36. SZÁM ÉVFOLYAU

568

VASÁRNAPI

36.

UJSÁG.

TAKARÉKOSKODNI

SZÁM.

1905.

52.

ÉVFOLYAU

lehet a sokszorosan kitün- M„ÍIÍÍI.fp|p IVROTTA helyes hasznatetett, r é g ó t a j ó l b e v á l t M A l l l l M M e Uiíiűi 1U ] a t a m o l l e t t . N é h á n y c s e p p — a tálalásnál hozzátéve — e l e g e n d ő , hogy ezáltal gyenge leveseknek, mártásoknak, főzelékeknek stb. egy pillanat alatt jó é s erőteljes Ízt adhassunk. Ü v e g c s é k b e n 5 0 fillértől k e a d v e (utántöltve 40 fillértől kezdve). Kapható min­ den faszerkereskedésben, csemege-üzletben és drogueriában

MMtt kitflntetésíi: 5 nagydíj, 32 aranyérem, 6 díszoklevél, 7 tiszteletdíj. Hatsxor versenyen kivfll, többi körött ai 1889. és 1900-iti párisi világkiállításokon (Maggi Gyula bírálatig). 11148

\I'íiVÓ'V*<sFC\ ' M i n d e n d a r a b V tZAtZt O ^ t / . ^%fa és m e n t ll'itíí

/lá'l<

d U l l l l l U > &

'

25,000

•

ozég

Bza

P P a n a S C H I C H T névvel, alkatrészektől. •—

károg

k o r o n á t fizet a S c h i c h t

Aussigban

bárkinek,

h o g y s z a p p a n a a • S c h i c h t • n é v v e l v a l a m e l y káros

György

a k i bebizonyítja,

k e v e r é k e t tartalmaz.

Schicht-szappan! („Szarvas" vagy „Kulcsa-szappan.) Megtakarít pénzt, időt és fáradságot A ruhát kíméli és megóvja.

Vüághirn kitüntetett olmütai

Quargli.

Mindennemű ruha és mosási módszer részére a legjobb és legolcsóbb.

Az első olmützi gépüzemű sajtgyár. mely 1839. évben alapittatott, ajinl saját gyártmányából egy postai küldeményt bérmentve és utánvéttel 3 K 70fillérért.Nagyobb megrendeléseknél a legolcsóbb árak. JOSEF

Hófehér ruhát ád. A színeket emeli, fénylővé és világossá teszi.

Avásárlásnáljjkülőnösen ügyeljünk arra, h o g y m i n d e n darab szappan «Schicht» névvel é s a «Szarvas»v. «Kulcs» v é d j e g y g y e l l e g y e n ellátva.

MEIXNER, Olmttti, liahnhof. 10811

Alapíttatott 1878.

Rozsnyal

9

otaininoznkorkája JA

Legjobb szer láz, váltéláz, malária ellen, különösen gyermekeknek, a kik keserű cbimnt bevenni nem képesek.

Törvényesen védve.

Láz ellen! Nem keserű LTLI

Tornaeszköz

Töbszörösen kitöntetve, 1869-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók fiumei vándorgyűlésén 40 arany pálya­ díjjal jutalmazva.

Valódi, h a minden e g y e s piros csomagolópapíron • # ~ B o z s n y a i Mátyás n é v a l á í r á s a olvashatód ~»B

S e f f e r Antal

Főraktár: Budapesten TÖRÖK JÓZSEF gyógyszer­ tárában, valamint minden gyógyszertárban. 10625

a

5 frtért s z é t k i ü d utánvét mellett aa Orsz. Posztóáruház

Budapest, Rottenbiller-u.4B.

lehető' legjobb

I. emelet. egy f é r f i ö l t ö n y r e 3 m é ­ t e r f i n o m fekete, sötétkék, szürke v a g y b a r n a a n g o l gyapjúszövetet.

a hasonló áru automobilok között. 8 lóerős utazó kocsi.

iroda: IV. Kaplony-utcza 9. IV. Egyetem-utcza 4.

FŐMUNKATÁRS

MIKSZÁTH KALMAN.

Előfizetési

feltételek

ÍF,Egész évre Félévre F. I Negyedévre N

1 6 korona. 8 korona, 4 korona.

A «V/ldglrón(Jtd«-val negyedévenként 80 fillérrel több.

emberek figyelmére számítanak is, megérdemlik minden mívelt ember érdeklődését. Az újabb kor büntető igazságszolgáltatása legalább eszmeileg nem a bűn megtorlására, ANÁCSKOZÁSSÁ gyűltek össze Budapesten a börtönügy mindenféle nemzetekből való hanem az emberi társadalom védelmére és a tudós szakemberei. Ezúttal a hetedik évi bűnös megjavítására törekszik. Éhez képest kongresszusukat tartják, s a tárgy, melylyel fog­ igyekszik rendezni a büntetés végrehajtásának lalkoznak, annyira fontos, a külföldről ide- legáltalánosabb eszközét, a börtönt, vagy jo­ sereglett tudósok közt oly kitűnőségei vannak gász nyelven szólva: a letartóztatás! inté­ a tudománynak, hogy jelentős mívelődési ese­ zetet. Az, a kit az ítélet megfoszt, szabadságától, ménynek kell tekinteni gyülekezetüket. A mai társadalom egyik legégetőbb kérdése a börtön­ nincs kiközösítve az állami oltalomból. Sőt ügy s mindaz, a mi vele kapcsolatban áll s a mondhatjuk, fokozott éberség irányul feléje. róla folyó tanácskozások, ha első sorban a szak­ Az államhatalom a felvilágosultság eszközeivel

A NEMZETKÖZI BÖRTÖNÜGYI KONGRESSZUS.

T

BUDAPEST, SZEPTEMBER 3. Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

igyekszik erkölcsi kóroseágát gyógyítani, s gyakorlatilag is oly irányba terelni, hogy meg­ szabadulván a rabságból, kenyérkereseti eszkö­ zök birtokában legyen. Az elitélt fegyencz, akár javító-intézetbe internált fiatalkori bűnös, akár megrögzött gonosztevő, kell, hogy dolgozzék és ipari mes­ terséget tanuljon. Ez a vezérlő gondolata az újabb kor börtön­ ügyének, melynek raívelői között ott találjuk a kor legkiválóbb elméit. Maga a börtön meg­ szabadult minden borzalmas mellékízétől, s ha berendezésének akár építészeti, akár egészség­ ügyi részét tekintjük, nem egyéb, mint óriási

Budapest, IY., Károly-uícza, boltsz. 12. (Központi v á r o s h á z épülete.) Képes

árjegyzék

kívánatra bérmentve.

ingyen és 10699

K N U T H KAROLY m é r n ö k éa g v á r o a

Os. és kir. fensége József főherozeg vudv.

10669

szállítója.

Gryár és i r o d a :

B u d a p e s t , V I I . k e n . , G a r a y - u t c z a 10. Központi viz-, lég- é s gőzfűtések, légszeaz- é s vízvezetékek, eaatornasagok, szellőztetések, szivattyúk, vizerömflvi emelő­ gépek stb.

Terret,fcöltságTetéset,jövedelmi előirányzatok- gyorsan készíttetnek

Sztra ka-féle A 8 lóerős utazó kocsi nagy erővel és gyorsa­ Tiiiminsággal halad hegyen, völgyön és homokos uta­ Csokoládé kon. Kormánykerék, külön ülések, az összes kiiunö' hatású géprészek könnyen hozzáférhetők. Erős, tartós kis gyerme­ kek és felnőt­ és olcsó. 8 lóerős könnyű kocsi, 8 lóerős utazó tek hasme­ kocsi, 10 lóerős családi kocsi, 20 lóerős 2 cilin­ nése ellen. deres családi utazó kocsi, 10 ós 16 lóerős cso­ 1 drb. 40 lill. magszállító kocsi, 11 személyes omnibusz. kapható minden Mielőtt automobilt vásárolna, kérjen tőlünk katalógust gjógjtárban.

Férfiöltönyt d i v a t o s s z a b á s s a l , gyapjú­ szövetből készít m é r t é k u t á n finom kivitelben 2 5 k o r . - é r t

UCHTMANN SÁNDOR szabómester,

11090b

Budapest. Rottenbiller-a.4B. I. emelet. Vidékre minták bérmentve.

OLDS MOTOR WORKS Detroit, M i c h i g a n .

Szerkesztőségi Kiadóhivatal.

SZERKESZTŐ

HOITSY PÁL.

sporteszközök és kötélgyártó-telepe

. S23&: Rozsnyay Mátyás fiU&

OLDSMOBILES

!

valód angol tennis játék, függő-ágy, háló, tekejátek, zsák, ponyva és fehér kenderkötél legolcsóbb megbízható beszerzési forrása

utániatoktól óvakodjunk.

i

Telefon 15-56.

36.SZ.1905. (52. ÉVFOLYAM.)

11054b

Igazi nrinő arezának, keblének, kezei­ nek alapos ápolására hasz­ nálja mindig a világhirn, 1885-ik év óta törvényileg védett K r i e g n e r - f é l e

Schreher Gusztáv és Társai Budapest IV., EskU-ut 6. (15—13.) Garage: VI., Gyár u. 31. (21—69.)

CRÉIE DE MARGÜERITET.

MJUTONH^

ÜKI

KÖVÉRSÉG KORAI VÉNSÉG. Istenem, — így sóhajta ezer meg ezer ember, — mit adnék, ha elhaja•odásomtól és emésztési zavaroktól megszabadulhatnék. Lám, nem la kell annyit áldozni. Tegyen minden hölgy és férfi csak egy kísérletet V á n d o r soványító és vérttsztltó porral, biztos az eredmény; est te­ kintélyes orvosi és vegyészeti bizonyítványokkal kimutathatom. — Na mulassza senki el, erről meggyőződni; hozassa meg a Mandor port, ha be nem válik, a pénzt duplán viaszaadom. Csekély 1 kor. 80 AB. Mandor doboza, orvosi utasítás és bizonyítványok mellékelve. Után­ vétellel a pénz be küldése mellett; portomentesen diszkréten küldi Mme Mandl I d a , B u d a p e s t , K á r o l y - k ö r u t 2/V. s». Törők József gyógyt zerész, Budapest, Eirály-utcza li. sz. 110"

Kérjen mindig határozottan Kriegner-félét. Eredeti nagy tégely 4 kor. Próbatégely 1 kor.

-RMisznvs ,

KRIEGNER G Y Ö R G Y gyógyszertára B u d a p e s t , VHI., Kálvin-tér. íofiro

S W ü d i n - T a r s u U t n y o m d á j a , B u d a p e s t e n , (IV., E g y e t e m - u t c z a *.)

CHINA-BOR VASSAL e r ő s i t ő s z e r g y e n g é l k e d ő k , v é r s z e g é n y e k éa | lábbadozók iramára. Étvágygerjesztő, idege r ő s i t ő éa v e r j a v i t ó szer. 10853 Kitfinó Iz. Több mint 3500 orvosi vélemény. J. S E R R A V A L L O , Trieste Baroola. Vísirolható a gyógyszertárakban félliteres üvegekben 4 K 2.60, egész literei üvegekben á K 4.80.

Enlélyi lény'.ieyf. A MUNKÁCSI VÁR.

570

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

36. SZAM. 1906.

52. ÉVFOLYAM

ói). SZÁM. 1905. 5 2 . KVFOLVAM.

571

VASÁRNAPI UJSAtí.

Túlsó parton hegyek koszorúja, Árnyukkal a kék tóra borulva ; Méla csöndben, mozdulatlan állnak, Mintha a tó őrei volnának. — Ünneplő csend, ragyogó igézet, Csupa derű, akármerre nézzek; Halk gyönyör száll szívre, földre, égre: Mosolyog a Balaton tündére . . . II. Szép Balaton, mennybolt mása, — Lelkedre ül a varázsa ; A mily hosszú, a mily széles, Oly gyönyörű, oly szeszélyes.

József főherczeg, a királynak mint védnöknek képviselője.

Lányi Bertalan igazságügymi­ niszter, tiszteletbeli elnök.

bellyei Rickl Gyula miniszteri tanácsos, elnök.

Dr. GviUautne, a berni stat. Alexandre Skouzé* görög külügy­ hivatal igazgatója, főtitkár. miniszter.

Ha szelíden rád mosolyog : Szende kis lány, — azt gondolod ; Kékszemű lány, kedves, bájos, Oly szemérmes, oly leányos . . . De ha megjön pajkos kedve, Hullámzóan ring a keble : O'yan, mint a kaczér asszony, Szinte hí, hogy elringasson . . . — Kötve higyj a kaczér nőnek, Csalfa kedve bajra nőhet; Láttam én már szépet rosznak, Balatont is — viharosnak.

A SZAMOSÜJVÁRI FEGYHÁZ FŐÉPÜLETE.

kórház, a melyben közveszélyes erkölcsi bete­ geket kezelnek. Ez a modern börtönügynek elméleti része. Emberileg és társadalmilag sokkal fontosabb, hogy a tapasztalás mit jelent az eredmény tekintetében ? Erre a kérdésre nem sok vigasztalót hallunk a hivatásos szakfórfiaktóL A bűnügyi szocziologia egyik legalaposabb mivelője, az angol Ellis Havelock, lemondó hangon jelenti ki «Bűnös és bűnt czímű munkájában, hogy a fegyházak­ ból jóformán csak azok térnek vissza megja­ vulva, kik erkölcsileg épek voltak, mikor oda kerültek. Hogyan, ép erkölcs a fegyházban? —kérdezi csodálkozva az avatatlan. A tapasztalt bűnügyi szakember így válaszol a kérdésre: — Az emberi élet viharos alakulatai gyakran sodornak nemes, fenkölt lelkű embereket olyan cselekedetekbe, a melyeket a törvény büntető­ jogilag üldözendőknek rendel. A tudomány eze­ ket az embereket a szenvedély bűnöseinek nevezi. Ez alatt az elnevezés alatt azokat kell értenünk, kiket heves, lobbanékony vóralkatuk képtelenné tesz a hűvös mérlegelésre, cseleke­ deteik megfontolására. Ha ezeknek lelkéből valami brutális méltatlanság vagy igaztalanság szenvedélyt csihol ki, azonnal kész a büntető­ törvénybe ütköző cselekedet. Dosztojevszki, ki a világirodalom össszes irói közül legközelebb tudott fórkőzni a bűnös em­ ber lelkéhez, a «Halottasház emlékiratai »-ban egész sereg elítéltet állít elénk, kik erkölcsileg kifogástalanok, kik nyugodt, harmonikus lélek­ kel élnek meglánczolva, megbélyegezve a katorga rettenetes légkörében. Fájdalom, ez a kisebb, az elenyészőleg cseké­ lyebb része az elitélt bűnösök nagy tömegének. Minderről sok szó esett, sok értékes vita folyt az előző hat börtönügyi kongresszuson, mely állandóan négy szakosztályban tanácsko­ zik. A szakosztályok beosztása a következő: I. Büntetőjogi törvényhozás. II. Börtönügyi intézmények. HL A bűnt megelőző intézmények. IV. A fiatalkorú bűntettesekre vonatkozó in­ tézmények.

közi börtönügyi bizottság elnökével (most Rickl Gyula miniszteri tanácsos), a hiva­ talos kiküldöttekből választandó 8—10 alelnök, egy főtitkár, kinek tisztét rendszerint a nem­ zetközi börtönügyi bizottság főtitkára, Guillaume dr. a svájczi statisztikai hivatal igazga­ tója tölti be, három helyettes főtitkár és három titkár.

BALATON. I. Égszínkék a Balaton ruhája, Fodrot varr a fuvalom reája; Kéklő fodrok fehér habos selymén Játszi szellő tovasiklik enyhén. Lágy hullámok titkos susogással Kergetőznek nagyvigan egymással, Egyik a mást gyorsan utolérve Locscsan a part fényes fövenyére. Ring a kék tó szelíden, merengve, Mosolygó ég kaczérkodik benne, Hanyatt fekszik a verőfény rajta, — Zsongó hullám boldogan ringatja.

Sir Evelyn Ruggles-Brise, az an­ gol börtönök főfelügyelője.

M. Woxen norvég igazságügyi államtitkár.

Albert Grodet franczia gyarmat­ ügyi kormányzó.

Ugo Conti, a büntetőjog tanára a bolognai egyetemen.

III. Kék az égbolt, kék a Balaton, Fényes tükrén méla nyugalom ; lm, egyszerre félő sejtelem, Borzongatja keblét hirtelen. Hűs szél támad Badacsony felü', Mosolygó fény futva menekül, Bús hullámok összetorlanak A fonyódi erdős domb alatt. Mint tajték a hajszolt paripán, Fehér hab kél a hűs szél nyomán ; Száguldón ez szilaj dalba fog S korbácsolja bőszen a habot. Mozdul a tó vésztől terhesen. Méla csendből bús moraj leszen, Bús morajból harsogó harag A fonyódi erdős domb alatt . . . Süvölt a szél Badacsony felül, Lenyugvó nap futva menekül; Torlanak a felhők nyugaton, — Viharzik már, — zúg a Balaton ! (Fonyód.) Sajó Sándor

Látható ebből a beosztásból, hogy nem csu­ pán a börtönügy az, mely a nemzetközi börtön­ ügyi kongresszus tagjait foglalkoztatja. Érde­ kesnek találjuk felemlíteni, hogy az eddigi hat kongresszust a következő városokban tartották : London, Stockholm, Bóma, Szentpétervár, Pa­ ris, Brüsszel. A hetedik az idei, s szeptem­ ber 3-ától 10-ikéig tart Budapesten. A kongresszus tisztikarát a következőkép szervezték: József főherczeg mint védnök, az igazságügyminiszter mint tiszteletbeli elnök, egy elnök, ki rendszerint azonos a nemzet­ A KASSAI JAVITÓ-INTÉZET NÖVENDÉKEINEK FÜRDÉSE.

v. Engelberg, badeni kormány­ tanácsos.

Emilio Brusa, a büntetőjog tanára a turini egyetemen.

Róbert RitterHolzknecht von Hort, Van der Aa holland börtön­ osztrák igazságügyi osztályfőnök. ügyi főfelügyelő.

Vdmbéry Rusztem, a kongreszszus h. főtitkára.

A NEMZETKÖZI BÖRTÖNÜGYI KONGRESSZUS VEZÉRFÉRFIAI.

is segít. így n i : o Az Atyának ós Fiúnak es Szent • léleknek nevében. Amen.» Mit szóltok hozzá ? Elbeszélés. S úgy nézett hallgatóira, mint az olyan em­ ber, a ki valami nehéz talányt adott fel. Irta Korolenko Vladimir. — Azt mondod, hogy ököllel? — kérdezte csodálkozva az egyik paraszt. — Igen, ököllel. Parfentyevics Dimitrij mély sóhajtással lépett Kételkedve, szemrehányólag csóválták fejüket a hajó födélzetére. az emberek. A polgár szilárdan a ficzkó felé Alkonyodott; a nap a part melletti erdős he­ fordult. gyek fölött függött. A folyó nyugodtan, méltó­ — Hagyjuk ezt. Ne káromold az Istent. ságteljesen hömpölygött tovább ; a távolból egy — Hogy-hogy ? gőzhajó fütyülése hallatszott. A tutajokon lobogó — Ép most elég vakmerő voltál ököllel ke­ tüzek mellett készítették vacsorájukat a tutaresztet vetni. Azt nem szabad. Az nem segíthet. josok. A legényke győzedelmes pillantással nézett Egy nagy, nehézkes bárka oly lassan haladt végig hallgatóin s épen magyarázatát készült előre, hogy csaknem úgy látszott, mintha állana. adni a dolognak, mikor egy asztalnál egy úr Két kisebb, egymáshoz lánczolt bárka keresz­ türelmetlenül zörögni kezdett. tezte útját; laBsú himbálózásukkal megboly­ A pinczér elsietett Míg dolgát végezte, izga­ gatták a viz tükörsima felszínét s összezavarták tott hallgatói tovább folytatták a megkezdett b'enne a bárkák tükörképét. Olyan volt ez, beszélgetést. mintha egy óriási tükör darabokra törnék s — Nincs helyén az esze — mondta a polgár. egyes darabjai csillognának a lemenő nap suga­ — Érthetetlen az egész, — tette hozzá a raiban. másik. — Szép, Grunya? — kérdezte Parfentyevics IL — Hogyan is lehetne az, — ököllel... Soha­ leánya mellé ülve. sem lehet az jó. Nem messze tőlök a födélzetén néhány utas — Igen — felelte a lány röviden. Sötét ru­ Lassankint megállapodott az általános véle­ hába volt öltözve, a homlokára húzott kendő telepedett le. Egy pár unsai favágó, egy kényel­ beárnyékolta halvány, fiatal arczát; nagy sze­ mes polgárasszony s végül egy szegényes, öreg mény. —Lehetetlen!—hallatszott néhány hang.— polgár. E csoport középpontja szemmelláthatómei álmatagon, merengve néztek a távolba. — A fődolog a megelégedettség és a nyuga­ lag a közöttük álló pinczér volt, egy fiatal ko­ Ez vakmerő beszéd, semmi más. — Hogy gondolhat ilyet ? lom, — folytatta az apa, a ki szívesen vegyí­ pott, zsíros kabátú ficzkó. Most hozott egy meg­ — Hallgassatok csak ide — szólt közbe a tette beszédjébe az ilyen általános értékű meg-, rakott teás tálczát a födólzetre s miután he­ jegyzéseket. Már hajlott korú ember volt s ezért lyére vitte, földijeihez csatlakozott. A pad leg­ fiú, felbukva a hajó belsejébe vezető nyilas­ is a nyugalmat, a békességet becsülte legtöbbre. végére leülve, folytatta az előbb megkezdett ból. — Nem vakmerőség ez. Nálunk a gyárban, a hol én is dolgoztam, volt egy fiú. Egyszer a — Csak nyugalom és imádság a bűnös nyug­ beszélgetést. gép mind az öt ujját leszakította. Nem maradt — Látjátok, van olyan eset, azt hiszem — talanság és kimerülés után. Ne adjon az Isten meg egy sem és épen a jobb keze volt. Most szólt a legmélyebb meggyőződés hangján — a új vágyakat és őrizzen meg új kísértésektől. képzeljétek, mit csinál az a fiú - Nem igaz, Grunya ? — Parfentyevics mikor ököllel vetnek magukra keresztet és így

A VOLGÁN.

Dimitrij leányára nézett, mert azt hitte, hogy nézete nem egyezik meg az övével. — Igen, — felelte a leány. Szeme mereven tekintett az aranyos messzeségbe, a kékes ködbe burkolózó hegyek felé, mintha keresne valamit. A födélzet népe is elcsöndesült. Itt-ott hallat­ szott csak néhány elejtett szó. A födélzet hátsó részén néhány tatár lézengett, a kik Asztrakánból jöttek s most hazájukba igyekeztek : egy öreg ember három fiával. Az apa kedvenczót, a legfiatalabb fiút idegen földön, idegen földbe temették el. Azt sem tudták, hogy Achmetszjan mitől betegedett meg. Körülbelül egy hétig fe­ küdt betegen, — azután meghalt. — «A mint Allah akarjai) — mondták az öreg kemény, sö­ tét arczvonásai. Pedig még otthon az anyának is el kellett mondania a gyászhírt a forrón sze­ retett fiú haláláról... Köröskörül minden nyugalmat és békét le­ helt és ebben a pillanatban Parfentyevics Dimitrij nem is sejtette, hogy ez a csendes este még új nyugtalanságot is hozhat neki.

572

VASÁRNAPI

UJSÁG.

52. KVFOLYAM.

III. Parfentyevics Dimitrij úgy állt fel, mint egy csataló, mikor a trombitaszót hallja. Grunya még mindig a folyóra ós a távoli hegyekre né­ zett. Még csak fejét sem fordította a beszélők felé, de észrevehetőleg nagy érdeklődéssel hall­ gatta őket. Parfentyevics reánézett. Egykor kétségkívül bizalmas kérdéssel fordult volna felé: «Mi az, apuskám?» —De most hallgatott, mintha semmi köze se lenne hozzá. Egy kissé még várt, de a leány nem szólt; csak nagy szemeit szögezte részvéttel az embe­ rekre, a kik valami homályos kétségtől elfogva, nem tudnak megegyezni a hit dolgaiban. Parfentyevics felkelt ós a beszélgetőkhöz csatlakozott. Hosszú szikár alakja, ódon szabású ruhája, arczának szigorú komolysága azonnal fölkeltették az általános figyelmet. — Vitatkoznak valamin ? — kérdezte. — Igen, uram. Mert tetszik tudni, ez a fiú azt mondja, hogy ököllel is lehet keresztet vetni. Hm! Tudom. Ostobaság. — Az, az — susogta valaki félénken — olyan érthetetlen az egész. — Igen, mert nem értitek. De ha valaki az irás és megbízható férfiak tanítása nyomán a kórdóst pontosan eldöntenó, belátnátok, hogy a dolog egész egyszerű. A hallgatók csoportja jelentékenyen megnö-

A MÁRIA-NOSZTRAI FEGYHÁZ.

A hallgatóság meghökkent. — Mit akarsz ezzel? — Épen ez az. Hát nézzétek. Ha most ez a fiú a balkezével vetne keresztet... — Mit beszélsz ? — szólt közbe a polgár el­ utasító kézmozdulattal. — A bal kézzel nem szabad. — De mikor a jobb kezén nincsenek ujjai... — Épen ez az! — diadalmaskodott a pinczér. Most már általános érdelődéssel kisérték a tárgyat. A többi utasok is figyelni kezdtek, a távolabbiak elhagyva helyöket, a beszélgetők­ höz közeledtek. Különösen egy fiatal kereskedő volt oly leereszkedő, a ki a teásasztalnál heve­ sen politizált egy kövér úrral s most a ravasz feladatot figyelmére méltatta. Kopogott a teás­ kanalával és magához intette a pinczért. — Hej pinczér! Mennyivel tartozunk ? Mit beszéltek arról az ökölről ? — Csak úgy magunk közt beszélgettünk, uram. — De ravaszul, nemde? — fordult a keres­ kedő a kövér úrhoz, a ki érthetetlenül morgott valamit, mert vajaskenyerével volt elfoglalva. Csak a tatárok maradtak ülve a födélzet hátsó részén, a nélkül, hogy az általános beszélge­ tésbe belevegyültek volna. Többnyire hallgattak, csak néha-néha tettek valami megjegyzést a saját nyelvükön.

36. SZÁM. 1905.

36. SZÁM. 1905. £5. ÉVFOLYAM.

573

VASÁENAPI UJSÁG.

míg az izgatott tömeg tovább tanakodott a hitbeli dolgok felett. A szemek villogtak s nem egyszer megtörtónt, hogy egyik-másik vitatkozó azzal adott nagyobb nyomatékot szavainak, hogy öklével az asztalra csapott. A gőzhajó pedig mind tovább vitte ezt az egymással vitatkozó tömeget. Egy meredek hegy, mely eddig elfödte előlük a folyó kanya­ rodását, lassan-lassan visszahúzódott, úgy, hogy szabad kilátás nyilt a távolba. A nap mint va­ lami vörös golyó függött a viz fölött; az esti homály lassú szárnycsapásokkal repült keletről ide a mezők fölé, utolérte a hajót s mindig jobban-jobban elterjedt a csendes viz fölött. . .

IV. A hallgatag tatárok csoportja hirtelen föl­ emelkedett s egyenletes léptekkel jöttek előre a födélzet hátsó részéről. A középre érve levetet­ ték hosszú kaftánjaikat, leterítették papucsai­ kat is és állhatatosan léptek a kiteregetett ruhákra. A lemenő nap utolsó sugarai játszot­ tak komoly arczaikon. Magas alakjuk élesen elütött a világos égtől. — Imádkoznak, — szólt valaki halkan s né­ hány utas, a kik ott hagyták a vitatkozókat, feléjük közeledett; majd mások is követték őket; lassankint a vitatkozás is megszűnt.

AZ ILLAVAI FEGYHÁZ.

A VÁCZI FEGYHÁZ. KERTI MUNKÁSOK A SZÉKESFEJÉRVÁRI JAVÍTÓ-INTÉZETBEN.

Erdélyi LAKATOS MUNKÁT VÉGZŐ RABOK A SZEGEDI CSILLAG-BÖRTÖNBEN,

fényképei.

vekedett. A magasztos, nyugodt öreg szavait mindnyájan nagy érdeklődéssel hallgatták. De Parfentyevicset nem zavarta meg az általános érdeklődés; őt csak egyetlen hallgatója érde­ kelte : Grunya. A leány mozdulatlanul ült he­ lyén s érdeklődve hallgatta a beszélgetést. — Hallgassatok ide, — hallatszott az öreg szava — a dolog így áll: Ha az a fiú elvesztette az ujjait, nem vethet keresztet. De a kereszt jele nélkül az ember nem élhet. Keresztvetés nélkül az ember roszabb, mint egy hitetlen tatár. Es mindig a jobb kézzel kell keresztet vetni. — Nos? — így tehát annak a fiúnak — végezte Par­ fentyevics — a szent atyák tanítása szerint — gondolatban kell az ujjait összekulcsolnia . . . A megkönnyebbülés és öröm sóhaja szállt el a tömegből. — Köszönjük, uram! — Gondolatban! Ez az igazi! — Gondolatban! Ez már beszéd ! — Igen és akkor bizonyosan segít is. Parfentyevics Dimitrij leányára nézett. Mi volt neki az idegen tömeg méltánylása és dicsé­ rete? 0, a tulajdon leánya, közönyösen néz maga elé, mintha atyjának most mondott szavait már régen ismerte volna s az ő zavart, bágyadt lelkére a legcsekélyebb hatást sem tennék. Az öreg komoran vonta össze szemöldökeit,

Erdélyi MUNKATEREM A RÁKOSPALOTAI LEÁNYJAVÍTÓ-INTÉZETBEN.

fényképei.

A tatárok villogó szemekkel, magasra vont szemöldökkel állottak, mintha lelkileg a ma­ gasságba emelkedtek volna, a hol ép most hal­ tak el a nap utolsó sugarai. Néha-néha leeresz­ tették a mellükön összefont karjaikat, letérdel­ tek ós mélyen lehajtották hegyes süveges fejő­ ket. S újra fölemelkedve, karjaikat a nap felé tárták ki. Ajkaik érthetetlen, a többiek előtt ismeretlen ima szavait mormogták. — Nézzétek csak, — szólt egy paraszt, azután tétovázva hallgatott el, a nélkül, hogy kimondta volna a gondolatát. — Szertartásaikat végzik, - tette hozzá egy másik — Igen, imádkoznak . . . A tatárok hirtelen letérdeltek és homlokuk­ kal a padlót érintve, gyorsan felálltak. A három fiú fölvette kabátját és visszatért régi helyére, a födélzet végére. Az öreg egyedül maradt. Leült Ajkai mozogtak és fehér szakállas, szép arczán valami különös, megragadó kifeje­ zés honolt: a mély fájdalom és az Isten aka­ ratában való megnyugvás csodás vegyülete. Kezében egy kis olvasót tartott — Nézd csak, olvasó, — súgta valaki. — Buzgó öreg . . . — Ezt a fiáért teszi, a ki Asztrakánban meg­ halt, — magyarázta a kereskedő. Közben oly sötét lett, hogy az arczokat már

36. BZÁM. 1905. 51_Kvgo L V i l n

VASÁRNAPI UJSÁG.

574

36. SZÁM. 1905. 52. ÉVFOLYAM

575

J^SÁENAPI UJSÁG.

J a p á n gyermekek.

Utczarészlet Osakában. KÉPEK JAPÁNBÓL.

Utczai hirdetések Osakában.

Szuk Géza amatenr-fölvételei.

A nagy Buddha-szobor Hiogúban. KÉPEK JAPÁNBÓL. — Szuk Géza amateur-fólvételei.

nem lehetett felismerni, csak az imádkozó öreg magányos alakja tűnt elő a homályos háttérből. Lassan előre-hátra himbálta magát. — Apa! - hallatszott egy gyönge hang. Grunya hivta atyját. Parfentyevics hozzáment. — Apa... — Mit akarsz, gyermekem ? A leány egy pillanatig hallgatott, ránézett az imádkozó máshitüre, azután gyermekes, bizony­ talan hangja hallatszott a sötétségen át. — Ugyan . . . mit gondoljak felöle ? Segít ez az imádság? Grunya halkan beszélt, mégis mindnyájan meghallották szavait, s mintha valami titkos szellő suhant volna a födélzetén át, a halvány leány szava minden lélekben visszhangra ta­ lált. — «Segít-e ?» Hallgattak. S akaratlanul is a sötétkék égre néztek, mintha látni akarnák, hogy száll föl az az idegen, ismeretlen, de mégis oly buzgó ima. — Hogyne segítene, — hallatszott egy lágy férfihang. — Azt hiszem, mindenki az Isten­ hez imádkozik . . . — Minden az Istené . . . Látod, az égre néznek . . . — Ki tudja? . . . Ki tudja? — szólt valaki elgondolkozva. — Isten útjai kifürkészhetetlenek. A hajó orrán egy lámpa, mint valami arany­ csillag repült föl az árbocz tetejére. Egy hul­ lám felszökkent magasra; egy távoli gőzhajó éles füttyszava hasította át a sötétséget. Az égen mindig több ós több csillag gyúlt ki, az éjszaka pedig szép lassan szállt le a mezők és hegyek fölé. Grunyának úgy tetszett, mintha a föld kér­ dezett volna valamit az égtől, de ez hallgatott titokzatosan. Parfentyevics szintén hallgatott; lehet, hogy egy pillanatra ő is azt érezte, a mit a leánya. De hirtelen eszébe jutott, hogy idegen val­ lást senkinek sem szabad dicsérnie a saját hité­ nek veszélyeztetése nélkül. Szigorú hangja meg­ semmisítette a pillanat varázsát. — Menjünk le, Grunya. Jer! Semmi keresni­ valónk sincs itt. Ezek az emberek istentele­ nek . . . Csak megbotránkoztatják az embert. A lány ellentmondás nélkül követte. Oroszból fordította: Wiblitzhauser Ödön.

A BÖRTÖNÜGYRŐL. A nemzetközi börtönügyi kongresszus tanács­ kozásainak alkalmából aktualitást nyert az a szomorú hely, melynek puszta emlegetése is sivár, lesújtó érzést ébreszt. Értjük a börtönt, a melyet a jogász nyelv letartóztatás! intézet-nek mond s mely fokozati különbség szerint így osztályozódik: fegyház, börtön, fogház, államfoghaz s javítóintézet. Az utóbbi kizárólag natalkoru bűnösök részére van berendezve. A bortön régi intézmény, mely végig kiséri az egész emberiség történetét, s fejlődési fokai az emberiség fejlődésének jelzői. A középkor börtöneiről világos kép áll előt­

tünk. Gyalázatos, embertelen volt. Minden bör­ tönnek megvolt a maga kinzókamrája. Némi büszkeséggel említhetjük hogy a kinzó vallatás­ ban, a torturában hazánk büntető-igazságszol­ gáltatása enyhébb eszközöket alkalmazott, mint az úgynevezett mívelt Nyugat. A bűnügy története érdekes jelenségre utal ebben a tekintetben: mentül borzalmasabb volt a birói tevékenység, annál nagyobb arányokat öltött az elkövetett gonosztett ]s mennyiségben és minőségben. A német krónikairó följegyezte például, hogy Schleswig-Holsteinben egy rabló­ főnököt törtek kerékbe, ki százhatvanhárom gyilkosságot vallott be. A hüvelykszorító, a spa­ nyolcsizma, a kerékbetörés, a felnégyelés, az elevenen való eltemetés idejében a gyilkosok is kegyetlenebbül bántak áldozataikkal. Valami rettenetes kölcsönhatásban volt egymással a törvénykezés brutalitása és a bűnösök barbár­ sága. Mindez, hála az emberi elme felvilágosultságának, a múlté. A mívelt államok letartóztatási intézeteiben a testi kínzásnak minden nyoma elveszett. Törvényeink szerint a bűnös testi bántalmazása hivatalos hatalommal való vissza­ élést állapít meg, melyet a törvény börtönnel és hivatalvesztéssel torol meg. Ez a nagy fordulat nem régi, alig százötven esztendős. S a nemzetközi börtönügyi kongresszus tag­ jainak elévülhetetlen érdeme van abban, hogy minden középkori vonatkozást kiküszöböltek a börtönből. Mert a börtönnek, legyen az fegyház, börtön, fogház, államfogház, vagy javítóintézet, nem lehet más czélja, mint hogy az elitéltek alkal­ mat nyerjenek társadalomellenes érzésük leküz­ désére, hogy megjavulva térjenek onnan vissza az emberi társaságba. Azok a nagy humanisták, a kiknek volt bá­ torságuk kimondani, hogy a börtön fala nem kegyetlen megtorlást czóloz a megbántott tár­ sadalom részéről, hanem csak szükséges, kény­ szerű védekezés, meg lehetnek elégedve a magyar börtönügy fejlődésével, mely teljesen megfelel — jogász nyelven szólva — a fokozatos rend­ szernek. A büntetés végrehajtásának fokozatos rend­ szere abban áll, hogy az elítéltet fokozatosan készítik elő a szabadságra. Éhez képest a fegyencz szabadságvesztés büntetésének egy harmadrészét magánzárkában tölti. A magán­ zárka időtartama azonban egy évnél hosszabb nem lehet. A magánzárka után közös műhelybe és közös hálóterembe osztják a rabot, s képességeinek megfelelő ipari munkára szorítják. A munka az egyetlen eszköz, mely a bűnös hajlamokat, a társadalomellenes indulatokat megfékezni ké­ pes. De az ipari munkával való foglalkoztatás­ nak az a fontos előnye is van, hogy a börtönből kiszabadult fegyencz kész mesterséggel lép­ het az emberi társadalomba, s nincs rákény­ szerülve, hogy bűn révén biztosítson magának megélhetést. A fokozatosság elvénél fogva a fegyházra

itélt bűnöst egy bizonyos idő után az úgyneve­ zett közvetítő intézetbe helyezik el, hol már több szabadságot élvez, s főleg több időt tölt­ het Isten szabad ege alatt. A ki büntetésének háromnegyed részét kitöl­ tötte, s jó magaviseletet, megbánást, s a mun­ kában iparkodást tanúsít, az feltételes szabad­ ságot kap. Elhagyhatja a börtönt, de állandóan hatósági felügyelet alatt áll, s a legcsekélyebb bűncselekményért elveszíti a feltételes szabad­ ságot, melyből a visszaeső bűnösök teljesen ki vannak zárva. Ebben a fokozatosságban van kifejezve a mo­ dern börtönügy humánus szelleme. Az ered­ mény, a gyakorlati érték, mint mindig és min­ denben, Isten kezében van. Sem a fejlett elmélet, sem a tudás, sem a józan szigor nem képes megakadályozni, hogy a börtön sokakra nézve ne váljék az erkölcsi sülyedésnek valóságos iskolájává. A börtönben ép úgy, mint az életben megvan a rósz társa­ ságnak kárhozatos befolyása. Ezt szomorúan bizonyítja a visszaeső bűnösök félelmetesen nagy száma. És ez ellen nincs védekezés, nincs segítség. A legnagyobb, a legmerészebb utópiák közé két­ ségtelenül azt kell sorolnunk, hogy valaha olyan idő következzék el, mikor a bűn kipusz­ tul az emberi hajlamból. Ezt remélni ép oly képtelenség, mint arra gondolni, hogy az ember fizikai szervezete valaha arra a tökéletességre fejlődik, hogy megszűnnek —Hamlettel szólva— eredendő rázkódtatásai. Meg kell tehát barátkoznunk azzal a borús gondolattal, hogy a börtön állandó, örök intéz­ ménye marad az emberiségnek.

Zöldi Márton. A JAPÁNOKRÓL. — E g y magyar utazó megfigyelései. —

Mielőtt az orosz-japán háború kitört, a nagy­ közönség jó része mondhatni csak az itt-ott el­ vétve elébe került apró műipari tárgyakból ismerte Japánt, most azonban, mióta úgy a tengeren, mint a szárazon meglepő eredmény nyel küzdött meg a hatalmas oroszszal, még azok is érdeklődnek iránta, a kik eddig talán nem sokat törődtek vele. Én közvetlenül a háború kitörése előtt tartózkodtam Japánban és így most mint szemtanú mondhatok el egyet-mást. . Nagasakiban láttam meg először Japánt. Kü­ lönös az az érzés, a mikor az ember először köze­ ledik Japánhoz. Annyi szépet, bájosát hallottam róla, hogy mikor a Nagasakihoz vezető szűk ten­ gerszoroshoz értünk, önkénytelenül kíváncsi let­ tem, milyen is lesz ez az ország? A tengertől Nagasakiig vezető ut hosszú. Valami másfél óráig tart, míg a hajó lassan beevez, jobbról-balról magas, kámforfákkal benőtt, zöld pázsittal borí­ tott hegyek, itt-ott egy-egy elrejtett házacska, idegenszerű tetővel, majd hófehér vitorlás ha­ jók látszanak; a viz zöld ós tiszta, mint a kristályNagasaki hirtelen tűnik fel előttünk ós ön­ kénytelenül a csalódás érzése vesz erőt az

emberen : füstölgő gyárkéményeket, műhelye­ ket Játunk és európai házakat. S minden az európai hajók által látogatott japán város ilyen; a ki a régi Japánt látni akarja, annak az ország belsejébe kell behatolni, a hol még találhat eredeti, hamisítatlan népóletet. Nagasakinak egy különlegessége van és ez az, hogy az érkező hajók itt szenet vesznek, a sze­ net pedig leányok rakják be. A nagy hajó mellé odaállítanak négy-öt szénnel megrakott uszály­ hajót, aztán a gőzös oldalán állványt építenek és az uszályhajókból — egy létraforma szerke­ zetre állva — kis japán leányok adogatják kéz­ ről kézre a szénnel telt kosarat. A kosarak csak ugy repülnek, perczenként hatvan métermázsa szenet raknak így be, ugy hogy négy-öt óra alatt a legnagyobb gőzhajók is el tudják magu­ kat látni a szükséges szénnel. Az első benyomás, melyet az ember Japánban nyer, a lehető legkedvezőbb, a természet, hegyek, völgyek, viz, ég, mind olyan, mintha művész­ kezek rakták volna egymás mellé. A nők pedig, noha a mi ízlésünktől elütök, apró babaszerüek, mégis tetszenek; tarka ruhájukban, tipegő járá­ sukkal, örökös jó kedvükkel, csacsogásukkal kellemesen hatnak. A tisztaság, a mit ott tapasztalunk, rendkí­ vüli. A japán télen-nyáron folyton fürdik. A nagy városokban nyilvános fürdők vannak, így például Tokióban körülbelül nyolczszáz ily fürdő található. A vizet rendesen 40-45° C-ra melegí­ tik, a mi már oly magas hőmérséklet, hogy európai nem birná ki. A legnagyobb hőségben is ily meleg vizben fürdenek, mert azt állítják, hogy ha az ember magasabb hőmérsékletű viz ben fürdik, mint a külső hőmérséklet, akkor a fürdőből kilépve, az elpárolgó viz a testet hűti, a miben igazuk van. Az első benyomás tehát, a mint emiitettem, kellemes; az ember az első héten nem tud be­ telni a sok szép látnivalóval, a gyönyörű ter­ mészeti szépségekkel, a második-harmadik hé­ ten azonban már mindent megun, mivelhogy olyan szép. Ez az érzés majd minden európai embert meglep. A japán városok rendesen nagyon kiterjedtek, a házak földszintesek; vannak ugyan emeletes házak is, de ritkábban. A házak alacsonyak, fából épülnek, mivel a földrengés gyakori, sőt — a mint a tokiói egyetem földrengést megfigyelő állomásán láttam — a gyenge rez­ gések állandóak. A tetők fantasztikus formákban kiképzettek s nehéz cserepekkel vannak födve, de vannak vidékek, a hol rizsszalmával fedett házakat építenek. A szobákat elválasztó falak széttolható, papi­ rossal beragasztott farámákból állanak s ha eze­ ket eltolják, két-három szobából lehet egyet csi­ nálni. Az utczára és udvarra néző részen papirossal beragasztott farácsok alkotják az ablakokat. Az üvegtáblák ismeretlenek. A szo­ bákban alig van valami bútorzat, a padolat deszka, mely rizsszalma gyékénynyel van födve. A fekvőhely néhány paplanból áll, melyeket nappal összecsavarnak és félre tesznek. Kis, arasz magasságú asztalkák, fából vagy bronzból

készült kézmelegítő szóntartók, néhány lámpa, teakészlet, egy kis polcz, a falon pedig egy fes­ tett papirkóp: ime az egész berendezés. Rende­ sen a földön guggolva, vagy térdelve esznek, mulatnak. Az utczák egész nap telve vannak a boltok előtt ácsorgó, bámészkodó, tereferélő asszony­ néppel és gyermekekkel. A gyermekeket öt éves korukig rendesen a hátukra kötözve hordozzák a nők; gyakran látni ökölnyi nagyságú peszton­ kát is nagy gyerekkel a hátán. Akárhányszor sajnáltam a felkötözött apróságokat, a kik elfáradva, fejüket lógatva aludtak, míg pesztonkájuk társnőivel mulatozott. E szokás daczára a gyerekek igen csöndesek s mondhatom, hogy síró japán gyereket nem láttam. Csak akkor lár­ máznak, ha a heveder, amelylyela hátra vannak erősítve, nyomja őket. A nagyobb gyermekek is igen csöndesek és korántsem olyan rakonczátlanok, mint európai kortársaik, a minek ta­ lán az az oka, hogy a japán gyereknek alig van valami játékszere s a mi van, az is főleg csak papirosból készül. A gyermekek általában gyen­ gék. Az apróságokat az anyák kiöltöztetik min­ denféle czifra, színes ruhába; a kis és serdülő leányok között ruházatban nincsen különbség, rövid vagy hosszú ruhát ott nem ismernek és legföljebb a gondosan készített hajdíszből lehet következtetni, hogy ez vagy amaz már nagy leány. Minél idősebb lesz a nő, annál keveseb­ bet törődik ruházatával, sőt az öreg nők ké­ nyelmi szempontból még a hajukat is levágják. A japánok öltözete, különösen a nőké, festői, a nyugati divat azonban erősen hódít közöttük. A nagy városokban a férfiak már európai ruhá­ ban járnak, de kalap nélkül s szalma- vagy fa­ papucsban. A nemzeti divatot eddig a nők tar­ tották meg leginkább. A japán utczák igen érde­ kesek: bolt bolt mellett sorakozik,melyek az utcza felé állandóan nyitva állanak s csak éjjelre zár­ ják el berakott fatáblákkal. Az utczákon keresztbe a házak tetején kötelek vannak feszítve, melyek­ ről tarkábbnál-tarkább zászlók, hirdetések lóg­ nak. Este színes lampionok ezrei gyúlnak ki. líeggeltől késő estig az utczák telve vannak vá­ sárló és kíváncsi néppel. Az ország különböző vidékein más és más különlegességeket látni. Nagasakiban porczellánból és teknősbóka héjjából készült igen szép és olcsó dísztárgyak kaphatók, Kiotóban gyönyörű bronz, porczellán, selyemhímzés, bambuszfara­ gás és úgynevezett cloisonnée fómzománcz tár­ gyak, Tokióban bronz, elefántcsontfaragások, Nikkóban csodálatosan szép lakktárgyak. Még a legigénytelenebb ós legolcsóbb tárgyak is oly íz­ léssel vannak készítve, hogy az ember önkényte­ lenül váuároL Pedig a csábító alkalom sok pénzbe kerül; sehol annyi pénzt műipari dol­ gokra ki nem adnak az idegenek, mint Japán­ ban, a mi nem is csoda, mert a változatosság oly nagy, hogy mindig lát vagy talál az utazó ujabb és ujabb tárgyakat, a melyeket akarva, nem akarva megvesz. Xincs a földön nép, mely a fát, virágot jobban kedvelné, mint a japán, üreg, fiatal, gazdag, szegény, mind szereti a virágot s akármerre já­

runk, a hol cBak egy tenyérnyi föld van, minde­ nütt látni virágot s mindenki a legnagyobb ér­ deklődéssel gondozza az övéit. Vannak ugyan, a kik azt állítják, hogy a japán virágoknak, noha szinpompájuk nagyszerű, nincsen illatjuk, ez azonban nem áll. Bizonyos időszakokban az egész népség tömegesen elvándorol olyan he­ lyekre, a hol különösen kiváló fák virágoznak, vagy virágok nyílnak, a mi valóságos népünnep számba megy. Január végétől niárcziusig virág­ zik a szilvafa, azután a cseresznye, májusban az azaleák, júniusban awistariák, iris, július vé­ gén a lótuszok, novemberben a krizantemumok ; a késő ősznek egyik igen szép látványa a juharfa, melynek levelei ilyenkor vérpirosak. A vadvirágok nem érdeklik a japán népet. A csokorba kötést ott nem gyakorolják a színek szerint ós ebben a tekintetben az európaiakat lenézik ; náluk a virágok csoportosításának bi­ zonyos jelkópi jelentősége van szabályok szerint történik s egész tudományt csináltak belőle. Bámulatos ügyességet fejtenek ki a japánok a fák elnyomorításában ós törpe fák nevelésében. Mindenfelé láthatunk arasznyi nagyságú apró, elnyomorított fákat. A világkedvelés eredmé­ nyezte, hogy minden japán háznak megvan a maga miniatűré kertje, sokszor alig néhány négyzetméter nagyságú, de van benne tó arany­ halakkal, kis hidak, vízesés, sziklák, apró fák és virágok. A nép igen szorgalmas, de nem erőlteti tul magát, keveset eszik s rendes tápláléka a tea, rizs és hal. A japán konyha korántsem oly változatos ós választékos, mint a khinai, inni alig isznak valamit s egyedüli szeszes italuk a saki, vagyis rizspálinka; nagy ebédeknél ezzel kezdik. A kikötővárosokban, de sőt az ország belse­ jében is, az európai turisták kedvencz tartózko­ dási helyein, mint pl. Kiotóban, Tokióban, Nikkóban, Mianoshitaban és így tovább, kitűnő első rangú, európai módra vezetett és berende­ zett szállodákat találunk, melyek tulajdonosai rendszerint japánok, az ellátás azonban nyugati, az árak pedig amerikaiasak, vagyis drágák. Ennek különben az amerikaiak az okai, mert nekik soha semmi sem elég drága. A szállodák nagy részében japán leányok szolgálnak ki. angol tudományuk azonban az étlapon, valamint az igen és nem szókon tul nem igen terjed. A tulajdonosok mind elég jól beszélnek angolul. A természet csodás szépségein kívül a nép­ élet és a régi templomok azok, melyek az utazó figyelmét legjobban megragadják. Az évszázados építmények még ma is teljesen jó karban van­ nak és bizarr változatosságukkal, valamint el­ helyezésükkel nagyszerűen hatnak. A templo­ mok legnagyobb részét belépti dij mellett meg lehet tekinteni, a befolyó összegeket a fentartásra fordítják. A templomokba épen ugy, mint egyáltalában a japán házakba csak lábbeli nélkül szabad belépni, miért is az európai jól teszi, ha könnyen lehúzható czipőt, vagy pedig a czipőre húzható szövetharisnyát visz magával, mert különben

VASÁRNAPI UJSAG.

57ü akár hűvös, akár meleg időben alapos n á t h á t szerezhet e szokás következtében. Bátran el lehet mondani, hogy a j a p á n o k sokkal j o b b a n értenek az idegenforgalom eme­ léséhez, m i n t mi. Mindenfelé kap az ember útbaigazítást, sőt van egy társulat is, mely meg­ bízható, képzett vezetőket ad. A társaságnak m i n d e n nagyobb városban van fiókja s a vezetők ugy vannak összeválogatva, hogy ott a történész, nyelvész, mérnök, jogász, természettudós, vagy az egyszerű turista egyaránt kaphat megfelelő vezetőt, a ki m i n d e n tekintetben kimerítő fel­ világosítással szolgál. Ilyen tökéletes berende­ zést, azt hiózem, sehol sem találunk. Sőt akár­ h á n y s z o r tapasztaltam, hogy a szállodákhoz tartozó egyszerű úgynevezett riksó-kulik, va­ gyis napszámosok, a kik az utast kis kétkerekű kocsin a kivánt helyre szállítják, egészen értel­ mesen meg tudják a látnivalókat m u t a t n i és magyarázni. A vidéki j a p á n szállodákban kényelem nin­ csen, ott a földön hál az ember és h a hideg van,

fiatal emberek, kiknek a lépcsőn járás nem árt. A reporterek karzata oly szűk, hogy valamennyien nem férnek el rajta, igy aztán a nagy napilapok számára egy más nem kevésbbé szűk helyet kelleti szorítani. A reporterek közt folyton ide-oda járó küldönczök, kik a kész stenogrammokat a szerkesztősé­ gekbe viszik, a rajzolók munkáját nagyon megnehe­ zítik, a mi gyakran heves összeszólalkozásokat idéz elő. A karzat felügyeletével megbízott tisztviselő nem engedi meg ugyan, hogy a reporterek fölkelje­ nek helyeikről, de érdekes ülések alkalmával a ren­ det senki sem tartja meg, s így a második sorban ülők semmit sem látnak s csak nagyon keveset hall­ hatnak. Ezért gyakran megtörténik, hogy egyes szónokok beszédeit a lapok tévesen közlik. így pél­ dául a iDaily Chroniclen czímű nagy napilap egy alkalommal Eussell miniszter beszédjét annyira el­ ferdítette, hogy másnap az elnök — a Speaker — a sajtó karzatát megrótta, többek közt azt mondván, hogy az újságírókat csak udvariasságból eresztik be a parlamentbe. A sajtó azonban a kemény megrovást nem rakta zsebre, hanem egyhangúlag kijelentette, hogy ha a

36. SZÁM. 1905. 58. ÉVFOLYAM.

képzelhető. Czigány is akad valahonnan, vagy ha az nincs, jó a zongora-verkli is, 8 a fiatalság egy­ szerre kirúgja lába alól a földet. Fesztelenség dolgában aztán az ilyen mulatság többet ér minden vigadóbeli nagy bálnál. A gaval­ lérokra nem kötelező a frakk, még a keztyűt is elfogadhatóan pótolja a tánczosnő dereka köré kötött kendő. Megesik bizony az is, hogy a jókedvű szeladon, könnyíteni óhajtván hölgye terhén, a saját fejére teszi a tollas, szalagos női kalapot, s azért a szörnyüködéstó'l egyetlen lampion sem sza­ kad ketté. Az ilyen rögtönzött mulatságnak természetesen a «zöld korcsmáros» örül legjobban. Mennyi szalámi, vajas kenyér és sör fogy el ilyenkor! A megbabonázott ivó észre sem veszi, hogy a pohárnak nagyon is széles a «pántlikája>, megadás­ sal nyeli sör helyett a habot, s a szalámi karikák közt sem tart népszámlálást. S a mulatók körül lassankint vastag gyűrűbe ve­ rődnek a nézők. Ki gyalog, ki kerékpáron, ki auto­ mobilon érkezik, s bizony nem sokáig marad meg a tétlen bámészkodó szerepében, hanem «beugrik* ő is, s együtt vigad a vigadókkal. Teheti, itt nincsen

36. sziM. 1905. 52. ÉVFOLYAM.

FONDO.

CZIKK A H É T R Ő L .

MULATSÁG A ZÖLDBEN. — Linek Lajos rajza

fázik, melegben meg i z z a d ; az utazás azonban mindenfelé kényelmes és biztos. A vidéken kis kétkerekű kocsikban utaznak, melyek elé ember van fogva. Hegyes vidéken az úgynevezett kago járja, egy rúdra függesztett hordszék. Az orszá­ got vasúti vonalak szelik át. A vonatok elég j ó k ós az idegenek kényelmére különös figyelmet fordítanak. A kocsik j a p á n termetre készültek, az ajtók alacsonyak és j ó l m e g t e r m e t t európai­ nak ugyancsak vigyáznia kell a fejére.

sajtó képviselői a parlamentbe nem járnának, a tör­ vényhozó testület kérné őket, jöjjenek el. Sokkal jobb lenne, ha az elnök a sajtó képviselőinek jobb elhelyezéséről gondoskodnék. Mindezek daczára a helyzet nem javult. A világ­ hírű «Punch» torzképeivel folyton csipdesi az an­ gol indolencziát, de azért a hatalmas angol sajtó képviselői még most is a zsúfolt sötét, szűk karzaton tengődnek.

(Folytatása következik.)

MULATSÁG A ZÖLDBEN.

A SAJTÓ

KÉPVISELŐI

AZ

ANGOL

PARLAMENTBEN. Ahoz, hogy valaki az aDgol parlament sajtó-kar­ zatánaktagja lehessen, több szerencse kell, mint ész. Még akkor is, ha az arra való szabadalmat meg­ kapta az ember, nem valami könnyen lehet feljutni a karzatra. Hatvan kőlépcsőn kell felmászni, onnan húsz .épcso az Írói szobába, harmincz lépcső pedig az étterembe vezet. . v - M - ? f T i , m e , l t Í p a l o t a Rendezésével megbízott ku do tség nem engedte meg, hogy a sajtó képviselői a lift et használjak, azt mondván, hogy a reporterek

Hanyatlóban már a nap ereje, hamarább leszáll az este, de azért fővárosi ember még megkívánja a zöldet. A ki teheti, kiszabadítja magát a kő­ házak közt megszorult, füsttel és porral telt leve­ gőből, a lombok alá, tüdejének és jókedvének szóló különös kedvezésképen. Mert odakint, vagy odafönt a zöldben egészen más a hangulat. A gyöngén simogató szellő, az ezer színben pompázó virágok, a lombzúgás, s a tiszta levegő a legkomorabb kedélyt is felderíti, a kinek pedig amúgy is mulathatnékja van, hama­ rosan széles kedve kerekedik. Ha aztán nagyobb társaság verődik össze, az estétol sem ijednek meg. Fölkerül a fákra egy pár színes lampion, a mi nélkül nyári mulatság el sem

«zárt kör», nem kell a meghívót előmutatni, a be lépő-jegy itt a jókedv ! A lampionok bizalmas félhomálya, körül az erdő sötét háttere, s a biztatólag hunyorgató, apró csilla­ gok az illemnek is csak «nyári» korlátokat szab­ nak, s pajzán tréfák apró rakétái sisteregnek a «hangos» levegőben. Bégi, de jó az az adoma, hogy mikor a gavallér új ruháját dicséri a barátja, az büszkén válaszol: — Meghiszem azt, hogy szép! Tegnap is, mikor egy svábhegyi mulatságon megjelentem benne, minden tánezos egyszerre azt kiáltotta: — Hogy volt ? Hogy volt! . . . Ezt különben új ruha nélkül is tudakolják eleget a zöldben mulatók, s a czigány, vagy verkli kény­ telen kielégíteni a kíváncsiságukat. A mire aztán megint az a válasz : — E j ! haj I Sohse halunk meg ! Pedig dehogy n e m ! Lám a csillagos ég alatt viga­ dók észre sem veszik, hogy ez a késő augusztusi éj­ jel ugyancsak hűvös, az ég sötét azúrjáról apró, nyugtalan csillagocskák szöknek meg, s a komolyan hallgató fák lombja közül, halkan lepereg egy-egy sárga levél, hírnöke az ősznek, mely megsáppasztj* a zöldet, s erdőn, ligeten, hegyen, korcsmához kö­ zel és messze tőle, nemsokára átveszi majd csöndes birodalmát . . .

577

VASÁRNAPI UJSÁft.

Tudományos férfiak, élükön a Társadalom­ tudományi Társulatnak, valamint a Szabadgon­ dolkodók Egyesületének tagjaival mozgalmat indítottak egy liga megalkotására, az általános válaszlói jog jelszava alatt. Czéljok politikai, s ennyiben m i n k e t n e m érdekel. De a kérdésnek tisztán t u d o m á n y o s szempontból való felvetése kell, hogy élénken foglalkoztassa még a nem szabadon gondolkodók körét is. Úgy tetszik, hogy helyesebb is lett volna, megmaradni a kérdésnek kizárólag tudomá­ nyos vonatkozásainál. így maga a czél, mely­ nek magyar hevülettel egyenesen nekimentek, alkalmasint biztosabban lett volna megközelít­ hető. Legalább ilyen volt a tapasztalás Német­ országban a szoczialista tanok elterjedése kö­ rül. Ott a legnagyobb nemzetgazdák, az egye­ temek k a t h e d r á i n kezdték vizsgálat tárgyaivá tenni a Lassalle, vagy Marx tanításait. Kivált ez utóbbiét, a ki m a g a is tudományos alakba foglalta össze egész rendszerét. Scháffle, a nemzetgazdák egyik legnevezetesebbje «Quintessenz des Sozialismus» czímű munkájá­ ban m á r a hetvenes évek elején a kérdések mélyéig hatolt, s oly_ theóriát állított fel, mely sokban ellentétes volt ugyan a szoczialisták politikai programmjával, de némely részében teljesen iga olta azokat. W a g n e r Adolf, a ber­ lini egyetem n a g y h í r ű tanára, Dütring Jenő, (ez a csodálatos agyú férfiú, ki egyenlő mély­ séggel tárgyalta a nemzetgazdaság, a mechanika és az aesthetika nagy kérdéseit) s mindenekfe­ lett pedig Schmoller és tanítványaiknak egész csapata sorra tárgyalták mindazokat a nagy problémákat, melyek alaptanait képezték a szoczialistáknak. A németek «Kathedra-szocziálisták»-nak nevezték ezeket a tudósokat, bár ők magok megtagadtak m i n d e n közösséget a szoczialistáknak politikájával. Őket a kérdésnek csak is t u d o m á n y o s része érdekelte és semmi egyéb. De hogy m u n k á s s á g u k n a k mi lesz az eredménye, azt oly éleslátású s konzervatív ér­ zésű férfiú, m i n t Treitschke h a m a r észre vette. Ellenökben adta ki n a g y h í r ű a x i ó m á i t : «Szol­ gák nélkül nincs k u l t ú r a » ; «a kultúra ideális javait élvezni csak a kisebbségnek adatott, ellen­ b e n a nagy többség csak orczájának verejtéké­ vel alkothat» Btb. Szavainak nem volt foga­ natja. A n é m e t középosztály tetemes része a szoczialisták táborába m e n t át, m i u t á n előbb egyes tanaik igaz voltáról tudományos alapon szerzett meggyőződést.

A TONATE-UT ÉS A PRESENA OROM.

magas Tátra természeti szépségekben gazdag tájait járták be. Aztán Máramarosba látogattak el. Majd az Alföld egy részét ejtették útba s végül az erdélyi részek egy olyan táját keres­ ték fel, Vöröspatakot, melynek aranybányászata

Most először történik, hogy angolok tisztán utazási czélból csapatosan járják be országun­ kat. Máshol mindenütt látni őket, a hol van va­ lami érdekes néznivaló. Svájcz belőlük él. Olasz­ országot elárasztják egyik végétől a másikig. Egyiptomban odahaza érzik magokat. Német­ országban egész városrészeket foglalnak el az ott állandóan lakó angolok házai (P. o. Drezdá­ ban vagy Heidelbergben). Paris életében neve­ zetes szerepet játszanak. Hozzánk nem jöttek el eddig. Egyszerűen nem vettek tudomást ró­ lunk, s nem hitték el, hogy van valami nálunk is, a mi érdemes a megtekintésre. A hol ez a most hozzánk ellátogató csapat eddig csak megjelent, mindenütt magyar vendég­ szeretetben ós szíves fogadásban volt része. A minőben máshol nem lett volna. Eómában, vagy Luzernben p. o. nem emeltek volna diadal-kaput a tiszteletökre. Megérezte népünk mintegy ön­ kéntelenül, hogy ezek az urak csak egyszerű kíváncsi utazók ugyan, de hogy reánk is nagyon fontos, az — nem csak reájok nézve — h a itt minól jobban érzik magokat. Mert akkor remél­ hetjük, hogy sokan fogják követni példájokat. A mostani utasokat egy lelkes magyarbarát, Shrubsole ur kalauzolta hozzánk. Pusztán a rokonszenv késztette, melylyel a magyarok iránt viseltetik. Felemelő dolog, hogy ily barátai vannak nemzetünknek. Más nemzetek nem igen dicsekedhetnek ilyesmivel. De talán indokolt lenne, ha mi magunk is tennénk ebben az irány­ ban valamit, s nem várnánk mások lelkesedésé­ től azt, a mit a mi érdekünk parancsol.

PENEGAL A KALTERER-TÓ FELÉ.

az angol embert kiválókópen érdekelheti. Mert hiszen tudvalevő, hogy az angol mind az öt világrészben szorgalmasan kutat a legnemesebb fém után, s a földkerekség aranybányáinak túl­ nyomó nagy része az ő kezeikben van.

A béke meg van tehát kötve. Két hatalmas nemzet másfel esztendőn át gyilkolta egymást Elveszett félmillió ember. Családok mentek tönkre, árvák özvegyek százezer számra vesztet­ ték el fen tartójukat. A két országban alig van ember, a ki n e gyászolna valakit, vagy köze

Nálunk — s ez szerencse és szerencsétlenség egyaránt — t u d o m á n y o s alapon a szoczialisták tanításaival alig foglalkozott valaki. Csak a jel­ szavakat vették á t logikailag n e m eléggé fej­ lett agyú agitátorok. Azokat is sokszor félre­ értették, n é h a meg n e m értették. Ezért van, hogy a szoczializmushoz csak a kevésbbé mű­ velt m u n k á s o k csatlakoztak. Ez szerencse l e h e t De ezért van az is, hogy a tanok szertelenségbe csaptak át. Ez meg szerencsétlenség. A tudo­ m á n y o s alapon álló vizsgálódás ós kritika meg tudta volna találni a helyes középutat. BOZEN.

Egy angol utazó csapat most járja be Magyarország különböző vidékeit. Először a

A TIROLI H A D G Y A K O R L A T O K

SZINHELYÉBŐL.

578

Közelről felvett lesújtó villám. Felvette ifj. Bumker G. Hamburgban 1898 aug. 16-ikán.

rokont, vagy legalább j ó b a r á t o t Az elpusztult vagyon pedig milliárdokra tehető. É s m i az eredmény ? Egy szigetnek felét kapja a győző, mely oly értéktelen, hogy ö n k é n t lemondott róla, mikor övé volt. Azontúl egy szárnyvasutat, melyet a n n y i é r t fel l e h e t építeni, a mennyibe a h á b o r ú egy-egy napja került. Aztán fenhatósági j o g o t egy gyéren lakott félsziget fölött. S még csak azt sem ismerik el hivatalosan, hogy az ellenfél le van győzve ! E z é r t kellett félmillió embernek elpusztulnia. Oh emberek ! m i n ő h a t á r t a l a n a ti dőresógtek, s milyen kevés szeretet lakozik a ti sziveitekben!

A TIROLI HADGYAKORLATOK Evek óta n e m volt hadgyakorlat, mely a ka­ tonai körökben oly nagy, m o n d h a t n i lázas érdek­ lődóst támasztott volna, m i n t az idei hegyi had­ gyakorlat, mely a déltiroli Mendel-hágón a király szine előtt számos külföldi katonai meghatal­ m a z o t t jelenlétében ezen a h é t e n zajlott le. Nagy, úgynevezett császárgyakorlatok tudva­ levőleg m i n d e n esztendőben vannak, de ezek a síksági gyakorlatok egész lefolyásukban anyn y i r a külömböznek a szóban forgó hegyi gya­ korlatoktól, hogy érdekesség dolgában semmiképen sem vetekedhetnek velők. Az eddigi szo­ kástól ;eltórőleg a gyakorlatok alapjául szolgáló feltevésről, a gyakorlatozó csapatok összetételé­ ről m i t s e m lehetett előzetesen megtudni, az egy­ m á s ellen felvonuló csapatok parancsnokai is csak sejthették, milyen s körülbelül mekkora erejű ellenféllel állanak szemközt hadművele­ teikben, melyeknek újszerűsége, a mandsuriai hegyek között m o s t a n folyó világháború követ­ keztében való aktualitása oly esemény volt az összes kaszárnyákban, m i n t egy téli évad dere­ kára eső nagyszerű, mesésen izgató premier a színházi világban. A gyakorlatok összesen h á r o m n a p i g tartottak s a résztvevő csapatok ereje mintegy 20,000 emberre tehető géppuskákkal, 16 tábori, 24 hegyi ágyúval és 16 hegyi taraczkkal, m e l y utóbbiakkal a m u k d e n i világcsata tanulságai gyarapították hadseregünket 8 m e ­ lyek ezúttal először kerültek próba alá. A király aug. 28-án érkezett Bozenbe, a hon­ n a n Romenó-ba,, a hadgyakorlatok főhadiszál­ lására u t a z o t t Az uralkodót itt várták Ferencz Ferdinánd, Frigyes, Rainer és Jenő főherczegek, a fogadtatásra egybesereglett katonai, egy­ házi és polgári méltóságok. A n y o m b a n kez­ dődő gyakorlatok folyamán a király a Mendelhágót ós Bozent védelmező éjszaki hadosztály­ n á l , mely a dél felől éjszaknak törekvő ellen­ séges hadosztályt völgyről-völgyre, hegyről­ hegyre szorította vissza h á r o m n a p o s csatával, eljutott a Trient felett fekvő Mezzolombardo-ba, innen ismét kocsin hajtatva St. Michele-be, augusztus 3 0 i k á n udvari vonaton elutazott Ischlbe. Egekbe nyúló bérczeinek fenségéről, mosolygó völgyeinek bajáról világhíres Tirolnak legszebb

36. BZAM. 1905.

VASÁRNAPI UJSÁG.

52.

EVFOMAM 36. SZÍM. 1905. 52. ÉVFOLYAM.

vidéke az, melyet a király az elmúlt h é t e n be­ járt. Az eisacki szűk völgy kanyarodói között, hosszú sorban egymásra következő alagutai alatt prüszkölő vonat Bozennél hirtelen nekiszaba­ dulva napsugaras, zöld r ó n á r a vágtat ki, az Etsch széles völgyébe, mely egész Déltirolt kö­ zepén széli ketté. A kék Adige hömpölygeti rajta nyári hőben is jeges h u l l á m a i t s a hol azok a nagy Adria langyos hullámaival ölelkez­ nek, arra m á r a szép Velencze vidéke vagyon. A vonat u t a s á n a k szeme megigézve bámulja órákon át ez áldott völgy szépségeit, pedig az igazi csodaország odafenn van, a völgy két oldalán a felhők közé ágaskodó hegyek fensíkj á n , a melyek mögött, m i n t h a ez az egész ország egy az égbe vivő gigászi lépcső volna, egyre fel­ jebb, mindig feljebb fúrják ősz fejőket a kék magasságokba a hegyek k i r á l y a i : a vén Marmolata, meg a hatalmas Brenta, melynek finom fehér oromcsipkói m i n t h a rá volnának lehelve a rájuk hajló égbolt csoda-tiszta azúrjára. S a ki a völgyből felszáll póhlául a Mendel-hágóra, a hol megállva s körültekintve most a király is elragadtatva kiáltott fel, a hegyeknek s a mere­ dek alján elterülő Etsch-völgynek oly látvá­ nyosságában gyönyörködhetik, melynek párját a földkerekség kevés pontján fogja találni. Felette, körülötte a havasi világ szűz szépségei, alant a törpe-ország városkái, falvacskái, tavacskái: a legköznapibb lélek is bámulattal és hódolattal telik el a természet remekei iránt, melyeknek m i n d e n h a t ó varázsa a városoknak kormos gyár­ kéményei közül idevetődőt a tiszta, nemes sza­ badság lobogó érzésével emeli magához.

A VILLÁMOK FOTOGRAFÁLÁSA. Még mintegy két évtizeddel ezelőtt a legnevesebb festők és rajzolók a villámokat általánosságban zeg­ zugos alakban ábrázolták, s ezt nem csak a laikus ember, hanem még a természetbúvár is helyesnek tartotta. Nem csoda, hogy Arago a hires franczia fizikus a villámnak leggyakoribb formáját — a lesújtó villámot — zeg-zugos villámnak képzelte és ilyen névvel is jelölte. De mióta a mesterséges utón a hatalmas induktorokból kicsalt szikrákat, valamint a felhő és föld között támadó természetes elektromos kisüléseket sikerült fotográfiai utón megrögzíteni, egész más véleménynyel vagyunk róluk, s most látjuk csak, hogy a képírók által ábrázolt villámok nem csak kevéssé hasonlítanak, hanem sok esetben még a túlzott fantáziának is jelentékeny szerep jutott ezek­ nek megalkotásában. A villámok egyes alakjait nappal pontosan meg­ figyelni nem igen lehet, azért az éj erre sokkal alkalmasabb. S ma már nem szabad szemmel ész­ lelünk, hanem a fotografgépünkre bízzuk, a mely minden subjektiv behatástól menten, hűen és a valóságnak megfelelően adja vissza a villám valóságos képét A villámok fotografálására minden méretű gép alkalmas, de tekintve, hogy gyakorta az égbolt

átható tűzfénybe borul, a nélkül, hogy a fellobbanásoknál a tulajdonképeni villámszikra látható volna, ajánlatos kisebb méretű készülékek, illetőleg 9 x 1 2 cm. lemezek használata. Ezt a tüneményt csak késői szürkületben, szóval sötétben lehet eredménynyel foto»rafálni, m e r t utolérhetetlen gyorsaságából folyólag képtelenek vagyunk az objektív zárját kellő időben nyitni és elzárni. A készülék objektivje ilyen alkalommal mindig a végtelenre beállítva a felhő ama pontjára irányitandó, a honnét a leggyakrabban törnek elő a villámok. Az ilyen fölvételeket legjobb eredménynyel akkor végezhetjük, ha a zivatar villámai majdnem a fejünk fölött czikáznak szét a felhőkből, s miután ilyen­ kor az eső is esni szokott, ajánlatos ezt nyitott verandáról vagy nyitott ablakból, de mindenesetre fedél alól végezni, mert a szakadó eső nem engedi hogy a gép objektivjét majdnem merőlegesen á felhőre állítjuk. Tagadhatatlan, hogy a véletlennek is jelentékeny szerepe van a sikeres felvételek készítésénél, mert míg egyesek sok jóakarattal, nagy fáradsággal és türelemmel, de még nagyobb lemez-áldozatok árán alig tudnak egy gyenge fényű villámot gépök elé csalni, eddig mások az első lemezzel már egy közel lesújtó villám karakterisztikus képét nyerik. A villám-fotografálásnál elkedvetlenítő és hát­ rányos az a körülmény, hogy a lesújtó vonalas villámokat oly nagy számban követik a nagy fel­ lobbanó tűzfóny által kisért területi villámok, hogy a lemezek ezen erős fény behatása alatt a tájnak körvonalait teljesen feltüntetik ugyan, de a villám szikrájának nyomát sem találjuk a képen, mert ezen villámfaj sohasem veszi útját a föld felé, hanem a felhőben támad és a felhőben enyészik el. Az ilyen megvilágított lemez tehát már további felvételre nem alkalmas és azonnali kicserélést kíván. Ha azonban az ilyen területi villámok sűrű egy­ másutánban követik egymást, akkor egy estéli ziva­ tarnál 5G—60 lemezt könnyű szerrel ronthatunk el. Nem ajánlatos gépünk irányát minduntalan az égnek más-más pontjára irányítani, hanem követ­ kezetesen azon pontnál kell maradni, a honnét leggyakrabban szoktak a villámok előtörni. Ha több géppel rendelkezünk, akkor a legfrequentáltabb helyekre kell azokat irányítani és a valószínűség sokkal nagyobb, hogy hamarább érünk el valami eredményt. Nagyon távoli zivatarok villámainak fotografá­ lására nem érdemes lemezeket pazarolni, mert ezekről csak zérus vastagságú képet nyerünk, a melyek nem engednek bepillantást a villámszikra belső alakzatára. Ha azonban nagy gyújtó-távolsággal biró objek­ tívvel rendelkezünk, akkor sokszorta élesebb és rész­ letesebb képet nyerünk, mint az ugyanoly távolság­ ról felvett kis gyujtó-távolságu gépekkel. Az ily nagy gyújtó-távolsággal biró fotograf-gépek ára azonban oly nagy, hogy rendes körülmények között magán­ ember egyáltalán nem szerezheti be. Míg az előbbi szerkezet növekedő gyújtó-távolság­ gal a látmező nagyságát csökkenti, addig az újabb szerkezetű anastigmat objektívek azt jelentékenyen emelik. A villámfotografálásnál mindkét szerkezet ki­ váló jelentőséggel bir, mert míg az egyik a vil­ lám minden részletét élesen adja vissza, addig a

Elfedett magas villám. L E F É N Y K É P E Z E T T VILLÁMOK.

579

JASÁRNAPI UJSÁQ.

másik egy nagyobb látmező segélyével annak pá­ lyáját nagyobb területen át engedi követni. A mi igényeinknek azonban tökéletesen meg­ felelnek a rendes használatban levő kis gépek, a melyeknél kívánatos, hogy az objektív gyújtó-távol­ ság ne legyen 12 centiméteren alul. A mint a bemutatott képekből látható, a villámok különböző irányokban veszik utjokat a föld felé és rendesen hullámszerű, vagy reszkető kézzel irott vonalhoz hasonlítanak. A villám rendesen egy fő­ ágból áll, a melyhez több oldalág csatlakozik, ezál­ tal egy folyamrendszerhez hasonló kép benyomását kelti, a melyen az oldalágak a beöm ő patakokat és mellékfolyókat tüntetik fel. Az itt bemutatott képek amatőröktől származnak és a villámok legjellemzőbb alakjait ábrázolják. A villámok közül a leggyakoribb az úgynevezett magas villám, a mely a felhő és felhő között nagy fényhatással kapcsolatban lép fel, de útját a föld felé nem veszi, ugyancsak egy teltakart felső" villámot ábrázol a másik kép, a melynél a felhőfoszlányok minősége miatt a szikra körvonalai láthatatlanok maradnak, csupán vékonyabb felhőréteg mögül tör elő a fény. E villámokat mély és tompa dörgés jel­ lemzi. A lesújtó villám két alakjával is találkozunk itt, ezek a felhőtől a föld felé veszik utjokat és rendesen pusztítás jár nyomukba. A zivatarok alkalmával az utóbbi az előbbihez viszonyítva nagyon elenyésző számban van képviselve, olyannyira, hogy némely zivatar alatt csak 5—8 ilyen villámot lehet meg­ figyelni, míg az előbbi ennek tízszeresét is megha­ ladja ; kivételt csak a mocsaras és ingoványos vidé­ kek képeznek, a hol sűrűn csapkodnak a föld felé. Egy képünk lesújtó villámot kis távolságról mutat be, a melyből annak jellemző csíkos belső szerkeze­ tét csodálhatjuk. E villámot 1898 augusztus 16-ikán este 7 órakor a homburgi csillagdán ifj. Eümker György vette fel, a mely a '/a kilométer távolban levő Deutsche Seewarte épületére sújtott le és a megejtett számítások alapján kitűnt, hogy a villám mintegy 10 méter széles lehetett. Hazánkban a m. kir. orsz. meteorológiai intézet­ ben is végeznek villámfotografálásokat tudományos vizsgálatok czéljából, s ebben az amatőr fényké­ pészek az intézetnek jó szolgálatot tesznek az által, hogy a villámfotografiákat tudományos vizsgálatok czéljából beküldik. Az itt bemutatott képek legna­ gyobb része amatőröktől származik. Azt hiszem, nálunk is fognak találkozni a termé­ szettudományoknak lelkes barátai, kik nem kimélik a fáradságot, sem a lemezt, ha a tudomány hasznára lehetnek ezzel, mert a nevezett intézethez beküldött minden egyes kép az intézet gyűjteményében felvéte­ tik, s ezek a különböző tipusok tanulmányozásá­ nál nagy becscsel birnak; azért kívánatos volna, ha mentől több ily jól sikerült képpel gazdagítanák az amatőrök ezt a gyűjteményt. Szalay László.

A R É V I BARLANG. H a z á n k legnevezetesebb barlangjai, m i n t a dobsinai, aggteleki, sziliczei ismeretesek a kö­ zönség előtt. Legújabban egy új ilyen érdekes természeti látványosság tárult fel: a bihari he­ gyekben a révi cseppkőbarlang, melyet 1903 novemberében fedezett föl Handl Károly államvasuti tisztviselő s melyet azóta a fölfedező

buzgalma, gróf Zichy Ödön tulajdonos és az erdólyrészi Kárpát-Egyesület áldozatkészsége a nagyközönség számára is megközelíthetővé

tett A révi barlangnak eddigelé feltárt hoszsza mintegy 350 méter s így — egyelőre legalább — jóval kisebb a nyolcz kilométer hosszú aggteleki barlangnál. Annyiban is különbözik ettől, hogy alakzatai nem tiszta fehérek, hanem legnagyobb részt sárgás színűek. Az erdólyrészi KárpátEgyesület az év elején vette rendszeres keze­ lésbe a barlangot s megbízásából Handl Ká­ roly, a felfedező, ki egyúttal barlang-gondnok, ritka kitartással buzgólkodott járhatóvá tótelén. A barlang különböző cseppkő-képződményeit, álló és függő figuráinak több igen szép csoport­ j á t sűrű sodronyhálózat veszi körűi mindenütt, némely helyütt pedig hegyes vasrácsok őrzik a szokásos vandalizmustól. Mihelyt a barlang látogatása a téli időszak kezdetével megszűnik, újra elkezdik a robbantást; mintegy 200 mé­ ternyire akarnak még előre haladni a barlang eddigi bátor kutatói. Konstatálták ugyanis, hogy a barlangban levő Styx-patak mentén igen szép cseppkő-alakzatok láthatók. Az eddig feltárt egyes terem- és folyosórészek 8—10 méter ma­ gasak s gyakran meg vannak szakítva egész alacsony szikla-utakkal. A folyosószerű terem­ ben első képződmény egy négy méter hosszú­ ságban aláfüggő «Vampiri». Mellette van mind­ j á r t az «Amerikai nagynéni* nevű félalakzat, mely furcsaságával mulatságos látványt nyújt. Tovább haladva egy «elefántfej »-et láthatunk, a mennyezeten pedig a magyar koronáról elneve­ zett képződményt. Ezután hirtelen alászáll a boltozat és 58 lépcsőfok vezet le a barlangnak (iKalváriao nevű részébe, hol egy embernagy­ ságú alak körűi különböző bábok vannak, ezek felett pedig csodás szép cseppkő-alakzatok függnek alá sorjában. Érdekes e magasságból lenézve a «Perzefone fürdőszobája», melynek hat méter szóles cseppkő-csarnokában két mé­ ter mélységű vizmedencze van. Szép, élethű alakzatok vannak a ((Kórus»-nak nevezett ré­ szen is, mellette a «nagy orgoná»-val, melynek sípjai közt számos fehér cseppkő is látható. A barlang legmagasabb pontjáról több lépcsőn lefelé haladva «Mohamed testőrsége »-nek tet­ szetős formájú cseppkőszobrait ós «pipatórium»-át, mellette pedig a próféta «zászlójá»-t ós «paradicsomá »-t látjuk. Egész serege van még az érdekes cseppkő-alakzatoknak, melyek neveit több-kevesebb szerencsével válogatták össze. A vadregényes fekvésű érdekes barlangot rövid idő előtt történt fölfedeztetése óta m á r közel négyezren néztek meg, köztük japán, angol, amerikai s más külföldi látogatók is. A barlangot augusztus 27-ikén avatták fel nagy ünnepélyesség mellett. Az erdólyrészi KárpátEgyesület a barlangot szakszerű gondozása czéljából harmincz évre vette át gróf Zichy Ödöntől s ez alkalomból tartotta ugyanott a megnyitással kapcsolatban XV. évi kögyűlesót.

Magas villám. Felvette Berecz Ede tanár Temesvárott. LEFÉNYKÉPEZETT VILLÁMOK.

Marké

Miklós.

Lesújtó villám. Felvétetett Csillaghegyei) 1901. július 23-ikán.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A magyar nemzet történetének új alakulása. Hogy mennyire uralkodik a lelkeken a mostani nagy politikai válság, mutatja a rá vonatkozó röp­ iratok s egyéb munkák nagy tömege. A ki azt hiszi, hogy valami mondanivalója van, s ez nem fér bele egy napilap keretébe, vagy nem bírja egyéb okok­ nál fogva megszerezni a hírlapi nyilvánosságot, — röpiratot vagy könyvet ir a válságról vagy annak valamely külön kérdéséről. A többé-kevésbé pilla­ natnyi vagy ennél is múlóbb értékű és érdekű fel­ szólalások özönéből nemcsak terjedelménél, hanem tartalmasságánál fogva is kiválik az a 430 lapra terjedő könyv, melyet • A magyar nemzet történe­ tének új alakulásai czímmel, történelmi és más irodalmi adatokból s folyó eseményekből állított össze öreg Pór Imre. A szerző neve alighanem álnév, a mely sötéten látó, keserű hangulatú, de komoly gondolkozású és a köznapinál magasabb szempontok szerint néző hazafit fed. A munka igen széles történeti alapra van fektetve ; a szerző his­ tóriai távlatból nézve bírálja a mai nap eseményeit. Ezért az aranybulláról szóló rövid fejtegetés után a magyar nemzetnek a Habsburg-házzal való szö­ vetkezésén kezdi s onnan kiindulva fejti tovább a msgyar politika viszontagságait egészen úgyszólván a mai napig. Publiczisztikai munkának ez túlsá­ gosan széles alap s kelleténél jobban próbára teszi az olvasó türelmét. A mai magyar politikai állapo­ tok gyökereit helyesen keresi az 1848-iki esemé­ nyekben s álláspontja már erről szóló elmélkedései­ ben is határozottan kidomborodik. A Kossuth és Görgei szereplése körüli vitában egész lélekkel Görgei pártján áll s talán nem tévedés azt hinni, hogy a mai politikai események s a Kossuth-kul­ tusz közti összefüggés felismerése, s ez összefüggés hatásának túlzott értékelése árnyat vet arra a képre is, melyet Kossuth történelmi alakjáról raj­ zol. A szerzőről meg kell engedni, hogy nyiltan, tartózkodás nélkül mondja meg véleményét, bár­ mennyire ellentétes is a közhangulat ma szinte kizárólagos áramlatával. De kritikája, bármennyire körülbástyázza is történeti és jogi tudományos érvekkel, csak azt bizonyítja, hogy kortárs a maga kora eseményeit nem nézheti a multak történet­ írójának hidegen tárgyilagos szemével, az esemé­ nyek és szereplő személyek közvetlen szemlélete, a bennük való részvétel elfogulttá teszi, pártállás elfoglalására készteti. Öreg Pór Imre is beleesik abba a hibába, melyet a vele ellentétes politikai nézeten levőkben kárhoztat: ő is a maga egyéni­ ségén, párt-szempontjain keresztül szemléli nap­ jaink eseményeit. Azért oly komor az a kép, melyet róluk rajzol, mert az események vezetése az ellen­ kező tábor kezébe jutott. A könyv politikai tagla­ lásába, szempontjai helyességének vagy tévessé­ gének bírálatába belebocsátkozni nem a mi hiva­ tásunk, — minket első sorban történeti anyaga és irodalmi formája érdekel 8 meg kell vallani, hogy a szerző nem csekély készültséget árul el fej-

580

VASAftNAPI

UJSÁG.

36. SZÁM. 1905. 52. EVFOLYAI,

36. SZÁM. 1905. 52. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

581

PILLANAT-KÉPEK AZ AUGUSZTUS 30-IKI NAPFOGYATKOZÁSKOR. — Napfogyatkoás figyelők az utczákon

« MOHAMED TESTŐRSÉGE».

«TÖKÖK FÜRDŐ».

tegetéseiben, de nagy hibája, hogy — politikai munkát irván — könyveken keresztül, az elméleti tudós szemével nézi a dolgokat s nem a politikusé­ val, az íróasztal s nem a forrongó, eleven élet pers­ pektívájából. Irodalmi formája pedig a dilettáns íróé: szertelen kompoziezió, magvas gondolatok nehézkes előadása, homályos stílus jellemzik. Ko­ moly, tartalmas munkát végzett, de — a mire vál­ lalkozott — az események kerekét már nem for­ díthatja vissza konzervatív lélekből fakadó keserű fejtegetéseivel. Nagy és érdemes munkájának több hasznát fogja venni a történetíró, mint a politikus. A könyv mint a Franklin-Társulat bizománya jelent meg, ára öt korona. Vegyes költemények. Varga Zsigmond adott ki e czím alatt egy kötet verset Hajdúböszörményben. Az ember elcsodálkozik, ha e verseket olvassa, hogy valaki ennyire a multakban élhet, félszázadnál jó­ val hátrább a mai kornál. Mintha a múlt század első évtizedében írattak volna e versek, nyoma sincs bennük az emberiség s a nemzet világnézletében azóta beállott óriási változásoknak, a kultúra hatalmas lendületének s az irodalom fejlődésének. Arany, Petőfi, de még Vörösmarty is hiában éne­ keltek a szerzőnek, az ő hangja, tárgyai, felfogása, sőt itt-ott helyesírása is a Gyöngyösi Istvánért ra­ jongó korra emlékeztetnek. Egy hosszú párrímes tizenkettes sorokban irt elbeszélő költeménye, Her­ kules versbeszedett életrajza például egyenesen a Dugonics klasszikái tárgyú elbeszéléseire emlékez­ tetnek. Ebben a tekintetben még bizonyos érdekes­ sége is van a könyvnek, melynek ára 1 K. 60 fillér.

VIEZESÉS A BARLANG MELLETT.

Megbízás nélkül . . . Ez is politikai röpirat; Kvassay István, a konzuli főtörvényszék elnöke adta ki, a nyár folyamán lejátszódott rövid politikai szereplésének emlékére s igazolására. Elmondja benne ennek a szereplésének történetét, a szövet­ kezett ellenzéki pártok vezérlő-bizottságával folyta­ tott tárgyalását, az indító okokat, melyek őt vezették, s a nézeteket, melyeket a mai politikáról táplál. A füzet 78 lapra terjed s ára egy korona.

MI

UJSÁG?

Szeptember első napjai. A sárguló levelek és hazaérkezések hava szeptember. Augusztus második felében a Tátra már hűvös és ködös; Svájcz, Marienbád, a belga tengerpart saisonjának vége, már pedig lehet akármilyen fölséges az időjárás, ha egyszer nincs elég szem, mely meglássa a toiletteket, fan­ tasztikus kalapokat, az automobilra való kecsét; ka­ bátot és fátyol-sisakot, a két óriás okuláréval. A kong­ resszusok, testületi gyűlések országszerte végződnek. A szabadságidők nagy része letelik. A miniszterek is hazafelé tartanak ; a politikusok interview-ja még szaporább, mint eddig volt. Bizonyos kötelességek határidői végükre járnak. Haza a hivatalba, haza tanítani, haza az iskolába, haza az üzlethez, s végre haza — takarítani, vagy paradicsomot befőzni, a mi szerény rugócska ugyan a saison fordulásakor, de a háztartás kis kamarája paradicsomos üvegek nélkül képzelhetetlen. Az egész nyáron becsukott ablakok fölnyílnak. A lépcsőházban a naftalin szaga most már kiirthatatlan. A kirakatokat újra rendezik; a rek­

lám-plakátok rikító színes koczkái lepik el a hirdető oszlopokat ós falakat. A vasutaktól nagy kofferekkel érkeznek a bérkocsik, sok gyerekkel, a hozzá való szülőkkel, mert az iskolák kezdődnek. Az iskola nagyszerű intézmény volna, csak beiratásokkal ne volna összekötve. Budapesten ezért félelmes napok esnek szeptember kezdetére. Tolongás, bizonytalan­ ság, kiszorulás, elkeseredettség az iskolák ambitusán. Udvarát, utczai tájékát százak és százak ostromol­ ják. Iskolába járni törvény parancsolja; hivatalok­ hoz, valamire való álláshoz, szakképzettséghez tör­ vény követeli a kvalifikácziót. Elég középiskola nincs azonban se a vidéken, se a fővárosban. Nem elég a budapesti diák, hanem nagy környék, távoli szélek és végek is gyülekeznek hozzá. Hiába a jó bizonyítvány. Hely nincs, az elsőség a helybelieké. Most már keresni kell a választ arra a kultúrai kérdésre, hogy minek kell a magyar fiúnak diák­ nak lenni, holott ugyanazzal a fáradsággal lehetne nem jogász, nem technikus, nem orvos, hanem minden egyéb. Keserves kutatás. Világos, hogy nincs elég iskola. Az állami ipariskolában azt mondják: itt az iskola, de nincs hely. Az ál­ lami-építő iskolában azt mondják: teringettét, csak most emeltük ezt a palotát és nincs benne hely. A szakiskoláknak általában csak czime szere­ pel, már elég padja nincs. Egy küzdő kultúra való­ ságos viszontagságai sújtanak le az iskolai beiratásoknál. Özönlik az ifjúság. Különös, hogy ez még b a j ! A nagy magyar Alföldön a középiskola most is kevés, habár a paraszt városok áldozatkészsége épít és fundál. Gazdasági iskola alig van a gazda-

« MOHAMED PARADICSOMA».

A KÉVI CSEPPKŐBAKLANG.

sági emporiumnak; egykettőt Darányi miniszter nem régen csinált. Most is nevezetes bizony, hogy az ország szélén, Magyar Óváron tart az állam gaz-dasági akadémiát és nem az Alföldön. Budapesten egyébiránt a legújabb iskolai reform az, hogy a fő­ város hatósága megrendszabályozza az irkát. Meg­ tiltotta, hogy ezentúl széttépjék, megsemmisítsék iskolai erős kezek az olyan irkákat, melyeket a gyermek nem az iskolában terjesztett reklámokon megjelölt papirkereskedésben szerzett. Nagy hala­ dás ez. A papirkereskedó'k küldöttséggel kérlelték a tanácsot, halaszsza el az irka-reformot a jövő iskolai évig. El is halasztják, a miben az irkák rejtélyes souverain hatalmát bámulhatjuk. Pedig az irkák árfolyamát a börzén nem jegyzik, holott nem min­ den értékpapír ilyen értékpapír. Nemzetközi kongresszusok Budapesten. A nem­ zetközi utaknak egy kicsit felénk való meghosszab­ bodását jelenti, hogy Magyarországon most már minden esztendőben tartanak egy vagy két nemzet­ közi összejövetelt. Tudományt, eszméket hirdető gyűlések jönnek hozzánk. Három nemzetközi kong­ resszus tanácskozik rövid idő alatt Budapesten. Az egyik a börtönügyi kongresszus, mely csak ott jele­ nik meg, a hol az igazságszolgáltatásból hiányzik a deres és mogyoró pálcza. Igazságszolgáltatásunk tisztessége, hogy az előkelő nemzetközi szervezet szívesen választotta ez idei gyűlése helyéül Buda­ pestet, mint Justitia szigorú, de emberbaráti szavá­ nak visszhangjához alkalmas helyet. Nemzetközi állatorvosi kongresszus lesz szeptember 3-ikától 9-ikéig. Ausztria és Németország állatkivitelünknek mindig azzal állítanak gátakat, hogy Magyarország állategészségügyének felvigyázatát hiányosnak tart­ ják és e nagy gazdasági kellemetlenségeinket tetézi az is, hogy Kománia és Szerbia állatkereskedése szintén Magyarországon keresztüljut külföldre. Ér­ dekes, hogy a kongresszusra, melyre ezerkétszáznál több külföldi tagot jelentettek be, Németország­ ból 274- állatorvos jön, már osztrákot, kik innen és csak jóval kisebb mértékben nyerik Galicziából a legjobb hústáplálékot, mindössze százhuszon­ négyet érdekel ez a kongresszus. A különböző kor­ mányok képviselője (méglndiából is van) száztizenöt, s körülbelül ugyanannyi jön az egyetemek, főisko­ lák szakintézmények, hatóságok és testületek részé­ ről. — Harmadik kongresszus tanácskozik szeptem­ ber 11 —16-jka közt az alkohol ellen való küzde­ lemről. Csaknem valamennyi európai és számos tengerentúli állam képviselteti magát, továbbá a külföldi egyetemek és egyéb kultúrintézmények, az alkoholellenes egyesületek, a munkásszervezetek. Hazánkból valamennyi törvényhatóság, továbbá számos város küld képviselőt A barmeni sakkverseny. Barmenben a legjobb sakkozó mesterek versenye augusztus utolsó napján dőlt el. Maróczy Géza, ki nem régiben Ostendében oly szépen nyerte meg az e'ső díjat, a barmeni játék kezdetén hátra maradt, de csakhamar előre küz­ dötte magát. Az eredmény az lett, hogy Maróczy és Janovszky egyenlő egységgel (10 Vs) mind ketten elsők, s így az 1500 első és 1000 frankos második díjon együtt osztozkodnak. A barmeni vegyes torná­ ban is az utolsóelőtti fordulónál, augusztus 31-ikén szintén egy magyar sakkozó, Forgács járt legelői Szviderszkyvel együtt. A new-yorki magyarokról. Amerika egyik leg­ ismertebb képes hetilapja, a Leslie'sWeckly legújabb számában czikket és képeket szentel a new yorhi mngyaroknak. Már az végzet, hogy a magyarok Bécsben, Berlinben, Parisban ép úgy nem kerülhe­ tik el sorukat, mint New Yorkban és mindenütt ra­ jok jár — a toll. New-Yorkban Jlarriet Quimby tol­ lára jutottak magyar testvéreink, a kik a város egyik negyedót specziális jellegűvé tették. Harriet Quimhy hölgy, s úgy tetszik, nagyon jó nevelésű hölgy, a ki

nemének kivárjcsiságát és beszédességét ha már nem 1894 ben és 96-ban szabadelvűpárti programmal fékezhette is, mégis úgy ir és beszél a magyarokról, az ökörmezői kerület választotta képviselővé. Az hogy mulató helyeiktől távol tartotta magát, s nem utóbbi években visszavonultságban élt. ment el oda, a hol shoddosh-t járnak. MAETICS GYÖRGY, ferenezrendi szerzetes, volt A new-yorki magyar negyedről, a hol mindenütt szerajevói plébános, horvát költő elhunyt a Kresevobécsi ének hangzik (s ebben igaza lehet Harriet kolostorban, Boszniában. A politikával is foglal­ Quimbynek) az ismertető czikk emlékezetbe idézi, kozott s legkiválóbb műve ^A boszúállók* czímű hogy azt az amerikai néphumor goulash avenue ne­ eposz is politikai czélzatu és az 1857—1870-ben a vén ismeri s vagy 50,000 magyar lakja. Mióta Roose­ Balkánon a törökök ellen vivott harezokat dicsőíti. velt elnök a magyar republikánus klubban vacsorá­ Horvátországban született, 1822-ben; tanulmányai zott s ott goulasht és kraut strudelt evett, azóta előkelő egy részét Székesfehérváron végezte. urak is fölkeresik, s ott jól mulatnak. Harriet Quimby Kálnói ét ádámföldi BORNEMISZA BOLDIZSÁR, a ezért leirja az ottani világot. A magyar nők — úgy­ fővárosi csapatrendőrség feje, 1881-ben a rendőrség mond — általában nagyon szépek, különösen a bé­ kiképzésében oktató felügyelő, erélyes és feladatai­ csiek. Tüzesen járják a shoddosh tánezot (csárdás ?) ban sikerekkel működő tisztviselő, az állami rend­ mely a magyarok nemzeti táncza. Ezt ép úgy magá­ őri őrség főparancsnoka, elhunyt Budapesten tól, ösztönszerűleg, tanulás nélkül tánczolják, mint augusztus 25-ikén, 65 éves korában. Hosszú időkig, a szerecsenek a cake-walk tánezot. A hol a mulato­ félszázadnál tovább szolgálta az állami rendőrséget zásokat tartják a magyarok, azon helyeknek neve és fejlesztette erélyével, belátásával és hozzá tar­ magyarul Tingl-tangl. Oda gyűlnek kis asztalokhoz tozó ismereteivel. Kemény természetű magyar em­ és Slivovitzot, Borovitzkát isznak A legnépszerűbb ber volt, alantasai iránti jóindulattal. Fiatal korában Tingl-tangl a Ligety-Orfeum. Van itt zene, ének, sok katona, majd a szolferinói csatában nyert főhad­ tánezosnő. A legfőbb vonzóerő Josef Salzar, a bécsi nagyi ranggal Sárosmegyében a közigazgatásnál magyar. (Képét is közli a lap.) Ha elénekel egy nótát, a alkalmazták, majd Budapesten 1870-ben a rendőr­ magyarok elragadtatva kiabálják: tSalzar—Salzar*! séghez hívták. Itt tiszteletet vívott ki a rendőrség Bablókról énekel, azok életéről, szerelméről, fosz­ fejlesztésével, a mi úttörő munkák közé tartozik, togatásairól. A magyar dal lassú, ünnepélyes, közbe mert a rendőrség nehezen emelkedik rendeltetésé­ harczias riadással, lassú pianókkal. A tánezos össze­ hez a tömeg nyersesége közi A rendőri tisztviselők üti a bokáját, méltóságosan körbe forog, gyorsabban testülete nagy tisztelettel vette körül érdemes fő­ és gyorsabban, a mig ki nem merül. Ez a hires emberének temetőbe vitt koporsóját. shoddosh. A magyarok szívesen látogatják az ilyen NEY DÁVID, az Operaszínház művésze, ritka szép mulató helyeket, be-betérnek egy pohár borra. A bor neve: «Osztr. Magyar Bor Nagykereskedők mélyhangú énekese meghalt augusztus 31-ikén Somlai Latzko Testvérek Budapesten.* (Könnyebb reggel, hirtelen, 63 éves korában. Csak harmadnap meginni, mint a nevét kimondani). Az étkezésnél előtt érkezett haza külföldi nyaralásából s jól első étel a nazzolh klossc — leves, kovászos kenyér­ érezte magát. Váratlan halála érzékeny vesztesége rel és Harriet Quimby úrhölgy szerint nagyon jó. az Operaszínháznak, és a fővárosi zenészeti körök­ Van «goulash» «Paprikas schnitzel* és *Kraut nek. Ney Dávid, mint gyermek, szabómesterséget strudel.* A magyarok ép ugy megülik Szent-István tanult, később a pesti dohány-utezai templomban napját, mint az irek Szent-Patrik ünnepét és Wein- énekelt a karban s itt tűnt fel hatalmas hangjával. lesfesteket (szüret) is rendeznek, a mikor csodálni 1877-ben a Nemzeti Színház khórusába szerződtet­ való, hogy mennyi bort birnak fogyasztani. E leírás­ ték, s előkelő művészi pálya nyilt előtte, az operák hoz egy pár kép is van, frakkos alakokkal. A képek­ basszus szerepeiben. Hangjának, művészetének tel­ ből azonban nem közlünk egyet sem, mert nem oly jes erejében érte a halál. mulatságosak, mint a czikk. Báró MESSENA ISTVÁNNÉ, a negyvennyolezas hon­ védezredesnek nagy tiszteletben élt özvegye, elhunyt A l e g ú j a b b amerikai összetételű, divatos kellemes, 72 éves korában Török-Szentmiklóson, rokoni kör­ vonzó illatot árasztó parfeum a *Diana parfeum: ben. Végső kívánsága szerint Nagy-Váradon teme­ Urak, hölgyek egyaránt csodákat beszélnek a pikáns, tik el férje mellé. Leánya volt Sántha György elbűvölő illatáról, melyet a pesti uri hölgyek egyszerre bihari főispánnak és 1848-ban lett felesége Messena felkaptak. Eredeti 5 koronás nagy üvegekben szállítja a magyarországi főraktár Erényi Béla Diana-gyógyszer­ bárónak, a kivel a szülei háztól egyenesen a háborúba ment. Férje oldalán tanuja volt az erdélyi tára, Budapest, Károly-körut 5. hadjárat eseményeinek. Nagyszeben bevételénél Bob-hashajtó a legkellemesebb (10 fillér.) férje megsebesült s a felesége mentette meg a csata­ M e g s z ű n t a léczkerités j o g o s u l t s á g a . A kor­ ral haladóknak be kell látnia, hogy a pusztuló deszká­ térről. A világosi fegyverletétel után Messena val való kerítés ideje elmúlt. Mióta Budapesten, VIII., István bárót elfogták s a katonai bíróság halálra Üllői-ut 48. sz. a. Haidekker Sándor-féle keritésgyárban ítélte. Felesége közbejárására büntetését várfog­ a kitűnő és olcsó «Hungári»* szab. sodronyfonatot ságra változtatták át. Miután a fogságból kiszaba­ gyártják, megcsappant azok száma, kik a léczkeritésnek dult, feleségével együtt Nagyváradon élt. A nagy­ adják az előnyt, mert nincs a szab. "Hungária* fonal­ váradi püspöki rezidencziában őrzik néhai Erzsébet nál czélszerübb és olcsóbb kerítés. királyné egy levélpapirosát, melyen az ötvenes években tett királyi körút alatt a püspöki palotában kezdett levelet írni Messenához. De csak a meg­ szólítást irta meg és a levél kezdő sorát. Jótékony­ HALÁLOZÁSOK sági ügyre vonatkozhatott. Erzsébet királyné még Szaplonczai SZAPLONCZAY MIKLÓS kir. tanácsos, akkor németül irt. Elhunytak még a közelebbi napokban: PUZA Máramarosmegye nyűg. alispánja, a máramarosszigeti és az ökörmezői választókerületek volt ország­ SÁNDOR zemplénmegyei főesperes, czímzetes prépost, gyűlési képviselője, 64 éves korában meghalt Tisza­ aranymisés pap, sárospataki nyűg. görög kath. veresmart községben. A hatvanas évek elején, az lelkész, zemplénmegye törvényhatósági bizottságá­ alkotmányos élet kezdetekor lépett Máramaros­ nak, Sárospatak képviselőtestületének tagja, 84 megye szolgálatába, a hol nemsokára szolgabírónak éves korában Sárospatakon. — KLINCSEK JÓZSEF választották. 1872-ben a máramarosszigeti kerület állami főreáliskolai tanár, 59 éves korában Eger­ balközéppárti programmal képviselővé választotta, ben. — WEBEL JÁNOS főgimnáziumi tanár, 43 dik s 1878 ig képviselte a kerületet, azután mint fő­ évében Szabadkán. — TOMÁSOVITS GYULA alezredes, szolgabíró ismét megyei szolgálatba lépett. Két a szegedi honvédgyalogezred nagybecskereki zásalóév múlva főjegyző, 1886-ban pedig alispán lett. aljának parancsnoka Pécsett — SÓLTZ BBZSŐ ko-

36. SZÍM. 1905. 52. ÉVFOLYAM.

582

VASÁRNAPI

leveles gyógyszerész, városi bizottsági t a g , a P o ­ zsonyi I . T a k a r é k p é n z t á r igazgatósági tagja, volt 48 a s h o n v é d , 79 ík évében P o z s o n y b a n . — B e r náthfalvi FÖLDVÁRT JÓZSEF 8 2 éves k o r á b a n T a s s o n . Előkelő' r o l o n s Á g gyászolja. — NYÁRT P Á L , a «Csongrád» n e v ű vontatósgőzös k a p i t á n y a B u d a ­ p e s t e n . — M á r i a ligeti CSELÉT JÁNOS nyűg. városi tiszti főorvos, 77 éves k o r á b a n K o m á r o m b a n . — TOLLAS MIHÁLT volt 48-as h o n v é d , a m e n e d é k h á z lagja, 7 5 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — E r d ő b a k s a i GOTTESMANN BAOUL, a p e s t i F o n c i é r e

SÁNDORNÉ,

szül.

Zavadszky

Gizella,

a

k o r á b a n , B a l a s s a g y a r m a t o n . — KATONA ZSIGMONDNE,

szül. K u n M á r i a 56 éves, S á r o s p a t a k o n . •— Ozv. id. SZIVÁK IRÉNNÉ, szül. Szarvas B o r b á l a K i s k u n ­ félegyházán 81 éves k o r á b a n . Az e l h u n y t b a n Szivák I m r e d r . országgyűlési képviselő é d e s a n y j á t gyá­ szolja. —- Ozv. MOLDOVÁN JÓZSEFNÉ, szül.

Korbuly

Klára, 61 i k évében Z i l a h o n . — SZÁLAT PÁLNÉ szül. borsodi és k a t y m á z i L a t i n o v i c s M a l v i n 6 5 éves korá­ ban. Győrszentiván

községben. —

szül. K o c h a n o v s z k y

Teréz, 3 0 év> s, Felsőelefánt

BABOS

GÉZÁNÉ

k ö z s é g b e n . — Özv. BÖLŐNT NÁNDORNÉ szül.

Sturm

H e r m i n e , h o n v é d s z á z a d o s özvegye, B a l a t o n f ü r e d e n , B u d a p e s t e n t e m e t t é k el.

A BOLYGÓK HELYZETE SZEPTEMBER J-EN. Vénus az i k r e k csillagképében v a n n e m messze C a s t o r és P o l l u x t ó l ; reggel k é t ó r a tájban kel. Mars a scorpióban v a n , közel a n n a k legfényesebb csilla­ gához, az A n t a r e s h e z ; este 9 Vt ó r a tájban nyug­ szik. Jupiter a b i k á b a n v a n a fi&styuk a l a t t ; este 10 ó r a t á j b a n k e l és a reggeli szürkületig j ó l lát­ h a t ó . Saturnus a v í z ö n t ő csillagképében v a n ; egész

„Henneberg" selyem csak közvetlenül! Fekete, fehér szines 60krtól I l-35frtmét.-ként blú­ zok és ruhákra. Béi mentve és megrámnlv!) házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték postafordultával, —Henneberg, selyem, Zürich.

Salvator

ERCULES

2448. számú feladvány. Ursiö A.-tól. simn*

BŐTKT.

8

Wíü.

1

maláta-tápsör különlegesség. SZ t Orvosok és tanárok sikerrel alkalmazzák

He>ra*w>

t/RAWS

soványok, gyengélkedők, lábba- %J öozók, vérszegények, étvágy- - ^ talanok, álmatlanok, idegesek, D tüdőbetegeknél cjyógytápszerttl. Kapható minden jobb idevágó üzletben. - Nagyban Hcrcules-Sorfözuo szétküldést telepe Budapest, Bethlen-térit sz. Telefon 03-67

éjjel j ó l l á t h a t ó . É r d e m e s a m e g e m l í t é s r e , h o g y s z e p t e m b e r elején S a t u r n u s és a Nap, — M a r s és a J u p i t e r , — továbbá U r a n u s és a N e p t u n u s m a j d n e m szemközt állnak az égen, a m i n t a vázlat i s m u t a t j a .

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.

— MAJOROS E N D R E m . k i r . z á l o g h á z i

keszthelyi gazdasági t a n i n t é z e t t a n á r á n a k s a bala­ t o n i Múzeum-Egyesület e l n ö k é n e k neje, 4 5 éves ko­ r á b a n , Keszthelyen. — T ó t p r ó n a i és b l a t n i c z a i P R Ó NAT MIHÁLTNÉ szül. mitriczki J a k o b e y Mária 6 3 éves

Természetes MMMN

Lithion-forrás

kltQno hatású -, nolyag-, rheum»- éa köszvény bán talmiknál, viseleti nehézségeknél, osnkorbsteffaéff.knél a ligzóés emésztési szarvak hnrutainál. Budapesten, f ő r a k t á r Édeskuty L. á r n á l .

Szerkesztői üzenetek Jövendőnk. Nagyon is szónokol; olyan a vers, mint egy versbe szedett ünnepnapi vezérczikk. Különösen az eleje lapos. Mindezekért, bár van benne erőtelje­ sebb eszme is, n e m közölhetjük. Borúoszlás. Jobbfajta gimnáziumi önképzőkörben is elvernék a port az ilyen versen. Mi vagy t e . Kívánsága szerint tudtára adjuk, hogy verse n e m közölhető. Szülőföldem. A kis iskolai olvasókönyvek hangján van irva, de az olvasókönyvek verseiben néha olyasva­ lami is szokott lenni, a m i ebben nincs : t. i. költészet. Dal a kicsinyekről. A hosszú hallgatás m i n t h a nem vált volna előnyére: nehezen küzd gondolatai­ nak kifejezésével s ez meglátszik verselésének feszessógón is. H a újabb felbuzdulása tartós lesz, talán ennél sokkal jobb dolgok forrása is lehet. Éjfélkor. Az orosz győzelem. Gyerekes gimnazista­ dolgok, olvasókönyvi reminiszczencziákból irva. Nyugalomra vágyom. Sokkal érzelgősebb, semhogy költői és sokkal pongyolább, semhogy művészi m u n k a számba mehetne. Dalok egy k i s fehér házról. Készen a jövőre. Az utóbbi a jobbik, de ez sem elég eredeti és lendüle tes arra, hogy közöljük. A másik nagyon j á r t uta­ kon halad. Katicza kisasszony. Régi tárgyat igyekszik új for­ mába öltöztetni, csakhogy erre n e m elég a művészi ereje. Némi ügyesség van benne, ennél n e m sok­ kal több.

A 2434. sz. feladv. megfejtése Van Heijcop ten Ham A.-tól. Világos. Sötét. Világos, a. Sötét. 1. Hcz—b4 . . . Kc5—b4: (a) 1. . . . h 5 - h 4 (b) 2. V d 8 - d 4 + _„ Kb4-a5 2. V d 8 - d 4 f Kc5-d4 • 3. b 3 - b 4 mat. 3. Hc7—e6 mat. Vi'ágos. 6. Sutét. 1. ... . . . Kc5—b6 "1. Vd8—b8 f stb. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi Sándor. — Kovács József. — Csongorban: Németh Péter. — Bakonyszentlászlón: Szabó János. — Főkerten : Kintzig Kóbert. — Kecskeméten: Balogh Dénes. — A pesti sakk-kör.

A női szépség elérésére, tökéletesítésére és fentartására legkitűnőbb és legbiztosabb a

Legkedveltebb, legjobb bajfestőszer

MARGIT-CREME,

MELANOGENÉ

mely vegytiszta, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, teljesen ártalmatlan. Ezen világhirn arczkenőcs pár nap alatt eltávolít szeplőt, májfoltot, pattanást, borátkát (Mitesser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a rinezokat, redőket, himlőhe­ lyeket és az arezot hófehérré, simává és üdévé varázsolja. Ara ngy tégely 2 kor., kis tégely 1 kor. Margit h ö l g y p o r 1 kor. 20 h'll., Margit s z a p p a n 70 h'll., M a r g i t fogpép (Zahnpasta) 1 korona., M a r g i t a r e z v i z 1 korona. Hamisitványok

bíróilag

Budapest-Erzsébetfalva.

SZT.-I.UXACSFÜIIDOBEV. Természetes forró- meleg kénes (orrasok. Iszatfürdűk, i gI »p. ksáfurduk,

S ^ V ^?

gYÓgvTiz.aszoaak7 d o 8 ellAtá8

-

I

—

O - i l 11

jjjjata,, .4eg-borsok stb. félő, k l m e , l t , prospektus küld ingván . «t--Lukaa/urdö Iga^atótága Budapest-Budán.

H A I D E K K E R SÁNDOR B u d a p e s t , VIII., Üllői-iH 4 8 . s z á m .

Hungária sodronyfonatát

Ajánlja kizárólagosan szabadalmazott ^ ^ = mint a legcélszerűbb és legolcsóbb keritési anyagot, mely "előnyeinél fogva felülmul minden eddig alkalmazott sodronykeritést Ezen a szőlő- s mezőgazdaságra nézve rendkívül fontos találmány előnyei: OlcsóságI

HÉ *< S bányász.

Horganyozott vassodronyból ( n e m Kell befesteni):

Legfinomabb szappan a bőrre

B »

különösen szeplő ellen.

D

Ve'd-ieoy

Mindenür^ft^fkaphaíó

iessek a z összes árusítóknál 10851 906

?

- évi árjegyzéket kérni

BtTfCMiaa é 0a, Tttachen a/E. _ _ Mindenhol kaphHtA!

Hogy karcsúvá lehessünk a nélkül, hoay egészségünknek ártalmára volna, hjai'

naijnk. „ J M L U L E S

APOLLÓ"

melyek tengeri növények alapján vannak előállítva és páriái oivosteUntelvektöl Jóváhagyva. Ezen könnyen betartható gyógykezelés rSvid idő alatt csalhatatlanul elhajt túlságos embonpoint éa biztosítja a kövértestüség gyógyitalát mind a két nemnél. Ez a titka minden elegáns hölgynek, ki nyúlánk és fiatalos alakját meq akarja őrizni. Egy flaeon ára utasítással K 6'46 bérmentve, ntánvéttel K 6-75 J . B a t l e , gyógyuz. 5 Paaaaffe V e r d e a u , P á r i a (EK0). — Baktár Aneztria-Magyarország részére Budapesten ™J™ József, gyógyszerész, Eiráli-nteza II. <>0IV

fényképészet sötétkamra nélkül. Ili;kamarák, 1905

1906. é v i á r j e g y z é k

Az első olmiitzi gépüzemű sajtgyár mely 1839. évben alapíttatott ajánl saját gyártmányától eg; postai küldeményt bérmentve éi utánvéttel 3 K 70 fillérért. Nagyobi megrendeléseknél a legolcsóbb árak. I0SEP MEIXNER, Olmiitz Bahnhof. 10811

Telefon 15—56.

I napfényfejlesztő-gépek

ép most jelent meg! " W \l=lw*oZ' K O D A K Ltd. W I E N , I., G R A B É N 29. szám.

Sodronyerősség

1-2

14

1-6

1-8

Ár D-méterenkint

ÍO

48

56

64

'

2-2 86

2-5 2 8 Í O O í a o fillér.

KoriilbelUl 3X» centiméter ( h o s s i u k . t s ) lyiikbóséirirel: K é s z l e t b e n t r s u k l s 1 méter magasaidban vataiuennyl (TróteroesegDan.

Sodronyerősség: Ár D-méterenkint:

1-2 58

14 66

1-6 74

1-8 83

2— 96

2-2

2-5

2-8

mm.

4 1 0 1 3 0 I S O fillér.

föladást és kezelési költségek: Q-métereakint 1 fillér, de egy küldemény­ nél legalább 60 fillér. C é l s z e r ű s é g : A fonat elegendó saro. lévén, még apró állat áthatolását ia meggátolja; felsó és alsó szélei pedig tn.kéeek, ^bát « " n ^ z á s t megnehezit. A fona csavart szálai - mint vékony sodronykötelek - a kentéé h h 0 »2 z ' r *"í & \ a ° i . k aUTe által nagy az ellenálló képessége; a keresiteiálak pedig hullámosak, a szálak óssze csúszása tehát ki van zárva. r t .i.!.*^ «a«»AnH/t hnrK ö n n y U k e z e l é s : Kézzel meghozva egyszerűen a fadneokhoz « e f » ™ n ™ °°J. ganyozott kettós szegekkel, a fonat sima és, feszesi marad Nagy^előnye a fonat feszes SAITB a mt lehetővé tes?! azt. hogy a fonat bármikor leszedhető éa mas neiyen h S é t Wleíösilhetl A f o í a f o s ^ e k u s z ^ d á s . ki van zárra. ^ ^ ^ S T S S S í ^ ^ rok stb. alkalmazása faidslegea. A fonat fotótt egy-két sor^W»"bsodronyt ^alkalmaz^a a kerítés tetszés szerint megmaKasithato. - A tüskés sodrony méterenként ara s BUér. Csümngolás,

valód angol tennis játék, függő-ágy. háló, tekejátek, zsák, ponyva és fehér kenderkötél legolcsóbb megbízható beszerzési forrása

Seffer Antal sporteszközök és kötélgyártó-telepe

Budapest, IY., Károly-utcza, boltsz. 12, (Közponii városház épülete.) ingyen és Képes árjegyzék kívánatra 10699 bérmentve.

Az] asztalosok szövetkezeti Bútorcsarnoka.

lynkltőiC-vKel,

k é s z l e t b e n i 1 és 2 méter maítasságban valamennyiből, 1-50 méter magasságban 2'2' 2-5 és 2-8 milliméter dróterfiaaégückból.

t

I. emelet.

Vidékre minták bérmentve.

Tornaeszköz,

\bb é i le

két b a n y á j z .

KODAK

»

s o d r o n j szövet-, f o n a t - é s k e r l t é s s y á r a

HIINIIJ

szabómester, 11090b Bndapest. Rottenbiller-n.4B.

Alapíttatott 1878.

Dió-koksz 100 kg. ként helyt légszeszgyárakban 3 kor. 40 f. Darabos koksz • « • 3 • 28 « I I rendű koksz « « < 2 « 80 « Házhoz szállítás- és b e r a k á s é r t : a) a bal part belterületén._. . . . 100 kg.-ként 24 fillér b) a jobb part « ... 100 < 28 • e) Vár, Gellérthegy, Naphegy, I I I . kerület, valamint a bal és jobb part külterületén 100 kg.-ként 38 fillér. d) Zsákolásért 250—1000 kg. ig terjedő rendelményeknél 12 fillér Az igazgatóság.

HOFFMANN JÓZSEF, Budapest, Báthory-utcza 8. ,|,|

>

Bámulatos olcsó kerítések.

k o r ü l l i , liil S c e n t i m é t e r

..•,MM

LICHTMANN SÁNDOR

Világhírű kitüntetett olnintt

a legjobb, legbiztosabb és l e g t a k a r é ­ kosabb fűtőanyag. 11232 Árak 1905 szeptember hó 1-től:

Tadjag,

Férfiöltönyt d i v a t o s szabassál, gyapjú­ szövetből készít m é r t é k n t a n finom kivitelben 2 5 k o r . - é r t

Quargli.

KV A D K Á R O K

a budapesti légszeszgyárakból

v

színben.

Fó'szétküldési hely: BALASSA gydgytára

Nagy rattár Magvarország részére :

-•

angol 108*3 a lezkitiinó'bb szépitő
ira 2 korona. Ugorka-szappan 1 korona. Poudre 2 korona és 1.20. U g o r k a C r é m e 2 b o r o n a . Kapható minden gyógyszertárban és drogueriában.

Felelős szerkesztő: H o i t s y P á l .

P i r s z é n (koksz)

g y o m o r d a g a n a t és görcs, Bright-féle vesegyuladás, Orvosilag t o r o k - és g é g e h u r u t , ajánlva ! gyomor- és bélhurut, húgysavas diatézis, A gyógyulás czukorbetegség, kiváló esetei! dugulás és 11215 m á j baj ellen.

••

üldöztetnek.

H A L A S S A - f é l e világfliiT'ii v a l ö d i

A 32-dik s z á m b a n megjelent k é p t a l á n y megfej­ cselekedj. tése : Lassan határozz, gyorsan

Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Kaplony-uteza 9. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.

fekete é s b a r n a

Ezen kitüno és Ártalmatlan készitménynyel hajat, szakált, bajuszt pár perez alatt feketére vagy barnára lehet festeni. A szín állandó és a természe­ tes színtől meg nem különböztethető. Ártalmatlan és alkalmazása igen egy­ szerű. Nem piszkít. 10689 Á r a 2 k o r o n a 8 0 fillér.

Postán »«"'«*<*ll« « H ' Pénz f«- F f i M p S K A I A I H A I I ÍVÍÍÍV«17 I r í l i l Bt"iapesti főraktár: T ö r ö k József jryógvsz. Király-u. ,rte, bfkoldfemtán kaid, a készítő :l i r » l \ C I U1BU i?yOgySZ.flrdU. 12 és Andrissv-ntW. Kaoh^tó minden JvAevszertárban: A

KEPTALANY.

Rohitsi „Styria-forrás" gyógyitö-viz

•

583

UJSÁG.

SAKKJÁTÉK.

tisztviselő 3 2 éves, B u d a p e s t e n . LOVASST

VASÁRNAPI

36. s z i l t . 1905. 52. ÉVFOLYAM.

biztosító-tár­

sulat főfelügyelője 57 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — CSEPELA KÁROLT n a g y i p a r o s 91 éves k o r á b a n Sza­ b a d k á n . Maga készítette el koporsóját. — ZSARNÓCZAT LÁSZLÓ, j o g h a l l g a t ó és m i n i s z t e r e l n ö k s é g i h i v a t a l n o k Váczon 2 0 éves k o r á b a n . — SCHÁFFER LAJOS n y ű g . u r a d a l m i k a s z n á r 69 éves k o r á b a n K a p o s v á r o n . — ASZALAT KÁROLT, asztalos mester, k i n e k a r a d i m ű ­ h e l y é b e n M u n k á c s y M i h á l y az asztalos m e s t e r ­ séget t a n u l t a , s k i a g g n a p j a i t az a r a d i p o l g á r i m e n h á z b a n töltötte, 81 éves k o r á b a n . — KLTJMÁK BIEÁBD o r v o s t a n h a l l g a t ó húsz éves k o r á b a n Kolozsváron.

ÜJSAG.

A budapesti asztalos-ipartestület védnöksége alatt álló

Bútorcsarnok és hitelszövetkezet, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja, felhívja a nagyérdemű butorvásárló közönség figyelmét a

VIII., József-körút 28. szám, B é r k o c s i s - u t c a s a r o k , valamint

ÍV., Belváros, Ferencziek-tere 1. sz.a. királyt bérpalotában das&n felszerelt m o l e r a és stílszerű lakberendezéseinek megtekintésére, a melyek jutányos áron jótállás mellett adatnak el

A Bútorcsarnok szövetkezet kizárólag csak budapesti képesített asztalos- és kárpitos mesterek dolgoznak, agy BuJa,pe=t környákén készített, vagy bácsi silány árak eladásával n e m foglalkozik. Megrendeléshez tervezetet és költségvetést kívánatra készítünk. 11220 Minden egyes b ú t o r d a r a b bizottság által felülbírálva.

VASÁRNAPI TUSÁG.

684

36.

TanninCsokoládé kitűnő hatású kis gyerme­ kek és felnőt­ tek hasme­ nése ellen. 1 drb. in liil. Kapható minden gjágjUrban.

(„Szarvas" vayy

5 2 ^ ÉVFOLYAM.

5 frtért

„Kulcs"-szappan).

Mindenütt kapható.

Budapest, Rottenbiller-u.4B. I. emelet.

egy férfiöltönyre 3 mé­ t e r t i n ó m fekete, sötétkék, szürke vagy barna angol gyapjúszövetet.

x r : SERAIL-ARGZKENOGS,

I r o d á i : VI., ker., A n d r á s s y - ú t 5 (saját házában). Befizetett részvénytöke iO millió korona. Elfogad betéteket t%-os kamatozással, a 10%-os betétkamat-adót OM intézet fizeti. Leszámítol váltókat, előlegeket nyújt értékpapírokra. Magyar klr. o s z t á l y s o r s j e g y e k f ö e l á r n s i t ó - h e l y e IV., Ferencziek-tere S. Kézi zálog­ üzletei: IV., Károly-korut 18., IV, Ferencziek-lere és Irányi-utcza sarkán, VII., Királyutcza 57., VIII., József-kórut 2„ Üllöi-út 6. sz. 10831

mely az arczot tisztítja, fehéríti és bársonypuhává teszi S e r a l l - s z a p p a n l kitiinö toiletlszappanok Epe-szappan

KIMER JÓZSEF

I

Telefon szám

41—48.

doboz-papiráru és szab. fém kapocsgyára B u d a p e s t , I., M é s z á r o s - u t c z a 3 8 . s z á m .

ezikkekből a megtekinthető.

E z ü s t tula

. ^ _ ^•^^

h o r g o n y (anker)

S e r a i l - p o u d e r . Kiváló finom arczpor há­ rom színben, fehér, rózsaszín és créme. Egy doboz ára 1 korona. S e r a l l - z z a j v i z . A legjobb szájviz.

ban, g y ö n y ö r ű

díszítéssel

...

V i l á g h í r ű «Longines»-szerkezettel

Budapest, VII., Kerepesi-út 72. Ajánl mindennemű hintókocsit.

MMTONLEÍ"

m a g y a r órásmester és éksfcergyarosnál P É C S 122.

Nagy képes árjegyzék ingyen és bérmentve.

Ha őszül a haja ,,STELLA"-HAJVIZET, ne használjon mást, mint a

mert ez nem haj festő, de oly vegyi összetételt! szer, mely a haj eredeti szinét adja vissza. Üvegje 2 K.

erősitőszer gyengélkedők, vérszegények és lábbadozók számára. Étvágygerjesztő, idege r ő s i t ő éa v é r j a v i t ó szer. 10851 I Kitűnő íz. Több mint 3500 orvosi vélemény. J. S E R R A V 1 L L O , Trleste Barcola., H Vásárolható a gyógyszertárakban félliteres üvegekben ^k i K 2.60, egész literei üvegekben á h 4.80.

10691

Z 0 LTÁ N B E LA gyógyszertárában, Budapest,V/49, Szabadság-tér, sarkán.

Sétatér-utoza 11136

Hogy ESZMÉNYI KEBELT « T Páriái v i l á g k i á l l í t á s .Grand P r l x . 1 9 0 0 . ~««

KWIZDA FERENCZ JÁNOS es. és kir. osztrák-magyar, kir. román és bolgár herei. udv.szállító.

kerületi gyógysierísi Korneubiirgban, Bécs mellett

KWIZDA-féle Restitatioos-fluid ctász és k i r . s z a b a d a l m a z o t t mosóvíz lovak számára. E g y ü v e g á r a 2 k o r . 8 0 HU. 40 ét óla az udvari istállókban, a ka­ tonaságéi magánosok nagyobb isiálóiban használatbanvan nagyobb elő- és utó-erösitőül, inak me­ revségénél stb. az idomitásnal kiváló mnnkira képesít' a lovakat

RMtSZETCS ,

korona.

Schönwald Imre

CHINA-BOR VASSAL

Kocsi ÁrucsarnokSzövetkezet,

korona.

HOHT

Kwizda-íéle K e s t i t u t i o n s - fluid csak a mellékelt védiegygyel valódi.Képes árjegyzékeket ingyen és bérmentve. Főrak­ tár: T ö r ö k J é w e f g y ó g y s z e r t . , B u d a p e s t , KIr á l y - u . IS., A n d r á w y - ú t 2 6 .

Franklm/Társulat nyomdája, Budapesten, (IV., Egyetem-ntoza 4.)

Szerkesztőségi Kiadóhivatal:

iroda. IV. Kaplony-utcza 9. IV. Egyetem-utcza 4.

SZERKESZTŐ

FŐMUNKATÁRS

H O I T S Y PÁL.

MIKSZÁTH KÁLMÁN.

Előfizetési

Ú J A B B MAGYAR SZOBROK.

iff

15 évi jótállással!

I •

Budapesti, kovács- és kocsigyártó­ ipartestület védnöksége alatt álló

24 50

37.SZ.1905. (52. ÉVFOLYAM.)

'ONUMENTALis szoborművek alkotására al­ k a l m a t l a n n a k itélt korunkban csaknem örvendetes t ü n e m é n y n e k tekinthető,hogy a pathetikus, pózos emlékművek helyett újab­ ban a k : sebb méretű, intim szobrok kezdenek divatossá válni. Ezekben az alkotásokban a mű­ vész közelebb tud férkőzni a megörökítésre mél­ tatott alak egyéniségéhez, s ekkép a szobormű érthetőbbé, rokonszenvesebbé válik a közönség előtt, mely t a l á n az életben is gyakran látta azt, ki az emlékművön érezben vagy márványban áll szemei előtt.

remontoir, dupla

wermvaffo.

um

M i n d e n h a s b a n szükséges.

r-ZsT

k ö p e n y n y e l , szilárd jó szerkezettel, erős tok­

KÖVÉRSÉG KORAI VÉNSÉG. Irtenem, — Így sóhajta ezer meg ezer ember, — mit adnék, ha elhája•odasomtol éa emésztési zavaroktól megszabadulhatn '•... Lám, nem is kell annyit áldozni. Tegyen minden hölgy és íérft csak egy kísérletet BCandor soványító és vértisititó porral, biztos az eredmény; ezt te­ kintélyei orvosi és vegyészeti bizonyítványokkal kimatathatom. — Ne mulassza senki el, erről meggyőződni; hozassa meg a Mandor port, ha be nem válik, a pénzt duplán visszaadom. Csekély 2 kor. 80 üli. Mandor doboza, orvosi utasítás és bizonyítványok mellékelve. Után­ vétellel a pénz be küldése mellett; portomentesen diszkréten küldi Mme M&ndl Ida, B u d a p e s t , Károly-körnt 2 T . s s . Török József gyógyszerész, Budapest, Király-utcza 12. sa. 11068

Kocsi-gyártás.

Egy kis tégely ára 7 0 fillér.

Legfinomabb ezüst tula-órák I

10651

Gyárt: Papirtányért, bonb o n i e r t és j a r d i n e t - d o b o z o kat. Sajtolt kerek doboso­ kat, l é g m e n t e s e n elzárható, ö s a i e h a j t h a t ó d o b o s o k a t pó­ lyák kötőgyapot, stb. cs magolá­ sára. H l n t ő d o b o z o k , valamint b ú z o t t l e m e z - c s ö v e k tetszés szerinti nagyságban. T e á s d o ~ t b o z o k Vi kilogr.-tól 10 kilogi.-ig, valamint 6, 10 és M filléres tea csomagolásáhos' S z e k r é n y c s i p k e é s k ö p ő l á d a p a p l r legújabb szín és kivágásban.

rsiiNAPiü^T

E g y t é g e l y árm 1 k o r . 4 0 HU.

Főraktár: Budapesten, T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárában. 10888 Kapható továbbá a készitOnél l t O Z S N Y A T M A T Y A 8 gyógyszertárában, A r a d o n , S z a b a d s á g t é r , valamint minden más gyógyszertárban.

DÁVID KAROLY ES FIA

kiállítás a fenti ipar csarnokban

/ a kenőcs használatához.

S e r a l l e r e z n e . .Nappali használatra.

Dúsan elUiotiraktir legújabb szerkezetű Kettős va­ dász-fegyverekből, golyósfegyverek, amerikai Winches­ ter seréles ismétlő-fegyverek, forgópisztolyok, szalonfegyve­ rek és pisztolyok, töltények és vadász-szerekből, m e ­ lyek jóságáért kezeskedik. 10846

Állandó városligeti

i

Minden á r t a l m a s alkatrész nélkül!

utóda P i r k J . puskaműves. (Alapíttatott 1808. évben.) BUDAPEST IV., B é c s l - u . 2., g-yár B o i s a v a . 7.

Cartonage.

m, -

11U9

A v á s á r l á s n á l k ü l ö n ö s e n ü g y e l j ü n k a r r a , h o g y m i n d e n d a r a b s z a p p a n <Schicht» névvel és a «Szarvas» vagy a «Kulcs» v é d j e g y g y e i l e g y e n e l l á t v a .

Bndapesíi Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön Részy. társ.

Sürgönyczlm

—ts-

05

Legjobb, legkiadósabb s azért a legolcsóbb szappan. Ment mindennemű káros alkatrészektől.

s z é t k ü l d utánvét mellett az Orsz. P o s z t ó á r u h á z

^^*

1905.

SCHICHT-szappan

Sztraka-féle

B-^BBZ.

SZÁM.

elérhessen,használja ön a«Pilnles őrientales.-t, melyek rövid Idő alatta kiálló nytk és vállcsontokat eltüntetik, a kebelt fejlettül, erősítik és ismét helyreállítják, a deréknak Wdlg állandóan kecses embonpolnt adnak, a nél­ kül, hogy a derekat megnagyobbítanék

A PILULES ORIEIÍTALES az egészséget mindenkor előmozdítják és. leg­ érzékenyebb véralkal mellett is bevehetők, fi»«> leányok által ép ugy, mint hölgyek állal, a kik­ nek keble a szilárdságot elvesztette vagy azt SOM sem birta. Körülbelül kéthavi könnyű kezelés Egy doboz ára utasítással K 6 . 4 5 , bérmentve, utánvéttel K 6 . 7 5 . J . R a t i é , I'harmacien, 5 , P a s s a g e V e r d a n , P a r i s . vuszlria-Magyarország részére: T ö r ö k J ó z s e f gyégysMHW; 1094 Budapest, K i r á l y - u t c z a 12. *

Somaíose HÚS-FEHÉRJE.

L e g k i m a g a s l ó b b , é t v á g y g e r j e s z t ő é s izom­ edző erősitőszer. 1094* Kapható gyógyszertárakban és drogueriákban.

feltételekt :

Egész évre f Eg

{ Fé Félévre .. l Ne Negyedévre

1 6 korona. 8 korona, 4 korona.

A «ViIdglcrÓFiiírd«-val negyedévenként 80 fillérrel több.

Alapkövét október hóban teszik le, ünnepies leleplezése pedig a jövő óv márczius 15-ikén megy végbe. A magyar szobrászat újabb alkotása az a

BUDAPEST, SZEPTEMBER 10. Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandn.

turul-madár is, melyet épen most állítottak föl a budai királyi palota éjszaki kerítésének szög­ let-oszlopán. Donáth Gyula jeles művészünk készítette, ki a dekoratív-szobrászat terén m á r

Ilyen intim szobormű lesz, a fájdalom, oly korán elhunyt Eudolf trónörökös szobra, mely Molnár Viktor államtitkár kezdeményezése és fáradhatatlan buzgólkodása folytán m á r a közel jövőben a városliget egyik árnyas pontját fogja ékesíteni. A szobormű felállításához szükséges alap az Uránia t u d o m á n y o s egyesület fölhívá­ sára, eléggé rövid idő alatt, közadakozás útján gyűlt össze. Az egyesület, melynek Molnár Vik­ tor az elnöke, a n n a k idején pályázatot hirdetett a feledhetetlen trónörökös emlékét megörökítő műre. Ebből a pályázatból került ki diadalma­ san Ligeti Miklós szoborterve, mely a bíráló­ bizottság által javaslatba hozott módosítások­ kal, most m á r rövid idő alatt elkészül, s helyét a Városligetben el is foglalja. A szobormű vadászöltönyben, fején tollas kalappal ábrázolja a trónörököst, a m i n t fegyverét vállára akasztva, szemeit a körülte elterülő tájon legelteti. A pose természetes, az arcz kifejező, beszédes. Ilyen­ nek ismerték a trónörököst azok, kiknek alkal­ muk nyilt a gyakori vadászkirándulások alkal­ mával közvetlen környezetébe juthatni. Torontálmegye lelkes hölgyei szintén kisebb méretű, intim szoborművel áldoznak a megye egyik hires s z ü l ö t t e : Kiss E r n ő 1848—49-iki honvédtábornok emlékének. A szoborbizottság élén Dellimanics Lajosné, DánielnéWattay-Pelbárt Margit és Hegedűs J á n o s állanak. A gyűj­ tés csakis a torontáli hölgyek körében folyik s m a m á r abban a stádiumban van, hogy Badnqi Bélát, a csatádi Lenau-emlékmű ismert alkotó­ ját, meg is bízták a szobor kivitelével. Ez a szobor hadi fölszerelések roncsai között ábrá­ zolja a v é r t a n ú tábornokot, a mint elmélázva maga elé tekint. Délczeg, imponáló alak, maga­ tartásában a bizalom ós nyugalom kifej ezéséveL A szobor Nagybecskerek főterén fog állani.

RUDOLF TRÓNÖRÖKÖS SZOBRA LIGETI MIKLÓSTÓL.