35. SZÁM ÉVFOLYAM

576

35. SZÁM. 1906.

VASÁBNAFI ÚJSÁG.

53. ÉVFOLYAM.

[TANULJUNK ANGOLUL!] Blzonfy. Angol • Magyar beszélgetések kézi­ könyve. Vászonba kötve ... _ _ _ 3.20 K G a s p e y . Angol lyelvtan Magánhasználatra. Kötve _ _ _ _ _ _ 3.60 K O l l e n d o r f l . Eredeti angol nyelvtan. Vászonkö­ tésben . _ .. _ _ _ _ _ .. 3.60 K Y o l l a n d d r . Angol olvasókönyv 1.40 K Kaphatók Lampel R. könyvkereskedésében (WodiaBOr F. és Piai) r. 1. Budapesten, Andrássy-ut 21.

Ha őszül a haja

V G S B Ő ASBO&S

ne használjon mást, mint a

Budapest, IV. ker.. Kossuth Lajos-utca 4. sz. »J4ay» k4.íltménT«U

lábaúkp%_

1900.

„STELLA"-HAJVIZET,

e

|

mert ez nem hajfestö, de oly vegyi összetételű szer, mely a haj eredeti szinét adja vissza. Üvegje *> K. ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában,

P á r i s i v i l á g k i á l l í t á s Grand P r i x .

:s. és kir. osztrák-magyar, román kir. és bolgár fejedelmi szállító.

Csiz f ü r d ő b e utazók figyelmébe!

körgyógyszerész Bécs melletti Korneobargban.

I

minőségű

k o s a r a k , k é z i t á s k á k , toilelt-, t á s k á k , női k a l a p b ő r ö n d ö k é s b ő r d í s z m ű á r u k legnagyobb választékban

lm p ragnál t • aabestÓvjátok lábaitokat! izzadság-lapok tyúkszem, hólyag és bü- i työk ellen. Mindezen bft|jok, különösen a kellé- 1 metlen lábizzadás és talpégés megszűnnek, ha vi­ seljük a dr. H ő g - y e s - ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ f é l e impragrnált t a l p a k a t . Párja K 2.—, K 1.— és K —.60. Szétküldés utánvéttel. Ismételadöknak rabatt. Prospektusok ingyen. W i e n , I., D o m e n l k a n e r b a s t e i . 21/C. Az ö s s z e s a s b e s t á r u k raktára.

KWIZDA-féle Restitutions-fluid

Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, Budapest Egyetem-n.4.

Kitűnő

^NHkMKj'

Budapest, V/49, Szabadságter, Sétatér-ntoza sarkán. 11186

KWIZDA FERENCZ JÁNOS A Margit-nyaralóban szobák 1 koronától 6 koronáig, a Mar­ git-penzióban külön szoba ellá­ tás és kiszolgálóitól elő- és utóévadi kor. 10 flll., föévad 4 koro­ nától kaphatók. Levelek intézendők Margit-nyaraló avagy penzió felügyelőségéhez. Nem uj épületek, tehát egészséges lakások.

MM.

—*mr, ntoraarl ••!' t-rt » U U U

= : fájós

IA

"*» &

\?K2,EW

osász. és k i r . s z a b a d a l m a ­ zott mosóvíz lovak számára. E g y ü v e g á r a 2 k o r . 8 0 flll. 40 ér óta az udvari istállókban, a ka­ tonaság és magánosok nagyobb istállói­ ban használatban van nagyobb elő- és utóerösitőiil, inak me­ revségénél stb. az idomitásnál kiváló munkára képesiti a

-*4sfW

Illllllllll!ll|inil!llllllllllllllljpllllllll!llllllllllllllllllj||llllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllll^

I Z O V ' I T ' R t t l T r i k o r a i vénség:. K í n o s , arany, sok 1 V V J » J J J E l O - l i i V i ; pénz mit ér, ha ninos egészség? Pedig minden b e t e g s é g n e k k e z d e t é t az e m é s z t é s i zavarok és az elhajasodás okozzák. Azért kell ideje korán, ha a baj nines még elharapódzva, csak egy kisérletot tenni a világ-hirü Mandor-porral, melynek ars azért oly c s e k é l y , hogy minden embernek módjában le­ gyen azt meg-hozatni. Mandor egy doboz 2 kor. 80 fillér. Tekin­ t é l y e s o r v o s i é s v e g y é s z i bizonyítványokkal és utasítással ntán­ véttel, vagy a pénz beküldése mellett, szétküldi

Kwizda-féle Restitutions-fluid

csak a mellékelt véiljegygyel valódi.Képes árjegyzékeket ingyen és bérmentve Főrak­ tár T ö r ö k J ó z s e f 'gyógyszert., B u d a p e s t , K i Irály-n. 12., A n d r á s s y - u t 2 6 .

Mad. MandI Ida, Bpesf,

SZERKESZTŐ

36.SZ. 1906.(53.ÉVFOLYAM.) | Szerkesztőségi Kiadóhivatal:

iroda:

IV. Eeáltanoda-ntoza 5. TV. Egyetem-utcza 4.

HOmnTpÁL.

Előfizetési

A

MAGYAR színjátszásnak legrégibb hagyo­ mányai tulajdonképen Kolozsvárra vezet­ l e k vissza. Csak ez az egy város mond­ hatja el magáról széles ez országban, hogy száztizennégy esztendő óta mindig volt magyar színjátszás falai között. Az a régi, rozzant épü­ let Kolozsvárott, a melyből most díszes, új palotába vonul a színészet, az ősanyja minden magyar színháznak, egy évszázad művészet­ történetének gazdag ós becses emlékei vannak vele összeszövődve. Erdélyben találjuk első nyomait a magyar

Szép, szebb, legszebb

bőr'óndo&nél,

Budapest, Károly-körút 3. szám.

lesz mindenki, mert 2—3-szori bekenés után eltűnik az arozról pattanás, kiütés, szeplő, májfolt, sőt ránezok is a valódi angol

Képes árjegyzék vidékre ingyen és bérmentve.

•I

Egész évre _ Félévre Negyedévre _

1 6 korona. 8 korona, 4 korona.

\ BUDAPEST, SZEPTEMBER 9

A iVüágkrónikát-val negyedévenként 80 fillérrel több.

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

g y ó g y s z e r é s z , K i r á l y - n t c z a 12. sz.

A KOLOZSVÁKI Ú J SZÍNHÁZ.

H E L L E R MÓR utóda

feltételek

MIKSZÁÍS'KILMÁN.

fi FÉLE Ujj ^ ^ ^ ^ ^ ^ H használata által. M^_^__ Teljesen ártalmatlan és a kés*-, nyak-, váll-J arezbőrt biztosan fehérré, üdévé, finommá varázsolja 1 üveg ára 2 kor. Ehhez ugorkaszappan 1 kor., púder 1.20 kor, ugorka-créme 2 kor. Kaphatók a gyógy­ szertárakban. Csak Balassa-féle a valódi! B a l a s s a K o r n é l gyógyszertára Budapest, Erzsébetfalva.

színjátszásra való törekvésnek; az a Felvinczi György, a ki először kért 1696-ban magyar színjátékok tartására engedélyt, tordai szárma­ zású ember volt. Azután is, századnyi pihenő u t á n Erdélyben, Marosvásárhelyt és Kolozs­ várott kezdtek magyar színtársulat alakításával próbálkozni. Az igaz, hogy ilyen félig műked­ velőkből, félig hivatásos színészekből alakúit társulat Pesten is kezdett játszani, de míg itt nem lett belőle csak szánalmas bukás, Kolozs­ várt sikerűit az első állandó magyar társulatot megalapítani. Ebben a főérdem az erdélyi ma­ gyar főuraké s legelső sorban az idősb báró Wesselényi Miklósé.

Az erdélyi urak n e m voltak annyira elnéme­ tesedve, mint azok a magyarországi mágná­ sok, a kik német színházakat tartottak kas­ télyaikban a maguk pénzén. Lelkesen fogadták a kolozsvári magyar szinielöadásokat, sőt leg­ elején mint műkedvelők maguk is részt vettek bennük. Áldoztak pénzt, időt, buzdítottak, agi­ táltak az ügy érdekében s példájuk magával ragadta a polgárságot is, mely mindig szívesen utánozza a nagy urakat. Wesselényi pedig pat­ rónusa, Maecenása és intendánsa volt a magyar színészeknek, nem sajnálta tőlük sem idejét, sem munkáját, sem pénzét. 0 volt a lelke az egész, kicsiny kezdeteiben is óriási fontosságú

J TanKönyveK és segédKönyveK az ország összes

elemi-, polgári-, reál-, gimnázium-, KeresKedelmí-isKoláí és tanitóképezdéi számára

a legújabb kiadásokban megrendelhetők LAMPEL R. könyvkereskedése

"SSS ehinincziikorkája ÜS,. Többszörösen kitüntetve, 1869-ben a magyar or­ vosok és természetvizs­ gálók fiumei vándorgyű­ lésén 40 arany pályadíj­ jal jutalmazva. Láz ellen! Nem keserű! Legjobb szer láz, váltó­ láz, malária ellen, külö­ nösen gyermekeknek, a kik keserű chinint be­ venni nem képesek. Valódi, 11468 ha minden egyes piros csomagolópapíron Rozsnyay Mátyás névaláírása olvas­ ható. 11266

Rozsnyay Mátyás

\

(Wodianer F. és Fiai) részvénytársaságnál, Budapest, VI., Andrássy-ut »i.

Sok millió előkelő úrhölgy használja

MELANOGENE

MARGIT-GREMET,

fekete é s b a r n a s z í n b e n . Ezen kitttnó és ártalmatlan készitménynyel hajat, szakált, bajuszt pár perez alatt feketére vagy barnára le­ festeni. A szin állaadó és a ter­ mészetes színtől meg nem különböz­ tethető. Ártalmatlan és alkalmazása igen egyszerű. Nem piszkít. 11284 A r a 2 k o r o n a 8 0 fillér.

mely zsírtalan, ártalmatlan s rögtön szépít A Földes-féle M A R G 1 T - C R E M E gyor an és biztosan haté ártalmatlan szer szeplők, májfoltok, bőratkák, p a t t a n á s o k , k i ü t é s e k s mindennemű b ő r b a j e l l e n . A világ legelőkelőbb hölgyei használják és elragadtatással beszélnek annak páratlan és csodás hatásáról. Egy tégely elhasz­ nálása után erről mindenki meg fog győződni Postán utánvétellel vagy a pénz elő- K I S I / l / i o zetes beküldése mán küldi a készítő: f O l U c í J

Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, TV

í

Legkedveltebb, legjobb hatfestőszer a

a világhírű Földes-féle

gyógyszeretára

Arad, Szabadság-tér.

I

E g y e t e m - u t e z a 4. szám.

Budapesti főraktárTörök J ő s . e f gyógysz.Kiraly-u. • 12 és Andrassy-ut29.Kaphaté minden gyógyszertárban.

A KOLOZSVÁRI ÚJ NEMZETI SZ1NHÁZ

Krúdy István fényképe.

578

VASAENAPI ÜJSAG.

sége nem oly elfogult, hogy csak a budapesti árút fogadná szívesen színpadjain. Mennyivel több élénkséget, életet vinne bele szinházi életünkbe, ha a jobb vidéki társulatok fölvennék a versenyt a fővárosi színházakkal! Jobban sarkalná eredeti, művészi munkára a színészt, jobban érdekelné a közönséget s okvet­ len hatással volna az irodalomra is. Megszűn­ nék az a szegényes állapot, hogy a magyar szí­ nészet és dráma fejlődése teljesen egy-két buda­ pesti színházon múlik s egy-egy ke vésbbó hivatott ember ez egy-két szinház élén megakaszthatja évekre mind a kettőt. A fővárosi színházakban is komolyabb, becsvágyóbb munka folynék, az eddig semmibe vett vidékiek versenye folyton sarkalná őket. Új élet, új szellem költöznék be a magyar színpadokra s tartalmasabb, művészibb színészekkel népesednének be. Ha e szép és gazdag eredményekkel kecseg­ tető fejlődésnek kiinduló pontjává lesz az új kolozsvári szinház, akkor kétszeres örömmel üdvözöljük megnyitását. & A.

vállalkozásnak, akadályt nem ismerő, szilaj temperamentumának egész hevével küzdött mellette. Nagyra hivatott, de szertelenségeiben önmagát fölemésztett lelkének ez volt a leg­ kedvesebb ügy, pályájának ez a legmaradandóbb érdeme. 1792-től fogva már megvolt a magyar színészet Kolozsvárott s azóta sohasem szűnt meg. Wesselényi s a többi lelkes főurak mellett nem szabad megfeledkezni még egy embernek érdemeiről. Kocsi Patkó János ez, korának leg­ kiválóbb hősszinésze, a ki 1792-ben került a kolozsvári színtársulathoz s csakhamar igaz­ gatója lett. Az ő szakértelme, lelkes buzgósága és szervező képessége tartotta össze a társula­ tot, fegyelmet, izlést, művészi szellemet vitt bele s ezzel megóvta ezt a mindenféle vidékek­ ről és mindenféle társadalmi osztályokból össze­ verődött hadat a szertezülléstől. Tanult színészek, művészi példaképek, ha­ gyományok és főleg használható darabok hiánya mellett is szépen fejlődött a fiatal színtársulat. A Kelemen László-féle gyászosan szétrebbent pesti társulat jobb elemeit is magához vonta, ha Kolozsvárott roszabbra fordult a dolga, ki­ rándult egy-egy időre Debreczenbe, Nagyváradra, más városokba. így valahogy megélt, sőt rajo­ kat is bocsátott ki magából. Egyik része külön társulattá alakulva, Magyarországra jött s mag­ jává lett annak a szinészhadnak, mely nem­ sokára Pesten is meggyökereztette a magyar színpadot. A kolozsvári társulat azonban jó sokáig az első maradt még, a legjobb művésze­ ket számlálta tagjai között, csak a pesti állandó színészet megalakulásával s a drámairodalom­ nak Kisfaludy Károlylyal kezdődő föllendülésé­ vel szorult le az első helyről.

36. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

DALOK. KOCSI-PATKO JÁNOS.

Pesten még csak a legmerészebb képzeletűek mertek álmodni arról, a mit Kolozsvár már a múlt század első évtizedében megvalósított: állandó otthonról az állandó színtársulat szá­ mára. 1803-ban már el volt határozva a kolozs­ vári színház építése. Az igaz, hogy csak tizennyolcz év múlva, 1821-ben lett kész az épület, de mily messze volt még akkor a pesti Nemzeti Szinház! Ebben is az erdélyi lelkes főuraké a főérdem, ők adták össze a pénzt a telek vásár­ lására s nagy részben építésre is. Mint az akkori idők minden nemzeti intézménye, telje­ sen társadalmi úton jött létre, egyesek adomá­ nyaiból az első magyar állandó szinház-épület is. Az ódon, ma már lakatlanná vált épület látta játszania magyar színészet majd minden nagy­ ságát, Dérynét és Kantomét, Lendvayt és Egressy Gábort s az utánuk következő, ma is sze­ replő jeleseket, felhangzottak benne Kisfaludy Károlytól és Katona Józseftől kezdve a magyar drámairodalom minden nagyjának szavai. A szí­ nészek, ha átvonulnak belőle az új színházba, E. KOVÁCS GYULA. lehetetlen, hogy valami borongó fájdalmat ne érezzenek, lehetetlen, hogy e nagy emlékek Róna József szoborművei a kolozsvári Nemzeti Színházban. ereje ne vonzza őket vissza a szúette, kopott deszkákra, melyeket a magyar színjátszás leg­ szentebb hagyományai tettek szentté. E régi emlékekre az új épületben csak Kocsi Patkó ház rövid idő alatt saját egyéniséget tudott ki­ Jánosnak és a kolozsvári színészet nemrég el­ alakítani a maga számára, a melylyel nagy hunyt másik büszkeségének, E. Kovács Gyulának népszerűségre jutott. Mórt ne érhetné el ugyan­ mellszobrai figyelmeztetnek, de kívánjuk, hogy ezt a kolozsvári szinház is, a mely jelentékeny vigyék őket szivükben magukkal a mai művé­ állami támogatásban is részesül? Mért ne lehetne szek is, mert rájuk és színházukra még mindig egyik számba jövő tényezője a művészi irányok nemes hivatáB vár a mai megváltozott viszo­ ama forrongó harczának, a mely ma világszerte lejátszódik a színpadokon és az elméleti iroda­ nyok közt. lomban s a melynek hullámverései a fővárosi Azt szeretnők, hogy a kolozsvári új szinház színpadokon is érezhetők? Mért ne lehetne megnyitása egyúttal új fejlődés kezdete is legyen saját műsora, a mely nem puszta kópiája a pesti a kolozsvári színészetben, mely az utóbbi óvtize szinházak tavalyi műsorának, a mely, ha fölveszi dekben nem fejlődött úgy, a hogy nagy múltja is magába ezeknek jelesebb és tartalmasabb kívánatossá tenné. Az ország első vidéki társu­ darabjait, maga is mer valamit kezdeni? A mit lata volt ugyan mindig, de csak anyagi és mű­ eddig próbáltak, alig volt egyéb egyik-másik vészi eszközeinek gazdagabb voltánál fogva, helyi iró ambiczióinak kielégítésénél, az újabb lényegileg nem különbözött a többi vidéki tár­ magyar drámairodalom fejlődésében nincs semmi sulatoktól. Nem volt sem önálló műsora, sem nyoma sem a kolozsvári, sem más vidéki szín­ önálló játékmódja, alapjában nem volt más, padnak. De még a külföldi darabok dolgában mint a budapesti színházak életének tükrözője. sem mertek eddig önállóan kezdeni, óvatosan Jó előadásokat tudott felmutatni, közönséget megvárták, a mig egy-egy nevezetesebb külföldi hódított, de nagyobbra nem tört. darabot előadtakBudapesten s ha itt sikert aratott, Pedig az volna a kívánatos, hogy a nagyobb elővették ők is. Avagy pl. Shakespearet adták vikéki társulatok — s ilyenül első sorban a ko­ hűségesen a régi sablonok szerint s eszükbe lozsvári jön számba — függetlenítsék magukat sem jutott az újabb kutatások újabb eredmé­ a budapesti színházak egyedül uralkodó hatásá­ nyeinek értékesítése, a mig a budapesti Nemzeti tól, saját egyéniségre igyekezzenek kapni s saját Szinház el nem kezdte. Pedig ez aránylag kevés életet élni. Fejleszszenek ki magukból eredeti, nehézséggel és kevés koczkázattal járó dolog, saját játékstílust, próbálkozzanak önállóan újabb csak egy kis merészség kell hozzá. Alighanem s újabb művészi feladatokkal s ne várjanak min­ anyagilag is hasznosnak bizonyulna, mert tudo­ den kezdést a fővárostól. Lám, a pesti Vigszin- másunk szerint a vidéki városok mívelt közön­

Eóza ! . . . Hát hiába ontom Sírodra a könnyemet? Eóza !... Hát már egy szavad sincs Vigasztalni engemet ? Mért e fájó zárkózottság ? Mért e szörnyű hallgatás ? Ennyi jajt és bús könyörgést Szótlanul nem hagyna más ! Azt hiszed tán : nem szeretlek, S emléked már elvetem ? Oh ne hidd ! E sértő vádat Nem érdemlem tőled én ! Te vagy minden gondolatom Most is úgy, mint egykoron, Most is csendes éjszakákon Csak te rólad álmodom. Más viruló jegyesét sem Szereti oly melegen, Mint a hogy én a te hideg Sírhalmodat szeretem ! II. Hat lábnyinál Nagy messzeség Lent a földben Az a távol, Messzebbre te Nap oda el Nem vagy tőlem, Nem világol, S akármennyit Sóhaj, panasz Gondolok rád: Ha útra kél, Mégse tudok Hiába száll: Szólni hozzád! Oda nem ér! Nem ér oda, Nem ér oda E világból Semmi soha! S hogy te mégis Arra tértél! S hogy te mégis Oda értél! III. Mindenkinek van itt párja, Csak én magam vagyok árva ! Mindenkit szeret az Isten, Egyedül csak engemet nem ! Pedig szerethetne engem, Én leginkább megérdemlem: Mikor árvának maradtam, Mindenemet neki adtam I IV. Késő este a sírodnál üldögélek, Rég elpihent a határon minden élet, Madaras fák fészkein rég álom foly már, Egyebet se hallani lágy tücsökszónál. Feljött a hold jó régen az ég boltjára, Szomorún néz onnan rám ő, én meg rája. Alig tudjuk bámulattal győzni magunk: Mmd a ketten olyan összeillők vagyunk! 0 is, mint én, azon borong bizonyára : Melyikünk is lehet vajon nagyobb árva ? Arcza vajon melyikünknek haloványabb? S melyikünkben lakik vajon nagyobb bánat ? Jakab Ödön.

36. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

579

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

SCHOLTZ GUSZTÁV, A BÁNYAI ÁG. HITV. EVANG. EGYHÁZKERÜLET ÚJ PÜSPÖKE.

A magyar evangélikusok négy egyházkerülete közül a legnagyobb és legnépesebb a bányai. Neve ma már csak történeti emlék, mert a bányavárosok, melyek egykor, az egyház szer­ vezésekor magvai voltak, csak részben tartoz­ nak hozzá, zömét és derekát ma az alföldi vi­ dékek, a Tisza-Duna köze, a Tiszántúl alsó része, a Bácska s a régi Bánság alkotják. Ma­ gyarok, németek, tótok egyaránt vannak hivei közt s beletartoznak a szlavóniai és horvát­ országi, többnyire német és tót evangélikus hivek is. E nagy kiterjedésű, társadalmi, erkölcsi, miveltségi tekintetben nagyon eltérő viszonyokat mutató kerület egyházi vezetése nagy hivatott­ ságot kivan meg a püspöktől, kényes és nehéz helyzeteket teremt a számára, melyekből baj nélkül kivezetni az egyház hajóját nem csekély feladat. Mások a vallásos szükségletei a fel­ vidéki város német polgárának, a békési tót földmivesnek, a nagy városok s az alföldi vidé­ kek magyarjainak, ismét mások a délvidéki svábnak. Nemzeti szempontból pedig kétszere­ sen fontos mindezeket a hazához és nemzethez való hűségben megtartani, annyival is inkább, mert az ellenséges nemzetiségi áramlatok rend­ szerint az egyházi életben keresik azt a rést, melyen a magyar életbe benyomulhassanak. Nagy feladat elé állította tehát hitsorsosainak bizalma Scholtz Gusztávot, a budai hivek derék és népszerű lelkészét, midőn e nagy egy­ házkerület élére állította, püspökévé választva őt. De egyúttal alkalmat nyújtott neki, hogy nagy érdemeket szerezhessen egyháza s hazája körűi. Jeles elődök példája is vezetheti, köztük a legközelebb állóké: Sárkány Sámuelé, a ki évek során át apostoli szellemmel és lelkes ha­ zafisággal vezette híveit s a most elhunyt Bachát Dánielé, a kinek ugyan a végzet nem en­ gedte, hogy nagyokat alkothasson a püspöki széken, melyet csak nem is egészen egy évig töltött be, de életével, munkájával egyaránt nemes példája volt a bár idegen anyanyelvű, de hazafias érzületű, derék papnak. Scholtz Gusztáv eddigi pályája zajtalanul folyt le ugyan, de megadja a biztosítékokat arra, hogy méltó utódja lesz elődeinek. Abból a szepesi polgárságból származik, mely német ,-agkkal, de magyar szívvel oly nagy szolgála­ tokat tett hegyes-völgyes vidékein a hazának s a mely annyi jelesét adta és adja a magyar kultúrának. Az ősi 'eperjesi kollégiumban ta­ nult, e nevezetes intézet virágkorában, a hat­ vanas években s a protestáns papjelöltek régi hagyományos szokása szerint megjárva a kül­ földet is, 1866-ban budai segédlelkész lett. Később egy időre hazakerült Gölniczbányára, de 1873-ban újra visszahívták, Sztehló András halála után Budára rendes lelkésznek. Itt szol­ gálja az egyházat most is. hívei előtt nagy kedveltségben s a társadalmi körök általános tisztelete közben. Az egyházkerület ügyeiben mint főjegyző vett részt 1894 óta, a múlt évben pedig a budapesti egyházmegye espere­ sévé választották. Jeles egyházi szónok, kinek beszédei nagy közönséget vonzanak a várbeli kis templomba. Megválasztatását még azok is megnyugvással fogadták, a kik a választáskor más jelölt körül csoportosultak.

MENYASSZONYCSERE. (Matyó történet.) Elbeszélés. — Irta Zempléni Árpád. Márton nap előtt vagy két héttel, mikor az első lakzik kezdődnek Matyóföldön, nagy meg­ lepetés érte «Aranykulcs» Dudás Matyit, özvegy Szöszi Dudás Mihályné legkisebb legény fiát, a ki még alighogy kinőtt a suhancz-korból. Édes anyja átment hozzá az istállóba és így szólott. — Hallod-é, Matyi, megházasodtál. — Meg-ó ? Hát aztán kit veszek el ? — Már csak olyat, édes fiam, a kinek nagy folt van a fehér ruháján, (sok föld a hozománya,) Kavics Molnár András leányát, Marist. Anyja ezek után, mint a ki dolgát jól végezé,

Jelfy Gyula

fényképe.

SCHOLTZ GUSZTÁV, A BÁNYAI ÁG. HITV. EVANG. EGY­ HÁZKERÜLET ÚJ PÜSPÖKE.

visszament a konyhába. Matyi meg vakarta a fejét. Nem így képzelte ő a szent házasságot. Ő bizony Kanál Hajdú Kata körül sündörög régóta. Szeretik is egymást, alkalmasint jobban is, mint erre felé szokás. Mert ritka legény az itten, a ki az első szeretőjét vehetné feleségül, hanem rendesen azt veszi el, a kit családjának öregasszonyai kiszemelnek számára. A gyerek­ szerelmekkel azok nem törődnek. Aranykulcs Matyinak is ilyen gyerekszerelme Kanál Hajdú Kata. Mikor az első kassai kurta szivarra rá akart gyújtani, kis suhancz korában, Katától kórt hozzá «masivát.» Az adott is neki szívesen, éjszaka, az ablakon keresztül. Ez pedig biztos jele matyó leány szerelmének. Matyi föl is tette magában, hogy feleségül veszi ezt a remek kislányt, a ki első szóra megtisz­ telte őt azzal, hogy legénynek és dohányos embernek nézte. Arról persze erősen megfeled­ kezett, hogy Katának nem valami nagy folt van a ruháján, apja-anyja szegény cseléd, az a kis ócska matyóház mindenük, a hol laknak. Hanem a leány annál szebb ! És jut ő rá elég föld — gondolta Matyi, — úri módon el bír ő abból egy dolgos szép asszonyt tartani. Gyermekes vágyódással leste, nézte, meszsziről, gyönyörű kedvesét, ha az kikiült púpos házuk elé a padkára, a félkörű, ernyőszerű nádereszet alá varrni, hímezni. A Matyiék házuk épen azzal átellenben volt, nagy, tornáczos, zsindelylyel szegett nádfedelű gazda-ház, talán legszebb az egész gazda-soron. Három nagy ablakkal nézett a széles utczára, melyen gémes kutak, félholdas libaúsztatók és disznófürdők között még elegendő hely maradt kocsi-útnak is. Sőt még fáknak is jutott helyük az utcza két sor háza előtt. Eper- és akáczfák szakadozott két vonala húzódott ottan befelé a községbe. A legényt szokszor bezavarták atyjafiai a kapuból, ha onnan leskodött át a lányra; a tiszta szobából vagy jpz ágyas házból is nem egyszer kiugratták n$fp közben, ha onnan bá­ mult átal valamelyik ablak mögül. Nagy szívtelenség kellett hozzá, mert bajos volt ám Kanál Katát nem nézni. Ha kint ült, még az arra jövő-menő asszonyok, szeme is rá-rá tévedt sötétpiros értelmes arcaára, gyönyörű két ke­ zére, melyek alatt, a himzósen, mintha a falu­ végi rétek virítanának ki újra, szebben, színe­ sebben. Senki se tud olyan szép bokrétákat kigondolni és ólommal a kék vagy fehér vá­ szonra, hímzés alá, előrajzolni, mint Kanál Hajdú Kata. Ő rajzol a fél falu asszonyának, leányának. A legszebb hímzett ingvállakat, a legtarkább kötényeket azért mégis ő maga viseli, ötlete jut is, marad is, a kitalálásból ki nem fogy soha. Ő dalol legszebben, ő aprózza a csárdást legkedvesebben, ő lovagol legtüzesebben. Mert a matyó nők lovagolnak is ám. Míg a férfiak távoli megyékben aratnak, kaszálnak, otthon a nők viselik gondját a jószágnak, nők viszik legelni a lovakat: egyen ülnek, négy-öt

pej meg vezetéken megyén velők oldalt. Fejkendőjök sárga rojtja felkörben lobog arczuk körül mint valami indián harczi dísz; karcsú alakjok ritmikusan hajladozik, a mint huszá­ rosán ülik a lovat; piczi bronzlábuk kikandikál & hosszú, cserépzöld, olajos szoknya rakott ránczai duzzadt fodrai közül. Mikor vágtatva versenyeznek egymással és a széllel: e sugár, szikár bronzleányok, e tatár tündérek olyanok, mintha belső Ázsiából most vágtatnának elő egyenest, hogy vezetéken új lovakat hozzanak a küzdő harczos-férfiak számára. A paripák orra tágul, szügye dagad, a mint könnyű lábbal, röpülő sörénynyel dobognak a réten át, kanya­ rodnak ki az útra. Ezek a versengő boszorká­ nyok pedig előre-hátra mozognak, hajladoznak rajtok bóbitás fejőkkel, mint sisakon a tollas forgó. Nagy virtus ilyenek között elsőnek lenni, legjobban lovagolni. Kanál Kata ebben is vetek­ szik minden lánynyal. Matyi valósággal kétségbeesett, hogy őt háza­ sítják. Azt hitte, még egy-két esztendeig, leg­ alább az első sorozásig, békében hagyják. Az alatt meg majd csak történik miegymás : Katá­ val együtt kimódolnak vagy kitalálnak valamit. Ha egyéb nem is történik, megeshetik az, hogy Matyit becsípik katonának; mire a három évet kiszolgálja, öreg legény, bajuszos, embernyi ember lesz; a neki való korú gazda-lányok mind férjhez mennek addig ; Kanál Kata pedig megvárja őt, aztán egymáséi lesznek. Most azonban nagyon meg volt akadva. Szerette az édes anyját, a ki mint legkisebb fiút, Matyikáját mindig dédelgette, aranykulcs­ nak, menyoruzágnyitogatónak nevezgette. Az «Arankócst), melléknévül, rajta is száradt a legényen : úgy csúfolta az egész falu «hóttyig». Mit tegyen? tűnődött a fiú. Szeretett volna anyjának ellent mondani, de nem mert. Pedig a matyó legények közsorsától, hogy mást vegyen el, mint a kit ő szeretne, fázott szegény feje. Az ősi szokás nem volt kedvére. A matyó anyák maguk szemelik ki leendő menyöket, fiók tudta és beleegyezése nélkül, tudató asszony útján meg is kérdeztetik a leányt és családját s mikor már tisztában vannak a kötendő házasság összes ügyes-bajos dolgaival, küldik el a legénykét — leánynézőbe, igazabban — menyasszonylátni. Aranykulcs Matyi tépelődött, gondolkozott, estére azonban még is csak magára öltötte ünneplő gúnyáját és elindult Kavics Molnár Andrásék felé. Nagyon szeretett-é? nagyon félt-ó? vagy, mert kedve ellen volt az egész, elég az hozzá, mikor megállt a Molnárék kapu­ jában : érezte, hogy szivdobogása van, nem győz lélekzetet venni. Vissza akart fordulni, hogy kipiLenje magát valahol, de a kis kapu megöl halk beszélgetést hallott. — Ne gyér többet hozzám, Pesta. Menyaszszony vagyok, Aranykócs Matyihoz adnak. — Le is ütöm én azt! — dörmögött a legény. — De ők is akarják, mink is akarjuk, hogy hozzá menjek. — Vegye el Kanál Katát, ahhoz járt mindig. — Az nem hozzá való, zsellér-lány. — Úgy ? Hát akkor te se vagy hozzám való, ugy-é ? Az én apám is zsellér volt. — De te már molnárlegény vagy, Pesta. — Hát akkor légy az én feleségem. — Hozzád is mennék én, ha lehetne. Aranykulcs Matyi nagyot nyelt a kapun kí­ vül, a sötétben. H m ! az a legény odabenn Három Pesta, a legnagyobb verekedő a faluban, a vén Istvány Jankóné molnárlegény fia, első segéd Kavics Molnár András vízi malmában. Hm? ezzel most nem jó lesz találkozni. Szép halkan átosont a szomszéd kapujához, ott benyitott, végig ment a portán a kertek alá, úgy került vissza a kerten át Molnárék házába. Nem gyávaságból tette épen; más férfi is messze kikerülte ezt a széles vállú keskeny csipejü öles legényt, ha rósz kedvében sejtette. Fekete harag és bika erő volt Három Pestában, tülekedésre ós munkára egyaránt elegendő erő. Ha a malom vize nyáron elapadt, hogy csak
580

VASÁENAPI UJSAGK

SETANY A FELSŐ SZIGETEN.

Ilyen legény volt Három Pesta. Nevét ugyan nem onnan kapta, mert három más Pestával fölért, hanem onnan, hogy Istvány Istvánnak hivták. De hát ez még csak Két Pesta, legfölebb Elülhátúl Pesta lenne. Ehhez tehát hozzá adták még istenben boldogult apja Istvány János nevéből is a Pestát, úgy lett Három Pesta. A matyók nagy mesterek egymás elkeresztelósében. Matyi a ház végében a szín alá húzódott, on­ nan hallgatózott. Mikor Három Pesta nehéz csizmás döngő léptei elhangzottak a távolban, besurrant az ámbitusra. Kavics Molnárok a pit­

varban üldögéltek, látszott, hogy várták a láto­ gatót. Matyi nagy «dicsértessék»-kel köszöntött be közójök. — Isten hozta, nem is vártuk. Mi jóban fá­ rad, öcsém? — Édes anyám küldött. — Hát nem a maga jószántábul gyütt? — kérdezte Kavics Molnárné élesen. — Tudom is én, — motyogta Matyi zavar­ tan. — Maristól szeretnék valamit kérdezni. — Mit ? Hátha mink is megmondhatnók. — Hogy igazán hozzám akar-ó jönni fele­ ségül.

36. SZÁM. 1906.

53. KVFOLYAM.

— Mit kérdezne azon ? — Azt a, — rukkolt ki a legény akadozva, — mert azt mondják, hogy magok azt mondják, hogy a magok lánya még nem arra való. — Arra való biz az, de csak annak a ki­ nek, — vágott vissza Molnárné. Matyi megint zavarba jött. Lesütötte a sze­ mét. Erezte, hogy ravaszkodása nem sikerült. Azért próbált pedig kosarat kinálgatni a lány­ nak, hogy azt kapjon ő is a szülőktől. De hasz­ talan várta a stereotip választ: nem adjuk férj­ hez még az idén. Beküldték a leányhoz a tiszta szobába, hadd ismerkedjenek egy kicsit. Vad még a legényke, de majd megszelídül. Csupa szemérmetességnek vették szabadkozását. Kü­ lönben is jól tudták az öregek, mit csinálnak. Ezzel a házassággal két messalliancenak veszik elejét. Egy kis erőtetés nem árt. Kecske se menne a vásárra, ha fűzfavesszővel nem biz­ tatnák. Bizony hamarosan ki is hirdették az új párt annak rendje és módja szerint a templomban. Meg még vagy harmincz jegyespárt ugyan­ akkor. Aranykulcs Matyi nagy bámulatára Há­ rom Pesta is felcsapott Kanál Hajdú Kata vő­ legényének. Bendén való dolog, vélekedett a falu, hogy gazda fia gazdalányt, zsellér fia zsel­ lérlányt vegyen feleségül. Matyit azért mégis bántotta, hogy ilyen hamar, minden habozás nélkül, máshoz tud menni az a lány. Kérdőre is fogta másnap az utczán. — Ha maga úgy, én is úgy, — felelt Kata, könnyedén. — Maga azt veszi el, a kit muszáj, én ahhoz megyek, a k i t . . . — A kit nem szeretsz, — vágott közbe Matyi. — Hát maga tán szereti, a kitráüsztökéltek? — Nem nagyon biz én, de hát mindnyájan akarják. — No lássa, ha maga gazdafiu létére, nem házasodhatik szive szerint, én, szegény zsellér­ lány, úgy megyek férjhez, a hogy tudok. — Bajos lesz ám akkor az oltár előtt azt mondanod, hogy szereted Három Pestát. — Csak olyan bajos, mint magának, Matyi.. A legény elvörösödött. Az bizony igaz: ő ép> oly hamisan fog esküdni mint Kata, vagy Maris,.

581

VASÁRNAPI UJSAG.

36. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

vagy Pesta. A ki hazudik, hazug. Ebben nin­ csen rangkülönbség gazda és zsellér között. Bánatában betért a legelső kocsmába s reggelig ivott, dalolt, húzatta a czigánynyal. Másnap tele volt a falu a hírével. •— No ez szép vőlegény ! — sopánkodtak az asszonyok. A férfiak meg pártjára keltek. — Hogyne inna a szerencsétlen, mikor a menyasszonyát minden éjszaka hajnalig ölel­ geti a malom alatt Három Pesta. Nem sokára meg az asszonyok lestek ki Aranykulcs Matyit, hogy ő is mindig a régi szeretőjénél sül-fő. Kanál Hajdú Kata nélkül talán szuszogni se tudna. Három Pestáról is kiderült, hogy jóformán feléje'se néz a meny­ asszonyának. Micsoda isten csudái az ilyen je­ gyesek? . . . Kiki a másik párjával mulatja ma­ gát. Nem történt ebben a faluban ilyen csúfság. mióta Bathu khán tatárai a Bükkben itt ragad­ tak. Haszontalan népség ! . . . Átadták őket a közmegvetésnek. így aztán nagyon csendes lakzira volt kilá­ tása Aranykulcs Matyinak. Úgy az ő vőfélye mint a Maris hivogatója hosszú orral tért vissza minden háztól: más menyekzőkre ígérkezett már el minden család. A mi első tekintetre nem is látszik egészen kopasz mentségnek, mert vagy harmincz esketést hirdetett a plébá­ nos hétfőre. így szokás az a matyóknál. De ko­ paszabb volt az a mentség mégis a kopasz holdvilágnál, mert a kik nyolcz-tiz lakzira is eligórkeztek ugyanazon napra, Kavics Molnárékhoz is eljuthattak volna, ha nekik úgy tetszik. De nem tetszett. Két szekéren mentek a templomba, illendő­ ség kedvéért, de egyre is ráfértek volna, oly kevesen voltak Matyi násznépei. A templom már tele volt tarka-barka néppel. Bent a falnál sorban állottak: a vőlegények az oltártól jobbra, a menyasszonyok balra. Ok is felállottak két felől a sor legvégébe. Bagyogó szép egy ilyen matyó lakodalom. Hímzéstől virít rajtok minden. Ezüst pityke, arany gomb, réz pikkely, üveg- és igaz gyöngy,

A PARTI SÉTÁNYRÓL.

korall és gránát csillog-villog rajtok. És mi­ csoda hímzések a ruhán! tulipán, pávaszem, rózsa, nefelejts, istenfa ! orgiái a kék, a sárga, a vörös és a barna szinek minden árnyalatá­ nak. Egy rég eltemetett napkeleti világ pávás­ kodó pompája. A férfiak finom gyolcsingének hosszú lelógó lobogós két újjá könyökig ki­ varrva tarka virághímmel, melle, válla szintén, a szétnyitott dolmányon lapos fehér pitykék sora kanyarog, kigyódzik. A lelógó hímzett kölő, s dúsan kivarrott keszkenő egy-egy sze­ relmes lány költői munkája, hímző tűvel, varró selyemmel, szines fonállal. És hosszan tartó

munkája. Az elmés franczia három bohózatot össze élczel-fórczel addig, míg egy-egy ilyen virágos remekmű elkészül. Nagy poéták a matyó fehérnépek! De nemcsak férfiaikat ékesítik fel legjobb tudásuk szerint. Ők maguk is szépek, tarkák, színesek, mint egy-egy japán vagy khinai sugár majolika váza. Alulfodros hosszú szoknyájuk, a lecsüggő, harangvirág alakú «höndörgőr> meg­ nyújtja termetüket s kivillogó jobbra-balra vo­ nagló salátafodraival kellemes ritmust ád járá­ suknak ; szines selyemmel hímzett hosszú szalag­ jaik, kivarrással ékes pruszlikjuk két ránczos

-Jáfe.- JS

PIHENŐ A ZENEPAVILLON ELŐTT.

PARKRÉSZLET A FELSŐ SZIGETEN.

KÉPEK

A MARGIT-SZIGETRŐL. -

Balogh Rudolf fényképei.

KÉPEK

A M A R G I T - S Z I G E T R Ő L . — Balogh Rudolf fényképei.

36. SZÁM. 1906.

VASÁKNAPI UJSAG.

582

AGAVÉ FILIFERA V1RAGHAJTÁSA.

válldudorja vállban szélesíti, derékban magasítja őket. Barna arczuk, kerek, sötét hajuk simán ragyog elől. A menyasszonyok fejét széles, ma­ gas gyöngypárta keríti körül,.olyanforma, mint a Buddha glóriája ; az asszonyok kontyát tarka, hegyes tok, azt meg aranynyal áttört lapos lemez­ ernyő, mint egy tojásdad japán legyező, fedi hátrafelé. Ha a magyar aquarellisták valaha fölfedezik ezt a sokszínű népet, híresebbek és kapósabbak lesznek itt készült műveikkel a japán rajzoló művészeknél. Mert igy van ez ma is, de harmincz-negyven évvel ezelőtt, a mikor ez az esetke történt, még igyebben volt. Akkor még minden, amit viseltek, maguk készítménye, fonása, szövése volt, mostan már sok a gyári, a bolti limlom ő rajtuk is. A gyóntatás, az áldozás, a mise véget ért. Megkezdődtek az esketések. Sorba, párt pár után megáldotta őket a pap. Áldás után ráki elment á maga násznépével. Lassanként kiürült a templom. Csak a két elrontott pár maradt még hátra, Három Pesta Kanál Katával, Arany­ kulcs Matyi meg Kavics Molnár Marissal. Es a megszomorodott szívű örömszülék üldögéltek búsan a leghátulsó padaan. Három Pestához odavezette a vőfélye az oltár elé Kanál Katát s baloldalához állította. Matyi hátrább lépett, hogy helyet adjon a lány­ nak. A pap az oltár felé fordulva lapozott köny­ vében. Mély csend: rno^t készülnek két bol­ dogtalan párt eltemetni örökre. Matyi egész testében remegett az izgalomtól, a féltékeny, elkeseredett szerelemtőL Oda súgta a lánynak. — Kató, ha megmondod a főtisztelendő úr­ nak, akkor én is megmondom. — Jól van Matyi, — súgta vissza vagy inkább szemével intette a leány, — megmondom. Jött a pap. Három Pesta letérdelt, Kata állva maradt. A plébános megütközve nézett rá. A leány megszólalt. — Főtisztelendő uram, én ezt az embert nem szeretem, ő se szeret engem, hanem Kavics Marist szereti. Tessék őtet azzal összeadni. — Engem meg Kanál Katával, — lépett elő Aranykulcs Matyi. Azzal kézen fogta Katáját. — Te az enyém, én a tied, ásó-kapa se választ el bennünket, — hallotta főtisztelendő ú r ? Matyi heves szavára, mit volt mit tenni, az elámult szülők szólni se mertek s a pap szépen megáldotta a két visszacserélkedett párt. Azóta boldogan élnek, ha még meg nem haltak. Eddig van.

53. ÉVFOLYAM.

T

VIRÁGZÓ AGAVÉ FILIFERA.

szomorú története. Erről az Agavéről, a mely görög.; szó, «fenségeseto, «fejed.elmit» jelent, kapta a; Dél- és Közép-Amerikában honos növónynem, az Agavé a nevét. .Magát a növónynemet a nagyközönség/«Száz éves Aloé» helytelen néven általánosabban ismeri. Érdekes, de a hazájában meg hasznos is ez az Agavé mintegy 130 különböző fajával ós változatával. A legelterjedtebb és a leghasznosabb az valoe* alakú vastag, húsos levelű Agavé Americana, avagy hibásán száz éves aloé, a mely a legvas­ tagabb és legtartósabb növényi rostokat szol­ gáltatja. Guyana őserdeiben az Aravak indiánok ebből a növényrostból készítik legkedvesebb házi bútorukat, a függőágyat. Olyan erős, elszakíthatatlan hálót készítenek a rostokból, a mely az indián egész életén át kitart. Ha az amerikai agavé virítani kezd, hatalmas virágszárát bemetszik és 4—5 hónapon át vagy 1500 liter nedvet gyűjtenek a sebéből. A gyűj­

tött nedvből készítik azután Mexikó népeinek egyik legkedvesebb italát, a «mézvizet» (aqua miel) és megerjesztve az erősen szeszes pul-

quet. Erről a növényről hiszik azt, hogy csak minden száz évben virít egyszer. Erre a hitre azonban ráczáfol a tudomány és a kertészek tapasztalata. Igaz, nem nyílik olyan könnyen és hamar, mint a növények legtöbbje, mert bizony néhány évre van szüksége, hogy az erős két esetleg harmadfél-négy méter magas hatal­ mas, ezernyi ezer virággal borított virágszárat kihajtsa, 7—8, 10—15 sőt 20 meg 50—60 évre is és a növény állapotához, erőteljességéhez és növekedéséhez képest. De a mikor azután virít, ki is tesz magáért, óriási virágszárral büszkél­ kedik, a melyen legkedvesebb 3000—5000 virág díszlik. Az utóbbi években nálunk többfelé virít az amerikai agavé, 1904-ben a nagyperkátai kertészetben nyílott egy hatalmas példány,

>

VASÁRNAPI UJSAG.

36. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

tavaly egy pécsi kertészetben, az idén Stephani Ervin füleki kertészetében virágzik; egy negye­ dik pompás példány a városligeti köröndön virít. A közönséges amerikai agavón (száz éves aloé) kívül egyik rokona, a ritkább Agavé attenuata két éve nyílott a budapesti botanikus kertben húsz évi gondos ápolás után, s virág­ szára egy hónap alatt két és fólmóter hosszúra nyúlt, s a mire teljesen kifejlődött, harmadfél méter nagy hatalmas ívet alkotott, melyen 5000-nél több virág fakadt. Ennek a két agavénak egy másik rokona, az egészen eltérő alakú Agavé filifera két remek példánya nyilik a Margitszigeten az idén másod­ ízben, miután a ritkább növény egyik példánya pár év előtt virágzott a szigeten Magyar György főkertész gondos ápolása mellett. A szálas agavé levelei nem olyan vastagok, húsosak, mint a két előbb említett faj levelei, hanem keskenyek, egyenletesen szélesek és szélükről szürke merev szólek lógnak le. Ezektől kapta a növény «szálas» «filifera» nevét. A levelek szép, szabályos gömbalaku rózsában egyesülnek, a melynek közepéből emelkedik ki a most még csak két' méter magas erős virágszár. A virá­ gok a virágszár alsó harmadánál fakadnak s itt A MARGITSZIGETI FELSŐ HAJÓÁLLOMÁS. nyílnak először s lassan elvirítva egész föl a szár csúcsáig folyton nyílnak, míg az egész egy vagy másfél hó alatt teljesen el nem virított. pusztítja őket s végleges Az Izsák munkáját dicséri a következő két kimúlásukat semmi Az egyes virágok ékességei a szines porzó­ sem tudja feltartani. sor: szálak. Maguk a virágok párosával sorakoznak • A magyar népzene történetében a XVIII- ik szá­ Megzendül egyszerre Izsák száraz fája, egymás mellé, sűrű tömött henger alakú virág­ zadban és a XlX-ik elején érdekes szerepük Zengő szerszámokkal kiséri bandája. zatban. volt a zsidó-czigányoknak. Terjesztői, előadói Később még ezeket olvassuk: Mind a két nyíló agaye most egész Budapest. voltak ők. különösen a dunántúli vidékeken a legeredetibb növény különlegessége. De nem magyar népzenének s a zenei szükségletek ki­ Eázudítja Izsák pengő muzsikáját csak a növények magukban érdekesek, hanem elégítésében osztozkodtak a czigányokkal, kik S a Palatínusnak elkezdi nótáját. az a remek sziklacsoport is, a melyben az mellett szabadon érvényesülhettek. Csokonai Az idézett sorokban ki is merítettük mindama egyik • el van helyezve. Az Agavéknak egész adja róluk az első tudósítást Dorottya czímű gyűjteménye van itt több ezer kaktusz és pozs­ komikus eposzában. Négy helyen is ír róluk s az vonatkozásokat, melyek Csokonainál a hajdani gás meg más nyíló növény között. eposz végéhez csatolt jegyzetek között külön zsidó-czigányok egyik legnevezetesebb bandá­ «a toponári zsidók híres muzsiku­ járól találhatók. De nemcsak Csokonai, hanem megemlíti: A—A sok.)) Mindjárt az eposz kezdetén bemutatja a a dunántúli részekben mindenütt ismerték a toponári zsidókat a banda prímásával, Izsákkal, toponári zsidókat, mert ugyanazt a szerepet ját­ a ki húzta reggelig a vigadozó társaságnak a szották a magyar urak mellett, mint a czigány s ZSIDÓ-CZIGÁNYOK. magyar nótákat s egész éjszaka mulattatta a tulajdonságaik sem különböztek sokat emeze­ kétől. Épen olyan korhely, lump, rendetlen éle­ Egy immár kihalóban levő emberfajta, az somogyi magyarokat tüzes játékával. A farsangi tet éltek, akár csak a mai muzsikusok s gazdál­ úgynevezett zsidó-czigány, évtizedeken át ér­ ebéd kezdetén az urak és dámák azzal mulatnak kodásukban is hasonló módszert követtek dekes alakja volt a magyar népéletnek. Élet­
VIRÁGZÓ AGAVÉ A MARGIT­ SZIGETEN. Euripides «a bacchansnők» klasszikus drámá­ jából bizonyára ismeretes a görög hitregebeli Cadmus és Harmónia leányának Agavé-nak

KAKTUSZ ÉS AGAVÉ CSOPORT.

KÉPEK A MARGIT-SZIGETRŐL. — Balogh Rudolf fényképei.

583

TÁJKÉP A MARGIT-FÜRDŐTŐL NÉZVE

KÉPEK

A

MARGIT-SZIGETRŐL..

A múlt század harminczas-negyvenes évei­ ben a régi Pestnek legismertebb ós legkedvel­ tebb zBidó-czigánya Rosenthal (Rózsavölgyi) Márk volt. Rosenthal csak eleinte működött a Nemzeti Színház zenekarában, később konczertek»és leczkék adásából élt, de mindvégig na­ gyon mostohán, elhagyatott helyzetben, pedig talentuma a legkiválóbb magyar muzsikások sorába emelte. Halála mólyen meghatotta Pe­ tőfit is, a ki egyik szép versében adott kifejezést részvételének. A fővárosban ekkor még jna-

584

VASÁRNAPI UJSAG.

A FIUMEI KORMÁNYZÓ ÉS LORD BERESFORD ÜDVÖZLI A GYŐZTES CSAPATOT.

gyobb számmal éltek zsidó-czigányok, kik kizá­ rólagosan zenélésből tartották fenn magukat. Külvárosi korcsmákban kisebb zsidó-bandák is voltak s ezeket rituális ünnepélyeken állandóan foglalkoztatták. Nagyobb sikert azonban nem tudtak elérni, mert ott állott velük szemben hatalmas konkurrens gyanánt a czigány, kinek temperamentumos játékával nem versenyez­ hettek. Pedig ebben a fajban a zenei tehetség nagy mértékben ki van fejlődve. Egyik fiatal tudósunk, dr. György Zsigmond, a ki a magyar­ országi, romániai, bukovinai és galicziai kazá­ rok szokásait, nyelvét, költészetét, etnográfiai ós faji tulajdonságait búvárolja, a kazárok föld­ jén tett utazása közben tapasztalta, hogy a zenei képesség úgyszólván velük születik. A romániai határon majdnem mindenik állomásnál felszáll­ nak a vonatra zsidó hegedűsök, a kik közönsé­ ges indulókat, valczerokat és magyar nótákat játszanak az utasoknak pár fillér borravalóért. Ha Magyarországon a czigánynyal szemben nem tudtak boldogulni, ennek a kudarcznak nem annyira a talentumhiány, mint inkább jellembeli sajátságok voltak okai. A czigány szilaj temperamentumát, előadásbeli készségét, melyet a magyar dal interpretálásában a virtuo­ zitásig fokoztak, a zsidó nem tudta követni. Sem az a könnyűség, hajlékonyság ós eleganczia, sem az a szilajság, majd melankólia és az elő­ adásbeli modor százféle sajátosságai nem volt meg bennük. A zsidó-bandák, hogy üzletiesen szóljunk, mindig jó zenét szolgáltattak, a czigányok ellenben mindig érdekeset és a magyar szívhez közeljárót. A czigányhatás aztán anynyira előrehaladott, hogy a zsidó-bandák sehol sem tudtak ellenük védekezni. Pedig voltak

szervezett zsidó-bandák nemcsak Toponáron és Somogymegyében. hanem Pozsonyban, Győr­ ben, Aradon, állítólag Szegeden is s az ország nagyobb helyein. Sokáig azonban nem tudták

53. ÉVFOLYAM.

magukat fentartani s a mindegyre erősödő czi­ gányhatás alatt ők is elczigányosodtak, vagyis a czigányos előadáshoz alkalmazkodtak. A hat­ van-hetvenes években nagyrészük aztán felosz­ lott és az egyes tagok czigánybandák között ke­ veredtek el. Czigánybandákban nagyobb helyeken még ma sem ritkaság egy-egy vörös hajú, hajlott orrú alak, kinek vonásai merőben; elütnek a többiek jellegzetesen barna arczkifejezésótől. Ezek még a régi zsidó-czigány világ maradványai. Itt a fővárosban is ól még több közülük s az egyik e sorok írójának el is panaszolta gyerme­ keiért való aggodalmát, kik minden áron czigányok akarnak lenni. Vagyis muzsikusok. Leg­ híresebb zsidó-czigány jelenleg egy Vörös Elek nevű prímás, a ki évek óta külföldön tartózko­ dik s a legutolsó párisi világkiállítás idején a magyar korcsmának ő volt a czigánya. A töb­ biek, mint másod-harmad rendű alakok külön­ féle czigánybandák között lappanganak s velük körülbelül ki is fog veszni ez a tipus, mely száz évnél tovább, mint muzsikus népség fentartotta magát. A magyar zenetudósok annyira nem méltatták figyelemre ezt az érdekes jelenséget, hogy még id. Ábrányi Kornél is, a ki a ma­ gyar zene történetét egy hatalmas kötetben pár óv előtt megírta, egyetlen szóval sem emlé­ kezik meg róluk. Pedig érdemes feladat volna utána járni, hogy minő körülmények segítették elő eme zsidó-bandák megalakulását némely vidékeken és mi volt művelődéstörténeti jelen-

36. SZÁM. 1906.

KR FOLYAM.

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

585

A HÉTRŐL. Kitűnő tanulói: A közoktatásügyi minisz­ térium hivatalos közlönye közzé teszi az idén is, — mint más években is — azoknak a felsőbb iskolai tanulóknak a névsorát, a kik kitüntetés­ sel tették le vizsgálataikat. Báró Eötvös József, a ki szintén közoktatásügyi miniszter volt vala­ mikor, s a kinek ebbeli érdemei elévülhetetle­ nek, aligha helyeselte volna ezt az intézkedést. 0 mondja ugyanis, hogy a zsenge fejlődő lélek­ nek nincs nagyobb ellensége annál, a ki az ambieziót és a kitűnés utáni vágyat költi fel benne. Már pedig semmi sem oly alkalmatos ezeknek az érzéseknek a felköltésére, mint az, ha fiatal emberkéknek újságokban kürtöljük világgá nevüket és dicsőségüket. Eötvösnek azonban csak félig '^an igaza; talán még ebből a félből is hiányzik valami. A kiben túlságosan kifejlődik az ambiczió ós versengés vágya, az esetleg sokat fog szenvedni az életben. Ellenben bizonyos, hogy az ily emberek szokták előre vinni az emberiségnek és a haladásnak az ügyét. Az érző szív sajnálhatja az egyest, ha látja, h°gy e gyoly tulajdonság fejlődik benne, a mely boldogságának akadálya lesz, de a bölcs meg­ nyugszik benne, ha ez a tulajdonság közhasz­ nára válik az emberiségnek. S ép abban is meg­ nyilatkozik az a nagy bölcseség, a melylyel be van rendezve a világ, hogy a haladást nemcsak ép az erények biztosítják, hanem sokszor a hibák is. * j I termés. A világ gabonaterméséről az idén is kimerítő jelentést tett közzé e héten a magyar földmivelósügyi minisztérium. Kitűnik e jelen­ tésből, hogy az idén nemcsak sokkal több gabona féle termett a világ összes államaiban, mint tavaly, és mint a mennyi a közepes termésű években teremni szokott, hanem sokkal több annál is, mint a mennyit az emberiség egy esz­ tendő alatt el bir fogyasztani. Búzából például, melyet nagyobb mórtékben csak a művelt népek fogyasztanak, 923 millió métermázsa az az összeg, a melyet az összes nemzetek egy esztendő lefolyása alatt meg tudnak enni. Az idén azon­ ban 949 millió métermázsa termett a világon. A miből világos, hogy 26 millió métermázsa búza számára hiányzani fog a fogyasztó száj és ezt a mennyiséget félretehetjük a jövő évre. Érdekes jelenség ez annyiból, hogy Crookes nagyhiiű angol tudós — és utána egy egész

BERESFORD LORD GÖZCSÓNAKJA.

tudós iskola — évek óta azt hirdeti, miszerint a föld rövid idő alatt nem fog annyi búzát teremni, mint a menmire az emberiségnek szüksége van. Crookes számításai szerint már most be kellett volna állania annak az állapot­ nak, a midőn szűkös lesz a buzakenyér, ellenben 19:>() körül, tehát másfél évtized múlva az éhség­ nek kellene bekövetkeznie. De az élet íme hatal­ masan megczáfolta a nagyhírű angol tudóst. Pedig hát még nem is vették művelés alá azokat a roppant kiterjedésű földeket, melyek az exotikus világrészekben távolabb fekszenek a köz­ lekedési útaktól, semhogy a búzatermelés a mostani árak mellett kifizethesse magát. A tudós, mikor a merő kétszerkettő re állapítja egész bölcseségét, sokszor kiteszi magát annak, hogy csúfot fog belőle űzni az élet. Nemcsak Crookes járt ilyenformán. A bécsi tudományos akadémia világhírű elnöke, Suess Ede évek előtt egy köny­ vet irt, a melyben kétségbevonhatatlan bizo­ nyossággal mutatta ki, hogy a világ összes bányáiban kifogyófélben van az arany s hogy néhány év alatt annyi sem lesz, a miből a szük­

séges húsz- és tizkoronásokat ki lehessen verni Körmöczön. Az eredmény pedig az lett, hogy ma sokkal több aranyat ás ki az emberiség a föld mélyéből, mint a mennyiről apáink álmodni is mertek volna. Mert hát a természet végtelen a maga eszközeiben. . 1 kivándorlás. Kétezer és háromszáz eszten­ dővel ezelőtt, Athén legnagyobb moralistája Sokrates, a haza iránti kötelességekről beszél­ getett tanítványaival. Úgy találta, hogy minden államnak vannak jó és vannak rósz törvényei, de a jó hazafi egyforma lelkiismeretességgel kell, hogy betartsa azokat. Mikor egy ifjú eléri azt a kort, úgymond, mely az állampolgári jognak feltótele, akkor meg kell ismertetni vele hazájá­ nak minden törvényeit s meg kell tőle kérdeni, hogy hajlandó-e azokat összesógükben betartani. Ha hajlandó, úgy kényszer nélkül s a maga akaratából vetette magát alá, meg kell tehát követelni tőle, hogy egyetlen törvényt se szeg­ jen meg soha. Ha pedig kifogása van hazája

LOBD BERESFORD ANGOL TENGERNAGY A FIUMEI MOLO ELŐTT.

« Jelfy Gyula feftj/képei. A GYŐZTES VERSENYZŐ CSAPAT ELVONULÁSA A PARANCSNOKI HAJÓ ELŐTT.

AZ ANGOL F L O T T A L E G É N Y S É G É N E K F I U M E I

36. SZÁM. 1906.

REGATTA-VERSENYÉRŐL.

tőségük. A magyar zene történetében Bózsavölgyi Márk a «körmagyar» és a mai értelem­ ben való «csárdás* alkalmazásával tette nevét emlékezetessé, de rajta kivül még éltek, ha nem is alkotó tehetségben, de előadásbeli képesség dolgában első rendű alakok, kiknek játékát a magyar közönség szívesen hallgatta. A negyvenes, ötvenes, hatvanas években a zsidó-czigányok viselete magyar ruha volt s külföldön is magyar nemzeti viseletben szere­ peltek. Foglalkozásmódjuk, mely a szilaj, sirvavigadó magyar urak közé vitte őket s a bizony­ talanság, melylyel az ilyen foglalkozás jár, jelle­ mükre is erősen hatott. A magyar nyelvet, magyar szokásokat, sőt a magyar bűnöket is tökéletesen elsajátították és czigánytársaikkal gondtalanul élték azt a napról-napra való éle­ tet, mely olykor százas bankókat és aranyokat hullatott tányérjukba, máskor meg a napokig, sőt hetekig való szükséget és bizonytalanságot. Hatalmas versenytársukkal, a czigánynyal, nem birtak sehol sem megbirkózni s pár évtized elég volt arra, hogy szervezetüket mindenütt kipusz­ títsa. A zsidó-czigány ma már az etnográfia és a magyar népzene búvárai számára való érde­ kes tárgy. Régi szereplésük kezdetének, szerve­ zetük fejlődésének ós terjedésének felderítése épen azért — immár tudományos érdek. Zuboly.

A VERSENYBEN RÉSZTYEVŐ CSÓNAKOK.

AZ A N G O L F L O T T A L E G É N Y S É G É N E K F I U M E I R E G A T T A - V E R S E N Y É R Ő L . — Jelfy Gyula fiuykipei.

3
VASÁRNAPI ÚJSÁG.

5BÜ

36. SZÁM. 1906.

53. ÉVFOLYAM.

587

VASÁRNAPT ÍT.TSÁG.

föladványszerzők kiváló képességeit. A magyar föladványszerzés ügyét akarjuk szolgálni és azt hiszszük, hogy ezzel a czélunkkal méltóképen foly­ tatjuk azt a munkát, a melylyel a "Vasárnapi Ujság» annyi évtizeden keresztül a magyar sakk-ügy szolgálaiába szegődött.

«A KALÁBRÍAI MENYASSZONYHOZ." — Főrangú czégekről. —

AZ ESZÉKI ISKOLA.

A KAMERAL-MORAVICZAI ÚJ ISKOLA-ÉPÜLET.

HORVÁT-SZLAVONORSZÁGI

törvényei ellen, úgy meg kell engedni neki, hogy kivándoroljon az országból, s ott üthesse fel otthonát, a hol tetszik. Mert a kivándorlási jogot n e m lehet elvitatni senkitől. így ítélték meg ezt a kérdést kétezer és há­ romszáz esztendő előtt. A mi napjainkban pe­ dig — épen e hétnek folyamán — a belügyi államtitkár megnyilatkozik egy újságíró előtt s ugyanezt az elvet hirdeti. Az agitátorok lelki­ ismeretlen csábításait, úgymond, meg kell aka­ dályozni, de senkitől sem szabad megvonni azt a jogot, hogy szabadon vándorolhasson ki az országból. A jognak és a személyes szabadság­ nak tisztelete oly mélyen van belevésve az emberi szivbe, hogy e tekintetben a felfogás oly hosszú idő alatt, íme alig változott valamit. Ellenben a kivándorlás közgazdasági jelentősé­ gét illetőleg ma egészen más a nézet, m i n t a minő akkor volt. Akkor nyereségnek tartották az állam részére, h a az állampolgárok tömege­ sen szálltak a tengerre, s valahol messzi parto­ kon új kolóniákat alapítottak. Mert a ki kolóniát alapított, az a barbárok között is görög maradt, szülővárosával fentartotta az összeköttetést, ke­ reskedést űzött az otthoniakkal s közreműkö­ dött, hogy azok vagyonosodjanak. Ma pedig m i n d e n kivándorló az anyaországra kész vesz­ teséget jelent. Csak egy rész j ö n idővel haza, a többi beleolvad abba a nemzetbe, a melynek országába költözött. Egy részt tehát az ethikai felfogást illetőleg megállottunk ott, a hová az emberiség m á r kétezerháromszáz esztendővel megérkezett, másrészt pedig a hazaszeretetet és a hazához való ragaszkodást illetőleg kétség­ telen a nagy visszaesés.

A

HORVÁTSZLAVONORSZÁGI MAGYAR

ISKOLÁK.

Zágráb, szeptember 1. A magyar államvasút azzal a tettével, hogy Kamerái—Móra viczán az 1890-ik évben megnyi­ totta az első horvátországi magyar iskolát, ta­ núságát adta annak, hogy ez a mi dédelgetett állami vállalatunk nemcsak közgazdasági, ha­ n e m nemzeti politikát is csinál. Tizenhat esztendővel ezelőtt egy emeletes lakóház egyik szerény szobájában négy osztálylyal, összesen 47 tanulóval nyilt meg az első magyar elemi iskola, azon az elhagyatott állo­ máson, a hol egy maroknyi magyarság küzdött reménytelen harczot az elhorvátosodás ellen. Szerény volt ez első iskola külseje, belső fel­ szerelése még szerényebb. Mégis hittel, lelkese­ déssel, teljes odaadással látott napszámos-mun­ kájához az a szerény javadalmazású tanító, a ki az előítéleteket legyőzve, a hovát hatóságok akadékoskodásai ellenére is csakhamar j ó nevet szerzett a «magjarski skolá»-nak. A kameral-moraviczai iskola hiányt betöltő munkássága, derék tevékenysége nemsokára arra ösztönözte a vasút magyarul gondolkozó igazgatóságát, hogy a Dráván túl több, a horvát­ ság hullámveréseinek kitett magyar szigeten is magyar népiskolákat állítson fel.

M A G Y A R I S K O L Á K . — Zsilavecz Lajos fényképei.

így 1894-ben a bródi (a szávamelleki), 1895-ben a zimonyi és vinkovczei, 1896-ban a zágrábi, 1897-ben az eszéki, 1904-ben az új-daljai ós végül az 1905-ik esztendőben a mitroviczai, a rumai, az indiai s a nasiczi elemi iskolákat nyitották meg s adták át nemes rendeltetésük­ nek. Ez a 11 tanintézet valóban hazafias szol­ gálatot tesz a magyarság érdekében. Különösen pedig a m ú l t tanév óta, a m i d ő n ugyanis a hor­ vát országos k o r m á n y sok kérés u t á n ezeket az iskolákat nyilvános jelleggel ruházta föl. A horvát-szlavonországi magyar államvasuti iskolák nemcsak, hogy megtartják magyaroknak a magyar gyermekeket, kik a horvát iskolákban lassankint elhorvátosodnának, h a n e m terjesz­ tik a magyar nyelv tudását a horvát nép között is. Hogy milyen eredménynyel, arról h ű e n szá­ mol be ez a kis kimutatás, melyet az 1905/06-iki tanév értesítőiből állítottunk össze. E szerint: Anyanyelvre nézve magyar horvát szerb német a kam.-moravicei. 19 35 19 3 202 23 7 62 a bródi .„ — _. 17 5 83 a vinkovczei ._ _ 150 67 3 34 a zimonyi .._ — a zágrábi ... __ .. . 280 28 10 — az eszéki ... __ — 271 19 10 89 46 29 63 az új-dáljai_- _ _ . 146 a nasici ... _ __ 98 17 11 — a mitrovicai . 43 3 o 8 Helyik iskolában 7

egye 1 2 1 83

— 1

— — —

olyan tanuló nyert magyar oktatást, a kiknek mindegyike a tanév végén magyarul érzett és magyarán gondolkodott. Különösen érdekes ez iskolák között az újdáljai. Ez egy pusztaságban álló, magányos épület. Magát Új-Dálja állomást, melynek fel­ vételi épületében van az iskola hét tanterme, csupán forgalmi szempontból nyitották meg. A tanulók kivétel nélkül messze vidékről j á r n a k ide. A tanítók is a községben laknak, ez pedig Új-Dálja állomástól h á r o m kilométernyire fek­ szik. A tanulók erre a czélra levezetett, állandó menetrendszerű u. n. iskola-vonatokkal jönnek hazulról és mennek vissza. Látványosságnak is beillik egy-egy ilyen iskola-vonat akkor, a mi­ dőn az előadások végeztével a sok apró gyer­ meket beraktározzák s felügyelet alatt délután o n k i n t szülőikhez hazaszállítják, hogy azután másnap reggel ismét friss, újult erővel tanul­ hassák az A. B. C. tudományát. Hangos zsivaj veri fel ilyenkor a vidék csendjét, az apró gyer­ mekek ajkairól egyszerre csak valami ismerős hangok csendülnek el. a mi szépséges imádsá­ gunk melódiává olvad el az apró gyermekek ajkain, a mikor a magyar a horváttal, a szerb anyanyelvű tanuló a némettel karban rázendí­ tenek, hogy «Isten áldd meg a magyart...» Egy-egy ilyen jelenet végig nézése örök em­ léket hagy lelkünkben. Meghatottság ül ki ilyen­ kor a csendes szemlélők arczára, a sziveket el­ tölti az a jóleső tudat, hogy idelent, HorvátSzlavonország magyar államvasuti iskoláiban j ó kezekre bízták a magyarosítást és a gyerme­ keknek hazafias szellemben való nevelését. Most, hogy szeptember első napjaiban ország­ szerte újból megnyílnak az iskolák kapui, küld­

j ü k el köszöntésünket azoknak a szerény lelkes tanférfiaknak, a kik nyomorúságos anyagi viszo­ nyaik közepette is hűséggel hirdetik a haza­ szeretetet, a kik ott lent, a nemzetiségek hul­ lámgyűrűiben apostolokként hirdetik az igét és terjesztik azt az igazi magyar közmívelődést, a mely majdan a Dráván túl n e m s o k á r a biztos alapja leend a közelmúltban feltámadt magyar­ horvát testvériségnek.

Pár héttel ezelőtt Parisban egy rendkívül szokat­ lan jelentőségű és mindenfelé osztatlan tetszéssel ta­ lálkozott bolt ajtajai nyíltak meg a Eue Saint-Roche 3. szám alatt, a híres Tuilleriák szomszédságában. S a finnyás párisiaknak azóta van módjuk miben válogatni ebben a szó valódi értelmében előkelő íz­ léssel berendezett kereskedésben. Dús választék­ ban állanak itt a szebbnél-szebb szines szövetek, az Ízléses csipkék ezerféle fajtája ; csak úgy kínáltatja magát a hímzett női kézimunkák nagy sokasága s fogynak erősen a mi hires varrottasainkhoz hason­ latos házi-ipari termékek. A hogy megnyílt a bolt: egy nap alatt már tTout Paris» észrevette, alig egy pár nap leforgása után pedig az egész művelt világ kíváncsisága egy — czégtábla felé irányult, melyen ez a pár szó ragyog a bolt fölött: «A kalábriai menyasszonyhoz.!) S az egyszeriben híressé vált bolt pultja mögött most napról-napra egy volt királyné rendelkezik. Nem mintha talán erre rá volna szorulva s a bolt

TANTEREM A ZÁGRÁBI ISKOLÁBAN.

Sági Ernő.

2500 SAKKFÖLADVANY. Jubilál a «Vasárnapi Újság» sakkrovata. Kétezerötszázadik sakkföladványát adja e héten az olvasó­ közönség kezébe. Ennek az ünnepélyes alkalomnak a kapcsán büszkélkedve emlékezik vissza a «Vasárnapi Ujság», hogy a magyar sakkozás történetében az úttörő nehéz, de szép szerepét játszotta. 1859-ben a •Vasárnapi Ujság» hatodik évfolyamának 26-dik számában «A sakkjáték* czíműczikk fölemlíti, hogy a nagy elterjedtségnek örvendő «Va c árnapi Ujság» nagy szolgálatot tenne a magyar sakkozóknak, ha megnyitná hasábjait a sakkjáték számára. Erre vonatkozólag a szerkesztő következő megjegyzését olvashatjuk: «Mihelyt eziránt élénkebb igényeket fogunk tapasztalni, nem fogunk késni ez irányban is megfelelni a várakozásnak. Legyen addig elég figyelemébresztésül és eló'csatárul e derék czikk* Mint a «Szerkesztő mondanivalóin czímű rovat tanúsltja, ezek az igények ugyancsak hangosan jelentkeztek. És csakugyan még ugyanennek az évfolyamnak az ötvenedik számában megjelent «A sakkjáték magyar műszavaidról szóló czikk, a mely így kezdődik: «Megigértük, hogy a férfias játékok legszebbikének, a nemes sakkjátéknak, tért engedünk lapjainkban. Míg mások rébuszok, rejtett szók, stbeffélék megfejtésén találják örömüket, reméljük, hogy mindinkább szaporodni fog azok száma, kik a gondolkodást fejtő sakkozásban keresendnek a tél hosszú estéiben kellemes időtöltést.» És ugyanebben a számban megjelenik az első sakk­ rovat. A deczember 18-iki számban pedig megjele­ nik a közölt föladvány megfejtése. 1860-ban, az új évfolyammal indul meg a rendes sakkrovat. Minden héten közöl a «Vasárnapi Ujság» egy, néha két fel­ adványt — a magyar szerzők sűrűn szerepelnek — és néha egy-egy érdekesebb játszmát is találunk a sakkrovatban. És 1860 óta hétről-hétre pontosan megjelent a «Vasárnapi Újság» sakkrovata. Akkor tájban Magyarországon egyedül a «Vasárnapi Ujság» adott helyet hasábjain a sakkjátéknak. És most, a mikor a sakkjáték iránt valóban óriási érdeklődés nyüvánul, — nem szabad megfeledkezni arról, hogy a «Vasárnapi Ujság»-é az úttörés érdeme. Kétezerötszáz sakkföladványt adott eddigelé ol­ vasói kezébe a tVasárnapi Ujság». Az ezután kö­ vetkező sakkföladványok megválogatásában azon igyekszünk, hogy olvasóink megismerjék a magyar

A TANULÓKAT HAZAVIVO VONAT AZ ÚJDALJAI ÁLLOMÁS ELŐTT.

volna megélhetésének egyetlen / forrása, hanem a — jótékonyság szent nevében. Épen ennek a volt királynénak a személye az, ki miatt ez a saintroche-utezai bolt bennünket, magyarokat is nagyon közelről érdekel. A bolt főrangú tulajdonosnője ugyanis nem más, mint a mi hőn szeretett, boldog emlékezetű Erzsébet királynénk édes testvére, az egykori nápolyi királyné, a ki most mint Trani grófnő tölti napjait csöndes visszavonultságban. Mindnyájunknak élénk emlékezetében élhet még az a borzasztó földrengés, mely nem régiben tüne­ ményes gyorsasággal ijesztő pusztasággá alakította a virágzó Kalábriát, leírhatatlan nyomorba döntve ennek ártatlan lakóit. Trani grófnőnek temérdek sorscsapáson átment lelki világát érzékenyen érintette ez az istenitélet, hiszen ő ennek a kol­ dusbotra jutott Ealábriának valamikor királynéja volt. Föltette magában, hogy minden tőle tel­ hető eszközzel segítségére siet egykori népének s a franczia nép áldozatkészségét minél hatható­ sabban igyekszik felkelteni a sorsüldözöttek érde­ kében. És íme, most megnyitotta a párisi boltot «a kalábriai menyaszonyhoz,i melynek egyedüli czélja a földrengés által nyomorba döntött kalábriaiak felsegélésére irányul. Ebben az érdekes és el­ képzelhetni, hogy meglehetősen sűrűn látogatott boltban kizárólag a kalábriai ipar termékeit árusít­ ják ; azokban a szövőműhelyekben készülnek az itt raktáron levő munkák, melyeket Trani grófnő még nápolyi királyné korában alapított. Népének forra­ dalma megfosztotta őt a trón dicsőségétől s íme most a hálátlanságot jótékony lélekkel viszonozza : kenyérrel dobja vissza azt, a ki őt kővel sújtotta meg. Néhai királynénk nővérének ez a magasztos pél-

dája koránsem áll egyedül. Különöse.! Angolor­ szágban, hol az ipart és kereskedelmet oly köve­ tésre méltóan megbecsülik s a társadalom nem vi­ seltetik iránta annyi sok helytelen előítélettel, mint például nálunk, Magyarországon, — épen nem egyedülálló eset, hogy egy-egy főrangú nő kereske­ dést nyit és lelkesedéssel vezeti azt, természetesen a legtöbb épen úgy, mint Trani-grófnő : az ember­ szeretet s jótékonyság oltárán áldoz a maga bolt­ jában. így például, hogy a sok közül néhányat felemlí­ tünk : Lady Wimborne, az angol főúri körök nép­ szerű nő-tagja, épen csak a közelmúlt napokban nyitotta meg a maga boltját a Piccadilly-ben, a Dover Streeten, azzal a czéllal, hogy minél széle­ sebb körű elterjedést biztosítson a protestáns iro­ dalomnak, különösen pedig a Dr. Torrey és Mr. Alexander műveinek, a melyekből már eddig is temérdek példányt adott el. A kereskedés összes tiszta jövedelmét szintén a protestáns irodalom terjesztésére szánta Lady Wimborne. Azt mondják, hogy ennek a dúsgazdag angol «peeress»-nek a boltja a művészeti szépségnek valóságos mintaképe. És lám, ez a felvilágosult főúri nő egyáltalán nem tartja méltóságán alólinak azt, ha vevőit olykor maga is személyesen kiszolgálhatja. Vagy ott van Warwick grófnőnek egy rendkívül keresett és általánosan ismert boltja a londoni New Bond Street-en. Ezt a boltot a grófnő szintén sze­ mélyesen vezeti s különösen abban a tekintetben van kiváló hasznára az angol társadalomnak és

A KAMERAL-MORAVICZAI ÁLLOMÁS. (Baloldalt a második ház az új iskola.) HORVÁT-SZLAVONORSZÁGI

M A G Y A R I S K O L Á K . — Zsilavecz Lajo. fényképei.

588

86, szítt. 1906. 53. KVFOLYAM.

VASAENAPI ÚJSÁG.

589

VASÁRNAPI r.TSÁG.

36. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

nagyváradi bizottság előadója kis könyvével. Elő­ szavában röviden elmondja a tuberkulózisra vonat­ kozó főbb ismereteket, azután sorban tárgyalja, mily módon igyekeztek és igyekeznek a modern társadalom e legveszedelmesebb ellensége ellen küzdeni a németek, az angolok és a francziák. A könyv végén fölsorolja az e tekintetben ránk váró feladatokat s megoldásuk módjára is javas­ latokat tesz. Dr. Haller Károly emlékkönyve. Dr. Haller Károly kolozsvári egyetemi tanár, főrendiházi tag negyven évi közéleti munkásságáról egy vaskos kö­ tetben számolnak be tisztelői, melyben nagyon részletesen, minden apróságra kiterjedve, képekkel is illusztrálva állítják össze mindazokat a társa­ dalmi, városi és kulturális intézményeket, melyek­ nek kezdeményezésében, fejlesztésében Haller Ká­ roly részt vett. A könyvet dr. Lázár Ernő, dr. Sznnyogh Mihály és Kuszkó István szerkesztették.

DINNYEÁRUSOK.

közművelődésnek, hogy a bolt fő-raktára a vidéki varró-iskolák fentartására alakult egyesületnek, az úgynevezett County Schools Xeedlevvork Association-nak. Ezek a varró-iskolák s az ő révükön az angol nőnevelés helyes irányban való fejlesztésé­ nek ügye már eddig is mérhetetlen sokai köszön­ hetnek a Wanvick grófnő áldozatkészségének és ügybuzgalmának. Az angol főrangú boltos-nők között talán a leg­ első helyen kellett volna megemlítenünk az angol társadalmi élet egyik legkiválóbb vezető-alakját: Sutherland herczegnőt, kinek Newcastle-ban van rendkívül virágzó kereskedése. Ez a nemes herczegnő különösen a nyomorék teremtések gyámolításában fejt ki áldásos tevékenységet. Egy pár év előtt azzal kezdette meg emberszerető munkáját, hogyMiss Twyfordnak és a kerület több más előkelő hölgyének hathatós segédkezése mellett egy inté­ zetet alapított, mely intézetnek kizárólagos fel­ adata volt a testi hibában szenvedők felsegélése ak­ ként, hogy az intézetbe felvett nyomorékok varrás­ sal, kötéssel és kosár-fonással valamelyes keresetforráshoz jussanak s megélhetésük, — habár szeré­ nyen is, — biztosítva legyen. Nos, a herczegnő buzgalmának eredménye rövid idő alatt összes re­ ményeit is felül multa: az ő nyomorékjainak, gon­ dos vezetés mellett, kifogástalanul készített kézi­ munkái példátlanul kapósak lettek. Hogy aztán az intézet a nagy keresletnek kellőképen meg tudjon felelni: a herczegnő megnyitotta boltját a New­ castle-ban, mely csakis a szegény nyomorékok által készített kézimunkák elárusitására van beren­ dezve. S mióta ez a bolt megnyílt: a herczegnő akcziója egyszeriben kilépett az eddigi szűkebb köré­ ből s most már Ángolország minden részéből özön­ lenek a megrendelések a herczegnői boltba különö­ sen kosarakért és fűzfavesszőkből fonott mun­ kákért. A szegény nyomorékok pedig pompásan ke­ resnek. ügy a Trani grófnő, mint az emiitett angol fő­ úri hölgyek példájából a magyar társadalom fölöt­ tébb sokat tanulhat. Többet és hathatósabban munkálkodni a jótékonyság és emberszeretet érde­ kében, kiküszöbölni az iparral, kereskedelemmel járó foglalkozások iránt eddig általánosan uralkodó előítéleteinket: ez a mi feladatunk. Vájjon mikor fog elérkezni az az idő, melyen nálunk is megnyí­ lik majd a fentiekhez mindenekben hasonlatos első kereskedés t a kaláhriai menyasszonyhoz* ? I Zsoldos Benő.

fontosságú kérdést világítva meg a maga széles tu­ dományos jártasságával. Joób Lajos folytatja a né­ met Menger új államtani könyvének ismertetését, azután a füzet szépirodalmi része következik : Fogazzaro sokat emlegetett regénye, «A szent», Kozma Andor költeménye «Az évszakok» s Jánosi Gusztáv műfordítása Fogazzaróból. Hatvány Lajos Brunetiérenek, a hires franczia irodalomtörténet­ irónak Balsacról szóló új könyvét ismerteti, egy névtelen iró az impresszionista festészet elveit igyekszik összefoglalni. Az «Ertesítő» rovat két hazai történeti munkát s három irodalmi tárgyú külföldi kiadványt ismertet. A «Budapesti Szemle» Gyulai Pál szerkesztésében és a Franklin-Társulat kiadá­ sában jelen meg minden hónap elején, előfizetési ára félévre 12 korona, egyes füzet ára két korona. A tuberkulózis elleni küzdelem módjai. A tu­ berkulózisra vonatkozó népszerű és tudományos irodalom egyaránt meglehetősen fölszaporodott újabb időben s az orvosok folytonos és erélyes agitácziójának talán lesz is valami látszata az állam és társadalom komolyabb érdeklődésének fölkelté­ sében s hathatósabb intézkedések létesülésében. Ehhez a küzdelemhez akar hozzájárulni dr. Grósz Menyhért, a tuberkulózis elleni védekezésre alakult

A t e n g e r i kereskedelem. Kemény Ödön, az tAdria» tengerhajózó társaság titkára jóravaló könyvet adott ki kereskedők részére a tengeri ke­ reskedelemről. A tárgy fontossága s a feldolgozás gondja egyaránt ajánlja e könyvet, a mely össze­ foglalja a tengeri kereskedelem egész szervezetét, belevezet mindenféle rejtelmeibe, megadja azokat a tudnivalókat, melyekkel a kereskedőnek föl kell fegyverkeznie, ha a tengeri kereskedelem terén ér­ vényesülni akar. Annál nagyobb a könyv érdeme, mert nálunk meglehetősen feldolgozatlan tárgyban ad tájékoztatást, a melyre igazán szükség is van a mi gazdasági viszonyaink szempontjából. Emlékeim. Egy igénytelen külsejű kis kötet, tele olyan versekkel, melyek szerzőjüknek valószínűleg ifjabb évek emlékei, elmúlt hevületek visszhangjai. Teveli Mihály, e versek szerzője, nem költő ugyan, de költői lélek, a kinek lelkén bizonyára ép oly gaz­ dag árnyalással rezegnek végig az érzések, mint az igazi költőkén, csak hangot nem tud adni nekik. A mit érzett, bizonyára szines, érdekes, erős volt, — a mit verseiben elmond, halvány, köznapi és erőt­ len. Hány ily néma költő jár a világban, csak épen hogy nem mindegyikről tudjuk, hogy az ! Az ilyen dalol igazán magának, mert minden dala egy-egy erős érzésre emlékezteti, — de az idegen olvasó ezt nem látja meg bennük s ezért hidegen megy el mellettük. Ha az iró mégis a nyilvánosság elé lép velük, érthető csalódás, mert a lelkében csakugyan élő tartalmat öntudatlanul beleképzeli verseibe is, holott művészi alkotó képesség hiányában az csak a lelkében maradt kifejezetlenül. Új k ö n y v e k : Emlékkönyv dr. Haller Károly működéséről. 40 éves tanári jubileuma alkalmából kiadta az ünnep-rendező bizottság. Kolozsvár; ára vászonba kötve 5 korona. WA tengeri kereskedelem. Irta Kemény Ödön. Fiume, a szerző tulajdona; ára 5 korona.

ÁGYAZÁS A CSÉPLÉSHEZ.

A tuberkulózis elleni küzdelem módjai. Irta Grósz Menyhért. Nagyvárad. Emlékeim. Versek, irta Teveli Mihály. Zólyom ; kapható Patner J. és Biron H. könyvkereskedésében Körmöczbányán ; ára 2 korona.

HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban : Gróf BATTHYÁNY GUSZTÁV — Herczeg Batthyány-Strattmann Ödön fivére, 1848—1849-iki honvéd huszár százados 78 éves korában Uppinghamban, Angliában. Gróf Batthyány Gusztávot a világosi fegyverletétel után mint közembert az osztrák seregbe beosztották. Elbocsájtatása után Angliába költözött, honnan többé vissza nem tért. Az elhunyt a szabadságharcz lefolyása alatt a hannoverai király nevét viselő második számú huszársorezredben szolgált, mely­ nek ezredese 1848 május 10-ikén Kiss Ernő volt. Batthyány Gusztáv besoroztatása után néhány hó­ nappal hadnagyi rangot kapott, melyről azonban lemondva Angliába költözött. — Kiss JÁNOS bog­ nármester, szőlőbirtokos, 48-as honvédhuszár őr­ mester, 101 éves korában Duna-Harasztiban. — Teplai HBBTZKA IMIIÉ dr. karlsbadi fürdőorvos, a porosz vörös sasrend lovagja és egészségügyi taná­ csos 55 éves korában Budapesten. — LENGYEL FLÓEIÁN Szent Ferencz-rendi házfőnök és városi képviselő 65 éves korában Esztergomban. — DEME­ TER JÁNOS 79 éves korában Szászvárosban. — Kiscsoltói RAGÁLYI KÁLMÁN nyűg. főszolgabíró 61 éves korában Nyustyán. — Szigeti FEJÉR ZSIGMOND ke­ reskedő, a városi képviselőtestület és a megyei törvényhatóság tagja 67 éves korában Máramarosszigeten. — SCHWARZ JAKAB paszományos, 70 éves korában Budapesten. — ESTY JÁNOS magyar föld­ hitelintézeti osztályfőnök, 53 éves korában Buda­ pesten. — SZTOVICSEK FRIGYES nyűg. m. kir. hon­ védalezredes Nagykőrösön. — DANIBERG JAKAB, volt gyöngyösi tekintélyes kereskedő, 76 éves korában Budapesten. — BOGYÁK ISTVÁN pénzügyi tisztviselő 58 éves korában Budapesten. — PLESZ MÓR mű­ egyetemi hallgató, 22 éves korában Török-Kani­ zsán. — Felsenbrunni FONTAINE ANDOR a budapesti

CSÉPLÉS.

tudományegyetem kvesztora, 48 éves korában Buda­

EGYVELEG.

pesten. — VIEDER LAMBERT magántisztviselő 31

éves korában. — VINKOVICH VINCZE m. kir. adó­ ellenőr 49 éves korában Szekszárdon. — PÁLL GYULA birtokos, nyűg. pénzügyi tanácsos 65 éves korában Szamosfalván. — VÁSÁRHELYI BÉLA főren­ diházi tag, az arad-csanádi vasutak vezérigazgatója, 68 éves korában Aradon. — KUBINYI MANÓ föld­ birtokos, a törvényhatóság egyik előkelő tagja, 81 éves korában Várgedén. — ILLÉS RÁFÁEL pre­ montrei rendű kanonok és türjei házfőnök 61 éves korában Türjén. — GAÁL ENDRE nyűg. főgimnáziumi igazgató, 73 éves korában Nyíregyházán. •— ENGEL HERMANN 93 éves korában Ottlakán. — KIRÁLY LAJOS

uradalmi főgépész 47 éves korában Budapesten. — EPSTEIN JÓZSEF 70 éves korában Győrben. — Kiskovalóczi, nagykovalóczi és vaszkai VIETORISZ JÓ­ ZSEF 48-as honvéd tábori gyógyszerész 97 éves korában Lőcsén. Az elhunyt az utolsó 48-as honvéd tábori gyógyszerész és a város polgárainak nesztora volt. — PETRUSKA JÁNOS róm. kath. plébános FelsőZubricán 64 éves korában. — SCHWARTZ ADOLF, ke­ reskedő, Hont vármegye bizottságának tagja, életé­ nek 67 évében. — LÁZÁRITS JÁNOS nyűg. tanító­ képző intézeti tanár Déván, életének 67 ik évében. —• NEMES VETÉSY PÁL magánzó GO éves korában Budapesten. — HOBLIK ALADÁR földbirtokos 56 éves korában Tinnyén. Özv. MÁDY JÁNOSNÉ szül. Handzel Amália taka­ rékpénztári főtitkár özvegye Kecskeméten. — BEIMEL JAKABNÉ, szül. Sauer Czeczilia, Beiméi Jakab kir. tanácsosnak, a budapesti érték- és árutőzsde volt alelnökének neje 73 éves korában. — TASSY BECZ EDÉNÉ, szül. Köpf Mária Hódmezővásárhe­ lyen. — Özv. POGÁTS ALAJOSNÉ, szül. Járos Sarolta 74 éves korában Budapesten. — MADARASSY ISTVÁNNÉ, szül. Madarassy Mária 47 éves korában Máriahután. — RÁSKAI VILMOSNÉ szül. Mikecz Jolán 54 éves korában Budapesten. —• TOLNAI IMRÉNÉ szül. Kunhegyi Istvánka 50 éves korában Budapes­ ten. — Özv. TOMKA SAMUNÉ, néhai Tomka Samu budapesti fülorvos özvegye Davosban. --- HAHN BERNÁTNÉ szül. Felsenburg Józefin 55 éves korában Bu­ dapesten. — GRÜNFELD VILMOSNÉ, szül. Duschák Linka 47 éves korában Budapesten.

* A londoni rendőrség központi hivatalában 70 ezer különféle gonosztevő, tolvaj, betörő és orgazda ujjlenyomatát őrzik. Tudományos észleletek nyomán kiderült, hogy az ujj hegyeinek külseje a születéstől kezdve a sírig meg nem változik. * Automobilon utazók számára egy amerikai ember guttaperchából készült öltözetet talált fel. Összeütközés esetére az utazó kirepül ugyan a ko­ csiból, de sérülés ellen az öltözet ruganyossága minden körülmények közt megvédi. * A j a p á n k a t o n a s á g papirosból készült főző­ edényekkel van ellátva, melyekben 10 vagy 12 szer teának való vizet lehet forralni. Egy-egy edény két fillérbe kerül. A l e g ú j a b b araerikai összetételű, divatos kellemes, vonzó illatot árasztó parfeum a • Diana varfeumt, Urak, hölgyek egyaránt csodákat beszélnek a pikáns, elbűvölő illatáról, melyet a pesti uri hölgyek egyszerre felkaptak. Eredeti 5 koronás nagy. üvegekben szállítja a magyarországi főraktár Erényi Béla Diana-gyógyszer­ tára, Budapest, Károly-körut 5. Bob-hashajtó a legkellemesebb (iO fillér.) V zenevilág; e s e m é n y n e k fogja k ö s z ö n t e n i Blocli J ó z s e f : A l i e g e d t t j á t é k és t a n í t á s i mód­ szere (Methodika) czimü műnek rövid 3 év alatt szükségessé vált 2-ik javított és tetemesen bővített kiadás megjelenését. Már az első kiadáskor hangsú­ lyoztuk, hogy e mű a hegedtijáték valóságos lexiconja és tartalma gazdagabb, mint a czégér. De e mű át­ dolgozása a kiváló pfedagogus nemcsak alapos mély tudását, de hangyaszorgalmát is tárja elénk. A mű három részre oszlik: A történeti részében a hegedüjá'ék teljes történelmi fejlődését tanuljuk és egy fon­ tos bővítésével: a hegedütanitás legújabb módszerei­ vel, a fogások rendszere, a fekvések tanulása az áthe­ lyezés alapján, a kvintfogás és a 24 kézfekvés — a vonóvezetés fiziológiája — a technika alapelveivel a legújabb tapasztalatok alapján megismerkedünk. A gya­ korlati rész a legrészletesebben elmondja, hogy kell hegedülni és hogy kell tanítani. Találjuk itt az általános tanítási tudnivalókat, a hangszer tüzetes ismertetését, a testtartás hegedű- és vonó kezelésének módjait éi egy felette érdekes feje­ zetben megismerkedünk a felső végtagok alapos ana­ tómiájával, mely az izületekben végbevihető mozgáFok gyakorlófát a vonó vezítésével természetszerűen össze­ köttetésbe hozza. A bal kéz technikáját oly bőven és

IRODALOM É S MŰVÉSZET A (Budapesti Szemle* most megjelent szep­ temberi számában találjuk Balogh Jenő tanulmá­ nyát «Lombroso és a bűnügyi embertan jelen ál­ lása* czimmol. Lombrosót néhány hónap előtt ün­ nepelte a turini nemzetközi bűnügyi embertani kongresszus; ez s Török Aurélnak róla megjelent értekezése adta az alkalmat a tanulmány szerzőjé­ nek, hogy összefoglaló előadásban méltassa az olasz tudós munkásságának fontosságát. Kannán Mór € népoktatásunk szervezése és az újabb tör­ vényhozási czimen kezd czikksorozatot, első rendű

. DINNYÉT SZÁLLÍTÓ FALUSI SZEKEREK ÉRKEZÉSE.

A DUNAPARTI PIACZRÓL.

KOCSIBA RAKJÁK A GABONÁT.

E G Y É V MUNKÁJÁNAK A GYÜMÖLCSE.

HAZAFELÉ. Alvinczy Roland fénnyképei.

590

36.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

SZAM. 1906.

53.

ÉVFOLYAM. 36

Gyerekek, A korzó. Ezek n e m versek, h a n e m csupa rövid sorokra s z a g g a t o t t , d ö c z ö g ő s p r ó z a , m i n d e n ­ n e m ű r i t m u s n é l k ü l . H o g y l e h e t az i l y e n n e l sikerre tartani s z á m o t ? Farkas Iván. A téma kigondolásában és feldolgo­ z á s á b a n s o k az i n t e l l i g e n o z i a , de k e v é s a k ö l t ő i s é g . N a g y o n h o s s z a d a l m a s is, különösen balladának, a sok s z ó s z a p o r í t ó r é s z l e t e z é s n e m h o g y v i l á g o s a b b á tenné, hanem ellenkezőleg elhomályosítja, nyelvében é s v e r s e l é s é b e n p e d i g sok az e r ő l t e t e t t s é g . K ö r ü l ­ belül u g y a n a z o k b a n a h i b á k b a n l e l e d z i k , m i n t régebbi v e r s e s a z é r t n e m k ö z ö l h e t ő s e m ez, s e m az. A k é z ­ irat e g y h é t i g r e n d e l k e z é s é r e áll, á t v e h e t i s z e r k e s z t ő ­ s é g ü n k b e n b á r m e l y d é l u t á n n é g y és öt ó r a k ö z t .

SZAM. I W 6 .

53.

Olcsó cseh

J T e c h n i k u m IV!iifwesda.___,. _ Igazgató: A. E o l t z , tanár. (Szia: királyság.) ( _ Magasabb t e o b n i k a l t a n i n t é z e t e l e k t r o - é s g é p é s z ­ mérnököd, technikusok ós művezetők kiképzésére. Gazdagon fel­ szerelt elektrotechn. és gépépití laboratóriumok. Gyári tanuló műhelyek. 3610 hallgató a 36 iskolaévben. Programra stb. díjtalanul a titkárság által.

5 kiló ; uj fosrtotl 9.60 K, jobb 12 K, fehér pehelvpuha fosztott 18 K, U K, hóf.hér pehelypuliatos7.tntl30 K 36 K Szállítás portómenles, után­ véttel. A kicserélés és vissza­ vétel porlomejrtérités ellcnében me»eneeilletik. 34-94 Benedikt Sachsel, L o b e s OO. Post Pilaen, Böhmen.

ZENEMUVEKET vegyünk

ROZSNYAI

KAROLY

könyv- és zene mű kereskedésében

I V . k e i * . , M u z e m - k ö m t 15. s z á m aluli.

SAKKJÁTÉK. 2500 számú feladvány. Ludányi Antaltól, Szolnok.

Bő T 3 S

k

Német Szótár B A L L A G I M.

magyar-német és német—magyar szótár iskolai

használatra.

A két rész csinos, hajlékony vászonkötésben 4 K E g y - e g y rész k ü l ö n fiizve 1 * 4 0 K .

A felső sorban:

sorban: H a r t e l , S c h n e i d e r , W i l l s o n , F i n k e l s t e i n , Calvet Saifulin, H e v o n n e n ; a középső S o l o w j e w , C o n s t a n t d e M a r i n , P i t l a s i n s k y , B e a n c a i r o i s , B e r e z i n a , Ciclop, S t r a n g e , V a n d e r G o l d ; az alsó sorban: Vasilescu, Hitzler, Pedel, Boulanger.

o

d e VILÁGOS.

f

g . b

Világos indul és a harmadik lépésre mattot ad.

Kapható: L A M P E L R . könyvkereskedése (Wodianer F . és Fiai) részvénytársaságnál B u d a p e s t , V I . , A n d r á s s y - u t 2 1 . és m i n d e n könyvkereskedésben.

Ajánlunk kitűnő vizsla, kopó, vad­ disznó és borzebeket, nyersen és idomítva; továbbá óriás szent­ bernáthegyi, újfundlandi doggsk, orosz agarak, skócziai juhászku­ tyák, magyar komondorok, uszká­ rok, törpe ebecskék és kitűnő p a t k á n y i r t ó k a t , angoramacskákat, óriás fülesbaglyokat, élő és kitömött vadakat, diszgalambnkal. madarakat; f a j b a r o m f i , óriási Ind. kacsa, pulyka és tyukfajok, m é h e k és fölsze­ relések, állattenyésztési eszközök, állattápszer-készitményeket; álla­ tokat gondozásra, idomitásra, ne­ velésre és gyógykezelésre elfoga­ dunk, csereket és vételeket kö­ tünk. Árjegyzéket bérmentve küld: D I A N A - T E L E P , Tar, Hevesmegye.

A BUDAPESTI BIRKOZÓVERSENY RÉSZTVEVŐINEK CSOPORTJA.

Salvator

Természetes vasmentes

Lithion-forrás kitUnö hatású

vasa-, hólyag--, r h e n m a - é s k ö s z v é n y b a n t a l m a k n á l , v i s e l e t i nanézség-eknél, ciukorbeteg-ség-eknel a l é g z ő ós e m é s z t é s i szerek h n r u t a i n á l .

Budapesten főraktár Édeskuty L. árnál.

E l k é s e t t m a d á r k a . Ősz. V e r s e i b e n erős, m e l e g a h a n g u l a t , de m i n d e g y i k b e n v a n v a l a m i , a m i h a t á ­ s á t rontja. A z é r z é s n i n c s b e n n ü k abba a b i z t o s , k r i s t á l y o s formába ö n t v e , n y e l v é s e s z m e n e m si­ mul úgy össze, mint a h o g y igazi művészi munká­ b a n k e l l e n e , s o k s z o r csak m e l l é talál, a m i r e c z é l o z , bizonyos tétovázást mutat a kifejezésben. Határozott tehetség jelei közt határozott gyöngeségei v a n n a k : n a g y o n sajnáljuk, h o g y csak i l y e n félsikert k o n s t a ­ t á l h a t u n k , de m é r t é k ü n k b ő l a legjobb akarattal s e m engedhetünk.

Ki akar angolul tanulni?

kamarák

napfény-tekercsfilmek részére egész 4 0 0 koronáig.

K 6.50-töl

Kaphatók Lampel E. (Wodianer F. és Piai) r.

t.

Budapest, A n d rássy-ut 2 1 .

és hitelszövetkezet, m i n t az országos központi hitelszövetkezet tagja, felhívja a n a g y é r d e m ű butorvásárló közönség figyelmét a

VIII.. József-körut 28. szám, B é r k o c s i s - u t c a s a r o k , valamint A 33-ik számban megjelent képtaláuy megfejtése : Igaz munkást nem a díj, hanem a feladat lelkesít. Felelős szerkesztő: Hoitsy P á l . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Reáltanoda-u. 5. Kiadóhivatal:

szilárd és fclyekon)

tzappaq u bort fehérré gyöngéddé ^ : v

Mindenütt kapható'. *J

Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.

Selyemszövet-kivitel- Kir. udv. szállító.

IV., B e l v á r o s , F e r e n c z i e k - t e r e 1. s z . a . királyi bérpalotában d ú s a n felszerelt m o l e r n és stílszerű l a k b e r e n d e z é s e i n e k megtekintésére, a m e l y e k jutányos áron jótállás mellett adatnak el

A Bútorcsarnok szövetkezet kizárólag csak budapesti képesített asztalos- és kárpitos m e s t e r e k d o l g o z n a k , u g y Budapest környékén készített, v a g y bácsi s i l á n y áruk eladásával nem foglalkozik. Megrendeléshez térvezetet és költségvetést kívánatra k é s z í t ü n k . 11308 M i n d e n e g y e s b ú t o r d a r a b bizottság1 által felülbírálva.

PILULES ORIENTÁLIS (KELETI PILULÁK).

Szépség, a nyak szilárdsága, fejlesztés, a kebel helyreállítása, a kebel dússága. Kezelése egyetlen a maga nemében és orvosi tekintélyek­ től elismerve. Az egészségnek seinmiképen ártalmas. Öt­ ven éves siker. Ezernyi elismei őlevél. Világhírű

Egy üveg használati utasítással 6.45 K. utánvéttel 6.75 K.

EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL a aOMTSCHI ,,TE1HPEL"-F0RRAS határozottan a LEGJOBB ÜDÍTŐITAL.

PREMOésPOCO

Diszkrét bérmentes szétküldés. J. RATIÉ, gyógyszerész, 5, l'assage-Verdean. I'aris. — Tessék czimezni: Török J., gyógyszerész, Budapest, Király-u. 12., Pserbofer Richárd, gyógyszerész Bécs, Singerslrasse 15., Fr. Vitek ifcCo. Prága ll.,\Vassergasse 19.. vagy bármely előkelőbb gyógyszertárba.

Magyar Könyvtár

E vállalat m a g á b a n foglalja a h a z a i és külföldi i r o d a l o m legjele­ sebb termékeit, a szépirodalom, t ö r t é n e l e m , földrajz stb. köréből. — E z e n vállalat l e h e t ő v é teszi a n a g y k ö z ö n s é g n e k , h o g y k e v é s költ­ séggel szép és a t u d o m á n y m i n d e n ágát felölelő k ö n y v t á r birto­ kába j u t h a s s o n . K a p h a t ó L a m p e l R . ( W o d i a n e r F . és F i a i ) részv. tórs. k ö n y v ­ kereskedésében V I . , A i u l r á s s j - u t 2 1 „ v a l a m i n t m i n d e n hazai könyvkereskedésben.

••" Jegyzékkel

készséggel

szolgálunk.

-»*

BENZOE-CRÉME. Az aiczuuk friss üdeséget, fiatalságot és fehérséget ad. — Teljesen ártalmatlan. — Számos elismerő levéli A v»o 1 b-n-n hozzá B e n z o e - t e j s z a p p a n 7 0 fii. ü l d í KUIi, B e n z o e - p n d e r 1 kor.

JWADERSPACH FÉREM

gyógyszerész

BUDAPEST, X., Rákosfalva, K ü l s ő - L e r e p e s i - u t 104. Főraktár:

Kis gyerme­ kek é* feln.it tak h a s m e ­ nése ellen kitünö a Sztraka-íele Tiinnin-

Csokoládé

T ö r ö k gyógytár. Király-u. 12. szám Andrássy-nt 26. szám.

Hirdetések elfogadtatnak a kiadóhivatal­ ban Budapesten, IV., Egyetem-utcza 4.

kaph.gyófrysz. 40 fillérért Utánzatoktól óvakodjunk.

Szállítási hirdetmény. A polai cs. és kir. tengerészeti hadiszertár 1907. évi anyagszükségletének biz­ tosítására, ós pedig az V. osztályt (faolaj) illetőleg 1907. évi j a n u á r b ó 31-én, a többi alant felsorolt osztályokat illetőleg 1906. évi október h ó 12-én, m i n d e n k o r dél­ utáni 4 órakor a lepecsételve beérkezett ajánlatok fölött a cs. és kir. tengerészeti hadiszertár parancsnokságánál pályázati versenytárgyalás fog tartatni. A szállítandó a n y a g o k a következő osztályokba vannak beosztva, ezeknek egy­ n é h á n y a pedig c s o p o r t o k b a : I . osz :. D e s z k á k é s r a g a s z t ó f a fenyő" és v ö r ö s f e n y ő ­ fából, i III. Tisztitógyapot, i IV. Bőráruk, i Faolaj, V. VI. Iienolaj, « i Marhafaggyu, VII. i Közönséges mosószap­ VIII. pan, faggyugyertyák, paraffin és stearin, stearingyertyák, IX. < SF eops re őt ekk, é s k e f é k , X. • Faszén, i XI. XII. « K ámt ré áz ng ay ,, s z u r o k é s • Rndaosok, sodrony, bá £111. dog és szögek vörösrézből,

XlVa. Vörösrézosövek, XlVb. Csövek pénzötvényből, X V . oszt. R u d a c s o k , surlóbádog, b o ritóbádog,pénzötvényből Kautsuktárgyak, XVI. XVII. Sárgaréz rndaosok, rudak, bádog, sárgaréz-sodrony, XIX. Csinvat munkaöltönyökre, XX. V é k o n y alattságok, kötél­ gyártmányok kenderből. XXI. Kábelszerűén készített kö­ télnemitek, XXII. Spárga kátrányosatlan kenderből, Takarók, xX xX iI nV .. H a j l í t h a t ó és szab. a c z é l sodrony kötél, A s b e s t - és a s b e s t - k a u t s u k XXV. ozikkek, Tömlők nyers kenderből. XXVII.

M i n d e n ajánlattevőnek szabadságában áll ajánlatot csak e g y osztályra v a g y különválasztott ajánlatot több osztályra v a g y egyes csoportokra beadni. A közelebbi részletes és általános szerződési feltételek, ú g y m i n t a szállítandó tárgyakról szóló j e g y z é k e k és ajánlati m i n t á k a következő h e l y e k e n betekinthetők, illetve m e g s z e r e z h e t ő k : A cs. és kir. közös h a d ü g y m i n i s z t é r i u m tengerészeti osztályának irodaigazga­ tóságánál B é c s b e n ; a cs. és kir. tengerészeti hadiszertár parancsnokságánál P ólában, a haditengerészeti parancsnokságnál Triesztben és a tengerészeti k ü l ö n i t m é n y p a r a n c s nokságnál B u d a p e s t e n ; a kereskedelmi és iparkamaránál Bécsben, Budapesten, Prágá­ ban, Pilsenben, Beichenbergben, Egerben, B u d w e i s b e n , Brünnben, T r o p p a u b a n , Gráczban, Laibachban, Klagenfurtban, Triesztben, Zárában, L e m b e r g b e n , Krakóban, Brodyban, Zágrábban, F i ú m é b a n , Debreczenben, Kolozsvárott, Brassóban, Pécsett, Szegeden és Pozsonyban a m a g y a r gyáriparosok szövetségénél Budapesten, továbbá V i l l a c h b a n a városi t a n á c s n á l ; a faolajszáliitást illetőleg Pola, Capo d'Istria, Pirano, Parenzo, B o v i g n o , Spalato, Bagusa, Cattaro és Castelnuovo városok tanácsánál, illetve község­ hivatalánál is. A szállítandó anyagokból, a m e n n y i r e az egyes czikkek természete m e g e n g e d i , a cs. és kir. tengerészeti hadiszertár parancsnokságnál Polában és a tengerészeti k ü l ö ­ n í t m é n y parancsnokságnál Budapesten m i n t a g y ü j t e m é n y van, m e l y az érdekeltektől a hivatalos órákban m e g t e k i n t h e t ő . Szóbeli fölvilágosítást a fentebb emiitett cs. és kir. tengerészeti hatóságok nyújtanak. Pola, 1906 szeptember hóban. 10601

A cs. és kir. tengerészeti

hadiszertár

parancsnoksága.

BALASSA-FÉLE VALÓDI ANGOlT

gorkatej

k a m a r á k ü v e g l e m e z e k részére és P r e m o film-packok ( n a p f é n y töltés) 2 2 koronától egész 9 1 5 k o r o n á i g .

u legjobb és leghatásosabb

Prospektusok ingyen és bérmentve mindenütt kaphatók. K O D A K Ltd. W I E N , 1., G R A B É N 2 9 . s z á m . Szerkeszti R A D O ANTAL.

Egyes szám ára 30 fillér.

Bútorcsarnok

Kérjen mintát a mi újdonságainkról feketében, fehérben vagy színesben K 1.15-től egész K 18-ig méterenkinL Különlegesség: Selyemkelmék társasági, menyasszonyi, báli és utczai toileltokra, valamint blousokra, bélésre stb. Mi csak jótállással kezeskedett selyemszövetet adunk el di­ rekt magánfeleknek, vám- és portomentesen a la­ kásba szállítva. S C H W E I Z E R & Co., L u z e r n U 31. (Svajcz.)

Az jó basznát veszi a következő könyveknek.

Gyakorlati angol n y e l v tan. Vászonkötésben 3 korona 60 fillér.

A budapesti asztalos-ipartestület védnöksége alatt álló

vásároljon Svájczj selymet!

Dallos -Patterson.

KODAK

Az asztalosok szövetkezeti Bútorcsarnoka.

S o m l ó . Márcziusról. Mind a kettőt közölni szánd é k s z u n k , de e g y k i s t ü r e l m e t kérünk, m e r t n a g y o n el v a g y u n k h a l m o z v a . N e m l e h e t n e a m á s o d i k n a k v a l a m i m á s c z i m e t adni ? Meddig. O l y a n b á j o s . Az é g o l y t i s z t a s t b . J ó k o r a c s o m ó v e r s e t küldött be, de e g y i k s e m v a l ó k ö z l é s r e . Sok h e l y ü t t zavarosak, m a j d m i n d i g n a g y o n döczög ő s e k s m o n d a n i valója s i n c s o l y a n , a mi m á s o k a t is é r d e k e l h e t n e .

B i z o n l y . Angol és m a ­ gyar b e s i é l g e t é s e k kézi­ k ö n y v e . V á s z o n b a kötve 3 korona 2 0 fillér.

javttja az étkek izét. Készíti Maggi Gyula és Társa, Bregenz.

KÉPTALÁNT.

Szerkesztői üzenetek.

pár nap alatt eltávolít az orvosilag ajánlott bőrszépitö, finomító és ifjitó hatású M a d e r s p a c h - f é l e

Postán szállítja az egyedüli készitS

^ ^ V ^ ^ W ^ Í ^ ^ ^ ^ » ^ . W ^ * ^ % V ^ ^ ^ » ^ % * ^ Í ^ ^ ^ ^ " °*M^*

o l y részletességgel, m i n t ezen m ű b e n , m é g sehol s e m magyarázták. Még egy uj fejezettel is m e g l e p b e n n ü n ­ ket a s z e r z ő : az intonálás elméletével és gyakorlatával m á r ezért az egy fejezetért magáért érdemes lett v o l n a a k ö n y v uj kiadása. Élvezettel okul m i n d e n fejlettebb zenész is, m i v e l Bloch szigorú tudományossággal, de vonzó m o d o r b a n előadja ezeket. E részben találjuk m é g a jobb kéz technikáját is, v a l a m i n t a 10 évfolyamra osztott rendszeres tantervet is. A m ű h a r m a d i k része a zeneelméleti rész, m e l y a z e n e alapelveit b ő v e n és alaposan tárgyalja. A hang­ magasság, a hangtartósság, a d i n a m i k a , a hangszíne­ zet fejezetei o l y n a g y a n y a g o t ölelnek fel, h o g y u g y a h i v a t á s o s , v a l a m i n t a m ű k e d v e l ő zenész i s a m i n d e n ­ n a p f e l m e r ü l ő kérdésekkel tisztába j ö n , a m a g y a r á z a ­ tokat 8 0 ábra és 640 h a n g j e g y p é l d a világítja m e g . A 4 0 0 oldalra terjedő m é l t ó a n kiadott m ü , B o z s n y a i Károly i s m e r t z e n e m ű k i a d ó n á l j e l e n t m e g . A méreté­ h e z és t a r t a l m á h o z k é p e s t csekély 4 kor.-nyi bolti áránál fogva a m ű uj kiadása n e m c s a k az előző kiadás birtokosainak, h a n e m m i n d e n törekvő zenésznek kívá­ n a t o s teljes hegedtt-enciklopédiája.

Szeplőt, m á j foltot, mitesszert, p a t ­ t a n á s t , kiütést, r á n e z o k a t , himlő­ helyeket és m i n d e n areztisztátlanságot

kéz és hónaljak izzidása ellen egjelli'O biztos szer a a S u c c i n b a l z s a m , megszüntet minden bűzös helyi izzadást a legrövidebb idő alatt. I tiveg ára 2 kor. Postán szétkiildi Piágay Elemér gyógy­ szerész Úszód, Kalocsa mellett.

Fajkutyák.

Legteljesebb, legkedveltebb, legelterjedtebb

b

L..i..a.á.

Ingyen.

sÖTfrr.

a

591

VASÁKNAP1 IIJÖAG.

évFOLYAm.

115%

SZÉPITÖ-SZER

•i—3-szori bekenés után eltávolít minden a r c z t i s z t á t l a n s a g o t , k i ­ ütést, pattanást, májfoltot, bőratkát, (mitessert). Kisimítja a ránezoket, redőket, és as arezbőrt fehérré, üdévé, finommá varázsolja. Teljesen ártalmatlan és a szépség megtartására, ápolására és növelésére minden másnál jobb. — Csak B A L A S S A , névvel valódi — E g y ü v e g á r a 2 k o r o n a .

M i n d e n h ö l g y k e d v e n c z e *£¥%t$&£%8&$££.

B u d a p e s t , 1., M é s z á r o s - u t c z a 5 8 . s z á m G y á r t P a p i r t á n y é r t , b o n b o m e r t ea ) a r d i n e t - d o b o z o k a t . S a j t o l t k a r u k d o h o • o t a t , l é g m e n t e s e n e l m a r h a t ó , ö s s z e h a j t h a t ó d o b o s o k a t , p ó t y i í , köiógyapot, stb. csomagolására. H i n t ő d o b o a o k , valamint h n a o t t l e m e z - o s ö v e k tetszés szerinti nagy­ ságban. T e a s - d o b o s o k «•'» kilogr.-tól 10 ktlogT.-ig, valamint 6. 10 és 40 filléres tea osomagolásábos.

Gőzerőre berendezve.

Napi gyártás

300

150,000 doboz.

mnnkas.

ím

A r a 1 korona. I ? J _-. . k I ¥ 1 «-. fí*r, biztos védője a fehér, krém és rózsa színben kapható B a l a s s a 1 A 1I1MI1I « * * *^£' f é l e P Ú D E R . A r a 2 k o r o n a , k i s d o b o s 1 . 2 0 k o r o n a . arezszínt, üdeséget. üdeséget, fiatalságot kölcsönöz a B a l a s s a - f é l e U G O R K A Készito és szétküldést hely -

B á j o s SWik

BALASSA KORKEL gyógyszertára, Budapest-Erzsébelfalva. Postai szétküldés naponta. — Kapható minden nagyobb gyógyszertárban.

59á

36. SZÁM. 1Ü06. 5 3 . KVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

V

Elemi iskolai magántanulók használatára alkalmas tankönyvek. I.

osztály.

B e n e d e k - F ö l d e s - S z á v a . ABC és olvasókönyv. Szimoj kcpiiel. \;'i>/.imkoti'sl>eii .. — -itt f. K n z i n a - S n m o g y i - S z ő l l ő « i - E m b e r : KIsü könyvem. Hangoztató abc es o|vasókön\v. Számos kénnel, vászonkötésbi'ii 1

II.

osztály.

B e n e d e k - F ö l d e s - S z á v a : Kiérni iskolások olvasókon, ve. Számos képpel, v.iszonkölé-ben — .... „. 81 f. K o z m a - S o m o g y i - S z ö l l ő s i - E m b e r : Tótfalu. Olvasó­ könyv. Számos képpel, vá-zonköteslien _ .... _. 81 f. K o z m a - S o m o g y i - S z ö l l ő s i - E m b e r : Magyar nyelv­ könyv, képekkel. Kötve . . íS f. • W e s z e l y Ö d ö n : Magyar ii)clvi {rvakoriókönvv, képekkei. Kötve _ 48 f. S z i k l á s - W a l t e r : Számtani példatár, képekkel és ábrákkal. Kölve . _ _ _ _ _ .... 41) f. S z á m o l ó k ö n y v . Irta Több székesfővárosi tanító. Kötve 30 f. Altalános iskolai atlasz _ .. ... 70 f. H a s z a J . Pest- Pilis-Solt-Kiskunmegye földrajza... _ 60 f.

IV.

SZIKLÁBÓL FAKADÓ TERMÉSZETI S CYÓGYES ÜDITÖ SAVANYÚVÍZ

FORRÁS KEZELÖSÉO

B Á R Ó T ,

WACHTLES TÁRSA

HÁROMSZÉK MEGYE

VHÉRKfPV.Sílö: ^ f p f 5 ^ ? 7 u ° 6 ? J E L E F O I 1 2 - 3 8 .

osztály.

Ha őszül a haja

„STELLA"-HAJVI7ET, ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában,

•NBcaauaasnniiif r J iii:ii«ii!itiijitrsijjitiif!;i;iLUj si< i j ma ííjiziJtüíijiii!ti;jiiirijiiiiii[Mi:i4fiiiiiJitirririKriijniij[t«irrirMr:ii
I.' ( k \ ' IC I > tw I,"• i ' korai v é n s é g . K i n c s , arany, sok * V v / » Í J I I O Í J U pénz mit ér, ha nincs egészség 1 Pedig minden b e t e g s é g n e k k e z d e t é t az e m é s z t é s i zavarok és az *Jhájasodás okozzák. Azért kell ideje korán, ha a haj nincs még elhara* pódzva, csak egy kisérletot tenni a v i l á g h i r i i Mandor-porral, meljni'k ára azért oly c s e k é l y , hogy minden embernek módjában le­ gyen azt m e g h o z a t n i . Mandor egy doboz i kor. 80 fillér. Tekin­ t é l y e s o r v o s i é s v e g y é s z i bizonyítványokkal és utasítással után­ véttel, vagy a pénz beküldése mellett, szétküldi

Mad. MandI Ida, Bpest,

MARGIT-CREMET, mely zsírtalan, ártalmatlan s rögtön szépil A Földes-féle M A R G 1 T - C R E M E gyor an és biztosan haté ártalmatlan szer Meplök, májfoltok, bőratkák, p a t t a n á s o k , k i ü t é s e k s mindennemű b ő r b a j e l l e n . A világ legelőkelőbb hölgyei használják és elragadtatással beszélnek annak páratlan és csodás hatásáról. Egy tégely elhasz­ nálása után erről mindenki meg fog győződni Postán utánvétellel vagy a pénz elő­ zetes beküldése után küldi a készítő:

Kígyó védjegygyei U 2 8 8 (T U l t l S T A - F L U I D ) . Régi bevall aromalikus bedörzsölés az idegek és izmok edzésére és megerősí­ tésére. Eredményesen használva turis • ták, kerékpárosok és lovaglók által nagyobb túrák utáni erősítésre és erő­ gyűjtésre. Arak: Vi palaozk X 2. Vi p a l a c z i K 1.20 Kapható minden gyógyszer­ tárban. — Képes árjegjzék ingyen és bérmentve. Főraktár Magyarország ré. szere: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszerésznél, í liudapest, Király-utcza \i és =^j Andrássy-ut 26. szám.

Kitűnő

minőségű

utibőröndök kosarak, kézitáskák, toilett-táskák, női ka­ lapbőröndök és bőr díszműáruk legnagyobb választékban

B

HÉLLEK MÓR utóda bőröndösnél,

11713

Budapest, Károly-körut 3. sz. Képes

csak úgy érhetünk el, ha a

MA-HILLA .,.,.—-

árjegyzék

vidékre

ingyen

és

bérmentve.

Gfamvafo,

SZÉPSÉGET

Telje* jegyzéket kívánatra készséggel küldünk.

a világhírű Földes-féle

KWIZDA FLUIDJA

g y ó g y s z e r é s z , K i r á l y - n t c z a 12. s z .

osztály.

Sok millió előkelő úrhölgy használja

r ^ E M p n ^ K

KWTZDA FERENCZ JAN. kerületi gyógyszerész Korneuburgban Becs mellett.

B e n e d e k - F ö l d e s - S z á v a : K'emi iskolások olvasókönyve. I K 30 f. Számos képpel, vászonköle^en K o z m a - S o m o g y i - S z ö l l ő s i - E m b e r : A Faragó család. Olvasókönyv. Számos kijipel vászinikötésiicii I K 30 f. K o z m a - S o m o g y i - S z ö l l ő s i - E m b e r : Magyar nyelv­ könyv, képekkel. Kötve 88 I. W e s z e l y Ö d ö n ; Magvar nyelvi gyakorlókönyv, képekkel. Kölve 8S f. S z i k l á s - W a l t e r : Számtani példatár képeklel és ábrákkal. Függelékül: Méréstant és mértani rajzi példatár. Irta S z i k l á s A d o l f . Kölve _.. 80 f. S z á n t o l ó k ö n y v az V. osztály számára 70 f. a VI. • i mérlannal . 80 f. D r . N é m e t h y K . Földrajz képekkel és vérképekkel. Kötve 80 f. A s i t a l o s - M á r t o n f y : Földrajz képekkel és térképekkel az V. osztály számára KI f. a Vi. osztály számára . 80 f. Á l t a l á n o s iskolai atlasz 70 í. M a r c z a l i H . - F ö l d e s G. A történelem kis Ilikre, képekkel. KÖlVe . ^ ^ ^ - ^ ^ ^ ^ y ^ g ^ g i B 80 f. S e b e s t y é n G y . A magyar nemzet története az V. osztály számára _ _.. . 34 f. a VI. osztály s/.ámára 72 f. D r . C s i k y K . Magyar alkotmánytan, kötve ÍS r. S e b e s z t h a K . Alkotmánytan, kötve 50 f. B á t h o r y N . - K n e i f O . Természetrajz, köti Szánni képpel és 4 színes melléklettel I K M i k l ó s G. \cgyl ni és természettan I K D r . C s a p o d y I . - d r . G e r l ó c z y Z s . Kgészségtan. kölve IN í.

Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, Budapesten, Egyetem-utca 4. szám.

\

cs. és kir. osztr.-magy., román kir. és bolgár fejed. udv. szállító.

• K a a 11 mi i ami n 11 • MMHMIIIMIIIIIIIIIIIIM^

E z e n k ö n y v e k kaphatók L A M P K L I { . k ö n y v k e reskerlése ( W o d i a n e r F. és F i a i ) részvénytársaságnál, B u d a p e s t , V I . , A i i d r á s s y - i i t 121. és m i n d e n köny vket eske Jésbv n.

i»v>

Árjegyzék díjmentesen.

mert ez ueui hajfestő, ile oly vegyi összet ite ü ^zor, mely a liaj ereileti sí.inét adja vissza. (Jveg(«^ '2 K.

B e n e d e k . F ö l d e s - S z á v a : Elemi iskolások olvasókönyve. Számos képpel, vászonköté-ben _ 1)6 f. K o z m a - S o m o g y i - S z ő l l ö s i - E m b e i ' : A s/abad-ágliős unokái. Olvasókönyv. Számos képpel, vászonkötésben . . 96 f. K o z m a - S o m o g y i - S z c l l ő s i - E m b e r : Magyar nyelv­ könyv. Képekkel kötve 48 f. W e s z e l y Ö d ö n : Magvai- nyelvi i'Vakorlókőnyv. képekké'. Kötve 48 f. S z i k l á s - W a l t e r : Számtani példatár, képekkel és ábrákkal. Kölve _ _ 50 f. S z á m o l ó k ö n y v . Irta Több székesfővárosi lanitó Kötve 40 f. D r . N é m e t h y K . Földrajz, képekkel és színes térképekkel. Kötve . . _ 61) f. A s z t a l o s G y . - M á r t o n f f y M . Földrajz képekkel és színes térképekkel. Kötve _ _ . 110 f. Á l t a l á n o s iskolai atlasz ... .... ... 70 f.

V. és VI.

•H

Ajánlja dúsan felszerelt raktárát f é n y k é p é s z e t i k é ­ s z ü l é k e k és h o z z á v a l ó czikkekhen. Az általánosan elismert ki­ tűnő W e l l i n g t o n p a p í r o k és l e m e z e k egyedelárusitoi.

ne liusználjon inast, m i n t a

Budapest, V 49, Szabadságtér, Sétatór-utoza sarkán. 11186

CHINA-BOR VASSAL

azért használjuk, mely törvényesen védve van és kezeskedve teljesen ártalmatlan, meg­ vizsgálva és biztosan ható szer szép rózsás •ztn és tiszta arezbör elérésére. Pörsenést,

erositŐHzer g y e n g é l k e d ő k , T é r s z e g é n y e k é s lábhadozók számára. Étvágygerjesztő, Idoge r ö s i t ő é s Térjavitó saer. 11500 Kitűnő Iz. Több mint 4000 orvosi vélemény. J. S E R R A V A L L Ó , Trieste Barcola. Vásárolható a gyógyszertirakban félliteres Gvegekben á K 2.60, rgész literes üvegekben á K 4.80.

borátkát, orrvörüsséget, szeplöt, redot

és ránezot már rövid használat után Ifinlet el a lekcsekélyebb nyomok visszahagyása nélkül. Az arczbórl üdévé, rózsássá és bársoynpuháva teszi. A ki Mll-Hillá-val egyszer próbál tett, az nem lesz képes azt löbbé nélkülözni. Ezt bizonyítják a naponta beérkező hálairatok és megrendelések. Ara egy nagy tégelynek, mely több hónapra elég, 3.85 K. Minden tégelyhez egy próbadarab Má-llillt-szappanés pontos utasítás van mellékelve. I'róhaszelenezék I K M f.-nek bélyegekben való beküldése ellen küldetnek szét a fő­ raktár által. A szétküldés a tartalom megnevezése nélkül utánvét mellett eszközöltetik a főraktárból. L a t e i n e r L e ó , Wien, 1/38, W'ollzeile 31. Má-llílla kapható B u d a p e s t e n , Török József gyógyszertárában, Andrássy-úl -ti. és Király-ii. 12. sz. a. Z á g r á b a n S. Mittelbach gvógyszerész Duga ulira 3 P r ó b a s z e l e n c z é k e t csak a f ő r a k t á r küld.

SERAIL-ARCZKENÖCS,

Legkedveltebb, legjobb baiíestőszer a

MELANOGENF fekete é s barna színben. Kzen kitűnő é s ártalmatlan készítruénynyel hajat, szakált, bajuszt pár perez alatt feketére v a g y barnára le­ festeni. A szín állandó és a ter­ mészetes színtől m e g n e m k ü l ö n b ö z ­ tethető. Ártalmatlan és alkalmazása igen egyszerű. N e m piszkít. 11284 Á r a 2 k o r o n a 8 0 fillér. Budapesti főraiUr:Török J ó . e e f gyógysz.Király-u. , 12 és Andrássy-ut 29.kapható minden gyógyszertárban. Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, TV

^ffr^m

«*^s

BUDAPEST IV., E s k ü - ú t 6. sz. (Clotüd-palota).

4ll f.

osztály.

B e n c d e k - F ö l d e s - S z á v a : Kiérni iskolásuk olvasókönyv''. '"•• Számos kémei, vaszonköté-bea K o z m a - S o m o g y i - S z ö l l ő s i - E m b e r : l'isla ós Julisbi. Olvasókönyv. Szimvs képpel. vászonkötésben _ -. TU f. K o z m a , S o m o g y i , S z ó l l ö s i , E m b e r : Magyar nyelv­ könyv, képekkel. Kit<e — 361 W e s z e l y Ö d ö n : Magyar njelvi gyakorlókon) v. képekkel. Kötve 36 f. S z i k l á s - W a l t e r : Számtani példatár képekkel és ábrákk I. kötvr-_ _ _ Wf. S z á m o l ó k ö n y v . Irta Több székesfővárosi lanitó. Kötve ifcj f.

III.

BORHEGYI

D / \ O t l l 7 D v l W I é a .

V é r t ^s-fele Sósborszeszt Mlriden házban wüícségea

l

az arezot tisztítja, fehéríti és b&rsonypnhává teszi. E g y t é g e l y á r a 1 k o r . 4 0 fill., k i s t é g e l y A r a 7 0 fill. S e r a i l - s z a p p a n , E p e - s z a p p a n kitűnő toilett szappa­ nok a kenőcs használatához. S e r a i l - e r e z n e nappali használatra, S e r a i l - p o u d e r kiváló finom arezpor há­ rom színben, fehér rózsaszín és créme. Egy doboz ára 1 kor. Készíti R O Z S N T A T M A T T A S gyógyszertára, Aradon, Szabadság-tér.

Egyetem-ntcza i. s z á m .

ól. SZ. 1906. (53. ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi Kiadóhivatal:

iroda:

IV. Keáltanoda-utoza 5. IV. Egyetem-ntcza 4.

SZERKESZTŐ

FŐMUNKATÁBS

HOITSY PÁL.

MIKSZÁTH KÁLMÁN.

^^^^^^^^^^^^^ Előfizetési teltételek:

1847—1906. kevés igazán nagy emberünk van, 8 egyet megint elveszítettünk. Hőgyes Endre egyetemi tanár, a magyar tudományos akadémia rendes tagja, miniszteri tanácsos, a budapesti orvosi egyetem általános kór- és gyógy­ tani intézetének, ós a vele kapcsolatos Pasteur­ intézetnek volt igazgatója, szeptember 8-ikán meghalt. Elnézem azt a fényképet, a melyet hat évvel ez­ előtt, tanárságának 25 éves jubileuma alkalmá­ ból osztott ki a tanítványai között a megboldo­ gult s elgondolom, hogy de máskép képzeltük el a közel jövőt akkor, de nem gondoltuk, hogy szeretett mesterünk a 30 éves évfordulót már nem körünkben, hanem mint súlyos beteg, egy szanatórium falai között fogja eltölteni. Hőgyes Endre 1847 november 30-án született Hajdú-Szoboszlón. 1870-ben orvosdoktorrá avatták a budapesti egyetemen, 1871-ben az egyetemhez került tanársegédnek, 1874-ben a kísérleti kórtan ma­ gántanára, 1875 márczius 8-ikán pedig a kolozsvári egyetemen az általános kór- és gyógyszertani tanszék nyilvános, rendes tanára lett. 1883-ban január 17-én Ő Fel­ sége kinevezte a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem általá­ nos kór- és gyógytani tanszéke igazgató tanárává, 1887 április 6-ikán a közoktatásügyi miniszté­ rium megbízta a Pasteur-féle ve­ szettségellenes gyógymód kísérle­ teinek megismétlésével s mikor a budapesti Pasteur-intézet 1890 áp­ rilis hó 15-én megnyílt, kinevez­ ték ez intézet igazgatójává is. LYAN

E néhány életrajzi adat így szá­ razon felsorolva vajmi keveset mond el arról, hogy voltaképen ki volt Hőgyes Endre. Az azon­ ban ezekből az adatokból is ki fog tűnni, hogy oly, mondhatnám szé­ dítően gyors volt pályafutása, (28 éves korában nyilvános rendes tanár volt az egyetemen), melyet csakis rendkívüli tehetséggel, mór­ hetetlen szellemi munkabírással és

, 1 6 korona. 8 korona, 4 korona.

i

; ' . : ~ ™ v ; *'\

Strelisky HŐGYES ENDRE.

BUDAPEST, SZEPTEMBER 16.

A íVilágkróntkát-vaX negyedévenként 80 flllérrel több.

munkakedvvel lehet megmagyarázni. S Hőgyes Endre valóban fel volt e tulajdonságok mind­ egyikével ruházva. Már az a milleniumi emlék­ könyv, melyet a budapesti magyar királyi tudo­ mányegyetem orvosi karának múltjáról és jele­ néről 1896-ban szintén ő irt ós szerkesztett, Hő­ gyes Endrének mintegy száz nagyobb tudomá­ nyos munkáját sorolja fel, pedig az azóta lefolyt évek alatt szintén tekintélyes számú tudományos munkája látott napvilágot. Azoknak a kisebb czikkeknek száma pedig, melyeket mint az aOrvosi Hetilapnak* szerkesztője irt, egye­ nesen légió. Ha hozzáveszszük ehhez, hogy élete voltaképen nagyon rövidre volt szabva, hiszen a halál javakorában ragadta el s ha figye­ lembe veszszük, hogy tudományos munkái már természetüknél fogva egytől-egyig nagyon ala­ pos, nagyon becsületesen elvégzett kísérletezé­ seknek eredményeit foglalják magukban, tehát

HŐGYES ENDRE.

O

Egész évre _ \ Félévre Negyedévre _

4,\>«

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

nem olyanok, a melyeket szerzőjük, mint mon­ dani szokás, egyszerűen és csupán az íróasztal­ nál ir meg, akkor bámulnunk kell azt a fényes szellemi képességet és azt a rendkívüli energiát, mely ennyit volt képes produkálni. De dolgozott is, mihelyt valami eszméje támadt, oly kitar­ tással, mely mindenkit bámulatba ejtett, s nem nyugodott addig, mig a kitűzött kérdést meg nem oldotta. Még 2—3 évvel ezelőtt hányszor megszégyenített azzal, hogy mikor reggel hét órakor felmentem az intézetbe, a professzort még ott találtam a munkaasztalnál, s mig én, a fiatalember már régen nagyon ki voltam fáradva, ő a fáradtság minden jele nélkül, étlen-szomjan végezte a kísérleteket, mig azt mondtam neki, hogy de már négy óra van, jó volna ebédelni. Hitetlenül nézte meg az óráját s nagy fejcsóvá­ lások között a miatt, hogy a test gyarlósága miatt félbe kell hagyni a kísérleteket, mentünk azután keresni vendéglőt, a hol még kaphatnánk valami ennivalót. A laikus közönség szemében Hőgyes Endre neve össze volt forrva a Pasteur - intézettek Sőt csak igen kevesen tudták, hogy neki voltaképen másik tanszéke volt, melynek a Pasteur - intézet csak függeléke. Hát igaz, hogy a Pasteur-intézet révén is világhírű volt Hőgyes, s hogy ezen a réven is számot tarthat az emberiség hálájára.Felesleges itt külön hang­ súlyoznom, hogy mily iszonyatos betegség a veszettség. Megemlítem azonban, mert kevesen tudják, hogy hazánkban mennyire el van terjedve, hogy a budapesti Pas­ teur-intézetben annak fennállása óta 1906. szeptember l-ig 30,865 veszett, vagy veszettségre gyanús állat által megmart embert oltot­ tak be, mely számból például 1905-re 3113 esik. E téren pedig nemcsak azt köszönhetjük Hogy es­ nek, hogy energiájával, kitartásá­ val és tudásával sikerült keresz­ tülvinnie a budapesti Pasteur-in­ tézet, újabban pedig a Pasteurkórház felállítását, — miután sa­ ját kísérletei meggyőzték a gyógy­ mód sikeres voltáról, — hanem a fényképe. gyógymód javítását is. Az az eljá-