4. Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül

1

Projekt összefoglaló – a megvalósítás tapasztalatai TÁMOP – 5.6.1.A-11/4. Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül

Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 „Vissza a jövőbe” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézete által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +36 52 410 640 e-mail: [email protected]

Tartalomjegyzék

2

Módszertani bevezető

3. oldal

Fiatalkorú bűnelkövetők társadalmi, szociális helyzete

6. oldal

Képzési célok

8. oldal

Résztvevők kiválasztása

10. oldal

Személyiség jellemzők

11. oldal

A kiválasztás metodikája, vizsgálati módszerek, mérési eszközök

12. oldal

A képzés módszertani megvalósítása

12. oldal

Egyéni fejlesztési terv felépítése

14. oldal

A foglalkozások, tréningek menete, tematikája

18. oldal

A program hosszú távú alkalmazásának lehetősége

25. oldal

Az együttműködés tapasztalatai

26. oldal


Módszertani bevezető Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatosan növekedett a szabadságvesztéssel járó büntetésüket töltők száma. Emellett az átlagos fogva tartási időtartam is emelkedett, a bűnelkövetők 24 százaléka visszaeső, 33 százalékuk pedig többszörös visszaeső. A fogvatartottak 40 százaléka 3

Magyarország észak-keleti régiójából származott. A 8 osztályos végzettséggel nem rendelkezők aránya a jogerősen elítélt felnőttek körében 13,8 százalék, a jogerősen elítélt fiatalkorúak körében pedig 50,6 százalék. A jelen kiadvány keretében összefoglalt projekt az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézete által 2012-ben a TAMOP – 5.6.1.A11/4. „Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül” „Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára” programon belül, „Vissza a jövőbe” címmel került megvalósításra. Az itt összefoglalt tapasztalatok ezen a projekten alapulnak, de igyekeztünk mások számára is hasznos, más projektek keretében is megvalósítható módszereket, felhasználható gyakorlati tapasztalatokat megosztani. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézet felmérése alapján az intézetben előzetes letartóztatásban lévő illetve javítóintézeti nevelt fiatalokra az alábbiak jellemzők: 

A tanulók tényleges tudása messze elmarad a dokumentált iskolai végzettségüktől, nem rendelkeznek a tanuláshoz szükséges készségekkel, negatív véleményük van az iskoláról.



Jellemző az érdeklődési kör beszűkülése, a kreativitás hiánya.



A tanulás értékét és az értelmét nem ismerik, ezért nem jártak rendszeresen iskolába, óriási a lemaradásuk az alapkészségek területén.

A projekt keretében kidolgozott képzési anyag ezekre a problémákra kívánt reagálni, olyan komplex szemlélettel és anyagfeldolgozással, mely elősegíti a résztvevő fiatalok tárgyi tudásának TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 „Vissza a jövőbe” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézete által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +36 52 410 640 e-mail: [email protected]

gyarapodását, készségeik, a tanuláshoz és a munkavállaláshoz elengedhetetlen kulcskompetenciáinak fejlődését, valamint a tanuláshoz és munkához való negatív viszonyuk megváltozását. A javítóintézet a gyermekvédelmi intézményrendszer része, annak határterületén helyezkedik el. Működését, összetett feladatrendszerét meghatározza, hogy feladatellátása során a büntetőeljárás és büntető intézkedések szabályainak betartatása mellett cél a reszocializációs nevelés, s ezt a célt 4 szolgálják a nevelésben alkalmazott pedagógiai és pszichológiai eszközök és módszerek. A javítóintézetben nevelkedő fiatalkorúak társadalmi beilleszkedésének, visszailleszkedésének elősegítésében alapvető kérdés, hogy milyen feladatokat képes vállalni, illetve kell vállalnia az intézménynek, és mi az, amit a folytonosság alapelve szerint másnak kell, vagy kellene elvégeznie. A fiatalkorúak sikeres beilleszkedése csak akkor tűnik reálisnak, ha kezelik, enyhítik, kompenzálják azokat a diszfunkciókat, amelyek a bűnelkövetéshez vezettek, azaz legalább minimális esélyt teremtünk a társadalmi beilleszkedéshez. Az intézetben folyó nevelés célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési zavarainak enyhítése, pszichés állapotának rendezése, iskolázottságának, szakmai képzettségének fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítése. Célunk továbbá, hogy a fiatalkorúak reszocializációs esélyeit növeljük azzal, hogy járuljunk hozzá a fiatalkorú személyiségének korrekciójához, pszichés állapotának javításához, alkalmazkodási zavarainak enyhítéséhez: -

sokirányú célorientált programokkal, pozitív minták és tapasztalatok nyújtásával segítsük az alapvető erkölcsi normák elfogadását,

-

az életvezetéshez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretekkel, a kívánatos szokások kialakításával segítsük elő egy pozitív irányú életvezetés iránti igény kialakulását,

-

a személyiségfejlődés elakadásainak, zavarainak kezelésével segítsük elő a nevelés ideje alatt a közösségbe való beilleszkedést, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges alapvető készségek kialakítását, fejlesztését,


-

az oktatás-, képzés-, foglalkoztatás területén törekedni kell a fiatalkorú megelőző életútja során bekövetkezett hiányok és lemaradások pótlására, s olyan új ismeretek, képességek, készségek, szokások kialakítására, amely növelheti esélyeit a társadalmi beilleszkedésre.

A javítóintézeti nevelés feladata a 30/1997 (X.11.) NM rendelet alapján: „Teljes ellátást biztosít a fiatalkorú számára, ellátja gondozását, nevelését, felügyeletét továbbá oktatását, képzését, 5

munkafoglalkoztatását, valamint az ügyeivel kapcsolatos adminisztratív feladatokat. A fiatalkorúak társadalomba való sikeres beilleszkedése érdekében az intézet előkészíti az elbocsátását és figyelemmel kíséri további életútját.” Az intézetben olyan kompenzáló és korrigáló nevelést kell a fiatalkorúak számára biztosítani, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életútja szociokulturális hiányainak pótlására és a bűnelkövetésének hátterében rejlő hibás viszonyulási rendszer kijavítására. A 30/1997 (X.11.) NM rendeletben megfogalmazott feladatok jelentős részben azonosak, kisebb részben eltérnek az előzetes letartóztatás, illetve a javítóintézeti nevelés esetében. A nevelés célját, módszereit tekintve ugyanakkor ez az eltérés alapvetően csak a nevelés–fejlesztés tervezhetősége, tervezése, időtartama és a folyamatszervezés tekintetében mutatkozik meg. A javítóintézeti nevelés módszerei: a./ Cél adekvát, speciális módszerek valamennyi területen, a nevelés, oktatás, képzés, foglalkoztatás területén egyaránt. b./ Korrigáló, pótló, fejlesztő célzatúak. c./ Egyéni szükségletekhez igazodók. d./ Sokirányúak, amelyen belül különös hangsúlyt kapnak a szocioterápiás, pszichoterápiás programok és módszerek; a pedagógiai és nevelési célú programok és módszerek; a csoportok és az egyén pozitív befolyásolásának módszerei; a fejlesztés-értékelés speciális módszerei.


Fiatalkorú bűnelkövetők társadalmi, szociális helyzete Az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetők döntő többsége olyan hátrányos helyzetű, marginális családi környezetből származik, ahol a szegénység, a munkanélküliség és a napi szociális problémák meghatározó élményt jelentenek. Szüleik többsége segéd-, kisegítő vagy betanított munkás, foglalkozás-, vagy munkanélküli. A fiatalok a bűncselekmények közelébe kerülést megelőzően már 6 kora gyermekkorukban is szegregált lakókörnyezetben élnek. Az Európai Tanács felmérése szerint a gyermek- és fiatalkorúak bűnözése az alábbi gazdasági társadalmi folyamatokkal áll összefüggésben: 1 

A gyermekszegénység és a jövedelemkülönbségek növekedése,



A válások számának emelkedése,



A különböző pszichoaktív anyagok (alkohol, kábítószer) egyre fiatalabb korban, és egyre többek általi kipróbálása,



A fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek szűkülése, emelkedő munkanélküliség a fiatal felnőttek körében, különösen a szakképzetlen, illetve alacsony szakképzettségű fiatal férfiak között,



A

társadalom-gazdasági

problémák,

az

ezekkel

összefüggő

bűnözés

és

erőszak

koncentrálódása bizonyos területeken, gyakran a szegények lakta belső városnegyedekben vagy a városszéli lakótelepeken, 

A pszicho-szociális zavarok növekvő kockázata a fiatalok, különösen a fiatal férfiak körében.

A szegénységben élő gyerekek 25-30 százalékának nincs esélye olyan képzésre, amely felnőttkorára egyenlő esélyeket adhatna számukra. A szegény gyerekkor tehát nemcsak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a szegény gyermek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek felnőttként alkalmassá teszik a társadalomba történő sikeres bekapcsolódásukat. A fiatalkorú bűnelkövetők jelentős rétege nem dolgozik, nem is tanul, és ez a helyzet nem javul. 1982-ben még csak 11,7 százalékuk volt foglalkozás nélküli, 1997-ben már 45 százalékuk, 2001-ben 1

Milovszky Tamásné: A gyermek- és fiatalkorúak bűnözése a statisztikai adatok tükrében; 2010.


némi javulás volt tapasztalható, de még ekkor is 34,7 százalékuk a bűncselekmény elkövetésekor nem tanult vagy nem dolgozott. A (korábbi nevén) NEFMI Debreceni Javítóintézet néhány évvel ezelőtti felmérése alapján az intézetben előzetes letartóztatásban lévő illetve javítóintézeti nevelt fiatalokra az alábbiak jellemzők: 7 

Az intézetbe érkező fiatalok 60%-a nem rendelkezik 8. osztályos végzettséggel.



Az oktatásba bekapcsolódó tanulók átlagéletkora 16 év, átlagvégzettsége 5-6. osztály.



A tanulók kb. 60%-a eltérő tantervű iskolába járt, vagy magántanuló volt, az oktatás perifériáján sodródtak.



A tanulóknál a tanuláshoz, munkához való viszony beérkezéskor: pozitív 11%, semleges (közömbös) 14%, negatív 75%

Rendkívül fontos tehát az, hogy a fiatalok az itt töltött idő alatt olyan programokban vegyenek részt, ahol tárgyi tudásukat, ismereteiket bővíthetik, fejlődnek készségeik, a tanuláshoz és a munkavállaláshoz elengedhetetlen kulcskompetenciáik, valamint megváltozik az a negatív attitűd, ami a tanuláshoz és munkához való viszonyukat jellemzi. 2 A 2008-ban megfogalmazott Társadalmi Bűnmegelőzési Akciótervben is kiemelésre került, hogy az oktatásnak, illetve a különböző képzési programoknak rendkívül fontos szerepe van a bűnismétlés megelőzésében, azzal, hogy esélyt teremtenek a büntetés-végrehajtási intézetekben lévők számára a kikerülésüket követő nagyobb elhelyezkedési eséllyel a sikeres társadalmi integrációra „A büntetés-végrehajtási intézetekben lévők társadalmi integrációjának elősegítése érdekében a szabadságvesztés tartama alatt meg kell szervezni az oktatás, a szakképző, az OKJ-s képesítést adó, köztük informatikai szakirányú képzési programokat és a kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatásokat. A büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott, továbbá a pártfogó felügyelet alatt álló rászoruló elítéltek és vádemelés elhalasztása hatálya alatt állók számára szolgáltatásként meg kell szervezni az

2

Szakmai koncepció. Készítette Tóth Ibolya. Kézirat.


álláskereső tréninget, az önismereti csoportot, a konfliktus-kezelő tréninget. A célok elérését pályázati forrásokkal is támogatni kell.” 3 A módszertani kézikönyv azoknak a szakembereknek nyújt segítséget, akik javítóintézeti neveltek képzésével, oktatásával foglalkoznak. A tanórai, és a tanórán kívüli tapasztalatok bemutatása mellett kitérünk azokra a körülményekre, szempontokra, melyeket a képzés kapcsán érdemes figyelembe venni. 8

Képzési célok A képzés-oktatás, megkezdése előtt mindenféleképpen fontos a képzési célok pontos meghatározása. A képzési célok sokfélék és szerteágazóak lehetnek, és természetesen a külső tényezők is szerepet játszhatnak benne. Külső tényezőként jelentkezhetnek a képzést finanszírozó szervezet (ESZA, önkormányzat, munkaügyi hivatal, stb.) által meghatározott indikátorok, melyek nemegyszer kényszerítő erővel is bírhatnak a projekt megvalósítása, és az oktatás eredményessége szempontjából. Ilyen lehet például a képzést záró vizsgákon elérendő teljesítmény, vagy az egyes modulokat lezáró részvizsgák százalékos eredménye, esetleg a képzést sikeresen befejezők száma. Amennyiben ilyen típusú indikátorokat kell teljesíteni, a résztvevők –és tanáraik egyaránt- rákényszerülnek a mérhető eredmények szerinti tanulási folyamat kialakítására. Ugyanakkor a reintegrációra irányuló képzések legfontosabb célja az egyéni motiváció fejlesztése, mely egyénenként különböző, más-más célok elérésére irányul, és többek közt ezért is nehezen mérhető átfogó és számszerű eszközökkel. A képzési célok meghatározása azért is fontos, mert a képzés ideje alatt mindvégig ezek a célok fogják meghatározni a képzés menetét. Ez egyben felveti azt a kérdést, hogy a képzés ideje alatt mennyiben módosíthatóak ezek a célok, a csoport összetételétől, vagy egyéb körülményektől függően. Előfordulhat az is, hogy valaki a vizsgáktól való félelmében, illetve a megfelelés kényszere miatt nem képes megfelelően koncentrálni, illetve a képzés feladását választja.

3

Akcióterv; In: A gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése, megelőzése; Társadalmi bűnmegelőzés Magyarországon


Lehetőség szerint törekedjünk a képzési célok egyszerű, és tömör összefoglalására, és ezeknek alárendelve határozzunk meg egyéb részcélokat. A képzési céloktól ezután ne térjünk el, hanem a részcélok módosításával, újragondolásával kezdjük a problémák megoldását. Részcélok lehetnek az egyes órákon elérendő eredmények például, esetleg eszközként felmerülhet a vizsgákra való külön felkészítés, vagy azok megismétlése. 9 Az OTE által megvalósított képzés általános célja a kulcskompetenciák fejlesztése volt, valamint az, hogy a résztvevők minél motiváltabbak legyenek változtatni életükön, képessé váljanak az önálló továbbtanulásra. A kulcskompetenciák meghatározásánál az Európai Unió irányelveit vettük alapul, eszerint az anyanyelvi kommunikáció, a matematikai kompetencia, a digitális kompetencia, a tanulás tanulása, a személyközi és állampolgári kompetenciák, valamint a kulturális kompetencia fejlesztését tűztük ki célul. Részcéljaink voltak: 

szociális készségek erősítése;



állampolgári készségek erősítése;



önálló életvezetési készségek erősítése;



írás, olvasás, számtani műveletek végzése;



megértés, beszéd, az információk kezelésének képessége; együttműködés, kommunikáció;



kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelés, felelősség, önértékelés, együttműködés, az információk kezelésének képessége;



felzárkóztatás (szakképzésbe való bekapcsolódás segítése).

Mint látható, ezek a kitűzött célok mérése nehezen valósítható meg objektív mérési eszközökkel. Ezt a célt szintfelmérő feladatlap megíratásával, illetve záróvizsgával érhetjük el, s juthatunk mérhető eredményhez. TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 „Vissza a jövőbe” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézete által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +36 52 410 640 e-mail: [email protected]

A kompetenciákban bekövetkezett változás vizsgálatához viszont az egyéni fejlesztési tervhez kapcsolódó, személyes viszonyon alapuló, szöveges értékelés a megfelelő, melyet a résztvevő fiatalt oktató többi tanárral közösen érdemes összeállítani.

Résztvevők kiválasztása 10 A képzési célok kiválasztása és sikeres megvalósítása is függhet attól, hogy milyen összetételű a csoport, akiket képezni szeretnénk. A kiválasztásnál segítségünkre voltak a javítóintézet nevelői, oktatási vezetői. A javítóintézeti neveltek kiválasztását az intézet munkatársai végezték. Itt olyan szempontokat is figyelembe kellett venniük, melyek korlátozták, hogy a tudásszintjük alapján leginkább összetartozó fiatalok kerüljenek egy csoportba. Nem kerülhetnek egy csoportba például bűntársak. Ez tehát nem teszi lehetővé, hogy tudásszintjüket tekintve homogén csoport jöjjön létre. Más szempontok figyelembe vételével viszont beszélhetünk homogenitásról Azonos korcsoportba tartoztak a fiatalok, valamennyien fiatalkorúak, zömében még nem töltötték be a 18. életévüket. Ebből fakadóan azonos életkori sajátságokkal rendelkeztek, bár kiforratlan még a személyiségük, többé-kevésbé azonosak a vágyaik, mindig lehet velük például autókról vagy éppen lányokról beszélgetni. Az intézet sajátos belső rendje is szerepet játszik az értékek kialakításában. Fontossá válik itt a például testi erő, az izmos test, sokkal inkább, mint az iskolában elérhető tudás. A javítóintézeti neveltek közt ezen értékek által meghatározott rangsor illetve kapcsolatrendszer alakult ki. Bekerüléskor a fiatal integrálódik a rendszerbe, csoportjába és intézmény írott valamint a csoporton belüli íratlan szabályok egyaránt meghatározzák hierarchiában elfoglalt helyét. Ez azonban nem stabil, mindig figyelniük kell arra, hogy társaikkal hogyan kommunikálnak, mennyire érzik magukat fenyegetve. Amikor az intézeten belül másik csoportba kerülnek, újra ’küzdelem’ indul, hogy a fiatal elfogadtassa magát társaival.


Személyiség jellemzők A javítóintézeti neveltek képzésekor rendkívül fontos, hogy megismerjük személyiségük mozgatórugóit, mert enélkül a velük folytatott kommunikáció nem, illetve nehezen lesz megvalósítható. 11 Többségükben szociálisan hátrányos helyzetű családokból származnak, ugyanakkor nagyon fontosak számukra a családi kapcsolatok. Ez nem minden esetben jelenti a szülőkhöz való ragaszkodást, van, aki nem is tartja a kapcsolatot a szüleivel, testvéreikhez viszont kivétel nélkül nagyon kötődnek. Sok köztük a roma származású fiatal. Általában jellemző rájuk a normakövetés teljes hiánya. Ez nem csak az óravezetés miatt fontos, hanem azért is mert a felnőttekkel szemben nem elfogadóak, nem tisztelik a tekintélyt, mely szerephez, akár a tanárszerephez kötődik. Emiatt is sokan közülük nehezen szokják meg az intézeti életet, a szabályokat és kötelezettségeket. Négyszemközti helyzetben, kezdetben visszafogott magatartás jellemzi, őket, mely fokozatosan feloldódik. Jellemző rájuk a pillanatnyi, valódi érzelmeik megjelentetésének, illetve elrejtésének dilemmája. Mivel nagyon igyekeznek megfelelni az intézményi elvárásoknak (ez a fiatalok számára előnyt jelenthet, mely kedvezmények formájában jelentkezik számukra) együttműködést mutatnak, még akkor is, ha a kérdés egyáltalán nem érdekli őket. Érzelem és indulat-szabályozási nehézségek jellemezhetik őket. A feldolgozatlan feszültségek megjelenhetnek

hirtelen

irracionális,

illetve

agresszív

helyzetmegoldásokban,

valamint

pszichoszomatikus tünetekben egyaránt. Önismeretük sok szempontból kíván fejlesztést. Általában hajlamosak önmaguk alulértékelésére, nagyon ritkán kaptak, kapnak pozitív visszajelzést teljesítményüket illetően, de dicsérésük mindig jelentős motivációs tényező.


Viselkedésüket meghatározza a csoportban elfoglalt helyzetük, erősebb egyéniségű, dominánsabb társaik által könnyen befolyásolhatóak, a náluk gyengébbekkel szemben viszont autoriter magatartást tanúsítanak. Iskolai tudásszintjük gyenge, nem mindenki fejezte be az általános iskolát. Szókincsük szegényes, általában tőmondatokban fejezik ki magukat. Nem mindig értik meg a kérdéseket. 12

Szóképekben, rosszabb esetben szótagolva olvasnak, nem mindig folyamatosan, gyakran tévesztenek, az olvasott szöveget szóban csak nagy vonalakban tudják visszaadni.

A kiválasztás metodikája, vizsgálati módszerek, mérési eszközök Projektünk célja volt egy olyan komplex pedagógiai program kipróbálása, amellyel igazoljuk, hogy speciális tartalommal, módszerekkel és eszközökkel lehetőség van a hátrányok jelentős csökkentésére, a hiányok pótlására, a felzárkóztatásra. Emellett kiemelten arra is lehetőség nyílt, hogy a projektünkben tervezett komplex tevékenységek során olyan belső, motivációs rendszer épüljön be személyiségükbe, amely távozásuk után, akár később felnőttkorban is, oktatásban, képzésben való további részvételre, s legalább az önellátáshoz szükséges alap- és szakmaismeretek megszerzésére inspirálja őket.

A képzés módszertani megvalósítása A képzési program 3 elemet ötvöz, a tantárgyi órák mellett szakköri foglalkozásokat és tréningeket is tartalmaz. A csoporthoz alkalmazkodó alternatív pedagógiai módszerek kerültek felhasználásra, valamint minden résztvevő előzetes tudás- és állapotfelmérése eredményének figyelembevételével személyre szabott feladatokból állt össze a képzési anyag. A képzés 4 órás vizsgával zárult, a képzés sikeres elvégzéséről igazolást kaptak a résztvevők. A projektben olyan tevékenységi formák kerültek bevezetésre, kipróbálásra, amelyeket a csoportok szervesen beépíthetnek a napi gyakorlatba. Célcsoportunk átlagéletkora 16-17 év volt, 20%-ban értelmi fogyatékos, 90 %-ban roma származású fiatalkorúak, akik az általános iskolát nem végezték el, 3-4 évvel túlkorosak. Jelentős számban több


éve nem jártak iskolába vagy elkezdték középfokú tanulmányaikat, de képzésüket nehezítette a tantárgyi ismereteikben jelentkező nagyfokú lemaradás. Projektünk tartalmában, módszereit, eszközeit tekintve e célcsoport szükségleteihez igazodott, új eljárást dolgoztunk ki a felmérésre, egyéni tervezésre, az ismeretközvetítésre, ezek elsajátíttatására, az értékelésre, s mindezt átszövik az újszerű terápiás és fejlesztő eszközök és módszerek. Nagyszámú és sokszínű választható, kiegészítő tevékenységeket szerveztünk, amelyek szervesen illeszkednek az 13

oktatási célhoz, s amelyek alkalmasak arra is, hogy az eddig kudarcélmények sorozatát átélt fiatalkorúak felfedezhessék mi mindenre képesek, s különböző alkotó tevékenységekben fejleszthessék és megmutathassák képességeiket. A képzésbe válogatás szempontjai, folyamata: 1. nyitottság új ismeretek megszerzésére, tanulásra 2. motiváltság: a tanulmányait folytatni akarja, szabadulása után dolgozni akar 3. a modul időtartalma alatt feltehetőleg az intézetben lesz (1 modul, 5 hónap) 4. csoportba könnyen illeszthető, csoportban tud dolgozni 5. sajátos élethelyzete miatt kompetenciái fejlesztése szükséges 6. önkéntes részvétel, de a projektszerződés aláírása után kötelező A kiválasztás folyamatának első lépéseként a növendékügyi iroda által szolgáltatott adatok alapján feltételezhetően a modul időtartama alatt előzetes fogvatartottként, vagy/és javítóintézeti neveltként, a javítóintézetben tartózkodó fiatalok kerültek bevonásra. A pszichológusokat, csoportnevelőket, tanárokat, szakoktatókat bevonva az Intézeti Tanács tett javaslatot a bevonható fiatalok körére. A kiválasztásnál figyelembe vettük a fiatalok tanulási képességét, szocializációs szintjét, önismeretük mértékét, felelősségtudatukat, motiváltságukat, megbízhatóságukat. A jelöltekkel egyéni beszélgetést folytatott a pszichológus, valamint a mentorok a programról. Előzetes tájékoztatatást kaptak a programról, annak rövid és hosszú távú céljairól. Az előzetes fogvatartottak esetén figyelembe kellett venni a bűntársi elkülönítésre vonatkozó szabályokat is. A 18 év alatti fiatalok esetén a szülő vagy törvényes képviselő írásos hozzájáruló nyilatkozata volt szükséges a programban való részvételhez. A fiatalok minden esetben érdeklődéssel várták a programot. Már a beválogatást is „lehetőségként” élték meg. Minden modul indulása előtt részletes tájékoztatást kaptak a programról, a további


modulok indulásakor már volt információjuk a társaktól is. A második modul kezdetétől a fiatalok már előre jelezték, hogy szeretnének részt venni a programban. A motiváltság megvolt a projektbe beválogatott fiataloknál, annak fenntartása volt a nehezebb feladat, például javítóintézeti nevelt fiatalok esetében a szabadságok előtt napi szinten az jelentett nehézséget, ha a foglalkozás egybe esett az udvari vagy tornatermi sportfoglalkozásokkal. Mivel az előzetes fogvatartás időtartama nehezen prognosztizálható, rizikófaktorként kellett 14

számítani arra, hogy emiatt többen is kieshetnek a programból. Az első modulból két főt is szabadlábra helyeztek azon idő alatt, míg a képzés zajlott, ami óvatosságra intett bennünket, ezért a következő két modult az előzetesen tervezettnél nagyobb létszámmal kezdtük, bár utólag kiderült, felesleges volt az aggodalmunk, a projekt által elvárt indikátorokat 100%-ban teljesítettük, a tervezett 64 fő elvégezte a képzést. Nem volt olyan jellegű konfliktus a program során, amely nehezítette volna az órák menetét. Viszont a fiatalok képességei, ismeretei különösen a második és harmadik modulban annyira eltérőek voltak, hogy differenciáltan, kis csoportokban sokkal hatékonyabban lehetett velük foglalkozni. Ezzel a lehetőséggel, több alkalommal is éltek az oktatók és trénerek, elsősorban a kommunikációs tréningeken, állampolgári ismeretek foglalkozásokon.

Egyéni fejlesztési terv felépítése 1. Helyzetfeltárás a) Élettörténet és családi háttér b) Személyiségjellemzők c) Iskolai tudásszint, ismeretek, készségek, képességek 2. Hosszú távú cél 3. Rövid távú cél 4. Kockázatok 5. Erőforrások számbavétele 6. Fejlesztendő területek 7. Szolgáltatások 8. Kockázatok TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 „Vissza a jövőbe” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézete által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +36 52 410 640 e-mail: [email protected]

9. Várható eredmények 10. Értékelés a képzés felénél 11. Értékelés a képzés végén 12. Utánkövetés Helyzetfeltárás: a pszichológus explorációs beszélgetést folytatott az érintett fiatalokkal, a 15 személyiség vizsgálathoz Szondi-tesztet alkalmazott, szükség esetén tünetbecslő skálát (pl. depresszió-kérdőív) használt. A résztvevők iskolai tudásszintjét a javítóintézetbe való bekerüléskor a szakértői csoport gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus tagja felmérte. Hosszú távú célként jellemzően a személyiségállapot harmonizációját – érzelmi stabilitás felé való elmozdítás, a kábítószer fogyasztás elhagyásának segítését, magasabb iskolai végzettség megszerzését, önismeret fejlesztését, önbizalom erősítését, elszigeteltség oldását tűzték ki célul közösen a pszichológus szakemberrel az érintett fiatalok. Rövid távú célként reális énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, konfliktuskezelési technikák elsajátítása, társkapcsolatok harmonizálása, érzelemszabályozás erősítése, iskolai hiányosságok pótlása, a megszerzett ismeretek szinten tartása, megszilárdítása, hiányzó szófaji ismeretek pótlása, irodalmi ismeretek pótlása, szóbeli és írásbeli kifejező készség, helyesírási készség fejlesztése, norma- és szabálykövető magatartás elsajátíttatása szerepelt a tervekben. Ehhez több fiatal esetében társult csoportba és az intézet tágabb közösségébe (iskola, tanműhely) történő visszailleszkedésének segítése, szabályismeretének bővítése, megszilárdítása, érték- és normarendszerének formálása, valamint a drog prevenció. Kockázatok prognosztizálásánál a következőket vettük számításba: -

bizonytalan, gyakran túlzó önértékelés

-

társkapcsolati nehézségek, konfliktusok

-

inadekvát érzelmi megnyilvánulások frusztráló helyzetekben

-

magas ingerlékenységi szint

-

alacsony frusztráció tolerancia

-

tárgyalás okozta feszültségnövekedés


Erőforrások számbavételekor figyelembe vettük, hogy a fiatal korábbi iskolája megtartotta-e a tanulói jogviszonyát, vagy új képző iskolát kellett keresni számára. Mennyire stabil a családi háttér, milyen a kapcsolata a családdal, gyámmal, gyermekotthonnal. Számíthat-e javítóintézeti nevelésre ítélethozatal esetén, esetleg valószínűsíthető, hogy büntetésvégrehajtási bírói kedvezménnyel szabadul. Tart-e kapcsolatot pártfogóval, milyen a tanárokhoz, nevelőkhöz való viszonya. Fejlesztendő területekként azokat a kulcskompetenciákat céloztuk meg, amelyek a program 16

céljainak eléréséhez vezettek. A legfontosabb célkitűzés a fiatalok foglalkoztathatóságának elősegítése volt kulcskompetenciáik fejlesztésével, a tanulási képességeinek, önismeretének, tudatosságának, bűn-belátásának, társadalmi felelősségérzetének növelésén keresztül. A következő kompetenciákra fókuszáltunk: -

anyanyelvi kommunikáció (olvasási technika fejlesztése, szövegértés, beszéd, olvasás, írás, nyelvi érintkezés képessége az oktatásban, képzésben, munkahelyen, otthon és szabadidőben)

-

matematika, természettudományi (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, százalékok és a törtek használata fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából)

-

kulturális kompetencia (a gondolatok, élmények, érzések különféle módon, többek közt a tánc, zene, irodalom, művészet, sport kreatív kifejezésének fejlesztése)

-

a tanulás tanulása (hatékony időbeosztás, új ismeretek beépítése a mindennapokban)

-

személyközi és állampolgári kompetenciák (viselkedésformák tanulása, konfliktus kezelési technikák elsajátítása, személyközi készségek elsajátítása, a hatékony személyes és csoportos érintkezés fejlesztéséhez, az egészségmegőrzés, higiénia, táplálkozás szabályainak ismerete, társadalmi felelősségérzet növelése, bűn-belátás, munkapiaci integráció, foglalkoztathatóság elősegítése)

A képzés során az alábbi szolgáltatásokat biztosítottuk: -

képzésben való részvétel (TÁMOP- 5.6.1)

-

mentorálás

-

pszichológiai tanácsadás

-

utánkövetés

-

egyéb szolgáltatások (pl. egyházi lelki gondozás stb.)


Tervezéskor a következő kockázatokkal számoltunk:

17

-

bizonytalan önértékelés

-

kudarcélmények

-

hangulatingadozások

-

bizonytalanság csökkentése

-

bírói ítélet okozta feszültségek

A program várható eredményeiként terveztük: -

anyanyelvi, kommunikációs készségek fejlődése

-

matematikai kompetencia fejlődése

-

praktikus ismeretek bővülése

-

motiváltság, önismeret fejlődése

-

konfliktuskezelési repertoár szélesedése

-

javuló esély és motiváció a munkaerőpiacra való bejutásra

-

életvezetési, öngondoskodási készségek erősödése

A képzésben résztvevők száma előzet (fő)

modul 1. modul 2012. 07. 01-2012. 11. 30. 2. modul 2012. 12. 01-2013. 04. 30. 3. modul 2013. 05. 01-2013. 09. 30. 4. modul 2013. 10. 01-2014. 02. 28. összesen

javító (fő)

8

8

a programot sikeresen befejezte (fő) 14

9

9

16

11

8

19

8

8

15

36

33

64

A képzésből kiesés oka szabadlábra helyezés büntetés végrehajtási intézetbe szállították speciális csoportba került összesen

3 fő 1 fő 1 fő 5 fő


A képzésben résztvevők életkora életkor 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves 19 éves

előzet 4 11 13 7 1

javító 4 10 19 -

összesen 4 15 23 26 1

18

A képzésben résztvevők iskolai végzettsége iskolai végzettség 11 osztály 10 osztály 9 osztály 8 osztály 7 osztály 6 osztály 5 osztály 4 osztály

előzet

javítós

összesen

1 3 7 14 4 3 3 1

5 8 4 9 4 3

1 3 12 22 8 12 7 4

A különböző életkor, az igen eltérő képességek a szakkörök sikerességét nem zavarták, de a matematikai, anyanyelvi kompetenciákat fejlesztő órákon mindenképp figyelembe kellett venni a tudásbeli eltéréseket, ezért az órák egy része differenciált formában, kis csoportban folyt.

A foglalkozások, tréningek menete, tematikája Szakköri tevékenység: szakkörök kreatív egészséges életmód praktikus ismeretek roma, identitás táblajáték

főbb tevékenység grafika, festés, üvegfestés és egyéb technika, kerámiázás elméleti és gyakorlati foglalkozás

idő keret 11 óra/modul

háztartási ismeretek, kerti munka, hivatalos ügyek intézése eredet, kultúra és nyelv logikai és készségfejlesztő játékok, (táblajáték terem kialakítása)

11 óra/modul


11 óra/modul

11 óra/modul 11 óra/modul

Kreatív szakkör A szakköri tevékenység célja a kreativitás fejlesztése, a tehetség felismerésére. Tehetséggondozásra épülő művészetoktatást végez, művészet befogadására, és az alkotómunkára készíti fel a programban résztvevőket. Arra törekszik, hogy a művészetoktatás segítségével pozitívan alakítsa a résztvevők személyiségét. A művészeti nevelés, mint közlés, egyben egymásra figyelés is, párbeszéd, 19

kapcsolatteremtés, vagyis vizuális kommunikáció. Közösségteremtő erő, mely felkészít a szabályok elfogadására és használatára. A művészeti alkotás készség- és képességfejlesztés, problémamegoldó, önkifejező, kulturális hátrányokat kompenzáló eszköz, mely felgyorsítja az intellektuális fejlődést, s amely hozzájárul a résztvevők képességeinek fejlődéséhez, testi-lelkiegészségének megőrzéséhez. Összességében a kreatív szakkör munkájában résztvevő fiatalok értelmi és érzelmi intelligenciáját alakítja, fejleszti. Megismerhetik a képző- és iparművészet eszközrendszerét. A megjelenítés során élhetnek a szimbolikus kifejezés erejével. Elmélyedhetnek a geometrikus és organikus formaképzés, a sík és a térmegjelenítés problémakörében. Meghatározott funkcióra különböző tárgyakat alkothatnak. Célunk elsődlegesen az, hogy a fiatalok számára átadjuk mindazokat az ismereteket, amelyek fejlesztik a képi vagy tárgyalkotói megfogalmazás képességét, készségét. A szakköri tevékenykedés során megismerhetik: - a tér, forma és szín kép- és tárgyépítő szerepét, - a kiemelés, figyelemirányítás kompozíció kifejezésben betöltött szerepét, - az igényes és kreatív eszközhasználat fontosságát, - a térmegjelenítés különböző módjait, - a plasztikaképzés lehetőségeit, - a tárgyalkotás, konstruálás módjait, - az egyéni kifejezési mód kialakításának fontosságát.


Gyakorlatban alkalmazhatják: a ceruza- és tollrajz, a vízfestés, a monotípia, a fonalgrafika, a viaszkarc, a tuskimosás, a papírkivágás, a papírmozaik és a kollázs készítés technikáit. Kültéri plasztikákat, épületeket tervezhetnek, agyagból plasztikákat, maketteket alkothatnak.

Praktikus ismeretek szakkör A szakköri foglalkozások célja, hogy a fiatalok a társadalmilag elfogadott életvitelhez szükséges 20 alapvető ismereteket sajátítsák el a gyakorlatban. Általános fejlesztendő feladatként a szakkör a mindennapi életben jelentkező, az önálló életvitelhez szükséges feladatok megoldási képességének kialakítását tűzte ki célul.

A foglalkozások témakörei nagyon gyakorlatiasak, módszerként a

cselekedtetést, a gyakorlati alkalmazást használja. A szakköri foglalkozások során megbeszélésre és kipróbálásra kerülnek olyan „háztartási” munkák, melyek majd a fiatalok szabadulása után is hasznosnak bizonyulnak. Másrészt a foglalkozások enyhíthetik javítóintézeti környezet, a bezártság okozta negatív hatást. A foglalkozások felölelik az önkiszolgáló tevékenységektől kiindulva a munka jellegű tevékenységeket, hangsúlyozva a felnőtt létre, önállóságra, munkára való felkészítést. A foglalkozások az alábbi tematikák köré épülnek: - házi munkák a lakásban (takarítás, mosás, varrás, vasalás), - főzés, - karbantartási munkák (festés, mázolás), - állatgondozás (kisállatok, házi állatok nevelése), - lakókörnyezet rendben tartása, - apró szerelési munkák, - ügyintézés (postán, bankban, okmányok beszerzése, orvosnál, vendéglátó-és szórakozóhelyen, stb.), - gyermekgondozás, betegápolás, elsősegélynyújtás, - közlekedési ismeretek. A foglalkozások mindegyike segíti a reszocializációs folyamatot, amelynek során megtanulják a fiatalok szűkebb és tágabb környezetük gondozását, erősíthetik az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.


Egészséges életmód szakkör A szakkör célja, hogy a mai mozgásszegény, a globális multikulturális „divatból” kialakult, torz értékrenden alapuló életvitellel szemben alternatívát nyújtson olyan mozgásformák és életmód bemutatásával, ami mindenki számára könnyen elérhető. A célunk tehát több mint a sportolás, hiszen a foglalkozások alatt a résztvevők személyiségére és ezáltal életmódjuk megváltoztatására szeretnénk 21 hatással lenni. Természetesen a foglalkozások nagymértékben hozzájárulhatnak a felgyülemlett agresszió levezetéséhez, a csapatban végzett tevékenységek pedig növelik az egymás iránt érzett megbecsülést, fejlesztik a toleranciát. Olyan sportágak és egyéb mozgásos tevékenységek váltak a program által elérhetővé a fiatalok számára, melyet a civil életükben is folytathatnak: -

asztalitenisz;

-

labdajátékok (röplabda, kosárlabda, foci);

-

torna, gimnasztika; (Ezeket a sportokat az előzetes és javító részlegben tartózkodók is játszhatják.)

-

természetjárás-túra (Csak az ítéletüket töltő javítóintézeti fiatalok vehetnek rész ezen foglalkozásokon.)

Táblajáték szakkör A szakkör célja, hogy a táblajátékok alkalmazásával növeljük a fiatalok koncentrációs képességeit, rávezessük őket arra, hogy egy adott pillanatban megtanuljanak egy adott feladatra figyelni és a lehető legjobb döntést meghozni. A táblajátékok szórakoztató formában fejlesztik a figyelmet, a logikus gondolkodást, és segítségükkel olyan plusz képességekre és készségekre tehetnek szert a fiatalok, melyet egyéb alkalmakkor is használhatnak. A játékok közösségépítő és fejlesztő hatása közismert, ezáltal fejleszti a másokra való figyelmet, egymás segítését, egészséges értelemben pedig fejleszti a versenyszellemet és a nyerni akarást egyaránt. A szakkör keretében 15-20 táblajáték került bevezetésre, és célunk ezek számának emelése. Táblajáték terem kialakítását régóta terveztük, sikerült állandó helyt biztosítani a foglakozásnak. A játékok száma folyamatosan bővül, a csoportok egyre többet használják. A táblajátékok tapasztalatunk szerint, rendkívül jól fejleszti a képességeket, kihat egész személyiségükre.


Roma identitás szakkör A szakkör célja, hogy az intézményünkben élő különböző etnikumú fiatalok megismerjék egymás történelmét, folklór kincsét, kultúráját, ezzel erősítve egymás elfogadását.

A program során a

fiatalok megismerkednek a magyarság és cigányság eredetével, történelmével, kultúrájával. Cél az előítéletek helyett egymás elfogadása, az értékek megismerése után oldódjon a fiatalok közötti 22 esetleges feszültség. Tapasztalatunk szerint igen hiányos történelmi ismeretekkel rendelkeznek a fiatalok, nem ismerik egymás hagyományait. Ennek érdekében tematikus rendben kerül feldolgozásra: - a két nép eredete, - az ősi hagyományok, - szokások, hiedelmek, babonák, - kultúra, - ősi szakmák, - egymás mellett élés, - demográfia, életmód, iskolázottság, - jog és jogvédelem, képviseleti szervek megismerése, - a zene, mint az érzelmek kifejezése, - nyelv. A szakkör keretében lehetőség van a cigány és magyar folklór megismerésére a zene és tánc területén, valamint a cigány nyelv alapjainak megismerésére. Kiemelt figyelmet szentel a szakkör a kortárs képző- és zeneművészekre, írókra, költőkre. Feldolgozásra kerül egyegy filmalkotás, mely az értékek bemutatását célozza. A szakköröket értékelve – igen népszerű volt az egészséges életmód szakkör, ahol elméleti ismeretek mellett sportfoglalkozásokon is részt vehettek a fiatalok, különböző sportágakban. Ez némiképp pótolta a foglalkozások miatt kiesett sportolási lehetőségeket. Átfogó elnevezése volt a praktikus ismeretek szakkörnek. Nyári időszakban szabadtéri főzés, parkgondozás, kerékpárszerelés, fúrás, faragás mellett olyan ismereteket is elsajátítottak, mint az,


hogy hogyan intézzük ügyeinket az okmányirodában, postán, bankban, mire kell ügyelni lakásvásárláskor, hitel ügyintézéskor stb. Nagyon népszerű volt a roma szakkör, az ott kapott szótár eljutott a programba nem bevont fiatalokhoz is.

Egyéb foglalkozások 23

óra/foglalkozás matematika

főbb tevékenység logikai feladatok, korrepetálás, szakrajzi, geometriai ismeretek,

idő 20 óra/modul

Helyreállító jóvátételi lehetőségek, konferencia-modellek, igazságszolgáltatás, mediáció, a bűncselekménynek az áldozatokra közösségi jóvátétel gyakorolt hatását tudatosító programok

17 óra/modul

önsegítő csoportfoglalkozás

csoportépítés, konfliktuskezelési technikák, önismeret fejlesztés

10 óra/modul

egyéni segítés

támogatás, motiváció fenntartása, egyéni esetkezelés

állampolgári ismeretek; szövegértés, hivatalos iratok kitöltése; álláskeresési technikák; kommunikációs és csapatépítő tréning; pályaorientációs tréning; job-shadowing

20

20 16 8 6 8 óra/modul

Matematika, logika Elsősorban a „hétköznapi matematika” oldaláról közelítették meg az óraadó tanárok a fiatalokat. A területszámítás tanulásakor azt számolták ki, „mennyi festéket vegyünk a lakás kifestéséhez”, más esetben azt számolták ki közösen, hogy „melyik hitel az olcsóbb”, ezekkel a gyakorlatias feladatokkal sokkal vonzóbbak voltak az órák. Néhány esetben a foglalkozáson megoldott logikai feladattal tesztelték a nevelőiket a fiatalok. Természetes sok esetben az órákon tanultak szervesen TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 „Vissza a jövőbe” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézete által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +36 52 410 640 e-mail: [email protected]

épültek az iskolai tananyagra, vagy vizsgák előtt segített a sikeres felkészülésben. Kiemelten fejlesztették a szakképesítést adó képzés megszerzéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat.

Állampolgári ismeretek Az állampolgári ismeretek modulban a résztvevők megismerkedtek az állam intézményrendszerével, a társadalom életének főbb vonásaival, a jog alapelveivel. A szociális kompetenciák fejlesztésén 24 belül többek között a tudatos választói magatartás kialakítása, az önálló véleményformálás, érvelés, problémamegoldás, felelős döntés képessége és mások véleménye elfogadásának készsége, képessége szerepelt az elsődleges célok között. A képzés eredményeképpen a célcsoport tagjai képessé váltak hatékonyabban kezelni a problémáikat, jobban eligazodtak az intézmények, szervezetek működésében, megtanulták, milyen problémával hová fordulhatnak, és ügyintézési rutinjuk is fejlődött. A résztvevők látogatást tettek a Parlamentben.

Szövegértés, hivatalos iratok kitöltése Szövegértés, hivatalos iratok kitöltése modulban szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztése volt elsősorban a cél. A szövegértés, mint készség, kulcsfontosságú a résztvevők bármely tantárgyat érintő képzésének eredményes elvégzéséhez, valamint – és ez talán az előzőnél is lényegesebb – a mindennapi életben való sikeres eligazodáshoz. Ezzel szorosan összefügg a kommunikációs készségek fejlesztése is. A fejlesztés célja volt, hogy a résztvevők képessé váljanak az eredményes tanulásra, és növekedjen a hétköznapi kommunikációjuk hatékonysága is.

Job shadowing A javítóintézeti nevelt fiataloknak lehetőségük volt modulonként több alkalommal is konkrétan belelátni egy-egy munkahely világába, gyárlátogatás vagy munkaterület meglátogatás alkalmával. A következő helyeken jártak a programban résztvevők: -

„Füredi Kapu” – társasház építkezés

-

Calico Jack Pub Étterem

-

Michelin Gumiabroncs Gyár Nyíregyháza

-

Electrolux Hűtőgépgyár Jászberény

-

Suzuki Autógyár Esztergom


-

Nemzeti Bank

-

Országház

-

Balatonlelle borkombinát

A program hosszú távú alkalmazásának lehetősége 25 Felerősödött az intézetben a „hogyan tehetem jóvá” szemlélet. A program hatására a fiatalok a csoportokban egymást is oktatták, hogyan kell viselkedni a tárgyaláson, hogyan kérjenek bocsánatot az elkövetett bűncselekményekért, mivel tehetik jóvá a cselekedeteiket. Filmet, esetet elemeztek, szerepjáték formájában is. Felerősödött a resztoratív, jóvátételi szemlélet, több esetben mediációs eljárás keretében rendeződtek a konfliktusok. De egyre inkább használjuk a közösség irányába való jóvátételi lehetőséget.

Önsegítő csoport Az önsegítő csoportfoglalkozásoknak és az egyéni támogatásnak a projekt teljes időtartama alatt nagyon fontos szerepe volt. Az egyéni beszélgetések és a csoportépítő játékok jól kiegészítették egymást. A szociális készségek fejlesztése céljából tartott motivációs, önismereti, agressziókezelési, konfliktuskezelési, életvezetési tréningek, mind pozitív hatással voltak a fiatalokra. A motiváltság folyamatos fenntartása érdekében olyan külső motivációs eszközöket tudtunk alkalmazni, amelyek a zárt körülmények között igen nagy értékkel bírnak. Az alábbiak közül kiemelendő, hogy fokozottan figyeltünk arra, hogy a programban való részvétel szerepeljen a fiatal jellemzésében, amit a bírók tapasztalataink szerint értékeltek is. Fő motivációs eszközeink voltak: -

igazgatói dicséret

-

pénzjutalom

-

a bírósági, BV. bírói tárgyalásokra íródott jellemzésekben szerepelt a programba való bekapcsolódás, elvégzés

-

javítóintézeti nevelt fiataloknak 5 nap jutalom eltávozás


Az együttműködés tapasztalatai -

A differenciált kiscsoportos foglalkozás indokolt, amennyiben nagyon eltérő képességű a csoport

26

-

A délutáni foglalkozások nem zavarták az egyéb programokat

-

Egy-egy modul időtartama ideális hosszúságú

-

A foglalkozások, szakkörök tematikája rugalmas, nem sok a velük járó adminisztráció

Összességében elmondható a programról, hogy a kitűzött célok teljesülésén túl sikerélményt nyújtott a fiataloknak. A pozitív megerősítés és a sikerélmények változtattak az eddigi negatív én-képükön. Megtanultak bízni magukban. Az eddigi negatív iskolai minősítések, élmények, hozzáállás („nem tudom megcsinálni”, „nincs hozzá eszem”) negatív hatásai enyhültek. Belső igénnyé kezdett válni az ismeretszerzés, és a tudás fontossága felerősödött. Kitartásuk erősödött, sok fiatal először tudott „befejezni, végigcsinálni” valamit, amiről még tanúsítványt is kapott. Mindezt annyira fontosnak érezték, hogy a tanúsítvány másolatát látogatáskor átadták családtagjaiknak. Kitartásuk erősödött, kudarctűrő képességük és frusztrációs toleranciájuk fejlődött. Társas kapcsolatuk harmonizálódott, egymás elfogadásában erősödtek.


4. Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül

Recommend Documents