4. Az asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver

I. Információ-technológiai alapismeretek

4. Az asztali PCPC-k felépítése, hardver és szoftver A számítógép egy olyan technikai rendszer, amely különböző számára érthető módon (ún. algoritmusokkal) megfogalmazott feladatok megoldására alkalmas, miközben bonyolult számítási feladatokat old meg. Legismertebb felhasználási területei: -Adatbázis-kezelés; -Szövegszerkesztés; -Táblázatkezelés; -Számítógéppel segített tervezés -Számítógéppel segített gyártás -Számítógéppel segített oktatás -Kiadványszerkesztés, grafika, prezentáció -Multimédia alkalmazások -Táv-adatátvitel, az Internet használata és egyéb hálózati alkalmazások A számítástechnika az ember, számoló, számító, ill. logikai tevékenységét támogató technika. Története összefonódik a matematika, logika, valamint a technika történetével.

49. ábra: Desktop számítógép

A számítógép hardver részének nevezzük, az alapgépben egy ún. ATX házban (Pentium II-től vezették be. Jellemzője, hogy szoftveres úton vezérelhető a tápellátása.) található, fizikai értelemben is létező egységeket. A gép mechanikai és elektronikus részeinek az együttesét. A számítógépek használatához elengedhetetlenül szükséges szellemi termék, a program, vagy szoftver. szoftver Azt a speciális feladatokat ellátó szoftvert, amely a számítógép működéséért közvetlenül felelős operációs rendszernek nevezzük. rendszer Egy személyi számítógép működőképesen kiépített állapotát konfigurációnak nevezzük. konfiguráció 60

4. Asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver

4.1. Hardver (hardware)

50. ábra: A PC belső, funkcionális felépítése

A PC-k alapvetően két részből állnak a téglatest alakú számítógépházból és a külső egységekből. A házban helyezkedik el az alaplap. Az alaplapra alaplap (MotherBoard, vagy MainBoard) van ráépítve: a processzor, a billentyűzet vezérlő egysége (keyboard BIOS), a külső egységek beépített vezérlője, a memóriamodulok, a memóriavezérlő egység, a bővítő buszillesztő egység, a megszakítási (IRQ) vezérlő egység, a direkt memória átvitelt vezérlő (DMA) egység, a programok végrehajtását gyorsító memória (Cache) a hozzá tartozó vezérlő egységgel, az előlapkezelő egység. A vezérlőkártyák külső eszközök csatlakoztatását teszik lehetővé. Például a mágneslemezes meghajtók, a monitor, egér, a nyomtató ilyen vezérlőkártyán keresztül csatlakozik az alaplaphoz. A vezérlőkártyákon találhatók az ún. portok (kapuk). ezek olyan csatlakozóhelyek, amelyek a számítógép házának hátulján kilátszanak. Ide lehet csatlakoztatni azokat az eszközöket, amelyeknek a házon kívül van a helyük. Például: monitor, egér, billentyűzet, nyomtató. Az újabb alaplapokba már beépítették a különböző vezérlő kártyákat (I/O kártya a soros és párhuzamos portok kezelésére, a videokártya, a hangkártya, a hálózati kártya) és csatlakozó helyeket. Szükség van az egységek energiaellátását szolgáltató tápegységre. A tápegység és az előlap a készülékházzal együtt kerül forgalomba. A PC gépekhez 180-220 W-os tápegység szükséges. A konfigurációs beállításokra egy CMOS memória szolgál, mely a kikapcsolás idejére is megőrzi a benne tárolt adatokat, energiáját egy tartós elemből nyeri. Az alaplapon a bővítő kártyák fogadására alkalmas csatlakozókon kívül a tápegység, a billentyűzet, a hangszóró, a bekapcsolást, a turbó üzemmódot (régebbi gépeken található csak ilyen) jelző LED-ek (Light Emitting Dioda), és a RESET nyomógomb (hideg Start) kapott helyet. 61


4.2. Belső egységek A számítógépek legfontosabb egysége a mikroprocesszor, mikroprocesszor vagy processzor, amely két részből áll: az aritmetikai és logikai egységből (ALU - Arithmetical and Logical Unit) és a központi vezérlő egységből (CPU - Central Processing Unit) A processzor feladatai: feladatai Aritmetikai és logikai műveletek elvégzése.(ALU) A programutasítások végrehajtása.(ALU) A számítógép működésének vezérlése és a működés ellenőrzése.(CPU) Kapcsolattartás a számítógép ún. külső egységeivel.(CPU) Memóriakezelés.(CPU) Háttértárolók vezérlése. (CPU) A processzor feldolgozási sebessége szerint megkülönböztethetünk mikro-, mini-, ill. midi-, megamininagyés szuperszámítógépeket. A gép lehet egy, vagy többprocesszoros. 2. A memória, memória vagy központi tároló egység Típusai: A csak olvasható memória, amely a chipbe beégetett információkat tartalmaz ROM (Read-Only Memory). A működéshez ( nélkülözhetetlen rendszerprogramokat tartalmaz a ROM-BIOS (ROM-ban lévő Basic Input/Output System). Írható és olvasható memória, másképpen operatív tár, ide kerülnek a gép kikapcsolásáig általunk használt programok és adatok. Átmeneti tároló, neve RAM (Random Access Memory), vagy véletlen elérésű, pontosabban közvetlen elérésű memória. Feladata: A számítógép működéséhez szükséges programok tárolása. (ROM, és RAM) A számítógép működéséhez szükséges adatok tárolása. (RAM) Ezeken kívül létezik az ún. EPROM. EPROM Az EPROM olyan memóriaegység, amely ROM-ként működik, de UV fénnyel ki lehet törölni a tartalmát, és újra lehet írni. Speciális célú írhatóolvasható memória a CACHE, CACHE ez a lemezre való írás és olvasás meggyorsítására szolgál. Néhány éve terjedtek el a 4, 8, 16 Mbyte-os SIMM modulok, amelyek más csatlakozófelülettel kapcsolódnak az alaplaphoz, és 32 vagy 36 bites modulok. Szintén az utóbbi években terjedtek el az ún. EDO RAM-ok. Jellemzőjük, RAM hogy 15-20 %-kal gyorsabbak a megfelelő "sima" SIMM moduloknál. A SIMM modulok frissítési ideje 60 nsec, az SDRAM jelentős áttörést hozott ezen a területen 10-12 nsec-os frissítési idejével, egyre elterjedtebbek. 1.

62


3.

Az egyes perifériavezérlők is tartalmazhatnak memóriát, adat és vezérlő regisztereket (amiket jól megkülönböztetünk a CPU regiszterektől), átmeneti tárolásra puffereket. A perifériavezérlők regisztereinek, esetleges saját memória-mezőinek címe, része lehet a CPU központi memóriáját is átfedő címtartományának, de különbözhet is attól. Adatátvitel a számítógépben Megvalósítása különbözőképpen történik a processzor és a memória között, ahol ún. cím és adatvezetéket találunk. Valamint a processzor és a külső egységek között, ahol speciális egységek INTERFACE-ek, INTERFACE vagy csatolóegységek biztosítják az adatforgalmat. Ezek a berendezések mind egy adatbuszra csatlakoznak, amelyre a megfelelő időpontban a berendezések elhelyezik az adatokat, és elküldik a "címzettnek", amely egy másik berendezés. Különböző vezérlő áramkörök adják meg azt, hogy az idő mely pillanatában melyik eszköz írhat a buszra vagy olvashat onnan. A buszrendszer legfontosabb adatai a sebesség és az adatszélesség. A számítógépeknél kezdetben az adatbusz szélessége 8 bit volt. Később 16, 32 bites buszok működtek, majd a legfejlettebb gépekben bevezették a 64 bites buszokat. A 286os PC-kben a busz mindig kb. 8 Mhz órajellel működött. Ezt ISA busznak nevezik. Az ISA buszrendszer mára a fejlődés gátjává vált, ezért megjelentek alternatív rendszerek, mint pl. az IBM által kedvelt Micro Channel (16, 20, 33 MHz, 32 bit), és a VESA Local Bus buszrendszerek. Angolul buses, magyarul buszok, vagy sínek, a számítógépek idegpályái, az egyes komponensek közötti adatforgalmat lebonyolító, a rendszer vezérléséhez szükséges áramkörök neve. A továbbított információtól megkülönböztethetünk adatbuszt (data bus), ami adatokat továbbít; címbuszt (address bus), ami címeket továbbít (vegyesen is előfordulhatnak). Továbbá megkülönböztethetünk még vezérlőbuszt (control bus), ami vezérlő, engedélyező és állapotjeleket továbbít, valamint vannak tápfeszültség továbbítására szolgáló vezetékek is. A buszok "hatáskörük" kiterjedése szerint három félék lehetnek. 1) Helyi buszok (local bus), melyek rendszerint egyedi kialakításúak (nincs rájuk szabvány), általában egy nyomtatott kártyán, vagy egy chipen belül helyezkednek el, belső jeleket továbbítanak, melyek a kártyán (chipen) kívül nem használhatók. 2) Rendszerbuszok (system bus), amelyek "kártyák" (fontos rendszerelemek) összeköttetésére szolgálnak, rendszerint szabványosak. 3) Rendszerek közötti buszok (intersystem bus), melyek számítógéprendszereket kötnek össze, az összekötött rendszerek számítógép-hálózatokat alkotnak. 63

I. Információ-technológiai alapismeretek A Micro Channel-t az IBM-en kívül senki sem támogatta, ezért nem is terjedt el - csak az IBM PS/2-es típusjelű gépcsaládjában alkalmazták. A VESA rendszerek elterjedtek, de nem bizonyultak megbízható rendszereknek, mert a csatlakozó eszközök gyakran kiszámíthatatlanul működtek egymással és az órajel nem volt 50 MHz fölé emelhető, ezért kiszorította őket a PCI-nak elnevezett PCI rendszer, amelyet ma már széles körben alkalmaznak és felhasználnak. A PCI (Peripheral Component Interconnect) rendszernél a busz sebessége 33, 40, 50, 66, 75, 83, vagy 133 Mhz. Ezáltal az alaplappal sokkal gyorsabban tud kommunikálni a processzor - így a rendszer teljes sebessége felgyorsul. A modern alaplapokon már egyre több korábban különálló részegységet az alaplapra integrálnak. Ezáltal a külső eszközökkel való kapcsolattartás gyorsabbá, jobban összehangolttá válik. Az AGP-nek nevezett (Accelerated Graphic Port) speciális grafikus AGP buszrendszer, amely 100 MHz-en, több mint 130 MB/s sebességgel képes átvinni az adatokat. (Videokártyáknál használják elsősorban.) Az USB (Universal Serial Bus) busz napjaink legújabb fejlesztése. Mivel ez a buszrendszer sorosan viszi át az adatokat, ezért kevesebb kábel szükséges az adatáramláshoz. Az adatátviteli határ - árnyékolt kábel esetében akár 12 Mbaud (Megabit/s) is lehet. Legnagyobb előnye a Hotswap, azaz, hogy a perifériák a gép kikapcsolása nélkül is csatlakoztathatók illetve eltávolíthatók.

4.3. Külső egységek, vagy perifériák Beviteli egységek, vagy Input perifériák A beviteli egységek feladata, hogy a külvilág felől a processzorhoz, illetve közvetlenül az operatív memóriába jutassa az adatokat. • A billentyűzet: billentyűzet az elsődleges bemeneti egység, ami azt jelenti, hogy ha külön nem írunk elő mást, a számítógép mindig innen várja az adatokat. A billentyűzetnek két fontos jellemzője van; a rajta elhelyezkedő billentyűk száma és a billentyűk kiosztása. Ez utóbbi mutathat nyelvi sajátságokat. (Például a magyar billentyűzeten eleve el vannak helyezve az ékezetes karakterekhez tartozó billentyűk is.) Leggyakrabban a 100-106 gombos klaviatúrákat használják. A billentyűzet több részből áll: Alfanumerikus billentyűzet (írógép billentyűzet): Betűk, számok, írásjelek, megjelenítését teszi lehetővé. A betűk egyszerű leütésével kis betű jelenik meg a képernyőn.

64


51. ábra: Alfanumerikus, vagy konvencionális billentyűzet

A billentyűk billentyűk ismertetése A SHIFT váltóbillentyűvel együtt használva a nagybetűket lehet előcsalogatni. Ha bekapcsoljuk a CAPS LOCK billentyűt, a megjelenítés ellentétesen történik. A két jeles gombok esetén az alsó jel az alapértelmezett, a felső a SHIFT-tel együtt jelenik meg. (Fontos! Ezekre a CAPS LOCK hatástalan.) Vannak billentyűzetek, ahol a jobb alsó sarokban van egy harmadik jel is, ezt az ALT GR (jobb oldali ALT) billentyűvel együtt lehet előhozni. Az említetteken kívül megtalálható még itt két CTRL billentyű, amelyek szintén váltó billentyűk, a BACKSPACE, BACKSPACE amely egy karakter visszatörlésére szolgál, a TAB billentyű, amely a sort szabályos darabokra osztó tabulátor helyek közötti ugrást teszi lehetővé. Az egyik legfontosabb gomb az ENTER, ENTER amelynek parancs és sor lezáró hatása van. Az írógép billentyűzet felett helyezkednek el a programozható, vagy más néven funkció billentyűk. Ezek jelentésüket mindig az adott programban nyerik el. Közülük külön nevet kapott az ESC, ESC amellyel általában vissza lehet lépni egy nem kívánt helyről. A többiek neve: F1, F2,....F12. F2,....F12 A vezérlő billentyűk középen helyezkednek el. Ezek közül a Print Screen hatására kinyomtatásra kerül az aktuális képernyőtartalom (ha van csatlakoztatva lokálisan nyomtató, illetve a grafikus operációs rendszerek esetén, mint pl. Windows, eltárolódik az aktuális képernyőkép.), a Scroll Lock egy kapcsoló billentyű, amelynek használatáról később beszélünk, a Pause (Windows alatt nem működik) hatására általában a program megszakad, vagy szünetel a működése. A Delete gomb a kurzor utáni (vagy a kurzor helyén lévő) karaktert törli, az Insert billentyű a felülíró és a beszúró üzemmód között vált. A Home (sor eleje), End (sor vége), Page Up (egy képernyőlappal feljebb), Page Down (egy képernyőlappal lejjebb) és a nyilak a kurzort mozgatják.

65

I. Információ-technológiai alapismeretek Jobb oldalon helyezkedik el a vezérlő billentyűkkel kombinált numerikus billentyűzet, vagy Keypad. Keypad Ha a Num Lock kapcsoló billentyű be van kapcsolva, akkor a kettős jelű gombok számokként viselkednek, ha ki van kapcsolva vezérlő billentyűkként. Ennek a résznek a hasznát főleg akkor látjuk, ha sok számot kell bevinni. •

Egér, a grafikus felhasználói programok, Egér vagy mouse: operációs rendszerek korában szinte nélkülözhetetlen eszköz. Az egér működési elve alapján lehet mechanikus, optomechanikus és opto egér (nem tartalmaz mozgó alkatrészt). A legelterjedtebb az optomechanikus egér. Az alábbi ábra e típus működési elvének megértéséhez nyújt segítséget. Az optomechanikus egér egyik központi alkatrésze a gömb (golyó), amely az egérpadon való mozgatáskor elgördül. Ezt a mozgást érzékeli két görgő, amelyek végén fogaskerékhez hasonló perforált körlap helyezkedik el. E körlap optikai kapuk között forog, amelyek detektálják hányszor szakította meg a fénysugár útját egy-egy 'fog'. Ezeket az információkat értékeli az egér elektronikája. Az egéren található még két (MS szabvány) vagy három (IBM szabvány) gomb. Ezek egy-egy mikrokapcsolóhoz csatlakoznak. Az egér mozgása, és a kapcsolók ki-bekapcsolása közvetíti az információt.

52. ábra: Optomechanikus egér

•

66

Fényceruza, igazi tollhoz hasonló Fényceruza vagy fénytoll (penmouse): eszköz, amelynek a hegyében egy fényérzékeny elem van. A képernyőhöz közelítve, illetve speciális lapon rajzolva vele lehet információt közölni.

•

4. Asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver Trackball: Tréfásan „hanyattegérnek” is nevezik. Ennél az eszköznél a golyót mozgatjuk az ujjunkkal. A hordozható számítógépekbe beépítve találkozhatunk vele.

67

I. Információ-technológiai alapismeretek •

Touchpad és Touchscreen: Touchscreen Az érintésérzékelő eszközök (touchsensitive device) családjába tartoznak. Egy érintőfelületen, vagy a képernyőn kell végighúzni ujjunkat, vagy valamilyen mutatóeszközt. Ezek a beviteli eszközök a hordozható gépek, elsősorban a palmtopok egyre gyakoribb beviteli eszközei.

•

Digitalizálótábla (Graphics tablet): Grafikai adatbeviteli eszköz. Fő tulajdonsága, hogy a bevitt pontok („kattintás”) abszolút elmozdulást, távolságot jelentenek, ezért kézzel készített térképek, műszaki rajzok, grafikák „digitalizálására”, számítógépre vitelére, további feldolgozásra alkalmasak. Két részből áll: az igen érzékeny tollból és az érzékelővel ellátott lapból. Botkormány, vagy joystick: joystick főleg a játékoknál használt eszköz, amely a repülőgépen használatos botkormány mintájára kapta a nevét.

•

•

Szkenner (scanner): grafikus információk: fényképek, rajzok, gépelt oldalak, stb. bevitelére szolgál. Két fajtája van a kézi szkenner, amely leginkább a boltokból ismert vonalkódleolvasóhoz hasonlít, de szélesebb a leolvasó része. Másik fajtája a lapszkenner, amely egy fénymásolóhoz hasonló, ez utóbbi sokkal jobb minőséget szolgáltat. A felsoroltakon kívül gyakorlatilag nincs akadálya egyetlen olyan eszköz csatlakoztatásának, amit a számítástechnikán kívül is adatrögzítésre használunk. Ilyen lehet a mikrofon, videokamera, stb. Kiviteli eszközök, vagy output perifériák A kiviteli egységek feladata a központi egységtől a külvilág felé közvetíteni az adatokat.

•

68

Képernyő, vagy monitor: Az elsődleges kiviteli eszköz, monitor azaz ha külön nem adunk meg más eszközt, alapvetően ezen jelennek meg az adatok. Működési elvét tekintve több nagy csoportjuk van: a katódsugárcső elvén működő, a folyadékkristályos (LCD) és a plazma képernyő. A katódsugárcsöves gyakorlatilag a TV képernyőjének megfelelően állítja elő a képet, míg a folyadékkristályos a számológépek kijelzőjével azonos elven működik, a plazma képernyő szintén nem katódsugárcsöves, igen vékony videó megjelenítő. Utóbbi kettőt általában laptopokban használják. (Ezek főbb típusai az elektrolumineszcens kijelző, gázkisüléses kijelző és az LCD-kijelző).

4. Asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver Az LCD kijelzők nagy előnye, hogy laposak, éppen ezért a hordozható számítógépek elengedhetetlen tartozékai. Ezen kívül szinte minden más a katódsugárcsöves típus mellett szól (ár, megbízhatóság). Az ún. touch screen monitorok az érintéskor átadásra kerülő hőt érzékelik, így egyszerre látnak el input és output szerepet. A monitorok jellemzésére több adat szolgál. Ezek közül az első a méret. Ezt általában inchben adják meg, és a képátlót jellemzi. Fontos a színmegjelenítés képessége. Eszerint beszélhetünk monochrom monitorról, amely egy szint és annak valahány árnyalatát képes megjeleníteni. (Ez a szín lehet fekete, zöld, kék. Az is lényeges, hogy hány árnyalatot kezel.) A másik fajta a színesnek nevezett típus, amely több színt és azok árnyalatait használja. Ma már nem igazán lényeges szempont az üzemmód, mely szerint léteznek (inkább csak léteztek) alfanumerikusak, amelyek csak betűket és számokat tudtak megjeleníteni és grafikusak, amelyek ábrák, képek megjelenítésére is alkalmasak. Talán a legfontosabb jellemző a felbontás, amely vagy azt mutatja meg, hogy egy sorban illetve egy oszlopban hány karakter jeleníthető meg, vagy a grafikus display-ek esetén egy sorban, illetve egy oszlopban hány pont jeleníthető meg. A monitor működését alapvetően meghatározza az illesztőkártya (vezérlőkártya) minősége, teljesítménye. A monitorok felbontás szerinti táblázata Videórendszer neve Felbontása

CGA 320x200

EGA 640x350

Hercules 720x348

VGA 640x480

SVGA

XGA

1024x768 2048x1024

A TFT (vékonyfilm-tranzisztor) lapos képernyők legfontosabb előnyei már bekapcsolás nélkül is szembetűnők: vékonyak, csupán néhány centiméter mélyek, és sokkal könnyebbek, mint a hagyományos katódsugárcsöves monitorok. Ideális megoldásnak számítanak a lapos képernyők, ha a hellyel takarékoskodni kell. Tehetők az asztalra, de felcsavarozhatók a falra, vagy felszerelhetők lengőkarokra is. Kiválóak orvosi környezetekben, ahol a hely rendszerint mindig szűkében van, vagy éppen kereskedelmi rendszereknél, ahol egy asztalon több monitor is el kell, hogy férjen, és ráadásul általában egynél több ember nézi az adatokat. A lapos képernyők mára kiemelkedő kontrasztot, rugalmasságot, élességet, fényerőt és villogásmentes képeket biztosítanak, mindezt alacsony fogyasztás és kisugárzás mellett. S a mai lapos képernyők sokkal megbízhatóbbak, mint elődeik. 69

I. Információ-technológiai alapismeretek A nagyobb felbontású képernyőszabványoknál, mint pl. XGA stb. több milliónyi színt lehet elérni. (További elnevezések: Hi Color – 32768, vagy 65535 szín, True Color - 16 millió szín) Videokártyák A játékok egyre nagyobb felbontás igénye és a valósághű grafikai megoldások hatására kifejlesztettek olyan videokártyákat, amelyek bizonyos fajta alakzatok megjelenítésénél leveszik a terhet a számítógép processzoráról és hihetetlen sebességgel képesek megjeleníteni a kérdéses alakzatokat. Az első ilyen kártyák csak bizonyos matematikailag leírható formákat, - egyenes, téglalap, kör - tudtak hardveresen megjeleníteni, de pár évvel ezelőtt már a képek kétdimenziós (2D) megjelenítését és mozgatását nagyon gyorsan tudták előállítani. Az 1997 végén megjelentek az első háromdimenziós (3D) videó-gyorsító kártyák. Ezek térbeli alakzatok képernyőbeli megjelenítését oldják meg elképesztő sebességgel. Magyarországon az utóbbi években a legelterjedtebbek az S3-as cég chipjeire épülő különböző S3, S3Virge stb.. videokártyák. Nyomtató, printer: printer Ez is szinte már az alapkonfigurációhoz tartozik és feladata a szöveges és grafikus információk nyomtatott formában (papíron) való megjelenítése. A számítógépek fejlődésének során sokféle, és sokféle elven működő nyomtatót használtak. Ma alapvetően három fajta van jelen a mindennapokban. Ma már szinte minden nyomtató grafikus, azaz képes nemcsak szövegek, hanem ábrák, rajzok, képek megjelenítésére is. A nyomtatók minőségi jellemzésére használt mérőszámok: Sebesség: lap/perc Felbontás: dot per inch A belső felépítésének vázlatát az ábra mutatja. A Tűs nyomtató: megfelelő tűk ráütnek a festékszalagra, nyomot hagynak a papíron, és a mátrix elv alapján kirajzolja a betűt, vagy az ábrát. A tűs nyomtatók jelenleg a legolcsóbbak, működtetési költségük alacsony, általában masszívak, strapabíróak. Nyomtatási képük nem túl szép. A felsorolandó három típus közül egyedül ez képes indigós példányok létrehozására. Tintasugaras nyomtató: A belső felépítésének vázlatát az ábra mutatja. Hasonlóan működik, mint a tűs, de a tűk helyén apró tintafecskendők vannak, amelyek közül a mátrixnak megfelelő egy-egy festék csöppet küld a papírra. A tintasugaras nyomtatók viszonylag olcsóak, de üzemeltetésük a másik kettőéhez képest

70

4. Asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver drága. A tűshöz képest az írásképe szép (sőt ma már alig marad el a lézernyomtatókétól is).

71


53. ábra: Mátrix- és tintasugaras nyomtatók működési vázlata

A tűs és a tintasugaras nyomtató mátrix elven nyomtat, ami azt jelenti, hogy a karaktereket egy pontrács segítségével rajzolja ki. Lézernyomtató: Ez a típusú nyomtató, a memóriában (általában a Lézernyomtató sajátjában) kialakítja egy teljes lap képét. Ezt az információt egy lézersugár kódolja le. (Sztatikus töltésekkel látja el a megfelelő pontokat.) Ezután egy különleges festéket visz fel erre a felületre, amely csak a töltött helyeken ragad meg. Írásképe kiváló, de igen drága. Üzemeltetése mégis sokszor olcsóbb, mint a tintasugarasé (nagyobb festékkazetta, kevesebb csere, illetve javítás). Hőnyomtató: Hőnyomtató Speciálisan kezelt papírra hő segítségével nyomtat, tehát nem mechanikus. A nyomtatási kép létrehozásához a nyomtató tűket használ, de ahelyett, hogy a tűkkel nyomást gyakorolna a papír előtt lévő festékszalagra, mint a pontmátrix nyomtatók, felmelegíti azokat, és óvatosan közelíti a papírhoz. A papír speciális bevonata melegítéskor elszíneződik. A hőnyomtatónak nincs színes változata. •

Rajzgép, vagy plotter: plotter A rajzgép vonalas rajzok elkészítésére szolgál. Alapvetően az különbözteti meg a nyomtatótól, hogy nem pontokból rakja össze a rajzokat, hanem egy toll segítségével valódi folyamatos vonalakat húz. Két fajtája terjedt el, a síkplotter, amelynek rajzasztala sík, és a dobplotterek, amelyeknél a papír egy dobra (hengerre) van felerősítve.

Ezeken kívül szinte minden eszköz csatlakoztatható a számítógéphez, amit a számítástechnikán kívül is adatok megjelenítésére használnak: hangszóró, stb.

72

4. Asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver A felsorolt külső egységeken kívül megemlítjük még a MODEM-et, amely egy olyan adatátviteli berendezés, amelynek a segítségével a számítógépek, ill. a számítógépes hálózatok a telefonvonalakon keresztül összekapcsolhatók. A modemeken keresztül kétirányú adatforgalom lehetséges. Megfelelő szoftver és telefonvonal segítségével maximum 56600 bit/sec, azaz 7075 karakter/s sebességet lehet elérni vele. Külön program kell a kezeléséhez. A BBS-ek olyan nyilvános adatállomások, amelyek a BBS programok sokaságát és információk tömegét teszik elérhetővé bárki számára egy modemmel felszerelt számítógép és egy telefonvonal segítségével. Egy faxmodemmel a számítógépet telefaxként is lehet használni. A faxmodemet és a közönséges modemet is be lehet a gépbe szerelni, vagy a soros portra kívülről csatlakoztatni. Újabban a faxmodemek Voice opcióval is rendelkeznek, s a megfelelő szoftver segítségével a faxmodem hangját el lehet küldeni a hálózatra adatként, így elvileg beszélgetni lehet egy távoli partnerrel. Az Internetre is modemmel kell csatlakozni. Ehhez fel kell hívni egy ún. szolgáltatót, aki kapcsolatban áll más gépekkel, amelyek kapcsolódnak a világméretű hálózat pontjaihoz. A szolgáltató saját számítógépén teszi lehetővé a kapcsolatteremtést a hálózat egészével.

4.4. Háttértárak A háttértárak közül a mágneses háttértárak és az optikai háttértárak használatosak. A háttértárak feladata az éppen nem használt programok, adatok tárolása, megőrzése.

•

•

Mágneses Két nagy csoportra bonthatók a Mágneses háttértárak: háttértárak mágnesszalagos és a mágneslemezes háttértárakra. Mágnesszalag: Mágnesszalag A szalagos tárolás soros (szekvenciális) elérést biztosít, azaz az adatokat csak szigorúan sorban lehet elolvasni, keresni. Ez természetesen lelassítja az adatmanipulációt. Előnyük a nagy kapacitás és a viszonylagos olcsóságuk, e tulajdonságaik miatt tipikus felhasználási területük a biztonsági másolatok készítése. Csévés szalagok: Hasonlítanak a régi szalagos magnók szalagok szalagjához, de szélesebbek és általában jóval hosszabbak. Ma már egyre ritkábban használatosak, a PC-k világában szinte egyáltalán nem. Streamer: Streamer A streamer kazettás mágnesszalagos egység. Gyorsabb, mint csévés társa. 73

I. Információ-technológiai alapismeretek Mágneslemez: Mágneslemez A mágneslemezes tárolók a tipikusak a PC-k világában. Két fajtájuk van az ún. floppy disk (hajlékony lemez) és a hard disk (merev lemez). • Floppy disk: disk Műanyag alapú hajlékony körlap, mágnesezhető réteggel bevonva. Kétféle méretben terjedt el. A kisebbik változat a 3,5 inch-es. Ez egy viszonylag kemény tokba helyezett lemez. Jellemző kapacitása 1,44 MB. Ezt a fajta lemezt mindig úgy kell a meghajtóba (FDD – Floppy Disk Drive) helyezni, hogy a címke legyen kívül és a hátlapja legyen a meghajtón látható gomb felől. A nagyobbik változat 5,25 inch-es. Ennek a külső tokja puhább, jellemző kapacitása: 1,2 MB. Ezt a fajta lemezt úgy kell a meghajtóba helyezni, hogy a címke felül és kívül legyen. Ez utóbbi változat már nem használatos, elsősorban sérülékenysége és gyenge megbízhatósága miatt.

54. ábra: Floppy lemezek típusai

Lemezméret formázottan SS/SD DS/DD DS/HD DS/HD

Mini (5,25") 180 kB 360 kB 1,2 MB -

Szektor/Sáv 40 sávon: 9 40 sávon: 9 80 sávon:15 -

Mikro (3,5") 720 kB 1,44 MB 2,88 MB

Szektor/Sáv 40 sávon:18 80 sávon:19 80 sávon:36

A táblázatban és a lemezeken látható rövidítések: SS – Single Side –egyoldalas; SD – Single Density – egyszeres sűrűségű; DS – Double Side – kétoldalas; DD – Double Density – kétszeres sűrűségű; HD – High Density – nagy sűrűségű. 74

4. Asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver •

•

Cserélhető lemezes tárolók: egyre népszerűbbek, s a tárolók megnövekedett igények (képek, filmek, hangok, zenék stb.) miatt az adatok tárolására már nem elegendőek a viszonylag kis tárolókapacitású hajlékonylemezek. Ezért több cég forgalomba hozta ezeket az ún. zipdrive-okat (Iomega, SyQuest, Olympus, Imation, Mitsubishi, Sony stb.). Tárolókapacitásuk még nem szabványos, 100 MB és 2 GB közötti. Az SCSI csatolót használják, lemezeik mérete általában 3,5” és némelyik meghajtó egység kezeli az 1,44 MB-os hajlékonylemezt (superdisk) is. Hard disk, vagy winchester: winchester Kemény alapú lemezmeghajtó (HDD – Hard Disk Drive). Jóval nagyobb írássűrűséget használnak rajta, mint a floppy lemezeken. Ennek az ára az, hogy a technológiának is precízebbnek kell lennie. Az író-olvasó fej jóval közelebb kerül a lemezhez, emiatt a lemez egybe van építve a meghajtó szerkezettel. Manapság a legkisebb kapacitású winchester, amit gyártanak 1GB-os, egyre elterjedtebbek a 10-40 GB-os, vagy ennél is nagyobb kapacitásúak.

55. ábra: A winchester lelke: egy, vagy több elektromágnes

Méretük és csatoló egységük is különböző lehet: IDE (Integrated Device Electronic), vagy AT sínes, maximális kezelhető kapacitása 540 MB; EIDE (Enhanced IDE), szintén AT sínes, de maximális kezelhető kapacitása 7,9 GB; SCSI (Small Computer System Interface) csatoló, amelyhez különböző tároló egységeket (HDD, CD-ROM, CD-író, szkenner, szalagos tároló, kivehető winchester) is lehet csatlakoztatni. Ez utóbbi eszköz, a kivehető winchester a nagy tárolási kapacitást igénylő számítógépekbe kerül beépítésre. Előnyük, hogy a tárolt adatok, információk nagyon egyszerűen továbbíthatók, elvihetők egy máshol található számítógépbe. (Sokat használják például a kiadványszerkesztésben, ahol a szerkesztők ilyen módon viszik levilágítani a kész dokumentumot.) Optikai háttértárak: Az optikai adattárolás és visszanyerés módszerével működnek. Előnyük a hosszú élettartam (többször tíz év), kopásmentesség, hatalmas tárolási sűrűség. 75

I. Információ-technológiai alapismeretek •

•

•

Kompaktlemez, vagy CD (Compact Disc): A tárolt információ fajtája szerint lehet: CD-DA, vagy digitális hangok tárolására alkalmas digital audio lemez. S lehet számítógépes információk tárolására alkalmas CD-ROM. A lemez mérete szabványos, s megegyezik az audio CD-vel. Legjellemzőbb kapacitása 650 MB. A Photo CD hagyományos, 35 mm-es filmről készült digitális képek tárolására alkalmas. Írható CD-k: Ezek a CD-k a kompaktlemez továbbfejlesztéseként CD alakultak ki. A CD-MO (Magneto Optical) lemezek írhatók, törölhetők és újraírhatók. Több különböző, egymással nem kompatíbilis formában kerültek forgalomba. Kapacitásuk 650 MBtól 1,3 GB-ig terjed. A CD-R (CD-Recordable) lemezek egyszer írhatók. E lemezeket szokták jelölni a WORM (Write Once Read Many – egyszer írható, sokszor olvasható), vagy a CD-WO (Write Once – egyszer írható) betűszóval is. Írásához külön CD-író meghajtó szükséges. CD-RW (CD ReWritable) lemez törölhető és újraírható is. DVD lemez: lemez A DVD fantázianév. Kétféle jelentést tulajdonítanak a rövidítésnek. Az egyik a Digital Video Disc (digitális videolemez), a másik a Digital Versatile Disc (sokoldalú, sokféleképpen használható digitális lemez). Fejlesztésük az 1990-es években kezdődött azzal a szándékkal, hogy egy teljes (legalább 135 perces) mozifilmet tudjanak rá digitálisan rögzíteni. A DVD-k is különböző adatrögzítési módszereket használnak. Ezért ezeknél a lemezeknél is megkülönbözetünk: DVD-ROM, DVD-video, DVDaudio, DVD-R és DVD-RAM lemezeket. Használatukhoz külön DVD meghajtó egység szükséges. Tárolókapacitásuk elérheti a 20 GB-ot is.

Néhány ma használatos PC konfiguráció: konfiguráció 1. Intel Celeron 850 MHz processzor, 128 MB SDRAM, 30 GB HDD, 1,44 MB FDD, 48x CD-ROM, Geforce 2 MX 32 MB videokártya, SB komp. 12 bites hangkártya, v90 belső modem, 106 gombos magyar billentyűzet, MS egér, 1280x1024/66 Hz 15” color monitor;

76

4. Asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver 2. Intel Pentium III 1000 MHz processzor, 256 MB RAM, 40 GB HDD, 1,44 MB FDD, 12x/8x/32x CD-író/újraíró/olvasó, Geforce 2 MX 32 MB videokártya, SB komp. 12 bites hangkártya, v90 belső modem, 106 gombos magyar billentyűzet, MS egér, 1280x1024/78 Hz 17” color monitor; 3. Intel Pentium IV 1,3 GHz processzor, 256 MB RAM, 40 GB HDD, 1,44 MB FDD, 12x/8x/32x CD-író/újraíró/olvasó, 12x40 DVD/CD-olvasó, Geforce 2 MX 64 MB videokártya TV kimenettel, SB komp. 12 bites hangkártya rádió kimenettel, v90 belső modem, 106 gombos magyar billentyűzet, MS opto egér, webkamera, 1600x1200/78 Hz 19” color monitor; Minden számítógép konfigurációhoz hozzátartozik egy telepített szoftverkészlet, amely a grafikus operációs rendszeren kívül tartalmaz bizonyos felhasználói programokat is. A fent említett konfigurációk esetében a Windows Millenium magyar nyelvű operációs rendszeren kívül telepítik az MS Office üzleti programcsomag legújabb verzióját is.

4.5. Program, vagy szoftver (software) A szoftvereket három nagy csoportra szokás osztani: rendszerszoftverek, alkalmazói szoftverek és a fejlesztői szoftverek. Operációs rendszerek, vagy rendszerszoftverek: rendszerszoftverek Feladatuk a gép alapvető működését biztosítani. Konkrét feladatuk: 1. Az erőforrások kezelése 2. A programok működtetése 3. Az adatok kezelése, átvitele, a feldolgozás ütemezése 4. Kapcsolattartás a felhasználóval 5. A működéssel kapcsolatos zavarok jelzése, kezelése 77

I. Információ-technológiai alapismeretek A PC-k világában a legelterjedtebb operációs rendszerek a DOS, OS/2, Windows 95, Windows 98, Windows 2000 és a Linux. Alkalmazói szoftverek: szoftverek A konkrét feladatok megoldására írt programok. Segédprogramok: Segédprogramok A segédprogramok feladata az operációs rendszer adta lehetőségek jobb kihasználása. Ilyen programok például az úgynevezett DOS-héjak, amelyek a DOS műveleteket általában grafikus eszközök segítségével a felhasználó számára kényelmesebben hajtják végre. Felhasználói programok: Feladatuk valamilyen konkrét programok alkalmazásterülethez kapcsolódó feladat végrehajtása. Ide tartoznak például a szövegszerkesztők, táblázatkezelők, játékok, oktatóprogramok, stb. Fejlesztői programok: programok Feladatuk új programok létrehozásában segíteni a felhasználót. Ide tartoznak például a programozási nyelvek megvalósításai (Visual Basic, Turbo Pascal, Turbo C) egy konkrét gépen. Végezetül tekintsük meg néhány ismert és nagyon hasznos alkalmazói szoftver képernyőképét!

4.6. Segédprogramok

56. ábra: Windows Commander 4.51 bejelentkező képernyője

Elsőnek a segédprogramok közül az egyik legismertebbet láthatjuk, a Windows Commandert, amely a jól ismert (DOS-os) Norton Commander továbbfejlesztése Windows alatt. 78

4. Asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver E program a Windows Intézőjét helyettesíti, nagyon sok beépített, plusz szolgáltatással felszerelve, s egy olyan kezelőfelületet adva a felhasználók kezébe, amely nagyon hatékonnyá és gyorssá teszi a Windows fájl- és könyvtárkezelését. Ezeken a képeken egy archiváló, tömörítő programot láthatunk működés közben, neve WinRAR.

57. ábra: A WinRAR tömörítő program működés közben (Az első képen a fájlok keresése, a másodikon már egy archív fájl tartalma látható.)

79

I. Információ-technológiai alapismeretek A fájlfájl-transzfer, transzfer a számítógépek soros vagy párhuzamos adatcsatornái közötti kommunikációt, adatátvitelt jelent. Elsősorban a hálózatok és a gyors Pentiumos PC-ék megjelenése előtt, a DOS idejében voltak használatban. Ma már a hálózati kártyák ugyanezeket a feladatokat könnyedén ellátják. Jelentőségük abban van, hogy egy ilyen program segítségével két PC között tudunk létrehozni közvetlen adatátviteli kapcsolatot. Az erre a feladatra felkészített programok nagy sebességű adatátvitelre képesek, segítségükkel sokkal gyorsabbá válik pl. egy winchester tartalmának archiválása vagy áttöltése. Hasznosságuk a számítástechnika oktatásban akkor jelentkezik, ha több egyforma gépre kell rövid időn belül, nagy mennyiségű adatot átvinni. Több hasonló tudású program van forgalomban pl. Fastwire, Laplink. Közülük az egyszerűbbet, a Fastwire-t (gyors kábel) fogjuk megismerni. A Fastwire II. jellemzői: 3 fő file-ból áll: sl.exe A slave programfájl. fw2.exe A master programfájl. fw2diag.exe Diagnosztikai programfájl. A program működése A program használatához szükség van minimum 2db PC-re, egy speciális adatátviteli kábelre, amelynek a bekötési rajzát egy szintén a programcsomaghoz tartozó txt fájlban találjuk. Elindítás előtt célszerű lefuttatni mindkét gépen a diagnosztikai programot, hogy idejében kiderüljenek az esetleges hardver problémák. Az fw2diag program leteszteli az adott gép soros és párhuzamos portjait. Hiba esetén információt ad. Kezdődhet az adatmentés! Melyik kommunikációs csatornát használjuk? Mindkét port alkalmas lenne, de ha van megfelelő kábelünk, akkor a paralel portot ajánljuk, mert sokkal nagyobb az átviteli sebessége. A soros port sebességét külön is szabályozhatjuk a programmal. Ha a tesztelés sikeres volt, akkor lépjünk ki a diagnosztikából. Ezután kössük össze a megfelelő portokat a két gépen. Fontos, hogy kikapcsolt állapotban nyúljunk a kommunikációs csatlakozókhoz! A program elindítása a következő módon történik: 1. Elindítjuk az egyik gépen, a slave (szolga), sl.exe programot. Megvárjuk, amíg a gép a Slave Ready üzenettel bejelentkezik. 2. Elindítjuk a másik (master) gépen a Fw2.exe programot! Ezután, ha nincs hiba, akkor a kapcsolat létrejött a két gép között. A mester gép látja a szolga gépet.

80

4. Asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver A Fastwire üzemmódjai: 1. Command Mode, parancs üzemmód Ebben a z üzemmódban DOS parancsok adhatók ki mindkét gépre. A slave esetében a megadási mód a következő: DO és a DOS parancs neve Példa: do dir Eredményeképpen kiíródik a képernyőre az aktív könyvtár tartalomjegyzéke. A parancsok használatánál a megszokott kapcsolók használata is engedélyezett. 2. Split Screen Mode, osztott képernyős üzemmód Ez az üzemmód nagyon hasonlít az NC (Norton Commander) megjelenésére. A bal oldalon láthatjuk a master gép könyvtárfelépítését, a jobb oldalon pedig a slave gépét. Az üzemmódba az F2 programbillentyűvel azonnal beléphetünk. 58. ábra: A Fastwire üzemmódjai

59. ábra: A Fastwire osztott képernyős üzemmódja Segítsé g

Másolás

Kijelöl és

Meghajt ó váltás

File vagy könyvtá r törlés

File vagy könyvtá r átnevez és

Belenéz és a file-ba

Opciók, beállítá sok

Kilép és

Az előző képen éppen azt az esetet láthatjuk, amikor a szolga gép nem kapcsolódott össze a mester géppel. Ennek oka általában a kábel hibája szokott lenni. A program nagyon jól használható az üres winchesterek teljes vagy részleges feltöltésére egy másik gépről. Ilyenkor szükségünk van egy rendszerlemezre is, amelyen a Fastwire 81

I. Információ-technológiai alapismeretek programnak is rajta kell lennie és egy olyan gépre, amelyen a fájltranszfer program mellett rajta vannak a forrásállományok is.

82

4. Asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver A slave gépen az sl.exe fájl elindítása után, a master gép képernyőjén a remote gép paneljében az A meghajtó az aktív. Át kell állnunk az Insert billentyűvel a C meghajtóra, majd az F5 programozható billentyűvel jelölhetjük ki a másolni kivánt fájlokat és könyvtárakat. A Fastwire képes rekurzív másolásra és törlésre is, átmozgatni azonban nem tud. Mindent fájlt tud törölni, az attribútumától függetlenül. A rejtett attribútumú fájloknál biztonsági rákérdezést végez. A beállított másolási folyamatot az F3 billentyűvel indíthatjuk a forrásterületről a célterület felé.

4.7. Felhasználói programok A rengeteg felhasználói program közül hármat választottunk ki, egy jogszabálygyűjteményt, a CD Jogászt és két grafikai célú alkalmazást: a CorelDraw rajzolópogramot és az Adobe Photoshop képszerkesztő programot.

60. ábra: A megfelelő törvénytár betöltése a CD Jogász 1.10-es verziójába

A CD Jogtárak alapszolgáltatása az igen fejlett keresési lehetőség. Ennek segítségével rendkívül gyorsan elérhetőek a szükséges információk a számunkra, szemben a szövegesen tárolt információkkal. 83


61. ábra: A megtalált törvény betöltése a CD jogtár 1.10-es verziójába

63. ábra: CorelMosaic!

A CorelDrawhoz mellékelnek több kiegészítő programot, pl. a Mosaic egy diaképek vetítésére alkalmas szerkesztő program, de van a csomagban grafikon-készítő és betűszerkesztő is. 62. ábra: CorelDraw 6.0

84


64. ábra: Adobe Photoshop 4.0

E programmal a digitális képszerkesztés (retusálás) és a nyomdai előkészítés minden művelete elvégezhető. Alkalmazott grafikusok nélkülözhetetlen eszköze.

4.8. Fejlesztői programok E csoportba tartoznak azoknak a magas szintű programozási nyelveknek a Windowsos változatai, amelyek ma általánosan elterjedtek, közülük a legelterjedtebb a Visual Basic. A képen az Excel saját Visual Basic szerkesztője látható, amellyel pl. egyéni függvényeket, eljárásokat lehet definiálni. 65. ábra: Visual Basic az Excelben

85


66. ábra: A Visual Basic 4.0 fejlesztői környezet

A számítógépek fejlődési üteme nagyon gyors. A két évvel ezelőtti csúcskategóriájú gépek a mindennapi használatban ma már néha gyengének bizonyulnak. Új eszközök jelennek meg nap, mint nap a világpiacon. A gépek tervezőinek a folytonos változás nagy gondot okoz, amit az IBM-kompatibilis gépeknél sikerült talán legelőször jól megoldani. Ezt a gépcsaládot modulokból építik fel, hardverhardver-, és szoftvermodulokból. szoftvermodulokból A számítógép hardverét a korábban említett elemekből építik fel, mégpedig úgy, hogy a felsoroltak közül tetszőleges elemeket lehet beépíteni egy gépbe. A különböző áramkörök az alaplapon lévő szabványos csatlakozókon keresztül a rendszersínre (rendszerbuszra) csatlakoznak. Ezen a sínen minden adatot megkapnak a gép többi részétől, ami a működésükhöz szükséges. A hardvermodulok logikailag egymás mellé rendeltek, azaz egymás működését nem befolyásolják. Néha előfordul, hogy egy új kártya beépítésekor a gép egy másik kártyája nem akar elindulni, vagy megváltoznak a tulajdonságai. Ilyenkor sok türelem, találékonyság kell még a szakembernek is, hogy kiderítse a hiba okát. A PC hardvere tehát moduláris felépítésű, felépítés de hasonlóképpen van ez a rendszerszoftver esetében is. A szoftverek moduljai szigorúan egymásra épülnek. Vizsgáljuk meg ezt a DOS esetében!

86


4.9. A DOS belső felépítése 1. A BIOS (Basic Input Output System), vagy ROMROM-BIOS. A DOS-nak ezt a részét a géppel együtt szállítják, az alaplapon található. A legismertebb BIOS- fajták az Award, AMI, PHOENIX, IBM, Compaq. 2. A DOS 'külső' része. A ROM-BIOS ismertetése nem a könyv feladata. Annyit azonban érdemes róla tudni, hogy bemeneti- és kimeneti rendszerrutinokat tartalmaz. Vizsgáljuk meg a DOS külső (lemezes) részét részletesebben! Alsó szint

Középső szint

Felső szint

IBMBIO.COM, vagy az IO.SYS file.

IBMDOS.COM, vagy az MSDOS.SYS file.

COMMAND.COM file (Parancsértelmező)

Ez az állomány tartalmazza azokat az eszközmeghajtókat, Device DriverDriver-eket ,amelyek a következő hardver elemeket vezérlik: CON : billentyűzet, és monitor; PRN : nyomtató /parallel interface/; AUX : soros interfész (aszinkron adatátvitel); CLOCK : rendszerdátum és rendszeridő; NUL : üres, nem létező egység; Lemezmeghajtók: A:,B:,C:.... A:,B:,C:....

Az állományokon történő műveletek végzésére, a RAM tár kezelésére, és a karakterek be-, és kivitelére, az I/O berendezések (billentyűzet, képernyő, nyomtató, adatátviteli egységek) vezérlésére alkalmas rendszerrutinokat tartalmaz. Mindegyik funkció, a felhasználói szoftverek számára egy ún. szoftvermegszakítással érhető el. Néhány speciális rutin is helyet kapott benne, pl. a programbefejezés és a hibafeldolgozás kezelője. Ez a rendszerfájl is rejtett, hidden és system attribútumú. A DOS „magja”.

A DOS-nak ez a része szabadon kicserélhető, akár más cég által készített parancsprocesszort is használhatunk. (Shell programok: Norton Commander, MS-DOS Shell, MS-DOS Navigator, stb.) Ez a fájl már nem rejtett, és nem system attribútumú. A rendszerlemezen tetszőleges helyen elhelyezkedhet, egyáltalán nem különbözik a közönséges programoktól. Ez a DOS „héj” programja.

87

I. Információ-technológiai alapismeretek Ha a DOS a felsorolt eszközök közül valamelyikkel kapcsolatba akar lépni, akkor ezek a vezérlőprogramok meghívják a ROMBIOS-ban elhelyezett megfelelő rutinokat és a kapcsolat létre jön. A Device DriverDriver-ek lehetnek: 1. Nem megváltoztathatók, vagy rezidensek, ami azt jelenti, hogy kikapcsolásig a tárban maradnak. Ezeket a ROMBIOS-ban helyezték el. 2. Installálhatók, vagy átalakíthatók. Ezeket a környezetbeállító fájlba a Config.sys-be kell Config.sys beírni a DEVICE DOS paranccsal. Pl. device=himem.sys (Ez az ún. felső memóriakezelő programot hívja.)

88

1.Rezidens (az operatív memóriában maradó) rész: • Megszakításkezelő rutinokat tartalmaz pl. a CTRL+C. • A tranziens rész betöltését lehetővé tevő rutinokat tartalmaz. • Kritikus hibákat kezelő rutinokat tartalmaz. • Hibaüzeneteket kezeli. • Program vége rutin. 2.Inicializáló rész: • A BOOTSTRAP után az Autoexec.bat Autoexec.bat file értelmezése. Magáról a Boot folyamatról, ami nem más, mint a gép bekapcsolása után az operációs rendszer rezidens részének betöltődése a memóriába, a következő témákban részletesen szó lesz.


Installálás után az ilyen módon a DOS-ba beintegrált eszközök kikapcsolásig a rendszer részévé váltak. A DOS ezen részének feladata végeredményben az adott konfiguráción működő operációs rendszer és a BIOS összekapcsolása.

3.Tranziens rész: • A felhasználói programok felülírhatják az általuk felhasznált memóriaterületet. • A rendszerprompt kiírása. • Parancsok értelmezése, és végrehajtása. Belső Külső Batch a. A belső parancsokat a Command.com tartalmazza, félrezidensek. b. A külső parancsok a gyári DOS lemezeken vannak. c. A felhasználó által készített ún. kötegelt feldolgozású parancsfájlok. Ilyen például az Autoexec.bat fájl is, amely fontos szerepet játszik az egyéni számítógépes környezet kialakításában.

89

I. Információ-technológiai alapismeretek A DOS működése:

Hardver ROM BIOS

IO.SYS MSDOS.SYS

DOS

COMMAND.COM

Felhasználói programok

A felhasználó az alkalmazói programokat használva parancsokat ad az operációs rendszernek, amit a DOS magja továbbít a bemeneti/kimeneti egységnek, amely a ROM-ban lévő beépített rutinokat használva végrehajtja azt.

63. ábra: A DOS működése

A Boot folyamat: Betöltődési folyamatnak, vagy röviden bootnak nevezzük az operációs rendszer betöltődését az operatív memóriába. Nézzük meg vázlatosan hogyan történik ez! Van-e floppy az "A" meghajtóban?

Van

Nincs

Rendszerlemez-e?

Igen Betölti!

Van-e winchesteren operációs rendszer?

Nem Hibaüzenetet ad!

Igen

Nem

Betölti!

Hibaüzenetet ad!

Bekapcsolás után mielőtt az előbb vázoltak lezajlanának történnek még fontos dolgok! A BIOS feladatai: 1. Lefut a ROM-BIOS belső ellenőrző rutinja. Megtörténik a Setup tábla információs részének kiírása a képernyőre. Majd látjuk a memóriateszt lefutását. 2. Ezután következik a ROM betöltő rutinja (Boot Record). Ezt hívjuk Bootstrap-nek, vagy magyarul csizmahúzónak. 90


3.

A rendszerlemez 0. oldalának 00. sávján lévő 1. szektor beolvasása a RAM-ba, hossza 512 Byte. A bootstrap szektornak vagy kezdeti betöltőnek, amely formázáskor kerül fel a lemezre, feladata: Boot rutin végrehajtása, amely rendszerellenőrzést végez. A Root Directory, vagy gyökérkönyvtár első szektorának beolvasása, ha ott az IO.SYS-t és az MSDOS.SYS-t találja, akkor betölti. A fájlok betöltődésének pontos sorrendje a következő: IO.SYS CONFIG.SYS MSDOS.SYS COMMAND.COM AUTOEXEC.BAT A Config.sys és az Autoexec.bat fájlok nem rendszerfájlok, az operációs rendszer működéséhez meglétük nem feltétlenül szükséges. Mégis rendkívül fontosak, és hasznosak. A rendszerhívások és megszakítások kezelése. Ezek lehetnek: -hardvermegszakítás (kiváltó okai: feszültségcsökkenés, billentyűleütés, órajel érkezése); -logikai megszakítás (a processzor kezdeményezheti, pl. nullával való osztáskor); -programmegszakítás (akkor fordul elő, amikor egy program egy másik program szolgáltatásait kéri).

4.10. További informatikai eszközök Az beágyazott objektumoktól mentes számítástechnikai dokumentumok átvitelének eszköze a fax. fax Lehetőség van arra, hogy valamilyen szövegszerkesztő segítségével elkészítsünk egy dokumentumot, és fax formátumban elküldjük azt a címzettnek úgy, hogy közben a dokumentumot nem nyomtatjuk ki. A fax - hagyományos fax használata esetén - egy papírfogadó. A dokumentum azonban számítógépen is fogadható, ahol az operátor a képernyőn, digitalizált formában megtekintheti a dokumentumot. Ugyanakkor, a címzett nem teheti át a faxképet egy szövegszerkesztő programba, nem módosíthat a fax szövegén, mielőtt tovább küldené azt egy harmadik személynek. Az érkező fax formátuma általában nem teszi lehetővé a szöveg közvetlen feldolgozását egy szövegszerkesztő programmal. Egy ilyen kommunikációs segédprogram a Cheyenne BitWare.

91


67. ábra: Cheyenne BitWare kommunikációs program menüi

Ezzel szemben egy e-mail dokumentum esetén a címzett amellett, hogy képes fogadni a dokumentumot, megtekinteni azt a képernyőn, közvetlenül átdolgozhatja azt saját szövegszerkesztő programjával. Ma már minden telekommunikációs eszköz nagymértékben használja az informatikai eszközöket: telefon, rádiótelefon, rádió, televízió és videó. Mindennapjaink lassan elképzelhetetlenek a mobil kommunikáció nélkül. A GSM (Global System for Mobil Communications) rendszerű WAP-os (Wireless Application Protocol) vonalkapcsolás nélküli internet rendszerek még nem érik el az asztali számítógépek ISDN (Integrated Services Digital Network), azaz világméretű digitális kommunikációs hálózat vonalas internet-kapcsolatának gyorsaságát, de egyre népszerűbbek. A mobiltelefonok egyéb szolgáltatásai közé tartozik, többek között az SMS (rövid szöveges üzenet). amely hasznos lehet akkor, ha telefonunkkal zavarjuk környezetünket. Végezetül megemlítjük az Internetre csatlakozás két lehetséges vállfaját. A kapcsolt vonalon keresztüli kapcsolódás nem jelent mást, mint egy telefonközponton keresztüli kapcsolatot. A bérelt, vagy másképpen dedikált vonal csak egy bizonyos előre meghatározott célra (faxküldés, vagy modemkapcsolat) használható.

68. ábra: Faxküldés párbeszéablaka a BitWare programban.

92


4.8. Multimédia szerepe a számítástechnikában Multimédiás számítógép nevezik azokat a gépeket, amelyekben számítógépnek mítógép hangkártya, CD-ROM meghajtó és hangszóró kapcsolódik a professzionális munkára alkalmas gépekhez. Ezeken a gépeken prezentációkat futtathatunk, filmeket játszhatunk le, szerkeszthetünk zenét, saját mozi vagy rajzfilmet gyárthatunk. A multimédiás programok alapeleme az interaktivitás. interaktivitás Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló információban tetszés szerint kalandozhatunk, irányítjuk a programot, s nem program szabja meg, hogy merre menjünk, vagy mit tegyünk. Némileg egy olyan enciklopédiára hasonlít, melyben egy címszó magyarázata további címszavakra utal, és közülük azokat böngészhetjük végig, ami bennünket érdekel. A multimédiás program végrehajtja az összes keresgélést helyettünk, és nemcsak szöveges információval, képekkel, hanem videó- és hanganyaggal eleveníti meg a témát. Ezt a határtalan lehetőséget sokkal jobban kihasználhatjuk egy nagy színmélységű monitorral és olyan hangkártyával, amely CD minőségű hang felvételére és lejátszására is képes. Gyakorlatilag határtalanok a multimédiás szoftverek lehetőségei. A videó film tömörítésére több módszert is kitaláltak. Az egyik ilyen tömörítő a Microsoft cég "Video for Windows" nevű programja, mely AVI (Audio Visual Interleave – Microsoft fejlesztés) kiterjesztésű állományokat hoz létre. Ez a módszer a videó képeket egyszerű eljárással tudja tömöríteni. Az MPEG (Moving Picture Experts Group) egy újabb, sokkal intelligensebb és bonyolultabb videó tömörítő eljárás. Az MPEG-gel elért képminőség akkor is nagyon jó marad, ha a felvételt egészen kis méretű fájllá tömöríti, és a hang is CD minőségű marad. A számítógépes játékokban lévő filmrészletekhez is ezt az eljárást használják. A MPEG javított változatát, melynek neve MPEG2, MPEG2 a DVD-ROM meghajtó segítségével a saját gépünkön nézhetjük meg a legfrissebb, tökéletes minőségű mozifilmeket. Egy DVD lemez 4,7 Gigabájt (~8 GB) kapacitással rendelkezik. A CD-ROM lemezekhez hasonlóan hamarosan a DVD-ROM lemez irható és újraírható változatai is megjelennek. Kifejezetten hang tömörítésére és lejátszására használatos az MP3 (A WAV fájl továbbtömörítés és archiválása után létrejövő fájl.). Ez az eljárás tette lehetővé azt, hogy tömegével lehessen hangfelvételeket letölteni az Internetről, illetve, hogy jó minőségben lehessen élvezni ezeket a számokat. Az MP3 tömörítés a CD-minőségű hangfájlokból mintákat vesz, s ezeket rakja egymás után. Elvileg így romlik a minősége, de az emberi fül ezt nem érzékeli. 93

I. Információ-technológiai alapismeretek Már kereskedelmi forgalomban is kapható az ún. MP3 Player, azaz MP3 lejátszó, amely hasonlít egy sétálómagnóra, csak nem kazettát játszik le, hanem a belsejében lévő mini merevlemezre irt MP3 kódolt számokat. Ingyenesen letölthetők az MP3 encoderek, azaz azok a programok, melyek egy Cd-n lévő zeneszámból MP3 fájlt kódolnak. Saját felhasználás céljából sokkal helytakarékosabb egy MP3 gyűjtemény, hiszen egy CD formátumú (.wav) fájl 50-60 Megabájt, míg egy MP3 formátumú kb. annyi Megabájt, ahány perces a szám. Már Magyarországon is létezik olyan zenés kereskedelmi rádióadó, amely a zenéket MP3 fájlból játssza le, természetesen a kiadóktól megszerzett jogok alapján. Ha TV műsorokat szeretnénk a monitorunkon nézni, akkor egy megfelelő minőségű TVTV-Tuner kártyára van szükségünk, amibe be kell vezetni az antenna kábelt (antennajelet). Ennek beszerelése után számítógépünk ugyanúgy hangolható, beállítható a különböző csatornákra, mint a hétköznapi televíziónk. A számítógép elláthatja a videó-felvevő funkcióját is, hiszen a fent felsorolt tömörítési eljárások egyikét alkalmazva eltárolhatjuk a kedvenc műsorainkat, s bármikor újból megnézhetjük. Videó-konferenciához történő csatlakozás esetén, telefonvonalon továbbítjuk a digitalizált élőképet. Ehhez szükségünk van egy kis kamerára (webkamera - saját vezérlő szoftvere van), amelyet célszerű a monitor tetején elhelyezni, mert akkor partnereink láthatják az arcunkat, továbbá egy mikrofonra, illetve hangszóróra a hanginformációk biztosítására (ehhez természetesen egy hangkártya is tartozik),. iletve egy modemre, amely az információ továbbítására, fogadására alkalmas. A telefonvonalak átviteli sebessége csak másodpercenként kb. egy képkocka elküldését teszi lehetővé, ami messze jár a TV minőségtől. Már a napjainkban is terjednek olyan rendszerek, amelyek ISDN vonalakon, vagy saját nagy sávszélességű bérelt vonalon keresztül alkalmasak videó-konferenciák megtartására is. A számítógépes szimulációk szimulációk a gép által létrehozott, csak elektronikus formában létező világnak, virtuális valóságnak tekinthetők, amelyeket néha szórakozásképpen, néha komoly feladatok megoldására készítenek - pl. repülők pilótáinak kiképzésére. A virtuális valóság egy olyan elektronikus világ, ahol minden többé-kevésbé a valódi világ törvényszerűségei alapján zajlik, de a rendszer csupán a számítógép memóriájában található, elektronikus jelek formájában. S végül ügyes programozási trükkökkel és jó tervezéssel izgalmas weboldalakat weboldalakat hozhatunk létre. létre De gyönyörű weboldalakat manuális HTML programozással is lehet készíteni, de a különleges, vagy a multimédia elemek beépítéséhez hatékonyabb és bonyolultabb weblapprogramozási nyelvre lesz szükségünk. 94

4. Az asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver

Recommend Documents