4. Az önkormányzatok és a helyi lakosság igényeinek elemzése. 4.1 Az elsődleges hatásterület (Nyugat-keleti irányban)

A Szigetköz-Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Társadalmi igényelemzés Végső tanulmány 2007. április 2. Munkaszakasz 12.

4.

Az önkormányzatok és a helyi lakosság igényeinek elemzése

4.1

Az elsődleges hatásterület (Nyugat-keleti irányban)

4.1.1 RAJKA ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS: A több mint 700 éves Rajka község első okleveles említései a XIII. század közepe táján történtek. A Duna mellékágának magas partján letelepült első lakói halászni, rákászni jártak a folyókra, a hagyomány szerint innen ered a Rákfalva (Krebsdörfl) elnevezés. Ezt a hagyományt őrzi Rajka terpesztett rákot formázó címerképe. A tatárjárás után idetelepült német lakosok adták a Raggen, Raggendorf neveket, az 1297. évi oklevél Royka néven említi, amely szláv személynév eredetet feltételez. A korai templomépítést nemcsak a plébániai évkönyvek 1313. évet jelző adata, hanem a római őrtoronyból átmeneti román-gót stílusban kialakított templomtorony is valószínűsíti. A villa Rajk nevű településen I. Nagy Lajos király egész udvartelket adományozott Schwarz Herman óvári vártisztnek, így őt tekinthetjük Rajka első ismert lakójának. A törökök 1683-es visszavonulásakor a falut felégették, azonban őket is érhette valamilyen veszedelem, legalábbis erről szól a Törökmocsár legendája. A pusztulást viszonylag hamar követte a feltámadás, mert 1721-ben már kiváltságos mezőváros, melynek 24 nemesi kúriája is van. Az 1727-es nagy tűzvész után újjáépült községben a gr. Zichy és a gr. Hennin családok kastélyokat építettek. Az 1851-ben megerősített vásárjog hosszú évtizedekre biztosította a magyar, német és horvát lakosok anyagi erősödését. 1867 után járási székhely volt, vasútállomással, postával és távírdával. Közigazgatási státusa 1897 után ugyan visszaminősült nagyközséggé, ez azonban nem befolyásolta további fejlődését. Nagyobb gondot jelentett a trianoni békeszerződés határmódosítása, ami miatt egyszerre veszítette el közigazgatási székhely szerepkörét és gazdasági vonzáskörzetét. Az 1946-ban a községből 864 német őslakost telepítettek ki, akik Németország Hessen tartományába kerültek. Az elüldözöttek házaiba először környékbeliek telepedtek, a szervezett betelepítéskor a csallóközi Kis-, és Nagymegyerből, Somorjáról, Pozsony-püspökiről és főleg Gutorból telepítettek ide csehszlovákiai magyarokat. TERMÉSZETI KÖRNYEZET: A falu a Mosoni-sík és a Szigetköz ény-i peremén található. A terület kialakulását alapvetően a Duna és mellékágrendszere határozta meg. A Szigetköz első nagyobb folyamszabályozási munkálatai is voltak Laáb Gáspár bezenyei születésű vízépítőmester segítségével. A hullámtéri területek intenzíven hasznosított nemesnyárasait a BNV tározótavának kialakításakor kiírtották. A helyén természetes módon újult fel a vegetáció. A beavatkozások részeként a Mosoni-Duna medrét is odébb helyezték a kezdeti szakaszon Dunacsúnyi Zsiliptől a régi Mosoni-Dunai zsilipig. A tározótó megépített töltésének közelében húzódik Szlovákiából indulva egésze Dunakilitiig az a Szivárgó-csatorna, melynek elsődleges funkciója az eredeti tervek szerinti építkezés esetén lett volna jelentős: a hatalmas vízoszlop nyomása miatti fakadó-, szivárgó vizek összegyűjtése ill. a vízoszlop ellentartása. A mentett

Megbízó: Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány

Készítette: Pisztráng Kör Egyesület


oldalon is jelentős erdőterületek találhatóak valamint a Mosoni-Duna mentén végig elsősorban keményfás galériaerdő. A szigetközi vándor vízitúrák kezdőpontja is itt található a Vigh Zsilipnél, ahol néhány éve egy kemping is létesült. A tározótér és a vízpartok valamint a hármas határ egy része is Natura 2000-es terület. Itt található a túzokok egyik telelő területe is. 4.1.1.1

ÖNKORMÁNYZAT, CIVILEK ÉS A HELYI LAKOSSÁG IGÉNYEI

Az interjún részt vett Bazsó Lajos polgármester úr ill. Rendi János alpolgármester úr is, aki az Almássy László Természetjáró Baráti Kör vezetője (elérhetőségük: 06 96 222 011; 06 20 916 85 05). Az interjú tartalma egyeztetett véleményüket, álláspontjukat tartalmazza. AZ IGÉNYELEMZÉS SORÁN FELTÁRT REHABILITÁCIÓHOZ KÖTHETŐ ISMERETEK, VÉLEMÉNYEK: Alapos ismeretekkel rendelkeznek, őslakosok a hivatal vezetői. Az 1992 óta bekövetkezett változások tekintetében a fenékküszöb megépítésének kivételével nem történt lényeges változás. A Mosoni-Dunába 2005 óta 40 m3/s érkezik, ami nagyon jó. Önkormányzati kezdeményezésre a mentett oldalon, a Mosoni-Dunához csatlakozó holtág-rehabilitációt végeztek kb. 6 km hosszan, melyet szeretnének befejezni. A Felső-Duna Mente Szigetközi Térségfejlesztési Társulásban és a SzÖSz-ben tevékenykednek. A Sziget-közösen fórumon megismert műszaki lehetőségek közül a „meanderezőt” jobbnak tartják, de nem szakemberek, ezért alapos vizsgálatokat tartanak szükségesnek. DUNÁHOZ KÖTHETŐ ÖNKORMÁNYZATI TERVEK ÉS VIZÉHEZ KÖTHETŐ IGÉNYEK: Tervek: Kikötő a Jónási-ágban, a régi Mosoni-Duna zsilipjének beüzemelése, ott bemutató központ (erdei iskola, tanösvény). Igények: -A Mosoni-Duna zsilipjéből adott 40 m3/s vízmennyiség kevés a Jónási-ágban, valószínűleg több kellene oda vagy alulról pótlódhatna. -Kiemelten fontos lenne a dinamikus vízjárás. -Zsiliptől az első bukóig folyamatos Dunaág kialakítása, természetes partokkal. A rehabilitációra javasolt medret a térképen jelölték. Összeférés a rehabilitációs tervekkel: A meanderező megoldás szinpatikusabb, de mivel ők az ökoturizmust szeretnék fejleszteni, ezért jachtot csak a Jónási-ágban és az Öreg-Dunában szeretnének látni. A lakossági igényeket 2006-ban egy EU-s projekt keretében felmérték és összahangolták. Ennek eredményeként született meg a Rajka Területfejlesztési Koncepciója, melyből a következő idézeteket vettük: A rajkai fejlesztési koncepció és program központi eleme a helyi életkörülmények javítása, elsődlegesen a meglévő helyi adottságok lehetőségeinek hasznosításán keresztül. A település középtávú jövőképe:



A Szigetköz-Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Társadalmi igényelemzés Végső tanulmány 2007. április 2. Munkaszakasz 14. Megelégedett lakosság, a helyi természeti és egyéb adottságok fenntartható hasznosítására épülő nyereséges vállalkozások, a település közigazgatási területén lévő természeti értékek hosszú távú megőrzése biztosított, mindez beépülve a lakosság gondolkodásába, a település területét érintő lehetséges negatív hatások kivédésére, illetve pozitív hatások erősítésére szolgáló együttműködésekben való részvétel. Prioritások: 1. Természetvédelem A természetvédelmi prioritás keretében a meglévő természeti értékek fenntartható megóvására, megőrzésére kerül a hangsúly, valamint a következő generáció szemléletformálására, beleépítve a helyi oktatásba a helyi természeti adottságok ismertetését, az irántuk való kötődés kialakítását. A természeti adottságok védelme lehetővé teszi azok okszerű használatát a helyi gazdasági körülmények, a helyi életfeltételek javításában, ezzel kifejeződik a helyi közösség "Természetvédelem/környezetvédelem", valamint "A meglévő adottságok minél teljesebb körű kihasználása" igénye, valamint egyben kapcsolódik a második, a Turizmusfejlesztés prioritáshoz. 2. Turizmusfejlesztés A helyi adottságok közül a fejlesztés alapja a természeti környezet, ennek helyi gazdasági eredménnyé való formálása pedig a turizmus. Az ebben a szektorban tevékenykedő vállalkozások nem csak a saját gazdasági eredményeiket javítják a fejlesztések által, hanem közvetve azokat a kiszolgáló egységeket is, amelyek a turisták mindennapi (pl. élelmiszer), illetve különleges (pl. kulturális események) igényeit szolgálják ki. A turizmusfejlesztés mindenképpen fenntartható módon kell, hogy megvalósuljon, tekintettel a fejlesztések elsődleges prioritására, vagyis a természeti környezet megóvása. A fenntartható turizmussal kapcsolatos legfontosabb hazai dokumentum a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (MTH 2005), amelyben definícióként az alábbiak kerültek megfogalmazásra: "A fenntartható turisztikai fejlesztés a környezeti, társadalmi és gazdasági hatások pozitív mérlegére törekszik. Lehetővé teszi az erőforrások olyan módon történő kezelését, amely folytán az emberiség kielégítheti gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológiai változatosságot és az életet fenntartó rendszereket, valamint a különböző népek és csoportok kulturális integritását is. A fenntartható turizmus egy olyan szemléletmód, amely az egész turisztikai ágazatra érvényes." 3. Gazdaságfejlesztés A helyi gazdaság fejlesztésének a turizmus, mint szolgáltatási kör is része, de annak kiemelt megjelenítését fontosnak éreztük a helyi adottságok miatt ("a természeti környezet az, amit itt el lehet adni"). Emellett a helyi gazdaság fejlesztése általánosabb értelemben is mindenképpen fontos feladat, hiszen a helyben lévő munkahelyek azzal a hozzáadott értékkel rendelkeznek a munkavállalókra nézve, hogy jobb időgazdálkodást tudnak folytatni, erősebben kötődnek a településükhöz, a helyben való dolgozás esetén nagyobb a valószínűsége, hogy a megkeresett pénzt is helyben költik el, ami a helyi gazdaság további erősítését jelenti. A gazdaságfejlesztés témakörébe tartozik a mezőgazdaság fejlesztése, amit Rajkán nem érzünk külön prioritásként kezelendő területnek, a helyi termesztési illetve állattenyésztési, valamint interszektorális, ágazatközti kapcsolódási és korlátozási okok, adottságok és lehetőségek miatt. 4. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés szintén külön prioritásként kezelendő javaslatunk szerint, hiszen ez olyan oldalról járul hozzá a helyi életkörülmények javításához, amely nem gazdasági jellegű megközelítés, másrészt nem a meglévő adottságok kihasználásán múlik, hanem éppen egy gyengébb közösség erőssé formálását célozza meg.

A SZIGETKÖZ-CSALLÓKÖZ NEMZETI PARKKAL KAPCSOLATOS ÖNKORMÁNYZATI ÉS LAKOSSÁGI VÉLEMÉNYEK: Az önkormányzat és a lakosság is nagymértékben támogatja egy határon átnyúló NP megalapítását. Az önkormányzat szerepet vállal határon átnyúló pályázatok megírásában is és a Nemzeti Park beruházások megvalósításában. Összeségében azonban mindenképpen szükségesnek tartják az állami, kormányzati támogatást.




Összesítés a rajkaiak hullámtérben ill. a Mosoni-Duna mentén végzett szabadidős tevékenységeiről (a polgármester és az alpolgármester véleménye) (az egyes tevékenységeknél azt az időt kell figyelembe, amikor a tevékenység űzhető) Rendszeresen (naponta)

Gyakran Ritkán Nagyon ritkán (hetente) (havonta) (évente párszor)

Horgászat Evezés (kenu, kajak) Vadászat Piknik Strandolás Gyalogtúra Kerékpártúra Motorcsónaktúra (<5kW) Motorcsónaktúra (5kW<)

Soha

NT/NV

X X X X X X X X X Rajka lakóinak száma (2007): 2730 fő

A térség jövője szempontjából jelentősséggel bíró gazdasági lehetőségek, kitörési pontok (a polgármester és az alpolgármester véleménye): Nagyon jelentős Horgászat Evezés (kenu, kajak) Vadászat Piknik Strandolás Gyalogtúra Kerékpártúra Motorcsónaktúra ( <5 kW) Motorcsónaktúra (5 KW<) Yacht turizmus Ökoturizmus Fesztiválok Gasztronómia Lovagló turizmus Ipar betelepítése

Jelentős

Nincs hatása

Nem jelentős

Egyáltalán nem jelentős

NT/NV

X X X X X X X X X X X X X X X




4.1.1.2

HELYI VÁLLALKOZÁSOK

Neve: Öreg-Híd Bt. Profilja: kemping, vízitúra szolgáltatás, sporteszköz kölcsönzés Hatásterülete: Szigetköz Elérhetősége: Szirtl György 06 30 216 41 22 AZ IGÉNYELEMZÉS SORÁN FELTÁRT REHABILITÁCIÓHOZ KÖTHETŐ ISMERETE, VÉLEMÉNYE: A cég tulajdonosa teljes körű ismeretekkel bír, ugyanis vízépítő technikus és a kezdetektől részt vett 2004-ig a dunakiliti beruházásban, majd a rehabilitációs munkálatok irányítója volt. 2004 óta vállalkozó. A Felső-Szigetközi Vízisportegyesület kezdeményezéseiben rendszeresen részt vesz, a rajkai szemétszedő akciókban kezdeményező. A Szigetközi Térségfejlesztési Koncepciót lehetséges, hogy ismeri, ugyanis ami elérhető volt számára, arra kiváncsi volt és megismerte. Szerinte túl sok a Szigetközzel foglalkozó érdekképviseleti szervezet, mindegyik saját koncepcióval, tervvel bír, ami nehezen áttekinthető. A komplex rehabilitációs terveket már korábbról ismeri. „A meanderező jobb megoldásnak tűnik, mert a másik „holt” tereket ad a két függőmeder között és valószínűleg árvízlevezető képessége is rosszabb.” DUNÁHOZ KÖTHETŐ TERVEI ÉS VÍZÉHEZ KAPCSOLÓDÓ IGÉNYEI: Tervek: A szelíd turizmus, így kenuzás célú hasznosítás. Kikötő motorcsónakoknak és színvonalas strand a Mosoni-Dunán. Igények: -A jelenlegi vízszintek Rajka magasságában megfelelőek a Mosoni-Dunán. -A vízdinamika megfelelő, a stabil vizszintek jobbak a számára. -Rendszeres partkarbantartásra lenne szükség a Mosoni-Dunán. Sok és veszélyes a bedőlő fa. Összeférés a rehabilitációs tervekkel: A Mosoni-Dunát a rehabilitációs tervek igazából nem érintik, így az ő vállalkozását nem érintik. A rajkai hullámtéren fontos lenne minél több anyagnyerő gödör, a Jónási-ág és az Egyes-bukó közötti ágak rehabilitációja is. A SZIGETKÖZ-CSALLÓKÖZ NEMZETI PARKKAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE: Okvetlenül támogatná a SzCsNP megalakítását és ehhez a helyi természetvédelmi szervezetek együtt működésére építene. Természetkímélés céljából a tömegturizmus megfékezése: szezonszéthúzás, a mosoni-dunai kenus vándortúrák időszakhoz kötött korlátozásával.




Neve: Kiss Vince egyéni vállalkozó Profilja: Mezőgazdaság (növénytermesztés, állattartás), falusi turizmus, lovagoltatás, állatbemutató Hatásterülete: Rajka Elérhetősége: 06 30 54 42 173 AZ IGÉNYELEMZÉS SORÁN FELTÁRT REHABILITÁCIÓHOZ KÖTHETŐ ISMERETE, VÉLEMÉNYE: Teljes körű Rajkától Dunakilitiig, alatta szórványismeretek. „Az összes árkot és fát ismerem.” Naprakészen tapasztalja a beavatkozásokat és hatásait, de nem szakértője a témának. Az Öreg-Duna mederben a Viki -sziget alatt egy 50 m-es homokos partot helybeliekkel rehabilitáltak. Ott csónak és jet-ski lerakó rampát alakítottak ki. Ennek természetesen nem volt egyébre hatása mint a „rajkai emberek komfortérzetére.” Ismeri a Szigetköz Területfejlesztési Koncepcióját is. Véleménye szerint a keretösszegek jobb kihasználásával olcsóbban s meg lehetne valósítani. „Kevesebb bürokráciával és hivatali korrupcióval megoldható lenne minden.” A Sziget-közösen fórumon megismert komplex rehabilitációs tervek közül egyiket sem támogatná, mivel például a meanderező változat jachtos forgalmat hozna, tíz helyinek nyújtana megélhetést, míg ennek költsége sok milliárd lenne. DUNÁHOZ KÖTHETŐ TERVEI ÉS VÍZÉHEZ KAPCSOLÓDÓ IGÉNYEI: Tervek: A mentett oldalon van falusi turizmus jellegű fejlesztése, melyet nemrég kezdett és 2010-re szeretne befejezni. A belvízcsatorna fontos a falusi turizmus fejlesztéséhez, mivel a község hangulatát meghatározza. A rehabilitációra javasolt egykori medret jelölte a térképen. „Ha van igény jachtkikötőre, az a Jónási-ág zsilipjénél lenne optimális. A régi Nagyzsilipen keresztül lehetne megoldani.” Igények: -A vízszint megfelelő. -A vízdinamika megfelelő, áradások is legyenek. -Alapvetően természetes partok legyenek. Összeférés a rehabilitációs tervekkel: Az ő tervei alapvetően a mentett oldalon valósulnak meg így a hullámtéri rehabilitáció nem mint vállalkozót, hanem mint rajkai lakost érinti. A SZIGETKÖZ-CSALLÓKÖZ NEMZETI PARKKAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE: Mindenképpen támogatná. Sok ötlete és elképzelése van. Szorosan kötődne hozzá és befolyásolná a beruházások céljait.



4. Az önkormányzatok és a helyi lakosság igényeinek elemzése. 4.1 Az elsődleges hatásterület (Nyugat-keleti irányban)

Recommend Documents