GYURGYÁK János: Ezzé lett magyar hazátok. Budapest, 2007., 90-135.
4. alfejezet A politikai nemzet kritikusai és a nemzetállam illuzionistái Eötvös-Deák –féle politikai nemzet koncepciójának felváltása a magyar államot a magyar nemzettel azonosító nemzetállam koncepcióval (képviselve alkotmány- és jogtörténészek által: Beöthy Ákos, Ferdinandy Gejza, Timon Ákos, Trócsányi Móricz) - közjogi historizáló keret megteremtése: o az állam nem a res populi, a sokaság, hanem a persona populi, tehát a nép, mint szuverén személy tulajdona o magyar nemzetállam 1000 éves mítosza: már a honfoglalók is nemzeti keretbe szerveződtek... nemzet visszavetítése annak megszületése előtti időkbe - Mindezekből következett: a magyar alkotmány mindennél korábbinak beállítása, a magyar szupremácia, a Béccsel szembeni önállóság legitimálása, és a Szent Korona tan teljes kidolgozása Alapvető probléma: a kiegyezést pártolók úgy gondolták, hogy a magyar szupremáciát csakis a Habsburg Birodalmon belül lehet fenntartani, a kiegyezést ellenzők pedig azt vallották, hogy a szabad és független Magyarország önmaga is meg tudja állni helyét Beksics Gusztáv publicista -
-
gyakran túlzó, szélsőséges gondolatok jellemzik, racionális eszmefuttatások nélkül a magyar állam nemzetállammá alakítását nem tudja elvégezni kizárólag a jog hitt a dualizmus fenntarthatóságában és állandóságában, szerinte a háborúk és válságok is ezt erősítik meg, Magyarország csak a dualista keretben maradhat meg a Monarchia ellensúly a pángermánizmussal és pánszlávizmussal szemben ugyanakkor a magyarság ellensúly Bécs és a nemzetiségek ellen is később eltávolodott a Deák-Kemény által képviselt liberalizmustól (ugyanis mi lesz, ha a magyar nemzet érdekeivel szemben áll majd a lib., akkor valamelyiket fel kell áldozni, és ő a liberalizmust áldozta volna fel) társadalmi reformot képviselt: meg kell erősödni, fegyelmezetté kell válni nálunk a birtokos köznemesség az a réteg, amelyikre lehet építkezni, de a városi polgárságra van szüksége a teljes átalakuláshoz nemzetiségi Kérdésben: háborús logika, közoktatást, kormányzati döntéseket ennek kell alárendelni, (Erdély Magyarország végvára, ha elveszik, akkor a többi nemzetiség is szakad)
Grünwald Béla -
hasonlóan Beksicshez, a határozott centralizációban, a közigazgatás államosításában látta a kulcsot a magyarság expanziójához a nemzetiségek felé a magyarság szellemi szinten, erkölcsök terén és államalkotóként felette áll a többi nemzetiségnek, így küldetése is van: beolvasztás, ezáltal egy magasabb kultúra részeseivé tenni a nemzetiségeket 1
-
-
a magyar nemzet, lévén, hogy azonos az állammal, csak úgy maradhat fenn, ha megvalósul a teljes szupremácia és a nemzetiségek asszimilálása, különben darabokra hullik mondani sem kell, hogy Grünwald volt a nemzetiségek számára a főellenség és az ősgonosz
A nemzetállam koncepciója igazából egy hamis ábránd, amibe többen belefutottak. Rákosi Jenő, bár se nem hatvanhetes, se nem negyvennyolcas, mégis hitt (Beksicshez hasonlóan) az egységesen magyar intézményekkel, hagyományokkal, értelmiséggel és önérzettel rendelkező Mo. létrehozásában. Rákosi Jenő (szintén publicista) - Mo. birodalmi szerepet kell játszania, „nem kell ide, csak 30 millió magyar”, és mind nyugat, mind kelet felé vezető szerepet játszunk majd - a magyar nemzet nagylelkű, lovagias és erre csakis azt a választ adhatják a nemzetiségek, hogy beolvadnak - belátja 1919-ben, hogy sehol sincs az a nemzet, amiről ő beszélt, de a Revíziós Liga elnökeként és Lord Rothermere híveként tovább kergette ábrándjait Függetlenségi Párt holdudvarában bőséggel voltak az ilyen álmokat követők Bartha Miklós -
-
művei középpontjában a nemzeti problematika egyetértett a függetlenségiek alapvető törekvéseivel (szabad és független Mo.-ot) ’67 az ő szemében: árulás, önmegtagadás, és egyáltalán minden rossz forrása nemzetiségi kérdés: elképzelhetetlennek tartotta Magyarország feldarabolódását, nem tartotta helyesnek a centralizáláson alapuló asszimilációt, mert ez szerinte az alkotmányos szabadságot és a jogegyenlőséget sértené helyette azzal kell meggyőzni a nemzetiségeket, hogy nekik is az a legjobb (gazdasági és történeti szükségszerűség) ha nem szakadnak el hitt a magyar kultúra vonzerejében (ahogyan a kunok, besenyők, székelyek és a „művelt zsidók” magyarok lettek, úgy lesznek majd a nemzetiségek is)
Hoitsy Pál (természetbúvár és csillagász) -
-
Magyarországnak a víz- és természetrajzi adottságokból fakadóan szükséges hódításokat véghezvinni (pont fordítva gondolta mint Rákosi Jenő: előbb hódítás és majd utána belső magyarosítás) a hódítások után Nagymagyarország nagyobb lesz, mint Mátyás király korában, és ellenállhatatlanul fogja vonzani a nemzetiségeket az egységes magyar nemzet képe
Nem csak a futóbolondokat kerítette hatalmába a magyar birodalom eszméje Vajda János - társadalmi rétegek vizsgálata - kritizálta túlzottan nacionalista gondolatoktól hevülteket, mert minden más fajjal szemben türelmetlenek - ostorozta az arisztokráciát, annak kiszolgálóit - kívánta a demokráciát, erkölcsi elveken 2
DE! -
és a munka tiszteletén alapuló közszellemet a Millenium évében már ő is a sovinizmust hirdette
Aki szembeszállt a korszellemmel Mocsáry Lajos -
-
politikai karrierjét is feláldozta ezáltal állandó vitapartnere Grünwald Béla Pragmatica Sanctiot vette alapkőnek, támogatta az önálló magyar honvédség felállítását és a közös tárcák megszüntetését de nem tagadta volna meg a nemzetiségektől sem a nemzeti létük fejlődéséhez szolgáló intézményeket, lehetőségeket sem szerinte a szlávokkal kell szövetkezni az osztrákok, poroszok, németek ellen elképzelhetetlenek tartotta a nemzetiségi területek elszakadását Mocsáry szembement Grünwalddal a magyar nemességről vallott felfogásában is, ugyanis szerinte a nemesség „nagyságát” mutatja 1848-as magatartásuk, az előjogokról való lemondás Mocsáry alapvetően az idegen uralkodóházban vélte felfedezni a romlás okait, Grünwald a dzsentri magatartásban
Századfordulóra új problémák jelentkeztek (munkáskérdés, zsidókérdés, választjog...) és már senki nem vehette komolyan az eötvös-deáki politikai nemzet koncepciót. A politikai elit köreiből szinte csak Tisza István és köre foglalkozott ezekkel a problémákkal, ők egyfajta liberális-konzervatív nemzedéknek foghatók fel Céljaik - Magyarország területi integritásának megőrzése - dualista rendszer fenntartása - a fent említett problémák megoldása liberális politikával - ugyanakkor szembehelyezkedtek a demokráciával - továbbá feladatnak tűzték ki a lesüllyedő birtokos egykori köznemességet modern polgári középosztállyá alakítani Tiszáék hittek abban, hogy a magyar nemzet sorsa összefonódik a szabadsággal és a szabadelvű haladással. Tisza személyes példaképe Deák volt. Ugyanúgy bírálta az arisztokráciát, annak gőgje és könnyelműsége miatt, de nem kiirtani akarták őket, hanem „felnevelni”, ugyanis nem volt más társadalmi réteg, amely helyébe léphetett volna. Mo. jövőjét csakis a Birodalmon belül tartotta elképzelhetőnek. Legfőbb ellenségnek a szocialisták és polgári radikálisok mozgalmait tartotta, mert ezek belülről verik szét a nemzeti egységet. Eléggé súlyos jelzőkkel illették kortársai, ennek ellenére ő sohasem alkalmazott ellenfeleivel szemben megtorlást vagy erőszakot. A zsidóságban egy leendő támaszt látott, gazdasági erejük miatt, így aztán nem is tett semmiféle gesztust az egyre erősödő antiszemitizmus felé. -
tudták, hogy Mo.-ot is eléri majd a demokratizálódás szele, de a választójog kiszélesítését csakis a műveltség és polgárosodás fokozatos elmélyítésével együtt akarták kiterjeszteni 3
-
-
-
Tisza szerint a választójog kiterjesztése Magyarországon csak a felekezeti, faji és szociális izgatóknak kedvezne, fokozná a korrupciót és az egyébként is gyakori választási visszaéléseket a nemzeti érzést az egyik legalapvetőbb emberi érzésnek gondolta, emiatt aztán nem speciális tulajdonságokhoz kötötte a nemzet fogalmát, hanem egyfajta magánérdek felett álló összetartó erőnek gondolta azt nemzetek egymás között valamilyen szinten állandó harcot vívnak és emiatt az egyénnek, aki tagja nemzetnek, kötelessége a közérdeket valamilyen szinten szolgálni nemzetiségekkel kapcsolatban szkeptikusan ítélte meg azok beolvadásának lehetőségét, tulajdonképpen annyit várt volna el tőlük, hogy legyenek jó hazafiak és ne veszélyeztessék Mo. területi egységét
A Magyar Figyelő körének nemzetiségi politikára szakosodott teoretikusa: Réz Mihály - szociáldarvinista - „a fajok uralomra törekedek” (a faj nála egyenlő az etnikummal) - ahol sikerül uralomra jutniuk, ott nemzetet alkotnak, ahol viszont megakadályozza őket ebben egy másik faj szupremáciája, ott csak nemzetiséget tudnak alkotni - Réz rögeszméje: a magyarság származási kiválóságánál fogva és a történelmi múltjából fakadóan eleve vezető szerepre van rendelve a Kárpát-medencében - a nemzetiségek fogadják el a magyarság vezetését és uralmát és annak hatalma alatt fejlődjenek, ha nem, akkor a fajok kíméletlen harca következik - elszakadási törekvések ellen: a gazdasági hatalom és a magyar kultúra színvonalának növelését ajánlotta - a magyarság arisztokrata és konzervatív, így alapból ellensége a demokrácia - a megyék megerősítése mellett voksolt, Ausztriával szemben alkotmánybiztosíték - lévén, hogy a nemzetiségi törekvések mögött faji küzdelmek húzódnak meg, nincs véges sohasem, csak ha teljes az uralom
Új típusú konzervatív ideológiák Politikai katolicizmus -
gr. Zichy Nándor vezetésével csakis a közjogi helyzetet tekintve értett egyet a szabadelvű kormánnyal, a dualizmust fönn kell tartani ugyanakkor szerinte egyre inkább baloldali irányultságú a politika iránya, ezt bírálta átfogó, az egész ország struktúráit átformáló programot ajánlott: megye átszervezése, pártpolitikusok helyett szakemberek alkalmazása, állami kinevezés nemzetiségek felé: elvetette az erőszakos asszimilációt, erősíteni kell bennük a magyar állameszme felé való hűséget, továbbá jogos igényeiket ki kell elégíteni szociális kérdés: reformok a Rerum Novarum szellemében mivel sorra buktak meg tervei, rájött, hogy a katolikus többség katolikus öntudatát kell felébreszteni ez vezetett el a Katholikus Néppárt megalapításához a katolikus hitet teljesen azonosította a politikai döntéseivel és céljaival, számára csakis egy igazság létezett 4
-
szerinte a magyar nemzetet a katolikus egyház tartotta fönn ezer évig, a liberalizmus és a kommunizmus olyan erők, amelyek ennek romlását okozzák Tiszának nagyon nem tetszett a katolicizmus pártként való megjelenése: mert gyöngíti a nemzeti egységet, mert vallási színezetet kap a politika és így kiéleződnek a vallási ellentétek, plusz tartott attól is, hogy a klerikalizmus megerősödése pont, hogy elfordítja a társadalmat a vallástól és így az ateizmus malmára hajtja a vizet
Agrárius szemlélet -
-
-
-
gr. Károlyi Sándor olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely erősíti a magyar mezőgazdaságot és fölemeli az alsóbb néposztályokat (szerinte a manchesteri kapitalizmus társadalmi szempontból igazságtalan, nemzeti szempontból pedig életveszélyes, mert legitimálja az erősebbek uralmát a gyengébbek fölött és a nemzetfenntartó réteget anyagilag kisemmizi két fronton lehet elérni ezt: állami szintű támogatás és önszerveződés Károlyi inkább bízott a szövetkezetekben javaslatai sokszor szemben álltak a kereskedelmi érdekeket szolgáló célokkal és törvényekkel, amelyeket pedig azonosítottak a zsidó érdekekkel és emiatt volt egyfajta antiszemita olvasata is a dolognak Károlyi nem azonosult ezzel, szerinte három jelszóban lehet összefoglalni az agrárius mozgalmat: szövetkezés, verseny és méltányosság (szövetkezés által a kisebbek megerősödnek, így föl tudják venni a versenyt a többiekkel szemben; méltányosság=uzsora kiiktatása a magyar mezőgazdaságból) emiatt szervezte meg Károlyi a hitel-, fogyasztási- és értékesítő szövetkezetek hálózatát
5
