleség védelme, talajvédelem és az ökoszisztémaszolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA 2000t és a zöld infrastruktúrákat is;

ERFA, KA

Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem Felsőzsolca Városközpont területén

10 000 000

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

75

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is.

d) munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a 8. A foglalkoztatás munkavállalói mobilitás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése ösztönzése révén;

e) a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerőpiaci integrációja;

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

ERFA, KA

Üzletközpont fejlesztés Felsőzsolca Városközpontban Városi környezetfejlesztés a zöldfelületek növelésével (funkcionális területrendezés folytatása) Parkolási rendszer és P+R parkolók fejlesztése

2 560 000 000

ESzA

A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központban a munkaerő-piaci hozzáférés fejlesztése (Munkaügyi központokkal, Integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben)

20 000 000

ESzA

Folyamatrendszer kidolgozása és működtetése a versenyképes kompetencia fejlesztése érdekében (Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ, miskolci TISZK-ek, Közmunka programok, Munkaügyi központok, Szociális szövetkezet Integrált szociális ellátórendszer együttműködésében)

20 000 000

76

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

f) önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás;

ESzA

A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ vállalkozásfejlesztési programjainak fejlesztése

10 000 000

g) a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése;

ESzA

"Egyenlő esélyek" program és "Családbarát munkahelyek" program az oktatási, nevelési intézményekben

10 000 000

h) a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez;

ESzA

Munkavállalói és vállalkozói kompetencia alapú fejlesztési stratégiák kidolgozása

15 000 000

i) aktív és idősödés;

ESzA

Rendszeres városi szűrőprogram a lakosság és a településen foglalkoztatottak számára

25 000 000

egészséges

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

77

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra;

ERFA

Integrált szociális ellátórendszer infrastruktúra fejlesztése Orvosi és egészségügyi szolgáltató rendszer és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés Gyermek közegészségügyi ellátás, védőnői szolgálat és ügyeleti rendszer fejlesztése

200 000 000

b) a rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása;

ERFA

Közbiztonság infrastrukturális fejlesztések (szomszédsági rendőrség infrastruktúra és eszköz fejlesztése)

20 000 000

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

78

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

e) a társadalom peremére szorult közösségek – például romák – integrációja;

ESzA

Közbiztonság szakmai fejlesztések (szomszédsági rendőrség szakmai program fejlesztés)

7 000 000

f) a nemen, faji vagy etnikai származáson, vallásom vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem;

ESzA

Hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítése a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, bevezetés az oktatási, nevelés intézményeknél

3 000 000

g) a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat;

ESzA

Integrált szociális ellátórendszer fejlesztése Egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Óvoda és iskola fejlesztésének támogatása

80 000 000

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

79

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

i) közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák.

ESzA

Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ működési támogatása

10 000 000

a) oktatási és infrastruktúrák kifejlesztésével;

ERFA

Az oktatási, nevelési, valamint szociális (gyermekvédelmi) intézmények eszköz és infrastruktúra fejlesztése Nemformális oktató és kulturális helyszín fejlesztése

175 000 000

ESzA

Tehetséggondozás és prevenciós délutáni foglalkoztatás az oktatási intézményekben, civil szervezetekkel és az integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben Általános iskolák és óvodák szakmai fejlesztési programjai

50 000 000

képzési

b) a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alapés középfokú oktatásban;

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

80

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása.

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

ESzA

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Versenyszféra munkaerőpiaci elvárásainak becsatornázása az oktatási, képzési rendszerbe, a város munkavállalóinak kompetencia vizsgálata fejlesztési területek kijelölésével, e-learning rendszerhez való hozzáférés a kompetencia felmérések alapján

Beruházás tervezett nettó értéke

8 000 000

81

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

c) a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére.

ESzA

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Integrált foglalkoztatási, oktatási és szociális fejlesztéseket koordináló szervezetek működési feltételeinek javítása

1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) fejlesztései összesen

Beruházás tervezett nettó értéke

5 000 000

4 206 000 000

82

6.3.2 Igazgatási központ

Jelenleg erre az akcióterületre koncentrálódnak a legfőbb közigazgatási funkciót betöltő intézmények épületei: a Városháza, az Okmányiroda, a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (GAMESZ) épülete, valamint a Sajó-Hernádvölgyi és Bükkvidéki Önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Társulás (SHBÖTT) irodája. A Városházával szemben Felsőzsolca Városa három telket vásárolt meg, melyek a jövőbeli fejlesztések színhelyéül szolgálnak majd. Ezek a telkek hosszúak, a Kis-Sajó medréig nyúlnak nyugati irányban. A Bocskai utca (jelenleg zsákutca) meghosszabbításával és a görög katolikus templom mögötti közzel való összekötésével a település főutcájának nyugati tömbje több területre, tömbre osztódik. A városházával szemben egy új kisvárosi tér alakul ki. Ennek északi oldalán a jelenlegi GAMESZ épületének folytatásaként emeletes épületsorban igazgatási funkciók (okmányiroda bővítés, kistérségi irodák, stb.) kapnak helyet. A tér másik két oldala is emeletes házakkal vendéglátó és szolgáltató funkciókkal kerül fejlesztésre. A város Gazdasági Programjában korábban célként megfogalmazott e-közigazgatás feltételeinek megteremtése nagyot lépett előre az elmúlt években. Okmányiroda épületét a Járás Hivatal hasznosítja.. Viszont az igazgatás jelentős informatikai és szervezési fejlesztést igényel – indokoltsága részben az elavult eszközállomány, részben a járások kialakítása miatt 2013. január 1-től bekövetkezett létszámcsökkenés és funkció/tevékenység átszervezés. A meglévő PH és GAMESZ épület, valamint a Családsegítő központ homlokzati és tető szigetelés, és egyéb épületenergetikai korszerűsítést igényel. A közcélt szolgáló igazgatási egységek fejlesztése döntően támogatások, pályázati források bevonásával valósítható meg.

Tervezett beavatkozások bemutatása az Igazgatási központ településrészen 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása A Felsőzsolcai Önkormányzat működési és szervezeti felülvizsgálatát tervezi ESZA források bevonásával a célszerűség és hatékonyság fejlesztése érdekében. A fejlesztés elsődleges célja az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások minőségi fejlesztése, ezen belül kiemelten fókuszálva

a

vonzó

gazdasági

környezet

kialakításának

céljával

az

önkormányzati 83

szolgáltatásokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. A fejlesztés eredményeképp a gazdasági társaságok önkormányzati ügyintézése egyszerűbbé és gyorsabbá válik és a szolgáltatás színvonala jobban megfelel majd a gazdasági társaságok elvárásainak. Az intézményi kapacitásra és közigazgatás hatékonyságra irányuló intézkedésekhez infrastruktúra fejlesztési igény is kapcsolódik, melynek célja a az egyablakos ügyintézés bevezetése, valamint az ehhez szükséges irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének infrastrukturális és eszköz hátterének megteremtése. A közszolgáltatás-fejlesztési célhoz kapcsolódóan az önkormányzat bővíti az Okmányirodát, valamint további igazgatási egységeket, melyekhez infrastrukturális és eszköz hátteret is biztosít. Az önkormányzati működési hatékonyság másik fejlesztési területe az Integrált Területfejlesztési Stratégiában meghatározott célok teljesítése, illetve az azt teljesíteni képes beavatkozások végigvitele, menedzselése. Az ITS megvalósítása érdekében létrehozásra kerül a Városfejlesztési Társaság – melynek bemutatását (céljait, felépítését, feladatait) a későbbiekben részletezzük. A programban a társaság infrastrukturális hátterének fejlesztésére is sor kerül. Felsőzsolca a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése érdekében tervezett, ESZA forrásokból megvalósítani kívánt program a Városközpont beavatkozási terveinél bemutatásra került. A lenti táblázatban az Igazgatási központ területén lévő intézményekre vonatkozó tervezett összeg szerepel. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának

Beruházás nettó költsége (Ft)

fokozása Önkormányzati működés és struktúra felülvizsgálata hatékonysági és célszerűségi megközelítésből, ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés: One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének infrastrukturális és eszköz háttere Okmányiroda bővítése, valamint további igazgatási egységek fejlesztésének infrastrukturális és eszköz háttere Önkormányzati működés és struktúra felülvizsgálata hatékonysági és célszerűségi megközelítésből One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Integrált foglalkoztatási, oktatási és szociális fejlesztéseket koordináló szervezetek működési feltételeinek javítása Összesen

542 000 000 Ft

15 000 000 Ft 5 000 000 Ft 562 000 000 Ft

84

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása Mind a Városközponti beavatkozásoknál bemutatásra került, az IKT-k hez való hozzáférés elősegítése

és

a

technológiák

használatának

és

minőségének

fokozása

a

város

gazdaságfejlesztésének fontos eleme. A tervezett fejlesztések jelentős része szintén a város egész területére vagy nagyobb részére kiterjedő programok részei. Felsőzsolca a többi településrészhez hasonlóan az Igazgatási központban is fejleszteni kívánja a széles sávú internet elérés lehetőségét, és ezzel párhuzamosan az IKT termékek kereslet-kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztési programját is meg kívánja valósítani ezen a településrészen. A város a program megvalósítása során az Igazgatási központban adattárház és szerverpark kialakítását is tervezi, amely az önkormányzat és az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények informatikai infrastrukturális hátterét biztosítja majd. A szervereken lesznek elhelyezve például a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ oktató és egyéb anyagai, az oktatási intézmények elektronikus szolgáltatásainak adatai stb. Felsőzsolca az Igazgatási központ területén is tervezi az intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítését, ami korábban a Városközpont településrész beavatkozási tervei között már bemutatásra került. A rendszer által gyűjtött adatok szintén a város adattárházában kerülnek tárolásra. Felsőzsolca fejleszteni kívánja az Igazgatási központban található önkormányzati intézményekben az elektronikus ügyintézést. A fejlesztés a rendszer elektronikus akadálymentesítését is magában foglalja, beleértve a város honlapjának elérését. Felsőzsolca az egészségügyi és vészfigyelő rendszert az Igazgatási központ területén élő a idősek, krónikus betegek számára is fejleszteni kívánja. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák

Beruházás nettó költsége (Ft)

használatának és minőségének fokozása Széles sávú internet elérés fejlesztése Adattárház és szerverpark fejlesztése Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése Felsőzsolca Igazgatási Központban Elektronikus ügyintézés fejlesztése, és akadálymentesítés önkormányzati intézményeknél Egészségügyi és vészfigyelő rendszer fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban lakó idősek, krónikus betegek számára Összesen

70 000 000 Ft 10 000 000 Ft

32 000 000 Ft

112 000 000 Ft

85

4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban Felsőzsolca az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatását az Igazgatási központ területén a Városközponthoz hasonlóan elsősorban olyan programokkal kívánja támogatni, melyek az egész város területét, vagy annak jelentős részét érintik. Ennek legfontosabb elemei az Igazgatási központban: a megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k és a lakosság számára, Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztésének támogatása, közlekedésfejlesztés, az ERFA és a kohéziós alapokból. A közlekedésfejlesztés területén az Igazgatási Központban is a környezetbarát és alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése az elsődleges cél. A közlekedésfejlesztés Igazgatási központ területét érintő elemei a kerékpáros közlekedési hálózat fejlesztése, a közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése, ezen belül a miskolci SMART City rendszerhez való csatlakozás, illetve a közlekedési úthálózat fejlesztése. A lenti táblázat a fenti programelemek közül csak az Igazgatási központra tervezett beruházások költségterveit tartalmazza. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára Felsőzsolca Igazgatási Központban Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági (pl.: épületenergetikai) fejlesztések támogatása lakosság számára Felsőzsolca Igazgatási Központban Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése • Geotermikus és biomassza fűtési és hűtési energia (lokális energiatermelési központok) • Intelligens energia-elosztó rendszerek telepítése (smart metering és smart grid) • Épületenergetikai korszerűsítések • Napelemek elhelyezése az erre alkalmas területeken • Közvilágítás és közlekedési jelzőrendszer intelligens és energiahatékony (pl.: LED) fejlesztése A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében Összesen

Beruházás nettó költsége (Ft) 25 000 000 Ft 70 000 000 Ft

70 000 000 Ft

50 000 000 Ft

215 000 000 Ft

86

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése Felsőzsolca a Városközponti fejlesztésekhez hasonlóan az Igazgatási központ területén is tervez a lakható, élhető környezet fejlesztése érdekében beruházásokat. A fejlesztések abban is hasonlítanak a Városközponti fejlesztésekhez, hogy a funkcióbővítő beruházások elsősorban a zöldfelületek növelését és rendezését célozzák a kertvárosi jelleg és az élhetőbb környezet megteremtése érdekében. A funkcióbővítő fejlesztés részletes tervezése ebben a városrészben is még ezután következik, viszont a funkciók fejlesztése a fenntartható környezet fejlesztése mellett elsősorban a közösségi funkciók (park, játszótér, találkozóhely) erősítését szolgálják, valamint az Igazgatási központban is szükséges a parkolási területek rendezése. Az Igazgatási központot is érintik azok környezetvédelmi beruházások, melyek az egész város környezetvédelmi szempontú fejlesztését célozzák. A város az Igazgatási központban lévő önkormányzati épületekben is tervezi végrehajtani a vízgazdálkodás komplex fejlesztésére irányuló projektet, mely az itt termelődő szürkevíz problémájának

megoldását

célozza,

párhuzamosan

csökkentve

az

intézmények

környezetterhelését és üzemeltetési költségeit. A település a szelektív hulladékgyűjtésben 100%-os lefedettséget kíván elérni, az ezzel kapcsolatos beruházás az Igazgatási központot is érinti. Felsőzsolca a köztéri világítórendszerek olyan átalakítását tervezi a tavaly elfogadott 211/2012. Korm. rendelet alapján, mely a fényszennyezést a város területén megszünteti. A program célja, hogy az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében a város a fényszennyező világító testeit korszerű, és hatékonyabb eszközökkel váltsa le, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is szüntesse meg. A programban a lakossági és gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló eszközök cseréjét is támogatni kívánja az Önkormányzat. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának

Beruházás nettó költsége (Ft)

elősegítése Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban (100% szelektív hulladékgyűjtés) Vízgazdálkodás komplex fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban (Szürkevíz hasznosítás az Önkormányzatnál és intézményeiben) Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem Felsőzsolca Igazgatási Központban

6 000 000 Ft 10 000 000 Ft 10 000 000 Ft

87

Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának

Beruházás nettó költsége (Ft)

elősegítése Városi környezetfejlesztés a zöldfelületek növelésével Felsőzsolca Igazgatási Központban (funkcionális területrendezés folytatása a zöldfelületek növelésével) Parkolási rendszer fejlesztése Összesen

100 000 000 Ft 126 000 000 Ft

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Mint ahogyan az a Városközpont beavatkozásainál bemutatásra került, Felsőzsolcán a csapadékvíz elvezetés fejlesztése kiemelten fontos feladat, és amely probléma az egész város területét érinti. A táblázatban az Igazgatási területen tervezett munkálatok költségbecslése szerepel. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok

Beruházás nettó költsége (Ft)

megelőzésének és kezelésének elősegítése Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése és csapadékvíz elvezetés fejlesztése az Igazgatási központban Összesen

80 000 000 Ft 80 000 000 Ft

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan az Igazgatási központ városrészben egy, ESZA forrásokból finanszírozott programelemet tervezett a város. Felsőzsolca „Egyenlő esélyek” program és „Családbarát munkahelyek” program bevezetését tervezi az önkormányzatnál és a közszféra intézményekben az Igazgatási központ területén. A program célja a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése, az EU beruházási prioritásainak megfelelően. Az ESZÁ-s program segítségével Felsőzsolca olyan működési

rendszer

kialakítását

és

működtetését

tervezi,

amely

a

nők

hátrányos

megkülönböztetését kiküszöböli, valamint a munkahelyek és a munkarend kialakításánál figyelembe veszi a munkatársak családi kötelezettségeiből fakadó igényeket (pl.: távmunka lehetőségének megteremtésével, vagy részmunkaidős foglalkoztatással.) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése "Egyenlő esélyek" program és "Családbarát munkahelyek" program az önkormányzatnál és intézményeiben az Igazgatási központ területén Összesen

Beruházás nettó költsége (Ft) 10 000 000 Ft 100 000 000 Ft

88

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Felsőzsolca az Igazgatási központ területén az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése érdekében defibrillátorokkal kívánja felszerelni a lakosság által látogatott önkormányzati intézményeket. A település foglalkoztatói számára a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítését tervezi Felsőzsolca. Az elkészült program ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, és az ajánlás alapján elkészült szabályrendszer bevezetésre kerül a város által üzemeltetett intézményeknél. Az Igazgatási központ területén ez az önkormányzatot és más intézményeit jelenti. Felsőzsolca az önkormányzat épületében városi közösségi információs iroda kialakítását tervezi, melynek működési támogatására ESZA forrás bevonásával számol. Az iroda feladata lesz a városról szóló információk és hírek a helyi közösségekről, civil és egyéb szervezetekről, valamint a városban szervezett eseményekről, ünnepségekről és programokról. Az iroda fontos feladata lesz egyúttal a szervezetek, a lakosság (és az önkormányzat, valamint más szereplők) közötti koordinációs feladatok ellátása, amivel a közösségek szintjén jelentkező kezdeményezések megvalósítását kívánja támogatni a potenciálisan érintett résztvevők tájékoztatásával és bevonásával. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem

Beruházás nettó költsége (Ft)

Orvosi és egészségügyi szolgáltató rendszer és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés Hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítése a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, bevezetés a városi önkormányzati intézményeknél Városi közösségi információs iroda működésének támogatása (rendszerinformációk, hírek a helyi közösségekről, civil és egyéb szervezetekről, programszervezési és koordinációs funkciók támogatása) Összesen

10 000 000 Ft 8 000 000 Ft 20 000 000 Ft 38 000 000 Ft

10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba A felsőzsolcai fiatalok felsőoktatásban való továbbtanulásának ösztönzése érdekében a város ösztöndíj alapítását tervezi. Habár a település lakosságában az országos átlagot meghaladó mértékben vannak felsőfokú végzettségűek, a fiatalok esetében a főiskolai vagy egyetemi végzettség megszerzésének irányába csak kevesen tanulnak tovább. Az ösztöndíjjal az esetleges szociális, anyagi akadályokat kívánja a város a továbbtanulás elől elhárítani.

89

Felsőzsolca lakosságának az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés érdekében ösztönözni kívánja a lakosságot elektronikus oktatási rendszerekhez való hozzáférésre és használatukra. A program során a kompetencia-felmérésben érintett polgárok számára elektronikus oktatóanyagok elérését tesszük lehetővé, illetve tervezzük kölcsönözhető eszközök beszerzését is, amennyiben az az ESZA program feltételeinek megfelel. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó

Beruházás nettó költsége (Ft)

tanulásba Felsőoktatási ösztöndíj Felsőzsolca Város felsőoktatásban tanuló hallgatói számára e-learning rendszerhez való hozzáférés a kompetencia-felmérések alapján Összesen

40 000 000 Ft 2 000 000 Ft 42 000 000 Ft

90

2. Igazgatási központ 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

a) a szélessávkiépítés kiterjesztése és nagysebességű hálózatok kiépítése, digitális gazdaságot szolgáló feltörekvő technológiák és hálózatok bevezetésének támogatása;

ERFA

Széles sávú internet elérés fejlesztése Adattárház és szerverpark fejlesztése

70 000 000

b) az IKT-termékek és szolgáltatások, ez ekereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása;

ERFA

Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban

10 000 000

ERFA

Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése Felsőzsolca Igazgatási Központban Elektronikus ügyintézés fejlesztése, és akadálymentesítés önkormányzati intézményeknél Egészségügyi és vészfigyelő rendszer fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban lakó idősek, krónikus betegek számára

32 000 000

c) az e-kormányzás, ez e-tanulás, ez ebefogadás, az ekultúra és az eegészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése;

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

91

2. Igazgatási központ 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

b) a kkv-kban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése;

ERFA, KA

Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára Felsőzsolca Igazgatási Központban

25 000 000

c) az infrastrukturális létesítményekben és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása;

ERFA, KA

Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági (pl.: épületenergetikai) fejlesztések támogatása lakosság számára Felsőzsolca Igazgatási Központban

70 000 000

Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése • Geotermikus és biomassza fűtési és hűtési energia (lokális energiatermelési központok) • Intelligens energia-elosztó rendszerek telepítése (smart metering és smart grid) • Épületenergetikai korszerűsítések • Napelemek elhelyezése az erre alkalmas területeken • Közvilágítás és közlekedési jelzőrendszer intelligens és energiahatékony (pl.: LED) fejlesztése

70 000 000

d) az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban;

KA

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

92

2. Igazgatási központ 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai f) környezetbarát és alacsony szén-dioxidkibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése; b) Egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése.

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

ERFA, KA

A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében

50 000 000

ERFA, KA

Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban Csapadékvíz elvezetés fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban

80 000 000

93

2. Igazgatási központ 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

a) a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok 6. követelményeinek Környezetvédelem teljesítse érdekében; és az erőforrások hatékonyságának elősegítése b) a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok követelményeinek teljesítse érdekében;

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

ERFA, KA

Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban (100% szelektív hulladékgyűjtés)

6 000 000

ERFA, KA

Vízgazdálkodás komplex fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban (Szürkevíz hasznosítás az Önkormányzatnál és intézményeiben)

10 000 000

94

2. Igazgatási központ 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

d) a biológiai sokféleség védelme, talajvédelem és az ökoszisztémaszolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA 2000-t és a zöld infrastruktúrákat is;

ERFA, KA

Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem Felsőzsolca Igazgatási Központban

10 000 000

e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is.

ERFA, KA

Városi környezetfejlesztés a zöldfelületek növelésével Felsőzsolca Igazgatási Központban (funkcionális területrendezés folytatása a zöldfelületek növelésével) Parkolási rendszer fejlesztése

100 000 000

g) a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése;

ESzA

"Egyenlő esélyek" program és "Családbarát munkahelyek" program az önkormányzatnál és intézményeiben

10 000 000

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

95

2. Igazgatási központ 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra;

ERFA

Orvosi és egészségügyi szolgáltató rendszer és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés

10 000 000

f) a nemen, faji vagy etnikai származáson, vallásom vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem;

ESzA

Hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítése a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, bevezetés a városi önkormányzati intézményeknél

8 000 000

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

96

2. Igazgatási központ 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

i) közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák.

ESzA

Városi közösségi információs iroda működésének támogatása (rendszerinformációk, hírek a helyi közösségekről, civil és egyéb szervezetekről, programszervezési és koordinációs funkciók támogatása)

20 000 000

c) a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében;

ESzA

Felsőoktatási ösztöndíj Felsőzsolca Város felsőoktatásban tanuló hallgatói számára

40 000 000

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

97

2. Igazgatási központ 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása.

ESzA

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

e-learning rendszerhez való hozzáférés a kompetencia-felmérések alapján

Beruházás tervezett nettó értéke

2 000 000

98

2. Igazgatási központ 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

a) az intézményi kapacitás és az ERFA végrehajtáshoz kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által, valamint az ESZA által támogatott intézményi kapacitásra és közigazgatás hatékonyságra irányuló intézkedések támogatása;

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

ERFA

Önkormányzati működés és struktúra felülvizsgálata hatékonysági és célszerűségi megközelítésből, ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés: One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének infrastrukturális és eszköz háttere Városfejlesztő társaság infrastrukturális fejlesztése Okmányiroda bővítése, valamint további igazgatási egységek fejlesztésének infrastrukturális és eszköz háttere

542 000 000

99

2. Igazgatási központ 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

b) a közigazgatási szervek és a közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása;

ESzA

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Önkormányzati működés és struktúra felülvizsgálata hatékonysági és célszerűségi megközelítésből One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

Beruházás tervezett nettó értéke

15 000 000

100

2. Igazgatási központ 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

c) a foglalkoztatás-, oktatásés szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére.

ESzA

2. Igazgatási központ fejlesztései összesen

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Integrált foglalkoztatási, oktatási és szociális fejlesztéseket koordináló szervezetek működési feltételeinek javítása

Beruházás tervezett nettó értéke

5 000 000

1 185 000 000

101

6.3.3 Sajó parti szabadidőközpont

Felsőzsolca városa 2009-ben vízjogi engedélyt kért mélyfúrású termálkút létesítésére. Hatályos (meghosszabbítható) vízjogi engedéllyel rendelkezünk a az önkormányzat tulajdonában lévő Hrsz 88 sz. ingatlanra, mely a Szent István Általános Iskola tornatermi épülete melletti fúrásra ad lehetőséget. Ettől a ponttól légvonalban 800 méterre nyugatra létezik egy lefojtott 850 m mély termálkút a miskolci hűtőház területén. Ez ad alapot arra, hogy 100%-os biztonsággal termálvizet nyerjen Felsőzsolca városa. A víz gyógyászati célra, fürdő üzemeltetésére alkalmas első sorban, de a közeli intézmények (városháza, okmányiroda, egészségház) fűtése is ellátható innen megfelelő hőcserélővel, gépészeti megoldással. A Bocskai utca és a régi meder által határolt ~2 hektáros terület fele alkalmas egy erre alapuló szabadidőközpont építésére, míg a másik fele épített (faházas) és sátorverésre alkalmas kemping létrehozására. A város terveiben szerepel egy vízrejáró a tornaterem mellett kiépítendő támfalrendszeren keresztül a Sajó mellé építendő csónakházig. Ez a terület képezi az 3. sz. akcióterületet, tovább erősítve a város szabadidős, valamint gyógyászati funkciókkal való ellátottságát.

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem A fentebb bemutatott program az Európai Unió kohéziós politikájának prioritásai közül a „beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra” célnak megfelelően a város tömegsport szolgáltatásainak és lakosság rekreációs lehetőségeinek bővítését célozza. A többcélú sportszolgáltatások fejlesztése kiemelten fontos a lakosság egészségmegőrzése szempontjából és a Szabadidőközpont

városrész

területén

ehhez

kapcsolódóan

elsősorban

a

vízisport

szolgáltatásokba történő beruházást kívánja a város támogatni. A fejlesztés részben az EU ERFA forrásainak felhasználásával és magántőke beruházásokkal valósul meg a tervek szerint. A létrejövő sportközpont fenntarthatóságát segíti, ha a szolgáltatások a felsőzsolcai lakosok mellett a miskolci lakosság számára is vonzóvá válik, valamint regionális szintű turisztikai célponttá tud válni.

102

A fejlesztési területtel kapcsolatban fontos azt is rögzíteni, hogy Felsőzsolca Város Önkormányzata az elmúlt években a Bükk-Miskolc Térségi Akciócsoport szakembereivel együttműködésben egy olyan komplex kistérségi programon dolgozott, melynek célja további alternatív energiaforrások helyi energiaszükségletek kielégítése érdekében történő felhasználása. E programok mind környezeti, mind gazdasági szempontból hozzájárulnak a települések, köztük Felsőzsolca fenntartható fejlődéshez. A városrész ártéri része alkalmas lehet energiafűz termelésre, mely jó megtérülési mutatókkal rendelkező, megújuló energiatermelési mód. Az energiafűz akár bokros, akár fás formában is telepíthető. A városrész fejlesztési területét az önkormányzat kombinált használatra tervezi igénybe venni, részben energiatermelés, részben fejlesztési terület formájában. A kombinált felhasználás lehetővé teszi, hogy a beruházás indításáig is hasznosított legyen a területrész. A város jövőképének megvalósításához a zöldfelületek növelése, gazdagítása, valamint a sportolásra, kikapcsolódásra alkalmas területek kialakítása szükséges. E fejlesztési igény célja kettős: egyrészt hogy a város változatos, aktív szabadidős tevékenységek kínálatát tudja biztosítani a saját és a környező városok, települések lakói számára, másrészt pedig, hogy javuljon a település és épített környezetének állapota; a település mint lakó- és munkahely („élőhely”) hosszabb távú élhetőségét biztosítsa. Másként fogalmazva: olyan környezet kialakítása, amely hosszútávon Felsőzsolca fenntartható fejlődéséhez járulhat hozzá. A kombinált felhasználás ebben az esetben azt eredményezi, hogy a fejlesztések megindításáig a terület az energiafűz termelés helyszíne lesz, mely rendezett parkos termelő területként a zöldfelületek fenntartását támogatja, emellett a város biomassza fűtési tevékenységéhez nyújt alapanyagot, a beruházások megkezdésekor viszont a fejlesztés által érintett terület funkciója változik – a szomszédos területek funkciója viszont változatlan marad. A teljes – valamennyi fejlesztési elemet tartalmazó - projekt 60 M Ft előkészítési-feltárásiengedélyezési eljárást igényel a beruházás részletes tervezését megelőzően. Termálfürdő, kemping, csónakház, vízrejáró kialakításához kreatív ipari, turisztikai célú fejlesztési támogatások bevonása szükséges. Alternatív energiahasznosítás és/vagy ivóvízellátás biztosítása érdekében történő kútfurás, valamint az uszoda kialakítása a magántőkét kevésbé vonzza, amit azt jelenti, hogy e két projekt tekintetében vagy az ÚSZT forrású (pl. KEOP) vagy későbbi EU forrású támogatások megpályázása szükséges.

103

A Sajó-folyón a hagyományos kirándulási lehetőségeket figyelembe véve a kajakkal illetve kenuval történő vízitúrázásnak komoly múltja van. Számos egyesület illetve szervezet rendez a folyón hosszabb rövidebb kirándulásokat, illetve biztosít felszerelést. A folyóparton több helyen van lehetőség táborozásra is. A tanösvények, jelzett turistautak azonban ez idáig nem kerültek kijelölésre a folyó parti sávjában, a fejlesztéssel ez pótlásra kerül. A Sajó folyó országosan elismert, és közkedvelt folyóvíz. A folyamatosan javuló vízminőség mellett gyakorlatilag minden halfajta megtalálható benne a harcsától a pisztrángig, amely kiegészítő szolgáltatást nyújt az ide látogatóknak. A Sajó folyó és a Kis-Sajó új medre, valamint a régi kanyargó száraz meder közti mély fekvésű terület, ragyogó lehetőséget ad szabadtéri rendezvények megszervezésére. A terület fogadni tud lovas-, biciklis- és evezős turizmust is, az ehhez szükséges infrastrukturális kényelmi elemek kialakítása viszont szükséges. A terület hosszan elnyúlik észak-déli irányba. Az északi oldalon a régi miskolci út mellett parkoló alakítható ki, ez alatt kispályás focipálya, kézilabda és teniszpályák építése valósulhat meg. A pástnál megépíthető a sportpályákhoz kapcsolható öltözőblokk és a klubhelyiség épülete. Ettől délre kis tavacska és víziszínpad kialakítása áll a fejlesztési elképzelések között. Tömegsport szolgáltatások infrastruktúra fejlesztése Kútfúrás

Beruházás nettó költsége (Ft) 80 000 000 Ft

Termálfürdő, gyógyászat

640 000 000 Ft

Fedett uszoda, kültéri uszoda

410 000 000 Ft

Kemping Panzió-klub-csónaktároló Vízrejáró Összesen

80 000 000 Ft 180 000 000 Ft 48 000 000 Ft 1 438 000 000 Ft

A közbiztonság fejlesztése érdekében Felsőzsolca a város területén „Szomszédsági rendőrség” program kialakítását tervezi infrastruktúra és eszköz beruházásokkal, valamint kapcsolódó ESZA programként a rendszer szakmai programjának kidolgozásával. A program segítségével a rendőrség (a polgárőrséggel együttműködve) közelebb kerül a város lakosságához, ami relatív 104

biztonságérzet javításán túl hatékony eszköz lesz a bűnmegelőzés, illetve a bűnügyek felderítése területén. A programmal a város a Szabadidő központ területén is kívánja a közbiztonságot fejleszteni. A település foglalkoztatói számára a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítését tervezi Felsőzsolca. Az elkészült program ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára. Az ajánlás alapján elkészült szabályrendszert Felsőzsolca a Szabadidőközpont területén lévő önkormányzati érdekeltségű intézményekben is be kívánja vezetni. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem

Beruházás nettó költsége (Ft)

(Tömeg)Sportszolgáltatások infrastruktúra fejlesztése Közbiztonság infrastrukturális fejlesztések (szomszédsági rendőrség) és csatlakozó úthálózat fejlesztés Közbiztonság szakmai fejlesztések (szomszédsági rendőrség) Hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítése a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, bevezetés az önkormányzati intézményekben és bevezetés ösztönzése a gazdasági társaságoknál a Szabadidőpark területén Összesen

1 438 000 000 Ft 20 000 000 Ft 6 000 000 Ft 2 000 000 Ft 1 466 000 000 Ft

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan a Szabadidőközpont területén is csak ESZA forrásból finanszírozott programelemet tervezett a város. Az aktív és egészséges idősödés prioritásnak megfelelően Felsőzsolca a tömegsport szolgáltatások igénybevételének ösztönzését tűzi ki célul. A város fontosnak tartja, hogy polgárai egészségi állapotukat fizikai aktivitásokkal őrizhessék meg, és erre lehetőséget biztosítsanak a széles körben igénybe vehető, széles választékot nyújtó sportszolgáltatások. Emellett kiemelten fontos cél, hogy a szolgáltatások igénybevételének általában ne legyenek jövedelmi korlátai, azaz a lakosság számára a szolgáltatások anyagi értelemben is elérhetőek legyenek. A program célja a szolgáltatások elérhetőségének megteremtése, egyrészt a kínálat bővítésével, másrészt a rászorultak megsegítésével. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Sportszolgáltatások fejlesztése Összesen

Beruházás nettó költsége (Ft) 40 000 000 Ft 40 000 000 Ft

105

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása A tervezett Szabadidőközpont fejlesztés a város egész területére kiterjedő program része. A város tervezi egy intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítését, mely a hagyományos kamerás megfigyelő rendszereket olyan „smart” funkciókkal egészíti ki, melyek a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben nyújtanak segítséget. A rendszer a szolnoki intelligens rendszerhez hasonló szolgáltatásokkal kerül kialakítása. A fejlesztés érinti a Szabadidőközpont területét is. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák

Beruházás nettó költsége (Ft)

használatának és minőségének fokozása Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése Összesen

12 000 000 Ft 12 000 000 Ft

4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban Felsőzsolca az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatását a Szabadidő központ területén is olyan programokkal kívánja támogatni, melyek az egész város területét, vagy annak jelentős részét érintik. Ezek bemutatása a Városközponti fejlesztéseknél részletesen megtörtént. Ennek legfontosabb elemei a megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k és a lakosság számára, Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztésének támogatása célzott infrastruktúra fejlesztési és eszközbeszerzési támogatásokkal, közlekedésfejlesztés, az ERFA és a kohéziós alapokból. A közlekedésfejlesztés területén a környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése az elsődleges cél. A cél elérése érdekében a településrészen a helyi kerékpáros közlekedés fejlesztését kívánjuk megvalósítani, valamint az úthálózat fejlesztésével kívánjuk a várhatóan megnövekedő forgalom okozta közlekedésterhelést csillapítani. A közösségi közlekedésfejlesztés kapcsán a szolgáltatási színvonal fejlesztése érdekében Szabadidőközpont szolgáltatásainak elérhetőségét a miskolci SMART City rendszerhez való csatlakozással kívánjuk erősíteni.

106

Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára a Szabadidőközpont területén Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági (pl.: épületenergetikai) fejlesztések támogatása lakosság számára a Szabadidőközpont területén Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése a Szabadidőközpont területén A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében Összesen

Beruházás nettó költsége (Ft) 30 000 000 Ft 10 000 000 Ft 10 000 000 Ft

50 000 000 Ft 100 000 000 Ft

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Felsőzsolcán a csapadékvíz elvezetés fejlesztése kiemelten fontos feladat, ami az egész város területét érinti. A csapadékvíz elvezetési rendszer kialakítása a Szabadidőközpont területét is érinti. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok

Beruházás nettó költsége (Ft)

megelőzésének és kezelésének elősegítése Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése és csapadékvíz elvezetés fejlesztése a Szabadidőközpontban Összesen

75 000 000 Ft 75 000 000 Ft

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése Felsőzsolca a Városközponti fejlesztésekhez hasonlóan a Szabadidőközpont területén is tervez környezetvédelmi beruházásokat. A település a szelektív hulladékgyűjtésben 100%-os lefedettséget kíván elérni, az ezzel kapcsolatos beruházás a Szabadidőközpont városrészt is érinti. Felsőzsolca a köztéri világítórendszerek olyan átalakítását tervezi a tavaly elfogadott 211/2012. Korm. rendelet alapján, mely a fényszennyezést a város területén megszünteti. A program célja, hogy az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében a város a fényszennyező világító testeit korszerű, és hatékonyabb eszközökkel váltsa le, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is szüntesse meg. A programban a lakossági és gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló eszközök cseréjét is támogatni kívánja az Önkormányzat.

107

Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának

Beruházás nettó költsége (Ft)

elősegítése Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése Felsőzsolca Igazgatási Központban (100% szelektív hulladékgyűjtés) Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem a Szabadidő központban Összesen

6 000 000 Ft 10 000 000 Ft 16 000 000 Ft

108

3. Sajó parti szabadidőközpont 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása

c) az e-kormányzás, ez e-tanulás, ez ebefogadás, az ekultúra és az eegészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése;

ERFA

b) a kkv-kban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése; c) az infrastrukturális létesítményekben és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása;

4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban

Beruházás tervezett nettó értéke Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése

12 000 000

ERFA, KA

Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára a Szabadidőközpont területén

30 000 000

ERFA, KA

Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági (pl.: épületenergetikai) fejlesztések támogatása lakosság számára a Szabadidőközpont területén

10 000 000

109

3. Sajó parti szabadidőközpont 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

d) az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban;

KA

f) környezetbarát és alacsony szén-dioxidkibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése;

ERFA, KA

Beruházás tervezett nettó értéke Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése a Szabadidőközpont területén • Geotermikus és biomassza fűtési és hűtési energia (lokális energiatermelési központok) • Intelligens energia-elosztó rendszerek telepítése (smart metering és smart grid) • Épületenergetikai korszerűsítések • Napelemek elhelyezése az erre alkalmas területeken • Közvilágítás és közlekedési jelzőrendszer intelligens és energiahatékony (pl.: LED) fejlesztése

10 000 000

A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében

50 000 000

110

3. Sajó parti szabadidőközpont Beruházás tervezett nettó értéke

2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése

b) Egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése.

ERFA, KA

Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése és a csapadékvíz elvezetés fejlesztése a Sajó parti szabadidőközpont

75 000 000

a) a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős 6. beruházási Környezetvédelem szükségletének és az erőforrások kielégítése a hatékonyságának környezetvédelmi elősegítése vívmányok követelményeinek teljesítse érdekében;

ERFA, KA

Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése (100% szelektív hulladékgyűjtés) a Szabadidőközpont területén

6 000 000

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

111

3. Sajó parti szabadidőközpont 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

d) a biológiai sokféleség védelme, talajvédelem és az ökoszisztémaszolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA 2000-t és a zöld infrastruktúrákat is;

ERFA, KA

i) aktív és egészséges idősödés;

ESzA

Beruházás tervezett nettó értéke Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem a Szabadidőközpont területén

10 000 000

Sportszolgáltatások fejlesztése

40 000 000

112

3. Sajó parti szabadidőközpont 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem

Beruházás tervezett nettó értéke

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra;

ERFA

(Tömeg)Sportszolgáltatások infrastruktúra fejlesztése

b) a rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása;

ERFA

Közbiztonság infrastrukturális fejlesztések (szomszédsági rendőrség) és csatlakozó úthálózat fejlesztés

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

1 438 000 000

20 000 000

113

3. Sajó parti szabadidőközpont 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

Beruházás tervezett nettó értéke

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

e) a társadalom peremére szorult közösségek – például romák – integrációja;

ESzA

Közbiztonság szakmai fejlesztések (szomszédsági rendőrség)

6 000 000

ESzA

Hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítése a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, bevezetés az önkormányzati intézményekben és bevezetés ösztönzése a gazdasági társaságoknál a Szabadidőpark területén

2 000 000

f) a nemen, faji vagy etnikai származáson, vallásom vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem;

3. Sajó parti szabadidőközpont fejlesztései összesen

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

1 709 000 000

114

6.3.4 Leromlott városrészek, szegregátumok

Felsőzsolca

a

Leromlott

városrészek,

szegregátumok

településrészt

szociális

célú

városrehabilitációs akcióterületnek jelölte ki, a lakóterület fejlesztése, rehabilitációja szükséges. A Kavicsbánya, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Zöldfa utcák által határolt területen lakik a felsőzsolcai roma kisebbség 80%-a. Ezen városrészen található Felsőzsolca két szegregátumnak minősített területe. Az itt élők körében az alacsony iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők aránya igen magas. A városi fejlesztési tervek már korábban teljes közművesítést írtak ide elő és jelenleg is elérhetők a közműszolgáltatások, ugyanakkor sajnálatos módon nem minden háztartás képes e szolgáltatások igénybevételére. A közszolgáltatási infrastruktúrára való csatlakozások aránya a Szegregátumban lényegesen elmarad más városrészek arányától. Az Antiszegregációs terv részletesen választ ad arra, hogy az egyes területeken jelentkező fejlesztési igények közül, melyek játszanak kiemelt szerepet. Jelen fejezetben így csak a fejlesztéseket mutatjuk be, a fejlesztés koncepcióját és a fejlesztések összefüggéseit az Antiszegregációs terv tartalmazza. Az Integrált Területfejlesztési Stratégia elkészítésével egy időben – a stratégiai célok és a feladatok meghatározásának folyamatában, illetve azt követően – Felsőzsolca pályázat benyújtását határozta el az ÉMOP-3.1.1.-12 „Szociális célú városrehabilitáció” című konstrukciójához. A továbbiakban leírt fejlesztési tervek közül az Önkormányzat, a Pályázati felhívásnak megfelelően, a prioritásoknak megfelelően meghatározta a fejlesztési tevékenységeket és - azok megvalósítása érdekében – pályázatot készít. A pályázatban érintett terveket a következőkben jelöljük.

Tervezett

beavatkozások

bemutatása

a

Leromlott

városrészek,

szegregátumok

településrészen 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem A Szegregátum területén a legfontosabb fejlesztési prioritás a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatása, illetve az ezt a tevékenységet elősegíteni kívánó komplex fejlesztések programja.

115

Felsőzsolca a felzárkóztatás érdekében beruházást tervez a sportcélú infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a fejlesztő, aktív életmódra való nevelés érdekében. A fejlesztés a tömegsport-szolgáltatások infrastruktúra fejlesztésére irányulnak és a Városi sportközpont fejlesztését érintik. A fejlesztés célja a lemaradó, hátrányos helyzetű lakosság aktív életmódra való nevelése, és a több generációt érintő munkanélküliséggel sújtott családok számára pozitív életvezetési minta megerősítése. A hosszú ideje inaktív lakosság egyik legsúlyosabb problémája az aktív munkavégzés életvezetési mintájának elvesztése, mely a munkakeresés és az esetlegesen megszerzett munkahely megtartását lehetetleníti el. A probléma még súlyosabbá válik, ha a családban nevelkedő gyermekek a szüleik életvezetési mintáját elsajátítják, ezzel determinálva a felnövekvő generáció hasonló problémáit. Az aktív életvezetési minta képessé tesz a célok elérése érdekében erőfeszítések kifejtésére, rendszerességre (rendszeres munkavégzésre) tanít, életvezetési rendet alakít ki (időpontokhoz kötött tevékenységek), megküzdési stratégia mintákat mutat kudarcok esetén, és ami a legfontosabb a célok elérése esetén lehetővé teszi a siker megélését. A hátrányos helyzetű fiatalok számára a sport az egyik olyan terület, ahol az aktív életvezetési minták elsajátíthatók. A sportolás közben az egyéni célok „játékosan” meghatározhatóak, még csapatsportok esetén is, a célok elérésének rendszere egyszerű és közismert szabályok között tartható, a győzelemért tenni kell. A rendszeres edzések, foglalkozások keretet adnak a napi tevékenységeknek, ha veszítenek a fiatalok mintát kapnak arra vonatkozóan, hogyan dolgozzák azt fel, és ami a legfontosabb, a mindennapokban rendszeresen kapnak sikerélményeket a napi célok elérésekor. A sikeresebb sportolók eredményei ráadásul pozitív példaként állnak a fiatalok előtt, akiket a munka folytatására ösztönöznek. Ezek a pozitív életvezetési mintázatok kulcsfontosságúak a fiatalok kitörése szempontjából. A Szociális célú városrehabilitációs pályázatban jelölt projektelem a Sportöltöző épület fejlesztése.. A fejlesztés során a sportközpont Sportöltöző épületének teljes rekonstrukciójára van szükség, hiszen a 2010 évi árvíz során az épület megrongálódott, és csak részleges felújítása történt meg. Az épület eredeti funkciója a sportöltöző és egyesületi központ megmarad. A meglévő épületben a fő funkción kívül egy szolgálati lakás helyezkedik el a földszinten, melyben a sportlétesítmény gondnoka lakik. Ez a funkció megtartásra kerül, a lakás területe kismértékben átalakul, elrendezése korszerűsödik. Az épület egyik szárnyában jelenleg a helyi Önkéntes Tűzoltóság tűzoltó autójának garázsa található. Ezt a funkciót az Önkormányzat a város másik 116

intézményébe helyezi át, mivel itt szükség van a helyre a megfelelő sportcélú kiszolgálói háttér biztosítására. A tetőtér keleti szárnyában jelenleg egy büfé helyezkedik el, melyet nem az Önkormányzat nem kíván megtartani, mert a környéken lévő vendéglátóhelyek pótolni tudják a tulajdonképpen kihasználatlan büfé funkcióját. Helyette a sportélettel kapcsolatos egyesületi funkciók kapnak helyet itt, és a tetőtér többi részében egyaránt. A fejlesztéssel a hátrányos helyzetű

fiatalok

sportcélú

foglalkoztatásának

infrastrukturális

fejlesztését

kívánja

az

Önkormányzat megvalósítani, a fiatalok integrált felzárkóztatása érdekében. A későbbiekben az említett pályázaton felül is fejleszteni kívánja az Önkormányzat a város tömegsportcélú infrastruktúráját, ennek tervezett nagyságrendjét az összefoglaló táblázat tartalmazza.

A felzárkóztatás másik fontos eszköze a közösségépítés, a közösséghez való tartozás érzésének megteremtése. A közösséghez való tartozás erőforrásokat mozgósít, hiszen a közösség tagjai a problémáik megoldásában már nem csak magukra számíthatnak, és ezzel párhuzamosan, mások problémáinak megoldásában a közösség tagjai segítenek egymásnak. A közösséghez való tartozás pozitív mintájának megteremtése, és az ezekhez kapcsolódó pozitív érzések megélése, kiemelten fontos a felzárkóztatás szempontjából, mert ez a megélés és érzés indukálja a tenni-akarás érzését, és aktivizálja a tagokat a közösség problémáinak megoldására. A Szociális célú városrehabilitációs pályázatban szereplő másik fontos projekt egy többfunkciós közösségi ház létestése a szegregátumban élők számára. A tervezett Közösségi Ház helyszínén korábban lakóépületek álltak, melyek a 2010 évi árvíz során megrongálódtak és bontásuk vált szükségesé. A telekösszevonással kialakított jelenleg beépítetlen ingatlan lesz a helyszíne a Közösségi Ház építésének. Az épület többcélú Közösségi Ház funkciójú, mely elsősorban Felsőzsolca város szegregációval érintett városrésze hátrányos helyzetű közösségeinek szolgál. Az épület többcélú közösségi funkciókon túl alkalmas lehet felekezeti és ökomenikus egyházi szertartások, istentiszteletek, keresztelők, esküvők megrendezésére és minden más közösségi rendezvény lebonyolítására is. Az épület mintegy 50 férőhelyes, egy ünnepélyes kialakítású nagyteremből és egy kisteremből, valamint kiegészítő funkciókból áll. Az épületet teljes akadálymentesítéssel kell kialakítani az érvényben lévő jogszabályok alapján. Az udvarban a gyermekek számára játszóhelyet kell kialakítani. Az épület mintegy 50 fő befogadására alkalmas többfunkciós Közösségi Ház, melyhez a szükséges kiszolgáló helyiségek is biztosítottak. A Közösségi Ház a helyi közösség találkozási helye, alkalmas rendezvények, foglalkozások, 117

gyermekfoglalkozások, játszóházak, délutáni foglalkozások, valamint prevenciós foglalkozások megtartására is. Ennek megfelelően szociális létesítményként is funkcionál. Tarthatóak benne gondozó és tanácsadó foglalkozások, egyéni tanácsadás, valamint a helyi közösség adminisztrációs igényeit is befogadja. A Közösségi Ház ökomenikus, vagy egyes felekezeti egyházi rendezvények, istentiszteletek, szertartások megrendezését is hivatott biztosítani az egyéb közösségi rendezvényeket túl. A Szociális célú városrehabilitációs pályázatban érintett

Beruházás költsége (Ft)

Sportöltöző épület felújítása és Közösségi Ház építése Sportöltöző épület felújítása

89 306 282 Ft

Közösségi Ház építése

61 323 140 Ft

Közösségi ház eszközbeszerzés

7 000 000 Ft

Tűzjelző berendezés létesítése

2 000 000 Ft

Közműcsatlakozás kiépítése

2 000 000 Ft

Összesen

161 629 422 Ft

A Szegregátum területén kiemelten fontos cél a közbiztonság fejlesztése és a relatív biztonságérzet megteremtése. Ennek érdekében Felsőzsolca a Szegregátum területén is tervezi „Szomszédsági rendőrség” program megvalósítását, infrastruktúra és eszköz beruházásokkal, valamint kapcsolódó ESZA programként a rendszer szakmai programjának kidolgozásával. A program részletei a Városközpont fejlesztésénél már bemutatásra került. A Szociális célú városrehabilitációs pályázatban szereplő „soft” projektelem a multikulturális integratív program. Szegregátumban élők felzárkóztatása és aktív befogadása érdekében Multikulturális és esélyegyenlőségi integratív módszertani anyagok és programok kidolgozását, beszerzését és bevezetését, működtetését tervezi a város. A Szociális célú városrehabilitációs pályázatban szereplő programot az Önkormányzat, a konstrukció ESZA forrásából kívánja megvalósítani. A tervezet program segítségével az Önkormányzat a kulturális és etnikai különbségekből fakadó konfliktusok feloldását, a különbségek megértését és elfogadását kívánja elérni, valamint ezen keresztül a leszakadó közösségek felzárkóztatását a többségi közösség aktív segítségével.

A

fejlesztés

eredményessége

jelentős

mértékben

függ

a

közösség

aktivizálhatóságától, a program a közösségi felelősség megteremtését és az aktív segítség igényét kívánja megteremteni. Az akcióterületen egy olyan szolgáltató iroda működtetése is tervezett, amely segíti a projekt végrehajtását. Az iroda lakossági tájékoztató feladatokat lát el, helyszínt 118

biztosít a „soft” elemekről való tájékoztatáshoz, toborzáshoz, a szociális célú projektelemek előkészítéséhez és megvalósításához. A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása céljából létrehozni tervezett - ESZA forrásokból finanszírozni kívánt - program az integrált szociális ellátórendszer, az egészségügyi ellátórendszer, valamint az óvodai és iskolai szolgáltatások színvonalán fejleszt. A fejlesztés érinti a szolgáltatások elérhetőségét, a szolgáltatásokat igénybe vevők igényeinek való jobb megfelelést, és a fenntartható működést. A tervezett program keretein belül felülvizsgálatra kerülnek a szolgáltatások működési keretei és a folyamatai, a legfontosabb teljesítmény-mutatók, és feltárja a fejlesztés lehetséges területeit a jogszabályi kötelezettségek figyelembevételével. A fejlesztés eredményeképpen olyan működési struktúra és hozzá kapcsolódóan szervezet kerül kialakításra, mely a fenntartható működést biztosítani képes, és a szolgáltatások elérhetőségét és minőségét javítja. Felsőzsolca a Szegregátumban élők felzárkóztatása és munkahelyteremtés érdekében Szociális foglalkoztató szövetkezet létrehozását tervezi – amely tervek szerint a későbbiekben kapcsolódik a hasonló miskolci kezdeményezéshez. A jelen fejezetben leírt, ESZA forrásból finanszírozott programban a Szegregátumban élők szociális foglalkoztatásának ösztönzését, illetve a foglalkoztatás akadályainak elhárítását kívánjuk megvalósítani. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem

Beruházás nettó költsége (Ft)

(Tömeg)Sportszolgáltatások infrastruktúra fejlesztése (Városi sportközpont fejlesztése) Közösségi ház építése Közbiztonság infrastrukturális fejlesztések (szomszédsági rendőrség) Multikulturális és esélyegyenlőségi integratív módszertani anyagok és programok kidolgozása, beszerzése és bevezetése Közbiztonság szakmai fejlesztések (szomszédsági rendőrség) Integrált szociális ellátórendszer programjainak fejlesztése Egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Bölcsődei, óvodai és iskolai szolgáltatások fejlesztésének támogatása Szociális foglalkoztató szövetkezet támogatása Összesen

160 000 000 Ft 93 000 000 Ft 25 550 000 Ft 7 000 000 Ft 10 000 000 Ft 3 000 000 Ft 298 550 000 Ft

4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban Felsőzsolca az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatását a Szegregátum területén is olyan programokkal kívánja támogatni, melyek az egész város területét, vagy annak jelentős részét érintik.

119

Ennek megfelelően a város célja a Szegregátumban a megújuló és intelligens rendszerek elterjedésének és energiahatékonysági fejlesztéseknek a támogatása KKV-k és a lakosság számára. A programban elsősorban az épületenergetikai és használt eszközök hatékonyság növelését és az intelligens rendszerek használatának elterjedését tervezik támogatni célzott infrastruktúra fejlesztési támogatásokkal. Az Önkormányzat tervezi Szegregátumban lévő közszolgáltatások energiahatékonysági fejlesztésének támogatását, célzott infrastruktúra fejlesztési és eszközbeszerzési támogatásokkal. Ez az akcióterületen elsősorban a közvilágítás fejlesztését (LED lámpák és intelligens rendszer használata) érinti. Az egész várost érintő kerékpáros közlekedés fejlesztésének elsődleges célja, hogy Felsőzsolca területén biztonságos körülmények között lehessen kerékpározni. Kiemelten fontos célunk, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban használja is a kerékpáros közlekedést, azaz elsősorban a lakóhelye és a munkahelye közötti közlekedés feltételei megteremtésre kerüljenek, ami egyrészt a lakóövezetek és a foglalkoztatási központok, másrészt Felsőzsolca és a környező települések közötti kerékpárutak kialakítását igényli. A Szegregátum területén a fejlesztés kiemelt szerepet kap, mert az érintett lakosság egyéb közlekedési alternatíva híján a kerékpáros közlekedést preferálja. A fejlesztés így nem csak a biztonságos közlekedés szempontjából fontos, hanem a fejlesztési célok eredményeképp létrejövő infrastrukturális elemek megközelíthetőségének megteremtése szempontjából is. A Szociális célú városrehabilitációs pályázatban Felsőzsolca a Szegregátum területén tervezi a lakóövezet és a sportcélú terület kerékpárúttal való összekötését. A kerékpárút létesítése a Béke utca mentén valósul meg, önkormányzati tulajdonú területen [1340.hrsz). A Béke utca köti össze az akcióterületet-részt az Ongai úti kerékpárúttal, a Sportközponttal, valamint az iskolával. A tervezett kerékpárforgalmi létesítmény az Ongai utcánál már meglévő kerékpárúttói indul és a Zöldfa utcáig tart. Az utcán nem indokolt külön koronán történő vezetése a kerékpározóknak, ezért a meglévő út mellett történik a kerékpárút vezetése. A teljes kerékpárút hossza 2.052 m (az utca mindkét oldala összesen). Tekintettel arra, hogy a Sportközpont szolgáltatásait elsősorban a fiatalok veszik igénybe, a biztonságos közlekedés megteremtése kiemelten fontos feladat. Az esetleges balesetek elkerülése ugyanis a program eredményes megvalósítása szempontjából kritikus, mert ha a gyermekek nem

120

közlekedhetnek biztonságosan a napi rendszeres (nem kötelező) programjaikra, a szülők nem fogják őket elengedni. A későbbiekben Felsőzsolca tervezi a kerékpárút hálózat továbbfejlesztését a Szegregátum területén. A fejlesztéssel a Szegregátum lakóövezetén belüli hálózatfejlesztést kívánja a város megvalósítani, amire további forrásokat tervezett az összefoglaló táblázatba. A foglalkoztatás bővítése és az önellátás fejlesztése érdekében az Önkormányzat komplex program megvalósítását tervezi a Szegregátumban. Ennek során kézimunka-igényes háztáji kertészeteket kíván létrehozni. Programhoz kapcsolódó ESZA program az életmódra nevelés és a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében, a hasznosítatlan háztáji területek bevonásával erősíti a közösségi művelést, valamint kézimunka-igényes háztáji kertészeteket. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása

Beruházás nettó költsége (Ft)

Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára a Szegregátumban Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági (pl.: épületenergetikai) fejlesztések támogatása lakosság számára a Szegregátumban Felsőzsolca közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése a Szegregátumban A Szegregátumban kézimunka-igényes háztáji kertészetek létrahozása a település-szintű önellátás érdekében A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése a Szegregátumban Program a Szegregátumban az életmódra nevelés és a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében, a hasznosítatlan háztáji területek bevonásával közösségi művelés, valamint kézimunka-igényes háztáji kertészet a település-szintű önellátás érdekében Összesen

5 000 000 Ft 50 000 000 Ft 10 000 000 Ft 20 000 000 Ft 80 000 000 Ft 15 000 000 Ft 180 000 000 Ft

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása Felsőzsolca az intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítését a Szegregátum területén is tervezi, mely a hagyományos kamerás megfigyelő rendszereket olyan „smart” funkciókkal egészíti ki, melyek a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben nyújtanak segítséget. A Szociális célú pályázatban is szereplő, 3.500.000 Ft értékben tervezett projektelem, a Biztonsági kamerarendszer kiépítése a Béke úton, melynek célja a településrész közbiztonságának, és az úton közlekedők biztonságának javítása. A rendszer később csatlakoztatható a később megvalósítani kívánt intelligens rendszerhez. Felsőzsolcán már jelenleg is működő egészségügyi és vészfigyelő rendszert a Szegregátum területén is fejleszteni szükséges. 121

Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák

Beruházás nettó költsége (Ft)

használatának és minőségének fokozása Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése a Szegregátumban Egészségügyi és vészfigyelő rendszer fejlesztése idősek, krónikus betegek részére a Szegregátumban Összesen

40 000 000 Ft 40 000 000 Ft

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Felsőzsolcán a csapadékvíz elvezetés fejlesztése kiemelten fontos feladat, ami az egész város területét érinti. A csapadékvíz elvezetési rendszer kialakítása a Szegregátum területét is érinti. Szociális célú városrehabilitációs pályázatban meghatározott projektelem a Szennyvízátemelő felújítása. A szennyvízátemelő a 2010-es árvíz és az elhasználódás következtében a feladatát nem képes üzembiztosan ellátni, ezért szükséges a rekonstrukciója. A tervezett beruházás 12.764.770 Ft-os költsége a pályázatban tervezésre került. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok

Beruházás nettó költsége (Ft)

megelőzésének és kezelésének elősegítése Csapadékvíz elvezetés fejlesztése a Szegregátumban Szennyvízfeldolgozás fejlesztése Összesen

75 000 000 Ft 75 000 000 Ft

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A település a szelektív hulladékgyűjtésben 100%-os lefedettséget kíván elérni, az ezzel kapcsolatos beruházás a Szegregátum városrészt is érinti. Felsőzsolca a Szegregátum területén a város többi területét érintő beavatkozás keretében tervezi a fényszennyező források kiváltását, valamint a zajszennyezés csökkentését. A Szegregátum felzárkóztatási programjának kiemelt eleme a városrészi közterületek fejlesztése. A fejlesztéssel a város az utakat kívánja rendbe tenni, valamint a zöldfelületek növelésével élhetőbb környezetet kíván kialakítani. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának

Beruházás nettó költsége (Ft)

elősegítése Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése (100% szelektív hulladékgyűjtés) Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem a Szegregátum területén

6 000 000 Ft 10 000 000 Ft

122

Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának

Beruházás nettó költsége (Ft)

elősegítése Városi környezetfejlesztés a zöldfelületek növelésével (funkcionális területrendezés folytatása a zöldfelületek növelésével) Leromlott állapotú, városkép szempontjából jelentős épületek rehabilitálása Összesen

200 000 000 Ft 16 000 000 Ft

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan a Szegregátum területén is csak ESZA forrásból finanszírozott programelemet tervezett a város. Az aktív és egészséges idősödés prioritásnak megfelelően Felsőzsolca a tömegsport szolgáltatások igénybevételének ösztönzését tűzi ki célul. A Szegregátum területén a sportszolgáltatások fejlesztésének kiemelt célja a leszakadó rétegek aktivizálása, a rendszeres testmozgásra való nevelés. A program célja a szolgáltatások elérhetőségének megteremtése, egyrészt a kínálat bővítésével, másrészt a rászorultak megsegítésével. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Sportszolgáltatások fejlesztése (Városi sportközpont szolgáltatás fejlesztése) Összesen

Beruházás nettó költsége (Ft) 15 000 000 Ft 15 000 000 Ft

10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba A korai iskolaelhagyók számának csökkentésére a város ESZA forrásból finanszírozott programot tervez. Ennek célja a leszakadó rétegek iskolai végzettségének növelése, legalább az általános iskolai végzettség megszerzése. A program pályaorientációs segítséggel a résztvevők ipari hiányszakmákban és mezőgazdasági szakokon végzettség megszerezését is ösztönzi. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó

Beruházás nettó költsége (Ft)

tanulásba Program a korai iskolaelhagyók számára a 7-8 osztály elvégezése érdekében és a résztvevők az ipari hiányszakmák és mezőgazdasági szakok felé történő orientációja Összesen

20 000 000 Ft 20 000 000 Ft

11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

123

Felsőzsolca a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése érdekében ESZA forrásokból finanszírozott program lebonyolítását tervezi. A program segítségével az érintett szervezetek együttműködésének keretei kerülnek kialakításra, melyek a célorientált együttműködés kapcsán hatékonyabban képesek a Szegregátumot érintő komplex programok végrehajtásában. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának

Beruházás nettó költsége (Ft)

fokozása Integrált foglalkoztatási, oktatási és szociális fejlesztéseket koordináló szervezetek működési feltételeinek javítása Összesen

3 000 000 Ft 3 000 000 Ft

124

4. Leromlott városrészek, szegregátumok 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása

c) az e-kormányzás, ez e-tanulás, ez ebefogadás, az ekultúra és az eegészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése;

ERFA

b) a kkv-kban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése; c) az infrastrukturális létesítményekben és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása;

4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése a Szegregátumban Egészségügyi és vészfigyelő rendszer fejlesztése idősek, krónikus betegek részére a Szegregátumban

40 000 000

ERFA, KA

Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára a Szegregátumban

5 000 000

ERFA, KA

Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági (pl.: épületenergetikai) fejlesztések támogatása lakosság számára a Szegregátumban

50 000 000

125

4. Leromlott városrészek, szegregátumok 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

d) az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban; e) a városokban alacsony szén-dioxid– kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása; f) környezetbarát és alacsony szén-dioxidkibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése;

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

KA

Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése a Szegregátumban • Közvilágítás és közlekedési jelzőrendszer intelligens és energiahatékony (pl.: LED) fejlesztése

10 000 000

ERFA, KA

A Szegregátumban kézimunka-igényes háztáji kertészetek létrahozása a település-szintű önellátás érdekében

20 000 000

ERFA, KA

A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése a Szegregátumban

80 000 000

126

4. Leromlott városrészek, szegregátumok 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

g) a kis szén-dioxidkibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkaerőpiaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén.

ESzA – csak másodlagosan

Program a Szegregátumban az életmódra nevelés és a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében, a hasznosítatlan háztáji területek bevonásával közösségi művelés, valamint kézimunka-igényes háztáji kertészet a település-szintű önellátás érdekében

15 000 000

127

4. Leromlott városrészek, szegregátumok 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

b) Egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására ERFA, KA és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése. a) a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének ERFA, KA kielégítése a környezetvédelmi vívmányok 6. Környezetvédelem követelményeinek és az erőforrások teljesítse érdekében; hatékonyságának d) a biológiai elősegítése sokféleség védelme, talajvédelem és az ökoszisztémaszolgáltatások ERFA, KA elősegítése, ideértve a NATURA 2000-t és a zöld infrastruktúrákat is; 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

Csapadékvíz elvezetés fejlesztése a Szegregátumban Szennyvízfeldolgozás fejlesztése

75 000 000

Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése (100% szelektív hulladékgyűjtés)

6 000 000

Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem a Szegregátum területén

10 000 000

128

4. Leromlott városrészek, szegregátumok 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is.

ERFA, KA

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

i) aktív és egészséges idősödés;

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem

a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra;

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

Városi környezetfejlesztés a zöldfelületek növelésével (funkcionális területrendezés folytatása a zöldfelületek növelésével) Leromlott állapotú, városkép szempontjából jelentős épületek rehabilitálása

200 000 000

ESzA

Sportszolgáltatások fejlesztése (Városi sportközpont szolgáltatás fejlesztése)

15 000 000

ERFA

(Tömeg)Sportszolgáltatások infrastruktúra fejlesztése (Városi sportközpont fejlesztése)

160 000 000

129

4. Leromlott városrészek, szegregátumok 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

b) a rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása;

ERFA

Közösségi ház építése Közbiztonság infrastrukturális fejlesztések (szomszédsági rendőrség)

93 000 000

d)

ESzA

Multikulturális és esélyegyenlőségi integratív módszertani anyagok és programok kidolgozása, beszerzése és bevezetése

25 550 000

ESzA

Közbiztonság szakmai fejlesztések (szomszédsági rendőrség)

7 000 000

ESzA

Integrált szociális ellátórendszer programjainak fejlesztése Egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Bölcsődei, óvodai és iskolai szolgáltatások fejlesztésének támogatása

10 000 000

ESzA

Szociális foglalkoztató szövetkezet támogatása

3 000 000

aktív befogadás;

e) a társadalom peremére szorult közösségek – például romák – integrációja; g) a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat; h) a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése;

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

130

4. Leromlott városrészek, szegregátumok 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

b) a korai iskolaelhagyók számának csökkentése 10. Beruházás az és a minőségi oktatásba, oktatáshoz való készségekbe és az egyenlő hozzáférés ESzA egész életen át ösztönzése mind a tartó tanulásba koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban; c) a foglalkoztatás-, oktatásés szociálpolitika kidolgozásában 11. Az intézményi érintett felek kapacitások és a intézményi közigazgatás ESzA kapacitásának hatékonyságának növelése; ágazati és fokozása területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére. 4. Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztései összesen

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

Program a korai iskolaelhagyók számára a 7-8 osztály elvégezése érdekében és a résztvevők az ipari hiányszakmák és mezőgazdasági szakok felé történő orientációja

20 000 000

Integrált foglalkoztatási, oktatási és szociális fejlesztéseket kooordináló szervezetek működési feltételeinek javítása

5 000 000

849 550 000

131

6.3.5 Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek

A Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Parkot délen és keleten a 3. számú főközlekedési út, északon Arnót község közigazgatási határa, nyugaton a 3. számú főközlekedési út csomópontjából kiinduló Edelénnyel összekötő út határolja. A terület fekvését, elhelyezkedését, Miskolc város szomszédságát tekintve rendkívül versenyképes. Az M30-as autópálya átadása tovább növelte az Ipari Park logisztikai előnyét. Az autópálya mindössze néhány száz méter távolságra van az Ipari Parktól, amelyet már most is kétszer két sávos úton lehet megközelíteni ebből a fontos csomópontból. Jelenleg az akcióterület egyik része kialakult iparterület teljes közművesítéssel, és szinte valamennyi területrésze betelepült ipari vállalatok telephelyeként funkcionál. A közelmúlt fejlesztésének köszönhetően a park jelentős területtel bővült, a Miskolc-Kassa összeköttetést biztosító 3. sz. főközlekedési út keleti oldalán új, ipartelepítési szempontból optimális, tetszőleges telekméretek kiválasztására és kialakítására alkalmas, szintén közművesített területekkel. szintén közművesített területekkel. Az ipari terület bővítésére, illetve kapacitásainak, szolgáltatásainak versenyképes fejlesztésére a középtávon szükség van.

Mezőgazdasági jellegű fejlesztések elsődleges céljai: önellátó város (kisebb-nagyobb önkormányzati vagy bérelhető mezőgazdasági területek megművelése pl. közmunka, vagy más, leszakadt rétegek munkához/élelemhez segítő programok keretében) a meglévő biomassza alapú fűtéssel ellátott önkormányzati épületek és a szegregátumba tervezett közösségi ház fűtőanyaggal történő ellátása érdekében későbbi tanulmányok figyelembe vételével kiválasztott energianövények (energiafű, energiafűz, stb.) termesztése 132

az alacsony aranykorona értékű termőföldeken, az ÉMVÍZIG kezelésében lévő gátak környezetében, árterületeken a külterületeken meglévő mezőgazdasági utak karbantartása, árkok rendben tartása

Tervezett beavatkozások bemutatása az Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek településrészen 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése Felsőzsolca gazdaságfejlesztésének középpontjában a befektetés-ösztönzése áll. A befektetés ösztönzés célja a foglalkoztatás bővítés, melyet a nagyfoglalkoztatók által teremtett munkahelyek mellett az önfoglalkoztatási képesség fejlesztése és az új, innovatív vállalkozások megtelepítése képes támogatni. A hosszú távú fejlődés ilyen módon biztosított, hiszen az egyszeri nagyfoglalkoztatói beruházást követő foglalkoztatás bővülést, folyamatosan követhetik a kisebb mértékű, de rendszeres munkaigény növekedések, az innovatív vállalkozások megerősödésével és a beszállítói rendszerhez való kapcsolódásukkal. Az innovációs képesség fejlesztésének egyik forrása a Miskolci Egyetem tudásközpontjához való csatlakozás. A miskolci településfejlesztési tervekben kiemelt fontosságot kapott a mechatronika, az informatika, az energetika, a hulladékkezelés, a vízgazdálkodás, a vegyipar és a gépjárműipar. Ezeken a területeken a Miskolci Egyetemen jelentős versenyképességi potenciállal bíró alap és alkalmazott kutatások folynak. Felsőzsolca érdeke, hogy a kutatási tevékenységek eredményeit spin-off tevékenységekkel a technológiai alkalmazásokba beépíthetővé váljanak, és az alkalmazott innovatív technológiák, mind a nagyfoglalkoztatóknál, mind az innovatív kkv-knál a gyártási folyamatban megjelenjenek. Ez a foglalkoztatás közvetlen növekedését eredményezi, és egyúttal a város iparűzési adó bevételeit is növeli. Fontos itt megemlíteni, de a későbbiekben még lesz erről szó, hogy a fejlesztések csakis abban az esetben lehetnek eredményesek, ha az ipari infrastrukturális beruházásokat a humán erőforrások fejlesztése is követi. A Felsőzsolcai Ipari Zóna fejlesztésének legfontosabb területe az inkubátor K+F+I fejlesztési potenciáljának erősítése. Ehhez komplex fejlesztés, azaz az infrastrukturális fejlesztéseken túl a szolgáltatások fejlesztései is szükségesek. 133

Az innovációs tevékenységek versenyképesség javítása érdekében Felsőzsolcának csatlakoznia kell az Önkormányzat érdekeltségébe tartozó ipari és szolgáltató tevékenységek által érintett klaszterekhez. A csatlakozás révén a partneri együttműködések lehetőségei bővülnek, melyek közvetlenül és közvetve is további beruházásokat indukálnak, előbbi esetben az Ipari Zóna telephely bővítése kapcsán, utóbbi esetben például a beszállítói rendszerhez való csatlakozással. Inkubációs tevékenység és csatlakozó szolgáltatóközpont funkció fejlesztéséhez szintén szükségesek infrastrukturális és eszköz beruházások. A hatékony inkubációt ugyanis kiegészítő szolgáltatások teszik teljessé, melyek például műszaki tanácsadásból, jogi szolgáltatásokból, piacszervezési tanácsadásból, üzleti tervezési szolgáltatásokból, forrásbevonási képesség fejlesztéséből, marketing tevékenységek és ügyfélszolgálati tevékenységek végzéséből állhatnak. Az adott innovatív tevékenységtől függően az előbbi tevékenységek köre természetesen bővülhet, az igényeknek megfelelő szolgáltatások elérhetőségét erősíti a miskolci inkubátorhálózattal tervezett gazdaságfejlesztési együttműködés a 2014-2020 időszakban. A KKV-k versenyképességének fokozása elemei

Beruházás nettó költsége (Ft)

Kapcsolódás a Miskolci Egyetem tudásközpontjához Felsőzsolcai Ipari Park Inkubátor K+F+I potenciáljának erősítése Csatlakozás az Ipari Parkban folytatott és az önkormányzat érdekeltségébe tartozó ipari és szolgáltató tevékenységek által érintett klaszterekhez Inkubációs tevékenység és szolgáltató központ funkció fejlesztése Versenyképes innováció - kompetencia fejlesztés, oktatási, képzési programok kidolgozása, illetve kapcsolódása a Miskolci Egyetem és Miskolc város programjához, a rendszer működtetése Összesen

100 000 000 Ft 500 000 000 Ft 300 000 000 Ft 100 000 000 Ft 1 000 000 000 Ft

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása Az Információs és Kommunikációs Technológiákhoz (IKT) való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a város gazdaságfejlesztésének fontos eleme, mely közvetlenül támogatja a gazdasági szereplők versenyképességét, de a technológia által elérhető szolgáltatások segítik a lakosság rekreációját, kapcsolattartását. A tervezett Ipari parki fejlesztések jelentős része a város egész területére vagy nagyobb részére kiterjedő programok részei. A város jelentős részén fejleszteni kívánjuk a széles sávú internet elérés lehetőségét, és ezzel párhuzamosan az IKT termékek kereslet-kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztési programját is meg kívánjuk valósítani a vállalkozói övezetekben. A program az IKT-termékek és

134

szolgáltatások, valamint ez e-kereskedelem továbbfejlesztését és az IKT iránti kereslet fokozását kívánja elérni, a tervek szerint a versenyképesség fejlesztése érdekében informatikai eszközök telepítésének, szerverszobák kialakításának, célzottan e-kereskedelmi raktárak kialakításának támogatásával. A kutatás-fejlesztési és innovációs vállalati együttműködéseket támogató projekt keretein belül irodát kíván Felsőzsolca az ipari parkban létesíteni, melyben a potenciális együttműködő partnerek közötti egyeztetés folyamatában vállal szerepet a város. Felsőzsolca a közfeladatainak ellátásában a tervek szerint egyre nagyobb mértékben támaszkodik a jövőben az új információ technológiai fejlesztések eredményeire. A városban tervezzük egy intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítését, mely a hagyományos kamerás megfigyelő rendszereket olyan „smart” funkciókkal egészíti ki, melyek a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben nyújtanak segítséget. A rendszer alkalmazásával a szolnoki intelligens rendszerhez hasonlóan követhetőek lesznek a gépjárművek mozgásai, melyek például bűncselekmény elkövetése esetén – az érintett területen az idegen rendszámok intelligens szelektálásával– meggyorsítja a nyomozati folyamatot. A rendszer automatikusan figyelmeztethet szabálysértések elkövetése esetén, illetve alkalmas lehet veszélyhelyzetek automatikus azonosítására. A program az Ipari Park területét is érinti. A humán erőforrás fejlesztéshez kapcsolódik az IKT ESZA programja, mely digitális oktatóanyagok fejlesztését, beszerzését támogatja. A tervezett oktatási, képzési, tájékoztatási programok az IKT technológiák hozzáférésével, használatával, alkalmazásával kapcsolatban végeznek fejlesztéseket a digitális jártasság megteremtése érdekében. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák

Beruházás nettó költsége (Ft)

használatának és minőségének fokozása

Széles sávú internet elérés fejlesztése Felsőzsolca Ipari Zóna területén Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúrafejlesztése az Inkubátor, az Ipari Park és a Logisztikai központ számára Kutatás fejlesztési és innovációs vállalati együttműködéseket támogató projekt Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése Oktatási, képzési, tájékoztatási programok az IKT technológiák hozzáférésével, használatával, alkalmazásával kapcsolatban Összesen

50 000 000 Ft 40 000 000 Ft 32 000 000 Ft 15 000 000 Ft 137 000 000 Ft

135

3. A KKV-k versenyképességének fokozása Mint fentebb leírásra került, a foglalkoztatás bővítésének egyik legfontosabb eszköze a munkavállalói és vállalkozói kompetencia fejlesztés. A fejlesztések strukturált programjainak véghezvitele érdekében Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok létrehozását

tervezi

a

város,

melynek

legfontosabb

funkciója

a

keresletorientált

kompetenciafejlesztés, elsősorban kompetencia és munkaerő-piaci felmérések elvégzésével, egyéni fejlesztési stratégiák meghatározásával és a megfelelő fejlesztési programok koordinációs feladatainak ellátásával. A fejlesztés tervét az indukálta, hogy az alacsony foglalkoztatási szint mellett (melynek egyik oka a piaci elvárásoknak nem megfelelő munkavállalói készségek szintje), az elérhető képzési rendszer csak korlátozottan kereslet-orientált. A munkáltatói igények felmérését az ezzel a témával foglalkozó programok jelentős része meghatározza feladatként, viszont a munkavállalói készségek fejlesztési igényeinek meghatározása (és az erre épülő fejlesztési/képzési területek) nélkül az oktatási/képzési rendszer fejlesztése csak az egyik gazdasági szereplő igényei alapján képez keresletet – ami így aztán nem feltétlenül találkozik a valós munkaerő-piaci problémák által létrejövő kereslettel. Egyszerűbben fogalmazva, például egy munkaerő-hiánnyal küzdő ipari üzem problémáit nem biztos, hogy az elektronikai műszerész képzésen részt vevők számának növelése oldja meg, mert lehet, hogy csak a munkaerő-piacon lévő műszerészek átképzését, esetleg pl.: nyelvtudását lenne szükséges fejleszteni – lényegesen alacsonyabb költséggel. A kompetencia központ a munkáltatói elvárásokat és a munkavállalói kompetencia fejlesztéseket hangolja össze az általa koordinált képzési programok segítségével. Az intézmény létrahozásának tervét az a felismerés is indukálta, hogy az elvárt vállalkozói és munkavállalói kompetenciák sok esetben hasonlóak, és egyes közös programok lebonyolításával az önfoglalkoztatás képessége és a kkv szektor versenyképessége is fejleszthető. Ennek megfelelően a képzési koordináció mellett a kompetenciafejlesztés másik jelentős funkciójának létrehozása is indokolt, a vállalkozásfejlesztési tanácsadásnak. A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok munkatársai ennek megfelelően az egyéni fejlesztési stratégiák meghatározása mellett egyfajta coach vagy mentor szerepet is kapnak, melynek következtében a (költséges) képzési programok mellett az egyéb nem formális (költséghatékonyabb) képzési megoldások fontos elemei lesznek a fejlesztéseknek, mint például a vállalkozásfejlesztési tudásbázis anyagainak használata, vagy konferenciák, előadások szervezése.

136

A központ helyet ad a helyi vállalkozások innóvációs tevékenységét bemutató, rendszeresen változó kiállításnak. A tervek szerint Felsőzsolcán két Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ kerül kialakításra – némileg eltérő funkciókkal, de közös üzemeltetéssel – az egyik az Ipari Zóna, a másik a Városközpont területén. Az EU források tervezése tekintetében a központ infrastruktúra kialakítása mellett – több fejlesztési témában – a központ oktatási, képzési, tudásbázis feltételeinek megteremtése, valamint egyéb a fejlesztéshez kapcsolódó programok kidolgozása érdekében ESZA források bevonását is tervezzük. A KKV-k versenyképességének fokozása elemei

Beruházás nettó költsége (Ft)

Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ létrehozása a Felsőzsolca Ipari Zóna területén Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ oktatóanyagainak fejlesztése, oktatási programok lebonyolítása Minősített helyi beszállítói program (képzés, kapcsolódó adatbázis és hálózatfejlesztés) Felsőzsolca és a Miskolci agglomeráció települései számára, valamint csatlakozás a miskolci programhoz Összesen

75 000 000 Ft

35 000 000 Ft 110 000 000 Ft

4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban Felsőzsolca az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatását az Ipari park területén részben olyan programokkal kívánja támogatni, melyek az egész város területét, vagy annak jelentős részét érintik. Ennek legfontosabb elemei a megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára, melyek a elsősorban az épületenergetikai és használt eszközök hatékonyság növelését és az intelligens rendszerek használatának elterjedését támogatják célzott infrastruktúra fejlesztési támogatásokkal, Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztésének támogatása célzott infrastruktúra fejlesztési és eszközbeszerzési támogatásokkal, melyek többek között a közvilágítás fejlesztését (LED lámpák és intelligens rendszer használata), intelligens rendszerek telepítését (smart grid és smart metering), épületenergetikai fejlesztéseket és az energiatermelés decentralizált fejlesztése érdekében napelemek telepítését és helyi fűtési rendszer korszerűsítést foglalnak magukba, 137

A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tájékoztató és oktató anyagainak kifejlesztése, megvásárlása, oktatási programok lebonyolítása, melyek a „fenntartható fejlődés” központ funkcióhoz kapcsolódóan, az ezen a területen elérhető technológiák alkalmazásáról ad tájékoztatást, illetve demonstrálja azok működését ESZA típusú támogatással, közlekedésfejlesztés, az ERFA és a kohéziós alapokból.

A közlekedésfejlesztés területén a környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése az elsődleges cél. A cél elérése érdekében egyrészt a közösségi közlekedés igénybevételének szolgáltatásorientált fejlesztését kívánjuk megvalósítani Miskolc várossal való együttműködésben, másrészt a helyi kerékpáros közlekedés fejlesztését kívánjuk megvalósítani, harmadrészt az úthálózat fejlesztésével kívánjuk a forgalom okozta közlekedésterhelést csillapítani. A közösségi közlekedésfejlesztés legfontosabb eleme a miskolci városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerhez való csatlakozás, amivel Felsőzsolca csatlakozik a miskolci intermodális közlekedési csomópontokhoz. A fejlesztéssel a tervek szerint a Felsőzsolcai Vasútállomáson áthaladó „tram-train” típusú szerelvények közvetlenül kapcsolódnának a miskolci kötöttpályás közösségi közlekedési hálózatba, amivel Miskolc kötöttpályás közlekedéssel érintett városrészei átszállás, várakozás nélkül, rövidebb idő alatt, kényelmesen elérhetővé válnak. A fejlesztés kapcsán a Felsőzsolca vasútállomáson P+R parkoló kerül kialakításra, illetve a biztonságos megközelítés érdekében kerékpár út kialakítása is megtörténik. A fejlesztés által Miskolc és Felsőzsolca közlekedési terhelése egyaránt csökken. A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése érdekében Felsőzsolca a miskolci SMART City rendszerhez való csatlakozást is tervezi, mely rendszer intelligens tömegközlekedési információ

szolgáltatással

teszi

elérhetőbbé

és

kényelmesebbé

a

tömegközlekedési

szolgáltatásokat. A kerékpáros közlekedés fejlesztésének elsődleges célja, hogy az egész város területén biztonságos körülmények között lehessen kerékpározni. A város kiemelten fontos célja, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban használja is a kerékpáros közlekedést, azaz elsősorban a lakóhelye és a munkahelye közötti közlekedés feltételei megteremtésre kerüljenek, ami egyrészt a lakóövezetek és a foglalkoztatási központok, másrészt Felsőzsolca és a környező települések 138

közötti kerékpárutak kialakítását igényli. Mint Felsőzsolca legnagyobb foglalkoztatási központja, az Ipari park is kerékpáros elérhetőséget kap. A fejlesztés eredményessége érdekében Felsőzsolca ösztönzi az Ipari Zóna munkáltatóit, hogy a munkahelyeken alakítsanak ki tárolókat, öltözőt és zuhanyzási lehetőséget a kerékpárral közlekedők számára. Felsőzsolca célja, hogy növekvő arányban önellátó élelmiszer előállító agglomeráció alakuljon ki. A mezőgazdasági területeket érintő fejlesztésekkel üvegházak kialakítását és állattenyésztési programok megvalósítását kívánja a város támogatni. A programon belül kiemelten fontos cél a hasznosítatlan területek bevonása közösségi művelésbe, meglévő és bérelt területeken kézimunkaigényes háztáji kertészetek létrahozása a szociális foglalkoztatás és a település-szintű önellátás érdekében. Ez utóbbi cél elérése érdekében ESZA program lebonyolítását is tervezi a város. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása

Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén • Geotermikus és biomassza fűtési és hűtési energia (lokális energiatermelési központok) • Intelligens energia-elosztó rendszerek telepítése (smart metering és smart grid) • Épületenergetikai korszerűsítések • Napelemek elhelyezése az erre alkalmas területeken • Közvilágítás és közlekedési jelzőrendszer intelligens és energiahatékony (pl.: LED) fejlesztése Növekvő arányban önellátó élelmiszer előállító agglomeráció (üvegház, állattenyésztési programok támogatása), ezen belül hasznosítatlan területek bevonása közösségi művelésbe, meglévő és bérelt területeken kézimunka-igényes háztáji kertészetek létrahozása a település-szintű önellátás érdekében A miskolci városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerhez való csatlakozás Csatlakozás a miskolci intermodális közlekedési csomópontokhoz A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében Program a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében, a hasznosítatlan területek bevonásával közösségi művelés (energianövények), valamint a meglévő és bérelhető területeken kézimunka-igényes háztáji kertészet életmódra nevelés a településszintű önellátás érdekében Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén

Beruházás nettó költsége (Ft)

20 000 000 Ft

40 000 000 Ft

100 000 000 Ft

550 000 000 Ft

30 000 000 Ft

20 000 000 Ft

139

Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása

Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén • Geotermikus és biomassza fűtési és hűtési energia (lokális energiatermelési központok) • Intelligens energia-elosztó rendszerek telepítése (smart metering és smart grid) • Épületenergetikai korszerűsítések • Napelemek elhelyezése az erre alkalmas területeken • Közvilágítás és közlekedési jelzőrendszer intelligens és energiahatékony (pl.: LED) fejlesztése Növekvő arányban önellátó élelmiszer előállító agglomeráció (üvegház, állattenyésztési programok támogatása), ezen belül hasznosítatlan területek bevonása közösségi művelésbe, meglévő és bérelt területeken kézimunka-igényes háztáji kertészetek létrahozása a település-szintű önellátás érdekében A miskolci városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerhez való csatlakozás Csatlakozás a miskolci intermodális közlekedési csomópontokhoz A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében Program a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében, a hasznosítatlan területek bevonásával közösségi művelés (energianövények), valamint a meglévő és bérelhető területeken kézimunka-igényes háztáji kertészet életmódra nevelés a településszintű önellátás érdekében Összesen

Beruházás nettó költsége (Ft)

40 000 000 Ft

100 000 000 Ft

550 000 000 Ft

30 000 000 Ft 740 000 000 Ft

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Felsőzsolcán a csapadékvíz elvezetés fejlesztése kiemelten fontos feladat, ami az egész város területét érinti, így az Ipari Parkban és a mezőgazdasági területeken is szükséges a rendszer kiépítése. A területet érintő komplex fejlesztés során csökken az árvízveszély, és a szennyvíz elvezetési csatornahálózat fejlesztésre kerül. A mezőgazdasági területeken az öntözési hálózat fejlesztésére is tervez a város EU forrásokat bevonni.

140

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok

Beruházás nettó költsége (Ft)

megelőzésének és kezelésének elősegítése

Árvízvédelmi beruházások Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése Csapadékvíz elvezetés fejlesztése az Ipari parkban és a mezőgazdasági művelésű területeken Csatornahálózat fejlesztése Öntözési hálózat fejlesztése

460 000 000 Ft

Összesen

460 000 000 Ft

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A település a szelektív hulladékgyűjtésben 100%-os lefedettséget kíván elérni, az ezzel kapcsolatos beruházás az Ipari park városrészt is érinti. A vízgazdálkodás komplex fejlesztése kapcsán a város tervezi az Ipari Zónában termelődő szürkevíz hasznosítását, illetve a hasznosítás ösztönzését. Felsőzsolca az Ipari park területén a város többi területét érintő beavatkozás keretében tervezi a fényszennyező források kiváltását, valamint a zajszennyezés csökkentését. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának

Beruházás nettó költsége

elősegítése

(Ft)

Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése (100% szelektív hulladékgyűjtés) a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén Vízgazdálkodás komplex fejlesztése (Szürkevíz hasznosítás lokális kezelése, ill. ösztönzése) Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem Összesen

6 000 000 Ft 100 000 000 Ft 10 000 000 Ft 116 000 000 Ft

7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása Felsőzsolca ösztönözni kívánja a Decentralizált elektromos hálózatok kialakítását és intelligens energiaelosztó rendszerek használatát a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén gazdasági tevékenységet folytató nagyvállalatoknál. A fejlesztéssel az Ipari Zóna környezetterhelési mutatói javulnak. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának

Beruházás nettó költsége (Ft)

elősegítése

Decentralizált elektromos hálózatok kialakításának ösztönzése és intelligens energiaelosztó rendszerek használatának ösztönzése a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén Összesen

400 000 000 Ft 400 000 000 Ft

141

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Felsőzsolca csatlakozni kíván a miskolci szociális foglalkoztató szövetkezethez, és ennek kapcsán helyi kirendeltség létesítését tervezi. A tervezett felsőzsolcai szociális szövetkezet tevékenységét, mely elsősorban mezőgazdasági munkák biztosításával képes a foglalkoztatást növelni, a miskolci kezdeményezés

az

ipari,

szolgáltató

tevékenységek

területein

hoznak

létre

majd

munkalehetőségeket. Az önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás támogatására a város fejleszteni kívánja az Inkubátor és a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok vállalkozásfejlesztési programjait. A tervek szerint a versenyképes munkavállalói és vállalkozói kompetencia fejlesztés érdekében szükség van a Folyamatrendszer kidolgozására és a kidolgozást követően a működtetésére, melyhez szintén uniós forrás bevonását tervezi a város. A munkavállalói folyamatrendszer működtetésében előreláthatóan részt vesznek a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok (koordinátori szerepben), komplex szolgáltatásaival a területileg illetékes munkaügyi központok, képzési programjaival a miskolci TISZK-ek, beutalóként az integrált szociális szolgáltatók, valamint foglalkoztatóként a szociális szövetkezet és a közmunka programokat vezető Önkormányzat. A vállalkozásfejlesztési folyamatrendszer működtetésében pedig előreláthatóan részt vesznek a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok (koordinátori szerepben), a kamarák, a Széchenyi Irodák valamint együttműködő partnerek (kompetencia fejlesztésben). A sikeres kompetencia alapú fejlesztéshez, azaz a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók a megváltozott (változó) körülményekhez való alkalmazkodási képességének megteremtéséhez egyéni, személyre szabott stratégiák kidolgozása szükséges, melyek kidolgozásához szintén uniós források igénybevételét tervezi a város. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Csatlakozás a miskolci szociális foglalkoztató szövetkezethez, helyi kirendeltség létesítés Inkubátor és Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ vállalkozásfejlesztési programjainak fejlesztése Munkavállalói és vállalkozói kompetencia alapú fejlesztési stratégiák kidolgozása

Beruházás nettó költsége (Ft)

20 000 000 Ft 10 000 000 Ft 15 000 000 Ft

142

A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Beruházás nettó költsége (Ft)

Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható központ fejlesztése - Rövid és hosszú távú gazdasági igények visszacsatolási rendszerének kialakítása a különböző képzési szinteken (Kiemelten a Munkaügyi központtal, miskolci TISZK-ekkel, nagyfoglalkoztatókkal, klaszterekkel és kamarával együttműködésben)

15 000 000 Ft

Összesen

60 000 000 Ft

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Felsőzsolca Szociális szövetkezet alapítását tervezi a foglalkoztatás növelése érdekében a szociális foglalkoztatás révén. A szövetkezet hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztat, akik a munkaerő-piacon nehezen kapnak munkát. A foglalkoztatással párhuzamosan a munkavállalói kompetenciák fejlesztése kiemelt célja az önkormányzatnak, hogy az így munkát szerzett munkavállalók hosszú távon a munkaerő-piacon is megállják a helyüket. A felsőzsolcai szociális szövetkezet elsősorban mezőgazdasági munkák biztosításával segít a hátrányos helyzetűeken, de az Ipari Zónával való együttműködésben az ipari termelésben vagy az azt kiszolgáló szolgáltatások területén is számíthatnak munkalehetőségekre a szociálisan rászorulók. Az Ipari Zónában üzemorvosi rendelő kialakítását tervezi az Önkormányzat. A település foglalkoztatói számára a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítését tervezi Felsőzsolca. Az elkészült program ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, és az ajánlás alapján elkészült szabályrendszer bevezetésre kerül a város által üzemeltetett intézményeknél. Az Ipari park területén ez a tervezett Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központot jelenti. Az önkormányzat a Szociális szövetkezet fenntartható működése érdekében működési támogatásra kíván pályázni. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Szociális szövetkezet Üzemorvosi infrastruktúra fejlesztés Vállalati szabályozás ajánlás elkészítése a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok számára, bevezetés a városi önkormányzati intézményeknél Szociális foglalkoztató szövetkezet támogatása

Beruházás nettó költsége (Ft) 100 000 000 Ft 3 000 000 Ft 7 000 000 Ft

143

A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni

Beruházás nettó költsége

küzdelem

(Ft)

Összesen

110 000 000 Ft

10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba A felnőttképzési rendszer fejlesztése érdekében nem formális oktató és kulturális helyszín létrehozását tervezi Felsőzsolca, mely a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ oktatási, képzési és egyéb (pl.: időszaki kiállítások, előadások) programjainak is helyet képes biztosítani. A helyszín a felsőzsolcai innovációs tevékenységek bemutató helyszíneként is működik majd. Felsőzsolca lakosságának az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzésére, a munkavállalói készségek és kompetenciák naprakésszé tételére, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása érdekében ESZA forrásból finanszírozott program végrehajtását tervezi. A program végrehajtásával olyan rendszer kiépítését tervezi a város, mellyel a gazdasági társaságok munkaerő-piaci elvárásai által és a város munkaképes korú inaktív (és igény szerint aktív) munkavállalóinak kompetencia vizsgálatai által meghatározott fejlesztési területek az oktatási, képzési rendszerben igényként megjelenhetnek, és keresletet támasztanak az egyes szolgáltatók irányába. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át

Beruházás nettó költsége

tartó tanulásba

(Ft)

Nemformális oktató és kulturális helyszín fejlesztése Versenyszféra munkaerőpiaci elvárásainak becsatornázása az oktatási, képzési rendszerbe, a város munkavállalóinak kompetencia vizsgálata fejlesztési területek kijelölésével, e-learning rendszerhez való hozzáférés a kompetencia-felmérések alapján Nemformális oktató és kulturális helyszín fejlesztése Összesen

75 000 000 Ft 10 000 000 Ft 75 000 000 Ft 85 000 000 Ft

11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása A Felsőzsolcai Önkormányzat működési és szervezeti felülvizsgálatát tervezi ESZA források bevonásával a célszerűség és hatékonyság fejlesztése érdekében. A fejlesztés elsődleges célja az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások minőségi fejlesztése, ezen belül kiemelten fókuszálva

a

vonzó

gazdasági

környezet

kialakításának

céljával

az

önkormányzati

szolgáltatásokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. A fejlesztés eredményeképp a gazdasági 144

társaságok önkormányzati ügyintézése egyszerűbbé és gyorsabbá válik és a szolgáltatás színvonala jobban megfelel majd a gazdasági társaságok elvárásainak. Az intézményi kapacitásra és közigazgatás hatékonyságra irányuló intézkedésekhez infrastruktúra fejlesztési igény is kapcsolódik, melynek célja a az egyablakos ügyintézés bevezetése, valamint az ehhez szükséges irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének infrastrukturális és eszköz hátterének megteremtése. A fejlesztéssel az Önkormányzat ügyintézési irodát hoz létre az Ipari Zóna területén. Az

intézményi

kapacitások

és

a

közigazgatás

hatékonyságának fokozása One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése infrastruktúra One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Összesen

Beruházás nettó költsége (Ft) 30 000 000 Ft 15 000 000 Ft 5 000 000 Ft

145

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai a) a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása; b) a vállalatok K+I beruházásának, a termékés szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által;

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

ERFA

Kapcsolódás a Miskolci Egyetem tudásközpontjához

100 000 000

ERFA

Felsőzsolcai Ipari Park Inkubátor K+F+I potenciáljának erősítése Csatlakozás az Ipari Parkban folytatott és az önkormányzat érdekeltségébe tartozó ipari és szolgáltató tevékenységek által érintett klaszterekhez

500 000 000

146

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

c) a technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése;

ERFA

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Inkubációs tevékenység és szolgáltató központ funkció fejlesztése

Beruházás tervezett nettó értéke

300 000 000

147

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

d) a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutatói képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén.

ESzA – csak másodlagosan

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Versenyképes innováció - kompetencia fejlesztés, oktatási, képzési programok kidolgozása, illetve kapcsolódása a Miskolci Egyetem és Miskolc város programjához, a rendszer működtetése

Beruházás tervezett nettó értéke

100 000 000

148

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagysebességű hálózatok kiépítése, digitális gazdaságot szolgáló feltörekvő technológiák és hálózatok bevezetésének támogatása;

ERFA

Széles sávú internet elérés fejlesztése Felsőzsolca Ipari Zóna területén

50 000 000

b) az IKT-termékek és szolgáltatások, ez ekereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása;

ERFA

Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztése az Inkubátor, az Ipari Park és a Logisztikai központ számára

40 000 000

c) az e-kormányzás, ez etanulás, ez e-befogadás, az e-kultúra és az eegészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése;

ERFA

Kutatás fejlesztési és innovációs vállalati együttműködéseket támogató projekt Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése

32 000 000

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

149

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

d) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén.

ESzA – csak másodlagosan

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Oktatási, képzési, tájékoztatási programok az IKT technológiák hozzáférésével, használatával, alkalmazásával kapcsolatban

Beruházás tervezett nettó értéke

15 000 000

150

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

3. A KKV-k versenyképességének fokozása

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével;

ERFA

c) a kisés középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőke-beruházások növelése révén.

ESzA – csak másodlagosan

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ létrehozása a Felsőzsolca Ipari Zóna területén

75 000 000

Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ oktatóanyagainak fejlesztése, oktatási programok lebonyolítása Minősített helyi beszállítói program (képzés, kapcsolódó adatbázis és hálózatfejlesztés) Felsőzsolca és a Miskolci agglomeráció települései számára, valamint csatlakozás a miskolci programhoz

35 000 000

151

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

b) a kkv-kban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése;

ERFA, KA

d) az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban;

e) a városokban alacsony szén-dioxid–kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása;

KA

ERFA, KA

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén

20 000 000

Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén • Geotermikus és biomassza fűtési és hűtési energia (lokális energiatermelési központok) • Intelligens energia-elosztó rendszerek telepítése (smart metering és smart grid) • Épületenergetikai korszerűsítések • Napelemek elhelyezése az erre alkalmas területeken • Közvilágítás és közlekedési jelzőrendszer intelligens és energiahatékony (pl.: LED) fejlesztése

40 000 000

Növekvő arányban önellátó élelmiszer előállító agglomeráció (üvegház, állattenyésztési programok támogatása), ezen belül hasznosítatlan területek bevonása közösségi művelésbe, meglévő és bérelt területeken kézimunka-igényes háztáji kertészetek létrahozása a település-szintű önellátás érdekében

100 000 000

152

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

f) környezetbarát és alacsony szén-dioxidkibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése;

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

ERFA, KA

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

A miskolci városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerhez való csatlakozás Csatlakozás a miskolci intermodális közlekedési csomópontokhoz A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében

Beruházás tervezett nettó értéke

550 000 000

153

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

g) a kis szén-dioxidkibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkaerőpiaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén.

ESzA – csak másodlagosan

Program a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében, a hasznosítatlan területek bevonásával közösségi művelés (energianövények), valamint a meglévő és bérelhető területeken kézimunka-igényes háztáji kertészet életmódra nevelés a település-szintű önellátás érdekében

30 000 000

154

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése

b) Egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése.

ERFA, KA

Árvízvédelmi beruházások Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése Csapadékvíz elvezetés fejlesztése az Ipari parkban és a mezőgazdasági művelésű területeken Csatornahálózat fejlesztése Öntözési hálózat fejlesztése

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

a) a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok követelményeinek teljesítse érdekében;

ERFA, KA

Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése (100% szelektív hulladékgyűjtés) a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

460 000 000

6 000 000

155

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

b) a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok követelményeinek teljesítse érdekében;

ERFA, KA

Vízgazdálkodás komplex fejlesztése (Szürkevíz hasznosítás lokális kezelése, ill. ösztönzése)

100 000 000

d) a biológiai sokféleség védelme, talajvédelem és az ökoszisztémaszolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA 2000t és a zöld infrastruktúrákat is;

ERFA, KA

Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem

10 000 000

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

156

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

d) intelligens földgáz- és villamosenergia-elosztó, tároló és –szállító rendszerek kifejlesztése

ERFA, KA

Decentralizált elektromos hálózatok kialakításának ösztönzése és intelligens energiaelosztó rendszerek használatának ösztönzése a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén

400 000 000

c) beruházás az állami foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába;

ERFA

Csatlakozás a miskolci szociális foglalkoztató szövetkezethez, helyi kirendeltség létesítés

20 000 000

ESzA

Inkubátor és Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ vállalkozásfejlesztési programjainak fejlesztése

10 000 000

ESzA

Munkavállalói és vállalkozói kompetencia alapú fejlesztési stratégiák kidolgozása

15 000 000

f) önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és 8. A foglalkoztatás vállalkozásalapítás; és a munkavállalói mobilitás ösztönzése h) a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez;

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

157

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

j) a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket.

a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra;

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

ESzA

Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható központ fejlesztése - Rövid és hosszú távú gazdasági igények visszacsatolási rendszerének kialakítása a különböző képzési szinteken (Kiemelten a Munkaügyi központtal, miskolci TISZK-ekkel, nagyfoglalkoztatókkal, klaszterekkel és kamarával együttműködésben)

15 000 000

ERFA

Szociális szövetkezet Üzemorvosi infrastruktúra fejlesztés

100 000 000

158

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

f) a nemen, faji vagy etnikai származáson, vallásom vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem;

ESzA

Vállalati szabályozás ajánlás elkészítése a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok számára, bevezetés a városi önkormányzati intézményeknél

3 000 000

h) a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése;

ESzA

Szociális foglalkoztató szövetkezet támogatása

7 000 000

a) oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével;

ERFA

Nemformális oktató és kulturális helyszín fejlesztése

75 000 000

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

159

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

Beruházás tervezett nettó értéke

egész életen át tartó tanulásba d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása.

ESzA

Versenyszféra munkaerőpiaci elvárásainak becsatornázása az oktatási, képzési rendszerbe, a város munkavállalóinak kompetencia vizsgálata fejlesztési területek kijelölésével, e-learning rendszerhez való hozzáférés a kompetencia-felmérések alapján

10 000 000

160

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

a) az intézményi kapacitás és az ERFA végrehajtáshoz kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által, valamint az ESZA által támogatott intézményi kapacitásra és közigazgatás hatékonyságra irányuló intézkedések támogatása;

ERFA

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése infrastruktúra

Beruházás tervezett nettó értéke

30 000 000

161

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései

2014-2020 kohéziós politika beruházási prioritásai

Az egyes prioritásokat finanszírozni alkalmas alap

b) a közigazgatási szervek és a közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása;

ESzA

Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései

One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek fejlesztései összesen

Beruházás tervezett nettó értéke

15 000 000

3 263 000 000

162

6.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz

A következőkben bemutatásra kerülő fejlesztési programok a település egészét érintik, emiatt megvalósításuk részben az akcióterületeken kívül kerül végrehajtásra.

Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A vízgazdálkodás komplex fejlesztésére irányuló projekt, mely az önkormányzati és közszféra intézményeiben termelődő szürkevíz problémájának megoldását célozza, egyúttal az intézmények üzemeltetési költségeinek csökkentésére irányulva. 100%-os lefedettségek elérése Felsőzsolcán a szelektív hulladékgyűjtésben. A hulladékkezelés középtávú fejlesztési terve szerint a párhuzamosan induló miskolci komplex hulladékkezelési programmal való együttműködéstől várható, hogy a szelektív gyűjtés további differenciált megoldásai is bevezetésre kerülhetnek Felsőzsolcán, mellyel a nem hasznosított hulladék mennyisége tovább csökkenthető. A program csökkenti a település környezetterhelését, illetve a lakosság, az intézmények és a gazdasági társaságok rezsi költségeit. Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem programja, melynek célja, hogy az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében a város a fényszennyező világító testeit korszerű, és hatékonyabb eszközökkel váltsa le, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is szüntesse meg. A programban a lakossági és gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló eszközök cseréjét is ösztönözni kívánja az Önkormányzat. A program egészségesebb, élhetőbb környezetet eredményez.

Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban A megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k és a lakosság számára, melyek a elsősorban az épületenergetikai és használt eszközök hatékonyság növelését és az intelligens rendszerek használatának elterjedését támogatják célzott infrastruktúra fejlesztési támogatásokkal. A program csökkenti a lakosság és a kkv-k költségeit.

163

Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztésének támogatása célzott infrastruktúra fejlesztési és eszközbeszerzési támogatásokkal, melyek többek között a közvilágítás fejlesztését (LED lámpák és intelligens rendszer használata), intelligens rendszerek telepítését (smart grid és smart metering), épületenergetikai fejlesztéseket és az energiatermelés decentralizált fejlesztése érdekében napelemek telepítését és helyi fűtési rendszer korszerűsítést foglalnak magukba. A program csökkenti az önkormányzat költségeit. Közlekedésfejlesztés, az ERFA és a kohéziós alapokból. Ezen belül a kerékpáros közlekedés fejlesztése, melynek elsődleges célja, hogy az egész város területén biztonságos körülmények között lehessen kerékpározni. Kiemelten fontos cél, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban használja is a kerékpáros közlekedést, azaz elsősorban a lakóhelye és a munkahelye közötti közlekedés feltételei megteremtésre kerüljenek, ami egyrészt a lakóövezetek és a foglalkoztatási központok, másrészt Felsőzsolca és a környező települések közötti kerékpárutak kialakítását igényli. A rendszer így csatlakozik a szomszéd települések, elsősorban Miskolc kerékpárút hálózatába. A program megvalósítása csökkenti a közlekedés okozta környezetterhelést a településen.

Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása A széles sávú internet elérhetőségének bővítése, és ezzel párhuzamosan az IKT termékek kereslet-kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztési programja. A program az IKT-termékek és szolgáltatások, valamint ez e-kereskedelem továbbfejlesztését és az IKT iránti kereslet fokozását kívánja elérni, a tervek szerint a versenyképesség fejlesztése érdekében informatikai eszközök telepítésének, szerverszobák kialakításának, célzottan e-kereskedelmi raktárak kialakításának támogatásával. A program javítja a település versenyképességét. Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítése, mely a hagyományos kamerás megfigyelő rendszereket olyan „smart” funkciókkal egészíti ki, melyek a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben nyújtanak segítséget. A rendszer automatikusan figyelmeztethet szabálysértések elkövetése esetén, illetve alkalmas lehet veszélyhelyzetek automatikus azonosítására. A program javítja a relatív biztonságérzetet és a közbiztonságot. A Felsőzsolcán már jelenleg is elérhető egészségügyi és vészfigyelő rendszer a városban élő idősek, krónikus betegek számára. Ennek a rendszernek a továbbfejlesztése, illetve a 164

penetrációjának növelése szükséges a lakosság megnövekedett igénye alapján. A program segít a lakosság egészség megőrzésében.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése A csapadékvíz elvezetés fejlesztése kiemelten fontos feladat, ami az egész város területét érinti. A településen lévő vízelvezető árkok csak szikkasztó árkok, ami amiatt okoz problémát, mert Felsőzsolca területe kifolyás nélküli medencében fekszik. A településen jelen lévő néhány méteres, változó irányban jelentkező szintkülönbség több átemelő szivattyú beépítését igényli a csapadékvíz elvezetési rendszerbe. A program segít a katasztrófahelyzetek kialakulásának kivédésében.

A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem A közbiztonság fejlesztése érdekében „Szomszédsági rendőrség” program megvalósítása. A program segítségével a rendőrség (a polgárőrséggel együttműködve) közelebb kerül a város lakosságához, ami relatív biztonságérzet javításán túl hatékony eszköz lesz a bűnmegelőzés, illetve a bűnügyek felderítése területén. A program segítségével a rendőrség társadalmi beágyazottsága nő, a lakosok személyesen ismerik az illetékes rendőröket, telefonszámuk, elérhetőségük ismert lesz számukra, és a kölcsönös bizalom a közbiztonság megteremtését célzó munka hatékonyabbá válik. A program segít a közbiztonság javításában. A munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítése. Az elkészült program ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, és az ajánlás alapján elkészült szabályrendszer bevezetésre kerül a város által üzemeltetett intézményeknél. A program segít a hátrányos megkülönböztetés elleni harcban.

Az akcióterületeken kívüli fejlesztési igények A lakóövezetek kiépített infrastruktúra hálózatainak fenntartása, fejlesztése, a város élhetőségének fokozása érdekében. A program segít a vonzó, élhetőbb környezet kialakításában.

165

Funkcionális területfejlesztés a környezet rendezésével és a zöldfelületek növelésével. Célja a modern, rendezett kertvárosi jelleg erősítése, a városkép fejlesztése. A program segít a lakosság számának és a magasan kvalifikált lakosok arányának növelésében. A beépítésre kijelölt új lakóövezetek betelepülők számára csábító, kedvező elérhetőségének biztosítása. Az iparfejlesztés által generált, megnövekedett számú lakosság fiatal, munkaképes, képzett része ne csak munkát találjon a településünkön, hanem családjuk letelepedésével javítsa a város lakosságának képzettségi, szociális, vagyoni és egyéb mutatóit. A program segít a lakosság számának növelésében és a magasan kvalifikált lakosok arányának növelésében, és közvetve javítja Felsőzsolca beruházás vonzó képességét a magas hozzáadott értékű iparágakban.

166

7. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Felsőzsolca város Antiszegregációs terve a Belügyminisztérium által kiadott Városrehabilitációs kézikönyvben foglaltak és hivatalosan az NFÜ honlapján megjelent útmutatások alapján készült. A tervezés során egyeztettünk a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a tőlük kapott becsléseken alapuló tájékoztatást felhasználtuk munkánk során. Az elkészített anyagot az önkormányzat képviselőtestülete és az érintett Bizottságai megtárgyalták, véleményezték a tervet. A lakosságnak lehetősége volt és van a terv megismerésére, illetve véleményezésre a város honlapján keresztül. A KSH 2001. évi népszámlálási adatai és az önkormányzati nyilvántartások alapján végzett elemzés nyomán a város azon területei kerültek feltüntetésre, ahol az alacsony státuszú lakosok (aktív korú, 8 általános iskolai osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakos) aránya koncentráltan jelentkezik. A vizsgálat során az alacsony státuszú lakosok számát viszonyították a területen élő lakosok számához. A kartogramon a KSH megjelölte azokat a területeket, ahol a szegregációs mutató 50% vagy a feletti értéket mutat (definíció szerint ezek a szegregátumok), illetve azokat a területeket, ahol a mutató 40-50% között van. Ez utóbbi területek bár a szegregációs küszöb alatt maradnak, leromlott városi területnek számítanak. Mint ahogy a demográfiai elemzés is mutatta, Felsőzsolca város két jól elkülönülő részén él nagyobb létszámú szegregálódott lakosság. Természetesen vannak olyan kisebb városi egységek, egy-egy háztömb ahol a szegényebb népesség nagyobb arányban van jelen, azonban e városi területek nagysága, a szegregáció koncentráltsága és mértéke nem éri el a szegregátum megfogalmazásában megjelölt határokat. A városnak az anti-szegregációs terve keretében be kell mutatnia, hogy az elfogadott és későbbiekben bemutatásra kerülő eszközrendszerből az egyes szegregátumokra vonatkozóan melyeket kívánja alkalmazni, és beavatkozás típusonként részleteznie kell, hogy milyen forrásokból és milyen időbeni ütemezéssel kívánja megvalósítani azokat.

167

7.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) A KSH adatai alapján a város két pontja tekinthető szegregátumnak. Az alábbiakban bemutatott térképen a 2001-es népszámlálás adatai alapján feltüntetésre került veszélyeztetett területet bejelöltük.

7.2.1 Szegregátumok Felsőzsolca területén

7. Kép Szegregátumok Felsőzsolca területén Forrás: KSH 2001. népszámlálás

168

A szegregátumokat illetően Felsőzsolca város két területéről kell említést tenni: 1

Kavicsbánya - Kertekalja - Zöldfa - Kossuth Lajos - településhatár - Kazinczy Ferenc utcák alkotta tömb A területen 120 db lakás célú ingatlan van, melyben a 2001-es népszámlálás adatai szerint 952 fő lakik. Az önkormányzat tulajdonában a nevezett területen nincsenek ingatlanok. Az ingatlanok jellemzője, hogy kertes épületek, minőségük állaga, infrastrukturális ellátottságuk változó, vannak erősen leromlott, életveszélyes épületek és vannak összkomfortos lakóépületek. Minden közmű elérhetősége biztosított, de jelentős hányadban nem használják. Az ok lehet nem fizetés miatti kizárás, vagy rácsatlakozás elmaradása egyaránt.

2

Bem József - Bartók Béla - Árpád fejedelem - Akác utcák alkotta tömb (az Akác utca lakosságával együtt) A területen 27 db. lakás célú ingatlan van, melyben a 2001-es népszámlálás adatai szerint 150 fő lakik. Az önkormányzat tulajdonában a területen nincsenek ingatlanok. Az ingatlanok jellemzője, hogy kertes épületek, minőségük állaga, infrastrukturális ellátottságuk változó, vannak erősen leromlott épületek és vannak összkomfortos lakóépületek. Minden közmű elérhetősége biztosított, de jelentős hányadban nem használják. Az ok lehet nem fizetés miatti kizárás, vagy rácsatlakozás elmaradása egyaránt.

169

Felsőzsolca - városrész adatok

Adat

Település egésze

1. Antiszegregációs terület

1. Állandó népesség száma (fő)

7.038

1.130

2. Állandó népességen belül a 0-14 évesek száma (fő)

1.168

432

3. Állandó népességen belül a 15-59 évesek száma (fő)

4.448

666

4. Állandó népességen belül a 60-X évesek száma (fő)

1.422

32

5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (fő)

n. a.

n. a.

6. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma a 25 évesnél idősebb lakónépességen belül (fő)

n. a.

n. a.

7. Lakásállomány (db.)

2.100

120

8. Alacsony komfort fokozatú lakások száma (db.)

Kb. 400

Kb. 100

9. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

n.a.

Foglalkoztatást Hely. Támogatás 227 EBBŐL:

10. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma az aktívkorúakon belül (tehát akikre egyszerre teljesül az 5. és 9. mutató)

n. a.

< 8 oszt 8 oszt

– 65 – 126

szakmunkás - 23 nem mondta - 13

Forrás: KSH-Statinfo, 2011., és Önkormányzati nyilvántartás 2011.

170

Terület

Állandó népesség száma (jelenlegi népességnyílvántartási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népesség-

LFT-ben részesülők száma

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma

Romák becsült aránya a lakónépességen belül

nyílvántartási adatok alapján a lakcímek száma)

Szegregátum

1.130

120

47

32

152

85

Település egésze (beleértve a szegregátumokat is)

7.038

2.100

187

68

270

20

LFT: Lakás fenntartási támogatás

Forrás: KSH-Statinfo, 2011., és Önkormányzati nyilvántartás 2012. 1. táblázat Felsőzsolca - városrész adatok Forrás Felsőzsolca Önkormányzat 2012

Mutató megnevezése

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Felsőzsolca összesen

Külterület

Antiszegr.ter._1. Antiszegr.ter._2. (Kavicsbánya u. (Bem József u. Kertekalja u. Bartók Béla u. Zöldfa u. -Kossuth Árpád fejedelem u. Lajos u. - Akác út.) településhatár Kazinczy Ferenc u.)

19,4 63,5 17,1

13,6 69,1 17,3

41,2 55,6 3,3

28,7 66,0 5,3

27,4

11,8

80,7

62,6

11,0

6,3

1,9

7,0

2 124 15,2

43 16,3

150 48,7

27 33,3

50,7

51,3

85,8

68,7

171

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

21,6

11,8

73,9

51,5

45,9

45,8

14,0

29,8

68,4 955

52,9 151

38,6 38,1 7 165 112 2. táblázat Felsőzsolca - városrész adatok Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás

172

Felsőzsolca város dinamikusan fejlődő település, azonban van olyan településrésze, amely társadalmi – gazdasági - fizikai szempontból leszakadó területnek számít. Az akcióterület (településrész) fizikai állapota erősen leromlott, lakosságának társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényesek, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsony szintű, a városrész nem képes bekapcsolódni a város gazdasági - kulturálissport vérkeringésébe. Ezen a területen koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbít a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből és a közbiztonság romlásából származó problémák. A fejlesztés célja A pályázat alapvető célja a városok leromlott, leszakadó városrészének leromlását okozó folyamatok megállítása, ill. megfordítása. A városrehabilitáció célja, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezet minőségi javuláson menjen át. A fejlesztés célcsoportja Az akcióterületen élő lakosság. A fejlesztés szakmai tartalma Építési tevékenységek Sportöltöző épületének felújítása A műszaki beavatkozás a Bolyai János u. 2.sz. (1591 /5 hrsz) alatt lévő ingatlanon lévő Sportöltöző épület rekonstrukcióját, energetikai korszerűsítését, valamint akadálymentesítését foglalja magában. Az épület az akcióterületen belül helyezkedik el. A felújítást követően az épület közösségi funkciója [sportöltöző és egyesületi központ) megmarad, a földszinten és a tetőtérben új, sportélettel kapcsolatos egyesületi funkciók kapnak helyett. A felújítás a földszinten nettó 372,64 m2 területet, a tetőtérben nettó 190,96 rn2, összesen 563,6 m2 alapterületet érint. Közösségi Ház létesítése A Közösségi Ház az Akcióterületen, a Zöldfa utca 2. sz. (1498. hrsz) alatt kerül felépítésre, összesen 259,0 m2 alapterületű, földszintes kialakítású épület. Az épület helye telekösszevonással kerül kialakításra, jelenleg az ingatlan beépítetlen terület, szegregált területen helyezkedik el, a tervezett épület kiválóan alkalmas közösségi feladatok ellátására, teljes körű akadálymentesítésű kialakítással. Az épület többcélú közösségi funkción túlmenően alkalmas rendezvények (esküvők, keresztelők, ballagások, stb.) lebonyolítására, valamint helyszíne lehet tanácsadó, gondozó 173

foglalkozásoknak, gyermekfoglalkozások, játszóházak megtartásának is. Az épület udvarán gyermekek részére játszóhely kialakítása került betervezésre. A projekt része az épülethez tartozó, szükséges eszközök, berendezések beszerzése is. Kerékpárút építése Kerékpárút létesítése a Béke utca mentén valósul meg, önkormányzati tulajdonú területen [1340.hrsz). A Béke utca köti össze az akcióterületet-részt az Ongai úti kerékpárúttal, a Sportközponttal, valamint az iskolával. A tervezett kerékpárforgalmi létesítmény az Ongai utcánál már meglévő kerékpárúttói indul és a Zöldfa utcáig tart. Az utcán nem indokolt külön koronán történő vezetése a kerékpározóknak, ezért a meglévő út mellett történik a kerékpárút vezetése. A teljes kerékpárút hossza 2052 m (az utca mindkét oldala összesen). Szennyvízátemelő építése A szennyvízátemelő a 2010-es árvíz és az elhasználódás következtében a feladatát nem képes üzembiztosan ellátni, ezért szükséges a szennyvíz-átemelő rekonstrukciója Biztonsági kamerarendszer kiépítése A Béke úton kerül kiépítésre, célja a településrész közbiztonságának javítása, az abból származó problémák csökkentése érdekében szükséges. "Soft" elemek végrehajtása A megvalósítani szándékozott "soft" tevékenységek összhangban vannak a terület problémáival, a projekt teljes időtartamában kerül megvalósításra. Az akcióterületen sor kerül egy olyan szolgáltató iroda működtetésére, amely segíti a projekt végrehajtását. Az iroda lakossági tájékoztató feladatokat lát el, helyszínt biztosít a soft elemekről való tájékoztatáshoz, toborzáshoz, a szociális célú projektelemek előkészítéséhez és megvalósításához.

174

7.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések Ebben a fejezetben kerül bemutatásra, hogy Felsőzsolca Város középtávon, a 2007-2013-as időszakból

hátra

lévő

időszakban,

illetve

a

2014-2020

közötti

időszakban,

mely

szegregátumokban és milyen típusú beavatkozásokat tervez. A beavatkozások alapvető célja az kell, hogy legyen, hogy a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja csökkenjen, lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Ugyanakkor a beavatkozások következményeként a város más területein, illetve más településeken (pl. városkörnyéki falvak) nem nőhet az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és nem alakulhatnak ki új szegregátumok. A

szegregátumokban megvalósítandó programok az

alábbiakban bemutatásra

kerülő

eszközrendszerre támaszkodnak.

7.3.1 Lakhatási integrációt biztosító eszközök A lakhatási feltételek terén jelentkező problémák kezelésére az önkormányzatnak koncepcionális, stratégiai és program szintű intézkedések kidolgozásával kell reagálnia. Részletes helyzetelemzés során be kell mutatni a város lakhatási körülményei, befolyásoló tényezőket, be kell azonosítani a problémákat és fel kell tárni azokat a tényezőket, amelyek a jelenlegi állapotok kialakulásához vezettek, valamint hatással vannak a problémák jövőbeni kialakulására. A kidolgozandó stratégiának tartalmaznia kell a helyzetelemzésben feltárt problémák megoldására adandó intézkedéseket, azok várható hatásait, költség, feladat igényét. A lakhatási koncepció és stratégiával szembeni elvárás, hogy tartalmazzon olyan intézkedéseket, melyek az önkormányzati bérlakás állományának növelését, vagyongazdálkodásának feladatait ellátó szervezet felállítását, a lakhatás támogatási rendszerének felülvizsgálatát, a közüzemi díjhátralékok felhalmozódásának meggátolását és a fiatalok lakás célú ingatlanokhoz jutását segíti elő. A tervezett intézkedések fontos célja, hogy megakadályozza a városon belüli újabb szegregátumok kialakulását és megoldást adjon az esetlegesen szanálással érintett lakók kiköltöztetésének elhelyezésére. A felajánlott lakás fenntartási költségei legyenek összhangban az adott család jövedelmi viszonyaival (beleértve az elérhető állami és önkormányzati támogatásokat 175

is). Vegye figyelembe a családi és egyéni szociális kötődéseket, az új lakókörnyezetben is elérhetőek legyenek az alapvető közszolgáltatások és a család segítő kövesse az új lakásba költözőket és szükség esetén támogassa a környezetbe való beilleszkedésüket. Feladat

Felelős

Megvalósítás ideje

Megvalósítás forrása

Indikátorok

I. Lakhatási feltételek javítását célzó intézkedések Határozat Felsőzsolca Város Lakhatási koncepciójának és stratégiájának kidolgozásáról

Önkormányzati bizottságok, képviselőtestület

Döntést követő 1 éven belül

Önkormányzati

Kidolgozott Lakhatási Koncepció Stratégia

és

Magántulajdonú lakások vásárlása,

Az önkormányzati Polgármester, bérlakás állomány jegyző, növelését segítő intézményvezetők, intézkedések RNÖ

Életjáradék rendszer kidolgozása,

2015

Magánerő, bankok, önkormányzat, Adósságátvállalás, pályázati források, ÚSZT, Építési telkek új EU források biztosítása, Meglévő ingatlanok átalakítása

A lakhatás támogatási rendszerének felülvizsgálata

Polgármester, jegyző, önkormányzati bizottságok, képviselőtestület

Kidolgozott lakhatási támogatások rendszere, 2015

Önkormányzati

A felhalmozódott közüzemi díjhátralékok csökkenése, ASL további növekedése

176

A fiatalok lakás célú ingatlanokhoz való jutását elősegítő intézkedések

Polgármester, jegyző, önkormányzati bizottságok, képviselőtestület

2015

Magánerő, bankok, önkormányzati és egyéb pályázati források, ÚSZT, új EU források

A városban letelepedő, helyben maradó fiatalok száma, A város lakosságának növekedése

177

7.3.2 Mobilizációs program Az önkormányzat számára szükséges kidolgozni egy mobilizációs programot, melynek célja az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása az érintett családok egy részének integrált környezetbe való elhelyezésével. A mobilizációs program, a lehetőségek szerinti mértékben, része kell, hogy legyen a lakhatási integrációs programnak, annak érdekében, hogy a szegregátumban már rövidtávon is csökkenjen az alacsony státuszú lakosság koncentrációja. A lakhatási integrációs és mobilizációs önkormányzati tevékenység kialakítása során fontos, hogy a település önkormányzata meghatározza a lakhatási integráció és mobilizációs stratégia során alkalmazott alapvető társadalmi értékeket, melyek mentén a tevékenységeket folytatni kívánja. Ezeknek alapvető szempontjává kell válnia az általánosságban érvényben lévő antiszegregációs tervek követelmény rendszerének, tehát a szegregáció oldása, felszámolása, és hogy a jövőbeni döntések eredményeként a szegregációs folyamatok ne erősödjenek, illetve alakuljanak ki. Feladat

Felelős

Megvalósítás ideje

Megvalósítás forrása

Indikátorok

2014.

Önkormányzati

Rendelkezésre álló program, alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása

2015.

Csökken az Pályázati alacsony státuszú források, ÚSZT, lakosság új EU források koncentrációja a szegregátumok

folyamatos

A szegregáció oldódása, felszámolása, a Önkormányzati, jövőbeni döntések pályázati eredményeként források, ÚSZT, szegregációs új EU források folyamatok nem erősödnek, alakulnak ki

II. Mobilizációs program A város mobilizációs programjának kidolgozása

Lakhatási integrációs és mobilizációs önkormányzati tevékenység

Civil projektek, tervek összehangolása

Jegyző, RNÖ

Jegyző, RNÖ

Civil szervezetek, RNÖ

178

7.3.3. Oktatási integráció biztosítása Az oktatás területén az esetlegesen kialakuló szegregáció veszélyének elkerülése céljából szükséges a közoktatás integráltságának erősítése. Ennek érdekében fejleszteni kell az eltérő nevelési igényű gyermekek szűrésére alkalmas rendszert, a HH-s, HHH-s, és az SNI gyermekek korai felismerését szolgáló intézkedéseket annak érdekében kell meghozni, hogy azok képesek legyenek, mielőbb bekapcsolódni az óvodai nevelésbe, könnyebb legyen számukra az óvoda és az általános iskola közötti átmenet, sikeresen kezdhessék meg középiskolai tanulmányaikat. A HH-s, HHH-s, és az SNI gyermekek nyomon követése, iskolai sikerességének elősegítése. A felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók támogatására tovább kell folytatni a város vezetésének a Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat működtetését.

Feladat

Felelős

Megvalósítás ideje

Megvalósítás forrása

Indikátorok

Önkormányzati

Növekszik a normál tantervű diákok száma. Növekszik a beiskolázási arány Kevesebb eltérő nevelési igényű gyermek, tovább tanulók számának növekedése

III. Oktatási, nevelési integráció erősítése HH/HHH-s, SNI gyerekek Jegyző, nyilvántartásának intézményvezetők naprakész szervezése

folyamatos

Óvodába be nem íratott 3-5 éves korú Jegyző, gyermekek magas intézményvezetők számának csökkentése

Folyamatos, legalább két évente

Önkormányzati

folyamatos

Az iskolarendszerű képzésben résztvevő Pályázati gyermekek száma, források, ÚSZT, iskolából való új EU források lemorzsolódás csökkenése, javuló tovább tanulási mutatók

A hátrányos helyzetű gyermekek iskolán kívüli foglalkoztatása, Civil szervezetek felzárkóztatása, oktatása tartós megszervezésének

179

7.3.4. Foglalkoztatás A foglalkoztatás mértékének növelése fontos és kiemelt szerepet tölt be az ITS akcióterületi intézkedései között. Az

antiszegregációs

intézkedések

szempontjából

kiemelt

figyelmet

kell

fordítani

a

szegregátumokon és a szegregálódással veszélyeztetett területeken élő felnőtt lakosság képzésének, képzéssel összekötött foglalkoztatásának. Ezeken a területeken az érintett népesség körében magasabb a legfeljebb alapfokú végzettségű felnőtt, akik közül így sokkal kevesebben és nehezen jutnak munkajövedelmekhez. Az állásnélküliek és az inaktívak körében igen magas azoknak az aránya, akiknek nincs szakképzettségük. A képzettség megszerzése jelentősen javítaná az álláskeresők és a szociális segélyezettek elhelyezkedési, jövedelemszerzési lehetőségét. A városnak, vagy az itt működő civil szervezeteknek, RNÖ-nek fontos olyan támogatott képzésekre lehetőséget nyújtó programokon részt venni, azt előkészíteni, ahol a képzés alatt megélhetési támogatás is kapható. Az ehhez szükséges szakmai, anyagi támogatás biztosításában kell szerepet vállalniuk. Felsőzsolca foglalkoztatási célú kezdeményezései közé tartozik létrehozás előtt álló kistérségi foglalkoztatási paktumhoz való csatlakozás. Ennek keretében, partnereivel együttműködve különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a szegregátumokban élő és a szegregációval veszélyeztetett területek felnőtt lakóit érjék el különböző foglalkoztatási célú programok segítségével, annak érdekében, hogy megvalósuljon részükre a munkába vonás, illetve ha azt megelőző képzés szükséges, a képzésük.

Feladat

Felelős

Megvalósítás ideje

Megvalósítás forrása

Indikátorok

IV. Foglalkoztatás

Képzési és Önkormányzati foglalkoztatási célú bizottságok, kezdeményezések képviselőtestület

folyamatos

Támogatott képzések, Önkormányzati, foglalkoztatás és egyéb pályázati Nő a források, ÚSZT, munkaviszonyból új EU források származó jövedelmek nagysága

180

Önkormányzati Közcélúés bizottságok, közmunkaprogramok képviselőtestület

folyamatos

Önkormányzati, A munka világába visszatérés és egyéb pályázati való elősegítése források, ÚSZT, új EU források

7.3.5 Szociális ellátás A jelentkező problémák minél szakszerűbb megoldására, a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében szükséges a Családgondozó Központ szervezeti fejlesztése. Bölcsőde, vagy gyermekfelügyelet hiányában nem biztosított a nők munkába állásának elősegítése. A város vezetésének eltökélt szándéka, hogy az antiszegregációs intézkedések szakmai megalapozása céljából hozzá kezd Felsőzsolca Város szociális koncepciójának kidolgozásához. A szociális ellátás rendszerének fejlesztése, az ellátottsági szint növelése és a szociális integráció erősítése érdekében, a város növelni kívánja a szociális területen dolgozó szakembereinek a számát. A szervezet fejlesztést követően nagyobb hatékonysággal lesz képes felismerni a rendszer és mielőbb intézkedni tudnak a HH-s, HHH-s és az SNI gyermekek igényeinek megfelelően, integrálódásukat elősegítése céljából. A humánerőforrás fejlesztés eredményeként növekedni fog az ellátott területek száma, bővülni fog a szolgáltatások köre, kellő figyelmet fordíthatnak a prevenciós célú intézkedések, programok működtetésére, úgymint drog prevenciós intézkedések, bűnmegelőzés a fiatalok, vagy az egyéb védett csoportok (időskorúak, mezőgazdasági dolgozók) körében. Feladat

Felelős

Megvalósítás ideje

Megvalósítás forrása

Indikátorok

V. Szociális ellátás színvonalának fejlesztése Családgondozó Polgármester, Központ szervezeti jegyző, fejlesztése intézményvezetők

folyamatos

A jelentkező Önkormányzati, problémák, a pályázati szolgáltatás források, ÚSZT, színvonalának új EU források növekedése

181

Határozat Felsőzsolca Önkormányzati Város Szociális bizottságok, Koncepciójának képviselőtestület kidolgozásáról A szociális Polgármester, ellátórendszer jegyző, szervezeti fejlesztése intézményvezetők Szociális programok működtetése, intézkedése meghozatala

2014.

folyamatos

célú Megvalósítást intézményvezetők követően folyamatos

Önkormányzati

Kidolgozott Szociális Koncepció

Önkormányzati

Szociális célú foglalkozottak létszáma, ellátott feladatok száma

Önkormányzati, pályázati források, ÚSZT, új EU források

Csökken veszélyeztetett gyermekek, lakosok száma

a

7.3.6 Infrastrukturális, környezetvédelmi célú fejlesztések Az antiszegregációs terv által érintett területek nem tartoznak az Integrált Településfejlesztési Stratégia akcióterületébe, mivel ezeken a szegregátumokon adottak a város többi területéhez hasonló minőségű és kiépítettségű infrastrukturális feltételek. Az itt lakók ingatlanjaik, portájuk jelentős anyagi ráfordítást nem igénylő rendbetételével, a kertek növényekkel történő betelepítésével, a keletkező kommunális hulladék gyűjtésével, elszállításának megoldásával járulhatnak

hozzá a

településkép

javításához,

tehetnék

komfortosabbá,

emberközpontúvá lakókörnyezetüket. A megvalósítani szükséges tervszerű infrastrukturális beruházások (útburkolat felújítás, járdaépítés, kerékpárút kialakítása) a város egyéb területeihez mérten jelentős fejlődést nem fog eredményezni. Feladat

Felelős

Megvalósítás ideje

Megvalósítás forrása

Indikátorok

Önkormányzati, pályázati források, ÚSZT, új EU források

Javuló településkép és komfortosabb környezet

VI. Infrastrukturális, környezetvédelmi célú fejlesztések Együttműködés civil Polgármester, kezdeményezések jegyző, sikeressége érdekében, intézményvezetők közös pályázatok

folyamatos

182

7.4. Külső összefüggések A fejezetben a stratégia illeszkedését írjuk le a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatásával

Regionális, nemzeti, közösségi szintű fejlesztési ajánlások

Az Európai Közösségi szintű Aalborgi Charta „a városi gazdaság a fenntarthatóság felé” című fejezete kimondja, hogy a természetkörnyezet védelme, az azzal történő felelős gazdálkodás követelménye különösen fontos feladat az önkormányzatok számára. Ennek megfelelően Felsőzsolca Város fejlesztési stratégiájában kiemelt horizontális célként fogalmazódik meg a város fenntartható fejlődése, mely számos konkrét, komoly erőforrásokat igénylő fejlesztésben mutatkozik. „Mi, a városok, megértjük, hogy a természeti erőforrások, mint a levegő, a talaj, a víz és az erdők, a gazdasági fejlődés korlátozó tényezőjévé váltak. Éppen ezért mindezen tőkébe nekünk is kell beruháznunk. A Charta által ajánlott prioritások megfelelő kialakítása megköveteli: o A beruházásokat előzetesen minősíteni kell annak érdekében, hogy fenntartsuk a megmaradt természeti tőkét (mint a felszín alatti vizek, a talaj, a ritka fajok élőhelyei). o A városok társadalmának elő kell segítenie a természeti tőke növekedését (a jelenlegi kiaknázás szintjének csökkentésével, megújuló energia használatával). o A beruházásokhoz – annak érdekében, hogy csökkenjen a természeti tőkére nehezedő nyomás – a természeti erőforrások „kiterjesztését” is hozzá kell kapcsolni (pl. új városi parkok létesítése, a felüdülési igények kiterjesztése s nem a természetes erdőkre), s maximálisan törekedni kell az energiahatékony építkezésre és a környezetbarát városi közlekedésre.”

ÚSZT és a régió Középtávú Fejlesztéspolitikai Célkitűzései

183

Figyelemmel arra, miszerint a nemzeti és a kormányprogramok igazodva az Európai Unió-s tervezési ciklusokhoz 7 éves időtartamra szólnak, az önkormányzatok számára is reális lehetőség az, hogy a választási ciklusokon átívelő stratégiai terveket fogalmazzanak meg. A városok az európai gazdaság motorjai, ezért a kreativitás és az innováció katalizátorának szerepét tölthetik be az EU-ban. Az EU népességének mintegy 68 %-a él nagyvárosi régióban, és ezek a régiók állítják elő az EU GDP-jének 67 %-át. A városokra azonban az is jellemző, hogy itt jelentkeznek legerősebben a tartós problémák, például a munkanélküliség, a szegregáció és a szegénység. A várostérségekre vonatkozó politikai döntések ezért az EU egészére nézve széles jelentőséggel bírnak. A városi élet különböző – környezeti, gazdasági, társadalmi és kulturális – dimenziói

szorosan

összefonódnak,

ezért

a

városfejlesztés

terén

kizárólag

integrált

megközelítéssel lehet elérni számottevő sikereket. A városok fizikai megújítását célzó intézkedéseket az oktatást, a gazdasági fejlődést, a társadalmi befogadást és a környezetvédelmet elősegítő intézkedésekkel kell egyesíteni. Elengedhetetlen ezenkívül a helyi lakosok, a civil társadalom, a helyi gazdasági élet és a különböző kormányzati szintek közötti szoros partnerség kialakítása. Ez a megközelítés napjainkban különösen fontos, ha figyelembe vesszük az európai városokat jelenleg érintő kihívások súlyosságát. Ezek a kihívások a demográfiai változásoktól kezdve a gazdasági stagnálás munkahelyteremtésre és társadalmi előrehaladásra gyakorolt következményein át a klímaváltozás hatásáig terjednek. A kihívásokra adott válaszok kiemelkedően fontosak lesznek az Európa 2020 stratégiában felvázolt intelligens, inkluzív és fenntartható társadalom kialakítása szempontjából. Az Európai Bizottság 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó javaslatai célul tűzik ki az integrált várospolitika ösztönzését, amely elősegítené a fenntartható városfejlesztést, ezzel erősítené a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. A kialakítandó városfejlesztési stratégiát nemcsak az Európai Unióhoz kapcsolható Új Széchenyi Terv és Kormányzat Konvergencia Programja befolyásolja, hanem az Országgyűlési határozatok formájában napvilágot látott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, (96/2005. (XII. 25.) OGY.) illetve az Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII. 25.) OGY), valamint a fejlesztések tervezéséhez keretet ad a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről.

184

Ezekben a jogforrásokban az önkormányzati szerepvállalások hangsúlyozása mellett az új igazgatási formák a régiók, illetőleg a kistérségek keretében történő fejlesztések és feladatellátások jelennek meg azzal az igénnyel, hogy a központi források döntően az Európai Uniós eszközök kiegészítéseként jelennek meg és ezen túl csak az önkormányzati kötelező feladatok finanszírozása történik meg. Míg az ERFA 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó szabályozásának 8. cikke lehetővé tette a városfejlesztés integrált megközelítéssel történő megvalósítását, a 2014 és 2020 közötti időszakban a településfejlesztést integrált lépéseket meghatározó stratégiák segítségével kell végrehajtani. Összességében az önkormányzat Integrált Településfejlesztési Stratégiája annak a tervezési folyamatnak a része, amely megvalósítás-orientált szemléletével lehetővé és hatékonnyá teszi a közösségi források igénybevételét. A tervezési folyamat azonban nem zárt, mivel valamennyi tervezési szint kapcsolódik a különböző közigazgatási szinteken kialakított elképzelésekhez, ezzel garantálva a fejlesztési tervek egymásra épülését. Ennek megfelelően Felsőzsolca Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája illeszkedik az Európai Unió átfogó fejlesztési elképzeléseihez, az Új Széchenyi Tervhez, a jelenlegi és jövőbeni ágazati és regionális operatív programokhoz, az Észak-Magyarországi Régió Középtávú Fejlesztéspolitikai Célkitűzéseihez, valamint a Miskolci Kistérség Többcélú Társulás fejlesztési terveihez.

Az Új Széchenyi Terv

Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása,

a

gazdasági

növekedés

feltételeinek

megteremtése,

valamint

hazánk

versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését. Az Új Széchenyi Terv 6 programja a következő: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program 185

3. Vállalkozásfejlesztési Program 4. Közlekedésfejlesztési Program 5. Tudomány – Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon, európai és globális léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások és vállalatok megjelenéséhez vezessen. A kitörési pontok egyszerre sok ágazatot fognak át, ezért úgy jelzik a magyar gazdaságfejlesztés irányait, hogy közben nem zárják kordába a vállalkozók ötleteit és törekvéseit. Az Új Széchenyi Terv – hasonlóan az elsőhöz – a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésén alapul. Az Új Széchenyi Terv szemléletében és célkitűzéseiben egyértelműen harmonizál az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiájának célkitűzéseivel. Az Európa 2020 stratégia céljai és a magyar gazdaságpolitika prioritásainak találkozása világosan tükröződik az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaiban is. Az Operatív programok ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban használható fel a rendelkezésre álló forrás. A legtöbb fejlesztést a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP), a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program (ÉMOP) forrásai révén lehet megvalósítani. A terv hat prioritáshoz kapcsolódó terület fejlesztésére vonatkozik, melyekhez egy-egy konkrét Operatív Program szerveződik. Felsőzsolca Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája nagymértékben kíván támaszkodni jelenleg az ÉszakMagyarországi Operatív Program fejlesztési forrásaira, a későbbiek során pedig Területi Operatív Program (TOP) forrásaira. Különös tekintettel az ipari területekre, egészségügyi és oktatási alapinfrastruktúrára és a településfejlesztési elemekre.

Észak-magyarországi Régió Középtávú Fejlesztési Célkitűzései 2007-2013

A stratégiai dokumentum által kitűzött cél, egy olyan társadalmi–gazdasági–környezeti térszerkezet létrejötte Észak-Magyarországon, amely tartósan biztosítja a régió versenyképességét, 186

kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások, és az életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában foglalt célkitűzések meghatározását nagymértékben befolyásolta e regionális szintű dokumentum, annak is elsősorban a „Techno-régió” programja, mely az alábbi tématerületekre helyezi a gazdaságfejlesztési súlypontokat:

A versenyképes gazdaság megteremtése (techno-régió) program Alprogramok: 1.

Integrált beszállítói hálózati rendszerek kialakítása a régióban

2.

Kreatív ipar

3.

Környezetvédelmi ipar meghonosítása

4.

Megújuló energiaforrásokra épülő energiaipar

5.

Regionális tudásközpont kialakítása

6.

Regionális logisztikai hálózati rendszer kialakítása

7.

Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése

Felsőzsolca esősorban a környezetipar, a megújuló energiaforrások alkalmazása, a logisztikai hálózati rendszer és az üzleti környezet fejlesztési célok megvalósulásához képes hozzájárulni. A Felsőzsolcai Ipari Zóna jelenleg is komoly logisztikai parkként funkcionál, melynek további fejlesztésével az vállalkozások számára fontos kedvező üzleti környezet alakítható ki. Ezt a célt tűzte ki és fogalmazta meg az ITS.

A régió fejlesztési célkitűzéseinek III. prioritásához is több ponton illeszkednek az ITS-ben lefektetet alapvető fejlesztési irányok.

187

A minőségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése Kapcsolódó alprogramok: Agglomerációs, szuburbán és korlátozott központi szerepkörrel rendelkező települések Szolgáltató városok Vízbázis védelem

Az e dokumentumban megfogalmazott fejlesztési elképzelések időhorizontja is harmonizál az Integrált Településfejlesztési Stratégiával, ugyanis mindkét dokumentum illeszkedik az ÚSZT időtávjához, illetve a következő időszak látható prioritásaihoz Felsőzsolca városfejlesztési stratégiájának kialakítása során elsősorban a már korábban elkészült településfejlesztéshez kapcsolódó stratégiai dokumentumokra volt tekintettel a város. Ennek megfelelően e tanulmányban felvázolt stratégiai elképzelések, és a konkrét fejlesztési tevékenységek teljesen harmonizálnak, mind Felsőzsolca Településfejlesztési Koncepciójával, Gazdasági Programjával, mind pedig Településrendezési Tervével. A célrendszer megfogalmazása során kiemelt hangsúlyt kaptak a Településfejlesztési Koncepcióban is megjelenő alábbi tematikus elemek: urbanisztika, a városias jelleg erősítése; közösségi identitás; szabadidős funkciók bővítése, a Sajó ökofolyosó hasznosítása; a Felsőzsolcai Ipari Zóna gazdasági erejének, a munkahelyteremtésben játszott szerepének erősítése; mezőgazdasági területek aktivizáslása, igazgatásfejlesztés; városmarketing.

A stratégia egyazon demográfiai, társadalmi-gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó tendenciákból indult ki, mint a Gazdasági Program és ennek megfelelően hasonló problémákra ad választ. Demográfiai oldalról kiemelt jelentőségű migrációs tendencia, mely a beavatkozásokkal megfordíthatóvá válik, urbanisztikai oldalról a városias jelleg erősítésének igénye, gazdasági 188

tekintetben pedig a Felsőzsolcai Ipari Zónába települő vállalkozások száma, az általuk létrehozott munkahelyek várható emelkedése, valamint a Miskolccal való kölcsönösségi viszony a fejlesztéspolitika tekintetében.

Felsőzsolca Város Képviselő-Testülete 2005-ben alkotta meg a Helyi Építési Szabályzatról, (HÉSZ) és a belterületi illetve külterületi Szabályozási Tervről szóló 7/2005 (V.27.) rendeletet. Ennek felülvizsgálata az országos főépítészi hivatal véleményezését követően is megtörtént, a képviselő testület jóváhagyásával zárult le a folyamat. Az új szabályozási terv mindenben tekintetben konformmá vált a további középtávon megvalósítandó fejlesztések tekintetében. A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a gazdaságfejlesztési program összefoglaló helyzetértékelése. A városrészek és funkcióinak azonosítása a településrendezési tervre, valamint a szabályozási tervlapokra épült. A szükséges funkcióváltások meghatározásánál kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak. A város jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a gazdaságfejlesztési programban definiált célkitűzésekre építettünk. Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva – részben a Városfejlesztési Kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással és helyszíni bejárással történt. Az IVS-ben tervezett fejlesztések indikatív listája a Városközponti és Kapu akcióterület és a Szociális városrehabilitációs (szegregátumra vonatkozó)és az Igazgatási Központ akcióterület esetében már rendelkezésre áll, így az ezeken a területeken tervezett fejlesztési beavatkozások szerkezeti és szabályozási tervekhez való illeszkedésének vizsgálata megtörtént. A szabályozási terv jelenlegi besorolásai és a tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges besorolások 189

összevetése által megállapítható, hogy ezek a konkrét fejlesztési elképzelések a hatályos rendezési terv módosítását nem indokolják, az érvényben lévő helyi építési szabályzat és szabályozási terv és az IVS céljai között az összhang biztosított. Az Ipari park fejlesztési terület és mezőgazdasági fejlesztési , a Sajó parti szabadidőközpont terület előzetes fejlesztési elképzelései összhangban vannak a területek jelenlegi funkciójával, így a HÉSZ módosítására valószínűsíthetően e két terület esetében sem lesz szükség. A stratégia megvalósítása során, az adott beavatkozások véglegesítése közben szükség lehet a tervezett célok és a rendezési terv, valamint a HÉSZ illeszkedésének újbóli összevetésére, illetve utóbbi dokumentumok szükség szerinti módosítására vagy a fejlesztések újragondolására.

190

7.5. Belső összefüggések A fejezetben a célok logikai összefüggéseit, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra adott megoldást, a stratégia megvalósíthatóságát, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatását ismertetjük

7.5.1 A stratégia főbb belső összefüggései

Az ITS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztják alá a városi szinten (tematikusan) összeállított SWOTelemzések is, amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A stratégia célrendszere a helyzetértékelésben feltárt erősségekre építve a meglévő problémák (csökkenő lakosságszám, elhanyagolt területek, szociális problémák, t stb.) megoldását célozza. A stratégia átfogó célja az, hogy Felsőzsolca egy erős hagyományokkal rendelkező, élhető, jelentős ipari háttérrel rendelkező modern 21. századi kertvárossá váljon, mely megfelelő megélhetési lehetőségeket és versenyképes életfeltételeket kínál az itt élők számára. A tematikus célok összhangban állnak a városi szintű helyzetelemzés főbb megállapításaival, és illeszkednek az átfogó célhoz, annak elérését szolgálják. A tematikus célok és a városrészi célok kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. Ilyennek mondható például az ipari parki terület infrastruktúrájának további fejlesztése. Mindez azonban visszafelé is hat: a kialakuló Sajó parti Szabadidőközpont, valamint a városi infrastruktúra javítása hozzájárul a lakóterületek minőségjavulásához és a lakók egészséges környezetéhez. A városrészi szintű célok összhangban állnak a városrészi szintű helyzetelemzésekben foglaltakkal, és egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. A hasonló nagyságú és helyzetű településekhez hasonlóan Felsőzsolca esetében is a pénzügyi erőforrások biztosítása jelenti a legkritikusabb tényezőt a fejlesztések megvalósíthatósága tekintetében. A stratégia megvalósítása külső források bevonása nélkül elképzelhetetlen. A források bevonásának alternatíváit pályázati források bevonása, gazdasági szereplőkkel partnerségben történő fejlesztés, illetve pénzpiaci eszközök (pl. hitel) igénybevétele jelentheti. 191

Jelenleg számos, akár 100%-os támogatási intenzitású – többek között városfejlesztési és társadalmi fejlődést elősegítő – pályázati forrás elérhető. A további pályázatokhoz szükséges önerő a város költségvetése terhére, de mindig is a kiegyensúlyozott gazdálkodásra törekedve történik. A gazdaságfejlesztés terén – a közös érdekekből adódóan – az önkormányzat számít a gazdasági szereplők partneri és anyagi szerepvállalására is. A stratégia megvalósíthatósága szempontjából összességében a forrásszerzés, illetve a forrásbiztosítás bizonytalanságából eredő kockázatok a legjelentősebbek. Ennek mérséklésére tudatos, feladat- és célorientált települési gazdálkodás, az egységnyi önerőre jutó támogatási mérték maximalizálása, valamint a magántőke mozgósítása lehet megoldás. Egyes stratégiai célok elérése érdekében az önkormányzat a jövőben sem kíván olyan terheket és kötelezettségeket felvállalni, amelyek összességében veszélyeztetik a település gazdálkodását. A stratégiai célok elérését szolgáló akcióterületi beavatkozások kijelölésénél az önkormányzat figyelembe vette a tervezett fejlesztések megvalósításához és fenntartásához bevonható emberi és pénzügyi erőforrások nagyságrendjét, így azok megvalósíthatósága reálisnak tekinthető. 7.5.1.1 A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai A városrészi szintű helyzetértékelések alapján kitűzött városrészi célok illeszkednek egymáshoz, egymással pozitív kölcsönhatásban állnak. A városközpont fejlesztésének célja a városközponti funkciók megerősítése, amely ugyanakkor nem jár együtt más városrészek funkcióvesztésével. A városközpont fejlesztésének eredményei valamennyi lakóterületi városrészre, így a szegregátumra is pozitív hatást gyakorolnak. A két szegregált lakóövezet fejlesztésének céljai hasonlóak – a lakókörnyezet és az életminőség javítása – ugyanakkor fizikai elhelyezkedésük eltérő beavatkozásokat indokol. Emellett fontos kiemelni a vegyes (bel- és külterületi fejlesztéseket ipari és mezőgazdasági területek bővülése),amelyek pozitív hatását a város összes lakosa és vállalkozása érzékelheti. Mivel a fejlesztések hosszú távon a város teljes területét érintik, ezért a célok teljesülése nem idézi elő sem hátrányos helyzetű lakosságot tömörítő újabb szegregátumok kialakulását, sem zárványok közbeékelődését. Összegezve megállapítható, hogy a célrendszer egymásra épülő, illetve párhuzamos céljai a város feltárt problémáinak a megoldására irányulnak, elősegítik az átfogó cél elérését, a harmonikus városfejlődés megvalósítását. A célok összefüggését az alábbi ábrában foglaltuk össze:

192

A

Cél 1 - 5

városközpont

belvárosi

Igazgatási

központ

Sajó parti szabadidőközpont

Leromlott

infrastruktúra

kialakítása, vonzó környezet

szegregátumok

kialakítása

közlekedési

funkcióinak megerősítése és

szolgáltatási

vonzerejének,

fejlesztés, hatékonyságnövelés

gazdasági

aktivitásának növelése

párhuzamosan

energiahatékonyság komplex

növelő program

fejlesztésével,

városrészek, fejlesztése, kapcsolatok funkcióbővítő

Az ipari és mezőgazdasági terület

infrastruktúrájának

fejlesztése,

gazdasági

potenciál növelése

infrastruktúra fejlesztésével

megvalósításával A

városközpont

funkcióinak

belvárosi

megerősítése

vonzerejének,

Cél 1-> Cél 2

Cél 1->Cél 3

Cél 1->Cél 4

Cél 1->Cél 3

Cél 2-> Cél 3

Cél 2 > Cél 4

Cél 2 -> Cél 5

Cél 3-> Cél 4

Cél 3 > Cél 5

és

gazdasági

aktivitásának növelése Igazgatási központ szolgáltatási infrastruktúra

Cél 2-> Cél 1

fejlesztés,

hatékonyságnövelés Sajó

parti

szabadidőközpont

kialakítása,

vonzó

kialakítása

Cél 3->Cél 1

Cél 3-> Cél 2

Cél 4 -> Cél 1

Cél 4 -> Cél 2

Cél 4 -> Cél 3

Cél 5 -> Cél 1

Cél 5->Cél 2

Cél 5 -> Cél 3

környezet

párhuzamosan

energiahatékonyság komplex

növelő program

megvalósításával Leromlott

városrészek,

szegregátumok közlekedési

Cél 4 -> Cél 5

fejlesztése, kapcsolatok

fejlesztésével,

funkcióbővítő

infrastruktúra fejlesztésével Az

ipari

terület

és

mezőgazdasági

Cél 5 -> Cél 4

infrastruktúrájának

fejlesztése, gazdasági potenciál növelése

Jelmagyarázat: Erős kapcsolat; Közepes Kapcsolat; Gyenge kapcsolat 193

7.5.1.2 Horizontális szempontok Fenntartható fejlődés

A fenntartható fejlődés a jövőnk iránt viselt felelősség. Olyan viszonyrendszer – kultúra – az emberek, társadalmak és környezetük között, amely úgy törekszik a jóllét elérésére, hogy nem veszélyezteti a környezet megújuló képességét. A fenntartható fejlődés a környezet és fejlődés minden kérdésének együttes megfontolását jelenti, amelyben az emberi társadalom jóléte a cél, a gazdaság ehhez eszköz, a környezet pedig feltétel. A környezet az eltartóképesség mértékéig terhelhető az emberi szükségletek által, amennyiben ezt a lehetőséget átlépjük, korláttá változik. A helyi fenntartható fejlődési stratégiákat a riói „Környezet és fejlődés” világkonferencián elfogadott, „Feladatok a XXI. századra” (Agenda 21) dokumentum alapozta meg. A résztvevő államok többek között vállalták, hogy önkormányzataik nagy része saját településükre fenntarthatósági programot dolgoz ki. A sikeres helyi fenntarthatósági program készítése három alappillérre támaszkodik: önkormányzati elkötelezettség közösségi részvétel a fenntarthatósági értékek szigorú követése

A fenntartható fejlődés egyik fontos pillére a fenntartható energiagazdálkodás. Az elmúlt években paradigmaváltás kezdődött az energiapolitika-formálás területén. A szemléletváltás lényege, hogy ma már nem csak az fogalmazódik meg elvárásként, hogy biztosítsuk a szükséges mennyiségű energiát, illetve, hogy ezt a költségekre figyelemmel tegyük (versenyképesség). A gondolkodás kereteit ezzel szemben mindinkább a fenntarthatóság kritériumainak megfelelő energetikai rendszerek felépítésének célja jelöli ki. Ezekre adandó válaszul szükségszerű a különféle megújuló erőforrások – gazdaságilag ésszerű ütemű – elterjesztése, valamint az energiahatékonyságban rejlő igen jelentős potenciál kiaknázása. A fentiekhez kapcsolódóan megjegyzendő, hogy napjaink kiemelt fontosságú területe a különböző szintű lokalitások (országok, régiók, városok) ellátásbiztonságának kérdésköre, mely középtávon mind a beszerzési források, mind a szállítási útvonalak diverzifikációjának irányába fog hatni. 194

A fenti problémakörök tekintetében az energetikai kihívásokra adandó városi szintű válaszok megfogalmazásakor az alábbi rendszer- és fenntarthatósági szemléletű megközelítést kívánatos alkalmazni: Nem energiatermelésről, hanem energiagazdálkodásról, és nem gazdasági, vagy műszaki, hanem fenntarthatósági kérdésről kell beszélnünk. Az energetikával kapcsolatos kérdésköröket szükségszerűen a fenntartható fejlődésbe illesztve szükséges megválaszolni, azaz a fenntartható energiagazdálkodás megvalósítása a cél. Ennek egyaránt része az energiatakarékosság (energiahasznosítás), a klasszikus energiaforrásokra alapuló tiszta és hatékony technológiák, a megújuló energiaforrások bevonása, a logisztikai rendszer átalakítása (pl. energiatárolás, „intelligens” osztott energiarendszer létrehozása), a jogi-szabályozási környezet (pl. támogatások rendszere), és az érdekelt szereplők (társadalmi - ökológiai – üzleti érdekeltek) integrációja. Az energetika mint stratégiai jelentőségű ágazat komplex fejlesztése tovagyűrűző hatásainál fogva számos tekintetben járulhat hozzá a város társadalmi-gazdasági előrehaladásához: a városi környezet energetikai hatékonyságának fejlesztése, ellátásbiztonság fokozása az energia diverzifikációján és osztott energiaellátó rendszerek kiépítésén keresztül) környezeti káros hatások minimalizálása vállalkozásfejlesztés

(a

régió

ágazati

magkompetenciáinak

meghatározásával,

kihasználásával) A fenntartható energiagazdálkodás egyik legrövidebb megtérülési idejű befektetése az energetikai hatékonyságnövelés. A városi környezet egyik legjelentősebb energia felhasználó egysége a város épületállománya, mind az épületek fűtéséhez, hűtéséhez kapcsolódó energiafelhasználás, mind az épületekben található berendezések működtetéséhez szükséges energiafelhasználás révén. A fejlesztés egyik leghangsúlyosabb eleme ennek megfelelően az épületenergetikai fejlesztések támogatása, melyet Felsőzsolca Önkormányzata elsősorban a tulajdonosok tájékoztatásán keresztül képes megvalósítani (technológiái, műszaki lehetőségekről, megoldásokról; kivitelezői, tanácsadói szolgáltatásokról; pályázati és egyéb finanszírozási forrásokról), valamint saját tulajdonú épületeiben lebonyolított fejlesztések végrehajtásával. Felsőzsolca városa vízjogi engedélyt kapott mélyfúrású termálkút létesítésére. A kútfúrásra kijelölt hely a városháza épületétől nem messze – a Kis-Sajó régi medre felé félúton – a rendezési terv

195

szerint meghosszabbítandó Bocskai utca nyugati oldalán az Okmányiroda telkének hátsó kertvégében található. Ettől a ponttól légvonalban 800 méterre nyugatra létezik egy lefojtott 850 m mély termálkút a miskolci hűtőház területén. Ez ad alapot arra, hogy 100%-os biztonsággal termálvizet nyerjen Felsőzsolca városa. A víz gyógyászati célra, fürdő üzemeltetésére alkalmas első sorban, de a közeli intézmények (városháza, okmányiroda, egészségház) fűtése is ellátható innen megfelelő hőcserélővel, gépészeti megoldásokkal. A Bocskai utca és a régi meder által határolt ~2 hektáros terület fele alkalmas akár termálfürdő és városi uszoda építésére. Felsőzsolca Város Önkormányzata az elmúlt években a Bükk-Miskolc Térségi Akciócsoport szakembereivel együttműködésben egy olyan komplex kistérségi programon dolgozott, melynek célja további alternatív energiaforrások helyi energiaszükségletek kielégítése érdekében történő felhasználása. E programok mind környezeti, mind gazdasági szempontból hozzájárulnak a települések fenntartható fejlődéshez. A terület ártéri része alkalmas lehet energiafűz termelésre, mely jó megtérülési mutatókkal rendelkező, megújuló energiatermelési mód. Az energiafűz akár bokros, akár fás formában is telepíthető, a fűz az alábbi tulajdonságokat hordozza: Bokor alakban szálvesszős növekedésű, növekedése gyors, terméshozama magas (25-40 tonna/év/ha) Fa alakban sarjaztatott, rövid vágásfordulójú, habitusában feltűnő a fehér fűztől eltérő világos zöld megjelenésű lombozat, a smaragdzöld hajtások és a tőnél vörösesen felrepedező kéreg. Környezeti tűrőképessége nagy, a többi fűzhöz képest kiváló a szárazságtűrése is. Sokoldalúan felhasználható: tüzelés, brikettálás – pelletkészítés, vegyipari, üzemanyag és faipari alapanyagként Aratáskor aprítékként letermelve közvetlenül használható fel fűtésre, családi házakban, erőművekben Szalicilalkohol tartalma miatt magas a fűtőértéke, 18-22 MJ/ kg Termesztési technológiája egyszerű, 3. évtől nem igényel gondozást, csupán az aratás jelenti az éves költséget A várható termesztési élettartama 25-30 év A területet az Önkormányzat kombinált használatra tervezi igénybe venni, részben energiatermelés, részben fejlesztési terület formájában. A kombinált felhasználás lehetővé teszi, hogy a beruházás indításáig is hasznosított legyen a területrész. 196

A város jövőképének megvalósításához a zöldfelületek növelése, gazdagítása, valamint a sportolásra, kikapcsolódásra alkalmas területek kialakítása szükséges. E fejlesztési igény célja kettős: egyrészt hogy a város változatos, aktív szabadidős tevékenységek kínálatát tudja biztosítani a saját és a környező városok, települések lakói számára, másrészt pedig, hogy javuljon a település és épített környezetének állapota; a település mint lakó- és munkahely („élőhely”) hosszabb távú élhetőségét biztosítsa. Másként fogalmazva: olyan környezet kialakítása, amely hosszútávon Felsőzsolca fenntartható fejlődéséhez járulhat hozzá.

197

8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI Az alábbiakban az IVS stratégiai szintű kockázatait tárjuk fel és bemutatjuk a kockázatkezelési intézkedéseket. A stratégia megvalósítását a város által befolyásolható belső, illetve a város hatáskörén túl mutató külső tényezőkből fakadó kockázatok befolyásolhatják.

Belső kockázatok 1. A városi lakosság érdektelensége 2.

A

városi

lakosság

Külső kockázatok 1. Országos szintű gazdasági problémák

identitástudatának 2. Kedvezőtlen pályázati feltételek

csökkenése 3. Kedvezőtlen demográfiai és munkaerő-piaci 3. Szabályozási környezet változása változások 4. Szegregációs problémák

4. Tervezett fejlesztések elmaradása

5. Alacsony befektetői kedv 6. Önerő hiánya

A külső – belső kockázatok mellett a kockázati tényezőket alapvetően három kategóriába soroljuk: Fizikai kockázatok Pénzügyi, gazdasági kockázatok Szervezeti kockázatok

8.1 Fizikai kockázatok

Ingatlan tulajdonviszonyok, ingatlangazdálkodás A fejlesztések által érintett ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezettsége fontos tényezője lehet a stratégia megvalósításának. Amennyiben az érintett ingatlanok tulajdonosi struktúrája 198

széttöredezett, az önkormányzat tulajdonosi részesedése nem éri el a kívánt mértéket, a megvalósítás folyamata egyfelől jelentős időveszteséget szenvedhet, valamint a szükséges ingatlanvásárlási, - bérleti konstrukciók növelhetik a megvalósítás költségeit. E kockázat kezelését jelenti/jelentette az ITS-ben meghatározott fejlesztési elképzeléseknek a Gazdasági Programmal történt harmonizációja. A Gazdasági Program ugyanis pontosan definiálja az önkormányzat ingatlangazdálkodási koncepcióját. Ennek megfelelően olyan célok kerültek kijelölésre, melyek a tulajdonviszonyok tekintetében nem jelenthetnek akadályozó tényezőt. Ugyanakkor természetesen nem kerülhetők meg azok a területek, ahol bizonyos beavatkozások tekintetében szükséges az egyéb tulajdonosokkal történő együttműködés. Különös tekintettel az út és egyéb nyomvonalas infrastruktúrák (gáz-, villamos energiahálózat) tekintetében az adott infrastruktúra fenntartójára, üzemeltetőjére. Továbbá bizonyos esetekben együttműködési kezdeményezésekre van szükség területek magántulajdonosaival, melynek gyakorlatát azok a fórumok jelentik, ahol a város megvitatja fejlesztési elképzeléseit az érintettekkel (a városközpontban tervezett fejlesztések kapcsán, továbbá az ITS előkészítése kapcsán már került sor hasonló fórumok megtartására). A széles partnerség, és a fejlesztések minél szélesebb körben történő társadalmasítása megoldást jelenthetnek e problémakör tekintetében.

Sajó ökofolyosó, vízgazdálkodás A Sajó folyónak Felsőzsolca életében a jelenleginél fontosabb szerepe van. Egyrészt összeköti a Sajó-Rima Eurorégió településeivel, amelynek szimbolikája gazdasági jelentőséggel bír a SajóRima Eurorégión belül, másrészt jelentős mértékben hozzájárulhat Felsőzsolca város pozitív ökológiai-élettér megítéléséhez. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célhierarchiájában fontos szerepet játszanak azok a tervezett fejlesztések, melyek a Sajó-folyóra, mint természeti adottságra és vonzerőre tekintenek. A Sajó vízminőségének javítása nélkül, akár annak további romlása estén a stratégiában foglaltak megvalósíthatósága megkérdőjelezhető. A Sajó-völgyben mértékét és hatásait tekintve az ipar környezetszennyező hatása a domináns. A vízgyűjtő állapotát a magyarországi szennyező-forrásokon kívül a Szlovákiából érkező szennyezések is meghatározzák.

199

Ennek megfelelően határmenti területi együttműködési programok keretein belül a város a Sajó ökofolyosó fejlesztése céljával szlovákiai partner szervezetekkel projekt javaslatokat fogalmaz meg. Ugyanakkor fontos további olyan hazai vízgazdálkodási projekt indítása, mely biztosítja a Sajó ökofolyosó hosszút távú fenntarthatóságát.

Ipari Zóna és a kertvárosi funkció harmóniája Az ipari tevékenységek során a különböző környezeti terhelések gátolhatják a kertvárosi, szabadidős funkció megvalósulását, csökkenthetik a város népességmegtartó-, ill. népességvonzóképességét. Ezért fontos e tevékenységek ipari területekre történő koncentrálása, valamint a kisebb környezeti terhelésekkel járó ipari tevékenységek előtérbe helyezése. A város ipari parkját üzemeltető gazdasági társaságban a város önkormányzatának többségi tulajdonhányada lehetőséget biztosít arra, hogy az ipari park expanziója illeszkedjen a város fejlesztési stratégiájának célkitűzéseihez. A befektetés ösztönzés során szükséges a célcsoportok megfelelő definiálása.

Demográfiai folyamatok Az elmúlt évek negatív demográfiai folyamatainak folytatódása komoly kockázatokat rejthet magában. Szükséges fenntartani a már meglévő városi funkciókat, valamint a stratégia fejlesztési elemeiként beilleszteni mindazon funkciókat egyelőre még rendelkezésre nem álló funkciókat, amelyek növelhetik a város vonzerejét, népességmegtartó képességét.

8.2 Pénzügyi kockázatok: A válság kirobbanása óta jelentkező bizonytalan makrogazdasági környezet több szempontból is komoly kockázatokat hordoz magában a stratégia megvalósíthatósága tekintetében. A városfejlesztési stratégia megvalósításának döntő része olyan beruházásokat, egymástól elkülönülő projekt elemeket foglal magába, melyek komoly pénzügyi erőforrásokat kívánnak meg. Az instabillá váló pénzügyi piacon a szűkülő pénzügyi források, a magyar gazdaság teljesítményének drasztikus gyengülése, a növekvő munkanélküliség, mind-mind olyan külső veszélyforrások, melyek megkívánják, hogy a stratégia megvalósítása során e folyamatokra folyamatosan tekintettel legyen a város. 200

A beruházások előkészítésének egyik legfontosabb feladata a beruházások gazdaságosságának elemzése, a fenntartás során várható készpénzáramok számba vétele, és ezáltal fontos megtérülési, gazdaságossági mutatók alkalmazása. Ezeket szükségszerűen minden beruházás esetében pontosan el kell végezni és a makrogazdasági környezetre való tekintettel azon beruházások megvalósítását szükséges preferálni, melyek a város számára mind a készpénzáramok tekintetében, mind pedig a közvetett társadalmi hozamok tekintetében a legmegfelelőbb megtérüléssel kecsegtetnek. A hektikusan változó piaci környezetben azokat a fontos módszertani eszközöket szükséges alkalmazni, melyek alkalmasak szimulálni, tesztelni a beruházások gazdaságosságát leginkább befolyásoló tényezők különböző szcenárióit. Ilyenek az érzékenységvizsgálat, a forgatókönyv elemzés, a Monte-Carlo szimuláció. Ezek az eszközök hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az önkormányzat ki tudja választani azokat a projekt elemeket, melyek a mai válságos makro környezetben reálisan megvalósíthatók az önkormányzat számára. Különösen fontos lehet az említett eszközök alkalmazása pl. a forintárfolyam-ingadozása tekintetében, tekintettel az önkormányzat hosszú lejáratú deviza adósságaira, és a jövő fejlesztési igényeinek további idegen forrású fedezeteire. Javasolt továbbá olyan finanszírozási konstrukciók kidolgozása, mely a magánszférától is egy bizonyos szintű kockázatvállalást követel meg. E tekintetben a Felsőzsolcai sportcsarnok magán és a közszféra együttműködésén alapuló megvalósítása szolgál jó gyakorlatként. A befektetésösztönzés a magántőke aktivitásának felkeltése a támogatási források esetleges elmaradása esetén is alternatívát jelenthetnek. A beruházások indítását minden esetben meg kell előznie egy fenntarthatósági szempontú értékelésnek.

8.3 Szervezeti kockázatok: A városi stratégia megvalósításának egyik legkritikusabb tényezője a város erőforrásainak megfelelő szervezése. E

szervezési folyamatok

optimalizálásának elmaradása

komoly

kockázatokat hordoz magában. A megvalósításban résztvevő humán erőforrás szakmai járatlansága, a felelősségi körök nem világos kijelölése, a pénzügyi és fizikai erőforrások nem megfelelő módon és időben történő rendelkezésre bocsátása a stratégia meghiúsulásához vezethetnek. 201

E kockázatok csökkentése céljából a városi önkormányzat egy városfejlesztő társaság létrehozását tűzte ki célul, mely társaságban koncentrálódnának azok a szükséges humán, pénzügyi és fizikai erőforrások, amelyek a stratégia megvalósításához szükségesek. A stratégia időtávja alatt elengedhetetlen a folyamatok monitoringja, folyamatos nyomonkövetése. Ennek módszeres gyakorlata segítheti a várost abban, hogy a változó környezeti feltételrendszerek közepette is megfelelő módon és gyorsan tudjon döntéseket hozni. A monitoring szakmai háttere és intézményi struktúrája kialakulóban van. Ez tovább csökkentheti a stratégia megvalósulásának kockázatait. A fejlesztések megvalósulásának sikeressége megkívánja a széles partnerségi kör kialakítását, a fejlesztési elképzelések széleskörű nyilvánosságának biztosítását. Amennyiben a fejlesztési elképzelések nem találkoznak a lakosság, illetve a magánbefektetők igényeivel a városi stratégia nem megvalósítható. E kockázatok kezelése érdekében az önkormányzat minden évben lakossági és befektetői fórumokat szervez azzal a céllal, hogy felmérje a tervezett elképzelések támogatottságát, a helyi igényeket, valamint, hogy megszólítsa fejlesztési projektek kapcsán leginkább érintett partnereket. Az ITS előkészítésének fázisában a befektetői kör számára rendezett fórumot a városi önkormányzat, hasonlóan az előkészítési időszakban tartott lakossági fórumhoz.

202

8.4 Kockázatkezelési stratégia A stratégia végrehajtását befolyásoló kockázatok bekövetkezési valószínűségét (kicsi, közepes, nagy), azoknak a projekt céljaira gyakorolt hatását (kicsi, közepes, nagy), valamint a felmerülő kockázatok kezelési stratégiáját az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Kockázat megnevezése

Bekövetkezés

Hatása a

Bekövetkezésük valószínűségét

Bekövetkezésük

valószínűsége

stratégia

csökkentő intézkedések

esetére tervezett

megvalósulására

intézkedés

Belső Kockázatok A

A városfejlesztési tervekbe a

Tájékoztatás,

passzivitása, érdektelensége

helyi lakosság minden rétegét

meggyőzés

a

városfejlesztéssel

be kell vonni már a tervezés

szemben. A város lakossága

megkezdésekor. A tervekről

nem éli meg a fejlesztéseket

tájékoztatni kell a lakosságot, a

sikertörténetként.

véleményeket be kell építeni.

2.

város

A

társadalmának

városi

identitás

kicsi

nagy

közepes

tudatának

csökkenése. nem

lakosság

közepes

tud

A

A

városközpont

fejlesztése,

városkapu fejlesztés

civil

társa-

dalom bevonása

lakosság

büszke

A

az előkészítésbe

lenni

városára. 3. A népességszám további

közepes

nagy

A

gazdaságfejlesztési

Motivációs

csökkenése, az elvándorlás

programot aktualizálni kell a

eszközök

növekedése a képzett és

városnak,

alkalmazása,

fiatal

foglalkoztatási

munkavállalói

csoportokban.

A

város

készíteni.

ezen

belül

tervet

A

kell

munkahely-

foglalkoztatási

munkaerőpiacának

teremtés

gyengülése.

tájékoztatni kell a lakosságot.

indítása.

A fizikailag és társadalmilag

A

szegregált helyzet csökkentése.

területen

4. Szegregált területek és az

közepes

nagy

ott élő lakosság számának növekedése.

programjáról

képzési,

A

programok szegregált élők

számára munka-

felzárkóztatási programok

helyteremtési

sikertelensége.

program indítása.

5.

Alacsony

kedv.

Helyi

befektetéseiket

befektetői vállalkozók döntően

kicsi

nagy

Alap

infrastrukturális

fej-

Kedvezmények

lesztések önkormányzati meg-

biztosítása.

valósítása.

(adókedvezmény

A

befektetési

nem a városban valósítják

lehetőségekről már a tervezés

ek),

Erőteljes

meg.

szakaszában tájékoztatni kell a

marketing

helyi vállalkozói csoportokat.

tevékenység

A gazdaságfejlesztési program

203

készítésekor ki kell kérni a véleményüket. 6.

A

tervezett

fejlesztésekhez

közepes

nagy

szükséges

Racionális

önkormányzati

gazdálkodás.

Kedvezményes hitel

önerő hiánya

felvétel,

magántőke bevonása

Külső kockázatok 1. Az ország gazdasága a

közepes

nagy

A rendelkezésre álló pályázati

A város érdek-

következő években 2014-

források megszerzésének maxi-

képviseleti erejé-

2014 lassabban fejlődik a

malizálása

nek, térségi sze-

vártnál. Felsőzsolca város

megvalósuló

gazdaságának foglalkoztat-

növelése érdekében.

a

városban fejlesztések

aktivitásának

ási képessége nem javul 2.

Az

egyéb

növelése.

építésügyi,

környezetfejlesztési

repvállalásának,

nagy

nagy

Folyamatos

vélemény-

Megváltozott

és

nyilvánítás

az

illetékes

jogszabályokhoz

szabályozási

hatóságok

felé.

Szakmai

való

munka

IVS

környezet változása.

előkészítői

igazodás,

hatékonyságának növelésé.

felülvizsgálata.

Folyamatos

vélemény-

Fejlesztések fó-

feltételek. A rendelkezésre

nyilvánítás az illeték-hatóság

kuszálása, pályá-

álló

felé.

zatok

3. Kedvezőtlen pályázati

pályázati arányainak,

önkormányzati források mértékének

nagy

nagy

Pályázati

véleményezése társadalmasítás során.

csökkenése.

kiírások a

szakmai

előkészítésének növelése,

a

magántőke bevonásának támogatása. Projektek pályázati feltételekhez igazítása.

3. táblázat Belső és külső kockázatok Felsőzsolcán

Az azonosított és részletezett kockázatok nyomon követése javasolt a stratégia monitoringja során, azzal egy időben, évente legalább egyszer. Amennyiben a felsorolt kockázatok valamelyike bekövetkezik, a megadott intézkedések végrehajtása javasolt. A stratégia megvalósítása, illetve a felülvizsgálat során esetlegesen azonosítható újabb kockázatok kezelése elengedhetetlenül fontos, ezért szükséges ezek beépítése a kockázatkezelési stratégiába.

204

9. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 9.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 9.1.1 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

9.1.1.1 Kiszámítható és átlátható szabályozási környezet A fejlesztési célok elérését alapjaiban befolyásolja a helyi önkormányzat fejlesztői tudatossága és a fejlesztéseket támogató szabályozási gyakorlata. A megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a jelentősebb fejlesztéseket nem csak az állami/Uniós források lehívása hanem (és legfőképpen) a magántőke befektetései kapcsán. Jelen stratégia sikeres megvalósításához ezért elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát.

9.1.1.2 Befektetés ösztönzés Felsőzsolca olyan vonzó befektetői környezetet képes felmutatni, amely alapján nem csak Miskolccal, hanem más településekkel is állja a versenyt. A siker kulcsa az infrastruktúra korszerűsítésén felül, a nyelvi és a szakmai képzés fejlesztése. Felsőzsolcán a barnamezős és egyéb, jelenleg külterületen tervezett beruházások megvalósítását elősegíti az Önkormányzat a szabályozási tervek szükséges korrekciójával, amennyiben a tervezett beruházás a város szándékaival összhangban van. Amennyiben a Fejlesztési koncepcióhoz illeszkedő tervek kerülnek bemutatásra, az Építési Szabályzat szükség szerint alakítható.

205

9.1.1.3 Főbb helyi vonatkozású befektetői szempontok szerinti értékelés: A város gazdasági szempontból stabil, a város vezetése elkötelezett a befektetések növelése és a város fejlődése érdekében. Célirányos fejlesztések valósulnak meg a város koncepcióinak megfelelően. Felsőzsolca rendelkezik Gazdaságfejlesztési Programmal. A helyi piacnak a versenytársak és a piacra jutás szempontjából van jelentősége. A felsőzsolcai vásárlóerőt elég erősnek ítéljük meg további egységek létesítéséhez, a piac tehát bízik a vásárlóerő fejlődésében. Fontos kérdés, milyen keretfeltételeket teremt az üzleti vállalkozások működéséhez egy település. Emellett azonban banki és pénzügyi szolgáltató, szolgáltató központ, ipari park nyújt támogatást a vállalkozások számára. Munkaerő-ellátottság szempontjából Felsőzsolca a környező településekhez képest előnyös helyzetben van.

9.1.1.4 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység A település fejlesztési céljainak elérését nagyban segítheti olyan tudatos, következetes és hatékony marketing-kommunikációs tevékenység, amely akár magát a várost, akár az egyes fejlesztési elképzeléseket képes a tervezett célközönség felé „eladni”. Felsőzsolca városmarketinget ellátó szervezetei a város tulajdonában álló Zsolca Televízió, illetve a város hivatalos honlapjai. A városról kialakult, kialakított arculat hatással van a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a Fejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. Az elmondottak fényében Felsőzsolca erős kulturális programkínálata és kiterjedt testvérvárosi kapcsolatrendszere segítségével ígéretes marketingtevékenységet folytat. A városi honlap folyamatosan frissülő marketingjellegű tevékenységét kiadványok és egyéb direkt reklámok formájában erősíteni szükséges. A város által összegyűjtött információk jelentősége mindig a döntés-előkészítésnél jelentkezik, s az információknak a marketing kérdések megválaszolását is kell szolgálniuk. A városi gyakorlat tovább erősítendő, a települési információk három fő terület elemzését kell, hogy segítsék: a település versenyképességi tényezőinek elemzése, megítélése (érték audit) 206

a célcsoportok jellemzőinek, elvárásainak meghatározása, a releváns piacszegmentációs alapok meghatározása (imázs audit) a versenytárs területek meghatározása, összehasonlító elemzése (tevékenység audit)

9.1.1.5 Piacbefolyásoló eszközök elektronikus reklámozás: internetes oldalak naprakész, strukturált információkkal, televíziós műsorok közterületi reklámozás: programok-, műsorok hirdetései, középületek felületei, közterületek, fejlesztési területek információs táblái direkt reklámozás: levél, telefon útján történő megkeresések újság: Zsolca Hírmondó

Ezen eszközök által a kapcsolat a piaccal biztosított, mégis ezek használata segíthet a megszólítás, együttműködés javításában. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni több nyelven, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Felsőzsolca arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti.

207

Nem pénzügyi Kiadások:

Bevételek

támogatás

elégedettség

együttműködési készség

érdekeltség

önkéntes feladatvállalás

támogatottság

A marketing alapvető a turizmus területén is. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. Továbbá a lakók számára is növekszik az elérhető szolgáltatások köre. A látogatók másutt megtermelt pénzeszközöket költenek el a területen, és ezáltal hasznot jelentenek a település magángazdálkodóinak és részben ezek által részben pedig közvetlenül a településnek. Mindezeken túl az elégedetten távozó látogatók más területekre, pl. a befektetőkre is pozitív hatással vannak. A város kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként visszamérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az ITS három-négy évente felülvizsgálatra kerüljön. Az ITS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazatés területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. Az ITS célja, hogy adott területek fizikai megújítása mellett megvalósuljon az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztése és adott területeken működő vállalkozások bevonása is. Ezért törekedni kell a fejlesztésekhez kapcsolódó helyi partnerségek kialakítására, a közösségek és gazdasági szereplők bevonására. Ezt fórumok, információs és tájékoztatási intézkedések, marketing akciók segítik elő.

208

9.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása 9.2.1 A megvalósítás szervezeti követelményrendszere – városfejlesztési társaság AZ ITS fejlesztési célkitűzéseire az Önkormányzat nyújtja be a pályázatokat, a projektek lebonyolításáért az Önkormányzat, vagy az általa megbízott projektcég lesz felelős. Az Önkormányzat korlátozott humánerőforrása miatt külső szakértők bevonását szorgalmazza majd, akik szorosan együttműködnek és folyamatosan beszámolni kötelesek az Önkormányzat képviselő Testülete és a Polgármester felé. A szakértők és a Polgármesteri Hivatalban dolgozók az alábbi feladatok elvégzéséért lesznek felelősek: A projektek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása; A beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési munkálatok lebonyolítása; Az önkormányzati beruházások operatív irányítása, a beruházók közbeszerzés útján történő kiválasztása, a vállalkozói szerződések megkötése, a megvalósítás nyomon követése, ellenőrzése, stb.; A projektek pénzügyi folyamat-menedzsmentje, a folyamatosan pozitív cash-flow biztosítása; Az ITS-ben megnevezett magánberuházókkal megkötendő együttműködési szerződések előkészítése, a magánberuházások lebonyolításának figyelemmel kísérése; Adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása; A projektekhez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása; A projekt keretén túlmutató magánberuházások ösztönzése, koordinálása, a befektetőkkel történő tárgyalások lebonyolítása; Az esetlegesen értékesítésre kerülő ingatlanokból származó bevételek befektetése további beruházási célok érdekében; Az ITS által érintett területeken megvalósuló soft projektelemek koordinálása

9.2.2 Az alkalmazásra ajánlott szakértők

Építészmérnök: A mérnök a projektek előkészítésében, a műszaki elemek kidolgozásában játszik szerepet, ugyanakkor a tervek felülvizsgálatára, esetleges átdolgozására a későbbiekben is szükség 209

lehet. A mérnök kulcsszerepet játszik az ITS-ben később megvalósuló fejlesztések kidolgozásában. A projektek megfelelő szintű előkészítéséhez több mérnök közreműködésére is szükség lehet. Közlekedésmérnök: A közlekedésmérnök a város rehabilitációs projekt közlekedési elemeinek előkészítésénél, és lebonyolításánál működik közre. A projektek nagyságától függően több közlekedésmérnök bevonására is szükség lehet. Földmérő: A földmérő munkájára az egyes beruházások előkészítése során van szükség, amennyiben terület-előkészítési munkálatok válnak szükségessé. Jogi szakértő: Feladata a támogatott projektek lebonyolításához, közbeszerzésekhez, illetve a párhuzamos projekteket lebonyolító magánberuházókkal kötendő szerződések kidolgozásához kapcsolódó jogi szakértői tevékenység ellátása. Műszaki ellenőr: Feladata az egyes beruházások műszaki megvalósulásának nyomon követése, a kivitelezést végző vállalkozók munkájának ellenőrzése. A projektek lebonyolítása során vélhetően több műszaki ellenőr munkájára is szükség lesz. Pénzügyi szakértő: A projektek finanszírozásához szükséges pénzügyi konstrukciók kidolgozása, a nagyon összetett projekt cash flow-jának folyamatos biztosítása teszi szükségessé pénzügyi szakember bevonását. Támogatási szakértő: A támogatási szakértő feladata a támogatott elemek nyomon követése, az előrehaladási és fenntartási jelentések összeállítása, a kifizetés igénylési dokumentáció összeállítása lesz. A támogatási tanácsadó felelős a támogató szervek felé történő kapcsolattartásért is. A pénzügyi szakértő és a támogatási szakértő ugyanaz a személy is lehet, amennyiben ezt a feladatok mennyisége lehetővé teszi. Az Önkormányzat, mint a megvalósításért felső szinten felelős szervezet biztosítja a projektek lebonyolításában résztvevő többi szervezetet. Az ITS fejlesztéseivel kapcsolatos stratégiai döntéseket az Önkormányzat Képviselőtestülete hozza.

9.2.3 A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje Az ITS-hez kapcsolódó legfontosabb, stratégiai döntéseket az Önkormányzat Közgyűlése hozza meg. A döntések előkészítéséért a Polgármesteri Hivatalban dolgozó megbízottak felelősek illetve a Projekt vezetés.

210

A projektek lebonyolítása során keletkező információk továbbítása, a Polgármester, illetve a képviselőtestület tájékoztatása a leendő projekt menedzser feladata, mely operatív ügyek esetében az építési osztály közreműködésével történik, míg koncepcionális, stratégiai kérdéseket érintő események kapcsán a Polgármestert személyesen kell tájékoztatni. Operatív ügyekben a Projekt vezetés az önkormányzat más tisztviselőivel (építész, kertész, stb.) is konzultál.

Felsőzsolca Város Képviselőtestülete kinyilvánította abbéli szándékát, hogy a tervben szereplő fejlesztés megvalósítására Városfejlesztő Társaságot kíván létrehozni. Ennek a működési formája non-profit szervezet (Kft.), projekt menedzsment szervezet, amely adott esetben – tekintettel a település körzeti feladatainak szerepkörére – más település fejlesztési feladatait is le tudja vezényelni.

9.2.4 Kapcsolódás az önkormányzat jelenlegi intézményrendszeréhez

A Gazdasági és pénzügyi Bizottság a városfejlesztés, rehabilitáció irányait, priorizálását, stb. határozza meg, a további szakmai munkát arra szakosodott társaságnak, a városfejlesztő társaságnak kell elvégeznie.

9.2.5 Elvárások a városfejlesztő társasággal szemben Átlátható legyen képviselő testület minden tagja számára, képviselők vegyenek részt a felügyelő bizottság munkájában Az Önkormányzatnak vállalnia kell, hogy a városrehabilitációs programok megvalósítása során az akciók eredményeként keletkező bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterületek következő lépéseinek finanszírozásába. Megfelelő speciális szakembereket alkalmaz, akik le tudnak vezényelni ilyen komplex városrehabilitációs műveleteket (általában 2-3 fő – műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgazdasági ismeretekkel rendelkezzenek, illetve a projektek témájához illeszkedő speciális szakismerettel bírnak.)

211

Társaság vezetője a városfejlesztési profilt képviselje (nem lehet vagyongazdálkodási vagy üzemeltetési feladatokban érintett alkalmazott, ugyanakkor műszaki, területfejlesztési, építész vagy építő, pénzügyi, gazdasági ismeretekkel és ennek megfelelő felsőfokú szakmai végzettséggel, gyakorlattal rendelkezzen.) Együttműködés szükséges az önkormányzat vagyonkezelő szervezetével, vezetőjével (a nevesített akcióterületi ingatlanok értékesítését, bérbeadását megelőzően konzultál az önkormányzat vagyongazdálkodásért felelős vezetőjével) Amennyiben befektető bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja az Önkormányzat és a vállalkozó(k) által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részéről az akcióterületi rehabilitáció keretében a városfejlesztő cég vesz ebben részt.

Az önkormányzat rendeleti úton hozza létre a városfejlesztő társaságot azzal a céllal, hogy az akcióterületi fejlesztéseket megvalósítsa.

Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság megállapodást köt a városrehabilitáció megvalósítására a kijelölt akcióterületen, amely legalább a következőket tartalmazza: a városfejlesztő társaság az önkormányzat nevében valósítja meg a fejlesztést a kijelölt akcióterületen; az akcióterület fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételeket a városfejlesztő társaság visszaforgatja a fejlesztésbe. (Azokat az önkormányzat nem vonhatja el) az éves beszámolás és az ITS felülvizsgálatának, pontosításának rendjét; a rendszeres önkormányzati ellenőrzés rendjét; a társaság díjazását;

9.2.6 A városfejlesztő társaságnak a következő kompetenciákkal kell rendelkeznie:

Az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője. Az önkormányzati határozattal kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó kompetenciák (felsorolt feladatkör szerint) 212

Az értékesítésből, bérbeadásából származó bevételek fejlesztésekre való visszaforgatása Befektetőkkel való tárgyalás, szerződéskötés az egyes projektek megvalósulása érdekében Amennyiben befektető bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részéről minden esetben a fejlesztések keretében a városfejlesztő cég részt vesz. Az önkormányzati bizottságok csak a projektek stratégiai irányait határozzák meg (és ellenőrzik azok megvalósulását), az operatív irányítás a városfejlesztő társaság kompetenciájába tartozik. Ezt a társaság alapító okiratában is fel kell tüntetni.

9.2.7 A városfejlesztő társaság által ellátandó feladatok:

Feladata: Az önkormányzati határozattal kijelölt akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása.

Részletesen: Akcióterületi terv előkészítése és felülvizsgálata Gazdaságfejlesztési elemek integrációja A gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel) További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési 213

munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, a Közreműködő Szervezetekkel, a lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).

214

9.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok 9.3.1 Településközi koordináció mechanizmusai

Regionális szinten a településközi koordinációban a Norda - Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség játssza a legfontosabb szerepet. A pályázati kiírások előkészítésével, a támogatható tevékenységek és a lehetséges kedvezményezettek meghatározásával biztosítja a fejlesztések regionális összhangját, segíti az egymást gyengítő hatások kiküszöbölését. A potenciális versenytársak és együttműködők (azonos méretű és adottságú települések) közötti párbeszéd a régión belül – hasonlóan a többi régióhoz – kevéssé jellemző. A települések közötti együttműködés elsődleges terepe a kistérségi szint, azon belül is a kistérségi társulás. Felsőzsolca településközi kapcsolatrendszerének legfőbb elemei a város szomszédságában, valamint a miskolci kistérségben található települések. A várostól két kilométerre fekvő Miskolc mint régióközpont - társadalmi-gazdasági fejlődésnek iránya meghatározó Felsőzsolca jövője szempontjából. Ennek megfelelően Felsőzsolca az agglomeráció településeivel, valamint Miskolccal intenzív együttműködésre törekszik, melynek intézményi formái is megjelentek: a Sajó-Hernádvölgyi és Bükkvidéki Önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Társulása, valamint a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. A Miskolc vonzáskörzetében lévő települések 1996-ban (az új területfejlesztési törvény irányelveit figyelembe véve) társulást hoztak létre. 24 önkormányzat képviselője írta alá a Sajó-Hernádvölgyi és Bükkvidéki Önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Társulás alapító okiratát, amely Felsőzsolca települést jelölte ki székhelyéül. A Társulás az 1996. évi XXI. törvény értelmében kezdte meg működését. A tagtelepülések száma 40, és teljes mértékben lefedi a miskolci (statisztikai) kistérséget. A kistérségi társulás feladata a települések összehangolt fejlesztése, a közös területfejlesztési program és koncepció alakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása. A fő feladatokon kívül foglalkoznak infrastrukturális fejlesztésekkel, környezetvédelmi programok megvalósításával, turisztikai fejlesztésekkel, a térségi arculatformálással,

térségi

szociális

programok

támogatásával,

képzések

szervezésével

és

vállalkozásfejlesztéssel is. A miskolci kistérség települési önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16.§- a alapján 2004. júniusában hozták

215

létre a Miskolc Kistérség Többcélú Társulást, melynek munkaszervezete Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. A

Társulás

létrehozásával

a

kistérség

önkormányzatai

tovább

mélyítették

eddigi

együttműködésüket, elsősorban a területfejlesztés, az egészségügyi- és szociális ellátás, az oktatásnevelés, a közbiztonság, bűnmegelőzés területén. Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának egyik eleme a LEADER-program, melynek támogatásával 2007-ben hozta létre 44 Bükk-térségi település – köztük Felsőzsolca - a BükkMiskolc Térségi Akciócsoportot (BÜKK-MAK). Az akciócsoportban résztvevők a települések gazdasági aktivitásának ösztönzését, a kistérségi, regionális gazdaságba való bekapcsolódását tűzték ki célul. Kitörési pontként pedig a közösségi energiatermeléshez, az energiahatékonyság fokozásához, a tiszta technikák és technológiák megtelepítéshez kapcsolódó feladatok elvégzését jelölték meg, melynek hatására a vidéki közösségek a fenntartható fejlődés útjára léphetnek. Az így megtermelt jövedelem biztosítja majd a különböző fejlettségi szintű közösségek fennmaradását, szociális, kulturális, tudományos fejlődését. Felsőzsolca a kistérségi szerepkörből adódó feladatait magas színvonalon ellátja, kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes önállóan gazdasági-társadalmi fejlődést generálni az érintett településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését.

Felsőzsolca által nyújtott tényleges és

A környező települések által nyújtott tényleges

lehetséges szolgáltatások

és lehetséges szolgáltatások

Munkahely

Munkaerő

Közigazgatás, járási hivatal

Közép-

Szociális szolgáltatások

felnőttképzés

Egészségügy, szakellátás

Tudásközpont

Kiskereskedelmi szolgáltatások

Turizmus

Üzleti és pénzügyi szolgáltatások

Nagybefektetések

Mezőgazdasági termékek

Rekreációs tevékenység

Ipari termékek

Lakóterület

Alternatív ipari területek

Mezőgazdasági termékek

és

felsőfokú

oktatás,

216

Turizmus

Kommunális szolgáltatások

Kulturális lehetőségek

Alternatív ipari területek

4. táblázat Munkamegosztás a kistérségben

A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város, a régióközpont Miskolc és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszüntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A Miskolci kistérség és a régióközpont vonzáskörzetének egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció) megelőzéséhez tehát nemcsak Felsőzsolca és Miskolc, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. A térség településeinek tervezett fejlesztései esetében célszerű különbséget tenni a szűken értelmezett kistérség és a tágabb térség – főként Miskolc – települései között. A Megyei Jogú Város saját vonzáskörzetének kibővítésére és megerősítésére törekszik, e törekvés elismerése mellett szükséges a folyamatos koordináció és az együttgondolkodás.

9.3.2 Településközi együttműködések

Mind a kistérségben, mind egyes önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, és a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről (ágazati szinten is). Fontos a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. Összességében megállapítható tehát, hogy Felsőzsolca tervezett fejlesztéseivel és az azt megalapozó Integrált Városfejlesztési Stratégiával a környező, több milliárd forintnyi nagyságrendű fejlesztési elképzelések területi szintű kölcsönhatása pozitív mérleget mutat, a 217

hatások szinergikusan kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. Érdekegyezőség esetén megvalósuló együttműködések során mutatkozik meg a közös fellépésekben rejlő többleterő, segítségével mind Felsőzsolca, mind a környező települések a közös érdekek és értékek mentén történő fejlődés mozgatóivá válnak.

9.3.3 Fejlesztési igények

A kistérség egységes fejlődése érdekében elengedhetetlen a közös fellépés, problémakezelés, közös projektek, programok kialakítása, amely feladatokban Felsőzsolca vezető szerepet tölthet és tölt is be. Komoly lehetőségek rejlenek Felsőzsolca és a környező települések fejlesztési igényeinek összehangolásában, ezért törekedni kell e területen az együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázására. A tervezett fejlesztési elképzelések megvalósulása, Felsőzsolca vonzáskörzetére is kedvező hatást gyakorolnak. A foglalkoztatás növekedésével a környező települések munkanélküli lakosai is kedvezőbb helyzetbe kerülnek, az önkormányzatok a betelepülők és foglalkoztatottak számának növekedésével többletbevételekre tesznek szert. Egyes közlekedési fejlesztések megnövekedett forgalmat eredményeznek, de pozitív változásokat is hoznak gazdasági téren. Kijelenthető tehát, hogy jelen dokumentumban felsorolt fejlesztési elképzelések területi kölcsönhatása pozitív mérlegű, a hatások kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A város területén tervezett, illetve megvalósuló, nem az önkormányzat által kivitelezett beruházások: állam által tervezett, vagy jelenleg megvalósuló fejlesztések: magánszereplők által tervezett, vagy jelenleg megvalósuló fejlesztések: A város környékén tervezett beruházások állam által tervezett vagy jelenleg megvalósuló fejlesztések: magán szereplők által tervezett vagy jelenleg megvalósuló fejlesztések: más önkormányzat által tervezett vagy jelenleg megvalósuló fejlesztések:

218

9.4 Ingatlangazdálkodási koncepció A helyi önkormányzat tulajdona az önkormányzati feladatok ellátását és az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján A helyi önkormányzati vagyon két főcsoportba (törzsvagyon és üzleti vagyon) és három alcsoportba sorolható, ami a rendelkezési, hasznosítási lehetőségeket is meghatározza (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, forgalomképes). A törzsvagyonba a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek, míg az üzleti vagyonba tartozik minden olyan vagyonelem, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába, azaz a forgalomképes vagyonelemek. Jellemzően ide tartoznak a bérlakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzletek), részvények és értékpapírok, vásárcsarnok, piac, beépítetlen önkormányzati tulajdonú földek. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az a forgalomképtelen törzsvagyon, melynek állami, vagy helyi önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt. A vagyon forgalomképességének korlátozására azért van szükség, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükséges része az önkormányzat tulajdonában maradjon. Jelen ingatlangazdálkodási koncepció az önkormányzati vagyonra fókuszálva elemzi a város és az akcióterületek ingatlanállományát, illetve az azokkal kapcsolatos hasznosítási lehetőségeket. Mindez egyrészt a rendelkezésre álló információk köre determinálja, hiszen az önkormányzat a tulajdonába nem tartozó ingatlanokról nem rendelkezik kimutatással, másrészt a nem önkormányzati ingatlanokkal való gazdálkodás, az azokon

tervezett

esetleges

beruházásokra

gyakorlatilag

semmilyen

ráhatása

nincs

a

városvezetésnek. Az állami tulajdonban lévő ingatlanok (főként a közutak tartoznak ide, illetve a közelmúltbeli változások miatt a volt önkormányzati épületek) többségének műszaki állapota megfelelő,az önkormányzattól átvett intézmények szinte mindegyikén történtek jelentősebb beruházások (egyes intézmény szinte teljesen új) az elmúlt években, így azok állapota jónak mondható. Az állam által finanszírozandó fejlesztések elsősorban a közútfelújítás terén várhatóak középtávon. A köztulajdon különböző formája néhány ingatlan esetében jelenik meg a városban, amelyek ugyan Felsőzsolca Város önkormányzata tulajdonában vannak, de kezelésüket, fenntartásukat együttműködési megállapodás keretében egyéb intézmények látják el. Ezen intézmények tulajdonjoga, illetve a fenntartási kötelezettségek részletes szabályozása tekintetében a következő

219

időszakban jogszabályi változások várhatóak, így esetleges fejlesztésük, hasznosításuk a végleges szabályozás függvényében lesz tervezhető. Az egyházi tulajdon a templomok és az egyházi fenntartású iskolák révén van képviselve a városban. Középtávon mindenképp szükségessé válik ezen intézmények felújítása, amely elsősorban a helyi egyházak pályázati aktivitásának fokozásával érhető el. A magánberuházásokra az önkormányzatnak nincs ráhatása. Az önkormányzat által megvalósított vagy megvalósítani kívánt fejlesztések ösztönözhetik a magán fejlesztések, beruházások beindítását. 9.4.1 Az önkormányzati ingatlangazdálkodás céljai:

Forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok esetében: az ingatlanállomány költséghatékony és funkcionális működtetése, üzemeltetése; az ingatlanállomány tudatos és költséghatékony módon történő felhasználása a városi közszolgáltatási funkciók és kötelezettségek ellátásához; az épületállomány fenntartása és fejlesztése a jogszabályi előírásoknak megfelelő működés és a mindenkori felhasználói igények kielégítése érdekében; a közművagyon fenntartása és fejlesztése annak érdekében, hogy az elvárt minőségben és a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelően legyen képes működni; kulturális, rekreációs, sport és egyéb célú létesítmények, valamint közterületek fejlesztése, hogy azok funkcióikat az elvárások szerint, javuló minőségben legyenek képesek ellátni; köztéri műalkotások és műemlékek állagának megőrzése.

Forgalomképes ingatlanok esetében: a forgalomképes ingatlanok értékének megőrzése, növelése; az ingatlanállomány tudatos és költséghatékony felhasználása a városi funkciók ellátásához, bővítéséhez.

9.4.2 Az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosításának, fejlesztésének módja:

Forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok 220

A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes épületállományt az önkormányzat feladatainak ellátásához kapcsolódóan hasznosítja. E feladatok ellátásra való alkalmasság biztosításához szükséges fejlesztési feladatok – beruházási értéktől függően - a tulajdonosi jogkör gyakorlói és az ingatlanokat hasznosító, üzemeltető szervezetek együttműködésében kerülnek megvalósításra, forrásukat az önkormányzat költségvetése és/vagy külső források biztosítják. Az állagmegóvási, pótlási munkálatok költségeinek fedezetét a város éves költségvetése, illetve – szerződésben szabályozott kötelezettségvállalás mellett – a hasznosítást végző szervezetek költségvetése biztosítja. Az önkormányzati közművagyon, továbbá a közterületek és létesítmények kezelése, állagmegóvása és fejlesztése az azokat kezelő szervezetek feladata, amelyet a tulajdonosi jogok gyakorlójával egyeztetett módon végeznek. Az önkormányzati ingatlangazdálkodás elveivel összhangban a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlanállomány hasznosítására és fejlesztésére vonatkozó döntések előtt meg kell vizsgálni azok hasznosításának alternatív lehetőségeit, a hasznosításra, fejlesztésre vonatkozó döntések meghozatalakor a költséghatékonyságot érvényre kell juttatni.

Forgalomképes ingatlanok A önkormányzati bevételek jelentős részben forgalomképes ingatlanok hasznosításából származnak, ezen ingatlanok egyszeri (pl: eladás), eseti (pl: rendezvény szervezése), vagy folyamatos (pl: bérleti díj) bevételeket generálnak. A forgalomképes ingatlanok hasznosítására vonatkozó döntéseket megelőzően meg kell vizsgálni hasznosítási lehetőségeit és az egyes hasznosítási formákhoz kapcsolódó bevételtermelő képességet és kiadásokat. A hasznosításra vonatkozó döntéseket ezen alternatívák ismeretében kell meghozni. 9.4.3 Felsőzsolca Város Ingatlanvagyona Az ingatlanvagyont az ITS M3. melléklete tartalmazza.

221

9.5 Partnerség

A partnerség célja az Integrált Városfejlesztési Stratégia nyilvánosságának biztosítása, az érintettek bevonása a stratégia tervezésébe és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Az IVS készítése során az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos volt, emellett megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. Fő partnerek a városfejlesztésben: lakosság, civil szervezetek – a partnerség célja a fejlesztési célok és tervezett beavatkozások megismertetése a helyi lakossággal, a településen élők identitásának erősítése, vállalkozások – a partnerség célja a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő magánberuházások ösztönzése, magántőke mobilizálása, szakhatóságok – a partnerség célja a tervezett fejlesztések szakmai engedélyezése, környező települések – a partnerség célja az érintett térségi fejlesztések összhangjának biztosítása, ennek érdekében az együttműködés elősegítése. A partnerségi csoportok bevonása érdekében az alábbi eszközök alkalmazására került sor: Igény- és szükségletfelmérés (kérdőíves felmérések, szakértői interjúk); Projekt-előkészítő munkacsoportok; Szakmai egyeztető konzultációk; Lakossági, civil és vállalkozói tájékoztatás és nyilvánosság. A partnerségi egyeztetések elsődleges célcsoportja Felsőzsolca város lakossága. A tervezett fejlesztések sikerességének alapvető feltétele a lakosság folyamatos tájékoztatása, és rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség biztosítása, mivel a lakosság egyes csoportjait eltérő mértékben, formában és területen érinthetik a fejlesztések, ezért eltérően reagálhatnak a tervezett beavatkozásokra. A fejlesztések társadalmi elfogadottsága érdekében fontos volt a lakosság folyamatos tájékoztatása a városfejlesztés tervezési és megvalósítási szakaszának aktuális állapotáról. Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően két nagy csoportra bontható. A helyi kis- és középvállalkozásokra, valamint a nagyobb foglalkoztatókat és befektetőket tömörítő csoportra.

222

A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanakkor partnerként

is

részt

vehetnek

a

városfejlesztésben,

például

saját

üzlethelyiségeik,

vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás (többek között a lehetséges pályázati forrásokról). A másik vállalkozói kör hatása a program tartalmi elemeit és a városrehabilitáció eredményességét tekintve lényegesen intenzívebb. A nagyobb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás személyesebb jellegű partnerséget igényel, annak érdekében, hogy rendelkezésre álló tőkéjük mobilizálása a város akcióterületein történjen meg. Így megvalósítható a források feltárása és kialakítható azok ideális kombinációja. A helyi vállalkozók és az önkormányzat közötti párbeszéd folyamatos. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során a vállalkozói, gazdasági kör megkeresése megtörtént. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város hosszú távú fejlesztési tevékenységeihez rögzít egyfajta koncepcionális és megvalósítás-orientált szakmai keretet. A tervezett fejlesztések komplexitása, illetve a jogszabályi előírások is megkövetelik, hogy az érintett szakhatóságokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassák a tervezés és a megvalósítás folyamatáról, a tervezett projektelemek tervi előkészítési folyamatairól. Ez a folyamat biztosítja az adekvát, szakpolitikailag megalapozott és elfogadott városfejlesztési programok végrehajtását. Az egyes fejlesztési elképzelések műszaki tervezése során folyamatos egyeztetés történt az érintett szakhatóságokkal. A város aktív kapcsolatot tart fenn a környező településekkel. A környező településekkel, valamint a kistérségi társulással való partnerség tartalmi és formai elemeit a Településközi koordináció mechanizmusai fejezet részletezi. A környező települések tájékoztatása az IVS célrendszerével és a tervezett városfejlesztési elképzelésekkel kapcsolatosan megtörtént, Az IVS elkészítése és a városfejlesztés megvalósítása kapcsán kirajzolódó partnerségek, együttműködések vizsgálatához az érdekcsoport-elemzés módszertanát is alkalmazzuk. Az alábbi táblázat azokat a fő partnerségi csoportokat jellemzi, amelyek valamilyen formában érintettek a városfejlesztő tevékenységek előkészítésében és végrehajtásában. Ezekkel az érdekcsoportokkal folyamatos és intézményesült a kapcsolattartás a tervezés első szakaszától kezdve.

223

Érdekcsoport

Fontosság

Szaktudás,

Érdekek és elvárások

Akadályozó tényezők

Előkészítésben,

és problémák

végrehajtásban

erőforrások, hatalom Helyi lakosság

magas

betöltött szerep

városfejlesztési

a

lakókörnyezet

és

szakismereteik hiányosak

életminőség fejlesztése

az

az

anyagi

érdekérvényesítő

jobb és bővülő szolgáltatási

képességük közepes

kínálat növekvő

száma projektek

megvalósításában

és

könnyen

pontos

megfogalmazása segíti a

kérdőíves felmérés helyi sajtókampány,

lakossági

fórum

városfejlesztés előkészítését

munkahelyek tapasztalat

szükségleteik elvárásaik

befolyásolható, ezért ingadozó viszonylagos

magas

hozzájárulás

lehetősége korlátozott álláspontjuk

Civil szervezetek

Akcióterv

az akcióterületi fejlesz-

érdektelenség,

tésekről közmeghallgatás

bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség

állandó

szakmai

forráshiány

ESZA-típusú

együttműködés a várossal

elemek

projekt-

civil fórum

előkészítése,

megvalósítása viszonylagos

nyitottság a város

szervezettség

városi

részéről

lakossági

szinten Helyi

kis-

és

növelése

tőkeszegény kkv-k

az üzleti tervezést lehetővé

középvállalkozások

tevő erőforrásaik

és

érvényesítő Nagyobb zások,

vállalko-

magas

beruházók,

ingatlanfejlesztők

elfogadottság

érdekhatásuk

stabil

forráshiány

lehetséges partnerek

vállalkozói fórum

gazdasági

környezet

bizonyos fejlesztések esetében

támogatás,

kereskedelmi forgalom

ellenérdekeltség

segítségnyújtás

közepes

növekedése

jelentős mobilizálható

az üzleti tervezést lehetővé

telekspekuláció

jelentős

tőkével és lobbi erővel

tevő

telephelyek közötti verseny

igénylő,

jövedelem-

rendelkeznek

szabályozási környezet

termelő

városfejlesztő

stabil

gazdasági

és

saját

forrást

potenciális

akcióterületi

befektetők feltárása vállalkozói fórum

tevékenységek Szakhatóságok

magas

stabil szaktudás

jogszabályoknak

engedélyezési szerepkör

szakpolitikai

és irányvonal-

szakpolitikai változásai

irányvonalak

koordináció,

jóváhagyó

szerep szakmai kontroll

folyamatos

egyeztetés,

szakmai véleménykikérés

224

aknak megfelelő fejlesztések

a

vonatkozó

végrehajtása

rugalmatlan

jogszabályok

értelmezése

az

egyes fejlesztések kapcsán Környező települések

közepes

magas

együttműködési

hajlandóság kereslet

a

szolgáltatásai iránt

város

a

települések

esetleges

ellenérdekeltség

kiszolgáló

bizonyos

intézményi

intézményrendszer

fejlesztések esetében

munkahelyek

igényeit

fejlesztési

elképzelések

rendszeres egyeztetés

összehangolása

növekvő

száma

5. táblázat Érdekcsoport elemzés

225

9.6. Monitoring rendszer kialakítása

Az

Integrált

Városfejlesztési

Stratégia

által

megfogalmazott

célok

megvalósulásának

nyomonkövetése (monitoring) három szinten valósul meg: az elérendő célokhoz kötődő, főként kvantitatív, objektív output-, eredmény- és hatásindikátorok, a forrásallokációs rendszeren keresztül a fejlesztési támogatásokhoz kötődő fejlesztési érték, a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás alapján. Az indikátorok mérése és nyomonkövetése az operatív menedzsmentfeladatokat ellátó szervezet feladata. A célrendszert elemei összességében is vizsgálni kell, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatékonyság-, kapacitás- és hatásvizsgálatát is el kell végezni. A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges. A teljesség érdekében a monitoringot szolgáló áttekintés során figyelembe vételre kerülnek célcsoportokkal történt partnerség visszajelzései, az elkészült ágazati stratégiák, a jogszabályi, szabályozási környezet változása, valamint a megvalósult illetve elmaradt fejlesztések hatásai is. A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó, a tematikus, a városrészi és az antiszegregációs célok mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az indikátorrendszer alapját a város egészére és a városrészekre megfogalmazott célkitűzések megvalósításának

mérésére

meghatározott

mutatók

alkotják.

A

monitoring

rendszer

hatékonyságának biztosítása érdekében a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek szerint és integrált szemléletben valósul meg. A monitoring keretében szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adatok (pl. vállalt kötelezettségek) definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése.

226

Felsőzsolca célrendszere Funkciókban gazdag, kimagasló életminőséget biztosítani képes, gyarapodó, vonzó kertváros Miskolc szomszédságában

Jövőkép

Életminőség javítása

Versenyképes gazdaság

A város egészét érintő célok

Pozitív városimázs

Környezetminőség, városfejlesztés

Társadalmi és humán infrastruktúra fejlesztése

Munkanélküliség csökkentése

Igazgatásfejlesztés

Kultúra, sportélet, civilszféra erősítése

KKV-k kialakulásának, versenyképességének ösztönzése

Környezetminőség

Szociális rendszerek fejlesztése

Felsőzsolcai Ipari Zóna fejlesztése

Településkörnyezet, infrastruktúrafejlesztés

Befektetés-ösztönzés, magántőke bevonása

Urbanisztika

Közösségi identitás

Innováció ösztönzése

Városrészi célok

Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek

„Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont)

• Cél: Az ipari és mezőgazdasági terület infrastruktúrájának fejlesztése, gazdasági potenciál növelése

• Cél: A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének, gazdasági aktivitásának növelése

Leromlott városrészek, szegregátumok

• Cél: Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztésével

Igazgatási központ

Sajó parti szabadidőközpont

• Cél: Igazgatási központ szolgáltatási infrastruktúra fejlesztés, hatékonyságnövelés

• Cél: Sajó parti szabadidőközpont kialakítása, vonzó környezet kialakítása párhuzamosan energiahatékonyság növelő komplex program megvalósításával

227

Városi szintű célok indikátorai Cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-

Bázis

Bázis

egység

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Átfogó cél

Lakónépesség száma

A

város

lakóné-

fő

7038

2011

KSH

évente

7038

2020

%

11,6

2012

NFSZ

évente

10

2020

millió Ft

234,4

2011

Önkormányzat

évente

240

2020

db

546

2011

KSH

évente

550

2020

%

63,19

2001

KSH Népszámlálás

10 évenként

66

2020

pességének száma (cél: stagnálás) Munkanélküliségi ráta

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munka-vállalási korú népesség %-ában (cél: csökkenés)

A

város

gazdasági

teljesítőképessége

A

városban

működő

vállalkozások

által

fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Munkanélküliség csökkentése

Működő vállalkozások

Működő

vállalkozások

száma

száma (cél: növekedés)

Foglalkoztatottak

Foglalkoztatottak

aránya

aránya a 15-59 éves népességen belül (cél: növekedés)

228

Városi szintű célok indikátorai Cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-

Bázis

Bázis

egység

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Nyilvántartott

Nyilvántartott

álláskeresők

álláskeresők száma (cél:

fő

539

2011

NFSZ

évente

460

2020

fő

300

2011

Önkorm.

évente

3500

2020

db

546

2011

KSH

évente

580

2020

millió Ft

234,4

2011

Önkormányzat

évente

240

2020

db

32

2011

FIZ

évente

50

2020

millió Ft

234,4

2011

Önkormányzat

évente

240

2020

csökkenés) Tranzitfoglalkoztatásba, közfoglalkoztatásba

Tranzitfoglalkoztatásba, közfoglalkoztatásba

bevont személyek

bevont

száma

átlagos

személyek

száma (cél: növekedés) KKV-k

Működő vállalkozások

kialakulásának,

száma

versenyképességének

A

ösztönzése

teljesítőképessége

város

gazdasági

Működő

vállalkozások

száma (cél: növekedés) A

városban

működő

vállalkozások

által

fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Felsőzsolcai

Ipari

FIZ betelepült

Zóna fejlesztése

vállalkozások száma

FIZ betelepült működő vállalkozások

száma

(cél: növekedés) A

város

gazdasági

teljesítőképessége

A

városban

működő

vállalkozások

által

fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés)

229

Városi szintű célok indikátorai Cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-

Bázis

Bázis

egység

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Befektetés-ösztönzés,

Tőkebefektetés

Felsőzsolcára

érkezett

magántőke bevonása

volumene

tőke (cél: növekedés)

Innováció ösztönzése

Inkubátorban regisztrált

Felsőzsolcán

innovációk száma

bemutatott innovációk

millió Ft

0

2011

Önkormányzat

évente

400

2020

db

0

2011

Önkormányzat

évente

3

2020

db

0

2011

Önkormányzat

évente

2

2020

db

3

2011

Önkorm.

5 évente

5

2020

db

2

2011

Önkormányzat

évente

3

2020

m2

0

2011

Önkormányzat

évente

50,000

2020

%

15,2

2001

KSH Népszámlálás

10 évente

12

2020

száma (cél: növekedés) Igazgatásfejlesztés

Fejlesztett

igazgatási

funkciók száma

Fejlesztett

igazgatási

funkciók

száma

Felsőzsolcán

cél:

növekedés) Környezetminőség

Megújuló

Alternatív

energiaforrások

ellátott közintézmények

alkalmazása

száma (cél: növekedés)

Zöldfelületi

fejlesztés

energiával

Fejlesztett

zöldfelület

Felsőzsolcán

mérete (cél növekedés)

Alternatív

Energiafűz

termelésbe

energiatermelési módok

bevont

földterület

elterjesztése

nagysága

Alacsony

Alacsony

komfortfokozatú

komfortfokozatú

lakások

lakások

aránya

(cél:

csökkenés)

230

Városi szintű célok indikátorai Cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-

Bázis

Bázis

egység

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Településkörnyezet,

Új városi funkciók, új

Új típusú köz- és

infrastruktúrafejlesztés

típusú szolgáltatások

profitorientált

elérhetősége a városban

szolgáltatások

db

0

2011

Önkorm.

5 évente

1

2020

fm

0

2011

Önkorm.

évente

4000

2020

fm

2000

2011

Önkorm.

évente

5000

2020

db

0

2011

Önkorm.

5 évente

1

2020

db

0

2011

Önkorm.

5 évente

3

2020

betelepedése (cél: növekedés) Csapadékvíz hálózat

Csapadékvíz hálózat

kiépítése

fejlesztése a település egészében (Cél: Növekedés)

Kerékpárút hálózat

Kerékpárút hálózat

fejlesztése

fejlesztése Felsőzsolcán (Cél: Növekedés)

Urbanisztika

Új városi funkciók, új

Új típusú köz- és

típusú szolgáltatások

profitorientált

elérhetősége a városban

szolgáltatások betelepedése (cél: növekedés)

Megerősített

funkciók

száma a városban

Megerősített

köz-

és

profitorientált szolgáltatások

száma

(cél: növekedés)

231

Városi szintű célok indikátorai Cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-

Bázis

Bázis

egység

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Fejlesztéssel

érintett

épületek száma

Fejlesztéssel érintett –

db

0

2011

Önkorm.

évente

3

2020

db

3

2011

Önkorm.

5 évente

5

2020

db

0

2011

Önkormányzat

évente

100

2020

fm

2000

2011

Önkorm.

évente

5000

2020

m

0

2011

Önkorm.

évente

2000

2020

db

0

2011

Önkorm.

évente

2

2020

felújított, új építésű – középületek száma (cél: növekedés)

Megújuló

Alternatív

energiával

energiaforrások

ellátott közintézmények

alkalmazása

száma (cél: növekedés)

Fejlesztéssel

Energiahatékonysági

érintett lakások

fejlesztéssel érintett

száma

lakások száma (cél: növekedés)

Kultúra,

sportélet,

civilszféra erősítése

Kerékpárút hálózat

Új kerékpárút építése

fejlesztése

Felsőzsolcán (Cél: növekedés)

Kerékpárút-hálózat

Felújított kerékpárutak

minősége

hossza (cél: növekedés)

Sportcélú fejlesztések

Mindenki elérhető

számára sportcélú

szolgáltatások

száma

(cél: növekedés)

232

Városi szintű célok indikátorai Cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-

Bázis

Bázis

egység

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Helyi társadalmi

Helyi társadalmi,

akciókban résztvevők

közösségi akciókba

száma

bevont lakosok száma

fő

0

2011

Önkorm.

évente

500

2020

MFt

117,7

2011

Önkorm.

évente

112

2020

fő

0

2011

Önkorm.

évente

500

2020

(cél: növekedés) Szociális

rendszerek

fejlesztése Közösségi identitás

Szociális célú kiadások

Segély típusú szociális

átsrukturálódása

kiadások mértéke (Cél:

prevencióra

Csökkenés)

Helyi társadalmi

Helyi társadalmi,

akciókban résztvevők

közösségi akciókba

száma

bevont lakosok száma (cél: növekedés)

233

Városrész szintű célok indikátorai Városrész cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-

Bázis

Bázis

egység

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

A városközpont

Új városi funkciók, új

Új típusú köz- és

belvárosi funkcióinak

típusú szolgáltatások

profitorientált

elérhetősége a városban

szolgáltatások

megerősítése és vonzerejének,

0

2011

Önkorm.

5 évente

1

2020

db

0

2011

Önkorm.

5 évente

3

2020

db

0

2011

Önkorm.

évente

3

2020

db

0

2011

Önkormányzat

évente

2

2020

betelepedése (cél:

gazdasági aktivitásának növelése

db

növekedés) Megerősített funkciók

Megerősített köz- és

száma a városban

profitorientált szolgáltatások száma (cél: növekedés)

Fejlesztéssel érintett

Fejlesztéssel érintett –

épületek száma

felújított, új építésű – középületek száma (cél: növekedés)

Igazgatási központ szolgáltatási infrastruktúra fejlesztés,

Fejlesztett

igazgatási

funkciók száma

Fejlesztett funkciók Felsőzsolcán

igazgatási száma cél:

növekedés)

hatékonyságnövelés

234

Városrész szintű célok indikátorai Városrész cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-

Bázis

Bázis

egység

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Sajó parti

Alternatív

Energiafűz

termelésbe

szabadidőközpont

energiatermelési módok

bevont

földterület

kialakítása, vonzó

elterjesztése

nagysága

környezet kialakítása párhuzamosan

Rendezett

szabadidő-

terület kialakítása

Szabadidőparki területbe

bevont

energiahatékonyság

rendezett

zöldfelület

növelő komplex

nagysága

(Cél:

program

m2

0

2011

Önkormányzat

évente

20000

2020

m2

0

2011

Önkormányzat

évente

30000

2020

db

-

2012

Önkormányzat

évente

3

2015

fő

-

2012

Önkormányzat

évente

100

2020

növekedés)

megvalósításával Leromlott városrészek, szegregátumok

A

fejlesztés

megerősített

nyomán funkciók

A

fejlesztés

megerősített

nyomán funkciók

fejlesztése,

száma a projekt által

száma a projekt által

közlekedési

érintett akcióterületen

érintett

kapcsolatok

(Cél: növekvő)

fejlesztésével,

Támogatással érintett

funkcióbővítő

lakosok száma az

lakosok

infrastruktúra

érintett településrészen

érintett

fejlesztésével

akcióterületen

Támogatással

érintett

száma

az

településrészen(Cél: növekvő)

235

Városrész szintű célok indikátorai Városrész cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-

Bázis

Bázis

egység

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Fejlesztéssel érintett

Fejlesztéssel

épületek, építmények

épületek,

száma az akcióterületen

érintett

db

-

2012

Önkormányzat

évente

2

2015

m2

-

2012

Önkormányzat

évente

259

2015

db

-

2012

Önkormányzat

évente

2

2015

fő

-

2012

Önkormányzat

évente

10

2015

fő

-

2012

Önkormányzat

évente

200

2015

építmények

száma az akcióterületen (Cél: növekvő)

A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága

A fejlesztéssel létrejövő új

épület,

épületrész

nagysága

(Cél:

növekvő) Akadálymentesített épületek száma

Akadálymentesített épületek

száma

(Cél:

növekvő) Helyi foglalkoztatási

Helyi

kezdeményezésekbe

kezdeményezésekbe

bevont hátrányos

bevont

helyzetű emberek

helyzetű

száma Helyi társadalmi akciókban részt vevők száma

foglalkoztatási hátrányos emberek

száma (Cél: növekvő) Helyi

társadalmi

akciókban részt vevők száma (Cél: növekvő)

236

Városrész szintű célok indikátorai Városrész cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-

Bázis

Bázis

egység

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Létrehozott közösségi szintterületek nagysága

Létrehozott

közösségi

m2

-

2012

Önkormányzat

évente

259

2015

m2

-

2012

Önkormányzat

évente

1000

2015

fő

-

2012

Önkormányzat

évente

10

2015

ha

-

2012

Önkormányzat

évente

2

2015

fő

-

2012

Önkormányzat

évente

6

2015

%

60

2012

Önkormányzat

évente

70

2015

szintterületek nagysága (Cél: növekvő)

Megnövekedett zöldfelületek nagysága

Megnövekedett zöldfelületek nagysága (Cél: növekvő)

Teremtett új munkahelyek száma (átl. stat. létszám változás) Városrehabilitációs

Teremtett munkahelyek (átl.

stat.

új száma létszám

változás) (Cél: növekvő) Városrehabilitációs

beavatkozással érintett

beavatkozással érintett

terület nagysága

terület nagysága (Cél: növekvő)

Teremtett munkahelyek száma(nők)

Teremtett munkahelyek száma(nők)

(Cél:

növekvő) Lakossági elégedettség

Lakossági elégedettség (Cél: növekvő)

237

Városrész szintű célok indikátorai Városrész cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-

Bázis

Bázis

egység

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Megépített kerékpáros utak hossza

Megépített utak

kerékpáros

hossza

km

-

2012

Önkormányzat

évente

1000

2015

db

32

2011

FIZ

évente

50

2020

millió Ft

234,4

2011

Önkormányzat

évente

240

2020

ha

42,5

2011

Önkormányzat

évente

45

2020

(Cél:

növekvő) Az ipari és

FIZ betelepült

mezőgazdasági terület

vállalkozások száma

FIZ vállalkozások

infrastruktúrájának fejlesztése, gazdasági potenciál növelése

betelepült száma

(cél: növekedés) A

város

gazdasági

teljesítőképessége

A

városban

működő

vállalkozások

által

fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Művelésbe

bevont

új

mezőgazdasági zártkerti Felsőzsolcán

Művelésbe

bevont

új

mezőgazdasági területek

területek mérete (cél: növekedés)

238

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtását és eredményeit a város képviselőtestülete évenként áttekinti és értékeli. A beszámoló az alábbi témaköröket tartalmazza: a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtásának állapota, a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információi (projekt költségvetése, források összetétele), városrészenként és tematikus célonkénti áttekintés a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről, a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladás (az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltüntetésével).

Adatgyűjtés, feldolgozás

Visszajelzések gyűjtése, visszacsatolás

Monitoring Adatszolgáltatás konkrét pályázatról a releváns KSZ részére

Azonosított kockázatok időszakonkénti értékelése

Beszámoló a képviselőtestület részére Társadalmi és gazdasági szereplők tájékoztatása (partnerség)

2. ábra Monitoring mechanizmus

Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására szolgál. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az önkormányzat által elkészített módosítási tervezet megvitatása a városfejlesztési partnerségi fórum keretében, majd ezt követően az érintett bizottságok, illetve a képviselőtestület által történő megtárgyalása és elfogadása.

239

Új önkormányzati gazdasági program készítése esetén az IVS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhang hozni. Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra – ha lényeges változás nem történik a külső környezetben – általában 3-5 évente van szükség. Ezen alkalmakkor célszerű az IVS „hatás” jellegű indikátorai értékének figyelembe vétele, az elért eredmények ezek alapján történő értékelése. Az IVS áttekintése az EU 2014-2020 prioritásainak részletes ismeretében, illetve az új operatív programok ismeretében soron kívül is meg kell tenni.

240

10. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Városfejlesztési Kézikönyv, Második javított kiadás 2009 2. KSH adatbázis, szegregációs térkép 3. Központi Statisztikai Hivatal évkönyvek, adatok, 2012 – Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2011, Területi statisztikai évkönyv 2011, Népszámlálás 2001, T STAR adatbázis 4. Önkormányzati adatok, nyilvántartások 5. Felsőzsolca Város Gazdasági Program 2008. 6. Helyi építési szabályzat és szabályozási terv 7. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 8. Országos Területfejlesztési Koncepció 9. 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. 10. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Terve 11. Észak-magyarországi Regionális Operatív Program 12. Új Széchenyi Terv

241