38. Az önmérséklet nem cenzúra szeptember 24. Iskolai összesítés

1. 2010. szeptember 24. 2010. szeptember 24.

Szilágyság/38. www.hhrf.org/szilagysag/

38. Ára: 1,3 lej Elõfizetõknek 1,2 lej

Vidékeink 4. oldalon Debrenbe költözik a szeméttelep A tervezet 34 millió euró értékben egy teljes rendszert foglal magába. Debren falu mellett egy teljesen új, ökológikus szeméttároló épül.

Aktuális 8. oldalon A Kraszna utca és a közösségi munka Ha befejezik a Kraszna utcát, akkor a Brót-kútjának a környékét is rendezni szeretnénk, nagyrészt önerõbõl. Parkosítani akarjuk, szebbé tenni a környezetet.

Közéletünk

3. oldalon

Iskolai összesítés Egyelõre még folyik 59 iskola egészségügyi engedélyeztetése, 22 iskolának egyáltalán nincs ilyen mûködési engedélye.

Vélemény 9. oldalon

Az önmérséklet nem cenzúra A Prigoanã-féle törvénytervezet vitatható. Számtalan pontjával – például a licensz bevezetése, az írott és az online média bevonása a Országos Audiovizális Tanács (CNA) fennhatósága alá – nem értek egyet.

TÁMOGATÁSÁVAL

Szakszervezetek tiltakozása Hétfõ délben egy órára lezárták Zilahon a Szakszervezetek Mûvelõdési Háza elõtti utcát a szakszervezetek tüntetése miatt. A tüntetésen mintegy 300 személy vett részt több szakszervezet képviseletében. Elsõsorban a nyugdíjasok és a közigazgatásban dolgozók szakszervezete tiltakozott, itt voltak Zilah, Szilágysomlyó és Zsibó polgármesteri hivatalának küldöttei, a szociális és gyermekvédelmi hatóság szakszervezete, illetve két gyár szakszervezetének képviselete. A megsazorító intézkedéseket szociális genocídiumnak titulálta több felszólaló. Az intézkedések ellentmondásosságára hívták fel többen is a figyelmet. Miközben 25%kal csökkentették a közalkalmazottak fizetését, megvonták a juttatásokat, a tanügyminiszter fogyatékos babákkal akarja ellátni az óvodákat. A kormány adópolitikája következtében ezrével szûnnek meg kis cégek, Andreea Vass kormányfõi tanácsos javasolja, hogy a közigazgatásban dolgozók vállaljanak másodállásokat jövedelmük kiegészítésére. A tüntetõk Emil Boc kormányfõ és Andreea Vass tanácsos, a tehetetlen kormány azonnali lemondását követelték. A prefektust nem hívták meg, tiltakozó iratot sem készítettek, csak a megjelentek elõtt olvasták fel a kifogásokat. A szakszervezeti vezetõ szerint ezt a megmozdulást erõdemonstrációnak szánták.

A rendõrség is sztrájkol A rendõrségi alkalmazottak mintegy 350 tagot számláló szakszervezete is csatlakozott a sztrájkolókhoz. Hétfõtõl a jövõ hét elejéig csak korlátozott mértékben látják el feladataikat. Délutánonként illetve szombaton és vasárnap egyáltalán nem lesz ügyfélfogadás. A közlekedésrendészet ugyan járõrözik, de nem büntet, csak

figyelmeztet, és a forgalomirányítást sem végzik. A közrendért felelõs osztály is csak a 112-es sürgõsségi hívószámon érkezett indokolt esetekben intézkedik. A rendõrök nem csak a fizetéscsökkentés, hanem a munkavégzéshez szükséges feltételek hiánya miatt is panaszkodik. Kevés a papír, már tinta sincs a nyomtatókban, stb... J.L.

Fiatalodik a múzeum A Szilágy Megyei Történelmi és Képzõmûvészeti Múzeumban egyre több rendezvény, esemény van. Lassan akár a mûvelõdési házak szerepét is átvállalja,

annyi minden történik az intézményben. Egymást érik a kiállítások, a hangversenyek, különbözõ irodalmi találkozók.

A Muza Fest eseménysorozat hétfõi sajtótájékoztatóján végül nyilvánvalóvá vált e pezsgés oka: a szervezõgárda átlagéletkora a látszat szerint nem haladja meg a 30 évet. Az ideiglenesen kinevezett ügyvezetõ igazgató, Corina Bejinariu is fiatal, tõle jobbra Szabó Attila mûvészeti igazgató pedig frissen végzett egyetemistákkal (Sipos Krisztinával, Visky Sámuellel, Mira Marincassal stb.) szervezteti a különbözõ mûvészeti ágazatok programjait. Szabó Attila szerint elsõsorban a fiatalokat, a középiskolásokat és az egyetemistákat szeretné közelebb hozni a mûvészetek világához, finomítani esztétikai érzéküket. Az interaktív tevékenységek alatt nem mûvészeket, hanem a mûvészethez értõ közönséget akar nevelni. Így lesz a múzeumból az értékek kiállításán porosodó tárgyak lerakata helyett igazi mûvészeti központ – közösségi, élõ mûvelõdési ház. Ezt bizonyítja a keddi kiállításmegnyitó, amelyen már kicsinek bizonyult a múzeum. A további programokat olvashatják az 5. oldalon. J.L.

2. 2010. szeptember 24.

Szilágyság/38.

Közérdekû

Fogadóórák (elõzetes bejelentkezés alapján)

RMDSZ Szilágy meegyei szervezete Zilah, Kossuth L. utca 33. szám tel: 0260-661685 Seres Dénes, elnök, parlamenti képviselõ pénteken 9.00-13.00 óra között Szilágyi Róbert, ügyvezetõ elnök hétfõtõl csütörtök 8.00-16.00 óráig

Az RMDSZ zilahi szervezete Naponta 13.00-14.00 óra között Hétfõ, Lakatos Sándor, elnök – földügyek Kedd, Szilágyi Sándor, városi tanácsos Szerda, Májer Gabriella, közjegyzõ Csütörtök, Demjén Attila, ügyvéd Péntek, Bogdán Zsolt, városi tanácsos A városi iroda nyitvatartásának idõpontja naponta: 12.00-16.00 Elérhetõségek: Városi iroda: 0360 566082 Lakatos Sándor, elnök: 0731-606453 Antal Csilla, titkárnõ: 0745-167739

Szilágycsehben Az érdekvédelmi szervezet székháza munkanapokon 8.0014.00 óra között várja az érdeklõdõket.

Szilágysomlyón Fekete Szabó András szenátor minden pénteken 10.0012.00 óra között fogadja az érdeklõdõket. Az RMDSZ helyi szervezetének székháza munkanapokon 8.00-16.00 óra között mûködik, pénteken viszont csak 13.00 óráig van nyitva. A város magyar tanácsosai minden csütörtökön 15.0017.00 óra között az RMDSZ székházában fogadják a lakosságot.

Intézmények Prefektúra Végh Sándor prefektus csütörtökön 10 órától Onorica Abrudan alprefektus szerdán 10.00 órától

Szilágy Megye Tanácsa Marc Tiberiu elnök pénteken 10.00 órától Csóka Tibor alelnök kedden 12.00 órától Ionescu Cristian alelnök hétfõn 10.00 órától Vlaicu Radu titkár szerdán 10.00 órától

Zilah Polgármesteri Hivatala Radu Cãpîlnasiu polgármester csütörtökön 10.00 órától Sojka Attila alpolgármester szerdán 10.00 órától Dana Cota alpolgármester kedden 10.00 órától

Szilágycseh Polgármesteri Hivatala Varga András polgármester Csütörtök 8.00-12.00 Bulgãrean Emil alpolgármester kedd 8.00-12.00 Cordea Dan – Titus titkár szerda 8.00 – 12.00

Zsibói Polgármestrei Hivatal Bãlãnean Eugen polgármester kedden 8.00-10.00 óra között Sárközi Pál alpolgármester csütörtökön 8.00-10.00 óra között Opris Maria titkár szerdán 8.00-10.00 óra között.

Szilágyság • Közéleti, közmûvelõdési hetilap •

www.hhrf.org/szilagysag/

Hasznos telefonszámok Zilahi rendõrség 0260-661285 Zilahi közösségi rendõrség 0260-610178 Romtelecom tájékoztató 0260-1931 Romtelecom hiba bejelentõ 0260-1921 Gázelosztó 0260-1928 Electrica diszpécser 0260-1929 EON Gaz diszpécser –non stop 0265-200928; 0800-800928 Zilahi megyei kórház 0260-616920 Prefektúra 0260-661270 Megyei tanács 0260-662035 Fogyasztóvédelmi hivatal 0260-612832 Autóbusz állomás 0260-611056 Atlassib autóbusz állomás 0260-611600

Ne feledjük el felköszönteni szeretteinket, rokonainkat, ismerõseinket névnapjukon! szeptember 24., péntek: Gellért, Mercédesz szeptember 25.., szombat: Kleofás, Kende szeptember 26., vasárnap: Jusztina szeptember 27., hétfõ: Adalbert, Albert szeptember 28., kedd: Vencel szeptember 29., szerda: Mihály szeptember 30., csütörtök: Jeromos

Még lehet fizetni a járulékokat Az 58-as sürgõsségi kormányrendelet értelmében az egyéni munkaszerzõdés, vállalkozás vagy szerzõi jogdíj alapján kapott jövedelmek után is kell fizetni az egészségbiztosító pénztárnak, a nyugdíjpénztárnak illetve a munkanélküliségi alapnak a megfelelõ hozzájárulást. Az újabb kormányrendelet ezt végül is a munkaadó kötelezettségévé tette szeptember tizedikétõl, de júliusra és augusztusra még mindenki maga kell jelentkezzen és kifizesse ezeket a járulékokat.Romeo Sarca, a munkaügyi hivatal igazgatója szerint a kifizetésre a végsõ haladék szeptember vége. Külön kedvezményként jelezte, hogy nem szükséges mindenkinek lemenni a nyugdíjpénztárhoz. A két járulékot ki lehet fizetni a bíróság mellett lévõ munkaügyi hivatalnál is. Csak az

egészségbiztosító pénztárhoz kell személyesen elmenni, de az a központban van. Az igazgató adatai szerint Szilágy megyében mintegy 4000 személy jut fizetésen kívüli szakmai tevékenységbõl származó jövedelemhez. Ebbõl 2946 személy jogosítvánnyal (iparengedéllyel) rendelkezõ személy, mintegy 1000-en dolgoznak családi vállalkozásokban vagy független mu8nkavégzõk, és szerzõi jogdíjat alig 7 személy kapott a megyében.Sajnos, eddig a fizetésre kötelesek alig negyede rendezte tartozásait. Tehát mintegy 3.000 személy kockáztatja a büntetést, amely 2.500-5.000 lej is lehet.Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a téves vagy hiányos bevallási nyilatkozatok is 300-600 lejjel büntethetõk. (Hirszerk)

Újra PADIF Kedves Színjátszó Barátaink! Az idén immár tizenkettedik alkalommal szervezzük meg a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált, a PADIF-ot. Jöjjetek az idén is Szilágycsehbe, mutassátok meg, hogy szeretitek a színjátszást ! Lehetõségünk lesz a viszontlátásra, tapasztalatcserékre valamint gondolataink és elképzeléseink megosztására. Céljaink változatlanok: a magyar és egyetemes színházkultúra népszerûsítése, nemzeti tudatunk megerõsítése, anyanyelvünk ápolása valamint az, hogy mindenki jól érezze magát. A fesztivál legfontosabb elvárásai: a szép magyar beszéd, a fiatalos mozgáskultúra és a gondolatébresztõ, kreatív színpadi megoldások. Két kategóriát hirdetünk meg: az általános iskolásoknak (V-VIII. osztály) és gimnazistáknak (IXXII.). Pénteken, október 8-án 14 órától az általános iskolásoké lesz a színpad. Este kiértékelõ, díjkiosztás, hazautazás. Szombaton, október 9-én reggel 10 órától a gimnazisták lépnek fel. Este kiértékelés, díjkiosztás, hazautazás. Fesztiválunknak versenyjellege van. A zsûri az idén is rangsorolni fog ( I, II, III díj ) mindkét kategóriában, de szeretnénk ismét különdíjakat is adni. A gimnazista csoportok díjazottjai részt vehetnek XX. Határokon túli magyar amatõr színjátszók találkozóján, amelyet jövõre szerveznek Zsámbékon, az általános

Kiadja a PRO SZILÁGYSÁG Egyesület • Szerkesztõ: JÓZSA LÁSZLÓ • Fõmunkatársak és mûszaki szerkesztõk: MÁTÉ JÓZSEF és ANTAL CSILLA

iskolások legjobbjait peddig a III. Határtalan gyermek színjátszó-fesztiválon várják Nyírbátorban. A rendezvényhez fûzõdõ fontosabb tudnivalók: 1. Az elõadások idõtartama ne legyen több 25-30 percnél ! 2. A rendezvény lebonyolítását a szilágycsehi középiskola, a Berekenye Ifjúsági Társaság és a Városi Mûvelõdési Ház biztosítja. 3. A fesztivál helyi költségeit a szervezõk fizetik, az utazási költségeket a megyei tanfelügyelõségek térítik meg a csoportoknak, mivel fesztiválunk rajta van az országos tanügyi rendezvények listáján (Calendarul activitatilor nationale extrascolare 2010 - Anexa F, Nr. crt.158, Concurs naþional de teatru pentru elevi „PADIF”) Az általános iskolásoknak pénteken vacsorát, a gimnazistáknak szombaton ebédet és vacsorát biztosítunk. 4. Jelentkezéseteket e-mail-en várjuk 2010. szeptember 27 -ig a következõ címre: [email protected] vagy [email protected] Irásban is lehet a következõ címre: Grup ªcolar “ Gheorghe Pop de Bãseºti “ pentru Bodea György Str. Libertãþii nr. 8, 455100 Cehu Silvaniei, Jud. Sãlaj. Telefon/fax: 0260-650380. Mobil számom: 0744-559313. 5. A fesztivál idõpontja: 2010. október 8.-9. 6. Helyszín: Szilágycseh (Cehu Silvaniei) Városi Mûvelõdési Ház

Sok sikert kívánok a felkészüléshez, az októberi találkozás reményében, Bodea György • Területi szerkesztõk: OLÁH MIKLÓS - Kraszna • Szerkesztõség és kiadóhivatal: 450010 Zilah Kossuth u. 33. • Telefon: 0260 661685 • Nyomtatás: ColorPrint S.A. nyomda, 4700 Zalau 22 Decembrie nr. 66; tel/fax: 0260/661752. Felelõs vezetõ: MAJOR ISTVÁN igazgató. E-mail: [email protected] ISSN 1453-1461

* A névvel vagy névjeggyel ellátott írásokért szerzõik felelnek, azok nem mindig tükrözik a szerkesztõség véleményét is • Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza! A szerkesztõség (helyszûke miatt is) fenntartja a jogot a cikkek rövidített formában való közlésére. Névtelen leveleket nem közlünk, ezekre nem válaszolunk. A borítékra kérjük felírni a feladó pontos nevét és címét. Pontos cím és név esetén jeligével ellátott írásokat is közlünk.

Szilágyság/38.

Közéletünk


intézménybe ingáztatják a diákokat. A megyében erre a célra 59 iskolabusz van, de a fõtanfelügyelõ szerint több mint 70-re lenne szükség. Egyelõre még folyik 59 iskola egészségügyi engedélyeztetése, 22 iskolának egyáltalán nincs ilyen mûködési engedélye. A gyereklétszám csökkenése természetesen a tanügyben dolgozók számának csökkenését is jelenti A tavaly több mint 4.700 alkalmazott volt az oktatásban, számuk ebben az évben alig haladja meg a 4.500-at, tehát 200 pedagógussal kevesebb foglalkozik a gyerekekkel. Közülük is 58 nyugdíjas, és 38 szakképzetlen pedagógus. (Hírszerk)

2010. szeptember 24.

Nyilvános a felszabadított állások listája

Iskolai összesítés Az elmúlt hét végén a prefektusi kollégium elõtt ismertette Ioan Abrudan fõtanfelügyelõ a megye közoktatásának végleges helyzetét. Már többször is írtunk a tanügyrõl, most röviden összefoglaljuk a fõtanfelügyelõ által ismertetett – tehát véglegesnek tekinthetõ – adatokat. A megyében 457 iskola és óvoda mûködik 118 jogi személyiséggel rendelkezõ intézmény keretében. Ebben az évben 18 iskolával és 13 óvodával kevesebb indult mint a tavaly. Ez némileg érthetõ, hiszen ebben az évben 41.010 gyerek iratkozott be a különbözõ oktatási intézményekbe. Ez a szám mintegy 700-al kevesebb a gyerek, mint a tavaly. A megszûnt iskolákból a legközelebbi

3.

Közzétette az Egészségügyi Minisztérium hétfõ este az ágazatban felszabadított állások jegyzékét. Az intézmény www.ms.ro honlapján megtalálhatók azok az állások, amelyeket a szaktárca és az önkormányzatok hirdethetnek meg versenyvizsgára. Az Egészségügyi Minisztérium 2322 állást hirdet meg, ebbõl 218-at a mentõszolgálatoknál, mentõorvosoknak, asszisztenseknek és gépkocsivezetõknek egyaránt. A legtöbb állás, 1075 asszisztenseknek szól, 963 orvosoknak, 67 gyógyszerészeknek, 217 pedig a kisegítõ személyzetnek – Bukarestben és az ország minden megyéjének kórházaiban.

Ezen felül az önkormányzati kézbe került kórházakban, a helyi vagy megyei tanács kiírhat versenyvizsgára további 750 állást. A versenyvizsgákra várhatóan novembertõl kezdõdõen kerülhet sor. Az állások teljes jegyzéke, megyékre lebontva, megtalálható az Egészségügyi Minisztérium honlapján. Sajtószolgálat, 2010. szeptember 21. A honlap szerint a Zilahon lévõ megyei kórházban 6 orvost, 1 gyógyszerészt, 2 asszisztenst és egy ápolót lehet alkalmazni. Szilágysomlyón is felszabadult 3 orvosi állás a városi kórházban, Szilágycsehben 2 orvosi és 2 asszisztensi állásra lehet versenyvizsgát hírdetni. (Hírszerk)

Közös nyugdíj A Magyar Köztársaság Kolozsvári Fõkonzulátusa ezúton, szíves felhasználás és publikálás céljából továbbítja a sajtó Tisztelt Képviselõinek a Magyar-Román Nyugdíjügyi Tanácsadói Napok programjára vonatkozó kétnyelvû tájékoztatót, amelynek keretében a két ország nyugdíjügyi hatóságai 2010. október 46. között, Nagyváradon, a megadott címen fogadják az érdeklõdõk kérdéseit, felvetéseit.

Heti lapszemle Adóságaink Zilah pénzügyi igazgatósága szerint 5,262 millió lejjel tartozik a lakosság a helyi közigazgatásnak. A város mintegy 60.000 lakosa közül 13.358 nem fizette ki a kötelezõ helyi adókat és illetékeket. A legnagyobb tartozás 36.900 lej. A város polgármesteri hivatalának közleménye szerint a második legnagyobb adós 2007tõl nem fizetett egyetlen illetéket sem, jelenleg 32.389 lejjel tartozik. A szóvivõ szerint az illetõnek semmiféle jövedelme vagy vagyona nincs. Az adósok sorában következnek azok, akik nem fizették ki a jármûadõt illetve azok, akik az engedély nélküli építkezés miatti büntetéssel tartoznak. Mindnyájan 20.000 lej fölötti összeggel tartoznak. Manuela Ghiurutan szóvivõ szerint többen adóhátralékot kell fizessenek, de esetleg nem tudnak róla. A szabálymódosítások után nem fizették ki a 2.000 cm 2 -nél nagyobb ûrtartalmú jármûvük után a kétszeresre növelt adó különbözetét. A polgármesteri hivatal a tartozások behajtására 9.782 fizetési felszólítást küldött, és 1.223 esetben rendelt el fizetési letiltást.

Egészségadó Mintegy 1300 szilágysági lakos kapott vagy kap az elkövetkezõkben fizetési felszólítást az egészségbiztosító pénztártól. Claudiu Bârsan, a Szilágy Megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatója szerint elsõsorban ügyvédek, közjegyzõk,

fordítók és más szabadfoglalkozásúak tartoznak a biztosítónak. Az igazgató szerint július végén mintegy 2 millió lejjel tartoztak a biztosítónak.

Kéregetõk A zilahi városi rendõrség szóvivõje szerint az elmúlt hét végén három kéregetõt azonosítottak, közülük kettõt meg is büntettek egyenként 100-100 lejre. Arról nem beszélnek, hogy eddig hány kéregetpõ fizette ki a büntetéseket…

112 Viccnek vagy tévedésnek is lehet minõsíteni az 112-es telefonszámra érkezõ hívások adatait… Csak augusztusban a sürgõsségi vészhelyzetek számára fenntartott 112-es telefonszámra 21.699 hívás érkezett. A hívások alig 10%-a, 2.177 hívás bizonyult indokoltnak. Még mindig divat az, ha másokat bosszanthatunk. Ebben a szülõktõl otthon tanult szokások vezetnek, kiküszöbölésük esetleg még legalább három generációt igényelnek. De ez sok más esetben is ugyanígy van.

Andreea Vass A miniszterelnök gazdasági tanácsadója szerint a kis cégek ellehetetlenítése hozzájárul a gazdaság egészséges tisztogatásához. A különbözõ átalányadók, stb. bevezetésével csak ebben az évben eddig 1.589 vállalkozás szüntette be tevékenységét. A tavaly egész évben 356 cég, 2008-ban pedig 132 vállalkozás szûnt

meg. Az egyik „vezetõ” gazdasági elemzõ szerint ezek nem számítanak, hiszen lakásokban mûködõ kezdeményezésekrõl van szó, amelyek elhanyagolhatóak a nemzetgazdaság szempontjából. Arról senki nem beszél, hogy ha nem is voltak jövedelmezõek, legalább néhány embernek megélhetést biztosítottak. Most ez az állam feladata lesz: a kiesett fizetésadó bevétele helyett a megmaradt alkalmazottak adóiból kell mindezeknek munkanélküli járulékot fizetni. Ez gazdasági tisztogatás és a fellendülés. Szõkék logikája…

Bankhitelek Szilágy megyében ebben a hónapban mintegy 90 panasz érkezett a fogyasztóvédelmi hivatalhoz. A panaszok 80%-a a bankok tevékenységére vonatkozott. Eddig többnyire a kockázati kamatokért panaszkodtak a hitelkérõk, most ezt megszüntette a kormányrendelet, de a bankokon nem fogott ki. Számlavezetõi és más átutalási vagy kifizetési díjak indokolatlan emelésével próbálják hitelesíteni pénzéhségüket. Ezek a díjak sokszor meghaladják a kölcsönök részletfizetésének 30%-át is. Nem csoda tehát, ha az ország nemzetgazdaságának teljesítménye minden területen csökkent (a jövõ évre is 1,2%-os csökkenést jósolnak a szakemberek), egyedül a bankszektor gazdasági mutatói növekedtek (0,8%-kal). A gazdasági válság egyedüli nyertesei ezek szerint… Nem a bérbõl és fizetésbõl élõk. (Hirszerk)

Huszonkét szerzõ a Hepehupában A Hepehupa harmadik negyedévi lapszáma száz oldalt meghaladó terjedelemmel gazdag irodalmi olvasmányt nyújt. Mûvelõdéstörténeti tanulmányok szerõi László László, Bántó István, Somogyi Vengli Judit; ugyanakkor jelentõs szilágysági személyiségek életérõl tevékenységrõl tájékoztat Bódis Ottilia; nyelvészeti dolgozatot közöl Varga D. István désházi ragadványnevekrõl. Idén 100 éve született a zilahi származású és fiatalon elhunyt Koós –Kovács István újságíró, költõ, és prózaíró; a centenárium alkalmából jelennek meg elfelejtett versei. Az irodalmi rovatban Bodor Pál, a 80 éves közíró, szerkesztõ, mûfordító dokumentum értékû visszaemlékezésein kívül verseket, prózát jegyeznek Vári Fábián László, Hajdú Attila, Jancsó Noémi, Devecseri Zoltán, Olasz Valéria, Daniel Sãuca, Corina Stirb-Cooper, Müller Dezsõ és Tököly Vajk. Népi hagyományok és népdalok a témája a Bai Attila néprajzi dolgozatának; Szabó Attila a 15 éve indult zsoboki képzõmüvészeti alkotótáboról számolt be; résztvevõinek képeivel illusztrált a lapszám. Választott szülõföldjérõl , a Szilágyságról szól Hervay Gizella negyedszázadnál korábban írt önéletrajza. A Széchenyi-év jegyében ezúttal naplórészletek olvashatók a reformpolitikus erdélyi utazásáról. A lapszám ezúttal is könyújdonságokat és mûvelõdéi folyóiratokat ismertet.


Szilágyság/38.

Vidékeink


Találkozó és könyvbemutató Nagyfaluban Lelkiekben gazdagodtak a hétvégén a Szilágynagyfaluba érkezõ vendégek. Szombaton Sólyomkõváron 260 személy vett részt a Szilágy Megyei Református Nõszövetség Találkozóján, amelyet a kémeri lelkésznõ, Paniti Eszter szervezett meg. A találkozó Máthé envangéliumának 7.ik részének felolvasásával kezdõdött, amelyrõl Pakurár Júlia tasnádi lelkésznõ beszélt, majd Hegedûs Zsuzsánna magyarországi lelkésznõ János evangéliumáról prédikált. „Bár az idõ kedvezõtlen volt, a teremben áradt a béke és a szeretet, a jelenlévõk szemébõl sugárzott a boldogság” – mondta Nemes Karolina, a nagyfalui nõszövetség egyik, talán legidõsebb tagja, aki e jeles nap alkalmából bemutatta a napokban megjelent elsõ verseskötetét, amelynek címe: Hogy legyen hited - olvasd. A könyvet megspórolt pénzébõl adta ki, s „mert az Isten megsegített, a bevétel felét az egyháznak adományozom” – mondta. Verseskönyvét egyelõre Nagyfaluban lehet megvásárolni. A találkozón részt vett a réti gyülekezet énekkara, a Tálentum együttes, Lukács József esperes, és Szõnyi Levente, újonnan megválasztott esperes is. Az egyházi rendezvény vasárnap délelõtt Nagyfaluban, a református

XI. Varsolci Napok 2010. szeptember 25-26. Szeretettel meghívunk minden szórakozni vágyót és a népi kultúra iránt érdeklõdõt korosztálytól függetlenül a 2010. szeptember 25-26. megrendezendõ XI. Varsolci Napokra. Szombat: szept.25. 13:00 – Horgászverseny és sétacsónakázás 16:00 – A borpincék meglátogatása 19:00 - Könnyûzenei PARTY a J.A.B - el Vasárnap: szept. 26. 10:00 – Vendégek fogadása 10:30 – Ünnepi istentisztelet 12:00 – Koszorúzás a hõsök emlékmûvénél 12:30 – Szüreti felvonulás 13:00 – Ebéd 14:00 – Bográcsosfõzõ verseny 15:00 – A zilahi “Mesesul” néptánccsoport A zilahi Porolissum néptánccsoport A varsolci Rozmaring néptánccsoport Szilágy és Arad megyei néptánccsoportok 18:30 - Tombola – díjkiosztás 19:00 – Balázs Pali koncert 19:45 - Mohácsi Brigitta koncert 20:30 – Zenél a White Sylver együttes 21:30 – Tûzijáték 21:40 – Könnyûzenei PARTY a J.A.B - el SZERVEZÕK: A Varsolci Helyi Tanács Varsolci “Varsa” Egyesület Varsolci Református Egyházközség Varsolci Ortodox Parókia Varsolci Általános Iskola

templomban folytatódott, ahol közel 35 koltói vendég volt jelen. Az istentiszteletet Varga Károly koltói esperes tartotta, aki elmondta, hogy ismeretsége a helyi esperessel hosszú évekre nyúlik vissza, mert annak idején együtt jártak teológiára. A templomban rövid elõadást tartott az énekkar és szavalatok hangzottak el.

Nagyfalu poétája Nemes Karolina, a falu Lina nénije lassan a 80. életévéhez közeledik, de aki vele találkozik, beszélget, jóértelemben lehet irigy rá. Viselkedésében, beszédében, gondolataiban megtalálni az örök fiatalságot, s annak titkát, amely szerinte nem lehet más, mint a hit. Ez vezérelte egész életén át. Bár érték megpróbáltatások, nehézségek, a hitet soha nem adta fel. Legnagyobb vigasza pedig a két fia: Misi és ahogy nevezi, Istvánka voltak. Nem telt el úgy nap, hogy ne imádkozott volna. Talán ez segítette mindig, ha valamilyen akadály elé került. Már fiatal korában kezdett el verseket írni, több százat, amelybõl néhány, sajnos, az évek folyamán elveszett. Azonban most összegyûjtött 80-at, amelyet elmondása szerint szintén az Isten segítségével sikerült a napokban kiadatnia. Mint mondta, fiatal korában nem volt lehetõsége a tanulásra, de az évek folyamán minden nap tanult valamit, sõt, közel a 80-hoz, még a számítógépkezelést is megtanulná -mondta. Verseskötete hátlapján rövid önéletrajzában így mutatja be önmagát: „Születtem 1931ben, egy eléggé népes családban. 13-an voltunk testvérek, én vagyok a 12-ik. Nagyapám az Alföldrõl jött az 1800-as években. Második házasságából született az apám Kisrátonban, 1886-ban. Apám és anyám egyidõsek voltak. Mikor én születtem, õk 45-ik évükben jártak. Amire én elértem azt az idõt, hogy tanulni menjek, már öregek

voltak. Gyerekkori álmom volt, hogy tanuljak, de sajnos nem sikerült... Nagyon szerettem mindig a verseket. Mikor az idõm engedte, írtam. Sok helyen jártam, és sok helyen szavaltam a saját költeményeimet. Most pedig megsegített a Jó Isten, így mások is olvashatják a verseimet. Íme egy vers a könyvbõl: Milyen is az élet? Az élet olyan, mint egy hatalmas tenger, Egy csónakban ülve tûnõdik ott az ember. Ha a hullám kemény , összeszorul a szíve, Pillanatra megáll, mi is lesz most vele? A kétségbeesés lassan meg is szûnik, Mert a reménybõl egy fény rásugárzik. Ez a picinyke fény, ez táplál mindenkit, Bármilyen nehéz is, remélni megtanít. Álmodni sok szépet, ó milyen édes ez! Szép lassan kiderül, hogy csalódás az élet, Mert boldogság kevés van, nincs miért sokat várni, Megpróbáltatás jön, azt is ki kell állni! Szeretni dolgozni, szeretni a munkát, Így aztán megkapni Istentõl az áldást. Mert Isten nélkül nagyon sivár ez az élet, Ha Istenben bízol, mindent átvészelhetsz. Megtanulsz élni, megtanulsz remélni, Így tanulsz meg igazán Istenbe vetett hittel élni! Kulcsár Mária

Debrenbe költözik a szeméttelep Az Európai Unió környezetvédelmi szabványai szerint teljesen át kell szervezni a megye hulladékgazdálkodását. Meg kell valósítani az integrált szelektív hulladékfeldolgozó és kezelõ rendszert. A szilágysomlyói és a zsibói szeméttelepeket már bezárták, innen egyelõre a Cigányi határában lévõ telepre szállítják a szemetet, de ezt sem lehet a végtelenségig, ezt is be kell zárni és környezetbarát módon kell átalakítani. Egyszóval: vissza kell adni a természetnek. Az új szeméttelepet Debren határában jelölték ki. Az elmúlt hét elején Zilah Város Tanácsa a költségvetésbõl már elkülönített egy összeget a szeméttelep bezárásának költségeire. Debren község is átadott egy 20 hektárnyi területet a megyei tanácsnak.

Az elmúlt hét végén pedig a megyei tanács elfogadta az új integrált hulladékkezelõ rendszer megvalósíthatósági tanulmányát. A tanács elnöke szerint ez már benyújtható Brüsszelnek a finanszírozás elnyerésére. A tervet három év alatt kell megvalósítani. A tervezet 34 millió euró értékben egy teljes rendszert foglal magába. Debren falu mellett egy teljesen új, ökológikus szeméttároló épül, de mellette hulladékfeldolgozó és értékesítõ egységek is épülnek az újrahasznosítható hulladék kezelésére. A két részes szilárd hulladékot tároló mellett lesz egy mechanikus és biológiai módszereket használó feldolgozó rendszer illetve egy tisztító berendezés. A Debreni központi tárolóba hozzák majd a megye összes hulladékát, amelyet három

Meghívó „Uram te voltál nekünk hajlékunk nemzedékrõl nemzedékre!” Zsolt.90,1 Szerettel hívjuk meg Önt és kedves családját a szilágypaniti falunapra 2010. szeptember 26-ára.

Program: 10.30 Ünnepi istentisztelet a helyi református templomban 13.00 Ünnepi felvonulás - lovas kocsik, népviselet - hívogatás a szüreti bálra 15.00 Kultúrmûsor a kultúrotthonban - fellép a „Terbete” tánccsoport - meghívott vendégelõadók - iskolások ünnepi mûsora - oklevelek átadása

-Tombola Sztárvendég: Mohácsi Brigitta 19.00 Szüreti bál - zenél a ROYAL együttes. Szervezõk: - a helyi RMDSZ - a református egyházközség - a Szilágypaniti Általános Iskola - a Haraklány Község Polgármesteri Hivatala

Köszönjük a támogatók adományait, anyagi és egyéb segítséget.

gyüjtõ- és válogató állomáson már elõkészítenek. Egy ilyen gyûjtõállomást terveznek Almásszentmihályra, Szurdokra illetve Krasznára. Az állomásokhoz elkészítik az aszfaltozott utakat is, ez Debren község esetében 2,1 kilométernyi új utat jelent, Krasznán is még 1,2 kilométernyi út épül. Ezzel párhuzamosan felszámolják a megye városainak szeméttelepeit. Csapó Károly, Debren község polgármestere szerint ez a beruházás sok elõnyhöz juttatja a község lakóit. Az elõzetes tanulmányok szerint itt mintegy 3540 személy számára teremtõdik új m u n k a h e l y, ezenkívül a terület használatáért a megyei tanács is díjat fizet majd, tehát jelentõsen megnõhet a község bevétele. J.L.

Felhívás III. Szüreti kupa Öregfiúknak Kraszna, 2010.október 9. Értesítjük az Öreg-fiú labdarugókat, hogy a Szüreti Kupa Krasznán lessz, 2010.október 9.-én. Jelentkezni 2010. október 6. 12,00 óráig lehet. Sorsolás ugyanazon a napon 17,00 órától a zilahi RMDSZ városi székházában. Szeretettel várunk, fiúk! Pop Imre, polgármester Kovács Kuruc János

Szilágyság/38.

Programajánló


XVIII. BÁTHORY NAPOK PROGRAMJA 2010. szeptember 24-25-26. Orvos- és pedagógustovábbképzõ 2010. szeptember 24. (péntek) 15:30 – Konferencia kezdete – témája: Hittel való nevelés, oktatás. Felkért elõadók: Berkesi Gábor ref. lelkész (Budapest), Korzenszky Richárd OSB, tihanyi perjel, Szíjártó István (Budapest), prof. dr. Kellermayer Miklós (Pécs), prof. dr. Naszlady Attila (Budapest) 16:00 – Párhuzamosan: Báthory István borverseny – borok leadása és elõzsûrizés – Helyszín: I. Ossian Iskolacsoport laboratóriuma. Str. S. Bãrnuþiu (Rákóczi) u. 11–13. 2010. szeptember 25. (szombat) 9:00 – Konferencia kezdete – Témája: Az egészségügyi reform aktuális gondjai és állása Romániában és Magyarországon. Elõadók: Molnár Géza miniszteri tanácsos - Cseke Attila egészségügyi miniszter képviseletében; Mikola István, a magyar parlament egészségügyi bizottságának elnöke, a magyar Eü Minisztérium képviselõje; Elõtte: dr. Kiss László (Csilizradvány, Szlovákia): A szilágysomlyói református temetõ nagy halottja: Pethe Ferenc (1763–1832) – Életmûvének pedagógia- és orvostörténeti vonatkozásai 9:00 – Párhuzamosan: Báthory Kupa – Nemzetközi Ifjúsági Sakkverseny. Helyszín: Magyar Iskola, str. 1 Decembrie 1918 (Fõ) u. 15. (Iván László, Kozma Gábor, Vida Anna) 10:00 – Párhuzamosan: Báthory István borverseny – zsûrizés – Helyszín: I. Ossian Iskolacsoport laboratóriuma. Str. S. Bãrnuþiu (Rákóczi) u. 11–13. 15:30 – Kádas Levente és Leitli Norbert magyarországi fotómûvészek tárlatának megnyitása. Megnyitja Bálint Enikõ – Helyszín: EMKE Magyar Ház. Argesului (Csorgó) u. 8. 17:00 – A Báthory István könyvtár

leghûségesebb olvasója díj átadása. - A Hepehupa folyóirat bemutatása (Fejér László fõszerkesztõ). - A Báthory-vár rehabilitációs terveinek bemutatása. - A Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadása. (Díjazottak: Dobai István, Oláh Margit, Kisfalussy Bálint, Szilágyi István, Virág Károly). - A borverseny díjainak átadása. Közremûködnek: a Szederinda citeraegyüttes, Sabãu Gabriella, Széman Emese Rózsa. Helyszín: I. Ossian Iskolaközpont díszterme. 19:00 – ”Te, rongyos élet” közkedvelt operett részletek a Kolozsvári Magyar Opera mûvészeinek elõadásában. (Hary Judit, Pataki Enikõ, Ádám János, Maneszes Márton. Zongorán kísér Nagy Ibolya, a Kolozsvári Magyar Opera korrepetitora) Helyszín: I. Ossian Iskolacsoport díszterme. 2010. szeptember 26. (vasárnap) 9:00 – Fogadás a polgármesteri hivatalban 10:00 – Ökumenikus istentisztelet a római katolikus plébániatemplomban 12:00 – Koszorúzás Báthory István mellszobránál. A program része az EU interkulturális párbeszéd programjának 12:45 – A Nyírbátori Ifjúsági Fúvószenekar (karnagy: Fazakas Mihály) és a Bátor Mazsorett Csoport (Vezetõk: Márton József, Németné Sztán Ilona) mûsora. Helyszín: a park melletti parkoló Történeti tartószerkezetek nemzetközi konferencia-sorozat 13. ülésszak Kolozsvár, Rámánia, 2010. szeptember 23-25. 2010. szeptember 24. péntek Az Erdélyi Mûemlék-Restaurátorok Egyesülete és a Transsylvania Nostra Alapítvány 2010. szeptember 23–25.

között szervezi meg Kolozsváron a Történeti tartószerkezetek nemzetközi konferencia-sorozat 13. ülésszakát, Romos történeti tartószerkezetek – Erõdítések mûszaki vonatkozásai tematikával; szept. 24-én kihelyezett napot tart Szilágysomlyón. Helyszín: polgármesteri hivatal, Szilágysomlyó. Fõ téma: A szilágysomlyói Báthory-vár rehabilitációja. Program: 11:00 Fogadás a polgármesteri hivatalban, utána ugyanott: 11:30 - 12:00 Kiállítás-megnyitó: A szilágysomlyói Báthory-vár múltja, jelene és jövõje 12:00 - 12:30 Kovács András: A szilágysomlyói Báthory-vár 12:30 - 13:00 Daniela Marcu Istrate: A szilágysomlyói Báthory-várnál elvégzett régészeti ásatások 13:00 - 14:00 Látogatás a Báthory-vár romjainál 15:00 - 17:30 Kerekasztal-beszélgetés a lakosok aktív részvételével: A szilágysomlyói Báthory-vár jelentõsége a helyi lakosok szempontjából 15:00 - 15:30 Ligia Andreica: A vár háromdimenziós modellje 15:30 - 16:00 Eke Éva: A vár hasznosítási terve 16:00 - 16:30 Balogh Márton: Pályázatok, marketing és menedzsment vár helyreállításához 16:30 - 17:30 Kerekasztal-beszélgetés Az elõadások románul, magyarul, angolul hangoznak el, szinkrontolmácsolás biztosított. Szervezõk, támogatók: A Báthory István Alapítvány, a Magyar Egészségügyi Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, EMEOGYSZ, valamint az EME Szilágysomlyói csoportja

MUZA FEST Mûvészeti fesztivál Zilahon Szeptember 21-Október 2. Szeptember 24. Péntek 16:00 - Workshop (festészet, digitalis mûvészet, fotómûvészet) Ioan Sima Mûvészeti Múzeum. 18:00 - Irodalmi est. Meghívottunk: Stefan Manasia, költõ. Ioan Sima Mûvészeti Múzeum. 20:00 - Jazz Session: Raul Kusak & Vali “Sir Blues” Racila. La Strada. Szeptember 25, Szombat 18:00 - Barokk zene koncert a Flauto Dolce elõadásában. Ioan Sima Mûvészeti Múzeum. 20:00 - Színház. Stúdióelõadás. Ki kit üdvözít?, Teodor Mazilu nyomán rendezte Noemi Lazici. Helyszín: Kálvineum. Szeptember 28, Kedd 16:00 - Workshop (festészet, digitalis mûvészet, fotómûvészet) Ioan Sima Mûvészeti

Múzeum. 18:00 - Fotókiállítás megnyitó. Mira Marincas és Milos Dordevic. Ioan Sima Mûvészeti Múzeum. 19:00 - Könyvbemutató. Szerzõ: Ancuta Mãries. Ioan Sima Mûvészeti Múzeum. 20:00 - Film: Rövidfilmek. La Strada. Szeptember 29. Szerda 16:00 - Workshop (festészet, digitalis mûvészet, fotómûvészet) Ioan Sima Mûvészeti Múzeum. 18:00 - Irodalmi est. Meghívottunk: Ion Muresan, költõ. Ioan Sima Mûvészeti Múzeum. 20:00- Színház. Stúdióelõadás: Ismered a Tejutat?, Karl Wittinger nyomán elõadja a Váróterem társulat. Helyszín: Kálvineum. Szeptember 30, Csütörtök

16:00 - Fiatalok mûhelymunkáinak kiállítása, melyet hangverseny kísér a Pro Musica Alapítvány közremûködésével. Ioan Sima Mûvészeti Múzeum 18:30 - A Psalmodia Transylvanica fellépése a Sf. Vinere Katedrálisban. 20:00 - Kortárs filmek. La Strada. Október 1. Péntek 18:00 - Film: Rövidfilmek és animációk, válogatás filmszakos diákok munkáiból. La Strada. 20:00 - Film: Emlékek az Aranykorból-Szép az Élet Elvtársak, Cristian Mungiu rendezésében. La Strada. Október 2. Szombat 20:00 - Jazz-Blues Session: Bega Blues Band. La Strada.


Ismétlés és újdonság Ismétlés a tudás anyja – mondja egy közhelyszámba menõ régi közmondás. De az is egy régi latin közmondás, hogy a változatosság – amit mindig az új dolgok megismerése ad – felüdít. E kettõsség jegyében szerettük volna kialakítani az idei Báthory Napok programját. Nem kis számhoz értünk, már a XVIII. alkalommal rendezzük meg tudományos, nevelõ és szórakoztató, ismeretterjesztõ és baráti találkozásoknak helyet adó rendezvényünket. Lássuk csak, mi lenne az ismétlés, és mi lenne az újdonság. Ismétlés már maga a Napok megrendezése, ismétlés a testvérvárosok meghívása, ismétlés a továbbképzõ, és sorolhatnám a többi programot is, mert a Báthory Napok szerkezete alapvetõen kialakult, kiforrott az elmúlt 18 év alatt. De ha ugyanaz is a szerkezete, tartalma mindig megújul, mindig mást tud nyújtani, változatos és érdekes, amiért sokan mondják, hogy érdemes Szilágysomlyóra eljönni. De nem a rendezvény szerkezetére gondoltam, amikor leírtam a címet. Arra gondoltam, hogy ismétlés lenne a román és magyar egészségügyi reform aktuális gondjaival való foglalkozás, melyet a román – magyar kapcsolatok terén úttörõként szerveztünk meg 12 évvel ezelõtt, 1998-ban. Szerencsére a mai idõkben, amikor már mindkét ország az Európai Unió tagja, a kapcsolatok sokkal természetesebbek, gyorsan létrejönnek, a határ sokkal átjárhatóbb. És mi lenne az új? Elsõsorban elõször vagyunk társrendezõi egy építész konferenciának, amely a történelmi tartószerkezetekkel foglalkozik. De lényegében egy cseppet sem új, mert az alapítvány pont azért alakult meg 1992-ben, hogy elõsegítse (akkor még naivan úgy gondoltuk: megrendelje, elvégezze) a vár restaurálását. Ezért mindjárt az alapszabályzat harmadik pontjában, az alapítvány megnevezése és a székhely pontosítása után ez áll: „Az alapítvány célja: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király (1533-1586) szellemi örökségének ápolása és a vele kapcsolatos mûemlékek gondozása, restaurálása és fejlesztése. Az alapítvány ezzel is elõ kívánja segíteni az Erdélyben élõ népek kulturális, szellemi és anyagi örökségének megõrzését az itt élõ népek közös hasznára.” Igyekeztünk eléggé, a lelkes kuratóriumi tagok végezték ingyen és bérmentve az elsõ kubikos munkákat a régészeti feltáráshoz, (1993, majd 1994), a következõkben meg anyagiakkal járultunk hozzá az új évezred elején végzett ásatásokhoz. Az elsõ hasznosítási tervek már az elsõ Báthory Napokon megjelentek, de áttörés igazán 2008 után történt, amikor három egymást követõ évben megvalósult a teljes és szakszerû régészeti feltárás, ami alapja a rehabilitációnak, e nélkül mûemlék épületek esetében nem adnak ki felújítási engedélyt. A megvalósíthatósági tanulmányt – immár a helyi tanács megrendelése alapján, mivel a vár a város tulajdonában van – a Transilvania Trust készítette el, ugyanazok, akik 18 éve szívükön viselik a Báthory-vár sorsának alakulását. És ha ezelõtt 8 évvel sikerült is állagmegóvó tetõzetet tenni a romokra, reméljük, hogy a helyi tanács, az Utilitas és a Báthory István Alapítvány közösen benyújtott pályázata uniós pénzt is hoz majd a munkálatok elvégzéséhez. Ennek reményében nem csak emlékezni (ünnepelni, ismételni) gyûlünk össze a Napok alatt, hanem alkotni, újat hozni, örömmel várni a rehabilitáció megvalósulását. Dr. Széman Péter


Szilágyság/38.

Szilágysági magyarok

Dicsõítõ emlékezõ írás (Laudatio) Virág Károly született 1922.dec.23-án a Bihar megyei Bályok községben. Kisgyermekkora óta Berettyószéplakon lakott, ahol elemi iskolai tanulmányait végezte. Édesapja az igazi megbecsült iparos-

cipészmester volt. Középiskolai tanulmányait a Zilahi Wesselényi Kollégiumban végezte 1943. júniusában. Jelesen érettségizett. 1943ban beiratkozott a Kolozsvári Református Teológiára, 1947-ben letette az elsõ lelkészképesítõ vizsgát. Segédlelkészi szolgálatát az Ifjúsági Keresztyén Egyesület utazó titkáraként végezte. Ebben a minõségében sorra járta az erdélyi református gyülekezetek és gimnáziumok ifjúsági egyesületeit. Oroszlánrészt vállalt az 1947-ben Aranyosegyerbegyen és 1948-ban Zsibón rendezett Országos IKE konferenciák megszervezésében. 1948 õszén a felekezeti iskolák államosításával megszûnt az utazó titkári állás. Ez év decemberében Szilágysámsonba nyert kinevezést. Sámsoni szolgálata idején 1949ben kötött házasságot Gergely Rózsával a Teológiai Fakultás elsõ éves hallgatójával. 1949-ben az Érköbölkúti gyülekezet választotta lelkipásztorának. 1955-ben a Szilágy megyei Görcsön

Dobai István laudációja Az ákosi születésû, 87. évében járó idõs jogbölcsész, az 1956-os forradalom utáni ún. ENSZ-per egyik fõvádlottja eléggé ismert a Szilágyságban, életmûve akkor is számon tartott, ha a kommunista diktatúra utáni évtizedekben is csak részben kapta meg a jól megérdemelt társadalmi elismerést. Bizonyságul elegendõ megemlíteni a Petri Mór díjat, amelyben idén májusban részesült. Gyermek- és ifjúkora is a Szilágysághoz kötötte, a zilahi református Wesselényi Kollégiumban tanult, majd a szatmári ref. kollégiumban érettségizett, de kolozsvári joghallgatóként is Ákosra járt haza, részt vállalva a családi birtok 1944 utáni egyre nehezebb megmûvelésében. Buza László, a Bolyai Egyetem jogászprofesszora tanársegédéül hívta meg kiváló tanítványát, Dobai Istvánt, aki 1948 õszén, a kommunista tanügyi reform nyomán lemondott állásáról. Értelmiségi magatartását természetesen nem adta fel, így szinte természetes, hogy 1956-ban az Erdély jövendõ sorsát taglaló, az

ENSZ elé terjesztendõ Memorandum szövegezésében õ vállalt oroszlánrészt. Társaival, Varga Lászlóval, Komáromy Józseffel, Szekeres Nagy Józseffel, Gazda Ferenccel és másokkal együtt a Boldogok a békességre igyekezõk c. emlékiratért fogták perbe 1957-ben, és ítélték el életfogytiglanra. Mivel 1964-es szabadulása után sem dolgozhatott értelmiségi munkakörben, és a könyvtárhasználattól is elzárták, tudományos munkáit a börtönévek alatt megszokott, emlékezetre építõ elõadások formájában alkotta meg. 1990 után sem használhatta ki a szabad kutatás lehetõségeit egyre romló látása miatt, ezért a fent említett mûfajban vetette papírra Gesta hominum címen a magyar történelemre vonatkozó gondolatait, kötete 1993-ban jelent meg. 2004-ben a budapesti Püski Kiadónál jelent meg két kötetben Tûnõdések a történelemrõl c. hatalmas mûve, amely címe szerint a mérhetetlen Élet és az ember viszonyát elemzi, különös tekintettel Európára és a magyarokra.

Kisfalussy Bálint Életrajzi adatok Született 1939. október 6-án a Szilágy megyei Ipp községben. Iskolái: Elemi: I - IV. osztály, Ipp község, 1946 -1950; V. - VII. osztály Berettyószéplak, l951 - 1953. Középiskola: VIII - X. Nagyváradon 1953 – 1956 között, itt érettségizett. Felsõfokú tanulmányai: két év Református Teológia, Kolozsvár 1956 – 1958; Színmûvészeti Fõiskola Marosvásárhely, 1958 - 1962. Munkahelyei: Állami Magyar Színház Szatmárnémeti , 1962 - 1987. Áttelepül Magyarországra 1987-ben. Szabadfoglalkozású elõadómûvész, Budapesten 1987 – 1994 között. Új Színház, Budapest, 1994 Nyugdíjazásig. *** Laudatio Erdélyben a magyar megmaradás, az anyanyelv megõrzése és akadályoztatás, tiltás nélküli szabad használata, az összetartozás érzésének minden helyzetben

való életben tartása – mondhatni – magától értetõdõ, örök kötelessége Szent István minden nemzettársának. Ezt figyelmeztetés és a jelentõségére való állandó felhívás nélkül is illik tudni. Illik, mert különben létezésünk napjai megszámláltatnak, és a nemzetek közötti hatalmas, önzõ menetelés, tülekedés eredményeképpen nyom nélkül eltûnünk a semmiben, a homályos múltban. Ezt pedig - gondolom - értelmes ember nem óhajthatja. A fenti feladat tehát lelkiismereti kérdés. Nem kérhetõ számon, vagy megvan valakiben, vagy nincs. Valaki vagy érzi a fontosságát, vagy nem. A tanár, a lelkipásztor vagy a színész alapfoglalkozása révén az elõbbi hozzáállást már hivatása felvállalása pillanatában magáévá fogadja. Ettõl kezdve a helyzet magától értetõdõ lesz. Pedig a dolog nem is ilyen egyszerû. Lelkiismeretesség és lelkiismeretesség között is különbség van. Teljesen mást jelent magyar színésznek lenni például Magyarországon és mást jelent Erdélyben. Más-más az elkötelezettség foka és heve. Egy erdélyi színész játékában


gyülekezete hívta meg lelkipásztorának. Görcsön anyaegyházközséghez tartozott Nyírsid és Szórvány, amit nem egyszer gyalogszerrel utazva látott el. Ekkor vállalta el a Zilahi Egyházmegye számvevõtisztségét is. A közlekedési nehézségek miatt fogadta el a Szilágyfõkeresztúri Egyházközség meghívását 1963-ban. Itt szolgált 1994-ig, nyugalomba vonulásáig. Görcsöni és keresztúri lelkipásztori tevékenységével az egyházmegye lelkészi közösségében való aktív részvételével szerzett akkora tekintélyt, hogy 1973-ban õt választották meg esperessé. Mivel 1968 óta a Zilahi Egyházmegye a Nagyváradi Püspökséghez tartozott, a választást Papp László püspök nem vette tudomásul és az állami egyházpolitikának megfelelõ esperest választatott. 1990 tavaszán a kommunista diktatúra bukása után a Romániai Református Egyház megújította testületeit, és a Zilahi Egyházmegye ismét Virág Károlyt választotta esperesévé. Munkája során lelkipásztor társainak lelkigondozását a gyülekezetek rendjének fenntartását tartotta fontosnak. Szolgálata idején szerzett saját székházat az egyházmegye Zilahon. Több évtizedes lelkészi

tapasztalatait esperesként az egyházkerület vezetõ testületeiben a közgyûlésben, az igazgatótanácsban és az esperesek kollégiumában is kamatoztatta. Nagy erõfeszítéseket tett a Wesselényi Kollégium újraindításáért, a kezdet nehézségeinek leküzdésében. Az Õ lelkesedése és találékonysága döntõ jelentõségû volt. Mint volt Wesselényi-s diák igyekezett meghonosítani a régi kollégiumi szellem idõtálló értékeit. 1994-ben nyugállományba vonulásakor sem költöztek el Szilágyfõkeresztúrról. S míg egészsége engedte, részvett az egyházi közéletben. A sors különös ajándéka számomra, hogy Virág Károlyt méltathatom. Az iskolát együtt végeztük, s már ezidõben örök barátságot fogadtunk egymásnak. Nemcsak az osztályban, hanem az egész iskolában kitûnt kiváló matematikusi képességével, elveihez mindig ragaszkodó egyenes kiállásával. A sors elválasztott egymástól, de lélekben örök barátok maradtunk. A Szilágysági Magyarokért kitüntetésben a családjáért, nemzetéért, egyházáért egy életen át megingathatatlanul küzdõ egyén részesül. Dr. Andársofszky Barna

E két kötetes munkából azonban sok minden kimaradt, és a szilágysági vonatkozású tanulmányait három évvel ezelõtt a Múlandó Szilágyság c. könyvében foglalta össze. Mûvelõdéstörténeti tárcadolgozatoknak nevezi írásait, merthogy hiányzanak belõlük a tudományos színvonalat jelzõ forráshivatkozások. Esetükben azonban nem is vágyakozik az olvasó a lábjegyzetekre, mivel a nagy ívû gondolatok, a széles kört átfogó összefüggések feltárása, a teljesen egyéni látásmód ragadja meg a figyelmét. A szerzõ kedvenc témái elevenednek meg a kötet lapjain, újszerû családtörténeti vázlatban deríti fel például Ady Endre származását, vagy Árpádházi Margit hercegnõ lányainak 25 nemzedéken keresztül nyomon követett sorsával bizonyítja, hogy az illetõ fõúri és szilágysági nemesi családokban a nõi leszármazás vonalán születtek kiváló személyiségek. A kötet legfontosabb írásainak egyike a Wesselényi Miklós sajnos teljesen bevált jóslatát tárgyaló tanulmány, amely a 20. századi nagy határváltozások után még aktuálisabb, mint valaha, bár az igazán

tartós, századokra szóló nemzetiségi megbékélésnek nem sok esélye van. Két szöveget tesz közzé Dobai, az egyik Wesselényi Miklósnak 1848 júniusában Klauzál Gáborhoz írott levele, amelyben megjósolja Szlovákia és Románia létrejöttét, a magyarság számára pedig az etnikai határok közé való összehúzódást javasolja. A másik a partiumi vármegyék kérése az 1847-es országgyûléshez, amelyben közjogi hovatartozásuk rendezését szorgalmazzák. Ugyancsak kiemelendõ a Szilágyság benépesedését tárgyaló tanulmány, a településeknek a gazdasági adottságok, a termõföld minõsége szerinti rangsorolása, mármint hogy a legjobb vidékek települnek be legelõször; teljesen észszerû látásmód, kár, hogy még nemigen alkalmazzák a történészek. Dobai István e kötetével is megtette kötelességét, mindegyik írásából a mély keresztyén meggyõzõdés, méltányosság sugárzik. Rajtunk, olvasókon múlik, mennyire fogadjuk be tanításait. Mindezek alapján tiszta szívbõl ajánlom a Szilágysági Magyarok-díszoklevélre Dobai Istvánt. Sipos Gábor

mindig ott suttog, mindig ott öleli át heves öleléssel derekad egy sikereidnek drukkoló közösség, aki ugyanazt akarja, amit te, ugyanannak a hiánytalan örömszerzésnek a beteljesüléséért létezik, mint te. S ez a többlet, nem a gõgös büszkélkedhetésért van. Nem. Ez egy belsõ kényszer, egy kellemes belsõ indíttatás. Az erdélyi magyar színjátszásban ilyen kellemes belsõ indíttatással keresett magának értékes, hasznos munkát, hivatást, belefeledkezést többek között Kisfalussy Bálint, aki amellett, hogy igenváltozatos szereplistával örvendeztette meg estérõl estére az ezerfejût, mint táncdalszerzõ, mint táncdalénekes, mint kabarészerzõ, mint rendezõ, mint olyan, aki az ínséges erdélyi színházi világban a hiány pótlására vígjátékokat zenésített, melyek közül több mint tízet be is mutattak. A teljesség igénye nélkül még meg kell említsem, hogy 250 könnyûzene számmal gazdagította az erdélyi magyar választékot, melyek közül 50 megjelent hanglemezen a szerzõ és más elõadómûvészek közvetítésében. Arról nem is beszélve, hogy a Román Televízió Magyar Adása, valamint a körzeti rádióadók szünet nélkül mûsoron tartották az anyagot. Az elmúlt években két

könyve is megjelent: gyermekkora eseményei KAPOFÁNCS, a különbözõ nemzeti, mûvészeti történések kapcsán született írások egy kötetbe való szerkesztése kapcsán pedig a FÉLRELÉPÉSEIM címû könyv. E nemes elkötelezettség felemelõ érzésével tevékenykedõ erdélyi, szilágysági származású magyar színész méltán érdemli ki a közönség elismerését.

Szilágyság/38.

Szilágysági magyarok


A bonthatatlan rend világa

Szilágyi István és a Katlanváros Szilágyi István legismertebb nagyregénye, a Kõ hull apadó kútba többször is eljutott a megfilmesítés küszöbéig. Végül nem született meg a film, és néhány évvel ezelõtt már azt a filmet nézhettük a Duna Televízióban, amelyik arról szólt, miért is nem születhet meg még jó ideig a regény filmváltozata. Azokon a képsorokon azt is láthattuk, ahogy Szilágyi István lehetséges helyszíneket mutat a filmes stábnak, olyan házakat is keresve, amilyenben Szendy Ilka lakhatott. Zilah és Szilágysomlyó emlékezetem szerint egyaránt szóba került: de mindenképpen szilágysági helyszínnek kell lennie, amennyiben olyan film készül, ahol a tájnak is jut valamelyes szerep. A táj nélkül pedig csonka volna bármi efféle vállalkozás. Szilágyi István munkáiban ugyanis nem közömbös a táj: figyelem irányul rá idõrõl idõre, igaz, jellemzõ módon az emberi létezés viszonylatában találkozunk vele, ember, táj és idõ kölcsönhatását figyelhetjük. Az 1974-es Utunk Évkönyvben Katlanváros címmel ír szülõföldhöz való viszonyáról Szilágyi István. Ez a viszony korántsem egyszerû és egysíkú, már csak azért sem, mert az író szülõvárosa a szó technikai értelmében Kolozsvár. A gyermekkora, a család történetei viszont egyaránt Zilahhoz kötõdnek. Ahogy a Katlanvárosban írja: „nem is maradtak tovább Kolozsváron szüleim, mihelyst gagyogni kezdtem, szaladtak is velem haza – mintha ugyan nem a közelgõ háború riasztaná õket, csupán azért igyekeznének úgy Zilahra, hogy én az istenért le ne késsem a hosszú í-ket meg úkat, s el ne szalasszam a diftongusokat. (Szíp lú, jaou tere kû.)” Hogy az író utóbb

úgy érezte, tartozása van ezzel a közeggel, tájjal, emberekkel, történetekkel szemben, arról több alkalommal is beszélt. A tartozás érzete épp abból táplálkozhatott, hogy egy veszendõ, eltûnõ világról szóltak a család emlékei. Az a város, azok az életformák, amelyek sokáig békebelien állandóaknak látszottak (a kisipar és a régi szõlõsgazdák világa), eltûntek, felszámolódtak, átalakultak. A sokgyermekes Zilah idejében a város lakosságának száma állandónak tûnt: akkor sokszorozódott meg az ott lakók száma, mesterségesen, amikor családonként már csak legfeljebb két-három gyerekkel lehetett számolni. A történelem beleszólt tehát a táj

és a környezet állapotába. Az embereknek és az egykori életformáknak viszont mégis emléket állított egy regény, a Kõ hull apadó kútba. Nem úgy, ahogy történelmi mûemlékekre szoktunk gondolni, amelyek valaminek az emlékére állnak ott. Szilágyi István regénye jól érzékelhetõen megérteni próbálja azt a világot. Mintha a fogaskerekeket keresné, amelyek mozgatják a Szendy Ilkáék életét – és a történelem átalakulásai legalább annyira fontos fogaskerekek a könyvben, mint az Ilka által elkövetett bûn, amely büntetésre vár. Idézzük fel most az egykori várost az író szavaival, de nem a regény, hanem a K a t l a n v á r o s esszéhangján, és ott fogjuk érezni azt a logikát, amely az emberek és a táj életét hosszú ideig kapcsolta össze, és amely a történelmi idõ irányváltásai miatt mégis átalakítható logikának bizonyult: „Más vidék életét nem ismerhetvén, úgy képzeltem, mindenhol így élnek az emberek: roskadt hátú, erdõs öreghegy (a Meszes) tövében, melyre horpadásszerû mély völgyet zárnak rá a szõlõhegyek. A hegybõl – melynek legmagasabb pontja sem éri el az öles bükkök koronájával sem az ezer métert – gyérvizû patak szivárog elõ, átbujkál a katlanváros kertjei, utcái alatt; folyása mentén egy kicsit megnyílik a völgy, arra lehet valahogy kijutni más tájak felé, arra jár a vonat is. A Meszes erdõiben laknak a

Oláh Margit méltatása Az a megtiszteltetés ért, hogy egy nagyszerû pedagógust, csodálatos egyéniséget javasoltatok 2010 õszén, Szilágysági Magyarok Díszoklevélre. A valamikori tanítvány felnéz, és tisztelettel hajt fejet az EMBER és ALKOTÓ elõtt, akiben ma is “él a láng és világit”. Mert Oláh Margit nem élt hiába. Sok évtizedes munka és kitartás áll mögötte, egész életét és munkásságát szûkebb hazája, a Szilágyság, azon belül pedig Kémer anyanyelvi oktatásának szentelte. Számára nem volt idegen a domb, a sár, megértõ nevelõként tette a dolgát, nehéz idõkben is azért dolgozott, hogy otthont leljen szûkebb pátriájában, hogy a szó, a dal tiszta magyarsággal szólaljon meg, szó és tett egység legyen lélekcserélõ idõkben. Közel 40 éven át élt és dolgozott a szilágysági Kémeren, örökmozgó lelkes pedagógusként, aki a családi életet gyakorta feláldozta az iskoláért, a közmûvelõdési tevékenységért. Kitûnõ szakembereket,

számos neves embert nevelt, indított el az életbe. Nem kívánkozott el a nagyvárosok forgatagába, lemondott a szakmai felemelkedésrõl, pedig számos lehetõsége lett volna jeles évfolyamtársai, költõ, irodalmár, irodalomtörténész, nyelvész, népmûvelõ barátai sorába beállni. Oláh Margit nem ezt tette. Felvállalta a vidéki értelmiségi sorsát, lett szûkebb hazájának professzora, írója, költõje, népmûvelõje, nyelvésze. Tanárként, aligazgatóként dolgozik, sokszínû, szerteágazó munkássága különösen a ‘90es évektõl teljesedik ki. Aktívan részt vállal a település és a régió kulturális és közmûvelõdési életében. Verseket ír, rendszeresen közöl az RMSZ , Szilágysági Szó, Szilágyság, Szabadság hasábjain. Tudományos munkát fejt ki, diákjaival együtt felkutatja, élteti a helyi népszokásokat, népi tárgyakat gyûjtenek, ezekbõl falumúzeumnyit sikerül

egybehordani. Szerkeszt, ír a kémeri Teleházújságban, a “Muzsikánál nincs jobb barát”, a “Régi nóta, híres nóta…” nótafüzetek elkészítéséhez vállalja a gyûjtést, a korrektori munkát. “Kémeri falukönyv 2009-bõl” címmel falubemutató kiadvány szerkesztésében vállal oroszlánrészt. Gyûjti a népdalokat, diákjaival együtt elviszi ezeket a “Szilágysági gyerek vagyok”rendezvényeire. Verseit, valamint Ady, Eminescu, Juhász Gyula, Vajda János csodás alkotásait zenésíti meg. Nem csak”Szárnypróbálgatásait”, hanem a helyi tehetségek kezdeményezéseit is biztatja, kötetbe szerkeszti. Falunapok, irodalmi és zenés estek szervezõje, a testvérkapcsolatok ápolója. Éveken keresztül önkormányzati képviselõ, aktív RMDSZ, RMPSZ tag, nem csak szavakkal, hanem lelkes munkával. Teszi a dolgát. Néha, amikor az évek súlya ránehezedik, megáll, erõt gyûjt, újra kezdi - kitartással,


farkasok, a kányák, a vaddisznók, a ködök meg a Hatló nevezetû szél; körben a szõlõkben: nyulak, rigók, seregélyek, bábaszarkák, mátyásmadarak meg kerülõk. Mindezektõl körülvéve, lent a katlanban lakunk mi zilahiak. A Meszesen meg a szõlõhegyeken túlról jönnek a falusiak és a fellegek. A falusiak: hetivásárkor, szõlõkapáláskor, meg Mária-napi búcsúra; a fellegek pedig valahányszor úgy szottyan kedvük. (…) A völgy mélyén bonthatatlan rend, már-már örök érvényûnek tûnõ.” Ez a rend a Szilágyi-regények idejében és terében mindenképpen teljes világot alkot. A szereplõk ennek alapján próbálkoznak önmaguk megértésével, saját helyük megkeresésével. A rendbõl való kilépésük is hagyományokat követ: korábbi generációkét, mint az Amerikába vándorolni készülõ szõlõkapások esetében. Vagy balladákét, mint Szendy Ilka esetében. Szilágyi István szerint, aki Ady Endrérõl is gondolkodik, miközben a szilágysági környezet jellegét próbálja leírni, a környezet törvénye errefelé szigorúan egyszerû: „A te dolgod, tégy belátásod szerint” – mondja. Látszólag könnyen ereszti el azt, akinek szülõföldje. Ezzel a „nevelõi módszerrel” pedig, mint mondja, mégis magához kapcsolja az embert. Nem fogalmaz meg elvárásokat, nem könnyíti meg a dolgokat, talán éppen ez a titka. Egy interjújában Szilágyi István arról beszél, hogy az egyik dolog, amitõl leginkább idegenkedik, ha mûalkotások nyelvérõl van szó, az az önsajnálat. Arra pedig, hogy elkerülhetõ-e az önsajnálat, és ha igen, akkor hogyan, ugyancsak regényterjedelemben kereste a választ. Ha a Kõ hull apadó kútba egy eltûnt, de mégis reális Szilágyság regénye, akkor a Hollóidõ egy elvontabb szinten ismétli meg azt a viszonyt, amely az íróembert a Szilágysághoz kapcsolja. Fortuna Illés szigorú és zord mester, bár jól érezhetõ, hogy szeret élni. Legfontosabb szerepe a regényben mégis az, hogy arra készítse fel az ifjakat: képesek legyenek a saját lábukon megállni. Elengedi õket, eltûnik, és mégsem tudunk a regényre gondolni Fortuna Illés alakja nélkül. Az írót természetesen nem a megírt, megélt táj jellemzi legjobban, hanem a nyelv, amelyen megszólal. Összetéveszthetetlen, jól kiérlelt regényírói nyelv a Szilágyi Istváné. Ahogy gyerekként nem késte le a zilahi hosszú í-ket, hosszú ú-kat és diftongusokat, volt türelme kivárni azokat a mondatokat és mondandókat is, amelyek csak az igazán jelentõs íróra találnak rá. Balázs Imre József

tenni akarással. Ahhoz, hogy megmaradjunk, szükség van ilyen nagyszerû emberekre a végeken is. Remélem, Oláh Margit tanárnõ sokáig nem adja fel, amíg ereje tart, kutat, ír, dolgozik és jó példája talán másokra is átragad, élõ és világító mécsesként hív másokat is követésére. Megérdemli a “Szilágysági Magyarok” Díszoklevelet. Szoboszlai Attila


Szilágyság/38.

Aktuális


A Kraszna utca és a közösségi munka A diktatúra korában Zilah hagyományosan magyarlakta utcáit lebontották, lakóit szétszórták különbözõ negyedbeli tömbházakba. A Kraszna utcára is várt, de az utolsó pillanatban megmenekült. Igaz, sokan beköltöztek a környékre, de még mindig a város meghatározó magyar közösségét jelenti. Talán emiatt sokáig elhanyagolták. A többségi városvezetésre jellemzõ, hogy a Városháza mellett, a fõtéren kezdõdõ megyeközponti (municípiumi) fõutcában nem létezett csatornázás, nem volt szennyvízelvezetõ rendszer még a 21. század elején sem. Ez is csak most kezdõdött el, amikor a környéken új utcák, új házak, paloták épültek, és már másoknak is szükségük volt a szennyvízelvezetõ hálózatra. Deák Ferenc tanácsos szerint a közösség is nagyon megosztott volt, a különbözõ szempontokat nem tudták összehangolni, közös nevezõre hozni. De végül is minden az embereken múlott. A közösség életében jelentõs változásnak számított az a tény, hogy az RMDSZ városi szervezetében Megyesi Zoltán fiatal vállalkozó lett a körzetfelelõs.

– Eleinte én sem voltam megelégedve azzal, hogyan mennek a dolgok a Kraszna utcán és a környékén. Házról-házra feljártam a környéket, és elbeszélgettem az emberekkel. Természetesen mindenkivel másképpen, ahogyan az illetõ foglalkozása, helyzete megkövetelte. A fogatosokkal a lovakról beszéltünk, a vállalkozókkal az üzletrõl. Hamar megnyíltak az emberek, közlékenyekké váltak, elmondták gondjaikat. Meglehet, ehhez az is hozzájárult, hogy itt születtem, szavatartónak és tisztességesnek ismernek az emberek. Tapasztalataimat a városi szervezet HKT-ja elé vittem, de rendszeresen kerestem ez ügyben tanácsosainkat, fõleg Deák Ferencet. Sojka Attila alpolgármestert többször is zavartam, emiatt elnézést is kértem, de sok mindent megoldottunk. Mindig azt mondtam, hogy ha tíz gondból legalább kettõt megoldottunk, akkor már nem dolgoztunk hiába. Az emberek is egyre több bizalommal fordulnak hozzánk, mert látják, hogy van foganatja javaslataiknak. Így volt ez a Decebal utca esetében is, amikor lezárták a Kraszna utcát, és a nagyteherautók is itt

porozták a házakat, ablakot sem lehetett kinyitni. Elértük, hogy a rendõrség fellépjen a nagyteherautókkal szemben, és ha szükséges naponta többször is öntözik az utcát. De a környék is másképpen néz ki. Még a legrendetlenebb is kitakarította a vízelvezetõ árkokat. Teljesen megváltozott az emberek hozzáállása, és még a legellenségesebbek is beálltak közénk, mert felismerték azt, amit már sokan elkoptattak, annyit hangoztatták, de igazsága örökérvényû – kisebbségi sorban az egység létfontosságú. Még ebben a helyzetben is, ha többen megyünk el szavazni – és ez a folyamat már elkezdõdött a Kraszna utcán akkor sokkal nagyobb súllyal vehetünk részt a döntésekben a városi tanácsban, mert eggyel több tanácsos tõlünk két szavazatot ér, hiszen kiesik egy másik. Igaz, most nehéz a helyzet az utcában csatornázás, hídjavítások miatt, az emberek sok bosszúsággal küszködnek, de felismerték, hogy most egy kicsit nehezebb, de mindez az õ javukat is szolgálja. Terveim között szerepel a környék vállalkozóinak bevonása ebbe a tevékenységbe. Ha befejezik a Kraszna utcát, akkor a Brótkútjának a környékét is rendezni szeretnénk, nagyrészt önerõbõl. Parkosítani akarjuk, szebbé tenni a környezetet. Ha a városnak erre már nem jut pénze, akkor összeadjuk az anyagravalót, és a munkát elvégezzük mi. De akkor vigyázni is fogunk mindenre. – Ön vállalkozó, mikor van mindenre ideje,

Nyelvhasználat és politikai kommunikáció Az utóbbi években egyre gyakrabban jelennek meg olyan tanulmányok, amelyeknek kutatási célpontját valamelyik politikai párt megnyilvánulásai képezik. Ennek a fellendülõ érdeklõdésnek a hátterében többek közt valószínûleg az is meghúzódik, hogy túlpolitizált társadalmunkban az emberek úgy érzik , életünk minden szegmensét a politika alakulása irányítja. Erdélyi magyar létünkben a figyelem természetszerûleg az RMDSZ irányába fordul. A kérdés azonban sokkal összetettebb: a nyelvhasználatból, a szövegbõl nemcsak a tartalmakat lehet kielemezni, nemcsak stílust lehet jellemezni, hanem a gondolkodásra is következtetni lehet.Dolgozatom végsõ célja az volt, hogy mindezen elemzések végén megállapíthassak néhány alapkritériumot, amelyek az RMDSZ-nek, mint szervezetnek a választási sikeréhez (vagy sikertelenségéhez) hozzájárulnak. A kutatásokból kiderült, hogy az elemzett szervezet rendkívül sokrétû szerkezetû, megnyilvánulási formái hangsúlyos regionális különbségeket mutatnak. Mindezek mellett úgy gondolom , sikerült néhány olyan megállapításhoz eljutnom, amelyek hasznosak lehetnek a kisebbségi érdekvédelmi szervezetek politikai megnyilvánulásait kutatók számára, nemcsak a nyelvészettel , szövegelemzéssel foglalkozók számára, nemcsak a nyelvészettel, szövegellemzéssel foglalkozók, de a politológia vagy a kommunikáció-tudományok mûvelõi számára is. Ugyanakkor a köznyelv változását befolyásoló egyik fontos mai tényezõ, a politikai diskurzus elemzésével nyelvállapotunkról, illetve annak módosulásairól is lényeges következtetéseket lehet levonni. Murvai Olga

A kötet kapható az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének székházában Zilahon, a Kossuth utca 33. szám alatt. Ára 25 lej.

hiszen amint elmondta, naponta ott van az emberek között... – Nem tudok egy helyben ülni. Korán elkezdtünk vállalkozni, mert láttuk, hogy az államtól nincs mit várni. Saját lábunkra álltunk, hat éve váltottam, és szerelõmûhelyt nyitottam. Autóbádogos vagyok, de a mûhelyben a kipufogó csöveket javítom. Autóbádogos sok van, de ez a terület hiányszakmának bizonyult, ezért választottam. Dolgozom, de szabadidõm nagy részét itt töltöm ebben az utcában, az emberek között. Csak így lehet elõbbre jutni, és ezt egyre többen látják, egyre többen vállalják a munkát. Ez hoz eredményt, az kevésbé hatásos, ha csak a választási kampánykor megyünk az emberek közé. Jó lenne, ha ezt mások megszívlelnék. Most talán elindult egy folyamat a szervezeten belül is, egyre több a fiatal, energikus és munkát is vállaló tagunk, õket kellene jobban támogatni... Deák Ferenc tanácsos támogatja Megyesi Zoltánt. A napokban is estig ültek a Kraszna utca eleji híd betonozásánál, ügyelték a munkát. A csatornázás és a híd építése is menetrendszerûen halad. „Idõben vagyunk” – ahogy Deák Ferenc mondaná. November közepére készen lesz ez a rész is, és kezdõdhet az aszfaltozás, ha ebben az évben nem lehet, hát a jövõ év elején. Nem csak a Kraszna utcát aszfaltozzuk le, de a Decebal utcát is teljesen felújítjuk, ez is le lesz aszfaltozva. Erre a pénzt már elkülönítettük a városi költségvetésbõl. Lejegyezte: Józsa László

Felhívás A Pro Zilah Egyesület és az RMDSZ Zilah városi szervezete javaslatokat vár az „Év Embere” illetve a „Pro Zilah-életmû” és „Ifjú tehetség” címekre. Olyan személyekre várunk javaslatokat, akik Zilah város magyar közösségének érdekében meghatározó tevékenységükkel joggal érdemlik ki megbecsülésünket. Az „Ifjú tehetség” címre, amely 100 USD-nak megfelelõ lejjel jár, olyan Zilahon tanuló diákokat lehet javasolni - születési vagy lakhelyétõl függetlenül -, akik az elmúlt egy év alatt teljesítményükkel városunk jóhírét öregbítik. Javaslataikat várjuk a régi fõtéren lévõ irodánkban (Zilah,Iuliu Maniu tér, 9), minden munkanapon 12,00-16,00 óra között október 20., szerda délután 2,00 óráig. Kérjük az írásban benyújtott javaslataikhoz mellékeljék az indoklást és a jelölt adatait. A díjakat a 14. Zilahi Szüreti Napok alkalmával nyújtjuk át gálaest keretében, folyó év október 21-én délután 18,00 órától a polgármesteri hivatal tükörtermében.

Szilágyság/38.

Vélemény



Az önmérséklet nem cenzúra Az írott sajtó és az online média felelõsségérõl szóló viták nem újkeletûek. Az öngyilkosságok megelõzéséért létrehozott romániai egyesület például a napokban újfent felhívta a figyelmet a sajtó szerepének jelentõségére az öngyilkosságok számának alakulásában, pontosabban a sajtó eltúlzott és etikátlan magatartására. Képmutatás lenne azt állítani, hogy az írott sajtó hibátlan. A piacorientált sajtó, azaz a könnyen emészthetõ, éppen ezért

könnyen értékesíthetõ bulvár számára nincsenek alapvetõ emberi jogok, nincsenek szabályok. Persze olvashatni olyan ellenvéleményeket, hogy nem muszáj megvenni, hogy egy kattintással ki lehet védeni a bulvár sokkoló hatását, én azonban nem hiszem, hogy ilyen egyszerûen leseperhetõ a téma. Azok, akik a használati szokás, a választás lehetõségérõl beszélnek, csak az olvasóra gondolnak, azonban a kérdés másik oldalán ott vannak azok, akik alanyai

a bulvármédia mocskolódásának. Hangsúlyozom: nem politikusokra, közéleti személyiségekre gondolok. Nem azokra gondolok, akik ilyen vagy olyan jogi vagy más úton meg tudják védeni magukat, hanem elsõsorban a kiszolgáltatott áldozatokra. Konkrétan: a pár hónappal ezelõtt történt döbbenetes medgyesi eset után a bulvársajtót ellepték az áldozatokról készült, nagyított felvételek. Kíváncsi lennék arra, hogy ebben, vagy hasonló

ügyben mennyire mentség a sajtószabadság védelme? Mennyire jogos azzal az ürüggyel, hogy az olvasónak joga van az információhoz, baleset, gyilkosság, öngyilkosság kiszolgáltatott áldozatairól készült színes és részletes sorozatképekkel teletömni a sajtót? De vegyünk más példát. Mennyire független és korrekt az a sajtó, amely nyomozati iratok kivonatát (lásd Liviu Man esete, aki újságíróként maga is megtapasztalhatta az írott sajtó tökéletlenségét) vagy a magánügyeket részletezõ periratok anyagát teregeti ki? Erre az utóbbira jó példa a Tõkés László válóperét részletezõ és véleményezõ sajtómagatartás, amirõl – egyébként nagyon helyesen – így írt Ambrus Attila újságíró, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) egykori elnöke: „Románia fõügyésze, Laura Codruþa Kövesi beismerte, nem tudja megakadályozni, hogy az érintetteknek orvosolhatatlan erkölcsi károkat okozó ellenõrizetlen és nem bizonyított információk ne szivárogjanak ki a bíróságokról, az ügyészségrõl. Politikai vagy üzleti érdekbõl a bírók, ügyészek megsértik a szakmai titkot és a sajtó informátoraivá válnak. A média pedig nem finnyáskodik, holmi szakmai, erkölcsi alapon nem utasítja vissza a hírként tálalható pletykát.” A Prigoanã-féle törvénytervezet vitatható. Számtalan pontjával – például a licensz bevezetése, az írott és az online média bevonása a Országos Audiovizális Tanács (CNA) fennhatósága alá – nem értek egyet. Amiért aláírtam (és szeretném hangsúlyozni, hogy a jogszabály végleges formáját hosszas vita elõzi meg, tehát lehetõség van annak módosítására), az a tervezet alapgondolata. Még ha számtalan buktatója és akadálya is van, tenni kell valamit az etikátlan, az alapvetõ emberi jogokat sértõ sajtómagatartás szankcionálásáért. Ez pedig az én elképzelésem szerint nem a CNA (tehát nem a politikai pártok által kinevezett tagokból álló Audiovizuális Tanács) feladata, hanem médiaszakembereikbõl álló, politikailag független szervezet – például a Román Sajtóklub vagy a magyar sajtó esetében a MÚRE – lehetne. Tehát nem valami külsõ szabályozásról, hanem saját etikai kódexük elfogadásáról és annak törvényerõre emelésérõl lenne szó. Az önmérsékletre, fegyelemre egy újságírónak is szüksége lehet, elõnyére válhat. Ettõl még nem lesz cenzúra, pláne nem politikai. A kemény logikára, érvelésre épített kritikára egy politikusnak vitathatatlanul szüksége van. El is fogadom, meg is hallgatom, tiszteletben tartom, de csak azután, miután elég indíttatást érez az újságíró arra, hogy információját alaposan leellenõrizze, magyarán megkérdezze azt a bizonyos jelzõs politikust, hogy mire is gondolhatott. Így a szakmailag kifogástalan újságíró elkerülheti azt a szerencsétlen helyzetet, hogy kioktató hangnemben valótlan állításokat adjon alanya szájába. (Máté András, ÚMSz)


Szilágyság/38.

Sportvilág - Humor

Veszélyben a Nemzetközösségi Játékok Veszélybe került az október 3-án kezdõdõ Nemzetközösségi Játékok megrendezése, miután a résztvevõk egyre nagyobb mértékben bírálják a szervezõket. A legnagyobb problémát a biztonság szavatolása, a beruházások csúszása és a nem megfelelõ higiéniai feltételek jelentik. Ezért aztán már több híresség - többek között az angolok világbajnok hármasugrója, Phillips Idowu, olimpiai és világbajnok nõi 400-asa, Christine Ohuruogu, valamint a nõi diszkosz vb-aranyérmese, az ausztrál Dani Samuels is lemondta a részvételt. A szombat óta érkezõ delegációk sorra panaszkodnak a szállásra, az ellátásra. Az is nyugtalanítja a vendégeket, hogy vasárnap ismeretlen fegyveresek vaktában lövöldözni kezdtek Újdelhi óvárosában, a legnagyobb mecset közelében. Két tajvani turista megsebesült, kórházba kellett õket szállítani. A BBC indiai szolgálata közölte: e-mailt kapott az Indiai Mudzsahedek nevû iszlám szélsõséges csoportosulástól, amely azzal fenyegetõzik, hogy támadásokat hajt majd végre a Nemzetközösségi Játékok alatt. Mindezek mellett kedden leszakadt egy

Igazoltatás A rendõr megállít egy autóst: - A személyit, jogosítványt, forgalmit kérem! - Cakumpakk? - Ja,hogy külföldi? Akkor mehet tovább! *** Abszolút - Mi az abszolút pofátlanság? - ??? - Kegyelemkenyérre kaviárt tenni. *** Jósnõ A jósnõ azt mondja este a férjének: - Drágám, add ide a tenyeredet! Szeretnék egy kicsit olvasni elalvás elõtt. *** Seprû Bemegy egy asszony a háztartási boltba és egy seprût kér. Az eladó elõ is vesz egyet, és mutatja. A nõ elhúzza a száját: - Ez nem jó, túl rövid a nyele. Nincs másik? Az eladó elõvesz egy másik fajtát. - Ennek meg túl vékony a nyele, majd eltörik. - Akkor itt van ez. - mutat a boltos egy harmadik félét. - Ez meg hogy van összecsomózva? Az elsõ seprésnél szétesik nekem. Na, mindegy, adja ezt! Megveszem. - Rendben, hölgyem. Becsomagoljam, vagy máris rá tetszik ülni? *** Az élet fimje - Képzeld, tegnap majdnem elütött egy autó. - Igen? Úristen! - Egy perc alatt lepergett elõttem az egész életem. Annál a résznél akadtam csak el, hogy egyszer kölcsönkértél tõlem egy ezrest, de sehol se találtam azt a részt, amikor visszaadtad. *** Kicsi Joe Kicsi Joe üldögél a padon és tömi a szájába marékszámra a Halloween-kor kapott cukorkákat. Odamegy hozzá egy idõs néni és elkezdi mondani a magáét: - Nem tudod gyermekem, hogy a sok


Káprázatos stadionokat ígér Katar

olyan gyalogoshíd, amelyet a Játékok helyszíneit kötné össze, s több tucatnyian megsérültek. A botrányos esetek kapcsán John Key újzélandi miniszterelnök is felszólalt. Jelezte, katasztrófa lenne a játékok jövõje szempontjából, ha most nem rendeznék meg, és India számára sem lenne jó. A Nemzetközösségi Játékokat négyévente rendezik meg, az olimpia után ez az egyik legnagyobb, több sportágat felölelõ nemzetközi versenyrendezvény. A mostani újdelhi eseményre 71 országból több mint 7000 sportolót várnak. Kocsis Zoltán

Az arab ország négy milliárd dollárt fordítana létesítmények építésére. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) az elmúlt hetekben bejárta valamennyi országot, amely megrendezné a 2018-as vagy a 2022-es labdarúgó világbajnokságot. A szövetség képviselõi útjukat a Katarfélszigeten fejezték be, ahol káprázatos tervekkel és óriási anyagi lehetõségekkel lepték meg õket. Anglia, Belgium-Hollandia, USA, Oroszország, Portugália, Spanyolország , Ausztrália, Dél-Korea és Japán mellett ugyanis Katar is bejelentette rendezési igényét a 2022es világeseményre (elsõ hat pályázat a két év bármelyikére érvényes). Az arab ország pedig igen kitett magáért: ígérete szerint négy milliárd dollárt fordítanának a stadionok építésére, további 42, 9 milliárdot pedig az infrastruktúra bõvítésébe pumpálnának. A FIFA képviselõi megnézhették az elsõ öt stadion lélegzetelállító látványterveit: van, amelyet egy középkori arab vár, van, amelyiket viszont egy tenger ihletett. A létesítmények érdekessége, hogy a Doha Port Stadium kivételével valamennyi

visszabontható lenne, ami azt jelenti, hogy a világbajnokság után lecsökkentenék a befogadóképességét. A Doha Port Stadiumot viszont teljes egészében lebontanák. A szervezõk biztosították a FIFA illetékeseit, hogy olyan légkondicionáló berendezésekkel látnák el az arénákat, amelyek 27 Celsius fokon stabilizálná a hõmérsékletet. Az elbontott elemeket pedig szegényebb ázsiai és afrikai országoknak ajánlanának fel. Bár a FIFA képviselõit lenyûgözték a tervek, elmondták, hogy az ország mérete (Magyarország nyolcad része), a lakosság nagysága (pontosabban „kicsisége”, hisz alig éri haladja meg a másfél milliót) valamint a 4550 fokos hõség komoly hátránya a pályázatnak.

cukorka, pláne marékszámra, bajt okoz? Tönkreteszi a fogaidat, gyorsan kihullanak majd, rosszul lehetsz tõle? - Az én nagyapám 105 évig élt. - És õ is így majszolta az édességeket egy ültõ helyében? - Nem, õ a saját dolgával törõdött. *** Anyósviccek Kovács üldögél otthon a kanapén és újságot olvas. Egyszer csak felkiált: - Felháborító, hogy ezek az újságok tele vannak anyósviccekkel! - Na, végre te is felháborodsz, ha ilyeneket olvasol. - mondja az anyósa. - Persze, hisz az ember örül, ha egy percig nem gondol az anyósára, de ezek folyton eszembe juttatják. *** Veszekedés Elmúltak a mézeshetek, az ifjú feleség panaszkodik az anyjának: - Mama, megvolt az elsõ komoly veszekedés köztünk a Józsival. - Nem baj, kislányom, ilyesmi minden házasságban elõfordul. - Jó, jó, de mit csináljak a hullával? *** Mibõl telik? - Nem értem, ez a Mari állandóan drága cuccokban jár, rengeteget költ magára! Vajon mibõl telik neki? - Gyönyöradományokból. *** Várandósság - Doktor úr, a feleségem erõs, egészséges asszony, de mégsem sikerül teherbe esnie. Mondja, mit lehetne tenni? - Bízza csak rám, kérem! Zeneiskola A zeneiskola igazgatója így szól a növendékekhez: - Gyerekek, ma ünnepeljük Mozart születésnapját. Kegyeletbõl a mai napon nem játsszuk el egyetlen darabját sem. *** Jó bûnözõ A rendõrt szidja a felettese: - Ide figyeljen, magából inkább lenne jó bûnözõ, mint jó rendõr.

- Miért, kérem? - Mert a maga munkájának soha nincsen semmi nyoma! *** Udvarlás Kovács egy ikerlánnyal jár. Azt mondja neki a barátja: - Olyan egyformák ezek a lányok! Hogyan tudod megkülönböztetni õket? - Megkülönböztetni? Eszemben sincs! *** Baleset után - Úristen, mi történt veled? Miért van bekötözve a fejed? - Tudod, a múltkor volt egy autóbalesetem... - De hiszen annak már fél éve. - Igen, de tegnap újra találkoztam azzal az emberrel, akivel összeütköztem. *** Jóindulat Egy lány az esküvõje elõtt három nappal felhívja az anyját: - Anyu, szörnyû hírem van. A leendõ anyósom ugyanazt a ruhát vette meg az esküvõnkre, amit te. Most mi lesz? - Ne izgulj, akkor veszek gyorsan egy másik

ruhát. - Igen, de az elõzõ is nagyon drága volt, kár lenne, ha csak úgy veszendõbe menne! - Ki mondta, hogy veszendõbe megy? Majd felveszem az esküvõ elõtti este, amikor együtt vacsorázik a két család. *** Vadászat - Jean, töltse újra a vadászpuskámat! - Elfogyott a lõszerünk, uram. - Akkor menjen a nyulakhoz, és kérjen tõlük fegyverszünetet! *** Kártya Kovács reggel ér haza, és büszkén újságolja a feleségének: - Képzeld, drágám, este olyan szerencsém volt az ultiban, hogy éjfélre elnyertem a Vargáék autóját. - És hol a kocsi? - Gondoltam, minek hozzam haza, van már nekünk egy. Így hát eladtam. - Na és hol a pénz? - Tudod, a pénzzel meg visszamentem, újra leültem játszani, aztán teljesen megfordult a lapjárás...

Mélynyomós zabhengeres

Szilágyság/38. www.hhrf.org/szilagysag/

HOSU Szélvédõközpont GimaRom Dealer Szélvédõk és ajtó, ablakok árusítása, beszerelése Csomagtartók autóknak, buszoknak és kamionoknak Zilah, 1989. December 22. utca 96. szám. Tel/fax: 615511 Mob: 0744530939, 0766575383 e-mail: [email protected]

Hirdetés


Mûködik a „La trei brazi” menedékház Görcsön határában, a DJ 108-as Zilah-Szilágycseh út mellett. Minden igényt kielégítõ 3 lakrésszel és 6 kétágyas szobával várjuk vendégeinket. 150 férõhelyes vendéglõnkben minden hagyományos és európai menüt kínálunk. Esküvõket, keresztelõket, összejöveteleket is szervezünk. A „La trei brazi” menedékház ideális hely, ha Ön szép környezetben jól akarja érezni magát. További információkért vagy helyfoglalásért tárcsázza a 0744/284-170 vagy a 0751/241-107-es telefonszámot.

Felszolgálót alkalmazunk!

Horgász, vadász és kemping felszerelések Zilah, 1989. December 22. (Kraszna utca) utca 39. szám Tel/Fax: 0260-661290, Mobil: 0744665150 e-mail: [email protected] ÚJ üzletünk megnyílt Zsibón Avram Iancu utca, Bl. G8 1. ap. Tel: 0260-644044

Szilágycseh északi részén fekvõ szõlõskertek fölött, zöldellõ legelõk és sûrû erdõk mellett várja vendégeit a

Panoráma Panzió és Étterem.

Nálunk kellemesen vakációzhat, baráti vagy akár üzleti találkozókat, konferenciákat rendezhet; megszervezzük születésnapját, névnapját, lakodalmát vagy gyermeke keresztelõjét. Igényesen berendezett 10 szobánk mindenike mûholdas TV-vel és drótnélküli internetes csatlakozással felszerelt. A konferenciatermünk 50 fõ befogadására alkalmas. A 150 fõs éttermünk és a két 40 személyes fedett teraszunk minden igényt kielégítõ ínyencségekkel várja vendégeit! Elérhetõségeink: Szilágycseh, Május 1. utca 73 szám Mobil 0751-129.912, 0749-193.865 www.pensiune-panorama.ro

Q GAME GROUP KFT JÁTÉKAUTOMATÁK kihelyezésére, bérbeadására és mûködtetésére szakosodott cég kitûnõ együttmûködési lehetõséget kínál. 50 géppel dolgozókat önállóan vagy a cég mûködése engedélyével (licencszével) ÚJDONSÁG !!! – Mások számára is bérbe adunk gépeket ! Látogassák meg bemutató szalonukat Marosvásárhelyen a Bolyai u. 3/6 sz. alatt. Tel.: 0746 057477, 0365 882352 E-mail: [email protected]

Fájó szívvel emlékezünk Daróczi Ferencre, volt zsibói lakosra, aki szeptember 26-án lesz 17-éve, hogy eltávozott szerettei körébõl. A gyászoló család. ,,Csak az hal meg, akit elfelejtenek, Örökké él az, akit nagyon szeretnek.” * Középkorú tanítónéni szívesen vállalja I-IV. osztályos tanulók iskolán kívüli oktatását, foglalkoztatását. Érdeklõdni a 0749 092881-es telefonszámon lehet. * Keresem azt úri hölgyet, aki barátságot kötne hozzá megfelelõ úrral. Jelentkezni 65 éves korig a 0747 100145-ös telefonszámon lehet. * Angol nyelvet tanítok kezdõk és haladók számára. Érdeklõdni a 0741 530521-es telefonszámon lehet. * Borszõlõ eladó (Királyleányka) 3000 kg mennyiségben. Érdeklõdni a 0766 274953as telefonszámon lehet. * Fiatal, megbizható nõ takarítást vagy gyerekfelugyeletet vállalna. Tel. 0748912631 * Autószerelõ mûhelybe mechanikához és autóvillamossághoz értõ szakmunkást keresek. Érdeklõdni a 0744 680957-es telefonszámon lehet. * Kiadó kétszobás tömbházlakás Zilahon az 1-es líceum közelében. Érdeklõdni a 0741162275-ös telefonszámon lehet. * Eladó WF LT 35, 88-as kiadás, lejárt mûszakival, három személyes és ponyvás. Érdeklõdni a 0742 755913-as telefonszámon lehet. * Idõs hölgy/úr gondozását vállalom. Érdeklõdni a 0747 779290-es telefonszámon lehet. * Szoba kiadó diákok részére. Ár 130 lej plusz a költségek. Érdeklõdni lehet a 0260 612544 és a 0670 3371525-ös telefonszámokon. * Eladó 4 szobás földszinti lakás a Stadion negyedben. Érdeklõdni a 0756 564364-es telefonszámon lehet. * Eladó Zilahon az Észak-liget negyedben, 3 szobás összkomfortos tömbházlakás. Érdeklõdni a 0745/265243as telefonszámon lehet. * Hízott sertés eladó Lompérton. Érdeklõdni a 0260/656194-as telefonszámon lehet. * Eladó telek Zilahon a Vânãtorilor utcában 42 ár területen . Építésre alkalmas. Irányár 1500 euró /ár. Érdeklõdni a 0742 947696-os telefonszámon lehet. * Eladó belterület Cigányiban. Ár megegyezés szerint. Érdeklõdni a 0749 216278-as telefonszámon lehet. * Eladó felújított kétszobás kertes ház

Szilágysomlyón. Víz, csatornázás bekötve. Érdeklõdni a 0726 375589, 0722 194179 vagy 0256 270074 - es telefonszámon lehet. * Eladó ház üzlethelyiséggel Nagyfaluban Arany János utca 35. szám alatt. Érdeklõdni a 0260 670068 - as telefonszámon lehet. * Eladó veres szilva 40-50 mázsáig. Érdeklõdni a 0260 636838 -os telefonszámon lehet. * Eladó telek Kraszna végén a zilahi út jobb oldalán 46 ár területen, 22 m szélességben. Ár megegyezés szerint. Érdeklõdni a 0260 636117 -es telefonszámon lehet. * Diákot albérletbe felvennénk. Érdeklõdni a 0742 792706 -os telefonszámon lehet. * Házinyúl eladó, különbözõ nagyságú. Érdeklõdni a 0260 636838 számú telefonszámon. * Ház eladó Szilágyszentkirályon 20.000 RON megegyezés szerint. Érdeklõdni a következõ telefonszámon lehet: 0745 117875. * 125 mm-es csõkút fúrását végzem 50 m mélységig. Érdeklõdni a 0741 214528 telefonszámon. * Eladó belterület Sarmaságon az E-81es fõút mellet Mojádon. Érdeklõdni a 0260 617941-es telefonszámon. * Kétszobás lakás kiadó Kolozsváron. Érdeklõdni a 0260 661939-es telefonszámon. * Eladó ház Szilágyszegen a 126. szám alatt. Két szoba, konyha, fürdõszoba, elõszoba, központi fûtés, melléképülettel és telekkel együtt eladó. Ár megeggyezés szerint. Érdeklõdni a 0745 804642 és 0757140994-es telefon-számokon lehet. * Jó fizetéssel járó munkalehetõséget biztosítunk. Hívd a 0725 441531-es telefonszámot! * Eladó Szilágyfõkeresztúron 10 ár telek a Fõ út mellett. Érdeklõdni a 0743 042092es telefonszámon lehet. * Kétszobás lakás eladó Szilágycsehben az Unirii utcában, az A 12-es tömbház, 19es lakrésze. Érdeklõdni a 0741 497539-es telefonszámon lehet. * Krasznán eladó 3 szobás családi ház 15 ár területen mellékhelyiséggel. Érdeklõdni a 0740 525594-es telefonszámon lehet.


Szilágyság/38.

Információ


Környzetvédelmi 3000 állást hirdetnek meg az egészségügyi intézményekben megmozdulások a megyében A szabad állások kétharmadát abban a 62 kórházban hirdetik meg, amelyeket a minisztérium mûködtet. Itt a helyek fele orvosoknak, másik fele asszisztenseknek szól, de lesznek üres állások a gyógyszerészek és a kisegítõ személyzet számára is. Több mint 200 állást a mentõszolgálatok kapnak, ahová mentõorvosokat, asszisztenseket és

gépkocsivezetõket vesznek fel. A többi 373 kórházban, amelyek a decentralizációval átkerültek az önkormányzatokhoz, körülbelül 750 embert tudnak alkalmazni. Cseke Attila tárcavezetõ augusztusban kérte a kórházi álláshelyek felszabadítását. A kormány elfogadta ezt a javaslatot, így már novembertõl elkezdhetik betölteni az üres állásokat. (erdély fm)

Az Euro5-ös autók után is kell fizetni Csillagászati méretû bejegyzési díjakat léptet életbe a kormány. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az országtól távol tartsa a külföldön már használt, viszonteladott autókat: a következõ esztendõben csillagászati mértékûre emeli a bejegyzési díjakat. Újdonság ezzel kapcsolatban, hogy most már az Euro5-ös motorokkal felszerelt jármûvek után is fizetni kell majd, nem is keveset. Egy 1400 köbcentis autóért például 125 eurót, míg egy 3 literes motorért 3.600 eurót. Az igazán drasztikus esetek ugyanakkor az idõsebb illetve rosszabb környezetvédelmi minõsítéssel rendelkezõ autóknál tapasztalhatóak, hisz egy-egy Euro4-es vagy Euro3-as autóért akár 21.000 eurót is fizetni kell majd. Ezzel a lépéssel a kormány nyilvánvalóan azt szeretné elérni, hogy az ország autóparkja ne öregedjen tovább, ugyanakkor eddig sem az vett régi autót,

akinek újabbra is lett volna pénze. „Figyelembe véve, hogy Románia autóparkja kiöregedett, csillagászati árat kell majd fizetniük az új tulajdonosoknak. Egyes Euro4-es és Euro3-as autóknál ez az érték meghaladhatja magának a jármûnek az árát is. Egy rakás autó halmozódik majd fel a piacokon, amelyeket senki sem vesz majd meg a magas díjak miatt. Még szerencse, hogy a hibrid motorok után nem kell majd fizetni”, vonta a konklúziókat az rfi.ro hírportálnak Costin Giurgea, a Top Gear magazin fõszerkesztõje. (hirkereso.ro)

ARMET DS Kft. Zilahon, a Stadion utca 38. szám alatt készít dróthálókat cinkelt drótból. Termelési áron elad: - szögesdrótot - rábichálót - keretezett hálókat - szeget - hegesztett hálót - betonvasat - és minden hasonló terméket. Kitûnõ áraink vannak! Érdeklõdjenek a 0260-617700 vagy 0746198882-es telefonszámon

OMS Hungária Kft. Kolozsvári Fiókvállalata

Az ózonréteg nemzetközi világnapja (szeptember 16.) valamint az európai mobilitási hét alkalmából a Szilágy Megyei Környezetvédelmi Hivatal bevonja a Szilágy megyei városok polgármesteri hivatalait a városi lakosság mozgosításába a környezettudatos életmód elsajátítására – hívta fel a figyelmet Aurica Grec, az intézmény igazgatónõje - k e d d i sajtótájékoztatóján. A nemzetközi mobilitási hét alkalmával a 2010-es évben a ,,Közlekedjünk inteligensen, éljünk egészségesebben” jelszó alatt csatlakozott Zsibó, Szilágycseh és Szilágysomlyó polgármesteri hivatala a környezetvédelmi mozgalomhoz. A projekt során a feladatuk nem kevesebb mint felhívni a lakosság figyelmét a közösségi

Szigorítanák a jogosítványszerzés feltételeit Fekete András RMDSZ-es szenátor egy törvénytervezetében azt javasolja, hogy a vezetõi engedélyt csak azok szerezhessék meg, akik legalább az általános iskolát befejezték. A politikus szerint így biztonságosabb lenne a közlekedés. A

következõ utcákban: Traian, Rozelor, Mihai Eminescu, Avram Iancu, Andrei Muresan, Merilor, Voievodu Gelu, 9 Mai, Béke (Pãcii),

tervezetet már megvitatta a szenátus jogi bizottsága, és pozitívan bírálta el. Ahhoz azonban, hogy a szigorításokat bevezessék, a szenátus plénumának és a képviselõháznak is meg kell szavaznia a javaslatot. (erdély fm)

Rohamos nyugdíjkorhatár-emelés 2015-tõl kezdõdõen 2030-ig folyamatosan évi három hónappal fog emelkedni a nyugdíjkorhatár Romániában, így 2030-ra elérnék a 65 éves határt úgy a férfiak mint a nõk esetében. A tájékoztatások szerint a

megszavazott nyugdíjazási törvény szerint még öt évig változatlan marad a férfiak számára megszabott 63 éves illetve a nõk esetében leszögezett 57 éves nyugdíjkorhatár. (paprikaradio.ro)

TERMOMIK KFT TERMOPÁN AJTÓKAT ÉS ABLAKOKAT GYÁRT: - KITÛNÕ MINÕSÉG, JÓ ÁR - 4, 5 ÉS 6 KAMARÁS A OSZTÁLYÚ PROFILBÓL (fehér vagy színes) - LOWE + ARGON ÜVEG (2 vagy 3 rétegû) - ROTO vagy VORNE vasalat - SZÚNYOGHÁLÓ - SZÁLLÍTÁS ÉS BESZERELÉS INGYENES CÍM: KRASZNA 1590 (a malom mellett) Telefon: 0749/271985 0735/500333

Ingyenes apróhirdetési szelvény 15 szóig

értesíti Zilah lakosságát arról, hogy megkezdték az ivóvíz és csatornázási rendszer felújítási és kibõvítési munkálatokat a városban a

közlekedés fontosságára, elõnyeire, környezetkímélõ hatásaira. Szeptember 22-én Zsibón tartottak környezetvédelmi felvonulást, tematikus képkiálltást és bicikliversenyt. Néhány útszakasz lázárásával Szilágycsehben 27-én, Szilágysomlyón 28-án tartanak majd bicikliversenyt. A mobilitási hét folyamán amint látjuk intenzíven bevonják majd a népszerûsítésbe a fiatalokat s a közösségi vagy nem motorikus közlekedési eszközök használatának fontossága mellett felhívják a figyelmüket arra is, hogy az áram-, hulladék, energia- és víztakarékos életmóddal nem csak a környezetet védik, de kiadásaik is jelentõsen csökkenthetõk. Máté József

38./2010 Feladó neve és címe Telefonszáma Szöveg

Nãzuintei, Maxim Gorki, Dacia, Bãii, Trandafirilor, Olarilor, Malom, Kraszna, Prunilor.

Ezúton is elõre elnézést kérünk a lakosságnak okozott kényelmetlenségért. Köszönjük megértésüket!

A szelvényt személyesen is be lehet hozni a szerkesztõségbe vagy postai úton lehet továbbítani. Kérjük nyomtatott betûvel töltsék ki a hírdetõ szelvényt, ne feledjék feltüntetni nevüket, lakcímüket, telefonszámukat. Adataikat bizalmasan kezeljük, szeretnénk elkerülni a kellemetlen meglepetéseket! Kizárólag a kitöltött szelvényt fogadjuk el, és csak magánszemélyektõl..

38. Az önmérséklet nem cenzúra szeptember 24. Iskolai összesítés

Recommend Documents